Foglalkozási megbetegedések

Foglalkozási megbetegedések

befolyásolása • munkaköri

kockázatok elırelátása, felismerése,

értékelése és kezelése

megállapítása, ellenırzése

alkalmasság

megterhelések vizsgálata és

egészségkárosító veszélyek és

származó

• munkavégzésbıl

• munkakörnyezetbıl

származó

Foglalkozás-egészségügy

Munkabiztonság

Munkahigiéne

Munkaegészségügy

Munkavédelem

melyek a lakosság körében is elıfordulnak

megjelenı, több okra visszavezethetı betegségek,

a dolgozók egyes csoportjaiban gyakrabban

foglalkozással összefüggı megbetegedés:

foglalkozási megbetegedés: az a betegség, egészségkárosodás, amely a biztosított foglalkozásának különös veszélye folytán keletkezett, általában hosszabb tartamú behatás következtében kialakuló egészségi állapotromlás.

Silicosis – foglalkozási betegség

Pincér lúdtalpa – foglalkozással összefüggı betegség (work-related disease)

Megjegyzés: foglalkozási megbetegedés és fokozott expozíció szervezett munkavégzés vagy egyéb jogviszony esetén történı elıfordulása esetén jelentendık be.

(Mvt. 87 § 1/E. bekezdése)

zaj esetében 4000 Hz-en a 30 dB halláscsökkenés bármelyik fülön

koncentráció vagy érték

- a meghatározott biológiai határértékeket meghaladó –

foglalkozásgyakorlása közben vagy azzal összefüggésben vizsgált

• a munkavállaló szervezetében a munkavégzés során a

fokozott expozíció:

A két

fokozott expozíció / biológiai határértékek / esetén a munkavállalót ki kell emelni a munkakörébıl

Biológiai monitorozás: kémiai anyagok, agyagcsere termékeik vagy általuk indukált enzimek szintjének rendszeres meghatározása vizeletbıl, ill. vérbıl.

Biológiai expozíciós mutatók vizsgálata

monitorozás egymást kiegészíti és általában nem helyettesíti.

d) fizikai megterhelés-igénybevétel vizsgálata.

c) zárt, telepített munkahelyeken a klímatényezık meghatározása;

b) munkahelyi fizikai kóroki tényezık közül • - zajszint, • - infra- és ultrahang szintek • - (egész test) rezgésterhelés, • - kéz-kar rezgésterhelés, • - a megvilágítás világítástechnikai jellemzıinek, • - elektromágneses tér jellemzıi, • - magas légköri nyomáson végzett munka, • - ionizáló és nem ionizáló sugárzásszintek meghatározása;

a) munkahelyi kémiai kóroki tényezık (gázok, gızök, aerosolok, porok okozta légszennyezıdés) • - mennyiségi, • - minıségi vizsgálata;

Munkakörnyezeti mőszeres vizsgálatok

0

500

1000

1500

2000

2500

3000

3500

4000

4500

1352 1424

2867

3316

990 988

2371

1485

675

2053

640

1280 958

829 719

991

532

1347

709

691 670

1161 1156 854

547

567

469

481

423

488

379

541

675 529

473 248

339 164

187 51

280 113

254 35

274 102

Fokozott expozíció

Foglalkozási megbetegedés

1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010

1649

3526

1391

3264

2079

3877

Foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciós esetek száma Magyarországon 1985 - 2010

A bejelentett foglalkozási betegségek a fıbb betegségtípusok szerint

A bejelentett foglalkozási megbetegedések száma betegségi okok szerint, 2010

A bejelentett foglalkozási megbetegedések megoszlása nemzetgazdasági ágazatonként, 2010

»

D – pl. oktatás területén dolgozók, ill. egyéb nem fizikai munkakörben dolgozók

C - pl. egyéb fizikai munkások

B - pl. építıiparban, egészségügyben dolgozók egyes munkakörei

Foglalkozás-egészségügyi osztályok: A - pl. bányászatban, kohászatban dolgozó fizikai munkások, rákkeltıkkel exponáltak

fımőszak-idıben biztosítani kell a szolgálatban egy orvost és egy ápolót 1000 / 2000 dolgozónként (foglalkozás-egészségügyi osztály függvényében)

Létszáma

hogy egy foglalkozás-egészségügyi praxis hány dolgozót láthat el

Finanszírozása - munkáltató feladata, - függ attól, hogy hány és milyen foglalkozás-egészségügyi osztályba sorolt dolgozóról van szó évente, de a kettı függvényében meghatározott,

Foglalkozás-egészségügyi szolgálat

Szakmai: a szakma elsajátításának megkezdését megelızı, illetıleg a képzés és az átképzés idıszakában az alkalmasság véleményezése érdekében végzett orvosi vizsgálat.

Személyi higiénés: annak megállapítása, hogy a járványügyi szempontból kiemelt munkaterületen munkát végzı személy fertızı megbetegedése mások egészségét nem veszélyezteti.

annak megállapítása, hogy egy meghatározott munkakörben és munkahelyen végzett tevékenység által okozott megterhelés a vizsgált személy számára milyen igénybevételt jelent és annak képes-e megfelelni.

Munkaköri:

Alkalmassági vizsgálat

A munkavégzésbıl és a munkakörnyezetbıl eredı megterhelés által okozott igénybevétele: Egészségét, testi, illetve lelki épségét nem veszélyezteti-e, Nem befolyásolja-e egészségi állapotát kedvezıtlenül, Nem okozhatja-e utódai testi, szellemi, pszichés fejlıdésének károsodását. Esetleges idült betegsége vagy fogyatékossága a munkakör ellátása, illetıleg a szakma elsajátítása és gyakorlása során nem idéz-e elı baleseti veszélyt, A járványügyi szempontból kiemelt jelentıségő munkakörökben, illetve szakmákban történı munkavégzés esetén személyi higiénés és egészségi állapota nem veszélyezteti-e mások egészségét, foglalkoztatható-e az adott munkakörben, Milyen munkakörben, illetve szakmában és milyen feltételek mellett foglalkoztatható állapotrosszabbodás veszélye nélkül, amennyiben átmenetileg vagy véglegesen megváltozott munkaképességő, Foglalkoztatható-e tovább jelenlegi munkakörében, illetve folytathatja-e tanulmányait a választott szakmában, Szenved-e olyan betegségben, amely miatt munkaköre ellátása során rendszeres foglalkozás-egészségügyi ellenırzést igényel, Külföldön történı munkavégzés esetén egészségi szempontból várhatóan alkalmas-e az adott országban a megjelölt szakmai feladat ellátására.

Alkalmassági vizsgálat célja

a folyamatosan foglalkoztatottak részére, gyakoriságát a jogszabály határozza meg, általában évente 1 vizsgálat

Záró vizsgálat: kilépés, munkahely-változtatás

esetén

Idıszakos:

felvételét megelızıen.

Munkaköri alkalmassági vizsgálat Elızetes: a munkavállaló munkahelyre történı

Munkaanamnézis felvétele,

Belgyógyászati vizsgálat, Fizikális vizsgálat, Vérnyomásmérés, Reflex vizsgálat Látás, színlátás vizsgálat Vizeletvizsgálat (tesztcsíkkal) EKG vizsgálat Munkakörrel kapcsolatos egyéb kiegészítı vizsgálatok Munkaalkalmassági szakvélemény kiadása

Orvosi nyilvántartásba vétel, Személyi adatok felvétele,

Munkaköri alkalmassági vizsgálat tartalma

Összesen: 253 557, ebbıl Zaj: 181 276 Lokális (kéz-kar) vibráció: 19 290 Egész test vibráció: 22 175 Magas légköri nyomáson végzett munka: 194 Ionizáló sugárzás: 11 786 Nem ionizáló sugárzás: 18 836

Fizikai kóroki tényezıknek kitett munkavállalók száma (2010)

Ipari zaj: •Textilipar •Fémmegmunkálás •Gépgyártás •Fémtömegcikk gyártás •Asztalos- és bútoripar •Erdıgazdaság •bányászat

A zaj forrásai Környezeti zaj: közlekedés

A zaj fogalma: mindazon hangokat, amelyek az emberben kellemetlen érzetet keltenek, tevékenységét, nyugalmát zavarják, illetve patológiás reakciót váltanak ki, zajnak nevezzük.

A hang erıssége (intenzitása): a hang pillanatnyi nyomásértékével jellemezhetjük, dB-ben mérjük.

A zaj jellemzıi: Intenzitás Színkép (frekvenciaspektrum) Idıbeli lefolyás

*egészségkárosító hatásuk a legkifejezettebb

zaj (a zajingadozás 5 dB-nél kisebb) Változó zaj: szintje 5-10 dB-t ingadozik Fluktuáló zaj: a hang erısségének változása szabályos periódusokban következik be Intermittáló zaj: a vizsgált zaj az alapzaj szintjéig csökken Impulzív zaj* (1. impulzusok közötti idıintervallum 1 s-nél rövidebb 2. kvázi-állandó impulzív zaj, impulzusok közötti idı 200 ms-nél rövidebb 3. izolált akusztikus impulzus) Impakt* zaj: 25 ms-nál rövidebb idıtartamúak (pl. lıfegyver használata)

Állandó

A zaj idıbeli lefolyása alapján

A görbék alatti terület reprezentálja azt a hangtartományt, amelyet a beteg még hallani képes. (X=bal fül, O7 jobb fül)

Akut akusztikus trauma: egyszeres nagyintenzitású hang (pl. lövés) hatására létrejövı percepciós típusú halláscsökkenés Dörejártalom: nagyintenzitású hang és légnyomásváltozás együttes hatására létrejövı percepciós és vezetéses típusú halláscsökkenés

Hangtrauma

30-65 dB:csak pszichés hatása van fokozott figyelmet igénylı munkahelyeken nem haladhatja meg az 50dB-t! 65-85 dB pszichés és vegetatív hatása is van: szimpatikus tónusfokozódás /szívfrekvencia,vérnyomásnövekedés/ paraszimpatikus tónuscsökkenés: fekélyképzıdés ált. anyagcsere fokozódás Izomtónus fokozódás,motoros nyugtalanság 85-120 dB:ezen hatások mellett a belsıfül szırsejtjeinek maradandó károsodásahalláscsökkenés jelentkezik 140 dB felett: belsıfül mechanikai ártalmaegyensúlyzavar is jelentkezhet

Zajártalom

Hordozható szőrıaudiométer

TTS = ideiglenes hallásküszöb emelkedés (temporary threshold shift) PTS = maradandó hallásküszöb emelkedés (permanent threshold shift)

Zajártalom

- Elızetes és idıszakos orvosi vizsgálat - Zajexpozíció analízise - Mőszaki zajcsökkentı megoldások - Egyéni hallásvédı eszközök (pl.: dugó, fültök, zajvédı sisak)

• A zaj okozta halláskárosodás szakaszai: 1. szakasz: fejfájás, rossz közérzet, alvászavar Néhány hétig tart,megjelenik a TTS-azonnal hallásvédı eszköz kell 2. szakasz: látszólagos hozzászokás, az átmeneti halláscsökkenés állandósul:csak audiometriával mutatható ki 3. szakasz: a hallásromlás tudatosulása: ráterjed a beszédfrekvenciákra Egyéb vegetatív zavarok: pl.: emésztési zavarok, vérnyomás emelkedés Megelızési lehetıségek:

• A zaj károsító hatásában szerepet játszik: a hangnyomás (hangosság), a frekvencia és az expozíciós idı.

Zajártalom

halláskárosodás több, mint 10 év után szokott kialakulni.

85 dB feletti expozícióban fokozott expozíció 5 év,

HA a zajexpozíció meghaladja az alsó beavatkozási határértéket (80 dB), akkor a munkáltató köteles egyéni hallásvédı eszközt biztosítani, DE: Ha eléri a felsı beavatkozási értéket (85 dB), akkor a munkavállaló köteles ezt viselni ÉS a munkáltató megkövetelni és ellenırizni a viselését, továbbá az intézkedések eredményeként a munkavállaló zajexpozíciója nem haladhatja meg az ún. zajexpozíciós határértéket (87 dB).

A szırsejtek az ismétlıdı zajexpozíció hatására egy idı után elvesztik rugalmasságukat, majd pedig letöredeznek, ami hallásromláshoz vezet.

Zaj- és rezgésmérı Zajmérés

3. Egyéni zaj elleni védelem. A védelem ilyen formája széles teret és sok lehetıséget ad mindennapi életünk szintjén is. Alkalmassági vizsgálatok (elızetes, idıszakos) Zajszint csökkentése: automatizálás, gépek burkolása

2. Munkaszervezés (pl. zajexpozícióban töltött idı csökk., a zajos tevékenység rendszeres felváltása nem zajos tevékenységgel),zajexponáltak számának csökkentése

1. Mőszaki intézkedések a munkahelyeken (pl. a zajszint mérése, folyamatos nyomon követése, a mőszaki berendezések modernizálása, stb.),

rendszert dolgoztak ki hazánkban:

A zajártalom megelızésére komplex munkaegészségügyi

A szervezetet érı rezgés nem korlátozódik a rezgéssel való érintkezés helyére,kiterjedhet a egész testre 0,05-1 Hz: alacsony frekvenciákon tengeri betegség 1-20 Hz: közlekedés A vibráció mikrotraumatizációként hat a szervezetre.

Vibrációs ártalom

esetben a kéztıcsontok necrózisa fordulhat elı

kéztıcsontok kisizületeinek arthrózisa vagy súlyos

- a kéztı csontjainak degeneratív elváltozása, a

szinteken való zsibbadásához vezet

(polineuropathia), amely a végtag különbözı

-a végtag idegeinek károsodását is okozza

(lehőtési próba)

hatására az ujjak elfehérednek és fájdalmassá válnak

-az ujjak kisereiben károsodást okoz, ezért a hideg

meg:

A kéz kar vibrációs szindróma: 3 szinten nyilvánul


Az egésztest-vibráció okozta ártalom: fıleg a gerincoszlopot károsítja, degeneratív elváltozások a csigolyákban, spondylosis, discopathia.

Az egésztest-vibráció miatti leggyakoribb panasz a hátgerinc tájékán jelentkezı fájdalom.

Megelızési lehetıségek: mőszaki védelem (pl. antivibrációs fogantyú), egyéni védıeszközök (védıkesztyő, meleg, vízhatlan védıruha), munkaszervezés (nem több, mint 2 óra exponált munkakörben), idıszakos orvosi vizsgálatok

• Lehetséges tünetek - Általános: fejfájás, szédülés, vérnyomászavarok - Lokális: Raynaud szindróma, perifériás neuropathia, felsı végtagok csontjainak és ízületeinek károsodása, helyi érszőkületek

cardiovascularis, idegrendszeri, haematológiai, mozgásszervi megbetegedésben vagy vegetatív dystoniában szenvedık, illetve Raynaud szindróma gyanújánál családi elıfordulása esetén, vagy pozitív lehőtési próbánál

• Nem dolgozhatnak vibrációnak kitett munkakörben: nık, 18 év alattiak,


Vibrációmérık (a baloldali testre szerelhetı)

Vibráció csökkentése

A mélyben való légvétel sokkal több molekulát tartalmaz, mint a felszínen vett levegı. A többletnitrogén felgyülemlik a vérben és a szövetekben. Amikor emelkedés vagy a búvárharang elhagyása során egyre csökken a külsı nyomás, a kilégzésre már nem kerülı nitrogén azonnal buborékokat képez a vérben és a szövetekben. Ezen buborékok még tovább tágulhatnak, és szöveteket károsíthatnak,gyulladást is okozhatnak, az izmokban, ízületekben, inakban duzzanat és fájdalom jelentkezik. A kiserek elzáródása fájdalomhoz vezet. A keszonbetegség kockázata nı a nyomás emelkedésével (a merülés mélységével) és a nagy nyomású környezetben eltöltött idı hosszával, a merülés utáni azonnali repülıúttal, a gyors emelkedéssel,az egy napon belül ismételt több merüléssel (a többletnitrogén tizenkét órán át a szövetekben oldva marad. ) A magas zsírtartalmú szövetek, mint amilyen a központi idegrendszer, különösen veszélyeztetettek, mert a nitrogén igen gyorsan oldódik a zsírokban.

Magas légköri nyomáson végzett munka (dekompressziós aeropátia)

• Rizikó foglalkozások: alagútfúrók, hídépítık, mélybúvárok

• Terápia: azonnali rekompresszió(ismét túlnyomás)

• Megelızés: alkalmassági vizsgálat, lassú dekompresszió

• Tünetek: bırfájdalom, nagy ízületek fájdalma, embólia

• Oka: a magas légnyomás hatására a légkörben nagy mennyiségben található N2 oldódik (fıleg zsírszövetben: központi idegrendszer, különösen veszélyeztetett, mert a nitrogén igen gyorsan oldódik a zsírokban) majd a hirtelen csökkenı légnyomás hatására buborékok keletkeznek, embolusokat okozva

Magas légköri nyomáson végzett munka (dekompressziós aeropátia)

Idült dekompressziós aeropathia: asepticus csontnecrosis, encepahlomyelopathia

Lényege: túl gyors dekompresszió esetén a vérben a magas légnyomásnál oldott nitrogénbıl buborékok keletkeznek . •az I. típusnál fájdalom a végtagok izmaiban és inaiban, •a II. típusnál a gerincvelı és az agy sérülései, a belsı fül zavarai, a tüdı rendellenességei, esetleg dekompressziós shock, •a III. típusnál vestibuláris jellegő betegség (szédülés, nystagmus, hányinger, hányás), a tüdıkárosodás asphyxiához vezethet.

Keszonbetegség (dekompressziós aeropathia)

Hısugárzás

Pl. 18 °C hımérséklető és 100% relatív nedvességtartalmú levegı ugyanolyan hıérzetet okoz, mint 23,2 °C hımérséklető, 20% relatív páratartalmú levegı.

A fenti értékekbıl számítható az effektív hımérséklet, illetve a korrigált effektív hımérséklet.

•

• A légáramlás sebessége

• A levegı nedvessége (páratartalom)

• A levegı hımérséklete (száraz hımérséklet)

Az emberi hıérzetet befolyásoló klímafaktorok

A dolgozó szervezetét az alapanyagcsere és a fizikai munka energiaforgalmán túl a környezet meleg klímája is terheli. Fizikai termoregulációs módszerek: (=hıleadás) hısugárzás,hıvezetés, hıáramlás és párologtatás Nyugalomban a termelıdött hı 2/3-a sugárzással,15 %-a áramlással, 20%-a párolgással távozik. Nehéz fizikai munkánál sugárzással csak 12%, áramlással 13%,de párolgással ¾ távozik.

Hımunka

Hısyncope: meleg környezetben való tartozkodás következménye. Perifériás értágulat→hipotenzió, verejtékezés→hipovolaemia Hővös, nyirkos bır jellemzi

HİSÉGGÖRCSÖK: ha a verejtékezéssel elvesztett folyadék pótlása kizárólag vízzel történik. Se Na ↓

Hımunka HİKIMERÜLÉS: meleg környezetben tartós, nehéz fizikai munka és elégtelen sóbevitel következménye. Fejfájás, szédülés,forró,vörös, verejtékes bır jellemzi HİGUTA: hıszabályozás elégtelensége: verejtékezés megszőnik, hyperpyrexia alakul ki (végbélhımérséklet 40 celsius fok felett), Sápadt, forró száraz bır jellemzi keringési rendszer tünetei, idegrendszeri tünetek, a légzı- és vazomotor központ bénulása halálhoz vezethet

kockázat

sárga = kisebb

óvatosság

rózsaszín =

veszélyzóna

vörös =

Hımunka magas hımérsékletnél + magas relatív nedvességnél + fizikai munka esetén

- nehéz

fizikai munkánál: 27 C0 (K)EH

nehéz fizikai munkánál: 29 C0 (K)EH

fizikai munkánál: 31 C0 (K)EH

- könnyő

- közepesen

munkánál 31 C0 (K)EH

- szellemi

Hıterhelési határértékek (mőszakátlagra vonatkozóan)

Hımunka

Dry bulb = + 0.2 C from 5-55 C Globe = + 0.2 C from 5-70 C RH = + 2% from 0-95% non condensing Wind speed = + 0.2 m/sec or 10%, whichever is the greater, from 0.1-8.0 m/sec Pressure = + 1.5 KPA from 40-115 KPA

új dolgozónál

hosszabb távollétrıl visszatérı dolgozó esetén

- a munka nehézségi fokának változásakor

- az addiginál nagyobb hıterhelésnél

-

• Akklimatizáció szükséges:

• Az akklimatizáció 4-6 napos hımunka expozíció után kialakul, és 2 hét alatt teljessé válik

Hımunka

Hős pihenıhely

Folyadék- és só pótlás

Levegı- vagy vízhőtés

Mőszaki megoldások

Akklimatizáció

Orvosi vizsgálatok

Hıvédı ruházat

I

i

Szabad téren 4 Celsius Zárttéri mhely 10 Celsius alatti léghım. alatt védıruha, meleg védıital biztosítandó

Az ábra azt mutatja, hogy különbözı légmozgásnál, levegıhımérséklet értéknél nedves ruházatban mikor kell egészségkárosodással számolni.

Szervetlen és szerves porok által okozott foglalkozási betegségek

• Maximális koncentráció - MK: maximális koncentrációban végzett munka esetében a munkavállaló munkaképes élete során (18-62 évig) a potenciális halálos kimenetelő egészségkárosító kockázat (rosszindulatú daganatos megbetegedés kockázata) ≤ 1:105/év (10 mikrorizikó/év)

• Megengedett csúcskoncentráció - CK: a légszennyezı anyag egy mőszakon belül, 15 percig megengedett legnagyobb koncentrációja

• Megengedett átlagos koncentráció - ÁK: a légszennyezı anyagnak a munkahely levegıjében egy mőszakra megengedett átlagos koncentrációja

25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet a munkahelyek kémiai biztonságáról

Munkahelyi levegıszennyezıdés engedélyezett értékei

Szerves oldószerek levegıben levı koncentrációjára

Porszemcse szám meghatározásra

A munkakörnyezeti monitorozás néhány eszköze

Zajmérésre

• • • • •

Por tulajdonsága (fizikai, kémiai, ásványi) Koncentráció Behatási idı Egyéni érzékenység Immunrendszer állapota

Betegség kialakulását befolyásoló tényezık:

Pneumoconiosis: porbelégzés hatására létrejövı nem daganatos szöveti reakció, jellemzıen fibrózis vagy a por felhalmozódása. Járhat súlyos betegséggel, de elképzelhetı tünetmentes eset is. BNO: J60-67. Respirábilis porok: 5µm-nél kisebb szemcsék (10 µm fölött gége szintjéig jut el)

Foglalkozási porártalmak

Súlyos fibrózis, progresszióval vagy anélkül: pl. szilikózis, azbesztózis, illetve pl. berilliózis

Enyhe fibrózis progresszió nélkül: pl. vas, alumíniumoxid, bauxit, ón

Idegentest típusú granuláció: Makrophágokat, lymphocytákat, többmagvú idegentest típusú óriássejteket tartalmazó gócok kialakulása, melyekben a makrophágok és az óriássejtek a phagocitált port tartalmazzák: siderosis (vastartalmú por, pl. rozsda), stannosis (óntartalmú por), baritosis (báriumtartalmú por), cementosis Raktározási reakciók: A fagocitált por tartósan megmarad a makrophágcsoportokban, minimális fibrósissal társulnak és nem progrediálnak, pl. alacsony kvarctartalmú alumínium-szilikát vegyületekillit, bentinit, kaolinit, titánoxid)

Szöveti reakció nélküli: inert porok (pl. szén, grafit) hatására alakul ki, a lerakódás csökkentheti a tüdı kapacitását.

Foglalkozási porártalmak felosztása

Gyakoriság: nehezen becsülhetı, világszerte több millió exponált van, több tízezer beteg lehet és pár ezer haláleset is biztosan neki köszönhetı. http://www.youtube.com/watch?v=R_sC2wX9Uwc&feature=relmfu http://www.hazipatika.com/mediatar/media/Szilikozis/4632

Patomechanizmus: SiO2 szemcséket a macrophagok fagocitálják, majd elpusztulnak, belılük fibrosist indukáló anyagok (pl. hialuronidáz) szabadul fel. A szöveti reakció hatására sejtproliferáció alakul, rostképzıdés indul be. A folyamat az expozíció megszőnése után is progrediál.

Oka: 5 mikrométernél kisebb, szabad szilícium-dioxid tartalmú szemcsék inhalálása

Progrediáló tüdıfibrosisok - Szilikózis


A szilikózist elıször Bernardo Ramazzini írta le, aki 1705-ben homokszemekhez hasonló szemcséket talált kıfaragók tüdejében.

Szénbányászat Ércbányászat Kı és ásványbányászat és feldolgozás Kıfaragás Alagútépítés Zománcedény gyártás Kı és porcelángyártás Tőzálló tégla gyártása Üveggyártás, csiszolás

Szilikózis-veszélyes munkakörök


Dypsnoe-nehézlégzés (kezdetben csak munkadypsnoe majd nyugalmi) Improduktív, száraz, megerıltetı köhögés A mellcsont környékén mellkasi fájdalom A mellkas két oldalán szúró fájdalom Éjszakai verejtékezés Fokozott fáradékonyság

A szilikózis szubjektív panaszai

Kóros mellkasröntgen (vagy CT), ami szilikózisra utal Nagy mennyiségő szilícium-dioxid expozíció az anamnézisben Más tüdıbetegségek kizárása A légzésfunkciós tesztek segíthetnek megítélni a károsodás súlyosságát Biopszia ritkán szükséges (csak ha társbetegség gyanúja is felmerül)

Szilikózis diagnózisa


szilikózis a felsı lebenyekben diffúz

Dr. Lawrence Martin, Case Western Reserve University School of Medicine Cleveland

szilikózis

normalis mellkasrtg.

Mellkasfelvételek


Akut: Csak néhány hónapig tartó, igen nagy mértékő kvarcexpozíció hatására alakulhat ki, 1-2 évvel a munkakezdés után már nagy kiterjedéső röntgenárnyékok észlelhetıek. (pl. alagútfúrás magas kvarctartalmú kızetben)

Akcelerált: a gócképzıdés 5-15 év közötti expozíciós idı után válik láthatóvá. (pl. homokfúvók, tőzállótégla gyártás)

Krónikus: a radiológiailag észlelhetı gócos elváltozások a kvarcexpozíció kezdetétıl számított 15 év múlva jelennek meg. Ez a leggyakoribb forma.

Szilikózis lefolyási típusok


Tüdıszövetben levı szilikózisos csomó kollagénrostokból örvényszerő elrendezıdésben

Tüdıszövet a beágyazódott kristályos szilíciumdioxid részecskékkel

Szilikózisos kıkitermelı munkás (India, Uttar Pradesh)

Egészségügyi: idıszakos alkalmassági vizsgálatok elvégzése, veszélyeztetett munkavállalók felmentése Mecseki szénbányákban: max. 4000 mőszak (16 év) Mecseki uránbányákban max. 3000 mőszak: nem volt hatékony a radonexpozíciót követı tüdırák kialakulásának megelızése szempontjából Kontraindikációk szilikózis-exponált munkakörre: Akadályozott orrlégzés Akadályozott mellkasi kitérés (thorax deformitás, tyúkmellkas) A légzıszervek minden idült betegsége TBC vagy TBC utáni állapot Szívelégtelenség

Szilikózis prevenció Környezeti: a porexpozíció csökkentése (egyéni védıeszközök, elszívás stb.). Fontos eleme a folyamatos monitorozás.


Gyakoriság: a WHO becslése szerint mintegy 125 millió dolgozó van kitéve azbeszt-expozíciónak munkahelyén és mintegy 107 ezren halnak meg azbeszthez köthetı tüdırákban, mezoteliómában vagy azbesztózisban. A felhasználási korlátozások miatt manapság az azbesztet tartalmazó épületek, készülékek bontása jelenti a fı veszélyt.

• krizotil (fehér azbeszt) – szerpentin ásványból • krokidolit (kék azbeszt) – amfibol ásványból • grünerit azbeszt (amozit, barna azbeszt) – amfibol ásványból • aktinolit azbeszt - amfibol ásványból • antofillit azbeszt – amfibol ásványból • tremolit azbeszt – amfibol ásványból

Azbeszt Az azbeszt a természetben elıforduló különbözı ásványok (magnéziumszilikát) szálas szerkezető formája. Leggyakoribb formái:


Fotók: Kilpatrick & Associates

Barna azbeszt

Kék azbeszt

Fehér azbeszt

Szakszerőtlen bontás Budapesten (leégett sportcsarnok) - messze szállt a kiszabadult azbeszt

(OMFI)

Azbeszt felhasználás Európában 1920-2000 (OMFI)


Azbesztbıl készült épület, amelyen megjelölve láthatók az azbeszttartalmú anyagok általános felhasználási területei (OMFI)

Példák háztartási és egyéb azbesztet tartalmazó készülékekre (OMFI)

Bármely azbeszt típus képes kiváltani a megbetegedéseket. Az azbeszt valamennyi fajtája 1. osztályba sorolt rákkeltı anyagnak minısül, vagyis igazolt, hogy rákos megbetegedéseket okoznak az emberi szervezetben (mesothelioma, bronchus carcinoma).

Mesothelioma

Tüdı és bronchuscarcinoma

Daganatos megbetegedések:

Azbesztózis

Pleura megvastagodás, pleurális plakkok

Nem daganatos megbetegedések:

Azbeszt okozta egészségkárosodások


Általában nem okoz tüneteket, de a légzésfunkciót ronthatja

Expozíció után 20-40 évvel jelentkezik

Alacsony-közepes mértékő expozíció után alakul ki

A leggyakoribb, azbeszttel összefüggésbe hozható elváltozás: kalcifikálódó kollagén-felrakódások jelennek meg a mellhártyán

Azbeszt okozta pleura megvastagodás, pleurális plakkok


http://www.youtube.com/watch?v=jifoNSXvTuQ&feature=related

Kialakulási idı: 10-30 évnyi expozíció után jelentkezik

Patomechanizmus: szilikózishoz hasonló, a szálakat a macrophagok fagocitálják, majd elpusztulnak, belılük fibrosist indukáló anyagok (pl. hialuronidáz) szabadul fel. A szöveti reakció hatására sejtproliferáció alakul, rostképzıdés indul be. A folyamat az expozíció megszőnése után is progrediál.

Oka: azbeszt-szálak inhalálása

Progrediáló tüdıfibrosisok - Azbesztózis


Tünetei: • fokozatosan kialakuló légszomj • súlyvesztés • esetenként véres köpet • rendellenes tüdıhangok • elırehaladottabb állapotban az oxigénhiány tünetei (pl. dobverıujjak, cor pulmonale) • mellkasröntgenen intersticiális fibrózis látszik

Lefolyás: tipikusan az expozíció után 20-30 évvel indul, de nagy expozíció esetén akár 10 év alatt is kialakulhat

Azbesztózis lefolyása, tünetei


Expozíció: szinergizmust mutat a dohányzással, ötvenszeresére emeli a nemdohányzókhoz (és nem exponáltakhoz) képest a tüdırák kockázatát

Tünetei: más okból kialakuló carcinomának megfelelı

Lefolyás: az expozíció után 20-30 évvel jelenik meg

Azbeszt okozta tüdı- és bronchuscarcinoma


Lefolyás: az expozíció után 30-40 évvel jelenik meg, a páciensek 75%-a egy éven belül meghal Fı tünetei: súlyvesztés, köhögés, mellkasi fájdalom, légszomj Expozíció: független a dohányzástól; fı veszélyt a krokidolit (kék azbeszt) jelenti

Azbeszt okozta mesothelioma


(OMFI)

Korábban az építıiparban, az ún. azbesztszórásos szigetelés során lépett fel komolyabb expozíció, valamint azbeszt alapú anyagokkal dolgozó gyárakban (pl. fékbetét).

Ácsok, asztalosok Vízvezeték-szerelık Gázszerelık Villanyszerelık Gondnokok Épületbontásokon dolgozók Hajószerelık és javítók Jármőipari és egyéb gépészmérnökök

Azbesztveszélyes munkakörök


Akadályozott orrlégzés Akadályozott mellkasi kitérés (thorax deformitás, tyúkmellkas) A légzıszervek minden idült betegsége TBC vagy TBC utáni állapot Szívelégtelenség

Kontra indikációk azbeszt-exponált munkakörre:

Egészségügyi: idıszakos alkalmassági vizsgálatok elvégzése, veszélyeztetett munkavállalók felmentése

Környezeti: a porexpozíció csökkentése (egyéni védıeszközök, elszívás stb.). Fontos eleme a folyamatos monitorozás.

Azbeszt prevenció


Progresszió nélküli enyhe fibrosis: ón, bauxit

Szöveti reakció nélkül: inert porok (grafit, szén) lerakodása a légutakban

Idegentest típusú fibrosisok: egyéni érzékenység alapján Pl.: siderosis (vastartalmú por, pl. rozsda), stannosis (óntartalmú por), baritosis (báriumtartalmú por), cementosis

Egyéb szervetlen porok okozta megbetegedések

Szerves porok okozta megbetegedések

Röntgenelváltozás a noduláris infiltráció pneumoconiosisra emlékeztet.

Lefolyás, tünetek: az allergénnel való érintkezés után rövid idı múlva (46-8 óra) jelentkeznek: köhögés, borzongás, hidegrázás, láz, fejfájás, hányinger, ízületi és izomfájdalmak. Gyakran hallható a tüdı fölött krepitáció. Súlyos esetben nehézlégzés, cyanosis alakul ki.

Patomechanizmus: a perifériás légutak és az alveolusok gyulladása, amit morfológiailag neutrophil granulociták, lymphocyták és phagocyták felszaporodása és az ödéma képzıdés jellemez.

Kiváltó okai: organikus anyagok, szárnyas proteinek, állati fekális, gombás porszennyezıdés

Túlérzékenységi (allergiás) pneumonitis szerves portól (BNO J.67.)

Szerves porok okozta megbetegedések

Magas páratartalom mellett megnı a növényi enzim aktivitás illetve a szaprofita baktériumok anyagcseréje miatt hı képzıdik, ez kedvezıen hat a hıkedvelı Actinomyces baktériumok szaporodására. Utóbbiak enzimjeikkel részt vesznek a szerves növényi anyagok, a lignin, valamint a kitin lebontásában.

Okozója a penészes széna.

Farmertüdı

A betegség oka: expozíció madarak elporladt száraz ürülékében és a madarak tollában levı madár fehérjékhez.

Madártenyésztık tüdıbetegsége

Az allergének kiszőrése a be- és kimenı levegıbıl nagy a nagy hatékonyságú szemcseszőréssel történhet, a HEPA (High Efficiency Particle Arresting) szőrés kiszőri a 3 mikronnál kisebb mérető részecskéket.

Madártenyésztık tüdıbetegsége

Az expozíció megszőnése után 12 órával a tünetek enyhülnek, a teljes tünetmentesség 1 hét múlva alakul ki. Krónikus hatásnál fibrosis is létrejöhet.

Tünetek: 4-8 óra múlva jelentkeznek, fáradtság érzet, köhögés, nehézlégzés, tachycardia, láz, ritkán súlyos légzési nehézség.

Kiváltó oka: sajt érlelésére használt penészgombák illetve azoknak pora.

Sajtmosók tüdıbetegsége

Modern sajtüzemben légszőréssel csökkentik a baktériumok és penészgombák mennyiségét a levegıben, valamint automata forróvizes jet sugárral mossák a sajtot felvágás és csomagolása elıtt.

Sajtmosók betegségének megelızése

- külsı okok: /munkafolyamat veszélyessége, munkakörnyezet, munkakörülmények, nem megfelelı munkaszervezés , munkaterhelés/ - belsı okok: /dolgozó személyisége, nem kielégítı képzettsége, gyakorlottsága, fáradtsága, alkoholfogyasztás, kábítószer használat/

vagy azzal összefüggésben éri. Kockázati tényezıi:

Munkabalesetek Munkabaleset: az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során

0

5000

10000

15000

20000

25000

2007

20922

2008

22217

2009

18454

2010

19948

0

20

40

60

80

100

120

140

2006

123

2007

118

2008

116

2009

99

2010

95

Összes halálos munkabaleset

2006

22685

Összes munkabaleset

(Forrás: ommf.gov.hu, mek.oszk.hu)

Összehasonlításul: 2010-ben 16 308 személysérüléses közúti baleset történt, halálos balesetek száma 649, a súlyos sérüléses balesetek száma 4941, a könnyő sérüléseseké 10 718. Tavaly összesen 740en haltak meg közlekedési balesetben.

1. kizárólagos oka a sérült ittassága, 2. munkahelyi feladatához nem tartozó, engedély nélkül végzett munkáról van szó, 3. engedély nélküli jármőhasználat miatt következett be, 4. munkahelyi rendbontás miatti, 5. munkába menet vagy onnan jövet indokolatlanul nem a legrövidebb útvonalon történt,vagy az utazás indokolatlan megszakításával.

NEM üzemi baleset, ha a sérülés

azzal összefüggésben; 2. munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben; illetıleg 3. közcélú munka végzése vagy 4. egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során éri.

1. a foglalkozása körében végzett munka közben vagy

biztosítottat

Üzemi balesetnek minısül minden olyan baleset, amely a

Üzemi baleset

- Ha itt is történt a dolog, Hobson Kisasszony, én azért mégsem minısíteném ezt „üzemi balesetnek”.

• halálos kimenetelő vagy ugyanazon munkahelyen 5 vagy több munkavállalót egy idıben érintı heveny megbetegedést az észlelı orvosnak szóban azonnal és írásban is jelentenie kell

rendelet által elıírt bejelentılapon)

Fıfelügyelıség (OMMF) illetékes intézetének (a

• a diagnózis felállítását követı 24 órán belül az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi

Foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciós esetek bejelentése

sérültnek elsısegély

helyszín biztosítása, rögzítése

sérült és szemtanúk adatainak felvétele, meghallgatása

a közreható személyi, tárgyi tényezık és az okláncolat feltárása

a baleset dokumentálása /jegyzıkönyv.../

megelızı intézkedések

A munkáltató minden keresıképtelenséggel járó balesetrıl munkabaleseti jegyzıkönyvet köteles felvenni.

A SÚLYOS MUNKABALESETET A MUNKÁLTATÓ A TUDOMÁST SZERZÉST KÖVETİEN AZONNAL KÖTELES JELENTENI A BALESET HELYSZÍNE SZERINT ILLETÉKES MUNKABIZTONSÁGI ÉS MUNKAÜGYI FELÜGYELİSÉGNEK.

•

•

•

•

•

•

•

•

FELADATOK MUNKABALESET ESETÉN

feladata és kompetenciája lenne, de más szervek végzik

TERCIER PREVENCIÓ gondozás, rehabilitáció - a foglalkozás-egészségügyi orvos

végrehajtója a foglalkozás-egészségügyi szolgálat

SZEKUNDER PREVENCIÓ orvosi szőrıvizsgálatok, orvosi surveillance, biológiai monitorozás, megelızı surveillance, kiértékelıje és

PRIMER PREVENCIÓ mőszaki megoldások, szervezési intézkedések, védıeszközök, védıoltások - a munkáltató feladata , de szakértıként a feladat megoldása a foglalkozás-egészségügyi szolgálatra hárul

Foglalkozási megbetegedések

Recommend Documents