FÖLDMUNKÁK, ÁLTALÁNOS VÉDELMI ELŐÍRÁSAI
GRÜNWALD ÖKO-FIRE TERMÉKCSALÁD TÍPUSÚ FEKVŐHENGERES FOLYDÉKTÁROLÓ TARTÁLY
A földmunka megkezdése előtt - A földmunkák biztonságtechnikai és egészségvédelmi követelményeit a geológiai, hidrológiai és talajmechanikai vizsgálati adatok figyelembevételével meg kell tervezni. Talajmechanikai vizsgálatot akkor nem kell végezni, ha a legkedvezőtlenebb (laza, szemcsés) talaj figyelembevételével történik a dúcolás, illetve rézsűhajlásokat alkalmaznak. - A földmunkák területén lévő vezetékek nyomvonalát és a berendezések helyét, a szükséges védelmi körzetet a kiviteli terveken fel kell tüntetni. - A térszint alatti földmunkák megkezdése előtt az építési területen az ismeretlen, vagy rejtett nyomvonalú vezetékeket fel kell kutatni, a munkák során fellelt vezetékeket, tárgyakat azonosítani kell. Ezt műszeres vizsgálattal, vagy kutatóárok, illetve kutatóakna alkalmazásával kell elvégezni. A kutatóakna legalább 1,8 x 0,8 m legyen. A kutatóárkot, vagy aknát kézi erővel lépcsősen haladva kell kiemelni. - Ha az építési területen nem azonosítható anyagot (veszélyes hulladékot, lőszert, stb.), vezetéket tárnak fel, a munkát csak akkor szabad folytatni, ha annak veszélytelenségéről – szükség esetén szakértő bevonásával – meggyőződtek. Földmunka végzése során betartandók - A munkagödör (munkaárok) szélét szakadólapon belül csak abban az esetben szabad megterhelni, ha a dúcolás méretezve van a terhelésből származó többletteher felvételére. - Kézi földmunka esetén, a munkaárok szélén 0,5 m széles padkát kell kialakítani. - Meg kell akadályozni a föld visszapergését a munkaárokba. - A talajt alávágással kitermelni nem szabad. - A dúcolatlan munkagödör (munkaárok) megengedett mélysége terheletlen térszint, különböző talajok és rézsűhajlások esetében a következők: - Kézi munkával a rézsűket az anyag minőségének és rétegződésének megfelelően, lépcsőzetesen haladva kell kitermelni. Lépcsőzött kiképzés esetén azok padkamagassága legfeljebb 1,0 m lehet. A padkák (lépcsők) szélessége nem lehet kisebb azok magasságánál. - Az 1,0 méternél mélyebb munkagödörbe (munkaárokba) való biztonságos közlekedést 5,0 m mélységig elmozdulás ellen rögzített támasztólétrával lehet, ezt meghaladó mélység esetén lépcsővel kell megoldani. Rézsűs földkitermelésnél feljárót kell készíteni. - A dúcolás olyan legyen, hogy az a kidúcolt földtömeg állékonyságát és a dolgozók testi épségét védje, de a munkaterületről a kitermelt anyag eltávolítható, a kidúcolt munkatérben a munka elvégezhető legyen. - A dúcolást a talaj állékonyságának és a munkaszint mélységének, továbbá a fellépő igénybevételeknek megfelelően kell kialakítani.
- A dúcolás biztonságát számítással kell igazolni, ha a munkagödör 5,0 méternél mélyebb, vagy ha a munkagödör mellett a szakadó lapon belül statikus és dinamikus terhelés is várható. - A dúcolás elkészülte előtt, a munkaárokba lemenni szigorúan Tilos! - A kidúcolt munkagödör (munkaárok) fenékszélessége 0,8 méternél kisebb nem lehet. Ettől eltérni csak akkor szabad, ha a munkaárokban emberi munkavégzés nem történik, és a tervező az alkalmazott technológia, csőátmérő stb. figyelembevételével a tervben előírja a biztonságos munkavégzés feltételeit. - A dúcokon átjárni, azokat munkaállásként, anyagtárolásra használni nem szabad. - A dúckeretek felett átvezető hidak szerkezetei a dúckerettel nem köthetők össze. - A dúcolás mögött képződött üregeket, kagylósodást kitöltéssel kell megszüntetni. - A dúcolt munkagödör (munkaárok) mélyítését a talaj minőségétől függően, de tömör talajban legalább 1,0 méterenként, nem állékony talajban 0,5 méterenként a dúcolással követni kell. - Amennyiben a kiásott munkaárok, munkagödör kialakításánál fogva veszélyt jelent, akkor a leesés, beesés, lezuhanás elleni védelemről (védőkorlát, elhatárolás, kerítés stb.) gondoskodni szükséges. - Célszerű a dúcolást annyira a talajszint fölé vinni, hogy biztosítsa a védelmet. A szintkülönbségek áthidalására leggyakrabban használt támasztólétrákra vonatkozóan alapvető követelmények a következők: -
-
A használat előtt a létrát szemrevételezéssel meg kell vizsgálni; Tilos sérült létrát használni (pl. fokhiány, törött fok)! Rászegezett fokú létrát használni nem szabad A létrát úgy kell felállítani, hogy az a használat alatt végig stabilan álljon; Tilos a létrát kellő teherbírással nem rendelkező helyhez, anyaghoz támasztani! Szilárd alapra kell állítani úgy, hogy a létrafokok vízszintes helyzetben maradjanak; A létrákat használatuk előtt elmozdulás, elcsúszás ellen biztosítani kell; A létra hosszát úgy kell megválasztani, hogy az elegendő magasságban nyúljon túl az elérendő munkaszinten, ezzel lehetővé téve a biztonságos kilépést és kapaszkodást; tehát a normál létra legfelső három fokát nem szabad létrafokként használni! A létra hosszánál megjegyzésre került, hogy a létra túlnyúlása legalább 1 m legyen A kitolható és egymásba illesztett (többtagú) létrát csak úgy szabad használni, ha biztosított, hogy a létraelemek használat közben egymáshoz képest nem mozdulnak el;
- A létra használata közben a kapaszkodásnak, valamint a biztonságos, stabil állás lehetőségének biztosítottnak kell lennie; - Amennyiben a létrára teherrel kell felmenni, az nem korlátozhatja a kapaszkodás lehetőségét. - Szétcsúsztatható létrára tilos felmenni. A létrát csak rendeltetésszerűen szabad használni, anyagtárolásra még ideiglenesen sem alkalmazható. - Kétágú létrát támasztólétraként felhasználni nem szabad Az építés ideje alatt az alábbi kivitelezéshez kacsolódó általános elveket kell betartani - A közterületen végzett munkáknál során biztosítani kell a kommunális szolgáltatások zavartalanságát, a tűzoltás, beteg szállítás, életmentés feltételeit, a hétköznapi életvitel folyamatosságát és biztonságát. - A munkákat úgy kell végeznie, hogy a környezetet a lehető legkisebb mértékben veszélyeztesse, a gépek és berendezések környezetkímélők legyenek. A nehéz építőipari gépek negatív hatását (pl. zaj és porképződés) az emberek egészségére és az általános környezetre minimalizálni kell. - Fontos tisztán tartani az építési területek környezetét, valamint azokat a területeket, amelyeket az építés és az anyagszállítás érint. Az építő felel a munkaterület rendjének és átláthatóságának biztosításáért, a keletkezett hulladékok összegyűjtéséért, szelektálásáért, tárolásáért.
SZAKSZERŰ TELEPÍTÉS MEGKEZDÉSE MUNKATEREK LEHATÁROLÁSA Mélyépítési műtárgyakat rendszerint terepszint alá fektetetjük, kivételt képez néhány föld felett tározó, vagy vezeték. A földbe süllyesztett műtárgyanak rendszerint munkagödröt készítenek. A kitermelt föld helyét biztosítani kell a kitermelés, munkavégzés, visszatöltés ideje alatt a beomlás ellen. Legfőbb oka a munkaárok lehatárolásnak az emberi élet védelme, a környező létesítmények, mint például az útpálya, ingatlanok biztosítása. A keskeny munkagödör megnevezése = munkaárok (pl.: csővezeték). A munkaárok méreteit a következő feltételek határozzák meg: • a beépítendő tárgy mérete, • közlekedés, szállítási igénye, • munkavégzés, technológia (pl.: tokos kötés vagy hegesztés), • víztelenítés módja • 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet Az munkaárok oldalkialakítás módja függ: • rendelkezésre álló terület szélességtől, • talajtól,
• • • • •
talajvíz viszonyoktól, nyitva tartás idejétől, környezet beépítettségétől, létesítmény méreteitől, rendelkezésre álló eszközöktől.
Ennek megfelelően a munkaárok oldal lehatárolás a következők szerint alakul: • rézsűsen • dúcolással (állított, fekvő, nagytáblás) • szádfalakkal MUNKAGÖDÖR VÍZTELENÍTÉSE A munkaárkok, illetve munkagödrök víztelenítése során távol kell tartani a talajvizet, és a felszín felöl érkező csapadékvizet, hogy ne zavarja munkákat, eközben figyelni kell, hogy ne bontsuk meg a talaj egyensúlyát, ne okozzunk hidraulikus talajtörést. A felszíni vizeket a munkaárok körüli folyókákkal, illetve övárkokkal fel egyszerűen fel lehet fogni. A beszivárgó talajvíz eltávolítására, illetve távoltartására több megoldás lehetséges: Nyíltvíztartás Ez a legköltségkímélőbb megoldás. Ennek lényege, hogy a munkaárokba jutott vizet folyókával egy zsompba, vagy a kiépített vezeték segítségével egy aknába vezetjük, és onnét szivattyú segítségével eltávolítjuk. Csak olyan talajban alkalmazható, ahol az áramló víz nem lazítja fel a talajt, ezért csak kötött talajokban, mint az agyag alkalmazható, szemcsés talajokban csak kis depresszió mellett. Folyós homokban nem javasolt a hidraulikus talajtörés miatt, ugyanis ilyenkor a talaj sűrű folyadékként beáramlik a munkaárokba. Csak akkor alkalmazható ez a megoldás, ha a víz számára megfelelően hosszú áramlási utat biztosítunk például megfelelő mélységre levert szádfallal a sebesség csökkenése érdekében. Talajvízszint süllyesztés Talajvízszint süllyesztés alkalmával nem a munkaárokból távolítjuk el a vizet, hanem azon kívül elhelyezett kutakból. A leszívási felület miatt ennél a víztelenítési módnál nagyobb mennyiségű vizet kell eltávolítani, mint nyíltvíztartás esetén. Durva szemcsés talajokban a gyors vízutánpótlás miatt nem ajánlott. Kötött talajokban a nyíltvíztartás olcsóbb. Használhatósága közepes homok, homokliszt, homokos iszap talaj esetén előnyős. Alkalmazása akkor javasolt, ha: • Nyíltvíztartás során talajfellazulás, hidraulikus talajtörés lehetséges • Szádfalazást lehet vele kiváltani
• Szádfal lejuttatás dinamikus hatása nem megengedett a környező épületek miatt Hátránya: • Kényes folytonos szivattyúzás • Hosszú előkészítő munkák. Építés talajvízleszívás • A talajvízleszívás a környező épületek süllyedését okozhatja, nagy odafigyelés szükséges • 100% tartalék kell a szivattyúkból • Költséges A talajvízszint süllyesztő rendszer elemei • Kutak, melyek a vizek összegyűjtésére szolgálnak, • Vezetékek, amelyek a vizet elszállítják • Vizet mozgató gépek, mint szivattyú, gépházak Talajvízsüllyesztést csak megfelelő tervek birtokában lehet végezni. A munkaárok fenékszintje alá kell süllyeszteni a talajvizet. A süllyesztő kutakon kívül észlelő kutakat is telepíteni kell. A talajvízszint süllyesztés során víztelenítési naplót kell vezetni. A víztelenítést fokozatosan lehet csak abbahagyni, a kutak eltávolítása után a helyét gyorsan kötő cementhabarccsal kell kiinjektálni. MŰTÁRGYTELEPÍTÉS GÉPESÍTÉSE A közműépítés elkezdése előtt minden kivitelezőnek fel kell mérni a szükséges gépigényt az adott építéstechnológiához. A gépek beszerzési forrása vásárlás, bérlés, illetve alvállalkozók bevonása. Természetesen a gépek szervízeléséről, és folyamatos üzemanyag ellátásáról is gondoskodni kell. A kitakarásos közműépítés során leggyakrabban alkalmazott gépek a munkaterületen: • • • • • • • •
Tehergépkocsi Aszfaltvágó, bontókalapács Árokásó, kotrógépek Kézi szerszámok Hegesztőgép Generátor Szivattyú Tömörítők
• Szintező Fontos, hogy a gépkezelők az adott gép használatáról megfelelő jogosultsági papírokkal rendelkezzenek. Fontos hogy az adott géphez előírt munka és balesetvédelmi eszközöket munkavégzés során az alkalmazottak viseljék. Árokásó, kotrógép kiválasztás szempontjai: • • • •
munkavégzés helye (gép méretek, súly), feladat jellege (gépek terhelhetősége), kotró szerszámának munkavégzési görbéje (fektetési mélység) és alkalmazható kanalak szélességi méretei
Az árokásó/kotró gépek közül fontos, legmegfelelőbb géptípust válasszuk ki.
hogy
mindig
a
munkának
Az árokásó kotrógépek főbb típusai: • Árokásó rakodógép • Gumikerekes/lánctalpas kotró • Mini/midi kotró Az árokásó rakodó gép alkalmas ömlesztett anyag (homok, zúzottkő, talaj) rakodására is. A talajmaró géppel napi szinten nagy vezetékhosszakat lehet fektetni megfelelő terep esetén (közműmentes, könnyen fejthető), de csak minimális árokszélességgel (25-40 cm), és mélységgel (max. 1,5 … 1,8 m). Műtárgyak és vezeték szintbeállítására használt műszerek: • Szintező • Csőlézer - Műtárgy és vezetékfektetés során a föld kiemelésében és a cső szintbeállításában a fektetési tükör kialakításában fontos, hogy az utolsó 10 cm földmunkát csak kézzel szabad elvégezni, a tükör megfelelő tömörségének elérése miatt. - A vezetékfektetést nem szabad egyedül a csőlézer által szolgáltatott jelre hagyatkozva végezni, szükség van a csövek szintezővel történő beállítására (5 m-ig legalább csővég, illetve közép), különösen igaz a műanyag csövekre, amelyek nem mindig a legegyenesebbek. Munkaárok visszatöltésére alkalmazott talajtömörítő gépek a következők: • Kézi döngölőrúd • Döngölő • Lapvibrátor
A döngölőt és a lapvibrátort a munkaárok mélyebb részein használják. Fontos odafigyelni a talaj optimális tömöríthetőségére (víztartalom), és a gépek átlagos tömörítési mélységére lapvibrátor esetén max. 25 cm, döngölő esetében 40-50 cm. KÖZLEKEDÉS, SZÁLLÍTÁS, ANYAGMOZGATÁS - Az építési munkahelyeken a munkavégzés helyének meghatározásakor alapvető követelményként figyelembe kell venni annak elérhetőségét, ezért meg kell határozni, ki kell jelölni, a közlekedésre alkalmassá kell tenni a közlekedési utakat a következő követelmények teljesítésével. - A munkahelyekhez vezető utakat, a járműforgalom számára szolgáló közlekedési utaknak megfelelő teherbírásának, a rajtuk lebonyolódó közlekedés és szállítási feladatokat figyelembe véve kellő szélességűnek, egyenletesnek, botlásmentesnek, csúszásmentesnek kell lennie. - A közlekedési utakat úgy kell kijelölni és kialakítani, hogy azok a lehulló tárgyaktól, anyagoktól kellően védettek legyenek. - A közlekedési utaknak szeméttől, törmeléktől, és építési anyagmaradékoktól mentesnek kell lenniük, mivel közlekedni, szállítást végezni csak olyan útvonalon szabad, ahol az akadálymentesség biztosított. - Áttekinthetetlen terepen a szállítási útvonalat jól látható módon, egyértelműen meg kell jelölni a gyalogos és járműforgalmat, az anyagmozgatási útvonalakat el kell választani egymástól. - A gyalogos és az anyagmozgatási utakat az igénybevevők számának, a tevékenység típusának megfelelően méretezni kell. - Ha a közlekedési úton szállítóeszközt használnak, akkor a gyalogos közlekedők részére biztonsági távolságot kell kialakítani, vagy védőszerkezetet kell felszerelni. - Megfelelő távolságot kell hagyni a járműforgalomra szolgáló utak, a kapuk, az ajtók, valamint a gyalogosok részére szolgáló átjárók, lépcsőházak, folyosók között. - Az építési munkahelyek utjainak állapotát rendszeresen ellenőrizni kell, és gondoskodni kell azok karbantartásáról. - Amennyiben a munkavégzés helyszínének a megközelítése csak szintkülönbség áthidalásával biztosítható, akkor a biztonságos közlekedés követelményeinek a kielégítésére még fokozottabb figyelmet kell fordítani, mivel megjelenik a magasból való leesés veszélye. - A rakodást azok a munkavállalók végezzék, akiket megbíztak ezzel a munkával! TEHERGÉPKOCSIK RAKODÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK A rakodás akkor kezdhető meg,
- Ha a rakodásra váró jármű (szerelvény) megállt a rakodásra alkalmas - kellő nagyságú - helyen! - Ha a tehergépkocsi vezetője leállította a motort és rögzítette a gépjárművet! (A független pótkocsi rögzítésére is szükség van, ha az automatikusan nem fékeződik be. A kézifék behúzásán kívül elmozdulás ellen rögzítő sarukat kell alkalmazni a járművezetőknek) - Ha a rakodás részleteit illetően (sorrend, súlyelosztás stb.) megegyeztek a rakodást végzők a tehergépkocsi vezetőjével, különleges rakomány kezelése esetén megismerték a vonatkozó előírásokat! - Ha a rakodás veszélyes körzetében nem tartózkodik senki! - Teheremelés esetén az emelést és elhelyezést irányító személy is csak veszélyzónán kívül tartózkodhat! - A rakodási terület a munkavégzéshez szükséges mértékben megvilágított legyen! - A rakodóhelyre tolatással történő beállás a járműmozgatások közül az egyik legveszélyesebb manőver! A tehergépjárművel, munkagéppel hátramenetben csak akkor szabad közlekedni, ha a vezetőt a szabad kilátásban nem gátolja semmi. Ellenkező esetben valaki - akit a gépkocsi vezetője folyamatosan lát irányítja a hátra-menetet! Csak óvatosan, igen lassú tempóval (2-3 km/óra) szabad a tolatást végezni. - Az alkalmazandó jelzéseket előre egyeztetni kell. Bárkinek az "állj" jelzésére azonnal meg kell állni. - Az irányítást végző személynek a járműmozgás megkezdése előtt meg kell győződni arról, hogy a jármű mozgatásának nincs akadálya, egyidejűleg a környezetben tartózkodók figyelmét fel kell hívnia a veszélyre. - Irányítási feladattal olyan személyt kell megbízni, aki képes a feladat elvégzésére. A daruval történő anyagmozgatás szabályai A daruval történő anyagmozgatás szabályait a 47/1999. (VIII.4.GM rendelettel hatályba lépett) „Emelőgépek biztonsági Szabályzata” tartalmazza. A követelmények közül különösen az alábbiakra hívjuk fel a figyelmet. - Speciális személyi feltételeket kell teljesíteni (18. életév betöltés, vagy szakmunkás a vonatkozó jogszabály szerinti előzetes és időszakos orvosi vizsgálat alkalmassá minősíti, rendelkezik a szükséges szakképesítéssel.) - „R” 4.2, 4.3 - Mobil daruval történő munkavégzés során különös figyelmet kell fordítani - Emelt teherrel történő haladásra a fenti szabályzat külön szabályokat tartalmaz TELEPÍTÉSI UTASÍTÁS TARTÁLYOKHOZ
FÖLDALATTI
FEKVŐHENGERES
A munkagödör helyének kiválasztása - A tartály elhelyezéséhez egy legalább 2,5 tartálynyi szabad terület álljon rendelkezésre, hogy a munkagödör akadálymentesen elkészíthető legyen. - A tartály és a legközelebbi épület között legalább 3m védőtávolságot ajánlatos megtartani. Ha a munkagödör mélysége meghaladja az alapozás mélységét a távolságot, legalább a munkagödör mélységének kétszeresében kell meghatározni. A tartály fölé építeni tilos! - A fekvőhengeres tartályok részben föld-, vagy földtakarás alatti elhelyezéssel telepítethetők a leggazdaságosabban (ha a kitermelt föld mennyisége = a takaráshoz használt föld mennyiségével) - Kerülje a tartály talajvizes területre történő telepítését. Talajvizes/belvizes területen történő tartálytelepítés esetén, a munkagödörbe helyezett tartály körüli munkagödröt, a mértékadó talajvíz szintjéig földnedves betonnal fel kell betonozni, és a betonhoz feszítő-pántolással a tartálytestet le kell kötni (a tartály felúszás és többletterhelés elleni védelmét biztosítani kell). - Talajvizes területen, a munkagödröt vízteleníteni kell! (pl.: nyíltvíztartás) - Talajvizes területen létesítendő tartálytelepítés kapcsán kérjük, érdeklődjön ügyfélszolgálatunkon. - A tartály (nem állandó gyalogos forgalomnak kitett), terület alá elhelyezhető, a tartály gyári fedlapja lépésálló zöldövezeti fedlap. - Áthaladó gyalogos, vagy személygépjármű forgalomnak kitett területen (pl.: kocsibeálló, járda,, stb), a tartály, a felette, e-célból kialakított, arra méretezett, kiváltószerkezettel telepíthető, fedlapkialakítás ebben az esetben egyedi, a kiváltó szerkezetbe épített, zárható, acélfedlap, vagy könnyített öntöttvas fedlap. - Fák és növények környezetében a tartály a fatörzstől 2,5m-nél közelebb-re ne kerüljön. A tartály fölé és mellé csak olyan növényeket telepítsen, melyek gyökérzetének nem lesz útban a tartály, illetve a gyökér növekedés közben sem nyomja a tartály falát, (a tartály feletti terület 50cm-es minimális földtakarás megléte esetén befüvesíthető). - Lejtők esetén szakemberrel meg kell vizsgáltatni, hogy a tartály 5 méteres körzetében szükség van-e, támasztófal építésére. A MUNKAGÖDÖR, MUNKAÁROK KIALAKÍTÁSA Becsatlakozó cső feltárása, csövezési munkaárok kialakítása - A tartályok telepítésénél, a földmunka megrendelő általi elvégzése esetén, (a mellékletben is megtalálható) telepítési útmutató és építőmesteri-, munkavédelmi előírások betartásával és előírások alapján végezhető. A térszín alatti földmunkák megkezdése előtt az építési területen az ismeretlen, vagy rejtett nyomvonalú vezetékeket fel kell kutatni, a munkák során fellelt vezetékeket, tárgyakat azonosítani kell. Ezt műszeres
vizsgálattal, vagy kutatóárok, illetve kutatóakna alkalmazásával kell elvégezni. A kutatóárkot, vagy aknát kézi erővel lépcsősen haladva kell kiemelni. - Kézi földmunka esetén az alapárok legkisebb szélessége kb. 50 cm, keskenyebb árokban a munkás nem tud dolgozni. 50–60 cm mélységig 30 cm szélességű árok is készíthető. - A csövezés tartály helyéig történő szintezése után, pontosan meghatározható a tartály munkagödrének tényleges mélysége. Munkagödör készítése -
-
-
-
-
A munkaterület és az akadálymentes anyagmozgatási területek előzetes kijelölése és előzetes feltárások biztosítása esetén, gépi- és kiegészítő kézi földmunkavégzéssel, készítsen egy megfelelő méretű munkagödröt sík alappal, melynek átmérője, lehetőség szerint, minden irányban max. 0,15m … 0,20m-rel haladja meg a tartály legnagyobb átmérőjét a munkavégzés, valamint az ágyazati anyag feltöltésének/visszatöltésének és tömörítésének helyigénye miatt. A dúcolatlan munkagödör (munkaárok) megengedett mélysége terheletlen térszint, különböző talajok esetén 0,5m … 1,5m (1,7m-es mélység, kizárólag száraz, kemény agyag talajokra vonatkozik). A munkagödör oldalfalai legfeljebb 1,5 m mélységig lehetnek függőlegesek, nagyobb mélység vagy lazább szerkezetű talaj esetén a földet rézsűzés vagy dúcolás védelme alatt lehet kiemelni. Nagyobb mélység, vagy laza talaj esetén csak a felső 1,0–1,5 m-es rész emelhető ki géppel, az alsó részt dúcolás védelme alatt kézi erővel kell kitermelni. A földpartot a kiásott földdel, vagy más építőanyaggal megterhelni nem szabad. A munkagödör környezetében a felszíni vizek elvezetéséről gondoskodni kell! Célszerű az munkagödör és a munkaárok fenekén, az utolsó 5–10 cm-es réteget csak közvetlenül a tartály elhelyezés előtt kiemelni, mert esőzések következtében ez a réteg átázhat, iszapossá válhat, teherbíró képessége csökken. - Az altalaj minőségének javítására akkor lehet szükség, ha az nem képes nagyobb feltöltött tartályok terheinek hordására. Leggyakoribb módszer a talajcsere és az injektálás. A föld kiemelése után a munkagödör alján – célszerűen homokból, vagy szemcsés talajból – alakítsa ki az alsó ágyazatott, melyet kellően tömöríteni kell (3–szoros gépi döngölés vagy ezzel egyenértékű kézi tömörítés), majd vízszintezze. Az ágyazatban nem lehetnek éles kövek, kitüremkedések. A tartály beemelése a munkagödörbe
- Minden elhelyezésnél bekövetkező zsaluzási, vasalási, betonozási munkafolyamatok során a területi adottságokat kötelező figyelembe venni, és annak megfelelően eljárni!
- A tartályokat elhelyezés során óvni kell mindennemű kemény, pl. kavics anyagokkal történő érintkezéstől. - A munkagödör aljzatát vízszintesre kell kialakítani, majd megfelelően, legalább Trγ = 85 % -os mértékben kell tömöríteni. Ha a szükséges tömörítés nem végezhető el, aljzatbeton kialakítása elengedhetetlen. (Nem sík aljzatra történő elhelyezés során, a tartály alsó lapja a nyomás hatására deformálódhat, törhet. Nem megfelelő beépítés esetén a tartályra garanciát nem vállalunk!) - Minden földalatti tartálytesten, a beemeléshez szükséges felső (gépi-kézi beemelést segítő) emelőfülekkel kerül legyártásra. A tartálytesten, (hosszabb tartálytest esetén, helyszínen szerelhető modulelemeken) több (kampó, omegagyűrű, hevederbilincs) csatlakozó/átfűzési pont, van kialakítva. A csatlakozópontokhoz kapcsolt emelőszerkezet (kötél, heveder, sodrony) 2-4 pontos rögzítést tesz lehetővé a függőteher emelésére. - A munkagödörbe történő beemelés történhet darus emelővel, földmunkagéppel (gémmel). - Az emelést fokozott óvatossággal kell elvégezni, a tartálytest ütődésének elkerülése végett törekedve a lengőteher kizárólagos, függőleges irányú mozgatására. - A lengő tartálytest vízszintes igazítását, függőleges tengely körüli forgatását, a tartálytesthez csatlakoztatott kötelek, hevederek vízszintes irányú húzásával lehet, megoldani, kellő távolságra a nyílt felszínű munkagödörtől. - A tartálytestek megfelelő elgördülés elleni védelmének biztosításáig, a tartály beemelését szolgáló hevedereket a tartályról eloldani nem szabad, azokat feszesen kell a beemelést végző gépnek/szerkezetnek tartani. A tartálytest (hosszabb, nagyobb térfogatú tartálytest estén a beemelt modulelemek) munkagödörben történő igazítását, a munkagödör alján, erre a célra kiképzett szilárd szerelőbetonon kell elvégezni. A tartály rácsatlakoztatása kiépített csővezetékre - A tartályok összekötésére, illetve bekötőcsövezés kialakítására, a tartályok gyárilag kialakított (minden esetben NEM TOKOS), megrendelt átmérőjű csonk(ok)kal rendelkeznek, vannak legyártva. A KGPVC elemek rákötése, az átmérőnek megfelelő KGPVC áttoló karmantyúval történik. Az áttoló karmantyú használata előírás szerint kötelező. - Menetes kötések kialakítása a tartálytesten kialakított szabványos menettel ellátott KM, vagy BM csonkokkal lehetséges. (KPE, vascső, stb.) - Egyéb megrendelői igények szerint a tartálytesten lazakarimás hegtoldattal ellátott csatlakozó csonkok kerülnek elhelyezésre.
TARTÁLY ÉS CSÖVEZÉS KÖRÜLI FÖLDVISSZATÖLTÉS A visszatöltött föld idővel ülepedik, ez a térfogat és a felszín átalakulásával jár. A terv szerinti szintek akkor lesznek tartósak, ha a visszatöltött földet gondosan tömörítjük. Munkaárok szakszerű visszatemetése, tömörítése - Munkaárkot, kézi vagy gépi erővel tömöríthetünk. A kézi tömörítéshez döngölőt használunk. A gépi tömörítés nyomással, ütögetéssel vagy vibrálással lehetséges. - A talajra gyakorolt nyomással való tömörítéshez útihengert vagy juhlábhengert is használható, de ezek a tartály telepítés környezetében nem használhatóak! - Ütögetéssel tömörítő gépek a pneumatikus döngölők és a robbanómotorral működő döngölőbékák. Ezek nagy teljesítményű gépek, használatuk a munkagödör aljzatának tömörítésére javasolt. - Vibrálással működő tömörítőgépek a lapvibrátor és a rázódöngölő, amelyekkel főként a szemcsés talajok tömöríthetők. Tartály körüli földvisszatöltés, szakszerű, tömörítés - A tartály mellé visszatöltött földet 10–15 cm vastag rétegekben kell tömöríteni. Ügyelni kell arra, hogy a környező talajjal azonos minőségű talajfajtát töltsünk vissza. Fontos szempont, hogy minden talajfajtának van leghatásosabban tömöríthető víztartalmú állapota. - Az elhelyezés során a telepítési útmutatóban leírtakat, a hatályos munkavédelmi előírásokat be kell tartani! - Talajvizes területen a tartály a felúszás, deformáció, elmozgás elleni védelem miatt, csak szakszerű építőmester által végzett vasalással, betonozással (a tartály körül vasalva, betonozva), megfelelő rögzítéssel (u.n. acélhevederekkel történő „pántolással”) telepíthető, bármilyen jellegű hiba a telepítés felelős műszaki vezetőjét terheli! - A tartályokat a munkagödörbe történő behelyezés után telepítés vízzel fel kell tölteni, utána kezdődhet a tartály körüli homok-, földréteg kialakítása, illetőleg a munkagödör ásása során deponált föld visszatöltése. - A fekvőhengeres föld alatti, földtakarás alatti, részben föld-, vagy földtakarás alatti elhelyezéssel telepítethető folyadékok/oltóvíz (ÖKO-FIRE-xxx-S) időszakos-, vagy folyamatos tárolására szolgáló tartály(ok), párhuzamban végzendő tartálytesten belüli vízfeltöltés, illetve tartálytesten kívüli, munkagödör földvisszatöltés folyamata mellett telepíthetők szakszerűen. Mely párhuzamban végzendő folyamatnál különös figyelmet kell fordítani arra, hogy a külső földvisszatöltéshez képest a belső vízszint mindig közel 10cm-rel magasabban legyen.
- Abban az esetben ha a telepítést (pl.: kedvezőtlen időjárási viszonyok végett) nem lehet egy ütemben elvégezni, a telepítést (külső, belső feltöltést) meg kell szakítani, és a tartály napfény, hősugárzás, valamint a benne lévő folyadékot fagyás elleni védeni kell (pl.: munkagödör teljes felületének fóliával történő lefedésével) - Az tartályt telepítés után minden oldalról legalább 10 cm nagyságban homok-vagy szemcsés talajrétegnek kell körülvennie. A tartály körül a föld un. „iszapolásos módszerrel” kötelezően tömörítendő, ilyenkor a visszatemetett föld locsolásával az adott területen rokkanás, megfelelő mértékű tömörítés érhető el. (A tartály körüli nem megfelelő tömörítés esetén, az eltérő nyomási hatásoktól, oldal irányból un. „benyomódás” következhet be!) - Fagyott föld visszadolgozása a tartály környezetében tilos! - A talaj síkjában elhelyezkedő sapka külső fizikai behatásoktól védendő! - Az elhelyezett tartályok felett és mellett, a beton száradásáig vibrációs tevékenység nem végezhető. Tartály feletti földvisszatöltés, tartály feletti kiváltószerkezet készítése - A földalatti tartálytestek, gyárilag 50cm-es nyaktaggal vannak gyártva. - A földalatti fekvőhengeres tartálytestek 50cm fedőföld súlyáig öntartóak. - A tartályok feletti felszín füvesítéséhez, legalább 25 cm vastagságú termőföldréteg szükséges. - 50cm-nél vastagabb, tartályt fedő földréteg esetén, a tartályok felett, méretezett, a tartály munkagödrén túlnyúló, a meg nem bolygatott talajrétegekre, felfekvő (minden oldalon min. 60-80cm-rel), méretezett előregyártott kiváltóelemek elhelyezésére van szükség. - A kiváltó szerkezet a rá kerülő takaró földréteg vastagságától és a tartály tetején előforduló hasznos teher (gyalogos forgalom) mértékétől függ. - A tartálytestek a telepítés során rajtuk dolgozó ember súlyát öntartóan elbírják. - A kiváltó elemek elhelyezését követően, lehet a fedő rétegeket, rétegesen, tömörítve visszatölteni. - 50cm-nél vastagabb, tartályt fedő földréteg esetén a nyaktag toldása válik szükségessé, ehhez igény szerinti mennyiségben (50cm-es, illetve 100cm-es magasságú STANDARD, a majdani kialakított terepszinthez vágható) nyaktagtoldó elemek állnak rendelkezésre.