FÖLDRAJZ tankönyvcsaládunkat

Bemutatjuk a NAT 2012 és a hozzá kapcsolódó új kerettantervek alapján készült

FÖLDRAJZ tankönyvcsaládunkat

…•‘ Ž×† ï ׉‹   ƒ ±’œ žœ‹ ‹† ±•Š —‹ –׍ ‡ ‡œƒŒ ƒŽƒ’ Ú ƒ’ ž ± ƒœ– –‡–‡Ǥ ‘– Ž‘–– • •œ lŒ —† ‡ ž ‡”‡– •œ‡ ‘ž ”‡––ƒ – ± Ž± ›ƒ –‡ ƒ ‹†  Ž‡–ö …À ”˜ Ú ‡ ‡‰ ±• ö  Œ— –‡–„ ƒ’Œƒ —–ƒ  ‡ ‹ – ––— ƒ’…• ƒ–‡” ƒ–ǡ ‹ǡŠ‘ ±• ‰› †‘ ‘ŽŠƒ ± ƒ œ”‡––ƒ–‡”˜ –òŽ ž –׈ •œ‡– ‹• ›‘ ڎ† ‹Œ‡ • Ž  ” ‡  ‡ƒ…Àö ƒ  œ‡– ‡‰ ƒ Œœ‹ •± ––ƒ — ‰›ƒ –ƒ” ‰‡ ˜À˜ — –ƒ– ”žœ –ƒŽ  ž Ž× ‘œ ƒ– ‘ ‹ǡŠ‘‰›ƒ ± ›ƒ •œž ‹Ǥ ±–ǡ  ”† ‹  œž  ‰› ±•˜‡ ±Žò ž”ƒ‹• Ž–ƒŽ ƒŠ –Ý Ž•  ƒ ‹ † ‘ ‡‡Ž‡•±‰‡ ––‹ ž›œ ‹ˆ‡ ƒŽ • ט Žǡ ‡Š –ƒ”–ƒŽ‘ ‡”‡ žŽƒ ‡Ž› ‡œ – • ‡ ‡ –±–ǡ ‡‡ œ‘  „„ Ž ‡ ±Ž› ”‡• žŽ–ƒŽƒ À–± ±•‡ •±Š  ‡œǤ ‡Š‡œ‡„„



‡•±•‡

Š‡œǤ

A

zú j„ tud A” ke r az t s M omán ettan ze er y te szö ret őb a c rv vik nén en ímű ala ú k á ha t m j s sor pján ték mi eg ze oz k szó onya nden mut mléle at �i észü ra bb na atn tű zik lt t esz kozá á te pjain i, ho és t a tan ankö kö su szi ka gy an kö ny tar zök nkat k mu t, m a te anya nyvc vün ta úg sz nk eg rm g-f sa k a ha lom n y ker olgá ánk hatá észe eldo ládjá Min ne em ül ljá at; roz ttu lgo na de ter m gy szi nek k. A t kény zák dom zású k ny nnap m ak go köz er el éle án ki itó ok eg észet orlat rú lo épp mész mün tmin yok advá köte SÁRINÉ DR. GÁL ERZSÉBET yé tu i a gi on et ke ős ez ny te r e k SÁ ne telm dom lkalm ai re tba, i jele t, biz égün r sz unk . RIN he űe án a nd ho ns to ke áll ba n n ÉD töb zebb n kid yok i záso ben gy a égek ság t; al R. k u h k bs len er rán aonMindennapok GÁ z új „A” kerettanterv alapján készült ég ne ülh t n ke ifejt ozzá és a h nkat kö tankönyvünk LE ére a et em re et juk é és z t tu k tkö be v z é , h e nyitó RZ tudománya című sorozat �izika tankönyvcsaládjának n m ála let og lk sztül kötete. a SÉ y a öte m dom pcso znap BE ind szt . A t kiadványunkban Merőben új szemléletű és tananyag-feldolgozású T en is a ank tud leze utat ányo lhat i ki du ön om tt t ko s m ó � z ke nkezeryv szállal azt szeretnénk megmutatni, hogy a természettudományok dv , r be ány anul ik m agy izika et em n vív ók eg ar i szövik át mindennapjainkat, meghatározzák életminőségünket; ka él re m sz . E áza p a ve ng án ám zá tk ho ete yai ár ltal ént me , és hatékonyabbá teszik munkánkat; kényelmünket, biztonságunkat gsz gy a g ké nél a is a , erz hi rdé kül szórakozásunkat szolgálják. A természeti jelenségek és a hétköznapi ett ány s v sok ala zó ető ka eszközök úgy kerülnek középpontba, hogy a hozzájuk kapcsolható �izikai pis vál dik l me asz fel tartalom nem szigorú logikai rendben kifejtett tudományos magyarázatként, ret ok , m ek ker ely hanem gyakorlati alkalmazásokon keresztül mutatkozik meg. Ezáltal a elm es ek ély ése íté természettudományok iránt nem elkötelezett tanulók számára is séh ez egyértelműen kiderülhet, hogy a tudomány vívmányai nélkül sokkal . nehezebb lenne az élet. A tankönyvben rengeteg kérdés vetődik fel, melyek

A

SÁRINÉ DR. GÁL ERZSÉBET SÁ RIN ÉD R. GÁ LE RZ SÉ BE T

többségére választ is adunk, remélve, hogy a hiányzó válaszok keresése

közben mindenki kedvet kap a megszerzett alapismeretek elmélyítéséhez.

MX

-72

5

Mind Mindennapok tudom tudománya

Mindennapok tudománya

MX-725

2013. 03. 01. 16:05:08

Mi tu nde do nn má ap ny ok a

20 13 .0 3. 01 .

Mindennapok tudománya

Mi tu nde do nn má ap ny ok a

16 :05 :08

Mindennapok tudománya

A Mindennapok tudománya tankönyvcsalád A

A sorozat kötetei a következő kerettantervek alapján készülnek: 4-osztályos gimnáziumi alap (3.2.10.) 6-osztályos gimnáziumi alap (4.2.11.) 8-osztályos gimnáziumi alap (5.2.15.) szakközépiskolai emelt (6.3.6.)

Egyéb fontos információk:

œ ïŒ •œ  •‘ ƒ ʹ ”‘  Ͳ –ƒ œƒ– ƒŽƒ’ ڜ± ͳʹ± ƒ ˆÚ Œž ’‹• • Ž† –‡ ›ƒ ”ƒ ± ‘Žƒ ƒŠ‘ ” ‰Ǧˆ Œœ– • ‹ œ œ œ  ±•œ ‡Ž†‘ ƒ òŽ–– ‡‡ ž ‡‰ ‡–– Ž‰ Ú ƒ Ž– ƒ’  × Š — ï‰ ƒ–ž †‘ ‘œž ›˜… Ú ”ƒ …•‘Ž× › ”‘  •ï •ƒ › •œž † ‡ ‡”ò œœž ž› ‹ƒ Žž† ˜ò ï ׉‹  Ž ± ‘ †˜ Œž ƒ  Šƒ …•ƒ ‡ Ž‡– ‡œ‡ ž› ƒ ‹ ±’œ± žœ ‡ • Ú ‹ ”• — › † •Š ‹— –‡ ‰ œ‹‰‘ œ±’’ ݕ œžŽŽ „ƒ ‹–׍ ‡ ‡œƒ ‹ƒ ” ›ƒ ”ï ‘ ±‰ ƒ  ږ‡ ƒ Œž Žƒ Ž ƒ ’ ‡‰ ±•œ ‘” Ž‘‰ –„ƒ ò •œÚ œ– –‡Ǥ ‘– Ž‘ ’±• ›± ‡–– Žƒ ‹ ǡŠ ‡–Ǥ ˜‹ •œ‡ lŒ — ––  Ž‡ ”–‡Ž —†‘ –‹ƒŽ ƒ‹”‡ ‘‰› „„ ž– ”‡– •œ‡ †‘ ‡”‡  ƒ † ƒ ‡  ±  ž ––  –Ú ‡ƒœ ö‡ ž› Žƒ „‡ Š‘œ ƒ ‹†‡  Ž±Ž‡ ›ƒ… ƒ–‡ „„ ± ‹† ‘ œž  œž Ú  ‡ –ö À ”˜ Ž‡ ± Ú •±‰ –Ǥ ‡”ò ‹”ž •‘‘ ‹ˆ‡Œ– Œ— –‡–„ ƒ’ ‰ • ö  œ„ ±”‡ – ŽǡŠ –  ‡–– ƒ ‡ Œƒ‹ —–ƒ ‡ ˜ ƒ ‘ ‡ ‡ – ’… ƒ–  –  žŽƒ Ú ‰› ‡ ”‡ —† •‘ ‡” ƒ–ǡ ‹ǡŠ •  ‹ •œ › ƒ– Ž œ–ò ‘ ŽŠƒ   ‘‰ †‡ –‹• ˜‡ — Ú Ž ž –× ±• ›ƒ  ƒ „ †‘ –‡Ž‡ ‹• › ˆÚ œ‡  ‹ †— ‡ ž œ  ‘• Ž† –‹Œ ” ‡ ‡†  ”‡ › ‡–– ‡‰ ˜‡ ǡ” ‰ ˜ –ƒ — ƒ‰› ƒŒœ‹ Ž‡• – ‡ ‡–‡ À˜ — –ƒ ƒ” –ƒ ±‰ ƒ’ ±Ž˜ ‰ ž Ž× – žœ ”–ƒ ‡ œïŒʹͲͳʹ±•ƒŠ‘œœžƒ’…•‘Ž×†×‰‹žœ‹—‹ƒŽƒ’±• ƒ ‡ ± › • ‘œ‹ ƒ– Ž‘  ǡ  •œƒÚœ±’‹•‘Žƒ‹‡‡Ž–הƒ•œžï±’œ±•Š‡œƒŒžŽ‘––‡”‡––ƒ–‡”˜ ‡‰ Š‘‰ ”†±• ƒ‹± œž Ǥ ±–ǡ  •œ ›ƒ ˜ Ž ž” œžŽ–  ‡” Š ‡–Ý òŽ ƒ‹ ƒ ƒŽƒ’Œž±•œòŽ––ƒÚ›˜òƒ‹†‡ƒ’‘–—†‘ž›ƒ…Àö œ‡ ‹ž † •‘ • Žƒ ––‹ › ‹   •‘”‘œƒ–ˆÚŽ†”ƒŒœ–ƒÚ›˜…•ƒŽž†Œžƒ›‹–׍ږ‡–‡ǤlŒ•œ‡Ž±Ž‡–ö±• • œ× ˆ‡Žǡ ƒŽ ‡” ˜ž  ‡ –ƒƒ›ƒ‰Ǧˆ‡Ž†‘Ž‰‘œž•ï‹ƒ†˜ž›—„ƒƒœ–•œ‡”‡–±‡‰—–ƒ–‹ǡŠ‘‰›ƒ ‡–‡ Žƒ• ‡Ž› Š‡ ‡ œ‘ ‡ œ‡„ –‡”±•œ‡––—†‘ž›‘‡œ‡”•œžŽŽƒŽ•œÚ˜‹ž–‹†‡ƒ’Œƒ‹ƒ–ǡ Ž   „ ±Ž› ‡”‡ ‡‰Šƒ–ž”‘œœž±Ž‡–‹Ý•±‰ò‡–Ǥ„„‡ƒÚ–‡–„‡ƒ–‡”±•œ‡–‹Œ‡Ž‡•±‰‡ À–± •± • •‡ ‡”òŽ‡Úœ±’’‘–„ƒǡŠ‘‰›ƒŠ‘œœžŒ—ƒ’…•‘ŽŠƒ–׈ڎ†”ƒŒœ‹–ƒ”–ƒŽ‘ ±Š‡  œǤ

A

A

zú j „A tud ” ke om re sz M án ttan szö eretn erőb ya cí terv vik é en m ala ha át nk m új sz ű soro pján ték min eg e za k o szó nya den muta mléle t �i észü ra bb na tn tű zik lt ta esz kozá á te pjain i, ho és ta a tan nkö kö su szik ka gy n kö ny tart zök nkat mu t, m a te anya nyvcs vün a úg sz nk eg rm g-f a k a ha lom n y kerü olgá ánk hatá észe eldo ládjá Min ne em ln ljá at; rozz ttu lgo na de termm gy szig ek k. A te kény ák dom zású k ny nnap ak o közé rm elm éle án kia itó ok eg észett orlati rú lo pp ész ün tmin yok dvá köte yé u a gik on eti ke ősé eze ny te rt ne elm dom lkalm ai re tba, jele t, biz gün r sz unk . he űe án a nd ho nsé to ke áll ba n n töb zebb n kid yok ir záso ben gy a gek ság t; al kif ho és un le erü á akonMindennapok bsétankönyvünk z új „A” kerettanterv alapján készült kö gére nne lhe nt ne kere ejte zzáju a hé kat é a zb tudománya című sorozat �izika tankönyvcsaládjának sztü ttkötete. tu k ka tkö s en vála z éle t, ho m elknyitó min sz t. A gkiadványunkban y ö l m dom pcs zna Merőben új szemléletű és tananyag-feldolgozású de t is tan a tu teleze uta ány olha pi do tt tk os tó nk ad ezer azt szeretnénk megmutatni, hogy a természettudományok o m i k un köny szállal ed k, vb ány tanu zik m mag �izik ve re en v ló e ya ai szövik át mindennapjainkat, meghatározzák életminőségünket; t k mé re ívm k sz g. rá ap lv n á á Ezá zatk ge ny m lt é a m e, és hatékonyabbá teszik munkánkat; kényelmünket, biztonságunkat eg hogy teg k ai né ára is al a nt, sze a érd lk szórakozásunkat szolgálják. A természeti jelenségek és a hétköznapi rze hiá és ül so tt a nyzó ve kk eszközök úgy kerülnek középpontba, hogy a hozzájuk kapcsolható �izikai lap v tőd al ism ála ik fe tartalom nem szigorú logikai rendben kifejtett tudományos magyarázatként, ere szok l, m tek ke ely hanem gyakorlati alkalmazásokon keresztül mutatkozik meg. Ezáltal a elm resé ek ély se természettudományok iránt nem elkötelezett tanulók számára is íté séh egyértelműen kiderülhet, hogy a tudomány vívmányai nélkül sokkal ez. azt

SÁ RIN É SÁRINÉ DR DR. GÁL ERZSÉBET .G ÁL ER ZS ÉB ET

A

‡…•ƒ•œ‹‰‘”‰‹ƒ‹”‡†„‡‹ˆ‡Œ–‡–––—†‘ž›‘•ƒ‰›ƒ”žœƒ–±–ǡ

Šƒ‡‰›ƒ‘”Žƒ–‹ƒŽƒŽƒœž•‘‘‡”‡•œ–òŽ‹•‡‰—–ƒ–‘œ‹ǤœžŽ–ƒŽƒ

SÁRINÉ DR. GÁL ERZSÉBET

SÁ RIN ÉD R. GÁ LE RZ SÉ BE T

nehezebb lenne az élet. A tankönyvben rengeteg kérdés vetődik fel, melyek

–‡”±•œ‡––—†‘ž›‘‹”ž–‡‡ŽÚ–‡Ž‡œ‡–––ƒ—Ž×•œžž”ƒ‹•

többségére választ is adunk, remélve, hogy a hiányzó válaszok keresése

‡‰›±”–‡Žö‡‹†‡”òŽǡŠ‘‰›ƒ–—†‘ž›˜À˜ž›ƒ‹±ŽòŽ•‘ƒŽ‡Š‡œ‡„„

közben mindenki kedvet kap a megszerzett alapismeretek elmélyítéséhez.

Ž‡‡ƒœ±Ž‡–Ǥ–ƒÚ›˜‡„‡”‡‰‡–‡‰±”†±•˜‡–݆‹ˆ‡Žǡ‡Ž›‡

–Ú„„•±‰±”‡˜žŽƒ•œ–‹•ƒ†—ǡ”‡±Ž˜‡ǡŠ‘‰›ƒŠ‹ž›œ×˜žŽƒ•œ‘‡”‡•±•‡ Úœ„‡‹†‡‹‡†˜‡–ƒ’ƒ‡‰•œ‡”œ‡––‹•‡”‡–‡‡Ž±Ž›À–±•±Š‡œǤ M

X7

M

25

X-7

_F

old

25

ra

jz9

_b

or

ito

.in

dd

MX-

4

72

5

Mindennapok tudománya

MX-725

Mind Mindennapok tudom tudománya

MX-725

MX725_Foldrajz9_borito.indd 4

2013. 03. 01. 16:05:08

Az új 9.-es MX-725 kiadói kódú tankönyv akkreditációját elindítottuk, így a rendelési határidőn belül elérhető lesz a 2013/2014. tanév tankönyvjegyzékén. (Jelenleg az új sorozat alapjául szolgáló Út a tudáshoz kiadás MX-299 jelű változata szerepel a jegyzéken, amelyet előreláthatólag április végén a fenti új MX-725 jelű kötet vált le.) Már fejlesztjük a Mindennapok tudománya tankönyvcsalád 10.-es, második részét, amely a 2013/2014. tanévben már szeptembertől elérhető lesz az iskolák számára. Min tu de do nn má ap ny ok a

M tuind do en m na án po ya k

20

13

. 03

. 01

.

16

:0

5:

08

A sorozat koncepciója:

Új szemléletű és tananyag-feldolgozású kiadványainkban azt szeretnénk megmutatni, hogy a természettudományok ezer szállal szövik át mindennapjainkat, meghatározzák életminőségünket. A természeti jelenségek úgy kerülnek középpontba, hogy a hozzájuk kapcsolható földrajzi tartalom nemcsak szigorú logikai rendben kifejtett tudományos magyarázatként, hanem gyakorlati alkalmazásokon keresztül is megmutatkozik. Ezáltal a természettudományok iránt nem elkötelezett tanulók számára is egyértelműen kiderül, hogy a tudomány vívmányai nélkül sokkal nehezebb lenne az élet. A tankönyvekben rengeteg kérdés vetődik fel, melyek többségére választ is adunk, remélve, hogy a hiányzó válaszok keresése közben mindenki kedvet kap a megszerzett alapismeretek elmélyítéséhez.

A kötetek elkészítésének fontosabb alapelvei:

1. Elsősorban a földrajz iránt nem érdeklődő tanulók számára készült. 2. Lehetőség szerint a hétköznapi tapasztalatokból és természeti jelenségekből kiindulva jelennek meg a

tudományos ismeretek. 3. Hangsúlyt fektet a környezettudatos magatartás kialakítására, támpontokat ad a valódi és áltudomány megkülönböztetéséhez. 4. A komplex gondolkodást a többi tantárgyhoz való kapcsolódás segítségével fejleszti. 5. A mindennapokban jól alkalmazható gyakorlati ismereteket tartalmaz.

DIGITÁLIS TANANYAGOK:

A tankönyvcsaládhoz új tankönyv-megjelenítő keretszoftvert és kiegészítő digitális tananyagot fejlesztünk. Ezekben a hagyományos tanári kézikönyv elemein túl olyan kettő- és háromdimenziós animációkat, videókat és interaktív feladatokat kínálunk, amelyekkel akár a teljes tanítási órát is ki lehet tölteni. Terveink szerint minden évfolyamhoz – évről évre, folyamatosan bővítve – legalább 200 interaktív tartalmat szeretnénk készíteni.

2

1 2 3 4 5 6

Nyugalom tengere 1969. július 20-án vált igazán ismertté. Itt lépett a Hold-

A csapadékos-száraz időszakok váltakozása és a fagyás kedvez a humuszképződésnek, mert autaszerves anyag lebontára Neil Armstrong, az Apolló–11 sát végző mikroorganizmusok tevékenysége a szárazságban és a zord korlátozott. A szárazabb éghajlaton a sa ésteleken fogalmazta meg híressé vált mondatát: „Kisés lépés egy embernek, kilúgozás mértéke is kisebb. Ezért a tápanyagokban szegény kilúgozott barna szürke erdőtalaj helyett a jobb terde nagy ugrás az emberiségnek”. VI. ÖVEZETESSÉG mőképességű barna erdőtalaj és a mezőségi talaj alakul ki. Földünkön a magasfüvű puszták mezőségiÉlet talaja egyik A k a az Góbiban. Hány ember járt eddig a Holdon? legjobb termőképességű: magas a humusz- és ásványianyag-tartalma, morzsás a szerkezete. ményekhez, elviseli Hol tart napjainkban a holdkuta-

EZETESSÉG

1 2 3 4 5 6

A kötetekben fellelhető didaktikai eszköztár: A FÖLD LEGCSAPADÉKOSABB ÉS LEGSZÁRAZABB HELYEI tás? 2. A FÖLD LEGCSAPADÉKOSABB ÉS LEGSZÁRAZABB HELYEI

ran ajánlunk egyszerű, akár otthon is elvégezhető kísérleteket.

3

kialakulásában?

MPC-057674

FORRÓ (TRÓPUSI) ÖVEZET az északi és a déli szélesség 30°-a között lyezkedik el. A napsugarak delelési hajlásszöge egész évben magas, ez az ezet kapja a Földön a legtöbb hőmennyiséget. Az évi középhőmérséklet ndenütt meghaladja a 20 °C-ot, az évi közepes hőingás kicsi, sehol nem éri a napi hőingás értékét. övezet a passzátszélrendszer uralma alatt áll, az éghajlat különbségei a sszátszélrendszer fel- és leszálló ágának eltolódásához igazodva rajzolód3. k ki.

A kérdések gyakran igényelnek digitális kompetenciát.
 





4. A földrajznál elengedhetetlen

passzát felszálló ágának (a hőmérsékleti egyenlítőnek) a helyéhez erős apadékképződés, a leszálló ágához pedig száraz időjárás kapcsolódik. Az ezetet tehát nem a hőmérséklet, hanem a csapadék mennyisége és eloszláalapján oszthatjuk fel három övre és egy vidékre.

ychelle-szigetek

4

záporpatakok ös térszíneket alakí a növényzettel n területeken. A sz Járd körül a Földet úgy is, hogy közben állandóan a Föld felé fordulj! jutnak: területenként eltérő a mállás, az aprózódás és a folyóvíz szerepe. passzátszélrendszer fel-sztyeppnek, és leszálló ágának eltolódásához igazodva rajzolódMit igazol a kísérlet? Füves puszta. Eurázsiában A nedvesebb tájakon a mállás, a szárazabbakon az aprózódásmunkája végzi a kőzetis a növ nak ki. Miért tolódik el évszakoÉszak-Amerikában prérinek, Dél-Ametömegek megbontását. san a passzát szélArendszáraz területeke rikában pampának nevezik. csapa
 A FORRÓ (TRÓPUSI) ÖVEZET az északi és a déli szélesség 30°-a között Élet a Góbiban. A kétpúpú teve kiválóan alkalmazkodott a szélsőséges éghajlati körülhelyezkedik el. A napsugarak delelési hajlásszöge egész évben magas, ez az Miért tolódik el évszakoményekhez, elviseli a táplálékés ragaszd a vízhiányt övezet kapja felirattal a Földön ellátott a legtöbbpapírlapot hőmennyiséget. Az középhőmérséklet Egy „Föld” helyezz a évi padlóra, a másik „X” feliratút fel az(Mongólia) egyik falra! san a passzátszélrendmindenütt meghaladja a 20 °C-ot, évi közepes hőingás kicsi, nem éripapírlappal! Állj a padlóra tett papírlap széleazmellé, és fordulj szembe azsehol „X” jelzésű szer? Mutasd be a folyamatot el a napi hőingás értékét. Az övarccal éghajlati természetesen Járd körül a Földet úgy, hogy közben állandóan fordulj az „X”jellemzői jel felé! az év során! a felszínfejlődésben is kifejezésre Az övezet a passzátszélrendszer uralma alatt áll, az éghajlat különbségei a

térképismeretet mindennapi példákon keresztül tálaljuk.

5. Gyakorlati alkalmazásokon

keresztül mutatjuk be a mindennapokSerengeti tudománnyal való Nemzeti Park (Tanzánia) kapcsolatát.

6. A kötetek számos projekt-

feladatot, vitaindítót, gyűjtőmunkára és internetes keresésre buzdító feladatot tartalmaznak.

óceáni területek folyói körül állandóan bővizűek, vízjárásúak, télen szer?Mutasd be a folyamatot MOZGÁSAI a Föld mozgáugyanannyi idő alattegyenletes fordul dékmennyiséghez kapcsolódva eltérő A HOLDAz  
is jégmentesek. A csapadék egyenlőtlen időbeli eloszlása meg, mint amennyi időt a Föld körüli a folyók vízjárását fajösszetételű, és alacsonyfüvű 
 saihoz hasonlóak. Forog a tengelye az év során!magas-   keringése igénybe vesz (27,3 nap), teleken a folyók be is körül és ingadozóvá, kering a Föld körül ellipszis sőt szélsőségesen ingadozóvá teszi, hideg változataik alakultak ki   


Mi a szerepe a füves

alakú pályán. A Földdel együtt kering ez a magyarázata annak, hogy minfagynak. a Nap körül, és a Naprendszer rédig ugyanazt a félgömbjét mutatja a szeként kering a Tejútrendszer közFöld felé. A szárazföldi területeken a heves pontja körül 1 Mivel a saját 1 1112is. 1112 tengelye 1112 1

!


 
 A 
  zónaidő természetesen csak a zóna növényzetnek aközépvonalánál kiváló 2 és a 2 keletkezett 2 10 10belőlük 10 záporok egyezik meg a helyi idővel; a zóna határainál a különb9 3 9 3 9 3 termékenységű mezőségi talaj Mely földrajzi (külső) ség fél órára nő. 4 4 4 záporpatakok összevissza barázdált 8 8 8 A passzát felszálló ágának (a hőmérsékleti egyenlítőnek) a helyéhez 76 5 7 6 5 erős 76 5 A Föld időzónatérképén látható, hogy az időzónák hatáMelyik övben találhatóak kialakulásában? erők játsszák a legfontotérszíneket alakítanak csapadékképződés, a leszálló ágához időjárás kapcsolódik. Azki, különösen 14kijelölése rainak nem követte pontosan a délkörök vo- pedig száraz a képeken látható turiszAngeles mennyisége New York övezetet tehát nemazaországok hőmérséklet, hanem a Los csapadék és eloszlá- London sabb szerepet a mérsékelt övenalát, a gyakorlatban igazodtak határaihoz.

a növényzettel nem fedett, lejtős tikai helyszínek? zeti sivatagokban? 12 1 A szél 11 felszínalakító 2 2 10 10 munkája is a3növényzet nélküli, de 9 9 3 4 4 8jellemző. száraz8 területeken 76 5 76 5

Nagy területű országokoszthatjuk vagy Európafel esetén egy-egy zóna sa alapján három övre és egy vidékre. 12 területeken. 11 1 15 foknál nagyobb kiterjedésű területsávot is lefedhet. péntek 18 óra szombat 18 óra 180°




Melyik övben találhatóak szombat a képeken látható turisz12 óra tikaiSeychelle-szigetek helyszínek?

24 óra péntekről szombatra virradóan

4

a Föld forgása

Budapest

Tokió

Nézzük meg az idő múlását egy világutazó szemével! Ha a kiindulási pontban szombat reggel 6 óra van, 180°ot kelet felé haladva 12 órával több (szombat 18 óra), ugyanennyit nyugat felé haladva 12 órával kevesebb (péntek 18 óra) lenne az idő. Ebben az esetben tehát ugyanott Nemzeti péntek ésPark szombat 18 óra is lenne egyszerre. Serengeti (Tanzánia) Gíza (Egyiptom) Ezért vezették be a dátumválasztó vonalat. Ha a világutazó ezt a vonalat keletről nyugatra lépi át, akkor egy nappal előre, ha nyugatról keletre, akkor egy nappal vissza kell lapoznia naptárát.

Az angol táj a mállás, a csapadék- és folyóvizek együttes hatását tükrözi

A hirtelen záporok (Badlands Nemzet

120

0° szombat 6 óra

Melyek A dátumválasztó vonalaa

hideg mérsékelt öv éghajlatának jel-

Vizsgáld meg a térképen a dátumválasztó futását! Vajon miért fut javarészt lakatlan területen?

AAz zónaidőt rendeleti úton is megváltoztathatják. Magyarországon 1980-ban eróziós vezették bepusztítása a nyári időszá-a pusztai, angola kormányok táj a mállás, a csapadékés A hirtelen záporok lemzői? Hogyan alkalmazkodik a mítást, amikor óráinkat egy órával előbbre állítjuk. Ezzel energiát spórolunk, és a nyári időszámítás kedvező hatással és állatvilág folyóvizek hatását tükrözi (Badlands Nemzeti Park, USA) van anövényszabadidőegyüttes eltöltésére is. az éghaj12 Dél-Dakota,12

agyagos kőzetű területen

12

11 1 11 1 11 1 lathoz? A zónaidő természetesen csak a zóna középvonalánál 2 2 2 10 10 10 Nap körüli egyszeri Kutass! Miértmeg alacsony fe- a zóna határainál a különb- EGY ÉV egyezik a helyiaidővel; 9 a Föld 3 idő. Ez több, 9 3 9 3 1. Melyik napon és hány órakor kell Debrecenből telefonálnod a keringése alatt eltelt nyőerdők talajának humuszés ség fél órárabarátodnak, nő. 4 4 4 San Franciscó-i hogy te legyél az első, aki felköszönti a 8 8 8 mint 365 nap (pontosan 365 nap 120 7 6465másodperc). A 7 6 5 76 5 tápanyagtartalma? szombati születésnapján? látható, hogy az időzónák hatá- 5 óra 48 perc Anapra Földeső időzónatérképén 2. A Forma-1 Újdelhiben rendezett élőben, rainak kijelölése nem nagydíját követte hazánkban pontosanaatelevízió délkörök voGíza (Egyiptom) keringési idő tehát nem fejezhető Losegész Angeles New York London 2012. október 28-án 10 órakor kezdte el közvetíteni. Mikor kezdődött a napok számú többszöröseA világnalát, leghidegebb állandóan lakottaz települése Ojmjakon 745kim magasan fekszik Jakutföldön. A leghidegebb a gyakorlatban igazodtak országok határaihoz. futam Újdelhiben? ként, és ez némi bonyodalmat okoz a hőmérsékletét is, hónap középhőmérséklete –47°C, és itt mérték 1926. január 27-én az északi félteke legalacsonyabb Nagy területű országok vagy Európa esetén egy-egy zóna 3. Londonba, a 2012-es nyári olimpiára a Pekingből induló sportolók 12 naptárkészítésnél. 12 12 1 1 11 km-re fekszik –71,2°C-ot. E tettek rendkívüli hideg kialakulását nem csak azzal, hogy a11 település néhány 100 15 foknál nagyobb kiterjedésű területsávot is lefedhet. órás repülőutat meg. Pekingből pénteken 12 óra 30 magyarázhatjuk perckor szállt 2 2 10 fel gép. Melyik napon, hány órátdomborzati mutattak az órák Londonban, amikor az aészaki sarkkörtől, ebben okok is szerepet játszanak.HaAegy magas hegységekkel körbezárt10 naptári évben 9 365 napot 3 9 hidegkatlan 3 csumegérkeztek? pán északi irányban nyitott, és a sarki hideg levegő valósággal befolyik ebbenégy a katlanba. hótakaró, a szélcsend, a hoszszámítunk, év alatt a A töre4 4 8 8 déknapokból 23 óra 15 perc 4 szú éjszakák kisugárzása az amúgy hideg levegő még tovább hűl. A téli extrém nyáron, amikor 7 6hideget 5 7 6 5 21 órán 18is óra péntek 18miatt óra szombat gyűlik össze. Emiatt a keresztül is világos van, akár +35 °C-os meleg is felválthatja. Így ezmásodperc a település tartja a legnagyobb abszolút hőingás néggyel maradék nélkül osztható év 180° Budapest Tokió rekordját is 106,4 366 napos szökőév lett. A további Ki vezette be a°C-kal. négyévenkénti szökőévet?

1. 2. Kinek a nevéhez fűződik az a naptárreform, amely a ma is használatos Gergely-naptár alapja? 3. Állapítsd meg az atlasz időzóna térképe alapján, mennyi a zónaidő a Projekt feladatok felsorolt városokban, ha Londonban szerda 7 óra van! 24 óra a) Brazíliaváros b) Helsinki c) Sydney d) Los Angeles szombat helyi idő Budapesten (k. h. 19°), amikor a Szent István-bazilika 4. Mennyi apéntekről 12 óra szombatra harangja delet jelez? Alakítsatok 4-5 fős csoportokat! Minden csoport dolgozzon fel

pontosítás miatt a százzal maradék nélkül osztható csak azokegy világutazó szemével! Ha Nézzük megévek az közül idő múlását a szökőévek, amelyek négyszázzal is reggel 6 óra van, 180°a kiindulási pontban szombat oszthatóak.

ot kelet felé haladva 12 órával több (szombat 18 óra), ugyanennyit nyugat felé haladva 12 órával kevesebb egy- (péntek 18 óra) lenne az idő. Ebben az esetben tehát virradóan egy témát az alábbiak közül! A téma ismertetéséhez használhattok ugyanott péntek és szombat 18 óra is lenne egyszerre. vonalat. Ha a világutabármilyen bemutató programot (diasort, posztert), vagy készíthet- Ezért vezették be a dátumválasztó 13 tek tablót. Egy-egy előadás időtartama ne haladja meg a 8 percet, zó ezt a vonalat keletről nyugatra lépi át, akkor egy napa Föld forgása pal előre, ha nyugatról keletre, akkor egy nappal vissza hogy kérdések feltevésére és megválaszolására is maradjon idő! kell lapoznia naptárát. 0° 1. Hasonlítsátok össze a pigmeusok és a busmanok életét a szombat létfenntartásukhoz szükséges javak megszerzésének nehézsége 6 óra Vizsgáld meg a térképen a dátumválasztó futását! szempontjából! Vajon miért fut javarészt lakatlan területen?

1.

A dátumválasztó vonala

2. A Párizs–Dakar-rali 2009-ben átköltözött Dél-Amerikába. JellemezzéBusmanok (Kalahári-medence) pigme-időszáA zónaidőt a kormányok rendeleti úton is megváltoztathatják. Magyarországon 1980-ban vezették be és a nyári tek a két helyszín útvonalát abból a szempontból, hogy a versenyzőknek miusokés (Kongó-medence) mítást, amikor óráinkat egy órával előbbre állítjuk. Ezzel energiát spórolunk, a nyári időszámítás kedvező hatással lyen éghajlatra kell felkészülniük! van a szabadidő eltöltésére is.

3. Miért nehéz kitermelni a Nyugat-szibériai-alföld kőolaj- és földgázkincsét? 1. Melyik napon és hány órakor kell Debrecenből telefonálnod a SanAmundsen Franciscó-iésbarátodnak, hogy te legyél az első, aki felköszönti a 4. Ismertessétek Scott küzdelmét a Déli-sark meghódításáért! szombatijárultak napra hozzá eső születésnapján? Milyen tényezők a sikerhez, illetve okozták a kudarcot? Milyen 2. A munka Forma-1 Újdelhiben rendezett nagydíját hazánkban a televízió tudományos folyik napjainkban az Amundsen-Scott nemzetközi kuta-élőben, 2012. október 28-án 10 órakor kezdte el közvetíteni. Mikor kezdődött a tóállomáson? futam Újdelhiben? 3. Londonba, a 2012-es nyári olimpiára a Pekingből induló sportolók 12 órás repülőutat tettek meg. Pekingből pénteken 12 óra 30 perckor szállt fel a gép. Melyik napon, hány órát mutattak az órák Londonban, amikor megérkeztek?

2.

Formai jellemzők:




napsugarak

2. A jelentésteremtéshez gyak-

2

20916625

ke figyelemfelkeltő fotóval illusztrált hétköznapi problémával indul.

MPC-057674

A mérsékelt övezeti sivatagokban (a trópusi sivatagokhoz hasonlóan) sivatagi váztalajok alakultak ki, vagy csak kőzettörmelék, sós agyag borítja a Az öv éghajlati je A Nap után a Hold a legnagyobb fényességű égitest az égbolton, de a Holdfelszínt. Közepes Föld–Holdjutnak: területen 384 ezer km több utazási iroda ajánlnak saját fénye nincs, csak a Nap sugárzását veriEgyre vissza. Földtől való távolsátávolságEgyre több utazási iroda ajánlFüves puszta. Eurázsiában sztyeppnek, ja közel különleges, látnivalókban ga és méretei azt eredményezik, hogy az égbolton akkorának látszik, és A nedvesebb tája ja különleges, látnivalókban és Átmérője 3476 km gazdag afrikai túráit. Észak-Amerikábankalandokban prérinek, Dél-Amemint a Nap. kalandokban gazdag afrikai túráit. Nincs légköre, ezért égboltja teljesen fekete, tömegek megbon Felhívják érdeklődők �igyelmét rajta az nappal is látszanak a rikában pampának nevezik. A csapaarra, hogy hasznos eszközöket is Felszíne 38 millió km Felhívják az érdeklődők �igyelmét csillagok. A Holdon az árnyékok élesek és feketék. Az óceáni terüle érdemes magukkal vinni. Legyen a kapcsolódva eltérő nappal, két hétig az éjszaka. A hosszú nappalokon felszíne arra, hogy hasznos eszközöket is Két hétig tart a dékmennyiséghez poggyászban vízhatlan hátizsák, Sűrűsége 3,34 g/cm is jégmentesek. A éjszaka pedigmagasgyorsan lehűl. Apl. légkör és a víz hiáérdemes magukkal vinni. Legyen aerőteljesen felmelegszik, fajösszetételű, és alacsonyfüvű naptej, esőkabát, hálózsák, szúnyognya, valamint a nagy hőingás miatt a Holdon nincs élet. a Föld tömegének háló, napszemüveg, bozótvágó kés. poggyászban pl. vízhatlan hátizsák, Felszínét főleg vulkanikus ingadozóvá, sőt s változataik alakultak ki Tömege kőzetek építik fel, melyek a meteoritütközések 1/81-ed része Mire lesz leginkább szükséged naptej, esőkabát, hálózsák, szúnyogés a nagy hőingadozás miatt erősen aprózódtak. Felszínét így laza törmelék fagynak. a felsoroltak közül, ha a túrád Nehézségi gyorsulás a földi érték 1/6-a kés. és vastagporréteg borítja. háló, napszemüveg, bozótvágó indulóállomása Nairobi, AddiszAz Apollo-program utasai és a holdrakéták kőzetmintákat is hoztak a Mire lesz leginkább szükséged Abeba, Kairó, Kinshasa? -160 °C és 130 °C Mi aa Naprendszer szerepe a füves Holdról. A kőzetek közel egyidősek belső bolygóival. Ebből hőmérséklet A szárazföldi ter aFelszíni felsoroltak közül, ha a túrád között arra következtethetünk, hogy a Hold és a belső bolygók anyaga egyszerre, növényzetnek a kiváló indulóállomása Nairobi, Addisz-azonos módon alakult ki. A Hold legfontosabb adatai záporok és a bel Abeba, Kairó, Kinshasa? termékenységű mezőségi talaj

1. Ráhangolásként minden lec-

napsugarak

2.

3.

4.

EGY ÉV a Föld Nap körüli egyszeri keringése alatt eltelt idő. Ez több, mint 365 nap (pontosan 365 nap 5 óra 48 perc 46 másodperc). A keringési idő tehát nem fejezhető ki napok egész számú többszöröseként, és ez némi bonyodalmat okoz a naptárkészítésnél.

Ha egy naptári évben 365 napot számítunk, négy év alatt a töredéknapokból 23 óra 15 perc 4 másodperc gyűlik össze. Emiatt a néggyel maradék nélkül osztható év 366 napos szökőév lett. A további 1. Ki vezette be a négyévenkénti szökőévet? Az Amundsen–Scott nemzetközi kutapontosítás miatt a250 százzal 2. Kinek a nevéhez fűződik az a naptárreform, amely a ma is hasz- tóállomás az Antarktiszon, m-re amaradék nélkül osztható évek közül csak azok nálatos Gergely-naptár alapja? A Párizs–Dakar-rali, még Marokkóban Olajkutak a Nyugat-szibériai-alföldön Déli-sarktól a szökőévek, amelyek négyszázzal is 3. Állapítsd meg az atlasz időzóna térképe alapján, mennyi a zónaidő a oszthatóak. felsorolt városokban, ha Londonban szerda 7 óra van! a) Brazíliaváros b) Helsinki c) Sydney d) Los Angeles 19 4. Mennyi a helyi idő Budapesten (k. h. 19°), amikor a Szent István-bazilika harangja delet jelez?

• A/4-es méret 152 oldalban • Szöveg és kép szerves egységben

3

Matematika 9. - TARTALOM

Mindennapok tudománya

I. Csillagászat

III. Kőzetburok

1. A  misztikus elképzelésektől a modern kozmológiáig ����������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������� 8 2. G  alaxis útikalauz

�����������������������������������������������������������������������������������������������������

12

����������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������

14

3. N  agyobb és kisebb égitestek a Nap családjában 4. Valós és látszólagos mozgások 5. H  ány óra van?

����������������������������������������������������

�����������������������������������������������������������������������������������������������������������������

6. M  i csak az egyik oldalát látjuk

����������������������������������������������������

16 18

20

11. Utazás a Föld középpontja felé 12. Tutajok a tűzóceánon

34

������������������������������������������������������������������������������������������������������������

38

���������������������������������������������������������������������������������������

15. Emelkedik, de hogyan?

�������������������������������������������������������������������������������

16. A  szüntelenül változó földfelszín

������������������������������������������������������������������������������������������������������������������

50

���������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������

54

���������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������

56

17. Csillogó sokféleség szigorú rendszerben 18. A Föld kincsei

21. A Föld élő bőre

��������������������������������������������������������������������������������������������������������������

IV. Levegőburok

��������������������������������������������������������������������

8. A legrészletesebb térkép méretaránya 1:1 9. Ú  titársunk, a térkép (Gyakorlati óra)

10. A távérzékelés térhódítása

4

��������������

���������������������������

���������������������������������������������������������������������

22 24 26 28

42 44

���������������

20. A Föld és az élet fejlődése II. – … napjainkig

7. T  ájékozódás a földi térben

36

������������������������������������������

19. A Föld és az élet fejlődése I. – A kezdetektől…

II. Térképészet

32

�������������������������������������������������������������������������������������

13. A szeizmográf kileng 14. A gigászi kazán

���������������������������������������������������

46

60

Matematika 9. - TARTALOM

22. M  i van a levegőben? 23. Erőművünk a Nap

62

������������������������������������������������������������������������������������������

����������������������������������������������������������������������������������������������������

64

��������������������������������������������������������������������������������������������������

68

���������������������������������������������������������������������������������������������������

72

���������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������

76

24. M  egnyílnak az ég csatornái 25. H  onnan fúj a szél?

26. B  orús égbolt, derült égbolt 27. A  szelek szárnyán

66

��������������������������������������������������������������

70

����������������������������������������������������������������

28. É  rdemes néha egy-egy pillantást vetni az égre 29. A  hol a szél és a csapadék az úr 30. A  veszélyeztetett védőburok

���������������������������������������������������

���������������������������������������������������������

78 80

Mindennapok tudománya

40. A z egyenlítőtől a sarkokig

�����������������������������������������������������������������

106

�������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������

108

41. A Föld legcsapadékosabb és legszárazabb helyei 42. A z éghajlat által meghatározva

43. A problémák továbbgyűrűznek

���������������������������������������������

44. A forró övezet szomszédságában

��������������������������������������

45. Mik a biológiailag lebomló műanyagok? 46. A hideg övezet szomszédságában 47. Műtájak és tájpusztulás

��������������

�������������������������������������

112

114 116 118 122

���������������������������������������������������������������������������

124

�������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������

126

48. A z éjféli nap és a nappali sötétség területei 49. A hol a magasság a meghatározó

V. Vízburok

����������������������������������������������

������������������������������������������

128

VII. Népesség- és településföldrajz

31. A Föld hatalmas víztömege 32. A  mindig mozgó tenger

82

������������������������������������������������������������������������������

84

����������������������������������������������������������������������������������������������

90

33. É  desvíz a felszín alatt 34. Édesvíz a felszínen

�����������������������������������������������������������������

�����������������������������������������������������������������������������������

35. A csodálatos földalatti világ

������������������������������������������������������������

38. Felbecsülhetetlen kincsünk

�����������������������������������������������������������

36. F  elszínformálás a porondon

�����������������������������������������������������������

37. F  elszínformálás a színfalak mögött

�����������������������������������������

39. Az ivóvíz semmi mással nem pótolható!

�������������

88 92 94 96 100 104

50. Napról napra egyre többen 51. A mérhető zsúfoltság

130

��������������������������������������������������������������������������������������

134

�����������������������������������������������������������������������������������������

142

52. Nem vagyunk egyformák

���������������������������������������������������������������������

138

�����������������������������������������������������������������������

146

����������������������������������������������������������������������������������������������

150

53. Mindenki lakik valahol

54. Túl sok már a városlakó? Szakkifejezések listája

�������������������������������������������������������������

VI. Földrajzi övezetesség

5

Mindennapok tudománya

VI. ÖVEZETESSÉG

10. AHOL A MAGASSÁG A MEGHATÁROZÓ

Motiváló problémafelvetés A Kilimandzsáró legmagasabb csúcsa, a Kibo (5892 m) alig 3 fokkal fekszik délebbre az Egyenlítőtől. A gyakorlott túrázók egy hét alatt feljuthatnak a legforróbb kontinens tetejére. Az útvonalat minden nap más és más növényzet övezi. Az ültetvényekkel megszakított hegyi esőerdőktől indulva, a moha- és köderdőkön, majd törpecserjéseken keresztül lehet eljutni a hegyi rétek vidékére. Legfelül már csak havasi sivatag terjeng a hó és jég birodalmáig. Miért tudjuk a Kilimandzsárón felfelé haladva végigjárni a Föld nagy növényzeti övezeteit?

A függőleges övezetességnek ugyanúgy az éghajlat az alapja, mint az Közösen vagy egyéniEgyenlítőtől távolodva kialakult vízszintes (horizontális) övezetességleg elemezhető nek. A magasság növekedésével viszont gyorsabban változik az éghajlat, mint az Egyenlítőtől távolodva. diagram  +
%(


)
  
" +'
,(+#-"+$%+ !& 
) +'
%#+ *&!  
"" "" )

     

  

                  

A hegyvidéki éghajlat diagramja

24

6




#




 


A hegységekben a tengerszint feletti magasság növekedésével változik az éghajlat, és vele együtt a növény- és az állatvilág, a talajtakaró, a felszínformáló tényezők szerepe, a gazdálkodás jellege. Tehát a hegységekben egymás fölé rendeződve alakulnak ki az övezetek.



!&
%
'"



!
'"




!
'"



!$$
'"



!&
'"

& #
#   
& (    

MAGASHEGYSÉGEK szinte minden földrajzi szélességen találhatók, melyek éghajlatát nem csak az Egyenlítőtől vagy az óceánoktól való távolságuk határozza meg. Az eddig megállapított törvényszerűségek az alacsonyabb fekvésű területeken érvényesek, de a hegységek éghajlatának alakításában a tengerszint feletti magasságnak van meghatározó szerepe.










A mezőgazdaság magassági övei az Andokban

A tengerszint feletti magasság növekedésével csökken a hőmérséklet (az évi középhőmérséklet 100 m-ként 0,5 °C-kal), a légnyomás és a levegő oxigéntartalma is. Az évi közepes hőingás értéke is csökken. A magasabban fekvő területek felett általában több a felhő és bőségesebb a csapadék, mint a környező, alacsonyabb tájakon. A függőleges övezetességet leglátványosabban a növényzet változása mutatja. Az egyes öveket elválasztó határvonalak közül legfontosabb az erdőhatár (a zárt erdők felső határa) és a hóhatár (a tartós hóborítás alsó határa).

A legalsó növényzeti öv az adott hegység földrajzi helyzetének megfelelő növényzettel azonos, az egymás fölötti övek számát pedig a hegység magassága határozza meg. Tehát a legteljesebb övezetességet a trópusi magashegységek területén, a hóhatár fölé emelkedő hegységekben tapasztaljuk. Az Egyenlítő közelében a Kilimandzsárón (Afrika) vagy a Cotopaxin (Dél-Amerika) gyakorlatilag minden öv megtalálható (a trópusi esőerdőtől az állandó hó és jég birodalmáig), amelyek a földrajzi szélességek szerint az Egyenlítő és a sarkok között kialakultak.

Összehasonlítást segítő ábra A valódi mérsékelt övön belül a legteljesebb függőleges övezetesség az Alpokban alakult ki. Miért nem futnak az övezeteket elválasztó határvonalak szabályosan egy-egy szintvonal mentén?

*

,
"!



  

 %+#

 





Miért változik az egyes övek határainak tengerszint feletti magassága a három vonulatban?

/)"! %
"!

*$)
"!



   

 









.

 









 



 











,.'!#-%!%%%#0%

Miért különbözik a Déli- és az ÉszakiAlpok legalsó növényzeti öve egymástól? Mely növényzeti öveket ismered fel a képen?

& ('$'/#/$ (1

'1'($#1 %/((#%(+ # (1

0#1&,$( ( (1'

%##+  /', ()%

%/#"$#,$,$'$#,%

Az éghajlatot számos helyi tényező is alakítja. Például a lejtők égtáji kitettsége befolyásolja a napsugarak hajlásszögét, az uralkodó szél felőli és a szélárnyékos lejtőknek eltérő a csapadékmennyisége, valamint jelentősek lehetnek a helyi szelek is (például az Alpokban a főn, a Dinári-hegységben a bóra). Így az övezeteket elválasztó határvonalak nem szabályosan futnak egy-egy szintvonal mentén.

A hegyvidékek természeti erőforrásokban gazdagok. Az erdőségek az erdőgazdálkodás, a rétek, legelők az állattenyésztés számára teremtenek kedvező feltételeket. A bővizű, nagy esésű folyók az energiatermelésnek kedveznek. A hegyvidéki tájak szépsége, jó levegője az idegenforgalom számára jelent vonzerőt.

Gondolkodtató kérdések

1. Mi a hasonlóság és különbség a vízszintes és a függőleges övezetesség között? 2. Hogyan változnak az éghajlati jellemzők a magasság növekedésével? 3. Hol alakult ki teljesebb függőleges övezetesség: a Kilimandzsárón vagy az Alpok központi vonulatában? Magyarázd a különbséget! 4. Hogyan változik a növényzet és a gazdálkodás az Andok egyenlítői vonulataiban a magasság növekedésével?

Otthoni megoldásra javasolt feladatok

Fogalmazd meg a képek alapján, hogy mi a vonzereje az Alpoknak idegenforgalmi szempontból!

25

7

Mindennapok tudománya

I. CSILLAGÁSZAT

2.

GALAXIS ÚTIKALAUZ —„„Ž‡ǡƒö”–‡Ž‡•œ×’Ǧ ŒƒʹͲͳʹݕœ±ˆ‡Žˆ‡†‡œ–‡ƒŽ‡‰Ǧ –ž˜‘Žƒ„„‹…À”‡’žŽ›žœ×‰ƒŽƒš‹•–ǡ ƒ‡Ž›‹…•—’žͶʹͲ‹ŽŽ‹×±˜˜‡Žƒœ ݕ”‘„„ƒž•—–žƒŽƒ—Ž–‹Ǥˆ‡Ž˜±–‡Ž –‡Šž–ƒ…•‹ŽŽƒ‰”‡†•œ‡”ͳ͵ǡʹͺ‹ŽŽ‹Ǧ ž”†±˜˜‡Ž‡œ‡ŽÝ––‹žŽŽƒ’‘–ž–ڔڍÀ–‡––‡ ‡‰Ǥ‹†‡„‹œ‘›ƒŽÚœ‡Ž‡„„ ˜‹•œ‹ƒ–—†×•‘ƒ–ƒƒ‰›˜±‰•Ý”‡ŒǦ –±Ž›ǡ˜ƒ‰›‹•ƒ˜‹Žž‰‡‰›‡–‡Ž±–”‡ŒÚ––±Ǧ ‡‡‰ˆ‡Œ–±•±Š‡œǤ Mi Edwin Hubble (1889-1953) amerikai csillagász jelentÝsége a világegyetem megismerésében?

A VILÁGEGYETEM KELETKEZÉSÉR\L„‹œ–‘•ƒ–‡–—†—ǡ†‡ƒŽ‡‰‡Žˆ‘‰ƒ†‘––ƒ„„ƒœïǤÝsrobbanás-elmélet („Big Bang”). œ‡Ž±Ž‡–•œ‡”‹–ͳ͵ǡ͹‹ŽŽ‹ž”†±˜˜‡Ž‡œ‡ŽÝ––ˆ‡Ž”‘„„ƒ–ƒ˜‹Žž‰‡‰›‡–‡ƒ›ƒ‰ž–ƒ‰ž„ƒˆ‘‰ŽƒŽ×‘œ‹Ǧ —•–ڏ‡‰ǡƒ›ƒ‰‘–±•‡‡”‰‹ž–ŽÚ˜‡ŽŽ˜‡ƒ–±”‹†‡‹”ž›ž„ƒǤœݕ‹—‹˜‡”œ—‡‰›–ž‰—Ž×‰žœˆ‡ŽŠÝ˜‘Ž–ǡ‡Ž›ˆÝŽ‡‰ Š‹†”‘‰±„ÝŽ±•Š±Ž‹—„׎žŽŽ–Ǥ–ž‰—Žž•‡ŽŽ‡±”‡–Ú„„‰žœˆ‡ŽŠÝ‡‰›ò––ƒ”ƒ†–ǡ±•‡‰›‡•‡ƒ•ƒŒž–‰”ƒ˜‹–ž…‹×•‡”‡Œò Šƒ–ž•ž”ƒڕ•œ‡œ•—‰‘”‘†–ƒǤ‰žœ‘Ž›ƒ•ö”ö˜±±•ˆ‘””טž˜žŽ–„‡òǡŠ‘‰›ƒœƒ–‘ƒ‰ˆïœ‹×”±˜±‡‰‹†—Ž–ƒœ ‡‡”‰‹ƒ–‡”‡Ž±•ǤA‰›‡Ž‡–‡œ–‡±••œòŽ‡–‡ƒ‹•ƒ…•‹ŽŽƒ‰‘Ǥœݕ”‘„„ƒž•–Ú˜‡–݇‹ƒŽƒ—Ž–ǡ‹†Ý•…•‹ŽŽƒ‰‘ ÚœòŽƒ’Œƒ‹„ƒ˜ƒŽ×•œÀöŽ‡‰ž”…•ƒ‡˜±•Ž±–‡œ‹Ǥ A csillagok élete nagyban függ a tömegüktÝl.ƒ‰›‘„„–ڏ‡‰ö…•‹ŽŽƒ‰‘‡•‡–±„‡‡œ†‡–„‡ƒŠ‹†”‘‰±ƒ–‘Ǧ ƒ‰‘Š±Ž‹—ƒ–‘ƒ‰‘ž–Ú”–±Ýˆïœ‹×Œƒ„‹œ–‘•À–Œƒƒœ‡‡”‰‹ž–Ǥœ‡’‡”•œ‡ƒ‰›‘„„–‡ŽŒ‡•À–±›‡Ž•—‰ž”‘œƒǡ À‰›Šƒƒ”ƒ„„‡Žˆ‘‰›ƒƒ‰Œ—„ƒŽ±˜ÝŠ‹†”‘‰±Ǥƒ‰Œ—„ƒ‡œ‡—–ž‡‰‹†—ŽƒŠ‹†”‘‰±ƒ–‘ƒ‰‘Š±Ž‹—Ǧ ƒ–‘ƒ‰‘ž–Ú”–±Ýˆïœ‹×Œƒǡ˜Ú”Ú••œ—’‡”×”‹ž••ž˜žŽƒǡƒŒ†•œ—’‡”×˜ƒǦ”‘„„ƒž•—–ž‡—–”‘…•‹ŽŽƒ‰±–˜ƒ‰› ˆ‡‡–‡Ž›—±–˜±‰œ‹Ǥ‹•‡„„–ڏ‡‰ö‡ȋ‹–ƒ‹ƒ’—‹•ȌȂƒ˜Ú”Ú•ה‹ž•žŽŽƒ’‘–‘‡”‡•œ–òŽȂˆ‡Š±”–Ú”’‡Ǧ …•‹ŽŽƒ‰‰ž‡•‡ڕ•œ‡Ǥ

˜‹Žž‰‡‰›‡–‡„‡òŽÚ„ڜ݃Žƒï±•±”‡–ö‰ƒŽƒš‹•‘ ‹ŽŽ‹ž”†Œƒ‹–Žž–Šƒ–Œ—Ǥ…•‹ŽŽƒ‰‘•œžƒ‹†‡‰ƒŽƒǦ š‹•„ƒ–Ú„„•œžœ‹ŽŽ‹ž”†ǡÚ”òŽÚ––òŽ‡‰–Ú„„•œÚ”„‘Ž›Ǧ ‰×‡”‹‰‡‡Ǥ ڎ†òƒ‡Œï–”‡†•œ‡”‡‡˜‡œ‡–– •’‹”žŽ‰ƒŽƒš‹•‡‰›‹òŽ•Ý•’‹”žŽƒ”Œž„ƒ‡”‹‰ƒƒ’ Ú”òŽǤ …•‹ŽŽƒ‰ž•œ‘ƒ–ž˜‘Ž•ž‰‡‰Šƒ–ž”‘œž•ž”ƒƒˆ±›±˜‡– Šƒ•œžŽŒžǤˆ±›±˜ƒœƒ–ž˜‘Ž•ž‰ǡ‡Ž›‡–ƒŽ±‰ò”‡•–±”Ǧ „‡͵ͲͲͲͲͲȀ••‡„‡••±‰‰‡ŽŠƒŽƒ†×ˆ±›‡‰›±˜ƒŽƒ–– ‡‰–‡•œǤ ‡Œï–”‡†•œ‡”ž–±”ÝŒ‡ͳͲͲ‡œ‡”ˆ±›±˜ǡƒƒ’—ƒ Úœ±’’‘––׎͵Ͳ‡œ‡”ˆ±›±˜–ž˜‘Ž•ž‰”ƒŠ‡Ž›‡œ‡†‹‡ŽǤ

A Tejútrendszer (Galaxis, Galaktika). A központi sörösödésbÝl spirális alakban csillagokból álló „karok” ágaznak ki, melyeket a rövid életö, nagy tömegö, erÝsen sugárzó kék csillagok tesznek feltönÝvé. A Napunk átlagosan 220 km/s sebességgel keringve, 240 millió év alatt futja be teljes pályáját

12

8

Hol van a Föld helye a világegyetemben?

A NAPRENDSZER A TEJÚTRENDSZERNEKƒœƒ–ƒ”–‘ž›ƒǡƒ‡Ž›‡„‡ŽòŽ ƒƒ’‰”ƒ˜‹–ž…‹×•Šƒ–ž•ƒ±”˜±›‡•òŽǤ‰Ú„ƒŽƒï–±”•—‰ƒ”ƒ„Ǥʹˆ±›±˜Ǥ ƒ’”‡†•œ‡”„‡ƒÚ˜‡–‡œÝ±‰‹–‡•–‡‡–•‘”‘ŽŒžǣƒƒ’ǡƒ„‘Ž›‰×±•Š‘Ž†ŒƒǦ ‹ǡƒœò•–ڍڕڍǡ‡–‡‘”‘±•ƒ„‘Ž›‰×Úœ‹ƒ›ƒ‰Ǥ„‘Ž›‰×ǡƒœò•–ڍڕڍ±• ƒ‡–‡‘”‘‹†ƒƒ’Ú”òŽǡƒŠ‘Ž†ƒƒ„‘Ž›‰×Ú”òŽ‹•‡”‹‰‡‡Ǥ ƒ’”‡†•œ‡”˜‹œ•‰žŽƒ–ƒ‘”Šƒ•œžŽƒ–‘•–ž˜‘Ž•ž‰‡‰›•±‰ƒ…•‹ŽŽƒ‰ž•œƒ–‹‡‰›Ǧ •±‰Ǥ…•‹ŽŽƒ‰ž•œƒ–‹‡‰›•±‰±”–±‡ͳͷͲ‹ŽŽ‹×ǡƒ‡Ž›ƒÚœ‡’‡•ƒ’Ȃ ڎ†Ǧ –ž˜‘Ž•ž‰‰ƒŽ‡‰›‡ŽÝǤ korona kromoszféra fotoszféra sugárzási öv

áramlási öv mag

fö l d p

Föld

á ly a

Nap

csillagászati egység

A csillagászati egység értelmezése (1 CsE = a földpálya nagytengelyének fele)

A NAP ANYAGA‰žœŠƒŽƒœžŽŽƒ’‘–ïǡˆÝ±’’Š‹†”‘‰±„ÝŽ±•Š±Ž‹Ǧ —„׎žŽŽǡʹΨǦ„ƒ–ƒ”–ƒŽƒœ‡Š‡œ‡„„‡Ž‡‡‡–Ǥ‰žœ‘ƒƒǦ ‰ƒ•›‘ž•±•ŠÝ±”•±Ž‡–Šƒ–ž•ž”ƒ‹‘‹œžŽ–žŽŽƒ’‘–„ƒ‡”òŽ‡Ǥ

Mag: ‹–––Ú”–±‹ƒƒ’‡‡”‰‹ƒ–‡”‡Ž±•‡Ǥƒ–ƒŽƒ•›‘ž•±• ŠÝ±”•±Ž‡–‡ŽŽ‡––ƒŠ‹†”‘‰±ƒ–‘ƒ‰‘Š±Ž‹—ƒ–‘ƒ‰‘ž ‡‰›‡•òŽ‡Ǥœ‡‡”‰‹ƒ‹ˆ‡Ž±•—‰ž”œž•žȋ•—‰ž”œž•‹ژȌǡ‹ŽŽ‡–Ǧ ˜‡ƒ›ƒ‰ž”ƒŽž••ƒŽȋž”ƒŽž•‹ژȌ–‡”Œ‡†Ǥ Fotoszféra: ‡œ–ƒ‹†Ú••œ‡ͶͲͲ˜ƒ•–ƒ‰ژ‡––‡‹–Œòƒ ƒ’ˆ‡Ž•œÀ±‡ǡ‹‡•œž”ƒœ‹ƒƒ’ˆ±›±‡Úœ‡ŽͻͲΨǦƒǤ ‡‰ˆ‡Ž–öÝ„„Œ‡Ž‡•±‰‡‹ƒƒ’ˆ‘Ž–‘Ǥ

Kromoszféra:ͳͲ‡œ‡”˜ƒ•–ƒ‰ǡƒˆ‘–‘•œˆ±”žžŽŽ±›‡‰‡•‡ ‹•‡„„•ö”ö•±‰ö–ƒ”–‘ž›Ǥݏ±”•±Ž‡–‡‹ˆ‡Ž±ͳ‹ŽŽ‹×ιǦ‹‰ÝǤ ž–˜ž›‘•Œ‡Ž‡•±‰‡‹ƒƒ’‹–Ú”±•‡Ǥ

A napfoltok hÝmérséklete mintegy 1000°C-kal alacsonyabb a fotoszféra 6000°C-os hÝmérsékleténél. Átlagos átmérÝjük 10 ezer km

Korona:ƒŽ±‰Ú”Ž‡‰ƒ‰›‘„„ŠÝ±”•±Ž‡–öȋͳǦʹ‹ŽǦ Ž‹×ιȌ±•Ž‡‰”‹–ž„„–ƒ”–‘ž›ƒǤ‹–ƒƒ›ƒ‰ƒƒ’•œ±Ž±– ž”ƒŽ‹‹ƒ„‘Ž›‰×Úœ‹–±”„‡Ǥ–ÚŽ–Ú––”±•œ‡…•±‡‰› ”±•œ‡ƒ ڎ†ž‰‡•‡•’׎—•ƒ‹Ú”›±±Ž±‰Ú”ò„‡Œ—–ǡ ±•ͳͲͲǦͺͲͲǦ‡•ƒ‰ƒ••ž‰„ƒƒŽ±‰Ú”‹‰žœ‘ƒ–ò–Úœ±Ǧ •‡‡Ž•—‰ž”œž•”ƒ‰‡”Œ‡•œ–‹Ǥœ–ƒŒ‡Ž‡•±‰‡–‡˜‡œœò•ƒ”‹ ˆ±›‡Ǥ

Szinte minden földi folyamat a Nap hatására jött létre és möködik.ƒ’•—‰ƒ”ƒƒ†Œžƒœ‡‡”‰‹ž–ǡ‡Ž›„‹œ–‘Ǧ •À–Œƒƒ˜ÀœÚ”ˆ‘”‰ž•ž–ǡ‡‰•œƒ„ŒƒƒŽ±‰Ú”ŠÝŠžœ–ƒ”–ž•ž–ǡ‘œ‰ž•„ƒ–ƒ”–ŒƒƒŽ‡˜‡‰Ý–ǡ±•Úœ˜‡–˜‡•œ‡”‡’‡–Œž–•œ‹ƒ ˆÚŽ†ˆ‡Ž•œÀˆ‘”žŽž•ž„ƒ‹•Ǥœ±ŽÝ˜‹Žž‰Ž±–‡‹•ƒƒ’•—‰ž”œž•–׎ˆò‰‰ǤÚ˜±›‡ƒˆ‘–‘•œ‹–±œ‹••‘”žƒƒ’‡‡”‰‹Ǧ žŒž–ˆ‡ŽŠƒ•œžŽ˜ƒ•œ‡”˜‡–Ž‡„ÝŽ•œ‡”˜‡•˜‡‰›òŽ‡–‡‡–žŽŽÀ–ƒƒ‡ŽÝǡ‡Ž›‡ƒœžŽŽƒ–‘±•ƒœ‡„‡”•œžž”ƒ‹•±ŽòǦ ŽÚœŠ‡–‡–Ž‡‡Ǥœ‘š‹‰±•œ‹–±ƒˆ‘–‘•œ‹–±œ‹•”±˜±‡”òŽ–ƒŽ±‰Ú”„‡Ǥ•œ±„‡ǡÝ‘ŽƒŒ„ƒ‡Ž”ƒ–ž”‘œ‘––‡‡”‰‹ƒ •œ‹–±ƒ’‡‡”‰‹ƒ˜‘Ž–ŠƒŒ†ƒžǤ ƒ’–‡˜±‡›•±‰˜žŽ–‘œž•ƒ‹Šƒ–ž•–‰›ƒ‘”‘Žƒƒœ‹†ÝŒž”ž•”ƒ‹•Ǥ‹—–ƒ–Šƒ–׃ƒ’ˆ‘Ž–‹‹—‘ͳͳ±˜‡±–‹‹•Ǧ ±–ŽÝ†±•‡±•ƒœ‹†ÝŒž”ž•ÚœÚ––‹ڕ•œ‡ˆò‰‰±•Ǥ”Ý•ƒ’–‡˜±‡›•±‰Šƒ–ž•ž”ƒ‡”Ý–‡ŽŒ‡•‡„„ƒ•ƒ”‹ˆ±›ǡƒ ڎ†Úž‰Ǧ ‡•‡•˜‹Šƒ”‘ϐ‹‰›‡ŽŠ‡–݇‡‰Ǥƒ’‹–Ú”±•‡‘”ƒ”±•œ‡…•‡•—‰ž”œž•ˆ‘‘œ×†ž•ƒŠ‹„žƒ–‘‘œŠƒ–ƒ–ž˜ÚœŽ±•„‡ǡƒ ˜‹ŽŽƒ‘•ŠžŽ×œƒ–‘„ƒǡ•Ý–Šƒ–ž••ƒŽŽ‡Š‡–ƒœ±ŽÝ˜‹Žž‰”ƒ‹•Ǥ ƒ’‡‡”‰‹žŒž–Úœ˜‡–Ž‡òŽ‹•Ž‡Š‡–Šƒ•œ‘•À–ƒ‹Ǥƒ’‘ŽŽ‡–‘”‘ˆö–±•”‡ǡ˜Àœ‡Ž‡‰À–±•”‡Šƒ•œžŽŠƒ–׊݇‡”‰‹ž– žŽŽÀ–ƒƒ‡ŽÝǡƒƒ’‡Ž‡‡’‡†‹‰Úœ˜‡–Ž‡òŽ˜‹ŽŽƒ‘•‡‡”‰‹ž˜žƒŽƒÀ–Œžž–ƒƒ’‡‡”‰‹ž–Ǥ 1. Számold ki! Hány kilométerre jut el a fény 1 év alatt? 2. Mutasd be a Nap szerkezeti felépítését! 3. Mi a kapcsolat a napszél és a sarki fény között? 4. Ismertesd a Nap földi életre gyakorolt hatásait!

Keress példákat a lakóhelyeden és környékén a napenergia felhasználására! Milyen más megújuló energiaforrásokat ismersz?

13

9

Mindennapok tudománya

IV. LEVEGŐBUROK

29. AHOL A SZÉL ÉS A CSAPADÉK AZ ÚR „A portömeg szemlátomást közelít, lassan toronymagasságú, s eltűnik benne az oázis. A következő pillanatokban körülöttünk is zúgni kezd a lég. Teljesen elsötétül körülöttünk a világ, és a szél süvítése kísértetiessé válik. Gyorsan a kocsi szélárnyékos oldalához lapulunk, és onnan �igyeljük a színjátékot. Szemünk, szánk, fülünk máris megtelik homokkal. Csupasz lábszárunkat valósággal csípik a hozzá vágódó éles homokszemek.” (Egy szaharai útinaplóból) Hogyan alkalmazkodnak az állatok a sivatagi időjáráshoz? A SZÉL FELSZÍNFORMÁLÁSA a sivatagokban nagyon hatékony, mivel száraz az éghajlat, és a szél csak a száraz kőzetszemcséket tudja magával ragadni. Nincs növényzet sem, ami gyökereivel megkötné a kőzet- és talajszemcséket, fékezné a szél sebességét. A szél – még nagyobb sebesség esetén is – a legfeljebb 1-2 mm átmérőjű homokszemcséket képes szállítani. A szállítás túlnyomórészt ugráltatva történik, a felpattanó és visszahulló szemcsék újabb homokszemeket is mozgásba hozhatnak. Kevesebb a felszínen görgetve szállított hordalék mennyisége, lebegtetve pedig csak a leg�inomabb port képes a szél szállítani. A SZÉL PUSZTÍTÓ tevékenysége a sivatagokban kisebb-nagyobb medencéket alakít ki. A szél magával ragadja a felszínen levő homokszemcséket (szélkifúvás), így a medencékben kő-és kavicstörmelék marad vissza. A keményebb kőzetrészek tanúhegyek formájában őrzik meg a felszín eredeti magasságát. A szél a szállított homokszemekkel csiszolja, koptatja a felszín kőzetanyagát, miközben a homokszemek is tovább kopnak (szélmarás). A szélmarás elsősorban a felszín közelében hatékony. A jellegzetes alakú kőgomba akkor keletkezik, ha a szikla alja könnyebben pusztuló kőzetből épül fel, mint a teteje.

Fekete

sivatag Egyiptom

Homokbucka a Death Valley sivatagban Kalifornia USA

A SZÉL ÉPÍTŐ munkát is végez. Ahol a sebessége lecsökken, ott a magával szállított hordalékanyagot lerakja. Ebből az anyagból változatos formájú Kőgomba a Negev buckák jönnek létre. A homokbuckák apró elemei a homokfodrok, melyek gerincvonala minsivatagban Izrael dig merőleges az őket létrehozó szél irányára. Mely körülmények között A tengerpartok homokanyagából a hatékony a szél felszínforszél a vízparttal párhuzamos buckámálása? Hogyan keletkeznek a kat – parti dűnéket – épít. teljesen növényzet nélküli sivatagok felszínformái? Parti dűnék

78

10

Colorado USA

Ha egy terület részben fedett növényzettel, a szél csak ott indul támadásba, ahol a felszínt nem védi a növénytakaró. A kiszáradt homok elhordásával keletkezett kisebb-nagyobb mélyedések általában megnyúlnak a szél irányában. Az így létrejött formát nevezzük szélbarázdának. A kifújt homok ekkor is buckákban halmozódik fel. A SZÉL AZ EMBER SZOLGÁLATÁBAN rengeteg munkát végez. Régen a szélmalmokat gabonaőrlésre és vízkiemelésre használták, a gőzhajózás megjelenéséig a szél volt a vízi közlekedés „motorja”. Napjainkban a vitorlázás a turizmusban tölt be jelentős szerepet, és szerencsére egyre nő a szélerőművekben termelt villamos energia mennyisége is.

Fülöpházi homokbucka Magyarország

vidék?

Melyik hazai tájunkon fekszik a Fülöpházi bucka-

Melyek a szélerőművek energiatermelésének előnyei és hátrányai? A CSAPADÉK FELSZÍNFORMÁLÓ TEVÉKENYSÉGE ott a legjelentősebb, ahol sok csapadék hull, és a felszínt csak gyér növényzet védi. Különösen heves záporok alkalmával �igyelhető meg, hogy az esőcseppek mechanikai ütésükkel kicsiny darabkákat szakítanak le a puhább kőzetekről vagy a talajból. A lefolyó víz a törmeléket elszállítja, miközben egyre mélyülő barázdákat, árkokat váj a felszínbe. Nagyobb esőzések vagy hirtelen hóolvadások idején a kisebb barázdák nem képesek a lezúduló esőt elvezetni, a víz kilép a barázdákból, és az egész lejtőt elborítja, teljes terjedelmében pusztítja.

A trópusi nedves éghajlatok gyakori heves A növénytakaró nélküli meredek felszínen záporai kedveznek a felületi leöblítésnek nagyobb mértékű a lemosás Hawai USA

Szélerőműpark Egyesült Királyság

Skócia

A laza puha kőzet pl a lösz gyorsabban letarolódik mint a tömör kemény kőzet Kanszu tartomány Kína

Az éghajlati viszonyok a gazdaság minden ágazatára hatással vannak, de leginkább a mezőgazdaságot befolyásolják. Előnyösebb helyzetben a csapadékgazdag területek vannak, ahol kisebb ráfordítás is biztosítja a nagyobb hozamokat. A csapadék időbeli eloszlása is döntő, mert a növények erőteljes növekedésük, virágzásuk idején bőséges nedvességet, éréskor pedig szárazabb időt kívánnak. Az állandó és egyenletes csapadék a rét- és legelőgazdálkodásnak kedvez. A hótakaró fagytól védi a növényzetet, lassú olvadása pedig nedvességgel látja el a talajt a szárazabb időszakokban. A csapadék járása befolyásolja a folyók hajózhatóságát, a vízerőművek működését, a viharok leginkább a légi közlekedést veszélyeztetik. A nagy hó, különösen a hegyek között, nehezíti az ásványkincsek kitermelését. 1. Hogyan aprózódnak a kőzetek a sivatagokban? 2. Mely tényezőktől függ a csapadék felszínformálásának mértéke? 3. Hozz példákat, hogyan alkalmazkodnak az állatok a sivatagi időjáráshoz!

Keresd meg a Föld csapadéktérképén azokat a területeket, amelyek a legtöbb és legkevesebb évi, januári és júliusi csapadékot kapják! Miért hull ezeken a területeken sok, illetve kevés csapadék?

79

11

Mindennapok tudománya

VI. ÖVEZETESSÉG

44. A FORRÓ ÖVEZET SZOMSZÉDSÁGÁBAN ‹‡‰››ž”‹‰Ú”Ú‰‘”•œž‰‹ ƒ˜ž‰‡‹ǡ„‹œ–‘•ƒˆ‘””×ǡ •œž”ƒœ‹†Ý”‡•œžÀ–Šƒ–Ǥœƒ‰›‘ ‡†˜‡œÝƒ–‡‰‡”’ƒ”–‹ò†òŽ±•Š‡œǡ†‡ ‡ƒŽ‡‰ƒŽƒŽƒ•ƒ„„ƒœ׍‘”‹±’ÀǦ –±•œ‡–‹‡Ž±‡‡‰…•‘†žŽž•ž”ƒǤ ‹‘”ƒœ”‘’‘Ž‹•œ±•œÝ•œ‹ŽžǦ ‹ˆ‡Žˆ‡Ž±ƒ’ƒ•œ‘†—ǡ–öœƒ ƒ’ǡ‘Ž›ƒ–‹ƒ•œ–׃ŠÝ•±‰ǡ‹–Šƒ ƒ•‹˜ƒ–ƒ‰„ƒŽ‡±ǡ±•ƒŠƒ•‘Žƒ– ‡˜±Ž‡–Ž‡Ǥ›ž”‹ˆ‘””וž‰‘– ‹ƒŽƒÀ–×±‰ŠƒŒŽƒ–‹Šƒ–ž•—‰›ƒƒœǡ ‹–ƒ‡Ž›‹ƒ†±Ž‡„„”‡ˆ‡˜ÝœƒǦ Šƒ”ž–•‹˜ƒ–ƒ‰‰ž–‡•œ‹Ǥ Miért van forróság a mediterráneumban nyáron? A MÉRSÉKELT ÖVEZETƒˆ‘””×±•ƒŠ‹†‡‰±‰ŠƒŒŽƒ–‹ژ‡œ‡–‡ÚœÚ––Š‡Ž›‡œ‡†‹‡ŽǤ2‰ŠƒŒŽƒ–ž–ƒ±‰›±˜•œƒ•œƒ„žǦ Ž›‘•˜žŽ–ƒ‘œž•ƒǡƒͲ鱕ʹͲιÚœÚ––‹±˜‹Úœ±’ŠÝ±”•±Ž‡–Œ‡ŽŽ‡œ‹Ǥœژ‡œ‡–ƒ›—‰ƒ–‹ƒ••œ‡Ž‡—”ƒŽƒƒŽƒ––žŽŽǡ †‡ˆ‘””×ژ‡œ‡–‹’‡”‡±ƒ’ƒ••œž–•œ±Ž”‡†•œ‡”Ž‡•œžŽŽ×ž‰ƒȋˆÝŽ‡‰›ž”‘ȌǡŠ‹†‡‰ژ‡œ‡–‹’‡”‡±ƒ•ƒ”‹•œ‡Ž‡‹• ȋ‹ž„„–±Ž‡Ȍ±”‡œ–‡–‹Šƒ–ž•—ƒ–Ǥœ‰›‡ŽÀ–Ý–ÝŽ˜ƒŽ×–ž˜‘Ž•ž‰•œ‡”‹–ƒœژ‡œ‡–‡„‡ŽòŽŠž”‘ژòŽÚÀ–Š‡–݇ŽǤ Mely övekben találhatóak a képeken látható turisztikai helyszínek?

Dubrovnik (Horvátország)

Visegrád (Magyarország)

Bajkál-tó (Oroszország)

A MELEG MÉRSÉKELTȋ•œ—„–”×’—•‹ȌÖV‹†±–ˆ±Ž‰Ú„ڐƒ͵Ͳ鱕ƒͶͷι •œ±Ž‡••±‰‹Ú”ڍÚœÚ––ǡƒˆ‘””×ژ‡œ‡––‡ŽŠƒ–ž”‘•–±”•±‰„‡ˆ‡•œ‹Ǥœژ ±––‡”òŽ‡–”‡òŽÚòŽ‡Žǣƒ‘–‹‡•‡›—‰ƒ–‹‘Ž†ƒŽžƒ‡†‹–‡””žǡƒ‡Ž‡–‹ ‘Ž†ƒŽ‘ƒ•œ—„–”×’—•‹‘•œ—–‡”òǦ szubtrópusi Ž‡–ƒŽƒ—Ž–‹Ǥ mediterrán

Nevezd meg a mediterrán és a szubtrópusi monszun éghajlat tájait az éghajlati és a domborzati térképek alapján!

monszun

CATANIA é. sz. 37° 28’ 17 m évi középhőmérséklet 17,1 °C évi csapadékátlag 547 mm mm °C 700 500 300 100 50 80 40 60 30 40 20 20 10 0 0 -10 -20 -30 -50 -70 I. III. V. VII. IX. XI.

116

nyugati

szelek

tél

mállás, a folyók és a csapadék felszínformálása passzát szélrendszer leszálló ága

aprózódás, szél

téli mon szun

aprózódás, szél

nyár

nyári mo nszun

mállás, a folyók és a csapadék felszínformálása

WUHAN é. sz. 30° 37’ 23 m évi középhőmérséklet 16,3 °C évi csapadékátlag 1205 mm mm °C 700 500 300 100 50 80 40 60 30 40 20 20 10 0 0 -10 -20 -30 -50 -70 I. III. V. VII. IX. XI.

mediterrán±‰ŠƒŒŽƒ–‘–ˆ‘””×ǡ•œž”ƒœ›ž”±•‡›Š‡ǡ …•ƒ’ƒ†±‘•–±ŽŒ‡ŽŽ‡œ‹Ǥ

szubtrópusi monszun±‰ŠƒŒŽƒ–‘–‡Ž‡‰ǡ…•ƒ’ƒ†±‘• ›ž”±•Šö˜Ú•˜ƒ‰›Š‹†‡‰ǡ•œž”ƒœ–±ŽŒ‡ŽŽ‡œ‹Ǥ

‡†‹–‡””ž–‡”òŽ‡–‡œ‘žŽ‹•‡”†Ý‹ƒ‡±›Ž‘„ï ‡”†ÝǤŽ‡‰–Ú„„Ú˜±›‡ˆ±›‡•ˆ‡ŽòŽ‡–öǡ•ö”ö•œÝ”œ‡–ö ˜ƒ‰›˜‹ƒ•œ”±–‡‰‰‡Ž„‘”À–‘––Ž‡˜‡Ž‡‡Ž˜±†‡‡œ‹ƒ›ž”‹ •œž”ƒœ•ž‰‡ŽŽ‡Ǥ

•œ—„–”×’—•‹‘•œ—±‰ŠƒŒŽƒ–ï–‡”òŽ‡–‡Ž‡‰Œ‡ŽŽ‡Ǧ œÝ„„Ú˜±›–ž”•—Žž•ƒƒ„ƒ„±”Ž‘„†ÝǤ„ƒ„±”ˆ±Ž± ˜‹•œ‘›Žƒ‰‹•Ž‡˜‡Žöˆžȋžˆ‘”ˆƒǡˆƒŠ±ŒˆƒȌǡ‡ŽŽ‡––ò Ž‹Ž‹‘ˆžǡڔڍœÚŽ†–ÚŽ‰›ˆƒŒ‘±Ž‡Ǥ

ParatölgyerdÝ (Portugália). A mediterrán erdÝk jellegzetes fája még az örökzöld magyaltölgy és a lombhullató szelídgesztenye. A lombos fák közé fenyÝk (ciprus, pínea) is keverednek

Ázsia szubtrópusi erdÝinek jellemzÝ faja a bambusz (Japán)

‡†‹–‡””žžŽŽƒ–˜‹Žž‰ƒ‡˜±••±–±”‡Žƒ˜ƒŽ×†‹±”•±Ǧ ‡Ž–ژ‹–ÝŽǤÚ˜±›‡˜Ý‡–ƒƒ‰ƒ•Š‡‰›•±‰‡„‡±ŽÝ —ϐŽ‘ǡƒ”ƒ‰ƒ†‘œ×ƒ–ƒ’‡–›‡‰±’˜‹•‡Ž‹Ǥ‡†˜‡œÝ ŠÝ±”•±Ž‡–‹˜‹•œ‘›‘‹ƒ––ƒ‰›ƒœ‹––±ŽÝŠòŽŽÝˆƒŒǦ •œžƒȋÀ‰›×ǡ‰›À‘ǡƒ±Ž‡‘‘Ȍǡ•‘ƒƒ„×…ƒǡƒ’׍ ±•ƒ•‘”’‹×‹•Ǥ ‡ŽŽ‡œÝ‡ƒÚœ‡’‡•Š——•œ–ƒ”–ƒŽï ˆƒŠ±Œ•œÀö–ƒŽƒŒ‘ǡƒ±•œÝ–‡”òŽ‡–‡‡ƒ˜Ú”Ú••œÀö –‡””ƒ”‘••ƒǤY–Úœ±•±ŽòŽ‹•‡‰–‡”‡ƒ±Ž›‡‰›Ú‡Ǧ ”‡œÝ‘ŽƒŒˆƒǡƒ•œÝŽÝǡƒˆò‰‡ǡڐ–Úœ±••‡Ž…‹–”—•ˆ±Ž±‡–ȋƒǦ ”ƒ…•ǡ…‹–”‘ǡƒ†ƒ”‹ǡ‰”ƒ’‡ˆ”—‹–Ȍ±•œÚŽ†•±‰ˆ±Ž±‡– –‡”‡Ž‡Ǥ ‡•œž”ƒœ‹ˆö•œ‡”‡‹‡‰›”±•œ‡ȋ’±Ž†žǦ —Ž„ƒ„±”ǡ”‘œƒ”‹‰ǡƒ—ˆöǡ‘”‡‰ž×ǡŽ‡˜‡†—ŽƒȌǤ

•ƒ‡‹œž”׎ƒ‰ƒ„ƒ„—•œ”ò‰›‡‹˜‡Ž±•ŠƒŒ–ž•ƒ‹Ǧ ˜ƒŽ–ž’ŽžŽ‘œ‹ƒ„ƒ„—•œ‡”†Ý‹•‡”–žŽŽƒ–ƒǡƒœה‹ž• ’ƒ†ƒǤ‹ŠƒŽž••œ±Ž±žŽŽ×ǡ‡”Ý•‡˜‡•œ±Ž›‡œ–‡–‡––ˆƒŒƒ  ȋ‡”±•œ‡–˜±†‡Ž‹‹Žž‰ƒŽƒ’Ȍ…À‡”žŽŽƒ–ƒǤ ‡ŽŽ‡Ǧ œÝ‡œ‡À˜òŽœ•‹ž„ƒƒ–‹‰”‹•ǡƒ˜ƒ††‹•œ×ǡƒ˜‹œ‡„‡ ƒœה‹ž••œƒŽƒƒ†”ƒǤ œ‡”†ÝƒŽƒ––‹Žï‰‘œ‘–––ƒŽƒŒ‘ǣ˜Ú”Ú•Ǧ±••ž”‰ƒˆÚŽ†±’Ǧ œÝ†‡Ǥ•œ—„–”×’—•‹‘•œ—–‡”òŽ‡–‡•ö”öŽƒ‘––ƒǤ œ±‰ŠƒŒŽƒ–òŽÚÚ•‡‡†˜‡œƒ”‹œ•ǡ‡‡ŽŽ‡––ƒ–‡ƒǡˆÚŽ†‹Ǧ ‘‰›‘”×ǡ…—‘”ž†ǡ‰›ƒ’‘–ǡ•œ×Œƒǡ†‘Šž›±•ƒ…‹–”—•ˆ±Ǧ Ž±–‡”‡•œ–±•±‡Ǥ ö•œ‡”‡‹ÚœòŽ‡‰–‡”‡‡œ‡ƒœ ±‰ŠƒŒŽƒ–‘ƒ…•‹ŽŽƒ‰ž‹œ•ǡƒ—”—ƒ±•ƒ•œ‡…•—ž‹„‘”•Ǥ

Narancsliget (Spanyolország)

Teaültetvény (Kína)

Magyarázd meg az ábra segítségével a mediterrán éghajlat évszakainak jellemzőit!

Hogyan határozza meg az éghajlat a felszínformálást és a folyók vízjárását?

Hogyan alakítja a keleti partvidék éghajlatát a mérsékelt övezeti monszun szél?

1. Hasonlítsd össze a meleg mérsékelt öv éghajlatait az alábbi szempontok szerint: földrajzi elhelyezkedés; jellemző területeik; jellemző évszakok; természetes növénytakaró; talaj; folyók vízjárása; felszínformálás; mezőgazdaság! 117

Mindennapok tudománya

VI. ÖVEZETESSÉG

46. A HIDEG ÖVEZET SZOMSZÉDSÁGÁBAN „Az Északi-sarkhoz közelebb fekvő területeken rövid a nyár, nem elegendő ahhoz, hogy a fák vastag törzset építhessenek fel, vagy elég erős leveleket hozzanak, amelyek ellenállhatnának a tél beállta előtti komoly fagyoknak. Itt azonban rendszerint van évente legalább harminc olyan nap, amikor megfelelőek a fényviszonyok, és a hőmérséklet is 10°C-ig vagy a fölé emelkedik – ez pedig éppen elég ahhoz, hogy egy fa fejlődhessen.” (Attenborough: Az élő bolygó) Miért nevezhetjük a tajgát északi erdőnek? A HIDEG MÉRSÉKELT ÖV a mérsékelt  Jellemezd a klímadiagram *
$'
(



! övezet leghidegebb öve, az évi középhő*&
+'*",!*#$* % 
( alapján a hideg mérsékelt mérséklet 0 °C és –10 °C között van. A nyár *&
$"*)%  
!! öv éghajlatát! !! ( rövid ideig tart, de az északi fekvés ellenére  viszonylag meleg. Ennek az a magyaráza   ta, hogy nyáron a nappalok jóval hosszabbak, mint a valódi mérsékelt övben (az öv 

 északi pereme a „fehér éjszakák” tartományába is belenyúlik), így hosszú ideig tart a

    besugárzás. A tél hosszú (6-9 hónapig tartó) és igen zord. A hosszú éjszakákon erős   a kisugárzás, az amúgy is hideg levegő még tovább hűl. Ebben az övben, több mint     1000 km-re az Északi-sarktól alakult ki az északi félteke hidegpólusa, Verhojanszk  központtal.   A csapadék mennyisége kevés, főleg hó formájában hull. Még sincs szárazság, mert az     alacsony hőmérséklet mellett kicsi a párolgás mértéke. Az öv természetes növényta      karója a tajga, Földünk legnagyobb fenyőerA tajga éghajlat diagramja deje. Az időjárást jól tűrő erdőalkotó fafajok száma kevés (Eurázsiában főleg luc-, jegenye-, erdei- és vörösfenyő, Amerikában a balzsamfenyő). A fenyvesek zárt lombkoronája miatt gyér az aljnövényzet, a mohaszint azonban igen fejlett. A tajga jellegzetes talaja a humuszban és tápanyagban szegény podzol. Az öv folyói ingadozó vízjárásúak, a hosszú téli hónapokra befagynak. A kőzetek pusztulását a fagy okozta Barna medve a tajgán (Finnország) aprózódás irányítja. A nyári időszakban a fagyott altalaj és a gyenge párolgás miatt nagy területen keletkeznek lápok, mocsarak, gyakoriak a Mocsaras vidék a tajgában. Szibéria csuszamlások, talajfolyások. (Oroszország) Állatvilágából a jávorszarvas, a barna medve, a hiúz, a prémes állatok (hermelin, coboly, nyérc) a legismertebbek. A hideg mérsékelt öv gyér lakossága fakitermeléssel, vadászattal, prémes állatok tenyésztésével foglalkozik. 122

Melyek a hideg mérsékelt öv éghajlatának jellemzői? Hogyan alkalmazkodik a növény- és állatvilág az éghajlathoz? Kutass! Miért alacsony a fenyőerdők talajának humusz- és tápanyagtartalma? A világ leghidegebb állandóan lakott települése Ojmjakon 745 m magasan fekszik Jakutföldön. A leghidegebb hónap középhőmérséklete –47°C, és itt mérték 1926. január 27-én az északi félteke legalacsonyabb hőmérsékletét is, –71,2°C-ot. E rendkívüli hideg kialakulását nem magyarázhatjuk csak azzal, hogy a település néhány 100 km-re fekszik az északi sarkkörtől, ebben domborzati okok is szerepet játszanak. A magas hegységekkel körbezárt hidegkatlan csupán északi irányban nyitott, és a sarki hideg levegő valósággal befolyik ebbe a katlanba. A hótakaró, a szélcsend, a hoszszú éjszakák kisugárzása miatt az amúgy is hideg levegő még tovább hűl. A téli extrém hideget nyáron, amikor 21 órán keresztül is világos van, akár +35 °C-os meleg is felválthatja. Így ez a település tartja a legnagyobb abszolút hőingás rekordját is 106,4 °C-kal. Projekt feladatok Alakítsatok 4-5 fős csoportokat! Minden csoport dolgozzon fel egyegy témát az alábbiak közül! A téma ismertetéséhez használhattok bármilyen bemutató programot (diasort, posztert), vagy készíthettek tablót. Egy-egy előadás időtartama ne haladja meg a 8 percet, hogy kérdések feltevésére és megválaszolására is maradjon idő!

1.

1. Hasonlítsátok össze a pigmeusok és a busmanok életét a létfenntartásukhoz szükséges javak megszerzésének nehézsége szempontjából! 2. A Párizs–Dakar-rali 2009-ben átköltözött Dél-Amerikába. Jellemezzétek a két helyszín útvonalát abból a szempontból, hogy a versenyzőknek milyen éghajlatra kell felkészülniük! 3. Miért nehéz kitermelni a Nyugat-szibériai-alföld kőolaj- és földgázkincsét?

Busmanok (Kalahári-medence) és pigmeusok (Kongó-medence)

4.

4. Ismertessétek Amundsen és Scott küzdelmét a Déli-sark meghódításáért! Milyen tényezők járultak hozzá a sikerhez, illetve okozták a kudarcot? Milyen tudományos munka folyik napjainkban az Amundsen-Scott nemzetközi kutatóállomáson?

2.

A Párizs–Dakar-rali, még Marokkóban

3.

Olajkutak a Nyugat-szibériai-alföldön

Az Amundsen–Scott nemzetközi kutatóállomás az Antarktiszon, 250 m-re a Déli-sarktól

123

Bevezető kedvezmény 2013/2014

a NAT 2012 és az új kerettantervekek alapján készült tankönyvekre A NAT 2012 és az új kerettantervek alapján készült tankönyvek megrendelése a kezdő évfolyamokon fontos döntést jelent az iskolák életében. A tankönyvtámogatásban részesülő diákok számára is az új kiadványokat kell biztosítaniuk, ami többletkiadást jelent majd minden intézménynek. Ehhez ajánljuk az elismert szerzőink által, a NAT 2012 és az új kerettantervek alapján fejlesztett Mindennapok tudománya és a megújult Út a tudáshoz tankönyvcsaládokat, amelyeket a középiskolai eladások tekintetében előkelő helyen álló tankönyvkiadó, a Maxim Könyvkiadó jelentet meg. A Maxim Könyvkiadó a 2013/2014. tanévben az új kerettanterv alapján készült tankönyvek megvásárlásában kíván a középiskolák segítségére lenni: A kiadó vállalja, hogy a lent felsorolt 9. évfolyamos, új kerettanterv alapján készült tankönyveiből a 2013/2014. tanévben a hivatalos tankönyvrendelés során megrendelt négy kiadvány után egy ingyenes példányt biztosít az iskola részére, ezzel is segítve az ingyenes tankönyvre jogosult tanulók tankönyveinek beszerzését. Tankönyveink kedvező iskolai áruk mellett tartós kivitelben készülnek, éveken át használhatók maradnak, így a tartós tankönyv kritériumainak is megfelelnek. Példa: Az iskola 60 tanuló számára szeretné megrendelni az MX-725/T: Földrajz 9. osztály (Mindennapok tudománya) tankönyvet. A hivatalos tankönyvrendelés során a 60 db kiadvány helyett csupán 48 db-ot kell megrendelnie, a fennmaradó 12 db tankönyvet kiadónk ingyenesen biztosítja az iskolának. Az alaprendelést (48 db tankönyvet) az iskola tankönyvszállítója szállítja, az ingyenes példányokat (12 db tankönyvet) kiadónk közvetlenül juttatja el az Önök iskolájába.

ad 4+ at 1 la p

A fenti ajánlatot csak azon iskolák tudják érvényesíteni, akik az alábbi adatlapot 2013. június 15-ig kitöltve visszaküldik a kiadónak. (Részletek a www.olvas.hu honlapon olvashatók.)

Iskola neve:

Iskola címe:



Iskola OM azonosítója:



Iskola képviseletére jogosult neve (igazgató):



Tankönyvfelelős telefonszáma, e-mail címe:



Iskola telefonszáma:

Tankönyvfelelős neve:

Az alábbi kiadvány(ok)ra kívánjuk igénybe venni a Maxim Könyvkiadó Kft. négy darab után egy ingyenes tankönyv kedvezményét (X-szel jelölje): MX-225B/T: Fizika 9. osztály (Út a tudáshoz)

MX-713/T: Fizika 9. osztály (Mindennapok tudománya)

MX-725/T: Földrajz 9. osztály (Mindennapok tudománya) MX-275B/T: Kémia 9. osztály (Út a tudáshoz)

MX-729/T: Kémia 9. osztály (Mindennapok tudománya)

MX-745/T: Magyar nyelv 9. osztály tankönyv (Mindennapok tudománya) MX-737/T: Matematika 9. osztály (Mindennapok tudománya) P. H. Dátum:

az iskola képviselőjének aláírása

Visszaküldési cím: 6728 Szeged, Kollégiumi út 11/H • Visszaküldési határidő: 2013. június 15.