Földtudományok, környezettudomány Szarka László a Mindentudás Egyeteme 2.0 tudományos tanácsadó testületének tagja
Rényi András a Mindentudás Egyeteme 2.0 fıszerkesztıje
A ME 2.0 föld- és környezettudományi témáiról
A ME 2.0 mint norvég projekt tematikus hívószavai: tudomány, innováció, fenntartható fejlıdés „A komplexen feldolgozandó témák mintegy háromnegyedét – a pályázatban vállalt kötelezettségek szerint – a kormány középtávú (2007-2013) tudomány-, technológia- és innováció-politikai (TTI) stratégiája alapján kell meghatároznunk. Ezek a következık: Kulcstechnológiai területek Tudásalapú iparágak A TTI-s tematikán túl a többi blokkot egyes, a társadalmi élet ill. a közgondolkodás egészét átható témakörök feldolgozására szánhatjuk, mint a világgazdasági válság, a társadalmi esélyegyenlıség, az etnikai elıítéletek, a nemzeti kultúra stb. problematikája. A fenntartható fejlıdés gondolata az utóbbi években széles tömegek ingerküszöbét érte el idehaza is: a gazdasági válság, az erıforrások szőkössége, az energiabiztonság, a klímaváltozás, az édesvíz-készletek vagy a környezetszennyezés ügyei nemcsak mindennapos témává váltak, de pl. a városi biciklizés, a szelektív szemétgyőjtés vagy az energiatakarékos technológiák „divatba” jövetelével már a mindennapi élet szintjén is mélyreható változásokban öltött testet. A fenntartható fejlıdés alkalmas narratív keret a sorozat számára, mert még nem alakult ki vele kapcsolatos kanonizált beszédmód; tekintélyérvek helyett vitákat implikál; egyértelmően jelen- ill. jövıorientált; gyakorlatias, probléma- és megoldás-orientált megközelítést követel; különféle szintő felelısségeket definiál és felelısségvállalásokat igényel; alkalmas az „életidegennek” tartott tudomány kommunikációs újrapozícionálására.”
A szakmai koncepciót a Föld Bolygó Nemzetközi Éve (2007-2009) szolgáltatta: Felszín alatti vizek: a felszín alatti vízkészletet (az ivóvízbázist) az emberiség sokkal nagyobb ütemben fogyasztja, mint ahogyan az utánpótlódik (54%); Természeti veszélyek: a természeti katasztrófák számának az utóbbi évtizedekben tapasztalt növekedése elsısorban a sérülékenység (vulnerability) megnövekedésébıl származik; Föld és egészség: orvos-geológus együttmőködéssel hárommilliárd ember egészségén lehetne javítani; Éghajlatváltozások: a) A Föld története éghajlatváltozások története, és természetesen a mi jövınket is erısen fogja befolyásolni az éghajlat alakulása, b) elsı alkalommal történik meg, hogy egy faj: a Homo sapiens vált a Földrendszer és a klímarendszer megváltoztatásának egyik tényezıjévé; Természeti erıforrások: nyersanyagokból nem várható hiány (legfeljebb ritkafémekbıl), a jövıbeni energiaellátás azonban kérdıjelekkel teli (a szénhidrogén néhány évtizedre, a szén néhány évszázadra elég; a „megújulók” iránti elvárások túlzók); Óriásvárosok: cél az óriásvárosok fenntarthatóbbá tétele; A Föld mélye: az emberi tevékenység manapság már geológiai hatótényezıként is figyelembe veendı, hiszen az emberiség egy nagyságrenddel több anyagot mozgat meg, mint a felszíni geológiai folyamatok együttvéve (a földfelszín 40-50%-át átalakította az ember); Óceánok: az óceánok mélye számos tudományos meglepetést tartogat (nyersanyag- és energia, biológiai alapfelismerések, környezeti kockázatok); Talaj: A Föld valószínőleg képes ugyan ellátni 9 milliárd embert, de az ökoszisztéma és a biodiverzitás feláldozásával, ráadásul úgy, hogy nem (vagy alig) marad hely biomassza-termelés számára; Föld és Élet: Veszélyben van a globális ökológiai rendszer.
A FENNTARTHATÓSÁGI KIHÍVÁSOK FONTOSSÁGI SORRENDJE
TÁRSADALOM KÖRNYEZET TALAJ (ÉLELEM) ÉDESVÍZ NYERSANYAGOK ENERGIA A kémiai Nobel-díjas Richard Smalley (2003) sorrendje: 1. energia, 2. édesvíz, 3. talaj, 4. környezet, 5. szegénység, 6. terrorizmus és háború, 7. betegségek, 8. oktatás, 9. demokrácia, 10. népesség
3. 1. 2. 4. A négy ME 2.0 föld- és környezettudományi témáját a Földév-körkép Smalley-féle rendszerezése, valamint az MTA 2008. évi (földévi) tudományünnepi rendezvényének a 4 görög ıselemet idézı szerkezete alapján javasoltam:
1. „Föld”: nyersanyagok + talaj 2. „Víz”: édesvíz 3. „Levegı”: környezet (légkör, klíma) 4. „Tőz”: energia
1.
A ME 2.0 blokkjai (egyenként 4-4 témával):
Blokk
Supervisor
Jövı Jobban, tovább élni Társadalom és ember Környezet
Kertész János Pléh Csaba Pléh Csaba Szarka László
A Környezet blokk négy témája Téma
Szakszerkesztı
Elıadó
„Föld”:
Brezsnyánszky Károly, MÁFI
Hartai Éva, ME
„Víz”:
Cserny Tibor, MTA
Mádlné Szınyi Judit, ELTE
„Levegı”:
Bozó László (Dobi Ildikó), OMSZ
Gelencsér András, PE
„Tőz”:
Aszódi Attila (Juhász Péter), BME
Aszódi Attila, BME (NYME)
Téma
Magazinszerkesztı
Beszélgetés-résztvevık (+Lévai Balázs)
„Föld”:
Babinszki Edit
Anton Attila, Földessy János, Gaál Gábor, Kerekes Sándor, Szépvölgyi János
„Víz”:
Stodulka Gábor
Balogh Péter, Istvánovics Vera, Somlyódy László, Szőcs Péter, Szüts Korinna
„Levegı”:
Stodulka Gábor
Bozó László, Gelencsér András, Náray-Szabó Gábor, Páldy Anna, Wesztergom Viktor
„Tőz”:
Kóthy Judit
Aszódi Attila, Lontay Zoltán, R. Várkonyi Ágnes, Szarka László, Szlávik János Új felvétel lesz!
Összefoglalás (a szakmai jelentés alapján) 1. A környezettudományi blokk tartozott a szakmai felügyeletem alá. A négy témát a Magyar Tudományos Akadémián 2008-ban – a Föld bolygó nemzetközi évében – tartott tudományünnepi rendezvények négy görög ıselemet idézı szimbolikus csoportosítása alapján választottam ki: föld, víz, levegı és tőz, azaz energia. 2. Noha a Földév rávilágított arra, hogy a talaj, a felszín alatti vizek, a nyersanyagok és az energia sérülékenysége és szőkössége legalább olyan jelentıséggel bír, mint az éghajlatváltozás, e kérdések a Mindentudás Egyeteme 2.0 elıtt nemigen kaptak érdemi nyilvánosságot. 3. Elıadónak kiváló, de még kevésbé ismert kutatókat, közöttük két docens asszonyt kértünk fel. A mősorfolyam szakmai résztvevıi beleértve a felkért szakmai szerkesztıket is - különbözı akadémiai bizottságokból ismert szakemberek körébıl kerültek ki. 4. A szakmai koncepcióban lefektetett célok elérése mind a négy témában – apróbb hibáktól eltekintve – lényegében sikerült. A beszélgetések hően tükrözték a különféle álláspontokat.
Köszönetnyilvánítás - a szakszerkesztıknek, - az elıadóknak, - a magazinmősorok szereplıinek, - a vitamősorok résztvevıinek, - mindazoknak, akik tanácsaikkal segítettek. Külön köszönet - a Föld Bolygó Nemzetközi Éve (2007-2009) MNB-nek, - az MTA KÖTEB Energetika és Környezet Albizottságának, - a X. Osztálynak, - a ME 2.0-t készítı szervezıi-, tudományos- és televíziós stábjának.
Energia: (Idézet az MTA Környezettudományi Elnöki Bizottság Energetika és Környezet Albizottságának állásfoglalásából): Olcsó és könnyő megoldások nincsenek, és az ún. megújuló energiafajtákból a ma ismert megoldásokkal a világ jelenlegi energiaigénye nem elégíthetı ki. A megújuló energiafajtáknak is megvannak a maguk korlátaik, környezeti hatásaik: a szennyezés csökkentésének ára például a természettıl energiatermelésre elvett terület nagyságának növekedése. Tekintve, hogy az energiaforrások egyre növekvı felhasználása következtében az emberiség megsokszorozta természetátalakító tevékenységének intenzitását, a természetre gyakorolt legnagyobb emberi hatása éppen az energiatermelésnek és -fogyasztásnak van. Természeti környezetünk megóvása érdekében ezért a legnagyobb lehetıség – globálisan és Magyarországon is − az energia-takarékosságban és az ésszerő energia-felhasználásban rejlik. Természeti lehetıségeinkkel a józan észt követve kell élni: idehaza minden energiafajtát a saját, optimális helyén, és megfelelı mértékben ajánlatos figyelembe venni. A bioenergiában a helyi felhasználás, a geotermikában a pazarlás megszüntetése, a szélenergiában az egyenletesebb idıbeli termelés megvalósítása (pl. víztározással), a napenergia terén a lokális kiegészítı szerep lehetséges növelése, a vízenergia terén pedig egy teljes, politikamentes újragondolás kínálkozik lehetséges legfontosabb célkitőzésként.
