Földtani Közlöny ka. kötet A MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT FOLYÓIRATA БЮЛЛЕТЕНЬ ВЕНГЕРСКОГО ГЕОЛОГИЧЕСКОГО ОБЩЕСТВА

Földtani Közlöny A MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT FOLYÓIRATA БЮЛЛЕТЕНЬ ВЕНГЕРСКОГО ГЕОЛОГИЧЕСКОГО ОБЩЕСТВА BULLETIN DE LA SOCIÉTÉ GÉOLOGIQU DE HONGRIE ZEITSCHRIFT DER UNGARISCHEN GEOLOGISCHEN GESELLSCHAFT BULLETIN OF THE HUNGARIAN GEOLOGICAL SOCIETY

102.

kkaö t e t

ELSŐ

SZÁM

(1)

FÖLDTANI KÖZLÖNY A MAGYARHONI FÖLDTANI 102.

TARTALOMJEGYZÉK ÉRTEKEZÉSEK

-

-

TÁRSULAT

FOLYÓIRATA

KÖTET

СОДЕРЖАНИЕ

-

CONTENU

Н А У Ч Н Ы Е С Т А Т Ь И — MÉMOIRES

dr. G É C Z Y В . : Szinemuri A m m o n i t e s zónák a B a k o n y - h e g y s é g b e n — Z o n e s à A m m o n i t e s d u

Sinémurien

dans la Montagne du B a k o n y

1—11

V Ö R Ö S A . : A Villányi-hegység alsó- és középsőjura k é p z ő d m é n y e i n e k üledékföldtani vizsgálata — b o w e r a n d Middle Jurassic formations o f the Villány Mountains

12—28

dr. N E M E D I V A R G A Z . — B O N A J.: Breccsaréteg a mecseki középsőliász foltosmárga összletben — Brekzienschicht im mittelliasischen F l e c k e n m e r g e l k o m p l e x des Mecsekgebirges

29—39

dr. K O K A T J.: A z ottnangien faciosztratotípus-szelvényei a Várpalotai-medencében

40—53

S z ö ö R G y . : Molluszkahéjak elemzése derivatográfiás fingerprint módszerrel — Derivatographic analysis o f Molluscan shells b y fingerprint

method

54—73

R Ö V I D K Ö Z L E M É N Y E K — К Р А Т К И Е С О О Б Щ Е Н И Я — NOTICES

dr. J U Ö O V I C S L . —dr. S Z E N T E S F.: I d . L Ó C Z Y Lajos kutatásai a Magas H i m a l a y a b a n — L o u i s L ó c z y Senior's Studies o n the H i g h H i m a l a y a Mountains

74—79

dr. B O D A J . : Néhány észrevétel az ősföldrajzi térképek szerkesztésével k a p c s o l a t b a n

80—81

dr. N A G Y В.: Oligonit N a g y b ö r z s ö n y b ő l — Oligonite from the N a g y b ö r z s ö n y

82— 83

D E T R E C S . : K a m p i l i fauna Balatonfűzfőről — Campil-Fauna bei Balatonfűzfő ( B a k o n y g e b i r g e ) D E T R E C S . : A Z U g o d k ö r n y é k i karni mészkőrétegek makrofauna vizsgálata —

der karnishcen Kalkstemschichten aus der U m g e b u n g v o n U g o d ( B a k o n y g e b i r g e ) S C H O L Z G.: A Z Anisoceras

(Anisoceras)

HÍREK, ISMERTETÉSEK

87—91

nanaense ( v . H A U E R ) originálisának revíziója -

СООБЩЕНИЯ, РЕЦЕНЗИИ

-

92—95

NOTICES.REVUE

BIBLIOGRAPHIQUE TÁRSULATI

Ü G Y E K

-

Д Е Л А

О Б Щ Е С Т В А

-

84—86

Makrofaunauntersuchnngen

96-102 AFFAIRES

D E L A

SOCIÉTÉ

103-107

ÉRTEKEZÉSEK Földtani

Közlöny,

Bull, of the Hungarian

Oeol. Soc. (1912)

10Í. 1 — 11

Szinemuri Ammonites zónák a Bakony-hegységben dr. Géczy

Barnabás

Ö s s z e f o g l a l á s : A z Északi B a k o n y különböző szelvényeiben a szinemuri emelet v a l a m e n n y i z ó n á j a Ammonites faunákkal igazolt. A z alsószinemuri faunák szegényebbek, a f e l s ő s z i n e m u r i t ó l k e z d v e a f a u n á k e g y e d és t a x o n s z á m s z e m p o n t j á b ó l e g y a r á n t g a z ­ d a g a b b a k k á v á l n a k . A f a u n a feldúsulásából e v o l ú c i ó s c e n t r u m k i a l a k u l á s á r a k ö v e t k e z t e t ­ h e t ü n k , a m i k a p c s o l a t b a h o z h a t ó a t e n g e r m é l y ü l é s é v e l és a z ó c e á n i k ö r n y e z e t k i e g y e n ­ súlyozott voltával, amiről faciológiai szempontból az ammonitieo rosso mészkő uralomra­ jutása tanúskodik. P R I N Z , G Y . , V A D Á S Z E . és K O V Á C S L . munkásságára h i v a t k o z o t t A R K E L L

( 1 9 5 6 ) , amikor páratlan jura szintézisében a Bakony-hegységet mint a világ egyik leggazdagabb Ammonites lelőhelyét emelte ki. A b a k o n y i szelvények jelentőségét növeli a települési viszonyok zavartalansága, ami részint meg­ könnyíti a rétegsorok értelmezését, részint a fauna j o b b megtartását segíti elő. Míg a mediterrán területeken általában a kedvezőtlen földtani feltételek miatt az Ammonites fajok n a g y részénél a pontos időbeli elterjedés tisztázatlan ( D O N O V A N , 1 9 5 8 ) , hazánkban finom-rétegtani vizsgálatokkal e fajok időbeli elterjedése p o n t o s a b b a n rögzíthető. F o n t o s feladatnak tűnik tehát megadni azokat az információkat, melyek e kedvező földtani adottságokból leolvashatók. E munka időszerűségét a Magyar Állami Földtani Intézet igazgatói, F Ü L Ö P J. és K O N D A J. ismerték fel: A z egyes szelvények kitűzése, feltárása és korszerű földtani értékelése K O N D A J. érde­ me. A z eddig vizsgált szelvények közül szinemuri faunát tartalmazott a k ö ­ vetkező : Csernye, Lókút, Kávástető, Kisnyergesárok Sümeg.

(Hajag),

A z Északi B a k o n y területén Csernye vizsgálatával P E I N Z G Y . , L ó k ú t és K á v á s t e t ő vizsgálatával K O V Á C S L . szerzett hervadhatatlan érdemeket. S ü m e g B Ö C K H J.

és V A D Á S Z E . munkaterülete v o l t . L e g k e v é s b é a

NOSZKY

J.-től feltárt Kisnyergesárok ismert. Valamennyi szelvényben az új gyűjtés rétegről-rétegre cm-pontossággal történt. A faunás rétegekre v o n a t k o z ó ered­ m é n y e k e t zónánként összesítettem. K O N D A J. ( 1 9 7 0 ) monográfiájának meg­ jelenése felment a javarészt klasszikus lelőhelyek földtani jellemzése alól. A B a k o n y - h e g y s é g b e n a szinemuri k é p z ő d m é n y e k e t közel e g y évszázada B Ö C K H J. ( 1 8 7 4 ) ismerte fel. K O V Á C S L . ( 1 9 4 2 ) a szinemuri A m m o n i t e s e k szá­

mos faját írta le. N O S Z K Y J . ( 1 9 6 1 ) szerint a semicostatum a B a k o n y b a n a színtjelző faj előfordulásával igazolt. 1

Földtani Közlöny

és az oxynotum

zóna

Földtani

2

Közlöny

102. kötet, 1. füzet

1. A bucklandi zóna A z alsószinemuri Arietites bucklandi zóna Ammoniteseket a lókúti szelvény­ ben tartalmaz. A lókúti-dombon a legalsó szinemuri képzó'dményeket 1969ben a Mediterrán Jura K o l l o k v i u m kirándulásának előkészítése során tárták fel. A z ammoniteses réteg az alsóhettangi oolitos, sárgásfehér mészkőre tele­ pülő, világos rózsaszínű, krinoideás mészkősorozatba lencseszerűen települ. A m i n t e g y 10 c m vastag réteg a K á v á s - h e g y irányában már a kőfejtőben ki­ ékelődik. A z ammoniteses réteg vörös agyagrétegek közé zárt világos rózsa­ színű-vörös krinoideás—ammoniteses mészkő, melyet az a m m o n i t i c o rosso mészkő nem-tipikus változatának tekintünk. A z A m m o n i t e s e k általában nagyméretűek, rossz megtartásúak, gyakran kissé ö s s z e n y o m o t t kőbelek: Oeyeroceras c f . cylindricum (SOWERBY, Tragolytoceras cf. altecinctum (HATTER,

Tragolytoceras Adnethiceras

Adnethiceras Canavarites

1831) 1866)

sp. ? n. s p . ä f f ferstli

(HAUER, 1854)

? sp. n . s p . aff. li/usticum

Coroniceras (Metophioceras) Ooroniceras (Metophioceras) Goroniceras (Metophioceras) Coroniceras (Metophioceras) Vermiceras s p .

( C O C C H I in C A N A V A R I , 1 8 8 2 )

c f . conybeari cf. longidomus n. sp. sp.

(SOWERBY, 1 8 1 6 ) (QTTENSTEDT, 1 8 8 5 )

A faunában a Coroniceras (Metophioceras) félék az uralkodók, mellettük a Tragolytoceras félék jelentősek. A Metophioceras-ok a fauna korát egyértelműen a bucklandi zóna legalsó részében rögzítik. A D E A N W . T . , D O N O V A N D . T . és H o w A R T H N . К . (1961. p . 449) szerint a Metophioceras alnem megjelenése a szinemuri bázisát ( = conybeari szubzóna) jelzi. A Déli B a k o n y b a n B Ö C K H J. (1874) az Ammonites conybeari előfordulását — s ezzel kapcsolatban a buck­ landi z ó n á t — közel egy évszázaddal előttünk már jelezte. A z északi-bakonyi előfordulás alátámasztja a Metophiocerasok elterjedéséről vallott felfogást, és két biosztratigráfiai következtetésre jogosít: 1. A rózsaszínű krinoideás összletnek csak az ammoniteses réteg alatti rész tartozhatik a felsőhettangi alemeletbe. 2. A z a m m o n i t i c o rosso fácies első n y o m a i már a szinemuri kezdetén mutat­ koznak. Jóllehet a kiékelődő, v é k o n y , ammoniteses közbetelepülés n e m jelent j ó térképezhető fáciesváltozást, mégis az üledékszünet, a faunasűrűsödés, a kioldásos jelenségek fellépése eltérést jelent a korábbi, s o k vonásában még a felsőtriász üledékképződésre emlékeztető hettangi üledékektől. A hettangi/ szinemuri határ — b á r n e m éles — a t o v á b b i üledékképződés ismeretében mégis jelentős. A bucklandi zónában — amennyire a kis számú faunából következtetni le­ het — a Phylloceratidaek száma alárendelt ( 4 % ) , a Juraphyllitidaek hiány­ zanak, a Lytoceratidaek a fauna 24%-át alkotják, az A m m o n i t i n á k viszont a faunának 72%-át képviselik.

Oéczy:

Szinemuri

Ammonites

zónák

a

Bakony-hegységben

3

2. A semicostatum s. 1. zóna A Kisnyergesárok (Hajag) szelvényében felfelé haladva, a bucklandi zónába tartozó ammoniteses rétegtói krinoideás rétegekkel elválasztva újabb a m m o ­ niteses réteg következik (120. sz. réteg). A lilás rózsaszínű — zöldesszürke mészkő kevés és rossz megtartású ^Immomíes-töredéket tartalmaz (Peltolytoceras-, Ectocentrites- és Arnioceras-féléket). A z Arniocerasok jelenléte és az Asterocerasok hiánya alapján ezt a réteget a s. 1. Arnioceras semicostatum z ó ­ n á b a soroltuk: (semicostatum s. str. és Caenisites turneri zónák). Phylloceras ? s p . Peüolytoceras altiformis ( B O N A R E L X I , 1900) Ectocentrites cf. altus ( H A U E R , 1856) Ectocentrites n. s p . aff. canavarii ( B O N A R E L L I , 1900) Ectocentrites? s p . aff. contraria ( F U C I N T , 1901) Arnioceras sp. Arnioceras ? s p . Paracoroniceras ? sp. A P. altiformis és az E. ? contraria K O V Á C S L . ( 1942. p . 207) szerint a Páskom­ t e t ő n Arniocerasok kíséretében szintén előfordul. Valószínű tehát, h o g y a páskomtetői, korábban felsőszinemuriba (liász ß) sorolt k é p z ő d m é n y e k egy része az alsószinemuri felső részét képviseli. A Phylloceratidaek száma a semicostatum zónában kissé n a g y o b b , mint korábban ( 7 % ) . A Juraphyllitidaek t o v á b b r a is hiányoznak. A Lytoeeratidaek a fauna 36%-át, az A m m o n i t i n á k a fauna 57%-át alkotják.

3. A z obtusum zóna A felsőszinemuri L ó k ú t o n , K á v á s t e t ő n és Csernyén egyaránt Ammonites faunát tartalmaz. Mindhárom területen a mészkősorozatba t ű z k ő g u m ó k v a g y p a d o k iktatódnak. Csernyén a zónajelző Asteroceras obtusum egyik példánya közvetlenül a még faunamentes tűzkőrétegek fedőjéből származik. K á v á s ­ t e t ő n az obtusum zóna legalsó részébe tartozó Ammonitesek rózsaszínű, kri­ noideás — tűzkőgumós mészkőbe ágyazódnak. A z obtusum zóna legfelső részé­ be sorolt Ammonitesek beágyazó kőzete kissé agyagosabb. A z obtusum zóna legjobban a lókúti szelvényben vizsgálható. A krinoideás — tűzköves mészkő­ s o r o z a t b a iktatódó, mintegy 50 c m vastag ammoniteses szint 4 rétegből áll (206 — 209. sz. réteg). A z Ammonites kőbeleknek gyakran mindkét oldala részben kioldódott. A három lelőhely összesített Ammonites faunája a k ö v e t ­ kező : Phylloceras oenotrium ( F U C I N I , 1901) Phylloceras s p . Oeyeroceras cylindricum ( S O W E R B Y , 1831) Partschiceras sp. Juraphyllites cf. lunensis ( D E S T E P A N I , 1886) Juraphyllites s p . Paradasyceras n. sp. Lytoceras s p . Ectocentrites?

n. s p .

( = E.

s p . in F U C I N I , 1901. 89. T . f. 13, f.

Angulaticeras dumortieri ( F U C I N I , 1903) Angulaticeras sp. Arnioceras arnouldi D U M O R T I E R , 1867) ?

10.)

Földtani

4

Közlöny

102. kötet, 1. füzet

Arnioceras c f . insigne ( F U C I N I , 1 9 0 2 ) Arnioceras simile ( F U C I N I , 1 9 0 2 ) Arnioceras rejectum ( F U C I N I , 1 9 0 2 ) Arnioceras cf. abjectum ( F U C I N I , 1 9 0 2 ) Arnioceras s p . aff. oppeli ( G U É R I N - F R A N I A T T E , 1 9 6 6 ) Arnioceras cf. speciosum ( F U C I N I , 1 9 0 2 ) Arnioceras mendax ( F U C I N I , 1 9 0 2 ) Arnioceras mendax plicatella ( F U C I N I , 1 9 0 2 ) Arnioceras s p . Asteroceras obtusum ( S O W E R B Y , 1 8 1 7 ) Asteroceras reynesi ( F U C I N I , 1 9 0 3 n . subsp) Asteroceras saltriense ( P A R O N A , 1 8 9 6 ) Asteroceras suevicum ( Q U E N S T E D T , 1 8 8 4 ) Asteroceras c f . margarita ( P A R O N A , 1 8 9 6 ) Asteroceras s p . Asteroceras cf. stellare ( S O W E R B Y , 1 8 1 5 ) Eparietites c f . undaries ( Q U E N S T E D T , 1 8 8 5 ) Eparietites s p . Aegasteroceras cf. sagittarium ( B L A K E , 1 8 7 6 ) Aegasteroceras sp. Epophioceras cf. landrioti ( C T O R B I G N Y , 1 8 5 0 ) Xipheroceras ? sp. A z obtusum

zóna törmelék-anyagából:

Oxynoticeras cf. soemanni Oxynoticeras s p . Qleviceras s p .

(DUMORTIER, 1867)

Az Asterocerasok, Aegasterocerasok és Eparietitesek előfordulása egyértel­ műen a fauna obtusum zónába tartozását bizonyítja. A z Eparietitesek a zóna felső szakaszába tartoznak. A z Aegasterocerasok és Epophiocerasok meghatá­ rozásánál D O N O V A N és MOTTTERDE professzor urak nyújtottak segítséget, amit ezúton őszintén köszönök. A z obtusum zónában a Phylloceratidaek a fauna 24%-át, a Juraphyllitidaek 10%-át, a Lytoceratidaek 7%-át, az Ammonitinák 60%-át alkotják. A z A m m o n i t i n á k közül az Arnioceras-ok az uralkodók ( 6 3 % ) . Ezeket az Asteroceras-ok ( 2 6 % ) , az Oxynoticeras-félék ( 8 % ) , majd az Angula­ ticeras- és Xipheroceras-félék követik ( 3 % ) .

4. A z o x y n o t u m s. 1. zóna A b a k o n y i szinemuri Ammonites-zónák közül legkevésbé az Oxynoticeras oxynotum zóna ismert. L ó k ú t o n és K á v á s t e t ő n az oxynotum zónának minden bizonnyal faunamentes krinoideás — tűzköves mészkőpadok felelnek meg. Csernyén az obtusum és a raricostatum zóna k ö z ö t t a faunás oxynotum zóna jelenléte várható, ennek igazolása azonban t o v á b b i feltáró munkát igényel. A z oxynotum zónáról az egyetlen tájékoztatást az a fauna nyújtja, melyet N O S Z K Y J . 1942-ben Kisnyergesárokból (a Hajag-hegy közelében) gyűjtött. A fauna bezáró kőzete vörös, t ö m ö t t mészkő. A z Ammonitesek a t ö b b i a m m o nitico rosso mészkő előfordulástól eltérően mind héjasok. A gazdag (példány­ szám: 638) fauna tagjai: Phylloceras Phylloceras

lipoldi ( H A U E R , 1 8 5 4 ) oenotrium (FUCINI, 1 9 0 1 )

G éczy:

Phylloceras Geyeroceras Geyeroceras Geyeroceras Partschiceras Partschiceras

Szinemuri

Ammonites

zónák

a

Bakony-hegységben

5

sp. cylindricum (SOWERBY,1 8 3 1 ) cylindricum c f . bielzii ( H E R B I C H , 1 8 7 8 ) ? sp. partschi (STUR, 1 8 5 1 ) costatostriatum

S T U R in G E Y E R , 1 8 8 6 )

Partschiceras sp. Juraphyllites sp. Ectocentrites sp. Ectocentrites ( n . s u b g e n . ) n. s p . Ectocentrites? n. s p . Lytoceras paulostomaticum (ROSENBERG, 1909) Lytoceras c f . secernendum ( D E STEFANI, 1 8 8 6 ) Lytoceras n . s p . aff. fuggeri ( G E Y E R , 1 8 9 3 ) Lytoceras sp. Boucaulticeras etruscum (FUCINI, 1 9 0 3 ) Angulaticeras geyeri ( H Y A T T , 1 8 8 9 ) Angulaticeras c f . angustisulcatum (GEYER, 1886) Angulaticeras sp. Arnioceras carenatum (FÜCINI, 1 9 0 2 ) Arnioceras c f . mendax ( F U C I N I , 1 9 0 2 ) Arnioceras sp. Arnioceras? sp. Echioceratoides c f . prorsum (BUCKMAN, 1914) Paltechioceras sp. Oxynoticeras c f . lens ( S I M P S O N , 1 8 5 5 ) Oxynoticeras c f . lanceolatum (PIA, 1914) Oxynoticeras sp. Oxynoticeras s. 1. s p . Paroxynoticeras salisburgense (HAUER, 1856) Paroxynoticeras salisburgense ( H A U E R , 1 8 5 6 ) ? (kis . p é l d á n y o k ) Paroxynoticeras salisburgense pulchellum (FUCINI, 1 9 0 1 ) Paroxynoticeras sp. Paroxynoticeras ? sp. Gleviceras virgatum (PIA, 1914) Gleviceras c f . virgatum ( P I A , 1 9 1 4 ) Gleviceras subguibalianum (PIA, 1914) Gleviceras schroederi ( A N D R U S O V , 1 9 3 1 ) n. subsp. Gleviceras s p . Gleviceras ? s p . Gemmellaroceras sp. Microderoceras c f . birchiades (ROSENBERG, 1 9 0 9 ) Microderoceras? sp. Epideroceras n . s p . aff. grande ( D O N O V A N , 1 9 5 8 ) ? Epideroceras? sp. Coeloderoceras n . s p . aff. praecursor (GEYER, 1886) Сoeloderoceras c f . praecursor (GEYER, 1886) Coeloderoceras ? sp. A

Paltechiocerasok

előfordulásából k ö v e t k e z t e t v e

fauna n e m c s a k a s z ű k e b b értelemben v e t t oxynotum mricostatum értelemben

z ó n a alsó részét is. E z é r t az oxynotum használjuk.

A fauna fiatalabb

a NOSZKY J.

z ó n a fogalmát

elemeinek elkülönítése

t o v á b b tagolása a jelenleg K O N D A J . irányításával f o l y ó p o n t o s várható. A

fauna százalékos megoszlása k ö v e t k e z ő : Phyïloceratidae Lytoceratidae Juraphyllitidae Ammonitina

= = = =

33,4% 11,3% 10,6% 44,7%

gyűjtötte

z ó n á t képviseli, h a n e m a tágabb

és a

zóna

újragyűjtéstől

6

Földtani

Közlöny

102. kötet,

1. füzet

A Phylloceratidaek körében különösen a Geyeroceras cylindricum gyakori, mely a Phylloceras faunának közel 6 0 % - á t alkotja. A Lytoceratidaek k ö r é b ő l az új Ectocentrites subgenust keskeny, lándzsa alakú keresztmetszet, sima ,,Zetoceras"-T3u emlékeztető komprimált kanyarulatok jellemzik. A z A m m o n i t i n á k k ö z ö t t példányszám szempontjából az Oxynoticeratidae család uralkodó ( 7 5 % ) . A z Oxynoticeratidaek közül a Paroxynoticeras salis­ burgense a l e g g y a k o r i b b faj ( 4 4 % ) . A Paroxynoticerasokkal ellentétben viszont az Oxynoticeras és a Gleviceras nemzetségek a faunában csak alárendelt szerepet játszanak. A zónajelző faj nem került elő. A z A m m o n i t i n á k t ö b b i csoportja a faunának csak kis töredékét adja: Eoderoceratidae Schlotheimiidae Arnioceratinae Echioceratidae

= 10% = 6% = 5 % = 4 %

A z Eoderoceratidaek n a g y o b b arányban a raricostatum elő, és a jamesoni zóna alján válnak uralkodókká.

zónában fordulnak

5. A raricostatum zóna A z Echioceras raricostatum zóna kedvező feltárási v i s z o n y o k mellett Cser­ nyén vizsgálható. A Tűzkövesárok alsó részén, az elhagyott kőfejtőtől D D K - i irányban m i n t e g y 2 0 0 m-re K O N D A J . az eddig ismert pliensbachi k é p z ő d m é ­ nyeknél i d ő s e b b faunás rétegeket tárt fel. A 22 rétegből álló tűzköves mészkő összvastagsága 328 c m . A gumós, sárgásszürke mészkő Ammonites faunája rossz megtartású; a kőbelek n a g y része k i o l d ó d o t t . A mészkő faunája a k ö v e t ­ kező: Phylloceras s p . Geyeroceras c f . cylindricum ( S O W E R B Y , 1 8 3 1 ) Partschiceras sp. Juraphyllites sp. Lytoceras s p . Audaxlytoceras ? sp. Paltechioceras cf. aplanatum ( H Y A T T , 1 8 8 9 ) Paltechioceras sp. Tmaegophioceras cf. laevis ( G E Y E R , 1 8 8 6 ) Oxynoticeras stenomphalum (PIA, 1914) Oxynoticeras sp. Paroxynoticeras cf. tripartitum ( P I A , 1 9 1 4 ) Gleviceras s p . Metoxynoticeras n. s p . Microderoceras sp. aff. bispinatum ( G E Y E R , 1 8 8 6 ) Eoderoceras ? s p . Epideroceras c f . hugi ( D O N O V A N , 1 9 6 8 ) Epideroceras c f . lorioli (HTJG, 1 8 9 9 ) Coeloderoceras cf. praecursor (GEYER, 1886) Coeloderoceras sp. 3

A csernyei rétegsor faunasűrűsége közepes: E g y m mészkő átlagos Ammowites-tartalma 4 9 ; s ha a közbeiktatott faunamentes t ű z k ő p a d o k a t figyelmen kívül hagyjuk, 6 0 . E z a szám alatta marad a B a k o n y pliensbachi emeletének stokesi ( 1 4 7 p é l d á n y ) és margaritatum ( 1 0 9 példány) zónájából k a p o t t összesí-

G é с z y :

Szinemuri

Ammonites

zónák

a

Bakony-hegységben

7

tett értéknek, és hozzávetőleg egyezik a davoei (55 példány) és ibex (54 pél­ d á n y ) z ó n a sűrűség értékével. A fauna százalékos megoszlása a vizsgált 242 példány alapján: Phylloceratidae Juraphyllitidae Lytoceratidae Ammonitina

= 33,6% = 24,5% = 5,8% = 36,1%

A Phylloceras- és Lytoceras-íélék aránya hasonló a kisnyergesárok béliek­ hez és sokkal n a g y o b b , mint a magasabb tengeralatti hátságokhoz közeleső „ h i e r l a t z " típusú területeken (Kericser). A csernyei terület valószínűleg n e m csak medencerész lehetett, hanem a környező kiemeltebb tengeralatti hátságok is a krinoideás — brachiopodás övnél m é l y e b b szintben, a k o v a s z i v a c s o k övé­ ben helyezkedtek el. A z üledékben tehát a bioklasztikus befolyás helyett az utólagos „ b i o k é m i a i " hatás érvényesült a kovaszivacsok 8 i 0 - a n y a g á n a k vándorlásával. E z adja meg a csernyei felsőszinemuri sorozat jellegét, melyet a fekvő tűzköves összlettől a fedő típusos ammonitico rosso mészkő felé vezető átmenetnek tekintünk. Valószínűleg a raricostatum zóna felső részébe tartozik L ó k ú t o n az a mészkő­ pad, mely a rózsaszínű krinoideás, tűzköves és posidonomiás mészkő tagba iktatódik (191. sz. réteg). E b b ő l a rétegből kevés és rossza megtartású Ammo­ nites került elő, k ö z ö t t ü k a Tropidoceras aff. actaeon ( d ' O u B i G N Y , 1844) is. A Tropidocerasok világszerte, így a Bakony-hegységben is, a pliensbachi eme­ let ibex zónájára jellemzők. L ó k ú t o n a szelvény felső részén (439. sz. réteg) a jamesoni zóna legfelső részéből egyetlen Tropidoceras példány szintén előke­ rült. A K á v á s t e t ő n a jamesoni zóna alsó részében is találtunk néhány példányt. Valószínű tehát, h o g y az actaeon csoport a t ö b b i Tropidocerasnál korábban jelent meg. Langeneckgrat területén a Tropidoceras aff. actaeon a raricosta­ tum zónában is megtalálható ( D O N O V A N , 1958, p . 48). Mivel a D O N O V A N leírta p é l d á n y és a lókúti példány egyaránt inkább a H A U E B - t ő l 1856-ban közölt ,,actaeon' '-hoz áll közel, valószínűleg mind a kettő egy, a raricostatum zónában megjelenő új fajhoz tartozik. 2

A fauna korát az Echioceratidaek egyértelműen rögzítik; ezek az A m m o n i t i ­ nák k ö z ö t t példányszám tekintetében uralkodók ( 4 3 % ) . Feltűnő, h o g y a Paltechiocerasok a szelvény alsó (22. sz. réteg) és felső (2. sz. réteg) részében n a g y o b b számban találhatók, a középső rétegekben viszont hiányzanak. D O N O V A N D . T . (1967, p . 119) szerint az angliai szelvényekben a Paltechio­ cerasok a raricostatum zóna alsó és felső részében (densinodulum subzóna — aplanatum subzóna) egyedül képviselik az Echioceratidae családot: a raricosta­ tum z ó n a középső részéből (raricostatum subzóna) hiányzanak. A m í g azonban É N y - E u r ó p á b a n a zóna középső szakaszán a Paltechiocerasokat az Echioceras genus helyettesíti, addig Csernyén az Echioceras genus ismeretlen. A m e n n y i ­ ben a Paltechiocerasokat az Echiocerasok szorították volna ki eredeti, észak­ nyugat-európai elterjedési területükről, a mediterrán területeken a raricosta­ tum z ó n a középső részében is gyakoriak lennének. H a szabad a csernyei meg­ figyelésekből általánosítani, valószínű, h o g y a Paltechiocerasok eltűnése a z ó n a középső részéből általánosabb, az Echiocerasok fellépésétől független jelenség. A z Echiocerasok az északnyugat-európai területeken csak kihasznál­ ták, d e nem előidézték a Paltechiocerasok eltűnését. A 4. sz. rétegben a Paltechiocerasok egyik közepes méretű, de töredékes p é l d á n y a méretarány és bordasűrűség alapján n a g y o n közel áll a Paltechioceras

8

Földtani

Közlöny

102. kötet,

1.

füzet

aplanatum ( H Y A T T , 1889) fajhoz, m e l y az északnyugat-európai faunaprovin­ ciában a raricostatum zóna legfelső subzónájának alkotója. A típuson idősebb korban a bordák hajladozókká válnak, ez azonban a csernyei példányon már megtartása miatt sem figyelhető meg. A z Echioeeratidaek után példányszám szerint az Oxynoticeratidaek k ö v e t ­ keznek ( 2 9 % ) . K ö z ü l ü k az Oxynoticeras stenomphalum és a Paroxynoticeras tripartitum fajokat eredetileg P I A (1914) Adneth területéről az alsóliász leg­ felső rétegeiből írta le. A z Eoderoceratidaek az A m m o n i t i n á k 28%-át alkotják. K ö z ü l ü k különösen az Epiderocerasok jelentősek, ezek a faunának a mediterrán langeneckgrati faunával v a l ó rokonságát hangsúlyozzák.

A szinemuri—pliensbachi

határ

Összefüggő, faunás szelvényben a szinemuri — pliensbachi határ eddig nem volt vizsgálható. A kávástetői szelvény mégis lehetőséget nyújt arra, h o g y a faunaváltozás menetéről képet nyerjünk. K á v á s t e t ő n az alsópliensbachi leg­ alsó részét (Uptonia jamesoni zóna alsó része) ammonitico rosso mészkő kép­ viseli. A 81—86. sz. réteg összvastagsága 119 c m . A rétegek gazdag Ammonites faunát tartalmaznak: 1 m mészkő átlagos Ammonites tartalma 110 példány. A faunában az Eoderoceratidaek az uralkodók (az A m m o n i t i n á k 4 6 , 7 % - a ) . K ü l ö n ö s e n jellemzők a nagy Apoderocerasok, melyek a taylori szubzónára utalnak, jóllehet maga a zónajelző Phricodoceras taylori n e m került elő. A Phricodocerasok a b a k o n y i szelvényekben k é s ő b b jelennek meg, és szórványosan az egész carixi emeleten végighúzódnak. Feltűnő az Oxynoticeratidae család nagy példányszáma (az A m m o n i t i n á k 3 9 , 3 % - a ! ) . K i c s i n y , éleshátú formák, melyek valószínűleg a Radstockiceras genus kialakulását jelzik. N a g y o n alá­ rendelten a Paltechiocerasok is megtalálhatók ( 4 , 1 % ) , kicsiny, nagyon evolút formákkal. 3

A z Echioceratidae család hanyatlásától és egyes faji eltérésektől eltekintve a jamesoni z ó n a alsó részének faunája sokkal t ö b b rokonságot mutat az idősebb raricostatum zóna faunájával, mint a fiatalabb (a jamesoni zóna felső részébe tartozó) faunákkal. A két emelet közti határt csak biosztratigráfiai úton, az Apoderocerasok fellépése alapján vonhatjuk meg.

Eredmények A Bakony-hegység alsójura üledékképződésében két alapvető fáciesváltozás mutatkozik: az ammonitico rosso mészkő és az ammonitico rosso márga megjelenése. Míg azonban az ammonitico rosso mészkő a szinemuri és pliens­ bachi emeleten belül szelvényenként különböző időben lép fel, az ammonitico rosso márga az alsótoarcitól k e z d v e egyidejűleg általánosan elterjedt. A szine­ muri és a pliensbachi emeletek fácies szempontjából sokkal szorosabban kap­ csolódnak egymáshoz, mint akár a fekvő hettangi, akár a fedő toarci képződ­ ményekhez. A két emelet k ö z t az eltérés inkább fokozati: a szinemuri üledékek változatosabbak, mint a pliensbachiak, a bioklasztikus anyagbehordás miatt a nem-tipikus ammonitico rosso mészkő n a g y o b b gyakoriságával.

G é с zy : Szinemuri

Ammonites

zónák

a

Bakony-hegységben

9

A b a k o n y i alsójura üledékképződés tehát lényegében három szakaszra bontható. A hettangi k é p z ő d m é n y e k még a felsőtriász üledékkel mutatnak szoros rokonságot. A szinemuri és a pliensbachi emelet az ammonitico rosso mészkő, a toarci az ammonitico rosso márga képződésének az időszaka. A z alsójura történetében a toarci emelet nemcsak üledékképződés, hanem fauna­ összetétel szempontjából is új fejezetet jelent. A tágabb értelemben vett ammonitico rosso mészkő jellegét n e m a p a r t t ó l való távolság v a g y a szárazulat jellege, hanem a köztes tengeralatti hátságok közelsége és batimetrikus helyzete szabja meg. A z ammonitico rosso fácies és az A m m o n o i d e á k felvirágzása k ö z ö t t össze­ függés mutatkozik. A z ammonitico rosso mészkő az alsószinemuriban még szór­ v á n y o s , a felsőszinemuriban már jellegzetes, a pliensbachiban általános. Ezzel párhuzamosan az A m m o n i t e s e k taxonszáma nő:

z,na

Genus

íaj

jamesoni

25

71

raricostatum oxynotum s. 1. obtusum

16 18 16

20 50 37

semicostatum s. 1. bucklandi angutata

5 6 —

8 11

-

A Keleti Mediterrán területet í g y a Bakony-hegységet az alsójúra A m m o n i ­ tesek egyik evolúciós centrumának tekintjük. E centrum kialakulása a felsőszinemuritól k e z d v e számítható, és az óceáni keretek mellett a vízmélységgel és a környezeti feltételek állandósulásával kapcsolatos. A z ammonitico rosso mészkő k ü l ö n b ö z ő vízmélységben keletkezhetett. Erre utal a Phylloceratidaek és Lytoceratidaek százalékos arányának v á l t o ­ zása is. Általában azonban n a g y o b b vízmélységben k é p z ő d ö t t . A z o k a meg­ figyelések, melyek a fekvő k e m é n y felszín sekély tengeri voltát bizonyítják (stromatolitok, szesszilis Foraminiferák stb.), az üledékszünet után keletkezett új üledék (ammonitico rosso) batimetrikus feltételeinek meghatározására nem használhatók fel. A hosszabb időegység felett képződő, kis rétegvastagságú ammonitico rosso mészkő nagy földrajzi elterjedése az óceáni környezet ki­ egyensúlyozott voltáról tanúskodik. A szerves élet fejlődése szempontjából ezek a tényezők kedvezőek, mert 1. a tenger mélyülése elősegíti az ylmmowiíes-populációk vertikális, vagyis epi- és batipelágikus csoportokra v a l ó szétkülönülését; 2. a környezeti feltételek állandósulása elősegíti az egyes csoportok prog­ resszióját, és megengedi más csoportok továbbélését. A neoendemikus és paleoendemikus c s o p o r t o k n a g y o b b száma, azaz egyes csoportok (Tropidoceras, Protogrammoceras ) korábbi megjelenése, illetve továbbélése (Ectocentrites, Phricodoceras) e b b ő l adódik. A kelet-mediterráni és északnyugat-európai faunaprovinciák successzióját összehasonlítva általában megállapítható:

Ammonites-

10

Földtani

Közlöny

102. kötet, 1.

füzet

1. A z É N Y - E u r ó p á b a n u r a l k o d ó Ammonites-c&crportdk egyidejűleg a medi­ terrán területeken is g y a k o r i a k (Oxynoticeras az oxynotum zónában). 2. A z É N Y - E u r ó p á b a n csak s z ó r v á n y o s a n előforduló ^ámmowiíes-csoportok a mediterrán területeken egyidejűleg n a g y o b b g y a k o r i s á g o t érnek el (Angu­ laticeras az oxynotum zónában). 3. A z É N Y - E u r ó p á b a n h i á n y z ó Ammonites-cso-portok az e g y i d ő s mediter­ rán k é p z ő d m é n y e k b e n s z ó r v á n y o s a n megtalálhatók (Angulaticeras a jamesoni zónában). Mindez kiemeli a mennyiségi vizsgálatok fontosságát a mediterrán faunák értékelésénél.

Irodalom

—

Bibliographie

A R K E L L , W . A . ( 1 9 5 6 ) : Jurassic G e o l o g y o f the W o r l d . L o n d o n BÖCKH J. (1874): A B a k o n y déli részének földtani v i s z o n y a i I I . M . F ö l d t . Int. É v k ö n y v e 3. p p . 1 — 155., P . 1 — 7. D E A N , W . T., D O N O V A N , D . T., H O W A R T H , M . К . (1961): The Liassic a m m o n i t e zones and subzones o f the N o r t h - W e s t E u r o p e a n p r o v i n c e . Bull. British Mus. N a t . H i s t . Geol. 4/10., L o n d o n , p p . 435 — 506., P. 63—74. D O N O V A N , D . T. ( 1 9 5 8 ) : The L o w e r Liassic A m m o n i t e F a u n a f r o m the Fossil B e d .at L a n g e n e c k g r a t near T h u n (Median Prealps). Schweizer. P a l e o n t . A b h . 74. Basel, p p . 1 — 58., P . 1 — 7. D O N O V A N , D . T. ( 1 9 6 7 ) : The Geographical Distribution o f L o w e r Jurassic A m m o n i t e s in E u r o p e and A d j a c e n t Areas. in: A D A M S , С . G . , A G E R , D . V . : S y s t e m . A s s o c . P u b l . 7. L o n d o n , p p . 111 — 134. G É C Z Y B . (1970): Pliensbachi A m m o n i t e s zőnák a B a k o n y - h e g y s é g b e n . F ö l d t . K ö z i . 100. K O N D A J. (1970): A B a k o n y hegységi jura időszaki k é p z ő d m é n y e k üledékföldtani vizsgálata. M . Á l l . F ö l d t . Int. É v ­ k ö n y v e 50/2. K o v Ä c s L . (1942): A z Északi B a k o n y liászkoru A m m o n i t e s z e i n e k monográfiája. Geol. H u n g . Ser. P a l e o n t . 17. N O S Z K Y J. jun. ( 1 9 6 1 ) : Magyarország jura k é p z ő d m é n y e i . M . Á l l . F ö l d t . Int. É v k ö n y v e 49/2. P R I N Z G Y . (1904): A z Északkeleti B a k o n y idősb j u r a k o r ú rétegeinek faunája. F ö l d t . Int. É v k ö n y v e 15. V A D Á S Z E . (1911): A D é l i B a k o n y jurarétegei. A B a l a t o n tud. tanúim, eredm. 1/1 P a l e o n t . függ.

Zones à Ammonites du Sinémurien dans la Montagne du B a k o n y В.

Géczy

D a n s les c o u p e s différentes d e la M o n t a g n e d u B a k o n y t o u t e s les z o n e s d u Sinémurien p e u v e n t être d i s t i n g u é e s d ' a p r è s les A m m o n i t e s . L e s listes de faunes s o n t é n u m é r é e s d a n s le t e x t e h o n g r o i s . L a z o n e à oxynotum a p u être identifiée sur la b a s e d ' u n e c o l l e c t i o n de m u s é e r é c o l t é e a n t é r i e u r e m e n t . C e t t e faune-ci r e n f e r m e p r o b a b l e m e n t aussi la p a r t i e b a s a l e d e la z o n e à raricostatum. D a n s la s é d i m e n t a t i o n d u J u r a s s i q u e inférieur d e la M o n t a g n e d u B a k o n y se m a n i festent d e u x c h a n g e m e n t s d e faciès essentiels: c e s o n t l ' a p p a r i t i o n d e l ' A m m o n i t i c o r o s s o calcaire et celle d e l ' A m m o n i t i c o r o s s o m a r n e u x . C e p e n d a n t , si d a n s le cas d e l ' A m m o n i t i c o r o s s o calcaire, le n i v e a u s t r a t i g r a p h i q u e d a n s l e q u e l celui-ci se p r é s e n t e à l'intérieur des étages s i n é m u r i e n e t t o a r c i e n est différent d ' u n e c o u p e à l'autre, l ' A m m o n i t i c o r o s s o m a r n e u x est r é p a n d u p a r t o u t d a n s la m o n t a g n e à p a r t i r d u T o a r c i e n inférieur. A u p o i n t de v u e des faciès, les é t a g e s s i n é m u r i e n et p l i e n s b a c h i e n s o n t b e a u c o u p plus é t r o i t e m e n t en c o n n e x i o n e n t r e e u x q u ' i l n ' e n est d e m ê m e le cas p a r r a p p o r t à l ' H e t t a n g i e n sousj a c e n t o u a u T o a r c i e n s u p e r p o s é . L a différence entre les d e u x étages est p l u t ô t u n e quest i o n q u a n t i t a t i v e : e n effet, les s é d i m e n t s d u Sinémurien s o n t plus variés ( h é t é r o g è n e s ) q u e c e u x d u P l i e n s b a c h i e n , é t a n t caractérisés p a r l ' a b o n d a n c e plus m a r q u é e d e l ' A m m o n i t i c o r o s s o calcaire a t y p i q u e , c e qui est d û à d e s a p p o r t s b i o c l a s t i q u e s . P a r c o n s é q u e n t , la s é d i m e n t a t i o n d u J u r a s s i q u e inférieur de la M o n t a g n e d u B a k o n y se d i v i s e e s s e n t i e l l e m e n t en trois p h a s e s . L e s f o r m a t i o n s d e l ' H e t t a n g i e n m a n i f e s t e n t e n c o r e u n e affinité n e t t e p a r r a p p o r t au Trias supérieur. L e Sinémurien et l ' H e t t a n g i e n s o n t les p é r i o d e s de f o r m a t i o n d e l ' A m m o n i t i c o r o s s o calcaire, le T o a r c i e n est celle d e l ' A m m o n i t i c o r o s s o m a r n e u x . E n c e q u i c o n c e r n e le T o a r c i e n , il o u v r i t u n n o u v e l l e é t a p e d a n s l'histoire d u J u r a s s i q u e inférieur n o n s e u l e m e n t a u p o i n t d e v u e d e la s é d i m e n t a t i o n , m a i s aussi à celui de l ' a s s o t i a t i o n d e la faune. L e c a r a c t è r e d e l ' A m m o n i t i c o r o s s o calcaire s. 1. n e d é p e n d p a s d e la d i s t a n c e d e la -côte o u d e la s t r u c t u r e d e la terre f e r m e , m a i s il est d é t e r m i n é p a r la p r o x i m i t é et la p o s i t i o n b a t h y m é t r i q u e d e s h a u t - f o n d s s o u s m a r i n s intermédiaires.

G всz y :

Szinemuri

Ammonites

zónák

a

Bakony-hegységben

11

E n t r e le faciès d ' A m m o n i t i c o r o s s o et l ' é p a n o u i s s e m e n t des A m m o n o ï d e s , il y a u n e r e l a t i o n . D a n s le S i n é m u r i e n inférieur l ' A m m o n i t i c o rosso calcaire est e n c o r e s p o r a d i q u e , d a n s l e Sinémurien supérieur il est d é j à b i e n caractéristique, é t a n t g é n é r a l e m e n t r é p a n d u d a n s l e P l i e n s b a c h i e n . P a r a l l è l e m e n t à ce d é v e l o p p e m e n t , a u g m e n t e le n o m b r e des t a x o n s des A m m o n i t e s : Zones

jamesoni rancostatum oxynotum s. 1. oblusum semicostatum s. 1. bucklandi angulata

G-enres

Espèces

25 16 18 16 5 6 -

71 20 50 37 8 11 —

L e r é g i o n m é s o g é e n n e orientale, y c o m p r i s la M o n t a g n e d u B a k o n y , est c o n s i d é r é e c o m m e une des centres d e l ' é v o l u t i o n des A m m o n i t e s jurassiques inférieures. L e d é v e l o p p e m e n t d e c e c e n t r e se d a t e dès le Sinémurien supérieur, é t a n t lié, o u t r e les c o n d i t i o n s o c é a n i q u e s , à celles b a t h y m é t r i q u e s et à la stabilisation d u milieu. L ' A m m o n i t i c o r o s s o calcaire p e u t d é p o s e r dans des c o n d i t i o n s b a t h y m é t r i q u e s différentes, ce q u i est aussi i n d i q u é par la v a r i a t i o n d u p o u r c e n t a g e des P h y l l o c e r a t i d é s et L y t o c e r a t i d é s . Mais en général, il se d é p o s a i t d a n s la z o n e des e a u x p l u s p r o f o n d e s . L e s o b s e r v a t i o n s i n d i q u a n t q u e le h a r d - g r o u n d d u m u r s'est f o r m é dans u n e m e r p e u p r o f o n d e ( S t r o m a t o l i t h e s , F o r a m i n i f è r e s sessiles, e t c . ) ne p e u v e n t p a s être utilisées p o u r la déterm i n a t i o n des c o n d i t i o n s b a t h y m é t r i q u e s d u n o u v e a u s é d i m e n t ( A m m o n i t i c o r o s s o ) qui se d é p o s a après la l a c u n e . L a g r a n d e r é p a r t i t i o n g é o g r a p h i q u e de l ' A m m o n i t i c o r o s s o calcaire d ' u n e p u i s s a n c e r é d u i t e et d ' u n intervalle s t r a t i g r a p h i q u e c o n s i d é r a b l e t é m o i g n e pour u n milieu océanique bien équilibre. Ces facteurs s o n t f a v o r a b l e s p o u r l ' é v o l u t i o n b i o l o g i q u e , 1. p u i s q u e l ' a p p r o f o n d i s s e m e n t d e la m e r c o n t r i b u e à la d i f f é r e n c i a t i o n v e r t i c a l e des p o p u l a t i o n s d ' A m m o n i t e s , c'est-à-dire à la différenciation des g r o u p e s épi- et b a t h y pélagiques; 2. la s t a b i l i s a t i o n des c o n d i t i o n s d u m i l i e u c o n t r i b u e a u p r o g r è s de certains g r o u p e s et p e r m e t la s u r v i e des a u t r e s g r o u p e s . V o i l à la c a u s e d u n o m b r e p l u s é l e v é des g r o u p e s n é o - e t p a l é o e n d é m i q u e s (Tropidoceras, Protogrammoceras), resp. d e leur persistence (Ectocentrites, Phricodoceras). E n c o m p a r a n t les s u c c e s s i o n s d ' A m m o n i t e s des d o m a i n e s f a u n i q u e s m é d i t e r r a n é e n o r i e n t a l et n o r d o u e s t - e u r o p é e n , o n p e u t c o n s t a t e r en g é n é r a l ce qui suit: 1. L e s g r o u p e s d ' A m m o n i t e s p r é d o m i n a n t a u N W d e l ' E u r o p e s o n t f r é q u e n t s a u m ê m e t e m p s d a n s les r é g i o n s m é d i t e r r a n é e n n e s (Oxynoticeras dans la z o n e à oxynotum). 2. L e s g r o u p e s d ' A m m o n i t e s s p o r a d i q u e s a u N W d e l ' E u r o p e a t t e i g n e n t simultaném e n t u n e a b o n d a n c e p l u s é l e v é e d a n s les régions m é d i t e r r a n é e n n e s (Angulaticeras dans la z o n e à oxynotum). 3. L e s g r o u p e s d ' A m m o n i t e s m a n q u a n t a u N W d e l ' E u r o p e s o n t s p o r a d i q u e s d a n s les f o r m a t i o n s d u m ê m e â g e de la r é g i o n m é d i t e r r a n é e n n e (Angulaticeras d a n s la z o n e à jamesoni ) . T o u t les faits qui v i e n n e n t d ' ê t r e é v o q u é s s o u l i g n e n t l ' i m p o r t a n c e des r e c h e r c h e s q u a n t i t a t i v e s p o u r l ' é v a l u a t i o n des faunes m é d i t e r r a n é e n n e s .

Földtani Közlöny,

Bull, of the Hungarian

Geol. Soc. (1912) 102. 12—28

A Villányi-hegység alsó- és középső­ jura képződményeinek üledékföldtani vizsgálata Vörös

Attila*

(10 á b r á v a l , 1 t á b l á z a t t a l ) Ö s s z e f o g l a l á s : A V i l l á n y i - h e g y s é g K - i r é s z é n j e l e n l e g felszínen l e v ő alsó- é s k ö z é p s ő j u r a r é t e g s o r o n b e l ü l n é g y k é p z ő d m é n y v o l t e l k ü l ö n í t h e t ő : 1. p l i e n s b a c h i k a r b o ­ n á t o s ö s s z l e t , v á l t o z ó t e r r i g é n a n y a g t a r t a l o m m a l , 2 . b a t h h o m o k o s m é s z k ő , 3. a l s ó k a l l ó v i v a s o o i d o s m é s z k ő , 4. k a l l ó v i a m m o n i t e s e s p a d . A z e g y e s k é p z ő d m é n y e k k ő z e t t a n i és ő s ­ l é n y t a n i v i z s g á l a t a a l a p j á n lehetségessé v á l t a k é p z ő d é s i k ö r ü l m é n y e k m e g k ö z e l í t é s e és a terület fejlődésmenetének felvázolása.

A z alsó- és középsőjura k é p z ő d m é n y e k , n a g y változatosságuk, és egyes szin­ t e k b e n igen gazdag ősmaradványtartalmuk miatt a Villányi-hegység leg­ n a g y o b b érdeklődésre számottartó k é p z ő d m é n y e i . A l a p v e t ő földtani ismerte­ tésüket

LENZ

(1872),

HOFMANN

(1876),

TILL

(1906)

és L Ó C Z Y ( 1 9 1 2 , 1 9 1 3 ,

1 9 1 5 ) munkái tartalmazzák. A z újabb i r o d a l o m b ó l a k é t nagyvonalú, össze­ foglaló m u n k a ( R A K U S Z és S T R A U S Z ,

1953);

(NOSZKY,

1 9 6 1 ) mellett K A S Z A P

( 1 9 5 8 , 1 9 5 9 , 1 9 6 1 ) dolgozatai emelhetők k i . A liász és dogger rétegek faunája jelenleg újravizsgálat alatt áll. A biosztratigráfiai értékelés j o b b megalapozása érdekében a lelőhelyek litosztratigráfiai vizsgálata is szükségessé vált. E m u n k a elvégzésekor őszinte köszönettel t a r t o z o m F Ü L Ö P Józsefnek, aki a Magyar Á l l a m i F ö l d t a n i I n t é z e t m ú z e u m i és ú j a b b g y ű j t é s ű a n y a g á t a z E L T E Ő s l é n y t a n i T a n ­ szék r e n d e l k e z é s é r e b o c s á j t o t t a , F Ö L D V Á R I M á r i á n a k a D T A f e l v é t e l e k elkészítéséért é s k i é r t é k e l é s ü k b e n n y ú j t o t t segítségéért, v a l a m i n t K A S Z A P A n d r á s n a k , a k i saját g y ű j t é s ű a n y a g á t a d t a á t . G Ï S C Z Y B a r n a b á s és G A L Á O Z A n d r á s s o k a t s e g í t e t t e k értékes i n f o r m á cióikkal.

Vizsgálati módszerek A kőzettani vizsgálatok elsősorban a szabadszemmel végzett és v é k o n y csiszolati megfigyelésekre, valamint a sósavban oldhatatlan maradék vizsgá­ latára terjedtek ki. A k b . 1 0 % - o s sósavban történt oldás után a maradékot 0 , 0 6 mm-es lyukbőségű szitán átmosva, 0 , 0 6 m m fölötti „ h o m o k " és ez alatti .,kőzetliszt - j - a g y a g " frakcióra b o n t o t t a m . A h o l a „ h o m o k " frakciót túl­ n y o m ó r é s z t k v a r c alkotta, célszerű v o l t elvégezni a szemcsenagyságeloszlás vizsgálatát. A z agyag frakció esetében ez valószínűleg egészen hibás eredmé­ nyeket a d o t t volna, a sósavas kezelés következtében. A mikrofauna vizsgálata általában a Foraminiferák mennyiségi viszonyainak megállapítására k o r l á t o z ó d o t t a vékonycsiszolatok alapján. A makrofauna n a g y része régi múzeumi anyag, p o n t o s a b b származási helyüket csak a kőzet­ anyag azonosítása alapján lehetett meghatározni. A régi gyűjtések rendszer-

" Előadta a M F T Öslénytani-Rétegtani Szakosztályának 1970. május 11-i előadóülésén.

Vörös:

A

Villányi-hegység

alsó-

és középsőjura

képződményei

13

telensége miatt a fauna mennyiségi adatai csak nagyvonalú tájékozódásra al­ kalmasak, í g y a 6 . ábrán, bár a gyűjteményi anyag példányszáma ismert, célszerűbb v o l t az adatokat tágabb intervallumokban kifejezni. A kagylók életmódjára v o n a t k o z ó adatok nagyrészt S T A N L E Y ( 1 9 6 8 ) munkájából szár­ maznak.

Fekvő képződmények A jura üledékek lerakódása előtt a vizsgált területen felszínen levő kőzetek fontos anyagszolgáltatók lehettek, ezért áttekintő vizsgálatuk lényeges. A jura k é p z ő d m é n y e k fekvője általában középsőtriász dolomit, lokálisan (a villányi T e m p l o m - h e g y e n ) pedig pontosabban meg nem határozott korú, laza, h o m o k o s , agyagos összlet. A középsőtriász d o l o m i t a hegység legelterjedtebb k é p z ő d m é n y e . T ö m ö t t , általában sárgásfehér, v é k o n y rózsaszín erekkel átjárt, szögletes törésű kőzet. S ó s a v b a n oldhatatlan maradéka átlagosan 8 % . V é k o n y csiszolatban ősmarad­ ványmentes, valószínűleg erősen átkristályosodott, k b . 5 ц átlagos méretű kristályokból álló microsparit. A bizonytalan korú, laza, agyagos h o m o k csak a villányi Templom-hegyről ismert. C a C 0 tartalma 3 9 % . A 0 , 0 6 m m fölötti frakció szemcsenagyság eloszlási jellemzőiből ( I . táblázat) S A H U ( 1 9 6 4 ) I I I . egyenlete alapján kiszámít­ ható Y érték: — 4 , 9 0 0 7 és — 5 , 2 7 8 4 k ö z ö t t változik. Ezek szerint képződése sekélytengeri, v a g y tavi környezetben történhetett. A kettő közül inkább a tavi képződés valószínűsíthető, mivel a D T A görbe az agyagásványok közül csak a kaolinit jelenlétére utal. A k é p z ő d m é n y b ő l ősmaradvány eddig nem került elő, í g y kora biokronológiailag nem állapítható meg. Első leírója L Ó C Z Y ( 1 9 1 2 , 1 9 1 3 ) szerint „mediterrán" (miocén), v a g y pannóniai korú. N O S Z K Y ( 1 9 6 1 ) a jura transzgresszió bevezető k é p z ő d m é n y é n e k tekintette. Jelenleg nincs jól feltárva, S Z A B Ó ( 1 9 5 7 ) leírásából azonban látható, h o g y folyamatos üledékképződés n e m köti össze sem a triász, sem a jura képződményekkel, és h o g y települése megegyezik a fekvő és fedő településével. A k é p z ő d m é n y tehát együtt állítódott meredekre a triász és jura rétegekkel, és mivel ez a kréta időszakban történt ( W E I N , 1 9 6 7 , 1 9 6 9 ) , az ennél fiatalabb képződés kizárt. A z összlet tehát a középsőtriász és a pliensbachi emelet közötti idő­ t a r t a m o n belül, valószínűleg rövid, önálló üledékképződési szakasz terméke. 3

Alsó- és középsőjura képződmények . Pliensbachi

karbonátos összlet, változó terrigén

anyagtartalommal

Erről az összletről először L E N Z ( 1 8 7 2 ) , majd H O F M A N N ( 1 8 7 6 ) mint dogger rétegekről számolt be. Első részletes leírását T I L L ( 1 9 0 6 ) adta, megállapítva, h o g y csak B r a c h i o p o d á k a t tartalmaz, Ammoniteseket nem. L Ó C Z Y ( 1 9 1 2 , 1 9 1 5 ) az összletet Cornbrash, illetve Cornbrash és bradfordi rétegek néven írta le, a kormegállapítást néhány Brachiopoda fajra és Nautilusokra alapít­ va. K A S Z A P ( 1 9 5 9 , 1 9 6 1 ) az első, biztosan innen származó A m m o n i t e s t Oppelia cf. aspidoides Opp.-nek határozta. E z egyértelműen bizonyítaná a bath emelet­ be tartozást, köztudott azonban, h o g y rossz megtartás esetén az Oppeliidák nehezen határozhatók meg, és akár a liász Oxynoticeras-félékkel is összetéveszt­ hetők. N O S Z K Y ( 1 9 6 1 ) az összlet alsó szintjében „liász-jellegű Cardinia" ma-

Földtani

14

radványt

talált,

Belemnites-ínuna, ményben alcsalád

nem

amelyet

Közlöny

102. kötet,

1.

füzet

azonban

áthalmozottnak

feldolgozása során

(GALÁCZ-VÖBÖS,

találtunk

jelenléte

alapján

fajra

meghatározható

azonban

biztosan

a

tekintett.

A

1 9 6 9 ) ebben

példányt, kallóvinál

a

villányi

a képződ­

Passaloteuthinae

idősebb,

b i z o n y í t é k o k szerint b a t h k o r a d ó d o t t . A z 1 9 6 9 . é v i M e d i t e r r á n

az

v i u m v i l l á n y i kirándulása s o r á n , a k i r á n d u l á s t e l ő k é s z í t ő f e l t á r á s o k b ó l jó

megtartású

Ammonites

került

elő, a m e l y e k

helyszínen is a p l i e n s b a c h i e m e l e t jamesoni CALLOMON,

K ő z e t t a n i

alapján

zónájára

addigi

Jura Kollok­ néhány

angol kutatók

következtettek

már

a

(AGEK—

1971).

v i z s g á l a t o k

A k é p z ő d m é n y fekvőhöz való viszonya csak kevés helyen, a templom-hegyi „ A " , , , C " és „ E " s z e l v é n y b e n t a n u l m á n y o z h a t ó ( 1 . á b r a ) . E z e k e n a p o n t o k o n a f e k v ő a „ m e d i t e r ­ r á n " h o m o k o s összlet, a m e l y n e k laza v o l t a m i a t t a rátelepülés jellege n e m á l l a p í t h a t ó meg egyértelműen.

1. ábra. A pliensbachi összlet elterjedése Villány környékén. J e l m a g y a r á z a t : 1. Középsőtriász dolomit. 2. P o n ­ tosabban m e g nem határozott korú, laza, h o m o k o s összlet. 3. Pliensbachi meszes h o m o k k ő . 4 . Pliensbachi meszes konglomerátum, agyagos, h o m o k o s mészkő. 5. Pliensbachi h o m o k o s mészkő. 6. Pliensbachi mészkő, faunás szinttel. 7. Középsőjura rétegek. Fig. 1. Extension o f the Pliensbachian sequence in the vicinity o f Villány. E x p l a n a t i o n s : 1 . Middle Triassic dolomite. 2. Unconsolidated sandy sequence o f unspecified age. 3. Pliensbachian calcareous sandstone. 4 . Pliensbachian calcareous conglomerate; clayey, sandy limestone. 5. Pliensbachian sandy limestone. 6. Pliensbachian limestone w i t h a faunal horizon. 7 . Middle Jurassic beds

Vörös:

A

Villányi-hegység

alsó-

és középsőjura

képződményei

15

A p l i e n s b a c h i összlet legalsó szintje k a r b o n á t o s k ö t ő a n y a g ú k v a r c h o m o k k ő , a m e l y friss á l l a p o t b a n sárgásszürke, igen k e m é n y , m á l l o t t a n s á r g á s b a r n a , laza. N é h á n y k ő z e t ­ t a n i a d a t á t az I . t á b ' á z a t t a r t a l m a z z a . A s z e m c s e n a g y s á g e l o s z l á s i j e l l e m z ő k a l a p j á n SAHTJ ( 1 9 6 4 ) szerint elkülöníthető a l i t o r á h s ( b e a c h ) és a szublitorális k é p z ő d é s ű h o m o k ­ kő. A S A H U - f é l e I I . e g y e n l e t a l a p j á n a p l i e n s b a c h i h o m o k k ő r e k i s z á m í t h a t ó Y é r t é k 8 8 , 3 3 5 3 és 1 0 1 , 5 9 6 8 k ö z ö t t v á l t o z i k , a m i e g y é r t e l m ű e n szublitorális k e l e t k e z é s r e u t a l . A t e r r i g é n t ö r m e l é k e s a n y a g m e n n y i s é g e fölfelé h a l a d v a c s ö k k e n , egészen a t i s z t a ( 9 5 % C a C 0 tartalmú) mészkőig. E r r e , a t e m p l o m - h e g y i „ A " s z e l v é n y b e n 0 , 5 — 2 c m - e s k v a r c i t és d o l o m i t k a v i c s o k a t kb. 1 : 1 arányban tartalmazó konglomerátum következik, kb. 8 0 c m vastagságban, a m e l y n e k k ö t ő a n y a g a egészen a l a c s o n y t e r r i g é n a n y a g t a r t a l m ú , e r ő s e n á t k r i s t á l y o s o d o t t mészkő. Vékonycsiszolatban megfigyelhető, h o g y a kvarcitkavicsok nagyrésze mozaik­ s z e r k e z e t ű , v a g y h u l l á m o s kioltású és í g y v a l ó s z í n ű l e g m e t a m o r f e r e d e t ű , a d o l o m i t ­ k a v i c s o k a n y a g a p e d i g a m é l y e b b f e k v ő b e n levő k ö z é p s ő t r i á s z d o l o m i t t a l e g y e z i k . A z „ A " s z e l v é n y b e n e z u t á n az itt leírt k o n g l o m e r á t u m a n y a g á b ó l álló g ö r g e t e g e k k ö v e t ­ keznek, agyagos, homokos mészkő kötőanyaggal, majd ugyanilyen kötőanyagú 2 — 1 0 c m - e s , m é s z k ő k a v i c s o k b ó l álló k ő z e t , összesen k b . 1 , 4 m v a s t a g s á g b a n . E z u t á n a lokális terrigén t ö r m e l é k e s a n y a g feldúsulása u t á n a t e r ü l e t m á s p o n t j a i h o z h a s o n l ó a n az „ A " s z e l v é n y b e n is m é s z k ő t a g o z a t k ö v e t k e z i k , a m e l y n e k alsó szintje s o k s z e m p o n t b ó l eltér a m a g a s a b b a k t ó l . Friss á l l a p o t b a n kékesszürke, m á l l o t t a n s á r g á s b a r n a , rótegzetlen, v a g y vastagpados, tömött, kristályos mészkő. Sósavban oldhatatlan maradé­ k a 5 % , a 0 , 0 6 m m f ö l ö t t i t a r t o m á n y t ú l n y o m ó t ö b b s é g é t g ö m b ö s k o v a h a l m a z o k alkot­ j á k , a m e l y e k n é h a ő s m a r a d v á n y h é j a k k a l c i t a n y a g á t h e l y e t t e s í t i k . E z a. h e l y e t t e s í t é s v é k o n y c s i s z o l a t b a n is j ó l l á t h a t ó ( 2 . á b r a ) , a s u g a r a s k a l o e d o n h a l m a z a Belemnites rosztrum-töredéket középről kiindulva tölti ki. A kalcedonos helyettesítés a Belemnitesés Brachiopoda v á z a k e s e t é b e n a l e g g y a k o r i b b . A h e l y e t t e s í t é s m e c h a n i z m u s á r ó l , és a. v e l e k a p c s o l a t o s k ö r n y e z e t i feltételekről m é g k e v e s e t t u d u n k , v a l ó s z í n ű a z o n b a n , h o g y a f o l y a m a t szindiagenetikus, a z a z a d i a g e n e z i s k o r a i s z a k a s z á b a n m e g y v é g b e ( D A P P L E S , 1 9 6 7 ) . V é k o n y c s i s z o l a t o s v i z s g á l a t o k alapján, a k ő z e t F O L K ( 1 9 5 9 ) é r t e l m é b e n b i o m i c r o s p a r i t n a k n e v e z h e t ő . E r e d e t i l e g b i o m i c r i t l e h e t e t t , a diagenezis során a z o n b a n a m i c r i t és a b i o g é n , k a r b o n á t o s s z e m c s é k is, k b . 5 0 и á t l a g o s m é r e t ű k r i s t á l y o k b ó l álló m o z a i k k á k r i s t á l y o s o d t a k át. A z e r e d e t i m i c r i t , s ö t é t e b b s z í n é v e l e l k ü l ö n ü l . I l y e n a l a p o n p l a n i m é teres mérést végezve, a kőzetszemcse/micrit a r á n y a 0 , 7 9 - n e k adódott. E n n e k megfelelően, a P L U M X E Y et al. ( 1 9 6 2 ) féle energia i n d e x o s z t á l y o z á s I I . t í p u s á h o z t a r t o z i k , a m e l y az i d ő s z a k o s a n m o z g a t o t t v í z b e n k é p z ő d ö t t m é s z k ö v e k e t foglalja m a g á b a n . A friss á l l a p o t ú m é s z k ő s ö t é t s z ü r k e s z í n é b ő l p i r i t é s / v a g y s z e r v e s a n y a g jelenlétére l e h e t e t t g o n d o l n i . A p i r i t , a p r ó s z e m c s é k f o r m á j á b a n k i m u t a t h a t ó a s ó s a v a s o l d á s i m a r a d é k b ó l . A derivat o g r á f o s felvétel ( 3 . á b r a ) a l a p j á n p e d i g a s z e r v e s a n y a g t a r t a l o m v a l ó s z í n ű , k i s e b b m e n y n y i s é g ű p i r i t m e l l e t t . A s z e r v e s a n y a g , e s e t ü n k b e n v a l ó s z í n ű l e g n ö v é n y i e r e d e t ű és a. s z á r a z f ö l d r ő l s z á r m a z o t t . E m e l l e t t s z ó l n a k a g y a k o r i k o v á s o d o t t f a m a r a d v á n y o k . Szer­ v e s a n y a g és p i r i t jelenléte az ü l e d é k b e n , n e m jelent feltétlenül r e d u k á l t k ö z e g b e n t ö r t é n t l e r a k ó d á s t , e u x i n fáciest. H a c s a k n e m k i v é t e l e s e n lassú az ü l e d é k k é p z ő d é s , m i n d i g léte­ zik az ü l e d é k fölső, o x i d á l t z ó n á j a alatt e g y r e d u k á l t z ó n a , a h o l a p H m e g e m e l k e d i k , a r e d o x p o t e n c i á l p e d i g n e g a t í v lesz a s z u l f á t r e d u k á l ó b a k t é r i u m o k h a t á s á r a , a m e l y e k . 3

A Villányi-hegység alsó- és középsőjura képződményeinek néhány kőzettani adata Pétrographie data of the L o w e r and Middle Jurassic deposits of Villány Mountains, H u n g a r y

I. táblázat — Table Sósav­ ban oldha­ tatlan

d&(%)

KallÓYi ammoniteszes pad

15,7

Alsókallóvi vasooidos mészkő

19,2

Bath, homokos mészkő

31,3

Pliensbachi mészkő

3,4

Pliensbachi homokkő

55,4

Bizonytalan korú laza homokkő

51,5

0,06

0,06

alatti frakció (%)

fölötti frakció (%)

A 0 , 0 6 m m fölötti frakció F O L K és W A B D ( 1 9 5 7 )

szerinti szerncsenagyságeloszlási je lemzői (Ф) M

13,0 8,3

13,9 1,3 9,6

25,5

2,7

SKÍ

Z

_

10,9

—

—

17,4

2,1466

0,7564

—

—

2,1

KG

_ — —0,0345

— 1,1582

—

— 0,8484

43,8

1,2612

0,8969

0,2034

26,0

2,2616

0,8647

—0,1591

1,0587-

7..

Földtani

16

Közlöny

102. kötet,

1.

füzet

emellett, a tengervíz szulfátjából H S - t termelnek ( Z O B E L L , 2

1 9 4 2 ) . A rendelkezésre álló,

o l d a t b a m e n t v a s a H S - n e l r e a g á l v a F e S - k é n t k i v á l i k . H a az ü l e d é k k é p z ő d é s elég g y o r s , b i z o n y o s m e n n y i s é g ű s z e r v e s a n y a g is b e k e r ü l h e t a r e d u k á l t z ó n á b a , m i e l ő t t a felszíni r é t e g b e n élő s z e r v e z e t e k f e l h a s z n á l h a t t á k v o l n a . A d e r i v a t o g r a m b ó l a d ó d ó m á s i k ered­ m é n y a kőzet k b . 2 0 % - o s dolomittartalma (3. ábra). E z a d o l o m i t m i n d e n valószínűség 2

2. ábra. R é s z b e n kalcedonnal helyettesített Belemnttes rosztrum töredék a pliensbachi mészkő alsó szintjéből. ( + N ( N a g y í t á s : 14 X ) Fig.

2. F r a g m e n t o f a Belemnite rostrum p a r t l y replaced b y chalcedony, from the lower level o f the limestones. ( + Ю Magnification: 1 4 X

100

300 '

I

500 I

I

700 1

1

Pliensbachian

9 0 0 °C 1

DTG

3. ábra. A pliensbachi mészkő alsó tagozatának derivatogramja. ( P = pirit, О = szerves anyag, D = dolomit) Fig.

3. D e r i v a t o g r a m m e

o f the

lower m e m b e r o f the Pliensbachian limestones (P — pyrite, 0 = organic matter D = dolomite)

Vörös:

A

Villányi-hegység

alsó-

és középsőjura

képződményei

17

s z e r i n t n e m elsődleges, h a n e m a m a i k a r b o n á t o s ü l e d é k e k b e n m e g f i g y e l t m ó d o n , a m a g a s M g - t a r t a l m ú k a l c i t b ó l k e l e t k e z e t t ( F A I B B B I D G E , 1967). A m a g a s M g - t a r t a l m ú k a l c i t o t g e r i n c t e l e n á l l a t o k és főleg az a l g á k v á z a t a r t a l m a z z a n a g y m e n n y i s é g b e n , ezért első­ s o r b a n a sekély tengeri ü l e d é k e k b e n g y a k o r i . ( S T E H L I és H O W E B , 1 9 6 1 ) . R e n d k í v ü l in­ stabil és í g y a szindiagenezis s o r á n j e l e n t ő s M g szolgáltató lehet a d o l o m i t k é p z ő d é s h e z .

4. ábra. S z i v a c s t ű m e t s z e t a harsány-hegyi pliensbachi összlet legalsó szintjéből. + N , n a g y í t á s 5 0 X Fig.

4. Cross-section o f a s p o n g e spicule from the l o w e r m o s t level o f the Pliensbachian o f the Harsányhill. + N ; 5 0 X

A p l i e n s b a c h i összlet m é s z k ő t a g o z a t á n a k m o s t t á r g y a l t alsó szintje m e g t a l á l h a t ó a S o m s i c h - h e g y e n , v a l a m i n t a t e m p l o m - h e g y i „ E " s z e l v é n y b e n is. A m é s z k ő t a g o z a t t o ­ v á b b i , m a g a s a b b szintjei c s a k az „ A " s z e l v é n y b e n v a n n a k m e g és t a n u l m á n y o z h a t ó k . A terrigén a n y a g m e n n y i s é g e és a k a r b o n á t o s s z e m c s é k á t l a g m é r e t e fölfelé h a l a d v a c s ö k ­ k e n . E z a v í z m é l y s é g n ö v e k e d é s é r e , v a g y l e g a l á b b is p a r t t ó l t á v o l a b b i k ö r n y e z e t r e u t a l . A legfölső szinteken a m é s z k ő s z a b á l y t a l a n alakú, n é h á n y c m - e s k o v a g u m ó k a t t a r t a l m a z . E z e k l é t r e h o z ó f o l y a m a t a v a l ó s z í n ű l e g n e m a n a l ó g a feljebb t á r g y a l t k a l e e d o n o s h e l y e t ­ tesítéssel. V é k o n y c s i s z o l a t b a n u g y a n i s l á t h a t ó , h o g y a g u m ó k h a t á r a n e m éles, és n e m szelektív h e l y e t t e s í t é s r ő l v a n s z ó , h a n e m az összes elegyrészt érintő „ m e t a s z o m a t ó z i s " ról. A H a r s á n y - h e g y e n t ö b b m i n t 12 m v a s t a g s á g ú k a r b o n á t o s összlet t a l á l h a t ó , a m e l y n e k k o r a n é h á n y Spiriferina s p . a l a p j á n b i z t o s a n liász, v a l ó s z í n ű l e g p l i e n s b a c h i . L e g m é l y e b b i s m e r t szintje c s a k t ö r m e l é k b e n v a n m e g , k o v a s z i v a c s t ű k f e l h a l m o z ó d á s á b ó l álló t ű z k ő (4. á b r a ) . M a g a s a b b t a g o z a t a b a r n á s s á r g a , t ö m ö t t , r é t e g z e t l e n m é s z k ő , v é k o n y c s i s z o l a t ­ b a n l á t h a t ó a n e r ő s e n á t k r i s t á l y o s o d o t t , főleg Echinodermata és e g y é b v á z t ö r m e l é k b ő l áll. Sósavban oldhatatlan m a r a d é k a átlagosan 1 2 % . A p l i e n s b a c h i összletre v o n a t k o z ó k ő z e t t a n i v i z s g á l a t o k a t ö s s z e f o g l a l v a m e g á l l a p í t ­ h a t ó , h o g y a t e n g e r i ü l e d é k k é p z ő d ó s m e g i n d u l á s a n e m igazi transzgresszió, azaz lassú t e n g e r e l ő n y o m u l á s k ö v e t k e z m é n y e , h a n e m e g y v i s z o n y l a g n a g y kiterjedésű terület g y o r s tengerszint alá s ü l l y e d é s é v e l , s z u b m e r z i ó j á v a l k a p c s o l a t o s . E z t t á m a s z t j a alá a p l i e n s b a c h i összlet b á z i s á n l e v ő h o m o k k ő , és a f e k v ő j é b e n l e v ő b i z o n y t a l a n k o r ú , h o m o k o s k é p z ő d m é n y a z o n o s elterjedése, v a l a m i n t , h o g y az e l ő b b i k ő z e t j e l l e m z ő i b ő l n e m litorális, h a n e m szublitorális k e l e t k e z é s a d ó d i k . A n e r i t i k u s k ö r n y e z e t t o v á b b r a is f e n n m a r a d t , és a lokális terrigén a n y a g f o r r á s m e g s z ű n é s é v e l k a r b o n á t o s ü l e d é k k é p z ő d é s j u t o t t túl­ súlyra.

Ő s l é n y t a n i

v i z s g á l a t o k

A p l i e n s b a c h i összlet alsó, h o m o k k ő t a g o z a t a g y a k o r l a t i l a g ő s m a r a d v á n y m e n t e s . A m é s z k ő t a g o z a t alsó szintjében, v é k o n y c s i s z o l a t o s v i z s g á l a t o k szerint a F o r a m i n i ferák m e n n y i s é g e 13 p é l d á n y / c m , ez az é r t é k a m a g a s a b b s z i n t e k b e n 9-re c s ö k k e n . E z z e l e g y ü t t c s ö k k e n a F o r a m i n i f e r á k á t l a g m é r e t e is, a perforált/agglutinált formák a r á n y a p e d i g 1 : 1-ről 6 : l-re v á l t o z i k . A z alsó s z i n t e k b e n g y a k o r i a liászban igen elt er2

'l

Földtani Közlöny

Földtani

18

Közlöny

102.

kötet,

1.

füzet

j e d t , jellegzetes n e m z e t s é g , az Involutina ( 5 . á b r a ) . P l a n k t o n Foraminifera a pliensbachi ö s s z l e t b ő l n e m k e r ü l t elő. E z t n e m v a l a m i l y e n k ü l ö n l e g e s ö k o l ó g i a i k ö r ü l m é n y m a g y a ­ rázza, h a n e m a z , h o g y a Qlobigerína félék e v o l ú c i ó s fellendülése c s a k a k ö z é p s ő j u r á b a n indult m e g ( B A N D Y , 1 9 6 7 ) . A h a r s á n y - h e g y i p l i e n s b a c h i m é s z k ő Foraminifera társasága f ő b b v o n á s a i b a n a v i l l á n y i alsó szintekhez h a s o n l ó .

Fig.

5 . ábra. Involutina sp. a pliensbachi mészkő alsó tagozatából. Nagyítás 14 X 5. Involutina sp. from the lower member of the Pliensbachian limestones. 14 X

A m a k r o f a u n a összetételét a 6 . á b r a m u t a t j a . A m e n n y i s é g i v i s z o n y o k vertikális v á l ­ t o z á s a a F o r a m i n i f e r á k é h o z h a s o n l ó . M í g az alsó szinteken g y a k o r i a k a k a g y l ó k , csigák, N a u t i l o i d e á k , A m m o n o i d e á k , B e l e m n o i d e á k , B r a c h i o p o d á k és a v á z t ö r m e l é k b ő l í t é l v e , az E c h i n o d e r m a t á k , fölfelé h a l a d v a a fauna e l s z e g é n y e d i k és n é h á n y k a g y l ó r a és B r a c h i o p o d á r a k o r l á t o z ó d i k az Echinodermata t ö r m e l é k m e l l e t t . K ü l ö n ö s e n feltűnő a n e k t o n f a u n a e l e m e k szinte teljes k i m a r a d á s a , a m i t á l t a l á b a n a n y í l t t e n g e r t ő l t ö r t é n t elzáródás­ sal s z o k t a k m a g y a r á z n i . E z az é r t e l m e z é s , jelen esetben, e g y é b b i z o n y í t é k o k h í j á n nehe­ zen f o g a d h a t ó el. A b e n t o s z f a u n a e l e m e k k ö z ü l a k a g y l ó k t ú l n y o m ó t ö b b s é g é t ( 8 0 % ) az ú s z ó k é p e s epib e n t o n i k u s P e c t i n a c e á k teszik ki, k i z á r ó l a g szétesett t e k n ő k k é n t f o r d u l n a k elő. A z inb e n t o s z t e g y e t l e n a p r ó Pleuromya k é p v i s e l i . A z i n b e n t o s z h i á n y a k e m é n y aljzatra is utal­ hat. E s e t ü n k b e n a z o n b a n , m á r a k ő z e t t a n i v i z s g á l a t o k is laza aljzat m e l l e t t szóltak. A k ő z e t r é t e g z e t l e n , v a g y v a s t a g p a d o s és ez felveti a b i o t u r b á c i ó l e h e t ő s é g é t . V a l ó b a n , a friss, s ö t é t k ő z e t f e l s z í n e n v i l á g o s a b b f o l t o k l á t h a t ó k , a m e l y e k , b á r k ö z e ' e b b i m e g h a t á r o ­ zásuk n e m lehetséges, ásási n y o m o k n a k m i n ő s í t h e t ő k . A b e á s ó d ó k a g y l ó k h i á n y á n a k m á s i k o k a a m é r g e z ő aljzati k ö r ü l m é n y e k kialakulása is lehet. A n e g a t í v r e d o x p o t e n c i álú H S - e s z ó n a fölső h a t á r a e g y b e e s h e t e t t az ü l e d é k - v í z határral, v a g y e fölé is e m e l k e d ­ h e t e t t , a k ő z e t t a n i v i z s g á l a t o k ennek n e m m o n d a n a k ellent. E b b e n az esetben a z o n b a n az összes b e n t o s z f a u n a e l e m e t m á s é l e t t é r b ő l b e h o r d o t t n a k kellene tekinteni, és i l y e n k ö z e g b e n az e l ő b b e m l í t e t t b i o t u r b á c i ó s j e l e n s é g e k s e m a l a k u l h a t t a k v o l n a ki ( H U D S O N és P A L F B A M A N ( 1 9 6 9 ) az O x f o r d C l a y v i z s g á l a t a során, a m é l y b e á s ó d ó k a g y l ó k r i t k a elő­ fordulását az i s z a p b a n k e v é s s e l a felszín alatt fennálló a n a e r o b k ö r ü l m é n y e k k e l h o z t a k a p c s o l a t b a . E z a m a g y a r á z a t s e m látszik a z o n b a n kielégítőnek, m i v e l a b e á s ó d ó k a g y l ó az üledékfelszínre n y í l ó szifon k e r e s z t ü l szerzi az o x i g é n t és a t á p a n y a g o t , és í g y a k ö r ­ n y e z ő iszap a n a e r o b jellege v a l ó s z í n ű l e g kevéssé z a v a r j a . ) E s e t ü n k b e n t e h á t a b e á s ó d ó k a g y l ó k h i á n y á b ó l n e m lehet s e m k e m é n y , s e m p a n g ó aljzati k ö r ü l m é n y e k r e k ö v e t k e z ­ tetni. A n a g y s z á m ú Brachiopoda t ú l n y o m ó t ö b b s é g e Bhynchoneüida, kevesebb, nagytermetű Terebratulida m e l l e t t . A z a l a k o k az A G E B - t ő l ( 1 9 6 5 ) k ö r v o n a l a z o t t é l e t h e l y - t í p u s o k k ö z ü l a szublitorális, h o m o k o s t e n g e r a l j z a t r a j e l l e m z ő c s o p o r t b a t a r t o z n a k . A z e p i b e n t o n i k u s k a g y l ó k k a l e l l e n t é t b e n t ú l n y o m ó r é s z t k e t t ő s t e k n ő v e l fosszilizálódtak. E z az eltérés v a l ó ­ színűleg n e m a k ü l ö n b ö z ő m é r t é k ű szállítódással v a n összefüggésben, h a n e m az a l a p v e t ő a n a t ó m i a i k ü l ö n b s é g b ő l fakad ( A G E B , 1 9 6 7 ) . A k a g y l ó k u g y a n i s a l i g a m e n t u m m i a t t a p u s z t u l á s u t á n k i n y í l n a k és í g y k ö n n y e b b e n szétesnek. 2

Vörös:

Fig.

A Villányi-hegység

alsó- és középsőjura

képződményei

19

6. ábra. A Villányi-hegység alsó- és középsőjura képződményeinek makrofaunája 6. Macrofauna o f the L o w e r and Middle Jurassic deposits o f the Villány Mountains

2. Bath homokos

mészkő

A k é p z ő d m é n y kora a gazdag Ammonites fauna alapján, G A L Á C Z A . szóbeli közlése szerint felsőbath. K o r á b b a n n e m különítették el a kallóvi ammoniteszes padtól. 2*

Földtani

20 K ő z e t t a n i

Közlöny

102,

kötet,

1.

füzet

v i z s g á l a t o k

A p l i e n s b a c h i m é s z k ő e g y e n e t l e n felszínére m é r h e t ő s z ö g e l t é r é s n é l k ü l települ, á l t a l á b a n v a s o x i d o s k é r e g g e l . Fosszilis talaj, a f e k v ő k a r s z t o s o d á s a , v a g y e g y é b o l y a n jel, a m i m e g ­ e l ő z ő , h o s s z ú s z á r a z f ö l d i i d ő s z a k r a utalna, n e m f i g y e l h e t ő m e g . A k é p z ő d m é n y elterjedése a 7 . á b r á n l á t h a t ó . L e g n a g y o b b v a s t a g s á g a a t e m p l o m ­ hegyi „ A " szelvényben 8 c m . Máshol, pl. a somsich-hegyi szelvényben csak n y o m o k b a n v a n meg, a f e k v ő e g y e n e t l e n s é g e i t t ö l t i ki. A k ő z e t s á r g á s b a r n a , s o k a p r ó k v a r c s z e m c s é t tar­ talmazó mészkő. A sósavban oldhatatlan m a r a d é k 3 1 , 3 % , ennek többsége 0 , 0 6 mm-nél n a g y o b b m é r e t ű szemcse, amelyek nagyságeloszlási jellemzői n a g y hasonlóságot mutat­ n a k a j u r a r é t e g e k f e k v ő j é b e n levő l a z a h o m o k k ő é h e z ( I . t á b l á z a t ) . A g y a k o r i b b nehéz­ á s v á n y o k : t u r m a l i n , staurolit, dísztén, g r á n á t , e p i d o t , r u t i l , m a g n e t i t , m e g e g y e z n e k a p l i e n s b a c h i h o m o k k ő b e n t a l á l h a t ó k k a l . V é k o n y c s i s z o l a t b a n ( 8 . á b r a ) az e r ő s e n átkris­ t á l y o s o d o t t , b i o m i c r o s p a r i t ( F O L K , 1 9 5 9 ) a l a p a n y a g b a á g y a z o t t , n a g y o n s o k szögletes k v a r c s z e m c s é n k í v ü l d o l o m i t t ö r m e l é k is l á t h a t ó . A m a g a s t e r r i g é n t ö r m e l é k e s a n y a g ­ t a r t a l o m és a z itt felsorolt t ö b b i a d a t a l a p j á n v a l ó s z í n ű , h o g y b á r a b a t h h o m o k o s m é s z k ő a p l i e n s b a c h i összlet m é s z k ő t a g o z a t á r a települ, k é p z ő d é s e i d e j é n a k ö z e l b e n a k ö z é p s ő ­ triász d o l o m i t , a „ m e d i t e r r á n " h o m o k k ő és a p l i e n s b a c h i összlet m é l y e b b , h o m o k k ő t a g o ­ z a t a is felszínen v o l t .

Ő s l é n y t a n i

v i z s g á l a t o k

A F o r a m i n i f e r á k v i s z o n y l a g kis s z á m b a n f o r d u l n a k elő, v é k o n y c s i s z o l a t b a n 4 p é l d á n y / c m . A z a l a c s o n y p l a n k t o n : b e n t o s z a r á n y ( 0 , 2 ) v a l ó s z í n ű l e g a v í z z a v a r o s s á g á r a utal, F U N N E L L ( 1 9 6 7 ) szerint u g y a n i s a p l a n k t o n F o r a m i n i f e r á k g y a k o r i s á g a s e m a v í z m é l y s é g ­ gel, s e m a n y í l t t e n g e r i jelleggel n i n c s e g y é r t e l m ű e n ö s s z e f ü g g é s b e n . A m a k r o f a u n a e l e m e k k ö z ü l ( 6 . á b r a ) az A m m o n o i d e á k m e l l e t t a k a g y l ó k a l e g g y a k o r i a b b a k . N a g y r é s z ü k e p i b e n t o n i k u s (Limacea), de szép számban szerepelnek a beásódó f o r m á k is (Astarte, Cardium, Pholadomya, Goniomya), a m e l y e k laza aljzatot igényelnek. A p a s s z í v , m é l y b e á s ó d ó Pholadomya-félék jelenléte stabil aljzati k ö r ü l m é n y e k r e m u t a t . T e k i n t v e a z o n b a n , h o g y a k a g y l ó k 9 7 % - a szétesett t e k n ő k k é n t á g y a z ó d o t t b e , ós h o g y a P h o l a d o m y á k a t is k i z á r ó l a g k ü l ö n á l l ó t e k n ő k k é p v i s e l i k , b i z t o s r a v e h e t ő , h o g y i d ő n k é n t v i s z o n y l a g v a s t a g , l a z a ü l e d é k d o l g o z ó d o t t fel. A f e l d o l g o z ó d á s v a l ó s z í n ű l e g n e m , v a g y c s a k r é s z b e n b i o t u r b á c i ó s e r e d e t ű . A m é l y b e á s ó d o t t , n a g y Pholadomya t e k n ő k szétválása ós az é l e t h e l y z e t b ő l t ö r t é n t kibillenése i l y e n m ó d o n n e h e z e n k é p z e l h e t ő el. A f ü g g ő l e g e s e n b e á s ó d ó P h o l a d o m y á k t e s t ü k h o s s z á t j ó v a l m e g h a l a d ó s z i f ó v a l r e n d e l k e z n e k , és m i v e l a villányi anyagban n e m ritkák a 9 — 1 0 c m hosszúságú teknők, ezek számára legalább 2 0 c m - e s b e á s ó d á s i m é l y s é g a d ó d i k . í g y , az e g y k o r i ü l e d é k v a s t a g s á g a jelenleg m é r h e t ő 8 c m - n e k t ö b b s z ö r ö s e l e h e t e t t . M C A L E S T E B és R H O A D S ( 1 9 6 7 ) s z e r i n t a f ü g g ő l e g e s e n m é l y b e á s ó d ó f o r m á k m a c s a k a litorális és sekély szublitorális r é g i ó b a n g y a k o r i a k . A v i s z o n y l a g kis s z á m ú Gastropoda, Brachiopoda és Echinoidea n e m s z o l g á l t a t a fenti­ ekkel ellentétes a d a t o t , í g y m e g á l l a p í t h a t ó , h o g y a b a t h h o m o k o s m é s z k ő litorális, v a g y sekély szublitorális k ö r n y e z e t b e n k é p z ő d ö t t , a h o l a v í z m o z g á s i d ő n k é n t elég erős v o l t néhány d m vastagságú, konszolidálatlan üledék feldolgozásához. 2

3. Alsókallóvi

vasooidos

mészkő

E z t a k é p z ő d m é n y t k o r á b b a n n e m különítették el a kallóvi ammoniteszes padtól. A k ő z e t a n y a g alapján azonosítható, néhány Macrocephalites sp. alap­ ján, G É C Z Y B . szóbeli közlése szerint, kora alsókallóvi. K ő z e t t a n i

v i z s g á l a t o k

A k é p z ő d m é n y elterjedése a 7 . á b r á n l á t h a t ó , a villányi T e m p l o m - h e g y r e k o r l á t o z ó ­ d i k . A , , B " és , , C " s z e l v é n y b e n 8 — 1 0 c m v a s t a g s á g ú , az „ A " s z e l v é n y b e n c s a k a b a t h h o m o k o s m é s z k ő felszíni e g y e n e t l e n s é g e i t t ö l t i ki. A l s ó szintjén, k ü l ö n ö s e n a , , B " szel­ v é n y b e n a bath h o m o k o s mészkő néhány cm-es nagyságú, limonitkéreggel b e v o n t darab­ j a i t a l á l h a t ó k , e g y é b k é n t s o k l i m o n i t o o i d o t , k v a r c h o m o k o t és d o l o m i t t ö r m e l é k e t tar-

Vörös: A Villányi-hegység alsó- és középsőjura képződményei

1. ábra. к középsőjura k é p z ő d m é n y e k elterjedése Villány környékén. J e l m a g y a r á z a t : 1. Középsőtriász dolomit, 2 . Pliensbachi mészkő, 3. Bath h o m o k o s mészkő, i . Alsó kallóvi vasooidos mészkő, 5. K a l l ó v i ammoniteszes p a d , sztromatolitos szinttel, 6. Felsőjura mészkő, 7. Vasoxidos kéreg Fig. 7. Extension o f the Middle Jurassic deposits in the vicinity o f Villány. E x p l a n a t i o n s : 1. M i d d l e Triassic dolomite, 2. Pliensbachian limestone, 3. Bathonian sandy limestone, 1. L o w e r Callovian iron-ooid-patterned limestone, 5. Callovian a m m o n i t e bed, with a stromatolitic level, 6. u p p e r Jurassic limestone, 7. Iron oxide coating

21

Földtani

22

Közlöny

102. kötet,

1.

füzet

t a l m a z ó b a r n á s s á r g a m é s z k ő . S ó s a v b a n o l d h a t a t l a n m a r a d é k a c s a k n e m 2 0 % , ennek többsége 0 , 0 6 mm-nél n a g y o b b méretű kvarcszemcse, v a g y limonitooid. Vékonycsiszo­ l a t b a n l á t h a t ó , h o g y a l i m o n i t o o i d o k k ö z p o n t i m a g v a k v a r c v a g y k a r b o n á t s z e m c s e is lehet. H A L L A M ( 1 9 6 7 ) a v a s o o i d o k k é p z ő d é s é t t á r g y a l v a , állást foglalt az a r a g o n i t - o o i d o k hoz h a s o n l ó , m o z g a t o t t vízi keletkezés m e l l e t t , a g é l - k o n k r é c i ó s s z á r m a z t a t á s s a l s z e m -

5. ábra. A bath h o m o k o s mészkő vékonycsiszolati képe. (Nagyítás: 1 4 X ) Fig.

8. Thin section of sandy limestone, Bathonian. 14 X

ben. E z a k é p z ő d é s i m ó d e s e t ü n k b e n is v a l ó s z í n ű s í t h e t ő , és m i v e l a r é t e g alsó szintjón elő­ f o r d u l ó t ö b b c m - e s m é s z k ő d a r a b o k n é h á n y m m - e s v a s t a g s á g ú v a s o x i d o s b e k é r g e z é s e is a n a l ó g , m e g l e h e t ő s e n e r ő s v í z m o z g á s t kell feltételeznünk. A n a g y , t e n g e r i v a s é r c t e l e p e k e s e t é b e n a v a s a t á l t a l á b a n a s z á r a z f ö l d r ő l s z á r m a z t a t j á k , és p r o b l é m á t jelent a n a g y ­ t á v o l s á g ú tengeri szállítódás ( H A L L A M , 1 9 6 6 ) . A v i l l á n y i a l s ó k a l l ó v i k é p z ő d m é n y alig d m - e s v a s t a g s á g ú , és ez a v i s z o n y l a g kis m é r t é k ű vas-feldúsulás a m e g e l ő z ő üledékhézagg a l lehet k a p c s o l a t b a n . E n n e k során, a k a r b o n á t o s k ő z e t e k b i z o n y o s f o k ú v i s s z a o l d ó d á s a u t á n , v a s b a n d ú s „ o l d á s i m a r a d é k " m a r a d h a t o t t vissza. A f e l h a l m o z ó d o t t v a s o l d a t b a kerülése, m a j d k i v á l á s a o o i d f o r m á j á b a n n e m k é p z e l h e t ő el u g y a n a z o n h e l y e n , u g y a n a z o n i d ő b e n , a k é t f o l y a m a t eltérő k é m i a i feltételei m i a t t . H a a z o n b a n szakaszosan i s m é t l ő d ő m o b i l i z á e i ó s és kiválási p e r i ó d u s o k a t , és szintén i s m é t l ő d ő ü l e d é k á t h a l m o z ó d á s i p e r i ó d u ­ s o k a t t é t e l e z ü n k fel, ú g y , h o g y az á t h a l m o z ó d á s i i d ő s z a k m i n d i g a vaskiválással essen e g y b e , ( a h o g y ez t e r m é s z e t e s k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t v á r h a t ó ) , e l k é p z e l h e t ő v é v á l i k a g y a ­ k o r l a t i l a g e g y i d e j ű , és e g y t e r ü l e t e n v é g b e m e n ő v a s - o l d ó d á s és o o i d k é p z ő d é s . E z a f o l y a ­ m a t a v i z s g á l t k é p z ő d m é n y e s e t é b e n v a l ó s z í n ű s í t h e t ő , azzal a kiegészítéssel, h o g y a l é t r e j ö t t o o i d o k a t k é s ő b b n o r m á l i s m é s z i s z a p k é p z ő d é s „ h í g í t o t t a " fel. Ő s l é n y t a n i

v i z s g á l a t o k

V é k o n y c s i s z o l a t b a n F o r a m i n i f e r á k alig l á t h a t ó k . F e l t ű n ő v á l t o z á s a z o n b a n az e d d i g i k é p z ő d m é n y e k h e z k é p e s t , a „Paleotrix"-ek m e g j e l e n é s e . A v é k o n y c s i s z o l a t b a n igen f i n o m szálakként jelentkező, szerves eredetű lemezkéket egyes szerzők ( t ö b b e k k ö z ö t t F B E A S I N , 1 9 5 7 ) a l g á k t ó l , m á s o k , p l . P E Y R E ( 1 9 5 9 ) , M I S I K ( 1 9 6 6 ) v é k o n y h é j ú , esetleg fiatal k a g y l ó k ­ tól s z á r m a z t a t t á k . J E F F E R I E S és M I N T O N ( 1 9 6 5 ) k i m u t a t t a , h o g y a Bositra (— Posidonia a u c t . ) k a g y l ó n e m z e t s é g a j u r á b a n p l a n k t o n i k u s é l e t m ó d o t f o l y t a t o t t , és l e g g y a ­ k o r i b b fajai a t o a r c i t ó l az o x f o r d i i g éltek. E z l é n y e g é b e n m e g e g y e z i k a p a l e o t r i x e s m i k r o fácies i d ő b e l i elterjedésével. M i n d e n t ö s s z e v é v e , a „Paleotrix" a n y í l t t e n g e r i élettájék jel­ l e m z ő j e , a h o g y azt az e m l í t e t t s z e r z ő k e g y ö n t e t ű e n h a n g s ú l y o z t á k . A z alsókallóvi vaso o i d o s m é s z k ő k é p z ő d é s e idején t e h á t v a l ó s z í n ű l e g sekély, d e n y í l t t e n g e r i k ö r ü l m é n y e k uralkodtak. A m a k r o f a u n a e l e m e k k ö z ü l ( 6 . á b r a ) az A m m o n i t e s e k a l e g g y a k o r i a b b a k . K i t ö l t ő a n y a g u k á l t a l á b a n a m e l l é k k ő z e t t e l a z o n o s . A k é p z ő d m é n y alsó szintjén t a l á l h a t ó b a t h

Vörös:

A Villányi-hegység

alsó-

és középsőjura

képződményei

23

h o m o k o s m é s z k ő d a r a b o k e s e t e n k é n t A m m o n i t e s e k e t is t a r t a l m a z n a k , a m e l y e k t e r m é ­ szetesen á t h a l m o z o t t a k . A n é h á n y k a g y l ó e g y része e p i b e n t o n i k u s , e z e k szétesett t e k n ő k k é n t fosszilizálódtak. A sekély (Anisocardia) és m é l y b e á s ó d ó (Pholadomya) alakok vi­ s z o n t k é t t e k n ő v e l ő r z ő d t e k m e g , a m i a r r a utal, h o g y b á r a z o o i d k é p z ő d ó s k o r e r ő s tur­ b u l e n s v í z m o z g á s t kell feltételeznünk, a t u l a j d o n k é p p e n i m é s z k ő k é p z ő d é s e i d e j é n a v í z ­ m o z g á s lényegesen g y e n g é b b lehetett.

4. Kallóvi

ammoniteszes

pad

E z t a k é p z ő d m é n y t a f e k v ő j u r a rétegekkel e g y ü t t , összefoglaló n é v e n L E N Z (1872)

mint klausi,

HOFMANN

(1876)

mint

felsődogger rétegeket

említette.

E l ő s z ö r P Á L F Y ( 1 9 0 1 ) k ü l ö n í t e t t e el, első részletes leírását p e d i g T I L L

(1906)

adta, aki szerint a m i n t e g y 3 0 c m vastagságú réteg k a l l ó v i f o r m á k mellett b a t h A m m o n i t e s e k e t is tartalmaz. T I L L ( 1 9 1 0 — 1 1 ) az ammoniteszes p a d o t a macrocephalus,

anceps és athleta z ó n á k r a tagolta. L Ó C Z Y ( 1 9 1 2 ) v i t a t t a ennek lehető­

ségét, k é s ő b b a z o n b a n

(LÓCZY,

1 9 1 5 , 4 2 1 . о . ) a macrocephalus

z ó n á t sikerült elkülönítenie. A K K E L L ( 1 9 5 6 ) ábrái

alapján

az

Ammonites

fauna

szerint, L Ó C Z Y

többsége

és az

anceps

monográfiájának

középsőkallóvi, kevés

k a l l ó v i k é p v i s e l ő v e l . U g y a n a k k o r a villányi faunában b a t h alakok

felső-

jelenlétét

is k i m u t a t t a . K A S Z A P ( 1 9 5 9 , 1 9 6 1 ) e g y új lelőhelyről előkerült fauna vizsgálata kapcsán

a klasszikus

villányi faunát

is újraértékelte kronológiailag.

Ennek

e r e d m é n y e k é p p e n ú g y találta, h o g y az ammoniteszes p a d k é t b a t h és ö t k a l l ó v i z ó n á t foglal m a g á b a n . A v é l e m é n y e k g y a k o r i eltérésének e g y i k o k a m ú z e u m i a n y a g k e v e r e d é s lehetett ( G É C Z Y , 1 9 6 9 ) . A másik, s ú l y o s a b b o k az a m m o n i t e ­ szes p a d túlságosan tág litosztratigráfiai értelmezése v o l t . Jelenlegi felfogásunk szerint a felsőbath és az alsókallóvi (a b a t h h o m o k o s mészkő, illetve az alsó­ k a l l ó v i v a s o o i d o s m é s z k ő formájában)

elkülöníthető

a szorosabb

értelemben

v e t t ammoniteszes p a d t ó l . E n n e k k o r a G É C Z Y B . szóbeli közlése szerint v a l ó ­ színűleg a k ö z é p s ő k a l l ó v i egyetlen zónájára

K ő z e t t a n i

korlátozódik.

v i z s g á l a t o k

A z alsó- és k ö z é p s ő j u r a k é p z ő d m é n y e k k ö z ü l a k a l ó v i a m m o n i t e s z e s p a d a l e g n a g y o b b elterjedésű. A v i l l á n y i T e m p l o m - h e g y e n ( 7 . á b r a ) k í v ü l a H a r s á n y - h e g y e n és a k b . 1 0 k m - r e N y - r a l e v ő C s u k m a - h e g y e n ( K A S Z A P , 1 9 5 8 , 1 9 5 9 , 1 9 6 1 ) is m e g t a l á l h a t ó . A k ö z b e n s ő t e r ü l e t e n v a l ó s z í n ű l e g c s a k a kis r é t e g v a s t a g s á g és a r o s s z feltártság m i a t t n e m m u t a t t á k ki eddig. Vastagsága egyenletes, Villány környékén 1 5 — 4 0 c m , a Harsány-hegyen k b . fél m é t e r . A m i n t R A D W A N S K I és SZTTLCZEWSKI ( 1 9 6 5 , 1 9 6 6 ) m e g á l l a p í t o t t á k , h á r o m , n e m e g é s z e n á l l a n d ó s z i n t r e b o n t h a t ó . A z alsó szint kissé rózsaszínes, k e v é s v a s o x i d o t és strom a t o l i t g u m ó k a t t a r t a l m a z ó m é s z k ő . A k ö z é p s ő szint t ö b b é - k e v é s b é összefüggő s t r o m a t o l i t k é p z ő d m é n y , a fölső szint sárgásfehér, a l s ó b b részén s t r o m a t o l i t g u m ó k a t és i g e n s o k Ammonites v á z a t t a r t a l m a z ó m é s z k ő . E z a h á r o m o s z t a t ú s á g a H a r s á n y - h e g y e n is m e g ­ á l l a p í t h a t ó . E r e d e t i á l l a p o t á b a n az egész a m m o n i t e s z e s p a d k é k e s s z ü r k e - z ö l d e s s z ü r k e , p i r i t e s , a m i n t a z a v i l l á n y i T e m p l o m - h e g y e t átfúró a l a g ú t b ó l ( , , E " s z e l v é n y ) k i k e r ü l t mintákon látható. A kőzet sósavban oldhatatlan maradéka átlagosan k b . 1 5 % , aminek t ú l n y o m ó t ö b b ­ sége vasoxid ( 9 0 % ) , a terrigén törmelékes anyag mennyisége elhanyagolható. V é k o n y ­ csiszolatos vizsgálatok alapján a mészkő biomicritnek határozható m e g ( F O L K , 1 9 5 9 , 1 9 6 2 é r t e l m é b e n ) ( 9 . á b r a ) . A P L T J M L E Y e t al. ( 1 9 6 2 ) féle e n e r g i a i n d e x o s z t á l y o z á s I . t í p u s á b a s o r o l h a t ó , a m i n y u g o d t v í z i l e r a k ó d á s o k a t foglal m a g á b a n . A z a l a c s o n y energi­ á j ú k é p z ő d é s n e m u t a l e g y é r t e l m ű e n m é l y v í z r e . S e k é l y v í z b e n is l e r a k ó d h a t m i c r i t , d e csak h a a hullámverés, v a g y erős áramlatok n e m érvényesülhetnek. Ellenkező esetben az e r ő s v í z m o z g á s k i m o s n á és l e b e g t e t v e elszállítaná a f i n o m s z e m c s é j ű a n y a g o t , m í g a v i s s z a m a r a d ó b i o g é n t ö r m e l é k p ó r u s a i t k r i s t á l y o s kalcit t ö l t e n é k i , b i o s p a r i t o t e r e d m é ­ n y e z v e . S p a r i t o s a l a p a n y a g a z o n b a n a k a l l ó v i a m m o n i t e s z e s p a d b a n n e m f o r d u l elő.

Földtani

24

Közlöny

102. kötet,

1.

füzet

A z , , E " szelvényből származó, redukált állapotban levő stromatolitréteg a n y a g á b ó l készült D T A f e l v é t e l a 1 0 . á b r á n l á t h a t ó . A n a g y o n h a t á r o z o t t a n j e l e n t k e z ő pirit m e l l e t t , feltűnő a k b . 1 0 % - o s d o l o m i t t a r t a l o m . D o l o m i t j e l e n l é t e a j e l e n k o r i s t r o m a t o l i t k é p z ő d é s h e l y e i n n e m s z o k a t l a n , a P e r z s a - ö b ö l és a K a r i b - t e n g e r e g y e s r é s z e i n az á r a p á l y - ö v b e l i és szupralitorális algás s z ő n y e g e k n e k e v a p o r i t o k h o z v a l ó k a p c s o l ó d á s á t í r t á k le ( K E N D A L L és S K I P W I T H , 1 9 6 8 ; L U C I A , 1 9 6 8 ) . V i l l á n y b a n a z o n b a n n e m t a l á l h a t ó s e m m i o l y a n j e l ,

9. ábra. A kallóvi ammoniteszes pad Fig.

fölső szintjének vékonycsiszolati képe. (Nagyítás:

9. Thin section o f the upper horizon of the Callovian a m m o n i t e bed.

14X)

14 X

a m i á r a p á l y ö v r e , v a g y szupralitorális k ö r n y e z e t r e u t a l n a ( p l . : i s z a p - r e p e d é s e k , loferitek s t b . ) . í g y v a l ó s z í n ű , h o g y a d o l o m i t , a p l i e n s b a c h i m é s z k ő n é l t á r g y a l t m ó d o n , itt is m á ­ sodlagosan keletkezett, a magas Mg-tartalmú kalcit b o m l á s a után. E z alátámasztja R A D W A N S K I és S Z U L C Z E W S K I ( 1 9 6 5 , 1 9 6 6 ) feltételezését, h o g y a k ő z e t m i c r i t a n y a g a a l g a eredetű.

Ő s l é n y t a n i

v i z s g á l a t o k

A kallóvi ammoniteszes pad viszonylag gazdag Foraminiferákban. Mennyiségük, v é k o n y c s i s z o l a t o s v i z s g á l a t o k szerint, az alsó s z i n t b e n 1 2 , a k ö z é p s ő s z i n t b e n 2 1 , a fölső szintben pedig 1 4 példány /cm . A plankton: bentosz arány u g y a n e b b e n a sorrendben 2 , 3 ; 1 0 ; és 5 , 5 . A p l a n k t o n F o r a m i n i f e r á k v i s z o n y l a g n a g y g y a k o r i s á g a F U N N E L L ( 1 9 6 7 ) sze­ rint a n o r m á l i s s ó t a r t a l m ú és j ó l á t v i l á g í t o t t t e n g e r e k b e n b á r h o l v á r h a t ó , í g y ez ö n ­ m a g á b a n n e m t e k i n t h e t ő e g y é r t e l m ű e n n y í l t t e n g e r i jellegnek. V é k o n y o c i s z o l a t b a n a z o n ­ b a n f e l t ű n ő , h o g y a k a r b o n á t s z e m c s é k t ú l n y o m ó t ö b b s é g é t „Paleotrix"-ek teszik ki ( 9 . á b r a ) . M i n t a z e l ő z ő k é p z ő d m é n y t á r g y a l á s á n á l l á t t u k , ezek p l a n k t o n i k u s k a g y l ó k t ó l s z á r m a z n a k , és í g y a p l a n k t o n F o r a m i n i f e r á k k a l e g y ü t t n y í l t t e n g e i é l e t t á j é k r a utal­ nak. A m a k r o f a u n á b a n ( 6 . á b r a ) az A m m o n i t e s e k d o m i n á l n a k , k ő z e t a l k o t ó j e l l e g g e l szere­ p e l n e k . E z a t é n y , a „Paleotrix"-ék t ö m e g e s fellépésével e g y ü t t , ú j a b b a d a t a k é t c s o p o r t g y a k o r i s á g i v i s z o n y a i b a n m u t a t k o z ó ö s s z e f ü g g é s h e z , a m e l y r e G É C Z Y ( 1 9 5 9 ) h í v t a fel a figyelmet. (A közvetlen produkciósb ológiai kapcsolat helyett azonban inkább közös t á p l á l é k f o r r á s r a lehet g o n d o l n i . ) A C e p h a l o p o d á k k ö z ü l a B e l e m n i t e s e k is i g e n n a g y szám­ b a n s z e r e p e l n e k . A k a g y l ó f a u n á b a n d o m i n á n s Inoceramus az e d d i g i e k h e z h a s o n l ó a n p e lágikus s z e r v e z e t n e k t e k i n t h e t ő . E m e l l e t t s z ó l , h o g y a n e m z e t s é g f ö l d r a j z i elterjedése a j u r á b a n n i n c s f á c i e s h a t á r o k h o z k ö t v e . A bisszusszal u s z a d é k f á r a t a p a d t Inoceramus dubius leletek ( H A U F F , 1 9 5 3 ) e faj e s e t é b e n kétségtelenné teszik a p s z e u d o p l a n k t o n i k u s é l e t m ó d o t , a m i n a g y v a l ó s z í n ű s é g g e l á l t a l á n o s í t h a t ó a n e m z e t s é g l e g t ö b b fajára, l e g a l á b b is a j u r a i d ő s z a k b a n . A k a g y l ó f a u n a f e n n m a r a d ó részét e l s ő s o r b a n e p i b e n t o n i k u s for­ m á k a l k o t j á k , főleg s i m a Entolium-íélék. K A U F F M A N ( 1 9 6 9 ) szerint a s i m a P e c t i n i d a e k á l t a l á b a n k i t ű n ő ú s z ó k , és n y u g o d t , m é l y v í z i k ö r n y e z e t b e n is g y a k o r i a k . A b e á s ó d ó k a g y ­ lók kis s z á m b a n s z e r e p e l n e k , k i z á r ó l a g szétesett t e k n ő k f o r m á j á b a n . E z n e m j e l e n t fel2

;

Vörös:

A

Villányi-hegység

alsó-

és középsőjura

képződményei

25

t é t l e n ü l erős v í z m o z g á s t , m á r k i s m é r t é k ű b i o t u r b á c i ó is e l ő i d é z h e t t e . A B r a c h i o p o d á k n a g y g y a k o r i s á g a a r r a utal, h o g y l e g a l á b b is i d ő n k é n t és h e l y e n k é n t stabil aljzati k ö r ü l ­ m é n y e k u r a l k o d t a k . A B r a c h i o p o d á k t ú l n y o m ó t ö b b s é g e 1'erébratulida, mintegy 60%b a n suleált f o r m á k , a m e l y e k A G E E (1965) szerint a m é l y e b b , v a g y n y u g o d t a b b tenger­ a l j z a t r a j e l l e m z ő e k . A n é h á n y irreguláris Echinoidea a b e á s ó d ó é l e t m ó d a l a p j á n a laza, aljzat bizonyítékának tekinthető. 100

300

500

700

900 °C

10. ábra. A kallóvi ammoniteszes pad stromatolit szintiének derivatogramja. (P = pirit, D = dolomit) Fig. 10. Derivatogramme of the stromatolithic horizon of the Callovian ammonite bed

A k a l l ó v i a m m o n i t e s z e s p a d alsó és felső szintje k ö z ö t t a m a k r o f a u n a a l a p j á n n e m l e h e t l é n y e g e s k ü l ö n b s é g e t t e n n i . A k ö z é p s ő szint, j e l l e g é b ő l k ö v e t k e z ő e n n e m t a r t a l m a z , makrofaunát. S t r o m a t o l i t o k A v i l l á n y i s t r o m a t o l i t o k r ó l R A D W A N S K I és SZTJXCZEWSKI ( 1 9 6 5 , 1 9 6 6 ) k i t ű n ő , m o d e r n , szintézist a d o t t . A m o r f o l ó g i a i t á r g y a l á s h o z itt n i n c s s e m m i h o z z á t e n n i v a l ó , a p a l e o ö k o l ó g i a i értékeléshez a z o n b a n az ú j a b b i r o d a l m i , v a l a m i n t vizsgálati a d a t o k a l a p j á n n é h á n y kiegészítő m e g j e g y z é s k í v á n k o z i k . A jelenkori megfigyelések alapján a stromatolitokat sokáig kizárólag árapály ö v i , v a g y szupralitorális k e l e t k e z é s ű e k n e k t a r t o t t á k . U j a b b a n a z o n b a n , M O N T Y ( 1 9 6 7 ) és. G E B É D É I N ( 1 9 6 9 ) n a g y k i t e r j e d é s ű , szublitorális ( n é h á n y m - e s v í z m é l y s é g b e n f e j l ő d ő ) a l g a - s z ő n y e g e k e t í r t a k le. E z a r é g i ó a v i l l á n y i s t r o m a t o l i t o k k é p z ő d é s i h e l y é ü l is elfogad­ h a t ó , m i v e l á r a p á l y ö v r e u t a l ó j e l e k itt n e m t a l á l h a t ó k . A k a l l ó v i a m m o n i t e s z e s p a d k ö z é p s ő szintje, a t ö b b é - k e v é s b é ö s s z e f ü g g ő , o s z l o p o s s t r o m a t o l i t o k b ó l á l l ó r é t e g kétség­ k í v ü l s e k é l y v í z b e n , d e a z erős v í z m o z g á s t ó l v é d e t t h e l y e n k é p z ő d ö t t , m i n t a h o g y ez a m a i s t r o m a t o l i t o k e s e t é b e n is alapfeltétel. A z o n k o l i t o k a t t a r t a l m a z ó alsó szint n e m lehet e r ő s h i d r o m e c h a n i k a i f e l d o l g o z ó d á s e r e d m é n y e , m i n t R A D W A N S K I és SZTJDOZEWSKI v é l t e , i l y e n k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t u g y a n i s m i c r i t a l a p a n y a g l e r a k ó d á s a n e m lehetséges. A z o n k o l i t o k g y a k o r i átfordulása talán i n k á b b bioturbáeióra vezethető vissza. A z egyenletesen kis r é t e g v a s t a g s á g ellene s z ó l a n n a k a feltételezésnek, h o g y az o n k o l i t o k m a g a s a b b a n , fekvő területről h o r d ó d t a k v o l n a b e .

26

Földtani

Közlöny

102. kötet, 1.

füzet

Mindezek után megállapíthatjuk, h o g y a kallóvi ammoniteszes p a d képző­ dési körülményei meglehetősen problematikusak. A legvalószínűbbnek tűnő folyamatsor a következő: A z üledékképződés nagykiterjedésű területen, nyílttengeri, szublitorális régióban indult meg, olyan mélységben, ahol a vízmozgás elég gyenge v o l t a micrit lerakódásához. Nyílttengerre utal a pelágikus szervezetek dominanciája, viszonylag mély vízre pedig a Phylloceras és Lytoceras féléknek az Ammonites faunához viszonyított arányából ( G É C Z Y B . szóbeli közlése szerint), valamint a Brachiopoda fauna összetételéből k ö ­ vetkeztethetünk. A z onkolitok jelenléte ennek nem m o n d ellent, stromatolitgumókat ugyanis már 1 5 0 m mélységben is találtak ( M C M A S T E K és C O N N O V E B , 1 9 6 6 ) , és így képződési mélységük alsó határa gyakorlatilag az eufotikus régióéval esik egybe. A középső, nagyjából összefüggő stromatolitokból álló réteg képződése viszont csak sekély vízben képzelhető el. Ezért egy vi­ szonylag nagy területnek a tenger szintjéhez közel emelkedését kell feltételezni. E k k o r a „ p l a t f o r m " szegélyei hullámtörőkként biztosíthatták a n y u g o d t vízi körülményeket a középső területen pedig, arid klíma esetén a nagykiterje­ désű, sekély vízterület párolgása következtében a sótartalom a normális fölé emelkedhetett, ami a bioturbációt o k o z ó szervezetek kiküszöbölésével meg­ teremthette az összefüggő alga-szőnyeg kialakulásának másik feltételét. A fölső szint képződését, mint R A D W A N S K I és SZTTLCZEWSKI ( 1 9 6 5 , 1 9 6 6 ) is, a terület süllyedésével hozhatjuk kapcsolatba. A vízmélység fokozatos növekedésével kimaradnak az onkolitok, és a p a d legfölső részén nagyjából vízszintesen fekvő ő s m a r a d v á n y o k tanúsága szerint a bioturbációt o k o z ó szervezetek is.

A terület vázlatos

fejlődésmenete

A Villányi-hegységben a pliensbachitól a kallóviig terjedő, viszonylag hosszú időszakot kis vastagságú és rendkívül hézagos rétegsor képviseli. E g y terület teljes fejlődésmenetét j ó l lehet körvonalazni, ha az adott időszakban az üledékképződés nagyjából folyamatos v o l t . Esetünkben azonban az üledék­ képződéssel jellemzett néhány szakasz igen rövid időtartamot képvisel az üledékhézagokhoz képest, ezért a földtörténeti rekonstrukció csak egészen n a g y v o n a l ú lehet. E g y e s szerzők az üledékhézagokat egyértelműen szárazra emelkedéssel hozzák kapcsolatba. V a l ó b a n , egy tengeri üledékgyűjtő szárazra kerülése általában az üledékképződés megszakadásához vezet. Üledékhézag létrejötte azonban kizárólag a lerakódás és elszállítódás viszonyának függvénye, és ez tengeri körülmények k ö z ö t t is erősen változik. Ezért, ha az üledékhézag két tengeri lerakódást választ el egymástól, köztes szárazföldi időszakot csak a szárazföldi körülmények konkrét bizonyítéka alapján indokolt feltételezni. A villányi jura rétegsorban ilyen bizonyíték mindezideig nem került elő, ezért valószínű, h o g y a terület a pliensbachitól a kallóviig a tenger szintje alatt volt. A vizsgált k é p z ő d m é n y e k mind szublitorális régióra utalnak. Ezen belül a víz­ mélység kis mértékben, az üledékképződés sebessége erősen változhatott.

I r o d a l o m — References A G E H , D . V . (1965): The a d a p t a t i o n o f Mesozoic B r a c h i o p o d s to different environments. Palaeogeogr., Palaeoclimatol., P a l a e o e c o l . , I., 2 . A G E R , D . V . ( 1 9 6 7 ) : B r a c h i o p o d p a l a e o e e o l o g y . Earth-Sci. R e v . , 3 . A G É E , D . V . ; C A L L O M O N , J . H . ( 1 9 7 1 ) : On the Liassic age o f the „ B a t h o n i a n " o f Villány ( B a r a n y a ) . A n n . Univ. Sei. Budapest., Sec. G e o ] . , X I V . , 5 — 1 6 .

Vörös:

A

Villányi-hegység

alsó-

és középsőjura

képződményei

27

A R K E L L , W . J. (1956): Jurassic geology of the W o r l d . L o n d o n B A N D Y , 0 . L . (1967): Cretaceous p l a n c t o n i c foraminiferal z o n a t i o n . M i c r o p a l e o n t o l o g y , 13., 1. D A P P L E S , E . С . ( 1 9 6 7 ) : Silica as an agent in diagenesis. I n : L A R S E N , G.; C H I L I N G A R , G. V . ( E d . ) : Diagenesis in sediments. Elsevier. A m s t e r d a m , L o n d o n , N e w Y o r k F A I R B R I D G E , В.. W . (1967). Phases o f diagenesis and authigenesis. In: L A R S E N , G.; C H I L I N G A R , G. V . ( E d . ) : Diagenesis in sediments. Elsevier F E R A S I N , F. (1956): Sulla presenza di supposte alghe filamentose nel Giurese del V e n e t o . R i v . Ital. Pal., L X I I . , 3. F O L K , R . L . (1959): Practical pétrographie classification o f limestones. Bull. A m . A s s o c . P e t r o l . Geol., 43., 1. F O L K , R . L. (1962): Spectral subdivision o f limestone t y p e s . I n : H A M , W . E . ( E d . ) : Classification o f carbonate r o c k s . A m . Assoc. P e t r o l . Geol., M e m . 1. F O L K , R. L.; W A R D , W . С . (1957): Brazos R i v e r bar: a s t u d y in the significance o f grain size parameters. J o u r n . Sed. P e t r o l . , 27., 1. F U N N E L L , B . M . (1967): Foraminifera and Radiolaria as depth indicators in the marine e n v i r o n m e n t . Marine Geol., 5., 5/6. GALÁcz A.; VÖRÖS A . (1969): Belemnite fauna o f the ammonite-rich Callovian bed at V i l l á n y , South H u n g a r y . A n n . U n i v . Sei. Budapest., Sec. Geol., X I I . G E B E L E I N , С . D . (1968): Distribution, m o r p h o l o g y and accretion rate o f recent subtidal algal stromatolites, B e r m u d a . J o u r n . Sed. Petrol., 39., 1. G É C Z Y B . (1959): D i e zeitliche Verbreitung v o n Paleotrix in der jurassischen Schichten des Nördlichen B a k o n y Gebir­ ges. Ann. U n i v . Sei. Budapest., See. G e o l . , I I I . G É C Z Y В . (1969): A Villányi ammoniteszes p a d kora. E l ő a d á s . M e d . Jura K o l l . , Budapest. H A L L A M , A. (1966): Depositional e n v i r o n m e n t o f British Liassic ironstones, considered in the c o n t e x t o f their facie> relationships. Nature, 209., 1 3 0 6 - 1 3 0 9 . H A L L A M , A . (1967): A n environmental study o f the U p p e r D o m e r i a n and L o w e r Toarcian o f Great Britain. Philos. Trans. R o y . S o c , ser. В, 252. H A C F F , В. (1953): Das H o l z m a d e n b u c h . Ohringen. H O F M A N N K . (1876): Aufnahmsbericht. V e r h . к. k. geol. R e i c h s a n s t . (1876) H U D S O N , J. D . ; P A L F R A M A N , F . B. (1969). T h e e c o l o g y and preservation o f the O x f o r d Clay fauna at W o o d h a m , Buckinghamshire. Quart. J. Geol. S o c . L o n d o n , 124., 4. JEFFERiES, R . P . S.; M I N T O N , R . P. (1965). T h e m o d e o f life o f t w o Jurassic species o f „ P o s i d o n i a " ( B i v a l v i a ) . Palaeon­ t o l o g y , 8., 1. K A S Z A P , A. ( 1 9 5 8 ) : D o g g e r rétegek ú j a b b feltárása a Villányi-hegységben. F ö l d t . K ö z i . , 88., 1. K A S Z A P A . (1959): D o g g e r rétegek a Villányi-hegységben. F ö l d t . K ö z i . , 89., 3. K A S Z A P A . (1961): Bath-kallóvi rétegek a Villányi-hegységben. F ö l d t . Int. É v k . , X L I X . , 2 . K A U F F M A N , E . G. (1969): F o r m , function, and e v o l u t i o n . I n : MOORE, R . C. ( E d . ) : Treatise o n Invertebrate P a l e o n t o ­ logy. ( N ) (Bivalvia) Kansas. K E N D A L L , C. G . S T . C ; S K I P W I T H , P . A . D ' E . (1968): R e c e n t algal m a t s o f a Persian Gulf l a g o o n . J o u r n . Sed. Petrol., 38., 4. L E N Z , О . (1872): A u s dem Baranyaer K o m i t a t e . V e r h . к . k. geol. Reichsanst., (1872) L Ó C Z Y L . , IFj. (1912): A V i l l á n y i és Báni hegység geológiai v i s z o n y a i . F ö l d t . K ö z i . , 42. L Ó C Z Y L . , I F J . ( 1 9 1 3 ) : Baranya v á r m e g y e déli h e g y v i d é k é n e k földtani viszonyai. F ö l d t . Int. É v i Jel. (1912) L Ó C Z Y L . , IFj. (1915): A villányi Callovien-ammonitesek monográfiája. Geol. Hung., I., 3 — 4. L U C I A , F . J. (1968): R e c e n t sediment and diagenesis o f S o u t h Bonaire, Netherlands Antilles. J o u r n . Sed. Petrol., 38., 3. M C A L E S T E R , A . L.; R H O A D S , D . C. ( 1 9 6 7 ) . Bivalves as b a t h y m é t r i e indicators. Marine Geol., 5., 5/6. M C M A S T E R , R . L . ; C O N N O V E R , J. T. (1966): R e c e n t algal stromatolites f r o m the Canary Islands. J. Geol., 74., 5. M I S I K , M . (1966): Microfacies o f the Mesozoic and Tertiary limestones o f the W e s t Carpathians. Bratislava. M O N T Y , C. L . V. (1967): Distribution and structure o f R e c e n t stromatolitic algal mats Eastern A n d r o s Island, Bahamas. A n n . S o c . Geol. Belg., 90., 3. N O S Z K Y J., I F J . (1961): Magyarország jura k é p z ő d m é n y e i . F ö l d t . I n t . E v k . , X L I X . , 2 . P Á L F Y M . (1901): Geológiai jegyzetek n é h á n y dunamenti k ő b á n y á r ó l . F ö l d t . K ö z i . , 3 1 . P E Y R E , Y . (1959): Études sur les organismes du Jurassique présentant en section taillée l'aspect de filaments. R e v . Micropal., 2., 2 . P L U M L E Y , W . J.; R I S L E Y , G. A . ; G R A V E S , R . W . ; K A L E Y , M . E . (1962): E n e r g y I n d e x for limestone interpretation and classification. I n : H A M , W . E . ( E d . ) : Classification o f carbonate r o c k s . A m . A s s o c . P e t r o l . Geol., M e m . 1. R A D W A N S K I , A . ; S Z U L C Z E W S K I , M . (1965): S t r o m a t o l i t o k a Villányi hegység jura rétegeiben. F ö l d t . K ö z i . , 95., 4. R A D W A N S K I , A . ; S Z U L C Z E W S K I , M . ( 1 9 6 6 ) : Jurassic stromatolites o f the Villány Mountains (Southern H u n g a r y ) . A n n . Univ. Sei. Budapest., Sec. Geol., I X . R A K U S Z GY.; S T R A U S Z , L . ( 1 9 5 3 ) : A Villányi hegység földtana. F ö l d t . Int. E v k . , X L L , 2. S A H U , В . K . (1964): Depositional mechanisms f r o m the size analysis o f clastic sediments. J o u r n . Sed. Petrol., 34., 1. . S T A N L E Y , S. M . (1968): P o s t - P a l e o z o i c a d a p t i v e radiation o f infaunal b i v a l v e molluscs — a consequence o f mantle fusion and siphon formation. J o u r n . Paleont., 42., 1. S T E H L I , F . G.; H O W E R , J. (1961): Mineralogy and early diagenesis o f the carbonate r o c k s . J o u r n . Sed. Petrol., 31., 3. S Z A B Ö P . (1957): A klasszikus villányi szelvény üledékföldtani újravizsgálata. S z a k d o l g o z a t . B u d a p e s t . T I L L , A . (1906): D e r fossilführende D o g g e r v o n V i l l á n y (Südungarn). V e r h . к. к. geol. Reichsanst. (1906) T I L L , A . ( 1 9 1 0 — 1 1 ) : Die A m m o n i t e n f a u n a des K e l l o w a y v o n Villány. Beitr. P a l . Öst.-Ung., X X I I I — X X I V . W E I N G Y . (1967): Délkelet-Dunántúl hegységszerkezete. F ö l d t . K ö z i . , 97., 4. W E I N G Y . (1969): U j a b b a d a t o k a Villányi-hegység szerkezetéhez. F ö l d t . K ö z i . , 99., 1. Z O B E L L , С . E . ( 1 9 4 2 ) : Changes p r o d u c e d b y microorganisms in sediments after deposition. J o u r n . Sed. Petrol., 12-

L o w e r and Middle Jurassic formations o f the Villány Mountains A.

Vörös

T h e L o w e r a n d M i d d l e Jurassic series o f t h e V i l l á n y M o u n t a i n s m a y b e d i v i d e d i n t o four formations: 1. A Pliensbachian carbonate sequence o f v a r y i n g a m o u n t o f terrigenous m a t e r i a l s . A t t a i n i n g a m a x i m u m o f 12 m i n t h i c k n e s s a n d p i n c h i n g o u t in s o m e places this s e q u e n c e o c c u r s in t h e v i c i n i t y o f V i l l á n y a n d o n t h e H a r s á n y hill. I t s l o w e r m e m b e r is b u i l t u p b y c a l c a r e o u s s a n d s t o n e s identified o n t h e basis o f p é t r o g r a p h i e d a t a as o f s u b l i t t o r a l

28

Földtani

Közlöny

102. kötet,

1.

füzet

origin. T h e s e s a n d s t o n e s g r a d e i n t o unstratified, l o c a l l y m a s s i v e p u r e l i m e s t o n e s . T h e y are b i o m i c r i t e s , their grain m i c r i t e r a t i o i n d i c a t e s a d e p o s i t i o n i n p e r i o d i c a l l y agitated waters. T h e l o w e r p a r t o f t h e l i m e s t o n e m e m b e r c o n t a i n s a r i c h f a u n a w i t h g r a d u a l u p w a r d s i m p o v e r i s h m e n t . T h e t o t a l d i s a p p e a r a n c e o f t h e n e k t o n i c faunal elements is especially striking. I n t h e b e n t h o s infaunal e l e m e n t s are a l m o s t c o m p l e t e l y absent. 2. A Bathonian sandy limestone series o c c u r s o n l y o n T e m p l o m hill at V i l l á n y as a l o c a l lens o f a b o u t 8 c m thickness. I t c o n t a i n s p l e n t y o f angular q u a r t z grains. F r o m a m o n g t h e Lamellibranchiata f r e q u e n t in t h e f a u n a s o m e p a s s i v e , d e e p b u r r o w i n g Pholadomya are all disarticulated, an e v i d e n c e o f r e d e p o s i t i o n during s e d i m e n t a t i o n . 3. A Lower Gallovian iron oo'id limestone series is also l i m i t e d t o t h e T e m p l o m hill at V i l l á n y , a t t a i n i n g a thickness o f a b o u t 10 c m . I t carries a h e a v y i r o n o x i d e crust on its b a s e a n d c o n t a i n s a g r e a t a m o u n t o f ferrous o o l d s . T h e h i g h c o n c e n t r a t i o n o f iron seems t o b e d u e t o a p r e c e d i n g b r e a k i n s e d i m e n t a t i o n . T h e a p p e a r a n c e o f Paleotrix s p e c i m e n s in t h e m i c r o f a u n a m a y b e an e v i d e n c e o f p e l a g i c e n v i r o n m e n t . 4. A Gallovian Ammonitic layer s h o w s t h e largest e x t e n s i o n f r o m a m o n g all the for­ m a t i o n s discussed. Its thickness varies b e t w e e n 15 a n d 40 c m . a n d its m o s t i m p o r t a n t characteristics are t h e a b u n d a n c e o f Ammonites and the occurrence o f Stromatolites. A n e x c e l l e n t synthesis o f this f o r m a t i o n w a s g i v e n b y R A D W A N S K I a n d SZTJLCZEVSKI ( 1 9 6 6 ) . S o m e s u p p l e m e n t a r y r e m a r k s : V i l l á n y M o u n t a i n s Stromatolites were formed p r o b a b l y w i t h i n t h e s u b l i t t o r a l z o n e s i n c e n o traces o f d e s i c c a t i o n , c h a r a c t e r i s t i c o f litto­ ral a n d s u p r a l i t t o r a l e n v i r o n m e n t s , h a v e b e e n f o u n d s o far. T h e n o d u l a r l i m e s t o n e level c o n t a i n i n g o n c o l i t e s c a n n o t b e t h e result o f h e a v y h y d r o m e c h a n i c a c t i o n for, w o u l d this b e t h e case, the m a t r i x o f t h e r o c k s h o u l d b e sparite instead o f m i c r i t e . A s suggested b y p a l e o n t o l o g i c a l data, t h e m a j o r p a r t o f t h e f o r m a t i o n m u s t h a v e b e e n d e p o s i t e d in a comparatively deep quiet water environment. A l l m e m b e r s o f the L o w e r a n d M i d d l e J u r a s s i c series p o i n t t o s u b l i t t o r a l c o n d i t i o n s . A s f o r t h e hiatuses there is n o e v i d e n c e s u g g e s t i n g a subaerial e n v i r o n m e n t . Therefore it is n o t justified t o s u p p o s e a n e m e r g e n c e t o h a v e t a k e n p l a c e during t h e p e r i o d s under consideration.

Földtani

Közlöny,

Butt, of the Hungarian

Oeol. Soc. (1912) 102.

29-39

Breccsaréteg a mecseki középsőliász foltosmárga összletben dr. Némedi

Varga Zoltán — Bóna

József*

( 1 ábrával, 1 táblázattal, 2 táblával) Ö s s z e f o g l a l á s : A k o m l ó i feketekőszénterület egyik mélyfúrása a középső­ liász r é t e g s o r alsó s z a k a s z á b a n v é k o n y b r e c c s a r é t e g e t h a r á n t o l t , m e l y f o l t o s m á r g a - t ö r ­ m e l é k m e l l e t t a l á r e n d e l t e n k ő s z é n d a r a b o k a t , és k o p t a t o t t a l e u r o l i t k a v i c s o k a t is tartal­ m a z . A b r e c c s a a n y a g á b ó l m i k r o m i n e r a l ó g i a i , m i k r o f a u n a és p a l y n o l ó g i a i v i z s g á l a t o t v é g e z t ü n k . A p a l y n o l ó g i a i v i z s g á l a t szerint a k ő s z é n k a v i c s o k felsőtriász k o r ú a k . A brecsesa v i z s g á l a t a új a d a t o k k a l j á r u l a m e c s e k i liász ü l e d é k g y ű j t ő f e j l ő d é s m e n e t é n e k ismere­ téhez.

A breccsaréteg helye A K o m l ó i Zobák-aknától É-ra k b . 800 m-re mélyült 1959 —61-ben a K o m l ó 132. sz. kőszénkutató fúrás. 50 métertől talpig (1200 m) állandó magvétellel, a j ó magkihozatallal (átlag 71,80%) mélyített fúrás átharántolta a kőszén­ telepes összlet fedőképződményeit, majd a kőszénösszletet s végül a felső­ triász fekvő rétegsorban állt le. A mélyítés során 140,40—142,80 mélységköz­ ből származó, 100%-os magkihozatalú magmintában H O N I G G Y . 0,21 m va­ lódi vastagságú, a foltosmárga összletben eddig ismeretlen breccsaréteget talált. A fúrás 141,70—142,00 mélységközéből származó breccsa uralkodóan ( 8 0 — 8 5 % ) szabálytalan alakú, t ö b b n y i r e szögletes, általában megnyúlt foltos­ márga, kőzetlisztes foltosmárga, foltos, erősen meszes aleurolit és márgás aleurolittörmelékből áll. A v á l t o z ó nagyságú, osztályozatlan törmelék k ö z ö t t az 5—20 mm-es darabok a leggyakoribbak, de előfordult e g y 12 cm-es darab is. A sötétszürke, kőszenes, meszes aleurolit k ö t ő a n y a g b a n a gyakoriság sorrend­ j é b e n legömbölyített, sötétszürke, csillámos, kissé meszes aleurolit-kavicsok, k i s e b b - n a g y o b b (5 — 30 m m ) feketekőszén-darabok, sötétszürke agyagmárga, m á r g a és szürke finomszemcsés meszes homokkőtörmelék, valamint vastag­ héjú k a g y l ó k {? Liogryphaea sp.) töredékei fordulnak elő. A közepesen cementált breccsát alkotó törmelék-darabok többsége a réteg­ lappal (rétegdőlés: 5—10°) párhuzamos elrendeződést mutat. S. L É D E C Z Y E . kőzettani vizsgálatai szerint a foltosmárga, márga és agyag­ m á r g a d a r a b o k vékonycsiszolatban finomeloszlású szenesedéit növényi m a r a d v á n y o k a t és kalcitosodott kagylóhéj-metszeteket tartalmaznak.

Származási hely A breccsaréteg felett és alatt a középsőliász foltosmárga-összlet szürke, ill. világosszürke, k e m é n y , foltos kőzetei — márgás aleurolit, erősen meszes aleu­ rolit, kőzetlisztes márga és kőzetlisztes mészmárga — fordulnak elő. Túlsúly* Előadták a Magyarhoni Földtani Társulat Dél-Dunántúli Szakosztálya 1970. szeptemher 11-i ülésén.

30

Földtani

Közlöny

102. kötet, 1.

füzet

ban ezek a kőzetek alkotják a breccsa törmelékanyagát, alakjuk helyben ma­ radt v a g y alig szállítódott keletkezési körülményre utal. A törmelékanyag mintegy 10—15%-át a foltos kőzeteknél apróbb szemcsé­ jű (1 — 30 m m ) , hosszabb szállítottságra utaló, jól lekerekített sötétszürke aleurolit, kissé meszes aleurolit, agyagmárga — ill. márgakavicsok teszik ki. K ő z e t t a n i analógia alapján az aleurolitok elsősorban az alsóliász kőszéntelepes összletből, másodsorban a felsőtriász rétegsorból, a meszes aleurolitok az agyag­ márga- és márgakavicsok pedig a felsőszinemuri (fedőhomokkő, ill. fedőmárga csoport) rétegekből származtathatók. A néhány darab meszes h o m o k k ő szár­ mazási helye legvalószínűbben a f e d ő h o m o k k ő csoportban jelölhető ki, bár kisebb súllyal az egész felsőtriász - alsóliász rétegsor szóba jöhet, noha ott az erősebben meszes h o m o k k ö v e k meglehetősen ritkák. Itt kell megemlíteni,hogy a breccsarétegben alig v a n egy-két h o m o k k ő d a r a b , bár a felsőtriász - alsó­ liász üledéksorban a h o m o k k ő gyakorisága 30 — 4 0 % . A hiány egyrészt a le­ pusztulási terület kőzetösszetételével, másrészt a szállítási körülményekkel függhet össze. A különösen értékes adatokat szolgáltató feketekőszéndarabok, bár az aleurolitokkal nagyjából azonos helyről, n a g y o b b távolságról származtak, mégis csak kissé v a g y egyáltalán nem koptatottak. E z a kőszén kisebb tér­ fogatsúlyából a k e d v e z ő b b szállíthatóságából következik. A breccsaréteg kötő­ anyagának 0,10—0,20 m m közötti frakciójából Е Е Т Т Е В Ж Е V A J D A P . mikromineralógiai vizsgálatokat végzett. A k a p o t t nehézásvány-együttes szembe­ tűnően különbözik a foltosmárga-összlet nehézásvány társaságától. Össze­ hasonlításra a breccsaréteg alatt 2, felette pedig 6 mikromineralógiai vizsgálati eredmény ad lehetőséget. Míg a foltosmárgában a nehézásványok százalékos megoszlása a vizsgált frakcióban 3,87 — 4 4 , 2 1 % k ö z ö t t változik s csak két eset­ ben kevesebb 11%-nál, addig a breccsarétegben ez a szám 0 , 4 6 % . A többi minta nehézásvány-együttese lényegileg (70 — 9 9 % ) epigénekből (uralkodó a pirit, alárendelt a hematit és limonit) áll, a breccsában mindössze 47%-kal képviseltek. A breccsa allotigén ásványai: tűs ill. lekerekített cirkon, ensztatit, szabálytalan alakú, matt, fekete ilmenit és magnetit, kissé töredezett kopta­ tott x e n o m o r f rutil, erősen töredezett epidot, víztiszta és rózsaszínű, enyhén anizotrop gránátok, staurolit és barnaszínű, hipidiomorf turmalin. A magmás és a m e t a m o r f kőzetekre jellemző á s v á n y o k hasonló gyakorisággal vesznek részt m i n d a breccsában m i n d a foltosmárgában. A m i az egyes ásványok előfordulását illeti a cirkon ( 1 1 % ) a rutil ( 1 2 % ) és a gránátok ( 2 1 % ) gyakorisága sokszorosan meghaladja a foltosmárgában ta­ pasztaltat mégha a nehézásványok egymáshoz viszonyított gyakoriságát néz­ zük akkor is. A breccsaanyag k ö n n y ű frakciójában feltűnően sok ( 5 2 % ) a kőzettörmelék. Végeredményben a mikroásványok és az üledékes kőzettör­ melék, ül. a kavicsok alapján üledékes, alárendelten m e t a m o r f lehordási terület képzelhető el. A breccsában a már említett Liogryphaea-tövedekeken kívül egyéb makroszkóposán is felismerhető maradványt n e m találtunk. Iszapolási maradékában azonban eléggé j ó megtartási állapotú Foraminiferák és egyéb mikrofauna v o l t megfigyelhető, amelyek közül a Foraminifera fauna n a g y o b b i k része nemcsak nemzetségre, hanem fajra is meghatározható. A breccsa anyaga tehát csupán ezért is jelentős, mert a mecseki középsőliász e g y é b k é n t olyan k ő z e t e k b ő l épül fel, amelyek csak igen nehezen v a g y egyáltalán nem iszapoíhatók. A csiszolatból történő Foraminifera határozásnál pedig csak kisszámú faunát tudunk áttekinteni. Ezeknél általában csak a nemzetsé-

N é m e d г V ar g a—В ó n a: Breccsaréteg

a mecseki

középsőliászban

31

gek felismeréséig mehetünk el. A breccsa anyagából K E R N E B N É , S Ü M E G I K A T A L I N meghatározása szerint az alábbi Foraminifera-együttes került eló': Ammodiscus

incertus

Gristellaria (Plan.) Dentalina communis

Q"OBB.

crepidula сГОвв.

Dentalina

aff. subsiliqua

Dentalina

vetusitissima

Frondicularia

CTORB.

aff. dubia

Frondicularia

BORNUM

tenera tenera

Marginulina

oolithica

Marginulina Marginulina

radiata sp.

Nodosaria

aff.

Textularia

sp.

(F.-M)

FRANKE

(BOBNEM)

(TEBQU.)

TERQTJ. (töredék)

procesa

FBANKE

Ez a hét nemzetség, mely fenéklakó (bentosz) Foraminiferákat ölel fel n e m először került elő a mecseki liászból ( M A J Z O N , L., N O S Z K Y J., V A D Á S Z E . , S I D Ó M. majd S Ü M E G I K A T A L I N meghatározása alapján F Ö L D I M. közölt faunalistákat). A fajok nagy része azonban újszerű és azonosítottak a né­ metországi liász faunaegyüttesek azonos fajaival. A mecseki középsőliászból különösen kevés irodalmi adatot lehet említeni. N O S Z K Y J. közlése alapján ismerünk hat nemzetséget a k o m l ó i középsőliászból. E z a fauna azonban, mint írja is, igen rossz megtartási állapotú, főleg csak átkristályosodott kőm a g o k b ó l áll. A fajig történő határozás egyetlen esetben sem v o l t lehetséges. S I D Ó M . a zengővárkonyi középsőliászból 16 Foraminifera nemzetséget muta­ t o t t ki. Egyes nemzetségek t ö b b fajjal is szerepelnek. A 16 nemzetség t ö b b mint 300 mintából került elő. L e g n a g y o b b számmal képviselt a Lagenidae család. E b b e n a tekintetben megegyezik az itt kimutatott együttessel. A zengő­ v á r k o n y i középsőliászban igen jellemző Falsopalmula deslongchampsi ( T E B QUEM) fajt azonban a komlói középsőliászból ezideig nem sikerült kimutatni. A z itt előkerült fauna n a g y o b b i k része valószínűleg autochton. V a n n a k azon­ ban rossz megtartási állapotú k o p t a t o t t példányok is, amelyek feltehetően áthalmozottak. A makroszkóposán felismerhető kőzetjellegek ezt nyilván­ v a l ó v á is teszik. A fauna éppen ezért csak mint alsó-középsőliász fauna érté­ kelhető. A breccsa anyagából külön kipreparált kőzetdarabokból vizsgálat n e m készült. í g y nem lehet pontosabban megállapítani mely formák vannak közvetlenül a k ö t ő a n y a g b a b e á g y a z v a és melyek az idegen, idősebb kőzet­ darabokban levő formák. E n n y i t a Foraminiferákról, amelyeken kívül még Ostracoda-, Crinoidea-töredékek és Fchinoidea-tüskék v o l t a k az anyagban. E z e k korát illetően ugyanazt lehet elmondani, mint a Foraminiferákról meg­ állapítottunk . Valamivel t ö b b r e tudunk következtetni a palynológiai adatokból, amelyek­ ből t ö b b vizsgálat is volt. A breccsa anyagát feltárva és ezt k ö v e t ő e n analizálva az az érdekes k é p tárul elénk, h o g y a benne levő spóra-pollen flóra lényegében felsőtriász korú. A domináns elemek m i n d felsőtriászra jellemzők, ezeken kívül néhány szórványos előfordulású szintén felsőtriász formát találtunk. A t ö b b i átfutó forma, amely a felsőtriászban és alsóliászban egyaránt előfor­ dulhat. Kifejezetten liászban induló formákat nem találtunk. E z azonban n e m jelenti azt, h o g y alsóliász kavics n e m lehet a breccsában. A spóra-pollen anyag együtt fordul elő mikroplankton szervezetekkel és Mikroforaminiferákkal. H a a mikroplankton e g y része és a Foraminiferák nem lettek v o l n a a k ő ­ zetben, meg sem lehetett v o l n a különböztetni az anyagot a mecseki felső-

Földtani

32

Közlöny

J02. kötet, 1.

füzet

A b r e c c s á b ó l k i m u t a t o t t spóra-pollen, v a l a m i n t m i k r o p l a n k t o n formák.

Spóra-, pollen, valamint

!

A feltárt kó'zetanyag megnevezése Л ig

1 ^

0..3 5 Kipreparált foltosmárga Kipreparált meszes aleurolit Kipreparált kőszénkavies A breccsa teljes anyaga

EH

EH

О

о

s

+ +

+A

+

+ +

1«

>>

+

+ +A

à•

о

+ + + +

îi

!

lî

+ +

•

+ + A

+

О E3

M a g y a r á z a t : A = triász áthalmozás, + = egy v a g y néhány példány, |+j = sok példány

triászból ismert együttesektől. E kifejezetten sósvízi szervezetek azonban tel­ jesen idegenek volnának abban. E g y é b k é n t sem v o l t probléma a breccsa középsőliász kora, mert helyzeténél fogva azt ismerjük. A z azonban, h o g y melyik kőzet milyen pollenflórát hordoz már sokkal érdekesebb témának látszott. Kipreparáltunk ezért néhány kőszénkavicsot, e g y kissé meszes aleurolitkavicsot és e g y foltosmárgakavicsot. E z e k b ő l külön-külön feltárást végeztünk. A kőszénkavicsból tipikus, j ó megtartású és gazdag felsőtriász pollen flórát kaptunk. Szénülési állapota k b . a k o m l ó i kőszenekével azonos. A kipre­ parált aleurolitban kevés spóra és pollen mellett néhány Mikroforaminiferát találtunk, de legfeltűnőbb a magas térszínről származó légzsákos fenyőpolle­ nek viszonylagos gyakorisága. E z a kőzet akkor keletkezhetett, amikor a liász tenger véglegesen elárasztotta és elpusztította a lápi-láperdei fáciesterületeket, s a pangó, csendesvízű lagunákat, sósvízi, foraminiferás sekélytenger váltotta fel. A kipreparált foltosmárgakavicsban már nem a spóra-pollen anyag, hanem a Foraminifera vázak vannak a legnagyobb tömegben. Spórák­ ban és pollenben szegény, de az alsóliászhoz viszonyítva egy-két új elem jelent­ kezik benne. A mikroplankton formák közül itt figyeltük meg először a Crassosphaera concinna tengeri mikroplanktont, mely az úrkúti mangánkarbonátos összletben gyakori planktonforma. A z analitikai eredmények összesítését az I. sz. táblázaton tüntettük fel.

Keletkezési

körülmények

A breccsamagon csúszási tükör is megfigyelhető volt, a tektonikus eredet azonban az eddigiek alapján n e m valószínűsíthető. A z autigén képződést a kőzetösszetétel zárja ki, bár ilyen hatásokkal is számolni kell. A kőszénösszlet paralikus felső telepcsoportjának képződését k ö v e t ő e n a fedó'rétegsor felsőszinemuri alemeletbe sorolt alsó tagozatának (fedőhomokkő csoport) üledékei rakódtak le (1. ábra). A K - 1 3 2 . sz. fúrásban gryphaeás pado­ kat is tartalmaz a világosszürke, meszes h o m o k k ő és szürke, f i n o m h o m o k o s agyagmárgarétegek váltakozásából álló, az alsó szakaszán crinoideás, fedő-

N é m в d i

V ar g a—В

6 n a:

Breccsaréteg

a mecseki

középsőliászban

33

Die aus der Brekzie b e s t i m m t e n Sporen- Pollen- und Mikroplankton F o r m e n I. táblázat

— Tabelle

I.

+

+

+A

+ A +A

О E3

ED EU E 3 I+Ä)

Jellegzetes szövet­ maradvány

td

+ +

+

+

+

В + A

Crassosphaera

Mikroforaminifera

Ш

Verychahium sp.

Monosulcites

Tsugaepollenites sp.

Légzsákos fenyő­ pollenek

Bennettitinaepoll. bitorosus

Eucommh dites troedssonii

Vitre isporites pallidus

+

S

j

Oorollina meye-

, Ballosporites j hians

Singulipol lenites csop.

Duplicisporites sp.

Inaperturopollenites flavus

Inaperturopollenites sublevis

|

mikroplankton maradványok

+

+

4-

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

4-

E r k l ä r u n g : A = triassische TJmlagerung, + = ein oder mehrere Exemplare, Г+j = viele E x e m p l a r e

h o m o k k ő csoport. A sekélytengeri, partközeli kifejlődésű f e d ő h o m o k k ő cso­ p o r t o t a tenger f o k o z a t o s mélyülésével, a törmelékes elegyrészek csökkenésé­ vel, a mésztartalom növekedésével jellemezhető agyagmárgapados márgaösszlet (fedőmárga csoport) követi. Mindez jól tükröződik a karotázsszelvén y e k e n is. A fedőmárga c s o p o r t és a középsőliász h o m o k k ö v e s tagozata közötti, a fúrásban 2 8 4 m vastag foltos márga-mészmárgaösszlet alsó szakasza ( K O V Á C S L . 1 9 6 4 ) az alsóliászba, míg a felső szakasza ( H E T É N Y I R . 1 9 6 6 ) a középsőliászba tartozik. A fedőmárga a mésztartalom t o v á b b i növekedésével, a foltosság kezdetben csak halvány, m a j d erőteljes megjelenésével foltos mészmárgaösszletbe, a felsőszinemuri kőszénfedő felső tagozatába m e g y át. E z t k ö v e t ő e n (a fúrásban 2 5 0 m tájékán) lassú mésztartalom-csökkenés következik b e s a foltos mészmárgaösszletből a középsőliászba sorolt foltos márgaösszlet fejlődik ki. E z a ten­ dencia a geofizikai görbéken is megfigyelhető. A mésztartalom csökkenésével az agyagos-kőzetlisztes összetevők növekedése, valamint a természetes g a m m a szint növekedése a tengerfenék fokozatos emelkedésére utal, tehát a fedő­ h o m o k k ő c s o p o r t b a n induló lassú transzgressziót a foltos mészmárgaösszlet lerakódását k ö v e t ő e n fokozatos, alig szembetűnő regresszió k ö v e t i s ennek regressziós jellegű középsőliász foltosmárga összletnek felső szakaszában mu­ tatkozik a breccsaréteg, m e l y bevezeti a középsőliász legjellegzetesebb, meszes h o m o k k ő és h o m o k o s márgarétegek váltakozásából álló ún. h o m o k k ö v e s tagozatát. A lehordási terület helyzete k ö z v e t v e valószínűsíthető. Üledékföldtani és keresztrétegzettségi vizsgálatok alapján a felsőtriász — alsóliász (kőszénösszlet) ü l e d é k g y ű j t ő t tápláló főszárazulat magmás és m e t a m o r f kőzetösszetételű v o l t s a mecseki területtől É - r a , É K - r e helyezkedett el ( W E B E R В . 1 9 6 5 , NÉM E D i V A R G A Z . 1 9 6 7 , N A G Y E . 1 9 6 8 ) . Ezért a breccsában k i m u t a t o t t felső­ triász — alsóliász k ő z e t a n y a g É - r ó l n e m származhatott. N é h á n y pécsi fúrás ( P - 2 3 , P - 2 6 , T e t t y e - 1 ) tanúsága szerint a ladini alján b e k ö v e t k e z e t t regresszió (lábai fázis) hatására az általánosan ismert ladinikarni-nóri rétegsor heteropikus fácieseként alsó részén anizusi mészkőre teleo

Földtani Közlöny

34

Földtani

Közlöny

102. kötet,

1.

füzet

pülő konglomerátumösszlet, a felső részén konglomerátumpados aleurolithomokkőösszlet k é p z ő d ö t t . A felsőtriász mindkét kifejlődésében ismeretesek lápi fáciesü aleurolitok és v é k o n y kőszénzsinórok ( N a g y m á n y o k - 1 2 , K o m l ó 120, Pécs-26, Pécs-28 és Pécs-39 sz. fúrás). A felsőtriász — alsóliász kőzetanyagú terület lepusztulásának első kőzettani bizonyítéka ez a kőszénkavicsos breccsa.

1. ábra. A breccsaréteg helyzete a K o m l ó - 1 3 2 . sz. kutatófúrásban Fig. 1. L a g e der Brekzienschicht in der Erforschungsbohxung v o n K o m l ó N o . 132.

N é m e d i

V ar

g a—В 6 n a:

Breccsaréteg

a mecseki

középsőliászban

35

A breccsa képződését követően még a foltosmárgaösszlet tagjai rakodtak le, a fúrásban k b . 30 m vastagságban, majd a h o m o k k ö v e s tagozat márgái, h o m o k k ö v e i . Z e n g ő v á r k o n y környékén ezekben a h o m o k k ö v e k b e n H E T É N Y I R . (1968) szerint triász és liász kőzetek törmelékét tartalmazó finomszemcsés breccsa figyelhető meg. A palynológiai vizsgálat a lepusztulás korábbi megindulását bizonyítja. Míg a kőszénösszletből — összhangban az eddigi másirányú vizsgálatokkal — áthalmozott triász időszaki m a r a d v á n y o k a t nem tudtunk kimutatni, addig a felsôszinemuri rétegekből (fedőhomokkő és fedőmárga csoport) már korábban is találtunk néhány rossz megtartású, áthalmozott felső triász korú spórát és pollent. A felsőtriász üledékek újra feldolgozása és áthalmozása tehát már a liász tenger első n a g y o b b térhódítása idején (felsôszinemuri) m e g k e z d ő d ö t t . A viszonylag közeli származású breccsaanyag alapján, az előbb elmondottak szerint, melyben az É-ról való származást kizártuk, a felsôszinemuri elején kiemelkedő felsőtriász (alsóliász) kőzetanyagú lepusztulási terület az üledék­ gyűjtőtől D-re, D K - r e valószínűsíthető. E z t támogatja az a megfigyelés is, hogy a felsőtriász rétegsorban a lápi fáciesű kőzetek (alárendelten kőszén­ zsinórok) É-ról D-felé haladva g y a k o r i b b a k . Összhangban v a n ez a megálla­ pításunk W E B E R В . (1965) vizsgálati eredményével is, miszerint a Mecsek­ hegység D-i előterében felsőtriász-alsóliász üledékképződéssel számolni kell.

Táblamagyarázat — Tafelerklärung I. tábla ] —2. 3—4. 5. 6. 7. 8—9. 10—11. 12. 13. 14. 15 — 16. 17.

Tafel I .

BallospoTites hians M Ä D L E R Duplicisporites sp. CoroUina meyeriana ( K L A U S ) V E N K A — G Ó C Z Á N Singulipollenites csoport — K L A U S — Granulonapües •punctatus NlLSSON Stereisporis s p . Conbaculatisporües inesozoicus K L A U S Toroisporis ( T . ) tripinnatijida ( M A L . ) n. c o m b . Jnaperturopollenites flavus ( L E S C H I K ) N I L S S O N Cyathidües cf. punctatus ( D E L C . et S P E . ) D E L C . , D E T T M . et HueHES Iskhyosporites sp. A mecseki felsötriászban jellegzetes s z ö v e t m a r a d v á n y .

( N a g y í t á s mértéke

750/1.)

II.

tábla

— Tafel I I .

1—2. Kôszénkavicsos breccsa. K o m l ó - 1 3 2 . sz. k u t a t ó fúrás 1 4 0 , 4 0 - 1 4 2 , 8 0 m (Nagyítás m é r t é k e 3/4) 3 — 4. Mikroforaminifera 5 — 7. Micrhystridium div. sp. 8. Crassosphaera continua C O O K S O N et M A N U M 9 — 10. Veryhachium sp. ( N a g y í t á s mértéke 750/1.)

I r o d a l o m — Literatur B O N A J. (1963): A mecseki liász feketeköszéntelepek távolazonosítására irányuló palynológiai vizsgálatok. F ö l d t . K ö z i . 93. p p . 15—23. B O N A J. (1969): A Mecsek hegység alsóliász kőszénösszlete ( F ö l d t a n ) . F ö l d t . Int. É v k . 51 — 2. p p . 623—707. G Ö C Z Á N F . (1956): A k o m l ó i liász feketekőszéntelepek azonosítására irányuló pollenanalitikai (palynológiai) vizsgálatok. F ö l d t . Int. É v k . 45. I. p p . 1 3 5 - 2 1 2 . F Ö L D I M . (1967): A Mecsek hegységi felsôszinemuri k é p z ő d m é n y e k szintezési lehetősége. F ö l d t . Int. E v i Jel. 1965. évről pp. 1 3 3 - 1 4 8 . H E T É N Y I R . (1966): A mecseki középsőliász taglalása. F ö l d t . Int. E v i Jel. 1964 évről p p . 2 3 — 2 9 . H E T É N Y I B,. — H Á M O K G. — N A O Y I. (1968): A p á t v a r a s d (10000-es méretarányú térképlap és magyarázója). Budapest K E D V E S M . — S I M O N C S I O S , P . (1964): Microstatigraphy o f the carbonate, manganese ore layers o f the shaft I I I . o f Ű r k ú t on the basis o f palynological investigations. A c t a Univ Szegedensis T o m . X I V . fasc. 2 .

3*

36

Földtani

Közlöny

102. kötet, 1.

füzet

M A J Z O N L . (1966): Forammi/era-vizsgálatok. Budapest, A k a d é m i a i K i a d ó N A G Y E . (1968): A Mecsek hegység triász időszaki k é p z ő d m é n y e i . F ö l d t . Int. É y k . 51. 1 . p p . 1 — 198. N É M E D I V A R G A Z . (1967): A hosszúhetényi feketekőszénterület földtani és hegységszerkezeti viszonyai. Nehézip. M û s z . E g y e t e m K ö z i . 15. p p . 11 — 34. N É M E D I V A R G A Z . (1969): A Mecsek hegységi feketekőszénterület földtani és hegységszerkezeti vizsgálata. Kézirat. N I L S S O N , T . (1958): Über das V o r k o m m e n eines mesozoischen Sapropelgestein in S c h o n e n . L u n d s . U n i v . Arss. N . F. A d v . 2 . B d . 54. Nr. 10. N O S Z K Y J. (1952): A k o m l ó - k ö r n y é k i kőszénterület földtani viszonyai. F ö l d t . Int. É v i Jel. 1948. évről p p . 65—76. SiMONCSics, P. — K E D V E S , M . (1961): P a l e o b o t a n i c a l o x a m i n a t i o n on Manganese series in Úrkút ( H u n g a r y , Transdanubia). A c t a U n i v . Szegedensis T o m . 14. SIDÓ M . (1966) A z e n g ő v á r k o n y i liász-dogger szelvény mikropaleontológiai vizsgálata. F ö l d t . Int. É v i Jel. az 1964. évről p p . 3 5 - 5 1 . V A D Á S Z E . (1960): Magyarország f ö l d t i n a . A k a d . K i a d ó . Budapest V E N K A T A C H A L A , B. S. — G Ő C Z Á N , F. (1964): The spore-pollen flore o f hungarian „ k ö s s e n facies". A c t a G e o l . T o m . V I I I . Fase. 1 - 4 p p . 2 0 3 - 2 2 8 . W E B E R В . (1965): Uiedékföldtani a d a t o k a mecsek-hegységi felsőtriász és alsóliász rétegek ismeretéhez. F ö l d t . K ö z i 95. p p . 4 7 - 5 3 .

Brekzienschicht im mittelliasischen Fleckenmergelkomplex des Meesekgebirges Z. Némedi-Varga

und

J.

Bona

E i n e der T i e f b o h r u n g e n i m S t e i n k o h l e n b e c k e n v o n K o m l ó h a t i m unteren A b s c h n i t t der M i t t e l l i a s - S c h i c h t e n f o l g e eine d ü n n e B r e k z i e n s c h i c h t d u r c h t e u f t . D a s Material der B r e k z i e w u r d e m i k r o m i n e r a l o g i s c h , m i k r o f a u n i s t i s c h u n d p a l y n o l o g i s c h untersucht. Die B r e k z i e b e s t e h t v o r w i e g e n d (80 b i s 8 5 % ) aus unregelmässig gestalteten, z u m e i s t w i n ­ kligen, in der R e g e l a u s g e z o g e n e n T r ü m m e r n v o n F l e c k e n m e r g e l , f l e c k i g e m , stark kal­ k i g e m A l e u r o l i t h u n d m e r g e l i g e m A l e u r o l i t h . U n t e r d e n unsortierten T r ü m m e r n vari­ ierender Grösse sind die 5- bis 2 0 - m m - B r u c h s t ü c k e die häufigsten, d o c h k o m m t a u c h ein 1 2 - c m - B r u c h s t ü c k v o r . D a s B i n d e m i t t e l ist dunkelgrauer, kohlenführender, kalkiger A l e u r o l i t h . Ca. 10 bis 1 5 % des klastischen Materials b e s t e h e n aus g u t a b g e r u n d e t e n Gerollen v o n d u n k e l g r a u e m A l e u r o l i t h , e t w a s k a l k i g e m A l e u r o l i t h , T o n m e r g e l b z w . Mer­ gel, d e r e n K o r n g r ö s s e kleiner (1 — 30 m m ) als die der f l e c k i g e n Gesteine ist, w a s v o n e i n e m längeren T r a n s p o r t z e u g t . M i k r o m i n e r a l o g i s c h e U n t e r s u c h u n g e n des B i n d e m i t t e l s der B r e k z i e lassen feststellen, dass seine S c h w e r m i n e r a l z u s a m m e n s e t z u n g v o n jener des L i e g e n d e n u n d H a n g e n d e n a b w e i c h t . D i e H ä u f i g k e i t des Z i r k o n s , R u t i l s u n d der Granate ist das M e h r f a c h e der in d e n N e b e n g e s t e i n e n n a c h g e w i e s e n e n H ä u f i g k e i t . I n der L e i c h t ­ fraktion ist der A n t e i l d e r G e s t e i n s t r ü m m e r auffallend gross. O b w o h l d i e b e s o n d e r s wert­ volle A n g a b e n liefernden S t e i n k o h l e n f r a g m e n t e fast v o n d e n g l e i c h e n Orten v o n grosser E n t f e r n u n g s t a m m t e n , w i e d i e A l e u r o l i t h e , sind sie t r o t z d e m n u r sehr leicht o d e r über­ haupt nicht abgerundet. I n der B r e k z i e h a b e n Verfasser n e b e n B r u c h s t ü c k e n v o n Liogryphaea keine anderen, m a k r o s k o p i s c h b e s t i m m b a r e n F o s s i l i e n g e f u n d e n . I m S c h l ä m m r ü c k s t a n d der B r e k z i e waren j e d o c h z i e m l i c h g u t b e s t i m m b a r e F o r a m i n i f e r e n u n d a n d e r e Mikrofossilien zu b e o b a c h t e n , v o n d e n e n d e r Grossteil der F o r a m i n i f e r e n - F a u n a n i c h t nur generisch, son­ dern a u c h spezifisch b e s t i m m b a r ist. I n einer g r o s s e n Z a h l ist die F a m i l i e Lagenidae ver­ treten. I n dieser B e z i e h u n g s t i m m t diese m i t der F o r a m i n i f e r e n - G e m e i n s c h a f t der Mittellias-Serie v o n Z e n g ő v á r k o n y überein. Ausser d e n F o r a m i n i f e r e n w a r e n i m Material a u c h n o c h O s t r a c o d e n , CrinoideenF r a g m e n t e u n d E c h i n o i d e e n n a d e l n v o r h a n d e n . A u s d e n p a l y n o l o g i s c h e n A n g a b e n ergibt sich das interessante B i l d , dass d i e S p o r e n - P o l l e n - F l o r a i m w e s e n t l i c h e n o b e r t r i a d i s c h e n A l t e r s ist. Das S p o r e n - P o l l e n - M a t e r i a l k o m m t z u s a m m e n m i t d e n m i k r o p l a n k t o n i s c h e n Organis­ men u n d d e n M i k r o f o r a m i n i f e r e n v o r . W e n n ein Teil des M i k r o p l a n k t o n s u n d die F o r a ­ miniferen n i c h t i m Gestein v o r h a n d e n g e w e s e n w ä r e n , h ä t t e das Material v o n d e n aus der M e c s e k e r Obertrias b e k a n n t e n G e m e i n s c h a f t e n ü b e r h a u p t n i c h t u n t e r s c h i e d e n wer­ den k ö n n e n . Diese a u s g e s p r o c h e n Süsswasser-Organismen sind j e d o c h v o l l k o m m e n f r e m d i n j e n e m Material. A u c h ü b r i g e n s b i l d e t das mittelliasische A l t e r der B r e k z i e kein P r o b l e m , d a dieses aufgrund der L a g e r u n g s v e r h ä l t n i s s e s c h o n b e k a n n t war. A u s d e m K o h l e n g e r ö l l w u r d e eine t y p i s c h e u n d reiche o b e r t r i a d i s c h e P o l l e n f l o r a v o n guter E r h a l t u n g g e w o n n e n . Dieses Gestein k o n n t e d a m a l s e n t s t a n d e n sein, als das L i a s m e e r d i e Sumpf- u n d Sumfw a l d f a z i e s b e r e i c h e ü b e r s c h w e m m t e u n d die L a g u n e n m i t stillem, s t a g n a n t e m W a s s e r w u r d e n v o n einer S a l z w a s s e r - F l a c h s e e m i t F o r a m i n i f e r e n a b g e l ö s t . A u f d e m B r e k z i e n -

Némedi

V a r g a—В

ó n a:

Breccsaréteg

a mecseki

középsőliászban

37

kern lässt sieh a u c h eine Gleitfläche b e o b a c h t e n . D e r t e k t o n i s c h e U r s p r u n g ist j e d o c h u n w a h r s c h e i n l i c h . A u f g r u n d der G e s t e i n z u s a m m e n s e t z u n g ist a b e r e i n e a u t h i g e n e E n t ­ stehung ausgeschlossen, o b w o h l m a n auch mit einem solchen Mechanismus rechnen muss. Ü b e r die w a h r s c h e i n l i c h e P o s i t i o n des A b t r a g u n g s g e b i e t e s lassen sich indirekte R ü c k ­ schlüsse z i e h e n . A u f g r u n d der U n t e r s u c h u n g e n der l i t h o l o g i s c h e n Z u s a m m e n s e t z u n g u n d der K r e u z s c h i c h t u n g w a r das H a u p t f e s t l a n d , w e l c h e s das Material für d a s o b e r t r i a d i s c h unterliasische ( S t e i n k o h l e ) S e d i m e n t a t i o n s b e c k e n lieferte, v o n M a g m a t i t é n u n d M e t a m o r p h i t e n a u g e b a u t u n d lag N u n d N 0 v o m M e c s e k e r G e b i e t . D i e s e B r e k z i e liefert d e n ersten l i t h o l o g i s c h e n B e w e i s für die A b t r a g u n g des v o n Obertrias-Unterlias-Gesteinen aufgebauten Gebietes. E s ist zu v e r m u t e n , dass i m o b e r e n Sinémurien S — S O v o m S e d i m e n t a t i o n s b e c k e n ein A b t r a g u n g s g e b i e t v o n o b e r t r i a d i s c h e n (unteiiiasischen) G e s t e i n e n g e l e g e n w a r . F ü r die Z u s a m m e n f a s s u n g der U n t e r s u c h u n g s e r g e b n i s s e w e r d e n h i e r m i t 1 A b b i l d u n g , 1 statistische T a b e l l e u n d 2 Tafeln m i t B i l d e r n v o n Fossilien v e r ö f f e n t l i c h t .

38

Földtani

Közlöny

102.

kötet,

1.

füzet

I.

TÁBLA

Némedi

Varga—Bona:

Breccsaréteg

a mecseki

középsőliászban

II.

39

TÁBLA

Földtani

Közlöny,

Bull,

of the Hungarian

Geol. Soc. (1972)

102.

40-53

Az ottnangien faciosztratotípus-szelvényei a Várpalotai-medencében Dr. Kókay (2 á b r á v a l ,

József*

2 táblával)

Ö s s z e f o g l a l á s : A P a r a t e t h y s n e o g é n j é n e k rétegtajii r e v í z i ó j a k e r e t é b e n m e g ­ t ö r t é n t a z o t t n a n g i e n ( M ) t í p u s s z e l v é n y e i n e k kijelölése és f e l d o l g o z á s a . E n n e k p u b l i ­ kálása f o l y a m a t b a n v a n a P a r a t e t h y s M u n k a b i z o t t s á g i r á n y í t á s á v a l . A v á r p a l o t a i n e o g é n ü l e d é k g y ű j t ő területéről a szerző k é t fáciestípus-szelvényt í r t le, a b á n t a p u s z t a i t és a vár­ palotait. A v á r p a l o t a i m e d e n c e o t t n a n g i k é p z ő d m é n y e i igen n a g y rétegtani, ő s f ö l d r a j z i és faunafejlődéstani j e l e n t ő s é g ű e k . E z e k a g a z d a g faunájú o t t n a n g i k é p z ő d m é n y e k h o r i ­ zontálisan ö s s z e k ö t ő k a p c s o t j e l e n t h e t n e k a T e t h y s és a P a r a t e t h y s k ö z ö t t , vertikálisan p e d i g a z e g g e n b u r g i e n ( „ b u r d i g a l a i ' ) ' és a b á d e n i e n ( „ t o r t o n a i " ) e m e l e t e k k ö z ö t t . A k ü l f ö l d ö n m e g j e l e n ő , , o t t n a n g i e n " k ö t e t b e n közlésre k e r ü l ő s z e l v é n y e k e t a szerző k i v o n a t o s a n ismerteti a h a z a i s z a k e m b e r e k t á j é k o z t a t á s á r a . 2

Bevezetés A várpalotai n e o g é n üledékgyűjtő a B a k o n y - h e g y s é g D K - i peremén helyez­ kedik el, V á r p a l o t a v á r o s k ö r n y é k é n . A z ü l e d é k g y ű j t ő b e n jelentős vastagságú (700—800 m ) üledéksor h a l m o z ó d o t t fel az alsómiocéntől a pannóniai emelet végéig. A medencealjzatra 10 — 50 m vastagságban szárazföldi, édesvízi, barna­ kőszéncsíkos a g y a g és aleurit települ, JSTy-felé v a s t a g o d v a , kavics- és h o m o k ­ p a d o k megjelenésével. E z t a szárazföldi-édesvízi összletet az eggenburgienbe, tehát a l s ó m i o c é n b e s o r o l o m . E z t részben pollen vizsgálatokkal ( N A G Y E . 1 9 6 2 ) t á m a s z t o m alá, másrészt pedig a barnakőszéntelepecskék kevésbé szénült, xilites jellegével. A B a k o n y - h e g y s é g területén ui. az oligocén barnakőszén­ telepek sokkal m a g a s a b b szénültségi fokúak. A szárazföldi összletre a l a p k o n g l o m e r á t u m m a l , v a g y báziskaviccsal transzgredál a k ö z é p s ő m i o c é n tenger o t t n a n g i üledékekkel. A várpalotai üledékgyűj­ tő területén lemélyített számos kőszén- és v í z k u t a t ó mélyfúrás adatai alapján az ottnangi rétegsor k ü l ö n b ö z ő kifejlődésekben, részletesen ismert. A z o t t n a n g i üledékösszletre, d i s z k o r d á n s a n települnek a k á r p á t i é n k é p z ő d m é n y e i a m e d e n c e N y - i és K - i felében. A m e d e n c e . k ö z e p é n ( a m é l y v o n a l á b a n ) f o l y a m a t o s n a k kell t e k i n t e n ü n k a z ü l e d é k k é p z ő d é s t . A k á r p á t i r é t e g s o r a N y - i t e r ü l e t e n ( B á n t a p u s z t a ) uralk o d ó a n m é s z k ő , h o m o k k ő , k a v i c s és k o n g l o m e r á t u m ü l e d é k e k b ő l áll. A z összlet részletes ismertetése m á r m e g t ö r t é n t ( K Ó K A Y , 1 9 6 7 a ) . A k á r p á t i é n összletének m á s i k fő k i f e j l ő d é s e a m e d e n c e K - i felében m á r g á s - pelites (slir) g a z d a g m a k r o - és m i k r o f a u n á v a l . E n n e k részletes f e l d o l g o z á s a m é g h á t r a v a n . A m e d e n c e k ö z e p é n a k á r p á t i r é t e g s o r á t m e n e t i kifejlődésű, a N y - i és K - i fácies e g y m á s b a fogazod ik. w

A cikk német nyelven Csehszlovákiában jelenik m e g az 1972. é v folyamán a Chronostratigraphie und Neostratotypen sorozat kötetében. Der Bericht wird unter d e m Titel „ T y p u s p r o f i l e des Ottnangien v o n V á r p a l o t a " in der Periodika Chronostratigra­ phie und Neostratotypen (Tschechoslowakei) in deutscher Sprache erscheinen (1972).

К ó к ay:

Az

ottnangien

faciosztratotípus

szelvénye

. . .

41

A k á r p á t i é n t e n g e r é n e k regressziója u t á n a N y - i t e r ü l e t e n e r ő s s z á r a z f ö l d i l e p u s z t u l á s , m í g a terület K - i felén n é h á n y m v a s t a g szárazföldi ü l e d é k ( a g y a g , aleurit) f e l h a l m o z ó ­ d á s a t ö r t é n t . E z u t á n ú j b ó l e l ő r e n y o m u l t a t e n g e r és m e g i n d u l t a z a l s ó b á d e n i r é t e g e k leülepedése, u r a l k o d ó l a g h o m o k o s , a g y a g o s k é p z ő d m é n y e k k e l . E b b e n az ö s s z l e t b e n talál­ h a t ó a g a z d a g és k i t ű n ő m e g t a r t á s ú m o l l u s z k a f a u n á j á r ó l h í r e s v á r p a l o t a i h o m o k b á n y a (SZÁLAI — STRAUSZ,

1938;

SZTKATJSZ,

1954;

KECSKEMÉTYNÉ

— KÖBMENDY,

I960.).

A z a l s ó b á d e n i t e n g e r regresszióját i s m é t k i s e b b v a s t a g s á g ú s z á r a z f ö l d i l e r a k ó d á s o k k ö v e t i k . E z u t á n a b á n y a m ű v e l é s alatt álló kőszéntelep, m a j d esökkentsósvízi d i a t o m e á s rétegsor, valamint fokozatos medeneefeltöltődés után szárazföldi üledékek (KÓKAY, 1 9 6 7 / b , 1968) k é p v i s e l i k a f e l s ő b á d e n i ( = f e l s ő t o r t o n a i ) r é t e g s o r t . E r r e t r a n s z g r e d á l t a s z a r m a t a t e n g e r ingressziós p a d o k k a l ( K Ó K A Y , 1954). A n e o g é n r é t e g s o r t alsó- és felsőp a n n ó n i a i ü l e d é k e k z á r j á k le.

Bántapusztai fácies-típusszelvény A típusszelvény a Bakony-hegység D K - i peremén, Várpalota város N y - i szélétől 4 km-re található N y - i irányban. Legközelebb v a n hozzá — mintegy 2 k m D D K - f e l é — a Bántapuszta nevű kis település, állattenyésztő gazdaság. A jellemző kőzetkifejlődések és kövületlelőhelyek e g y ,,Csigér-kút" n e v ű gé­ meskút K - i és D K - i szomszédságában találhatók. A „ l o c u s tipicus" k ö z é p ­ pontjában e g y h o m o k b á n y a v a n Ny-felé néző fallal. A h o m o k b á n y a előtt e g y kutatófúrás mélyült le ö k . 2 . jelzéssel, h o g y a feltárás alatti felszínen n e m lát­ ható k é p z ő d m é n y e k e t megismerjük. Ilyenformán tehát ezt a fúrást is a típus­ szelvény részének kell tekintenünk. Az első korszerű értékelés az ottnangien ( = helvéti s. s.) előfordulását ille­ tőleg 1967-ben ( K Ó K A Y ) jelent meg. E z az értékelés azonban ezekkel a k é p z ő d ­ ményekkel n e m foglalkozott részletesen, csak röviden érintette, mint a kár­ páti rétegsor fekvőjét. Az ottnangi rétegsor felépítése a k ö v e t k e z ő : Dőlése K - K D - i irányú, 10 °-os dőlésszöggel. A z ottnangi transzgresszió az említett Ö k . 2 . sz. fúrás szerint 4,5 m vastag apró és középszemcséjű, kvarc­ anyagú báziskaviccsal indult meg. Erre sárgásszürke, k ö z é p és finomszemcséjű h o m o k következik, piroklasztikus biotittal. Csak elvétve tartalmaz egy-egy Foraminiférát, gyakorlatilag kövületmentes. Vastagsága 7,5 m egy közbetele­ pült 0,4 m-es aleuritos, finomszemcséjű, biotitos h o m o k k ő paddal együtt. Erre 1,5 m vastagságban következnek az első kövületes képződmények, sárga finom­ szemcséjű meszes h o m o k k ő , illetve finomhomokos mészkő. A z Ök.2. sz. fúrás szomszédságában e g y kutatóaknában feltártuk ezt a k é p z ő d m é n y t és belőle szép faunát határoztunk meg. A molluszkákon kívül Foraminiferákat, köztük Heterosteginákat tartalmaz. A meghatározott molluszkafaunát ebből a rétegből a faunajegyzék 1. sz. oszlopa tartalmazza. F o n t o s a b b és jellemzőbb alakok: Turritella doublieri M A T H . , Cerithium granulinum B E L L , et M I T H . , Glycymeris obtusatus P A R T S C H , Venus tauroverrucosa SACCO, Venus haidingeri H Ö R N . , Paphia vetula B A S T . , Thracia pubescens PTJLTN. Fedőjében 6 —8 m vastagságban foraminiferás h o m o k települ alul Heterostegina alakokkal és elszórtan Pecíew-félék töredékeivel, biotit hintéssel. Fel­ tárta az Ök.2. sz. fúrás — mely erre a szintre települt — és a szomszédságában egy n a g y o b b gödör. Molluszkái a faunajegyzék 2. sz. oszlopából olvashatók le. A Foraminiferákat F. R Ö G L határozta meg. A foraminiferás h o m o k fedőjében 5—10 c m vastag, erősen limonitos h o m o k található, melyre k ö z é p - és durvaszemcséjú h o m o k következik, mintegy 6 m vastagságban. E z t tárja fel a már említett h o m o k b á n y a . A h o m o k nem ke-

42

Földtani

Közlöny

102. kötet,

1. füzet

resztrétegzett és gyakorlatilag kövületmentes, legfeljebb ritkán féregjáratok figyelhetők meg benne. Megjelenése, gyors leülepedésre, valószínűleg egy kis­ mértékű regresszióra, oszcillációra utal. E n n e k a kövületmentes h o m o k n a k a közvetlen fedője n e m látható a ho­ m o k b á n y á b a n feltárva, mivel a magasabb fedővel e g y k b . 4—6 m-es elvetési magasságú vetődés mentén érintkezik. Tekintve azonban, h o g y a vetődés és a rétegek csapása n e m pontosan egyezik, í g y kissé északabbra a h o m o k b á n y á t ó l megállapítható, h o g y a h o m o k r a 4 m vastag ostreás- pectenes aprószemű k o n g l o m e r á t u m , illetve kavicsos h o m o k k ő következik. Faunáját a faunajegy­ zék 3. sz. oszlopa tünteti fel. E g y e s padjaiban a Ghlamys submalvinae B L A N C K . faj gyakori A n o m i á k kíséretében, másokra az Ostrea lamellosa В в о с с . és a Ghlamys toumali D E S E B E . alakok gyakorisága a jellemző, ismét másokra pedig a Pitaria erycinoides L A M K . és Paphia fajok uralma. A meszes durvatörmelékes összlet felett néhány deciméter vastag, márgás k ö t ö t t d u r v a h o m o k települ Echinidákkal. Pecten-félék és e g y é b molluszkák is találhatók a rétegben, melyeket a faunajegyzék 4. sz. oszlopában találha­ tunk meg. A h o m o k p a d fedőjében van az ottnangi összlet molluszkákban leggazdagabb k é p z ő d m é n y e , közép- és finomszemcséjű, meszes kötésű h o m o k k ő . K b . 5—6 dm vastag. A molluszkák héja a Pecten-íélék kivételével k i o l d ó d o t t , lenyoma­ taik t ö b b n y i r e j ó megtartásúak és í g y meghatározhatók. A kőzet molluszkafajokban n a g y o n gazdag. A faunára jellemző a Pecten, Laevicardium, Pitaria erycinoides L A M K . és a Turritella fajok (leginkább a Turritella doublieri M A T H . ) gyakorisága. R i t k á n Balanus sp., Bryozoa- és 8patangus-félék is gyűjthetők. A molluszkás h o m o k k ő faunáját a jegyzék 5. sz. oszlopa tartalmazza. A kövületdús réteg felfelé fokozatosan elszegényedik és a mészalga csomók megjelenése egyre g y a k o r i b b á válik, majd tipikus mészalgás (lithothamniumos) m é s z k ő b e m e g y át a k ő z e t . A h o m o k b á n y á t ó l K-re az összlet alsó 8—10 m-es része tiszta mészkő, míg felette mintegy 12 m vastagságban lithothamniumos h o m o k k ő p a d o k k a l váltakozik, sőt mészalgás homokrétegek is talál­ hatók benne. A z összlet molluszkafaunában szegény, melyet a faunajegyzék 6. sz. oszlo­ pában láthatunk. A z alsó mészkő zónában Echinida töredékeket is megfigyel­ hetünk. A felső, h o m o k o s részében gyakoriak a Heterosteginák és a B r y o z o á k . Itt ritkán Pecíew-féléket is lehet gyűjteni, valamint Echinidákat. A Hthothamniumos sorozat D - i irányban a vonulat v é g e felé jelentősen kivastagszik. A z itt levő — m á r a rómaiak által is termelt — n a g y kőfejtők alapján m i n t e g y 40 m lehet a vastagság. Csupán egy Glycymeris pilosa deshayesi M A Y . , e g y Pitaria sp. és n é h á n y Balanus sp. került elő. A z otthangi Hthothamniumos sorozatra a kárpátién bryozoás-balanuszos összlete következik. A z o t t n a n g i vonulat D-i végén egy kis kőfejtőben jól lát­ ható a két összlet érintkezése. Itt az ottnangi Hthothamniumos mészkő fel­ színe erősen, egyenlőtlenül lepusztult (erodált, v a g y abradált), melyre a fekvő mészkő törmelékét tartalmazó 2—3 dm-es kavics települ. E z a kavics felfelé fokozatosan m e g y át a kárpátién bryozoás-balanuszos, kavicsos h o m o k k ő b e . Ezzel a rétegtani határral h i v a t k o z o t t m u n k á m b a n ( K Ó K A Y , 1967a) már rész­ letesen foglalkoztam és fényképpel is dokumentáltam. A z ottnangi emeletnek ez a meszes, h o m o k o s , kavicsos mészkő, h o m o k k ő és k o n g l o m e r á t u m kifejlődése csak a várpalotai medence N y - i feléből ismert.

К ó к a y : Az ottnangien

faciosztratotípus

szelvénye . . .

43

A medence középső és K - i részében legfeljebb egy-egy p a d ismeretes kutató­ fúrásokból. Magyarország területén más hasonló formációt ezideig n e m is­ merünk ebben a rétegtani szintben.

A makrofauna

értékelése

A z ottnangien rétegsorából 99 molluszkafajt, illetve alfajt határoztunk meg. E z a szám azonban még jelentősen n ö v e k e d h e t a későbbi gyűjtések és a már b e g y ű j t ö t t k ő z e t t ö m b ö k preparálása után. Teljességre csak a fauna gerincét képező Pecten-féléknél törekedtünk. A molluszkák k ö z ö t t 73 kagylófaj, 25 csigafaj és e g y Scaphopoda-fíx] került elő. Sajnos n e m v a g y u n k olyan helyzetben, h o g y feldolgozott faunánkat össze­ hasonlíthassuk más hasonló értékű ottnangi faunákkal. Ugyanis hasonló fáciesű biztos ottnangi rétegeket hasonló gazdagságban és azonos faunatarto­ m á n y b a n n e m ismerünk. A z ottnangi típusszelvény faunája sem felel így meg az összehasonlításra. Ezért „alulról" és „felülről" próbáljuk megközelíteni. Elvileg ugyanis egy ottnangi fauna jellege röviden a következő: Tartalmaz: 1. i d ő s e b b (eggenburgi), 2. fiatalabb (kárpáti és bádeni) alakokat, 3. a szintre jellemző, csak abból ismert formákat, 4. a Kárpáti—Bécsi-medencéből ezideig ismeretlen fajokat, 5. a hosszú fajöltőjű tömegalakokat. N o s faunánk n a g y o n megfelel ezeknek a kritériumoknak. Legszembetűnőbb ez a Pecten-félék esetében. Jól ismerjük a Kárpáti—Bécsi-medencékben az eggenburgi szint jellegzetes Peetew-együtteseit ( S C H A E F E R 1910; C S E P R E G H Y — M E Z N E R I C S 1960). Ugyancsak v a n fogalmunk a kárpátién Pectenjeiről ( K Ó ­ K A Y 1967a), valamint a bádeni (tortonai) együttesekről is ( C S E P R E G H Y — M E Z N E R I C S 1960). 32 fajt illetve alfajt t u d t a m megkülönböztetni, ami ön­ m a g á b a n is szokatlan mennyiség. E z a gazdag együttes ugyanakkor egészen más, a megszokott és ismert alakoktól erősen eltérő elemekből t e v ő d i k össze. A Pecten beudanti ezideig a K á r p á t i —Bécsi-medencék területéről csak a budapesti e g g e n b u r g i (burdigál) r é t e g e k b ő l ismert. A m i p é l d á n y a i n k kissé eltérnek e t t ő l ( L . a fajleírást!). E g y é b k é n t az i r o d a l o m a helvéti r é t e g e k b ő l is említi. A Ghlamys submalvinae is e l ő f o r d u l a B u d a p e s t k ö r n y é k i eggenburgienben, d e a m i p é l d á n y a i n k ettől némileg eltérnek és a t í p u s h o z k ö z e l e b b állnak. E g y é b k é n t is a D - i mediterránban a helvéti rétegek­ ben elterjedtebb alak. A Ghlamys pavonacea ezideig csak a R h ő n e - v ö l g y i és p r o v e n c e i burdigalai ü l e d é k e k b ő l ismert. A Pecten convexior fajt az észak-afrikai és ibériai burdig a l i a n o b ó l , v a l a m i n t a langhianoból jelzi az i r o d a l o m . U g y a n c s a k ismeretlen f o r m á k v o l t a k e d d i g a P a r a t e t h y s m i o c é n j é b ő l a Pecten marvilensis, Flabellipecten fraterculus,, Ghlamys catalaunica, Ch. gentoni és egyes Ch. scabrella alfajok. E z e k (14 alak) ezideig a D-i és N y - í mediterrán burdigalai és helvéti k é p z ő d m é n y e i b ő l ismertek. A Pecten fotensis fajt és a Chlamys scabrella hungarica-t C S E P R E G H Y — M E Z N E R I C S (1960) írta le B u d a p e s t m e l l ő l , u g y a n c s a k ottnangi r é t e g e k b ő l . Valószínűleg hasonló rétegtani értékű az észak­ olasz Chlamys holgeri regularior alak is. F i a t a l a b b k é p z ő d m é n y e k b ő l ismeretes a Chlamys angelonii. A Pecten együttesünkben e g y é b k é n t a hosszú fajöltőjű fajok is m e g t a l á l h a t ó k (pl. Ch. multistriata). Láthatjuk tehát, hogy az elvileg felállított kor-kritériumoknak igen jól megfelel Pecten-együttesünk és alaposan indokolttá teszi, hogy a tárgyalt bántapusztai rétegösszletet a fedő kárpátientől és a jól ismert eggenburgientől elkülönítsük. Egyúttal természetesen kitűnően alátámasztja az együttes az ottnangi emelet lét­ jogosultságát is. H a a molluszkafauna t ö b b i részét vizsgáljuk, akkor hasonló eredményre jutunk, csak t ö b b a hosszú fajöltőjű alak.

44

Földtani

Közlöny

102. kötet, 1. füzet

E z i d e i g csak az eggenburgi szintből ismert f o r m á k : Pitaria islandicoides elongata, P. erycionoides subtriangula, Paphia benoisti praecedens. Fiatalabb fajok és alfajok: Gibbula buchi, Turritella dertonensis, T. erronea, Oerithium granulinum, Phos polygonus, Fusus hössi, Cancellaria exwestiana compressa, Pholadomya böckhi, Paphia taurelliptica, Spondylus crassicosta taurinensis. Valószínűleg eddig nagyjá­ ból erre a szintre jellemző a l a k o k : Protoma cathedralis funiculata, Xenophora peroni, Glavatula concatenata turritacuta, Paphia e x g r . zbyszewskii, Laevicardium taurovatum és természetesen az új alakok. A K á r p á t i — B é c s i - m e d e n c é k területén ezideig csak az eggenburgi szintből ismeretes a Turritella doublieri. A Pecteneken kívül 1 1 — összesen 2 5 — alak ezideig n e m ismert a középső Paratethys miocénjéből. A t ö b b i faj és alfaj közepes és hosszabb faj öltő jű alakokból t e v ő d i k össze. A 9 9 molluszkafaj közül 2 0 ezideig csak az olasz, illetve a D-i mediterrán faunatartomány területéről ismert. Ezek alapján erősen feltételezhető a Tethyssel való kapcsolat.

Várpalotai fácies-típusszelvény A típusszelvény Várpalota mellett lemélyített két kutatófúrás mintaanya­ gára alapozódik. A V . 1 3 3 . számú fúrás 1 9 5 6 - b a n , míg a V . 2 1 9 . számú 1 9 6 1 - b e n mélyült. P o n t o s a b b helymegjelölésük: A város D N y - i szélén, a B u d a p e s t Szombathely—Graz-i m ű ú t közelében. A V . 1 3 3 . sz. fúrást vízműnek képezték ki. E z k b . 1 0 c m átmérőjű fúrómagokat produkált, mintegy 7 0 % - o s mag­ nyereséggel. A V . 2 1 9 . sz. fúrást a korábbitól 3 0 m távolságban É - É N y - i irány­ ban mélyítették. Ennek magátmérője 2 0 c m és 9 0 % - o s magkihozatalú az ottnangi rétegsorból. A két fúrás rétegsora k ö z ö t t nincs lényeges eltérés sem a vastagsági adatok sem a harántolt kőzetek tekintetében. A z összlet a dőlés­ viszonyoknak megfelelően, a V . 2 1 9 . sz. fúrásban 3 m-el magasabban van, mint a V . 1 3 3 . - b a n . Típusszelvénynek a V . 2 1 9 . jelzésű fúrást kell tekintenünk, figyelemmel a n a g y o b b és kielégítő magnyereségre, valamint a nagy átmérőre. E l kell azon­ ban fogadnunk a V . 1 3 3 . számú fúrást is a típusszelvény kiegészítőjeként, egyrészt a kis távolság, másrészt pedig a teljesen azonos fácies miatt. Jelen típusszelvény faunáját nagyobbrészt a V . 1 3 3 . számú fúrásból hatá­ roztam meg, mivel már előkészített anyag v o l t . A V . 2 1 9 . sz. fúrás teljes fel­ dolgozása után azonban még a faunalista jelentős bővülésére számíthatunk, akárcsak a bántapusztai szelvény esetében. A fácies első korszerű értékelése 1 9 6 7 - b e n ( K Ó K A Y ) történt. A z értékelés azonban nem foglalkozott részletesen az ottnangi (helvéti s.s.) üledékekkel. A z ottnangi rétegsor felépítése a k ö v e t k e z ő : A z ottnangi transzgressziós sorozat 3 , 2 m vastag báziskaviccsal, kavicsos agyaggal kezdődik. A k v a r c és fillit alapanyagú kavics 0 , 5 — 3 , 0 c m szemnagy­ ságú. Benne ritkán molluszkatöredékek is találhatók: Protoma rotifera, Terebralia sp., Pirenella borsodensis. A fauna alapján, némi csökkentsósvízi be­ hatolás is feltételezhető. A báziskavicsra 7 , 5 m vastagságú h o m o k települ. A z alsó 5 m kissé agyagos, középszemcséjű, kissé biotitos. Feljebb v é k o n y h o m o k k ő p a d o k és -lencsék is közbeiktatódnak. Uralkodóan szürke színű, kissé zöldes árnyalattal. E z a

К ó k ay:

Az

ottnangien

faciosztratotípus

szelvénye

. . .

45

k é p z ő d m é n y a V.219. sz. fúrás szerint a 194,5 - 2 0 2 , 0 m közötti mélységköz­ ben volt. Gyér molluszkafaunájából a következő fajokat említjük meg: Hinia hörnesi, Antilla glandiformis conoidea, Nucula nucleus, N. laevigata, Phacoides columbella, Dosinia lupinus. Leggyakoribb faj a Ph. columbella. A h o m o k fedőjében szürke, erősen molluszkás, meszes kötőanyagú középés finomszemcséjű h o m o k k ő van (194,0—194,5 m-ig). Faunája: Turritella sp.. Taras rotundatus (a leggyakoribb), Cardium paucicostatum, var., Ringicardium sp., Solenocurtus antiquatus vindobonensis, Clavagella bacillum. A homokkőközbetelepülés felett félméteres szürke, molluszkahéjtöredékes h o m o k p a d következik. Fedőjében szürke, márgás kötésű, biotitos, tufitos, finomhomokos aleurit van a 187,3—193,5 m-ig terjedő mélységben. A kőzet molluszkás, jómegtartású kövületekkel. A fauna gazdag és figyelemre méltó, melyet a faunajegyzék 7. sz. oszlopában tüntettünk fel. A z ottnangi összlet legfelső rétegét a 172,6—187,3 m közötti mélységközben h o m o k képviseli. A közel 15 m vastag homok szürke, közép- és finomszemcsé­ jű, kissé agyagos, főleg a felső harmadában biotitos, kissé tufahintéses. A homokösszlet erősen molluszkás, kitűnő megtartású faunaelemekkel. A z ottnan­ gien összletben itt található a leggazdagabb faunaegyüttes, melyet a fauna­ jegyzék 8. sz. oszlopában tanulmányozhatunk. E homokréteg fedőjét, 172,6 m fölött már a kárpáti emeletbe soroltam. A közvetlen fedőt agyagos homokkő-, h o m o k o s agyagmárga- és homokrétegek alkotják. A m e d e n c e K - i felében levő 1.87. sz. fúrásban a h a s o n l ó v a s t a g s á g ú a g y a g o s , h o m o k o s o t t n a n g i ö s s z l e t b e n a V . 1 3 3 . és V . 2 1 9 . sz. f ú r á s o k é v a l e g y e z ő , d e s z e g é n y e b b f a u n a v o l t . A k ő z e t r e u r a l k o d ó a n a s z ü r k e szín j e l l e m z ő . A z o t t n a n g i s o r o z a t legfelső r é t e g e s ö t é t e b b szürke a g y a g o s h o m o k v o l t . E r r e éles határral, 0,4 m v a s t a g s á g ú z ö l d e s s z ü r k e k a v i c s o s és m o l l u s z k á s h o m o k k ő k ö v e t k e z e t t , a m e l y felfelé j e l e n t ő s v a s t a g s á g ú aleuritos a g y a g ­ m á r g a (slir)-összletbe m e n t át. E z h e t e r o p i k u s fáciese a b á n t a p u s z t a i b r y o z o á s - b a l a n u ­ szos kifejlődésnek, t e h á t a k á r p á t i e n b e t a r t o z i k . A k á r p á t i é n slirsorozatának főleg az alsó h a r m a d a élénk z ö l d e s színű ( s z e m b e n az o t t n a n g i s z ü r k é v e l ) , m e l y az ősföldrajzi v i s z o n y o k , a l e p u s z t í t á s i t e r ü l e t , illetve a f i z i k o - k é m i a i v i s z o n y o k m e g v á l t o z á s á v a l in­ d o k o l h a t ó . A k á r p á t i é n r é t e g e i a m e d e n c e D K - i és D N y - i felében az o t t n a n g i r é t e g e k e n erősen t ú l t e r j e d n e k , a m i a v á z o l t a k k a l k i t ű n ő e n ö s s z h a n g b a n v a n . A t á r g y a l t t í p u s s z e l v é n y b e n a k á r p á t i e m e l e t b e l i összlet á t m e n e t i h e l y z e t ű a N y - i b á n t a p u s z t a i b r y o z o á s - b a l a n u s z o s és a K - i slirfácies k ö z ö t t , d e é l é n k e b b z ö l d e s színével, m á r g á s h o m o k k ő és a g y a g m á r g a k é p z ő d m é n y e i v e l és h a s o n l ó faunaelemek megjelenésé­ v e l élesen elüt az o t t n a n g i t ó l . A n n a k ellenére, h o g y a k ő z e t színe, jellege és a f a u n a erősen m e g v á l t o z i k , t í p u s s z e l v é n y ü n k b e n az ü l e d é k k é p z ő d é s t m é g i s f o l y a m a t o s n a k kell felté­ t e l e z n ü n k , m i v e l az o t t n a n g i h o m o k r a m á r g á s h o m o k k ő települ, a r r a p e d i g h o m o k o s •agyagmárga.

Itt tehát az üledékképződésben semmiféle megszakadás nincs, hiányzik az újbóli transzgressziót jelző durvatörmelékes alapkőzet is, amit a bántapusz­ tai szelvényben és a I. 87. sz. fúrásban észlelhetünk. Ennek a területnek réteg­ sora f o k o z ó d ó kimélyülésre utal.

A makrofauna

értékelése

E b b ő l az összletből 87 molluszkafajt határoztam meg. E z a s z á m azonban még jelentősen növekedni fog a még fel n e m dolgozott fúrási mintaanyagok­ ból. A molluszkák közül 39 a csiga, 2 S c a p h o p o d a és 46 a kagyló. Tehát a fauna összetételben a csigák és k a g y l ó k aránya közel áll egymáshoz.

46

Földtani

Közlöny

102. kötet, 1. füzet

A várpalotai homokos, tufitos, aleuritos kifejlődés faunáját a korkérdés el­ döntésénél ugyanazon kritériumok szempontjából vizsgáltuk meg, mint a bántapusztait. F a u n á n k b a n eddig a P a r a t e t h y s területéről, csak az eggenburgi szintből ismert ala­ k o k a k ö v e t k e z ő k : Turritella eryna rotundata, Natica epiglottina moldensis, Pecten beudanti, Ghlamys varia, Pitaria islandicoides elongata, Angulus planatus lamellosus, Angulus niti­ dus, Macoma leognanensis. E d d i g csak az ottnanginál fiatalabb k é p z ő d m é n y e k b ő l ismertek, legalábbis a P a r a tethysben: Turritella erronea, Aporrhais pespelicani alatus, Hinia dujardini, H. edlaueri, H. senilis, Mangelia submarginata, Turbonilla pseudocostellata hörnesiana, Leda emarginata, L. emarginata undata, Myrtea spinifera, Loripes dujardini, Cardium paucicostatum. Laevicar lium spondyloides herculeum, Pholadomya böckhi. A z t sajnos n e m tudjuk eldönteni, h o g y m e l y alakok j e l l e m z ő k az ottnangienre, v a g y ezideig kizárólag az ottnangienből ismertek, m i v e l számos o l y a n van, a m e l y n e k az eredeti előfordulása b i z o n y t a l a n rétegtani helyzetű. I l y e n e k p l . S A C C O által az ,,elveziano"-bót leírt alakok. A z „ e l v e z i a n o " m a i ismereteink szerint t ö b b emeletet is felölelhet. Ezideig a K á r p á t i — B é c s i - m e d e n c é k m i o c é n j é b ő l n e m ismert alakok: Teinostoma microdiscus n o v ssp., Bullia nodosocostata uniseriata, Hinia senilis, H. proavia pluricostata, Clavatula concatenata turritacuta, G. gothica, Dentalium ofr. simplex, Leda fragilis deltoidea, L. fragilis seguenzae, Arca turoniensis taurangulosa, Cardium kunstleri, Angulus nitidus, Macoma leognanensis. A felsorolt ősmaradványok t ú l n y o m ó része ezideig az olasz, illetve a déli mediterrán területéről ismert. E z erősen alátámasztja a Balatontól D-re fel­ tételezett főtengerág Tethysel v a l ó összeköttetését. Paunaegyüttesünk lényegesen különbözik a fedő kárpátién faunájától ( K Ó K A Y 1967a), mert abban lényegesen t ö b b a fiatal, illetve az arra az emeletre jellemző elem. E g y é b k é n t újabb kutatófúrások kárpátién korú, az ottnangi szelvényünkével izopikus fáciesű faunái szintén hasonló értelemben külön­ böznek. A várpalotai típusszelvény faunájának elemzése is azt eredményezi, amit már a bántapusztai szelvény vizsgálatánál megállapítottunk: A fauna alapján indokolt, hogy a vizsgált összletet a fedő kárpáti emelettől és az eggenburgientől elkülönítsük és így az ottnangi emeletet létjogosultnak tartsuk.

A bántapusztai és a várpalotai típusszelvények összefoglalása A bántapusztai fácies-típusszelvény a partközeli meszes, durvatörmelékes kifejlődés típusa. U g y a n a k k o r a várpalotai fácies típusszelvény az üledék­ gyűjtő középi h o m o k o s , tufitos, aleuritos kifejlődés típusa. E g y m á s mellé helyezve a két típusszelvényt, megállapíthatjuk, h o g y a paleökológiai vizsgá­ latok alapján oszcillogrammjuk hasonló lefutású. A bántapusztai szelvény­ ben a lithothamniumos mészkőösszlet a legmélyebb vízből leülepedett (középső-szublitorális régióban). Ennek megfelel a várpalotai szelvényben a hasonló régióban keletkezett márgás, tufitos aleuritösszlet. Ezen üledékek alatt és felett a sekély-szublitorális k é p z ő d m é n y e k találhatók. A z osszcillogr a m m o k lefutásának értelmezése szintén megerősíti azt a véleményünket, h o g y a várpalotai szelvényben jól jelöltük ki az ottnangien - kárpátién határt. A két fáciesszelvényből összesen 161 molluszkafajt határoztunk meg, mely­ ből 56 csiga, 2 S c a p h o p o d a és 103 faj a kagylók közül került ki. A fedő, kárpá­ tién sorozattal 49 molluszkafaj a közös, míg az alsóbádeni ( „ h o m o k b á n y a i " ) rétegsorral 51 alak egyezik meg. Érdekes, h o g y ugyanakkor a két fáciesszel-

К ók ay:

Az ottnangien

faciosztratotípus

szelvénye . . .

47

v é n y faunájában a közös csupán 25, melyből 8 a csiga, 1 S c a p h o p o d a és 1 6 a k a g y l ó . Ennek magyarázata az, h o g y egyrészt az ilyen összehasonlítási ará­ n y o k („százalékolások") rendkívül megtévesztőek lehetnek, ha n e m hasonló mennyiségű faunákat hasonlítunk össze egymással ( K Ó K A Y 1 9 6 6 , p . 1 0 3 . ) . Másrészt a várpalotai szelvény fáciese és faunája eléggé eltér a többitől. A z értékelés csak akkor fog teljes képet mutatni, ha a várpalotai medence emele-

1. ábra. Ottnangien fácies-tfpusszelvények Várpalotáról és Bántapusztáról. J e l m a g y a r á z a t : a) Lithothamnium o s mészkő, b ) L i t h o t h a m n i u m o s h o m o k k ő , c ) Molluszkás h o m o k k ő és konglomerátum, d ) K ö v ü l e t e s h o m o k , e) K ö v ü l e t m e n t e s h o m o k , f ) Molluszkás, márgás aleurit, g ) K a v i c s ; К = szárazföldi, L = parti, S = sekélyszublitorális, M = középszublitorális. A szelvények bal oldalán levő s z á m o k a faunajegyzék oszlopainak számával egyeznek m e g .

48

Földtani

Közlöny

192. kötet,

1.

füzet

teinek különböző kifejlodésű összleteinek azonos módszerű feldolgozása be­ fejeződik és az izopikus fáciesek faunáinak összehasonlító vizsgálata elkészül. A korallokat H E G E D Ű S Gyula, a Foraminiferákat F. R Ö G L (Bécs) határozta meg, közöttük a Heterosteginákat A . P A P P (Bécs). A Foraminiferák vizsgála­ tának eredménye az, h o g y a plankton fajok az ottnangienre, a benthos alakok inkább a kárpátienre, míg az Ostracoda fauna szintén a kárpátienre ( K . K o l l -

2. ábra. A Bántapuszta és V á r p a l o t a környéki fácies-sztratotípusok

vázlata

mann szerint) utal. Tekintettel arra, h o g y a plankton alakok rétegtani értéke n a g y o b b , másrészt a benthos mikrofaunák ottnangi szerepe n e m kellően is­ mert, nincs ellentét a szerző rétegtani megállapításaival szemben.

Táblamagyarázat I.

tábla

1. Pitaria islandicoides elongata S C H A F F . V á r p a l o t a 133. sz. fúrás N = I X 2. Turritella eryna rotundata S C H A F F . V á r p a l o t a 133. sz. fúrás N = 2,5 X 3. Clavatula gothica M A Y . V á r p a l o t a 133. sz. fúrás N = 1,5 X 4. Pitaria erycinoides subtriangula SACCO Bántapuszta N = I X 5. Laevicardium (Trachycardium) bantaense n . s p . H o l o t y p u s , Bántapuszta N = 1,6 X 6. Macoma leognanensis C O S S M . et P E Y R . V á r p a l o t a 133. sz. fúrás N = 2 X l.Pirenella borsodensis S C H R É T . var. V á r p a l o t a 133. sz. fúrás N = 1,7 X 8. Bullia (Dorsanum) baccata B A S T . V á r p a l o t a 219. sz. fúrás N = 2 X 9. Bullia (Dorsanum) nodosocostata uniseriata n. ssp., H o l o t y p u s , Várpalota 133. sz. fúrás 10. Natica epigloüina moldensis S C H A F F . V á r p a l o t a 133. sz. fúrás К = 2 X 11. Leda sublaevis seguenzae B E L L . V á r p a l o t a 219. sz. fúrás 14 = 5 X 12. Leda fragilis delioidea EisSO V á r p a l o t a 133. sz. fúrás ÏT = 3 X

II.

tábla

1. Pecten fótensis subplanus n o v . ssp. H o l o t y p u s , Bántapuszta N — 1 X 2. Protoma rotifera L A M K , V á r p a l o t a 133. sz. fúrás К = I X Z.Clamys gentoni F O N T . Bántapuszta N = 1,5 X 4. Chlamys scabrella subambigua A L M . et BOF. Bántapuszta N = 1 X 5. Turritella miotaurina S A C C O V á r p a l o t a 133. sz. fúrás К = 1,5X 6. Chlamys scabrella hungarica M E Z N . Bántapuszta N = 1,5 X 7. Chlamys scabrella hungarica M E Z N . Kisalag N = 1,5 X 8. Chlamys opercularis hev>esensis S C H R É T . Bántapuszta N = 1,5X

N —l 5X

Kókay:

Az

ottnangien

faciosztratotípus

szelvénye

.

49

Fauna jegyzék Vár­ palota

Bántapuszta 1

1

2

3

4

б

6 7

j

S

GASTROPODA

l.Gibbula (Forskalena) buehi D U B . 2.Teinostoma (Solariorbis) microdiscus BOETTG. пот. ssp. 3. Theodoxus pictus F É R . 4. Protoma proto BAST. 5. Protoma rotifera LAME. 6. Protoma cathedralis funiculata BORS. 7. Turritella terebrans gradata MENKE 8. Turritella (Haustator) eryna D ' O R B . 9. Turritella (Haustator) eryna rotundata SCHAFF. 10. Turritella (Haustator) subtriplieata D'ORB. 11. Turritella (Haustator) dovblieri MATH. 12. Turritella (Haustator) vermicularis BROCO. UOT. ssp. 13. Turritella (Zaria) aquitaniensis TOXJRN. 14. Turritella (Archimediella) miotaurina SACCO 15. Turritella (Archimediella) thetis erronea CöSSM. 16. Turritella (Archimediella) cfr. bicarinata percingulellata SACCO 17. Solarium simplex BRONN 18. Pirenella borsodensis SCHRET. var. 19. Cerithium ( Ptychocerithium) granulinum BELL, et MICHT. 20. Calyptraea (Bicatillus) cfr. deformis LAMK. 21. Xenophora peroni LOCARD 22. Aporrhais pespelicani alatus EICHW. 23. Natica millepunctata LAMK. 24. Natica epiglottina moldensis SCHAFF. 25. Polinices catena helicina BROCC. 26. Erato cypraeola gallica SCHILD. 27. Pyrula condita BRONGT. 28. Pyrula cfr. cingulata BRONN 29. Murex (Chicoreus) cfr. aquitanicus G-RAT. 30. Hadriania craticulata BROCC. juv. 31. Babylonia (Peridipsaccus) cfr. eburnoides M A T H . 32. Phos plygonus BROCC. 33. Bullia (Borsanum) temodosa H I L B . var. 34. Bullia (Borsanum) nodosocostata uniseriata nov. ssp. 35. Bullia (Borsanum) boxcata B A S T . 36. Hinia dujardini DESH. 37. Hinia edlaueri BEER. 38. Hinia senilis D Ó D . 39. Hinia (Uzita) hörnesi M A Y . 40. Hinia (Uzita) proavia pluricostata SACCO 41. Fusus hössi PARTSCH var. 42. Eutriofusus burdigalensis D E F R . 43. Ancilla glandiformis conoidea DESH. 44. Tudicla rusticula BAST. 45. Cancellaria (Trigonostoma) puschi HOERN.et AUING. 46. Cancellaria (Ventrilia) exwestiana compressa SACCO 47. Brillia ex gr. postulata BROCC. 48. Clavatula concatenata turritacuta SACCO 49. Clavatula gothica M A Y . 50. Genota ramosa BAST. 51. Mangelia submarginata BON. 52. Conus (Conolithus) dujardini DESH. 03. Turbonilla pseudocostellata hoernesiana SACCO 54. Pyramidella plicosa BRONN 55. Actaeon semistriatus burdigalensis D'ORB. ö6. Ringicula auriculata paulucciae MORLET

57. Bentalium

cfr. simplex MICHT.

58. Bentalium

cfr. badense PARTSCH

0 О

о

о о +

о о о О

о + о о

о

о

о + о о о о о

о о

о о 0

о о о о о

о о о о

о о

о о

X

о о о о о + о о о

о о о о о о о

о о

о о о о о

о

о

о

+ о

+

BIVALVIA

59. Nucula nucleus L. 60. Nucula laevigata Sow. Gl. Beda fragilis CHEMN. 62. Leda fragilis deltoidea Risso 63. Leda sublaevis seguenzae BELL. 64. Leda emarginata L A M E .

4

Földtani Közlöny

х

+ о Tf

О

G

о

о +

Földtani

50

Közlöny

102, kötet,

Faunajegyzék

6 5 . Leda emarginata undata D E F R . QQ.Leda bonellii B E L L . 6 7 . Arca (Anadara) dilumi L A M K .

6 8 . Arca (Anadara) turoniensis D U J . 6 9 . Arca (Anadara) turoniensis taurangulosa SACCO 7 0 . Arca (Anadara)

fichteli DESH.

7 1 . Glycymeris pilosa deshayesi M A Y . 7 2 . Glycymeris obtusatus PARTSCH

Pecten fuchsi styriacus

73.

HL iB.

7 4 . Pecten beudanti BAST. 7 5 . Pecten convexior A L M . et

BOFF.

7 6 . Pecten blanckerihorni D E P . et ROM. 7 7 . Pecten marvilensis V. FERREIRA var. 7 8 . Pecten fotensis MEZN.

7 9 . Pecten fotensis subplanus пот. ssp. 8 0 . Flabellipecten fraterculus Sow. 8 1 . Amussium sp. 8 2 . Chlamys íournali D E SERR. 8 3 . Chlamys albina VON TEPPNER

8 4 . Chlamys holgeri cfr. regularior SACCO 85. 86. 87. 88. 89. 90. 91. 92.

Chlamys Chlamys Chlamys Chlamys Chlamys Chlamys Chlamys Chlamys

cfr. camaretensis FONT. scabrella LAME:. scabrella hungarica M E Z N . scabrella elongatula SACCO scabrella girondica COSSM. et P E Y R . scabrella subambigua А Ш . et BOFF. scabrella subsarmenticia A L M . et BOFF. scabrella tarraconensis A L M . et BOFF.

9 3 . СЫптуа macrntvi SOW. 94. 95. 96. 97. 98. 99.

Chlamys Chlamys Chlamys Chlamys Chlamys Chlamys

submalvinae BLANCK. catalaunica A L M . et BOFF. таг. opercularis hevesensis SCHRÉT. angelonii MENEGH. pavonacea FONT. gentoni FONT.

1 0 0 . Chlamys malvinae D U B . 1 0 1 . Chlamys varia L . 1 0 2 . Chlamys costai FONT. 1 0 3 . Chlamys multistriata P O L I

1 0 4 . Chlamys brussoni leofroyi D E SERR. 105. 106. 107. 108. 109. 110.

Spondylus cfr. deshayesi MICHT. Spondylus crassicosta taurinensis SACCO Anomia ephippium rugidosostriata BROCC. Anomia ephippium costata BROCC. Ostrea lamellosa BROCC. Ostrea frondosa D E SERR.

1 1 1 . Cardita (Cyclocardia) scalaris S o w 1 1 2 . Taras Totundatus MONT. 1 1 3 . Phacoides (Linga) columbella L A M K . 1 1 4 . Myrtea spinifera MONTH. 1 1 5 . Loripes dentatus D E F R . 1 1 6 . Loripes dujardini DESH. 1 1 7 . Laevicardium tauromtum SACCO 1 1 8 . Laevicardium (Discors) spondyloides VON H A U E R

1 1 9 . Laevicardium D . c . et G. 1 2 0 . Laevicardium 1 2 1 . Laevicardium 1 2 2 . Laevicardium

(Discors)

spondyloides herculeum

(Discors) sp. (Trachycardium) multicostatum aff. miorotundatum SACCO (Trachycardium) multicostatum cfr. mioangulatum SACCO

1 2 3 . Laevicardium (Trachycardium)

aff. polycolpatum

COSSM. et P E Y R .

1 2 4 . Laevicardium) bantaense пот. sp. 1 2 5 . Cardium (Acanthocardia) paucicostatum SOW. таг. 126. 127. 128. 129. 130.

Cardium (Ringicardium) kunstleri COSSM. et P E Y R . Pitaria islandicoides elongata SCHAFF. Pitaria erycinoides LAMK. Pitaria erycinoides subtriangula SACCO Pitaria (Paradione) cfr. lilacinoides SCHAFF.

1 3 1 . Dosinia lupinus L. 132. 133. 134. 135. 136. 137.

Tenus Venus Venus Venus Venus Paphia

tauroverrucosa SACCO (Ventricola) multilamella L A M K . (Circomphalus) haidingeri H Ö R N . (Circomphalus) subplicata D ' O R B . (Clausinella) basteroti D E S H . vetula B A S T .

1. füzet

К ó h a y : Az ottnangien

faciosztratotípus

szelvénye

. . .

51

Faunajegyzék Vár­ palota

Bántapuszt

1

| 2

Paphia Paphia Paphia Paphia

4

о о

138. Paphia benoisti COSSM. et P E Y R .

139. 140. 141. 142.

3

benoisti praecendens KAUT. sallomacensis FISCHER ex gr. zbyszewskii FBENEIX taurelliptica SACCO

в

о

8

О

о О

+

|i

О

О

о

1 4 6 . Solenocurtus antiquatus vindobonensis MEZN. 147. Gastrana fragilis persinuosa COSSM. et PETR.

X О

planatus lamellosus D. C. et G.

149. Angulus (Peronidia) nitidus POLI 1 5 0 . Angulus (Peronidia) sacyi COSSM. 1 5 1 . Capsa lacunosa CHEMN.

7

0

1 4 3 . Psammobia Macira (Spisula) triangula ItEN. 144. affinis subtruncata Duj. 145. Solenocurtus Candidus HEN.

148. Angulus (Peronidia)

5

о о о

et P E T R .

о

1 5 2 . Macoma elliptica BKOCC. 1 5 3 . Macoma elliptica ottnangensis HOERN.

о

1 5 4 . Macoma leognanensis COSSM. et PEYR.

155. Panopea menardi DESH. 1 5 6 . Panopea faujasi truncata CONTI 1 5 7 . Corbula (Varicorbula) gibba OLIVI 158. Phaladomya h. böckhi PÁVAI 1 5 9 . Thracia pubescens PULTN. 1 6 0 . Cuspidaria cuspidata OLIVT 1 6 1 . Clavagella (Stirpulina) bacillum BROCO.

+

о

о о о о о

о

о

О

о о

о

+

О

о о

ANTHOZOA

о о

1 6 2 . Ceratotrochus (Edwardsotrochus) duodecimcostatus GOLDP. 1 6 3 . Trochocyathus (Aplocyathus) armatus MICHT. 1 6 4 . Balanophyllia (Eupsammia) cylindrica MICHT.

+

ECHINOIDEA

165. Clypeaster latirostris ventiencis TOURN.

О

M a g y a r á z a t : о = előfordul, 4- = közepes gyakoriság, х = gyakori vagy tömeges

I r o d a l o m — Literatur C I C H A , J. e t SENES, J. (1968): Sur la position du miocéné de la Paratethys centrale etc. Geol. Sbornik. Geol. Carpathica X I X . Bratislava C I C H A , J. e t S E N E S , J. et T E J K A L , J. (1967): Die Karpatische Serie und ihr Stratotypus ( M K á r p á t i é n ) . Chronostratigr. u n d Neostrat. Slov. A k a d . , Bratislava C S E P R E G H Y - M E Z N E R I C S , I . (1960): Pectinidés du néogéne de la H o n g r i e . — M é m . Soc. Géol. France., N . S., T o m . X X X I X . Mém. № . 92. Paris K Ó K A Y J. (1954): Várpalotai szarmata. F ö l d t a n i K ö z l ö n y . K Ó K A Y J. (1959): A d a t o k a várpalotai perspektivikus kutatásokról. Földtani K ö z l ö n y . 8 K Ó K A Y J. (1967/a): A B a k o n y h e g y s é g felsótortonai k é p z ő d m é n y e i . F ö l d t a n i K ö z l ö n y . K Ó K A Y , J. (1967/b): Stratigraphie des Oberhelvets ( „ K á r p á t i é n " ) v o n Várpalota (Ungarn). Palaeontographia Italica, Vol. L X I I I . K Ó K A Y J. (1968): Hegységképződési elméletek Bakony-hegységi adatok tükrében. Földtani K ö z l ö n y . N A G Y , E . (1962): New pollen species f r o m the lower miocène o f the B a k o n y mountain (Várpalota) of H u n g a r y . A c t a B o t a n i c a A c a d . Sc. H u n g . 7. 1—2. P A P P , A. e t al. (1968): Zur Nomenklatur des Neogens in Österreich. Verhandl. d. Geol. Bundesanstalt. W i e n 3

4*

52

Földtani

Közlöny

102. kötet,

1.

füzet

I.

TÁBLA

К 6 Тс ay : Az

ottnangien

faciosztratotípus

szelvénye

. . .

53

II.

TÁBLA

Földtani

Közlöny,

Bull, of the Hungarian

Geol. Soc. (1972)

102.

54-73

Molluszkahéjak elemzése derivatográfiás fingerprint módszerrel Szöőr (19

ábrával,

Gyula 3 táblázattal)

ö s s z e f o g l a l á s : Szerző recens és fosszilis molluszkum héjakat összehasonlító derivatográfiás módszerrel ele­ mezte. N y i l v á n v a l ó v á vált, h o g y a megfelelő p r o g r a m m a l és érzékenységgel készített felvétel reprodukálhatóan tük­ rözi a héjak taxonómiai specifitást hordozó tulajdonságait. A héjstruktúrákat a l k o t ó szerves és szervetlen összetevők heterogén voltából a d ó d ó a n a termoanalítikai részfolyamatok nehezen értelmezhetők külön-külön, de összességükben jellegzetes ,,fingerprint"-et szolgáltatnak. A derivatográfiás fingerprintek elemzését szolgálja a DTG-, TG-viszonyok koordináta-rendszerben történő összehasonlítása. A molluszkum héjak ilyen jellegű elemzésével mód nyílhat recens fajok evolúciós-filogenetikai vonatkozású értékelésére, illetve fosszilis fajok töredékanyagának határozására.

I. A probléma felvetése A k a g y l ó k és csigák l á g y részeit ( e l t e k i n t v e n é h á n y specializált c s o p o r t t ó l ) szerves és szervetlen a n y a g o k b ó l felépülő szilárd v á z b o r í t j a . E b b ő l a s z e r v e s és szervetlen összletb ő l v á l a s s z u n k k i e g y a l k o t ó t , a h é j a k b a n t a l á l h a t ó fehérje a n y a g o t a k o n c h i o l i n t . A molekuláris-biológiai, komparatív-biokémiai kutatás utolsó évtizedekben lejátszódó r o h a m o s fejlődése m a g á v a l h o z t a e b i o k é m i a i k é p z ő d m é n y v é g l e g e s tisztázását. R O C H E e t al. ( 1 9 5 1 ) , T A N A K A e t H A T A N O ( 1 9 5 3 ) , T A N A K A et al. ( 1 9 6 0 ) , G R É G O I R E e t al. ( 1 9 5 5 ) , B E E D H A M ( 1 9 5 8 ) , P I E Z ( 1 9 6 1 ) , H A R E ( 1 9 6 2 , 1 9 6 3 , 1 9 6 5 ) , H A R E et A B E L S O N ( 1 9 6 4 , 1965, 1967)

HARE

et

MITTERER

(1966), D E G E N S

et

LOVE

(1965), D E G E N S

et

PARKER

(1965)

v á l t o z a t o s m i n t a a n y a g o n t i s z t á z t á k a h é j szilárd a n y a g á b a z á r t k o n c h i o l i n felépítését. A z á l t a l u k h a s z n á l t m ó d s z e r , a fehérje m o l e k u l á k a t felépítő a m i n o s a v a k k v a n t i t a t í v és k v a l i t a t í v ö s s z e h a s o n l í t á s a — az a m i n o s a v - s p e k t r u m elemzés — a z e d d i g ismert v á z ­ f e h é r j é k t ő l eltérő, a r e n d s z e r t a n i e g y s é g e n b e l ü l jelentkező specifitást h o r d o z ó a n y a g r ó l s z á m o l b e . E z t a r e n d s z e r t a n i specifitást i n d i k á l ó t u l a j d o n s á g o t m á s m ó d s z e r e k k e l is b i z o n y í t o t t á k . W I L B U R és W A T A B L E (1963) r ö n t g e n diffrakciós elemzéssel vizsgált k o n ­ c h i o l i n i z o l á t u m a i f a j o n k é n t i k a r a k t e r i s z t i k u s jelleggel b í r t a k . G R É G O I R E (1957, 1958, 1959, 1960) a dekalcifikált k o n c h i o l i n e l e k t r o n m i k r o s z k ó p o s v i z s g á l a t á v a l t á r t a fel a s z u b m i k r o s z k ó p o s s z ö v e t i felépítést és u t a l t arra, h o g y ez r e n d s z e r t a n i e g y s é g e n k é n t jellemző képet ad. A k u t a t á s h o z c s a t l a k o z o t t a m o l l u s z k u m h é j á l t a l á n o s fiziológiai v i z s g á l a t a . S O G N N A E S (1960, 1964) ö s s z e f o g l a l ó t a n u l m á n y a i b a n i s m e r t e t i a b i o l ó g i a i r e n d s z e r e k kalcifikációs f o l y a m a t a i t a h é j k é p z é s t és r e g e n e r á c i ó t . í g y a l a k u l h a t o t t k i a h é j r a v o n a t k o z ó g o n d o l a t s o r : a h é j p r o t e i n genetikailag vezérelt e g y s é g , m i n t t e m p l á t s z a b a d savas és b á z i k u s v é g c s o p o r t j a i v a l g o n d o s k o d i k a szervetlen a n i o n o k és k a t i o n o k k ö t é s i p o z í c i ó i r ó l , k i a l a k í t v a í g y s z á m t a l a n v a r i á c i ó b a n a héjakat felépítő s t r u k t ú r á k a t , m e g s z a b v a a z egész v á z s z e m ü n k elé t á r u l ó m o r f o l ó g i á j á t . T e r m é ­ szetes, h o g y n a p j a i n k b a n e g y r e g y a k o r i b b á v á l n a k a z o k a t ö r e k v é s e k , h o g y az e v o l ú c i ó s szisztematikái p r o b l é m á k a t , a z e g y e s fejlődési v i s z o n y o k e l d ö n t é s é t n e a külső m o r f o l ó ­ giai elemzéssel k ö z e l í t s é k m e g , h a n e m elsődlegesen a k o n c h i o l i n t vizsgálják. D E G E N S et S c H M i T ( 1 9 6 6 ) , D E G E N S , S P E N C E R e t P A R K E R ( 1 9 6 7 ) , G H I S E L I N e t al. ( 1 9 6 7 ) a h é j a m i n o ­

s a v - s p e k t r u m e l e m z é s l e g ú j a b b m ó d s z e r é v e l a k o m p u t e r e s faktorelemzéssel s z á m o s eset­ b e n t i s z t á z o t t v a g y é p p e n r e v i d i á l t e g y - e g y fejlődési s o r t . M i n t m i n d e n n e o s z i s z t e m a t i k a i e v o l ú c i ó s ismeret m e l y a p a l e o s z i s z t e m a t i k á b a n g y ö ­ k e r e z i k és a b b ó l t á p l á l k o z i k , a m o l e k u l á r i s e v o l ú c i ó n a k is p a l e o b i o k é m i a i ismeretekkel a d h a t l é n y e g e s t á m p o n t o t . A z előző g o n d o l a t o k k a l p á r h u z a m o s a n v e t ő d ö t t fel, a vizs­ g á l a t o k fosszilis m i n t a a n y a g r a v a l ó kiterjesztésének i g é n y e . A k o n c h i o l i n ú t t ö r ő p a l e o ­ b i o k é m i a i k u t a t á s a P . H . A B E L S O N (1954a, b , 1955, 1956, 1957a, b , 1959, 1962) n e v é h e z f ű z ő d i k , a k i e l s ő n e k b i z o n y í t o t t a , h o g y a fehérje b o m l á s t e r m é k e k o l i g o p e p t i d e k , peptid e k , a m i n o s a v a k n y o m o n k ö v e t h e t ő k , a z á t n e m k r i s t á l y o s o d o t t , fel n e m o l d ó d o t t , ter-

S z öőг:

Molluszkum

héjak

elemzése

derivatográfiás

...

55

m í l i s v a g y b a k t é r i u m o s l e b o n t á s t n e m s z e n v e d e t t fosszilis h é j a k b a n . A z i t t felsorolt k u t a t ó k szinte v a l a m e n n y i e n a r e c e n s m i n t a a n y a g g a l p á r h u z a m o s a n fosszilis m i n t a ­ a n y a g o n is f e l m é r t é k a l e h e t ő s é g e k e t . M é r l e g e l v e az általuk h a s z n á l t m ó d s z e r e k k o m p l e x jellegét, az e g y e s v i z s g á l a t o k n a g y m u n k a i g é n y é t , felmerült e g y o l y a n m ó d s z e r kiválasz­ t á s á n a k , és k i d o l g o z á s á n a k szükségessége, a m e l y n e k segítségével m ó d n y í l n a a h a t á r o zási f o l y a m a t leegyszerűsítésére. A z ismeretes, h o g y e g y szerves és s z e r v e t l e n k o m p o n e n s e k b ő l á l l ó h e t e r o g é n rendszer t e r m o a n a l i t i k a i v i z s g á l a t a a rendszer k é m i a i és fizikai t u l a j d o n s á g a i r ó l h ű k é p e t n y ú j t . (Jó p é l d a erre B E R É N Y I [ 1 9 6 7 ] vizsgálata, k i u r o l ó g i a i k ö v e k — m i n t b^ogén h e t e r o g é n r e n d s z e r e k — d e r v a t o g r á f i á s elemzését d o l g o z t a ki.) ( A P A U L I K és E B D B Y ( 1 9 5 8 , 1 9 6 0 , 1 9 6 8 ) n e v é h e z f ű z ő d ő t e r m o g r a v i m e t r i á t ( T G ) , d e r i v a t í v t e r m o g r a v i m e t r i á t ( D T G ) , dif­ ferenciális t e r m o a n a l i t i k á t ( D T A ) és t e r m o d i l a t o m e t r i á t ( T D ) e g y e s í t ő h a z a i m ű s z e r és d e r i v a t o g r á f i á s m ó d s z e r r e l elért e r e d m é n y e k t a n u l m á n y o z á s a k é s z t e t e t t az alapfeltétele­ zésre: A m o l l u s z k u m h é j r ó l , megfelelő p r o g r a m m a l és é r z é k e n y s é g g e l készített d e r i v a t o ­ gráfiás felvétel a héj b o n y o l u l t specifikus-heterogén v o l t á b ó l e r e d ő e n , h a r é s z f o l y a m a t a i ­ b a n n e m is e l k ü l ö n í t h e t ő , d e ö s s z k é p é b e n jellegzetes D T A , D T G , T G , T D v i s z o n y o k a t f o g szolgáltatni. ;

I I . A módszer kidolgozása, recens és fosszilis Mollusca fajok vizsgálata A vizsgálati

anyag

kiválasztása

A m i n t a a n y a g o t a Mollusca törzs, Lamellibranchiata osztályból választottam ki, bár n é h á n y recens Gastropoda héj elemzésére is s o r k e r ü l t . E z t a d ö n t é s t a k ö v e t k e z ő k i n d o ­ kolták: a) a k a g y l ó k k i s e b b fajszámú r e n d s z e r e b) a n a g y o b b t ö m e g ű , í g y á l t a l á b a n j o b b m e g t a r t á s ú h é j a n y a g c) a z e g y s z e r ű b b s t r u k t u r á l i s felépítés, és a z a t é n y , h o g y a h é j a k m i k r o s z k ó p o s s t r u k t ú r a e l e m z é s é t m á r t ö b b e n összefoglalták. (BOGGILD

1930, OBERLING

1964, TAYLOR

e t al. 1 9 6 9 ) . A k í s é r l e t s o r á n 2 6 r e c e n s és 3 4

fosszilis fajt v i z s g á l t a m m e g , a z ismétlés és a z á t l a g m i n t á k b ó l t ö r t é n ő kiindulás a vizs­ g á l a t s z á m á t 2 6 0 d b - r a n ö v e l t e . A v i z s g á l a t t á j é k o z ó d ó jellegének és a k i t ű z ö t t k u t a t á s i c é l n a k m e g f e l e l ő e n v á l t o z a t o s r e n d s z e r t a n i b e s o r o l á s ú , k ü l ö n b ö z ő k o r o k b ó l és l e l ő h e l y e k ­ ről s z á r m a z ó fajokat j e l ö l t e m ki. A v i z s g á l t fajok m e g n e v e z é s é t , idő és l e l ő h e l y i - a d a t a i t a megfelelő ábrák m a g y a r á z ó j á b a n közlöm.

A módszer

ismertetése

A fosszilis m i n t á k v i z s g á l a t a s o r á n c s a k j ó m e g t a r t á s ú , á t n e m k r i s t á l y o s o d o t t , v a s a s v a g y k o v á s o l d a t o k k a l á t n e m i t a t o t t m i n t á k a t e l e m e z t e m . E n n e k é r d e k é b e n és azért, h o g y a strukturális felépítést észleljem a h é j a k h a r á n t m e t s z e t é t m i k r o s z k ó p p a l vizsgál­ tam, ásványos összetételt infravörös spektroszkópiás módszerrel elemeztem (SZÖŐR, 1 9 6 9 ) . A s z e r v e s k é m i a i felépítést a m i n o s a v - s p e k t r u m analízissel ( S Z Ö Ő B , 1 9 6 7 ) , a n y o m ­ e l e m t a r t a l o m t ö r v é n y s z e r ű s é g e i t k v a r c - s p e k t r o g r á f i á s m ó d s z e r r e l ( S Z Ö Ő R , 1 9 6 8 ) vizsgál­ tam. A derivatográfiás vizsgálathoz a héjakat „spektrográfiás tisztaság" figyelembevételé­ v e l k é s z í t e t t e m elő. 6 n N a O H - o s áztatással, 2 n H C l - a s m o s á s s a l m a j d b ő s é g e s desztillált­ v i z e s öblítéssel t á v o l í t o t t a m e l a h é j a k r a t a p a d ó ü l e d é k e t és a p e r i o s z t r a k u m r é t e g e t . A p e r i o s z t r a k u m e l t á v o l í t á s a l é n y e g e s . A t á j é k o z ó d ó d e r i v a t o g r á f i á s felvételek a z t m u ­ t a t t á k , h o g y a h é j a k o n m a r a d t p e r i o s z t r a k u m r é t e g b i z o n y t a l a n n á teszi e g y faj t ö b b e g y e ­ d é n e k e g y b e h a n g z ó d e r i v a t o g r á f i á s k é p é t . A p e r i o s z t r a k u m r é t e g v a s t a g s á g a és k é m i a i á l l a p o t a , e g y élő faj e g y e d e i t t e k i n t v e k ü l ö n b ö z ő . F ü g g a z é l e t k o r t ó l és a b i o t ó p m e c h a ­ nikai, f i z i k o - k é m i a i r á h a t á s a i t ó l . E l p u s z t u l t j e l e n k o r i , d e a fosszilizáció ú t j á n elindult h é j e s e t é b e n a k ö r n y e z e t h a t á s a i e g y e d e k r e n é z v e teljesen k i s z á m í t h a t a t l a n v á l t o z é k o n y ­ sággal felerősödnek, csupán a véletlen szabja m e g a p a r t r a d o b o t t és a m ú z e u m minta­ a n y a g á b a k e r ü l t e g y e d e k p e r i o s z t r a k u m á l l a p o t á t . E z a t é n y és a z , h o g y a z i d ő s e b b r é ­ t e g s o r o k b ó l s z á r m a z ó fossziliák h é j á n c s a k a l e g r i t k á b b esetben t a l á l t a m p e r i o s z t r a k u m r é t e g e t — a r e c e n s fajok ö s s z e h a s o n l í t ó m o d e l l a n y a g s z e r e p é t t ö l t ö t t é k b e — i n d o k o l t a a

Földtani

56

Közlöny

102. kötet,

1.

füzet

réteg m a r a d é k t a l a n eltávolítását. A desztilláltvízes m o s á s t 60 C ° - o s l e v e g ő á r a m b a n m a j d e x s z i k k á t o r b a n t ö r t é n ő szárítás k ö v e t t e . A z a n y a g o t 0,06 m m 0 alatti s z e m e s e m é r e t ­ t a r t o m á n y r a ő r ö l t e m a c h á t ő r l ő k é s z ü l é k b e n ( F R I T S C H típus, m e l e g e d é s 1 C ° / l ó r a ) . E g y - e g y d e r i v a t o g r á f i á s felvételhez az egész h é j a n y a g o t f e l d o l g o z t a m és ennek á t l a g o l t

1

/. ábra. A D T A - g ö r b e alakulása változó érzékenységek függvényében. J e l m a g y a r á z a t szaggatott vonal = a mintatartóban A l 0 , műszeralapgörbe; folytonos v o n a l = Tridacna elongata ( L . ) héjőrlemény Fig. 1. D T A curve versus variable sensitivities. E x p l a n a t i o n o f s i g n s : D o t t e d line — A 1 „ 0 in the sample holder, original curve o f apparatus. Continuous line — grinding p r o d u c t o f Tridacna elongata ( L . ) shell a

3

3

m i n t á j á t h a s z n á l t a m . S z á m o s p r o g r a m l e h e t ő s é g e t és érzékenységi v i s z o n y t k i p r ó b á l v a a m i n t á k d e r i v a t o g r á f i á s felvételét r e n d r e a k ö v e t k e z ő „ p r o g r a m m a l " o l d o t t a m m e g : B e m é r é s : a v i z s g á l t m i n t á k b e m é r t s ú l y a 1,5—2,0 g k ö z ö t t v á l t o z o t t , t ö b b s é g b e n 1,85 g k ö z é p é r t é k k ö z ö t t i n g a d o z o t t . A z inert A 1 0 b e m é r t s ú l y a 1,85 g v o l t . ( E z z e l a m e n n y i s é g g e l v e t t e m fel a m ű s z e r a l a p g ö r b é t is, m i n d a két m i n t a t a r t ó b a n Á l , 0 - a t használva). A m é r é s e k s o r á n az inert A 1 0 t é r f o g a t a és t ö m ö r í t é s e m e g e g y e z e t t a v i z s g á l a n d ó a n y a g é v a l . T é g e l y : I I . sz. p l a t i n a t é g e l y . É r z é k e n y s é g e k : T = 900 C° (a m i n t á b a n m é r ­ v e ) , T G = 100 m g , D T G = 1/2 é r z é k e n y s é g , D T A = 1/2 é r z é k e n y s é g . F ű t é s : 1. s z á m ú k e m e n c é b e n . K e z d ő feszültség 90 V . O r s ó 0 : 15 m m , n a g y tárcsa. S z e g e k h e l y z e t e : 3-as szegsor. S e b e s s é g v á l t ó h e l y z e t e : 1 0 0 ' . D o b s e b e s s é g v á l t ó h e l y z e t e : 1 0 0 ' . K e m e n c e a t m o s z ­ féra: l e v e g ő a t m o s z f é r a , elszívás nélkül, k v a r c p o h á r alatt. Felfűtés sebessége: 10 C ° / m i n . A T skálát a S i 0 **• ß S i 0 átalakulással hitelesítettem. 2

3

3

2

2

2

3

S 2 ö ő г : Molluszkum

A tése volt ram

héjak

elemzése

derivatográfiás

. . .

57

v i z s g á l a t o k f o l y a m á n g o n d o s a n ü g y e l t e m arra, h o g y m i n d e n e g y e s m i n t a előkészí­ é s d e r i v a t o g r á f i á s felvétele a l e g a p r ó b b r é s z l e t e k b e n is m e g e g y e z z é k . í g y , a z o n o s a szemcseméret a tömörítés, a tégely, a kemence, a kvarcpohár alkalmazása, a prog­ és é r z é k e n y s é g i v i s z o n y o k , a l a b o r a t ó r i u m i helyiség h ő m é r s é k l e t e . E z e k s o r á n d e r ü l t x100 C° 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9

2. ábra. Cardium edule ( L . ) kagylóhéj különböző lelőhelyről származó egyedeinek derivatográfiás fingerprintje. J e l ­ m a g y a r á z a t : a = Várna, b = Galata, с = Burgasz, d = Rijeka, e = D u b r o v n i k Fig. 2. Derivatographic fingerprint o f individual Cardium edule ( L . ) shells originating from various occurrences. E x planation o f s i g n s : a — Varna, b — Galata, с — Burgas, d — Kijeka, e — D u b r o v n i k

ki, h o g y a n a g y é r z é k e n y s é g n e k m e g f e l e l ő e n a m ű s z e r D T A - a l a p g ö r b é j é b e n s z á m o t t e v ő h a j l a t t a p a s z t a l h a t ó . V i s z o n t 1/2-ed D T A - é r z é k e n y s é g e t v á l a s z t v a a b u r k o l t t e r m o a n a l i tikai f o l y a m a t o k is s z e m ü n k elé t á r u l n a k . E z t a jelenséget a z 1. á b r a szemlélteti. A z á b r á n a m ű s z e r D T A - a l a p g ö r b e v á l t o z á s t h a s o n l í t o m össze a recens Tridacna elongata ( L . ) k a g y l ó h é j D T A - g ö r b e alakulásával, v á l t o z ó D T A - é r z é k e n y s é g e k f ü g g v é n y é b e n . J ó l lát­ h a t ó a k e m e n c e a s z i m m e t r i k u s v i s z o n y a i b ó l a d ó d ó a l a p v o n a l torzulás, v i s z o n t a h é j e s e t é b e n látszik, h o g y a z á l t a l á b a n használatos 1/20, 1/15, 1/10 D T A - é r z é k e n y s é g e k h a s z n á l a t a k o r n e m észlelhető, v i s z o n t n a g y o b b é r z é k e n y s é g esetén j e l e n t k e z i k e g y 450 С hőmérsékleti értéknél jelentkező endoterm m i n i m u m . A m ó d s z e r k i a l a k í t á s a s o r á n elsődlegesen a z t kell tisztázni, h o g y e g y faj k ü l ö n b ö z ő lelőhelyekről származó egyedeinek héjőrleményei n e m különböznek-e egymástól. A 2. á b r a a r e c e n s Cardium edule ( L . ) k a g y l ó f a j ö t k ü l ö n b ö z ő l e l ő h e l y r ő l s z á r m a z ó e g y e d é n e k d e r i v a t o g r a m j á t á b r á z o l j a . A z a) m i n t a V á r n a , b) m i n t a Galata, c) m i n t a B u r g a s z térsé­ g é b ő l a b o l g á r t e n g e r p a r t r ó l , illetve a d) m i n t a R i j e k a és az e) m i n t a D u b r o v n i k t é r s é g é ­ b ő l az A d r i a i - t e n g e r p a r t j á r ó l s z á r m a z o t t . A m i n t á k a t n e m e g y i d ő b e n g y ű j t ö t t é k , t e h á t é l e t k o r u k , fosszilizációs m ú l t j u k m á s - m á s v o l t . E z t alátámasztja az is, h o g y a h é j a k o n t a l á l h a t ó p e r i o s z t r a k u m - r é t e g m á s - m á s v a s t a g s á g ú v o l t és a t e k n ő k n a g y s á g a k ü l ö n b ö ­ z ö t t e g y m á s t ó l . E n n e k ellenére a p e r i o s z t r a k u m t ó l e l ő z ő l e g m e g s z a b a d í t o t t h é j a k d e r i v a ­ tográfiás k é p e k ö z e l m e g e g y e z e t t . ( H a s o n l ó összehasonlítást v é g e z t e m Anodonta cygnea, Unió pictorum, Mytilus edulis e g y e d e i v e l az e r e d m é n y m i n d e n e s e t b e n k ö z e l a z o n o s v o l t . ( A f e l v é t e l e k e t e l e m e z v e a D T A - , D T G - g ö r b e m i n i m u m és m a x i m u m értékei ± 5 C ° - k a l t é r t e k el.)

Földtani

58

Közlöny

102. kötet,

1. füzet

A t o v á b b i a k b a n a z t b i z o n y í t o t t a m , h o g y a h é j a k a t felépítő s t r u k t ú r a e g y s é g e i t n e m ­ csak optikai

(BOGGILD

1930, OBERLING

1964, TAYLOR

e t al.

1 9 6 9 ) vagy aminosav

spek­

t r u m ( P I E Z 1 9 6 1 , H A R E 1 9 6 3 ) m ó d s z e r r e l lehet érzékelni, d e d e r i v a t o g r á f i á s m ó d s z e r r e l is. A kísérlet során, e célra m o d e l l a n y a g k é n t a z o n g e n u s z o k h é j á t h a s z n á l t a m , a m e l y e k ­ n é l a z e g y e s r é t e g e k n e m f o n ó d n a k össze, m e c h a n i k a i ú t o n (pattintással) szétválaszt­ h a t o k . (Unió, Anodonta, Meleagrina, Mytilus). P é l d a k é n t a Mytilus edulis ( L . ) h é j a p e r i o s z t r a k t u m , h o m o g é n - k a l c i t és h o m o g é n - a r a g o n i t r é t e g e k b ő l é p ü l fel ( 3 . á b r a ) . A tel-

3. ábra. Mytilus edulis (L.) recens kagylóhéj harántmetszetének mikroszkópos képe (nagyítás 2 1 X ) . J e l m a g y a r á ­ z a t a = periosztrakum réteg, b = oszlopos réteg, h o m o g é n kalcit-struktúra, с = gyöngyházréteg, h o m o g é n aragonit struktúra Fig. 3. M i c r o s c o p i c view o f a cross section o f recent MytiLut edviis (i..) shells. 2 1 X . E x p l a n a t i o n o f signs: a — periostracum layer, b — columned layer, h o m o g e n e o u s calcific structure, с — mother o f pearl layer, homogeneous aragonitic structure

jes h é j r ó l ( 4 . á b r a ) és s z é t v á l a s z t o t t s t r u k t ú r a e g y s é g e k r ő l 5 . és 6 . á b r a ) készített derivat o g r a m o k j ó l szemléltetik a z eltérő f i z i k o - k é m i a i felépítésből a d ó d ó k ü l ö n b s é g e k e t . E z e k u t á n s z á m o s r e c e n s Mollusca h é j ő r l e m é n y d e r i v a t o g r a m j á t ö s s z e h a s o n l í t v a ala­ k u l t k i a z a v é l e m é n y , h o g y a felvételek j ó l érzékeltetik a t a x o n - s p e c i f i t á s t species-szin­ tig, i l l e t v e h a m ó d v a n a z e g y e s s t r u k t ú r a - e g y s é g e k szétválasztására és k ü l ö n - k ü l ö n elemzésére, szubspecies-szintig

(SZÖŐR,

1969.).

I t t n i n c s m ó d arra, h o g y a v i z s g á l t összes r e c e n s faj d e r i v a t o g r a m j á t b e m u t a s s a m , d e n é h á n y p é l d a j ó l szemlélteti e z t a m e g á l l a p í t á s t . A 7 , 8 , 9 . á b r a a Taxodonta rendbe, Arcidae c s a l á d b a t a r t o z ó fajok d e r i v a t o g r a m j á t szemlélteti. A 1 0 . és 1 1 . á b r a a Taxo­ donta r e n d Pectinidae, illetve a 1 2 . á b r a a z Ostreidae c s a l á d o k a t k é p v i s e l ő fajok deriva­ t o g r a m j á t á b r á z o l j a . A 1 3 . á b r a e g y Murex sp. k é p é t adja. V a l a m e n n y i faj a j u g o s z l á v t e n g e r p a r t t é r s é g é b ő l h o m o k o s t e n g e r p a r t i ü l e d é k b ő l s z á r m a z o t t és a self c ö n ó z i s á b a tar­ t o z n a k . E l t e k i n t v e i t t a t e r m o a n a l i t i k a i v i s z o n y o k részletes e l e m z é s é t ő l , az e g y e s ábrá­ k a t ö s s z e h a s o n l í t v a s z e m b e t ű n i k , h o g y m i n d e n faj d e r i v a t o g r a m j a m á s és m á s , a z a z o ­ nos genuszba tartozó fajok termoanalitikai karaktere hasonló d e m e r ő b e n különbözik m á s g e n u s z o k a t k é p v i s e l ő f a j o k é t ó l . E z a h a s o n l ó s á g és k ü l ö n b s é g f o k o z a t o s a b b a n érvé­ n y e s ü l m a g a s a b b t a x o n o k a t s z e m l é l v e . H a s o n l í t s u k össze a főleg k a l c i t b ó l felépülő, h a ­ s o n l ó a l a p s t r u k t ú r á t h o r d o z ó Ostrea és Pecten fajok k é p e i t . E z a p é l d a n e m c s a k a h é j a k i l y e n j e l l e g ű d i a g n o s z t i z á l á s i l e h e t ő s é g é t szemlélteti, d e f e l h í v j a a f i g y e l m e t , h o g y a k ü l ö n b s é g e k n e m c s a k a s z e r v e t l e n s t r u k t ú r á k v á l t o z a t o s s á g á b ó l a d ó d i k , d e a szerves a n y a g k ü l ö n b s é g e i b ő l is e r e d . A termoanalitikai

folyamatok

értékelése

A p i r o l í z i s s o r á n l e j á t s z ó d ó t e r m o a n a l i t i k a i r e a k c i ó k igen b o n y o l u l t a k , a z e g y e s folya­ m a t o k n e h e z e n d i f f e r e n c i á l h a t ó k . E z e l s ő s o r b a n a h é j b o n y o l u l t szerves-szervetlen hete­ r o g é n ö s a z e t é t e ' é b ő l a d ó d i k , illetve a k ö v e t k e z ő m ó d s z e r t a n i m e g f o n t o l á s b ó l is k ö v e t k e -

S z Öő г:

Molluszkum

héjak

elemzése

derivatográfiás

. . .

59

zik. A m i n t á k h e v í t é s é t p l a t i n a t é g e l y b e n e r ő s t ö m ö r í t é s s e l v é g e z t e m , i l y e n k ö r ü l m é n y e k k ö z t s z e r v e s a n y a g n e m ég el g y o r s a n , m i n t e g y k r a k k o l ó d i k . B E B É N Y I ( 1 9 6 9 ) az á l t a l a m m e g v i z s g á l t m i n t á k a t m á s készüléken p l a t i n a t é g e l y b e n i z z í t v a a z o n o s e r e d m é n y e k e t k a p o t t ( b i z o n y í t v a az eljárás r e p r o d u k á l h a t ó s á g á t D T A , D T G - v i s z o n y o k r a ) , de tányérkás mintatartót alkalmazva a D T A - v i s z o n y o k lényegesen l e e g y s z e r ű s ö d t e k és igen sok k i s e b b effektus n e m j á t s z ó d o t t le. E s o r o k írása k ö z b e n k o r u n d tégellyel v é g z e t t m é r é s e k a z t l á t s z a n a k igazolni, h o g y p l a t i n a t é g e l y t h a s z n á l v a ,

4. ábra. Mytilus edulis ( L . ) periosztrakumot is tartal­ mazó héjőrleményének derivatogramja Fig. 4. Derivatogramme o f grinding product o f Mytilus edulis ( L . ) shell containing periostracum as well

5 . ábra. Mytilus edulis (L.) kagylóhéj oszlopos rétegének derivatogramja Fig. 5. Derivatogramme o f columnallayer o f a Mytilus edulis (L.) shell

s z á m o l n i kell a p l a t i n a m i n t a t a r t ó k a t a l i k u s h a t á s á v a l is. A z e l m o n d o t t a k b ó l kiderül, h o g y a pirolízis s o r á n l e j á t s z ó d ó v á l t o z á s o k t é n y l e g e s é r t e l m e z é s e e g y h o s s z a b b , c s u p á n e p r o b l é m á t m e g o l d ó kísérletsorozat n y o m á n v a l ó s u l h a t m e g , ennek ellenére szükséges­ n e k l á t t a m az e d d i g i elképzeléseket r ö g z í t e n i . T ö b b r e c e n s és fosszilis p u h a t e s t ű d e r i v a t o g r a m o s fingerprintjét e l e m e z v e az a d o t t kísérleti feltételek k ö z t a k ö v e t k e z ő t e r m o analitikai folyamatokkal számolhatunk (SZÖŐB, 1 9 6 9 ) . a) S ú l y v e s z t é s s e l j á r ó e n d o t e r m r e a k c i ó k 1. A d s z o r b t í v v í z leadása, 20 C° —200 C° h ő m é r s é k l e t i minták mindegyikénél tapasztalható.

tartományban.

A

vizsgált

60

Földtani

Közlöny

102, kötet,

1.

füzet

2. K o l l o i d á l i s a n , a s z e r v e s m a k r o m o l e k u l á k felületéhez k ö t ö t t v í z leadása. B E K É N Y L ( 1 9 6 9 ) szerint feltételezhető, h o g y a t a r t o m á n y b a eső b o m l á s i p o n t ú „ s z a b a d " a m i n o ­ s a v a k ( g l u t a m i n s a v = 1 7 7 C ° , a s z p a r a g i n s a v = 2 1 2 C ° , glicin = 1 8 5 C ° , e t c . ) d e k a r b o szilizációja és d e z a m i n á c i ó j a >s k a p c s o l ó d i k , a m i az Arcidae, Cardiidae, Veneridae c s a l á ­ d o k és e g y e s Gastropoda fajok e s e t é b e n é r z é k e l h e t ő . 3. A z a r a g o n i t l e m e z e k k ö z é b e f o g o t t v í z , „ t r a p p e d w a t e r " ( H U D S O N , 1 9 6 7 ) leadása tág h ő m é r s é k l e t i h a t á r o k k ö z ö t t , 3 0 0 C° — 5 0 0 C°-ig. M i n d e n a r a g o n i t t a r t a l m ú Lamelli-

6. ábra. Mytilus edulis (L.) kagylóhéj gyöngyházrétegének derivatogramja Fig. в. Derivatogramme of the mother o f pearl layer o f a Mytilus edu lis (L.) shell

7. ábra. A recens Glycymeris pilosus (L.) kagylóhéj déri­ vatogramja Fig. 7. Derivatogramme o f a recent Olycymeris pilosus (ь.) shell

branchiata e s e t é b e n észlelhető. E z a f o l y a m a t m i n d e n esetben e g y b e e s i k az a r a g o n i t kalcit irreverzibilis á t a l a k u l á s t jelző D T A - g ö r b e e n d o t e r m m i n i m u m é r t é k k e l . 4. I s m e r e t l e n e n d o t e r m s ú l y v e s z t é s s e l j á r ó v á l t o z á s o k 5 0 0 C — 600 C° h ő m é r s é k l e t t a r t o m á n y b a n . E r ő s e n j e l e n t k e z i k az Arca g e n u s z esetében. 0

b) S ú l y v e s z t é s s e l j á r ó e x o t e r m f o l y a m a t o k 1. 340 C° —375 C ° - o s h ő m é r s é k l e t i t a r t o m á n y b a n lassú égési f o l y a m a t .

a szerves a n y a g széteséséből e r e d ő ,

S z ö ô г:

Molluszkum

héjak

elemzése

derivatográfiás

. . .

61

2 . A z 5 0 0 C ° — 7 0 0 C ° - o s hőmérsékleti t a r t o m á n y b a n a szerves anyag mennyiségétől f ü g g ő e n e s e t e n k é n t éles (Ostreidae, Pinnidae, Mytilidae családok), egyébként fokozatos »exoterm változás. 3. A l i g é s z r e v e h e t ő d e r e p r o d u k á l h a t ó e x o t e r m v á l t o z á s o k , a m e l y e k n e k eredő o k a n e m 'tisztázott; lehetséges, h o g y a h é j a n y a g á b a b e é p ü l t szerves f e s t é k e k kiégését j e l ö l i . P l . Murex sp, Mytilus s p , Pecten s p , e s e t é b e n észlelhető.

8. ábra. A recens Arca noae (L.) kagylóhéj derivatogramja Fig. 8. Derivatogramme o f a recent Arca noae ( L . ) shell

9. ábra. A recens Arca barbata (L.) kagylóhéj derivatogramja Fig. 9. Derivatogramme o f a recent Arca barbata (L.) shell

c) S z e r k e z e t i v á l t o z á s . A z a r a g o n i t - > - k a l c i t irreverzibilis átalakulás F A U S T ( 1 9 5 0 ) é s S U B B A R A e t Y O G A N A K A S I M H A U ( 1 9 6 5 ) szerint 4 0 0 C ° — 5 0 0 C k ö z ö t t j á t s z ó d i k le a szennyező kationok jelenlétének függvényében. A z összes m e g v i z s g á l t p u h a t e s t ű fajnál az a r a g o n i t kalcit átalakulás e b b e n a hő­ m é r s é k l e t i t a r t o m á n y b a n j á t s z ó d o t t le. d) 7 0 0 C ° - t ó l a h é j k a l c i u m k a r b o n á t t a r t a l m a b o m l i k , C 0 t á v o z i k el. E z e k n e k a v á l t o z á s o k n a k e g y m á s h o z v i s z o n y í t o t t jellege az e g y e s f o l y a m a t o k jelen­ léte, v a g y h i á n y a , e r ő s s é g e , v a g y r e j t e t t v o l t a e r e d m é n y e z i a fajok eltérő d e r i v a t o g r a m Q

2

62

Földtani

Közlöny

102. kötet,

1.

füzet

jait. E z e k e t a d e r i v a t o g r a m o k a t m i v e l r é s z f o l y a m a t a i k b a n c s a k h o z z á v e t ő l e g e s e n értel­ m e z h e t j ü k , d e ö s s z k é p ü k b e n r e p r o d u k á l h a t ó a k és j e l l e m z ő k a h é j a n y a g r a , d e r i v a t o g r á ­ fiás , , f i n g e r p r i n t " - e k n e k nevezhetjük. Л DTG—TG-adatok

koordináta-rendszerben

történő

összehasonlítása

A z e d d i g e l m o n d o t t a k a t igazolja, illetve m ó d o t a d a t a x o n - v o n a t k o z á s ú c s o p o r t ­ ö s s z e h a s o n l í t á s r a a D T G - és T G - a d a t o k n a k a k ö v e t k e z ő m e g f o n t o l á s szerint t ö r t é n ő

10. ábra. A recens Pecten jacobeus ( L . ) kagylóhéj derivatogramja 10. Derivatogramme o f a recent Pecten jacobeus (ъ.) shell

Fig.

11. ábra. Pecten irradians ( L A M . ) recens kagylóhéj der vatogramja Fig. 11. Derivatogramm o f a recent Pecten irradians ( L A M . ) shell

elemzése. A p i r o l í z i s t a 20 C° —900 C ° - o s h ő m é r s é k l e t i t a r t o m á n y b a n v é g e z t e m el. E b b ő l a t a r t o m á n y b ó l a l e g s p e c i f i k u s a b b jelzéseket a 200 C° — 700 C°-ig terjedő i n t e r v a l l u m a d j a . H i s z e n 20 C° — 200 C°-ig a h é j ő r l e m é n y b ő l az a d s z o r b e á l t nedvességtartalom (jelzése = V a ) t á v o z i k el, a m e l y m i n t á n k é n t a külső k ö r n y e z e t t ő l és e l ő é l e t t ő l f ü g g ő e n v á l t o z i k . 700 C ° u t á n a C a C 0 b o m l i k , C a O - r a és C 0 - r a . A 200 C - t ó l 700 C° t a r t o m á n y ­ b a n j á t s z ó d i k le a specifikus f e h é r j e a n y a g és általa m e g s z a b o t t specifikus struktúraele­ mek szétbomlása. 3

2

S z öőг:

Molluszkum

héjak

elemzése

derivatográfiás

. . .

63

A T G - g ö r b e m g - é r t é k e i t súly % é r t é k e k r e s z á m í t o t t a m á t és ú g y c s o p o r t o s í t o t t a m , h o g y a D T G - g ö r b e m i n i m u m é r t é k e i által m e g s z a b o t t a l á b b i h ő m é r s é k l e t i t a r t o m á n y o k ­ h o z r e n d e l t e m ( S Z Ö Ő R , 1 9 6 9 ) . E z e k az i n t e r v a l l u m o k 200 C° — 3 0 0 C°-ig, jelzése = C , s ú l y % , 3 0 0 - 4 0 0 C jelzése = C s ú l y % , 3 0 0 - 4 0 0 C° jelzése = O s ú l y % , 5 0 0 - 7 0 0 C j e l z é s e = O , s ú l y % . í g y a C,^ + C + О , + 0 = Z A - V a s ú l y % é r t é k a 200 C ° 700 C° h ő t a r t o m á n y r a j e l l e m z ő összes k ö t ö t t a n y a g leadást jelöli. ( P é l d a k é n t s z o l g á l j o n az itt b e m u t a t o t t d e r i v a t o g r a m o k i l y e n m e g f o n t o l á s b a n t ö r t é n ő e l e m z é s e , az I . táblá­ zatban feltüntetve.) A részfolyamatok s ú l y % - o s anyagvesztés értékeit ú g y hasonlítot­ t a m ö s s z e , h o g y k é t v á l t o z á s f ü g g v é n y é b e n az abszcisszára az 0 -\- 0 s ú l y % é r t é k e k e t 0

0

2

y

2

2

1

12. ábra. Ostrea edulis ( L . ) recens kagylóhéj derivatogramja Fig. 12. Derivatogramme o f a recent Ostrea edulis ( I . ) shell

2

13. ábra. Murex sp. recens csigahéj derivatogramja Fig. 13. Derivatogramme o f a recent Murex sp. shell

az o r d i n á t á r a a C j 4- C s ú l y % é r t é k e k e t v i t t e m fel. L é n y e g é b e n a kis h ő m é r s é k l e t e n l e j á t s z ó d ó a n y a g v e s z t é s t és a n a g y h ő m é r s é k l e t e n t ö r t é n ő a n y a g v e s z t é s t , a v í z l e a d á s t , k r a k k o l ó d á s t és égést h a s o n l í t o t t a m össze. A z o r d i n á t á r ó l és abszcisszáról m e r ő l e g e s e k e t h ú z v a az eredők metszéspontjait összekötve a koordináta-rendszerben elhelyezkedő p o n t o k t ö r v é n y s z e r ű e n h e l y e z k e d t e k el. A 14. á b r a 23 r e c e n s k a g y l ó f a j k o o r d i n á t a - r e n d 2

Földtani

64

Közlöny

102.

kötet,

1.

füzet

Recens Lamellibranchiáták

Ordo

TAXODONTA

Família

Arcidae Pectinidae

ANISOMTAEIA Ostreidae

v

Minták Samples

a

DTG„, .

0,

0°

súly %

i n

súly %

D T G , T G fingerprintjei

Glycymeris pilosus ( L . ) Arca noae (L.) Arca barbata (L.)

0,054 0,443 0,345

100 130 90

Pecten jacobeus (L.) Pecten irradians ( L A M . ) Ostrea edulis ( L . )

0,287 0,254 0,348

97 98 120

DTG

1,094 0,990 0,938

m I n

.

C°

300 250 260

szerben történő elhelyezkedését m u t a t j a b e . A z egyes famil'ákat képviselő fajok koordi­ náta-pontjai e g y m á s k ö z e l é b e esnek, a vizsgált m i n t á k számszerű k o r l á t a i n a k megfelelően j ó l e l h a t á r o l h a t ó m e z ő k v á l n a k el. ( A j e l e n m u n k á b a m é g b e n e m é p í t e t t új

eredmények

ezt a képet maradéktalanul megerősítik). Ezzel a módszerrel a familia-taxon tási lehetőséget nyújt

a fajok hájéba

g é r ő l , v a l a m i n t az o r g a n i k u s

specifitás j ó l érzékelhető,

e g y b e n j ó összehasonlí­

zárt organikus anyag tulajdonságáról

anyaghoz k ö t ö t t struktúrába zárt víztartalom

és m e n n y i s é ­ viszonyáról.

14. ábra. R e c e n s Lamellibranchiata fajok d + C , / O i + 0 koordináta-rendszerben történő elemzése ( F t = Földközi­ tenger, F k t = Fekete-tenger, B t = Északi-tenger, É = É d e s v í z ) . V e t ü l e t i p o n t o k : 1. Glycymeris pilosus ( I . ) , F t ; 2 . Arca noae ( L . ) , F t . ; 3. Arca barbata ( L . ) , F t . ; 4 . Meleagrina (= Pieria = PinctadaJ margaritifera ( L . ) , Perzsa<>böl; 5 Pinna nobilis ( b . ) , F t . ; 6. Mytilus edulis ( L . ) , F k t . ; 7. Pecten jacobeus ( L . ) , F t . ; 8. Pecíen maximus ( L . ) , É t . ; 9. Ghlamys opercularis ( L . ) , É t . ; 10. Pecten irradians ( L A M . ) , F t . ; 11. Ostrea edulis ( L . ) , Ft.; 12. D m o pictorum ( L . ) , É . ; 13. í/пго tumidus ( U E T Z . ) , É . ; 14 Anodonta cygnea (L.),_É.; 15. Pseudanodonta (= Anodonta) cornplanata ( R O S S M . ) , É . ; 16. Margaritana (= Margaritifera) margaritifera ( L . ) , É . ; 17. Сardium tuberculatum ( L . ) , Ft.; 18. Cardium edule ( L . ) , F t . ; 19. Tridacna elongata ( L . ) , Vörös-tenger; 20. Femts verrucosa ( L . ) , Fkt.; 21. Venus gallina ( L . ) , F t . ; 2 2 . Попах anatium ( L A M . ) , F t . ; 23. Teliina tenuis ( L . ) , F t . .Fi'j. í í . Analysis o f recent LameUibranchiata species in C + C /Oi + O coordinate system ( F t = Mediterranean, F k t = B l a c k sea, É t = North sea, É = fresh water) P r o j e c t i o n p o i n t s : 1. Glycymeris pilosus ( L . ) , F t ; 2 . Area noae ( L . ) , F t ; 3. Area barbata ( L . ) , F t ; 4 . Meleagrina (= Pteria — Pinctada) margaritifera ( L . ) , Persian gulf; 5. Pinna nobilis ( L . ) , F t ; 6. Mytilus edulis ( L . ) , F k t ; 7. Pecten jacobeus ( L . ) , F t ; 8. Pecten maximus ( L . ) . E t ; 9. Ghlamys opercularis ( L . ) , E t ; 10. Pecten irradians ( L A M . ) , F t ; 11. Ostrea edulis ( L . ) , F t ; 12. Unio pictorum ( L . ) , É ; 13. Unio tumi­ dus ( R E T Z . ) , É ; 14. Anodonta cygnea ( X . ) , É ; 15. Pseudoanodonta (= Anodonta) cornplanata ( R O S S M . ) , É ; 16. Margari­ tana (= Margaritifera) margaritifera ( L . ) , É ; 17. Cardium tuberculatum ( L . ) , F t ; 18. Cardium edule ( L . ) , F t ; 19. Tridacna elongata ( L . ) , R e d sea; 20. Venus verrucosa ( L . ) , F k t ; 21. Venus gallina ( L . ) , F t ; 22. Donax anatium ( L A M . ) , F t ; 23. Tellina tenuis ( L . ) , F t . S

x

2

t

S z öőг:

Molluszkum

héjak

elemzése

derivatográfiás

. . .

65

D T G , T G fingerprints o f recent Lamellibranchiata species T. táblázat

0

2

súly %

DTG-min.

Oi

0°

súly % 0,218 0,081 0,086

340 340 380

0,805 0,636 1,224

ny

DTG

m i n

DTG

О,

.

súly %

C°

ZK

•ZA— a

súly %

súly %

•

1,366 2,109 1,656

1,312 1,666 1,311

i j

1,523 1,272 2,583

1,236 1,018 2,235

m i n

*

i

420 410 415

0,595 0,287

530 515

0,431 0,382 1,011

560

470

600 590

— Table

:

I.

V

I I I . Fosszilis Mollusca fajok vizsgálata M i u t á n r e c e n s m i n t a a n y a g o n b i z o n y í t á s t n y e r t , h o g y a d e r i v a t o g r á f i á s fingerprintek segítségével a t a x o n s p e c i f i t á s n y o m o n k ö v e t h e t ő , fosszilis m i n t a a n y a g r a is k i t e r j e s z t e t t e m a v i z s g á l a t o k a t . I t t a r e n d s z e r t a n i - s p e c i f i k u m o k felderítése v o l t a f ő s z e m p o n t , d e tájé­ k o z ó d n i k í v á n t a m a h é j a n y a g fosszilizáció s o r á n v é g b e m e n ő v á l t o z á s a i r ó l is. A z itt m e g v i z s g á l t fosszilis fajok j ó m e g t a r t á s ú a k v o l t a k . A h é j s t r u k t ú r á k a fosszili­ z á c i ó s o r á n n e m o l d ó d t a k fel, illetve n e m k r i s t á l y o s o d t a k át. A z á t t e k i n t h e t ő s é g k e d v é é r t a fosszilis fajok d e r i v a t o g r a m j a i t c s o p o r t o k b a f o g l a l t a m . A t ö b b s é g b e n pliocén ( e g y e t l e n p l e i s z t o c é n ) fossziliák fingerprintjeit b e m u t a t ó 1 5 . á b r á t és I . t á b l á z a t o t á t t e k i n t v e , s z e m b e t ű n i k a D T A - , D T G - , T G - v i s z o n y o k v á l t o z a t o s ­ sága. A z 1 — 8 . m i n t á k Unió sp-k, a 9 . , 1 0 . m i n t á k Gongeria sp.-k, a l l . m i n t a e g y Glycy­ meris s p . héját k é p v i s e l i . A z Unió g e n u s z r a j e l l e m z ő t e r m o a n a l i t i k a i f o l y a m a t o k a k ö v e t ­ k e z ő k b e n f o g l a l h a t ó k össze. 2 0 C° — 2 0 0 C°-ig főleg a d s z o r b e á l t n e d v e s s é g t a r t a l o m leadása ( V a ) , 3 0 0 С — 4 0 0 C°-ig az a r a g o n i t - g y ö n g y á z s t r u k t ú r á b a f o g o t t v í z leadása ( C ) , 4 0 0 C° — 5 0 0 C ° - i g a r a g o n i t -<- k a l c i t á t a l a k u l á s és s z e r v e s a n y a g kiégés ( O j ) . A T G - v i s z o n y o k r a a C s z a k a s z h o z k a p c s o l t s ú l y v e s z t é s u r a l k o d ó v o l t a a j e l l e m z ő . A Congeria sp.-k D T A - , D T G - v i s z o n y a i eltérnek a z e l ő z ő c s o p o r t t ó l . B á r a Congeria ungula caprae D T A - g ö r b e t í p u s a h a s o n l í t a 7 . és 8 . m i n t a Unió sp.-k D T A - g ö r b e t í p u s á h o z , d e e z e s e t b e n is a D T G - , T G - v i s z o n y o k m e r ő b e n eltérnek. A Congeria sp.-k esetében a d s z o r b e á l t n e d v e s s é g t a r ­ t a l o m ( V a ) és e g y 3 2 5 C ° , 3 6 5 C° h ő m é r s é k l e t i é r t é k k e l j e l z e t t a n y a g l e a d á s tapasztal­ h a t ó ( C ) . A Glycymeris s p . ( 1 1 . m i n t a ) d e r i v a t o g r á f i á s fingerprintje m i n d az Unió sp.ek, m i n d a Congeria s p . - e k k é p é t ő l eltér. E z t az eltérést f ő k é p p e n a C t a r t o m á n y b a n történő anyagleadás szemlélteti. ( A C j -)- C / 0 ! -f- 0 k o o r d i n á t a - r e n d s z e r szerinti összehasonlítás a p l i o c é n esetében C /0 ö s s z e h a s o n l í t á s r a szűkül) ( 1 6 . á b r a ) . A z Unió sp.-ek k o o r d i n á t a - p o n t j a i e g y m á s k ö z e l é b e esnek ( k i v é v e a 7 . , 8 m i n t á t ) e l k ü l ö n í t v e a k é t Congreria sp. és Glycymeris s p . pontjaitól. A 1 7 . ábra és I I . t á b l á z a t a miocén k a g y l ó k d e r i v a t o g r á f i á s fingerprintjeit e l e m z \ A z 1. és 2 . m i n t a s p e c i e s r e k ü l ö n b ö z ő , d e a z o n o s l e l ő h e l y r ő l s z á r m a z ó Venus sp. k é p é t s z e m ­ lélteti a 3 . és 4 . m i n t a a Megaxinus incrassatus k a g y l ó k é t k ü l ö n b ö z ő l e l ő h e l y r ő l s z á r m a z ó e g y e d é n e k fingerprintjét közli. A l e l ő h e l y i a d o t t s á g o k t ó l függetlenül a Venus g e n u s z k é t faja hasonlít e g y m á s h o z és k ü l ö n b ö z i k a Megaxinus incrassatus k é p é t ő l . A k é t Mega­ xinus increassatus D T A - v i s z o n y a i szinte teljesen a z o n o s a k a k ü l ö n b ö z ő l e l ő h e l y e k elle­ nére. A z 1., 2 . , 3 . m i n t a s z á m m a l j e l ö l t k ü l ö n b ö z ő fajok a z o n o s l e l ő h e l y r ő l s z á r m a z n a k , de derivatográfiás fingerprintjük különbözik. U g y a n e z vonatkozik a 4 . mintaszámmal j e l ö l t M. incrassatus és 5 . - e l j e l ö l t Arca diluvii a z o n o s l e l ő h e l y r ő l g y ű j t ö t t , a z o n o s fáciesb ő l m e g v i z s g á l t m i n t á k r a . A 7 . , 8 . , 9 . m i n t á k k ü l ö n b ö z ő l e l ő h e l y e k r ő l , és k ü l ö n b ö z ő e m e ­ l e t e k b ő l g y ű j t ö t t k a l e i t v á z ú f a j o k a t m u t a t n a k b e . E z esetben a h a s o n l í t á s előző értelem­ b e n n e m t ö r t é n h e t m e g . A I I . t á b l á z a t t a n ú s k o d i k arról, h o g y a m i n t á k a t k é t c s o p o r t r a lehet osztani. A Veneridae, Lucinidae, Arcidae f a m í l i á k e s e t é b e n C j és O t e r m o a n a l i t i k a i f o l y a m a t o k j e l l e m z ő e k . A z Ostreidae és Pectinidae famíliák esetében csupán 0 típusú a n y a g v e s z t é s észlelhető. ( E z e k a l a p j á n a C + C /O -|- 0 k o o r d i n á t a - r e n d s z e r szerint t ö r t é n ő összehasonlítás itt C^/Oj és 0 összehasonlítási rendszerré m ó d o s u l t . ) A 1 8 . á b r á n f e l t ü n t e t e t t k o o r d i n á t a - r e n d s z e r b e n k é t c s o p o r t v á l i k el. A z e g y i k m e z ő az 1. — 5 . m i n t á ­ k a t a m á s i k 6 — 9 . m i n t á k a t f o g l a l j a m a g á b a . A m i o c é n fajokat e l e m z ő k o o r d i n á t a - r e n d ­ s z e r t ö s s z e h a s o n l í t v a a r e c e n s illetve p l i o c é n f a j o k a t e l e m z ő k o o r d i n á t a - r e n d s z e r e k k e l 2

2

2

2

2

2

2

1

l

2

t

2

5 Földtani Közlöny

2

l

2

66

Földtani

Közlöny

102. kötet,

1. füzet

(14. és 16. á b r á k ) a k ö v e t k e z ő t a n u l s á g o k v o n h a t ó k le. A f o s s z i l i z á c i ó v a l és i d ő v e l e g y e n e s a r á n y b a n a v e t ü l e t i p o n t o k sűrűsödése k ö v e t k e z i k b e . M í g a r e c e n s és p l i o c é n m i n t á k esetében a famíliák j ó l e l k ü l ö n ü l t e k a m i o c é n m i n t á k e s e t é b e n m á r alig. A Veneridae, Lucinidae, Arcidae család k é p v i s e l ő i s z o r o s a n e g y m á s m e l l e i t az Ostreidae és Pectinidae

15. ábra. Pliocén Lamettibranehiata fajok D T A - , DTG-fingerprintjei. M a g y a r á z a t : 1. Unio sp., pleisztocén, mezőzombori terasz, 2 . Unio haemeri ( P E N K ) , levantei, Malino, Jugoszlávia, 3 . Unio thalassimus (BRUS.), levantei, Malino, Jugoszlávia, 4 . Unio •pavlovichi ( P A E T S O H ) , levantei, Malino, Jugoszlávia, 5. Unio michalovichi ( B E Ü S . ) , alsópannón, Radmanesti, R o m á n i a , 6 . Unio sp., alsópannón, Vösendorf, Bécsi-medence, 7 . Unio wetzleri ( D U N K L . ) , felsőpannon, Kisbér, 8. Unio atavus ( P A E T S O H ) , felsőpannon, K ö t t s e , 9 . Congeria ungula caprae ( P A E T S O H ) , felsőpannon, Tihany, Fehérpart, 1 0 . Congeria subglobosa ( P A E T S O H ) , alsópannón, Vösendorf, Bécsi-medence, 1 1 . fflycymeris bimaculata ( P O L I ) asti, T o r i n o , Olaszország Fig. 15. D T A , D T G fingerprints o f Pliocene Lamellibranchiata species. E x p l a n a t i o n : 1 . Unio sp., Pleistocene, M e z ő z o m b o r terrace, 2. Unio haemeri ( P E N K ) , Levantian, Malino, Yugoslavia, 3 . Unio thalassimus ( B E U S . ) , Levantian, Malino, Yugoslavia, 4. Unio pavlovichi ( P A E T S O H ) , Levantian, Malino, Yugoslavia, 5 . Unio michalovichi ( B E U S . ) , L o w e r Pannonian, ß a d m a n e s t i , R u m a n i a , 6 . Unio sp., L o w e r Pannonian, Vösendorf, Vienna-basin, 7 . Unio wetzleri (DTJNKX.), Upper Pannonian, Kisbér, Hungary, 8. Unio atavus ( P A R T S O H ) , Upper Pannonian, K ö t t s e , Hungary, 9 . Congeria, ungula caprae ( P A R T S O H ) , U p p e r Pannonian, Tihany, Pehérpart, Hungary, 1 0 . Congeria subglobosa ( P A E T S O H ) , L o w e r Pannonian, Vösendorf, Vienna-basin, 1 1 . Glycymeris bimaculata (РОЫ), Astian, T o r i n o , Italy

S z ö ő r:

Molluszkum

héjak

elemzése

derivatográfiás

. . .

67

c s a l á d e g y m á s i k c s o p o r t b a n h e l y e z k e d n e k el. A m i o c é n h é j a k e s e t é b e n e z z e l az össze­ h a s o n l í t á s i m ó d d a l c s a k a n a g y - a l a p s t r u k t ú r á b ó l eredő k ü l ö n b s é g e k é s z l e l h e t ő k . R é s z ­ l e t e z v e , a k a l c i t v á z ú Ostrea, Pecten sp.-t a szerves a n y a g d ú s a b b j e l e n l é t e ; és a v í z t a r ­ t a l o m c s ö k k e n é s e , az a r a g o n i t o s h é j a k a t (a Venus, Lucina, Arca sp.-t) a v í z t a r t a l o m d ú s a b b v o l t a és s z e r é n y o r g a n i k u s a n y a g t a r t a l m a j e l l e m z i .

IV.

Eredmények megbeszélése, általános következtetések

A r e c e n s Mollusca héjak derivatográfiás fingerprint módszerrel történő vizsgálata m i n t ú j v i z s g á l a t i m ó d s z e r alkalmassá t e h e t ő a filogenezis s o r á n k i a l a k u l t r e n d s z e r t a n változatosság nyomonkövetésére. A termoanalitikai elemzés során igazolódott, h o g y a f a j o n k é n t v á l t o z ó d e r i v a t o g r á f i á s fingerprint e g y e d e k r e v o n a t k o z t a t v a is r e p r o d u k á l h a t ó a n j e l e n t k e z i k . A t a x o n - s p e e i f i k u s j e l z é s e k a h é j a k e v o l ú c i ó s o r á n k i a l a k u l t eltérő b i o k é m i a i , s t r u k t u r á l i s f e l é p í t é s b ő l k ö v e t k e z n e k . А 0 -\- CJO^ + 0 koordináta-rend­ s z e r b e n t ö r t é n ő á b r á z o l á s i g a z o l t a , h o g y a jelenlegi m o r f o l ó g i a i s z i s z t e m a t i k a i b e s o r o l á s ­ n a k m e g f e l e l ő e n a h é j a n y a g k é m i a i , f i z i k o - k é m i a i felépítése is t ü k r ö z i a f i l o g e n e t i k a i r o ­ k o n s á g i k a p c s o l a t o k a t . A r e c e n s m i n t a a n y a g elemzése, m i n t m o d e l l , m á r a l a p j á b a n b i z ­ t o s í t j a , a fosszilis m i n t a a n y a g r e n d s z e r t a n i a z o n o s í t á s á n a k í l y m ó d o n t ö r t é n ő elemzését, a z o k b a n az e s e t e k b e n , a m i k o r a h é j a n y a g m é l y r e h a t ó v á l t o z á s t n e m s z e n v e d e t t a fosszil i z á c i ó során. E n n e k k ö z v e t l e n b i z o n y í t á s á r a h o z p é l d á k a t a fosszilis m i n t a a n y a g elem­ zése. A pliocén k ü l ö n b ö z ő emeleteiből, litofácieseiből g y ű j t ö t t Cj/Oj^ viszonyai egymásX

16. ábra. Pliocén Lameüibranchiata

2

fajok C / O i koordináta rendszerben történő elemzése (a vetületi pontok jelöitse megegyezik a 15. ábra minta-számaival) Fig. 16. Analysis o f Pliocene LameUibranchiata species in Cs/Oi coordinate system (Signs of projection points corres­ p o n d t o signs o f samples o f Fig. 15.) 5

!

2

68

Földtani

Közlöny

102. kötet,

1. füzet

h o z h a s o n l ó a k , d e élesen k ü l ö n b ö z n e k a m e g f e l e l ő k o r b ó l és l i t o f á c i e s b ő l g y ű j t ö t t m á s Lamellibranchiata g e n u s z o k t e r m o a n a l i t i k a i v i s z o n y a i t ó l . E z t a t é n y t ú g y érzékelhetjük, h o g y p l i o c é n p u h a t e s t ű a n y a g e s e t é b e n g e n u s z t a x o n szintig a z o n o s í t h a t j u k az előkerülő töredékanyagot. (A m ó d s z e r t t ö k é l e t e s í t v e esetleg f a j - t a x o n o k m e g á l l a p í t á s a is lehetséges.)

17. ábra. M i o c é n Lamellibranchiata fajok D T A - , DTG-fingerprint jei. M a g y a r á z a t : 1. Venus muUilamella ( L A M . ) torton, L a p u g y , R o m á n i a , 2. Venus clathrata ( D U B O I S ) , torton, L a p u g y , R o m a n i a , 3. Megaxinus incrassata ( D U B O I S ) , torton, L a p u g y , R o m á n i a , 4. Megaxinus incrassata ( D U B O I S ) , torton, Bujtur, R o m á n i a , 5. Arca diluvii ( L A M . ) , torton, Bujtur, R o m á n i a , 6. Ostrea crassissima ( L A M . ) , torton, Várpalota, 7. Pecten praebenedictus ( T O U R S . ) , torton, D é v é n y ú j ­ falu, Szlovákia, 8 . Chlamys scabrella burdigalai, M o g y o r ó d , 9. Ostrea sp., burdigalai, B u d a f o k Fig. 17. D T A , DTG fingerprints o f Miocene Lamellibranchiata species. E x p l a n a t i o n : ! . Venus multilamella ( L A M . ) Tortonian, L a p u g y , R u m a n i a , 2. Venus chlatrata ( D U B O I S ) , Tortonian, L a p u g y , R u m a n i a , 3. Megaxinus incrassata ( D U B O I S ) , Tortonian, L a p u g y , R u m a n i a , 4. Megaxinus incrassata ( D U B O I S ) , Tortonian, Bujtur, Rumania, 5. Area diluvii ( L A M . ) , Tortonian, Bujtur, R u m a n i a , 6. Ostrea crassissima ( L A M . ) , Tortonian, Várpalota, Hungary, 7. Pecten praebenedictus ( T O U R N . ) , Tortonian, Dévényújfalu, Slovakia, 8 . Chlamys scabrella, Burdigalian, M o g y o r ó d , Hungary, 9. Ostrea sp., Burdigalian, Budafok, Hungary.

-

Pleisztocén és pliocén Lamellibranchiaták D T G . , — TO — fingerprintjei

Ordo

Najadidae

II.

Minták Samples

С

silly %

Unio sp.

0,182

395 390

0,255

Unio atavus (PABTSCH)

0,137 0,183 0,098 0,110 0,133 0,083 0,157

100 100 90 110 105

2,282

Unio haevneri ( P E N K )

Congeria unguta caprae (PABTSCH) Congeria subglobosa (PABTSCH)

Unio pavlovichi (PABTSCH)

Mylüidae

TAXODONTA

aiycymerü

80

2,396 2,207 2,157 2,180 2,174

100

1,627 1,635

355 380 390

0,117 0,467

80 100

0,868 1,098

397 365

0,636

100

ЬЫааЛиа ( P O L ! )

390

а.)

0,603

Ь)

0,776 1,379

Miocén Lamellibranchiaták D T G . — T G — fingerprintjei

ЕА

27А—V

súly %

460

2,719 2,533 2,573 2,473 2,290 2,307

neolit

Pleisztocén

Neolithic

Pleistocene

2,440 2,190

2,537 2,396 2,390 2,385 2,290 2,174 2,523 2,043

pannon

Pliocén

0,985 1,565

0,868 1,098

Pannonian

Pliocene

2,154

1,518

437 442

пу пу 0,813 0,408

460 460

_ пу

—

0,139

500

Kor Epoch

a

Jevantei Leyantian

282

+

330

levantei, asti ( ? ) Levantian, Astian(?)

— D T G , T G fingerprints o f Miocene Lamellibrancbiafca.

III.

Ordo

F a m

Veneridae HETEBODONTA

Minták Samples

i,ia

0,184 0,217 0,229 0,152

100 100 80 100

0,938 0,869 0,660 0,857

305 325 340 330

Area diluvii (LAM.)

0,247

90

0,820

305

90 140

0,190

375

—

—

Ostrea sp.

0,084 0,056 + 0,140 0,299 0,369 0,160

Venus mutiilameUa (LAM.) Venus clathrata (DUBOIS)

TAXODONTA

Arcidae

ANISOMYДША

Ostreidae Pectinidae Ostreidae

90 90 130

súly %

О

SÚly %

ZA

27А—V

súly %

—

1,294 1,230 1,032 1,127

1,110 1,013 1,803 0,975

torton

_

1,179

0,932

Tortonian

1,042

0,902

0,746 0,738 0,690

0,447 0,369 0,530

С

súly %

С

0,172 0,144 0,143 0,118

400 440 440 440

— — —

0,112

440

_

— —

0,712

—

—

0,447 0,369 0,530

540 600 500

-

ТаЫе

Kor Epoch

a

III.

Miocén Miocene

burdigal Burdigalian

69

О

táblázat

súly %

О,

Ог súly %

Lucinidae

II.

súly %

пу 0,183 0,210

Table

Molluszkum héjak elemzése derivatográfiás . . .

súly %

-

0°

о,

С,

a

C°

Unio sp. Unio wetzten (DUNKL.) ANISOMYAEIA

v súly %

táblázat

Szöőr:

SOHIZODONTA

— D T G , T G fingerprints o f Pleistocene and Pliocene Larnellibranchiata species

Földtani

70

18. ábra. Miocén Laméllibranchiata Fig.

Közlöny

102. kötet,

1.

füzet

fajok C / O + O koordináta rendszerben történő elemzése (a vetületi p o n t o k jelö­ lése megegyezik a 17. ábra minta-számaival) 18. Analysis o f Miocene Laméllibranchiata species in Ог/Ох + 0 coordinate system (Signs o f projection points correspond t o singns o f samples o f T i g . 17.) 2

x

a

2

0

200 400 600 800 0 DTA ° c

200 400 600 8 0 0 DTG

19. abra.FeáeogénLameUibranchiatafsijok'DTA--, DTG-fmgerprintjei. M a g y a r á z a t : 1. Cardium cingulatum (Qolvf. oligocén, katti emelet, Eger, 2 . Cardita planicosta ( L A M . ) , eocén, lutéci emelet, Grigon, Párizsi-medence, 3. Cytherea semisulcata ( L A M . ) , eocén, lutéci emelet, Grigon, Párizsi-medence, 4. Axinea pulvinata ( D E P H . ) , eocén, lutéci emelet, Grigon Párizsi-medence, 5. Qryphaea obliqua ( G O L D F . ) , jura, alsóliász, Pécs Fig. 19. D T A , D T G fingerprints o f Paleogene Lamellibranchiata species. E x p l a n a t i o n : 1. Cardium cingulatum ( G O L D F . ) , Oligocène, Ohattian, Eger, Hungary, 2 . Cardita planicosta ( L A M . ) , E o c e n e , Lutetian, Grigon, Paris-basin, 3. Cytherea semisulcata ( L A M . ) , E o c e n e , Lutetian, Grigon, Paris-basin, 4. Axinea pulvinata ( D E P H . ) , E o c e n e , Lutetian, Grigon, Paris-basin, 5. Qryphaea obliqua ( G O L D F . ) , Jurassic, L o w e r Lias, Pécs, Hungary.

S z ö 6 r:

Molluszkum

héjak

elemzése derivatográfiás

. . .

71

A m i o c é n t o r t o n a i e m e l e t h o m o k o s litorális f á c i e s e i b ő l s z á r m a z ó Lamellibranchiata m i n t a a n y a g v i z s g á l a t a b i z t a t ó e r e d m é n y t h o z o t t . J e l e n t ő s m e g á l l a p í t á s , h o g y a Megaxinus incrassatus k ü l ö n b ö z ő l e l ő h e l y e k r ő l s z á r m a z ó e g y e d e i n e k d e r i v a t o g r á f i á s fingerp r i n t j e a z o n o s n a k t e k i n t h e t ő . A jelenség f a j t a x o n szintig t ö r t é n ő a z o n o s í t á s l e h e t ő s é g é t v e t i fel, a m i t m e g e r ő s í t a z a k o r á b b i m e g á l l a p í t á s ( S z ö ő a , 1 9 6 8 . ) , h o g y a m i n t á k n y o m ­ e l e m - s p e k t r u m a is a z o n o s . A z o n o s fáciesen b e l ü l a p l i o c é n m i n t á k k a l m e g e g y e z v e g e n u s z t a x o n szintig t ö r t é n ő a z o n o s í t á s b i z o n y í t o t t itt is. E z t i g a z o l j a a z itt n e m k ö z ö l t , k o r á b b a n e l e m z e t t (SzöŐB, 1969a) Gastropoda a n y a g o n v é g z e t t v i z s g á l a t is, a m e l y e g y b e n f e l h í v j a a f i g y e l m e t , h o g y a r e n d s z e r t a n i a z o n o s í t á s s z i g o r ú a n c s a k a z o n litofáeies m i n t a a n y a g á n v é g e z h e t ő el, a d e r i v a t o g r á f i á t a m i n o s a v - s p e k t r u m és n y o m e l e m - s p e k t r u m elemzéseel együttesen alkalmazva. A kísérlet s o r á n s z á m o s p a l e o g é n m i n t á t is m e g v i z s g á l t a m . A h é j a k a n n a k ellenére, h o g y j ó megtartásúaknak látszottak organikus m a r a d v á n y t n e m v a g y csak n y o m o k b a n t a r t a l m a z t a k . E z z e l e l l e n t é t b e n a m i o c é n fajok h é j á b a n m é g az a m i n o s a v a k s p e k t r u m ­ a l k o t ó m e n n y i s é g e k b e n k i m u t a t h a t ó k (SzöŐR, 1967). A d e r i v a t o g r á f i á s e l e m z é s a z t a m e g l e p ő e r e d m é n y t h o z t a , h o g y az a z o n o s l e l ő h e l y r ő l g y ű j t ö t t l é n y e g e s e n eltérő r e n d ­ s z e r t a n i b e s o r o l á s ú f a j o k t e r m o a n a l i t i k a i sajátosságai m e g e g y e z n e k . J ó l s z e m l é l t e t i ezt a 19. á b r á n l á t h a t ó , a z o n o s k o r b ó l és l i t o f á c i e s b ő l g y ű j t ö t t Gardita planicosta, Gytherea semisulcata és Axinea pulvinata közel azonosnak mondható D T A - , DTG-fingerprintje. A paleogén fajok esetében a rendszertani azonosítás derivatográfiás fingerprint módszer­ r e l n e m v é g e z h e t ő el. E z e k alapján feltételezhető, h o g y a derivatográfiás módszerrel történő azonosítás t ö r e d é k a n y a g - d i a g n o s z t i z á l á s c s a k a k k o r v é g e z h e t ő el, h a a h é j a m i n o s a v a k s p e k t r u m ­ a l k o t ó m e n n y i s é g b e n v a n n a k jelen, t e h á t a h o l o e é n b e n , p l e i s z t o c é n b e n , p l i o e é n b e n és a m i o c é n fiatalabb emeleteiben. A filogenetikai kapcsolatok feltárásának v a g y eldöntésének z á l o g a p e d i g az, h o g y a k o n c h i o l i n fehérje á l l o m á n y v i s z o n y l a g é p , le n e m b o m l o t t álla­ p o t b a n l e g y e n j e l e n . A z a m i n o s a v illetve fehérje m i n t e g y i n d i k á t o r s z e r e p é t t ö l t i b e , m e l y j e l e n l é t é v e l b i z o n y í t j a a s t r u k t ú r á k k e d v e z ő fosszilizációs á l l a p o t á t . A fosszilis m i n t a a n y a g r a v o n a t k o z ó e r e d m é n y e k e t é r t e l m e z v e k i k e l l h a n g s ú l y o z n i , h o g y a z itt k ö z ö l t a d a t o k a r e n d s z e r t a n i a z o n o s í t á s n a k c s a k a l e h e t ő s é g é t v e t i k fel. A fosszilis t ö r e d é k a n y a g r e n d s z e r t a n i a z o n o s í t á s á t s z o l g á l ó d e r i v a t o g r á f i á s analitika kifejlesztése k ö r ü l t e k i n t ő , h o s s z a s k u t a t á s i sor n y o m á n a l a k u l h a t ki. E l s ő l é p é s k é n t a r e c e n s ö s s z e h a s o n l í t ó m i n t a a n y a g k i b ő v í t e t t v i z s g á l a t á r a és az alap­ v e t ő t e r m o a n a l i t i k a i f o l y a m a t o k tisztázására kell t ö r e k e d n i . M á s o d i k l é p é s k é n t „ f e l kell t é r k é p e z n i " k o r r ó l - k o r r a a k o n t r o l l - f á c i e s e k fosszilis a n y a ­ g á t . A z í g y k a p o t t a d a t o k a t össze kell h a s o n l í t a n i e g y m á s s a l m i n d e n e s e t b e n m é r l e g e l v e a b e á g y a z ó k ö z e g d i a g e n e t i k u s m ú l t j á t és e l l e n ő r i z v e az e r e d m é n y e k e t a, m á r k i d o l g o z o t t biokémiai, optikai rutin módszerekkel.

I r o d a l o m — References] A B E L S O N , P. H . ( 1 9 5 4 / a ) : A m i n o acids in fossils, Science. 119; 576. A B E L S O N , P . H . ( 1 9 5 4 / b ) : A n n u a l report o f the director, Geophysical L a b o r a t o r y (1953—54). Carnegie Inst. W a s h . Y e a r B o o k 53; 9 7 — 1 0 1 . A B E L S O N , P . H . ( 1 9 5 5 ) : A n n u a l r e p o r t o f the director, Geophysical L a b o r a t o r y (1954—55). Carnegie Inst. W a s h . Y e a r B o o k 54; 1 0 7 - 1 0 9 . A B E L S O N , P . H . (1956): P a l e o b i o o h e m i s t r y . Sei. American. 195; 83 — 92. A B E L S O N , P . H . (1957/a): S o m e aspects o f paleobioohemistry. A n n . N . Y . A c a d . Sei. 69; 276—285. A B E L S O N , P . H . ( 1 9 5 7 / b ) : Organic constituents o f fossils. G e o l . S o c . A m e r i c a Memoir 67; 87—92. A B E L S O N , P. H . ( 1 9 5 9 ) : G e o c h e m i s t r y o f organic substances. Researches in Geochemistry ( E d i t e d b y P. H . A B E L S O N ) p p . 7 9 — 1 0 2 . ( J o h n W i l e y and Sons.) A B E L S O N , P. H . ( 1 9 6 2 ) : G e o c h e m i s t r y o f a m i n o acids. Organic Geochemistry. M o n o g r a p h N o . 16. E a r t h Science Series ( E d i t e d b y I. А . В R E G E R ) P e r g a m o n Press BOI-.GILD, О. В . (1930) : T h e shell structure o f the Mollusks. K g l . Danske V i d e n s k a b . Selbskabs Skrifter Naturvidenskab Math. A f d e l . 2; 2 2 2 - 3 2 5 . B E R É N Y I M . (1969): Szóbeli közlés. B E R É N Y I , M. et L I P T A Y , G . (1967): D e r i v a t o g r a p h in the analysis o f nephroliths. Hungarian Scientific Instruments 10; 29-33. D E G E N S E. T. et P A R K E R R . H . (1965): Significance o f shell protein variation t o e n v i r o n m e n t and Molluscan p h y l o g e n y . B u l l . G e o l . S o c . A m . ( A b s t r . ) p . 43. D E G E N S , E . T. et L O V E , S. (1965): C o m p a r a t i v e studies o f a m i n o acids in shell structrres oiGyraulus trochiformis, shells f r o m the Tertiary o f Steinheim, G e r m a n y . Nature 205; 876—878. D E G E N S , E . T. et S C H M I D T , H . (1966): Die P a l ä o b i o c h e m i e , ein neues Arbeitsgebiet der Evolutionsforschung. Palitont. Zeitschr. 40; 2 1 8 — 2 2 9 . D E G E N S , E. T., S P E N C E R , D . W . et P A R K E R , R . H . (1967): P a l e o b i o o h e m i s t r y o f molluscan shell proteins. C o m p . Bioc h e m . P h y s i o l . 20: 5 5 3 - 5 7 9 . F A U S T , G . T . (1950): T h e r m a l analysis studies on carbonates I. (aragonite and calcite) American Miner. 35: 207 — 224. G H I S E L I N , M . T., D E G E N S , E . T . et P A R K E R , S . H . (1967): A p h y l o g e n e t i c s u r v e y o f molluscan shell m a t r i x proteins. B r e v i o r a M u s e u m o f C o m p . Z o o l o g y 262; 1 — 35.

72

Földtani

Közlöny

102.

kötet,

1.

füzet

G R É G O I R E , С. ( 1 9 5 7 ) : T o p o g r a p h y o f the organic c o m p o n e n t s in m o t h e r o f pearl. J o u r n . B i o p h y s . B i o c h e m . C y t o l o g y 3; 797—806. G R É G O I R E , 0 . ( 1 9 5 8 ) : Essai de detection a u m i c r o s c o p e electroniçiue des dentales organiques dans des nacres fossiles ( A m m o n i t e s , C e p h a l o p o d a , Gastropodes e t P e l e c y p o d e s ) . A r c h i v e s . I n t e r n a t . P h y s i o l o g i e B i o c h i m . 66; 674—676. G R E G O I K E , C . ( 1 9 5 9 ) : Conchiolin rennants in mother-of-pearl f r o m fossil C e p h a l o p o d a . Nature 184; 1157—1158. G R É G O I R E , С. ( 1 9 6 0 ) : Further studies on structure o f the organic c o m p o n e n t s in mother-of-pearl especially in P e l e c y p o d s ( P a r t 1). B u l l . Inst. R o y . Sei. N a t . B e l g . 36; 1—22. G R É G O I R E , С , D U C H A T E A U , G . e t F L O R K I N , M . (1955): L a trame p r o t i d i q u e des nacres e t des perles. A n n . Inst. O c e o n o g r . (Paris). 3 1 ; 1—36. H A L L , D . A . ( E d i t o r ) ( 1 9 6 3 — 6 4 ) : International review o f c o n n e c t i v e tissue research. A c a d e m i c Press, New Y o r k H A R E , P . E . ( 1 9 6 2 ) : The a m i n o acid c o m p o s i t i o n o f the organic m a t r i x o f s o m e recent and fossil shells o f s o m e W e s t c o a s t species o f Mytilus. Thesis. Calif. I n s t . T e c h . D i v . G e o l . Sei., P a s a d e n a , Calif. H A R E , P . E . ( 1 9 6 3 ) : A m i n o acids i n t h e proteins f r o m aragonite a n d calcite in t h e shells o f Mytilus califomianus. Science 139; 2 1 6 — 2 1 7 . H A R E , P . E . , e t A B E L S O N , P . H . (1964): P r o t e i n in Mollusk shells. Carnegie Inst. W a s h . Y e a r B o o k (1963—64) 1140; 267-270. H A R E , P . E . e t A B E L S O N , P . H . (1965): A m i n o acid c o m p o s i t i o n o f s o m e calcified proteins. Carnegie Inst. W a s h . Y e a r B o o k . ( 1 9 6 4 - 6 5 ) 1455; 2 2 3 - 2 3 2 . H A R E , P . E . e t A B E L S O N , P . H . (1967): R a c e m i s a t i o n o f a m i n o acids in fossil shells. Carnegie Inst. W a s h . Y e a r B o o k 1 9 6 6 - 6 7 ) 1499; 526—528. H A R E , P . E . e t M I T T E R E S , В.. M . (1966): Nonprotein a m i n o acids in fossil shells. Carnegie Inst. W a s h . Y e a r B o o k (1965 — 66) p p . 3 6 2 - 3 6 4 . H U D S O N , J. D . ( 1 9 6 7 ) : T h e elemental c o m p o s i t i o n o f the organic fraction a n d t h e water c o n t e n t o f s o m e recent and fossil M o l l u s c shells. G e o c h . C o s m . A c t a .31; 2361—2378. M o s s , N . L . ( E d i t o r ) (1963): Comparative b i o l o g y o f calcified tissue. A n n . N . Y . A c a d . Sei. 109; 410. M o s s , N . L . ( 1 9 6 4 ) : The p h y l o g e n y o f mineralized tissues. Int. R e v . Gen. E x p . Z o o l . 1; 2 9 7 — 3 3 1 . O B E R L I N G , J. J. ( 1 9 6 4 ) : Observations o n s o m e structural features o f the P e l e c y p o d shells. Mitt. Naturforsch. Ges. Bern. 20; 1-60. P A U L I K F . e t Р д ш л к J. (1963): Termoanalízis. Műszaki K ö n y v k i a d ó . P A U L I K , F . P A U L I K , J. e t E R D E Y , L . (1958): E i n automatisch registrierender A p p a r a t zur gleichzeitigen Ausführung der Differentialthermoanalyse, der thermogravimetrischen u n d der derivativthermogravimetrischen Untersuchun­ g e n . Z . A n a l . C h e m . 160; 2 4 1 - 2 5 2 . P A U L I K F . , P A U L I S J. e t E R D E Y L . ( 1 9 6 0 ) : Derivatográfia. В . M . E . T u d . É v k ö n y v e , B u d a p e s t P I E Z , K . A . ( 1 9 6 1 ) : A m i n o acid c o m p o s i t i o n o f s o m e calcified proteins. Science 135; 8 4 1 — 8 4 2 . E O O K E , J., H A N S O N , G . e t E Y S S E R I C - L A E O N , M . ( 1 9 5 1 ) : Sur la c o m p o s i t i o n des scléroproteines des coquilles des Mollus­ ques ( c o n c h i o l i n e s ) C o m p t . R e n d . S o c . B i o l . 145; 1474—1477. S O G N N A E S , R . F . ( 1 9 6 0 ) : Calcification in biological systems. A m . A s s o c . A d v . Sei. N o . 64. S U B B A R A O , M . e t Y O G A N A R A S I M H A U , S . R . ( 1 9 6 5 ) : Preparation o f p u r e aragonite a n d its transformation t o calcite. A m e r i c a n Miner. 5 0 ; 1489—1493. S Z Ö Ő R G Y . ( 1 9 6 7 ) : Mészhéjü fossziliák a m i n o s a v spektruma. A c t a B i o l o g i c a D e b r e c i n a T o m . V ; Ser. 2 . 111 — 117. S Z Ö Ő R G Y . ( 1 9 6 8 ) : R e c e n s és fosszilis Mollusca héjak nyomelemvizsgálata ( I . ) . A c t a B i o l o g i c a D e b r e c i n a T o m . V I . Ser. 2. ( N y o m á s a l a t t ) S Z Ö Ő R G Y . (1969): Molluszkum héjak aminosav, n y o m e l e m , derivatográfiás elemzése. ( D o k t o r i disszertáció K L T E . Debrecen) S Z Ö Ő R G Y . ( 1 9 6 9 a ) : Fácieselemzés, fáciesindikáció új lehetősége. A c t a Geogr. D e b r e c i n a T o m . 15. Ser. 7. ( N y o m á s alatt) T A Y L O R , I . D . , K E N N E D Y , W . J. e t H A L L , A . ( 1 9 6 9 ) : The shell structure and mineralogy o f the B i v a l y a . Bulletin o f the British Museum (Natural H i s t o r y ) , Z o o l o g y S u p p . 3. L o n d o n T A N A K A , S . , H A T A N O , H . e t I T A S A K A , 0 . ( 1 9 6 0 ) : Biochemical studies on pearl. I X . A m i n o acid c o m p o s i t i o n o f conchiolin in pearl and shell. Bull. Chem. S o c . J a p a n 33; 543 — 545. T A N A K A , S . e t H A T A N O , H . (1953): Analysis o f a m i n o acids in conchiolin o f pearls and the Japanese pearl oyster. J. Chem Soc. J a p a n ( P u r e Chem. Sect.) 74; 1 9 3 - 1 9 7 . W I L B U R , K . M . ( I 9 6 0 ) : Shell structure and mineralisation i n Mollusc. I n ,,Calcification in biological S y s t e m s . " (Edited b y R . F . S O G N N A E S ) p p . 15—40. A m . A s s o c . A d v . Sei. W I L B U R , K . M . ( 1 9 6 4 ) : Shell formation and regeneration. ( I n , , P h y s i o l o g y o f M o l l u s c a " , E d i t o r : K . M . W I L E U R and C. M . Y O N G E ) p p . 2 4 3 — 2 8 2 . ( A c a d e m i c Press ) W I L B U R , K . M . e t W A T A B L E , N . ( 1 9 6 3 ) : E x p e r i m e n t a l studies o n calcification in Molluscs a n d t h e alga Coccolithus huxley. A n n . N . Y . A c a d . Sei. 109; 8 2 - 1 1 2 .

Derivatographie analysis o f Molluscan shells b y fingerprint method Gy.

Szöőr

R e c e n t a n d f o s s i l shells o f M o l l u s k s h a v e b e e n i n v e s t i g a t e d in a series o f e x p e r i m e n t s by

a

new thermoanalytical

method. The

s y s t e m c o n s t r u c t e d b y F . P A U L I K , J. The The and

equipment

high

differential

thermogravimetry

thermal

analysis

( T G ) sensitivities,

(DTA), carried

t o g r a p h i c m e t h o d , will give a characteristic The

D T A , D T G conditions,

thermic

losses

inversion

o f weight,

overlap

one

as

the well

another,

render

racter on

the

a

characteristic

"fingerprint"

proteins.

"Derivatograph"

follows.

derivativethermogravimetry out

by

suitably

the

irreversible

cannot

programmed

(DTG) deriva-

p i c t u r e o f t h e M o l l u s c a n shells.

chemical processes involving as

and

H o w e v e r , b e i n g r e p r o d u c i b l e , as f o u n d e d may

applied was the

P A U L I K and L . E R D E Y .

e s s e n t i a l s o f t h e n e w m e t h o d m a y b e g i v e n as

be

exothermic and

a r a g o n i t e ->- c a l c i t e

separated

into

their

endo-

polymorphic

partial

processes.

o n t h e t a x o n o m i e s p e c i f i c i t y o f t h e shell, t h e y

derivatographic fingerprint.

T h e m e t h o d resembles in cha­

— " p e p t i d e - m a p p i n g " m e t h o d s , w i d e l y used in

investigations

S z ö ő r:

Molluszkum

héjak

elemzése

derivatográfiás

. . .

73

T h e d e r i v a t o g r a p h i c fingerprint analysis c a n essentially b e r e g a r d e d as a c o m p a r a t i v e d e r i v a t o g r a p h i c analysis. T h e d e r i v a t o g r a p h i c fingerprints t a k e n f r o m different t a x o n o m i c units b y i d e n t i c a l p r o g r a m m e s a n d sensitivities are suitable t o i n d i c a t e the similari­ ties a n d diversities o f t h e t a x o n o m i c units. T h e integral p a r t o f t h e analysis, i.e. c o m p a ­ rison, is secured b y t h e c o r r e l a t i o n o f t h e m a x i m a a n d m i n i m a o f t h e D T A , D T G curves, as w e l l as b y t h e c o m p a r i s o n a c c o r d i n g t o t h e s y s t e m o f c o - o r d i n a t a , C + C /0 + 0 ( C , С 2 w e i g h t % originates f r o m c o m b i n e d w a t e r a n d O , , 0 w e i g h t % f r o m d e c o m p o s i ­ t i o n o f o r g a n i c m a t e r i a l ) , c a l c u l a t e d t h r o u g h the analysis o f D T G , T G c u r v e s a n d t h e differences in the £A—V values (ZA w e i g h t % = t o t a l loss, V w e i g h t % = a d s o r b t i o n water). I n v e s t i g a t i o n s o n r e c e n t a n d fossil M o l l u s c a n shells g a v e t h e f o l l o w i n g results. D e r i v a t o g r a p h i c analysis is c o n v e n i e n t f o r the e v o l u t i o n a l p h y l o g e n e t i c - t a x o n o m i c analysis o f recent Lamellibranchiata. A n a l y s i s o f the v a r i o u s s t r u c t u r e s c o m p o s i n g t h e shell, a n d a further i m p r o v e m e n t o f t h e m e t h o d a n d w o r k i n g u p a g r e a t n u m b e r o f s a m ples will g i v e a g e n e r a l l y a c c e p t e d m e a n s o f u n v e i l i n g the d e b a t e d e v o l u t i o n a l relations. P r e s e n t i n v e s t i g a t i o n s p r o v e t h e p o s s i b i l i t y o f t h e s p e c i f i c a t i o n o f t h e species. T h e e s t a b l i s h m e n t o f p h y l o g e n e t i c e v o l u t i o n a l relations o f fossil s p e c i e s b y c o m p a r i s o n w i t h r e c e n t species is p o s s i b l e w i t h i n certain t a x o n o m i c units o n l y , o r a t the initial s t a g e o f fossilization d u r i n g t h e H o l o c e n e , P l e i s t o c e n e o r P l i o c e n e e p o c h s . F o r t h e s p e c i f i c a t i o n o f t h e e v o l u t i o n a r y p h y l o g e n e t i c relations a prerequisite c o n d i t i o n is required, i.e. t h e c o n c h i o l i n e c o n t e n t o f t h e shell m u s t b e p r e s e n t in its original u n d i s s o l v e d f o r m . F o r fossil shells the d e r i v a t o g r a p h i c fingerprint m e t h o d c a n afford a n o p p o r t u n i t y f o r t a x o n o m i c identification w i t h i n a g i v e n g e o l o g i c a l e p o c h a n d facies. T h i s result implies ident i f i c a t i o n possibilities f o r f r a g m e n t a r y fossil m a t e r i a l t o o . T a x o n o m i c i d e n t i f i c a t i o n is a p p l i c a b l e f r o m t h e H o l o c e n e t o t h e O l i g o c è n e . T h e c o n d i t i o n o f a p p l i c a b i l i t y , h o w e v e r , is the r e q u i r e m e n t t h a t t h e s t r u c t u r a l units b u i l d i n g u p t h e shell s h o u l d n o t b e d i s s o l v e d a n d recrystallized a n d t h a t t h e " f r e e " a m i n o a c i d s b o u n d t o the shell s t r u c t u r e s s h o u l d b e p r e s e n t i n a q u a n t i t y suitable f o r y i e l d i n g a s p e c trum. 1

l

2

a

a

2

1

2

RÖVID KÖZLEMÉNYEK Földtani

Közlöny,

Bull, of the Hungarian

Geol. Soc.

(1972)

102.

74—79

Id. L ó c z y Lajos kutatásai a Magas-Himalayában dr. Jugovics Lajos — dr. Szentes

Ferenc

(4 á b r á v a l ) A n é g y é v e n k é n t m e g r e n d e z e t t N e m z e t k ö z i F ö l d t a n i K o n g r e s s z u s t 1964. é v b e n I n d i á ­ b a n N e w - D e l h i b e n t a r t o t t á k . A s z o k a t l a n u l n é p e s k o n g r e s s z u s o n a kínai s z a k e m b e r e k o s z t o t t á k szét a m e l l é k e l t l e v e l e z ő l a p o t ( 1 . á b r a ) . A p a n o r á m a k é p e n m e g n e v e z i k a M o u n t E v e r e s t t ő l keletre és n y u g a t r a e m e l k e d ő h a t a l m a s h e g y c s ú c s o k a t . A c s ú c s o k k ö z ö t t s z e r e p e l a Lhotse-csúcs, m e l y alatt — a kínai g e o l ó g u s o k m a g y a r á z a t a szerint — a Lóczycsúcs é r t e n d ő a kínai í r á s m ó d d a l . A H i m a l a y a 2500 k m h o s s z ú és 200 — 250 k m széles l á n c h e g y s é g , m e l y t e k i n t é l y e s része a n n a k a h a t a l m a s aequatoriális g y ű r t h e g y s é g - s o r o z a t n a k , m e l y f ö l d ü n k ö n a P i r e n e u s o k ­ t ó l , a N y u g a t i - és K e l e t i A l p o k o n , a K á r p á t o k o n , a K a u k á z u s o n keresztül h á t s ó Indiáig— N e w - Z e e l a n d i g k ö v e t h e t ő . T e r m é s z e t e s e n n e m e g y s é g e s h e g y s é g s z e r k e z e t e k ezek és a m e z o z ó o s — h a r m a d i d ő s z a k i b e l t e n g e r e k , a T e t h y s n a g y v a s t a g s á g ú ü l e d é k e i a d t á k azt a v á l t o z a t o s k ő z e t a n y a g o t , m e l y ezen h e g y s é g v o n u l a t o k f e l g y ű r ő d é s é r e a l k a l m a s . A H i m a l a y a v o n u l a t á n a k átlag 6000 m és ennél m a g a s a b b csúcsai e g y ü t t e s e n a d j á k a Magas Himalaya c s o p o r t j á t , m e l y t ő l északra terül el a 4 5 0 0 — 5000 m é t e r e s Tibeti-Magas­ föld. A M a g a s - H i m a l a y á t ó l d é l r e e m e l k e d ő a l a c s o n y a b b c s ú c s o k , egészen 1850 m magassá­ g i g a l k o t j á k az Alacsony -Himalaya csoportját.

/. ábra. A Himalaya hegyláncolata délről nézve Fig. 1. The Himalaya range seen from the South

J и g о V г с s—S

z en t es:

id. Lóczy

Lajos

kutatásai

. . .

75

S Z É C H E N Y I B é l a , a t y j a S Z É C H E N Y I I s t v á n n y o m d o k a i t k í v á n t a k ö v e t n i és n e m z e t e s z o l g á l a t á b a n , a n n a k s z e l l e m é b e n élni, a l k o t n i . N a g y u t a z á s o k m e g v a l ó s í t á s a n y o m á n f ö l d ü n k ismeretlen részeinek felkutatásával, m e g i s m e r é s é v e l k í v á n t e r e d m é n y e k e t el­ érni. B e l s ő - Á z s i a , a t i t o k z a t o s „ M e n n y e i B i r o d a l o m " és T i b e t i s m e r e t l e n r é s z e i n e k bejá­ rását, f e l k u t a t á s á t h a t á r o z t a el. О m a g a n e m v o l t t u d ó s , v a g y s z a k e m b e r , t e h á t a k ü l ö n ­ b ö z ő t u d o m á n y o s v i z s g á l a t o k v é g z é s é r e s z a k e m b e r e k e t keresett ú t i t á r s u l . F e l k é r t e

2. ábra. A Magas Himalaya hegycsúcsainak térbeli helyzete Fig.

2. Position of the High Himalaya's peaks

L Ó C Z Y L a j o s t a g e o l ó g i á r a - f ö l d r a j z r a , B Á L I N T G á b o r t a n y e l v é s z e t r e és K B E I T Z E S G u s z ­ t á v f ő h a d n a g y o t , m i n t t é r k é p e z ő geográfust, az e x p e d í c i ó b a n v a l ó r é s z v é t e l r e . О m a g a a v a d á s z a t t a l k a p c s o l a t b a n g o n d o l t a a b e j á r t területek m e g i s m e r é s é t , j e l l e m z é s é t szolgálni. A z e x p e d í c i ó e r e d e t i t e r v e az v o l t , h o g y B e l s ő - Á z s i á t , a K í n a i b i r o d a l m a t és T i b e t e t , k e l e t r ő l n y u g a t r a átszelik. D e a t u r k e s z t á n i z a v a r o s á l ' a p o t o k és e g y é b v á r a t l a n nehéz­ ségek következtében terveiket csak részben valósíthatták meg. A Tibeti Magasföldre, L a s s z á b a a f ő v á r o s b a n e m t u d t a k eljutni, b á r azt h á r o m i r á n y b ó l is m e g k í s é r e l t é k . A ti­ b e t i p r ó b á l k o z á s o k s o r á n a z o n b a n sikerült L ó e z y n a k a T i b e t i M a g a s f ö ' d e t , E K - K - D K felől k ö r n y e z ő h e g y l á n c o k a t b e j á r n i és í g y ezt a m a g a s h e g y s é g - c s o p o r t o t g e o l ó g i a i — g e o g r á f i a i s z e m p o n t b ó l t a n u l m á n y o z h a t t a . D a r j e e l i n g b ő l feljutott a D s e l e p - h á g ó 4483 m m a g a s glecser t a v á i g és sikerült a B h u t á n — S h i k k i m — T i b e t k ö z ö t t i ú g y n e v e z e t t „ T r i p l e x " - n e k g e o l ó g i a i t é r k é p é t elkészíteni. A g e o l ó g i a i t é r k é p e z é s n y o m á n , t i s z t á n elméleti ú t o n földerítette L Ó C Z Y , h o g y a H i m a l a y a nagy vonulata m ö g ö t t egy másik hatalmas h e g y l á n c h ú z ó d i k , m e l y e t ő Transhimalayának nevezett, de a h o v a ő k akkor n e m juthat­ t a k el. E z t a h e g y v o n u l a t o t e l ő s z ö r 1906 — 1907 é v e k b e n , a s v é d Á z s i a - k u t a t ó S v e n H E D I N , L Ó C Z Y t a n á c s á r a á t k u t a t t a és i g a z o l t a a n n a k létezését, s ő t a L ó c z y t ó l a d o t t T r a n s h i m a l a y a e l n e v e z é s t is m e g t a r t o t t a . L Ó C Z Y l e g n a g y o b b é r d e m e , h o g y m á r 1878-ban, e l s ő n e k m u t a t t a ki a H i m a l a y a cso­ p o r t j á b a n az á t t o l ó d á s o s h e g y s é g s z e r k e z e t e t . M u n k á j á b a n h a t a l m a s f e k v ő r e d ő k e t á b ­ r á z o l , m e l y r e é s z a k r ó l ú j a b b , i d e g e n h e g y s é g s o r t o l ó d o t t fel. A z ú j a b b n e m z e t k ö z i j e l l e g ű r é s z l e t k u t a t á s o k L Ó C Z Y felfogását és m e g á l l a p í t á s a i t m i n d e n b e n i g a z o l t á k és r é s z l e t e i b e n f i n o m í t o t t á k . A z 1964. évi N e m z e t k ö z i F ö l d t a n i K o n g r e s s z u s é p p e n a p i k k e l y e s és t a k a r o s h e g y s é g s z e r k e z e t i é i f o g l a l k o z o t t , m e l y e k D a r jeeling k ö r n y é k é n t a n u l m á n y o z h a t ó k . A k ü l ö n b ö z ő felfogású t e k t o n i k u s o k m e g á l l a p í ­ tották, h o g y a H i m a l a y á b a n a gyűrődéses-takarós hegységszerkezet uralkodó úgy, ahogy a z t 92 é v v e l e z e l ő t t L Ó C Z Y m e g f i g y e l t e és leírta. A z e x p e d í c i ó t u d o m á n y o s e r e d m é n y e i h á r o m h a t a l m a s k ö t e t b e n m a g y a r u l 1890-ben, n é m e t ü l 1 8 9 9 - b e n j e l e n t e k m e g . A kínai g e o g r á f u s o k és g e o l ó g u s o k ezt m a is a l a p v e t ő m u n k á n a k t e k i n t i k és L Ó C Z Y n e v é t m a is n a g y r a értékelik. E r r ő l a m u n k á r ó l R I C H T H O F E N a berlini e g y e t e m p r o f e s s z o r a , K í n a e g y i k k i v á l ó is­ m e r ő j e m e g á l l a p í t o t t a , h o g y a „ g e o l ó g i a i m u n k á k r e m e k m ű v e " a m e l y n e k a f ö l d t a n i és ő s l é n y t a n i m e g á l l a p í t á s a i és a d a t a i alapul s z o l g á l n a k az ázsiai f ö l d t a n i k é r d é s e k m e g á l l a ­ pításaiban.

76

Földtani

Közlöny

102. kötet,

1.

füzet

3. ábra. A S h ikkim-Himalaya földtani szelvénye. I d . L Ó C Z Y Lajos szer­ kesztése az 1878. é v b ő l . J e l m a g y a r á z a t : 1. Negyedkor, 2 . Mio­ cén (sivalik), 3. Kréta-harmadkor (Tibet), 4. Jura (Tibet), 5. Permokarb o n G o n d w a n a ( H i m a l a y a alján), 6. Trias (Tibet), 7. Algonki-ópaleozoi, 8. Gneisz és gránit Fig. 3. Geological section o f the Shikkim Himalaya, b y L . LÓCZY Sen. (1878). L e g e n d : 1. Quaternary, 2. Miocene (Siwalik), 3. CretaceousTertiary (Tibet), 4. Jurassic (Tibet), 5. Permo-Carboniferous (Gondwa­ na), 5. Triassic (Tibet), 7. Algonkium-Lower Paleozoic, 8. Gneiss and granite

4. ábra. A Shikkim-Himalaya, Kauchenjunga földtani szelvénye, ifj. LÓCZY Lajos szerint (1968). J e l m a g y a r á z a t 1. A l l u v i u m , 2. Harmadkor (sivalik), 3. Mezozoikum (chumbi széria), 4. P e r m o k a r b o n g o n d w a n a (danuda széria), 5 A l g o n k i u m , Darjeeling gneisz és daling rétegek, 6. Prekambri gránitgneisz és szemes gneisz, 7. Prekambri alaphegység Fig. 4. Geological section o f the Shikkim Himalaya, Kauchenjunga b y L . LŐOZY Junior, 1968. L e g e n d : ! Alluvium 2. Tertiary (Siwalik), 3. Mesozoic (Chumbian Series), 4. Permo-Carboniferous (Danudian Series), 5. Algonkium- Dar^ jeeling gneiss and Daling Beds, 6. Precambrian granite gneiss and ocular gneiss, 7. Precambrian basement

J и g о V г с s—S

z e nt e s:

id. Lóczy

Lajos

kutatásai

...

77

M i k é n t azt G A N S S E K , A . az 1964-ben m e g j e l e n t g r a n d i ó z u s H i m a l a y a m o n o g r á f i á ­ b a n k i e m e l t e , L Ó C Z Y L a j o s v o l t az első, aki k i m u t a t t a a H i m a l a y a á t t o l ó d á s o s szerke­ zetét, — m i n t írja — c s a k n e m 100 é v v e l ezelőtt, a m i k o r m é g az A l p o k t a k a r o s szerkezete n e m v o l t ismeretes. A s v á j c i g e o l ó g u s o k m e g í t é l é s e szerint is t u l a j d o n k é p p e n ez v o l t L Ó C Z Y L a j o s n a k e g y i k l e g f o n t o s a b b é r d e m e : — ő v o l t az első, aki e g y t a k a r ó szerkezetét felismerte. I d . L Ó C Z Y L a j o s 1 8 7 8 - b a n k é s z í t e t t e el S h i k k i m - H i m a l a y a első g e o l ó g i a i t é r k é p é t . F i a , i f j . L Ó C Z Y L a j o s 1967-ben n é g y hetes t e r e p m u n k á v a l r e a m b u l á l t a és kiegészítette e z t a t e r ü l e t e t ( 1 9 6 8 ) . E z e n v i z s g á l a t o k , felvételek is teljes m é r t é k b e n i g a z o l t á k id. L Ó C Z Y t e k t o n i k a i felfogását. A K a u c h e n j u n g a - h e g y ó r i á s p r e k a m b r i u m i k r i s t á l y o s t ö m e g e dél felé v a n á t t o l ó d v a az a u t o c h t o n , n e m m e t a m o r f k a r b o n k o r ú és h a r m a d i d ő s z a k i r é t e g e k r e . A c s a t o l t 3. sz. á b r á n az I . —II. —III. sz. g e o l ó g i a i s z e l v é n y e k id. L Ó C Z Y L a j o s n a k a Shikkim— Himalayában 1878-ban t a n u l m á n y o z o t t és m e g f i g y e l t s z e r k e z e t i v i s z o n y o k a t t ü n t e t i k fel. E z e k e t a m e g f i g y e l é s e k e t i t t h o n az 1907-ben m e g j e l e n t „ M e g f i g y e l é s e k a k e l e t i - H i m a l á y á b a n " c í m ű d o l g o z a t á b a n is k ö z ö l t e . A 4. sz. á b r á n a I V . sz. g e o l ó g i a i s z e l v é n y ifj. L Ó C Z Y L a j o s n a k 1967-ben, tehát 89 é v v e l k é s ő b b , é d e s a t y j á n a k e g y k o r i vizsgálati területén, a S h i k k i m - H i m a l a y á b a n v é g z e t t r e a m b u l á l ó felvétele n y o m á n észlelt szerkezeti v i s z o n y o k a t t ü n t e t i fel. Ú j a b b a n n e m c s a k a S h i k k i m - H i m a l a y a , h a n e m az egész N e p á l - H i m a l a y a , tehát föl­ d ü n k l e g m a g a s a b b h e g y s é g é n e k összefoglaló f o t o g r a m e t r i á s felvételei is elkészültek. A t é r k é p a H i m a l a y a fő g e r i n c é n e k v a d , m a g a s csúcsait, e i ő s e n elgleccseresedett szakadé­ k a i t á b r á z o l v a , a M a k u l u (8475 m ) L h ó t s e (8501 m ) M o u n t - E v e r e s t (8848 m ) - e n át a C h o O y a (8153 m ) és a l e g v a d a b b N e p a l T i b e t i - M a n g L a (5716 m ) h e g y v i d é k e i t á b r á z o l j a . A t é r k é p e k e n és ezen a p a n o r á m a f é n y k é p e n szereplő L h ó t s e - L ó c z y c s ú c s elnevezés t u l a j d o n k é p p e n S v e n H e d i n t ő l s z á r m a z i k , akit L Ó C Z Y , m i n t a F ö l d r a j z i Társaság e l n ö k e 1 9 0 8 - b a n m e g h í v o t t B u d a p e s t r e és m e g k é r t e , h o g y t a r t s o n e l ő a d á s t a T r a n s h i m a l a y á b a n és T r a n s t i e n s c h a n b a n t e t t k u t a t ó útjáról, m e l y e t ő L Ó C Z Y j a v a s l a t á r a v e z e t e t t . S v e n H E D I N e l ő a d á s a f o l y a m á n kifejtette, h o g y L Ó C Z Y r é g e b b i m e g á l l a p í t á s a i m i n d e n b e n h e l y t á l l ó a k . B e j e l e n t e t t e , h o g y az ő tiszteletére, a főcsúcs, a M o u n t E v e r e s t k ö z e l é b e n e m e l k e d ő 27.923 l á b m a g a s h e g y ó r i á s t L ó c z y - c s ú c s n a k n e v e z t e el. E r r ő l az e l ő a d á s r ó l a k k o r i t t h o n c s a k b e j e l e n t é s t ö r t é n t és n e m p u b l i k á l t á k , í g y ennek a n é v a d á s n a k körül­ m é n y e i r ő l , v a l a m i n t a N u p t s e = N o p e s a c s ú c s e l n e v e z é s é r ő l részleteket n e m k ö z ö l t e k . M e g á l l a p í t h a t ó , h o g y a z ó t a m i n d k é t h e g y c s ú c s - e l n e v e z é s szerepel az indiai t é r k é p e k e n . T o v á b b i felvilágosításért ifj. L ó e z y h o z f o r d u l t J U G O V I C S , aki a k ö v e t k e z ő k e t k ö z ö l t e vele. Sven H E D I N a L o n d o n i Földrajzi Társaságban tett javaslatot, h o g y a H i m a l a y á b a n e g y h e g y l á n c o t L ó c z y r ó l n e v e z z e n e k el. A T á r s a s á g u g y a n e k k o r L Ó C Z Y v é l e m é n y é t kérte a H É D I N által á t k u t a t o t t h e g y l á n c „ T r a n s h i m a l a y a " elnevezése ü g y é b e n , aki azt termé­ s z e t e s e n m e g e r ő s í t e t t e , h i s z e n az elnevezés ő t ő l e s z á r m a z o t t . L Ó C Z Y 1911. é v m á j u s j ú n i u s h a v á b a n L o n d o n b a n r é s z t v e t t a L o n d o n i F ö l d r a j z i Társaság ü n n e p é l y e i n , a m i k o r az e l n ö k n e k L o r d CTJESON v o l t indiai a l k i r á l y n a k v o l t a v e n d é g e . A z ü n n e p é l y e s g y ű l é s e n C U B S O N L o r d n y ú j t o t t a á t L ó c z y n a k a R o y a l G e o g r a p h i c a l S o c i e t y tiszteleti tagsági o k ­ l e v e l é t és a N a g y - b r i t a n n i a i G e o g r á f u s o k jubiláris é r m é t . U g y a n e k k o r N O P C S A F e r e n c p a l e o n t o l ó g u s u n k is L o n d o n b a j ö t t és a B r i t i s h M ú z e u m ­ n a k á t a d t a az e r d é l y i Dinosaurus leleteinek e g y r é s z é t . Ifj. L Ó C Z Y 1967-ben, a m i k o r r e a m b u l á l t a é d e s a t y j a s h i k k i m - h i m a l a y a i területét, m i n t l e v e l é b e n k ö z ö l t e D a r j e e l i n g b e n az o t t a n i „ M o u n t a n e e r i n g I n s t i t u t i o n " i g a z g a t ó j á n á l é r d e k l ő d ö t t , h o g y az indiai t é r k é p e k e n szereplő „ L h o t s e " és „ N o p t s e " c s ú c s o k elnevezése h o n n a n s z á r m a z i k ? Csak a n n y i t t u d o t t , h o g y r é g e b b i a n g o l t é r k é p e k r ő l v e t t é k át, d e a s z á r m a z á s u k r ó l n e m t u d o t t s e m m i t m o n d a n i . L Ó C Z Y közlése szerint ezen elnevezéseket, illetőleg S v e n H E D I N összes m u n k á i b a n és a L Ó C Z Y ' — S v e n H E D I N levelezéseiben lehet a d a t o k a t találni. A M a g a s H i m a l á j a h a t a l m a s h e g y ó r i á s a i t az u t o l s ó é v t i z e d e k b e n s z á m o s n e m z e t k ö z i a l p i n i s t a c s o p o r t o s t r o m o l j a , i g y e k s z i k m e g m á s z n i . Sajnos e m e r é s z v á l l a l k o z ó k k ö z ü l igen s o k a n v e s z t e t t é k é l e t ü k e t e z e n h ó v a l , j é g g e l b o r í t o t t és á l l a n d ó a n v i h a r o s h e g y c s ú ­ c s o k k ö z ö t t . I g e n érdekes és c s o d á l a t o s véletlen, a N e u e s t e N a c h r i c h t e n c í m ű újság, 1970. m á r c i u s 18-i s z á m á n a k az a híre, h o g y a „ v i l á g l e g y ő z e t l e n n y o l c e z r e s e i " k ö z ü l a 8363 m magas Lhotse-Shar ( L ó c z y csúcs) megmászására éppen m o s t vállalkozott hét osztrák turista, a tiroli Siegfried A a b e r l i ( O b s t e i g b ő l ) , v e z e t é s é v e l . A h í r e k szerint 1970. m á r c i u s 17-én i n d u l t a k m e g K a t m a n d u b ó l L a m o S a n g h u felé. K b . 28 n a p i h e g y m á s z á s u t á n a k a r j á k az Ilju-glecseren, 5500 m m a g a s s á g b a n a f ő t á b o r t kialakítani. A z e x p e d í c i ó t 6 s h e r p a és 100 p o d g y á s z - h o r d o z ó kíséri. E z t a h e g y ó r i á s t az e d d i g m é g s o h a s e m járt déli o l d a l o n akarják megmászni.

78

Földtani

Közlöny

102.

kötet,

1.

füzet

I r o d a l o m — References A N T A L F F Y G Y . ( 1 9 6 4 ) : A Himalájától a Balatonig. B u d a p e s t A N T A L F F Y G Y . ( 1 9 6 9 ) : L Ó C 2 Y L a j o s . É l e t és T u d o m á n y . 44. 1969. o k t . 3 1 . B Ü R D E T , P . (1961): Recherces g é o l o g i q u e s dans l ' H i m a l a y a du Népal region d u M a k o l u . E d i t . Cent. N a t . R e d . Sei. Paris C H O L N O K Y J. ( 1 9 2 1 ) : L Ó C Z Y L a j o s . E ö l d r . K ö z i . 48. 6 - 1 0 . p . 1 - 5 0 . D B S I O , A R D I T O ( 1 9 6 4 ) : Geological tentative M a p o f the Western K a r a k o r u m . 1 : 500,000. DESIO, A R D I T O ( 1 9 6 5 ) : O n t h e t e c t o n i c c o n n e c t i o n b e t w e e n Pamirs a n d H i n d u k u s h . Mining Geol. e t Metallurgical: Institule o f I n d i a . Univ. Milan G A N S S E R , A . ( 1 9 6 4 ) : G e o l o g y o f the Himalaias. Intercience Publishers a division o f J o h n W i l e y e t Sons L t d . L o n d o n . H Ä G E N T . (1956): Ü b e r eine Überschiebung des tertiären Sivaliks über das récente Ganges A l l u v i u m - G e o g r . H e l v e t . N" 2 . p . 2 1 7 - 2 1 9 . H E I M , A . — G A U S S E R , A . ( 1 9 3 9 ) : Central Himalaja, geological observations o f t h e Swiss e x p e d i t i o n 1936. Denkschr. Schweiz. Naturf. Ges. 73. A b t . 1-Zürich. p . 1 - 2 4 5 . JUGOVics L . (1943): id. L Ó C Z Y L . életmunkái. M a g y a r lélek Magyar m u n k a írásban és k é p b e n . L Ó C Z Y L . sen. ( 1 8 8 0 ) : Grőf S Z É C H E N Y I Béla I . K u k u - n o r , I I . Keleti T i b e t . Földrajzi K ö z l e m é n y e k 8. p . 311 — 345., L Ó C Z Y L . sen. ( 1 8 8 1 ) : Gróf S Z É C H E N Y I Béla keletázsiai útjának t u d o m á n y o s eredményei. I — I I I k ö t . L Ó C Z Y L . sen. (1898): Gróf S Z É C H E N Y I Béla kelet-ázsiai utazásának földrajzi és földtani eredményei. ( K i v o n a t akadé­ miai székfoglalóból 1898. j a n . 17-én). Földrajzi K ö z l e m é n y e k 26. p . 1 8 4 — 1 9 2 . L Ó C Z Y L . sen. ( 1 9 0 7 ) : Megfigyelések a keleti Himalájában. Utazásom a keleti Himalájában. Földrajzi K ö z l e m é n y e k 35. 9. p . 23 L Ó C Z Y L . sen. ( 1 9 0 9 ) : Megfigyelések a Keleti-Himalájában. (Ismertetés). F ö l d t a n i K ö z l ö n y 3 9 . p . 2 8 — 2 9 . L Ó C Z Y L . sen. ( 1 9 1 9 ) : Gróf S Z É C H E N Y I Béla emlékezete. F ö l d r . K ö z i . 47. p . 14. L Ó C Z Y L . sen. ( 1 9 1 9 ) : Nekrológ. L ó c z y L . r. t. beszéde Gróf S Z É C H E N Y I Béla t. és ig. t. ravatalánál a Széchenyi palota csarnokában. 1918. dec. 14-én. A k a d . Értesítő 1. L Ó C Z Y de L o u i s j u n . (1968): Contribuicao a G e o t e c t o n i c a d o Sikkim Himalaia e C o m p a r a c a o des Gonduanas Indiana. es Brasileiso. A n n . A c a d , brasil Ciem. 4 0 . 4. p . 4 6 9 — 4 8 0 . M Á R T O N В . (1957): L Ó C Z Y L a j o s . É l e t és T u d o m á n y . 12. k ő t . j a n . P A P P K . ( 1 9 2 2 ) : E m l é k b e s z é d L Ó C Z Y Lajosról. A Szt. I s t v á n akad. emlékbeszédei 1. k . 5. sz. P A S C O E , E . H . ( 1 9 5 9 ) : Manual o f G e o l o g y o f India a n d Burma. 3 r d . e d . 2 . G e v e r n e m e n t o f India Press, Calcutta. P R I N Z G Y . ( 1 9 4 9 ) : L Ó C Z Y Lajos helye a m a g y a r földrajzban. F ö l d t . K ö z i . 7 9 . p . 3 2 0 — 3 2 6 . T A S N Á D I - K U B A C S K A A . ( 1 9 6 9 ) : i d . L ó c z y L a j o s 100 éves a Magyar Á l l . F ö l d t . Intézet. B u d a p e s t T E L E G D I R O T H К . ( 1 9 4 9 ) : A g e o l ó g u s L Ó C Z Y L a j o s . F ö l d t . K ö z i . 79. p . 311 — 319. T E L E K I P . ( 1 9 3 0 ) : D r . L Ó C Z Y Lajos az ember és a professzor. F ö l d r . K ö z i . 58. p . 101—105. T R O L L , C A R L — S C H W E I N F U R T H U L R I C H ( 1 9 6 8 ) : D i e K a r t e des K h u m b u - H i m a l a y a ( N e p a l ) 1 : 50,000. E r d k u n g e 1968.. m a r c . B o n n . p . 2 9 — 3 3 . Schneider E r v i n térképfelvétele V E N D L A . ( 1 9 2 8 ) : i d . L Ó C Z Y L . t. tag emlékezete. M . T u d . A k a d . E m l é k b e s z é d e k . 2 0 . k . 9. sz. W A D I A D . N . ( 1 9 5 7 ) : G e o l o g y o f I n d i a . 3 r d . e d . Macmillan, L o n d o n W Ä G E R , L . R . ( 1 9 3 9 ) : T h e L a c h i series o f N. Sikkim a n d t h e age o f the r o c k s forming m o u n t Everest. — R e e . g e o l . . Surv. I n d i a 74 : 2 . p . 171 — 188. W O L F G A N G F R A N K — G E R H A R D R . F U C H S (1970): Geological Investigation in W e s t Nepal u n d Sheir Significance forthe G e o l o g y o f t h e H i m a l a y a s . Geologische R u n d s c h a u 59/2. p . 552 — 580. ( 1 9 0 8 ) : A Földrajzi Társaság bejelentése, h o g y H e d i n S V E N előadást f o g tartani utazásairól. E z e n az előadáson v o l t szó először a L ó c z y - c s ú c s r ó l . F ö l d r . K ö z i . 3 6 .

Louis L ó c z y Senior's Studies o n the High Himalaya Mountains. L. South o f the

Jugovics—F.

Szentes

4 5 0 0 t o 5 0 0 0 m h i g h T i b e t i a n H i g h l a n d s rises t h e r a n g e o f t h e H i g h H i ­

m a l a y a t o h e i g h t s o v e r 6 0 0 0 m . F a r t h e r t o t h e s o u t h , t h e r e is a n o t h e r r a n g e , t h a t o f t h e Low

H i m a l a y a , w h i c h is o n l y u p t o 1 8 5 0 m h i g h .

L o u i s L Ó C Z Y Senior i n v e s t i g a t e d t h e H i g h H i m a l a y a r a n g e in 1 8 7 8 — 1 8 8 0 , as a m e m b e r (geologist-geographer) The

of Count

Béla SZÉCHENYI'S Asia expedition.

original a i m o f this e x p e d i t i o n w a s t o e x p l o r e I n n e r A s i a and the m y s t e r i o u s Tibet.

However,

they

have

not

succeeded

to

reach

the

Tibetian

Higlands

and

the

town

of"

Lhassa, in spite o f r e p e a t e d attacks f r o m three sides. Nevertheless, during these a t t e m p t s L Ó C Z Y h a d an excellent o p p o r t u n i t y t o s t u d y the geological setting a n d tectonics o f some portions He

o f the

not

Himalaya

range.

observed and stated the

chenjungga

Precambrian

metamorphosed

has

overthrust benn

Carboniferous

structures: the

transferred and

Tertiary

to

the

cristalline masses o f the

south,

deposits. H e

upon

the

mapped

Kan-

autochthonous, geologically

the

S i k k i m - H i m a l a y a . T h e o r e t i c a l l y he p o s t u l a t e d t h a t b e h i n d the b i g H i m a l a y a range there must A

b e another

range

few years later, in

fied

the

anticipated

called b y h i m Transhimalaya,

w h i c h he could n o t visit himself.

1 8 9 9 — 1 9 0 2 , Sven H E D I N explorât that particular region and statements

of

LÓCZY;

he

even

accepted

LÓCZY'S

veri­

denomination

' 'Transhimalaya' ' . More recent m e r o u s details.

explorations c o m p l e t e l y verified L Ó C Z Y ' S concept, adding, o f course, nu­ Particularly

the

Swiss g e o l o g i s t s e m p h a s i z e L Ó C Z Y ' S m e r i t in c o n c e i v i n g -

J и g о V i с s—S z e n t e s :

id. Lóczy

Lajos

kutatásai

...

7

t h e o v e r t h r u s t s t r u c t u r e a t a t i m e w h e n the n a p p e s t r u c t u r e o f t h e A l p s has n o t b e e n es­ tablished yet. S v e n H E D I N r e p o r t e d a b o u t his e x p l o r a t i o n s in t h e T r a n s h i m a l a y a a n d t h e T r a n s t i e n s h a n ranges in t h e G e o g r a p h i c a l S o c i e t y in L o n d o n . O n this o c c a s i o n , h e p r o p o s e d t o a d o p t t h e T r a n s h i m a l a y a n a m e a n d t o g i v e L ó c z y 's f a m i l y n a m e t o o n e o f t h e H i m a l a y a ' s peaks. L Ó C Z Y was awarded an honour membership diploma o f the R o y a l Geographical Society a n d a j u b i l a r y g o l d m e d a l at t h e M a y 26th 1911 General A s s e m b l y o f t h e aforesaid S o c ­ iety. One 8501 m h i g h p e a k o f the H i m a l a y a carries t h e " L o t h s e " n a m e e v e n t o d a y , as t o be seen on Indian m a p s . L . L Ó C Z Y S e n . drafted i n 1878 — 1880 t h e first g e o l o g i c a l m a p o f the S i k k i m - H i m a l a y a . H i s s o n , L . L Ó C Z Y J u n i o r , i n 1967 carried o u t field r e a m b u l a t i o n w o r k , a d d i g n e w details. H i s s u r v e y c o m p l e t e l y verified the t e c t o n i c c o n c e p t o f L . L Ó C Z Y Senior.

Földtani

Közlöny,

Bull,

of the Hungarian

Geol. Soc. (1972)

102. 80 — 81

Néhány észrevétel az ősföldrajzi térképek szerkesztésével kapcsolatban dr. Boda Jenő (4 á b r á v a l ) A z ő s f ö l d r a j z i t é r k é p e k e g y - e g y t e r ü l e t F ö l d f e j l ő d é s - t ö r t é n e t é n e k b i z o n y o s időszaká­ b a n e l s ő s o r b a n a t e n g e r e k és a s z á r a z u l a t o k eloszlását t ü k r ö z i k vissza. P o n t o s s á g u k rész­ b e n a t t ó l függ, h o g y az illető t e r ü l e t e n a z t a b i z o n y o s i d ő s z a k o t k é p v i s e l ő ü l e d é k e k — a felszíni elterjedés p o n t o s r ö g z í t é s é n k í v ü l — m e n n y i r e i s m e r t e k a m é l y b e n , t e h á t m i l y e n f o k ú a felszínalatti elterjedésre v o n a t k o z ó i s m e r e t ü n k . E b b ő l a s z e m s z ö g b ő l n é z v e : az ő s f ö l d r a j z i t é r k é p p o n t o s s á g á n a k e g y i k feltétele, illetve j e l l e m z ő j e a feltártsági f o k . E z e n a t é r e n az ő s f ö l d r a j z i t é r k é p e k szerkesztésénél, p o n t o s s á g á n á l igen n a g y o k az eltérések. A s z e r k e s z t ő k „ n a g y v o n a l ú s á g a " szerint, az á b r á z o l t idő, v a l a m i n t a t e r ü l e t n a g y s á g a a l a p j á n a z e r ő s e n e l n a g y o l t , szinte c s a k a feltételezéseken a l a p u l ó t é r k é p e k t ő l a f ö l d t a n i történéseket jóformán kilóméter pontossággal ábrázoló térképekig minden változat megtalálható. A v a l ó s á g o s i s m e r e t e k e n k í v ü l a z o n b a n igen f o n t o s a szemlélet is, az a l a p o s á t g o n d o l á s , az ü l e d é k e k k é s ő b b i s o r s á n a k f i g y e l e m b e v é t e l e . 1. E g y i k e l e n g e d h e t e t l e n feltétel az, h o g y a lepusztulással s z á m o l n u n k kell. K é t s é g ­ telen, h o g y az ü l e d é k e k k ö n n y e n p u s z t u l n a k , k ü l ö n ö s e n a laza, t ö r m e l é k e s fajták. Á l t a l á ­ b a n m i n é l i d ő s e b b az á b r á z o l t k o r , a n n á l n a g y o b b lepusztulást lehet és kell is f i g y e l e m b e v e n n i . I g e n n e h é z a z o n b a n a z o k r a a t e r ü l e t e k r e k ö v e t k e z t e t n i , a m e l y e k e n a teljes le­ p u s z t u l á s t , t e h á t az ü l e d é k e k e g y k o r i j e l e n l é t é t feltételezhetjük. D e m i n d e n k é p p e n kell ezzel is f o g l a l k o z n u n k . H a a m e g l e v ő ü l e d é k e k a l a p j á n szerkesztjük t é r k é p ü n k e t , az n e m ő s f ö l d r a j z i t é r k é p , h a n e m c s a k a jelenleg m e g l e v ő ü l e d é k e k elterjedési t é r k é p e . É p p e n a f ö l d t a n i g o n d o l a t i elem, a t e r m é s z e t i e r ő k h a t á s á n a k j á t é k a h i á n y z i k a m e g f o g a l m a z á s b ó l . 2 . A h a j d a n i t e n g e r p a r t o k n y o m o z á s á b a n b i z t o s j e l n e k t e k i n t h e t ő k a kétségtelenül partközeli üledékek, m e l y e k gyakorlatunkban általában durvaszemcséjű, törmelékes j e l l e g ű e k . E n n e k m e g t a l á l á s a , felismerése m á r k ö r v o n a l a z z a a t é r b e l i h a t á r t . D e i d ő b e n c s a k e g y a d o t t „ p i l l a n a t r a " v o n a t k o z i k és n e m a z o n o s í t h a t ó e g y teljes f ö l d t a n i i d ő e g y ­ séggel. H o g y az illető i d ő e g y s é g b e n , e g y p o n t h o z v i s z o n y u l v a , a t e n g e r p a r t v o n a l a h o g y a n v á l t o z o t t , a r r a e g y teljes é r t é k ű f ú r á s s z e l v é n y b ő l felvilágosítást n y e r h e t ü n k . M i n d e n ­

1. ábra. Transzgressziós rétegsor

k é p p e n a l e g n a g y o b b térbeli elterjedést kell m e g á l l a p í t a n u n k és ezt v o n a t k o z t a t h a t j u k az illető i d ő e g y s é g r e . 3. A k é s ő b b i f ö l d k é r e g s z e r k e z e t i m o z g á s o k a r é t e g s o r t az eredeti, elvileg vízszintes h e l y z e t b ő l k i m o z d í t h a t j á k . E k i m o z d í t o t t r é t e g s o r o k fúrásokkal t ö r t é n ő h a r á n t o l á s á n á l a z o n b a n o l y a n esetek is e l ő f o r d u l h a t n a k , a m e l y e k teljesen h a m i s k é p e t a l a k í t h a t n a k ki az e g y k o r i p a r t v o n a l m e g á l l a p í t á s á b a n . A z 1. á b r á n transzgressziót, illetve transzgressziós r é t e g s o r t m u t a t u n k b e az i m m á r o n klasszikus m e g f o g a l m a z á s b a n . A z á b r á z o l á s b ó l kitűnik, h o g y az ún. a l a p k o n g l o m e r á t u m l e r a k o d á s a n e m e g y i d ő b e n t ö r t é n t . A transzgresszió e l ő r e h a l a d á s á n a k i r á n y á b a n m i n d k é s ő b b k e r ü l sor az ü l e d é k e k k é p z ő d é s é r e . A z a l a p k o n g l o m e r á t u m n e m c s a k a függőleges i r á n y b a n m u t a t i d ő k ü l ö n b ­ séget, h a n e m v í z s z i n t e s e n is. Tehát időkülönbség nemcsak az egymás feletti, hanem az egy­ más m,elletti üledékekben, az azonos kőzettani jellegű rétegekben is van.

В о d a:

Néhány

észrevétel

az ősföldrajzi

térképek

. . .

81

A transzgresszió i r á n y á b a n h a l a d v a f o k o z a t o s a n m i n d f i a t a l a b b lesz az ü l e d é k . E z t a j e l e n s é g e t az a n g o l n y e l v ű i r o d a l o m „ t e m p o r a l t r a n s g r e s s i o n " n é v e n j e l ö l i . H a k é s ő b b i e k ­ b e n a rétegsor k i m o z d u l a v í z s z i n t e s b ő l és letárolást s z e n v e d ( 2 a , b á b r a ) , a k k o r a fel­ színen levő ü l e d é k e k a l a p j á n s z e r k e s z t e t t f ö l d t a n i t é r k é p e n s z é p e n k i r a j z o l ó d i k a p a r t i d u r v a törmelék, a sekélyvízi finomabbszemű, m a j d a mélyebbvízi, finomszemű üledék.

2. ábra. K i m o z d í t o t t és letarolt transzgressziós rétegsor

N a g y o n szép ü l e d é k f o l y t o n o s s á g o t l á t u n k a t é r b e n és e z e k e t m i n d e n b i z o n n y a l e g y i d e ­ j ű n e k t é t e l e z z ü k fel, k ü l ö n ö s e n a k k o r , a m i k o r r é t e g d ő l é s t n e m m é r h e t ü n k , v a g y h a a t é r k é p e n j e l ö l t r é t e g d ő l é s t n e m v e s s z ü k f i g y e l e m b e . M á r p e d i g az á b r a v i l á g o s a n m u t a t j a , h o g y a z a l a p k o n g l o m e r á t u m , a h o m o k és az a g y a g n e m e g y i d e j ű . A l e g i d ő s e b b alap­ k o n g l o m e r á t u m ós a legfiatalabb a g y a g k ö z t az i d ő k ü l ö n b s é g a n n y i , a m e n n y i i d ő r e v o l t s z ü k s é g a k é t ü l e d é k k ö z t i r é t e g e k keletkezéséhez ( 3 . á b r a ) . N y i l v á n v a l ó az is, h o g y ezt a

3. ábra. Látszólagos folyamatos rétegsor

p a r t i ü l e d é k e t n e m t e k i n t h e t j ü k a z illető k o r t e n g e r p a r t j a k é n t . É p p e n a d ő l é s e k figyel­ m e z t e t n e k arra, h o g y az ü l e d é k e k jelenlegi térbeli h e l y z e t e és az e g y i d e j ű s é g k ö z t disz­ h a r m ó n i a v a n . H a az a z o n o s a n y a g ú ü l e d é k e k e t ö s s z e k ö t j ü k , a k k o r o l y a n á b r á t k a p u n k , m e l y a z o n o s e g y f o l y ó t o r k o l a t n á l e l h e l y e z k e d ő ü l e d é k e k k e l (4. á b r a ) . A p a r t m e n t é n a

4. ábra. Áldelta rétegzettség

durva, beljebb a finomabb, m é g távolabb a parttól a finomszemű üledékek helyezkednek el. E b b e n a s z e l v é n y b e n is é r v é n y e s ü l az, h o g y alulról felfelé h a l a d v a m i n d fiatalabb ré­ szeket k a p u n k és a s z e l v é n y e g y a d o t t vízszintes s í k j á b a n a d u r v a - és f i n o m s z e m c s é j ű ü l e d é k e k k ö z t e g y i d e j ű s é g áll fenn, m í g az e g y e n l ő jellegit ü l e d é k e k k ü l ö n b ö z ő m a g a s s á g ú részei k ö z t nincs e g y i d e j ű s é g .

6 Földtani Közlöny

Földtani

Közlöny,

Bull, of the Hungarian

Geol. Soc. (1912)

102.

82-83

Oligonit Nagybörzsönyből dr. Nagy (2

Béla

táblázattal)

N é h á n y évvel ezelőtt e g y börzsöny-hegységi földtani kirándulás alkalmával a nagy­ b ö r z s ö n y i altáró h á n y ó j á n é r d e k e s fekete, f é m f é n y ű á s v á n y t g y ű j t ö t t ü n k , m e l y n e k m e g ­ h a t á r o z á s á r a c s a k k é s ő b b , 1 9 6 8 - b a n k e r ü l t sor, a m i k o r a M a g y a r Á l l a m i F ö l d t a n i I n t é ­ zet G e o k é m i a i o s z t á l y á n , a B ö r z s ö n y - h e g y s é g f ö l d t a n i k é p z ő d m é n y e i n e k á t t e k i n t ő geo­ k é m i a i v i z s g á l a t á t m e g k e z d t ü k . A k k o r az a n y a g r ó l először r ö n t g e n d i f f r a k t o g r a m o t kér­ t ü n k az I n t é z e t r ö n t g e n l a b o r a t ó r i u m á t ó l . E n n e k elkészültével az á s v á n y t o l i g o n i t n a k h a t á r o z t u k m e g . A z á s v á n y j e l l e m z ő r ö n t g e n d / ^ / é r t é k e i t i r o d a l m i közléssel össze­ h a s o n l í t v a az I . sz. t á b l á z a t b a n m u t a t j u k b e . -

A nagybörzsönyi oligonit jellemző röntgen d hkl) értékei Characteristic X-ray dhki values o f the Nagybörzsöny oligonite (

/. táblázat — Table I. Oligo nit (Fe, Mn) 0 0 , Mihejev (1957)

Nagybörzsöny

I

hkl

3,933 3,603 (3,080) 2,798 2,568 2,354 2,138 1,961 (1,915) (1,905)

1 6 6 10 1 7 8 8 4 4

HOB; 001 110 112B 112 222 011 102 002 313B 323B

3,605 — 2,797 — 2,352 2,136 1,969

1^741 1,617 1,532 1,513 1,433

10 1 3 6 6

213; 323

l',737

25

012 112 103

1,510

4

d

I (mért) 10 100 8 10 7

— —

5

A z o l i g o n i t r ö n t g e n d i f f r a k c i ó s v i z s g á l a t a u t á n , m i v e l ez az á s v á n y a h a z a i á s v á n y t á r ­ s u l á s o k b ó l — s z a k i r o d a l m u n k t a n ú s á g a szerint — ismeretlen, b e h a t ó b b a n is foglalkoz­ tunk. R ö n t g e n d i f f r a k c i ó s v i z s g á l a t a i n k igazolására, kérésünkre az á s v á n y b ó l az I n t é z e t K é m i a i o s z t á l y á n teljes és részleges k é m i a i e l e m z é s készült. E z e k e r e d m é n y e i t a I I . sz. táblázat t a r t a l m a z z a . A z á s v á n y fajsúlya C S A J Á G H Y G . m é r é s e i szerint: 3,717; a m i j ó l e g y e z i k M A Y O , E . B . and O ' L E A E Y , W M . J . (1934) 3,722-es, k o r á b b a n m e g a d o t t o l i g o n i t f a j s ú l y é r t é k é v e l . A n a g y b ö r z s ö n y i oligonit kémiai összetételének vizsgálatával e g y i d ő b e n Z E N T A I P. az á s v á n y n y o m e l e m ö s s z e t é t e l é t is m e g h a t á r o z t a . E z e k szerint az á s v á n y a f ő e l e m e k e n k í v ü l 6 g/t A g - t , 100 g / t Cu-t, 60 g / t L i - t , 1000 g / t P b - t 25 g/t, Sr-t és s o k Z n - t t a r t a l m a z . M i v e l o p t i k a i v i z s g á l a t a i n k s o r á n az á s v á n y b a n z á r v á n y k é n t s o k h e m a t i t o t , szfaleritet és k e v é s galenitet h a t á r o z t u n k m e g , m i n d e n v a l ó s z í n ű s é g szerint ezek a z á r v á n y o k o k o z -

Nagy:

Oligonil

Nagybörzsönyből

83

A n a g y b ö r z s ö n y i oligonit kémiai összetétele Chemical c o m p o s i t i o n o f the N a g y b ö r z s ö n y oligonite II.

1

0,33% nyom 0,22 8,14 38,77 0,46 11,40 2,58 1,06 0,08 0,06 0,39 1,03 nyom 35,65 0,45 100,62 0,23

SiO„ TiO, Alj0 Fe,0, ГеО MgO MnO CaO ZnO NajO K,0 —H,0 + H,0 ï\0 00 j S 3

6

S-re

le

táblázat

-

Table

II,

2

31,21% 0,62 12,57 2,58

29,24

100,39

Összesen:

E l e m z ő k : C S A J Á G H Y G . ( 1 ) és T O L N A Y V . ( 2 ) A k é m i a i elemzésekből — n y i l v á n v a l ó a n n e m k a r b o n á t a l a k b a n l e v ő k o m p o n e n s e k elhagyásával — az á s v á n y átla­ g o s összetételét a k ö v e t k e z ő képlettel lehet megadni ( F e 0,68, M n 0,24, Ca 0,06, Mg 0,02) С О . э

z á k a k é m i a i e l e m z é s b e n j e l e n t k e z ő n a g y o b b F e 0 és Z n O m e n n y i s é g e k e t , i l l e t v e a szín­ képelemzéssel kimutatott magasabb P b koncentrációt. A n a g y b ö r z s ö n y i o l i g o n i t keletkezési v i s z o n y a i r a — m i v e l az á s v á n y t k i z á r ó l a g h á n y ó ról i s m e r j ü k — az a n y a g v i z s g á l a t o k f i g y e l e m b e v é t e l é v e l c s a k k ö v e t k e z t e t n i t u d u n k . V é l e m é n y ü n k szerint — m i v e l az á s v á n y b a n h i n t v e j e l e n t ő s m e n n y i s é g ű m a r m a t i t o s szfalerit v a n — a keletkezési k ö r ü l m é n y e m e z o t e r m á l i s h ő m é r s é k l e t ű l e h e t e t t . E z a f e l t e v é s ü n k j ó l e g y e z i k az e d d i g i m e g f i g y e l é s e k k e l , m i v e l az összes i s m e r t l e l ő h e l y é n az o l i g o n i t á s v á n y - p a r a g e n e z i s e k a t a - m e z o t e r m á l i s e r e d e t ű . 2

3

Irodalom — References K O C H S. ( 1 9 6 6 ) : Magyarország á s v á n y a i . A k a d é m i a i K i a d ó B u d a p e s t K O C H S . - S Z T R Ó K A Y K . ( 1 9 6 7 ) : Ásványtan. Tankönyvkiadó, Budapest M A Y O , E . B . and O ' L E A R Y , W M , J . ( 1 9 3 4 ) : Oligonite, a manganosiderite f r o m Leadville, C o l o r a d o : can Mineralogist. V o l . 1 9 . N o — 7 . MiHEJEv, V . I . ( 1 9 5 7 ) : B e n t g e n o m e t r i c s e s z k y opregyelityel mineralov. M o s z k v a

The

Ameri­

Oligonite from Nagybörzsöny, Börzsöny Mts, Hungary B.

Nagy

A n i n t e r e s t i n g b l a c k mineral s u b s t a n c e o f m e t a l l i c lustre was c o l l e c t e d a f e w y e a r s a g o o n t h e s p o i l - b a n k o f t h e N a g y b ö r z s ö n y adit. X - r a y analyses h a v e s h o w n it t o b e o l i g o n i t e ( T a b l e I ) . S o far this m i n e r a l has b e e n u n k n o w n in H u n g a r i a n m i n e r a l associa­ tions, t h e r e f o r e it h a d t o b e a n a l y s e d in fuller detail, also for c h e m i c a l c o m p o s i t i o n ( T a b l e II). Consequently, the formula: (Fe

0.68,

Mn

0.24,

Ca

0.06,

Mg

0.02)

C 0

3

was established. T h e s p e c i f i c w e i g h t o f t h e m i n e r a l is 3 . 7 1 7 as m e a s u r e d b y G . C S A J Á G H Y . B e s i d e t h e p r i n c i p a l e l e m e n t s , 6 p p m o f A g , 1 0 0 p p m o f Cu, 6 0 p p m o f L i , 1 0 0 0 p p m o f P b , 2 5 p p m o f Sr a n d a h i g h a m o u n t o f Z n w e r e d e t e c t e d in the m i n e r a l b y s p e c t r a l a n a ­ lysis

(P.

ZENTAI).

Since t h e m i n e r a l was f o u n d o n a s p o i l - b a n k , the a u t h o r m u s t c o n t e n t h i m s e l f w i t h a h y p o t h e s i s c o n c e r n i n g t h e c o n d i t i o n s o f its genesis. O n a c c o u n t o f t h e n u m e r o u s m a g i n a t i t i c s p h a l e r i t e inclusions it is s u p p o s e d t o h a v e f o r m e d at m e s o t h e r m a l t e m p e r a t u r e . 6*

Földtani Közlöny,

Bull, of the Hungarian

Geol. Soc. (1912)

102.

84-86

Kampili fauna Balatonfűzfőről Detre Csaba (3 á b r á v a l ,

1 táblázattal)

ö s s z e f o g l a l á s : Szerző Balatonfűzfőtől É-ra, egy ideiglenes feltárásból (gázvezeték árka) 1969. októberében gyűjtött, a középsőkampili tiroliteses márgára jellemző faunát mutat be. 1969 o k t ó b e r é b e n a M Á F I É p í t é s és V í z f ö l d t a n i O s z t á l y á n a k m e g b í z á s á b ó l S Z É K E L Y F e r e n c k o l l é g á m m a l e g y ü t t Liter és B a l a t o n f ű z f ő k ö r n y é k é n triász ő s m a r a d v á n y o k a t gyűjtöttünk. A balatonfűzfői Nitrokémiai ü z e m t ő l D-re, az országúttal (72. sz. út) párhuzamosan, m i n t e g y 1 k m h o s s z ú s á g b a n kiásott g á z v e z e t é k á r k á n a k f e l t á r á s á b ó l j e l e n t ő s m e n n y i ­ ségű ő s m a r a d v á n y t sikerült g y ű j t e n ü n k . E z a fauna a z é r t is é r d e k e s , m e r t ideiglenes fel­ t á r á s b ó l k e r ü l t elő. A l e l ő h e l y a B a l a t o n a l m á d i , ill. a V e s z p r é m felé v e z e t ő ú t elágazásától 400 m - r e v o l t ( V e s z p r é m i r á n y á b a n h a l a d v a ) a z ú t b a l o l d a l á n . A z á r o k m i n t e g y 30 m - e s s z a k a s z á b ó l g y ű j t ö t t fauna a k ö z é p s ő k a m p i l i tiroliteses m á r g á r a j e l l e m z ő : LAMELLIBEANCHIATA :

Claraia aurita ( H A U . ) Gervilleia costata ( S C H L O T H . ) Velopecten c f . albertii ( G O L D F . ) Myophoria laevigata ( Z I E T H . ) Eumorphotis squamosa ( F B E C H ) Eumorphotis telieri ( B I T T N . ) Anodontophora canalensis (CAT.)

1. ábra. Claraia aurita ( H A U E R ) kőbél, nagyítás: 2 X Fig. 1. Claraia aurita ( H A U E R ) Kern, Vergrösserung: 2 X

2. ábra. Velopecten cf. albertii ( G O L D F . ) héjfoszlánvos kőbél, nagyítás: 2 X Fig. 2. Velopecten cf. albertii ( G O L D F . ) Kern, Vergrösserung: 2 X

D et г в:

Kampili

fauna

Balatonfüzfőről

85

AMMONOIDEA:

Dinarites Aspidites

aff. nudus sp.

Mojs.

BRACHIOPODA:

Lingula

tenuissima

BBONN

A fenti fajok k r o n o l ó g i a i elterjedését lásd az I . t á b l á z a t o n . A balatonfűzfői gázvezeték árkából előkerült fajok kronológiai

elterjedése /.

táblázat — Tabelle

I.

Magyarországi t o p o c h r o n o c ö n ó z i s . J e l m a g y a r á z a t :

faj öl tő x x x x x x x x x x Szentkirályszabadja _ v _ - v - v Csopak v

v

-Balatonalmádi "ЛЛЛЛГ L o v a s . . . . . . Felsőőre

О—О—О—О Iszkahegy O O O O O O Mecsek -ЛМЛЛг B ü k k

A közel vízszintes településű márga, mészmárga, h o m o k o s m á r g a v é k o n y p a d o s , he­ l y e n k é n t t ö m e g e s e n , lumasellaszerűen t a r t a l m a z ő s m a r a d v á n y o k a t . A z i l y e n t ö m e g e s előfordulások ő s m a r a d v á n y a i n a k n a g y része meghatározhatatlan volt. A z egyes fajok m e n n y i s é g i eloszlását j e l ö l ő d i a g r a m o n ( 3 . á b r a ) , c s a k az e l k ü l ö n í t h e t ő és b i z t o s a n m e g ­ h a t á r o z h a t ó p é l d á n y o k a t t ü n t e t t ü k fel. A B a l a t o n f ű z f ő t ő l É - r a eső sík t e r ü l e t alsótriász k é p z ő d m é n y e i r ő l e d d i g m é g k e v e s e t t u d t u n k . L Ó C Z Y ( 1 9 1 3 ) 1 : 7 5 0 0 0 m é r e t a r á n y ú t é r k é p é n ezen a területen m é g p a n n o n v a n j e l ö l v e , a tiroliteses m á r g a f o l t o k e t t ő l E - r a v a n n a k f e l t ü n t e t v e . E b b ő l a r r a l e h e t k ö v e t k e z t e t n i , h o g y a B a l a t o n f ű z f ő t ő l k ö z v e t l e n ü l É - r a eső területen az alsótriász réte­ g e k e t c s a k egészen v é k o n y p a n n o n t a k a r ó fedi. B a l a t o n f ű z f ő k ö r n y é k é r ő l ezideig m é g n e m í r t a k le, és n e m is g y ű j t ö t t e k faunát. A k ö z é p s ő k a m p i l i tiroliteses m á r g a s z i n t e t k ü l ö n ö s e n az Eumorphotis squamosa, E. telieri, Anodontophora canalensis k a g y l ó k j e l z i k . A z e g y é b k é n t n a g y vertikális elterjedésül

86

Földtani

Közlöny

102. kötet,

1. füzet

d r b : 80

70 Myophoria laevigata 60

50-

40 Cl a raia aurita 30

20

10

Lingula tenuissima Eumorphotis telieri Eumorphot is squamosa GervUleia costata Anodont. canalense Velopecten cf. albertii

_Dinarites aff. nudus Aspidites Sp.

3. ábra. A balatonfűzfői gázvezeték árkából előkerült fajok mennyiségi eloszlása Fia. 3. D i e quantitative Verteilung der i n dem Graben der Gasleitung v o n Balatonfűzfő gefundenen Arten

Myophoria laevigata a B a l a t o n f e l v i d é k e n főleg a tiroliteses m á r g á b a n t a l á l h a t ó . A Claraia aurita a k a m p i l i alemelet m é l y e b b szintjeire, v a l a m i n t a szeizi alemelet felső szintjeire, m í g a Gervilleia costata p e d i g a k a m p i l i f e l s ő b b szintjeire j e l l e m z ő .

I r o d a l o m — Literatur L ó c z y L . (1913): A Balaton környékének geológiája és morfológiája. A Balaton T u d . Tanúim. E r e d m . I . 1.

Campil-Fauna bei Balatonfűzfő (Bakonygebirge) Cs.

Detre

I m A u f s c h l u s s einer 1969 a u s g e b a u t e n Gasleitung w u r d e eine neue, a b e r leider n u r provisorische Faunenlokalität N v o n Balatonfűzfő, i m Balatonhochland entdeckt. D i e aus d e m 30 m A b s c h n i t t des c a . 1 k m l a n g e n G r a b e n s g e s a m m e l t e F a u n a ist für d e n Ti­ roli t e n m e r g e l d e s M i t t e l - C a m p i l s charakteristisch.

Földtani

Közlöny,

Bull, of the Hungarian

Geol. Soc. (1972)

102.

87-91

Az Ugod környéki karni mészkőrétegek makrofauna vizsgálata Délre Csaba (1 t á b l á z a t t a l , 1 t á b l á v a l ) ö s s z e f o g l a l á s : Szerző új felsőkarni Brachiopoda-lelőbely faunájátjsmerteti az U g o d t ó l K-re levő Kisdiós major környékéről. Ez az első ismert gazdag karni Brachiovoda-\előhe\y az Északi B a k o n y b a n .

Bevezetés 1 9 6 9 . elején dr. N A G Y E . h í v t a fel f i g y e l m e m e t az u g o d i K i s D i ó s m a j o r - k ö r n y é k i karni k ö v ü l e t e s l e l ő h e l y e k r e . A l e l ő h e l y e t ifj. dr. N O S Z K Y J . 1 9 6 9 . áprilisában — u t o l s ó terepi kiszállása a l k a l m á v a l — m e g m u t a t t a n e k e m , a m i é r t k ü l ö n h á l á v a l a d ó z o m e m l é k é n e k . E z e k r ő l a lelőhelyekről 1 9 6 9 . folyamán többször nyílt alkalmam ő s m a r a d v á n y o k gyűjté­ sére.

Kutatástörténeti

előzmények

L e g e l ő s z ö r T A E G E B , H . (1915, p . 340) említi ezt a b r a c h i o p o d á s l e l ő h e l y e t , ő a z o n b a n ő s m a r a d v á n y o k a t n e m g y ű j t ö t t innen. E z e k u t á n N O S Z K Y J. jr. ( 1 9 5 , p . 29) tesz említést r ó l a . N O S Z K Y J. a g y o r s ü t e m ű t é r k é p e z é s i m u n k á k m i a t t c s a k e g y d b B r a c h i o p o d á k k a l teli m é s z k ő d a r a b o t g y ű j t ö t t .

Földtani

viszonyok

A K i s Diósmajori kibúvás tulajdonképpen a B a k o n y E N y - i végződésén van. E z a k a r n i k é p z ő d m é n y e k n e k e g y teljesen elszigetelt k i b ú v á s a , a k ö z e l e b b i k ö r n y é k e n a n ó r i f ő d o l o m i t az általános. Területünkön a karni k é p z ő d m é n y e k két tagozatra oszthatók (I. táblázat).

/.

Alsókarni

meszes

és agyagos

márga

Sárgásfehér, p i s z k o s f e h é r színű, t e r ü l e t ü n k ö n l e v ő k i s e b b k i b ú v á s a i b ó l m a k r o f a u n á t n e m sikerült g y ű j t e n ü n k . A z O r a v e e z n é S C H E F F E R A . által talált Variostoma nemzetség­ hez t a r t o z ó F o r a m i n i f e r á k alapján k o r á t a k a r n i e m e l e t l e g a l j á b a n á l l a p i t h a t j u k m e g .

II.

Felsőkarni

brachiopodás

mészkő

A m á r g a r é t e g e k felett, a r o s s z feltárási v i s z o n y o k m i a t t n e m t i s z t á z h a t ó m ó d o n k ö ­ vetkezik a gazdag ősmaradványtartalmú, barnaszínű mészkőösszlet, mely négy kisebb kibúvásban nyomozható. 1. A k é t E E N y - D D K i r á n y ú p a t a k m e d e r k ö z ü l a D N y - i m e d e r m e l l e t t k ö z v e t l e n ü l , az e g y k o r i b o r o s p i n c e oldalfalainál levő k i b ú v á s . A b o r o s p i n c é t az ö t v e n e s é v e k b e n le­ bontották, majd a p i n c e g ö d r ö t törmelékkel feltöltötték, í g y a lelőhely csak n a g y o n n e h e z e n h o z z á f é r h e t ő . E r r ő l a l e l ő h e l y r ő l k e r ü l t elő a l e g g a z d a g a b b fauna, k ü l ö n ö s e n a m é s z k ő r é t e g e k k ö z é t e l e p ü l t m á r g á s l e n c s é k lumasellaszerű faunas fészkeiből.

Földtani

88

Közlöny

102. kötet,

1.

füzet

A z u g o d i a l s ó k a m i Brachiopodák elterjedése és gyakorisága Verbreitung und Häufigkeit der unterkarnischen Brachiopoden v o n U g o d

i \ táblázat Alsókarni

— Tabelle

I.

Pelsőkarni Balator tfelvidék

San Cas-

Raibl „felsőmárga"

Rhynchonellida .

Veghirhynchia arpadiea (BlTTNER)

„sándor­ hegyi mészkő"

Nézsa dachsteini mészkő

///////////

Levirhynchia tricostata (MÜNSTER)

///////////

Ugod

///////////

///////////

Dioristeüa indistincta (BEYRICH)

/////////// /////////// /////////// ///////////

Balatonispira lipoldi (BlTTNER)

/////////// ///////////

///////////

féri da JSpiriferina cf. fortis BITTNER

1 példány

? Oxycolpella sp.

1 példóny

Rhaetina piriformis (SüESS)

? Rhaetina DETEE Tereb-

/////////// /////////// ///////////'

triangularis

Julithyris julica (BlTTNER)

///////////

///////////

Aulacothyris zirlensis (WÖHRMANN)

/////////// ///////////

? Aulacothyris sp.

///////////

Cruralula sp.

/////////

g

y

a

1 példány

k

o

r

i

^

=

=

=

elfifordul

I t t az alábbi faunát találtuk: BRACHIOPODA:

Veghirhynchia arpadiea (BITTNER) Dioristeüa indistincta (BEYBICH) Balatonospira lipoldi (BITTNEB) Levirhynchia tricostata (MÜNSTEB)

?Oxycolpella

sp.

Aulacothyris

zirlensis

? Aulacothyris Julithyris

Rhaetina ?Rhaetina

(WÖHRMANN)

sp.

julica

(BITTNEB)

piriformis triangularis

(SUESS) DETBE

LAMELLIBRANCHIATA:

„Pecten" subalternicostatus BITTNER Megalodon s p . ( e x g r . hoernesi F R E C H )

Myophoria

sp.

ritka

Detre:

Az

Ugod

környéki

karni

makrofauna

vizsgálata

89-

ECHINOIDEA:

Cidaris

sp. (tüskék)

E z e n k í v ü l n a g y s z á m ú Mollusca

és Echinodermata

törmelék.

2. A z e l ő b b i l e l ő h e l y t ő l m i n t e g y 40 m - r e K - r e , a legelőre l e v e z e t ő b o z ó t o s kis lejtőbőL k i b u k k a n ó kis r ö g ö k . I n n e n c s a k rossz m e g t a r t á s ú k a g y l ó m a r a d v á n y o k k e r ü l t e k elő. Meghatározható volt: Mysidioptera

sp.

3. A z e l ő b b i l e l ő h e l y t ő l k b . 20 — 30 m - r e К felé, a l e g e l ő n l e v ő k i s e b b kiálló m é s z k ő ­ rögök; Innen Veghirhynchia arpadica (BITTNER) Julithyris julica (BITTNER) Bhaetina piriformis (STJESS) ?Aulacothyris sp. B r a c h i o p o d á k k e r ü l t e k elő. 4. A l e g e l ő t átszelő É K - i É É N y - D D K i r á n y ú p a t a k v ö i g y ö n túl ( a m e l y e g y é b k é n t g a z d a g Megalodon és Dicerocardium t a r t a l m ú n ó r i d a c h s t e i n i m é s z k ö v e t tár fel, és v é k o n y c s í k b a n v a l ó e l ő f o r d u l á s a a felsőkarni m é s z k ő ö s s z l e t b e n szerkezetileg n a g y o n érdekes, d e a r o s s z feltártsági v i s z o n y o k m i a t t n e m t i s z t á z h a t ó ) K - f e l é , a lejtő l á b á n á l levő k i s e b b kibúvások. Innen az alábbi Brachiopodákat gyűjtöttük: Spiriferina cf. fortis B I T T N E R Julithyris julica (BITTNER) Bhaetina piriformis (SUESS) Cruratula sp. A f a u n á s m é s z k ő litológiailag n a g y o n h a s o n l ó a b a l a t o n f e l v i d é k i legfelsőkarni „ s á n ­ d o r h e g y i mészkő"-höz, mely a „felsőmárga" sorozat zárótagjának tekinthető. Faunáját t e k i n t v e is t ö b b e k é p z ő d m é n y b e n is g y a k o r i Brachiopoda-ís,] k e r ü l t elő. A z o n b a n kerül­ t e k elő o l y a n f a j o k is, m e l y e k a B a l a t o n f e l v i d é k e n c s a k az i d ő s e b b „ f e l s ő m á r g a " ( f ő l e g a „ v e s z p r é m i m á r g a " ) s o r o z a t b ó l ismeretesek. A z u g o d i f a u n a fajra m e g h a t á r o z h a t ó B r a c h i o p o d á i alpi v o n a t k o z á s b a n m i n d j e l l e g ­ zetes r a i b l i (juli a l e m e l e t ) a l a k o k . A t o v á b b i k u t a t á s o k e l e n g e d h e t e t l e n feltétele m e s t e r s é g e s feltárások ( k u t a t ó á r k o k , g ö d r ö k ) létesítése. A z ú j a b b f a u n a g y ű j t é s e k s z e m p o n t j á b ó l k ü l ö n ö s e n j e l e n t ő s v o l n a a z 1. feltárás ( a h a j d a n i b o r o s p i n c e g ö d r é n e k ) kitisztítása, m e l y n e k felső p a d j a i b ó l k e r ü l t elő a l e g g a z d a g a b b fauna, ós alsó p a d j a i m a teljesen h o z z á f é r h e t e t l e n e k .

I r o d a l o m — Literatur B I T T N E R , A . (1912). Bakonyi triász Brachiopodák. — A Balaton Tud. Tanúim; Eredm. 1.1. Függ.-. A Bal. paleont. II. 1. 1900. Brachiopoden aus der Trias des Bakonyer Waldes. — Res. Wiss. Erforsch, des Balatonsees. Bd. I., Teil I., Anhang: Pal. d. ü m g . d. Bal. II., 1. D E T R E CS. (1970): Őslénytani és üledékföldtani vizsgálatok a Csővár, Nézsa és Keszeg környéki triász rögökön. — (Paläontologische und sedimentologische Untersuchungen über die Triasschollen in der Umgebung von Csővár, Nézsa und Keszeg.) Földt. Kőzi. 100. к., 2. f. L Ó C Z Y L . jr. (1913): A Balaton környékének geológiája és morfológiája. A Balaton Tud. Tanúim. Eredm. I., 1. N O S Z K Y J. jr. 1951. Jelentés az 1950. évben az É-Bakony középső és nyugati részén Alsópere — Zirc — Bakonybél és. Bakonyjákó térségében végzett bauxitkutató munkálatokról. — Kézirat, M Ä F I Adattár T A E G E R H . (1915): Ujabb megfigyelések a tulajdonképpeni Bakony nyugati végéről és középső részéből. (Jelentés az 1914. évi részletes felvételről.) M. kir. Földt. Int. Évi Jel. 1914.-ről

Táblamagyarázat 1. a,b. Veghirhynchia arpadica ( B I T T N E R ) 2. a,b. Balatonospira lipoldi ( B I T T N E R ) 3. a,b. Aulacothyris zirúnsis ( W Ö H R M A N N )

— Tafelerklärung

90

Földtani

Közlöny

102. kötet, 1.

füzet

Makrofaunauntersuchungen der karnischen Kalksteinschichten aus der Umgebung v o n Ugod ( Bakonygebirge) Gs.

Detre

A m N W - E n d e des B a k o n y g e b i r g e s , in e i n e m isolierten A u s b i s s v o n o b e r k a r n i s c h e m K a l k s t e i n f a n d Verfasser eine reiche B r a c h i o p o d e n - F a u n a ( T a b e l l e I ) . D i e s ist die erste b e k a n n t g e w o r d e n e karnische F a u n a i m n ö r d l i c h e n B a k o n y . D i e F a u n a konzentriert sieh l u m a c h e l l e n a r t i g h a u p t s ä c h l i c h in d e n , z w i s c h e n die K a l k s t e i n s c h i e h t e n eingeschal­ t e t e n K a l k m e r g e l l i n s e n . D i e Begleitsfauna der B r a e h i o p o d e n b e s t e h t v o r allem aus L a m e l l i b r a n c h i a t e n u n d Crinoideen. D i e B r a c h i o p o d e n f a u n a ist d u r c h t y p i s c h e s ü d a l p i n e O b e r k a r n - F o r m e n vertreten, die a u c h i n d e n klassischen L o k a l i t ä t e n des B a l a t o n h o c h l a n d e s anzutreffen sind.

Detre:

Az

Ugod

környéki

krimi

mikro fauna

vizsgálata

91

I. T Á B L A

Földtani Közlöny, Bull, of the Hungarian Qeol. Soc. (1972) 102.

92-95

Az Anisoceras (Anisoceras) nanaense (v. Hauer) originálisának revíziója Scholz Gábor (1 á b r á v a l ,

1 táblával)

Ö s s z e f o g l a l á s : H A U E R bakonynánai típusának most láthatóvá vált lóbavonalára a következők jellemzők: az E kétcsúcsú és kisebb, mint az L , az U és az L kétcsúcsú és közel egyforma nagyságú, az I háromcsúcsú és jóval kisebb, mint az U . Anisoceras

(Anisoceras)

nanaense

(v. H A U E R )

1862 Hamites (Anisoceras) Nanaensis v . H A U E R 647—48. о., I. T., 11—12. á. ( n e m a 13—14. á.) 1968 Anisoceras (Anisoceras) nanaense (v. H A U E R ) — W I E D M A N N 68—69. о. 8. T. I, 10. á., 44, 45. szöveg ábra. A fajt H A U E R a nánai ( B a k o n y n á n a ) árok (Gaja-áttörés) nánai-rétegéből (felsőalbai g l a u k o n i t o s m á r g a ) í r t a le. A z á l t a l a á b r á z o l t k é t t ö r e d é k k ö z ü l , c s a k a z I . T . 11 — 12. á b r á j á n b e m u t a t o t t f o g a d h a t ó el új fajnak, a 13 — 14. á b r á n az A. (Anisoceras) pseudoelegans P I C T . & C A M P , l á t h a t ó ( W I E D M A N N 1968, 68. о . ) . H A U E R leírása m o r f o l ó g i a i s z e m ­ p o n t b ó l teljesen h e l y t á l l ó , és a k ö v e t k e z ő k b e n f o g l a l h a t ó ö s s z e : A h á z j e l e n t ő s e n m a g a ­ s a b b m i n t a m i l y e n széles, a k e r e s z t m e t s z e t o v á l i s . Laterális c s o m ó k n i n c s e n e k . A marg.nális c s o m ó k b a h á r o m b o r d a fut össze, m e l y e k a k é t c s o m ó s o r k ö z t is f o l y t a t ó d n a k . A b o r d á k m i n d a ventrális, m i n d a d o r z á l i s o l d a l o n m e g s z a k í t a t l a n u l h ú z ó d n a k . A leírás e g y e t l e n h i á n y o s s á g a , h o g y a l ó b a v o n a l r ó l c s a k a n n y i t k ö z ö l , h o g y az n a g y o n b o n y o l u l t . W I E D M A N N (1968) S z a r d í n i a felsőalbai k é p z ő d m é n y e i b e n k é t ú j a b b i d e t a r t o z ó töre­ d é k e t talált, és az á l t a l a l e k t o t í p u s n a k j a v a s o l t H A U E R féle á b r a , ( I . t. 1 1 — 1 2 . á . ) , v a l a -

1. ábra. A z Anisoceras (Anisoceras) nanaense ( v , H A U E R ) lóbavonala. J e l m a g y a r á z a t : A = W I E D M A N N (1968)* szardíniái példányé, В, С = A lektotipus ( M Á É I múzeum K . 367) lóbavonala Fig. 1. Le lobe d'Anisoceras (Anisoceras) nanaense (v. H A U E R ) . L é g e n d e : A = le lobe de l'individu de Sardaigne décrit par W I E D M A N N (1968), В et С = le lobe du lectotype ( N o . K . 367., Muséum de l'Institut Géologique de Hongrie)-,

Scholz:

Az

Ànisoceras

(Anisocera-s)

nanaense

(v. Hauer)

. . .

93

m i n t a k é t új p é l d á n y a l a p j á n a fajt ú j r a leírta. H A U E R leírását azzal e g é s z í t e t t e ki, h o g y a h á r m a s f ő b o r d a k ö t e g e k d u d o r s z e r ű e n k i e m e l k e d n e k , s k ö z t ü k 1,2 c s o m ó nélküli k ö z ­ t e s b o r d a h ú z ó d i k . E k ö z t e s b o r d á k a z o r i g i n á l i s o n n e m látszanak, H A U E R s e m e m l í t i ő k e t , d e k ü l ö n b e n a k é t leírás teljesen m e g e g y e z ő . ( T o v á b b i részletes leírást a fajról 1. W I E D M A N N 1968, 68 — 69. о . ) W I E D M A N N az á l t a l a a d o t t d i a g n ó z i s b a n az e g y i k szardíniái p é l d á n y l ó b a v o n a l á t ismerteti, a t í p u s e d d i g i s m e r e t l e n l ó b a v o n a l a h e l y e t t . E szardíniái p é l d á n y l ó b a v o n a l á r a a k ö v e t k e z ő k j e l l e m z ő k : a l ó b a v o n a l erősen s z é t n y í l t , az I n a g y és h á r o m c s ú c s ú , az U v a l a m i v e l k i s e b b m i n t a z L és e n y h é n a s z i m m e t r i k u s k é t c s ú c s ú . H A U E R e r e d e t i j é n e k ( m e l y а М А И m ú z e u m á b a n K . 3 6 7 . 1. sz. a l a t t t a l á l h a t ó ) t o v á b b preparálása után a lóbavonal j ó l láthatóvá vált. E z , — bár lényeges vonásaiban meg­ e g y e z i k W I E D M A N N szardíniái p é l d á n y á n a k l ó b a v o n a l á v a l (1. id. m ú . 6 9 . o . , 4 5 . á . ) , — a t t ó l , főleg az e g y e s e l e m e k e g y m á s h o z v a l ó eltérő a r á n y á v a l , n é m i l e g k ü l ö n b ö z i k . E kü­ lönbségek a következők : A kétcsúcsú E az originálisán kisebb mint az L, m í g a szardíniái a l a k o n k b . e g y f o r m á k . Az U és az L viszont egyforma nagyok, m í g W I E D M A N N á b r á j á n az U k i s e b b m i n t az L , és végül az eredeti I jóval kisebb mint az U, mig a szardíniái p é l d á n y o n e két l ó b a közel azonos nagyságú (1. ábra). E különbségek n e m érintik a lényeges bélye­ g e k e t és a két l ó b a v o n a l a l a p j á b a n v é v e j ó l ö s s z e e g y e z t e t h e t ő . A faj d i a g n ó z i s á b a a z o n ­ b a n az eredeti p é l d á n y l ó b a v o n a l á n a k b é l y e g e i t kell t í p u s k é n t m e g a d n i .

Táblamagyarázat

— Explication de la Plancle

I. tábla — Plancle I. 1—3. A. (Ánisoceras) nanaense ( y . H A U E R ) - l e k t o t í p u s , természetes nagyság 1 á 3. L e c t o t y p e d'Ánisoceras (Ánisoceras) nanaense ( v . H A U E R ) ; grandeur naturelle 4—5. U g y a n a z 2 X - e s nagyítással 4 á 5. Mêmes, grossissement de 2 X

I r o d a l o m — Bibliographie H A U E R , F . v . (1862): Über die Petrefakten der Kreideformation des Bakonyer Waldes. Sitz.-ber. к. k. A k a d . W i s s . Math. Naturw. K l . 4 4 (1861) 631—659. W i e n W I E D M A N N , J. (1968): Die Kreide Sardiniens u n d ihre Cephalopoden. Palaeontographica Ital. V o l . L X I V . , ( n . ser. V o l X X X I V ) 1 - 1 7 1 . Pisa

Révision de l'holotype d'Ánisoceras (Ánisoceras) nanaense (v. Hauer) Gábor Ánisoceras 1 8 6 2 . Ramites 1 9 6 8 . Ánisoceras

(Ánisoceras) (Ánisoceras)

(Ánisoceras)

Scholz nanaense

(v. H A U E R )

Nanaensis V . H A U E R , p . 6 4 7 — 6 4 8 . , T. I . , Fig. 1 1 — 1 2 . (non Fig. 1 3 — 1 4 . ) nanaense (v. H A U E R ) — W I E D M A N N , 0 . 6 8 — 6 9 . , T. I . , Fig. 1 0 . , Textfig. 4 4 — 4 5 .

C'est la , , c o u c h e d e N a n a " ( m a r n e à g l a u c o n i e d e l ' A l b i e n supérieur), d a n s le „ G r a b e n d e N á n a " ( B a k o n y n á n a , g o r g e d u ruisseau Gaja, M o n t a g n e d u B a k o n y , en H o n g r i e ) , d ' o ù p r o v e n a i t l ' e s p è c e d é c r i t e par H A U E R . P a r m i les d e u x f r a g m e n t s , figurés par lui, c'est s e u l e m e n t celui, illustré sur les figures 11 à 12 d e la P l a n c h e I, q u e l ' o n p e u t a c c e p t e r c o m m e n o u v e l l e e s p è c e . C e p e n d a n t , celui représenté sur les figures 13 à 14 n ' e s t d ' a u t r e q u e A. (Ánisoceras) pseudoelegans P I C T . et C A M P . ( W I E D M A N N , 1968, p . 68.) D u p o i n t de v u e m o r p h o l o g i q u e , la d e s c r i p t i o n d e H A U E R est c o m p l è t e m e n t c o r r e c t e , et o n la p o u r rait r é s u m e r en ce qui suit. C o q u i l l e c o n s i d é r a b l e m e n t plus h a u t e q u e large, s e c t i o n o v a l e . P a s d e v a r i c e s latérales. T r o i s c ô t e s réunissent dans c h a q u e v a r i c e m a r g i n a l e , qui p r o l o n g e n t é g a l e m e n t entre les d e u x lignes d e v a r i c e s . L e s c ô t e s traversent, et la r é g i o n ventrale e t celle dorsale, sans d i s c o n t i n u i t é . L a seule i m p e r f e c t i o n d e la d e s c r i p t i o n n e c o n c e r n e q u e le l o b e , ne d o n n a n t sur lui q u ' u n e seule i n d i c a t i o n q u ' i l „ s o i t c o m p l i q u é " . W I E D M A N N (1968) a t r o u v é , d a n s les f o r m a t i o n s a l b i e n supérieur de la Sardaigne, d e u x n o u v e a u x f r a g m e n t s , a p p a r t e n a n t à l ' e s p è c e , et il l'a d é c r i t de n o u v e a u , sur la b a s e des figures d o n n é e s p a r H A U E R (T. I., F i . g 11— 12.), — et p r o p o s é e s p a r lui c o m m e l e c t o t y p e , — e t des d e u x n o u v e a u x i n d i v i d u s . I l a c o m p l é t é la d e s c r i p t i o n de H A U E R p a r c e fait, q u e les f a i s c e a u x tripartites des c ô t e s primaires s ' é l è v e n t en f o r m e s des tubercules, e t entre e u x se s i t u e n t 1 o u 2 c ô t e s intercalaires. Ces c ô t e s intercalaires n e s o n t p a s visibles sur

94

Földtani

Közlöny

102. kötet, 1.

füzet

l ' h o l o t y p e , e t m ê m e H A U E R n e les m e n t i o n n e pas. D'ailleurs, les d e u x d e s c r i p t i o n s o n t c o m p l è t e m e n t i d e n t i q u e s . (Voir d e s c r i p t i o n détaillée in: W I E D M A N N , 1968., p . 68 — 69.) D a n s la d i a g n o s e , a u lieu d u l o b e d e l ' h o l o t y p e j u s q u ' i c i i n c o n n u , W I E D M A N N fait c o n n a ître le l o b e de l'un des i n d i v i d u s de Sardaigne. P o u r celui-ci, les caractéristiques: le l o b e est f o r t e m e n t écarté, I est g r a n d , p o s s é d a n t trois p o i n t e s , TJ est u n p e u plus p e t i t q u e L et il est l é g è r e m e n t a s y m é t r i q u e , à d e u x p o i n t e s . L a p r é p a r a t i o n ultérieure d e l ' h o l o t y p e , décrit par H A U E R ( N o K . 367., M u s é u m de l ' I n s t i t u t G é o l o g i q u e d e H o n g r i e ) a r e n d u b i e n visible le l o b e d e celui-ci. Q u o i q u ' i l est c o n f o r m e , dans les caractères essentiels, a u l o b e d e l ' i n d i v i d u d é c r i t par W I E D M A N , de la Sardaigne, il e n diffère l é g è r e m e n t , s u r t o u t c o n c e r n a n t les r a p p o r t s des éléments d'ornem e n t a t i o n , entre e u x ( 1 . c , p . 69., T e x t f i g . 4 5 . ) . L e s différences: sur l ' h o l o t y p e E , à d e u x p o i n t e s , est p l u s p e t i t q u e L, c e p e n d a n t sur la f o r m e de Sardaigne, ils s o n t e n v i r o n les m ê m e s . P a r c o n t r e , U e t L s o n t , é g a u x tandis q u e U est plus p e t i t q u e L sur la figure d o n n é e p a r W I E D M A N N . E n f i n , sur l ' h o l o t y p e I est b e a u c o u p p l u s p e t i t q u e U , p a r c o n t r e ces d e u x lobes s o n t p r e s q u e de la m ê m e g r a n d e u r sur le s p é c i m e n de Sardaigne (Fig. 1.). Ces différences n e c o n c e r n e n t p a s les c a c h e t s essentiels, et les d e u x l o b e s , s o n t b i e n identifiables, en essentiel. Or, dans la d i a g n o s e d e l ' e s p è c e , o n d o i t préciser, c o m m e caractères t y p i q u e s , les c a c h e t s d u l o b e d e l ' h o l o t y p e .

Scholz:

Az

Anisoceras

(Anisoceras)

nanaense

(v.

Hauer)

95 I.

TÁBLA

HÍREK, I S M E R T E T É S E K

140

esztendős a modern geológia

M e g e m l é k e z é s n é l k ü l m e n t ü n k el e g y a g e o t u d o m á n y o k a t érintő j e l e n t ő s évfor­ d u l ó m e l l e t t . E z e l ő t t 140 e s z t e n d ő v e l 1 8 3 0 - b a n j e l e n t m e g Charles L Y E L L (1797 — 1875) angol geológus korszakalkotó nagy műve, a „Principles o f Geology". L Y E L L n e v e lezárt e g y régi korszakot, m ű v e pedig új korszakot nyitott az egyetemes földtan történetében, a tudományos, a m o d e r n geológia korszakát é p p ú g y , mint például N E W T O N , L I N N É ,

DARWIN,

LIEBIG

n e v e a t e r m é s z e t t u d o m á n y o k t ö b b i ágai­ ban. A z 1830. e l ő t t i i d ő k b e n e g y r é s z t a n e p t u n i s t á k és v u l k a n i s t á k h a r c a k ö t ö t t e le a földtannal foglalkozók figyelmét, más­ r é s z t C U V I E R k a t a s z t r ó f a elmélete, felállí­ t ój á n a k m i n d e n e l l e n v é l e m é n y t e l n y o m ó t e k i n t é l y e m e l l e t t , szinte e g y e d u r a l o m n a k ö r v e n d e t t . E n n e k a m i n d e n k é p p e n bizarr és t a r t h a t a t l a n felfogásnak a d t a m e g a kegyelemdöfést a „Principles o f Geology". A kataklizma helyébe lépett a végtelen idő, á l l a n d ó a n , észrevétlenül m ű k ö d ő e r ő i v e l .

L Y E L L fellépése j e l ö l t e m e g a f ö l d t a n f e j l ő d é s é n e k h e l y e s i r á n y á t , a m a i s á g elvé­ n e k a l k a l m a z á s á t . A z a k t u á l i z m u s a dialek­ t i k u s m a t e r i a l i z m u s é r t é k e l é s é b e n m a is n é l k ü l ö z h e t e t l e n vizsgálati m ó d s z e r , m e r t e g y s é g e s f ö l d t a n i s z e m l é l e t kiindulási alap­ j á t k é p e z i . L Y E L L felfogása r ö v i d i d ő alatt u t a t t ö r t m a g á n a k . G y o r s sikerének m a ­ g y a r á z a t a az v o l t , h o g y ő m a g a s z á m o s m e g f i g y e l é s s e l t á m a s z t o t t a alá elméletét, í g y t ö b b e k k ö z t b e b i z o n y í t o t t a Skandi­ n á v i a f o k o z a t o s lassú e m e l k e d é s é t , m e g ­ m a g y a r á z t a a N i a g a r a v í z e s é s keletkezését a folyam hátráló eróziójával. A z eltelt 140 esztendő a m a i s á g e l v é n e k i g a z o l á s a j e g y é b e n t e l t el. „ E g y r e v i l á g o ­ sabban kiderült — írta W A L T H E R J . — , h o g y a régmúlt idők n a g y geológiai folya­ m a t a i t u g y a n a z o k a h a t á s o k jellemzik, mint a jelenkor hasonló jelenségeit". V é g ü l n e f e l e d k e z z ü n k m e g arról, h o g y D A R W I N is L Y E L L t a n í t v á n y a v o l t , m e r t hiszen a s z á r m a z á s t a n a f e j l ő d é s t a n talajá­ ból sarjadzott ki. D r . OSÍKY" G á b o r

A M a g y a r Természettudományi Társulat megalakulásának A z 1840-es é v e k n a g y n e m z e t i fellendü­ lésének időszaka megkövetelte a m a g y a r i p a r fejlesztését. A g a z d a s á g i ö n á l l ó s á g r a v a l ó t ö r e k v é s n e k eleve feltétele v o l t a ter­ m é s z e t t u d o m á n y o k hazai művelése, az ország természeti kincseinek megismerése és m e g i s m e r t e t é s e . K ü l f ö l d ö n a k k o r m á r nagyhírű természettudományi társaságok m ű k ö d t e k . Ezekre gondolt 1781-ben B E S ­ SENYEI

G y . , 1790-ben pedig A R A N K A

Gy.,

m a j d főleg K I T A I B E L P á l 1802-ben, a m i k o r a m a g y a r n y e l v és t u d o m á n y m ű v e l é s é t , ill. t e r m é s z e t t u d o m á n y i , ismeretterjesztő t á r s a s á g m e g a l a k í t á s á t j a v a s o l t á k és a z o k létrehozásával próbálkoztak. A kiváló úttörő elődök álmai azonban csak a reform­ korban valósulhattak m e g . A B E N E F e r e n c o r v o s á l t a l 1840 júliusá­ b a n k e z d e m é n y e z e t t M a g y a r O r v o s o k és

130. éve

T e r m é s z e t v i z s g á l ó k v á n d o r g y ű l é s e első B u ­ d a p e s t e n t a r t o t t ülése i s m e r k e d é s i estélyen 1841. m á j u s 28-án B U G Á T P á l , B E N E F e r e n c orvos tanártársa felhívta a jelenlevőket egy m a g y a r t e r m é s z e t t u d o m á n y i társaság m e g ­ alakítására. „ A társulat m a g á t t u d o m á n y o s t á r s a s á g n a k képzelje, m e l y n e k m i n d e n e g y e s t a g j a t a n u l és t a n í t e g y s z e r s m i n d " , foglalta össze a p r o g r a m o t . A z e g y b e g y ű l ­ t e k n a g y lelkesedéssel f o g a d t á k a javasla­ t o t és c s a k h a m a r 134 a l á í r ó v a l , jelentkező­ vel m e g a l a k u l t a M a g y a r T e r m é s z e t t u d o ­ m á n y i Társulat. B U G Á T P á l a T á r s u l a t ala­ p í t ó j a és első e l n ö k e a k ö v e t k e z ő g o n d o l a t j e g y é b e n h í v t a az a k k o r i m a g y a r értelmi­ ség színe-javát a T á r s u l a t z á s z l ó j a alá . . . „ h a z á n k a t , az i m á d o t t , a s e m m i o l d a l r ó l n e m m é l t á n y o l t , a s o k o l d a l r ó l fenyegetett, a m i n d e n oldalról kizsákmányolt hazát

Hírek,

e l v é g r e saját m a g u n k v e g y ü k g o n d j a i n k és p á r t o l á s u n k a l á " . Ö n z e t l e n s é g e és agitá­ c i ó s m u n k á s s á g a alig m a r a d el K A Z I N C Z Y Ferenc irodalmi apostoli munkája m ö g ö t t . A z a l a p í t ó k b a n s o k v o l t az a k k o r i i d ő k e m b e r é n e k r a j o n g á s á b ó l . N e m c s a k a ter­ m é s z e t t u d o m á n y o k a t a k a r t á k m ű v e l n i ál­ talában, hanem az ország természettudo­ m á n y o s felkutatását, f o l y ó i r a t kiadását, k ö n y v t á r és m ú z e u m a l a p í t á s á t is p r o g r a m ­ j u k b a v e t t é k . A z első a l a p s z a b á l y a k ö v e t ­ k e z ő k é p p e n h a t á r o z t a m e g a T á r s u l a t cél­ ját: , , A természeti t u d o m á n y o k a t mlvelni, különösen hazánkat természettudományilag m e g v i z s g á l n i és m i n é l n a g y o b b m é r ­ t é k b e n részeltetni h a z á n k fiait a t e r m é s z e t ­ tudományok jótékonyságában." A z o r s z á g a z o n b a n g y á m s á g alatt állt, a T á r s u l a t j e l l e g é n e k , r a n g j á n a k és j o g a i n a k elismertetése n e m m e n t simán. B U G Á T Pálék I S T V Á N főherceget, JÓZSEF nádor fiát k é r t é k fel p á r t f o g ó n a k , a k i vállalta is e s z e r e p e t . í g y is c s a k 1 8 4 4 - b e n j ö t t m e g B é c s b ő l a királyi e n g e d é l y . A T á r s u l a t o t lázas b u z g a l o m m a l végzett tevékenysége k ö z b e n l e p t é k m e g a z 1848— 49-i esemé­ n y e k és a z o r s z á g o n v é g i g z ú g ó v i h a r szét­ s z ó r t a a n n a k tagjait. A T á r s u l a t is k ö z e l v o l t a h h o z , h o g y „ m i n t o l d o t t k é v e " telje­ s e n s z é t h u l l j o n és c s a k n a g y n e h e z e n v e r ő d ­ t e k ú j r a össze a h í v e k . A szabadságharcot követő esztendőkben a T e r m é s z e t t u d o m á n y i Társulat sokáig nem j u t o t t előre népszerűsítő f o l y ó i r a t á ­ nak ügyében. A Társulat újjászervezőjének, második megalapítójának, SZILY Kálmán­ n a k az é r d e m e lett a m e g o l d á s : A Termé­ s z e t t u d o m á n y i K ö z l ö n y m e g i n d í t á s a 1869. január h a v á b a n . E t t ő l k e z d v e nagy lendü­ lettel i n d u l t m e g a f e j l ő d é s . A T á r s u l a t t u d o m á n y o s vitái és f o l y ó i r a t a e g y r e

ismertetések

97

n a g y o b b sikerrel i s m e r t e t t é k és terjesztet­ t é k a h a z a i és a k ü l f ö l d i t e r m é s z e t t u d o m á ­ nyos kutatások eredményeit s a modern, haladó tudományos elméleteket. A század v é g é n e k és a s z á z a d f o r d u l ó n a k n a g y p o l i t i k a i és n é p i m o z g a l m a i n e m e g y tudósunkra voltak termékenyítő hatással. K ö z ü l ü k kiemelkedik H E R M A N Ottó, aki nemcsak kiváló természettudós, de a haladó t á r s a d a l m i e s z m é k n e k is lelkes h í v e v o l t . E k k o r érlelődött m e g a Társulat vezetői­ ben és t a g s á g á b a n a z a g o n d o l a t , h o g y a T á r s u l a t o t s ezzel a t u d o m á n y t m é g k ö z e ­ l e b b kell v i n n i a n é p h e z és terjeszteni kell a t e r m é s z e t t u d o m á n y o s m ű v e l t s é g e t . 1902ben l é t r e j ö t t a s z a b a d e g y e t e m ő s e és m e g ­ kezdődtek a népszerű természettudományi e s t é l y e k előadásai. E z t a n e m e s m u n k á t s z a k í t o t t a félbe a z első v i l á g h á b o r ú , m a j d élénkítette fel e g y kis i d ő r e a M a g y a r Tanácsköztársaság időszaka. A felszabadulással m e g i n d u l ó kulturális forradalom során átszervezték a régi Ter­ m é s z e t t u d o m á n y i T á r s u l a t o t és ezzel e g y i d ő b e n , e z e l ő t t 25 é v v e l , 1 9 4 6 . d e c e m b e r é ­ ben m e g i n d u l t a m e g ú j u l t T á r s u l a t új lapja, a z É l e t és T u d o m á n y , m e l y á t v e t t e és t o v á b b f e j l e s z t e t t e a h a z a i népszerűsítést ill. ismeretterjesztést. 1 9 5 3 - b a n a z isme­ retterjesztés és a n é p m ű v e l é s t e r ü l e t é n m á r szűkké vált a természettudományos kön­ tös — a dolgozó n é p t o v á b b i ismeretekre vágyott. Megalakult a nagymúltú Magyar Természettudományi Társulatból a m a i T u d o m á n y o s Ismeretterjesztő Társulat. — A T á r s u l a t 130 e s z t e n d ő s m ú l t j á h o z , h a g y o ­ m á n y a i h o z híven helytállt az elmúlt idők n e h é z n a p j a i b a n s h e l y t k í v á n állani a t o v á b b i a k b a n is, a m i h e z s o k sikert és j ó munkát kívánunk. Dr.

CSÍKY

Gábor

Elhalálozások 1971. m á j u s 13-án, é l e t é n e k 8 5 . eszten­ d e j é b e n , t ü r e l m e s e n viselt hosszas b e t e g ­ ség u t á n hunyt e l S z é k e l y u d v a r h e l y e n Dr. B Á N Y A I J á n o s g e o l ó g u s , tanár, a M a g y a r h o n i Földtani Társulat díszoklevél­ lel k i t ü n t e t e t t v o l t rendes tagja, a v o l t H i d ­ r o l ó g i a i S z a k o s z t á l y v á l a s z t m á n y i tagja,

az

1971. június

dr.

Beszámoló 13—19 k ö z ö t t M o s z k v á b a n megrendezett Világkongresszusról

Napjainkban a k ő o l a j és a f ö l d g á z ó r i á s i s z e r e p e t j á t s z i k a z e m b e r i s é g életé­ ben, é r t h e t ő tehát, h o g y a k ü l ö n b ö z ő orszá­ gok kőolaj szakembereiben állandóan meg­ 7 Földtani Közlöny

az e r d é l y i m a g y a r g e o l ó g u s t á r s a d a l o m n e s z t o r a , a S z é k e l y f ö l d l e g k i v á l ó b b isme­ r ő j e és k u t a t ó j a . D r . B Á N Y A I J á n o s t m á j u s 15-én á l t a l á n o s n a g y r é s z v é t m e l l e t t h e l y e z ­ ték örök nyugalomra a székelyudvarhelyi református temetőben. CSÍKY

VIII.

Gábor

Kőolaj

v a n az az igény, h o g y a szénhidrogénekkel k a p c s o l a t o s l e g ú j a b b t u d o m á n y o s és m ű ­ szaki e r e d m é n y e k e t m e g i s m e r j é k , illetve e g y m á s s a l m e g i s m e r t e s s é k . E z t a célt szol-

98

Földtani

Közlöny

gálja a k ü l ö n f é l e s z a k f o l y ó i r a t o k b a n m e g ­ jelenő k ö z l e m é n y e k á r a d a t a . A s z é n h i d r o ­ g é n kutatással, termeléssel, szállítással és feldolgozással f o g l a l k o z ó t u d ó s o k és szak­ e m b e r e k k ö z v e t l e n k a p c s o l a t a és a leg­ frissebb k u t a t á s i e r e d m é n y e k g y o r s kicse­ rélése a z o n b a n csak k o n g r e s s z u s o k m e g ­ rendezésével válik lehetővé. A k ő o l a j szakemberek első ízben 1900-ban Párizsb a m m a j d 1905-ben Németországban, k é s ő b b Bukarestben gyűltek össze, ahol egy többé-kevésbé állandó szerveze­ tet is ( N e m z e t k ö z i K ő o l a j Bizottság) létrehoztak. A z első nagyszabású nemzetközi összejövetelt, az I . K ő o l a j Világkongresszust 1933-ban L o n d o n b a n rendez­ ték meg, 23 országból összegyűlt 1250 r é s z t v e v ő v e l . I t t h a t á r o z t á k el, h o g y a későbbiek során m i n d e n negye­ dik é v b e n megrendezik a világkongresszust. A k ö v e t k e z ő , 1937-ben Párizsban megrendezett I I . Kőolaj Világkongresszuson 33 országból 1630 k ü l d ö t t v e t t reszt. A kongresszuson 392 k ö z l e m é n y h a n g z o t t el. E z u t á n a m á s o d i k világháború m i a t t 14 éves szünet k ö v e t k e z e t t . A I I I . K ő o l a j Világkongresszust H á g á b a n rendezték m e g 1951-ben. E n n e k 40 országból 2753 résztvevője v o l t . A kongresszuson elhangzott közlemé­ nyek száma 289 v o l t . A z 1955-ben I t ó m á b a n megrendezett I V . Kőolaj Világkongresszuson a résztvevők száma 45 országból 3250 fő, az e l h a n g z o t t előadások száma p e d i g 320 v o l t . A z V . K ő o l a j Világkongresszust New Y o r k b a n ren­ dezték m e g 1959-ben 5329 résztvevővel. A z 53 országból összesereglett küldöttek itt 278 előadást hallgathattak meg. A m i n d e n i d ő k legnépesebb, sorrendben a V I . - i k Kőolaj Világkongresszus megrendezésére 1963-ban Frankfurt a m Mainban került sor, 64 országból 7542 r é s z t v e v ő v e l . A z elhangzott előadások száma itt 263 v o l t . A V I I . K ő o l a j Világkongresszust 1967-ben M e x i c o ban t a r t o t t á k meg 65 országból összegyűlt 4844 főnyi résztvevő jelenlétében. A b e m u t a t o t t előadások száma itt 376 v o l t . A m á s o d i k világkongresszuson H á g á b a n szervezték meg a K ő o l a j Világkongresszusok Á l l a n d ó Tanácsát ( P e r m a n e n t Council o f the W o r l d Petroleum Congresses). E n n e k jelenlegi elnöke F. D . R O S S I N I ( U S A ) , akit először 1967-ben M e x i c o b a n választottak elnökké. A Tanácsnak n é g y alelnöke, pénztárosa és főtitkára van. A K ő o l a j Világkongresszusok Állandó Tanácsának székhelye L o n d o n . A Tanácsnak 17 országból (Algéria, Argentína, Ausztria, Belgium, K a n a d a , Franciaország, N S z K , Irán, Olaszország, J a p á n , M e x i k o , Hollandia, I t o m á n i a , Nagy-Britannia, U S A , SzU, Venezuela) 37 tagja v a n . A z Á l l a n d ó Tanácsnak 14 ország képviselőiből álló 17 tagú Végrehajtó Bizottsága és 7 ország képviselőiből álló 9 t a g ú T u d o m á n y o s P r o g r a m Bizottsága van.

A z Á l l a n d ó T a n á c s n a k a m e x i k ó i világ­ k o n g r e s s z u s o n m e g t a r t o t t ülésén a S z o v ­ j e t u n i ó k ü l d ö t t s é g e a z t a j a v a s l a t o t ter­ j e s z t e t t e elő, h o g y a k ö v e t k e z ő v i l á g k o n g ­ resszust M o s z k v á b a n r e n d e z z é k m e g . A j a v a s l a t o t az ü l é s e l f o g a d t a és a k ö v e t k e z ő , L o n d o n b a n ós C a n n e s b a n m e g t a r t o t t ülések jóváhagyták. A szovjet kormány támogat­ ta a szovjet Nemzeti Bizottság javaslatát s 1 9 6 8 - b a n , február 15-én m e g a l a k u l t a V I I I . Kőolaj Világkongresszus szovjet­ unióbeli Szervező Bizottsága. A Szervező Bizottság tagjaivá magas b e o s z t á s ú államférfiakat, a s z o v j e t k ő o l a j ­ i p a r l e g k ü l ö n b ö z ő b b á g a z a t a i n a k az irá­ n y i t ó i t , t u d o m á n y o s k u t a t ó k a t és k i v á l ó szakembereket választottak. A Bizottság

102.

kötet,

1.

füzet

elnöke V . D . S A S I N kőolajipari miniszter lett. A V I I I . K ő o l a j Világkongresszus meg­ rendezésére 1 9 7 1 . j ú n i u s 13 — 19. k ö z ö t t k e r ü l t sor, M o s z k v á b a n . A kongresszus, r é s z t v e v ő i n e k s z á m a 60 k ü l ö n b ö z ő ország­ b ó l 5286 fő v o l t . A z U S A - t p é l d á u l 424, Franciaországot 4 0 2 , a N S Z K - t 223, N a g y - B r i t a n n i á t 186, M a g y a r o r s z á g o t 185, J u g o s z l á v i á t 180, J a p á n t 179, I r á n t 169, L e n g y e l o r s z á g o t 135, C s e h s z l o v á k i á t 115 személy képviselte. A kongresszus t u d o m á n y o s programja a szénhidrogén kutatástól a kőolajtermé­ k e k hasznosításáig a l e g k ü l ö n b ö z ő b b kér­ désekre kiterjedt. A z előadások főbb témái az a l á b b i a k v o l t a k : a k ő o l a j és f ö l d g á z e r e d e t é n e k és m i g r á l á s á n a k a p r o b l é m á j a ; a szénhidrogén-telepek földtani módsze­ r e k k e l t ö r t é n ő k u t a t á s a ; a geofizikai kuta­ tási m ó d s z e r e k ; a fúrási e s z k ö z ö k k e l , a. f ú r á s - t e c h n i k á v a l k a p c s o l a t o s k é r d é s e k ; a. s z é n h i d r o g é n t e l e p e k kitermelése; a k ő o l a j és f ö l d g á z szállítása és f e l d o l g o z á s a ; a s z é n h i d r o g é n e k b ő l e l ő á l l í t o t t t e r m é k e k fel­ h a s z n á l á s a és á t a l a k í t á s a ( p é l d á u l táplál­ k o z á s r a a l k a l m a s a n y a g o k k á ) s t b . stb. A k o n g r e s s z u s j e l s z a v a : ,,a k ő o l a j szol­ gálja az e m b e r i s é g j ó l é t é t " ( p e t r o l e u m for the welfare o f mankind) volt. A k o n g r e s s z u s t e c h n i k a i lebonyolítását, r ö v i d e n az a l á b b i a k b a n lehet j e l l e m e z n i : A z 1971. j ú n i u s 14 — 18. k ö z ö t t , ö t nap. a l a t t e l h a n g z o t t 177 e l ő a d á s t h á r o m szek­ cióba csoportosítva, naponta 9—13 és. 16 — 1 7 óra között párhuzamosan, a. R o s s z i j a n a g y s z á l l ó h á r o m t e r m é b e n ren­ dezték meg. A kongresszusok hivatalos nyelve az a n g o l és a francia, v a l a m i n t a v e n d é g l á t ó o r s z á g n y e l v e . A z e l ő a d á s o k t e h á t angolul, franc'ául, v a g y o r o s z u l h a n g z o t t a k el; a t o l m á c s - b e r e n d e z é s e k segítségével a z o n b a n m i n d e n e l ő a d á s t és h o z z á s z ó l á s t m i n d a. h á r o m n y e l v e n m e g l e h e t e t t hallgatni. A z első , , A " s z e k c i ó h o z főleg a szénhid­ r o g é n e k k u t a t á s a i v a l és termelésével, a második , , B " szekcióhoz a szénhidrogének f e l d o l g o z á s á v a l és á t a l a k í t á s á v a l , a h a r ­ m a d i k , , C " s z e k c i ó h o z p e d i g főleg a külön­ féle m ű s z a k i k é r d é s e k k e l f o g l a l k o z ó elő­ adásokat sorolták. M i n d e n s z e k c i ó n b e l ü l h á r o m előadás­ t í p u s szerepelt m ű s o r o n . 3 0

0 0

0 0

1. B e v e z e t é s k é n t n a p o n t a 9 — 1 0 óra k ö z ö t t az ö s s z e f o g l a l ó jellegű, ú g y n e v e z e t t „áttekintő előadások (Review Papers R P ) " h a n g z o t t a k el. I l y e n összesen 16 v o l t . E z e k az e l ő a d á s o k a s z é n h i d r o g é n e k k e l k a p c s o ­ latos t u d o m á n y o s és t e c h n o l ó g i a i ismeretek jelenlegi állásáról t á j é k o z t a t t a k . 2. A z á t t e k i n t ő e l ő a d á s o k u t á n az ú g y -

Hírek,

ismertetések

nevezett „keretviták (Panel Discussions PD)" következtek. A 2 5 k e r e t v i t a m i n d e g y i k é n 6—6 e l ő a d á s { t e h á t összesen 150 e l ő a d á s ) h a n g z o t t el. E z e k a z előadások különféle t u d o m á n y o s é s t e c h n o l ó g i a i r é s z l e t - k é r d é s e k k e l foglal­ koztak. 3. A z e g y e d i t é m á j ú „ s p e c i á l i s e l ő a d á ­ s o k o n (Special P a p e r s S P ) " , m e l y e k n e k s z á m a összesen 11 v o l t , a l e g ú j a b b e l m é l e ­ tekkel, a legutóbbi időkben felfedezett l e l ő h e l y e k leírásával és a különféle m ű s z a k i újítások ismertetésével foglalkoztak. A kongresszuson elhangzott előadások száma tehát, a kisebb-nagyobb hozzászólá­ s o k a t n e m t e k i n t v e , összesen 177 v o l t . A z előadásokon kívül különféle kőolajjal kapcsolatos témákkal foglalkozó, igen érdekes rövid-filmek vetítésére is s o r került. A m a g y a r r é s z t v e v ő k k ö z ü l R Á c z D . és D O I . E S C H A L L S., v a l a m i n t V Á J T A L . t a r t o t t

a k e r e t v i t á k során e g y - e g y e l ő a d á s t . A V I I I . K ő o l a j V i l á g k o n g r e s s z u s ünne­ pélyes megnyitására 1971. június 13-án 12 órakor került sor a K r e m l - b e n levő K o n g r e s s z u s i P a l o t a 6000 s z e m é l y t b e f o ­ g a d ó n a g y - t e r m é b e n . A k o n g r e s s z u s rész­ v e v ő i t a s z o v j e t s z e r v e z ő b i z o t t s á g és a s z o v j e t olajipari d o l g o z ó k n e v é b e n V . D . S A S I N , a Szovjetunió kőolajipari minisztere üdvözölte. A Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének, A . N . K o s z i G i N - n e k üzenetét M . G . J E F B E M O V , a m i n i s z t e r t a n á c s alel­ n ö k e olvasta fel. Ezután F . D ; R O S S I N I , a Kőolaj Világ­ kongresszusok Állandó Tanácsának elnöke m o n d t a el m e g n y i t ó b e s z é d é t . A Szovjetunió Tudományos Akadémiá­ jának üdvözletét M . D . MILLIONSCSIKOV, a z akadémia alelnöke tolmácsolta a kong­ resszus r é s z t v e v ő i n e k . E z u t á n e l h a n g z o t t a z első á t t e k i n t ő előadás. V . D . S A S I N kőolajipari miniszter a Szovjetunió kőolajiparának jelenlegi helyzetéről és perspektíváiról nyújtott áttekintést. A megnyitás után a v e z e t ő k részére a Kongresszusi Palotában, a többi résztvevők s z á m á r a az A r b a t szálló t e r m e i b e n n a g y ­ szabású fogadást rendeztek. Június 14—18. k ö z ö t t a kongresszus résztvevői a három szekció különböző típusú előadásait hallgathatták, szabad óráik idején pedig megtekinthették Moszkva különféle nevezetességeit s a M o s z k v a köze­ lében levő történelmi nevezetességű helye­ k e t és m ű e m l é k e k e t ( p é l d á u l Z a g o r s z k , Vlagyimir, Szuzdal, Jasznaja Poljana, K l i n stb.). A kongresszus t a r t a m a alatt csoportos kirándulások keretében a résztvevők külön­ 0 0

7*

99

féle m o s z k v a i k u t a t ó i n t é z e t e k b e és e g y é b i n t é z m é n y e k b e is e l l á t o g a t h a t t a k , í g y pél­ d á u l az ö s s z s z ö v e t s é g i K ő o l a j és G á z - k u t a t ó Intézetbe, a Gubkinről elnevezett Petrok é m i a i és G á z k u t a t ó I n t é z e t b e , a F e r s m a n ról elnevezett Á s v á n y t a n i M ú z e u m b a s t b . stb. A V I I I . K ő o l a j Világkongresszus záró­ ü n n e p é l y e 1 9 7 1 . j ú n i u s 18-án z a j l o t t le a Kreml-i Kongresszusi Palotában. V . D . S A S I N és F . D . R O S S I N I z á r ó b e s z é ­

dei után nyilvánosságra hozták a K ő o l a j Világkongresszusok Á l l a n d ó Tanácsa 1971. j ú n i u s 16-án ú j r a v á l a s z t o t t v e z e t ő s é g é n e k névsorát s bejelentették, h o g y a legköze­ l e b b i I X . K ő o l a j V i l á g k o n g r e s s z u s t 1975ben T o k i ó b a n fogják megrendezni. A z Á l l a n d ó T a n á c s e l n ö k e ismét F . D . ROSSINI

(USA).

A z á l t a l á n o s v é l e m é n y szerint a V I I I . Kőolaj Világkongresszus technikai lebonyo­ lítását a s z o v j e t s z e r v e z ő b i z o t t s á g k i f o g á s ­ talanul m e g o l d o t t a , a z e l h a n g z o t t e l ő a d á ­ sok s z í n v o n a l a á l t a l á b a n igen m a g a s v o l t . A r é s z t v e v ő k t a p a s z t a l a t o k b a n és k e l l e m e s benyomásokban gazdagodva távozhattak a kongresszusról. A z elhangzott előadások­ b ó l az t ű n t k i , h o g y a l e g u t ó b b i é v e k b e n különösen a tengeralatti szénhidrogén­ telepek feltárása, t o v á b b á a s z é n h i d r o g é n ­ f e l d o l g o z ó ipar t e r ü l e t é n z a j l o t t le r o h a m o s fejlődés. A kongresszus után sorrakerülő t ö b b ­ n a p o s t ú r á k során, a k o n g r e s s z u s részt­ vevői a Szovjetunió idegenforgalmi neve­ zetességeivel, a l e g n a g y o b b v á r o s o k k a l , a t ö r t é n e l m i l e g és m ü v é s z e t t ö r t é n e t i l e g leg­ híresebb helységekkel, t o v á b b á néhány híres s z é n h i d r o g é n t e r ü l e t t e l is m e g i s m e r ­ kedhettek. A leghosszabb turistaút (Moszk­ va— Socsi—Baku— Taskent — B u h a r a — S z a m a r k a n d — M o s z k v a ) 13 n a p o s v o l t . SZEPESHÁZY

KUMMEL,

Kálmán

В . , T E I O H E R T , C.: Stratigraphie

B o u n d a r y P r o b l e m s ' . P e r m i a n a n d Triassic of W e s t Pakistan. (Rétegtani határprob­ l é m á k : n y u g a t - p a k i s z t á n i p e r m és triász) Depart. Geol. Univ. Kansas Spec. Publ. 4. K a n s a s , 1 9 7 0 . A r é t e g t a n i h a t á r k é r d é s e k m i n d i g is a n e m z e t k ö z i sztratigráfiai k u t a t á s o k h o m ­ lokterében állottak. A z o k o n a területeken, ahol a szárazföldi p e r m i k é p z ő d m é n y e k r e t r i á s z i d ő s z a k i a k k ö v e t k e z n e k , a lithosztratigráfiai h a t á r l á t v á n y o s u g y a n , m é g i s b i o s z t r a t i g r á f i a i és á l t a l á n o s s z e m p o n t b ó ' értéktelen. E z é r t fordult a figyelem azok felé a „ t e l j e s " s z e l v é n y e k felé, a h o l a p e r m -

100

Földtani

Közlöny

ben és a triász i d ő s z a k b a n n a g y vastag­ ságú, k ö v ü l e t g a z d a g , m e g e g y e z ő településű tengeri k é p z ő d m é n y e k k e l e t k e z t e k . Nyugat-Pakisztánban a permi képződ­ m é n y e k v a s t a g s á g a m i n t e g y 700 m , az alsótriász 300 m . A k e d v e z ő f ö l d t a n i a d o t t ­ ságok k i a k n á z á s a 10 k u t a t ó 10 é v r e terjedő munkáját vette igénybe. A KummeVtől és T e ' c h e r t t ő l szerkesztett, 4 7 4 o l d a l a s k ö t e t m o n o g r a f i k u s á n i s m e r t e t i az e g y e s n ö v é n y - és á l l a t c s o p o r t o k e v o l ú c i ó s j e l e ­ geit a p e r m / t r i á s z h a t á r o n . A részletes k ő z e t t a n i és ő s l é n y t a n i vizs­ gálatok szerint a t e r ü l e t r é t e g s o r a c s a k látszólag f o l y a m a t o s . A l e g f e l s ő p e r m b ő l egy e m e l e t h i á n y z i k . A z ü l e d é k s z ü n e t v a l ó ­ színű a t e r ü l e t r ö v i d k i e m e l k e d é s é v e l k a p ­ csolatos. A z A m m o n i t e s e k alapján a p e r m / triász h a t á r j ó l k i j e l ö l h e t ő . A p a l y n o l ó g i a i a d a t o k is a f l ó r a v á l t o z á s r ó l t a n ú s k o d n a k . A többi szervezet viszont (Brachiopodák, Nautiloideák, Ostracodák, Conodonták) v á l t o z a t l a n u l lépik á t a p e r m - t r i á s z h a t á r t ! A k ü l ö n b ö z ő s z e r v e z e t e k eltérő e v o l ú c i ó s t e m p ó j a e l g o n d o l k o z t a t ó lehet a k a t a s z t r ó f a elméletet felújító diasztrofikus sztratigráfusok s z á m á r a . GÉCZY

B.

B U H N S , R . G . : Mineralogical applications of c r y s t a l field t h e o r y . ( A kristálytér-elmé­ let á s v á n y t a n i a l k a l m a z á s a i . ) U n i v e r s i t y Press, C a m b r i d g e . 1970. A kristálytér-elmélet a kémiai kötés e l m é l e t é n e k e g y á g a . E század 20-as évei­ ben alakult ki, d e á s v á n y t a n i és g e o k é m i a i alkalmazására c s a k az u t ó b b i i d ő b e n k e r ü l t sor. B U R N S k ö n y v e a z első i l y e n t á r g y ú összefoglalás. A k ö n y v az e l m é l e t e t az ú n . á t m e n e t i e l e m e k r e a l k a l m a z z a ( á t m e n e t i e l e m e k 1. s o r o z a t a : S c , T i , V , Cr, M n , F e , C o , N i , С и ) . A kristálytér-elmélet a kémiai kötéselmé­ letek k ö z ü l az e g y s z e r ű b b e k k ö z é t a r t o z i k , az e l e k t r o s z t a t i k u s e l m é l e t t o v á b b f e j l e s z ­ tésének t e k i n t h e t ő . A z á t m e n e t i e l e m e k r e v a l ó a l k a l m a z á s á n a k l é n y e g e az, h o g y e g y á t m e n e t i e l e m n e k ö t 3d jelű e l e k t r o n p á l y á j a lehet, a m e l y e k n e k m á g n e s e s és e l e k t r o m o s tér h i á n y a esetén, h a az a t o m i z o l á l v a v a n , a z o n o s energiaszintjük v a n . A kristály­ rácsban viszont a koordinációtól függően a n e g a t í v t ö l t é s e k h a t á s á r a az e l e k t r o n ­ p á l y á k ö t f é l e k é p p d e g e n e r á l ó d h a t n a k , és az e g y s é g e s energiaszint felhasad. E z a fel­ h a s a d á s k ü l ö n b ö z ő m ó d o n m é r h e t ő . A szi­ l i k á t o k és o x i d o k t á r g y a l á s á r a á l t a l á b a n elég az e l m é l e t n y ú j t o t t a k ö z e l í t é s , m í g a szulfidok esetében, a m e l y e k n é l a k o v a l e n s kötés dominál, a b o n y o l u l t a b b molekula­

102. kötet,

1.

füzet

p á l y a - e l m é l e t szükséges (ez u t ó b b i r a r ö v i ­ d e n az u t o l s ó f e j e z e t tér k i ) . A z á t m e n e t i e l e m e k szerkezeti vizsgá­ lata á l t a l á b a n t ö b b o l y a n kísérleti eljárást igényel, a m e l y e k e t k ü l ö n b e n r i t k á b b a n al­ k a l m a z n a k az á s v á n y t a n b a n . I l y e n e k a m á g n e s e s szuszceptibilitás m é r é s e , elekt­ r o n - a b s z o r p c i ó s s p e k t r o s z k ó p i a , elektron­ s p i n - r e z o n a n c i a - m e g h a t á r o z á s és a M ö s s b a u e r - s p e k t r o s z k ó p i a . A k ö n y v az elméleti a l a p o k l e h e t ő s é g szerint n e m - m a t e m a t i k a i t á r g y a l á s a u t á n e vizsgálati m ó d s z e r e k e t , főleg az a b s z o r p c i ó s s p e k t r o s z k ó p i a i ered­ m é n y e k e t ismerteti. A l e g t ö b b a d a t a, k ő z e t a l k o t ó szines szilikátokra (olivin, gránátok, piroxének, amfibolok) vonatko­ zik. E z e k s e g í t s é g é v e l szerkezetileg értel­ m e z h e t ő az á s v á n y o k színe és p l e o k r o i z m u s a is. A z elmélet kristálykémiai alkalmazásai e l s ő s o r b a n a k a t i o n h e l y - b e t ö l t é s i eloszlá­ s o k a t é r t e l m e z i k . A t e r m o d i n a m i k a i alkal­ m a z á s során m a g y a r á z a t o t n y e r az á t m e ­ neti e l e m e k e t t a r t a l m a z ó i z o m o r f e l e g y k r i s t á l y o k n a k az ideális o l d a t o k tulajdon­ ságaitól v a l ó eltérése, és az á t m e n e t i ele­ mek m e g o s z l á s a k o e g z i s z t e n s szilikátok, illetve a szilikátok és a m a g m a k ö z ö t t (főleg F e — M g m e g o s z l á s ) . A k ö v e t k e z ő , g e o k é m i a i fejezet az á t m e ­ neti e l e m e k n y o m e l e m k é n t v a l ó viselke­ dését t á r g y a l j a . I t t a kristálytér-elmélet m e g v i l á g í t o l y a n j e l e n s é g e k e t is, a m e l y e k a h a g y o m á n y o s a n figyelembe vett ténye­ z ő k k e l (pl. ionrádiusz, v e g y é r t é k stb.) n e m m a g y a r á z h a t ó k . A z ü l e d é k e s geokémia, k e r e t é b e n szerkezetileg írja le a v a s t a r t a l m ú szilikátok h i d r o l í z i s é n e k mechanizmusát és r á m u t a t az o x i d á c i ó s á l l a p o t változásá­ n a k j e l e n t ő s é g é r e a m á l l á s és a leülepedés, során. V é g ü l a k ö n y v a kristálytór-elméletnek a f ö l d k ö p e n y szerkezetére v o n a t k o z ó k ö ­ vetkezményeivel foglalkozik. dr.

НАУМОВ,

Г.

Б.,

VICZIÁN

РЫЖЕНКО,

Б.

H.,

István

ХОДА-

к о в с к и й , И . Л.: Справочник термодинами­ ческих величин (для геологов). (NAUMOV,

G.

В.,

RÜZSENKO,

В.

N.,

H o D A K O V S Z K i j , I. L.: Termodinamikai t á b l á z a t o k g e o l ó g u s o k számára.) A t o m i z d a t , M o s z k v a . 1971. A t e r m o d i n a m i k a igen értékes eszközt ad a g e o l ó g u s k e z é b e , h o g y elméleteit. e g z a k t m ó d o n f o g a l m a z h a s s a m e g és ellen­ őrizhesse. E h h e z az e l m é l e t e n k í v ü l m e g ­ b í z h a t ó kísérleti a d a t o k is kellenek. A há­ r o m s z o v j e t szerző á l t a l összeállított adat-

Hírek,

ismertetések

gyűjtemény, amely talán a leggazdagabb a megjelent hasonló tárgyú munkák k ö z ö t t , ebből a s z e m p o n t b ó l jelentős. A k ö n y v n a g y o b b része táblázat, d e a h a s z n á l t f o g a l m a k a t r ö v i d s z ö v e g e s rész vezeti be. A z a d a t o k h o z fűzött megjegyzé­ s e k e t a z e g y e s t á b l á z a t o k u t á n találjuk. A z i r o d a l o m j e g y z é k 1560 m u n k á t s o r o l fel, az a d a t o k kiterjednek nemcsak a termé­ s z e t b e n e l ő f o r d u l ó v e g y ü l e t e k és i o n o k j e l e n t ő s részére, h a n e m m á s s z e r v e t l e n a n y a g o k r a is. A k ö n y v 31 t á b l á z a t a k ö z ü l a l e g g a z d a ­ g a b b a szervetlen vegyületek következő t e r m o d i n a m i k a i t u l a j d o n s á g a i t s o r o l j a fel: halmazállapot, atom- (molekula-)súly, az a n y a g k é p z ő d é s i entalpiája és G i b b s - f é l e s z a b a d energiája s t a n d a r d k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t 298,15 K ° - o n , ill. a z a n y a g e n t r ó p i ­ á j a és f a j h ő j e u g y a n e z e n a h ő m é r s é k l e t e n , v a l a m i n t a fajhő h ő m é r s é k l e t t ő l v a l ó füg­ g é s é n e k e g y ü t t h a t ó i és e z u t ó b b i a k é r v é ­ nyességének hőmérsékleti tartománya. A szilárd anyagokra vonatkozó adatokon k í v ü l f o n t o s s z e r e p e t k a p n a k az o l d a t o k r a , e l e k t r o l i t o k r a , g á z o k r a , v a l a m i n t a fázis­ átmenetekre vonatkozó adatok. A szerzők érdeme, h o g y a nagyrészt fizikai-kémiai f o l y ó i r a t o k b a n m e g j e l e n t m é ­ rési e r e d m é n y e k e t geológusok számára h o z z á f é r h e t ő v é t e t t é k , és k ü l ö n ö s e n f i g y e ­ l e m m e l v o l t a k a f ö l d t a n b a n j e l e n t ő s szere­ p e t j á t s z ó k ö r ü l m é n y e k r e (pl. n a g y h ő m é r ­ sékletek, hidrotermális körülmények), b á r az a d a t o k h i á n y o s s á g a é p p e n a l e g f o n t o ­ sabb kőzetalkotó á s v á n y o k esetében m é g m i n d i g észrevehető. dr. V I O Z I Á N

S O L I M A N , S. H . — E L

István

F E T O U H , M . A . : Car­

b o n i f e r o u s o f E g y p t . I s o p a c h a n d lithofacies m a p s . ( E g y i p t o m k a r b o n i d ő s z a k i képződményei. Vastagság és kőzetfácies térképek.) Bull. A A P G . 1970. v . 54. 1918 — 1930. o . E g y i p t o m k a r b o n időszaki k é p z ő d m é ­ n y e i t ö b b n y i r e c s a k k i s kiterjedésű k i b ú ­ vásokban tanulmányozhatók: noha az o r s z á g t e r ü l e t é n a k a r b o n a l e g j o b b a n fel­ t á r t p a l e o z ó o s i d ő s z a k , a k i b ú v á s o k felszí­ nének összege E g y i p t o m területének mind­ össze 0,14%-át teszi ki. Lényegesen t ö b b a d a t i s m e r t m é l y f ú r á s o k b ó l . E z é r t a szer­ z ő k — a k i k a z A i n Shains E g y e t e m f ö l d ­ tani tanszékének munkatársai — főleg mélyfúrási a d a t o k r a t á m a s z k o d v a regioná­ lis t é r k é p e k e t s z e r k e s z t e t t e k , és i l y m ó d o n fényt p r ó b á l t a k deríteni a k a r b o n k é p z ő d ­ m é n y e k vastagság- és fácies i n g a d o z á s a i r a , az ősföldrajzi viszonyokra. A vastagság értékeket ábrázoló térképeken két maxi­

101

m u m m u t a t k o z i k : a z e g y i k egy_ k e s k e n y , a Szuezi-öböllel párhuzamos, E N y — D K csapásirányú, 700 m - e s üledékvastagság­ gal j e l l e m z e t t m e d e n c e a Sinai-félszigeten; a m á s i k e g y széles, E K — D N y c s a p á s i r á n y ú 400 — 500 m v a s t a g k a r b o n ü l e d é k a n y a g g a l kitöltött medence a N y u g a t i Sivatagban. A k é t m e d e n c é t e g y É — D i r á n y ú alap­ h e g y s é g v o n u l a t v á l a s z t j a el e g y m á s t ó l . A m i a k ő z e t k i f e j l ő d é s t illeti, k i s e b b m é s z k ő - és a g y a g b e t e l e p ü l é s e k k e l tarkí­ tott homokkő az uralkodó kőzettípus. A k ö z b e t e l e p ü l é s e k é s z a k i i r á n y b a n általá­ ban gyakoribbá válnak. Ugyancsak meg­ f i g y e l h e t ő , h o g y a Sinai-félsziget k a r b o n j a karbonátosabb kifejlődésű, mint a Nyugati Sivatagé. A mészkő betelepülések tengeri e r e d e t ű e k , a h o m o k k ő r é t e g e k a t e n g e r i és a szárazföldi közti valamennyi átmeneti kifejlődést képviselik. A s z e r z ő k v é l e m é n y e szerint a k a r b o n k é p z ő d m é n y e k k ő z e t t a n i jellegzetességeit és v a s t a g s á g v i s z o n y a i t a z ü l e d é k k é p z ő d é s a l a t t fennállt s z e r k e z e t i a d o t t s á g o k és a leülepedést k ö v e t ő geológiai történések egyaránt befolyásolták. A k é t medencét elválasztó, kiterjedt alaphegység vonulat e g y b e n szerkezeti v á l a s z t ó v o n a l is, a m e l y t e k t o n i k a i l a g a k t í v ( S z u e z i - ö b ö l ) és t e k t o ­ nikáikig n y u g o d t a b b ( N y u g a t i S i v a t a g ) területekre osztja a k a r b o n kifejlődéseket. A karbon során fokozatosan süllyedő északi self r é s z n e k a k é s ő b b i t ö b b s z ö r ö s lepusztulást „ t ú l é l ő " m a r a d v á n y a i végig fellelhetők a m a i E g y i p t o m l e g é s z a k i b b részén. A k a r b o n k é p z ő d m é n y e k j e l e n t ő s ter­ mészeti kincseket rejtenek magukban. E d ­ d i g a k ö z é p s ő t r i á s z ércesedéssel k a p c s o l a ­ t o s , h i d r o t e r m á l i s m a n g á n - és r é z é r e kifej­ l ő d é s t , o o l i t o s m a n g á n - és v a s é r c t e l e p e k e t sikerült feltárniok a z e g y i p t o m i s z a k e m b e ­ r e k n e k . A M n és F e t e l e p e k a felső, a r é z é r c t e l e p e k a z alsó h o m o k k ő s z i n t b e n talál­ h a t ó k . A Sinai-félsziget felső h o m o k k ő sorozata kőszéntelepekben gazdag, m í g a m e d d ő h o m o k k ö v e t ü v e g h o m o k k é n t hasz­ nosítják. K ő o l a j t á r o l ó homokkőszintek a Szuezi-öböl nyugati partján ismeretesek R a s Gharib, Bakr, Hurghada környékén. A s z e r z ő k szerint a k a r b o n k é p z ő d m é n y e k k ő o l a j - a n y a k ő z e t k é n t n e m j ö h e t n e k szá­ m í t á s b a , e l l e n b e n j ó p o r o z i t á s ú k és p e r meabilitásuk révén kitűnő tárolókőzetek s egyszersrmind kitűnő mgiáeiós útvonalak is a s z é n h i d r o g é n e k s z á m á r a . K ü l ö n ö s p a r a d o x o n , d e a s z e r z ő k é p p e n ezért n e m látnak perspektívát a karbon képződmé­ n y e k b e n v a l ó k ő o l a j k u t a t á s t illetően, m i v e l feltételezik, h o g y a m i g r á l ó s z é n h i d r o g é ­ nek éppen azokban a kitűnő kőzetfizikai tulajdonságokkal rendelkező kifejlődések­ b e n h a l m o z ó d t a k fel, a m e l y e k a z erőteljes

102

Földtani

Közlöny

lepusztulási f o l y a m a t o k „ á l d o z a t a i v á " v á l ­ tak. BÉRCZI

István

Treatise o n I n v e r t e b r a t e . P a l a e o n t o l o g y . P a r t R A r t h r o p o d a 4. (Crustacea excl. o f O s t r a c o d a , M y r i a p o d a ) X X X V I . + 651 p 1762 fig. 1969. A „ T h e Geological Society o f A m e r i c a " gondozásában megjelent kötet a m a m á r a m o d e r n paleontológus számára nélkülöz­ hetetlen sorozat újabb tagja. A kézhez k a p o t t 1 és 2-es k ö t e t a r á k o k k a l és a s o k lábúakkal foglalkozik. A rákok közül az Ostracodákat — gyakorlati okokból — külön kötet tárgyalja. (Part Q , 1961.). A k ö t e t első fejezetei a t á r g y a l t c s o p o r t o k n a g y r e n d s z e r t a n á t , k o r a i törzsfejlődési sza­ kaszait és k a p c s o l a t a i t t á r g y a l j á k , m i n d e n esetben kitérve a megismerés történetére. A k ö t e t l e g n a g y o b b része a r á k o k a t ismerteti, a fosszilisan i s m e r t c s o p o r t o k n á l a genusokig terjedve, de minden csoportnál a c é l k i t ű z é s n e k m e g f e l e l ő részletességgel tárgyalja a rendszertanon túlmenően a bio­ lógiai k é r d é s e k e t is. S z á m u n k r a legérdeke­ sebb az M. F . G L A E S S N E R tollából származó rész, a Decapoda r e n d ismertetése, m e l y b e n sűrűn találkozunk L Ő R E N T H E Y nevével. E z a rész is b ő s é g e s m o r f o l ó g i a i , e g y é n - és törzsfejlődési, ö k o l ó g i a i fejezeteket tartal­ maz. A t ö b b i h e z h a s o n l ó e l v e k szerint, d e a z anyag szűkebb m i v o l t a m i a t t természete­ sen k i s t e r j e d e l e m b e n - d o l g o z z a fel a k ö t e t a Myriapoda csoportot. A p a l e o n t o l ó g u s s z á m á r a igen értékes annak az alapelvnek a betartása, h o g y a n a g y o b b r e n d s z e r t a n i e g y s é g e k e t a k k o r is i s m e r t e t i k a szerzők, h a a z o k fosszilis k é p ­ viselője m é g n e m ismert, s ő t o l y a n genu­ s o k a t is leírnak, m e l y e k m a i g y a k o r i s á ­ g u k b ó l í t é l v e e l ő b b - u t ó b b fosszilisan is előkerülhetnek. A rendkívül jól átgondolt, áttekinthető s z e r k e z e t , a s z i g o r ú a n b e t a r t o t t szerkesz­ tési a l a p e l v e k és n e m u t o l s ó s o r b a n a s z o ­ k a t l a n u l b ő s é g e s illusztrációs a n y a g a k ö n y v h a s z n o s s á g á t és k e z e l h e t ő s é g é t n a g y ­ ban emelik. MÜLLER

Pál

„ R e m o t e s e n s i n g " m ó d s z e r e k az á s v á n y t e l e p e k k u t a t á s á b a n . ( R e m o t e sensing i n exploration for mineral deposits. L y o n , R . J . P . — KEENAN", L.; E c o n o m i c Geology, 1970. v . 6 5 . 7 8 5 - 8 0 0 . o . ) A z a n g o l n y e l v ű s z a k i r o d a l o m b ó l át­ vett ,,remote sensing" n é v v e l foglaljuk össze a legkülönféle légi k u t a t á s i m ó d s z e r e ­

102. kötet,

1. füzet

k e t , t e k i n t e t n é l k ü l az a l k a l m a z o t t m ó d s z e r t e c h n i k a i m e g o l d á s a i r a . A légi felderítés o l y a n r o h a m o s a n v á l t a n a g y , e d d i g fel­ derítetlen területeken v a l ó nyersanyag­ kutatás uralkodó módszerévé, h o g y a z e g y e s eljárások m ó d s z e r t a n i ismertetései, értelmezési m e t ó d u s a i alig is k a p n a k h e l y e t az irodalomban a gyakorlati alkalmazások e r e d m é n y e i és a z o k t e c h n i k a i részleteinek t a g l a l á s a m e l l e t t . A s z e r z ő k e z e k e t a hiá­ n y o s s á g o k a t p ó t l a n d ó — a m e n n y i r e ez e g y c i k k s z ű k r e s z a b o t t k e r e t e i n b e l ü l lehetsé­ ges — a z e g y e s e l j á r á s o k ( r e p ü l ő g é p r ő l é s ű r h a j ó b ó l k é s z í t e t t színes- és fekete-fehér-, n o r m á l - és i n f r a v ö r ö s f é n y k é p f e l v é t e l e k , alacsony napállásnál készített ( l o w sun angle) felvételek, d o m b o r z a t - k i e m e l ő légi radar ( S L A R : side-looking airborne radar) felvételek s t b . , k ü l ö n b ö z ő n y e r s a n y a g o k kutatásában v a l ó felhasználhatóságát vizs­ g á l j á k b ő s é g e s p é l d á k k a l illusztrálva. M e g ­ állapításaikat az alábbiakban foglalhatjuk össze: 1. A k ü l ö n b ö z ő e l j á r á s o k k a l készült légi­ f é n y k é p e k m é g s o k á i g a légi k u t a t á s i m ó d ­ szerek l e g i n k á b b f a v o r i z á l t v á l t o z a t á t fog­ j á k jelenteni, m i v e l e z e k s z o l g á l t a t j á k a l e g i n k á b b vizuális k é p a n y a g o t . K ü l ö n ö s e n n a g y lehetőségek rejlenek az alacsony n a p á l l á s n á l ( a z a z s ú r l ó f é n y b e n ) készített f é n y k é p f e l v é t e l e k felhasználása terén. U g y a n e z áll a r a d a r f e l v é t e l e k r e . 2. U g y a n c s a k sokoldalúan alkalmaz­ h a t ó k a k ü l ö n b ö z ő i n f r a v ö r ö s fényképezési eljárások, a m e l y e k s e g í t s é g é v e l a vizsgált területek hőeloszlását lehet felderíteni. K i t ö r n i készülő v u l k á n o k , h ő f o r r á s o k , o x i ­ d á l ó d ó é r c t ö m z s ö k , a talajvíz e l h e l y e z k e ­ dése, a talaj — k ő z e t határfelület, az á l l a n d ó f a g y h a t á r a és e g y é b g e o t e r m i k u s a n o m á ­ liák, v a l a m i n t a h ő f l u x u s v á l t o z á s t elő­ idéző szerkezeti v o n a l a k e g y a r á n t k i m u ­ t a t h a t ó k . A fenti j e l e n s é g e k t a n u l m á n y o ­ z á s á r a s z o l g á l ó f e l v é t e l e k e t k i s magasság­ b a n h a l a d ó r e p ü l ő g é p r ő l (300 — 1500 m ) kell készíteni; a n a p o s , h ó n a p o s p e r i ó d u s idejű hőfluxus ingadozások megbízható felderítése a z o n b a n c s a k s z i n k r o n p á l y á n k e r i n g ő m ű h o l d a k r ó l lehetséges. A j ö v ő feltehetően új módszerek beve­ zetését, az e d d i g h a s z n á l a t o s a k t o v á b b ­ fejlesztését h o z z a m a g á v a l . A z optikai­ m e c h a n i k a i l e t a p o g a t ó eljárások szélesebb h u l l á m h o s s z t a r t o m á n y o k a t felölelve, egy­ idejűleg t ö b b c s a t o r n á n k é s z í t e n e k m a j d felvételeket. A h o s s z a b b hullámhosszú, n a g y o b b b e h a t o l ó k é p e s s é g ű r a d a r hullá­ m o k a l k a l m a z á s á v a l a g e o t e r m i k u s térké­ p e z é s m e g b í z h a t ó b b á és szélesebb k ö r b e n alkalmazhatóvá válik. BÉRCZI

István

TÁRSULATI

ÜGYEK

A Magyarhoni Földtani Társulat 1971 tavaszi ülésszakán elhangzott előadások Április 22 — 23. Őslénytan-Rétegtani Szak­ osztály kollokviuma „A rétegtani korreláció és osztályozás módszerei" címmel E l n ö k : F Ü L Ö P József G É C Z Y B a r n a b á s : A z ő s l é n y t a n i réteg­ a z o n o s í t á s alapjai H Á M O R Géza: A rétegtani korreláció üledékföldtani alapjai B Á L D I T a m á s : A r é t e g t a n i o s z t á l y o z á s és n e v e z é k t a n elvei A z e l ő a d á s o k a t élénk v i t a k ö v e t t e , m e l y ­ b e n szinte v a l a m e n n y i s z a k e m b e r r é s z t vett. R é s z t v e v ő k s z á m a : 6 2 fő Április 26. Agyagásványtani Szakosztály előadóülése E l n ö k : Székyné F u x V i l m a NÁRAY

SZABÓ

István:

Magyarországi

t a l a j o k á s v á n y t a n i összetétele Vita: Székyné F u x V . , Reményiné, Szántó F., Nemecz E . , Náray Szabó I. S Z E N D R E I Géza: Talaj-vókonycsiszolatok készítése és m i k r o s z k ó p o s v i z s g á l a t a Vita: Varjú G y . , Székyné F u x V . , S z á n t ó F . , Szendrei G . R é s z t v e v ő k s z á m a : 2 5 fő Május 3. Gazdaság földtani Szakosztály elő­ adóülése E l n ö k : V A R J Ú Gyula F E J É R L e o n t i n : Szénültség, g á z k i t ö r é s ­ veszély, koksz-széntermelés R é s z t v e v ő k s z á m a : 1 2 fő Május 4. Mérnökgeológia-Epítésföldtani Szakosztály munkahelyi látogatása a Föld­ mérő és Talajvizsgáló Vállalatnál A munkahelyi bemutató alkalmával G A B O S G y ö r g y igazgató köszöntője után K A R Á C S O N Y I Sándor osztályvezető adott t á j é k o z t a t á s t a v á l l a l a t n á l készült építés­ földtani, v í z f ö l d t a n i és építőanyagipari feltárások dokumentálásáról, a mérnök­ g e o l ó g i a i k é p z é s r ő l , v a l a m i n t az a l k a l m a z o t t módszerekről. A z eredményes tapasztalat­ c s e r e r é s z t v e v ő i n e k s z á m a 7 2 fő v o l t

Május 8. Szlovák FöldtaniTársulat tanulmá­ nyi látogatása Tatán A bratislavai társulat J a n S E N E S veze­ t é s é v e l e g y n a p o s f ö l d t a n i k i r á n d u l á s kere­ tében Társulatunk szervezésében megláto­ g a t t a a t a t a i F é n y e s - f ü r d ő t , a vértesszöllősi ő s e m b e r t e l e p e t ós a K á l v á r i a - d o m b m e z o z ó o s r ö g é n e k t e r m é s z e t v é d e l m i terü­ l e t é t . A b e m u t a t á s t F Ü L Ö P József, H Á M O R G é z a és V I G H G u s z t á v t a g t á r s a i n k v e z e t t é k . R é s z t v e v ő k s z á m a : 5 7 fő Május 10. Őslénytan-Rétegtani Szakosz­ tály előadóülése E l n ö k : GÉCZY Barnabás B O D A Jenő—MONOSOTRI Miklós: Ada­ t o k a budai márga képződési körülményei­ hez V i t a : S z t r á k o s K , B á l d i T . , B o d a J., Vitálisné Zilahy L., G é c z y В., Monostori M . O R S O V A I I m r e : A l s ó p a n n o n fauna a Cserhát-hegységből Vita: Báldi T., Jankovich I., Oraveczné Scheffer A . , R u m i i n é Szentai M . , B o d a J., N a g y n é N a g y E . , Orsovai I., Géczy B . K n a u e r n é G E L L A I Mária: Holothuroidea scleritek a z úr k ú t i albai m é s z k ő b ő l (beje­ lentés) V i t a : G é c z y В . , К . Gellai M . BÁLDI Tamás—BORZA Tibor—HORVÁTH

Mária: Egerien fauna Budapest, K á r o l y i k e r t b ő l , (bejelentés) V i t a : B o d a J., B o r z a T . , G é c z y B . R é s z t v e v ő k s z á m a : 33 Május 11. Mérnökgeológia-Epítés Szakosztály vezetőségi ülése E

földtani

1 n ö k: J U H Á S Z József

N a p i r e n d : 1 9 7 1 . első félévi r e n d e z v é ­ n y e k és m á s o d i k félévi p r o g r a m t e r v . R é s z t v e v ő k száma: 8 Május 12. Matematikai Földtani Szakcso­ port kerekasztal megbeszélése „Geológia és matematika — a szibériai iskola eredményei" címmel Vitavezető: D I E N E S István R é s z t v e v ő k száma: 7

104

Földtani

Közlöny

Május 19. Ásványtan-Geokémiai Szakosztály előadóülése E l n ö k : SZTBÓKAY Kálmán B A L Á Z S Endre: A dunántúli harmadidő­ szaki m e d e n c e v u l k á n i k é p z ő d m é n y e i n e k vizsgálata C S O N G R Á D I B É L Á N É : A d u n á n t ú l i szén­

hidrogénkutató fúrásokban feltárt alsó­ kréta k é p z ő d m é n y e k kőzettani vizsgálata JUHÁSZ Árpád: A Nagyalföld kréta képződményeinek kőzettani vizsgálata M A T Y Ó K I l o n a : A tiszántúli m i o c é n v u l ­ kánosság R é s z t v e v ő k száma: 2 6 Május 19. Általános Földtani Szakosztály előadóülése a Magyar Földrajzi Társaság Természeti-Földrajzi Szakosztályával közös rendezésben E l n ö k : SZÁLAI Tibor S Z É K E L Y A n d r á s : V u l k a n o l ó g i a i és v u l ­ k á n - g e o m o r f o l ó g i a i m e g f i g y e l é s e k a z olasz­ országi v u l k á n o k o n Vita: Szálai T., Székyné F u x V . , Pécsi M., S z é k e l y Á . R é s z t v e v ő k száma: 4 4 Május 24. Földtani Közlöny Szerkesztő­ bizottságának ülése Elnök: NEMECZ Ernő N a p i r e n d : A z 1 9 7 1 / 4 és 1 9 7 2 / 1 F ö l d t a n i K ö z l ö n y füzetek összeállítása R é s z t v e v ő k száma: 7 Május 24. Ifjúsági Bizottság vezetőségi ülése E l n ö k : BÉBCZI István N a p i r e n d : 1. A g e o l ó g u s - t o v á b b k é p z é s i i g é n y e k e t felmérő k é r d ő í v e k kiértékelése. 2. K ü l f ö l d i m u n k á r a v á l l a l k o z ó g e o l ó g u s ­ n y i l v á n t a r t á s t e r v e z e t e . 3. T a n f o l y a m o k előkészítése R é s z t v e v ő k száma: 6 Május 26. Mérnökgeológia-Epítésföldtani Szakosztály ankétja „Mérnökgeológiai fel­ tárások műszaki és gazdasági kérdései" tárgykörben E l n ö k : JUHÁSZ József H E R C Z O G H e n r i k : A kiskörei v í z l é p c s ő m é r n ö k g e o l ó g i a i feltárási r e n d s z e r e S Z I L V Á S S Y Zoltán: Á r v é d e l m i töltések feltárása M A N T U A N O Jenő: B e s z á m o l ó a Sió-tor­ k o l a t i m ű m é r n ö k g e o l ó g i a i feltárásáról P A Á L T a m á s : T a l a j m e c h a n i k a i feltárá­ sok m é r n ö k g e o l ó g i a i v o n a t k o z á s a i S Z I L V Á G Y I I m r e : A felszínközeli m o z g á ­ sok m é r n ö k g e o l ó g i a i feltárása G R E S C H I K Gyula: A budapesti földalatti v a s ú t m é r n ö k g e o l ó g i a i feltárásai D é l u t á n i ülésszak: E l n ö k : R Ó N A I András M O L D V A Y Loránd: A Balatonfelvidék

102. kötet,

1. füzet

é p í t é s f ö l d t a n i feltárási m u n k á i n a k tapasz­ talatai W A L L A C H E R L á s z l ó : B e s z á m o l ó a mis­ k o l c i é p í t é s f ö l d t a n i t é r k é p e z é s feltárásai­ ról K A R Á C S O N Y I S á n d o r : B u d a p e s t építés­ földtani térképezésének problémái T Ö R Ö K E n d r e : F e l t á r á s i a d a t o k értéke­ lése az é p í t é s f ö l d t a n i t é r k é p e z é s és térkép­ szerkesztés m u n k á l a t a i során K R I V Á N P á l : A fővárosi építésföldtani térképezést előkészítő földtani felvétel feladatai d o m b o r z a t o s és síksági részeken Vita: Greschik G y . , Herzog H . , R ó n a i A., P a á l T . , J u h á s z J . R é s z t v e v ő k száma: 4 9 Május 31. Őslénytan-Rétegtani előadóülése E l n ö k : G É C Z Y Barnabás VÉGH

SÁNDORNÉ:

Üj

Szakosztály

Megalodontida

fajok a m a g y a r felsőtriászban S Z A B Ó I m r e : A b a l a t o n f e l v i d é k i triász összlet r é t e g t a n i o s z t á l y o z á s a D E T R E C s a b a : B i o s z t r a t i g r á f i a i és b i o líztratinómiai v i z s g á l a t o k a V i l l á n y i - h e g y ­ ség triász k é p z ő d m é n y e i n Oraveczné SCHEFFER Anna: Echinoderm a t a m a r a d v á n y o k triász k é p z ő d m é n y e k mikrofaunájában (bejelentés) K n a u érné G E L L A I M á r i a : S t r o m a t o l i t o k a h a l i m b a i t r i á s z b ó l (bejelentés) Bércziné M A K K A n i k ó : Meandrospira iulia ( P R E M O L I - S I L V A ) ( F o r a m i n i f e r a ) e l ő f o r d u l á s a a z I s z k a - h e g y k a m p i l i tiroliteszes ö s s z l e t é b e n (bejelentés) V i t a : D e t r e Cs., S z a b ó I . , V é g h Sné., B a ­ l o g h K . , S c h o l z G . , O r a v e c z n é Scheffer A . , B é r c z i n é M a k k A . , K n a u e r n é Gellai M . , B o d a J., T ó t h Á . , S i d ó M . , G é c z y B . R é s z t v e v ő k száma: 3 4 Június 7. Őslénytan-Rétegtani Szakosztály előadóülése E l n ö k : GÉCZY Barnabás J Á N O S S Y D é n e s : K ö z é p s ő p l i o c é n gerin­ ces f a u n a a z o s z t r a m o s i k ő f e j t ő 1 . sz. lelő­ helyéről. MONOSTORI Miklós: A szabadbattyáni karbon mikrofaunája V i t a : M i h á l y S., K r o l o p p E . , B o g s c h L . , Jánossy D . , Kecskeméti T., Géczy B . R é s z t v e v ő k s z á m a : 18 Június 15. Mérnökgeológia-Epítésföldtani Szakosztály munkahelyi látogatása a NME Földtan-Teleptanés Ásvány-Kőzettani Tan­ székén E

1 n ö k: F Ö L D V Á R I Aladár

S Z A B Ó I m r e — H O R N Y A I L á s z l ó : A szent­ péter-kapui építkezés J U H Á S Z József: A m i s k o l c i építésföld­ t a n i t é r k é p e z é s feladata és v é g r e h a j t á s a

Társulati

W A L L A C H E R L á s z l ó : A földtani térképe­ zés S Z L A B Ó C Z K Y P á l : A g e o m o r f o l ó g i a i tér­ képezés J U H Á S Z A n d r á s : A h i d r o g e o l ó g i a i térké­ pezés S Z A B Ó I m r e : A kőzetfizikai térképezés Vita: Földvári A . , Pécsi M. A z előadássorozat után a résztvevők m e g t e k i n t e t t é k a z a v a s i a g g l o m e r á t u m fel­ tárását, majd ellátogattak a „Miskolc 1965 — 1975 V á r o s f e j l e s z t é s i K i á l l í t á s " - r a . A látogatás során a Földtan-Teleptani Tanszéket F Ö L D V Á R I Aladár, az ÁsványKőzettani Tanszéket P O J J Á K Tibor mutatta be. A tanszéki m u n k á k közül a tufavizsgá­ latokat P O J J Á K T i b o r , a termoluminiszcencia vizsgálatokat C S O R D Á S István, az üledékkőzettani vizsgálatokat FÖLDVÁBI Aladár, a szivárgási vizsgálatokat SIMLÓ Ilona, az agyagvizsgálatokat SZABÓ Imre, a szenes a n y a g k u t a t á s á t ü l e d é k e s k ő z e t b e n K O S S U T H G Á B O R N É ismertette.

A munkahelyi látogatás a laboratóriu­ m o k és g y ű j t e m é n y e k m e g t e k i n t é s é v e l é r t véget. R é s z t v e v ő k s z á m a : 30 Június 24—26. A Társulat „A Tiszántúl földtana" tárgykörű vándorgyűlése Június 24. Előadóülés a Kossuth Lajos Tudományegyetemen : NEMECZ Ernő: Megnyitó D A N K V i k t o r : M a g y a r o r s z á g i szénhid­ r o g é n k u t a t á s o k p e r s p e k t í v á i és a n e g y e d i k ötéves terv R Ó N A I A n d r á s : A z Alföld-térképezés víz­ f ö l d t a n i és é p í t é s f ö l d t a n i e r e d m é n y e i SZEPESHÁZY K á l m á n : A hajdúszobosz­ lói H A - 2 és a d e b r e c e n ' D a - 1 jelű kincstári

ügyek

105

kutatófúrások kőzetmintáinak újravizsgálata F B A N Y Ó Frigyes: Jelentés a mindszenti és a c s o n g r á d i m é l y f ú r á s o k r ó l Június 25. Előadóülés a hajdúszoboszlói Művelődési Házban: K O M J Á T I János: A Tiszántúl kőolajföldtani viszonyai és a t o v á b b i kutatások perspektíváj a V Á N D O B F Y R ó b e r t : H a j d ú s z o b o s z l ó és környékének szénhidrogénföldtani viszo­ nyai Ü z e m l á t o g a t á s a N a g y a l f ö l d i K ő o l a j - és Földgáztermelő Vállalat hajdúszoboszlói üzemében. D é l u t á n a r é s z t v e v ő k az A t o m m a g k u t a ­ tó Intézetet tekintették m e g S Z A L A Y Sándor igazgató vezetésével. Június 26. A kiskörére vezetett tanulmányút alkalmával a H o r t o b á g y földtani képződ­ ményeit F B A N Y Ó Frigyes, a Tiszavölgy földtani képződményeit R Ó N A I András i s m e r t e t t e . A kiskörei v í z l é p c s ő m ű s z a k i ­ földtani kérdéseiről H E B Z O G Henrik tartott előadást s vezette a helyszíni bemutatót. R é s z t v e v ő k s z á m a : 82 Augusztus 9. Matematikai Földtani csoport előadóülése E l n ö k : DIENES István A D L E B R . : Gyakorlati tektonikai zis és szintézis R é s z t v e v ő k s z á m a : 21 fő

Szak­

analí­

Augusztus 30. Ifjúsági Bizottság vezetőségi ülése E l n ö k : BÉBCZi István Napirend: 1971. n o v e m b e r h a v i aerofotog e o l ó g i a i t a n f o l y a m ; 1972 é v i t a n f o l y a m o k terve. R é s z t v e v ő k s z á m a : 5 fő

Magyarhoni Földtani Társulat Alföldi Területi Szakosztályának tavaszi ülésszakán elhangzott előadások Június 4. Előadóülés Szolnokon E l n ö k : VÁNDOBFY Róbert VÖLGYI

László — G A J D O S

István:

Az

algyői szerkezet tektonikai jellemzése. V Ö L G Y I L á s z l ó — D I K Ó F e r e n c : A z alsópannóniai üledékképződés egyenetlenségei R é s z t v e v ő k s z á m a : 27 Június 11—13. Bakonyi tanulmányút Első n a p a Csór k ö z s é g t ő l N y - r a levő r é g e b b i h o m o k b á n y a feltárásait nézték meg a résztvevők, ahol a felsőpannóniai ú n . „ b a l a t o n i c á s " szint j ó l l á t h a t ó . A m á s o ­ dik m e g á l l ó V á r p a l o t a N y - i v é g é b e n v o l t

a „Szabó-féle" homokbányában, mely m a t e r m é s z e t v é d e l m i terület, a h o l a z alsó­ b á d e n i s e k é l y t e n g e r i , szublitorális h o m o k igen g a z d a g k i t ű n ő m e g t a r t á s ú m o l l u s c a f a u n á b a n . E z u t á n k e r ü l t sor a b á n t a p u s z ­ tai o t t n a n g i és k á r p á t i r é t e g s o r b e m u t a t á ­ sára, a h o l h o m o k , m o l l u s k á s h o m o k k ő , pectenes konglomerátum, lithothamniumos m é s z k ő és h o m o k k ő v a n f e l t á r v a . A z itteni e l ő f o r d u l á s b a n főleg a P e c t e n f a u n a igen tanulságos. Második napon az Iszkaszentgyörgy környéki bauxitfeltárások bemutatására k e r ü l t sor, a h o l is a f e k v ő k a r s z t o s k a r n i

106

Földtani

Közlöny

dolomit, valamint az eocén fedősorozat j ó l l i t h a t ó . A l k a l m u n k v o l t e z e n k í v ü l a fehér­ várcsurgói alsópannóniai k v a r c h o m o k b á ­ n y á t is m e g t e k i n t e n i . D é l u t á n k e r ü l t s o r az ú r k ú t i m a n g á n é r c e l ő f o r d u l á s m e g t e ­ kintésére. I t t a k a r b o n á t o s m a n g á n t e l e p e ­ ken kívül megnéztük az oxidos, valamint a C s á r d a - h e g y i vasas m a n g á n t e l e p e k e t . A harmadik napon a Balatonfelvidék idősebb képződményei közül bemutatásra

102. kötet,

1. füzet

k e r ü l t a szilur fillitösszlet a k v a r c p o r f i r r a l , felsőperm konglomerátumos h o m o k k ő , az alsótriász és p e r m érintkezése C s o p a k n á l , felsőkampili likacsos dolomit, valamint a megyehegyi dolomit. A z e l ő r e k i a d o t t , t é r k é p - és s z e l v é n y ­ vázlatokkal ellátott kirándulásvezetőt B A ­ LOGH

Kálmán,

KÓKAY

József,

Magyarhoni Földtani Társulat Déldunántúli Területi Szakosztályának tavaszi ülésszakán elhangzott előadások Április 29. Klubdélután E l n ö k : BABABÁS Andor M O L N Á B Béla: E g y i p t o m i úti élmény­ beszámoló R é s z t v e v ő k száma: 2 5 Május 7. Előadóülés az OMBKE Mecseki Csoportjával közös rendezésben E l n ö k : K o v Á o s Endre L I P I Imre: Hegységszerkezeti megfigye­ lések K o s s u t h - b á n y a ü z e m t e r ü l e t é n P Ó L A I G y ö r g y : Hegységszerkezeti moz­ gások időtörténeti sorrendje a P é c s - k o m l ó i kőszénmedencében V i t a : S z i l á g y i A . , N é m e d i V . Z . , K i s s J., Lipi I., Pólai G y . R é s z t v e v ő k száma: 2 0

MEZŐSI

J ó z s e f és S Z A B Ó Z o l t á n á l l í t o t t á k össze. R é s z t v e v ő k s z á m a : 3 2 fő

Május E

20.

1971.

Klubdélután

1 n ö k: B A B A B Á S

Andor

B Ó N A J ó z s e f : C o n o d o n t á k a m e c s e k i és v i l l á n y i h e g y s é g i anizusi m é s z k ő b ő l ELŐD Szaniszló: Tektonikus ö v e k a mecseki p e r m képződményekben ( M É V . I I . ü z e m területén) V i t a : B a r a b á s A . , N é m e d i V . Z . , Honig G y . , M a c h P . , B ó n a J. R é s z t v e v ő k száma: 2 1 Május 28. Kerekasztal megbeszélés „ A z á s v á n y k u t a t á s és b á n y a f ö l d t a n " c . könyv megvitatása Vitavezető: K A S S A I Miklós R é s z t v e v ő k száma: 2 1

Magyarhoni Földtani Társulat Északmagyarországi Területi Szakosztályának 1971 tavaszi ülésszakán elhangzott előadások Május 19. Ankét „Miskolc fürdőváros" címmel a Magyar Hidrológiai Társaság Borsodi Csoportja, a Magyar Geofizikusok Egyesülete Alföldi Csoportja és a Miskolci Vízművek, Fürdők és Csatornázási Válla­ lattal közös rendezésben, a Borsodi Műszaki Hetek keretében E l n ö k : GEKHABD Kálmán D E L N E K Y M i k l ó s : M i s k o l c i f ü r d ő k kiala­ kulása, m ű k ö d é s e és fejlesztési i r á n y a i JUHÁSZ András: Miskolc melegkarsztvíz földtani viszonyai P Á L F Y József: A melegvíztermelés m ű ­ szaki és g a z d a s á g f ö l d t a n i t é n y e z ő i B Á B S O N Y O S Jenő: Miskolci fürdők köz­ egészségügyi vonatkozásai A z e l ő a d á s o k a t élénk v i t a k ö v e t t e , m a j d a délutáni p r o g r a m keretében a diósgyőr­ t a p o l c a i s t r a n d n á l J U H Á S Z A n d r á s a diós­ g y ő r i k a r s z t k u t a t á s o k v í z f ö l d t a n i jelentő­ ségét i s m e r t e t t e , D E L N E K Y M i k l ó s a m i s ­ kolci Augusztus 2 0 . fürdőt mutatta b e .

Miskolc-Tapolcán SZLABÓCZKY Pál Nagy­ kőmázsa környékének karszt-vízföldtani viszonyairól számolt b e , majd a Nehéz­ ipari Műszaki E g y e t e m Geofizikai Tan­ széke részéről C S Ó K Á S János, TAKÁCS E r n ő és S T E I N E R F e r e n c a k a r s z t v i z k u t a t á s geofizikai k u t a t ó m ó d s z e r e i t i s m e r t e t t é k a h e l y s z í n e n . A M i s k o l c - t a p o l c a i barlang­ fürdő vízellátásáról D E L N E K Y M i k l ó s tar­ tott beszámolót. A barlangfürdő megtekin­ tésével és fürdőzéssel é r t v é g e t a z egész­ napos ankét. R é s z t v e v ő k száma: 4 9 Május 26. Ifjúsági klubdélután a Nehéz­ ipari Műszaki Egyetem Bányamérnöki Kara, a Magyar Geofizikusok Egyesülete Alföldi Csoportja és a Magyar Hidrológiai Társaság Borsodi Csoportjával közös rende­ zésben E l n ö k : CSÓKÁS János RICHTER Richárd: Megnyitó

Társulati

MÉSZÁROS K á r o l y : Korrelációszámítás alkalmazása a gyöngyösoroszi M a l o m b é r c telérre V i t a : B e n k ő F . , K o v á c s L . , Steiner E . , Molnár P., Szlabóczky P . H E R É D I Pál: Geoelektromos agyagpala­ kutatás K i s g y ő r b e n V i t a : S z l a b ó c z k y P . , C s ó k á s J. S Z A L A Y Á r p á d : A délalföldi metamorfitok genet'kai vizsgálata Vita: Kovács L., Pojják T. R é s z t v e v ő k száma: 5 7

ügyek

Június 10. Elnök:

107 Előadóülés POJJÁK Tibor

H A R N O S J á n o s — H E R N Y Á K Gábor

—KA-

L Ó János: Telekesi v ö l g y (Ördöggát) kör­ nyékén v é g z e t t földtani térképezés ered­ ményei V i t a : C s o r d á s J., H e r n y á k G . , P o j j á k T . C S O R D Á S I s t v á n : K a r b o n á t k ő z e t e k elektromikroszkópos vizsgálata (II.) Vita: P o j j á k T., Csordás I. Résztvevők száma: 1 7

A Magyarhoni F ö l d t a n i Társulat K ö z é p d u n á n t ú l i Területi Szakosztályának 1971. tavaszi ülésszakán elhangzott előadások Május 25. Beszámoló ülés a Magyar Állami Földtani Intézettel közös rendezésben E l n ö k : SZANTNER Ferenc K O R P Á S László: A M Á F I Középhegységi Osztály 1 9 7 0 . évi tevékenysége M É S Z Á R O S J ó z s e f : A P a d r a g k ú t —Cseh­ bánya—Szentgál közötti terület fiatal m e z o z ó o s szerkezetalakulásának problémái K n a u e r n é G E L L A I Mária: A zsófiapusz­ tai ( D - i B a k o n y ) a l b a i m é s z k ő r é t e g s o r vizsgálata K O R P Á S L á s z l ó : A B a k o n y - h e g y s é g oligocén üledékei KNATJER József—SOLTI Gábor: A z 1 9 6 9 -

7 0 . évi vértes-hegységi célkutatás földtani eredményei T Ó T H Kálmán: A Vértes-hegység D-i e l ő t e r é n e k f ö l d t a n i felépítése KROLOPP Endre: A vértes-hegységi l ö s z - k é p z ő d m é n y e k Mollusca faunája V i t a : H á m o r G . , S z a n t n e r F . , B o d a J., B o h n P., Szabadváry L., Szabó E., Knauer J., K o r p á s L . , M é s z á r o s J., G ó c z á n F . , S z a b ó Z . , T ó t h Á . , T . G e c s e É . , B u b i c s I., K . G e l l a i M . , V ö r ö s Z . , T ó t h K . , M a r c z i s J., Krolopp E. Résztvevők száma: 4 7 Július IS. Előadóülés a Magyar Geofizikusok Egyesülete Mélyfúrási Geofizikai Szakosz­ tályával közös rendezésben. E l n ö k :

BARLAY

Z o l t á n és

SZANTNER

Ferenc M Ü L L E R Pál: Bevezető SEBESTYÉN Károly—MORVÁI

László—

V I O L A B a l á z s : Ú j m ó d s z e r e k és p e r s p e k ­

t í v á k az é r c - , szén- és v í z k a r o t t á z s b a n , k ü ­ lönös tekintettel a Dunántúli K ö z é p h e g y ­ ségre L A K A T O S S á n d o r : V í z a d ó szintek filtrációs sajátosságainak k o m p l e x vizsgálata karottázs módszerekkel L A N T O S M I K L Ó S N É — D O R O G I József: Mély­

fúrási geofizikai vizsgálatok karsztvíz­ kutató fúrásokban T A T Á R János—SIKLÓS András: Automa­ tikus bauxitelemző berendezés t o v á b b f e j ­ lesztése SALAMON B a t u r — K A R A S Gyula: E L G I k a r o t t á z s m ű s z e r f e j l e s z t é s e a szilárd á s v á ­ n y i n y e r s a n y a g o k és a v í z k u t a t á s céljaira. SZABÓ János—SZALAY Mihály: Gépi é r t e l m e z é s l e h e t ő s é g e i a szilárd á s v á n y i nyersanyagok kutatásában FÁBIÁNCSICS

László — G Y O V A I

László:

Mélyfúrási g e o f i z i k a i m é r é s e k a l k a l m a z h a ­ tósága a dunántúli nyersanyag-területeken és a m é r é s i e r e d m é n y e k felhasználása a z O F K F V földtani jelentéseiben MAKRAI

László—MOLNÁR

István:

A

kőszénkutató mélyfúrási geofizika értéke­ lése és g a z d a s á g i h a t é k o n y s á g a T Ö R Ö K K á l m á n — E G E R S Z E G I Pál:

Karot­

tázs m é r é s e k értékelése a b a u x i t k u t a t á s szempontjából; gazdaságossági kérdések A z e l ő a d ó ü l é s felkért h o z z á s z ó l ó i B a r á t h I., H u r s á n L . , B Ö C K E R T . , L a k a t o s S., Mészáros F., SZABÓ Z . , Barabás A . , Fábián­ c s i c s L . , M o r v á i L . , I v á n L . v o l t a k . A z ülés. szünetében a résztvevők műszerkiállítást tekintettek meg. R é s z t v e v ő k száma: 6 1

Kanada a Budapesti Nemzetközi Vásáron

Mindenkinek látnia kellett volna Kanada nagy érdeklődést keltett kiállí­ tását a Budapesti Nemzetközi Vásár 4 2 . sz. pavilonjában 1972. V. 1 9 - 2 9 . között Az alábbi kanadai cégek várták önt:

B ő v e b b Üzleti é s k e r e s k e ­ delmi felvilágosításért fordul­ jon a Kanadai N a g y k ö v e t s é g Kereskedelmi T a n á c s o s á h o z

Bányászati berendezések: CAE Electronics Limited

Bányászati berendezések: Canadian Longyear Limited

Bányászati berendezések: Willis Oil Tool Canada Ltd.

4+1

1010 WIEN, AUSTRIA Dr. Karl i u e g e r r i n g 10. Levélcím: 1013 WIEN, AUSTRIA P.O.B. 190

Ára: 10,— Ft

I N D E X : 25299

Előfizetési díj egy évre 40,— Ft

Felelős szerkesztő: NEMECZ

BRNÖ

Technikai szerkesztő: MEISEL JÁNOSNE A szerkesztő bizottság tagjai: CSAJÁGHY

GÁBOR, CSEPREGHYNÉ MEZNERICS ILONA,

K O N D A JÓZSEF, K R W Ä N PÁL, S Z I L V Á G Y I IMRE,

DANK

SZTRÓKAY

VIKTOR KÁLMÁN

-X-

Terjeszti a M a g y a r P o s t a . E l ő f i z e t h e t ő b á r m e l y p o s t a h i v a t a l n á l , a k é z b e ­ s í t ő k n é l , a p o s t a h í r l a p ü z l e t e i b e n és a P o s t a K ö z p o n t i H í r l a p I r o d á n á l ( K H I . B u d a p e s t V . , J ó z s e f n á d o r tér. 1.) k ö z v e t l e n ü l v a g y p o s t a u t a l v á ­ n y o n , v a l a m i n t átutalással a K H I . 215—96162 p é n z f o r g a l m i j e l z ő s z á m á r a . E g y e s p é l d á n y o k b e s z e r e z h e t ő k a B u d a p e s t V . , B a j c s y - Z s i l i n s z k y ú t 76. sz. a l a t t i h í r l a p b o l t b a n . Előfizethető Kiadónál,

és

példányonként

megvásárolható

az

B u d a p e s t V . , A l k o t m á n y u. 2 1 . T e l e f o n

Akadémiai 111—010.

Pénzforgalmi jelzőszámunk 215—11488, az Akadémiai Telefon:

Könyvesboltban:

B u d a p e s t V . , V á c i u . 22.

185—612. Előfizetési díj e g y é v r e : 4 0 , — F t

AKADÉMIAI

KIADÓ,

BUDAPEST