Foglalkozás-egészségtan 1
Foglalkozási betegség fogalma Foglalkozás-egészségügyi ellátás rendszere Foglakozási megbetegedések (fizikai, kémiai, biológiai kóroki tényezık)
2
Foglalkozás-egészségtan A foglalkozás-egészségtan a munkavégzés és az egészség kapcsolatát vizsgálja. A munkafolyamat során a dolgozó személyt megterhelés éri, ami tágabb értelemben mindazon külsı hatásokat és a szervezetben lezajló változásokat jelenti, amelyek a belsı környezet állandóságát veszélyeztetik. A megterhelés hatására bekövetkezı, egyénenként és esetenként különbözı mértékő, jellegő és irányú funkcióváltozások összessége az igénybevétel. A reverzibilis és irreverzibilis egészségkárosodások megelızése végett a cél az igénybevétel optimális szinten tartása,
3
4
A munkavédelem A munkavédelmi tevékenység a biztonságos és egészséget nem veszélyeztetı munkakörnyezet kialakítására és fenntartására irányul. Célja a munkában elısegíteni az optimális testi, lelki és szellemi teljesítıképesség megırzését; a munkának a dolgozók képességeihez, testi és szellemi állapotához való adaptálásával, valamint a munkakörnyezeti kockázati tényezık figyelembevételével arra törekszik, hogy a munkavállalók számára az optimális igénybevételt tartósan biztosítsa.
5
Munkaegészségtan
Ezen belül megkülönböztetjük a munkavégzés orvosi vonatkozásait tárgyaló foglalkozásegészségtant (foglalkozás-orvostan, üzemorvostan) és a dolgozók egészségének védelme érdekében a munkakörnyezeti kockázati tényezık felismerésével, mérésével, értékelésével és kezelésével (a határértékek betartásának ellenırzésével és az expozíciók csökkentésére hivatott mőszaki jellegő megelızı intézkedésekkel) foglalkozó munkahigiénét.
6
A munkahelyi egészség és biztonság területei MUNKAVÉDELEM
Munkabiztonság
Munkahigiéne Munkakörnyezetből származó egészségkárosító veszélyek és kockázatok előrelátása, felismerése, értékelése és kezelése.
Munkaegészségügy
Foglalkozásegészségügy Munkavégzésből származó megterhelések vizsgálata és befolyásolása Egészségi alkalmasságnak megállapítása, ellenőrzése
7
Történelmi háttér
Az elsı munkabiztonsági elıírás már a Bibliában megjelenik, amikor Mózes V. könyve új ház építésénél a balesetek megelızésére megépítendı korlátról szól. A foglalkozási betegségek legrégebbi tárgyi bizonyítékai az ókori Egyiptomból származnak, ahol valaha silicosisban szenvedett elhunytak mumifikálódott sírleletei kerültek elı. Hippocrates is felismerte, hogy bizonyos környezeti hatások (táplálkozás, klíma) mellett a foglalkozás is befolyásolja egyes betegségek kialakulását.
8
Bernardino Ramazzini: De morbis artifactum diatriba, 1700
Bernardino Ramazzini olasz professzor „De morbis artifactum diatriba” címő könyvében (a szegénység mellett) a maró, irritáló vegyi anyagok, porok és fémek egészségkárosító hatásainak veszélyérıl írt 52 különbözı munkatevékenységgel kapcsolatban. Az ı nevéhez főzıdik a pneumoconiosisok elsı tudományos igényő leírása is.
9
James Chadwick
„A dolgozó népesség egészségügyi helyzete Nagy Britanniában” címő átfogó elemzésében rámutatott a különbözı foglalkozású és szociális helyzető rétegek várható átlagos élettartamában mutatkozó jelentıs eltérésekre. Nagy-Britanniában már 1819-ben elrendelték a dolgozók „gyógyvizsgálatát” a munkakörülmények javítása érdekében, 1833ban pedig munkába lépett az elsı üzemegészségügyi felügyelı.
10
Magyarországon
Magyarországon az elsı, munkahelyi eredető egészségkárosító hatások következményeivel foglalkozó szervezet a bányaorvosi hálózat volt. A XIX. századtól a hazai közegészségügy számos kiemelkedı alakja kezdett el foglalkozni iparegészségügyi kérdésekkel. Fodor József, a budapesti orvosegyetem közegészségtan professzora, nevéhez főzıdik a hazai tudományos iparegészségtan megalapítása Az elsı hazai munkásvédelmi törvény a gyermekmunkát szabályozta: tiltotta a 14 éven aluliak ipari, és a 16 éven aluliak magas baleseti és egészségkárosító kockázatú munkahelyeken történı foglalkoztatását
Törvényi háttér •111993. évi XCIII. törvény a munkavédelemrıl – meghatározza a foglalkozás- egészségügyet, – munkát végzı számára a munkáltató köteles foglalkozásegészségügyi szolgáltatást biztosítani • 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyrıl – meghatározza a munkaegészségügy fogalmát • 89/1995. (VII.14.) Kormány rendelet – foglalkozás-egészségügyi ellátás rendje • ellátható létszámokat, • díjazás szabályait, • a tevékenységek foglalkozás-egészségügyi osztályba sorolásának szempontjait • 27/1995.(VII.25) NM. rendelet
12
Jogi szabályozás 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemrıl, valamit az 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyrıl szabályozza. A törvény kimondja, hogy „a Magyar Köztársaság területén munkát végzıknek joguk van a biztonságos és egészséges munkafeltételekhez” valamint hogy az egészséget nem veszélyeztetı és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósítása – a munkavállalók ez irányú felelısségével összhangban – a munkáltató kötelessége”
13
Szervezeti felépítés
Intézményi felelıse az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Fıfelügyelıség (OMMF), melynek munkavédelmi felügyelıségei látják el a munkabiztonsági és munkahigiénés hatósági feladatokat, valamint a foglalkozás-egészségügyi szolgálat feladatainak szakmai irányítását. OMMF szervezetén belül mőködik az Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet (OMFI) A dolgozók egészsége és biztonsága a munkaadó felelıssége. A munkavédelem szakszerő gyakorlati ellátásához munkabiztonsági, munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás szükséges, melynek igénybe vételét jogszabályok írják elı.
14
A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás nyújtásában: az alapszolgáltatást nyújtó szolgálatok, a szakellátó helyek, és a foglalkozás-egészségügyi szakellátás országos szintjét képviselı OMFI vesznek részt.
15
Foglalkozásegészségügyi szakellátás
Foglalkozás-egészségügyi alapellátás
Miniszterelnökség
EMMI
16
SZAKIRÁNYÍTÁS
Kormányhivatalok Munkahigiénés és Foglalkozásegészségügyi Fıosztály
NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FİOSZTÁLY szakfelügyelet
FOGLALKOZTATÁSI FİOSZTÁLY Munkavédelmi és Munkaügyi Ellenırzési Osztály
?
?
Feladat: Munkáltatók ellenırzése alapszolgálatok
szakellátó helyek
SZAKIRÁNYÍTÁS
OTH
NGM Munkafelügyleti Fıosztály
17
Alapszolgáltatás körébe tartoznak: munkaköri alkalmassági vizsgálatok, foglalkozási megbetegedések, fokozott expozíciós esetek kivizsgálása és bejelentése, munkavégzés egészségkárosító hatásainak vizsgálata, az egyéni védıeszközökkel kapcsolatos tanácsadás és a munkavállalók munkakörülményeivel kapcsolatos felvilágosítás.
18
Alapszolgáltatás
A szolgálat közremőködik a munkahelyi veszélyforrások feltárásában, foglalkozás-egészségügyi, -fiziológiai, -ergonómiai, -higiénés feladatok megoldásában, az elsısegélynyújtás és a sürgıs orvosi ellátás megszervezésében, az elsısegélynyújtók szakmai felkészítésében, a munkáltató katasztrófa-megelızı, -elhárító, -felszámoló és az elıidézett károsodások rehabilitációs tervének kidolgozásában. Az alapszolgálatban biztosítani kell egy orvos és egy ápoló jelenlétét!
19
A szakrendelés feladatai munkaköri alkalmasság másodfokon történı elbírálása fegyverek megszerzésével és tartásával kapcsolatos egészségi alkalmasság másodfokon történı elbírálása munkanélküliek beiskolázás elıtti és munkaközvetítés elıkészítése keretében történı szakmai alkalmassági vizsgálata közhasznú munkát végzık alkalmassági vizsgálata szakellátás nyújtása foglalkozási megbetegedéssel vagy annak gyanújával beutaltak számára konzultatív tevékenység más szakterületek orvosai számára a foglalkozási megbetegedések körébıl munkahigiénés tanácsadás az alapszolgálat részére közremőködés a terület foglalkozás-egészségügyi ellátásának megszervezésében
20
Alkalmassági vizsgálatok Munkaköri alkalmassági vizsgálat: annak megállapítása, hogy egy meghatározott munkakörben és munkahelyen végzett tevékenység által okozott megterhelés a vizsgált személy számára milyen igénybevételt jelent és annak képes-e megfelelni; Szakmai alkalmassági vizsgálat: a szakma elsajátításának megkezdését megelızı, illetıleg a képzés és az átképzés idıszakában az alkalmasság véleményezése érdekében végzett orvosi vizsgálat; Személyi higiénés alkalmassági vizsgálat: annak megállapítása, hogy a járványügyi szempontból kiemelt munkaterületen munkát végzı személy fertızı megbetegedése mások egészségét nem veszélyezteti, illetve meghatározott esetekben kórokozó hordozása mások egészségét nem veszélyezteti;
21
Alkalmasság orvosi vizsgálata
Elızetes: a munkavállaló munkahelyre történı felvételét megelızıen. Idıszakos: a folyamatosan foglalkoztatottak részére, gyakoriságát a jogszabály határozza meg, általában évente 1 vizsgálat Soron kívüli munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmassági vizsgálat: ha a munkavállaló, a tanuló vagy a hallgató, illetve az álláskeresı egészségi állapotában olyan változás következett be, amely feltehetıen alkalmatlanná teszi az adott munkakör egészséget nem veszélyeztetı és biztonságos ellátására, a szakma elsajátítására, illetve gyakorlására; Záró vizsgálat: kilépés, munkahely-változtatás esetén.
22
Idıszakos munkaköri és szakmai alkalmassági vizsgálatot kell végezni a 18. életévét be nem töltött munkavállalónál évente, az idősödő munkavállalónál 50 év felett évente, fizikai, kémiai kóroki tényezők hatásának kitett munkavállaló esetében, a fokozottan baleseti veszéllyel járó munkakörben foglalkozatott ilyen tevékenységet végző munkavállalónál a rendelet mellékletben szereplő gyakorisággal, a fokozott pszichés terhelésnek kitett munkavállalónál kétévente, a pszichoszociális kóroki rizikó-szituációk (pl. szociális izoláció, konfliktus, munkatárssal vagy vezetővel), illetve kényszerű életmód változási esemény és élmény (migráció, kényszerű tárgyvesztés stb.) évente,
23
Soron kívüli munkaköri, szakmai alkalmassági vizsgálatot kell végezni ha a munkavállalónál olyan változás következett be, amely feltehetően alkalmatlanná teszi az adott munkakör egészséget nem veszélyeztető és biztonságos ellátására, illetve gyakorlására; heveny foglalkozási megbetegedés, fokozott expozíció, eszméletvesztéssel járó vagy ismétlődő munkabaleset előfordulását követően; ha a munkavállaló munkavégzése – nem egészségi ok miatt – 6 hónapot meghaladóan szünetel. Soron kívüli alkalmassági vizsgálatot kezdeményezhet a foglalkozás-egészségügyi orvos; a munkáltató; a munkavállaló.
Záróvizsgálatot kell végezni: a külön jogszabályban szereplő emberi rákkeltő hatású anyagok tízéves, benzol, illetve ionizáló sugárzás négyéves expozícióját követően a tevékenység, illetve a munkaviszony megszűnésekor; idült foglalkozási betegség veszélyével [idült, krónikus foglalkozási betegség mely nehezen gyógyítható vagy nincs gyógyulás pl. zajkárosodás, keszon betegség, vibráció, stb.] járó munkavégzés, munkakörnyezet esetén, illetve akkor, ha a foglalkoztatott a korkedvezményre jogosító munkakörben legalább négy évet dolgozott, a foglalkoztatás megszűnésekor; külföldi munkavégzés esetén a munkavállaló végleges hazatérését követően. Vizsgálat
Munkaköri
Szakmai
Személyi higiénés
Előzetes
X
X
X
Időszakos
X
X
-
Soron kívüli
X
X
X
Záró
X
-
-
25
Foglalkozás-egészségügyi osztályok A munkavégzés veszélyességének és a munkahelyi kockázatoknak megfelelıen a munkaköröket foglalkozásegészségügyi osztályokba soroljuk. Az „A” foglalkozás-egészségügyi osztály munkavállaló szembesülnek a legtöbb és legveszélyesebb ártalommal és kockázattal. A „D” foglalkozás-egészségügyi osztály munkavállaló találkoznak a legkevesebb ártalommal. Az ellátható munkavállalók száma: – „A” foglalkozás-egészségügyi osztály: 1000 fı – „B” foglalkozás-egészségügyi osztály: 1200 fı – „C” foglalkozás-egészségügyi osztály: 1500 fı – „D” foglalkozás-egészségügyi osztály: 2000 fı
26
"A" foglalkozás-egészségügyi osztály Bányászat Kohászat fizikai munkakörei, valamint azon nem fizikai munkakörök munkavállalói, akik az "A" foglalkozás-egészségi osztályt indokoló munkakörnyezetben töltik munkaidejük több mint 50%-át. rákkeltıkkel exponáltak sugárzó anyagokkal dolgozók ismeretlen (mérgezı hatásuk szempontjából kivizsgálatlan) anyagokkal dolgozók állatkísérletes munkakörökben foglalkoztatottak korkedvezményre jogosító munkakörökben foglalkoztatottak munkaidı kedvezményre jogosító expozícióban alkalmazott munkavállalók a vasúti közlekedésben a forgalom lebonyolításával összefüggı, a légi és vízi közlekedésben szakszolgálati vizsgához kötött munkakörökben alkalmazott munkavállalók
27
"B" foglalkozás-egészségügyi osztály
mezıgazdaság
fafeldolgozás
vadgazdálkodás erdıgazdálkodás
kıolaj-feldolgozás és kokszgyártás
építıipar élelmiszerek és italok gyártása
vegyi alapanyagok és termékek gyártása gumi és mőanyag termékek gyártása nem fém ásványi termékek gyártása nyersanyag visszanyerése hulladékból
dohánytermékek gyártása textíliák gyártása ruházati termékek gyártása
szárazföldi és csıvezetékes szállítás
szırmekikészítés és festés bırkikészítés
bútorgyártás
bırtermékek és lábbeli gyártása
vízi szállítás légi szállítás egészségügyi és szociális ellátás állategészségügyi tevékenység nyomdaipari termékek gyártása
28
"C" foglalkozás-egészségügyi osztály ipari szolgáltató kutató számítástechnikai tevékenységgel kapcsolatos a "B" foglalkozás-egészségi osztályba nem tartozó ág, ágazat, alágazat, szakágazat fizikai munkakörei, valamint azon nem fizikai munkakörök munkavállalói, a "C" foglalkozás-egészségi osztályt indokoló munkakörnyezetben töltik munkaidejük több mint 50%-át.
29
"D" foglalkozás-egészségügyi osztály kutatás-szervezési kulturális oktatási egyéb adminisztratív tevékenységet végzı munkavállalók, továbbá az "A" és "B" és a "C" foglalkozás-egészségi osztályba sorolt tevékenységek nem fizikai munkaköreiben dolgozó, más osztályokba nem sorolt munkavállalói.
30
Foglalkozási megbetegedés Azokat a megbetegedéseket tekintjük foglalkozási betegségeknek, amelyek a munkavégzéssel illetve a munkahellyel egyértelmő okokozati összefüggésbe hozhatók, tehát kiváltó okuk egyedül a foglalkozásban keresendı. Amennyiben egy dolgozónál kimutatható munkahelyi expozícióhoz kötött fokozott megterhelés, de az állapot még fiziológiás, fokozott expozíciós esetrıl beszélünk. Amikor foglalkozási megbetegedés vagy annak gyanúja felmerül, illetve a fokozott expozíciót vizsgálati lelet bizonyítja, az azt megállapító orvos köteles az esetet 24 órán belül jelenteni az OMMF területileg illetékes munkavédelmi felügyelıségéhez, amit ezután ki kell vizsgálni és amennyiben elfogadásra kerül, nyilvántartásba kell venni.
31
A foglalkozási betegség diagnózisának felállításához a következı kritériumok mérlegelése szükséges: Hatás – illeszkedjen a kialakult betegség jellemzıihez Expozíció – dokumentált legyen foglalkozási kórtörténet (idırendben) orvosi vizsgálat (az expozíció jelei) elırejelzés (biológiai (-hatás) monitorozás) Idırend – ok és okozat Lehetséges okok – mérlegelés További megfontolandó toxikológiai szempontok: expozíció minimum szintje expozíció minimum idıtartama maximális látencia idı minimális indukciós idı
32
Foglalkozással összefüggı megbetegedések (work-related diseases) „több kórokra” visszavezethetı betegségek mint a szív- és érrendszeri betegségek egy csoportja (pl. ischaemiás szívbetegség, magas vérnyomás), mozgásszervi, nem specifikus légzıszervi, gastrointestinalis (pl. gyomor- és nyombélfekélyek) és egyes daganatos betegségek, valamint magatartási rendellenesség elıfordulása - a dolgozók néhány csoportjában gyakoribbak, mint a lakosság körében.
Foglalkozási betegségek csoportosítása Az USA Országos Munkavédelmi és Munkaegészségügyi Intézetének (NIOSH) felosztása alapján: 33 Foglalkozási tüdıbetegségek (azbesztózis, byssinosis, szilikózis, szénbányászok pneumokoniózisa, tüdırák, foglalkozási asztma) Csont-, izomrendszeri betegségek (gerinc és végtag degeneráció, Raynaud jelenség) Foglalkozási daganatok (tüdırák kivételével) (leukémia, mesothelioma, hólyagrák, orrüregi daganat, májrák) Súlyos foglalkozási traumás sérülések (amputáció, törés, szemsérülés, horzsolás, baleseti halál) Keringési betegségek (magas vérnyomás, koszorúér betegség, akut szívizom infarktus)
34
Fertilitási problémák (infertilitás, spontán abortusz, magzatkárosodás) Idegi károsodás (perifériális idegkárosodás, toxikus agyvelıgyulladás, pszichózis, súlyos viselkedési zavar (expozíciós)) Zaj okozta halláskárosodás Bırbetegségek (dermatózis, égés, kémiai marás) Pszichés betegségek (neurózis, személyiségi zavarok, alkoholizmus, drogfüggıség)
Munkahelyi egészségkárosító kockázat 35
A munkahelyi kóroki tényezık természetük alapján az alábbi csoportokba sorolhatóak: Fizikai: zaj, vibráció, megvilágítás, hımérséklet, nyomás, sugárzás, elektromosság kémiai: fémek, oldószerek, gázok, mőanyagok, peszticidek, részecskék (porok, rostok) biológiai: baktériumok, vírusok, gombák, rovarok mechanikai ergonómiai: kézi tehermozgatás, repetitív mozgás, kicsavart testhelyzet, szomatometriai problémák és munkabiztonsági: munkabalesetek pszichoszociális: megterhelés/stressz, morál/motiváció
36
A kockázat A kockázat valamely cselekvéssel járó veszély megvalósulásának a valószínősége, vagyis csak egy adott környezetben és helyzetben értelmezhetı fogalom. Az emberi élet folyamatos törekvése e kockázatok lehetı legkisebbre csökkentése, megengedhetı szintjüket pedig nagyrészt a kockázat társadalmilag még elfogadható mértéke határozza meg. A kockázat mérıszáma a rizikó (R): R = várható események száma egységnyi idı alatt/kitettek száma ugyanezen idıszakban
37
1 mikrorizikó
1 mikrorizikó (µR) az a kockázati szint, amikor 1 millió kitett ember közül 1 esetben várható a hatás kialakulása. Ezt a kockázatot az ember általában elvállalja, a különbözı országok foglalkozás-egészségügyi szabályzásában – figyelembe véve a munka nélkülözhetetlen voltát – az elfogadható kockázat határa 10 µR körüli.
Munkahelyi kockázatbecslés 38
A célzott megelızı tevékenységnek elengedhetetlen feltétele az egyes munkakörnyezetekben elıforduló kockázati tényezık azonosítása és jellemzése, amely a kockázatbecslés folyamata révén valósul meg, lépései: a veszély azonosítása a dózis-hatás öf. elemzése a munkahelyi expozíció mérése a kockázat kvalitatív-kvantitatív jellemzése a dózis-hatás extrapoláció segítségével.
39
A kockázatkezelés
A kockázatkezelés magában foglalja az optimális alternatíva elfogadására vonatkozó döntést, az intézkedés kivitelezését, a kész rendszer mőködésének, hatékonyságának monitorozását, és ennek alapján a rendszer ismétlıdı értékelı/átértékelı vizsgálatát (audit). A kockázatkezelés elengedhetetlen eleme a kockázatkommunikáció!
40
Monitorozás Egy vegyi anyag hazánkban alkalmazott munkalégtér határértéke lehet megengedett átlagos koncentráció (ÁK): ami a légszennyezı anyagnak a munkahely levegıjében egy mőszakra (8 órás munkaidıre) megengedett olyan átlagkoncentrációja, amely a dolgozó egészségére általában nem fejt ki káros hatást. A csúcskoncentráció (CK) : Ez a légszennyezı anyagnak egy mőszakon belül egy idıben maximum 15 percig, egy mőszak alatt összesen legfeljebb 60 percig meghaladható légtér-koncentráció értéke.
Biológiai monitorozás 41
A belsı dózis, biológiailag hatékony dózis és a korai válasz kimutatására a biológiai monitorozás szolgál. A vérbıl, vizeletbıl meghatározott biológiai expozíciós mutató (BEM) a vegyi anyag és az emberi szervezet kölcsönhatását jellemzı paraméter, ami lehet: a szervezetbe jutott anyag, vagy metabolitjának szervezeten belüli koncentrációja (expozíciós biomarker), a kiváltott károsító hatás indikátora (hatás biomarker) vagy a szervezet érzékenységét jelzı mutató (érzékenységi biomarker).
Munkahelyi expozíció következményeinek felmérése 42
43
Munkabalesetek, üzemi balesetek Munkabalesetnek az emberi szervezetet szervezett munkavégzés közben vagy azzal összefüggésben egyszeri, hirtelen vagy aránylag rövid idı alatt érı, külsı hatásra bekövetkezı egészségkárosodást tartjuk. A magyar jog szerint nem szervezett munkavégzık munka közbeni balesetét a véletlen, a háztartási vagy az egyéb baleseti csoportba soroljuk, vagyis nem munkabaleset.
44
2014 munkabaleseti statisztika 45
46
Üzemi baleset Üzemi balesetek alatt a munkabaleseteket és a munkába menet-jövet bekövetkezett úti baleseteket együtt értjük, de ezek közül kizárásra kerülnek azok az esetek, amelyek elıidézésében a munkavállaló fegyelmezetlen magatartása is közrejátszott. Üzemi baleset viszont továbbá az is, amely a biztosítottat közcélú munka végzése vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során éri.
47
Súlyos munkabaleset A munkabalesetekkel kapcsolatban célszerő külön is megemlíteni a súlyos munkabalesetet. Ez a halálos munkabaleseteket, illetve azokat a baleseteket öleli fel, amelyek következtében az orvosi vélemény szerint egy éven belül következik be a balesetet elszenvedett egyén halála, vagy a magzat károsodása vagy a sérülése, az újszülött halála, illetve a sérült gyermekének önálló életvitelét gátló, maradandó egészségkárosodását okozza. Valamint a hüvelykujj, a kéz, a láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztését, beszélıképesség elvesztés érzékszerv érzékelıképességének vagy a reprodukciós képességnek az elvesztése is.
Súlyos munkabalesetek alakulása 48
49
50
Súlyos munkabaleset teendıi A súlyos munkabalesetet a munkáltatónak a tudomást szerzést követıen haladéktalanul be kell jelentenie a baleset helyszíne szerint illetékes munkavédelmi felügyelıségnek. Minden munkabaleset észlelésénél értelemszerően az elsı lépés a sérült számára az elsısegély, illetıleg az orvosi ellátás biztosítása, jegyzıkönyv felvétele!
Munkahelyi prevenció, munkavédelmi intézkedések 51
a primer prevenció a betegség kialakulását akadályozza meg, a szekunder prevenció a betegség korai felismerését, így hatékonyabb gyógyítását segíti elı, a tercier prevenció pedig a betegség progresszióját, szövıdmények kialakulását elızi meg.
A munkahelyi prevenció legfontosabb formái 52
A kóroki tényezı eliminálása A kóroki tényezı helyettesítése A termelési folyamatnak már a telepítésnél megfelelı kialakítása (pl. automatizálás, távirányítás, védıburkolatok) Mőszaki védelem, késıbbi módosítás (védıberendezések, technológiák) alkalmazása rendszeres, megfelelı karbantartás munkarend szervezés, változtatás (rövidített munkaidı) a dolgozók felvilágosítása a munkahelyi veszélyekrıl személyi védıfelszerelések használata (védıruha, védıcsizma, védıszemüveg, fülvédı, maszk stb.)
53
54
Az egyéni védıeszközökre vonatkozó jogszabályok
1993. évi XCIII. tv. elıírásai 2004: XI. tv. módosította 2/2002. (II. 7.) SZCSM rendelet 20/2004. (IV. 25.) FMM rendelettel mód. 13/2004. (IV. 19.) FMM rendelet 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet 70/2003. (XII. 23.) ESZCSM rendelettel m. ód 11/2003. (IX. 23.) FMM rendelet (Alpintechnika)
55
Hazai gyakorlatban a bejelentés:
Kémiai kóroki tényezık okozta megbetegedések Fizikai kóroki tényezık okozta megbetegedések Biológiai kóroki tényezık okozta megbetegedések Nem optimális igénybevétel, pszichoszociális, ergonómiai kóroki tényezık okozta megbetegedések
56
Fizikai • Zaj • • Vibráció (lokális, kéz-kar) • Ionizáló, nemionizáló sugárzás • Hőmérséklet (hideg, meleg) • Egyéb (magas-, alacsony légköri • nyomás, elektromos áram, stb.) •
Kémiai
Biológiai
Pszichoszociális
Vegyi anyagok Baktériumok, • Három (mérgező, irritatív, vírusok, gombák,műszakos, korrozív, paraziták szenzibilizáló, folyamatos mutagén, rákkeltő, munkarend reprodukciót károsító, egyéb) • Munkahelyi [Fémek, oldószerek, hierarchia gázok, műanyagok, növényvédőszerek] Porok (mérgező, irritatív, korrozív, allergén, fibrogén, rákkeltő, egyéb) Egyéb (PAH, POP, stb.)
Ergonómiai
• Embergépkörnyezet rendszer
Fizikai kóroki tényezık 2014
57
Exponáltak (kitettek) száma ebbıl • zaj • helyileg (kéz-kar) ható vibráció • egésztest vibráció • túlnyomás alatt végzett munka • ionizáló sugárzás • nem ionizáló sugárzás
Vegyi anyag megnevezése
256.724 180.388 20.086 23.829 151 13.163 19.107
Biológiai kóroki tényezık 670.727 exponált (51,5 % vírusok, 41,2 % baktériumok, 4,5 % gombák és 2,7 % paraziták) Pszichés terhelésnek kitett munkavállalók száma: 739.823 fı Pszichoszociális kóroki tényezık által érintettek száma: 192.182 fı Járványügyi érdekbıl kiemelt munkakörökben dolgozók száma: 340.802 fı Baleseti veszéllyel járó kóroki tényezık hatásának kitett munkavállalók: 356.032 fı
Anilin Arzén és vegyületei Benzol Benzol egyéb aminovegyületei (pl. dimetil-anilin) Benzol egyéb nitrovegyületei (pl. nitro-klór-benzol, acetanilid) Dimetil-formamid Dioxan (dietilén-dioxid) Etil-benzol Etilén-oxid Fenol Halothán Higany (szervetlen higany és vegyületei) Kadmium és vegyületei Kobalt Krómvegyületek lzocianát Mangán Metil-bromid Metil-klorid Nátrium-alumínium-fluorid (kriolit) N-hexán Nikkel Nitro-benzol Nitrogén-oxidul (dinitrogén oxid)
Exp. száma 213 103 4899 369 509 464 29 1351 377 951 636 361 516 1197 2572 925 415 17 49 89 1135 1922 754 1943
növényvédı szerek (valamennyi I. és II. forgalmi kategóriába sorolt szer)
3704
Ólom és vegyületei
4556
Rákkeltı vegyi anyagok (külön jogszabályban meghatározott anyagok, amelyek e listán nem szerepelnek)
5273
Szelén Szén-diszulfid (szénkéneg) Szén-monoxid Szén-tetraklorid (tetraklór-metán) Sztirol Tetraklór-etán Toluol Triklór-etilén Trinitro-toluol (trotyl) Tüdıfibrózist okozó porok Vanádium Vinil-klorid Xilol
105 90 1126 63 2280 32 5485 323 157 3220 11 179 5591
FOGLALKOZÁSI MEGBETEGEDÉSEK ARÁNYA ÖSSZEVONT KÓRFORMÁK SZERINT Egyéb megbetegedések Csontok, ízületek, inak megbet. Ionizáló sugárzás ált.ok.betegség Ipari mérgezés Egyéb fertızı megbetegedés Tuberkulózis Hepatitisz Zoonózisok Egyéb légúti megbetegedés
58
Szilikózis Vibráció okozta betegség Zaj okozta halláskárosodás
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
Bırbetegségek
Bejelentett foglalkozási megbetegedések 2500
2371 2053
2000 1347 1280
1161 958
901
1156 854
1000
567 481 488
541
675 473 339
500
187
280
254
274
245
2011
1500
2010
1485
120
168
191
25
2014
2013
2012
2009
2008
2007
2006
2005
2004
2003
2002
2001
2000
1999
1998
1997
1996
1995
1994
1993
1992
1991
1990
0
22,8
22,1 20,5
19,9 19,6 19
20 15,9
100 000 aktív keresıre jutó eset
18,2
17,5
16,6 15,1
14,4
15
14 12,6 12,7
59
12,3 8,8
10
3,2
4,4
5
2014
4,8
5
2013
7,2 6,6 7,2 6,6
2012
2011
2010
2009
2008
2007
2006
2005
2004
2003
2002
2001
2000
1999
1998
1997
1996
1995
1994
1993
1992
1991
1990
0
60
Zajexpozíció Az európai munkavállalók egyharmada magas zajexpozíciónak van kitéve. A zaj fogalma: mindazon hangokat, amelyek az emberben kellemetlen érzetet keltenek, tevékenységét, nyugalmát zavarják, illetve patológiás reakciót váltanak ki, zajnak nevezzük. Tevékenységek : bányászat, alagútépítés, kıfejtés (robbantások, fúrás), nehézgépipar (vasöntés, kovácsolás, sajtolás), fémmegmunkálás (lakatosmunka), textilipar, erdıgazdaság (fakitermelés) Az ember 20 és 20 000 Hz közötti rezgésszámú, illetıleg 0,0002 (20 mPa) és 2000 mbar nyomástartományon belüli hangokat képes meghallani.
61
Környezeti zaj
62
Decibel skála
Decibel skála 63
64
Ép hallású emberek hallástartománya
65
Zaj veszélyessége A zaj veszélyessége frekvenciájától (Hz), intenzitásától (dB), idıtartamától és jellegétıl függ. Minél nagyobb a frekvenciája, minél nagyobb az erıssége, annál veszélyesebb a zaj; Károsító hatása az expozíció idıtartamával arányos, és összefügg a belsı fület elérı teljes energiamennyiséggel. Az ún. impulzusszerő zaj (egy vagy több hangenergia-lökés 1 másodpercnél rövidebb idı alatt) különösen ártalmas.
66
Zaj okozta halláskárosodások A zaj hatására percepciós típusú halláscsökkenés alakul ki, amely az expozíció fennmaradása esetén progresszív. Ha a zajhatással egyidejőleg (pl. légnyomáshatás) külsı és/vagy középfül-károsodás is fellép, a percepciós típusú csökkenéshez vezetéses típusú halláscsökkenés is társul. Akut akusztikus trauma Dörejártalom Krónikus akusztikus trauma
67
Akut akusztikus trauma Leggyakrabban lıfegyverek elsütése okozza, Egyszeri nagy intenzitású - 125 dB feletti - hang hatására alakul ki. A szırsejtek károsodnak, halláskárosodás a fej árnyékoló hatása miatt egyoldali, fıleg a magas hang-tartományra terjed ki; percepciós típusú és irreverzíbilis.
68
Dörejártalom
Egyszeri, egyetlen hullámból álló, nagy intenzitású hanghatás és légnyomásváltozás együttes hatására alakul ki. Leggyakrabban robbanás okozza, de nem ritkán sportsérülésként (vízilabdások, kézilabdások, ökölvívók) is elıfordul, kombinált (vezetéses és percepciós) vagy percepciós típusú halláscsökkenéssel jár, A károsodás (baleset) általában az egyik oldali fület éri.
69
Krónikus akusztikus trauma Hosszan tartó, 85 dB-nél nagyobb hangnyomásszintő ipari zaj (esetenként diszkó és walkman) hatására alakul ki.
70
Fázisai
Kezdeti szak: a zaj autonóm idegrendszeri hatásai (sympathicus tónus fokozódása, parasympathicus tónus csökkenése) mellett szubjektív tünetek (a fülben teltségérzés, fülzúgás, fülfájdalom, füldugulás, fejfájás, fáradékonyság) jellemzıek. Hozzászokási szakasz: a kezdıdı halláscsökkenést csak audiometriás vizsgálattal lehet kimutatni, Manifeszt halláskárosodási szakasz: egyre fokozódó halláscsökkenés jellemzi A kialakuló halláskárosodás kétoldali, percepciós típusú, szimmetrikus, a zajexpozíció fennmaradása esetén progrediál. Nem gyógyítható, spontán remisszió nincs, kialakulását csak hatékony prevencióval akadályozhatjuk meg.
71
Fogalmak
Fokozott expozíció: Munkahelyi zajhatás eredményeként a hallásküszöb – csontvezetéssel mérve - 4000 Hz-en mindkét oldalon eléri a 30 dB-t. ( Egyoldali érintettség esetén a bejelentés alapja a bizonyítottan egyoldali zajbehatás). Foglalkozási betegség: Munkahelyi zajhatás eredményeként a hallásküszöb – csontvezetéssel mérve – 2000 Hz-en akár az egyik oldalon eléri a 30 dB-t ( a két oldal közt max 10 dB eltérés).
72
Zaj okozta egészségkárosodások megelızése A zaj okozta halláskárosodások megelızése mőszaki, szervezési intézkedésekkel vagy hallásvédı eszközökkel (hallásvédı vatta, füldugó, fültok és sisak vagy ezek kombinációja) történik. Ha a zajexpozíció meghaladja az alsó beavatkozási határértékeket (80 dB), akkor köteles a munkáltató a munkavállaló részére egyéni hallásvédı eszközt biztosítani. Ha a zajexpozíció eléri vagy meghaladja a felsı beavatkozási határértéket (85 dB), akkor a munkavállaló köteles a rendelkezésére bocsátott egyéni hallásvédı eszközt a munkáltató által meghatározott módon viselni. Az intézkedések eredményeként a munkavállaló zajexpozíciója nem haladhatja meg az ún. zaj-expozíciós határértéket (87 dB).
73
Vibráció A vibráció okozta elváltozások maradandó egészségkárosodást, munkaképesség-csökkenést idéznek elı. A vibráció átterjedhet az egész testre: egésztest-vibráció vagy csak a vibráció forrását jelentı szerszámot, illetve eszközt tartó karra: lokális vibráció.
74
Egésztest-vibráció
Általában az 5 Hz-es frekvenciájú munkagépek, jármővek (teherautó, busz), nehézgépek rezgésére az egész test rezonál, amelynek kedvezıtlen hatásai vannak. Leírták a mozgásrendszeri, idegrendszeri, vér- és nyirokkeringési és emésztırendszeri megbetegedések gyakoriságának növekedését, valamint a gerinc degeneratív megbetegedéseit (intervertebralis osteochondrosis, intervertebralis discusok meszesedése). A rezgéseket forrásuknál (munkagépek) célszerő elfojtani (mőszaki prevenció).
Lokális vibráció
75 védıkesztyő
76
Lokális vibrációs ártalom Vibrációs eszközök: pneumatikus fúrók, köszörők, motoros főrészek, láncfőrészek, csiszológépek, pneumatikus kalapácsok okozzák. Legjellemzıbb tünet az ujjelfehéredés: az ujjarteriák spasmusa, Raynaud-jelenség: artériák mediájában izomhypertrophia, az idegekben demyelinisatio, az erek, idegek körül, a bır alatt kötıszövetes proliferatio, illetve a kiserek elzáródása jön létre, amelyet ujjak zsibbadása követ. Az ujjak késıbb elfehérednek hideg környezetben vagy hideg tárgy érintésére.
77
Lokális vibrációs ártalom A rohamok súlyos esetben 15–60 percig, vagy akár 2 óráig is tartanak; rendszerint még ezek is reverzíbilisek, ha az egyént kiemelik a vibrációs expozícióból. Elırehaladottabb esetekben degenerálódhatnak a csontok és porcok, ennek következményeként ízületi merevség és ízületi fájdalmak jönnek létre; a kéz ügyetlensége fokozódik. Dg.: hidegprovokációs teszt, hidegvízpróba, a bırtermográfia, pletizmográfia, Doppler A lokális vibráció elsısorban jól tervezett munkaeszközök használatával elızhetı meg. Fontos a kéz melegen tartása, a munka-pihenı szakaszok megtartása.
78
Magas légköri nyomáson végzett munka Túlnyomásosnak nevezzük a levegıt, ha nyomása nagyobb a tengerszinten mért nyomásnál. Tevékenységek: búvártevékenység, keszonmunka, magasrepülık, őrrepülık A túlnyomáson való tartózkodás, valamint a normál légköri nyomásra való visszatérés a túlnyomásos levegı fizikai és patofiziológiai hatásának következtében egyaránt egészségkárosodást, foglalkozási megbetegedést okozhat. Oka: a magas légnyomás hatására a légkörben nagy mennyiségben található N2 oldódik (fıleg zsírszövetben), majd a hirtelen csökkenı légnyomás hatására buborékok keletkeznek, embolusokat okozva.
79
Keszonbetegség (dekompressziós aeropathia) Túl gyors dekompresszió esetén a vérben a magas légnyomásnál oldott nitrogénbıl buborékok keletkeznek. I. típusnál fájdalom a végtagok izmaiban és inaiban II. típusnál a gerincvelı és az agy sérülései, a belsı fül zavarai, a tüdı rendellenességei, esetleg dekompressziós shock III. típusnál vestibuláris jellegő betegség (szédülés, nystagmus, hányinger, hányás), a tüdıkárosodás asphyxiához vezethet. Terápia: azonnali rekompresszió Megelızés: alkalmassági vizsgálat, lassú dekompresszió
Ionizáló és nemionizáló sugárzások 80
81
Ionizáló sugárzás: Részecskéi elegendı mozgási energiával rendelkeznek ahhoz, hogy elnyelıdésük során ionizációt hozzanak létre Megkülönböztetünk: Korpuszkuláris (α, β) Fotonsugárzást (röntgen, γ sugárzás) Elnyelt vagy abszorbeált dózis (mértékegysége: J/kg, Gray) Effektív dózis: a sugárzásra jellemzı súlytényezı és az egyes testszövetek egyenértékdózisának súlytényezıi alapján kalkulálható, mértékegysége: Sievert (Sv) Foglalkozási sugárterhelés: a munkavállalót a munkavégzésével kapcsolatosan érheti.
82
A foglalkozási sugárterhelés 5 naptári évre összegezve nem haladhatja meg a 100 mSv –t és egyetlen naptári évben sem haladhatja meg az 50 mSv-t. Foglalkozási dóziskorlátok Heveny sugárbetegség: 2-6 Sv: csontvelı elváltozások, 6-10 Sv: gyomor-bélrendszeri tünetek, 10-15 Sv: KIR tünetek is. A késıi hatások: sugárdermatitis, szemlencsehályog, teratogenitás, carcinogenitás, mutagenitás.
83
Az akut sugárbetegség lefolyása
84
NEM IONIZÁLÓ SUGÁRZÁS
Lézersugárzás: a fény teljes hullámhossztartományára elıállítható, kisnyalábátmérıjő, nagy intenzitású fény. 1,2,3a,3b, 4osztályai vannak, 3 b fölött már veszélyes lehet az egészségre. Elsısorban a szemet károsíthatják.
85
A munkahelyi magas és alacsony hımérséklet hatása az egészségre Hıérzetet befolyásoló klímafaktorok: A levegı hımérséklete (száraz hımérséklet) A levegı nedvessége (páratartalom) A légáramlás sebessége Hısugárzás Pld.: 18 °C hımérséklető és 100% relatív nedvességtartalmú levegı ugyanolyan hıérzetet okoz, mint 23,2 °C hımérséklető, 20% relatív páratartalmú levegı.
86
Hıterhelési határértékek
szellemi munkánál 31 Cfok könnyő fizikai munkánál: 31 Cfok köz. nehéz fizikai munkánál: 29Cfok nehéz fizikai munkánál: 27 Cfok
87
Hımunka-index
A munkahelyi klíma értékelésére számos ún. hımunka-indexet dolgoztak ki. Ezek közül az effektív hımérséklet (EH) és a korrigált effektív hımérséklet (KEH) használatosak hazánkban. Az EH a levegı hımérsékletét, a levegı relatív páratartalmát és a légáramlási sebességet veszi figyelembe, míg a KEH a hısugárzást is figyelembe veszi. Hımunka során különös jelentıségő a párologtatás, miután a maghımérséklet emelkedését egyedül a párologtatásos hıleadás fokozódása védheti ki. Párologtatás azonban csak akkor lehetséges, ha a környezet képes a pára felvételére, vagyis az ún. „relatív páratartalom” kevesebb, mint 100%.
88
Akklimatizáció A hıháztartás speciális változása az akklimatizáció. Az akklimatizáció lényege, hogy a hıleadás hatékonyabbá válik (elsısorban a verejtékelválasztás fokozódik), miközben azonos fizikai aktivitás során a maghımérsélet és a szívfrekvencia emelkedése egyaránt csökken. Az akklimatizálódás általában 2 hét alatt válik teljessé, s az akklimatizált állapot nagyjából ugyanennyi idı alatt meg is szőnik. Akklimatizáció szükséges: új dolgozónál, az addiginál nagyobb hıterhelésnél, a munka nehézségi fokának változásakor, hosszabb távollétrıl visszatérı dolgozó esetén.
89
Melegártalmak HİKIMERÜLÉS: meleg környezetben tartós, nehéz fizikai munka és elégtelen sóbevitel következménye. Ha a verejtékezés megszőnik: hıgutává súlyosbodhat. HİSÉGGÖRCSÖK: ha a verejtékezéssel elvesztett folyadék pótlása kizárólag vízzel történik. HİGUTA: hyperpyrexia alakul ki (végbélhımérséklet 40 celsiusfok felett), keringési rendszer tünetei, idegrendszeri tünetek, a légzıés vazomotor központ bénulása halálhoz vezethet.
90
A magas hımérséklet okozta egészségkárosodás prevenciója Alapvetı követelmény a hővösebb környezet biztosítása, ahol a dolgozók pihenhetnek és hős italokat kapnak, ezáltal csökkenthetı vagy megelızhetı a hıtárolásból származó terhelés, a kiszáradás és a sóhiány. Sugárzó hı hatása a dolgozók és a hıforrás közé árnyékolók elhelyezésével csökkenthetı. Megfelelı szellızırendszer Kondicionált védıruházat Orvosi vizsgálatok, akklimatizáció, mőszaki megoldások, levegı- vagy vízhőtés Folyadék- és só pótlás Hős pihenıhely
91
Hidegben végzett munka egészségkárosító kockázatai Lokális külsı hidegsérülés (fagyások), lokális belsı hidegsérülés, Általános hidegártalom, kihőlés: hónaljhımérséklet 35 oC alá süllyed, Cryopathiák, Foglalkozással összefüggı hideghatások. Hideghez való alkalmazkodás: Akklimatizálódás Hozzászokás Változások a viselkedésben.
92
Fizikai megterhelés
Izommunka esetén az izomzat oxigén igénye jelentısen növekszik; vérátáramlása átlagos igénybevétel esetén 12-szeresére, oxigénfogyasztása 20-szorosára, majd a fellépı relatív oxigénhiány következtében megkezdıdik a tejsav felszaporodása. A befektetett energia mintegy 70%-a hıként szabadul fel, amelyet a szervezet a hıleadás különféle formáival (hıvezetés, hıáramlás, hısugárzás, párologtatás) próbál meg kompenzálni. Krónikus légzıszervi betegségek, magas vérnyomás, ischémiás szívbetegségek stb. az adaptív válasz károsodása következtében a tejsavacidózis küszöb alacsonyabb!
93
Fizikai munka megkülönböztetünk könnyő (<11 kJ/perc), közepesen nehéz (11 – 14 kJ/perc) és nehéz (14 – 17,5 kJ/perc) kategóriákat (nıknél az értékek 70%-át kell figyelembe venni). nehéz fizikai munka felsı határa egyben a tartós terhelési határérték (TTH), ami a mőszak során egy óránál rövidebb idıtartamban léphetı csak túl, TTH háromszorosa a csúcsterhelési határérték (CsH), amely túllépésének idıtartama maximum néhány perc lehet.
94
Pszichés megterhelés Amennyiben az egyén teljesítıképességét a munkavégzés jelentette megterhelés tartósan meghaladja, az a kifáradás reverzibilis állapotához vezet. A pszichés elfáradást elısegítheti a monotónia, ami a munkatevékenység okozta csökkent pszichés aktivitás, beszőkült figyelem állapota. A pszichés megterhelés az egyén képességeinek megfelelı minıségő és mennyiségő munkaterheléssel, a feladat és a felelısségi szint módosításával, az ismétlıdési gyakoriság csökkentésével és a munkatempó változtatásával csökkenthetı.
95
Foglalkozással összefüggı légzıszervi betegségek Krónikus bronchitis Emphysema pulmonum COPD Porok okozta légzıszervi megbetegedések
96
A por
szilárd halmazállapotú részecskékbıl és gázból álló heterogén diszperz rendszer, amelyben a részecskék tág határok közötti méreteloszlása túlnyomórészt a kolloid tartományba esik. Porképzıdéssel járó iparágak: - bányászat, alagútépítés - építıanyag, - vasipar - szırmegyártás - üveg- porcelán- és kerámiaipar - textil- és faipar - talajmővelés, mezıgazdasági munkák - malomipar - tisztítószergyártás
97
Szálló por csoportosítása
A szálló port kémiai összetételtıl függetlenül, csupán fizikai alapon, a részecskék átmérıje szerint csoportosítják. A 100 µm-nél kisebb szemcsék már belélegezhetıek (inhalábilisak), de ezek nagy része az orrban és a szájban, legkésıbb a gégefınél elakad, nem jut mélyebbre a légutakban. A 10 mikronnál kisebbek már túljutnak a garaton (thorakális frakció). A 4 mikron alattiak bejutnak a tüdıbe (respirábilis frakció). A 2,5 µm-nél kisebbek pedig már egyáltalán nem, vagy nehezen ürülnek ki a tüdıbıl (akkumuláció). Egészségügyi szempontból a 10 illetve a 2,5 mikronos határnak van jelentısége. Ezekre a PM10 és a PM2,5 jelölést használjuk.
98
A porártalmak A leggyakoribb foglalkozási megbetegedések (50 %) Porártalmak típusai 1.Akut nagy porterhelés: bronchus-constrictio, tüdıoedema 2. Krónikus porterhelés: - anorganikus és organikus porok okozta tüdıfibrosis - benignus fibrosisok - súlyos pulmonális fibrosissal járó - progrediáló fibrosisok - idegentest típusú fibrosisok - allergiás/gyulladásos tüdıfolyamatok
99
Munkahelyi levegıszennyezıdés engedélyezett értékei 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet a munkahelyek kémiai biztonságáról
• Megengedett átlagos koncentráció - ÁK: a légszennyezı anyagnak a munkahely levegıjében egy mőszakra megengedett átlagos koncentrációja • Megengedett csúcskoncentráció - CK: a légszennyezı anyag egy mőszakon belül, 15 percig megengedett legnagyobb koncentrációja • Maximális koncentráció - MK: maximális koncentrációban végzett munka esetében a munkavállaló munkaképes élete során (18-62 évig) a potenciális halálos kimenetelő egészségkárosító kockázat (rosszindulatú daganatos megbetegedés kockázata) ≤ 1:105/év (10 mikrorizikó/év)
100
SILICOSIS A legrégebb óta ismert foglalkozási ártalom a világon. A kristályos SiO2 kockázati tényezı: érckıbányászat, alagútfúrás, fémkohászat, üveggyártás, zománc- és kerámiagyártás, homokfúvásos tisztítás, tőzálló tégla gyártása, öntödék, stb. Incidencia: 25-30/év Prevalencia: 4-5000 becsült személy Lefolyás - akut silicosis (néhány hónap-1-2 év; rossz prognózis) - accelerált silicosis (5-15 év expozíciós idı - gócképzıdés) - krónikus silicosis (15 év után jelentkezik)
101
Silicosis Rtg képe mindkét tüdıfél érintettsége (többnyire szimmetrikusan), apróbb gócos és interstitialis fibrosis, késıbb sőrősödı, növekvı, konfluáló(tumort utánzó) gócok
102
Silicosis Tünetek: száraz köhögés, (munka)dyspnoe, mellkasi szúró fájdalom fokozott éjjeli verejtékezés, fáradékonyság, emphysema és cor pulmonale tünetei Az expositio megszőnte után a folyamat tovább progrediál! Szövıdmények bronchitis, emphysema, silico-tuberculosis, Kaplan-szindróma (polyarthritis + silicosis), tüdıfibrosis Bejelentendı és kártalanítandó foglalkozási megbetegedés!
103
Azbesztosis
Azbeszt: magnéziumszilikátok (kritozil, krokidolit,amozit, antofilit, termolit) győjtıneve, azbeszt-rostok (0,1 x 100 µm) → rostszerkezető ásványi anyag por Rizikófoglalkozások: építı-, szigetelıipar, fékbetétek gyártása, tőzvédelem, hıszigetelés, épületek födémszerkezete, azbesztcementkellékek, vakolatok bontása Megjelenési formák: Pleura megvastagodás, pleurális plakkok Azbesztózis Tüdı és bronchuscarcinoma Mesothelioma
104
Krizotilazbeszt-szálak
105
106
Azbesztosis
Bizonyítottan humán karcinogén (IARC 1A) Fibrosisra jellemzı röntgen tünet Megelızés - kék azbeszt (krokidolit) gyártás beszüntetése! 1988 óta Magyarországon TILOS az amfibol azbeszt felhasználása! 2004-tıl valamennyi azbesztfajta felhasználása tilos! Azbeszt helyettesítése mesterségesen elıállított ásványi anyagokkal üveggyapot, üvegszál- kerámiarostok – cellulóz Az „Azbesztózis tüdırákkal v. anélkül” bejelentendı és kártalanítandó foglalkozási megbetegedés. Bejelentett 15-30 eset/év.
107
Progrediáló pneumoconiosisok
TALCOSIS Talkum: vizet tartalmazó magnézium-szilikát kristályok Talcosisveszély: talkumbányászat, gumiipar, üveghajlítás Pathomechanizmus: porral telt falósejtekbıl álló gócok, körülöttük sőrő rosthálózat Tünetek: ≈ asbestosishoz, silicosishoz (+ atelectasia, emphysema) Diagnózis - mellkas-rtg: fıleg középsı és alsó tüdımezı érintett: „tejüveg-tüdı” - idegentest típusú granuláció + diffúz interstitialis progrediáló fibrosis Szövıdhet: tuberculosissal, carcinomával
108
Progrediáló pneumoconiosisok
BERILLIOSIS Berilliumexpozíciós munkakörök: berilliumacél és -fémötvözetek elıállítása, kerámiagyártás, atomenergia-termelés Felszívódás: légutakon, bırön keresztül; Raktározódás: máj Pathomechanizmus idült fibrosis, dermatitis, fekély – granulomaképzıdés Megjelenési formái - heveny forma: „öntödei láz”, típusos pneumonia - idült forma: tüdı-granulomatosis, szívelégtelenség Valószínőleg humán rákkeltı (IARC 2/A) – tüdıcarcinoma
109
Idegentest típusú pneumoconiosisok Inert porok hozzák létre, porgóc körüli kisfokú rostképzıdés nincs progrediáció, bronchitist, bronchiectasiát okozhatnak expozíció megszőntével megáll, regrediál Siderosis vas-/acélkohászok, fémcsiszolók/-hegesztık betegsége Fe-tartalmú por inhalációja - kevés funkcionális elváltozás, benignus, jelentéktelen idegentestreakcióval jár Rtg-tünetek: apró gócos árnyékoltság (ok: tüdıben deponálódott Fe-por), mely az expositio megszőntével regrediál sidero-silicosis (kvarc-tartalmú vasporos esetében – kazántisztítók, bányászat) Bejelentendı!
110
Idegentest típusú pneumoconiosisok Anthracosis: szénpor fokozott lerakódása a tüdıszövetben és környéki nycsban - szénmunkások fibrosisa - kvarcmentes - környéki ny. csomók, lokális emphysema, rostos góc - kvarctartalmú - silicosis (!) → progrediáló masszív fibrosis Stannosis: ón(oxid)-tartalmú por/gız: - ≈ siderosis, de még intenzívebb, apró gócos árnyékok, klinikai tünetek nélkül Baritosis: Ba-ásványok (ırlés, zúzás) – por gócos felhalmozódása Rtg-kép: intenzív gócos árnyék (klinikai tünetek nélkül)
111
Idegentest típusú pneumoconiosisok
Cement-pneumoconiosis Fapor-pneumoconiosis (erdei/luc)fenyı, egzotikus fák megmunkálása (por, illóolaj → allergia) Rtg: pneumonitis - foltos árnyék formájában, v. gyorsan progrediáló diffúz interstitialis tüdıfibrosis - ≈ asthma bronchiale tünetei - kisfokú lokális izgató hatás - extrém fokú expozíció – bronchiectasia kialakulása közti összefüggés - porgóc elszigetelıdése után a fibrosis nem progrediál. Grafit-pneumoconiosis kristályos szén (természetben és mesterségesen elıállított) jó prognózisú, kisfokú tüdıfibrosis.
112
ALLERGIÁS/GYULLADÁSOS TÜDİFOLYAMATOK Szerves (növényi, állati) porok - baktériumok, spórák, gombák; pollen; vegyszerek okozta foglalkozási betegségek allergiás és asthmaticus jelenségek Rtg-tünetek súlyos általános állapot mellett észlelt pneumoniára emlékeztetı gyorsan változó, foltos, tejüveg-szerő homály Gyulladásos folyamatok formái Akut gyulladás Gyulladásos bronchoconstrictio Krónikus bronchitis Extrinsic allergiás alveolitis
113
Farmertüdı Zárt állattelepek dolgozói, mezıgazdasági munkások - aratók, cséplık, szénakaszálók betegsége Ok: (széna) penészgomba (aspergillus, mucor) spóra okozta allergiás reakció Lefolyás szakaszai: 1. heveny szak: expositio napján láz, köhögés, borzongás, ált. rossz közérzet 2. szak: néhány hét tünetmentesség után köhögés, dyspnoe, produktív köpetürítés, Rtg: interstitialis fibrosis 3. szak: irreverzibilis fibrosis (interstitialis pneumonia, fibrosis) Tünetek: láz, köhögés, köpetürítés, dyspnoe, fokozodó tüdıfibrosis
114
Paprikahasítók tüdıbetegsége Ok: por, gombák, spórák Stádiumok - akut szak: hurutos tünetek, köhögés, köpetürítés, láz, hemoptoe - krónikus szak (2-3 év múlva): peribronchiális/-vascularis sclerosis, ritkán súlyos fibrosis, emphysema, bronchiectasia Sajtmosók betegsége: penészgombatörzsek
115
Malátaláz Maláta (zab, búza, árpa szemtermésébıl készül) feldolgozásával foglalkozóknál Ok: aspergillus, mucor, penicillium gombák, spórák Tünetek rövid expozíciót követı akut lázas megbetegedés, köhögés, fejfájás, hıemelkedés, láz, fáradékonyság, étvágytalanság → a munkakör változásra szőnı panaszok!
116
FOGLALKOZÁSI ASTHMA > 200 kiváltó anyag ami a bronchusconstrictio létrejöttében szerepet játszhat. 1. reflexmechanizmus – hideg levegı, inert porok, irritatív gázok 2. akut gyulladás 3. farmakológiai hatásmech. (gyapot) -”hétfıi láz” 4. immunológiai hatásmech. (gabonapor, enzimek, fapor) A foglalkozási asthma kialakulhat földmővesek, festık, szobrászok, takarítók, fémmel dolgozók, háziasszonyok körében. Diagnózis: anamnesis, provokációs vizsgálatok, bırpróbák Bejelentendı foglakozási megbetegedés!
117
Foglalkozási asztma A felnıttkorban kezdıdı asthma 5-15%-a foglalkozási eredető! Tünetek – Rohamokban jelentkezı, mellkasi sípolással járó nehezített kilégzés, mellkasi feszülés, köhögés, a roham végén köpetürítés. Leggyakrabban foglalkozási asthmát okozó anyagok: Gabonapor – Növénytermesztık, malomban dolgozók Liszt – Pékasthma – lisztpor+adalékanyagok Latex – Egészségügyi dolgozók 3-22%-a – Kontakt dermatitis, rhinitis, asthma Gyógyszerek, egyéb vegyi anyagok – Gyógyszergyári dolgozók – Egészségügyi dolgozók (pl. formaldehid)
MUNKAHELYI PORÁRTALMAK PREVENCIÓJA 118
Porcsökkentési eljárások helyettesítés kevésbé veszélyes anyagokkal (azbeszt helyett üvegszál, talcum helyett formapúder) - porkeltı folyamatok különválasztása és zárt rendszerővé tétele szálló por keletkezésének megakadályozása (nedvesítés, mőszaki védelem szellızés - helyi eljárások/általános eljárások szőrés és elvezetés környezet monitorozása Munkaszervezés Egyéni védıeszközök - szőrıtípusú: részecskeszőrı félálarc - izolációs típusú légzésvédı készülékek biztosítása, tartós viselése, felhelyezés oktatása/illeszkedés ellenırzése Orvosi vizsgálatok: (ergo)spirometria, légzésfunkció, mellkasröntgen
119
Egészségügyi dolgozókat érı kockázatok Fertızı és parazitás megbetegedések Kontakt bırgyulladás (gyógyszerek és fertıtlenítıszerek okozta allergiás ekcéma) Szervek toxikus megbetegedései Daganatok
120
Védıoltások – a munkáltatónak a foglalkozás feltételeként kell biztosítania Hastífusz – szennyvízzel, emberi ürülékkel kontaktusba kerülı dolgozók –labor, fertızıosztály Hepatitis B - az alkalmazás feltételeként Hepatitis A – akik hepatitis A vagy arra gyanús beteget látnak el Diphtéria elleni oltás – 10 évnél régebbi oltás esetén fertızıosztályon
121
Aspecifikus védelem A védıeszközök –kesztyő, maszk, sapka, köpeny- használata, amit a higiénés szemlén szintén ellenırizni kell. A szemle során meg kell gyızıdni arról, hogy van-e elegendı mennyiségben védıeszköz és azok használatának megfelelıségét is ellenırizni kell.
122
Az egészségügyi dolgozók foglalkozási fertızése vérrel-, és testváladékkal terjedı vírusfertızések (HBV, HCV, HIV)
123
Vérrel és testváladékkal terjedı vírusfertızések
A szúrásos-vágásos balesetek során következhetnek be, így a fertızések prevenciójának kiemelt eszköze ezen balesetek megelızése. A dolgozók oktatásánál azt is el kell mondani, hogy ezeket a baleseteket jelenteni kell mind a foglalkozás-egészségügyi mind a kórházhigiénés szolgálatnak. A foglalkozás-egészségügy feladata a vírus szerológiai vizsgálatok elvégeztetése a sérült dolgozó vagy beteg vonatkozásában ill. a szükség esetén a sérült dolgozó passzív immunizálásának haladéktalan biztosítását illetıen is.
124
125
126
127
128
129
130
131
132
133
Egyéb fertızések Helyileg kell szabályozni a Neisseria meningitidisszel exponált dolgozók antibiotikum profilaxisának mikéntjét, elérhetıségét, felelıseit és ezek dokumentálását a foglalkozás-egészségügyön és/vagy a Higiénés Osztályon. Ehhez hasonlóan kell eljárni a HAV pozitív betegellátásában részt vevık gamma globulin profilaxisának beszerzését és beadását illetıen is. Megjegyzendı azonban, hogy ezen fecal-, oral terjedéső vírussal való fertızés elkerülhetı, ha a dolgozók betartják az alapvetı (kéz)higiénés /kézfertıtlenítési szabályokat.
134
Pszichoszociális kóroki tényezık Magyarországon 2008. január 1-tıl kötelezı a munkáltatóknak a kockázatértékelés elkészítésekor a pszichoszociális kóroki tényezık munkavállalókra gyakorolt hatását értékelni és kidolgozni a kockázat csökkentésére szolgáló intézkedéseket. (A munkavédelemrıl szóló 1993. évi XCIII. törvény 54. § (1) bekezdés d) pontja.)
135
Dr. Selye János A stressz az élı szervezet nem-specifikus válasza bármilyen természető megterhelésre. distressz = negatív hatású, kellemetlen, káros stressz
136
Pszichoszociális kockázat
A munkavállalót a munkahelyén érı azon hatások (konfliktusok, munkaszervezés, munkarend, foglalkoztatási jogviszony bizonytalansága stb.) összessége, amelyek befolyásolják az e hatásokra adott válaszreakcióit, illetıleg ezzel összefüggésben stressz, munkabaleset, lelki eredető szervi (pszichoszomatikus) megbetegedés következhet be. Az OSHA szerint a munkahelyi stressz jelenti az egyik legnagyobb egészségügyi és biztonsági kihívást Európában. Csaknem minden negyedik munkavállalót érinti, és a vizsgálatok szerint az „elveszített munkanapok” alakulásában is egyre jelentısebb tényezı.
A stressz a második leggyakoribb munkahelyi egészségügyi panasz(5060%).
137
USA-ban, UK-ban, Finnországban, Németországban és Lengyelországban a lelki egészségi problémák gyakoriságának megnövekedése - különösen a depresszió incidenciája - riasztó.(20%) Magyarországon pontos adatokkal nem rendelkezünk; 150 ezer mentális beteget tartanak nyilván; de a depressziósok, neurotikusok arányát különbözı vizsgálatok 20-40%-ra becsülik.
Forrás: Dr. Tibold Antal
138
A munkahelyi pszichés terhelés függ a munkakörnyezeti tényezıktıl: - rossz munkaszervezés - rossz munkahelyi kialakítás, és technológia - elismerés hiánya - kapkodás - túlzott ellenırzés - nem megfelelı vezetıi magatartás - munkatársak intrikája
Sérülékeny munkavállalók a munkahelyeken 139
megváltozott munkaképességőek, testi vagy szellemi fogyatékosok, fiatal és idısödı munkavállalók, terhes nık és szoptatós anyák, betanítatlan vagy gyakorlatlan dolgozók (pl. új, idıszakos vagy ideiglenes munkavállalók), csökkent immunitású munkavállalók, egészségkárosodott munkavállalók (krónikus betegek), gyógyszeres kezelés alatt álló személyek, szenvedélybetegek, dohányosok.
Következmények… 140
Gazdasági mutatók - Munkanapkiesés költségei - Stresszbıl adódó betegség kezelése Munkahelyi stressz következményei - Önkárosító magatartás - Egészségiállapot-romlás (pl. kimerültség, önértékelési problémák, ellenségesség, bizalmatlanság, teljesítményromlás)
141
Hogyan tovább?
- Stressz tőrı és problémamegoldó képesség felmérése és fejlesztése - Konfliktustőrés szőrése - Stressz indikátorok monitorozása - Foglalkozás-egészségügyi szakember, munkapszichológus bevonása
142
XVII. cikk „(3) Minden munkavállalónak joga van az egészségét, biztonságát és méltóságát tiszteletben tartó munkafeltételekhez.” Magyarország Alaptörvénye
143
Köszönöm a megtisztelı figyelmet!
144
Források http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_524_Me gelozo_orvostan_nepegeszsegtan/ch08s05.html Népegészségügyi orvostan Cseh Károly - Ember István - Dr. Kiss István Megelızı orvostan és népegészségtan Ádány Róza http://semmelweis.hu/emk/kutatas/neves/tematikushatteranyagok/betegbiztonsag/tuszurasos-balesetek/
