ÉSZAK-VASI GAZDASÁG- ÉS FOGLALKOZTATÁS-FEJLESZTÉSI EGYÜTTMŰKÖDÉS (PAKTUM)
Foglalkoztatási helyzetelemzés
Készült: A Helyi foglalkoztatási együttműködések című, TOP-5.1.2-15-VS1-2016-00002 kódszámú pályázati felhívás keretében Készítette:
2017. február 28.
Tartalom 1.
Bevezető .............................................................................................................................. 2 1.1. 1.2.
2. 3.
A foglalkoztatási helyzetelemzés háttere és célja ........................................................ 2 Módszertan .................................................................................................................. 3
Az Észak-Vasi Paktum területének bemutatása .................................................................. 4 Helyzetfeltárás és elemzés .................................................................................................. 6 3.1.
Általános gazdasági-társadalmi helyzetkép ................................................................. 6
3.1.1. 3.1.2. 3.2.
Munkaerő-piaci helyzetkép ....................................................................................... 19
3.2.1. 3.2.2. 3.2.3. 3.2.4. 3.2.5. 3.3.
Társadalmi jellemzők ........................................................................................... 6 Általános gazdasági jellemzők ........................................................................... 11 Gazdasági aktivitás ............................................................................................. 19 Regisztrált álláskeresők ...................................................................................... 21 Munkaerő Keresleti-kínálati viszonyok bemutatása ágazatonként .................... 26 A vállalkozói igényfelmérés és munkaerő-tartalék felmérés eredményei.......... 28 Közfoglalkoztatás ............................................................................................... 31
A térség szakképzési rendszerének bemutatása ......................................................... 33
3.3.1. 3.3.2.
A szakképzés meghatározó szereplői az Észak-Vasi Paktum területén ............. 33 A szakképzés helyzete az Észak-Vasi Paktum területén .................................... 33
3.4. A foglalkoztathatóságot elősegítő humán közszolgáltatások potenciális és a jelenlegi munkavállalók számára ........................................................................................................ 34 3.4.1. 3.4.2. 3.4.3. 3.5.
Családsegítő szolgálatok .................................................................................... 34 Kisgyermekek és ellátásukat segítő szolgáltatások ............................................ 35 Fogyatékossággal élők és számukra elérhető intézményes ellátások ................. 36
Gazdaságfejlesztési irányok, várható beruházások és azok foglalkoztatási hatásai .. 37
3.5.1. Vas Megye Területfejlesztési Koncepciója ........................................................ 37 3.5.2. Vas Megye Gazdaságfejlesztési Fókuszú Területfejlesztési Programja (20142020) 38 3.5.3. A paktumtérségben található járásszékhely városok gazdasági és társadalomfejlesztési céljai stratégiáik, fejlesztési programjaik tükrében ........................ 39 3.5.4. A paktumtérség többi városának gazdaság- és társadalomfejlesztési céljai....... 43 3.5.5. Fontosabb beruházások ...................................................................................... 45 4. Helyzetértékelés ................................................................................................................ 46 5. Gazdasági és foglalkoztatási fókuszú SWOT analízis Észak-Vas megye térségére ............ 54 Ábrák és táblázatok jegyzéke ................................................................................................... 57
1|Oldal
1. Bevezető 1.1. A foglalkoztatási helyzetelemzés háttere és célja Kőszeg Város Önkormányzata a Vas Megyei Önkormányzattal, a Vas Megyei Kormányhivatallal, valamint a Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft-vel konzorciumban kívánja megvalósítani az Észak-Vasi Gazdaságés Foglalkoztatás-fejlesztési Együttműködést (paktumot), abból a célból, hogy: a paktum térségében élő munkavállalók képzettségi szintje növekedjen, megvalósuljon a munkaerő-tartalék aktivizálása és bevonása, enyhítve ezáltal a jelenlegi munkaerőhiányt, a paktum térsége képes legyen megtartani tanult, képzett és munkaképes embereit, miközben a más régiókban élők számára is vonzó élettérré váljon, amely megfelelő színvonalú munkahelyeket, lakóhelyet, életkörülményeket biztosít, a helyi vállalkozások termelékenysége, hatékonysága, foglalkoztatási képessége javuljon, amellyel a helyi adóbevételek is növekednek, a képzőintézmények a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő tudással vértezzék fel az itt tanuló fiatalokat, és a képzési szerkezet illeszkedjen a gazdasági igényekhez, a szakképzés pozícióinak javításával, mindezekhez kapcsolódó fontos alapvető feltétel, hogy érdemi párbeszéd és jól működő partnerség alakuljon ki a résztvevő szervezetek között. Jelen helyzetfeltáró dokumentum alapján készül a foglalkoztatási stratégia, amely megalapozza a projekt szakmai koncepcióját és vezérfonalát, amelyek segítségével a paktumban kitűzött célok elérhetővé, megvalósíthatóvá válnak. A dokumentum részletesen kitér a három (celldömölki, a sárvári és kőszegi) járást érintő paktumterület társadalmi, gazdasági és munkaerő-piaci helyzetének bemutatására, a legfőbb problémák okainak azonosítására és elemzésére. Az elemzés elkészítésének célja egy átfogó helyzetkép bemutatása annak érdekében, hogy a kidolgozandó stratégia egyértelműen az érintett terület adottságaira épüljön, és testreszabott válaszokat tudjon adni a megjelenő kihívásokra. A foglalkoztatás helyzetelemzés az alábbi fő fejezetekből és kiegészítő dokumentumból áll: Az elemzés földrajzi területének bemutatása: a paktum földrajzi területének bemutatása. Helyzetfeltárás és elemzés: a többféle módszerrel és különböző partnerektől (pl. Kormányhivatal) összegyűjtött és a rendelkezésre álló (KSH, TeIR) adatokra, információkra építve elemző leírás a térség jelenlegi társadalmi, gazdasági, foglalkoztatási helyzetéről; Helyzetértékelés: a SWOT-analízis módszerével a helyzetfeltárás összegzése, amely meghatározza a paktum területének munkaerőpiaci, foglalkoztatási és gazdasági nézőpontú erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit és veszélyeit; a paktumtérség helyzetének összegzése, feltárva a legfontosabb adottságokat, problémákat és kihívásokat, amelyekre a stratégiában fókuszálni kell. 2|Oldal
Mellékletek: a jelentős kiterjedésű és három járást érintő paktumtérség elemzése érdekében nagy mennyiségű adat került összegyűjtésre és elemzésre. A lényegi megállapításokat tartalmazó dokumentum áttekinthetőségének megtartása érdekében a felhasznált, de az alap érthetőséget és vizualizálást kevésbé szolgáló táblázatok mellékletbe kerültek. Az elemző szövegben több helyütt szereplő, de közvetlenül adatokat nem tartalmazó állítások alátámasztását szolgálják e táblázatok.
1.2. Módszertan A foglalkoztatási helyzetelemzés a különböző forrásokból származó adatokra, információkra épül. Az általános társadalmi, gazdasági, foglalkoztatási helyzet bemutatásához nyújt információt a különböző statisztikai adatok összegyűjtése. Egy részük nyilvános, közhiteles forrásból elérhető (pl. KSH, TeIR, Belügyminisztérium közfoglalkoztatási adatbázisa, Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal, fejlesztési információk a palyazat.gov.hu honlapról), más része adatigényléssel kérhető meg például a Vas Megyei Kormányhivataltól. Dokumentumelemzés: a helyzetelemzés kidolgozásának részét képezi a releváns dokumentumok feldolgozása és az abban foglaltak legalább közvetett megjelenítése az elemzésben. Ezek egyfelől szakpolitikai dokumentumok (pl. jogszabályok, módszertani útmutatók, ágazati stratégiák), másfelől a releváns megyei, járási szintű koncepciók, stratégiák és egyéb dokumentumok. A vizsgálatot alapvetően a paktum térségének összességére, ahol indokolt, ott a celldömölki, kőszegi és sárvári járásokra, mint a paktumterületet alkotó, meghatározó területegységekre végezzük el. Feltüntetjük az elemzés során a megyei adatokat is, amely alapot nyújt a térbeli összevetésre, valamint a megyei és az Észak-Vas Megyei paktum közötti szinergia megteremtéséhez, és a megvalósítás során a területi súlypontok azonosításához. Jelen dokumentum alapjaként felhasználtuk a projekt Megvalósíthatósági Tanulmányát, valamint a „Vas Megyei Foglalkoztatási paktum 2014-2020.” c Projekt foglalkoztatási helyzetelemzését. Az ezekben a dokumentumokban szereplő adatokat és információkat amennyiben szükséges volt, aktualizáltuk, kiegészítettük.
3|Oldal
2. Az Észak-Vasi Paktum területének bemutatása Az Észak-Vasi Foglalkoztatási Paktum térségét a celldömölki, kőszegi és sárvári járások alkotják. Ezek Vas megye északi részén található, egymással szomszédos járások. Északról Győr-Moson-Sopron megye, keletről Veszprém megye, délről a szombathelyi, valamint a vasvári járás, illetve Zala megye, nyugatról pedig Ausztria határolja. 7 város (Celldömölk, Jánosháza, Bük, Csepreg, Kőszeg, Répcelak, Sárvár) és 84 község található itt, a területe 1 446,04 km2 (Celldömölki járás: 474,13 km², Kőszegi járás: 286,45 km², Sárvári járás: 685,46 km²), tehát a teljes megye területének 43%-át teszi ki. Népsűrűsége 61 fő/km2 volt 2015-ben, mely a megyei 76 fő/km2-es értéktől elmarad valamelyest, tehát egy kevésbé sűrűn lakott vidék. A terület közlekedés-földrajzi helyzete kedvező, az újonnan átadott M86-os autóút a Sárvári járásban több települést is érintve halad át a térségen. Emellett a Kőszegi járás határközelisége is előnyös helyzetbe hozza a térséget. Ez a kedvező helyzet azonban hátrányt is jelent a munkaerő piac szempontjából, hiszen a nagyobb vonzerővel rendelkező térségek, települések munkaerő elszívó hatása hatványozottan jelentkezik ezeken a területeken, és mind a közeli nagyobb városok, mind a határ túloldalán lévő területek elérhetősége javult az új utaknak köszönhetően.
1. ábra - Az Észak-Vasi Paktum területe - Forrás: TeIR térkép alapján saját szerkesztés
4|Oldal
A paktum térségét alkotó települések: Celldömölki Járás: Boba, Borgáta, Celldömölk, Csönge, Duka, Egyházashetye, Jánosháza, Karakó, Keléd, Kemeneskápolna, Kemenesmagasi, Kemenesmihályfa, Kemenespálfa, Kemenessömjén, Kemenesszentmárton, Kenyeri, Kissomlyó, Köcsk, Mersevát, Mesteri, Nagysimonyi, Nemeskeresztúr, Nemeskocs, Ostffyasszonyfa, Pápoc, Szergény, Tokorcs, Vönöck. Kőszegi Járás: Bozsok, Bük, Cák, Csepreg, Gyöngyösfalu, Horvátzsidány, Iklanberény, Kiszsidány, Kőszeg, Kőszegdoroszló, Kőszegpaty, Kőszegszerdahely, Lócs, Lukácsháza, Nemescsó, Ólmod, Peresznye, Pusztacsó, Tormásliget, Tömörd, Velem Sárvári Járás: Bejcgyertyános, Bő, Bögöt, Bögöte, Chernelházadamonya, Csánig, Csénye, Gérce, Gór, Hegyfalu, Hosszúpereszteg, Ikervár, Jákfa, Káld, Kenéz, Megyehíd, Meggyeskovácsi, Mesterháza, Nagygeresd, Nemesládony, Nick, Nyőgér, Ölbő, Pecöl. Porpác. Pósfa, Rábapaty, Répcelak, Répceszentgyörgy, Sajtoskál, Sárvár, Simaság, Sitke, Sótony, Szeleste, Tompaládony, Uraiújfalu, Vámoscsalád, Vásárosmiske. Vasegerszeg, Vashosszúfalu, Zsédeny. 1. táblázat - Észak-Vas paktumot alkotó járások népessége (fő) - Forrás: KSH - 2015
Népesség lélekszáma A paktumtérség százalékában paktum térség össz.:
Celldömölki járás Kőszegi járás Sárvári járás 24 068 25 649 38 474 27% 29% 44% 88 191
(Az egyes településekre vonatkozó adatsor a Mellékletben található)
5|Oldal
3. Helyzetfeltárás és elemzés 3.1. Általános gazdasági-társadalmi helyzetkép 3.1.1. Társadalmi jellemzők Ahhoz, hogy képet alkothassunk egy adott térség helyzetéről, meghatározóak a helyi társadalmat leíró mutatók. Ennek legalapvetőbb elemei a demográfiai helyzetről, a népesség nagyságáról, összetételéről szólók. Ezek mentén vizsgálhatóak tovább a képzettségi viszonyok és egyéb információk, ami alapján a foglalkoztatási helyzet is értelmezhetővé válik. A népességszám változása Az Észak-Vasi paktum területének teljes népessége 88 191 fő volt 2015-ben, amely Vas megye lakosságának 35%-át tette ki. A térség 7 városának népessége a paktum területének 55,9 %-a. A járásszékhely városok esetében beszélhetünk 10 000 feletti lélekszámról. E térség népessége csökkenő tendenciát mutat 2001 óta, ezen időszak alatt a csökkenés mértéke 5,9 % volt. Az egyes járásokat tekintve a legnagyobb mértékű csökkenés a Celldömölki járásban volt, 10,43 %-os, ellenben a Kőszegiben mindössze 0,20 %, ami a 14 éves vizsgált időszakot tekintve rendkívül alacsony. A Sárvári járásban a népesség 6,5 %-kal csökkent 2001 óta.
Népesség változása a paktumtérség járásaiban 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015
4,0% 2,0% 0,0% -2,0% -4,0% -6,0% -8,0% -10,0% -12,0% Celldömölki Járás
Kőszegi Járás
Sárvári Járás
2. ábra - A Paktum területén élő népesség alakulása járások szerint - Forrás: KSH
A népesség csökkenésének okai egyrészt nem területspecifikusak, hanem általánosak. Az első gyermekvállalás időpontjának időbeli elhalasztása és a gyermekvállalási hajlandóság mérséklődése, ami miatt az élve születések száma csökken, elmarad a halálozások számától, ezáltal természetes fogyás tapasztalható, országosan. Másrészről a népesség csökkenése összefügghet a nyugati országrészt különösen érintő elvándorlással, elsősorban a fiatalabb, képzettebb csoportok körében Szombathely és agglomerációja, valamint Ausztria és Németország irányába.
6|Oldal
A megyeszékhelyhez közelebb eső települések esetén főként ingázásról beszélhetünk, a távolabb fekvő települések, mint pl. Celldömölk, Jánosháza esetén inkább a beköltözés jellemző. A paktum területén a nők aránya 52%, a férfiak aránya 48% volt 2015-ben, amely kiegyenlítettnek mondható és megegyezik a megyei mutatókkal. A népesség korcsoportos megoszlása A 2001. és 2015. közötti időszakban jelentősen változott a korcsoportok közötti megoszlás. A fiatalkorúak (0-17 éves) aránya 2001-hez képest 25,2 %-kal csökkent a térségben (18 265 főről 13 657 főre), amely magasabb volt, mint a Vas megyében tapasztalt 22,3 %-kal csökkenés. Az aktív korú, tehát a 18-59 éves korosztályban 8,6 %-os csökkenés mutatkozott (56 465 főről 51 608 főre), ami a megyei értékhez képest (7,6 %) 1 %-kal volt magasabb. Ez azt jelenti, hogy a gyerek és aktív korú népesség csökkenésének tendenciája egyformán erőteljes. A 60 éves és feletti korosztály körében csaknem 20%-os növekedés zajlott le a térségben (19 615 főről 23 534 főre) és a megyében egyaránt, amely alátámasztja, hogy a térség lakossága folyamatosan öregszik, de nem jobban a megyeinél.
60 000 50 000 40 000 30 000 20 000 10 000 -
Állandó népességből a 0- Állandó népességből a 18- Állandó népességből a 6017 évesek száma (fő) 59 évesek száma (fő) x évesek száma (fő) 2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2008
3. ábra - Az állandó népesség korcsoportos megoszlása a 2001-2015 közötti időszakban az Észak-Vasi Paktum területén - Forrás: KSH
Járásokra lebontva a következőképp alakult a korcsoportok változása: A celldömölki járásban a 0-17 évesek aránya 2001 és 2015 között 30 %-kal, 5 430 főről 3 784 főre csökkent. A 18-59 évesek aránya is csökkenő tendenciát mutat, 16 157 főről 14 274 főre esett a létszám, ez 12 %-ot jelentett. A 60 évesek és idősebbek létszáma növekedett, közel 11 %-kal, 6 027 főről 6 759 főre.
7|Oldal
Korcsoportok alakulása a Celldömölki járásban 18000 16000 14000 12000 10000 8000 6000 4000 2000 0 0-17
18-59
60-x
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2008
4. Ábra - Az állandó népesség korcsoportos megoszlása a 2001-2015 közötti időszakban a Celldömölki járás területén - forrás: KSH
A Kőszegi járásban, a paktumban egyedüli térségként, alig érezhetően változott csak az aktív korú népesség aránya, leginkább a beköltözéseknek köszönhetően. A 0-17 évesek száma a járásban 4 974 főről 4 107 főre (17 %-kal), a 18-59 évesek száma 15 273 főről 14 763 főre (3,3 %-kal) csökkent, ami közel negyede a celli és harmada a sárvári értékeknek. A 60 év feletti korosztály ebben a járásban is növekedett, 4 784 főről 6 235 főre, 23 %-kal.
Korcsoportok alakulása a Kőszegi járásban 18000 16000 14000 12000 10000 8000 6000 4000 2000 0 0-17
18-59
60-x
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2008
5. ábra - Az állandó népesség korcsoportos megoszlása a 2001-2015 közötti időszakban a Kőszegi járás területén - Forrás: KSH
A Sárvári járásban a 0-17 éves korosztály létszámcsökkenése (7 861 főről 5 766 főre) 27 %os volt 2001 és 2015 között, a 18-59 éves korosztály pedig (25 035 főről 22 571 főre) közel 10 %-al csökkent. A 60 fölötti korosztály létszáma itt is növekedett, 8 804 főről 10 540 főre, 16 %-kal.
8|Oldal
Korcsoportok alakulása a Sárvári járásban 30000 25000 20000 15000 10000 5000
0 0-17
18-59
60-x
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2008
6. ábra - Az állandó népesség korcsoportos megoszlása a 2001-2015 közötti időszakban a Sárvári járás területén - Forrás: KSH
A 2015. évi adatok alapján Vas megyében a várható élettartam mind a nők (79,47 év), mind a férfiak (72,34 év) esetében kismértékben meghaladja az országos átlagot. Képzettség A munkaerő minőségének, szaktudásának egyik meghatározó tényezője annak képzettsége, az érintettek kompetenciái, tanulási készsége, rugalmassága, és egyéb, személyes kvalitások mellett, amelyek azonban kevésbé mutathatóak ki számokkal. Elemzésünkben a 2001. és 2011. évi népszámlálás adataival tudunk dolgozni. A megyei és a paktumtérségi adatokat a 7 év feletti népességre vizsgálva látható, hogy a pozitív változások ellenére, amit a javuló képzettségi szintek jeleznek, a jelenlegi mutatók mégis elmaradásról árulkodnak. 2. táblázat - A 7 éves és idősebb népesség legmagasabb iskolai végzettsége (2001, 2011) - Forrás: KSH Népszámlálás
Észak-Vasi Paktum
Vas megye 2001 Általános iskola 0 osztályát elvégzettek Általános iskola 1-7. osztályát elvégzettek Általános iskola 8. osztályát elvégzettek Egyetemet, főiskolát, stb. végzettek, oklevéllel Középiskolát végzettek, érettségivel Középfokú iskolai végzettség, érettségi nélkül Összesen
9|Oldal
2011
2001
2011
Fő
Arány
Fő
Arány
Fő
Arány
Fő
Arány
3 500
1,42%
2 417
1,00%
1 213
1,45%
738
0,89%
43 081
17,45%
23 276
9,65%
16 182
19,32%
8 267
9,94%
68 924
27,91%
64 184
26,62%
25 862
30,88%
23 974
28,83%
20 987
8,50%
30 599
12,69%
3 049
3,64%
8 178
9,83%
52 394
21,22%
66 872
27,73%
16 203
19,34%
21 904
26,34%
58 040
23,51%
53 796
22,31%
21 251
25,37%
20 099
24,17%
241 144
100,00%
83 760
246 926 100,00%
100,00% 83 160
100,00%
Közelebbről vizsgálódva az egyes járásokra bontva érdemes megnézni, hogy a felnőtt korú, megfelelő életkori csoportokkal összevetve is megnézzük ezeket a végzettségi arányokat. Azaz: a 15 év felettiek körében nézzük az általános iskolát befejezetteket, a 18 év felettiekre vetítve az érettségizetteket, és 25 év felettieknél vizsgáljuk a diplomások számát és arányát.
3. táblázat - Adott életkori - 15, 18, 25 év feletti - csoportokon belüli végzettségi adatok és arányok - Forrás: TeIR
alapfokú (ISCED 1) vagy alsó középfokú (ISCED 2) végzettséggel rendelkező személyek Egyetemi, főiskolai, egyéb oklevéllel rendelkező, 25 éves és idősebb népesség száma felsőfokú (ISCED 5-8) végzettséggel rendelkező személyek Legalább az általános iskola 8. évfolyamát elvégző, 15 éves és idősebb népesség száma Legalább érettségizett, 18 éves és idősebb népesség száma
Egyetemi, főiskolai, egyéb oklevéllel rendelkező, 25 éves és idősebb népesség, a megfelelő korúak százalékában Legalább az általános iskola 8. évfolyamát elvégző, 15 éves és idősebb népesség, a megfelelő korúak százalékában Legalább érettségizett, 18 éves és idősebb népesség, a megfelelő korúak százalékában
Celldömölki járás
Kőszegi járás
Sárvári járás Létszámok
Észak-Vasi Paktum
Vas megye
9 528
9 024
13 689
32 241
87 460
1 756
2 694
3 342
7 792
29 387
1 984
2 921
3 759
8 664
31 949
20 557
20 748
32 527
73 832
214 416
7 738
9 022
13 322
30 082
97 471
Celldömölki járás
Kőszegi járás
Arányok Sárvári járás
Észak-Vasi Paktum
Vas megye
6,40%
11,60%
7,30%
8,43%
8,70%
28,30%
37,60%
32,60%
32,83%
33,50%
95,50%
95,80%
95,10%
95,47%
95,00%
Összegezve: A paktum egészét tekintve azt mondhatjuk, hogy a megyéhez viszonyítva nagyon hasonló a helyzet, ám a középfokú végzettségűek aránya magasabb némileg (95,47% a 95%-kal szemben), ami kissé ellenpontozza az alap- és felsőfokú végzettséggel bíróak kisebb jelenlétét. A legalább alapfokú végzettséggel rendelkező felnőtt népesség aránya a megyei átlagnál hajszálnyival rosszabb a paktumtérségben (32,8%, ami közel 74 ezer felnőttet jelent). Emögött az áll, hogy a sárvári érték a megyeihez közeli, a kőszegi annál lényegesen jobb, míg a celli sokkal rosszabb. A legalább érettségizettek aránya a paktum térségében (95,5% ami 30 ezer felnőtt) némiképp jobb a megyei értéknél, a sárvári gyakorlatilag megegyezik azzal, a celldömölki valamivel, a kőszegi pedig meglehetősen jobb, de a különbségek nem nagyok. A diplomás 25 év felettiek aránya (8,4%, 7,8 ezer felnőtt) a megyeitől (8,7%) némileg elmarad, ha a térség egészét vizsgáljuk. A sárvári érték (7,3%) valamivel rosszabb, aminél a celldömölki (6,4%) még sokkal kedvezőtlenebb, miközben a kőszegi (11,6%) majd harmadával meghaladja a megyei értékeket, tehát igen jó.
10 | O l d a l
Járásonként vizsgálva az látható, hogy a kőszegi járás egyértelműen kedvezőbb adottságokkal bír a többi területegységhez képest. A paktum térségében a leggyengébb végzettségi mutatókkal a celldömölki járás rendelkezik, de a legalább középfokú végzettségűek aránya itt is jobb a megyeinél. Ez jelezhet egy fejlődő helyi társadalmat, de akár a felsőoktatásba való továbblépés nehézségét is, mindenesetre rugalmasságot és változóképességet nagy eséllyel.
3.1.2. Általános gazdasági jellemzők Vállalkozásszerkezet 2013-ban a regisztrált vállalkozások száma a paktum térségében a KSH adatai szerint 15 569 db volt, Vas megyében 38 710 db, ami azt jelenti, hogy a megye regisztrált vállalkozásainak 40 %-a a paktum térségben található. Az ezer lakosra jutó regisztrált vállalkozások száma 145 db, míg megyei szinten 150 darab, tehát a térség vállalkozássűrűsége némiképpen elmarad a megyei értéktől. A működő vállalkozások a teljes (regisztrált) térségi vállalkozások körének 30 %-át teszik ki, számuk 3 943 db volt 2013-ban, tehát az Észak Vasi térségben csak minden negyedik regisztrált vállalkozás végzett ténylegesen is tevékenységet. Vas megyében a működő vállalkozások aránya a teljes vállalkozási számon belül 35%-át tette ki, Amíg a működő vállalkozások száma 2011 és 2013 között 19%-kal csökkent, addig a regisztrált vállalkozások száma ugyanezen időszak alatt ugyanennyivel növekedett. Az 1000 főre jutó működő vállalkozások száma megyei szinten 52 db, a paktumtérségben 43 db volt 2013-ban. Járásonként elemezve a regisztrált és működő vállalkozások számát és arányát a celldömölki járásban a regisztrált vállalkozások száma 3 660 db volt 2013-ban, számuk 2011hez képest 5 %-kal növekedett. Az 1 000 állandó lakosra jutó regisztrált vállalkozások száma a járásban 144 db volt, tehát 34 %-kal alacsonyabb, mint a megyében, de a paktum térségével közel azonos. A regisztrált vállalkozások többsége a járásban 1-9 fős vállalkozás volt (66,5 %), de magas volt a 0 és ismeretlen főt foglalkoztató vállalkozások aránya is (közel 32 %).
11 | O l d a l
4. táblázat - Regisztrált vállalkozások száma és aránya a Celldömölki járásban - Forrás: KSH
Celldömölki járás 1-9
10-19
20-49
50249
250499
500 és több
0 és ismeretlen
Össz.
Regisztrált vállalkozások száma (fős) 2011
2 488
25
14
13
3
3
928
3 474
2012
2 463
28
14
13
3
2
150
2 673
2013
2 434
36
14
11
4
1
1 160
3 660
Regisztrált vállalkozások aránya (fős) 2011
71,6%
0,7%
0,4%
0,4%
0,1%
0,1%
26,7%
100%
2012
92,1%
1,0%
0,5%
0,5%
0,1%
0,1%
5,6%
100%
2013
66,5%
1,0%
0,4%
0,3%
0,1%
0,0%
31,7%
100%
A celldömölki járásban a regisztrált vállalkozások csupán 28 %-a volt működő vállalkozás, amely azonban így is magasabb a térségi átlagnál. 2013-ban 1041 vállalkozás működött a járásban. A járásban az 1000 állandó lakosra jutó működő vállalkozásszám 41 db volt. 5. táblázat - Működő vállalkozások száma és aránya a Celldömölki járásban - Forrás: KSH
Celldömölki járás 1-9
10-19
20-49
50-249
250499
500 és több
Össz.
Működő vállalkozások száma (fős) 2011
1 205
31
11
12
3
3
1 265
2012
1 091
27
14
12
4
1
1 149
2013
979
32
15
10
4
1
1 041
Működő vállalkozások aránya (fős)
12 | O l d a l
2011
95,3%
2,5%
0,9%
0,9%
0,2%
0,2%
100%
2012
95,0%
2,3%
1,2%
1,0%
0,3%
0,1%
100%
2013
94,0%
3,1%
1,4%
1,0%
0,4%
0,1%
100%
A Kőszegi járásban 3 611 vállalkozást regisztráltak, 2011-ben ez a szám 3 555 db volt. Az 1000 állandó lakosra jutó regisztrált vállalkozások száma a járásban 142 db volt, ami némileg elmarad a Celldömölki járás értékétől is. A létszám kategóriát tekintve itt is az 1-9 fős vállalkozások domináltak, valamivel több, mint 63 %-kal, a 0 és ismeretlen fős vállalkozások aránya itt is közel 32 % volt. 6. táblázat - Regisztrált vállalkozások száma és aránya a Kőszegi járásban - Forrás: KSH
Kőszegi járás 1-9 fős
10-19 fős
20-49 fős
50-249 fős
250-499 fős
500 és több fős
0 és ismeretlen fős
Összesen
Regisztrált vállalkozások száma (fős) 2011
2 426
38
20
8
2
1
1 060
3 555
2012
2 402
43
19
9
2
1
306
2 782
2013
2 393
37
16
11
1
2
1 151
3 611
2011
68,2%
1,1%
0,6%
0,2%
0,1%
0,0%
29,8%
100%
2012
86,3%
1,5%
0,7%
0,3%
0,1%
0,0%
11,0%
100%
2013
66,3%
1,0%
0,4%
0,3%
0,0%
0,1%
31,9%
100%
Regisztrált vállalkozások aránya (fős)
A Kőszegi járásban a regisztrált vállalkozások közül 33 % volt működő, amely a Celldömölki járás átlagánál magasabb volt. A járásban 1 174 működő vállalkozás volt 2013-ban, mely 2011hez képest közel a harmadával csökkent. Az 1000 lakosra jutó vállalkozásszám 46 db volt, mely a paktumtérségi értékhez képest magasabb volt. 7. táblázat - Működő vállalkozások száma és aránya a Kőszegi járásban - Forrás: KSH
Kőszegi járás 1-9 fős
10-19 fős
20-49 fős
50-249 fős
250-499 500 és több Összesen fős fős
Működő vállalkozások száma (fős) 2011
1 454
28
19
9
1
2
1 513
2012
1 270
32
16
11
1
2
1 332
2013
1 112
32
16
12
-
2
1 174
Működő vállalkozások aránya (fős) 2011
96,1%
1,9%
1,3%
0,6%
0,1%
0,1%
100%
2012
95,3%
2,4%
1,2%
0,8%
0,1%
0,2%
100%
2013
94,7%
2,7%
1,4%
1,0%
0,0%
0,2%
100%
A Sárvári járásban 2013-ban 5 733 vállalkozás volt beregisztrálva, számuk ebben a járásban is növekedett 2011-hez képest. 1000 főre 145 regisztrált vállalkozás jutott, mely megegyezik a paktum térségének átlagával. A regisztrált vállalkozások 68 %-a 1-9 fős volt, 30,2 %-a 0 és ismeretlen fős.
13 | O l d a l
8. táblázat - Regisztrált vállalkozások száma és aránya a Sárvári járásban - Forrás: KSH
Sárvári járás 1-9 fős
10-19 fős
20-49 fős
50-249 fős
250-499 fős
500 és több fős
0 és ismeretlen fős
Összesen
Regisztrált vállalkozások száma (fős) 2011
3 961
42
30
20
3
2
1 450
5 508
2012
3 926
39
32
23
-
3
289
4 312
2013
3 898
56
27
20
1
2
1 729
5 733
26,3%
100%
Regisztrált vállalkozások aránya (fős) 2011
71,9%
0,8%
0,5%
0,4%
0,1%
0,0%
2012
91,0%
0,9%
0,7%
0,5%
0,0%
0,1%
6,7%
100%
2013
68,0%
1,0%
0,5%
0,3%
0,0%
0,0%
30,2%
100%
A sárvári járásban a vállalkozások 30%-a működött, mely megegyezik a térségi értékkel. Számuk 2011-hez képest csökkent, 2 115 db-ról 1 728 db-ra. Az 1000 lakosra jutó vállalkozások száma 43 db volt. 9. táblázat - Működő vállalkozások száma és aránya a Sárvári járásban - Forrás: KSH
Sárvári járás 1-9 fős
10-19 fős
20-49 fős
50-249 fős
250-499 500 és több fős fős
Összesen
Működő vállalkozások száma (fős) 2011
2 014
54
24
20
-
3
2 115
2012
1 794
53
23
21
1
2
1 894
2013
1 624
57
26
17
3
1
1 728
2011
95,2%
2,6%
1,1%
0,9%
0,0%
0,1%
100%
2012
94,7%
2,8%
1,2%
1,1%
0,1%
0,1%
100%
2013
94,0%
3,3%
1,5%
1,0%
0,2%
0,1%
100%
Működő vállalkozások aránya (fős)
Összegezve: A paktum térségében a feldolgozott adatok szerint 3.944 működő vállalkozás található. A celli térségben 1041, ami a regisztráltak 28%-a, a sárváriban 1728 (30%) és a kőszegiben 1174 (33%). A vállalkozássűrűség a paktum térségében 43 vállalkozás/ezer fő, ami elmarad a megyei 52 vállalkozás/ezer főtől. A sárvári gyakorlatilag a paktum térség egészére jellemző (43%) értéket mutatja, a kőszegi felette (46), a celldömölki alatta (41) van.
14 | O l d a l
A megyében és a paktum térségének egészében a vállalkozások mérete nagyon hasonló, az egyes járások különbsége azonban látható. 500 főnél nagyobb cég járásonként egy-egy van (a celldömölkiben és a sárváriban 1, a kőszegiben 2), 250-500 közötti a celldömölkiben 4, a sárváriban 3, a kőszegiben nincs ekkora vállalkozás működőként jelen a statisztikákban. Nagyvállalat tehát mindhárom járásban van, de egyenlőtlenül oszlanak el. A paktum területén tehát a nagyvállalatok a kőszegi járásból hiányoznak, a megyei átlagot azért mutatja a térség, mert a másik két térségben viszont meghatározó a jelenlétük. A középvállalkozások aránya minden területegységnél 1%. A kisvállalkozások aránya a legmagasabb a sárvári térségben, a celliben a megyeivel megegyező, ám a kőszegiben kevesebb van. A (10 főnél több, de 50 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató) kisvállalkozások a kőszegi járásban 4,1%, a Celldömölkiben 4,5%, a Sárváriban 4,8%. A paktum térségében a 4,5%, ami gyakorlatilag a megyeivel azonos. Mikrovállalkozások (<10 fő) a Celldömölki térségben 94%, a Sárváriban és a Kőszegiben 94,7%, kicsivel a megyei (94,5%) és paktumérték (94,2%) felett. Mindegyik járásban a legtöbb működő vállalkozás, 94 % az 1-9 fős létszámkategóriában működött. A működő vállalkozások ágazati megoszlása Az Észak-Vasi Paktum területén a vállalkozások legnagyobb hányada a kereskedelem, gépjárműjavítás nemzetgazdasági ágban jelzi tevékenységét, részesedésük 19,68 % volt, amely hasonló a megyei arányhoz. Magas még az építőiparban működő vállalkozások aránya, 11,97 %, amely a megyei értéket is meghaladja. Kiemelendő a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazatban működő vállalkozások 8,27 %-os aránya, amely a fő turisztikai (pl. a fürdővárosok, mint Bük, Sárvár, illetve Kőszeg a kulturális és szabadidős turizmusával) desztinációk köré szerveződött, tehát nem az egész térségre jellemző, arányuk ehhez képest mégis számottevő. Meghatározó még a feldolgozóipari tevékenységet végző (8,62%) cégek jelenléte. A gazdaság szerkezetét vizsgálva a szolgáltatási szektor jelentős arányú, hasonlóképpen a megyében tapasztalhatóhoz. A szektor arányai azonban nem feltétlenül jelentik ténylegesen elérhető, jó minőségben biztosított szolgáltatások meglétét, így e téren is szükség lehet fejlődésre, új lehetőségek megteremtésére, ami újonnan induló vállalkozások illetve általuk teremtett, a fiatalok számára is vonzó munkahelyek megjelenésével járhatnak együtt.
15 | O l d a l
100% 80%
71,6%
75,3%
60% 40% 18,5% 20%
20,6%
6,2%
7,8%
0% Vas megye Primer szektor
Észak-Vasi Paktum térsége Szekunder szektor
Tercier szektor
7. ábra - A működő vállalkozások gazdasági szerkezete 2013-ban Forrás: KSH
Az ipari és mezőgazdasági vállalkozások körében tapasztalható, a megyeit meghaladó arány oka a paktum területén lévő vidékies településeken a mező- és erdőgazdaságban (7,58 %), valamint az építőiparban (11,97 %) meglévő sok vállalkozás. A mezőgazdasági és vidékfejlesztési szakterületek egyes ágazatainak erősödésével, mint pl. a helyi termék készítése, termelői közösségek, rövid ellátási láncok (REL) kialakítása további növekedéssel is járhat, főként a kisebb vállalkozások körében. A Celldömölki járásban a legnagyobb arányban a kereskedelem, gépjárműjavítás területén működött, arányuk valamivel több, mint 19 % volt. Magas volt a térségben az építőipar, valamint a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység nemzetgazdasági ágazatban működő vállalkozások aránya is, 11 illetve 9 %. A Kőszegi járásban is hasonlóan magas volt a kereskedelem, gépjárműjavítás, építőipar, valamint a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység nemzetgazdasági ágazatban működő vállalkozások aránya, de a járásban már jelentős, 10 % feletti a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ág, amely főként a Büki Gyógyfürdőre épülő szolgáltató szektort jelenti. A Sárvári járásban a kereskedelem, gépjárműjavítás nemzetgazdasági ág meghaladta a 20 %ot, viszont a Sárvári fürdő ellenére a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén mindössze a működő vállalkozások közel 7 %-a jelent meg.
120,0% 100,0% 80,0% 60,0%
85,2%
84,5%
72,2%
40,0% 20,0% 0,0%
8,5%
20,1% 7,7% Celldömölki Járás Primer szektor
6,3% 8,6%
7,0% Kőszegi Járás Szekunder szektor
Sárvári Járás Tercier szektor
8. ábra - A működő vállalkozások gazdasági szerkezete 2013-ban, járásonként. Forrás: KSH
16 | O l d a l
A gazdaság szerkezetét járásonként vizsgálva látható, hogy a tercier szektor mindhárom járásban meghaladja a 70 %-ot, viszont a celldömölki járásban a szekunder szektor aránya több, mint kétszerese a kőszegi és sárvári járások értékének. Főbb foglalkoztatók az Észak-Vasi Paktum területén Cég megnevezése Cellkomp Kft., Celldömölk Seton Hungary Kft., WeWalka Kft Nestlé Hungária Kft. Kromberg & Schubert Kft.,
Település Létszám Celldömölki járás Celldömölk 1 619 fő Jánosháza 709 fő Celldömölk 300 fő Kőszegi járás Bük 850 fő Kőszeg 802 fő
Schott Forma Vitrum Kft.
Lukácsháza
Büki Gyógyfürdő Zrt.
Bük
Linde Gáz Magyarország Zrt. Liss Kft SáGa Foods Zrt. Rába Járműalkatrész Gyártó és Kereskedelmi Kft. Sárvári Mezőgazdasági Zrt. Provertha E.C. Zrt. Sárvári Gyógyfürdő Kft Flextronics Sárvár Logistics Szolgáltató Kft.
570 fő 193 fő Sárvári járás
Tevékenység Elektronikai alkatrész gyártás Feldolgozóipar Élelmiszeripar Állateledel gyártás Kábelek és kábelrendszerek gyártása Gyógyszeripari csomagolóanyag gyártás Fizikai közérzetet javító szolgáltatás
Répcelak
492 fő
Répcelak Sárvár
269 fő 282 fő
Ipari gázok gyártása és forgalmazása Fémipari csomagolás gyártás Baromfihús feldolgozása, tartósítása
Sárvár
234 fő
Autóalkatrész gyártás
Sárvár Sárvár Sárvár
210 fő 210 fő 149 fő
Sárvár
3 700
Mezőgazdaság Ipar Fizikai közérzetjavító szolgáltatás Járművillamossági, - elektronikai készülékek gyártása.
A legnagyobb foglalkoztatók jól jelzik a térség beágyazottságát a globális piaci térbe, valamint azokat a legfontosabb területeket, amelyek az ipari tevékenységek kapcsán a helyi gazdaságfejlesztés és ezáltal a foglalkoztatás-bővítés potenciáljait hordozzák. E négy cég (jelenlegi munkavállalóik nagyságának sorrendjében) a Cellkomp, a Nestlé, a Kromberg & Schubert, a Seton és a Schott. E nagyfoglalkoztatók a kőszegi és a celldömölki járásban működnek. A sárvári járás legnagyobb foglalkoztatói a Flextronics és a Linde. Valamennyi cég ipari tevékenységet folytat (ventilátor, autóhuzat, kábelköteg, gyógyszeripari üvegtermék, stb.), illetve a Nestlé állati eledeleket gyárt. Legnagyobb foglalkoztatók: CELLCOMP (Celldömölk) - Az ebmpapst Csoport a világ egyik vezető ventilátor és motor gyártója, mintegy 12 000 munkavállalót foglalkoztat világszerte, 18 gyártási telephelyen és 57 értékesítési irodában. Több, mint 15 000 különböző termékkel rendelkezik. Kiemelkedő termékei új ipari szabványokat teremtenek hatékonyságukkal, minimális zajszintjükkel és hosszú élettartamukkal. Az ebmpapst csoport tagjaként a CELLCOMP Elektronikai Termékeket Gyártó Kft. olyan nemzetközi hírű vevőket tudhat magáénak, mint a MERCEDES, BMW, SIEMENS, Valeo, Linde, CONRAD, Bosch, JUNGHEINRICH, Miele, LIEBHERR.
17 | O l d a l
NESTLÉ Hungária Kft (Bük) - A Darling állateledel gyártó cég bázisán száraz és nedves állateledeleket gyárt a büki gyár, ahonnan a környező országokat is ellátják. Kromberg és Schubert Kft (Kőszeg) - A több mint negyed százada Kőszegen működő cég kábelkötegeket, gumiszigeteléseket, stb. gyárt, utóbbiakat gépjárművekhez. SETON HUNGARY Kft (Jánosháza) - Seton Hungary Kft. egy magyar vállalat, központja Jánosházán található. A céget 1995-ben alapították és része az amerikai GST Autoleather bőripari és autóipari beszállító vállalatnak. Magyarországon 1995 óta aktív, jánosházi (Vas megye) telephelyén bőrszabászattal foglalkozik, közel 800 alkalmazottal. SCHOTT (Lukácsháza) - A SCHOTT egy közel 130 éves múltra visszatekintő cégcsoport, mely speciális üvegtermékeket, anyagokat, különleges összetevőket gyárt és fejleszt az emberek életminőségének javítása érdekében. Lukácsházán gyógyszeripari vállalatok számára gyárt gyógyszeripari csomagolóanyagokat. Flextronics (Sárvár) – A Flextronics mintegy 200 000 alkalmazottat foglalkoztat világszerte, Sárváron ebből 3 700 fő dolgozik. A Flextronics Magyarországon, így Sárváron magas szintű műszaki, tervezési, gyártás-előkészítési, gyártási, logisztikai, disztribúciós és szervizszolgáltatásokat kínál az autóipar, a számítástechnika, a fogyasztói elektronika, az ipari alkalmazások, az elektronikai infrastruktúra, az orvosi műszerek és a mobil kommunikáció területén működő partnereinek.
18 | O l d a l
3.2. Munkaerő-piaci helyzetkép 3.2.1. Gazdasági aktivitás A legutóbbi népszámlálás adatai szerint Vas megyében, valamint a paktum térségében is 2011-ben a népesség több mint 47%-a számított gazdaságilag aktívnak, az országos 45% mellett. A foglalkoztatottak aránya ezen belül 44% volt a paktum térségében. Az inaktívak a lakosság mintegy harmadát teszik ki, ők a projekt egyik lehetséges célcsoportját jelentik, hiszen ide tartoznak például a kismamák is. A népesség minden ötödik tagja eltartott: gyermekek, diákok, akiknek a megfelelő képzésével, kompetenciáinak fejlesztésével érhető el a munkáltatóknak megfelelő munkaerő biztosítása a jövőben. A paktum térségében e körben számolni kell azzal, hogy a területén több gyermekotthon is működik, ami a gyermekek számának szokásosnál magasabb arányát is magyarázhatja. Itt jelennek meg ugyanakkor a statisztikában azok is, akik nem foglalkoztatottak, nem regisztrált álláskeresők, nem részesülnek szociális transzferekben, akikre a jelenlegi rendszer kevésbé lát rá, és akik jelenleg nehezen érhetőek el a munkaügyi rendszer, valamint a munkáltatók számára. Innen kerülhet ki a mobilizálható potenciális munkavállalók egy része is. 10. táblázat - A népesség gazdasági aktivitása Vas megyében és a Paktumtérségben (2011) - Forrás: KSH
Észak-vasi paktum
Vas megye Férfiak
Nők
Összesen
Arány
Férfiak
Nők
Összesen
Arány
Foglalkoztatottak
60 396
51 566
111 962
44,0%
20 920 17 622
38 542
44,08%
Inaktívak
28 823
48 138
76 961
30,3%
10 369 16 881
27 250
31,16%
4 894
4 240
9 134
3,6%
1 686
1 354
3 040
3,48%
28 516
27 773
56 289
22,1%
9 236
9 376
18 612
21,28%
122 629
131 717
Munkanélküliek Eltartottak Összesen
254 346
100,0%
42 211 45 233
87 444
100,00%
2011-ben a celldömölki járásban a népesség valamivel több, mint 46%-a volt gazdaságilag aktív, a kőszegi járásban ez az arány a 47 % felé tendált, a sárvári járásban pedig meghaladta a 48 %-ot. Ezen belül a foglalkoztatottak aránya a celldömölki járásban 42 %, a kőszegi járásban 43 %, a sárvári járásban pedig 45 % közelében volt. Az inaktívak aránya a celldömölki járásban volt a legmagasabb, 33 %, de a sárvári járásban is meghaladta a 31 %ot, míg a kőszegi járásban 28 % volt. Ezt a csoportot a nyugdíjasok, kismamák, egyéb pénzbeli ellátásban részesülők alkotják. 11. táblázat - A népesség gazdasági aktivitása 2011-ben– Forrás: KSH
Vas megye
Celldömölki járás
Kőszegi járás
Sárvár járási
Foglalkoztatottak
44,0%
42,4%
43,4%
44,6%
Inaktívak
30,3%
33,0%
28,0%
31,4%
Munkanélküliek
3,6%
3,9%
3,3%
3,5%
Eltartottak
22,1%
20,7%
25,3%
20,5%
19 | O l d a l
100% 90% 80%
20,70%
22,10% 3,90%
3,60%
60%
3,50%
3,30%
70%
20,50%
25,30%
31,40%
30,30%
33,00%
28,00%
44,00%
42,40%
43,40%
44,60%
Vas megye
Celldömölki Járás
Kőszegi Járás
Sárvári Járás
50% 40% 30% 20% 10% 0%
Foglalkoztatottak
Inaktívak
Munkanélküliek
Eltartottak
9. ábra - A népesség gazdasági aktivitása 2011-ben– Forrás: KSH
Az eltartottak aránya a kőszegi járásban volt a legmagasabb, meghaladta a 25 %-ot, a celldömölki és a sárvári járásokban pedig valamivel 20 % felett alakult. A kőszegi járás országos viszonylatban is kiemelkedőnek mondható eltartotti aránya közelebbi vizsgálatot érdemel. Az itt élő 6.356 eltartott (25,3%) közül 2015-ben 4.107 fő volt 18 év alatti gyerek, ami az állandó népességen belül 16,4%-ot jelent, és a paktum térségében a legmagasabb arány. Tehát 2.249 felnőttkorú eltartottnak kategorizált ember él itt, akiknek nyilván egy csoportja valóban eltartott, családtag munkajövedelméből vagy egyéb bevételekből él. Mivel azonban ez szokatlanul magas arány és népességszám is, ez a csoport lehet a paktum egy potenciális és fontos célcsoportja, hiszen ők elképzelhető, hogy a határ túloldalán, vagy idehaza, de nem állandó és nem formális foglalkoztatásban dolgoznak, ők egy fontos munkaerő tartalékát képezhetik a helyi gazdaságnak, amennyiben sikerül megszólítani és a helyi, legális munkavállalásban érdekeltté tenni őket. Összegezve: A paktum térségében a foglalkoztatottak aránya közelít a megyei értékekhez: a celldömölki térségben a legalacsonyabb, és a sárváriban a legmagasabb. Az inaktív keresők (valamilyen ellátásban részesülők) csoportjába a kőszegi térségben tartoznak a legkevesebben, a celldömölkiben a legtöbben. Az eltartottak aránya igen magas a kőszegi járásban, amit nem magyaráz a gyerekek aránya, még a gyermekotthonok figyelembe vételével sem, és más, statisztikai módon mérhető csoport nagysága sem. Az egyéb adatok, életkörülmények, stb. alapján feltehetően a kőszegi járásban a legmagasabb azok aránya, akik nem gyerekkorú eltartottak, valószínűbb, hogy nem legális foglalkoztatottjai a hazai gazdaságnak, elképzelhető, hogy határon túlra ingáznak dolgozni vagy más munkalehetőségeket találnak.
20 | O l d a l
3.2.2. Regisztrált álláskeresők A Vas Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztálya által szolgáltatott részletes adatokból kimutatható az álláskeresők nemek, iskolai végzettség, korcsoport szerinti megoszlása és az álláskeresés időtartama. A regisztrált álláskeresők száma az Észak-Vasi paktum területén 1.391 fő volt 2016 szeptemberében, az éves átlagos érték 1 526 fő. A paktumon belül járásonként a következőképpen oszlik meg ez a szám: Celldömölki járásban 452 álláskeresőt, a Kőszegi járásban 382 főt, a sárváriban pedig 557 embert regisztráltak 2016 szeptemberében. Nemek szerinti megoszlás 2016 III. negyedévében az álláskeresők 48%-a férfi, 52 %-a nő volt az Észak Vasi paktum területén, míg Vas megyében ez az arány kiegyenlítettebb volt ott az álláskeresők 49,4%-a volt férfi, 50,6%-a nő. 2010-ben még fordított volt az arány, az álláskeresők 49%-a nő, 51% %-a volt férfi.
Álláskeresők nemek szerinti megoszlása 4 000
3 500 3 000 2 500 2 000 1 500 1 000 500 0 2010. III. negyedév
2011. III. negyedév
2012. III. negyedév
2013. III. negyedév Nők
2014. III. negyedév
2015. III. negyedév
2016. III. negyedév
Férfiak
10. ábra - Az álláskeresők számának alakulása nemek szerinti megoszlásban (2010 -2016. III. negyedév) Forrás: TeIR, VMKH
A celldömölki járásban a nemek aránya 55-45 % volt a nők javára, a kőszegi járásban 49-51 a férfiak javára, a sárvári járásban 51-49 % volt a nők javára.
21 | O l d a l
Iskolai végzettségek a regisztrált álláskeresők körében Az Észak-Vasi Paktum területén a nyilvántartott álláskeresők jellemzően alacsony iskolai végzettséggel rendelkeznek. A 2016. szeptemberi nyilvántartás alapján a megyei arányhoz hasonlóan a munkanélküliek közel 2,5 %-a az általános iskolát sem fejezte be, az alapfokú végzettséggel rendelkezők aránya közel 34 % volt. A legalacsonyabb a munkanélküliek aránya az egyetemet illetve a technikumot végzettek körében volt, 1,58 %. A nyilvántartott álláskeresők végzettségi szintje elmarad a munkáltatók által elvárttól. A szakmunkásképzőt végzettek magas aránya azt is mutatja, hogy a szakképzési rendszerből kikerülők nem rendelkeznek azokkal a skillekkel, amelyeket a cégek elvárnának. A szakképzési rendszer nem pont azt, nem pont úgy tanítja és nem arra készíti fel az ott tanulókat, amikre nekik szükségük lenne, hogy sikeresen elhelyezkedhessenek. 12. táblázat - Az álláskeresők iskolai végzettség szerinti megoszlása a helyi paktumok területén (2016. szeptember) - Vas Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztály
Általános iskolai végzettség nélkül Általános iskola Szakiskola Szakmunkásképző Gimnázium Szakközépiskola Technikum Főiskola Egyetem Összesen
Vas megye száma aránya 106 2,59% 1 367 33,34% 67 1,63% 1 077 26,27% 374 9,12% 678 16,54% 128 3,12% 218 5,32% 85 2,07% 4 100 100%
Észak-vasi Paktum száma aránya 34 2,44% 469 33,72% 29 2,08% 386 27,75% 136 9,78% 209 15,03% 50 3,59% 56 4,03% 22 1,58% 1 391 100%
A járásokban az általános iskolai végzettség nélküli regisztrált álláskeresők aránya a celldömölki járásban volt a legalacsonyabb, közel 1 %, a kőszegi járásban ennek több mint 2-szerese, a sárvári járásban pedig több mint a 3-szorosa. Magas volt az általános iskolát végzettek aránya az álláskeresők között: a celldömölki járásban 38 %, a kőszegi járásban közel 34 %, a sárvári járásban valamivel több, mint 30 %. 13. táblázat - Az álláskeresők iskolai végzettség szerinti megoszlása a járásokban (2016. Szeptember) – Forrás: Vas Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztály
Általános iskolai végzettség nélkül Általános iskola Szakiskola Szakmunkásképző Gimnázium Szakközépiskola Technikum Főiskola Egyetem Összesen
22 | O l d a l
Celldömölki járás Kőszegi járás Sárvári járás száma aránya száma aránya száma aránya 5 1,11% 9 2,36% 20 3,59% 172 38,05% 128 33,51% 169 30,34% 124 27,43% 104 27,23% 158 28,37% 7 1,55% 7 1,83% 15 2,69% 62 13,72% 56 14,66% 91 16,34% 15 3,32% 16 4,19% 19 3,41% 47 10,40% 38 9,95% 51 9,16% 12 2,65% 19 4,97% 25 4,49% 8 1,77% 5 1,31% 9 1,62% 452 100% 382 100% 557 100%
Foglalkozási csoport szerinti megoszlás Az iskolai végzettség mellett fontos látni azt is, hogy milyen felelősségszintű és típusú munkát végeztek az álláskeresők előző munkahelyeiken, ami a majdani munkahelyük szempontjából is meghatározó lehet. Az Észak Vasi paktum területén az álláskeresők több, mint fele betanított munkás és segédmunkás (arányuk összesen 50,9 %). Egyharmaduk szakmunkás, közülük minden hetedik szellemi tevékenységet végzett. A megyei arányhoz képest különösen a betanított munkások és a szakmunkások aránya magasabb. A segédmunkások aránya a kőszegi járást kivéve alatta van a megyeinek, a betanított munkásoknál éppen fordítva. Regisztrált szakmunkás a celldömölki járásban van kevesebb, mint a megyei átlag, szellemi munkakörből mindenütt kevesebben regisztráltak, mint a megye egészében, vezetők beosztásból pedig szintén a celldömölki járásban kerültek a legnagyobb arányban az álláskeresők közé.
14. táblázat - Az álláskeresők foglalkozási csoportba való besorolás szerinti megoszlása Vas Megyében és a paktum járásaiban (2016. III. negyedév) – Forrás: Vas Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztály
Celldömölki Álláskeresők Kőszegi járás járás foglalkoztatási csoportok szerint száma aránya száma aránya Segédmunkás 44 9,73% 47 12,30% Betanított munkás 205 45,35% 130 34,03% Szakmunkás 129 28,54% 132 34,55% Szellemi 52 11,50% 62 16,23% Vezetői 22 4,87% 11 2,88% Összesen 452 100,00% 382 100,00%
Sárvári járás száma 57 225 177 81 17 557
aránya 10,23% 40,39% 31,78% 14,54% 3,05% 100,00%
Vas megye száma 481 1 536 1 252 689 142 4 100
aránya 11,73% 37,46% 30,54% 16,80% 3,46% 100,00%
A paktum egyes járásaiban vizsgálva azt látjuk, hogy a celldömölki járásban a segédmunkás és a vezetők körét leszámítva minden kategóriában alacsonyabb a regisztráltak aránya a megyeinél. A kőszegi járásban a segéd- és szakmunkások, a sárváriban pedig a betanítottés szakmunkások vannak arányaiban többen a regisztráltak, mint a megyében. Korcsoport szerinti megoszlás A regisztrált álláskeresők korösszetétele fontos információkat hordoz, hiszen kihívást jelenthet mind a munkaerőpiaci szolgáltatást végző szervezetek, mind a munkaáltatók számára, hogy az egyébként jelentős szakmai tapasztalattal és gyakorlattal rendelkező, ám nehezebben mobilizálható (mind a szakmai váltást, mind a földrajzi helyváltoztatást jelentő) idősebb, vagy éppen a munkatapasztalatnak még híján lévő fiatal, pályakezdő korcsoportok tagjait bekapcsolja a munkaerő-áramlásba. Emellett jelen paktumstratégia megvalósítását alapvetően támogató projekt kifejezetten fókuszál a 25 év alatti, illetve a 25-30 év közötti pályakezdőkre, valamint az 50 év felettiekre. Az Észak-Vasi paktum térségében a 25 évnél fiatalabb munkanélküliek aránya 2016. szeptemberi adatok szerint 17 %, a 26-50 év közöttiek aránya 48 % volt, az álláskeresők 35 %-a 50 éves vagy annál idősebb volt.
23 | O l d a l
25 év alatt 17% 50 év felett 35%
26-50 év 48% 25 év alatt
26-50 év
50 év felett
11. ábra - Az álláskeresők korcsoportonkénti megoszlása az Észak-Vasi Paktum területén (2016. szeptember) Forrás: Vas Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztály
Az alábbi ábrán látható, hogyan változott egyes korcsoportok létszáma az elmúlt 5 évben. Bár konkrét létszámukat tekintve nem jelentős, ám dinamikáját tekintve figyelmet érdemlő jelenség a legfiatalabbak és legidősebbek arányának növekedése.
600 500 400 300
200 100 0 20 év 20-24 év25-29 év30-34 év35-39 év40-44 év45-49 év50-54 év55-59 év 59 év alatt felett 2010. III. n.év
2011. III. n.év
2012. III. n.év
2013. III. n.év
2014. III. n.év
2015. III. n.év
12. ábra - Az egyes korcsoportok számának alakulása az Észak-Vasi Paktum területén (2010. - 2015. 3. negyedév) – Forrás: TeIR
A fiatalok, 20 év alattiak száma nem csökken jelentősen, és a 20-24 évesek, valamint a 25-29 éves pályakezdőkre kiemelten szükséges figyelni a stratégiai célok meghatározásánál, ugyanis ők azok, akik még nem rendelkeznek tapasztalattal a munka világában, így nehezebben találnak állást, mint a 30 év feletti, már munkatapasztalattal rendelkező álláskeresők.
24 | O l d a l
Az álláskeresés időtartama Tekintettel arra, hogy a munkaerőpiacról való kiesés hossza alapvetően határozza meg a visszakapcsolódás esélyeit, azaz minél tovább van állás nélkül valaki, annál nehezebb újra munkába állnia és helytállnia, fontos információ a regisztrált álláskeresők állástalanságának időtartama. Éppen emiatt a paktum projekt célcsoportjai között is megjelennek a tartósan munkanélküliek, akik számára indokolt és szükségek felkészítő, képessé tevő, önbizalmukat, informáltságukat javító, támogató szolgáltatásokat tervezni. Hogy ez ebben a térségben mennyire indokolt, azt a hosszabb ideje a regisztrációban ragadt, és állást nem találók aránya határozza meg. 15. táblázat - Az álláskeresők megoszlása a folyamatos regisztráció hossza szerint Az Észak -Vasi Paktum területén és a Paktumtérségben (2010-2016. szeptember) - Forrás: Vas Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztály
1-3 hónap 4-6 hónap 7-12 hónap 13-24 hónap > 24 hónap Összesen
2010
2011
2012
2013
2014
2015
1 378 859 990 707 274 4 207
1 241 653 586 486 319 3 284
1 195 585 571 361 263 2 975
1 238 628 556 417 304 3 142
980 387 279 237 301 2 184
789 333 276 198 256 1 851
2016. januárszeptember 727 260 198 179 220 1 584
A fenti táblázat adataiból látható, hogy a regisztrált álláskeresők száma minden kategóriában dinamikusan csökkent, kivéve a két évnél régebben munkanélkülivé váltaké, ami a fent jelzett szolgáltatások és fejlesztések szükségességét támasztja alá. A regisztrált álláskeresők ellátása A regisztrált álláskeresők a következő pénzbeli ellátásokat kaphatják: Álláskeresési járadék: a munkahely elvesztésétől számítva legfeljebb 90 napig folyósítható. Ebben az ellátási formában a regisztráltak 20 %-a részesült. Az elmúlt években a támogatási forma jelentősége nagymértékben lecsökkent, főleg a folyósítás időtartamának lerövidítése okán. A jogosultsági idő leteltét követően többnyire bérpótló juttatást, rendelkezésre állási támogatást, az aktív korúak ellátásán belül foglalkoztatást helyettesítő támogatást vagy álláskeresési segélyt kaphatnak/kaphattak az álláskeresők. Ez utóbbi kettő közül kapnak ellátást a helyiek. A nyilvántartott álláskeresők ellátásának fő mutatói: 48%-uk semmiféle ellátásban nem részesült az elmúlt évi adatok szerint Álláskeresési járadékban (volt munkanélküli segély) a regisztráltak 20%-a, tehát minden 5 emberből egy részesült Álláskeresési segélyt minden hetedik (15%), foglalkoztatást helyettesítő támogatást minden hatodik (17%) regisztrált álláskereső kapott.
25 | O l d a l
Álláskeresők ellátása 17%
Ellátásban nem részesülő, regisztrált álláskeresők Álláskeresési járadékban (volt munkanélküli segélyben) részesülők
48%
15%
Álláskeresési segélyben részesülők Foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők 20%
13. ábra - Álláskeresők ellátása - Forrás: Vas Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztály
3.2.3. Munkaerő Keresleti-kínálati viszonyok bemutatása ágazatonként 2016-ban az Észak Vasi paktum területén a munkáltatók4 266 álláshelyet jelentettek be, ugyanebben az időszakban a nyilvántartott álláskeresők száma 1 526 fő volt. A betöltésre váró álláshelyek száma 2 740-el több, mint a munkahelyet keresőké. 16. táblázat - Munkaerő kereslet-kínálat alakulása - Forrás: Vas Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztály
Celldömölki járás
Kőszegi járás
Sárvári járás
Észak-Vasi paktum térsége
Regisztrált álláskeresők (2016)
502
428
596
1 526
Bejelentett üres álláshelyek (2016)
977
1042
2247
4 266
“Egyenleg”
-475
-614
-1.651
-2 740
Fenti adatok csupán a Vas Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztálya által ismert lehetőségeket jelzik, a munkáltatók egyéb munkaerő-igényét a paktum előkészítő munkálatai során felmért, és lent ismertetett vállalkozói munkaerőigény tartalmazza, amelynek folytatása és naprakészen tartása a leendő paktum munkaszervezet egyik kiemelkedően fontos feladata lesz. Itt most a hivatalos adatokat tudjuk elemezni, amelynek értelmében a Kormányhivatal statisztikái alapján, az Észak-Vasi paktum területén az elsődleges munkaerőpiacot érintően a legnagyobb munkaerő igény a feldolgozóipar területén jelentkezett. A másodlagos munkaerőpiacon, azaz jelen esetben a közmunka területén jelentkező állásigények a “Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység” és a “Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás” ágazatokban, ezért ezeket, mint nyílt munkaerőpiaci lehetőségeket nem tekinthetjük a helyi gazdaság fejlesztési igényeinek.
26 | O l d a l
Fentiek mellett is látható az adatokból, hogy a munkanélküliség és a munkaerőhiány együttesen van jelen a térségben. Az Észak-Vasi paktum egészét tekintve a legnagyobb munkaerő igény a feldolgozóiparban jelentkezett. Ez járásonként azt jelenti, hogy a Celldömölki járásban az építőiparban, a kőszegiben a szálláshely, vendéglátás területén, a sárváriban pedig a feldolgozóiparban keresnek a cégek leginkább munkatársakat. Mint jeleztük, ezzel egyidejűleg munkaerő többlet is érzékelhető. A paktum egészének szintjén jelen van a probléma, hogy nem találnak állást az építőipari és kereskedelmi területen keresők, a Celldömölki és a Kőszegi járásban a feldolgozóipar, a Sárvári járás területén pedig az építőiparban, miközben a sárvári térségben munkaerőhiány tapasztalható a feldolgozóipar területén. A munkaerő kereslet és kínálat összevetése:
Celldömölki járás Kőszegi járás Sárvári járás Paktum terület egésze
Munkaerőhiány, igény (munkavállalót keresnek)
Munkaerő többlet (munkát keresnek)
építőipar (40)
feldolgozóipar (199)
szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (77) feldolgozóipar (805) mezőgazdaság (94) feldolgozóipar (931) szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (177) szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (144)
feldolgozóipar (129) építőipar (44) kereskedelem, gépjárműjavítás (151) építőipar (122)
A Celldömölki járásban a legnagyobb munkaerő többlet a feldolgozóiparban van, 2016 január és szeptember között összesen 83 új álláshelyet jelentettek be ebben az ágazatban, az álláskeresők száma azonban több mint a duplája ennek. A Kőszegi járásban is a feldolgozóipari szakemberek nem találnak állást, hiszen 43 bejelentett új álláshely mellett 129 álláskereső volt regisztrálva ezen ágazatban. A Sárvári járásban a feldolgozóiparban a két másik járástól eltérően nem munkaerő-felesleg, hanem munkaerőhiány van. 805 új bejelentett álláshely mellett 197 álláskereső volt. A járásban jelentős munkaerőfelesleg nem volt. E jelenség, a strukturális munkanélküliség jellegzetes példája. Tekintettel arra, hogy a paktum térségében kis földrajzi távolságok vannak, a paktum együttműködések lehetőséget kínálnak e helyzetek megoldására. A paktum szintjén valós és élő kapcsolatokon alapuló információáramlás lehetővé teszi e munkaerőpiaci feszültségek enyhítését, a megfelelő beavatkozások (képzések, információnyújtás, kompetenciafejlesztő tréningek, szolgáltatások, munkába járás vagy költözés támogatása, stb.) megvalósításával.
27 | O l d a l
3.2.4. A vállalkozói igényfelmérés és munkaerő-tartalék felmérés eredményei Igényfelmérés Az igényfelmérés annak érdekében készült, hogy minél szélesebb körben képet kapjunk az Észak-Vas Megyei paktum térségében tevékenykedő, fontosabb vállalkozások munkaerőigényéről. E felmérés a projekt tervezése során készült, az azóta eltelt időszak bizonyosan hozott változásokat. Azonban a paktum működésének lényegi eleme ez, és a naprakész információkkal akkor tud rendelkezni a térség és a munkaszervezet, ha az együttműködés és az információáramlás folyamatos, ami mentén ezek az igények frissíthetőek. Az itt rendelkezésre álló adatok mégis jelzik, kiindulópontként, a paktumtérség együttműködésre kész vállalkozásainak igényeit, áttekintjük azokat. A kérdezőbiztosok 52 olyan járásbeli céget kerestek fel, amelyek a térség meghatározó foglalkoztatói, figyelembe véve az egyes létszám-kategóriák hasonló eloszlását a megkérdezettek körében. A legnagyobb létszámban foglalkoztatott állománycsoport a cégeknél a szakmunkásoké (40%) volt, őket követték 31%-os aránnyal a betanított munkások, majd a szellemi tevékenységet végzők aránya 20%. A vállalkozások jelentős többsége tervezett az elkövetkező 3 évben fejlesztést, közel 60%-uk a jelenlegi tevékenységi körükön belül, 6%-uk pedig profilbővítést is szeretne megvalósítani. A válaszadó cégek 90%-a tervezte, hogy a jövőben (1 éves távlatban) bővíti a foglalkoztatotti létszámát. Az összesen 590 db igényelni kívánt munkaerő között a legmagasabb igény az operátorok iránt mutatkozott, 120 főt szeretnének ilyen téren alkalmazni a jövőben. Megjelenik a munkaerőigényben a megyei hiányszakmák közül a gépi forgácsoló, hegesztő, és kőműves szakmák munkaerő igénye is. A Celldömölki járásban 188, a Kőszegi járásban 172, a Sárvári járásban 128 igényelt létszám jelent meg a felmért cégek körében. A három járás mindegyikében jelen lévő vállalkozások összesen 102 fő igényt jeleztek a felmérés során.
28 | O l d a l
Cég megnevezése Cellcomp Kft. PVS-Hungary Kft. WeWalka Kft. Celli-Festék Kft. Napcsillag Kft. Kocsis Orsolya e.v Merse Amigo Bt. Celldömölki CELLI HUKE NONPROFIT KFT járás Reflex Ipari Szövetkezet Kemenesalja-busz Kft. M-FLEX kft. Galisz Galvanizáló Kft. EIM Kft. CELLDÖMÖLKI MALOM KFT Összesen Uniriv Kft Soproni Zoltán és Társai Kft Kőszegi Városüzemeltető Nonprofit Kft. Büki Gyógyfürdő Zrt. Szárnyasép Kft. Szárnyas Kft. Fabrika + 2000 Kft Wienerberger Zrt 5th Gear Kft. Kőszegi járás Kromberg és Schubert Kft. ASZTERV Kft. Nestlé Hungária Kft. Suxess Logistic Hungary Kft. Plastunion Kft SI-MO 2006 ÉPÍTŐIPARI KFT WFK-Ü Műanyagfeldolgozó Kft. SCHOTT Hungary Kft. Összesen Rába Járműalkatrész Gyártó és Kereskedelmi Kft VJS Transz Kft. Sárvári Gyógyfürdő Kft Sarbo Kft. Edilkamin International Kft. Liss Kft Spirit Hotel kft. SaGa Foods Zrt. Sárvári Huke Kft. Sárvári járás Danubius Zrt. Szemi-Pack Kft. Bartók Elektro Bt. Provertha E.C. Zrt. Varga Engineering Kft. Sárvári Mezőgazdasági Zrt. Sibaris Bt Tölgyes Kárpitos Bt. Összesen SPAR Mindhárom VASIVÍZ Zrt. Északnyugat-magyarországi Közlekedési Központ Zrt járásra kiterjedő Ferrosüt Sütő és Édesipari Kft. Összesen
29 | O l d a l
Igényelt létszám 52 20 10 1 50 3 4 2 2 3 2 24 11 4 188 6 5 1 10 10 4 1 2 77 4 3 6 43 172 21 3 7 11 8 10 5 11 4 6 9 8 2 20 1 2 128 40 12 34 16 102
A megkérdezett 52 cég 28%-a szakmunkás és 20%-a a szakmai továbbképzések fontosságát jelezte, de fontos számukra a betanító jellegű képzés (16%) és a számítástechnikai képzés (12%) is. Az 52 vállalat bevonásával elvégzett felmérés eredményei és a hasonló későbbi összegzések jó alapot biztosíthatnak ahhoz, hogy megfelelő képzések indításával, a munkavállalók és munkáltatók igényeinek összehangolásával elősegítsék a projekttel érintett térség munkaerőpiaci helyzetének javítását. Munkaerő-tartalék felmérés A munkaerő-tartalék felmérése eredményeként átfogó képet kaphatunk a hivatalos statisztikákban elérhető emberek vonatkozásában az egyes célcsoportok létszámáról. Ez kiinduló pontot jelent a térség vállalkozásai, a Kormányhivatal munkatársai és a paktum szakmai megvalósítói számára a munkaerőpiacra bevonható csoportok méretéről, lehetséges elérhetőségéről. 17. táblázat - Célcsoportok létszámának összegzése (KH adatok: 2016, KSH adatok: 2015)
Célcsoport megnevezése Alacsony iskolai végzettségű személyek (Forrás: KH regisztráltak adatai – 2016) 25 év alatti fiatalok vagy 30 év alatti pályakezdő álláskeresők (Forrás: KH regisztráltak adatai - 2016) 50 év felettiek (KH regisztráltak adatai) GYED-ről, GYES-ről visszatérők, vagy legalább egy gyermeket egyedül nevelő felnőttek (Forrás: KSH élveszületések száma alapján - 2015) Foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők (Forrás: KH regisztráltak adatai - 2016) Tartós munkanélküliséggel veszélyeztetettek (Forrás: KH regisztráltak adatai- 2016) Megváltozott munkaképességű személyek (Forrás: KSH járadék alapján - 2015) Roma nemzetiséghez tartozó személyek (Forrás: KH regisztráltak adatai - 2016) Inaktívak Közfoglalkoztatottak (Forrás: KH regisztráltak adatai - 2016)
Celldömölki járás
Kőszegi járás
Sárvári járás
Összesen
177
137
189
503 fő
132
88
114
334 fő
134
143
203
186
200
321
337 fő 707 fő - 2015. évi adat (havi átlag: 59 fő)
83
82
67
232 fő
215
235
306
756 fő
1048
696
1378
3 122 fő -2015. évi adat (havi átlag: 260 fő)
4
4
11
19 Nincs adat
369
179
305
854 fő
A képzőintézmények megadták a 2016-os év végzős diákok számát, valamint a becsült végzősök számát 2017, 2018 és 2019-es évekre vonatkozóan, amely az elkövetkezendő években a 25 év alattiakról adhat képet, tehát a potenciális majdani pályakezdőkről.
30 | O l d a l
18. táblázat - Az oktatási intézmények végzős diákjainak száma
Végzősök száma 2016 Aranyhíd Nevelési-Oktatási Integrációs Központ Egységes Gyógypedagógiai Konduktív Pedagógiai Módszertani Int. Dr. Nagy László Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Int. Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola és Szakközépiskola FM DASZK Vépi Középiskolája, Mezőgazdasági Szakképző Isk. és Kollégium. Herman Ottó Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Szakképző Isk. és Kollégium Szombathelyi Művészeti Szakgimnázium Szombathelyi Szolgáltatási Szakképzési Centrum Szombathelyi Műszaki Szakképzési Centrum Összesen
Várható végzősök 2017 2018 2019
49
27
22
N/A
58 69
19 22
33 23
6 24
91*
23*
35*
27*
76
66
65
74
202 1 358 1 291 3 194
76 526 492 1 251
43 666 464 1 351
35 603 430 1 199
*Csak a Celldömölki, Kőszegi és Sárvári járásokból bejáró diákok száma A várható végzősök számának csökkenése 2016 után abból ered, hogy nem lehetséges pontosan felméri, érettségi után hány diák fog technikumban maradni, szakvizsgát tenni, így csak hozzávetőleges létszámra lehet következtetni, az elmúlt évek tendenciáiból. 3.2.5. Közfoglalkoztatás A közfoglalkoztatás célja, hogy a programba bevont személyek sikeresen vissza-, illetve bekerüljenek az elsődleges munkaerőpiacra. Közfoglalkoztatóként leggyakrabban a helyi önkormányzatok szoktak megjelenni, de egyéb szereplők is feltűnhetnek ebben a szerepkörben, többek között nemzetiségi önkormányzatok, helyi és nemzetiségi önkormányzatok jogi személyiséggel rendelkező társulásai, költségvetési szervek, egyházi jogi személyek, közhasznú jogállású szervezetek, civil szervezetek stb. Közfoglalkoztatottak azok a legalább 16 éves személyek lehetnek, akiket a kormányhivatalok illetékes osztályai regisztrált álláskeresőként tartanak számon, vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvény szerinti rehabilitációs ellátásban részesülnek. A közfoglalkoztatás helyzete A közfoglalkoztatásban résztvevők havi átlagos száma a 2016. januárja és szeptembere közötti időszakban az Észak-Vasi paktum területén 822 fő volt. A legalacsonyabb számú közfoglalkoztatottat a rendszerben 2016. márciusában tartották nyilván, míg a nyári hónapokban foglalkoztatták a legtöbb érintett személyt. A Celldömölki járásban ebben az időszakban 363 fő, a Kőszegi járásban ennek csupán a fele, 153 fő, míg a Sárvári járásban 306 fő közfoglalkoztatott volt nyilvántartva. A korcsoport szerinti megoszlást tekintve a közfoglalkoztatásban a 26-50 év közöttiek dominálnak (53 %), de magas az 50 év felettiek részesedése is (37 %).
31 | O l d a l
A Celldömölki járásban a 26-50 év közöttiek száma 205 fő volt, ami 56%-os részesedést jelentett, az 50 év felettiek száma 118 fő, aránya pedig 33% volt. A Kőszegi járásban a 153 közfoglalkoztatott nagy része, 51%-a a 26-50 év közötti korcsoportba tartozott, az 50 év felettiek aránya 37 % volt, a 25 év alattiaké pedig 11 %. A Sárvári járásban 2016 szeptemberéig átlagosan a 306 közfoglalkoztatottból a 25 éves és az alatti korosztály létszáma 27 fő volt (arányuk 9 %), a 26-50 éves korcsoport létszáma 146 fő (arányuk 48 %), az 50 év feletti korcsoport létszáma pedig 133 fő volt (arányuk 43 %). Az iskolai végzettség szerinti megoszlás tanúsága szerint elsősorban az alapfokú és szakmunkás végzettségűek kerülnek be a rendszerbe, akiknek a visszasegítése az elsődleges munkaerőpiacra komoly fejlesztések nélkül nehezen valósulhat meg, és bizonyosan nem elegendőek a szakképzések, ennél komplexebb fejlesztésekre van szükség. A Celldömölki járásban a közfoglalkoztatottak 49 %-a alapfokú végzetséggel rendelkezett, 26%-a szakmunkásképző végzettségű volt, a gimnáziumi végzettségűek részaránya közel 10 %, volt a közfoglalkoztatottak körében. Alacsony volt a technikumi végzettségű közfoglalkoztatottak aránya, 2 %, de a szakiskolai és egyetemi végzettségűek arányai is mindössze 3 % körül alakult. A Kőszegi járásban is hasonló a megoszlás, a közfoglalkoztatottak 41 %-a alapfokú végzettségű volt, 29%-a pedig szakmunkásképzőt végzett. A legalacsonyabb a felsőfokú és technikumi végzettségűek aránya volt, 3 %. A Sárvári járásban az alapfokú végzettségűek aránya a közfoglalkoztatottak körében 46 % volt, a szakmunkás végzettségűek aránya 28 %. Legalacsonyabb itt a szakiskolai és a technikumi végzettségűek aránya volt, 2 %.
32 | O l d a l
3.3. A térség szakképzési rendszerének bemutatása 3.3.1. A szakképzés meghatározó szereplői az Észak-Vasi Paktum területén Vas megye területén két szakképzési centrum működik, melynek iskolái megtalálhatók az Észak-Vasi paktum területén is: a Szombathelyi Műszaki Szakképzési Centrum térségi intézményei: o Szombathelyi Műszaki SZC Eötvös Loránd Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája (Celldömölk) o Szombathelyi Műszaki SZC Nádasdy Tamás Közgazdasági, Informatikai, Műszaki Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma (Csepreg) a Szombathelyi Szolgáltatási Szakképzési Centrum térségi intézményei: o Szombathelyi Szolgáltatási SZC Barabás György Műszaki Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája (Sárvár) o Szombathelyi Szolgáltatási SZC Tinódi Sebestyén Gimnáziuma és Idegenforgalmi, Vendéglátói Szakképző Iskolája (Sárvár) Szakképzési Centrum alá nem tartozó oktatási intézmények: o Dr. Nagy László Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Általános Iskola, Beszédjavító Általános Iskola, Szakiskola, Kollégium (Kőszeg) o Kőszegi Evangélikus Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium (Kőszeg) o Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola és Szakközépiskola (Bük) 3.3.2. A szakképzés helyzete az Észak-Vasi Paktum területén A térségben összesen 17 feladat-ellátási hely volt 2014-ben, amelyből 4 gimnáziumi, 5 szakközépiskolai, és 7 szakiskolai, illetve speciális szakiskolai. Számuk 2001-hez viszonyítva összességében mindössze eggyel csökkent.
Képzőhelyek számának alakulása 8
6 4 2 0 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 Gimnázium
Szakközépiskola
Szakiskola és speciális szakiskola
14. ábra - A feladat-ellátási helyek számának változása a középfokú oktatásban (2001-2014) - Forrás: TeIR – KSH-TSTAR
33 | O l d a l
A tanulói létszám 2001 óta a térségben 24,5 %-kal csökkent, Vas megyében 15,3%-os volt ez a csökkenés, amelynek okaként a kedvezőtlen demográfiai viszonyokat lehet megnevezni, valamint azt, hogy a térségen belüli képzőhelyek iránt csökkent a kereslet, míg a térségen kívüli képzőhelyek iránt nőhetett. A legnagyobb mértékű csökkenés a szakiskolákba járók létszámában történt, itt közel 39 %-os volt a változás. járási szintre lebontva a legnagyobb változás a Celldömölki járásban történt, ahol a tanulók száma a 2001-hez képest a szakközépiskolákban 54 %-os (de a Kőszegi járás gimnáziumaiban is 51 %-os csökkenés volt), míg a gimnáziumokban 34%-kal csökkent a létszám.
Tanulói létszámok alakulása 1 500 1 000 500 0
0 2001
0 2003
0 2004
0 2005
0 2006
0 2007
0 2008
0 2009
0 2010
0 2011
0 2012
0 2013
0 2014
Gimnáziumi tanulók Szakközépiskolai tanulók Szakiskolai és speciális szakiskolai tanulók a nappali oktatásban Szakiskolai és speciális szakiskolai tanulók a felnőttoktatásban 15. ábra - A tanulói létszámadatok változása a középfokú oktatásban (2001-2014) – Forrás: TeIR – KSH-TSTAR
3.4. A foglalkoztathatóságot elősegítő humán közszolgáltatások potenciális és a jelenlegi munkavállalók számára Az elhelyezkedést nem csak azoknak szükséges megkönnyíteni, akiknek hiányzik a munkatapasztalata, mint a pályakezdőknek, vagy régóta nincs munkaviszonyuk, hanem azoknak is, akik egyéb lelki, családi problémák, esetleg szenvedélybetegségük vagy egészségügyi állapotuk miatt nem tudnak munkát vállalni, vagy munkahelyüket megtartani. Sokféle humán segítséget kereshetnek az érintettek, köztük a közfinanszírozott családsegítő szolgáltatást. 3.4.1. Családsegítő szolgálatok 2015-ben az Észak-Vasi paktum területén 8 családsegítő szolgálat működött, 3-3 a Celldömölki és a Kőszegi, 2 pedig a Sárvári járásban. Az azóta megszületett jogszabályi változások a szervezeti kereteket nyilvánvalóan átírták, a szolgáltatások potenciális kapacitásairól ugyanakkor némi képet adnak a statisztikai adatok. A családsegítő szolgáltatást igénybe vevők száma 2015-ben összesen 1 630 fő volt.
34 | O l d a l
A családsegítő szolgálatok alaptevékenységeik körében végzik a következő feladatok ellátását:
információnyújtás, ügyintézés, tanácsadás (életvezetési tanácsadás, segítő beszélgetés) szükség esetén ügyfeleik továbbirányítása, a problémáik megoldása szempontjából releváns szolgáltatókhoz
Munkaerő-piaci szempontból a legfontosabb a szolgáltatást igénybe vevők számára a lehetséges álláslehetőségek folyamatos figyelemmel kísérése, az anyagi nehézség csökkentésére alternatívák keresése és az ügyintézésekben való segítségnyújtás, illetve informálásuk az igénybe vehető támogatások köréről, valamint a támogatásokhoz való hozzájutás módjáról. A paktum megvalósítása során fontos a partnerség kiterjesztése e szolgáltatók körére is. 3.4.2. Kisgyermekek és ellátásukat segítő szolgáltatások A 0-5 éves korosztály, és az őket ellátó intézményhálózat jelentős hatással van a munkaerőpiacra, ugyanis a jól működő intézményi rendszer hozzájárul a kisgyermekes szülők munkavállalásához, így a jól szervezett és megfelelő mértékben rendelkezésre álló szolgáltatás segítheti a térség munkaerő hiányának mérséklését. 2014-ben az állandó népesség száma a térségben 89 357 fő, ezen belül a legfeljebb 0-5 éves gyermekek aránya 4,65 % volt, ami térségi szinten 2-2 ezer 3 év alatti, valamint 2 és 5 év közötti kisgyermeket jelent. Ugyanebben az évben a bölcsődei férőhelyek száma 162 volt, ahova 164 kisgyermeket írattak be. E férőhelyek öt bölcsőde között oszlanak meg: Celldömölkön egy, Kőszegen és Sárváron két-két intézmény működött. Látható a számokból, hogy a kétezer kisgyermek elenyésző hányada érintett a bölcsődei ellátásban. Az édesanyák, egyedül álló szülők munkavállalása, de legalább ennyire a rosszabb szociokulturális környezetben élő kisgyermekek korai fejlesztése szempontjából is kulcsfontosságú intézményből nagyon kevés található a paktum területén. A cégek számára valódi kérdésként kell, hogy felmerüljön ilyen intézmények alapítása, amelyhez már az alapítást segítő pályázati támogatás is elérhető. Különösen jól jelzi a fenti szolgáltatáshiányt, ha a picivel nagyobb gyerekeket ellátó óvodai intézményhálózat adataival vetjük össze fentieket. A paktum térségében 2014-ben 46 óvoda működött 3 023 férőhellyel, a megyeihez hasonló kihasználtsággal. Ez járási szinteken azt jelenti, hogy Celldömölki járásban 14 óvoda 832 férőhellyel, a Kőszegi járásban 12 intézmény 948 kisgyermeket fogadó hellyel, és a Sárvári járásban 20 óvoda 1.243 hellyel volt elérhető. Fontos intézményi lehetőséget jelentenek még a családi napközik, amelyek nem csupán a legkisebbek, hanem iskoláskorúak számára is nyújthatnak ellátást, ezért kulcsintézményei lehetnek a jól működő családi napközik a speciális szükségletű gyerekek ellátásának. 2014-ben az Észak-Vasi paktum területén 4 családi napközi működött, 24 férőhellyel. Ez a négy intézmény a Celli és a Kőszegi járások között oszlik meg, a Sárvári járásban nincs ilyen intézmény. A celldömölki járáson belül is csupán egy településen, Merseváton, a Kőszegi járásban hasonlóképpen aránytalan eloszlásban, csak Bükön 10 fős kapacitással működött kétkét intézmény.
35 | O l d a l
3.4.3. Fogyatékossággal élők és számukra elérhető intézményes ellátások A fogyatékkal élők között nemzetközi összehasonlításban vizsgálva hazánkban nagyon alacsony a munkavállalók aránya. A potenciális munkáltatók ellenérzései, információ- és tapasztalathiány, valamint az érintettek nyilvánvalóan nehezített helyzete együttesen okozza ezt. A fogyatékosságok jellege mentén nagyon eltérő mértékű változásra lehet szükség egy fogyatékossággal élő munkatárs alkalmazása során, lehet, hogy csak egy szoftver beszerzése, de lehet, hogy komolyabb infrastrukturális fejlesztések lehetnek indokoltak. Ezzel együtt jelentős kiaknázatlan potenciált rejt a sérült, illetve megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása a paktum térségében. Azok számára, akik a nyílt munkaerőpiacon nem számíthatnak foglalkoztatási lehetőségekre, illetve akik napközbeni felügyeletre, gondozásra szorulnak, szükség van külső segítségre. A napközbeni ellátást igénylő, fogyatékossággal élő felnőttek őket gondozó családtagjaik foglalkoztathatósága múlik azon, hogy vannak-e elérhető segítő intézmények a paktum területén. Így az ép családtagok munkavállalása válik lehetővé. A paktum térségében csupán Celldömölkön található egy 24 fős intézmény.
36 | O l d a l
3.5. Gazdaságfejlesztési irányok, várható beruházások és azok foglalkoztatási hatásai 3.5.1. Vas Megye Területfejlesztési Koncepciója A Vas megye északi részét felölelő paktumtérség sikeres megvalósulása esetén hozzájárul a megye fejlesztési dokumentumaiban meghatározott célok, intézkedések, prioritások megvalósulásához. A koncepcióban az alábbi célok kapcsolódnak az Észak-Vasi paktum céljaihoz: Foglalkoztatás szinten tartása és bővítése, hogy növekedjen a foglalkoztatottak száma, különösen a képzett munkaerő körében, mely kapcsán csökken a megyéből való elvándorlás, illetve további új munkavállalókat vonzanak a megyébe A foglalkozatásnak erős bázisai a külföldi tulajdonú multinacionális vállalatok, de növelni kell hazai tulajdonú kis- és középvállalkozások foglalkoztatási szerepét is. Mindehhez szükséges a növekedésük támogatása, illetve új vállalkozások indításnak ösztönzése egy stabilan működő vállalkozásfejlesztési intézményrendszer révén. A foglalkoztatáshoz jelentősen hozzá tud járulni a munkaerő igényes mezőgazdasági termékek termesztésének és a helyi termékek előállításának az ösztönzése, illetve jelentős turisztikai potenciállal rendelkező térségek (pl. Natúrparkok területei) turisztikai kínálatának és szolgáltatási szintjének a fejlesztése. Munkaerő képzettségi szintjének javulása, hogy mind többen megfelelő képzettséggel magasabb értékű munkát nagyobb jövedelemért végezzenek el A gazdasági teljesítmények bővüléséhez szükséges a megyében élők képzettségi szintjének növelése, ami különösen fontos annak ismeretében, hogy megyében is megfigyelhető a felsőfokú végzettségűek, illetve jó szakemberek elvándorlása, külföldi, vagy jellemzően határ menti munkavállalása. Ezért fokozottan törekedni kell arra, hogy a megyében élő munkavállalók és menedzserek egyaránt, magasabb szinten, folyamatosan megújulásra törekedve legyenek képesek munkájukat ellátni, illetve biztosítsák azt a szakember igényt (felsőfokú végzettségűek körében is), akiknek többek között a külföldi tulajdonú vállalkozások munkát tudnak adni. Belső periférián lévő kistelepülések teljes társadalmi-gazdasági leszakadásának megakadályozása, a népességmegtartás feltételeinek javítása, hogy ne legyenek elnéptelenedett települések a megyében Az aprófalvas települések elérhetőségének javítása szükséges, illetve minimális életfeltételeket támogató infrastrukturális fejlesztéseket kell megvalósítani (szennyvízelvezetés, egészséges ivóvíz, szelektív hulladékgyűjtés) Az aprófalvakban törekedni kell, a tartós munkanélküliek értékteremtő foglalkoztatásba való bevonására, illetve az élelmiszer előállítás, energia-termelés (pl. biomassza, fotovoltalikus megoldások) kapcsán a teljesítmény bővítésére, az önellátás mind magasabb szintjének elérésére.
37 | O l d a l
3.5.2. Vas Megye Gazdaságfejlesztési Fókuszú Területfejlesztési Programja (2014-2020) Az Észak-Vasi paktum az alábbi pontokhoz kapcsolódik: Vállalkozás Fókuszú Gazdaságfejlesztési Prioritás: o Kezdő- és mikrovállalkozások programja: Kezdő és működő mikro és kisvállalkozások sikeres működéséhez szükséges vállalkozói ismeretek fejlesztése, a vállalkozások irányításához, hatékonyabb működtetéséhez szükséges tudás széles körű elérhetőségének javítása szakma-specifikus tanácsadás igénybevételén keresztül o Kis- és középvállalkozói program: Célja, hogy elősegítse a vas megyei kis- és középvállalkozások versenyképességét, innovativitását és foglalkoztatási képességét. o Nagyvállalati program: A nagyvállalati program legfontosabb célja a befektetési és működési környezet fejlesztése a nagyvállalati igények pontos megismerésével, felmérésével, együttműködések előmozdításával, a szakképzés és felsőoktatás együttműködéseinek munkaerő-piaci erősítése a nagyvállalatok speciális igényeinek megfelelően, a megyei gazdaság hozzáadott-értékének növelése céljából o Szociális vállalkozások programja: Célkitűzés, hogy képessé kell tenni a szociális gazdaság szereplőit arra, hogy fenntartható gazdaságot hozzanak létre, önálló termékekkel/szolgáltatásokkal tudjanak megjelenni a piacaikon, képesek legyenek együttműködni a közszférával és a for-profit szektorral. o Alkonygazdaság centrum program: Célkitűzés a nyugat-európai általános idősödési folyamatra alapozva, valamint a megye vonzó természeti környezetét és elhelyezkedését hasznosítva munkahelyek jöjjenek létre Vas megyében Emberi Erőforrás Fejlesztési Prioritás o Tehetségek program: Célkitűzés, hogy integrált és komplex tevékenységsorozat révén sikerüljön közösségi érzés elérésével a megye tehetséges embereit megtartani, illetve hazahozni. o Oktatásképzési program: Célkitűzés, hogy folyamatosan tanuló, az újdonságra nyitott és a kihívásokat kreatívan, rugalmasan megközelítő lakosság éljen Vas megyében o Kreatív város – Fenntartható vidék KRAFT program: Célkitűzés, hogy minőségi és egyedi kutatási és oktatási infrastrukturális bázison megvalósuljon olyan multidiszciplináris képzési program, mely nemzetközi tudásból képes egyedi módon térségi fejlődést katalizálni o Egészségügyi, szociális, közoktatási és idősgondozási program: Célkitűzés, hogy minőségi egészségügyi és szociális ellátás tudjon megvalósulni a megye teljes területén
38 | O l d a l
3.5.3. A paktumtérségben található járásszékhely városok gazdasági és társadalomfejlesztési céljai stratégiáik, fejlesztési programjaik tükrében Az Észak Vasi paktum területén lévő nagyobb városok rendelkeznek Integrált Településfejlesztési Stratégiával, amelyek kijelölik a fő fejlődési irányokat. Ezen fejlődési irányok társadalmi és gazdaságfejlesztési eredményeihez járul hozzá a paktum sikeres megvalósulása. Celldömölk város gazdasági és társadalomfejlesztési céljai A város és a kistérség népességmegtartó erejének növelése
a bérek és az életszínvonal emelése az igényeknek megfelelő lakóhelyek biztosítása szolgáltatások színvonalának javítása (közigazgatás, egészségügy, kereskedelem) felsőfokú végzettséggel rendelkezők megtartása a foglalkoztatottság növelése – munkahelyteremtés, vagy megfelelő munkahely elérésének biztosítása
Gazdasági fellendülés, helyi gazdaságfejlesztés
új üzemeknek területbiztosítás helyi kis- és középvállalkozók támogatása, meglévő barnamezős területek „helyzetbe hozása” helyi szükségletek kielégítése helyi mezőgazdasági termeléssel, helyi termelői piac megteremtése informatikai rendszerek alkalmazása az erőforrások hatékony felhasználása és a „távmunka” érdekében Helyi adottságokra épülő kereskedelem- és szolgáltatásfejlesztés o Kezdő vállalkozások támogatása Befektetőbarát környezet megteremtése A város szerepkörének megfelelő, minőségi oktatás fenntartása, fejlesztése, emberi erőforrás-fejlesztés, együttműködés ösztönzése oktatási intézmények és gazdasági szereplők között: o Munkaerő-piaci igények és képzések szinkronizálása o Speciális képzési területek azonosítása, ezen területeken szakemberek képzése o Magas szintű idegen nyelvi képzés o Gyakorlati képzési helyek biztosítása (intézményi és szakmai összefogás) o Kutatás és fejlesztés elősegítése o Helytörténet oktatása - szemléletformálás Egészségügyi- és szociális ellátó és támogató rendszerek fejlesztése, társadalmi integráció elősegítése o Szociális intézményrendszer fejlesztése o Bérlakás állomány korszerűsítése o Társadalmi integrációt elősegítő, szociális összetartást erősítő programok szervezése
39 | O l d a l
Kőszeg város gazdasági és társadalomfejlesztési céljai Kapcsolódó átfogó célok: Fenntartható város Népességmegtartás magas szintű lakó- és munkahely humán szolgáltatások A népesség hosszútávon való megtartásának alapvető feltétele a népesség társadalmi, gazdasági sokszínűségének és kedvező korösszetételének elérése. Ezzel kapcsolatos cél a népesség összetételéhez alkalmazkodó intézményrendszer kialakítása és működtetése, magas színvonalú humán szolgáltatások, infrastrukturális feltételek, s minőségi lakókörnyezet biztosítása az itt lakók és beköltözők számára. A fiatal és aktív népesség megtartását, és a magasabb státuszú népesség letelepedését a gazdaságfejlesztési célok (kis- és középvállalkozások telepítése) megvalósítása mellett elsősorban lakás- és oktatáspolitikával lehet ösztönözni. A lakó környezet széleskörű kínálata, a magas színvonalú közterület-alakítás mellett, törekedni kell az önkormányzati lakásépítésre (a központi forrásokból elnyerhető támogatások felkutatásával), a lakásmobilitás növelése érdekében meg kell oldani a hatékony ingatlangazdálkodást és ösztönözni kell a bérlakásépítést. Kőszegen, a „kedvezőtlen korstruktúra” kialakulásának csak egyik oka, a népesség természetes elöregedése, de emellett érzékelhetően nő az időskorú letelepedők száma. E téren törekedni kell a fizetőképes kereslet legmagasabb szintű ellátására (intézményi háttér) az „alkonygazdaság” tudatos megteremtésére, ezáltal növelve a helyi népesség által is igénybevett humánszolgáltatások körét, egyben kiszélesítve a foglalkoztatási kínálatot. Kreatív város innovatív gazdaság megfelelő képzési rendszer aktív szervezés Magas szintű, a kereslethez alkalmazkodó oktatás, szakképzés Egyetem, iskolaváros A gazdasági versenyképesség javítását nagymértékben meghatározza a humán erőforrás összetétele, annak minősége és mennyisége. A helyi oktatási és képzési rendszernek egyaránt segítenie kell az újonnan megtelepedő és a meglévő vállalkozások munkaerőigényének illetve munkaerő- utánpótlásának biztosítását. A szakképzés terén az önkormányzatnak aktív részt kell vállalnia a szakmastruktúrák kialakításában, valamint a képzési kínálat és a munkaerő-piaci kereslet harmonizálására irányuló tevékenységekben (pl. pályaorientáció megszervezése, foglalkoztatási „paktumok” szervezése illetve részvétel a működésükben). A humán erőforrás hasznosításának kiemelt célja a kvalifikált és fiatal szakemberek térségben való tartása, a számukra vonzó, kreatív munkahelyi kínálat növelése által. Ugyanakkor nagy hangsúlyt kell helyezni, a szakképesítéssel rendelkező középkorú szakmunkások továbbképzésére illetve átképzésére a munkaerőpiaci keresletnek megfelelően, ezért ösztönözni kell a felnőttoktatást, a folyamatos tovább- és átképzés lehetőségeinek megteremtésével. Kőszeg turisztikai vonzerejét és foglalkoztatási struktúráját tekintve kiemelten fontos a megfelelő színvonalú nyelvtudás. Kőszegen nem lehet figyelmen kívül hagyni Ausztria és Szombathely munkaerő elszívó hatását. A külföldi munkavállalás egyik legfőbb vonzereje, a magasabb bérek elérhetősége, Szombathely esetében pedig a szélesebb körű munkahelykínálat.
40 | O l d a l
A foglalkoztatás és nem utolsó sorban az oktatás terén, törekedni kell mindennek az ellensúlyozására. Éppen ezért Kőszegen, különösen kell támogatni, az egyedi, jól képzett, kreatív munkaerőt foglalkoztató vállalkozások fejlődését, megtelepedését (Ipari park, adókedvezmény, kapcsolati tőke, menedzsment). Törekedni kell, a helyi oktatási hagyományokban és az újfajta képzési rendszerekben (pl. ISES egyetem) rejlő előnyök kihasználására. Fontos, az oktatás során, az emberi, szakmai kapcsolatok erősítése, a fiatalok helyi kötődésének, ilyen irányú emberi és erkölcsi elkötelezettségének késztetése. Helyi-térségi gazdaság fejlesztése, városkörnyéki és ágazati együttműködés A helyi térségi gazdasági fejlesztés, városkörnyéki települések együttműködésében, kiemelt fontosságúnak kell tekinteni, a helyi termék-kínálat kistérségi szintű szerveződésének megteremtését, különös tekintettel a helyi mezőgazdasági terményekre és termékekre. E téren törekedni kell a helyi vállalkozások által előállított javak helyi fogyasztásának elősegítésére. A helyi termékek fontos részét kell, hogy képezzék az idegenforgalmi programkínálatnak, a piaci frissárutól kezdve, a vendéglátóhelyeken megjelenő kínálaton keresztül, a feldolgozott kész termékekig. Ugyancsak az idegenforgalmi kínálat szerves részévé kell tenni, a hagyományos terményünnepeket, összekötve a térségben fellelhető hagyományos termesztési kultúrák helyszíni bemutatásával, illetve azok emlékeinek bemutatását (pl. szőlőjövendölések könyve, szüreti napok, egyebek). A rövid termelési lánc kialakítása program részeként Kőszeg térségében szükséges egy minőségellenőrző és raktározási, áruelosztási, csomagolási bázis (logisztikai kp) létesítése. Egyidejűleg törekedni kell, annak az előnynek a kihasználására, hogy népességszáma, valamint jelentős idegenforgalma alapján kiskereskedelmi kínálatként leghatékonyabban Kőszegen tud megjelenni a térség helyi termékkínálata. A Kraft program keretében, a város oktatási hagyományaira támaszkodva, a tervezett kutatási programokhoz kapcsolódóan, Kőszeg válhat a felsőfokú szakképzési, vagy egyéb alapképzéseket kiegészítő képzési programok központjává. Az oktatás célja, hogy hozzájáruljon a helyi termékek (szőlő, bor, egyéb gyümölcsök, zöldségek és állati eredeti termékek) magasabb színvonalú előállításhoz (pl. biogazdálkodás) és feldolgozásához, illetve a fenntartható táj- és örökség gazdálkodáshoz. A gazdaságfejlesztés infrastrukturális és szervezeti feltételeinek javítása A kreatív város átfogó cél elérésének részét képezi a gazdaság infrastrukturális és szervezeti feltételeinek javítása. Ennek érdekében, elengedhetetlen az uniós források befektetési célú felhasználása, a hiányzó infrastrukturális elemek megvalósítása, a térségben működő nagyvállalatok és a kkv-k közötti gazdasági együttműködés növelése, a beszállítói rendszer bővítése. Ehhez mindenféleképpen szükséges, hogy a város jól megközelíthető, hatékonyan üzemeltethető változatos telephelykínálattal álljon a befektetők rendelkezésére. Kőszegen a fenti elvárásoknak potenciálisan megfelelő területek rendelkezésre állnak (Ipari park címmel rendelkező terület és annak bővítési lehetősége, valamint Ipari Park cím várományos terület), ugyanakkor szükséges ezen területek szervezett keretek közötti tényleges igénybevételének hatékony folytatása. A bővítésre szánt területek tulajdonviszonyainak rendezése, a külső és belső infrastrukturális kapcsolatok megteremtése, illetve bővítése. Kőszeg jövőképében megfogalmazott fenntartható és kreatív város megvalósulása érdekében ugyancsak szükséges, mindezen tevékenységek szervezeti hátterének megújítása és továbbfejlesztése.
41 | O l d a l
Sárvár város gazdasági és társadalomfejlesztési céljai: Minőségi és versenyképes tudás kialakítása és fenntartása 2013. január 1-től az óvodai nevelés kivételével a közoktatás kikerült a helyi közügyek köréből – (az Önkormányzat hatás- és feladatköréből) –, és állami feladattá vált. Az állami és önkormányzati feladatmegosztás azonban felemás módon történt meg, ugyanis a fenntartói és működtetői jogokon differenciált módon osztoznak. Az átszervezést az oktatás-nevelés országos szinten eltérő színvonala indokolta, ugyanakkor vitathatatlan, hogy az iskoláknak helyi identitás-megtartó, –képző és –erősítő szerepe van, így a helyi közösségekhez és önkormányzatokhoz való szoros kapcsolata megkérdőjelezhetetlen. Tehát Sárvár már nem tud közvetlen eszközökkel beavatkozni a középfokú oktatás és szakképzés területébe - nem a város kezében van a szakmai irányítás -, ugyanakkor feladata a saját tulajdonában lévő létesítmények műszaki fenntartása, és – megfelelő forrás rendelkezésre állása esetén – minőségi fejlesztése. A megfelelő infrastrukturális feltételek biztosítása mellett ugyanakkor a város érdeke, hogy továbbra is a profiljának megfelelő – ebben az esetben a turizmushoz kapcsolódó – magas szintű szakképzés folyjon az intézményekben, melynek érdekében szoros és folyamatos együttműködést kell megvalósítania a feladatellátásért felelős állami szervezettel (Klebelsberg Intézményfenntartó Központ). A versenyképes szaktudás elengedhetetlen feltétele az elméleti ismeretek elsajátítása mellett a megfelelő gyakorlati oktatás. Az oktatási intézmények és a gazdasági szervek között olyan együttműködésre van szükség, amely együttesen járul hozzá a tanulók szakképzéséhez. Az önkormányzat érdeke a szakképzett emberek helyben tartása, a városon belüli megfelelő munkahely kínálat megteremtésével. Így az Önkormányzat elsődleges feladata az olyan foglalkoztatást bővítő gazdaságfejlesztési tevékenységek ösztönzése, amelyek lehetőé teszik a helyben képzett szakemberek elhelyezkedését. A felsőfokú (OKJ) szakképzések bővítése további lehetőségeket teremthet a város számára. Minőségi közszolgáltatásokhoz való hozzáférés megteremtése, egyenlő esélyek biztosítása A településen élők életminőségét jelentősen befolyásolja a közjavak és szolgáltatások elérhetősége és azok minősége. Közjavak például a közparkok, közutak, az egészségügy és az oktatás. Az intézményi és műszaki infrastruktúra-hálózatok kiépítése és üzemeltetése ezért kiemelt fontossággal bír a helyi társadalom kiegyensúlyozott viszonyainak fenntartásában. A város területén csökkenteni kell a közszolgáltatások területi eloszlásából adódó különbségeket, a hozzáférhetőség javításával és az egyenlő esélyek biztosításával a lakossági elégedettség és a társadalmi kohézió is erősödik. Kiemelten fontos az egészségügyi és szociális ágazatban tervezett fejlesztések összehangolása, az alapellátás és járóbeteg-szakellátás minőségi fejlesztése (rendelők korszerűsítése, hatékony szervezési és irányítási rendszerek kialakítása, szakképzett dolgozók az intézményekben).
42 | O l d a l
3.5.4. A paktumtérség többi városának gazdaság- és társadalomfejlesztési céljai Bük város gazdasági és társadalomfejlesztési céljai: Gazdaságfejlesztés A település gazdasági teljesítményének és versenyképességének fokozása, az együttműködési kapcsolatok kialakítása, erősítése és fenntartása és a település logisztikai szerepkörének erősítése infrastrukturális beruházások és a gazdasági központok által nyújtott komplex szolgáltatások bevezetése, szélesítése révén, illetve a kulturális és természeti értékek fenntartható hasznosítása, a közösségi élettér fejlesztése. Humán tőke, társadalmi megújulás A munkavállalási korú népesség képzésekbe történő bevonása Az egészen életen át tartó tanulás feltételeinek megteremése Társadalmi partnerség, szociális párbeszéd és érdekegyeztetés intézményes kereteinek kialakítása és fenntartása A gazdaság szereplői és az oktatási intézmények közötti kapcsolatok megerősítése, fejlesztése A munkaerő-piaci kereslet és kínálat közelítése egymáshoz Képességek, készségek fejlesztése A lakosság-közeli egészségügyi és szociális szolgáltatások minőségi fejlesztése Emberi erőforrás, tudástőke fejlesztés Képzési-tanácsadási programok szervezése a helyi munkaerő-piaci igényekhez igazodva Felnőttképzés bővítése, intézményi akkreditáció Érettségit adó középfokú oktatási intézmény kialakítás FIP tevékenységi, szolgáltatási körének bővítése Egészségügyi-szociális szolgáltató szerep erősítése
Preventív programok szervezése, lebonyolítása, egészséges életmódra nevelés Egészségügyi központ létesítése Szakorvosi rendelések körének bővítése, szolgáltatás színvonalának emelése Járóbeteg-ellátás megszervezése Szociális intézmény bővítése és felújítása
43 | O l d a l
Csepreg város gazdasági és társadalomfejlesztési céljai: Csepreg legyen életképes és élhető város: Térségi szintű foglalkoztatás-orientált gazdaságfejlesztés Helyi gazdaságfejlesztés Helyi foglalkoztatást, munkába állást és családokat segítő programok Térségi szerepkör érősítése A szociális alapszolgáltatásokhoz és gyermekjóléti alapellátásokhoz, valamint óvodai ellátáshoz való hozzáférés javítása a város és térségének lakói számára Répcelak város gazdasági és társadalomfejlesztési céljai: Gazdaságfejlesztés a diverzifikáció által és a jelenlegi gazdasági ágak megerősítésével Cél, hogy Répcelak gazdaságilag megerősödjön, azaz a meglévő gazdasági létesítmények mellett más kisebb vállalkozások is letelepedjenek a városban. A további cél, hogy bővüljenek és bérszínvonalában is erősödjenek a turisztikai, szolgáltatói vállalkozások, és hogy az új termelő inkubátorházzal a város jó feltételeket kínáljon az új vállalkozások indításának és a meglévők fejlődésének egyaránt. Répcelak város gazdasági stabilitásának megőrzésének érdekében biztosítani szükséges az induló, kezdő vállalkozások segítését. Az így számításukat megtaláló fiatalok itt maradnak, megerősödésükkel pedig további új munkahelyeket teremtenek. Az induló vállalkozások egyik fő problémája a tőkehiány, ami miatt a nagy költség-igényű beruházásokat (mint például a működéshez szükséges ingatlan és infrastruktúra kiépítése), nem tudják vállalni. Ezen a problémán nagymértékben könnyíteni tud egy úgynevezett termelő inkubátorház, vagy csarnok létrehozása, amelyben az induló vállalkozások számára biztosít termelő, szolgáltató tevékenységhez megfelelő helyiségeket. Az inkubátorházban lehetőség lesz díjmentesen, vagy a piaci díjak alatt a kezdő KKV-k számára 200-400 m2-es műhelyek, csarnokok igénybe vételére, maximum 3 év időtartamra. Az ezen kezdeti segítséggel az életképes vállalkozások megerősödve már saját lábra tudnak állni, az így felszabaduló helyek pedig újabb vállalkozások elindulását segíthetik. A meglévő vállalkozásokat képzett munkaerő biztosításával lehet megerősíteni, amihez a városban OKJ, vagy duális szakképzési rendszert szükséges létrehozni.
44 | O l d a l
3.5.5. Fontosabb beruházások A foglalkoztatás bővítésével járó beruházásokat alapvetően három kategóriába sorolhatjuk: -
a paktum területén kívül eső, de arra jelentős foglalkoztatási hatással bíró fejlesztések,
-
a paktum területén belül megvalósuló üzleti beruházások,
a paktum területén megvalósuló önkormányzati projektek az üzleti infrastruktúra és a helyi gazdaság egyéb területén. A paktum területén működő vállalkozások telephelyeinek fejlesztései főként Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) forrásaiból valósíthatók meg: elsősorban a GINOP 1.2 felhívások irányulnak a kapacitások bővítésére. Ez alapján az ÉszakVasi Paktum területén összesen 20 db támogatott projekt valósult meg GINOP felhívás keretén belül, melyek összértéke 1 093 616 474 Ft volt. -
Felhívás kódszáma GINOP-1.2.1-14 GINOP-1.2.1-15 GINOP-1.2.2-15 Összesen
Mutató megnevezése Támogatás (Ft) Projektek száma (db) Támogatás (Ft) Projektek száma (db) Támogatás (Ft) Projektek száma (db) 20 db támogatott projekt
Észak-vasi Paktum 288 456 114 8 662 951 841 4 142 208 519 8 1 093 616 474 Ft értékben
A térségben ezen túlmenően főként KEHOP kiírás keretében valósultak meg beruházások, melyek azonban a foglalkoztatottságra, gazdaságfejlesztésre nincsenek közvetlen hatással. A jövőben az ipari parkok, ipari területek fejlesztése és egyéb helyi gazdaságfejlesztési projektek elsősorban a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) forrásaiból valósíthatók meg. Erre vonatkozóan támogatói döntés még nem született.
45 | O l d a l
4. Helyzetértékelés A Győr-Moson-Sopron, Zala és Veszprém megyék, valamint Ausztria által határolt térsége Vas megye északi részének egy sokszínű, geográfiai és természetföldrajzi értelemben nagyszerű adottságokkal rendelkező vidék. E sokszínűség szinte minden területen érzékelhető, ezért különösen indokolt az elemzést a járások (celldömölki, sárvári és kőszegi) szintjén is elkészíteni, amelyre alapulóan értelmezhető a paktumtérség egészének helyzetértékelése. A térséghez tartozó Kőszegi járás vonzza a betelepülő fiatalokat, ami itt a népességfogyás megállását eredményezte gyakorlatilag. A Sárvári ugyanakkor folyamatosan veszít népességéből, még inkább a Celldömölki, ahol a két népszámlálás (2001 és 2011 között) a népesség tizede fogyott el. A celldömölki járásra jellemző, hogy az aktív korúak nagy arányban távoznak, ezáltal a gyerekek és fiatalok aránya is csökken. Ehhez nem csupán a halálozások és a kevés gyerek születése járul hozzá, hanem jelentősek a költözésekből adódó változások is. Növeli a mobilitást az M86-os autóút megépülése, amely megkönnyíti az utazást, munkába járást mind a térség irányába, de természetesen kifelé is. Ezért a közlekedésfejlesztési eredményeket egyrészről lehetőségeket teremtő, másrészről azonban a helyi foglalkoztatási lehetőségek terén korlátokat állító tényezőnek, veszélyforrásnak tekinthetjük. A paktum egészét tekintve azt mondhatjuk, hogy a megyéhez viszonyítva nagyon hasonló a helyzet, ám a középfokú végzettségűek aránya kicsit magasabb (95,47% a 95%-kal szemben), ami kissé ellenpontozza az alap- és felsőfokú végzettséggel bíróak kisebb jelenlétét. A legalább alapfokú végzettséggel rendelkező felnőtt népesség aránya a megyei átlagnál hajszálnyival rosszabb a paktumtérségben (32,8%, ami közel 74 ezer felnőttet jelent). Emögött az áll, hogy a sárvári érték a megyeihez közeli, a kőszegi annál lényegesen jobb, míg a celli sokkal rosszabb. A legalább érettségizettek aránya a paktum térségében (95,5% ami 30 ezer felnőtt) némiképp jobb a megyei értéknél, a sárvári gyakorlatilag megegyezik azzal, a celldömölki valamivel, a kőszegi pedig meglehetősen jobb, de a különbségek nem nagyok. A diplomás 25 év felettiek aránya (8,4%, 7,8 ezer felnőtt) a megyeitől (8,7%) némileg elmarad, ha a térség egészét vizsgáljuk. A sárvári érték (7,3%) valamivel rosszabb, aminél a celldömölki (6,4%) még sokkal kedvezőtlenebb, miközben a kőszegi (11,6%) majd harmadával meghaladja a megyei értékeket, tehát igen jó. Járásonként vizsgálva az látható, hogy a kőszegi járás egyértelműen kedvezőbb adottságokkal bír a többi területegységhez képest. A paktum térségében a leggyengébb végzettségi mutatókkal a celldömölki járás rendelkezik, de a legalább középfokú végzettségűek aránya itt is jobb a megyeinél. Ez jelezhet egy fejlődő helyi társadalmat, de akár a felsőoktatásba való továbblépés nehézségét is, mindenesetre rugalmasságot és változóképességet nagy eséllyel. A térségben tehát meghatározó az itt élő népesség iskolázottsági szintjének javulása, ami mind a középfokú végzettséggel bírók, mind a diplomások körében jelentkezik, és meghaladja a megyében tapasztalható javulás mértékét. A magasabban képzett fiatalok mobilabbak, ami könnyen vezet elveszítésükhöz, a térségből való elvándorlásul fokozódásához, aminek jelei tapasztalhatóak. Ez az árnyoldala a javuló helyzetnek. 46 | O l d a l
Ez a kétarcúság jellemzi a nyugati országhatár közelségéből adódó lehetőségeket más téren is. A határközeliség magyarországi viszonylatban korán lehetővé tette olyan cégek megtelepedését, amelyek máig tartóan munkalehetőségeket biztosítanak az itt élőknek. A megye iparosodása ebben a térségben is megfigyelhető, kiegészülve a természeti adottságokra építő turisztikai és erdő, mezőgazdasági lehetőségekkel. A helyiek is hamar és a környező vidékekhez mérten nagyobb arányban vállalkoztak, vállalkoznak. A paktum térségében a feldolgozott adatok szerint 3.944 működő vállalkozás található. A vállalkozássűrűség meglehetősen magas, a paktum térségében 43 vállalkozás/ezer fő, ami elmarad a megyei 52 vállalkozás/ezer főtől. A sárvári gyakorlatilag a paktum térség egészére jellemző (43%) értéket mutatja, a kőszegi felette (46), a celldömölki alatta (41) van. A megyében és a paktum térségének egészében a vállalkozások mérete nagyon hasonló, az egyes járások különbsége azonban látható. 500 főnél nagyobb cég járásonként egy-egy van (a celldömölkiben és a sárváriban 1, a kőszegiben 2), 250-500 közötti a celldömölkiben 4, a sárváriban 3, a kőszegiben nincs ekkora vállalkozás működőként jelen a statisztikákban. Nagyvállalat tehát mindhárom járásban van, de egyenlőtlenül oszlanak el. A paktum területén tehát a nagyvállalatok a kőszegi járásból hiányoznak, a megyei átlagot azért mutatja a térség, mert a másik két térségben viszont meghatározó a jelenlétük. A középvállalkozások aránya minden területegységnél 1%. A kisvállalkozások aránya a legmagasabb a sárvári térségben, a celliben a megyeivel megegyező, ám a kőszegiben kevesebb van. A (10 főnél több, de 50 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató) kisvállalkozások a kőszegi járásban 4,1%, a celldömölkiben 4,5%, a sárváriban 4,8%. A paktum térségében a 4,5%, ami gyakorlatilag a megyeivel azonos. Mikrovállalkozások (<10 fő) a Celldömölki térségben 94%, a Sárváriban és a Kőszegiben 94,7%, kicsivel a megyei (94,5%) és paktumérték (94,2%) felett. Mindegyik járásban a legtöbb működő vállalkozás, 94 % az 1-9 fős létszámkategóriában működött. A paktum térségében némiképpen eltérő hangsúlyokkal, de megjelenik az a probléma, hogy nagyon sok, a vállalkozások döntő többsége mikrovállalkozás, kevés a középvállalkozás, és hiányoznak a vállalkozásokat fejleszteni képes szolgáltatások, illetve azok az infrastrukturális feltételek (például a kőszegi járásban a kőszegi ipari park) amelyek vonzóvá tehetik a paktum térségét nagyobb vállalkozások számára, valamint a helyi vállalkozások további fejlesztését megalapozhatják. Összességében az Észak-Vasi Paktum térségének vállalkozási szerkezete hasonlít a megyeire. Jelentős eltérések nincsenek, ám mégis láthatóak a geográfiai, környezeti adottságokból adódó különböző lehetőségekre utaló jelek. A megyeinél némiképpen magasabb a működő vállalkozások körében a szálláshely-nyújtás és vendéglátás (megyei érték: 6,14%, a paktumtérségi 8,27%) és az építőipar (10,22% és 11,97%) jelentősége. Legnagyobb arányban a kereskedelem, gépjárműjavítás (19,8% és 19,68%) tevékenykednek vállalkozások, a megyeivel közel azonos mértékben.
47 | O l d a l
A Celldömölki járásban a legnagyobb arányban a kereskedelem, gépjárműjavítás, építőipar, valamint a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység nemzetgazdasági ágazatban működnek vállalkozások. A Kőszegi járásban is hasonlóan magas volt a kereskedelem, gépjárműjavítás, építőipar, valamint a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység nemzetgazdasági ágazatban működő vállalkozások aránya, de itt jelentős, 10 % feletti a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, amely főként a Büki Gyógyfürdőre épülő szolgáltató szektort jelenti. A Sárvári járásban a kereskedelem, gépjárműjavítás területén működő vállalkozások aránya meghaladta a 20 %-ot. A térség legnagyobb foglalkoztatói (Cellcomp, Nestlé, Seton Hungary, Schott, Linde, Flex stb.) jellemzően ipari tevékenységet folytatnak (ventilátor, autóhuzat, kábelköteg, gyógyszeripari üvegtermék stb. gyártása), illetve a Nestlé állati eledeleket gyárt. Cég megnevezése Cellkomp Kft., Celldömölk Seton Hungary Kft., WeWalka Kft Nestlé Hungária Kft. Kromberg & Schubert Kft.,
Település Létszám Celldömölki járás Celldömölk 1 619 fő Jánosháza 709 fő Celldömölk 300 fő Kőszegi járás Bük 850 fő Kőszeg 802 fő
Schott Forma Vitrum Kft.
Lukácsháza
Büki Gyógyfürdő Zrt.
Bük
Linde Gáz Magyarország Zrt. Liss Kft SáGa Foods Zrt. Rába Járműalkatrész Gyártó és Kereskedelmi Kft. Sárvári Mezőgazdasági Zrt. Provertha E.C. Zrt. Sárvári Gyógyfürdő Kft Flextronics Sárvár Logistics Szolgáltató Kft.
570 fő 193 fő Sárvári járás
Tevékenység Elektronikai alkatrész gyártás Feldolgozóipar Élelmiszeripar Állateledel gyártás Kábelek és kábelrendszerek gyártása Gyógyszeripari csomagolóanyag gyártás Fizikai közérzetet javító szolgáltatás
Répcelak
492 fő
Répcelak Sárvár
269 fő 282 fő
Ipari gázok gyártása és forgalmazása Fémipari csomagolás gyártás Baromfihús feldolgozása, tartósítása
Sárvár
234 fő
Autóalkatrész gyártás
Sárvár Sárvár Sárvár
210 fő 210 fő 149 fő
Sárvár
3 700
Mezőgazdaság Ipar Fizikai közérzetjavító szolgáltatás Járművillamossági, - elektronikai készülékek gyártása.
E cégek mellett sok kis vállalkozás kínál munkalehetőséget. Ennek is köszönhetően a foglalkoztatási mutatók kedvezőek. A legutóbbi népszámlálás adatai szerint Vas megyében, valamint a paktum térségében is 2011ben a népesség több mint 47%-a számított gazdaságilag aktívnak (tehát vagy foglalkoztatott, vagy regisztrált álláskereső volt), ez a mutató azóta tovább javult. Ez azt jelenti, hogy 2011ben 38,5 ezer ember volt állásban és 3 ezren voltak munkanélküliek.
48 | O l d a l
A regisztrált álláskeresők meglehetősen kevés ellátást kapnak: 48%-uk semmiféle ellátásban nem részesült az elmúlt évi adatok szerint Álláskeresési járadékhoz (volt munkanélküli segély) a regisztráltak 20%-a, tehát minden 5 emberből egy juthatott Álláskeresési segélyt minden hetedik (15%), foglalkoztatást helyettesítő támogatást minden hatodik (17%) regisztrált álláskereső kapott. Az ellátási idők rövidülése és a regisztráció utáni ellátatlanság magas aránya is hozzájárult az elmúlt években a regisztrált álláskeresők számának jelentős csökkenéséhez. Ez a mostani helyzetben megnehezíti a cégek és a munkaügyi hivatal állásközvetítő tevékenységét is. 2016ban éves átlagban a regisztrált álláskeresők száma az Észak-Vasi Paktum területén csupán 1.526 fő volt. Legtöbben általános iskolába jártak csak, őket követik a szakmunkásképzőt, majd a szakközépiskolát végzettek, aztán a gimnáziumi érettségivel rendelkezők. Utána egy ugrás következik: nagyságrendileg kevesebben vannak a regisztrált álláskeresők között a főiskolai és a technikusi oklevéllel rendelkezők, és legkevesebben a szakiskolát végzettek és egyetemi diplomával rendelkezők.
16. ábra - Regisztrált álláskeresők iskolai végzettség szerinti megoszlása – Forrás: Vas Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztály
49 | O l d a l
A nyilvántartott álláskeresők végzettségi szintje és felkészültsége, valamint munkaalkalmassága elmarad a munkáltatók által elvárttól. A szakmunkásképzőt végzettek magas aránya azt mutatja, hogy a szakképzési rendszerből kikerülők nem rendelkeznek azokkal a skillekkel és tudásokkal, amelyeket a cégek elvárnának. Az álláskeresők több mint fele betanított és segédmunkás, harmaduk szakmunkás és közülük csak minden hetedik ember végzett eddig szellemi tevékenységet. A végzettségek mellett azonban egyéb kompetenciáik, digitális írástudásuk, együttműködési, csoportmunka készségük, monotóniatűrésük stb. is alapvetően fontos a foglalkoztathatóságuk érdekében, amiről azonban kevés információval rendelkezünk. A regisztrált álláskeresők köre tehát szűkült, ugyanakkor a paktum térségében vélhetően jelentős azoknak az aktív korú embereknek a száma, akik bevonhatóak lehetnek a hazai munkaerőpiacra. Részben erre is utalhatnak a gazdasági aktivitás állapotát tükröző statisztikai adatok. A paktum térségében a foglalkoztatottak aránya közelít a megyei értékekhez: a celldömölki térségben a legalacsonyabb, és a sárváriban a legmagasabb. Az inaktív keresők (valamilyen ellátásban részesülők) csoportjába a kőszegi térségben tartoznak a legkevesebben, a celldömölkiben a legtöbben. Az eltartottak (tehát akik se nem foglalkoztatottak, se nem kapnak semmiféle szociális transzfert, ellátást, és lehetnek gyerekek és felnőttek egyaránt) aránya igen magas a Kőszegi járásban, amit nem magyaráz a gyerekek aránya, még a gyermekotthonok figyelembe vételével sem, és más, statisztikai módon mérhető csoport nagysága sem. Az egyéb adatok, életkörülmények, stb. alapján feltehetően a kőszegi járásban a legmagasabb azok aránya, akik nem gyerekkorú eltartottak, valószínűbb, hogy nem legális foglalkoztatottjai a hazai gazdaságnak, elképzelhető, hogy határon túlra ingáznak dolgozni vagy más munkalehetőségeket találnak. A leendő paktum működése során indokolt ezeket a csoportokat felmérni, elérni, annak érdekében, hogy a helyi foglalkoztatók munkaerőigénye kielégíthető lehessen, az érintettek számára is kielégítő munkafeltételek és jövedelmek esetén. Áttekintettük a közfoglalkoztatásban dolgozókat is, akiknek a visszajuttatása az elsődleges munkaerőpiacra szükséges. A közfoglalkoztatásban résztvevők havi átlagos száma a 2016. januárja és szeptembere közötti időszakban a paktum területén 822 fő volt, akik zömében általános iskolai vagy szakmunkás végzettséggel rendelkeztek. Az érintettek fele 25-50 év közötti, de közülük minden harmadik ember 50 év feletti, akiknek a munkaerőpiacra való visszakerülése különösen nehéz lehet. A helyi munkaerő-tartalék áttekintésekor a regisztrált álláskeresők és a környékbeli középiskolákban a következő években végző fiatalok összegzésére van mód. Ez a vizsgálat jelzi és alátámasztja a munkaerőhiányt. Ahogyan jelzi ezt a cégek igénye is: 2016-ban a térségben a munkáltatók 3.572 álláshelyet jelentettek be, ezidőtájt a regisztrált álláskeresők száma
50 | O l d a l
1.526 fő volt, tehát több mint kétszer annyi álláshely volt betöltetlen, mint amennyien a munkanélküliek voltak. Az Észak-Vasi Paktum területén legnagyobb munkaerő igény a nyílt munkaerőpiacon, tehát a közfoglalkoztatásban dolgozókat érintőeken túl, az elsődleges gazdaságban működő cégeknél jelentkező igény a feldolgozóiparban jelentkezett. Jelentős még az oktatás, a szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás, mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat területén jelentkező munkavállalói hiány is. Ugyanakkor megjelenik a munkaerő többlet is, tehát a paktum térségében van olyan terület, ahol a szakemberek nem találnak állást elsősorban az építőiparban és a kereskedelem, gépjárműjavítás területén. A munkaerő kereslet és kínálat összevetése:
Celldömölki járás Kőszegi járás Sárvári járás Paktum terület egésze
Munkaerőhiány, igény (munkavállalót keresnek)
Munkaerő többlet (munkát keresnek)
építőipar (40)
feldolgozóipar (199)
szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (77) feldolgozóipar (805) mezőgazdaság (94) feldolgozóipar (931) szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (177) szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (144)
feldolgozóipar (129) építőipar (44) kereskedelem, gépjárműjavítás (151) építőipar (122)
A hivatalos statisztikákban megjelenő igények nem feltétlenül jelzik a ténylegeseket. Az előkészítés során készült vállalkozói igényfelmérés során megkérdezett 52 munkáltató, amelyek a térség cégeinek nagyságára, foglalkoztatotti létszámokra nézve reprezentatív mintának tekinthetőek, főként szakmunkásokat foglalkoztat (40%). A létszámban következő legnagyobb foglalkoztatotti állománycsoport a betanított munkásoké (31%), legkevesebben a szellemi tevékenységet végzők vannak (20%). A cégek 590 embert foglalkoztatnának, a Celldömölki járásban 188, a Kőszegi járásban 172, a Sárvári járásban 128, a három járás mindegyikében jelen lévő vállalkozások pedig 102 főt. Legnagyobb az igény operátorok iránt (120 fő), és olyan szakembereket is felvennének, amelyek művelői a megyében hiányszakmának számítanak, mint a gépi forgácsoló, hegesztő és kőműves. A cégek a szakmai képzéseket és fejlesztéseket, valamint a digitális hozzáértéshez kapcsolódó fejlesztéseket fogalmazták meg igényükként. A kereslet és kínálat nincs összhangban, strukturális problémák, egyre súlyosbodó munkaerőhiány (a minőségi hiány mellett már mennyiségi is) jelentkezik, hiszen jelen van a munkaerő többlet is.
51 | O l d a l
Munkaerőpiaci következtetések: A foglalkoztatási paktum kiemelt feladata a meglévő munkaerő-tartalék megtalálása és integrálása a munkaerőpiacra. Ez a jelenleg a statisztikákban inaktívnak tekintett csoportot érintő, valamint az eltartottak kategóriában szereplő emberek között is lehetnek olyanok, akik megfelelő feltételek mellett aktivizálhatóak. Az aktivizálás eszközei leginkább a hatékony, keresletvezérelt képzések, tréningek és az ezekhez kapcsolódóan biztosított, igényekhez igazított munkaerő-piaci szolgáltatások. A jelentős munkaerőhiánnyal küzdő ágazatok, cégek számára szükséges lehet további munkaerő bevonása a paktumtérségen, illetve a megyén kívülről is. Ennek kapcsán szükséges olyan beavatkozások, fejlesztések végrehajtása, amelyek képesek a munkavállalók fogadásának feltételeit javítani. Alapvetően a munkába járás, munkavállalók szállításának megoldásairól és a lakhatás, szállás biztosításáról van itt szó. A fiatalok és a jelenleg máshova (közeli nagyvárosokba, illetve távolabbra, akár külföldre) ingázók, időszakosan másutt munkát vállalók megtartása, visszavonzása szükséges. Ez szélesebb körű térségfejlesztési intézkedéseket is jelent, ugyanakkor érinti azokat a helyi humán szolgáltatásokat is érinti, amelyek a paktumtérség járásaiban a jelenleg munkát vállalni nem, vagy csak nehezen tudó emberek foglalkoztathatóságának javításához is képes hozzájárulni. Az oktatási és szakképzési rendszert érintő adatok a térségben kedvezőtlen tendenciákat jeleznek. A tanulói létszámok csökkenése demográfiai folyamatokkal is összefügg, ám ennél nagyobb mértékű a paktumtérség intézményeiben látható zuhanás. 10 év alatt a celldömölki járásban a szakközépiskolai, a kőszegi járásban pedig a gimnáziumi tanulói létszám csökkenése is 50% feletti volt. Az oktatás és a szakképzési rendszert érintő egyeztetések, fejlesztések egyrészt a térség munkáltatóinak további munkaerőhiányához, másrészről a helyi iskolák eljelentéktelenédéshez és kiürüléséhez vezethet, ezért mindenképpen beavatkozásokra van szükség. A foglalkoztathatóságot elősegítő humán közszolgáltatások körében alapvetően fontos a kisgyermekek, valamint a segítségre szoruló, adott esetben fogyatékossággal élő hozzátartozó ellátását vállaló intézmények elérhetőségét bővíteni. Jelenleg a paktum térségében a kétezer 2 év alatti, illetve a kétezer 5 év alatti kisgyerek ellátására mindössze 3 településen működik 5 bölcsőde 162 férőhellyel (Celldömölkön egy, Kőszegen és Sárváron kettő-kettő). A kisgyermekek ellátását segítő bölcsődék fejlesztése nagyon fontos, a hiány hatalmas, és jelenleg is érhetőek el fejlesztési források cégek, civil szervezetek számára is, munkahelyi bölcsődék indítására. Családi napközi (ami a nagyobb gyerekek ellátásába is részt vállalni képes intézményi forma) egyáltalán nincs a sárvári járásban. A celldömölki járáson belül is csupán egy településen,
52 | O l d a l
Merseváton, a kőszegi járásban hasonlóképpen aránytalan eloszlásban, csak Bükön 10 fős kapacitással működött két-két intézmény.
A térségben 2014-ben 46 óvoda működött 3.023 férőhellyel, a Celldömölki járásban 14, a Kőszegiben 12, a Sárváriban pedig 20 intézmény. Fogyatékossággal élők számára nappali ellátást nyújtó intézmény, amely lehetővé teszik ezeknek a felnőtt embereket gondozó hozzátartozóik számára a munkavállalást, csak Celldömölkön található, 24 férőhellyel. Képzési, fejlesztési, szolgáltatási hiányosságok és szükségletek összegzése: riasztó mértékű a térség középiskoláiban, szakképző intézményeiben a tanulói létszám csökkenése, és fejlesztést igényel a képzési kínálat a regisztrált álláskeresők kapcsán is kevés az információ az érintettek kompetenciáiról, amelyek fejlesztése nélkül foglalkoztatásuk a cégek részéről nehézkes és kevésbé reális a munkavállalást elősegítő humán közszolgáltatások, különösen a bölcsődei és a fogyatékossággal élőket érintőek nagyon hiányosak a paktum térségében. A paktum térség helyzetértékelésének legfontosabb megállapításai A paktum térsége sokszínű, kedvező adottságokkal rendelkező vidék, amelynek jellegzetességei a térséget alkotó járások szintjén is megragadhatóak A paktum együttműködés lehetőséget biztosít a nagyobb léptékű munkaerő-körzet kezelésére és a helyi gazdaság és foglalkoztatáspolitikai fejlesztések hatékony megvalósítására. Ugyanakkor a paktumterületet alkotó járások hangsúlyaikban némiképp eltérő adottságai differenciált kezelésmódot, beavatkozásokat igényelnek, amelyre a stratégia és a beavatkozások, akciók tervezésekor figyelemmel kell lenni. A paktumléptékű együttműködések iránti szükségletet több tényező is alátámasztja. A munkaerőhiány egyik jelenlegi kihívása a feldolgozóiparban jelentkező probléma, ami a térségen belül egyidejűleg, ugyanazon ágazatot érintő munkaerőtöbbletet mutat. Ez a beavatkozások összehangolásának, a paktum partnerek között zajló információáramlás szükségességét és potenciális megoldások helyben lehetséges megtalálásának esélyét is mutatja.
53 | O l d a l
5. Gazdasági és foglalkoztatási fókuszú SWOT analízis Észak-Vas megye térségére A paktum terület egy olyan heterogén, sokszínű adottságokkal és társadalmi mutatókkal bíró vidék, amely alapvetően három mikrotérségre bontható, amely térségek a jelenlegi járások területeihez köthetőek. Ezért a SWOT elemzés azokat a megállapításokat tartalmazza, amelyek a paktum térség egészére vonatkozóan relevánsak. Az egyes járásokra vonatkozó megállapításokat, annak érdekében, hogy az olvasók számára ezek könnyebben követhetőek legyenek, járásonként külön táblázatban jelenítjük meg. Ezért a kőszegi járás vállalkozói, döntéshozó a paktumtérség és a kőszegi SWOT “összeolvasásával” tudják magukra vonatkozóan értelmezni az elemzést, hasonlóképpen a két másik járás érintettjei is a magukét. Észak-vasi paktumtérség gazdasági és foglalkoztatási fókuszú SWOT elemzése Erősségek
Gyengeségek
A megye gazdaságszerkezetéhez hasonló, A vállalkozássűrűség a paktum egészére nézve szélesebb piaci környezetbe integrálódott elmarad a megyeitől munkáltatók jelenléte a térségben A közfoglalkoztatásban dolgozók létszáma nem A vállalkozások döntő többsége kiemelkedően magas a térségben mikrovállalkozás és a kisvállalkozások aránya is a megyeihez közeli Egyszerre van jelen a paktum térségében a Jelentős arányú munkaerő-mozgás a munkaerő iránti igény és a munkaerő felesleg, ami megyeszékhely és a határ túloldala irányába egy kezelhető strukturális munkaerőpiaci helyzetet egyaránt jelez A megyei és a nyugati országrészre jellemzőbbnél A nyilvántartott álláskeresők több mint harmada mérsékeltebb munkaerőhiány, és kimutathatóan legfeljebb általános iskolai végzettséggel jelen lévő munkaerőtartalék rendelkezik Lehetőségek
Veszélyek
Az M86-os és az országhatár közelsége a mobil Az M86-os és az országhatár közelsége a mobil népesség számára lehetővé teszi a távolabbi népesség számára vonzóvá teszi a távolabbi városokban és a határon túli munkavállalást városokban és a határon túli munkavállalást Kőszeg környéke, a megyeszékhely A fiatalok elvándorlása miatt erősen idősödik a agglomerálódó térsége fiatalodik és vonzza a térség, a munkaképes korú és aktív fiatalok beköltözőket elhagyják Paktum szinten zajló együttműködéseken túl a Hiányoznak a vállalkozásokat fejleszteni képes térségen és megyén kívülről is érkezhetnek szolgáltatások munkavállalók a térségbe, annak vonzereje miatt Munkahelyi bölcsődék indítására rendelkezésre fejlesztési források
54 | O l d a l
állnak Jelentős hiány van a foglalkoztathatóságot segítő humán közszolgáltatásokból, különösen bölcsődékből és fogyatékossággal élő, sérült, egészségkárosodott embereket segítőkből
Észak-Vasi paktumterület Celldömölki járása Erősségek
Gyengeségek
Jelentős foglalkoztatók (Cellkomp, Seton A vállalkozássűrűség elmarad a megyeitől és a Hungary, WeWalka) működnek és paktum átlagától egyaránt terveznek fejlesztéseket a járásban A paktum egészében itt jelent meg a Jelentős arányban élnek a környéken az elsődleges legnagyobb munkaerőigény, amire munkaerőpiacon kívül rekedt roma emberek paktum szintű együttműködések válaszokat kínálhatnak A foglalkoztatottak aránya elmarad a megyei és a paktum értékektől Lehetőségek
Veszélyek
A középfokú végzettséggel rendelkezők A paktum térségében itt a legkedvezőtlenebbek aránya kicsivel a megyei átlag feletti összességében nézve az iskolázottsági mutatók, alapfokú végzettségűek és diplomások vonatkozásában egyaránt Az inaktív keresők aránya itt a A fiatalok elvándorlása miatt erősen idősödik a legmagasabb, akik közül a kismamák térség, a munkaképes korú és aktív fiatalok potenciális munkavállalókká válhatnak elhagyják A paktumban kizárólag itt működik 10 év alatt felére csökkent a szakközépiskolai fogyatékossággal élők nappali ellátását tanulók száma a járás intézményeiben biztosító humán szolgáltató intézmény
55 | O l d a l
Észak-Vasi paktumterület Sárvári járása Erősségek
Gyengeségek
A kisvállalkozások aránya itt a legmagasabb a paktum A vállalkozássűrűség a paktum térségében, meghaladva a megyeit, ami a átlagával megegyező, de elmarad a középvállalkozásokká fejleszthetőség potenciálját megyeitől hordozza Jelentős foglalkoztatók (Linde, Liss, Sága, Rába, A munkaerőtartalékból nem lehet Sárvári Gyógyfürdő, Flextronics stb.) is működnek és kielégíteni a munkaadói igényeket terveznek fejlesztéseket a járásban A foglalkoztatottak aránya a paktumban itt a legmagasabb, és meghaladja a megyei értéket Lehetőségek
Veszélyek
A kedvező földrajzi helyzetre és természeti értékekre A fiatalok elvándorlása miatt erősen (pl. termálkincs) épülően tovább erősödik a idősödik a térség, a munkaképes korú turizmusban rejlő gazdasági, ezáltal a foglalkoztatási és aktív fiatalok elhagyják potenciál
Észak-Vasi paktumterület Kőszegi járása Erősségek
Gyengeségek
Jelentős foglalkoztatók (Nestlé, Kromberg és A kőszegi járásban élők nagyrészt a Schubert, Schott, Büki Gyógyfürdő stb.) megyeszékhelyre, vagy a határ túlsó is működnek és terveznek fejlesztéseket a járásban oldalára járnak dolgozni A foglalkoztatottak aránya meghaladja a megyei és A vállalkozássűrűség elmarad a megyeitől, a paktumra jellemző értéket egyaránt de magasabb a paktum átlagánál A járás területén hiányzik a kőszegi ipari park Lehetőségek
Veszélyek
A diplomások aránya jelentősen meghaladja a A fiatalok elvándorlása miatt erősen megyei és a paktum értékeit egyaránt idősödik a térség, a munkaképes korú és aktív fiatalok elhagyják Kőszeg környéke, a megyeszékhely agglomerálódó 10 év alatt a felére csökkent a gimnáziumi térsége fiatalodik és vonzza a beköltözőket tanulók száma a járásban A kedvező földrajzi helyzetre és természeti értékekre épülően tovább erősödik a turizmusban rejlő gazdasági, ezáltal a foglalkoztatási potenciál Az inaktívak aránya itt a legalacsonyabb, az eltartottaké a legmagasabb a paktum térségében
56 | O l d a l
Ábrák és táblázatok jegyzéke 1. ábra - Az Észak-Vasi Paktum területe - Forrás: TeIR térkép alapján saját szerkesztés ...................... 4 2. ábra - A Paktum területén élő népesség alakulása járások szerint - Forrás: KSH ............................... 6 3. ábra - Az állandó népesség korcsoportos megoszlása a 2001-2015 közötti időszakban az Észak-Vasi Paktum területén - Forrás: KSH .............................................................................................................. 7 4. Ábra - Az állandó népesség korcsoportos megoszlása a 2001-2015 közötti időszakban a Celldömölki járás területén - forrás: KSH .................................................................................................................... 8 5. ábra - Az állandó népesség korcsoportos megoszlása a 2001-2015 közötti időszakban a Kőszegi járás területén - Forrás: KSH ........................................................................................................................... 8 6. ábra - Az állandó népesség korcsoportos megoszlása a 2001-2015 közötti időszakban a Sárvári járás területén - Forrás: KSH ........................................................................................................................... 9 7. ábra - A működő vállalkozások gazdasági szerkezete 2013-ban Forrás: KSH ................................. 16 8. ábra - A működő vállalkozások gazdasági szerkezete 2013-ban, járásonként. Forrás: KSH ............ 16 9. ábra - A népesség gazdasági aktivitása 2011-ben– Forrás: KSH ...................................................... 20 10. ábra - Az álláskeresők számának alakulása nemek szerinti megoszlásban (2010-2016. III. negyedév) Forrás: TeIR, VMKH ............................................................................................................................ 21 11. ábra - Az álláskeresők korcsoportonkénti megoszlása az Észak-Vasi Paktum területén (2016. szeptember) Forrás: Vas Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztály ...................................... 24 12. ábra - Az egyes korcsoportok számának alakulása az Észak-Vasi Paktum területén (2010. - 2015. 3. negyedév) – Forrás: TeIR ...................................................................................................................... 24 13. ábra - Álláskeresők ellátása - Forrás: Vas Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztály ..... 26 14. ábra - A feladat-ellátási helyek számának változása a középfokú oktatásban (2001-2014) - Forrás: TeIR – KSH-TSTAR ............................................................................................................................. 33 15. ábra - A tanulói létszámadatok változása a középfokú oktatásban (2001-2014) – Forrás: TeIR – KSH-TSTAR ......................................................................................................................................... 34 16. ábra - Regisztrált álláskeresők iskolai végzettség szerinti megoszlása – Forrás: Vas Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztály ........................................................................................... 49
57 | O l d a l
1. táblázat - Észak-Vas paktumot alkotó járások népessége (fő) - Forrás: KSH - 2015.......................... 5 2. táblázat - A 7 éves és idősebb népesség legmagasabb iskolai végzettsége (2001, 2011) - Forrás: KSH Népszámlálás ........................................................................................................................................... 9 3. táblázat - Adott életkori - 15, 18, 25 év feletti - csoportokon belüli végzettségi adatok és arányok Forrás: TeIR .......................................................................................................................................... 10 4. táblázat - Regisztrált vállalkozások száma és aránya a Celldömölki járásban - Forrás: KSH........... 12 5. táblázat - Működő vállalkozások száma és aránya a Celldömölki járásban - Forrás: KSH .............. 12 6. táblázat - Regisztrált vállalkozások száma és aránya a Kőszegi járásban - Forrás: KSH ................. 13 7. táblázat - Működő vállalkozások száma és aránya a Kőszegi járásban - Forrás: KSH ..................... 13 8. táblázat - Regisztrált vállalkozások száma és aránya a Sárvári járásban - Forrás: KSH ................... 14 9. táblázat - Működő vállalkozások száma és aránya a Sárvári járásban - Forrás: KSH ....................... 14 10. táblázat - A népesség gazdasági aktivitása Vas megyében és a Paktumtérségben (2011) - Forrás: KSH ....................................................................................................................................................... 19 11. táblázat - A népesség gazdasági aktivitása 2011-ben– Forrás: KSH............................................... 19 12. táblázat - Az álláskeresők iskolai végzettség szerinti megoszlása a helyi paktumok területén (2016. szeptember) - Vas Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztály ................................................ 22 13. táblázat - Az álláskeresők iskolai végzettség szerinti megoszlása a járásokban (2016. Szeptember) – Forrás: Vas Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztály .......................................................... 22 14. táblázat - Az álláskeresők foglalkozási csoportba való besorolás szerinti megoszlása Vas Megyében és a paktum járásaiban (2016. III. negyedév) – Forrás: Vas Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztály ............................................................................................................................................... 23 15. táblázat - Az álláskeresők megoszlása a folyamatos regisztráció hossza szerint Az Észak-Vasi Paktum területén és a Paktumtérségben (2010-2016. szeptember) - Forrás: Vas Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztály ...................................................................................................................... 25 16. táblázat - Munkaerő kereslet-kínálat alakulása - Forrás: Vas Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztály ............................................................................................................................................... 26 17. táblázat - Célcsoportok létszámának összegzése (KH adatok: 2016, KSH adatok: 2015) .............. 30 18. táblázat - Az oktatási intézmények végzős diákjainak száma ......................................................... 31
58 | O l d a l
