FÖLDRAJZ MOZAIK évfolyam KERETTANTERVRENDSZER AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁK SZÁMÁRA NAT változat. Készítette: Jónás Ilona Vízvári Albertné

MOZAIK KERETTANTERVRENDSZER AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁK SZÁMÁRA

NAT 2003

FÖLDRAJZ 5-8. évfolyam

A változat Készítette:

Jónás Ilona Vízvári Albertné

A kerettantervrendszert szerkesztette és megjelentette:

MOZAIK KIADÓ – SZEGED, 2004

MOZAIK KERETTANTERV • NAT 2003

Földrajz 5-8. évfolyam • A változat

TARTALOM BEVEZETÉS ..........................................................................................................................................

3

A FÖLDRAJZ TANTÁRGY KERETTANTERVE ............................................................................... A tantárgy legfontosabb pedagógiai elképzelései ........................................................................... A tantárgy legfontosabb fejlesztési feladatai a képzési szakaszokban ................................................ A tantárgy céljai .................................................................................................................................. A földrajzi-környezeti gondolkodás fejlesztése .............................................................................. Értékelési elvek ................................................................................................................................... Értékelési szempontok ..................................................................................................................... A tananyag elrendezése ....................................................................................................................... A tananyag elrendezésének indokai ................................................................................................

4 4 5 5 5 6 6 7 7

5. ÉVFOLYAM ....................................................................................................................................... 8 Javasolt óraterv ................................................................................................................................ 8 I. Témakör: Tájékozódás a környezetünkben és a térképen ............................................................ 8 II. témakör: Az idõjárás, az éghajlat. A talaj ................................................................................... 9 III. Témakör: Hazánk: Magyarország ............................................................................................. 9 A tananyag feldolgozásához szükséges topográfiai fogalmak ........................................................ 10 Követelmények a tanév végén ............................................................................................................. 10 6. ÉVFOLYAM ....................................................................................................................................... Javasolt óraterv ................................................................................................................................ I. Témakör: Tájékozódás a Földön .................................................................................................. II. Témakör: A változó földfelszín .................................................................................................. A tananyag feldolgozásához szükséges topográfiai fogalmak ........................................................ Követelmények a tanév végén ............................................................................................................. Kimeneti követelmények a 6. évfolyam végén ...................................................................................

11 11 11 12 12 12 13

7. ÉVFOLYAM ....................................................................................................................................... Javasolt óraterv ................................................................................................................................ I. Témakör: Tájékozódás a földtörténeti idõkben ............................................................................ II. Témakör: Európán kívüli kontinensek ........................................................................................ III. Témakör: Európa (É-, Ny-, D-, Kelet-Európa) és Oroszország ................................................ A tananyag feldolgozásához szükséges topográfiai fogalmak ........................................................

14 14 14 15 15 16

8. ÉVFOLYAM ....................................................................................................................................... Javasolt óraterv ................................................................................................................................ I. Témakör: Közép-Európa tájainak és országainak természet- és társadalomföldrajza ................. II. Témakör: Hazánk a Kárpát-medencében .................................................................................... III. Témakör: Fejlõdésünk társadalmi alapjai .................................................................................. IV. Témakör: A hazai tájakon ......................................................................................................... V. Témakör: A magyar gazdaság .................................................................................................... A tananyag feldolgozásához szükséges topográfiai fogalmak országonként .................................. Követelmények a tanév végén ............................................................................................................. Kimeneti követelmények a 8. évfolyam végén ...................................................................................

18 18 18 19 19 19 20 20 21 22

9. ÉVFOLYAM ....................................................................................................................................... Kimeneti követelmények a 8. osztály végén ................................................................................... Javasolt óraterv ................................................................................................................................ I. Témakör: Tájékozódás a kozmikus környezetben. A térkép ....................................................... II. Témakör: A földi szférák ............................................................................................................ III. Témakör: A természetföldrajzi övezetesség .............................................................................. IV. Témakör: A természeti és a társadalmi-gazdasági környezet kapcsolatrendszere .................... A tananyag feldolgozásához szükséges topográfiai fogalmak ........................................................ Követelmények a tanév végén .............................................................................................................

22 23 23 24 24 26 27 28 28

www.mozaik.info.hu

2



10. ÉVFOLYAM ..................................................................................................................................... Javasolt óraterv ................................................................................................................................ I. Témakör: A világ változó társadalmi-gazdasági képe ................................................................. II. Témakör: A világ régiói, országcsoportjai, országai .................................................................. III. Témakör: A globális problémák földrajzi vonatkozásai ............................................................ A tananyag feldolgozásához szükséges topográfiai fogalmak ........................................................ Követelmények a tanév végén ............................................................................................................. Kimeneti követelmények a 10. osztály végén .....................................................................................

www.mozaik.info.hu

29 29 30 30 31 32 32 33

3



BEVEZETÉS A NAT 2003 elfogadott dokumentumai alapján a Földünk és környezetünk mûveltségi terület célkitûzéseinek, fejlesztési feladatainak megvalósítása az 5. évfolyamon kezdõdik. Tartalmi és képességfejlesztési alapozása az Ember a természetben mûveltségi területen történik – az alsó tagozatban. A késõbbiekben is szoros a kapcsolat közöttük, de a 7. évfolyamtól kezdve a Földünk és környezetünk egyre több szállal kötõdik az Ember a társadalomban címû mûveltségi területhez is. Kerettantervi elgondolásainkat ezért – a fentiek figyelembe vételével – a mûveltségi terület integrált jellegére, valamint a feladatainak megvalósításához szükséges legoptimálisabbnak tartott tantárgyi és tananyagbeli elrendezésre terveztük. Megjelenítésére két variációt dolgoztunk ki. Az elsõ szerint az 5., 6. évfolyamon a természetismeretben kap helyet. Ennek elõnyei: a közvetlen kapcsolódás kiépítése 5. évfolyamon a magyar tájak, éghajlati jellemzõik – termesztett növények, valamint a tenyésztett állatok között. (Teljes integrációra nincs lehetõség, mert a tananyagot úgy kell elrendezni, hogy a növények, növényi szervek vizsgálódására a vegetációs idõszakban kerüljön sor.) A 6. évfolyamon a feldolgozott természetföldrajzi fogalmakhoz is jól illeszthetõk az erdõkre, vizekre, vízpartokra, füves területekre vonatkozó biológiai ismeretek. Másik elõny: a tantárgy óraszáma (2 vagy 3) nyugodt, kiegyensúlyozott haladást, gyakori munkáltatást, valamint folyamatos ellenõrzést biztosíthat. Ezt fontosnak tartjuk az alsó tagozati szakasz lezáródása után, de a kisebb óraszámban folytatódó biológia és földrajz számára is a 7. évfolyamban. A másik variáció: a Földünk és környezetünk mûveltségi terület földrajzként már az 5. évfolyamon indul. Heti egy órás tárgyként viszont sérülékenyebbé válhat. Természetesen, ha a helyi tantervben ezt 1,5 órára emelik – kedvezõbb a helyzet. Így aztán akár ezt is választhatják a kollégák. A tanterv az általános iskola 5-8. évfolyamai részére készült, de tartalmazza a gimnáziumok és szakközépiskolák elsõ két évfolyamának földrajzi anyagát is. Így a 6 osztályos gimnáziumok vagy az általános iskola és gimnázium együttesét adó oktatási intézmények is használni tudják.

A FÖLDRAJZ TANTÁRGY KERETTANTERVE A tantárgy legfontosabb pedagógiai elképzelései A Földünk és környezetünk mûveltségi terület tantárgyaként megjelenõ földrajz kiemelt fejlesztési elképzelései fõként természettudományi és társadalomtudományi ismereteket integráló jellegébõl adódnak. Ezért: a) az Ember a természetben mûveltségi területtel szoros kapcsolatban tartalmilag alapozza a tanulók természettudományos világképét, gondolkodását és szemléletmódját. b) A természeti és társadalmi-gazdasági-környezeti folyamatok összefüggéseinek feltárásával, valamint napjaink eseményeinek összekapcsolásával segíti a tanulók: – földrajzi, környezeti gondolkodásának, – helyi, regionális, globális szemléletének, – a környezetért felelõs magatartásának alakítását. c) A természettudományok és társadalomtudományok vizsgálódási módszereinek folyamatos alkalmaztatásával fejleszti a tanulók azon képességeit, amelyekkel tájékozódni tudnak szûkebb és tágabb környezetük jellemzõi között – megszerzett ismereteik integrálásával. Alakítja kommunikációs, narratív, döntési, szabálykövetõ, lényegkiemelõ, problémamegoldó, kritikai, a komplex információk feldolgozásával kapcsolatos, együttmûködési, életvezetési képességeiket – kulcskompetenciáik rendszerének elemeit és végül ezek kompetencia-térképpé szervezõdését. d) A tantárgy tartalmával, az általa közvetített értékek, az alapvetõ követelmények és az erre épülõ tanulói tevékenységek megszervezésével együttesen szolgálja a tanulók társadalmi-állampolgári, cselekvési kompetenciáinak alakítását: személyiségük komplex fejlesztését. Formálja önismeretüket, együttmûködési készségüket, akaratukat; segítve a felnõtt lét szerepeire való felkészülésüket.

www.mozaik.info.hu

4



A tantárgy legfontosabb fejlesztési feladatai a képzési szakaszokban Az 5–6. évfolyam: A természettudományokban begyakorolt értelmezési, megismerési, tanulási technikák, módszerek fejlesztése. Tájékozódás a földrajzi térben és idõben a társadalmi-gazdasági-környezeti folyamatokban, a hazai földrajzi környezetben, a térképen. A 7–8. évfolyamon: a kulcskompetenciákkal kapcsolatos alapkészségek fejlesztése. A földrajzi-környezeti tartalmú információk értelmezése és feldolgozása – növekvõ önállósággal, egyénileg és csoportosan. Az ismert tér fokozatos kitágítása: a kontinensek megismertetésével a fontosabb földrajzi-környezeti jelenségek, folyamatok, erõforrások, valamint környezeti problémák térbeli elhelyezésével. A természeti és társadalmi környezet folyamatos változásaiban megnyilvánuló alapvetõ törvényszerûségek megismertetése. A folyamatok kölcsönhatásainak eredményeképpen létrejövõ környezeti változások nyomon követése. A környezetkárosító hatások felismertetése és a következményeik csökkentésére irányuló hazai és nemzetközi erõfeszítések érzékeltetése. Magyarország földjének, a magyar gazdaság helyzetének és fõként európai kapcsolatrendszerének megismertetése a hazához való kötõdés megerõsítésének érdekében. A 9–10. évfolyamon: a természetföldrajzi és társadalomföldrajzi, környezeti jelenségek, folyamatok, összefüggések átfogó rendszerekbe helyezésén van a fõ hangsúly. A kulcskompetenciákkal kapcsolatos alapkészségek továbbfejlesztése a földrajzi-környezeti tartalmú információhordozók önálló értelmezésével, értékelésével, feldolgozásával, az ismeretszerzés változatos módjainak megismertetésével, alkalmaztatásával, a permanens önmûveléshez szükséges motívumok, szándékok megerõsítésével történik. Alapvetõ tájékozódás a térképen, a Naprendszerben, az Univerzumban, a Földön. A világgazdasági folyamatok felismertetése a bennük érvényesülõ törvényszerûségek megláttatása: az országcsoportokban, régiókban. A magyarság és Magyarország szerepének értékelése a Kárpát-medencében, Közép-Európában, a földrészen és a világban. A világ társadalmi-gazdasági kérdéseinek, globális jelenségeinek, összefüggéseinek áttekintése példákon, folyamatokon keresztül. Tájékozottság kialakítása a legfontosabb környezeti veszélyekrõl, az emberiség felelõsségérõl az egészséges környezet megõrzésben, a fenntartható fejlõdés globális méretû megszervezésében.

A tantárgy céljai A természeti és társadalmi folyamatokban való tájékozódás kapcsán megismertetni a tanulókat a szûkebb és tágabb környezetük természeti és társadalmi-gazdasági, valamint környezeti jellemzõivel.

A földrajzi-környezeti gondolkodás fejlesztése – az általános természeti-társadalmi-gazdasági és környezeti jelenségek, tények, folyamatok vizsgálatával; térbeli és idõbeli változásaik feltárásával, – a vizsgálódásokat követõ általánosításokkal, szintetizálással, az összefüggések felismertetésével, rendszerbe helyezésével, analóg példák keresésével, – a kölcsönhatások és következményeik megláttatásával, – a természettudományok és a társadalomtudományok vizsgálódási módszereinek alkalmaztatásával, – a történeti-földrajzi szemlélet formálásával, – a kontinensekre, országcsoportokra, országokra, tipikus tájakra jellemzõ földrajzi kép kialakításával, – a termelés eltérõ lehetõségeinek, módjainak és teljesítményeinek összehasonlításával, – a más népek, nemzetiségek, kultúrák, életformák iránti érdeklõdés, a tisztelet felkeltésével, a humanista értékrend alakításával, – a haza földrajzában való tájékozottság bõvítésével, a nemzeti azonosságtudat formálásával, – a sokoldalú és differenciált, a tanulókhoz alkalmazkodó tanítási és tanulási eljárások megvalósításával, – az információhordozókhoz és az információforrásokhoz való hozzájutás biztosításával, – a sikeres érettségi vizsgára való felkészítés és felkészülés feltételeinek megteremtésével, – a felelõs állampolgári szerep, a környezetért felelõs magatartás motivációjának erõsítésével. www.mozaik.info.hu

5



Értékelési elvek Alapvetõ cél annak vizsgálata, rendelkezik-e a tanuló kellõ kompetenciával: hogyan fejlõdik tudásának, képességeinek, készségeinek rendszere a földrajz tantárgy által közvetített értékek elsajátításával. Az egyénre szabott tanulási módszerek ugyancsak az egyénre szóló, sajátos értékelési rendszert kívánnak. Ezért kiemelt értékelési elv annak figyelemmel kísérése, hogy mennyit és mely követelmények teljesítésében fejlõdött a tanuló önmagához, elõzõ szintjéhez képest. Az értékelésnek döntõen a tevékenységek megnyilvánulásaira, az önálló munkavégzésre és az összefüggések meglátásának különbözõ szintjeire kell irányulnia – a fokozatosság elve és az életkorra jellemzõ pszichikus fejlõdés figyelembe vételével. Az alábbiakban felsorolt értékelési szempontok közül válogatva azokat kell kiemelni, amelyek a tanulók életkorához, a tananyag jellegéhez (annak mélységéhez) s a feldolgozási képességek fokozatos fejlõdéséhez, a tanulói kompetenciák bõvüléséhez igazodnak.

Értékelési szempontok A tanuló: – elsajátította-e a természettudományok és a társadalomtudományok alapvetõ vizsgálati módszereit? – ismeri és tudja-e alkalmazni az önálló ismeretszerzés lépéseit? – képes-e önálló megfigyelésre, kísérletezésre, eszközhasználatra, térképi mérésekre, számítások elvégzésére? – milyen szinten képes a különféle szöveges és képi információk feldolgozására, földrajzi tartalmának kifejtésére? – ismeri-e a legfontosabb földrajzi tényeket, jelenségeket, fogalmakat, folyamatokat? – felismeri-e és tudja-e példákkal bizonyítani a tények, jelenségek közötti hasonlóságokat és különbségeket, oksági összefüggéseket, logikai kapcsolatokat? – tud-e csoportosítani a megadott szempontok alapján, felismeri-e a csoportosítás szempontjait? – képes-e a megszerzett ismereteket rugalmasan használni, alkalmazni a különféle földrajzi rendszerekben, új szituációkban és a gyakorlatban? – hogyan tájékozódik a térképen? Milyen a térképhasználati szintje a szemléleti és a logikai térképolvasás területén? – képes-e ismereteket szerezni ábrák, képek, tematikus térképek, adatsorok, metszetek, grafikonok, térképvázlatok elemzésével, illetve azok kiegészítésével, készítésével? – tudja-e a természeti és a társadalmi folyamatok térbeli és idõbeli változásait érzékelni, értelmezni, sorrendiségüket megállapítani, példákkal bizonyítani? – felismeri-e a hazai, az európai és a világgazdasági társadalmi-gazdasági folyamatok összefüggéseit, tendenciáit? – képes-e a környezet természet- és társadalom alkotta értékeinek felismerésére, sajátosságainak, mennyiségi és minõségi változásainak értékelésére? – ismeri-e azokat a folyamatokat, amelyek globális környezeti válságjelenségekhez vezetnek? – felismeri-e a társadalmi-gazdasági modernizáció kedvezõ és kedvezõtlen társadalmi-gazdaságikörnyezeti következményeit? – alá tudja-e példákkal támasztani a földrajzi környezet megóvásának szükségességét? – részévé vált-e személyiségének a környezettudatos magatartás és életvitel? – rendelkezik-e megfelelõ jártassággal az adott témához illeszkedõ információs anyagok és információhordozók kiválasztásában és alkalmazásában? – megfelelõ-e kommunikációs képessége az önálló ismeretszerzéshez, az információk tartalmának megértéséhez és elemzéséhez, szelektív felhasználásához; az önálló vélemény kialakításához és annak kifejezéséhez, az érveléshez, a vitához? – milyen szinten használja a földrajz szaknyelvét? – hogyan fejlõdött a tanulási technikája, megismerési, rögzítési és felidézési módszere? – képes-e információ- és adatgyûjtésre (pl. könyvtár, internet használatára), ezek feldolgozására; vázlat, feleletterv, kiselõadás, házi dolgozat készítésére; feladatlapok megoldására, önellenõrzésre? – igényévé, szokásává vált-e az önmûvelés, a társadalmi-gazdasági-környezeti aktualitások iránti érdeklõdés, nyitottság? – képes-e azonosulni a földrajz által is közvetített értékekkel; hogyan nyilvánul ez meg szokásaiban, életmódjában, együttmûködési készségében, személyiségében?

www.mozaik.info.hu

6



A tananyag elrendezése 5. évfolyam:

Tájékozódás környezetünkben és a térképen Az idõjárás, az éghajlat Hazánk: Magyarország 6. évfolyam: Tájékozódás a Földön A változó földfelszín 7. évfolyam: Tájékozódás a földtörténeti idõben Az Európán kívüli kontinensek természeti és társadalomföldrajza É-, Ny-, D-, Kelet-Európa és Oroszország 8. évfolyam: Közép-Európa természeti és társadalomföldrajza Magyarország természeti adottságai, társadalmi-gazdasági jellemzõi 9. évfolyam: Tájékozódás a kozmikus környezetünkben A földi szférák kialakulása, jellemzõi A természetföldrajzi övezetek A természeti és a társadalmi-gazdasági-környezeti tényezõk összefüggései az övezetekben 10. évfolyam: A világ változó társadalmi-gazdasági képe Régiók, országcsoportok, országok Magyarország Globális környezeti problémák, megoldási lehetõségeik

A tananyag elrendezésének indokai 5. évfolyam:

Készítsék elõ a térképismeretek Magyarország tanítását – a térképi ismeretszerzés lépéseinek alapozásával. A haza földrajzával „korán” találkozzanak a tanulók. A közvetlen kapcsolat teremtése az Ember a természetben „Környezetünk élõvilága” témakörével, így komplexebbé tenni a hazai tájak jellemzését.

6. évfolyam:

A kontinensek késõbbi (7. évfolyam) megismerését jól elõkészíti a földgömbi tájékozódás és a földfelszín változásai kapcsán feldolgozott természetföldrajzi fogalmak, összefüggések rendszere. Utóbbiakat segítik a biológia – életközösségeket tárgyaló témakörei.

7. évfolyam:

A kontinensekre vonatkozó ismeretanyag azok jellegzetességeit, tipikus tájait emeli ki. Részletesebben csak a világgazdaság jelentõsebb országaival foglalkozik. A távoli kontinensektõl halad a megismerés Európa felé. A kontinensek természetföldrajzának feldolgozását segíti a biológia azonos évfolyamának távoli tájak életközösségeit bemutató témaköre.

8. évfolyam:

Közép-Európával, Magyarországgal „érettebb” korukban ismerkedjenek meg a tanulók. A társadalmi-gazdasági folyamatok összefüggéseit, hatásait így hazai példákkal támaszthatják alá.

9. évfolyam:

A megelõzõ évfolyamok kontinens- és országföldrajzi ismereteinek alkalmazásával itt lehet a leghatékonyabban szintetizálni, általánosítani a csillagászati, a térképészeti, a geoszférákra és a földrajzi övezetekre vonatkozó tudásanyagot. Beépülhetnek a már megszerzett fizikai, kémiai ismeretek és összefüggések is. A természeti és a társadalmi környezet kölcsönhatásait feldolgozó témakör pedig logikus átvezetést biztosít a 10. évfolyam általános társadalomföldrajzához (népesség, települések).

10. évfolyam: Tananyaga a világ változó társadalmi-gazdasági képét és globális környezeti problémáit a „legérettebb”, az e kérdések iránti legnyitottabb korban közvetíti a tanulóknak: felkészítve õket arra, hogy folyamatosan kövessék a társadalomföldrajzi változásokat, és megújítsák földrajzi-környezeti ismereteiket.

www.mozaik.info.hu

7



5. ÉVFOLYAM A földrajz 5. évfolyamtól önálló tantárgy is lehet. Céljai, tartalma, fejlesztési feladatai természetesen megegyeznek a komplex tantárgyként tanítható természetismeretben – kevésbé részletesen – már felsoroltakkal. Évi óraszám: 37 Heti óraszám: 1

Javasolt óraterv Az órák felhasználása Témakörök

Helyi felhasznáÖsszes lás, kiegészítõ óraszám anyag, ellenõrzés

Új ismeretek elsajátítása

Ismétlés, gyakorlás

I. Tájékozódás a környezetünkben és a térképen

5

1

1

7

II. Az idõjárás, az éghajlat. A talaj

4

2

2

8

III. Hazánk, Magyarország

15

2

2

19

Év eleji, év végi ismétlés

–

3

–

3

Összesen

24

8

5

37

A tantárgy alapozása az 1–4. évfolyamon Az Ember és természet mûveltségi területben. Tájékozódás a térben. Irányok, távolságok, hosszak, nagyságok felismerése. Az anyag nyersanyagból termékké alakulásának megismerése. Egyéni és közösségi környezetvédelmi, cselekvési formák. Az Ember és társadalom mûveltségi területben. A térkép legfontosabb elemeinek felismerése: vizek, domborzati jelölések, államhatárok, települések. Helyszínek modellezése. Ismerkedés a környék, a lakóhely természeti értékeivel, a helyi hagyományokkal. Mit jelent, hogy magyarok vagyunk?

I. Témakör: Tájékozódás a környezetünkben és a térképen Célok: – Kiterjeszteni a tanulók tájékozódásra vonatkozó ismereteit, továbbfejleszteni az ezekkel kapcsolatos készségeit. – Megláttatni a térkép ábrázolásmódja és a valóság közötti összefüggést. – Felismertetni a térképi ábrázolás korlátait. – Megismertetni a térkép jelrendszerét és használatában megfelelõ begyakorlottságot szereztetni a tanulókkal. – Megalapozni a szemléleti térképolvasást. – Fejleszteni az ismeretszerzési, feldolgozási képességeket a térképi ismeretek használatával. Tartalom

Világtájak a valóságban és a térképen.

Fejlesztési feladatok, tevékenységek A tájékozódással kapcsolatos ismeretek rendszerezése. A valóság és a térkép összevetése. Vázlatrajz készítése a lakóhelyrõl és környékérõl.

A domborzat és a vizek térképi ábrázolása. A megyetérkép.

Eligazodás a domborzati-vízrajzi, közigazgatási, egyszerû tematikus és a lakóhelyi környezetet ábrázoló térképeken. A térkép jelkulcsának használata.

A térkép.

A tájékozódás gyakorlása Magyarország A térképolvasás lépéseinek alkalmaztatása a szemléleti térképolvasás szintjén. térképén. www.mozaik.info.hu

8



II. témakör: Az idõjárás, az éghajlat. A talaj Célok: – – – – – –

Kibõvíteni, rendszerezni a tanulók idõjárással kapcsolatos megfigyeléseit. Felismertetni az idõjárási jelenségekben megjelenõ törvényszerûségeket, kölcsönhatásokat. Megismertetni az idõjárás elemeinek szerepét annak alakulásában. Ráébreszteni a tanulókat az idõjárás változékonyságára és az éghajlat viszonylagos állandóságára. Bemutatni hazánk éghajlatának jellemzõit. Jártasságot kialakítani az éghajlattal kapcsolatos információk feldolgozásában (tematikus térképek, diagramok). – A talaj jelentõségének felismertetése. – A talajvédelem fontosságának megértetése.

Tartalom A levegõ hõmérséklete és mérése. A szél és a csapadék. Idõjárási térképek vizsgálata. Az idõjárás és az éghajlat. Hazánk éghajlata. A talaj és vizsgálata.

Fejlesztési feladatok, tevékenységek Megfigyelésekkel, észlelésekkel nyomon követni az idõjárás elemeinek térbeli és idõbeli változásait, kölcsönhatásait. Kísérletekkel alátámasztani a természetben tapasztalható jelenségeket, folyamatokat. A halmazállapot-változásokról tanultak összekapcsolása az idõjárási jelenségekkel. Számítások: a hõmérséklet napi-, évi ingadozása, a középhõmérséklet. Tematikus térképek, diagramok elemzésével összegyûjtetni hazánk éghajlatának jellemzõit. A talaj összetevõinek vizsgálata. A talaj és a növénytermesztés összefüggéseinek felismertetése. A talaj védelmének indoklása. Rendszeres megfigyelések, mérések, vizsgálódások végeztetése önállóan és csoportmunkában, tanári segítséggel.

III. Témakör: Hazánk: Magyarország Célok: – – – – – –

A tájékozódás kiterjesztése a magyarországi nagytájakra. A kialakulásukban résztvevõ folyamatok megértetése. Összefüggések megláttatása a kialakulásuk folyamatai és mai felszínük között. Képet adni az egyes tájak felszínérõl, éghajlati jellemzõirõl, vizeirõl, legfontosabb környezeti értékeirõl. Az alapvetõ földrajzi-környezeti jelenségek, folyamatok térbeli elhelyezése. A földrajzi környezetre kifejtett egyéni, társadalmi hatások és a belõlük adódó problémák felismerése, a megoldási módok keresése. – A hazai tájak természeti és társadalmi-gazdasági értékeinek megismertetésével a hazánkhoz való kötõdés alakítása, a nemzettudat fejlesztése, Magyarország nemzetközi hírének megismertetése, tudatosítása. Tartalom Hazánk a Kárpát-medencében. Az Alföld: Nagykunság, Hortobágy, Kiskunság, Mezõgazdaság és élelmiszeripar hazánk legnagyobb táján. Települések az Alföldön. A Kisalföld. Az Alpokalja. A Dunántúli-dombság. A Dunántúli-khg. www.mozaik.info.hu

Fejlesztési feladatok, tevékenységek Hazánk elhelyezése Közép-Európában, a Kárpát-medencében. A felszínfejlõdés fõ folyamatainak megértése a magyarországi tájak példáin. Kép kialakítása a nagytájakról, a földrajzi-környezeti tartalmú információk értelmezésével és feldolgozásával egyéni és csoportmunkában: – a lényeg kiemelésével, a hasonlóságok és különbségek észrevételével, – ábrák, képek, adatsorok, diagramok elemzésével, összehasonlításokkal, – tények, szöveges információk ábrázolásával, – következtetések megfogalmazásával. 9



Tartalom Élet a hegységekben. A Balaton. Az Északi-khg. Élet az Északi-khg.-ben és a medencékben. Az adott tájaknál: a Hortobágyi – a Kiskunsági-, a Fertõ-Hanság-, a Balatonfelvidéki-, az Õrségi-, az Aggteleki Nemzeti Park. (A többi a 6. évfolyamos természetismeret tananyagában: az erdõ, a vizes élõhelyek, a mezõ életközösségeinél). Budapest.

Fejlesztési feladatok, tevékenységek Az életmódban, szokásokban bekövetkezett változások érzékeltetése példák segítségével, megadott szempontokkal. A magyarországi nagytájak összehasonlítása. Hasonló és eltérõ földrajzi jellemzõik megkerestetése. A társadalmi-gazdasági és környezeti folyamatok kapcsolatainak, összefüggéseinek felismertetése példákon keresztül. Annak beláttatása, hogy a környezet megóvásáért mi is felelõsek vagyunk. A személyes cselekvés gyakorlatának és lehetõségeinek vizsgálata konkrét példákon. Az alapvetõ szakkifejezések használata. A topográfiai fogalmak leolvasása a térképrõl, elhelyezése a munkatérképen. Gyûjtemények, tablók közös összeállítása közvetlen irányítással: – a magyarországi tájakról, településekrõl, – a nemzeti parkokról, a fõvárosról.

A tananyag feldolgozásához szükséges topográfiai fogalmak Aggteleki-karszt, Alföld, Alpokalja, Ausztria, Bakony, Borsodi-medence, Börzsöny, Budai-hg., Bükk, Cserhát, Dunántúli-dombság, Dunántúli-khg., Duna–Tisza-köze, Dunazug-hegység, Északi-khg., Gellérthegy, Hortobágy, Horvátország, János-hegy, Kárpát-medence, Kékes, Kisalföld, Kiskunság, Kõszegi-hg., Mátra, Mecsek, Mezõföld, Nagykunság, Pesti-síkság, Románia, Somogyi-dombság, Soproni-hg., Szerbia és Montenegró, Szlovákia, Szlovénia, Tiszántúl, Tolnai-dombság, Velencei-hg., Vértes, Visegrádi-hg., Zalai-dombság, Zempléni-hg. Balaton, Bodrog, Csepel-sziget, Dráva, Duna, Fertõ tó, Ipoly, Kis-Balaton, Kõrös, Maros, Mohácsisziget, Rába, Sajó, Sió, Szigetköz, Tihanyi-fsz., Tisza, Tisza-tó, Velencei-tó, Zagyva, Zala, Aggteleki N. P., Balaton-felvidéki N. P., Balatonfüred, Budapest, Debrecen, Eger, Fertõ-Hanság N. P., Gyõr, Hortobágyi N. P., Kiskunsági N. P., Kõszeg, Miskolc, Õrségi N. P., Pécs, Siófok, Sopron, Szeged, Veszprém.

Követelmények a tanév végén A tanuló: – ismerje a térkép ábrázolásmódja és a valóság közötti kapcsolatot, – a térkép jelkulcsának használatával igazodjon el – elemi szinten – Magyarország domborzati-vízrajzi, közigazgatási és egyszerû tematikus térképein, – ismerje az idõjárási elemek területi, idõbeli eltérései közötti összefüggéseket, – fogalmazza meg, milyen az aktuális idõjárás, – tudjon különbséget tenni az idõjárás és az éghajlat között, – ismerje hazánk éghajlatának jellemzõit, – ismerje fel a legfontosabb felszínformákat a valóságban és a térképen, – tudja azonosítani leírások, jellemzõ álló- vagy mozgóképek alapján hazánk nagytájait. Értse a felszínük kialakításában résztvevõ folyamatok egymásutániságát, egyidejûségét – összhatását, – tudjon példákat mondani a hazai nagytájak természeti-társadalmi-környezeti értékeire, – ismerje fel a környezetében tapasztalható környezetkárosító tevékenységeket, folyamatokat. Értse és tudja, hogy élõ és élettelen környezetének állapotáért õ is felelõs, – használja megfelelõ biztonsággal a szaknyelvet és az önálló ismeretszerzés megismert technikáit.

www.mozaik.info.hu

10



6. ÉVFOLYAM Évi óraszám: 37 Heti óraszám: 1





10

3

3

16

12

2

3

17


–

4

–

4

Összesen

22

9

6

37

I. Tájékozódás a Földön II. A változó felszín

Alapozás az Ember a természetben mûveltségi területen (környezetismeret): A természeti környezetnek, mint a világ védelemre szoruló részének értelmezése. Tájékozódás egyszerû forrásanyagokban – tanári segítséggel. A változások okainak megnevezése. Egyszerû képi és szöveges információk olvasása. Ismerkedés a természet megfigyelhetõ ciklusaival. A Föld alakjával kapcsolatos tudományos kép alapozása. Elemi ismeretek gyûjtése az égitestekrõl. Egyéni és közösségi környezetvédelmi cselekvési formák kialakítása. Az Ember és társadalom mûveltségi területen: Az idõ tagolására szolgáló kifejezések használata, viszonyítások.

I. Témakör: Tájékozódás a Földön Célok: – A tájékozódásról tanultak kiterjesztése a földgömbi ismeretek elsajátíttatásával. – A tájékozódáshoz szükséges szempontok – irány és távolság – megerõsítése a földrajzi fokhálózat megismertetésével, használtatásával. – A térbeli elvonatkoztatás képességének továbbfejlesztése árnyaltabb és biztosabb képzetek kialakításával. – A természettudományos gondolkodáshoz szükséges képességek alapozása a természeti folyamatok, összefüggések, törvényszerûségek megismertetésével. – A kulcskompetenciákkal kapcsolatos képességek alapozása. – Az értelmes, összefüggésekre épülõ tanulás eljárásainak gyakoroltatása a tankönyvi és egyéb információhordozók felhasználásával. – A tanulás iránti motiváció felkeltése, fenntartása örömteli tanulási élményekkel. – A környezettudatos magatartás alapozása. Tartalom Mi van a Föld felszínén?

Fejlesztési feladatok, tevékenységek Bõvíteni a tájékozódással kapcsolatos ismereteket a földrajzi fokhálózat megismertetésével. Hazánk földrajzi helyzetének meghatározása. A helymeghatározás lépéseinek begyakorolA szélességi körök. tatása. A hosszúsági körök. Megismertetni a tanulókat a Föld gömb alakjával és a gömb A földrajzi fokhálózat. alak miatt kialakuló éghajlati övezetességgel. Kontinensünk Európa, hazánk helye Eu- A Föld mozgásai és a napi, évi idõszámítás közötti összefüggések megláttatása. rópában. A Föld Nap körüli keringésének és a tengelyferdeség szerepének felismertetése az évszakok kialakulásában. A nappalok és éjszakák váltakozása. Az égitestek (Nap, Föld) helyzetének modellezése a különbözõ napszakokban és évszakokban. Az évszakok váltakozása. www.mozaik.info.hu

11



Tartalom

Éghajlati övezetek. Az éghajlatalakító, módosító tényezõk. Európa éghajlatai.

Fejlesztési feladatok, tevékenységek A Nap napi és évi látszólagos mozgásának megfigyeltetése az égbolton. Az éghajlati övezetek jellemzése. Az éghajlatot alakító tényezõk hatásának megfigyelése: diagramokon, tematikus térképeken.

II. Témakör: A változó földfelszín Célok: – – – – – – – – – –

Kibõvíteni, rendszerezni a tanulók felszínformákra vonatkozó ismereteit. Felismertetni a földfelszín változásait okozó fizikai, kémiai jelenségeket. Megértetni a változások törvényszerûségeit a külsõ erõk felszínformálása kapcsán. Megismertetni a felszínformák kialakulásának folyamatát, a talaj keletkezését. A környezetben lejátszódó folyamatok idõbeliségének felismertetése. Észrevétetni az emberi tevékenység felszínformáló hatását. Alakítani a tanulók felelõs magatartását a táj, a környezet értékeinek megóvása érdekében. Felkelteni érdeklõdésüket a földrajzi-környezeti adottságok iránt. Az információhordozók használatában való begyakorlottság alakítása egyéni és csoportmunkák során. Az alapvetõ szakkifejezések megismertetése és helyes használatának gyakorlása.

Tartalom A hegységek keletkezése: – gyûrthegységek – röghegységek – vulkáni hegységek. A síkságok (alföldek) kialakulása. A földfelszín kõzetei. A kõzetek vizsgálata. A talaj keletkezése. Talajfajták. Folyóvizek, állóvizek. Felszín alatti vizek. A víz körforgása. A belsõ és a külsõ erõk.

Fejlesztési feladatok, tevékenységek Oksági kapcsolatok felismertetése a fizikai, kémiai változások és a földrajzi jelenségek között. A földfelszínnel és kialakulásával kapcsolatos konkrét fogalmak kialakítása kísérletekkel, megfigyelésekkel, elemzésekkel, általánosításokkal. A fogalmak közötti kapcsolatok észrevétetése. Csoportosítások, rendszerezések végzése – tanári segítséggel. A földfelszín kialakulásában résztvevõ folyamatok értelmezése, leírása – egyidejûségük, egymásutániságuk érzékeltetése. Rajzos ábrázolásuk. A szakkifejezések pontos használata. Tájékozottság alakítása az információhordozók önálló használatában: homokasztali munkákban, kép-, ábraelemzésekben, egyszerû kõzet- és talajvizsgálatokban, tematikus térképek olvasásában. Az együttmûködés készségeinek alakítása az ismeretszerzésben, az ismeretek feldolgozásában, alkalmazásában.

A tananyag feldolgozásához szükséges topográfiai fogalmak Adriai-tenger, Afrika, Atlanti-óceán, Ausztrália, Antarktisz, Amerika, Ázsia, Csendes-óceán, Eurázsia, Európa, Fekete-tenger, Földközi-tenger, Indiai-óceán, Jeges-tenger, Kaszpi-tenger. Alpok, Badacsony, Etna, Kárpátok, Pó-síkság, Román-alföld, Urál, Vezúv. Burgenland, Erdély, Észak-, Nyugat-, Dél-, Kelet- és Közép-Európa, Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság. Baktérítõ, Déli-sark, déli-sarkkör, Egyenlítõ, Északi-sark, északi-sarkkör, Ráktérítõ.

Követelmények a tanév végén A tanuló: – tudjon tájékozódni a Földön: a kontinensek és az óceánok egymáshoz viszonyított helyzetének meghatározásával, valamint a földrajzi fokhálózat segítségével, – helyezze el Magyarországot Európában és a mérsékelt éghajlati övezetben, – ismerje a Föld gömb alakja és az éghajlati övezetek kialakulása közötti oksági összefüggést, – tudja megmagyarázni a Föld tengely körüli forgásával a nappalok-éjszakák váltakozását, www.mozaik.info.hu

12



– ismerje fel a Nap–Föld viszonyának modellezése segítségével a Föld Nap körüli keringése (a tengelyferdeség) és az évszakok kialakulása közötti összefüggést, – tudjon példákat mondani a földfelszín kialakulásában, a talaj keletkezésében résztvevõ folyamatokra. Ismerje fel egymásutániságukat vagy egyidejûségüket, – ismerje a felszín, az éghajlat és a folyók jellemzõi közötti összefüggéseket, – ismertesse a víz körforgásának, a külsõ erõk munkájának folyamatait, – ismerjen fel néhány jellemzõ kõzetet, – legyen képes mérések, vizsgálódások önálló végzésére megadott szempontok alapján egyénileg és csoportosan.

Kimeneti követelmények a 6. évfolyam végén A 6. évfolyam végén a tanuló: – tudjon tanári segítséggel méréseket, vizsgálódásokat végezni, tapasztalatait a megadott szempontok alapján összegezni, – ismerje fel, mondjon példákat a megismert kölcsönhatásokra, ok-okozati összefüggésekre, – legyen jártas a földrajzi-környezeti tartalmú információk értelmezésében, feldolgozásában: a lényeg kiemelésében, hasonlóságok és különbségek észrevételében; adatok, adatsorok, diagramok, ábrák elemzésében, tények, információk ábrázolásában, – tudjon egyszerû térképvázlatokat készíteni, – tájékozódjon elemi szinten a térképen – Magyarország térképén, a földgömbön – a földrajzi fokhálózat segítségével, – használja a térképet egyszerû földrajzi ismeretek megszerzésére, – ismerje Magyarország nagytájainak leglényegesebb jellemzõit, – tudjon példákat mondani a hazai tájak természeti és társadalmi-gazdasági-környezeti értékeire, – tudja felsorolni, a földgömbön megmutatni a kontinenseket, óceánokat, – tudjon szemléletes képet adni az éghajlati övezetekrõl, – lássa be a természet védelmének fontosságát. Nyilvánuljanak meg szokásaiban, viselkedésében a természetvédõ magatartás elemei.

www.mozaik.info.hu

13



7. ÉVFOLYAM Évi óraszám: 55,5 Heti óraszám: 1,5





3

–

–

3

Afrika, Ausztrália, Antarktisz

6

1

2

9

Afrika

7

1

2

10

Ázsia

8

1

2

11

III. Európa (É-, Ny-, D-, KeletEurópa) és Oroszország

15

2

2

19


–

3

–

3

Összesen:

39

8

8

55

I. Tájékozódás a földtörténeti idõkben II. Európán kívüli kontinensek

Célok: – A tanulók világképének, földrajzi-környezeti gondolkodásának alapozása, meglévõ ismereteik továbbfejlesztése, elmélyítése, differenciálása. – A környezet kölcsönhatásaiban és a regionális kérdésekben való tájékozottság fejlesztése: – a kontinensek természetföldrajzi jellemzõinek megismertetésével, – a legjelentõsebb országok, országcsoportok és tipikus tájaik bemutatásával, – a természeti adottságok – települések – életmód – gazdálkodás összefüggéseinek vizsgálatával, – a társadalmi-gazdasági életben jelenlévõ többirányú függõség bemutatásával, – a gazdasági körülmények, hagyományok és az adott helyen élõ emberek gondolkodásmódja, világszemlélete közötti kapcsolatok felismertetésével. A földi környezet értésén, ismeretén és a belsõ motivációkon alapuló környezettudatos magatartás, életmód alapozása. A földrajzi-környezeti tudás folyamatos gyarapítására irányuló igény fejlesztése. A kulcskompetenciákkal kapcsolatos alapkészségek alakítása. Gyakorlottság a földrajzi-környezeti tartalmú információhordozók kiválasztásában, az információk feldolgozásában egyénileg és csoportosan.

I. Témakör: Tájékozódás a földtörténeti idõkben Tartalom A földtörténet idõegységei, eseményei.

www.mozaik.info.hu

Fejlesztési feladatok, tevékenységek A földtörténeti múlt eseményeinek idõrendbe helyezése. A földtörténeti folyamatok idõtartamának összehasonlítása a történelmi idõszámítással.

14



II. Témakör: Európán kívüli kontinensek Tartalom Afrika. Helyzete, népessége. Kialakulása, felszíne. Éghajlata, természetes növénytakarója, vizei. A trópusi Afrika mezõgazdasága. Ásványkincsek és hasznosításuk. Ausztrália, Óceánia. Sarkvidékek. Amerika. Fekvése, benépesülése, népessége. Kialakulása, felszíne. A természetföldrajzi övezetesség a kontinensen. Az USA. Mexikó. Brazília. Ázsia. Fekvése, népessége. Kialakulása, felszíne. Földrajzi övezetesség. Ázsiában. Kína. Japán. Dél-Ázsia. India. DK-Ázsia. DNy-Ázsia.

Fejlesztési feladatok, tevékenységek A jellegzetes földi képzõdmények, alapvetõ természeti és társadalmi jelenségek, folyamatok, összefüggések felismertetése az egyes kontinenseken. A természetföldrajzi és regionális társadalmi-gazdasági folyamatok egymásutániságának, idõbeli fejlõdésének bemutatása példákon. A földrészek, tipikus tájak, országok természeti és társadalmi jellemzõinek, kölcsönhatásainak, összefüggéseinek értelmezése. A gazdasági élet jelenségeinek, kölcsönhatásainak felismertetése. A társadalmi-gazdasági élet eseményei és az egyes országok fejlõdése közötti kapcsolat megérttetése. Gazdasági mutatók összehasonlításával hasonlóságok, különbségek kiemelése. A népek természeti és gazdasági körülményei, hagyományai és a gondolkodásmódjuk, világszemléletük összefüggéseinek felismertetése. Az emberi tevékenységek okozta környezetkárosító folyamatok és megelõzésük, elhárításuk lehetõségeinek bemutatása. Példákkal alátámasztani a nemzetközi összefogás szükségességét. Tájékozódás a különbözõ méretarányú, tartalmú és tematikus földrajzi térképeken. Az eligazodáshoz szükséges topográfiai fogalmak ismerete, elhelyezése a térképen. Jellemzõk megfogalmazása. Az egyéb földrajzi információhordozók kiválasztására, használatára való képesség alakítása.

III. Témakör: Európa (É-, Ny-, D-, Kelet-Európa) és Oroszország Tartalom

Fejlesztési feladatok, tevékenységek

Európa fekvése, felosztása, népessége. A kontinens természetföldrajzi képe. Az Európai Unió általános jellemzõi. Észak-Európa országainak hasonló és eltérõ társadalomföldrajzi képe. Franciaország. Nagy-Britannia, Egyesült Királyság. Átalakuló ipari körzetek Ny-Európában. Dél-Európa országainak társadalomföldrajzi képe. Olaszország. Spanyolország. A Balkán-térség földrajzi adottságai. Horvátország, Szerbia és Montenegró. Kelet-Európa társadalomföldrajzi képe. Ukrajna. Oroszország – két kontinens országa.

Könyvtárhasználat, újságok, tájékoztató kiadványok felhasználása, adatgyûjtés az internetrõl. Vizsgálódás a föld- és környezettudományok szempontjai szerint: grafikonokkal, adatsorok elemzésével. A megfigyelések, ismeretek szóbeli megfogalmazása szakkifejezések használatával. Kifejezésük írásban, rajzban. Ábrázolásuk grafikusan és egyszerû térképeken. Kiselõadások, leírások készítése, viták; tablók összeállítása.) Véleményalkotás a megfigyelések alapján. A környezetben történõ események reális értékelése. Az országok megismeréséhez használatos algoritmusok kialakítása, bõvítése. A speciális földrajzi adottságok megismertetéséhez: szempontok megadása, gyûjtõmunkák, elemzések készítése. Az újságok híreiben hazánk és a szomszédos országok társadalmi, gazdasági kapcsolatainak nyomon követése, példák keresése. Adatok ábrázolása, összehasonlítása.

www.mozaik.info.hu

15



A tananyag feldolgozásához szükséges topográfiai fogalmak A kontinenseknél felsoroltak már nem szerepelnek az országoknál. A kiemelt országokat vastag betûk jelzik. Eurázsiai-hegységrendszer, Pacifikus-hegységrendszer Afrika: Gibraltári-szoros, Guineai-öböl, Madagaszkár, Szuezi-csatorna, Vörös-tenger, Atlasz, Délafrikai-magasföld, Etióp-, Kelet-afrikai-magasföld, Kilimandzsáró-csoport, Kongó-medence, Szahara, Szudán. Dél-afrikai Köztársaság, Egyiptom, Kairó, Kongó, Niger, Nílus, Száhel-övezet, Viktória-tó, Zambézi, Tanganyika-tó. Ausztrália, Óceánia, sarkvidékek: Antarktisz, Arktisz, Ausztrál-alföld, Murray, Nagy-Korallzátony, Nagy-Vízválasztó-hg., Ny-ausztráliai-õsföld, Új-Guinea, Új-Zéland. Ausztrál Államszövetség, Canberra, Melbourne, Sydney. Amerika: Antillák, Észak-, Dél-, Közép-Amerika, Floridai-fsz., Golf-áramlás, Grönland, Hawaii-szigetek, Jeges-tenger, Kaliforniai-félsziget, Karib-szigetek, Labrador-félsziget, LatinAmerika, Mexikói-öböl, Panama-csatorna. Amazonas-medence, Andok, Appalache-hegység, Brazil-felföld, Guyanai-hegyvidék, Kanadai-õsföld, Kordillerák, Mexikói-fennsík, Mississippi-alföld, Parana-alföld, Patagónia, Préri, Sziklás-hegység. Amazonas, Colorado, Mississippi, Nagy-tavak, Parana, La Plata, Szent Lõrinc-folyó. Amerikai Egyesült Államok: Alaszka, Washington, Chicago, New York, Houston, New Orleans, Los Angeles, San Francisco. Argentína: Buenos Aires. Kanada: Ottawa. Kuba. Venezuela. Mexikó: Mexikóváros. Brazília: Brazíliaváros, Sao Paulo, Rio de Janeiro. Ázsia: É-, Belsõ-, K-, D-, DK-, DNy-Ázsia. Arab-, Hindusztáni-, Indokínai-félsziget, Indonéz-szigetvilág, Fülöp-szigetek, Japán-szigetek, Japántenger, Jeges-tenger. Kaszpi-tenger, Kis-Ázsia, Koreai-félsziget, Maláj-félsziget, Perzsa-öböl. Altáj, Arab-õsföld, Csomolungma, Dekkán-fennsík, Dél-kínai-hegyvidék, Himalája, Közép-szibériai-fennsík, Pamír, Tien-san, Urál. Gobi, Hindusztáni-alföld, Kaszpi-mélyföld, Kínai-alföld, Mezopotámia-alföld, Nyugat-szibériai-alföld, Szibéria, Tibet. Aral-tó, Jangce, Indus, Gangesz, Jenyiszej, Léna, Ob, Sárga-folyó, Tigris, Urál-folyó, Bajkál-tó. India: Új-Delhi, Calcutta, Mumbai; Indonézia, Irak: Bagdad; Irán, Izrael, Japán: Tokió, Oszaka. Kína: Peking, Sanghaj, Kanton, Hongkong. Koreai-Köztársaság: Szöul. Szaud-Arábia, Szingapúr, Tajvan, Thaiföld, Törökország: Ankara, Isztambul. Európa: Balti-tenger, Északi-tenger, Fekete-tenger, Földközi-tenger, Adriai-tenger, Jeges-tenger, La Manche. Appennini-félsziget, Balkán-félsziget, Boszporusz, Brit-szigetek, Ciprus, Észak-atlanti-áramlás, Izland, Kréta, Pireneusi-félsziget, Skandináv-félsziget, Szicília. Alpok, Appenninek, Balkán-hg., Balti-õsföld, Bretagne, Dinári-hg., Etna, Finn-tóvidék, Franciaközéphegység, Kárpátok, Kárpát-medencevidék, Kaukázus, Mont Blanc, Német-középhegység, Penninehg., Pireneusok, Skandináv-hg., Urál, Vezúv. Donyec-medence, Germán-alföld, Holland-mélyföld, Kelet-európai-síkság, Mezeta, Lengyel-alföld, Londoni-medence, Párizsi-medence. Dnyeper, Don, Duna, Elba, Ladoga-tó, Loire, Pó, Rajna, Rhône, Szajna, Temze, Urál folyó, Volga. Észak-, Nyugat-, Dél-, Kelet-Európa, Közép-Európa.

A fentieken kívül, országonként Albánia: Tirana, Belgium: Brüsszel. Bosznia-Hercegovina: Sarajevo. Bulgária: Szófia. Dánia: Koppenhága. Észtország. Fehéroroszország: Minszk. Finnország: Helsinki. Franciaország: Lotaringia, Párizs, Marseille, Le Havre, Lyon, Strasbourg. Görögország: Athén. Hollandia: Amszterdam, Hága, Rotterdam. Horvátország: Dalmácia, Száva, Zágráb, Dubrovnik, Fiume (Rijeka). www.mozaik.info.hu

16



Írország: Dublin. Izland: Reykjavík. Lettország. Litvánia. Luxemburg. Macedónia: Skopje. Moldova: Chişinâu. Nagy-Britannia Egyesült Királyság: Anglia, Skócia, Wales, Észak-Írország, London, Birmingham, Glasgow, Manchester. Norvégia: Osló. Olaszország: Róma, Genova, Milánó, Nápoly, Torino, Vatikán, Velence. Oroszország: Moszkva, Murmanszk, Novoszibirszk, Szentpétervár, Volgográd. Portugália: Lisszabon. Spanyolország: Madrid, Barcelona. Svédország: Stockholm, Göteborg. Szerbia és Montenegro: Podgorica, Vajdaság, Belgrád, Szabadka, Újvidék. Ukrajna: ÉK-i Kárpátok, Kárpátalja, Kijev, Beregszász, Csap, Munkács, Odessza, Ungvár, Vereckeihágó.

Követelmények a tanév végén A tanuló: – ismerje a kontinensek fõ természetföldrajzi vonásait. Tudja ezeket a fekvés, felszín, kialakulás és a földrajzi övezetesség összefüggésrendszerében vizsgálni, – tudja értelmezni az egyes földrészek, tájak, országok természeti és társadalmi jellemzõinek összefüggéseit, kölcsönhatásait, – ismerje a kontinensek, tipikus tájak és országok regionális sajátságait, a közöttük lévõ hasonlóságokat, különbségeket, kapcsolataik rendszerét, – támassza alá példákkal a gazdasági élet jelenségeinek kölcsönhatásait, – ismerjen a tanult térségben környezetkárosító folyamatokat, tevékenységeket és az elhárításukra (megelõzésükre) tett intézkedéseket, – tudja használni a térképet információszerzésre a szemléleti- és tanári segítséggel az okfejtõ térképolvasás szintjén, – mutassa meg (jelölje be kontúrtérképen) a tanult topográfiai fogalmakat, kapcsolja hozzájuk jellemzõ földrajzi tartalmukat.

www.mozaik.info.hu

17



8. ÉVFOLYAM Évi óraszám: 55,5 Heti óraszám: 1,5





11

1

1

13

II. Hazánk a Kárpát-medencében

7

1

1

9

III. Fejlõdésünk társadalmi alapjai

5

1

1

7

IV. A hazai tájakon

10

1

2

13

V. A magyar gazdaság

7

1

1

9


–

4

–

4

Összesen:

40

9

6

55

I. Közép-Európa

Célok: – A tanulók világképének, környezeti gondolkodásának továbbfejlesztése Közép-Európa, a Kárpátmedence és Magyarország ismeretanyagának elsajátíttatásával. – A természeti- és társadalmi folyamatokban való tájékozottság bõvítése az európai természeti, társadalmi, kulturális és tudományos értékek megismertetésével. – A környezet kölcsönhatásaiban és a regionális kérdésekben való tájékozottság fejlesztése. – A reális alapokon nyugvó nemzet- és Európa-tudat kialakítása, a hazához való kötõdés formálása: – Közép-Európa és a Kárpát-medence természetföldrajzi- és társadalomföldrajzi összefüggéseinek megismertetésével, – a kontinensrész legfontosabb országainak, tipikus tájainak tárgyalásával, – a különbözõ népek, nemzetiségek, társadalmi csoportok értékei, életmódja iránti érdeklõdés, a másság tiszteletének kialakításával, – Magyarország kedvezõ és kedvezõtlen természeti adottságainak társadalmi-gazdasági lehetõségeinek, nemzeti értékeinek, a világban elfoglalt helyének bemutatásával. – A tanulók környezetféltõ szemléletének, környezetet óvó magatartásának formálása a Kárpát-medence és a haza környezeti értékeinek megismertetésével – a közösségeik, országuk, régiójuk problémáinak megoldásában való részvétel szándékának felébresztésével – és az aktív részvétel készségeinek fejlesztésével.

I. Témakör: Közép-Európa tájainak és országainak természetés társadalomföldrajza Tartalom

Közép-Európa természeti képe és társadalomföldrajzi vonásai.

Németország. Lengyelország. Csehország. www.mozaik.info.hu

Fejlesztési feladatok, tevékenységek Az egyes tájak, országok természeti és társadalmi jellemzõinek, azok összefüggéseinek értelmezése. Annak felismertetése – példákon keresztül –, hogy az egyes népek természeti és gazdasági körülményei, hagyományai hogyan befolyásolhatják gazdasági fejlõdésüket, gondolkodásmódjukat. A gazdasági élet jelenségeiben, folyamataiban megnyilvánuló kölcsönhatások felismertetése, egyszerû értelmezése. A társadalmi-gazdasági különbségek vizsgálata tematikus térképek, diagramok, adatok, adatsorok elemzésével. Gazdasági mutatók összehasonlítása. 18

MOZAIK KERETTANTERV • NAT 2003 Tartalom Az Alpok és az alpi országok. Ausztria, Szlovénia. A Kárpátok és országai: Szlovákia, Románia.

Földrajz 5-8. évfolyam • A változat Fejlesztési feladatok, tevékenységek Gyûjtõmunka az emberi tevékenységek által okozott környezetkárosító folyamatokról. Tájékozódás a környezetkárosító hatások elhárítására irányuló nemzetközi erõfeszítésekrõl. A topográfiai fogalmak elhelyezése körvonalas munkatérképeken.

II. Témakör: Hazánk a Kárpát-medencében Tartalom Magyarország helyzete Európában és a Kárpát-medencében. A földtörténeti múlt eseményei hazánk földjén.

Fejlesztési feladatok, tevékenységek Magyarország földjének részletes megismertetése, kitekintéssel a Kárpát-medence egészére. Eligazodás a földtörténeti múltban és magyarországi képzõdményeiben folyamatábrák, táblázatok, tematikus térképek felhasználásával. Az idõjárás és éghajlat elemeinek tanulmányozása tematikus térképeken, éghajlati diagramokon. Idõjárási elõrejelzések Átmeneti jellegû éghajlat. elemzése, következtetések. A folyók jellemzõinek összevetése a domborzati térképekkel, a vízgyûjtõ területek éghajlati adottságaival. Gyûjtõmunka a vízgazdálkodással kapcsolatos tervekrõl, léteVizek a mélyben és a felszínen. Küzdelem a vizek ellen, harc a vizekért. sítményekrõl. Környezetvédelmi felhívás, plakát készítése a környezetben található növény- és állatritkaságokról. Vizsgálatok, kísérletek Erdõs pusztából kultúrtáj. végzése a talajalkotók kimutatására. A közvetlen környezet víz-, levegõ-, talajszennyezõ forrásaiKörnyezetünk állapota és védelme. nak felderítése, kiselõadás összeállítása a gyûjtött anyagból.

III. Témakör: Fejlõdésünk társadalmi alapjai Tartalom Népesedési folyamatok. A magyar népesség és elhelyezkedése. Településhálózatunk: – a falvak és tanyák, – a városok. Budapest.

Fejlesztési feladatok, tevékenységek A környezetben szerzett tapasztalatok, köznapi földrajzikörnyezeti ismeretek megfogalmazása, valamint egyszerû társadalomtudományos magyarázata. Települések alaprajzának vizsgálata. Korfa értelmezése. Statisztikai adatok feldolgozása, ábrázolása. Eligazodás, válogatás tanári segítséggel a különbözõ információs anyagokban és ezek gyûjteményeiben.

IV. Témakör: A hazai tájakon Tartalom Legnagyobb tájunk az Alföld.

Fejlesztési feladatok, tevékenységek A hazai tájakra vonatkozó földrajzi-környezeti tartalmú információk értelmezése és feldolgozása tanári irányítással, egyénileg és csoportosan: Löszvidékek, hordalékkúpok, árterek és – a lényeg kiemelése szövegbõl, összehasonlítások, az információk csoportosítása és rendszerezése, gazdaságuk. – adatok, adatsorok, diagramok, ábrák elemzése, – tények, szöveges információk ábrázolása, A Kisalföld. – vázlat készítése, Az Alpokalja. – következtetések levonása, A Dunántúli-dombság. – gyûjtemények, tablók összeállítása, A Dunántúli-középhegység. – képek elemzése. Az Északi-középhegység.

www.mozaik.info.hu

19

MOZAIK KERETTANTERV • NAT 2003 Tartalom Nemzeti parkjaink.

Földrajz 5-8. évfolyam • A változat Fejlesztési feladatok, tevékenységek A hazai tájak természeti és társadalmi-gazdasági értékeinek megismerése, bemutatása. Riport készítése egy nemzeti parkról. A hazához való kötõdés érzelmeinek alakítása.

V. Témakör: A magyar gazdaság Tartalom A magyar nemzetgazdaság az Európai Unióban. Az energiagazdaság. A gépipar, a vegyipar. A mezõgazdaság. Az élelmiszergazdaság. A közlekedés, szállítás. Az idegenforgalom. Külkereskedelmi kapcsolataink. Régiók Magyarországon.

Fejlesztési feladatok, tevékenységek A gazdasági élet jelenségeiben, folyamataiban megnyilvánuló kölcsönhatások felismerése, egyszerû értelmezése. A magyar gazdaság helyének, kapcsolatrendszerének megismerése, bemutatása. Statisztikai adatok feldolgozása a gazdasági élet jellemzõinek, változási tendenciáinak elõrejelzése. A hazai társadalmi-gazdasági élet földrajzi jellegzetességeinek felismerése tanári irányítással aktualitások alapján. Gazdasági adatok ábrázolása diagramokon, grafikonokon. Az egyes hazai országrészek – régiók – hasonló és eltérõ földrajzi jellemzõinek érzékeltetése, azok okainak megkeresése. A magyarországi védett természeti, kulturális, néprajzi, gazdaságtörténeti értékek megismerése, bemutatása tablókon. Környezetünk problémáinak, hazai és regionális kapcsolatainak feltárása: szemelvények, adatok elemzésével, tömegkommunikációs források felhasználásával. Leírások, beszámolók készítése a megfigyelésekrõl.

A tananyag feldolgozásához szükséges topográfiai fogalmak országonként Németország: Germán-alföld, Német-középhegység, Rajna, Sváb–Bajor-medence, Duna, Elba, Rajna– Majna–Duna vízi út. Berlin, Bonn, Bréma, Drezda, Duisburg, Frankfurt, Hamburg, Halle, Köln, Lipcse, München, Ruhr-vidék, Stuttgart. Lengyelország: Lengyel-alföld, Lengyel-középhegység, Visztula, Odera, Varsó, Gdańsk, Katowice, Krakkó, Szilézia. Csehország: Cseh-medence, Érchegység, Morva-medence, Szudéták, Elba, Moldva. Prága, Brno, Karlovy Vary, Plzeň, Ostrava. Ausztria: Bécsi-medence, Grazi-medence, Keleti-Alpok, Duna, Bécs, Burgenland, Graz, Linz, Salzburg. Horvátország: Dinári-hg., Száva, Ljubjana, Eszék. Svájc: Bern, Genf. Szlovákia: Északnyugati-Kárpátok, Csallóköz, Magas-Tátra, Szlovák-érchegység, Duna, Vág, Pozsony, Kassa, Révkomárom. Szlovénia: Keleti-Alpok, Karszt, Száva, Ljubjana. Románia: Erdélyi-középhegység, Erdélyi-medence, Hargita, Kazán-szoros, Keleti-, Déli-Kárpátok, Moldova, Román-alföld, Duna, Körös, Maros, Olt, Szamos, Gyilkos-tó. Bukarest, Arad, Brassó, Constanţa, Kolozsvár, Marosvásárhely, Nagyvárad, Ploieşti, Székelyföld, Székelyudvarhely, Temesvár. Magyarország: Balaton, Bodrog, Csepel-sziget, Dráva, Duna, Dunántúl, Dunakanyar, Fertõ tó, Hernád, Hévízi-tó, Ipoly, Kárpát-medence, Kelet-Közép-Európa, Keleti-fõcsatorna, Kis-Balaton, Körös, Margitsziget, Maros, Mohácsi-sziget, Mura, Nyugati-fõcsatorna, Rába, Sajó, Sió, Szamos, Szentendrei-sziget, Szigetköz, Tihanyi-fsz., Tisza, Tisza-tó, Velencei-tó, Visegrádi-szoros, Zagyva, Zala. Alföld: Tiszántúl, Duna–Tisza-köze, Mezõföld, Mátraalja, Bükkalja. Bácskai-löszhát, Beregi-síkság, Bodrogköz, Dráva-melléke, Duna–Dráva N. P., Hajdúság, Hortobágy, Hortobágyi N. P., Jászság, Kiskunság, Kiskunsági N. P., Körös–Maros N. P., Körösök-vidéke, Maros– Körös-köze, Nagykunság, Nyírség, Pesti-síkság, Sárköz, Solti-síkság, Szatmári-síkság.

www.mozaik.info.hu

20



Algyõ, Baja, Békéscsaba, Cegléd, Debrecen, Dunaújváros, Gyula, Hajdúszoboszló, Hódmezõvásárhely, Jászberény, Kaba, Kalocsa, Karcag, Kecskemét, Makó, Mohács, Nyíregyháza, Martfû, Orosháza, Paks, Szeged, Székesfehérvár, Szolnok, Tiszaújváros, Százhalombatta, Törökszentmiklós. Kisalföld: Gyõri-medence, Mosoni-síkság, Rábaköz, Marcal-medence, Ság, Somló, Hanság, Kis-Duna, Mosoni-Duna, Marcal, Fertõ-Hanság N. P., Ács, Esztergom, Gyõr, Hegyeshalom, Komárom, Lábatlan, Mosonmagyaróvár, Nyergesújfalu, Pannonhalma, Petõháza, Répcelak. Alpokalja: Nyugat-magyarországi-peremvidék, Göcsej, Kemeneshát, Kõszegi-hg., Õrség, Soproni-hg., Zalai-dombság, Zala. Balf, Bük, Kõszeg, Nagykanizsa, Sárvár, Sopron, Szentgotthárd, Szombathely, Zalaegerszeg. Dunántúli-dombság, Tolnai-dombság, Somogyi-dombság, Külsõ-Somogy, Belsõ-Somogy, Szekszárdidombság, Mecsek, Villányi-hg., Baranyai-dombság, Balaton. Beremend, Kaposvár, Komló, Nagyatád, Nagykanizsa, Pécs, Siófok, Szekszárd, Szigetvár, Zalakaros, Õrségi N. P. Dunántúli-középhegység: Badacsony, Bakony, Balaton-felvidék, Balaton-felvidéki N. P., Budai-hg., Dunazug-hegység, Gerecse, Móri-árok, Pilis, Tapolcai-medence, Velencei-hg., Vértes. Ajka, Balatonfüred, Dorog, Esztergom, Harkány, Hévíz, Keszthely, Pápa, Szentendre, Tata, Tatabánya, Tihany, Várpalota, Veszprém. Északi-középhegység: Aggteleki-karszt, Baradla-barlang, Borsodi-medence, Börzsöny, Bükk, Bükkfennsík, Cserehát, Cserhát, Hegyalja, Kékes, Mátra, Nógrádi-medence, Tokaj-Eperjesi-hg., Visegrádi-hg., Zempléni-hg., Aggteleki N. P., Bükki N. P., Balassagyarmat, Eger, Gyöngyös, Hatvan, Hollókõ, Hollóháza, Kazincbarcika, Miskolc, Ózd, Salgótarján, Sárospatak, Vác, Visonta, Visegrád, Záhony. Budapest – Budapesti agglomeráció, Magyarország megyéi. Közép-magyarországi, nyugat-dunántúli-, közép-dunántúli-, dél-dunántúli-, észak-magyarországi-, északalföldi-, dél-alföldi-régió.

Követelmények a tanév végén A tanuló: – ismerje Közép-Európa regionális sajátosságait; a Kárpát-medencevidék tipikus tájait és Magyarország fõ természeti-társadalmi-gazdasági jellemzõit, jelenségeit, folyamatait és összefüggéseit, – tudja értelmezni és példákkal alátámasztani a kontinensrész sajátos gazdasági fejlõdésének meghatározó összetevõit; a történelmi és a politikai változások, a történelmi hagyományok szerepét a társadalmi-gazdasági életben, – támassza alá példákkal az eltérõ életfeltételeket és életmódokat, a társadalom tájformáló szerepét Közép-Európában, illetve a Kárpát-medencében, – tudja összehasonlítani és indokolni Közép-Európa országainak fejlettségét, – értse az együttmûködés szükségességét a régió és az Európai Unió tagállamai között, – ismerje a térség környezeti állapotát károsító folyamatokat, tevékenységeket, s tudjon példákat mondani a megelõzés, az elhárítás lehetõségeire, – indokolja az összefogás szükségességét hazánk és a közép-európai országok között; bizonyítsa példákkal sokoldalú kapcsolataikat, kötõdésüket, egymásra utaltságukat társadalmi-gazdasági-környezetvédelmi kérdésekben, – ismerje a régió népeinek, nemzetiségeinek, különféle társadalmi csoportjainak jellegzetességeit, értékeit, hagyományait, – ismerje hazánk társadalmi-gazdasági adottságait és lehetõségeit, integrációs törekvéseit, nemzetközi kapcsolatait, – legyen képes aktuális információk gyûjtésére megadott téma és szempontok szerint; szemelvények, adatok elemzésére, megfigyelésekre, következtetések levonására, önálló vélemény megfogalmazására, – használja a térképet információszerzésre a szemléleti és a logikai térképolvasás szintjén egyaránt, – tudja megmutatni térképen, bejelölni kontúrtérképen a tanult topográfiai fogalmakat és kapcsolja hozzájuk a jellemzõ földrajzi tartalmakat, – ábrázolja ismereteit rajzokkal, térképvázlatok kiegészítésével, készítésével.

www.mozaik.info.hu

21



Kimeneti követelmények a 8. évfolyam végén – Ismerje a tanuló a földi képzõdményeket, az alapvetõ természeti és társadalmi jelenségeket, folyamatokat, összefüggéseket. – Értse a természetföldrajzi és regionális társadalmi-gazdasági folyamatok egymásutániságát, idõbeli fejlõdését. – Tudja értelmezni az egyes földrészek, tájak, a megismert országok természeti és társadalmi jellemzõinek kölcsönhatásait, összefüggéseit. – Ismerje fel a kontinensek, tipikus tájak és országok regionális sajátosságait. – Értse meg, hogy a népek természeti és gazdasági körülményei, hagyományai meghatározzák gondolkodásmódjukat, gazdasági helyzetüket, világszemléletüket. – Lássa, hogy az emberek különböznek egymástól, de emberi voltukban egyenrangúak. – A hazai tájakhoz való kötõdés érdekében ismerje természeti és társadalmi értékeinket, valamint a természeti tényezõk hatásait és földrajzi összefüggéseit a Kárpát-medence népeinek elhelyezkedésében, hagyományaiban, településeiben és gazdasági életében. – Ismerje az emberi tevékenységek okozta környezetkárosító folyamatok példáit és megelõzésük, elhárításuk lehetõségeit. – Tudjon példákat mondani a nemzetközi összefogásra, együttmûködésre. Az általános iskola befejezésekor legyen képes az önálló szemléleti és – tanári segítséggel – az okfejtõ térképolvasásra, a különbözõ méretarányú és tartalmú térképeken. Ismerje az eligazodáshoz nélkülözhetetlen topográfiai fogalmakat, tudjon hozzájuk tartalmi jellemzõket kapcsolni. – Tudja kiválasztani és használni a földrajzi és egyéb információhordozókat. – Alkalmazza biztonsággal a szakkifejezéseket. – Ábrázolja ismereteit egyszerû térképeken, rajzokban. – Megfigyeléseit, tapasztalatait tudja értelmezni, értékelni, alkosson azok alapján véleményt.

www.mozaik.info.hu

22



9. ÉVFOLYAM Kimeneti követelmények a 8. osztály végén – Ismerje a tanuló a földi képzõdményeket, az alapvetõ természeti és társadalmi jelenségeket, folyamatokat, összefüggéseket. – Értse a természetföldrajzi és regionális társadalmi-gazdasági folyamatok egymásutániságát, idõbeli fejl õdését. – Tudja értelmezni az egyes földrészek, tájak, a megismert országok természeti és társadalmi jellemzõinek kölcsönhatásait, összefüggéseit. – Ismerje fel a kontinensek, tipikus tájak és országok regionális saj átosságait. – Értse meg, hogy a népek természeti és gazdasági körülményei, hagyományai meghatározzák gondolkodásmódjukat, gazdasági helyzetüket, világszemléletüket. – Lássa, hogy az emberek különböznek egymástól, de emberi voltu kban egyenrangúak. – A hazai tájakhoz való kötõdés érdekében ismerje természeti és társadalmi értékeinket, valamint a természeti tényezõk hatásait és földrajzi összefüggéseit a Kárpát-medence népeinek elhelyezkedésében, hagyományaiban, településeiben és gazdasági életében. – Ismerje az emberi tevékenységek okozta környezetkárosító folyamatok példáit és megelõzésük, elhárít ásuk lehetõségeit. – Tudjon példákat mondani a nemzetközi összefogásra, együttmûködésre. Az általános iskola befejezésekor legyen képes az önálló szemléleti és – tanári segítséggel – az okfejtõ térképolvasásra, a különbözõ méretarányú és tartalmú térképeken. Ismerje az eligazodáshoz nélkülözhetetlen topográfiai fogalmakat, tudjon hozzájuk tartalmi jellemz õket kapcsolni. – Tudja kiválasztani és használni a földrajzi és egyéb információho rdozókat. – Alkalmazza biztonsággal a szakkifejezéseket. – Ábrázolja ismereteit egyszerû térképeken, rajzokban. – Megfigyeléseit, tapasztalatait tudja értelmezni, értékelni, alkosson azok alapján véleményt.

Évi óraszám: 74 Heti óraszám: 2

Javasolt óraterv Az órák felhasználása Helyi felhasznáÖsszes lás, kiegészítõ óraszám anyag, ellenõrzés

Témakörök



I. Tájékozódás a kozmikus környezetben. A térkép

11

1

1

13

II. A földi szférák. A kõzetburok. A vízburok. A levegõburok

27

3

4

34

III. A természetföldrajzi övezetesség

9

1

2

12

IV. A természeti és a társadalmigazdasági kapcsolatrendszerek

8

1

2

11

Év végi összefoglalás

–

–

–

4

Összesen:

55

6

9

74

Célok: – Az általános iskolai tantárgyi elõzményekre tudatosan építve, az ismeretek alkalmaztatásával elõsegíteni, hogy a tanulók megismerjék a Földet, mint bolygót és az emberiség életterét, annak természetföldrajzi sajátosságait, jelenségeit, fõ folyamatait. – Képessé tenni õket általánosításra, szintetizálásra, a jelenségek és folyamatok átfogó rendszerként való értelmezésére. – A környezet természeti és társadalmi kölcsönhatásainak, összefüggéseinek feltárásával a tanulók környezettudatos gondolkodásának és tájékozottságának fejlesztése: – a kozmikus környezet és a Föld, mint égitest megismertetésével, – a Föld szféráinak és mozgásjelenségeik okainak és következményeinek megértetésével, – a térbeli (térképi és földgömbi) és idõbeli tájékozódás kiterjesztésével, – a földrajzi övezetekben érvényesülõ természeti és társadalmi kölcsönhatások felismertetésével, www.mozaik.info.hu

23



– a természeti adottságok hasznosításának, a társadalmi-gazdasági élet eltérõ feltételeinek bemutatásával a Föld különbözõ részein, – a földrajzi övezetek, övek fõbb környezeti problémáinak és azok lehetséges kezelési módjainak elemzésével, – a kulcskompetenciákkal kapcsolatos készségek fejlesztésével, – a belsõ motivációkra épülõ környezettudatos magatartás és életmód alakításával.

I. Témakör: Tájékozódás a kozmikus környezetben. A térkép Célok: – Bõvíteni a tanulók tájékozottságát a Földrõl, mint égitestrõl és annak kozmikus környezetérõl szerzett ismeretekkel. – Formálni valós képzetüket a világegyetemrõl, a Naprendszer égitestjeirõl és mozgásaik törvényszerûségeirõl. – Érzékeltetni az égitestek közötti hasonlóságokat és különbségeket. – Megértetni és alkalmaztatni a Föld mozgásai és a földi idõszámítás közötti összefüggéseket. – Valós képzet kialakítása az égitestek méreteirõl, viszonyított nagyságrendjérõl. – Az égbolton megfigyelt jelenségek, folyamatok összevetése a tanultakkal. – Felkelteni a tanulók érdeklõdését az ûrkutatás eredményei és aktuális eseményei iránt. – Rendszerezni és bõvíteni a földi tájékozódáshoz szükséges térképi és a topográfiai ismereteket. – Lehetõségeket teremteni gyakorlati alkalmazásokra, feladatmegoldásokra, az információforrások használatára. – Formálni a tanulók természettudományos világképét kémiai és fizikai ismereteik felhasználásával is. Tartalom Fejezetek a csillagászat történetébõl.

Fejlesztési feladatok, tevékenységek A megismert földrajzi tér fokozatos bõvítése. A térben, idõben, folyamatokban való tájékozódás és tájékozottság a Földön, a Naprendszerben és a univerzumban. Eligazodás a csillagászati nagyságrendekben. A kozmikus és a földi környezeti összetevõk méreteinek öszszevetése, a változások nagyságbeli és idõbeli mértékének felismerése. A Naprendszer égitestjeinek jellemzése, mozgásaik és kölA Nap, mint égitest szerkezete, fizikai csönhatásaik következményeinek értelmezése. jellemzõi, szerepe a földi életben. A Föld-típusú és a Jupiter-típusú boly- Kellõ kompetencia az ismeretek gyakorlati alkalmazásában: tájékozódás a csillagos égen, csillagtérképeken, éggömbön, gók. földgömbön, modelleken. A Föld szerkezete. A Föld mozgásainak jellemzõi és ezek A földi tájékozódáshoz szükséges térképi ismeretek rendszerezése és bõvítése. következményei. Idõszámítási, mérési, helymeghatározási feladatok önálló A Hold jellemzõi, mozgásai. megoldása. A nap- és a holdfogyatkozás. Önálló szemléleti és logikai térképolvasás különbözõ méretAz üstökösök és a meteorok. arányú, ábrázolásmódú, tartalmú térképen, légi fotókon, mûA csillagok és a csillagrendszerek. A mesterséges égitestek és az ûrkutatás holdfelvételeken. A tantervi topográfiai fogalmak felismerése, megnevezése térszerepe a Föld megismerésében. Tájékozódás a térképen és a földgömbön. képeken, körvonalas munkatérképeken, földgömbön; tartalmi jellemzõik megfogalmazása. Eszközök, mérõmûszerek gyakorlati használata. Aktuális csillagászati tartalmú információk gyûjtése. értelmezése.

II. Témakör: A földi szférák Célok: – Fejleszteni a tanulók természettudományos és környezettudatos gondolkodását a geoszférák jellemzõinek megismertetésével.

www.mozaik.info.hu

24



– Megértetni a kõzetlemezek felépítését, mozgásuk okait és típusait, azok következményeit. Felismertetni és jellemeztetni a leggyakoribb ásványokat, kõzeteket, energiahordozókat, nyersanyagokat. Bemutatni a földtörténet fõ idõegységeit, eseményeit, képzõdményeit. – Megismertetni a vízburok tagolódását, a felszíni és a felszín alatti víztípusok jellemzõit, egymással való kapcsolataikat. – Bemutatni az idõjárást és az éghajlatot kialakító és módosító tényezõk szerepét a Föld különbözõ térségeiben. – Megértetni a légkör alapfolyamatait. – Beláttatni a Föld éghajlatának övezetes elhelyezkedését, a szélrendszerek övezetes kialakulását és ezek okait. – Megértetni és példákkal alátámasztani a kõzetburok, a levegõburok és a vízburok fizikai jellemzõi, mozgásjelenségei és azok következményei közötti összefüggéseket, kölcsönhatásokat. – Alkalmaztatni a regionális földrajzi ismereteket. – Észrevétetni és példákkal bizonyítani a felszín formálódásában a külsõ és a belsõ erõk hatását, pusztító és építõ munkáját, a földfelszín folytonos változását. – Beláttatni, hogy a Föld egységes rendszer, s a rajta élõ ember társadalmi-gazdasági tevékenységével átalakítja környezetét. – Felismertetni az egyén, a társadalom felelõsségét a geoszférák környezeti állapotáért, az összefogás szükségességét védelmükért. Tartalom


A Föld belsõ gömbhéjainak megismerése ábra, szerkezeti földgömb segítségével. A tudomány korszerû ismereteire támaszkodva a kõzetlemezek mozgásainak megértése, magyarázata folyamatábrákkal, önállóan elkészített rajzokkal. A hegységképzõdés típusainak értelmezése rajzok, videofilmrészletek segítségével, példákkal történõ alátámasztásuk. Ásványok, kõzetek önálló megfigyelése, egyszerû vizsgálata, rendszerezése. Hazai elõfordulásaik és felhasználási lehetõségeik összegyûjtése. A földtörténet idõegységeinek ábrázolása idõszalagon. A térbeli és idõbeli tájékozódás összekapcsolása a földtörténeti események, képzõdmények és topográfiai példáik segítségével. Kiselõadás tartása szemelvények, adatsorok gyûjtése alapján a földrengésrõl, a vulkánosságról. A fõbb víztípusok jellemzõi, mozgásaik magyarázata a fizikai b) A vízburok. A vízburok kialakulása, tagolódása. ismeretek felhasználásával. A víztípusok rendszerezése. Vízrajzi alapfogalmak felismerése és jellemzése ábrák, képek Az óceánok és a tengerek. Vizek a szárazföldek felszíne alatt. segítségével. A tengerjárás magyarázata folyamatábra alapján. A szárazföldek felszíni vizei. A szárazföldi jég és felszínformálása. A tengeráramlások éghajlatmódosító hatásainak bizonyítása: tematikus térképekkel és klímadiagramokkal. A vizek jelentõsége és védelme. A vizek hasznosítási lehetõségei – példák alapján. Esetelemzések a vízszennyezõdéssel és vízvédelemmel kapcsolatban. A nemzetközi összefogás szükségességének bizonyítása a vizek védelmében – szemelvények segítségével. Gyûjtõmunka: vízrajzi statisztikai adatok összehasonlítása, számítási feladatok megoldása. Hazai vízvédelmi feladatok megfogalmazása. Házi dolgozat készítése könyvtári kutatás alapján. A légköri szférák jellegzetességeinek ismerete, fizikai tulajc) A levegõburok. A légkör kialakulása, anyaga, szer- donságaik összehasonlítása. Idõjárási megfigyelések önálló végzése, mérések, számítások, az eredmények ábrázolása diagkezete. ramokon, grafikonokon. Az idõjárás és az éghajlat. a) A kõzetburok. A Föld belsõ szerkezete és fizikai jellemzõi. A kõzetlemezek és mozgástípusaik. A lemezmozgások következményei: a hegységképzõdések és kísérõ jelenségeik. Az ásványok és a kõzetek keletkezése, csoportosítása. A kõzetek felismerése, vizsgálata. A földtörténet eseményei.

www.mozaik.info.hu

25

MOZAIK KERETTANTERV • NAT 2003 Tartalom

Földrajz 5-8. évfolyam • A változat Fejlesztési feladatok, tevékenységek

Az éghajlati elemek tematikus térképeinek összehasonlító elemzése, klímadiagramokkal való egybevetése. Folyamatábra készítése és magyarázata a légkörzésrõl. A légnyomás és a szél. Légköri képzõdmények, jelenségek felismerése mûholdfelvéA nagy földi légkörzések telen, ábrákon, elemzésük. Folyamatok rajzos magyarázata. A monszunszél. Idõjárás-jelentés és idõjárási térkép értelmezése. Víz a légkörben: a csapadék. Cikkek gyûjtése a légszennyezésrõl, az éghajlatváltozásról és A légköri képzõdmények. következményeirõl – vitakörben történõ feldolgozásuk. A légkör jelentõsége és védelme. A bioszféra összetett rendszere: a talaj. Talajvizsgálat, talajtérkép elemzése. Jelentõségének alátámasztása. A fõbb talajfajták és védelmük. A felszínfejlõdés a belsõ és a külsõ erõk A geoszférák kölcsönhatásának bizonyítása. Modellezés a víz, a szél, a jég felszínformálásáról, a felszínkölcsönhatásában. A földfelszín nagyszerkezeti egységei, formák változásáról. A formák felismerése képeken. formakincseik kialakulása és változása. Következtetés a szerkezet alapján a jellegzetes ásványkincsekre. A topográfiai fogalmak megnevezése és elhelyezése munkatérképen. Szakkifejezések pontos használata. Együttmûködési készség és gyakorlottság a csoportmunkában. Az önálló ismeretszerzés igénylése és gyakorlása. A természetföldrajzi és környezeti jelenségek, folyamatok, összefüggések átfogó rendszerezése. A napsugárzás és a hõmérséklet.

III. Témakör: A természetföldrajzi övezetesség Célok: – A tanulók ismereteinek bõvítése, szemléletük formálása a földrajzi környezet térbeli és idõbeli változásainak vizsgálatával, összefüggéseinek sokoldalú elemzésével. A csillagászati ismeretek alkalmazásával, megértetni az éghajlati övezetesség kialakulásának okait, és ezek következményeit a vízrajzi jellemzõkre, az élõvilágra, a talajra, a felszínformáló folyamatokra: a természetföldrajzi övezetesség rendszerére. – Bemutatni konkrét példákkal az egyes övezetek, övek, területek természeti feltételei és a gazdálkodás jellemzõi közötti kapcsolatokat. – Megismertetni a tanulókkal az övezetek, övek fõ környezeti problémáit és megoldásuk lehetõségeit. – Alkalmaztatni az elõzetesen megszerzett regionális földrajzi ismereteket. – Segíteni a tanulókat a természeti folyamatok rendszerezésében, az általánosításban. Tartalom Az éghajlati és a földrajzi övezetesség.

Fejlesztési feladatok, tevékenységek Az éghajlati és a természetföldrajzi övezetesség rendszerének és jellemzõinek ismerete. Ábra készítése és magyarázata a földrajzi szélességtõl függõ felmelegedésrõl, a szoláris éghajlati övezetekrõl. Az övezetek, övek, területek, vidék sajátos vonásainak bemutatása. Rendszerezés. A szoláris és a valós éghajlati övezetek. Az övezetesség kategóriáinak elhelyezése munkatérképen, topográfiai példáik megnevezése. A forró övezet. Az öv, terület, vidék jellegzetességeinek felismerése tematikus A mérsékelt övezet. térképen, képen, klímadiagramon, ábrán. A hideg övezet. Tájleírás a tipikus tájakról. A kontinensekrõl, tájakról szerzett ismeretek alkalmazása az övezetesség rendszerében. Példák segítségével bemutatni a táj eltartó képességét, a társadalom lehetõségeit az övezetesség különbözõ egységeiben. Keresztmetszeti ábra készítése és elemzése a függõleges öveA függõleges övezetesség. zetességrõl.

www.mozaik.info.hu

26



Tartalom

Fejlesztési feladatok, tevékenységek A gazdálkodás területi típusainak jellemzése legfontosabb termesztett növényeinek, tenyésztett állatainak kiemelésével. A vízszintes és a függõleges földrajzi övezetesség összehasonlítása. Az övezetek, övek, területek fõ környe- Cikkek gyûjtése és feldolgozása csoportmunkában az övezetek, övek, területek ökológiai problémáiról, a gazdasági haszzeti problémái. nosítás okozta károkról.

IV. Témakör: A természeti és a társadalmi-gazdasági környezet kapcsolatrendszere Célok: – A tanulók földrajzi-környezeti gondolkodásának, szemléletének fejlesztése a természetföldrajzi adottságok és a társadalmi-gazdasági jelenségek, folyamatok összefüggéseinek vizsgálatával. – Annak megértetése, hogy a társadalom életének a természet által nyújtott feltételei nagy mértékben eltérnek a Földön, ezért az erõforrások hasznosítása, az ember és környezetének kapcsolata is különbözõ. – A népesség, a településtípusok területi elhelyezkedésének, a népesedési folyamat, a népességmozgások okainak feltárása a földrajzi övezetességgel való összefüggésükben. – A tanulók érdeklõdésének felkeltése különféle népességi, nemzetiségi és társadalmi csoportok értékei, életformája iránt – a társadalmi és gazdasági élet összefüggései kapcsán. – Annak bizonyítása, hogy a Föld egységes rendszer, amelyben a természet és a társadalom törvényszerûségei egyaránt érvényesülnek. – Biztosítani a sokrétû társadalomföldrajzi információkhoz való hozzájutást és a társadalomtudományok feldolgozási módszereinek gyakorlását. – Alkalmaztatni a tanulókkal a témakörhöz kapcsolódó topográfiai követelményeket. – Ismereteik szabatos megfogalmazása, vitában való érvényesítése. Tartalom A természeti és a társadalmi környezet. A világ népességének gyarapodása. A népesség összetétele. A népesség földrajzi eloszlása.

A települések földrajzi jellemzõi. A településtípusok. Az urbanizáció.

www.mozaik.info.hu

Fejlesztési feladatok, tevékenységek A természeti és a társadalmi környezet összetevõinek rendszerezése és kölcsönhatásaik bizonyítása példákkal. A demográfiai robbanás, a népesedési folyamat fõ problémáinak bemutatása a Föld különbözõ térségeiben ábrák, diagramok segítségével. A természetes szaporodás, a népsûrûség kiszámítása. Korfa önálló értelmezése, típusainak összehasonlítása. Természeti adottságok tematikus térképeinek összevetése a népsûrûség eloszlásával, az emberfajták elterjedésével, a településhálózattal. Az elöregedõ és a fiatalodó társadalmak korösszetételébõl adódó társadalmi-gazdasági következmények bemutatása példákon. Népességmutatókra vonatkozó statisztikai adatsorok önálló elemzése. A foglalkozási szerkezet és a gazdasági fejlettség összefüggésének bizonyítása. A települések csoportosítása szerepkör, alaprajz szerint, példáik bemutatása. Ábrák, képek, térképek, leírások segítségével a földrészek településeinek felismerése, övezeteik jellemzése. A nagyvárosi élettel járó társadalmi és környezeti gondok bemutatása vita keretében. Életképek, életmódok a különféle településtípusokon – gyûjtõmunka, illetve filmek, olvasmányok felhasználásával. A kontinens- és országföldrajzban tanultak alkalmazása a témakörben és a topográfia rögzítése munkatérképeken.

27



A tananyag feldolgozásához szükséges topográfiai fogalmak A középfokú földrajztanítás az általános iskolában megismert névanyag új szempontok szerinti feldolgozását és alkalmazását is szükségessé teszi. Ezeket a mellékletben soroljuk fel.

Új topográfiai fogalmak Afrikai-lemez, Antarktiszi-lemez, Atacama-sivatag, Ausztrál–indiai-lemez, Azori-szigetek, Csendesóceáni-lemez, Dél-amerikai-lemez, Észak-amerikai-lemez, Eurázsiai-lemez, Fülöp-lemez, Gondwana, Grossglockner, Japán-árok, Kaledóniai-hegységrendszer, Krakatau, Laurázsia, Líbiai-sivatag, Marianaárok, Mount St. Helens, Mt. Pelée, Namib-sivatag, Nasca-lemez, Pangea, Popocatépetl, Szent Gotthárdhágó, Takla-Makán, Teleki-vulkán, Turáni-alföld, Variszkuszi-hegységrendszer. Bóden-tó, Brahmaputra, Csád-tó, Duna-delta, Erie-tó, Eufrátesz, Felsõ-tó, Genfi-tó, Gyilkos-tó, Hévízi-tó, Huron-tó, Holt-tenger, IJssel-tó, Ladoga-tó, La Plata, Lengyel-tóhátság, Mekong, Michigan-tó, Niagaravízesés, Ontario-tó, szegedi Fehér-tó, Szelidi-tó, Szent Anna-tó.

Követelmények a tanév végén A tanuló: – rendelkezzen biztos természettudományos ismeretekkel a világegyetemrõl, a Naprendszer égitestjeirõl; tudja azokat jellemezni, s ennek során alkalmazni fizikai és kémiai ismereteit, – értse és tudja magyarázni az égitestek közötti kapcsolatokat, mozgástípusokat és ezek következményeit, – tudja összehangolni megfigyeléseit, tapasztalatait a tanultakkal, – rendelkezzen valós képzettel az égitestek egymáshoz viszonyított méreteirõl, igazodjon el a csillagászati nagyságrendekben, – legyen képes önálló feladatmegoldásra: a térképi és csillagászati ismeretekhez kapcsolódó mérésre, helymeghatározásra, idõszámításra, – ismerje a geoszférák kialakulását, felépítését, szerkezetét; fõ jelenségeiket, folyamataikat és azok következményeit, – tudja példákkal bizonyítani a kõzetburok, a vízburok és a levegõburok közötti oksági összefüggéseket, kölcsönhatásokat és a mindennapi életre gyakorolt hatásaikat, – értse és támassza alá konkrét példákkal a földrajzi övezetesség megnyilvánulásait, a bennük érvényesülõ természeti és társadalmi kölcsönhatásokat a Föld különbözõ részein, – ismerje az egyes geoszférák, a földrajzi övezetek és övek fõ környezeti problémáit, megoldásuk lehetõségeit, – értse meg, hogy a természet által nyújtott feltételek, erõforrások eltérõek a Földön és hasznosításuk mértéke, módja is különbözõ, – lássa be a népesség, a települések elhelyezkedésének, a gazdálkodás lehetõségeinek összefüggéseit a földrajzi övezetességgel, – tudja, hogy a Föld egységes rendszer, ahol a természeti és a társadalmi törvényszerûségek egyaránt érvényesülnek, – rendelkezzen mind a természeti, mind a társadalomföldrajzi információk feldolgozásához szükséges elemi módszerek alkalmazásának képességeivel. – alkalmazza a regionális földrajzban eddig megszerzett ismereteit az egyes témakörök feldolgozásakor.

www.mozaik.info.hu

28



10. ÉVFOLYAM Évi óraszám: 74 Heti óraszám: 2





22

2

3

27

II. A világ régiói, országcsoportjai, országai

25

3

4

32

III. A globális problémák földrajzi vonatkozásai

8

1

2

11

Év végi összefoglalás

–

–

–

4

Összesen:

55

6

9

74

I. A világ változó társadalmigazdasági képe

Célok: – Az általános iskolában elsajátított regionális földrajzi ismeretekre építve, azokat alkalmaztatva és kiegészítve elõsegíteni, hogy a tanulók megismerjék a Föld különbözõ térségeinek gazdaságát, sajátos társadalmi képét, a világgazdaság fõ folyamatait. – Képessé tenni õket a társadalmi-gazdasági változások térbeli és idõbeli átrendezõdésének megértésére; a társadalom, a világgazdaság mûködésének egységes rendszerként való értelmezésére. – A helyi, a regionális és a globális folyamatok és összefüggések bemutatásával a tanulók társadalomról és gazdaságról alkotott képét, környezettudatos gondolkodását és tájékozottságát fejleszteni: – az egyre növekvõ társadalmi igények kielégítéséért folyó termelõtevékenység eltérõ vonásainak és teljesítményeinek bemutatásával a Föld jellegzetes térségeiben, – a különbözõ fejlettségi szintû országcsoportok, országok jellegzetes társadalmi, gazdasági és környezeti gondjainak feltárásával, – a globális környezeti problémák földrajzi vonatkozásainak bemutatásával, – a nemzetközi összefogás szükségességének felismertetésével a társadalmi-gazdasági-környezeti kérdések megoldásában, – a szûkebb közösség, az ország, a régió, a világ problémáinak megoldására irányuló készség, felelõs magatartás alakításával, – a társadalomtudományok vizsgálódási módszereinek, információ-forrásainak alkalmaztatásával, – az információk szelektív felhasználásával, igazságtartalmuk bizonyításával vagy cáfolásával; alternatív lehetõségek keresésével a problémamegoldások során: vitával, érveléssel, az önálló vélemény tárgyszerû megfogalmazásával, – a múlt és a jelen társadalmi folyamatairól, jelenségeirõl szerzett ismeretek segítségével tendenciák érzékelése, meglátása, – más tantárgyakban, illetve az iskolai oktatás keretén kívül szerzett ismereteik, tapasztalataik integrálásával, rendszerben történõ gondolkodással, – annak az igénynek a kialakításával, hogy a középiskola befejezése után is folyamatosan gyarapítsák földrajzi ismereteiket, – használják földrajzi ismereteiket, kompetenciáikat állampolgári szerepük gyakorlása során.

www.mozaik.info.hu

29



I. Témakör: A világ változó társadalmi-gazdasági képe Célok: – A tanulók társadalomképének formálása a társadalmi-gazdasági folyamatok térbeli és idõbeli nyomon követésével. – Bemutatni a gazdaság mûködését, fõ ágazatainak fejlõdését, kiemelten a tercier és az információs szektor elõretörését. – Megértetni és példákkal bizonyítani a világgazdaság globalizálódását, a multinacionális vállalatok szerepét a folyamatban. – Megismertetni a piacgazdaság jellemzõit, az integrációk formáit és szerepüket. – Felismertetni a tõke szerepét a világgazdaságban és a nemzetgazdaságban. – Feltárni és példákkal igazolni a gazdaság területi szervezõdésének összefüggéseit és következményeit, a kölcsönös függõséget. – Megértetni a termelés és a fogyasztás ellentmondásait, térbeli elkülönülését, növekedésének korlátait. – Beláttatni, hogy a társadalmi-gazdasági problémák megoldása a tudomány, a technika, a gazdasági és a politikai tényezõk összehangolását, a nemzetközi összefogást igényli. Tartalom


A gazdasági szerkezet és átalakulása. A piacgazdaság. A nemzetgazdaság. A globalizáció és az integráció folyamata. A tercier ágazat. Az információs ágazat. A tõke nemzetközi áramlása. A világgazdasági szerepkörök térbeli és idõbeli változásai. A gazdaság és a környezet állapota.

A gazdasági mutatók értelmezése, elemzése. Séma készítése a gazdaság felépítésérõl. Példák a világgazdaság globalizációjára, a multinacionális vállalatok szerepére. Az infrastruktúra szerepének értékelése a társadalmi-gazdasági életben. A közlekedési ágazatok összehasonlítása tematikus térképek, statisztikai adatsorok felhasználásával. A harmadik és a negyedik szektor szerepének bemutatása a világgazdaságban és a társadalmi életben. Példák gyûjtése az egyes gazdasági ágak okozta környezetszennyezésrõl, csökkentésük lehetõségeirõl. Esetelemzések. Kiselõadás a nemzetközi szervezetek szerepérõl és ezekben hazánk részvételérõl. Szituációs játék a globalizáció és a nemzetgazdaságok kapcsolatrendszerérõl, a tõzsde mûködésérõl. Pénzügyi aktualitások értelmezése gazdasági folyóiratok, cikkek felhasználásával.

Nemzetközi szervezetek és együttmûködések. A pénz a világgazdaságban. A nemzetközi tõkeáramlás.

II. Témakör: A világ régiói, országcsoportjai, országai Célok: – A tanulók valós társadalomképének kialakítása friss, hiteles ismeretek nyújtásával a Föld különbözõ térségeinek társadalmi-gazdasági életérõl, a világgazdaságban betöltött szerepérõl; azok változásáról, területi átrendezõdésérõl, a társadalmi-gazdasági folyamatok idõbeli léptékérõl. – Megértetni a gazdaság területi szervezõdésének összefüggéseit és következményeit. – Bemutatni a világgazdasági centrumok és a peremterületek szerepkörének és kapcsolatrendszerének alakulását példákon keresztül. – Alátámasztani a világ változó gazdasági képét, sokféleségét a különbözõ szerepet betöltõ régiók, országcsoportok és országok kiemelésével, hangsúlyosan az Európai Unió és Magyarország világgazdasági és regionális térszervezõ szerepét. – Felkelteni a tanulók érdeklõdését más kultúrák, népek iránt. – Elmélyíteni a nemzettudatukat, pozitív viszonyulásukat a közös európai értékekhez. – Felismertetni az európai egység alakulásának jelentõségét és ellentmondásait hazánk életében. – A feldolgozás során támaszkodni a történelmi és állampolgári ismeretekre, a történeti szemléletmódra és ismeretszerzési képességekre.

www.mozaik.info.hu

30

MOZAIK KERETTANTERV • NAT 2003 Tartalom A gazdasági pólusok kialakulása. A világgazdaság erõterei: Észak-Amerikában (az USA); Kelet- és Délkelet-Ázsiában (Japán, a „kistigrisek”, az iparosodás második körének országai); az Európai Unió, (magterületének és peremvidékének országai). A fejlõdõ országok általános jellemzõi. A fejlõdõ országok szerepe a világgazdaságban. Az egyedi szerepkörök példái: A Benelux-államok. Svájc. Izrael, Törökország. Egyiptom. India. Kína. A kõolajra épülõ gazdaságok. A „banánköztársaságok”. Az „adóparadicsomok”.

Földrajz 5-8. évfolyam • A változat Fejlesztési feladatok, tevékenységek A világgazdasági pólusok kialakulása okainak, idõbeli és térbeli átrendezõdésének magyarázata. Jelentõségük alátámasztása adatsorok, diagramok, tematikus térképek segítségével. Az integráció szükségének az együttmûködés bõvülésének, a tagállamok társadalmi-gazdasági életére gyakorolt hatásainak bemutatása az Európai Unió példáján. A periféria-helyzet társadalmi-gazdasági jellemzõi. A centrum és a periféria országainak összehasonlítása, kapcsolatuk alátámasztása példákkal. Az egyoldalú gazdasági szerepkör következményeinek bizonyítása képek, adatok, szemelvények, aktualitások segítségével. A kiemelt egyedi szerepkörû országok sajátos társadalmigazdasági képének, világgazdasági jelentõségének bemutatása. Leírás készítése a kiválasztott egyedi szerepkörû ország tanulójának, családjának életérõl. Terméklisták összeállítása. Példák hazánk és a kiemelt országok gazdasági kapcsolatainak bemutatására.

Gazdasági mutatók összehasonlítása, hazai és nemzetközi vonatkozású következtetések megfogalmazása. Aktuális hírek, cikkek értelmezése. Magyarország helye, szerepe a nemzet- A magyar nemzetgazdaság jellemzése. A piacgazdaság mûködésének, a tulajdonformák, a gazdaság területi és szerkezeti átközi folyamatokban. A gazdasági rendszerváltás sajátosságai rendezõdésének bizonyítása ábrák, tematikus térképek, statisztikai adatok, diagramok segítségével. Példák gyûjtése hazánkban. a külföldi tõke szerepére hazánkban. Természeti erõforrásaink értékelése. A gazdasági ágazatok eltérõ szerepének bizonyítása a nemzetgazdaságban statisztikai Gazdaságunk húzóágazatai. adatsorok, diagramok felhasználásával. Az ipar szerkezeti és területi átalakulásának, fõ telephelyeinek bemutatása térképek segítségével. Piacképes hazai termékek Az ipar. (hungarikumok) listájának összeállítása. Az élelmiszergazdaság szerepének értékelése a nemzetgazdaAz élelmiszeripar. ságban – önállóan választott források felhasználásával. Idegenforgalmi adottságaink értékeinek ismertetése. Tablók Az idegenforgalom összeállítása. Kiselõadás: a világörökség részei hazánkban. A külkereskedelem szerepének értékelése hazánk gazdaságáA külkereskedelem. ban. Az áruösszetétel és a fõbb kereskedelmi partnerek bemutatása ábrák, adatok segítségével. Az Európai Unióhoz történõ csatlakozá- Példák, aktualitások gyûjtése hazánk és az EU kapcsolatainak alakulásáról. sunk földrajzi alapjai. Vita hazánk integrációs törekvéseirõl, eredményeirõl.

III. Témakör: A globális problémák földrajzi vonatkozásai Célok: – A globális környezeti problémák földrajzi vonatkozásainak összegzésével megértetni a környezeti válság kialakulásának okait és folyamatát. – Beláttatni a termelés és a fogyasztás növekedési korlátait, a fogyasztói társadalom szerepét a környezeti és a gazdasági problémák globalizálódásában. – Példákkal igazolni a helyi, a regionális és a globális környezeti kérdések összefüggéseit, a nemzetközi összefogás szükségességét a problémák megoldásában. www.mozaik.info.hu

31



– A környezettudatos gondolkodás, az értékõrzõ szemlélet kialakítása, az egészséges környezet és a fenntartható fejlõdés megõrzéséért. – Hozzájárulni ahhoz, hogy a tanulók felelõs, a környezetért tenni akaró állampolgárokká váljanak. Tartalom A túlnépesedés, a népességmozgás.

Fejlesztési feladatok, tevékenységek A környezeti válság okainak és kialakulásának értelmezése. A világ globális környezeti és gazdasági válságainak bemutatása konkrét példáik és elõfordulási helyeik ismertetésével. Az éhezés és a szegénység. A globális problémák felismerése hírekben, természeti és társadalmi jelenségekben, folyamatokban. A nyersanyag- és energiaválság. A témakörhöz kapcsolódó adatok gyûjtése, ábrák, szemelvéAz urbanizáció környezeti következmé- nyek értelmezése. Prognózis készítése a várható népességszámról, a vízhiány nyei. alakulásáról, az energiaigény növekedésérõl. Javaslat összeállítása a víz-, a nyersanyag- és energiatakarékos A geoszférák környezeti károsodásai. életmódra, gazdálkodásra. Néhány nemzetközi környezetvédõ szervezet megnevezése teA fenntartható fejlõdés. vékenységének ismertetése. Nemzetközi összefogás a környezet vé- A fenntartható fejlõdés lehetõségeinek és korlátainak értelmezése vita, szituációs játék keretében. delméért.

A tananyag feldolgozásához szükséges topográfiai fogalmak A középfokú földrajztanítás az általános iskolában megismert névanyag új szempontok szerinti feldolgozását és alkalmazását is szükségessé teszi. Ezeket a mellékletben soroljuk fel.

Új topográfiai fogalmak Asszuáni Nagy-gát, Kuznyecki-medence, Száhel-öv, Szilícium-völgy; Arab Emírségek, Bolívia, Chile, Csád, Guinea, Irán, Kenya, Kuvait, Líbia, Libéria, Málta, Marokkó, Monaco, Nicaragua, Tunézia, Bahama-szigetek, Bali, Dominika, Kanári-szigetek, Panama, Seychelle-szigetek, Alexandria, Antwerpen, Atlanta, Cseljabinszk, Csernobil, Dallas, Dnyepropetrovszk, Donyeck, Dortmund, Duisburg, Europoort, Fokváros, Galati, Hannover, Haifa, Houston, Jeruzsálem, Kobe, Krasznojarszk, Kyoto, Manila, Mekka, Ostrava, Perth, Randstad, Rijád, Szczecin, Seattle, Tel Aviv-Jaffa, Theszaloníki, Trieszt, Uszty-Ilimszk, Várna, Zürich.

Követelmények a tanév végén A tanuló: – ismerje a gazdaság mûködésének folyamatát, fõ ágainak jellemzõit, kiemelten a tercier és az információs szektor szerepét, – tudja jellemezni a piacgazdaságot, – értse a nemzetgazdaságok, az integrációk és a multinacionális vállalatok szerepét napjaink világgazdaságában, s tudja ezeket példákkal bizonyítani, – ismerje fel a tõke szerepét a világgazdaság globalizálódásában, – igazolja példákkal a világgazdasági szerepkörök térbeli és idõbeli átrendezõdését, értse azok okait, – rendelkezzen hiteles ismeretekkel a Föld világgazdasági erõtereirõl, legjelentõsebb országcsoportjairól, országairól. Vegye észre hasonlóságaikat és különbségeiket, – értse az összefüggést a világgazdasági centrumok és perifériák szerepkörei között, tudja ezeket példákkal alátámasztani, – ismerje fel és indokolja az európai integráció jelentõségét és ellentmondásait hazánk társadalmigazdasági életében, valamint hazánk szerepét a regionális térszervezõdésben, – legyenek friss, aktuális ismeretei Magyarország társadalmi-gazdasági sajátosságairól, gazdaságának húzóágazatairól, – értse meg és tudja példákkal bizonyítani a fogyasztói társadalom szerepét a világ környezeti és gazdasági problémáinak kialakulásában és azok világméretûvé válásában, www.mozaik.info.hu

32



– igazolja példákkal a helyi, a regionális és a globális környezeti problémák összefüggéseit és a megoldásukhoz szükséges nemzetközi összefogás szerepét, – legyen képes különféle információhordozók földrajzi-környezeti tartalmának, önálló feldolgozására, értelmezésére, a hozzájuk kapcsolódó véleményalkotásra.

Kimeneti követelmények a 10. osztály végén – – – – – – – – – – – – – – – – – – –

Tudjon a tanuló helymeghatározásokat végezni a térképen, a földgömbön. Legyen képes térképi, idõszámítási feladatok megoldására. Ismerje a geoszférák legfontosabb folyamatait és hatásukat a mindennapi életre. Rendelkezzen valós képzetekkel a környezet földrajzi elemeinek méretérõl, a számokkal kifejezhetõ idõbeli változások nagyságrendjérõl. Ismerje a földrajzi övezetesség összetevõit. Támassza alá példákkal a bennük érvényesülõ természeti és társadalmi kölcsönhatásokat. Értse a népesség földrajzi eloszlását és a települések elhelyezkedését meghatározó tényezõket. Tudja jellemezni a gazdasági élet fõ ágait, ágazatait. Mutassa be szerepük, jelentõségük változását. Ismerje a világgazdaság pólusait, a gazdaságban betöltött szerepüket. Értse az integrációs folyamat lényegét és fokozatait. Legyenek biztos ismeretei az egyes térségek, gazdasági régiók történeti és területi átrendezõdésérõl. Mutassa be a környezetkárosító tényezõk földrajzi okait. Ismerje és igazolja példákkal a globális környezeti és gazdasági problémák kialakulását, mérséklésük lehetõségeit. Legyen képes a földrajzi-környezeti tartalmú információhordozók (különféle méretarányú és tartalmú térképek, statisztikai kiadványok, lexikonok, folyóiratok, szakirodalom, képek, filmek, CD-romok, internet stb.) tartalmának értelmezésére információk, önálló gyûjtésére és azok feldolgozására. Tudja megmutatni térképeken, bejelölni kontúrtérképeken a topográfiai fogalmakat; megfogalmazni azok földrajzi tartalmi jegyeit. Alkalmazza a megszerzett kulcskompetenciákat, amelyek megerõsítéséhez, rendszerezéséhez a földrajz tanulása-tanítása hozzájárult. Földrajzi tanulmányainak befejezése után is legyen igénye a földrajzi-környezeti problémák megismerésére, megértésére. Személyiségét jellemezze a környezete iránt érzett felelõsségtudat és tenni akarás.

www.mozaik.info.hu

33

FÖLDRAJZ MOZAIK évfolyam KERETTANTERVRENDSZER AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁK SZÁMÁRA NAT változat. Készítette: Jónás Ilona Vízvári Albertné

Recommend Documents