Földön, vízben, levegőben

Földön, vízben, levegőben

bevezető óvjuk gaiat!

Óvjuk Gaiat! Úgy éljük a mát, hogy tiszteljük a holnapot

A

földi élet keletkezését és fenn­­­­­­maradását so­­­­kan sok­­ féleképpen magyarázták. Dr. James Lovelock környezettudós könyve még 1979-ben je­­­lent meg „Gaia: A new look at life on Earth” cím­­mel. Gaia elmélete nem kis port kavart fel abban az időben sem, eredeti gondolataira még ma is kíváncsiak akár a BBC-ben is. Egy elképzelt világot modellezett Daisy World elnevezéssel, melyben két lény, egy sötét és egy világos színű növény alkot egy egységet. Az elmélet lényege az, hogy a hideg környezetben a sötét virág begyűjti a meleget és kialakítja az ideális hőfokot, míg a melegedéssel a világos veszi át a szerepet és hűti a környezetet szintén az ideális hőmérsékletre. Addig, amíg ez a két organizmus egymással egyensúlyban él, a környezetük ideális mindkettő számára, de amennyiben bármelyik eltűnik lényegében a teljes szervezet a Föld vagy Gaia elpusztul. A Gaia-elmélet lényege az, hogy a Földön az élő és nem élő organizmusok egymásra ható, ideális életfeltételekre törekvő egységet alkotnak. Azaz a bolygó összes élő és élettelen része egymással szorosan összefüggő rendszert alkot.

Mi történik akkor, amikor az egyensúly felbomlik? Az önnfenntartó, egyensúlyra törekvő önszabályozó rendszer az, amely képes fenntartani létének a felté­ teleit. A klímaváltozás következményeként a szén­dioxid koncentráció növekedése, az átlaghőmérséklet emelkedése és más paraméterek változásai is arra utalnak, hogy Föld egyensúlya kibillenőben van. A fenntarthatóság miatt félő, hogy az önszabályozó-gyógyító mechanizmusoknak köszönhetően a Föld egy másik egyensúlyt fog kialakítani, amely nem mindegyik „mostani” élőlénynek fog kedvezni. Ez az emberi lét feltételeire is vonatkozik! Nem kell zöld aktivistának vagy zöldpolitikusnak lenni ahhoz, hogy saját környezetünkről felelősen gondolkodjunk. És ha a zöldipar kihívásai segítenek megoldani a ma problémáit is, akkor ne habozzunk! Tegyünk érte!

Takács Júlia ügyvezető igazgató CSR Mátrix

Földön, vízben, levegőben    5

zöld válaszok a válságra zöldipar, válasz a válságra

Zöldipar, válasz a válságra Az Európai Bizottság (június 2.) nyilvánosságra hozta a megújuló energiapolitikák gazdasági hatásait vizsgáló tanulmányát, mely szerint 410 ezer új, csak a zöld energiához kötődő munkahely megteremtésére és 1,1 százalékos GDP arányra van kilátása a szektornak 2020-ra, amen�nyiben a tavaly decemberben elfogadott célkitűzések teljesülnek.

A

z Európai Bizottság Közlekedési és Energiaügyi Főigazgatóságának felkérésére készített tanulmány az első olyan átfogó dokumentum, amely a megújuló energiaforrások felhasználásának és termelésének nem csak a munkaerőpiacra gyakorolt hatásait elemzi, hanem annak a különböző gazdasági szektorokra lebontott következményeivel is számot vet. Brüsszelben tavaly decemberben fogadták el a „húszas irányelvet”, mely szerint 2020-ra uniós szinten 20 százalékkal kell csökkenteni az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását és az összes energiatermelésben 20 százalékra kell növelni a megújuló energiák arányát. (EurActiv.hu 2008.10.09.), ugyanakkor az országra eltérő mértékű megújuló energiacélok vonatkoznak. A dokumentum két fajta forgatókönyvet vázol fel: az egyik 14 százalékos, a másik 20 százalékos megújuló energiaforrás-aránnyal számol 2020-ra, vagyis számba veszi azt a lehetőséget is, ha a 20 százalékos célt nem sikerül teljesíteni. 2005-ben a megújuló energiaforrások 1,4 millió embernek nyújtottak munkalehetőséget, és ezen adatok alapján a tanulmány szerzői szerint egy pozitív szcenárióval 2020-ban ez a szám elérheti a 2,8 milliót is (a pesszimista verzió 2,3 százalékot jósol). Ugyanígy a tisztán a zöld energiához kötő-

dő új munkahelyek száma 2020-ra 410 ezer körüli­ re tehető optimista olvasatban, míg az alacsonyabb megújuló energia arány esetén 115–200 ezer lehet ez a szám. Bár a tanulmány nem vizsgálja tagállamokra le­­­ bontva a megújuló energiákhoz kötődő munkalehetőségeket, és a dokumentum megjelenése nyilván felülírja majd az eddigi várakozásokat, korábbi

5 millió új munkahelyet hozhat a Zöld New Deal Európába A Zöld New Deal a megújuló energiaforrások fokozottabb igénybevételén, az energiahatékonysági beruházásokon, a fenntartható mezőgazdaság támogatásán és a zöld munkahelyek létrehozásán alapszik. A cél az, hogy 500 milliárd euró ilyen programokba való beruházásával ötmillió új munkahely jöjjön létre Európában öt éven belül, köztük több tízezer jöhetne létre Magyarországon. Egyre többen ismerik fel a paradigmaváltás elodázhatatlan szükségszerűségét. A Zöld New Deal, vagyis a környezeti technológia innovációira épülő és a nemzetközi tőkepiacok támogatását élvező új gazdaságszervező logika már nem csak az ENSZ-főtitkár gondolatait foglalja keretbe, már nem csupán az EU-bizottság elnökének beszédeit uralja, hanem az új amerikai elnök, Barack Obama programját is alapvetően meghatározza (lásd Apolloproject).

Földön, vízben, levegőben    7

zöld válaszok a válságra zöld new deal programok

Mi micsoda? CETS az üvegházhatású gázok kibocsátásának kereskedelme   ES tagok közötti tehermegosztás   CCS a széndioxid geológiai tárolása (a Mol képes erre)   RES megújuló energiaforrás irányelv cikkekből és tanulmányokból már most vázlatos képet kaphatunk néhány országnak a szektorra vonatkoztatott munkaerőpiaci helyzetéről. A RenewableEnergyWorld.com tavalyi cikke szerint Németországban a 2007-es évben 249 ezren dolgoztak a megújuló energiaszektorban, és a német kormány számításai szerint 2020-ra ez a szám elérheti a 400 ezret is. A több mint 300 vállalatot és szövetséget tömörítő francia Syndicat des Energies Renouvelables 2005es tanulmánya 2010-re 75 ezer új munkahelyet ígért az akkori közel 39 ezer mellé Franciaországnak. Az Európai Zöldek ezzel szemben egy úgynevezett Zöld New Deal mellett kampányolnak, mely a gazdasági válságra környezetbarát megoldást kínál 5 millió új munkahely megteremtésével.

A Bizottság tanulmánya a megújuló energiáknak a gazdasági növekedésre gyakorolt hatását is vizsgálja: a 27 uniós tagállam GDP-jének 1,1 százaléka származhat a szektorból (a másik verzió szerint 0,8 százaléka), ez a nettó GDP növekedésnek a 0,24 százalékát (rosszabb esetben 0,13 százalékát) jelenti. A Bizottság egy 2008-as tanulmánya szerint 2005-ben az Unióban a megújuló energiaforrások részaránya 8,5 százalék volt. A húzóerőnek Lettország, Ausztria és Finnország számít, Magyarországon ez az arány 4,3 százalék volt, igaz, egyes szakértők szerint ennek döntő hányadát a fa, mint megújuló energiaforrás felhasználása teszi ki. Magyarországnak 2020-ig 13 százalékra kell növelnie ezt az arányt. 

Zöld New Deal programok Az Európai Bizottság (június 2.) nyilvánosságra hozta a megújuló energiapolitikák gazdasági hatásait vizsgáló tanulmányát, mely szerint 410 ezer új, csak a zöld energiához kötődő munkahely megteremtésére és 1,1 százalékos GDP arányra van kilátása a szektornak 2020-ra, amen�nyiben a tavaly decemberben elfogadott célkitűzések teljesülnek.

A

világ számos más régiója mellett 2008 végétől Európát is elérte a zöld New Deal programok hulláma. Európa partjaira az egyik elsők között, és mindezidáig legerőteljesebb formáját mutatva Írországba érkezett meg a zöld költség-

8   Földön, vízben, levegőben

vetési élénkítés gondolata. Tavaly decemberben Brian Cowen kormányfő meghirdette a „Building Ireland’s Smart Economy” című gazdasági programját, mellyel a korábbi évek kelta tigrisként is emlegetett siker-országa kereste a kiutat évti-

zöld válaszok a válságra zöld new deal programok

zedek óta nem látott súlyosságú válságából. A nyekkel a kormány így az energiafüggetlenséget decemberben meghirdetett gazdasági program igyekszik megteremteni. nem egy tisztán zöld New Deal csomag, sokkal A válságkezelés során a szomszédos Egyesült inkább a recesszióra adott komplex válasz, de Királyság politikájában is egy érezhető elmozduamiben ezzel együtt egy fontos szerepet játsza- lás történt a környezettudatosabb politizálás felé. nak a fenntarthatósági szempontok. Ezt jelzi, Peter Mandelson gazdasági miniszter 2,3 milliárd hogy a terv korántsem rövid távú: az 500 milli- fontos támogatást ajánlott fel a brit autógyáraknak, árd eurós projekt 10 éves időtartamra szól, és kettős célt szolgálva ezzel. Egyrészt segédkezet – a kormányzat tervei szerint – mire a gazdasá- nyújtott a gazdaság egyik jelentős, ám a krízis miatt gi válság megszűnik, Írországban egy új komoly problémákkal küzdő iparágának, gazdasági rend működik majd. másrészt viszont egy komoly lépést tett A tervezett intézkedések céljai a légszennyezés csökkentése felé is. A 2008-as Uniós szerteágazóak, a zöld elemek Ezt a pénzt ugyanis az autógyárak Klímacsomag tartalmazazonban lépten-nyomon fellelcsak a hibrid autók továbbfejleszta az üzemanyagokból szárhetőek: a program cselekvétésére, azok gyártására, valamint mazó ÜVG-ok korlátozását si terve zöld vállalkozásokat és dolgozóik átképzésére fordíthatés rögzítette az új „zöld galléros” munkahelyeket ják, létrehozva így egy „zöldebb” személygépkocsik kibocsátási teremtene, valamint előtérbe iparágat. követelményeit. helyezné a megújuló energiaA brit kormány további célja források használatát, ez utóbbiak több ezer „zöld galléros” munkahely arányát 2020-ra 40%-kal emelve. Az létrehozása többek között a megújuló ír zöld párti energiaügyi miniszter, Eamon energia szektorban. Az elavult áramfejleszRyan nyilatkozata szerint a kormány politikájá- tők modern nukleáris erőművekre és offshore szélban mindezzel komoly irányváltás történt, azaz a erőművekre cserélése azonban közel 100 milliárd „Smart Economy” egy zöld gazdasági modell lesz. fontba kerülne, míg a brit kormány csak 600 milliót Ebben az irányváltásban vélhetően fontos szere- tudott e célra elkülöníteni. pet játszott, hogy a szigetország egy, a fosszilis Németország már ma is a megújuló energiaenergiahordozók áringadozásainak leginkább források kihasználásának éllovasa. Az ország enerkiszolgáltatott európai államok közül. Az alterna- giaellátásának 15%-a származik megújuló alternatív energiatermeléssel, valamint a jelentős kuta- tív forrásokból, 250 ezren dolgoznak a szektorban, tást ösztönző támogatásokkal és adókedvezmé- amely évi 35 milliárd eurós forgalommal rendelke-

„ „

A brüssszeli ET csúcs vállalásai (2007) 2020-ig CO2 kibocsátásának csökkentése 20-30%-kal 1990-hez képest   a megújuló energia (RES) arányának 20%-ra növelése   a felhasználásban 20%-os hatékonyság javulás   10 %-ra növelni a bioüzemanyagok bekeverési arányát

Földön, vízben, levegőben    9

zöld válaszok a válságra zöld new deal programok

zik. Ez persze nem véletlen, a Szövetségi Köztársaságé a kontinens legnagyobb gazdasága, és ennek megfelelően a legnagyobb széndioxid kibocsátó is, ami korán előtérbe helyezte a környezetvédelem kérdését. A szövetségi parlament alsóházában nemcsak, hogy stabilan ott vannak a Zöldek, de már – kétirányú koalíciókészsége okán – többször voltak kormányon is. A képhez az is hozzátartozik, hogy az alternatív energiatermelésben jelentős üzletet láttak olyan német nagyvállalatok is, mint a Siemens. Tavaly októberben pedig megszületett az első offshore szélerőműpark is Borkum szigetén, az Északi-tengeren. A német kormány mindemellett további jelentős fejlesztéseket tervez – konkrétan további szélerőműparkok felállítását –, hogy 20%-ra növeljék a megújuló energiatermelés ará­­ nyát a jelenlegi 14-15%-ról. Azonban a gazdasági világválság és reces�szió igen komolyan érintette ezt az iparágat is. A legnagyobb problémát az jelentette, hogy még a borkumi parkot sem helyezték üzembe, ugyanis a szigetet az áramtárolókkal még nem kapcsolták össze. A vezetékek kiépítése pedig igen költséges folyamat, ennek hiányában pedig a szélerőművek nem termelnek bevételt, és külső finanszírozásra szorulnak. A recesszió és a válság miatt ez nehézkes, a bankok vonakodnak hitelezni a kisebb vállalatoknak, ami akadályozza a fejlesztést. A fosszilis

energiahordozók árának csökkenése ugyancsak rontotta a hitelképességüket. Ennek megoldására a német kormány, azon belül is a környezetvédelmi minisztérium megállapodást kötött a szektor vállalataival, miszerint az állam segíteni fogja a szektort a fejlesztések befejezésében a gazdasági válságra kidolgozott csomag keretében. A zöld New Deal gondolatköre Franciaországot sem hagyta érintetlenül. A párizsi kormányzat november 17-én meghirdetett egy napenergia programot, amellyel a mezőgazdaságban foglal­­­­­koztatottakat állami támogatással sarkallja napelem-mezők kialakítására. A tervezet lényege – amely spanyol és német mintára jött létre –, hogy akik hajlandóak napkollektorokat telepíteni, piaci ár alatt kapják az áramot. A kormány reményei szerint ezzel a módszerrel 2020-ra 400-szorosára emelheti napkollektorai számát, valamint – a jelenlegi 10,4%-ról – 23%-ra a megújuló energiaforrásokból származó elektromos energia arányát. A zöld élénkítési sorból az Európai Unió szervei sem akartak kimaradni. Az Európai Bizottság tavaly novemberi 200 milliárd eurós csomagjának fontos eleme az uniós gazdaságok szén alapú energiatermelése csökkentésének támogatására. Ez a program mind a zöld energiaforrások növelését, mind a fogyasztók hatékonyabb energiafelhasználását megcélozta.  Varga András

Vészjósló előjelek A XX. század elején a pusztuló esőerdők 5 milliárd hektárnyi terület foglaltak magukban. Ez a szám a XXI. század elejére az előrejelzések szerint már csak 4 milliárd hektár lesz.  A fosszilis energiahordozók égetése – a növekvő urbanizáció természetes velejárója a növekvő ökológiai lábnyom.  Növekszik az üvegházhatású gázok koncentrációja.   A globális felmelegedés következménye a gleccserek eltűnése, felolvadása. (Északi sark, Grönland, Antarktisz), így legalább 1 métert emelkedik a világtengerszint.

10   Földön, vízben, levegőben

zöld válaszok a válságra az ökológiai lábnyom

Önnek mekkora az ökológiai lábnyoma? A

z ökológiai lábnyom az a terület, ami károsodás nélkül (azaz fenntartható módon) meg tudja termelni egy adott személy aktuális életvite­ léhez szükséges javakat, számszerűsíti, hogy életmódunk mekkora hatással bír a természetre. Eredetileg minden egyén ökológiai lábnyoma hat elemből állt össze: az a terület, amelyen a táplálkozáshoz szükséges élelem megtermelhető; annak a legelőnek a nagysága, amely az általa elfogyasztott hús előállításához szükséges; a fa- és papírfogyasztásának megfelelő nagyságú erdőterület; a hal fogyasztásával arányos tenger; a lakáshoz szükséges földterület; valamint annak az erdőterületnek a nagysága, amely az egyén energiafogyasztásával arányos mennyiségű szén-­dioxid megkötéséhez szükséges. A komplex mutató környezeti szempontok alapján teremt lehetősé­ get arra, hogy mérni lehessen, és összehasonlíthatóvá váljon egyének és országok fogyasztási szintje, illetve ugyanígy a rendelkezésükre álló erőforrások is. Ez lényegesen több annál, mint, hogy a fejlett országok többet fogyasztanak az országukban rendelkezésükre állónál, vagy nagyobb a káros anyag kibocsátásuk. Az pedig, hogy ezt megközelítőleg a konkrét személyekre lebontva is meg lehet határozni, talán növeli az egyének felelősség érzetét. Legnagyobb jelentősége talán abban van, hogy szembesít bennünket a Földünk korlátozott lehetőségeivel és folyamatosan növekvő szükségle­

18   Földön, vízben, levegőben

teinkkel. Ezeket ebben a komplex mutatóban összevetve rá kell döbbennünk, hogy a fenntartható fejlődés sem globális szinten, sem az országok nagy részében nem reális lehetőség. Ökológiai lábnyom 1960-2003 között  (a fő trendek mára is érvényesek) Az emberiség az 1980-as évek vége felé kezdett megbarátkozni a fenntartható fejlődés gondolatával (a gyors népességnövekedés miatt) éppen túl lépte a fenntarthatóság határát. Az is látszik, hogy az átlagos lábnyom méret alig változik már három évtizede. Ennek magyarázata, hogy a fejlett országok lábnyom növekedését a kevesebbet fogyasztó, de nagy népességnövekedésű országok mintegy kompenzálják, legalábbis időlegesen. Ez azonban nagyon csalóka, mert az emberiség tényleges ökológiai lábnyoma ez idő alatt kb. háromszorosára nőtt. Folyamatosan feléljük a Föld erőforrásait, és azonnali beavatkozással is csak az évszázad közepe tájára lehetne fenntartható szintre hozni „túlhasználatunkat”. 2003-ban az egy főre jutó már csak 1,8 hektár helyett átlagosan 2,2 hektárt használunk. Egy másik megközelítésben ez azt jelent, hogy amíg az 1960-as évek elején kb. fél Földre volt szüksége a világnépességnek, addig mára lassan megközelíti a másfelet. Ha az összetevők szerint nézzük kiderül, hogy a legnagyobb változást a fosszilis energiahordozók miatti széndioxidforgalomban bekövetkező hatás okozza.

zöld válaszok a válságra mi az emas?

A Föld nagy régióit vizsgálva hatalmas aránytalanságokat találunk. A hét nagy térségből négy (ÉszakAmerika, Európa, a Közel-Kelet és Ázsia) lényegesen többet használ annál, mint amennyi adottsággal rendelkezik. Érdemes arra felfigyelni, hogy Ázsia ugyan egy személyre vonatkoztatva viszonylag kevés értékkel lépi túl a biológiai kapacitását, ez azonban a hatalmas népesség miatt tetemes ökológiai deficitet jelent (majdnem kétszer annyit, mint Észak-Amerika hiánya). Az országok jelentős részében a túlhasználat meghaladja a biológiai kapacitás másfélszeresét is. Az egy főre jutó átlagos hatást vizsgálva több mint 50 ország a világátlagnál jobban veszi igénybe környezetét. Az „élbolyban” a sorrend: Egyesült Arab Emirátus, USA, Finnország, Kanada, Kuvait, Ausztrália. A fenti hat ország közül három (Finnország, Kanada és

Ausztrália) azonban a rendelkezésre álló nagyobb terület, illetve kisebb népsűrűség miatt mégis kedvező helyzetben van. Magyarország esetében környezeti használatunk kb. kétszerese az adottságainknak. A lábnyom mérete szoros kapcsolatban van a gazdasági fejlettséggel. Hazánkra nézve kedvező, hogy miközben gazdasági fejlettségünk javult az elmúlt 30 évben, ökológiai lábnyomunk kissé csökkent. A Föld erőforrásainak használatát térképen bemutatva jól látható, hogy az USA, Nyugat­Európa, Japán, Dél-Korea és a közel-keleti országok azok, amelyek a leginkább igénybe veszik a környezetet, de gyors gazdasági növekedésük miatt a két legnépesebb ország (Kína és India) szerepe rövid idő alatt jelentősen megnő.   Forrás: http://www.footprintnetwork.org

Mi az EMAS? A

z EMAS (Eco-Management and Audit Scheme – környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer) az Európai Parlament és Tanács 761/2001/EK rendelete a szervezeteknek a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) való önkéntes részvételének lehetővé tétele. A rendeletet 1993-ban fogadták el, majd 2001ben átdolgozták. A hazai szabályozást a környezetvédelmi vezetési és hitelezési rendszerben résztvevő szerveze­­tek nyilvántartásáról szóló 214/2006 (X.31.) kormány­­­­ rendelet képezi. Ez a kormányrendelet tartalmazza az eljárás rész­­­­letes szabályozását, továbbá a nyilvántartási kérelem formanyomtatványát és az eredményes eljárás végét jelentő okiratot.

Mi a rendszer célja? Ösztönözni a vállalatokat, szervezeteket arra, hogy önkéntes alapon tegyenek környezeti teljesítményük érdekében. Miután egy független harmadik fél, a környezetvédelmi hitelesítő igazolja, hogy a vállalat megfelel az összes követelménynek, az bekerül az EMAS nyilvántartásába és használhatja az EMAS logóját, mint a környezetvédelmi szempontból biztonságos szállító, partner. Az EU EMAS Díja Az Európai Bizottság 2005-ben hozta létre az EMAS Európai és az EMAS Nemzeti Díjrend­ szerét.  

Földön, vízben, levegőben    19