2009/143 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 143. szám
2009. szeptember 23.
Fogyasztási szokások nemzetközi összehasonlításban
A tartalomból 1 1
Bevezető Az egy fogyasztási egységre jutó éves kiadás az Európai Unió tagállamaiban
2
Az egy háztartásra jutó éves kiadás a referenciaszemély társadalmi-gazdasági jellemzői és a háztartás összetétele szerint
3
Az egy háztartásra jutó kiadások szerkezete az Európai Unió országaiban
5
Táblázatok
Bevezető
A lakossági fogyasztás szintje és szerkezete fontos életszínvonal-mutató, amire vonatkozóan az Európai Unió 5 éves gyakorisággal összehasonlítható információkat gyűjt. Az utolsó harmonizált felvételre 2005-ben került sor, valamennyi tagállam, az EFTA-országok1, valamint több tagjelölt és akkor még csatlakozásra váró ország2 által közösen elfogadott módszertan alapján. A harmonizált felvétel nemzeti adatgyűjtési alapját a magánháztartások3 kiadási naplóvezetése jelentette. A tagországok kétharmadában folyamatos, évenkénti adatgyűjtési rendszer működik, 9 országban ötévente kerül sor az adatgyűjtésre. Az alábbi elemzés az Eurostat által nemrég közzétett táblázatok felhasználásával készült. Az adatgyűjtés nem kötelező törvényi keretben, hanem megállapodáson nyugvó harmonizált elvek szerint történik – legközelebb 2010-ben lesz esedékes. A háztartások fogyasztási kiadása magába foglalja a kiskereskedelmi forgalomban megvásárolt, a más háztartástól kapott áruk értékét, illetve a saját termelésből származó fogyasztást. Ez utóbbi beszámítása vagy figyelmen kívül hagyása azonban csak néhány ország – köztük Magyarország – fogyasztási szintjét befolyásolja érdemben. A kiadási adatok összehasonlíthatósága érdekében a nemzeti valutákban megadott adatok átszámítása nem keresztárfolyamon, hanem a vásárlóerő-egység(PPS – Purchasing Power Standard) -érték alapján történt, ami azonos mennyiségű áru és szolgáltatás megvásárlását teszi lehetővé minden országban az adott időszakban. Ezáltal az árszínvonal- és az árfolyamkülönbségek okozta hatások is kiszűrődött. Elemzésünk valamennyi adata a PPS szerint számított adat. Az összehasonlított kör az unió 27 tagállama, jóllehet az adatgyűjtés időszakában Románia és Bulgária még csak tagjelölt volt, azonban a táblázatokban és az ábrákban az EU-25 adatát is kiemeltük.
Az Európai Unióban a jelenlegi 27 tagországra vetítve 2005-ben a háztartási kiadások átlagos nagysága vásárlőerő-paritáson számolva 24 667 PPS, miközben Magyarországon 10 694 PPS volt, ami az uniós átlag 43, az unió régi tagországai átlagának (EU–15) pedig 37%-a. Míg a rangsor végén álló Romániában a kiadás nagysága 5324 PPS, addig a leggazdagabb Luxemburgban ennek csaknem tízszerese: 51 932 PPS. A luxemburgi érték még az unió régi tagállamai között is kiemelkedően magas, az EU–15 átlagos kiadásának mintegy 1,8-szerese. Az újonnan csatlakozott kelet-közép-európai tagországok átlagos háztartási fogyasztási kiadása csupán a régi tagállamok kiadásainak kevesebb mint felét érte el. A 2004-ben csatlakozott országok lemaradása kisebb, ellenben Románia és Bulgária esetében a kiadás még ezen országcsoport átlagának is körülbelül a fele, az EU-27-eknek pedig alig negyede. 1. ábra
Az egy háztartásra jutó éves kiadás az Európai Unióban és néhány kiemelt tagországban 2005-ben
EU-15 EU-25 EU-27 Románia Portugália Magyarország Luxemburg 0
10
20
30 40 ezer PPS
50
60
Az egy fogyasztási egységre jutó éves kiadás nagysága az Európai Unió tagállamaiban
A háztartás-összetétel tagországonkénti különbségeinek hatása az ekvivalenciaskála alkalmazásával szűrhető ki. Az unióban a háztartási kiadások összehasonlító vizsgálatánál alkalmazott skála a háztartás első felnőtt (14 évesnél idősebb) tagjához 1,0-es, a további felnőttekhez 0,5es, a 14 éves és ennél fiatalabb háztartástagokhoz pedig 0,3-es értéket rendelt hozzá. Az egy fogyasztási egységre jutó kiadás Magyarország esetében 6241 PPS, az Európai Unió (EU–27) átlaga 15 225 PPS volt. A
1 EFTA (European Free Trade Association) – Európai Szabadkereskedelmi Társulás, tagjai: Izland, Lichtenstein, Norvégia, Svájc. 2 Románia, Bulgária, Horvátország, Macedónia, Törökország. 3 Az adatgyűjtés úgynevezett mikromegközelítésben vizsgálja a fogyasztást, tehát az intézményekben, például gyermek- és idősotthonokban, kórházakban, börtönökben stb. történő fogyasztást, illetve a külföldi állampolgárok adott országban történő tartózkodása alatti fogyasztását figyelmen kívül hagyja. A GDP-számítás ezzel szemben a makromegközelítést alkalmazva az előbb említett tételeket is ideszámolja.
2
Statisztikai tükör 2009/143
Fogyasztási szokások nemzetközi összehasonlításban
magyar érték 41%-a az EU–27-ének, illetve 35%-a a régi tagországokénak (17 825 PPS). A tagországok sorrendje mind az egy háztartásra, mind az egy fogyasztási egységre jutó adatok alapján számolva többékevésbé azonos, a rangsorszám szerinti különbség legfeljebb két pozíció. Magyarország helye mindkét közelítésben megegyezik, a 27 ország rangsorában hátulról a 6. A 27 tagország között az egy fogyasztási egységre számított érték is Románia esetében a legalacsonyabb: 2866 PPS; a legmagasabb pedig Luxemburgé: 32 794 PPS, ami több mint 11-szeres különbség. A keletközép-európai csatlakozók közül egyedül Szlovénia (13 299 PPS) értéke haladja meg az unió régi tagországai közül a legalacsonyabb mutatójú Portugáliáét (11 674 PPS). 2. ábra
Az egy fogyasztási egységre jutó éves kiadás nagysága az Európai Unióban és néhány kiemelt tagországban 2005-ben
Az unió egészére érvényes megállapítás, hogy többet költenek azok a háztartások, amelyekben a referenciaszemély aktív kereső, mint azok, amelyekben nem. Az egy háztartásra jutó kiadás összességében a vállalkozói státusú referenciaszeméllyel rendelkező háztartások esetében a legnagyobb: 32 634 PPS (EU–27), azonban ez nem feltétlenül igaz valamennyi tagországra. Magyarországon a tagországok többségéhez hasonlóan a vállalkozók kiadásai a legmagasabbak (15 724 PPS), ám például Litvániában és Lengyelországban a legmagasabb összeget a szellemi dolgozó referenciaszemélyű háztartások költik. 4. ábra
Az egy háztartásra jutó éves kiadás nagysága a referenciaszemély életkora szerint, 2005
Teljes népesség
EU-15 60 éves és idősebb
EU-25 EU-27
45-59 éves
Románia 30-44 éves
Portugália Magyarország
30 év alatti
Luxemburg 0
10
20
30
40
ezer PPS
Az átlagos háztartási kiadás nagyságát alapvetően a megszerzett jövedelem befolyásolja. Az összehasonlítás referenciaszemélynek a háztartás tagjai közül a legmagasabb jövedelemmel rendelkezőt tekintette, akinek társadalmi-gazdasági jellemzőin keresztül elemezhetők a háztartási kiadás nagyságát befolyásoló tényezők. Jóllehet az egyes tényezők súlya, szerepe országonként eltér, az általános tendenciák megegyeznek. 3. ábra
Az egy háztartásra jutó éves kiadás nagysága a referenciaszemély gazdasági aktivitása szerint 2005-ben Egyéb inaktív Nyugdíjas Munkanélküli Vállalkozó Szellemi dolgozó (ipar vagy szolgáltatás területén) Fizikai dolgozó (ipar vagy szolgáltatás területén)
5
10 15 20 25 30 35 40 ezer PPS
Magyarország
EU-27
EU-25
EU-15
10
20
30
40
ezer PPS Magyarország
Az egy háztartásra jutó éves kiadás a referenciaszemély társadalmi-gazdasági jellemzői és a háztartás összetétele szerint
0
0
EU-27
EU-25
EU-15
Mind a régi tagállamok (EU–15), mind az unió egésze (EU–27) esetében a referenciaszemély életkora mentén növekszik a kiadás nagysága, egészen a nyugdíjazásig, amikor az átlag alá csökken. A 2004-ben csatlakozott tíz országból nyolcban (kivétel Ciprus és Málta) már a 45–59 éves korcsoport kiadása is némileg elmarad az eggyel fiatalabb korcsoportétól. Ez feltehetően az eltérő nyugdíjkorhatárral, a munkaerőpiacról történő korábbi kilépéssel van összefüggésben, de az is szerepet játszhat benne, hogy a közvetlenül nyugdíjazás előtt állók a nyugdíjazással várható jövedelem-visszaesésre megtakarításaik növelésével reagálnak. A 60 év felettiekre jellemző kiadáscsökkenés átlaghoz viszonyított aránya Romániában (47%) és Cipruson (44%) a legnagyobb, Svédországban a legkisebb (10%); Magyarországon ez az arány 34%. A 60 évnél fiatalabb korcsoportok helyzete nálunk meglehetősen kiegyenlített, a 30 év alatti korcsoporthoz viszonyítva a 30–44 évesek kiadása 9,1%-kal, a 45–59 éveseké 7,1%-kal magasabb – az EU–27 esetében ugyanez 31,5, illetve 39%. Ebből következik, hogy a legfiatalabb korcsoportba tartozó referenciaszeméllyel rendelkező háztartások EU–27-hez viszonyított relatív kiadási pozíciója Magyarországon (56,6%) jobb, mint a 30–44 éves (47%), illetve 45–59 éves korcsoportba tartozóké (43,7%). Érthető módon a nagyobb taglétszámú háztartások kiadása összességében meghaladja a kisebb taglétszámúakét, a képet azonban árnyalja a gyermekek jelenléte. A régi tagországokban (EU–15) a gyermekszám és a háztartási taglétszám emelkedésével párhuzamosan nőnek a kiadások. A kibővített unióra (EU–27) számolva viszont a két felnőttből és eltartott gyermekből álló háztartások 31 993 PPS nagyságú kiadása ha csak kevéssel is, de meghaladja a három vagy több felnőttből álló háztartásokét. Ez alapvetően annak tudható be, hogy az új tagországokban, így Magyarországon is a taglétszám és a kiadás között nem feltétlenül lineáris a kapcsolat.
5. ábra
Az egy háztartásra jutó éves kiadás nagysága háztartástípusok szerint, 2005
Teljes népesség Három és több felnőtt eltartott gyermekkel
Az élelmiszer-fogyasztásnak része a házon kívüli (pl. vendéglői) fogyasztás is, ennek elszámolása azonban a vendéglátás, szálláshely-szolgáltatás főcsoportban történik. Utóbbi főcsoport aránya az EU–27-eknél 5,7%; 1,1% (Románia) és 10,8% (Portugália) között szóródik. (A magyar adat az uniós átlag kb. fele.) Alapvetően életmódbeli különbségekkel magyarázható, hogy a dél-európai országokban a legnagyobb súlyú ez a kiadási tétel. 6. ábra
Az egy háztartásra jutó éves kiadások szerkezetének megoszlása az Európai Unió régi tagállamaiban (EU–15), %, 2005
Három és több felnőtt Két felnőtt és eltartott gyermek
9,6
6,0 Két felnőtt
1,0
Egyfelnőtt és eltartott gyermek
9,1
0 10 ezer PPS EU-27
13,5 2,2 5,8
2,8
Egy felnőtt
Magyarország
3
Fogyasztási szokások nemzetközi összehasonlításban
Statisztikai tükör 2009/143
EU-25
20
30
40
50
12,8
28,4 3,2 5,8
EU-15
Magyarországon az egyedülálló szülő eltartott gyermekkel összetételű háztartás egy háztatásra jutó kiadása 10 585 PPS, a két felnőttből álló háztartásé 9979 PPS, a két felnőttből és eltartott gyermekből álló háztartásoké 14 039 PPS volt; utóbbi magasabb, mint a három vagy több felnőtt tagból álló háztartások 13 375 PPS nagyságú kiadása. Ennek oka egyrészt a gyermek eltartásához kapcsolódó kiadások magasabb részaránya az új tagországokban, másrészt az, hogy a tisztán felnőttekből álló háztartások között jelentős (60–75%) azok aránya, melyekben nyugdíjasok is élnek, akiknek már életkorukból adódóan is csökkennek a szükségleteik, illetve a kiadásaikból bizonyos csoportok már hiányoznak.
7. ábra
Az egy háztartásra jutó éves kiadások szerkezetének megoszlása Magyarországon, %, 2005 0,8 8,5
3,2 7,5
22,6
6,5
Az egy háztartásra jutó kiadások szerkezete az Európai Unió országaiban
A háztartási fogyasztási kiadások szerkezetében jelentősek a tagországok közti különbségek, amelyek az eltérő gazdasági, kulturális fejlettségből, életmódbeli sajátosságokból következnek. A háztartási fogyasztás szerkezetét a nemzetközi ajánlásnak megfelelően rendeltetés szerinti csoportosításban (12 főcsoport) közöljük. Az unió (EU–27) egészében a háztartási kiadásokon belül a legjelentősebb tételt a lakásfenntartásra és háztartási energiára fordított kiadások jelentik (28,2%), a második helyen az élelmiszerekre és alkoholmentes italokra fordított (14,6%) kiadás áll. A harmadik legjelentősebb kiadási csoport a közlekedés, ennek aránya 12,5%. Ezen három főcsoport a legjelentősebb a magyar háztartások kiadásaiban is, azonban más sorrendben. Magyarországon az élelmiszerekre és alkoholmentes italokra fordított kiadások aránya 22,6%, ezt követik a lakásfenntartásra és háztartási energiára fordított kiadások 19,4%-kal, míg a harmadik helyen a teljes uniós átlagot kissé még meg is haladó aránnyal a közlekedésre fordított kiadások (14,1%) állnak. Az élelmiszerekre és alkoholmentes italokra szánt kiadások nagysága fordított arányban áll az életszínvonallal: minél szegényebb egy ország, annál magasabb ez az arány (Engel-törvény). Az adatok ezt az összefüggést egyértelműen alátámasztják, hiszen az élelmiszer-kiadások aránya Luxemburgban (9,3%) és Nagy-Britanniában (9,9%) a legkisebb, miközben a másik végletet Románia (44,2%) és Lettország (33,8%) képviseli. Az újonnan csatlakozott tagállamokban 15,1% (Ciprus) és 44,2% (Románia) között változik ez az arány.
Élelmiszerek és alkoholmentes italok Dohány és alkoholos italok Ruházkodás Lakásfenntartás, háztartási energia Lakberendezés, háztartásvitel Egészségügy Közlekedés Hírközlés Kultúra, szórakozás Oktatás Vendéglátás és szálláshely-szolgáltatás Egyéb termékek és szolgáltatások
3,6 5,0
14,1 4,1 4,7
19,4
Élelmiszerek és alkoholmentes italok Dohány és alkoholos italok Ruházkodás Lakásfenntartás, háztartási energia Lakberendezés, háztartásvitel Egészségügy Közlekedés Hírközlés Kultúra, szórakozás Oktatás Vendéglátás és szálláshely-szolgáltatás Egyéb termékek és szolgáltatások
A lakásfenntartási kiadás arányának értelmezésénél fontos megjegyezni, hogy az unió régi tagországai lakáspiacának szerkezete alapvetően eltér a kelet-európaitól: náluk magas a lakásbérlők aránya, akik jelentős bérleti díjat fizetnek, míg nálunk zömében magántulajdonú lakásokban élnek az emberek. Ezen eltérést kezeli az imputált lakhatási költség tétel, ami korrekciós tételként épül be e főcsoportba. Ha a hazai kiadási struktúrát az unió régi tagországaiéval hasonlítjuk össze, az eltérések még markánsabbak. A két legjelentősebb kiadási főcsoport a régi tagországokban (EU–15) és nálunk is kb. a teljes kiadás 42%-át teszi ki, s a közlekedésre fordított aránya is nagyságrendileg hasonló, ám Magyarországon a hírközlési kiadások aránya az unió egészében (EU–27) a legnagyobb (6,5%), meghaladja az uniós átlag kétszeresét, és nominális értékében is magasabb annál. Hasonlóan többet költünk az EU–15-re jellemzőnél élvezeti cikkekre (dohányra és alkoholos italokra) és egészségügyre, kevesebbet ruházkodásra, lakberendezésre
4
Statisztikai tükör 2009/143
Fogyasztási szokások nemzetközi összehasonlításban
és háztartásvitelre – a legnagyobb lemaradásunk azonban a vendéglátás és szálláshely-szolgáltatás főcsoportnál jelentkezik. A kultúrára és szórakozásra fordított kiadás aránya a magas életszínvonalú országokban a legjelentősebb (Ausztria 12,6%, Svédország 13,3%); nálunk ez a főcsoport a kiadások 8,5%-át jelenti. A tagországok kiadási szerkezetének különbségei részben a finanszírozási rendszer sajátosságaiból következnek. Például Svédországban, ahol
teljes mértékben ingyenes az oktatás, a háztartások erre gyakorlatilag nem költenek, míg Cipruson az oktatásra fordított kiadások aránya eléri a 4%-ot, ami az uniós átlag (EU–27) négyszerese. Ehhez hasonlóan az egészségügyi kiadásokban jelentkező különbségek is jórészt a finanszírozási és biztosítási rendszer különbségeivel magyarázhatók.
Az elemzéshez felhasznált nemzetközi adatok az Eurostat nyilvános honlapjáról származnak, ahol a magyar adatok is megtalálhatók. A magyar adatok a többi tagországéhoz hasonlóan az Eurostat részletes megbízhatósági vizsgálatán estek át, ami kiterjedt az alkalmazott mintanagyságra és az adatok hibahatárára is. A tagországok közül mindössze négy ország, köztük Magyarország felelt meg e vizsgálatnak már az első adatátadás után mind a 12 kiadási főcsoportra vonatkozóan. A mellékletben található, illetve az uniós adatbázisban http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/living_ conditions_and_social_protection/data/database útvonalon elérhető adattáblák a téma további részletesebb vizsgálatát is lehetővé teszik.
Elérhetõségek:
[email protected] Telefon: 345-6153 Információszolgálat www.ksh.hu
© KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2009 A kiadvány kialakítása egyedi, annak tördelési, grafikai, elrendezési és megjelenési megoldásai a KSH tulajdonát képezik. Ezek átvétele, alkalmazása esetén a KSH engedélyét kell kérni. Másodlagos publikálás csak a forrás megjelölésével történhet!
TÁBLÁZATOK
1. Az egy háztartásra jutó éves kiadás nagysága az unió tagállamaiban, 2005 (PPS) Tagállamok
Éves kiadás
Ausztria Belgium Bulgária Ciprus Csehország Dánia Észtország Finnország Franciaország Görögország Hollandia Írország Lengyelország Lettország Litvánia Luxemburg Magyarország Málta Nagy-Britannia Németország Olaszország Portugália Románia Spanyolország Svédország Szlovákia Szlovénia EU–27 EU–25 EU–15
30 167 30 048 7 099 34 208 12 142 24 062 10 848 24 360 27 886 30 975 29 368 36 373 10 594 10 589 9 378 51 932 10 694 28 605 31 959 28 501 28 782 20 869 5 324 26 028 25 612 11 855 23 806 24 667 25 870 28 608
5
2. Az egy fogyasztási egységre jutó éves kiadás nagysága az unió tagállamaiban, 2005 (PPS) Tagállamok
Éves kiadás, PPS
Ausztria Belgium Bulgária Ciprus Csehország Dánia Észtország Finnország Franciaország Görögország Hollandia Írország Lengyelország Lettország Litvánia Luxemburg Magyarország Málta Nagy-Britannia Németország Olaszország Portugália Románia Spanyolország Svédország Szlovákia Szlovénia EU–27 EU–25 EU–15
19 344 18 831 4 213 17 094 6 520 16 199 6 531 16 082 17 523 17 391 19 018 20 583 5 817 5 316 5 892 32 794 6 241 15 108 20 047 18 952 17 663 11 674 2 866 13 940 17 414 6 517 13 299 15 225 15 990 17 825
6
3. Az egy háztartásra jutó éves kiadás nagysága a refernciaszemély gazdasági aktivitása szerint az unió tagállamaiban, 2005 (PPS) Tagállamok Ausztria Belgium Bulgária Ciprus Csehország Dánia Észtország Finnország Franciaország Görögország Hollandia Írország Lengyelország Lettország Litvánia Luxemburg Magyarország Málta Nagy-Britannia Németország Olaszország Portugália Románia Spanyolország Svédország Szlovákia Szlovénia EU–27 EU–25 EU–15
Alkalmazott fizikai nem fizikai 30 627 36 156 28 499 36 508 8 102 10 205 33 701 46 544 13 090 14 359 26 414 30 050 10 675 16 045 25 245 33 075 27 287 35 524 31 449 44 510 31 269 34 335 39 927 47 206 10 271 15 186 10 143 13 874 10 589 15 905 47 073 59 758 10 942 15 175 30 198 39 245 30 938 41 664 27 655 34 122 28 766 35 298 23 991 23 991 26 525 25 545 12 691 22 820 25 454 25 746 28 447
33 942 31 083 15 081 32 299 32 276 32 647 35 841
7
Vállalkozó 39 283 8 729 37 139 14 790 26 282 15 378 34 285 35 038 39 691 41 961 41 326 12 401 9 504 13 537 66 495 15 724 34 275 41 524 41 554 36 685 25 448 29 325 15 365 32 113 32 634 33 036 36 628
Munkanélküli 20 025 16 741 5 135 32 342
Nyugdíjas 27 240 32 622 5 923 21 959 20 861 7 241 17 550 17 520 18 179 22 348 25 707 7 367 7 041 6 163 38 342 8 534
Egyéb inaktív 23 716 24 012 5 051 17 600 7 198
6 986 13 899 20 078 23 926 21 112 25 837 6 504 5 596 5 735 35 441 7 440 15 156 21 575 17 943 22 135 17 124
25 344 15 255 21 106 13 255
6 657 16 961 22 686 23 375 22 811 25 316 8 138 5 638 5 239 45 674 7 169 19 570 22 148 24 397 24 411 14 441
20 128 15 233 7 407 12 570 17 975 18 199 20 036
23 309 15 823 7 785 20 190 18 345 18 559 20 272
20 644 20 754 7 860 16 331 20 133 20 390 22 793
4. Az egy háztartásra jutó éves kiadás nagysága a refernciaszemély életkora szerint az unió tagállamaiban, 2005 (PPS) Tagállamok Ausztria Belgium Bulgária Ciprus Csehország Dánia Észtország Finnország Franciaország Görögország Hollandia Írország Lengyelország Lettország Litvánia Luxemburg Magyarország Málta Nagy-Britannia Németország Olaszország Portugália Románia Spanyolország Svédország Szlovákia Szlovénia EU–27 EU–25 EU–15
30 év alatti 26 197 27 820 8 435 38 327 11 962 18 549 10 422 19 735 23 632 25 747 22 177 38 889 10 627 10 537 13 206 44 541 11 827 33 060 28 918 19 121 24 955 20 688 6 261 23 095 18 665 12 393 25 230 20 891 21 787 23 665
30–44 éves
45–59 éves
33 404 33 971 8 922 38 559 14 551 27 912 14 039 30 868 31 728 37 247 33 447 42 513 12 424 11 608 12 902 53 941 12 905 31 315 35 742 30 218 31 594 23 750 5 919 27 928 28 669 13 629 27 486 27 479 28 802 31 700
35 516 32 513 8 145 43 721 13 812 28 828 11 630 28 184 32 181 39 564 33 445 43 039 11 152 10 256 11 723 59 954 12 680 34 051 38 198 34 207 34 558 25 159 3 685 31 830 28 677 13 074 26 912 29 031 30 571 33 983
8
60 éves és idősebb 23 603 23 965 5 212 19 153 8 293 18 685 7 630 17 853 22 041 21 543 22 849 22 634 8 270 6 193 6 313 43 792 7 022 19 483 24 334 25 428 23 405 14 838 2 841 20 464 22 985 8 088 16 322 19 618 20 648 23 008
Ismeretlen
6 071
6 071
Összesen 30 167 30 048 7 099 34 208 12 142 24 062 10 848 24 360 27 886 30 975 29 368 36 373 10 594 9 378 10 589 51 932 10 694 28 605 31 959 28 501 28 782 20 869 5 324 26 028 25 612 11 855 23 806 24 667 25 870 28 608
5. Az egy háztartásra jutó éves kiadás nagysága háztartástípusonként az unió tagállamaiban (PPS) Tagállamok Ausztria Belgium Bulgária Ciprus Csehország Dánia Észtország Finnország Franciaország Görögország Hollandia Írország Lengyelország Lettország Litvánia Luxemburg Magyarország Málta Nagy-Britannia Németország Olaszország Portugália Románia Spanyolország Svédország Szlovákia Szlovénia EU–27 EU–25 EU–15
Egy felnőtt
Egyfelnőtt és eltartott gyermek
Két felnőtt
Két felnőtt és eltartott gyermek
Három és több felnőtt
19 530 19 341 4 153 14 242 6 401 15 175 5 703 14 176 17 251 16 552
28 847 24 723 7 338 27 797 10 647 19 730 9 157 21 795 24 125 31 720
31 384 30 451 6 286 22 056 12 084 26 891 10 285 26 776 28 059 24 637
39 257 41 583 9 185 42 836 16 493 34 918 15 494 38 309 37 849 41 541
39 126 33 455 9 145 39 209 20 063 36 932 15 399 31 471 34 201 37 984
18 150 6 710 5 607 5 081 35 071 5 714 14 817 18 927 17 476 18 966 11 338 2 596 14 266 16 434 6 427 12 670 14 798 15 577 17 355
24 188 9 427 9 215 8 869 44 167 10 585 22 767 25 177 22 685 28 008 21 026 4 417 24 903 22 036 8 858 22 359 21 331 22 397 24 815
32 203 10 368 9 349 9 527 53 537 9 979 23 426 32 911 32 433 27 449 17 121 4 524 21 286 28 839 10 591 21 310 24 483 25 771 28 724
46 686 12 836 12 901 14 689 65 721 14 039 32 774 41 200 38 798 35 786 25 926 6 493 31 132 35 569 13 245 29 825 31 993 33 630 37 447
51 737 11 904 11 856 13 253 58 839 13 375 33 765 46 010 42 036 34 875 24 314 6 324 28 906 32 728 15 165 27 446 31 971 33 616 37 456
Három és többfelnőtt eltartott gyermekkel 43 053 40 335 9 971 55 790 21 211 36 203 16 607 46 864 40 311 42 161
Ismeretlen
29 368
9
55 071 13 217 14 086 15 804 74 110 15 254 41 143 50 954 46 745 37 814 27 303 7 032 34 537 35 893 16 017 33 496 36 057 37 924 42 278
35 175
18 034 31 435 31 435
Összesen 30 167 30 048 7 099 34 208 12 142 24 062 10 848 24 360 27 886 30 975 29 368 36 373 10 594 9 378 10 589 51 932 10 694 28 605 31 959 28 501 28 782 20 869 5 324 26 028 25 612 11 855 23 806 24 667 25 870 28 608
6. Az egy háztartásra jutó éves kiadások szerkezete COICOP-főcsoportok szerint az unió tagállamaiban (%) Tagállamok Ausztria Belgium Bulgária Ciprus Csehország Dánia Észtország Finnország Franciaország Görögország Hollandia Írország Lengyelország Lettország Litvánia Luxemburg Magyarország Málta Nagy-Britannia Németország Olaszország Portugália Románia Spanyolország Svédország Szlovákia Szlovénia EU–27 EU–25 EU–15
Élelmiszerek és alkoholmentes italok 13,0 13,5 31,5 15,1 20,6 11,9 22,5 12,7 13,4 15,5 10,5 12,3 25,3 33,8 29,2 9,3 22,6 21,3 9,9 11,2 18,6 15,5 44,2 18,0 11,4 24,5 18,2 14,6 14,2 13,5
Dohány és alkoholos italok 2,8 2,2 3,8 1,9 2,9 3,3 2,8 2,4 2,3 3,4 2,1 5,6 2,5 3,5 3,1 1,7 3,6 2,7 2,4 1,7 1,8 2,3 5,8 2,3 2,1 2,8 2,6 2,3 2,2 2,2
10
Ruházkodás 5,6 4,7 3,1 7,7 5,6 4,9 5,5 3,8 6,6 7,0 5,8 5,1 4,6 7,9 7,3 6,4 5,0 8,3 5,0 4,8 7,0 4,1 6,3 6,9 5,0 5,6 7,7 5,7 5,7 5,8
Lakásfenntartás háztartási energia 22,3 25,3 34,7 21,6 20,1 29,9 29,9 27,2 26,3 24,0 25,6 23,4 31,3 18,9 17,1 30,1 19,4 9,1 29,6 29,6 29,6 26,6 15,6 30,3 32,2 30,4 25,1 28,2 28,2 28,4
Lakberendezés háztartásvitel
Egészségügy
6,2 5,6 3,0 5,9 6,7 6,1 5,2 5,1 6,1 6,2 6,4 7,2 4,5 4,2 5,2 7,1 4,7 10,7 6,5 5,4 5,8 4,8 3,8 4,7 6,4 4,2 6,4 5,7 5,8 5,8
3,1 4,7 4,3 4,7 2,0 2,7 2,6 3,5 4,2 5,9 1,3 2,5 4,5 4,7 3,7 2,6 4,1 3,0 1,2 3,6 3,9 6,1 3,8 2,2 2,5 2,8 1,6 3,2 3,2 3,2
6. Az egy háztartásra jutó éves kiadások szerkezete COICOP-főcsoportok szerint az unió tagállamaiban (folytatás) (%) Tagállamok Ausztria Belgium Bulgária Ciprus Csehország Dánia Észtország Finnország Franciaország Görögország Hollandia Írország Lengyelország Lettország Litvánia Luxemburg Magyarország Málta Nagy-Britannia Németország Olaszország Portugália Románia Spanyolország Svédország Szlovákia Szlovénia EU–27 EU–25 EU–15
Közlekedés 16,1 12,9 5,0 14,6 11,1 13,8 10,0 15,7 13,5 10,4 10,9 11,6 8,1 8,1 10,9 16,2 14,1 16,6 13,5 13,3 11,9 12,9 6,5 10,5 14,1 8,3 17,0 12,5 12,6 12,8
Hírközlés 2,6 2,9 4,6 3,4 4,6 2,4 5,5 2,8 3,3 3,8 3,1 3,5 4,8 4,6 5,8 2,2 6,5 2,9 2,7 2,9 2,2 3,0 4,9 2,7 3,1 4,3 4,4 3,0 3,0 2,8
11
Kultúra, szórakozás 12,6 9,5 2,9 6,0 10,6 11,4 6,4 11,2 6,9 4,1 10,9 10,1 6,2 4,3 6,3 7,4 8,5 10,1 12,3 11,1 5,8 5,7 4,2 6,4 13,3 6,0 1,1 8,9 8,9 9,1
Oktatás 0,8 0,5 0,5 4,0 0,5 0,4 1,3 0,2 0,6 2,4 1,0 1,9 1,3 1,1 1,4 0,4 0,8 1,2 1,4 0,8 0,7 1,7 0,8 1,1 0,0 0,8 0,9 1,0 1,0 1,0
Vendéglátás és szálláshely szolgáltatás 5,5 6,3 3,6 8,3 5,1 4,0 3,1 4,2 4,6 8,6 5,6 6,0 1,7 4,6 5,3 7,9 3,2 7,1 8,0 4,3 5,0 10,8 1,1 9,3 3,8 4,4 4,7 5,7 5,8 6,0
Egyéb termékek és szolgáltatások 9,3 11,9 3,1 6,9 10,2 9,3 5,2 11,2 12,2 8,7 16,8 10,9 5,3 4,2 4,8 8,6 7,5 6,9 7,6 11,3 7,8 6,5 3,0 5,8 6,1 6,0 10,2 9,3 9,4 9,6
