FINNORSZÁGI MUNKAVÁLLALÁS Tájékoztató füzet

FINNORSZÁGI MUNKAVÁLLALÁS Tájékoztató füzet Tartalomjegyzék 1.

FEJEZET: ÜGYINTÉZÉS KÜLFÖLDI MUNKAVÁLLALÁSKOR...............................................................................5 1.1 Kiutazás előtti teendők ..................................................................................................................................5 1.2 Kiutazás utáni teendők...................................................................................................................................5

2. FEJEZET: A MUNKAVÁLLALÁS FELTÉTELEI...........................................................................................................6 2.1 Munkavállalási engedély................................................................................................................................6 2.2 Munkakezdés előtt beszerzendő...................................................................................................................6 3. FEJEZET: A NÉPESSÉGNYILVANTARÓ HIVATAL ...................................................................................................7 3.1 Általános információk ....................................................................................................................................7 3.2 Külföldi munkavállaló regisztrálása...............................................................................................................7 3.3 Regisztráláshoz szükséges iratok...................................................................................................................7 3.3.1 Munkavállaló regisztrálása .....................................................................................................................7 3.3.2 Családtagok regisztrálása .......................................................................................................................7 3.4 Lakcímmódosítás ............................................................................................................................................8 4. FEJEZET: KELA, TÁRSADALOM BIZTOSÍTÁS .........................................................................................................9 4.1 KELA .................................................................................................................................................................9 4.2 A KELA jogosultság, a TAJ kártya megigénylése ..........................................................................................9 4.3 Kela kártya ....................................................................................................................................................10 4.4 EU‐s TB kártya...............................................................................................................................................10 4.5 A KELA által támogatott egészségügyi szolgáltatások: ..............................................................................10 4.6 Családi pótlék igénylés .................................................................................................................................10 4.7 Lakhatási támogatás.....................................................................................................................................11 4.8 Munkanélküli segély.....................................................................................................................................11 5.FEJEZET: ADÓHIVATAL........................................................................................................................................13 5.1 Adókártya igénylés .......................................................................................................................................13 5.2 Az adórendszer .............................................................................................................................................13 5.3 Adóbevallás...................................................................................................................................................14 6. FEJEZET: BANKOK................................................................................................................................................15 Copyright Sillat Oy, 2010

1

6.1 Banki ügyintézés ...........................................................................................................................................15 6.2 Bankszámlaszámnyitás.................................................................................................................................15 6.3 Bankkártya ....................................................................................................................................................15 6.4 Internetbank .................................................................................................................................................16 6.5 Egyéb banki tudnivalók ................................................................................................................................16 6.6 Banki hitelek, kölcsönök...............................................................................................................................17 7. FEJEZET: RENDŐRSÉG .........................................................................................................................................18 7.1 Külföldi munkavállalók rendőrségi ügyei....................................................................................................18 7.2 Regisztráció, rekisteröinti ............................................................................................................................18 7.3 Személyigazolvány.......................................................................................................................................19 7.4 Jogosítvány....................................................................................................................................................19 7.5 Állampolgárság ............................................................................................................................................20 8. FEJEZET: CSALÁDOK KITELEPÜLÉSE ...................................................................................................................20 8.1 Családtagok munkakeresése/nyelvtanulás ................................................................................................21 8.2 A gyermekek beiskolázása ...........................................................................................................................22 8.3 Bejelentkezés a helyi rendelőintézetben....................................................................................................22 8.4 Szükség esetén igényelhető szociális támogatások ...................................................................................23 8.4.1 Gyermekek után járó támogatások .....................................................................................................23 8.4.2 Munkanélkülieknek igényelhető támogatások...................................................................................23 8.4.3 Egyéb támogatások...............................................................................................................................23 9. FEJEZET: A finn egészségügyi rendszer.............................................................................................................24 9.1 Rendelőintézetek..........................................................................................................................................24 9.2 Gyógyszertárak .............................................................................................................................................24 9.3 Magánpraxisok .............................................................................................................................................24 9.4 Időpontfoglalás.............................................................................................................................................25 10. A finn oktatási rendszer ...................................................................................................................................26 10.1 Bölcsőde/Óvoda .........................................................................................................................................26 10.2 Iskola ...........................................................................................................................................................26 10.2.1 Általános iskola ...................................................................................................................................26 10.2.2 Középfokú oktatás...............................................................................................................................26 10.2.3 Felsőoktatás.........................................................................................................................................27 10.3 Egyéb tanulási lehetőségek .......................................................................................................................27 Copyright Sillat Oy, 2010

2

10.4 Finn nyelvtanulás külföldi munkavállalóknak...........................................................................................27 11. FEJEZET: LAKÁSKERESÉS FINNORSZÁGBAN ....................................................................................................29 11.1 Munkáltató által szervezett szállás ...........................................................................................................29 11.2 Lakásbérlés magánszemélyektől ..............................................................................................................29 11.3 Önkormányzati lakások..............................................................................................................................29 11.4 Az albérlet fenntartási költségei...............................................................................................................29 11.5 A lakáshasználatra vonatkozó általános szabályok.................................................................................30 11.6 A lakás felmondása.....................................................................................................................................30 11.7 A lakások berendezése...............................................................................................................................30 12.FEJEZET: INTERNET ÉS TELEFON .......................................................................................................................31 12.1 Internet .......................................................................................................................................................31 12.2 Telefon ........................................................................................................................................................31 12.3 Internetes telefonok ..................................................................................................................................32 12.4 Finn telefonszámok ....................................................................................................................................32 13. FEJEZET: A FINN KÖZLEKEDÉS ..........................................................................................................................33 13.1 Közlekedés gépkocsival.............................................................................................................................33 13.2 Autóhasználat .............................................................................................................................................34 13.2.1 Autóvásárlás ........................................................................................................................................34 13.2.2 Az autó névreíratása ...........................................................................................................................35 13.2.3 Autóbehozatal .....................................................................................................................................35 13.2.4 Az autó fenntartása ............................................................................................................................35 13.2.5 Az autó műszaki vizsgáztatása ...........................................................................................................35 13.3 Közlekedés vasúttal....................................................................................................................................36 13.4 Buszközlekedés...........................................................................................................................................36 13.5 Vízi közlekedés............................................................................................................................................37 13.6 Légi közlekedés...........................................................................................................................................38 14. FEJEZET: ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK.................................................................................................................39 14.1 Finnország adatai........................................................................................................................................39 14.2 Éghajlat.......................................................................................................................................................40 14.3 Időeltolódás ................................................................................................................................................40 14.4 Közbiztonság ...............................................................................................................................................40 14.5 A finn politika..............................................................................................................................................40 Copyright Sillat Oy, 2010

3

14.6 Boltok, vásárlás...........................................................................................................................................41 14.6.1 Élelmiszerboltok..................................................................................................................................41 14.6.2 Ruházati boltok ...................................................................................................................................43 14.6.3 Bútorboltok, műszaki cikkek ..............................................................................................................43 14.6.4 Repülőjegyvásárlás .............................................................................................................................43 14.7 Szabadidős lehetőségek és a finn ünnepek..............................................................................................43 14.7.1 Szabadidős lehetőségek ....................................................................................................................44 14.7.2 Zenei Fesztiválok .................................................................................................................................44 14.7.3 Munkaszüneti és ünnepnapok ...........................................................................................................45

Copyright Sillat Oy, 2010

4

1. FEJEZET: ÜGYINTÉZÉS KÜLFÖLDI MUNKAVÁLLALÁSKOR 1.1 Kiutazás előtti teendők ‐ ‐ ‐ ‐ ‐ ‐ ‐ ‐ ‐ ‐ ‐ ‐ ‐

útlevél igénylés EU-s TB kártya kiváltása a külföldi munkaviszony kezdetének bejelentése az APEH irodájában anyakönyvi és házassági anyakönyvi kivonatok angol változatának kikérése az Okmányirodából apostillék beszerzése az Igazágügyi Minisztériumtól (lásd 3. Maistraatti fejezet) az előző munkahelyek kilépő papírjai iskolai bizonyítványok az otthoni családi pótlék lemondását igazoló nyomtatványok (E4O1, E411) gyógyszerdobozok, használati és szedési útmutatók; orvosi diagnózisok, leletek, zárójelentések, vizsgálatok eredményei; gyermekek egészségügyi kiskönyve (oltási listák) az otthoni bankszámlaszám nemzetközi adatainak (IBAN, nemzetközi számlaszám, SWIFT kód) kikérése családdal való kiköltözéskor a finnországi lakásbérlés megszervezése (lásd 8. fejezet Általános tudnivalók) finn-magyar-finn szótár beszerzése kártyafüggetlen telefon vásárlása

1.2 Kiutazás utáni teendők Az országba érkezéskor: ‐ ‐ ‐ ‐ ‐

‐ ‐ ‐ ‐ ‐

maistraatti, magyarul a Népességnyilvántartó Hivatal: ideiglenes személyi szám igénylése (lásd 3. Maistraatti fejezet) banki ügyintézés: bankszámla nyitás, bankkártya rendelés, internetbank szolgáltatás (lásd 6. Bankok fejezet) adóiroda: adókártya igénylés (lásd a 2. fejezet Munkavállalás feltételei ) KELA iroda: ideiglenes KELA (TB) jogosultság igénylése (lásd 4. Kela fejezet) regisztrálás a helyi rendelőintézetben (terveyskes kus/terveysasema) (lásd 8. fejezet Általános tudnivalók) A megérkezéstől számított 3 hónapon belül: rendőrség: regisztáció (lásd 7. Rendőrség fejezet) maistraatti: végleges személyi szám igénylése a regisztrációról szóló igazolás bemutatásával (lásd 3. Maistraatti fejezet) KELA iroda: az állandó KELA jogosultság megigénylése a regisztrációról szóló igazolás bemutatásával (lásd 4. Kela fejezet) KELA: családi pótlék és EU-s TB kártya igénylése a KELA-kártya postai úton való kézhezvétele után (lásd 4. Kela fejezet) nem kötelező, de ajánlott a helyi szakszervezetekbe (ammattiliitto) való bejelentkezés


5

2. FEJEZET: A MUNKAVÁLLALÁS FELTÉTELEI 2.1 Munkavállalási engedély Finnországban a magyar állampolgárok munkavállalási engedély nélkül, EU állampolgárként szabadon vállalhatnak munkát. Finnországban munkát vállalhat minden 15. életévét betöltött, illetve kötelező tanulmányait befejező személy. Iskolai szünet idején ideiglenesen az adott évben 14. életévét betöltő fiatalok is dolgozhatnak.

2.2 Munkakezdés előtt beszerzendő Finnországi munkavállaláskor a munkaadónak a munkavállaló következő adataira van szüksége: - finn személyi szám(igénylési helye: Népesség Nyilvántartó Hivatal, finnül maistraatti), - finn bankszámlaszám, - adókártya (igénylési helye: adóhivatal, finnül verotoimisto) és - finn lakcím. Amennyiben szállásunkat már kiérkezés előtt lefoglaltuk, a többi hivatalos ügy általában kétszer fél nap alatt elintézhető.


6

3. FEJEZET: A NÉPESSÉGNYILVANTARÓ HIVATAL 3.1 Általános információk A Maistraatti, az állam helyi közjegyzői, közigazgatási és adminisztrációs hivatala, mely a külföldi munkavállalók népességnyilvántartásban való regisztrálását, a személyi számok kiállítását, a lakcímváltozások bejelentését és a különféle iratok közjegyzői hitelesítéseit végzi. A Maistraatti hivataláról további információk a http://www.maistraatti.fi/ internetes oldalon érhetők el. A lap angolul is olvasható.

3.2 Külföldi munkavállaló regisztrálása A külföldi munkavállaló a Maistraatti hivatalában bejelenti az országba való beköltözését, megigényli a finn személyi számot és bejelenti az állandó lakcímét. A személyi szám előfeltétele minden további ügyintézésnek. A személyi szám megigénylése mindig személyesen, a lakóhelyhez legközelebbi Maistraatti hivatalban történik. Finnországban kétfajta személyi szám van használatban: o az ideiglenes személyi szám (finnül tilapäinen hen kilötunnus), melynek megigénylése EU állampolgárok esetében a rendőrségi regisztráció nélkül is lehetséges és 3 hónapig érvényes o az állandó személyi szám (finnül vakituinen hen kilötunnus) igénylésére a rendőrségi regisztráció után van lehetőség. Mind az ideiglenes, mind az állandó személyi számról postán küld értesítést a hivatal a regisztrációkor megadott lakcímre.

3.3 Regisztráláshoz szükséges iratok 3.3.1 Munkavállaló regisztrálása -

érvényes útlevél finnországi lakcím finnországi munkaadó neve és címe munkaszerződés

3.3.2 Családtagok regisztrálása -

útlevél finnországi lakcím a gyermekek születési anyakönyvi kivonata , illetve ennek a kö zjegy ző által hiteles ített angol nyelvű változata (apostille)a házassági anyakönyvi kivonat közjegyző által hitelesített angol nyelvű változata (apostille)

Apostil le: Családdal történő regisztráció során fontos iratot jelent az apostille, mely nem más, mint a házassági anyakönyvi kivonatok és a gyermekek anyakönyvi kivonatainak az Igazságügyi Copyright Sillat Oy, 2010

7

Minisztérium által való hitelesítése. Az apostille beszerzése Budapesten, az Igazságügyi Minisztériumban, a kiköltözés előtt történik. Elmaradásuk esetén a papírok utólag, a Magyar Nagykövetségen keresztül Finnországból is beszerezhetők. Az apostillét kiállító hivatal elérhetőségei: Cím: Igazságügyi és Honvédelmi Minisztérium, Nagy Imre tér 4. 1O27 Budapest Telefonszám: OO36145817O6, OO3614581923 e-mail: [email protected], [email protected] http://www.irm.gov.hu/?mi=2&katid=2&id=104&cikkid=4614

3.4 Lakcímmódosítás A lakcímváltozást (muuttoilmoitus) legegyszerűbben egy, a postán beszerezhető, formanyomtatvány kitöltésével jelenthetjük be. A lakcímváltozási formanyomtatvány kitölhető interneten keresztül is a http://www.posti.fi/muuttoilmoitus oldalon. Új címünket a posta továbbítja az összes hivatalos szervnek (adóhivatal, Kela, rendőrség, stb.), valamint bankoknak, telefontársaságoknak és több más szolgáltatónak. A teljes lista itt és itt olvasható. Finnországban élő ismerőseinket egy szintén tájékoztathatjuk lakcímünk megváltozásáról.

a


8

postán

beszerezhető

ingyenes

képeslappal

4. FEJEZET: KELA, TÁRSADALOM BIZTOSÍTÁS 4.1 KELA A KELA a Kansaneläkelaitos szó rövidítése. A KELA irodája a különböző élethelyzetek társadalombiztosításával és támogatásával foglalkozik (pl. nyugdíj, lakhatási támogatás, tanulási támogatás, munkanélkülisegély, családi pótlék, gyógyszerár visszatérítés, ápolási támogatás, özvegyi nyudgíj, GYES, GYED, adoptálási támogatás stb.)

4.2 A KELA jogosultság, a TAJ kártya megigénylése A magyar TAJ kártyának megfelelő Kela kártya a Kela irodában igényelhető. Kela jogostultságot igényelhet az a külföldi személy, aki finn személyi számmal, finn lakcímmel és finnországi munkahellyel rendelkezik. A Kela jogosultságnak két fajtája van: -

ideiglenes (meghatározott időszakra érvényes) állandó (korlátlan időre érvényes)

Kiérkezéskor az elkészült finn személyi számmal érdemes felkeresni rögtön a Kela irodát és megigényelni az ideiglenes Kela jogosultságot. Igényléskor érdemes feltűntetni a tartózkodási engedély megigénylésének tervezett időpontja. Állandó Kela jogosultság a rendőrségi regisztráció után igényelhető meg. Mind az ideiglenesről, mind a végleges Kela jogosultságról levélben kapunk értesítést. A Kela kártya az értesítés fogadása után pár nappal később, postai úton érkezik. Az ideiglenes Kela jogosultság megigényléséhez szükséges: -

érvényes útlevél finn személyi szám finn lakcím munkaszerződés, az ahhoz tartozó bérpapírok családtagként való Kela igényléskor az apostillével hitelesített házassági és gyermeki anyakönyvi kivonatok Az állandó Kela jogosultság megigénylésének feltételei:

-

érvényes útlevél finn személyi szám finn lakcím munkaszerződés, az ahhoz tartozó bérpapírok vagy/és az apostillével hitelesített házassági és gyermeki anyakönyvi kivonatok igazolás a rendőrségi regisztrációról a maistraatti állandósított személyi számáról kiállított értesítő levelet


9

4.3 Kela kártya A Kela jogosultság után megigényelhető a Kela kártya, a magyar TAJ kártya finn megfelelője. Ennek egészségügyi ellátókban és rendelőkben valamint gyógyszertárakban történő felmutatásával igazolható a társadalombiztosítottak körébe való tartozás. A Kela kártya használható boltokban és vásárláskor a személyi azonsság bizonyítására, de nem helyettesíti a személyi igazolványt pl. utazáskor. A Kela kártyát érdemes felmutatni a gyógyszertárakban gyógyszer kiváltásakor, mivel a gyógyszerek egy része államilag támogatott és azok vásárlásakor árkedvezményt kapunk.

4.4 EU-s TB kártya Az EU-s TAJ kártya előfeltétele valamely EU-tagállamban érvényes fizetett társadalombiztosítás. A Kela kártya után minden további igénylőlap kitöltése nélkül kiváltható az EU-s TAJ kártya. Megigénylése és elkészítési költsége díjmentes.

4.5 A KELA által támogatott egészségügyi szolgáltatások: -

-

kismamáknak ingyenes védőnői szolgálat óvodáskorúaknak az állami egészségügyi ellátás (200 EUR/gyermek) iskolásnak (általános iskolásoknak, gimnazistáknak és szakmunkásoknak) ingyenes iskolai egészségügyi gondozó/iskolaorvos egyetemistaként az egyetemi egészségügyi gondozó (csak vizitdíjköteles) a munkaadótól függően a munkaegészségügyi gondozó ellátása- a munkaadók nagy része a minimálcsomagot fizeti a munkavállalóknak (munkavállalási egeszségügyi ellenőrzés, alkalmassági vizsga) vállalkozóként munkaegészségügyi gondozóval való szerződéskötés esetén lehetséges a költségek egy részének megtérítése (részleges állami finanszírozás) lakóhelyen történő sürgősségi ellátás (egészségügyi ellátónak ez esetben a Maistraattiban bejelentett állandó lakcímhez tartozó orvosi rendelő értendő.) Az ellátás vizitdíjköteles.

4.6 Családi pótlék igénylés A Kela kártya után, állandó Kela jogosultsággal a gyermekes családok megigényelhetik a gyermekek száma után megszabott családi pótlékot. Finnországban a családi pótlék a gyerme k 17 éves koráig jár. A családi pótlék megigénylésének előfeltétele a Kela kártya és a még az anyaországban folyósított családi pótlékot lemondó és azt igazoló formanyomtatványok (E4O1 és E411) kitöltése és hivatalban való leadása. A családi pótlék mindkét államból való egyidejű igénylése nem lehetséges. A papírok Finnországból történő beszerzése hosszadalmas és bonyolult, mely késleltetheti a családi pótlék utalását. Érdemes ezért az igazolást a kiköltözés előtt, a magyar hivataloktól beszerezni. Copyright Sillat Oy, 2010

10

A családi pótlék 2009-ben az első gyermek után 1OO EUR, második gyermek után 11O, 5O EUR, a harmadik után 141 EUR, a negyedik után 161, 5O EUR, és minden további gyermek után 182 EUR havi összeget jelentett. Az igénylőlapon külön feltüntetendő, ha a családi pótlékot igénylő szülő egyedül neveli gyermekét. A gyermeküket egyedül nevelő szülőknek jár, minden gyermek után havi 46,6O EUR támogatási pótlék.

4.7 Lakhatási támogatás A kisbevételű háztartásoknak lehetőségük van lakhatási támogatás megpályázására. Lakhatási támogatást állandó KELA jogosultsággal, vagyis tartózkodási engedéllyel lehet igényelni. Igényléséhez nem elégséges az ideiglenes Kela jogosultság. A havonta folyosított általános lakhatási támogatást négyzetméter szám alapján számolják, melynek aktuális mértéke O, 19 EUR/m2. A pályázat elbírálásakor figyelembe veszik a lakás méretét, felosztását, állapotát, építésének évét, felújításának évét, lakóinak számát, a lakók keresetének mértékétől, a háztartásban élők hitelfizetéseit, bevételeinek és kiadásainak tételeit. A lakhatási támogatás megpályázásához szükséges: -

érvényes útlevél Kela kártya, állandó Kela jogosultság albérleti szerződés a főbérlő igazolása a lakás fentebbiekben említett adatairól, az bérleti díj összegéről érvényes munkaszerződés a munkahelyi bérpapírok egyéb bevételeineket és kiadásainkat igazoló csekkek, bankszámlakivonatok (albérletbefizetési csekk, vízdíj, villanyszámla, óvodai gondozási díj stb.) munkáltatói igazolás

4.8 Munkanélküli segély Szintén a Kela folyósítja az országba betelepült munkavállalók tartózkodási engedéllyel rendelkező családtagjainak, illetve a Finnországban munkanélkülivé vált munkavállalók munkanélküli segélyét. A munkanélküli segélyre a Työvoi matoi mistoban, a Munkanélküli Központban kell pályázni a munkaviszony megszűnését követő munkanapon. A munkanélküli segély megigényléséhez szükséges iratok: -

érvényes útlevél finn személyi szám, finn állandó lakcím utolsó munkaviszony bérpapírja és munkaszerződése, munkaadói igazolása (työtodistus)


11

-

az apostillével hitelesített házassági és gyermeki anyakönyvi kivonatok Kela kártya, állandó Kela jogosultság albérleti szerződés amennyiben a házastárs munkaviszonyban áll, annak érvényes munkaszerződése a házastárs munkahelyi bérpapírjai a munkanélküli segély mértéke elsősorban attól függ, hogy legalább 10 hónapig tagjai voltunk-e valamelyik finn szakszervezetnek. Amennyiben igen, úgy a szakszervezet 500 napig fizeti fizetésünk kb. 55 % -át. Nem szakszervezeti tagok a Kelától kapnak napidíjat, ami 2009-ben 25,63 euró/nap a hét 5 munkanapjára. További részletek a munkanélküi segélyről az 8. Családok kitelepülése fejezetben.


12

5.FEJEZET: ADÓHIVATAL

5.1 Adókártya igénylés Minden városban megtalálható a finn adóhivatal, Verotoimisto helyi fiókja, ahol a munkavállaló a munkaviszony megkezdésekor kikéri az aktuális évre vonatkozó finn adókártyáját (verokortti). Az adókártya kiváltásához szükség van az útlevélre, a finn személyi számra, finnországi állandó lakcímre és a munkaszerződésre. Nyilatkozni kell arról is, hogy van-e más országból való bevételünk és milyen havi összeget tesz ki annak mérték euróban. Az adókártya igénylőlapja angol nyelven is kitölthető. Az egyházi adó fizetésének szándékát is ezen az igénylőlapon jelezhetjük. Az adóirodában a fenti adatok megadásán kívül becslést teszünk az adott adóévben befolyó keresetünk bruttó éves összegéről (belekalkulálva az esetleges túlórák és hétvégi pótlékok összegét). A kiállítot t adókártyát postai úton vagy rögtön az igényléskor személyesen kapjuk kézhez. Ezt követően az adókártyát át kell adnunk a munkaadónak. Azonos adózási éven belüli munkahelyváltáskor az adókártyánkat ki kell kérni a régi munkaadótól és azt átadni az újnak. Keresetünk mértékének jelentős emelkedését/csökkenését érdemes jelezni az adóhivatalban. Ez esetben új adókulcsot számolnak ki, amit ismét el kell juttatni a munkaadóhoz.

5.2 Az adórendszer Az adónk mértékét, vagyis az adószázalékunkat elsősorban a maistraattiban jegyzett állandó lakhelyünk (az adószázalékok és kereseti sávok települések szerint változhatnak) és az éves keresetünk mértéke határozza meg. Az adózás progresszív, az alap adószázalék 0-50% között mozog (24000 eurós éves fizetés után kb. 18%). Keresetünk mértékének megváltozásával az adószázalék módosítására az egész adózási év során lehetőségünk nyílik. A személyi jövedelemadót a helyi önkormányzat (max. 15-20% közötti adókulccsal), az egyház (1-2% közötti adókulccsal) és az állam felé fizetik az adóalanyok. Az állam csak akkor részesül az adóból, ha adózó adókulcsa magasabb, mint az önkormányzatnak járó adó. Az alap adókulcson felül a jövedelemből még mintegy 4,5% -ot (2008) vonnak le különböző járulékokra (tb, nyugdíj, munkanélküli járulék). Az átköltözés évében, ha az a munkavégzés megkezdésének időpontja miatt csonka évnek minősül, az adókulcsunk viszonylag alacsony. A következő évben számolnunk kell azonban adókulcsunk értékének megugrásával, mivel akkor már a teljes adóévre regisztráljuk a keresetünket. Adókedvezmény jár a lakóhely után, amennyiben a lakóhelyünktől eltérő városban dolgozunk. További adókedvezményt jelent, ha a Finnországban munkát vállaló személy magyarországi lakcímén továbbra is lakik kiskorú gyermeke/férje/felesége, emiatt úgymond két lakóhely fenntartására kényszerül. Finnországban a gyermekek száma után nem jár adókedvezmény.


13

5.3 Adóbevallás Finnországban az adóév január végéig tart, az új, év elején kiváltott adókártyák február elsejével lépnek életbe. Az adóbevallás minden év január 31-ig leadandó a helyi adóirodában. Az adóbevallás tartalmazza a záruló adóév kimutatását illetve megajánlja a rendszerben lévő adatok alapján adókulcsunkat a következő adóévre. Az első eltöltött finnországi adóév után az adóhivatal elkészíti adóbevallásunkat, vagyis kitölti a következő évre szóló adókártyát az érvényes adatainkkal, megtartva a jelenlegi kereset kalkulációját. Az adóbevallást csak akkor kell visszaküldeni (dátummal, aláírással!), ha valamilyen módosítást kívánunk benne végrehajtani. A vissza nem küldött adóbevallásokat elfogadottnak tekinti az adóhivatal. A leadott adóbevallásokat feldolgozzák, az új adókártyák februártól lépnek életbe. Az előző évi adóvisszatértéseket az év végén, december elején utalják számlánkra. A pénzutalásról írásbeli értesítést tesz a hivatal. Adóhátralék esetén számla érkezik a rendezésben kimutatott összegről, amit banki átutalással egyenlíthetünk ki. Adójóváírás esetén a bankszámlaszámot írásban kell lejelenteni az adóirodában. Mindebből következik, hogy a finnországi munkaviszony befejeződésekor érdemes az adóhivatalból kijelentkezni és megadni a bankszámlaszámunk nemzetközi formáját IBAN számlaszámot és az otthoni bank SWIFT kódját, amire a következő év decemberében megérkezik az adójóváírás.


14

6. FEJEZET: BANKOK

6.1 Banki ügyintézés Külföldi munkavállaláskor banki ügyintézés alatt a bankszámlanyitás, a bankkártya igénylés és igény szerint az internetbank szolgáltatás megrendelése értendő.

6.2 Bankszámlaszámnyitás A bankok szolgáltatási árai közti különbségekről a bankok angol nyelven is olvasható honlapján tájékozdhatunk. Lényeges árbeli különbségek az alapszolgáltatásokat illetően nincsenek. A bankszámlanyitáshoz szükséges a finn személyi szám, az útlevél, a finn lakcím, valamint általában kérik a munkaszerződés bemutatását is. A folyószámlanyitás díjtalan, a számlakezelés költsége banktól és a számlanyitó életkorától is függ. A bankok többségénél 26 év alatt általában költségmentes a számla fenntartása és kezelése. A fiókban történő pénz betétel és pénzfelvétel díjtalan. A pénzutalás költsége ismét bankfüggő illetve függ attól is, hogy hova utalunk, mi a pénz célállomása: külföldi bank számlaszáma vagy országon belüli, finn bankszámla.

6.3 Bankkártya A bankkártya még a bankszámlanyitás során megrendelhető. Alapkártyaként egyre gyakoribb a Visa Electron nevű bankkártya. Megrendelése és elkészítése díjtalan. Használható a boltokban fizetésre, bank automatákban pénzfelvételre, illetve online internetes vásárlásokra a „Verified by Visa” jeggyel ellátot t internetes oldalakon. Bankkártya használatra vonatkozóan mind a bolti kártyás fizetésre, mind a bankautomatai pénzfelvétel esetére az ügyfél kérésére már a kártya megigényléskor beállítanak egy biztonsági korlátot. Ez az euróban meghatározott keret egy 24 órán belüli maximálisan felvehető pénzösszeget jelent. Bolti vásárláskor 5O EUR vásárlás felett bankkártyás fizetés esetén kérik a személyi igazolványunkat vagy útlevelünket a személyazonosságunk igazolására. A bankkártya külföldön is használható bankautomatából történő pénzfelvételre (Magyarországon az eurós összeget forintra váltja), azonban bolti fizetésre nem mindenhol fogadják el. Vásárlás előt t mindenképpen érdeklődni kell a kasszánál a fizetési eszközök lehetőségét illetően. Az automata használata könnyen megtanulható, mivel angol nyelvű menüsort is tartalmaznak a készülékek. A bankautomatát Finnországban „Otto” felirattal jelölik. Nem összetévesztendő a bankok bejáratában elhelyezett csekk és számla befizető készülékkel. Dombornyomású kártyák (pl. Master Card) és egyéb hitelkártyák legkorábban 3 hónap elteltével igényelhetők meg a bankfiókban. Ezen felül min. fél év vagy egy év finn munkaviszonyt is feltételkén t szabhat meg a bank a magasabb keretű hitelkártyák megigénylésénél. Copyright Sillat Oy, 2010

15

A repülőjegyek vásárlásakor több légitársaság oldalán is lehetőségünk nyílik nemcsak a dombornyomású kártyával, hanem az internetbankos fiókkal való fizetésre is, pl. www.ebookers.fi, www.travellink.fi.

6.4 Internetbank Amennyiben gyakran utalunk át külföldre pénzt, érdemes megigényelni az internetbank szolgáltatást. Ennek havi fenntartási költsége egy euró körül mozog szintén banktól függően. A szolgáltatással nem kell eljárnunk a legközelebbi bankfiókba, nem kell a kasszánál várakozni, de a praktikus hasznok mellett gazdasági előnyökkel is rendelkezik. Internetbankon keresztül a külföldi, EU-s államokon belüli pénzutalás 1 EUR belüli tarifával működik. Érdemes szem előtt tartani azonban, hogy a nemzetközi átutalásoknál a fogadó ország bankja is levon utalási költséget. Átutalásnál választhatunk, hogy fizetjük mindkét bank, vagy csak a finn utalási költségeit. Az internetbank szolgáltatást közvetlenül a számlanyitás után igényelhetünk. A felhasználó nevet és kódokat banktól függően megkapjuk a bankfiókban vagy postai úton érkezik pár munkanapon belül a lakcímünkre.

6.5 Egyéb banki tudnivalók SMS szolgáltatás: Finnországban nincs a bankoknak a számlánkat érintő pénzmozgásokat jelentő sms szolgáltatása. Banki utalások, számlafizetés: Banki utalást kezdeményezhetünk bankfiókból, a bankok előterében található számlabefizető automata használatával vagy internetes utaláson keresztül: A bankfiókból történő utalás díja 2-4 EUR változik, banktól és befizetési határidőtől függően. A bankok előterében a számlák befizetésére üzemeltetett automaták ugyanezzel a tarifával dolgoznak, használatával kikerülhető az ügyintézői ablakokhoz való sorban állás. Legpraktikusabb az internetes utalás, amikor a saját internetes felhasználói fiókunkból akár otthonról is kedvezményes díjjal utalhatunk belföldre és külföldre. Finnországban az emberek 90%-a internetes átutalással fizeti a számláit. Külföldi utalás esetén meg kell adni a címzett nevét, címét, a címzett számlaszámának nemzetközi IBAN formáját, a fogadó bank címét, nemzetközi SWIFT kódját. Ezeket az adatokat kiutazás előt t kérjük ki az otthoni banktól. Belföldi utalásoknál figyelemmel kell lenni a finn bankrendszerben használatos úgynevezett „viitennumero”, magyarul referenciaszámra. Ha a számla tartalmaz „viitennumerot”, nem elegendő a bankszámlára utalni, az utaláskor hivatkozni kell a referencia számra is. A pénz átutalási ideje bankfüggő. Külföldi utalás esetén 5-6 munkanap, belföldi utaláskor azonos bankon belül való utaláskor O-1 óra, eltérő bankoknál való utaláskor fél munkanap -1 nap utalási időt jelent.


16

6.6 Banki hitelek, kölcsönök Banki hitelek és kölcsönök felvételekor tartózkodási engedélyre, finnországi állandó munkaszerződésre, továbbá az igénylésig számított minimum egy év munkaviszonyra van szükség. A bankok gyakorlata ebben eltér. Egyes bankok további feltételeket is megszabhatnak hiteligénylés esetén.


17

7. FEJEZET: RENDŐRSÉG

7.1 Külföldi munkavállalók rendőrségi ügyei A rendőrségen a következő ügyekben jár el a külföldi munkavállaló: -

az érkezéstől számított 3 hónapon belüli regisztráció jogosítvány megigénylése, magyar jogosítvány finnre való becserélése állampolgárság megigénylése

7.2 Regisztráció, rekisteröinti Az Európai Unió állampolgárai szabad munkavállalási joggal élnek az EU tagállamaiban, ezért nincs szükségük tartózkodási engedélyre, csak a tartózkodási jog regisztrálásáról van szó. A regisztrálás az országba lépés után 3 hónapon belül a helyi rendőrségen történik. A tartózkodási jogot a következők alapján regisztráltathatjuk: 1) munkaviszony alapján az érvényben lévő aláírt munkaszerződés bemutatásával 2) családi viszony alapján családi köteléket igazoló okirat bemutatásával- apostilléval (lásd 3. Maistraatti fejezet) hitelesített anyakönyvi kivonatok és házassági anyakönyvi kivonatok bemutatásával Állandó tartózkodási engedélyt igényelhet EU állampolgár nem EU állampolgárságú házastársa és gyermeke, amennyiben házasságukról vagy élettársi kapcsolatukról, rokonsági fokukról okiratot tudnak felmutatni (gyermeki és házassági anyakönyvi kivonatok, apostille). Családtagként és nem munkavállalóként való regisztráció esetén családtagnak minősül: feleség; élettárs; 21 év alatti gyermek; gondozás alatt lévő szülő; gondozó, amennyiben a gyermek 18 év alatti; házastárs 21 év alatti gyermeke; a házastárs ápolás alatt lévő szülője. A regisztrációs kérelem elbírálásakor kedvező körülménynek számít munkahellyel nem rendelkező családtagok kérelme esetében más országból származó társadalombiztosítással és /vagy bizonyos pénztartalékról tanúskodó banki folyószámla-kivonat, eltartási nyilatkozat. Ez külön hangsúlyt nyer, ha a regisztráló pár nem házas és nem rendelkeznek élettársi kapcsolatról szóló szerződéssel. Házastárs más házasságából született kiskorú gyermekének regisztrációja estén szükség van a másik szülő saját aláírásával hitelesített beleegyezésére a gyermek állandó külföldi tartózkodásáról, illetve ennek a nyilatkozatnak a hitelesített változatára. 3) tanulmányok végzésekor hallgatói jogvis zonyunk at igazoló okiratunk bemutatásával Copyright Sillat Oy, 2010

18

Több mint 3 hónap fölött szóló tanulmányok esetén a hallgató/tanuló köteles a megélhetését biztosító jövedelméről vagy pénzmegtakarításáról egy folyószámla-kivonatot felmutatni a helyi rendőrségen. A megigényléshez szükséges: -

a kitöltött igénylőlap (többek között a következő adatokkal: személyi és család adatok, 21 év alatti gyerekek adatai, magyarországi lakcím, a havi jövedelem mértéke) 40 EUR illetékdíj érvényben lévő, aláírt munkaszerződés az addigi (3 hónapon belüli) bérkifizetésekről kiállított bérpapírok érvényes útlevél 2 igazolványkép

A rendőrség a tartózkodási engedélyt postai úton juttatja el a kérelmezőhöz. Ez a hivatal terheltségétől függően 1naptól 1-másfél hónapig terjedhet. A tartózkodási engedélyt ezután be kell mutatni a Maistraatti legközelebbi hivatalában a személyi számunk és lakcímünk állandósítása végett.

7.3 Személyigazolvány Regisztráció után megigényelhető a fényképes személyi igazolvány, finnül henkilökortti. Az igényléshez szükséges: -

2 db útlevélkép érvényes útlevél igazolás a regisztrációról okmányilleték: felnőtteknek 4O EUR, kiskorúaknak 23 EUR

A finn személyi igazolványt nem kötelező beszerezni (a finnek nagy részének nincs), de hosszabb távú kinttartózkodás esetén az egyszerűbb személyazonosság-igazolás miatt ajánlott. A finnek általában a jogosítványukkal igazolják magukat.

7.4 Jogosítvány Finnországban 1998 óta a kártyaformájú EU-s jogosítvány (ajokortti) van használatban. Ilyennel rendelkező külföldi, EU országból érkezett munkavállalónak nem szükséges jogosítványát finnre becserélnie. Becserélendő viszont a nem EU szabványoknak megfelelő, vagyis nem kártyaformájú jogosítvány az országba költözéstől számított egy éven belül. Az igénylés felvételei: - kitöltött igénylőlap (beszerezhető a rendőrségen) - 2 db igazolványkép - az érvényben levő külföldi jogosítvány - 4O EUR Copyright Sillat Oy, 2010

19

- orvosi alkalmassági vizsgálat - további igazolást kérhetnek arról is, hogy semelyik európai államban nem vonatkozik ránk vezetési tilalom Külföldi vezetői engedélyünket csak a finn jogosítvány felvétele során vonják be. További információk a finn rendőrség internetes oldaláról érhetők el: http://www.poliisi.fi/poliisi/home.nsf/pages/index_eng.

7.5 Állampolgárság A finn állampolgárság automatikusan megkapható: -

legalább az egyik szülő finn állampolgársága alapján

-

nevelt gyermekként, örökbefogadással

Finnországban született külföldi állampolgárok gyermeke nem kap automatikusan állampolgári jogot. Állampolgári jog 6 évvel az országba költözés után igényelhető. Könnyebben jut állampolgársághoz az, aki kettős állampolgárságért és nem állampolgárság cseréjének kérelmével fordul az állam felé. A kérelem elbírálása így is legalább egy évig tart. A kérelmet a helyi rendőrségen kell benyújtani, elbírálásában részt vesz a finn rendőrség és a Bevándorlási Hivatal, finnül Maahanmuuttovirasto. Magyar állampolgároknak a finn állampolgárság megszerzésének a feltétele: -

nyelvtudás

-

minimum 6 év finnországi tartózkodás

A Bevándorlási Hivatal a Belügyminisztérium alá tartozó hivatal, ami a külföldi országba bevándorolt vagy menekült emberek tartózkodási engedélyével, menekültjogi és állampolgársági kérelmével foglalkozik. EU-s állampolgároknak nem szükséges egyenesen ehhez a hivatalhoz fordulni az ügyintézések során, a helyi rendőrség végzi a kérelmek felvételét. További információk a http://www.migri.fi/netcomm/?language=FI internetes oldalon találhatók.

8. FEJEZET: CSALÁDOK KITELEPÜLÉSE A kiköltöző családtagok a család munkavállaló tagja után, családi kötelék alapján jogosultak a finnországi tartózkodásra. Copyright Sillat Oy, 2010

20

Családtagok rendőrségi regisztrációjához a házastárs angol nyelvű házassági anyakönyi kivonata, gyermekek regisztrációja esetén az angol nyelvű anyakönyvi kivonat és azok hitelesitése, az apostille szükséges. Az apostilléről további részletek a 3. Maistraatti fejezetben olvashatók. A személyi szám, a tb kártya és a bankszámlaszám megszerzéséről az előző fejezetekben már volt szó.

8.1 Családtagok munkakeresése/nyelvtanulás A kiköltöző családok többségében általában csak az egyik szülő rendelkezik rögtön a kiérkezéskor munkaviszonnyal. A házastárs munkakeresésében segítséget jelenthetnek: -

a különböző munkaközvetítő cégek (szükséges: angol és/vagy finn nyelvű önéletrajz, iskolai bizonyítványok, előző munkahelyekről származó kilépőpapírok) a magyar munkaügyi központ finn megfelelője, a Työvoimatoimisto és a Megyei Egészségügyi Pénztár, a Kela iroda által megszervezett állami támogatottságú nyelvoktatás és MAMU (maahanmuuttajien koulutus, bevándorlóknak szervezett oktatás) program.

A munkaügyi központba való regisztrálás előfeltétele az állandó Kela jogosultság és a sikeres rendőrségi regisztráció. A munkaügyi központ államilag finanszírozott intenzív, napi 8 órás finn nyelvkurzusokat szervez a Finnországba települők beilleszkedésének segítésére. A tanulók tanulási támogatást és a bejárási költségtámogatást is kapnak, melynek összegét a Kela folyósítja minden jelenléti ívvel leigazolt hónap után. A kurzusok időtartama változó, 4-11 hónap, férőhelyük korlátozott. Nagyobb városok évente többször is indítanak kurzusokat. Amennyiben a nyelvtanfolyam elvégzése után sem talált valaki munkát, úgy lehetőség van egy új szakma kitanulására a munkaügyi központ szervezésében. A tanulási programra való jelentkezés ügyintézése kétlépcsős: 1. Munkaügyi központ/ személyi adataink regisztrálása mind a munkanélküliek mind a munkakeresők adatbázisában. Munkanélküli munkakeresőként pályázat a tanfolyamra. Feltétel: állandó Kela jog, regisztráció. 2. Kela iroda/Szerencsés pályázat esetén munkaerőpiaci támogatás igénylése a munkaügyi központban. Feltétel: A munkaügyi központ értesítő levele a sikeres iskolatámogatási pályázatról. A munkaügyi hivatalban való regisztrációhoz szükséges iratok: - a személyi szám - állandó finn lakcím

- a regisztrációt igazoló papír - Kela kártya, állandó Kela jogosultság - bankszámla - iskolai bizonyítványok és azok fordításai- nem feltétlenül kell hivatalos fordítást készíttetni, ezért érdemes megkérdezni az illetékes hivatalt (a gyakorlat eltéréseket mutat). - az előző munkahelyek kilépőpapírjai és azok fordításai (fordításukra ugyanaz vonatkozik, mint az iskolai bizonyítványokéra) Copyright Sillat Oy, 2010

21

- adókártya

8.2 A gyermekek beiskolázása Az iskolás korú gyermekek iskolába való beiratása legkedvezőbb időben az iskola év kezdetén történik (amennyiben lehetőség van rá már előző tanév májusában jelezhető az iskola iskolaigazgatósága felé). A gyerekeket lehetőség van év közben is beiratni, ha a család Finnországba való költözése év közben esedékes, de ebben az esetben is érdemes az új, nem finn anyanyelvű tanuló érkezésének hírét olyan korán jelenteni az iskola igazgatója felé, amilyen korán csak lehetséges, hogy a tanári kar felkészülhessen a nyelvtanítás, a tanár- és osztályválasztást illetően. Finnországban az iskolaév augusztus második hetén kezdődik és május utolsó hetével ér véget. Kezdetben elégséges, ha jelentjük az iskolában kezdő gyerekek számát, nevét, nemét (ez utóbbi a magyar személynévekből finnek számára nem mindig világos), születési dátumát, tanulmányi eredményeit, ételés gyógyszerallergiáit, betegségeit és az ahhoz kötődő tünetcsoportokat, kezelési módokat, amennyiben ez érintheti a gyermek iskolai létezését és munkáját és minden egyéb információt (tanulmányi eredményeket, tantárgyi erősségeket), amit a gyermekről tanárainak érdemes tudni. A finn személyi számok utólag is jelenthetők az iskola titkárságán. A finn iskola tantárgyai, tanmenete és osztályzási rendszere a magyarétól sokban különbözik. Az idegen anyanyelvű gyerekek általában könnyen beilleszkednek az iskolai környezetbe és egy év elteltével a szüleiknél jóval magasabb szinten beszélik a finn nyelvet.

8.3 Bejelentkezés a helyi rendelőintézetben Finnországban a Kela kártyával rendelkező gyermekek állami támogatású ingyenes orvosi ellátásra jogosultak. Megérkezéskor abban az esetben érdemes és ajánlott megkeresni a helyi rendelőintézetet, ha a gyermekek betegség miatt orvosi vagy gondozói ápolást, gyógyszeres kezelést igényel. Vigyük magunkkal a használt gyógyszerek dobozait, mivel azok tartalmazzák a gyógyszerek összetevőit és hatóanyagát. A gyógyszerek finn megfelelőinek feliratása előtt általában elvégeznek pár vizsgálatot, melyek alapján az orvos megbizonyosodik afelől, hogy változott-e a gyermek egészségi állapota és melyik a neki legmegfelelőbb gyógyszer a finn gyógyszerválasztékból. A vizsgálatokat a finn és magyar gyógyszerek különbségei miatt akkor is elvégzik, amennyiben friss, Magyarországon végzett vizsgálatok zárójelentésével, leleteivel rendelkezünk. Kisebb gyermekek vizsgálatakor érdemes magunkkal vinni az egészségügyi kiskönyvet, mely részletes listát ad az addig kiírt kötelező és nem kötelező oltások sorrendjéről, azok hatóanyagát és mennyiségét illetően. Mindennemű zárójelentést és oltáslistát érdemes lefénymásoltatni és otthagyni a rendelőintézetben. A finn oltások sorrendje eltér a magyar rendszertől (pl. Finnországban a tetanusz 1O évente kötelezően megújítandó oltás). Finnországban az orvosi rendelőintézetekben működő neuvola, Csecsemő- és Kisgyermek Gondozó küldi ki a még nem iskoláskorú gyermekek időszakos vizsgálatára illetve az oltások beadására szóló behívót. Copyright Sillat Oy, 2010

22

8.4 Szükség esetén igényelhető szociális támogatások 8.4.1 Gyermekek után járó támogatások Családi pótlék, finnül lapsilisä részletesebben lásd a 4. Kela fejezetben. Megigénylése Kela kártya birtokában regisztráció után történik.

8.4.2 Munkanélkülieknek igényelhető támogatások -

-

-

beilleszkedési támogatás, finnül kotoutumistuki. Az igénylőlap száma (TT1); a támogatás mértéke: 25,63 euro/nap, hetenként 5 napra fizetik. Ennek megigénylésekor beilleszkedési tervet kell készíteni a helyi Munkaügyi Központ segítségével. Megigénylése sikeres regisztrációval lehetséges. iskolázási támogatás, finnül koulutustuki. Iskolai képzésben résztvevő munkanelküliek számára igényelhető. Ennek összege 25,63 euro/nap. A támogatás időszakos. Akkor igényelhető meg, ha a munkaügyi központ sikeres iskolai pályázatról értesít. fenntartási támogatás, ylläpitokorvaus, sikeres tanfolyampályázás mellé igényelhető juttatás. Azok számára igényelhető, akik nem a lakhelyükön végzik a tanfolyamot, ezért a támogatás elsősorban az utazási és étkezési költségeket érinti. Összege: 8 euro/nap. Igénylésének feltétele a sikeres iskolapályázat.

8.4.3 Egyéb támogatások -

lakhatási támogatás, finnül asumistuki: Összege 0,19 euro/m2 (lásd a 4. Kela fejezet). Igénylése rendőrségi regisztráció után Kela jogosultsággal a Kela irodájában történik. megélhetési támogatás, finnül toime e ntulotuki. A helyi önkormányzat szociális irodájában, finnül Sosiaal itoimistoban, megigényelhető szociális támogatás. Havonta megigénylendő alkalmi segély. Sikeres pályázását sok tényező befolyásolja: a kereset mértéke, kiadások, gyermekek száma, lakókörülmények stb. Elhúzódó munkanélküli segély procedúra esetén érdemes ezt is megigényelni, elbírálási ideje 7 munkanap.


23

9. FEJEZET: A finn egészségügyi rendszer

9.1 Rendelőintézetek Finnországban megszervezése: -

a rendelőintézetek (finnül terveyskes kus) feladata az egészségügyi alapellátás tanácsadás egészségügyi kérdésekben, az egészségmegőrzés az orvosi vizsgálatok és szűrővizsgálatok szervezése szülészeti és gyermekklinika működtetése, kismama és csecsemőgondozás (finnül neuvola) az iskolai és munkahelyi egészségügyi ellátás (finnül työterveydenhuolto) megszervezése a fogorvosi ellátás megszervezése (minden esetben költségtérítéses) orvosi ellátás biztosítása a helyi lakosság számára az otthoni ápolás megszervezése a rehabilitáció biztosítása a helyi mentőszolgálat fenntartása.

Vizitdíj: Finnországban vizitdíjköteles az állami egészségügyi szolgáltatás is. A vizitdíj összegét az önkormányzat határozza meg, de nem haladhatja meg konzultációnként a 15 eurót, évente pedig összesen a 45 eurót. Az állami/önkormányzati szakrendelés, illetve fekvőbeteg-ellátás költségeihez szintén hozzá kell járulniuk a betegeknek. Ingyenes az üzemorvosi ellátás, a gyermek- és csecsemőellátás, a kismamagondozás és a baleseti ellátás szolgáltatása. Finnországban ni ncs hálapénz.

9.2 Gyógyszertárak Finnországban a gyógyszerek árusítása a gyógyszertárak kizárólagos joga. Ez mind a receptköteles, mind a vény nélkül is kapható gyógyszerekre egyaránt vonatkozik. A repectköteles gyógyszerek egy része Kela kártyával rendelkezők részére államilag támogatott, ezért gyógyszervásárláskor mindenesetben mutassuk fel a Kela kártyát.

9.3 Magánpraxisok A betegek a magánszektorban nyújtott szolgáltatásokért teljes árat fizetnek. A magánpraxisok a kiadot t tarifatáblázattól eltérő árakat is megállapíthatnak. A magánorvosok által kiszámlázott összegek rendszerint meghaladják az előre megállapított egységes tarifákat. A magánpraxisok szolgáltatásai esetében a társadalombiztosítás a betegek magánellátási kiadásainak a harmadát téríti meg. A finn társadalombiztosítási intézet (a KELA) azonban a kifizetett számlák alapján csak a Finnország területén állandó lakóhellyel és érvényes társadalom biztosítással rendelkezőknek ad költségtámogatást. Copyright Sillat Oy, 2010

24

9.4 Időpontfoglalás Orvosi időpontot aznapra reggel 8-9 között (egyes városokban, pl. Tamperében már 7-től) foglalhatunk telefonon, vagy a rendelő betegfelvételén személyes megjelenéssel. Nem akut problémára néhány hétre/hónapra később adnak időpontot. Időpont foglaláshoz nevünkre és finn személyi számunkra van szükség. 16.00-8.00 között orvosi ügyelet (finnül päivystys) működik a legtöbb városban. Az ügyeleten nincs szükség időpont foglalásra, de kevébé súlyos tünetcsoport esetén hosszú várakozási időre számíthatunk, mert a megjelent betegeket panaszuk sürgősségi foka alapján rangsorolják. Baleset esetén az Európában használt 112 nemzetközi segélyszám hívandó.


25

10. A finn oktatási rendszer 10.1 Bölcsőde/Óvoda Finnországban a gyermekeknek nem kötelező az iskolakezdés előtt nevelési-oktatási intézménybe járni, miután azonban a finn nők általában a gyerekek 1 éves kora körül visszamennek dolgozni, a bölcsőde/óvodarendszer jól szervezett. A bölcsőde és óvoda általában ugyanabban az intézményben működnek. Kiscsoportba az 1-3 éves gyerekek járnak, egy csoportban 3 gondozóval és max. 12 gyerekkel. A középső csoportba a 3-4 évesek, a nagycsoport az 5-6 éves gyerekek járnak. A gyerekek korának emelkedésével nőnek a csoportlétszámok és csökken az egy gyerekre eső gondozók száma. A 6-7 éves gyerekek egyéves úgynevezett iskolaelőkészitőbe járnak, finnül ”esikoulu”, melynek a helyi általános iskola vagy az óvoda ad helyet.

10.2 Iskola Finnországban a kötelező iskolai oktatás hét éves kortól tizenhat éves korig tart. Az általános iskolai oktatás 9 évig tart. A kötelező oktatás tandíjmentes. Ezen kívül biztosítják az ingyenes étkezést és az általános iskolában ingyenesesek a tankönyek. Amennyiben a tanuló több mint 5 kilométerre lakik az iskolától, akkor az intézmény gondoskodik az utazásáról.

10.2.1 Általános iskola Az általános iskola két részre oszlik, az alsó (1-6. év) és a felső (7-9. év) tagozatra. Alsó tagozatban ugyanaz a tanító tanítja a tantárgyak többségét, majd az iskola utolsó három évében különböző szaktanárok végzik az oktatást. Az iskolaév augusztus elején kezdődik és májusban, a 22. hét utolsó munkanapján ér véget. Tanév közben két szünetet tartanak: az 1-2 hetes karácsonyi vakációt és a februári síszünetet. Az első idegen nyelvet harmadik osztályban kezdik el tanulni a gyerekek (a leggyakrabbak az angol, a svéd, a francia, a német és az orosz).

A tanulókat mind az őszi, mind a tavaszi tanév végén értékelik. Az érdemjegyek 4-10-ig számozot t rendszerbe vannak beosztva. A 4-es a leggyengébb osztályzat, a 10-es pedig kiváló teljesítményt jelent. A 9. év után bizonyítványt állítanak ki, amelynek eredménye alapján a tanulók középiskolában folytathatják a tanulmányaikat. Az alsó tagozat lehetőséget nyújt egy 1O. évfolyam elvégézésére is. A 10. évfolyamba azok a gyerekek jelentkezhetnek, akik szeretnének javítani az általános iskolai záróbizonyítványukon. Erre nincs minden helységben lehetőség.

10.2.2 Középfokú oktatás Copyright Sillat Oy, 2010

26

A középfokú oktatás különböző iskolatípusokban (gimnázium, szakközépiskola és szakmunkásképző intézet) zajlik. A gimnáziumi oktatás tanterve három évre épül, a 3 év azonban elvégezhető két vagy négy év alatt is. Nincsenek hagyományos értelemben vett osztályok, a diákok maguk válogatják össze órarendjüket. A tárgyaknak három csoportja van: kötelező, speciális és alkalmazott tárgyak. Minden tanulónak teljesítenie kell a kötelező tárgyakat, valamint bizonyos számú órát a speciális és alkalmazot t tárgyakból. A gimnáziumba felvételi vizsgán keresztül lehet bejutni, a tanulmányok végén pedig érettségi vizsgát tesznek a diákok.

10.2.3 Felsőoktatás Finnországban a felsőoktatás tandíjmentes. Külföldi diákok számára ösztöndíj pályázásra van lehetőség. Finnországban a felső fokú oktatásnak 3 intézményformája van: a műszaki főiskolák (politechni kumok), a főiskolák (korkeakoulu) és az egyetemek (yliopisto). A felsőoktatási intézményekbe felvételizni az érettségi vizsga vagy szakközépiskolai záróbizonyitvány megszerzése után lehet. A felsőoktatási intézmények továbbtanulási központokat működtetnek, amely további szakmai képzési lehetőségeket, specializációkat biztosítanak. Képzéseik költségtérítésesek.

10.3 Egyéb tanulási lehetőségek Egyre népszerűbb a felnőttoktatás, melynek intézményeiben felnőtt tanulók vesznek részt különböző formákban: nyitott-, távoktatási képzésen, nyári egyetemeken. Minden városban működik Felnőttoktatási Központ (Aikuisopisto), Oktatási Központ (Koul ukeskus), Szakszervezeti Oktatóközpont (Työväenopisto) vagy Népoktató Központ (Kansalaisopisto), melyekben változatos témákban, idegen nyelven is indítanak tanfolyamokat.

10.4 Finn nyelvtanulás külföldi munkavállalóknak Nyelvtanulásra lehetőséget a helyi Felnőttoktatási Központ, Oktatási Központ, Szakszervezeti Oktatóközpont vagy Népoktató Központ biztosít. Ezeknek oktatási programjaik az interneten keresztül is elérhetők. Speciális, az országba betelepülőknek szervezett nyelvoktatást a Työvoimatoimisto, a munkanélküli hivatal szervez. Ennek előfeltétele a rendőrségi regisztrálás és a Kela kártya. A tanfolyam állami támogatottságú, de korlátozott férőhelyes. A pályázatokról a munkanélküli hivatal hoz döntést és


27

elősorban a munkanélküliek, valamint a külföldi munkavállalók nem iskolaköteles, munkanélküli hozzátartozói vehetik igénybe. Már kiköltözés előtt érdemes nekikezdeni a nyelvvel való ismerkedésnek, akkor is, ha Finnországban angol nyelvtudással sok területen boldogulni lehet. A finn-magyar-finn szótár beszerzése lényegesen megkönnyiti a munkában és hétköznapi életben való boldogulást, mert a finn nyelv természeténél fogva nem használ nemzetközi szavakat, kerüli azok használatát. Finn zsebszótárak, nagyszótárak és nyelvkönyvet a hazai könyesboltokban széles körben találhatók, de Finnországban is beszerezhetők.


28

11. FEJEZET: LAKÁSKERESÉS FINNORSZÁGBAN 11.1 Munkáltató által szervezett szállás Külföldi munkvállaláskor a munkát kínáló közvetítő cégek egy része felvállalja a szállás és kiutazás megszervezését. A megszervezett szállások körülményei cégfüggők. Ezek általában munkásszállók, vagyis más munkavállalókkal megoszott közös lakóhelységek. A lakások szobáinak száma és a bennük lakó dolgozók száma a cég szervezésétől, illetve a dolgozók igényeitől függ. A lakások jó állapotúak és rendelkeznek a legszükségesebb alapfelszereléssel. Sok cég vállalja magánalbérletek megszervezését és lefoglalását is, ha a munkavállaló családdal együtt költözik.

11.2 Lakásbérlés magánszemélyektől Lakást bérelhetünk magánszemélyektől, ingatlanirodáktól, illetve az Albérletkereséskor érdemes körülnézni például a következő internetes oldalakon:

önkormányzattól.

http://www.oikotie.fi/s/apartments/forrent?mainNavi=apartments&subNavi=apartments_forrent http://www.vuokraovi.com/vuokraovi/main/main.action?gclid=CPLWhq6Y5pYCFQWB1AodRQuBOA http://www.vvo.fi/

11.3 Önkormányzati lakások A legolcsóbb albérleti lakások önkormányzati tulajdonokban állnak.Az önkormányzati tulajdonban lévő bérlemények a városok honlapjain érhetők el. A városi vezetés alá tartozó lakásgondozó és közvetítő iroda elnevezése várostól függően változhat: Isännöinti Oy, Kaupungin vuokra-asunto palvelu, Vuokraasunto toimisto. Ugyananezen az internetes lapon található és kitölthető a lakásigénylő formanyomtatvány, ami azonban az esetek többségében finn nyelvű. A formanyomtatvány a lakásigényeinkről kérdez (lakás típusa, mérete, a szobák száma, a lakás bérletidíja, városon belüli elhelyezkedése, a beköltözők neve, személyi vagy útlevél száma, jelenlegi lakcíme, a munkaadó neve és címe, a beköltöző lakók száma, a beköltöző keresetének mértéke, a költözés oka, a költözés tervezett napja). Amennyiben a jelentkezési lap angol nyelven nem elérhető, érdemes az iroda adatai közt megadott levelezési címre angolul megírni ugyanezeket az adatokat.

11.4 Az albérlet fenntartási költségei A bérleti árak városonként és tartományonként változnak. Észak- és Közép-Finnországban az albérletek olcsóbbak (egyszobás lakás 290-380 EUR, kétszobás lakás 380-500 EUR), míg DélFinnországban és a főváros környékén a legolcsóbb kétszobás lakások 600-900 EUR kerülnek. A rezsit a villanyszámla, a vízdíj és a parkolódíj költségei alkotják. A lakásba költözéskor a lakónak szerződést kell kötni valamelyik helyi áramszolgáltatóval, amit legegyszerűbben telefonon, vagy emailen tehetünk meg. A számla postai úton érkezik havi vagy 3 havi számlázással és banki befizetéssel Copyright Sillat Oy, 2010

29

egyenlíthető ki. Az egy főre eső vízdíj 10- 18 euró, lakástól és várostól függően. A parkolási helyért 5-8 EUR fenntartási és karbantartási díjat számolnak fel. A lakások egy részében beépitett szauna működik, máshol a lakóépület alagsorában levő szauna vehető igénybe. Erről a lakóközösség képviselőjénél kell érdeklődni. Az albérleti kaució Észak - és Közép- Finnországban általában egyhavi, Helsinki vonzáskörzetében kéthavi albérleti díjnak megfelelő összeg.

11.5 A lakáshasználatra vonatkozó általános szabályok 1. az önkormányzati lakások kivétel nélkül nem dohányzók, füstjelzővel felszereltek 2. este 10 órától tilos a hangos tevékenység és a zajkeltés 3. a lépcsőházban nem illik társadalmi életet élni, hosszan időzve hanosan beszélgetni és a lépcsőkön ülni 4. tilos a házak elé és a lépcsőház elé való parkolás 5. a hulladékgyűjtés szelektív (akik nem szelektíven gyűjtik a szemetet , rendelkezésükre áll vegyes szemetet (finnül sekajäte) gyűjtő konténer ).

11.6 A lakás felmondása Meghatározott idejű albérleti szerződés felbontása esetén a tulajdonos pénzbeli kártérítést követelhet, szerződésszegés címén. Meghatározatlan időtartamú szerződések felmondási ideje 1 hónap. Ez azt jelenti, hogyha pl. március hónap folyamán mondjuk fel a szerződést, akkor az áprilisi lakbért még fizetnünk kell.

11.7 A lakások berendezése A kiadó lakások többsége bútorozatlan, nagy többségükből a lámpa is hiányzik. Beköltözéskor a tűzhelybe és a fürdőszobai tükörbe beépített kis lámpa jelenti az egyetlen fényforrást. A konyha alapfelszereltségéhez hozzátartozik a hűtőszekrény és a tűzhely, a hálószobákban pedig általában beépített szekrények vannak. A lakásokban nincs mosógép, viszont a legtöbb finn lakóépületben vagy az ahhoz tartozó melléképületben található közös mosóhelyiség. A mosógép használata lakóközösségtől függően díjmentes vagy fizetős. A mosókonyhához szárogató és teregető helyiség is tartozik, ahol a nagyobb felületű mosott ruha, ágynemű kényelmesen és gyűrődésmentesen szárítható.


30

12.FEJEZET: INTERNET ÉS TELEFON 12.1 Internet Kiköltözéskor az internet előfizetés 2 fajtájára van lehetőség külföldi munkavállaló számára: -

szélessávú ADSL wireless, független internet előfizetés

Az internet megigénylésének feltétele a finn személyi szám, ami lehet ideiglenes személyi szám is (lásd 3. Maistraatti fejezet) és a finn lakcím. 3 hónap elteltével a tartózkodási engedély kézhezkapása után megnő az internetrendelési lehetőségeink száma. Tartózkodási engedéllyel igényelhető telefonkártyával működő mobil internet is. Legnépszerűbb és legolcsóbb internetszolgáltatók: DNA, Kolombus, Elisa, Saunalahti. A szolgáltatás megrendelhető telefonon a szolgáltató ügyfélszolgálatán keresztül, bármely műszaki boltban (pl. Tekniset és Express), vagy az internetszolgáltatók szaküzleteiben. Az internet bekötési díja akciós időkben ingyenes vagy szolgáltatótól függően 40-70 EUR közöt t mozog. A szolgáltatás havi díja az internet gyorsaságától függ. A bekötési idő általában 3 hét. 2OO9-es árlista az Elisától: 1 M/512 kbit/s 26, 90 EUR per hó 2 M/512 kbit/s 38, 90 EUR per hó 8M/1M Full Rate 43, 90 EUR per hó Az internet sebességének megemelése díjtalan. Költözéskor az internet címátírása a legtöbb szolgáltató esetében ingyenes. Az átkötés időtartama legfeljebb egy hét. A könyvtári internethasználat ingyenes. A városi könyvtár internet használatakor foglalni a gépekre az erre a célra kihelyezett naptárban.

időpontot kell

Kiköltözéskor érdemes saját laptopot hozni, de olcsó laptop, asztali számítógép vásárolható helyben, használt műszaki cikkeket értékesítő boltokban, bolhapiacokon.

12.2 Telefon Kiköltözés után érdemes beszerezni egy finn sim-kártyát. Frissen érkezett külföldieknek Prepayed (feltöltős) kártya javasolt, később, állandó lakcímmel ez átcserélhető előfizetésesre. Praktikus egy kártyafüggetlen telefonkészülék beszerzése még Magyarországon, de természetesen helyben is vásárolhatók mobiltelefonok (műszaki boltokban, bolhapiacokon, internetes honlapokról). Sim-kátyát (si m-kortti) és feltöltőkártyát (latausseteli) vásárolhatunk AZ R-kioskikban vagy a telefontársaságok szaküzleteiben. Finnországban működő nagyobb telefontársaságok az Elisa, a Sonera, a Saunalahti vagy a DNA. Angolul is olvasható honlapjaikon tájékozódhatunk a szolgáltatások árairól, tarifáiról.


31

A Sim-kártyák akcióktól függően 6-25 EUR árban kaphatók (amiből általában 10 EUR lebeszélhető). A kártyán olvasható a megvásárolt telefonszám. Használatba helyezéskor a kártyát aktiválni kell. A kártyák feltölthetők az R- kioski üzleteiben, bankautomatákban, valamint interneten keresztül.

12.3 Internetes telefonok Legolcsóbb telefonálási mód az internetes oldalakról letölthető Skype-on vagy Windows Messengeren keresztül történő telefonálás. A programok internetről való ingyenes letöltésével, egy mikrofon és esetleges webkamera beszerzésével az internetes előfizetés árán beszélhetünk a külföldön élő családtagokkal.

12.4 Finn telefonszámok A finn mobiltelefonszámok 04 vagy O5 számjeggyel kezdődnek. Ebben a formában a hívószámok csak Finnországon belül használatók. Finnország nemzetközi hívószáma a +358, a finn telefonszámok külföldről ennek a számsornak beütésével érhetők el. A+358 után elhagyandó a telefonszámot kezdő O számjegyet. Pl. A megvásárolt telefonszám: O4111111111. Külföldről a következőképpen tárcsázható: +3584111111111.


32

13. FEJEZET: A FINN KÖZLEKEDÉS

13.1 Közlekedés gépkocsival

Finnországban érvényben van mind az EU államokban kiállított vezetői engdély, mind az EU területén használt közlekedési szabályrendszer. Egész évben kötelező a tompított fényszóró használata, beleértve az álló járműveket is, és az autó minden utasára kötelező a biztonságiöv becsatolása. Vezetés közben tilos a mobiltelefon használata (érdemes komolyan venni, mert a bírság 50 euró körül van). A finn útrendszer minőségileg fejlett és széles körben kiépített. A közlekedési táblák követésével viszonylag jol eljuthatunk mindenhova, de a tájékozódást nehezíti, hogy a finn szavak nem emlékeztetnek az euróai nyelvekben általában használt és ismert nemzetközi szavaira. A városközpontot például a ”kes kusta” felirat követésével találhatjuk meg.

A finn közlekedési kultúra jónak és bizonságosnak mondható. A finnek a közép-európai átlaghoz képest lassan, az általános szabályokat és a sebességkorlátokat betartva közlekednek. Figyelemmel vannak az élénk kerékpáros forgalomra, és udvariasan elengedik a gyalogosokat a gyalogátkelőhelyeken. A „halk forgalom” előírás betartását a rendőrök is kontrollálják, azaz dudálni és vészjelzőt használni csak veszély esetén szabad, indokolatlan használatáért bírság szabható ki. A sebességhatárt érdemes betartani, mert az útszakaszok többsége kamerával és sebességmérő műszerrel felszerelt. A sebességtúllépés komoly szabálysértésnek számít, elkövetése esetén komolyabb összegű pénzbírság jár. Az ittas vezetés bűncselekmény.

Finnországban kevés az autópálya, de az utak a közép-európai utakhoz képest szélesebbek és jó minőségűek. Az autópályahasználat díjtalan. Országutakon találkozhatunk az ”ohitus kaista” felirattal, ami a kétsávos autóút egy bizonyos szakaszon való háromsávossá válását jelenti. Ez lehetőséget ad a gyorsabb tempóban haladó autók előzésére ott, ahol az útviszonyok kevésbé alkalmasak rá. Az előzősáv használata általános, ezért nyugodtan várhatunk az előre elkészített előzési lehetőségre, nem érdemes veszélyes kísérletekbe bocsátkozni.

Legfejlettebb benzinkúthálózattal a Neste, Shell, ST1, Teboil, ABC benzinkutak rendelkeznek. Az ABC kutak előnye, hogy étteremmel és bolttal is fel vannak szerelve, melyek vasárnap is nyitva tartanak. A finn benzinkutak nyitvatartása a magyarhoz képest rövidebb, különösen hétvégén és ünnepnapokon. Copyright Sillat Oy, 2010

33

Gyakoriak az automatás benzinkutak, melyeknél bank-, illetve hitelkártyával fizethetünk a nap 24 órájában.

Megengedett sebesség:

- Lakott területen: 50 km/h, helyenként 40 km/h - Lakott területen kívül: 80 vagy 100 km/h - Autópálya: 100-120 km/h Engedélyezett alkohol mennyiség vezetéskor: 0.5 g/l

Téli vezetés: Az országutakon és az autópályákon a téli időszakban csökkentik a megengedett maximális sebességet. Észak-Finnországban a tél sok jeget és havat hoz az utakra, mely jelentősen csökkenti a haladási sebességet. Ősszel a ”musta jää” (fekete jég), vagyis az utak felületén megbújó láthatatlan jéghártya, a sötétebb téli időszakokban az utakon átfutó szarvasok jelentenek fokozott veszélyt. A szarvasok lehetséges átvonulására közlekedési táblák (szarvas fej háromszög formájú táblában) hívják fel a figyelmet. A szarvasokkal való ütközés az egyik leggyakoribb balesetfajta, évente kb 6OOO balesetet okoznak. Szarvasok főleg Finnország középső és északi részein élnek. Kemitől délre elsősorban a nagyobb termetű jávorszarvasoktól kell tartani, míg északabbra Lappföldön rénszarvasok tűnhetnek fel hirtelen az úton.

Téli közlekedéskor külön figyelmet kell szentelni mind az autó felszerelése, mind a vezetés technikáját illetően. A reggeli készülődéshez hozzá kell számolni azt a plusz időt, ami az autó letakarítását jelenti. A hó eltávolításához szükséges eszközöket (kisebb seprű, jégkaparó, jégoldó spré) érdemes az autóban tartani. Ügyelni kell arra, hogy lámpáink jó karban legyenek, az autó megvilágítása nagyon fontos. November elejétől kötelező a téli gumik használata. Főleg Közép- és Észak-Finnországban érdemes beszerezni egy elektromos előmelegítőt, melyet minden autóba beépítve használnak. Ezt a szerkezetet (kb.10O EUR) az autó motorjába szerelik be, a beszerelés díja szervíztől változik. A készüléken kívül szükség van még vezetékre és kapcsolóra, amivel az autót összekötjük a parkoló helyeken üzembe helyezett áramellátó oszlopokkal. A készüléket indulás előtt 1-2 órával szokás bekapcsolni. Használatával az autó a legnagyobb fagyokban is problémamentesen indul. Finn autók többsége alapvetően tartalmazza, nem kell külön költeni a beépítésére.

13.2 Autóhasználat 13.2.1 Autóvásárlás Autó vásárlásakor a külföldiek hitelfelvételi korlátozása miatt készpénzes vagy banki átutalásos fizetésre van lehetőség. Banki hitel felvételére állandó bejelentett lakóhelyre, határozatlan idejű Copyright Sillat Oy, 2010

34

munkaszerződésre és minimum egy év finnországi munkaviszonyra van szükség. A bankok ezen felül is szabhatnak meg kritériumokat. Autó várásláskor előzetes egyeztetés alapján kipróbálásra kerül az autó. Rendszámát érdemes telefonon beolvasni az AKE-nak (ajoneuvohall i ntokeskus), vagyis a Nemzeti Közkedési Hatóságnak. Az AKE az autó rendszáma alapján azonosítja és ellenőrzi a járművet. Rendezetlen adófizetés esetén az autó vezetési tilalom alattt állhat. A rendőr az ilyen rendszámú autót ellenőrzés esetén kivonja a forgalomból és tulajdonosára, akkor is, ha nem ő tartozik az adóhatóságnak, bírságot vet ki. Az autóadó befizetését, amennyiben kisebb összegről van szó, az új tulajdonos is rendezheti. További információk a következő internetes oldalon találhatók. http://www.ake.fi/ake

13.2.2 Az autó névreíratása Autóvásárláskor az adásvételi szerződést be kell mutatni a helyi ”Katsastusasema”-nál, vagyis a Forgalmi Felügyeleten, ahol az autó papírjait 1O, 8O EUR fejében átírják az új tulajdonos nevére. Az új tulajdonos kézhez kapja a Forgalmi Felügyelet által kiállított Rekisteriote (forgalmi igazolvány) elnevezésű kétoldalas iratot, aminek egyik lapját az autóban, a másik példányát a lakásunkban kell tartani. Az autó eladásakor mindkét példányt be kell mutatnunk. Az autó névreiratásakor kötelező biztositást kell kötni valamely biztositó cégnél. (pl: IF, Lii kenn evakuutus, Tapiola). A biztosítás helyben megköthető a Forgalmi Felügyeleten. Névreiratáskor csak az átírás díját kell helyben fizetni, a biztosítási díjat a postai úton kézhez kapot t számlára fizetjük banki átutalással.

13.2.3 Autóbehozatal A költözéskor országba behozott autót egy évig lehet magyar rendszámmal használni, majd egy év letelte után jegyeztetni kell a finn vámhatóságnál. Az EU tagállamból érkező autó ”muuttoauto”ként, vagyis költöztető autóként való bevámoltatása esetén vámmentességet élvez. Az autó vámoltatását a Tulli, magyarul a Vámhivatal intézi. Az autó bevámoltatásához szükség van az autó eredeti forgalmi engedélyére, akkor is ha az nem magyar. Költséget az autó regisztrálási díja 12O EUR (a finn újonnan vásárolt autó forgalombahelyezése 55 EUR) és az autó műszaki vizsgájának díja jelenti. Az ingyen bevámoltatott autó 5 évig nem adható el.

13.2.4 Az autó fenntartása Az autó alapvető fenntartási költségeit a kötelező biztosítás (150-2OO EUR/ év), a forgalmi adó (az autó típusától és gyártási évétől függően megszabott 3OO-5OO EUR/ év) és az üzemanyagköltség jelenti.

13.2.5 Az autó műszaki vizsgáztatása Copyright Sillat Oy, 2010

35

Az autók műszaki vizsgájának helye a “Katsastusas ema”, magyarul Forgalmi Felügyelet. Az autó forgalmi bizonyítványában megadott időszakon belül (kb. 2 hónapnyi időtartam) az autó tulajdonosa köteles műszaki vizsgára bocsátani a járművet. A vizsga időpontja telefonon keresztül is lefoglalható. Az autót átvizsgálják és kiállítanak róla egy ellenőrzési bizonyítványt, ami tartalmazza az autó esetleges hibáit és a megjavítandó alaktrészek listáját. A “Katsastusas ema” szerelést nem vállal. Az autót a lista alapján meghatározott időn belül szervízre, majd a hibák kijavítása után utóvizsgára kell bocsátani .

13.3 Közlekedés vasúttal A vasúti közlekedés sűrű, gyors és pontos. A vonatoknak két fajtáját különböztetjük meg: távolsági vonatokat és a Helsinki körzetében közlekedő helyi vonatokat (a budapesti HÉV megfelelője). Távolsági vonatok: Az azonos vonalakon különböző fajtájú vonatok is közlekedhetnek: pendolino, intercity, express, éjszakai vonat és a regionális járatok. A vonat fajtája befolyásolja a jegyárát és a megállóhelyek gyakoriságát. A vonatokra menetjegy a vasútállomásokon jegypénztárban vagy automatában, interneten, illetve a vonaton váltható meg. A megváltási hely nem jelent árkülönbséget. A vonaton megváltott jegy nem helyjegy, így az ott megváltott jegy esetében előfordulhat, hogy egy megállóban át kell engednünk a helyünket. A távolsági vonatok menetrendjéről a vasúttársaság honlapján található kereső segítségével tájékozódhatunk. Ez tartalmazza mind a vonatindulások idejét, mind a menetjegyek árát. Az oldal angol nyelven is olvasható: http://www.vr.fi/heo/eng/index.html. Helsinki környéki helyi vonatok: A HÉV-nek megfelelő helyi vasúti járatok Helsinkin belül és a környező települések közöt t közlekednek. Menetrendjük a www.ytv.fi honlapról érhető el. Helsinki területe régiókra osztott. A régiók a következők: Helsinki, Espoo és Kauniainen, Vantaa, Kerava, Kirkkonummi. Régiók átlépésével a jegy ára változik. Legolcsóbb a régión belüli jegy (2OO9ben 2, 3O EUR; gyermekeknek 1,2O EUR). A megváltott jegy egy óráig van érvényben. Turistáknak a Helsinkibe szóló napijegy, „matkail ijal ippu” 6,80 EUR, az egész városra, vagyis az összes régióra érvényes napi jegy ára 12 EUR.

13.4 Buszközlekedés A finnországi buszközlekedés kiszámítható és biztonságos. A járatok pontosan érkeznek, csak viszonylag ritkán járnak. A buszoknak három fajtája van: a városokon belüli, a távolsági és a reptéri buszjáratok. A városokon belüli buszjáratok:


36

Helsinkiben a régión belüli jegy 2009-ben 2,5O EUR (gyermekeknek 1,2O EUR), ami egy óráig van érvényben. A buszok nem állnak meg minden esetben, még akkor sem, ha emberek várnak a buszmegállóban. A busz közeledésekor inteni kell a sofőrnek, ezzel jelezve felszállási szándékunkat. Buszjegy vásárolható a buszon készpénzzel, az állomásokon lévő automatákból és elővételben jegyirodában. Árkülönbség megváltási hely szerint nincs. Egyes városokban (pl. Ouluban) bankkártyával is vásárolható buszjegy a buszon. A helsinki-i tömegközlekedés menetrendjéről, vonalairól a következő oldalon olvashatunk: www.ytv.fi Folyamatos buszhasználatkor érdemes bérletet váltani, ennek finn neve ”matkakortti” vagy ”sarjalippu”. A bankkártya alakú és nagyságú kártyát a információs és jegyirodákban, az úgynevezet t Palvelupiste-ben lehet megváltani. Az alapkártya 10 euróba kerül, amit napi vagy havi feltöltéssel, régión belüli vagy régión kívüli használatra a vasútállomásokon található jegyirodákban vagy a peronokon üzembe helyezett automatákkal érvényesíthetünk.

Távolsági buszok A távolsági busz jegyét elővétellel az állomáson (”linja-autoas ema”) vagy a buszon készpénzzel/ kártyával lehet megváltani. A buszra való várakozáskor a finnek sorokban állnak. A felszállás érkezési sorrendben történik.Távolsági buszok menetrendjeiről a következő oldalon lehet olvasni: www.matkahuolto.fi. Reptéri buszjáratok A buszok egy harmadik fajtája a reptéri buszjárat, amelyket a légitársaságok működtetnek a reptér és az ahhoz legközelebbi város között a repülőjáratok érkezésének idejében. Díjuk magasabb, mint a helyi járatoké. A Helsinki-Vantaa reptér és Helsinki- központ között érdemes a 615-ös helyi buszjáratot használni.

13.5 Vízi közlekedés A vízi útvonalak fontos szerepet töltenek be mind a külföldről irányuló tengeri kompközlekedésben, mind pedig a belföldi közlekedésben. A nagy nemzetközi hajótársaságok, melyek Tallin-Helsinki és Stockholm-Helsinki közt indítanak járatokat: Tallink Silja, Super SeaCat, Nordic Jet Line, Eckerö Line, Linda Line, Viking Line. Mentrendjükről például tájékozódhatunk.

a

következő

honlapról


37

http://www.viroweb.com/linkit/aikataulut.asp

Hajójáratokra jegyet felszállás előtt a kikötőkben vagy elővételben banki átutalással illetve telefonon vásárolhatunk. Foglalás és vásárlás közt annyi különbség van, hogy az előre megvásárolt jegyek előnyt élveznek pl. vihar esetén eltörölt járatok utáni első induló hajójáratra.

13.6 Légi közlekedés A finn légi közlekedés szintén fejlett, a nemzetközi járatokat fogadó reptereken kívül (Helsinki-Vantaa, Tampere, Oulu, Rovaniemi, Kittilä) szinte minden nagyobb városnak van belföldi reptere. A HelsinkiVantaa nemzetközi repülőtéren a repülés biztonságát érintő EU irányelv alapján szigorúbb és részletesebb biztonsági ellenőrzéseket vezettek be, amelyek jelentősen megnövelik a várakozási időt. Utazás előtt javasolt 1,5 órával a járat indulása előtt kimenni a repülőtérre. A http://www.finavia.fi/home oldalon Helsinki - Vantaa repülőtérről, a járatokról és a repülés szabályairól olvashatunk. A repülés szabályai légitársaságfüggőek. Utazás előtt érdemes tájékozódni a csomagok súlyhatárára és a kézipoggyász tartalmára vonatkozó előírásokat illetően. A repterek járatokhoz kötött buszokat indítanak a városok központjába, mely általában érinti a vasútállomásokat is.


38

14. FEJEZET: ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK 14.1 Finnország adatai Területe: 338,145 km2 Szomszédos országok: Norvégia, Svédország, Észtrország, Oroszország Népességszám: 5 millió Főváros: Helsinki EU tag, belépési év 1995 Fizetőeszköz: euró Nyelv: Hivatalos nyelv a finn (91,2%) és a svéd (5,5%), Lappföld finnországi részében a lapp nyelv autonómiát élvez az ügyintézésben és az állami adminisztációban. Vallás: evangélikus (89 %)


39

14.2 Éghajlat Finnország a kontinentális és az atlanti éghajlati öv határán fekszik. Időjárására jellemzőek a nagy változások. A nyarak melegek, területtől függően az átlagos nyári hőmérséklet 20–28 °C fok közöt t változik. A leghidegebb hónap a február. A tél az északi területeken mínusz 10–30 délen 0- mínusz 10 fok között alakul. Különös északi sajátosságok a napfényes nyári éjszakák és a sötét téli nappalok. Június közepén gyakorlatilag egyáltalan nem nyugszik le a nap, Karácsony táján viszont csak néhany órára bújik elő. A két véglet között szerencsére fokozatos az átmenet.

14.3 Időeltolódás Finnországban a magyarhoz képest egy órás időeltolódással kell számolni. A téli és a nyári időszámítást a magyarral azonos időben vezetik be évente.

14.4 Közbiztonság Finnország Európa egyik legbiztonságosabb országa. Magas szinten áll a magántulajdon tisztelete, ezért a lopás súlyos bűncselekménynek számít, különösen zártabb közösségekben, mint pl. a munkahely. Az elveszett holmikat, iratokat és pénzt nagy eséllyel találjuk meg portán, recepción, a talált tárgyak közt leadva vagy az abban lévő adatok, telefonszámok alapján megpróbálják eljuttatni a tulajdonosnak. Szükség esetén működik az EU-s általános segélyhívó szám, a 112.

14.5 A finn politika Finnország kormányzati és politikai rendszere az 1919. július 17-én elfogadott alkotmányon alapszik. Az ország államformája parlamentáris köztársaság. Élén a köztársasági elnök áll. A köztársasági elnököt az állampolgárok közvetlenül választják hat évre. A köztársasági elnöki cím egyszer választható újra. Köztársasági jelölt csak választójoggal rendelkező, született finn állampolgár lehet. Az országban többpártrendszer működik. A miniszterelnököt a parlament választja meg. A többi kormánytagot az elnök a miniszterelnök előterjesztése alapján nevezi ki. Finnországban 12 ágazati minisztérium van. A törvényhozó hatalmat az egykamarás parlament (Eduskunta) gyakorolja. A 200 tagú parlament tagjait négy évre választják. Képviselő lehet minden választójoggal rendelkező finn állampolgár, aki betöltötte a 18. életévét.


40

A 200 tagú parlament tagjaira szavazhat minden 18. életévét betöltött finn állampolgár, aki szerepel a lakóhelye szerinti választói névjegyzékben. A finnek nem politizálnak, viszont élénk figyelemmel követik a bulvárlapok címlapjain politikusaik magánéletét…

14.6 Boltok, vásárlás 14.6.1 Élelmiszerboltok A legnagyobb finn élelmiszertboltláncok a K-market, Prisma, Valintatalo, a Siwa és a Halpa Halli. Finnországban is működik a Lidl áruházlánc, ami sok áruját olcsóbban kínálja a többi bolthoz képest. A magyarok körében azért is népszerűségnek örvend, mert megtalálható polcain a finneknél idegen lecsópaprika, más néven TV paprika. Vasárnap a kisebb boltok és nagyobb áruházak zárva tartanak, csupán egy-két élemiszerbolt (déltől este hatig, kilencig), benzinkút és az R-kioskik (10-16:00) vannak nyitva. Az R-kioski egy olyan bolthálózat, ahol elsősorban újságot, telefonkártyát, dohányárút, csokoládét, lottószelvényt, kávét és péksüteményt, valamint kisebb választékban élelmiszert lehet kapni. A benzinkutak nagy többségében gyorsétellel szolgáló pultok is működnek. A boltok kisebb eltérésektől eltekintve ugyanúgy működnek, mint Magyarországon. Megjegyzendő, hogy nem szokás a visszajáró aprót a kasszánál hagyni, mint ahogy bárokban és gyorséttermekben sem szokás borravalót fizetni a kiszolgálónak. 5O EUR összeg feletti vásárlás esetén fizetéskor elkérik útlevelünket vagy jogositványunkat személyi azonosságunk bizonyitására. A pénztáros ráírja a nyugtára finn személyi számunkat. Ez az intézkedés a bankkártyánkkal való visszaéléseket igyekszik megelőzni. A finn piackultúra nem olyan élénk mint Magyarországon. Állandó piacok és piaccsarnokok csupán a nagyobb városokban működnek. A piac bezárása előtt fél órával az aznap el nem adott árut zacskókba csomagolják és olcsóbban kínálják vásárlóknak. Alkudni általában nem szokás. Az élelmiszer boltok árui és árai: - Kenyerek: A finnek körében kedvelt a barna rozsalapú kenyér a legkedveltebb. A barna kenyereket 500 grammos zacskós formában, szeletelve lehet vásárolni, 2-4 EUR árban. A magyar cipónak megfelelő kenyér pékségekben kapható a bolti kenyereknél magasabb áron. A legolcsóbb kenyérfajta a szeletelt toastfehérkenyér, melynek 5OO grammos csomagolása 1,8O- 2 EUR. - Húsok: Sok finn boltból hiányzik a csemegepult. A nyershúsok nagy része előre ízesített és csomagolt. Leginkább kedvelt a marha és a disznó hús (ezért ezek a legolcsóbbak), de a boltokban mindenféle húsfajta kapható. A filézett, fóliázott nyershúsok fél kilós kiszerelésben 6 EUR körül kaphatók. A kolbászok, sonkaszeletek és virslik 2-4 EUR. Finnország bővelkedik a halakban, az üzetekben rengeteg fajta hal kapható. Copyright Sillat Oy, 2010

41

- Édességek: A finnek ”édesszájúak”. A cukorkák, gumicukrok és karamellák, amiket önkiszolgáló polcon zacskókba kiszedve és mérlegen lemérve vásárolhatunk, minden boltban megtalálhatók. A 2OO grammos csokoládé ára 2-3 EUR. A jégkrém és fagylalt a legolcsóbb édességek egyike. Fogyasztása mind télen, mind nyáron kedvelt. 5OO grammos kiszerelésű kekszek fajtától függően 1, 8O-3 euróba kerülnek. A finnek körében nagyon közkedvelt a salmiakki és lakritsi ízesités, melyek leginkább a magyar ánizs és medvecukor ízének felelnek meg. Sok áru csomagolásán (cukor, csokoládé, jégkrém, alkoholos ital) felfedezhetők összetevőként. - A gyümölcsök különböző árkategóriákban kaphatók. A legolcsóbbak közé tartozik az alma (1-2 EUR/kg) és a narancs (kilója 1, 5O-2 EUR/kg). Olcsó gyümölcsnek számít az ananász is, kilója bolttól függően 1, 4O EUR körül kapható. A következő árkategóriába a szőlő, a kivi, a banán, a körte és a mandarin tartozik. Kilója 2—3, 5O EUR között alakul. A többi gyümölcsfajta drágább, de rendszeresen vannak akciók, amiket érdemes figyelemmel követni. Sokban meghatározza az árat, hogy a gyümölcsöt, milyen országból importálják. Minden nagyobb boltban kaphatók biogyümölcsök. - A zöldségek közül legolcsó a krumpli, a hagyma és a répa (1- 1,5O euró körül kapható két kilós kiszerelésben). A paradicsom, a paprika, az uborka drágábbak 2-2, 5O EUR körül kaphatók. A karfiol, a padlizsán, brokkoli és kelkáposzta a legdrágább zöldségfajták közé számítanak. Kilójuk 3-4, 5O EUR között. A zöldség konzervek és fagyaszott zöldségek 1,70-2, 50 EUR árfekvésűek. - Tejtermékek: A finn tejtermékek állagukat és ízüket tekintve eltérnek a magyartól. Kedvelt a sovány, zsírszegény vagy zsírtalan tejtermékek fogyasztása. Nagyobb zsírtartalommal készülő tejek (täysmaito) piros címkéjű dobozban csomagoltak. Minden tejterméknek kapható a laktózmentes változata, finnül lakstoositon vagy HYLA . A liter tej és a literes kiszerelésű joghurt 1, 80 euróba kerülnek. A vaj 2 EUR, egy doboz margarin 1, 70 EUR. A magyar margarinokkal ellentétben a finn margarinok sózottak vagy erősen sózottak. Vásárolható só nélküli, finnül suolaton fajtájú is, de kevesebb található belőlük a polcokon. A tejföl és kefir nem ismert. Tejföl pótlására a kermaviil i alkalmas leginkább. Felfedezhetünk azonban Magyarországon nem ismert termékeket is pl. a savanykásabb ízű nyúlós állagú viilit, és az édesebb sütemények készítésénél használt tört túróhoz hasonló maitorahkát. Érdemes kísérletezni velük. Áruk 2-3 EUR körül változik. A sajt ára 350 grammos kiszerelésben bolttól és márkától függően 3, 8O- 4, 5O EUR körül alakul. - Italok: Az 500 grammos kávé ára 2. 70 EUR (legolcsóbb a Saludo), a középkategóriás Juhla 3. 70 EUR körül mozog. A kóla flakonja 2. 50 EUR, a 6 darabos dobozossör 11 EUR körül kapható. A kólák, üdítők flankonját és a sörök dobozait is vissza lehet váltani a boltokban. A visszaváltó automaták által kiadott nyugtát a pénztárnál, fizetéskor kell beváltani, melynek összegét a vásárlás összegéből levonják A boltok alkoholfogyasztási korlátozások miatt nem adnak el este 7 óra után szeszes italt. Az ásványvizek itt is széles választékban kaphatók a magyartól eltérő színkódos rendszerben. Pl. a rószaszín kupakjelzés nem a szénsavmentességet, hanem a málnás ízesítést jelenti. Az élelmiszerboltokban alkolholos italok közül csak a sör és a siideri (almaléből készült 4%-os szeszesital kapható). Az alkohol árusítás monopóliumát az úgynevezett ALKO nevű bolthálózat élvezi. Az alkohol más országokhoz képest drága Finnországban. A közepes minőségű borok 6-7 EUR árban kezdődnek palackonként.

- Egyéb áruk: WC papír (8 tekercses) ára 2 EUR, zsebkendő 1 EUR, samponok, balzsamok, tusfürdők 2 -4 EUR között, fogkrém 2-3 EUR, mosószer és öblítő 3-4 EUR körül van.


42

14.6.2 Ruházati boltok Olcsóbb, de új ruhákat a nagyobb bevásárlóközpontokban mint pl. a Citymarket, Prisma, a Halpa Halli lehet vásárolni. Nagyobb városokban más bevásárlóközpontok is találhatók, ahol érdemes figyelni az akciókat Az akciókról értesítő prospektusok a postaládába érkeznek vagy felvehetők a boltok bejáratánál kihelyezett polcokról. Nagyobb városokban működnek használtruha kereskedések, ahol jó állapotú ruhákat olcsón lehet vásárolni. Kisebb városokban a nemcsak ruhákra specializálódott kirpputorik, vagyis bolhapiacok és kierrätyskes kusok, vagyis olyan boltok, amik használt és másoknak nem szükséges holmikat (bútortól kezdve a műszaki cikkeken át a könyvekig, ruhákig) összegyűjtenek és nagyon olcsón árulnak.

14.6.3 Bútorboltok, műszaki cikkek A bérlakások többnyire bútorozatlanok, ezért kiköltözéskor számolni kell a lakás legfontosabb bútordarabjainak és műszaki berendezésének beszerzésével. Olcsóbb, de új bútorokat vásárolhatunk az Ikeából, a Jyskben és a Sotka nevű bútorszaküzletekben. Az árakról és akciókról az áruházak honlapján lehet tájékozódni: Újonnan gyártott műszaki cikkek esetén a Tekniset, Expert vagy Electronics boltjai kínálják a legjobb árkategóriát. Használt bútor és műszaki cikk vásárolható a helyi használt árukat forgalmazó kisüzletekben és kisvállalkozásokban, a bolhapiacokon (kirpputori) és Kierretyskes kusokban. A használt bútorok közt nagyon sokszor akad jó állapotú, használható áru igen olcsó áron. Érdemes figyelni a finnországi magyarok levelező listáit is. Sokak adják olcsón vagy akár ingyen is a már nem használt vagy lecserélt holmijaikat kiköltözőknek.

14.6.4 Repülőjegyvásárlás Olcsó repjegyeket interneten keresztül lehet vásárolni. Az interneten keresztüli jegyvásárlás hasznos, mivel a jegy alapárára nem jön rá pluszban az utazási iroda vagy a légitársaság reptéri irodájának kezelési költsége. Repjegyeket a következő oldalakon lehet foglalni: www.ebookers.fi www.supersaver.fi www.travellink.fi www.malev.com www.ryanair.com A repjegyek internetes megvásárlásához hitelkártya vagy internetbank szolgáltatás szükséges.

14.7 Szabadidős lehetőségek és a finn ünnepek Copyright Sillat Oy, 2010

43

14.7.1 Szabadidős lehetőségek Finnország természeti adottságait tekintve a tavak, erdők és köves sziklák országa. Tavasszal és nyáron kiváló kikapcsolódási lehetőséget nyújtanak az erdei tájakon és a tórendszer vidékén tett kirándulások. A tavak és folyók bővelkednek a sokféle halfajtákban, ezért a horgászat széles körben kedvelt és elterjedt hobbi. A horgászáshoz elégséges egy horgászengedély megváltása. A másik közkedvelt hobbi a vadászat. A fegyverviselési engedély szükségessége miatt azonban kevesebb ember űzi. Sok finn tölti hétvégéit és nyári szabadságát a tavak és tengerpartok partján álló kunyhókban, nyaralókban, finnül mökki kben. A nyaralók egy része bérelhető. Az egész ország területén megtalálhatók a leggyönyörűbb tájakon. Lappföldi és a Lappföldre szervezett túrák az egész világ turistáit csalogatják. A lapp táj nyáron is sok szépséget rejt magában, de ha a Télapó rezidenciáját szeretné meglátogatni a turista, érdemes télen, a jégszobrok idején ellátogatni Rovaniemibe, a Lappföld kapujának nevezett városba. A hagyományos lapp tájak képéhez tartozik a tunturi, magyarul havasok. Lappföldre összel külön utakat szerveznek a „ruska” idején. Egész évben látogatottak az uszodák, fürdők, elektromos és fafelfűtéses szaunák. Az erdőkben megbújó régi típusú fafűtésű szauna, a savusauna (szó szerint füstszauna) különleges élményt jelent még a hétköznapjaikban elektromos fűtésű szaunát használó finnek számára is. Kifejezeten a nyári évszakhoz kapcsolódnak a különböző zenei fesztiválok, grillpartik, az autó- és motorversenyek. Nyaranként megtelik az ország nyugati tengerpartja sátorozni, grillezni és fesztiválozni vágyó fiatalokkal. Június, július és augusztus a rallik, traktor-, autó- és motorversenyek paradicsoma. Nagy sikernek örvend a veteránautók kiállítása is. Július végén, augusztus elején kezdődik az erdőkben az áfonyaszezon. Ilyenkor a finnek nagy része a közeli erdőkben szedi az áfonyát, ami minden ember joga Finnországban. A bogyószedés sokaknak jövedelemforrás is, a szedett áfonya az átvevőhelyeken piaci áron adómentesen eladható. Az őszi ruska idején a fák zöld, sárga, barna és vörös színekben pompáznak. Egyazon fán foltokban találhatók meg ezek a színek. Az ősz szezonja a kirándulásoknak, a különböző erdei bogyók és gombák szedésének. A bogyók kiváló összetevői és díszitői a süteményeknek, édességeknek, szörpöknek. Télen a nagy hideg miatt Finnország élete mind gazdaságilag, mind kulturálisan csendesebb. Csökken a kulturális és zenei programok száma. Ilyenkor a téli sportlehetőségek veszik át a szerepet. Legkedveltebb a jéghoki, a korcsolya és a sífutás. Finn téli specialitás a lékhorgászat.

14.7.2 Zenei Fesztiválok Finnország egész évben bővelkedik a különböző irányzatokat képviselő zenei fesztiválokban. Egy-két példa a legismertebbek és leglátogatottabbak közül hónapok szerinti felosztásban: Január: Folklandia (Turku) Február: Musica Nova (Helsinki), Téli Harmónika Verseny (Kokkola) Március: Turku Jazz (Turku), Oului Zenei Napok (Oulu) Copyright Sillat Oy, 2010

44

Àprilis: Tamperei Kortárs Táncfesztivál (Tampere), April Jazz (Espoo) Május: Vaasai Kórusfesztivál (Vaasa), Naantali-i Zenei Fesztivál (Naantali) Június: Ilmajoki-i Zenei Napok, Kuopio Tanssi ja Soi, Provinssirock (Seinäjoki), Haapavesi Folk (Haapavesi), Puistoblues (Järvenpää), Kalottjazz and Blues Festival (Torino) Július: Savonlinnai Opera Napok (Savolinna), Jyväskyläi Nyár (Jyväskylä), Kaustinen Folk Music (Kaustinen), Pori Jazz (Pori), Täydenkuun Tanssit (Pyhäjärvi), Keitelejazz (Äänikoski), Raahei Rantajatsit(Raahe), Operanyár (Kokkola) Augusztus: Ouluansalo Soi (Oulunsalo), Rauman Festivo (Rauma), Tamperen Szinháznyár (Tampere), Turkui Zenei Fesztivál (Turku) Szeptember: Sinfonia Lahden (Lahti) Október: Tanssimania (Tampere) PianEspoo (Espoo), Oulaineni Zenei Napok (Oulainen), Tampere Jazz Happening (Tampere)

14.7.3 Munkaszüneti és ünnepnapok Január 1. Új év napja Január 6. Vízkereszt, Loppiai nen A húsvét előtti péntek, Nagypéntek Húsvét, Pääsiäi nen Országszerte húsvéti koncerteket rendeznek. Húsvéti étel a báránypecsenye és a mämmi, mely utóbbi régi hagyományokra tekintő finn édesség. Vízből, malátából, rozslisztből készült „finomság”. Pohjanmaaban, Finnország középső nyugati részén szokásban van a húsvéti máglya gyújtása is. Május 1. Vappu A munka nemzetközi ünnepnapja. Május 1 előestéje egy nagy össznépi mulatozás, ami másnapra csendes majálissá szelídül. Parkokban, főtereken május elsejei koncertet tartanak. A nap itala a si ma, a méhsör. Vappui hagyományos étel a tippaleipä, magyarul cseppkenyér, a fánk, a virsli és a krumplisaláta. Áldozó csütörtök, Helatorstai Pünkösd, Helluntai Juhannus napja Copyright Sillat Oy, 2010

45

Június 20-a az év legrövidebb éjszakájának és leghosszabb napjának ünnepe. A nyári napéjegyenlöség idejére esik. Finnországban a karácsony után a második legnagyobb ünnep. Juhannuskor a tengerparton Juhannus máglyát égetnek. Az emberek szívesen mennek az ország tenger- és vízpartjaira ünnepelni a leghosszabb fehér éjszakát. Tipikusan családi ünnep. Hivatalosan nem 20-án tartják, hanem a hozzá legközelebb eső szombaton.

November 1. Halottak napja, Pyhäi npäivä A nov 1. Finnországban is a halottakra emlékezés napja, a mindenszentek ünnepe. A hagyományos ünnepléshez a halott családtagok sírjainak meglátogatása tartozik. Hivatalosan nem 1-én tartják, hanem a hozzá legközelebb eső szombaton

December 6. A finn függetlenség napja, Itsenäisyyspäivä December hatodikán a finnnek nem a Mikulást, hanem a nemzet függetlenné válását ünneplik. A Finnország 1919. dec. 6-án nyerte el függetlenségét az Orosz Birodalomtól. Este 6 és 8 közöt t az emberek kék-fehér színű gyertyát helyeznek az ablakokba. December 24. karácsony napja, Joul u Karácsony vigiliája hivatalosan nem ünnepnap, vagyis ha a naptárban nem hétvégére esik, munkanapnak minősül. Hagyomány szerint ehhez a naphoz kötődik a karácsonyfa díszítése, a karácsonyi vacsora elfogyasztása, a család halottjainak temetői látogatása, az éjféli mise, az ajándékok átadása. Finnországban a család a gyerekekkel közösen díszíti fel a karácsonyfát, azt nem a Jézuska hozza. Az ajándékokat a Mikulás hozza a gyerekeknek. Finn a karácsonyi étel a sonka, a rosolli (karalábé, sárgarépa, krumpli,uborka és majonéz összetételű saláta), a karjalai pecsenye, a hal, a mézeskalács, a mandulás rizskása. Karácsonyi ital a glögi, az alkoholmentes forraltbor.


46

FINNORSZÁGI MUNKAVÁLLALÁS Tájékoztató füzet

Recommend Documents