Földtani Közlöny T A MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT FOLYÓIRATA БЮЛЛЕТЕНЬ ВЕНГЕРСКОГО ГЕОЛОГИЧЕСКОГО ОБЩЕСТВА

Földtani Közlöny A MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT FOLYÓIRATA БЮЛЛЕТЕНЬ ВЕНГЕРСКОГО ГЕОЛОГИЧЕСКОГО ОБЩЕСТВА BULLETIN DE LA SOCIÉTÉ GÉOLOGIQUE DE HONGRIE ZEITSCHRIFT DER UNGARISCHEN GEOLOGISCHEN GESELLSCHAFT BULLETIN OF THE HUNGARIAN GEOLOGICAL SOCIETY

T. 107. No. 3 - 4 . (1977)

FÖLDTANI KÖZLÖNY A MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT FOLYÓIRATA

107.

TARTALOMJEGYZÉK DK. DK. DK. DR. DK. DR. DR.

-

KÖTET

СОДЕРЖАНИЕ -

CONTENU

DANK V.: Ш И megnyitó (1977. Ш . 2 3 . közgyűlés) Н А М О К G.: Főtitkári beszámoló S Z Á D E C Z K Y - K A R D O S S E . : Vendel Miklós emlékezete V E S H S Í H D O K N É : Vitális Sándor emlékezete B O G S O H L . : Csepreghyné Meznerics Hona emlékezete S Z Á L A I T.: Wein György emlékezete S E N E S J . : Dimitrij Andrusov akadémikus

'[

ÉRTEKEZÉSEK — Н А У Ч Н Ы Е СТАТЬИ

-

247-24Я 249-255 256—2fi5 266—274 275—281 282-286 287—289

MEMOIBES

(MJJT Tektonikai ankétján elhangzott előadások) DR. D A N K V.: Tektonikai szemléletünk alakulása és problémái (elnöki megnyitó) 290—294 B R . S Z Á L A I T.: A Kárpátok szintézisével foglalkozó irodalom történeti áttekintése — Beview of works giving an account of the tectonics of the Carpathian arc the territory surrounded by it 295—307 DR. P O S O A Y K . : Reflekxiós mérésekkel meghatározott felületek és sebességeloszlás a földkéregben és köpeny­ ben — Surfaces and velocity distribution in the earth crust and mantle as determined by reflexion measurements 308—312 DR. N É M E D I V A R G A Z . : A Kapos-vonal — The Kapos Line 313—328 DR. W E I N G Y . : A Budai-hegység szerkezete — Tectonics of the Buda Mountains 329—347 S I K L Ó S S Y S.: Gyöngyösoroszi és környékének szerkezeti értékelése — Structural evaluation of Gyöngyös­ oroszi and its vicinity 348—357 DR. Z E L E N K A T.: Recsk és Parádsasvár környéki kutatások szerkezetföldtani eredményei — Structuregeological results of explorations in the vicinity of Itecsk and Parádsasvár 358—367 H E R N Y A S G.:jA Budabányai-hegység szerkezeti elemzése az elmúlt 20 év kutatásai alapján — Structural analysis of the Budabánya Mountains in the light of the last twenty years of research 368—374 D R . B E S D E F Y L.: Kéregmozgások és flisképződés a Kárpát-medencében — Tectonic movements and flysch formation in the Carpathian Basin ,.. 375—383 D R . S Z E P E S H Á Z Y К . : A z Alföld mezozóos magmás képződményei — Mesozoio igneous rocks of Great Hungarian Plain 384-397 D R . U Ö R Ö S S Y L.: A Szolnok—mármarosi flisárok szerkezeti helyzete és kapcsolatai — Flysch formations of Hungary: structural position and connection 398—405 DR. C S E S Y G.: A z Erdélyi-medence mélyföldtani viszonyai a legújabb kutatási eredmények alapján — Subsurface geology of the Transylvanian Basin in the light of recent results 406 — 420 DR. J A S K Ó S.: A neogén medencék az Alp-kárpáti hegységrndszerben — Neogene basins in the AlpineCarpathian mountain system 421—430 DR. B Ó K A I A . : Negyedidőszaki kéregmozgások a Magyar-medencében — Quaternary tectonic movements in the Hungarian Basin 431—436 G A J D O S I . — P A P 8.: Töréses formaalakulás lehetőségei az alföldi pliocén üledékekeben — Possibilities of faulting in the Pliocene sediments of the Great Hungarian Plain 437 — 456

A M A G Y A B F Ö L D T A N I I B O D A L O M J E G Y Z É K E 1976 — Б И Б Л И О Г Р А Ф И Я Л И Т Е Р А Т У Р Ы Г Е О Л О Г И Ч Е С К И Х И С М Е Ж Н Ы Х , Н А У К В В Е Н Г Р И И 1976. Г . - R E P E R T O I R E BIB­ L I O G R A P H I Q U E S D E S P U B L I C A T I O N S D U D O M A I N E D E S SCIENCES G É O L O G I Q U E S E N H0NGBIE1976 457-475

НГВЕК, ISMEBTETÉSEK GBAPHIQUE

TÁRSULATI ÜGYEK

-

-

СООБЩЕНИЯ, РЕЦЕНЗИИ :

Д Е Л А ОБЩЕСТВА -

-

NOTICES,

Ä F F ALBES D E L A SOCIETE

BEVUE

BIBLIO476 -

484

485 -

493

Földtani Közlöny, Bull, of the Hungarian Gteől. Soc. (1911) 101. 241—248

Elnöki megnyitó dr. Dank

ViHor*

Tisztelt K ö z g y ű l é s ! K e d v e s Vendégeink ! Elérkeztünk Társulatunk 1977. évi közgyűléséhez. Ismét eltelt egy esztendő serény munkával, s o k tennivalóval, aggodalommal, ö r ö m m e l fűszerezett 12 hónap. Sajnos eredményeink mellett, örömeinken kívül, fájdalmas veszteségek érték Társulatunkat. Az elmúlt é v során ismét hatalmas szálfák dőltek k i Társulatunk tagjai sorából. Neves tudósoknak, szinte halálukig aktív alkotóknak kellett sorban egymásután búcsút mondanunk, s k ö z ö t t ü k négyen Társulatunk tiszteleti tagjai voltak. Eleink ősi Íratlan törvényei szerint most tisztelettel adózunk emléküknek, felidézve életútjukat az indulástól az elmúlásig. Valamennyien izig-vérig társulati emberek voltak, akik a magas szintű tudományművelésen kívül áldozatos munkások voltak a Társulat különböző posztjain és akikről valóban találóan el lehet mondani, h o g y szilárd, megingathatatlan alapjai voltak ennek a kis geológus közösségnek s kiknek híre, munkásságuk, ered­ ményeik jelentősen messze túlterjedt a hazán. Nekik, az ő emléküknek szán­ juk ezt a mai délelőttöt, előttük hajtjuk meg az emlékezés zászlaját, h o g y azután nekrológjaik a Földtani K ö z l ö n y hasábjain rögzítve nemcsak nemzet­ közi végső búcsúként jusson el a nagyvilágba, hanem tanúságként, forrás­ ként szolgáljanak az utókor számára. Fájdalommal veszünk búcsút közgyűlésünkön elhalálozásuk sorrendjében B A U E R Jenő, M É S Z Á K O S K á r o l y tagtársunktól, V I T Á L I S Sándor tiszteleti tagunktól, ERDÉLYI

STOLL János

Loránd,

FBITS

tagtársainktól

József,

WEIN

CSEPREGHYNÉ

György,

ш

MEZNERICS

GLÉRIA ILONA,

János, VENDEL

Miklós tiszteleti tagjainktól G Y U L A I Zoltán tagtársunktól s A N D R U S O V Dimitrij tiszteleti tagunktól. K é r e m adózzunk kegyelettel emléküknek e g y perces néma tiszteletadással. Tisztelt K ö z g y ű l é s ! K ö z g y ű l é s ü n k idején a világon az ásványi nyersanyagok változatlanul az érdeklődés középpontjában állnak. A z országok, az államok változatlanul hatalmas erőfeszítéseket tesznek a n ö v e k v ő szükségletek kielégítésére, újabb lelőhelyek felfedezésére, a meglevők racionálisabb hasznosítására. E b b e n a tevékenységben mind n a g y o b b és n a g y o b b szerepet kapnak a társadalmi szervezetek, t u d o m á n y o s egyesületek, amit szerte a világon a magas színvo­ nalú rendezvények sokasága és sokfélesége is demonstrál. N e m véletlen ez, * Elhangzott a MFT 1977. március 23-i közgyűlésén.

1 Földtani Közlöny

248

Földtani

Közlöny

107. kötet,

3—4.

füzet

hiszen az egyesületi társadalmi munka annyit jelent, hogy a munkahelyeken elvégzett becsületes munkán túl a szakmaszeretetből fakadó többlettudást is a közösség rendelkezésére bocsátják a Társulat aktív tagjai. Óriási erőt és ismerettöbbletet jelent ez. A z egyesületek pedig a társadalmi erők célrairányí­ tásával és mozgósításával valójában a termelést szolgálják azáltal, h o g y széles körben publikálják újabb eredményeiket és szervezeti kereteket adnak a véle­ mények kicseréléséhez, az együttműködések megteremtéséhez. Minden o l y a n törekvést felkarol Társulatunk, m e l y a t u d o m á n y eredményeit kívánja minél gyorsabban a termelés szolgálatába állítani. Ez összhangban v a n társadalmi feladatainkkal és egybevág az 5. ötéves terv célkitűzéseivel. Tevékenységünk e törekvésével a vállalati, a vidéki szer­ vezetek munkáját a korábbinál hangsúlyozottabban előtérbe hozza. U g y a n ­ akkor lehetővé válik interdiszciplináris témák társegyesületekkel v a l ó együtt­ működés révén történő kimunkálása, megvitatása. A korábbi évek társulati közgyűlései, választmányi ülései, különböző bizottsági és rendezvényi fóru­ mai javaslatokat tettek olyan egyesületi módosításokra, melyek a Társulat célkitűzéseiből és demokratikus jellegéből fakadóan még közelebb hozza a formát a tartalomhoz és a modern életmegkövetelte igényeknek teljesítéséhez megfelelőbb kereteket biztosít. Ezen közgyűlésünkön terjesztjük elő azokat a szervezeti szabályzati módosításokat, melyeket e g y külön, e feladatra létre­ hozott bizottság gondozásában Társulatunk választmánya t ö b b alkalommal megvitatva alakított ki. A m e n n y i b e n ezt a t. K ö z g y ű l é s megszavazza, ú g y a j ö v ő b e n a kialakult helyzetnek megfelelőbb, demokratikusabb keretek k ö z ö t t folytathatja munkáját a Társulatban valamennyi aktivista. K ü l ö n ö s e n fontos ez, mert nemcsak a mi egyesületünkre, de a M T E S Z valamennyi tagjára jellemző a decentralizált munka. A tagság jelentősebb hányada m a már vidéken él és a területi szervezetek biztosítják a rendezvé­ n y e k n a g y o b b hányadát is. A mi szakágainknál ez a megvalósulás vonatkozásában is í g y áll, hiszen a földtani munkálatok, t u d o m á n y o s kutatások végső célja az ipari jelentőségű lelőhelyek megtalálása. E z e k pedig m i n d a szilárd, m i n d a folyékony és gáz­ n e m ű ásványi nyersanyagelőfordulásokat tekintve túlnyomórészt vidéken vannak. R é g e b b e n , amikor a t u d o m á n y o s és műszaki élet Budapestre koncentráló­ dott, annak is m e g v o l t a hajtóereje, a központi elgondolások gyors realizálására alkalmas v o l t a szervezet. A vidéki anyagi és szellemi erősödés azonban ellent­ mondásokat h o z o t t és nehézségeket támasztott a régi centrális irányítással szemben. E z e k e t oldják most fel M T E S Z szerte alapszabálymódosításokkal, szervezeti változtatásokkal. Tisztelt K ö z g y ű l é s ! A feladatok változatlanul nagyok, de az eddig elvégzett munkánk miatt sem kell szégyenkeznünk. A magyar társadalom és vezető szervei változatlan bizalommal támogatják a hazai földtani tevékenységet és hangsúlyozottan kérik segítségünket az e tárgyú országos problémák megoldásában. H o g y miképpen alakultak eddigi eredményeink és melyek a feladataink, azt a k ö v e t ­ kezőkben dr. F Ü L Ö P Józseftől, a K ö z p o n t i Földtani Hivatal elnökétől hall­ hatják meg a K ö z g y ű l é s résztvevői. A Közgyűlést megnyitom.

Földtani Közlöny, Bull, of the Hungarian Oeol. Soc. (1977) 107. 249—255

Főtitkári beszámoló dr. Hámor Géza

Tisztelt K ö z g y ű l é s ! Engedjék meg, h o g y közgyűlésünket azokra v a l ó megemlékezéssel k e z d ­ jük, akik az é v során távoztak körünkből. Tárgyidőszakban elhunyt tagtár­ saink: B A U E R Jenő, M É S Z Á R O S K á r o l y , V I T Á L I S Sándor, S T O L L L o r á n d ,

FRITS

József, W E I N G y ö r g y , D i G L É R I A J á n o s , E R D É L Y I J á n o s , C S E P R E G H Y N É

MEZ-

NERICS

I L O N A , V E N D E L Miklós, G Y U L A I Z o l t á n és D i m i t r i j A N D R U S Z O V kül­

földi tiszteleti tagunk. Emléküket kegyelettel megőrizzük. 1976. évi ( tehát 1976. márciusától 1977. márciusáig) végzett munkánk — az Elnökség 1973. évi határozatában rögzített és következetesen végrehajtott p r o g r a m u n k értelmében — a vízföldtani kérdések k ö z é p p o n t b a állítására irá­ nyult. E z a központi nagyrendezvényekben és területi szakosztályaink mun­ kájában egyaránt megnyilvánult. Társulatunk társrendezőként v e t t részt a M Ä F I által az A I H felkérésére , , A N a g y m e d e n c é k hidrogeológiai v i s z o n y a i " címen szervezett nemzetközi kong­ resszus munkálataiban. A 37 országot képviselő 186 külföldi és 60 hazau résztve­ v ő v e l , méltó külsőségek k ö z ö t t és magas szakmai színvonalon l e b o n y o l ó t o t t rendezvény 76 előadás kitűnő áttekintést nyújtott nemzetközi szinten a problé­ makör helyzetéről, kutatási feladatairól, műszaki-gazdasági kapcsolatairól. A rendezvény nemzetközi visszhangját jellemzi, h o g y az U N E S C O e g y új progra­ m o t kibán ebből kiindulva, a magyar kezdeményezés hatására létrehozni; t o v á b ­ bá, h o g y a Hidrogeológusok Nemzetközi Asszociációja és a Hidrológiai T u d o m á ­ n y o k Nemzetközi Asszociációja összesen 1500 példányban pótrendelést k í v á n feladni a megjelentetendő k ö t e t b ő l a világ minden táján d o l g o z ó tagjainak informálása céljából. E z t k ö v e t ő e n , 1976. szeptemberében rendeztük meg évi vándorgyűlésünket ,,A hidrogeológia aktuális kérdései" témakörben. A kecskeméti Technika H á z á b a n tartott nagyrendezvényünkön mintegy 80 résztvevő előtt 5 össze­ foglaló előadásban hallhattak tagtársaink kitűnő áttekintést, helyzetképet és a feladatok megoldását célzó, konkrét javaslatokat. A vándorgyűlés délutánján és másnapján hagyományainknak megfelelően a r é s z t v e v ő k a kérdésben legtájékozottabb szakértők helyszíni előadásaiban ismerkedtek meg azokkal a legfontosabb eredményekkel, melyeket a hidro­ geológia tudományágazata a közelmúltban hozott létre az ország ipari és i v ó ­ víz ellátása, valamint a geotermikus energia felhasználása terén. A vándorgyűlésen fokozott hangsúlyt kaptak távlati feladataink, melyek vízkészleteink felmérését, utánpótlódását, továbbkutatási lehetőségeink k ö r -

* Elhangzott a MFT 1977. március 23-i közgyűlésén.

1*

250

Földtani

Közlöny

107. kötet, 3 — 4.

füzet

vonalazását, a prognózisok lehetőségét, a felhasználás műszaki-gazdasági kérdéseit emelték ki. A vándorgyűlés egyben azt is célozta, hogy az u t ó b b i két évtizedben vég­ b e m e n t súlypont-áthelyezést korrigálja és a vízföldtani kérdések földtani alapozottságának hangsúlyozásával ismét szakmai érdeklődésünk homlok­ terébe állítsa egyre n ö v e k v ő fontosságú nyersanyagunkat: a vizet. A z Elnökség e helyen is köszönetét fejezi ki a vándorgyűlést előkészítő és a vándorgyűlés munkájában résztvett minden kollégánknak. Jelentős munka folyt a vízföldtan témakörében területi szakosztályaink keretében is: kiemelném a Középdunántúli Területi Szakosztály beszámoló ülését, melyen a bauxitkutatás hidrogeológiai kérdései is fokozott hangsúlyt k a p t a k ; az Északmagyarországi Területi Szakosztály karsztankétját; t o v á b b á három munkabizottság munkáját, amelyek a nagyegyháza-mányi terület bányanyitást megelőző hidrogeológiai problémáival, a déli Bükk karsztvíz feltárási lehetőségeivel, valamint a Gellért-hegy környéki termálforrások met­ róépítéssel kapcsolatos problémáival foglalkoztak. Jelentős szerepet kaptak a vízföldtani kérdések az Északmagyarországi Területi Szakosztály északmagyarországi regionális ankétján, illetve a Dél­ dunántúli- és az Alföldi Területi Szakosztályok közös bajai regionális ankét­ ján is. Engedjék meg, h o g y társulati életünk intenzitását (tudva, h o g y a számok és a statisztika nem minden esetben fedi az érdemi munkát) mégis a j ó közelítő áttekintést nyújtó statisztika bemutatásával és értékelésével kezdjem. Tárgy­ időszakban a nagyrendezvényeken kívül Társulatunk 106 ülést szervezett, melyeken összesen 288 előadás hangzott el. A z u t ó b b i szám azt is jelenti, hogy gyakorlatilag minden munkanapra esett egy, minimálisan az információközlés igényével jelentkező előadás. A területi szakosztályok közül a Déldunántúli Területi Szakosztály 18, az Északmagyarországi Területi Szakosztály 15 előadó ülést szervezett, az Alföldi Területi Szakosztály 8, a Középdunántúli Területi Szakosztály 9 ülésé­ vel szemben. U g y a n a k k o r a Középdunántúli Területi Szakosztály vezet az előadások számában,- 51 előadással és az Alföldi Területi Szakosztály zárja a sort 17 előadással. E z e n adatokban annak célszerűsége mutatkozik, h o g y egy-egy vidéki cent­ r u m b a összehívott előadóülésen (mivel ez az utazásokkal úgyis többnyire egész­ napos elfoglaltságot jelent) hasznosnak látszik t ö b b előadást koncentrálni egy-egy alkalomra. Tematikus szakosztályaink közül legtöbb ülést az Általános Földtani Szak­ osztály tartott (16), legkevesebbet a Gazdaságföldtani Szakosztály (4). A z előadások számában a T u d o m á n y t ö r t é n e t i Szakosztály, majd ezt követően az Általános Földtani Szakosztály vezet 28, illetve 22 előadással. Legkeve­ sebb előadás a Gazdaságföldtani Szakosztályban hangzott el (7). E z utóbbi a kezdeti fellendülés után b i z o n y o s megtorpanásra utal, bár a t ö b b oldalról jelentkező igények ennek ellenkezőjét indokolnák. A sorban n e m kiemelt „ k ö z é p m e z ő n y " , az Agyagásványtani-; ÁsványtaniGeokémiai-; Mérnökgeológiai-Epítésföldtani-; Őslény tan-Rétegtan i Szakosz­ tályok a megszokott színvonalon folytatták eredményes tevékenységüket. Figyelemre méltó, h o g y — a statisztikai adatok alapján — tematikus szak­ osztályaink az említett kivételtől eltekintve szinten tartották e 3 éves ciklus elején megkezdett lendületüket, a területi szakosztályok munkájának inten-

Hámor:

Főtitkári

beszámoló

251

zitása ugyanakkor nagymértékben növekedett. A z elnökség ez u t ó b b i t általá­ nos célkitűzéseinkkel megegyező, hasznos eredményként értékeli és külön k ö ­ szönetét fejezi ki a területi szakosztályok vezetőségeinek és ott dolgozó tag­ társainknak. A z előadások és t é m á k ismeretében a számszerű statisztikán túlmenően a következő tapasztalatokat általánosíthatjuk Társulatunk 1976. évi tevékeny­ ségére : Tartalmi tekintetben: Tevékenységünk fő irányaiban és az egyes előadások témáiban megnyugtató m ó d o n fedi le teljes tudományterületünket, eseten­ ként a határterületi sávon is. A z ismeretközlés és ismeretszerzés állandó igénye — a látogatottságból ítélve — többé-kevésbé egyensúlyban van. Szak­ mai tevékenységünk tükrözi a földtan teljes vertikumát, a geológus szakkör munkájában megtestesülő alapfokú oktatástól az ifjúsági bizottság által patronált középfokú technikumi oktatáson keresztül az egyetemisták és a fiatal pályakezdők kezdeti szárnypróbálgatásáig, nemkülönben az adatköz­ lés, a részlettanulmányok szintjéről a legmagasabb igényű, alaptudományo­ kig is visszaható szintézisek területéig. Megjennek az aktuális, adott időszak­ ban kiemelten fontos kérdések is, melyek közül most csak például emelem ki a rétegtani klasszifikáció revízióját, az új nyersanyagkutatási eredményeket, az új feladatként megjelenő környezet- és természetvédelmi problémákat, v a g y a számítógépes adatfeldolgozás problémáit. Mindezeket méltó történeti keretbe, egy t ö b b generációs fejlődési rendszerbe állítva mutatja be, illetve segíti elő tudománytörténeti szakosztályunk munkája. Elkerülendő a provin­ cializmus fenyegető veszedelmét, az érdeklődők előadásainkon figyelemmel kísérhetik a nemzetközi kutatások újabb eredményeit, a különböző nemzetközi kongresszusok, ankétok, ülések, munkabizottságok tevékenységét és egyegy kérdést összegző eredményeit: egy-egy gyakran tőlünk távoleső terület földtani felépítését. Ehhez kapcsolódóan említem meg, hogy 4 kontinens 15 országának földtani viszonyairól hallgathattak tagtársaink néha egymást is kiegészítő, sokoldalú beszámolókat. Kézenfekvő és általánosítható megállapításként kívánja az Elnökség le­ szögezni, hogy területi szakosztályaink egyre inkább gazdáivá válnak saját működési körzetüknek. N a g y o t léptünk előre e területek szintézisigényű kiértékelése terén a regionális ankétokkal, amelyeknek két típusa alakult ki az idők folyamán. A Déldunántúli Területi Szakosztály mint kezdeményező, (melyhez ezévben már az Alföldi Területi Szakosztály is társult), a regionális földtani anké­ tok során (Tolna , S o m o g y , Baja) egy adott régió földtani problémáit lehető­ leg teljes komplexitásában mutatja b e a helyszínen. Hasonló jellegű a Középdunántúli Területi Szakosztály módszere, amely azonban kötött, Veszprémi székhellyel összegzi területének földtani problémáit, eredményeit, továbbkutatási feladatait, beszámoló ülés jelleggel. Eltérő utat k ö v e t az Északmagyarországi Területi Szakosztály, amely az adott regionális kereten belül témánként tartja ankétjait, pl. Északmagyarország földtani felépítése, Északmagyarország tektonikai viszonyai, Eszakmagyarország karsztvíz-problémái témakörben. Ilyen szempontból mindmáig érezhetően hiányzott a Budapesti Területi Szakosztály, melynek létesítésére éppen ma elfogadandó új alapszabályunk fog lehetőséget nyújtai. Munkánk formai megnyilvánulásai: Lassan hozzászokunk, hogy az intenzív

252

Földtani

Közlöny

107. kötet, 3—4.

füzet

tevékenység természetes velejárója az új formák, új módszerek keresése és megjelenése is. A teljesség igénye nélkül néhány új jelenségre hívnám fel a figyelmet: A Mérnökgeológiai-Építésföldtani Szakosztály munkájában pél­ dául a rendszeresen átgondolt és módszeresen végrehajtott munkahely-látoga­ tások során a jelenlevőknek alkalma nyílik egy-egy műhely, egy-egy alkotói kollektíva munkájának áttekintő megismerésére, lehetőségeinek, módszerei­ nek értékelésére és esetleges átvételére. A szakosztály óriási munkát végez a mérnökgeológia és építésföldtan koncepcionális, szemléleti és módszertani kérdéseinek egységesítése, kimunkálása terén. Munkájuk eredményét jól rep­ rezentálta a szentendrei térkép-ankét, amely egyben felhívta a figyelmet a t o v á b b i egyesített erőfeszítések szükségességére. A szakmai kérdések egyre elmélyültebb, részletekbe menő megvitatását teszi lehetővé az Agyagásványtani Szakosztály munkájában megvalósított új forma, a szakmai szeminárium is. A kaolin-, a smektit-, az illit szeminárium példája bizonyítja ennek a működési formának a létjogosultságát, ahol a hoz­ záértők v a g y érdekeltek szűkebb köre — a mai időhiányos világban legrentábilisabb m ó d o n — vitatja meg, felesleges szófecsérlés nélkül a legaktuálisabb témák t u d o m á n y o s és gyakorlati problémáit. J ó kezdeményezésnek tartjuk egy-egy n a g y o b b kutatóhely bemutatását, melynek u g y a n korábban is voltak kezdeményei a beszámoló ülések rendszeré­ ben, de amelynek indokoltságára éppen az Országos Földtani K u t a t ó - Fúró Vállalat szakmai napjának rendezvénye mutatott rá. A szakmai nap a K ö z é p ­ dunántúli Területi Szakosztály rendezésében kitűnő áttekintést nyújtott a vállalat szakmai tevékenységéről, kutató,; anyagvizsgáló, kiértékelő mun­ kájuk eredményeiről. A jelenlevők ú g y vélem egyhangúan állapíthatták meg, h o g y az ipari kutatás igényli, sőt megköveteli a földtan t u d o m á n y o s igényű művelését,, a bemutatott eredmények pedig egyértelműen bizonyították, h o g y csak jelentős kutatási anyag, k o m o l y ipari háttér birtokában lehet — n e m e g y esetben alaptudományi szintre visszacsatlakoztatható— kutatási eredményeket elérni. E z még akkor is nagy eredmény, ha a napi élet során ezeket a k ö v e t e l m é n y e k e t külső v a g y belső o k o k miatt nem sikerül minden esetben érvényesíteni, bár a szakmai vezetés és a geológuskollektíva az adott lehetőségekhez mérten mindent elkövet ennek érdekében. Kiszélesedett tárgyidőszakban a munkabizottsági rendszer, illetve a munka­ bizottságok munkája is. N é g y munkabizottságunk m ű k ö d ö t t az év folyamán külső megbízásos feladatok megoldásán. Munkájuk eredményessége nem kis mértékben járult hozzá — mint azt a gazdasági beszámolóban látni fogják — Társulatunk anyagi helyzetének stabilizálásához. Ezen konkrét formában megjelenő társadalmi igény hatására az Északmagyarországi Területi Szak­ osztály létrehozta a tűzállóagyag munkabizottságot, az országos elnökség pedig felújítani kívánja a szénkőzettani munkabizottság megelőzőleg csak hamu alatt izott munkakedvét. Örvendetes — (és ebben a M T E S Z iránymutató közgyűlési határozatainak ugyanolyan fontos szerepe van mint a gyakorlati élet követelte igényeknek) —, h o g y tárgyidőszakban nagymértékben fellendült a társegyesületekkel (Magyar Geofizikusok Egyesületével, Hidrológiai Társasággal, Geodéziai és Kartográ­ fiai Egyesülettel, K ö z g a z d a s á g t u d o m á n y i Társulattal, Szilikátipari T u d o ­ m á n y o s Egyesülettel, a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulattal) v a l ó e g y ü t t m ű k ö d é s ; akár határterületi kérdések kimunkálásáról, akár közös p r o b ­ lémák eltérő módszerű megközelítéséről v o l t szó.

Hámor:

Főtitkári

beszámoló

253

Minden eddigi tényszámot felülmúlva, tárgyidőszakban 11 jelentős rendez­ v é n y t b o n y o l í t o t t u n k le az említett társegyesületekkel. E munkában élenjárt az Északmagyarországi- és Déldunántúli Területi Szakosztály 4 — 4, az Ős­ lénytani- és Rétegtani Szakosztály, az Altalános Eöldtani Szakosztály és az A g y a g á s v á n y t a n i Szakosztály egy-egy rendezvénnyel. Problémaként és hiányként említem az Országos Magyar Bányászati és K o h á s z a t i Egyesülettel történő együttműködés jelenlegi sajnálatos hiányát, m e l y n e k szükségességét mindannyian érezzük. A jóakarat v a g y készség egyik oldalról sem hiányzik, de előbbre lépni e téren sajnos nem t u d t u n k . K i s kitérőként engedjék meg megemlítenem, h o g y az O M B K E területén igényként jelent meg Bányageológiai Szakosztály létrehozása. A részletek és a háttér mellőzésével jelentem be, h o g y a kérdést elnökségi szinten egyez­ tettük az illetékesekkel. Kölcsönösen n e m látjuk értelmét párhuzamosság kialakításának és egyben Columbus tojásaként e téren ismertük fel a legszo­ rosabb együttműködés kézenfekvő lehetőségét. K ö z ö s elhatározásunk, h o g y e tárgyban rendezvényeinket a két egyesület közös szervezésében fogjuk a j ö v ő b e n lebonyolítani, melyhez ez alkalommal kérjük összes területi és tema­ tikus szakosztályaink aktív együttműködését. E l ő b b i mondatokkal a problémákra áttérve, néhány nehézségünk megemlí­ tésével folytatnám beszámolónkat. A z éves munka áttekintésekor meg kellett állapítanunk, h o g y bár az A l ­ földi-, Északmagyarországi-, Mérnökgeológiai és Általános Földtani Szakosz­ tályaink szerveztek egy-egy tanulmányútat — ezt kevésnek tartjuk. Szak­ m á n k művelésének igen fontos része a hely és anyagismeret. E g y pillantra sem szabad megfeledkeznünk arról, h o g y léteznek újabb, fiatalabb tagtár­ saink, nemkülönben egy-egy területen új tevékenységet kezdő kollégáink, akiknek az alapokhoz visszanyúló bemutatás, megismertetés rendkívülien n a g y segítséget nyújthat napi munkájukban v a g y t u d o m á n y o s tevékenysé­ gükben. Tisztában v a g y u n k vele, h o g y a tanulmányutak szervezését rendkívüli mértékben nehezítik, sőt gátolják a vállalati kiküldetést nehezítő pénzügyi rendelkezések, az autóbusz és gépkocsi használatot megnyirbáló utasítások, mégis azt kell javasolnunk, h o g y — akár a Társulat részéről vállalt n a g y o b b anyagi terhek mellett is — szorgalmazzuk ezek megvalósulását. U g y a n e z v o n a t k o z i k pályázati rendszerünkre. Bár az Északmagyarországi, Alföldi- és Középdunántúli Területi Szakosztályaink rendszeresen írnak ki pályázatokat és közgyűléseinken rendszeresen kiosztjuk az Ifjúsági Díjat, felül kell vizsgálnunk e pályázati rendszer kiszélesítésének lehetőségeit, a pályázatok általában alacsony számát meghatározó o k o k a t : (melyek közül az egyik, a m a g a m véleménye szerint, elsősorban a pályadíjak szerény mértéke). E pályázatok szükségességét, ösztönző és nevelő hatását, a publikációs kész­ ség fejlesztését úgyhiszem n e m szükséges részletesebben taglalnom. K é t évvel ezelőtti közgyűlésünkön erről az emelvényről drákóinak tűnő szabályokat kellett javasolnunk a külföldi vendégek meghívását csökkentő céllal. Tárgyidőszakban ennek e g y olyan sajnálatos következményéről szá­ m o l h a t o k b e , h o g y ezévben úgyszólván 0-ra csökkent a közös és széleskörű érdeklődésre számot tartható külföldi előadók meghívása. Anélkül, h o g y k a m p á n y t hirdetnék ennek a helyzetnek a javítására, javaslom e kérdésnek e g y soronkövetkező választmányi ülésen történő megvitatását, mivel nem mondhatunk le e rendelkezésünkre álló hatékony eszköz felhasználásáról sem.

254

Földtani

Közlöny

107. kötet, 3 — 4.

füzet

A témakörbe tartozó hiányként említem, h o g y bár elhatároztuk a szomszéd országok egyesületeivel történő intézményes kapcsolatfelvételt, illetőleg a közelmúltban még eredményes kapcsolatok felelevenítését, e tárgyban elő­ rehaladást szintén nem sikerült elérnünk. Engedjék meg, h o g y néhány m o n d a t o s áttekintést nyújtsak az Elnökségi Bizottságok munkájáról is. A l e g n a g y o b b munkavolument az Alapszabály-módosító Bizottság vállalta magára, melynek eredményeit ma a közgyűlés elé terjesztjük. A Társulat Gazdasági Bizottsága elsősorban a külső megbízásos tevékeny­ ség ügyeivel foglalkozott, jelentős segítséget k a p o t t a részben k ö z p o n t i instruk­ ciók alapján létrehozott Ellenőrző Bizottságtól, amely B E N K Ő Ferenc tagtár­ sunk aktív vezetése alatt, jelentős ellenőrző-értékelő tevékenység mellett kidolgozta a külső megbízásos tevékenység lebonyolítását, elszámolását sza­ b á l y o z ó előírásokat, melyeket az Elnökség köszönettel és jóváhagyólag elfo­ gadott. A Nemzetközi Bizottság h a g y o m á n y o s a n j ó munkáját dicséri, hogy közre­ adta a külföldi rendezvények éves tájékoztatóját. A tárgyidőszak takarékos gazdálkodásának (5 fő utaztatása 19.100.-Ft ráfordítással) o k a egyrészt a k ö z p o n t i utazáscsökkentő intézkedésekben kereshető, másrészt viszont remél­ jük, h o g y az i l y m ó d o n akkumulálódott pénzeszközeinket kiemelt jelentőségű nemzetközi rendezvényeken való részvételre, pl. a Kárpát-Balkán Asszociáció kijevi kongresszusára tudjuk fordítani 1977-ben. A Földtani Közlöny Szerkesztő Bizottsága rendszeres tevékenységét bizonyítja, h o g y tárgyidőszakban 5 füzet jelent meg 1975-ről, 2 füzet 1976-ról. Publiká­ ciós tevékenységünk hasznos kiegészítéséül az Elnökség és a választmány elhatározta a Földtani K ö z l ö n y új regiszterkötetének kiadását. Sorrendben utoljára, de jelentőségét tekintve kiemelten említen meg Ifjú­ sági Bizottságunk munkáját. Rendszeres tevékenységét jelenti a középkáderképzés segítése, a továbbképzés előmozdítása, melynek jelentős sikerű ered­ m é n y e v o l t az Agyagásványtani Szakosztály által rendezett „ A g y a g á s v á n y o k vizsgálati módszerei" című bentlakásos siófoki t o v á b b k é p z ő tanfolyam. Jelentős feladatokat vállalnak a közművelődési program megvalósításából aktiváikon keresztül. A z Ifjúsági Bizottság maradandó tartozásaként em­ lítjük a legutóbbi közgyűlésünkön bejelentett igényünket, amely Országos Geológus Baráti Találkozó (ha tetszik geológusbál, juniális, hajókirándulás, v a g y bármi) megrendezésére vonatkozik. Végezetül engedjék meg, h o g y elmúlt évi tevékenységünket a számok tük­ rében is bemutassam. Jelenlegi taglétszámunk 1158 fő, 36 fővel növekedett. Figyelemre méltó, h o g y a budapesti 65 fős csökkenést a vidéki létszámnö­ vekedés 101 fővel ellensúlyozta. Tárgyévi bevételeinket

200 000-Ft állami támogatás, 65 000-Ft tagdíjbevétel, 49 500-Ft jogi tagdíj, 252 000-Ft külső megbízásos tevékenységünkből származó árbevétel akotja. A kifizetések összege 467 000-Ft, maradvány tehát 99 500-Ft. Éves forgalmunk mintegy másfél millió forint v o l t .

Hámor:

Főtitkári

beszámoló

255

Tisztelt K ö z g y ű l é s ! Befejezésül néhány m o n d a t b a n előrevetíteném előttünk álló feladatainkat. A z elnökség ú g y véli, mint történelme során mindeddig, a Társulatnak t o v á b b ­ ra is keresnie kell az adott időszak fő feladataihoz történő kapcsolódás lehe­ tőségeit; a M T E S Z hamarosan soronkövetkező közgyűlésének anyagában is lerögzített társadalmi hasznosság elvét k ö v e t v e . Ú g y véljük, „ A z ország természeti erőforrásainak feltárása és kutatása" címmel összefoglalt tárcaszintű főirány megteremti a t u d o m á n y o s alapozottságú és igényű nyersanyagkutatás lehetőségeit, az állami és társadalmi igényt kielégítő prognózis feladatok pedig időszerűvé és szükségessé teszik távlati nyersanyaglehetőségeink felmérését. E k é t fő feladatnak minden vonzatát, kapcsolatait, részfeladatát átgondolva megállapíthatjuk, h o g y egyik sem nélkülözheti a társadalmi szintű közremű­ ködést, megvitatást, ellenőrzést, feladatvállalást. E fő feladatok mindegyiké­ hez, annak részeihez és az egészhez egyaránt m ó d u n k és lehetőségünk nyílik kapcsolódni és azokat a Társulat sajátos eszközeivel előmozdítani. E felada­ tok cseppet sem jelentik a társulati munka fő irányvonalának megváltozta­ tását, sőt nagymértékben előmozdítanák alapvető gondjaink megoldását. L e h e t ő v é tennék erőink koncentrálását, hosszútávú programjaink kialakí­ tását és az egész szaktársadalom meglevő v a g y rejtett erőtartalékainak fel­ tárását és egyesítését alapvető célok érdekében. K i v á l ó lehetőséget teremtené­ nek a határterületi kérdések más egyesületekkel együttműködésben történő megközelítéséhez v a g y megoldásához, munkánk eredményességéhez. 1977. évi programunk vázát részben már fenti szempontok szerint állítottuk össze a választmány jóváhagyásával. E z e k közül kiemelném Börzsöny-hegységi vándorgyűlésünket, (mint 1977. évi nagyrendezvényünket) a bányageológiai ankétot, a magvizsgálati ankétot, a paleobiogeográfiai ankétot, valamint a „Technológiai fejlődés és a nyers­ a n y a g o k " című t o v á b b k é p z ő tanfolyamunkat. Területi és tematikus szakosztályaink szintén gazdag programmal és a tárgyidőszaki beszámolóban bemutatott új formák fokozott előtérbe állí­ tásával készülnek megfelelni 1977. évi feladataiknak. K é r e m a tisztelt közgyűlést, a főtitkári beszámolót elfogadni szíveskedjék.

Fdlölani

Közlöny,

Bull, of the Hungarian

Geol. Soc. (1977)

107.

266—265

Vendel Miklós emlékezete (1896. X . 8 . - 1 9 7 7 . I I . 7.)

dr. Szádeczky-Kardoss

Elemér

1976. o k t ó b e r 8-a szép őszi napján az ország minden részéről geológusok és b á n y a m é r n ö k ö k érkeztek Sopronba, hogy szeretett mesterük, V E N D E L Miklós 80. születésnapját ünnepeljék. A z ünneplés t u d o m á n y o s ülésben csú­ csosodott, amely a n a g y tudós soproni szülőföldje közel és távolabbi k ö r n y e ­ zete kutatásában elért elévülhetetlen eredményeit összegezte. í g y nemcsak a kutatót, de — önkéntelenül — az egyik legnemesebb emberi magatartás mintaképét is ünnepeltük: az ember és szülőföld magasszintű kapcsol i t i kialakításának, a szülőföld V O L T A I E E és G O E T H E szellemében való m ű v e ­ lésének, megismerés útján való gazdagításának felemelő példáját. Alig fél év telt el azóta és ime most a keserű, még mindig nehezen befogad­ ható t é n y t mérjük fel: az egyik legkiválóbb magyar geológus, a tudást, biz­ tonságot és derűt árasztó bölcs és szilárd V E N D E L Miklós nincs t ö b b é k ö z ö t ­ tünk. E g g y é lett szülőföldjével, amelyet o l y gazdagon ajándékozva szeretett. É l e t m ű v e és sokoldalú szelleme az anyag és tér különleges megbecsülésé­ nek kiapadhatatlan forrásából táplálkozott. A b b ó l a forrásból, amely erőt és

Szádeczky

- К a r d о s s:

Vendel

Miklós

emlékezete

257

lendületet nyújt a geológusnak és bányásznak a F ö l d életadó mélységei, anyagai és szerkezete fáradhatatlan kutatására. V E N D E L Miklós életében ez a forrás egészen a születésig k ö v e t h e t ő . Édes­ apja, V E N D L Aladár a híres Soproni Reáliskolának v o l t tanára, a m e l y a m a g y a r természettudományoknak annyi érdemes kutatót, k ö z t ü k Miklós 1 0 é v v e l idősebb bátyját, a Műegyetem későbbi kiváló professzorát, a kőzet­ tan m i n d h á r o m ágában alapvető kezdeményezéseket és maradandó eredmé­ n y e k e t a d ó tudóst, V E N D L Aladárt ajándékozta. N ő v é r e , V E N D L Mária a N e m z e t i M ú z e u m kitűnő krisztallográfusa v o l t , aki a Debreceni T u d o m á n y ­ e g y e t e m e n az első női magántanár lett, majd az első női rendkívüli nyilvános rendes egyetemi tanársággal tüntették ki. A m a g y a r természettudomány sok más kiválósága is gazdagította V E N D E L Miklós baráti és rokoni körét. Születése évében, 1 8 9 6 - b a n került a család Gyergyóditróról az erdős hegyek­ kel, tavakkal, az évszázados bányászat megragadó emlékeivel körülyett, m ű e m l é k e k b e n gazdag Sopronba. É környezethez járult a reáliskola termé­ s z e t t u d o m á n y o s szelleme. Pályaválasztása tehát aligha lehetett kétséges. D e alig k e z d t e meg a Budapesti T u d o m á n y e g y e t e m e n természetrajz-kémiai tanulmányait, E u r ó p a rejtett feszültségektől terhes földje megrendült. K i t ö r t az első világháború, amely őt is a harctérre szólította. E b b ő l a k e m é n y iskolá­ ban e d z ő d ö t t helytállni t u d ó , fáradságot, későbbi terep- és bányajárásokat jól b í r ó , de az emberi érzéseket is becsülő férfivá. Itt szerette meg a zamatos paraszti humorral átszőtt katonadalokat is, amelyeket szép tenor hangján évtizedek m ú l v a is szívesen felidézett. A h á b o r ú b ó l számos katonai kitüntetéssel visszatérve a Budapesti T u d o ­ m á n y e g y e t e m e n 1 9 2 0 - b a n megszerezte a doktori oklevelet és MATJBITZ Béla professzor tanársegédje, majd adjunktusa lett. M A U E i T Z - n a k Németország­ ban elsajátított p o n t o s krisztallográfiai, valamint kristályoptikai mérésekre és kémiai elemzésekre alapozott európai szintű iskolájában gyorsan ért tudóssá. A kőzettani kutatás központi kérdése akkor a kőzetösszetételnek a kőzet­ a l k o t ó ásványok optikai mérésén és kémiai jellemzésén alapuló exakt megha­ tározása v o l t . A z egyik legfontosabb kőzetalkotó ásványcsalád, a plagioklászf ö l d p á t o k szélső tagjai optikai és kémiai kapcsolatainak minél p o n t o s a b b ismerete különös érdeklődésre tarthatott számot. V E N D E L Miklós egyik első d o l g o z a t á b a n a sajóházai igen tiszta albit mesteri vizsgálatával ennek a kérdésnek megvilágításához járult. K ö z b e n professzora oldalán részt vett a már klasszikusnak számító ditrói nefelinszienit masszívum változatos közetvilágának mikrooptikai-kémiai vizsgálatában is. D e különösen érdekesek voltak ezek az évek az ásványtan számára, amelyet L A U E és B R A G G felfedezései n y o m á n a kristályok atomos szerkezetének meg­ ismerése t a r t o t t izgalomban. V E N D E L Miklós elmélyülten tanulmányozta ezt az új világot is és az egyetemi ásványtani gyakorlatokon és magánbeszél­ getésekben felhívta rá hallgatói figyelmét. E lebilincselő beszélgetések sokunk számára egyetemi tanulmányaink legemlékezetesebb élményei k ö z é tartoznak. A m i k o r azután 1 9 2 3 - b a n mindössze 2 7 éves korában a Selmecről Sopronba települt Bánya-, K o h ó - és Erdőmérnöki Főiskola (későbbi műegyetemi kar) ásvány-földtani tanszékének professzorává nevezték ki, a szülőföldjére vissza­ került tudós ott az ország egyik első kristálykémiai laboratóriumát hozta létre. D e mindinkább felismerte a számára termett legegyénibb feladatot, szülő­ földje változatos ásvány-kőzet és földtana beható kutatását. Ezzel a szülő­ föld szerető gondozása mellett hallgatói gyakorlati oktatásának, földtani

Földtani

258

Közlöny

107. kötet,

3—4.

füzet

térképezési tanulmányaik optimális területi feltételeinek kidolgozását és ugyanakkor a szénhiánnyal küzdő ország szénvagyonának a közeli brennbergi barnakőszénbányászat területén való gyarapításával is szolgálta. Sopron városával m o s t már végleg összeforrt. N a g y tárgyi tudással párosult éles szeme számára Sopron vidéke csak ú g y o n t o t t a az izgalmas problémákat. Felfedezte az addig közönséges szericitpalának tartott sopronvidéki leukofillit-előfordulásokat. K i m u t a t t a , h o g y azok egyik jellemző elegyrésze a ritka, színtelen, vasmentes kloritfajta, a leuchtenbergit. Felismerte ennek a magnéziumban gazdag kőzetnek sajátságos tekto­ nikai szerepét, Mg-metaszomatikus tektonikai vonalakhoz k ö t ö t t jellegét. A leukofillit öveket k é s ő b b végig k ö v e t t e a Keleti A l p o k messze nyugatra elhúzódó területein is. N a g y figyelemmel kísérte a Soproni-hegység hovatar­ tozását az alpi takarórendszeren belül. D e teljességre törekedve fáradhatatlan bejárásokkal térképezte Sopron vidékének üledékes területeit is. Új kövületlelőhelyek felkutatásával, azok anyagainak és őslénytani maradványainak meghatározásával és összehasonlító kőzettani vizsgálatokkal k o m p l e x m ó d o n szintezte a neogén rétegsort. A fer­ tőrákosi kőfejtő híres mészkőbányájában felismerte és mesterien leírta a vé­ k o n y , de rétegtanilag fontos bentonitos riolittufa szintet. A z A l p o k szegélyé­ nek kövületekben szegény kavicsos üledékeiben a kavicsanyag beható tanul­ mányozásával és a szomszédos ausztriai területek rokon üledékeivel való pár­ huzamosítás útján tisztázta ezek eredetét, kapcsolatait és képződési sorrend­ jét. E vizsgálatainak közvetlen gyakorlati jelentősége v o l t az utolsó fénykorát élő brennbergi barnakőszénbányászat új szénmezői felkutatásában és az ország akkor legmélyebb aknájának telepítésében. Kutatásai k ö z b e n gyakran volt szüksége az üledékes kőzetek és a leukofil­ lit gyakorlati hasznosítása és ipari termeivényeinek szemnagyság szerinti össze­ tétele meghatározására. A Sven Odén módszer módosításával kifejlesztett tehát e g y j o b b a n használható új eljárást a diszperzitásfok meghatározására. D e tanári működése során mindinkább érezte egy korszerű mikroszkópos kristály optikai, majd e g y é b kőzetvizsgálatok módszertanát ismertető mű hiányát. Számos mérőmódszer kipróbálása alapján kidolgozta tehát a 30-as é v e k első felében a K ő z e t - , Szén- és Ércmeghatározó módszerek c. 1936ban megjelent munkáját. E z t a k ö n y v é t azután számos t o v á b b i újabb mód­ szerrel kiegészítve 1959-ben megjelent hatalmas 750 oldalas m ű v é fejlesztette. Alig v a n ma Magyarországon geológus, akinek munkaasztaláról ez az okta­ tást és önálló kutatást egyaránt szolgáló rendkívül alapos k ö n y v hiányozna. Sokoldalú szellemét nemsokára egy egészen más kérdés, a belső-kárpáti vulkánkoszorú kőzeteinek kémizmusa és ércesedése közti kapcsolat problémája is foglalkoztatta. Beható számításokkal megalapozva kimutatta, h o g y a kár­ páti vulkánkoszorúban az A u - A g - P b - Z n ércesedés optimálisan 63 — 72 súly­ százalék S i 0 - t a r t a l o m m a l , a Kordillerák Rosita Hills csoportjában pedig 65,4 % S i 0 - t a r t a l o m m a l jellemzett effuzív kőzetek területén jelenik meg. H a s o n l ó k é p p néhány e g y é b érctípusra is meghatározta az „ a n y a k ő z e t e k " optimális S i 0 - t a r t a l m á t . K é s ő b b rámutatott, h o g y az ércesedés a főkőzet nyomelemes kémizmusától is függhet, amennyiben egy adott ércalkotó elem leginkább akkor dúsulhat fel önálló ércteleppé, ha azt az elemet előzőleg nem fogja le, n e m szűri ki egy hozzá hasonló ionrádiuszú főelem. í g y az ónércesedés leginkább a hasonló rádiuszú Mg-ban és F e - b a n szegény magmás kőzetekkel kapcsolatosan jele2

2

2

3

Szádeczky-Kardoss:

Vendel

Miklós

emlékezete

259

nik meg. A z aranyércesedés számára pedig kedvezőtlen az aranyhoz hasonló rádiuszú káliumkőzetek, de kedvező az Na-földpátokban gazdag kőzetek környezete. Ennek az elgondolásnak realitását az is mutatja, h o g y egymástól függetlenül hasonló eredményhez jutott ugyanabban az időben (1948 — 49) egy másik neves érckutató, a kanadai S U L L I V A N is. V E N D E L Miklós professzor e kérdéssel kapcsolatban bevezette az elemek helyettesítési valószínűségének indexét is, amellyel az ionrádiszon kívül az ionizációs feszültség és az elektronegativitási értéket is tekintetbe vette. A legutóbbi években (1973 — 74) alapos tanulmányt szentelt az iniciális ofiolitos, ill. platóbazaltos magmatizmusnak is, amelynek modelljét és válto­ zatos kőzetfajtáit az izosztázia, a hőfluxus, t o v á b b á a tenziós tektonika és a transzvaporizációs hatások alapján vezette le. N e m kíséreljük meg hatalmas munkásságának egyéb gyümölcseit is felso­ rakoztatni, csak arra emlékeztetünk még, mily nagy várakozással néztünk ércteleptani monográfiájának megjelenése elé, amelynek befejezésében meg­ akadályozta a halál. V E N D E L Miklós nagyszabású és sokoldalú munkáját általános bel- és kül­ földi elismerés kísérte. 1923-tól főiskolai, ill. 1934-től 1960-ig tanszékvezető egyetemi tanár és közben az egykori József N á d o r Műszaki és Gazdaságtudo­ mányi E g y e t e m Bánya-, K o h ó - és Erdőmérnöki kar dékánja is volt. K é s ő b b megtartva soproni székhelyét a Nehézipari Minisztérium és a Bányászati Kutatóintézet munkatársaként m ű k ö d ö t t . A z MTA-nak 1933-ban levelező, majd 1943-ban rendes tagja lett. 1951-ben k a p o t t Kossuth-díjat és a Szocia­ lista Munkáért Érdemérmet, 1952-ben a Felsőoktatás kiváló dolgozója címmel, 1953-ban a Munka É r d e m r e n d arany fokozatával, 1969-ben a Bányászat K i v á l ó dolgozója címmel, 1970-ben a Felszabadulási jubileumi emlékéremmel, 1971-ben a Nehézipari K i v á l ó dolgozója és a soproni P r o TJrbe éremmel tün­ tették ki. 1966-ban megkapta a Bányászati Egyesület Mikovinyi, majd Z o r k ó czy és 1971-ben Z s i g m o n d y emlékérmét. A Hidrológiai Társaság tiszteleti tagjává választotta. Díszelnöke lett a M T E S Z Soproni Csoportjának és egyik utolsó megtiszteltetésként 1976 óta a Nehézipari Műszaki E g y e t e m tisztelet­ beli doktora. A Bécsi Földtani Társulatnak 1958 óta tiszteleti tagja. A z Öster­ reichische Mineralogische Gesellschaft 1976. januárjában választotta tiszteleti tagjává. Társulatunknak 1919 óta tagja, 1923 —24-ben első titkára, majd választ­ mányi, 1966 óta tiszteleti tagja. A társulat 1950 -ben a Szabó József emlék­ éremmel is kitüntette. Már nem érhette meg egyik legszebb kitüntetését, azt h o g y „ É r d e m e i n e k elismeréséül néhai dr. V E N D E L Miklós Kossuth-díjas akadémikusnak Sopron Város Tanácsa 8 (1977.) I I . 22./VT. sz. határozatával Sopron város díszpol­ gára címet a d o m á n y o z t a . " Még 1927-ben feleségül vette kedves tanítványát, L O B . Erzsébetet, akivel fél századon át élt boldog és két kitűnő gyermekkel megáldott házasságban. V E N D E L Miklósban együttesen jelentek meg a leghatékonyabb t u d o m á n y o s erények. Invenció, kritikai szemlélet, fáradhatatlan, nehézségektől vissza nem riadó átütő kutatói erő, rendkívüli szakmai műveltség, az irodalom állandó tekintetbe vétele és mindezek mellett a szerénység szerencsésen egye­ sültek benne. L á t v a a természeti tényezők sokféleségét megértette a szem­ p o n t o k és felfogások sokféleségének indokait. Szívesen meghallgatta a külön­ böző típusú kutatók gyakran egymással ellentétesnek tűnő eredményeit.

Földtani

260

Közlöny

107. kötet, 3 — 4.

füzet

F i g y e l t a z o k n a k a k u t a t ó k n a k eredményeire is, akik az ö v é t ő l némileg eltérő alapállással

az i d ő t é n y e z ő t , a v á l t o z á s t , a jelenségek dinamikáját

helyezték

előtérbe. Nem

t ö r e k e d e t t h ó n a p o k i g t a r t ó t á v o l i utakra, l e g j o b b a n szülőföldjét,

ott­

h o n á t és m u n k a h e l y é t szerette. Az

eredményes munka

biztonsága

is n ö v e l t e e r e d e n d ő e n bölcs

k e d v e s , megértő és m á s o k nézeteit, érzéseit t e k i n t e t b e venni t u d ó

derűjét, magatar­

tását. S z á m o m r a , e g y k o r i első k i n e v e z e t t tanársegédje számára n e m c s a k az a jóakarat

feledhetetlen, amellyel k e z d ő t u d o m á n y o s lépéseimet t á m o g a t t a ,

de az a szerető g o n d o s k o d á s is, a m e l y b e n e g y hosszantartó betegség alkalmá­ val

részesített.

V E N D E L Miklós életeleme a szeretet és a m u n k a v o l t , aminek e g y ü t t e s e az e m b e r t e m b e r r é , az e g y é n t az emberiség nélkülözhetetlen t a g j á v á és m a r a d a n d ó értékké emeli.

VENDEL MIKLÓS TUDOMÁNYOS

DOLGOZATAI

1. 2. 3. 4. 5.

A m f i b o l i t o k a Déli K á r p á t o k b ó l . — Bölcsészdoktori értekezés. Budapets, 1 9 2 0 . Biotitos dacittufa Kistétényről. — Földtani K ö z l ö n y . 1 9 2 0 . 50. p p . 3 4 — 3 8 . Biotitdazittuff v o n Kistétény. — Földtani K ö z l ö n y . 1 9 2 0 . 50. p p . 1 1 9 — 1 2 3 . Magyarország kőzettani térképe a Kogutowitz-zsebatlaszban. Amfibolitok a Déli Kárpátokból. — Mat. Term. T u d . Ért. 1 9 2 1 . p p . 2 0 7 — 2 1 9 ( V E N D L Aladárral együtt) 6 . A d a t o k a p l a g i o k l á s z o k m e g h a t á r o z á s á h o z . — Mat.- T e r m . T u d . É r t . 1 9 2 1 . p p . 2 2 0 — 2 2 9 . ( V E N D L Aladárral együtt) 7. Ü b e r A m p h i b o l i t e a u s d e n S ü d k a r p a t h e n . — Z e n t r a l b l . f. M i n . G e o l . u . P a l . Stutt­ gart, 1 9 2 2 . p p . 3 — 1 1 . ( V E N D L Aladárral együtt) 8. A d a t o k a z a l b i t o k o p t i k a i v i s z o n y a i n a k i s m e r e t é h e z . — M a t . T e r m . T u d . É r t . 1 9 2 2 . 34. p p . 1 6 4 — 1 7 3 . 9 . B e i t r ä g e z u r K e n n t n i s d e r o p t i s c h e n D a t e n d e r A l b i t e . — Z e n t r a l b l . f. M i n . G e o l . u. P a l . Stuttgart, 1 9 2 2 . p p . 9 7 — 1 0 6 . 1 0 . A végardói Somlyó-hegy rhyolitjának földpátja. — Mat. Term. Tud. É r t . 1 9 2 2 . 34. p p . 1 7 4 — 1 7 7 . 1 1 . A d a t o k a d i t r ó i s z i e n i t m a s s z í v u m abisszikus k ő z e t e i n e k ismeretéhez. — M a t . T e r m , tud. É r t . 1 9 2 3 . p p . 2 7 2 — 3 1 3 . (MAUKITZ Bélával együtt) 1 2 . A d i t r ó i szienit ú j a b b t í p u s a i . — M a t . T e r m . T u d . É r t . 1 9 2 3 . p p . 9 9 — 1 1 3 . ( M A Ü B I T Z B é l á v a l és H . . F . H A B W O O D - d a l e g y ü t t ) 13. T h e c h e m i c a l c o m p o s i t i o n a n d o p t i c a l p r o p e r t i e s o f a b a s a l t i c h o r n b l e n d e f r o m H u n g a r y . — Min. Magazin, L o n d o n . 1 9 2 4 . 20. p p . 2 3 7 — 2 4 0 . 1 4 . A d a t o k a b a z a l t o s a m f i b ó l o k k é m i a i és o p t i k a i v i s z o n y a i h o z . — M a t . T e r m . T u d . Ért. 1 9 2 5 . 41. p p . 199 — 2 0 4 . 1 5 . B e i t r a g z u r B e s t i m m u n g d e r P l a g i o k l a s e . — Z e n t r a l b l . f. M i n . G e o l . u . P a l . S t u t t ­ gart. 1 9 2 5 . p p . 1 7 7 — 1 8 2 . ( V E N D L Aladárral együtt) 1 6 . A d i t r ó i szienit t o v á b b i p e t r o k é m i a i v i z s g á l a t a . — M a t . T e r m . T u d . É r t . 1 9 2 5 . 4 1 . p p . 6 1 — 7 4 . ( M A U B J T Z B é l á v a l és H . F . H A B W O O D - d a l e g y ü t t ) 1 7 . Neuere Syenittypen v o n D i t r ó in Siebenbürgen. — Mat. Naturwiss. Ber. aus U n ­ g a r n . 1 9 2 6 . 3 3 . p p . 6 5 — 8 1 . ( M A U R I T Z B é l á v a l és H . F . H A B W O O D - d a l e g y ü t t ) 1 8 . W e i t e r e petrographische Untersuchungen des Syenits v o n Ditró. — M a t . Natur­ w i s s . B e r . a u s U n g a r n . 1 9 2 6 . 33. p p . 8 2 — 9 5 . ( M A U K I T Z B é l á v a l és H . F . H A E W O O D dal együtt) .19. B e i t r ä g e z u r K e n n t n i s d e r a b y s s i s c h e n Gesteine d e s S y e n i t s t o c k e s v o n D i t r ó . — M a t . N a t u r w i s s . B e r . a u s U n g a r n . 1 9 2 6 — 1 9 2 7 . 34. p p . 1 0 8 — 1 5 8 . ( M A U B J T Z B é l á ­ val e g y ü t t ) 2 0 . Télérkőzetek a ditrói nefelinszienitmasszívumból. — M a t . Term. T u d . É r t . 1 9 2 6 . 43.

pp.

215-242.

2 1 . G e o l o g i s c h e Ü b e r s i c h t d e r U m g e b u n g S o p r o n s . — Z u s a m m e n g e s t e l l t für d i e I n f o r ­ m a t i o n s r e i s e d e s I I I . K o m i t e e s d e r I n t e r n a t i o n a l e n B o d e n k u n d l i c h e n Gesellschaft, 1926. p p . 1 — 7.

Szádeczky-Kardoss:

Vendel

Miklós

emlékezete

261

2 2 . D a t e n z u r F r a g e d e r m a g m a t i s c h e n D i f f e r e n t i a t i o n in N e f e l i n s y e n i t m a s s i v v o n D i t r ó . — Z e n t r a l b l . f. M i n . G e o l . u. P a l . 1 9 2 7 . p p . 2 0 5 - 2 1 0 . 2 3 . A d a t o k az e g y o p t i k a i t e n g e l y ű á s v á n y o k v é k o n y c s i s z o l a t b a n v a l ó o r i e n t á c i ó j á n a k s a vékonycsiszolat vastagságának közelítő meghatározásához. — Mat. T e r m . T u d . Ért.

1927.

44.

pp.

469-500.

2 4 . D a t e n z u r a n g e n ä h e r t e n B e s t i m m u n g der Orientierung u n d der D i c k e o p t i s c h ein­ a c h s i g e r M i n e r a l i e n i n D ü n n s c h l i f f e n . — Z e n t r a l b l . f. M i n . G e o l . u . P a l . 1 9 2 7 . p p . 283—

287.

2 5 . B e m e r k u n g z u m e i n e r A b h a n d l u n g „ D a t e n zur a n g e n ä h e r t e n B e s t i m m u n g der O r i e n t i e r u n g u n d d e r D i c k e o p t i s c h einachsiger Mineralien in D ü n n s c h l i f f e n " . — Z e n t r a l b l . f. M i n . G e o l . u . P a l . 1 9 2 8 . p p . 2 7 2 . 2 6 . D i e G e o l o g i e d e r U m g e b u n g v o n S o p r o n . I . T e i l . D i e kristallinen Schiefer. — B á n y a m é r n ö k i és E r d ő m é r n ö k i F ő i s k o l a B á n y á s z a t i és K o h á s z a t i O s z t á l y á n a k K ö z ­ leményei. 1 9 2 9 . p p . 2 2 5 — 2 9 1 . 2 7 . Ü b e r die E x i s t e n z d e s stabilen E l e m e n t s Z = 8 4 . — B á n y a m é r n ö k i és E r d ő m é r n ö k i F ő i s k o l a B á n y á s z a t i és K o h á s z a t i O s z t á l y á n a k K ö z l e m é n y e i . 1 9 3 0 . p p . 3 1 3 — 3 3 3 . (PROSZT Jánossal együtt) 2 8 . B e i t r ä g e z u r K e n n t n i s der L e u k o p h y l l i t e . — B á n y a m é r n ö k i és E r d ő m é r n ö k i F ő ­ i s k o l a B á n y á s z a t i és K o h á s z a t i O s z t á l y á n a k K ö z l e m é n y e i . 1 9 3 0 . p p . 3 6 6 — 3 7 3 . ( R O M W A I T E B Alfréddal együtt) 2 9 . S o p r o n k ö r n y é k é n e k g e o l ó g i á j a . I I . rész. A n e o g é n és a n e g y e d k o r ü l e d é k e i . — E r d é s z e t i K í s é r l e t e k . 1 9 3 0 . 32. p p . 1 - 7 4 és 2 6 7 - 3 5 4 . 3 0 . D i e G e o l o g i e der U m g e b u n g v o n S o p r o n . I I . T e i l . D i e S e d i m e n t g e s t e i n e d e s N e o g e n u n d des Q u a r t ä r . — E r d é s z e t i K í s é r l e t e k . 1 9 3 0 . 32. p p . 1 5 7 — 2 3 6 és 256-437.

3 1 . E i n e V o r r i c h t u n g z u r S c h l ä m m a n a l y s e kleiner S u b s t a n z m e n g e n . — B á n y a m é r n ö k i és E r d ő m é r n ö k i F ő i s k o l a B á n y á s z a t i és K o h á s z a t i O s z t á l y á n a k K ö z l e m é n y e i . 1 9 3 3 . 4.

pp.

14—19.

3 2 . E l ő z e t e s k ö z l e m é n y a K e l e t i A l p o k északkeleti r é s z é b e n e l ő f o r d u l ó leukofillitek s z á r m a z á s á r ó l . V o r l ä u f i g e r B e r i c h t ü b e r die Genesis der L e u k o p h y l l i t e i m n o r d ­ ö s t l i c h e n T e i l e der O s t a l p e n . — F ö l d t a n i K ö z l ö n y . 1 9 3 3 . 63. p p . 5 7 — 6 2 . 3 3 . D a t e n z u r G e o l o g i e v o n B r e n n b e r g u n d S o p r o n . M i t b e s o n d e r e r R ü c k s i c h t a u f die T e k t o n i k v o n B r e n n b e r g . — B á n y a m é r n ö k i és E r d ő m é m ö k i F ő i s k o l a B á n y á s z a ­ t i és K o h á s z a t i O s z t á l y á n a k K ö z l e m é n y e i . M i t t . d. B e r g , u n d H ü t t e n m ä n n . A b t . a n d e r k g l . u n g . H o c h s c h u l e f. B e r g - u . F o r s t w e s e n z u S o p r o n . 1 9 3 3 . 5. p p . 3 8 6 — 412.

3 4 . E g y új i s z a p o l ó k é s z ü l é k . — M a t . T e r m . T u d . É r t . 1 9 3 4 . 5 1 . p p . 3 3 5 — 3 7 7 . 3 5 . A z új i s z a p o l ó k é s z ü l é k k e l v a l ó g y a k o r l a t i analízis. — M a t . T e r m . T u d . É r t . 1 9 3 4 . 51.

pp.

378—401.

3 6 . Ö s s z e h a s o n l í t ó e l e m z é s e k a z új i s z a p o l ó k é s z ü l é k k e l . — M a t . T e r m . T u d . É r t . 1 9 3 4 . 51. p p . 4 0 3 — 4 2 3 . ( S Z Á D E C Z K Y - K A B D O S S E l e m é r r e l e g y ü t t ) 3 7 . Ü b e r d i e s o g e n a n n t e n g r u n d s ä t z l i c h e n F e h l e r der m e c h a n i s c h e n A n a l y s e n a c h d e m O d e n ' s c h e n P r i n z i p . — K o l l o i d Z e i t s c h r i f t . 1 9 3 4 . 67. p p . 2 2 9 — 2 3 3 . ( S Z Á D E C Z K Y K A B D O S S Elemérrel együtt) 3 8 . D i e G e o l o g i e der U m g e b u n g v o n S o p r o n . — G e o l o g i s c h e r F ü h r e r für d i e Studien­ reise des A r b e i t s a u s s c h u s s e s d e s I n t e r n a t i o n a l e n V e r b a n d e s forstlicher F o r s c h u n g s ­ anstalten i m Jahre 1 9 3 4 . p p . 1 — 34. 3 9 . K u r z e Z u s a m m e n f a s s u n g d e r G e o l o g i e des B a l a t o n s e e s . M i t b e s o n d e r e r R ü c k s i c h t a u f d a s B a l a t o n h o c h l a n d . — G e o l o g i s c h e r F ü h r e r für die Studienreise des A r b e i t s ­ a u s s c h u s s e s der I n t e r n a t i o n a l e n V e r b a n d e s F o r s t l i c h e r F o r s c h u n g s a n s t a l t e n im Jahre 1934. pp. 1 — 7. 4 0 . V o r l ä u f i g e M i t t e i l u n g e n ü b e r die v o l u m e n p r o z e n t u e l l e M e n g e n b e s t i m m u n g e n v o n M i n e r a l k o m p o n e n t e n m i t t e l s M e s s u n g des v o m A n s c h l i f f reflektierten L i c h t e s . — J ó z s e f N á d o r M ű s z a k i és G a z d a s á g t u d o m á n y i E g y e t e m B á n y a - és K o h ó m é r n ö k i Osztályának Közleményei, Sopron. 1934. p p . 2 8 5 — 288. 4 1 . K ő z e t - , szén- és é r c m e g h a t á r o z ó m ó d s z e r e k . — S o p r o n , 1 9 3 3 . p p . 1 — 3 6 7 . 4 2 . D i e E r m i t t l u n g der K o r n u n g s k u r v e aus S c h l e u d e r v e r s u c h e n . — K o l l o i d Z e i t s c h r i f t . 1 9 3 5 . 72. H . 1 . p p . 1 — 3 . ( R O M W A L T E E , A l f r é d d a l e g y ü t t ) 4 3 . S o p r o n v á r o s f ö l d j é n e k f ö l d t a n i felépítése. — D r . H E I M L E B K á r o l y : S o p r o n t o p o g ­ ráfiája c . m ű b e n . 1 9 3 5 . p p . 1 8 — 2 5 . 4 4 . Ü b e r eine n e u e A n w e n d u n g s m ö g l i c h k e i t der Z e n t r i f u g e . — J ó z s e f N á d o r M ű s z a k i és G a z d a s á g t u d o m á n y i E g y e t e m B á n y a - és K o h ó m é r n ö k i O s z t á l y á n a k K ö z l e m é ­ n y e i . 1 9 3 5 . 7. p p . 5 2 — 5 3 . " ( R O M W A L T E R A l f r é d d a l e g y ü t t )

262

Földtani

Közlöny

107. kötet, 3 — 4.

füzet

4 5 . Eine einfache Schlämmwaage m i t Handbetätigung u n d automatischer Registrie­ r u n g . — N e u e s J a h r b u c h f. M i n . G e o l . u . P a l . B e i l . B a n d . 7 1 . A b t . A . S. 1 9 3 6 . p p . 5 2 4 — 5 5 2 . (ROMWALTER. Alfréddal együtt) 4 6 . Geologischer Führer der Versuchsflächen Ortástető u n d Csányik des k. ung. Forst­ amtes v o n Bányabükk. — I X . Kongress des Internationalen Verbandes Forstlicher Forschungsanstalten, Ungarn. 1 9 3 6 . p p . 1 — 2. 4 7 . Geologischer A u f b a u der U m g e b u n g v o n S o p r o n u n d geologischer Führer in den W a l d u n g e n d e r k . F r e i s t a d t S o p r o n . — I X . K o n g r e s s des I n t e r n a t i o n a l e n V e r b a n d e s Forstlicher Forschungsanstalten, Ungarn. 1 9 3 6 . p p . 1 — 1 3 . 4 8 . G e o l o g i s c h e r F ü h r e r d u r c h d i e V e r s u c h s f l ä c h e d e s „ H a l u s k á s " W a l d t e i l e s d e r natio­ n a l e n K u l t u r s t i f t u n g P á r á d . — I X . K o n g r e s s d e s I n t e r n a t i o n a l e n V e r b a n d e s Forst­ licher F o r s c h u n g s a n s t a l t e n , U n g a r n . 1 9 3 6 . p p . 1 — 7 . 4 9 . Geologischer Führer der Versuchsfläche in d e m W a l d e der k. Freistadt Pécs — . I X . Kongress des Internationalen Verbandes Forstlicher Forschungsanstalten, U n g a r n . 1 9 3 6 . p p . 1 — 7. 5 0 . Geologischer Führer i m Erzherzog Joseph-Arboretum zu Gödöllő. — I X . Kongress des I n t e r n a t i o n a l e n V e r b a n d e s F o r s t l i c h e r F o r s c h u n g s a n s t a l t e n , U n g a r n . 1 9 3 6 . pp. 1 - 2 . 5 1 . K u r z e Zusammenfassung der Geologie der U m g e b u n g des Balatonsees, m i t beson­ derer R ü c k s i c h t a u f d a s B a l a t o n h o c h l a n d u n d a u f d i e forstlichen V e r s u c h s f l ä c h e n bei F a r k a s g y e p ü . — I X . K o n g r e s s d e s I n t e r n a t i o n a l e n V e r b a n d e s F o r s t l i c h e r F o r sehungsanstalten, Ungarn. 1 9 3 6 . p p . 1 — 5 . 5 2 . Geologischer Führer i m Guther W a l d e s des k. u n g . Forstamtes v o n Guth. — I X . Kongress dös Internationalen Verbandes Forstlicher Forschungsanstalten, Ungarn. 1 9 3 6 . p p . 1. 5 3 . E g y soproni római k e m e n c e b o l t o z a t téglájának kőzettani vizsgálata. — Soproni Szemle.

1 9 3 7 . 50. p p .

229-244. T

5 4 . N e u e r e D a t e n z u r K e n n t n i s d e r W alkerde ( B e n t o n i t e s ) v o n T é t é n y . — J ó z s e f N á ­ d o r M ű s z a k i és G a z d a s á g t u d o m á n y i E g y e t e m B á n y a - és K o h ó m é r n ö k i Osztályá­ nak

Közleményei.

1 9 3 7 . 9. p p .

320—326.

5 5 . Ü b e r die geologischen Verhältnissen der U m g e b u n g v o n Nézsa. — József Nádor M ű s z a k i és G a z d a s á g t u d o m á n y i E g y e t e m B á n y a - és K o h ó m é r n ö k i O s z t á l y á n a k Közleményei.

1 9 3 7 . 9. p p .

327-372.

5 6 . A S o p r o n k ö r n y é k é n e l ő f o r d u l ó l e u k o p h y l l i t értékesítési ü g y é b e n e l v é g z e t t vizsgá­ l a t o k . — S z é c h e n y i T u d o m á n y o s Társaság jelentése. 1 9 3 7 . p p . 1 — 3 . 5 7 . B e n t o n i t ( k a l l ó f ö l d ) a f e r t ő r á k o s i l a j t a m é s z k ő b e n . B e n t o n i t ( W a l k e r d e ) aus d e m L e i t h a k a l k s t e i n v o n F e r t ő r á k o s u n w e i t S o p r o n s . — F ö l d t a n i K ö z l ö n y . 1 9 3 8 . 68. p p . 89-102.

5 8 . U j a b b a d a t o k a tétényi kallóföld (bentonit) ismeretéhez. — M a t . Term. T u d . É r t . 1938.

57.

pp.

1108-1115.

5 9 . Die technisch wichtigen Mineralschätze Ungarns m i t A u s n a h m e der K o h l e n undE r d ö l e v o r u n d n a c h d e m Z u s a m m e n b r u c h . — J ó z s e f N á d o r M ű s z a k i és Gazdaság­ t u d o m á n y i E g y e t e m B á n y a m é r n ö k i és K o h ó m é r n ö k i O s z t á l y á n a k K ö z l e m é n y e i . 1938. pp.

105-304.

6 0 . Die technisch wichtigen Mineralschätze Ungarns m i t A u s n a h m e der K o h l e n und Erdöle v o r u n d nach d e m Zusammenbruch. — Sopron, 1939. p p . 1 — 2 3 2 . 6 1 . B e n t o n i t (kallóföld) a fertőrákosi lajtamészkőből. — M a t . T e r m . T u d . É r t . 1 9 3 9 . 58. p p . 7 6 — 8 9 . 6 2 . E i n L e u k o p h y l l i t aus d e n H o h e n T a u e r n u n d einiges ü b e r d i e L e u k o p h y i l l i t f r a g e . ( E i n e v o r l ä u f i g e M i t t e i l u n g . ) — J ó z s e f N á d o r M ű s z a k i és G a z d a s á g t u d o m á n y i E g y e ­ t e m B á n y a - és K o h ó m é r n ö k i O s z t á l y á n a k K ö z l e m é n y e i . 1 9 3 9 . p p . 3 1 — 3 7 . 6 3 . F ö l d t a n i i d ő m é r é s . — D é k á n i s z é k f o g l a l ó . J ó z s e f N á d o r M ű s z a k i és G a z d a s á g t u d o m á ­ nyi E g y e t e m 1 9 3 7 / 3 8 . tanévi É v k ö n y v e . 1 9 3 9 . p p . 4 7 — 6 0 . 6 4 . A m a g y a r ércbányászat. — A Magyar Ipar c. műben. 1 9 4 1 . p p . 1 5 9 — 1 7 4 . (TÁRCZYHORNOCH Antallal együtt) 6 5 . E l e k t r o m o s triászvízkutatás D o r o g o n . — Hidrológiai K ö z l ö n y . 1 9 4 1 . 21. p p . 5 9 — 6 6 . 6 6 . E l e k t r i s c h e T r i a s w a s s e r s c h ü r f u n g in D o r o g . — J ó z s e f N á d o r M ű s z a k i és Gazda­ s á g t u d o m á n y i E g y e t e m B á n y a - és K o h ó m é r n ö k i O s z t á l y á n a k K ö z l e m é n y e i . 1 9 4 1 . 13.

pp.

38—45.

6 7 . Z u r Frage der Projektion v o n Korngröesenanalvsen. — Tschermak's Min. u. Petr. Mitt.

1 9 4 2 . 53. p p .

253-263.

.

6 8 . S z e m c s e n a g y s á g - e l e m z é s e k grafikus á b r á z o l á s á r ó l . — M a t . T e r m . T u d . É r t . 1 9 4 2 . 61.

pp.

249-257.

Szádeczky-Kardoss:

Vendel

Miklós

emlékezete

263

69. A n a g y b á n y a v i d é k i é r c b á n y á s z a t t e l e p t a n a . — A M é r n . T o v á b b k é p z ő I n t é z e t K i ­ a d v á n y a . 1942. 13. p p . 1 — 12. 70. O p l i s c h e U n t e r s u c h u n g e n eines N o n t r o n i t s v o n P a s s a u . — A m . kir J ó z s e f N á d o r M ű s z a k i és G a z d a s á g t u d o m á n y i E g y e t e m B á n y a - és K o h ó m é r n ö k i O s z t á l y á n a k K ö z l e m é n y e i . 1942. 14. p p . 1 - 3 . 71. A k ő z e t e k ü v e g t a r t a l m á n a k k v a n t i t a t í v m é r é s é r ő l . — A z M T A Mai.. T e r m . T u d . É r t . 1943. 62. p p . 2 4 9 — 2 6 7 . 72. Ü b e r die B e s t i m m u n g des Glasgehaltes der Gesteine. — T s c h e r m a k ' s M i n . u. P e t r . M i t t . 1943. 55. p p . 1 9 3 - 2 1 0 . 73. E i n Verfahren zur B e s t i m m u n g der L i c h t b r e c h u n g silikatischer T o n m i n e r a l e v o m M o n t m o r i l l o n i t - N o n t r o n i t t y p . — J ó z s e f N á d o r M ű s z a k i és G a z d a s á g t u d o m á n y i E g y e t e m B á n y a - é s K o h ó m é r n ö k i O s z t á l y á n a k K ö z l e m é n y e i . 1943. 15. p p . 330 — 343. 74. Ü b e r die R o l l e des H y d r o n i u m i o n s in d e n Sorp'tionsverhältnissen silikatischer T o n e . — J ó z s e f N á d o r M ű s z a k i és G a z d a s á g t u d o m á n y i E g y e t e m B á n y a - és K o h ó ­ m é r n ö k i O s z t á l y á n a k K ö z l e m é n y e i . 1934. 15. p p . 3 4 4 — 354. 75. Z u r B e s t i m m u n g der L i c h t b r e c h u n g silikatischer T o n m i n e r a l e . — C h e m i e der E r d e . 1945. p p . 3 2 5 - 3 7 0 . 76. S o p r o n . — F ö l d t a n i É r t e s í t ő . 1947. 12. p p . 4 — 1 5 . 77. E i n i g e s über das E i n t a u s c h v e r m ö g e n des H y d r o n i u m s in silikatischen T o n m i n e r a ­ len und ü b e r die H y d r a t i o n desselben. — A J ó z s e f N á d o r M ű s z a k i és G a z d a s á g t u ­ d o m á n y i E g y e t e m B á n y a - és K o h ó m é r n ö k i O s z t á l y á n a k K ö z i e m é n v e i . 1947. 16. pp. 320—323. 78. S t u d i e n aus der j u n g e n k a r p a t h i s c h e n M e t a l l p r o v i n z . I. T e i l . — A J ó z s e f N á d o r M ű s z a k i és G a z d a s á g t u d o m á n y i E g y e t e m B á n y a - és K o h ó m é r n ö k i O s z t á l y á n a k K ö z l e m é n y e i . 1947. 16.. p p . 1—127. 79. S z é n b á n y á s z a t u n k k a r s z t v í z v e s z é l y é n e k l e k ü z d é s é r ő l . — B á n y á s z a t i és K o h á s z a t i L a p o k . Í 9 4 7 . 2. (80.) p p . 225 — 227. (ÉSZTÓ P é t e r r e l , S Z Á D E C Z K Y - K A R D O S S E l e m é r r e l és TÁRCZY-HORNOCH Antallal együtt) 80. Összefüggések a K á r p á t r e n d s z e r m a g m a t i k u s származású fiatal arany-ezüst és r o k o n (szulfidos) ércesedései és m a g m á i k ö z t . — B á n y á s z a t i és K o h á s z a t i L a p o k . 1947. 2. ( 8 0 ) . p p . 2 8 9 - 3 0 1 . 81. A m a g y a r b a u x i t o k t e l e p t a n a . — A M é r n ö k i T o v á b b k é p z ő I n t . K i a d v . ( A l u m í n i u m K é z i k ö n y v . ) 1949. p p . 1 - 2 7 . 82. V i t á l i s I s t v á n e m l é k e z e t e . — F ö l d t a n i K ö z l ö n y . 1948. 78. p p . 3 — 1 6 . 83. Z u s a m m e n h ä n g e z w i s c h e n G e s t e i n s p r o v i n z e n u n d M e t a l l p r o v i n z e n I. — A M a g y a r M ű s z a k i és G a z d a s á g t u d o m á n y i E g y e t e m B á n y a - és K o h ó m é r n ö k i O s z t á l y á n a k K ö z l e m é n y e i . 1949. 17. p p . 2 0 6 - 3 2 4 . 84. A szilikátos a g y a g á s v á n y o k m e g h a t á r o z á s a . — B á n y á s z a t i L a p o k . 1951. 6. ( 8 4 ) . pp. 1 4 - 1 7 . 85. Összefüggések a m a g m á k és ércesedések k ö z ö t t . — M T A M ű s z a k i T u d o m á n y o k O s z t á l y á n a k K ö z l e m é n y e i . 1951. 1. p p . 1 3 8 — 1 7 5 . 86. H o z z á s z ó l á s V I G H F e r e n c : , , K a r s z t v í z p r o b l é m a a b á n y á s z a t b a n " c . e l ő a d á s h o z . — M T A Műszaki T u d o m á n y o k O s z t á l y á n a k K ö z l e m é n y e i . 1951. 1. p p . 301 — 305. 87. A d a t o k az allitos a g y a g á s v á n y o k t ö m e g v i s z o n y á n a k m e g á l l a p í t á s á h o z , k a p c s o l a t ­ b a n az i s z k a s z e n t g y ö r g y i b a u x i t á s v á n y t a n i v i z s g á l a t á v a l . — M T A M ű s z a k i T u d o ­ m á n y o k O s z t á l y á n a k K ö z l e m é n y e i . 1952. 5. p p . 263 — 280. 88. E l n ö k i b e v e z e t ő a G e o d é z i a i és G e o f i z i k a i K o n g r e s s z u s o n . — M T A K ö z l e m é n y e i . 1952. 7. p p . 433 — 435. 89. B e i t r ä g e zur B e s t i m m u n g der M e n g e n v e r h ä l t n i s s e allitischer T o n m i n e r a l i e n i m Z u s a m m e n h a n g m i t der m i n e r a l o g i s c h e n U n t e r s u c h u n g des B a u x i t e s v o n I s z k a s z e n t g y ö r g y . — A c t a G e o l . A c a d . Sei. H u n g . 1952. 10. p p . 383 — 401. 90. N é h á n y ú j a b b é r c k é p z ő d é s i e l m é l e t . — A M é r n ö k i T o v á b b k é p z ő I n t é z e t K i a d ­ v á n y a . 1952. p p . 1 — 4 1 . 91. E l n ö k i b e v e z e t ő az A k a d é m i a i K a r s z t v í z k o n f e r e n c i á n . — M T A K ö z l e m é n y e i . 1953. 8.. p p . 1 - 2 . 92. E l n ö k i összefoglaló az A k a d é m i a i K a r s z t v í z k o n f e r e n c i á n . — M T A K ö z l e m é n y e i . 1953. 8.. p p . 1 0 7 - 1 0 9 . 93. É r c k u t a t á s u n k h e l y z e t e és t e e n d ő i . — F ö l d t a n i K ö z l ö n y . 1954. 84. p p . 248 — 259. 94. I o n o k és a t o m o k h e l y e t t e s í t h e t ő s é g e g e o k é m i a i s z e m p o n t b ó l . — M T A M ű s z a k i T u d o m á n y o k O s z t á l y á n a k K ö z l e m é n y e i . 1 9 5 4 . 14. p p . 159 — 215. 95 D i e S u b s t i t u i e r b a r k e i t der I o n e n u n d A t o m e v o n g e o c h e m i s c h e n G e s i c h t s p u n k t e . I . — A c t a G e o l o g i c a . 1955. 3. p p . 2 4 5 - 3 0 0 . 2 Földtani Közlöny

264

Földtani

Közlöny

107. kötet, 3 — 4.

füzet

96. I o n e n S u b s t i t u i e r b a r k e i t s i n d i c e s für Ionkristalle, b e r e c h n e t a u f G r u n d der Pauling— A h r e n s ' s c h e n I o n r a d i e n . — M i t t . d. F a k u l t ä t e n f. B e r g b a u i n g e n i e u r e u n d G e o I n g e n i e u r e , S o p r o n . 1 9 6 5 . 18. p p . 1 9 6 — 2 0 7 . 97. Z u s a m m e n h ä n g e z w i s c h e n Substituierbarkeit d e r I o n e n u n d der L a g e r s t ä t t e n b i l ­ d u n g . — B e r g - u n d H ü t t e n m ä n n i s c h e M o n a t s h e f t e , W i e n . 1956. 101. p p . 4 4 — 4 5 . 98. A f e r t ő r á k o s i k ő f e j t ő . — S o p r o n k ö r n y é k i ú t i k a l a u z . 1957. p p . 81 — 94. 99. I o n o k és a t o m o k h e l y e t t e s í t h e t ő s é g e g e o k é m i a i s z e m p o n t b ó l . I I . A d i a d o c h i a h a j l a m egyik közelítő meghatározásáról. — M T A Műszaki T u d o m á n y o k Osztályának K ö z ­ leményei. 1958. 23. p p . 163—193. 100. D i e S u b s t i t u i e r b a r k e i t d e r I o n e n u n d A t o m e v o n g e o c h e m i s c h e n G e s i c h t s p u n k t e . I I . Ü b e r e i n e a n n ä h e r n d e B e s t i m m u n g der D i a d o c h i e n e i g u n g . — A c t a G e o l o g i e a . 1958. 5. p p . 3 8 1 — 4 3 3 . 101. Ü b e r eine a n n ä h e r n d e B e s t i m m u n g der D i a d o c h i e n e i g u n g . — N e u e s J a h r b u c h f. M i n e r a l o g i e A b h . 1958. 9 2 . p p . 1 8 4 - 2 0 2 . 102. T e l e p t a n i m e g f i g y e l é s e k a K e c s k e p a t a k v ö l g y é b e n t a l á l h a t ó k v a r c ipari c é l o k r a v a l ó felhasználásának k é r d é s é h e z . — S o p r o n i S z e m l e . 1958. 12. p p . 9 0 — 9 1 . 103. Ü b e r d i e B e z i e h u n g e n d e s K r i s t a l l i n u n t e r b a u e s T r a n s d a n u b i e n s u n d d e n O s t a l p e n . — E l ő a d á s W i e n b e n 1968. I X . 30-án. M i t t e i l u n g e n der G e o l o g i s c h e n Gesellschaft i n W i e n . 1958. 5 1 . p p . 2 8 1 - 2 9 4 . 104. A k ő z e t m e g h a t á r o z á s m ó d s z e r t a n a . — K é z i k ö n y v . A k a d é m i a i k i a d ó , B u d a p e s t . 1959. p p . 1 - 7 5 4 . 105. E r g ä n z e n d e B e m e r k u n g e n z u m e i n e r A r b e i t „ Ü b e r eine a n n ä h e r n d e B e s t i m m u n g d e r D i a d o c h i e n e i g u n g " . — N e u e s J a h r b u c h f. M i n e r a l o g i e A b h . 1960. 93. p p . 389 — 391. 106. E r ő s e n t ö r e d e z e t t t e k t o n i k á j ú t e r ü l e t tellurikus k u t a t á s á n a k földtani értelmezése. — M T A M ű s z a k i T u d o m á n y o k O s z t á l y á n a k K ö z l e m é n y e i . 1961. 28. p p . 423 — 4 3 5 . 107. S o p r o n v í z f ö l d t a n a . — H i d r o l ó g i a i T á j é k o z t a t ó . 1962. p p . 1 0 1 — 1 2 1 . 108. T e l e p t a n . — B á n y á s z a t i K é z i k ö n y v I I I . M ű s z a k i K ö n y v k i a d ó , 1962. p p . 3 5 3 — 4 5 4 . 109. B e z i e h u n g e n z w i s c h e n K a r s t w ä s s e r n u n d T h e r m e n a u f G r u n d der b e o b a c h t e t e n V e r h ä l t n i s s e i m T r a n s d a n u b i s c h e n M i t t e l g e b i r g e . — M i t t . d. G e o l . Gesellschaft in W i e n . 1962. 55. p p . 1 2 7 - 1 8 2 . HO. Z u r E n t s t e h u n g d e r T h e r m e n des W i e n e r B e c k e n s . — M i t t e i l u n g e n d. G e o l . Gesell­ s c h a f t i n W i e n . 1962. 5 5 . p p . 1 8 3 — 2 0 8 . 111. B e s z á m o l ó az I . I n t e r n a t i o n a l e s S y m p o s i o n für a n g e w a n d t e G e o w i s s e n s c h a f t e n ról. — H i d r o l ó g i a i T á j é k o z t a t ó . 1962. p p . 163 — 164. 112. Ö s s z e f ü g g é s e k m e l e g f o r r á s o k és k a r s z t v i z e k k ö z ö t t a D u n á n t ú l i K ö z é p h e g y s é g b e n m e g f i g y e l t v i s z o n y o k a l a p j á n . I . rész. — M T A M ű s z a k i T u d o m á n y o k O s z t á l y á n a k K ö z l e m é n y e i . 1963. 3 2 . p p . 3 9 3 — 4 1 7 . ( K I S H Á Z I P é t e r r e l e g y ü t t ) 113. Összefüggések m e l e g f o r r á s o k és k a r s z t v i z e k k ö z ö t t a D u n á n t ú l i K ö z é p h e g y s é g b e n megfigyelt v i s z o n y o k alapján. I I . rész. — M T A Műszaki T u d o m á n y o k Osztályának K ö z l e m é n y e i . 1964. 33. p p . 2 0 5 — 2 3 4 . ( K I S H Á Z I P é t e r r e l e g y ü t t ) 114. A d a t o k a F e r t ö t ó - á s v á n y v í z t e l e p m a g y a r területre eső részének i s m e r e t é h e z . — Soproni Műszaki É v k ö n y v . 1964. p p . 7—12. 115. S o p r o n k ö r n y é k é n e k f ö l d t a n a . — T e r m é s z e t t u d o m á n y i K ö z l ö n y . 1964. 8. ( 9 5 . ) pp. 246—249. 116. A F e r t ő v i d é k i á s v á n y v í z k u t a t á s o k . — T e r m é s z e t t u d o m á n y i K ö z l ö n y . 1964. 8. (95.) p p . 2 8 0 — 2 8 2 . ( T Á K C Z Y - H O R N O C H A n t a l l a l e g y ü t t ) 117. S o p r o n k ö r n y é k é n e k f ö l d t a n i v á z l a t a . — K i r á n d u l á s v e z e t ő a M a g y a r h o n i F ö l d t a n i T á r s u l a t N y u g a t - m a g y a r o r s z á g i V á n d o r g y ű l é s é h e z , 1964. V . 28—31 k ö z ö t t . 1964. p p . 19 — 29. 118. G e o l o g i s c h e S k i z z e d e r U m g e b u n g v o n S o p r o n . — E x k u r s i o n s f ü h r e r der W e s t u n g a ­ rischen W a n d e r v e r s a m m l u n g v o m 28 b i s 31 M a i 1964. p p . 2 2 — 3 5 . 119. Ü b e r die E n t s t e h u n g d e r T h e r m e n i n B u d a p e s t . — W i s s e n s c h a f t l . A r b e i t e n aus d e m B u r g e n l a n d , E i s e n s t a d t . 1965. 3 0 . p p . 1 6 5 — 1 7 3 . 120. A felsőcsatári t a l k t e l e p g e n e t i k á j a . — B á n y á s z a t i K u t a t ó I n t é z e t K ö z l e m é n y e i . K ü l ö n k i a d á s . 1967. p p . 1—177. ( K I S H Á Z I P é t e r r e l e g y ü t t ) 121. Á s v á n y - , k ő z e t - és t e l e p t a n i k u t a t á s o k I n t é z e t ü n k b e n . — B á n y á s z a t i K u t a t ó I n t é ­ z e t K ö z l e m é n y e i . 1969. 13. 3. sz. p p . 13 — 2 0 . 122. D i e m i n e r a l o g i s c h e n , p e t r o g r a p h i s c h e n u n d l a g e r s t ä t t e n k u n d l i c h e n F o r s c h u n g e n in u n s e r e m I n s t i t u t . — M i t t e i l u n g e n des ungarischen F o r s c h u n g s i n s t i t u t e s für B e r g ­ b a u . 1969. p p . 15 — 20. 123. Á s v á n y v í z k u t a t ó fúrás F e r t ő r á k o s o n . — H i d r o l ó g i a i K ö z l ö n y . 1969. 1. sz. p p . 3 6 — 3 9 . ( K E S S L E R H u b e r t t e l és K I S H Á Z I P é t e r r e l e g y ü t t )

Szádeczky-Kardoss:

Vendel

Miklós

emlékezete

265

124. B o r o n k a y P á l 1 8 9 7 — 1 9 7 0 . — H i d r o l ó g i a i T á j é k o z t a t ó . 1970. j ú n i u s p p . 7 — 8. 125. A D u n á n t ú l i K ö z é p h e g y s é g b a u x i t e l ő f o r d u l á s a i n a k g e n e t i k á j a . — B á n y á s z a t i K u t a t ó I n t é z e t K ö z l e m é n y e i . 1 9 7 1 . 15. 2. sz. p p . 7 — 43. ( K I S H Á Z I P é t e r r e l és B O L D I ­ ZSÁR Istvánnal együtt) 126. G e n e t i k a i v i z s g á l a t o k a D u n á n t ú l i K ö z é p h e g y s é g m a n g á n é r c t e l e p e m . — B á n y á ­ s z a t i K u t a t ó I n t é z e t K ö z l e m é n y e i . 1971. 15. 4. sz. p p . 5 — 30. ( K I S H Á Z I P é t e r r e l együtt) 127. Ü b e r die G e n e s e der „ L e u k o p h y i l l i t e . — T s c h e r m a k s M i n . u . P e t r . M i t t . 1 9 7 2 . 17. p p . 7 6 — 1 0 0 . 128. S o p r o n v á r o s és k ö r n y é k e f ö l d t a n i felépítésének v á z l a t a . — M a g y a r Á l l a m i F ö l d ­ t a n i I n t é z e t k ü l ö n k i a d v á n y a . 1972. p p . 1 — 2 3 . 129. Г е о л о г и я северо-восточной части задунайкого среднегорья и ш о п р о и с к и х г о р . П у ­ теводитель к э к с к у р с и и . Ш о ц р о н и его окресности. G e o i n f o r m . 1 9 7 2 . p p . 5 0 — 7 3 . 130. S t u d i e ü b e r d e n initialen M a g m a t i s m u s . I . T e i l . — A c t a G e o l . A c a d . Sei. H u n g . 1972. 16. p p . 1 2 7 - 1 6 1 . 131. S t u d i e ü b e r d e n initialen M a g m a t i s m u s . I I . T e i l . — A c t a G e o l . A c a d . Sei. H u n g . 1973. 17. p p . 2 5 1 - 2 8 6 . 132. S k i z z e d e s g e o l o g i s c h e n A u f b a u e s der S t a d t S o p r o n u n d ihrer U m g e b u n g ( W U n g a r n ) . — M a g y a r Á l l a m i F ö l d t a n i I n t é z e t k ü l ö n k i a d v á n y a . 1973. p p . 1 — 28. 133. O n t h e genesis o f t h e m a n g a n e s e ore d e p o s i t s in t h e T r a n s d a n u b i a n Central M o u n ­ t a i n s , H u n g a r y . — P u b l i c a t i o n s o f the H u n g a r i a n M i n i n g R e s e a r c h I n s t i t u t e . 1974. 17. p p . 2 6 7 — 2 8 2 .

2

!

Földtani

Közlöny,

Bull, of the Hungarian

Geol. Soc. (1977)

107. 266- 274

Vitális Sándor emlékezete (1900. I V . 1 3 . - 1 9 7 6 . V I .

dr.

21.)

Végh Sándorné

1 9 7 6 . június 2 1 - é n t á v o z o t t az élők sorából D r . V I T Á L I S Sándor, a földtan kiemelkedő művelője, sokunk atyai jóbarátja, legtöbbünk tanítómestere, egykori főnöke v a g y baráti tanácsadója. S ez nemcsak ránk, geológusokra v o n a t k o z i k , de mérnökök, hidrológusok és fúróipari szakemberek százaira is. Színes, gazdag élete folyamán sok hivatali tisztség betöltése mellett számos társadalmi feladata révén a legszélesebb szaktársadalom központi alakja v o l t és hazánk szinte minden fontos geológiai és hidrogeológiai problémájával kapcsolatba került. 1 9 0 0 . április 1 3 - á n született Selmecbányán. Elemi és középiskoláit ott végezte, és 1 9 1 7 - b e n a Selmecbányái ág. hitv. evangélikus líceumi főgimnázium­ b a n érettségizett. N a g y n e v ű édesapja, D r . V I T Á L I S István szerető gondozásában nevelkedett geológussá. 0 oltotta fiába a szakma szeretetét és azt a törekvését, hogy a t u d o m á n y o s eredményeket mielőbb a l e g n a g y o b b mértékben a nemzet hasz­ nára fordítsa.

Vég

line:

dr. Vitális

Sándor

emlékezete

267

1 9 1 7 és 1 9 2 2 között a budapesti P á z m á n y Péter T u d o m á n y e g y e t e m böl­ csészettudományi karának természetrajz-földrajz szakos hallgatója v o l t , s ugyanitt 1 9 2 3 - b a n földtan főtárgyból és ásvány-kőzettan, valamint általános növénytan melléktárgyakból doktori oklevelet szerzett. D o k t o r i értekezése a ,,Tömedékakna bányageológiai viszonyai"-ról szólt. E g y e t e m i tanulmányait katonai szolgálata miatt két ízben is meg kellett szakítania, az 1 9 1 8 / 1 9 - e s tanév téli félévében pedig a Selmecbányái Bányászati és Erdészeti Főiskola bányamérnök hallgatója volt. 1 9 2 3 - b a n vette nőül F E K E T E I L O N Á T , aki jóban-rosszban mindvégig hűsé­ ges társa, szerető támasza és k é t gyermekük g o n d o s édesanyja maradt. V I T Á L I S Sándor szakmai tevékenységét három, meglehetősen j ó l elkülönülő szakaszra lehet bontani: A z első szakaszban, 1 9 2 2 - t ő l 1 9 4 6 - i g vállalati geológusi munka, szabadidő­ ben végzett hidrogeológiai kutatás és publikációk, t u d o m á n y o s társulatokban kifejtett tevékenység jellemezte munkásságát. A második periódusban 1 9 4 6 és 1 9 5 2 k ö z ö t t irányító-vezető szerepet töl­ t ö t t b e a z ország nyersanyagkutatásában, jelentős része v o l t a szakmai intéz­ m é n y e k , vállalatok talpraállításában és a j ö v ő földtani feladatainak, kutatási igényeinek meghatározásában. Működésének harmadik szakaszában ( 1 9 5 3 — 1 9 7 6 ) számos feladat k ö t ö t t e le változatlan aktivitását: egyetemi oktató-nevelőmunka, széleskörű társa­ dalmi tevékenység a t u d o m á n y o s társulatokban, a M T A számtalan bizott­ ságában, szaktanácsadás a földtan, v í z ü g y , építésügy szinte minden terü­ letén. 1 9 7 1 - b e n bekövetkezett nyugdíjazásával csak az egyetemi előadói tevékenysége szakadt meg, a t ö b b i területen szinte az utolsó percig tevékeny maradt. Mint főleg szénkutatással foglalkozó geológus sokszáz szakvéleményt, szak jelen tést készített; ezek tartalmát azonban a vállalati titoktartás miatt n e m publikálhatta. Kéziratos anyagai — V I T Á L I S István kéziratos szakvéle­ m é n y e i v e l együtt — m a is hozzáférhetők a Magyar Állami Földtani Intézet adattárában, ahol az első p é l d á n y o k a t 1 9 4 6 - b e n , a t ö b b i t röviddel halála előtt maga V I T Á L I S Sándor helyezte el. Szakirodalmi tevékenysége a k é t háború k ö z ö t t i időben főként a hidrogeológia területén b o n t a k o z o t t ki. A földtani és hidrogeológiai s z e m p o n t b ó l újat h o z ó vízföldtani kutatási t é m á k mellett számos vízellátási p r o b l é m a megoldása is szerepel alapos, körül­ tekintő munkáiban, mint bányatelepek, városok ( K o m l ó , Salgótarján, R ó z s a szentmárton, Petőfibánya), iparművek (szászvári, zagyvái villamos erőmű, salgótarjáni üveggyár, ajkai alumínium k o h ó , szerencsi- selypi cukorgyár stb.) i v ó - és ipari vízellátása. D e külön figyelmet szentelt a hévíz, g y ó g y v í z ­ hasznosításnak is, s neki köszönhető a sikondai, pünkösdfürdői és kisterenyei hévíz feltárása. Vízföldtani kutatómunkája alapján 1 9 4 2 - b e n a Szegedi T u d o m á n y e g y e t e m e n „ M a g y a r o r s z á g hidrogeológiája" t á r g y k ö r b ő l magántanári képesítést nyert. 1 9 2 8 - i g a Mecsek-hegységben • folyó kőszénkutatásokat vezette, irányította a fúrási üzemet is és feldolgozta a fúrási anyagot, emellett részletes földtani térképezési munkával alapozta meg és alakította ki a kutatási koncepciókat P é c s , K o m l ó , Kárász, majd Szászvár és az E-i Mecsek, végül Magyarszék területén. 1 9 2 8 - b a n a vállalat ausztriai (Statzendorf) koncessziós területét térképezte és irányította a kutatási munkát. 1 9 2 9 - b e n a központi igazgatás-

268

Földtani

Közlöny

107. kötet; 3

4.

füzet

ban megszervezte a földtani osztályt s annak vezetője lett és maradt az 1946ban bekövetkezett államosításig. E t t ő l k e z d v e valamennyi vállalati terület kutatása az ő kezében futott össze. T ö b b s z á z eredményes kutatófúrás kijelö­ lésével igazolta rátermettségét. 1946-ben V I T Á L I S Sándorra bízta államunk vezetése az országos méretű kó'szénkutatás megszervezését és irányítását. E t t ő l k e z d v e hat éven keresztül változó hivatali beosztásban (Magyar Állami Szénbányák kutatási osztályá­ nak vezetője, Szénbányászati Ipari Igazgatóság kutatási igazgatója, B á n y á ­ szati Kutatási és Mélyfúró N . V . vezérigazgató helyettese, Magyar Állami Földtani Intézet igazgatója, Földtani és Bányászati Kutatási K ö z p o n t főtit­ kára, B á n y a - és Energiaügyi Minisztérium földtani főosztályvezetője), de lényegében ugyanezzel a feladattal eleinte a kőszén, k é s ő b b valamennyi más ásványi nyersanyag kutatásának irányítása összpontosult a kezében. Munká­ jának eredményei ö n m a g u k t ó l beszélnek: az ország felkutatott kőszénkinese ezidő alatt mintegy 500 millió tonnával nőtt. E b b e n kiemelkedő a k o m l ó i és észak-mecseki 80 millió tonna feketekőszén, a hidasi 30 millió tonna barna­ kőszén, a Dunántúl eocén kőszénterületein összesen megkutatott 100 millió tonna barnakőszén. A t ö b b i a Salgótarjáni medence, Petőfibánya, Szombat­ hely stb. területekre esik. Sok területen munkájának gyümölcse csak k é s ő b b érett b e , másutt a fel­ kutatott nyersanyagot azóta már ki is termelték.. í g y az ő nevéhez fűződik a radioaktív anyagok rendszeres kutatásának megindítása, a recski érckuta­ tás megindítása, a bándi, komlóskai, istenmezeji bentonit és sok egyéb nyers­ anyag felkutatása, illetve kutatásának elindítása. A z ő kezdeményezésére és szervezésében láttak hozzá geológusaink az ország földtani és hidrogeológiai újratérképezésének. Ezúttal hangsúlyt k a p o t t a Nagyalföld addig túlságosan is elhanyagolt területe. E z e k az előkészítő munkálatok az addig elmaradott vízellátás korszerűsítésére, az egészségre káros, szennyezett ivóvíz jóminőségű vízzel való helyettesítésére, a rohamosan fejlődő mezőgazdaság és egyre ége­ t ő b b ipartelepítés vízellátására irányultak. E z i d ő b e n kiemelkedő szervezőtehetségét is latba kellett vetnie: rá várt a Bányászati Kutatási és Mélyfúró N . V . később a Mélyfúróipari Tröszt meg­ szervezése, a Magyar Állami Földtani Intézet, a Geofizikai Intézet átszerve­ zése és felfejlesztése. Sokirányú hivatali elfoglaltsága mellett arra is talált időt és energiát, h o g y szívvel-lélekkel részt v e g y e n a felszabadulás után rendkívül sürgető szakmun­ kás- és szakember-képzésben. Segédvájár, vájár, sztahanovista vájár, fúró­ munkás, fúrómester, geológus- és geofizikus technikus tanfolyamokon, Műszaki Főiskolán, Műszaki E g y e t e m e n , T u d o m á n y e g y e t e m e n , a Mérnöki T o v á b b ­ képző Intézetben, V ö r ö s Akadémián, Szakszervezeti tanfolyamokon, vállalat­ vezetői t o v á b b k é p z ő k ö n tartott előadásokat, írt jegyzeteket, vett részt k ö n y ­ vek írásában, lektorálásában. Pályájának második n a g y fordulata 1952-ben következett be, amikor kény­ szerűségből elhagyta előző munkahelyét, majd kinevezték az E ö t v ö s L o r á n d T u d o m á n y e g y e t e m újonnan alakult Alkalmazott Földtani Tanszékének vezető egyetemi tanárává. 1964 — 1970 k ö z ö t t a Földtani Tanszéket is vezette. E t t ő l k e z d v e elsősorban a felsőoktatásnak szentelte életét és geológusok generációit nevelte. N a g y szakmai tapasztalatára és emberi-tisztánlátására azonban szakterülete t o v á b b r a is országosan igényt tartott. E z t az igényt a legkülönfélébb bizottsági és társulati tevékenységével szolgálta.

V é g h n é:

dr. Vitális

Sándor

emlékezete

269

A t u d o m á n y o s társulatokban régen megkezdett munkáját f o k o z o t t inten­ zitás jellemzi ezekben az években. A z Országos Bányászati és K o h á s z a t i Egyesületnek 1 9 2 0 - t ó l , Hidrológiai Szakosztályának, ill. az a b b ó l önállósult Magyar Hidrológiai Társaságnak megalakulásától, 1 9 1 7 - t ő l , a Magyarhoni Földtani Társulatnak 1 9 2 2 - t ő l tagja, mindegyik társulatnak ismételten választ­ mányi tagja is v o l t . A Földtani Társulatnak 1 9 5 2 — 1 9 5 4 . é v e k b e n elnöke, 1 9 7 1 - t ő l tiszteleti tagja, a Hidrológiai Társaságnak pedig 1 9 4 4 - t ő l 1 9 4 9 - i g elsőízben, m a j d 1 9 6 1 - t ő l 1 9 7 6 - i g , haláláig, másodízben összesen 2 2 éven keresz­ tül v o l t elnöke. Hosszú éveken keresztül v e t t részt az alábbi t u d o m á n y o s szakbizottságok munkájában, illetve irányításában: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22.

Nem-szilárd ásványi Nyersanyagok Bizottsága alelnöke T M B F ö l d t u d o m á n y i Szakbizottság tagja T M B Aspiráns felvételi bizottság elnöke M T A Vízgazdálkodástudományi Bizottság tagja M T A K ő o l a j - Földgáz- és Vízbányászati Bizottság tagja Földtani T u d o m á n y o k N e m z e t k ö z i Uniója N e m z e t i Bizottsága tagja M a g y a r U n e s c o Bizottság tagja N e n z e t k ö z i Hidrológiai Decennium Magyar Nemzeti Bizottsága tagja, s ezen belül a Hidrogeológiai szakterület szervezője Országos Vízgazdálkodási Bizottság kinevezett tagja O V H V í z ü g y i Műszaki Tanács tagja Geotermikus T u d o m á n y o s és Műszaki Tanács tagja K F H O Á B elnökségének tagja K F H O Á B Hidrogeológiai Szakbizottság elnöke K F H Földtani Tanácsának tagja Földtani K u t a t á s szerkesztőbizottsági tag M T E S Z elnökségének tagja Magyar Hidrológiai Társaság elnöke M a g y a r h o n i Földtani Társulat választmányi tagja Hazafias Népfront Országos Tanács tagja E L T E T T K geológus-geofizikus szakbizottság titkára E L T E T T K oktatási bizottság tagja N M E B á n y a m é r n ö k i K a r , Bányageológus Szak Állami Vizsgáztató B i z o t t ­ ság tagja

V I T Á L I S Sándor összetett, sokrétű és eredményes munkájának m e g b e c s ü ­ lését tükrözi, h o g y 1 9 4 9 — 1 9 5 4 . k ö z ö t t a Magyar T u d o m á n y o s A k a d é m i a kiemelt tudósa, 1 9 5 4 - t ő l a föld- és ásványtani t u d o m á n y o k d o k t o r a címet nyerte el és számos kitüntetésben részesült: Magyarhoni Földtani Társulat jubiláris emlék plakett M a g y a r Hidrológiai Társaság D r . Schafarzik Ferenc emlékérem K o s s u t h Díj (az ezüst jelvénnyel) a természet t u d o m á n y o k terén kifejtett munkásságnak elismeréseképpen Szocilista Munkáért É r d e m é r e m

1950 1951

1951 1960

270

Földtani

Közlöny

107. kötet,

3 — 4.

füzet

Munka Érdemrend arany fokozata A z Oktatásügy K i v á l ó D o l g o z ó j a A Vízgazdálkodás K i v á l ó D o l g o z ó j a Munka Érdemrend arany fokozata Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Z o r k ó c z y Samu Emlékérem bronz­ fokozata Eővárosi Vízművek emlékplakett Gépipari T u d o m á n y o s Egyesület Carolina plakett Magyar Állami Földtani Intézet centenáriumi emlékplakett Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület 61. közgyűlési emlékplakett Salgótarján város felszabadulásának 25. évfor­ dulójára alapított emlékplakett M T E S Z díj és plakett E L T E E ö t v ö s L o r á n d emlékplakett Magyarhoni Földtani Társulat tiszteleti tag Vízvédelmi emlékplakett Miskolc Magyarhoni Földtani Társulat E m l é k g y ű r ű Magyarhoni Földtani Társulat 125 éves jubile­ umi emlékplakett E L T E Aranyoklevél Magyarhoni Földtani Társulat 50 éves társulati tagsági díszoklevél

1967 1969 1970 1971

1963 1968 1968 1969 1969 1969 1970 1970 1971 1971 1973 1973 1973 1975

V I T Á L I S Sándor gazdag életműve m ö g ü l is előcsillannak az alkotó ember rokonszenves tulajdonságai. Portréját azonban még sok vonással, részlettel kell kiegészítenünk ahhoz, h o g y teljességében előttünk álljon az az egyéniség, akit ismertünk és szerettünk. E m b e r i kapcsolataink alakulásának mai sajá­ tos atmoszférájában, a jelzők érték-devalválódásának korában sem cseng hamisan a szó, amikor azt mondjuk, h o g y V I T Á L I S Sándor megalkuvás nél­ küli becsületessége, önzetlensége, g ő g ö t , gyűlöletet, bosszúállást nem ismerő, póztalan, puritán embersége példaképe lehet mindenkinek. Munkatársainak, beosztottjaina kosztatlan szeretete és tisztelete vette körül, mert bízott bennük és megbízott a munkájukban. Részrehajlás nélkül dicsért és bírált; segítséget, tanácsot senkitől sem tagadott meg. Kivételes emberi tulajdonságai az igazi vezető képességével párosultak, akinél az o l y a n , látszólag ellentmondó tulajdonságok, mint a koncepciózus nagyvonalúság és a tökéletes pontosság, harmonikus egységbe olvadtak. A feladatok p o n t o s , világos megfogalmazásában a lényeg kidomborítása mel­ lett, a végrehajtás minden részletének tökéletes ismeretére támaszkodott, minden feltétel biztosítására gondolt, a várható nehézségekre előre számított és azok idejében történő leküzdéséről, orvoslásáról g o n d o s k o d o t t . A geológus-munka minden szintjét, formáját és részletét saját tapasztalat­ ból ismerte, s így a másokkal szemben támasztott, mindig igényes követel­ ményei reálisak, teljesíthetők voltak. Munkatársai az eredményeken keresz­ tül g y ő z ő d h e t t e k meg arról, h o g y munkájuk egyetlen részlete sem volt célsze­ rűtlen v a g y hiábavaló.

V é g h n é: dr. Vitális

Sándor

emlékezete

271

Mély emberi bölcsességgel viselte az élet nehézségeit, és ezzel párosult sze­ rénységgel fogadta adományait. Távozásával kiváló szakembert, vezetőt és szervezőt és igaz embert vesztett el szakterületünk és az egész társadalom.

DR.

VITÁLIS SÁNDOR NYOMTATÁSBAN MEGJELENT M U N K Á I

1. M á t r a b á n y a arany-, ezüst- és r é z é r c b á n y á s z a t a . — M á t r a b á n y a ' s G o l d - , Silber­ und Kupfererzbergbau. Földtani K ö z l ö n y , L V I . 1 9 2 6 . 3 0 — 4 0 . — 1 7 2 — 1 8 3 . 2 . S i k o n d a f ü r d ő és k ö r n y é k é n e k h i d r o g e o l ó g i a i v i s z o n y a i . — D i e h y d r o g e o l o g i s c h e n Verhältnisse d e s B a d e s S i k o n d a f ü r d ő u n d seiner U m g e b u n g . H i d r o l ó g i a i K ö z l ö n y , XIII.

1933.2 1 - 3 7 .

-

3 8 - 5 4 .

3 . A b é k á s m e g y e r i új artézi k ú t . — D e r neue artesische B r u n n e n v o n B é k á s m e g y e r . Hidrológiai Közlöny, X V . 1 9 3 5 . 1 6 4 - 1 7 8 .

-

179-182.

4 . D u n a j o b b p a r t i t e r a s z o k D u n a a l m á s — E s z t e r g o m k ö z ö t t . (Terassen d e s r e c h t e n Donauufers zwischen Dunaalmás und Esztergom.) A M . Kir. Földtani Intézet É v i jelentései az 1 9 3 3 3 5 . évekről, I V . 1 5 6 5 - 1 5 8 2 . 5 . A m á z a - s z á s z v á r i v i l l a m o s t e l e p vízellátása. — D i e W a s s e r v e r s o r g u n g d e r Elektri­ zitätsanlage v o n Máza-Szászvár. Hidrológiai K ö z l ö n y , X V I . 1 9 3 6 . 1 0 2 — 1 1 3 . — 114-120.

6. Budapest 1937.

székesfőváros

vízellátásának

problémái.

Hidrológiai Közlöny,

XVII.

4 6 - 6 0 .

7. A karsztvíz szerepe B u d a p e s t S z é k e s f ő v á r o s D u n a j o b b p a r t i részének vízellátásá­ ban. — Die Bedeutung des Karstwassers in der Wasserversorgung des a m rechten D o n a u u f e r g e l e g e n e n ( B u d a e r ) Teiles d e r H a u p t - u n d R e s i d e n z s t a d t B u d a p e s t . Hidrológiai Közlöny, X V I I . 1 9 3 7 . 2 8 5 - 2 9 4 . 295-298. 8. A Salgótarjáni Ü v e g g y á r artézi kútja. — T h e A r t e s i a n w e l l o f t h e Glass F a c t o r y a t Salgótarján. H i d r o l ó g i a i K ö z l ö n y , X V I I I . 1 9 3 8 . 4 0 5 — 4 1 2 . — 4 1 3 — 4 1 5 . 9 . Salgótarján m e g y e i v á r o s vízellátása. — W a t e r s u p p l y o f t h e C i t y o f Salgótarján. Hidrológiai Közlöny, X V I I I . 1 9 3 8 . 4 6 1 - 4 7 8 . — 4 7 9 - 4 8 3 . 1 0 . U j a b b h i d r o g e o l ó g i a i a d a t o k Salgótarján és k ö r n y é k é r ő l . H i d r o l ó g i a i K ö z l ö n y , XIX.

1939. 4 7 - 6 1 .

11. Ü j gyógyvíz Kisterenyén. Hidrológiai K ö z l ö n y , X I X . 1 9 3 9 . 6 2 — 74. 1 2 . A l s ó triász a b i c s k e i m e d e n c é b e n . (Untertrias i m B e c k e n v o n B i c s k e . ) F ö l d t a n i Közlöny, L X I X . 4 — 6 . 1 9 3 9 . 1 0 1 — 1 0 8 . 1 3 . F ö l d t a n i m e g f i g y e l é s e k a salgótarjáni s z é n m e d e n c é b e n . ( G e o l o g i s c h e B e o b a c h t u n ­ gen i m K o h l e n b e c k e n v o n Salgótarján.) Földtani K ö z l ö n y , L X X . 1 — 3 . 1 9 4 0 . 1 2 — 22.

(61-64.)

1 4 . U j a b b h i d r o g e o l ó g i a i a d a t o k Salgótarján k ö r n y é k é r ő l . I I . — N e u e r e h y d r o g e o l o g i s c h e A n g a b e n aus d e r U m g e b u n g v o n Salgótarján. I I . H i d r o l ó g i a i K ö z l ö n y , X X I . 1 - 6 .

1941.2 9 - 3 5 .

—

242-243.

1 5 . A s e l y p i c u k o r g y á r artézi k ú t j a . — D e r artesische B r u n n e n d e r Z u c k e r f a b r i k v o n Selyp. Hidrológiai Közlöny, X X I . 1 - 6 . 1 9 4 1 . 3 6 - 4 1 . 244-246. 1 6 . R ó z s a s z e n t m á r t o n és k ö r n y é k é n e k h i d r o g e o l ó g i a i v i s z o n y a i . — D i e h y d r o g e o l o g i ­ s c h e n Verhältnisse v o n R ó z s a s z e n t m á r t o n u n d U m g e b u n g . H i d r o l ó g i a i K ö z l ö n y , XXI.

7 - 1 2 . 1941.197—213.

1 7 . A v í z k u t a t á s a és b á n y á s z a t a .

— 3 1 1 - 316.

B á n y á s z a t i és K o h á s z a t i L a p o k , L X X I V . 4 . 1 9 4 1 .

6 9 - 7 3 .

1 8 . E g y m a g y a r falu i v ó v í z e l l á t á s a . — D i e T r i n k w a s s e r v e r s o r g u n g eines u n g a r i s c h e n Dorfes. Hidrológiai K ö z l ö n y , X X I I . 7 - 1 2 . 1 9 4 2 . 3 2 3 - 3 3 4 . 408-412. 1 9 . A n a g y b á n y a i v í z k u t a t ó fúrás. H i d r o l ó g i a i K ö z l ö n y , X X I I I . 7 — 1 2 . 1 9 4 3 . 1 2 6 — 1 3 4 . 20. Hidrogeológiai adatok Mátraverebély—Szúpatak—Kisterenye környékéről. Hidro­ lógiai K ö z l ö n y , X X I I I . 7 — 1 2 . 1 9 4 3 . 1 4 7 — 1 5 9 . 2 1 . E l n ö k i b e k ö s z ö n t ő ( 1 9 4 4 . I I . 2 3 . ) [ A H i d r o l ó g i a i S z a k o s z t á l y j ö v ő feladatai.] — B u d a p e s t S z é k e s f ő v á r o s V í z m ű v e i n e k ü d v ö z l é s e fennállásának 7 5 é v e s é v f o r d u l ó j a alkalmából. — B O G D Á N F Y Ö d ö n elhunytának bejelentése. — Megemlékezés D r . S C H A F A R Z I K F e r e n c születésének 9 0 é v e s é v f o r d u l ó j á r ó l . H i d r o l ó g i a i K ö z l ö n y , XXIV.

1 - 3 . 1944. 7 7 - 8 1 .

2 2 . M a g y a r o r s z á g k ő s z é n - és t ő z e g k é s z l e t e . M a g y a r T e c h n i k a , I . 6 . 1 9 4 6 . 2 1 0 — 2 1 4 . 2 3 . VÁSÁRHELYI P á l emlékezetére. (Elnöki megnyitó 1 9 4 6 . I. 3 0 . ) Hidrológiai K ö z l ö n y , X X V I . 1946. 5 - 8 .

272

Földtani

Közlöny

107, kötet, 3 - 4.

füzet

24. M a g y a r o r s z á g i v ó v í z e l l á t á s á n a k m a i h e l y z e t e . H i d r o l ó g i a i K ö z l ö n y , X X V I . 1946 27—31. 25. E l n ö k i m e g n y i t ó ( 1 9 4 7 . I. 2 9 . ) . H i d r o l ó g i a i K ö z l ö n y , X X V I I . 1 — 4. 1 9 4 7 . 43 — 4 4 . 26. A M a g y a r Á l l a m i S z é n b á n y á k h á r o m é v e s k u t a t á s i t e r v e z e t e . M a g y a r T e c h n i k a , I I . 8. 1 9 4 7 . 2 5 - 2 9 . 27. M a g y a r o r s z á g ismert és v á r h a t ó á s v á n y i eredetű energiakészletei. M a g y a r E n e r g i a ­ g a z d a s á g , I . 1. 1948. 2 1 — 2 2 . 28. E l n ö k i m e g n y i t ó a M H T 1950. j a n u á r 11-i rendes k ö z g y ű l é s é n . H i d r o l ó g i a i K ö z ­ l ö n y , X X X . 1950. 256. és 279. 29. K ő s z é n - és t ő z e g k é s z l e t ü n k felkutatása. ( H o z z á s z ó l á s V A D Á S Z E l e m é r e l ő a d á s á h o z , 1,950. X I . 28.) M T A M ű s z a k i T u d o m á n y o k O s z t á l y a K ö z l e m é n y e i , I. 1. 1951. 1 0 — 1 3 . 30. Á s v á n y k i n c s e i n k f e l k u t a t á s á n a k n é p g a z d a s á g i j e l e n t ő s é g e . M a g y a r — S z o v j e t K ö z ­ g a z d a s á g i S z e m l e , V . 12. 1951. 553 — 5 6 4 . 31. Á l t a l á n o s f ö l d t a n . ( B á n y a - és E n e r g i a ü g y i M i n i s z t é r i u m S z a k o k t a t á s i Z s e b k ö n y v ­ tár.) N e h é z i p a r i k ö n y v - és f o l y ó i r a t k i a d ó V á l l a l a t , 1951. 1 — 28. 32. F ö l d t a n i alapismeretek. A föld t ö r t é n e t e . I n : M é l y f ú r ó s z a k m u n k á s . ( B á n y a - és E n e r g i a ü g y i M i n i s z t é r i u m S z a k o k t a t á s i k i a d v á n y a i . ) N e h é z i p a r i k ö n y v - és f o l y ó ­ i r a t k i a d ó V á l l a l a t , 1952. 169 — 2 3 2 . 33. H o z z á s z ó l á s L . A . E L I A V A : , , A Tisza-csatornázás l e g f o n t o s a b b h i d r o l ó g i a i p r o b l é ­ m á i " c. előadásához. M T A Műszaki T u d o m á n y o k Osztálya K ö z l e m é n y e i , I I . 4. 1952. 430 — 4 3 1 . 34. A h i d r o g e o l ó g i a i k u t a t á s i d ő s z e r ű feladatai. ( E l ő a d á s k i v o n a t . ) H i d r o l ó g i a i K ö z l ö n y , 32. 1 — 2. 1952. 73. 35. V í z b e s z e r z é s i l e h e t ő s é g e k a Sajó v í z g y ű j t ő j é b e n . H i d r o l ó g i a i K ö z l ö n y , 32. 9 — 1 0 . 1952. 324 — 3 2 7 , V á l a s z a h o z z á s z ó l á s o k r a : 3 3 4 - 3 3 5 . 36. H o z z á s z ó l á s M A Z A L Á N P á l : „ F e d ű - és f e k ű v i z e s t e l e p e k víztelenítésének h i d r o l ó g i a i alapelvei" c . előadásához. Hidrológiai K ö z l ö n y , 32. 9—10. 1952. 347. 37. V A D Á S Z Е . : K ő s z é n f ö l d t a n . ( A k a d é m i a i K i a d ó , 1952. 180 o l d a l ) ( I s m e r t e t é s . ) F ö l d ­ t a n i K ö z l ö n y , L X X X I I . 7 - 9 . 1952. 3 3 2 - 3 3 3 . 38. M a g y a r h o n i F ö l d t a n i T á r s u l a t 1952/53. é v i m u n k a t e r v e . ( R ö v i d k i v o n a t . ) F ö l d t a n i K ö z l ö n y , L X X X I I . 1 0 — 1 2 . 1952. 4 2 9 . 39. H a z á n k t e r m é s z e t i k i n c s e i n e k feltárása. S z a b a d N é p , 1952. július 17. 40. A t u d o m á n y o s d i á k k ö r i m u n k a e d d i g i e r e d m é n y e i , h i á n y o s s á g a i és j ö v ő feladatai. F e l s ő o k t a t á s i S z e m l e , V . 7 — 8 . 1956. 4 3 0 — 4 3 3 . 41. F ö l d t a n i k u t a t á s a i n k a s z o c i a l i z m u s építésében. F ö l d t a n i K ö z l ö n y , L X X X V I I I . 3. 1958. 3 5 6 — 3 5 8 . 42. S a l g ó t a r j á n v í z e l l á t á s á n a k v í z f ö l d t a n i lehetőségei. (Salgótarjáni Vízellátási A n k é t , Salgótarján, 1958. V . 1 5 — 1 6 . ) A M a g y a r H i d r o l ó g i a i T á r s a s á g kiadása, s o k s z . , 1958. 43. M a g y a r o r s z á g á s v á n y - és g y ó g y v i z e i . ( S z e r k e s z t e t t e : D r . S C H D X H O F Ö d ö n , A k a d é ­ m i a i K i a d ó , 1967. 961 oldal, 201 ábra.) (Ismertetés.) F ö l d t a n i K ö z l ö n y , L X X X V I I I . 2. 1958. 2 5 0 — 2 5 1 . 44. É l e t n y o m o k a Salgótarjáni b a r n a k ő s z é n m e d e n c é b e n . — T r a c e s d e v i e d a n s le bassin d e lignite d e Salgótarján ( H o n g r i e d u N ) . F ö l d t a n i K ö z l ö n y , X C I . 1. 1 9 6 1 . 3—19. 45. L e b e n s s p u r e n i m Salgótarjáner B r a u n k o h l e n b e c k e n . A n n a l e s U n i v e r s i t a t i s Scientiarum Budapestinensis D e R o l a n d o E ö t v ö s Nominatae, Sectio Geologica, T o m u s I V . 1961. 1 2 1 - 1 3 2 . 46. V A D Á S Z E . : M a g y a r o r s z á g f ö l d t a n a . (Ismertetés.) A z M T A M ű s z a k i T u d o m á n y o k O s z t á l y á n a k K ö z l e m é n y e i , X X V I I I . 1 — 4. 1961. 477 — 4 7 8 . 47. E . V A D Á S Z : G e o l o g y o f H u n g a r y . — D i e G e o l o g i e v o n U n g a r n . — L a g é o l o g i e d e la H o n g r i e . — G e o l ó g i a V e n g r i i . (Ismertetés.) A c t a T e c h n i c a , X X X I I I . 1 — 2. 1 9 6 1 . 215—219. 48. Felszíni és felszínalatti v í z k é s z l e t ü n k . ( E l n ö k i m e g n y i t ó a M H T 1962. febr. 2-i 45. k ö z g y ű l é s é n . ) H i d r o l ó g i a i K ö z l ö n y , 4 2 . 2 . 1962. 177. 49. A s z o c i a l i s t a v á r o s és a v í z g a z d á l k o d á s . ( E l n ö k i m e g n y i t ó : D u n a ú j v á r o s i a n k é t 1962. V . 16.) H i d r o l ó g i a i T á j é k o z t a t ó , 1962. a u g u s z t u s h ó , 51 — 5 2 . 50. A m e z ő g a z d a s á g i v í z g a z d á l k o d á s a n é p g a z d a s á g i célkitűzések t ü k r é b e n . ( A m e z ő ­ g a z d a s á g i v í z g a z d á l k o d á s feladatai a m á s o d i k ö t é v e s tervben', o r s z á g o s a n k é t , S z a r v a s 1962. V I I I . 28 — 29.) H a z a f i a s N é p f r o n t Országos T a n á c s a k i a d v á n y a , B u d a ­ p e s t , 1962. 5 — 1 1 . 51. E l ő s z ó dr. U B B A N C S E K J á n o s : S z o l n o k m e g y e v í z f ö l d t a n a és vízellátása c í m ű k ö n y ­ v é h e z . S z o l n o k i N y o m d a V á l l a l a t , 1961. 3 — 4.

V ég h né:

dr.

Vitális

Sándor

emlékezete

273

52. R Ó N A I A n d r á s : A z A l f ö l d t a l a j v l z t é r k é p e . A M a g y a r Á l l a m i F ö l d t a n i I n t é z e t alkal­ m i k i a d v á n y a , 1 9 6 1 . (Ismertetés.) F ö l d t a n i K ö z l ö n y , 9 2 . 2 . 1962. 246 — 247. 53. V í z g a z d á l k o d á s u n k j ö v ő feladatai és a M a g y a r H i d r o l ó g i a i T á r s a s á g . ( A M H T S z e g e d i C s o p o r t j a alakulásának 10. é v f o r d u l ó j á n , 1962. n o v . 14-én e l m o n d o t t elő­ a d á s . ) H i d r o l ó g i a i T á j é k o z t a t ó , 1963. j ú n i u s h ó , 6 — 1 0 . 54. A b á n y a v í z elleni v é d e k e z é s fejlődése és a b á n y a v í z h a s z n o s í t á s . ( T a t a b á n y a i B á n y a ­ v í z A n k é t 1962. X I I . 7. b e v e z e t ő előadása.) H i d r o l ó g i a i T á j é k o z t a t ó , 1963. j ú n i u s hó, 87—89. 55. H é v i z e i n k hasznosításáról. ( E l n ö k i m e g n y i t ó a M H T 1963. m á r e . 14-i 4 6 . k ö z g y ű l é ­ sén.) H i d r o l ó g i a i K ö z l ö n y , 4 3 . 3. 1963. 2 7 2 . 56. BOGDÁNIT Y Ö d ö n és a M a g y a r H i d r o l ó g i a i T á r s a s á g . — Ö d ö n B o g d á n f y . H i d r o l ó g i a i K ö z l ö n y , 4 3 . 5. 1963. 357 — 3 6 1 . 57. A m a g y a r h i d r o l ó g i a i t u d o m á n y fejlődése. ( E l n ö k i m e g n y i t ó a M H T 1964. m á j . 28-i 47. k ö z g y ű l é s é n . ) H i d r o l ó g i a i K ö z l ö n y , 4 4 . 9. 1964. 423 — 4 2 5 . 58. J a v a s l a t B u d a p e s t h a t á r á b a n h é v í z g e o t e r m i k u s e n e r g i a - k u t a t ó fúrások l e m é l y í t é ­ sére. O M F B T a n u l m á n y , 733/1964. G e o t e r m i k u s E n e r g i a t e r m e l é s I I . rész. A z 1963. é v b e n v é g z e t t m u n k á l a t o k . 1964. a u g u s z t u s h ó , 61 — 64. 59. S z e n n y v í z t i s z t í t á s u n k m a i h e l y z e t e és j ö v ő feladatai. ( E l n ö k i m e g n y i t ó a M H T I I . O r s z á g o s S z e n n y v í z K o n f e r e n c i á j á n , M i s k o l c 963. V . 30.) H i d r o l ó g i a i T á j é k o z t a t ó , 1964. j ú n i u s h ó , 9 — 1 1 . 60. A r t é z i k ú t f ú r á s a i n k és az új V í z ü g y i T ö r v é n y . ( E l n ö k i m e g n y i t ó a M H T 1965. m á r c . 6-i 4 8 . k ö z g y ű l é s é n . ) H i d r o l ó g i a i K ö z l ö n y , 4 5 . 7. 1965. 3 3 0 — 3 3 1 . 61. A kísérleti és tájjellemző t e r ü l e t e k s z i m p o z i o n j a elé. — B e f o r e t h e S y m p o s i u m o n E x p e r i m e n t a l a n d R e p r e s e n t a t i v e A r e a s . — A p r o p o s d u C o l l o q u e sur les Terrains e t Bassins R e p r é s e n t a t i f s et E x p é r i m e n t a u x . H i d r o l ó g i a i K ö z l ö n y , 4 5 . 9. 1965. 385—387. 62. H o z z á s z ó l á s dr. L Á S Z L Ó I T Y . W . „ A N e m z e t k ö z i H i d r o l ó g i a i D e c e n n i u m m a g y a r n e m z e t i m u n k a t e r v é " - h e z . H i d r o l ó g i a i K ö z l ö n y , 4 5 . 11. 1965. 499 — 5 0 0 . 63. A z 1963. é v i n a g y d u n a i árvíz m ű s z a k i t a p a s z t a l a t a i k o n f e r e n c i a . E l n ö k i m e g n y i t ó 1966. V . 2 8 . A M a g y a r H i d r o l ó g i a i T á r s a s á g k i a d á s a , 7—8. 64. E l n ö k i m e g n y i t ó a M H T 1966. m á r c i u s 1-i é v z á r ó k ö z g y ű l é s é n . [ H a z á n k felszabadu­ l á s á n a k 2 0 . é v f o r d u l ó j a és a M H T . ] H i d r o l ó g i a i K ö z l ö n y , 47. 2 . 1967. 95 — 96. 65. A M a g y a r H i d r o l ó g i a i T á r s a s á g 50 é v e s . H i d r o l ó g i a i K ö z l ö n y , 4 7 . 4. 1967. 1 4 9 — 1 5 5 . 66. 50 é v e s a M a g y a r H i d r o l ó g i a i Társaság. ( A M H T 1967. m á j u s 2-i j u b i l e u m i k ö z ­ g y ű l é s é n e l h a n g z o t t m e g n y i t ó előadás.) H i d r o l ó g i a i T á j é k o z t a t ó , 1967. n o v e m b e r , 5 — 7. 67. E l ő s z ó . ( A H i d r o l ó g i a i K ö z l ö n y X X I V . é v f . 4 — 6 . füzetéhez,, 1944.) (1967) 5. 68. S z a k o s z t á l y i ü g y e k az 1944. é v r ő l . H i d r o l ó g i a i K ö z l ö n y , X X I V . 4 — 6 . 1944. (1967) 30-31. 69. S z a k o s z t á l y i ü g y e k az 1945. é v r ő l . H i d r o l ó g i a i K ö z l ö n y , X X V . 1945. (1967) 26 — 3 1 . 70. E l n ö k i m e g n y i t ó a M H T 1968. m á r c i u s 8-i v e z e t ő s é g v á l a s z t ó k ö z g y ű l é s é n . (Száz é v v e l e z e l ő t t k e z d t e el Z S I G M O N D Y V i l m o s a v á r o s l i g e t i artézi k ú t fúrását.) H i d r o ­ l ó g i a i K ö z l ö n y , 48. 7. 1968. 3 3 1 - 3 3 3 . 71. G e o l ó g i a ( - i c í m s z a v a k és s z ó c i k k e k írása). T e r m é s z e t t u d o m á n y i L e x i k o n , A k a d é ­ miai K i a d ó , B p . 1964—68. 72. A z O s z t r á k V í z g a z d á l k o d á s i S z ö v e t s é g klagenfurti a n k é t j a 1968. o k t ó b e r 1 4 — 1 7 . H i d r o l ó g i a i K ö z l ö n y , 4 9 . 3. 1969. 1 3 8 - 1 4 2 . 73. E l n ö k i m e g n y i t ó a M H T 1969. m á r c i u s 24-i é v z á r ó k ö z g y ű l é s é n . ( A v í z g a z d á l k o d á s és a M a g y a r T a n á c s k ö z t á r s a s á g . ) H i d r o l ó g i a i K ö z l ö n y , 49. 12. 1969. 5 7 0 — 5 7 1 . 74. L a g e u n d p e r s p e k t i v i s c h e Z i e l s e t z u n g e n der T r i n k w a s s e r v e r s o r g u n g in U n g a r n . G a s , W a s s e r , W ä r m e , W i e n , 23. 11. 1969. 2 1 5 — 2 1 9 . 75. 100 é v e s a F ő v á r o s i V í z m ű v e k . ( E l n ö k i m e g n y i t ó a „ 1 0 0 é v e s a F ő v á r o s i V í z m ű v e k " 1968. m á j u s h ó 6-i ü n n e p i ülésén.) H i d r o l ó g i a i T á j é k o z t a t ó , 1969. j ú n i u s h ó , 134— 135. 76. V í z é p í t ő i p a r i N a p o k . ( E l n ö k i m e g n y i t ó a V í z é p í t ő i p a r i N a p o k 1968. s z e p t e m b e r h ó 23-i ülésén.) H i d r o l ó g i a i T á j é k o z t a t ó , 1969. j ú n i u s h ó , 1 3 8 — 1 3 9 . 77. E l n ö k i m e g n y i t ó a M H T 1970. m á r c i u s 26-i é v z á r ó k ö z g y ű l é s é n . ( F e l s z a b a d u l á s u n k 25. é v f o r d u l ó j a és a M H T . ) H i d r o l ó g i a i K ö z l ö n y , 50. 7. 1970. 329 — 330. 78. A v í z e l l á t á s h e l y z e t e és t á v l a t i célkitűzései M a g y a r o r s z á g o n . H i d r o l ó g i a i T á j é k o z ­ t a t ó , 1970. j ú n i u s , 18 — 2 2 . 79. A B a l a t o n v í z g a z d á l k o d á s a . ( E l n ö k i m e g n y i t ó „ A B a l a t o n v í z g a z d á l k o d á s a " a n k é t 1969. m á j u s h ó 9-i ülésén.) H i d r o l ó g i a i T á j é k o z t a t ó , 1970. j ú n i u s , 1 7 9 — 1 8 0 . 80. E l n ö k i m e g n y i t ó a M H T 1 9 7 1 . április 26-i v e z e t ő s é g v á l a s z t ó k ö z g y ű l é s é n . ( A v í z g a z ­ d á l k o d á s I V . ö t é v e s t e r v e és a M H T . ) H i d r o l ó g i a i K ö z l ö n y , 5 1 . 10. 1971. 4 7 4 — 4 7 5 .

274

Földtani

Közlöny

107. kötet,

3—4.

füzet

81. E l ő s z ó . ( A H i d r o l ó g i a i K ö z l ö n y X X X I . évf. 1951. é v i k ö t e t é h e z . ) (1971) 1. 82. M a g y a r o r s z á g v í z g a z d á l k o d á s á n a k 100 é v e . ( E l n ö k i m e g n y i t ó a M F T H i d r o l ó g i a i S z a k o s z t á l y á n a k 1948. febr. 4-én t a r t o t t 3 1 . é v z á r ó ülésén.) H i d r o l ó g i a i K ö z l ö n y , X X X I . 1 9 5 1 . (1971) 2 4 - 2 5 . 83. E l n ö k i m e g n y i t ó (a M F T H i d r o l ó g i a i S z a k o s z t á l y á n a k 1949. j a n . 26-án t a r t o t t 32. é v z á r ó , illetve a M H T alakuló k ö z g y ű l é s é n ) . H i d r o l ó g i a i K ö z l ö n y , X X X I . 1951. ( 1 9 7 1 ) 26 — 2 7 . 84. A M a g y a r H i d r o l ó g i a i T á r s a s á g 1949. é v i m u n k a t e r v e . H i d r o l ó g i a i K ö z l ö n y , X X X I . 1951. ( 1 9 7 1 ) 3 1 - 3 2 . 85. E l n ö k i m e g n y i t ó a M H T 1972. április 24-i é v z á r ó k ö z g y ű l é s é n . [ S Z A B Ó J ó z s e f m i n t h i d r o l ó g u s — h i d r o g e o l ó g u s . M e g e m l é k e z é s S Z A B Ó J ó z s e f születésének 150. é v f o r d u ­ l ó j á r ó l . ] H i d r o l ó g i a i K ö z l ö n y , 5 2 . 12. 1972. 5 6 8 - 5 7 0 . 86. F e l s z í n a l a t t i v i z e i n k v é d e l m e . ( E l n ö k i m e g n y i t ó a M H T 1973. m á j u s 26-i é v z á r ó ülésén.) H i d r o l ó g i a i K ö z l ö n y , 53. 12. 1973. 571 — 5 7 3 . 87. O r s z á g o s K a r s z t v í z A n k é t e í n ö k i m e g n y i t ó j a . ( A z e o c é n s z é n b á n y á s z a t é s a karszt­ víz elleni v é d e k e z é s . ) B á n y á s z a t i és K o h á s z a t i L a p o k — B á n y á s z a t , 106. 9. 1973. 620—621. 88. K ő s z é n k u t a t á s a i n k fejlődése. F ö l d t a n i K ö z l ö n y , 104. 2. 1974. 1 8 0 — 1 8 5 . 89. E l n ö k i b e v e z e t ő . ( V í z g a z d á l k o d á s i tervezés fejlesztési k o n f e r e n c i a , 1973. I X . 25 — 27.) H i d r o l ó g i a i K ö z l ö n y , 54. 3 - 4 . 1974. 97. 90. E l n ö k i m e g n y i t ó a M H T 1974. s z e p t . 3-i v e z e t ő s é g v á l a s z t ó k ö z g y ű l é s é n . ( A M a g y a r H i d r o l ó g i a i T á r s a s á g 25 é v e alakult.) H i d r o l ó g i a i K ö z l ö n y , 55. 2 . 1975. 8 3 — 8 5 . 9 1 . M a g y a r o r s z á g m é l y ( f ú r á s ú ) k ú t j a i n a k k a t a s z t e r e V . k ö t e t . Szerk.: d r . U B B A N C S E K J á n o s . O V H — V I K Ö Z V í z f ö l d t a n i F e l ü g y e l e t e kiadása, 1973. ( I s m e r t e t é s . ) H i d r o ­ l ó g i a i K ö z l ö n y , 55. 4. 1975. 1 8 3 — 1 8 4 . 92. D r . R Ó N A I A n d r á s : A z A l f ö l d f ö l d t a n i atlasza. C s o n g r á d . ( I s m e r t e t é s . ) H i d r o l ó g i a i K ö z l ö n y , 5 5 . 6. 1975. 244. és 257. 93. E l n ö k i m e g n y i t ó a M H T 1975. I V . 28-i g y u l a i é v z á r ó k ö z g y ű l é s é n . ( V í z g a z d á l k o d á ­ s u n k f e j l ő d é s e 30 é v t á v l a t á b ó l . ) H i d r o l ó g i a i K ö z l ö n y , 5 5 . 1 1 . 1975. 517 — 519. 94. G e o l ó g i a ( - i c í m s z a v a k és s z ó c i k k e k írása). T e r m é s z e t t u d o m á n y i L e x i k o n kiegészítő k ö t e t A — Z , A k a d é m i a i K i a d ó , B p . 1976. 95. A L i m n o l ó g i a i S z a k o s z t á l y h u s z o n ö t é v e s . ( E l ő a d á s - v á z l a t . ) ( A L i m n o l ó g i a i Szak­ o s z t á l y 1 9 7 5 . m á r c . 2-i ü n n e p i ülésén e l h a n g z o t t előadás.) H i d r o l ó g i a i T á j é k o z t a t ó , 1976. 5 9 — 6 0 .

SOKSZOROSÍTOTT M U N K Á K : 96. A k ő s z é n f o g a l m a , keletkezése, felkutatása és h a z a i előfordulásai. ( J e g y z e t vállalat­ v e z e t ő i t a n f o l y a m részére.) B p . 1948. 97. M a g y a r o r s z á g k ő s z é n k é s z l e t e . B p . 1948. 98. A k ő s z é n f o g a l m a , keletkezése és o s z t á l y o z á s a . ( J e g y z e t v á l l a l a t v e z e t ő - h e l y e t t e s e k t a n f o l y a m a részére.) B p . 1948. 99. A k ő s z é n r ő l . ( J e g y z e t a B á n y á s z a t i S z a k s z e r v e z e t részére.) B p . 1949. 100. F ö l d t a n . ( J e g y z e t a s z t a h a n o v i s t a v á j á r t a n f o l y a m részére.) B p . 1950. 101. F ö l d t a n . ( J e g y z e t a v á j á r t a n k ö n y v részére.) B p . 1950. 102. T e l e p i s m e r e t t a n . ( J e g y z e t a v á j á r t a n k ö n y v részére.) B p . 1950.

KÉZIRATOS MUNKÁK: T ö b b száz s z a k v é l e m é n y és j e l e n t é s . M e g t a l á l h a t ó a M a g y a r Á l l a m i F ö l d t a n i zet A d a t t á r á b a n .

Inté­

Földtani

Közlöny,

Bull, of the Hungarian

Geol. Soc. (1977)

107. 27S—SSI

Csepreghyné Meznerics Ilona emlékezete (1906. V . 2 5 . - 1 9 7 7 . I. 14.)

dr. Bogsch László

Szabadka, 1906. május 25. — Budapest 1977. január 14. K é t kelet, k é t helységnév: a születésé és a halálé. A két i d ő p o n t közé eső hét évtized nemze­ dékünk életsorsát csakúgy jellemzi, mint nagyon sok magyar számára a születési és halálozási hely különbözősége. A

hét

é v t i z e d foglalta

magába

D B . CSEPREGHY

BÉLÁNÉ

D R . MEZNERICS

I L O N A életét, pályafutását, alkotó, t u d o m á n y o s munkásságát. D e ugyanez a hét évtized a világtörténelemnek — s ezúttal a világtörténelem szót valóban úgy kell értenünk, h o g y egész világunkra, valamennyi kontinensre v o n a t k o ­ zik — valami felbolydult, gyorsuló, egyre sebesebben száguldó ütemében lélegzetelállító, az emberi sorsokat alapjukban megrázkódtató eseménysorok­ kal terhes szakasza is. A z egyén szempontjából tekintve, biztosan állíthatjuk, h o g y a világtörténelem alakulása az egyes ember életsorsát sohasem alakította, különösen nem K ö z é p e u r ó p á b a n , ilyen mélyrehatóan, mint a század kezdete óta eltelt közel 8 évtized ! CSEPREGHYNÉ

MEZNERICS

ILONA

ezeknek

az

évtizedeknek

volt

szorgalmas, t u d o m á n y o s , alkotó eredményekben gazdag egyénisége.

átélője,

276

Földtani

Közlöny

107. kötet, 3

4.

füzet

Magasszintű pedagógiai munkát végző' szülői rendkívüli gonddal és messze átlagon felüli erkölcsi szemlélettel nevelték gyermekeiket. M E Z N E R I C S I L O N A az elemi iskolát és a középiskola első osztályait Szabad­ kán v é g e z t e . A m i d ő n szülei Budapestre kerültek, az Erzsébet Nőiskolában folytatta gimnáziumi tanulmányait és itt tett 1 9 2 4 - b e n jeles eredménnyel érettségi vizsgát. 1 9 2 4 . szeptemberében iratkozott be a budapesti t u d o m á n y e g y e t e m akkori Bölcsészettudományi K a r á n a k kémia-fizika szakára. I t t szerezte meg 1 9 2 9 ben e szakokból a középiskolai tanári oklevelet. Tanulmányai során a kötelező ásványtani és kőzettani tárgyak mellett földtani és őslénytani előadásokat is hallgatott. A b b a n az időben t a n k ö n y v e k ­ kel, jegyzetekkel n e m rendelkeztünk. A z előadásokról készített jegyzet minő­ sége így természetesen többszörösen is jelentőssé vált a vizsgákra v a l ó fölké­ szülésben. M E Z N E R I C S I L O N A ama n a g y o n kisszámú női hallgató k ö z é tarto­ zott, akik kitűnően, mindig az előadás lényegét, velejét, a fontos adatokat pontosan idézve t u d t a k jegyzetet készíteni. A f ö l d t u d o m á n y i tárgyakkal való foglalkozás eredményeként határozta el, h o g y kémia-fizika szakos középiskolai tanári oklevelének megszerzése után bölcsészetdoktori értekezést ír és szigorlatot tesz, h o g y bölcsészetdoktori címet szerezzen. Disszertációjának készítését már az 1 9 2 8 / 2 9 . tanévben meg­ kezdte és 1 9 3 0 - b a n ,,Uny — Tinnye környékének fiatal harmadkorú k é p z ő d ­ m é n y e i " címen ki is adta. Ezen értekezésének elfogadása után 1 9 3 0 . decem­ ber 1 9 - é n szigorlatot t e t t a földtanból, mint főtárgyból, az őslénytanból és az ásvány-kőzettanból, mint mellék tárgyakból c u m laude eredménnyel. 1 9 3 1 . őszén m a g y a r állami ösztöndíjasként —a bécsi Collegium Hungaricumba került. A k ö v e t k e z ő k é t tanévet, mint a F ü l ö p Józsiás C o b u r g - K o h á r y hercegtől a k k o r alapított ösztöndíj élvezője, tölti a bécsi Collegium Hungaricum patinás falai k ö z ö t t . B é c s b e n a Naturhistorisches Museum geo-paleontológiai osztályán dolgo­ z o t t . T u d o m á n y o s fejlődésére sorsdöntő hatású v o l t ez a három esztendő. F. X . S C H A F F E R , mint az Osztály vezetője, J. v . P I A és Fr. T R A U T H , mint az osztály világhírű munkatársai, mindhárman egyetemi magántanári képesí­ téssel (professzori címmel), g o n d o s k o d t a k arról a páratlanul emelkedett és serkentő t u d o m á n y o s légkörről, amellyel a múzeumnak ez az osztálya akkori­ ban világhírre t e t t szert. Ezenkívül a k ö n y v t á r , a maga gazdagságával, és mindenekelőtt a fölbecsülhetetlen értékű múzeumi összehasonlító anyag is olyan munkahelyet biztosított, amely mind munkalehetőségeiben, mind pedig kitűnő légkörével n a g y o n k e d v e z ő e n befolyásolta a fiatal kutatónő tudomá­ nyos fejlődését. E h h e z járult még, h o g y a M ú z e u m — mai szemmel nézve nem n a g y o n szerencsés — építészeti beosztása mellett M E Z N E R I C S I L O N Á nak az is osztályrészéül jutott, h o g y a téli h ó n a p o k b a n e g y szobában dolgozhassék a bécsi paleontológusok akkoriban egyik l e g n a g y o b b tudású és egyúttal legsajátságosabb képviselőjével, Fritz K A i j T S K Y v a l . K A U T S K Y szenvedélyes tanítómester is v o l t , aki — ha igazán nekilendült — olyan r a g y o g ó előadásban közölte meglátásait és véleményét, h o g y élvezetesebb, színesebb és szemléle­ tesebben m a g y a r á z ó tanítómestert kívánni sem lehetett volna. T u d o m á n y o s ismeretanyagának gyarapodása, a munkamódszer elsajátí­ tása, de a munkahelyi légkör szempontjából is, vitathatatlanul maradandó hatásúak v o l t a k M E Z N E R I C S i L O N Á - r a ezek a Bécsben töltött évek. D e az is biztos, h o g y jellemével, kedves lényével, tehetségével, szorgalmával és nem

В о g s с h:

Csepreghyné

Meznerics

Ilona

emlékezete

277

utolsó sorban t u d o m á n y o s fejlődésének jelentős előrehaladásával maga is j ó emlékeket hagyott hátra Bécs paleontológusainak körében. Elhunytának híre az osztrák szakkörökben is mélységes részvétet és sajnálatot váltott ki. H a z a t é r v e a három bécsi ösztöndíjas é v után, 1 9 3 4 . őszén az Országos Ösz­ töndíjtanács ü g y v e z e t ő igazgatói hivatalához nyert beosztást „foglalkozta­ t o t t d i p l o m á s " minőségben ( Á D O B - g y a k o r n o k k é n t ; Á D O B = á l l á s t a l a n dip­ l o m á s o k országos bizottsága). 1 9 3 5 . július 1-én állami leánygimnáziumi helyettes tanárrá, m a j d e g y é v múlva rendes tanárrá nevezték ki. Beosztása változatlanul az Ösztöndíjtanácsnál v o l t . 1 9 4 0 . január 2 7 - é n „ a szolgálat érdekében" a Nemzeti M ú z e u m F ö l d - és Őslénytani Tárába nyer áthelyezést, mint beosztott középiskolai tanár. 1 9 4 8 ban muzeológussá minősítik k é s ő b b t u d o m á n y o s kutatóvá. 1 9 5 1 . január 1-től 1 9 7 0 . d e c e m b e r 3 1 - i g a Természettudományi Múzeum F ö l d - és Őslénytani Osztályának volt az osztályvezetője. Múzeumi tevékenységének egyik legismertebb eredménye „ A z élet fejlő­ déstörténete" című kiállítás létrehozatala v o l t . A kiállítás f o r g a t ó k ö n y v é t munkatársaival együtt írta. E z t a munkát is a lelkiismeretesség és a legmeszs z e b b m e n ő tökéletességre törekvés jellemzi. A kiállítás kétségtelenül n a g y o n sikeres v o l t és szakmailag is nagy elismerésben részesült. Elévülhetetlen érde­ m e k e t szerzett az 1 9 5 6 - b a n kiégett Osztály anyagának újraszervezésével is. Nemzetközileg elismert szaktekintélye teljes latbavetésével az elpusztult k ö n y v t á r állományának pótlásában szinte csodálatraméltó eredményeket ért el. Munkájának elismerése hivatalos kitüntetések alakjában is kifejezésre j u t o t t : törzsgárdatag, K i v á l ó dolgozó, Szocialista kultúráért érem ( 1 9 5 2 ) , Munkaérdemérem ( 1 9 6 1 ) , Munka Érdemrend ezüst ( 1 9 6 6 ) és arany ( 1 9 7 0 ) f o k o z a t a . A Magyarhoni Földtani Társulat K ö z g y ű l é s e 1 9 7 5 - b e n C S E P R E G H Y N É M E Z N E R I C S I x o N Á - t tiszteleti taggá választotta. A Földtani Társulatban nem­ csak választmányi tagként m ű k ö d ö t t , hanem 3 éven keresztül az Őslénytani Szakosztály elnökeként is. A z Őslénytani Szakosztályhoz fűződő elnöki tevé­ kenységére — mint minden ténykedésére — jellemző az igazságérzet, a p o n ­ tosság, megbízhatóság és a mindenek felett álló kötelességteljesítés a k ö z érdekében. T u d o m á n y o s munkássága elismeréséül elnyeri a kandidátusi fokozatot, m a j d n é h á n y évvel k é s ő b b a t u d o m á n y o k d o k t o r á v á minősítik. Szakirodalmi munkásságában a földtörténeti harmadidőszak puhatestűi jelentik a főtémát. Meglepő azonban az a széles skála, amely más állatcsopor­ tok maradványainak földolgozásában is jelentkezik. Már említett bölcsészetdoktori értekezése szarmata és pannóniai korú fau­ nákkal foglalkozik. A feldolgozott anyag z ö m é t kagylók és csigák teszik ki, de meghatározott a szarmata rétegekből néhány Foraminiferidaés e g y Annelida-£a,]t is. Már bécsi ösztöndíjas idejében készítette a „ t o r t o n a i " korú steinabrunni apró-csigás faunát feldolgozó munkáját. E z a jellegzetes, apró alakokból álló csigafauna addig csak hiányosan földolgozott volt. E m u n k a már magán viseli a bécsi műhely bélyegeit. Moritz HÖRNES-nek és R u d o l f HoERNES-nek a harmincas évekre már elavult nevezéktanát az akkori szintre módosítja, de az összehasonlítás megkönnyítése céljából egy­ más mellett közli a két nevezéktanban alkalmazott megjelöléseket. E z t —

278

Földtani

Közlöny

107. kötet, 3 — 4.

füzet

az áttekintést és megértést n a g y mértékben megkönnyítő eljárást — még néhány későbbi munkájában is alkalmazza. E g y másik jellegzetessége ennek a munkának — és ebben K A U T S K Y sugalmazása érvényesült — a földtörténeti szakaszok nevének különböző írásmódja a földrajzi fekvésnek megfelelően. Ezért szerepel itt franciaországi vonat­ kozásban pl. helvétien, olaszországiban elveziano, ausztriaiban Helvét és magyarországiban helvét. E z a módszer tehát már t ö b b , mint 40 évvel ezelőtt jelezni kívánta, h o g y a k ü l ö n b ö z ő területeken felállított emeletsorok teljes időbeli azonosságával szemben kételyek állanak fenn. (Ezeknek a kételyek­ nek kifejezést adtak az utolsó két évtizedben tartott nemzetközi megbeszé­ lések, egyebek k ö z ö t t éppen a miocént illetően is.) A steinabrunni apró-csigás fauna földolgozásával M E Z N B E I C S I L O N A nem­ zetközi elismerése is nagy mértékben megnőtt. K é t következő munkája ugyancsak osztrák anyagot, a stájerországi slir maradványait dolgozta föl. Kimutatja, h o g y a faunisztikai kép sokkal inkább egyezik meg az ottnangival, semmint a borbolyaival (Walbersdorf) s így a Stájer-medence slirjét a helvétbe teszi. A hazai miocénből eddig n e m ismert Echinodermatákról 1941-ben jelenik meg munkája, míg a magyarországi harmadidőszaki Brachiopodákat 1943ban foglalta össze. Fontos adatot közöl 1944-ben megjelent, a Ditrupá-ról szóló tanulmánya. Kimutatja a vázszerkezet alapján, h o g y a Dentalium incurvum és más néven leírt és a Scaphopodá-W\oz sorolt m a r a d v á n y o k a gyűrűs férgek (Annelida) Serpulidae családjába tartoznak, a Ditrupa nemzetségbe. (A tőlem Nógrádszakálról Dentalium incurvum néven leírt alakokat is a Ditrupa cornea L fajjal azonosítja.) Kostejről és L a p u g y r ó l leírja a Ditrupa transsilvanica új fajt. A háború utáni munkássága miocén, túlnyomórészt helvéti és tortonai alakok ismertetése, illetőleg faunák monografikus feldolgozása. Ezen mun­ kássága során írta meg a hazai neogén Pectinida-~ka,t és sztratigráfiai jelentő­ ségüket tárgyaló nagy monográfiáját, amellyel elnyerte a t u d o m á n y o k dok­ tora minősítést. Ez a nagy munka Párizsban jelent meg, a francia földtani társulat Mémoirs-jaiban. A munka a neogén Pectinidák 4 genusát tárgyalja: Pecten, Flabellipecten, Amussium és Chlamys (s ez utóbbi Camptonectes subgenusát). A leírt alakok k ö z ö t t néhányat újként jellemzett: Pecten fotensis, P. promontorensis, Flabellipecten telegdi-rothi, Chlamys scabrella hungarica, Chlamys n o v . sp. 1. és 2., Chi. biaense, Chi. rakosense, Chi. darnoensis, Chi. agriensis, Chi. palmata bipartita. A hidasi, szobi, letkési, kelet-cserháti, salgótaráni stb. faunák monografikus földolgozása és a nagy Peden-studium korszerű szemléletével, a szerző kitűnő formaérzékének segítségével és nagy anyagismeretével jelentős lépésekkel vitte előre a magyarországi miocén fau­ nák ismeretét. Megbízható eredményei nemzetközi vonalon is egyre n a g y o b b tekintélyt szereztek szerzőjüknek. A Mediterrán Neogén Bizottság és e g y é b nemzetközi szervezetek bécsi, A i x à Marseille-i, sabadelli, bordeauxi, berni stb. konferen­ ciáján értekezései mind bemutatásra v a g y előadásra kerültek. E z e k a munkái vezették át a rendszertani és faciológiai vizsgálatok terüle­ téről egyre inkább a biochronológia irányába. Tudománytörténetileg is na­ g y o n alaposan tanulmányozott munkái az elvi kérdések egyre elmélyültebb vizsgálatához vezették. Ettől kezdve a faunafeldolgozások mellett állandóan foglalkoztatják ezek a kérdések, amelyek számos vitához vezettek. Ezek a

В о g s с h:

Csepreghyné

Meznerics

Ilona

emlékezete

279

viták mutatták meg, h o g y fordulatos eszmetársításai, a m e l y e k k o m o l y fel­ készültségével és anyag- és irodalomismeretével párosultak, milyen élénk és veszélyes vitapartnerré tették. 1971. január 1-től 1973. d e c e m b e r 31-ig mint a Magyar Állami Földtani Intézet munkatársa, m a j d ekkor b e k ö v e t ­ kezett nyugdíjbalépése után is a L e x i q u e Stratigraphique hazánkra v o n a t ­ k o z ó kötete második kiadásának szerkesztésével foglalkozott. E m ű nemcsak kéziratban készült el, hanem korrektúrája is kijött már, amikor a halál diszszonáns akkordja v é g e t vetett a munkának. N a g y műveltségű, mélyen kulturált, igazságszerető, minden nőiessége mel­ lett, erős akaratú egyéniséget vesztettünk el személyében. Értékes embert, aki szerette az életet, szerette az embereket s mindenek előtt szerette a k ö z szolgálatában kötelességét teljesíteni. Szeretett utazni s utazásaiban s e m feledkezett m e g a szakmai ismeretek gyarapításáról. A művészetek közül a k é p z ő m ű v é s z e t iránt érdeklődött leginkább, művészettörténeti ismeretek­ ben is nagyon gazdag v o l t . Szívesen volt társaságban, d e éppen ú g y tudta élvezni a magány csöndes óráit is. Megértő társa volt mindebben férje, D r . C S E P R E G H Y Béla, akivel 1945-ben k ö t ö t t házasságot. Férje, aki élete utolsó évtizedeiben a magyar földtan áldozatos hívévé lett, néhány évvel korábban h u n y t el. A Farkasréti t e m e t ő b e n közös sírban nyugszanak immár örökre. C S E P R E G H Y N É M E Z N E R I C S I L O N A b e v é g e z t e munkáját. E m u n k a tisztelet­

ben tartatja emlékét. Egyéniségének emlékét pedig mindazok, akik ismerték, kegyelettel és szeretettel őrzik. CSEPREGHYNÉ MEZNERICS ILONA SZAKIRODALMI

MUNKÁSSÁGA

1. U n y — T i n n y e k ö r n y é k é n e k fiatal h a r m a d k o r ú k é p z ő d m é n y e i . ( D o k t o r i értekezés. B u d a p e s t 1930. 2. D i e M i n u t i e n d e r t o r t o n i s c h e n A b l a g e r u n g e n v o n S t e i n a b r u n n i n N i e d e r ö s t e r r e i c h A n n . d . N a t u r h i s t . M u s . i n W i e n 1 9 3 2 / 3 3 . p . 319 — 3 5 9 . , Taf. X I I I — X I V . W i e n 1934 3. D i e S c h l i e r b i l d u n g e n d e s m i t t e l s t e i r i s c h e n B e c k e n s . M i t t e i l . d. N a t u r w i s s . V e r e i n s v o n Steiermark. B d . 7 3 . p . 118 — 1 4 0 . , T a f . I V . G r a z 1936. 4 . Stájerországi slirfauna és ú j alakjai. F ö l d t a n i K ö z l ö n y 65. k ö t e t , p . 1—10. T a b . I . B u d a p e s t 1935. 5. N e u e S t a c h e l h ä u t e r ( E c h i n o d e r m e n ) a u s d e m M i o z ä n U n g a r n s . A n n . M u s . N a t . H u n g , p . 83 — 96., T a b . I — I I I . B u d a p e s t 1 9 4 1 . 6. T ü s k e b ő r ű á l l a t o k a t e n g e r f e n e k é n . F ö l d t a n i É r t e s í t ő V I . ( ú j ) é v f o l y a m , 1. s z á m p . 1 — 8., 3 á b r a . B u d a p e s t 1 9 4 1 . 7. T a n u l m á n y ú t o n O l a s z o r s z á g b a n . F ö l d t a n i É r t e s í t ő V I I . (új) é v f o l y a m , 1. sz. p . 1 — 6. Budapest 1942. 8. M a g y a r o r s z á g h a r m a d k o r i B r a c h i o p o d á i . ( D i e B r a c h i o p o d e n d e s u n g a r i s c h e n T e r ­ tiärs.) A n n . H i s t . - n a t . M u s . N a t i o n a l i s H u n g a r i c i , V o l . 3 6 . p . 1 0 — 6 0 . , T a b . I I — V I . B u d a p e s t 1943. 9. D i t r u p a R e s t e a u s U n g a r n . A n n . H i s t . - n a t . M u s . N a t . H u n g . p . 40 — 4 7 . , T a b . П . B u d a p e s t 1944. 10. N é h á n y e d d i g i s m e r e t l e n és ú j f o r m a a K - C s e r h á t t o r t o n a i r é t e g e i b ő l . F ö l d t a n i K ö z ­ l ö n y 80. k ö t e t , p . 395 — 404., T a b . I — I I . B u d a p e s t 1950. 11. A hidasi ( B a r a n y a n i . ) t o r t o n a i fauna. F ö l d t a n i I n t é z e t É v k ö n y v e 3 9 . k ö t e t , p . 1 - 1 1 5 . , T a b . I - I V . B u d a p e s t 1950. 12. A z alsónémedi D e n t a l i u m o k vizsgálata. M a g y . T u d . A k a d é m i a I I . oszt. K ö z l e m é n y e i I . k ö t e t , p . 79 — 80. B u d a p e s t 1 9 5 1 . 13. A salgótarjáni slir és p e c t e n e s h o m o k k ő faunája. F ö l d t a n i K ö z l ö n y 8 1 . k ö t e t p . 303 — 319., T a b . I . B u d a p e s t 1 9 5 1 . 14. P a l ä o n t o l o g i s c h e S e l t e n h e i t e n i n d e r F a u n a v o n S z o b . A n n . M u s . N a t . H u n g . p . 2 2 5 - 2 3 1 . , T a b . X I V . B u d a p e s t 1952. 15. A szentgáli 8. és 9. s z . fúrás faunája. A M a g y a r Á l l a m i F ö l d t a n i I n t é z e t É v i Jelen­ tése 1948-ról. B u d a p e s t 1 9 5 2 . p . 77 — 78.

3 Földtani Közlöny

280

Földtani

Közlöny

107. kötet,

3—4.

füzet

16. A s a l g ó t a r j á n i k ö z é p s ő m i o c é n k é p z ő d m é n y e k ő s l é n y t a n i v i z s g á l a t a . A M a g y a r Á l l a ­ m i F ö l d t a n i I n t é z e t É v i J e l e n t é s e 1949-ről, p . 69 — 61. B u d a p e s t 1953. 17. A s a l g ó t a r j á n i k ő s z é n f e k v ő k é p z ő d m é n y e k faunája és k o r a . F ö l d t a n i K ö z l ö n y 8 3 . k ö t e t , p . 3 5 - 3 6 . , T a b . I — V . B u d a p e s t 1953. 18. M i t t e l m i o z ä n e P l e u r o t o m e n aus U n g a r n . A n n . H i s t . n a t . M u s . N a t . H u n g . (Series n o v a ) T o m . I V . p . 5 - 2 2 . , T a b . I - I I . B u d a p e s t 1953. 19. K e l e t c s e r h á t i h e l v é t i és t o r t o n a i fauna. M a g y a r Á l l a m i F ö l d t a n i I n t é z e t É v k ö n y v e X L I . k ö t e t , p . 1 - 1 8 5 . , T a b . I — X V I I . B u d a p e s t 1954. 20. S t r a t i g r a p h i s c h e G l i e d e r u n g des u n g a r i s c h e n M i o z ä n s i m L i c h t e d e r n e u e n F a u n e n ­ u n t e r s u c h u n g e n . A c t a G e o l o g i c a . T o m . I V . , p . 183 — 2 0 7 . B u d a p e s t 1956. 21. A h a z a i m i o c é n r é t e g t a n i taglalása az ú j a b b f a u n a v i z s g á l a t o k a l a p j á n . A n n . H i s t , n a t . M u s . N a t . H u n g . (Series n o v a . ) T o m . V I I . , p . 2 3 9 — 259., T a b . I . B u d a p e s t 1956. 22. A s z o b i és letkési p u h a t e s t ű fauna. M a g y a r Á l l a m i F ö l d t a n i I n t é z e t É v k ö n y v e . X C I . k ö t e t . p . 3 6 3 — 4 7 7 . ( I n o l . I — X I V . t á b l a . ) M ű s z a k i K ö n y v k i a d ó , B u d a p e s t 1956. 23. N e u e E r g e b n i s s e d e r stratigraphisehen U n t e r s u c h u n g e n m i o z ä n e r S c h i c h t e n in d e r S ü d s l o w a k e i u n d N o r d u n g a r n . ( D r . Jan S E N E S B r a t i s l a v a , t á r s s z e r z ő v e l . ) N e u e s J a h r ­ b u c h für G e o l o g i e u n d P a l ä o n t o l o g i e , M o n a t s h e f t e , p . 1—13. S t u t t g a r t 1957. 24. L e x i q u e s t r a t i g r a p h i q u e i n t e r n a t i o n a l . V o l . I . E u r o p e , F a s e . 9 H o n g r i e k i a d v á n y b a n a m i o c é n rész m e g í r á s a . P a r i s 1958. ( k b . 30 c í m s z ó ) 25. R e m a r q u e s sur la s t r a t i g r a p h i e d u M i o c è n e . C o m p t e s r e n d u e de C o n g r è s d e s S o c i é t é s S a v a n t e s d e P a r i s et d e s D é p a r t e m e n t s t e n u à A i x à Marseille e n 1958. ( S e c t i o n s d e s S c i e n c e s ) . S o u s s e c t i o n d e G é o l o g i e . C o l l o q u e sur le M i o c è n e , p . 1 3 1 — 1 3 8 . P a r i s 1958. 26. D i e F a u n a v o n D e v e c s e r u n d ihr A l t e r . A n n . H i s t . — n a t . M u s . N a t . H u n g . T o m . L . (Séria n o v a I X . ) p . 49 — 53. B u d a p e s t 1958. 27. Z w e i b i s j e t z t u n b e k a n n t e M o l l u s k e n a r t e n aus d e m u n g a r i s c h e n M i o z ä n . A n n . H i s t . n a t . M u s . N a t . H u n g . T o m . 1. (Séria n o v a I X . ) p . 45 — 47., B u d a p e s t 1958. 28. A z e g e r c s e h i — ó z d i k ő s z é n f e k v ő b u r d i g a l a i faunája. — L a faune b u r d i g a l i e n n e du. m u r d u c h a r b o n d ' E g e r c s e h i — Ó z d . ( H o n g r i e d u N o r d ) . F ö l d t a n i K ö z l ö n y 89. k ö t e t , p . 4 1 3 - 4 2 4 . , T a b . X X I - X X I V . B u d a p e s t 1959. 29. D i e B u r d i g a l f a u n a in d e n L i e g e n d s c h i c h t e n des B r a u n k o h l e n f l ö z e s v o n E g e r c s e h i — Ózd. A n n . H i s t . - n a t . M u s . H u n g . T o m . 5 1 . p . 85 — 99., T a b . I - I V . B u d a p e s t 1959. 30. D a s m a r i n e N e o g e n U n g a r n s in seiner B e z i e h u n g z u m W i e n e r B e c k e n . V e r h a n d l u n ­ gen d e s C o m i t é d u N é o g è n e M é d i t e r r a n é e n . I . T a g u n g in W i e n , 1 0 — 2 0 . J u l i 1959. p . 8 7 - 9 3 . W i e n 1960. 31. P e c t i n i d é s d u N e o g è n e de la H o n g r i e e t leur i m p o r t a n c e s t r a t i g r a p h i q u e . M é m o i r e de la S o c i é t é G é o l o g i q u e d e F r a n c e . P u b l i é s a v e c le c o n c o u r s d u C e n t r e N a t i o n a l de la R e c h e r e h e S c i e n t i f i q u e . — N o u v e l l e Série. T o m e 39, Feuilles 15 à 19. M é m o i r e s n o . 92. p . 1 - 5 8 . , T a b . I - X X X V . P a r i s 1960. 32. L ' é v o l u t i o n de c e r t a i n s P e c t i n i d é s N e o g è n e s , la q u e s t i o n d u „ C h a t t i e n " e t la l i m i t e O l i g o — M i o c è n e . (Prae-Tirage, C o n g r è s de Sabadell.) p . 1 — 4 0 . S a b a d e l l 1961. 33. Q u e l q u e s L a m e l l i b r a n c h e s rares d u M i o c è n e de la H o n g r i e . A n n . H i s t . - n a t . M u s . N a t . H u n g . P a r s M i n . G e o l . et P a l . T o m . 53. p . 1 3 3 - 1 3 6 . , T a b . I . B u d a p e s t 1 9 6 1 . 34. A n a l y s e d e la fauna d e P e y r è r e ( B a s s i n d e l ' A d o u r ) e t d e l ' A q u i t a n i e n d e B o u r d e l a i s e t d u B a z a d a i s . M é m o i r e s d u B u r e a u de R e c h e r c h e s G é o l o g i q u e s et Miniers, N o . 2 8 . C o l l o q u e sur le P a l é o g è n e ( B o r d e a u x , 1962.) I. p . 455 — 466. P a r i s 1964. 35. L e p r o b l è m e d u , , C h a t t i e n " - A q u i t a n i e n d u p o i n t d e v u e d e l'histoire de la s u b d i v i s i o n d u M i o c è n e . M é m o i r e s d u B u r e a u de R e c h e r c h e G é o l o g i q u e s et M i n i e r s , N o . 28. C o l l o q u e sur le P a l é o g è n e . ( B o r d e a u x , 1962.) I I . p . 8 9 3 - 9 0 7 . Paris 1964. 36. A „ K a t t i - A k v i t a n i " k é r d é s t u d o m á n y t ö r t é n e t i m e g v i l á g í t á s b a n . F ö l d t a n i K ö z l ö n y 92. k ö t e t , p . 1 8 5 — 1 9 5 . B u d a p e s t 1962. 37. D a s P r o b l e m des , , C h a t t " - A q u i t a n s in w i s s e n s c h a f t s g e s c h i c h t l i c h e r B e l e u c h t u n g . A n n . H i s t . - n a t . M u s . N a t . H u n g . T o m u s 54, p . 5 7 — 7 1 . B u d a p e s t 1 9 6 2 . 38. I s o c a r d i a h ö r n e s i D a l i aus d e n t o r t o n i s c h e n A b l a g e r u n g e n des T o k a j g e b i r g e s ( U n g a r n ) . A n n . N a t u r h i s t . M u s . W i e n , B d . 66. ( F r i e d r i c h T r a u t F e s t b a n d ) , p . 121 — 124. W i e n 1963. 39. L e t r a v a i l des derniers c i n q u e ans de la S e c t i o n G é o l o g i q u e et P a l é o n t o l o g i q u e . A n n . H i s t . - n a t . M u s . N a t . H u n g . T o m u s 5 5 . , p . 581 — 5 8 3 . B u d a p e s t 1963. 40. A D o b ó I s t v á n V á r m ú z e u m ősállattani g y ű j t e m é n y é n e k t u d o m á n y o s j e l e n t ő s é g e . H e v e s M e g y e i M ú z e u m o k K ö z l e m é n y e i — E g r i M ú z e u m É v k ö n y v e I (1963) p . 55 — 65., 4 á b r a . E g e r 1964. 4 1 . T . B Á L D I — I . C S E P R E G H Y - M E Z N E R I C S — R . N Y I R Ő : L a b i o s t r a t i g r a p h i e des g i s e m e n t s o l i g o c è n e s e t m i o c è n e s de l ' E s t de la M o n t a g n e B ö r z s ö n y . A n n . H i s t . - n a t . M u s . N a t . H u n g . T o m . 56. p . 1 5 3 - 1 8 3 . T a b . I — I I I . B u d a p e s t 1964.

В о g s с h:

Csepreghyné

Meznerics

Ilona

emlékezete

281

42. L ' É v o l u t i o n de certains P e c t i n i d é s N e o g è n e s , la q u e s t i o n d u „ C h a t t i e n " e t la limite O l i g o - M i o c è n e . — I n s t i t u t o „ L u c a s M a l l a d a " С . S . I . С . ( E s p a n a ) Cursillos y Conferencias I X . , p . 33 — 60. Sabadelle 1964. 4 3 . D i e s t r a t i g r a p h i s ç h e L a g e des A q u i t a n s seit der N e o g e n t a g u n g in W i e n 1959. ( R e ­ f l e x i o n e n zur T h e s e C h a t t - A q u i t a n : - B e w e i s e der T h e s e aufgrund d e r n e u e s t e n b i o ­ c h r o n o l o g i s c h e n F o r s c h u n g e n in U n g a r n , P r o c e e d i n g s o f t h e third session i n B e r n e 8 — 1 3 . J u n e 1964.) I n t e r n a t i o n a l G e o l o g i c a l S c i e n c e s ( C o m i s s i o n o f S t r a t i g r a p h y ) p . 2 0 6 - 2 1 1 . B e r n e , E . J . Brill, 1966. 4 4 . B e s z á m o l ó a N e o g é n M e d i t e r r á n B i z o t t s á g 3. ülésszakáról. Ő s l é n y t a n i V i t á k 5. füzet. B u d a p e s t 1965. 4 5 . L e s m o l l u s q u e s des s é d i m e n t s m i o c è n e s de la M o n t a g n e d e T o k a j . ( N . E . H o n g r i e ) . A n n a l e s H i s t . - n a t . M u s . N a t . H u n g . 58. P a r s M i n . et P a l . p . 1 0 3 — 1 2 9 . B u d a p e s t 1966. 4 6 . A z i p o l y t a r n ó c i burdigalai fauna. F ö l d t a n i K ö z l ö n y 97. k ö t e t , 2 . f ü z e t , p . 1 7 7 — 1 8 5 B u d a p e s t 1967. 4 7 . L a faune b u r d i g a l i e n n e d ' I p o l y t a r n ó c ( H o n g r i e ) . A n n a l e s H i s t . - n a t . M u s . N a t . H u n g . 59. P a r s M i n . et P a l . p . 9 3 — 1 0 1 . B u d a p e s t 1967. 4 8 . D r . K o l o s v á r y G á b o r e m l é k e z e t e (1901 — 1968). F ö l d t a n i K ö z l ö n y 99. k ö t e t , p 3 0 8 — 3 0 9 . 1 f é n y k é p . B u d a p e s t 1969. 4 9 . N o u v e l l e s G a s t r o p o d e s et l a m e l l i b r a n c h e s p o u r la faune h o n g r o i s e des g i s e m e n t s tortoniens-inférieurs de la M o n t a g n e d e B ü k k . A n n . H i s t . - n a t . M u s . N a t . H u n g . T o m . 4 1 . P a r s M i n . e t P a l . p p . 63 — 127., T a b . I — I X . B u d a p e s t 1969. 50. L a faune t o r t o n i e n n e inférieure des g i s e m e n t s t u f i q u e s de la M o n t a g n e d e B ü k k , G a s t r o p o d e s : I . E g r i M ú z e u m É v k ö n y v e 7. k ö t e t . É g e r 1969. 5 1 . H o z z á s z ó l á s F Ü L Ö P József: A . r é t e g t a n a l a p v e t ő kérdései t a n u l m á n y o z á s á n a k idő­ szerűsége c . e l ő a d á s á h o z . Ő s l é n y t a n i V i t á k 19. s z á m , p . 11. B u d a p e s t 1 9 7 2 . 52. L a faune tortonienne-inférieure des g i s e m e n t s t u f i q u e s de la M o n t a g n e d e B ü k k , G a s t r o p o d e s : I I . E g r i M ú z e u m É v k ö n y v e 8 — 9. k ö t e t , p p . 26 — 46., 10 t á b l a . E g e r ( 1 9 7 1 — 72) 1 9 7 3 ? 53. L a faune tortonienne-inférieure des g i s e m e n t s t u f i q u e s d e la M o n t a g n e d e B ü k k : B i v a l v e s . E g r i M ú z e u m É v k ö n y v e 10. k ö t e t , p p . 81 — 105., 12 t á b l a . E g e r 1974 ( ? ) .

Földtani

Közlöny,

Bull, of the Hungarian

Geol. Soc. (1977)

107.

282—286

Wein György emlékezete (1912-1976)

dr. Szálai

Tibor

Súlyos csapás érte a magyar földtani t u d o m á n y t , amidőn W E I Ï T Györgyn e k szíve megszűnt d o b o g n i . Eletének sok megpróbáltatása, a lelkes, minden percet betöltő munka már t ö b b s z ö r próbára tette beteg szívét. Mégis, egészsé­ g é t n e m kímélve járta a geológus nehéz útjait. Fáradhatatlanul utazott. Eletének utolsó napjaiban felkereste a Dinaridák kopár tájait, Szlovákia he­ g y e i t . A d a t o t adatra halmozva gyűjtötte az anyagot, h o g y megírhassa élete n a g y álmát, a magyar geológia szintézisét. N e m tudta senki, h o g y utolsó út­ j á r a indul, midőn Szentendrére, legkedvesebb tartózkodási helyére, szép kis kertjébe ment. Munkaereje teljében, teljes szellemi frisseségében hirtelenül és

Szálai:

Wein

György

emlékezete

283

váratlanul 1 9 7 6 . december 1 2 - é n W E I N G y ö r g y kezéból kiesett a geológus ka­ lapácsa és a toll, amellyel r a g y o g ó cikkeit írta. Budapesten született 1 9 1 2 . augusztus 2 6 - á n . Gyermekkora színtere a szent­ endrei kertes családi ház, ahol szüleivel és testvérével harmonikus családi k ö r ­ ben nevelkedett fel. A p j a , aki Indiában, majd K r é t a szigetén teljesített k o n ­ zuli szolgálatot, puritán ember v o l t , megkövetelte gyermekeitől a szótartást, az őszinteséget, n e m tűrte a hazugságot, az árulkodást. K o r a ifjúságának évei alakították ki egyszerű, s z ó k i m o n d ó , egyenes jellemét, amely sokszor h o z t a nehéz helyzetbe élete során. Szülőföldjének természeti adottságai, a Szentendrét körülölelő szelíd Szent­ endre — Visegrádi-hegység, a Duna, mely gyermekkori szórakozásainak leg­ f ő b b színtere volt, fejlesztették ki benne a természet szeretetét, és korán felkel­ tették benne az érdeklődést a természettudományok iránt. Már középiskolás korában elhatározta, h o g y geológus lesz, s élete végéig az is maradt. 1 9 3 0 - b a n érettségizett. E g y e t e m i tanulmányait Budapesten, B é c s b e n és Debrecenben végezte. 1 9 3 4 - b e n földtanból, őslénytanból és földrajzból a d e b ­ receni egyetemen a kiváló magyar geológusnál, T E L E G D I R O T H K á r o l y n á l d o k t o ­ rált. Disszertációjában Zirc környékének titon rétegeivel foglalkozott. 1 9 3 5 . tavaszán az E u r o g a s z k o inkei olajkutató fúrásához került. Innen még ez é v b e n a debreceni egyetemhez nevezték ki tanársegédnek. Mint debreceni tanársegéd a Földtani Intézet megbízásából, térképező m u n k a során, megis­ merte a Szentendre — Visegrádi-hegységet, a Cserhátot, a B ü k k ö t és az Eper­ jes — Tokaji-hegység e g y részét. 1 9 3 9 - b e n kinevezték a Földtani Intézethez; mint intézeti geológus 1 9 4 3 - i g a Kárpátalján és az erdélyi szénhidrogén kuta­ tásoknál d o l g o z o t t . Feltérképezte Uzsok és Luh környékét, foglalkozott Polena és S z o l y v a gyógyvizeivel. 1 9 4 3 - b a n a Budapesti Ásványi Nyersanyagértéke­ sítő K . F . T . céghez került, s a vállalat kárpátaljai és erdélyi kaolin, barnakő­ szén, foszfát, kvarcit és bentonit kutatásait vezette mindaddig, amíg a h á b o ­ rús események tevékenységében meg n e m gátolták. A h á b o r ú alatt t ö b b s z ö r teljesít r ö v i d időtartamú katonai szolgálatot, és leszerelése után régi munka­ helyére tért vissza. 1 9 4 3 - b a n megnősült. H á r o m g y e r m e k e született. Felesége S Z T A K O S Margit j ó és rossz körülmények k ö z ö t t hűséges társa v o l t . L e g i d ő s e b b gyermeke Aliz, az Állami Földtani Intézet vegyésze. 1 9 4 5 - b e n a budapesti egyetemen tanársegédi állást vállalt. Majd, miután régi vállalata ismét m ű k ö d é s b e lépett, annak feloszlatásáig o t t d o l g o z o t t . U t á n a a Tőzegkutató Intézetben a tőzegelőfordulásokat térképezi. 1 9 4 9 - b e n K o m l ó r a , a Mecseki Szénbányák N . V - h o z nevezték ki. E k k o r került földtani tevékenysége szoros kapcsolatba a Mecsek-hegységgel. D o l g o z o t t a K o m l ó i Szénbányászati Trösztnél és 1 9 5 6 . december 15-ig a K o m l ó i Mélyfúró Vállalat­ nál. K o m l ó n lett sztahanovista, elnyerte a k o m l ó i ezüst érmet és a kiváló dolgozói oklevelet. Újításaival szolgálja az ipart és a gazdasági életet. T e r m é ­ szetes mélyfúró iszapot ajánlott a fúrások kivitelezésénél. 1 9 5 3 - b a n új barnakőszéntelepet fedezett fel a n a g y m á n y o k i mészkőtáróban. 1 9 5 4 - b e n az akna­ mélyítéseknél fellépő n a g y mennyiségű víz megelőző eltávolítását javasolja. 1 9 5 1 - b e n a „Mecseki k ő s z é n v a g y o n keletkezése", 1 9 5 2 - b e n a „Mecsek-hegység hidrogeológiája" és „ A k o m l ó i bányaföldtani k u t a t á s o k " címen írja meg leg­ újabb földtani eredményeit, foglalkozik Pécs és K o m l ó vízellátási és hidro­ geológiai kérdéseivel. 1 9 5 6 . decemberében áthelyezték a pécsi U r á n b á n y a Vállalathoz, ahol főgeo-

284

Földtani

Közlöny

107. kötet,

3 — 4.

füzet

lógusi minőségben m ű k ö d ö t t 1957. október 5-ig. Nehéz félév után újból a Földtani Intézethez került. Mint t u d o m á n y o s munkatárs a Mecsek-hegység térképezésével, annak a Dél-Dunántúl keretébe való helyezésével és balkáni vonatkozásaival, majd az intézet síkvidéki osztályán a medencealjzat kutatá­ sával és Budapest mérnökgeológiai térképezésével foglalkozott. 1968-ban jelent meg a „ K i s ú j b á n y a i - m e d e n c e (Mecsek-hegység) földtani v i s z o n y a i " c í m ű cikke. Megírja a medence karszthidrológiáját, a „ M á z a - d é l i " feketekőszénterület földtani felépítését. Foglalkozik a karbon kőszénkutatás­ sal, és leírja Pécs hegységszerkezeti képét. A z A k a d é m i a t u d o m á n y o s működésének elismeréseként rövidített aspirantura megszerzését engedélyezte. A z elővizsgát letette. A kandidátusi dolgozatnak szánt munka 1967-ben a Földtani K ö z l ö n y b e n jelent meg. A Délkelet-Dunántúl hegységszerkezete című dolgozat rend­ kívül, szemléltető, a szelvénysorozat nagy kritikai készséggel az egész fejlődéstörténetet összefoglalja. E z t a művet számos új publikáció k ö v e t t e a Mecsek-hegység szerkezetföldtani kérdéseiről. F o g l a l k o z o t t Alföldjeink medencealjzatának földtanával. A Kárpát-meden­ ce harmadidőszaki rétegekkel fedett süllyedékeit mint földtani egységeket ér­ tékelte. Ú j színekkel'gazdagította a Kárpát-medence irodalmát. Hazánk geo­ lógiájának n a g y szintézise lebegett előtte. E n a g y cél előjátékaként publikálta az orogénnel fedett aljzat tektonikai történetének modern átnézetét az A c t a Geologieaban 1969-ben, a Geologische Rundschauban 1973-ban. K i d o l g o z t a a magyar medencealjzat és szerkezetkutatás részletes tematiká­ ját. Munkatársa annak a munkaközösségnek, mely a medencekutató mélyfú­ rások kijelölésével foglalkozik. Hangsúlyozta az egységes szemlélet és a min­ denre kiterjedő k o m p l e x feldolgozás fontosságát a kiértékelésnél, a geofizikai mérések adatainak felhasználását. 1974-ben megjelent a Délkelet-Dunántúl geológiája és felszínfejlődése című k ö n y v é b e n a Délkelet-Dunántúl területét nagyszerkezeti keretbe helyezi ki­ d o l g o z v a részletes sztratigráfiáját és tektonikáját. Kihangsúlyozza a Zágrábkulcsi szerkezeti vonal fontosságát. Megállapítja, h o g y a mecseki és villányi üledékgyűjtő v á l y ú fejlődéstörténete lényegesen különbözik. A mecseki üle­ dékképződés orogén jellegű késő iniciális bázisos vulkánossággal jellemzett. E z alapon ezt eugeoszinklinális jellegűnek tartja, és ennek a Kárpát-medence történetében elsőrangú szerepet tulajdonít. W E I N G y ö r g y a Magyarhoni Földtani Társulatnak 1960. óta tagja. Sok érdeme v a n az Általános Földtani Szakosztály megszervezése körül. A szakelő­ adások lelkes látogatója, hozzászólója és előadója. Hirdette: legfontosabb a lelki e g y b e o l v a d á s , az összetartás tudata. E z vezette legjelentősebb közéleti tevékenységéhez, a Tektonikai A n k é t megszervezéséhez 1975-ben. A tektonikai ankét célja az v o l t , h o g y egységes szemléletet alakítson ki, és szervezetten, mindenre kiterjedő feldolgozásra ösztökéljen. Magyarország 75 %-a s í k v i d é k . Szigethegységeink és a szomszédos államok hegységeinek földtanát kell extrapolálni — W E I N G y ö r g y szerint — a g y é r fúrási adat és geofizikai megfigyelés értelmezésére. 51 t u d o m á n y o s munkája jelent meg, amelyeket kiegészítenek a Földtani Intézet adattárában őrzött kéziratos jelentések. A n a g y elődök, U H L I G és idő­ sebb L Ó C Z Y n y o m á t k ö v e t t e . Hirdette annak fontosságát, hogy elődeink ered­ ményeit, munkáit megismerjük. Tudta, hogy a gyakorlati tapasztalatszerzés óriási értéket jelent. Fáradhatatlan munkakedvvel, egészségét n e m kímélve

Szálai:

Wein

György

emlékezete

285

u t a z o t t , r ó t t a a geológus k e m é n y , fáradságos, k ö v e s útjait, m e r t előtte lebe­ g e t t a n a g y c é l : Magyarország geológiájának szintézise. E z é r t t e r e m t e t t szá­ mos

k a p c s o l a t o t idegen országok geológusaival.

N a g y t e r v é t n e m v a l ó s í t h a t t a m e g . A sors k i r a g a d t a a tollat k e z é b ő l , ami­ kor

m é g az alkotásra teremtő láz égett b e n n e .

W E I N G y ö r g y e l t á v o z t á v a l elvesztettük k e d v e s G y u r k á n k a t ,

a j ó kollegát

és hű b a r á t o t , az ö r ö k ö s e n k u t a t ó , új u t a k a t kereső t u d ó s t . A széles l á t ó k ö r ű , k i t ű n ő szemű geológus nagyszámú d o l g o z a t a ö r ö k r e megőrzi n e v é t a m a g y a r földtani

kutatásban.

WEIN GYÖRGY IRODALMI

MUNKÁSSÁGA

1. Z i r c k ö r n y é k é n e k t i t o n rétegei. F ö l d t . K ö z i . , 1 9 3 4 . 2. S z e n t e n d r e k ö r n y é k é n e k f ö l d t a n i v i s z o n y a i . F ö l d t . K ö z i . , 1938. 3. HOBTJSITZKY F e r e n c c e l k ö z ö s m u n k a : U z s o k és L u h k ö r n y é k é n e k f ö l d t a n i v i s z o n y a i . M Á F I . É v i Jel., 1939. 4. P o l e n a k ö r n y é k é n e k f ö l d t a n i v i s z o n y a i . F . I . É v i J e l . , 1 9 3 9 — 4 0 . 5. P o l e n a és S z o l y v a k ö r n y é k é n e k g y ó g y v i z e i és a z o k keletkezése. B e s z . a F . I . V i t a ­ ü l é s e i n e k M ü n k , f., 1941. 6. F ö l d t a n i s z e l v é n y az U n g m e n t é n . B e s z . a F . I . V i t a ü l é s e i n e k M ü n k . 2 . f., 1 9 4 3 . 7. A m a g y a r t ő z e g l á p o k g e o l ó g i a i m e g k u t a t á s a . B á n y . és K o h . L . 4 . s z . , 1 9 4 9 . 8. K o m l ó b á n y a f ö l d t a n i k u t a t á s á n a k l e g ú j a b b , e r e d m é n y e i . F ö l d t . K ö z i . , 1 9 5 2 . 9. A m e c s e k i s z é n v a g y o n k e l e t k e z é s e . F ö l d r . É r t . , 1 9 5 2 . 10. A M e c s e k h e g y s é g h i d r o g e o l ó g i á j a . F ö l d r . É r t . , 1 9 5 2 . 11. S z a k v é l e m é n y D i ó s g y ő r vízellátása ü g y é b e n . H i d r . K ö z i . , 1 9 5 2 . 12. P é c s és K o m l ó v í z e l l á t á s á n a k f ö l d t a n i l e h e t ő s é g e i . H i d r . K ö z i . , 1 9 5 3 . 13. F ö l d t a n i v i z s g á l a t o k M á z a és V á r a l j a k ö r n y é k é n . M Á F I . É v i J e l . , 1951. 14. A k o m l ó i b á n y a f ö l d t a n i szolgálat. B á n y . L . , 1 9 5 4 . 15. P é c s v á r o s vízellátásának m e g j a v í t á s a . B e s z . M . H i d r . T á r s . p é c s i c s o p . m u n k á j á r ó l , 1953. 16. K o m l ó n f e l t á r h a t ó f ö l d a l a t t i v í z t a r t a l é k o k . B e s z . a H i d r . T á r s . p é c s i c s o p . m u n k á ­ járól, 1954. 17. S z e r k e z e t a l a k u l á s m o z z a n a t a i és jellege a K e l e t i - M e c s e k b e n . M Á F I É v k ö n y v . , 1 9 6 1 . 18. A M e c s e k h e g y s é g b e l i k i s ú j b á n y a i m e d e n c e k a r s z t h i d r o l ó g i á j a . H i d r . K ö z i . , 1 9 5 9 . 19. K a r b o n k ő s z é n k u t a t á s á n a k lehetőségei M a g y a r o r s z á g o n . B á n y . L . , 1 9 6 0 . 20. É r c k u t a t á s i l e h e t ő s é g e k a B u d a i - h e g y s é g b e n . HORTJSITZKY F e r e n c c e l k ö z ö s c i k k . B á n y . L . , 1962. 21. A M a g y a r - m e d e n c e elfedett h e g y s é g e i . T e r m . T u d . K ö z i . , 1 9 6 2 . 22. M e z o z ó o s k o n f e r e n c i a k i r á n d u l á s v e z e t ő . J u r a fejezet és f ö l d t a n i t é r k é p . M Á F I kiad­ v á n y , 1959. 23. T h e v e r g e n c y - d i r e c t i n g role o f t h e f o r e - d e e p s i n t h e m o u n t a i n s o f H u n g a r y . A c t a G e o l . , 1964. 24. A , , M á z a - d é l i " f e k e t e k ő s z é n t e r ü l e t ( M e c s e k h e g y s é g ) f ö l d t a n i felépítése. B á n y . L . , 1962,. 25. A z É s z a k i - P i k k e l y a M e c s e k h e g y s é g b e n . B á n y . L . , 1965. 26. B á n y á s z a t i k é z i k ö n y v . 1. B á n y á s z a t i k ő s z é n f ö l d t a n . 2 . K ő s z é n t e l e p t a n . B u d a p e s t , 1962. 27. A M e c s e k h e g y s é g „ É s z a k i - P i k k e l y " - n e k f ö l d t a n i felépítése. M Á F I É v i Jel., 1 9 6 3 . 28. P é c s h e g y s é g s z e r k e z e t i k é p e . D u n á n t ú l i T u d . G y ű j t . , 1966. 29. E l ő m é l y s é g e k szerepe a M e c s e k h e g y s é g i p i k k e l y e s s z e r k e z e t e k k i a l a k u l á s á n á l . M a g y . Geofizika, 1966. 30. P é c s 1 : 200 000 t é r k é p l a p és m a g y a r á z ó j a ( K v a r t e r és g a z d a s á g f ö l d t a n i rész n é l k ü l ) . M Á F I kiadvány, 1966. 31. D é l k e l e t - d u n á n t ú l i h e g y s é g szerkezeti e g y s é g e i n e k összefüggései a z ó a l p i c i k l u s b a n . F ö l d t . K ö z i . , 1967. 32. D i e T e k t o n i k v o n S ü d o s t t r a n s d a n u b i e n . J a h r b . d . G e o l . B A . W i e n , 1 9 6 8 . 33. D é l k e l e t - D u n á n t ú l h e g y s é g s z e r k e z e t e . F ö l d t . K ö z i . 9 7 . к . 4 . f., 1 9 6 7 . 34. A K i s ú j b á n y a i - m e d e n c e f ö l d t a n i felépítése. B á n y . L . , 1 9 6 8 .

Földtani

286

Közlöny

107. kötet,

3—4.

füzet

3 5 . Kiskunhalas 1 : 2 0 0 0 0 0 térképmagyarázónak „Medencealjzat szerkezettana" című fejezete. M Á F I kiadvány, 1 9 6 8 . 3 6 . R Ó N A I A n d r á s : J á s z l a d á n y 1 . sz. fúrás f ö l d t a n i f e l d o l g o z á s á b ó l a „ J á s z l a d á n y 1. sz. fúrás t á v o l a b b i k ö r n y é k é n e k s z e r k e z e t f ö l d t a n i v i s z o n y a i " fejezet. M Á F I É v k . L V I . k . 1 . f., 1 9 7 2 . 3 7 . Ú j a b b a d a t o k a V i l l á n y i - h e g y s é g s z e r k e z e t é h e z . F ö l d t . K ö z i . 9 9 . k . 1 . f., 1 9 6 9 . 3 8 . S z o l n o k 1 : 1 0 0 0 0 0 l a p : A n e o g é n r é t e g s o r a l j z a t á n a k s z e r k e z e t f ö l d t a n a fejezet. M Á F I kiadvány, 1 9 6 9 . 3 9 . T e c t o n i c r e v i e w o f t h e n e o g e n e c o v e r e d areas o f H u n g a r y . A c t a G e o l . , 1 9 6 9 . 4 0 . 1 : 2 0 0 0 0 0 k a p o s v á r i l a p . M a g y a r á z ó s z ö v e g , felszíni m e z o z ó o s h a r m a d k o r i rész ( M O L D V A Y , B I E Ó , W E I N m u n k á j a ) . (Szerkesztés alatt.) 4 1 . L - 3 4 - X I X M o h á c s (Osijek) 1 : 2 0 0 0 0 0 t é r k é p l a p m a g y a r á z ó j a ( M O L D V A I , W E I N munkája. M Á F I Budapest, 1 9 7 3 . 4 2 . S o p r o n 1 : 2 0 0 0 0 0 lap n e o g é n r é t e g s o r aljzatának m a g y a r á z ó j a . Szerkesztés a l a t t . 4 3 . Zalaegerszeg 1 : 2 0 0 0 0 0 lapjának neogén rétegsor aljzatának magyarázója. M A F I , Budapest, 1 9 7 6 . 4 4 . S z e g e d — Á r a d 1 : 2 0 0 0 0 0 lap neogén aljzatának szerkezetföldtana. M A F I Budapest, 1974.

4 5 . A b u d a p e s t i f ö l d a l a t t i v a s ú t 1 9 7 0 - b e n létesített, B a t t h y á n y t é r — D é l i p á l y a u d v a r k ö z ö t t i s z a k a s z á n a k f ö l d t a n i felépítése. M A F I É v i J e l . 1 9 7 1 é v r ő l . 4 6 . H o z z á s z ó l á s S Z Á D E C Z K Y - K A K D O S S E . : A K á r p á t - D i n a r i d t e r ü l e t az új g l o b á l i s tek­ t o n i k a s z e m s z ö g é b ő l c . a k a d é m i a i e l ő a d á s á h o z . M T A X . o s z t . k ö z i . 5 / 1 — 2., 1 9 7 2 . 4 7 . Z u r K e n n t n i s der t e k t o n i s c h e n S t r u k t u r e n i m U n t e r g r u n d d e s N e o g e n s v o n U n g a r n . J b . d. G e o l . B A . 1 1 6 . В . , 1 9 7 3 . 4 8 . F ö l d t a n i k i r á n d u l á s B u d a p e s t k ö r n y é k é n . A F ö l d t . T á r s . J u b i l e u m i ülésszaka, 1 9 7 3 . 4 9 . D é l k e l e t - D u n á n t ú l g e o l ó g i á j a és felszínfejlődése ( W E I N , L O V Á S Z ) . B a r a n y a m e g y e i Levéltár, Pécs, 1 9 7 4 . 5 0 . A Budai-hegység tektonikája. F ö l d r . K ö z i . X X I I . k. 2 . sz., 1 9 7 4 . 5 1 . A B u d a i - h e g y s é g t e k t o n i k á j a . 1 9 7 7 . (Szerkesztés a l a t t )

Földtani

Közlöny,

Bull, of the Hungarian

Geol. Soc. (1977)

107.

287—289

Dimitrij Andrusov akadémikus (1897-1976)

Senes

Jan

Dimitrij A N D R U S O V akadémikus, a K á r p á t o k geológiai kutatásának kétség­ k í v ü l l e g n a g y o b b személyisége, a szlovákiai földtani iskola megalapítója és oszlopa 1 9 7 6 . április 1-én, 7 8 éves korában váratlanul meghalt. K é t héttel halála előtt még Zürichben v o l t előadása. Influenzával j ö t t haza, o t t h o n k o m p l i k á c i ó k léptek fel és számunkra sokszor még ma is felfoghatatlan a tény, h o g y néhány n a p o n belül örökre eltávozott tőlünk. Dimitrij A N D R U S O V 1 8 9 7 . n o v e m b e r 7-én az Észtországi Tartuban szüle­ tett. Édesapja Nikola j A N D R U S O V ismert geológus, elsősorban az európai és ázsiai oroszországi neogén n a g y kutatója, az Orosz T u d o m á n y o s A k a d é m i a tagja, nagyapja pedig anyai ágon Trója, M y k é n e felfedezője, S C H L I E M A N archeológus v o l t . A középiskolát K i j e v b e n és Péterváron járta. A z egyetemet a Pétervári természettudományi fakultáson, a Simferopoli K r i m i főiskolán járta, majd a párisi S o r b o n n o n fejezte be mint ,,Licencié des Sciences Natu­ relles". A t e r m é s z e t t u d o m á n y o k d o k t o r a címet 1 9 2 5 - b e n a prágai K á r o l y E g y e t e m e n szerezte, ahol mint aszisztens, majd docens m ű k ö d ö t t 1 9 3 8 - i g .

288

Földtani

Közlöny

107. kötet, 3 — 4.

füzet

Ismerve nagyapja és édesapja tevékenységét, talán n e m is csodálható, h o g y már k e z d ő gimnazista korában hajtotta a természet és az ismeretlen megis­ merése, a logikus következtetések törvényének az ismerete és használata. Tíz­ egynéhány éves korától résztvett édesapjának majd minden nyugat- és k ö ­ zépázsiai geológiai expedícióján és így egyetemi éveit már olyan alapokkal kezdhette, amelyek tekintve tudását és gondolkozásmódját már mint főisko­ lást barátjává tették olyan személyiségeknek mint H A U G , L U G E O N , G I G N O U X és K E T T N E R professzorok voltak. Bár saját, új ismereteket hozó t u d o m á n y o s munkásságát a Cseh-masszív u m b a n , a Barrandienben kezdte, rövidesen áthelyezte kutatásainak célját a modern geológiával illetve a takaróelméletekkel még v í v ó d ó K á r p á t o k térsé­ gébe. I t t rátapintott a l e g n a g y o b b , de egyben talán legnehezebb és leghálát­ lanabb problémára, a K á r p á t o k szirtövének a geológiájára. A p r ó l é k o s , de széles látószögű sok évi munkával megfejtette n e m csak mint geológus, de mint nagy tudású paleontológus is, a szirtőv sztratigráfiájának és felépítésének a problémáit és mindezt beleillesztette a K á r p á t o k szintén általa modernül fel­ épített tektonikai vázlatába. Munkájának eredményeit 1931 és 1955 k ö z ö t t egy öt részből álló monográfiában foglalta össze, amely ma is elméleti alapja a K á r p á t o k geológiai felépítésének. 1931-ben kiadott m ű v e a K á r p á t o k tektonikájáról ugyancsak ma is érvényes alapot nyújt a szlovák, lengyel és román geológusgenerációk számára annál is i n k á b b , mert nézeteit már akkor a mezozoikumban még alig használt mikropaleontológiai adatokkal érvelte. A kutatások új alapjainak új metó­ dusainak a bevezetése még a második világháború előtt vezette egyben Dimitrij A n d r u s o v o t eredményeinek mérnök-geológiai vonalon való felhaszná­ lására is, az akkor a szlovákiai K á r p á t o k b a n már épített v a g y tervezett n a g y vízzárógátaknál, alagutaknál, hegyvidéki vasútvonalaknál v a g y pedig magá­ nál a nyersanyagkutatásnál. A N D R U S O V kutatási, pedagógiai és szervező munkájának lényeges szaka­ sza azonban 1938. és főleg 1945. után következett. Megalapította és meg­ szervezte a Szlovákiai Műszaki és a T u d o m á n y e g y e t e m e n a mérnökgeoló­ giai, illetve a földtani és őslénytani tanszékeket; megalapította a Szlovákiai Állami Földtani Intézetet és az önálló Szlovák Földtani Társulatot is. E l k e z d ő d t e k a számára nehéz, de eredményekben hihetetlenül gazdag évek, amikor elkezdte odahaza (mert hiszen már végleg átköltözött Szlovákiába), felnevelni a nemzet új geológus generációját. Tradíciók nélkül, ami részben talán előny is v o l t a sok modern metódus és nézet felhasz­ nálásánál. K e z d e t b e n az összes általa létrehozott tanszék és intézmény tanára illetve igazgatója, és természetesen a társulat elnöke is volt. Kétségtelen azon­ ban, h o g y r ö v i d időn belül néhány fiatal segítségével tényleg felnevelt e g y új, már n e m külföldön, v a g y Prágában, Brünnben.és Ostravában végző szlo­ v á k geológus generációt, amelyik ma eredményeinek alapján immár jól ismert az összes kontinenseken. De ismert a világban ma — és ez alapjábavéve az ő érdeme —, Szlovákia illetve a N y u g a t i K á r p á t o k geológiai felépítése is. És az, h o g y a Kárpát-me­ dence, tehát közös földtani hazánknak ezen északi része sok esetben új klasszi­ kus területté vált a világban — n a g y részben szintén Dimitrij érdeme. A K á r ­ pátok geológiájáról, felépítéséről, minden geológust föltétlen érdeklő problé­ máiról a paleozoikumtól a negyedkorig, a sztratigráfiai, tektonikai korrelációk lehetőségeiről az A l p o k t ó l a Dinaridákig és a Balkánig A N D R U S O V közvetített

S e n e s:

Dimitrij

Andrusov

akadémikus

289

először t ö b b k ö t e t e s művében „Geologie der tschechoslowakischen K a r p a t e n " , ő indította el tehát az érdeklődés lavináját. E z e k a monográfiák azonban csak összefoglalások. Majdnem 300 t u d o m á n y o s m ű v e és közleménye, melyeknek k é t h a r m a d a kongresszusi nyelveken jelent meg, halálán messze túl maradan­ d ó a n dokumentálja t u d o m á n y o s tevékenységét. K e v e s e b b e t t u d majd a világ arról, amit mint pedagógus és szervező tett a t u d o m á n y érdekében egy nemzetért és t ö b b nemzedékért. Nevéhez fűződik n e m csak a műszaki és tudományegyetemi geológiai tanszékek, v a g y a Szlo­ vákiai Bratislavai Állami Földtani Intézet, a Bratislavai E g y e t e m i Földtani Intézet és végül a Szlovák A k a d é m i a Földtani Intézetének a megalapítása, de az önálló szlovákiai geológiai irodalom létrehozása is. „Beszélj rövidebben, a lényeg az érdekes, mi az új és t ö b b i e k által felhasználható" — v o l t az egyik érdemes szólama; és életre hívta a ma már ismert szakfolyóiratokat: a Práce Státného Geologického Ústavu (ma Geologické Práce) két sorozatát, majd a G e o l o g i c k y Sborník-Geologica Carpathica folyóiratot. Ezeknek az első években természetesen szintén 0 volt a főszerkesztője. Persze ahogy nőtt és sokasodott az utánpótlás, átadta rögtön a funkcióit az általa lelkesített fiataloknak, h o g y realizálni legyen ideje állandó újabb eszméit és gondolatait. A z a g y és kerék ilyen fordulatszámában élt tényleg az utolsó pillanatig. Dimitrij A N D R U S O V akadémikus a Kárpát-Balkáni Geológiai Asszociáció alapító tagja, a nemzetközi geológiai kongresszusok és a Nemzetközi Földtani U n i ó funkcionáriusa v o l t . Tiszteletbeli alelnöke volt a Francia Földtani Tár­ sulatnak, tagja a német Leopoldina T u d o m á n y o s Akadémiának, levelező tagja az Osztrák T u d o m á n y o s Akadémiának, tiszteletbeli tagja a lengyel, osztrák, a londoni és a Magyarhoni Földtani Társulatoknak. E pillanatban visszaem­ lékezem baráti összejöveteleire és vitáira korunk magyarországi n a g y kollé­ gáival, S C H R É T E R Zoltánnal, N O S Z K Y Jenővel, H O R U S I T Z K Y Ferenccel, V I T Á L I S Sándorral. H o s s z ú sora volna, ha a hazai vezető v a g y tagsági funkcióit felsorolnám csak egyetemi, v a g y akadémiai vonalon. Satisfakciónk talán az, h o g y tevé­ kenységét és érdemeit mindenki elismerte. A N D R U S O V magáénak vallhatta a a legmagasabb állami és akadémiai kitüntetéseket, de ami biztos ennél is t ö b b , az emberek tiszteletét, vonzódását és barátságát. I g a z ember v o l t , harcolt és teremtett. T ö b b e t mint más, t ö b b e t mint az egy-két kivétel, aki nálánál j o b b n a k gondolta magát. D e 0 ezeket is szerette, mert hisz a saját gyerekeinek tekintette őket. A N D R U S O V nem v o l t fellegekben elzárkózó akadémikus v a g y professzor úr, Dimitrij barát volt és emléke szí­ v ü n k b e n mint jóbaráté, példaképé és okos tanítóé marad a j ö v ő b e n is.

Földtani Közlöny, Bull, of the Hungarian вео1. Soc.

(1977)

101.

290—294

Tektonikai szemléletünk alakulása és problémái dr. Dank

Viktor*

Tisztelt A n k é t ! A f ö l d t u d o m á n y o k bármely területén m ű k ö d ő szakember munkája során okvetlenül kapcsolatba kerül a tektonikával. A klasszikus földtani térképezés­ től a legelvontabb elméleti kutatásokig mindenütt szerepe van a szerkezeti földtannak. A geológiának ez az ágazata a többivel szerves összefonódásban fejlődött és mindmáig azokkal hasonló utat járt be. A h o g y a n a rétegtan, ásvány-kőzettan a felszíni megfigyeléseken alapul, u g y a n ú g y a tektonika is a morfológiailag hegyes földtani alakulatok tanulmá­ nyozásával indult. Ma a tektonikának ezt az ágát morfológiai tektonikának (morfotektonika) nevezzük, m e l y tanulmányozza és osztályozza a felszíni tektonikai alakulato­ kat egyes hegységekre v o n a t k o z ó a n és az egész földfelszínt érintően. E g y é b ­ ként ez a módszer tette lehetővé a fedett területekre alkalmazott extrapolációt és a letarolt térszínek korábbi szerkezetalakulásának rekonstrukcióját. A z ilym ó d o n tanulmányozható része a földkéregnek azonban mindössze néhány k m , összességét tekintve a legmagasabb hegység 8848 m és a legmélyebb tengeri árok 11 000 m is mintegy 20 k m m a x i m u m n a k adódik, ami azonban a földi átlagot tekintve j ó v a l k e v e s e b b : a hegységek átlagmagassága 875 m , a vízzel borított területek átlagmélysége 3729 m . A z emberi tevékenység során a legmélyebb bányaakna 3187 m (India) és a legmélyebb kőolajkutató fúrások ( U S A ) nem haladják meg a 10 000 m-t. E l ő b b jutott el tehát az ember a Holdra és az onnan származó kőzetek bir­ tokába, mintsem a kéreg felső részének mélyebb régióiba közvetlen betekin­ tést nyerhetett volna. E z a körülmény önmagában is jelzi a feladat nagyságát és nehézségi fokát. Márpedig a földkéreg átlagos vastagsága 32 k m , ami azt jelenti, h o g y a kontinentális területeken 20 —70 k m , az óceáni területeken 5 — 15 k m . A mélyebb régiók felépítésének kutatása, tagolása elsősorban a geofizikai mérések egyre korszerűbb módszereinek és értelmezésének alkalmazásával lehetséges A regionális tektonika már szerkezeti zónákat, körzeteket különít el azonos jellegzetességek alapján. A történeti tektonika a kéreg szerkezeteinek, diszlokációinak egymásrakö­ vetkezéseit igyekszik tisztázni. A dinamikai tektonika a szerkezetalakulások dinamizmusára a földtani ala­ kulat létrejöttének genezisére, folyamatainak mibenlétére keresi a megoldást.

* A MFT Általános Földtani Szakosztály Tektonikai ankétján elhangzott elnöki megnyitó, 1975. november 10.

Dank:

Tektonikai

szemléletünk

alakulása

és

problémái

291

A tektonofizika laboratóriumi kísérletekkel igyekszik rekonstruálni azokat a fizikai folyamatokat, melyek következtében a szerkezet-alakulatok létre­ j ö t t e k : modellezi a szerkezetalakító fizikai tényezőket. Az alkalmazott tektonika azokat az összefüggéseket igyekszik feltárni, me­ lyek a tektonikai formák, szerkezeti alakulatok és a hasznosítható ásványi nyersanyag felhalmozódások k ö z ö t t fennállnak, elősegítve ezáltal a gazda­ ságosabb, eredményesebb nyersanyagkutatásokat. A tektonikai analízis a szerkezet, földtani alakulat formáit, rétegtanát vizs­ gálja, beleértve a magmás kőzetek kapcsolódási variációit is. A h o l lehet, ott a részletes mikrotektonikai vizsgálat is idetartozik. A z összehasonlító tektonikát legbehatóbban a német S T I L L E és a szovjet S A T S Z K I J művelték. A szerkezeti típusok és azok elterjedéseinek nagy egy­ ségekbe foglalásával lehetővé tették j ó l tanulmányozott területek ismeret­ anyagának, kevéssé ismert területekre való analóg vonatkoztatását. Ennek nagy gazdasági jelentősége is volt, mert G U B K I N a nagy szovjet olajkutató geológus ilyen módszerrel adott prognózist a Volga-Ural-i területre. Összeha­ sonlító szerkezetanalógiás vizsgálatokat végzett az akkoriban j o b b a n tanul­ m á n y o z o t t Északamerikai-tábla adatai alapján. S A T S Z K I J pedig rámutatott a D n y e p e r —Don síkság alatti s ó d ó m o k létezésére. S Z O B O L E V az afrikai analógia alapján végzett eredményes gyémántkutatásokat a Szibériai-táblán. Említ­ hetnénk hazai példákat is a kőolajkutatások történetéből: a D N y - D u n á n t ú l (Budafa, Lovászi) kőolaj előfordulások kutatásának indítéka a mai jugoszláv területen ismert ún. Száva-redők folytatásának analóg feltételezése. A későbbi szénhidrogénkutatások és prognóziskészítés egy folyamatosan fejlesztett föld­ tani modell alapján történik, melyben a szerkezetanalógiás vizsgálatok jelen­ leg is igen nagy szerepet játszanak. Ezért nagyfontosságúak t ö b b e k k ö z ö t t a közös határ menti kutatások, dokumentációcserék stb. A tektonikai vizsgálatok geodéziai módszere hazánkban is régóta ismert és művelt és a jelenkori tektonikai folyamatok vizsgálatánál jelentős. A geomorfológiai módszer szintén régóta alkalmazott, h a g y o m á n y o k k a l ren­ delkező metódus, főleg a negyedkori és neogén k é p z ő d m é n y e k b ő l szerzett in­ formációkra támaszkodik ( C H O L N O K Y , P Á V A I - V Á J N A ) . A litofácies és képződményvastagság-vizsgálatok igen fontosak a hasznosítható ásványi nyersanyagprognózisok készítésénél. A fáciesek és összletvastagság-térképek nagy geokronológiai szakaszok el­ terjedésének ábrázolására is alkalmasak, kirajzolódnak a geoszinklinálisok és a táblás területek körvonalai. Mai jelentős művelője a szovjet B E L O uszov. A z üledékképződési szünetek, diszkordanciák vizsgálata alapján összeállított paleogeológiai térképek szintén igen j ó l használhatók az ásványi nyersanyag­ kutatásoknál. Ilyen térképkombinációkat elsőízben az amerikai L E V O K S E N és a szovjet S A T S Z K I J állított össze. K i e m e l v e azokat a határokat, melyek az egyes tektonikai emeleteket elválasztják ill. megkülönböztetik egymástól. Szerkezeti egységek körvonalazhatók így térben és időben. A szerkezeti egy­ ségek megkülönböztetésének és regionális nyomozásának teoretikai alapjait egyébként S T I L L E vetette meg alapvető munkájában. A vertikális irányban végzett litológiai, faciológiai, vastagságvizsgálatok főleg a mélyfúrások adataiból váltak lehetővé közvetlen m ó d o n ül. a karottázskútgeofizikai mérések fejlődése a közvetett vizsgálati módszereket is jelentős mértékben vitte előbbre (formációfaktor vizsgálatok).

292

Földtani

Közlöny

107. kötet, 3—4.

füzet

Voltak, és vannak módszerek, melyek laboratóriumi vizsgálatok útján állí­ tanak elő tektonikai modell-alakzatokat. Említhetem még a matematikai modellezés módszerét, mely a tektonikai folyamatok matematikai leírását és tetszés szerinti variációját teszi lehetővé. A tektonika t u d o m á n y a is a g e o t u d o m á n y o k sorsán a nagy ellentétek soro­ zatán fejlődött. E z főbb állomásaiban a neptunisták ( Á B R A H Á M ) és plutonisták ( H U T T O N ) az uniformisták ( L Y E L L ) és a katasztrófa elmélet (CTJVIER) hívei között, végül mindmáig tartóan tektonikai jellegű szembenállásban csúcsoso­ dott ki a mobilisták (drifters) és fixisták (stabilists) k ö z ö t t . Tektonikai ismereteink azokról a területekről származtak elsősorban, ahol a föld tényleg „ n y i t o t t k ö n y v " a hegységek és elsősorban a gyűrt lánchegységek területéről. N a g y eredmény v o l t a hegységek eredeteként a geoszinklinálist megjelölni ( H A L L 1 8 5 3 ) ( D A N A 1 8 7 3 ) , majd a hegységképződés magyarázatát adni (HATIG 1 9 0 0 ) . Megjelennek az első tanulmányok, térképek, szelvények a klasszikus gyűrődésekről (SUESS) majd rátolódásokról, áttolódásokról, taka­ rókról ( B E R T R A N D , L U G E O N , U H L I G , T E R M I E R , K O B E R ) . A sztratigráfiai m ó d ­ szerek finomodása, tökéletesedése később lehetővé tette a letarolt felszínek rekonstrukcióját nem egyszer a hihetetlenségig bonyolultnak tűnő légredőzéses megoldásokkal. K é s ő b b a leíró jellegű tanulmányokat egyre inkább o k n y o m o z ó , koncepcionális szintézisek váltották fel. S T I L L E ( 1 9 3 5 ) rendszert is állít fel Megkülönböztet ortogeoszinklinálisokat és kratonokat mint két egymástól eltérő kéregrésztípust. A kratonokon belül megkülönböztet magas (kontinentális) és mély (óceáni) kratonokat. A z ortogeoszinklinálisokon belül elkülönít internid, mély eugeoszinklinálisokat, externid, sekélyebb miogeoszinklinálisokat. Elnevezi az ezeket elválasztó nagy eugeoszinklinálisokat és miogeoszinklinálisokat, valamint az előteret. A z ortogeoszinklinálisokból gyűrt-lánchegységek képződnek, ezekkel szemben a parageoszinklinálisok hegy­ ségei ún. germán típusú töréses tektonikájúak. P E J V E geoszinklinálist és platformot különít el. S T I L L E , majd A U B O U I N ( 1 9 6 5 ) szerint E u r ó p a tektonikai sémája: gránitos kontinentális kéregből álló előtér az ún. kontinentális magaskratón, majd ettől t á v o l o d v a miogeoszinklinális gránitos aljzattal, t o v á b b a nagykiterjedésű eugeoszinklinális, melyeket mio- ill. eugeoszinklinálisok kü­ lönítenek el egymástól, végül az óceáni mélykratón. A hegységláncok külső és belső oldalán eu- majd miogeoszinklinális, közepén a köztes hegység Narbezóna ( K R A U S ) található. Ez hosszú ideig a hazai tektonikai szemléletnek is elsőszámú modellje v o l t és bizonyára az ankéton elhangzó előadásokon is le lehet mérni mindmáig tartó hatását. A k ü l ö n b ö z ő földtani feladatokon dolgozó szakemberek természetesen más és más mélységig és m ó d o n találkoznak a tektonikai problémákkal. A térké­ pező geológus a rétegösszletek térképi ábrázolásánál az ipari kutatásokat végző és bányászati szakember a hasznosítható ásványi nyersanyagelőfordu­ lás térbeli ábrázolásakor v a g y prognóziskészítéskor a nagy.tájegységi, orszá­ gos, nemzetközi szintézisek készítésénél. Szerepelni fognak itt átfogó, általános érvényű kérdésekkel, nagy területtel (Alp-Kárpáti hegységrendszer), egy-egy részterülettel, diszlokációval foglal­ k o z ó tanulmányok, és konkrét nyersanyagkutatásokkal kapcsolatos tektoni­ kai vizsgálatok, megfigyelések eredményeinek ismertetései. A geoszinklinális elmélet, a magmás kőzetképződés, lepusztulás, üledékképződés és annak, valamint a tektonizmus ciklusosságának felismerése és egymással v a l ó kapcsolatuk megvilágítása igen gyümölcsöző volt. L e h e t ő v é

Dank:

Tektonikai

szemléletünk

alakulása

és

problémái

293

tette a földtani fejlődés időszakainak egymástól való elhatárolását a litosztratigáfiai, biosztratigráfiai, kronosztratigráfiai, radiometrikus módszerek e g y i d e j ű összehasonlító vizsgálata segítségével. E z a teória sok eredményes ásványi nyersanyag kutatásnak v o l t kiinduló pontja és ma is az. Lokális le­ írásokból fakadó szintézise közvetlen megfigyeléseken alapult és a földfejlő­ dés tér és idő koordinátáit rögzíti. I l y m ó d o n egészen 1 9 6 8 - i g uralkodóan az a szemlélet érvényesült, mely a jelenségek magyarázatát a STILLE-i összképbe vetítette és megkülönböztette a geoszinklinális állapot különböző fázisait, a hegységképződés szakaszait és az e .mozgalmas periódusokat megszakító, re­ latíve n y u g o d t epirogén fázisokat. A z okok globális értelmezésével problémák v o l t a k . í g y azután különböző teóriák születtek, miért k é p z ő d i k geoszinkli­ nális. Oka lehet az üledéktömegek npvekvő súlya, a m é l y b ő l feltörő m a g m a o k o z t a helyi anyaghiány, a k ö p e n y b e n végbemenő konvekoiós áramlások, a k ö p e n y relatív kiemelkedése, a sűrűbb eklogit-zóna besüllyedése a k ö p e n y b e stb. Valamennyi teória és magyarázat hatása fellelhető a magyar irodalom­ ban is. A m i k o r a k ü l ö n b ö z ő erőhatásokra létrejött fantasztikus formák fizikai ma­ gyarázatába mélyül el az olvasó, akaratlanul a klasszikus vitorlás matrózvizs­ ga anekdota jut az ember eszébe, melynek,vizsgázó ifjú matróza minden irá­ n y ú szélre talál megfelelő vitorlát, s amikor a vizsgát vezető kapitány megkér­ dezi, honnan veszi azt a sok vitorlát, akkor frappáns a válasz: ahonnan a kapi­ t á n y úr azt a sok irányú szelet ! Technikai szempontból igen jelentősek azok az eszközök, melyek az u t ó b b i é v e k b e n különösen gyors fejlődésen mentek át: az anyag belső szerkezetének p o n t o s a b b megismerését szolgáló műszerek, a föld mélyebb részeinek felépí­ tését vizsgáló geofizikai műszerek és módszerek, végül az űrgeológiai megfi­ gyeléseket megvalósító eszközök — műszerek, melyek segítségével a F ö l d kí­ vülről vizsgálható, sőt más b o l y g ó k r ó l közvetlen és közvetett új információk t ö m e g é t lehetett beszerezni. N e m csoda tehát, h o g y az új eszközök a hatalmas tért-ölelő vizsgálatok bir­ t o k á b a n újjáéledt és továbbfejlődött a nagy horizontális mozgások elmélete, m e l y e t elsőízben W E G E N E R ( 1 9 1 5 ) fogalmazott meg a Kontinensek és Óceánok eredete c. munkájában. E z a teória a nagy globális méretű geofizikai mérések b i z o n y í t ó eredményeinek hiányában lassan feledésbe merült, bár B A C K E R , A R G A N D , H E S S , D I E T Z továbbfejlesztették. Új változatának előkészítésében és megfogalmazásában elsősorban az óceáni geofizikusok játszottak szerepet H E E Z E N , M E N A R D , G U T T E N B E R G , R I C H T E R , M C K E N Z I E míg végül n a g y össze­

foglaló munkában napvilágot látott az új elmélet, mely újraértelmezte a földi mozgásokat, a belső szerkezetet, a hegységképződést egyaránt. Lemeztekto­ nika, v a g y globális tektonika néven M O R G A N , P A R K E R , L E P I C H O N , I S A K S , O L I V E R , S Y K E S munkáiban lerögzített elmélet hamarosan világszerte ismertté vált és minden ország, igyekezett számára hasznosítható m ó d o n eredményeit adaptálni. Mindmáig terjedően folyik a vita az új, elsősorban fizikai paraméterekre épülő teória hipotézis igazáról, hibáiról. Vannak akik a klasszikus szinklináliselmélet és hegységképződés bázisán, v a g y továbbfejlesztett változatán állva vitatják a lemeztektonika egyes tételeit O B R U C S E V , S A T S Z K I J , B E L O U S Z O V , V A N B E M M E L E N , T E I C H E R T , M E Y E R H O E , H A I N és v é d ő i , továbbfejlesztői D I E T Z , HOLDEN.

Kialakult a fixisták, mobilisták modern vitája, melyben egyes szerzők né-

Földtani

294

Közlöny

107. kötet, 3— 4.

füzet

zete i d ő b e n is változott: VAN B E M M E L E N professzor legutóbbi budapesti elő­ adásán ezt saját magáról is bevallotta. Az ellentétes felfogások vitája, bizonyításra törekvés, bizonyára a további­ akban is m i n d elméleti, mind gyakorlati szempontból g y ü m ö l c s ö z ő lesz. Hazai adaptációs törekvések is nemzetközi visszhangra találtak ( S Z Á D E C Z K Y K A B D O S S E.,

STEGENA L . ) .

Ú g y g o n d o l o m , h o g y az ellentétes felfogások vitája bizonyára itt is gyü­ mölcsöző lesz. N e m k í v á n o m felsorolni a hazai tektonikusok teljes gárdáját, de annyit meg kell említenem, h o g y nálunk is megtalálhatók a globális tekto­ nika hívei és vitatói, és talán azok járnak a helyes úton, akik a régi teóriák bizonyított téziseit eredményesen ö t v ö z i k az új elmélet nyújtotta lehetősé­ gekkel. Minden jelenség maradéktalanul és egyértelműen m a még egyik teóriával sem magyarázható. Vannak problematikus kérdéscsoportok. E z azonban nem azt jelenti, h o g y a teória összességében elvetendő, sem azt, h o g y valamikép­ pen igyekezzünk belemagyarázni a d o l g o t a tézisbe és a jelenségeket az axi­ ó m á k h o z rendeljük. Világszerte folyik az egyes földtudományi ágazatok eredményeinek összehan­ golása az új globális tektonikai modellel és az ásványi nyersanyagkutatások is igyekeznek kihasználni az abban rejlő lehetőségeket. D e fejlődik maga az elmélet is, hiszen ma már a nagy lemezek mellett mikrolemezekről és külön­ b ö z ő korú élő és megállt szubdukciókról is említést tesz az irodalom. Nyil­ vánvaló, h o g y az elsősorban óceáni geofizikával foglalkozók által alkotott k o n c e p c i ó n e m minden vonatkozásban érvényes a szárazföldekre. Nemrég az U S A - b a n H E D B E B G , I B V I N G megvilágították a „globális tektonika és jelen­ tősége a kőolaj és gázkutatásban" tárgykört és a Szovjetunióban is nagy figyelmet szenteltek ennek a kérdéskomplexumnak (KTJNIN, O L E N I N , S Z O K O LOV,

LAVRTTSKO, K O S Z I G I N , S Z O L O V J E V ) .

A gyakorlati geológiát, a bányaföldtant elsősorban a b b ó l a szempontból érinti a tektonika, h o g y mennyire használható, alkalmazható a gyakorlatban, az elméleti földtant művelőkét pedig az, h o g y mennyire visz előbbre a föld alaposabb, p o n t o s a b b megismerésében. Valószínűnek tartom, h o g y az előadások és a vita során többfajta felfogás képviselőjével találkozhatunk. Szilárd meggyőződésem, h o g y ezek a viták igen jelentős előrelépést hoznak. Mert való igaz, h o g y nagy szüksége v a n a jól használható tektonikai modell­ re mind az ipari, mind az elméleti geológiának.

Földtani Közlöny, Butt, of the Hungarian Oeol. Soe. (1917) 107. 296—307

A Kárpátok szintézisével foglalkozó irodalom történeti áttekintése Szálai Tibor

2600 é v ó t a foglalkoztatja az emberi elmét a F ö l d kialakulásának útja. A földtani t u d o m á n y o k m e g a l a p o z á s á h o z elsősorban S T E N O , BTJCH, H A L L , L Y E L L , D A N A , B E R T B A N D , E . S U E S S , K O B E B , S T I L L E , S T A U B járultak h o z z á . A K á r p á t o k a t tárgyaló (1921) írták.

legalapvetőbb munkákat U H L I G

(1907), V O I T E S T I

A K á r p á t o k megismerését A u B O U i N - n a k (1974) a keleti és n y u g a t i F ö l d k ö z i ­ tengerre v o n a t k o z ó megállapításai is messzemenően elősegítik. U g y a n e z m o n d ­ h a t ó D o E N - n a k (1951) és B u B N O E F - n a k (1952) a Visztula-törésre v o n a t k o z ó felismerésére is. A m a g y a r g e o l ó g u s o k k ö z t a K á r p á t o k egészének k i d o l g o z á s á t I D . L Ó C Z Y L a j o s n a k (1918) és T E L E G D I R O T H K á r o l y n a k (1929) k ö s z ö n h e t j ü k . L Ó C Z Y megállapításai k ö z ö t t a l e g f o n t o s a b b felismerés az a l a p k ő z e t n e k egyrészt a K e l e t i - A l p o k k a l , másrészt a R o d o p e v a l v a l ó összefüggése. T a n u l m á n y o m n é g y részből áll: 1. 1 7 2 6 - 1 9 0 3 - i g terjedő i r o d a l o m . 2. „ A Kárpát-rendszer aljzatát k é p e z ő k é p z ő d m é n y e k " . 3. I d ő r e n d i sorrendben f o g l a l k o z o m a K á r p á t o k egészét t á r g y a l ó m u n k á k k a l . 4. Geofizikai és n é h á n y speciális t a n u l m á n y ismertetése.

Hazánkkal foglalkozó legrégibb irodalom L . F . M A R S I G L I : M a p p a M i n e r a l o g r a p h i c a F o d i n a s in H u n g á r i a . A m s t e r d a m , 1726. B O R N I g n á c : A z o r s z á g b á n y a t e r ü l e t e i t b e j á r v a 23 l e v é l b e n írta m e g u t a z á s á n a k e r e d m é n y e i t . Briefe ü b e r m i n e r a l o g i s c h e G e g e n s t ä n d e a u f einer R e i s e . F r a n k f u r t u . L e i p z i g , 1774. K E M P E L E N F . : M a p p a regii H u n g á r i á é Salis Officia D e s i g n a n s . V i e n n a , 1760. D E L I U S : Nachricht v o n ungarischen Opalen u n d Weltaugen. Praga, 1777. K L E I N , M . : Sammlung merkwürdigster Naturseltenheiten des Königreiches Ungarn. P o z s o n y , Lipcse, 1778. B E N K Ő F . : Magyar mineralógia. Kolozsvár, 1786. S T E R N B E R G , I . : V e r s u c h einer G e s c h i c h t e d e r u n g a r i s c h e n E r d b e b e n . P r a g a , 1 7 8 6 . W I N D I S C H , K . G . : Ungarisches Magazin oder Beiträge zur ungarischen Geschichte, G e o g r a p h i e , N a t u r w i s s e n s c h a f t d e r d a h i n einschlagenen L i t t e r a t u r . P o z s o n y , 1 7 8 8 . BARTSCH, C. D . : Bemerkungen über d e n Plattensee. P o z s o n y , 1788. A X V I I I . század k é t u t o l s ó é v t i z e d é b e n m e g j e l e n t m u n k á k : SCOPALI, G . : C r y s t a l l o g r a p h i a H u n g a r i c a . H A G E R , J . D . : Ü b e r d a s V o r k o m m e n d e s G o l d e s in S i e b e n b ü r g e n . BUCHHOLZ, J . : Beschreibung des wundervollen karpatischen Schneegebirges. E S M A R K , J . : K u r z e B e s c h r e i b u n g einer m i n e r a l o g i s c h e n R e i s e d u r c h U n g a r n , Sieben­ bürgen und das Banat.

4 Földtani Közlöny

296

Földtani

Közlöny

107.

kötet, 3—4.

füzet

M Ü L L E R : M i n e r a l g e s c h i c h t e der G o l d b e r g w e r k e in d e m V ö r ö s p a t a k e r G e b i r g e in Sie­ b e n b ü r g e n n e b s t einer C h a r t e . 1 7 8 9 . Z A Y S.: M a g y a r m i n e r a l ó g i a . K o m á r o m , 1 7 9 1 . TowNSOJNT, H . : A n e w m a p o f H u n g a r y e t c . T r a v e l s i n H u n g a r y . L o n d o n , 1 7 9 3 . STASZIO, S.: C a r t a g e o l o g i c a t o t i u s P o l o n i a s , M o l d á v i á é , Transilvanias e t c . 1 8 0 6 . B E U D A N T , F . S.: C a r t e g é o l o g i q u e de la H o n g r i e e t de la T r a n s y l v a n i e . Paris, 1 8 1 8 . SZABÓ J. : G e o l ó g i a . B u d a p e s t , 1 8 8 3 . K ö n y v e az első m a g y a r n y e l v ű ö s s z k é p e t n y ú j t ó m u n k a . A F ö l d t ö r t é n e l m e c í m ű fejezet a m a g y a r o r s z á g i e l ő j ö v e t e l e k e t is t á r g y a l j a . A g e o l ó g i a i k o r o k o n v é g i g v e z e t i az o l v a s ó t . í g y o r s z á g u n k első f ö l d t a n i ö s s z e f o g l a l ó művének tekinthető. SZABÓ J ó z s e f a T o k a j i - h e g y s é g r e v o n a t k o z ó — írja P A N T Ó ( F ö l d t . K ö z i . X C V I . 2 . 1 9 6 6 . ) — n a g y és s ú l y o s e l ő r e m u t a t á s a i ő t k o r a világhírű és a l a p o z ó k é n t á l t a l á n o s a n elismert petrográfusai k ö z é e m e l i k . S Z Á D E C Z K Y G y u l á t l e s z á m í t v a k ö z v e t l e n u t ó k o r a n e m é r t e t t e m e g . Á l l í t á s a i kifogástalan i g a z á t m a j ó v a l n a g y o b b szellemi a p p a r á t u s s a l é p p e n c s a k b e é r t ü k , h e l y t á l l á s á t m o d e r n t u d o m á n y u n k g a z d a g k e l l é k t á r á v a l s o k kitérő u t á n újra i g a z o l t u k . N E U M A Y R , M . : Erdgeschichte I . 1 8 8 7 . J A N K Ó J.: M a g y a r o r s z á g h e g y s é g e i n e k c s o p o r t o s í t á s a . B u d a p e s t , 1 8 9 1 . H A L A V Á T S G Y . , T . R O T H L . , SCHAFARZIK F . : Magyarország földtani viszonyainak rövid vázlata. Budapest, 1 8 9 7 . S A J Ó H E L Y I F . : G e o l ó g i a . P o z s o n y , 1 9 0 3 . S z a b ó n y o m á n í r ó d o t t k ö n y v e c s k e . Terje­ d e l m e 3 1 1 o l d a l . A szerző a l a p o s m u n k á t v é g z e t t , az ország f ö l d t a n i v i s z o n y a i t is ismer­ t e t i . A t é v n é z e t e k e t is m e g e m l í t i . B Ö C K H H . : G e o l ó g i a . 3 . k ö t e t . A z első k ö t e t 1 9 0 3 - b a n j e l e n t m e g . A b é c s i és b u d a p e s t i f ö l d t a n i i n t é z e t e k részletes felvételei n y o m á n készült, a k á r p á t i í v e t és az a z o n b e l ü l f e k v ő t e r ü l e t e g é s z é t á b r á z o l ó t é r k é p e k : H A U E R , R . : A Z O s z t r á k — M a g y a r b i r o d a l o m területére v o n a t k o z ó 1 8 5 0 — 1 8 6 5 k ö z ö t t v é g z e t t b é c s i á t n é z e t e s f ö l d t a n i t é r k é p n é g y l a p j a az e g y k o r i M a g y a r b i r o d a l o m terüle­ t é t ábrázolja. H A I D I N G E R , W . : Geognotische Übersichtskarte der Österreichisch-Ungarischen Monarchie. W i e n , 1 8 6 7 . Id. L Ó C Z Y L . : A Magyar birodalom földtani térképe. Budapest, 1 9 0 0 . L Ó C Z Y t é r k é p é t P A P P К . ú j a b b a d a t o k k a l kiegészítette 1 9 2 2 - b e n .

Alap kőzet, Altaidák I d . L Ó C Z Y 1 9 1 9 n y a r á n írta a 1 4 6 o k t á v o l d a l t e r j e d e l m ű , s o k f o n t o s m e g á l l a p í t á s t t a r t a l m a z ó G e o l o g i s c h e S t u d i e n i m w e s t l i c h e n Serbien ( 1 9 2 4 ) c í m ű m u n k á t . A r r a töre­ k e d e t t , h o g y a K á r p á t o k és a Balkán, g y ű r ű j é b e n f e k v ő o r s z á g u n k g e o m o r f o l ó g i á j á t m e g v i l á g í t s a , és beleillessze a b b a a k é p b e , m e l y K ö z é p - E u r ó p a k e l e t i részéről kialakuló­ b a n v a n . I t t o l v a s h a t j u k , h o g y 1 9 0 0 - b a n E . S U E S S b é c s i o t t h o n á b a n , a h o l jelen v o l t a k U H L I G , D I E N E R és C V I J I C , fejtette k i e l ő s z ö r m e g á l l a p í t á s á t , m e l y szerint az A l p o k keleti kiágazása, a K á r p á t o k m a g h e g y s é g e i a M a g y a r - m e d e n c e felé e l l a p o s o d n a k , táblaszerű r ö g ö k b e n f o l y t a t ó d n a k a m e d e n c é b e n , és a z A l f ö l d a l a t t a B a l k á n m a s s z í v u m b a m e n n e k át. E Ö T V Ö S L . g r a v i m é t e r e s e r e d m é n y e i r e h i v a t k o z v a v a l l o t t a , h o g y a M a g y a r - m e d e n c e b e l s e j é b e n is m e g k e l l lenni a R o d o p e t ö r e d é k e i n e k . L Ó C Z Y ( 1 9 1 8 . a. p . 6 ) e l s ő k é n t ismerte fel, h o g y az A l p o k , K á r p á t o k és a B a l k á n a l a p k ő z e t e a z o n o s . D I M I T R I J E V I C , M . D . és D I M I T R I J E V I C , M . N . ( 1 9 7 3 ) szerint a P a n n o n - m e d e n c e aljzata, a Szerb-, M a c e d ó n - és R o d o p e - m a s s z í v u m e g y k o r o n összefüggő e g é s z e t a l k o t o t t . A n e v e z e t t e k felfrissítik L Ó C Z Y megállapítását. L Ó C Z Y a m e d i t e r r á n v é g e felé az A l f ö l d ö n m a g a s r a n y ú l ó t ö m e g e t k é p z e l el. í r j a : C s a k í g y m a g y a r á z h a t ó , h o g y a B a k o n y b a n a m e d e n c e szélén k i t e r j e d t m a g a s a n f e k v ő n e o g é n k a v i c s o k fekszenek. A magasra n y ú l ó t ö m e g e n k i s e b b - n a g y o b b depressziók voltak, amelyeket gátak v á l a s z t o t t a k el e g y m á s t ó l . I l y e n szárazföldi g á t h ú z ó d o t t a B a l a t o n t ó l D K - r e m é g a m e d i t e r r á n b a n is. E g á t a t L Ó C Z Y e m l é k é r e L ó c z y - h á t n a k n e v e z z ü k . L Ó C Z Y é r i n t e t t m e g á l l a p í t á s á h o z v e z e t ő ú t P E T E R S К . ( 1 8 7 2 ) és M o j s i s o v i c s E . ( 1 8 8 0 ) t a n u l m á n y á b ó l i n d u l ki. U g y a n i s M O J S I S O V I C S a P E T E R S m e g á l l a p í t o t t a M o r a v a m e n t i s z á r a z u l a t o t K e l e t i - s z á r a z u l a t n é v e n k i t e r j e s z t e t t e a S z á v a és D r á v a k ö z t i s z i g e t h e g y ­ s é g e k i g és a P é c s i - h e g y s é g i g . A K e l e t i - s z á r a z u l a t g o n d o l a t a K o B E R t a „ Z w i s c h e n g e b i r g e felismeréséhez, P R I N Z G y u l á t a „ T i s i a " m e g j e l ö l é s é h e z , B Ö C K H H u g ó t a „ m e d i a n m a s s fogalmához vezette.

Szálai:

A Kárpátok

szintézisével

foglalkozó

irodalom

297

A z a l g o n k i u m b a n E u r ó p á t tenger b o r í t o t t a . A t e n g e r t é s z a k o n F e n n o s k a n d i a szegél y e z t e , k e l e t e n Á z s i á b a n y ú l t a tenger, délen a G o n d v a n a m e n t é n h ú z ó d o t t . H . és G . T E R M I B R : H i s t o i r e g é o l o g i q u e de la b i o s p h è r e (1952) szerint az E u r ó p a és A f r i k a k ö z ö t t i tenger, h e l y z e t é t v á l t o z t a t v a , m i n d m á i g m e g m a r a d t . M á r a k a m b r i u m e l ő t t a M a g y a r - és az U k r á n - m a s s z í v u m k i e m e l k e d e t t a t e n g e r b ő l . A z a l s ó k a m b r i u m b a n b ő v ü l t a szárazulat. A k i e m e l t terület az O r o s z - t á b l á h o z k a p c s o l ó d o t t . E szárazulat ha­ tárai a k ö z é p s ő - és f e l s ő k a m b r i u m b a n v á l t o z t a k , de a K á r p á t o k egésze a k a m b r i u m b a n szárazulat maradt. A k a m b r i u m e l ő t t i k é p z ő d m é n y e k o r s z á g u n k b a n S Z Á D E C Z K Y - K A R D O S S E . szerint epi-, m e z o z ó n a b e l i m e t a m o r f ó z i s t s z e n v e d t e k . V E N D E L M . m e g á l l a p í t j a , h o g y a b a l a t o n ­ h í d v é g i fúrás a n y a g a m e z o z o n á l i s a n m e t a m o r f i z á l t . A N y u g a t i - K á r p á t o k m a g h e g y s é g e i főleg k a t a - és m e z o z o n á l i s m e t a m o r f ó z i s o n estek át ( A N D R U S O V ) . A k a m b r i u m e l ő t t i k é p z ő d m é n y e k ( E . S U E S S : A n t l i t z der E r d e I I I . 2 . 1909.) az Á z s i á ­ b ó l á t n y ú l t A l t a i d á k n a k felelnek m e g . S U E S S szerint c s a k n e m egész E u r ó p a ázsiai épít­ m é n y . E k é p z ő d m é n y e k e t S U E S S p e r m e l ő t t i n e k jelöli. A z O r o s z - t á b l á t k a r b o n e l ő t t i n e k t e k i n t i . A k é t t e r ü l e t a l a p k ő z e t é n e k k o r k ü l ö n b s é g é t t e h á t felismerte. T é r k é p e m e g j e l ö l i E u r ó p a m e g s ü l l y e d t A l t a i d á i t . E z e k h e z t a r t o z i k a K á r p á t o k a l a p k ő z e t e is. A K á r p á t o ­ kat a K e l e t i - A l p o k h o z kapcsoltnak tekinti. A Dinaridákat a Déli-Alpokkal a K á s z p i tótól k ö v e t h e t ő egységnek jelzi. A z e r e c e t i l e g n a g y m a g a s s á g ú p a n n ó n i a i A l t a i d á k n a k l e g n a g y o b b b e s z a k a d á s a — írja L Ó C Z Y (1918.a) — a m e d i t e r r á n — p o n t u s i i d ő k ö z é esik. A t o v á b b i a k b a n írja: s o k a t m o n ­ d ó h a z á n k g e o l ó g i a i t ö r t é n e t é b e n az, h o g y a p e r m i p e r i ó d u s b a n n e m c s a k a K á r p á t o k belső t e r ü l e t é n , h a n e m a m e d e n c e k ö z e p é r e feltételezett a l t a i d a t ö m e g e n is szárazföld v o l t , a m e l y e t a s i v a t a g i eredetre u t a l ó veres és fehér k v a r c i t h o m o k k ő b o r í t o t t el. A kris­ tályos hegységnek elsimítása és elöregedése talán m é g e b b e n a sivatagos permi korban v e t t e k e z d e t é t , és a z ó t a szárazföld u r a l k o d o t t a h a r m a d i d ő s z a k i n a g y b e s z a k a d á s i g . G l a c i á l i s j e l e n s é g e k e t n e m lehet a p e r m i k v a r c i t o k és h o m o k k ö v e k g ö r g e t e g e m felis­ m e r n i , e l l e n b e n a k á r p á t i h o m o k k ő g y ű r ű k ö z é p s ő k r é t a és e o c é n l e r a k ó d á s a i n a k , e x o t i k u mainak szemléletéből, valamint a m e d e n c e szegélyén talált m é l y e b b m i o c é n rétegek p o ligén, óriási k o n g l o m e r á t u m a i b ó l és szegletes k ő t ö m b j e i b ő l arra lehet g o n d o l n i , h o g y a k r é t a i d ő s z a k t ó l a m i o c é n elejéig i s m é t e l t e n glaciális t ü n e m é n y e k u r a l k o d t a k h a z á n k t e r ü l e t é n . A p l e i s z t o c é n eljegesedés m i n t h a j ó v a l k i s e b b m é r e t ű l e t t v o l n a e z e k n é l a M a ­ gas-Tátra, a Cerna Н о г а , a R e t y e z á t és a F o g a r a s i - h e g y s é g e k b e n . L Ó C Z Y glaciális jelensé­ g e k r e v o n a t k o z ó felismerésének h e l y e s s é g é t A N D R E Á N S Z K Y igazolja, a m i d ő n m e g á l l a ­ pítja, h o g y a B a k o n y v o n u l a t m i o c é n kori k a v i c s a i k ö z ö t t lelhető f a t ö r z s e k 1 0 0 0 — 1 4 0 0 m m a g a s s á g b a n élt fák m a r a d v á n y a i . M i v e l a K ő r ö s ö k v i d é k é n az altaid m a s s z í v u m m e g süllyedése a p a n n o n b a n t ö r t é n t , í g y itt a k r é t a - m i o c é n k ö z t i i d ő b e n az 1000 m - t j ó v a l m e g h a l a d ó t e n g e r s z i n t feletti m a g a s s á g feltételezhető.

A Kárpátok egészét tárgyaló munkák U H L I G 1903-ban m e g j e l e n t m u n k á j á b a n ( p . 911.) írja: ,,In u n s e r e m G e b i r g e h a t d i e s e Ü b e r s c h i e b u n g u n d Ü b e r k i p p u n g eine a n s c h e i n e n d n u r geringe B e d e u t u n g " . A z 1907ben megjelent k ö n y v é b e n a takaróredők l e g n a g y o b b méretű egymásra h a l m o z ó d á s á t tételezi f e l . E v é l e m é n y h e z a b é c s i 1903. n e m z e t k ö z i k o n g r e s s z u s v e z e t t e ( F . E . S U E S S ) . L U G E O N : L e s g r a n d e s n a p p e s d e r e c o u v r e m e n t des A l p e s ( B u l l . G e o l . S o c . F r a n c e , 1901.) c í m ű m u n k á j á b a n a K e l e t i - A l p o k új é r t e l m e z é s é t fejtette ki. M é g a k o n g r e s s z u s e l ő t t U H L I G v e z e t é s é v e l f o l y t le az e m l é k e z e t e s k i r á n d u l á s a k á r p á t i s z i r t e k h e z . U H L I G V . és L U G E O N M . v i t á i v o l t a k a k i r á n d u l á s g y ö n g y s z e m e i . A v i t á k a k i r á n d u l ó k a t á l l a n d ó i z g a l o m b a n t a r t o t t á k . E g y s é g e s v é l e m é n y a k i r á n d u l á s r ö v i d ideje a l a t t n e m v o l t vár­ h a t ó , í g y a k é t k u t a t ó m e g n e m b é k ü l t v é l e m é n n y e l t é r t vissza B é c s b e . A b e n y o m á s o k és az é r v e k a z o n b a n k é s ő b b c s e n d b e n m u n k á l k o d t a k . A m e g s z o k o t t , régi g o n d o l a t o k h á l ó j a lassan f e l e n g e d e t t . A f o g a l m a k új v o n a t k o z á s a i é l e s e b b e n és t i s z t á b b a n j e l e n t ­ keztek. U H L I G é p p o l y kevéssé v o l t v a k utánzó, m i n t az újdonságok hatásvadásza. Min­ d e n é r v és ellenérv g o n d o s m e g v i z s g á l á s a u t á n f o r d u l t az ú j , k o r á b b a n általa is e l l e n z e t t felfogás felé. E k k o r a z o n b a n m á r n a g y h a t á r o z o t t s á g g a l v i l á g í t ó p é l d á j a az igazság n y í l t és b e c s ü l e t e s h a r c o s á n a k , aki önszeretete k ö v e t k e z t é b e n n e m r a g a s z k o d i k saját alkotásai­ h o z , h a felismeri a j o b b a t . M i l y e n m á s a k é p , a m i t U H L I G 1907-ben a T u d o m á n y o s A k a ­ d é m i a e l ő t t b e m u t a t „ Ü b e r die T e k t o n i k der K a r p a t h e n " c í m ű m u n k á j á b a n , m i n t a z ezt m e g e l ő z ő . U H L I G p o n t o s t é r k é p f e l v é t e l e i és leírásai az új felismerést m i n d e n v o n a t k o z á s b a n elő­ készítették. 4*

298

Földtani

Közlöny

107.

kötet,

3—4.

füzet

U H L I G az első, aki k o r t á r s a i t m e g e l ő z v e a K á r p á t o k kialakulásáról, n o h a n e m fog­ l a l k o z i k b e h a t ó b b a n a K á r p á t o k l á n c á n b e l ü l f e k v ő területtel, ö s s z k é p e t a d . Megálla­ p í t j a ; A z i d ő s e b b ö v e k belül, a f i a t a l a b b a k k í v ü l f o g l a l n a k h e l y e t . K é t fő e g y s é g e t , a k ü l s ő és a belső ö v e t k ü l ö n b ö z t e t i m e g . A külső a h o m o k k ő , a z a z a flis ö v . E z ö v belső része a B e s z k i d ( h e l v é t ) , M a g u r a , a külső része a S z u b b e s z k i d , M e n i l i t - ö v . A belső ö v e t a P i e n n i n - s z i r t e k és a m a g h e g y s é g e k ( I n o v e c , T r i b e c , K i s - F á t r a , N a g y - F á t r a , M a g a s T á t r a , A l a c s o n y - T á t r a ) é p í t i k fel. S ü l l y e d é k e k k e l e t k e z n e k . í g y a d ó d n a k a feltűnő különbségek, a m e l y e k a jelentékeny h o m o l ó g i á k elhagyására csábítanak. A megsülyl y e d t t e r ü l e t e k r e b e n y o m u l n a k a h a r m a d i d ő s z a k i t e n g e r e k , az a l p i t e s t e n b e l ü l h a r m a d ­ időszak üledékek nincsenek. U H L I G felismerte, h o g y a szirt ö v a k ü l s ő és a belső K á r p á t o k h a t á r á t jelzi. A m a g ­ hegységek a Hernád-törésnél eltűnnek, a m í g a kristályos k ő z e t e k a Nyugati-Kárpátok­ b a n s z é t d a r a b o l ó d t a k , a d d i g a K e l e t i - és D é l i - K á r p á t o k b a n e g y s é g e s v o n u l a t o t alkot­ n a k . A K e l e t i - K á r p á t o k a t új v i l á g k é n t j e l l e m z i . M e g á l l a p í t j a , h o g y az alpi t a k a r ó k k a l való analógia a kárpáti tektonika értelmezésének legfontosabb támasza. A z A l p o k a t ö s s z e t o r l a s z t ó e r ő k a K á r p á t o k t e r ü l e t é n is m ű k ö d t e k , b á r i n t e n z i t á s u k i t t k i s e b b v o l t , t a k a r ó k a t és m a g h e g y s é g e k e t h í v t a k életre. A z a l a p k ő z e t s z é t d a r a b o l ó d á s a az A l p o k b a n is m e g t ö r t é n t , m a j d a r é s z d a r a b o k ö s s z e t o r l ó d t a k . E z e g y s é g b e forrás a Kárpátokban nem következett be. U H L I G a fő e g y s é g e k e t h e l y e s e n i s m e r t e fel, k o n c e p c i ó j a n a g y v o n a l ú és i m p o n á l ó , m é g t é v e d é s e i b e n is zseniális. MtnRGOCi, G . : T h e g e o l . S y n t h e s i s o f t h e S o u t h C a r p a t h i a n s . ( C o n g r . G e o l . I n t e r n a t . , C o m t e R e n d u d e la X I . C o n g r . , S t o c k h o l m , 1910.). A D é l i - K á r p á t o k á t t o l ó d á s o s t e k t o ­ n i k á j a a p a l e o z ó o s i d ő k b e n m e g k e z d ő d ö t t . F o l y t a t ó d o t t c s a k n e m m e g s z a k í t á s nélkül m á i g . A k ö z é p s ő k r é t a és a m i o c é n k é t k r i t i k u s p e r i ó d u s , a D é l i - K á r p á t o k k i a l a k u l á s a a j e l e n s é g i n t e n z i t á s á b a n k ü l ö n b ö z i k az A l p o k é t ó l és a N y u g a t i - K á r p á t o k é t ó l . I D . L Ó C Z Y L . : M a g y a r o r s z á g f ö l d t a n i s z e r k e z e t e ( F ö l d r . T á r s a s á g k i a d v á n y a , 1918.a.). Egy-két fontos megállapítását ismertetem. 1. L e g f o n t o s a b b , a m i n t azt m á r j e l e z t e m , az a l a p k ő z e t r e v o n a t k o z ó felismerése. 2. T ö r v é n y k é n t m o n d h a t j u k k i a K á r p á t o k r ó l , h o g y a n n á l f i a t a l a b b m o z g á s o k é r t é k , m i n é l t á v o l a b b esnek a m e g z a v a r t r é t e g e k a belső ö v t ő l . A m e g á l l a p í t á s g y ö k e r e i U H L I G t ó l v a l ó k . U H L I G és L Ó C Z Y v o n a t k o z ó v é l e m é n y e a n a g y m é r e t ű á t t o l ó d á s o k r a áll, d e a b e l s ő és a külső ö v e k b e n az i z o s z t a t i k u s s ü l l y e d é s e k és e m e l k e d é s e k e g y i d e j ű s é g é r e n e m vonatkozik. E z e k a m o z g á s o k , amint azt R Ó N A I A . megállapítja m i n d m á i g mutat­ k o z n a k . R Ó N A I is i g a z o l t a LóczY-t, a k i a m i d ő n a M a g y a r - m e d e n c e b e s z a k a d á s á n a k k e z ­ d e t é t a f e l s ő k r é t á b a n j e l ö l t e , a z t is m o n d o t t a , h o g y e f o l y a m a t i s m é t e l t r i t m u s o s inga­ d o z á s o k k a l a m a i n a p i g t a r t . K i kell e g é s z í t e n ü n k a fentieket a z z a l , a m i t L Ó C Z Y 1916b a n az A l f ö l d m é l y s é g e i r ő l s z ó l ó c i k k é b e n m o n d . Csak E Ö T V Ö S L ó r á n d b ű v ö s é r z é k e n y ­ s é g ű , n e h é z s é g e t m é r ő e s z k ö z e fejezi k i : A n a g y sűrűségű a l a p e g y m á s h o z k ö z e l f e k v ő h e l y e k e n is k ü l ö n b ö z ő m é l y s é g e k b e n v a n , v a g y i s az A l f ö l d k e m é n y alja e g y e n e t l e n . 3. A D u n a m e l l é k i altaid, v a r i s z t i k u s t ö m e g e k a K e l e t i - A l p o k s z í v é b e n y ú j t h a t ó k . A m i o c é n k o r elején is n a g y kiterjedésű, m a g a s a l t a i d t ö m e g e m e l k e d e t t a M a g y a r m e d e n c e h e l y é n . H a s o n l ó a cseh, m o r v a k r i s t á l y o s t ö m e g h e z v a g y a francia Centrális­ m a s s z í v u m h o z . E b b e ö b ö l k é n t n y o m u l t a k b e a p a l e o z o i k u m i és m e z o z o i k u m i boreális és m e d i t e r r á n t e n g e r e k . E b b ő l é r t h e t j ü k m e g a k ü l ö n b ö z ő fáoiesű t e n g e r i és szárazföldi l e r a k ó d á s o k e g y m á s m e l l e t t i és e g y m á s feletti v á l t a k o z á s á t , m i n t a b e n y o m u l ó t e n g e r e k k i s e b b - n a g y o b b regresszióinak és transzgresszióinak s z ü l e m é n y é t . A t ö m e g l e g n a g y o b b b e s z a k a d á s a az a n d e z i t és b a z a l t v u l k á n o s s á g m a x i m á l i s p a r o x i z m u s á v a l e g y i d ő s , s a m e d i t e r r á n és p o n t u s i i d ő k k ö z é esik. Ú g y látszik — írja L Ó C Z Y ( 1 9 1 8 ) , h o g y az eredeti­ leg ö s s z e f ü g g ő k r i s t á l y o s m a s s z í v u m o t a n e o g é n b e n m e r i d i o n á l i s s ü l l y e d é s e k és t ö r é s e k izolált rögökre darabolták. A meridionális törések fontosságára a későbbi irodalom súlyt h e l y e z . E l é g h a itt CLOOS-ra h i v a t k o z o m . I t t is t e h á t élen j á r t L Ó C Z Y . A meridionális töréseknek a vízhálózattal v a l ó kapcsolatára utalva a K i s u c a - V u k o v á r , a Tisza megje­ l ö l t e szerkezetekre felfigyelt. 4. 1876-ban m e g á l l a p í t j a , h o g y a B i h a r t és f o l y t a t á s á t , a H e g y e s - D r ó c s á t T o r d á t ó l L i p p á i g csaknem szabályos félkörben flisöv veszi körül. 5. M e g l e p ő n e k m o n d j a a b a k o n y i és m e c s e k i ü l e d é k e k k ü l ö n b ö z ő s é g é t . 6. F e l h í v j a a f i g y e l m e t a n y u g a t - b á n á t i m é s z k ő v o n u l a t és a P é c s i - h e g y s é g boreális jellegére. M e g á l l a p í t j a , h o g y a n y u g a t - b á n á t i m é s z k ő v o n u l a t m e z o z o i k u m i r é t e g e i fácies jelleg­ re az O r s o v a v i d é k i e k t ő l , a m e l y e k m é g a D é l i - K á r p á t o k á t g ö r b ü l é s é h e z t a r t o z n a k , k ü ­ l ö n b ö z n e k . A Fekete-tengertől Besszarábián át tágas m i o c é n ö b ö l a D u n a melléki romániai alfölddel n y o m u l n y u g a t n a k a Vaskapuig, ahol a K á r p á t o k külső területe a B a l k á n -

Szálai:

A Kárpátok

szintézisével

foglalkozó

irodalom

299

h e g y s é g b e á t k a n y a r o d i k . E z a m e d e n e e r é s z D o b r u d z s a h o r s z t j á t ó l és a bulgáriai t á b ­ l á t ó l elválasztja a D é l i - K á r p á t o k a t (1918. p . 6.). E m e g á l l a p í t á s o k a k á r p á t i t é r n e k ázsiai k a p c s o l a t a i r a m u t a t n a k . í g y az E . S U E S S m e g j e l ö l t e k e r e t b e illenek. A talaj kialakulása m e s s z e m e n ő e n a k l í m a függ v é n y e E r r e I N K E Y , T R E I T Z és T I M K Ó h í v t á k fel L Ó C Z Y f i g y e l m é t . V é l e m é n y ü k e t elfogadta. í g y az ő i d e j é b e n i n d u l t m e g hazánkban a korszerű talajkutatás. L Ó C Z Y L . : Összehasonlító s z e m l é l ő d é s e k az E r d é l y i - é r c h e g y s é g és az É s z a k n y u g a t i K á r p á t o k geoszinklinálisai felett ( F ö l d t . K ö z i . X L V I I I . 7 — 9. 1919.). T e k t o n i k a i l a g az É s z a k n y u g a t i - K á r p á t o k és az E r d é l y i - é r c h e g y s é g h o m o l ó g o k , h a s o n l ó s z i m m e t r i á j ú a k , a m e n n y i b e n s z e r k e z e t ü k e t a szélső m a s s z í v u m a i k k a l e g y ü t t a z á t l ó s i r á n y b a n s z e m b e n f e k v ő A l f ö l d s z e g é l y é n radiális t ö r é s e k t ü k ö r k é p s z e r ű e n uralják. I s m e r t e t i a k á r p á t i t e r ü l e t e n á t h a l a d ó m e r i d i o n á l i s töréseket. A K i s u c a - v ö l g y b ő l ki­ i n d u l ó É — D - i i r á n y ú V u k o v á r i g k ö v e t h e t ő szerkezetet feltételesen az A d r i á i g k ö v e t i . I t t e m l í t i a T o k a j —eperjesi szerkezetet is. A L Ó C Z Y felsorolta s z e r k e z e t e k k ö z ö t t e ket­ t ő a l e g f o n t o s a b b . A m e r i d i o n á l i s t ö r é s e k m i l y e n v i s z o n y b a n állnak — írja L Ó C Z Y — a K e l e t i - A l p o k haránttöréseihez, az a j ö v ő b e n lesz m e g á l l a p í t h a t ó . CLOOS a K á r p á t o k ­ t ó l n y u g a t r a f e k v ő E u r ó p á t m e r i d i o n á l i s t ö r é s e k n y o m á n h a t részre o s z t j a . A m e r i d i o ­ nális H e r n á d - t ö r é s o k o z z a , h o g y a K á r p á t o k í v e r é s z e l e m e k b ő l áll. L Ó C Z Y : S U E S S E . e m l é k e z e t e ( F ö l d t . K ö z i . X L V . 1915.). A z e r d é l y i f ö l d g á z fellelésé­ n e k é r d e m e S U E S S E . n e v é h e z f ű z ő d i k . S U E S S m á r az 1890-es é v e k b e n LóczY-t t ö b b s z ö r f i g y e l m e z t e t t e , m i é r t n e m k u t a t a m a g y a r k o r m á n y E r d é l y b e n kálisó t e l e p e k r e . S U E S S b i z t a t á s á r a H O I T S Y P á l k ö z v e t í t é s é v e l i n d u l t m e g E r d é l y b e n a kálisó k u t a t á s , a m e l y g a z d a g f ö l d g á z t e l e p e k e t n y i t o t t m e g . L Ó C Z Y sorai b i z o n y í t j á k , h o g y az e r d é l y i f ö l d g á z feltárása n e m B Ö C K H H u g ó , a m i n t a z t g y a k r a n halljuk e m l e g e t n i , h a n e m S U E S S é r d e m e . A z e r e d m é n y e s kissármási fúrás telepítése p e d i g P A P P K á r o l y n e v é h e z és L Ó C Z Y n e m e s lelkiségéhez f ű z ő d i k . U g y a n i s a fúrási p o n t kitűzését L Ó C Z Y és P A P P h e v e s vitat­ k o z á s a e l ő z t e m e g . V é g ü l is M Á L Y S á n d o r és L Ó C Z Y P A P P j a v a s l a t á t e l f o g a d t á k . ( P A P P K . : S z e n t - I s t v á n A k a d é m i a E m l é k b e s z é d e i , 1922). V O I T E S T I , I . P . : A p e r ç u general sur la g é o l o g i e d e la R o u m a n i e ( B u c u r e s t i , 1921). Ö s s z k é p e t ad a K á r p á t o k r ó l . R é s z l e t e s e n t á r g y a l j a E r d é l y r é t e g t a n i és t e k t o n i k a i v i ­ s z o n y a i t . F o g l a l k o z i k D o b r u d z s á v a l is. A K e l e t i - és a N y u g a t i - K á r p á t o k a t a P e c i n e a g a s z e r k e z e t t e l k ü l ö n í t i el. S T I L L E a S z a m o s - v o n a l a t e t t ő l kissé d é l e b b r e h ú z z a . A B a k o n y t és a M t i i . A p u s e n i t ö s s z e k a p c s o l j a , e g y b e v o n j a az É r c h e g y s é g e t a M á t r á v a l , a Meszest az Északkeleti-Kárpátokkal. A Bihar tömege áthúzódik a K ő r ö s ö k vidékére. A B a k o n y és az A p u s e n i , v a l a m i n t a M e c s e k és a D é l b á n á t v o n u l a t a i k ö z ö t t V O I T E S T I az I v a n c i c a és a D é l b á n á t k a p c s o l a t á t jelöli. Jelzi a d é l b á n á t i és a m e c s e k i t e r ü l e t e k k a p c s o l a t á t . L Ó C Z Y (1918. a. p . 42.) írja: „ A n y u g a t b á n á t i m é s z k ő v o n u l a t a P é c s i - h e g y s é g m e z o z o ­ i k u m á v a l áll r o k o n s á g b a n . " V O I T E S T I f o n t o s m e g á l l a p í t á s a szerint az É s z a k k e l e t i - K á r p á t o k k r i s t á l y o s p a l a v o n u l a t a a R a d n a i - h a v a s o k n á l k é t á g r a s z a k a d : a f ő á g a K e l e t i - és a D é l i - K á r p á t o k í v é t k ö v e t i , d é l n y u g a t r a a G y a l u i - h a v a s o k felé e l k a n y a r o d ó í v p e d i g t e r m é s z e t e s h a t á r E r d é l y és az Alföld között. A z E r d é l y i - m e d e n c e és a D u n á n t ú l i - k ö z é p h e g y s é g — írja T . R O T H К . (1929. p . 1 3 5 . ) h i v a t k o z v a V O G E L V . h á t r a h a g y o t t kéziratára — e o c é n k é p z ő d m é n y e i k ő z e t t a n i kifej­ l ő d é s és fauna t e k i n t e t é b e n e g y m á s t ó l á l t a l á b a n f e l t ű n ő e n eltérnek. A faunában m u t a t ­ k o z ó eltérés v a l ó s z í n ű v é teszi azt, h o g y a k é t m e d e n c e az ó h a r m a d i d ő s z a k f o l y a m á n e g y m á s s a l k ö z v e t l e n ü l n e m f ü g g ö t t össze. E jelenséget a m á r e m l í t e t t L ó c z y - h á t terem­ tette meg. L I M A N O W S K I , M . : Sur le c r o i s m e n t s u c c e s s i f des chaînes de l ' E u r o p e c e n t r a l en P o l o g n e e t c . ( B u l l , d u Serv. G é o l . d e P o l o g n e V o l . I . V a r s o v i e , 1920 — 22.). L I M A N O W S K I K á r ­ p á t o k o n belüli varisztikus í v e a D u n a k a n y a r t érintve É K felé tart. K e l e t i h a t á r á t a H e r ­ n á d - v o n a l jelöli. I n n e n É N y - i i r á n y t v e t t fel. M e g á l l a p í t á s a h e l y t á l l ó . N e m m o n d h a t ó u g y a n e z a K á r p á t o k flis ö v é r e v o n a t k o z ó felfogásáról, m i n t h o g y szerinte a h a r m a d i d ő ­ s z a k i h e g y s é g k é p z ő d é s s o r á n a k á r p á t i í v b e l s e j é b ő l a M a g a s - T á t r á n keresztül m o z g a t o t t t a k a r ó r e d ő k k é p é b e n k e r ü l t e k v o l n a jelenlegi h e l y z e t ü k b e . P R I N Z G Y . : M a g y a r o r s z á g f ö l d r a j z a I. ( T u d o m á n y o s G y ű j t . 15. D a n u b i a , 1926.). A N y u g a t i - A l p o k t e r ü l e t é n e l k e s k e n y e d e t t o r o g é n k e l e t felé kiszélesedik és k é t h e g y l á n c r a b o m l i k . A h e g y s é g á g a k k ö z é a T i s i a é k e l ő d i k . A Tisia t ö m b a K á r p á t o k külső ö v e z e t e i ­ nek újkori felgyűrődése folyamán kaptafa szerepét játszotta. К O B E R , L . : D e r B a u der E r d e (Berlin, 1928.). A K i s - K á r p á t o k b a n B é c s t ő l az A l a ­ c s o n y - és M a g a s - T á t r á i g a m a g h e g y s é g e k a u t o c h t o n v o n u l a t a jelenik m e g . A t a k a r ó é p í t m é n y felett az e o c é n transzgredál. A K á r p á t o k belső s z i r t ö v e a M é s z k ő ­ a l p o k h c m l o k a . A K á r p á t o k a M é s z k ő a l p o k t ó l a b b a n k ü l ö n b ö z n e k , h o g y az e l ő b b i e k e t ;

300

Földtani

Közlöny

107. kötet,

3 — 4.

füzet

az e o c é n b e t a k a r t a . E v o n u l a t K O B E R k á r p á t i z ó n á j a . K O B E R írja: A N y u g a t i - K á r p á t o k belső ö v é n e k m e z o z o i k u m a a felső kelet-alpi s o r o z a t t a l a z o n o s . K é t s é g t e l e n t e h á t : A N y u ­ g a t i - K á r p á t o k b a n m e g v a n a kelet-alpi t a k a r ó , a m i n t a z t U H L I G m á r 1907-ben m e g á l ­ l a p í t o t t a . A K e l e t i - és a D é l i - K á r p á t o k felépítése k ü l ö n b ö z i k a N y u g a t i - K á r p á t o k é t ó l . A kelet-alpi t a k a r ó a z o n b a n i t t is m e g v a n . F ő elterjedése a B i h a r b a n m u t a t k o z i k . B Ö C K H H . , L E E S , G-., R I C H A R D S O N , F . D . S.: C o n t r i b u t i o n t o t h e

Stratigraphy

and

T e c t o n i c s o f t h e I r a n i a n R a n g e s (in G R E G O R Y J . W . : T h e S t r u c t u r e o f A s i a , L o n d o n , 1929.). B Ö C K H I r á n és a P a n n o n - m e d e n c e h a s o n l ó szerkezetére utal. M i n d k e t t ő n é l a t a k a r ó s z e r k e z e t ű ö v e k m ö g ö t t k ü l ö n b ö z ő f ö l d t a n i ö s s z e t é t e l ű a l p i j e l l e g ű m o z g á s o k nél­ küli „ m e d i a n m a s s " foglal helyet. T . R O T H К . : M a g y a r o r s z á g g e o l ó g i á j a I . ( P é c s , 1929.). M a g y a r n y e l v e n ez az első m ű , a m e l y a K á r p á t - m e d e n c e összefoglaló f ö l d t a n i f e j l ő d é s t ö r t é n e t é t adja. Megjelöli a m a g y a r föld h e l y é t a d é l - e u r ó p a i l á n c h e g y s é g e k ö v é b e n . E z a k ö n y v m é g m a is a l a p v e t ő o l v a s ­ mány. P Á V A I - V Á J N A F . : M a g y a r o r s z á g h e g y s é g e i n e k szerkezeti v á z l a t a ( F ö l d t . K ö z i . L X . 1931.). Szerinte a M a g y a r - H o r v á t - m e d e n c e a l a p j a n e m a p l i o c é n b e n s ü l l y e d t le, l e g a l á b b is n e m e g y ö n t e t ű e n . A h a r m a d i d ő s z a k i ü l e d é k e k g y ű r t e k , a f o l y a m a t o k m á i g t a r t a n a k . A b e s z k i d és s z u b b e s z k i d t a k a r ó k a galíciai ö b ö l p á s z t a süllyedéses a l á t o l ó d á s á r a v e z e t ­ h e t ő k vissza. E z t a v é l e m é n y t először U H L I G - n á l találjuk. L e h e t s é g e s n e k tartja, h o g y a s á r s z e n t m i k l ó s i e r u p t í v k i b ú v á s a m a g y a r e g r e g y — n a g y m á n y o k i m e z o z ó o s v o n u l a t t a l p á r h u z a m o s a n h ú z ó d ó , és ez és a b a l a t o n i ő s r e d ő z é s k ö z ö t t m é g e g y m e z o z ó o s t e k n ő k e r e s e n d ő , ez a z o n b a n a h a r m a d i d ő s z a k b a n e l s ü l l y e d t . A B a k o n y b a n á t t o l ó d á s o k a t á b r á z o l . A literi v o n u l a t o t á t t o l ó d á s i v o n a l n a k t e k i n t i . F e l i s m e r i a k é s ő b b i i r o d a l o m által L ó c z y - h á t k é n t m e g j e l ö l t ő s i g e r i n c e t . A Keleti-szá­ r a z u l a t , a Tisia l é t é t t a g a d j a . A k á r p á t i t e r e t s ü l l y e d ő és e m e l k e d ő p á s z t á k é p í t i k fel. T a n u l m á n y o m b ó l kitűnik, h o g y P Á V A I megjelölte lehetőségek k ö z ö t t v a n t ö b b , amivel m a m á r n e m érthetünk egyet, de ugyanakkor az Orosz-tábla alátolódására v o n a t k o z ó feltételezését m a m á r a fúrási a d a t o k is i g a z o l j á k . K O B E R , L . : D a s alpine E u r o p a u n d sein R a h m e n ( E i n g e o l o g i s c h e s G e s t a l t u n g s b i l d , B e r l i n , 1931.). A z alpesi o r o g é n t ö r z s e k b ő l és k ö z t e s t ö m e g e k b ő l áll. M e g k ü l ö n b ö z t e t ü n k e g y északi és e g y d é l i t ö r z s e t . A z é s z a k i h o z t a r t o z n a k az A l p o k , a K á r p á t o k és a B a l k á n ­ h e g y s é g . E z e k általános m o z g á s a északi. A fő m o z g á s m i n d i g a z e l ő t é r felé t ö r t é n t . A d é l i törzsnek Afrika az előtere. A k é t törzs k ö z ö t t helyezkedik el a „ Z w i s c h e n g e b i r g e " . A z A l p o k a l á n c c s o m ó p o n t j á t a l k o t j á k . A z A l p o k a t a h e l v é t , p e n n i n és a k e l e t a l p i v o n u l a ­ t o k é p í t i k fel. A K á r p á t o k h a j l a t á t É N y felől ( C s e h - t ö m e g ) és D K felől ( H a v a s a l f ö l d i ­ k ü s z ö b = m a i M ő s z i a i t ö m b ) h a t ó n y o m ó erő t e r e m t e t t é k m e g . A K á r p á t o k flis ö v é t e x t e r n i d á k n a k , a P a r i n g - a b l a k o t m e t a m o r f i d á n a k , a terület t ö b b i részét c e n t r a l i d á n a k t e k i n t i . A B a k o n y t feltételesen a K á r p á t o k h o z s o r o l j a . A K á r p á t o k a t k é t fő c s o p o r t b a o s z t j a : E g y r é s z t a N y u g a t i - és K ö z p o n t i - K á r p á t o k , m á s r é s z t a K e l e t i - é s D é l i - K á r p á t o k csoportjába. A K e l e t i - A l p o k építési t e r v e a K á r p á t o k b a n f o l y t a t ó d i k . F a c i o l ó g i a i a z o n o s s á g is ö s s z e k ö t i a k é t t e r ü l e t e t . E z főleg a c e n t r a l i d á k r a é r v é n y e s , a m e l y e k az e x t e r n i d á k m e l ­ l e t t a h e g y s é g e t felépítik. A p e n n i n t í p u s ú m e t a m o r f i d á k i t t ismeretlenek. A z A l p o k t ó l idegen a m e z o z o i k u m r a transzgredáló eocén, m e l y a K i s - K á r p á t o k b a n a takaróépít­ m é n y felett h ú z ó d i k . A B a k o n y b a n m e g l e p ő e n d i n á r i triászra a k a d u n k . A p r o f i l t ö s s z e h a s o n l í t v a a K e l e t i A l p o k k a l , a z t m o n d h a t j u k , a D i n a r i d á k b a n állunk. A m i n t a R a j n a - v o n a l n á l a N y u g a t i - A l p o k a K e l e t i - A l p o k a l a t t fekszenek, ú g y a D u ­ n á n á l , h a a m a g a s - t á t r a i h e g y s é g e k e t t i p i k u s k á r p á t i t a g o k n a k t e k i n t j ü k , főleg a S e m meringnél a K á r p á t o k vannak a K e l e t i - A l p o k alatt. A z E r d é l y i - k ö z é p h e g y s é g e t k é t fő részre o s z t j a : A keleti a T o r d a - ö v , a n y u g a t i a B i ­ h a r - ö v . E z t a m e g á l l a p í t á s t I D . L Ó C Z Y L . ó t a v a l a m e n n y i szerző k ö v e t i . IEJ. L Ó C Z Y L . : D i e R o l l e d e r p l a e o z o i s c h e n u n d m e s o z o i s c h e n O r o g e n b e w e g u n g e n i m A u f b a u d e s i n n e r k a r p a t i s c h e n D e c k e n s y s t e m s ( R e v u e d e la S o c . G é o l . B u l g a r e T . X I . 1939/1940). Megállapításai: 1. A m a g y a r m a s s z í v u m az alpi, k á r p á t i és dinári h e g y s é g k é p z ő d é s n y u g o d t a b b fel­ építésű m a g j a k é n t f o g h a t ó fel. T ő l e kifelé h a l a d v a m i n d a k á r p á t i , m i n d a dinári h e g y ­ láncok egyre redőzöttebbek. 2. A B a l a t o n - f e l v i d é k e n a m e z o z ó o s ü l e d é k k é p z ő d é s , m e l y a B u d a v i d é k i v e l össze­ függ, a nóri e m e l e t t e l b e f e j e z ő d i k . E z v a l ó s z í n ű l e g a tőle n y u g a t r a l e v ő s o r o z a t t ó l elkü­ löníthető tengerág üledéke. 3. A „ l i t e r i t ö r é s " déli v e r g e n c i á j á t P Á V A I V . F . , a B ü k k u g y a n c s a k déli v e r g e n c i á j á t S C H R É T E R á l l a p í t o t t a m e g . L Ó C Z Y j u n . n y o m a t é k o s a n utal a v e r g e n c i a i r á n y o k f o n t o s -

Szálai:

A Kárpátok

szintézisével

foglalkozó

irodalom

301

s á g á r a , v a l a m i n t arra, h o g y ez i r á n y o k a K e l e t i - A l p o k é t ó l k ü l ö n b ö z n e k . A z A l f ö l d és a P a n n o n - f ö l d helyén a p a l e o z o i k u m - m e z o z o i k u m idejében zonális elrendeződésű h e g y t ö ­ m e g e k és t e n g e r v á l y u k v á l t a k o z t a k e g y m á s s a l . T e h á t ez a terület s z i g e t t e n g e r v o l t . A k á r p á t i t e r ü l e t e n ellenkező i r á n y ú v e r g e n c i á k is fellépnek. A k ü l ö n b ö z ő i r á n y ú verg e n c i á k L Ó C Z Y JUIÍ. m e g j e l ö l t e ősföldrajzi k é p n y o m á n a l a k u l t a k ki. F e l h í v j a a f i g y e l ­ m e t a k á r p á t i és a d i n á r i tér erőteljes k a p c s o l a t á r a . L Ó C Z Y J U N . t é r k é p e a K á r p á t o k í v é n belül, a z z a l p á r h u z a m o s a n h a l a d ó , t ö b b s z ö r ö s ősi r e d ő z é s k é p é t m u t a t j a . í g y n a g y o n hasonlít V O I T E S T I (1921) t é r k é p é h e z . P Á V A I (1931) az e l ő b b i e k k e l h a s o n l ó felfogást v a l l . U g y a n e z t j e l z i S Z Á L A I (1967) t é r k é p e is. A flisgyűrü m e g j e l e n é s e jelzi a K á r p á t o k m a i földrajzi k é p é n e k k e z d e t é t . A z ausztriai, szubherc i n i f á z i s o k h a t á s á r a az e g y m á s t ó l e l k ü l ö n ü l t e g y s é g e k a N y u g a t i - , a K e l e t i - K á r p á t o k és az A p u s e n i - h e g y s é g e k k o r k e r ü l t e k s z o r o s k a p c s o l a t b a e g y m á s s a l ^ V A D Á S Z E . : A m a g y a r bauxit előfordulások földtani alkata ( M A F I É v k . X X X V I I . 2. 1 9 4 6 . ) . A h a z a i i r o d a l o m b a n V A D Á S Z e l s ő k é n t t á r g y a l j a részletesen az e d d i g i i r o d a l o m n y o m á n a b a u x i t k e l e t k e z é s é n e k és f o g a l m á n a k k é r d é s é t . S Z E N T E S F . : A k á r p á t i h e g y r e n d s z e r h e l y z e t e az alpesi o r o g é n b e n . ( F ö l d t . K ö z i . L X X I X . 3 — 4. 1949.). A K á r p á t o k v i d é k e , írja, n e m k ö z v e t l e n f o l y t a t á s a az A l p o k ­ nak. I t t egy magasabb lépcsőfok tektonikája érvényesül. Mai adataink TOLLMANN, A N D R U S O V (1960) szerint a felső kelet-alpi e g y s é g és a N y u g a t i - K á r p á t o k fácieskifejlődése a z ó p a l e o z o i k u m t ó l a j u r á i g c s a k n e m a z o n o s . A j u r á i g t e h á t a k ö z v e t l e n f o l y t a t á s megvolt. K ö z é p h e g y s é g e i n k b e n az u r a l k o d ó v e r g e n c i a dél felé i r á n y u l . A k o r á b b i s z é t h ú z á s o s e l g o n d o l á s s a l s z e m b e n m a m á r t ö b b f é l e szerkezeti e l e m e t tar­ t u n k s z á m o n . E z a g e o m e c h a n i k a a d ' a k á r p á t i í v e n belüli h e g y s é g e k n e k s a j á t o s e g y s é g e t . A d i n á r i k a p c s o l a t r a K O B E R (1931), I F J . L Ó C Z Y ( 1 9 3 9 ) , S Z E N T E S (1949) u t a l . S Z Á L A I T . : A K á r p á t o k g e o t e k t o n i k a i szintézise ( G e o f i z . K ö z i . V I I . 2 . 1968.). A kár­ p á t r e n d s z e r h e g y s é g e i h á r o m fő t e k t o n i k a i i r á n y ( é r c h e g y s é g i , herciniai, t e t h y s i ) m e n ­ t é n h e l y e z k e d n e k el. A Tisia a n u k l e u s z o k és a h o z z á j u k t a p a d t f i a t a l a b b ü l e d é k e k összef o r r a d á s a által a k k o r alakult ki, a m i k o r az e t e r ü l e t e t k ö r ü l f o g ó ü l e d é k e k kifelé i r á n y u l ó vergenciája létrejött. A H e r n á d - v o n a l n a k , m i n t az A l f ö l d ö n á t h ú z ó d ó , d e a K á r p á t o k t ó l é s z a k r a is k ö v e t ­ h e t ő , ő s i , a K á r p á t o k k e l e t k e z é s é t m e g e l ő z ő szerkezeti e l e m n e k felismerése. S T I L L E , H . : D e r g e o t e k t o n i s c h e W e r d e g a n g der K a r p a t e n ( H a n n o v e r , 1953.). A sar­ k a n t y ú k f o n t o s s á g á t h a n g s ú l y o z z a . A N y u g a t i - és a K e l e t i - K á r p á t o k a t a S z a m o s - v o n a l ­ lal k ü l ö n í t i el. A z E r d é l y i - m e d e n c é t a k ö z b e n s ő t ö m e g részének t e k i n t i . A K i m m e r i a i h e g y s é g e t h i v a t k o z v a Z u B E R - r e a K á r p á t o k és a P o d o l i a i - t ö m e g k ö z t h ú z ó d ó , k a m b r i u m e l ő t t i , i l l e t v e k a l e d ó n i a i h a r m a d i k r ö g k é n t j e l ö l i . A belső k á r p á t i k o s z o r ú m a g m á j á t , m e l y a felszínen c s a k n e m k i z á r ó l a g az internid, s ő t „ r ü c k l a n d i " h e g y s é g r é s z e k h e z k ö t ö t t , l é n y e g é b e n a s z á v a i o r o g e n e z i s h í v t a életre, m e l y a k á r p á t i e x t e r n i d á k s z e r k e z e t é t m e g ­ a d t a . A felszínig h a t ó , n a g y és általános m a g m a f e l s z á l l á s c s a k a k k o r k ö v e t k e z h e t e t t b e , m i u t á n a s z ü k s é g e s l e h e t ő s é g e k a d v a v o l t a k . E z e k messzire kiterjedő t a k a r ó é p í t m é n y e k e s e t é b e n c s a k a k k o r j e l e n t k e z h e t t e k , m i u t á n az alpi j e l l e g ű t e k t o n i k á t n a g y r e p e d é s e k ­ kel k í s é r t g e r m á n j e l l e g ű t e k t o n i k a v á l t o t t a fel. A v u l k a n i z m u s t a s z á v a i o r o g e n e z i s s o r á n m e g i n d u l t a l á t o l ó d á s o k i n d í t o t t á k m e g . A K á r p á t o k t ó l északra l e v ő e l ő g e o s z i n k l i nális r é s z e k a K á r p á t o k alá t o l ó d v a a v u l k á n i k o s z o r ú területére j u t o t t a k , és o t t a n a g y m é l y s é g b e n a n y a g u k m e g o l v a d t és a felszínre t ö r t . A z a l á t o l ó d á s a hebridi és a p o d ó l i a i n y o m ó e r ő k hatására történt. A harmadik fontos szerepet játszó n y o m ó e r ő k é n t a havas­ alföldit jelöli m e g . K O V Á C S L . : M a g y a r o r s z á g f ö l d t a n a (1967) n a g y o n h e l y e s e n az alpi rendszer k e r e t é b e h e l y e z v e tárgyalja a m a i ország földtanát. A z 52. ábrája SCHEPEER dunántúl-bácskai paleozóos küszöbét ábrázolja. E küszöb feltételezésére a d a t u n k n i n c s e n . B A L K A Y В . : P r o b l e m e der t e k t o n i s c h e n S p a n n u n g s v e r t e i l u n g i m K a r p a t e n r a u m ( G e o l . R u n d s c h . B d . 50. I960.). E r e d m é n y e i : 1. A K á r p á t - m e d e n c é t h o m o g é n n e k tekinti. 2. J e l l e m z i a h ú z ó és n y o m ó feszültségek v á l t a k o z á s a , u g y a n e k k o r a k e r e t s z ő lánc­ h e g y s é g e k e t n y o m á s i feszültség éri. 3. A h ú z á s i feszültségek keletkezésére n é z v e s e m m i t s e m á l l í t h a t u n k b i z o n y o s s á g g a l . Ú g y látszik, h o g y az A l p o k , K á r p á t o k h e g y s é g k é p z ő d é s é t előidéző e r ő k k ö v e t k e z m é n y e i . M É S Z Á R O S M . és D U D I C H E . : K ö z é p - és D é l k e l e t - E u r ó p a e o c é n j é n e k p á r h u z a m o s í t á s a és f e j l ő d é s t ö r t é n e t i v á z l a t a ( F ö l d t . K ö z i . X C I I . 2 . 1962.). J A S K Ó S.: A p l i o c é n k o r i l i g n i t k é p z ő d ó s t ö r v é n y s z e r ű s é g e i ( F ö l d t . K ö z i . 103. к. 1. 1973.).

302

Földtani

Közlöny

107. kötet, 3 — 4.

füzet

M i n d k é t t a n u l m á n y a k á r p á t i tér egészére és az e z t k ö r n y e z ő t e r ü l e t e k r e v o n a t k o z ó kérdéseket tárgyalja. SANDULESCTT, M . : Essai de s y n t h è s e structurelle d e s K a r p a t h e s ( B u l l . d e la S o c . G e o l . de F r a n c e , 7. Ser. T . X V I I . N o . 3. 1 9 7 5 . ) . Ö s s z k é p e t a d a K á r p á t o k r ó l . A B a k o n y t , M e c s e k e t , V i l l á n y t észak-keleti i r á n y b a h a l a d ó k é n t e g y m á s s a l s z o r o s k a p c s o l a t b a n állónak jelöli. S Z Á L A I T . : K o n t i n e n t a l e s S a r m a t i u m v o n S z e n t e n d r e ( N e u e s J b . für M i n . e t c . B e i l . B d . L X . A b t . В . 1928.). A m a g y a r o r s z á g i h a r m a d i d ő s z a k i t e r r i g é n k é p z ő d m é n y e k e t összefoglaló tanulmány.

Geofizikai és néhány speciális tanulmány ismertetése S Z Á L A I T . : E i n e p a l e o g e n e v u l k a n i s c h e K e t t e entlang der О L i n i e des ungarischen I n t e r n i d . ( Z e n t r a l b l . f. M i n . e t c . J g . 1938. A b t . A . N o . 3.). M e g á l l a p í t j a a V e l e n c e i - h e g y ­ ség a n d e z i t j e i n e k p a l e o g é n k o r á t . S C H M I D T E . R . : G e o m e c h a n i k a ( 1 9 5 7 ) . Célja e g y s é g e s m e c h a n i k a i szemléletet adni a Földről. T ö b b térképen ábrázolja a K á r p á t o k geomechanikai viszonyait. S Ü M E G H Y J.: A G y ő r i - m e d e n c e , a D u n á n t ú l és az A l f ö l d p a n n ó n i a i üledékeinek össze­ f o g l a l ó ismertetése. ( M . K i r . F ö l d t . I n t . E v k . X X X I I . 2 . 1 9 3 9 . ) . A p a n n ó n i a i t ö r é s v o n a ­ l a k m e n t é n a l a k u l t a k ki a P a n n ó n i á i - m e d e n c é k . A belső m e d e n c e kialakulása, besza­ k a d á s a , feltöltődése a p a n n o n b a n m e n t v é g b e . A D u n a — T i s z a k ö z é n a p a n n ó n i a i réte­ g e k ö s s z l e t é n e k v a s t a g s á g a a d u n á n t ú l i h o z k é p e s t m e g v a s t a g s z i k . A r é s z m e d e n c é k fon­ t o s s á g á r a S Ü M E G H Y h í v j a fel a f i g y e l m e t . S C H E P P E R V . : A d a t o k a K á r p á t - m e d e n c é k regionális g e o f i z i k á j á h o z ( G e o f i z . K ö z i . V I . 1 — 2. 1957.). L e g n a g y o b b értéke K ö z é p - E u r ó p a k e l e t i részének g r a v i t á c i ó s a n o m á l i a t é r k é p é n e k összeállítása. E z a t é r k é p a szerző által n e m e m l í t e t t p r o b l é m á k m e g o l d á s á ­ h o z v e z e t . E z e k r e itt n e m t é r e k k i . A L I M A N O W S K I m e g j e l ö l t e varisztikus v o n u l a t h e l y e s ­ s é g é t igazolja. í g y t e h á t e g y eléggé v i t a t o t t kérdést t i s z t á z . M ó d s z e r é n e k h a s z n á l h a t ó ­ s á g á t m u t a t j a , h o g y a g e o l ó g u s o k m e g á l l a p í t o t t a s z e r k e z e t e k ö s s z e v á g n a k vizsgálati eredményeivel. O S Z L A C Z K Y S z . : E i n i g e g e o p h y s i k a l i s c h e P r o b l e m e d e r u n g a r i s c h e n KohlenwasserstoffF o r s c h u n g . (Freiberger F o r s c h u n g s h e f t e C. 60. M ä r z , 1 9 5 9 . ) . N a g y k a n i z s á t ó l a Tarnav ö l g y i g h ú z ó d ó nehézségminimum tengelyt jelöl. V A D Á S Z E . : M a g y a r o r s z á g f ö l d t a n a ( I 9 6 0 ) . 646 o l d a l t e r j e d e l m ű k ö n y v . A m a i ország t e r ü l e t é t a l a p o s körültekintéssel t á r g y a l j a . A m ű m e g í r á s á v a l n a g y s z o l g á l a t o t t e t t . B E N D E P Y L . : A Z 1963. é v i s k o p j e i földrengés m a g y a r o r s z á g i v o n a t k o z á s a i ( F ö l d r . K ö z i . X I I I . 1. 1964.). K ö z é p - E u r ó p a és a Balkán-félsziget n a g y s z e r k e z e t i v á z l a t á n vilá­ g o s a n l á t h a t ó , h o g y a r a m ó c a h á z a i és a királyhegyesi, a s k o p j e i földrengéssel e g y i d e j ű ­ leg k i p a t t a n t rengések m i n d h á r o m h e l y e n a N y u g a t i - és a K e l e t i - K á r p á t o k a t elkülönítő H e r n á d - v o n a l j e l e z t e c s a p á s b a n fekszenek. SZÁDECZKY-KARDOSS E . : Grosstektonische Betrachtungen über Magmatektonik und d e s i n n e n k a r p a t i s c h e n V u l k a n i s m u s ( A c t a G e o l . V I I I . 1 — 4. 1965.). A K á r p á t o k t e k t o ­ n i k a i és v u l k á n i ívei k ö z ö t t i k a p c s o l a t o t t á r g y a l j a . L e g f o n t o s a b b k ü l ö n b s é g k é n t j e l ö l i az a l p - k á r p á t i geoszinklinális és a belső K á r p á t i - m e d e n c e k ö z ö t t , h o g y a m í g a K á r p á t o k v o n u l a t a a szélterületet jelzi, a d d i g a b e l s ő k á r p á t i m e d e n c e r e n d s z e r a belső k á r p á t i g e o t u m o r centrális részét k é p e z i . A p e r m b e n a g e o t u m o r c e n t r u m a k ö r ü l h á r o m s z ö g k e ­ l e t k e z e t t , szélén szakadási süllyedések v a n n a k , m e l y e k p e r m i s z e d i m e n t e k k e l és k v a r c p o r firral t ö l t ő d t e k k i . E z e k : 1. A B a l a t o n , ^ B ü k k , G e m e r i d - v o n u l a t m e n t é n D N y - i é k k é n t j e l e n t k e z n e k . 2. A B i h a r - h e g y s é g b e n E E N y — D D K - i i r á n y b a n h á r o m , a D r o c s á b a n és a M e c s e k b e n k ö r ü l b e l ü l K N y h e l y z e t b e n m u t a t k o z n a k . E l t o l ó d v a , d e n a g y j á b ó l u g y a n e z e k e t az i r á n y o k a t k ö v e t i k a m e z o z ó o s lerakodási t e n g e l y e k . S T E G E N A L . : L e m e z t e k t o n i k a , T e t h y s és a M a g y a r - m e d e n c e . ( F ö l d t . K ö z i . C I L 3—4. 1 9 7 2 . ) . A z A l p o k , a K á r p á t o k és az egész m e d i t e f r á n e u m h a r m a d i d ő s z a k i t e k t o n i z m u s á t az eurázsiai és afrikai l e m e z e k k ö z e l e d ő m o z g á s a , a T e t h y s k o n s z u m á c i ó j a s z a b á l y o z z a . A litoszféra e g y e s s z u b d u k c i ó s z ó n á k m e n t é n a m é l y b e süllyed. A K á r p á t o k v o n a l á b a n az eurázsiai l e m e z d é l felé, a D i n a r i d á k a l a t t az afrikai l e m e z észak felé m o z g o t t . A k é t s z u b d u k c i ó s z ó n a M a g y a r o r s z á g felé m é l y ü l t . M e g e m l í t e m , h o g y az eurázsiai l e m e z n e k a K á r p á t o k alá t ö r t é n t süllyedésére U H L I G , P Á V A I , S T I L L E h í v t á k fel

a

figyelmet.

S Z Á D E C Z K Y - K A R D O S S E . : A K á r p á t - P a n n o n terület s z u b d u k c i ó s ö v e z e t e i ( F ö l d t . K ö z i . C I I I . 3 - 4 . 1973.).

Szálai:

A Kárpátok

szintézisével

foglalkozó

irodalom

303

W E I N G Y . : Z u r Kenntnis der tektonischen Strukturen i m U n t e r g r u n d d e s N e o g e n s v o n U n g a r n ( J a h r b . G e o l . B A . B d . 116. W i e n , 1973.). T ö b b m u n k á j á b a n h a z á n k t e k t o ­ n i k a i v i s z o n y a i t t á r g y a l j a . A z á l t a l a b e v e z e t e t t i g a l — b ü k k i e u g e o s z i n k l i n á l i s t az A l p o k , D i n a r i d á k k e r e t é b e állítja. FLÜGEL, W . H . : Einige Probleme des Variskums v o n Neoeuropa (Geol. Rundsch. B d . 64. S t u t t g a r t , 1971.). A p e r i a d r i a i l i n e a m e n s és e n n e k d u n á n t ú l i f o l y t a t á s á n a k j e l e n t ő ­ s é g é t h a n g s ú l y o z z a . T é r k é p é n m e g j e l ö l i az i m é n t e m l í t e t t i g a l — b ü k k i e u g e o s z i n k l i n á l i s helyzetét. A speciális t a n u l m á n y o k k e r e t é b e n m e g kell m é g e m l é k e z n e m V I T Á L I S I s t v á n r ó l , a k i t ö b b m i n t 200 m i l l i ó t o n n á v a l — írja F E J É K L e o n t i n ( F ö l d t . T ö r t é n e t t u d . É v k . 2 . 1973.) — g y a r a p í t o t t a h a z á n k k ő s z é n v a g y o n á t . L e g n a g y o b b sikerét a m á s o k t ó l félreismert elő­ f o r d u l á s o k h e l y e s f e l i s m e r é s é v e l érte el. í g y p é l d á u l a N é m e t e g y h á z a i - m e d e n c é b e n , a m e l y e t a M a g y a r A l t a l á n o s K ő s z é n b á n y a f e l a d o t t , 1923-ban j a v a s l a t á r a új k u t a t ó f ú r á s létesült. E z a fúrás r a g y o g ó s i k e r k é n t a t a t a b á n y a i h o z h a s o n l ó b a r n a k ő s z e n e t t á r t fel. VITÁLIS István volt a legeredményesebb kőszénkutató geológus. L e g f o n t o s a b b irodalmi tevékenységeként Magyarország szénelőfordulásai (Sopron, 1939) m u n k á j á t e m l í t e m .

1945 óta megjelent térképek SZENTES F . : Magyarország hegyszerkezeti térképe ( 1 9 5 8 ) R Ó N A I A . é s B O C Z Á N В . : A z A l f ö l d talaj v í z t é r k é p e ( 1 9 6 1 ) R Ó N A I A . : H y d r o l o g i c a l and Engineering Geological L o w l a n d M a p p i n g in H u n g a r y . I X . Congr. o f the Carpatho-Balkan Geol. Ass. V . I X . R Ó N A I A . : Negyedkori kéregmozgások térképe Magyarországon. M T A . X . osztályának közleményei 6/1 — 4. 1 9 7 3 . SCHMIDT E . R . : Magyarország vízföldtani atlasza ( 1 9 6 1 ) B A L O G H K . és K Ö R Ö S S Y L . : T e k t o n i s c h e K a r t e U n g a r n s ( 1 9 6 6 ) D A N K V . és F Ü L Ö P J.: M a g y a r o r s z á g p a l e o z ó o s és m e z o z ó o s k é p z ő d m é n y e i n e k fedetlen f ö l d t a n i térképe. 1 8 d b . 2 0 0 Ö 0 0 m é r e t a r á n y ú f ö l d t a n i t é r k é p . A f o n t o s a b b b á n y a v i d é k e k r ő l és t á j e g y s é g e k r ő l részletesebb t é r k é p e k e t is készítettek. A T o k a j i - h e g y s é g r ő l és a B a k o n y r ó l ( 2 5 0 0 0 m é r e t a r á n y b a n ) , a M e c s e k - h e g y s é g r ő l , a D o r o g i - m e d e n c é r ő l és a M á t r a - h e g y s é g r ő l 1 0 0 0 0 - e s m é r e t a r á n y ú t é r k é p e k jelentek m e g . SZENTES F . : Tectonique de l'Europe (Moscou 1 9 6 4 ) . Magyarország térképe.

Összegezés A k ü l ö n b ö z ő i r á n y o k b ó l érkezett t e n g e r e l ő n y o m u l á s o k t á m o g a t j á k

a meg­

állapítást, m e l y szerint a K á r p á t o k hegységei, a r é s z d a r a b o k m é g a m e z o z ó o s geoszinklinális i d e j é b e n is, addig amíg a s z é t h ú z ó erők m ű k ö d t e k , a m i k o r tá­ g u l t a tér és a m é l y b ő l szimatikus iniciális m a g m a t e r m é k e k

t ö r t e k fel, t á v o l

v o l t a k e g y m á s t ó l . M a j d a geoszinklinális fejlődés k é s ő b b i szakaszában

a rész­

d a r a b o k a k o n t r a k c i ó i d e j é b e n j u t o t t a k e g y m á s h o z k ö z e l . A z e k k o r érvényesülő tangenciális n y o m á s i n d í t o t t a meg a z A l f ö l d m e g s ü l l y e d é s é t . A h ú z ó és n y o m ó feszültségek a bajkáli o r o g é n fázis i d e j é b e n v a g y még k o r á b b a n is jelentkez­ tek, a m i n t azt az alföldi a l a p k ő z e t egyenetlensége mutatja. E z e k a m o z g á s o k a l a k í t o t t á k ki az A l f ö l d megjelenését.

A

húzó

és

aljzatát, és t e t t é k l e h e t ő v é a k é s ő b b i nyomó

feszültségek

váltakozása

szigettenger

pulzációra

utal,

a m i n t a z t már I D . L Ó C Z Y L . és B Ö C K H H . is g o n d o l t á k . A G o n d v a n a és a L a u r á z i a közti tér n y u g a t o n k o r á b b a n

nyílt ki, m i n t a

K á r p á t o k területén. A h ú z ó és n y o m ó feszültségek n y u g a t r ó l keletre v á n d o r o l ­ tak.

E

jelenséggel függ össze, h o g y a m a g m a t i k u s

jelenségek m a x i m u m a

a

p r o t e r o z o i k u m b a n , a k a m b r i u m és o r d o v i c i u m határán, a késői d e v o n b a n és karbonban

— írja K R E B S és W A C H E N D O R F (Geol. S o c . o f A m e r i c , B u l l . V o l .

84. N o . 8. 1973) — , a k á r p á t i területen a h a r m a d i d ő s z a k b a n

alakult k i .

Földtani

304

Közlöny

107. kötet,

3— 4.

füzet

A felső kelet-alpi egység legdélibb részei — írja T O L L M A N N ( 1 9 7 2 ) — a KeletiA l p o k n a k felelnek meg. I d e tartoznak: a K ö z p o n t i - A l p o k rögei, a B a k o n y , a Vértes, a Gerecse, a Pilis és a Szlovák-Karszt. A B a k o n y vonulat és a Nyugati-Kárpátok kapcsolatát a régebbi magyar kutatások is igazolták. A chocs takaró kövületeit — írja T . R O T H (Magyaror­ szág geológiája, 1 9 2 9 . p . 1 0 4 . ) — először D O R N Y A I és V I G H ismerték fel, K U L ­

CSÁR pedig a Strázsa-hegység és Trencsén távolabbi környékének chocs dolo­ mitjában a déli B a k o n y középsőtriászának' jellemző kövülettársaságait találta, és I F J . L Ó C Z Y különösen hangsúlyozza a Fehér-hegység raibli (felsőtriász) mészkövének és a mészkő faunájának a b a k o n y i v a l való n a g y hasonlóságát. K O B E R is a dunántúli vonulat és a N y u g a t i - K á r p á t o k szoros kapcsolatát vallja. A felső kelet-alpi egység és a Nyugati-Kárpátok csaknem ugyanazokból az elemekből állnak. A fácieskifejlődések mindkét területen az ópaleozoikumtól a juráig csaknem ugyanazok. Ilyen körülmények k ö z ö t t a hatalmas felső kelet-alpi, felső szubtátrai, g ö m ö r i d áttolódási összlet az alp-kárpáti rendszer felépítésének

legjelentősebb eleme ( T O L L M A N N 1 9 6 0 , A N D R U S O V 1 9 6 0 ) . A k é t

terület térbeli helyzete az áttolódások során megváltozott. B E C K - M A N N A G E T T A P . : A Keleti-Alpok szerkezete, fejlődéstörténete és kap­ csolata Magyarország nyugati területeivel (előadva az Általános Földtani Szakosztály 1 9 7 5 . okt.-3-i ülésén). Szerinte Krappfeldtől nyugatra és a K o r a l ­ poktól északra a k é p z ő d m é n y e k mindinkább alpi szerkezetűvé válnak. A K o r ­ alpok kristályos tömege választóvonal a K e l e t i - A l p o k É K - és D K - r e hajló ágai k ö z t . A z összképet tekintve kelet felé már az É K - i kárpáti irány uralko­ dik. A z É K - i irányt már a paleozóos v a g y még korábbi k é p z ő d m é n y e k is, jelzik. I D . L Ó C Z Y figyelmeztet arra — írja T. R O T H ( 1 9 2 9 . p . 3 1 . ) —, h o g y a KeletiA l p o k k ö z p o n t i részének délkeleti szélső pillére, a Bacher-hegység elhajlik az A l p o k K —Ny-i főcsapási irányából, és e pillér É K - i folytatásában a R á b a — Mura közén, valamint Szombathelytől nyugatra nagymértékben átalakult ókori k é p z ő d m é n y e k kicsiny rögei sorakoznak, emelkednek ki a harmadkori k é p z ő d m é n y e k tömegéből, e g y elsüllyedt hegylánc lefutását jelezvén, mely hegylánc a gráci harmadkori medencét különíti el a Kis-Alföld medencéjétől. T O L L M A N N ( 1 9 5 9 ) e vonulatot paleozóosnak jelzi. A^ kárpáti tér nyugati szegélyén a Mecsek — Kiskőrös vonulatig mutatkozik az É K - i irány. E z irányok egyike a periadriai lineamens folytatásában fekvő bakonyi szilur, alsókarbon, a velencei gránit, a szendrői k ö z é p s ő d e v o n varisztikus vonulata. Ennek fontosságát F L Ü G E L ( 1 9 7 5 ) is hangsúlyozza. E b b e n karbon korú gránit intruziók vannak, amint azt a velencei gránitra v o n a t k o ­ zólag J A N T S K Y megállapítja. E z a vonulat L I M A N O W S K I É N y felé elhajló varisztikus csapásához csatlakozik. Meg kell említeni, h o g y az É K — D N y - i irányokat É N y —DK-iek is keresz­ tezik. A Dunántúlon az É N y —DK-i szerkezetre utal T E L E K I G. ( 1 9 4 2 ) , SCHEFFER ( 1 9 5 7 ) , V E N D E L ( 1 9 6 0 ) , B E N D E F Y ( 1 9 6 4 ) , KASSAI ( 1 9 7 3 ) , KÉNYI

SZEDER­

(1976).

W E I N G y . : A Budai-hegység tektonikája (Földr. K ö z i . X X I I . ( X C V I I I ) , 1 9 7 4 . 2 . ) . A Budai-hegységben n é g y egymással párhuzamos helyzetű É N y — DK-i mezozóos fáciesövet állapít meg. E fáciesövek az egykori tengerparttal párhuzamosan, ami abban az időben a középhegységi ( É K — D N y ) iránnyal esett egybe, helyezkedtek el. írja t o v á b b á , h o g y az eocén rétegsor lerakódása

Szálai:

A Kárpátok

szintézisével

foglalkozó

irodalom

305

előtt minden bizonnyal az ausztriai, mediterrán fázisok alatt a mezozóos réteg­ sort igen erős É N y —DK-i irányba ható tangenciális erőhatás érte. E n n e k ha­ tására ment v é g b e a horizontális elmozdulás, mely a mai szerkezetet létrehozta. A z É K —DNy-i irányok a Hernád-vonaltól keletre alig mutatkoznak. Ú g y tűnik, h o g y a Hernádtól nyugatra és keletre levő tömegek egymáshoz való helyzete a m e z o z o i k u m alatt és előtt k ü l ö n b ö z ö t t a maitól. Erre utal L A U B S C H E R véleménye is. Szerinte a K e l e t i - A l p o k és N y u g a t i - K á r p á t o k a Tethys déli szegélyét képezték az alpi orogenezis előtt. E tétel összhangban áll I D . L ó c z Y - n a k a mecseki mezozóos k é p z ő d m é n y e k boreális éghajlatra utaló véle­ ményével. A Nyugati- és a K e l e t i - K á r p á t o k neogén előtti fejlődését már U H L I G óta ismerjük. U H L I G a Keleti-Kárpátokat új világként jellemzi. Megállapítását a részletes vizsgálatok igazolták. Ma már azt is tudjuk, h o g y a K á r p á t o k t ó l északra ( B U B N O F E , D O B N ) és délre (AUBOTJIN) a nyugati és a keleti területek jelentékeny különbséget mutatnak. A Hernád-vonal választja k e t t é a terüle­ t e k e t . E vonal E u r ó p a és Ázsia határaként tekinthető. A Nyugati- és a KeletiK á r p á t o k a t V O I T E S T I a Pecineaga-vonallal, S T I L L E a Szamos-vonallal, S Z E P E S H Á Z Y a Dunántúlon húzódó É K —DNy irányú vonallal, m a g a m a Hernád­ vonallal látom elkülöníthetőnek. A K á r p á t o k térségét É —D-i irányban metsző Hernád-vonal jelentőségére E . S U E S S hívta fel a figyelmet. A Hernád-vonal a K á r p á t o k t ó l északra a Finn-öbölig k ö v e t h e t ő . B U B N O F F (Fennoszarmácia, 1 9 5 2 . p . 2 2 6 . ) a K á r p á t o k t ó l északra fekvő területekre v o ­ n a t k o z t a t v a írja: Lehetséges, h o g y e meridionális irányban lefutó határ már a prekambriumban megvolt. Á Hernád-vonal kontinentális méretű, lineamens jellegű szerkezet. A Her­ nád-vonalat időnként átlépte a kelet felől érkező mgresszió. Erről tanúskodik az Északi-tenger déli részében a K e l e t i - K á r p á t o k b ó l érkezett korai kagylós­ mészkő és raeti tenger üledékeinek megjelenése ( Z O K A R S K I ( 1 9 6 5 ) , W U R S T E R ( 1 9 6 8 ) , Z I E G L E R ( 1 9 7 5 ) , A P G Bull. V o l . 5 9 / 7 .

1975.

p. 1 0 6 1 . ) .

A K e l e t i - K á r p á t o k geoszinklinálisa a felsőjurában a balkáno-krimi geoszinklinálisban f o l y t a t ó d o t t ( H . és G. T E R M I E R : Histoire géologique de la biosphère, Paris, 1 9 5 2 . ) . Feltételezem, h o g y T E R M i E R - é k megjelölte kapcsolat már a triászban is m e g v o l t . í g y tehát a K e l e t i - K á r p á t o k mezozóos geoszinklinálisa összekapcsolja az Északi-tengert Ázsiával. A K e l e t i - K á r p á t o k megjelölte helyzet A N D R U S O V ( 1 9 3 3 ) felfogásához vezet. Szerinte a Keleti- és a N y u g a t i - K á r p á t o k vonatkozására utaló vélemények, sőt a K e l e t i - K á r p á t o k és az A l p o k r a v o n a t k o z ó k megváltoztatandók. Ugyanis a K e l e t i - K á r p á t o k kristályos és mezozóos belső zónájában t ö b b é nem a N y u ­ g a t i - K á r p á t o k belső régiójának folytatását kell látni. A N D R U S O V e vélemé­ n y é t S T I L L E ( 1 9 5 3 ) nem fogadja el. A z előzőkben kifejtettek megerősítik A N D R U S O V véleményét. Mindez természetesen a preszenon viszonyokra vonat­ kozik. A köztes t ö m e g kérdésének hatalmas p r o és kontra irodalma van. A kérdést figyelmet érdemlően megközelíti J A N S I N ( 1 9 6 5 ) . Ismerteti a v o n a t k o z ó iro­ dalmat. H A i N - r a ( 1 9 6 4 ) hivatkozik, aki a köztes tömegekben konszolidációs, ősi táblák, zónák töredékeit látja. E meghatározás azonos A U B O U I N ( 1 9 6 5 ) megállapításával, aki a Tethys területén kontinentális kéregtöredékeket említ. M i n d e n paleogeográfia A U B O U I N szerint független az azt megelőzőtől és attól, mely azt követi. A K á r p á t o k o n belüli köztes tömeg, illetve konszoli-

306

Földtani

Közlöny

107. kötet,

3—4.

füzet

dációs z ó n á k határai is a paleogeográfiai v i s z o n y o k során v á l t o z t a k . Mivel a N y u g a t i - K á r p á t o k , a K e l e t i - K á r p á t o k és a Dinaridák külön világként jelle­ mezhetők, az ezek k ö z t és ezeken belül levő ősi r ö g ö k e t leghelyesebb konszoli­ dációs zónák töredékeinek, köztes r ö g ö k n e k tekinteni, amelyek felépítésüket tekintve teljesen idegenek az őket körülvevő és m i n t e g y körülfolyó gyűrődéses ö v e k t ő l ( E . STJESS, 1909.). A z ősi r ö g ö k és a rájuk települt és őket körülfolyó fiatalabb üledékek együt­ tese a K á r p á t o k a t körülfogó flis ö v ö n belül hatalmas egységként, köztes t ö ­ megként tekinthető. E z a Tisia. E z t megelőző időben a kárpáti teret egységbe foglaló köztes tömeg n e m v o l t . A flis gyűrű megjelenése előtti állapot E . SuESS-t, a szenon utáni állapot К о в Е В - t igazolja. Mindketten példaként a M a g y a r Alföldet említik. A Tisia legnagyobb beszakadását I D . L Ó C Z Y az andezit és bazalt vulkanizmus m a x i m u m á v a l hozza ka pc sola tb a . E z a megállapítás az Alföld megsüllyedését megmagyarázza.

I r o d a l o m — References ANDREÁNSZKY, G.: Sarmatische Flcra von Ungarn. ANDRUSOV, D . (1933): Sur la relation des Carpathes orientales avec les Carpathes occidentales. Vestnik, Vol. I X . Praha ANDRUSOV, D . (1960): Heues üter die Epirogenese und Orogenèse in den Westkarpaten. Geol. Rundschau 50. ANDRUSOV, D . (1968): Grundrisse der Tektonik der nördlichen Karpaten. Bratislava ARGYRIADIS, L. (1974): Sur l'orogenèse mesogéenne des temps Crétacés. Revue de Géogr., Phys. et de Géol. Dynamique, 2. Vol. X V I . Fase. 1. Paris AUBOUIN, J. (1965): Geosynclines. BAXKAY, B. (1960): Probleme der tektonischen Spannungsverteilung im Karpatenraum. Geol. Rundschau 50. BARTSCH, G. D . (1788): Bemerkungen über den Plattensee. Ung. Mag. o. Beitr. zur ung. Geschichte, Geographie, Naturwiss. der dahin einsch. Litt. BECK-MANNAHETTA, P. (1975): A Keleti-Alpok szerkezete, fejlődéstörténete és kapcsolata Magyarország nyugati területeivel. Ált. Földt. Szakoszt. BENDEFY L . (1964): A z 1963. évi skopjei földrengés magyarországi vonatkozásai. Földr. Közi. X I I I . 1. BENDEFY, L . (1965): Grundlegende Probleme der Erforschung der rezenten Erdkrustenbewegung. Gerlands Beiträge zur Geophysik 74. H . 6. Leipzig BENKÖ F. (1786): Ásványtan. Kolozsvár BÖCKH, H . , LEES, G., RICHARDSON (1929): Contribution to the Stratigraphy and Tectonics of the Iranian Ranges. In Gregory, J. W . ; The Structure of Asia. London BRAUSE, H . (1973): Paläomobilität und Paläodynamik in Mitteleuropa. Akad. d. Wiss. d. D D R . Forschungsbereich Kosmische Physik. Zentralinst. f. Phys. d. Erde. Ho. 14. Teil 3. Potsdam CLOOS, H . (1948): Grundschollen und Erdnähte. Geol. Rundschau Bd. 36. H . 2. DELIUS, T. K . (1777): Nachricht von ungarischen Opalen und Weltaugen. Prágai Kir. Cseh Tud. Társ. Közi. DELIUS, T. K . (1777): Anleitung zu der Bergbaukunst. Prágai Kir. Cseh Tud. Társ. Közi. DORN, P. (1951): Geologie von Mitteleuropa. Stuttgart FicHTEb, J. (1791): Mineralogische Bemerkungen von den Karpathen. FICHTEL, J. (1794): Mineralogische Aufsätze. FLÜGEL, "W. H . (1975): Einige Probleme des Variskums von Neoeuropa. Geol. Rundschau 64. HALAVÁTS G Y . , T. ROTH L . , SCHAFARZIK F. (1897): Magyarország földtani viszonyainak rövid vázlata. Bp. HORUSJTZKY F. (1961): Magyarország triász képződményei a nagyszerkezet tükrében. M Á F I . Evk. X L I X . 2. JANTSKY B. (1957): A Velencei-hegység földtana. Geol. Hung. T . 10. KASSAI M . (1973): A délkelet-dunántúli paleozőos rétegsorok fácies meghatározásának problémái. Földt. Közi. 103. KEMPELEN, F. (1760): Mappa regii Hung. Salis Officia Designans. Vienna KLEIN, M . (1778): Sammlung merkwürdigster Naturseltenheiten des Königreiches Ungarn. Pozsony, Lipcse KOBER, L . (1928): Der Bau der Erde. Berlin KOBER, L . (1931): Das alpine Europa und sein Rahmen. Ein geologisches Gestaltungsbild. Berlin KOVÁCS L . (1967): Magyarország regionális földtana. LAUBSCHER, H . P. (1971): Das Alpen-Dinariden Problem etc. Geol. Rundschau Bd. 60. LIMANOWSKI, M . (1920—22): Sur le croisment successif des chaînes de l'Europe Centrale en Pologne etc. Bull, de Serv. Géol. de Pologne, Vol. I. Varsovie LÓCZY L. (1876): Jelentés a Hegyes-Drócsa hegységben tett földtani kirándulásokról. Földt. Közi. V I . LÓCZY L . (1915): Suess E . emlékezete. Földt. Közi. X L V . LÓCZY L . (1918.a): Magyarország földtani szerkezete. A Magyar Szent Korona Országainak földrajzi, társadalom­ tudományi stb. le'rása. Budapest LÓCZY L. (1918.b): összehasonl'tő szemlélődések az Erdélyi Érchegység és az Északnyugati-Kárpátok geoszinklinálisai felett. Földt. Közi. X L V I I I . 7 - 9 . LÓCZY L . (1924): Geologische Studien im westlichen Serbien. Berlin, Leipzig í r j . LÓCZY, L. (1939): Die Rolle der paleozoischen und mesozoischen Orogenbewegungen im Aufbau des innerkarpathischen Deckensystems. Festschr. Prof. Dr. Stefan BonCev zu seinem 70 Geburtstag. Zeitschr. d. Bulg. geol. Ges. X I . Sofia LUGEON, M . (1901): Les grandes nappes de recouvrement des Alpes etc. Bull. G. S. France No-isisovics. E.: (1880): West-Bosnien und Türkisch-Croatien. Wien

Szálai:

A Kárpátok

szintézisével

foglalkozó

irodalom

307

MuRGOCi, M . (1910): The geol. Synthesis of the Sonth Carpathians. Congr. Geol. Int. Compte Rendu de la X I . Stock­ holm MÜLLER (1789): Mineralgeschichte der Goldbergwerke in dem Vöröspataker-Geblrge in Siebenbürgen nebst einer Charte. Lipcse OSZLACZKY, SZ. (1959): Einige geophysikalische Probleme der ungarischen Kohlenwasserstoff-Forschung. Freiberger Forschungshefte C. 60. PANTÓ G. (1966): A Tokaji-Szalánci-hegység és a Zempléni-dombvidék földtani megismeréséről. Földt. Közi. X L V I . 2 . PAPP K . (1922): Emlékbeszéd Lóczy Lajosról. Szent István Ak. emlékbeszédei. PÁVAT-VAJNA F. (1931): Magyarország hegységeinek szerkezeti vázlata. Földt. Közi. L X . POSGAY K . (1967): A magyarországi földmágneses hatók áttekintő vizsgálata. Geofiz. Közi. X V I . 4. KENNER J. (1959): A Magyar Országos Gravitációs Alaphálózat végleges feldolgozása. Geofiz. Közi. V I I I . 3. KÓNAI A . (1973): A negyedkori kéregmozgások térképe Magyarországon. M T A X . osztályának közleményei 6/1—4. HÓNAI A . : Hydrological and Engineering Geological Lowland Mapping in Hungary. I X . Congr. of the CarpathoBalkan Geol. Assoc. Vol. I X . SANDULESCU, M. (1975): Essai de synthèse structurale des Carpathes. Bull, de Soc. Geol. de France 7. Ser. T. X V I I . SCHEFFER V. (1957): Adatok a Kárpát-medencék regionális geofizikájához. Geofiz. Közi. V I . к. 1—2. SCHEFFER V . - K A N T Á S К . (1949): A Dunántúl regionális geofizikája. Földt. Közi. 79. k. 9 — 12. f. Bp. SCHMIDT E. К . (1957): Geomechanika. Budapest STEGENA L. (1972): Lemeztektonika, Tethys és a Magyar-medence. Földt. Közi. 102. 3—4. STERNBERG, I. (1786): Versuch einer Geschichte der ungarischen Erdbeben. STILLE, H . (1953): Der geotektonische Werdegang der Karpaten. Hannover SUESS, E . (1909): Das Antlitz der Erde. I I I . 2. Wien, Leipzig SUESS, F. E . (1911): Uhlig: Ein Bild seiner wissenschaftlichen Tätigkeit. Mitt. G. ß . I I I . Wien SZABÓ J. (1883): Geológia. SZÁLAI, Т. (1928): Kontinentales Sarmatium von Szentendre. Geologische Beobachtungen im Szentendre-Visegrader Gebirge (Ungarn) mit besonderer Rücksicht auf die ungarischen terrestrischen Tertier Bildungen. Neues. Jahrb. f. Min. etc. Beilageb. L X . Abt. B. SZÁLAI, Т. (1958): Geotektonische Synthese der Karpaten. Geof. Közi. V I I . 2. SZÁDECZKY-KARDOSS E . (1973): A Kárpát-Pannon terület szubdukciós övezetei. Földt. Közi. 103. 3—4. SZÁDECZKY-KARDOSS, E . (1965): Grosstektonische Betrachtungen über Magmatektonik u. des innenkarpatischen Vulkanismus. Acta Geol. V I I I . 1—4. SZEDERKÉNYI T. (1976): A délkelet-dunántúli ópaleozóos képződmények stb. Kandidátusi értekezés. SZEPESHÁZY K . (1973): A Tiszántúl északnyugati részének felsőkréta és paleogén korú képződményei. SZILÁRD J. (1959): A z országos gravitációs alaphálózat néhány különleges problémája. Geofiz. Közi. V I I I . 3 . TELEGDI ROTH К . (1929): Magyarország geológiája. TERMIEK, H . et TERMIER, G. (1952): Histoire géologique de la biosphère. Paris TOL"tf Í N S , A. (1960): Neue Ergebnisse über den Deckenbau der Ostalpen auf Grund fazieller und tektonischer Unter Luchungen. Geol. Rundschau Bd. 50. TOWSNSON, R . (1793)- A new map of Hungary etc. Travels in Hungary. London UHLIG, V . (1903): Bau und Bild der Karpathen. Wien UHLIG, V . (1894): Bemerkungen zur Gliederung karpatisoher Bildung. Wien UHLIG, V . (1907): Über die Tektonik der Karpathen. Wien VADÁSZ E . (I960): Magyarország földtana. VENDEL, M. (1958): Über die Beziehungen des Kristallinunterbaues Transdanubiens und der Ostalpen. Mitteilungen d. Geol. Ges. in Wien, 51. Bd. VOITESTI, I. P. (1921): Aperçu général sur la géologie de la Roumanie. Bucuresti WEIN, G Y . (1973): Zur Kenntnis der tektonischen Strukturen im Untergrund des Neogens von Ungarn. Jb. d. Geol. B. A. Bd. 116. W i e n WEIN G Y . (1974): A Budai-hegység tektonikája. Földr. Közi. X X I I ( X C V I I I ) WINDISCH, K . G . (1788): Ungarisches Magazin oder Beiträge zur ungarischen Geschichte, Geographie, Naturwissenschaft der dahin einschlagenen Litteratur. Pozsony ZAY S. (1801): Mineralógia. Komárom ZIEGLER, P. A . (1975): Geologie Evolution of North Sea and its Tectonic Framework. The American Association of Petroleum Geol. Bull. V . 59. No. 7.

Review of works giving an account of the tectonics of the Carpathian arc and the territory surrounded by it T. S zalai T h e e v o l u t i o n o f k n o w l e d g e o n t h e t e c t o n i c s o f t h e C a r p a t h i a n B a s i n is e x p o u n d e d in d e t a i l a n d in d u e c h r o n o l o g i c a l o r d e r . I n i n t r o d u c t i o n t h e general s t a t e m e n t s o f H u n g a rian a u t h o r s are c i t e d a n d t h e n t h e results o f w o r k s dealing w i t h t h e e v o l u t i o n o f t h e C a r p a t h i a n B a s i n as a w h o l e are p r e s e n t e d . I n t h e course o f a discussion e x p o u n d e d in a c h r o n o l o g i c a l o r d e r , t h e b a s i c features o f s t r u c t u r a l e v o l u t i o n o f t h e Carpathian Basin are depicted.

Földtani

Közlöny,

Bull, of the Hungarian

Geol. Soc. (1977)

107.

308-312

Reflexiós mérésekkel meghatározott felületek és sebességeloszlás a földkéregben és köpenyben dr. Posgay

Károly

( 1 ábrával)

Az elmúlt években az E ö t v ö s L o r á n d Geofizikai Intézet reflexiós méréseket végzett K a r c a g környékén a földkéreg és k ö p e n y tanulmányozására. A kuta­ tások célja a rengéshullámok terjedési sebességének vizsgálata v o l t a föld­ kéreg és k ö p e n y felső részén ( P O S G A Y 1 9 7 5 . ) .

* A földkéregről szerzett geofizikai ismereteink a hegységek szerkezetének a megismeréséhez eddig is értékes adatokat adtak, s talán nem szerénytelenség, ha azt g o n d o l j u k , h o g y a geofizikai adatok adták meg a keretet a felszíni tek­ tonikai megfigyelések értelmezéséhez ( K E E T Z és társai 1 9 7 2 . , M I T Ü C H , P O S G A Y 1 9 7 2 . ) . A F ö l d csaknem egész felszínére kiterjedő geofizikai kéregkutatások eredményei újabb és újabb problémákat vetettek fel, ezek megoldása újabb lehetőséget tárt elénk. A földkéregben és felsőköpenyben'megállapított határ­ felületek jellege, azok állékonysága v a g y átalakulása, b i z o n y o s instabilisnek látszó z ó n á k jelenléte arra ösztönöznek, h o g y megismerésükre még f o k o z o t t a b ­ ban törekedjünk, mert t o v á b b i fontos adatokat adhatnak a tektonikai elmé­ letek megalapozásához. Kutatásaink részben a k o r á b b i kéregkutatások kiegészítését, részben új szempontok szerinti kiterjesztését célozták. A kéregkutatásnál eddig első­ sorban robbantásokkal keltett refrakciós beérkezések értelmezésére töreked­ tek. A reflexiós képet csak kiegészítésként használták. A földkéregben levő csökkent sebességű zónákra (sebesség — inverziókra) is elsősorban a refrak­ ciós hullámkép analízise alapján törekedtek. A módszer elvi sajátosságaiból következik, h o g y a feladatot nem lehetett egyértelműen megoldani. A z u t ó b b i években v é g z e t t reflexiós vizsgálataink elvileg alkalmasak sebesség-inverziók kimutatására is. A z első kísérletek sikeresek voltak, ezért remélhető, h o g y a módszer-műszertani p r o b l é m á k megoldása után a csökkent sebességű zónák természetére is következtetni lehet. E z e k a z ó n á k magyarázhatók fizikai-kémiai ásványtársulási változások fel­ tételezésével, m é l y b ő l b e n y o m u l t testek jelenlétével, áttolódással, redőkkel, sőt a felsőköpenyben kimutatható inverzió esetleg a litoszféra-lemezeknek az asztenoszférába történő benyomulásával is kapcsolatos lehet ( S Z Á D E C Z K Y — K A E D O S 1 9 6 8 , 1 9 7 1 , 1 9 7 4 , S T E G E N A 1 9 7 4 . ) . A felsorolt esetekben valószínű, h o g y eredeti kialakulási mélységétől eltérő mélységbe került k ő z e t b e n a kör­ nyezetétől eltérő lesz a rezgéshullámok terjedési sebessége. K u t a t á s i célul tűztük ki annak megvizsgálását, h o g y a felszínközeiben kel­ tett szeizmikus rezgéssel jelentősen be lehet-e hatolni a felsőköpenybe. A G u T E N B E E G - c s a t o r n a , illetve az ezzel valószínűleg szoros összefüggésben levő

Р о s g a y : Reflexiós

mérésekkel

meghatározott

felületek

309

jól vezető (kis sebességű) réteg kimutathatósága egyben az asztenoszféra ter­ mészetére nézve is szolgáltatna információt. A terepi méréseket speciális, digitális szeizmikus berendezéssel végeztük, amelyet az Eötvös-intézetben a Magyar T u d o m á n y o s A k a d é m i a segítségével fejlesztettünk ki ( P O S G A Y , K O R V I N , V I N C E , 1970). A szeizmogramokat az Eötvös-intézetben m ű k ö d ő Földtani Számítóközpontban d o l g o z t u k fel. A Minszk-32 típusú számítógéphez csatlakozó szeizmikus perifériákat és szá­ mítógépes programokat szintén az Eötvös-intézetben dolgoztuk ki. A nyers szeizmogramszelvényen csak gyenge reflexiók láthatók. A hullám­ kép legerősebb, legjellegzetesebb beérkezései a fiatal üledékekben görbült su­ gárúttal a F ö l d felszínére visszaérkező s a felszínen visszaverődő hullámok. Számítógépes feldolgozással sikerült a mély reflexiókat az e g y é b beérkezések­ től elkülöníteni. Sikerült meghatározni a kéregben 3, a M O H O R O V I C I C diszkon­ tinuitásnál 2, a felsőköpenyben 7 visszaverő felületet, t o v á b b á az ezek közötti összletek intervallumsebességét. A z eredményeket összefoglalóan bemutató ábrán a függőleges tengelyen a mélységet ábrázoltuk kilóméterben, a vízszintesen pedig a terjedési sebességet kilométer/másodpercben. A baloldali görbék a mért, illetve a korrigált átlagsebességet jelzik (1. ábra). A lépcső j o b b oldali vonala a számított intervallumsebességeket ábrázolja. A z intervallumsebességeket számokkal is kiírtuk. Szembetűnő a sebességszelvényben a két inverz zóna. A z első a M O H O E O ­ VICIC diszkontinuitás táján van. E z e g y fizikai-kémiai szempontból instabil zónát jelenthet. A csökkent sebességű zóna alján n a g y o b b sebességű p a d o k tételezhetők fel, amelyek kisebb sebességúekkel váltakoznak. A mélység nö­ vekedésével már a n a g y o b b sebességű p a d o k jellemzik a rétegsort. (Ezt az elképzelést még t o v á b b i kísérletekkel kívánjuk megvizsgálni, mivel az inverz zóna kis vastagságú és a kis időszakaszból számított intervallumsebessége amiatt kisebb pontosságú.) 51 k m mélységben a sebesség 8,7 km/s-ra, majd 57 k m mélységben 7,8 km/sra c s ö k k e n . E z a kis sebességű k é p z ő d m é n y a mérésekből meghatározott leg­ m é l y e b b , — 96 k m mélységű — visszaverő felületig követhető v o l t . A megha­ tározott sebesség megfelel a G U T E N B E R G által felfedezett kis sebességű réteg (low v e l o c i t y layer, L V L ) sebességének. A z eredmények j ó l egyeznek a rendelkezésünkre álló e g y é b adatokkal. B I S Z T R I C S Á N Y I legújabb vizsgálatai szerint, — melyeknek publikálása folya­ m a t b a n v a n — a 10°-nál kisebb epicentrumtávolságú földrengések útidőgörbéjéből a W I E C H A R T — H E R G O L T Z módszer a kissebességű zóna felső határát 69 k m mélységűnek adta a felette levő rétegben a longitudinális rezgéshullá­ mok sebessége 9,25 km/s. A szeizmikus és szeizmológiai adatokat összevetve az egyezés igen j ó , különösen, ha figyelembe vesszük, h o g y a szeizmikus vizs­ gálatok közelítőleg e g y függőleges menti sebességeloszlást mutatnak ki, a földrengésekből számított adatok pedig egy v a g y t ö b b országnyi területre jellemzők. B I S Z T R I C S Á N Y I azt is kimutatta, hogy a kissebességű réteg hazánkban ki­ sebb mélységű, mint a Kárpát-medencét körülvevő területeken (BISZTRICSÁ­ NYI,

E G Y E D 1973; B I S Z T R I C S Á N Y I 1974.).

V e g y ü k észre, h o g y a karcagi lokális adatok az eredménynek megfelelően, v a l ó b a n kisebb mélységet mutatnak, mint B I S Z T R I C S Á N Y I n a g y o b b területet átfogó adatai.

310

Földtani

Közlöny

107. kötet,

3 — 4.

füzet

1. ábra. Reflexiós mérésekkel meghatározott sebességeloszlás a földkéregben és a földköpeny felső részében Karcag környékén Fig. 1. Distribution of velocities in the earth crust and the upper mantle as determined by reflexion measurements in the vicinity of Karcag, Hungary

Posgay:

Reflexiós

mérésekkel

meghatározott

felületek

311

A felsőköpeny elektromosan j ó l vezető rétege — amely j ó l tudjuk h o g y a kis sebességű réteggel szoros kapcsolatot mutat — Á D Á M Antal közlései szerint hasonló mélységben található. A mélységértékek a regionális anizotrópiából a d ó d ó a n 40 és 80 k m szélsőértékek k ö z ö t t szórnak. A j ó l vezető zóna vastag­ sága E u r ó p á b a n 50 km-re becsülhető ( Á D Á M 1970, E O U R N I E R , Á D Á M és társai 1971.) Az első eredmények értékelésénél figyelembe kell venni, h o g y n e m ismerünk olyan szeizmikus reflexiós mélyszondázási kísérlet, amely a fentiekhez hasonló­ an a felsőköpeny kis sebességű rétegébe hatolt volna. Mind a terepi méréseknél, mind a feldolgozásnál még meg kell oldanunk t ö b b módszertani problémát és meg kell vizsgálnunk adataink pontosságát is. A z ismertetett méréseknél közel egymás alatt lévő reflektáló felületelemek soraiból vezettük le a sebességviszonyokat. 1976-ban k e z d ő d ő kísérletsorozatunkkal megvizsgáljuk, h o g y mely felüle­ tek k ö v e t h e t ő k horizontálisan, és lehetséges-e az L V L jellegére, aljára adato­ kat kapni. A kísérleteket a karcagi területhez hasonló szeizmógeológiájú al­ földi területen kezdenének és csak megfelelő eredmények esetén folytatnánk más felépítésű területen. Törekszünk a sebességeloszlás horizontális vizsgálatára is, mert feltételez­ zük, h o g y a földkéreg és f ö l d k ö p e n y sebességeloszlása és a közismerten p r o b ­ lematikus regionális gravitációs anomáliakép közös értelmezése elősegítheti a fiatal Kárpát-medence, illetve egyes tájegységei szerkezetének, kialakulásának ismeretét. E z ú t o n is szeretném megköszönni MITTJCH E R Z S É B E T és dr. B O D O K Y Tamás, t o v á b b á P E T R O V I C S I L O N A , K O R V I N G á b o r és D R A H O S N É G R Ó H E D I N A kollé­

gáimnak munkáját és azt a segítséget, amellyel egyrészt a terepi mérések veze­ tésénél és szervezésénél, másrészt a számítógépes programok elkészítésénél és a szeizmogramok feldolgozásánál nyújtottak-

I r o d a l o m — References ÁDÁM A . (1970): A földi elektromágneses tér szerepe a Föld belső szerkezetének kutatásában. MTA X . Osztályának Közleményei. V. Budapest, pp. 385—417. BISZTRICSÁNYI, E. (1974): The depth of the L V L in Europe and in some adjacent regions. Geofizikai Közlemények X X I I . Budapest, pp. 61—68. BISZTRICSÁNYI, E., EGYED, L. (1973): The determination of L V L depth from data of closely spaced seismological statuons. Geofizikai Közlemények X X I . 1 — 4. Budapest, pp. 83—85. FODRNIER, H . G., ÁDÁM, A.. D E MIGUEL, L . , SANDLEMENT, B. (1971): Proposel for a first upper mantle magnetotelluric E - W profil across Europe. Acta Geodetica, Geophysica et Montanistica Academiae Seientiarum Hungaricae. 6. pp. 467—477. HIRN, A., STEINMETZ, L., KIND, В . , FTJSCH, K . (1973): Long range profiles in Western Europe: I I . Fine Structure of the Lower Lithosphère in France (Southern Bretagne). Zeitschrift für Geophysik. Band 39. pp. 363—384. KERTZ, W . , GEHLEN, K . stb. (1972): Das Unternehmen Erdmantel. Steiner Verlag, Wiesbaden Косминская, И . П . Давадова, H. И . (1975.): Скоростние модели земной коры и структура сейсмичес­ ких границ. Кора и верхная мантия земли. Иэдателбство Московского Университета, 86-93 Мгтисн, Е.—POSGAY, К . (1972): Hungary; in „the crustal structure of Central and Southeastern Europe basedon the results of explosion seismology"; ed. SZÉNÁS G Y . Geofizikai Közlemények, pp. 118—130. POSGAY, K . (1975): Mit Keflexionsmessungen bestimmte Horizonte und Geschwindigkeitsverteilung in der Erd­ kruste und im Erdmantel. Geofizikai Közlemények 23. pp. 13 — 18. POSGAY, К . —KORVIN, G.—VINCE, J. (1970): Concepts of seismic digital instrumental and methodological develop­ ment in the ELGI. Geofizikai Közlemények (Geophysical Transactions) X X . 1—2. Budapest, pp. 9 — 15. STEGENA, L . (1974): Geothermics and tectogenesis in the Pannonian Basin. Acta Geologica Academicae Scientiarum Hungaricae, Tomus 18 (3—4), pp. 257—266. SZÁDECZKY-KARDOSS E . (1968): A Föld szerkezete és fejlődése. Akadémiai kiadó. Budapest SZÁDECZKY-KARDOSS E . (1971): A Kárpát-Dinarid terület új globális tektonika szemszögéből. Geonomia és Bányá­ szat. 4. kötet. 1. sz. Budapest SZÁDECZKY-KARDOSS E . (1974): Geonomia. MTA Geokémiai Kutató Laboratórium előkiadása

5

Földtani Közlöny

312

Földtani

Közlöny

107. kötet,

3 — 4.

füzet

Surfaces and velocity distribution in the earth crust and mantle as determined by reflexion measurements K.

Posgay

I n r e c e n t y e a r s t h e staff o f t h e H u n g a r i a n E ö t v ö s L ó r á n d G e o p h y s i c a l I n s t i t u t e carried o u t r e f l e x i o n m e a s u r e m e n t s in t h e G r e a t H u n g a r i a n P l a i n ( A l f ö l d ) for a s t u d y o f the earth c r u s t a n d m a n t l e . T h e m e a s u r e m e n t s w e r e p e r f o r m e d b y i n s t r u m e n t s o f d i g i t a l registration. C o m p u t e r p r o c e s s i n g o f t h e results a l l o w e d t h e g e o p h y s i c i s t s t o d e t e r m i n e r e f l e x i o n s f r o m t h e earth crust and the upper mantle, t h o u g h t their amplitudes w e r e substantially smaller than t h o s e o f n e a r - s u r f a c e w a v e s registered s i m u l t a n e o u s l y . T h e i n t e r v a l u m v e l o c i t y b e t w e e n t h e r e f l e c t i n g h o r i z o n s w a s a l s o c a l c u l a t e d . A n inverse z o n e o f 6.3 k m / s v e l o c i t y is sup­ posed t o b e directly a b o v e the M o n o r o v i c i c discontinuity; beneath it an interval velocity o f 9 k m w a s registered a l r e a d y a t a v e r t i c a l d i s t a n c e o f a p p r o x i m a t e l y 20 k m . T h e results suggest t h e o c c u r r e n c e o f a n o t h e r r e d u c t i o n o f t h e v e l o c i t y a t a d e p t h o f 57 k m , a r e d u c ­ t i o n t h a t still s e e m e d t o b e p r e s u m a b l e e v e n at t h e d e e p e s t r e f l e x i o n m e a s u r e d at 96 k m d e p t h . I t s e e m s t o b e p r o b a b l e t h a t t h e u p p e r l i m i t o f t h e L . V . L . lies at a b o u t 67 k m i n t h e s t u d y area.

Földtani Közlöny, Bull, of the Hungarian Qeol. Soc. (1977) 107. 313—328

A Kapos-vonal dr. Nêmedi

Varga

Zoltán*

( 7 ábrával, 2 t á b l á z a t t a l )

Ö s s z e f o g l a l á s : D u n á n t ó i h e g y s é g s z e r k e z e t i k é p é n e k m e g r a j z o l á s á n á l az a l a c s o n y ismeretességi f o k m i a t t , az I g a l - b ü k k i és a M e c s e k - k i s k ő r ö s i geoszinklinális e g y m á s h o z v i ­ s z o n y í t o t t h e l y z e t é n e k m e g í t é l é s e t ö b b m e g o l d á s t kínál. A „ K a p o s - v o n a l " - n a k n e v e z e t t ( N E M E D I V A B G A Z . 1 9 7 0 ) szerkezeti ö v l e g j o b b a n K a p o s v á r és K u r d k ö z ö t t t a n u l m á n y o z h a t ó , a h o l k ö z v e t l e n ü l a K a p ó s v ö l g y é h e z k a p ­ c s o l ó d i k , a z o n b a n t o v á b b n y o m o z h a t ó , m i n d é s z a k k e l e t , m i n d n y u g a t felé. A d o m b ó v á r i v í z k u t a t ó fúrásokkal k ö z v e t l e n ü l k i m u t a t o t t szerkezeti ö v e t a z a l á b b i adatok tükrözik: A f e l s ő p a n n ó n i a i és a p l e i s z t o c é n - h o l o c é n ü l e d é k e k elterjedése, a h a r m a d i d ő s z a k i k é p ­ z ő d m é n y e k v a s t a g s á g v i s z o n y a i , ill. a m e d e n c e a l j z a t m é l y s é g e , a g r a v i t á c i ó s és m á g n e s e s anomáliák irányítottságának jelentős megváltozásai, a negyedkori kéregmozgások, a k r é t a i d ő s z a k i és a h a r m a d i d ő s z a k i m a g m a t i z m u s k ő z e t f a j t á i n a k elterjedése s t b . A K a p o s - v o n a l m e n t é n (Szenta, D ö b r ö k ö z - K u r d Î T e n g e l i c ? ) v a g y a t t ó l n e m n a g y t á v o l s á g b a n ( M e z ő c s o k o n y a , ill. K o m l ó , N a g y m á n y o k ) p a l e o g é n a n d e z i t v u l k á n o s s á g , j e l e n k o r i f ö l d r e n g é s g y a k o r i s á g és g e o t e r m i k u s a n o m á l i a m u t a t k o z i k . A K a p o s - v o n a l b a n a pannóniai kompressziós m o z g á s o k közvetlenül kimutathatók. S z e r k e z e t i j e l l e g e k a l a p j á n a K a p o s - v o n a l a B a l a t o n - v o n a l l a l és a M e c s e k - v o n a l l a l mutat rokonságot.

Bevezetés 1 9 6 9 - b e n D o m b ó v á r t ó l északkeletre a K a p ó s v ö l g y é b e n a d o m b ó v á r i i p a r telep vízellátásának biztosítására vízkutatás k e z d ő d ö t t , s ennek k e r e t é b e n m é ­ l y í t e t t fúrások k ö z ü l a D o m b ó v á r - 1 . vízkutatófúrás ( D - l . ) és D - 2 . fúrás felső­ p a n n ó n i a i rétegsor alatt, míg a D - 5 . fúrás pannóniai és a m i o c é n ü l e d é k e k harántolása u t á n m é s z k ő a n y a g ú m e z o z ó o s alaphegységbe ért ( 1 . ábra). A z a l a p h e g y s é g felszínének fúrásokban észlelt jelentős szintkülönbségeire ill. a felsőpannóniai rétegsor látszólag igen jelentős vastagság-változására a pannóniai rétegek karotázsvizsgálatának korrelációja a d o t t választ, s az k ö z v e t l e n ü l rétegismétlődések kimutatását, m a j d azt k ö v e t ő e n a K a p o s - v o n a l felismerését e r e d m é n y e z t e ( N E M E D I V A R G A Z . — K I S S E . Z . 1 9 6 9 ) .

Történeti áttekintés A m e g l e h e t ő s e n g y é r fúrási a d a t o k m i a t t a k o r á b b i v é l e m é n y e k d ö n t ő t ö b b s é g e a K a p ó s v ö l g y é h e z k a p c s o l ó d ó d o m b ó v á r i felsőpannóniai v í z a d ó terület és k ö r n y é k é n e k alaphegységét p a l e o z ó o s korúnak t a r t o t t a ( V A J K R . 1 9 4 3 ; S C H M I D T E . R . 1 9 5 7 ; V A D Á S Z E . 1 9 6 0 ; HORTJSITZKY P . 1 9 6 1 ; F O R G Ó L. — M O L D V A Y L . - S T E F A N O V I T S P . - W E I N G Y . 1 9 6 6 ; W E I N G Y . 1 9 6 7 . ) .

* Előadta a MFT Általános Földtani Szakosztálya 1975. november 10—11-i tektonikai ankétján.

314

Földtani

Közlöny

107. kötet,

3—4.

füzet

1. ábra. A. dombóvári vízkutatási terület áttekintő térképe. J e l m a g y a r á z a t : 1. Szerkezeti vonal, 2. Szer­ kezeti öv, 3. Kutatófúrás, 4. A földtani szelvény vonala Fig. 1. Layout of the water exploration area of Dombóvár. L e g e n d : 1. Tectonic line, 2. Tectonic belt, 3. Ex­ ploratory borehole, 4. Geological section line

E z t az alaphegységpásztát W E I N G Y . ( 1 9 6 6 , 1 9 6 7 ) kaposfó'-mágoesi kristá­ lyos vonulatként jelölte meg. Magyarország neogén k é p z ő d m é n y e k k e l fedett területeinek szerkezeti vizsgálata kapcsán ( 1 9 6 9 ) , új adatokkal kiegészítve a terület szerkezeti fejlődésmenetét is megadta. A legújabb, alaphegységet is elért, esetenként magvétellel mélyült fúrások adatai már tükröződnek Magyarország paleozóos és m e z o z ó o s képződményei­ nek

fedetlen

földtani

térképén

(FÜLÖP

J. — DANK

V . — CSALAGOVITS

J U H Á S Z Ä . — S Z E P E S H Á Z Y K . 1 9 6 7 ) , valamint Magyarország tektonikai (BALOGH K.—KŐRÖSSY L . 1966) Ezeknek

a térképeknek

I.—

térképén

is.

a továbbfejlesztése D A N K

V . és B O D Z A Y

I.

(1971)

prerieogén k é p z ő d m é n y e k e t áttekintő térképe, amely számos új adattal kiegé­ szített és szerkezetileg is értelmezett. A Mecsek hegység és a Balaton-vonal közötti területen már eddig is t ö b b jelentős szerkezeti vonal ismert: a „Zágráb-kulcsi t ö r é s " ( W E I N G Y . 1 9 6 7 ) , a Nagykanizsa — K a p o s v á r — Szekszárd közötti feltolódás ( B A L O G H K . — K Ő R Ö S ­ SY L . 1 9 6 6 ) ,

a dunántúli „ I I .

tektonikai v o n a l " ( D A N K V . — B O D Z A Y I .

Pincehely— Pári —Gölle —Kaposvár rendszer)

vonala

mint

szeizmotektonikai

1971),

törés­

(CSOMOR D . — K I S S Z . 1 9 6 2 ) .

A Dunántúl regionális geofizikájának ismertetése során S C H E F F E R V . — K Á N TÁS K . ( 1 9 4 9 ) elsőként hívták fel a figyelmet arra, h o g y a Balatonfelvidéktől délnyugatra, délre eső terület a mágneses és gravitációs anomáliák alapján Gyékényes — K a p ó s v ö l g y határvonallal két jellegzetes zónára osztható. R á ­ mutattak e két vonulat alpi ill. dinári kapcsolataira, a jellegzetes tektogenezisre ( „ s z a v a r e d ő k " ) , az „andezitek és más fiatal vulkáni k ő z e t e k " megje­ lenéseire.

N é m ed г

Varga:

A

Kapos-vonal

315

Mindezekből kiderül, h o g y Dunántúl hegységszerkezeti képének megrajzolá­ sánál, az alacsony ismeretességi fok miatt, az Igal-bükki és a Mecsek-kiskőrösi geoszinklinális egymáshoz viszonyított helyzetének megítélése t ö b b megol­ dást kínál.

A szerkezeti vonal közvetlen kimutatása Dombóvár és Kurd között D o m b ó v á r t ó l É É K - r e eső területen, közelítően K — Ny-i irányban (80 — 260°) futó szelvényvonal három pontján mélyített fúrásban a felsőpannóniai k é p z ő d m é n y e k jelentős vastagságeltérést mutattak. A dombóvári vízkutató-fúrásokkal harántolt képződmények korbeosztása Age subdivisions of the formations intersected by water-exploratory drilling at Dombóvár /. táblázat — Table I. Fúrás jele és száina

Holocén-pleisztocén (m)

Felső­ pannóniai (m)

D—1

0,0— 53,0

53,0—334,2

D—2

0,0— 53,0

53,0—759,6

D-5

0,0—121,0

121,0—891,0

Aísópannóniai— miocén (m)

Triász időszaki alaphegység (m) 334,2— 355,0

-

759,6— 788,7 891,0—1151,8

1151,8—1200,5

A két szélső fúrás egymástól k b . 6 km-re helyezkedik el, s ezen a távolságon a felsőpannóniai üledékek 280,0 m-ről 770,0-mre „ v a s t a g o d t a k " meg. A karotázsszelvények alapján az itt feltárt rétegsor 3 j ó l elkülöníthető rétegcsoportra osztható, melyhez mint negyedik rétegcsoport a pleisztocén-holocén k é p z ő d ­ mények vehetők. A z alaphegység kőzeteinek korbesorolása mecseki kőzettani analógiák alapján történt. A részletes laboratóriumi vizsgálat még n e m történt meg. A fedőhegységi képződmények rétegcsoportjai Oenozoic formation groups II. táblázat — Table II. A rétegcsoport jele

kőzettani összetétele

vastagsága (m)

kora

30,0— 80,0

Holocén— pleisztocén

IV.

TJralkodóan agyagos, alárendel­ ten homokos kőzetek

in.

Homok, kőzetlisztes homok, agyag, agyagmárgarétegek vál­ takoznak

100,0—300,0

Márga-agyagmárga pados homokösszlet, homokos, ill. márgás vezérszintekkel

100,0—120,0

Agyagmárga

140,0—170,0

П.

I.

középső része

1 lî

alsó része

Miután ezek a rétegcsoportok egymástól elkülönítésre alkalmas fizikai paraméterekkel rendelkeznek (PS, látszólagos fajlagos ellenállás stb.) a D - 2 . és a D - 5 . fúrásokban a rétegcsoport-ismétlődés k i m u t a t h a t ó v á vált. A réteg-

316

2. Geological section across the Dombóvár water exploration area. Plotted by Z . Ш в ш V A R U A (1971). L e g e n d : Pannonian, 5. Lower Pannonian-Miocene, 6. Triassic, 7. Structure line

1. Holocén-pleisztooén

2—4. Fel'

1. Holoeene-Pleistocene

2 - 4 . Upper '

füzet

Fig.

Földtani Közlöny 107. kötet, 3-4.

2. ábra. Földtani szelvény a dombóvári vízkutatási területről (szerkesztette: M M E D I V A R S A Z . , 1971). J e l m a g y a r á z a t : sőpannóniai, 5. Alsópannóniai-miocén, 6. Triász, 7. Szerkezeti vonal

N é m e d i

Varga:

A

Kapos-vonal

317

c s o p o r t o k korát, valamint a rétegismétlődést a palynológiai, a nannoplankton- és a mikrofaunavizsgálatok bizonyítják, ill. megerősítik ( 2 . sz. ábra). A vízkutatófúrások magmintáinak mikropaleontológiai vizsgálatát B O N A J.;

KERNERNÉ

SÜMEGI K.;

KEREKESNE TÜSKE

M.

és

SÜTŐNÉ

SZENTAI

M.

végezték. Mindezek alapján a K a p ó s völgyének a fúrásokkal feltárt szakaszán átlagosan É É N y felé irányuló feltolódási felületekből álló p i k k e l y ö v mutat­ ható ki. A k i m u t a t o t t és feltételezett feltolódások nagysága együttesen meghaladja a t ö b b száz métert. E z a szintkülönbség a torlódás irányában ( É É N y — D D K ) sokkal r ö v i d e b b távolságon ( k b . 1 k m ) k ö v e t k e z i k be, mint a h o g y a m a j d n e m csapásirányú szelvényben mutatkozik. E g y é b k é n t a n e m szerencsés irányú földtani szelvény alapján is joggal valószínűsíthetünk a K a p o s - v ö l g y e sza­ kaszán a vázoltnál még b o n y o l u l t a b b szerkezeti v i s z o n y o k a t és az alaphegy­ ség felszínének rendkívül változatos szintkülönbségeit. Sajnálatos tény, h o g y az eddigi fúrási adatok alapján a szerkezeti övre merőlegesen csak feltételezett szelvények szerkeszthetők. Ez az É É N y ( É N y , É ) felé irányuló posztpannón feltolódási felületekből álló p i k k e l y ö v É K felé D ö b r ö k ö z és K u r d területén mágneses, gravitációs és fúrási adatokkal k ö z v e t v e n y o m o z h a t ó . E szerkezeti ö v mentén záródik le élesen É N y - i oldalán, az É K —DNy-i csapású kurdi mágneses m a x i m u m (Magyarország földmágneses térképe, M = 1 : 5 0 0 0 0 0 , in P O S G A Y K . 1 9 6 7 ) . A feltolódás mechanizmusából k ö v e t ­ kezik, h o g y a feltolódás É N y - i oldalán az alaphegység 3 0 0 — 5 0 0 m-el m é l y e b ­ ben található, mint a gravitációs k é p is mutatja. D o m b ó v á r k ö r n y é k é n a K a p ó s v ö l g y k ö r n y e z e t é b e n eddig csak a K u r d - 1 . fúrásból ismertünk a felsőpannon­ nál i d ő s e b b , viszonylag magas helyzetű neogén üledékeket ( B A L O G H K . et al. 1 9 5 8 ) . Miután a K - l . fúrás környezetében ( K - 2 , K - 3 , ill. D - l , D - 2 . ) a felsőpannóniai rétegsor mindenütt közvetlenül települ az alaphegységre, itt me­ cseki analógiák alapján az intrapannóniai m o z g á s o k hatására D-re irányuló pikkelyeződés tételezhető fel, melyet a K a p ó s v ö l g y é n e k közelítően K —Ny-i iránya is valószínűsít D ö b r ö k ö z és K u r d k ö z ö t t mintegy 4 k m hosszúságban ( 1 . ábra). Mecseki analógiák alapján a közelítően^ D-re irányuló intrapannóniai, valamint az átlagosan É É N y - r a (É-ra ill. É N y - r a ) irányuló posztpannóniai mozgások által létrehozott tektonikai alakulat keletkezését leginkább az összetett aszimmetrikus ékszerkezet mechanizmusával magyarázhatjuk (NÉMEDi V A R G A Z . 1 9 6 3 ;

WEIN GY.

1964,

K Ó K A Y J. 1 9 5 6 . 1968). A

mozgásviszo­

n y o k részletesebb felderítésére még t o v á b b i fúrási és geofizikai adatok szük­ ségesek. Már eddig is kitűnt, h o g y ezen a területen jelentős diszlokációs ö v v e l kell számolnunk, m e l y e t a k o r á b b i m o z g á s o k hatására létrejött b o n y o l u l t alaphegység-elrendeződés is valószínűsít. A K a p ó s v ö l g y és a Mecsek hegység közötti fúrási adatok e terület rendkívül változatos alaphegységszerkezetéről tanúskodnak. A vízkutatási területtől ( 1 . ábra) k b . 1 8 km-rel D D K - r e a felsőpannóniai rétegsor korrelációs alapjául vett G y ö r e - 1 . szerkezetkutató fúrás felsőpannon üledékek alatt liász, permi és szilur k é p z ő d m é n y e k e t tárt fel. A k b . 1 3 km-re D D K - r e települt L e n g y e l - 5 . vízkutatófúrás pannóniai ( 4 1 1 , 0 0 m-ig), m i o c é n ( ? ) k é p z ő d m é n y e k alatt kréta időszaki diabázösszeltbe ért ( 5 2 8 , 5 0 m-ben) és abban is állt le ( 7 0 7 , 5 0 m - b e n ) .

318

Földtani

Közlöny

107. kötet,

3—4.

füzet

A d o m b ó v á r i területre D K - r ő l b e n y ú l ó É N y — D K - i csapású, mintegy 1 0 k m hosszú, és k b . 5 k m széles, szerkezeti vonalak mentén lehatárolódó szalatnak-mágocsi gravitációs m a x i m u m o t a 7 0 — 1 5 0 m vastag felsőpannón-pleisztocén-holocén k é p z ő d m é n y e k alatti gránit ill. szilur, permi és triász korú alaphegység tagok okozzák (szalatnaki stb. fúrások). É-i határán a mágocsi vízfúrás 3 5 5 , 0 m-ben pannóniai üledékek alatt gránitba ért (TOMPOS J. k ö z ­ lése). D ö b r ö k ö z t ő l 2 — 3 km-el D-re mélyített D o m b ó v á r - 1 . és D - 3 . vízfúrás k ö r n y e z e t é b e n m u t a t k o z ó gravitációs m a x i m u m o t a D - l . fúrásban 336,0 méterben elért és a D - 3 . fúrásban k b . 3 9 5 m mélységben várható középső­ triász mészkőösszlet okozza. A D - l . fúrástól N y felé haladva az alaphegység egyre m é l y e b b r e kerülése ( D - 2 . ill. D - 5 . fúrások adatai) a gravitációs k é p b ő l is kirajzolódik. A szalatnak-mágocsi és Dölarököz D-i gravitációs m a x i m u m ­ tól Ny-ra az anomáliavonalak közelítően É —D-i lefutásúak, É K - r e K u r d n á l ú j a b b m a x i m u m ismeretes, mely mágneses m a x i m u m m a l esik e g y b e . K u r d n á l a gravitációs és mágneses anomáliát a nem n a g y mélységben elhe­ l y e z k e d ő magmás k ő z e t k o m p l e x u m és m e z o z ó o s alaphegység okozza ( K - 2 és K - 3 . fúrás). A mágneses anomália D N y - i irányban K u r d t ó l a D ö b r ö k ö z D-i területre is ( D - l . és D - 3 . fúrás k ö r n y é k e ) átnyúlik. A mágneses ható helyzete olyan, h o g y az anomália területén mélyült D - l . fúrás már n e m észlelte. Fel­ tehetően hirtelen, törésmenti lehatárolódásról van szó. S Z I L Á G Y I T . a L e n g y e l - 5 . fúrásban feltárt diabázlávát vizsgálva néhány, a kurdi és d ö b r ö k ö z i fúrásokból származó kőzetmintát is megvizsgált. Szerinte a lengyeli terület mellett a k u r d - d ö b r ö k ö z i területen is a diabázösszletben figyelemre méltó alkálimetaszomatózissal (albitosodás, káliföldpátosodás) számolhatunk.

A Kapos-vonal nyomozása a Kapós völgy teljes hosszán A vízhálózat és a tektonika kapcsolatára néhány szerző már rámutatott ( E G Y E D L . 1 9 5 7 , N A G Y E . — N A G Y I. 1 9 6 5 ) . Miután D o m b ó v á r k ö r n y é k é n , különösen D ö b r ö k ö z és K u r d térségében a K a p ó s v ö l g y e szerkezeti ö v e t jelöl, kézenfekvő m i n d nyugat, mind kelet felé történő t o v á b b n y o m o z á s a . A K a p ó s v ö l g y é v e l ( K a p o s - v o n a l ) kapcsolatban Magyarország 1 : 3 0 0 0 0 0 - e s földtani térképéről ( B A L O G H K . et al. 1 9 5 8 ) a felsőpannon és a pleisztocén-holocén k é p z ő d m é n y e k elterjedését illetően határozott szabályszerűség olvasható le. A K a p o s v á r t ó l K u r d i g terjedő K a p ó s szakasztól délre egészen a Mecsek hegységig a felsőpannóniai rétegek a felszínről ismertek, ezzel szemben az északi o l d a l o n m i n t e g y 2 0 km-es sávban, Igal térségéig, a K o p p á n y v ö l g y é i g terjedően csak pleisztocén és holocén k é p z ő d m é n y e k e t találunk. K i s k o r p á d t ó l Pincehe­ lyig sok helyről ismeretes műrevaló tőzegelőfordulás. K é t helyen tőzegter­ melés is folyik ( 3 . ábra). A K a p ó s v ö l g y e a terület morfológiáját, a mellékvölgyek irányát és g y a k o ­ riságát tekintve is választóvonal. A z északi oldalon g y a k o r i b b a k az uralkod ó a n É É N y — D D K - i lefutású, vízfolyást tartalmazó v ö l g y e k (Orci-patak, Hársas-berki vízfolyás, K i s k o n d a - p a t a k stb.), a déli oldalon kevesebb a mel­ l é k v ö l g y s az uralkodó v ö l g y i r á n y E — D-i (Surján-patak, Baranya-csatorna stb.). E R D É L Y I M . ( 1 9 6 1 , 1 9 6 2 ) K ü l s ő - S o m o g y vízföldtani imertetésében részle­ tesen tárgyalta a mai vízhálózat és a szerkezet kapcsolatát. É s z a k o n a Bala-

Némedi

Varga:

A

Kapos-vonal

319

3. ábra. Tőzegelőfordulások a Kapos-vonal menten. Részlet Magyarország hasznosítható ásványi anyagai I . térkép­ ről (DANK et al. 1966). J e l m a g y a r á z a t : 1. Termelés alatt álló terület, 2. Műrevaló tartalék terület, 3 . Indi­ káció, 4 . Kapos-vonal Fig. 3. Peat deposits along the Kapos bine. Detail of the map „The Mineral Resources of Hungary" (V. DANK et al. 1966). L e g e n d : 1. Area ander exploitation, 2 . Workable reserve area, 3 . Indications, 4 . Kapos Line

tonnai, délen a K a p o s v ö l g y é v e l határolt területen É É N y — D D K - i irányú tágulásos és É K — D N y (ill. К —Ny-i) csapású torlódásos jellegű fiatal szer­ kezeti vonalakat valószínűsített ill. m u t a t o t t ki. A K a p o s v ö l g y é b e n észak felé irányuló pikkelyeződéseket tételezett fel. E z t „ a K a p o s v ö l g y j o b b olda­ lán K a p o s v á r t ó l D o m b ó v á r i g végig megtalálható, a lösz és a pannóniai összlet k ö z t i pleisztocén folyóvízi h o m o k " jelzi, mely a balparton 3 0 — 7 0 m-el m é l y e b b e n található. E R D É L Y I Mihálynak a K a p o s v ö l g y r ő l K a p o s v á r n á l és Kurdnál készített földtani szelvényeit, a 4 . ábra mutatja b e . A K a p o s v ö l g y i mozgások számszerű bizonyítékai olvashatók le a R Ó N A I A . ( 1 9 7 3 ) által szerkesztett, „ N e g y e d k o r i kéregmozgások Magyarországon" c. térképről, ahol a K a p o s j o b b partjára K a p o s f ő és R e g ö l y k ö z ö t t mintegy 9 0 k m hosszúságban tektonikus emelkedés adódik, amely helyenként a 2 0 0 métert is meghaladja. A térképről az is kitűnik, h o g y a K a p o s v ö l g y é h e z K a p o s v á r környékén a környezetétől határozottan eltérő, Magyarország viszonylagos rengésszegény­ sége k ö v e t k e z t é b e n feltűnő, földrengés-gyakoriság tartozik. Kaposvárott 1 8 8 0 — 1 9 5 8 k ö z ö t t 6 esetben p a t t a n t ki földrengés (CSOMOR D . — K I S S Z . 1962).

A z eddig felsorolt adatok azt bizonyítják, h o g y a K a p o s völgyével jelzett szerkezeti ö v b e n fiatal (pannóniai) orogén és epirogén mozgásokon k í v ü l jelenkori mozgásokkal is számolni kell. E z a megállapítás elsősorban a K a p o s -

320

Földtani

Közlöny

107. kötet, 3 -4.

füzet

4. ábra. Földtani szelvények a Kapos-völgyről (ERDÉLYI M . , 1 9 6 1 után). J e l m a g y a r á z a t : 1 . Alluvium 2 . Felsőpleisztoeén lösz, 3 . Pleisztocén folyóvízi homok, 4 . Prepleisztocén vörös agyag, 5 . Felsőpannóniai ( 1 — 5 . túl­ magasított szelvényeken), 6 . Pleisztocén-pannőniai, 7 . Miocén és idősebb harmadidöszak, 8 . Mezozoikum és paleo­ zoikum, 9 . Fúrás talpmélységgel Fig. 4. Geological sections from the Kapos valley (after M . EBDÉLYI, 1 9 6 1 ) . L e g e n d : 1 . Alluvium, 2 . Upper Pleistocene loess, 3 . Pleistocene fluviatiles sand, 4 . Pre-Pleistocene red clay, 5 . Upper Pannonian ( 1 — 5 . shown on profiles with an exaggerated vertical scale), 6 . Pleistocene- Pannonian, 7 . Miocene and older Tertiary, 8. Mesozoic and Paleozoic, 9 . Borehole with total depth

főtől Pincehelyig terjedő szakaszra v o n a t k o z i k . Ezen a szakaszon a felszínen azért s z e m b e t ű n ő b b a szerkezeti ö v , mert annak két oldalán a fiatal üledékek­ kel fedett alaphegység jelentős szintkülönbséget mutat. Mindkét irányú t o v á b b n y o m o z á s n á l azonban már mélyföldtani adatok szükségesek.

A Kapos-vonal mint elsőrendű szerkezeti öv K u r d t ó l t o v á b b h a l a d v a Pincehely és Simontornya felé a K a p ó s v ö l g y t o v á b b r a is szerkezeti vonalat jelöl, amint azt E R D É L Y I M . (1961, 1962) megfigyelései is bizonyítják. Mindezek mellett e hosszanti törés lefutását K u r d ­ tól északkelet felé Paks irányába tartónak tekintjük, melyet a D u n a medre Paks-Harta k ö z ö t t i , mintegy 15 km-es szakaszának É K —DNy-i iránya jelez. A mágneses anomáliák segítségével valószínűsíthetjük a diszlokációs ö v t o v á b b i folytatódását a Duna—Tisza k ö z é n . A Duna—Tisza k ö z é t ő l kelet felé a K a p o s - v o n a l valószínűleg a „szohiokebesi diszlokációs ö v " - b e n ( K Ő R Ö S S Y L . 1963) folytatódik.

N é m ed i

Varga:

A

Kapos-vonal

321

A K a p o s - v o n a l K a p o s v á r t ó l nyugat felé v a l ó folytatódását legelőször S C H E F F E R V . — K Á N T Á S K . ( 1 9 4 9 ) jelölte ki a regionális geofizikai k é p b e n m u t a t k o z ó „ G y é k é n y e s — K a p o s v ö l g y " választóvonal felismerésével. L é n y e ­ gileg ezzel m e g e g y e z ő törésvonalat m u t a t o t t k i B A R D Ó C Z В . a délnyugat­ dunántúli medencerészről szerkesztett térképen (bemutatta a M F T Déldunán­ túli Területi Szakosztálya 1 9 7 4 . május 5.-i szakülésén, P é c s e t t ) . V é l e m é n y ü n k szerint a K a p o s - v o n a l az országhatáron túl a K —Ny-i csapású Ivanscsica és K a l n i k északi oldalán mutatkozik, amint az VTTCKOVIC, I. — F I L J A K , R . — A K S I N , V . alaphegység térképén ( 1 9 5 9 ) határozottan ki is raj­ zolódik. A S C H E F F E R V . — K Á N T Á S K . ( 1 9 4 9 ) által kijelölt Gyékényes — K a p o s v ö l g y határvonallal egybeeső K a p o s - v o n a l egyik legfontosabb b i z o n y í t é k a éppen az, h o g y a regionális geofizikai k é p b e n választóvonalként mutatkozik. A S C H E F F E R V . ( 1 9 6 0 ) által szerkesztett „ A magyarországi gravitációs és mág­ neses anomáliák irányítottsága" c. térkép szerint ( 5 . ábra) a bejelölt K a p o s v o n a l t ó l északra a gravitációs és mágneses anomáliák irányítottsága az K É K — N y D N y - i iránnyal esik e g y b e v a g y ahhoz áll közel, attól délre pedig a K a p o s v o n a l és a Mecsek hegység k ö z ö t t az említett anomáliák lényegileg É N y — D K - i irányitottságúak, a K a p o s - v o n a l h o z hajló jelleggel. E z t még kiegészít­ jük azzal, h o g y a K a p o s - v o n a l környezetében K a p o s v á r - D o m b ó v á r — K u r d szakaszon, attól délre p o z i t í v , míg északra negatív gravitációs anomáliák mutatkoznak.

5. ábra. A magyarországi gravitációs és mágneses anomáliák irányítottsága (SCHEFFER, I960 után). J e l m a g y a ­ r á z a t : 1. Gravitációs maximum tengelye, 2. Gravitációs mélyvonulat tengelye, 3. Földmágneses maximum ten­ gelye, 4. Földmágneses mélyvonulat tengelye, 5. Paleozőos és mezozóos üledékek, 6. Harmadidőszaki üledékek, 7. Eruptív és metamorf kőzetek, 8. A Magyar-középhegység tengelye, 9. Kapos-vonal Fig. 5. Orientation of Hungary's gravimetric and geomagnetic anomalies (after V. SCHEFFER, I960). L e g e n d : 1. Axis of gravimetric maximum, 2- Axis of gravimetric deep zone, 3. Axis of geomagnetic high, 4. Axis of geomagnetic deep zone, 5. Paleozoic and Mesozoin sediments, 6. Tertiary sediments, 7. Eruptive and metamorphic rocks, 8. Axis of the Hungarian Central Mountains, 9. Kapos Line

322

Földtani

Közlöny

107. kötet,

3—4. füzet

e. ábra. A magyarországi földmágneses hatók áttekintő térképe ( P O S B A T K . , 1966 után). Jelmagyarázat: 1. A ható felszínének közelítő mélysége (km), 2. Paleozóos és prekambri ható, 3. Mezozóos (kréta) ható, 4. Paleogén (eocén) ható, 5. Miocén ható, 6. Pliocén-pleisztocén ható, 7. Kapos-vonal Fig. 6. Outline map of Hungary's geomagnetic agents (after K . P O S G A Y , 1966). L e g e n d : 1. Approximate depth of the surface of the agent (km), 2 . Paleozoic and Precambrian agent, 3. Mesozoic agent (Cretaceous), 4. Paleogene (Eocene) agent, 5. Miocene agent, 6. Pliocene-Pleistocene agent, 7. Kapos Line

A magyarországi földmágneses hatók áttekintő vizsgálata során P O S G A Y K . (1967) e g y „nagykanizsa-jászberényi anomáliasáv"-ot jelölt ki, ahol az anomáliák jelentős részét harmadidőszaki vulkánitok (andezitek) adják (6. ábra.). A nagykanizsa-jászberényi anomáliavonulat hatóit, amelyek a 6. ábrán bejelölt K a p o s - v o n a l és a Balaton k ö z ö t t találhatók részletesen jelle­ mezte is. E z e k a földmágneses hatók, mint arra P O S G A Y K . t ö b b e k k ö z ö t t rámutatott „általában negatív Bouguer-anomália sávokban, azaz — mint a szeizmikus mérések mutatják — a medencealjzat árkos mélyedéseiben helyezkednek e l " . A magyarországi földmágneses hatók áttekintő térképéről ( P O S G A Y K . 1967) az a szabályszerűség olvasható le (6. ábra), h o g y Csurgótól kiindulva Szolnok térségéig a K a p o s - v o n a l északi oldalán harmadidőszaki mágneses h a t ó k a t (andezit) találunk (Mezőcsokonya) ; ezek alárendelten magában a diszlokációs ö v b e n (Szenta, K u r d — D ö b r ö k ö z ? , Tengelic?) ill. attól délre is meg­ jelennek ( K o m l ó , N a g y m á n y o k ) . Ezzel szemben a déli oldalán a n a g y kiter­ jedésű kréta időszaki diabáz-ofiolit magmásság termékei a jelentős lepusztulás ellenére is n a g y területi elterjedésben megmaradtak (Mecsek hegység és É-i előtere, D u n a - T i s z a köze; S Z Á D E C Z K Y - K A R D O S S E . et al, 1967).

N ém ed i V a r g a:

A

Kapos-vonal

323

A Balaton-vonaltól délre esó' területen a földmágneses vizsgálatokkal n e m k ö v e t h e t ő , de a fúrások szerint jelentős neogén riolitos vulkanizmus súly­ pontja is kétségtelenül a K a p o s - v o n a l északi oldalára esik ( P A N T Ó G . 1 9 6 6 . B O D Z A Y I.

1968).

A dél-dunántúli andezitvulkánosság termékeinek z ö m e — mecseki analó­ giák alapján — biztosan a paleogénbe, legvalószínűbben pedig a hahót-edericsi, valamint a Velencei t ó k ö r n y é k i megjelenés alapján felsőeocénba sorol­ h a t ó ( V A D Á S Z E . 1 9 5 9 . N É M E D I V A R G A Z . 1 9 6 7 ) . Mindezek mellett n e m zár­

h a t ó k i a z oligocén vulkánossághoz kapcsolódás lehetősége s e m ( W E I N G Y . szíves szóbeli közlése szerint). Mecseki megfigyelések és az irodalmi közlések szerint n a g y kiterjedésű, szárazföldön lezajlott vulkánosság termékei k ö z v e t ­ lenül települnek a szárazföldi lepusztulás miatt egyenetlen felületű, legfeljebb lejtőtörmeléket ( K o m l ó ) tartalmazó, mező- v a g y palezoós alaphegységre. A vulkánosságot k ö v e t ő lepusztulás hatására a vulkánitok csaknem belesi­ mulnak az alaphegységbe. E z figyelhető meg a k o m l ó i területen ( N É M E D I V A R G A Z . 1 9 6 7 ) és a N a g y m á n y o k 1 2 . sz. fúrás andezitje esetében is. A vulkáni testek lepusztult felületére pedig a neogén k ü l ö n b ö z ő emeletében k é p z ő d ö t t üledékek települnek. E z a magyarázata annak, h o g y a fúrásokkal elért andezi­ t e k alatt ősmaradvánnyal b i z o n y í t o t t harmadidőszaki üledékeket n e m talál­ tak, s h o g y a szeizmikus mérések árkos mélyedéseket kitöltő t ö m e g e k e t mutat­ tak ki vulkáni k ú p o k helyett. A neogén riolitos vulkánosságnak is vannak andezites kőzetfajtái ( K Ő H Á T I A . 1 9 6 5 . , B O D Z A Y I. 1 9 6 8 ) , d e ezek alárendeltek és helyzetük szerint az idő­ s e b b andezitektől megkülönböztethetők. A K u r d — D ö b r ö k ö z — Lengyel területen fúrásokból megismert mezozóos h a t ó k t o v á b b i vizsgálata m i n d a mecseki geoszinklinális fejlődése, mind a K a p o s - v o n a l l a l jelzett mélytörés kialakulása szempontjából kulcsfontosságú. A diszlokációs ö v b e n lejátszódó szerkezeti mozgásoknak tulajdonítható a fúrásokkal feltárt ultrabázisos intruzió ( g a b b r ó ) felszínközeibe kerülése, valamint a s a v a n y ú b b differenciátumokat (keratofir) is tartalmazó diabázsorozattal történő együttes megjelenése. A földmágneses hatók d ö n t ő t ö b b s é g é t a d ó harmadidőszaki szubszekvens andezites ill. m e z o z ó o s későiniciális diabázos vulkánosság ilyen szabályszerű­ nek látszó elterjedése arra utal, h o g y a K a p o s - v o n a l k é t eltérő magmás f e j lődésű üledékgyűjtő határzónája. Paleo-mezozóos üledékképződés szempontjából a K a p o s - v o n a l az „ I g a l bükki eugeoszinklinális" ( W E I N G Y . 1 9 6 9 ) v a g y „belsődinári f á c i e s ö v " ( D A N K V . — B O D Z A Y I . 1 9 7 1 . ) és a Mecsek-kiskőrösi eugeoszinklinális" v . „ M e c s e k ­ bihari f á c i e s ö v " jelenlegi érintkezési zónája is lehet. A z irodalom e z t a vonalat ,,Zágráb-Kulcsi" szerkezeti v o n a l néven ismeri ( W E I N G Y . 1 9 6 7 , 1 9 6 9 ) . A K a p o s - v o n a l K Ő R Ö S S Y L . ( 1 9 6 3 , 1 9 6 4 ) felosztása szerint a „Mecsek-nagykőrösi nagyszerkezeti e g y s é g " területén húzódik, a z t e g y északi k e s k e n y e b b és e g y déli szélesebb zónára osztja ( 7 . ábra), szerkezeti szempontból kielégíti a magyarországi elsőrendű diszlokációs ö v e k ismérveit. Északi oldalán a magas és mély r ö g v o n u l a t o k sűrűbben váltakoznak, mint a déli oldalán. A 7 . ábrán b e m u t a t o t t térképről az is kitűnik, h o g y a K a p o s - v o n a l nincs ellent­ m o n d á s b a n K Ő R Ö S S Y L . k o r á b b a n szerkesztett, változtatás nélkül átvett térképével. A z idézett d o m b ó v á r i vízkutatás keretében lemélyült fúrások adataiból számított geotermikus gradiens-értékek a K a p o s v ö l g y n e k (Kapos-vonal-

324 Földtani Közlöny 107. kötet, 3 — 4. füzet

7. ábra. Magyarország medenoeterületeinek szerkezeti térképe ( K Ő R Ö S S Y L., 1 9 6 3 után). J e l m a g y a r á z a t : 1 . Nagyszerkezeti egységek közötti el­ sőrendű diszlokációs övek, 2. Nagyszerkezeti egységen belüli mélv- és magas rögvonulatokat határoló másodrendű diszlokációs övek, 3 . Harmadrendű diszlokációs övek, 4 . A z orogén flisképződmények elterjedési határa, 5 . A medencealjzat felszínének szintvonalai, 6 . Lovászi—Budafa gyűrt boltozatok 7 . Nagyszerkezeti egységek, 8. Magas rög, 9 . Mély rög, 1 0 . Prevariszkuszi (első tektonikai emelet) részek a felszínen, 1 1 . Űjpaleozóos-mezozóos-paleogén (második szerkezeti emelet) részek a felszínen, 1 2 . Felszíni harmadidőszaki vulkáni kőzetek, 1 3 . Kapos-vonal Fig. 7. Structure map of Hungary's basin areas (after I , . K S E Ö S S Y , 1 S 6 3 ) . L e g e n d : 1 . Fi.st-order dislocation zones between megatectonio units 2 Second-order dislocation zones bounding horst and graben ranges within a megatectonic unit, 3 . Third-order dislocation zones, 4 . Hange of orogenio flv'sch formations, 5 . Contours of the preTertiary basement, 6 . Lovászi—Budafa folded domes, 7 . Megatectonic units, 8. Horst, 9 . Graben, 1 0 . Pre-Variscan (first tectonic stage) parts at the surface, 1 1 . Upper Paleozoic-Mesozoic-Paleogene (second tectonic stage) parts at the surface, 1 2 . Expo'sed Tertiary volcanics

Némedi

Varga:

A

Kapos-vonal

325

nak) a környezettől eltérő geotermikus anomáliájára utalnak. N é h á n y D o m ­ b ó v á r környéki fúrás gg-értékei a k ö v e t k e z ő k : D - l : 1 7 , 7 m / C ° ; D - 2 : 1 5 , 4 m/C°; D - 3 / 1 : 1 5 , 5 m/C°; D o m b ó v á r - D a l m a d i Á G : 1 3 , 2 m / C ° ; D ö b r ö k ö z : 1 6 , 2 m / C ° . E z e k a geotermikus adatok sokkal k e d v e z ő b b e k , mint a Dunán­ túlra számított 2 0 — 2 4 m/C° közötti átlagértékek (SCHMIDT E . R . et al. 1 9 6 2 ) ill. mint az országos átlag is ( 1 8 m/C°). Lényegileg hasonló geotermikus anomáliával rendelkezik K a p o s v á r is. H a a kaposvári termálfúrás 1 6 , 7 0 m/C° gg-értéke mellett még figyelembe vesszük a K a p o s v á r — Császárréti fúrás 1 3 , 0 0 m/C° és a K a p o s v á r — Cseri v í z m ű fúrása 1 5 , 0 0 m/C° gg-értékeit, 1 4 , 5 m/C° átlagos geotermikus gradienst kapunk ( B O L D I Z S Á R T.

1968).

E z e k lényegesen k e d v e z ő b b e k mint a K a p o s v á r t ó l északra eső m e z ő c s o k o nyai v a g y a t á v o l a b b délnyugatra eső nagyatádi, csokonyavisontai stb. fúrá­ sok geotermikus gradiens-értékei. A z eddiek alapján talán elmondható, h o g y a K a p o s - v o n a l D o m b ó v á r ( D ö b r ö k ö z ) — K a p o s v á r közötti szakasza o l y a n k e d v e z ő geotermikus adatok­ kal jellemezhető, amilyen B O L D I Z S Á R T . ( 1 9 6 8 ) geotermikus gradiens térképén a Balaton-vonal, hiszen azzal sok szerkezeti r o k o n v o n á s t is mutat. Geomechanikai szempontból a K a p o s - v o n a l mentén jelentős térrövidülés­ sel v a g y vízszintes eltolódással, legvalószínűbben mindkettővel kell számolni. A fiatal diszjunktív és kompresszív mozgások bizonyíthatók. Mecseki analó­ giák alapján a kompressziós igénybevétel mellett vízszintes mozgáskomponens is valószínűsíthető. A feltolódás mértéke t ö b b száz méter, az eltolódásé 5 — 1 0 km is lehet. A Mecsek-hegységben a haránttöréseknek ( É N y —DK, ill. É — D ) fontos szerepük v o l t . Meghatározóan résztvettek t ö b b e k k ö z ö t t a K a p o s - v o n a l és a Mecsek hegység közötti, neogénnel fedett alaphegység jelenlegi elrendező­ désének (gravitációs anomáliák, fúrási adatok) kialakításában is. A haránt­ irányú szerkezeti vonalak a fúrások segítségével a K a p o s v ö l g y é b e n is kimu­ t a t h a t ó k ( 1 . ábra). A szerkezeti jellemzők alapján — mint már említettük — a K a p o s - v o n a l r o k o n s á g o t m u t a t a Balaton-vonallal, valamint a Mecsek-vonallal (Mecsek­ alja-vonal v a g y D-i diszlokációs ö v ) . Mecseki megfigyelések alapján jogosnak látszik az a feltevés, hogy a mecseki üledékgyűjtő délkeleten kijelölt tekto­ nikus határához (Mecsek-vonal) hasonlóan északnyugati határát a K a p o s vonalban valószínűsítsük. A K a p o s - v o n a l K a p o s v á r és D o m b ó v á r k ö z ö t t éppen ú g y K —Ny-i csapású, mint a Mecsek-vonal a Nyugati Mecsek déli oldalán. A K a p o s - v o n a l átlagos lefutása D o m b ó v á r K u r d k ö z ö t t , majd t o v á b b Paks irányában É K — D N y - i hasonlóan, mint a Mecsek-vonal a Keleti Mecsek délkeleti szegélyén. A csa­ pásváltozásnak m i n d k é t esetben azonos o k a az az É É N y — D D K - i csapású, a K e l e t i és N y u g a t i Mecseket összekötő szerkezeti ö v , mely D o m b ó v á r térsé­ géig n y o m o z h a t ó . ( S C H M I D T E . R . 1 9 5 4 . V A D Á S Z E . 1 9 6 0 . Kassai M . 1 9 7 3 . ) Összefoglalásként feltételezzük, h o g y a K a p o s - v o n a l a Pannon-medencének egyik fontosabb mezo-kainozóos mozgásfelületeként is felfogható s a medence vizsgálatában elért tektonikai eredmények alapján még t o v á b b i tanulmányo­ zása válhat szükségessé.

326

Földtani

Közlöny

107. kötet,

3 — 4.

füzet

I r o d a l o m — References BALOGH K . et al. (1958): Magyarázó Magyarország 1 : 300 ООО-es földtani térképéhez. Műszaki Kiadó. Bp. pp. 1—115. BALOGH, К , —KŐRÖSSY, L . (1968): lektonische Karte Ungarns im Masstabe 1 : 1 0 0 0 000. Acta Geol. Aead. Sei. Hung. 12. ( 1 - 4 ) , pp. 2 5 5 - 2 6 2 . BENDEFY, L. (1966): Contribution to the knowledge of the crustal structure of the Hungarian Basin. Acta Geol. Acad. Sei. Hung. 10. pp. 3 3 7 - 3 5 6 . BODZÁT I. (1968): Magyarország délnyugati részén kifejlődött miocén képződmények rétegtani és ősföldrajzi váz­ lata a szénhidrogénkutató mélyfúrások adatai alapján. Földt. Közi. 98. 1. pp. 76—90. BOLDIZSÁR T. (1968): A Magyar medence geotermikus viszonyai. MTA Föld- és Bány. Oszt. Közi. 2. pp. 119—130. BONA, J. (1973): Palynological practice in investigation of Liassic coal measures in the Mecsek Mountains. Őslény­ tani Viták. 21. pp. 6 5 - 7 1 . CSOMOR D.—Kiss Z. (1962): Magyarország szeizmicitása ( I I . rész). Geof. Közi. 11. 1—4. pp. 51 — 57. DANK V. et al. (1966): Magyarország hasznosítható ásványos anyagai. I . A z energiahordozók lelőhelyei és prognó­ zisa. Térkép M = 1 : bOO 000. M A F I K i a d v á n DANK V. — BODZA Y I. (1971): A magyarországi potenciális szénhidrogénkészletek földfejlődéstörténeti háttere. MTA X . Oszt. Közi. 2 - 4 . pp. 2 6 1 - 2 6 8 . EGYED L . (1957): V'zfolyások, morfológia és tektonika kapcsolata. Földt. Közi. 87. pp. 69—72 ERDÉLYI M . (1961): Külső-Somogy v'zföldtana. Hidrol. Közi. 41. 6. pp. 445—458. ERDÉLYT M . (1962): Külső-Somogy v'zföldtana. Hidrol. Közi. 42. 1. pp. 56—64. FORGÓ L.—MOLDVAY L.—STEFANOVITS P.—WEIN G Y . (1966): Magyarázó Magyarország 200 000-es földtani tér­ képsorozatához. L - 3 4 - Х Ш . Pécs. pp. 1—196. FÜLÖP J.—DANK V,—CSALAGOVITS I.—JUHÁSZ A. —SZEPESHÁZY K . (1967): Magyarország paleozóos és mezozóos képződményeinek fedetlen földtani térképe. M = 1 : 500 000. GÉCZY В. (1973): Lemeztektonika és paleogeográfia a Kelet-Mediterrán mezozóos térségében. M T A X . Oszt. Közi. 6. 1—4. pp. 219—225. HORTJSITZKY F. (1961): Magyarország triász képződményei a nagyszerkezet tükrében. M . AH. Földt. Int. Évk. 49. pp. 267 - 2 7 8 . KASSAI M . (1973): A Villány-szalatnaki paleozóos mélytörés. M T A X . Oszt. Közi. 6/1—4. pp. 351 — 354. KOKAY J. (1956): Hegységszerkezeti mozgásviszonyok Várpalota környékén. Földt. Közi. 86. pp. 17—27. KÓKAY J. (1968): Hegységképződési elméletek Bakony hegységi adatok tükrében. Földt. Közi. 98. pp. 381—393KovAos L . (1967): Magyarország regionális földtana. Tankönyvkiadó, Budapest, pp. 1—250. KŐHÁTI A . (1965): Tortónai korú andezitvulkánosság a zalatárnoki területen. Kőolaj- és Földgázbány. Tud. Műsz. Közi. KŐRÖSSY L . (1963): Magyarország medenceterületeinek összehasonlító földtani szerkezete. Földt. Közi. 93. 2- pp. 153—172. KŐRÖSSY, L . (1964): Tectonic of the basin areas of Hungary. Acta Geo). Acad. Sei. Hung. 8. pp. 377—394. MÁRTON, P . — M . SZALAY, E . (1968): Paleomagnetic investigation of magmatic rocks from the Mecsek Mountains, Southern Hungary. Ann. Univ. Sei. Bp. Ser. Geol. 12. pp. 67—80. MÁRTON P.—M. SZALAY E . (1970): Paleomágnesesség és tektonika a K-i Mecsek hegységben. Magyar Geof. 10. 5. pp. 216—220. MITUCH E . (1970): Jelentés az 1969. évi Dombóvár környéki vízgeofizikai kutatásról. Kézirat MOLDVAY, L . (1965): The manifestations of Quaternary tectogenesis in the Mountains of Hungary. Acta Geol. Acad. Sei. Hung. 9. pp. 49—5J. MOLNÁR J. (1967): Ujabb adatok a Mecsek hegységtől északra eső terület mélyföldtani ismeretéhez. Előadás a MFT Dél-dunántúli Területi Szakosztályának 1967. I I . 15-i szakülésén. NAGY E . (1971): A lábai fázis jelentősége a Dunántúl szerkezetfejlődése szempontjából. M . All. Földt. Int. Évi Jel. 1969. évről. pp. 583—586. NAGY E.—NAGY T. (1965): Völgyiránystatisztikai vizsgálatok a Mecsekben. Földr. Ért. 14. 1. pp. 147—148. NÉMEDI VARGA Z. (1963): Hegységszerkezeti vizsgálatok a kövestetői fonolitterületen. Földt. Köz). 93. 1. pp. NÉMEDI VARGA Z. (1967): A Mecsek hegységi andezitvulkánosság. Földt. Közi. 97. 4. pp. 396—4)3. NÉMEDI VARGA Z . (1969): A Mecsek hegységi feketekőszénterület földtani és hegységszerkezeti vizsgálata. Kandi­ dátusi értekezés. Kézirat, pp. 1—335. NÉMEDI VARGA Z. (1970): A Kapos-vonal. Előadás a Magyarhoni Földtani Társulat Dél-dunántúli Területi Szak­ osztálya 1970. V. 28-i ankétján. Kézirat NÉMEDI VARGA, Z. (1974): Mezo-kajnozojszkij magmatizm i tektonizm na jugo-vosztoke zadunajszkogo kraja. Acta Geol. Acad. Sei. Hung. 18. ( 3 - 4 ) , pp. 343—348. NÉMEDI VARGA Z.—KISS E . Z. (1969): A dombóvári vízkutató fúrások földtani, geofizikai és hegységszerkezeti eredményei. Kézirat PANTÓ, G. (1965): Miozäne Tuffhorizonte Ungarns. Acta Geol. Acad. Sei. Hung. 9. pp. 225—233. POSGAY К . (1967): A magyarországi földmágneses hatók áttekintő vizsgálata. Geof. Közi. 16. 4. pp. 1—118. HÓNAI A . (1974): A negyedkori kéregmozgások térképe Magyarországon. MTA X . Oszt. Közi. 7/3—4. pp. 214—243. HÓNAI, A . (1974): Size of Quaternary movements in Hungary's area. Acta Geol. Acad. Sei. Hung. 18. (1—2). pp. 39—41. SCHEFFER V . (1960): A magyar „közbülső tömeg" kérdéséhez. Geof. Közi. 9. 1—2. pp. 55—68. SCHEFFER V . (1963): Adatok a Vardaridák és a Bánáti-árok felszínalatti vonulatainak követéséhez a Kárpát-meden­ cékben. Földt. Közi. 93. 3. pp. 2 8 6 - 3 0 3 . SCHEFFER V. (1964): A Keleti Alpok határterületének regionális geofizikai áttekintése. Földt. Közi. 9 5 . 1 . pp. 5—21. SCHMIDT E . В.. (1954): A baranyai hegységcsoport nagyszerkezete és a nász-szén további feltárási lehetőségei geomechanikai megvilágításban. Bány. Lapok 8. SCHMIDT E . И . (1957): Geomechanika. Akadémiai Kiadó, pp. 1—275. SCHMÎDT E . II. et al. (1962): Vázlatok és tanulmányok Magyarország vízföldtani atlaszához. M . ÂU. Földt. Int. Alkalm. Kiadv. pp. 1—655. STEGENA L . (1967): A Magyar medence kialakulása. Földt. Közi. 97. 3. pp. 278—285. STEGENA L.—GÉCZY В.—HORVÁTH F. (1975): A Pannon-medence késő-kainozóos fejlődése. Földt. Közi. 105. pp. 101—123. SZÁDECZKY-KARDOSS E . (1967): Elgondolások a Kárpáti medencerendszer mélyszerkezeti és magmatektonikai vizsgálatához. M T A X . Oszt. Közi. 1. pp. 4 1 - 4 5 . SZÁDECZKY-KARDOSS E . (1968): A Föld szerkezete és fejlődése. Akadémiai Kiadó. pp. 1 — 340. SZÁDECZKY-KARDOSS JS. et al. (1967): Der sog. ophiolithische Magmatismus in Ungarn. Acta Geol. Acad. Sei. Hung. 11. ( 1 - 3 ) pp. 7 1 - 7 6 .

Némedi

Varga:

A

Kapos-vonal

327

SZÁLAI T . (1964): A Tisia epirogén mozgásai. A Nyugati-Kárpátok és az Alföld kőzött mélybesüllyedt kordillera földtörténeti szerepe. Geof. Közi. 1 2 . 3 — 4 . pp. 1 0 5 — 1 2 3 . SZÁLAI, T. ( 1 9 5 8 ) : Geotektonische Synthese der Karpaten. Geof. Közi. 7 . pp. 1 1 1 — 1 4 5 . SZÉKYNÉ F r x V. ( 1 9 5 7 ) : Adatok a Dunántúli Medence harmadkori vulkánosságához. Földt. Közi. 8 7 . pp. 6 3 — 6 8 . D B SITTER, L. U. ( 1 9 5 6 ) : Structural geology. London VADÁSZ, E . ( 1 9 5 9 ) : Die Frage des Komlúer Amphibolandezits. Ann. Univ. Sei. Bp. Ser. Geol. 1 . pp. 9 7 — 1 0 2 . VADÁSZ'E. ( 1 9 6 0 ) : Magyarország földtana. Akadémiai Kiadó, pp. 1 - 6 4 6 . VAJK R ( 1 9 4 3 ) : Adatok a Dunántúl tektonikájához a geofizikai mérések alapján. Földt. Közi. 7 3 . pp. 1 7 - 3 8 . VUCKOVIC I.—FILJAK, R.—Axsra, V . ( 1 9 5 9 ) : Survey of Exploration and Production of Oil in Jugoslavia. Report on the' V. World Petroleum Congress of New York. Section I. Paper 5 5 . New York. W E I N , G Y . ( 1 9 6 4 ) : The Vergency-Directing role of the Foredeeps in the Mountains of Hungary. Acta Geol. Acad. Sei. Hung. 8 . pp. 3 4 7 — 3 5 5 . W E I N G Y ( 1 9 6 7 ) : Délkelet-Dunántúl hegységszerkezete. Földt. Közi. 9 7 . 4 . pp. 3 7 1 — 3 9 5 . W E I N G Y . ( 1 9 6 7 ) : Délkelet-Dunántúl hegységszerkezeti egységeinek összefüggései az óalpi ciklusban. Földt. Közi. WEINJ G Y . ( 1 9 6 9 ) : Tectonic review of the neogene covered area of Hungary. Acta Geol. Acad. Sei. Hung. 1 3 . p p . 399 - 4 3 6 .

The Kapos Line Z. Némedi

Varga

I n 1969 w a t e r p r o s p e c t i n g a i m e d a t s u p p l y i n g t h e industrial p l a n t o f D o m b ó v á r i n t h e v a l l e y o f t h e K a p o s river n o r t h e a s t o f D o m b ó v á r w a s b e g u n a n d several b o r e h o l e s w e r e p u t d o w n u n d e r this p r o j e c t . O u t o f these, w a t e r - e x p l o r a t o r y b o r e h o l e s D o m b ó vár-1 ( D - l ) a n d D o m b ó v á r - 2 ( D - 2 ) r e a c h e d t h e M e s o z o i c l i m e s t o n e b a s e m e n t after traversing the Upper Pannonian sequence, while borehole D-5 d i d s o beneath Pannonian and Miocene sediments. E x p l a n a t i o n as t o t h e causes o f t h e m a r k e d l e v e l differences o b s e r v e d in t h e a b o v e b o r e h o l e s a n d t o t h e a p p a r e n t l y v e r y significant c h a n g e s o f t h i c k n e s s w a s g i v e n b y a c o r r e l a t i o n o f w e l l - l o g s o b t a i n e d f o r t h e P a n n o n i a n strata. R e s u l t s o f these h a v e l e d directly t o the recognition o f strata repetitions and then t o that o f the so-called K a p o s Line

(Z.

NÉMEDI

VARGA

1970).

T o t h e s o u t h o f t h e K a p o s v á r - K u r d s t r e t c h o f t h e K a p o s v a l l e y as far as t h e M e c s e k M o u n t a i n s , U p p e r P a n n o n i a n b e d s are k n o w n t o o c c u r a t t h e surface, w h i l e o n t h e n o r ­ t h e r n side, w i t h i n a b e l t o f a b o u t 20 k m w i d t h , as far as t h e s u r r o u n d i n g s o f I g a l a n d t h e v a l l e y o f t h e K o p p á n y river, o n l y P l e i s t o c e n e a n d H o l o c e n e s e d i m e n t s h a v e b e e n f o u n d . W o r k a b l e p e a t d e p o s i t s are k n o w n i n m a n y p l a c e s f r o m K i s k o r p á d u p t o P i n c e ­ h e l y . E v e n p e a t e x t r a c t i o n is b e i n g c o n d u c t e d in t w o p l a c e s . I n h i s h y d r o g e o l o g i c a l a c c o u n t o f O u t e r S o m o g y , M . E R D É L Y I ( 1 9 6 1 , 1962) dealt w i t h t h e c o n n e c t i o n s o f p r e s e n t - d a y d r a i n a g e s y s t e m a n d t e c t o n i c s e t t i n g in detail. H e s h o w e d t h e o c c u r r e n c e o f y o u n g s t r u c t u r e lines o f d i s j u n c t i v e t y p e t r e n d i n g N N W - S S E a n d c o m p r e s s i o n faults o f N E - S W ( o r E - W ) t r e n d o v e r t h e area b o u n d e d b y L a k e B a l a t o n in t h e n o r t h a n d t h e K a p o s v a l l e y i n t h e s o u t h , a n d s u p p o s e d s o m e t o o c c u r . I n t h e K a p o s v a l l e y h e s u p p o s e d t h e p r e s e n c e o f i m b r i c a t i o n s o r thust-sheets o f n o r t h e r l y d i r e c t i o n , as i n d i c a t e d b y ,,the P l e i s t o c e n e fluviatile s a n d s o c c u r r i n g b e t w e e n t h e loess and the Pannonian sequence o n the right side o f the K a p o s valley from K a p o s v á r u p t o D o m b ó v á r " . N o t a b l y , t h e s a m e s a n d s are f o u n d b y 30 t o 70 m d e e p e r o n t h e left b a n k o f the river. T h i s c o n c l u s i o n is s u b s t a n t i a t e d b y q u a n t i t a t i v e d a t a s h o w n o n t h e m a p e n t i t l e d , , Q u a t e r n a r y Crustal M o v e m e n t s in H u n g a r y " b y A . R Ó N A I (1973), w h e r e a t e c t o n i c a l l y e l e v a t e d structure l o c a l l y e x c e e d i n g e v e n 2 0 0 m in h e i g h t c a n b e f o u n d o v e r a l e n g t h o f s o m e 90 k m b e t w e e n K a p o s f ő a n d R e g ö l y v i l l a g e s o n t h e r i g h t b a n k o f t h e K a p o s river. I t is also e v i d e n t f r o m t h e m a p , t h a t t h e f r e q u e n c y o f e a r t h q u a k e s in t h e K a p o s v a l l e y is higher t h a n in its s u r r o u n d i n g s . B e c a u s e o f t h e r e l a t i v e l y l o w s e i s m i c i t y o f H u n g a r y , it is e v e n m o r e c o n s p i c u o u s t h a t t h e K a p o s v á r - a n d - v i c i n i t y s t r e t c h o f t h e K a p o s v a l l e y is c h a r a c t e r i z e d b y a f r e q u e n c y o f e a r t h q u a k e s strikingly different f r o m t h e areas a d j a c e n t t o it. A t K a p o s v á r 6 e a r t h q u a k e s t o o k p l a c e b e t w e e n 1880 a n d 1958 ( D . C S O M O R a n d Z . K i s s 1962). I n their a c c o u n t o f t h e r e g i o n a l g e o p h y s i c s o f T r a n s d a n u b i a , V . S C H E F F E R a n d K . K Á N T Á S (1949) w e r e t h e first t o call a t t e n t i o n t o t h e f a c t t h a t , o n t h e basis o f m a g n e t i c a n d g r a v i m e t r i c a n o m a l i e s , t h e area t o t h e s o u t h e a s t a n d s o u t h o f t h e B a l a t o n H i g h l a n d can b e divided into t w o peculiar zones separated from each other b y the GyékényesK a p ó s v a l l e y b o u n d a r y line. 6

Földtani Közlöny

328

Földtani

Közlöny

107. kötet,

3—4.

füzet

One o f t h e m o s t i m p o r t a n t e v i d e n c e s o f a K a p o s line c o i n c i d i n g w i t h t h e G y é k é n y e s K a p ó s v a l l e y b o u n d a r y i n d i c a t e d b y V . S C H E F F E R a n d K . K Á N T Á S is j u s t t h e f a c t t h a t it o c c u r s as a d i v i d i n g line i n t h e r e g i o n a l g e o p h y s i c a l p a t t e r n s o f t h e s t u d y area. I n h i s c o m p r e h e n s i v e s u r v e y i n g o f H u n g a r y ' s g e o m a g n e t i c agents, K . P O S G A Y ( 1 9 6 7 ) located a „Nagykanizsa—Jászberény a n o m a l y belt ', where a considerable part o f the a n o m a l i e s is r e p r e s e n t e d b y T e r t i a r y v o l c a n i c s (andésites). A s can b e read o f t h e outline m a p o f H u n g a r y ' s g e o m a g n e t i c agents ( K . P O S G A Y , 1 9 6 7 ) , o n t h e n o r t h e r n side o f t h e K a p o s L i n e t h e r e are T e r t i a r y g e o m a g n e t i c a g e n t s (andésites) ( M e z ő c s o k o n y a ) , these o c c u r , h o w e v e r , i n s u b d u e d f o r m though,, w i t h i n t h e d i s l o c a t i o n z o n e (Szenta, K u r d - D ö b r ö k ö z ? T e n g e l i c ? ) a n d t o t h e s o u t h o f it ( K o m l ó , N a g y m á n y o k ) as w e l l . O n i t s s o u t h e r n side, h o w e v e r , t h e p r o d u c t s o f a n e x t e n s i v e C r e t a c e o u s d i a b a s e - o p h i o l i t i c v o l c a n i s m h a v e b e e n p r e s e r v e d o v e r a c o n s i d e r a b l y large a r e a n o t w i t h s t a n d i n g a r a t h e r m a r k e d d e n u d a t i o n ( M e c s e k M o u n t a i n s a n d their n o r t h ­ ern foreland, D a n u b e — T i s z a I n t e r f l u v e ) . T h i s a p p a r e n t l y regular d i s t r i b u t i o n o f t h e T e r t i a r y s u b s e q u e n t a n d e s i t i c a n d M e s o z o i c late initial d i a b a s e v o l c a n i s m a c c o u n t i n g f o r t h e o v e r w h e l m i n g m a j o r i t y o f t h e g e o m a g ­ n e t i c a g e n t s s u g g e s t s t h a t t h e K a p o s L i n e is t h e b o u n d a r y z o n e o f t w o s e d i m e n t a r y basins c h a r a c t e r i z e d b y different m a g m a e v o l u t i o n . F r o m t h e v i e w p o i n t o f P a l e o - M e s o z o i c s e d i m e n t a t i o n , t h e K a p o s L i n e represents t h e present-day contact zone o f the „ I g a l - B ü k k Eugeosyneline" ( G Y . W E I N 1 9 6 9 ) or „ I n n e r Dinaric Facies B e l t " (V. D A N K — I . B O D Z A Y 1 9 7 1 ) and the „Mecsek—Kiskőrös Eugeo­ syneline" or the „Mecsek—Bihar Facies Belt . In L . KŐRÖSSY'S scheme ( 1 9 6 3 , 1 9 6 4 ) , the K a p o s Line extends within the „ M e c s e k N a g y k ő r ö s M e g a t e c t o n i c U n i t " , d i v i d i n g i t i n t o a n o r t h e r n , n a r r o w e r a n d a southern, w i d e r z o n e , t h u s satisfying, s t r u c t u r a l l y , t h e criteria o f H u n g a r y ' s first-order d i s l o c a t i o n z o n e s . O n its n o r t h e r n side t h e h o r s t a n d g r a b e n ranges alternate m o r e f r e q u e n t l y t h a n on the southern o n e . F a r t h e r east o f t h e D a n u b e — T i s z a I n t e r f l u v e , t h e K a p o s L i n e s e e m s t o c o n t i n u e in t h e „ S z o l n o k — E b e s D i s l o c a t i o n Z o n e " ( L . K Ő R Ö S S Y 1 9 6 3 ) . T h e e x t e n s i o n o f t h e K a p o s L i n e t o t h e w e s t o f K a p o s v á r w a s first i n d i c a t e d b y V . S C H E F F E R a n d K . K Á N T Á S ( 1 9 5 9 ) , r e c o g n i z i n g t h e d i v i d i n g line called t h e „ G y é k é n y e s K a p ó s V a l l e y " in t h e regional geophysical patterns. A c c o r d i n g t o o u r o p i n i o n , t h e K a p o s L i n e o c c u r s , b e y o n d t h e frontier, o n t h e n o r t h e r n side o f t h e E - W t r e n d i n g I v a n s c i c a a n d K a l n i k , as s h o w n quite d i s t i n c t l y o n t h e base­ m e n t m a p p l o t t e d b y I. VUOKOVIC — R . FTLJAK and V . A K S I N

(1959).

F r o m t h e g e o m e c h a n i c a l v i e w p o i n t , c o n s i d e r a b l e c o m p r e s s i o n stresses o r h o r i z o n t a l dislocations or, m o s t probably, both have t o b e reckoned with along the K a p o s Line. I n c o n c l u s i o n , t h e K a p o s L i n e is s u p p o s e d t o h a v e represented o n e o f t h e m o s t i m ­ p o r t a n t M e s o - C e n o z o i c m o v e m e n t surfaces o f t h e P a n n o n i a n basin o f t h e K a p o s L i n e . P l a t e tectonic results gained during the s t u d y o f the basin appear t o indicate a need for further studies t o b e carried o u t .

Földtani Közlöny, Bull, of the Hungarian Geol. Soc. (1977)

107. 329—347

A Budai-hegység szerkezete (Á Budai-hegység kialakulásának története)

dr.

Wein (9

György

ábrával)

A B u d a i - h e g y s é g f ö l d t a n i felépítésével és k i a l a k u l á s t ö r t é n e t é v e l r é s z l e t e i b e n s o k a n f o g l a l k o z t a k , és t a l á n e n n e k t u l a j d o n í t h a t j u k , h o g y a l e g u t ó b b i i d ő k i g n e m a l a k u l t k i ö s s z e f ü g g ő k é p a n n a k s z e r k e z e t i felépítéséről. B á r K O C H A . 1 8 7 1 - b e n m e g j e l e n t össze­ f o g l a l ó m u n k á j á b a n r ö g h e g y s é g n e k írja le a P i l i s - h e g y s é g e t , m é g i s o l y a n t e k t o n i k a i jellegű megállapításokat tesz, amelyekkel messze m e g e l ő z t e korát. A Visegrádi-hegység „ t r a c h y t " k i t ö r é s e i t n e m a Pilis k i a l a k u l á s á v a l , h a n e m a z A l p o k k e l e t k e z é s é v e l h o z z a k a p c s o l a t b a . A H á r m a s h a t á r h e g y - N a g y k e v é l y triász k é p z ő d m é n y e i n e k d ő l é s i r á n y a i b ó l ő észleli e l ő s z ö r , h o g y a V ö r ö s v á r i - v ö l g y t e n g e l y e m e n t é n a n t i k l i n á l i s h ú z ó d i k . H a s o n l ó megállapításra c s a k j ó v a l k é s ő b b j u t o t t SZENTES F . ( 1 9 3 4 ) , aki a S o l y m á r i antiklinális k i m u t a t á s á n k í v ü l r á m u t a t o t t arra is, h o g y a t ö r é s e s s z e r k e z e t a l a k u l á s t m e g e l ő z ő e n t a n g e n c i á l i s e r ő h a t á s o k n a k t u l a j d o n í t h a t ó g y ű r ő d é s e s f o r m á k is k e l e t k e z t e k a B u d a i ­ h e g y s é g b e n . U g y a n ő v á l a s z t o t t a e l ő s z ö r k ü l ö n az e g y e s h e g y s é g s z e r k e z e t i f á z i s o k a t és az a z o k h o z k a p c s o l ó d ó t e k t o n i k a i e l e m e k e t a N a g y k e v é l y t e r ü l e t é n . S a j n o s a z e g é s z h e g y s é g r e v o n a t k o z ó l a g m á r n e m f o l y t a t t a m u n k á j á t . P Á V A I V Á J N A F . ( 1 9 3 4 ) a Gellért­ h e g y déli l á b á n á l m e g f i g y e l t e a „ r a i b l i " r é t e g e k p i k k e l y e s f e l t o l ó d á s á t a f ő d o l o m i t r a és így e l s ő k é n t e m l í t e t t a B u d a i - h e g y s é g b e n i l y e n j e l l e g ű s z e r k e z e t i m o z g á s o k a t . J A S K Ó S. ( 1 9 4 8 ) a P á l v ö l g y i b a r l a n g b a n m e g f i g y e l t e a „ r a i b l i " r é t e g e k n e k a felszínen m á r i s m e r t ( H O T M A N N K . 1 8 7 1 , S C H R É T E R Z . 1 9 0 9 ) f e l t o l ó d á s á t a sztratigráfiailag f e l e t t ü k t e l e p ü l ő t ű z k ö v e s d o l o m i t r a . F Ö L D V Á R I A . ( 1 9 3 4 ) a fiatal p a n n o n m o z g á s o k r a h í v t a fel a f i g y e l ­ m e t . V é g ü l H O R T J S I T Z K Y F . ( 1 9 4 3 ) ú g y v é l t e , h o g y az általa k ü l ö n v á l a s z t o t t triász fáciesek (a B u d a i - és P i l i s i - K o v á c s i e g y s é g e k ) a f e l s ő e o c é n p i r e n e u s i fázis h a t á s á r a e g y m á s r a t o r l ó d t a k . A t o r l ó d á s m é r t é k e szerinte o l y a n n a g y v o l t , h o g y a „ P i l i s i - K o v á c s i e g y s é g " a l ó l f é l a b l a k b a n b u k k a n elő a „ B u d a i e g y s é g ' . A m i n t l á t j u k , a h e g y s é g s z e r k e z e t é r e vonatkozólag a rögszerkezettől a „ t a k a r o s " megoldásig fejlődtek a nézetek. A hegységre v o n a t k o z ó szélsőséges t e k t o n i k a i n é z e t e k k i a l a k u l á s á n a k fő o k a az v o l t , h o g y a B u d a i ­ h e g y s é g e g y s é g e s s z e m p o n t o k szerinti t é r k é p e , a m e l y e t S C H A P A R Z I K F . — P Á L F Y M . — S C H R É T E R Z . 1 9 2 1 - b e n e l k é s z ü l t k i a d a t l a n t é r k é p e a l a p j á n HORTJSITZKY H . ( 1 9 3 9 ) készí­ t e t t el, és a m e l y e t m é g m a is h a s z n á l n a k , az a k k o r i s t í l u s n a k m e g f e l e l ő t e k t o n i k a i fel­ fogásról tanúskodik. A fentiekben említett szerzők részlettektonikai megfigyelései p e d i g az ö s s z e f ü g g ő s z e r k e z e t i k é p k i a l a k í t á s á r a m á r n e m v o l t a k e l e g e n d ő k . E n n e k a h i á n y o s s á g n a k felismerése i n d o k o l t a , h o g y a k u l c s h e l y z e t ű B u d a i - h e g y s é g t e k t o n i k a i r e a m b u l á c i ó j á t e l v é g e z z ü k . A t e r e p m u n k á t 1 9 6 9 — 1 9 7 4 - b e n v é g e z t e m el. M e g k e l l j e g y e z n e m , h o g y 1 : 1 0 0 0 0 - e s t é r k é p e k e n d o l g o z t a m , d e m i v e l s e m fúrási, s e m aknázási l e h e t ő s é g n e m v o l t , a t é r k é p e z é s t c s a k h a g y o m á n y o s m ó d s z e r e k k e l f o l y t a t t u k . A r e a m b u l á l t t e r ü l e t a T é t é n y i fennsík é s z a k i s z ó l é t ő l , a Pilisi t ö r é s i g , k e l e t e n a D u n a vonaláig, n y u g a t o n a (Bioskei)-Zsámbéki m e d e n c é i g terjed. N é g y térképváltozatban d o l g o z t u k fel a t e r ü l e t e t : 1. f e d e t t , 2 . f e d e t l e n , 3 . o l i g o c é n r é t e g s o r a l a t t i és 4. e o c é n rétegsor alatti változat. A z u t ó b b i v á l t o z a t o k a jelenlegi állapotot rögzítik a megfelelő f e d ő k é p z ő d m é n y e k e l h a g y á s a m e l l e t t . A s z ö v e g k ö z t i p a l e o t e k t o n i k a i v á z l a t és az e g y e s t e k t o n o f á z i s o k ( s z e r k e z e t i e m e l e t e k ) a l a t t k e l e t k e z e t t szerkezeti e l e m e k k ü l ö n v á l a s z t o t t ábrázolása, valamint a kronotektonikai táblázat szemlélteti a terület fejlődésmenetét. V é g ü l a f ö l d t a n i s z e l v é n y k é p e t n y ú j t a B u d a i - h e g y s é g térbeli h e l y z e t é r ő l a d d i g a m é l y s é g i g , a m e d d i g a z m e g n y u g t a t ó m ó d o n ismert. R e a m b u l á c i ó n k c é l j a n e m c s a k a h e g y s é g k o r s z e r ű r é t e g t a n i és s z e r k e z e t i s z e m p o n t o k szerinti t é r k é p e z é s e v o l t , h a n e m az í g y t e t t m e g f i g y e l é s e k a l a p j á n a t e k t o n i k a i f e j l ő d é s m e n e t n e k és a z e g y e s f á z i s o k t e k ­ t o n i k a i e l e m e i n e k e l k ü l ö n í t e t t é r t e l m e z é s e és r ö g z í t é s e . í g y s i k e r ü l t a B u d a i - h e g y s é g f e j l ő d é s é n e k n é g y f ő f á z i s á t m e g k ü l ö n b ö z t e t n i : I. p a l e o a l p i , II. m e z o a l p i , III. neoalpi c i k l u s o k a t és IV. a n e o a l p i c i k l u s h o z t a r t o z ó , de j e l l e g é b e n elütő p l e i s z t o c é n m o z g á s o k időszakát. 6

330

Földtani

Közlöny

107. kötet, 3—4.

füzet

A triász képződmények aljzata A Budai-hegységet felépítő k é p z ő d m é n y e k legidősebbike a ladini diplopórás d o l o m i t . Ennél idősebb, a triász k é p z ő d m é n y e k alatti kőzetekre vonat­ k o z ó l a g csak a távolabbi felszíni kibúvások (Velencei-hegység, Balatonfel­ v i d é k , V e p o r ) , illetve néhány, már a Budai-hegységen kívüli mélyfúrás ada­ tai és a Dunazug-hegység (Szentendre—Visegrádi-hegység) eruptív kőzetei­ nek zárványai nyújtanak felvilágosítást ( K O C H A . 1 8 8 7 , S C H A F A E Z I K P. 1 8 8 9 , S Z Á D B C Z K Y G Y . 1 8 9 5 , Szűcs M. 1 9 4 0 , L E N G Y E L E.

1951, ZELENKA T .

1960).

E z e k szerint a Budai-hegység ladini diplopórás dolomitrétegsora alatt vár­ h a t ó a teljes középhegységi kifejlődésű triász, valamint feltehetően a hegy­ ség északi részén felsőperm, a déli területeken a Velencei-hegység K - i foly­ tatására és az Igal-Bükki eugeoszinklinális képződményeire reátolódott hely­ zetű középhegységi triász rétegsor alatt, a bükki típusú triász-perm rétegsor és a xenolitok adatai értelmében a balatonfelvidéki- velencei-hegységi ópaleoz ó o s k é p z ő d m é n y e k itt is kifejlődtek. A gránit- és dioritzárványok a Velencei­ hegység karbon időszaki intruzív kőzeteivel azonosíthatók. Mezozónás jel­ legű kristályos palák prekambriumi k é p z ő d m é n y e k r e utalhatnak. A kontakt szaruszirtzárvány ismeretlen k o r ú m a g m a t i t o k k o n t a k t hatására utal. A z amfibolitok lehetek ópaleozóosok és prekambriumiaiak. A fentiekben felsorolt g y é r adatok nem jogosítanak fel arra, h o g y a Budai-hegység triász előtti fejlődésmenetéről ennél t ö b b e t mondjunk.

Paleoalpi tektonociklus a) Geoszinklinális időszak A paleoalpi ciklus a Budi-hegységben két időszakra b o n t h a t ó . A z első a geoszinklinális időszak, amikor, akárcsak a hasonló kifejlődésű triász kép­ z ő d m é n y e k b ő l felépült Vértes-hegységben, az üledékképződés a süllyedő K ö ­ zéphegységi-vályúban is feltehetően vastag, teljes triász rétegsort hozott létre. E z az időszak, mint tudjuk, a Vértes-hegységben r ö v i d e b b emerziós idő­ szakok közbeiktatásával egészen a cenomán végéig tartott. A Budai-hegy­ ségben a nóri dachsteini mészkő felett már sem jura, sem alsókréta képződmé­ n y e k e t n e m ismerünk. Ezeknek n y o m a i csak a Pilis-hegyen és D o r o g környé­ kén ismeretesek. Minden okunk m e g v a n hát arra, h o g y a nóri emelet végétől az eocénig tartó összefüggő emerziós időszakot föltételezzünk, amely időszak alatt a Magyar-középhegységi vályúnak ezen déli szegélyövezete már szárazu­ lat v o l t , míg a tengelyzónában még jura és alsókréta tenger foglalt helyet. A Budai-hegységben a geoszinklinális időszak eseménysorozatát csak a ladini emelettől k e z d v e figyelhetjük meg. E b b e n az időben sekély, nyílt, tró­ pusi-tengeri karbonátos üledéksor keletkezett. A vastag (1500 m-t meghaladó) ladini rétegsor (diplopórás dolomit, átmeneti dolomit) egyenletes üledék­ képződésre utal, ami annyit jelent, h o g y az epirogén tektonikus folyamat, elég gyorsütemű süllyedés az egész területen azonos jellegű v o l t . A z alsókarni ,,raibli" szint mintegy 150 m vastag rétegsora, amely az egész hegység terü­ letén felszíni feltárásokban és fúrásokban kimutatható, márgásabb és válto­ zatosabb kifejlődésű, arra utal, h o g y az egyenletes süllyedést oszcilláció

Wein:

A Budai-hegység

szerkezete

331

1. ábra. A Budai-hegység triász fáciesei (szerkesztette: W E I N G Y . 1975). J e l m a g y a r á z a t : 1 . Fehér, kemény, kristályos dolomit, 2 . Vörösfoltos dolomit, 3 . Rózsaszínű, kemény, szemcsés dolomit ( 1 — 3 . diploporás dolomit), 4 . Fehér, kemény, szemcsés dolomit, 5 . Fehér, rózsaszínű, sárgás, szemcsés, réteges dolomit (átmeneti dolomit) ( 1 — 5 . ladini), 6 . Raibli rétegek, 7 . Tűzköves dolomit, 8. Sávos, kovasavas dolomit, 9 . Fehér, laza, szemcsés dolomit (carinthiacusos dolomit), 1 0 . Szürke dolomit, „fódolomit", 1 1 . Átmeneti dolomitos mészkő, 1 2 . Dachsteini mészkő ( 6 — 1 2 . karni-nóri) Fig. 1. Triassic facies of the Buda Mountains (plotted by G r . W E I N , 1 9 7 5 ) . L e g e n d : 1 . White, hard, crystalline dolomite, 2 . Red-mottled dolomite, 3 . Pink, hard, grained dolomite ( 1 — 3 . Diplopora dolomite), 4 . White, hard, grained dolomite, 5 . White, pink, yellowish, grained, stratified dolomite (transitional dolomite) ( 1 — 5 . Ladinian), 6 . Raibler Beds, 7 . Cherty dolomite, 8. Banded, siliceous dolomite, 9 . White, loose, grained dolomite (Oarinthiaeus dolomite), 1 0 . Grey dolomite, „Hauptdolomit", 1 1 . Transitional dolomitic limestone, 1 2 . Dachstein Limestone ( 6 — 1 2 . Carnian-Norian)

332

Földtani

Közlöny

107. kötet, 3-4.

füzet

zavarta meg. Ez a vertikális mozgás, amely csak megváltozott fáciesben nyilvá­ nult meg, a lábai fázisnak tulajdonitható. Ezután egészen a nóri emelet végén bekövetkezett teljes kiemelkedésig a Budai-hegység területén a felsőtriász képződ­ mények két elütő és igen jól megkülönböztethető fáciesben rakódtak le. A z egyik a „tűzköves dolomitos kifejlődés" 600 — 700 m vastag. Tűzköves dolomit, dolomit, felső részén sávos-tűzköves dolomit építi fel. E b b e n a kifej­ lődésben daohsteini mészkövet nem ismerünk. HORTJSITZKY F. ezt a kifejlő­ dést saját ,,Budai-egység"-ére tekintette jellemzőnek. A másik a „mészköves-dolomitos kifejlődés", amelyben tűzköves dolomito­ kat nem találunk. A rétegsor alsó része „ f ő d o l o m i t " típusú dolomit, míg a felső része az „átmeneti m é s z k ő - d o l o m i t " rétegsor, ezt vastag daohsteini mészkőösszlet zárja le. HORTJSITZKY F. azt igyekezett igazolni, h o g y ez a kifej­ lődés csak az ő „Pilisi-Nagykovácsi tektonikai egység"-ének területén van meg. E z a kifejlődés az előzőnél lényegesen vastagabb, mintegy 1500 in­ nék vehető. Tektonikai reamulációnk során megállapítást nyert, hogy a két felsőtriász kifej­ lődés egymással egyidőben az egykori Középhegységi vályú partvonalával pár­ huzamosan, vagyis DNy — EK-i irányban keletkezett. A fáciesövek csapása a k é s ő b b tárgyalandó felsőkréta előtti orogén fázisok hatására a mai É N y — D K - i irányba torlódott. Eredeti egymásmellettiségük megmaradt, eltekintve a térszűkülés következtében létrejött horizontális eltolódásoktól és pikkelyeződésektől. A HORTJSITZKY F . által feltételezett egymásra tolt tektonikai egységek n e m figyelhetők meg. Mindazonáltal a négy egymással párhuzamos fáciesöv (Irhásárok-sashegyi, jánoshegyi, hármashatár hegyi, nagykevélyi fáciesövek) a Solymár-Nagykovácsi törészónától nyugatra már nem k ö v e t ­ hető. Itt már csak a mészköves-dolomitos kifejlődés található meg. Keleti

2. ábra. A Budai-hegység triász geoszinklinális képződménveinek eredeti (ausztriai-mediterrán mozgások előtti) elhelyezkedése (szerkesztette: WEIN G Y . , 1974). J e l m a g y a r á z a t : 1. Karni-nóri tűzköves-dolomitos kifejlődés, 2. Karni-nóri dolomitos-mészköves kifejlődés, 3. Fáciesövek határa Fig. 2. Original emplacement of the Triassic géosynclinal formations of the Buda Mountains (before the AustrianMediterranean movements) (plotted by G Y . WEIN, 1974). L e g e n d : 1. Carnian-Norian cherty-dolomitic facies, 2. Carnian Norian dolomitic-calcareous facies, 3. Boundary of facies zones

Wein:

A

Budai-hegység

szerkezete

333

irányban, a Pesti-síkság gyér fúrási adatai alapján n e m állapíthatjuk meg, h o g y milyen kifejlődésű a felsőtriász. A fáciesövek keletkezésének legkézen­ f e k v ő b b magyarázata, ha azokat az egykori geoszinklinális tengellyel párhu­ zamos, szinszedimenter törések mentén létrejött,gyorsabban, illetve lassab­ ban süllyedő pasztáknak képzeljük el. A gyorsabban süllyedő pasztákban a mészköves-dolomitos, a visszamaradókban a mélyebb fáciest jelző tűzkövesdolomitos kifejlődés fejlődött ki. A felsőtriászban bekövetkezett teljes kiemelkedés a K ö z é p h e g y s é g i - v á l y ú tengelyvonalában, amint arról v o l t már szó, r ö v i d ideig tartó, rendszerint csak az egykori partvonalak mentén észlelhető oszcillációkban nyilvánult meg (liásztól-aptiig), itt a vályú déli szegélyén teljes kiemelkedéshez vezetett. A felsőtriászban ilyenformán kialakult szárazulatot S Z Á L A I T . ( 1 9 6 9 ) Pelsóihátnak nevezte el. E z a tektonikai egység azonos a késő variszkuszi gránitmagmatizmussal e g y i d ő b e n keletkezett „Balaton-velencei gránitlánc"-nak nevezett tektonikai egységgel ( W E I N G Y . , 1 9 6 9 ) . E z a szerkezeti egység a fel­ sőtriásztól k e z d v e véglegesen elválasztotta a Magyar-középhegységi v á l y ú t az Igal-bükki vályútól. Ezt a mozgást az ókimmériai epirogén fázishoz kapcsol­ hatjuk. E k k o r a geoszinklinális időszak képződményei még a zavartalan eredeti D N y —ÉK-i csapásirányban helyezkedtek el a Balaton—Velencei gránitlánc ópaleozóos k é p z ő d m é n y e k b ő l felépült keretétől északnyugatra. b ) Orogén

időszak

A Magyar-középhegység alapvető, óalpi ciklusban kialakult, szerkezetét létrehozó orogén fázisok idejét csak ott tudjuk megállapítani, ahol a teljes mezozóos rétegsor kifejlődött. A Budai-hegységben csak annyit állapíthatunk meg, h o g y a felsőtriász és alsóeocén (illetve amennyiben a pilisvörösvári bauxi­ tok felsőkrétának bizonyulnak, a felsőkréta) k ö z t játszódtak le. A B a k o n y ­ ban, Vértesben, Gerecsében ezek a mozgások az alsókréta végén az apti eme­ letben kezdődtek ( T E L E G D I R O T H К . tisiai fázisa, 1 9 3 4 ) és a szenon előtt feje­ ződtek be. A főfázis a cenomán és szenon közt zajlott le. Tehát az ausztriai és mediterrán fázisok alatt játszódtak le azok a rendkívül erős kompresszív jellegű mozgások, amelyek a Budai-hegység alapvető szerkezetét és mai helyére tolódását létrehozták. Magyar-középhegységi és Északnyugat-kárpáti analógiák alapján ( S Z E N ­ TES F . 1 9 6 1 , A N D R U S O W D . 1 9 6 8 , W E I N G Y . 1 9 6 9 ) a mozgások fő paroxizmusa a cenomán és szenon közti infragosau mediterrán fázisban v o l t ( T O L L M A N N A . 1 9 6 6 ) . E b b e n az időben j ö t t létre az A l p o k és K á r p á t o k internidáinak taka­ rórendszere. A Balatonfelvidéken, B a k o n y b a n és kisebb mértékben a Vértes­ ben is vízszintes eltolódások, pikkelyeződések, néhol gyűrődések formájában jelentkeztek a m o z g á s o k . A túron kiemelkedés, konszolidáció, majd a szenon tenger transzgressziója zárja le az óalpi ciklus mozgalmas időszakát. Az eredetileg D N y —ÉK-i irányú töretlen Középhegységi-vályú egyenes irányban f o l y t a t ó d o t t a délgömöri, hasonló kifejlődésű m e z o z o i k u m felé. Az egykori helyzet az ausztriai-mediterrán mozgások alatt megváltozott. Az erőteljes összenyomás hatására először a geoszinklinális tengelyével pár­ huzamos széles r e d ő k keletkeztek. E z e k közül egyet már S Z E N T E S F . (1934) felismert a Solymári-völgy helyén. Reambulációnk során a Budai-hegység­ ben négy, ma már É N y —DK-i csapású lapos redő nyomait sikerült rekonstru­ álni. Ezek a k ö v e t k e z ő k :

334

Földtani

Közlöny

107. kötet,

3 — 4.

füzet

3. ábra. A Budai-hegységben a felsőtriász-alsóeocén között végbement ausztriai-mediterrán fázisok törésrendszere (szerkesztette: W E I N G Y . , 1 9 7 4 ) . J e l m a g y a r á z a t : 1 . Az 1 - 2 . fázis nyomásiránya (még eredeti helyzetben) 2 . A 3 — 4 . fázis nyomásiránya (törés közben és után), 3 . A rögökön és kőzeteken megfigyelt mozgás iránya 4 Lapos vető, vízszintes eltolódással, 5 . Feltolódás, 6 . Kedönyereg, 7 . Bedőteknö, 8 . Zúzott zóna, 9 . Fáciesövek határa Fig. 3. Fault systems produced by the Austrian-Mediterranean phases from Late Triassic to Early Eocene time in the Buda Mountains (plotted by O Y . W E I N , 1 9 7 4 ) . L e g e n d : 1 . Stress direction of phases 1 - 2 (still in original position), 2 . Stress direction of phases 3 - 4 (during faulting and after it), 3 . Direction of movement observed on tault-blocks and rocks, 4 . Flat fault with some horizontal displacement, S. Reverse fault, 6 . Fold-saddle 7 . Foldtrough, 8 . Crushed zone, 9 . Boundary of facies zones '

1. P á t y i V á r h e g y - K i s k o p a s z , 2. Julianna m a j o r - H u n y a d o r o m , 3. Ördög­ árok, 4. Solymári v ö l g y . A z enyhén gyűrt redőket elég nehéz felismerni, hiszen az eltolódások, pikkelyeződések, majd a harmadidőszaki vetőrendszer teljesen szétszabdalták azokat. A t o v á b b erősödő kompresszív jellegű mozgások ezután töréseket, fel­ t o l ó d á s o k a t és vízszintes eltolódásokat hoztak létre. Mialatt ez a folyamat vég­ b e m e n t , az egész Középhegységi-vályú nagyjából a Váli-ároktól a R o m h á n y i hegységig törések mentén transzverzális eltolódást szenvedett és k ö z b e n a me-

Wein:

A

Budai-hegység

szerkezete

335

z o z ó o s képződmények csapásiránya 90°-al elhajlott az eredeti középhegységi iránytól. Ennek következtében a Budai-hegység mezozoikumának csapása É N y —DK-ire alakult. A D K - i irányú eltolódás mértéke 20 — 30 km-nyi lehe­ tett. Ilyen formában a Középhegységi-vályú nemcsak csapásirányára merő­ legesen szűkült be, hanem a „csapás-törés" következtében annak csapásmenti hossza is megrövidült. E z t a jelenséget többféleképpen is magyarázhatjuk. E g y i k magyarázat szerint a d o m b o r ú Kárpáti-ív homorú belső felének tér­ rövidülésére gondolhatunk; e g y másik szerint a Zágráb-kulcsi fő szerkezeti vonal mentén történő elvonszolódás is hasonló jelenségek oka lehetett. A z óalpi orogén időszak alatt a k ö v e t k e z ő sorrendben alakultak ki azok a szerkezeti elemek, amelyek alapvetően határozták meg a Budai-hegység mai helyzetét és formáját: 1. N a g y boltozatok keletkezése. 2. Haránttörések. 3. Feltolódások-pikkelyeződések, miközben a csapás-törés folyamata megindul. 4. Vízszintes elto­ lódások, részben a haránttörések mentén. Igen fontos nagyszerkezetű következménye volt a „ Budai-csapás-törés"-пек az, hogy a Váli-töréstől ÉK-re fekvő Magyar-középhegységi vályúszakasz mezozóos rétegsora reátolódott a Balaton-velencei gránitlánc ópaleozóos képződményeire és nekitorlódott az Igal-bükki vályú mezozoikumának. Habár erre közvetlen bizo-

4. ábra. A Magyar-Középhegység ausztriai-mediterrán fázisok alatt bekövetkezett „csapástörés"-ének nagyszerke­ zeti vázlata (szerkesztette: WEIN G Y . , 1 9 7 4 ) 4. Megateetonio sketch of a strike-slip-fault formed during the Austrian-Mediterranean phases in the Hungarian Central Mountains (plotted by G Y . WEIN, 1 9 7 4 )

Fig.

336

Földtani

Közlöny

107. kötet, 3 — 4.

füzet

nyítékunk nincsen, mégis a budai mezozoikum ilyen, mértékű DK-re tolódásából arra következtethetünk, hogy takaró képződött, amely a Váli-ároktól a Mátra­ hegységig fejlődött ki . Ezt a tektonikai elemet nevezhetjük „Budai takaró"-nak. R é g e b b i interpretációnk során a Váli-árok vonalában észleltük ugyan a csapás­ törést ( W E I N G Y . 1 9 6 9 ) de megfelelő magyarázatot n e m találtunk reá. Most már világos, h o g y a Balaton-vonal a Budai-csapás-törés következtében szen­ vedett 2 0 — 3 0 km-es eltolódása után folytatódik a Darnó-vonalban. A BalatonVelencei gránitlánc ópaleozóos képződményei pedig a délkelet felé tolódott triász rétegsor alatt sejthetők. Ezen meggondolások értelmében nyugodtan hasz­ nálhatjuk összevontan a Balaton — Darnó vonal elnevezést is. A z erőteljes kompresszív mozgások a már konszolidálódott, merev triász karbonátos kőzettömegeket összetörték, morzsolták, és nagyrészt kataklázos szerkezetűvé alakították. K ü l ö n ö s e n a d o l o m i t o k szenvedték meg a mozgá­ sokat, de a daohsteini mészkő is igen sok helyen összezúzódott, majd kalcit­ anyaggal újracementálódott. Tapasztalatunk szerint ez a deformáció idős vol­ tát jelzi: a paleogén és neogén törések mentén összetört kőzet ilyen formában már n e m cementálódik újra. A z a tény, h o g y a „ B u d a i csapás-törés" övezeté­ ben a bauxit, illetve az alsóeocén üde, egyáltalán n e m tektonizált képződ­ ményei alatt mindenütt erősen igénybe vett mezozóos k é p z ő d m é n y e k e t talá­ lunk legbiztosabb jele annak, h o g y milyen erőteljes v o l t az óalpi ciklus orogén fázisa. Csak erős és hosszantartó, megismétlődő kompresszív fázisok okoz­ hatják a merev kőzetek ilyen arányú igénybevételét. Ugyanezt a jelenséget figyelhetjük meg a K á r p á t o k mezozóos takarórendszerében, ahol az egymás fölé t o l ó d o t t szubtátrai takarók mezozóos anyaga többszáz km-nyi mozgás alatt öszsetöredezett, újracementálódott. Ilyet a B a k o n y b a n , Vértesben és Gerecsében csak elvétve tapasztalhatunk. Viszont a „Budai-csapás-törés" övében, amely a Váli-ároktól a R o m h á n y i - r ö g ö k i g illetve esetleg még azon túl is terjed, ez jellemzőnek m o n d h a t ó . A Budai-hegység különleges szerkezetföldtani helyzetének tisztázása során, úgy gondoljuk, nem elégedhetünk meg az egyszerű tények megállapításával, hanem azok nagyszerkezeti jelentőségét is szükséges vázolni. A Pilisi-törés­ vonal, amely a Budai-hegységet és Dunazúg-hegységet választja el, arra inspi­ rálták S C H E P P E E V.-t ( 1 9 6 3 ) , h o g y azt B O N C S E V E . ( 1 9 5 8 ) n y o m á n a „Kraistidalineamentum" folytatásaként értelmezze. Szlovákia felé n y o m o z v a a Budai­ csapás-törés övének nyomait, a Kisalföld Szlovákiára eső keleti részén a neo­ gén aljzatában megtaláljuk ( F U S A N 0 . et al. 1 9 7 1 ) . Itt ugyanis a neogén alj­ zatban megállapított idősebb kristályos k é p z ő d m é n y e k és gránit, hasonlóan a Budai-hegységi mezozoikumhoz, csapásukat megváltoztatják. SCHEFFEB, V. ( 1 9 6 3 ) és B E N D E P Y L . ( 1 9 6 8 ) felfogása szerint a Pilisi-törésvonal a Magyar­ alföldön át a Kiskárpátok északi részét határoló Ölvédi-vonallal összeköthető. A fenti felfogást mi n e m tehetjük magunkévá, mert a Budai-csapás-törés északnyugati folytatását ugyan észleltük, de annak délkeleti irányú kapcsolatát-eddig még sehol sem sikerült felfedezni ( W E I N G Y . 1 9 6 9 ) . H a n e m is fogad­ juk el egyelőre a Kraisztida-hipotézist, annyit ma is megállapíthatunk, h o g y a Budai-csapás-törés övezete nagyjelentőségű és feltehetően lineamentumjellegű szerkezeti ö v ( W E I N G Y . 1 9 7 4 ) . A másik igen fontos megállapítás amit ezen a helyen is le kell szögeznünk, hogy a mozgások ilyen mérete, ami már eléri a takaros szer kezetalakulást, semmiesetre sem nevezhetők rögszerkezetnek; arra utal, hogy a Magyar-középhegységi vályú a óalpi ciklus alatt az Alp-kárpáti rendszerbe tartozott, azzal szervesen összefüggött, tektonikai fejlődése azonos

Wein:

A Budai-hegység

szerkezete

337

körülmények közt és időbe ment végbe. Ennek következtében itt a neogén, szétdarabolódásos szerkezetalakulásig közbenső tömegről nem beszélhetünk. Legalább is a Zágráb-kulcsi fő szerkezeti vonalig ( W E I N G Y . 1 9 6 9 ) kifejlő­ dött szerkezeti egységeket, beleértve az Igal-bükki eugeoszinklinálist is, a Déli-Alpok folytatásának kell tekintenünk. A Zágráb-kulcsi fő szerkezeti v o ­ naltól délkeletre eső területeket teljesen más földtani k é p z ő d m é n y e k építik fel, ami azok tágabb összefüggésének problémáját veti fel. Egyúttal feltehető, hogy itt már az óalpi ciklus alatt, sőt jóval régebben létezett e g y Ostisia, amelyet P E T E R S K . ( 1 8 6 3 ) és MOJSISOVICS E . ( 1 8 8 0 ) „Orientalisch Festland"jával azonosíthatunk. Ezzel a kérdéssel ezen a helyen b ő v e b b e n nem foglal­ kozunk, csupán reá mutatunk, h o g y az óalpi tektonociklus milyen óriási jelentőségű v o l t az egész Kárpát-medencében, és h o g y annak milyen fontos, mondhatni kulcs jelentőségű területe a Budai-csapás-törés övezete.

Mezoalpi tektonociklus a) Epirogén

mozgások

időszaka

A mezoalpi tektonociklus az óalpi szerkezeti emelet konszolidációja után a Magyar-középhegység délnyugati részén a B a k o n y b a n a szenon transzgreszsziójával, míg a Vértes, Gerecse és Budai-hegységekben, amennyiben annak K O P E K G . — K E C S K E M É T I T . — D U D I C H E . ( 1 9 6 6 ) által középsőeocénba sorolá­ sát egyelőre figyelmen kívül hagyjuk, az alsóeocén tenger előrenyomulásával kezdődik. A Budai-hegységben a felsőtriásztól alsóeocénig tartó szárazföldi időszak alatt nagyarányú karsztosodás, némi bauxitképződés és erőteljes lepusztulás folyt. A lepusztulás, ahogyan azt B Á R D O S S Y G Y . ( 1 9 6 1 ) már meg­ állapította, délről, e g y n a g y kiterjedésű kristályos kőzetekből felépült szárazu­ lat felől történt. E z a szárazulat nem más, mint a felsőtriász után újból kiemel­ kedett Balaton — Velencei gránitlánc (SZÁLAI T . Pelsói-hátja) lehetett. A Magyar-Középhegység egész területén megfigyelhető igen fejlett paleokarsztk é p z ő d m é n y e k arra engednek következtetni, h o g y ez a szárazulat magasan emelkedhetett a tenger színe fölé, fejlett vízrendszerű és n a g y kiterjedésű volt. A Budai-hegységben az alsóeocén transzgresszió valószínűleg ugyanúgy, mint a tatabányai területen ( S Ó L Y O M F. 1 9 6 0 ) , törések mentén besüllyedő partmenti medencékbe n y o m u l t be. Feltehetően, de mind ez ideig b e n e m bizonyítottan a solymári, pilisszentiváni és nagykovácsi barnakőszénmeden­ cék is így keletkeztek. Mindenesetre a medencék besüllyedése a larámi fázis­ hoz kapcsolható és a mezoalpi ciklus első dilatációs jellegű mozgásfázisát rögzíti. A középsőeocén tenger r ö v i d ideig tartó emerziós időszak után t o v á b b n y o ­ mul elöntve a Budai-hegység l e g n a g y o b b részét. E z az epirogén jellegű m o z ­ gás az illiri fázist jelzi. Ehhez a fázishoz kapcsolódik a Magyar-Középhegységben és ezen belül a Budai-hegységben is észlelt jellegzetes neutrális vulkanizmus kezdete. A Budai-hegység közismert lutéciai és priabónai alapkonglo­ merátumaiban talált nagyszámú andezit- és savanyú eruptivum-kavics (SCHAF A R Z I K F . — V E N D L A.. 1 9 2 9 , W E I N G Y . 1 9 7 4 ) és felfelé ritkuló andezittufa­ betelepülés jelzi az alsóoligocénig tartó vulkáni tevékenységet. A N a g y k o v á ­ csi környékén fúrással feltárt biotitban dús telérkőzet ( W É B E R B . 1 9 6 2 ) és a Budaörs-l-es és Budafok-l-es fúrásokban harántolt andezittelérek ( W E I N

Földtani

338

Közlöny

107. kötet,

3—4.

füzet

G Y . 1 9 7 4 , O . K . G . T. Adattár), valamint a gravitációs minimum amely a triász karbonátos képződményeknél kisebb fajsúlyú kőzetre (feltehetően sava­ nyú-neutrális mélységbeli kőzetre) utal ( O S Z L A C Z K Y S Z . in: — HORTJSITZKY F . — W E I N G Y . 1 9 6 2 ) , a pleisztocén hévizek teletermális ásványtársaságok és a velük kapcsolatos elemfeldúsulások m i n d arra utalnak, h o g y a Budai­ hegység triász képződményei alatt, illetve azokba b e n y o m u l v a , mélységbeli vulkánitok és velük kapcsolatos ércesedett ö v e k foglalnak helyet. A középső­ eocén vulkáni tevékenység n y o m a i t a Balaton-velencei gránitlánc vonalában a Budai-hegységen át Recskig követhetjük ( S Z É K Y N É E U X V . 1 9 5 7 , W E I N G Y . 1 9 6 9 ) . H a a lemeztektonika nyújtotta elméleti lehetőségekre gondolunk, úgy e vulkánosság elhelyezkedéséből, idejéből olyan sejtésre juthatunk, h o g y az a szubtátrai takarórendszer illetve szirtöv kialakulása k ö z b e n alátolódott kéregrésszel kapcsolatos szubszekvens vulkanizmus. D e magyarázható a Balaton-Darnó vonal, v a g y a Zágráb-kulcsi vonal mentén bekövetkezett ellentétes irányú szubdukcióval is ( S Z Á D E C Z K Y K A R D O S S E . 1 9 7 1 ) . A z kétség­ telennek látszik, h o g y az egyvonalban, egyidőszakban keletkezett és azonos jellegű vulkáni tevékenység mélyreható lineamentumokkal függ össze; h o g y melyik szerkezti ö v h ö z kapcsolódik, azt egyelőre még n e m dönthetjük el. Az illiri fázis után a felsőeocén t o v á b b i transzgressziója már a pireneusi fázist vezeti b e . b) Pireneusi

fázis

A pireneusi fázis mozgásai két mozgáscsoportra bomlanak. A z elsőben újabb epirogén süllyedés következik b e , amely a Budai-hegység teljes elöntését ered­ ményezi. E k k o r kerülnek a legmagasabb csúcsok és a terület déli része is a felsőeocén tenger vize alá (IFJ. D U D I C H E . 1 9 5 9 ) . A második fázis, mely a felsőeocén felső részében indult és még az alsóoligocén előtt lezárult, erős kontraktív mozgásokban nyilvánult meg. A z É N y —DK-i irányban h a t ó n y o m á s hatására általában DK-felé irányuló meredekre állí­ tott p i k k e l y e k keletkeztek. A pikkelyekkel egyidőben a dőlés menti oldalon a feltolódási síkkal párhuzamos csapású vezetők is létrejöttek, amelyek hason­ lóak K Ó K A Y J. ( 1 9 5 6 ) által a B a k o n y b ó l leírt „aszimmetrikus ékszerkezetek"hez. Jellemző a mozgásokra, h o g y csak a törések mentén z ú z ó d o t t össze a kőzet; o l y a n regionális zúzódást, mint a triász k é p z ő d m é n y e k b e n , sehol sem lehetett tapasztalni. Általában ö v e k b e n v a g y elszigetelten figyelhetők meg a torlódások, amelyek legszebb példáját a Pálvölgyi barlangban és az északi k ő b á n y á b a n figyelhetjük meg. I t t a karni „ r a i b l i " rétegek és a tűzköves dolomit a felsőeocén nummulinás-discocyclinás mészkőre torlódtak (JASKÓ S. 1 9 3 3 ) . K ü l ö n ö s e n a Metró B a t t h y á n y tér — Délivasút szakaszának építé­ sénél ( W E I N G Y . 1 9 7 3 ) volt j ó l látható, h o g y a budai márgában még kompreszszív mozgásokra utaló vízszintes eltolódások vannak, míg az alsóoligocén „tardi-rétegek"-ben már csak néhány vető keletkezett. A Budai-hegység kialakulástörténetének ez v o l t a második és egyben utolsó kompresszív fázisa. Ezután alapjaiban változik meg a tektonikai stilus. c)

A szétdarabolódási

időszak

kezdete

A tektogenezis korát illetőleg még a paleogén szerkezeti emelethez tarto­ zik az oligocén, de a tektonikus stílus gyökeres megváltozása alapján már a neogén szerkezeti emelethez kell sorolni. A pireneusi kontraktív fázist k ö v e -

Wein:

A Budai-hegység

szerkezete

339

5. ábra. A Budai-hegységben kimutatható eocén (főleg pireneusi) törésrendszer (szerkesztette: W E I N G Y . , 1 9 7 4 ) . J e l m a g y a r á z a t : 1 . A nyomás iránya, 2 . A rögökön és kőzeteken megfigyelt mozgás iránya, 3 . Vetővonalak, 4 . Feltolódási vonalai, 5 . Kedőtengely Fig. 5. Eocene fracture system in the Buda Mountains (mainly Pyrenean) (plotted by G Y . WEIN, 1 9 7 4 ) . L e g e n d : 1 . Direction of compression, ?.. Direction of movement as observed on fault-blocis and rocks, 3 . Fault lines, 4 . Reverse fault lines, 5 . Fold axis

tőén a Budai-hegység középső, nyugati és északi része rövid ideig szárazulattá vált. A z oligooén transzgressziót a hárshegyi h o m o k k ő jelzi. A keleti területen az elsekélyülő és kiédesedő tenger fáciesdiszkordanciája (tardi rétegek) rög­ zíti a pozitív mozgást. A r ö v i d ideig tartó infraoligocén kiemelkedés után („infraoligooén d e n u d á c i ó " — T B L E G D I R O T H К . 1 9 2 8 ) az oligocén transzgresszió az egész Budai-hegységet elöntötte. A transzgresszió szinszedimenter törésvonalak közti vályúkban n y o m u l t előre. Ekkor kezdtek kialakulni azok a nagyjelentőségű — elsősorban ÉNy — DK-i és alárendeltebben DNy — ÉK-i törésrendszerek, amelyek a neogénben is tovább élve létre hozták a Budai-hegység legmarkánsabb tektonikai elemeit, a mély árkok és kibillent sasbércek rendszerét. Ilyenek elsősorban a Pilisi törés, a Solymári-árok, az Ördögárok, illetve a

340

Földtani

Közlöny

107. kötet, 3 — 4.

füzet

köztük levő Nagykevély, Hármashatárhegy kiemelt rögei. A z árkokban vas­ tag (néhol többszáz méteres) a kiseelli agyag, míg a sasbérceken elvékonyodik, illetve nyugat felé homokos kifejlődésűvé válik. A felsőoligocénben a hegység újból k e z d kiemelkedni, annak középső része ebben az időszakban már szára­ zulat. A jellegzetes szétdarabolódásos szerkezetalakulásnak első fázisát az alsó-középsőoligocénben zajló „ h e l v é t i " szinszedimenter jellegű mozgásokhoz kapcsolhatjuk (TOLLMANN A . 1 9 6 6 ) . Ekkor jelentkezik először az a mélyreható különbség a Kárpáti-ív és a Pannon közbenső tömeg tektonikai fejlődése között, ami egyben jelzi a ,,Tisia" mai szerkezetének kialakulását. R ö v i d e n kitérve erre a kérdésre, elsősorban arra kell reámutatnunk, h o g y az Északnyugati K á r p á t o k flistakarórendszerének kialakulása az oligocénben kezdődik és a tortonai emelet végéig befejeződik. E z az időszak a Pannon közbenső t ö m e g területén az ú g y n e v e z e t t „szétdarabolódásos szerkezetala­ kulás" időszaka ( W E I N G Y . 1 9 6 9 ) . Ehhez kapcsolódik a neogén szubszekvens vulkanizmus; a középsőeocén-oligocénben lejátszódott tektonomagmatikus folyamatok megismétlődnek illetve folytatódnak e g y újabb szubszekvens vul­ kanizmus formájában, de nem ugyanazon a helyen. Tehát amíg a Külső Kár­ p á t o k takarórendszere kialakul, addig a Pannon-medencében szétdarabolódás megy v é g b e .

Neoalpi tektonociklus a) S zétdarabolódás

és neogén

vulkanizmus

A Budai-hegység az oligocén végén teljesen kiemelkedett és a miocén fo­ lyamán előbb szigetet, k é s ő b b félszigetet formált a tengerrel borított neogén süllyedékek k ö z t . Magában a hegységben a neogén szerkezetalakulásról kevés megfigyelésünk v a n : azt inkább az elősüllyedékekben és a távolabbi neogén területeken tanulmányozhatjuk. A Tétényi fennsík északi peremének miocén rétegsora a szávai és steier mozgásokat a partvonal eltolódásai és diszkordanciák által jelzi. Ezek szerint a felsőoligocén-burdigalai (egeri-eggenburgi) emeletek határán a szávai fázist, az alsó és felsőhelvéti (ottnangi-kárpáti) emeletek k ö z t az idős steier fázist, a felsőhelvéti-tortónai (bádeni) emeletek határán a fiatal steier fázist, végül a tortónai (bádeni)-szarmata emeletek k ö z t a m o l d v a i fázist jelzik az ingressziókban megnyilvánuló szinepirogén mozgások. E z e k a mozgások a Pesti-síkság, Dunazúg-hegység neogén képződ­ ményein észlelhető szerkezeti formák szerint nemcsak függőleges epirogén jellegű mozgásokban, hanem a régebbi törésrendszerek megújulásában és újak keletkezésében is megnyilvánultak. A törésvonalak uralkodóan É N y — D K - i , kevésbé kirívóan D N y —ÉK-i csapásúak. A dilatációs jellegű kéregmozgás (szétdarabolódásos szerkezetalakulás) t o v á b b alakította a Budai-hegység rész­ ben már kialakult vetőrendszerét és az elősüllyedékeket (Bicskei-zsámbéki medence, Dunazúg-hegység, Pesti-síkság, Dél-budai süllyedek). Ezek közt talán a legfontosabb a Pilisi törésrendszer továbbfejlődése és ennek mentén a Dunazúg-hegység lesüllyedése v o l t . Ehhez a rendszerhez kapcsolódó neogén neutrális vulkanizmus arra enged következtetni, h o g y a szóbanforgó szerke­ zeti mozgásoknak igen fontos szerepük v o l t a magmás folyamatok alakulásá­ ban. A neogén szubszekvens vulkanizmust, tehát a neutrális magma keletke­ zését lemeztektonikai értelmezésben a második erős kárpáti szubdukciós folya-

Wein:

A Budai-hegység

szerkezete

341

6. ábra. A Budai-hegység oligocén-pleisztocén (szétdarabolódási időszak) törésiendszere (szerkesztette: WEIN G Y . , 1974). J e l m a g y a r á z a t : 1. Meg nem határozható korú törésvonal, 2. Oligocén törésvonal, 3. Mioeén-pliocén törésvonal, 4. Mioeén-pliocén redőnyereg, 5. Pleisztocén törésvonal, 6. Pleisztocén, szelektív, pozitív jellegű mozgást végző rög Fig. 6. Oligocene-Pleistocene fracture system (disintegration phase) in the Buda Mountains (plotted by G Y . WEIN, 1974). L e g e n d : 1. Fracture line of indeterminable age, 2. Oligocène fracture line, 3. Miocene-Pliocene fracture line, 4. Pleistocene-Pliocene fold-saddle, 5. Pleistocene fracture line, 6. Pleistocene block undergoing a selective movement in the positive sense

342

Földtani

Közlöny

107. kötet,

3 — 4.

füzet

mathoz v a g y a Balaton — D a r n ó vonalhoz kapcsolhatjuk, de a m a g m a fel­ színre jutásánál elsősorban a Pilisi-törésrendszemek j u t o t t a főszerep. A z a tény, h o g y e törés iránya az óalpi törésrendszerekkel esik e g y b e és tőle n y u ­ gatra egyáltalán nem folyt neogén vulkáni tevékenység, azt látszik igazolni, h o g y ez a törésrendszer az óalpi tektonociklus v é g é n keletkezett igen m é l y Budai-esapás-törés lineamentum-jellegű zónáját ú j í t o t t a fel. A z alsópannon beltenger transzgressziója az attikai fázist, a felsőpannon még erősebb előrenyomulása a szlavóniai fázist rögzíti. E z e n fázisok alatt gyorsan süllyedt a Zsámbéki-medence. A b b a n , valamint a Budai-hegység nyugati p e r e m é n É É N y — D D K - i irányú vetőrendszerek és ezzel párhuzamos enyhe gyűrődések keletkeztek ( F Ö L D V Á E I A . 1 9 3 2 , J A S K Ó S . 1 9 3 9 , M I K E К . 1 9 6 3 , S Z A B A D V Á R I L . 1 9 6 6 ) . A Bicskei-medencében leírt enyhe b o l t o z a t o k a t „ á l b o l t o z a t o k n a k " tartjuk, amelyeket az aljzat elkülönült — k ü l ö n b ö z ő se­ bességű — v a g y i s szelektív mozgást v é g z ő triász rögeinek felemelkedése és a fölöttük v é g b e m e n t k o m p a k c i ó hozott létre.

Pleisztocén mozgások időszaka A felsőpannon végén meginduló regresszió a Budai-hegység végleges kiemel­ kedéséhez vezetett. E z az epirogén esemény feltehetően a kelet-kaukázusi fázissal azonosítható és a neogén szétdarabolódásos időszak folytatását jelzi. A negyedkori mozgásokat elsősorban azért különítettük el, mert gyors és sze­ lektív pszeudodiapir (rögdiapir) jellegű mozgásaik a neoalpi tektonociklusnak r o h a m o s gyorsaságú, jellegzetes hegységgé válási időszakát képviselik. A levantei alemelet végén és a pleisztocén elején gyorsan k e z d emelkedni a har­ madidőszak-végi félsziget, m a j d a 2 millió évig tartó pleisztocén folyamán a mai Budai-hegységgé alakul. A z emelkedés folyamatos, de k ö z b e n ismétlődő aktívabb szakaszok is voltak. A z egymástól kisebb-nagyobb mértékben elkü­ lönült r ö g ö k n e m egyöntetűen, hanem v á l t o z ó sebességgel emelkedtek (sze­ lektív m o z g á s ) . A z elősüllyedékek k ö z b e n t o v á b b süllyedtek ( M O L D V A Y L . 1 9 6 6 ) . K ü l ö n ö s e n jellemző a pleisztocén hegységképződési stílusra elsősorban az elősüllyedékek mentén az ún. pszeudodiapir (rögdiapir) szerkezetek kiala­ kulása ( W E I N G Y . 1 9 7 4 ) . E z e k igen jellegzetes, kisebb triász r ö g ö k , amelyek az őket e g y k o r egyenletesen b e b o r í t ó eocén-oligocén rétegsort mintegy átdöfni látszanak, és m a elkülönült, meredeken kiemelkedő morfotektonikai formákat képeznek. L e g s z e b b példáik a Gellérthegy, Törökugrató, Sashegy, R ó k a h e g y . Az emelkedés fiatal voltát nemcsak a meredekre állított paleogén k ö p e n y k é p ­ z ő d m é n y e k , hanem a pleisztocén löszben, travertinóban mért 2 0 ° - o s kibillenések is igazolják. N e m ritkák a horizontális elmozdulásokat mutató v e t ő ­ páncélok sem. D e ezek n e m jeleznek regionalitást, hanem a függőleges m o z g á ­ sokkal kapcsolatos helyi jelentőségű mikrotektonikai elemek. Jellemző a nyílt törések keletkezése, amelyeket rendszerint tarka agyagos breccsa, v a g y a pleisztocén hévíztevékenységgel kapcsolatos teletermális ásványok, főleg aragonit és kalcit töltenek ki. N é h á n y összefüggő törésvonalat is sikerült kü­ lönválasztani a Szabadsághegyen (Svábhegy) és a Gellérthegy keleti szegé­ lyén, ez u t ó b b i a Petőfi-hídig n y o m o z h a t ó . R á kell mutatnunk, h o g y a pleisz­ tocén hévíz tevékenység, amelynek n y o m a i t a „Budai-csapás-törés" egész területén megfigyelhettük, szintén ennek a gyorsan emelkedő hegységnek sajátossága. Csak akkor alakulhattak ki azok a hidrodinamikai feltételek,

8. ábra. Földtani szelvény a Budai-hegységen át (szerkesztette: W E I N G Y . , 1 9 7 4 ) Fig. 8. Geological section across the Buda Mountains (plotted by G Y . W E I N , 1 9 7 4 )

9. ábra. A Budai-hegység kronotektonikai táblázata (szerkesztette: W E I N G Y . , 1975) Fig. 9. Ohronotectonic table of the Buda Mountains (plotted b y G Y . W E I N , 1975)

Wein:

A Budai-hegység

szerkezete

343

1. ábra. A Budai-hegység vázlatos földtani térképe (szerkesztette: W E I N G Y . , 1 9 7 5 ) . J e l m a g y a r á z a t : 1 . Neogén, 2 . Oligocén, 3 . Eocén, 4 . Triász, 5 . Pleisztocén vető és „pszeudodiapir" szerkezetek, 6 . Miocén vető, 7 Öligocénmiocén vető, 8 . Felsőeocén vető, 9 . Felsőeocén feltolódás, 1 0 . Kréta (ausztriai-mediterrán) feltolódás, 1 1 . Kréta (ausztriai-mediterrán) horizontális eltolódás, 1 2 . Kréta (ausztriai-mediterrán) horizontális redőteknő, 1 3 . Meghatá­ rozhatatlan korú vető Fig. 7. Schematical geological map of the Buda Mountains (plotted by G Y . W E I N , 1 9 7 5 ) . L e g e n d : 1 . Neogene, 2 . Oligocène, 3 . Eocene, 4 . Triassie, 5 . Pleistocene fault and „pseudodiapiric" structures, 6 . Miocene fault, 7 Oligocene-Miocene fault, 8 . upper Eocene fault, 9 . Upper Eocene reverse fault, 1 0 . Cretaceous (Austrian-Mediterranean) reverse fault, 1 1 . Cretaceous (Austrian-Mediterranean) horizontal displacement, 1 3 . Fault of indeterminable age

a m e l y e k lehetővé tették a mélybe szálló kartvíznek hévíz formájában törté­ nő visszaáramlását ( V E N D E L M . — K I S H Á Z I P . 1 9 6 2 ) . A z egyes patak- majd Duna-terraszokon kialakult travertinó szintek segít­ ségével, amelyek egy-egy gyorsan emelkedő szakasz után beálló n y u g o d t a b b periódust rögzítenek, ú g y gondoljuk, lehetséges lesz a Budai-hegység pleisz­ t o c é n időszakának emelkedési szakaszait megállapítani. Beleértve a Szabad­ ság-hegy tetején megmaradt levantei édesvízi mészkövet, 1 0 (illetve j ó l elválaszthatóan csak 8 ) emelkedési szakaszt sikerült megkülönböztetni ( S C H E U E R G Y . - SCHWEITZER F . 1973. W E I N G Y . 1974.).

7

Földtani Közlöny

344

Földtani

Közlöny

107. kötet, 3—4.

füzet

A Pesti-síksághoz viszonyítva összehasonlítási szintül a felsőpannon bázist v é v e alapul, az alsópleisztocénbe, tehát a Walachi mozgások következtében 100 m-t és a felsőpleisztocénben a Balti mozgások k ö v e t k e z t é b e n 60 m-t emel­ k e d e t t a Budai-hegység. H a a D u n a mai szintjét és a legmagasabban fekvő hévízforrás tölcséreket vesszük alapul, ú g y az összes emelkedés mértéke 370 m , A Magyar-Középhegység és ezen belül a Budai-hegység pleisztocén alatti szakaszos emelkedésével e g y i d ő b e n a Kisalföld és Nagyalföld szakaszosan süllyedő mozgást végzett. R Ó N A I A . (1972) vizsgálatai szerint ott, ahol teljes a pleisztocén rétegsor, így Jászladánynál és Mindszentnél 10 süllyedési sza­ kaszt t u d o t t megkülönböztetni. Ezeket a süllyedési szakaszokat a Magyaror­ szágon talált 10 folyóterasszal azonosítva kifejezésre juttatja az ellentétes mozgások összefüggését. Ma még főleg hegyvidéki pleisztocén ismereteink hé­ zagossága következtében n e m oldhatjuk meg a p o n t o s korrelációt, de a ple­ isztocén-kutatás fontos feladata lesz a j ö v ő b e n a két ellentétes irányú izosztatikus jellegű mozgás egyes fázisait egymással szinkronba hozni. A pleisztocénre jellemző mozgások a holocén folyamán, napjainkig folyta­ tódnak. A recens mozgások nemcsak függőleges elmozdulásokat hoztak létre, hanem B E N D E E Y L . (1958) szerint horizontális irányban is megnyilvá­ nultak. E vízszintes irányú, recens mozgásokat illetően m é g t o v á b b i bizonyí­ tékokra, újabb vizsgálatra lenne szükség, mert ilyen irányú regionális jellegű elmozdulást sem a neogén, sem a pleisztocén folyamán nem sikerült észlel­ nünk és éppen ezért annak recens folyamatosságát sem látjuk igazoltnak. A Budai-hegységet szegélyező Pesti-síkság, illetve az abban kialakult D u n a v ö l g y e és a Bicskei-medence elősüllyedékei a neogénben megindult hegy­ séggé válás folyamatának mai helyzetét rögzítik. A harmadidőszaki sziget, majd félsziget, amelyet időnkint kisebb-nagyobb mértékben a tenger borít el, végül is a pleisztocénban érte el mai formáját és vált a Budai-hegységgé. H a visszapillantunk a hegység fejlődéstörténetére, ezt a folyamatot bizonyos vonatkozásokban az óalpi ciklust befejező ausztriai-mediterrán fázisokig v e ­ zethetjük vissza. A „Budai-csapás-törés" fő szerkezeti irányai dilatációs jelleg­ gel részben újraéledtek a harmadidőszakban; az öröklött irányok hatását a Váli-árok, Ördögárak, Solymári-völgy, Pilis töréseiben ismerhetjük fel. Tehát a Budai-hegység mai formája mélyen gyökerezik a földtani múltban, amelyen át a j ö v ő fejlődésének irányát is felismerhetjük. A Budai-hegység j ö v ő fej­ lődése a pleisztocén tektonikai stílusában várható. Vagyis a hegység további szelektív jellegű emelkedése, dilatációs jellegű szétlazuló törések keletkezése és az elősüllyedékek relatív kimélyülése körvonalazzák a jelen- esetleg geodéziailag kimérhető szerkezeti fejlődésének stílusát.

I r o d a l o m — References ANDEUSO/, D. (1968): Grundriss der Tektonik der nördlichen Karpaten. Bratislava BÁXDI T . (1968): A felőoligocén pectunculuszos és cyrénás rétegek települési és ősföldrajzi viszonyai a Dunazug hegységben. F. K . 95. k. 4. f. pp. 4 2 3 - 4 3 6 . BARDOSSY G Y . (1961): A magyar bauxit geokémiai vizsgálata. F. I . Alk. Kiadványa. Budapest BENDEFY L. (1958): (in: Budapest természeti képe.) Szekuláris mozgások Budapest térségében. Budapest, pp. 225-351. BENDEEY L. (1968): Adatok a Pannóniái-Masszívum belső szerkezetének ismeretéhez. Földr. Közi. 16 (92) k. 4. sz. pp. 289—313. BONCSEV, B. (1958): Über die tektonische Ausbildung der Kraistiden (Kraistiden-Lineament). Geologie Jg. 7. h 3—6. pp. 4 0 9 - 4 1 9 . IFJ. DTJDICH, В . (1959): Paleogeographische und paleobiologische Verhältnisse der Budapester Umgebung im Ober­ eozän und Unteroligozän. Ann. Univ. Bud. Sect. Geol. 2. pp. 53—87.

Wein:

A Budai-hegység

szerkezete

345

FÖLDVÁRI A . (1932): Pannonkori mozgások a Budai-hegységben és a felső pannon tó partvonala Budapest környé kén. F. K . 61. k. pp. 5 1 - 6 3 . FUSAN, 0.—IBRMAJER, S.—PLANCAR, }.—SLAVIK, J.—SMISEK, M . (1971): Geological structure of the basement of the covered parts of southern part of inner West Carpathians. Jb. Geol. vied zp. karp. rad. Z K . zvaz 15. Brati­ slava GIDAI L . (1970): A z eocén képződmények rétegtani helyzete a Dunántúli Középhegység E K - i részén. F. K . 100. k. 2. sz. pp. 1 4 4 - 1 4 9 . HOFMANN К . (1871): A Buda-Kovácsi hegység földtani viszonyai. F. I . Evk. 1. к. Р . 0—61, pp. 199—273. HOKUSITZKYF. (1943): A Budai-hegység hegységszerkezetének nagy egységei. Besz. a vitaülésekről. 5. f. pp. 238—253. HORTJSITZKY F.—WEIN G Y . (1962): Erckutatási lehetőségek a Budai-hegységben. B. K . L . 95. k. pp. 749—753. HORTJSITZKY Н . (1938): Budapest Duna-jobbparti részének (Budának) hidrogeolőgiája. (1 : 10 000 léptékű színes térképpel.) Hidr. Közi. 18. k. pp. 1—404. JAKUCS L . (1950): A dolomitporlódás kérdése a Budai-hegységben. F. K . 80. k. pp. 361—377. JASKÓ S . (1933): Adatok Pálvölgy környékének tektonikájához. F. K . 6 3 . k. pp. 224 —225. JASKÓ S. (1943): A Bicskei-öböl fejlődéstörténete, hegyszerkezete és fúrásai. Besz. a M . K . F. I . Vitaülés Münk. V. évf. 5. f. pp. 2 5 4 - 3 0 2 . JASKÓ S. (1948): A Mátyáshegyi barlang. Besz. a Vitaül. B. 10. k-1-5. f. pp. 133—155. JÁMBOR Á. (1969): A Budapest környéki neogén képződményei ősföldrajzi viszonyai. F. I. évi jel. az 1967. évről, pp. 1 3 5 - 1 4 2 . JÁMBOR Á.—MOLDVAY L.—RÓNAI A. (1966): Magyarázó Magyarország 200 000 földtani térképsorozatához. L-34-11. Budapest. M.Á.F.I. kiadv. KEREKES J. (1939): Morfológiai adatok a Budai-hegység kialakulásához. H . K . 18. k. pp. 494—500. KÉZ A. (1934): A Duna Győr—Budapest szakaszának kialakulásáról. Földr. Közi. 62. k. 1934. évf. pp. 175—193. К о с н A. (1871): A Szentendre, Visegrádi és Pilishegység földtani leírása. F. I. Évk. I. pp. 141 —198. Косн A. (1887): A Dunai trachytcsoport jobb parti részének földtani leírása. M . Tud. Ak. Math, és Term. Tud. o. Kiadványa KŐKAY J . (1956): Hegységszerkezeti mozgásviszonyok Várpalota környékén. F. K . 86. 1. f. pp. 17—29. KOPEK G.—KECSKEMÉTI T.—DUDICH E. (1966): A Dunántúli Középhegység eocénjének rétegtani kérdései. F . I . évi jel. az 1964 évről. pp. 249—264. KRIVÁN P. (1953): A pleisztocén földtörténeti ritmusai. M . Tud. Ak. Alföldi Kongr. Budapest KROLOP E . : A Budai-hegység csigafaunájának kialakulása. Állattani Közi. 46. k. pp. 3—4. KUTASSY E . (1925): Budavidéki triász stratigráfiája. F. K . 55. pp. 231—236. LENGYEL E . (1951): A Dunazug-hegységi andezitek zárványai és magmatektonikai jelentőségűk. F. K . 8 1 . k. pp. 119-130. MIKE К . (1963): Szerkezeti mozgások morfogenetikai szerepe és gyakorlati érzékelése a Dunántúl északkeleti részén. Földr. Ért. 12. évf. 2. f. pp. 145—166. MIKE, К . (1972): Contributions к la Connaissence de la Géographie physique du Cours du Danube en Hongrie. Acta Geogr. Debreciana 1971. 10. k. pp. 1 6 5 - 1 7 2 . Debrecen MOJSISOVICS, E. (1880): West-Bosnien und Türkisch-Croatien. Jahrb. d. к. к. Geol. В,. А . 30. к. 2 . f. pp. 167—175. ORAVËTZ J. (1963): A Dunántúli-Középhegység felsőtriász képződményeinek rétegtani és fácieskérdései. F . K . 93. k. 1. f. pp. 63—73. ORAVETZ J.—VÉGHNÉ NEUBRANDT E . (1961): A Vértes és Bakony hegység triász rétegtani és szerkezeti kapcsolata. F. K . 91. k. 2. f. pp. 1 6 2 - 1 7 2 . PÁVAI VÁJNA F. (1934): Ű j kőzetelőfordulások a Gellérthegyen és új szerkezeti formák a Budai-hegységben. F. K . 64. k. 1 - 3 . f. pp. 1 - 1 1 . PETERS, К . (1857): Geologische Studien aus Ungarn I . Die Umgebung von Ofen. J.B.R.A. 8. k. pp. 308—334. PÉCSI M . (1955): Adatok a fiatal kéregmozgások szerepére és mértékére a Duna völgyében. Dunántúli Tud. Gyűjt. 4. k. pp. 3 0 - 36. PÉCSI M . (1958): A pesti síkság kialakulása. Budapest természeti képe. pp. 248—310. Budapest PÉCSI, M . (1973): Geomorphologiscal Evolution of the Buda Highland in Hungary. I. Polnisch-Ungarisches Sym­ posium. Szymbark. szept. 26 — 30. PRINZ G Y . (1914): Magyarország földrajza. Budapest PRINZ G Y . (1958): Az országdomborzat földszármazástani magyarázata. Földr. Közi. 82. k. 3. f. HÓNAI A.—SZENTES F. (1972): Magyarázó Magyarország 2.00 ООО-es földtani térkép-sorozatához. L - 3 4 - V I I . Székes­ fehérvár. M.Á.F.I. kiadv. HÓNAI A. (1972): Negyedkori üledékképződés és éghajlattörténet az Alföld medencéjében. F. I . Evk. 56. k. 1. f. KOZLOZSNIK P. (1935): Adatok a Buda-Kovácsi hegység óharmadkori rétegeinek ismeretéhez. F. I. évi jel. 1925— 28-ról. pp. 6 5 - 8 6 . SCHAFARZIK, F . (1889): Über einige seltenere Gesteineinahliisse in ungarischen Trachyten. F . K . 19. k. pp. 406 — 411. SCHAFARZIK F. (1902): Budapest és Szentendre vidéke. Magyarázatok Magyarország részletes földtani térképéhez. 15. zóna, X X . rov. M = 1 : 75 ООО. M Á F I alk. kiadv. Budapest SCHAFARZIK F . (1913): Ásványtani közlemények Buda vidékének ásványairól. F . K . 43. k. pp. 74. SCHAFARZIK F.—VENDL A. (1929): Geológiai kirándulások Budapest környékén. Budapest SCHEFFER V . (1963): Adatok a Vardaridák és a Bánáti-árok felszín alatti vonulatainak követéséhez a Kárpát-meden­ cében. F. K . 93. k. 3. f. pp. 286 - 303. SCHEUER G Y . —SCHWEITZER F. (1974): Új szempontok a Budai-hegység környéki édesvízi mészkőösszletek képző­ déséhez. Földr. Közi. 2 2 . k. 2 . sz. pp. 113—134. SCHRÉTER Z . (1909): A Budai hegyek legrégibb képződményei. F. K . 29. pp. 401 — 402. SCHRÉTER Z.—SZŐTS В.—HORUSITZKY F.—MAURITZ B. (1958): Budapest és környékének geológiája. (In: PÉCSI M . : Budapest természeti képe 1958.) pp. 34—145. Budapest SÓLYOM F. (I960): A tatabányai-barnakőszén medence földtani felépítése és fejlődésének története. Budapest. Kand. ért. M Á F I . Adattár SZABADVÁRI L. et al. (1967): A Bicskei-medence triászidőszaki medencealjzatának domborzati térképe. Geof. Int. évi jel. 1966. pp. 73—93. SZABÓ J . (1897): Pest-Buda környékének földtani leírása. Ak. Term. Tud. Pályaműnk. TV. pp. 1—58. SZÁLAI T. (1969): A Nyugati-Kárpátok délkeleti szegélyének tektonikai vázlata és a felsőkarbon-nóri előmélység tengere. F. K . 99. k. pp. 37—46. SZÁDECZKY G Y . (1895): A Szobi Sághegy andezitjének kőzetzárványai. F. K . 25. k. pp. 161 — 174. SZÁDECZKY-KARDOSS E. (1971) : A z új globális tektonika mozgásmechanizmusa és kapcsolatai a föld és élet fejlődésé­ vel. Alkalmazásuk a Kárpát-Pannón-Dinarid területekre. Geonómia és Bányászat. 4. k. ] . sz. pp. 1—82. SZENTES F. (1934): Hegységszerkezeti megfigyelések a budai Nagykevély környékén. F. K . 64. k. pp. 283—295. SZENTES F . (1961): A magyarországi mezozóos kéregmozgások. F. I. Évk. 49. k. pp. 741—746. SZENTES F. (1968): Magyarázó Magyarország 200 ООО-es földtani térképsorozatához. L-34-I. Tatabánya. M Á F I . kiadv.

7*

346

Földtani

Közlöny

107. leölet, 3—4.

füzet

S Z É K Y N É E u x V . (1957): Adatok a Dunántúli-medence harmadkori vulkánosságához. F. K . 87. k. pp. 63—68. Szűcs M . (1940): Kordierittartalmú zárvány a pilismarőti amfibólandezitben. F. K . 70. pp. 331 — 339. T A E G E R H . (1914): A buda-pilisi Esztergom hegységcsoport szerkezete és arculata. F. K . 44. k. pp. 555—571. T E L E G D I S O T H K . (1928): Infraoligocén denudáció nyomai a Dunántúli Középhegység északnyugati részén (pere­ mén). F. K . 57. k. pp. 3 2 - 4 1 . T E L E G D I R O T H K . (1934): Adatok az Eszaknyugati-Bakonyból a magyar középső tömeg fiatal mezozóos fejlődés­ történetéhez. Mat. Term. Tud. Ért. 52. k. pp. 205—247. T O L L M A N N , A . (1966): Die alpidische Gebirgsbildungs-Phasen in den Ostalpen und Westkarpaten. Stuttgart. Geotekt. Forschungen 2 1 . H . T O L L M A N N , A . (1967): Bemerkungen zu faziellen und tektonischen Problemen des Alpen Karpaten-Orogens. Mitt. Ges. Geol. Bergbaustud. 18. Bd. pp. 2 0 7 - 2 4 8 . V A D Á S Z E . (1910—11): A Duna-balparti idősebb rögök őslénytani és földtani viszonyai. F. I . E v k . 18. k. 2. f. pp. V E N D L M - — K I S H Á Z I P. (1962): összefüggések melegforrások és karsztvizek között a Dunántúli Középhegységben megfigyelt viszonyok alapján. I - I I . M T A O. K . 32 ( 1 - 4 ) , pp. 3 9 3 - 4 1 7 , és 33 ( 1 - 4 ) , pp. 2 0 5 - 2 3 3 . V I G H , G Y . (1934): Neuere Triasfunde im ungarischen Mittelgebirgs. Neues Jb. für Min. etc. Beil Bd. 72. A b t . B. pp. 33 — 4 5 . V I G H G r . — H O K U S I T Z K Y F. (1940): Karszthidrológiai és hegységszerkezeti megfigyelések a Budai-hegységben. F. I. évi jel. az 1933—35. évről. pp. 1 4 1 3 - 1 4 5 4 . W E I N , G Y . (1969): Tectonic review of the Neogene-Covered Areas of Hungary. Acta Geol. 13. k. pp. 339—43 6. Budapest W E I N G Y . (1973): A budapesti földalatti vasút 19 70-ben létesített Batthyány tér—Déli pályaudvar közti szakasz földtani felépítése. F. I. évi jel. az 1971. évr 61. pp. 199—205. W E I N G Y . (1974): A Budai-hegység tektonikája. Földr. Közi. 2 2 . k. 2. sz. pp. 97—112. W E B E » В. (3862): Thorium és ritkaföld indikációk a Budai-hegységben. F. K . 92. k. 4. f. pp. 455 — 457. Z E L E N K A T. (I960): Kőzettani és földtani vizsgálatok a Dunazug-hegység DNy-i részén. F. K . 90. k. 1. f. pp. 83—101.

Tectonics of the Buda Mountains Gy.

Wein

T h e t e c t o n i c r e a m b u l a t i o n o f t h e B u d a M o u n t a i n s w a s carried o u t b e t w e e n 1969 and 1974. I n t h i s c o n n e c t i o n t h e s t r a t i g r a p h y a n d t h e h i s t o r y o f d e v e l o p m e n t o f t h e m o u n t a i n could b e reconstructed. T h e o l d e s t o b s e r v a b l e f o r m a t i o n is t h e L a d i n i a n D i p l o p o r a d o l o m i t e , b u t d e e p e r T r i a s s i c h o r i z o n s a r e also s u p p o s e d t o b e p r e s e n t . U p t o t h e Carnian R a i b l e r B e d s , s e d i m e n t a t i o n w a s g o i n g o n u n d e r similar c o n d i t i o n s t h r o u g h o u t t h e m o u n t a i n ' s area. A f t e r w a r d s , t w o f a c i e s d e v e l o p e d i n f o u r z o n e s r o u g h l y parallel w i t h o n e a n o t h e r . T h e s e a r e : a ) a c h e r t y - d o l o m i t i c facies a n d b ) a l i m e s t o n e - d o l o m i t i c o n e . S e d i m e n t a t i o n e n d e d w i t h a c c u m u l a t i o n o f t h e N o r i a n D a c h s t e i n L i m e s t o n e . T h e n f o l l o w e d an e m e r g e n c e w h i c h l a s t e d till t h e a d v e n t o f E o c e n e transgression. D u r i n g t h i s terrestrial p e r i o d w h i c h l a s t e d f o r 130 m i l l i o n y e a r s o r s o , a p a l e o k a r s t w a s d e v e l o p e d u p o n t h e b a r r e n surface o f w h i c h b a u x i t e s w o u l d b e d e p o s i t e d , p r o b a b l y in L a t e C r e t a c e o u s t i m e . T h e b a u x i t e s w e r e n o l o n g e r affected b y t h e stresses o f t h a t e x t r e m e l y h e a v y c o m p r e s s i v e p h a s e w h i c h crushed c a t a c l a s t i c a l l y t h e entire Triassic s e q u e n c e , resulting in l o c a l folds, reverse faults a n d h o r i z o n t a l d i s l o c a t i o n s . T h e s e m o v e m e n t s , w h i c h , o n t h e basis o f a n a l o g i e s w i t h t h e B a k o n y M o u n t a i n s , m a y b e ascribed t o t h e A u s t r i a n - M e d i t e r r a n e a n p h a s e s , h a v e shifted b y 9 0 ° t h e o n e - t i m e S W - N E strike direction o f the whole sequence. E o c e n e transgression r e a c h e d a l r e a d y a flat land surface w h i c h h a d b e e n h e a v i l y t e c t o n i z e d . d u r i n g t h e E a r l y A l p i n e o r o g e n y a n d t h e n c o n s o l i d a t e d . I t i n v a d e d , in several p h a s e s , t h e w h o l e t e r r i t o r y u n d e r c o n s i d e r a t i o n . A d v a n c i n g f r o m t h e n o r t h w e s t , it i n u n d a t e d first t h e w e s t e r n p á r t o f t h e p r e s e n t - d a y m o u n t a i n , t h e n , after t h e Illyrian p h a s e , it w o u l d c o v e r t h e w h o l e area s t u d i e d . I n t h e m e a n t i m e , f r o m t h e M i d d l e Eocerte t o t h e E a r l y O l i g o c è n e , a neutral, i n t e r m e d i a t e v o l c a n i s m d i d also d e v e l o p . S u b v o l c a n i c activities were a c c o m p a n i e d b y ore mineralization. E o c e n e sedimentation w a s followed b y a P y r e n e a n c o n t r a c t i v e p h a s e , t h e n b y an e m e r g e n c e ( i n f r a - O l i g o c è n e d e n u d a t i o n p e r i o d ) s u b s e q u e n t t o it. T h e s e m o v e m e n t s w e r e w e a k e r t h a n t h e C r e t a c e o u s o n e s a n d p r o d u c e d , j'ust l o c a l l y , s o m e t h r u s t sheets a n d faults parallel t o t h e m . O l i g o c è n e transgression t o o k p l a c e a l r e a d y u n d e r t o t a l l y different c o n d i t i o n s . T h i s w a s t h e t i m e o f o n s e t o f t h e s o - c a l l e d ,,disintegration t e c t o n i c s " r e s p o n s i b l e f o r t h o s e N W - S E t r e n d i n g faults ( a n d faults p e r p e n d i c u l a r t o t h e m ) a l o n g w h i c h horsts a n d parallel g r a b e n s , t h e m o s t t y p i c a l s t r u c t u r e s o f t h e B u d a M o u n t a i n s , w o u l d c o m e i n t o b e i n g . T h e d e v e l o p m e n t o f t h e fracture s y s t e m c o n t i n u e d e v e n during t h e N e o g e n e w i t h o u t a n y c h a n g e in c h a r a c t e r . T h a t t i m e , t h e B u d a M o u n t a i n s w e r e e m e r g i n g as an island, t h e n , f r o m t h e S a r m a t i a n o n , as a npeinsula, a b o v e t h e sea.

Wein:

A

Budai-hegység

szerkezete

347

L a t e r o n , a n e w transgression t o o k p l a c e , resulting in a n i n v a s i o n o f t h e s o u t h e r n h a l f o f t h e B u d a M o u n t a i n s in L a t e P a n n o n i a n t i m e . I t w a s n o t until after L a t e P a n n o n i a n t i m e , t h a t t h e s t u d y area c o m p l e t e l y e m e r g e d a n d d e v e l o p e d i n t o w h a t is k n o w n pre­ sently under the name o f B u d a Mountains. T h o u g h still e x h i b i t i n g features o f d i s i n t e g r a t i o n , t h e t e c t o n i c s t y l e o f t h e P l e i s t o c e n e is m a n i f e s t e d n e v e r t h e l e s s p r i m a r i l y in r a p i d , s e l e c t i v e v e r t i c a l m o v e m e n t s , o f l o c a l l y diapiric character.

Földtani Közlöny, Bull, of the Hungarian Qeol. Soc. (1977)

197. 348—35Г

Gyöngyösoroszi és környékének szerkezeti értékelése Siklóssy (5

Sándor

ábrával)

Ö s s z e f o g l a l á s : A szerző t ö b b m i n t 20 éves b á n y a g e o l ó g i a i felvételei alapján is­ m e r t e t i a G y ö n g y ö s o r o s z i és k ö r n y é k é n e k szerkezeti v i s z o n y a i t . A t e r ü l e t n a g y s z e r k e z e t i l e g a d a r n ó i D N y — É K - i i r á n y ú szerkezeti ö v É N y - i előteré­ b e n h e l y e z k e d i k el. A t o r t o n a i e x p l o z í v v u l k á n i m ű k ö d é s a d a r n ó i szerkezeti i r á n y r a k b . m e r ő l e g e s n a g y t e n g e l y ű v u l k á n i k a l d e r á h o z k a p c s o l ó d i k . A h i d r o t e r m á l i s t e l é r e k kiala­ kulása e hatalmas beszakadásos szerkezet töréshálózatához k ö t ö t t . A kaldera szegélyét intenzív kovásodási ö v e k jelzik, m í g központjában intruziós test tételezhető fel. A G y ö n g y ö s o r o s z i t e l é r r e n d s z e r s z e r k e z e t i é r t e l m e z é s é v e l sikerült e l k ü l ö n í t e n i a z érces e d é s e l ő t t i , a z a z z a l e g y i d ő s , v a l a m i n t a z é r c e s e d é s u t á n i szerkezeti e l e m e k e t . A h á r o m p r o d u k t í v érces zóna közül kettő egymásra merőleges ( É N y — D K , É K — D N y ) , m í g a harmadik átlós irányú ( É — D ) . A z é r c e s e d é s e l ő t t i s z e r k e z e t b e n a d a r n ó i i r á n n y a l p á r h u z a m o s b r e c c s á s ö v e k uralkod­ n a k , m í g a z é r c e s e d é s u t á n i m o z g á s o k É N y — D K , É K — D N y és É É N y — D D K - i irány­ b a n h a t á r o l j á k le a t e l é r e k e t . A z e g y e s telérek h a s a d é k k i t ö l t é s i f o r m á i ( k o v á s , k a r b o n á ­ tos, s z u l f i d o s , a g y a g o s ) , v a l a m i n t a csapás- és d ő l é s m e n t i v i s e l k e d é s ü k , e l m o z d u l á s a i k jellegzetesek.

E l ő a d á s o m a t , valamint a szerkezeti rajzok nagyrészét 23 é v ó t a végzett b á n y a g e o l ó g i a i m u n k a alapján állítottam össze. A t ö b b mint 50 k m hosszú­ ságú b á n y a v á g a t o k (szintes és ferde feltárások) földtani szelvényei, az érces feltárások részletes minőségi vizsgálatai adták a biztos alapokat ezen értéke­ léshez. N ö v e l t é k a szerkezeti vizsgálatok biztonságát a b á n y a l e g m é l y e b b szintjén, a közelmúltban elvégzett feltárási munkáinkból származó újabb föld­ tani adatok is .

Irodalmi megemlékezés F r i e d r i c h E S S E K kölni b á n y a m é r n ö k n e k németnyelvű értékelése G y ö n gyösorosziról ( 1 9 2 8 ) kora ismereteit messze felülmúlta. Előfutára v o l t a tuda­ tos és aprólékos adatgyűjtésre t á m a s z k o d ó elemző földtani munkának. Már 1 2 télért említ G y ö n g y ö s o r o s z i környékén. V I T Á L I S I s t v á n ( 1 9 2 8 ) és R O Z L O Z S N I K P á l ( 1 9 3 7 ) g e o l ó g u s o k munkái segít­

séget n y ú j t o t t a k a napi bányaföldtani feladatok megoldásában. I g e n sok szer­ kezeti alapadatot hagytak hátra. V I T Á L I S István felismeri a későbbi bányászati m u n k á k k a l is igazolt 1 3 5 ° — 3 1 5 ° ,

0°—180°,

valamint 4 5 ° — 2 2 5 ° - o s

főcsapás-

irányokat. J A K O B Y László b á n y a m é r n ö k „ G y ö n g y ö s s o l y m o s i ércelőfordulás viszonyai­ nak és rentabilitásának ismertetése" c . munkája ( 1 9 3 8 ) a később ismerteten­ dő mélységi ércesedések külszínen látható nyomaira hívta fel a figyelmet. Munkájában n a g y érces területről beszél. E z k é s ő b b feledésbe merült.

Siklóssy:

Gyöngyösoroszi

és környékének

szerkezeti

értékelése

349

V I D A C S Aladár „Összefoglaló földtani jelentés a G y ö n g y ö s i É r c b á n y a érc­ előfordulásairól" c . munkája ( 1 9 5 5 ) hosszú időn keresztül egyedüli átfogó értékelés volt az előfordulásról.

I. Nagyszerkezeti helyzet Gyöngyösoroszi szerkezeti adottságai összefüggnek az előfordulástól K - r e levő darnói törési ö v v e l . A bükki mezozóos összletet lehatároló darnói töré­ si ö v t ő l Ny-ra eső Gyöngyösoroszi ércesedési területet a miocén tortonai vul­ kánosság és az ezzel kapcsolatos szerkezeti mozgások hozták létre. Gyöngyösorosziban az elsődleges kutatás és ennek eredményeként létrejövő bányászkodás a külszínen jól követhető rajokban csoportosuló teléreken in­ dult meg. A b ő v ü l ő kutatási ismereteik szerint a külszínen is látható telórrajok meghatározott szerkezeti hatásra alakultak ki. E z a nagyszerkezettel függ össze. Az értékelt terület fő tömege az erőteljes tortonai vulkánossághoz k a p c s o ­ lódó differenciálódott andezitláva. E b b e n alakult ki a telóres összlet. A vulkáni összlet aljzatáról a területre v o n a t k o z ó szakirodalom megálla­ pítja ( V A D Á S Z E . ) , h o g y az n e m egységes és t ö b b részre tagolható. A területen és attól Ny-ra a középhegységi triász aljzat ismeretes. A z andezites vulkáni összlet alatt n a g y vastagságú miocén üledékekről tudunk. A gyöngyösoroszi terület különböző pontjain lemélyített szerkezetkutató f ú r á s o k ' a l e g t ö b b helyen miocén slirben álltak le. H a Gyöngyösoroszitól K - r e haladunk, a darnói törési ö v ö n keresztül átlépünk a bükki mezozóos üledékekből felépített aljzatú területhez. Az andezites összlet mészalkáli típusú rétegvulkán. Végső szerkezeti for­ máját tekintve kaldera, melynek jelenlegi formája késői beszakadásos szer­ kezet ( S Z Á D E C Z K Y K A B D O S S E . ) . A már korábban leírt és k ö z t u d a t b a is b e k e ­ rült kaldera jelenlétét bányaföldtani megfigyeléseim is igazolták. A részletesen felszelvényezett és többszörösen újra ellenőrzött bányaterület főharántjaiban látott szerkezeti k é p alapján Gyöngyösoroszi hidrotermális telérei e g y hatalmas beszakadásos szerkezethez kapcsolódnak. Típusát tekintve ez egy kombinált kaldera ( 1 . ábra) Jellegzetes szerkezetében explóziós és benyomulásos saját­ ságok keverednek, de t ú l n y o m ó a n az explóziós sajátságok az uralkodók. N a g y blokkokra való feldaraboltsága bányabeli kutatásainkkal egyértelműen n y o ­ m o z h a t ó . A kaldera magasabb részein (külszínen) a hidrotermális o l d a t o k végső termékeivel kitöltött, egymást keresztező, egymással egyideig együtt­ futó, majd széjjelváló töréshálózat van. Ezen töréshálózat mentén alakultak ki a beszakadásos területeken az általában meredek dőlésű hasadékokhoz k ö t ö t t ércesedési formák. Az 1. ábrán látható, hogy a kaldera nagytengelye elsődleges és újra felnyílt, a D a r n ó vonalra közel merőleges. A bányászkodás 2 5 éve alatt klasszikus „teléres" ércesedési területünk szá­ m o t t e v ő részét a remélhető mélységig feltártuk. A megismert mélységköz a bányaterület D-i részén a + 5 0 0 szinttől a + 1 5 0 szintig, 3 5 0 m vastag össz­ letet foglal m a g á b a . A magasan felvetett É N y - i rögben a mátraszentimrei aknával + 7 6 2 m-es és a + 4 2 4 m szint k ö z ö t t összesen 3 3 8 m vastagságban tártuk fel. A fenti adatok alapján az ércesedési területünket közel 7 0 0 m vastagságban ismerjük bányászati feltárásaink alapján. A további ipari érc

350

Földtani

Közlöny

107. kötet,

3 — 4.

füzet

1. ábra. A Gyöngyösoroszi-terület regionális tektonikája. J e l m a g y a r á z a t : 1. A darnói törési öv átlag csapás­ iránya, 2. A diszlokációs érintkezési sík nyomvonala, 3. A kaldera valószínűsített tengelye, 4. A kaldera újra-felnyilási tengelye (a diszlokációs síkra merőleges), 5. Érces irányok (külszínen követhető kibúvások), 6. A déli peremi törések (lezökkenések) felismerhető nyomvonalai, 7. A kaldera valószínűsített pereme, 8. A lezökkenések irányaTeléresoportok: 1. Károly, 2. Mátraszentimrei, 3. Nyírjesbérci, 4. Bányabérci, 5. Kistölgyesbérci, 6. Szákacsurgői. 7. Vereskői, 8. Nóvtelenbéroi, 9. Asztagkői, 10. Tóthegyesi, 11. Hidegkúti, 12. Henc környéki, 13. Károlyvári, 14' Mnzslai, 15. Mátraszentlászlői, 16. zalajkaházi-Üstökföi, 17. Monospataki, 18. Kisgalyai, 19. Pusztafajzati 2Q N y komi, 2 1 . Gombástetői, 22. Ovár-Agasvári, 23. Zsibrikvölgyi, 24. Bikkszéli, 25. Nagytölgyesbérci Fig. 1. Regional tectonics of the Gyöngyösoroszi deposit. L e g e n d : 1. Mean strike direction of the Darnó fault zone. 2. Track of dislocation contact plane, 3. Supposed axis of caldera, 4. Axis of reopening of caldera (perpendi­ cular to dislocation plane), 5. Ore mineralization directions (outcrops traceable on the surface), 6. Recognizable tracks of the southern marginal faults (subsidences), 7. Presumable margin of caldera, 8. Direction of subsidences

kutatása k ö z b e n a legmélyebb szintünkön, — a + 1 5 0 - e s szinten — n a g y o b b területen ú j , impregnáeiós ércesedési forma jelentkezett. E z t az új formát legerősebb kifejlődésben a központi mező K - i részében a Károly telér, vala­ mint az Arany-Péter telér kereszteződésében láttuk. A z Arany-Péter telér csa­ pásban v a l ó feltárásában, E N y - i irányban haladva az új ércesedési forma el­ maradt (3. ábra). A z andezites vulkánossághoz k ö t ö t t és a fentiekben leírt teléres ércesedési formák mellett a bányamező K - i oldalán a telérhasadékokat és mellékkőze­ tet impregnáló, t ú l n y o m ó részt Fe-t, Cu-t, Zn-t tartalmazó elhatárolatlan k o n t u r ú ércesedési formák jelentkeztek. A z új ércesedési forma megjelenésével egyidejűen felvetődött, h o g y az ed­ dig ismert, kalderaszegélyhez k ö t ö t t teléres ércesedés mellett mélységi intruzióhoz k ö t ö t t impregnáeiós ércesedésről is beszélhetünk. A mélységi intruzió helyének kijelölésében az ismert szerkezetben és reális helyének megtalálásában a régebbi földtani adatok segítettek. E g y i k pozitív adat, amit figyelembe v e t t e m és m o s t az értékelésnél felhasználok, a mátra­ szentimrei 2. mélyfúrás ércföldtani adatai. A mátraszentimrei telér külszíni

Siklóssy:

Gyöngyösoroszi

és környékének

szerkezeti

értékelése

351

2. ábra. A szerkezet és a vulkanizmus összefüggése (méretarány nélküli vázlat). J e l m a g y a r á z a t : 1. Beszaka­ dások és dőlések irányai, 2. Az összetett kaldera valószínűsített kontúrja, 3. Bányászattal megismert terület, 4. A mély­ ségi intrúzió feltételezett benyomulási iránya Fig. 2. Relationship between structure and volcanism (sketch without scale). L e g e n d : ] . Directions of collapses and dips, 2. Presumable outline of the reconstructed caldera, 3. Area explored by mining, 4. Presumable direction of penetration of the intrusion

k o v á s vonulatai a legészaknyugatibb tagjai a t ö b b sorozatban húzódó és a kalderához k ö t ö t t ércesedésektől K - r e eső kovasáncoknak. Ennek a kovás karélysorozatnak legutolsó D K - i tagjaként ismerjük az Asztagkő kvarcitját. K ö z t u d o m á s ú , h o g y ezek a sáncok általában — a világ számos helyén bizo­ n y í t o t t a n — a mélyben meghúzódó ércesedést jelölhetik. A darnói törési övre merőlegesen a kovásodások egy kalderát jelölnek ki, melyhez hidrotermális ércesedés kötődik. í g y a gyöngyösoroszi ércesedés egy nagy kaldera része, melynek középpontjában feltételezek egy intruziós testet, mely összefüggés­ ben v a n az idősebb nagyszerkezeti törési ö v v e l (2. ábra).

II. A gyöngyösoroszi telérrendszer szerkezeti értelmezése A) A szerkezeti azércesedéssel

elemek (3. ábra)

kora

és

összefüggése

1. Az ércesedés előtti szerkezetek nagyrészt breccsás kőzettörmelékkel v a g y agyagásvánnyal kitöltött, általában v é k o n y hasadékok. Találkoztam, főleg a teléres összlet pereme felé a Nagytölgyesbérci harántban olyan törmelékes z ó ­ nákkal, amelyek vastagsága elérte a 4 —5 métert is. Legtöbbjének csapása zeg-zúgos lefutású. Amelyiknek csapásiránya mérhető az uralkodóan az ÉK — DNy-i törési rendszerhez tartozik. E z e k a törési rendszerek a Darnó-

352

Földtani

Közlöny

107. kötet, 3—4. füzet

3. ábra. A Gyöngyösoroszi-telérrendszer szerkezeti vázlata. J e l m a g y a r á z a t : 1. A telérek ismert hossza és dőlése, 2. A z ércesedés utáni törésvonalak, 3. Geofizikai méréssel jelzett törésvonalak; Telérek: i . Károly telér 2. Aranybányabérc B-telér, 3. Aranybányabérc I — I I . telér, 4. Péter-Pál telér, 5. Malombérci-telér, 6. Béke telér, 7. Arany-Péter telér, 8. Kiskúti telér, 9. Jávoroskúti telér, 10. Bikkszéli telér, 11. Hidegkúti I — I I . telér, 12. Nagytőlgyesbérci telér, 13. Bányabérci I—II. telér, 14. Mátraszentimrei telér, 15. Gubola házi telér, 16. Bagolyirtási telér, 17. Pelyhes telér, 18. Béla telér, 19. Katalin telér, 20. Kistölgyesbérci telér, 21. Hársashegyi telér, 22. Vöröskői telér, 23. Szálkacsurgói telér, 24.1600-as telér Fig. 3. Structure sketch of the Gyöngyösoroszi lode system. L e g e n d : 1. Known length and dip of the lodes, 2. Postmineralization fault lines, 3. Pault lines explored geophysically

vonallal párhuzamosak. Velük a feltárt bányamező minden részében lehet találkozni, t ö b b n y i r e v é k o n y hasadékok alakjában. Színükkel és t ö m ö t t breccsás szerkezetükkel beleolvadnak a mellékkőzetbe. Ezeket a hasadékokat minden érces irány keresztezi és folyamatosságukat megszakítja.

S ikl6

s s y : Gyöngyösoroszi

és környékének

szerkezeti

értékelése

353

2. A l e g t ö b b megfigyelési adat az ércesedéssel egyidős törési szerkezetről áll rendelkezésre. Mert a csapás és dőlésmenti feltárások elő váj ások, ezeket tárják fel legjobban. A tömegesen megjelenő és a vágatszelvényeken rögzített szer­ kezeti csoportokkal az idő rövidsége miatt itt részletesen nem foglalkozom. A jellegzetesekből néhányat ismertetek. a) A Malombérci-telér É N y —DK-i csapású és D N y - i dőlésű; a bányaterü­ let legdélebbre eső feltárt telére. Mind a feltárási, m i n d a termelési munkáink során szemmel kísérhettük az ércesedéssel közel párhuzamosan futó, azt be­ á g y a z ó töréses szerkezeteket. A z ércesedéssel egyidős felnyílásoknál a hasa­ dékkitöltés teléragyag, andezittörmelék, helyenkint piríttel dúsan impregnált klorit, míg a — főleg a kiszélesedő szakaszokon — tektonikai breccsa figyel­ hető meg agyagásvánnyal cementálva. b) A Mátraszentimrei-telér ugyancsak É N y —DK-i csapású, de É K - i dő­ lésű. A bányaterület legészakabbra eső feltárt telére. Szerkezete hasonló a Malombérci-telérhez. Eltérés a két telérhasadék szerkezete k ö z ö t t csupán az, h o g y Mátraszentimre ércesedése sokkal szélesebb törési zónákkal kísért, mint a Malombérci-teléré. Másik jellemző különbség a két hasadék k ö z ö t t a meddőkitöltés eltérő volta. c ) Igen érdekesek az ércesedéssel egyidős törési szerkezetek az Aranybányabérci ZJé&e-telérösszletben. Ezek a telérek általában az É K —DNy-i törési­ r á n y t k ö v e t i k . A z egyes telérszakaszokat k ö v e t ő párhuzamos törési irányok k ö z ü l számosnak olyan a szerkezete, mint az előzőkben ismertetett ércesedés kialakulása előtti törési irányoké. Véleményem szerint ezek voltak azok a szerkezeti irányok, amelyek a régi töréses ő v felnyílásaként, azzal párhuzamo­ san létrejöttek. Mint ércvezető törésvonalak együttműködtek a rájuk merőle­ gesén elhelyezkedő telérek kialakításában. d) A Károly, Aranybányabérc É-i, Péter-Pál É-i, közel É—D-i csapású és K - i dőlésű telérek mentén az egyidejű törési ö v e k elenyésző mennyiségben keletkeztek. N y u g o d t , folyamatos ércesedésüket általában semmi sem zavar­ ja. Csupán D-i és É-i végükön jelentkeznek változások, de ezek a telérrészek eltérő csapással jelentkeznek az új szerkezet hatására. 3. Az ércesedés utáni fiatal mozgások hatására létrejött szerkezeti válto­ zások a) A k ö z p o n t i ércesedési csoportban a legnagyobb mozgásokat a „Központi DNy-i vető" o k o z t a (csapása É N y — D K ) . E v e t ő mozgása újra nyitotta a Malombérci-telért és vele párhuzamos törési vonallal gyarapította a D-i télért kísérő m o z g a t o t t sávot. Hatására É K —DNy-i csapásirányt vesz fel a K á r o l y ­ telér D-i szakasza. A vető dőlési iránya D K - e n megegyezik a Malombércitelér D N y - i dőlési irányával. A d d i g É N y - i irányban haladva az A r a n y b á n y a ­ bérc telérek et metszve, közel függőleges lesz, míg a Péter-Pál télért metszve, már É K - i irányúvá változik. A z érintett telérek ezen ércesedés utáni törésvo­ nal mentén vízszintesen és függőlegesen elmozdultak. Vízszintes elmozdulá­ suk nagysága 50 — 70 m, míg a függőleges elmozdulások (déli lezökkenések) nagysága eléri a 100 — 140 m-t. (5. ábra). b) Hasonló ércesedés utáni szerkezeti vonalnak tartom a „Központi ENy-i határvető"-t. E z e n törésvonal É K —DNy-i csapásvonala közel merőleges a „ K ö z p o n t i D N y - i " határvetőre. Ezen két határvető k ö z ö t t elhelyezkedő telérrajok érces területét nevezzük központi bányamezőnek. A határvetők mentén nagy, vízszintes elmozdulások történtek. Lényeges vízszintes elmozdulás miatt

Földtani

354

Közlöny

107. kötet, 3 — 4.

füzet

nyílt szét a reájuk merőleges irányú, valamikor egységes szerkezeti vonalból kialakult Arany-Péter-telér és annak Nagytölgyesbérci-telér néven nyilván­ tartott érces része. Mindkét telérhasadék uralkodó csapásiránya É N y — D K - i , míg a dőlésük egymással ellentétes (Nagytölgyesbérci-telér: D N y - i , AranyPéter-telér: É K - i ) . c) A k ö z p o n t i É N y - i oldali határvetővel párhuzamos az É K —DNy-i csapású É N y - i dőlésű ,,Nagytölgyesbérci vető", mely ércesedés utáni szerkezeti vonal. Hatását a Nagytölgyesbérci telér kutatásánál két szinten is láttuk. E z a szerkezeti v o n a l zárja le a Bányabérci teléreket É N y - i irányban. A z általa metszett érchozó hasadékok az eddigi ismeretek alapján É N y - i irányban elmeddülnek. d) A fentebb ismertetett ércesedés utáni, a kaldera ércesedését N y - o n lezáró, törésvonalak mellett K - i és É K - i irányban hasonló törések határolják az ércesedést. Ezek közül legjelentősebbnek vélem ,,a K ö z p o n t i É N y - i határ­ v e t ő " csapásának folytatásaként jelentkező ,,EK-i határvetőt". Csapása É K — D N y - i , dőlési iránya D K - i . Hatására periférikus teléreink: Mátraszentimre, B á n y a b é r c e k — Pelyhesek, valamint a Nagytölgyesbérc a k ö z p o n t i telérek szerkezeti sajátságától eltérő, új sajátságokat vettek fel. E z e k a szerkezeti különbségek jelzik, h o g y kutatásaikat önálló rendszerben kell elvégezni. Erre jó példaként szolgáltak Mátraszentimre, valamint a Bányabércek kutatásai. e) A z É É N y — D D K - i csapásirányú „Központi K-i határvetőt" az ércesedés utáni legfiatalabb szerkezeti vonalnak tartom. Dőlésiránya megegyezik a Károly-telér K - i dőlési irányával. A jelenleg még kevés kutatási és feltárási adat alapján tőle K-re a kalderához k ö t ö t t ércesedés (teléres előfordulások) kutatása felszínközeiben nem célszerű (3. ábra).

B)

Az

ércvezetés

és

a szerkezet

kapcsolata

1. A produktív ércvezető hasadékokat három különböző irányba lehet besorol­ ni, melyek k ö z ü l kettő egymásra merőleges, a harmadik átlós irányú. A kitöl­ tés, mikroszerkezet, ritmicitás figyelembevétele mellett, az érces csoportokat feltételezett időrendiségben az alábbiak szerint osztályozzuk: a) A kaldera telércsoportjait csapásirányuk mellett a zúzottság és szerke­ zeti igénybevétel alapján is osztályozzuk. A z ércesedés kialakulása t ö b b sza­ kaszú, és a különböző irányú telérhasadékok felnyílási és zavartsági üteme n e m azonos. V é l e m é n y e m szerint a legelőször felnyílt érces irányok az ÉNy — DK-i csapásnak, ezeknek volt a legnagyobb az igénybevétele. Szerkezetük általában a legzavartabb, különösen a periférikus tagokat velük párhuzamos zúzott breccsás sávok kísérik; ércvezetésük rapszodikus. Idetartoznak a Hársashegyi, Jegykőpataki, Malombérc, Arany-Péter, Nagytölgyesbérci, K i s kúti, Hidegkúti I —II, Bányabérci I —II, Falloskúti, Mátraszentimrei telérek. b) Szerkezet alapján későbbi kialakulásúnak tartom az EK —DNy-i csapásirányú ércesedéseket. I d e tartoznak a Péter-Pál D-i, Aranybányabérc I —П., Béke, Bikkszéli, Jávoroskúti telérek. c) A legfiatalabb ércesedési irányként tartjuk nyilván az E — D-i csapás­ irányú teléreket. Ezek a bányaterület K - i részén vannak, számuk egyelőre kevés. I d e tartoznak a K á r o l y és az Aranybányabérci É-i telérek. A medence D-i nagy lezökkenési vonalaira merőlegesek. A legzavartalanabb, egységes érc­ vezetésű teléreknek ismerjük őket.

Siklóssy:

Gyöngyösoroszi

és környékének

szerkezeti

értékelése

355

4. ábra. A szerkezet és a hasadékok kitöltési formáinak összefüggése. J e l m a g y a r á z a t : 1. Kvarc-változatok 2. Karbonát-változatok, 3. Agyagásvány-változatok, 4. Kvarcos, karbonátos és vegyes kitöltésű változatok, 5. Kvarcos, agyagásványos változatok, 6. Karbonátos, agyagásványos változatok Fig. 4. Relationship between structure and the forms of fissure-filling. L e g e n d : 1. Quartz varieties, 2. Carbonate varieties, 3. Clay mineral varieties, 4. Quartzose, carbonate and mixted varieties, 5. Quartzose, clay mineral varie­ ties, 6. Carbonate, clay mineral varieties

2. A hasadékok' kitöltési formáinak tekintetében megkülönböztethetünk k o v á s , karbonátos és agyagos telérkitöltést. T ú l n y o m ó többségben a vegyes telérkitöltések az uralkodóak (4. ábra). a) A kovás kitöltésű telérekben megtaláljuk az S i 0 számos formáját: vastagpados kvarcit, hidrokvarcit, kalcedon, opál, ametiszt, kristályosodott és fennőt kristályos k v a r c . A Mátraszentimrei telérnél a kovás hasadékki­ töltés az uralkodó. 2

356

Földtani

Közlöny

107. kötet, 3—4.

füzet

b) A karbonátos ásványtársulásban uralkodók a kalcit színes változatai. Igen j ó l használhatók a kristályos változatok a kiválási hőmérséklet eldön­ téséhez (dekrepitációs mérések). A karbonátos ásványtársuláshoz sorolom a Gyöngyösorosziban található aragonit és d o l o m i t formációkat. E csoportban jelennek meg a szulfátok: gipsz, barit, cölesztin is. c) Az agyagos telérkitöltő ásványtársuláshoz tartoznak a kaolin-változatok, a gélpirites teléragyagok, valamint a klorit. A Bányabérci telérek t ú l n y o m ó ­ an agyagos kitöltésűek. d) Vegyes kitöltésű a t ö b b i hasadék: da) Kvarcos-kalcitos telér: B é k e telér db) K v a r c o s - k a l c i t o s —agyagostelér: a vegyes kitöltésűek nagyrésze de) Kalcitos — agyagos telér: Malombérci-telér dd) Teléragyagos kvarctörmelékes telér: Bikkszéli telérek. A fent ismertetett telérkitöltési jellegek a telér n y u g o d t településű és j ó kifejlődésű szakaszaira vonatkoznak. Ezeket sokszor megzavarják az elmoz­ dulás és az eldobás — széjjelnyílás, ami, többnyire az ércesedés után, törési szerkezetek k ö v e t k e z m é n y e . Hatássíkjuk közelében az érintett érces hasadék általában felnyílik és az eddigi jellemző telérszerkezet megváltozik. A felnyí­ lott szakasz érce összemorzsolódik; alacsony hőmérsékletű karbonátok, szul­ fátok, kaolin, „ i s z a p " cementálja össze a telér anyagát és tölti ki a megnöve­ kedett térfogatú üreget. Erre a formára jellemzőek az Aranybányabérci telérek, Béke-telér egymásrahatási területein fűzérszerúen elhelyezkedő felnyílások, üregek, limonitos agyagásvány, másodlagos gipsz- és baritkitöltéssel. 3. A szerkezeti elemek csapása és dőlésmenti kifejlődése A telérek szerkezetében csapás és dőlés mentén lényeges változás állhat b e . A babérlevél alakú egységes telértest mindkét (3. ábra) végén kihegyesedik és

Központi DNy-i vető

Központi K-i határvetö

6. ábra. Horizontális és vertikális elmozdulások szerkezeti vázlata Gyöngyösoroszi belső bányamezejében Fig. 5. Structure sketch of horizontal and vertical dislocations in the mine field of Gyöngyösoroszi

Siklóssy:

Gyöngyösoroszi

és környékének

szerkezeti

értékelése

357

s z á m o s ágra szakad. Függőleges irányban is v á l t o z i k ; a v é k o n y , v a g y széles külszíni s a p k a alatt kihasasodó p r o d u k t í v telérrész a m é l y b e n általában elvé­ k o n y o d i k és t ö b b ágra szakad. E t t ő l eltérő a K á r o l y telér mélyszintje, hol e g y m á s t ó l n a g y o b b t á v o l s á g b a n megjelenő, a szintátlagnál d ú s a b b érckitöl­ tésű „ k ü r t ő k " , o s z l o p o k n y ú l n a k a m é l y b e . E d d i g i feltárásait ismerve, hason­ lóan m é l y b e n y ú l ó kifejlődésűnek t a r t o m az A r a n y - P é t e r h a s a d é k o t , beleért­ v e annak a N a g y t ö l g y e s i telérként n y i l v á n t a r t o t t részét is. H a a kis szerkezeti formák térbeli helyzetét rögzítjük, kialakul a kaldera érchasadék-összlete. A mélységi intruzió létét egyelőre a földtani a d a t o k alap­ ján feltételezem. Meglétét t o v á b b i geofizikai mérések és s z e r k e z e t k u t a t ó m é l y ­ fúrások igazolhatják.

Irodalom

—

References

ESSER, F . (1928): Bericht über das Blei-Zinkerz Vorkommen Oroszi-banya bei Gyöngyös Ungarn. Köln JAKOBY L . (1938): Gyöngyössolymosi éreelőfordulás (cink, ólom, arany, ezüst) viszonyainak és rentabilitásának RozbOzsKiK P. (1937): Adatok Gyöngyösoroszi teléreinek ismeretéhez. VADÁSZ E . (1960): Magyarország földtana. Akadémiai Kiadó VIDAOS A . (195b): összefoglaló földtani jelentés Gyöngyösoroszi Ércbánya éreelőfordulásairól. VITALIS I. (1928): Szakvélemény a Gyöngyösoroszi aranyos, ezüstös cink és ólom előfordulásáró és javaslat az ottani teendőkről.

Structural evaluation of Gyöngyösoroszi and its vicinity 'S.

Siklóssy

R e l y i n g o n his m o r e t h a n 20 y e a r s o f m i n i n g - g e o l o g i c a l s u r v e y i n g , t h e a u t h o r g i v e s a n d a c c o u n t o f t h e s t r u c t u r a l s e t t i n g o f G y ö n g y ö s o r o s z i a n d its v i c i n i t y . M e g a t e c t o n i c a l l y , t h e area is s i t u a t e d in t h e s o u t h w e s t e r n foreland o f t h e D a r n ó L i n e . A s s o c i a t e d w i t h a T o r t o n i a n e x p l o s i v e caldera, t h e o r e d e p o s i t is c h a r a c t e r i z e d b y h y d r o t h e r m a l l o d e s c o n t r o l l e d b y t h e fracture s y s t e m o f a h u g e c o l l a p s e s t r u c t u r e . T h e m a r g i n o f t h e c a l d e r a is m a r k e d b y z o n e s o f intensive silicification, w h e r e a s its c e n t r e is s u p ­ p o s e d t o c o n t a i n a n intrusive b o d y . A s a result o f t h e t e c t o n i c i n t e r p r e t a t i o n o f t h e G y ö n g y ö s o r o s z i o r e l o d e s y s t e m , it h a s b e c o m e p o s s i b l e t o s e p a r a t e pre- a n d s y n m i n e r a l i z a t i o n s t r u c t u r e s f r o m p o s t m i n e r a l i z a t i o n e l e m e n t s . T w o o f the three p r o d u c t i v e o r e - b e a r i n g z o n e s are p e r p e n d i c u l a r t o e a c h o t h e r ( N W - S E a n d N E - S W ) , w h e r e a s t h e t h i r d o n e is o f d i a g o n a l d i r e c t i o n ( N - S ) . T h e p r e - m i n e r a l i z a t i o n structure is d o m i n a t e d b y b r e c c i o u s z o n e s parallel t o the D a r n ó L i n e , w h e r e a s t h e p o s t m i n e r a l i z a t i o n m o v e m e n t s p r o d u c e d faults b o r d e r i n g t h e l o d e s i n N W - S E , N E - S W , N N W - S S E d i r e c t i o n s . T h e i n d i v i d u a l ore l o d e s , fissurefills (siliceous, c a r b o n a t e , s u l p h i d i c , argillaceous) as w e l l as t h e i r b e h a v i o u r a l o n g t h e strike a n d d i p , are p e c u l i a r features w h i c h c a n b e relied u p o n .

Földtani Közlöny,

Bull, of the Hungarian

Geol. Soc. (1077)

107, 358—367

A Recsk és Parádsasvár környéki kutatások szerkezetföldtani eredményei dr. ZelenJca Tibor (3 á b r á v a l )

R e c s k és Parádsasvár környékén az elmúlt 10 évben végzett részletes érc­ földtani térképezés, k o m p l e x geofizikai felvétel, igen jelentős mélyfúrásos és bányászati kutatás, feltárás adatai új szerkezeti k é p kialakítását tették lehe­ t ő v é , összhangban a terület ősföldrajzi és magmás fejlődési képével. R e c s k környékének szerkezeti alakulásával sokan foglalkoztak. Ezek közül ki kell emelni R O Z L O Z S N Y I K Pált (1934), aki elsőként mutatta ki a paleozóos darnói tag uralkodóan É É K — DDNy-i_ csapású v e t ő i t és ettől teljesen eltérő­ nek minősítette a recski „antiklinális" É N y — D K - i irányú szerkezetét. SZENTES E . (1937) P a r á d - B o d o n y és Parádóhuta környékén kisebb antiklinálisokat, illetve ezek előterében féloldalas szinklinálist jelzett. S C H R É T E R Z . (1948) a miklósvölgyi boltozódást, míg T E L E G D Y - R O T H K . (1951) a darnói feltolódásos ö v e t írta le elsőként. Legújabban M O L D V A Y L . (1969) diapir jellegű neotektonizmust feltételez. A terület szerinte diapir-közi magaslat volt, amelyben a parádi medence besüllyedt és szegélydomborulatként a parádóhutai és lahócai boltozat emelkedik ki. A z ércesedés és a tektonika kapcsolatát korán felismerték a bányászattal foglalkozó szakemberek. Recsken sokáig a P Á L F F Y M . (1929) által feltételezett É N y —DK-i irányú kékpala antiklinálist keresték mint az ércesedés csapdá­ ját. A recski é r c t ö m b ö k létrejöttét P A N T Ó G. (1948) É N y - D K , É É K D D N y - i érchozó tektonikus rendszerek metszéspontjában gondolta kialakulni, míg V I D A C S A . (1966) É É N y — D D K - i irányú tektonikus ö v h ö z k ö t ö t t e azt. Parádsasváron E É L E G Y H Á Z I Z S . (1973) szerint É N y —DK-i csapású hasadék­ vulkán kihűlési repedéseiben képződtek a színesérctelérek.

I. Alkalmazott szerkezetkutató módszerek A szerkezeti elemek kimutatását az adott területen többféle módszerrel kíséreltük meghatározni. Ezen módszerek k ö z ö t t szerepel: 1. A földtani térképezés és légifotó interpretáció a k é p z ő d m é n y e k elhelyez­ kedése és a jelenlegi morfológiai elemek alapján áttekintő szerkezeti helyzet­ k é p e t a d a területről. Ilyen felvétel készült a k b . 1 5 0 k m - n y i területről, 1 : 25 000, illetve 1 : 10 000 méretarányban. 2. A geofizikai mérések közül a szeizmikus és az elektromos szelvények a mélységi eltemetett szerkezeti elemek kimutatására voltak igen alkalmasak, főleg akkor, ha azokat a meglevő földtani adatokkal alátámasztva (fúrás, bá­ nya) értelmezni is tudtuk. A gravitációs (Bouget anomális) és a mágneses térképek igen n a g y segítséget nyújtottak az eltemetett antiklinálisok és k ö z z

Z e l e п к a:

A Recsk

és Parádsasvár

környéki

kutatások

eredményei

359

v e t v e a magmás testek kimutatásához. E vizsgálatok ugyancsak t ö b b mint 1 5 0 km -es területen kerültek kiértékelésre. 3. A mélyfúrásos kutatás során a megfigyelt szerkezeti elemek a fúrómag oldalához viszonyított elválási lapok dőlésszögére, az elmozdulás irányára, a breccsás zónák jellegére, t ö b b tektonikai sík egymáshoz viszonyított helyze­ tére és a repedéskitöltő anyagok (érces, kovás, karbonátos, agyagásványos stb.) meghatározására terjedtek ki. T ö b b mint 1 0 0 d b 1 2 0 0 m-es mélységű ku­ tatófúrás adatai e módszerrel kerültek kiértékelésre. 4. A külszíni feltárásokban és a bányászati létesítményekben eddig t ö b b ezer kőzetrés mérést végeztünk a k ü l ö n b ö z ő korú k é p z ő d m é n y e k b e n úgy, h o g y minden adatot dőlésiránnyal és szöggel jellemeztünk és lehetőleg földtanilag is értelmeztük azokat (kitöltés, elmozdulási irány, repedéssűrűség stb.). A z o n szerkezeti elemeket fogadtuk el véglegesnek, amelyek létét legalább két m ó d ­ szer egybeeső adatai igazoltak. Mindezen vizsgálatok együttes adatai alakították ki e terület jelenlegi szer­ kezeti ismeretét; m e l y korántsem teljes és nem h o m o g é n eloszlású. A bánya­ területeken pl. (Recsk, Parádsasvár) részletesebb ismeretekkel rendelkezünk és itt a szerkesztett szelvények, tektonikai térképek segítségével az egyes szer­ kezeti elemek mellett végbement időbeli változásokat, az ércesedést mege­ lőző, azzal egyidejű és azutáni elemek elkülönítését, az egyirányú törések felújulását közelítőleg sikerült rekonstruálni ( Z E L E N K A T . 1 9 7 5 ) . Ezeknek igen nagy jelentősége v a n a konkrét bányászat és érckutatás számára. 2

II. Szerkezeti felépítés Jelenlegi ismereteink alapján az alábbiakban vázoljuk a terület nagyszer­ kezeti viszonyait és a k ü l ö n b ö z ő k o r ú magmás tevékenység és ércesedés szer­ kezeti jellemzőit: Magyarország pásztás felépítését tekintve — ( W E I N G Y . 1 9 6 9 ) a terület alap­ hegysége a középhegységi süllyedek része és annak e l v é k o n y o d ó K - i szegélyén található. A terület középhegységi képződményeit D K felé az Igal-bükki eugeoszinklinálistól az É É K — D D N y - i irányú Darnó nagyszerkezeti ö v hatá­ rolja, míg É N y felé a geofizikai adatok szerint ( S Z A L A Y I. 1 9 7 0 ) a salgótarjáni „ m e d e n c e " ópaleozóos aljzatától N a g y b á t o n y — Mátreszele irányában hú­ z ó d ó K É K —Ny D N y - i , majd Ózd felé É K —DNy-i csapású szerkezet választ­ ja el ( 1 . ábra). A terület nagyszerkezeti vonala, az É É K — D D N y - i csapású darnói nagy­ szerkezeti ö v , melyet egykori geoszinklinális ö v e k szegélyén kialakult köpe­ nyig lenyúló lineamensként értelmezünk. E z e n nagyszerkezeti ö v vizsgált szárnya jelenleg t ö b b mint 10 k m széles, m e l y mentén a szerkezet-alakulás és a vulkanizmus is a m e z o z o i k u m t ó l k e z d ő d v e egészen a pliocénig időben és térben súlypontilag fokozatosan K - r ő l Ny-ra t o l ó d o t t el. A Darnó-vonal m i n d a légifotók, mind a gravitációs (Bouget-anomália, maradék-anomália), szeizmikus és légimágneses térképek alapján élesen ki­ rajzolódik, ú g y h o g y még a miocén andezittel fedett területen is G y ö n g y ö s vonaláig követhető. A darnói nagyszerkezeti ö v e t a vizsgált területen n é g y n a g y o b b É É K — D D N y - i csapású szerkezeti sávra osztjuk fel, melyeken belül még t ö b b hason­ ló irányú árkos, illetve sasbérces szerkezet jelentkezik ( 2 . ábra). 8

Földtani Közlöny

Földtani

360

Közlöny

107. kötet, 3—4.

füzet

1. ábra. A Darnó-vonal szerkezeti vázlata (szerkesztette: Z E L E N K A T . ) . J e l m a g y a r á z a t : 1 . Fő alátoló dá si sík, 2 . Aktív hatóerő iránya, 3 . Passzív hatóerő iránya, 4 . a = andezit, 5 . ó = gabbró-diabáz-spilit, 6 . ß = bazalt, 7 . y = riolit, dacit, 8 . Jellemző fémfeldúsulás, 9 . P = ópaleozóos metamorf képződmények, 1 0 . P - = paleozóos üledékes képződmények, 1 1 . T - = triász üledékes képződmények, 1 2 . K — kréta üledékes képződmények, 1 3 . 0 1 - з = oligocén üledékes képződmények Fig. 1. Structural sketch of the Darnó Line (plotted by T . Z E L E N K A ) . L e g e n d : 1 . Main downthrust p l a n e , 2 Direction of active agent, 3 . Direction of passive agent, 4 . « = andésite, 5 . Ó = gabbro-diabase-spilite, 6 . ß = b isalt 7,y = rhyolite, dacite, 8 . Characteristic metal concentration peaks, 9 . P = Lower Paleozoic metamorphic rocks 1 0 . Р -з — Paleozoic sedimentary rocks, 1 1 . T - = Triassic sedimentary rocks, 1 2 . K = Cretaceous sedimenta rocks, 1 3 . 0 1 - = Oligocène sedimentary rocks 2

2

a

3

3

3

2

a

2

2

£

3

3

3

1. Siroki szerkezeti sáv, bükki triász eugeoszinklinális aljazattál, kréta? iniciális magmás tevékenységgel. 2. Darnóhegyi szerkezeti sáv, paleozóos-mezozóos ? képződményekkel, spilites vulkánitokkal és orogén ? magmatitokkal. 3. Recsk-parádi szerkezeti sáv, középhegységi triász aljzattal, későorogén paleogén és szubszekvens miocén magmatitokkal (kis plutonok) és vulkanizmussal. 4. Parádsasvári szerkezeti sáv, középhegységi triász aljzattal, szubszekvens miocén magmás testekkel és vulkánitokkal.

Zelenka:

A

Kecsk

és Parádsasvár

környéki

kutatások

eredményei

3g]_

2. ábra. Recsk és Parádsasvár környékének szerkezeti vázlata (szerkesztette: ZEIENKA T . ) . J e l m a g y a r ázat 1. P6 szerkezeti vonalak, 2. Szerkezeti vonalak, 3. ß = pliocén bazalt, 4. ï « , = tortonai andezit, 5. МЛ, = helvéti dacittufa, 6. M a = helvéti andezit, 7. МЯ, = helvéti riolittufa, 8. 0 1 , - , = oligocén agyag-homok, 9. B,-01i = Felsőeocén-alsőoligocén mészkő-márga, 10. E,a = Pelsőeocén andezit, 11. T , = középsőtriász mészkő, kvarcit, 12. <S = = kréta diabáz, 13. P = perm mészkő, 14. P , = ópaleozóos metamorf összlet Fig. 2. Structural sketch of Recsk and Parádsasvár and their vicinity (plotted by T . ZEIENKA). L e g e n d : 1. Main structure lines, 2. Structure lines, 3. ß = Pliocene basalt, 4. Мое, = Tortonian andésite, 5. МЛ, = Helvetian dacite tuff, 6. M « ! = Helvetian andésite, 7. MAj = Helvetian rhyolite tuff, 8. 0 1 , - , = Oligocène clay-sand, 9. E 0 1 i = upper Eocene-Lower Oligocène limestone-marl, 10. E , * = U p p e r Eocene andésite, 11. T , = Middle Triassic limestonequartzite, 12. ô = Cretaceous diabase, 13. P, = Permian limestone, 14. P , = Lower Paleozoic metamorphic complex t

3

3

A z egyes szerkezeti sávok rövid fejlődéstörténete és szerkezetalakulása az alábbiakban jellemezhető: 1. A siroki szerkezeti sáv aljzata a Bükk-igali eugeoszinklinális triász k é p ­ z ő d m é n y e k b ő l áll. Ezen szerkezeti sáv a felsőkarbonban induló „ g r a u w a c k e " geoszinklinális D K - a l p i (dinarid) szerkezeti zónájához kapcsolódik. A triász kifejlődése eltér a középhegységi triásztól. A terület a felsőkimmériai m o z g á ­ sokkal kiemelkedett és szárazulat v o l t a felsőkrétáig. A z ausztriai — szubhercini fázisban kiújuló É K — D N y - i csapású törések a Darnó vonal mellett k ö ­ zel 150 k m hosszban (Szarvaskő—Tóalmás) ultrabázisos (diabáz, gabbró) k é p ­ z ő d m é n y e k e t eredményeztek. Ezen inciális jellegű, köpenyerdetű m a g m á s testekhez Ti és V ércesedés (Szarvaskő) kapcsolódik. A klasszikus Darnó-vonallal párhuzamosan ugyancsak É É K — D D N y - i csa­ pásban, d e attól D K - r e 4 km-re, Sirok — U p p o n y vonalában húzódik a terület nagy alátolódási síkja, mely a siroki szerkezeti sávot elkülöníti. A felsőkrétában 8*

362

Földtani

Közlöny

107. kötet, 3 — 4.

füzet

(larami) ? a bükki triász k é p z ő d m é n y e k (kb. 45°-os sík mentén) a darnói pa­ leozóos vonulat alá tolódtak (Várhegyi triász kőfejtő 295/47°). E sík mentén jelentkezik az u p p o n y i felsőkréta gosaui konglomerátum, m e l y a mozgások k o r á t is rögzíti. A triász agyagpala-lemezes mészkő k é p z ő d m é n y e k n y o m á s o s hatásra g y ü redezettek, gyakran felismerhetők bennük nyírási felületek, valamint az alátolódási síkra merőleges litoklázisok (115/87°), melyek az ékszerűen kibillent kőzetösszlet letöredezési irányát jelzik. E szerkezet miocénban való kiújulása már a nyomással konszolidált szakaszban a kéreg másodlagos magmakamrái­ ból származó ignimbrites ártufák hasadékvulkáni képződéséhez vezetett (siroki dacittufa). E k é p z ő d m é n y e k szerkezeti preformáltságát a földtani adatok mellett a légi К anomália eloszlás is bizonyítja ( G É R E S I G Y . — W E B E R В . 1970.). 2. A damóhegyi szerkezeti sáv, „ p a l e o z ó o s é k " valószínűleg a két egykori me­ zozóos eugeoszinklinális köztes hátságát alkotta a triászban. Teljesebb tenger elöntése feltehetően a felsőkrétában sávszerű csatornákban következett be. E h h e z kapcsolhatók az egyidejű üledékképződés (kréta?) vízalatti spilites diabázai ( F Ö L D E S S Y J. 1975), Cu-Fe ércesedéssel. A D a r n ó — Szendrő k ö z ö t t jelentkező paleozóos hátság ékszerkezete való­ színűleg t ö b b fázisban a larami-pireneusi mozgások idején k é p z ő d ö t t , ami­ kor a B ü k k hegység D K - i t ö m e g e felől j ö v ő , közel vízszintes erőhatásra a triász k é p z ő d m é n y e k a paleozoikum alá t o l ó d t a k miközben asszimetrikus ékszerke­ zetek jöttek létre ( Z E L E N K A T . 1973. 1974.). A kőzetrésmérések szerint az alátolódással megemelt szárny központi ré­ szén (Darnóhegy Hosszúvölgyi kőfejtő) teljesen hiányoznak az É N y - r a dőlő lapos alátolódási síkok és csak a meredek (315/85°) dőlésű, v a g y ugyanazon csapáshoz tartozó, de ellentétes D K - i dőlésű meredekebb síkok mutathatók ki (155/88°, 105/65°). Ezzel összhangban a szeizmikus mérések alapján lezök­ kent belső blokkal kell számolni. A jelenség az asszimetrikus ékszerkezetek mögöttes tömegénél megfigyelt beszakadással magyarázható ( K Ó K A Y J. 1968.). A nagyrézoldali spilites diabáz kőfejtő már a klasszikus darnói feltolódás övezetébe esik, ahol az egész k ő z e t rendkívül összetört, kataklázos szerkezetet m u t a t a többszöri nagytektonikai mozgásokat b i z o n y í t v a (3a. ábra). A felto­ lódás övezetében a korábbi szerkezeti elemek a kőzetrésmérések szerint in­ tenzívebben jelentkeznek, mint a feltolódás. í g y elsősorban a nyomásos ha­ tásra k é p z ő d ö t t alátolódási irányok, N y É N y / 5 3 — 54° dőlésű morzsolt zónák, térrövidülésre utaló hajlott elemek, valamint az ezeket kiegészítő oldalirá­ n y ú ferde elmozdulások uralkodnak. A zónák többszöri felújulását az azonos irányban eltérő dőlésszögű, eltérő kitöltésű síkok jelenléte bizonyítja. A z egy­ kor k u t a t o t t termésréz lencsék K E K / 7 5 ° - o s dőlésű kalcitos-laumontitos erek­ hez v o l t a k k ö t v e , mely irány feltehetően a pillowlávás spilites diabáz kihűlési repedezettségének felel meg. A „ p a l e o z ó o s é k " területéről egységesen hiányoznak a paleogén k é p z ő d m é ­ n y e k , éppen ezért a korábbi véleményekkel szemben (SCHRÉTER.., T E L E G D Y R . K . 1951) n e m lepusztulással, hanem kiemelt paleozóos küszöbbel számo­ lunk, ahol a felszínen és a fúrásokban jelentkező tetemes vastagságú vörös agyag az alaphegység szárazulati voltára utal. A szávai mozgások idején az alsómiocén eggenburgi konglomerátum E K — D N y - i csapású 50 — 70 m-es sávja D a r n ó h e g y — Bükkszék és R u d a b á n y a v o ­ nalában jelzi a feltolódási ö v után keletkezett árok csapását.

Zelenka:

A Recsk

és Parádsasvár

környéki

kutatások

eredményei

3. ábra. A Darnó-vonal szerkezeti mozgásainak időbeli változása (vázlatos szelvények) (szerkesztette- ZELENKA T . ) . 31a: A triász időszak mozgásai. I. Középhegységi eugeoszinkiináíis süllyedek, I I . Paleozóos köztes hátság, I I I . Igalbükki eugeoszinkiináíis süllyedek; 3 / 6 : Felsőkréta larami mozgások. I. Merev háttér-öv, I I . Sasbérces feltöredező öv, III. Aszimmetrikus ék-öv, IV. Alátolódó öv; a/e: Felsőeocén pireneusi mozgások. I. Sasberces feltöredező öv. I I Aszimmetrikus ék-öv, I I I . Alátolódó öv, I V . Konszolidált öv; 3/d: Oligocén-miocén szávai és stájer mozgások. I. Aszimmetrikus ék-öv, I I . Alátolódó öv, I I I . Feltolódás, I V . Konszolidált öv. J e l m a g y a r á z a t : 1 . Szerkezeti vonalak, 2 . Alátolódás, illetve feltolódás iránya, 3 . Hatóerő iránya, 4 . Passzív erő iránya, 5 . Tengerelöntés, 6 . Vul­ káni működés; M « , = Tortonai andezit, МЛ, = Helvéti dacittufa, M = Helvéti agyag-homok (slir), Ma, = Helvéti andezit, МЛ, = Helvéti riolittufa, 0 1 , - = Oligocén agyag-homok, E « = Felsőeocén andezit, ô = Diabáz, T = = Triász mészkő, kvarcit, P = Felsőperm mészkő Fig. 3. Changes in time in the structure movements of the Darnó Line (schematical profiles plotted by T. ZELENKA). 3/a: Triassic movements. I. Central Mountains eugeosynclinal depression, J . Paleozoic median ridge, I I I . Igal-Bükk eugeosynclinal depression; 31b: upper Cretaceous, Laramian, movements. I. Rigid background zone, TL Horststudded zone of rejuvenation, I I I . Asymmetric wedge zone, IV. Downthrust zone; 3/c: Upper Eocene, Pyrenean, movements. I. Horst-studded zone of rejuvenation. I I . Asymmetrical wedge zone, I I I . Downthrust zone, I V . Con­ solidated zone; 3/d: Oligocene-Miocene, Savian and Styrian, movements. I. Asymmetrical wedge zone, I I . Downthrust zone, I I I . Reverse fault, IV. Consolidated zone. L e g e n d : 1 . Structure lines, 2 . Downthrust cr upthrust direction, 3 . Direction of the agent, 4 . Direction of passiv agent, 5 . Transgression, 6 . 'olcanism; М<* = Tortonian andésite, МЛ! = Helvetian dacite tuff, M = Helvetian (schlier) clay-sand, Ma, = Helvetian andésite, МЛ, = Helvetian rhyolite tuff, 0 1 - = Oligocène clay-sand, E =c = Upper Eocene andésite, ô = Diabase, T = Triassic limestonequartzite, P = Upper Permian limestone s

3

3

3

3

г

s

3

3

3

3

3

A t ö b b mint 200 m vastag négy ciklusú h o m o k k ő , konglomerátum csak alaphegységi törmeléket, néhány lithothamniumos mészkő darabot tartal­ maz, mely ugyancsak a terület paleogénban való kiemeltségét bizonyítja. A K É K - N y D N y - i csapású közel függőleges letörésű meredek síkok az eggenburgi konglomerátum képződésekor keletkezett árok húzásos repedései­ nek irányát jelölik. A stájer mozgási fázisában a diabázra települő fiatalabb miocén k é p z ő d m é ­ n y e k b e n a kiújuló darnói csapásirányú törések uralkodtak, a rá merőleges É É N y - D D K - i és N y É N y — K D K - i törések kíséretében.

Földtani

364

Közlöny

107. kötet, 3— 4.

füzet

3. A Becsk—parádi szerkezeti sáv a terület eddig l e g j o b b a n vizsgált övezete. Ezen belül t ö b b , a Darnó-vonallal közel párhuzamos szerkezeti b l o k k m u ­ tatható ki 2 — 3 k m szélességben, melyek eltérő szerkezetalakulást mutatnak. Valószínűleg a variszkuszi hegységképződés idején R u d a b á n y a — U p p o n y — R e c s k vonalában már kialakult a Darnó-vonal, illetve az ezzel hegyesszöget bezáró Szécsény — Mátraszele — Bánréve irányába h ú z ó d ó nagyszerkezeti ö v , és í g y a terület a perm-triász időszakban már a középhegységi geoszinklinális keskeny tartozékává vált. Bár ebben a sávban a Mátra hegységben biztos p e r m és alsótriász k é p z ő d m é n y e k jelenleg még n e m ismertek, feltételezhető, h o g y a R u d a b á n y a i hegység és a Dunántúli K ö z é p h e g y s é g k ö z ö t t a permben az egykori szárazulaton konglomerátum és h o m o k k ő k é p z ő d ö t t , míg a me­ dence peremeken gipsz — anhidrit, evaporitos sorozat várható. A nagyvastag­ ságú triász kovás-karbonátos üledékek képződése a ladini-karni emeletig tar­ t o t t . A triász üledékképződést már egykori ősi variszkuszi irányokban jelent­ kező üledékanyag váltások jellemezték (kvarcit-mészkő) (3a. ábra.). A lábai mozgási fázissal a terület kiemelkedett és egészen a felsőeocénig szárazulat maradt. Analógia alapján már a larámi orogenezishez kapcsolódóan a triász képződ­ ményekben É K —DNy-i törések mentén kiemelt sasbérces szerkezetek jöttek létre (Recsk— R u d a b á n y a ) . E z e k milonitos zónái n a g y mértékben hozzájá­ rultak a karbonátos összletek karsztosodásához, és egyben mint a leggyen­ g é b b szerkezeti elemek, meghatározták előre a későbbi andezitbenyomulások helyét. A kiemelt sasbérces területről lepusztult k é p z ő d m é n y e k vastagságát kőzettani alapon 4 —600 m-re becsültük (3b. ábra) ( Z E L E N K A T . 1975). A pireneusi mozgási fázissal ismételten kiújultak a törések és D K felől (a B ü k k t ö m e g e felől) ható, közel vízszintes erőkre a középhegységi süllyedek triász k é p z ő d m é n y e i a merev ópaleozóos t ö m b fölé illetve alá kerültek. Énnek k ö v e t k e z t é b e n az eocén — oligocén határán süllyedés következett be. A h o l az aktív erő hatott, a D K - i sávban, ott van legjobban kiemelve és legjobban igénybevéve, összetörve a triász alaphegység (Recsk -f 100 m tszf), éppen ezért itt jelentkezik a kibillenés hatására kipréselődő későorogén, felsőköpeny­ eredetű felsőeocén magmás anyag is. E z a kibillenés a fúrási adatok, és a sze­ izmikus mérések szerint É N y felé 15 k m hosszban elérte a 2000 m-t ( K É K Y J . 1973, S Z A L A Y I. 1970) (1. ábra). A klasszikus Darnó-vonal É N y - i előtere, mintegy 2 k m széles sávban ez időszak alatt kiemelt szárazulati helyzetű volt. A kutatási adatok arra utal­ nak, h o g y ezen sáv D N y - i részén a mélyben esetleg szinorogén plutoni mű­ ködés termékei lehetségesek (3c. ábra). A felsőeocén magmás működés a Darnó-vonallal párhuzamos és rá merőleges szerkezetekkel körülhatárolt blokkban k b . 75 k m helyezkedik el. A z eocén vulkánizmus szigettengere a Darnó-vonallal párhuzamos tektonikus csatornákat alkotott. A z eocén vulkáni anyagszolgáltatás végén a Darnó-vonal­ lal párhuzamosan eddig kiemelt alaphegységi sávban R e c s k — Bükkszék k ö z ö t t másfél-két k m szélességben t ö b b mint 500 m mélységű beszakadásos szerke­ zet jött létre, melyet a felszínközeli magmakamra tektonikus beszakadásaként értékelünk (3c. ábra). A recski eocén andezit vulkánizmusát, magmás tevékenységét az azzal kapcsolatos ércesedés részletes tektonikai analízisét már korábban közöltük ( Z E L E N K A T . 1975, C S E H N É M E T J . 1975), éppen ezért csak a lényeges megálla­ pításokat soroljuk fel erről. 2

Z elénk

a:

A Recsk

és Parádsasvár

környéki

kutatások

eredményei

365

A megszerkesztett vetők helyzete, a n a g y o b b vetők k ö z ö t t i távolság a recs­ ki terület É-i részén 200 — 300 m, míg D-en 400 — 500 m . A z egyes v e t ő k tört zónáinak átlagos vastagsága 10 — 60 m, némely esetben azonban a 200-m-t is eléri. E z e k e n a szakaszokon a mellékkőzet igen erősen összetört, itt a nyomásos részeken a kőzetrések mellett vállaposodással, erős pergessél és jelentős szi­ lárdságcsökkenéssel kell számolni. A t ö r t zónák mélység szerinti elhelyezkedése a szubvulkáni andezittest­ ben (rézérces formációban) viszonylag egyenletes, míg a mészkőben ezek szá­ ma a n a g y o b b mélység felé sűrűsödik. A törési ö v e k közötti kőzetszakaszokat is kőzetrések járják át. Ezeken a helyeken a litoklázis gyakoriság, a kőzet áttörtsége, az egyes fő k é p z ő d m é n y formációkra jellegzetes. A fúrási m a g o k o n mért értékek szerint a szubvulkáni andezit a legkevésbé áttört (0,72 %) és a szkarnos összlet is kedvező áttörtségi értéket m u t a t (1,4 % ) . Ezzel szemben a mészkövekben közel e g y nagyságrend­ del n a g y o b b az áttörtség (8,75 % ) . I g y e k e z t ü n k az ércesedést befolyásoló, megelőző töréses elemek ( É K — D N y , É N y — D K ) kimutatására, valamint az ércesedéssel egyidős és az azt k ö v e t ő törések elkülönítésére. Egyértelműen rögzíthető, h o g y ércesedés szinte min­ den irányban megjelenik, legkevésbé ércvezetők a nyomásos hatásra létre­ j ö t t hasadékok. A K É K —Ny D N y - i törések az alaphegységi kőzetekben és részben a szub­ vulkáni andezitben is nyitott, vízveszélyes törésnek tekinthetők. A recski területen a legtöbb tektonikai sík mentén a hidrotermális m ű k ö ­ dés folyamán a szubvulkáni andezitben és a fedő andezitben is csaknem teljes repedéskitöltés k é p z ő d ö t t , míg a szkarnos kőzetekben az eredeti kőzetek nagymértékű átalakulása ugyancsak kis hézagosságot eredményezett. A szávai mozgási fázisban kiújuló É K — D N y - i és a rá merőleges É N y — D K - i törések ismét alátolódást, illetve az É É K — D D N y - i D a r n ó - v o n a l mentén a klasszikus darnói rátolódást hozták létre. Mindezek azt bizonyítják, h o g y a középhegységi süllyedékben R u d a b á n y á t ó l a Mátra hegységig a jelenlegi mor­ fológiát kialakító pireneusi és szávai mozgások során az alátolódásból eredő n y o m á s o s (kompressziós) hatás uralkodott, mely térrövidüléssel járt és ezért a repedések uralkodóan zártak. A terület miocén szubszekvens vulkanizmusa szorosan k a p c s o l ó d o t t az ó- és újstájer m o z g á s o k h o z . A délre elhelyezkedő félkörívű m i o c é n vulkáni ö v e t a geofizikai mérések szerint K É K —NyDNy-i (Disznókő — Bajpatak) és N y ÉNy— K D K - i irányú (Disznókő — Szuhahuta) törésrendszer alakította ki. A legidő­ sebb szubvulkáni benyomulások, áttörések (Csákánykő) ismételten a darnói nagyszerkezeti ö v h ö z kapcsolódnak. A miocén andezit kőzettelérek a húzásos repedések irányait is jelzik, az előző két irányon kívül még az É É K — D D N y és az É É N y — D D K - i törések mellett is megjelennek. 4. A középmátrai parádsasvári szerkezeti sáv a darnói nagyszerkezeti ö v P á r á d községnél h ú z ó d ó töréspárjától Ny-ra helyezkedik el. A z alaphegység itt is a középhegységi triász aljzat. A z eddigi szeizmikus adatok szerint ezen a területen paleogén (eocén) vulkánitokkal nem számoltunk. A területen a helvéti slirösszletre települ a mátrai andezit rétegvulkáni sorozata. A D a r n ó vonal ezen legnyugatibb szárnya a miocénben érte el fő tektonikai aktivizá­ lódását (3d ábra). A nagyszerkezeti vonalra közel merőleges N y É N y — K D K - i csapású (310—130) hasadékvulkánok ( F É L E G Y H Á Z I Z S . 1973.) j ö t t e k létre, melyek utóvulkáni működése a szubszekvens vulkanizmus teléres polimetalli-

366

Földtani

Közlöny

107. kötet,

3— 4.

füzet

kus ércesedését hozta létre. A z ércesedés N y É N y — K D K - i (310 — 130°) csa­ pású, uralkodóan D N y - i dőléssel, bár az egyik hasadék É K - i dőlésű (550 m-es telér). Ezek sajátos sátortetős elhelyezkedésükkel kihűlési szerkezetre utal­ nak. Emellett a K É K —NyDNy-i (70 — 250°) csapásirányhoz k ö t ö t t , valamint a K D K — N y É N y - i csapású és D D N y - i dőlésű irány mellett alárendeltebb ércesedés (Nyirjesi T h e o d o r telér) jelentkezik. A z ércesedés szalagos, breccsás megjelenése a telérhasadékok ércesedés közbeni felújulását bizonyítják. A z ércesedés utáni fő szerkezeti elemek ismételten a darnói szerkezet t ö b b ­ szörös kiújulására utalnak, ugyanis m i n d az É É N y - i (340°), mind a D D K - i 160°) dőlésű tagok egyaránt megtalálhatók. Ezek mellett a variszkuszi É N y — D K - i csapású D N y - i dőlésű, valamint a fiatal É — D-i csapású K - i dőlésű kis elvetési magasságú szerkezeti elemek jellegzetesek. A D a r n ó - v o n a l ezen övezete a paleogén medence irányában folytatódik, ahol a jelenkori sekélymélységű (8 —10 k m ) földrengés epicentrumok helyzete alapján (Pétervására) már a k e v é s b é összenyomott, konszolidálódott aljzatra következtethetünk, ahol az alátolódott, „ l é p c s ő s e n " leszakadt triász k é p z ő d ­ m é n y e k kibillent helyzetben találhatók. A z ópaleozóos aljzatú salgótarjáni medence területe szerkezetileg merev háttérként viselkedett mindezen tektonikai f o l y a m a t o k alatt és éppen ezért itt jelentek meg a pliocénben a finális bazaltömlések (1. ábra.).

Összefoglalás A Darnó-vonal Magyarország egyik l e g n a g y o b b , felszínközeiben is jól n y o ­ m o z h a t ó É É K — D D N y - i irányú nagyszerkezeti ö v e . E z az ö v fejlődéstörté­ netében és szerkezetalakulásában eltérő alaphegységi pasztákat határol. A hegységképződési fázisok idején a Darnó-vonal többszörösen kiújult és eltérő mozgásmechanizmust mutatott, melynek aktív zónái fokozatosan K - r ő l N y ra tolódtak el. A z alpi orogenezis során, különösen a larami-pireneusi és szávai fázisokban D K - f e l ő l ható kompresszió n a g y alátolódás, illetve részben fel­ tolódás sorozatot h o z o t t létre a darnói szerkezeti ö v mellett és í g y asszimetrikus ékszerkezetek alakultak ki. A D a r n ó - v o n a l t ö b b , egymással közel párhu­ zamos nagyszerkezet rendszere. Vizsgálatok szerint a nagyszerkezeti ö v É N y - i szárnyán főleg ősi varisztikus csapású szerkezeti elemek ( É N y — D K , É K — D N y , K É K — N y D N y ) , míg a D K - i oldalán a Darnó-vonallal közel párhuzamos csa­ pású ( É É K — D D N y ) szerkezetek uralkodnak. A D a r n ó - v o n a l a kárpáti oro­ gén ö v belső oldali szegély-mély törése, lineamense, melynek alátolódási síkja mentén egy csonka magmafejlődési ciklus jelentkezik: a k ö p e n y eredetű ini­ ciális bázisos vulkánitokkal k e z d ő d ő e n a későorogén — d e még a felsőköpeny­ ből származó — intermedier kis plutoni vulkáni sorozaton keresztül a szub­ szekvens vulkánizmus másodlagos magmakamrákból származó savanyú ignimbrites és intermedier vulkánizmusáig. Ezeket a magmadifferenciációs termékeket a megfelelő metallogéniai jellegek is kísérik. I r o d a l o m — References CSEH NÉMETH J . (1975): A recski mélyszinti színesfémérc előfordulás és annak teleptani, ércföldtani képe. Földtani Közlöny 105. 6 9 2 - 7 0 8 . FÉLEGYHÁZI Zs. (1973): A Közép-Mátrai hidrotermális színesérctelérek kutatási és gazdaságossági kérdései. Egye­ temi doktori értekezés FÖLDESST, jr. (1975): Petrographical study of a diabase-spilite magmatic rock suite, Darnőhegy (Sirok, Hungary). Carp.-Balk. Geol. Ass. X . Cong. V I . 5 5 - 6 4 . Bratislava

Z e l é n k

a:

A

Recsk

és Parádsasvár

környéki

kutatások

eredményei

367

GAGYI P. A.—CSEH NÉMETH J\—ZELENKA T . (1971): A recski mélyszinti színesércelőfordulás összefoglaló jelentése. Kézirat. Recsk KÉRI J. (1973): A Nagybátony 324. sz. fúrás földtani eredményei. Kézirat. Salgótarján KÓKAY J . (1968): Hegységkép ződési elméletek Bakony-hegységi adatok tükrében. Földtani Közlöny 98. 3—4. 381 — 393. , M OLD VA Y L. (1971): A neotektonikus felszí nalakulás jelenségei a magyarországi középhegységekben. I . M A F I E v i jelentése az 1969. évről. 587—637. PANTO G. (1948): Jelentés a recski állami ércbánya kutatásainak 1948 decemberében végzett vizsgálatáról. Kézirat. Budapest PÁLFY M . (1929): Magyarország arany-, ezüstbányáinak geológiai viszonyai és termelési adatai. M . Kir. Földt. Int. Gyak. Füzet ROZLOZSNIK P. (1936): Szakvélemény Párád—Recsk geofizikai felvételének tektonikai értelmezése tárgyában. Kéz­ irat. Budapest SCHHÉTER Z . (1949): A Mátrától északra eső dombvidék földtani viszonyai. M Á F I Évi jelentése 1948-ról p. I I I . SZÁLAI I . (1971): Geofizikai érckutatás Recsk és Darnóhegy körzetében. M Á E L G I évi jelentése SZENTES F . (1937): Jelentés az 1934—35. években a Mátra É-i oldalán végzett földtani felvételről. M Á F I Jilvi jelentés 1933—35. I I . p. 621—652. TELEGDI ROTH К . (1951): Bükkszéki ásványkutatás és termelés földtani tanulságai. M A F I Évkönyve, 40, 2 . 3—19. VIDACS A . (1966): Jelentés a Recsk térségében folyó színesérckutatások helyzetéről. M Á F I Évi jelentése 1964. évről, p. 4 3 3 - 4 3 6 . WEIN, GY. (1969): Tectonic review of the neogene-covered areas of Hungary. Acta Geol. Hung. 13. 399—436. WEBER В.—GERESI G Y . (1970): A kálium eloszlása a Mátra hegységben légi-gammaspektroraetriai felvétel alapján. Földtani Közlöny. 100. 1. ZELENKA, T. (1973): New data on the Darnó megatectonic zone. Acta Geol. Acad. Sei. Hung. 17. 155—162. ZELENKA, T. (1974): История мегатектонического и магматогеоло-гического развития Северо-Восточной М а т р ы . Acta Geol. Acad. Sei. Hung. 18. 377—385. ZELENKA T. (1975): A recski mélyszinti színesfém előfordulás szerkezeti-magmaföldtani helyzete. Földtani Köz-

Structure-geological results of explorations in the vicinity of Eecsk and Parádsasvár T.

The

Zelenka

m e g a t e c t o n i c l i n e o f t h e s t u d y a r e a is t h e D a r n ó L i n e a t t a i n i n g m o r e t h a n 10 k m

in w i d t h a n d t r e n d i n g f r o m t h e N N E t o S S W w h i c h f o r m e d a t t h e c o n t a c t b e t w e e n t w o t e c t o n i c a l l y different b a s e m e n t belts. A s a l i n e a m e n t , the D a r n ó L i n e r e j u v e n a t e d times and

s h o w e d different m e c h a n i s m s o f m o v e m e n t in the

course o f the

several

subsequent

o r o g e n i c phases. I n a v e r y close c o n n e c t i o n with this m e c h a n i s m , the m a g m a t i c activities did

also c h a n g e in b o t h s p a c e and The

time with

a westward

shift

o f the m a i n

centre.

D a r n ó L i n e is a s y s t e m o f s e v e r a l f a u l t s o f o n e a n d t h e s a m e t r e n d . T o t h e

o f t h i s line i t is m a i n l y a n c i e n t V a r i s c a n - s t r i k i n g s t r u c t u r e e l e m e n t s ( N W - S E , E N E - W S W ) , t o the

NW

NE-SW,

S E structures subparallel in strike w i t h the D a r n ó L i n e , t h a t pre­

dominate. The

detailed

interpretation

structural analysis o f thousands

o f the

study

area has

o f tectonic measurements

workings and o f aerial p h o t o g r a p h s and

b e e n carried

in

outcrops

out b y

and

geophysical measurements. The

a

e m b r a c e d a l l t h e m a g m a t i c a n d s e d i m e n t a r y r o c k s o f a z o n e o f m o r e t h a n 10 k m down

to

300—1200 m

d e p t h . A l l these

results,

in a g r e e m e n t

joint

underground measurements width

with the paleogeographic

p a t t e r n o f the s t u d y area, allowed the a u t h o r t o r e c o n s t r u c t the m a j o r structure-generat­ ing

agents.

minantly Styrian

Accordingly,

down-

phases

and

the

Laramian-Pyrenean

upthrusts due t o

led t o t h e

formation

and

Savian

c o m p r e s s i v e stresses,

o f m a i n l y o p e n fissure

phases

while the

produced predo­ Early

and

Late

systems. Teetogenesis has

largely controlled the c y c l e s o f m a g m a t i c e v o l u t i o n and the possibilities for ore minera­ lization in the

study

area.

'Földtani

Közlöny,

Bull, of the Hungarian

Geol. Sec. (1977)

107.

368—374

A Rudabányai-hegység szerkezeti elemzése az elmúlt 20 év kutatásai alapján Hernyák (2

Gábor

ábrával)

A Rudabányai-hegység szerkezeti elemzése pontosabban körvonalazza egyetlen vasércbányánk földtani helyzetét. R u d a b á n y a a G ö m ö r —Tornai K a r s z t D K - i peremén helyezkedik el, és an­ nak nagyjából hasonló kifejlődésű triász vonulatával földtanilag egy egységet képez. Hegységszerkezeti újraértékelését az elmúlt 20 év folyamán végzett kuta­ tások eredményei teszik lehetővé, melyek egyben gyakorlati útmutatást is adnak az érces vonulat még ismeretlen folytatásának n y o m o z á s á h o z .

1. Korábbi szerkezeti megfigyelések A Rudabányai-hegységgel foglalkozó szakembereknek a szerkezeti formák, azok helyzete és k o r a adta a l e g n a g y o b b problémát, és adja ma is. К о с н A . ( 1 9 0 4 ) elsőként foglalkozik a Rudabányai-hegység tektonikájával. A terület hegységszerkezetét többszörös redőkkel és hosszanti vetődésekkel magyarázza : ,,Egy hossz-vetődési sík mellett szólnak azok a melegforrások Szalonna és Martonyi közelében, melyek a harmadkor végétől k e z d v e sok p o n t o n édesvízi mészkövet raktak le, a kőzettörmeléket pedig breccsává ragasztotta össze, és melyek két p o n t o n még mai nap is felszínre törnek. H o g y ez a hossz-vető­ dés Szalonnán túl t o v á b b D felé is terjed-e, azt valószínűnek tartom, habár határozott tényekre erre nézve n e m a k a d t a m " . E megállapítás helyessége ma már geofizikai és mélyfúrási kutatásokkal bizonyított. P Á L F Y Móric ( 1 9 2 1 ) a hegység földtani térképezésével foglalkozik és az eh­ hez adott szerkezeti leírása már sokkal b o n y o l u l t a b b , mint К о с н - é , mert pikkelyes feltolódásokkal magyarázza azt: „ I l y e n pikkelyes feltolódási vona­ lat a hegyvonulat, m e l y mentén a triász k é p z ő d m é n y e k b e n kettőt biztosan ki lehet mutatni. Ezenkívül a hegyvonulat D-i végének K - i oldalán — Szuh o g y k ö r n y é k é n — a triász és karbon k é p z ő d m é n y e k k ö z ö t t is van egy, ennek kibúvását azonban a pliocén k é p z ő d m é n y e k nagy részben eltakarták. A hegy­ vonulatban történt tektonikai folyamatok korával, valamint a vasércek kép­ ződési idejével, a borsodi medence tektonikus kialakulásával lehettek az itt történt h e g y m o z g á s o k is kapcsolatban, s ez esetben idejét az alsó mediterrán kor ideje körül gyaníthatnánk." Szerkezeti leírása ellentmondásokat is tar­ talmaz, mert pikkelyes rátolódásokról tesz említést és k ö z b e n az ércet egy telepnek tételezi fel és enyhe redőkben ábrázolja azt.

H er nyák:

A Budabányai-Jieijysé'j

szerkezeti

elemzése

369

J A S K Ó Sándor (1938) a bányaterület térképezése során a terület k é p z ő d m é ­ nyeit a P Á L F Y — V E N D E L - f é l e rétegtani beosztás szerint ismerteti. A képződményhatárokat töréses szerkezettel jellemzi és az előfordulás za­ vart földtani felépítését a rajnai töréses szerkezethez hasonlónak tartja. A szerkezeti megfigyelései helyesek, de túlzás az, h o g y minden zavart te­ lepülést csak töréses szerkezettel értelmez. S C H R É T E R Zoltán (1941) az upponyi-hegység pontos felvételen alapuló ré­ tegtani és hegységszerkezeti ismertetését helyesen adja meg. J A S K Ó Sándor (1946) mutatta ki azt, h o g y a D a r n ó szerkezeti ö v Bükk­ széktől D N y - r a és É K felé is követhető. ( R u d a b á n y a — Mar t o n y i) B A L O G H K á l m á n (1951) a Rudabányai-hegység szerkezetéről alkotott v é ­ leményét az 1 : 5000-es méretarányú részletes földtani térképezés során ala­ k í t o t t a ki. „ A z ősi antiklinális, illetve szinklinális formák szárnyainak szélső­ séges felpikkelyeződése a triász rétegsorban a változó, m o z g é k o n y (werfeni és ladini) és a merev (anizuszi mészkő, dolomit) kőzetek mechanikai igénybevé­ telére megnyilvánuló ellentétes viselkedésével magyarázható. E z a szerkezeti helyzet szabta meg a metaszomatikus ércesedés lefolyását." A Rudabányai-hegységet regionális keretbe állítva, szerkezeti kapcsolatait a Szendrői-hegységgel, a Gömör —Tornai Karszttal és a Szepes — G ö m ö r i érc­ hegységgel keresi. Megállapításait az elmúlt évek kutatásai jórészt igazolták, bár a kőzetek mechanikai viselkedéséből kialakított szerkezeti formái nem mindenütt az elképzelésének megfelelően igazolódtak, mert a szeizi képződ­ mények j ó része merev kőzettömegként viselkedik. P A N T Ó G á b o r (1956) szerkezeti megfigyelései alaposak és helyesek. A szer­ kezeti elemek időrendi sorrendbe állítását, valamint az ércesedéssel való kap­ csolatukat korszerűen írta le. A z általa leírt szerkezeti formák és azok hely­ zete ma is kutatásaink alapját képezi. A szerkezeti formák kialakulását tényadatokon alapuló harántszelvények­ kel b i z o n y í t o t t a annak ellenére, h o g y a harántszelvények megszerkesztésé­ hez akkor még kevés földtani adat állt csak rendelkezésére.

2. Ujabb szerkezeti megfigyelések A Rudabányai-hegység triász korú k é p z ő d m é n y e k b ő l épül fel. A z alsótriász werfeni és a középsőtriász anizuszi emelet teljes rétegsorban ismeretes a te­ rületen. A z alsó agyagpala — h o m o k k ő és evaporitos összlet felett fokozatos átmenet mutatkozik a karbonátos összletekbe. A triász rétegsor ritkán figyel­ hető meg folyamatos kifejlődésben, gyakori a tektonikus érintkezés, ritkán átfordított rétegösszlet is előfordul. A fedő k é p z ő d m é n y e k paleogén és neogén üledékek. A felsőtriász, a jura és a kréta k é p z ő d m é n y e k a területen hiányza­ nak. A rudabányai vasércelőfordulás területén három szerkezeti egységet lehet elkülöníteni : — ÉNy-on a ladini tűzköves mészkősorozat ö v e helyezkedik el. — Ehhez csatlakozik a triász k é p z ő d m é n y e k b ő l felépített központi öv érces kifejlődése 0,3 — 3,0 k m k ö z ö t t v á l t o z ó szélességben. E k ö z p o n t i egység terü­ letét t ö b b helyen K —Ny-i irányú haránt vetők szabdalják. Ezek az ércesedés kialakulása szempontjából fontos szerepet játszottak.

370

Földtani

Közlöny

107. kötet,

3 — 4.

jüzet

1. ábra. A rudabányai vasércbánya és környékének földtani térképe (szerkesztette: H E R N Y Í K G. 1 9 7 6 ) . Jelma­ gyarázat: 1 . Hányótér, 2 . Pannon agyag, homok, kavics, 3 . Miocén durvamészkö konglomerátum, 4 . Eocén lithothamniumos mészkő, 5 . Ladini szaruköves mészkő, márga, 6 . Anizuszi gutensteini dolomit, mészkő, 7 . Kampili szürke, lemezes mészkő, agyagpala, 8. Szeizi zöldes és lilás homokkő, agyagpala, 9 . Érces összlet, 1 0 . Szelvényirány és annak száma, 1 1 . Hematit, krémpát (szeizi), 1 2 . Eeltolődási sík, 1 3 . Vető Fig. 1. Geological map of the iron ore deposit of Rudabánya and its vicinity (plotted by G. H E R N Y A K ) 9 7 6 ) . L eg e n d: 1 . Spoil-heap, 2 . Pannonian clay, sand, gravel, 3 . Miocene coarse-grained limestone conglomerate, 4 . Eocene Lithothamnium Limestone, 5 . Ladinian cherty limestone and marl, 6 . Anisian Gutenstein Dolomite and Limestone, 7 . Campilian grey laminated limestone and shale, 8. Seisian greenish and purple sandstone and shale, 9 . Metalliferous sequence, 1 0 . Section line and number, 1 1 . Hematite, creme-spar (Seisian), 1 2 . Reverse fault plane, 1 3 . Normal fault

H er nyák:

A Rudabányai-hegység

szerkezeti

elemzése

371

2. ábra. A rudabányai vasércbánya harántszelvényei (szerkesztette: H E R N Y Á K G. 1 9 7 6 ) . Jelmagyarázat: 1 . Meddőhányó, %. Pannon agyag, homok, kavics, 3 . Szarmata-torton agyag, aleurit, 4 . Burdigalai durva mészkő­ konglomerátum, agyag, 5 . Oligocén zöldesszürke, homok, agyag, 6 . Eocén lithothamniumos mészkő, 7 . Ladini szaru­ köves mészkő, radiolarit, 8 . Ladini fekete agyagpala, kovapala, márga, 9 . Anizuszi cukorszövetű dolomit, gutensteini mészkő, 1 0 . Kampili szürke, lemezes mészkő, agyagpala, márga, 1 1 . Szeizi zöldes és lilásbarna homokkő, agyagpala, anhidrit, 1 2 . Mélyfúrás, 1 3 . Feltolódási sík, 1 4 . Vető Fig. 2. Transversal sections across the iron ore mine of Rudabánya (plotted by G. H E K N Y A K 1 9 7 6 ) . L e g e n d : 1 . Spoil-heap, 2 . Pannonian clay, sand and gravel, 3 . Sarmatian-Tortonian clay and silt, 4 . Burdigalian coarse-grained limestone conglomerate, clay, b. Oligocène greenish-grey sand, clay, 6 . Eocene Lithothamnium limestone, 7 . Ladianin cherty limestone and radiolarite, 8 . Ladinian black shale, siliceous schist and marl, 9 . Anisian dolomite of saccharoidal texture, Gutenstein Limestone, 1 0 . Campilian grey, laminated limestones, shale, marl, 1 1 . Seisian greenish and purple sandstone, shale, anhydrite, 1 2 . Deep boreholes, 1 3 . Reverse fault plane, 1 4 . Normal fault

— A DK-i oldalon szintén e g y ladini képződményekből felépülő ö v zárja a területet, és ez közvetlenül csatlakozik a szendrői paleozoikumhoz. A K-i oldalon a szendrői paleozoikum felé a tektonikai vonalat pontosan ki lehet szerkeszteni a fúrási adatok alapján, amelyet a harántszelvények mu­ tatnak b e (2. ábra). A meghatározott szerkezeti vonalat D N y - r a , illetve É K - r e a k é p z ő d m é n y e k helyzetéből és a geofizikai mérések alapján jelöltük ki, folytatását a Borsodi­ medencében is jól lehet követni. E tektonikus vonal feltolódási sík, mely mentén a fiatal paleogén (oligocén) képződményekre is a triász k é p z ő d m é n y e k rátolódtak. A mozgások pontos korát megállapítani nem lehet, d e annyi b i z o n y o s , h o g y egy korábbi (ausztriai) szerkezeti vonal újraéledése (stájer) során alakultak ki. A feltolódási ö v dőlése fúrásokból kiszerkesztve 40 — 60° körüli. A z ÉNy-i oldalon ugyanilyen helyzetű szerkezeti ö v e t ismerünk, amely sok helyen szintén oligocén k é p z ő d m é n y e k k e l érintkezik, csak annyi különb­ séggel, h o g y a dőlése meredekebb, néhol közel függőleges is (80 — 90°). Ennek folytatását szintén megtaláljuk a Borsodi-medence minden k é p z ő d m é n y é ­ ben „ H u g ó " v e t ő k néven. A k é t feltolódási ö v e t t ö b b haránt irányú vető keresztezi, amelyek sok helyen módosítják a feltolódási ö v helyzetét. Ilyen a Felsőtelekes és Alsótele­ kes községek k ö z ö t t levő N y É N y — K D K - i csapású harántvető, amely a fel­ tolódási ö v e t majd 200 m-re N y - i irányba eltolta (1. ábra). A Rudabányai-hegységet szerkezetileg ÉNy-ra határoló Gömöri Karszt és D N y - r a a szendrői paleozoikum területein a főtektonikai vonalak csapásirá­ nyai megegyeznek a rudabányaiakkal, míg a harmadidőszaki mozgásaikat rögzítő irányok a Borsodi-medence n y u g o d t a b b paleo- és neogén üledékeiben észlelt vetős elmozdulások irányával egyeznek m e g . A szerkezeti k é p tanulmányozása során R u d a b á n y á n meg lehetett állapí­ tani, h o g y a töréses szerkezeti elemek a leggyakoribbak, a gyűrődéses-torlódásos formák alárendeltek. A k é t szerkezeti egység csapásirányban a Bükkszéknél megállapított Darnóvonallal esik egybe, í g y annak É K - i folytatását látjuk bennük. A részletes szerkezetelemzés lehetővé tette, h o g y a Rudabányai-hegység mai szerkezeti felépítésének kialakulását fázisokra bontsuk. Eddigi adataink alapján valószínű, h o g y az ausztriai hegységképző fázis idején a triász k é p z ő d m é n y e k D K felé a paleozóos képződményeknek ütközve pikkelyeződtek. I t t a triász k é p z ő d m é n y e k dőlése D K felé hajlik. A későbbi larami mozgások során viszont a D K - i paleozóos tömeg gyakorolt a k t í v É N y - i irányú n y o m á s t a triász hegység peremére. Ennek hatására az

372

Földtani

Közlöny

107. kötet,

3—4.

füzet

H er nyák:

A

Rudabányai-hegység

szerkezeti

elemzése

373

egymásra t o r l ó d o t t pikkelyek darabokra törtek és így alakult ki a b o n y o l u l t kétoldalas „ h á z t e t ő s z e r ű " szerkezet ( P A N T Ó G. 1955). A z ércesedés után az É É K — D D N y - i csapású és közel К — N y - i haránt irányú törések újraéledtek és ezek alakították ki a mai földtani képet. A z újraéledésnek idejét a stájer mozgási fázisra lehet tenni. E n n e k a m o z ­ gási fázisnak során került az egész Rudabányai-hegység magasabb, kiemelt helyzetbe, amely a sziderites vasérc oxidációs lehetőségeit teremtette meg. A fiatalabb mozgásokra a bányászat által feltárt sziderites érctestek fel­ töredezéséből lehet következtetni.

3. Az ércesedés és szerkezet kapcsolata A z ércesedés folyamata során a mozgások n e m szüneteltek, hanem állan­ d ó a n , k i s e b b - n a g y o b b mértékben újraéledtek. A Darnói szerkezeti ö v mentén a R u d a b anyától É K - r e fekvő Martonyi, valamint a D N y - r a elhelyezkedő U p p o n y érces és m e d d ő dolomitrögei csak annyiban különböznek, h o g y az ércet körülzáró m e d d ő k ő z e t e k z ö m e n e m alsó-, hanem középsőtriász fekete agyagpala. A jelenleg megkutatott mélységig R u d a b á n y á n a művelésre érdemes érc­ előfordulás csak a k ö z p o n t i szerkezeti egység triász képződményeihez k a p c s o ­ lódik. A z ércesedett triász k é p z ő d m é n y e k érintkezését a szerkezeti ö v v e l R u d a ­ bányán a + 2 3 0 és a + 180-as szinten v á g a t o k b ó l feltárva közvetlenül tanul­ mányozhattuk. A szerkezeti kis formák alapos megfigyeléséből kitűnik, h o g y az ércesedés folyamata t ö b b szakaszra bontható. A z eddigi vizsgálatok alapján legalább 3 szakaszt különíthetünk el. a) Az első szakasz, amely az É É K — D D N y irányú fő feltolódási vonalak és arra közel merőleges harántirányú v e t ő k mentén, hematitos-spekularitos, gyengén sziderites, kalkopirites ércesedés formájában l e g n a g y o b b területi kiterjedésben mutatkozik. Jelenleg ezen ércesedés nem műrevaló. b) A második szakasz ércesedése főleg sziderites metaszomatózist eredmé­ nyezett. A z ércesedés csak azokon a helyeken alakult ki, ahol szerkezetileg megfelelően előkészített anyakőzet volt. Ezeket a „ k e d v e z ő " helyeket első­ sorban az É É K — D D N y fő feltolódási vonalak összesűrűsödése mentén R u ­ dabánya, Martonyi, Tornaszentandrás és U p p o n y környékéről ismerjük. E z t lehetne a vasércképződés fő fázisának nevezni. c) A harmadik, befejező szakasz a hidrotermális teléres-eres, Stockwerkes, baritos, kalcitos, gyengén sziderites, szulfidos (galenit, kalkopirit, fakóércek) kifejlődés. Ezen szakasz termékei területi helyzetük alapján az É É K —DDNy-i fő feltolódási irányok és arra közel merőleges É N y — D K haránttörések men­ tén a leggyakoribbak. A legismertebb lelőhelyek: Alsó-Felsőtelekes k ö z ö t t , az Andrássy I. és Andrássy I I . bányarészek Ny-i oldalán találhatók (1. ábra). A hidrotermális hatások nem összefüggő rétegekben érték a k é p z ő d m é n y e ­ ket, hanem az előzőleg alaposan összezúzott, tört, nagy hézagtérfogatú kő­ zetekben érvényesültek legjobban. Igen helyesen m u t a t o t t rá P A N T Ó Gábor (1955), h o g y a hidrotermális metaszomatózisnak mintegy előfeltétele volt a megelőző hegységképződési szaka­ szokban a kőzetek erőteljes szétdarabolódása, összezúzódása.

374

Földtani

Közlöny

107. kötet,

3 — 4.

füzet

A törések, v e t ő k , feltolódási síkok és m o r z s o l t zónák mentén gyakoribb az ércek megjelenése, breccsás újraércesedett szakaszok sem ritákák. A fő szerkezeti m o z g á s o k és az ércesedés k o r a p o n t o s a n u g y a n n e m rögzíthető, mégis analógia alapján leginkább az ausztriai, larámi és pireneusi-hegységk é p z ő d é s i fázisokkal h o z h a t ó k a p c s o l a t b a . M i n d e z e k b ő l kitűnik, h o g y a területen az ércesedés szerkezeti v o n a l a k h o z k ö t ö t t s é g e és azokkal v a l ó kapcsolata m i n d a vasérceknél, m i n d a színes­ fémérceknél d ö n t ő fontosságú. E z é r t a kutatás során elsőrendű feladatok k ö z é t a r t o z i k a helyes szerkezeti k é p felvázolása.

Irodalom

— References

B A L O G H К . : Kudabánya környékének földtana. Földtani Int. Évi jel. 1 9 4 8 - r ó l p. 1 2 1 . B A L O G H K . ( 1 9 5 2 ) : A Rudabányai vasércvomilat hegységszerkezete. M T A Műsz. Oszt. Közi. V . 3 J A S K Ó S. ( 1 9 4 6 ) : A Darnó vonal. Földt. Int. Évi jel. В Beszámoló a vitaülésekröl 8 . p. 6 3 . J A S K Ő S.: A rudabányai „Vilmos" és „Pornó" bányatelek határán végzett (geofizikai) elektromos mérések szín­ helyének földtani leírása. Kézirat K O O H A . ( 1 9 0 4 ) : A Eudabánya-Szent-Andrási hegyvonulat geológiai viszonyai. Mat. Term. Tud. Ért. 2 2 p 1 3 2 P A N T Ő G. ( 1 9 5 5 ) : A rudabányai vasércvonulat földtani felépítése. Földt. Int. Évk. 4 5 . P A L E Y M . ( 1 9 2 4 ) : A Itudabányai-hegység geológiai viszonyai és vasérctelepei. Fö . Ii i. 1л 1.. S в. 2 . f.

Structural analysis of the Rudabánya Mountains in the light of the last twenty years of research в.

Hernydk

T h i s t e c t o n i c e v a l u a t i o n is e n a b l e d b y m i n i n g g e o l o g i c a l m a p p i n g carried o u t a t t h e surface a n d u n d e r g r o u n d as w e l l as b y t h e g r e a t n u m b e r o f b o r e h o l e s p u t d o w n in t h e territory involved. A rather comprehensive exploration o f the m o u n t a i n a n d its vicinity w a s p e r f o r m e d o n stratigraphie, p é t r o g r a p h i e , m e t a l l o g e n e t i e a n d t e c t o n i c bases. T h e t e r r i t o r y is c o n s t i t u t e d , in general, b y L o w e r a n d M i d d l e Triassic r o c k s (sandstones, shales, m a r l s , l i m e s t o n e s a n d d o l o m i t e s ) . T h e results o f this s t r u c t u r a l analysis suggest a c o n n e c t i o n t o e x i s t b e t w e e n t h e area s t u d i e d a n d t h e S p i s - G ö m ö r Metalliferous M o u n t a i n s b y t h e i n t e r m e d i a r y o f t h e G ö m ö r T o r n a K a r s t . A similar, s t r u c t u r a l a n d m e t a l l o g e n e t i e , c o n n e c t i o n s e e m s t o exist, a l o n g t h e D a r n ó L i n e , w i t h t h e o r e mineralizations o f R e c s k in t h e M á t r a M o u n t a i n s . T h e s e m e g a t e c t o n i c c o n c l u s i o n s c a n b e d e d u c e d , as a rule, f r o m m i c r o t e c t o n i c f o r m s . O n t h e basis o f t h e results o f research w o r k t h e r o c k s d e s c r i b e d earlier as L a d i n i a n shales a t t h e N N E e d g e o f t h e m o u n t a i n s e e m , w i t h h i g h p r o b a b i l i t y , t o b e l o n g t o t h e Permian or the Permo-Triassic. I n t h e c o u r s e o f s t r u c t u r a l analyses, t h e earlier h y p o t h e s e s c o n c e r n i n g o r e genesis h a v e h a d t o b e c h a n g e d . T h e s t r u c t u r a l e l e m e n t s s h o w a v e r y i n t r i c a t e s y s t e m o f faulted, fractured, piled, folded a n d imbricated forms depending o n the m o b i l i t y a n d plasticity o f the rocks concerned.

Földtani Közlöny, Bull, of the Hungarian' Geol. Soe. (1977)

107. 375—383

Kéregmozgások és flisképződés a Kárpát-medencében В endef y László (4 á b r á v a l ,

1

táblával)

A flis- és flisoid típusú kőzetekre v o n a t k o z ó magyar nyelvű szakirodalom rendkívül szegény. S Z E P E S H Á Z Y K á l m á n n a k nemrég megjelent összefoglaló m ű v é n kívül csupán néhány tanulmány foglalkozik a flisoid típusú kőzetek­ nek az Alföld medencealjzatában való jelenlétével ( K Ő R Ö S S Y L . 1 9 5 9 , D A N K V.

1963,

C S I K Y G.

1963,

SZÁLAI T .

1958-1967,

BENDEFY

L.

1965).

Ezúttal

a z o n b a n nem a mélységi flisoid-előfordulásokkal óhajtok foglalkozni, hanem a felszínen is figyelemmel kísérhető előfordulással, amelyen a flisképződés egyes fázisai is n y o m o n k ö v e t h e t ő k .

A nyugat-magyarországi flisövezet Flis és flisoid-képződmények jelenlegi államhatárainkon belül egyedül a K ő s z e g — Borostyánkői hegységben találhatók a felszínen. E z e k a kőzetek „cáki konglomerátum" néven régóta ismertek a magyar szakirodalomban, a legújabb osztrák szakirodalom ,,goberlingi breccsa"-ként említi ( P A H R , 1 9 6 1 ) . A szóbanforgó kőzet minden jelentős és típusos előfordulása — az egyetlen goberlingi kivételével — hazánk területén van. U g y a n a z o n kőzetelőfordulás­ nak két különböző: egyszer konglomerátumnak, másszor breccsának való minősítése nem a magyar, illetve az osztrák geológusok nézőpontjának külön­ bözőségét jelenti, mert a magyar geológusok munkáiban is nem e g y ízben találkozunk a breccsa megnevezéssel, noha a másik általánosabb. A kőzet megnevezésében mutatkozó különbség onnan ered, h o g y az sem n e m konglomerátum, sem nem breccsa, hanem flis, a keletkezés körülményeire f é n y t vető, b i z o n y í t ó erejű adottságokkal. Kifejlődésének módja és mértéke nem mindenütt azonos. Flissé legtökélete­ sebben kifejlődve a n a g y cáki kőfejtőben található. Itt — tulajdonképpen egyetlen nagy ciklotémába tartozó — szabályos gradációs típussal van dol­ gunk, melyet csak helyenként szakít meg a durva, kihengerelt, majd kalcit­ erekkel újból összeforradt kavicssorok k ö z é ékelődő néhány c m vastagságú szemcseintervallum. E helyütt tehát a hegységképződés során tektonikailag is igénybevett, felaprózódott anyag egyenest e g y sekély, a Favosites eifelensis N I C H . és a Favosites goldfussi D ' O R B . életfeltételeinek megfelelő tengerágba j u t o t t , és szabályos flis lett belőle. Más, kisebb előfordulások egyikénéi-másikánál a flisképződés felében-har­ m a d á b a n megrekedt, és a felaprózódott kőzetanyag nem jutott el az — e területen a permo-karbon határon már különben is visszahúzódóban levő — kisebb tengervályúk valamelyikéig. Ezek az előfordulások inkább a tektonikai breccsák kategóriájába tartoznak. 9 Földtani Közlöny

376

Földtani

Közlöny

107. kötet,

3—4.

füzet

A z t is meg kell jegyeznünk, h o g y a kavicsok közét kitöltő finom szemcse­ szerkezet durva homokszemeket csekély mértékben tartalmaz. A többség összecementálódott finom h o m o k t ö m e g e k b ő l áll. A cáki konglomerátum az eddig ismertek közül legnagyobb tömegben a kőszegi határral D N y - r ó l szomszédos Cák község kőfejtőjében, valamint a cáki új általános iskola fölötti Gesztenyés-hegy lejtőin öt-hat kisebb foltban fordul elő. A kőfejtőbeli konglomerátum fedője meszes csillámpala. F e k v ő j e (a Cák 3 . sz. fúrásból megismert) 0 , 9 m vastagságú mészkőpala, alatta: 7 , 6 m vastagságú kvarciteres meszes csillámos pala, majd 6 , 6 m vastag metamorf homokkő, amely alatt kvarcitos agyagpala következik t ö b b változatban, hatalmas vastagságban. A konglomerátumot fedő rétegeket a nagy kőfejtőben 7 0 év alatt tökéletesen lefejtették, csupán az É K - i bányafalon maradt meg némi részlet belőlük. A Gesztenyés-hegyi előfordulásnak fedőjét pedig a normális erózió pusztította le, kivéve a nagy kőfejtőhöz legközelebb eső lencsét, melynek fedőrétegét 1 9 5 2 . tavaszán, a „Cáki Gesztenyés" nevű országos szintezési főalappont építése alkalmával 3 0 — 4 0 c m vastagságban megtaláltuk. A cáki konglomerátummal, a század eleje óta, számos magyar és néhány osztrák geológus f o g l a l k o z o t t . I t t csak J U G O V I C S L . ( 1 9 1 5 , 1 9 1 7 ) , B A N D Á T H . ( 1 9 2 8 , 1 9 3 2 ) , F Ö L D V Á R I A . és társai ( 1 9 4 8 ) , S Z E B É N Y I L . ( 1 9 4 8 ) , B Ö J T Ö S N É VARRÓK K. (1955, 1961, 1964), NAGY K . - S Z E B É N Y I L . - V A R J T J G Y . (1961), J U H Á S Z Á . ( 1 9 6 5 ) és O R A V E C Z J . ( 1 9 7 4 ) , illetve osztrák részről P A H R Á . ( 1 9 5 8 , 1 9 5 9 , 1 9 6 0 , 1 9 6 1 ) , S C H M I D T W . J . ( 1 9 5 6 ) , E R I C H A . ( 1 9 4 7 , 1 9 6 1 , 1 9 6 6 ) és SCHÖNLAUB H . P . ( 1 9 7 3 ) nevét említem.

Amennyire tökéletesen igyekeztek megvizsgálni és feldolgozni az említett szerzők a cáki konglomerátum földtani, kőzet- és őslénytani, valamint sztratigráfiai viszonyait, annyira idegenül állanak a kőzet genezisének kérdésével szemben. Tektonikai s z e m p o n t b ó l elsőként F Ö L D V Á R I A . és S Z E N T E S F. ( 1 9 4 8 )

nyilvánítottak véleményt. E z t írták: „A cáki konglomerátum . . . itteni (t.i. cáki) előfordulása a velemi (az osztrák irodalomban : rohonci) rétegsorban csak hegy szerkezeti exotikumként magyarázható". Majd alább: „ A cáki konglomerátról önkényes az az elgondolás, h o g y az egy idősebb hegység lepusztulásából származó báziskonglomerátum és hegy­ ségünk legidősebb k é p z ő d m é n y e . B A N D Á T H . ( 1 9 3 2 ) a HERiTSCH-féle

(1916,

1 9 1 8 ) Rannach-konglomerátumokkal azonosítja, és a felsőkarbon aljára teszi. Igazi konglomerátum, n e m tektonikai breccsa, habár hegyszerkezetileg erő­ sen igénybevett rétegsor." A tanulmányunk tárgyát képező kőzet legrégebben ismert, klasszikus elő­ fordulási helyétől, a cáki kőfejtőtől Ny-ra a 2 0 k m távolságban levő Goberlingig (Góborfalva) feltolódások mentén — némi megszakításokkal — min­ denütt megtalálható. K ö z b e n v a g y lepusztult, v a g y fúrásokkal még nincs feltárva. A Cák-Goberling vonaltól 5 km-rel É-ra, valamint 1 5 km-rel D-re a Pintér-tetőn, illetve a felsőcsatári talkbányában a cáki konglomerátum ugyan­ csak ismeretes. A kőzetnek minden, eddig ismeretes és térképen rögzített elő­ fordulása pikkelyes feltolódási felületekhez kötött. Ezek az ívesen kialakult felületek egy hatalmas kéregszerkezeti egységen belül helyezkednek el. A rend­ szer D-i határa a Feistritz — R á b a vonalnak Kroisbachtól — K ö r m e n d érin­ tésével — Nickig tartó szakasza. A t ö b b i fel- és rátolódási vonal az említettel nagyjából párhuzamos csapású.

В e n d e f y : Kéregmozgások

és flisképződés

a

Kárpát-medencében

377

ь) 1. a—b ábra. A Pintér-tető földtani szelvénye: a: M É H E S Kálmán ( 1 9 5 1 ) , b: B E N D E F Y László ( 1 9 7 6 ) szerint. Jelmagyarázat: 1 . Pleisztocén nyirok, 2 . Metamorf homokkő, 3 . Tektonikailag igénybe vett flis (azaz cáki konglomerátum) Fig. 1. а—Ъ. Geological section of Pintér-tető : a: according to K . M É H E S ( 1 9 5 1 ) , b: according to L . B E N D E F Y ( 1 9 7 6 ) , L e g e n d : 1. Pleistocene loam, 2 . Metamorphic sandstone, 3 . Tectonically deformed flysch (i.e. Oak Conglomerate)

U g y a n c s a k ehhez a kéregszerkezeti rendszerhez k ö t ö t t északról a zistersdorfi Steinberg — D o m kőolajövezetót hordozó flis-zóna is. Ami a települési viszonyokat illeti, a Pintér-tetői előfordulás felismerőjének ( M É H E S K á l m á n , 1 9 4 8 ) elképzelését az 1. ábra tünteti fel. A Hétforrás környékén, attól K É K - r e , a hegygerincen (az útkereszteződés­ nél) is megtalálták a cáki konglomerátumot, v a g y legalább is annak e g y vál­ tozatát ( F Ö L D V Á R I és tsai 1 9 4 8 . p . 1 4 ) . Fedője lepusztult, fekvője metamorf, kvarcitos h o m o k k ő r e települt mészcsillámpala. A cáki nagy kőfejtő konglomerátumát kőzettanilag J U H Á S Z Á r p á d ( 1 9 6 5 ) kimerítően leírta, földtani és őslénytani vizsgálatát pedig O R A V E C Z János ( 1 9 7 4 ) végezte el. A burgenlandi földtani viszonyokkal N A G Y Elemér ( 1 9 7 2 ) hasonlította össze. A legújabb helyszíni vizsgálatokat messzire terjedő kör­ zetben F Ü L Ö P József és F E R E N C Z K á r o l y végezte 1 9 7 5 - b e n . ( A b e g y ű j t ö t t anyag vizsgálata még nem történt meg.) A cáki k o n g l o m e r á t u m környezetének rétegsorát 1 9 6 9 - b e n három mély­ fúrás tárta fel. A Cák 3 . a bányaudvar Ny-i terének középpontjában egyenest a szálban álló k o n g l o m e r á t u m b a hatolt és ezt 3 , 1 m vastagságban harántolta. A k ő z e t közvetlen fekvője 0 , 9 m vastagságú mészhomokkőpala, alatta 7 , 6 m vastagságban kvarciteres mészcsillámpala következik. A Cák 1. sz. fúrás a kőfejtő szélétől k b . 2 5 m-re mélyült K É K - i irányban. E z a fúrás k o n g l o m e r á t u m o t n e m harántolt, d e annak megfelelő rétegtani helyzetben 2 , 4 m vastagságú paleozóos csillámpala görgeteget talált. A Cák 2 . sz. fúrást a kőfejtő K É K - i előterének meredek falától 2 0 — 2 5 m távolságban telepítették. K o n g l o m e r á t u m o t ez a fúrás sem talált, de ugyan­ abban a szintben 4 , 4 m vastagságú breccsát, majd 7 , 1 0 m vastagságú paleozóos csillámpala törmeléket harántolt (I. táblázat). A velemi előfordulás eddig ismeretlen v o l t . 1 9 7 4 . augusztusában lettem fi­ gyelmes reá egy szentvidi kirándulásom alkalmával. A Szent V i d kápolnához vezető sétaút N y - i oldalán b u k k a n ki az út fölött emelkedő kis nyaralóhoz vezető lépcső legalsó foka alatt. A t ö m ö t t férfi-hátizsák alakú és nagyságú k o n g l o m e r á t u m - t ö m b szálban állónak bizonyult. Külsőre tökéletesen azonos a cáki nagy kőfejtő konglomerátumával. Kavicsai 2 — 4 c m átmérőjűek. F e d ő j e és fekvője mészcsillámpala.

9*

Földtani

378

Közlöny

107. kötet,

3—4.

füzet

I. táblázat — Table I. Cák 1. Mag. A i = 342,5 m Lejtőtörmelák

—324,8 (17,7)

Csillámos, meszes homok­ -322,4 kő görgeteg

(4,4)

Csillámos, meszes homok—314,0 (8,4) tő

Metamorf homokkő (talp)

—281,0 (33,0)

Oák 3. Mag. Af =

329,5 m

Oák 2. Mag. Af = 348,7 m

Feltöltés

—328,9

(0,6)

Holocén

—341,9 (6,8)

Cáki konglomerátum

—325,8

(3,1)

Breccsa

—337,5 (4,4) —330,4 (7,1)

Mészhomokkőpala

—324,9

(0,9)

Osillámpala törmelék

Meszes, csillámos ho­ mokkő

—317,3

(7,6)

Mészcsillámpala szeri­ cites, kvarcitos

—316,8 (13,6)

Metamorf homokkő

—310,7

(6,6)

Agyagpala

—308,2 (8,6)

Kvarcitos agyagpala

—305,8 (4,9)

Kvarcitos csillámpala

—301,8

Kvarcitos agyagpala és mészcsülámpala

—304,8 (3,4) Agyagpala (talp)

—254,0 (50,8)

—285,7 (16,1)

Agyagos, szericites kvarciteres csillámpala

—278,2

Agyagpala

—212,4 (65,8)

Mészhomokkő

—126,1 (86,3)

u.az agyagosabb

—103,7 (22,4)

u.az vastag kvarcerek­ kel (talp)

Kvarciteres homokkő-

(4,0)

(7,5)

—62,9 (40,8)

A z említett konglomerátum-előbukkanás és a Velem faluvégi úttörőtábor k ö z ö t t (majdnem k ö z é p ü t t ) , a patak túlsó ( É K - i ) oldalán e g y víztároló cisz­ terna épült. A mellette levő hányon 1 9 7 2 - b e n , CLAAB, bécsi professzorral, V E N D E L M . akadémikussal és S Z E B É N Y I Lajossal közösen tett kirándulásunk alkalmával, karvastagságnyi kilúgzott ércteléreket tartalmazó kőzeteket ta­ láltunk. A z ércteléreket h o r d o z ó kőzet zöldpalákba ágyazott kvarcfillitnek b i z o n y u l t . Ezzel bizonyítást nyert az az elméleti levezetésem, mely szerint a velemi Szentvid-hegyen ugyanazok a hegységszerkezeti és ércesedési viszo­ n y o k ismerhetők fel, mint a ma is érctermelő Szalónak (Schlaining) vidékén (BENDEFY,

1966).

A cáki Gesztenyés-hegy kis terjedelmű konglomerátum lencséi a cáki nagy kőfejtő és a velemi Szentvid-hegy k ö z ö t t terülnek el. A z említett konglomerá­ tumfoszlányokat megtaláló I F J . N O S Z K Y Jenő b ő v e b b leírást n e m a d o t t róluk. A Gesztenyés-hegyi konglomerátumelőfordulások izoklinális redők és pik­ kelyes feltolódások mentén jelennek meg a felszínen. E g y i k ilyen előfordulása az a hely, amelyet S Z E B É N Y I Lajossal együtt szemeltünk ki 1 9 5 2 . tavaszán arra, h o g y o t t létesüljön az Országos felsőrendű szintezés egyik főalappontja. E z a hely K ő s z e g t ő l D N y - r a 4 , 5 km-re, Cák falutól É-ra — a község főutcájá­ n a k m a j d n e m a tengelyében, a falu szélétől (légvonalban) mintegy 5 0 0 m távolságban van*. Építés alkalmával a 2 0 — 4 0 c m vastagságú fedő mészcsillámpalát teljesen eltávolítottuk, majd a cáki konglomerátumban a pontjelek számára szabvá­ n y o s kriptaszerű mélyedés kiképzésére került sor ( 2 . ábra). A k o n g l o m e r á t u m t ö m e g e kőzettanilag hajszálnyira azonosnak bizonyult a n a g y kőfejtőben jövesztett kőzettel. Leírására tehát J U H Á S Z Á . ( 1 9 6 5 ) tanul-

* A község maga is a domboldalban épült. Legészakibb utcájának portái már a régi Szőlőhegy (ma gesztenyés) aljában húzódó ősi pincesorig nyúlnak. A főalappont a község temploma fölött 98 m, a pincesor fölött 6 1 m magas­ ságban van. '

Bendefy:

Kéregmozgások

és flisképződés

a Kárpát-medencében

379

2. ábra. A „ C á k i Gesztenyés" nevű főalappont; alatta 45 — 50 cm mélységben van a lepidodmdron ágmaradványának lelőhelye ( W E I N G y ö r g y felv. 1972) Fig. г. T h e main geodesic reference p o i n t labelled „ C á k Gesztenyés"; the finding-place o f a Lepidodendron twig remnant lies some 45 t o 50 c m beneath it (photographed b y G y . W E I N 1972)

m á n y a tökéletesen helytállónak bizonyul. Talán az egyetlen eltérés abban mutatkozik, h o g y ez a lencse igen erős tektonikai hatásnak v o l t kitéve. Ezért a fedővel érintkező 1 2 0 — 1 4 0 c m vastagságú része finoman lemezes szerkeze­ t ű v é vált, majd ez alatt t ö b b deciméter vastagságú p a d o k következnek. K e z ­ detben a lemezek csak néhány c m vastagságúak voltak, majd az elválási lapok 4 — 1 0 c m vastagságban követték, egymást. A z elválási l a p o k o n a K ő s z e g rohonci rétegsor ( B E N D E F Y , 1 9 6 6 . p . 5 6 és Р А Н Е , 1 9 5 8 — 1 9 6 1 ) kőzetféleségei­ nek m a j d n e m mindegyike előkerült kisebb-nagyobb foltok alakjában, vala­ m e n n y i erősen kihengerelve. í g y kvarcfillitlemezkék, valódi csillámpala, fekete pala és zöldpala gyakrabban, kvarcfillitfoszlányok ritkábban. A goberlingi konglomerátum a község k ö z e p e táján egy parasztház hátsó fala közelében, a meredekre lenyesett hegyoldalban bukkan elő kis lencse formájá­ ban. Szélessége k b . gyenge 2 , 5 — 3 , 0 m , vastagsága 1 , 5 — 1 , 8 m körüli. A k ő z e t külső megjelenését és kőzettani felépítését illetően a cáki konglomerátum tö­ kéletes mása, köztük őslénytanilag is teljes az azonosság ( O R A V E C Z J . 1 9 7 4 ) . P A H R szerint a goberlingi konglomerátumelőfordulás fedője és fekvője egya­ ránt mészcsillámpala, s a fedőben levő mészcsillámpalát zöldpala takarja. A goberlingi előforduláshoz térbelileg legközelebb vannak a felsőcsatári t a l k b á n y a kutatófúrásaiban harántolt konglomerátumok. Ezekkel b ő v e b b e n B Ö J T Ö S N É V A R R Ó K K O R N É L I A ( 1 9 5 5 ) foglalkozott. V o n a t k o z ó jelentésében ezt írja: , , A felsőcsatári talkumbányában a fúrásokból a cáki konglomerátum 1 — 2 m vastagságban került elő. F e d ő j e és fekvője egyaránt sötétszürke fillit

380

Földtani

Közlöny

107. kötet, 3—4.

füzet

3. ábra. Cáki k o n g l o m e r á t u m , azaz a cáki flis tektonikailag összepréselt lencséje mészcsillám-palában, a cáki nagyk ő f e j t ő b e n ( B A N D Á T H . felv. 1930) Fig. 3. Cák Conglomerate, i.e. a tectonically squeezed lens o f t h e Cák flysch in a calcareous mica-schist, i n the b i g quarry a t Cák village ( p h o t o g r a p h e d b y H . B A N D A T 1930)

4. ábra. A cáki flis p a d o s kifejlődése a cáki n a g y k ő f e j t ő b e n ( B A N D Á T H . felv. 1 9 3 0 ) Fig.

4. B e d d e d d e v e l o p m e n t o f the Cák flysch in the large quarry at Cák village (photographed b y H . B A N D A T 1 9 3 0 )

Б end

ej y:

Kéregmozgások

és flisképződés

a

Kárpát-medencében

381

és csillámpala. Cákon a fedője mészcsillámpala (rátolódással ?) . . . A k o n g l o m e ­ rátum anyaga sötétszürke dolomit, erősen legörgetett szemekben, amelyek a tektonikai m o z g á s o k során utólag összetöredeztek. Szemnagysága v á l t o z ó ; kötőanyaga k v a r c és kevés kalcit. A konglomerátum-padok közé v é k o n y , sö­ tétszürke fillitsávok vannak begyűrve. A felsőcsatári mélyfúrásból előkerült cáki k o n g l o m e r á t u m azonos a Cák községbelivel. Megegyeznek abban is, h o g y a dolomitszemek erősen préseltek és irányítottan helyezkednek e l " (id. m. p. 481). Az O R A V E C Z J . ( 1 9 7 6 ) által megvizsgált cáki konglomerátum-csiszolatok­ ból előkerült Ammodiscus cf. semiconstrictus W A T , Hemidiscus sp., Glomospira duplicata L I P I N A , Glomospira sp., Glomospirella sp., Tolypammyna sp., Glinitzina multicamerata L I P I N A , Pachyphloia sp., Globivalvulina bulloides B R A D Y , Nodosaria longissima S U L E J M A N O V alakok sekélytengeri környezetre és — O R A V E C Z J . szerint — esetleg a felsőkarbon-perm időszakra utalnak (id. m. p. 3 1 ) . A törmelékanyag — írja a szerző — idősebb m e t a m o r f és sekélytengeri k ö z é p s ő d e v o n dolomit, valamint felsőkarbonba sorolható mészkőösszlet ki­ emelt közeli rétegsorából származik. A kavicsok ősmaradványai alapján a le­ ülepedés legkorábbi idejéül a karbon-perm határ jelölhető meg (id. m. p . 34).

Az összlet dinamometamorfózisa így fiatalabb s valószínűleg a mezozoikum­ ban ment v é g b e . O R A V E C Z kiemeli, h o g y a „ c á k i konglomerátum üledéksora és szerkezetfej­ lődése eltér a j ó l ismert Dunántúli Középhegységétől, ezért közvetlen kap­ csolat és összehasonlítási lehetőség csakis nyugat felé, az alpi geofáciessel adó­ d i k " (id. m . p . 3 0 ) .

* * * A fentiekben a Ny-magyarországi flisövezet kőzeteit tekintettük át. K é t ­ séget kizáróan megállapítható, h o g y ez az övezet, miként azt az osztrák ku­ tatók S C H M I D T , W . J., P A H R , A . és mások) néhány év ó t a hangoztatták, való­ ban antiklinálisok sorozatából áll. E szerkezetek hazánk területén is folytatód­ nak. A K á r p á t o k h o z csatlakozó külső- és belső flis-övezetek kőzetei a peremeken általában, a Tatridákban és Erdélyben túlnyomórészt a felszínen vannak. A medence belsejében a paleozóos Alföldi kristályos küszöb (SZÁLAI, 1 9 5 8 — 1 9 6 7 ) t ö m b j e körül kialakult patkó-alakú flis-öv többezer méter mélységben van. Ezeket számos mélyfúrás tárta fel. A flisoid k é p z ő d m é n y e k kőzetanyaga, a mélyfúrások és a geofizikai mérések tanúsága szerint, tektomechanikai hatásra összepréselődött és összetörede­ zett. Benne a durva szemnagyságú kőzetanyag többször ismétlődik. E z arra vall, h o g y tengervályúk és a bennük felhalmozódott kőzettömeg a szögelfor­ dulás sebességének időnkénti változása miatt t ö b b í z b e n felemelkedett, majd ismét alásüllyedt. E z bizonysága annak, h o g y mindkét magyar m e d e n c e évszázmilliók során meg-megújuló kontrakciós hatásoknak volt kitéve. E b b e a hosszú és mind a mai napig tartó kéregmozgási, szerkezetfejlődési folyamatba tartozik bele a fentebb tárgyalt Ny-magyarországi — burgenlandi flisképződési fázis is, amely — rendelkezésre álló bizonyítékok szerint — az alsó- il letve felsőkrétában végbement ausztriai hegységképződési fázishoz kö­ tött, d e nagy valószínűséggel tartott még a paleocénben és az eocén legkezdetén is.

382

Földtani

Közlöny

107. kötet, 3-4.

füzet

A kéregmozgásoknak hazánk területén kifejtett szerkezetformáló szerepé­ vel, valamint flisoidjaink korával és tektogenetikájával (rövidesen) e g y t o ­ v á b b i tanulmányban óhajtok foglalkozni.

Irodalom — References B A L L Á Z . (1967): A Dunántúl perm előtti képződményeinek szerkezetéről. Földt. Közi. 97/1. pp. 15—28. B A N D Á T H . (1928): A Kőszeg-Kohonci hegység Ny-i részének geológiai viszonyai. Földtani Szemle I. kt. 5. Budapest

fiü

B Á N H A T H . (1932): Die geologischen Verhältnisse des Kőszeg Rechnitzer Schiefergebirges. Földt. Fzle. I . Bd. 2. Heft. Budapest B E N D A L . (1929): A Vashegy-csoport geológiája (Geologie der Eisenberg-Gruppe). Szombathely B E N D E E Y L . (1954): Növénymaradványok a cáki konglomerátumban. Bányászati Lapok 87. évf. pp. 52—53. Buda­ pest B E N B E F Y L . (1962): Közép-Európa legbővebb hévízű kútja. Hidrol. Tájékoztató 1962. április pp. 16—19. B E N D E E Y L. (1965): A Magyar-medence mélyszerkezetének balkáni, dinári és kelet-alpi vonatkozásai. Pöldr. Ért. 14/4. pp. 3 8 7 - 4 1 9 . Budapest B E N D E F Y L . (1966): Fiatal szerkezetképző mozgások a kőszeg-borostyánkői paleozoikumban. (In: M T A Duntúli Tud. Int. Értekezések 1 9 6 4 - 1 9 6 5 . ) pp. 1 8 - 6 4 . B E N D E E Y L . (1974a): Gondolatok a flis képződésről SZEPESHAZY Kálmán: „ A Tiszántúl BNy-i részének felsőkréta paleogén korú képződményei" c. könyvének megjelenése alkalmával. M T A X . Oszt. Közi. 7/3—4. pp. 328—330. Budapest B E N D E E Y L . (1974b): SZEPESHAZY Kálmán: A Tiszántúl É N y - i részének felsőkréta és paleogén korú képződményei. (Ismertetés) Földrajzi Értes'tő, 23/4. pp. 479—482- Budapest BÖJTÖSNÉ V A K K Ő K K . (1955): Felsőcsatár környékének földtani felépítése, talkum- és vasércelőfordulásai. M A F I Évi Jel. 1953-ról, 2. rész. Budapest BÖJTÖSNÉ V A R R Ó K К . (1862): Földtani vizsgálatok a Kőszegi-hegységben. M A F I É v i Jel. 1960-ról pp. 7—20. Bpest D A N K V . (1963): A délalföldi neogén medencék kéregtani viszonyai és kapcsolatuk a dél-baranyai és jugoszláviai területekhez. Földt. Közi. 93/4. pp. 304—324. Budapest (Bő irodalommal!) E K I C H , A . (1947): Neuere Untersuchungen in der Grauwackezone von Bernstein im Burgenland. Verb. d. Geol. Bundes Anstalt, Wien E R I C H , A . (1960): Die Grauwackenzone von Bernstein (Burgenland-Niederösterreich). Mitt. d. Geol. Ges. Wien, 53. kt. pp. 5 3 - 1 1 5 . E R I C H , A . (1966): Zur regionaltektonischen Stellung der Kechnitzer Serie (Burgenland, Niederösterreich). Verh. d. Geol. Bundes Anst. Wien, pp. 77—85. F Ö L D V Á R I A . — N O S Z K Y J. i f j . — S Z E B É N Y I L . — S Z E N T E S F. (1948): Földtani megfigyelések a Kőszegi-hegységbzn. Jelentés a jövedéki Mélykutatás 1947/1948. évi munkálatairól H E K I T S C H , FB.. (1916): Geologie des Paläozoikum von Graz I—IV. Denkschriften d. к. k. Akad. Wiss. Wien H E K I T S C H , F R . (1921): Geologie von Steiermark. Graz H O F M A N N , K . (1877): Mitteilungen der Geologen des Königlleng. Geolog. Anstalt über ihre Aufnahmsarbeiten im Jahre 1876. Verh. d. Geolog. Reichs Anstalt Nr. 1. pp. 14—24. H O R V Á T H В . (1958): Pleisztocén gerinces- és faszénmaradványok, valamint langyos víz feltörési helyek Gencsapátiban. Ősnövénylelőhelyek Vas megyében. Szombathely, Savaria Múzeum Közi. 3. sz. JUGOVICS L . (1917): A Borostyánkői-hegység geológiai és kőzettani viszonyai. Földt. Int. Jel. 1916-ról pp. 77—89. JTJHÁSZ A . (1965): A cáki konglomerátum kőzettani vizsgálata. Földt. Közi. 95/3. pp. 313—319. Budapest M É H E S K . (1948): Jelentése az 1948. évi geológiai felvételről a kőszegi Pintértető környékén. (Kézirat a M Á F I Adat­ tárában) N A G Y , E . (1972): Der Stand der Forschungen im Bereich des Paläozoikums in Ungarn. Verh. Geol. Bundes Anst. Jg. N A G Y , К . — S Z E B E N Y I L.—VAKJTJ G Y . (1961): Ujabb ásvány-kőzettani tektonikai és teleptani megfigyelések a Felső­ csatár környéki szerpentin-előfordulásokban. Földt. Közi. 91. évf. Budapest ORAVECZ J . (1977): A cáki konglomerátum, (megjelenés alatt) P A H R , A . (1955): Untersuchungen über den Bau und die tektonische Stellung der B,echnitzer Schieferinsel (Burgen­ land). Wien. (Gépelt kézirat a bécsi egyetem geológiai tanszékének könyvtárában) P A H R , A . (1958—1961): Aufnahmsbericht 1957, 1958, 1959 und 1960. Blatt 137: Aberwarth (Felsőőr). Kristalliner Antheil. Verh. Geol. Bundes Anstalt Wien, 1958, 1959, 1960 und 1961. SCHMIDT, W . J . (1956): Die Schieferinseln am Ostrand der Zentralalpen von Reichnitz, Bernstein und Maltern. Mitt. d. Geol. Ges. Wien, pp. 360—365. SZÁLAI, T. (1958): Geothermiscbe Synthese der Karpaten. Geofiz. Közi. 7. évf. pp. 111—145. (térképpel). Budapest SZÁLAI, T. (I960): A Kárpátok keletkezése; Tisia — The Genesis of the Carpathians; Tisia. Földr. Brt. 9. évf. pp. 439—461. Budapest SZÁLAI T. (1967): A Kelet-alpi, kárpáti tömbök és a hegyszerkezetek kialakulása. Földr. Ért. 15. évf. pp. 136 — 158. Budapest S Z A D E C Z K Y - K A K D O S S , E.—BTTBICS, I . — J U H Á S Z , Ä . — O R A V E C Z , J . — P A N T Ó , G.—SZEPESHAZY, K . (1967): Meta­ morphose in Ungarn. Acta Geol. X I . Fase. 1—3. pp. 49—58. Budapest S Z Á D E C Z K Y - K A R D O S S , E . (1969): Erläuterung zur Karte der Metamorphite von Ungarn. Acta Geol. Х Ш . pp. 359— 383. Budapest S Z E B É N Y I L . (1948): A Vashegy magyarországi részének földtani viszonyai. Jelentés a Jövedéki Mélykutatás 1947— 1948. évi munkálatairól. Budapest, pp. 45—50. To ÓLA, FB.. (1878): Ueber Devonfossilien aus dem Eisenburger Komitat. Verh. d. Geol. Beichs Anstalt Nr. 3. pp. 47-50. VASSZOJEVICS, N. B. (1960): О flise. Mezsdunarodnij Geologicseszkij Kongressz, Matyeriali Karpato-Balkanszkoj Asszociacii No. 3. Kijev, pp. 26—49. V E N D E L М , — K I S H Á Z I P. (1967): A felsőcsatári talktelep genetikája. Bány. Kutató Int. Közi. pp. 1 — 153. Budapest W E I N , G Y . (1969): Tectonic Review of the Neogene-Covered Areas of Hungary. Acta Geol. X I I I . pp. 339—437. Buda­ pest

Bendefy:

Kéregmozgások

és flisképződés

a Kárpát-medencében

3g3

Tectonic movements and flysch formation in the Carpathian Basin L.

Bendefy

T h e r o c k s o f t h e o u t e r a n d inner f l y s c h b e l t s a s s o c i a t e d w i t h t h e Carpathians are usually e x p o s e d t o the surface t h r o u g h o u t t h e a r e a i n v o l v e d . I n t h e c e n t r e o f t h e basin s o m e p a r t s o f a c r e s c e n t - s h a p e d flysch b e l t f o r m e d a r o u n d a crystalline m a s s , h o w e v e r , are partly exposed, partly buried b y thousands o f metres of overburden. These have been u n c o v e r e d b y h o s t s o f b o r e h o l e s . A s f o u n d b y the a u t h o r , the f l y s c h b e l t s are c o m p l e t e l y a s e i s m i c . E a r t h q u a k e s are g e n e r a t e d in t h e c r y s t a l l i n e b a s e m e n t o f t h e f l y s c h b e l t , in h y p o c e n t r e s l y i n g a t d e p t h s o f 3 t o 5 o r e v e n 6 t o 10 k m . I n m o d e r n t i m e s , these are p r o v o k e d b y a r o t a t i o n a l crustal m o v e m e n t still g o i n g o n . T h e a s e i s m i c i t y o f the f l y s c h b e l t s is due t o the f a c t t h a t t h e f l y s c h - a c c u m u l a t i n g s e d i m e n t a r y basins, o f p a r a g e o s y n c l i n a l c h a r a c t e r are b o u n d b y b u n d l e s o f faults. A t earthquakes, d u r i n g t h e v e r t i c a l d i s p l a c e m e n t s t a k i n g p l a c e in t h e fault z o n e s , t h e stresses a c c u m u l a t e d in the crust are d i s c h a r g e d . T h e size o f angular d i s p l a c e m e n t c o u l d b e d e t e r m i n e d o n t h e b a s i s o f 73 y e a r s o f a s t r o n o m i c m e a s u r e m e n t s carried o u t in t h e H u n g a r i a n B a s i n . S h o w i n g a r h y t m i c c h a r a c t e r s l o w r o t a t i o n a l m o v e m e n t s h a v e b e e n lasting s i n c e E a r l y Cretaceous time. T h e y have brought about minor imbricated structured through­ o u t t h e basin, b o t h a t t h e surface a n d in t h e d e p t h . T h e r o c k m a t t e r o f t h e f l y s c h o i d b e d s h a s b e e n s q u e e z e d a n d crushed, as testified t o b y d e e p drilling a n d g e o p h y s i c a l results, s o m e t e c t o m e c h a n i c a l effects h a v i n g b e e n r e s p o n s i b l e for t h e p h e n o m e n o n . T h e c o a r s e g r a i n e d r o c k m a t t e r s h o w s m u l t i p l e r e p e t i t i o n s w i t h i n t h e f l y s c h o i d m a s s . This bears witness to the fact that the flysch trough w i t h the rock mass accumulated in it m u s t h a v e uplifted and t h e n s u b s i d e d several t i m e s as a result o f t e m p o r a l c h a n g e s in t h e v e l o c i t y o f angular m o t i o n .

Földtani Közlöny,

Bull, of the Hungarian Geol. Soc. (1977)

107. 384—397

Az Alföld mezozóos magmás képződményei dr. Szepesházy (3

Kálmán

ábrával)

A Kárpátmedence, illetve a K á r p á t o k térsége, e g y D N y —ÉK-i irányú, k b . a D r á v a —Mura, valamint a Hernád —Sajó összefolyását összekötő vonal­ lal (Középmagyarországi nagyszerkezeti vonal, Zágráb — kulcsi vonal, Zágráb — Hernád vonal) két, földtani fejlődéstörténetét, rótegtanát és nagyszerkezeti felépítését tekintve egymástól lényegesen eltérő félre osztható: 1. A délkeleti fél részlegei: az Alföld, az Erdélyi-Középhegység, az Észak­ keleti-, Keleti-, és Déli-Kárpátok (Alföldidák, Zemplénidák, Transzilvanidák), valamint Kelet-Szerbia területe a fáciesviszonyok és a szerkezeti alakulatok nagyfokú változatossága ellenére olyan rokon sajátosságokat mutatnak, ame­ lyek bizonyos egybetartozásra utalnak. í g y pl. ezen a részen alárendelt szerepet játszanak, sőt helyenként teljesen hiányoznak a perm előtti új- és ópaleozóos k é p z ő d m é n y e k . A z alpi ciklus (alpi gyűrődési tartomány) perm, mező- és kainozóos képződményei itt többnyire közvetlenül igen idős, bajkáli (asszinti) és prebajkáli kristályos kőzetekre települnek. A perm rendszer terrigén-terresztrikus törmelékes kőzetekből, t o v á b b á bázisos és savanyú herciniai szub­ szekvens vulkánitokból és vulkáni törmelékkőzetekből áll. Tengeri, karboná­ tos perm itt sehol sem fordul elő. A z alpi ciklus folyamán ez a terület a ki­ s e b b - n a g y o b b nyugodt és mobilis övek mozaikjából állott: a) A mérsékelten süllyedő nyugodtabb övekben felhalmozódott terrigén és karbonátos kifejlődésű üledékek vastagsága sehol sem jelentős. Olyan, t ö b b ezer méter vastagságú mezozóos mészkő- és dolomitösszletek, mint a Keleti-Alpokban, a Nyugati-Kárpátokban és a Magyar-Középhegységben, itt sehol sem fordulnak elő. b) A terület mobilis öveire (eugeoszinklinálisok) igen jellemző a preorogén (jura-alsókréta) iniciális bázisos magmás tevékenység, a jelentős kréta és neogén tektonizmus, t o v á b b á a szinorogén (kréta és paleogén) terrigén flisképződés. A terrigén kőzetek esetében, a karbonátosoktól eltérőleggyakori az abnormálisan nagy, gyakran t ö b b ezer méteres összletvastagság is. A legjelentősebb nagyszerkezeti alakulatok az ausztriai fázis hatására jöttek létre. A kompresszív jellegű mozgások következtében az alsókréta és annál idősebb k é p z ő d m é n y e k elég szembetűnő dinamometamorfózist szenvedtek. A mozgásokkal egyidejűleg a kéreg m é l y e b b részeiben valószínűleg szinoro­ gén gránitképződés is lezajlott. Erre mutat, h o g y a kréta legvégén és a paleo­ gén elején fellépő mozgásokat élénk granodioritos (banatitos) magmás tevé­ kenység kísérte. A szenon és paleocén korú bánátitok e g y közel É— D-i irányú széles sáv szerkezeti vonalai mentén helyezkednek el.

Szepesházy:

2. A z északnyugati

Az

Aljöld

mezozóos

magmás

képződményei

385

fél két ö v b ő l áll:

a) A keskeny, 50 — 60 k m széles Délkeleti peremi övre, a Bükkidákra, a tengeri eredetű, karbonátos-pelites s csak ritkán h o m o k o s kifejődésű karbon, perm és triász korú rétegek jellemzőek (délalpi-dinári kifejlődés). A z itt levő karbonnál idősebb képződmények (a Szendrői-hegység devonja) ugyancsak a Déli-Alpok (Karavankák, K a r n i - A l p o k ) k é p z ő d m é n y e i v e l párhuzamosíthatok. Ennek az övnek a különlegessége a középsőtriász k o ­ rú, uralkodólag savanyú (nem ofiolitos) vulkáni k é p z ő d m é n y e k n e k a jelen­ léte. A kréta és paleogén üledékek ebben az ö v b e n mindig normális, epikontinentális, nem pedig flis kifejlődésűek. A délkeleti peremi ö v e t É N y felé egy igen jelentős nagyszerkezeti ö v , a Balaton-Darnó vonal határolja, amely az Északi- és Déli-Alpokat egymástól elválasztó nagyszerkezeti övnek, a Periadriai lineamentumnak (Insubrische Linie) a folytatása. b) A Balaton vonal, t o v á b b á a Keleti A l p o k a t K-felé lezáró nagyszerkezeti vonal k ö z ö t t elterülő ö v r e : a Bakonyidákra, valamint a Nyugati-Kárpátok Veporidáira és Gömöridáira rétegtanilag jellemző a paleozoikum (szilur, d e v o n , karbon) gyakori jelenléte, t o v á b b á a mezozoikumnak terrigén anyagban szegény, főleg nagyvastagságú mészkő- és dolomitösszletekből álló kifejlődése. A l p i iniciális magmás k é p z ő d m é n y e k e t (ofiolitokat) és flist ez az ö v n e m tartalmaz. A Bakonyidák nagyszerkezeti felépítése, jelen­ legi ismereteink szerint, viszonylag egyszerű. A Veporidák és Gömöridák területén azonban a kréta időszakban hatalmas takarórendszerek (az ún. Szubtátrai-takarórendszerek) jöttek létre. A z A l p o k alsókeletalpi-takarórendszerének a Krizsnai-, a felsőkeletalpinak a Chocsi és a G ö m ö r i d a takarórendszerek felelnek meg. A z északnyugati fél két ö v é t elválasztó Balaton — D a r n ó vonal közelében sokfelé lehet találkozni az alpi ciklus szinorogén magmatizmusának a termékei­ vel. Ilyen magmatitok a G ö m ö r i d á k felsőkréta granitoidjai, t o v á b b á a Zalai­ medence és a M a g y a r - K ö z é p h e g y s é g eocén-oligocén granodioritjai és ande­ zitjei. A K á r p á t i térség fentebbi, D N y —ÉK-i irányú, rétegtani és nagyszerkezeti s z e m p o n t b ó l egymástól lényegesen különböző öveinek a jelenlétét általában azzal szokták magyarázni, h o g y a paleozoikum és a mezozoikum folyamán ezeknek az ö v e k n e k a helyén egymástól küszöbökkel elválasztott szélesebb­ keskenyebb geoszinklinális-vályúk húzódtak. A kárpáti térség földtani fejlő­ déstörténete és a terület kőzeteinek a sajátságai, főleg a legutóbbi évtizedek alföldi fúrásainak a mélyföldtani adatai az ilyen elképzeléseknek ellentmon­ danak. Valószínűbbnek látszik, h o g y a fenti ö v e k képződményei eredetileg a n a g y Tethys geoszinklinális-rendszer különböző, egymástól tekintélyes tá­ volságra levő részeiben halmozódtak fel, s az Alpoknak és K á r p á t o k n a k a krétától a neogén végéig tartó kialakulása közben, elsősorban a kréta orogén fázisok hatására, k i s e b b - n a g y o b b elmozdult kéregrészek formájában utólag, tektonikailag kerültek egymás mellé. A rendkívül bonyolult, horizontális s esetleg torziós mozgásokat végző kéregrészek közül egyeseknek a belsejében semmilyen különösebb szerkezeti változás nem j ö t t létre (Dunántúli-Középhegység), másokban viszont hatalmas takarók képződtek (Veporidák, G ö m ö -

386

Földtani

Közlöny

107. kötet, 3-4.

füzet

ridák), v a g y pedig a m o z g ó t ö m e g e k k i s e b b - n a g y o b b részei egymásra tolódtak (Erdélyi-Középhegység). A z Alp-Kárpát-dinári rendszer tagjai közül legdélebbre, a mezozóos Tethys geoszinklinális déli szárnyában az Apenninek és a Dinaridák, valamint a DéliA l p o k és a Bükkidák k é p z ő d m é n y e i halmozódtak fel. A Tethys geoszinklinális rendszer lassan, de n a g y arányokban süllyedő tengely-zónájában halmozódtak fel a K e l e t i - A l p o k és a Nyugati-Kárpátok (Veporidák, Gömöridák) takarórendszereinek, valamint a Bakonyidáknak a nagyvastagságú, karbonátos kifejlődésű, ofiolitokat és flist n e m tartalmazó m e z o z ó o s képződményei. A Tethys északi szárnyában halmozódtak fel a N y u g a t i - A l p o k Pennini- és Helvéciai-takarórendszereinek, a kárpáti térségben pedig a flisövnek, a szirt­ ö v n e k , a Tatridák b i z o n y o s elemeinek, t o v á b b á az Alföldidáknak, Zempléni­ dáknak, Transzilvanidáknak és Kelet-Szerbiának az ö v e k b e n ofiolitokat és flist is tartalmazó mező- kainozóos képződményei. A Keleti-Alpoknak, a Nyugati-Kárpátoknak, valamint a Bakonyidáknak a T e t h y s k ö z é p s ő zónájában felhalmozódott k é p z ő d m é n y e i sem nyugat, sem kelet felé n e m folytatódnak. A z A l p o k legnyugatibb, délre forduló részében, t o v á b b á Kelet-Szerbiában és az ugyancsak déli csapású Hellenidákban a Tethys északi és déli szárnyának a képződményei, a tengely-zóna kimaradásá­ val, közvetlenül érintkeznek egymással (1. ábra).

'•ábra. Az Alpok és a Kárpátok mezozóos és annál idősebb képződményeinek feltételezett eredeti elhelyezkedése a Tethys geoszmklmális-rendszerben az alpi ciklus fo orogen fázisainak megindulása (középsőkréta) előtt. (Sematikus vázlat) FJe-l-Svvvoseä original layout of the Mesozoic and pre-Mesozoic formations of the Alps and the Carpathians in the Tethyan géosynclinal system before the onset of the main orogenic phases of the Alpine cycle (Middle Cretaceous) (schematized sketch)

Szepesházy:

Az Alföld

mezozóos

magmás

képződményei

387

A középsőkrétától a neogén végéig lezajló hegységképződési fázisokkal kap­ csolatosan, É —D-i és K —Ny-i irányú préselő hatásokra a Tethys geoszinklinális rendszer képződményei összetorlódtak. A z alpi térségben a Tethys középső zónájában levő k é p z ő d m é n y e k észak felé m o z o g t a k és hatalmas takarórendszerek (Alsó- és Felsőkeletalpi takarók) alakjában borították b e az északi szárny penninikumának és helvetikumának az ugyancsak takarókba g y ű r ő d ö t t k é p z ő d m é n y e i t . A N y u g a t i A l p o k b a n a keletalpi takarók később lepusztultak. A Keleti A l p o k b a n azonban egymás felett, jelenleg is kimutatható mind a n é g y takarórendszer. A Penninikum és H e l v e t i k u m képződményei a keletalpi-takarórendszerek alól csak kisebb-na­ g y o b b tektonikai ablakok alakjában (pl. Engadini-ablak, Tauern ablak, W e c h ­ sel ablak, Kőszeg-rohonci-ablak stb.), valamint a Keletalpi takarók északi peremén (flisöv, szirtöv) bukkannak a felszínre. A kárpáti térségben a Tethys déli szárnyának és tengely-zónájának a kép­ z ő d m é n y e i részben ékként nyomultak észak felé (Bükkidák, B a k o n y i d á k ) , részben hatalmas takarórendszerek alakjában (a Veporidák, G ö m ö r i d á k taka­ rói) borították be az északi szárny (a Tatridák bizonyos elemei, Zemplénidák) ugyancsak összetorlódott k é p z ő d m é n y e i t . A fentiekből következik, h o g y pl. a B ü k k , a B a k o n y , v a g y akár a Chocsi-takarórendszer mezozóos képződményei eredetileg a Tethys geoszinklinális-rendszer délebbi részeiben helyezkedtek el, mint pl. a Mecsek, az Alföld v a g y Kelet-Szerbia hasonló korú képződményei. B i z o n y o s területeken, így pl. a Hernád folyó mentén, a Gömöridák, Bükkidák

2. ábra. A kárpáti térség mezozóos és annál idősebb képződményeinek elrendeződése az alpi fázisok befejeződése után. (Sematikus vázlat) Fig. 2. Arrangement of the Mesozoic and pre-Mesozoic rocks of the Carpathian realm after the completion of the Alpine orogenic phases (sketch)

388

Földtani

Közlöny

107. kötet, 3— 4.

füzet

és Zemplénidák érintkezésénél az is előfordulhat, h o g y a Tethys déli, középső és északi részének a paleo- és mezozóos k é p z ő d m é n y e i közvetlenül egymás mellett, sőt esetleg egymás felett helyezkednek el (2. ábra). A kárpáti térség fentebb ismertetett délkeleti és északnyugati részének földtani fejlődéstörténete a kainozoikum előtt alapvetően különbözött egymás­ tól. A mezozoikum végén azonban m e g k e z d ő d ö t t s a neogén elején befejező­ d ö t t a két nagyszerkezeti egységnek egyetlen nagy egységgé való összefonódá­ sa. A z o k a neogén mozgások (szávai, óstájer, újstájer stb. fázisok), amelyek a K ü l s ő - K á r p á t o k b a n kompressziós jelleggel (flisöv) a takarókat és pikkelyeket létrehozták, t o v á b b á azok a diszjunktív jellegű neogén mozgások, amelyek következményeként a kárpáti térség nagy központi medencéje és peremi medencéi létrejöttek, és amelyek mentén az alpi szubszekvens vulkanizmus termékei a felszínre törtek, az egész kárpáti térségre lényegében már mint egyetlen nagy egységre hatottak. E g y e s elképzelések szerint a K á r p á t o k ívén belül a harmadidőszaki meden­ ceüledékek egy, az egész alpi ciklus alatt merev tömegként viselkedő kéreg­ részre, ún. köztes tömegre, internidára települnek, ez a köztes tömeg sziget­ szerűen helyezkedik el az A l p o k és K á r p á t o k mobilis övezetében; földtani felépítése n e m a K á r p á t o k é h o z , hanem inkább a környező táblás területek felépítéséhez hasonló, s m e r e v e b b voltánál fogva ellenállt az alpi orogén fázi­ sok hatásának. A z Alföld területén a legutóbbi n é g y évtized alatt lemélyített t ö b b mint 2000 szénhidrogénkutató fúrásnak az adatai a fentebbi elképzeléseket lénye­ gesen megváltoztatták. A z alföldi mélyfúrások magmintáinak kőzettani vizs­ gálatából levonható leglényegesebb megállapítások az alábbiak: A z alföldi mélyfúrásokból megismert kaino-, mező-, paleozóos és annál idősebb k é p z ő d m é n y e k kőzettanilag, litológiailag és rétegtanilag nagyon jól azonosíthatók a környező kárpáti gyűrt területek hasonló korú képződményei­ vel, viszont gyökeresen eltérnek a szomszédos táblás területek (Cseh masszí­ v u m , Keleteurópai-tábla, Mőziai-tábla) képződményeitől. A kristályos aljzat legidősebb metamorfitjai, miként a Kárpátokban, az Alföldön is proterozóos korúak. Ennél idősebb, archai kőzetek a kárpáti tér­ ségben eddig még sehonnan sem kerültek elő. Ü g y látszik, h o g y ennek a te­ rületnek a földtani története, a kéreg megnyílásával, a proterozoikumban kez­ d ő d ö t t el. A z ó - és újpaleozóos k é p z ő d m é n y e k az Alföld területén, valószínűleg utó­ lagos, paleozoikum végi lepusztulás következtében, jelentéktelen szerepet játszanak, csak helyenként, keskeny ö v e k b e n fordulnak elő. A z alpi ciklus mező- és kainozóos képződményei, miként a Kárpátokban, az Alföld területén is típusos geoszinklinális k é p z ő d m é n y e k . A z Alföld üledé­ kes k é p z ő d m é n y e i k ö z ö t t megtalálhatók e g y geoszinklinális ciklus valamennyi üledékes formációjának a tagjai: az alsó terrigén, a karbonátos, a felső terrigén (flis és molassz) stb. formációk kőzetei. A z alpi üledékképződési ciklussal párhuzamosan lezajló magmás ciklusnak a típusos termékei, az iniciális, szinorogén és szubszekvens magmatitok az Alföld területén ugyancsak jelen vannak. A K á r p á t o k térségében kimutatható, bázisos iniciális magmatitokkal, ofiolitokkal kísért mélytöréses övezetek (eugeoszinklinálisok) közül a legszé­ lesebb az Alföld területén húzódik át. A z iniciális magmás működést lezáró, középsőkréta ausztriai fázis hatására az Alföld területén, bizonyos övekben, jelentős tektonikai folyamatok zajlottak le: vízszintes elmozdulások, k o m -

Szepesházy:

Az

Alföld

mezozóos

magmás

képződményei

389

pressziós jellegű mozgások, torlódások, rátolódások stb. A préselő hatások bizonyítéka a fenti ö v e k alsókréta és annál idősebb pelites képződményeinek a nagyfokú dinamometamorfózisa. í g y pl. a pusztaszöllősi, t o v á b b á az ebes — hajdúszoboszlói alsókréta, v a g y pedig a Bükk déli előterében feltárt alsótri­ ász rétegeknél erősebb dinamometamorfózist a K á r p á t o k nagy takaróiban levő hasonló korú k é p z ő d m é n y e k is csak egészen kivételesen szenvedtek. A Szolnok — debreceni flisövezet felsőeocénjében mért 0 — 90° k ö z ö t t v á l t o z ó dőlésértékek jelentős eocénnél fiatalabb kompressziós jellegű mozgásokról tanúskodnak. A z Alföld területén a kréta és a neogén folyamán a K á r p á t o k és az A l p o k nagykiterjedésű takaróihoz hasonló szerkezeti alakulatok valószí­ nűleg n e m jöttek létre (legalábbis erre bizonyítékok nincsenek); az átlagosnál kisebb (24,5 — 28,0 k m ) kéregvastagság-értékek is emellett szólnak. Helyen­ ként jelentősebb rátolódásoknak a jelenléte azonban elképzelhető. A nagy takarók feltételezett hiányának valószínűleg nem az az oka, h o g y az Alföld, illetve a K á r p á t medence aljzatában az alpi ciklus folyamán e g y kaptafa­ szerű, merev t ö m e g helyezkedett el, hanem az, h o g y erre a területre, sajátsá­ gos k ö z p o n t i helyzeténél fogva, az alpi orogén fázisok alkalmával csak kis mértékben hatottak azok a torlasztó erők, amelyek a Tethys geoszinklinálisnak táblákkal határos, peremi részein a kéreg kivastagodását, illetve a Kár­ pátok gyűrt láncát kialakították.

* ** A földkéreg mobilis öveiben bizonyos tektonikai folyamatok k b . 200 — 250 millió éves időintervallumokban ciklusosán megismétlődnek. Minden tekto­ nikai v a g y másképpen orogén ciklushoz, mint vezérműhöz egy-egy párhuzamo­ san lezajló üledékképződési, metamorf és magmás ciklus kapcsolódik. E g y nagy tektonikai cikluson belül négy fejlődési stádiumot, szakaszt lehet különválasztani: e g y bevezető, evolúciós v a g y geoszinklinális szakaszt, e g y orogén v a g y hegységképződési szakaszt, e g y posztorogén szemikratogén és végül egy kratogén szakaszt. Minden egyes tektonikai szakaszhoz önálló és jellegze­ tes magmás tevékenység tartozik. 1. A z első, evolúciós v a g y geoszinklinális szakasz folyamán számottevő oro­ gén fázisok még nem hatnak. E k k o r a legmobilisabb, ún. eugeoszinkiináíis övekben a k ö p e n y i g hatoló, sebhelyszerű mélytörések mentén szimatikus ere­ detű, bázisos m a g m a t ö m e g e k kerülhetnek a felszínre. E z az ún. iniciális v a g y ofiolitos magmás tevékenység. (Az „ o f i o l i t " elnevezést BBONGNIABT A . vezette be a földtani irodalomba 1 8 1 3 - b a n az Olasz A l p o k s z e r p e n t i n j e i r e . S T E I N M A N N A . 1 9 0 5 - b e n az o f i o l i t n e v e t a geoszinklinális ö v e z e t e k v a l a m e n n y i b á z i s o s és u l t r a b á z i s o s k ő z e t é r e k i t e r j e s z t e t t e . A E G A N D E . álla­ p í t o t t a m e g e l s ő n e k 1 9 1 6 - b a n , b o g y a b á z i s o s m a g m a s z i m a t i k u s e r e d e t ű , és feltörése a n a g y t e k t o n i k a i m o z g á s o k e l ő t t zajlik le. S T I L L E H . 1 9 4 0 - b e n a fő o r o g é n szakasz előtti, s z i m a t i k u s , általa iniciálisnak n e v e z e t t m a g m á s t e v é k e n y s é g t e r m é k e i k ö z ü l csak a bázisos és u l t r a b á z i s o s t a g o k a t n e v e z t e ofiolitoknak, a k o v a s a v b a n v a g y alkáliákban gazdag differenciátumokat [pl. keratofir, trachit stb.] különválasztotta. B U K E I C . és N I G G L I P . 1 9 4 5 - b e n az o f i o l i t elnevezést, m i n t g y ű j t ő n e v e t az összes iniciális m a g m a t i t jelölésére h a s z n á l t a . A z a l á b b i a k b a n m i is í g y használjuk.)

2. A második, orogén v a g y hegységképződési szakaszt a legerősebb, fő orogén fázisok jellemzik. Ezeknek hatására a kéreg legfelsőbb részeiben különféle torlódásos szerkezeti alakulatok, rátolódások, pikkelyek, takarók alakulhatnak

390

Földtani

Közlöny

107. kötet, 3—4.

füzet

ki, a kéreg m é l y e b b részeiben pedig metamorfózis, ultrametamorfózis, migmatitosodás és újraolvasás jöhet létre. A megolvadt kéreganyag szialikus eredetű magmaként az orogén fázisok préselő hatására, v a g y a fázisokat k ö v e t ő lazu­ lások következtében a kéreg felsőbb részeibe nyomulhat, illetve a felszínre törhet. E z az ún. szinorogén magmás tevékenység. 3. A harmadik, szemikratogén szakaszban a szialikus m a g m a a szakasz vége felé fokozatosan egyre t ö b b szimatikus eredetű magmaanyaggal keveredve tör a felszínre. E z az ún. szubszekvens magmás tevékenység. 4. A negyedik, kratogén szakaszban felszínre törő, majdnem tiszta szimati­ kus anyagot termelő magmás működést finális magmatizmusnak szokták ne­ vezni. # * *

A szerkezeti földtanban (morfotektonika) egy-egy nagy orogén ciklus alkal­ mával felhalmozódott üledékes és magmás k é p z ő d m é n y e k összességét gyürődési v a g y orogén tartománynak nevezik. E g y gyűrődési t a r t o m á n y o n belül a tektonikai stádiumoknak megfelelő (egymástól regionális diszkordancia-felületekkel elválasztott) kisebb hierarchikus egységek a szerkezeti emeletek, azok­ nál még kisebbek a szerkezeti alemeletek. A harmadik és negyedik stádium kép­ ződményeit összevonva, e g y orogén t a r t o m á n y t legtöbbször három (alsó, középső és felső) szerkezeti emeletre szoktak felosztani. A kárpáti térségben az alpi orogén t a r t o m á n y alsó szerkezeti emeletéhez a felsőperm-alsókréta, a középsőhöz a felsőkréta-paleogén, a felsőhöz a neogén k é p z ő d m é n y e k tartoz­ nak. A z Alföld mezozóos képződményei a fenti nagyszerkezeti beosztás szerint az alpi orogén t a r t o m á n y alsó szerkezeti emeletéhez, illetve a középső szerke­ zeti emelet alsó részéhez sorolhatók. A z alpi ciklus magmás képződményei közül az alföldi m e z o z o i k u m az iniciális magmás képződményeket és a szino­ rogén m a g m á s tevékenység idősebb tagjait tartalmazza.

A. Az Alföld alpi iniciális magmás képződményei A z A l p o k és a K á r p á t o k területén az alpi iniciális (vagy ofiolitos) magmás tevékenység a triászban indult meg, maximumát a jura végén érte el, s a k ö ­ zépsőkréta végén, az ausztriai, illetve a szubherciniai fázissal (az albai, illetve a túron korszak végén) lényegében mindenütt befejeződött. A z iniciális magmatitok feltörése a Tethys geoszinklinális-rendszer legmobilisabb, a k ö p e n y i g hatoló mélytörésekkel jellemzett ún. eugeoszinkiináíis öveiben zajlott le. Tehát az ofiolit-előfordulások mindig a mélytöréses övek lefutását jelzik (3. ábra). A z alpi iniciális magmás működést lezáró orogén fázisok jelentős kéregrész­ elmozdulásokat hoztak létre. A z ofiolit-vonulatok jelenkori elhelyezkedése tehát sok esetben csak viszonylagos. A feltörések idején a vonulatok helye és iránya helyenként esetleg más lehetett, mint jelenleg. A kárpáti térség ofiolitjai lényegében négy nagy mélytöréses övezethez kap­ csolódnak. A z ofiolitok feltörése elég tág, t ö b b mint 100 millió éves időinter­ vallumban (a ladinitól a túron korszakig), négy szakaszban történt. A legidő­ sebb, első és a legfiatalabb, negyedik szakasz kőzeteinek mennyisége és elter­ jedése jelentéktelen. A z első, ladini-karni szakasz kőzetei csak a Keleti-Kár-

Szepesházy:

Az Alföld

mezozóos

magmás

képződményei

391

3. ábra. A kárpáti térség iniciális, ofiolitos (1, 2, 3, 4) és szinorogén (a, b) magmás képződményeinek elterjedése, (Sematikus vázlat) Fig. 3. Hange and distribution of the initial, ophiolitic (1, 2, 3, 4) and synorogenic (a, b) igneous rocks of the Car­ pathian realm (sketch)

p á t o k b a n (Persányi-hegység), a negyedik cenomán-turon szakasz kőzetei csak a Déli-Kárpátok autoehtonjában fordulnak elő. ( A Gömöridák ofiolitjainak alsótriász kora csak feltételezett.) A legfontosabb, második, jura időszaki és a harmadik, alsókréta szakasz gyakran hatalmas t ö m e g ű képződményeinek az elterjedése minden ö v b e n általános. A z ofiolitok l e g n a g y o b b része üledékes rétegekkel váltakozó, tengeralatti vulkáni termék, de akadnak b ő v e n szubvulkáni és hipabisszikus kőzettestek is k i s e b b - n a g y o b b intrúziók is. A legidősebb ofiolitok kevéssé differenciáltak, az összetételük általában gabbroidális (tholeiites). A későbbi szakaszok termékei k ö z ö t t a legszélsősé­ gesebb, ultrabázikus, bázikus, savanyú és alkalikus differenciációs és asszimi­ lációs termékek is előfordulnak. A kréta időszaki harmadik és negyedik sza­ kasz kőzetei k ö z ö t t n a g y o n gyakoriak a szpilitek. 1. A z alp-kárpáti geoszinklinális ö v e z e t és az attól É K - r e és K-re levő táb­ lás területek (Keleteurópai-tábla, Mőziai-tábla) érintkezése mentén húzódó Kárpáti mélytöréses öv lefutását a Nyugati- és Északkeleti-Kárpátok szirtövé­ ben, a K e l e t i - K á r p á t o k Dacida-takarórendszereiben, t o v á b b á a Déli-Kárpá­ t o k Danubiai-autochtonjában előforduló ofiolitok jelzik. A N y u g a t i - és Északkeleti-Kárpátok szirtövének az ofiolitjai mindig alsó­ kréta k o r ú , aljzattól elszakadt, gyökértelen testek, ún. olisztolitok. (Csupán a N y u g a t i - K á r p á t o k t ó l ÉNy-ra fekvő Sziléziában levő ún. teschenitek van­ nak autochton helyzetben.) 1 0 Földtani Közlöny

392

Földtani

Közlöny

107. kötet, 3 —4.

füzet

A Keleti-Kárpátok ofiolitjai két vonulathoz tartoznak. A külső vonulat­ ban a külső Dacida-takarók alsókréta durva flisét és szinajai rétegeit kísérő olisztolitok találhatók. A belső vonulat ofiolitjai kisebb-nagyobb telérek, tömzsök és intrúziók, v a g y pedig azok foszlányai alakjában a belső Dacida takarók kristályos és mezozóos képződményeihez kapcsolódnak. A KeletiK á r p á t o k ofiolitiai is uralkodólag jura és alsókréta korúak. Triász korú (ladinikarni) ofiolitok csupán a Persányi-hegység Dacida-takarófoszlányaiban for­ dulnak elő. A Déli-Kárpátokban a Danubiai-autochton kristályos és mezozóos képződ­ ményeit kísérik jura és alsókréta k o r ú változatos ofiolitok. í g y pl. a Páring és Tarcu hegységben, a Mehádiai- (Mehedinti-) hegység Szörényi (Severin-) ta­ karójában stb. A kárpáti térség legfiatalabb, cenomán-turon korú ofiolitjai is itt találhatók meg. 2. A kárpáti térség l e g n a g y o b b és legszebb ofiolit-öve, a Maros menti ofiolit-öv, a Torockói-hegység, az Erdélyi-Érchegység és a Drócsa hegység területén 190 k m hosszú és 40 k m széles ívben veszi körül az Erdélyi-Középhegység Biharia—Drócsa-takarórendszerét. Folytatása a felszín alatt délre ka­ nyarodva, az Alföld legdélibb, bánsági (bánáti) részén és Belgrád környékén át a Vardar-övben is t o v á b b n y o m o z h a t ó . E K felé, T o r d a közelében a v o n u ­ lat elvégződik, illetve a folytatása egyelőre nem ismeretes. 3. A harmadik, legszélesebb ofiolit-öv a kárpáti térség délkeleti felét magá­ ban foglaló nagyszerkezeti egységnek (Alföldidák, Transzilvanidák) az ÉNy-i részén húzódik a Drávától az Északkeleti-Kárpátokig. E z az ö v felsőkréta és annál fiatalabb k é p z ő d m é n y e k alatt, e g y a Mecsektől a Nyírségig terjedő D N y —ÉK-i irányú sávban harántolja az Alföld területét. A b b a n a mobilis övezetben helyezkedik el, amely a Bihari-autochtont és annak D N y - i , alföldi folytatását É N y - o n szegélyezi, s amely nagyjából párhuzamos a K ö z é p m a g y a r ­ országi- (Zágráb — Hernád) vonallal. A kárpáti térség későbbi, szinorogén fej­ lődési szakaszában körülbelül ennek az övezetnek a területén alakultak ki azok a tengervályuk, amelyekben a Szolnok — Debrecen — máramarosi flisövezet felsőkréta és paleogén terrigén üledékanyaga felhalmozódott. A z ofiolitok feltörése és a flisképződés k ö z ö t t azonban semmiféle törvényszerű összefüggés nincs; legfeljebb csak annyi, h o g y az ofiolitok is és a flisképződmények is a geoszinklinális övezetek legmobilisabb részeihez kapcsolódnak. A fentebbi középalföldi ofiolit-övezetnek a kőzetei uralkodólag gabbrós (tholeiites) összetételű, részben tenger alatt feltört bazaltok, mandulaköves bazaltok, azok piroklasztikumai, valamint szpilitek, részben kisebb-nagyobb szubvulkáni és hipabisszikus dolerit- és gabbrótestek, telérek, teleptelérek, intrúziók stb. A z ofiolitos magmás működés már a jura időszak elején, a liász korban megindult (pl. Hajdúszoboszló), maximumát a jura legvégén, illetve az alsókrétában (pl. Ebes, K u r d ) érte el. A legfiatalabb ofiolitok apt-albai korúak (Duna—Tisza köze). A z ausztriai orogén fázissal (az albai és cenomán korszak határán) az ofiolitos működés itt lezárult. A z övezet legnyugatibb tagjai a Mecsek hegység felszínen levő alsókréta trachidoleritjei (alkáli bazalt­ jai). A Mecsektől É-ra a K u r d és D ö b r ö k ö z közelében lemélyített fúrások t ö b b , mint 1000 m vastagságban hatoltak felső jura-alsókréta korú mandulaköves bazaltokból, t o v á b b á doleritekből és gabbrótestekből álló ofiolitösszletbe. A kárpáti térségben ilyen vastag ofiolitos összlet csak a Maros menti ofiolitö v b e n fordul elő. T o v á b b É K felé, a Duna—Tisza köze középső és a Tiszántúl északi részén n a g y o n sok mélyfúrás tárt fel főleg malm-albai korú bazalt-,

Szépe

s házy:

Az Alföld

mezozóos

magmás

képződményei

393

mandulaköves bazalt-, bazalttufa-, agglomerátum-, t o v á b b á dolerit- és g a b b rótömegeket. í g y pl. Kiskőrös, Kaskantyú, Páhi, N a g y k ő r ö s , Jászkarajenő, Szolnok, Szandaszőllös, Nagykörű, Tiszagyenda, K u n a d a c s , Kunmadaras, Hajdúszoboszló, E b e s mellett, valamint Kárpátalján Beregszász környékén. A Mecsektől D N y - r a az ofiolit-övezet megszakad. A z ö v e z e t folytatása D felé, az előbbi övezethez hasonlóan a Balkán félsziget középső részén, az É —D-i irányú Pelagóniai- és Szubpelagóniai-övben kereshető. Mind a három fentebbi ofiolit-övezetben uralkodnak a normál-gabbrós, illetve az enyhén alkáli jellegű tholeiites összetételű termékek. A savanyú, alkalikus és bázikus differenciációs és asszimilációs termékek ritkák; ultrabázitok (peridotitok stb.) jelentéktelen mennyiségben akadnak v a g y teljesen hiányoznak. 4. A kárpáti térség negyedik ofiolit-övezete területileg a Déli-Alpok É K - i folytatásához, a Balaton — D a r n ó vonal és a Zágráb—Kulcs— Hernád v o n a l k ö z ö t t D N y —ÉK-i irányban h ú z ó d ó Bükkidákhoz k a p c s o l ó d i k ; az ö v e z e t tényleges hovatartozása, nagyszerkezeti helyzete s képződményeinek a kora azonban még n e m tisztázott. A z övezet ofiolitjai, kőzettani sajátságaikat tekintve lényegében teljesen hasonlóak az előbbi három ö v e z e t k é p z ő d m é n y e i ­ hez. T ö b b n y i r e ezek is bazaltok, mandulaköves bazaltok, doleritek, szpilitek, g a b b r ó k stb. E b b e n az övezetben azonban, az előbbi övezetekkel ellentétben, helyenként ultrabázitok is előfordulnak. A z övezet mélyfúrásokkal feltárt és felszínen levő ofiolit-előfordulásai többnyire közvetlenül a Balaton — D a r n ó vonal D K - i oldalán helyezkednek el. Jugoszláviában, a D r á v á t ó l kissé délebbre a Lepavina-1 jelű fúrás hipersztén-peridotitban (harzburgitban), északabbra a Nemespátró mellett lemélyített Inke-9 jelű fúrás szpilit-dolerites-radioláriás összletben ért v é g e t . A z Alföld északi részén ennek az övezetnek a mandulaköves-bazaltos, szpilites, radioláriás összletét tárta fel a Tóalmás-2 jelű fúrás. T o v á b b É K felé ehhez az övezethez tartoznak a Mátra É K - i , a B ü k k D N y - i részén és a B ó d v a v ö l g y é b e n a felszínen is megtalálható bázisos magmatitok (gabbrók, d i a b á z o k ) , t o v á b b á a Szepes — Gömöri — Érchegység K - i peremén felszínen levő, illetve mélyfúrásokkal feltárt ultrabázit-tömegek (szerpentinesedett peridotitok, dunitok, piroxenitek stb.) A z ö v e z e t tagjainak a k o r a egyelőre még bizonytalan. A Mátra K - i , a B ü k k D N y - i részén és a B ó d v a völgyében felszínre b u k k a n ó ofiolitok egyesek szerint felsőkréta, mások sze­ rint középsőtriász korúak. A Szepes — Gömöri Érchegység ofiolitjait, mivel felettük helyenként középsőtriász rétegek találhatók, általában alsótriász k o rúaknak tartják. E z a helyzet azonban szerkezeti is lehet. A N y u g a t i - A l p o k Penninikumában, valamint az Alföldidák, Transzilvanidák és Hellenidák m e ­ zozoikumában általánosan elterjedt ofiolitos-radioláriás-palás formációk a Déli­ és K e l e t i - A l p o k mezozikumában ismeretlenek. Elképzelhető, h o g y a fenti övezet ofiolitos formációi, legalábbis részben, az Alföldidák mezozoikumának a tartozékai, s a Balaton — D a r n ó vonal mentén, attól D K - r e , tektonikai a b ­ lakok alakjában bukkannak elő a Bükkidák allochton helyzetben levő m e z o ­ zoikuma alól. A z is lehet, h o g y az övezet nem egységes (egy része paleozóos?). 5. Az alp-kárpáti térség mezozóos kőzetei k ö z ö t t különleges helyet foglal­ nak el azok a savanyú, intermedier és kisebb mennyiségben bázikus vulkáni és vulkáni törmelékes k é p z ő d m é n y e k , amelyeket a Déli-Alpok triászának a ladini emeletéből (keratofirok, diabázok), illetve a B ü k k hegység triászának az anizuszi és ladini-karni emeletéből (porfirok, porfiroidok, porfiritek, dia­ b á z o k ) írtak le. E z e k a k é p z ő d m é n y e k a keletalpi középsőtriász kifejlődés10

;

394

Földtani

Közlöny

107. kötet, 3—4.

füzet

ben n y o m o k b a n még megtalálhatók, a N y u g a t i - A l p o k és a kárpáti térség keleti részének a triászában azonban seholsem fordulnak elő. A középsőtriász vul­ kánitok n e m típusos ofiolitok; azoknál sokkal s a v a n y ú b b összetételűek. In­ k á b b elkésett herciniai szubszekvens vulkánitoknak és n e m alpi iniciális magmatitoknak, vagyis nem szimatikus, hanem inkább szialikus eredetű magmás k é p z ő d m é n y e k n e k látszanak. A z A l p o k és K á r p á t o k egyéb területein hasonló vulkánitok (diabázok és kvarcporfirok) a perm időszakban törtek n a g y mennyiségben a felszínre. A Bükk hegység középső és keleti részében az anizuszi és ladini porfiroidok, porfiritoidok és diabázok elterjedése álta­ lános. A z Alföld E N y - i részén, a Bugyi, Sári, Jászberény, Eger, Mezőkeresz­ tes és Sajóbídvég környékén lemélyített fúrások neogén, illetve paleogén k é p z ő d m é n y e k alatt mindenütt bükki (délalpi) kifejfődésű triászt tártak fel. Triász korú vulkáni kőzetet (feltehetően ladini porfiritot) azonban csupán egyetlen fúrás (az Egertől délre lemélyített K ö m l ő - 1 jelű) harántolt.

B. Az Alföld alpi szinorogén magmás képződményei A z A l p o k és a K á r p á t o k területén az ausztriai, illetve a larámi orogén fázissal az alpi ciklus iniciális magmás tevékenysége lezárult. U g y a n a k k o r a szialikus kéreganyag bizonyos részeinek migmatitosodása, illetve újraolvadása k ö v e t ­ keztében megindult a szinorogén magmás tevékenység. A granodioritos v a g y gránitos összetételű m a g m á v á olvadt kéreganyag az orogén fázisok ha­ tására, illetve az azokat k ö v e t ő lazulások során a felsőkréta és a paleogén folyamán, kisebb-nagyobb hipabisszikus kőzettestek, intrúziók, telérek, teleptelérek alakjában a kéreg felsőbb részeibe n y o m u l t , illetve különféle vulkáni k é p z ő d m é n y e k alakjában a felszínre tört. A szinorogén magmatitok elterje­ dése szintén nagyszerkezeti övekhez kapcsolódik. A z A l p o k és a K á r p á t o k térségében két ilyen ö v e t lehet kijelölni (3. ábra). a) Az egyik, az ún. banatit-öv az Erdélyi-Középhegység és a Déli-Kárpátok Ny-i szegélyén és Kelet-Szerbia területén húzódik, nagyjából E —D-i irány­ ban. A z ö v e z e t gránitos v a g y granodioritos összetételű hipabisszikus v a g y mélységi kőzeteit bánátitoknak nevezik. A megfelelő vulkáni és szubvulkáni kőzetek általában andezitek, dácitok és riolitok. A fenti területeken a felszí­ nen is sok helyen, n a g y t ö m e g b e n megtalálható bánátitok benyomulásának, illetve kitörésének a kora felsőkréta és paleocén. A z A l f ö l d ö n a kunmadarasi terület néhány mélyfúrásában a szenon globotruncanás üledékek közötti dácit és dácittufa anyagú közbetelepüléseket és teléreket lehet a banatitos magmás tevékenység legnyugatibb megnyil­ vánulásainak tekinteni. b) A másik, ún. tonalit-öv a Keleti- és Déli-Alpokat elválasztó nagyszerke­ zeti ö v , a Periadriai-lineamentum (Insubrische Linie) töréseihez kapcsolódik. A z övezet granodioritos, gránitos összetételű mélységi és hipabisszikus kőze­ teit összefoglaló néven tonalitoknak szokták nevezni. A megfelelő vulkánitok általában andezites összetételűek. A tonalitok benyomulásának kora: felsőkréta-paleogén. A z andezitek feltörése a paleogénben, főleg az eocénben és rész­ ben az oligocénben zajlott le. Ennek az övezetnek a tagjai a kárpáti térségben a Balaton — Darnó vonal két oldalán találhatók meg. í g y pl. egy-egy n a g y o b b granodiorit-tömeget tártak fel Zala megyében a H a h ó t —Ederics, a Puszta-m a g y a r ó d és a Gelse közelében lemélyített fúrások. A Szepes — Gömöri-Erc-

Szepes

házy:

Az Alföld

mezozóos

magmás

képződményei

395

hegység területén ide sorolhatók a felsőkréta korú, ún. gömöri gránitok. A B a l a t o n — D a r n ó vonal mentén a mélyfúrásokkal feltárt és felszínen levő eocén és oligocén k é p z ő d m é n y e k nagyon gyakran tartalmaznak andezites összeté­ telű vulkáni, szubvulkáni s esetleg hipabisszikus kőzettömegeket. Ilyenek pl. a R e c s k környéki eocén andezit- és a bükkszéki oligocén andezittufaelőfordu­ lások. A z Alföld E-i részének paleogén k é p z ő d m é n y e i b e n is t ö b b helyen akad­ nak andezites összetételű vulkáni tufaközbetelepülések, a Szolnok — debreceni flisöv paleogén képződményei viszont vulkáni tufaközbetelepüléseket n e m tartalmaznak.

* ** A kárpáti térség nagyszerkezeti felépítésének és földtani fejlődéstörténeté­ nek a kinyomozásánál az Alföld mélyföldtanának kulcsszerepe van. A legutóbbi évtizedek alatt lemélyített alföldi szénhidrogénkutató fúrások adataiból levonható leglényegesebb megállapítások az alábbiak: 1. A z Alföld területén az alpi orogén tartomány alsó és középső szerkezeti emeletének (felsőperm-paleogén) képződményei lényegesen eltérnek a MagyarK ö z é p h e g y s é g , a Nyugati-Kárpátok hasonló korú, keletalpi és délalpi kifej­ lődésű képződményeitől, viszont jól azonosíthatók a N y u g a t i - A l p o k (Penninik u m ) és a Hellenidák (Pelagóniai-, Szubpelagóniai- és Vardar-öv) eugeoszink­ linális jellegű képződményeivel. Ezen a területen az alpi ciklusra jelentős ini­ ciális és szubszekvens magmás tevékenység, valamint mérsékelt arányú kar­ b o n á t o s üledékképződés a jellemző. Jelentősebb üledékvastagság csak a terri­ gén jellegű preorogén, valamint a flis és molassz formációk esetében figyelhető meg. 2. Az alpi orogén fázisok közül az ausztriai fázis az Alföld É N y - i és a Tiszán­ túl D-i részén, az idősebb neogén fázisok pedig a Szolnok — debreceni flisöv területén váltottak ki jelentősebb kompressziós mozgásokat. A z egész alpi ciklus folyamán viszonylag stabilis köztes tömegként a kárpáti térség D K - i részében csupán a Bihari-autochton és annak D N y - i , alföldi nyúlványa visel­ kedett.

Összefoglalás A K á r p á t o k térségében az alpi geoszinklinális ciklus kezdeti, evolúciós sza­ kaszában felhalmozódott üledékekhez bizonyos övekben köpenyeredetű (szimatikus), bázikus, ún. iniciális magmás k é p z ő d m é n y e k kapcsolódnak. A z ini­ ciális magmatitok feltörése a ladinitól a túron korszakig, a Tethys geoszinklinálisrendszer legmobilisabb, köpenyig hatoló mélytörésekkel jellemzett, ún. eugeoszinklinális öveiben zajlott le. A magmatitok legnagyobb része üledékes rétegekkel váltakozó tengeralatti vulkáni termék, de akadnak b ő v e n szub­ vulkáni és hipabisszikus kőzettestek, kisebb-nagyobb intruziók is. A legidősebb iniciális magmatitok kevéssé differenciáltak, az összetételük uralkodólag g a b b roidális (tholeiites). A fiatalabbak k ö z ö t t a legszélsőségesebb, ultrabázikus, bázikus, intermedier, savanyú és alkalikus differenciációs és asszimilációs ter­ mékek is előfordulnak. A legfiatalabbak k ö z ö t t nagyon gyakoriak a szpilitek. A kárpáti térség iniciális magmatitjai (ofiolitjai) lényegében négy nagy, m e z o z ó o s mélytöréses öveket jelző vonulatban helyezkednek el. 1. A z alp-kárpáti geoszinklinális övezet és az attól É-ra és K - r e levő táblás területek érintkezése mentén húzódó Kárpáti mélytöréses öv lefutását a Nyugati-

396

Földtani

Közlöny

107. kötet, 3—1. füzet

és Északkeleti-Kárpátok Szirt-övében, a Keleti-Kárpátok Dacida-takaró­ rendszerében, t o v á b b á a Déli-Kárpátok Danúbiai autochtonjában előforduló iniciális magmatit-előfordulások jelzik. 2. A kárpáti íven belül a legnagyobb és legszebb ofiolit-öv a Maros-menti ofiolit-öv. E z a 190 k m hosszú és 40 k m széles ö v ívben veszi körül az ErdélyiK ö z é p h e g y s é g (Apuseni) Biharia—Drócsa takarórendszerét. Nyugati vége a felszín alatt délre kanyarodva, Belgrád környékén át, a Vardar-öv felé is tovább nyomozható. 3. A harmadik, ún. Középalföldi ofiolit-öv, a Mecsek hegységtől az Észak­ keleti-Kárpátokig h ú z ó d ó , széles, D N y —ÉK-i irányú sávban az E r d é l y i - K ö zéphegység Bihari-autochtonját és annak alföldi n y ú l v á n y á t szegélyezi. A z alpi ciklus következő, szinorogén (kréta-paleogén) szakaszában ebben az eugeo­ szinkiináíis ö v b e n alakultak ki a Szolnok — debreceni flisöv tengervályúi. 4. A z előbbivel párhuzamos negyedik ofiolit-öv területileg a Balaton — D a r n ó vonal és a Zágráb — Hernád vonal k ö z ö t t D N y — É K - i irányban húzódó, délalpi-dinári kifejlődésű mezozóos pasztához kapcsolódik, nagyszerkezeti helyzete azonban még n e m teljesen tisztázott. A z előbbiektől eltérően, ebben az ö v b e n a gabbrók, bazaltok és szpilitek mellett jelentős ultrabázittömegek (peridotitok, dunitek) is előfordulnak. 5. A z alp-kárpáti térség mezozóos magmás kőzetei k ö z ö t t különleges helyet foglalnak el azok a savanyú, intermedier és bázikus vulkáni képződmények, amelyeket kizárólag az előbbi ö v területén a Déli-Alpok triászának a ladini emeletéből (keratofirok), illetve a B ü k k hegység triászának az anuzuszi és ladini-karni emeletéből (porfirok, porfiritek, diabázok) írtak le. Ezek a kőze­ tek a típusos ofiolitoknál savanyúbbak; inkább elkésett herciniai szubszek­ vens vulkánitoknak látszanak. A z alpok és K á r p á t o k egyéb területein hason­ ló vulkánitok a perm időszakban törtek a felszínre.

I r o d a l o m — References A N D E L K O V I Ő , M . 2 . — L U P U , M . (1967): Die Geologie der Sumadija- und Mures-zone. Carpatho-Balcan Geological Association. V I I I . Congress. Belgrade. 1967. Reports Geotectonics. Tom. I. pp. 15—28. A N D R U S O V , D . (1958, 1959, 1965): Geológia Ceskoslovenskych Kárpát I. I I . I I I . Bratislava, p. 304, 375, 392. Á R K A I , P. (1973): Pumpellyte-prehnite-quartz facies Alpine metamorphism in the middle Triassic volcanogenicsedimentary sequence of the Bükk Mountains, Northeast Hungary. Acta Geol. Hung. Tom. 17 (1—3) Budapest, pp. 67—83. A U B O U I N , J. (1965): Geosynclines. Developments in Geotectonics 1. BALOGH K . (1964): A Bükkhegység földtani képződményei. A M A P I Evkönyve X L V I I I . köt. 2. (záró) füzet p. 719. B A L O G H , К . (1972): Historical Review of conceptions referring to the Pannonian Mass. Geologické práce, Správy 58. Bratislava, pp. 5—28. DIMITRESCU, R . (1966): Beiträge zur Kenntnis der magmatisch-tektonischen Verhältnisse im karpatisch-balkanischen Raum. Acta Geol. Hung. Tom. 10. pp. 3 5 7 - 3 6 0 . L E N G Y E L E . (1957): A Szarvaskő környéki titán-vanádium-vasérckutatás újabb eredményei. A M Á F I Évkönyve X L V I . kötet 2. füzet pp. 2 5 1 — 3 8 ) . M A U R I T Z В . (1913): A Mecsek-hegység erupt'v kőzetei. Földt. Int. Évkönyve 21. 6. pp. 153—190. P A N T Ó G . — F Ö L D V Á R I N É V O G L M . (1950): Nátrongabbró a Bódva-vöigyben. A M Á F I Évkönyve X X X I X . kötet (záró) füzet pp. 3—16. P A N T Ó G. (1961): Mezozóos magmatizmus Magyarországon. M Á F I Évkönyve 49. 3. pp. 785 — 799. S A V U , H . (1967): Die Mesozoischen Ophiolite der Rumänischen Karpaten. Acta Geol. Ac. Sei. Hung. Tom. 11. 1—3. pp. 5 9 - 7 0 . S A V U , H . (1965): Considerations concernant les relations stratigraphique et la pétrologie des ophiolites mésozoiques de Roumania. Bucarest. 1965. Annuaire du Comité d'État pour la Géologie Vol. X X X V I . pp. 143—175. SCHRÉTER Z . (1943): A Bükk-hegység geológiája. Beszámoló a M . Kir. Földtani Intézet Vitaüléseinek munkálatairól. A M . Kir. Földt. Int. 1943. Évi Jelentésének Függeléke 6. füzet. pp. 3 8 0 - 4 1 1 . S Z Á D E C Z K Y - K A R D O S S , E . — J U H Á S Z , Á . — P A N T Ó , G. —SZEPESHÁZY, K . — S Z É K Y - F U X , V . (1967): Der sog. ophiolitische Magmatismus in Ungarn. Acta Geol. Ac. Sei. Hung. Tom. 11. (1 — 3.), pp. 71 — 76. SZENTPÉTER Y Zs. (1953): A déli Bükk hegység diabáz és gabbrótömege. Földt. Int. Évkönyve 41. 1. pp. 3—101. SZEPESHÁZY K . (1964): A Kecskemét—Szolnok közötti kréta időszaki vulkáni terület kőzetei. A M Á F I Évi Jelen­ tése az 1964. évről. pp. 525 — 534. SZEPESHÁZY K . (1973): A Tiszántúl északnyugati részének felsőkréta és paleogén korú képződményei, p. 96. Akadé­ miai Kiadó, Budapest

Szepesházy:

Az

Alföld

mezozóos

magmás

képződményei

397

W E I N , G y . (1969): Tectonic review of the neogene-covered areas of Hungary. Acta Geol. Ac. Sei. Hung. Tom. 13. pp. 3 9 9 - 4 3 6 . W E I N , G Y . (1973): Zu rKenntnis der tektonisehen Strukturen im Untergrund des Neogens von Ungarn. Jb. Geol B. A. Bd. 116. Wien, pp. 85 — 101.

Mesozoic igneous rocks of the Great Hungarian Plain K.

Szepesházy

I n t h e Carpatian r e a l m t h e sediments a c c u m u l a t e d in the initial, e v o l u t i o n a r y p h a s e o f t h e A l p i n e g é o s y n c l i n a l c y c l e are in c e r t a i n zones a c c o m p a n i e d b y b a s i c m a g m a t i t e s o f m a n t l e origin, s o - c a l l e d initial s i m a t i c m a g m a t i t e s . T h e initial m a g m a t i t e s e m e r g e d f r o m L a d i n i a n to T u r o n i a n t i m e in t h e m o s t m o b i l e , so-called e u g e n o s y n c l i n a l belts, characteri­ zed b y deep fractures p e n e t r a t i n g as d e e p as t h e m a n t l e , o f t h e T e t h y a n g é o s y n c l i n a l s y s t e m . T h e b u l k o f t h e m a g m a t i t e s are p r o d u c t s o f s u b m a r i n e v o l c a n i s m alternating w i t h s e d i m e n t a r y layers, t h o u g h s u b v o l c a n i c a n d h y p a b y s s a l r o c k b o d i e s , i n t r u s i o n s o f v a r y i n g size, d o also o c c u r in a g r e a t n u m b e r . T h e earliest initial m a g m a t i t e s are little differentiat­ ed, s h o w i n g p r e d o m i n a n t l y g a b b r o i d a l c o m p o s i t i o n (tholeiitic). L a t e r o n e s i n c l u d e ultrabasic, basic, i n t e r m e d i a t e , acid a n d alcaline p r o d u c t s o f differentation a n d a s s i m i l a t i o n t h u s s h o w i n g an e x t r e m e l y w i d e r a n g e o f v a r i e t y . T h e latest o n e s are v e r y o f t e n represent­ ed b y spilites. T h e initial m a g m a t i t e s (ophiolites) o f t h e A l p i n e - C a r p a t h i a n g é o s y n c l i n a l belt o c c u r essentially in four large z o n e s representing d e e p fracture z o n e s . 1. T h e C a r p a t h i a n d e e p fracture z o n e , r u n n i n g a l o n g the c o n t a c t b e t w e e n the A l p i n e C a r p a t h i a n g é o s y n c l i n a l belt a n d t h e p l a t f o r m areas t o the n o r t h a n d east o f it, is deli­ n e a t e d b y o c c u r r e n c e s o f initial m a g m a t i t e s r e c o g n i z a b l e in t h e K l i p p e n B e l t o f t h e W e s t e r n and N o r t h e a s t e r n Carpathians, t h e D a c i d a n a p p e s y s t e m s o f t h e E a s t e r n Car­ p a t h i a n s and in t h e D a n u b i a n A u t o c h t o n o f t h e Southern C a r p a t h i a n s . 2. T h e largest a n d n i c e s t o p h i o l i t e b e l t w i t h i n t h e C a r p a t h i a n A r c is t h e M a r o s V a l l e y o p h i o l i t e z o n e , s u r r o u n d i n g , in f o r m o f a n are, t h e B i h a r i a n - D r ó c s a n a p p e s y s t e m o f t h e T r a n s s y l v a n i á n H i g h l a n d s ( A p u s e n i M t s . ) o v e r a length o f 190 k m a n d a w i d t h o f 40 k m . Its western end, b e n d i n g s o u t h w a r d s u n d e r g r o u n d , c a n b e farther t r a c e d across t h e r e g i o n o f Belgrade, towards the Vardar zone. 3. T h e third, s o - c a l l e d M i d d l e H u n g a r i a n P l a i n o p h i o l i t e z o n e , f o r m i n g a w i d e belt o f S W — N E o r i e n t a t i o n e x t e n d i n g f r o m t h e M e c s e k M o u n t a i n s as far as t h e N o r t h e a s t e r n C a r p a t h i a n s , b o r d e r s o n t h e B i h a r i a n A u t o c h t o n o f t h e T r a n s y l v a n i a n H i g h l a n d s a n d its o u t p o s t s e x t e n d i n g i n t o t h e G r e a t H u n g a r i a n P l a i n . I t w a s in this e u g e n o s y n c l i n a l b e l t t h a t t h e sea t r o u g h t s o f t h e S z o l n o k — D e b r c e n f l y s c h b e l t were f o r m e d in t h e n e x t , s y n o r g a n i c , C r e t a c e o u s - t o - P a l e o g e n e phases o f t h e A l p i n e c y c l e . 4. Parallel t o t h e f o r m e r , t h e f o u r t h o p h i o l i t e z o n e is spatially a s s o c i a t e d w i t h t h e S o u t h A l p i n e - D i n a r i c M e s o z o i c b e l t e x t e n d i n g in S W — N E d i r e c t i o n b e t w e e n t h e B a l a t o n - D a r n o L i n e a n d t h e Z a g r e b — H e r n á d L i n e , b u t its m e g a t e c t o n i c situation is n o t c o m p l e t e l y cleared as o f y e t . Differently f r o m t h e former, g a b b r o s , basalts a n d spilites in this z o n e are a c c o m p a n i e d , in a d d i t i o n , b y c o n s i d e r a b l e masses o f ultrabasites (peridotites, dunites). 5. A p a r t i c u l a r p l a c e a m o n g the M e s o z o i c i g n e o u s r o c k s o f t h e A l p i n e - C a r p a t h i a n a r e a is o c c u p i e d b y the a c i d , i n t e r m e d i a t e a n d b a s i c v o l c a n i c s w h i c h were d e s c r i b e d , e x c l u s i v e l y in t h e f o r m e r z o n e , f r o m t h e L a d i n i a n Stage o f t h e S o u t h A l p i n e Triassic ( k e r a t o p h y r e s ) , resp. f r o m the A n i s i a n a n d L a d i n i a n - C a r n i a n Stages o f the B ü k k M o u n t a i n ' s Triassic ( p o r p h y r i e s , p o r p h y r i t e s , d i a b a s e s ) . T h e s e r o c k s are m o r e a c i d t h a n t h e t y p i c a l o p h i o l i t e s ; a p p e a r i n g t o b e rather r e t a r d e d H e r c y n i a n s u b s e q u e n t v o l c a n i c p r o d u c t s . I n o t h e r areas o f the A l p s and the C a r p a t h i a n s similar v o l c a n i c s e r u p t e d in t h e P e r m i a n .

Földtani Közlöny, Bull, of the Hungarian Qeol. Soc. (1911) 101. 398—405

A Szolnok-mármarosi flisárok szerkezeti helyzete és kapcsolatai dr. Kőrössy

László

A z M F T Általános Földtani Szakosztály 1 9 7 5 . évi tektonikai ankétjának egyik célja a vitás kérdések megbeszélése, a m a g y a r geológusok korszerű és egységes álláspontjának kialakítása v o l t . Tisztázásra szorul t ö b b e k k ö z t az alföldi flisárok kérdése is, ezt k í v á n o m itt taglalni.

1. A flisárok megismerésének története K ö z i s m e r t , h o g y az Alföld mélyén flisképzó'dményeket először P A P P K á r o l y írt le a hajdúszoboszlói állami mélyfúrásból ( 1 9 4 0 ) . U t á n a az irodalomban M A J Z O N László ( 1 9 5 6 ) említett alföldi flisképződményeket a fúrási kőzetanyag foraminifera vizsgálata k ö z b e n tett megfigyelései alapján. Flis jellegű k é p z ő d m é n y e k felszíni előfordulását É K - f e l é szintén régebben ismerték, a m a g y a r geológusok közül legutóbb J A S K Ó S. ( 1 9 4 3 ) térképezte ezeket a Lápos-hegységben, a Szálva v ö l g y é b e n , azonban a P A P P K . által emii­ tett flisfáciesű üledékekkel való összefüggés gondolata ekkor még n e m merült fel. Az 1 9 4 8 — 1 9 5 1 . években mélyültek a Szatmárnémeti és N a g y k á r o l y kör­ nyéki fúrások, melyek szintén flis jellegű üledékben v é g z ő d t e k . A szaporodó a d a t o k alapján az alföldi flisképződményekre v o n a t k o z ó ismeretek r ö v i d össze­ foglalása az 1 9 5 6 , 1 9 5 9 . é v b e n jelent meg ( K Ő R Ö S S Y ) . 1 9 5 8 - b a n a K á r p á t - B a l k á n Geológiai Asszociáció I V . K i e v — L v o v i konfe­ renciáján elhangzott előadás ( K Ő R Ö S S Y , 1 9 6 0 . ) ismertette ezeket a k é p z ő d ­ m é n y e k e t elsőízben, nemzetközi fórum előtt. E z az előadás n a g y feltűnést keltett. V o l t a k , akik már akkor kétségbe v o n t á k az Alföldön a flisfáciesű üledék előfordulási lehetőségét, mert a Magyar-medence a régi Tiszia elteme­ t e t t kristályos masszívumaként élt emlékezetükben. A másik csoportba azok sorolhatók, akik ismerték a Maros-völgyi és Eszak-erdélyi (belsőkárpáti) flisképződményeket, ezért nem v o n t á k kétségbe az Alföldön a flis lehetőségét, és az ősföldrajzi-szerkezeti kapcsolatokat latolgatták. A felszólalók harmadik csoportja ö r ö m m e l fogadta az új ismereteket s az eddigi tektonikai modell módosításának szükségességét és lehetőségeit fontolgatták. A t o v á b b i é v e k b e n a hazai földtani k ö r ö k megvizsgálták és ellenőrizték a flis előfordulására v o n a t k o z ó adatokat. A kőolajkutatás érdekében készült kőzettani, őslénytani tanulmányok java kéziratban maradt, n e m vált k ö z ­ i s m e r t t é . I l y e n e k R A V A S Z C S . ( 1 9 6 1 ) , J U H Á S Z Á . et

ab

( 1 9 6 8 ) és

BALOGH

K.

et al. ( 1 9 7 4 ) dolgozatai. J U H Á S Z Á . néhány munkáján kívül nyomtatásban csak S Z E P E S H Á Z Y K . ( 1 9 7 3 ) részletes és alapos tanulmánya jelent meg, amely

Kőrössy:

A Szolnok-mármarosi

flisárok

szerkezeti

helyzete

399

a nálunk kevéssé ismert óriási flis irodalom, főleg DZTTLYNSKY, S . — W A L T O N , E . (1965) és BOTTMA, A . Z . (1962), valamint BATJMA, A . H . — B R O N W E R , A . (1964) korszerű munkái alapján összefoglalta a flisre v o n a t k o z ó ismereteket, de az alföldi flisképződményekre v o n a t k o z ó saját értékes vizsgálati eredmé­ n y e i v e l sajnálatosan röviden foglalkozik. I d ő k ö z b e n ellentétes vélemények is kialakultak, ami bizonytalanságot keltett a flisképződményeink megítélésében. E z a hazai bizonytalanság egyes külföldi munkákban is tükröződik. Először ezeket a nézeteltéréseket vizs­ gáljuk meg.

2. Vélemények az alföldi flisről A z alföldi flis vizsgálatában nehézség az, h o g y határaink k ö z t a felszínen n e m fordul elő, tanulmányozásában n e m v a g y u n k olyan rutinosak, mint szomszédaink. Csak nehezebben hozzáférhető fúrási anyag és geofizikai ada­ t o k állnak rendelkezésünkre. D e a fúrási anyag is egyre fogy, mert a régebbi magminták, elsősorban a jellemző darabok nagyrészt elhasználódtak a vizs­ gálatokra, újabb gyarapodás pedig alig van. Ezért a kutatásba k é s ő b b bekap­ csolódók számára a kevésbbé m e g g y ő z ő anyag maradt. A tanulmányozást nehezíti a magfúrások folyamatosságának hiánya, és bár helyenkint t ö b b mint 1 0 0 0 m-t is belefúrtunk, még egyetlen fúrás sem harántolta teljesen az igazi vastag flisüledékkel telt árkot. A z alföldi flisre v o n a t k o z ó nézeteltérések egyrészt annak litológiai fáciesére, másrészt szerkezeti helyzetére vonatkoznak, de az egyik nélkül a másiké sem magyarázható. A m a g y a r szakirodalomban első k é t s é g b e v o n ó megnyilatkozás SZÉNÁS G Y . ( 1 9 6 5 ) figyelemre méltó munkája, melyben a szerző n e m tartja valószí­ nűnek, h o g y az alföldi flis azonos jellegű k é p z ő d m é n y legyen a külső-kárpáti­ val, mert az u t ó b b i t nagy gravitációs minimum ö v jellemzi és ö v e k b e rendező­ d ö t t földmágneses anomáliák nincsenek a területen, viszont az alföldi flisö v e t + 1 5 + 2 0 mg-os gravitációs m a x i m u m o k és övekbe rendeződő mágneses anomáliák kísérik (p. 1 1 8 ) . A mágneses anomáliákat a kréta bázisos vulkáni­ tok, szubvulkánitok hatásának tekinti, amelyek u g y a n ú g y kisérik a flis meden­ céjét, mint a miocén vulkánitok a harmadidőszakit, és szavai szerint „ a z al­ földi úgynevezett flisöv képződése nem más, mint a fiatal harmadidőszaki m e d e n c e kialakulásának előjátéka" (p. 1 1 9 ) ; vagyis n e m flis, hanem legfel­ j e b b ahhoz hasonló medenceüledék. Mindezt kizárólag a geofizikai viszonyok alapján állította, a kőzetek vizsgálatával nem foglalkozott. S Z É N Á S G Y . nézetét j o b b a n megértjük, ha az 1 9 6 8 . évi kitűnő munkáját is tanulmányozzuk. S Z E P E S H Á Z Y K . munkáját t ö b b e n ismertették ( B E N D E F Y L . 1 9 7 4 . B A L O G H K . 1 9 7 4 . ) ; e szerzők ismertetésükben az alföldi flisről is véleményt mondanak. A z u t ó b b i ismertetés szerint az alföldi flis a „klasszikus flis kifejlődésű, isko­ lapéldának tartott flis-képződményekkel nem tekinthető egyenrangúnak . . . sem üledékképződési jellegük, sem e b b ő l k ö v e t k e z ő hegységszerkezeti funkció­ juk n e m azonos a külső-kárpáti flisével, bár kétségtelen, h o g y tektonikailag erősen deformáltak". Végül „ K a p c s o l a t o s lehetett ugyan a külső-kárpáti flisövvel, de anélkül, h o g y annak faciológiai, ősföldrajzi és tektonikai vonásait magára öltötte v o l n a . " A z t hiszem, ezekkel a megállapításokkal egyet lehet

400

Földtani

Közlöny

107. kötet.

3—4.

füzet

érteni, csak a végső következtetéssel nem, amit í g y fogalmaz meg: „ E z é r t üledékeink flis minősítésével nem t u d o k egyetérteni" ( p . 3 5 5 ) . Mindkét tagadó álláspont attól teszi függővé az alföldi flisnek valódi flis vol­ tat, hogy kapcsolatban volt-e, vagy hasonlít-e a külső-kárpáti flisgeoszinklinális üledékéhez, illetve azok geofizikai rendellenességeihez. Ezek azonban nem fogad­ hatók el kritériumként, az alábbiak alapján. A külső-kárpáti flis egyik legjobb ismerője, Z . R O T H , e flis többféle kifej­ lődéséről számol be. E g y i k n a g y o b b munkájában ( H A N Z I L K O V A - R O T H 1 9 6 3 ) behatóan jellemzi a külső-kárpáti flisövnek flis, flis jellegű (flysch-like), és nem-flis kifejlődéseit: az alsókréta üledék a Kárpát-régió csehszlovákiai terü­ letén egyáltalán nem tartalmaz tipikus flisrétegeket, a középső- és felsőkrétá­ ban van valódi flis, de a k é p z ő d m é n y e k többsége itt is csak flis jellegű (vagyis egy , v a g y t ö b b tipikus flis jellemvonásuk hiányzik, p . 1 0 4 . ) . A Külső-Kárpá­ t o k flisgeoszinklinálisának É K - i és K - i szakaszában is t ö b b k é p z ő d m é n y c s o ­ p o r t nem-flis, mások csak flis jellegűek, az igazi típusos flisfácies tehát a külső-kárpáti flisgeoszinklinálisban sem kizárólagos képződmény. A litológiai kifejlődés hasonlósága a külső-kárpáti és az alföldi flis kozt tehát n e m mindig lehet döntő. Mivel a tökéletes flis nem kizárólagos elterjedésű a n a g y külső-kárpáti flisgeoszinklinálisban sem, a globális összehasonlíts nem lehet mérvadó. Meg kellene jelölni, h o g y melyik az a külső-kárpáti fliskomplexum, amelyikkel az alföldi füst összehasonlíthatnánk, csakhogy két teljesen hasonló fliskomplexum aligha van a világon. Általában csak bizonyos flisjeüemvonások közösek ( S Z E P E S H Á Z Y , 1 9 7 3 . ) . A szerkezeti helyzet hasonlóságának kívánalmát elsősorban SZÉNÁS G y idézett munkái igénylik. Csakhogy az nem várható, hogy az aránylag kisméretű alföldi flis- és flis jellegű üledékes árok szerkezeti helyzete azonos legyen a több, mint 1000 km-es külső-kárpáti flisgeoszinklinális képződményeinek helyzetével. Ezt más, hasonló flisárkoktól nem is kívánják. A z alföldön n e m volt olyan inten­ zív, nagymélységű, s főleg hosszantartó ároksüllyedés, amely gravitációs m i n i m u m o t o k o z ó , geoszinklinális eredetű vastag kéreg, ill. lánchegység-gyö­ kér kifejlődésével járt volna (SZÉNÁS, 1 9 6 8 ) . Csakhogy n e m egyedül az alföldi flisárok ilyen, a Kárpát-Balkán területen, több hasonló van, amelyeknek flisárok voltát emiatt még nem vonják kétségbe. Erre B A L O G H K . válaszol lektori véle­ ményében a legtalálóbban: ,,a mai geofizikai kép múltba vetítésének ez a módja túlzásba vitt aktualizálás" (p. 3 8 . ) . A z alföldi fiisárkot kísérő S Z É N Á S által kifogásolt mágneses anomáliák egyrésze a fúrásokkal is megtalált kréta bázisos vulkáni, szubvulkáni kőzetek hatása lehet, másrésze a m i o c é n vulkanizmusé. A bázisos vulkáni k é p z ő d m é ­ nyek azonban nem jelentenek éles különbséget az alföldi flisárok és a külső­ kárpáti flisgeoszinklinális k ö z ö t t , hiszen mindkettőben előfordulnak: az utób­ biban teschenitről ír KRTJGLOV ( 1 9 7 4 . ) és kréta, valamint idősebb (jura) bázisos v u l k á n i t e r m é k e k e t említ B Ü Z O V A - B J E E R ( 1 9 7 4 ) , L O M I Z E ( 1 9 7 5 ) . B á r a flisüle-

dékképződést általában gyenge vulkáni tevékenység kíséri, a korai fiisárokra a korai magmatizmus megjelenését jellemzőnek tartják, pl. a Maros zónában, Vardar-övben, a szinajai ofiolit-formáció stb. területén ( M A H E L et el. 1 9 7 4 . ) . A felmerült ellenvetésekkel tehát elégséges ellenérvek szegezhetők szembe. A felsorolt tények remélhetőleg elősegítik az alföldi flisárokkal kapcsolatos bizonytalanságok eloszlatását, és közös, helyes álláspontunk kialakítását. E z t a célt szolgálja, h a áttekintjük szomszédos geológus kollégáink állásfog­ lalásait is.

Kőrössy:

A Szolnok-mármarosi

flisárok

3. A szolnok—mármarosi flisárok helyzete

szerkezeti

helyzete

401

ősföldrajzi-szerkezeti

Az alföldi flisárok ősföldrajzi és szerkezeti helyzetére v o n a t k o z ó hazai állás­ pontok a szakkörökben eléggé ismertek, ezért a t o v á b b i a k b a n a határokon túli megállapításokat foglalom össze. A regionális szerkezetalakulás megvilágítása érdekében utalok V . E . H A I N ( 1 9 7 3 ) kézikönyvére, amely megemlékezik az alföldi flisárokról is ( p . 1 7 7 ) . A masszívumok fejlődésük bizonyos ciklusában szétdarabolódnak, mélytöré­ sek és árok-képződmények keletkeznek bennük. Az árkok és a velük kapcsola­ tos mélytörések gyakran nem párhuzamosak a geoszinklinális-irányokkal, a n a g y o b b közbülső tömeg így két v a g y t ö b b masszívum-részre bomlik. A felsorolt példák k ö z t az alfödi felsőkréta-paleogén fiisárkot is megemlíti, mint a Pannon-masszívum feldarabolódásának következményét. V. V . G L U S K O ( 1 9 6 8 ) térképen is ábrázolja az alföldi (debreceni) fiisárkot (p. 5 5 ) és a Talabor (Terebla) 2 . sz. stb. fúrás alapján azt írja, h o g y Kárpát­ alja szlatinai övének aljzata 1 0 0 0 m-nél vastagabb kréta-paleogén flisképződm é n y . Ez a flisképződmény teljesen más, mint az északabbra levő (munkácsi) medencealjzat, és messze D N y - r a nyúlik (p. 6 1 ) , Magyarország területére. V. G . S z v m i D E N K O ( 1 9 7 3 ) a Kárpátalja D K - i részén elterülő monasztirecki, dragovi zóna v é k o n y felsőkréta, vastag paleogén ( B Ü Z O V A - B J E E R 1 9 7 4 . ) konglomerátumos, aprókavicsos-homokos, közepes és vékonyritmusú flisüledékeit azonosítja a Szolnok-mármarosi flisárok üledékeivel. Munkájából világos, h o g y a fiisároktól É N y - r a a kárpátaljai neogén medencealjzatában (Kricsevi-zóna) már nincs fiisüledék, É felé a flisképződmények alól idősebb rétegek jönnek elő: karbon ( ? ) agyagpala és karbonátos kőzetek (nagydobronyi fúrás), triász mészkő-dolomit, h o m o k k ő , tarka kovás argillit, diabáz, diabáztufa, dacitporfirit (Zaluzs, N a g y d o b r o n y , Szokirnyica fúrásaiban), jura sötétszürke argillit és márga (szokirnyicai fúrás), krinoideás mészkő (nagydobronyi fúrások), 1 0 0 0 m-nél vastagabb, nagy elter jedésű felsőkréta homokkő-argillit, márga, mészkő (Kricsevi sorozat), amely azonban nem flis jellegű, és barna-vörös márga, argillit, szürke h o m o k k ő (Romaszki sorozat), amely a szirtövnek nem flis jellegű puhovi sorozatára hasonlít. Vagyis Kárpátalja D K - i részén folytatódik az alföldi flisárok, de É N y felé idősebb és nem-flisfáciesű a neogén medence aljzata. A délebbi szakaszon, a Szolnok-mármarosi flisárok folytatásáról D . ISTOGESCU — G . I O N E S C U ( 1 9 6 8 ) munkájában találunk fontos adatokat közvetlenül a magyar határon túli területekre. Megállapításuk szerint Nagykároly-Szat­ márnémeti vidékén a felsőkréta-paleogén medencealjzat É É K — D D N y irá­ n y ú törésvonalak mentén kimozdult; a legfontosabb töréses-árkos süllyedek a Kőrösgyéres-szatmárnémeti árok, mely Ék-felé a nagy láposbatizai, N y felé pedig a magyarországi flisövezethez kapcsolódik (p. 8 0 ) . A flisfáciesű felsőkré­ tát és paleogént nehéz megkülönböztetni egymástól, de a N a g y k á r o l y környéki és a vámoslázi fúrásokban talált Globotruncana-k és Zwoceramws-prizmák szenonra vallanak. A paleogén a medence peremi részeken epikontinentális, a medence belseje felé flisfáciesbe megy át. Flisfáciesű paleogént tártak fel IsTOCESCU-ék szerint a nagykárolyi, piskolti, vámoslázi, paptamási, borsi, körösgyéresi, zazari (Nagybánya) és a Bihar 4 0 2 2 jelű fúrások. A kőzet homok­ kő és sötétszürke argillitek váltakozásából áll, szegényes paleogén faunája

402

Földtani

Közlöny

107. kötet, 3-4.

füzet

van, és hasonló a láposi medencében, Magyarlápos és Batiza környékén a fel­ színen előforduló eocén-oligocén flisképződményekhez. A fúrási adatok szerint az Erdélyi K ö z é p h e g y s é g és a Tiszántúli kristályos tömeg k ö z ö t t , dél felé kiágazó flis-mellékárok, a Kőrösgyéres-Szatmárnémeti árok húzódik, m e l y É felé a n a g y Szolnok-mármarosi fiisárokhoz csatlakozik. A Szolnok-mármarosi flisárok t o v á b b i K - i folytatásáról G . B O M B I T A ( 1 9 7 2 ) munkájában találunk új adatokat. Kialakulását a herein alaphegységben kelet­ kezett feszültség feloldódásával magyarázza, mely már a kimmériai mozgások­ kal megindulhatott (jura üledékek), de kifejlődése az ausztriai mozgásokkal kapcsolatos mint az már régebben is megállapítható v o l t ( K Ő R Ö S S Y 1 9 5 9 . ) . Az árok feltöltődése felsőkréta (szenon) pelites korai-flis (preflis, CONTESCTJ 1 9 6 8 ) üledékekkel k e z d ő d ö t t , és a felsőeocénig tipikus terrigén flis változato­ kig fejlődő üledékképződési jelleggel funkcionált. A z oligocénben posztflis kifejlődésű (CONTESCTJ 1 9 6 8 ) üledékek zárják a szedimentációt, amelynek flis jellege már csökkent mértékű (p. 7 8 ) . E z e k a megállapítások a flisárok magyarországi szakaszára is helytállóak, amint azt a régebbi magyar munkák megállapították. Az üledékfáciesre v o n a t k o z ó utalások (preflis, posztflis) kifejezik, h o g y a flis, flisoid, flis jellegű üledék többféle elnevezése az itteni üledókképződés sajátságainak a k ö v e t k e z m é n y e . G . B O M B I T A szerint a Szolnok-mármarosi árok a Keleti-Kárpátokkal egyen­ értékű k é t szerkezeti egységet kerül meg, az Erdélyi-medencét és az Erdélyi K ö z é p h e g y s é g e t , egyúttal kárpáti területet reprezentál, amennyiben az Erdé­ lyi-medence és az Erdélyi K ö z é p h e g y s é g is annak tekinthető. A z ároknak a Keleti-Kárpátokkal e g y i d ő b e n önálló léte, saját földtani fejlődéstörténete v o l t . A kréta-paleogén transzgressziók és ingressziók ebből az árokból indul­ tak ki. A Szolnok-mármarosi fiisárkot G . B O M B I T A geoszinklinális-ároknak nevezi (mert alpi jellegű felsőkréta-paleogén depresszió, m e l y utólag gyűrt szerkezetté alakult, p . 8 5 ) . V . V . G L U S K O idézett munkája is geoszinklinálisról ír (debre­ ceni geoszinklinális, p . 5 5 ) . D e a Szolnok-mármarosi árok geoszinklinális tek­ tonikai rangja nem fogadható el, mert ahhoz már szükséges lenne a SZÉNÁS G Y . ( 1 9 6 8 ) által hiányolt hegységgyökér valamiféle n y o m a is. H e l y e s e b b H A I N idézett k ö n y v é n e k álláspontja: ,,a flis néha masszívum részek közötti flisárokban mint új k é p z ő d m é n y fejlődik ki, ebben az esetben karbonátos kőze­ tekre v a g y közvetlenül az alaphegységre telepszik . . . Ilyen rátelepült flisárok példája a Maros-völgy és a szolnoki flisárok a P a n n o n - k ő z t e s t ö m e g b e n " (p. 1 8 2 , első kiad. 1 9 6 4 ) . H a s o n l ó állásponton v a n a Kárpát-Balkán térkép magyarázója is ( M A H E L et

al.

1974).

A Kárpát-Balkán területeken tapasztalható flispozicíók alapján M . M A H E L et al. ( 1 9 7 4 ) n e m csak geoszinklinálisokkal, hanem más tektonikailag aktív zónákkal is kapcsolatba hozzák a flis képződését (p. 2 5 ) . A Kárpát-Balkán területen litológiai alapon. 8 flis-típust különítenek el, a normál-, k ö z é p - v a g y vékonyritmusú típusos flis mellett megkülönböztetik a homokos flist (vastag tömeges homokrétegekkel), vadflist, aleuritos v . kriptoflist, meszes-márgás flist, konglomerátumos és mészköves flist, mészköves dalmáciai típusú (Krasta) flist és a heterogén flist. E z e k közül csak az első a tipikus flis, amely az összes fliskritériumot tartalmazza; az alföldi flisnél sem kifogásolható, ha n e m teljes egészében típusos.

Kőrössy:

A Szolnok-mármarosi

flisárok

szerkezeti

helyzete

403

A z alföldi flisárok üledéke a heterogén flisüledékek k ö z é sorolható, mert az árok fejlődéstörténete és a partjaitól való távolság szerint többféle kifejlődésű. A tektonikai pozíció, vagyis az orogén mozgásokhoz (gyűrődéshez) való v i s z o n y szerint az alábbi flistípusokat különítik el a K á r p á t - B a l k á n területen: gyűrődés előtti (prektektonikus) flis, amelyben a terrigén fiisüledék váltakozik karbonátos (preflis) kőzetrétegekkel, intraorogén flis, elkülönült (speciális) árkok flisüledékei, flisgeoszinlinálisok üledékei és késő-tektonikus flis. A sok példa k ö z ö t t a szolnoki flisárok képződményeit szerkezetileg az elkülönült (speciális) árkok flisüledékei közé sorolják, ( M A H E L et al. 1 9 7 5 . p . 3 8 ) , amit helyeselni lehet. E h h e z a besoroláshoz azonban M. M A H E L bizonytalanságot ébresztő óvatos megjegyzést fűz, szerinte ugyanis az Erdélyi-Középhegység és a magyar „ c e n t ­ rális t ö m e g " közti helyzete és ezen a területen v a l ó egyedülléte „rejtélyes". Az előbbiek alapján ez a bizonytalanság n e m indokolt, az alföldi flisárok kifej­ lődése, helyzete beilleszthető a környezetébe, nem egyedülálló, mert É-Erdélyben, Kárpátalján és az Erdélyi-Középhegység K - i és D-i szomszédságában is előfordul (Maros-völgy), azokhoz pedig n e m fűznek ilyet megjegyzést. E z t a bizonytalanságot csak a mi hazai véleménykülönbségeink okozzák.

4. Az alföldi fiisárokra vonatkozó ismeretek összefoglalása A z Alföld É K - i részéről Szolnok vidékéig, és egyelőre bizonytalan adatok szerint (Kiskunfélegyháza, Üllés) talán innen D felé felsőkréta-paleogén k o r ú flis és flisoid fáciesű üledékekkel telt tektonikai árok húzódik, mely az E r d é l y É-i és Kárpátalja D-i részére kiterjedő Szolnok-mármarosi flisárok része. A z árok keletkezése a kimmériai mozgásokkal k e z d ő d ö t t (jura üledékek n y o m a i az árok mentén), fő fejlődése egybeesett az A l p o k - K á r p á t o k belső öveinek gyűrődési (ausztriai) fázisával és az azt k ö v e t ő időszakokkal, a Pan­ non-masszívum feldarabolódási folyamataival. A mélyresüllyedt fiisárkot a környező kiemelkedett területek gyors lepusz­ tulásából származó üledéktömeg töltötte fel. A lepuszuló (kordillera) terület a tiszántúli kristályos palavonulaton és annak K - i folytatásában, a Gyalui havasok és a Bihar-hegység tömegének peremén fejlődött ki ( S Z Á D E C Z K Y K A B D O S S E . 1 9 7 0 p . 2 6 5 ) . A tiszántúli kristályos palavonulat a mélyreható lepusztulás következtében az oligocén folyamán már csak kevés és finom anyagot szolgáltató tönkfelületté vált, a tektonikai változásokkal együtt ez is hozzájá­ rult ahhoz, h o g y az árok üledékének flis jellege megszűnt. A felsőkréta-paleogén árokban keletkezett üledék a szegélyen epikontinentális, beljebb flisoid jellegű (némely flisjellemző hiányzik), az eocénben a típusos közép és vékonyritmusú flisfáciest megközelítő, helyenként elérő üledék képződött, mely fölfelé és a szélek felé ismét csökkent flisjellegű (posztflis) és végül epikontinentális fáciesű oligocén üledékbe ment át. Ezek a vízszintes és függő­ leges fáciesváltozások nehezítik a határozott flisfácies megállapítását, de a természetben az ilyen üledék általánosabb eltérjedésű, mint a tiszta típus. Az árok üledékes kőzetfáciese különbözik az ország más területein kifejlő­ d ö t t epikontinentális fáciesektől, de azokkal összekötettésben is volt, amit n é h á n y közös plankton-foraminifera ősmaradvány is megerősít. Bár az üledék n a g y o b b része n e m normális vékonyritmusú flis, hanem egy-két flisjellemvo-

404

Földtani

Közlöny

107. kötet, 3—4. füzet

nást nélkülöző flis jellegű üledék, mégis a flisüledékek közé tartozik, a szomszé­ dos országokban o d a is sorolják. A z alföldi flisárok tektonikai helyzete szerint a Kárpát-Balkán területen más­ hol is előforduló „elkülönült (speciális) á r k o k " egyike, nincs geoszinklinális rangja, mint a külső-kárpáti flisgeoszinklinálisnak, és ezért attól t ö b b tekin­ t e t b e n különböző kisebb szerkezetegység. A z árok kialakulása a pannon kris­ tályos tömeg töréses feldarabolódásának eseménysorához tartozik, d e üledékképződése és mozgékonysága a Kárpát-medence külső része, az intenzív oro­ gén ö v e k felé v a l ó átmeneti helyzetéről tanúskodik. A harmadidőszaki magyar medence aljzata nem egységes, mert egyes (ma már körülhatárolható) darabjai merev masszívum-részek, ezek között levő övei pedig mozgékonyabbak voltak a fejlődés folyamán. Ezek a m o z g é k o n y a b b ö v e k k ü ­ lönféle intenzitású és földtani korú tektonikai deformációt szenvedett gyűrt, gyűrt-pikkelyes töréses (vulkáni) övezetek. Az egyik ilyen nagyobb mozgékony övezet az alföldi flisárok is. A z egyik, viszonylag merev masszívum pedig az alpi tektonofázis végén a Tiszántúli (Körös-berettyóvidéki) kristályos vonulat v o l t . E z azonban m a már nem közvetlen folytatása az Erdélyi Középhegység hasonló kristályos k é p z ő d m é n y e i n e k (a bihari autochtonnak), amellyel feldarabolódása előtt összefügghetett, mert elválasztja ő k e t a Körösgyéres-szatmárnémeti flisárok (közel É — D irányú) kisebb méretű m o z g é k o n y zónája.

I r o d a l o m — References B A L O G H K . (1974): Könyvism ertetés: Szepesházy! K . : A Tiszántúl E-i részének felsőkréta és paleogén korú képződ menyeiről. Földt. Közi. 104. köt. 3. M z . p p . 3 5 4 - 3 5 5 . B A L O G H K . et al. (1974): A nádudvari fúrások premiocén magmintáinak vizsgálata. (Kézirat, OKGT geol. adattár 11/75) B O M B I T A , G . (1972): Studii Geologice in Muntii lapusulni. Anuarul Inst. Geol. 39. kötet, extras. Bukarest pp. 7—108. Воимд, A . H . (1962): Sedimentology of some Flysch deposits. A graphic approach to facies interpretation. Elsevier kiadás p . 168. В А П М А , A . H — B R O N W E R , A . (1964): Turhidites Developments in Sedimentology. 3. köt. Elsevier kiadás p. 264 BüzovA, S z . — B J E E R , M . A . (1974): Osznovnüje oszobenoszti szovjetszkoj csaszti flisevüh Karpat. Geotektonik 6. szám pp. 81 — 96. Moszkva CONTESCTJ, L . (1968): Préflysch et Postflysch, deux formations géosynclinales syndiastiophiçmes. Ann. Soc. Geol. Pol. vol. 38. 1. Krakow D Z U L Y N S K I , S „ W A L T O N , E . K . (1965): Sedimentary Features of Flysch and Greywackes. Developments in Sedi­ mentology. Bd. 7. Elsevier kiadás p. 274 G L U S K O , V . V . (1968): Tektonika i neftegazonosznoszty K a i p a t i prilegajuscsih progibov. „Bedra" kiadó Moszkva p. 264 H A I N , В. E . (1973): Obsaja Geotektonika. „Nedra" Moszkva I S T O C E S C U , D.—IONESCTJ, G H . (1968): Geológia paitii de mord a depresiunii Pannonice (sectoiul Oiadea—Satu Mare). Tect. si Geol. Regional Dari de seama aie sedintelor Vol. 15. pp. 73—87. J A S K O S . (1943): A Szálva völgy földtani leíiása. M Á V I E v i jelentés J U H A S Z Á . — S Z Ö T S E . — H U T T E R E . — M A T Y Ő K I . — C S O N G R Á D I B . - N É (1968): A magyarországi flis összlet rétegtani és szerkezeti viszonyainak összefoglaló földtani értelmezése az alföldi szénhidrogénkutató fúrások alapján. (Kéz­ irat OKGT Geol. Adattár 1 - 3 kötet) K Ő R Ö S S Y L . (1956): A Tiszántúl északi részén végzett kőolajkutatás földtani eredményei. Földt. Közi. 86. köt. pp. 3 9 5 - 4 0 2 . K Ő R Ö S S Y L . (1959): A Nagy Magyar Alföld flis jellegű képződményei. Földt. Közi. 89. köt. 2. sz. pp. 115 — 124. K Ő R Ö S S Y , L . (1960): Flisevije obrazovanyija Bolsoj Vengerszkoj Nyi2mennosztyi (Alföld). Materiali Karp. Balkanszkoj Asszociacii, Kijev No. 3. pp. 103—114. K R U G L O V , S Z . S Z . — B O J K O , A . K . — Z A J D I C , B . B. (1974): О vozmozsnom projavlenii v mezozoe kiszlogo magmatizma v flisevüh Karpatah. Novie dannüli po geologii i naftegazonosznoszti USZSZR Vipuszk 9. Lvov pp. 54— 59. L O M I Z E , M . G. (1975): Szovjet Kárpátok flis-geoszinklinálisának vulkanizmusa. Vestnik Moszkovszkogo Univers. Geol. 2 . füzet, pp. 2 0 - 3 1 . (fordítás N I M D O K . ) M A H E L , M . et a). (1974): Tectonics of the Carpathian Balkan Regions. Explanations to the Tectonic Map . . . Brati­ slava M A J Z O N L . (1956): Kőolajfúrásaink újabb rétegtani eredményei. Földt. Közi. 86. köt. pp. 44—58. P A P P K . (1940): A kincstár csonkamagyarországi szénhidrogénkutató mélyfúrásai. Bányászati, Kohászati Lapok 73. kötet pp. 7 2 - 7 8 . R A V A S Z C S . (1961): Az alföldi mélyfúrásokból előkerült flisképződmények sztratigráfiai és kőzettani vizsgálata. (Kézirat, O K G T geol. adattár) R O T H , Z . , H A N Z I L K O V A , E . (1963): Lithofacies, Biofacies and Sedimentary Conditions in the Cretaceons Beds of the Flys Zone in the Czehoslovak Carpathians. Geologicky Sbornik 14. kötet 1. füzet pp. 83—108. S Z Á D E C Z K Y - K A R D O S S E . (1970): A litofáciesek ciklusossága az üledékképződés sebessége és az endogén-exogén folya­ matok paleoklimatikus hatásai. M T A X . Oszt. Közi. 3. pp. 2 6 9 - 2 7 2 .

Kőrössy:

A Szolnok-mármarosi

flisárok

szerkezeti

helyzete

405

S Z E P E S H Á Z Y K . (1973): A Tiszántúl északnyugati részének felsőkréta és paleogén korú képződményei. Bp. Ak. kiadó pp. 1—96. S Z É N Á S G Y . (1965): A geofizikai térképezés földtani alapjai Magyarországon. M A E L G I évkönyve 2. kötet S Z É N Á S G Y . (1968): A Kárpát-medence kéregszerkezete a földtan és a geofizika tükrében. Geof. Közlem. 17. köt. 4. sz. pp. 1 7 - 3 7 . S Z V T E I D E N K O , V. G. (1973): Geologicseszkoe sztroenie doneogenovo fundamenta zakarpatszkogo progiba. (Referá­ tum, kandidátusi dolgozatról. I . Franko egyetem Lvov)

Flysch formations of Hungary: structural position and connections L.

Kőrössy

M a n y different o p i n i o n s h a v e b e e n p r o p o s e d c o n c e r n i n g t h e U p p e r C r e t a c e o u s - P a l e o g e n e f l y s c h facies k n o w n f o r several d e c a d e s in t h e n o r t h e a s t e r n p a r t o f t h e c o u n t r y . B e s i d e t h e k n o w n H u n g a r i a n drilling results a n d p u b l i c a t i o n s , o n t h e basis o f t h e results o f g e o l o g i c a l studies a n d d e e p drilling carried o u t in t h e n e i g h b o u r i n g c o u n t r i e s (Transyl­ v a n i a , S o v i e t U n i o n , C z e c h o s l o v a k i a ) as w e l l as t h e t e c t o n i c m a p a n d its e x p l a n a t o r y w o r k p u b l i s h e d b y t h e C a r p a t h i a n - B a l k a n G e o l o g i c a l A s s o c i a t i o n ( M A H E L 1974) all availab­ le i n f o r m a t i o n h a s b e e n c o l l e c t e d f o r this a c c o u n t o f t h e k n o w l e d g e c o n c e r n i n g t h e sedi­ m e n t s o f t h e S z o l n o k - M á r m a r o s F l y s c h T r o u g h , its structure a n d w i d e r c o n n e c t i o n s . A n a t t e m p t is m a d e a t d e t e r m i n i n g t h e h i s t o r y a n d s t r u c t u r a l p o s i t i o n o f t h e F l y s c h T r o u g h in h a r m o n y w i t h t h e g e o l o g i c a l e v o l u t i o n o f t h e a d j a c e n t territories (CarpathianBalkan) .

Földtani Közlöny, Bull, of the Hungarian Qeol. Soc.

(1971) 107. ioe — 420

Az Erdélyi-medence mély földtani viszonyai a legújabb kutatási eredmények alapján dr. Gsiky

Gábor

(6 á b r á v a l )

A K G S T K ő o l a j - és Gázipari Állandó Bizottsága 1956-ban alakult meg, első magyarországi ülése pedig 1 9 5 7 decemberében v o l t Budapesten. A z ó t a , vagyis közel 2 0 é v óta, a környező népi demokratikus államokkal fennálló kölcsönös gazdasági és tudományos-műszaki e g y ü t t m ű k ö d é s lehetővé tette és teszi, h o g y a t u d o m á n y o s és ipari kutatások területén megismerhessük egymás eredményeit, problémáit és ezeket megvitathassuk ülések, információ­ cserék, előadások keretében. Ezeknek a kutatásoknak a t u d o m á n y o s eredmé­ nyei már n e m titkosak, hiszen nemzetközi kongresszusok, asszociációk kereté­ ben, cikkekben sőt k ö n y v e k b e n , t o v á b b á négy évenként rendezett kőolajvi­ lágkongresszusokon, egész F ö l d ü n k r e kiterjedő, m i n d a szocialista, m i n d a kapitalista államok közlik kutatási eredményeiket. H a z á n k b a n is tapasztaljuk, h o g y általában a nyersanyag, főleg a szénhid­ rogénkutatás az elmúlt 3 0 év alatt a magyar földtan t u d o m á n y á t sok új eredménnyel gazdagította, melynek k ö v e t k e z t é b e n földtani szemléletünk kitágult és m ó d o s u l t . U g y van ez a környező államokban is, ahol a kőolajkuta­ tás szintén s o k ú j , néha váratlan földtani eredményt adott, m e l y e k bennün­ ket is érdekelnek sőt érintenek, mert hazánk a k ö r n y e z ő államokkal együtt ugyanannak a n a g y középeurópai földtani egységnek a Kárpát-medencének illeive K á r p á t - m e d e n c é k rendszerének a tagja. Mindig vallottuk t ö b b e n , másokkal szemben azt, h o g y a földtani k é p z ő d ­ m é n y e k n e m ékelődnek ki, a m o z g á s o k pedig n e m halnak el a politikai hatá­ roknál, t o v á b b á azt, h o g y a hazánkat környező területek alaposabb földtani ismeretére szükség van. Erre m u t a t o t t rá helyesen K Ö E Ö S S Y László 1 9 5 7 - b e n , a 3 0 0 0 0 0 - e s földtani térkép méltatásakor, t o v á b b á S Z E P E S H Á Z Y K á l m á n 1 9 7 3 - b a n t a r t o t t érdekes előadásában, v é g ü l S Z Á L A I T i b o r 1 9 7 5 . októberében, a B O G S C H László által T E L E G D I R O T H K á r o l y r ó l tartott megemlékezés alkal­ mából. T E L E G D I R O T H K á r o l y 1 9 2 9 . é v b e n megjelent „Magyarország geoló­ giája" c í m ű k ö n y v é b e n helyesen, hazánk földtani felépítését és kialakulását a kárpáti k e r e t b e n elhelyezve m u t a t t a b e . A k ö r n y e z ő államok közül kiváltképpen R o m á n i a az, ahol E r d é l y és a K á r ­ p á t o k földtani képének a megismerése H A U E R és S T Ä C H E óta a legkiválóbb magyar, r o m á n , n é m e t illetve szász geológusok t ö b b mint 1 0 0 esztendős közös munkájának az eredménye. Mielőtt az Erdélyi-medence mélyföldtani viszo­ nyait ismertetném vessünk e g y pillantást a környezetre, a keretre, R o m á n i a nagyszerkezeti egységeire ( 1 . ábra). A n a g y e l ő d ö k — M U R G O C I , Sava A T A N A S I U , M R A Z E C ,

POPESCU-VOITESTI,

M A C O V E I — és a kortársak — P R É D A , I o n A T A N A S I U , C O R D A R C E A ,

ONCESCU,

F I L I P E S C U — munkái alapján, t o v á b b á S T I L L E nagy szintézise a „ D e r geotek-

С a iky:

Az Erdélyi-medence

mély földtani

viszonyai

407

1. ábra. Románia tektonikai vázlata (A Comitet Geologic 1 : 500 000 földtani térképe és D U M I T R E S C U I et al tekto­ nikai térképe nyomán) J e l m a g у а г á s a t: 1. Eszak-dobrudzsai orogén, 2. Zöldpala övezet, 3. Moesiai tábla és Del-Dobrudzsa, 4. A Kárpáti orogén kristályos-mezozóos tömegei és a flisövezet, 5. Neogén kárpáti elömélvség 6. Belső kárpáti siillyedékek, 7. Neogén vulkánitok, 8. Medencehatárok, 9. Tektonikai vonalak -Ffy. 7 Tectonic sketch of Romania (after the 1 : 500 000 geological map of Romania and the tectonic map plotted 1 1 8 0 Ъ Я oy S/ Dobrudja orogen, 2. Greenschist zone, 3. Moesian platform and SouthDobrudja, 4. Crystalhne-Mesozoic masses of the Carpathian orogen and the flvsch zone, 5. Neogene Carpathian fore-deep, 6. Intra-Carpathian depressions, 7. Neogene volcanics, 8. Basin boundaries, 9. Tectonic lines

h S T ? ? ? % Н\

L

e

n

d :

L

N

o

r

t

h

tonische Werdegang der K a r p a t e n " n y o m á n volt tanárom I o n B A N C I L Á szerint R o m á n i a területe litosztratigráfiai, szerkezeti és földfejlődéstörténeti s z e m p o n t b ó l k é t nagy, alapvetően eltérő szerkezeti egységre, kéregrészre oszt­ h a t ó : 1. a kárpáti előtér, a Vorland és 2. a kárpáti orogén. A kettő k ö z ö t t a határt nagyjából a perikárpáti vonal húzza meg. A kárpáti előtér három nagyszerkezeti egységből áll: a) északi része, az ún. Moldovai tábla v a g y platform n e m más mint a keleteurópai tábla podoliai részének a déli része. b) déli része, a moesiai tábla, (a régi prebalkánia) a havasalföldi részén k í v ü l m a g á b a n foglalja a déli és középső Dobrudzsát, a zöldpala vonulatot, egészen az irodalomból ismert Pecineaga-Camena vonalig. c) A k é t előbbi idősebb egység k ö z ö t t foglal helyet, j o b b a n m o n d v a ékeiődik b e e g y fiatalabb, mobilisabb övezet, az északdobrudzsai orogén és a predobrudzsai előmélység v a g y depresszió. A z előtértől teljesen eltérő és fiatalabb kárpáti orogén terület szintén t ö b b szerkezeti egységből áll. a) a központi kristályos-mezozóos masszívumok és pedig a Keleti, a DéliK á r p á t o k és az Erdélyi K ö z é p h e g y s é g és a szigethegységek masszívumai (tömegei).

11

Földtani Közlöny

408

Földtani

Közlöny

107. kötet,

3 — 4.

füzet

b) a belső v a g y k ö z p o n t i depressziók illetve m e d e n c é k (süllyedékek), így az Erdélyi- és a Pannoniai-medence, úgyszintén a kisebb belső medence­ részek. c) A Keleti és Déli K á r p á t o k kristályos-mezozóos vonulata előtt húzódó külső kárpáti, prekárpáti v a g y moldo-géta előmélység illetve depresszió szerkezeti egysége. (A többféle elnevezés az egyes szerzők miatt van, akár­ csak nálunk.) Ez magába foglalja a Keleti K á r p á t o k flis vonulatát is, t o v á b b á a neogén molasz zónát, régi n e v é n a Szubkárpátokat, végül a Déli K á r p á t o k előtti géta depressziót illetve zónát, ahol flis k é p z ő d é s n e m v o l t . d) Végül a neogén vulkáni t ö m e g e k , illetve v o n u l a t o k egysége. Tektogenetikailag a kárpáti orogén terület a kréta (ausztriai és larámi) orogén mozgások révén létrejött D a c i d á k és a neogén stájer mozgások által létrehozott Moldavidák takarórendszereiből áll. A Keleti K á r p á t o k belső vonulatát a Dacidák, a külső vonulatát viszont a M o l d a v i d á k bonyolult takarórendszere képezi. A Déli K á r p á t o k a danubiai autochton és a géta takarórendszer a Dacida egységeiből áll. A z Erdélyi-Középhegységet szintén a D a c i d á k építik fel és pedig a bihari autochton, a kodru és biharia takarórend­ szerek, t o v á b b á a Maros-menti ofiolitos zóna, régi nevén Erchegységi geoszin­ klinális zóna. Ide soroljuk az észak-erdélyi belső flisövet is. E n n y i t a kárpáti keretről, amiről S Z E P E S H Á Z Y K . 1 9 7 3 . évi előadásában b i z o n y o s vonatkozásban már adott tájékoztatást. Megjegyezzük, h o g y a BAN"SiLÁ-féle felosztás, tagolás, a jelenből kiinduló morfotektonikai vázlat, a D U M I T R E S C U és társai térképe ( 1 . ábra) viszont már a földtani, tektonikai folyamatokat, történéseket is tükröző tektogenetikai vázlat. Visszatérve az Erdélyi-medencére: H O P M A N N K á r o l y és K O C H Antal vetet­ t é k meg klasszikus munkáikban földtanának alapját a múlt század végén. A medence paleogén és neogén k é p z ő d m é n y e i n e k első rendszeres rétegtani összefoglalását К о с н Antal végezte 1 8 9 4 - és 1 9 0 0 - b a n megjelent alapvető monografikus munkájában. К о с н úttörő munkásságának alaposságát igazolja az a tény, h o g y azóta vagyis éppen 7 5 éve a geológus nemzedékek számos magyar, r o m á n és szász kutatója t a n u l m á n y o z t a a medence tercier képződményeit és lényegesebb változtatás nélkül elfogadta a К о с н - f é l e beosztást, így az nagy­ j á b ó l ma is érvényes. A medence hegységszerkezeti viszonyainak a tanulmányozása a magyar állami földgázkutatások keretében végzett földtani térképezéssel indult meg 1 9 0 9 - b e n . A medence első tektonikai vázlatát, a gyűrődéses tektonikai vázát B Ö C K H H u g ó és munkatársai rajzolták meg. A z első világháború után M R A Z E C és munkatársai — J E K E L I U S , АТАЪГАS I U , C I U P A G E A , V A N C E A és E R N I

— továbbfejlesztették a

Косн-Воскн-féle

rétegtani-tektonikai modellt. A z 1 9 4 0 — 4 4 . évek k ö z t I P J . L Ó C Z Y Lajos vezeté­ sével d o l g o z ó magyar geológus gárda, számos új adattal, megállapítással gazdagította a medence földtanára v o n a t k o z ó ismereteket. A második világháború, illetve az 1 9 4 8 . évi államosítás után a R o m á n Állam megkezdte az egész Erdélyre kiterjedő földtani kutatást. A Comitet Geologie, (az ottani K F H ) 1 9 4 8 - b a n megindította a földtani térképezést, a graviméteres és mágneses m a j d 1 9 5 2 - b e n a reflexiós és refrakciós szeizmikus méréseket. A Kőolajipari minisztérium 1 9 5 2 - b e n megkezdte a saját földtani térképezését és graviméteres méréseit, 1 9 5 4 - b e n pedig a korszerű szeizmikus felvételeket. À geofizikai mérésekkel egyidőben 1 9 5 2 - b e n a Comitet Geologie megkezdte a földtani alapfúrások mélyítését a medence területén, amit k é s ő b b a kőolaj-

G s iky

:

Az

Erdélyi-medence

mély földtani

viszonyai

409

ipar vett át. 1970-ig k b . 40 földtani alapfúrás jellegű kutatófúrást mélyítet­ tek 990 — 4530 m közti mélységig és ezek mind elérték a kristályos v a g y mezo­ zóos medencealjzatot. Máskülönben kezdettől fogva 1970-ig az Erdélyi-meden­ cében t ö b b mint 1000 fúrást mélyítettek k b 2 millió méter hosszban, de ez nem mind szénhidrogénkutató fúrás. A z adatok bőségét jelzi az, h o g y kez­ dettől fogva t ö b b mint 500 kutató foglalkozott a medence földtani viszonyai­ val és néhány ezer cikk, beszámoló, jelentés készült. A végzett geofizikai mérések és mélyfúrásos kutatás szolgáltatták azokat az igen érdekes, új földtani eredményeket, amelyek számos cikk és két szin­ tézis, k ö n y v alakjában láttak napvilágot és amelyekről vázlatosan, r ö v i d e n beszámolni szándékozom. D B M A K T O N N E francia geográfus 1907-ben mutatott rá arra, h o g y míg az A l p o k építménye megőrizte egységes és impozáns mivoltát, addig a K á r p á t o k t ö b b masszívumra darabolódott fel, amelyeknek egy része lesüllyedve hozta létre a belső medencéket és ezeket a fiatalabb üledékek töltötték fel. A felda­ r a b o l ó d o t t kárpáti tömegeket a flis tenger jellegzetes üledékei utólag az oli­ gocén végén foglalják egybe, s í g y j ö t t létre a K á r p á t o k jelenlegi, morfológiai­ lag egységesnek látszó köríve. Ezen utóbbi megállapítást viszont már S Z E N ­ TES Ferenc tette. A z egész kárpáti kristályos-mezozóos t ö m e g keleti részének a közepe táján történt kéregrész beszakadása által j ö t t létre az Erdélyi-medence mint belső­ kárpáti süllyedek. A lesüllyedés a felsőkrétában k e z d ő d ö t t , amikoris a Dacidák kárpáti takarói már a helyükön voltak és váltak alaphegységgé, és folytató­ d o t t megszakításokkal nem egyenletesen a pliocénben is és tart napjainkig. A mezozoikum folyamán a Tethis tenger uralta a kárpáti területet. A medence elkülönülése a felsőkréta végén kezdődött, a pannon medencével való kap­ csolat a tortonig fennmaradt. A kárpáti keret 3 n a g y egysége, a Keleti, a D é l i K á r p á t o k és az E r d é l y i Középhegység erőteljes törésvonalak mentén határolják a medencét kelet, nyugat, és dél felé, csupán északnyugaton elmosodottabban, ahol az alaphegy­ ség lépcsőzetesen emelkedik a felszínre a Meszes, Magura, Cikó és Prelukai szigethegységek formájában. E z e k a kerethegységek determinálták a m e d e n c e fejlődését a harmadidőszak folyamán. így alakult ki az Erdélyi-medence kb. 32 000 k m kiterjedésű földtani egysége, mint a felsőkréta — harmadidő­ szaki hegységszerkezeti mozgások és üledékképződési ciklusok szülötte. A medence felsőkréta előtti aljzatának képződményeit a szénhidrogénkuta­ tások keretében lemélyített földtani alapfúrások tárták fel, így ismerhettük meg azokat, melyekről kiderült, hogy hasonlóak a kerethegységbeliekhez. Elérkezve előadásom lényegéhez — az Erdélyi-medence szerkezeti vázla­ tát feltüntető térkép és két, a medencét átszelő regionális földtani szelvény alapján — m e g p r ó b á l o m az új adatok birtokában először a rétegtani viszo­ n y o k a t röviden ismertetni, majd a medence tektonikai viszonyait is vázolni. A kerethegységek kristályos-mezozóos képződményei többé-kevésbé isme­ retesek a szakirodalomból. A 2. ábrán felvázolt szerkezeti képet a feltüntetett szerző a végzett geofizikai, elsősorban szeizmikus mérések adatai t o v á b b á a k b 40 lemélyített földtani alapfúrás alapján, melyek k ö z ü l 19-et feltüntet­ tünk, rajzolta meg. H a szemügyre vesszük a szintvonalas térképet azt látjuk, h o g y a tektonikai vonalak, áttolódások, vetők a medenceterületet t ö b b részre tagolják, melyeket római számmal jelöltünk. V e g y ü k őket sorjába É N y ról D K felé haladva. 2

11

410

Földtani

Közlöny

107. kötet,

3-4.

füzet

2. ábra. A z Erdélyi-medence szerkezeti térképvázlata a kristályos alaphegység felszínéről (IOHIM T E . nyomán) J e l m a g y a r á z a t : 1 . Magyarderzse ( 1 9 4 0 m, kristályospala), 2 . Szék ( 2 1 6 1 m, kristályospala), 3 . Szamosújvár ( 2 2 5 3 m, szenon), 4 . Mocs ( 3 2 0 6 m, szenon), 5 . Mezőpagocsa ( 3 0 0 6 m, kristályospala), 6 . Mezőbánd ( 4 5 0 5 m, jura), 7 . Pületelke ( 4 5 3 3 m, szenon), 8 . Mikefalva ( 4 0 1 6 m, eocén), 9 . Alamor ( 2 7 0 2 m, alsókréta?), 1 0 . Illenbák ( 1 3 5 5 m, kristályospala), 1 1 . Ágota ( 2 0 2 7 m, triász), 1 2 . Moha ( 3 0 8 1 m, kristályospala), 1 3 . Sófalva ( 2 9 0 9 m. kristályospala), 1 4 . Görgény ( 3 3 2 7 m, kristályospala), 1 5 . Ucsa ( 1 7 8 6 m, triász), 1 6 . Zetelaka ( 1 7 1 6 m, kristályospala), 1 7 . Libán­ falva ( 2 9 1 2 m, perm ?), 1 8 . Beszterce ( 3 2 0 9 m, kristályospala), 1 9 . Nagyenyed ( 2 2 9 4 m, gránit), 2 0 . Bátolódási vonal, 2 1 . Vető, 2.2. Szelvényvonal, 2 3 . Szerkezeti egységek, 2 4 . Kutató mélyfúrás Fig. 2. Structural map-sketch of the Transylvanian Basin showing the surface of the crystalline basement (after T E . I C H I M ) . L e g e n d : 1 . Magyarderzse ( 1 9 4 0 m, crystalline schists), 2 . Szék ( 2 1 6 1 m, crystalline schists), 3 . Szamosújvár ( 2 2 5 3 m, Senonian), 4 . Mócs ( 3 2 0 6 m, Senonian), 5 . Mezőpagocsa ( 3 0 0 6 m, Senonian), 6 . Mezőbánd ( 4 5 0 5 m, Jurassic), 7 . Pületelke ( 4 5 3 3 m, Senonian), 8 . Mikefalva ( 4 0 1 6 m, Eocene), 9 . Alamor ( 2 7 0 2 m, Lower Cretaceous?), 1 0 . Illenbék ( 1 3 5 5 m, crystalline schists), 1 3 . Sófalva ( 2 9 0 9 m, crystalline schists), 1 4 . Görgény ( 3 3 2 7 m, crystalline schists), 1 5 . Ùcsa ( 1 7 8 1 m, Triassic), 1 6 . Zetelaka ( 1 7 1 6 m, crystalline schists), 1 7 . Libánfalva ( 2 9 1 2 m, Permian?), 1 8 . Beszterce ( 3 2 0 9 m, crystalline schists), 1 9 . Nagyenyed ( 2 2 9 4 m, granite), 2 0 . Overthrust line, 2 1 . Fault, 2 2 . Section Une, 2 3 . Structural units, 2 4 . Boreholes

A z I . számú medencerész a Torda — Dés — Meszes hegység közti kiemelt terület, amelyet a szerző self területnek is nevez, — régi nevén monoklinális peremi ő v , — e g y laposabb medencerész. Közismert, hogy az Erdélyi-medence É N y - i peremén levő Meszes, Cikó és Preluka szigethegységek, úgyszintén S Z Á D E C Z K Y K A E D O S S Gyula „eltakart hegyei"-nek kristályos tömegei képe­ zik a kapcsolatot, a hidat az Erdélyi Középhegység és a Radnai havasok illetve a Keleti K á r p á t o k , egyúttal pedig a határt az Erdélyi-medence és a Pannon-medence k ö z t . U g y a n e z t a kapcsolatot erősítik meg ezen a területen lemélyített 1. magyarderzsi és 2 . széki fúrás, melyek a kristályos alaphegy­ séget 1 7 2 0 illetve 1 9 7 0 m-ben érték el. E z a terület tehát a Középhegység eltemetett északi folytatása. A z alaphegységet paleogén és kősómentes miocén k é p z ő d m é n y e k borítják a közismert, klasszikusnak m o n d h a t ó rétegekkel.

С s iky:

Az Erdélyi-medence

mély földtani

viszonyai

411

Csak K o l o z s v á r t ó l D N y - r a a K ö z é p h e g y s é g peremén találunk szenon üledé­ keket. A I I . számmal jelzett Nagyenyed-Aranyosgyéres-bethleni süllyedéket nyu­ gaton a Torda-dési áttolódási vonal, keleten pedig vető mentén a M e z ő p a g o csai kiemelkedés határolja. A közel 6 0 0 0 m mélyre lesüllyedt alaphegység felszínét a szeizmika határozta meg, fúrás nem érte el. E z e n a területen lemé­ lyített 3 . szamosujvári és 4 . mocsi fúrás 2 0 1 3 ill. 2 4 4 0 m-ben szenon rétegekbe hatolt eocén, illetve alsómiocén k é p z ő d m é n y e k alatt; a 1 9 . n a g y e n y e d i fúrás viszont a terület déli részében 2 2 2 8 m-ben eocén alatt gránitot ért el. A sülyl y e d é k e t a m é l y e b b részeken 1 5 0 0 — 2 0 0 0 m vastag, valószínűleg preszenon m e z o z ó o s üledék és k b 3 2 0 0 m vastag paleogén és kősóformációs neogén tölti ki. Észak felé, amint látjuk az alaphegység felszíne fokozatosan emelkedik egészen a Prelukáig. E z a N a g y s z a m o s o n túli rész szintén a monoklinális peremi ö v h ö z tartozik, a közismert paleogén és neogén rétegekkel. A I I I . számmal jelzett Marosludas-mezőpagocsai kiemelt, hosszú, keskeny — k b . 1 0 0 k m hosszú és 1 5 — 2 0 k m széles —vonulat a tetővidékén a k ö r n y e ­ zethez képest aránylag kis mélységben, 2 4 8 0 m-ben, érte el a kristályos pala alaphegységet az 5 . mezőpagocsai fúrás n e m messze a Kissármásitql. E z t a kiemelkedést már 1 9 1 2 - b e n E Ö T V Ö S L o r á n d torziós inga mérései pozitív gravitációs anomáliaként kimutatták, úgyszintén a későbbi r o m á n mérések is. A területen az alaphegységet v é k o n y eocén és vastag kősóformációs mio­ céntakaró fedi. A római I V . számú Vízakna-Kiskapus-marosvásárhelyi k ö z p o n t i medence­ rész az Erdélyi-medence legmélyebbre süllyedt részét tárja elénk, a K ü k ü l lők vidékén, ahol Mikefalva és Fületelke k ö z ö t t a kristályos alaphegység a szezmika szerint k ö z e l 8 0 0 0 m mélyen van, a felsőkréta előtti m e z o z o i k u m fel­ színe pedig k b . 5 0 0 0 m mélységben, felette pedig a felszínig vastag szenonharmadidőszaki üledéktakaró. Ugyanis a legmélyebb fúrás, a 7 . fületelkei 4 5 3 3 m - b e n szenonban állt meg, a 6 . mezőbándi fúrás 4 5 0 5 m-ben jura rétegek­ ben, a 8 . mikefalvai pedig 4 0 1 6 m-ben eocén rétegekben. A terület déli része, a Szebeni havasok előterében, e g y vető mentén monoklinálisként határolódik el. E z e n a részen mélyült a 9 . alamori fúrás, mely alsómiocén alatt 1 9 1 0 mben s z e n o n b a hatolt, majd alsókrétában állt meg. Szintén vető által különül el e medencerész keleti kiemelt része, ahol t ö b b fúrás mélyült, melyek majd­ n e m m i n d elérték a kristályos alaphegységet. í g y a Fogarasi-havasok előteré­ ben a 1 0 . illenbáki fúrás 1 3 5 0 m-ben t o r t o n alatt, a 1 1 . ágotai fúrás viszont 1 3 4 0 m - b e n triász korú kőzetekbe hatolt és abban is v é g z ő d ö t t . A 1 2 . mohai fúrás alsókréta alatt már kristályos palát tárt fel 2 9 4 0 m-ben, a 1 3 . sófalvai fúrás pedig t o r t o n alatt érte el 2 8 8 0 m-ben végül a 1 4 . görgényi fúrás eocén korú k é p z ő d m é n y alatt 3 2 4 6 m-ben hatolt a kristályos alaphegységbe. V é g ü l az V . számú Fogaras — Székelyudvarhely-dédai medence-rész, mely amint látjuk hosszú vonulatként húzódik a medence keleti peremén, a K á r ­ p á t o k k a l párhuzamosan, a V ö r ö s t o r o n y i szorostól a R a d n a i havasokig k b . 2 6 0 k m - e n keresztül. E z a zóna két részre osztható: a déli részében az Olttól k b . Zetelakáig az alaphegység monoklinálisszerűen dől a medence belseje felé; Zetelakától Besztercéig viszont É N y felé v o n u l v a árokszerűen süllyed le k ö z e l 6 0 0 0 méter mélységbe D é d a és a Görgény patak k ö z ö t t . E b b ő l az á r o k b ó l viszont meredeken t ö r a felszínre a keleti peremi részen és képezi a K e l e t i K á r p á t o k központi kristályos magját. A vonulat mentén 4 fúrás m é l y ü l t : a 1 5 . ucsai fúrás a Fogarasi havasok előterében alsómiocén alatt

412

Földtani

Közlöny

107. kötet,

3-4.

füzet

1350 m-ben triász korú rétegekbe hatolva állt meg; t á v o l tőle a Hargita lábá­ nál a 16. zetelaki fúrás 1700 m vastag tortonai összlet alatt érte el a kristályos palákat. A 17. libánfalvai fúrás a Görgényi havasok lábánál szintén tortonai rétegek alatt 2600 m-ben triász korú k é p z ő d m é n y b e hatolva kérdéses perm ben fejeződött be, jelezve az elmélyülést. S végül északon a Beszterce melletti 18. fúrás oligocén k é p z ő d m é n y e k alatt érte el 3202 m-ben a kristályos alap­ hegységet.. A szénhidrogénkutatások fent ismertetett földtani adatai alapján röviden összefoglalva: a román geológusok szerint a medence kristályos alaphegysé­ gét képező metamorfitok, t o v á b b á a paleozóos, mezozóos és neozóos üledékek hasonlóak a kerethegységbeliekhez. A kristályos alaphegységet fedő üledékek t ö b b szedimentációs ciklus k é p z ő d m é n y e i . A z idősebbek a perm-triász és a jura-alsókréta üledékképződés szülöttei. Ezeknek az együttes vastagsága igen eltérő: a kiemelt zónákban 0 m, a süllyedékekben eléri a maximális 3500 m-t. A paleo-mezozóos k é p z ő d m é n y e k rétegtana még kevéssé ismert, a kevés adat miatt, í g y főleg az Erdélyi Középhegységi k é p z ő d m é n y e k k e l való össze­ hasonlítás — analógiák, — képezik az ismeretek alapját. Verruçano kifejlődésűnek tartott konglomerátumot találtak a libánfalvai fúrásban 27 m vastagságban. Triász korú k é p z ő d m é n y e k e t tárt fel néhány fúrás a Eogarasi havasok előterében k b . 700 m vastagságban: az ucsai és ágotai fúrás dolomitot, mészmárgát és konglomerátumot, a zsiberki fúrás a mohai­ tól délkeletre márgát, palás agyagot, mészkövet t o v á b b á diabázt és gabbrot. Ezek a triász kőzetek K o d r u típusúak. Jura korú kőzeteket harántolt a mezőbándi fúrás k b . 1100 m vastagságban éspedig felsődogger és maim mész­ köveket, melyekhez hasonlóak Torda környékén és a Persáni-hegységben for­ dulnak elő. Alsókréta kőzeteket tártak fel: a mezőbándi fúrás barremi-apti mészkövet és mészmárgát, a mohai fúrás barremi-apti mészkövet, márgát és a g y a g o t , az alamori fúrás pedig 400 m vastag kérdéses albi palás márgákat és homokkőrétegeket. A szenonnal k e z d ő d ő medenceüledékek rétegtanáról való ismeretek már b ő v e b b e k . A z üledékképződés itt sem v o l t folyamatos mint a h o g y régebben feltételezték. T ö b b üledékképződési ciklust állapítottak meg: 1. felsőkréta, 2. eocén-oligocén, 3. burdigál-helvéti, 4. tortonai-buglovi-szarmata és 5. pliocén ciklust. A felsőkréta üledékeket a medence peremein a kristályos-mezozóos aljzatra transzgredálva találjuk éspedig különböző kifejlődésben. A z Erdélyi K ö z é p ­ hegység keleti peremvidéke északi részében T o r d a környékén gozau kifejlő­ désű, a déli részében közismerten flis kifejlődésű. A Szebeni havasok lábánál gozau kifejlődésű és ugyanilyen az alamori fúrásban is. A Persáni hegységben viszont flis faciesű a szenon. A felsőkréta szenont a medencében t ö b b fúrás harántolta és elég elter­ jedtnek látszik. A z alamori fúráson kívül a szamosújvári, a mocsi, a fületelki fúrást említjük, amelyekben 1300 m m a x . vastagságot ért el. Mindhárom fúrásban a r o m á n geológusok szerint a szenon flis kifejlődésű, ami elég meg­ lepően hangzik ! A z eocén üledékeket számos fúrás harántolta a medence egész területén, ahol transzgredál a kristályos-mezozóos v a g y szenon képződményekre. Maxi­ mális vastagsága 900 m, tehát v é k o n y a b b mint az észak-erdélyi epikontinentális paleogén területen, ahol Zsibó környékén a vastagsága k b 1500 m. A z oligocén elterjedése a medence belsejében már j ó v a l kisebb és nem terjed

С s iky

:

Az Erdélyi-medence

mélyföldtani

viszonyai

413

a T o r d a - D é d a vonaltól délre. Figyelemre méltó, h o g y a besztercei fúrás 7 0 0 m vastag oligocén rétegsort (feketés márgák, homokkőbetelepülésekkel) harántolt éspedig flis kifejlődésben. E z e k szerint ú g y látszik, h o g y a belső kárpáti flisnek t ö b b (feltehetően össze­ függő) ága van: az egyik a minket is érintő máramarosi-észak-erdélyi-debre­ ceni-szolnoki vonulat, a másik a marosmenti (érchegységi) flis zóna, egy har­ madik pedig a Keleti K á r p á t o k k a l párhuzamosan a máramarosi medencétől a Persáni-hegységig alakult ki. Ezen utóbbi ö v e z e t gondolata felmerült máskülönben bennünk is M A J Z O N Lászlóval annakidején folytatott beszélgetések során, amikoris a a kelet­ erdélyi oligocén rupéli rétegekről és a nyárádszeredai és erdőszentgyörgyi fúrásokban feltárt globotruncanás rétegekről v o l t szó, bár a flis-jelleg n e m a faunán múlik ! A miocén k é p z ő d m é n y e k k e l kapcsolatban csak a legfontosabbat említem meg. A burdigál-helvéti ciklus képződményeit majd minden fúrás harántolta a medencében, elválasztásuk viszont g o n d o t o k o z o t t . A medencének sok s z e m p o n t b ó l legfontosabb, de legjobban ismert k é p z ő d ­ ményei a tortonai-szarmata ciklus közismert üledékei. F o n t o s a k mert ők tárol­ ják a kősót és a földgáztelepeket. L e g j o b b a n ismertek mert könnyen korrelál­ hatok a rétegek a fauna gazdagsága miatt, de főleg a dácittufa szintek segít­ ségével. A torton diszkordánsan települ a pretortonai képződményekre, a kristályos paláktól k e z d v e végig. H á r o m részből áll: alsó része a bázis szint a közismert dési dácittufa. E z a helvéti-tortonai határt jelző tufaszint a meden­ cében mindenütt a k ő s ó fekvője és ez döntötte el az erdélyi k ő s ó sokáig vitatott tortonai korát, amire már К о с н Antal helyesen mutatott rá. K ö z é p s ő része az ún. kősóformáció, felső része pedig a spirialisos márga. A buglovi és szar­ mata emelet agyagos-márgás és h o m o k o s rétegsorozatát együttvéve gázformá­ ciónak nevezik. A buglovi emeletet nemrég választották le fauna alapján a legfelső tortonaiból. Azelőtt a torton-szarmata közti határt a gyéresi dácittufa húzta meg, most a buglovi-szarmata határt jelzi. A pliocén ciklust k b . 6 0 0 m vastag pontusi üledékes összlet képviseli a K ü k ü l l ő k vidékén, a m e d e n c e középső részében. A pontus a szarmatára transz gredál, a határt a báznai tufa adja. A dáciai, a felsőpliocén rétegek nincse­ nek kifejlődve. R á t é r v e a tektonikai viszonyok r ö v i d ismertetésére: az Erdélyi-medence tektonikai képét első ízben К о с н Antal rajzolta meg ezelőtt 7 5 évvel megje­ lent mongráfiájában. Szerinte a medence peremein kibukkanó rétegek befelé folytatódva vastagodnak és a mosdótálszerű medence közepén érik el a maxi­ m u m o t . E z a modell tükrözi a múltszázad végi ún. atektonikus szemléletet, amikoris a főfeladat a rétegtani és őslénytani anyag, és adatgyűjtés, és feldol­ gozás volt, ami nélkül viszont tudjuk, h o g y minden tektonikai következtetés, szemlélet a l e v e g ő b e n logó hipotézis. A megindult kőolaj és földgázkutatások, a B Ö C K H vezette, a M R A Z E C vezette, az 1 9 4 0 — 4 4 . közti magyar kutatások, végül a román állam által 1 9 4 8 . óta végzett intenzív kutatások bizonyították, h o g y a medence mélyföldtani­ tektonikai viszonyai sokkal komplikáltabbak és ha lehántanánk a medence­ üledékeket egészen az alsókrétáig, n e m lapos tálszerű mélyedés hanem magas hegységvonulatok tárulnának elénk, és ugyanezt mondhatjuk mi is a pannon medencéről.

414

Földtani

Közlöny

107. kötet,

3-4.

füzet

A z Erdélyi-medencét feltöltő üledéktömegnek vagyis a szenonnal k e z d ő d ő medenceüledékeknek tektonikai fejlődésében elsőrendű szerepe v o l t a kristá­ l y o s - m e z o z ó o s alaphegység szerkezeti és d o m b o r z a t i viszonyainak. B i z o n y o s , h o g y a m e d e n c e a kristályos-mezozóos kéregrésznek lesüllyedése révén kelet­ kezett, ami a kréta végén k e z d ő d ö t t , nem tisztázott viszont az, h o g y milyen v o l t a szenon előtti felszínnek a földtani, geomorfológiai képe, amely aztán a medence aljzatává vált. Erre v o n a t k o z ó l a g kétféle, szélsőséges felfogás uralkodott, amikor még nem ismerték m i n d a z t amit e l m o n d t a m , aminek lényege az alaphegység szintvona­ las térképe és a k é t földtani szelvény. A z egyik felfogás megalapozói M B A Z E C , P O P E S C U - V O I T E S T I és P K E D A voltak, akik kis eltérésekkel k i m o n d t á k , h o g y a szenon előtti alaphegység takaróre­ dős szerkezetű. N e m véletlen ez hiszen U H L I G n y o m á n ő k dolgozták ki a romá­ niai K á r p á t o k takaróredős szerkezeti képét és e b b e beletartozott az Erdélyi­ m e d e n c e alaphegysége is. A másik felfogás, melyet a kisebbség I o n D U M I T R E S C U és munkatársai ala­ k í t o t t a k ki, e g y másik végletet képvisel. Szerintük az Erdélyi-medence e g y merev k ö z b e n s ő herein masszívum lesüllyedése által j ö t t létre, melynek kristá­ l y o s t ö m e g e rögös, germanotíp szerkezetű. R a j t a triász-jura és kréta foltok találhatók, a paleogén-alsómiocén takaró pedig települt szerkezetű. E z a me­ rev, rögös tektonikai k é p azonban n e m illik a keretbe vagyis eltér a kerethegy­ ségek tektonikai stílusától. D e ha ránézünk a 2. ábrára, melyet a szeizmikus mérések és az alapfúrások eredményei alapján rajzoltak meg, ez már beleillik a kárpáti keretbe. E z t a tektonikai képet Traian I C E I M és munkatársai C I U P A G E A és Mircea P A U C A rajzolták meg, és ez m a a kőolajiparban dolgozó geológusok v é l e m é n y é t tükrözi. E z a felfogás mindenesetre k ö z e l e b b áll a takaróredős elmélethez, mert kimondja, h o g y a medence alaphegysége áttolt redős (pik­ kely-redős) szerkezetű, amilyen a Keleti K á r p á t o k b a n és a K ö z é p h e g y s é g b e n is van, szemben az eltúlzott takaróredőkkel v a g y akár a rögös tektonikával. E z e k után ha szemügyre vesszük a tektonikai vázlatot azt látjuk, h o g y az említett 3 kiemelkedés — az I., — I I I . , és a I V - e s keleti kiemelt része — kris­ tályos palái rátolódnak az előttük, vagyis tőlük keletre h u z o d ó süllyedékek m e z o z ó o s k é p z ő d m é n y e i r e , amint azt a két földtani szelvény is j ó l szem­ lélteti (3. ábra). A medenceüledékek tektonikája eltér a szenon előtti aljzat tektonikájától, de azon belül is vannak eltérések. Tektonikai s z e m p o n t b ó l megkülönböztetünk pretortonai és poszttortonai k é p z ő d m é n y e k e t . A t o r t o n előtti k é p z ő d m é n y e k tektonikai viszonyait elsősorban aljzatának felszíne, d o m b o r z a t a szabja meg, és általában eltér a dési tufa feletti üledékek tektonikájától, k ö z ö t t ü k disz­ harmónia v a n . A tortonai transzgressziónak igen n a g y a jelentősége t ö b b szem­ p o n t b ó l : ezek közül a legfontosabb, h o g y vele e g y új tektonikai stílus lép életbe, melynek a létrehozója a k ő s ó . N e m k í v á n o k kősótektonikával foglalkozni — külön előadást érdemel — de annyit m e g kell említenem, h o g y a kősónak fontos szerkezetalakító szerepe van, de csakis felfelé, a fedőjében levő üledékekben, de ez a hatás-felfelé csök­ ken a pliocénig. A k ő s ó , plasztikus voltánál fogva, diapirizmusával fontos szerepet játszik a földgáztároló szerkezetek, brachiantiklinálisok kialakulá­ sában. A k ő s ó a medencében összefüggő réteget alkot a fúrások adatai szerint (egy régebbi felfogással ellentétben), de vastagsága és mélysége v á l t o z ó : a m e d e n c e k ö z p o n t b a n helyenként 3000 —3500 m vastag üledéktakaró fedi,

0 s iky: Az Erdélyi-medence mélyföldtani viszonyai

3. ábra. Földtani szelvények az Erdélyi-medencéből (1сшм Т В . 1968 nyomán). J e l m a g y a r á z a t : 1. Pliocén, 2. Szarmata, 3. Buglovi, 4. Tortonai (kősó), 5. Alsómiocén, 6. Paleogén, 7. Felsőkréta, 8. Alsókréta, 9. Jura, 10. Triász, 11. Kristályos alaphegység, 12. Neogén vulkánit és agglomerátum, 13. Kutatófúrás, 14. Eátolódási vonal, 15. Vető Fig. 3. Geological sections from the Transylvanian Basin (after Т Е . Ю Н Щ 1968). L e g e n d : 1. Pliocene, 2. Sarmatian, 3. Buglovian, 4.Tortonian (salt), 5. Lower Miocene, 6. Paleogene, 7. Upper Cretaceous, 8. Lower Cretaceous, 9. Jurassic, 10. Triassic, 11. Crystalline basement, 12. Neogene volcanics and agglomerates, 13. Explo­ ratory drilling, 14. Overthrust line, 15. Fault

415

416

Földtani

Közlöny

107. kötet,

3—4. füzet

4. ábra. A z Erdélyi-medence regionális gravitációs anomália térképe (GAVAT és társai nyomán 1969). r á z a t : 1. Medencehatár Fig.

4. Regional gravimetric anomaly map of the Transylvanian Basin (after G A V A T et al. 1969). Basin boundary

Jelmagya­ Legend:

].

ahonnan a n y o m á s alól feltörve, a környező, M R A Z E O elnevezte, diapir zóná­ ban átdöfi a takarót a felszínig. A z ilyen helyeken például Parajdon és Marósújváron a sótömzs vastagsága eléri az 1 2 0 0 — 1 8 0 0 m-t. Megjegyezzük, h o g y elsősorban az orogén mozgások a szenonvégi larámitól a pleisztocénbeli valachiai fázisig, t o v á b b á a litológiai fáciesváltozások, vala­ mint az üledékek vastagsága, azok eltérő plaszticitása és kompreszibilitása (agyagos-márgás-homokos rétegekről lévén szó), mind hozzájárultak a meden­ ceüledékek szerkezeti viszonyainak kialakulásához, változásához.

5. ábra. Vázlatos földtani szelvény az Erdélyi-medencén keresztül ( M R A Z E C — J E K E U U S —PATJOA nyomán). J e l ­ m a g y a r á z a t : 1. Peremi öv, enyhén diszlokált neogén (monoklinális övezet), 2. Diapir redők neogén öve (kősó övezet), 3. Medenceközpont, enyhén gyűrt neogén (gázos dómok területe); a nyíl a mozgások irányát és intenzitását jelzi Fig. 5. Schematical geological section across the Transylvanian Basin (after M R A Z E C , JEKEIIITS and PATJOA) L e ­ g e n d : 1. Marginal zone, slightly faulted Neogene (monoclinal zone), 2. Neogene belt of diapir folds (salt zone)3. Basin's centre, slightly folded Neogene (area of gas-bearing domes); the arrow indicates the direction and intensit of movement '

С s iky:

Az Erdélyi-medence

mélyföldtani

viszonyai

417

6. ábra. Földtani térképvázlat a harmadidőszak előtti képződmények felszínéről (IOHTM T R . nyomán). J e l m a ­ g y a r á z a t : 1. Felsőkréta (a mélyben, illetve a felszínen), 2. Alsókréta (a mélyben, illetve a felszínen), 3. Jura kép­ ződmények (a mélyben), 4. Triász képződmények (a mélyben), 5. Kristályospalák (a mélyben, illetve a felszínen), 6. Mezozóos magmás képződmények (a mélyben), 7. Vető, 8. Rátolódásj vonal Fig. 6. Geological sketch-map on the pre-Tertiary surface (after TR. TCHIM). L e g e n d : 1. "upper Cretaceous (buried or exposed), 2. Lower Cretaceous (buried or exposed), 3. Jurassic (buried), 4. Triassic (buried), 5. Crystalline schists (buried or exposed), 6. Mesozoic magmatic rocks (buried), 7. Fault, 8. Overthrust line

A z Erdélyi-medence határa a neozoikum folyamán sokat változott. Valójá­ ban a paleogén és alsómiocénben még n e m beszélhetünk kialakult medencé­ ről, mivel a k ü l ö n b ö z ő tengerek elterjedésének aránya és iránya változott, melyből viszont szigetként emelkedtek ki a Keleti és Déli K á r p á t o k vonulatai, úgyszintén az Erdélyi K ö z é p h e g y s é g tömege. Erdélyi-medencéről tulajdon­ képpen csak a tortontól k e z d v e beszélhetünk, melynek végén záródik el a pannon medencétől és j ö n létre a medence beltengere, majd a pliocénben ki­ alakul az erdélyi pliocén t ó a K á r p á t o k i g . E b b e n rakodnak le a beltenger és a tó üledékei. Ezekre terül rá a miocén kori hasadékrendszeren, a tortónaitól kez­ d ő d ő e n t ö b b fázisban feltörő, az Avas-Gutin, a Hargita és K e l e m e n havasok vonulatának vulkáni tömegei és azok piroklasztikus üledékei. Majd a t ó fel­ töltődése után alakul ki a medence jelenlegi képe. A z e l m o n d o t t a k b ó l valami tanulságot is le lehetne vonni, annál is inkább, mert a Pannoniai-medence, az Erdélyi-medencéhez hasonló belső s ü l l y e d e k ,

418

Földtani

Közlöny

107. kötet,

3 — 4.

füzet

depresszió, ha fejló'déstörténetükben vannak is b i z o n y o s eltérések, azok n e m alapvetőek. Ezenkívül nálunk is megvolt és talán még megvan a kétféle elmé­ let. B i z o n y o s , h o g y a merev közbenső tömeg v a g y Tisia elmélete már megdőlt, legalábbis a régi formájában már n e m tartható. A szénhidrogénkutatások földtani eredményei alapján nálunk is új földtani k é p rajzolódott ki, a pretereier kristályos-mezozóos alaphegységről, ami eltér a régitől. Mi is sok szeizmi­ kus mérést és fúrást végeztünk az Alföldön az elmúlt 30 esztendő alatt, mely­ nek egyre korszerűsödő értelmezései a mindnyájunk előtt j ó l ismert kutatási eredmények elérésében elsőrendű szerepet játszottak. Sajnos meg kell álla­ pítani, h o g y alapfúrási tevékenységünk n e m t u d o t t ehhez felzárkózni. Mégis valahogyan t ö b b e t kell tennünk a magyar földtan érdekében, h o g y a Pannoniai-medence mélyföldtani-tektonikai és ősföldrajzi viszonyainak egysége­ sebb képe, egyértelműen mielőbb kirajzolódjék. S Z E N T E S Ferenc szavait idézem: „ N e m indokolt — a kárpáti területek — szerkezeti sokféleségét e g y közös formára visszaegyszerűsíteni, összefoglalva elnagyolni a v a g y idegen területek mechanikáját javítás nélkül alkalmazni; ellenkezőleg, éppen ebben a sokszerűségben kell hegyszerkezetünk jellemzőjét látni". Hozzátesszük, hogy a fentiek megvalósítása érdekében, a még fennálló véleménykülönbségek, a különféle elgondolások és megfigyelések ne veteked­ jenek egymással, hanem igyekezzenek egymást kiegószítani. A szintetikus összefoglalásokra viszont mindenkor szükség van, h o g y a folyamatok b o n y o l u l t ­ ságát áttekinthessük, de ugyanakkor a részleteket életszerű színeiben meg kell hagynunk. E z mindnyájunk feladata, sőt kötelessége, de ehhez a szintézishez új L Ó C Z Y Lajosra, P E I N Z Gyulára a v a g y T E L E G D I R O T H Károlyra v a n szük­ ségünk.

I r o d a l o m — References К о с н A. (1900): A z erdélyrészi medence harmadkori képződményei. I. Paleogén csoport. 1894. — I I . Neogén csoport Е. D E M A R T O N N E (1907): Recherches sur l'évolution morphologique des Alpes de Transylvanie. Paris B Ö C K H H . (1911): A z Erdélyi-medence földgázt tartalmazó antiklinálisairól. M . Kir. Pénzügyminisztérium B Ö C K H H . (1913): Rövid összefoglaló jelentés az Erdélyi-medence földgáz-előfordulásainak az 1911 — 12. években történt tanulmányozásának eredményeiről. M . Kir. Pénzügyminisztérium S Z Á D E C Z K Y K . G Y . (1913): Adatok az Erdélyi-medence tektonikájához. Földtani Közlöny, X L I I I . k. M R A Z E C , L . — J E K E L I T J S , E . (1927): Apercu sur la structure du bassine néogene de Transylvanie et sur ses gisements de gaz. Guide des excursions, Assoc. p. l'avance, géologie des_ Carpathes, Bucarest S Z Á D E C Z K Y К . G Y . (1928): Eltakart hegyek az Erdélyi-medence ÉNy-i részében. Földtani Közlöny, L V I I I . k. T E L E G D I R O T H К . (1929): Magyarország geológiája I. rész. Pécs S Z Á D E C Z K Y К . E . (1930): Die petrographischen Faziesgebiete des nordwest-siebenbürgischen Eozäns und der Innertransylvanische Block. Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola 1930. évi közleményei. Sopron M R A Z E C , L. (1932): Considerations sur l'origine des depressions internes des Carpathes roumaines. Bul. Soc. Rom. Géologie. Vol. I. Bucarest CITTPAGEA, D . T. (193.,): Nouvelles données sur la structure du bassin transylvain. Bul. Soc. Roum. Geologie. Vol. I I . P O P E S C U - V O I T E S T I , I. (1936): Evolutia geologica-paleogeografica a Pamantului Romanesc. Rev. Muz. Geol.-Min. Univ. Cluj P R E D A , D. M. (1937): Geológia Romaniei. Curs litográfiát. Univ. Bucuresti P O P E S C U - V O I T E S T I , I . (1942): Exposé synthétique sommaire sur la structure des régions carpathiques roumaines. Bul. Soc. Roum. Geologie. Vol. V . R E I C H L. (1943): Észak-Erdély földtani fejlődéstörténete és hegyszerkezeti helyzete a Kárpát-medence rendszeré­ ben. M . Á . Földtani Intézet Évi Jelentése 1941—42. I I . k. B A R T K Ó L. (1943): Székelvudvarhely—Homoródalmás környékének földtani viszonyai. M . A. Földtani Intézet Évi Jelentése 1943. П . k. B A N D Á T H . (1943): A z Erdélyi-medence északi és keleti részének rétegtani és hegyszerkezeti viszonyai. M . Á. Föld­ tani Intézet Évi Jelentése 1943. I I . k. S T I L L E , H . (1953): Der geotektonische Werdegang der Karpaten. Geologiscnes Jahrbuch. Beiheft 8. Berlin N A G Y L. (1958): A Román Népköztársaság földtana. Kolozsvár (Egyetemi jegyzet) S Z E N T E S E . (1949): A kárpáti hegyrendszer oelyzete az alpesi orogénben. Földtani Közlöny 1—4. f. 1MB, M . (1958): Podisul Transllvaniei. Bucuresti S C H E F F E R V . (1958): A z erdélyi ősmasszívum problémája. Geofizikai Közlemények. V I ± . k. 3—4. sz. C S I K Y G. (1959): A z Erdélyi-medence földtani képe a legújabb szénhidrogénkutatások tükrében. Földtani Köz­ löny 3. f. ONCESCU, N. (1959): Geológia Republicii Populäre Romane. E d . I I . Bucuresti V A N C E A , A. (1960): Neogenul din Bazinul Transilvaniei. Edit. Acad. R . P. R,. Bucuresti

С s iky:

Az Erdél'ii-medence

mélyföldtani

viszonyai

419

D U M I T R E S C U , I.— S A N D U L E S C U , M . — L A Z A R E S C U , V . — M I R A U T A , 0 . — P A U L I U C , S. — G E O R C E S C U , C . (1962): Mémoire à la carte tectonique de la Roumanie. Annuar. Comit. Geologic. Vol. X X X I I . G A V Â T , I . — A I R I N E I , S T . — B O T E Z A T I T , P . — S O C O L E S C U , M . — S T O E N E S C U , S C . — V E N C O V , S T . (1963): Structura geologica profunda a teritoriului В.. P. R . dupa datele actuale geofizice. Studii si cercetari de geofizica, 1/1. Acad. R. P. R. P A U O A . M . (1961—62): Contributii la cunoasterea structurii geologice a regiunii de S W a Ardealului. Dari de seama ale sedinteler. Vol. X L I X . Inst. Geologic. R A I L E A N T J , G E . — R T T S U , A . — M O T S E S O U , V . (1964): Relatiile tectonice aie cristalinulni muntilor Meses, Ticau eu formatiuniie sedimentäre ale Bazimilui Transilvaniei. Studii si cercetari de geologie-geofzica-geografie. I X / 2 . B L E A H U , M . — P A T R U L I U S , D . — R A D U L E S C U , D . —SATJLEA, E. — SAVIT, H . (1967): Harta geologica R.ep. Soc. Romania. Nota explicativa Institutul Geologic. Bucuresti B A N C I L A , I . (1963): Raionarea tectonica a teritoriului Rep. Soc. Romania, (partea I . ) Comunicari de géologie S. S. N. G. Vol. I V . 1967. — Partea I I . Buletin. Soc. Stiinte. Geologice. Vol. X . V A N C E A , A. (1968): Dépots mésozoiques et paléogénes dans la cuvette de Transylvanie. Revue roumaine de géologie, géophysique, géographie. Série géologie. Tome X I I . / l . V A N C E A , A. (1968): Le role du sel dans la formation des domes de la cuvette de Transylvanie. Rev. roum. géologie, géophysique, géographie. Série géologie. Tome X I I . / 2 . T A L O S , D . — V I S A E I O N , M . — C O E N E A , I . (1968): Morphologie et structure du soubassement de la dépression de Transylvanie d'après les donnés géophysiques actuelles. Rev. roum. géologie, géophysique, géographie. Tome X I I . / 2 . PATJCA, M . (1965—1966): Contributii la geneza zacamintelor de saruri miocène din Romania. Dari de seama aie sedintelor. Vol. L U I / 2 . Inst. Geologic. PATJCA, M . (1969): Problèmes tectoniques dans le Bassin de Transylvanie. Geologische Rundschau, 58. Band G A V Â T J . — C I U P A G E A D . — A I E I N E I S T . (1969): Rapport entre la structure profonde et la structure des complexes sédimentaires de la Dépression de Transylvanie. Acta Geol. Acad. Se. Hungaricae. Tomus Х Ш . B U L L A В . — M E N D Ö L T. (1947): A Kárpát-medence földrajza. Budapest, Egyetemi nyomda B L E A H U , M . — D I M I A N , M. (1965—66): Santul eugeosinclinal al Metaliferilor si pozitia sa in raport eu Carpatii si Dina­ ridele. Dari de seama ale sedintelelor. Vol. LIIL'3. Inst. Geologic I L I É , M . (1966): Bazinul neogen al Transilvaniei. Natura, séria geografie-geologie. Vol. X V I I I / 3 . C I U P A G E A , D . — I C H I M , T E . — O P E A N , A. (1969): Despre disharmonia domurilor din Depresiunea Transilvaniei. Petrol si Gaze, Nr. 1 1 . I L I É , M . (1970): Apercu synthétique sur la tectonique des Carpates Roumaines. Geologische Rundschau, Band 59. C I U P A G E A , D . — P A U C A , M. — I C H I M , T E . (1970): Geológia Depresiunii Transilvaniei. Edit. Acad. R . S. Romania. Bucu­ resti B O M B I T A , G H . (1972): Studii geologice in Muntii Lapusului. Annuar. Inst. Geologie, Vol. X X X I X . C S I K Y G. (1974): A z erdélyi kőolaj- és földgázkutatások története. (Fejezetek a magyar kőolajkutatás történetéből.) Magyar Olajipari Múzeum Évkönyve I . kötet (1969 — 1974). Zalaegerszeg

Subsurface geology of the Transylvanian Basin in the light of recent results Dr.

The

g e o l o g y o f Transylvanian

G.

Osiky

a n d t h e Carpathians has been explored, since

HAUER'

and STACHE'S time, b y t h e joint work o f the m o s t outstanding representatives o f German, H u n g a r i a n a n d R o m a n i a n geologists that have been active during m o r e than a hundred years. I n i n t r o d u c t i o n , f i r s t t h e g e o t e e t o n i c s e t t i n g o f R o m a n i a is d e s c r i b e d , a f t e r I . B A N C I L A who

h a s distinguished

basically

t w o megatectonic

units

over

the country's

territory:

1. t h e C a r p a t h i a n o r o g e n a n d 2 . t h e Carpathian f o r e l a n d . T h e Carpathian o r o g e n

itself

c o n s i s t s o f a d d i t i o n a l s t r u c t u r a l u n i t s : a) t h e c e n t r a l C r y s t a l l i n e - M e s o z o i c m a s s i f s

(East­

ern

a n d Southern

bergs), and

The

Transylvanian

Highland

b) t h e i n n e r o r c e n t r a l d e p r e s s i o n s , b a s i n s

minor

volcanic the

Carpathians,

basins),

c) t h e e x t r a - C a r p a t h i a n

Range

(Transylvanian

depressions

a n d d)

a n d masses

o f insel-

and Pannonian the belts

Basin

o f Neogene

masses.

Transylvanian

subsidence

Basin,

as a n inner-Carpathian

o f the Carpathian

depression,

Crystalline-Mesozoic mass

came into

framed

being

after

b y t h e t h r e e r re­

s e r v e d m e d i a n masses — t h e eastern, s o u t h e r n a n d western o n e s . T h e basin i s t h e p r o d u c t of

Upper After

Cretaceous-Tertiary a

short

Transylvanian results The

historical

tectonic movements and sedimentary

review

Basin t h e subsurface

o f newest

o f geological geology

hydrocarbon-exploratory

and hydrocarbon

o f t h e basin

cycles. explorations

stratigraphy o f t h e Crystalline-Mesozoic substratum, including crystalline

a Permian-Triassic sedimentary

by

follows

the Upper

Pliocene

a schematic description o f t h e stratigraphy o f basin Cretaceous,

sedimentary

Paleogene,

cycles.

schists,

cycle a n d a Jurassic L o w e r Cretaceous sedimentary

is b r i e f l y r e v i e w e d o n t h e b a s i s o f t h e r e s u l t s o f d r i l l i n g f o r o i l a n d n a t u r a l g a s . wards

in t h e

is d i s c u s s e d a s s h o w n b y t h e

activities.

Burdigalian-Helvetian,

sediments

cycle After­

produced

Tortonian-Sarmatian and

420

Földtani

Közlöny

107. kötet, 3-4.

füzet

T h e m o r p h o l o g y and t e c t o n i c s e t t i n g o f t h e C r y s t a l l i n e - M e s o z o i c b a s e m e n t as w e l l as t h e s t r u c t u r a l c o n d i t i o n s o f t h e basin s e d i m e n t s are discussed in t h e light o f the results o f g e o p h y s i c a l m e a s u r e m e n t s a n d h y d r o c a r b o n drilling t a k e n b o t h c o m b i n e d . T h e t e c t o g e n e t i c role p l a y e d b y salt a c c u m u l a t i o n s is p o i n t e d o u t . T h e general c o n c l u s i o n t h a t c a n b e d r a w n f r o m t h e a b o v e discussion is t h a t in basin areas b o t h t h e c o m p l e x g e o p h y s i c a l p r o s p e c t i n g a n d scientific g e o l o g i c a l drilling are o f v e r y g r e a t i m p o r t a n c e in u p - t o - d a t e oil-and-gas p r o s p e c t i n g .

Földtani Közlöny, Bull, of the Hungarian Geol. Soc. (1977)

107. 4SI—430

A neogén medencék az Alp -kárpáti- hegy ségrend s zerben dr. Jaskó

Sándor

(5 á b r á v a l )

D o l g o z a t o m b a n az alp-kárpáti tektogenezis fiatalabb időszakaiban létre­ j ö t t nagyformákkal k í v á n o k foglalkozni, oly mértékben, ahogyan azokat a fel­ színi feltárások és mélyfúrások adataiból megismerhettük. A kéreg és földkö­ p e n y n a g y o b b mélységeiben lejátszódott folyamatokat és azok feltételezett hatásait magyarázó különböző elméletekre nem fogok kitérni. A z elmúlt évek során számos közlemény foglalkozott hazánk területének neogén hegységszerkezetével és annak kialakulásával. í g y megemlíthetjük BAETHA (1963,

F.

(1971), BODZAY

I.

( 1 9 6 8 ) , JASKÓ

1 9 6 5 , 1970), RÓNAI A. (1972,

S. ( 1 9 7 2 ,

1975), KŐRÖSSY L .

1974), STEGENA L . ( 1 9 7 5 ) , V Ö L G Y I L .

( 1 9 6 5 ) dolgozatait. Ezekhez — mintegy kiegészítésül — néhány újabb g o n d o ­ latot fogok felvetni, reámutatva a még megoldásra váró problémák egyikére­ másikára is.

* A Bécsi-medence, Pannóniái-medence és Erdélyi-medence a gyűrt hegység­ t ö m e g belsejében a harmadidőszak folyamán (utólag) keletkezett intrakraton besüllyedés. N e o g é n üledékeink diszkordánsan borítják a medencealjzat idő­ sebb szerkezetét. A z intrakraton medencék szegélyeit alkotó fiatal törésvona­ lak többsége keresztezi a lánchegységek idősebb szerkezetvonalait. Ezek a megállapítások egyformán érvényesek mind a Pannóniai-, mind az Erdélyiés B é c s i - m e d e n c é r e ( A N D R U S O V D . 1 9 6 8 . , 1 3 5 . o l d . , C I U P A G E A D . — P A U C A M . — ICHIM T R . 1970, 1972.

1 7 2 . old., M A H E L M . - B U D A Y T. 1 9 6 8 , 6 1 4 . old., SPICKA V .

1 0 5 . old., T H E N I U S

E.

1 9 7 4 . 6 4 . old., V A N C E A A . 1 9 6 0 . 2 1 4 . old.)

Teljesen más szerkezetű az A l p o k északi oldalán, valamint a K á r p á t o k külső szélén végigkövethető előmélység. E z az előmélység-vonulat az a l p i orogén ö v egyik legismertebb szerkezeti eleme, amely Olténiától k e z d v e majd­ nem 3 0 0 k m hosszúságban megszakítás nélkül végig követhető, egészen a R h o n e völgyéig. A nyugat-európai irodalom ,,molasz-öv" névvel jelöli jelleg­ zetes üledékfáciese után, amely j ó l megkülönböztethető a tőle befelé elhelyez­ kedő, idősebb „ f l i s " fáciesétől. A z előmélység-vonulat jellegzetes aszimmetrikus felépítésű. Belső szegélyén mindenütt a -gyűrt hegységnek legfiatalabb ö v é v e l érintkezik (ez t ö b b n y i r e a flis-vonulat). E határvonal közelében a legvastagabb az előmélységet kitöltő rétegsor. I t t a neogén rétegek erősen diszlokáltak, a lánchegység általános csapásirányával párhuzamos brachiantiklinálisokba gyűrtek, v a g y pikkelyek­ b e torlódtak. A z előmélység külső szélén a neogén rétegsor fokozatosan k i v é ­ k o n y o d i k s a tektonikus zavartság erősen lecsökken. I t t már nincsen sem felpikkelyeződés, sem gyűrődés. A külső határvonal gyakorta a kratogén keret peremtöréseit k ö v e t i .

*

1

422

Földtani

Közlöny

107. kötet,

3—4.

füzet

A középdunai-medencerendszer n a g y részében, az alsómiocén lerakódások hiánya és a középsőmiocén transzgresszív települése miatt, k ö n n y e n megold­ ható a paleogén és neogén tektonikai emeletek szétválasztása. Eldöntendő kérdés azonban, h o g y neogén rétegeink összefoghatók-e egyetlen tektonikai emeletbe, v a g y pedig célszerűbb-e a szétkülönítésük egy felső és e g y alsó rész­ re. Mivel tektonikai elhatárolásról van szó, ezért nem a biofácies-változások korrelálásával, hanem az üledékgyűjtő m e d e n c é k alakváltozásait, a réteg­ sorokban fellépő diszkordanciákat, valamint a vulkáni működés helyének és intenzitásának szakaszosságát elemezve kíséreljük meg a probléma megoldá­ sát. A z a kérdés, h o g y a középdunai-medencerendszer teljes területén egyidőben következett-e be ezeknek a folyamatoknak jelentős megváltozása, és ha igen, ú g y ez a változás a földtörténet melyik időszakára esik. A m i o c é n és pliocén k o r o k b a n lerakódott üledékek elterjedése és vastagsága n e m egyforma. A legvastagabb miocén üledéksorok a medencerendszer külső szélein keletkeztek, a Kisalföldi-medence északi felében, a Bécsi-medencében, a Muraköz-délzalai-medencében és a Felsőtiszai-medencében. A pliocén kori üledékfelhalmozódás m a x i m u m a viszont a Kisalföldi-medence déli részén és a Dráva-árokban, valamint a Nyugat-dunántúli- és Alsó-tiszai-árkokban talál­ ható. A pliocén korban a Bécsi-, Gráci- és Felsőtiszai-medencékben, valamint . a Muraköz-délzalai-medence nyugati felében megcsökkent, sőt helyenként meg is szűnt az üledékfelhalmozódás. A változás szakaszokra bontását kíséreljük meg a középdunai medence­ rendszer nyugati szélén, ahol a sűrű fúráshálózat és az üledéksorok korbeosztá­ sa ezt leginkább lehetővé teszi. A különböző réteg-formációk üledékvastag­ ság térképeinek összehasonlításából kitűnik, h o g y az üledékfelhalmozódási s ú l y p o n t o k n e m a középsőmiocén-szarmata, hanem a szarmata-pannon hatá­ r o n t o l ó d t a k el, vagyis ahol az alsópannon üledéksor aránylag v é k o n y , a k ö ­ zépsőmiocén rétegsor viszont n a g y vastagságú, ott mindenütt vastag a szarmata is. í g y például a Gráci-medencében Übersbachnál 810 m, a Bécsi-medencé­ ben Enzersdorfnál 510 m , Ringelsdorfnál pedig 820 m vastag szarmatát talál­ tak. A Kisalföld északi részén Szenénél 650 m, Deákinál 640.m vastag volt a szarmata. Ezzel szemben, ahol az alsópannon nagyvastagságú és a középső­ miocén üledéksor aránylag v é k o n y , ott a szarmata üledékek alig pár tíz méter vastagok, v a g y pedig teljesen hiányoznak. E z a helyzet a Kisalföldi-medence déli részén, valamint a Nyugat-dunántúli-árok területén. A Muraköz-délzalai­ medence mintegy átmenet a kétféle kifejlődés között, mert itt mind a pannon, mind a k ö z é p s ő m i o c é n jelentős vastagságú és a szarmata, vastagsága 200 — 300 m-t is elér ( D A N K V . 1959. 546. old.). A Bécsi-medencében a szarmata üledékfelhalmozódás lépést tartott a me­ dencefenék süllyedésével. A mélyebbre süllyedő részeken mindenütt vasta­ g a b b , a magasabb helyzetben maradó medencerészeken pedig v é k o n y a b b üle­ déksor keletkezik. Más kifejlődésű a nyugat-magyarországi szarmata. Itt a szarmata üledékek mindenütt v é k o n y a k , nemegy fúrásban teljesen hiányoz­ nak. Átlagvastagságuk n e m haladja meg az 50 m-t. A szarmatában itt n e m történt jelentős süllyedés és üledékfelhalmozódás. A z annakidején közel víz­ szintes helyzetű medencealjzatot nagyjából egyenletesen fedte be a lerakó­ d o t t üledék. Nyugat-Dunántúlon csak az alsópannonban indult meg a meden­ ce intenzív süllyedése és üledékekkel való feltöltődése. A k ö z é p s ő m i o c é n rétegek vastagsága és felszínalatti mélysége k ö z ö t t nem m u t a t h a t ó ki összefüggés sem a Bécsi-medencében, sem a Nyugat-dunántúli-

Jaskó:

A neogén

medencék

az Alp-kárpáti

hegységrendszerben

423

á r o k területén. Gyakori eset, h o g y n a g y o b b mélységben v é k o n y a b b , a fel­ színhez közelebb pedig esetleg vastagabb miocén rétegsort harántoltak a kü­ l ö n b ö z ő fúrások. A középsőmiocén rétegösszlet gyakori és szabálytalan vas­ tagság-változásainak az az oka, h o g y a k ö z é p s ő m i o c é n üledéksor erősen tagolt d o m b o r z a t ú medencealjzatra települt rá. í g y a mélyedésekben vastagabb üledéksor h a l m o z ó d o t t fel, lassanként simára elegyengetve a medencefenék d o m b o r z a t á t . A premiocén d o m b o r z a t azonban n e m preformálta a későbbi pliocénben bekövetkezett süllyedéseket. A k ö z é p s ő m i o c é n bázisán jelentős diszkordanciát, a torton-szarmata határon pedig konkordáns üledékképződést írnak le és ábrázolnak szelvényrajzaikon G R I L L és K A P O U N E K ( 1 9 6 4 , 2 tábla), valamint F R I E D L és K Ö L B L ( 1 9 6 4 2 tábla) a Bécsi-medencéből, M E T W A L L I ( 1 9 7 1 , 1 6 4 old.) a Kisalföld déli részéről, D U B A Y ( 1 9 6 2 , 2 7 . old.), t o v á b b á D A N K ( 1 9 6 2 . 1 5 3 . old.) a Z a l a i - m e d e n c é b ő l .

B O D Z A Y a Magyarország délnyugati részén lemélyített szénhidrogénkutató mélyfúrások adataiból arra következtet, h o g y ,,a szarmata és torton határon észlelhető kéregszerkezeti nyugtalanság miatt az üledékképződés és az aljzat süllyedésének egyensúlya t ö b b területen m e g b o m l o t t " ( 1 9 6 8 , 8 7 . o l d . ) . E z a z o n b a n korántsem v o l t olyan jelentős folyamat, mint a helvét elején b e k ö v e t ­ kezett általános transzgresszió. A z e l m o n d o t t a k a t összegezve megállapíthatjuk, h o g y a középdunai meden­ cerendszer legnyugatibb részeiben a neogén folyamán bekövetkezett kéreg­ mozgások az egyes medencerészeken más-más i d ő p o n t b a n történtek és hosszan t a r t ó lassú folyamatoknak eredményei. A medencealjzat egyenetlen d o m b o r z a t á t fokozatos feltöltéssel kiegyenlítgető t o r t o n és szarmata üledéksort tüntet fel K Ő R Ö S S Y L . Debrecen környéké­ ről is ( 1 9 6 3 , 1 6 2 . old.). Érdemes lenne Debrecen környékéről észak felé halad­ va részletesen megvizsgálni a Tiszai-medence felé való kapcsolatokat. Sajnos ezt megnehezíti az a körülmény, h o g y a B o d r o g k ö z és a Nyírség északi része — v a g y i s az említett két terület közötti rész — mostanáig meglehetősen kevés­ sé megkutatott. A Nyírség altalajának rétegtani vizsgálatát megnehezíti a helyenként 1 0 0 m vastagságot is elérő negyedkori takaró, t o v á b b á az, h o g y itt a neogén rétegsor jelentős része vulkánitokból áll. A z országhatár túloldalán viszont már nagyszámú olyan mélyfúrás és bánya­ feltárás mélyült le, amely megbízható adatokat nyújt a makro- és mikrofaunával j ó l tagolható és helyenként kősótelepeket is tartalmazó neogén üledékek­ ről, í g y N a g y m i h á l y (Mihalovce) k ö r n y é k é n a szarmata 1 0 0 0 m , a t o r t o n 3 0 0 0 m , a helvét 1 0 0 0 m vastagságot is elér ( B U D A Y 1 9 6 1 4 8 és 4 9 . oldal.). A S z o b r á n c (Sobrance) mellett mélyített Visoka 1. mélyfúrásban 6 4 0 m vastag v o l t a kövületes szarmata ( K Ő R Ö S S Y L . , 1 9 6 5 ) . A Felsőtiszai-medence keleti végén Mármarossziget (Sighetul Marmatici) környékén 2 0 0 0 m-t meghaladó helvét slirt ismerünk ( M E T W A L L I M. 1 9 7 1 , 7 . old.). Ezeken a helyeken a neo­ gén kifejlődése más, mint a Nyírség északi részein.

* Nem kívánok b ő v e b b e n foglalkozni a Pannóniái-medence belsejében helyen­ k é n t megnyilvánuló finális magmatizmus és a tektonikai fejlődés kapcsolatá­ val. Mint arra már J U G O V I C S L . is rámutatott, a balatonfelvidéki bazalterupciók n e m k ö t ö t t e k a hegységperemi leszakadásokhoz (JUGOVICS L . 1 9 6 7 . 7 6 . old.).

12

Földtani Közlöny

424

Földtani

Közlöny

107. kötet,

3 — 4.

füzet

Számos értekezés foglalkozik a K á r p á t o k neogén szubszekvens vulkanizmusának földtani korával is. E z e k összegezéséből az tűnik ki, h o g y északnyu­ gatról dél felé haladva m i n d k é s ő b b indult meg és m i n d t o v á b b tartott az erupciós tevékenység. A B ö r z s ö n y és Mátra szubszekvens vulkanizmusa főleg a középsőmiocénben zajlott és a szarmatában már teljesen végetért ( P A N T Ó G. 1 9 6 8 . 1 5 . o l d . ) . A vonulat délkeleti végén, a Hargitában csak a felsőpannon­ b a n indultak meg az erupciók és még a pleisztocénben is tartottak. I t t a plio­ cén és pleisztocén határán keletkezett, villafrankai faunás üledékek fedőjében t ö b b s z á z méter vastag andezitláva és tufasorozat települ ( P B L T Z S. 1 9 6 9 — 7 0 és RADTJLBSCTJ D . P . 1 9 7 3 . ) . H a s o n l ó fokozatos eltolódás figyelhető meg a kárpáti előmélység üledéksorának földtani korában is. A z Északi K á r p á t o k előterében csak k ö z é p s ő m i o c é n üledékek vesznek részt, az Északkeleti K á r p á t o k előteré­ ben már a szarmata is megjelenik és végül a Keleti K á r p á t o k előterében plio­ cén rétegsor is felhalmozódott. I t t a pliocén rétegsor K É K felől N y D N y felé haladva mindinkább megvastagodik (az 1. ábrán a 7 , 8 , 9 számmal jelölve). Logikus a K á r p á t o k belső szegélyét kísérő vulkáni tevékenység színhelyének, valamint a K á r p á t o k külső oldalán v é g i g h ú z ó d ó előmélység egymással pár­ huzamos sorrendben k ö v e t k e z ő szakaszainak megegyező kora k ö z ö t t kapcso­ latot keresni ( S Z Á D E C Z K Y - K A B D O S S E . 1 9 7 2 . ) . Magyarázatra szorul azonban az, h o g y a Déli K á r p á t o k b a n miért n e m v o l t vulkáni működés, holott itt az előmélység neogén és negyedkori üledéksorát szintén erős tektonikai hatások érték. I t t tartott l e g t o v á b b az előtér besüllyedése, feltöltődése és valószínű­ leg itt v o l t a k a legintenzívebbek a pliocénvégi diszlokációk is. A „valláchiai orogén fázis" éppen e viták után k a p t a elnevezését. ( G H E N E A 1 9 7 0 ) . F o c s a n i n á l és Munteniában a dácien vastagsága általában 5 0 0 m és a fölötte még k ö v e t ­ kező legfelsőpliocén-alsópleisztocén folyami lerakódások szintén többszáz mé­ tert érnek el.

* A csatolt térképvázlat ( 1 . ábra) N e o e u r ó p a alpi orogén vonulatainak csapás­ irányát, valamint a közéjük zárt ún. köztes t ö m e g e k e t mutatja. A z előmélységek t ö b b n y i r e a gyűrt lánchegységek és az azokkal szomszédos ősi masszí­ v u m n a k a határvonalát k ö v e t i k , de előfordulhat az is, h o g y két egymással párhuzamos hegységvonulat k ö z ö t t helyezkednek el. A 2 . ábra az orogén süllyedékek méreteinek korrelációját mutatja. A rajz­ ról látható, h o g y a pliocén üledékek vastagsága 5 0 0 és 4 0 0 0 m k ö z ö t t , az üledékgyűjtő medencék szélessége pedig 4 0 és 1 9 0 k m k ö z ö t t váltakozott. Általános tendencia, h o g y a kisebb szélességekhez v é k o n y a b b , a n a g y o b b szé­ lességekhez vastagabb rétegsorok tartoznak. Ez a szabály n e m v o n a t k o z i k az epikontinentális üledékgyűjtőkre. U t ó b b i ­ aknál ugyanis nem mutatható ki a medence szélessége és üledéksorának vas­ tagsága k ö z ö t t összefüggés. A z epikontinentális üledékgyűjtők általában j ó v a l n a g y o b b kiterjedésűek az orogén sülyedékeknél, mégis a bennük található üledékek vastagsága e g y nagyságrenddel kisebb, mint az ugyanazon időtartam alatt lerakódott orogén üledékeké. A Bécsi-medence — melyet az ábrán 1. számmal jelöltünk — mind vízszin­ tes irányú kiterjedését, mind pliocén üledéksorának vastagságát illetően a legkisebbek k ö z é tartozik. H a külön-külön tekintjük a Pannóniái-medence marginális depressziójának egyes szakaszait (az ábrán 2 . , 3 . , 4 . számmal jelöl-

Jaskó:

A neogén

medencék

az Alp-kárpáti

hegységrendszerben

425

/. ábra. Térképvázlat a neogén üledékgyújtők fekvéséről: 1. Bécsi-medence, 2. Pannóniái-medence ÉNy-i széle, 3. Pannóniái-medence DNy-i része, 4. Pannóniái-medence É K - i része, 5. Pannóniái-medence középső része, 6. Erdélyi­ medence, 7. Dáciai-medence Ny-i része, 8. Dáciai-medence középső része, 9. Dáciai-medence É K - i része, 10. Thráciai medence, 11. Кubáni-depresszió, 12. Sztavropol és Majkop környéke, 13. Kolhiszi-depresszió, 14. Kura-depresszió Ny-i vége, 15. Terek-depresszió, 16. Kura-depresszió K-i része, 17. Délkelet-Káspi-süllyedék, 18. Karakum depresszió, 19. Pó-sikság, 20. Rimini környéke, 21. Apulia, 22. Albánia, 23. Mezopotámia, 24. Saone-völgy, 24/a. Rhone-delta, 25. Hollandia, 26. Rajna-árok. 27. Lengyelország, 28. Volga és Káma környéke, 29. Dobrudzsa, 30. Az Északkeleti Kárpátok előtere. J e l m a g y a r á z a t : 1. Idősebb kratogén keret (Mező- és Paleo-Európa, Arab-masszívum stb.), 2. Epikontinentális jellegű pliocén üledékgyűjtők, 3. Orogén süllyedékek miocén és pliocén üledékekkel, 4 . Alpi tí­ pusú hegységvonulatok a gyűrődési iránnyal, 5. Infrapliocén és posztpliocén áttolódási vonal, 6. Szegélymélység csak miocén üledékekkel, 7. Alpi orogén övezet, 8. Jelenleg is a felszínen levő (pliocén takaró nélküli) közti töme­ gek az alpi orogénbe ékelődve, 9. Erősen gyűrt, pikkelyeződött pliocén rétegek, 10. A területrészek sorszámai Fig. 1. Map-sketch showing the situation of the Neogene sedimentary basins: 1. Vienna Basin. 2. Pannonian Basin N W margin, 3. Pannonian Basin, S W margin, 4. Pannonian Basin N E part, 5. Pannonian Basin, central part, 6Transylvanian Basin, 7. Dacian Basin, western part, 8. Dacian Basin, central part, 9. Dacian Basin, N E part, 10. Thracian Basin, 11. Kuban' Depression, 12. Vicinity of Stavropol and Maikop, 13. Kolkhis Depression, 14. Kura Depression, western tip, 17. Southeastern Caspian Depression, 18. Karakum Depression, 19. Po Plain, 20. Vicinity of Rimini, 21. Apulia, 22. Albania, 23. Mesopotamia, 24. Saone Valley, 24/a. Rhone delta, 25. Netherlands, 26. Rhine Graben, 27. Poland, 28. Volga-Kama region, 29. Dobrudja, 30. Foreland of the Northeast Carpathians. L e g e n d : 1. Older cratogenic frame (Meso- and Paleo-Europe, Arabian Massif, etc.), 2. Pliocene sedimentary basins of epi­ continental character, 3. Orogenic depressions with Miocene and Pliocene sediments, 4. Mountain ranges of Alpine type with the direction of folding, 5. Infra-Pliocene and post-Plioceue translation line, 6. Marginal deep with Miocene sediments only, 7. Alpine orogenic belt, 8. Median Masses still outcropping (not covered by a Pliocene overburden) wedged into the Alpine orogen, 9. Heavily folded, imbricated Pliocene beds, 10. Serial numbers of the map area

v e ) , ú g y ezek az orogén süllyedékek átlagos nagyságának felelnek m e g . H a viszont az egész Pannóniái-medencét egyetlen süllyedéknek fognánk fel, ú g y ez volna a legszélesebb valamennyi süllyedek k ö z ö t t (az ábrán 5 szám).

A z előmélységek és intrakraton süllyedékek korának megállapítására össze­ g y ű j t ö t t a d a t o k b ó l megállapítható volt, h o g y a megvizsgált ü l e d é k g y ű j t ő medencék t ú l n y o m ó részében az intenzív üledékfelhalmozódás már a k ö z é p ­ sőmiocénben m e g k e z d ő d ö t t . Mint már az előzőekben kifejtettem, a k ö z é p ­ dunai medencerendszer szélső részeinek besüllyedése ugyancsak a k ö z é p s ő *12

426

Földtani

Közlöny

107. kötet, 3 -4.

füzet

2. ábra. A pliocéii kori orogén süllyedékek méreteinek korrelációja (a számjelzések azonosak az 1. ábráéval). A fekete pontok (1—5.) intrakraton besüllyedések, az üres karikák 6—28.) orogén előmélységek Fig. 2. Correlation of Pliocene orogenic depressions according to size categories (numerical signs are identical with those of Fig. 1). Black dots (1—5 )are intracratonic troughs, blank rings (6—28.) are orogenic foredeeps

m i o c é n elején k e z d ő d i k meg, míg a belső területrészek csak a szarmata-alsó­ p a n n o n határon kezdenek jelentősen besüllyedni és feltöltődni. Mindössze három helyen késlekedett az üledékfelhalmozódás és besüllyedés megindulása az alsó- és középsőpliocén határáig. E z e k : a Thráciai-medence, a Délkeletkáspi-süllyedék és Apulia (a térképen 10. 17. és 21. számmal jelzett területek). Olyan területet egyetlen egyet sem találunk, ahol az üledéksor z ö m é t a legfi­ a t a l a b b (felsőpliocén és negyedkori) lerakódások alkotnák. H a esetleg létez­ nek is ilyen medencerészek, ú g y ezek csakis a jelenleg vízzel borított tengerm e d e n c é k b e n rejtőzhetnek. A jelenleg szárazon levő szegélymélységek — ki­ vétel nélkül — már a középsőpliocén eleje előtt létrejöttek. A szegélymélységek feltöltődése két helyen már végetért a miocén végével, és a p l i o c é n b e n és negyedkorban már letarolódás ment v é g b e . E z a két hely a k ö v e t k e z ő : az Alp-kárpáti-előtér északi része és Majkop környéke A meg­ vizsgált szegélymélységek kétharmadában az üledékképződés lényegében befe­ j e z ő d ö t t a pliocén vége felé, az esetek egyharmadában viszont a negyedkorban is jelentős üledékfelhalmozódás történt, sőt tart napjainkban is. Olyirányú tendencia n e m mutatható ki, mintha az alpi orogén övezetben az idősebb (fő­ leg oligocén és miocén kitöltésű) szegélymélységek az övezet szélei, a fiatalabb (főleg p l i o c é n és negyedkori kitöltésű) üledékgyűjtők pedig a k ö z e p e felé he­ lyezkednének el, hiszen ilyenféle elrendeződést n e m mutattak ki mostanáig a g y ű r t hegységek térbeli elrendeződésében sem az Alp-Himalája orogénen belül. * A z epikontinentális és alpi orogén jellegű üledékek összmennyiségének föld­ tani k o r o k szerinti százalékos megoszlását feltüntető háromszög-grafikonon (3. ábra) a három csúcs a negyedkor, a pliocén és a miocén üledék százalékos mennyiségének felel meg. A z ábrába rajzolt k ö r ö k egy-egy előfordulást jelöl­ nek, ezek sorszámai azonosak a térképen alkalmazott sorszámozással. A 30-as szám az Északi K á r p á t o k előterét jelöli. Itt az üledékek száz százaléka miocén k o r ú . A kárpáti előmélység keleti és déli szakaszaiban, amelyeket 7., 8. és 9. szám jelöl, a miocénen kívül a pliocén üledékek is megtalálhatók. Ötös szám jelöli a Pannóniái-medence középső részeit, ahol a miocén teljesen hiányzik

Jaskó:

A neogén

medencék

az Alp-kárpáti

hegységrendszerben

3 ábra. A neogén uledékgyujtők rétegvastagságainak korok szerinti megoszlása, százalékban kifejezve (a számielzések azonosak az 1. ábráéval). J e l m a g y a r á z a t : 1. Epikontinentális uledékgyujtők, 2 . Alpi orogén üledék­ gyűjtők Fig. 3. Age distribution of formation thicknesses in Neogene sedimentary basins, in percentage values (numerical signs are identical with those of Fig. 3). L e g e n d : 1. Epicontinental sedimentary basins, 2. Alpine orogenic sedi­ mentary basins

v a g y v é k o n y , tehát a medence besüllyedése és feltöltődése főleg a pliocénben, kisebb részben a negyedkorban j ö t t létre. A z előfordulások közül egyetlen e g y sem esik a n e g y e d k o r t jelző csúcs előtti háromszögbe, vagyis egyetlen e g y sem akad, ahol a negyedkori üledékek vastagsága az összvastagságnak t ö b b mint a felét kitette volna. A z összes területrész k ö z ö t t az A p p e n n i n e k e t kísérő szegélymélység — amelyet a 19. és 20. szám jelöl — a legfiatalabb. E n n e k süllyedése és feltöltődése még a n e ­ g y e d k o r b a n is jelentős volt. A másik háromszög-grafikon (4. ábra) az alsó-, középső- és felsőpliocén üledékvastagságoknak egymáshoz való százalékos arányát mutatja. A z ábrá­ ba rajzolt k ö r ö k sorszámozása ugyancsak megegyező az 1. ábráéval. B á r a

4. ábra. A z üledékgyűjtfik pliocén rétegsorainak vastagsága korszakonkénti bontásban, százalékokban (a számjelzések azonosak az 1. ábrán alkalmazottakkal) Fig. 4. Age distribution of formation thicknesses of Pliocene sedimentary basins, in percentage values (numerical signs identical with those of Fig. 1)

Földtani

428

Közlöny

107. kötet, 3—4.

füzet

karikák helyzete meglehetős szórt, annyi megállapítható, h o g y az előfordu­ lások többségében az alsó- és középsőpliocén üledékmennyiség dominál, a felsőpliocén üledékmennyiség rovására. A 1 5 . és 1 9 . számok az Appenninek, illetve a Kelet-Kaukázus előmélységeit jelölik. E z e k azok a helyek, ahol a felsőpliocén dominál az alsó- és középsőpliocénnel szemben. A z előfordulások z ö m é b e n mindhárom emelet üledékei képviseltek, ha n e m is egyenlő arány­ ban. Aránylag kevés fúrás harántolta át teljesen az előmélységek mélyebb részeit kitöltő legvastagabb rétegsorokat is. Ezért az itteni neogén rétegek ismeretessége mélységükkel arányosan csökken. E z a körülmény, valamint az egymástól t á v o l fekvő és eltérő fáciesű miocén üledékek pontos rétegtani korrelálásának problémái igen megnehezítik nagy területekre mindenütt egyformán alkal­ mazható törvényszerűségek biztos felismerését. Ezért csupán hozzávetőleges tájékoztatást adhatunk a süllyedékek alján rejtőző miocén üledéksorok alemeletekre tagolódásáról ( 5 . ábra). Nagyjából azonban megállapítható, h o g y a besüllyedés és feltöltődés legtöbb helyen főleg a középsőmiocénben ment v é g b e . Csak a Dáciai-medencében valamint a Kura-depresszióban dominálnak a felsőmiocén lerakódások. R i t k a az olyan hely, amilyen a svájci és Bajor A l p o k előtere, ahol már az alsómiocénben, sőt az oligocénben megindult az intenzív besüllyedés és feltöltődés. Jóval g y a k o ­ ribb eset, h o g y az előmélységeket kitöltő rétegsor csak a középsőmiocénnel kezdődik. A l e g t ö b b hegységben általában a k ö z é p s ő m i o c é n elejét tekinthetjük a molasz ö v keletkezési időpontjának. D e vannak még fiatalabb süllyedékek is. Mint említettük, a Thráciai-medence csak a középsőpliocén elején kezdett süllyedni. A S T I L L E féle i d ő t ö r v é n y szerint az orogén és epirogén időszakok váltako­ zásai mindenütt egyugyanazon i d ő p o n t o k b a n történtek. Ennek a feltételezés­ nek általánosan érvényes voltát t ö b b e n kétségbe v o n t á k . (BELOUSSOV, 1 9 6 2 . 489.

old.,

K R E J C I - G E A E , 1 9 5 0 , 1 1 3 . old.,

S A T S Z K I J , 1 9 5 1 , 1 6 . old.

stb.)

Fenti megállapításaim szintén arra mutatnak, h o g y a S T I L L E féle időtör­ v é n y nem alkalmazható mereven nagy földrajzi kiterjedésű területrészek tel-

5. ábra. Az üledékgyűjtök miocén rétegsorainak vastagsága korszakonkénti bontásban, százalékokban kifejezve. (számjelzések azonosak az 1. ábrán alkalmazottakkal) Fig. 5. Age distribution of the Miocene sequences of sedimentary basins, in percentage values (numerical signs identical with those of Fig. 1)

Jaskó:

A neogén

medencék

az Alp-kárpáti

hegységrendszerben

429

jes egészére. Ugyanis Neoeurópa gyűrt lánchegységei n e m egyforma idősek, s ezért fejlődésük utolsó stádiuma, vagyis a molasz ö v keletkezése, feltöltődése és újra kiemelkedése sem szinkron ment végbe, hanem egyes helyeken korábban, más helyeken pedig későbben, megoszolva az oligocén, a neogén és a n e g y e d k o r teljes földtörténete folyamán. A j ö v ő b e n elvégzendő feladat lenne, h o g y kimutassuk a területenként fenn­ álló összefüggéseket Neoeurópa üledékgyűjtő süllyedékeinek fejlődése, a k ü ­ lönböző litofácies-változások tér- és időbeli megoszlása, végül pedig a már ré­ gebben meggyűrt hegységtömegek fokozatos ,,en b l o c k " kiemelkedése k ö z ö t t . Ennek kidolgozásához azonban még t o v á b b i adatok összegyűjtésére és fel­ dolgozására v a n szükség. R e m é l e m , h o g y a j ö v ő b e n végzendő kutatások e kér­ dések megoldását lehetővé fogják tenni.

I r o d a l o m — References A N D R U S O V , D. (1968): Grundriss der Tektonik der Nördlichen Karpaten. Bratislava A U B O I N , J . (1965): Geosynclines. Amsterdam B A R T H A F . et al. (1971): A magyarországi pannonkori képződmények kutatásai. Budapest B E L O U S S O V , V . (1962): Basic Problems in Geotectonics. New York B O D Z A Y I . (1968): Magyarország délnyugati részén kifejlődött miocén képződmények rétegtani és ősföldrajzi váz­ lata. Földtani Közlöny 98. köt. B U D A Y , Т . — C I C H A , J . — D L A B A S , M . — J A N Á C E K , J . — K Ö Z E I , P . — M A T E J K A , A . — M E N C I K , В . — S P I C K A , V . (1961): Nafta a plyn v ceskoslovenskych Karpatech. Praha C E J S Z L E E , V . M . (1973): Szvájz molaszovüh formácii i orogenüh sztruktur. Geotektonika, No. 1. C I U P A G E A , D . — P A T J C A , M . — I C H I M , T E . (1970): Geológia Depresiuni Transilvaniei. Bucuresti D A N K V . (1959): Mélyszerkezeti kutatások geológiai eredményei és gazdasági kilátásai a hudafapusztai boltozaton. Bányászati Lapok D A N K V . (1962): A Dél-zalai-medence mélyföldtani vázlata. Földtani Közlöny X C I I . köt. D O L E N K O , G. N. (1962): Geologija nefti i gaza Karpat. Kijev DTJBAY L . (1962): A z Észak-zalai-medence fejlődéstörténete a kőolajkutatások tükrében. Földtani Közlöny X C I I . köt. F R I E D L K . — K Ö L B L , L . (1964): Erdölfelder, Zentrales Wiener Becken. Mitteilungen der Geol. Gesellschaft in Wien. Bd. 57. G H E N E A , C. (1970): Stratigraphy of the upper Pliocene-Lower Pleistocene interval in the Dacic Basin. Paleogeography. Vol. 8. G R I L L , R . — K A F O U N E K , J. (1964): Waschbergzone und Erdölfelder. Mitteilungen der Geol. Gesellschaft in Wien. Bd. 57. J A S K Ó , S. (1947): Lepusztulás és üledékfelhalmozódás Magyarországon a kainozoikumhan. Földtani Közlöny L X X V I I . k! t. J A S K Ó S.: Neogén medenceüledékeink szinorogén szedimentációja. Földt. Int. Evi Jelentése 1972-ről. J A S K Ó S. (1972): Pliocénkori üledékképződés a Kárpát-Balkán szegélymélységekben. M T A X . Osztályának Köz­ leményei 5/1. J A S K Ó S. (1U75): A z üledékvastagság változások szabályszerűségei plipcén üledékeinkben. Alt. Földtani Szemle JTJGOVICS L . : A dunántúli bazalt és bazalttufa területek. Földt. Int. Évi Jelentése 1967-ről. J U H Á S Z Á . (1971): A Duna—Tisza-köze harmadidőszaki vulkanitjai. Földtani Közlöny 101. köt. K Ő E Ö S S Y L . (1963): Magyarország medenceterületeinek összehasonlító földtani szerkezete. Földtani Közlöny X C I I I . köt. KŐEössY L . (1965): Nyugat-magyarországi medencék rétegtani és szerkezettani felépítése. Földtani Közlöny X C V . köt. K Ő E Ö S S Y , L . (1970): Entwicklungsgeschichte der neogenen Becken in Ungarn. Acta Geologica Academiae Scientiarum Hungarieae. Tom. 14. K R E J C I - G E A E , K . (1950): Über die Phasen der Gebirgsbildung. Geologische Bundschau. Bd. 38. M A H E L , M . — B U D A Y , T. (1968): Regional geology of Czechoslovakia. Part I I . The West-Carpathians. Praha M E T W A L L I , M . H . (1971): Stratigraphical settings of the subsurface Miocene sediments in Transdanubia. Acta Geo­ logica. Tom. X C . P A N T Ó , G. (1968): Cenozoic volcanism in Hungary. Internat. Geol. Congr. X X I I I . Prague 40/c. P E L T Z , S. (1969—70): Contributii la cunoastrea formatiuni vulcanogen-sedimentare pleistocene din sudul muntilor Hargita. Dari de seama ala sedintelor. Vol. LVII. 5. Tectonica si géologie regionala. R A D U L E S O U , D . P. (1973): Tentative paleogeographical reconstruction of the Calimani-Hargita Area during the Neo­ zoic volcanic activity. Anuarul Inst. Geol. Vol. X L I . R Ó N A I A . (1972): Negyedkori üledékképződés és éghajlattörténet az Alföld medencéjében. M . Áll. Földtani Int. Évk. L V I . köt. R Ó N A I , A. (1974): Size of Quaternary movements in Hungary's Area. Acta Geol. Acad. Sei. Hungarieae. Tom. 18. R U D I N E C , R . (1973): Neogénna vypln a predneogénne podlozie juchovychodej casti podvihorlatskej oblasti. Geologické Práce. Správy 61. S A T S Z K I J , N. (1951): О dliteljnoszti szkladkoobrazovanija i о fazah szkladcsatoszti. Izvesztja Akad. Nauk SZSZSZR. Moszkva S C H M I D T E . R . (1961): Magyarország vízföldtani atlasza. Budapest S P I C K A , V . (19721: Paleogeografie neogénu ceskoslovensykych Západnich Karpat. Sbornik Geologickych Ved. Rada G. Svazek 22. S T E Ö E N A L. — G É C Z Y В . — H O R V Á T H F. (1975): A Pannon-medence késő-kainozőos fejlődése. Földtani Közlöny T. 105. No. 2.

430

Földtani

Közlöny

107. kötet, 3 — 4.

füzet

S Z Á D E C Z K Y - K A R D O S S B. (1972): A mediterrán típusú szuhdukció és a Kárpát-Pannon-Dinarid szerkezet modellje Geognómia és Bányászat. 5. kötet. S Z E N T E S E . (1942): A felső-tiszai miocén medence összefoglaló képe. Beszámoló a Pöldtani Int. Vitaüléseiről 2 füzet T H E N I U S , E . (1974): Niederösterreich. Verhandlungen der Geol. Bundesanstalt. Bundesländerserie. Wien (2 Erwei­ terte Auflage.) V A N C E A , A . (1960): Neogenul din hazinul Transilvaniei. Bucuresti V Ö L G Y I Ъ. (1966): A Nagyalföld középső részének mélyföldtani vizsgálata. Eöldtani Közlöny 95. köt.

Neogene basins in the Alpine-Carpathian mountain system Dr.

S-Jaskó

t h e V i e n n a a n d P a n n o n i a n B a s i n s are i n t r a c r a t o n i c t h r o u g h s f o r m e d p o s t - o r o g e n e t i cally within t h e folded mountain mass. T h e older structure o f the basement c o m p l e x is u n c o n f o r m a b l y o v e r l a i n b y t h e N e o g e n e s e d i m e n t s . T h e m a j o r i t y o f t h e f r a c t u r e lines f o r m i n g t h e b a s i n ' s m a r g i n i n t e r s e c t t h e o l d e r t e c t o n i c lines o f t h e m o u n t a i n c h a i n s . Q u i t e d i f f e r e n t is t h e s t r u c t u r e o f t h e N e o g e n e f o r e d e e p t r a c e a b l e o n t h e n o r t h e r n side o f the A l p s and along t h e external margin o f t h e Carpathians. T h i s so-called „Molasse B e l t " is a s y m m e t r i c a l . T h e folds o f t h i c k N e o g e n e b e d s a n d t h e i r i m b r i c a t e d f o r m s are a d j u s t e d t o g e n e r a l strike o f t h e o r o g e n . O n t h e e x t e r n a l m a r g i n o f t h e f o r e d e e p t h e N e o g e n e sequence gets gradually thinner a n d t h e degree o f t e c t o n i c deformation decrea­ ses. T h e L o w e r M i o c e n e is a b s e n t o v e r m u c h o f t h e P a n n o n i a n basin s y s t e m , w h i l e t h e M i d d l e M i o c e n e transgresses t h e older r o c k s w i t h a t e c t o n i c u n c o n f o r m i t y . S o t h e P a l e o g e n e a n d N e o g e n e t e c t o n i c stages c a n b e r e a d i l y s e p a r a t e d f r o m o n e a n o t h e r . I n t h e P a n n o n i a n b a s i n s y s t e m t h e b o u n d a r y lines a n d p l a c e s o f m a x i m u m t h i c k n e s s e s o f M i o c e n e r o c k s d o n o t c o i n c i d e w i t h t h o s e o f t h e P l i o c e n e . T h e r e f o r e i t is a d v i s a b l e t o p l o t a separate N e o t e c t o n i c m a p thereof. S o m e s t r e t c h e s o f t h e v o l c a n i c garland e x t e n d i n g t h r o u g h o u t t h e i n t e r n a l m a r g i n o f t h e C a r p a t h i a n s w e r e f o r m e d , as a rule, g r a d u a l l y later as o n e p r o c e e d s f r o m t h e n o r t h ­ w e s t t o t h e s o u t h e a s t . A s i m i l a r c h a n g e c a n b e s h o w n t o h a v e o c c u r r e d in t h e M o l a s s e B e l t as w e l l . T h e up-filling o f t h e f o r e d e e p in t h e f o r e l a n d o f t h e N o r t h e r n C a r p a t h i a n e n d e d w i t h t h e M i d d l e M i o c e n e , in t h a t o f t h e N o r t h e a s t C a r p a t h i a n s w i t h t h e Sarmatian, while i n t h a t o f the Southeast a n d Southern Carpathians w i t h t h e P l i o c e n e ; i n fact, it c o n t i n u e d i n t h e l a s t - m e n t i o n e d areas in s o m e p l a c e s e v e n d u r i n g t h e Q u a t e r n a r y . T h e g e n e r a l t r e n d d i s p l a y e d b y t h e o r o g e n i c m a r g i n a l d e e p s o f N e o - E u r o p e is t h a t in t h e n a r r o w e r s e d i m e n t a r y t r o u g h s t h i n n e r , in t h e w i d e r o n e s t h i c k e r s e d i m e n t a r y sequen­ ces, w e r e a c c u m u l a t e d ( F i g . 2 ) . I n t h e case o f e p i c o n t i n e n t a l s e d i m e n t a r y basins n o rela­ t i o n s h i p c a n b e r e v e a l e d b e t w e e n t h e b a s i n ' s w i d t h a n d t h e t h i c k n e s s o f its s e d i m e n t a r y s e q u e n c e . T h e e p i c o n t i n e n t a l s e d i m e n t a r y basins are m u c h larger t h a n t h e o r o g e n i c t r o u g h s , y e t t h e t h i c k n e s s o f t h e s e d i m e n t s in t h e m is b y o n e o r d e r o f m a g n i t u d e smaller than t h a t o f t h e orogenic sediments accumulated during the same span o f time. T h e s e q u e n c e s filling t h e m a r g i n a l d e e p s o f N e o - E u r o p e d i d n o t f o r m a t c o m p l e t e l y o n e a n d t h e s a m e t i m e . C o m p a r a t i v e l y rare are t h e p l a c e s , w h e r e t h e a c c u m u l a t i o n o f m o l a s s e s b e g a n as early as t h e L o w e r M i o c e n e a n d , in f a c t , t h e O l i g o c è n e . M u c h m o r e f r e q u e n t l y , t h e f o r e d e e p s e q u e n c e b e g i n s o n l y w i t h t h e M i d d l e M i o c e n e . T h e r e are, in f a c t , e v e n y o u n g h e r depressions. S o , f o r e x a m p l e , t h e T h r a c i a n B a s i n b e g a n t o s u b s i d e as late as t h e e a r l y M i d - P l i o c e n e . T h e c o m p l e t i o n o f t h e s e d i m e n t a t i o n , i. e. t h e e m e r g e n c e o f t h e M o l a s s e B e l t d i d n o t c o i n c i d e e v e r y w h e r e , either. T h e d i s t r i b u t i o n o f molasse-filling N e o g e n e s e d i m e n t s b y g e o l o g i c a l a g e s is s h o w n in F i g . 3, 4 a n d 5. T h e serial n u m b e r s g i v e n in these figures agree w i t h t h e t e r r i t o r i a l serial n u m b e r s used o n t h e m a p ( F i g . 1). A s f o l l o w s f r o m a c o m parison o f the sequences, STILLE's time law does n o t apply t o foredeep evolution. N o t a b l y , this l a w i m p l i e s t h a t t h e alternations o f o r o g e n i c a n d e p i r o g e n e t i c a l p h a s e s w o u l d h a v e t a k e n p l a c e a t o n e a n d t h e s a m e t i m e t h r o u g h o u t t h e G l o b e . This, h o w e v e r , is n o t t r u e . T h e f o l d e d o r o g e n i c m o u n t a i n s o f N e o - E u r o p e are n o t o f e q u a l a g e . T h e r e f o r e t h e last s t a g e o f their d e v e l o p m e n t , i. e. t h e f o r m a t i o n , up-filling a n d r e - e m e r g e n c e o f t h e M o l a s s e B e l t , w a s n o t s y n c h r o n o u s , b u t t o o k p l a c e a t different t i m e s in different p a r t s o f the E a r t h e n c o m p a s s i n g , all in all, t h e w h o l e g e o l o g i c a l h i s t o r y o f t h e O l i g o c è n e , N e o g e n e a n d Quaternary.

Földtani Közlöny,

Bntt. о/ the Hungarian Qeol. Soc. (1971)

107. 431—136

Negyedidőszaki kéregmozgások a Magyar-medencében dr. Hónai (1

András

ábrával)

A negyedkori felszínmozgások méretére és irányaira egyrészt a hegységekben és hegységperemeken megfigyelhető geomorfológiai és tektonikai jelenségek, másrészt a medencékben feltárt negyedkori rétegsorok kifejlődése és mérete ad felvilágosítást. Általános tapasztalat a hegyvidéki területeken a negyedkori kiemelkedés, a medenceterületeken a különböző méretű süllyedés. Minden méretbeli meghatározáshoz alapfeltétel a plio-pleisztocén határnak biosztratigrafiai és kronosztratigrafiai meghatározása. E téren világviszony­ latban tapogatózások és viták vannak. A n e g y e d k o r vélt időtartama az utolsó félszáz é v alatt fél millió évről 1,5 — 2,5 millió évre b ő v ü l t . Ennyit hódított el r ö v i d idő alatt a pliocénből. E z a b ő v ü l é s felforgatta a negyedkoron belüli sztratigrafiát (ópleisztocén-újpleiszt o c é n ; legalsó, alsó-, középső-, felsőpleisztocén) és a „ h i d e g " pleisztocén mellé e g y v á l t o z ó , d e jellegében mérsékelt és e n y h e meleg éghajlatú részt csatolt. E z u t ó b b i rész időtartamban legalább kétszerese a „ h i d e g " pleisztocénnek. Nálunk az alföldi negyedkori alapfúrások feldolgozása során k b . másfél millió esztendőben lehetett megvonni a negyedkori üledékképződés időtar­ t a m á t . E z idő alatti kéregmozgásokat vesszük negyedkoriaknak. A mozgások jellegében n e m mutatható ki jelentős változás a harmad- és negyedkor határán. D ö n t ő e n süllyedések és emelkedések jellemzik a Magyar-medencében a plio­ cén és negyedkori mozgásokat egyaránt. A pliocén és pleisztocén rétegek a hegyvidékeken aránylag j ó l elválaszthatók egymástól. A negyedkori folyóvízi és eolikus üledékek idősebb k e m é n y kőze­ tekre v a g y paleogén — neogén tengeri és tavi rétegekre települnek. A meden­ c é k b e n az elválasztás csak o t t k ö n n y ű , ahol erőteljes litologiai változás kínál­ kozik erre. A negyedkori sztratigráf iának a medenceüledékekből kell kiindulnia. A hegy­ ségekben és peremeken mindenütt nagy és megbecsülhetetlen hiányok van­ nak, az Alföld legmélyebb részmedencéiben viszont teljes üledéksorokkal szám olhatunk. A finom üledékekkel feltöltött dél-jászsági medencében 370 —430 m vas­ t a g n a k találtuk a negyedkori rétegsort, a csongrád — hómezővásárhelyi durva üledékes medencében 550 —650 m -nek. A z üledékösszletben 9 — 10 üledék­ ciklus v o l t megkülönböztethető. Ezek a ciklusok a lépcsőzetes süllyedés szakaszainak tudhatók be. A medencei üledékszakaszok elég j ó l korrelálhatok a hegyvidéki teraszok számával (ha minden teraszlépcsőt figyelembe veszünk a „ k e t t ő z ö t t " tera­ szoknál); korrelálhatok ezek a süllyedési ciklusok az édesvízi mészkő szintek-

Földtani

432

Közlöny

107. kötet,

3

4.

füzet

A hegyvidéki teraszok abszolút magassága és az alföldi üledékciklusok talpmélysége Duna-t raszok a Bécsi-medencé­ ben

a

visegrádi szorosban

Ne edkorié vízimésziőszin-" tek a Budai­ hegységben

Folyóvízi üledékciklusok a déli j ász-medencében

A d a t o t a te igerszint felett ül alatt méterben 400 376 360

300

310

360 330 300 275

200

100

260 250 240 230 200 185 175 160

240

240 230 220

180

126 114 106 103

170 150 140 120 107 50

20 :fc

0 — 10 — 40

—100

— 80 —120

—200

—180

—260 — 800

—300

—350

kel is. ( A Budai hegyvidéken SCHETJEB G Y . és S C H W E I T Z E R F . 8 — 1 0 forrás­ mészkő szintet térképezett.) A mozgások méretének szemléltetésére összehasonlításul közöljük a Bécsi­ medence peremein és a D u n a visegrádi áttörésénél térképezett terasz-szintek­ nek, a Budai-hegység negyedkori édesvízi mészkőszintjeinek és a jászladányi fúrásban talált folyóvízi üledékciklusoknak adatait. M i n t h o g y a h e g y v i d é k egyes t ö m b j e i k ü l ö n b ö z ő k é p e n emelkedtek meg és a medence sem egységes tálként süllyedt meg, a teraszok száma vidékenként különböző és az üledék ciklusok száma is medencerészenként változik. A negyedkori éghajlati változások befolyásolták a lehordás és feltöltés üte­ m é t és módosították a folyók hordalékának szemnagysági eloszlását is. Jelen­ tős változást az üledékekben és a felszínformálásban az éghajlati ciklusok csak a hegy- és d o m b v i d é k e k e n okoztak, a völgyek kivésésével, a völgytalpak

Rónai:

Negyedidőszaki

kéregmozgások

a M agyar-medencében

433

1. ábra. A negyedkorban élő tektonikai vonalak és övezetek. J e l m a g y a r á z a t : 1 . Fővonalak, 2. Másodrendű vonalak, 3. Földrengés-központok Fig. í. Tectonic lines and zones active in the Quaternary. L e g e n d : 1. Major lines, 2. Second-order lines, 3. Hypocentres of earthquakes

és előterek felkavicsolásával és a szélhorclta üledékek felhalmozódásával. A medencékben az üledékképződésnek inkább csak a menete és nem az anya­ ga változott éghajlati hatásra. A n a g y o b b üledékciklusok n e m éghajlati, hanem tektonikus eredetűek. A negyedkori teljes függőleges elmozdulás mértékét a pliocént befejező üle­ dékeknek a mai tengerszinthez viszonyított helyzetéből lehet megítélni. A legmélyebb a plio-pleisztocén réteghatár ( — 600 m) a dél-tiszai medencé­ ben és a legmagasabb ( + 400 m) a Budai-hegységben; k ö z ö t t ü k a különbség kereken ezer méter. E k k o r a a teljes denivelláíódás mérete a negyedkor ideje alatt az ország területén. A hegyvidékeken é p p ú g y , mint a medencékben elsősorban a vertikális irá­ n y ú fiatal mozgásokat tudjuk megfigyelni. E z e k jelei a negyedkori rétegek­ ben található v e t ő k , a paleontológiái v a g y kőzettani vezérszintek különböző magassági elhelyezkedése, a szárazra került barlangjáratok és -emeletek, a te­ raszok, az egymás alatt elhelyezkedő forrásmészkő szintek. Ugyancsak függőleges elmozdulásokat jeleznek a különböző vastagságú negyedkori rétegösszletek a medencékben. Viszont vannak jelei oldalirányú erőhatásoknak is. I l y e n az eredetileg vízszintesen települt negyedkori rétegek­ nek hullámossága, enyhe gyűrődése. Budapesttől délre például a Duna terasz­ kavicsainak elhelyezkedése mutat gyűrődéses mozgásra. Dunaújváros — K u l c s — A d o n y k ö z ö t t a dunaparti löszfalakban látható v ö r ö s v á l y o g z ó n á k hullámossága is utólagos mozgás eredménye. Budapest környékén kísérlet­ képpen végzett nagypontosságú geodéziai mérések is kimutattak vízszintes mozgásokat. Ezekről azonban t o v á b b i ismereteink nincsenek. A negyedkori kéregmozgások irányának, hatóterületének vizsgálata során néhány területdarabról kimutatható a viszonylagos stabilitás. í g y pl. Dunán­ túlon a Mezőföld és Tiszántúlon a Hajdúság a pannóniai tavi üledékeknek

434

Földtani

Közlöny

107. kötet,

3 -4.

füzet

olyan tábladarabjain ülnek, amelyeken jelentősebb folyóvízi feltöltés nincsen — tehát n e m süllyedtek meg a negyedkorban — és eróziós kivésést sem szenvedtek, tehát nem emelkedtek ki. R a j t u k mindössze néhány méteres eolikus h o m o k v a g y lösztakaró van. Mindkét területdarab átlag 120 m magasan fekszik a mai tenger szintje felett. Mindkettőre jellemző az a körülmény is, h o g y semmiféle földrengést n e m jeleztek róluk, mióta műszeres észleléseink vannak, és előző feljegyzések sem említenek ilyet. Ehhez a viszonylag stabilis szinthez mérhetjük a hegyvidéke­ ken m u t a t k o z ó kiemelkedéseket és a medencei süllyedéseket. Mindkét sta­ bilis területdarab a Magyar-medencének olyan zónájában fekszik, amelyik — legalábbis a m i o c é n vége óta — keveset m o z g o t t a szomszédos területek­ hez képest. A harmadidőszak és n e g y e d k o r mozgásai hazánk területén néhány nagy tengely mentén jöttek létre. E tengelyek legfontosabbika az ún. Balaton­ vonal, amely középhegységeinket elválasztja a Pannon-medence süllyedékétől. E süllyedek t ö b b részre különül. N a g y területen aránylag sekély és eléggé szétdarabolt a medence. D K - e n és D N y - o n t ö b b e z e r méter mélyre süllyedt. A n a g y süllyedékeket a Balaton-vonaltól délre, azzal párhuzamosan futó kiemelkedés választja el az északi sekélyebb süllyedéktől. A déli két nagy süllyedek szerkezeti vonalai a pliocénben és n e g y e d k o r b a n egyaránt eltértek a középhegységi szerkezeti irányoktól. Viszont a Balaton-vonaltól É N y - r a a Kisalföld süllyedéke nagyjából középhegységi D N y — É K irányban jött létre. Bár a pliocén és negyedkori mozgásokat függőleges kiemelkedéseknek és süllyedéseknek minősítjük, mert ez a mozgásirány mérhető eddigi eszközeink­ kel, aligha lehet n e m látni vízsintes irányú D K —ÉNy-i irányú kompressziós hatásra utaló, feltolódó mozgások eredményét a fő szerkezeti vonalakban. A t ö b b i tektonikus mozgásvonal a medencében mind helyi jelentőségű és főleg dilatációs erők következtében jöttek létre, legtöbbjük É N y — D K - i r á n y ban. Ilyenek a Móri-árok és a Sió vonala; ilyen a Budapest—Kecskemét — Kiskunfélegyháza vonal; ilyen a Sajó — Tiszapolgár vonal. E másodrendű vonalak mellett v a n néhány n a g y o n határozott É — D - i irányú törészóna, amelyeknek szintén helyi jelentőséget tulajdonítunk, de n e m lehetetlen, h o g y egy n a g y o b b mozgásrendszer tagjai. Ilyen a Hernád és Z a g y v a egy-egy szakaszának vonala; ilyen a Nyírség homokösszletének Ny-i és K - i határa; ilyen a H o r t o b á g y patak vonala; ezt az irányt követi a D u n a és Tisza Budapest, ill. Szolnok és az országhatár k ö z ö t t ; ilyen vonalak tagolják a Dunántúl D N y - i részét. A z É — D - i elmozdulási zónák N y —K-i párjait is megtalálhatjuk. í g y a Dunántúlon a D u n a G ö n y ű —szobi szakaszán; ezzel párhuzamosan a Győr — Bana süllyedésben; a R á b a R é p c e l a k —Marcaltő közötti szakaszán, a K a p o s , K o p p á n y és J a b a patakok vonalán; a Tiszántúlon a Hajdúság északi és déli határán, a H á r m a s K ö r ö s Gyoma—kunszentmártoni szakaszán, a Maros folyó alföldi szakaszán. A fő vonalak mentén ezer méteres nagyságrendű mozgások figyelhetők meg, a másodrendű mozgások néhány száz méteres, v a g y éppen néhányszor tíz méteres elmozdulásokat jelentenek. A kéregmozgások legnyilvánvalóbb jelei, a földrengési g ó c o k , elég nagy szóródást m u t a t n a k országunk területén. Eloszlásukból kiemelkedik sűrűsé­ gével a Balaton vonala fel Eger —Miskolc környékéig; K o m á r o m és a Móri­ árok vonala; a Budapest — K e c s k e m é t vonal, a Rába-vonal, a Mecsek szegé­ lye. Mozdulatlan területnek látszik a Nagykunság és Hajdúság, a dunántúli

Rónai:

Negyedidőszaki

kéregmozgások

a

Magyar-medencében

435

Mezőföld és a Békési hátság, a Kisalföld m é l y része. Meg kell azonban itt j e ­ g y e z n ü n k , h o g y az az alig száz é v amióta műszeres észleléseink vannak, de az a néhány száz é v is amióta a földrengésekből feljegyzéseink vannak, a n e g y e d k o r másfél millió évéhez és a pliocén 8 — 12 millió évéhez v i s z o n y í t v a igen csekély idő ahhoz, h o g y párhuzamot vonhassunk a negyedkori mozgás­ jelenségek és a legutóbbi kis idő ismert földrengései k ö z ö t t . E g y azonban a földrengések eloszlásából kiolvasható, az ti., h o g y k o m p a k c i ó s jelenségek n e m játszanak nagy szerepet földrengéseinkban. A Tiszántúl területe általános aszeizmicitásával tűnik ki, holott a k o m p a k c i ó b ó l eredő mozgásoknak itt v o l n a a legindokoltabb helye. A negyedkori kéregmozgások sebességére nézve egyedül a geodéziai méré­ sekre támaszkodhatunk. G Á R D O N Y I Jenő az 1932-es é v e k b e n e g y szabályos n a g y a r á n y ú billenő mozgást mutatott ki az ország területén az 1873 — 97 és 1921 — 31 évek k ö z ö t t végrehajtott felsőrendű alappontok szintezése alapján. A l e g n a g y o b b elmozdulás az ő mérései szerint a nadapi alapponthoz viszo­ n y í t v a + 202 és —139 m m volt. B E N D E F Y László az 1960-as é v e k b e n felül­ vizsgálta G Á R D O N Y I adatait és az 1922 — 34 és az 1950 — 58-as é v e k b e n végzett felsőrendű alappontok szintezései alapján tömbszerű emelkedéseket és süllye­ déseket mutatott ki az ország területén. A z emelkedések és süllyedések szélső esetei szerinte 10 évre számítva + 25 és — 25 m m , kivételesen — 30 és + 35 mm-t tettek ki. A kétféle közelítésben a szélső értékek — tekintve, h o g y a G Á R D O N Y I féle számok 40 — 50 é v mozgására v o n a t k o z n a k — elég közel vannak egy­ máshoz. A geodéziai mérések atlagaiból számított mai mozgásméretek mellett a n e g y e d k o r i süllyedéseknek másfélmillió é v alatt 2000 — 3000 m-es értéket kellett volna elérniök, ha a m a mért mozgások állandóak lettek volna. E z e k az értékek — az átlagosak is — időegység alatt általában kétszer na­ g y o b b elmozdulásokat mutatnak, mint amilyeneket a negyedkori rétegsorok vastagsága a medencékben és a pliocénvégi üledékek magassági helyzete a hegységekben a n e g y e d k o r másfélmillió évi tartama alatt valóságosan bizo­ n y í t . A magyarázat erre — ha az adatok j ó k — az lehet, h o g y a medencerészek k ü l ö n b ö z ő sebességgel és n e m egyszerre m o z o g t a k , a süllyedések és emelke­ dések k ö z b e n pihenő periódusok is voltak és a mozgások sebessége azonos h e l y e n sem volt állandó. E z t a t é n y t bizonyítják a medencékben felismert üledékciklusok és e ciklusoknak medencerészenkint különböző száma és mérete. * I r o d a l o m — References B E N D E E Y , L . ( 1 9 6 4 ) : Geokinetic and crustal structure conditions of Hungary as recorded by repeated precision levelings. Acta Geol. 8 . Budapest, pp. 3 9 5 — 4 1 1 . F I N K , J. ( 1 9 7 5 ) : Glaciation of the Northern Hemisphere. ICGP. Project. Wien G Á R D O N Y I J. ( 1 9 3 2 ) : A régi felsőrendű szintezési alappontok magasságainak változásai. Geod. Közi. Budapest, pp. 93-106.

-IASKÓ S . ( 1 9 4 7 ) : Lepusztulás és üledékfelhalmozódás Magyarországon a kainozoikumban. Földt. Közi. Budapest, L X X V I . k. K Ő R Ö S S Y , L . ( 1 9 6 4 ) : Tectonics of the Basin Areas of Hungary. Acta Geol. Budapest, pp. 3 3 7 — 3 9 4 . P Á V A I V Á J N A F. ( 1 9 2 5 ) : A földkéreg legfiatalabb tektonikus mozgásáról. Földt. Közi. Budapest, pp. 1 — 8 5 . P É C S I M . ( 1 9 5 9 ) : A magyarországi Dunavölgy kialakulása és felszínalaktana. Budapest, 3 4 6 p. R Ó N A I A . ( 1 9 7 3 ) : A negyedkori kéregmozgások térképe Magyarországon. MTA X . Osztályának Közleményei. Buda­ pest 6 / 1 - 4 . pp. 2 4 1 - 2 4 3 . S C H E U E R G Y . — S C H W E I Z E R F. ( 1 9 7 4 ) : tjj szempontok a Budai-hegység környéki édesvízi mészkőösszletek képző­ déséhez. Földrajzi Közlem. X X I I . Budapest, 2 . pp. 1 1 3 — 1 3 4 . SCHMIDT E. R . ( 1 9 5 7 ) : Geomechanika. Budapest, 2 7 5 p. S Z Á D E C Z K Y - K A R D O S S E . ( 1 9 7 5 ) : Geonómia. Budapest, 4 5 8 p. W E I N , G Y . ( 1 9 6 9 ) : Tectonic review of the Neogene-covered Areas of Hungary. Acta Geol. Budapest, pp. 3 9 9 — 4 3 6 -

436

Földtani

Közlöny

107.

kötet,

3 — 4.

füzet

Quaternary tectonic movements in the Hungarian Basin A.

Rónai

I n a s u b s i d i n g b a s i n t h e p h a s e s a n d c h a r a c t e r o f t e c t o n i c m o v e m e n t s c a n b e identified o n t h e basis o f t h e c y c l e s o f s e d i m e n t a t i o n , t h e i r h i a t u s e s a n d t h e different e x t e n t t o w h i c h o n e a n d t h e s a m e f o r m a t i o n s are s u b s i d e d . I n b a s i n - m a r g i n a l areas it is p r i m a r i l y t h e o v e r l a p , t h i c k n e s s a n d c o m p o s i t i o n o f ter­ race levels, t r a v e r t i n e h o r i z o n s a n d t e r r a c e g r a v e l sheets t h a t i n d i c a t e single phases o f e m e r g e n c e . O b s e r v e d fractures a n d c h a n g e s in t h e d i p o f s t r a t a m a y also p r o v i d e v a l u a b l e clues. F i n a l l y , t h e d e v e l o p m e n t o f P l e i s t o c e n e a n d r e c e n t m o r p h o l o g y itself c a n b e tra­ c e d b a c k , for t h e m o s t p a r t , t o t e c t o n i c causes. P r e s e n t - d a y s t a n d p o i n t s c o n c e r n i n g t h e c h r o n o l o g y o f l a t e s t P l i o c e n e sediments a n d the definition o f t h e P l i o c e n e - P l e i s t o c e n e b o u n d a r y are i n t i m e t l y l i n k e d w i t h the p r o b ­ lems o f P l e i s t o c e n e t e c t o n i c s . S o m e errors in r e c o r d i n g t e c t o n i c m o v e m e n t s h a v e t o b e r e c k o n e d w i t h . E r r o r s o f this k i n d m a y b e d u e t o erosion, i n v e r s i o n o f m o v e m e n t phases, a T e r t i a r y m o r p h o l o g y c o n t ­ rolling t h e d e v e l o p m e n t o f Q u a t e r n a r y f o r m a t i o n s , e t c . G e o d e s i c errors are also plausible. C o m p a c t i o n a n d the resulting e r r o n e o u s i n t e r p r e t a t i o n s c a n n o t b e left o u t o f considera­ t i o n eithere. T h e t y p e a n d size o f t e c t o n i c m o v e m e n t s r e c o r d e d in the H u n g a r i a n B a s i n , the size o f d i s l o c a t i o n s , their s t y l e , the p o s i t i o n o f f a u l t - b l o c k s a n d f r a c t u r e lines a n d „ s t a b l e " areas a n d t h e r h y t h m i c i t y o f m o t i o n are dealt w i t h .

Földtani

Közlöny,

Bull, of the Hungarian

Geol. Soc. (1977)

107. 437—456

Töréses formaalakulás lehetőségei az alföldi pliocén üledékekben Gajdos István—Pap (8

Sándor

ábrával)

A z Alföldön a pliocén-pleisztocén és hofocén k o r o k b a n a terület süllyedésé­ vel párhuzamosan n a g y t ö m e g ű , uralkodóan pelites és pszammitos üledékek rakódtak le. A kőzetösszlet vastagsága a legmélyebb medencerészekben (Hód­ mezővásárhely—makói árok, Békés —gyulai süllyedek) az 5500 métert is meg­ haladja, a medenceperemek felé v é k o n y o d i k . A felsőpannóniai, pleisztocén és holocén h o m o k k ö v e k , h o m o k o k víztárolás, a pliocén kori kőzetek a kőolaj és földgáz keletkezése és tárolása miatt jelentősek, ezért az Alföldön víz-, kőolaj- földgázkutatás és feltárás céljából t ö b b ezer fúrást mélyítettek. A fúrások folyamatosan szolgáltatják az új kőzettani, őslénytani, rétegtani, tektonikai adatokat, amelyek lehetővé teszik az ország csaknem felét (45 000 k m ) kitevő Alföld földtani felépítésének egyre p o n t o s a b b megisme­ rését. A n ö v e k v ő ismeretanyag azonban nemcsak elősegíti egyes vitatott kérdések megoldását, hanem sok esetben bonyolítja is azokat. Ilyen kérdés az alföldi pliocén üledékek töréses formaalakulásának lehetősége. A pannóniai medencerészeket — így az Alföldet is — kitöltő pliocén üledé­ kek szerkezetét alapvetően az idősebb medencealjzat felépítése, szerkezete és a pliocén üledékek jellege határozta meg. A z Alföld prepannóniai medence­ aljzatának földtani és szerkezeti felépítésével, földtani fejlődéstörténetével számos szakember foglalkozott. A z erre v o n a t k o z ó elméleteket kritikailag érté­ kelve B A L O G H K . (1969) foglalta össze. Munkájából kitűnik, h o g y a témával kapcsolatban n a g y o n sok vita v o l t és van. A prepannóniai medencealjzat azon jellegzetességeiről azonban, amelyek a pliocén üledékek formaalakulásában szerepet játszottak, valamennyien azonos, v a g y csaknem azonos nézeteket vallanak : 2

— az Alföld teljes terjedelmében területére esik,

a v i t a t o t t határú

Pannóniái-medence

— a prepaleogén medencealjzatot alp-kárpát-dinári kifejlődési típusú paleomezozóos kőzetek építik fel. — a prepannóniai medencealjzat fiatalkori (miocént k ö v e t ő ) tektonikájára mindenképpen a töréses szerkezet a jellemző, — az Alföld eltérő mélységű medencerészei a neogén attikai — rodáni— romániai (valachiai) mozgásokkal egyidőben, epirogén, merev törési síkok menti süllyedéssel alakultak ki.

438

Földtani

Közlöny

107. kötet,

3 — 4.

füzet

A pliocén üledékek szerkezetalakulása A pannóniai részmedencéket kitöltő nagyvastagságú pliocén kori üledékek szerkezetalakulásáról hosszas és heves viták folytak. Ennek lényege, h o g y a pliocén kőzetösszletben kimutatott boltozatok gyűrődések-e, v a g y atektonikusan kialakult települt boltozatok. A vita egyértelműen m é g m a sem dőlt el. P Á V A I V Á J N A P . ( 1 9 2 5 ) a Pannóniái-medence p l i o c é n k ő z e t ö s s z l e t é b e n o r o ­

gén b o l t o z a t o k a t állapított meg, többszörösen gyűrt szerkezeti formákat tétele­ zett fel. Orogén eredetűnek tartotta a boltozatokat B Ö C K H H . és P A P P S . is. Ha m a már túlzónak is tekintjük ezeket a megállapításokat és bennük első­ sorban a kőolaj- és földgázkutatás akkori állapotának tükröződését látjuk, amely a k é t nyersanyag előfordulását orogén b o l t o z a t o k h o z k ö t ö t t e , elsősor­ ban az alsópannóniai medenceüledékekben m a sem zárhatjuk ki a gyűrődéses szerkezetalakulást. V A D Á S Z E . ( 1 9 6 0 ) szerint a medencebeli pliocén üledékekben általában háromféle szerkezeti formát várhatunk: 1. M é l y r ö g ö k pereméhez igazodó, annak csapása szerint alakult feltorlódásos, monoklinális rétegfölhajlásokat. 2. Intrapannóniai m o z g á s o k b ó l származó, a medenceüledékek alsó t a g o ­ zatában m u t a t k o z ó , összenyomásból eredő enyhe redőket, amelyek a felső tagozatban elsimulnak. 3. Viszonylag kiemelkedett magasrögök felszínéhez simuló, rétegterheléses települési formákat. A várhatónak leírt szerkezeti formák közül a k é t orogén eredetűt ( 1 . és 2 . ) az Alföldön eddig még n e m sikerült biztosan kimutatni. A másodiknál (a redőknél) ennek o k a lehet, h o g y a megismert szerkezeti formák ilyen irányú értelmezése mélyfúrási adatok alapján rendkívül nehéz. A z alföldi b o l t o z a t o k egy részét K E B T A I G Y . ( 1 9 6 3 ) gyűrt szerkezetűnek tartja. A z alföldi pliocén üledékek szerkezetére a harmadik forma, az egyenlőtlen süllyedésből és üle­ déktömörülésből a d ó d ó , a prepannóniai medencealjzat eróziósán és tektoniku­ sán kialakult morfológiáját k ö v e t ő atektonikus (vagy települt) boltozatok, teknők, réteghajlatok a jellemzők. Ezek kimutatása a mélyfúrások anyaga alap­ ján viszonylag k ö n n y ű , a szakirodalomban a k ü l ö n b ö z ő területek ismertetésé­ nél is gyakran leírták, ezért általánosan ismertek. . A z előzőekben leírt szerkezeti formák mellett a medencebeli pliocén üle­ dékek töréses formáit geológusaink többnyire (akár települt, akár gyűrt) boltozatképződéssel együttjáró mellékjelenségeknek, alárendeltnek tekintik. K Ő H Á T I A . ( 1 9 6 5 ) , K Ő B Ö S S Y L . ( 1 9 5 6 ) és D U B A Y L . ( 1 9 6 2 ) főként az

alsópan-

nóiai üledékekben, régebbi medencealjzati törések megújulása révén kiala­ kult törésekről ír. K Ő R Ö S S Y L . ( 1 9 5 6 ) szerint ilyen jellegű törések elsősorban a medenceperemeken j ö t t e k létre. D U B A Y L . ( 1 9 6 2 ) az Észak-zalai medencé­ ből legfeljebb a felsőpannóniai alemelet aljáig követhető, maximálisan 8 0 m elvetési magasságú töréseket ír le. V Ö L G Y I L . ( 1 9 6 5 ) a kabai és törteli szerke­ zet pannóniai üledékeiből említ hajlítással együtt járó bizonytalan töréses mellékjelenségeket. D A N K V . ( 1 9 6 2 ) alárendeltnek tekinti a hajlított formák­ kal szemben a töréses jelenségeket, de hangsúlyozza, h o g y kőolajtermelés szempontjából nagy jelentőségűek lehetnek. V A D Á S Z E . ( 1 9 6 0 ) a töréses szer­ kezeti formákkal kapcsolatban megállapítja, h o g y a medenceüledékekben törésekre utaló közvetlen adatok nincsenek. Olyan, csak fúrásokkal feltárt,

Gajdos-Pap:

Töréses

formaalakulás

lehetőségei

az alföldi

pliocénben

439

n a g y vastagságú, s o k kiékelődő réteget tartalmazó üledékösszletben, mint a Pannóniái-medence pliocén rétegsora valóban rendkívül nehéz a töréses szer­ kezeti formákat kimutatni és jelentős törésekre utaló adatok valóban sokáig nem is voltak. A legújabb kutatási eredmények alapján azonban t ö b b kőolajés földgázkutatási területet is találtunk, ahol a települt b o l t o z a t o k mellett a töréseknek is meghatározó szerepe volt a kőolaj-földgáztároló földtani ala­ kulat kialakulásában. Ilyenek t ö b b e k k ö z ö t t A l g y ő alsópannóniai „ b á z i s " konglomerátuma, E n d r ő d , Ferencszállás, O t t ö m ö s pannóniai h o m o k k ő tárolói. Tekintettel a téma gyakorlati jelentőségére és arra, h o g y mélyfúrások alap­ ján a törések egy-egy területen csak nehezen állapíthatók meg, megvizsgáltuk a törések keletkezésének elvi lehetőségét az alföldi jellegű medencékben, majd foglalkoztunk a Pannóniái-medencében megfigyelt, ill. k i m u t a t o t t olyan jelenségekkel, amelyek töréses formaalakulásra, v a g y arra is utalhatnak.

Az alföldi pliocén üledékek töréses formaalakulásának elvi lehetőségei és ezek gyakorisága F i g y e l e m b e v é v e , h o g y az adott földtörténeti korszakban (pannóniai, v a g y fiatalabb) az Alföldön milyen irányú és nagyságú erők okozhattak elsősorban töréseket, megállapíthatjuk, h o g y a t á g a b b értelemben vett töréses formaele­ mek közül az alföldi pliocén rétegösszletben leginkább a k ö v e t k e z ő k fordulhat­ nak elő: leptoklázis, litoklázis, paraklázisok közül a vetődés. E z e k e t közvetlenül v a g y k ö z v e t v e ki is tudjuk mutatni, más töréses v a g y gyűrődéses formaelemek létezéséről nincs tudomásunk. (Ilyenek v a g y nin­ csenek, v a g y ismereteink jelenlegi fokán egyértelműen n e m mutathatók ki.) A szóbanforgó töréses formaelemek kialakulása és gyakorisága elvileg az alábbi meggondolások alapján vázolható: 1. Az Alföld egyenlőtlen süllyedésével és feltöltődésével párhuzamosan nő a függőleges, rétegterhelésből származó erő. A z u t ó b b i években a F ö l d külön­ b ö z ő területein végzett in situ erőmérések közvetlenül is bebizonyították, h o g y az üledékes fedőkőzetekben k b . 500 — 2500 m közötti mélységben a h o ­ rizontálisan ható erők (a kőzetekben ható oldalnyomás) lényegesen kisebbek, mint az adott mélységben a rétegterhelésből származó, függőlegesen ható erők. A k é t erő k ö z ö t t az eltérés a mélységgel n ő (RAÏTALLI, 1975). A z Alföld ö n az egyértelműen kimutatható vetődések k ö z v e t v e bizonyítják, h o g y ez a szituáció ezen a területen is fennáll. A rétegterhelés mint első főfeszültség hatása alatt keletkezett formákat atektonikusoknak kell tekintenünk. 2. A medencealjzat nagymérvű vertikális tagoltsága miatt r ö v i d távolságon belül t ö b b e z e r méteres szintkülönbségek is előfordulnak. (Pl. a 6000 m körüli mélységű Hódmezővásárhely — makói árok és Békés —gyulai süllyedek k ö z ö t t az 1600 —900 m mélységű Pusztaföldvár — battonyai magasrögvonulat.) I t t a fedőkőzetek vastagsága is igen eltérő. E z magával hozza, h o g y az egyenlőtlen t ö m ö r ö d é s b ő l (kompakció) és egyenlőtlen süllyedésből kifolyólag az üledékek­ ben ú j a b b , t o v á b b i szintkülönbségek jönnek létre, amelyek folyamatosan rá­ rakódnak a már meglevőekre. Ennek következtében elsősorban a települt b o l t o z a t o k szárnyain atektonikus húzó- és nyírófeszültségek lépnek fel; értékük e g y idő után meghaladhatja a kőzetek húzó- ill. nyírószilárdságát. 3. A rétegterhelésből származó vertikális főfeszültség, az előbbinél kisebb horizontális irányban ható főfeszültségek, valamint elsősorban a települt bol13

Földtani Közlöny

440

Földtani

Közlöny

107. kötet,

3 — 4.

füzet

tozatok környezetében ezekből lokálisan leszármazó húzó- és nyírófeszültségek együttesen kielégíthetik azokat a mechanikai kritériumokat, amelyek töréses formaelemek kialakulásához vezethetnek. 4. A z , h o g y e g y adott helyen a töréses formaelemek közül melyek fordul­ nak elő, konkrétan csak a tényleges földtani adatok beható tanulmányozása után állapítható meg. Töréses formaelemek csak ott alakulhatnak ki, ahol a kőzetekre ható feszültség meghalad e g y kritikus értéket, ami mindenkor függ­ v é n y e a kőzetszilárdságnak, a földtani viszonyoknak, az időnek és a tektonikai erőtérnek. A z igénybevétel fajtája, időtartama és nagysága, valamint az igénybevett kőzet mechanikai tulajdonságai együttesen szabják meg a törés típusát és az elmozdulás dimenzióját. 5. Leptoklázisok és litoklázisok a fúrások magjainak vizsgálata alapján az alföldi pliocén üledékekben sokkal gyakoribbak, mint a vetődések. Előfordu­ lásuk elsősorban a települt b o l t o z a t o k szárnyain várható, ahol v a g y önmaguk­ ban, v a g y egy-egy n a g y o b b vető (vagy v e t ő z ó n a ) , kísérőjeként fordulnak elő. A függőleges irányú litoklázisok lokális húzóerők eredményeként jönnek létre. Méreteik emiatt korlátozottak (fúrómagokon gyakran megfigyelhetők — mészmárgában a leggyakoribbak). Kialakulásukkor a lokálisan fellépő vízszin­ tes húzófeszültségek v a g y ferde nyírófeszültségek feloldódnak. A nyíróerőkre visszavezethető (meredek, a függőlegeshez közelálló, de nem függőleges) mikrovetők leginkább zónákba csoportosulva valószínűsíthetők. Ilyen esetben a zónán belüli összegzett elmozdulás jelentős is lehet. A m e n n y i ­ ben nincs közvetlen bizonyítékunk egyetlen vetőre (rétegkimaradás), ú g y nem biztos, h o g y eldönthető vajon egyetlen vetőre visszavezethető elmozdulásról v a g y e g y vetőraj összegzett elmozdulásáról van-e szó. Mindkettő ugyanazon típusú erők eredményeként j ö n létre, csak a megjelenési m ó d és a dimenzió eltérő. A z ó n a térbeli orientációját a területen ható regionális és lokális erő­ hatások együttesen szabják meg. 6. Jelenlegi ismereteink szerint az alföldi pliocén üledékekben nincsenek 150 m-t meghaladó elvetési magasságú törések. A vetőmenti elmozdulások z ö m e 50 m-nél kisebbre becsülhető. E z a t é n y sok konkrét esetben nem teszi lehetővé az egyértelmű állásfoglalást, h o g y vetőrajjal, v a g y egyetlen v e t ő v e l van-e dolgunk. 7. Jelenlegi ismereteink szerint e g y adott területen megbízhatóan n e m jelezhetők előre azok a regionális és a földtani szerkezetre jellemző (a szerke­ zet térbeli orientációjából, felépítéséből stb. adódó) lokális erőhatások, ame­ l y e k a törések orientációját meghatározzák. 8. Valószínű, h o g y a törésvonalak csapását a települt boltozatok magvát ké­ p e z ő idősebb rögök térbeli helyzete erősen befolyásolja. A regionálisan ható erő­ teret lokálisan ezek, és az idősebb szerkezeti vonalak erősen torzíthatják. 9. Minél k ö z e l e b b esik e g y réteg az idősebb medencealjzat kőzeteihez, annál valószínűbb, h o g y törések (vetődések) forduljanak elő benne. 10. A kőolaj- és földgázkutató fúrásokban vetődések (rétegkimaradások) m é g a felsőpannóniai k é p z ő d m é n y e k b e n is, 1000 — 1500 m-rel az idősebb k é p ­ z ő d m é n y e k felett is egyértelműen kimutathatók. 11. A pliocén üledékekben előforduló törések e g y része idősebb szerkezeti vonalak kiújulásának eredménye. 12. N a g y o b b elvetési magasságú törésekre (vetőkre) elsősorban olyan területeken kell számítanunk, ahol a f e k v ő k é p z ő d m é n y e k b e n r ö v i d távolsá­ g o n belül jelentős (km-es v a g y ehhez közelálló) szintkülönbségek jelentkeznek.

Gajdos-Pap:

Töréses

formaalakulás

lehetőségei

az alföldi

pliocénben

441

Töréses szerkezeti formákra utaló jelenségek Miután elméletileg tisztáztuk az alföldi pliocén üledékek töréses szerkezet­ alakulásának lehetőségét, azokat a jelenségeket ismertetjük, amelyek k o n k ­ rétan utalnak erre. 1. Az Alföld jelenlegi

függőleges

irányú

mozgásai

A B E N D E F Y L . szerkesztette „Magyarország geokinetikai t é r k é p e " az 1 9 2 2 — 1 9 3 4 . és 1 9 5 1 — 1 9 5 8 . k ö z ö t t mért adatok alapján ábrázolja az ország felszíné­ nek 1 0 évre számított süllyedő — emelkedő mozgásait. A térképről kitűnik, h o g y a merev aljzatú Alföld egész területe nem együtt süllyed, v a g y emelke­ dik, hanem egyes részei süllyednek, más részei emelkednek. L e g k i r í v ó b b pél­ dája ennek N a g y k ő r ö s — K e c s k e m é t környéke, ahol k e v e s e b b , mint 1 0 k m távolságon belül 3 5 m m / 1 0 é v az elmozdulások különbsége. A mozgás intenzitása néhány helyen ugrásszerűen változik. E z függőleges sík v a g y zóna menti mozgásra utal. Ilyen ugrásszerű változás v a n Hajdúszo­ boszlótól Ny-ra egy É — D-i irányú vonal mentén és Tiszaörs — Kunmadaras — T u r g o n y vonalában. Ugyanezen a térképen találunk példát az egyenlőtlen süllyedésre is. T ö b b , viszonylag mély medencealjzatú terület emelkedik, v a g y lassabban süllyed, mint a magasabb medencealjzatú részek. Például a H ó d ­ mezővásárhely—makói árok 5 m m / 1 0 é v ütemben süllyed, t ö b b n y i r e azonban stagnál, v a g y 2 , 5 — 1 0 m m / 1 0 év ütemben emelkedik. U g y a n e z v o n a t k o z i k a Békés —gyulai süllyedékre is. A z ezeknél lényegesen magasabb prepannóniai medencealjzatú K e c s k e m é t — Tiszakécske — Szolnok közötti területen a sülylyedés igen intenzív, 2 5 m m / 1 0 évet is meghalad. Földtani időléptékben vizs­ gálva ezeket a mozgásokat, az előzőekben leírt m ó d o n törések kialakulásához vezethettek. 2.

Földrengések

A z Alföldön n e m túl gyakoriak, d e a középső tiszavidék kivételével előfor­ dulnak kisebb-nagyobb földrengések. Mindenképpen figyelemre méltó, h o g y ahol a l e g n a g y o b b a k a függőleges elmozdulások, ott vannak egyben az Alföld szeizmikusán legaktívabb területei is. K e c s k e m é t környékén 1 9 0 8 — 1 3 . k ö ­ z ö t t 7 5 olyan földrengéses napot jegyeztek fel, amikor egy, v a g y t ö b b , m ű ­ szerek nélkül is érzékelhető földrengés v o l t . 1 9 1 1 . július 8-án a földrengés erős­ sége az epicentrumban 9 — 1 0 ° v o l t . A földrengések a pliocén kori rétegeket is érintő vetőmenti elmozdulások eredményei lehetnek. 3. Karottázsszelvényben

kimutatható

rétegkimaradások

A z elmúlt évtizedben a kőolaj- és földgázkutató fúrások normál 1 / 1 0 0 0 karottázsszelvényeinek vizsgálata során t ö b b olyan esettel találkoztunk, ahol pliocén kori h o m o k k ö v e k b e n 5 0 m-t meghaladó (eddig azonban 1 5 0 m-nél n e m n a g y o b b ) rétegkimaradást lehetett kimutatni. H a a rétegkimaradások egy területen belül a k ü l ö n b ö z ő fúrásokban más és más sztratigráfiai szint­ ben, v a g y e g y szintben, de egyenes vonal mentén jelentkeznek, ez azt jelenti, h o g y a rétegkimaradás helyén vető van. Szándékosan n e m említünk olyan példákat, ahol a rétegkimaradás 5 0 m-nél kisebb (noha j ó v a l t ö b b példát tud­ nánk felhozni), mert ilyen esetben jogosan merül fel az is, h o g y üledékképző­ désből a d ó d ó rétegkivékonyodásról van szó. A felhalmozott példák birtoká­ ban azonban ú g y ítéljük meg, h o g y ezeket az 5 0 m-nél kisebb rétegkimaradá13*

442

Földtani

Közlöny

107. kötet, 3-4.

füzet

sokat szintén n e m lehet figyelmen kívül hagynunk. Kőolaj-földgázföldtani s z e m p o n t b ó l lehetőségüket célszerű számításba venni még akkor is, ha ilyen esetben a fennálló bizonytalanságok miatt az egyszerűbb, törésmentes modellel d o l g o z u n k . B i z o n y o s értelemben ugyanerre hivatkozhatunk olyan esetekben is, amikor a rendelkezésünkre álló anyagból csak k ö z v e t v e következtetünk törésre. Rétegkimaradásból megállapított töréses szerkezetalakulásra példa­ ként említhetjük E n d r ő d ö t , Ferencszállást, Ö t t ö m ö s t . A felsorolt példák közül kétségtelenül az endrődi a legjobb. Itt a piiocénben kétfajta törést lehet kimuatatni, amelyek genetikailag is kapcsolatban van­ n a k egymással. A fő törésvonal É K — D N y - i csapású, a levetés délkeleti irányban történt. A 140 m-es elvetésű fő törés csapásával valószínűleg pár­ huzamosan, de ellentétes értelmű levetési iránnyal a felsőpannóniaiban ki­ m u t a t h a t ó e g y másik törés, amelyik „ b e s z a l a d " a fő törésbe és í g y az alsópannóniai és idősebb k é p z ő d m é n y e k b e n már nincs meg (1. ábra). E z az ún. antitetikus v e t ő , amelynek kialakulására D E S I T T E R Structurral Geology с. k ö n y v é b e n találunk elméleti magyarázatot. 4. Karottázsszelvényeken

kimutatható

rétegkivastagodások

H e l y e n k é n t megfigyelhető, h o g y jól azonosítható és közel azonos vastag­ s á g b a n k ö v e t h e t ő h o m o k k ö v e k k ö z ö t t van e g y olyan réteg, amelynek a vas­ tagsága néhány fúrásban hirtelen megnő. Itt üledékképződés k ö z b e n keletke­ zett, v e t ő d é s miatt hirtelen beálló szintdifferenciáról is szó lehet, amely rövid

I. ábra. Vázlatos földtani metszet az Endröd-4-2-3. ffirásokon keresztül. J e l m a g y a r á z a t : 1. Paleozóos metamorf medencealjzat, 2. Miocén törmelékes kőzetek, 3. Diszkordannia, 4. Vezérszintek, 5. Rétegkimaradás alap­ ján kimutatott törés ' Fig. 1. Schematical geological section across boreholes Endrőd-4-2-3. L e g e n d : 1. Paleozoic metamorphic base­ ment complex, 2. Miocene detrital rocks, 3. Unconformity, 4. Markers, 5. Fault detected on the basis of a hiatus

О aj d о s - P a p:

Töréses

formaalakulás

lehetőségei,

az alföldi

pliocénben

443

időn belül a levetett oldalon bekövetkezett g y o r s a b b üledékképződés miatt megszűnik és a t o v á b b i üledékképződés menetét már jelentősen n e m befolyá­ solja. Erre példaként az öttömösi területet hozhatjuk fel, ahol ilyen variáció lehetőségével is számolnunk kell. 5. Egy időben keletkezett üledékek szerkezeti helyzete közötti

különbségek

B i z o n y o s esetekben a pliocén üledékekben kijelölhető e g y - e g y idő vezérszint. Ilyen szint a Pusztaföldvár — battonyai magasrög vonulaton az alsópannóniai mészmárga teteje. Keletkezésekor a mészmárga felszínében a k ü l ö n b ö z ő terü­ letek k ö z ö t t csak kis szintkülönbség lehetett. A pliocén időszakban 30 %-os üledéktömörüléssel számolva ez a szintkülönbség maximálisan 50 m-rel n ö ­ v e k e d e t t . Jelenleg a mészmárga felszínének szintkülönbsége a magasrögvonu­ lat É N y - i és D K - i része k ö z ö t t cca. 1000 m . E z csak a medencealjzat és vele együtt a mészmárga utólagos, területenként eltérő mértékű süllyedő (-emel­ k e d ő ) mozgásával magyarázható. E mozgások és a rétegterhelés a viszonylag rideg mészmárgában elsősorban az egyes magasabb rögök peremén töréses szerkezeti formákat, vetődéseket hoztak létre. E z t támasztják alá — a mészmárgában kimutatható réteghiányok, — a mészmárga magmintákban levő repedések, mikrotektonikus szerkezeti formák, — fúrás k ö z b e n a mészmárgában fellépő iszapveszteség. 6. A prepannóniai niai transzgressziós

medencealjzat szerkezeti helyzete (morfológiája) képződmények települési viszonyai

és a

pannó­

A prepannóniai medencealjzatra, változó vastagságú, n e m általános elterjedésű, konglomerátumból, h o m o k k ő b ő l , mészmárgából és márgából álló pannóniai transzgressziós összlet települ. A k é p z ő d m é n y e k e t e g y - e g y fúrás szelvényében vizsgálva alulról fölfelé, konglomerátum-homokkő-mészmárgamárga a sorrend. A rétegsor általában n e m teljes, n a g y o b b területekre ki­ terjedően is előfordul, h o g y csak az egyik k ő z e t van meg, v a g y a teljes transz­ gressziós sorozat hiányzik. A mészmárga-márga általánosabb elterjedésú. Horizontálisan vizsgálva egy-egy magasrögön belül a konglomerátum, h o m o k ­ kő, mészmárga heteropikus fáciesek is lehetnek, ezért települési viszonyaik vizsgálatánál vastagságukat együttesen kell figyelembe venni. A prepannóniai medencealjzat szerkezeti helyzetét és a rátelepült pannóniai transzgressziós k é p z ő d m é n y e k vastagságát vizsgálva a k ö v e t k e z ő települési v i s z o n y o k a t találjuk. a) A. prepannóniai medencealjzat kiemeltebb részein a transzgressziós k é p z ő d m é n y e k hiányoznak, v a g y v é k o n y a k , a mélyebb részek felé v a s t a g o d ­ nak. b) A prepannóniai medencealjzat kiemeltebb részein a legvastagabb ak a transzgressziós k é p z ő d m é n y e k , a mélyebb részek irányában ki v é k o n y o d n a k , sőt teljesen kiékelődnek. c) A prepannóniai medencealjzat kiemeltebb és legmélyebb részein hiá­ n y o z n a k , v a g y v é k o n y a k a pannóniai transzgressziós k é p z ő d m é n y e k , a k ö z ­ tes részeken pedig vastagok. d) Gyakoriak a féloldalas szerkezetek, amikor a relative magasabb pan­ nóniai medencealjzatnak csak az egyik oldalán vannak meg a pannóniai transzgressziós k é p z ő d m é n y e k , a másik, azonos szerkezeti helyzetű o l d a l o n hiányoznak.

444 Földtani Közlöny 107. bötet, S—4. füzet 2. ábra. Pannóniai fekvő tetőtérképe és az alsópannóniai transzgressziós képződmények vastagságtérképe Algyőn. J e l m a g y a r á z a t : ] . Fúrás helve és száma 2 Pannóniai fekvő izohipszái, 3. Pannóniai transzgressziós képződmények vastagságvonalai, 4. Transzgressziós képződmények vastagság maximumai, 5. Transzgressziós képződmények vastagság minimumai, 6. Transzgressziós képződmények kiékelődése Fig 2. Map of the Pannonian basement and isopaoh map of Lower Pannonian transgressive sediments at Algyő. L e g e n d : 1. Location and number of borehole 2 Contour of the Pannonian basement, 3. Isopachs of Pannonian transgressive sediments, 4. Thickness maxima of transgressive sediments, 5. Thickness minima of trans­ gressive sediments, e. Pinching out of transgressive sediments

Gajdos-Pap: Töréses formaalakulás lehetőségei az alföldi pliocénben

3. ábra. Vázlatos földtani metszet az Algyő-105-14-87-98-11-40-64. fúrásokon keresztül, a) Törés nélküli változat, b) Töréses változat. J e l m a g y a r á z a t : 1. Paleozóos metamorf medencealjzat, 2. Pannójiai transzgressziós összlet, 3. Agyagmárga, 4. Szárnyhomokkövek, 5. Hpmokköves fácies, 6. Diszkordancia, 7. Pannóniai transz­ gressziós képződmények települési viszonyai és (vagy) a szárnyhomokkövek alapján feltételezett törés Fig. 3. Schematical geological sections across boreholes Algyő —105—14—87—98—11—40—64. a) Variant without faults, b) Variant with faults. L e g e n d : 1. Paleozoic metamorphic basement complex, 2. Pannonian transgressive sequence, 3. Clayey marl, 4. Marginal sandstones, 5. Sandstone facies, 6. unconformity, 7. Pannonian trans­ gressive sediments, their mode of occurrence and/or fractures faults supposed on the basis of marginal sandstones

445

Földtani

446

Közlöny

107. kötet,

3-4.

füzet

4. ábra. Vázlatos földtani metszet az Algyő—17—88—100—16—103—68. fúrásokon keresztül, a) Törés vélküli válto­ zat, b) Töréses változat. J e l m a g y a r á z a t : 1. Paleozóos metamorf medencealjzat, 2. Pannóniai transzgressziós összlet, 3. Agyagmárga, 4. Szárnyhomokkövek, 5. Homokköves fácies, 6. JJiszkordinancia, 7. Pannóniai transzgressziós képződmények települési viszonyai és (vagy) a szárnyhomokkövek alapján feltételezett törés Fig. 4. Schematical geological section accross boreholes Algyő—17—88—100—16—103 —6Ь. a) Variant without faults, b) Variant with faults. L e g e n d : 1. Paleozoic metamorphic basement complex, 2. Pannonian transgressive sequence, 3. Clayey marl, 4. Marginal sandstones, 6. Sandstone facies, 6. Unconformity, 7. Mode of occurrence of Pan­ nonian transgressive sediments and/or faults supposed on the basis of marginal sandstones

A l g y ő n v a l a m e n n y i felsorolt települési viszony megtalálható. A 2. ábrán egymásra rajzolva mutatjuk b e az algyői pannóniai fekvő tető és a rátelepült transzgressziós k é p z ő d m é n y e k vastagságtérképét. A 3 — 7. ábrák a) változa­ tain pedig földtani metszeteken láthatók vázlatosan az ismertetett települési v i s z o n y o k Ferencszállás — kiszombori és algyői metszeteken. Aza) p o n t alatti települési forma megfelel az „ e g y t ö m e g b e n " süllyedő me­ dencealjzat és a rátelepülő transzgressziós k é p z ő d m é n y e k települési-vastag­ sági viszonyainak.

2200,

5. ábra. Vázlatos földtani metszet az Algy6-90-112-89-22-89. fúrásokon keresztül, a) Töréá nélküli változat, b) Töré­ ses változat. J e l m a g y a r á z a t : 1. Paleozóos metamorf medencealjzat, 2. Pannóniai transzgressziós összlet, 3. Agyagmárga, i. Szárnyhomokkövek, 5. Homokköves fácies, 6. Diszkordancia, 7. Pannóniai transzgressziós kép­ ződmények települési viszonyai és (vagy) a szárnyhomokkövek alapján feltételezett törés fy ,- Schematical geological section across boreholes Algyő-90-112-89-22-89. a) Variant without faults, b) Variant with faults. L e g e n d : 1. Paleozoic metamorphic basement complex, 2. Pannonian transgressive sequence, 3. Clayey marl, 4. Marginal sandstones, 5. Sandstone facies, 6. Unconformity, 7. Pannonian transgressive formations, their mode of occurrence and/or faults supposed on the basis of marginal sandstones F

5

Gajdos-Pap: Töréses formaalakidás

izlat0

?

lehetőségei az alföldi

Г"' Y

pliocénben

?' i földtani metszet az Algyő-30-Deszk-l-AIgyő-52-31-51-95-114. fúrásokon keresztül, a) Törés nélküli változat, b) Töréses változat. J e l m a g y a r á z a t л. -Paleozóos metamorf medencealjzat, 2-Pannóniai transzgressziós összlet, 3. Agyagmárga, 4. Szárnyhomokkövek, 5. Homokköves fácies, 6 . Diszkordaneia, 7 . Pannóniai transzgressziós képződmények települési viszonyai és (vagy) a szárnyhomokkövek alapján feltételezett törés Fig 6. Schematical geological section across boreholes Algy6-30-Deszk-l-Algyő-52-31-51-95-114. a) Variant without faults, 6) Variant with faults. L e g e n d - 1. Paleozoic metamorphic basement complex, 2. Pannonian transgressive sequence, 3. Clayey marls, 4. Marginal sandstones, 5. Sandstone facies, 6 . Unconformity, 7 . Mode of occur­ rence of Pannonian transgressive formations and/or faults supposed on the basis of marginal sandstones

447

448

,K-21

F-11

Földtani Közlöny 107. kötet, 3 — 4. füzet

7 ábra Vázlatos földtani metszet a F-21-n-8-4-6-18-F-K-2-l-3-Zomb-S-4. fúrásokon keresztül, a) Törés nélküli változat, b) Töréses változat. J e l m a g y a r á z a t - i . Paleozőos metamorf medencealjzat, 2. Pannóniai transzgressziós összlet, 3. Agyagmárga, 4. Szárnyhomokkövek, 5. Pannóniai transzgressziős képződmények települési viszonya es (vagy) a szárnyhomokkövek alapján feltételezett törés, 6. Bétegkimaradás alapján kimutatott törés Fig 7. Schematical geological section across boreholes F-21-1]-3-4-6-18-F-K-?-l-3-Zomb-3-4. a) Variant without faults, b) Variant with faults. L e g e n d - 1. Paleozoic metamorphic basement complex, 2. Pannonian transgressive seqiuence, 3. Clayey m?rl, 4. Marginal sandstones, 5. Mode of occurrence of Pannonian transgressive formations and/or faults supposed on the basis of marginal sandstones, 6. Fault detected on the basis of a hiatus

Gajdos-Pap:

Töréses

formaalakulás

lehetőségei

az alföldi

pliocénben

449

8. ábra. Elvi vázlat a pannóniai emelet alsó részének rétegeiről és települési viszonyairól, a) Törés nélküli változat, b) Töréses változat. J e l m a g y a r á z a t : 1. Paleozóos metamorf medencealjzat, 2. Pannóniai transzgressziós képződmények, 3. Agyagmárga, 4. Szárnyhomokkövek, 5. Kiegyenlítődési szint (szinttartó homokkőrétegek), 6. Vető Fig. 8. Idealized sketch of the lower part of the Pannonian Stage and its mode of occurrence, a) Variant without faults, b) Variant with faults. L e g e n d : 1. Paleozoic metamorphic basement complex, %. Pannonian transgressive formations, 3. Clayey marls, 4. Marginal sandstones, 5. Equilibration horizon (sandstones of firm hypsometric position), 6. Fault

A b — c) p o n t o k alatt ismertetett települési viszonyok szintén magyarázha­ tók atektonikusan, esetenként azonban sokkal j o b b a n értelmezhetők töréses szerkezetalakulással. A z atektonikus magyarázatok egyike lehetne az, h o g y a bázisképződményeknek az ún. „ s z á r n y h o m o k k ö v e k " (meghatározásuk a 7. p o n t alatt és a 8. ábrán) heteropikus fáciesei. E z esetben a transzgressziós k é p z ő d m é n y e k települési viszonyainak vizsgálatánál a szárnyhomokkövek vas­ tagságát is figyelembe kellene venni és ekkor már csaknem minden helyen az a j p o n t alatt leírt települési viszonyokat találnánk. A szárnyhomokkövek és a transzgressziós k é p z ő d m é n y e k azonban n e m lehetnek heteropikus fáciesek. E z t a k ö v e t k e z ő k bizonyítják.

450

Földtani

Közlöny

107. kötet,

3—4.

füzet

— A transzgressziós képződmények zárótagjának, a mészmárgának teteje egy-egy adott területen belül (pl.: Algyő, Pusztaföldvár — battonyai magas­ rögvonulat) idővezérszint. A szárny h o m o k k ö v e k rétegtanilag mindig fölötte vannak, tehát fiatalabbak. — A jelenleg megfigyelhető települési v i s z o n y o k alapján későbbi törések feltételezése nélkül általában n e m rekonstruálható olyan ősföldrajzi térszín, amellyel a mészmárga-fácies keletkezését (lefűződött, zárt v a g y féligzárt ö b ­ lök) elfogadhatóan meg lehetne magyarázni. H a a bázisképződmények (köz­ tük a mészmárga) heteropikus fáciesei lennének a s z á r n y h o m o k k ö v e k n e k ak­ kor az esetek e g y jelentős részénél a mészmárga keletkezésére n e m tudnánk elfogadható magyarázatot adni. — A z o k o n a helyeken ahol mind a bázisképződmények, mind a szárnyho­ m o k k ö v e k megtalálhatók ott vertikális irányban haladva mindig a szárny­ h o m o k k ö v e k vannak felül. Laterálisán, a mélyülő medencerész irányában bázisképződmények és szárnyhomokkövek egymás mellett is vannak de ez nem jelenti azt, h o g y izokrón k é p z ő d m é n y e k . H a azok lennének akkor a kettő k ö z ö t t kellene lennie egy átmeneti fáciesnek, ilyet azonban az Alföldön eddig sehol sem harántoltunk. A medencealjzattól horizontális irányban t á v o l o d v a a rétegsorrend: bázis k é p z ő d m é n y e k (konglomerátum, h o m o k k ő , mészmárgamárga), agyagmárga, szárnyhomokkő. Heteropikus fáciesek esetén azon­ ban az agyagmárga fácies a legkülső, parttól legtávolibb fácies kellene h o g y legyen. A z egyes fáciesek elhelyezkedését egy-egy kiemeltebb medencealjzati rész környékén a 8. ábrán elvi vázlaton mutatjuk be. Helyenként atektonikus ma­ gyarázat lehet az, h o g y a k o n g l o m e r á t u m - h o m o k k ő helyben, v a g y a közelben keletkezett és a gravitáció hatására a fekvő helyi mélyedéseit töltötte ki, v a g y a fekvő olyan, h o g y konglomerátum-homokkő nem, v a g y csak helyen­ ként k é p z ő d h e t e t t és halmozódhatott fel rajta. Paleozóos vulkánitokból, mélységi, v a g y m e t a m o r f k ő z e t b ő l álló fekvő a konglomerátum-homokkő keletkezésére alkalmas és n e m valószínű, h o g y éppen a kiemelkedés tetején volt helyi mélyedés, a m é l y e b b részeken pedig nem. Sokkal valószínűbb, h o g y a transzgresszió során itt is &z a) p o n t alatt leírt települési v i s z o n y o k jöttek létre, de a szerkezeti viszonyokat az intrapannóniai vetődések menti szerke­ zeti mozgások megváltoztatták. í g y alakult ki a már ismertetett mai helyzet: a pannóniai transzgressziós k é p z ő d m é n y e k e g y magasrögön belül a m é l y e b b szerkezeti helyzetű részeken hiányoznak, magasan vastagabbak, azonos szer­ kezeti helyzetű részein pedig eltérő vastagságúak (3 — 7. ábrák b) változatai). 7. Az alsópannóniai ,,szárnyhomokkövek" és a pannóniai ződmények szerkezeti helyzete és vastagsága közötti viszony

transzgressziós

kép­

S z á r n y h o m o k k ö v e k n e k nevezzük a prepannóniai medencealjzat magas­ rögeinek meredek lejtésű oldalán a pannóniai transzgressziós k é p z ő d m é n y e k fölött levő, a tetőzóna felé kiékelődő homokkőrétegeket (8. ábra). E z e k és a pannóniai transzgressziós k é p z ő d m é n y e k szerkezeti helyzetét és vastagságát összehasonlítva megállapítható, h o g y — a pannóniai transzgressziós k é p z ő d m é n y e k és a szárnyhomokkövek vas­ tagsága k ö z ö t t semmilyen összefüggés nincs, — a medencealjzati rög tetőzónájától t á v o l o d v a a s z á r n y h o m o k k ö v e k szá­ ma és vastagsága nő, helyenként ez a változás ugrásszerű, — az ugrásszerű változások vonalas irányítottságot mutatnak.

Gajdos-Pap:

Töréses

form-ialakulás

lehetőségei

az alföldi

pliocénben

451

E z e n jelenségek e g y része meredek medencealjzattal és kiékelődő h o m o k ­ kőrétegekkel j ó l magyarázható. H a azonban figyelembe vesszük azt, hogy a transzgressziós képződmények és a s z á r n y h o m o k k ö v e k e g y - e g y magasrög (vonulat) területén belül n e m heteropikus fáciesek, t o v á b b á ezzel kapcsolat­ ban az előző részben leírtakat, a jelenségek töréses szerkezetalakulással ma­ gyarázhatók a legjobban. A transzgressziós k é p z ő d m é n y e k lerakódását k ö ­ v e t ő e n t o v á b b r a is hatottak azok a diszjunktív földtani erők, amelyek a terü­ let k o r á b b i egyenlőtlen süllyedését és ezzel együtt feldarabolódását okozták. E n n e k eredményeképpen a szintkülönbségek megnőttek és ezzel egyidejűleg megindult a „ s z á r n y h o m o k k ö v e k " képződése. A „ s z á r n y h o m o k k ö v e k " hir­ telen, nagy számban és vastagságban, vonalas irányítottságban történő meg­ jelenése és elterjedése az epirogén süllyedés hirtelen, ugrásszerű változására, v a g y i s vetődési síkok, övek menti süllyedésre utal (3 — 7. ábrák). Fúrással megkutatottan ilyet ismerünk pl. az A l g y ő — kiszombori magasrögvonulat K - i és Ny-i peremén. 8. Pliocén

kőzetmintákon

észlelt tektonikus

jelenségek

a) Csúszási felületek A felszínre hozott pliocén kőzetmagminták agyag-, meszes agyagmárga részein az egész Alföldön előfordulnak csúszási felületek. E z e k keletkezhettek üledékrogyások, de töréses elmozdulás során is. b) T ö r t mikroformák A k ü l ö n b ö z ő mélységből származó rideg pliocén kőzeteken gyakoriak a kis, p á r c m elvetési magasságú mikrovetők, elmozdulás nélküli litoklázisok. H a a kőzetmintákban a kőzetek finoman rétegzettek, a mikrotektonikus je­ lenségek rajtuk j ó l megfigyelhetők. K ü l ö n ö s e n szép mikrotektonikus formá­ k a t figyeltünk meg Fábiánsebestyénen, a Hódmezővásárhely-I. fúrás viszony­ lag m é l y e b b r ő l származó alsópannóniai kőzetein, A l g y ő n , Pusztaföldvárott a Földvár-alsó tárolóban. A megfigyelt mikrotektonikus jelenségek a töréses szerkezetalakulás konkrét megjelenési formái: litoklázisok, leptoklázisok, paraklázisok, amelyek rétegtömörödés és rétegterhelés hatására keletkeztek (atektonikusak). A paraklázisok l e g t ö b b esetben mikro-lépcsős vetődések, e g y k ő z e t m a g m i n t a szelvényében összesen legfeljebb néhány 10 cm-es elmoz­ dulással. H a az elmozdulások a mag szelvényén kívül is folytatódnak már 100 m-en belül is elég nagy elmozdulást hozhatnak létre ahhoz, h o g y a h o m o k ­ k ő tárolóképessógét, áteresztőképességét lerontsák, v a g y fokozzák, kőolajföldgáz csapdákat hozzanak létre, v a g y éppen migrációs csatornaként szol­ gáljanak. c ) Alsópannóniai mészmárgák repedezettsége A Pusztaföldvár — battonyai magasrögvonulat nagy részén az alsópannó­ niai transzgressziós sorozat zárótagja szerkezeti helyzetétől függően külön­ b ö z ő keménységű, ridegségű mészmárga. A mészmárga az egész területen függőlegesen, v a g y közel függőlegesen repedezett. A kőzetmagminták alap­ ján a repedések t ö b b méter hosszúságúak. A törési síkok mentén elmozdulás általában nem, v a g y csak kis mértékben történt. Néha azonban a repedések oldalain csúszásnyomos kalcitkitöltés van, ami már n a g y o b b elmozdulásra utal. A mészmárga repedezettsége szerkezeti helyzetének a pliocén során tör-

Földtani

452

Közlöny

107. kötet, 3-4.

füzet

térit alakulásából (lásd 5. p o n t ) és a geosztatikus terheléskülönbségekből a d ó d ó feszültségi állapotváltozás hatására alakult ki. B a t t o n y a - K magasabb szer­ kezeti helyzetben a mészmárga kevésbé rideg, kisebb a ráható geosztati­ kus nyomás, ezért kevésbé töredezett. Pusztaföldváron, Pusztaszöllősön, Kaszaper-délen és a tótkomlósi terület E-i részén ridegebb a mészmárga, na­ g y o b b a geosztatikus n y o m á s , legnagyobbak a szerkezeti helyzet közötti különbségek, emiatt repedezettebb a mészmárga. T ó t k o m l ó s D N y - i részén, Csanádapácán az előzőeknél m é l y e b b szerkezeti helyzetben a rideg mészmárga szintén repedezett, de a repedések már kezdenek „ b e z á r ó d n i " . 9. Kis,

szórt pannóniai

földgáztelepek

Vannak területek, ahol a m é l y e b b szinti kőolaj-földgáztelepek fölött, eset­ leg ezektől kissé távolabb, elsősorban a felsőpannóniai h o m o k k ö v e k b e n kis, csak egy-egy fúrás környékére kiterjedő földgáztelepek vannak. A mélyebb szinti telepek és a felső kis földgáztelepek k ö z ö t t a csapdát alkotó alsó-felső­ pannóniai h o m o k k ö v e k sem kőolajat, sem földgázt n e m tárolnak. Ilyen esetek­ ben a csapdák földgázzal történő feltöltődése ú g y magyarázható a legegysze­ rűbben, h o g y a mélyebben levő telepekből intrapannóniai vetődési síkok (övek) mentén vándorolt fölfelé a földgáz és a törés „elhalásánál" megrekedve feltöltötte a legközelebbi, a mélyebben fekvő rétegeknél kisebb hidrodina­ mikai ellenállású ( n a g y o b b porozitású és permeabilitású, kisebb nyomású) h o m o k k ö v e k e t . í g y alakulhattak ki a felsőpannóniai földgáztelepek Ferencszálláson, Szarvason, E n d r ő d ö n , Battonya-keleten, Kaszaper-délen stb. 10. Egymás takozásai

feletti pliocén földgáztelepek

földgáz összetételének szabálytalan

vál­

A magyarországi földgáztelepeknél általános törvényszerűség, h o g y egy földtani alakulaton belül a széndioxid és nitrogén a mélyebben levő telepek­ ben dúsul, fölfelé haladva mennyiségük csökken, a szénhidrogéngázok mennyi­ sége pedig ennek megfelelően növekszik. U g y a n í g y csökken az egymás feletti telepek földgázában alulról felfelé haladva a nehezebb szénhidrogének aránya a k ö n n y e b b e k h e z viszonyítva. Ismerünk azonban olyan területeket, ahol az e g y m á s felett elhelyezkedő tárolókban a földgázösszetétel az említett szabály­ t ó l eltér. E z a töréseken keresztül történő keveredéssel magyarázható legjob­ ban. Ilyen keveredés tételezhető fel Kisújszállás Ny-i részén, ahol az alsópannóniai földgáztelepek összetétele mutat u g y a n bizonyos tendenciát, de az össze­ tételben bekövetkezett ugrásszerű változások későbbi keveredésre utalnak. Ferencszálláson az egymásfeletti földgáztelepekben a n e m éghető földgázok aránya közel állandó. Érdekes jelenség viszont, h o g y a szénhidrogéneken belül a nehezebbek aránya fölfelé növekszik. A jelenséget itt is a töréses szerkezettel magyarázzuk. A csapdák feltöltődésében ugyanis itt is szerepet játszott a terület D N y - i részén levő, a felsőpannóniai rétegösszlet egy részét is érintő vetődés. Ezen keresztül származtatható az alsópannóniai kőolajtelepekből a felsőpannóniai földgáztelepek viszonylag nagy propán és ennél nehezebb szénhidrogén tartalma. K ö z v e t l e n , törésmenti migrációval magyarázható a Battonya-keleti kis földgáztelep Battonya-tárolóéval azonos összetételű föld­ gáza is.

G aj

11.

do

Pliocénkori

s - P ар:

Töréses

tárolókban

formaalakulás

lehetőségei

előforduló fázishatár

az alföldi

pliocénben

453

eltérések

A pannóniai tárolókban t ö b b helyen jelentkeznek o l y a n rétegtartalombeli ellentmondások, amelyek nem vezethetők vissza litológiai okokra. E z eset­ ben olyankor is vetődésre kell gyanakodnunk, ha más adatokból erre egyér­ telműen n e m következtethetünk. Harminc métert is meghaladó fázishatár eltéréssek vannak A l g y ő n az alsópannóniai Deszki-tárolóban, j ó l bizonyítva a más m ó d o n k i m u t a t o t t vetődéseket. E n d r ő d ö n az I. területrészen az alsó­ pannóniai tárolókban a K - i és Ny-i rész k ö z ö t t a vető ugyanarra a rétegre v o n a t k o z t a t v a 1 0 0 m-nél n a g y o b b fázishatár-eltérést o k o z . Részben mikrotektonikus jelenségek lehetnek okai Pusztaföldváron a Földvár-alsó tárolóban tapasztalt fázis-rendellenességeknek.

12. Alföldi

holocén-pleisztocén

képződmények

töréses

szerkezete

A pliocénnél fiatalabb üledékek szerkezetalakulásából következtethetünk az alattuk levő idősebbek szerkezetalakulására is. A z ezekre v o n a t k o z ó viszgálati eredményekből csak példaként ismertetünk néhányat. U B B A N C S E K J . ( 1 9 6 5 ) az egész Alföld szerkezetalakulását vizsgálta a vízkutató fúrások adatai alapján. Szerkezeti következtetéseit elsősorban az azonos korú üledékek vas­ tagságából vonja le. Összefoglalóan megállapítja, h o g y „ a negyedkori föld­ kéregelmozdulások kratogén jellegűek, és az egységes pannóniai medence a pleisztocénben kisebb egységekre tagolódott'. A negyedkori földkéreg-elmoz­ dulások a medencealjzat és az idősebb medenceüledékekben létrejött szerke­ zeti mozgásokat k ö v e t t é k . E G Y E D L . ( 1 9 5 7 ) szerint a felszíni vízfolyások iránya a fiatal mozgások által meghatározott. A szilárd kéreg deformációit ugyanis a sokkal kisebb szilárd­ ságú, rátelepült üledékek veszik fel. Ezeknek az üledékeknek kisebb szilárd­ ságuk miatt „ k i s e b b a deformációkkal szembeni ellenállása is és a medence­ aljzat mozgásai folytán bennük törésrendszereknek megfelelő fellazulás j ö n létre. A vízfolyások a fellazult részt kimossák és mederré alakítják". A z ismertetett két példa bizonyítja, h o g y fiatal, jelenkori töréses formaala­ kulások is vannak az Alföldön, amelyek e g y része eredetétől függően részben, v a g y teljesen harántolja a pliocén rétegsort is.

13.

Negyedkori

üledékekben

tárolt rétegvizek nagy

kloridtartalma

A negyedkori rétegekben tárolt vizek magas kloridtartalma mélyebben elhelyezkedő sós telepvizekből való utánpótlásra utal, mint ahogy azt S C H E R F E „ m a j d U K B A N C S E K J . ( 1 9 6 5 ) megállapította. A h o l a rétegvizek magas k l o ­ ridtartalma vonal v a g y sáv mentén jelentkezik, ott a pleisztocén-holocén ré­ tegnél mélyebbre, akár a prepannóniai medencealjzatig is hatoló törésre, v a g y töréses sávra gyanakodhatunk. A Pusztaföldvár — battonyai magas­ r ö g v o n u l a t területén a felszínközeli vizeket vizsgálva V A L C Z G Y . ( 1 9 7 1 ) meg­ állapította, h o g y a pusztaföldvári területen ezeknek a vizeknek a NaCl-tart a l m a 0 , 1 1 6 — 0 , 5 8 g/l k ö z ö t t van. A D K - i területrészen 7 e g y vonalba eső fú­ rásban ez az érték 1 g/l fölött van. E z — véleményünk szerint — m é l y e b b szinti, n a g y o b b sótartalmú vizek törésmenti felszivárgására utalhat.

454 14.

Földtani

Geotermikus

Közlöny

107. kötet, 3— í.

füzet

anomáliák

Már S Ü M E G H Y J. ( 1 9 2 9 ) , majd U E B A N C S E K J. ( 1 9 6 5 ) diszlokációs övekre következtetett az alföldi geotermikus anomáliák helyenkénti vonalas, sávos elhelyezkedéséből. U B B A N C S E K J. ( 1 9 6 5 ) negatív anomáliáknak tekinti az ártézivíz kutakban 3 0 0 — 1 0 0 0 m mélységben mért talphőmérsékletekből szá­ molt 1 4 — 1 6 m/°C-os geotermikus reciprok értékeket, amelyek az Alföld k ö ­ zépső és É-i részén elég n a g y számban fordulnak elő. A z alföldi 1 8 m/C° átlag­ értéktől még n a g y o b b eltérést mutatnak a Lakitelek — Tiszakécske közötti 1 8 0 m mélységű artézivíz kutak kifolyó vízéből számolt 7 — 9 m/C° hőmérsék­ letű reciprok geotermikus gradiensek. E z a jelenség egyértelműen fiatalkori töréssel, ill. töréses ö v v e l magyarázható. Alátámasztja ezt még az is, h o g y a terület n a g y o n közel esik az Alföld földrengésileg legaktívabb területéhez (lásd: 2 . p o n t ) . 15. Fedőhegységi

pliocén szer kezetalakulás

A b e v e z e t ő részben megállapítottuk, h o g y a Pannóniái-medence szerkezeti viselkedésének, alakulásának jellegét tekintve a neogén időszakban és azk ö v e t ő e n egységes, v a g y közel egységes v o l t . E b b ő l következik, h o g y a fedő hegységekben megfigyelt fiatalkori szerkezetalakulásoknak az Alföldön is nagy valószínűséggel meg kell lenni. A fedőhegységekben számos helyen isme­ rünk pliocén kori, v a g y annál fiatalabb szerkezeti mozgásokat, k ö z t ü k töré­ seket. Összefoglalóan ilyeneket ismertet V A D Á S Z E . ( 1 9 6 0 ) „Magyarország földtana" c. k ö n y v é b e n pl. a B a k o n y b ó l , a Gerecséből, Salgótartján vidéké­ ről, a Mátrából, a Mecsekből stb. A z újabb kutatási eredmények közül min­ denképpen tanulságosak a petőfibányai megfigyelések, ahol a fúrások alap­ ján n e m lehetett töréseket megállapítani, a bányaművelés során azonban je­ lentkeztek ilyenek. Fedőhegységi megfigyelés az is, h o g y a n a g y o b b fiatalkori törések a hegységperemeken jelentkeznek.

Összefoglalás A z alföldi pliocén üledékek töréses formaalakulásának lehetőségeivel kap­ csolatban az alábbiak állapíthatók meg: 1. A z Alföld pliocén üledékeiben — a kőolaj és földgázkutatás számára számításba vehető területeken — orogén eredetű formaelemek n e m mutat­ hatók ki biztosan. Nincs kizárva azonban, h o g y a későbbiekben ilyeneket is megismerünk. 2. A t ö r t formaelemek k ö z ü l kimutatható leptoklázisok, litoklázisok, és paraklázisok az esetek n a g y részében atektonikus eredetűek és rendszerint a n ö v e k v ő rétegterhelés és a tömörödés együttes hatására vezethetők vissza. Csak a bázis k é p z ő d m é n y e k e t érintő v e t ő k azonban valószínűleg n e m csak ilyen erőhatásokra vezethetők vissza, ezek keletkezhettek tektonikus (orogén) erők hatására is. 3. Jelenleg az alföldi pliocén üledékekben 1 5 0 m-t meghaladó rétegkimara­ dásról, azaz 1 5 0 m-nél n a g y o b b elvetési magasságú vetőről nincs tudomásunk. A z o n b a n jelentős, 1 0 0 m körüli rétegkimaradások mutathatók ki mind az alsópannóniai, mind a felsőpannóniai üledékekben, még 1 0 0 0 — 1 5 0 0 m-rel az idő­ sebb k é p z ő d m é n y e k felett is.

Qajdos-Pap:

Töréses

formaalakulás

lehetőségei

az alföldi

pliocénben

4. Minél közelebb esik e g y pliocénkori réteg a fekvőjében levő j ó v a l mere­ v e b b medencealjzathoz annál valószínűbb, h o g y benne tört formaelemeket találunk. 5. A pliocén kori üledékekben tört formaelemek jelenlétére elsősorban a z o k o n a helyeken számíthatunk, ahol a fekvő k é p z ő d m é n y e k b e n r ö v i d távol­ ságon belül n a g y vertikális szintkülönbségek vannak. Minél n a g y o b b ez a szintkülönbség, annál n a g y o b b v e t ő k jelenlétére számíthatunk, ill. horizon­ tális irányban annál valószínűbb ezeken a helyeken vetőzónák kimutatása. Valószínű, h o g y a v e t ő k (vetőzónák) e g y része korábbi v e t ő k (vetőzónák) kiújulásának az eredménye. 6. A leptoklázisok, litoklázisok és m i k r o v e t ő k szerencsés esetben közvetle­ nül k i m u t a t h a t ó k a fúrások magjaiban. N a g y o b b v e t ő k egyértelmű és köz­ vetlen kimutatására csak azokban a szerencsés esetekben v a n lehetőségünk, ahol a vető síkját metszi a fúrás és az í g y létrejött rétegkimaradás olyan nagyságrendű t a r t o m á n y b a esik, ahol a rétegkimaradás ténye n e m vitatható. Minden más esetben vető-, v a g y v e t ő z ó n a jelenlétére csak deduktív ú t o n k ö ­ vetkeztetünk. Ilyenkor n e m dönthető el egyértelműen, h o g y egyetlen vetőről v a g y pedig t ö b b kisebb vető összegzett elmozdulásáról van-e s z ó . 7. A rétegkimaradások kimutathatósága függvénye annak is, h o g y a vető a fúrást milyen sztratigráfiai szintben harántolja. L e g k e d v e z ő b b a helyzet ha a v e t ő az alsópannóniai alemelet középső zónájában v a g y a felsőpannóniai alemelet alsó részén o k o z rétegkimaradást. 8. E g y vető (vagy vetőraj) deduktív úton v a l ó kimutatása a terület telepü­ lés földtani és teleptani anomáliáinak tanulmányozása és értelmezése alapján lehetséges, d e mindenképpen gondos mérlegelést igényel. 9. A pliocén kori v e t ő k z ö m e valószínűleg 50 m-nél kisebb elmozdulásokat eredményezett, ezeknek fúrásban való kimutatása nagyon sok esetben nem végezhető el egyértelműen.

I r o d a l o m — References A N D E R S O N , В . M. ( 1 9 6 3 ) : The Dynamics of Faulting and Dyke Formation with Application to Britain. OliveT and Boyd, Edinburgh and London BJtOGH K . ( 1 9 6 9 ) : A Pannon Tömeg fogalmának fejlődése. Kézirat. D A N K V . ( 1 9 6 2 ) : A z új magyar földgázelőfordulások földtani alkata. Bányászati Laapok, 9 5 . D E SITTEK ( 1 9 6 4 ) : Structural Geology. Mc. Graw-Hill Book Company D U B A Y L . ( 1 9 6 2 ) : A z Észak-zalai medence fejlődéstörténete a kőolajkutatások tükrében. Földtani Közlöny, Х С П . 1 . pp. 1 5 — 39. E G Y E D L . ( 1 9 5 7 ) : Vízfolyások, morfológia és tektonika kapcsolata. Földtani Közlöny, L X X X V I I . 1 . pp. 6 9 — 7 2 . G A J D O S I-, P A P S., T A T Á R N É SZÍJÁRTÓ É V A ( 1 9 7 3 ) : A ferencszállási kőolaj- és földgázkutatás eredményei. Kézirat. K E R T A I ' G ' Y . (1963): Kőolajföldtan I — I I . (egyetemi jegyzet). Tankönyvkiadó, Budapest K Ő H Á T I A . ( 1 9 6 5 ) : A kehidai-zalaudvarnoki terület mélyföldtani viszonyai. Földtani Közlöny, X C I . K Ő R Ö S S Y L. ( 1 9 5 6 ) : A Tiszántúl északi részén végzett kőolajkutatás földtani eredményei. Földtani Közlöny, L X X X V I . 4 . pp. 3 9 0 — 4 0 9 . P Á V A I - V A J N A F. ( 1 9 2 5 ) : A földkéreg legfiatalabb mozgásairól. Földtani Közlöny, LV. 1 — 2 . pp. 6 3 — 8 5 . R A N A L L I , G. ( 1 9 7 5 ) : Geotectonic relevance of rock-stress determinations. Tectonophysics, 2 9 . pp. 4 9 — 5 8 . B.ÉTHLY A . ( 1 9 5 2 ) : A Kárpát-medencék földrengései ( 4 5 5 — 1 9 1 8 ) . Akadémiai Kiadó, Budapest S Z E B É N Y I L . ( 1 9 5 5 ) : Kétegtömörülés és szerkezetalakulás. Földtani Közlöny, L X X X V . 4 . pp. 4 2 5 — 4 4 1 . TJRBANCSEK J". ( 1 9 6 5 ) : A z Alföld negyedkori földtani képződményeinek mélyszerkezete. Hidrológiai Közlöny, 4 5 . 3 . pp. 1 1 1 — 1 2 4 . V A D Á S Z E . ( 1 9 6 0 ) : Magyarország földtana. Akadémiai Kiadó, Bp. V A L C Z G Y . ( 1 9 7 1 ) : NaOl koncentráció eloszlás a pusztaföldvár-battonyai rögvonulat ap. bázisszintjében. Kézirat V Ö L G Y I L . ( 1 9 6 5 ) : A Nagyalföld középső részének méh/földtani vizsgálata. Földtani Közlöny, X C V . 2 . pp. 1 4 0 — 1 6 3 . Az O K G T N K F Ű földtani jelentései, kútkönyvi dokumentációi.

14

Földtani Közlöny

456

Földtani

Közlöny

107, kötet, 3 — 4.

füzet

Possibilities of faulting in the Pliocene sediments of the Great Hungarian Plain I. Gajdos—S.

Pap

I n t h e P l i o c e n e - P l e i s t o c e n e , w i t h t h e s u b s i d e n c e o f t h e area, a h u g e a m o u n t o f sedi­ m e n t , p r e d o m i n a n t l y p e l i t i c a n d p s a m m i t i c , a c c u m u l a t e d in t h e G r e a t H u n g a r i a n P l a i n . T h e t h i c k n e s s o f the resulting s e q u e n c e e x c e e d s , in t h e d e e p e s t p a r t s o f t h e b a s i n , e v e n 6 6 0 0 m . T h e s t r u c t u r e is c h a r a c t e r i z e d m a i n l y b y a t e c t o n i c d o m e s (or g r o w t h anticlines) t r o u g h s a n d w a r p i n g s d u e t o a n u n e v e n s u b s i d e n c e a n d c o m p a c t i o n a n d ajusted t o t h e e r o s i o n - a n d t e c t o n i c s - s h a p e d m o r p h o l o g y o f t h e s u b s t r a t u m , a n d i n smaller m e a s u r e b y g e n t l e folds, m o n o c l i n a l f l e x i n g s resulting f r o m i n t r a - P a n n o n i a n m o v e m e n t . T h e opini­ o n s f o specialists d i v e r g e as far as t h e o c c u r r e n c e , size a n d role o f fault s t r u c t u r e e l e m e n t s are c o n c e r n e d . I n t h e G r e a t H u n g a r i a n P l a i n t h e r e is a n i n c r e a s i n g n u m b e r o f oiland g a s - e x p l o r i n g b o r e h o l e s t h a t c a n b e s h o w n t o h a v e c u t a c c r o s s a fracture o f fault as well as b o r e h o l e s in w h i c h b o t h a t e c t o n i c a n d t e c t o n i c s t r u c t u r e s c a n b e r e v e a l e d w h e n t h e results are a n a l y z e d in their interrelations. E v e n t h o u g h m u c h m o r e l a b o u r - c o n s u m i n g and m o r e pregnant with subjectivism, such interpretations p r o v i d e the simplest expla­ n a t i o n s for t h e p r o b l e m s . D e a l i n g first in geeral t e r m s w i t h t h e t h e o r e t i c a l possibilities o f fault t e c t o n i c defor­ m a t i o n i n t h e P l i o c e n e s e d i m e n t s o f t h e G r e a t H u n g a r i a n P l a i n , t h e authors, r e l y i n g o n results g a i n e d p r i m a r i l y d u r i n g o i l - a n d g a s - e x p l o r i n g a c t i v i t i e s , g i v e ana c c o u n t o f t h e p h e n o m e n a referring t o t h e faulting o f P l i o c e n e s e d i m e n t s o r e x p l a i n a b l e (als 9) b y such m e c h a n i s m s ; finally, t h e y d e s c r i b e s o m e faulting p h e n o m e n a ( e . g. sliding surfaces, m i c r o t e e t o n i c features, fracturing, e t . c ) r e v e a l e d b y oil-and g a s - e x p l o r i n g b o r e h o l e s .

A

magyar

földtani

irodalom

jegyzéke,

1976

457'

A magyar földtani irodalom jegyzéke 1976 - Библиография литератургы геологических и смежных наук в Венгрии 1976. г. - Répertoire biblio­ graphiques des publications du domaine des sciences géologiques en Hongrie 1976

ALFÖLDI L . — P A P P В . : The problems of e n v i r o n m e n t a l p r o t e c t i o n for s u b s u r f a c e w a t e r s in H u n g a r y . W o r l d H e a l t h Orga­ nization, W a t e r Quality Bulletin októ­ b e r 1976. A L F Ö L D I L . — P A P P В . : L e s e a u x souter­ raines en H o n g r i e P r o b l è m e s d e P r o t e c tion de l'environnement. W o r l d Health Organization, W a t e r Quality Bulletin o k t ó b e r 1976. ALFÖLDI L. — PAPP В . : Környezetvéde­ l e m m e l k a p c s o l a t o s f e l a d a t o k a felszín a l a t t i v í z k u t a t á s b a n . T a n u l m á n y o k és kutatási eredmények 47. szám B p . ALFÖLDI

L.—ERDÉLYI

M. — GÁLFI

J.—

К О М М К . —LIEBE P.: A geothermal f l o w s y s t e m in t h e P a n n o n i a n Basin: case h i s t o r y o f a c o m p l e x h y d r o g e o l o g i c a l s t u d y at T i s z a k é c s k e ( A b s t r a c t ) — U n s y s t è m e d ' é c o u l e m e n t d a n s le B a s s i n Pannonién: historique d'une étude hydrogéologique c o m p l e x e à Tiszakécske (Résumé). Proceedings o f the International Hydrogeological Conference o f I A H and I A S H ' H y d r o g e o l o g y o f Great Sedimentary Basins' — Abstracts — Résumés Budapest, 31 m a y — 5 June 1976 ( S z e r k . : R Ó N A I A . ) M a g y a r Á l l a m i F ö l d t a n i I n t é z e t k i a d á s a p p . 120 —122. r

ALFÖLDI

L. — E B D É L Y I

M. — G Á L F I

J.—

К OKIM К . — L I E B E P . : H y d r o g e o l o g i c a l and geophysical investigations o f a geo­ t h e r m a l a n o m a l y in H u n g a r y — I I . G e o ­ t h e r m a l f l o w System in t h e T i s z a k é c s k e region — D e s études hydrogéologiques et géophysiques d'une anomalie géot h e r m i q u e en H o n g r i e — I I - è m e p a r t i e : Le système de débit géothermique dans la r é g i o n d e T i s z a k é c s k e . H y d r o l o g i c a l Sciences — Bulletin des Sciences H y d roloques (Oxon, Great Britain) Vol. X X I / 2 — 6/1976 8 á b r a , 1 t á b l á z a t ALFÖLDI L. — L O R B E R E R Á . : A karsztos hévizek háromdimenziós áramlásának vizsgálata k ú t a d a t o k alapján — Анализ трехфазного д в и ж е н и я термалных ка­ р с т о в ы х вод по данным наблюдений за с к а ж и н а м и — U n t e r s u c h u n g v o n drei14*

d i m e n s i o n e i l e n S t r ö m u n g e n der K a r s t Thermalwässer aufgrund Brunnendaten. H i d r o l ó g i a i K ö z l ö n y 66. évf. 10. sz. p p . 4 3 3 — 443. 6 á b r a , 1 t á b l á z a t ALLODIATOBIS IRMA: Megemlékezés Staub M ó r i c z r ó l h a l á l á n a k 70. é v f o r d u l ó j á n . F ö l d t . K ö z i . 106., p p . 7 8 - 8 3 A R A T Ó J . - n é — B E L L A L . - n é : A p u l a i ésg é r c e i o l a j p a l a t e c h n o l ó g i a i és k é m i a i vizsgálata — Results o f Technological of Pula and Gérce (Transdanubia, H u n g a r y ) . M Á F I É v i Jel., 1964-ről. p p . 2 8 7 - 3 0 0 , 9 táblázat, 4 ábra, ang. R . Á R K A I P . — V I C Z I Á N L : A g y a g á s v á n y o k át­ alakulása üledékes kőzetekben. G e o n ó m i a és B á n y á s z a t ( M T A X . O s z t . K ö z i . ) 8. ( 1 9 7 5 ) , 3 - 4 , p p . 3 7 3 - 3 8 1 . ÁRKAI P . — N A G Y G.—PANTÓ G Y . : Types o f c o m p o s i t i o n z o n i n g in t h e g a r n e t s o f p o l y m e t a m o r p h i c r o c k s and their g e n e t i c significance — Tipü zonaljnoszti p o himicseszkomu szosztavu v granatah p o l i m e t a m o r f i c s e s z k i h p o r o d i ih g e n e ticseszkie z n a c s e n i j a . A c t a G e o l . A c a d . Sei. Hung. XIX/1-2. pp. 17-42.,. 18 á b r a , 1 t á b l á z a t , o r . R . Á R K A I P . — N A G Y G.—PANTÓ G Y . : A cik­ lusos f o l y a m a t o k szuperpozíciója (polim e t a m o r f ó z i s ) és a z o k á s v á n y t a n i k i ­ m u t a t á s a . G e o n ó m i a és B á n y á s z a t 8/3 — 4., p p . 3 8 3 - 3 8 7 . Á R K A I P . — V I C Z I Á N L : A g y a g á s v á n y o k át­ alakulása üledékes kőzetekben. G e o n ó ­ m i a és B á n y á s z a t 8/3 — 4 . p p . 3 7 3 — 3 8 1 . , . 1 ábra, 1 táblázat A U J E S Z K Y G. — B E R N Á T H Z . — S Z É K Á N Y

L.-

né: A Bélapátfalvi Cementmű víz- és nyersanyag ellátása. Előtervezés — M é l y é p í t é s 1 9 5 0 — 1 9 7 5 . B p . F ö l d m é r ő és. Talajvizsgáló Vállalat, p p . 149—164., 6 ábra. (Megjelent 1976-ban) AUJESZKY

G-. — S C H E U E R

G Y . : Vízbeszerzési ellátása é r d e k é b e n . építés 1 9 5 0 - 1 9 7 5 . 166., 9 á b r a ( M e g j .

GY.

—SELLYBY

feladatok E g e r víz­ Előtervezés — Mély­ B p . F T I . p p . 162 — 1976-ban)

Földtani

458

Közlöny

107. kötet,

BADINSZKY P . — F O N Ó A.-né: Kavicskat a s z t e r e z é s i m u n k á k és k u t a t á s i célki­ t ű z é s e k . S z i l i k á t t e c h n i k a . 2 . s z . p p . 36 — 39., 6 á b r a B A K S A C s . — B O G N Á B L. —LOVAS G Y . : Oc­

currence o f Dawsonite at R e c s k . A c t a G e o l o g i c a T o m . X I X . ( 3 - 4 ) p p . 281 — 287 ( 1 9 7 6 ) , 1 t á b l á z a t , o r . R . B A L Á Z S В . : A csillagászati i d ő m é r é s p r o b ­ lémái — On the Problems o f the Astro­ nomical T i m e Measurement. M A F I E v i Jel., 1 9 7 4 - r ő l , p p . 537 — 6 4 3 . , a n g . R . B A L Á Z S E . : A kisalföldi m e d e n c e p a l e o z ó o s k é p z ő d m é n y e i — Палеозойские о т л о ж е ­ ния Б а с с е й н а Малой В е н г е р с к о й Н и ж менности. Földtani Kutatás. XVIII. évf. 4 . s z á m p . 17 — 2 5 . 3 á b r a , o r . R . B Á L D I T . : A D u n á n t ú l i K ö z é p h e g y s é g és Észak-Magyarország oligocénjének korrelációja — Correlation between the T r a n s d a n u b i a n a n d N - H u n g a r i a n Olig o c è n e . F t a n i K ö z i . l O f . , p p . 407 — 424., 19 á b r a , 9 t á b l á z a t , a n g . R . BÁLDI T.—NAGYMABOSI A.: A

hárshegyi

h o m o k k ő k o v á s o d á s a és a n n a k h i d r o ­ termális eredete — Silicification o f the Hárshegy Sandstone a n d its h y d r o ­ thermal origin. Földt. K ö z i . 106., 3., p p . 2 5 7 — 2 7 5 . , 6 á b r a , 4 t á b l a , a n g . R . B Á L D I T-, В . В И К Е М А Ш А , HOEVÁTH M Á B I A , K E C S K E M É T I T., MONOSTOBI M.,

N A G Y M A B O S I M . : A Hárshegyi H o m o k ­ k ő F o r m á c i ó k o r a és k é p z ő d é s i k ö r ü l ­ ményei — Alter und Bildungsverhält­ nisse d e s H á r s h e g y e r S a n d s t e i n s . F ö l d t . K ö z i . 106., p p . 353 — 386., 7 á b r a , 6 t á b ­ lázat, 6 tábla, n é m . R . B A L O G H K . : A Z üledékes kőzetek ritmicitása. M T A X . Osztályának K ö z l e m é n y e i (= G e o n ó m i a és B á n y á s z a t ) 8. 3 — 4 . 1975. p p . 3 6 3 - 3 6 6 . BALOGH K . : Pelecypods from the Late Triassic o f the South-Gemericum I. A c t a M i n . - P e t r . S z e g e d . 2 2 . 2 . p p 285 — 296. 4 tábla BALOGH

К —KOVÁCS

S :

Sphinctozoa

from the R e e f Facies o f the Wetterstein Limestone o f Alsóhegy-Mount (South G e m e r i c u m , W e s t Carpathians, Northern H u n g a r y ) . A c t a Min.-Petr. Szeged. 22. 2., p p . 297 — 3 1 0 . , 2 á b r a , 5 , t á b l a BALOGH

К.—RAKOVITS

Z.:

ÉK-Magyar­

ország néhány m i o c é n vulkanitjának K-Ar kora — K - A r Ages o f Miocene Volcanites from North-East Hungary. M Á F I É v i J e l . , 1964-ről, p p . 4 7 1 - 4 7 6 , 2 táblázat, ang. R . BÁBDOSSY.

GY.—PANTÓ

GY.—VÁBHEGYI

G Y . : R a r e metals o f Hungarian bauxites a n d c o n d i t i o n s o f t h e i r u t i l i z a t i o n . Tra­ v a u x d e . l ' l C S O B A Z a g r e b , N o . 13. p p . 221 — 231., 6 á b r a , 5 t á b l á z a t B A B T A G Y . : A z ű r k u t a t á s és a g e o d i n a m i -

3 — 4.

füzet

k a i p r o g r a m . I o n o s z f é r a és m a g n e t o szféra fizika. I o n o s z f é r a és m a g n e t o s z f é ra s z e m i n á r i u m 3. D e b r e c e n , 1974. n o v . 2 6 - 2 9 . M T E S Z , 1975. p p . 7—10. A s z t ­ ronautikai K ö z l e m é n y e k B A B T A G Y . : D r . Renner János (1889. j ú n . 5—1976. jan. 30). Magyar Geofizika X V I I . 2. sz. p p . 4 1 - 4 2 . B A E T A G Y . : A F ö l d a l a k j a és g r a v i t á c i ó s t e r e . K ö z n e v e l é s X X X I I . 3 1 . p p . 1 3 - 14. BABTA

GY.:

A Z IGP

6.

munkacsoportja

hazai bizottságának t e v é k e n y s é g e és t u d o m á n y o s e r e d m é n y e i . G e o n ó m i a és B á n y á s z a t 8. k ö t . 1 — 2 . s z . 1 9 7 5 . p p . 21-24. B A B T A G Y . : A F ö l d mágneses tere okáról. G e o n ó m i a és B á n y á s z a t 8. k ö t . 1 — 2. s z . 1975., p p . 1 0 6 - 1 1 0 . , 4 á b r a B A B T A G Y . : A m a g y a r f ö l d t u d o m á n y szere­ pe a nemzetközi együttműködésben ( t á r s s z e r z ő k : B É L L B é l a és P É C S I Már­ ton). G e o n ó m i a és B á n y á s z a t 8. k ö t . 1 - 2 . s z . 1 9 7 5 . , p p . 129 — 144. B A B T A G Y . : M e g j e g y z é s P . S a v i c és D . Trifunovic földmodell elgondolásához. G e o n ó m i a és B á n y á s z a t 8. k ö t . 1 — 2 . s z . 1975., p p . 179—182., 2 ábra B A B T A G Y . : ^ A g e o i d a l a k fizikai értelme­ zéséről. Á r a m l á s o k a F ö l d m a g j á b a n . G e o n ó m i a é s B á n v á s z a t 8. k ö t . 3 — 4 . s z . p p . 393 — 3 9 8 . 4 á b r a B A B T Y I K L . : Tájékoztató „Magyarország m é l y f ú r á s i ismeretségi t é r k é p é " - r ő l , — On t h e B o r e h o l e M a p o f H u n g a r y . M Á F I É v i J e l . , 1973-ról, p p . 497 — 4 9 8 . a n g . R . В . В Е К Е M Á B I A : lásd B Á L D I T . B E L L A L . - n é : lásd A B A T Ó J.-né

B É L T E K Y L . : P r o b l e m s related t o operat­ i n g t h e r m a l w e l l s s u b j e c t t o scaling i n Hungary. G e o t h e r m i c s Pisa, V o l . 4 ( 1 9 7 5 ) , N o . 1 - 4 . p p . 57 — 6 5 . , 7 ábra, 1 táblázat BÉLTEKY L.—KOBIM

К.:

Hajdúszoboszló

és D e b r e c e n k ö r n y é k i h é v i z e k m ú l t j a , jelene és j ö v ő j e — П р о ш л о е , настоящее и будущее термалных в о д района горо­ дов Х а й д у с о б о с л о и Д е б р е ц е н — Passé, présent et avenir d e s eaux thermales des e n v i r o n s d e H a j d ú s z o b o s z l ó e t D e b ­ recen — Erschliessung, gegenwärtige und zukünftige N u t z u n g der Thermalw a s s e r v o r k o m m e n in d e r G e g e n d v o n Hajdúszoboszló und Debrecen. Vízügyi K ö z l e m é n y e k X V I I I . é v f . 1976. 1. füzet p p . 59 — 8 3 . , 8 á b r a , 6 t á b l á z a t B É E C Z I J.: N e u t r o n a k t i v á c i ó s analitikai v i z s g á l a t o k a z é r c k u t a t á s b a n . A Színes­ érckutatás Gyakorlati Kérdései. A Ma­ gyarhoni Földtani Társulat Ifjúsága Bizottsága kiadványa, 4 táblázat, 5 ábra B É B C Z I J.: H a z a i b i o t i t o k neutronaktivá­ c i ó s analitikai v i z s g á l a t a . E g y e t e m i d o k ­ tori disszertáció

A magyar

földtani

irodalom

BÉBCZI, J . — B E B E Z N A I , T.: Thermal and e p i t h e r m a l n e u t r o n a c t i v a t i o n analysis o f standard rocks using a multiisotopic c o m p a r a t o r m e t h o d . I n t e r a n '76 ( A n a ­ lysis o f geologica materials) Prague B E E C Z I J . — K E O M L E Y G . : Geológiai min­ t á k r e a k t o r o s n e u t r o n a k t i v á c i ó s vizsgá­ lata a Budapesti Műszaki E g y e t e m Tan­ r e a k t o r á b a n . I z o t ó p t e c h n i k a , 19 / ( 1 9 7 6 . ) p p . 1 — 7., 2 á b r a , o r . , a n g . R . B É B C Z I J . — B O G N Á R L . — K I S S J.: N e u t ­ r o n a k t i v á c i ó s a n a l i t i k a és j e l e n t ő s é g e a földtani-geokémiai kutatásokban. F ö l d t . K ö z i . 106, N o . 2 . p p . 161 — 169. 2 ábra, 4 táblázat, ang. R . B É B C Z I H . : lásd: SAJGÓ Cs. B É B C Z I J.: l á s d : S Z T B Ó K A Y K . BEBLIN,

T.

Sz. —BAEHATOVA,

N.

N.—

H A B A K O V , A . V . : Ca/Mg módszer a m a g y a r o r s z á g i és s z l o v á k i a i e o c é n k o r i tengerek őshőmérsékleti viszonyainak meghatározására — A Ca/Mg Method of Obtaining Data on Paleotemperature o f t h e E o c e n e Sea in H u n g a r y and S l o v a k i a . M Á F I É v i Jel., 1964-ről, p p . 477 — 4 8 5 . , 2 á b r a , 2 t á b l á z a t , a n g . R . B E B N Á T H Z . : A z építőanyagkutatás minő­ ségi és m e n n y i s é g i e r e d m é n y e i n e k k o r ­ szerű feldolgozása. Előtervezés — Mély­ építés 1 9 5 0 - 1 9 7 5 . B p . F T I . p p . 2 4 7 249., 2 á b r a , 2 t á b l a ( M e g j . 1 9 7 6 - b a n ) B E B N Á T H Z. — D E Á K I.: Cementipari nyers­ a n y a g k u t a t á s o k az V . ö t é v e s t e r v m e g ­ alapozásához. Szilikáttechnika. 3. s z . p p . 70 — 73., 8 á b r a B E B N Á T H Z . : l á s d : AXJJESZKY G . B I D L Ó G . : A B M E Á s v á n y - és F ö l d t a n i T a n s z é k é n v é g z e t t ü l e d é k k ő z e t t a n i vizs­ gálatok története. Földtani Tud. Tört. É v k ö n y v 1974. ( M e g j e l e n t 1976) B I D L Ó G . : D i e W i r k u n g o r g a n i s c h e r Säue­ r e n a u f T o n m i n e r a l e . Schritern. g e o l . W i s s . B e r l i n 5, p p . 47 — 56. B I D L Ó G . : lásd: K L E B В . B I D L Ó G.: lásd: SIMON А . В . B I L I K I.: lásd: H E T É N Y I R . В о в о к Е . : Vízhozam-csúccsal járó vízbe­ t ö r é s - j e l l e g g ö r b é k h i d r o d i n a m i k a i vizs­ gálata (SZABÓ I m r é v e l ) . B K I - O M B K E 7. B á n y a v í z v é d e l m i K o n f e r e n c i a . B p . 1976. p . 3 5 . В о в о к É . : W a l l Roughness Effects on L o s s C o e f f i c i e n t o f Centrifugal P u m p s . Proceedings o f the Fifth Conference o n F l u i d M a c h i n e r y B p e s t , 1975. p p . 103 — 112. BODOKY

R.—LAJGUTH

J.—SÉDY

L.—

S Z E I D O V I T Z G Y . - n é : A n d e z i t t ö r é s e k elő­ rejelzése b á n y a b e l i szeizmikus mérések­ kel — Nachweis v o n Andesitintrusionen mittels seismischer Messungen — The p r e d e t e c t i o n o f a n d é s i t e intrusions w i t h s e i s m i c m e a s u r e m e n t s — П р о г н о з ан-

jegyzéke,

1976

459

дезитовых переломов при п о м о щ и г о р ­ ных с е й с м и ч е с к и х измерений. B á n y . é s K o h . L a p o k , 1 0 9 . évf. 10. p p . 671 — 6 7 5 . , 10 á b r a , a n g . , n é m . , o r . R . B O D R I В . : Prilivnie deformacii v L u n e . Pisma v A s t r o n . Zsurnal (Moszkva), 2. k ö t . 5. s z . p p . 261 — 265., 4 á b r a B O D R I В . : A numerical investigation o f t e c t o n i c flow in a s u b d u c t i o n zone (abstract). Trans. A m e r . G e o p h . Union, U S A . 5 7 . k ö t . 9. sz. p p . 6 7 6 . (társszerző: BODRI

L.)

B O D B I В . : Zemnie prilivi i tonkie zakonomernosti vrashanija Zemli. Annales U n i v . Sei. B u d a p e s t , S e c t i o G e o l o g i c a X V I I I . k ö t . , p p . 63 — 82., 1 á b r a , 3 t á b ­ lázat B O G N Á R L . : Érclelőhelyek kutatási m ó d ­ szerei. E g y e t e m i j e g y z e t g e o l ó g u s hall­ g a t ó k számára. T a n k ö n y v k i a d ó , Buda­ p e s t , p p . 1 —175. 33 á b r a , 3 t á b l á z a t BOGNÁR

L.: lásd:

BAKSA Cs.

B O G N Á R L . : l á s d : B É R C Z I J. BOGSCH L.: Megemlékezés Papp Károlyról 100. s z ü l e t é s n a p j a a l k a l m á b ó l a t á p i ó sági t e m e t ő b e n l e v ő sírjánál. Földtani T u d o m á n y t ö r t é n e t i É v k ö n y v 1974. p p . 29-34. BOGSCH L . : H e n r y Fairfield Osborn. Ter­ m é s z e t V i l á g a , 1 0 7 . 6., p p . 2 7 2 — 2 7 3 . B O G S C H L . : B ö c k h H u g ó élete és m u n k á s ­ s á g a az ő s l é n y t a n ó s a stratigráfia terü­ l e t é n . F ö l d t . K ö z i . 106., 2 . p p . 99 — 108. B O G S C H L . : 78 d b r e f e r á t u m a Z e n t r a l ­ b l a t t für G e o l o g i e u n d P a l ä o n t o l o g i e Teil II-ben (Stuttgart) BOGSCH, L., K B I V Á N P. et C S I K Y G.: B ö c k h

H u g ó centenáriuma — Böckh Hugó C e n t a n a r y . F ö l d t . K ö z l . 106., p p . 97 — 98. B O H N P . és M A R C Z I S J. s z e r k . : M a g y a r ­ o r s z á g m é l y f ú r á s i a l a p a d a t a i , 1970 é v ­ ről, M Á F I k i a d v á n y , p p . 1 - 4 5 0 . , 1 fú­ rási t é r k é p , 4 5 t é r k é p á b r a B Ó N A J. : V i l l á n y i - h e g y s é g i triász C o n o d o n t á k — T r i a d i s c h e C o n o d o n t e n aus d e m V i l l á n y er G e b i r g e . G e o l o g i c a h u n g a r i c a , Ser. G e o l . , T o m u s 17., p p . 2 2 9 - 2 5 1 . , 3 ábra, 3 tábla BÖJTÖSNÉ V A B R Ó K K . : A z Észak-magyar­ o r s z á g i O s z t á l y 1974. é v i m ű k ö d é s e — A c t i v i t y o f the N o r t h H u n g a r y D e p a r t ­ m e n t in 1974. M Á F I É v i Jel., 1974-ről, p p . 21 — 24., ang. R . B Ö C K E R T . : Balaton környéki karsztvizek m e n n y i s é g i és m i n ő s é g i v é d e l m e . M T E S Z M a g y a r H i d r o l ó g i a i T á r s a s á g ö n á l l ó ki­ a d v á n y a , Budapest, 1976. p . 11, 1 á b r a B Ö C K E B T . : K a r s z t v í z s z i n t é s z l e l é s , értéke­ lés. (Hozzászólás dr. SZAKVÁRI Jenő tanulmányához.) Hidrológiai K ö z l ö n y 56: évf. 9. s z . p p . 396 — 397., 1 á b r a

460 BÖCKÉB

Földtani

Közlöny

107. kötet,

3 — 4.

füzet

T . — D É N E S G Y . : Karszthidroló­ pest, M T E S Z K ö z p o n t i A s z t r o n a u t i k a i giai k u t a t á s o k a B ü k k b e n , M i s k o l c v í z ­ S z a k o s z t á l y a p p . 21 — 31., 3 á b r a , 3 m ű ­ ellátása é r d e k é b e n . V I T T J K I 1 9 7 6 . é v i hold felvétel T u d o m á n y o s N a p o k (Budapest, 1976. s z e p t . 3 0 — o k t . Î . ) 1. ü l é s s z a k : N a g y ­ C S I K Y G . : A n a g y a l f ö l d i k ő o l a j - és f ö l d g á z térségek vízgazdálkodásának fejleszté­ k u t a t á s 30 e s z t e n d e j e . B á n y á s z a t i és sét s z o l g á l ó k u t a t á s o k . V I T T J K I k i a d á ­ K o h á s z a t i L a p o k — K ő o l a j és F ö l d g á z . sa, B u d a p e s t , p . 2 5 , 7 á b r a 9. ( 1 0 9 . ) é v f . 2 . s z . p p . 157 — 158. B E O K É S F.: A Nagytárkány-Tüskésmajor C S I K Y G . : B ö c k h H u g ó szerepe és j e l e n t ő ­ II. sz. bauxitlencse mikropaleontológiai sége a m a g y a r szénhidrogénkutatásban. problematikumainak üledékföldtani F ö l d t . K ö z i . , T . 1 0 6 . N o . 2 . p p . 115— vizsgálata. A Magyar Á l l a m i Földtani 124. I n t é z e t é v i j e l e n t é s e az 1973. é v r ő l p p . C S I K Y G . : B e s z á m o l ó és m e g e m l é k e z é s e k ' 415 — 445. _ az 1 9 7 5 . é v r ő l . F t a n i T u d . T ö r t . É v ­ BITRRI, C — Ó ' R K É N Y I - B O N D O R L . — V I N C Z E k ö n y v , p p . 5 — 11. SZEBERÉNYI H . : Rechnerische Auswer­ CSIKY G.: L ó c z y Lajosról emlékezünk. t u n g v o n U - T i s c h o p e r a t i o n e n d u r c h ele­ F t a n i T u d . T ö r t . É v k ö n y v , p p . 45 — 4 9 . mentare Vektormethoden. Schweiz, mi­ CSIKY G.: Búcsú Jugovics Lajostól. Ftani neral, p e t r o g r . M i t t . 5 6 . , p p . 1 — 3 8 . , T u d . T ö r t . É v k ö n y v , p p . 67 — 68. 9 ábra, 4 táblázat C S I K Y G . : K r ó n i k a a z 1 9 7 5 . é v r ő l és F ü g g e ­ B U T T I N G E R A . : lásd: H E M B A C H К . lék. F t a n i T u d . T ö r t . É v k ö n y v , p p . 69-75. C H I K Á N G . : A Z Eger-tihaméri m i o c é n diaCSIKY G . : Emlékezés Pávai Vájna Elekre t o m á s k é p z ő d m é n y e k v i z s g á l a t a — Изу­ h a l á l á n a k 100. é v f o r d u l ó j á n . F ö l d t . K ö z l . чение диатомовых о т л о ж е н и й в миоцене 106. k . 2 . f. p p . 125 — 126. из о к р е с н о с т и города Эгер. F ö l d t . K ö z i . C S I K Y G . : 75 é v e s a S z a b ó J ó z s e f e m l é k ­ 106., p p . 127 — 142., 4 ábra, 1 t á b l á z a t , é r e m . F ö l d t . K ö z i . , 1 0 6 . k . 3. f, p p . 4 tábla, o r . R . 314-315. O O R N I D B S I . — K i s s J.: C o r r e l a t i o n o f t h e C S I K Y G . : A h a z a i k ő o l a j - és f ö l d g á z k u t a ­ o x y g e n and carbon isotope ratios o f tás 30 e s z t e n d e j e ( 1 9 4 5 — 1 9 7 5 ) . F ö l d ­ calcite samples from a hydrotermal ore rajzi K ö z l e m é n y e k , 1 0 0 . k . 1 — 2. s z . v e i n . G e o c h e m i c a l J o u r n a l , V o l . 10., pp. 1 3 5 - 1 3 7 . p p . 181 — 184, 5 á b r a CSILLAGNÉ TEPLÁNSZKY E.— N A G Y В.— 'CZABALAY L . : Kagylófauna a sümegi N A G Y G . : A B ö r z s ö n y hegység ércföld­ Kecskevári K ő f e j t ő hippuriteses mész­ t a n i és t e l e p t a n i v i z s g á l a t a — I n v e s t i g a ­ kőrétegéből — Muschelfauna aus d e n tions o f ore mineralization and deposits H i p p u r i t e n k a l k e n d e s K e c s k e vári-Stein­ in t h e B ö r z s ö n y M o u n t a i n s . M Á F I É v i bruches bei Sümeg. F ö l d t . K ö z l . , 1975., Jel., 1973-ról, p p . 27 — 36., 1 m e l l é k l e t , 4. p p . 429 — 459., 1 ábra, 2 táblázat, 8 ang. R . tábla, n é m . R . C Z A B A L A Y L . : A sümegi szenon zátony fácies A c t a e o n e l l a és N e r i n e a faunája — D A N K V . : Elnöki megnyitó. Földt. Közl. A c t a e o n e l l a a n d N e r i n e a fauna^ o f t h e 106., p p . 333 — 338. S e n o n i a n r i f facies a t S ü m e g . M Á F I É v i D A N K V . : A hazai szénhidrogénprognózis Jel., 1973-ról, p p . 2 8 5 - 3 1 3 . , a n g . R . n é h á n y k é r d é s e . F ö l d t . K ö z l . 106 p p . CZAKÓ T . — N A G Y В.: Fototektonikai és 4.57-463. ércföldtani adatok korrelációja a Bör­ D E Á K L : A cementipari nyersanyagkuta­ zsöny hegységben — Correlation b e ­ tás m ó d s z e r t a n i kérdései. E l ő t e r v e z é s — tween the data o f phototectonic m a p Mélyépítés 1950—1975. B p . F T I , p p . and prospecting for ore deposits in the 1 4 3 - 1 4 5 . , 5 ábra (Megj. 1976-ban) Börzsöny Mts. (W-Hungary). M Á F I É v i D E Á K I.: lásd: B E B N Á T H Z . Jel., 1974-ről, p p . 47 — 60., 4 á b r a , 2 tér­ D E Á K J. : S t u d y o f t h e r e c h a r g e o f d e e p képmelléklet, 2 szelvénymelléklet, ang. g r o u n d w a t e r s a n d their c o n n e c t i o n w i t h R. shallow groundwaters using environ­ C Z A K Ó T . : A p p l i c a t i o n o f aerial p h o t o ­ m e n t a l isotopes in the Nagykunság graphs in t h e engineering g e o l o g y — region H u n g a r y (Abstract) — L'étude Légifényképek alkalmazása a mérnök­ d u r a v i t a i l l e m e n t d e s e a u x souterraines geológiában. p r o f o n d e s a v e c les e a u x p h r é a t i q u e s d a n s C Z A K Ó T . : F ö l d t a n i interpretálási lehetősé­ la r é g i o n N a g y k u n s á g , H o n g r i e , à l'aide gek a magyarországi műhold ( E R T S ) d ' i s o t o p e s naturelles ( R é s u m é ) . P r o c e e d ­ f e l v é t e l e k e n . „ F ö l d f e l s z í n i és m e t e o r o l ó ­ ings o f the I n t e r n a t i o n a l H y d r o g e o l o g i c ­ giai m e g f i g y e l é s e k a v i l á g ű r b ő l " t u d . al C o n f e r e n c e o f I A H a n d I A S H ' H y d r o ülésszak e l ő a d á s a 1976. febr. 2 — 3 B u d a ­ geology o f Great Sedimentary Basins' —

A magyar

földtani

irodalom

Abstracts — Resumes B u d a p e s t . 31 m a y — 5 June ( 1 9 7 6 ) (szerk.: R Ó N A I A . ) . M a g y a r Á l l a m i F ö l d t a n i I n t é z e t kiadá­ sa, B u d a p e s t p p . 123 — 1 2 4 . D É N E S G Y . : A P e s k ő h e g y n é v és a tarnaleleszi P e s k ő b a r l a n g j a i — E t y m o l o g i c a l b a c k g r o u n d o f the n a m e o f m t . Peskő and the caves o f the Peskő at Tarnalelesz — К э т и м о л о г и и географического названия П е ш к ё и в о п р о с ы пешер г о р ы Пешкё у с . Т а р н а л е л е с . K a r s z t és B a r ­ lang, X I V . évf. 1975., I - П . füzet, p p . 25 — 2 8 . , 2 á b r a D É N E S G Y . — J A K T J C S L . — JAKTJCS P . :

Agg­

teleki karsztvidék. M E D I C I N A K ö n y v ­ es L a p k i a d ó V . k i a d á s a , B u d a p e s t 1975, p. 406. D É N E S G Y . : lásd: K R O L O P P E . D É N E S G Y . : lásd: B Ö C K E R T . D É R I . — V E N K O V I T S I . : F e l s z í n a l a t t i víz­ forgalom g y o r s terepi mérési módszerei­ nek vizsgálata hegyvidéki területen — Q u i c k m e t h o d s for field m e a s u r e m e n t s o f s u b s u r f a c e _ w a t e r c y c l e s in m o u n t a i n ­ ous areas. M Á F I É v i Jel., 1973-ról, p p . 363—371., 5 ábra, 1 melléklet, ang. R . D É R I.: Forrásvízfolyások hozammérési tapasztalatai a Dunántúli-Középhegység É K - i r é s z é b e n — L o w - w a t e r dis­ charge ganging m e t h o d s o f the base flow in t h e h u n g a r i a n c e n t r a l mountains. M Á F I É v i Jel., 1973-ról, p p . 373 — 3 8 2 . , 9 ábra, ang. R . D É R I . — V E R M E S J.: A s o l y m á r i v ö l g y negyedidőszaki hegységperemi képződ­ m é n y e i n e k j e l l e m z é s e és v í z f ö l d t a n i je­ l e n t ő s é g ü k . I . rész — H a r a k t e r i s z t i k a csetverticsnih otlozsenij sojmarszkoj dolini i ih g i d r o g e o l o g i c s e s z k o j e znacsenije — C h a r a k t e r i s i e r u n g u n d h y d r o g e o logische Bedeutung der quartären Gebirgsrand-Formationen i m Tal Solymár. H i d r o l ó g i a i K ö z l ö n y , 1976-ról, 8. sz. p p . 340 — 3 4 8 . , 7 á b r a , n é m . , o r . R . D É R I . — V E R M E S J.: A s o l y m á r i v ö l g y negyedidőszaki hegységperemi képződ­ m é n y e i n e k g e n e t i k á j a és o s z t á l y o z á s a . I I . rész — G e n e t i k a i klasszifikacija szklonovih formacij gor csetverticsnogo perioda v dolinje Solymár — Genetik und Klassifizierung der GebirgsrandFormationen des Quartärs im Tal S o l y m á r . H i d r o l ó g i a i K ö z l ö n y , 1976ról, 9. sz. p p . 4 1 1 — 4 1 6 . , 9 ábra, n é m . , or. R . D E T R E C s . : A k ö z é p s ő triász anisusi e m e l e t h a t á r a i és t a g o l á s i l e h e t ő s é g e i az alpi és magyarországi kifejlődési területeken — T h e B o u n d a r i e s o f t h e A n i s i a n stage ( M i d d l e Triassic) a n d p o s s i b i l i t i e s o f its s u b d i v i s i o n in the^Alpine a n d H u n g a r i a n facies r e g i o n s . M Á V I É v i Jel., 1974-ről, pp. 343—364., 3 ábra, ang. R .

jegyzéüe,

1976

461

D E T R E C S . : R é t e g t a n és fejlődés — Strati­ graphy and E v o l u t i o n . F ö l d t . K ö z l . 106., p p . 30 — 4 1 . D ó c z i A . — M A R O S L : A szénhidrogénkuta­ tási i n f o r m á c i ó s r e n d s z e r e k fejlesztésé­ nek problémái — P r o b l e m s o f develop­ ing i n f o r m a t i o n s y s t e m s in h y d r o c a r b o n prospecting. F ö l d t . K ö z l . 106., p p . , 486 — 494., 4 á b r a , ang. R . DOMOKOSNÉ GOMBOSI M . : A magyar föld­ tani i r o d a l o m s z á m í t ó g é p e s f e l d o l g o z á ­ s á n a k m u n k a m e n e t e és e r e d m é n y e i — Computerized Processing o f the H u n ­ garian G e o l o g i c a l L i t e r a t u r e : W o r k i n g P r o c e d u r e a n d R e s u l t s . M Á F I É v i Jel., 1964-ről, p p . 491 — 496., 1 á b r a , 3 t á b ­ lázat, ang. R . D R A H O S D . : Mérési eljárás földfelszín a l a t t i tértartományok g e o f i z i k a i struktúrájá­ nak elektromágneses jelenségek vizsgá­ l a t á n a l a p u l ó földerítésére (társszerző: S A L Á T P . ) . A 166.984 lajstromszámú m a g y a r s z a b a d a l o m leírása p p . 1 — 1 0 . Országos T a l á l m á n y i H i v a t a l , 1976. V . 3 1 . D R A H O S D . : P e r s p e c t i v e s o f the a p p l i c a t i o n o f i n f o r m a t i o n t h e o r y and m o d e l t h e o r y in g e o p h y s i c s (társszerző: S A L Á T P . ) . 20th G e o p h y s i c a l S y m p o s i u m , B u d a ­ pest—Szentendre (16—19. 9. 1975.), P r o c e e d i n g s , p p . 66 — 7 3 . m a g y . , o r . R . DRAHOS D . : Perszpektivi iszpolzovanyija teorii i n f o r m a c i i i t e o r i i m o d e l e j d l j a geofizicseszkih celej (Társszerző: S A L Á T P é t e r ) . 20-üj G e o f i z i c s e s z k i j S z i m p ó ­ z i u m , B u d a p e s t — S z e n t e n d r e , 1975. T r u di, p p . 9 0 — 9 5 . m a g y . , a n g . R . D R A H O S D . : lásd: K A K A S K . DTJDICH E . : O b z o r b o k s z i t o v ü h m e s z t o rozsdenij Vengerszkoj narodnej reszpubliki. G e o l o g i j a r u d n ü h m e s z t o r o z s d e n i j X V I I / 3 . M o s z k v a , p p . 93—103., 1 ábra, 3 táblázat DTJDICH E . : P a l e o g e o g r a f i j a a s p e k t o j le la hungara eoceno. Geologio internacia V a r s o v i e , V o l . 3. p p . 7 7 — 8 5 . , 5 á b r a DTJDICH E . : A b i o s z f é r a h e l y e és s z e r e p e a z a n y a g - és e n e r g i a á r a m l á s o k b a n . G e o ­ n ó m i a és B á n y á s z a t 8/3—4. p p . 309—312. DTJDICH E . — V A R G A G . - n é : „ B e i t r ä g e un­ garischen Wissenschaftler zur Erfor­ s c h u n g des K a u k a s u s . " Zeitschrift für G e o l o g i s c h e W i s s e n s c h a f t e n . Berlin, 1976. H . 3. p p . 5 4 9 - 5 5 1 . E G E R E R F.: Megjegyzések a kőzetek menyn y i s é g i m i k r o s z k ó p o s analíziséhez. F ö l d t . K ö z l . 106. E G R I G Y . —SZILVÁGYI I.: Feltárások, hely­ színi és l a b o r a t ó r i u m i v i z s g á l a t o k . B p . M Á F I - T J N E S C O . 1975. p . 199, 74 ábra, 2 tábla (Nemzetközi T o v á b b k é p z ő Tan­ f o l y a m a m é r n ö k g e o l ó g i a alapjairól és m ó d s z e r e i r ő l ( M e g j e l e n t 1976-ban)

462 EMBEY-ISZTIN

Földtani

Közlöny

107. kötet,

A . : Amphibolite/lherzolite

c o m p o s i t e x e n o l i t h f r o m Szigliget, n o r t h of the lake Balaton, Hungary. Earth and Planetary Science Letters, 31., p p . 2 9 7 — 3 0 4 . , 5 ábra, 3 táblázat, Elsevier Kiadó, Amsterdam E M B E Y - I S Z T I N A . : F e l s ő k ö p e n y eredetű l h e r z o l i t z á r v á n y o k a m a g y a r o r s z á g i al­ káli olivinbazaltos, bazanitos vulkanizm u s kőzeteiben — Lherzolite nodules o f u p p e r m a n t l e o r i g i n i n t h e alkali o l i v i n e basaltic, basanitic rocks o f Hungary. F ö l d t . K ö z i . 106. l . , p p . 4 2 — 5 1 . , 3 t á b ­ lázat, 1 tábla, ang. R . E M B E Y - I S Z T I N A . : Brève description géol o g i q u e e t m i n é r a l o g i q u e d e la H o n g r i e . Association Lorraine des A m i s des S c i e n c e s d e l a Terre, D e c e m b e r , N o . 19., 2-3. Nancy E R D É L Y I M . : Hydrodinamics o f the Hungarian Basin (Abstract) — Hydrodynamique d u Bassin Hongrois (Résumé). Proceedings o f the International H y d r o geological Conference o f I A H and I A S H ' H y d r o g e o l o g y o f Great Sedimentary B a s i n s ' — A b s t r a c t s — R é s u m é s Buda-, p e s t , 31 m a y — 5 June 1976 ( S z e r k . : R Ó N A I A . ) , Magyar Állami Földtani Intézet kiadása p p . 16—18. E R D É L Y I M . : Chemical aspects o f groundwater f l o w regions o f the Hungarian Basin (Abstract) — Aspects chimiques d e s r é g i o n s D ' é c o l u l e m e n t d e a u x souterraines d u Bassin H o n g r o i s ( R é s u m é ) . Proceedings o f the International H y d r o geological Conference o f I A C and I A S H ' H y d r o g e o l o g y o f Great Sedimentary Basins' — Abstracts-Resumes, Budap e s t , 31 m a y — 5 June 1 9 7 6 ( S z e r k . : R Ó N A I A . ) , Magyar Állami Földtani Intézet kiadása p . 86. E R D É L Y I M . : lásd: A L F Ö L D I L . E R H A R D T G Y . : lásd: F B A N Y Ó F . F A N T A J.-né: lásd: H E M B A C H К . F Ö L D I M . : lásd: H E T É N Y I R . FEANYÓ F,., E E H A B D T G Y . , J A S K Ó S., JUHÁSZ Á . , SZÉLES M . , SZŰCS L., W E I N

G Y . : M a g y a r á z ó M a g y a r o r s z á g 200 0 0 0 es f ö l d t a n i t é r k é p s o r o z a t á h o z . L - 3 3 - X I . Zalaegerszeg. M Á F I kiadv., p p . 1 —144., 28 á b r a , 2 0 t á b l á z a t F Ü L Ö P J . : Á s v á n y i nyersanyagforrásaink k u t a t á s a a I V . és az V . ö t é v e s t e r v i d ő ­ szakban — Exploration o f Hungary's mineral resources in t h e I V t h and V t h five-year plan terms. Földtani kutatás XIX. 3. p „ p . 6 — 1 3 . , 11 á b r a , a n g . R . F Ü L Ö P J . : Á s v á n y i nyersanyagforrásaink k u t a t á s a a I V . és az V . ö t é v e s t e r v i d ő ­ szakban — Prospecting for mineral raw materials in the 4th and 5th Five-year P l a n - p e r i o d . B á n y á s z a t i és K o h á s z a t i

3 - 4 . füzet

L a p o k , Bányászat, 109. évf. 12. sz. p p . 801 — 808., 11 á b r a , a n g . R . F Ü L Ö P J. e t al. : A föld- és b á n y á s z a t i t u d o ­ m á n y o k szerepe á s v á n y k i n c s e i n k fel­ t á r á s á b a n . G e o n o m i a és B á n y á s z a t 8. 1 - 2 . p p . ,145—151. F Ü L Ö P J.: Á s v á n y i n y e r s a n y a g s z ü k s é g l e ­ t ü n k a l a k u l á s a és a kielégítés forrásai. M a g y a r T u d o m á n y 6. p p . 351 — 3 6 3 . F Ü L Ö P J.: Á s v á n y i n y e r s a n y a g s z ü k s é g l e ­ t ü n k a l a k u l á s a és a kielégítés forrásai. E n e r g i a é s a t o m t e c h n i k a , 10. s z . p p . 433-439., F Ü L Ö P J.: Á s v á n y i n y e r s a n y a g s z ü k s é g l e ­ t ü n k a l a k u l á s a és a kielégítés forrásai. P o l i t i k a i V i t a k ö r , I X . füzet, K o s s u t h Kiadó FÜLÖP

J. :

Nyersanyagszükségletünk

és

forrásai. N é p s z a b a d s á g , 1976. m á j u s 2 . pp. 4 - 5 . F Ü L Ö P J.: U j p e r s p e k t í v á k a h a z a i f ö l d t a n i k u t a t á s e l ő t t . F ö l d t . K ö z i . 105. 1 9 7 5 . s u p p l . p p . , 565 — 5 7 0 . F Ü L Ö P J.: Á s v á n y i n y e r s a n y a g s z ü k s é g l e ­ t ü n k a l a k u l á s a é s kielégítésének forrá­ sai. M a g y a r I m p o r t , 1976. október— november, p . 15. GABOS G Y . : A mérnökgeológiai térképek g y a k o r l a t i a l k a l m a z á s a és a t é r k é p e z é s irányelvei. B p . M Á F I - U N E S C O . 1975. 107 p . , 19 á b r a ( N e m z e t k ö z i T o v á b b ­ képző T a n f o l y a m a m é r n ö k g e o l ó g i a alap­ j a i r ó l és m ó d s z e r e i r ő l ) ( M e g j e l e n t 1976ban) G A L Á C Z A . : B a j o c i a n ( M i d d l e Jurassic) sections from the northern B a k o n y (Hungary). A r m . U n i v . Sei. Budapest, Sec. G e o l . X V I I I . , p p . 1 7 7 - 1 9 1 . , 5 á b r a G Á L F I J.: l á s d : A L F Ö L D I L . GÁLOS M.—KERTÉSZ P . — K Ü R T I

I.:

А

m é r n ö k g e o l ó g i a i k ő z e t v i z s g á l a t o k álta­ lános szemlélete. Mérnökgeológiai Szem­ le 17. s z . p p . 6 1 — 7 5 . , 4 á b r a , 1 t á b l a GÁLOS M.—KERTÉSZ

P.—KÜRTI

I.—MA-

B E K I . : K ő z e t v i z s g á l a t és m i n ő s í t é s . BME T o v á b b k é p z ő Intézete 5019. sz. p . 1 1 1 , 9 ábra, 19 t á b l a G É C Z Y В . : A r e t h e fossil -Platanus l e a f remains equivalent t o recent platans o r i g i n a t i n g f r o m single b i o t o p e s ? A c t a A g r o n o m i c a 25. fasc. 1 — 2. p p . 226—227. GÉCZY В . : A biokronometria és a biokron o l ó g i a alapjai. M a g y . Á l l . F ö l d t . I n t . É v i J e l . ,1974-ről, p p . 5 5 1 - 5 6 0 . T. G E C S E É . : lásd: V Ö R Ö S I. GEDEONNÉ RAJETZKY M . : Pliocén végi­

negyedkori üledékciklusok mikromineralógiai s p e k t r u m a a S z a r v a s - 1 . s z . fúrás­ b a n — M i c r o m i n e r a l o g i c a l Character­ ization o f L a t e Pliocene a n d Quaternary Sedimentary Cycles Reconnoitred b y the Borehole Szarvas-1 (Great H u n -

A

magyar

földtani

irodalom

g a r i a n P l a i n ) . M Á F I É v i Jel., 1964-ről, p p . 1 7 1 — 1 8 3 . , 1 á b r a , 1 fúrási s z e l v é n y , ang. R . G I D A I L . : A P á r i z s i - m e d e n c e és a D u n á n ­ túli k ö z é p h e g y s é g i e o c é n r é t e g t a n i ana­ l ó g i á i r ó l . F ö l d t . K ö z l . 106. ( 2 ) , p p . 143 — 148., 5 á b r a G I D A I L . : A várgesztesi területen végzett eocén barnakőszén felderítő kutatás gyakorlati eredményei — R é s u l t a t s pra­ t i q u e s de la r e c h e r c h e e x p l o r a t i v e sur l i g n i t e , e f f e c t u é e au territoire d e V á r ­ g e s z t e s . M Á F I É v i J e l , 1963-ról, p p . 2 7 3 — 2 8 4 . , 5 á b r a , fr. R . GIDAI L.: A Várgesztes környéki eocén k é p z ő d m é n y e k r é t e g t a n i v i s z o n y a i és korrelációs lehetőségei — Stratigraphie des f o r m a t i o n s é o c è n e s des e n v i r o n s d e V á r g e s z t e s ( T r a n s d a n u b i e ) _et l e u r s p o s sibilités d e c o r r é l a t i o n . M Á F I É v i Jel., 1974-ról, p p . 315 — 3 3 7 . , 6 á b r a , 3 t á b l a , fr. R . GIDAI L.: A Vértessomló-kapberekpusztai területen 1972—1973-ban v é g z e t t barnakőszén-kutatás — Braunkohlenschürfung auf d e m G e b i e t e v o n V é r t e s s o m l ó . B á n y á s z a t i és K o h á s z a t i L a p o k ( B á n y á ­ s z a t ) , 109. ( 5 ) , p p . 3 5 5 — 3 6 0 . , 7 á b r a , ném. R. G Ó C Z Á N F . : lásd: J U H Á S Z M . G Y A R M A T I P.: Vulkanológiai fejlődéstör­ t é n e t és k ő z e t g e n e t i k a a B ö r z s ö n y h e g y ' ségben — Volcanological history and p e t r o g e n e s i s in t h e B ö r z s ö n y M o u n t a i n s . M Á F I É v i Jel., 1973-ról, p p . 5 7 - 6 2 . , 1 melléklet, ang. R . GYÖKKÉ

Z. — SCHEUER

GY.—VÁGÓ

L-né:

jegyzéke,

HEMBACH К.—BUTTINOER A.—FANTA

H A A S J.: C a C 0 - o l d á s a t e n g e r v í z b e n je­ l e n l e g és a g e o l ó g i a i m ú l t b a n — D i s s o l u ­ t i o n o f a C a C 0 in sea w a t e r a t p r e s e n t and in t h e g e o l o g i c a l p a s t . F ö l d t . K ö z l . 106., 8 ábra, ang. R .

HETÉNYI

H A J D Ú N É M O L N Á R K A T A L I N : A Mátra-

és

Bükkalján mélyült egyes kutatófúrások p a n n o n k o r ú k é p z ő d m é n y e i n e k üledék­ földtani vizsgálata. N M É K ö z l e m é n y e i . I . B á n y á s z a t . 2 3 . k ö t . 1. füz. p p . 2 9 — 4 3 . H A J Ó S M.: Upper Eocene and Lower Oligocène Diatomaceae, Archaeomonad a c e a e , a n d Silicoflagellatae in S o u t h western Pacific Sediments. D S D P L e g 29. P r o j e c t , V o l . X X X V , P a r t V I I I , p p . 817 — 883., 4 ábra, 2 t á b l á z a t , 2 5 t á b l a H A J Ó S M . : Á p u l a i P u t - 3 . sz. fúrás felső­ pannóniai képződményeinek Diatoma f l ó r á j a — D i a t o m F l o r a in U p p e r P a n ­ n o n i a n S e d i m e n t s o f B o r e h o l e P u t - 3 . at

J.-

n é : A v í z t e c h n o l ó g i a m e g h a t á r o z ó szere­ p e a z i v ó - és ipari vízellátás t e r v e z é s é ­ ben. Előtervezés—Mélyépítés 1950 — 1975. B p . F T I . p p . 186 — 193., 16 á b r a (Megj. 1976-ban) H E M B A C H К . — S E L L Y E Y G Y . : Ipari üzemek vízgazdálkodása. Előtervezés—Mélyépí­ tés 1950—1975. B p . F T I . p p . 1 7 7 - 1 7 9 . , 3 ábra (Megjelent 1976-ban) H E M B A C H К . — K I S S L . — L E V Á R D Y F.-né: Robbanásveszélyes gázokat tartalmazó kútvizek gázmentesítésének komplex megoldása. Előtervezés—Mélyépítés 1950-1975. B p . F T I . p p . 1 9 4 — 1 9 7 . , 3 ábra (Megj. 1976-ban) H E T É N Y I M . — V A R S Á N Y I I.: Contributions t o t h e i s o l a t i o n o f t h e k e r o g e n in H u n ­ g a r i a n o i l shales. A c t a M i n e r a l o g i c a Petrographica Szeged, T o m . X X I I . Fasc. 2. p p . 231 — 2 3 9 . , 2 á b r a HETÉNYI

3

463

Pula Village (Transdanubia, Hungary). M Á F I É v i Jel., 1974-ről, p p . 263 — 285., 3 ábra, 1 táblázat, 3 tábla, ang. R . H Á L A J.: A d a t o k a C s á k - h e g y i k ő b á n y á ­ szat történetéhez — Contribution t o the history o f quarry operation at Mount. C s á k - h e g y . M Á F I É v i Jel., 1974-ről, pp. 103—113., 5 ábra, ang. R . HÁMOR, G.: A B ö r z s ö n y hegység kutatásá­ nak e r e d m é n y e i az 1 9 7 3 . é v b e n — R e s u l t s o f 1973 in t h e i n v e s t i g a t i o n ^of the Börzsöny Mountains. M Á F I Évi J e l . , 1964-ről, p p . 2 3 - 2 7 . H Á M O R G.: Főtitkári beszámoló. Földt. K ö z l . 106., p p . 3 3 9 - 3 4 5 . H Á M O R G . : lásd: H E T É N Y I R . H E G Y I - P A K Ó J.: l á s d : V I T Á L I S G Y .

Magaspartok állékonyságvizsgálata. Elő­ tervezés—Mélyépítés 1950 —1У 75. Bp. F T I . p p . 133 — 138., 11 á b r a ( M e g j e l e n t 1976-ban) 3

1976

R.—FÖLDI

M.—HÁMOR

G.—

B I L I K I, — J A N T S K Y В . : Ófalu. M a g y a ­ rázó a Mecsek hegység földtani térképé­ h e z 1 : 10 0 0 0 s o r o z a t . M Á F I p p . 1 — 74., 3 ábra R.—FÖLDI

M.—HÁMOR

G.—

BILIK I.: Mecseknádasd. Magyarázó Mecsek hegység földtani térképéhez 1 : 10 0 0 0 s o r o z a t . M Á F I p p . 1 - 3 8 . HETÉNYI

R.—RAVASZNÉ

BARANYAI

L.:

A baranyai antracittelepes f e l s ő k a T b o n ö s s z l e t a S i k l ó s b o d o n y - 1 . és a B o g á d m i n d s z e n t - 1 . s z . fúrás t ü k r é b e n — T h e anthracitiferous Upper Carboniferous sequence o f Baranya, South Hungary, in t h e l i g h t o f b o r e h o l e s S i k l ó s b q d o n y - 1 . a n d B o g á d m i n d s z e n t - 1 . M Á F I É v i Jel., 1973-ról, p p . 3 2 3 - 3 3 9 . , 3 á b r a , 4 t á b ­ lázat, a n g . R . H I D A S I J . — M E N S Á R O S P.: Electron Micro­ p r o b e Analyses o f Karstic and Lateritic Bauxites. Ann. Univ. Sc. B u d . Sec. Geol. Budapest p p . 3 — 28. H O R Á N Y I Á . : Â Szabadhegyi-fennsík karszt jelenségei (Keszthelyi hegység) — K a r s -

Földtani

464

Közlöny

107.

tic phenomena of Szabadhegyi Plateau ( K e s z t h e l y M o u n t a i n s ) . K a r s z t és B a r ­ lang X I V . évf. 1975, I — I I . füzet p p . 23-224.,,ábra H O R Á N Y I Á . — S U G Á R I.: Vizsgálatok a Hévízi-tó utánpótlódási viszonyairól. V I T Ü K I T u d o m á n y o s S z e m l e 1. é v f . (1. sz.) 1 9 7 5 . d e c . p p . 68 — 7 7 . , 2 ábra, 4 táblázat H O R V A I Á . : A szénhidrogénkutatók számá­ ra j a v a s o l t ú j é r d e k e l t s é g i rendszer, m e l y összefügg a k u t a t á s o k ú t j á n l é t r e h o z o t t potenciális népgazdasági eredménnyel — A n e w s y s t e m o f s t i m u l a t o r s for h y d r o ­ c a r b o n p r o s p e c t o r s as a m e a n s for p o t e n ­ tial c o n t r i b u t i o n t o t h e p r o g r e s s o f p e o p l e ' s e c o n o m y . F ö l d t . K ö z i . 106., p p . 495—502., 4 ábra, a n g . R . H O R V Á T H F.: The Tyrrhenian and Pannon­ ian b a s i n s : A c o m p a r i s o n o f t w o M e d i ­ terranean interarc basin. T e c t o n o p h y sics, 3 5 . 1 — 3. p p . 45 — 6 9 . 12 á b r a (társ­ szerzők: BOCCALETTI, M . — LODDO, M.— MONGELLI,

F. —STEGENA,

L.)

H O B V Á T H F.: The African (Adriatic) pro­ m o n t o r y as a p l a e o - g e o g r a p h i c a l p r e ­ m i s e for A l p i n e o r o g e n y a n d p l a t e m o v e ­ m e n t s in t h e C a r p a t h o - B a l k a n region. T e c t o n o p h y s i e s , 3 5 . 1 — 3. p p . 71 — 1 0 1 . , 9 á b r a (társszerző: C H A N N E L L , J. E . T . ) H O B V Á T H I. — Ó D O B L . : A tiszafüredi 100 000-es t é r k é p l a p l é g i f é n y k é p - a n y a ­ g á n a k f ö l d t a n i értékelése — G e o l o g i c a l Interpretation of Aerial Photographs f r o m t h e „ T i s z a f ü r e d " 1 : 100 0 0 0 S h e e t A r e a (Great Hungarian Plain). M Á F I É v i Jel., 1964-ről, p p . 1 1 3 - 1 2 4 . , 3 á b r a , ang. R . H O B V Á T H J.: A Z idő á l t a l á n o s f i l o z ó f i a i elméletének jelentősége — Methodo­ logical R o l e o f the General Philosophical T i m e - T h e o r y . M Á F I É v i Jel., 1964-ről, p p . 5 2 5 - 536., a n g . R . H O B V Á T H M . : l á s d : BÁLJJI T . HOBVÁTH

Zs. —SZILVÁGYI

I. — S Z Ö R É N Y I

J.: Csúszásveszélyes t e r ü l e t e k v i z s g á l a t a és n y i l v á n t a r t á s a . E l ő t e r v e z é s — M é l y ­ é p í t é s 1 9 5 0 — 1 9 7 5 . B p . F T I . p p . 130 — 132., 8 á b r a ( M e g j e l e n t 1 9 7 6 - b a n ) H O R V Á T H Z S . — SCHEUER G Y . : A dunaföld­ vári partrogyás mérnökgeológiai vizsgá­ lata — Engineering-geological investiga­ t i o n o f the r i v e r b a n k slide o f D u n a f ö l d ­ v á r . F ö l d t . K ö z i . 106., p p . 4 2 5 - 4 4 0 . , 15 ábra, a n g . R . J A K U C S L . : lásd: D É N E S G Y . J Á M B O R Á . : A K ö z é p h e g y s é g i O s z t á l y 1973. évi tevékenysége — D i e Tätigkeit der Abteilung Transdanubisches Mittelge­ b i r g e i m J a h r e 1973. M Á F I É v i Jel., 1973-ról, p p . 251 — 2 7 1 . , 1 ábra, n é m . R . J Á M B O B Á . : A K ö z é p h e g y s é g i O s z t á l y 1974.

kötet,

3 — 4.

füzet

é v i t e v é k e n y s é g e — T h e Central M o u n ­ t a i n s D e p a r t m e n t ' s a c t i v i t y in 1974. M Á F I É v i Jel., 1974-ről, p p . 185 — 1 9 1 . , 1 ábra,, a n g . R . J Á M B O B Á . : Üledékes kéntelep a Zsámbékim e d e n c e s z a r m a t a s o r o z a t á b a n — Sedi­ m e n t a r y sulfur d e p o s i t in t h e s a r m a t i a n sequence o f the Z s á m b é k Basin. M Á F I É v i Jel., 1974-ről, p p . 3 0 1 - 3 0 6 . , 1 ábra, ang. R ^ JÁMBOB Á . — S O L T I G.: A Balaton-felvidé­ k e n és K e m e n e s h á t o n f e l k u t a t o t t felsőpannóniai olajpala-előfordulás földtani v i s z o n y a i — G e o l o g i c a l c o n d i t i o n o f the U p p e r P a n n o n i a n oil-shale d e p o s i t r e c o ­ v e r e d in t h e B a l a t o n H i g h l a n d a n d a t Kemeneshát (Transdanubia, Hungary). M Á F I É v i Jel., 1974-ről, p p . 1 9 3 - 2 1 9 . , 4 ábra, 3 melléklet, 3 tábla, 1 fénykép­ tábla, ang. R . JANKOVICH I.: A d a t o k a Börzsöny hegy­ ségi v u l k á n i t o k k o r á h o z — D a t a t o the age o f v o l c a n i c r o c k s in t h e B ö r z s ö n y M o u n t a i n s . M Á F I É v i Jel., 1973-róí, p p . 41 — 4 9 . , 4 ábra, 2 t á b l a , a n g . R . JÁNOSSY D . : Kleinsäugerfunde aus d e n Travertinen v o n Weimar-Ehringsdorf. P a l ä o n t o l o g i s c h e A b h a n d l u n g e n . H . 23. B e r l i n , 1975., p p . 501 — 5 1 1 . J Á N O S S Y D : . F o s s i l e V o g e l k n o c h e n aus den Travertinen v o n Weimar-Ehringsdorf. P a l ä o n t o l o g i s c h e A b h a n d l u n g e n . H . 23. B e r l i n , 1975., p p . 1 4 7 - 1 5 1 . JÁNOSSY D . : Mid Pleistocene Microfaunás o f C o n t i n e n t a l E u r o p e and A d j o i n i n g Areas, (in: BTJTZER—ISAAC ed.: A f t e r the Australopithecines.) Mouthon, Pa­ r i s — H a g u e . 1975. 5 5 . , p p . 3 7 5 - 3 9 7 . JÁNOSSY D . : Plio-Pleistocene bird remains f r o m t h e C a r p a t h i a n B a s i n . I . Gallif o r m e s . 1. T e t r a n o i d a e . A q u i l a 8 2 . , p p . 13-36. JÁNOSSY D . — K O B D O S L . : PleistoceneH o l o c e n e Mollusc and Vertebrate Fauna o f T w o C a v e s in H u n g a r y . A n n . H i s t . N a t u r . M u s . N a t . H u n g . 68., p p . 5 — 2 9 . JÁNOSSY D . — M E U L E N , Á . : On M i m o m y s (Rodentia) from Osztramos-3, North Hungary. P r o c . Koninkl. Nederl. A k a d . W e t e n s c h e p p e n . A m s t e r d a m . 1975. Ser. B , 78. N o . 5., p p . 3 8 5 - 3 9 1 . JÁNOSSY D . — K E C S K E M É T I T.—VÖBÖS

A.:

Biostratigraphische und paläoökologis c h e U n t e r s u c h u n g e n einer transgressiven eocänen Schichtserie. Darvastó, Bakony-Gebirge. Fragmenta Min. et P a l . , 6., p p . 63 — 93. J Á N O S S Y D . : lásd: K B O L O P P E . J A N T S K Y В . : lásd: H E T É N Y I R . J A S K Ó S.: N e o g é n m e d e n c e ü l e d é k e i n k szinorogén szedimentációja. A M. Á l l . F ö l d t a n i I n t é z e t É v i jelentése az 1972. é v r ő l p p . 1 1 5 — 1 2 3 . , 3 ábra, ang. R .

A magyar

földtani

irodalom

J A S K Ó S.: L i g n i t b i l d u n g i m P l i o z ä n in Süd­ o s t - E u r o p a . B r a u n k o h l e . B d . 2 5 . 1973. p p . 67 — 71., 1 á b r a , a n g . R . J A S K Ó S.: A P a n n ó n i á i - m e d e n c e b e s ü l l y e ­ d é s e és f e l t ö l t ő d é s e a n e o g é n b e n . M . A H . F ö l d t a n i I n t é z e t É v i Jelentése az 1973. é v r ő l , p p . 1 3 3 — 1 4 6 . , 4 ábra, a n g . R . JASKÓ

S.: A Z ü l e d é k v a s t a g s á g - v á l t o z á s o k

szabályszerűségei p l i o c é n ü l e d é k e i n k b e n . Általános Földtani Szemle 1974. p p . 3 — 23., 8 ábra, a n g . R . J A S K Ó S.: N e o g é n m e d e n c é i n k ü l e d é k k é p ­ ződési jelleggörbéi. M . Áll. Földt. I n t . É v i J e l e n t é s e a z 1974. é v r ő l , p p . 157 — 169., 6 á b r a , 3 t á b l á z a t , a n g . R . J A S K Ó S.: A K ö z é p d u n a i - m e d e n c e p l i o c é n k o r i ü l e d é k k é p z ő d é s e és lignittelepei. A T u d . M i n . B i z o t t s á g által a f ö l d t u d o ­ m á n y o k d o k t o r a fokozat elnyeréséhez e l f o g a d o t t k é z i r a t o s é r t e k e z é s . 137 g é p e l t o l d a l , 28 á b r a , 8 t á b l á z a t J A S K Ó S.: Z a k o n o m e r o s z t i o s z a d k o n a k o p l e n i j a V p l i o c e n o v y h b a s z e i n a h . Carpatian-Balkan Geological Association. Proceedings o f the X t h Congress, Bratislava 1974. p p . 87 — 98., 4 ábra, ném R . J A S K Ó S.: S t r a t i g r a p h i e , T e k t o n i k u n d Lithologie der pliozänen Lignitlager­ stätten v o n Ungarn. Braunkohle B d . 27. 1975. p p . 3 0 7 - 3 1 4 . , a n g . fr. R . J A S K Ó S.: M a g y a r o r s z á g p l i o c é n lignitelő­ fordulásainak t e l e p t a n i jellegzetességei. B á n y á s z a t i és K o h á s z a t i L a p o k . B á n y á ­ s z a t ' 1 0 9 . évf. p p . 453 — 462., 11 á b r a J A S K Ó S.: M a g y a r o r s z á g á s v á n y - és g y ó g y ­ v i z e i ; a D u n á n t ú l i - k ö z é p h e g y s é g karszt­ v i z e , i n : A F ö l d és f e j l ő d é s t ö r t é n e t e , G o n d o l a t K i a d ó 1975. p p . 208 — 2 1 2 . J A S K Ó S.: M a g y a r o r s z á g é r c f ö l d t a n i viszo­ n y a i , i n : A F ö l d és f e j l ő d é s t ö r t é n e t e , G o n d o l a t K i a d ó . 1975. p p . 6 3 4 - 6 3 6 . J A S K Ó S.: A m a g y a r o r s z á g i f ö l d t a n i tér­ k é p e k készítésének t ö r t é n e t e , i n : A F ö l d és f e j l ő d é s t ö r t é n e t e , G o n d o l a t K i a d ó . 1975. p p . 6 4 8 — 6 5 0 . J A S K Ó S..: M a g y a r o r s z á g h a s z n o s í t h a t ó ás­ v á n y i nyersanyag előfordulásainak telep­ t a n a és b á n y á s z a t a , i n : a F ö l d és fejlő­ d é s t ö r t é n e t e . G o n d o l a t K i a d ó , 1975. p p . 690 — 694 J A S K Ó S.: M é r n ö k g e o l ó g i a i t é r k é p e k készí­ tése M a g y a r o r s z á g o n , i n : A F ö l d és fej­ lődéstörténete, Gondolat K i a d ó , 1975. p . 720. JASKÓ

S.: l á s d : F R A N Y Ó

F.

JUGOVICS L . : A magyarországi bazaltok k é m i a i jellege — C h e m i c a l F e a t u r e o f t h e Basalts in Hungary. M Á F I É v i Jel., 1964-ről, p p . 4 3 1 - 4 7 0 - . , 5 á b r a , 6 t á b ­ lázat, a n g . R . J U H Á S Z Á . : lásd: F R A N Y Ó F.

J U H Á S Z J. ( t á r s s z e r z ő k k e l ) : V í z v e s z é l y és

jegyzéke,

1976

465

vízgazdálkodás a bányászatban. Műszaki K i a d ó , B p e s t , 1975. p . 4 4 7 . JUHÁSZ J.: Hidrogeológia. Akadémiai Ki­ adó, B p e s t . p . 7 6 7 . JUHÁSZ

M. —GÓCZÁN

F.:

Ősi

zárvatermő

pollenszemek a hazai alsó-krétából — E a r l y a n g i o s p e r m p o l l e n grains f r o m Lower Cretaceous rocks o f Hungary. B o t a n i k a i K ö z l e m . 6 3 . k ö t e t 1. füz. p p . 37 — 4 1 . 3 t á b l á v a l , a n g . R . JUHÁSZ M .— GÓCZÁN F.: Éarly angiosperm

p o l l e n grains f r o m H u n g a r i a n A l b i a n sediments. Evolutionary Bilogy, Praha, p . 215. ( A b s t r a c t ) K A K A S К . — D R A H O S D . : Geofizika a geo­ lógiai s z a k k ö z é p i s k o l á k ( g e o f i z i k a i t a g o ­ zat) I I I . o s z t á l y a s z á m á r a . M ű s z a k i K i ­ adó, B p e s t . p p . 2 1 5 — 2 2 0 . , 4 á b r a K Á K A Y - S Z A B Ó O . : A székesfehérvári sír­ leletek fluorit n y a k l á n c a — A F i n d o f n e c k l a c e o f fluorite b e a d s f r o m a g r a v e a t Székesfehérvár ( T r a n s d a n u b i a , H u n ­ g a r y ) . M Á F I É v i J e l . , 1974-ről, p p . 3 3 9 - 3 4 2 . , 3 ábra, ang. R . K A R Á C S O N Y I S.: A m é r n ö k g e o l ó g i a kiala­ kulása és fejlődése. E l ő t e r v e z é s — M é l y ­ építés 1 9 5 0 - 1 9 7 5 . B p . F T I . p p . 1 1 4 118., 7 á b r a ( M e g j . 1976-ban) K A R Á C S O N Y I S.: A Z é p í t é s f ö l d t a n szerepe a területfelhasználási d ö n t é s e k előkészí­ tésében. E l ő t e r v e z é s — M é l y é p í t é s 1950 — 1975. B p . F T I . p p . 1 1 9 - 1 2 2 . , 3 á b r a (Megj. 1976-ban) K A R Á C S O N Y I S . : A Z É V M F ö l d t a n i Szolgá­ lata. E l ő t e r v e z é s — M é l y é p í t é s 1950 — 1975. B p . F T I . p p . 2 5 9 - 2 6 3 . , 7 á b r a ( M e g j e l e n t 1976-ban) KARÁCSONYI

S.:

Vízszerzés.

Bp.

Tan-

k ö n y v k . 1976. B M E T o v á b b k é p z ő I n t é ­ z e t k i a d v á n y a . M . 294. p . 2 8 5 . , 182 á b r a KARÁCSONYI S.—REMÉNYI P.: Á környe­

zetvédelem mérnökgeológiai feladatai városokban. Mérnökgeológiai Szemle. 1976. 17. sz. február p p . 43 — 49., 3 á b r a KARÁCSONYI

S.—REMÉNYI

P.:

Die

Aus­

sagekraft v o n A u f s c h l ü s s e n b e i d e r b a u ­ g e o l o g i s c h e n K a r t i e r u n g . Z e i t s c h r i f t für angewandte Geologie. Berlin. ( N D K ) 22. k ö t . 9. sz. p p . 427 — 431., 5 á b r a , ang., o r . R . K A R Á C S O N Y I S.: G á z m e n t e s í t é s . H i d r o l ó ­ giai K ö z l ö n y . 5 6 . évf. 11. s z . p p . 493 — 499., 12 ábra, a n g . R . K Á R P Á T V . — S I D Ó В . : Vízellátási sajátos­ s á g o k S á r o s p a t a k —Sátoraljaújhely tér­ s é g é b e n . E l ő t e r v e z é s — M é l y é p í t é s 1950 — 1975. B p . F T I . p p . 1 6 7 - 1 7 0 . , 2 á b r a ( M e g j e l e n t 1976-ban) K Á R P Á T V . : lásd: K i s s L . K A S S A I M . : A V i l l á n y i - h e g y s é g északi elő­ terének perm képződményei — Permi­ sche B i l d u n g e n i m n ö r d l i c h e n V o r r a u m

466

Földtani

Közlöny

107.

kötet,

3—4.

füzet

des Villányer Gebirges. Geologica H u n iskolák (geofizikai tagozat) I I I . oszt. g a r i c a 1 7 . p p . 11 — 86., 5 0 á b r a , 5 t á b l á ­ számára. Műszaki K i a d ó , 1976. p . 375. zat, n é m . R . (Társszerzők: D R A H O S D . , H O R V Á T H F., KASSAI M.—LOBBEBEB Á.—RÓNAKI L . — K A K A S K . , K O V Á C S F., N A G Y Z . , R E G Ő S SZEDERKÉNYI T.: Hydrogeological data F., SCHÖNVICZKY L., SZABÓ J., Ű J f r o m S o u t h - E a s t T r a n s d a n u b i a as a p a r t FALUSY A . , VÉGES L, VERŐ L.) o f t h e marginal area o f the Great H u n ­ K I S K . : G e o f i z i k a i i s m e r e t e k földrajzsza­ garian Plain and Drava Basin (Abstract) kos hallgatóknak. Egyetemi jegyzet — P r o c e e d i n g s o f the International (társszerző: S T E G E N A L . ) H y d r o g e o l o g i c a l Conference o f I A H and K I S K . : T h e C O M A P O s y s t e m for p r o d u c ­ I A S H ' H y d r o g e o l o g y o f Great Sediment­ ing surface c a r to g r a ms H u n g a r i a n Carto­ ary Basins' — Abstract — Résumés graphical Studies (társszerzők: D R A S K O B u d a p e s t , 31 m a y — 5 June 1976. ( S z e r k . : VITS Z S U Z S A — K L I N G H A M M E R I.) R Ó N A I A . ) , Magyar Állami Földtani K i s s J . : Crystallochemical and metalloIntézet kiadása p . 49. genetic investigation and evaluation o f K E C S K E M É T I T . — V Ö R Ö S A . : Biostratigrah y d r o t h e r m a l crystal phase m o d e l ex­ phische und paläoökologische Untersu­ periments (25° t o 300°C). A c t a Geologica c h u n g e n einer transgressiven eozänen Academiae Sciantiarum Hungarieae, T o Schichtserie (Darvastó, Bakony-Gebirm u s 19 (3 — 4 ) . p p . 2 6 5 - 2 7 4 ( 1 9 7 5 ) , o r . g e ) . F r a g m . M i n e r . e t P a l . 6., p p . 63 — 93. RK E C S K E M É T I T . : lásd: B Á L D I T . K i s s J . : Ásvány-kőzettani alapismeretek K E C S K E M É T I T . : lásd: J Á N O S S Y D . ( e g y s é g e s j e g y z e t ) . T a n k ö n y v k i a d ó , 113 K E D V E S M . — A N T U N O V I C S J . (1975): N e w ábra characteristics in t h e s u b m i c r o s c o p i c K i s s J . : lásd: B É R C Z I J . exine structure o f the pollen grains o f K I S S J . : lásd: COBNIDES I. N y m p h a e a c e a e f r o m an evolutionary K i s s J U D I T : lásd: K L E B В . p o i n t v i e w . A c t a B i o l . S z e g e d 2 1 . , 1—4., K I S S L . — K Á R P Á T V . : V í z r e n d s z e r e k re­ p p . 41 — 4 2 . konstrukciós vizsgálata. Előtervezés— K E D V E S M . — H E G E D Ű S M . (1975): Pollen Mélyépítés 1 9 5 0 - 1 9 7 5 . B p . F T I . p p . grains o f the Interporopollenites fgen. 171 — 173., 4 á b r a ( M e g j e l e n t 1976-ban) from sediments o f the Upper Cretaceous K i s s L . : lásd: H E M B A C H К . p e r i o d in P o r t u g a l . A c t a B i o l . S z e g e d , K L E B В . : Eger város komplex mérnökgeo­ 21. p p . 43 — 62. lógiai térképezésének jelentősége a pince­ K E D V E S M . — R A D V Á N Y S Z K I M . (1975): The. kérdés megoldásának előkészítésében. application o f scanning electron m i c r o ­ Városi Pincerendszerek konferencia s c o p i c a l m e t h o d in s o m e p l a n t m i c r o P é c s , p p . 15 — 4 5 . fossils. A c t a B o t . A c a d . Sei. H u n g . 21 KLEB В.—BIDLÓ G.—KEETÉSZ P.—KÉÉI 1 - 2 . , p p . 61 — 59. J . — K I S S J U D I T — M A R E K I . : Észlelési K E D V E S M . : Scanning electron m i c r o s c o p i c magyarázó Eger 1 : 10 000-es építés­ i n v e s t i g a t i o n s o n t h e p o l l e n grains o f t h e földtani térképsorozatához; Eger-Bel­ Operculati V E N K . e t G ó c z . 1964. A c t a város. K Ö Z D O K K i a d ó , Budapest, p . B i o l . S z e g e d 2 2 . , 1 — 4., p p . 29 — 3 6 . 757 K E D V E S M. —STANLEY, E . A . : ElectronKLEB В.—BIDLÓ G.—KEETÉSZ P.—KÉÉI m i c r o s c o p i c a l investigations o f the NorJ . — K I S S J U D I T — M A R E K I . : Észlelési m a p o l l e s g r o u p and s o m e o t h e r s e l e c t e d magyarázó Eger 1 : 10 000-es építés­ European and North American Angio­ földtani térképsorozatához ; Eger-Fel­ s p e r m p o l l e n I I . P o l l e n e t S p o r e s 18., német. K Ö Z D O K K i a d ó , Budapest, p . 1. p p . 1 0 5 - 1 2 7 . , P á r i z s 29» K E D V E S M. —STANLEY, E . A . : ElectronKLEB В.—BIDLÓ G.—KERTÉSZ P.—KÉRI m i c r o s c o p e investigations o f the formJ . — K I S S J U D I T — M A R E K I . : Észlelési g e n u s Pentapollenites K R U T Z S C H 1958, magyarázó Eger 1 : 10 000-es építés­ a n d its r e - e s t a b l i s h m e n t as a v a l i d g e n u s . földtani térképsorozatához; Eger-Lajos­ P o l l e n a n d S p o r e s 18. 2 . p p . 2 8 9 - 2 9 7 . , város. K Ö Z D O K K i a d ó , Budapest, p . Párizs 521 KEREKESNÉ TÜSKE MÁRIA—KERNERNÉ К о с н L . : A balatonfüredi Kossuth LajosSÜMEGI K A T A L I N : A Nagyveleg-2. sz. g y ó g y f o r r á s v í z f ö l d t a n i v i s z o n y a i és fel­ fúrás e o c é n r é t e g s o r á n a k m i k r o p a l e o n újítása. F ö l d t . K ö z l . 106. k ö t e t , 1. sz. t o l ó g i a i v i z s g á l a t a . F ö l d t . K ö z l . 106., p p . 1 —19., 7 ábra, n é m . R . p p . 441 — 4 4 7 . , 1 t á b l á z a t К о с н L . : A balatonfüredi szénsavas g y ó g y ­ K É R I J . : lásd: K L E B В . vizek hidrogeológiai problémái. A Ma­ K E R T É S Z P . : lásd: G Á L O S M . gyar Hidrológiai Társaság Balatoni A n ­ K E R T É S Z P . : lásd: K L E B В . kétja, K e s z t h e l y 1976. s z e p t . 3 0 — o k t . 1. K I S К . : Geofizika a geológiai szakközép­ p p . 1 — 8., 4 á b r a . A M H T k i a d á s a

A magyar

földtani

irodalom

K O C H L . : J a v a s l a t a J a k a b h e g y természet­ v é d e l m i területének kiterjesztésére. Földtani indoklás. Jakabhegy és Eger­ v ö l g y (Pécs természeti környezetének fejlesztése). A M e c s e k v i d é k i I n t é z ő b i ­ z o t t s á g kiadása, P é c s , p p . 28 — 32., 5 ábra K O N D A J. : A M a g y a r Á l l a m i F ö l d t a n i I n t é ­ zet 1 9 7 3 . é v i m u n k á j a — T h e H u n g a r i a n Geological Institutes activity in 1973. M Á F I É v i J e l . , 1974-ről, p p . 7 — 1 1 . , ang. R . K O N D A J.: A M a g y a r Á l l a m i F ö l d t a n i I n t é ­ zet 1 9 7 0 — 1 9 7 4 . é v e k b e n v é g z e t t m u n ­ kája — Activities o f the Hungarian Geo­ l o g i c a l I n s t i t u t e i n t h e years 1970 t o 1974. M Á F I É v i J e l . , 1974-ről, p p . 7 — 21., a n g . R . K O R D O S L . : H o l o c é n gerinces biosztratig r á f i á n k kérdései és t á v l a t a i . O s l . v i t á k . 22. p p . 9 5 — 1 0 8 . , a n g . R . K O R D O S L . : A z emberré válásról a z újabb l e l e t e k t ü k r é b e n . É l e t és T u d . 2 0 / X X X I . pp. 940—943. K O R D O S L . : H a z á n k területén m e g j e l e n t a k e r t i p e l e . B ú v á r . X X X I / 3 . p p . 130 — 133. K O R D O S L . : A k e r t i pele ( E l i o m y s q ú e r c i nus) első m a g y a r o r s z á g i e l ő f o r d u l á s a a Nagyoldali-zsombolyból. Besz. a Magyar K a r s z t - és B a r l a n g k u t . Társ. 1975. I . f. tev. p . 9 2 . , a n g . R . K O R D O S L . : Biostratigraphie holocène d u Bassin des Karpathes. U I S P P . I X . Congrès. N i c e K O R D O S L . : A Kis-kőháti-zsomboly szubfosszilis d e n e v é r p o p u l á c i ó j á n a k , v i z s g á ­ lata. A H e r m a n O t t ó M ú z e u m É v k ö n y ­ ve. X I I I - X I V . p p . 5 6 7 - 5 8 9 . , Miskolc, ném. R . K O R D O S L . : A j ó s v a f ő i T ü c s ö k - l y u k gerin­ ces m a r a d v á n y a i . K a r s z t és B a r l a n g . 1975. I — I I . p p . 1 3 - 1 4 . , a n g . R . K O R D O S L . : A c s e p p k ő s z ó e r e d e t e és j e ­ l e n t é s é n e k v á l t o z á s a i . K a r s z t és B a r l a n g . 1975. I — I I . p p . 2 9 - 3 1 . a n g . R . K O R D O S L . : Ő s l é n y t a n i é r t é k e i n k és v é d e l ­ mük. Barlangok védelme ankét. Miskolc, p p . 30 — 33. K O R D O S L . : H a z á n k első ő s e m l ő s e i a sziré­ nek. É l e t és T u d o m á n y . 4 0 / X X X I . p p . 1875—1878. K O R D O S L . : R i t k a és ismeretlen b a r l a n g i leírások a H e r m a n O t t ó M ú z e u m k ö n y v ­ tárában. A Miskolci Herman O t t ó M ú z . K ö z i . 14. p p . 1 1 7 - 1 2 5 . K O R D O S L . : lásd: J Á N O S S Y D . K O R D O S L . : lásd: K R O L O P P E . KORBCZNB L A K Y L : Foraminifera

vizsgá­

latok a Tokaji-hegység miocén képződ­ ményeiből — Examination o f Foramini­ fera i n M i o c e n e R o c k s o f t h e T o k a j M o u n t a i n s . M Á F I É v i J e l . , 1973-ról,

jegyzéke,

1976

p p . 83 — 119., ang. R .

467

2 ábra, 2 t á b l á z a t , 2 t á b l a ,

K O R I M K . : lásd: A L F Ö L D I L . K O R I M K . : lásd: B É L T E K Y L .

K Ó S A L . : R i t k a f ö l d f é m - é r c e s e d é s a Sop­ r o n i h e g y s é g k r i s t á l y o s p a l á i b a n . V . Or­ szágos Ritkafém Konferencia K i a d v á ­ nya. I. p p . 7—11. KOVÁCS

S.:

lásd: B A L O G H

K.

K O Z Á K M . : A g g t e l e k környékének vízbe­ szerzési lehetőségei. F ö l d t . K ö z i . 1 0 6 . , p p . 52 — 68., 5 ábra, 2 t á b l á z a t , ang. R . KŐRÖSSY L . : A kőolajkutatás tervezésének t u d o m á n y o s f ö l d t a n i a l a p j a i r ó l — Scien­ tific geological fundamentals o f oil pros­ p e c t i n g p l a n n i n g . F ö l d . K ö z i . 106., p p . 537—546., 1 ábra, a n g . R . KRETZOI M.—KROLOPP E . — LŐRINCZ H.—

PÁLFALVY I.: A rudabányai alsópannó­ niai p r e - h o m i n i d á s l e l ő h e l y flórája, fau­ n á j a és r é t e g t a n i h e l y z e t e i — F l o r a , Faune u n d stratigraphische Lage der unterpannonischen Prähominiden der Fundstelle v o n R u d a b á n y a . M Á F I É v i Jel., 1974-ről, p p . 3 6 5 - 3 9 4 . , 4 tábla, ném. R . KRETZOI M.—KROLOPP E. —PÁLFALVY

I.:

A m a g y a r f ö l d t a n i terresztikus réteg­ tani d o k u m e n t á c i ó a M Á F I Gyűjte­ m é n y é b e n — D o c u m e n t a r y fossil m a t e ­ rials f o r t h e H u n g a r i a n terrestrial strati­ graphy in the M u s e u m o f the Hungarian Geological Institute. M Á F I É v i Jel., 1973-ról, p p . 3 8 3 - 3 8 9 . , a n g . R . K R I V Á N P.: Általános földtan B ö c k h H u g ó t o l m á c s o l á s á b a n . F ö l d t . K ö z i . 106., 2 . , p p . 109—114. KRIVÁN

P.:

lásd: BOGSCH

L.

K R O L O P P E . : A l f ö l d i m é l y f ú r á s o k Zsigmondy—Halaváts-féle Mollusca anya­ g á n a k r e v í z i ó j a . I . A szentesi artézi kút­ fúrás — R e v i s i o n o f fossil m o l l u s c s c o m i n g from t h e material o f deep bore­ holes driven b y Z s i g m o n d y in the Great Hungarian Plain and studied b y Halav a t s . I . A r t e s i a n w e l l drilling a t Szentes. M Á F I É v i Jel., 1973-ról, p p . 1 9 5 - 2 1 8 . , 1 ábra, 3 t á b l a , a n g . R . K R O L O P P E . : A l f ö l d i m é l y f ú r á s o k Zsig­ mondy—Halaváts-féle Mollusca anya­ gának revíziója. I I . A hódmezővásár­ h e l y i , s z e g e d i , s z a r v a s i és k e c s k e m é t i a r t é z i k ú t fúrás — R e v i s i o n o f fossil molluscs from the material o f deep bore­ holes driven b y Z s i g m o n d y in the Great Hungarian Plain and studied b y Halav á t s . I I . A r t e s i a n w e l l s drilled a t H ó d ­ mezővásárhely, Szeged, Szarvas a n d K e c s k e m é t . M Á F I É v i J e l . , 1974-ről, p p . 133 — 156., 1 ábra, 3 t á b l a , a n g . R . K R O L O P P E . : Melanoides tuberculata ( O . F . MÜLLER) a magyarországi pleisztocén k é p z ő d m é n y e k b ő l — Melanoides tuber-

Földtani

468

Közlöny.

107.

cidata ( O . F . M Ü L L E R ) a u s d e n ungari­ s c h e n PleistozänabLagerungen. S o o s i a n a , 4. p p . 51 — 5 6 . , 1 á b r a , n é m . R . KROLOPP E., SCHWEITZER F., SCHEUER GY., D É N E S G Y . , KORDOS L., SKOFLEK

I., J Á N O S S Y D . : A b u d a i V á r h e g y n e g y e d ­ k o r i k é p z ő d m é n y e i — Q u a t e r n a r y for­ m a t i o n s o f Castle H i l l i n B u d a . F ö l d t . K ö z l . 106., 13 á b r a , ang. R . KROLOPP E.:

lásd: K R E T Z O I M .

K U T I L . : A d a b a s i k a v i c s k u t a t á s és verő­ szonda-kísérletek e r e d m é n y e i — R e s u l t s of gravel investigations an experiences by d y n a m i c sounding at Dabas. M Á F I É v i Jel., 1973-ról, p p . 2 3 3 — 2 5 0 . , 13 á b ­ ra, 2 t á b l á z a t , a n g . R . K U T I L . : A D u n a - v ö l g y i legfelső k a v i c s ­ réteg k u t a t á s a az izsáki t é r k é p l a p o n — Investigations o f the Danube valley's u p p e r m o s t g r a v e l b e d i n t h e Iz,sák area (Great Hungarian Plain). M Á F I É v i Jel., 1974-ről, p p . 1 2 5 — 1 3 2 . , 7 á b r a , ang. R . KÜRTI

I . : lásd:

GÁLOS M.

L A C Z K O V I C S J.: A m é r n ö k g e o f i z i k a fel­ használása a z e l ő t e r v e z é s b e n . E l ő t e r v e ­ zés—Mélyépítés 1950—1975. B p . F T I . p p . 1 5 5 — 1 5 8 . , 13 á b r a ( M e g j e l e n t 1976ban) L Á N G G . : A Mali Köztársaság (NyugatAfrika) potenciális ásványi nyersanya­ gai — M a t i è r e s P r i m a i r e s Minérales P o t e n t i e l l e s d e la R é p u b l i q u e d e Mali (Afrique Occidentale). M Á F I É v i Jel., 1973-ról, p p . 4 9 9 — 5 1 6 . , 1 á b r a , 1 térkép, fr. R .

kötet,

3 — 4.

füzet

terraines e t les structures d e subsurface d a n s la p a r t i e n o r d - o u e s t d e la G r a n d e Plaine H o n g r o i s e ( R é s u m é ) . P r o c e e d i n g s of the International Hydrogeological Conference o f I A H and I A S H ' H y d r o geology o f Great Sedimentary Basins' — Abstract-Resumes B u d a p e s t , 31 m a y — 5 June 1976. (Szerk. R Ó N A I A . ) M a g y a r Á l l a m i F ö l d t a n i I n t é z e t kiadása p p . 24-26. LORBERERNÉ SZENTES IZABELLA—LORBE­

R E R Á . : A f ö l d t a n i szerkezet és a termé­ szetes felszínalatti v í z á r a m l á s o k k a p c s o ­ l a t á n a k vizsgálata e g y Duna—Tisza közi példaterületen — Untersuchung des Z u s a m m e n h a n g e s z w i s c h e n g e o l o g i ­ scher Struktur u n d natürlichen Grund­ w a s s e r s t r ö m u n g e n a n e i n e m Musterge­ b i e t z w i s c h e n D o n a u u n d Theiss. H i d r o ­ lógiai K ö z l ö n y 56. é v f . / 1 2 . sz. p p . 538 — 553., 10 á b r a LOVAS

G Y . : lásd: B A K S A C S .

LŐRINCZ H A J N A L K A — V E T Ő

I.: A

szénhid-

r o g é n p r o g n ó z i s g e o k é m i a i szakasza — T h e g e o c h e m í c a l phase o f hydrocarbon p r o g n o s i s . F ö l d t . K ö z l . 106., p p . 547 — 554., 2 á b r a , a n g . R . MAREK MAREK

L : lásd: GÁLOS M . L : lásd: K L E B В .

M Á R T O N P . : A palaeomagnetic study o f t h e N i g e r i a n V o l c a n i c P r o v i n c e s (társ­ szerző: M Á R T O N E . ) . P u r e a n d A p p l i e d G e o p h y s i c s , 1 1 4 / 1 9 7 6 / 1 . , p p . 61 — 69., 3 táblázat MENSÁROS P.:

lásd: H I D A S

J.

M E S K Ó A . : Solution o f the geophysical inverse p r o b l e m s (General principles, l i m i t a t i o n s a n d iterative a l g o r i t h m s ) . 20th G e o p h y s i c a l S y m p o s i u m B u d a ­ L O R B E R E R Á . : Salgótarján vízellátásával pest—Szentendre (15 — 19. 9. 1975.) k a p c s o l a t o s h i d r o g e o l ó g i a i és v í z k é s z l e t Proceedings, Budapest, p p . 42 — 53., g a z d á l k o d á s i v i z s g á l a t o k — Гидрогео­ 9 ábra, m a g y . , o r . R . логические и водохозяйственные иссле­ M E S K Ó A . : Resenyie obratnih zadacs geoдования в съязы с решением проблемы fiziki ( O b s c s i e principi, ogranicsenija i в о д о с н а б ж е н и я города Шалготаряна — i t e r a c i o n n i e a l g o r i t m i ) . 20-üj GeofiziHydrogeological and water resources cseszkij S z i m p ó z i u m B u d a p e s t — S z e n t ­ studies related t o w a t e r s u p p l y i n t h e e n d r e ( 1 5 — 1 9 . 9. 1975) T r u d i , B p . , p p . Salgótarján area — H y d r o g e o l o g i s c h e 27 — 3 7 . , 9 á b r a , ang., m a g y . R . und wasserwirtschaftliche Untersuchun­ M E S K Ó A . : G e o f i z i k a i inverz f e l a d a t o k gen über die Wasserversorgung v o n m e g o l d á s a (általános e l v e k , k o r l á t o k és Salgótarján. V í z ü g y i K ö z l e m é n y e k iterációs algoritmusok). Magyar Geo­ L V I I I . é v f . 1. sz., p p . 8 4 — 1 1 0 . fizika, X V I I . 4. sz. p p . 133 — 142., 9 ábra, L O R B E R E R Á . : lásd: A L F Ö L D I L . or., a n g . R . L O R B E R E R Á . : lásd: K A S S A I M . M E S K Ó A . : S o m e n o t e s o n t h e transfer L O R B E R E R Á . : lásd: L O R B E R E R N É S Z E N ­ properties o f two-dimensional polyno­ TES IZABELLA mial-fitting (társszerző: K O V Á C S F . ) . LORBERERNÉ SZENTES IZABELLA—LORBE­ A c t a Geodaetica, Geophysics et MontaR E R Á . : S t u d y o f relationship b e t w e e n nistica, T o m u s 10. F a s c . 4 . 1975. 8 ábra, g r o u n d w a t e r r e s o u r c e s a n d subsurface ang., o r . R . g e o l o g i c a l s t r u c t u r e in t h e G r e a t H u n ­ M É H E S К . : R e j t é l y e s f é n y o s z l o p o k az ő s ­ garian P l a i n ( A b s t r a c t ) — L ' é t u d e d e e r d ő b e n . É l e t és T u d o m á n y 3 1 . é v f . relation entre les resources e n e a u x sou­ 36. sz. p p . 1 7 0 8 — 1 7 1 1 . L E V Á R D Y F.-né: lásd: H E M B A C H L I E B E P.: lásd: A L F Ö L D I L . LISZKAI M . : , l á s d : V A R S Á N Y I I.

К.

A magyar

földtani

irodalom

M E Z Ő S I J. —MTJCSI M . : D a t a o n t h e g e o l o g y and m i n e r a l o g y o f t h e o i l shale o c c u r ­ e n c e a t P u l a , H u n g a r y . A c t a Miner.Petr. Szeged, T o m . X X I I . Fasc. 2. p p . 195 — 2 1 4 . , 7 á b r a MIKE

Z S . : lásd: R Á D A Y Ö .

jegyzéke,

1976

469

kialakulása és f ö l d t a n i f e j l ő d é s t ö r t é n e t e — Bildung u n d geologische Geschichte der S o d a s e e n F ü l ö p h á z a i m K i s k u n s á g i Nationalpark. Hidrológiai K ö z l ö n y 56. 2. p p . 6 7 — 7 7 . , 5 á b r a , 1 t á b l á z a t , ném. R .

M I H Á L Y S.: A Szendrői-hegység paleozóos M O L N Á R В . — S Z Ó N O K Y M . : On the Origin képződményeinek kora — The age o f and Geohistorical Evolution o f the Nat­ the p a l e o z o i c f o r m a t i o n s o f t h e Szendrő ron Lakes o f the B u g a c R e g i o n . A M ó r a Mountains, North Hungary. M Á F I É v i Ferenc Múzeum Évkönyve, Szeged Jel., 1973-ról, p p . 7 1 - 8 1 . , 2 t á b l a , 1 9 7 4 — 7 5 . 1. p p . 257 — 2 7 0 . , 7 á b r a ang. R . M O L N Á R К . : A felszíni g e o f i z i k a i k u t a t á s MIHÁLY S.: E c h i n o i d e a - m a r a d v á n y o k a jelenlegi helyzete Magyarországon — B ü k k hegység felsőkarbonjából — EchiP r e s e n t - d a y s i t u a t i o n o f surface g e o ­ n o i d e e n R e s t e v o m O b e r k a r b o n ,des physical prospecting in Hungary. Földt. Bükk-Gebirges (Nord-Ungarn). M Á F I K ö z i . 106. p p . 528 — 536., 3 á b r a , ang. R . É v i Jel., 1974-ről, p p . 409 — 4 1 4 . , 1 t á b l a , MONOSTORI M . : T h e microfauna o f the ném. R . Carboniferous Limestone at SzabadM I H Á L Y S . : U j a b b pikermi-jellegű gerin­ b a t t y á n (Transdanubia, H u n g a r y ) Part cesfauna előfordulás a Polgárdi-IparII. A n n . Univ. Sei. Budapest, Sect. telepek nagykőfejtőjében — A new Geol., t. X V I I I . , pp. 205-226., 4 occurence o f Pikermi-type Vertebrata tábla in t h e b i g q u a r r y o f Polgárdi-LparteleMONOSTORI M . : lásd: B Á L D I T . p e k , T r a n s d a n u b i a , H u n g a r y . Őslény­ M O R V Á I L . — N Y E R G E S L . : R e c e n t results tani V i t á k (Discussiones Palaeontologiof bauxite qualification with geophysical cae). 2 2 . 1975-ről, p p . 89 — 94., 1 ábra, measurements in prospecting boreholes. ang. R . T r a v a u x d u I C S O B A N o . 13. p p . 2 6 1 M I H Á L Y N É GOMBOS I.: Szarmata Diato269. Z a g r e b m á k B u l g á r i a és a K ö z é p s ő - P a r a t e t h y s M u c s i M . : lásd: Mezősi J . területén — Sarmatian D i a t o m s in Bul­ M Ü L L E R P . : D e c a p o d a (Crustacea) fauna g a r i a a n d t h e A r e a o f Central P a r a a b u d a p e s t i m i o c é n b ő l (3) — F a u n e d e t e t h y s . M Á F I É v i J e l . , 1973-ról, p p . D é c a p o d e s (Crustacés) d u M i o c è n e d e 447 — 4 7 3 . , 5 á b r a , 1 t á b l á z a t , 6 t á b l a , B u d a p e s t ( 3 ) . F ö l d t a n i K ö z l ö n y T . 105/4. ang. R . 1975. p p . 506 — 5 1 5 . , 3 t á b l a M I H Á L T Z N É F A H A G Ó M . : A Z E g y e k 1. s z . M Ü L L E R P . : D e c a p o d a (Crustacea) fauna fúrás p a l y n o l ó g i a i v i z s g á l a t a — P a l y n o a b u d a p e s t i m i o c é n b ő l (4) — F a u n e d e logical analyses o f borehole E g y e k - 1 . D é c a p o d e s (crustacés) d a n s le M i o c è n e M A F I É v i Jel., 1973-ról, p p . 219 — 2 3 1 . , de Budapest (4). Földtani K ö z l ö n y T . 1 diagram, 3 tábla, a n g . R . 106, p p . 1 4 9 — 1 6 0 . , 4 t á b l a M I K E К . : A B a l a t o n k i a l a k u l á s a és fejlő­ M U R V A I J.: l á s d : M O L N Á R В . d é s e . V í z r a j z i A t l a s z - s o r o z a t ( 2 1 . ) Bala­ t o n 1. k ö t . p p . 30 — 39., 11 á b r a , 1 t á b ­ N A G Y В . — P E L I K Á N P . : M e t a c i n n a b a r i t és lázat, V I T U K I , B u d a p e s t c i n n a b a r i t a csillaghegyi R ó k a - h e g y e n — M O L D V A Y L . : Jelentés a Balaton környé­ Metacinnabar and cinnabar occuring at k é n e k 1974. é v i é p í t é s f ö l d t a n i t é r k é p e ­ t h e R ó k a - h e g y in t h e C s i l l a g h e g y a r e a . z é s é r ő l — R e p o r t o f t h e engineering-geo­ M Á F I É v i J e l . , 1973-ról, p p . 51 — 5 5 . , l o g i c a l m a p p i n g w o r k carried o u t in ,the 3 ábra, 1 táblázat, ang. R . e n v i r o n s o f L a k e B a l a t o n in 1974. M Á F I N A G Y В . : lásd: CZAKÓ T . É v i J e l . , 1974-ről, p p . 307 — 3 1 3 . , 4 ábra, N A G Y В . : lásd: CSILLAGNÉ TEPLÁNSZKY E . ang. R . N A G Y E . — N A G Y I.: A Villányi-hegység MOLDVAY L . : A Darnó-hegy környéki triász k é p z ő d m é n y e i — T r i a s b i l d u n g e n ú j a b b g e o f i z i k a i k u t a t á s o k értelmezésé­ des V i l l á n y e r G e b i r g e s . G e o l o g i c a H u n ről — I n t e r p r e t a t i o n o f latest g e o p h y s i c ­ garica, Series G e o l o g i c a T o m u s 1 7 . p p . al m e a s u r e m e n t s i n t h e D a r n ó - h e g y 111 — 168., 37 á b r a , 10 t á b l á z a t , 15 t á b ­ a r e a . M Á F I É v i Jel., 1974-ről, p p . 97 — la, n é m . R . 101., 4 á b r a , a n g . R . N A G Y G . : A Börzsöny hegység áttekintő M O L D V A Y L . : A d a t o k a B a l a t o n t tápláló szerkezetföldtani, g e o k é m i a i és é r c t e l e p felszín a l a t t i v i z e k á r a m l á s á r ó l és víz­ t a n i vizsgálata — R e v i e w o f s t r u c t u r a l , kémiájáról. Balatoni Ankét, Keszthely, g e o c h e m i c a l a n d e c o n o m i c - g e o l o g i c a l in­ 1976. 2/22-es k ö z l e m é n y , p p . 3 — 6., vestigations o f the ore-deposits in the 3 ábra Börzsöny Mountains. M Á F I É v i Jel., MOLNÁR В.— M U R V A I L : A Kiskunsági 1974-ről, p p . 25 — 45., 7 á b r a , 1 t é r k é p , N e m z e t i P a r k f ü l ö p h á z i szikes t a v a i n a k 3 táblázat, ang. R .

470

Földtani

Közlöny

107. kötet,

N A G Y G . : A B ö r z s ö n y h e g y s é g szerkezet­ földtani viszonyai — Tectonic conditions in t h e B ö r z s ö n y M o u n t a i n s . M Á F I É v i J e l . , 1 9 7 3 - r ó l , p p . 37 — 40., 1 á b r a , a n g .

Fv. N A G Y G . : A m á n f a i k ő l y u k szifonjának k u t a t á s a . K a r s z t és B a r l a n g , 1975-ről. 1-П. N A G Y G . : Temperature determination o f i g n e o u s p r o c e s s e s o n t h e basis o f t h e composition o f coexistent mineral parts — Opredelenie temperaturu magmaticseszkih p r o c e s s z o v p o s z o s z t a v u s z o szuscsesztvujuscsih p a r mineralov. A c t a Geol. A c a d . Sei. Hung. X I X / 1 —2. p p . 43 — 5 8 . , 6 á b r a , 3 t á b l á z a t , o r . R . NAGY NAGY NAGY

G . : lásd: Á B K A I P. G . : lásd: CSILLAGNÉ TEPLÁNSZKY E . I.: lásd: N A G Y E .

N A G Y L . - n é : A d u n á n t ú l i olaj p a l a - k u t a t ó f ú r á s o k r é t e g s o r á n a k p a l y n o l ó g i a i vizs­ gálata — Palynological investigation o f t r a n s d a n u b i a n oil-shale e x p l o r a t o r y b o r e ­ h o l e s . M Á F I É v i J e l . , 1974-ről, p p . 247 — 261., 4 á b r a , 2 t á b l a , a n g . R . N A G Y L.-né: Paleoflóra változások a ma­ g y a r o r s z á g i n e o g é n b e n p a l y n o l ó g i a i vizs­ g á l a t o k a l a p j á n . F ö l d t a n i K ö z l ö n y , 106, pp. '177—180. N A G Y L.-né: Szocialista országok paleonto­ lógus küldötteinek összejövetele Lengyel­ országban. M T A X . Osztályának K ö z l e ­ m é n y e i 8/1 — 2 . N A G Y M A R O S I A . : lásd: B Á L D I T . N É M E D I V A R G A Z . —SZILÁGYI T.: Amfibol-

andezit-xenoagglomerátum a komlói te­ r ü l e t r ő l — H o r n b l e n d e andésite x e n o a g g l o m e r a t e f r o m t h e K o m l ó area. F ö l d t . K ö z l . 106., p p . 387 — 406., 5 á b r a , 3 t á b ­ lázat, 5 tábla, ang. R . NYERGES ODOR

L . : lásd: M O R V Á I

L . : lásd: H O R V Á T H

ÖRKÉNYI-BONDOR

LÍVIA:

L.

I. lásd:

BURRI

C.

PAÁL T . : A budai agyagok mérnökgeoló­ giai ö s s z e h a s o n l í t á s a m a t e m a t i k a i sta­ tisztikai alapon — Engineering geo­ logical comparison o f B u d a y clays b y mathematical statistics. F ö l d t . K ö z l . 106. PÁLFALVY I.: Középsőmiocén növényma­ r a d v á n y o k a B ö r z s ö n y h e g y s é g területé­ ről — T h e r e c o r d o f fossil p l a n t s f o u n d in M i d d l e M i o c e n e s e d i m e n t s , o f t h e B ö r z s ö n y M o u n t a i n . M Á F I É v i Jel., 1974-ről, p p . 73 — 75., a n g . R . PÁLFALVY L : A z ipolytarnóci lábnyomos h o m o k k ő növénymaradványai — Fossil p l a n t s i n t h e ,,sandstone w i t h f o o t ­ p r i n t s " at I p o l y t a r n ó c village. M Á F I É v i J e l . , 1974-ről, p p . 95 — 96., a n g . R .

3 — 4.

jüzet

P Á L É A L V Y L : lásd: K R E T Z O I M . P Á L F Y J.: A B a l a t o n f ű z f ő - b a l a t o n k e n e s e i

magaspart újabb felszínmozgásainak mérnökgeológiai vizsgálata. Balatoni A n k é t 3. A B a l a t o n , p p . 1—18., 3 ábra P Á L F Y J.: É s z r e v é t e l e k a b a k o n y i b a u x i t ­ bányászat vízemelése és a hévízi g y ó g y ­ forrás h o z a m v á l t o z á s a k ö z ö t t i összefüg­ gés k é r d é s é h e z . B a l a t o n i A n k é t 1. A B a l a t o n v í z g y ű j t ő t e r ü l e t e , p p . 1—14., 4 ábra P A N T Ó G Y . : A ritkaföldfémek ásványtani m e g j e l e n é s i f o r m á i a m a g y a r o r s z á g i grá­ n i t o k b a n . V . O r s z . R i t k a f é m K o n f . Mis­ kolc. I. p p . 1 1 - 2 3 . P A N T Ó G Y . : Trace minerals o f the granitic rocks o f the Velence and Mecsek Moun­ t a i n s — R a s s z e j a n n ü e m i n e r a l ü grani­ toid d o v gor Velence i Mecsek. A c t a Geol. A c a d . Sei. Hung. X I X / 1 - a . p p . 59 — 93., 19 á b r a , , 3 t á b l á z a t , o r . R . PANTÓ PANTÓ

G Y . : lásd: Á R K A I P . G Y . : lásd: B Á R D O S S Y G Y .

P A P S.: A l f ö l d i és É s z a k i - k ö z é p h e g y s é g i kőolajés f ö l d g á z t á r o l ó k ő z e t e k — H y d r o c a r b o n reservoir rocks in the Great Hungarian Plain and the North H u n g a r i a n H i g h l a n d . F ö l d t . K ö z l . 106., p p . 555 — 580. 19 á b r a , a n g . R . P A P P P . : lásd: A L F Ö L D I L . P E L I K Á N P.: lásd: N A G Y В .

P E S T Y L.—TOMSCHEY О.: Thermal decom­ p o s i t i o n o f k a o l i n i t e s a m p l e s u n d e r si­ m u l t a n e o u s l o a d a n d v o l a t i l e pressure — T e r m i c s e s z k o e razlozsenie k a o l i n i t o v ü h o b r a z c o v V uszlovijah odnovremenmih g a v l e n i j n a g r u z k i i letucsih k o m p o n e n t o v . A c t a G e o l . A c a d . Sei. H u n g . X I X / 1 — 2. p p . 9 5 — 1 0 7 . , 4 ábra, 5 t á b l á z a t , or. R . РОКА T . : Some epistemological problems o f earth s c i e n c e s — N e k o t o r ü e episztemologicseszkie problemü nauk о zemle. A c t a G e o l . A c a d . Sei. H u n g . X I X / 1 — 2 . pp. 109—130., 3 ábra, 1 táblázat, or. R . Р О К А T . : A f ö l d t u d o m á n y o k t á r g y a és rendszere és a z „ á l t a l á n o s ciklustör­ v é n y " . G e o n ó m i a és B á n y á s z a t 8/3 — 4 . p p . 265 — 274., 1 t á b l á z a t P R U Z S I N A J.: S z á m í t ó g é p a l k a l m a z á s a az ásványvagyon-gazdálkodásban — Com­ puter Processing in t h e . Mineral R e ­ sources Management. M Á F I É v i Jel., 1974-ről, p p . 507 — 517., 6 t á b l á z a t , a n g . R. RÁDAY

Ö.—MIKE

ZSUZSA:

Légifénykép

interpretálás és a t e r m é s z e t i e r ő f o r r á s o k feltárása ( k ö n y v i s m e r t e t é s ) . V í z ü g y i K ö z l e m é n y e k L X V I I I . é v f . 4. s z . füzet, pp. 6 5 1 - 6 5 2 . R A D Ó O Z G Y . : A k k r é e i ó s t u f a g ö m b ö k jel­ lemzése és települési f o r m á i a B o r s o d i -

A magyar

földtani

irodalom

m e d e n c e m i o c é n riolittufáiban — A c c r e t i o n a r y t u f f balls a n d their m o d e s o f o c c u r r e n c e in t h e M i o c e n e r h y o l i t e tuffs o f t h e B o r s o d basin ( N E H u n g a r y ) . F ö l d t . K ö z l . 106., p p . 6 9 - 7 7 . R A V A S Z C S . : A pulai é s gércei o l a j p a l a k ő ­ z e t t a n i vizsgálata — P é t r o g r a p h i e e x a ­ m i n a t i o n s o f oil-shale a t P u l a a n d G e r c e (Transdanubia, H u n g a r y ) . M Á F I É v i Jel., 1974-ről, p p . 221 — 245., 2 ábra, 5 tábla, ang. R . R A V A S Z C S . : Regeneration o f precious o p a l s . A c t a M u s . N a t . P r a g a e , V o l . 29 B . (1973). N o . 1 - 2 . , p p . 4 9 - 5 4 . RAVASZNÉ

BARANYAI

L.— VICZIÁN

I.:

A

H o n t - 1 . s z . fúrással feltárt k r i s t á l y o s alaphegység ásvány-kőzettani vizsgá­ lata — M i n e r a l o g i c a l - p e t r o g r a p h i c a l in­ v e s t i g a t i o n o f t h e crystalline b a s e m e n t rocks uncovered b y borehole H o n t - 1 . ( N - H u n g a r y ) . M Á F I É v i J e l . , 1974-ről, 1974-ről, p p . 61 — 67., a n g . R . R A V A S Z N É B A B A N Y A I L . : lásd: H E T É N Y I R .

R E M É N Y I K . A . : G e o p r o g n o s z t i k a ; kísér­ let e g y új interdiszciplina k ö r v o n a l a z á ­ sára — G e o p r o g n o s t i k ; U m f a s s u n g einer n e u e n , interdisziplinären g e o n o m i s c h e n V e r f a h r e n s m e t h o d e . F ö l d t . K ö z l . 106., p p . 2 0 — 2 9 . , 1 ábra, n é m . R . R E M É N Y I P . : K ö r n y e z e t v é d e l e m és k ö r ­ nyezetfejlesztés a mérnöki előtervezés tevékenységében. Előtervezés—Mélyépí­ tés 1 9 5 0 - 1 9 7 5 . B p . F T I . p p . 2 3 7 - 2 3 9 . , 3 á b r a ( M e g j e l e n t 1976-ban) R E M É N Y I P . : V e s z é l y e s p i n c é k P é c s ós E g e r a l a t t . F rész. E l e m i csapás s ú j t o t t a v á r o s a i n k . É l e t és T u d o m á n y . 3 0 . s z . p p . 1 4 1 5 - 1 4 2 0 . , 9 á b r a ; I I . rész. A fel­ t á r á s é s a felmérés. É l e t és T u d o m á n y . 31. s z . p p . 1 4 7 1 - 1 4 7 7 . , 11 á b r a ; I I I . rész. A m e g o l d á s útjai. É l e t és T u d o ­ m á n y . 3 2 . s z . p p . 1 5 0 2 — 1 5 0 7 . , 10 á b r a R E M É N Y I P . : A T a l a j m e c h a n i k a i é s Mér­ n ö k g e o l ó g i a i N y i l v á n t a r t á s és a z ismé­ t e l t adatfelhasználás fejlesztésének idő­ szerű feladatai. É G S Z I G y o r s j e l e n t é s , A l a p o z á s 3. 3 3 . s z . p p . 16 — 22. R E M É N Y I P.:

lásd: K A K Á C S O N Y I

S.

RICHTER R . : Válogatott kőzetmechanikai fejezetek. Szilikátipari Tudományos E g y e s ü l e t . 1975. p p . 121 — 174. R I C H T E B R . : Investigation o f rock b u m p phenomena. Geodetical and Geophysical Research Institute o f the Hungarian A c a d e m y o f Sciences. Sopron ( T o the 75th b i r t h d a y o f Prof. A . T - H O R N O C H . ) 1975. p p . 3 9 - 5 7 . R I C H T E B R . : P l a s t i c s t a t e a n d deteriora­ tion o f rocks. I. Boundary conditions o f rock plasticity. A c t a Geodaetica, G e o p h y s i c a e t M o n t . T o m . 10. 4., 1975., p p . 389-420. R I C H T E R R . : R e c e n s i o n . V . S. VTTTTJKURI —

15 Földtani Közlöny

R.

jegyzéke,

1976

D . L A M A —S.

471

S. SALTJJA: „ H a n d b o o k

on m e c h a n i c a l p r o p e r t i e s o f r o c k " c . könyvéről. A c t a Geodaetica, Geophysica e t M o n t . A c a d . S e i . H u n g . 10., 1975., p p . 3 6 9 - 3 7 0 . R I C H T E B R . (Társszerzővel): K ő z e t e k képlékenységi á l l a p o t a és t ö n k r e m e n e t e l e . I. K ő z e t e k k é p l é k e n y s é g i határfeltételei. B K L . B á n y á s z a t . 109., 2 . , p p . 93 — 100. f o l y t a t á s a : B K L . B á n y á s z a t . 1 0 9 . , 3., pp. 1 5 9 - 1 6 4 . R I C H T E R R . : A földkéregben kialakított üregek egyensúlyáról. N M E K ö z l e m é ­ n y e i . I . B á n y á s z a t . 2 2 . 2 — 4. f ü z . , p p . 253-260. R I C H T E R R . : K ő z e t e k képlékeny állapota és t ö n k r e m e n e t e l e . I I . K é p l é k e n y álla­ p o t ú kőzetek anyagegyenlete. B K L . B á n y á s z a t . 109., 4 . s z . p p . 282 — 286. R I C H T E R R . : Über die Kennzeichnung des mechanischen Grenzzustandes der Ge­ steine. P u b l i c a t i o n s o f t h e T e c h n i c a l U n i v e r s i t y for H e a v y I n d u s t r y . Series A . Mining. V o l . 3 3 3 . , F a s e . 1. p p . 21 — 3 1 . R Ó N A I A . : Á z A l f ö l d k u t a t á s h e l y z e t e 1973b a n . M Á F I É v i Jel., 1973-ról, p p . 121 132. R Ó N A I A . : Ciklusos n y o m á s i n g a d o z á s o k az A l f ö l d m e d e n c é j é b e n és e z e k k é m i a i k a p c s o l a t a i . M T A X . O s z t . K ö z l . , 1975. 4. p p . 3 3 3 - 3 4 2 . R Ó N A I A . : Mérnökgeológiai térképezés. MÁFI-UNESCO Nemzetközi Tovább­ k é p z ő T a n f o l y a m . J e g y z e t . 1975-ről, p . 153, 4 8 á b r a R Ó N A I A . : Guide t o Excursion I A H - I A H S . I n t e r n a t i o n a l H y d r o g e o l o g i c a l Confer­ ence. Hungarian Geological Institute, p . 7 5 . , 20 á b r a R Ó N A I Á . : A z Alföld Földtani Atlasza. Tiszafüred — T h e G e o l o g i c a l , A t l a s o f t h e g r e a t H u n g a r i a n P l a i n . M Á F I . 1975. X X X p . 19 térkérj, a n g . R . RÓNAI A . : Dr. Schmidt E . Róbert. M Á F I É v i J e l . , 1973-ról, p p . 11 — 2 2 . R Ó N A I A . : A z Alföld Földtani Atlasza. Heves — T h e Geological Atlas o f the G r e a t H u n g a r i a n P l a i n . M Á F I . 197. X I X . p . 17 t é r k é p , a n g . R . RÓNAKI

L . : lásd.

KASSAI

M.

S A J G Ó C S . : C o m p l e x g e o c h e m i c a l investi­ g a t i o n o f t h e clastic s e d i m e n t s o f t h e A l g y ő structure — K o m p l e k s z n o e g e o h i m i c s e s z k o e isszledovanie o b l o m o c s n ü h p o r o d strukturü Algyő. A c t a Geol. A c a d . Sei. H u n g . X I X / 1 - 2 . p p . 1 3 1 - 1 5 6 . . 12 á b r a , 2 t á b l á z a t , o r . R . S A J G Ó C S . — B É R C Z I J.:

Opregyelenyie

red-

kih e l e m e n t o v b i t u m o i d o v m e t o d o m neutrenno-aktivacionnom m e t o d o m . V I I I . Mezsdunarodnaja geohimicseszkaja k o n f e r e n c i j a G o t t w a l d o w

Földtani

472

Közlöny

107. kötet,

SAJGÓ Z S . : K ü l ö n b ö z ő gyakoriságú magas talaj v í z á l l á s o k m e g h a t á r o z á s a az új­ pesti l a k ó t e l e p t e r ü l e t é r e . 16. é v f . M ű ­ szaki T e r v e z é s . 7. sz. p p . 4 0 — 4 1 . , 2 ábra, 1 tábla S A L Á T P . : M é r é s i eljárás földfelszín alatti t é r t a r t o m á n y o k g e o f i z i k a i struktúrájá­ n a k e l e k t r o m á g n e s e s j e l e n s é g e k vizsgá­ l a t á n a l a p u l ó földerítésére (társszerző: D R A H O S D e z s ő ) . A 166.984 lajstrom­ s z á m ú m a g y a r s z a b a d a l o m leírása p p . 1 —10. Országos Találmányi Hivatal, 1976. V . 3 1 . SALÁT P.: Perspectives o f the Application of information theory and Model theory in g e o p h y s i c s (társszerző: D B A H O S D e ­ zső). 20th G e o p h y s i c a l S y m p o s i u m , B u ­ d a p e s t — S z e n t e n d r e ( 1 5 — 1 8 . 9. 1975), Proceedings, p p . 66—73. SALÁT P . : Perszpektivü iszpolzovanyija teorii i n f o r m a c i i i t e o r i i m o d e l e j dlja geofizicseszkih celej (Társszerző: D B A ­ H O S D e z s ő ) . 20-üj G e o f i z i c s e s z k i j S z i m ­ pózium, Budapest—Szentendre, 1975. T r u d i , p p . 90 — 9 5 . m a g y . , a n g . R . S Á R K Á N Y J . : Légifényképen és térképen m é r t t á v o l s á g - , m a g a s s á g - és d ő l é s s z ö g ­ számítások összehasonlító vizsgálatának értékelése — E v a l u a t i o n o f c o m p a r a t i v e studies carried o u t o n t h e basis o f dis­ t a n c e a n d h e i g h t - m e a s u r e m e n t s a n d in­ c l i n a t i o n a n g l e c a l c u l a t i o n s o n aerial p h o t o g r a p h s and m a p s . M A F I É v i Jel., 1974-ről, p p . 3 9 5 — 4 0 7 . , 1 á b r a , 4 t á b l á ­ zat, a n g . R .

3 — 4.

füzet

SOMOSVÁRI Z S . : D i e durch die Herstellung unterirdischer H o h l r ä u m e auf den B o d e n ausgeübten mechanischen Wirkungen. III. I n t e r n a t i o n a l e n S y m p o s i u m für M a r k s c h e i d e w e s e n . L e o b e n , p p . 215 — 219. SOMOSVÁRI Z S . : Determination o f Elastic C h a r a c t e r i s t i c s o f c o h e s i v e soils. 5th Conf. o n Soil M e c h . a n d F o u n d . E n g . B p e s o , 1976. A k a d . K i a d ó , p p . 1 8 3 - 1 9 2 . S O M O S V Á R I Z s . : V í z s z i n t s ü l l y e d é s által elő­ i d é z e t t t a l a j s ü l l y e d é s e k és a l a k v á l t o z á s o k s z á m í t á s a . 7. B á n y a v í z v é d e l m i K o n f e ­ r e n c i a . B p e s t , 1976. I I / 8 . p p . 1 — 33. S O M S S I C H L . - n é : A z O F K F V felkészülése az V . ö t é v e s t e r v i d ő s z a k f ö l d t a n i kuta­ tási f e l a d a t a i n a k ellátására. Földtani K u t a t á s , 19. é v f o l y a m , p p . 50 — 5 3 . SUGÁE I.:

lásd: H O R Á N Y I A -

SIDÓ M Á R I A : Ópaleozóos Tintinninák Bel­ ső-Ázsiából — E a r l y paleozoic Tintinninae f r o m Central Asia. F ö l d t . K o z l . 106., p p . 1 7 0 — 1 7 6 . , 3 t á b l a , a n g . R .

SZABÓ E . : A dunántúli karsztbauxittelepek g e n e t i k a i k é r d é s e i . Á l t . F ö l d t . Szemle N o . 9. p p . 21 —66. S Z A B Ó I . : Összefüggés t e l í t e t t a g y a g o k lineáris z s u g o r o d á s a és h é z a g t é n y e z ő j e k ö z ö t t . F ö l d t a n i K u t a t á s , 1976. X I X . 1. s z á m , p p . 2 5 — 3 0 . S Z A B Ó I . : F ö l d t a n i k o r és a k ő z e t f i z i k a i jellemzők kapcsolata. Földtani Kutatás 1976. X I X . é v f . 1. s z á m , p p . 1 5 - 2 4 . SZABÓ I . : Z u s a m m e n h ä n g e z w i s c h e n g e o ­ logischem Alter und den bodenphysika­ l i s c h e n P a r a m e t e r n v o n l o c k e r e n Sedi­ menten. A k a d . K i a d ó . P r o c . 5th Conf. on S o i l M e c h . a n d F o u n d . E n g . B p e s t . , 1976., p p . 1 9 3 - 2 0 0 . SZABÓ I.: Vízhozamcsúccsal járó vízbetörés jelleggörbék hidrodinamikai vizsgálata. ( B O B O K E l e m é r r e l ) B K I - O M B K E . 7. B á n y a v l z v é d e l m i K o n f e r e n c i a . B p . 1976. p. 35. S Z Á D E C Z K Y - K A E D O S S E . : T h e belts o f sub­ d u c t i o n in the Carpathian-PannonianD i n a r i c area ( „ T e c t o n i c p r o b l e m s o f t h e A l p i n e S y s t e m " ) , B r a t i s l a v a , p p . 69 — 76., 7 á b r a , 1 t á b l á z a t

SIMON Á . В . — B I D L Ó

SZÁDECZKY-KABDOSS

S C H E U E R G Y . : lásd: H O R V Á T H Z S . S C H E U E R G Y . : lásd: A U J E S Z K Y G . SCHEUER G Y . : lásd: K R O L O P P E . S C H E U E R G Y . : lásd: G Y Ö R K É Z . SCHWEITZER F . : lásd: K R O L O P P E . S E L L Y E Y G Y . : lásd: A U J E S Z K Y G. S E L L Y E Y G Y . : lásd: H E M B A C H К . SIDÓ В . : l á s d : , K Á R P Á T V .

G.: Correlation

be­

tween mineral content and AtterbergIimits i n t h e soil o f S o u t h - C a m e r o o n . P r o c . 5 t h C o n f . o n Soil M e c h . a n d F o u n d Eng. Budapest, Akadémiai Kiadó, p p .

I.:

AZ

SZÁDECZKY-KABDOSS E.: A

161—166.

S I N O R O S S Z A B Ó L . : A k u t a t ó m a g f ú r á s fej­ l ő d é s i irányai. F ö l d t a n i k u t a t á s , 19. é v ­ f o l y a m 2 2 . s z á m p p . 4 — 1 4 . , 11 á b r a , 3 táblázat SKOPLEK

E.:

lásd: K R O L O P P

E.

SOLTI G.: lásd: J Á M B O B Á .

SOMOSVÁEI Z s . : Ércbányászati aknavédő­ pillérek m é r e t e z é s é r ő l . N M E K ö z i . I . S o r o z a t , B á n y á s z a t , 2 2 . k ö t e t , 2 — 4. füz. p p . 2 6 1 - 2 7 0 . -

univerzális

ciklustörvény. (A „ N e m z e t k ö z i Geodinamikai P r o g r a m " Magyar Nemzeti B i z . 1974. é v i m u n k a é r t e k e z l e t e . ) G e o n o m i a és B á n y á s z a t 8/1 — 2 . p p . 1 — 12., 1 á b r a kéregmozgás­

vizsgálatok nemzetközi mérlege. ( A „Nemzetközi Geodinamikai P r o g r a m " M a g y a r N e m z e t i B i z . 1974. é v i m u n k a ­ értekezlete.) G e o n o m i a és B á n y á s z a t 8 / 1 - 2 . p p . 1 3 - 2 0 . , 1 ábra SZÁDECZKY-KABDOSS É . : Elnöki megnyitó. A M T A F ö l d - és B á n y á s z a t i T u d . Osztá­ lyának a magyar—szovjet tudományos és m ű s z a k i e g y ü t t m ű k ö d é s 2 5 . é v f o r d u ­ lója alkalmából rendezett ünnepi ülé-

A

sen. G e o n ó m i a pp. 6 5 — 6 6 .

magyar

és B á n y á s z a t

SZÁDECZKY-KABDOSS

E.:

földtani

irodalom

8/1—2.

A Z Akadémia

szerepe a f ö l d t u d o m á n y o k 150 é v e s fej­ l ő d é s é b e n . ( M T A 1975. é v i K ö z g y ű l é s e o s z t á l y ü l é s i e l ő a d á s a . ) G e o n ó m i a és B á ­ n y á s z a t 8/1 — 2 . p p . 111 — 127. SZÁDECZKY-KABDOSS

E.:

Megnyitó

„A

F ö l d a n y a g - és e n e r g i a á r a m l á s a i " V . A n ­ k é t j á n . G e o n ó m i a és B á n y á s z a t . 8/3 — 4. p p . 233 — 236. S Z Á D E C Z K Y - K A B D O S S E . : Ciklus-ritmus ösz-

szefüggések és a t e r m é s z e t i rendszerek hierarchiája. G e o n ó m i a és B á n y á s z a t 8 / 3 — 4 . p p . 237 — 251., 3 á b r a S Z Á D E C Z K Y - K A B D O S S E . : A Z V . A n y a g - és

Energiaáramlási A n k é t eredményeinek összefoglalása. G e o n ó m i a és B á n y á s z a t 8/3-4. pp. 439-443. SZÁDECZKY-KABDOSS E.: A Föld geokémiai e v o l ú c i ó j a . F i z i k a i S z e m l e 1975/2. p p . 450-460. SZÁDECZKY-KABDOSS E . : T w e n t y years o f t h e L a b o r a t o r y for G e o c h e m i c a l R e ­ search o f t h e Hungarian A c a d e m y o f Sciences — К dvadeatiletiju Geohimic s e s z k o j n a u c s n o - i s s z l e d o v a t e l j s z k o j lab o r a t o r i i V e n g e r s z k o j AN". A c t a G e o l . A c a d . Sei. H u n g . X I X / 1 - 2 . p p . 1 - 1 6 . SZÁDECZKY-KABDOSS E . : Geochemical-bio-

l o g i c a l e q u i l i b r i a a n d t h e clay, m i n e r a l cycle — Geohimicseszkie-biologicseszkie r a v n o v e s z i j a i c i k i glinisztüh m i n e r a l o v . A c t a G e o l . A c a d . Sei. H u n g . X I X / 1 - 2 . p p . 157 — 1 7 7 . , 4 ábra, 2 t á b l á z a t SZÁDECZKY-KABDOSS

E.:

Plattentektonik

im p a n n o n i s c h - k a r p a t i s c h e n R a u m . G e o l . R u n d s c h a u , S t u t t g a r t , 6 5 / 1 . p p . 143 — 161., 10 á b r a , 1 t á b l á z a t , ang., fr., n é m . , or. R . S Z Á D E C Z K Y - K A B D O S S E . : G e o n ó m i a és filo­ zófia — G e o n o m y a n d p h i l o s o p h y — Geonomija i filozofija. A c t a Philosophica 3. prj>. 7 — 4 2 . , 6 á b r a , 1 t á b l á z a t , ang., or. R . SZEBÉNYI L . : Felszínalatti vízforgalom meghatározása a Dunántúli-Középhegység északi részén — E s t i m a t i o n o f t h e hydrological balance o f ground waters in t h e t r a n s d a n u b i a n central m o u n t a i n s n o r t h e r n r e g i o n . M Á F I É v i J e l . , 1974ről, p p . 487 — 5 0 5 . , 7 ábra, 1 t á b l á z a t , ang. R . .

jegyzéke,

J976

473

s e r v i c e d e d i s t r i b u t i o n d ' e a u d a n s les bassins h y d r o g é o l o g i q u e s c o n s t i t u e s p a r des c u v e t t e s s e d i m e n t a r i e s m e u b l e s ( R é sumé). Proceedings o f the International Hydrogeological Conference o f I A H and I Á S H H y d r o g e o l o g y o f Great Sedimentary Basins — A b s t r a c t s — R é s u m é s . B u d a p e s t , 31 m a y — 5 June 1976. ( S z e r k . : R Ó N A I A . ) Magyar Állami Földtani Int é z e t k i a d á s a , p p . 30 — 3 2 . S Z É K E L Y F . : D i g i t á l i s és a n a l ó g számítást e c h n i k a a l k a l m a z á s a felszínalatti v í z termelő m ű v e k tervezésénél. B e s z á m o l ó a V I T U K I 1973. é v i m u n k á j á r ó l , B u d a ­ p e s t , 1976. p p . 291 — 3 0 2 . , 3 á b r a S Z É K E L Y F . : Â felszínalatti v i z e k b ő l t ö r ­ ténő ivóvízellátás távlati lehetőségei az A l f ö l d ö n . V I T U K I 1976. é v i T u d o m á ­ n y o s N a p o k (Budapest, 1976. szept. 31 — o k t . 1.) 1. ü l é s s z a k : N a g y t é r s é g e k v í z g a z d á l k o d á s á n a k fejlesztését s z o l g á l ó k u t a t á s o k . V I T U K I kiadása, B u d a p e s t , 1976. p . 9, 3 á b r a SZÉKYNÉ F u x V . : Kalievüj metaszomatoz i gidrotermal'noe orugyenyenyie K á r pátszkoj rudonosznoj oblasztyi. Metaszomatizm i rudoobrazoványie, Moszk­ va, 1 9 7 5 . p p . 1 5 6 — 1 6 0 . 3 á b r a SZÉKYNÉ F U X V . — M A U B Y ,

R . : Tempera­

ture D a t a for Tuff F l o w s a n d L a v a s o f the T o k a j Mountains f r o m t h e I . R . Spectras o f Organic Matter in Fossil W o o d s . A c t a G e o l o g i c a A c a d e m i a e Scientiarum Hungarieae, 19. 3 — 4 . p p . 233 — 241., 2 á b r a , 2 t á b l á z a t , o r . R . S Z É K Y N É F U X V . : K ő z e t f e j l ő d é s és ércese­ dés. A s z í n e s é r c k u t a t á s g y a k o r l a t i k é r d é ­ sei. F ö l d t a n i T á r s u l a t k i a d v á n y a , p p . 7-16. SZÉKYNÉ F U X VILMA: D r . Jugovics Lajos e m l é k e z e t e . F ö l d t . K ö z l . 106., 1 f é n y k é p S Z É K Y N É F U X V I L M A : Treiber János emlé­ k e z e t e . F ö l d t . K ö z l . 106., p p . 448 — 4 5 0 . SZÉLES - M . : Magyarázó Magyarország 200 0 0 0 - e s F ö l d t a n i T é r k é p s o r o z a t á h o z . L-33. X I . „Zalaegerszeg." — Pliocén rész. p p . 62 — 69. M Á F I k i a d v á n y SZÉLES M . : lásd: F B A N Y Ó F .

SZEMERÉDY P . : A Föld magnetoszférájáról. G e o n ó m i a és B á n y á s z a t , 8. k ö t . 3—4. s z . p p . 289 — 292., 2 á b r a SZILVÁGYI I.: lásd: E G E I G Y . SZILVÁGYI I.: lásd: H O E V Á T H Z S .

S Z O L N O K I J.: B a k t é r i u m o k szerepe a f é m e k mobilizációjában és felhasználásában. G e o n ó m i a és B á n y á s z a t 8/1 — 2 . p p . 51 — 58., 4 á b r a S Z E D E B K É N Y I T . : lásd: K A S S A I M . SZOLNOKI J.: Microbiological o x i d a t i o n o f S Z É K Á N Y L.-né: lásd: A U J E S Z K Y G. ferrous i r o n a n d its role in b i o m e t a l l u r SZÉKELY F . : Mathematical m o d e l for the gical leaching processes — Mikrobiologidepression c o n e o f waterworks in loose c s e s z k o e okiszlenie d v u h v a l e n t n o g o zsesedimentary basins (Abstracts) — M o ­ leza i e g o rolj v o p r o c e s s z a h b i o m e t a l l u r d è l e m a t h é m a t i q u e d e depression p a r gicseszkogo vüscselacsivanija. A c t a Geol. SZEDEBKÉNYI

T.:

A

földtudományok

és

a t e r m é s z e t i - k ö r n y e z e t i p o t e n c i á l . 1976, Pécs. Pécsi Műszaki Szemle. X X I . - 2 . pp. 1 1 - 1 5 .

15*

474

Földtani

Közlöny

107.

A c a d . Sei. H u n g . X I X / 1 — 2 . p p . 179— 195., 4 á b r a , 9 t á b l á z a t , o r . R . S Z O L N O K I J . — F I S C H , I . — R Á c z Г л : Sur­ f a c e m i c r o b i o l o g i c a l and d i r e c t g e o c h e m i c a l m e t h o d s for p r o s p e c t i n g o f o i l a n d g a s fields o f H u n g a r y — N a z e m n ü e mikrobiologicseszkie i prjamüe geohimicseszkie m e t o d ü p o i s z k o v neftegazonosznüh ucsasztkov v Vengrii. A c t a G e o l . A c a d . Sei. H u n g . X I X / 3 - 4 . p p . 319—326., 3 ábra, or. R . S Z Ó N O K Y M . : A c o m p a r i s o n o f t h e sedi­ m e n t a r y structures o f some Upper-Pann o n i a n i n t r a b a s i n a l a n d m a r g i n a l sedi­ m e n t a r y sequences. A c t a Miner.-Petr., S z e g e d , 2 2 . 2 . , p p . 241 — 265., 3 ábra, 1 táblázat, 8 tábla S Z Ó N O K Y M . : A N y u g a t i - M e c s e k D - i elő­ t e r é b e n m é l y í t e t t fúrások f e l s ő p a n n ó n i a i p u h a t e s t ű i n e k p a l e o ö k o l ó g i a i és b i o sztratigráfiai vizsgálata — Paleoökologische und biostratigraphische Unter­ s u c h u n g e n in o b e r p a n n o n i s c h e n M o l l u ­ sken aus B o h r u n g e n a m Südrande des westlichen Mecsek-Gebirges. Soosiana. A T I T B á c s - K i s k u n M e g y e i Szervezete Biológiai Szakosztályának Malakológiai K ö z l e m é n y e i . 4. p p . 1 —12., 3 ábra, ném. R . SZÓNOKY M . : lásd: M O L N Á R B . SZÖŐR G Y . — P I T T L I K E . : Thermoanalytical (Derivatographic) Examination o f Typi­ cal S o i l s in t h e T r a n s t i b i s c i a n R e g i o n for G e o t e c h n i c a l A p p l i c a t i o n s . P r o c . 5th Conf. o n Soil M e c h . and F o u n d . E n g . B u d a p e s t , p p . 201 — 2 1 0 . , 6 á b r a S Z Ö R É N Y I J.: l á s d : H O R V Á T H Z S . S Z T R Ó K A Y К . — B É R C Z I J.: Kristálytan, a l a p i s m e r e t e k . E g y e t e m i j e g y z e t I . é. v e g y é s z h a l l g a t ó k részére. 88 á b r a , 1 m e l ­ léklet, T a n k ö n y v k i a d ó , B p . SZŰCS L . : lásd: F R A N Y Ó F . T O M S C H E Y O . : V o r l ä u f i g e s ü b e r die U n t e r ­ suchungen des Montmorillonits unter h o h e m D r u c k und Temperatur. Veröff. d e s Z I P E , N o . 3 4 . P o t s d a m , p p . 31 — 35., 1 t á b l á z a t T O M S C H E Y О . : X - r a y d i f f r a c t o m e t r i c iden­ t i f i c a t i o n o f H y d r a l s i t e , an i n t e r m e d i a r y transformation phase o f Kaolinite de­ c o m p o s i t i o n — R e n t g e n o diffraktometricseszkoe opredelenie gidralzita — prom e z s u t o c s n o j fazü p r e v r a s c s e n i j a , p r o i s z h o d j a s c s e g o v p r o c e s s z e razlozsenija k a o l i n i t a . A c t a G e o l . A c a d . Sei. H u n g . X I X / 3 - 4 . p p . 2 7 5 - 2 7 9 . , 1 ábra, 3 táb­ lázat T O M S C H E Y О . : lásd: P E S T Y L . TÓTH A . : Proiszhozsdenie karbonatov v bokszitah p o mesztorozsdenijam Halimba i Nagyegyháza. Travaux du I C S O B A N o . 13. p p . 1 6 5 — 1 7 3 . Z a g r e b

kötet.

3—4.

füzet

T Ó T H I.-né: Budapest földtani térképezése. Előtervezés—Mélyépítés 1950—1975. B p . F T I . p p . 1 2 3 — 1 2 5 . , 6 á b r a (Meg­ jelent 1976-ban) T Ó T H M . : N e w index to characterize the c r y s t a l l i n i t y degree o f k a o l i n i t e — N o v ü j p o k a z a t e l j s z t e p e n i krisztallizacii kaoli­ n i t a . A c t a G e o l . A c a d . Sei. H u n g . X I X / 1 — 2 . p p . 1 9 7 - 2 1 3 . , 10 á b r a T Ö R Ö K E . : Természetes állapotú betonada­ l é k a n y a g o k m i n ő s é g i és g e n e t i k a i jel­ l e m z ő i . É p í t é s ü g y i és Városfejlesztési Minisztérium Földtani Szolgálatának I I . T o v á b b k é p z ő T a n f o l y a m a . S ü m e g , 1976. o k t ó b e r 5. C e m e n t i p a r i és k a v i c s i p a r i szekció V Á G Ó L - n é : lásd: G Y Ö R K É Z . V A R G A G.-né: lásd: D U D I C H E . V Á R H E G Y I G Y . : lásd: B Á R D O S S Y G Y . V A R S Á N Y I L — L I S Z K A I M . : Sediment v o ­ l u m e o f t h e H u n g a r i a n oil shales in o r g a n i c s o l v e n t s . A c t a M i n e r . - P e t r . 1976 S z e g e d , T o m . X X I I . F a s c . 2 . p p . 221 — 229., 8 á b r a V A R S Á N Y I , ! . : lásd: H E T É N Y I M . V É G H S.: Á s v á n y v a g y o n - é r t é k í t é l e t és ku­ tatástervezés a nemzetközi piacon — Mineral R e s o u r c e s Appraisal and E x ­ p l o r a t i o n S c h e d u l i n g Abroad. M Á F I É v i Jel., 1974-ről, p p . 5 1 9 — 5 2 3 . , ang. R . V É O H N É N E U B R A N D T E . : C i k l u s o k és rit­ m u s o k a magyarországi triászban. M T A X. O s z t . K ö z l e m . 8/3 — 4. 1975. p p . 367-371. V É G H S.-né: A D u n á n t ú l i K ö z é p h e g y s é g k a r s z t j á n a k a n i z o t r ó p i á j a és a n n a k b á ­ nyavízvédelmi következményei — Anizotropy o f the Carbonate R o c k Com­ p l e x as a F a c t o r I n f l u e n c i n g W a t e r I n ­ rush i n t o S u b s u r f a c e M i n e s o f t h e Transdanubian Central Mountains R e g i o n , N W H u n g a r y . 7. B á n y a víz v é d e l m i K o n ­ ferencia k i a d v á n y a , 1976. 11-11. p p . 1 — 31. VÉGH-NEUBRANDT

E. —DUMONT,

J.

F.—

GuTNic, M . — M A R C O U X , J . — M O N O O , O . — P O I S S O N , A . : M e g a l o d o n t i d a e d u Trias supérieur d a n s la c h a î n e T a u r i q u e (Tur­ q u i e M é r i d i o n a l e ) . G é o b i o s , N o . 9, fasc. 2, L y o n p p . 1 9 9 — 2 2 2 . V E N K O V I T S I.: lásd: D É R I. V E R M E S J.: lásd: D É R I . V I C Z I Á N I.: A r e v i e w o f the clay minera­ logy o f Hungarian sedimentary rocks (with special regard t o the distribution o f d i a g e n e t i c z o n e s ) — O b z o r glinisztih mineralov oszadocsnih otlozsenij Veng­ rii (sz o s z o b i m v n i m a n i j e m n a r a s z p r o sztranije d i a g e n e t i c s e s z k i h z o n ) . A c t a G e o l . H u n g . 19. 1975-ről, 3 — 4. p p . 243 — 256., o r . R,. VICZIÁN I.: lásd: Á R K A I P .

A magyar

földtani

irodalom

V I C Z I Á N I.: lásd: R A V A S Z N É B A R A N Y A I L . V I N C Z E - S Z E B E R É N Y I H E L G A : l á s d : BTJRRI

C. VITÁLIS G Y . : K o m á r o m megye, valamint F e j é r m e g y e északi része vízföldtani tömbszelvénye — Hydrogeological block profile o f K o m á r o m County and the northern part o f Fejér County. Hidro­ lógiai K ö z l ö n y , 5 6 . l . p p . 1 3 — 1 6 . , 2 ábra, ang. R . V I T Á L I S G Y . — H E G Y I - P A K Ó J.:

Geologische

Erkundung und Untersuchung v o n R o h ­ s t o f f e n für d a s n e u e Z e m e n t - u n d K a l k ­ w e r k in H e j ő c s a b a (Ungarn) — G e o ­ l o g i c a l e x p l o r a t i o n a n d investigation o f raw materials for the n e w cement a n d lime works at Hejőcsaba, H u n g a r y — E t u d e et recherche géologiques de mati­ ères p r e m i è r e s p o u r la n o u v e l l e usine à c i m e n t et à chaux d e Hejőcsaba (Hon­ grie). Zement-Kalk-Gips, 2 9 . 9. pp. 4 2 4 — 4 3 1 . , 9 ábra, 3 táblázat, a n g . , f r . R . (Wiesbaden) VITÁLIS

GY.—HEGYI-PAKÓ

J.:

Hydro­

t h e r m a l a l t e r a t i o n s o f r o c k s i n t h e Trias­ sic d o l o m i t e areas a d j a c e n t t o t h e D a n u b i a n andésite mountains. A c t a U n i v . Szegediensis, A c t a G e o g r a p h i c a , X V I . 1 — 1 2 . , p p . 8 1 — 9 1 . , 1 0 ábra, 3 t á b l á z a t

jegyzéke,

1976

475

V Ö R Ö S A . : P r o v i n c i a l i t y o f t h e Mediterra­ nean L o w e r Jurassic b r a c h i o p o d fauna: causes a n d P l a t e - t e c t o n i c i m p l i c a t i o n s . Paleogeography, Paleoöcology, Paleoclimatology, 2 0 . , p . 1 6 . VÖRÖS A . : lásd: J Á N O S S Y D . V Ö R Ö S A . : lásd: K E C S K E M É T I T. VÖRÖS L — T . GECSE É . : Micromineralogical

and sedimentological s t u d y o f some Hungarian bauxites.Travaux d u I C S O B A No.

13. pp.

175-183.

Zagreb

V Ö L G Y I L . : S z é n h i d r o g é n t e l e p e k előrejel­ zésének l e h e t ő s é g e i f ö l d t a n i m e g g o n d o ­ lások alapján — Possibilities for pre­ dicting hydrocarbon deposits o n the basis o f g e o l o g i c a l c o n s i d e r a t i o n s . F ö l d t . K ö z l . 1 0 6 . , p p . 5 0 3 — 5 2 7 . , 1 9 ábra, a n d R. WEIN

G Y . : lásd: F R A N Y Ó

F.

ZSILLÉ A . : A színesérckutatás gyakorlati kérdései с . k ö n y v b e n : A színesérckuta­ tás felszíni g e o f i z i k a i m ó d s z e r e i . M a g y . F ö l d t a n i T á r s . tanf. a n y a g a B u d a p e s t , pp. 3 3 — 4 7 . , 2 ábra A s z e r z ő k által b e k ü l d ö t t állította

a n y a g o t össze­

MEISEL

JÁNOSNÉ

HÍREK, ISMERTETÉSEK

D r . Gyulai Zoltán 1900-1977 1977. február 9-én tragikus k ö z l e k e d é s i b a l e s e t k ö v e t k e z t é b e n e l h u n y t D r . GYTJLAY Z o l t á n n y . e g y e t e m i t a n á r a F ö l d és Á s v á n y t u d o m á n y o k k a n d i d á t u s a , a Freibergi B á n y á ­ s z a t i A k a d é m i a tiszteletbeli szenátora, az Országos M a g y a r B á n y á s z a t i - és K o h á s z a t i E g y e s ü l e t tiszteleti tagja, a M a g y a r T u d o m á n y o s A k a d é m i a O l a j b á n y á s z a t i Kutató L a b o r a t ó r i u m á n a k , és a K ö z p o n t i B á n y á s z a t i M ú z e u m n a k v o l t i g a z g a t ó j a , a N e h é z i p a r i M ű s z a k i E g y e t e m B á n y a m é r n ö k i K a r a v o l t dékánja, a M a g y a r — A m e r i k a i Olaj­ i p a r i R t . v o l t v e z é r i g a z g a t ó j á b a F e l s ő o k t a t á s k i v á l ó d o l g o z ó j a , a Szocialista M u n ­ k á é r t É r d e m é r e m , a M u n k a É r d e m r e n d k i t ü n t e t é s e k , a W a h l n e r , Z o r k ó c z y , Zsigm o n d y , Traugott Delius emlékérmek tulajdonosa. A N e h é z i p a r i M ű s z a k i E g y e t e m B á n y a m é r n ö k i K a r a saját h a l o t t j á n a k t e k i n t e t t e . T e m e t é s e 1977 február 16-án v o l t M i s k o l c o n a M i n d s z e n t i t e m e t ő b e n . R a v a t a l á n á l b ú c s ú z t a t ó g y á s z b e s z é d e t m o n d t a k : D r T A K Á C S E r n ő a N M E dékánja, K R E F F L Y G á b o r az O M B K E e l n ö k e , D r . SZILAS A . Pál a N M E O l a j b á n y á s z a t i Tanszéké­ n e k v e z e t ő j e . T á r s u l a t u n k és az O r s z á g o s K ő o l a j - ós Gázipari T r ö s z t n e v é b e n D r . D A N K V i k t o r a z M F T e l n ö k e , az O K G T f ő g e o l ó g u s a az a l á b b i s z a v a k k a l b ú c s ú z o t t az e l h u n y t t ó l : H a v a n , a m i i s z o n y ú tragédia s o r s u n k b a n , a k k o r az az értelmetlen halál. A z értelmet­ l e n é , a v á r a t l a n h i á b a v a l ó é , a k i s z á m í t h a t a t l a n é , az e m b e r t e l e n ü l k e g y e t l e n é . É s a m i e t r a g é d i á t m é g f o k o z n i t u d j a , az a l k o t ó értelem, az e z e r m ű k ö d é s ű a g y halála, m e g s z ű n é s e v i s s z a v o n h a t a t l a n u l , a k i m ű v e l t e m b e r f ő e g y a l k o t ó e g y é n i s é g elmúlása, v á r a t l a n u l , értelmetlenül. A t u d o m á n y , a t e c h n i k a e m b e r é n e k halála a f é k e v e s z t e t t e m b e r k é z b e n g y i l k o l ó t e c h n i k a által ! F e l a d a t o m szerint b ú c s ú z n i j ö t t e m i d e . B ú c s ú z t a t n o m kellene az O r s z á g o s K ő o l a j - és Gázipari T r ö s z t b á n y á s z a i n a k , d o l g o z ó i ­ n a k , v e z e t ő i n e k , v a l a m i n t a M a g y a r h o n i F ö l d t a n i Társulat t a g s á g á n a k , e l n ö k s é g é n e k n e v é b e n D r . GYTJLAY Z o l t á n t a v o l t m u n k a t á r s a t , f ő n ö k ö t , az e g y k o r i tanárt, egyesületi tagtársat. Valamennyiünk közszeretettel becézett D o d ó j á t , Dodó-bácsiját ! K í n l ó d v a i g y e k s z e m eleget t e n n i fájó k ö t e l e s s é g e m n e k , n e m c s a k a tragikusan hirtelen halála miatti d ö b b e n e t e m miatt, h a n e m mert egyszerűen valahogy m é g n e m t u d o m Őt h a l o t t n a k elfogadni. H a l á l a o l y a n v e s z t e s é g , m e l y a f á j d a l o m első s z o r í t ó b ó n u l a t á b ó l is m á r arra eszméltet, h o g y k i is v o l t Ő , m i v o l t a n y e r e s é g a m i t a d o t t . M i t k a p t u n k T ő l e , a m i t i m m á r senki és s e m m i n e m v e h e t el t ő l ü n k . M i t a d o t t n e k ü n k ez az e m b e r , a k i n e k gracilis, t ö r é k e n y , de egészségesen s z í v ó s testi a l k a t a d i a l e k t i k u s a n ö s s z e f o n ó d ó e l l e n t m o n d á s b a n v o l t szellemi nagyságával Î B á m u l t u k B e n n e a h o m o t e c h n i c u s t , a m ű v e l t , széles skálájú e g y é n i s é g e t . Tiszteltük B e n n e a b e f o g a d ó r e c e p t í v k a p a c i t á s t és a k ö r n y e z e t é b e k i s u g á r z ó k r e a t í v k o p o n y á t . M e g t a l á l j u k s z i p o r k á z ó m ű s z a k i ós e m b e r i szellemét a M i h á l y i - 1 . k u t a t ó f ú r á s g y ö n g y ­ b e t ű v e l írt fúrómesteri jelentésében é p p ú g y , m i n t a k é s ő b b i ü z e m v e z e t ő t ö b b r é t ű feladat­ k ö r é n e k ellátása n y o m á n m a r a d t d o k u m e n t u m o k b a n . Á t s u g á r o z ez ü g y v e z e t ő i g a z g a t ó , m a j d az e g y k o r i v e z é r i g a z g a t ó s o k r é t ű felelősségteljes t e v é k e n y s é g é n is. N e v é h e z az o l a j i p a r s z á m o s d ö n t ő i n t é z k e d é s e , m ű s z a k i t e l j e s í t m é n y e és l é t e s í t m é n y e f ű z ő d i k . M i n d i g a korszerűt, az újat, a h a s z n o s a b b a t kereste. T á n t o r í t h a t a t l a n u l k ü z ­ d ö t t a m ű s z a k i haladásért, m i n d e n p o s z t j á n az olajiparnak a h o v á valaha is á l l í t o t t á k a legalacsonyabbtól, a legmagasabbig ! D e n e m c s a k m i n t az O K G T e g y k o r i e l ő d j é n e k s o k b e o s z t á s b a n tiszséget viselt v e z e t ő ­ j é n e k t e v é k e n y s é g é t i s m e r h e t t ü k , h a n e m az o l a j b á n y á s z a t i e g y e t e m i o k t a t á s jeles m e g -

Hírek,

ismertetések

477

a l a p í t ó j á t , a r e z e r v o á r m é r n ö k i t u d o m á n y m e g h o n o s í t ó j á t és p r o m i n e n s m ű v e l ő j é t , a z o l a j b á n y á s z o k egész seregének k é p v i s e l ő j é t tisztelhettük s z e m é l y é b e n . A f ö l d t a n i t u d o m á n y o k k a l is igen s z o r o s k a p c s o l a t a v o l t , a M a g y a r h o n i F ö l d t a n i T á r ­ s u l a t n a k 1935 ó t a v o l t tagja. S o k d o l g o z a t á b a n és társszerzői é r t e k e z é s é b e n is f e l l e l h e t ő ez a z e g y ü t t m ű k ö d é s e a f ö l d t a n i s z a k e m b e r e k k e l . T u d o m á n y o s m i n ő s í t é s é t is a föld és á s v á n y t a n i t u d o m á n y o k t á r g y k ö r é b ő l n y e r t e . D e m e g n y i l v á n u l t ez a k a p c s o l a t a f ö l d t a n n a l az a k t í v b á n y a m é r n ö k i és o k t a t ó i t e v é k e n y s é g é ­ ben, v a l a m i n t az M T A O l a j b á n y á s z a t i L a b o r a t ó r i u m á n a k i g a z g a t ó j a k é n t v é g z e t t m u n k á ­ jában is. F o l y a m a t o s a n ö t v ö z t e a f ö l d t a n i és m ű s z a k i t u d o m á n y t e g y o l y a n t u d o m á n y o s t e r r é ­ n u m o n , a h o v á a z e m b e r k ö z v e t l e n ü l s o h a b e n e m lát, a h o n n a n i s m e r e t e i t k ö z v e t e t t m ó d ­ szerekkel k é n y t e l e n szerezni. A hazai s z é n h i d r o g é n b á n y á s z a t ú t t ö r ő i n e k félkézen m e g s z á m l á l h a t ó n a g y j a i n a k e g y i k e száll m o s t s í r b a e l ő t t ü n k S z e m é l y é b e n ! A m ú l t h é t i g c s a l á d j á n a k , t a n í t v á n y a i n a k , m u n k a t á r s a i n a k szeretete, m e g b e c s ü l é s e ö v e z t e , a k i k e t m i n d i g c s o d á l a t t a l t ö l t ö t t el l e n y ű g ö z ő s o k o l d a l ú s á g a , s z a k t u d á s a , c s i l l o g ó , sziporkázó elméje. M o s t , h o g y e z a h e t v e n felett is fiatalos a l k a t m e g s z ű n t létezni r á d ö b b e n h e t ü n k , h o g y m i m i n d e n t a k a r t m é g m o n d a n i ! A m ű s z a k i , földtani s z a k e m b e r , a p e d a g ó g u s , a m ú l t b á n y a t ö r t é n e t é n e k jeles k u t a t ó j a , t u d o m á n y á n a k haláláig l a n k a d a t l a n m ű v e l ő j e , e l ­ némult. É s e b b e n az a s z ö r n y ű , h o g y Ő m é g szólni szeretett v o l n a , s n e m a d a t o t t m e g N e k i , h o g y t o v á b b m o n d h a s s a m o n d a n i v a l ó j á t , o n t s a ismereteinek g a z d a g k i n c s e i t . M o s t i t t v a l a m e n n y i e n végtisztességre g y ű l t ü n k össze. B ú c s ú z u n k ! É s ez a b ú c s ú e g y ú t t a l v i s s z a v o n h a t a t l a n e g y o l d a l ú s á g o t is j e l e n t : m i t ö b b é n e m t u d u n k m e g s z ó l í t a n i T é g e d k e d v e s B a r á t u n k — ezentúl m á r csak T e szólhatsz h o z z á n k í r o t t m ű v e i d d e l !

* Elhalálozások 1977. j a n u á r 6-án, é l e t é n e k 87. e s z t e n d e ­ jében, rövid szenvedés után elhunyt dr. GKOFCSIK János, nyugalmazott egyetemi tanár, a kémiai t u d o m á n y o k d o k t o r a , a Szilikátipari T u d o m á n y o s E g y e s ü l e t tiszte­ letbeli e l n ö k e , a M a g y a r T u d o m á n y o s A k a ­ démia Szilikátkémiai Bizottságának tagja, a m a g y a r k e r á m i a i p a r és a s z i l i k á t t u d o ­ m á n y k i e m e l k e d ő s z e m é l y i s é g e , t ö b b álla­ m i és t á r s a d a l m i k i t ü n t e t é s t u l a j d o n o s a , Társulatunk Agyagásványtani Szakcso­ portjának, majd Szakosztálya munkájának f i g y e l e m m e l és s e g í t s é g g e l k í s é r ő j e . D r . GROFCSIK Jánost a Finomkerámiaipari M ű v e k és a Szilikátipari K ö z p o n t i K u t a t ó és T e r v e z ő I n t é z e t saját h a l o t t j á n a k t e ­ kintette. Hamvasztás utáni búcsúztatása 1977. j a n u á r 20-án, a F a r k a s r é t i t e m e t ő ­ ben v o l t .

ben,

1977. m á r c i u s 31-én, é l e t é n e k 7 5 . é v é ­ h o s s z a n t a r t ó , s ú l y o s b e t e g s é g u t á n el­

hunyt

dr.

TASNÁDI KUBACSKA András

a

Magyarhoni Földtani Társulat tiszteleti tagja, a föld- é s á s v á n y t a n i t u d o m á n y o k doktora, a Magyar Állami Földtani Intézet nyugalmazott osztályvezetője, az Orvos­ t ö r t é n e t i Társaság, a z É l e t és T u d o m á n y Szerkesztőbizottság tagja, a M u n k a É r d e m ­ rend ezüst f o k o z a t á n a k , a S z o c i a l i s t a M u n ­ káért érdemérem, a Szocialista Kultúráért, kitüntetések tulajdonosa, a kiváló termé­ szettudós. Dr. T A S N Á D I K U B A C S K A A n d r á s t

a M . Á l l . F ö l d t a n i I n t é z e t saját h a l o t t j a ­ k é n t osztatlan, m é l y r é s z v é t kísérte u t o i s ó ú t j á n a,Farkasréti t e m e t ő b e n . R a v a t a l á n á l a M . Á l l . Földtani Intézet részéről d r . SZEBÉNYI Lajos, a Természettudományi M ú z e u m részéről d r . K A S Z A B Z o l t á n f ő ­ i g a z g a t ó , sirgödrénél, m e g r e n d ü l t T á r s u ­ lata nevében pedig dr. R R I V Á N P á l búcsú­ z o t t feledhetetlen t a g t á r s u n k t ó l . A M a g y a r ­ honi Földtani Társulat Közgyűlésén nekro­ l ó g b a n e m l é k e z i k m e g a z e l h u n y t r ó l , az. 1978. é v i márciusi Tisztújító K ö z g y ű l é s , alkalmával.

Kitüntetések A M a g y a r T u d o m á n y o s A k a d é m i a 136. K ö z g y ű l é s é n e k ü n n e p é l y e s m e g n y i t ó ülé­ sén, a z A k a d é m i a d í s z t e r m é b e n (1976. m á j u s 3) k e r ü l t s o r a z a k a d é m i a i díjak

k i o s z t á s á r a is. E z ú t t a l t u d o m á n y t e r ü l e ­ tünket dr. H Á M O R Géza főtitkárunk m u n ­ k á s s á g á n a k k i t ü n t e t é s é v e l tisztelte m e g aMagyar T u d o m á n y o s Akadémia Elnöksége..

478

Földtani

Közlöny

A K ö z p o n t i Földtani Hivatal elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia Föld­ r a j z t u d o m á n y i K u t a t ó I n t é z e t e fennállá­ sának 25. évfordulója alkalmából rendezett ü n n e p i ülésszaka a l k a l m á b ó l d r . GóczÁN L á s z l ó é s d r . S C H W E I T Z E R F e r e n c tagtár­ s a i n k a t a k o m p l e x t á j k u t a t á s és térképe­ zés n e g y e d k o r k u t a t á s i területén elért ered­ ményeiért a Földtani Kutatás Kiváló Dol­ g o z ó j a c í m m e l t ü n t e t t e k i (1976. o k t . 15.). A k i t ü n t e t é s e k e t d r . F Ü L Ö P J ó z s e f akadémikus a K F H elnöke a Magyar Tudo­ m á n y o s A k a d é m i a dísztermében rendezett ü n n e p i ülésen n y ú j t o t t a á t . U g y a n i t t n y ú j t o t t a á t dr. R A D Ó S á n d o r a M a g y a r F ö l d r a j z i Társaság e l n ö k e , a M É M Ó F T H f ő o s z t á l y v e z e t ő j e a z Országos F ö l d ü g y i é s T é r k é p é s z e t i H i v a t a l részéről a Térképészet K i v á l ó D o l g o z ó j a kitünte­ tést dr. Á D Á M László tagtársunknak k é t é v t i z e d e s , a t e m a t i k u s természeti földrajzi t é r k é p e k készítése, M e z ő f ö l d újszerű föld­ rajzi t é r k é p é n e k szerkesztéséért, v a l a m i n t dr. SOMOGYI Sándor tagtársunknak két év­ tizedes, ú j k o n c e p c i ó j ú vízföldrajzi térkép­ szerkesztési m u n k á l a t a i é r t . A M a g y a r Népköztársaság E l n ö k i Taná­ csa d r . V Á N D O R P I R ó b e r t t a g t á r s u n k n a k eredményes munkássága elismeréséül a M u n k a É r d e m r e n d ezüst f o k o z a t a kitün­ t e t é s t a d o m á n y o z t a ( M a g y a r K ö z l ö n y 1977. évf. 3. s z . ) . A M a g y a r N é p k ö z t á r s a s á g E l n ö k i Taná­ csa n y u g á l l o m á n y b a v o n u l á s u k a l k a l m á b ó l , e r e d m é n y e s m u n k á s s á g u k elismeréséül d r . BOGSCH Lászlónak, Társulatunk minden­ kor h ű s é g e s , r a g a s z k o d á s á t t e t t e i b e n , tár­ sulati a l k o t á s a i b a n b i z o n y í t o t t k i v á l ó tag­ jának, a földtudományok kandidátusának, az E ö t v ö s L o r á n d T u d o m á n y e g y e t e m Ős­ l é n y t a n i T a n s z é k e e g y e t e m i t a n á r á n a k , és dr. K O V Á C S L a j o s n a k , é r d e m e k b e n g a z ­ d a g , T á r s u l a t u n k m ű k ö d é s é t v i d é k e n segítő tagtársának, a miskolci Nehézipari M ű ­ szak i E g y e t e m e g y e t e m i t a n á r á n a k a M u n ­ ka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adományozta (Művelődésügyi Közlönv, X X I . évf. 2 . sz., 1977. j a n . 2 4 . ) . 1977. j a n u á r 26-án a M u n k á s ő r s é g fenn­ állásának 20 éves jubileuma alkalmából a Munkásőrség Országos Parancsnoksága C S A T H Ó I s t v á n t a g t á r s u n k n a k k i v á l ó telje­ s í t m é n y é é r t a K i v á l ó M u n k á s ő r kitünte-

107. kötet,

3 — 4.

füzet

' t é s t és a M u n k á s ő r E m l é k é r e m 5 é v e s szol­ gálatért kitüntetést adományozta. A M a g y a r N é p k ö z t á r s a s á g E l n ö k i Taná­ csa é r d e m e s é s e r e d m é n y e s m u n k á s s á g a elismeréséül, n y u g á l l o m á n y b a v o n u l á s a al­ kalmából, dr. F E K E T E Zoltán tagtársunk­ nak, a kiváló pedológusnak, a Kertészeti E g y e t e m t a n s z é k v e z e t ő e g y e t e m i tanárá­ nak a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adományozta. A kitüntetést 1977. j a n u á r 27-én n y ú j t o t t á k á t P A P P K á r o l y és M A U B I T Z B é l a p r o f e s s z o r o k e g y ­ k o r i t a n í t v á n y á n a k , a k i 1935-ben d o k t o r i d i s s z e r t á c i ó j á t a h á r s h e g y i h o m o k k ő föld­ t a n i és á s v á n y - k ő z e t t a n i v i s z o n y a i m e g ­ ismerésének szentelte. 1977. m á r c i u s 8-án d r . G E R G E L Y I s t v á n államtitkár az Országos V í z ü g y i H i v a t a l e l n ö k e e r e d m é n y e s , lelkiismeretes m u n k á ­ ja elismeréséül G É G É N Y JOLÁN

dr. S A L A M O N JÁNOSNÉ tagtársunknak a Vízügy

K i v á l ó Dolgozója kitüntetést adományoz­ ta. D r . S I M O N P á l n e h é z i p a r i m i n i s z t e r 1977. április 4 - é n , h a z á n k felszabadulásának 32. é v f o r d u l ó j a a l k a l m á b ó l , k i e m e l k e d ő g a z d a s á g i é s t á r s a d a l m i m u n k á j u k elisme­ réseképen

dr.

VÖLGYI

László

és

HORN

János tagtársunkat a Bányászat K i v á l ó D o l g o z ó j a c í m m e l t ü n t e t t e k i (Nehézipari É r t e s í t ő X X I . é v f . 9. s z . 1977. I V . 2 9 . ) . 1977. m á j u s 4-én, a M a g y a r T u d o m á ­ n y o s A k a d é m i a 137. K ö z g y ű l é s é n e k ünnepi m e g n y i t ó ülésén a d t á k á t a z a k a d é m i a i díjakat is. E z alkalommal tudománysza­ k u n k területe m e g o s z t o t t d í j b a n részesült. A kitüntetettek: dr. ASSZONYI Csaba, a műszaki tudományok doktora, dr. K A P O L Y I László, a műszaki t u d o m á n y o k dokto­ ra és d r . R I C H T E R R i c h á r d , a m ű s z a k i t u d o m á n y o k kandidátusa, tagtársaink. A z o k t a t á s i miniszter a z 1977. é v i P e d a ­ gógus N a p alkalmából az oktató-nevelő m u n k á b a n m a g a s s z í n v o n a l ú e l m é l e t i fel­ készültséggel kifejtett kimagasló ,tevék e n y s é g e elismeréséül dr. H A R A S Z T Y Á r p á d kandidátusnak, a Kossuth Lajos Tudo­ m á n y e g y e t e m egyetemi tanárának, az a n t r a k o t ó m i a , í g y h a z á n k fás b a r n a k ő s z e ­ nei szövettani vizsgálójának az A p á c z a i Csere J á n o s - d í j a t a d o m á n y o z t a ( M ű v e l ő ­ d é s ü g y i K ö z l ö n y , X X I . évf. 12. sz., 1977. június 2 0 . ) .

Hírek,

ismertetések

479

T u d o m á n y o s minősítés 1977. j ú n i u s 29-én r e n d e z t é k m e g d r . B O H N Péter „ A Keszthelyi-hegység k o m p ­ lex regionális f ö l d t a n a " c . k a n d i d á t u s i ér­ tekezésének nyilvános vitáját. A z opponen­ sek véleménye a vita eredményessége, a j e l ö l t t á j é k o z o t t s á g a é s vitakészsége alap­ ján a kiküldött Bíráló Bizottság a benyúj­ t o t t értekezést alkalmasnak tartotta a

k a n d i d á t u s i f o k o z a t elnyerésére é s i l y értelmű javaslatot terjesztett a T u d o m á ­ n y o s M i n ő s í t ő B i z o t t s á g e l é . A z értekezés opponensei:

dr. V É G H N É

dr.

NEUBRANDT

E R Z S É B E T a f ö l d t u d o m á n y o k doktora és dr. V I T Á L I S G y ö r g y a f ö l d t u d o m á n y o k kandidátusa volt.

A K u b á b a n dolgozó magyar geológusok híre és eredményei A K G S T K ő o l a j - és Gázipari Á l l a n d ó B i z o t t s á g a 4 6 . ülését K u b a f ő v á r o s á b a n H a v a n n á b a n t a r t o t t a e z é v m á j u s 9—14-e között. A magyar K o r m á n y b i z o t t s á g delegáció­ j á t d r . S I M O N P á l nehézipari miniszter vezette. A Bizottság munkájának napirendjén k ő o l a j f ö l d t a n i v o n a t k o z á s ú t é m á k is szere­ peltek. A témák munkálatai a K G S T K ő ­ o l a j - é s Gázipari Á l l a n d ó B i z o t t s á g , v a l a ­ m i n t a F ö l d t a n i Á l l a n d ó B i z o t t s á g intéz­ k e d é s i p r o g r a m j a a l a p j á n és az e g y e z t e t e t t sokoldalú integrációs intézkedési tervnek megfelelően folyamatban vannak. Szoro­ san k a p c s o l ó d n a k a K G S T t a g o r s z á g o k szocialista gazdasági integrációjának k o m p ­ lex p r o g r a m j á h o z . I g e n n a g y ö r ö m ü n k r e szolgálhat, h o g y a m a g y a r Nehézipari Miniszternek a kubai hivatalos kormányszervek elismerésüket fejezték ki a magyar geoszakemberek m u n k á j á v a l k a p c s o l a t o s a n . E z t a z elisme­ rést t o l m á c s o l t á k a h a v a n n a i M a g y a r N a g y ­ k ö v e t s é g e n is, k i e m e l v e a z t a s z a k m a i é s t á r s a d a l m i életet, m e l y e t o t t a t á v o l b a n m e g v a l ó s í t o t t a k o t t d o l g o z ó k o l l é g á i n k és, amelyhez a Nagykövetség örömmel nyúj­ t o t t segítséget é s b i z t o s í t o t t l e h e t ő s é g e t . A K u b á b a n dolgozó m a g y a r szakemberek­ k e l t ö b b ízben t a l á l k o z t a m é s ö r ö m m e l t o v á b b í t o t t a m nekik e z t a hírt. 1977. m á j u s 12-én B a r l o v e n t ó b a n , e g y k ö l c s ö n ö s i n f o r m á c i ó c s e r é v e l és s z a k m a i m e g b e s z é l é s s e l e g y b e k ö t ö t t fehér asztal melletti baráti összejövetelen vehettem részt, m e l y e t k i n t d o l g o z ó k o l l é g á i n k n a g y k ö r ü l t e k i n t é s s e l s z e r v e z t e k és a k t u á l - g e o l ó g i a i m e g f i g y e l é s e k e t is l e h e t ő v é t é v e (partmenti zátony és üledékképződés) rendeztek meg. R é s z t v e v ő k : B Á N Á k o s ( K G S T delegá­ cióból),

BREZSNYÁNSZKY

Károly,

DANK

V i k t o r (KGST delegációból), FÉLEGYHÁZI Zsolt,

GYARMATI Pál, G Y O V A Y D . László,

JAKTJS P é t e r , J A N K O V I C H I s t v á n , LINGATT-

ER

János,

NAGY

Elemér,

POLCZ

Iván,

RADÓCZ

Gyula,

SCHMIDT

József,

SOMOS

László, SÜTŐ Lajos, T O M P A László. A m a g y a r geoszakemberek tevékenysé­ géről N A G Y Elemér a magyar expedíció vezetője adott tájékoztatást: K u b á b a n a magyar földtani szakembe­ rek k é t szervezet keretében dolgoznak: A T E S C O - n keresztül k i k ü l d ö t t , g e o l ó ­ gus, g e o f i z i k u s , b á n y a m é r n ö k s z a k e m ­ b e r e k a k u b a i f ö l d t a n i legfelső s z e r v e z e t mellett m ű k ö d v e lényegében a hazai Á s v á n y v a g y o n Bizottság tevékenységét végzik. Ennek ottani neve: Centra Nációnál del F o n d o Geologico (röviden Fondo). A M a g y a r T u d o m á n y o s A k a d é m i a és a Kubai Tudományos Akadémia meg­ á l l a p o d á s a é r t e l m é b e n 1972. j a n u á r ó t a K u b á b a n térképező úgynevezett E x p e ­ díció keretén belül m ű k ö d ő geológusok csoportja. Igen jelentős a Társulat s z e m p o n t j á b ó is a z a t é n y , h o g y 1972 m á r c i u s á b a n m e g ­ alakították a havannai „Földtani K l u b " ot, m e l y a z eltelt 5 e s z t e n d ő a l a t t é v e n t e á t l a g o s a n 4 a l k a l o m m a l r e n d e z e t t ülést a havannai Magyar N a g y k ö v e t s é g épüle­ tében. Ezeken egyrészt informálták egy­ m á s t a k u b a i m u n k á k állásáról, e r e d m é ­ n y e k r ő l , p r o b l é m á k r ó l , m á s r é s z t kicserél­ ték a Magyarországról hozzájuk eljutott i s m e r e t e k e t . A K l u b ülésén 10—15 részt­ v e v ő v o l t átlagosan. A T á r s u l a t a F ö l d t a n i K ö z l ö n y t é s F ö l d t a n i K u t a t á s t rendszere­ sen m e g k ü l d t e , a m i t k ö s z ö n n e k é s t o v á b b ­ ra is i g é n y l i k .

Néhány adat a Kubai—Magyar térképező expedíció eredményeiről:

geológus

A szocialista t u d o m á n y o s akadémiák f ö l d t a n i k é p v i s e l ő i n e k 1968. é v i h a v a n n a i é r t e k e z l e t é n h a t á r o z t á k e l K u b a 250 000-es léptékű földtani térképsorozatának nem­ zetközi e g y ü t t m ű k ö d é s keretében történő elkészítését.

Földtani

480

Közlöny

107. kötet, 3—4. füzet

A t é r k é p e z ő e x p e d í c i ó k az 1976 e l ő t t i k ö z i g a z g a t á s i t a r t o m á n y o k szerint szerve­ ződtek : Pinar D e l R i o , kubai—lengyel expedíció 1971-1976 Havanna, kubai expedíció 1974—1977 Matanzas, kubai—lengyel expedíció, 1977

elkészült t é r k é p e k és m a g y a r á z ó n y o m d a i előkészítésén d o l g o z n a k , R A D Ó C Z G y u l a és N A G Y Elemér pedig a K T A Oceanológiai Intézetben partmorfológiai és üledékkép­ z ő d é s i m e g f i g y e l é s e k e t v é g e z n e k , 1977 k ö ­ zepén mennek haza, B E E Z S N Y Á N S Z K Y K á ­ r o l y 1978 k ö z e p é i g d o l g o z i k a térképki­ adási p r o g r a m o n , m e l y e g y fő m a g y a r g e o ­ — Î l ó g u s r é s z v é t e l é v e l előreláthatólag 1 9 8 1 . Camagüey, kubai—bolgár expedíció, k ö z e p é i g f o r m á j a lesz a z M T A — K T A föld­ 1977— ? tani témájú együttműködésének. L a s Villas, k u b a i — b o l g á r e x p e d í c i ó , 1969— 1976 A k u b a i — m a g y a r e x p e d í c i ó 1972 febru­ Oriente, k u b a i — m a g y a r e x p e d í c i ó , 1972 — árjától 1976. é v v é g é i g d o l g o z o t t , ö t é v e s 1976 m u n k a t e r v é n e k részhatáridőit m i n d e n k o r A Magyar Tudományos Akadémia az b e t a r t v a . A z ö t n a p t á r i é v összesen 4 k ö z ­ o r s z á g l e g k e l e t i b b , l e g n a g y o b b alapterü­ b e n s ő téli (száraz é v s z a k ) p e r i ó d u s á b a n letű (34 0 0 0 k m ) , f ö l d t a n i l a g a l e g k e v é s b é összesen 2 2 h ó n a p o t t ö l t ö t t e k t e r e p m u n ­ ismert, u g y a n a k k o r v i s z o n t függetlenségi kával. és forradalmi h a g y o m á n y o k b a n l e g g a z d a ­ A térképezés során g y ű j t ö t t t ö b b mint g a b b t a r t o m á n y á t vállalta e l . 8000 k ő z e t m i n t a á s v á n y - , k ő z e t t a n i és k é ­ ( T ö b b szocialista o r s z á g t u d o m á n y o s miai vizsgálata elsősorban Magyarorszá­ a k a d é m i á i a t é r k é p e z é s h e z c s a k lazán k a p ­ gon, m í g ő s l é n y t a n i v i z s g á l a t a elsősorban csolódó, különböző tudományos résztémák Kubában történt. k i d o l g o z á s á t vállalták. A t a r t o m á n y o n k é n t A közös expedíció közvetlen eredménye­ készített t é r k é p e k e t 1980 v é g é i g t e r v e z t é k ként említhető m a g a a földtani térkép, kinyomtatni Kubában.) a m e l y 34 d b 100 000-es t o p o g r á f i a i l a p o n A z 1971-ben aláírt M T A — K T A ö t é v e s k é s z ü l t el, a kiegészítő k ü l ö n b ö z ő méret­ f ö l d t a n i térképezési m u n k a t e r v a m a g y a r a r á n y ú t é r k é p e k (szerkezeti, g e o m o r f o l ó ­ fél részéről m i n t e g y 8 m i l l i ó F t k ö l t s é g ­ giai, m é r n ö k g e o l ó g i a i és n y e r s a n y a g tér­ v e t é s i k e r e t e t és ö t m a g y a r t é r k é p e z ő g e o ­ k é p e k ) , v a l a m i n t a vizsgálati és m e g f i g y e ­ l ó g u s k i k ü l d e t é s é t t e t t e szükségessé. E z a z lési e r e d m é n y e k e t összegező 8 0 0 oldalas a l á b b i g e o l ó g u s o k k i k ü l d e t é s é v e l realizá­ térképmagyarázó. A közvetlen eredmé­ l ó d o t t : B E E Z S N Y Á N S Z K Y K á r o l y ( 6 é v ) n y e k k ö z é kell s o r o l n i a z t is, h o g y a tér­ G Y A E M A T I P á l ( 2 , 5 é v ) , JAKTJS P é t e r (5 é v ) k é p e z é s során a z e x p e d í c i ó 1074 nyers­ K O E P Á S László (2,5 é v ) , N A G Y E l e m é r a n y a g e l ő f o r d u l á s t is r ö g z í t e t t , t ö b b m i n t (5 é v ) , R A D Ó C Z G y u l a (5 é v ) . F e n t i e k h e z a z kétszeresét a k o r á b b a n ismerteknek. E z e k öt é v során, esetenként 3 — 6 hónapra között a nyersanyagok között néhány paleontológus, geofizikus és topográfus K u b á b a n k o r á b b a n ismeretlen v o l t (fél­ szakemberek is c s a t l a k o z t a k , összesen drágakő, diatomaföld, bauxit). 24 s z a k e m b e r - h ó m e n n y i s é g b e n . A z e x p e ­ A k ö z v e t e t t e r e d m é n y e k k ö z ü l kiemed í c i ó k u b a i g e o l ó g u s l é t s z á m a 3 — 4 fő, m í g lendők az alábbiak: kisegítő l é t s z á m a 1 0 — 2 0 fő v o l t a m i n d e n ­ A z e x p e d í c i ó k u b a i á l l a m p o l g á r s á g ú tag­ kori munkaperiódus igényének megfele­ jai korábban térképező gyakorlattal n e m lően. r e n d e l k e z t e k , az ö t ö d i k é v v é g é r e v i s z o n t A z M T A — K T A e g y ü t t m ű k ö d é s (térké­ e munkának megbízható, j ó szakembereivé pezés) keretében a k ö v e t k e z ő m a g y a r geo­ váltak. lógusok dolgoztak: A z expedíció kubai geológusai közül az A N D Ó J ó z s e f ( v u l k a n o l ó g i a és t é r k é p e z é s ) ö t é v során e g y k a n d i d á t u s i f o k o z a t o t szer­ BÓNA József (mikropaleontológia) z e t t , e g y p e d i g m e g k e z d t e aspirantúráját. B E E Z S N Y Á N S Z K Y K á r o l y (térképezés, geo­ A z e x p e d í c i ó összesen 16 k u b a i e g y e t e m i morfológia) hallgatónak vezette terepgyakorlatát az GÓCZÁN Ferenc (mikropaleontológia) ö t é v alatt. G Y A E M A T I P á l (térképezés, ásványkőzet­ A z e x p e d í c i ó k u b a i és m a g y a r geológusai tan) összesen 10 d o l g o z a t o t p u b l i k á l t a k k ö z ö ­ J A K U S P é t e r (térképezés, h i d r o g e o l ó g i a ) sen, ezek k ö z ü l h á r m a t M e x i k ó b a n . K O E P Á S László (térképezés) A z e x p e d í c i ó m a g y a r tagjai terepi j e g y ­ N A G Y Elemér (expedícióvezetés, térképe­ zőkönyveiket spanyol nyelven vezették, zés) a t é r k é p e k és a m a g y a r á z ó j u k s p a n y o l u l készültek. P O L C Z I v á n (geofizika) A kubai—magyar közös geológus expe­ R A D Ó C Z Gyula (térképezés, nyersanyag­ d í c i ó m u n k á j á n a k h a t á r i d ő r e t ö r t é n t és t é r k é p szerkesztése) e r e d m é n y e s befejezésének j e l e n t ő s t é n y e ­ 1977 j a n u á r eleje ó t a B E E Z S N Y Á N S Z K Y z ő j e v o l t a z az erkölcsi és t á r g y i segítség K á r o l y , J A K U S P é t e r és G Y A E M A T I P á l az 2

Hírek,

a m e l y e t a Magyar Népköztársaság havan­ nai N a g y k ö v e t s é g é t ő l k a p o t t . Az expedíciót a Magyar Tudományos A k a d é m i a irányításával a Magyar Állami F ö l d t a n i I n t é z e t s z e r v e z t e , felügyeleti szer­ ve a K ö z p o n t i F ö l d t a n i Hivatal v o l t . A Fondo keretében m ű k ö d ő s z a k e m b e r e k m u n k á j á v a l is i g e n e l é g e d e t t a k u b a i p a r t ­ ner. E r r ő l a m u n k á r ó l t e r m é s z e t e s e n szin­ t é n s o k m i n d e n t l e h e t n e e l m o n d a n i d e ez m á r o r s z á g o s b e l s ő ü g y , é s a m a g y a r szak­ e m b e r e k e n n e k m e g f e l e l ő e n is k e z e l i k . POLCZ Ivántól megtudtam, hogy a K ö z ­ társaság földtani s z o l g á l a t á t 1971-ben újjá­ s z e r v e z t é k . E n n e k m e g s z e r v e z é s e a föld­ tani-geofizikai f ő h a t ó s á g l é t r e j ö t t é t jelen­ t e t t e . E l l e n ő r z é s e és i r á n y í t á s a alá v e t t e a regionális f ö l d t a n i - g e o f i z i k a i k u t a t á s o ­ kat, a szénhidrogénkutatásokat. A z új s z e r v e z é s e l ő s e g í t e t t e a r é z és p o l i m e t a l l i k u s é r c e k k u t a t á s á t új e l ő f o r d u l á s o k fel­ fedezését. A z é p í t ő a n y a g és laterit-kutatásokban szintén jelentős eredményeket értek el. J e l e n l e g K u b á b a n t ö b b m i n t 5000-en

ismertetések

481

végeznek földtani m u n k á t . A Földtani Szolgálat t ö b b m i n t 350 szovjet, csehszlo­ vák, magyar. N D K , bolgár, lengyel, r o m á n szakember munkájára támaszkodik.A K u ­ bai K o r m á n y elsőrendű fontosságot tulaj­ d o n í t a f ö l d t a n i k u t a t á s o k n a k és é v r ő l é v r e n ö v e l i a z o k állami f i n a n s z í r o z á s á n a k m é r ­ tékét. A K G S T keretein belül pedig számít a tagországok együttműködésére, támogatá­ sára az ország t e r m é s z e t i k i n c s e i n e k m e g ­ k u t a t á s á b a n . T ö b b e k k ö z ö t t az á s v á n y v a g y o n - g a z d á l k o d á s és az e z t l e h e t ő v é t e v ő f ö l d t a n i d o k u m e n t á c i ó s rendszer m e g ­ alkotása, k i a l a k í t á s a a z , m e l y b e n m a g y a r kollégáink geológusok, geofizikusok, bá­ n y a m é r n ö k ö k hathatós segítséget n y ú j t o t ­ t a k és n y ú j t a n a k . Büszkék v a g y u n k rájuk, h o g y m u n k á ­ jukkal, emberi magatartásukkal kiválóan k é p v i s e l i k h a z á n k a t és a n n a k f ö l d t a n i szak­ területeit és a z o k o n k e r e s z t ü l a M a g y a r ­ honi Földtani Társulatot. DANK

V.

Ü n n e p i ülésezés Berlinben ( D D R ) : E . F. F. C H L A D N I halálának 150. évfordulója alkalmából A sokoldalú természettudós E . F. F. C H X A D N I (1756 — 1827) széles k ö r ű ismere­ t e i n e k és éles e l m é j é n e k v o l t k ö s z ö n h e t ő a meteoritok extraterresztrikus eredetének felismerése. V i z s g á l a t a i és e r e d m é n y e i alap­ j á n ő t tekinti m a a t u d o m á n y a m e t e o r i t ­ k u t a t á s m e g a l a p í t ó j á n a k . H a l á l á n a k 150. é v f o r d u l ó j á n , 1977. április 4—5-én a F ö l d ­ tani T u d o m á n y o k T á r s u l a t a ( G e s e l l s c h a f t f. G e o l . W i s s e n s c h a f t e n d. D D R ) , vala­ mint a H u m b o l d t Egyetemhez tartozó M u s e u m f. N a t u r k u n d e v e z e t ő s é g e benső­ séges ü n n e p s é g e t rendezett Berlinben. A m e g e m l é k e z é s t G . H O P P E professzor, fő­ igazgató tartotta, amelyet a meteorit­ kutatás témaköréből kétnapos ülésszak k ö v e t e t t . A p r o g r a m o n az N D K és N S Z K n e v e s e b b k u t a t ó i n k í v ü l s z á m o s — na­ gyobbrészt szocialista országokbeli — meg­ h í v o t t szakember szerepelt újabb eredmé­ nyeivel. Hazai részről SZTRÓKAY K á l m á n tiszteleti t a g u n k i s m e r t e t t e e g y i k — m u n ­ k a t á r s a i H . B . W I I K ( F i n n o r s z . ) és B U D A

G y ö r g y k ö z r e m ű k ö d é s é v e l végzett— v i z s g á ­ lat — e r e d m é n y é t „ E i n n e u e r A m p h o t e r i t - C h o n d r i t aus U n g a r n u n d die B e d e u ­ t u n g der A m p h o t e r i t - G r u p p e " c í m m e l . (A ritka alkatú és összetételű m e t e o r i t Í 9 1 4 - b e n N y í r á b r á n y m e l l e t t h u l l o t t ; a fel­ dolgozással j ó alkalom kínálkozott a koz­ mikus anyagfejlődés „kontinuitásának" ú j a b b igazolására.) H a z a i r é s z t v e v ő n k a m á s o d i k ü l é s n a p d é l e l ő t t j é n az ü l é s e l n ö k t i s z t é t is ellátta. A z ülésezésen részt v e t t n a g y s z á m ú h a l l g a t ó s á g a k ü l ö n b ö z ő elő­ a d á s o k a t , t e k i n t e t t e l a t é m a időszerűségére és a k o z m i k u s e r e d e t k é r d é s e i n e k t ö b b ­ o l d a l i m e g v i l á g í t á s á r a , é l é n k érdeklődéssel k ö v e t t e , a m i r ő l s z á m o s h o z z á s z ó l á s és v i t a t a n ú s k o d o t t . A g o n d o s , előkészítés n y o m á n sikere v o l t a M ú z e u m Á s v á n y t a n i O s z t á l y a különtermében kiállított CHLADNi-hagyaték tárlóinak: korabeli vizsgáló eszközök, kéziratok, jegyzetek, o k m á n y o k , kiadvá­ n y o k és C H L A D N I s a j á t m e t e o r i t g y ű j t e m é ­ nye bemutatásának.

A z Európai A g y a g - C s o p o r t o k I I I . Konferenciája, Oslo, 1977 (Űtibeszámoló) 1977. j ú n i u s 2 és 5 k ö z ö t t t a r t o t t á k O s l ó b a n az E u r ó p a i A g y a g - c s o p o r t o k I I I . Konferenciáját. A találkozót a ,,Nordic S o c i e t y for C l a y R e s e a r c h " és az oslói E g y e t e m Földtani Intézete rendezte, elnö­

k e I v a n T h . R o S E N Q V i S T , az i n t é z e t p r o ­ fesszora v o l t . A k o n f e r e n c i á n m i n t e g y 150-en v e t t e k részt, k ü l ö n b ö z ő e u r ó p a i o r s z á g o k b ó l . Jelen v o l t n é h á n y E u r ó p á n k í v ü l i v e n d é g is, í g y az U S A - b ó l R . E .

482

Földtani

Közlöny

107.

G R I M , az a g y a g á s v á n y k u t a t á s „ n a g y ö r e g " je, v a l a m i n t S. W . B A I L E Y , az A I P E A elnöke. J ú n i u s 2 és 4 k ö z ö t t — 2 és fél n a p a l a t t — e l h a n g z o t t 3 plenáris e l ő a d á s , v a l a m i n t 3 p á r h u z a m o s a n m ű k ö d ő s z e k c i ó b a n össze­ sen 6 9 e g y é b e l ő a d á s . A plenáris ülések e l ő a d á s a i k ö z ü l k e t t ő az első n a p o n h a n g z o t t el, és az élet eredete és az a g y a g á s v á n y o k k ö z ö t t i összefüggé­ sekkel foglalkozott, ezek a k ö v e t k e z ő k voltak: F E I P I A T , J. J . ( O r l é a n s ) : A z agyagfel­ színek m o l e k u l á r i s szerkezete és lehetséges szerepe a b i o g e n e z i s b e n . W E I S S , A . (München): Keplikáció, evo­ l ú c i ó és d i f f e r e n c i á c i ó az a g y a g á s v á n y o k ­ ban — a proto-élet modellje. A szekcióülések fő t é m á i a k ö v e t k e z ő k voltak (zárójelben a témában elhangzott előadások száma): agyagásványok földtana ( 2 2 ) agyag-szerves komplexek ( 1 6 ) a g y a g á s v á n y o k szerkezete és felületi tu­ lajdonságai (11) a g y a g á s v á n y o k szintézise és kísérleti mineralógiája ( 8 ) m ű s z a k i és t a l a j m e c h a n i k a i tulajdonsag o k (7) talajok agyagásványai (5) A z előadások néhány ásványtani vagy földtani s z e m p o n t b ó l érdekes gondolatát az a l á b b i a k b a n e m e l e m k i : A . W E I S S ( M ü n c h e n ) e l ő a d á s á b a n na­ g y o n é r d e k e s e n m u t a t o t t rá, h o g y az a g y a g ­ á s v á n y o k (főleg a s z m e k t i t e k ) b i z o n y o s körülmények k ö z ö t t olyan tulajdonságo­ kat m u t a t n a k , amelyeket „elő-életjelenség e k n e k " lehet n e v e z n i , í g y a f ö l d t ö r t é n e t - , ben megkülönböztethető az „elő-élet" v a g y „ p r o t o - é l e t " k o r a , a m e l y e t az a g y a g ­ ásványok jellemeznek. A . R U I Z - A M I L ( M a d r i d ) és m u n k a t á r s a i a c s i l l á m - m o n t m o r i l l o n i t k e v e r t szerkeze­ t e k 3 ú j a b b t í p u s á t m u t a t t á k b e az á l t a l u k k i d o l g o z o t t és m á r szinte rutinszerűen használt Fourier-transzformációs mód­ szerrel A . P L A N C O N és C . T O H O U B A R (Orléans) a kaolinit szerkezetére v o n a t k o z ó , évek ó t a sikerrel f o l y ó k u t a t á s a i k ú j a b b e r e d m é ­ nyeiről számoltak b e . Módszerük lényege a r á c s h i b á k b ó l a d ó d ó d i f f r a k c i ó s effektu­ sok s z á m í t ó g é p e s szimulálása, d e felhasz­ n á l t a k k a o l i n i t - s z e r v e s k o m p l e x e k e t éa m á s v i z s g á l a t i m ó d s z e r e k e t is ( I V - s p e k t r o s z k ó p i a ) . A l a p j á b a n v é v e k é t f é l e r á c s h i b a for­ dul elő: I. véletlen transzlációs rétegeltoló­ d á s , I I . az A l - m a l b e n e m t ö l t ö t t o k t a é d e res p o z í c i ó k v á l t o z á s a a s z o m s z é d o s rétegek­ ben. A z e d d i g f e l t é t e l e z e t t b - t e n g e l y szerin­ ti r e n d e z e t l e n s é g c s a k speciális e s e t n e k tekinthető.

kötet,

3 — 4.

füzet

A h i d r o t e r m á l i s a g y a g á s v á n y o s o d á s re­ c e n s eseteit írta le H . K R I S T M A N N S D Ó T T L R ( R e y k j a v i k ) izlandi g e o t e r m i k u s területek­ ről, a h o l a főleg m e t e o r i k u s e r e d e t ű termál­ víz és b a z a l t o s ö s s z e t é t e l ű k ő z e t k ö l c s ö n ­ h a t á s a j ó l e l k ü l ö n ü l ő a g y a g á s v á n y - és z e o l i t - z ó n á k a t e r e d m é n y e z e t t , m e l y e k hő­ m é r s é k l e t i i n t e r v a l l u m a is m é r h e t ő . A K u b l e r - f é l e illit-kristályossági fok f o g a l m á t t ö b b szerző a l k a l m a z t a — véle­ m é n y e m szerint kissé k e v é s k r i t i k á v a l . Ezzel szemben H . K R U M M (Frankfurt) h e l y e s e n m u t a t o t t r á a lehetséges kísérleti és f ö l d t a n i é r t e l m e z é s b e l i h i b á k r a , de arra is, h o g y m i l y e n e r e d m é n y e s e n h a s z n á l h a t ó ez a m é r ő s z á m kellő a l a p o s s á g g a l v é g z e t t m é r é s e k esetén g y e n g e m e t a m o r f h a t á s o k (főleg h ő h a t á s ) k i m u t a t á s á r a . M ó d s z e r é t a R a j n a i - P a l a h e g y s é g p a l e o z ó o s és a K e l e ­ ti-Alpok mezozóos sorozatára alkalmazta sikerrel. A k a o l i n i t - k é p z ő d é s r e v o n a t k o z ó isme­ r e t e k e t E . G A L A N ( B a j a d o z ) és A . L A I G L E SIA ( M a d r i d ) foglalta össze. A k a o l i n i t p r i m e r m ó d o n m á l l á s és h i d r o t e r m á l i s b o n ­ tás r é v é n k e l e t k e z h e t . A z í g y k e l e t k e z e t t telepek áthalmozódhatnak. A hidrotermá­ lis k e l e t k e z é s s o k k a l r i t k á b b és s o k esetben vitatott. Laboratóriumban, kis hőmérsék­ leten 3 — 1 0 p H t a r t o m á n y b a n különböző A l - k o m p l e x e k b ő l v a g y g é l e k b ő l sikerült előállítani k a o l i n i t e t , n a g y h ő m é r s é k l e t e n p e d i g 2 6 0 — 4 0 0 C ° - o n . M i n d k é t esetben szükséges a N a és K i o n o k kis k o n ­ centrációja v a g y hiánya. J. S R O D Ó N ( K r a k k ó ) arról s z á m o l t b e , h o g y e l ő s z ö r sikerült k e v e r t szerkezetű k a o l i n i t - s z m e k t i t e t m e s t e r s é g e s e n előállí­ t a n i a s z m e k t i t b ő l . A z t , h o g y illit-szmektit v a g y k a o l i n i t - s z m e k t i t k e l e t k e z i k - e első­ s o r b a n az A l ion aktivitása szabja meg. R. W E Y és m u n k a t á r s a i ( M u l h o u s e ) olyan kristályos víztartalmú kovasav-vál­ t o z a t o k a t állítottak elő s z i l i k á t o k ó v a t o s kilúgozásával, amelyek a rétegszerkezetek ú j , e d d i g ismeretlen o s z t á l y á t k é p v i s e l i k a szilikátokon belül. K . P . F I S C H E R és m u n k a t á r s a i (Oslo) azokról a műszaki földtani problémákról számoltak be, amit a norvégiai prekambr i u m i és p a l e o z ó o s k ő z e t e k d u z z a d ó a g y a g ­ g a l k i t ö l t ö t t törési z ó n á i o k o z n a k . A duzzadóképesség a szmektittartalom és az adszorbeált kationok függvénye. A z A d r i a északi részének r e c e n s üledé­ k e i t v i z s g á l t a L . T O M A D I N ( B o l o g n a ) az a g y a g á s v á n y o k elterjedése s z e m p o n t j á b ó l . A z eloszlást az e g y e s b e f o l y ó f o l y ó k h o r d a ­ l é k a és a t e n g e r á r a m l á s o k h a t á r o z z á k m e g . Olasz és s p a n y o l k u t a t ó k k é t előadása +

+

3 +

(A.

P O Z Z U O L I et

al.

és

J.

L.

PUY

et

al.,

N á p o l y , G r a n a d a ) is f o g l a l k o z o t t o l y a n triász k é p z ő d m é n y e k k e l , a m e l y e k az il-

Hírek,

lit + k l o r i t a g y a g á s v á n y - a s s z o c i á c i ó v a l jel­ l e m e z h e t ő k és a k é s ő b b i p i k k e l y e z ő d é s e s t e k t o n i k a h a t á s á r a a m é l y diagenezis és az a n c h i z ó n a h a t á r á r a esnek. E z u t ó b b i t r ö n t ­ g e n d i f f r a k c i ó s j e l l e m z ő k (illit kristályossági f o k a , p a r a g o n i t t a r t a l m a stb.) m u t a t j á k . A z a g y a g á s v á n y - v i z s g á l a t o k itt a t e k t o n i ­ k a i és ősföldrajzi v i s z o n y o k t i s z t á z á s á h o z járultak hozzá. H a s o n l ó szemléletű feldolgozását mutat­ t á k b e D . S T A N Z I O N E és m u n k a t á r s a i ( N á p o l y , G r a n a d a ) e g y dél-olaszországi m i o c é n flisnek, a m e l y n e k fácieseit j ó l lehe­ tett jellemezni agyagásványaik alapján. S z i n t é n ősföldrajzi és őséghajlattani k ö ­ v e t k e z t e t é s e k e t t e t t e k l e h e t ő v é a z o k az ásványtani vizsgálatok, amelyeket W . M . B A U S C H (Erlangen) végzett európai m a i m m é s z k ö v e k oldási maradékán. A legérdeke­ s e b b n e k a kaolinit elterjedése látszik, a m e l y a T e t h y s k ö z p o n t i és déli részén h i á n y z i k , m í g az e g y k o r i k o n t i n e n s e k h e z k ö z e l e b b eső t e r ü l e t e k e n rendszeresen m e g v a n , és a j u r a kori t r ó p u s i mállás t e r m é k é n e k tekinthető. A k o n f e r e n c i a z á r ó plenáris e l ő a d á s á b a n I . T H . R O S E N Q V I S T (Oslo) a , , q u i c k c l a y " leglényegesebb jellemzőit a következőkben f o g a l m a z t a m e g : a , , q u i c k c l a y " o l y a n föld­ c s u s z a m l á s o k r a igen h a j l a m o s a g y a g , a m e l y a z északi o r s z á g o k földtanilag fiatal k é p ­ ződményeiben gyakori. Mechanika hatásra f o l y é k o n n y á v á l i k , és c s a k a v í z t a r t a l o m erős l e c s ö k k e n é s é v e l szilárdul m e g újra. N e m tartalmaz szmektiteket, n e m tixotróp, h a n e m tulajdonságait a semlegesítő k a t i o n o k alakítják k i : a 2-értékű k a t i o n o k h i á n y o z n a k , az 1- és 3 é r t é k ű e k eredetileg m e g l e h e t t e k , d e a k é s ő b b i kilúgzás, o x i d á ­ ció és k o m p l e x k é p z é s e z e k e t is e l t á v o l í ­ t o t t a , í g y az eredetileg kialakult f l o k k u l á l t s z e r k e z e t instabilissá v á l i k és m á r kis m e c h a n i k a i h a t á s r a is t ö n k r e m e g y . A z a g y a g e l e k t r o l i t - t a r t a l m a n ö v e l é s é v e l stabi­ lizálható . A konferenciához kapcsolódó másfél n a p o s kiránduláson az Oslói E g y e t e m F ö l d ­ tani Intézetének munkatársai a Numedalen-völgy negyedkori képződményeit mu­ tatták be. A j e l e n l e v ő t a g c s o p o r t o k v e z e t ő i kifejez­ ték kívánságukat, h o g y a 3 évenként meg­ rendezendő konferenciák mindinkább va­ l ó b a n ö s s z - e u r ó p a i r e n d e z v é n y e k k é válja­ n a k . A l e g k ö z e l e b b i t a l á l k o z ó t 1980-ban az N S Z K - b a n rendezik. A z e l h a n g z o t t e l ő a d á s o k k i v o n a t a i t tar­ t a l m a z ó k ö t e t ( e d . : I. Т н . R O S E N Q V I S T ) és a k i r á n d u l á s v e z e t ő ( J O R G E N S E N , P . e t al.) m e g t a l á l h a t ó a M a g y a r Á l l a m i F ö l d ­ tani Intézet K ö n y v t á r á b a n . VICZIÁN István

ismertetések

483

Á r a p á l y ö v i ü l e d é k e k . R e c e n s és m ú l t b é l i esettanulmányok kézikönyve. Tidal D e p o ­ sits: A C a s e b o o k o f R e c e n t E x a m p l e s a n d Fossil Counterparts. E d i t e d b y R . N . GINSBURG, Springer-Verlag, N e w Y o r k , p. 428. Nehéz helyzetben van a recenzor, ami­ k o r a s z e d i m e n t o l ó g i a o l y a n á g á v a l foglal­ k o z ó k ö n y v e t kell i s m e r t e t n i e , a m e l y n e k jelenségeire, f o g a l m a i r a , j ó s z e r i v e l alig v a n m e g f e l e l ő m a g y a r k i f e j e z é s ; és s o k e s e t b e n c s a k b o n y o l u l t körülírással lehet a h i á n y t p ó t o l n i . M i n d a z o n á l t a l a s z ó b a n f o r g ó kézi­ k ö n y v megéri ezt a fáradtságot: azt a n e m kis c é l t t ű z t e ki a szerkesztő és a n e v e s s z e r z ő k b ő l álló s z e r z ő g á r d a , h o g y á t t e k i n ­ t é s t a d j a n a k az á r a p á l y ö v i ü l e d é k e k v i z s ­ g á l a t á b a n és é r t e l m e z é s é b e n az u t ó b b i 30 é v b e n v é g b e m e n t f e j l e m é n y e k r ő l . A k ö n y v k é t fő részre o s z l i k : k ü l ö n tár­ g y a l j a a t ö r m e l é k e s és k ü l ö n a k a r b o n á t o s kőzeteket, ezeken belül t o v á b b elkülönítve a j e l e n k o r i és a m ú l t b é l i e s e t t ö r t é n e t e k e t . I . fejezet. J e l e n k o r i t ö r m e l é k e s ü l e d é k e k : A szerzők elsősorban fenomenológiára he­ lyezik a hangsúlyt, kiemelve az árapály­ ö v r e u t a l ó ü l e d é k j e g y e k e t és a z o k geneti­ k á j á t , keletkezési m e c h a n i z m u s á t : p l . az á r a m l á s i i r á n y o k g y o r s v á l t o z á s á t és a z e n n e k e r e d m é n y e k é p p e n k i a l a k u l ó ,,her­ r i n g b o n e " keresztrótegzettséget; a gyors á r a m l á s o k és a s t a g n á l ó v i z e k t é r b e n és időben, gyors váltakozása révén létrejövő l á n g s z e r k e z e t e k e t , lencsés r é t e g z ő d é s t ; a z i d ő s z a k o s szárazra kerülés j e g y e i t : a szára­ dási n y o m o k a t , esőcsepp n y o m o k a t , n ö v é ­ n y i g y ö k e r e k , á l l a t o k n y o m a i t ; az e v a p o r i t és k ő s z é n k ö z b e t e l e p ü l é s e k e t . A r é t e g s o r o k á l t a l á b a n felfelé f i n o m o d ó a k , illetve a n y í l t ­ víz felé e l ő r e h a l a d o k , a m i n e k k ö v e t k e z m é ­ nyeképpen gyakran fordított regionális szemcseeloszlási k é p alakul ki: a p a r t h o z k ö z e l e b b h e l y e z k e d n e k el a f i n o m a b b , t á v o ­ l a b b , m á r az á r a p á l y z ó n a alatt, a d u r v á b b t ö r m e l é k e k t e l e p ü l n e k — a m i a d o t t eset­ b e n u g y a n c s a k s o k fejtörést o k o z h a t a fácies v i s z o n y o k e l e m z ő i n e k . A I I . fejezet a f ö l d t ö r t é n e t i m ú l t k v a r c ­ anyagú törmelékeivel foglalkozik, t ö b b ­ nyire amerikai, paleozóos példákon. E z e g y b e n jelzi is az a n a l ó g m ó d s z e r fő p r o b ­ lémáját: a jelenkori megfigyelések csak m e g f e l e l ő e l ő v i g y á z a t o s s á g g a l illeszthetők a f ö l d t ö r t é n e t i m ú l t keretei k ö z é , s c s a k akkor, ha n a g y számú, összehasonlításra a l k a l m a s p a r a m é t e r áll rendelkezésűn k r e . A jelenkori karbonátos üledékképződés­ sel f o g l a l k o z ó I I I . fejezet h á r o m klasszikus, kellő p o n t o s s á g g a l v i z s g á l t t e r ü l e t ( A n d ros-sziget, B a h a m a ; S h a r k B a y , A u s z t r á ­ lia; A b a - D h a b i p a r t v i d é k e . P e r z s a - ö b ö l ) á r a p á l y óvé'u veszi s z e m ü g y r e . A h á r o m

484

Földtani

Közlöny

107.

terület ö s s z e h a s o n l í t á s á b ó l m e g á l l a p í t h a t ó , h o g y k a r b o n á t o s ü l e d é k k é p z ő d é s esetén az ü l e d é k j e g y e k k i a l a k u l á s á b a n f o n t o s szere­ pet játszanak a klimatikus tényezők. A földtörténeti m ú l t karbonátos üledé­ k e i n e k v i z s g á l a t á h o z ( I V — V I . fejezet) két­ féle m e g k ö z e l í t é s i m ó d o z a t o t j a v a s o l a fel­ vonultatott népes szerzőgárda: jelentős v a s t a g s á g b a n az e g y s é g e s s z ö v e t i k é p e t m u t a t ó összletek (p. daohsteini mészkő) e s e t é b e n a k ő z e t t a n i j e l l e g z e t e s s é g e k e n túl­ m e n ő e n a f e k v ő és fedő k é p z ő d m é n y e k e t is felölelő teljes k ő z e t s z e l v é n y a d h a t e g y é r t e l ­ m ű v á l a s z t az á r a p á l y ö v i e r e d e t r e v o n a t k o z ó a a , m í g a f i n o m s z e m c s é s , v é k o n y ré­ tegzett, durva szemcséjű karbonátos tör­ melék anyag betelepüléseket tartalmazó ö s s z l e t e k az á r a p á l y ö v k ü l ö n b ö z ő energia­ s z i n t ű h e l y e i t jelentik. A korszerű elvek alapján szerkesztett k ö n y v h a s z n o s lehet a k e z d ő és t a p a s z t a l t szedimentológusok számára egyaránt. A z előbbiek kezdeti tájékozottságának meg­ szerzését k í v á n j a elősegíteni e g y 25 c í m ­ j e g y z é k b ő l álló r ö v i d t a r t a l m ú ismerteté­ seket adó irodalomjegyzék. BÉBCZT

I.

G I E S B K I N G , J o h n , E . ( e d . ) : Soil C o m p o ­ n e n t s . V o l . 1: O r g a n i c C o m p o n e n s t I X , 5 3 4 o . V o l . 2 : I n o r g a n i c C o m p o n e n t s X I , 684 o . Springer-Verlag, B e r l i n — H e i d e l b e r g — N e w Y o r k . 1975. I g e n értékes, h é z a g p ó t l ó m ű v e t a d o t t k é z b e a Springer k i a d ó a Soil C o m p o n e n t s k é t k ö t e t é v e l . A z első k ö t e t b e n n y o l c m o n o g r á f i á b a n 12 szerző — a szakterület legjobb ismerői — könnyen érthető formá­ b a n a d n a k á t t e k i n t é s t a szerves a n y a g o k ­ ról, a m e l y e k a talaj l e g f o n t o s a b b a l k o t ó részeit adják. A z é r t h e t ő e n l e g h o s s z a b b Tész a h u m u s z a n y a g k é m i a i és fizikai saját­ s á g a i v a l f o g l a l k o z i k , m í g a t o v á b b i fejeze­ tekben a szaccharidokról, a nitrogéntartal­ m ú a n y a g o k r ó l , a foszfor szerves v e g y ü l e ­ teiről, a k é n t a r t a l m ú szerves v e g y ü l e t e k r ő l k a p u n k részletes felvilágosítást. A t o v á b b i f e j e z e t e k a t a l a j b a n e l ő f o r d u l ó zsírokról,

kötet,

3—4.

füzet

v i a s z o k r ó l és g y a n t á k r ó l k ö z ö l új ismerete­ k e t . K ü l ö n fejezet f o g l a l k o z i k a talaj szer­ ves alkotóinak mikromorfológiájával. A z u t o l s ó — o r o s z b ó l f o r d í t o t t — fejezet a szűz és k u l t ú r t a l a j o k h u m u s z a n y a g á n a k tulajdonságait tárgyalja. A k ö n y v a talaj s z e r v e s a n y a g a i n a k is­ mertetésében valóságos kincsesbányája a kutatóknak, akiknek munkáját nagyban m e g k ö n n y í t i k a r e n d k í v ü l szép k i v i t e l ű áb­ rák. E g y , sajnálatos, h i b á j á t m e g kell e m l í t e n ü n k , azt, h o g y a legfrisebb i r o d a l o m i s m e r t e t é s é v e l n a g y o n m o s t o h á n b á n i k , alig v a n 1970 u t á n i k ö z l e m é n y az i r o d a l o m ­ j e g y z é k b e n . U g y a n c s a k sajnálatos tény, h o g y m i n d ö s s z e e g y m a g y a r szerzőből szár­ m a z ó i r o d a l o m k e r ü l t b e az i r o d a l o m j e g y ­ zékekbe. A m á s o d i k k ö t e t b e n m á r 21 s z e r z ő t ő l s z á r m a z ó 13 m o n o g r á f i a f o g l a l k o z i k a talaj szervetlen alkotórészeivel. A legfontosabb talajban előforduló ásványokat tárgyalják a c i k k e k , m é g a n e h é z á s v á n y o k n a k is kü­ l ö n fejezet j u t o t t . K ü l ö n fejezet f o g l a l k o z i k a b i o l i t o k k a l és a t a l a j b a n levő v í z szerepé­ v e l . K é t f e j e z e t e t s z e n t e l n e k a vizsgálati m ó d s z e r e k k ö z ü l a t e r m o a n a l i t i k a i és az i n f r a v ö r ö s m ó d s z e r n e k . Sajnos h i á n y z i k a t a l a j b a n e l ő f o r d u l ó v a s - és a l u m í n i u m h i d r o x i d o k a t t á r g y a l ó rész a k ö n y v b ő l . A fejezetek felépítése n a g y j á b ó l egysé­ g e s , s z ó b a k e r ü l a genezis, szerkezet, kris­ t á l y k é m i a és az a z o n o s í t á s l e h e t ő s é g e . E z u t ó b b i r a főleg a r ö n t g e n d i f f r a k c i ó s m ó d ­ szer lehetőségeit veszi f i g y e l e m b e . N a g y b a n n ö v e l i a k ö n y v é r t é k é t az igen s z é p kristályszerkezeti á b r a a n y a g , vala­ m i n t a t ö b b i , e l e k t r o n m i k r o s z k ó p o s k é p és k ü l ö n b ö z ő összefüggéseket ismertető ábra. is. E b b e n a k ö t e t b e n is igen sajnálatos, h o g y az i r o d a l m i h i v a t k o z á s o k c s a k 1967ig t e r j e d n e k é s m a g y a r s z e r z ő t ő l s z á r m a z ó tanulmányt nem említenek meg. K i s e b b hibáitól eltekintve a k ö n y v két k ö t e t e igen j ó f o r r á s m u n k a a t a l a j o k vizs­ g á l ó i számára, d e a m á s o d i k k ö t e t b ő l az a g y a g á s v á n y o k k a l f o g l a l k o z ó k u t a t ó k is j ó eredménnyel meríthetnek problémáik megolásához. BIDLÓ

G.

TÁRSULATI ÜGYEK

A Magyarhoni Földtani Társulat 1977 január —május havi ülésszakán elhangzott előadások Január 4. Agyagásványtani szakmai szemináriumaElőadó: VICZIÁN István T é m a : Iliitek R é s z t v e v ő k s z á m a : 2 6 fő

Szakosztály

Január 18. Geológus Szakkör BALÁSHÁZI László: Üzbegisztáni utazás R é s z t v e v ő k s z á m a : 2 4 fő Január 19. Általános Földtani Szakosztály előadóülése Elnök: KŐRÖSSY László GERBER P á l : A tatabányai, valamint a N a g y e g y h á z a - m á n y i barnakőszén meden­ cék f e j l ő d é s t ö r t é n e t e és t e k t o n i k á j a ORAVECZ János: A Vértestől a Tokaji­ hegységig terjedő h e g y v i d é k tektonikai értelmezése amerikai műhold-felvételek a l a p j á n (bejelentés) ORAVECZ János: Újabb adatok a Lovas k ö r n y é k i f i l l i t k é p z ő d m é n y e k h e z (bejelen­ tés) Vita: Jámbor A . , Willems T., Kőrössy L., Szálai T . , H . D e á k M . , S z e b é n y i L . , B a l k a y В . , O r a v e c z J. R é s z t v e v ő k s z á m a : 88 fő Január 24. Elnökségi ülés Elnök: D A N K Viktor N a p i r e n d : A társulati a l a p s z a b á l y k o r ­ szerűsítése R é s z t v e v ő k s z á m a : 5 fő Január 24. Tudománytörténeti Bizottság vezetőségi ülése Elnök: BOGSCH László Tárgy : Földtani Tudománytörténeti N a p programja R é s z t v e v ő k s z á m a : 5 fő Január 24. Ásványtan-Geokémiai osztály előadóülése Elnök: BOGNÁR László SVINGOR

ÉVA—KOVÁCH

Ádám:

Szak­

s z o m a t i k u s , h i n t e t t r é z - és p o l i m e t a l l i k u s ércelőfordulás földtani, teleptani viszonyai­ ról Vita: Embey-Isztin A . , Bognár L., S z t r ó k a y K . , K o v á c h Á . , K i e s p i t z J., Zelenka T. R é s z t v e v ő k s z á m a : 2 2 fő Január 25. Agyagásványtani szakmai szemináriuma Előadó: RISCHÁK Géza Téma: A szmektitek R é s z t v e v ő k s z á m a : 1 6 fő

Február 1. Geológus Szakkör H I D A S I János: A z üledékes kőzetek ke­ letkezése és c s o p o r t o s í t á s a R é s z t v e v ő k s z á m a : 1 9 fő Február 8. Általános Földtani Szakosztály vezetőségi ülése Elnök: KŐRÖSSY László T á r g y : 1. Á l t a l á n o s F ö l d t a n i S z e m l e c i k ­ kei, 2 . E g y é b ü g y e k R é s z t v e v ő k s z á m a : 7 fő Február 8. A Geodéziai és Kartográfiai Egyesület Fotointerpretációs Bizottsága és az Általános Földtani Szakosztály közös előadóülése Elnök: RÁDAI Ödön W E B E R B é l a : A m a g y a r o r s z á g i légi g e o ­ fizikai m é r é s e k n é h á n y f ö l d t a n i t a p a s z t a ­ lata V i t a : M a t y ó k L , K i e s p i t z J., W é b e r B . R é s z t v e v ő k s z á m a : 2 5 fő Február 14. Tudománytörténeti Bizottság „Földtani Tudománytörténeti Nap" c. an­ kétja a magyar ásványi nyersanyagok kuta­ tásának történetéről a felszabadulásig Elnök: DIATORIS

A

Me-

esek-hegységi b o s z t o n i t kora R b / S r kor­ m e g h a t á r o z á s o k a l a p j á n (bejelentés) ZELENKA Tibor: Vetítettképes élmény­ b e s z á m o l ó n é h á n y b u l g á r i a i teléres, m e t a -

Szakosztály

SZÉKYNÉ IRMA

Ftrx VILMA

és

ALLO-

SZÉKYNÉ F U X VILMA: Elnöki megnyitó F E J É R L e o n t i n : A fekete- és b a r n a k ő ­ s z é n k u t a t á s o k ismertetése JASKÓ Sándor: A hazai lignitkutatások története

486

Földtani

Közlöny

CSIKY G á b o r — K Ő R Ö S S Y László: A kőolajés f ö l d g á z k u t a t á s o k t ö r t é n e t e k e z d e t t ő l 1946-ig SZTJROVY G é z a : A k ő o l a j k u t a t á s i m ó d ­ szerek f e j l ő d é s e a I I . v i l á g h á b o r ú e l ő t t D O B O S I R M A : A m é l y s é g i v í z k u t a t á s és feltárás f e j l ő d é s e 1920-ig K O R I M K á l m á n : A mélységi vízkutatá­ sok a k é t v i l á g h á b o r ú k ö z ö t t i i d ő s z a k b a n R Ó N A I A n d r á s : A felszínalatti v i z e k k u t a t á s i s z e m l é l e t é n e k fejlődése V I Z Y B é l a : A b a u x i t k u t a t á s 1945-ig terjedő i d ő s z a k á n a k v á z l a t o s t ö r t é n e t e K E R T É S Z P á l — V I T Á L I S G y ö r g y : Építőipari és é p í t ő a n y a g i p a r i n y e r s a n y a g o k kutatásá­ nak ismertetése R é s z t v e v ő k s z á m a : 85 fő Február 15. Geológus Szakkör HIDASI J á n o s : A z üledékes kőzetek k e l e t k e z é s e és c s o p o r t o s í t á s a ( I I . ) R é s z t v e v ő k s z á m a : 25 fő Február 15. Választmányi ülés Elnök: D A N K Viktor Napirend: Alapszabálymódosítás, egyéb kérdések R é s z t v e v ő k s z á m a : 43 fő Február 22. Agyagásványtani szakmai szemináriuma Előadó: SASVÁRI JUDIT Téma: Kaolin-csoport R é s z t v e v ő k s z á m a : 19 fő

Szakosztály

Február 23. Általános Földtani Szakosztály előadóülése E l n ö k : KŐRÖSSY László SZEPESHÁZY K á l m á n : A lengyelországi S z e n t k e r e s z t - h e g y s é g f ö l d t a n i felépítésének vázlata VECSERNYÉS György : Nyugat-Anatólia perlittelepei R é s z t v e v ő k s z á m a : 18 fő Február 28. Agyagásványtani Szakosztály vezetőségi ülése Elnök: VICZIÁN István N a p i r e n d : 1. A z 1977 ő s z é n r e n d e z e n d ő t o v á b b k é p z ő t a n f o l y a m , 2. A z A I P E A n e m z e t k ö z i tagság kérdése R é s z t v e v ő k s z á m a : 7 fő Február 28. Agyagásványtani Szakosztály előadóülése Elnök: VICZIÁN István J U H Á S Z Z o l t á n : B e s z á m o l ó az a g y a g ­ á s v á n y — v í z r e n d s z e r v i z s g á l a t a t e r é n el­ ért n é h á n y k u t a t á s i e r e d m é n y r ő l V i t a : Szántó F., Takáts T., Lenkei M., Juhász Z . R é s z t v e v ő k s z á m a : 26 fő

107.

kötet,

3—4.

füzet

Március 1. Ifjúsági Bizottság előadása a tatabányai Szabó József Geológiai Szak­ középiskolában G A L Á C Z A n d r á s : Geológus szemmel az Alpokban R é s z t v e v ő k s z á m a : 58 fő Március 1. Geológus Szakkör H I D A S I János: Hasznosítható nyersanyagok R é s z t v e v ő k s z á m a : 16 fő

ásványi

Március 7. Elnökségi ülés Elnök: D A N K Viktor N a p i r e n d : 1. K ö z g y ű l é s , 2 . E g y é b ü g y e k R é s z t v e v ő k s z á m a : 5 fő Március 7. Óslénytan-Rétegtani Szakosztály előadóülése Elnök: BÁLDI Tamás HAJÓS Márta: A Középső-Paratethys szarmata k o r ú , üledékeinek korrelációja H A A S J á n o s : Ü j inf. s e d . p l a n k t o n m i k r o fossilia a b a k o n y i f e l s ő k r é t á b ó l ( b e j e l e n ­ tés) V i t a : B á l d i T . , B o d a J., M ü l l e r P . , H a j ó s M . , H a a s J. R é s z t v e v ő k s z á m a : 19 fő Március 18. Mémökgeológia-Építésföldtani Szakosztály vezetőségi ülése Elnök: RÓNAI András T á r g y : A z 1977. é v i m u n k a t e r v v é g l e g e ­ sítése R é s z t v e v ő k s z á m a : 5 fő Március 21. Szénkőzettani Bizottság előadó­ ülése Elnök: VARGA IMRÉNÉ E L E K IZABELLA: Észak-magyarországi lignitek szénkőzettani jellemzői R é s z t v e v ő k s z á m a : Î 4 fő Március 21. Általános Földtani Szakosztály előadóülése Elnök: KŐRÖSSY László HADZI, E.—VELIBOR, A.—PANTIC, N.— K A L E N I C , M . : Délkelet-európai lemezmoz­ gások a kainozoikum folyamán R é s z t v e v ő k s z á m a : 46 fő Március 23. Közgyűlés A d é l e l ő t t i ü l é s s z a k o n D A N K V i k t o r el­ nöklése mellett V E N D E L Miklósról SZÁ­ D E C Z K Y - K A R D O S S E l e m é r , V I T Á L I S Sándor­ ról

VÉGH SÁNDORNÉ, CSEPREGHYNÉ M E Z N E R I C S ILONÁRÓL B O G S C H L á s z l ó , WEIN

G y ö r g y r ő l S Z Á L A I T i b o r és A N D R U S O V , D . a k a d é m i k u s r ó l S E N E S , J. e m l é k e z e t t m e g . A délutáni ülésszakot ismét D A N K V i k t o r elnök nyitotta meg,* majd FÜLÖP József

* A z e l n ö k i m e g n y i t ó és a f ő t i t k á r i b e ­ s z á m o l ó a füzet elején t a l á l h a t ó .

Társulati

„ T á r s a d a l m i f e l a d a t o k az ország t e r m é s z e t i e r ő f o r r á s a i n a k k u t a t á s á b a n és hasznosítá­ s á b a n " című előadása következett s utána H Á M O R G é z a t a r t o t t a m e g főtitkári b e s z á ­ m o l ó j á t . * A közgyűlés elnöke SZENTES F e r e n c n e k 5 0 é v e s t á r s u l a t i t a g s á g a elisme­ réseként díszoklevelet n y ú j t o t t át. S Z É K Y ­ N É F U X V I L M A i s m e r t e t t e az Ifjúsági D í j bizottság határozatát. Ennek értelmében CHIKÁN

Géza, H I D A S I

J á n o s és

Március 28. Agyagásványtani Szakosztály előadóülése E l n ö k : VICZIÁN István L E N K E I M Á R I A : A f ö l d p á t o k szemszer­ k e z e t é n e k hatása az a g y a g — v í z rendszer reológiai tulajdonságaira V i t a : Szántó F . Juhász Z . , Lenkei M . János—TÓTH

MÁRIA—VICZIÁN

István: Beszámoló a V I I . Csehszlovák A g y a g á s v á n y t a n i és K ő z e t t a n i K o n f e r e n ­ ciáról R é s z t v e v ő k s z á m a : 19 fő Március 29. Agyagásványtani Szakosztály szakmai szemináriuma E l ő a d ó : SZENDREI Géza: Allofán R é s z t v e v ő k s z á m a : 1 0 fő Március 30. Általános Földtani Szakosztály előadóülése E l n ö k : KŐRÖSSY László D O B O S I Z o l t á n : E l j e g e s e d é s e k és k o n t i ­ nensvándorlás V i t a : Szálai T . , B a l k a y В . , D u d i c h E . , B a r á t o s i J., K o r d o s L . , D o b o s i Z . R é s z t v e v ő k s z á m a : 36 fő Április 5—6—7. Geológus Szakkör tanul­ mányútja Vezető: HIDASI János Ü t vonal : Budapest — Iszkaszentgyörgy Balinka—Bodaj к — Csókakő—Mór—Buda pest R é s z t v e v ő k s z á m a : 16 fő Április 6. Általános Földtani Szakosztály előadóülése E l n ö k : KŐRÖSSY László K O M L Ó S S Y G y ö r g y : Latérites bauxit- és vasércképződés a N y - i Ghatokban (India) Vita: Balkay В., Dudich E., Komlóssy R é s z t v e v ő k s z á m a : 2 0 fő Április 12. Geológus Szakkör előadássoro­ zata H I D A S I J á n o s : Á s v á n y o k és ő s m a r a d v á ­ n y o k m i k r o s z k ó p alatti vizsgálata R é s z t v e v ő k s z á m a : 2 0 fő 16

Földtani Közlöny

487

Április 18. Agyagásványtani Szakosztály előadóülése Elnök: VICZIÁN István BERLINGER Henrik: Néhány montmorillonit-aminosav k o m p l e x vizsgálata Vita: Tasnádi N „ Juhász Z . , Viczián I., S z é k y n é F u x V . , V a r j ú G y . , Рока T . , Berlinger H . R é s z t v e v ő k s z á m a : 16 fő

MENSÁROS

P É t e r , v a l a m i n t K O Z Á K M i k l ó s részesültek Ifjúsági D í j b a n . V é g ü l a k ö z g y ű l é s a T á r ­ s u l a t m ó d o s í t o t t a l a p s z a b á l y á t (előterjesz­ tette A L F Ö L D I László) elfogadta.

HIDASI

ügyek

Április vezetőségi

25. Tudománytörténeti ülése

E l n ö k : ALLODIATORIS

Bizottság

IRMA

Napirend: 1. Földtani T u d o m á n y t ö r t é ­ neti N a p c . r e n d e z v é n y értékelése, 2 . A z 1 9 7 7 . I I . f. é. p r o g r a m ö s s z e á l l í t á s a R é s z t v e v ő k s z á m a : 1 0 fő Április 25. klubdélutánja Elnök:

Tudománytörténeti

ALLODIATORIS

Bizottság

IRMA

SZÉLES MARGIT: Emlékezés T . Zalányi Bélára születésének 9 0 . évfordulóján K E R T É S Z P á l : 7 5 é v e született P a p p Ferenc B I D L Ó G á b o r : 5 0 é v e h u n y t el T o b o r f f y Zoltán R é s z t v e v ő k s z á m a : 2 8 fő Április 25. A Magyar Karsztés Barlang­ kutató Társulat és az Általános Földtani Szakosztály közös rendezésű előadóülése GÁBRIS

G y u l a — M A G Y A R I Gábor: A bu­

karesti földrengés helyszíni tapasztalatai R é s z t v e v ő k s z á m a : 2 7 fő Április 26. Agyagásványtani szakmai szemináriuma P Á R T A Y Géza: Vermikulitok R é s z t v e v ő k s z á m a : 8 fő Április

26. Geológus

Szakosztály

Szakkör

HORVÁTH MÁRIA a tagoknak

bemutatta

az E L T E Földtani Tanszékének gyűjteményét R é s z t v e v ő k s z á m a : 19 fő

ásvány­

Április 27. Mérnökgeológia-Építésföldtani Szakosztály munkahelyi látogatása a Közúti Közlekedési Tudományos Kutató Intézetben A m u n k a h e l y i látogatás során a k ö v e t ­ kező előadások hangzottak el: PROCHÁZKA М.: A Z Útépítési Főosztály tevékenységi köre; Á c s P . : A Pályaszerkezet és Útfenn­ t a r t á s i O s z t á l y , az Á s z f a l t l a b o r a t ó r i u m és a Kőzettár, a Beton-, Vasbeton Laborató­ rium, valamint az Ütkémiai Laboratórium munkájának általános ismertetése; B O ­ ROMISSZA T . : Ú t p á l y a s z e r k e z e t i k u t a t á s o k ; GÁSPÁR L . : Ipari melléktermékek útépítési felhasználása; K O V Á C S J . : Ú t é p í t é s i k ő z e t ­ vizsgálatok, kőzet adattár.

Földtani

488

Közlöny

Vita: Rónai A . , Procházka M.,, Hegyi l . - n é , V i t á l i s G y . , M a r c z i s J., A c s P . , B o r o m i s z a T . , Gáspár L . , K o v á c s J . R é s z t v e v ő k s z á m a : 16 fő Április 29. Ifjúsági Bizottság vezetőségi ülése Elnök: A N D Ó József Napirend: 1. T e c h n o l ó g i a i t a n f o l y a m előkészítése, 2 . A M T E S Z Ifjúsági K o o r d i ­ nációs Bizottsága munkaprogramjából adó­ d ó f e l a d a t o k , 3. E g y é b ü g y e k R é s z t v e v ő k s z á m a : б fő Május 2. Elnökségi ülés Elnök: D A N K Viktor N a p i r e n d : 1. A z 1977. é v i b e l f ö l d i és kül­ földi r e n d e z v é n y e k , 2 . M T E S Z k ö z g y ű l é s , 3. E g y é b ü g y e k R é s z t v e v ő k s z á m a : 5 fő Május 2. Mérnökgeológia-Epitésföldtani és a Magyar Hidrológiai Társaság Hidrogeo­ lógiai Szakosztálya közös előadóülése Elnök: RÓNAI András P Á L F Y J ó z s e f : A m é r n ö k - és h i d r o g e o l ó g i a k ö r n y e z e t - és t e r m é s z e t v é d e l m i p r o b ­ lémái Veszprém megyei példákon P Á L F I F e r e n c : A m é r n ö k g e o l ó g i a i szak­ v é l e m é n y e k g y a k o r l a t i h a s z n o s í t á s a Bala­ tonfüred városban V i t a : R ó n a i A . , Szilvágyi I., H o n t i Е,n é , G u b i c z a L . , K o p e k G.-né, P á l f y J., Kopek G. R é s z t v e v ő k s z á m a : 27 fő Május 5. Ásványgyűjtők Klubjának előadó­ ülése Elnök: V A R J Ú Gyula N A G Y Béla: A Börzsöny hegység tekto­ n i k a i kifejlődése és á s v á n y a i n a k k e l e t k e ­ zése R é s z t v e v ő k s z á m a : 19 fő Május 6. Földtani zottságának ülése Elnök:

Közlöny

Szerkesztőbi­

SZÉKYNÉ F U X VILMA

R é s z t v e v ő k s z á m a : 5 fő Május 8. Ásvány gyűjtők Klubjának tanul­ mányi kirándulása a Börzsöny hegységben Kirándulásvezető: N A G Y Béla R é s z t v e v ő k s z á m a : 19 fő Május ülése

9. Szénkőzettani

Elnök: VARGA

Bizottság

előadó­

IMRÉNÉ

B E L L A L Á S Z L Ó N É : A n e m z e t k ö z i szén­ k ő z e t - o s z t á l y o z á s i rendszer v i t á j a és a s z é n k ő z e t ipari a l k a l m a z á s á n a k lehetőségei (Beszámoló a Nemzetközi Szénkőzet Bizott­ s á g 1977. április 25 — 30-i üléséről.) R é s z t v e v ő k s z á m a : 12 fő

107. kötet,

3 — 4.

füzet

Május 10. Geológus Szakkör H I D A S I János az 1976/1977. évi szakköri m ű k ö d é s értékelését i s m e r t e t t e a m e g ­ jelentekkel R é s z t v e v ő k s z á m a : 18 fő Május 16. Agyagásványtani Szakosztály vezetőségi ülése Elnök: NEMECZ Ernő T á r g y : „ A g y a g á s v á n y o k vizsgálati m ó d ­ szerei — I I . " t é m á j ú t a n f o l y a m előkészí­ tése R é s z t v e v ő k s z á m a : 9 fő Május 16. Agyagásványtani Szakosztály előadóülése Elnök: NEMECZ Ernő M Á T Y Á S E r n ő : A bodrogszegi kaolinos nemesagyagtelep V i t a : Varjú G y . , Székyné F u x V., Viczi­ án I.', N e m e c z E . , Z e l e n k a T . , M i n d s z e n t y A., Juhász Z . , Pesthy L., Mátyás E . R é s z t v e v ő k s z á m a : 36 fő Május 23. Ásványtan-Geokémiai Szakosz­ tály előadóülése E l n ö k : B O G N Á R László A N D Ó J ó z s e f : A z á s v á n y i összetétel és a k ő z e t f á c i e s k a p c s o l a t á n a k vizsgálata a z E - és K - C s e r h á t - i t ö r m e l é k e s ü l e d é k e s k ő ­ zetekben P U S K Á S Z u á r d : A m a g y a r o r s z á g i har­ madidőszaki andezitek összehasonlító petrurgiai v i z s g á l a t a Vita: Sztrókay K . , K u b o v i c s I., D ó d o n y I . , B o g n á r L . , A n d ó J., R ó z s a v ö l g y i j , E m b e y Isztin A . , Puskás Z . R é s z t v e v ő k s z á m a : 20 fő Május 23. Őslény tan-Rétegtani Szakosztály előadóülése Elnök: BÁLDI Tamás D E T R E Csaba: A réteg fogalma V i t a : B o d a J., B á l d i T . , D e t r e C s . R é s z t v e v ő k s z á m a : 12 fő Május 25. Általános Földtani Szakosztály előadóülése Elnök: KŐRÖSSY László ZELENKA Tibor: Vulkántektonikai meg­ f i g y e l é s e k az É s z a k i K ö z é p h e g y s é g b e n és értelmezésük ROZLOZNIK ,L.: A N y - K á r p á t o k földtani p r o b l é m á i a globális t e k t o n i k a t ü k r é b e n és a P a n n o n - m e d e n c e k ö z t i h a t á r kérdése Vita: Sztrókay K . , Varga G y . , Székyné F u x V . , Pesthy L., Zelenka T., Jantsky В . , Szepesházy K . , H o r v á t h F., KŐRÖSSY L . , Rozloznik, L. R é s z t v e v ő k s z á m a : 43 fő Május 31. Agyagásványtayii szakmai szemináriuma PÁRTA Y Géza: Kloritok R é s z t v e v ő k s z á m a : 12 fő

Szakosztály

Társulati

ügyek

489

A Magyarhoni Földtani Társulat Alföldi Területi Szakosztálya 1977. j a n u á r május havi ülésszakán elhangzott előadások Március 4. Előadóülés Szolnokon E l n ö k : VÖLGYI László Z E N T A Y Tibor : B e s z á m o l ó a szakosztály 1976. é v i m u n k á j á r ó l V I N C Z E J á n o s : A f u r a d é k o k k é m i a i stabi­ litási e r e d m é n y e i és a t e r m é s z e t e s g a m m a ­ szelvény közötti kapcsolat bemutatása SÓLYOM MIKLÓSNÉ: A Z E S Z R - 4 0 típusú gépre történő átállás p r o b l é m a k ö r e K i s s LÁSZLÓNÉ — SÓLYOM MIKLÓSNÉ: A Z N K F Ü N I M I G Ü S Z I által kifejlesztett f ö l d t a n i értelmezési ,,pr. r e n d s z e r " E S Z R számítógépre történő adaptálása V i t a : H a j d ú D . , V i n c z e J., A r d a i Z . , S o m f a i A . , V a l e z G y . , P a p p S., D ó c z i A . , Völgyi L. R é s z t v e v ő k s z á m a : 16 fő

Március 25. Vezetőségi ülés Elnök: BALOGH K á l m á n N a p i r e n d : 1. A z 1977. é v i t a n u l m á n y ú t , 2. E g y é b ügyek R é s z t v e v ő k s z á m a : 7 fő

Március 25. Előadóülés Elnök: BALOGH K á l m á n S Z Ó N O K Y M i k l ó s : K a g y l ó és féreg p a l e o biocönózis életnyomai a Szeged környéki mélyfúrások pannóniai üledékeiből MAGYAR László—RÉVÉSZ István: Adatok az a l g y ő i t e r ü l e t p a n n ó n i a i ü l e d é k ö s s z l e t é nek taglalásához Vita: Szederkényi T., S z ó n o k y M., Mol­ nár В . , Balogh К . , T . K o v á c s G., R é v é s z I. R é s z t v e v ő k s z á m a : 21 fő Április 29 Előadóülés Orosházán E l n ö k : MEZŐSI József T. K O V Á C S G á b o r : A d é l - a l f ö l d i kristá­ l y o s p a l á k g e n e t i k a i és k o r k é r d é s e i V A L C Z G y u l a : A k i s k u n d o r o z s m a i és az Ü l l é s k ö r n y é k i f ö l d t a n i v i s z o n y o k össze­ hasonlító vizsgálata H A J D Ú Dénes: Újszilvás—Cegléd környé­ kének újabb kutatási eredményei Vita: Szederkényi T., Lakatos T., T. K o v á c s G . , H a j d ú D . , M e z ő s i J., M a g y a r L., Valcz G y . , Molnár В . , K u r u c z B . R é s z t v e v ő k a á m a : 21 fő

A Magyarhoni Földtani Társulat Déldunántúli Területi Szakosztálya január —május havi ülésszakán elhangzott előadások Február 3. Előadóülés Elnök: KOVÁCS,Endre W É B E R Béla: Ú j a b b adatok a Mecsek h e g y s é g i anizusi és l a d i n i r é t e g e k ismere­ téhez ORAVECZ János: A Vértestől a Bükk hegységig terjedő hegyvidék tektonikai értelmezése amerikai műholdfelvételek alapján O R A V E C Z J á n o s : L o v a s k ö r n y é k i fillitösszlet kistektonikai szelvényei Vita: K o v á c s M.-né, W é b e r В., Mikolay I., B a r a b á s A . , O r a v e c z J. R é s z t v e v ő k s z á m a : 35 fő Február 22. Klubnap Elnök: KOVÁCS Endre FÖLDESSY János: Élménybeszámoló ausztráliai t a n u l m á n y ú t r ó l R é s z t v e v ő k s z á m a : 25 fő Március 16. Kerekasztal megbeszélés Elnök: KOVÁCS Endre К о с н László: B a r a n y a m e g y e földtani jellegű természetvédelmi értékei R é s z t v e v ő k s z á m a : 9 fő Március 29. Vezetőségi E l n ö k : T ó KA Jenő 16*

ülés

197 7.

N a p i r e n d : 1. B á n y a f ö l d t a n i A n k é t , 2 . Z a l a m e g y e i a n k é t , 3. A z 1977. I I . félévi r e n d e z v é n y e k , 3. E g y é b k é r d é s e k R é s z t v e v ő k s z á m a : 10 fő Március 31. Előadóülés E l n ö k : MAJOROS G y ö r g y BARABÁS A n d o r : A Mecsek hegység perm formációi B Ó N A J ó z s e f : R a e t i és liász h a t á r r é t e g e k jellemző spóra-pollen együttesei a mecseki kőszéntelepes összletben Vita: Virágh K., Pólai Gy., Barabás A . , M a j o r o s G y . , B ó n a J., W é b e r B . K o v á c s M.-né, Barabás A.-né. R é s z t v e v ő k s z á m a : 41 fő Április 20 — 22. I. Országos Bányaföldtani Ankét az Általános Földtani Szakosztállyal közös rendezésben A z ankéton D A N K Viktor elnöki meg­ nyitója után TÓKA Jenő „ G o n d o l a t o k a b á n y a g e o l ó g i a i t a n á c s k o z á s h o z " c. e l ő a d á ­ sát B A R A B Á S A n d o r o l v a s t a fel. A z a n k é t első k é t n a p j á n a s z e k c i ó ü l é s e k e n az a l á b b i e l ő a d á s o k h a n g z o t t a k el: Mecseki ércbányászati szekció ülés : Elnök: DANK Viktor

490

Földtani

Közlöny

107. kötet,

B A R A B Á S A n d o r : A p e r m földtani viszo­ n y a i és a k ü l s z í n i k u t a t á s feladatai a m e ­ cseki l e l ő h e l y e n V I B Á G H K á r o l y : A N y - m e c s e k i TJ-ércl e l ő h e l y é r c f ö l d t a n i , t e l e p t a n i sajátosságai és k u t a t á s e l m é l e t i v o n a t k o z á s a i K Ő V Á R I J á n o s : A b á n y a g e o l ó g i a feladata és s z e r e p e a b á n y a ü z e m e k n é l a feltárás folyamán M I K O L A I I s t v á n : A , b á n y a g e o l ó g u s fel­ a d a t a és s z e r e p e a M É V b á n y a ü z e m e i b e n az e l ő k é s z í t é s i és fejtési m ó d s z e r e k m e g ­ v á l a s z t á s á b a n , a m ű s z a k i t e r v e k összeállí­ t á s á b a n és a t e r m e l é s o p e r a t í v i r á n y í t á s á ­ ban ÉRDY-KRATJSZ Gábor: Hígulás, veszte­ s é g e k és a h e l y e s é r c v a g y o n g a z d á l k o d á s bonyolult kifejlődésű ásványi nyersanyag­ lelőhelyeken B O D R O G I F r i g y e s : G a z d a s á g i és g e o l ó g i a i p a r a m é t e r e k ö s s z e f ü g g é s e i a m e c s e k i érc­ bányászatban Szénbányászati szekcióülés : Elnök: FÜLÖP József SZÉLES Lajos: A Magyar Szénbányászati T r ö s z t b á n y a f ö l d t a n i s z o l g á l a t a i n a k szer­ v e z e t i f e l é p í t é s e , és t e r m e l é s t segítő felada­ tai GERBER Pál—GUTMANN György: A z e o c é n p r o g r a m b a n szereplő b a r n a k ő s z é n b á n y á k v í z f ö l d t a n i h e l y z e t e és v í z v é d e l m e , v a l a m i n t a n n a k v á r h a t ó h a t á s a a térség vízgazdálkodására S Z E N T A I G y ö r g y : M ű k ö d ő b á n y a szén­ vagyonának minősítése egyedi kalkuláció­ val VARRÓ Tibor: A Borsodi Szénbányák b á n y a v í z v é d e l m i p r o b l é m á i n a k r ö v i d is­ mertetése J U H Á S Z A n d r á s : A t e l e p ü l é s i zavartsá­ g o t k i f e j e z ő m é r ő s z á m o k h a s z n á l a t a szén­ telepek esetében a Borsodi Szénbányák példáján V Á B K O N Y I József: A nógrádi barnakő­ szén m e d e n c e d é l i részén t ö r t é n t és f o l y a ­ m a t b a n levő kutatások eddigi eredményei M O L N Á R I m r e : A visontai külfejtés föld­ tani szolgálatának talajmechanikai tevé­ kenysége GONDOZÓ G y ö r g y : Termelést segítő bá­ nyaföldtani szolgálat P Ó L A I G y ö r g y : A b á n y a f ö l d t a n i és b á n y a b e l i g e o f i z i k a i m u n k á k szerepe a g á z ­ kitörésveszély elhárításában, a bányabeli f ú r á s o s k u t a t á s o k f e l a d a t a és l e h e t ő s é g e a mecseki szénmedencében Ereés ásványbányászati szekcióülés: E l n ö k : MORVÁI Gusztáv C S E H N É M E T H J ó z s e f : A z érc- és á s v á n y ­ bányászati iparág bányaföldtani megfigye­ lései, d o k u m e n t á l á s i r e n d s z e r e , l e g f o n t o ­ sabb kutatási programok

3— 4.

füzet

H E B N Y Á K G á b o r : A rudabányai vasérc­ b á n y a t e r ü l e t é n e l ő f o r d u l ó r é z é r c e k (és m á s s z í n e s f é m é r c e k ) b á n y a f ö l d t a n i k u t a t á s a és dokumentálása SZABÓ Z o l t á n : A m a n g á n é r c távlati terv végrehajtása, a m é l y f ú r á s o s k u t a t á s és a bányabeli kutatás adatainak egybeve­ tése Z E L E N K A T i b o r — M A R K Ó Béla: A recski m é l y s z i n t i k u t a t ó a k n a , a v á g a t h a j t á s és a m e g e l ő z ő m é l y f ú r á s o s k u t a t á s o k össze­ hasonlító tapasztalatai (Előadta: Zelenka T.) B A K S A Csaba—FÖLDESSY János: A recs­ ki enargitos rézérctermelés tapasztalatai­ n a k és a m é l y f ú r á s o s k u t a t á s a d a t a i n a k elemző értékelése M Á T Y Á S E r n ő : A T o k a j i - h e g y s é g i ás­ ványbányászat bányaföldtani problémái N A G Y István: A felsőpetényi tűzálló agyagtelepek azonosítása a bányaföldtani d o k u m e n t á c i ó k ú j r a é r t é k e l é s e és az ú j fel­ tárási a d a t o k alapján Bauxiibányászati szekcióülés : Elnök: DUDICH Endre V I Z Y B é l a : A b á n y a g e o l ó g i a h e l y z e t e és feladata a bauxitbányászatban FODOB Béla: Ásványvagyonvédelem a bauxitbányászatban ZENKOVICS Ferenc: A Bakonyi Bauxit­ b á n y a f ö l d t a n i és b á n y á s z a t i v i s z o n y a i BÁBDOS B . Miklós: A bauxitbányászat és a f ö l d t a n i k u t a t á s k a p c s o l a t a i n a k ala­ kulása BIBÓ Béla: A bányaföldtani kutatás szerepe a bauxitbányászatban F E K E T E G y ö r g y : A termelési veszteség alakulása a termelékenység, a szennyező­ dés változásának függvényében a Fejér megyei Bauxitbányáknál F A B K A S S Á N D O E N É : A h a l i m b a i és n y i r á d i bauxitterület vízföldtani helyzete N A G Y Péter: A z aktív vízszintsüllyesztés m ó d s z e r e i és e r e d m é n y e i a F e j é r m e g y e i Bauxitbányáknál Á p r i l i s 22-én az a n k é t r é s z t v e v ő i a M e c s e k i É r c b á n y á s z a t i V á l l a l a t , ill. a M e ­ cseki Szénbányák bányaüzemeinél bánya­ j á r á s o n v e t t e k részt, a h o l k ö z v e t l e n ta­ pasztalatcserére s a v é l e m é n y e k kicserélé­ sére n y í l o t t l e h e t ő s é g . A h á r o m n a p o s a n k é t o n m i n t e g y 250 fő jelent m e g r

Május 20 — 22. Tanulmányút a Közép-Tisza­ völgy és Borsod hidrogeológiai és vízgazdál­ kodási létesítményeinek megismerésére közös rendezésben a Magyar Hidrológiai Társaság Pécsi Csoportjával A t a n u l m á n y ú t során a k i s k ö r e i v í z l é p ­ csőnél L E E J E I Péter a szakaszmérnökség dolgozója adott tájékoztatót, délután a

Társulati

r é s z t v e v ő k Z s ó r f ü r d ő r e l á t o g a t t a k el. M á s ­ n a p a r n i s k o l e - t a p o l c a i t e r m á l f ü r d ő léte­ sítményeit, vízellátó rendszerét V A R G A J á n o s m u t a t t a be. A Miskolci Vízművek, F ü r d ő és Csatornázási Vállalat miskolc­ t a p o l c a i i v ó v í z m ű v é n é l K Á D Á R J ó z s e f tar­ t o t t előadást. A t a n u l m á n y ú t hidrológiai, hidrogeo­ lógiai és műszaki-földtani célkitűzéseit k u l t ú r p r o g r a m e g é s z í t e t t e ki, m e l y n e k k e ­ retében a résztvevők a mezőkövesdi matyó m ú z e u m o t , a sárospataki R á k ó c z i várat,

ügyek

491

a k o l l é g i u m o t s a n n a k k ö n y v t á r á t is m e g ­ tekintették. R é s z t v e v ő k s z á m a : 3 8 fő

Május 24. Vezetőségi ülés Napirend: 1. A z I. Országos Bányaföld­ t a n i A n k é t értékelése, 2 . A z 1 9 7 7 . I I . f. é. p r o g r a m o k áttekintése, Zala m e g y e i ankét e l ő k é s z í t é s e , 3 . F ú r á s t e c h n i k a i és K u t a t á s m ó d s z e r t a n i S z a k o s z t á l y l é t r e h o z á s á r a ja­ vaslattétel, 4 . E g y é b ü g y e k

A Magyarhoni Földtani Társulat Északmagyarországi Területi Szakosztálya 1977. január —május havi ülésszakán elhangzott előadások Január 27. Klubnap E l n ö k : JUHÁSZ András A szakosztály 1 9 7 7 . évi munkatervének i s m e r t e t é s e u t á n H Á M O R G é z a t a r t o t t él­ m é n y b e s z á m o l ó t ausztráliai ú t j á r ó l R é s z t v e v ő k s z á m a : 3 5 fő

Február 17. Vezetőségi ülés E l n ö k : JUHÁSZ András Napirend: 1. A Borsodi Műszaki Hetek­ k e l k a p c s o l a t o s p r o g r a m előkészítése, 2 . E g y é b ügyek R é s z t v e v ő k s z á m a : 6 fő Február 17. Előadóülés E l n ö k : GODA Lajos M Á T Y Á S E r n ő : A t e r v e z e t t borsodi tűz­ állóanyag-gyár nyersanyagbázisának föld­ tani kutatási lehetőségei V i t a : J u h á s z A . , S z l a b ó c z k y P . , K é r i J., Zelenka T., M á t y á s E . R é s z t v e v ő k s z á m a : 3 1 fő

Március 24. Előadóülés Elnök: JUHÁSZ András E L E K I Z A B E L L A : Ú j a b b a d a t o k az észak­ m a g y a r o r s z á g i m i o c é n b a r n a k ő s z é n szén­ kőzettani jellemzéséhez D E Á K J á n o s : Sajómercse környéki ottnangien rétegösszlet üledékciklusosságának vizsgálata V i t a : Juhász A . , Hegedűs K . , Elek I . , D e á k J. R é s z t v e v ő k s z á m a : 30 fő

Április 28. Előadóülés Elnök: POJJÁK Tibor K É R I J á n o s : N é h á n y Salgótarján kör­ n y é k i ü l e d é k e s k ő z e t talajfizikai j e l l e m z ő i ­ nek m a t e m a t i k a i statisztikai vizsgálata RADOVITS László: Pétervásárai bento­ nitkutatás eredményei Vita: Bartkó L., Némedi Varga Z., S z i l v á g y i I., E g e r e r F . , S á n t h a P . , K é r i J., Radovits L. R é s z t v e v ő k s z á m a : 2 5 fő Május 26. „Reménybeli ásványelőfordulá­ sok perspektívái E szak-Magyarországon" témájú ankét Elnök: JUHÁSZ András GODA Lajos—JUHÁSZ András—VÁRKON Y I József: K ő s z é n t e l e p e k kifejlődésének ősföldrajzi körülményei S Z O K O L A I G y ö r g y : R e m é n y b e l i lignit­ kutatás perspektívái Észak-Magyarorszá­ gon M Á T Y Á S E r n ő : Tűzálló a g y a g kutatásá­ n a k földtani lehetőségei Északkelet-Ma­ gyarországon BAKSA Csaba—CSEH N É M E T H József: R e m é n y b e l i színesérckutatási lehetőségek R e c s k környékén S Z Á L A I I s t v á n : S z e r k e z e t k u t a t ó geofizi­ kai mérések Észak-Magyarországon B . S Z A B Ó L á s z l ó : A l g i n i t k u t a t á s lehető­ ségei m é l y f ú r á s i g e o f i z i k a i m ó d s z e r e k k e l MÁTYÁS Ernő—HURSÁN László: Ande­ zit-lávaárak kőzetfácieseinek kimutatása á s v á n y k ő z e t t a n i és g e o f i z i k a i m ó d s z e r e k k e l R é s z t v e v ő k s z á m a : 6 0 fő

A Magyarhoni Földtani Társulat K ö z é p - és Északdunántúli Szervezete 1977. január —május havi ülésszakán elhangzott előadások Április 13. A Középés Észak-Dunántúlon működő földtani szervezetek beszámoló ülése E l n ö k : K N A U E R József, H E T É N Y I R u d o l f M. Á l l . Földtani Intézet:

J Á M B O R Á r o n : A K ö z é p h e g y s é g i Osztály 1 9 7 6 . évi munkája (előadta: RAVASZ Csaba) V i t a : K n a u e r J., M o l n á r I., M é s z á r o s G . ,

Földtani

492

Közlöny

107,

Szabadváry L „ Szebényi L., Szabó Z . , R a v a s z Cs. P Á L F Y József: A K ö z é p d u n á n t ú l i Terü­ l e t i F ö l d t a n i S z o l g á l a t 1976. é v i m u n k á j a V i t a : K i s s J., (a V e s z p r é m i Járási H i v a ­ tal e l n ö k e ) M . Á l l . E ö t v ö s Loránd Geofizikai Intézet: SZABADVÁRY László: A Dunántúli K ö - . zéphegységi geofizikai kutatások 1976 évi e r e d m é n y e i V i t a : H a a s J., G e c s e E . , S z a b a d v á r y L . Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság: KTJMÁNOVICS G y ö r g y : Ä K ö z é p d u n á n ­ túli V Í Z I G v í z f ö l d t a n i t e v é k e n y s é g e V i t a : K n a u e r J., N a r d a i Z . , K u m á n o vics G y . O r s z á g o s F ö l d t a n i K u t a t ó és F ú r ó V á l l a l a t : TIMA ZSUZSANNA: A Dunántúli Üzem­ v e z e t ő s é g k u t a t á s i t e v é k e n y s é g e 1976-ban Bauxitkutató Vállalat: SZANTNER F e r e n c — H O R V Á T H István— K N A U E R J ó z s e f : A k u t a t á s 1 9 7 6 . é v i ered­ m é n y e i és a b a u x i t k u t a t á s n ö v e k e d é s é n e k v á r h a t ó h a t á s a ( e l ő a d t a K N A U B R J.) Vita: Hetényi R . , Szabadváry L. Tatabányai Szénbányák: G E R B E R P á l : B e s z á m o l ó az 1976. é v i föld­ tani tevékenységről Vita: Hetényi R., Hegedűsné K o n c z M., Gerber P . M A K R A I L á s z l ó : A z 1976. é v i k u t a t á s i t e v é k e n y s é g értékelése a K D S Z - n é l (elő­ adta M O L N Á R István) V i t a : K n a u e r J., M o l n á r I . O r s z á g o s É r c - és Á s v á n y b á n y a V á l l a l a t Úrkúti Üzeme: SZABÓ Z o l t á n : A mangánérckutatás 1976. évi e r e d m é n y e i R é s z t v e v ő k s z á m a : 65 fő Április 14. Előadóülés Elnök: K O P E K Gábor, MOLNÁR István BENCE Gábor —JÁMBOR Áron —PARTÉN Y I Zoltán—SOLTI Gábor: A Dunántúli K ö z é p h e g y s é g b e n e d d i g v é g z e t t olajpala­ kutatások földtani eredményei (előadta JÁMBOR

Á.)

V i t a : S z a b ó E . , T ó t h K . , J a s k ó S. Jámbor Á. R A V A S Z Csaba: A Zsámbéki medencei szarmata kén keletkezésének törvénysze­ rűségei V i t a : K . N y i r ő R . , J a s k ó S. Sz. D R U B I N A M A G D A : A Budai-hegység­ b e n v é g z e t t m é r n ö k g e o l ó g i a i felvételezés földtani tapasztalatai HAAS

János—J.

EDELÉNYI

EMŐKE:

A

D u n á n t ú l i k ö z é p h e g y s é g i felsőkréta üle­ d é k c i k l u s ő s f ö l d r a j z i elemzése V i t a : J á m b o r Á . , K n a u e r J., K . Ge.llai M . , K o z m a K . , M a k r a i L . , H a a s J., J. E d e ­ lényi E . R é s z t v e v ő k s z á m a : 33 fő

kötet,

3—4.

füzet

Május 4. Előadóülés és klubdélután E l n ö k : K N A U E R J ó z s e f és M O L N Á R Ist­ ván C S Á S Z Á R G é z a : A Tési F o r m á c i ó v á z l a t o s fáciesértékelése Vita: Knauer J. SZABÓ Zoltán : A z eplényi mangánterület földtani-genetikai problémái Vita: T ö r ö k K., Baross G . , Haas J., Császár G . , K o v á c s Z . , K n a u e r J . , S z a b ó Z . T . GECSE É V A : A nagyegyházi bauxit s z ö v e t e , a s z ö v e t i t í p u s o k eloszlása V i t a : Szabó E . , J . Edelényi E . , T . Gecse É.

A klubdélután keretében SZABÓ Elemér „ B a u x i t f ö l d t a n i m e g f i g y e l é s e k és az első kísérlet b a u x i t p r o g n ó z i s k i d o l g o z á s á r a K u ­ b á b a n " c í m m e l t a r t o t t diavetítéssel kisért beszámolót. Vita: Bárdossy Gy., Török K., Knauer J „ Szabó E . R é s z t v e v ő k s z á m a : 25 fő Május napok"

17 — 18.

„id.

Lóczy

Lajos

földtani

Május 17. Földtani kirándulás Ú t v o n a l és az e g y e s feltárások b e m u t a ­ tói: Balatonfőkajár, Somlyóhegy (MAJO­ ROS G y . ) , B a l a t o n k e n e s e , I t a t ó k ú t ( T Ó T H K . ) , Balatonfűzfő, P a p v á s á r h e g y (T. K . ) , Vörösberény (T. K . ) , Vörösberény, Megye­ h e g y (SZABÓ I . ) , K á p t a l a n f ü r e d ( M . G y . ) , Alsóörs ( M . G y . ) , Felsőörs, Forráskút-hegy (Sz. L ) , L o v a s ( M . G y . ) , B a l a t o n a r á c s ( M . G y . ) , Balatonfüred, Hajógyári kőbánya (Sz. I.) A r é s z t v e v ő k s z á m a : 79 fő A földtani kirándulást a vörösberényi ref. t e m p l o m e r ő d , a v o l t j e z s u i t a t e m p l o m , v a l a m i n t a felsőörsi p r é p o s t s á g i t e m p l o m megtekintése egészítette ki. Május 18. Előadóülés (Veszprém) Elnök: SZANTNER Ferenc E l n ö k s é g : F Ü L Ö P József, P É C S I M á r t o n R é s z t v e v ő k s z á m a : 92 fő SZANTNER Ferenc: Elnöki megnyitó J A N T S K Y B é l a : A p r e k a m b r i u m i kristá­ l y o s t ö m e g e k szerepe a K á r p á t — B a l k á n terület bauxitképződésében Vita: Szabó E., Molnár P., K o m l ó s s y G y . , Szantner F., Pécsi M . , Jantsky B . MAJOROS György: Észak-Dunántúl újp a l e o z ó o s k é p z ő d m é n y e i n e k fejlődéstörté­ neti vázlata V i t a ! Bernhardt В . , Bérezi L-né, Majo­ ros G y . SZABÓ I m r e : A b a l a t o n v i d é k i k ö z é p s ő triász n é h á n y r é t e g t a n i és fácies p r o b l é ­ mája V i t a : T. Gecse É . , T ó t h Á . , Szabó I. MOLDVAY Loránd: A Balaton környéki

Társulati

építésföldtani t é r k é p e z é s g e o l ó g i a i tanul­ ságai Ünnepi emlékülés (Zirc) E l n ö k : dr. F Ü L Ö P J ó z s e f , a K F H e l n ö k e E l n ö k s é g : B A N G Á K , K á r o l y , zirci n a g y ­ községi párttitkár, K i s s János, a Veszpré­ m i Járási H Í V . elnöke, N A G Y László, Zirc nagyközségi tanácselnök, dr. N E M E C Z Er­ nő, a Vegyipari E g y e t e m rektora, SZANTN E R F e r e n c , a B K V i g a z g a t ó h e l y e t t e s főg e o l ó g u s a , dr. T Ó T H S á n d o r i g a z g a t ó , zirci múzeum. Jelen volt: ÉLTETŐ ÁKOSNÉ LÓCZY M A G D A é s dr. M A R Z S Ó L a j o s , L Ó C Z Y L a j o s

titkára. B O G S C H L á s z l ó : L ó c z y L a j o s szerepe a Balatonvidék kutatásában Avatóünnepély (Zirc, Bakonyi Pantheon) E l n ö k : M E N D L Y Gyula, a Bakonyi Intéző B i z o t t s á g elnöke A z e m l é k t á b l á t , a m e l y e t id. L Ó C Z Y L a j o s R . K i s s L E N K E szobrászművész alkotta d o m b o r m ű v ű a r c m á s a díszít, d r . FüLÖp József akadémikus, a K F H elnöke avatta fel, r ö v i d b e s z é d k í s é r e t é b e n . Ezután L Ó C Z Y M A G D A m e g k o s z o r ú z t a édesapja emléktábláját, m a j d a M F T k o ­ szorúját dr. B É R C Z I I s t v á n t i t k á r é s S Z A N T N E R F e r e n c , a K ö z é p - és É s z a k ­

ügyek

dunántúli Veszprém

493 Szervezet elnöke, megyei szervezete

a MTESZ koszorúját

dr. M Ó Z E S G y u l a e l n ö k , és N A G Y E R Z S É B E T

szervező titkár, a M . Á l l . Földtani Intézet k o s z o r ú j á t N A G Y I s t v á n f ő o s z t á l y v e z e t ő és d r . M O L D V A Y L o r á n d o s z t á l y v e z e t ő , э bala­ tonfüredi L ó c z y L a j o s G i m n á z i u m koszo­ r ú j á t K I S S B é l a i g a z g a t ó és C S E H Ó K E r n ő p á r t t i t k á r , az O K G T N a g y a l f ö l d i K u t a t ó és F e l t á r ó Ü z e m i d . L ó c z y L a j o s Szocialista brigádjainak koszorúját SZABÓ Sándor csop. v . és d r . T Ó T H S á n d o r , a P a n t h e o n B i z o t t ­ ság e l n ö k e , a B a u x i t k u t a t ó V á l l a l a t i d . L ó c z y Lajos Szocialista brigádjának koszo­ r ú j á t T . G E C S E É V A b r i g á d v e z e t ő és d r . SELÉNYI A N T A L N É vegyészmérnök

helyez­

t e el. Közreműködött P I N T É B Tibor, a T I T V á c i M i h á l y I r o d a l m i S z í n p a d v e z e t ő j e és a Zirci Szövetkezeti Vegyeskar, BOZZAY József karnagy vezetésével. A z ünnepély részvevői ezután megtekin­ t e t t é k a z Arborétumot, a B a k o n y i T e r m é ­ szettudományi M ú z e u m o t (vezető mind­ két helyen dr. TÓTH Sándor múzeumigaz­ gató), valamint az Orsz. Széchényi K ö n y v ­ tár R e g u l y A n t a l E m l é k k ö n y v t á r á t ( v e z e ­ tő K O V Á C S István igazgató).

1828-1978 MEGJELENT AZ AKADÉMIAI 150.

KÖNYVKIADÁS

ÉVÉBEN

A kiadásért felel az Akadémiai Kiadó igazgatója Műszaki szerkesztő': Salgő István A kézirat nyomdába érkezett: 1977. I X . 22. 78.4956 Akadémiai Nyomda, Budapest -

Terjedelem: 21,70 (A/5) ív

Felelős vezető: Bernát György

Brno В. : A bányaföldtani kutatás szerepe a bauxitbányászatban — The role of mining-geological explorations in the Hungarian bauxite mining industry 535-539 F E K E T E G Y . : A termelési veszteség alakulása a termelékenység, a szennyeződés változásának függvényében a Fejér megyei Bauxitbányák Vállalatnál — Variation of production losses in dependence on productivity and the impurities at the Fejér megye Bauxite Mines Enterprise 540-547 F A R K A S S Á N D O R N É : A halimbai és nyírádi bauxitterület vízföldtani helyzete — Hydrogeology of the bauxite deposits of Halimba and Nyírád 548-561 N A G Y P.: A z aktív vízszintsüllyesztés módszerei és eredményei a Fejér megyei Bauxitbányáknál — Methods and results of active drawdown of the groundwater table in the mines of the Fejér Megye Bauxite Mines Enterprise 562-567 A M A G Y A R F Ö L D T A N I I R O D A L O M J E G Y Z É K E 1978 БИБЛИОГРАФИЯ ЛИТЕРАТУРЫ Г Е О Л О Г И Ч Е С К И Х И С М Е Ж Н Ы Х Н А У К В В Е Н Г Р И И , 1978. Г. — R É P E R T O I R E B I B L I O ­ G R A P H I Q U E S D E S PUBLICATIONS D U D O M A I N E D E S SCIENCES GÉOLOGIQUES E N H O N G R I E 1978

568-585

H Í R E K , ISMERTETÉSEK—СООБЩЕНИЯ,РЕЦЕНЗИИ—NOTICES, R E V U E BIBLIOGRAPHIQUE586-594 TÁRSULATI ÜGYEK -

ДЕЛА

ОБШЕСТВА -

A F F A I R E S D E L A SOCIÉTÉ

595-600

Á r a : 30,— Ft I N D E X : 25299

Előfizetési díj egy évre: 60,— Ft

ISSN 0 0 1 5 - 5 4 2 X

Fetelős szerkesztő: DANK

VIKTOR

T e c h n i k a i szerkesztő: MEI8EL J Á N O S N É A szerkesztő bizottság tagjai: B Á L D I TAMÁS, VOGL M Á R I A , K O N D A JÓZSEF, K R I V Á N S Z É K Y N É F U X VLLMA, S Z I L V Á G Y I

PÁL

IMRE

Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a hírlapkézbesítő postahivataloknál és a Posta Központi Hírlap Irodánál ( P K H I 1900 Budapest V., József nádor tér 1.) közvetlenül vagy posta­ utalványon, valamint átutalással a P K H I 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetés bejelenthető az Akadémiai Kiadónál (1363 Budapest V . , Alkotmány utca 21. Telefon: 111-010). Példányonként beszerezhető: az Akadémiai Könyvesboltban (1368 Budapest V., Váci utca 22. Telefon: 185-881), a P K H I Hírlapboltjában (1055 Budapest V., Bajcsy-Zsilinszky út 76. Telefon: 116—269) és minden nagyobb árusítóhelyen. Előfizetési díj egy évre: 60,— Ft 1 szám ára: 15,— Ft Index szám: 25 299 Külföldön terjeszti a K U L T Ú R A Külkereskedelmi Vállalat, H-1389 Budapest, Pf. 149.

AKADÉMIAI

KIADÓ,

BUDAPEST