Finnországi mentőszolgálatok Professzionális Mobiltávközlési Nap Budapest, 2010. április 15. Mikko Jääskeläinen a Finn Belügyminisztérium Mentőszolgálati osztályának vezető beosztású munkatársa
Alapvető adatok Finnország - 5,3 millió lakos - földrajzi terület: 338.000 km² - az EU tagja; 1.200 km schengeni határ Oroszország felé - legnagyobb északészak-déli kiterjedése: 1160 km - tavak száma: 188 000 - nyelvek: 94 % finn 5 % svéd 1 % számi (lapp) - népsűrűség: 16 fő/km², a lakosság 65 %%-a városokban, 35 %%-a vidéken él 2
Finnországi mentőszolgálatok • A mentési ügyekben illetékes hatóságok felelősek az emberek biztonságáért a mindennapi események illetve a kisebb valószínűséggel bekövetkező katasztrófák vagy háború esetén • A mentőszolgálatok felosztása: baleseti és tűzmegelőző szolgálat, mentőszolgálat és háborús polgári védelem
Hatóságok és szervezetek • Finnországban a belügyminiszter felelős a mentőszolgálatok legfelsőbb szintű irányításáért és felügyeletéért • A 6 Regionális irányító szerv az adott régió mentőszolgálatainak szolgáltatási szintjéért felelős • A 22 regionális mentőszolgálat saját területén felelős a mentőszolgálatokért és azok működtetéséért
FINNORSZÁGI MENTŐSZOLGÁLATOK Belügyminisztérium Mentőszolgálati osztálya Vészhelyzeti Szolgáltatások Felügyelete Regionális irányító szervek (6 + Åland)
Vészhelyzeti Központ irányító szerve
Vészhelyzeti Központok (15)
Mentési igazgató (tűzoltóság vezetője) Mentési részlegek
Tűzoltóság - önkéntesek
22 regionális mentőszolgálat
A TŰZOLTÓSÁG ÉS A MENTŐSZOLGÁLAT ÁLLOMÁNYA • 5 000 szakképzett tűzoltó • 4 300 részmunkaidős tűzoltó • 15 000 önkéntes tűzoltó A mentőszolgálatok munkájában sok más hatóság és önkéntes szervezet is részt vesz
Sokoldalúan képzett tűzoltók • Finnországban a tűzoltókat több szakterületre – így sürgősségi egészségügyi ellátásra is – kiképzik. A tűzoltók szakmai kiképzése másfél évet vesz igénybe
Polgári védelem • Fenyegetések figyelemmel kisérése • Lakosság figyelmeztetése – szirénák (TETRA-kontrol), RDS rádióüzenetek, tv-képernyő alján beúszó szöveg-szalag, teletext, mobil hangszórók, (SMS) • Védelem óvóhelyeken • Evakuálás • Mentőszolgálatok • A közszolgálati hatóságok és a magánszektor is köteles védőintézkedéseket kidolgozni
Hangjelzések típusai Finnország innország
7
7
1 perc
Általános figyelmeztetőjelzés ”Menjenek be az épületekbe, zárják be/le az ajtókat, ablakokat és a szellőztetést. További információkat a rádióból/TV-ből tudhatnak meg.” „Minden rendben” jelzés 1 perces állandó hang
7 mp
Sziréna tesztelési hang
A VÉSZHELYZETI KÖZPONTOK REFORMJA • A 112-es vészhelyzeti - rendőrségi, mentési, szociális jóléti és egészségügyi szolgáltatási hívásokat integrált központok fogadják • A lakosság 92 %-a ismeri a 112-es hívószámot • Szakképzett operátorok (1,5 éves képzés) • Speciálisan védett helyiségek • Az egész országra kiterjedően harmonizált informatikai rendszerek • TETRA-alapú rádiós kommunikáció
Egyedi működési modell
Egyetlen sürgősségi hívószám mindenre
Egyetlen rádiós hálózat mindenre
A Vészhelyzeti Központok által kezelt hívások
A Vészhelyzeti Központokba évente 3,8 millió hívás érkezik, amelyekből
– 2,9 millió vészhelyzeti hívás: • 112-es vészhívószámra érkezett hívás • 800.000 nem a Vészhelyzeti Központokba érkezett hívás; ezen belül: – 550.000 téves vagy nem szándékos hívás – 125.000 néma hívás – 125.000 nem megfelelő vagy rosszindulatú hívás – 50.000 hívás riasztókészülékekről érkezik: • füstérzékelők, betörésjelzők – 850.000 egyéb érdeklődés: • nem sürgősségi ambuláns szolgáltatások • a hatóságokon belüli hívások
Működési modell
Vészhelyzeti Központ
Beszédhangos hívás MENTÉSI ELSŐSEGÉLY CSOPORT
SDS (rövid adatadat-üzenet) Státusz--üzenetek Státusz
Beszédhangos hívás MENTÉSI INFORMÁCIÓS csoport
AKCIÓcsoport
1. A tűzoltóságon • Beérkező riasztás • Ha szükséges, a ”riasztás fogadva” státuszba kerül
2. Útközben • Státusz: ”Útközben” • További információk • Operatív csoportok döntései
3. A helyszínen • Saját beszélgetőcsoportok létrehozása • A helyszíni egység parancsnoka kommunikál a Vészhelyzeti Központtal és a közreműködő szervezetekkel
A működési modelleket és az ahhoz kapcsolódó irányelveket országos szinten kell egyeztetni • Új, egységes működési rendszer valósul meg fokozatosan 2015-re -> A műszaki környezet fejlesztése annak érdekében, hogy lehetővé tegye a Vészhelyzeti Központok közötti hálózatos kapcsolatot és a hívások átadását az egyik központból a másikba -> A Vészhelyzeti Központok rendszere az operátorok napi munkáját automatizált megoldások révén támogatja (információ regisztrálása, híváskövetés)
A jövő • Finnországban hat Vészhelyzeti Központot működtető terület lesz (2010-ben 15 ilyen terület van) – vészhelyzeti hívás: 112 – nem sürgősségi tanácsadás: 116 115 – új módszerek?: eCall, 112-SMS, videóklipek, e-mail, társadalmi médiák… – 2015: hat terület, hét Vészhelyzeti Központ
VIRVE RÁDIÓS HÁLÓZAT • TETRA technológia alapján • Az egész országot lefedi • Biztosítja a különböző szervek közötti hatékony kommunikációt • Léteznek alkalmazások a nemzetközi krízisek kezelésére irányuló műveletekhez is
A VIRVE jelenlegi helyzete • A teljes hálózat működik már • Kb. 31 000 terminál van a felhasználók tulajdonában • Állami működtető • Elkészült a 2012-ig terjedő fejlesztési terv és annak finanszírozása is biztosítva van • A felhasználók irányíthatják a fejlődést
A VIRVE hálózat felhasználói 6%
4 millió SDS üzenet/nap 100 000 csoportos hívás/nap
1% 4% 2%
36%
13%
FIRE AND RESCUE TŰZOLTÓSÁG ÉS MENTŐSZOL. SERVICES RENDŐRSÉG POLICE HONVÉDELEM
SZOCIÁLIS ÉS EGÉSZSÉGÜGYI DEFENCE FORCES SZOLGÁLT.
17% 21%
HATÁRŐRSÉG SOCIAL AND HEALTH SERVICES VÁMŐRSÉG BORDER GUARD VÉSZHELYZETI KÖZPONTOK IRÁNYÍTÓ SZERVE
CUSTOMS
EGYÉB FELHASZNÁLÓ SZERV.
18
Milyen kihívásokat jelent a sok/sokféle felhasználó és nagy forgalom kezelése? Kihívások: • A városi területeken nagyobb kapacitásra van szükség • Jobb lefedettség az épületeken belül • Hogyan birkózzunk meg az adatátvitel növekedésével Cél: • Hibátlan, országos beszédhangos kommunikáció és SDS üzenetek problematikus helyzetekben is 19
A VIRVE fejlesztési céljai 2008 – 2012 között • A VIRVE rádióhálózati szolgáltatás, lefedettség és kapacitás biztosítása • DWS (tárcsázható szélessávú szolgáltatás) fejlesztési program és alkalmazás-integráció • A VIRVE központok és gerinchálózat modernizálása és optimalizálása • A hálózat irányításának, nyomonkövetésének, ellenőrzésének és használhatóságának fejlesztése • A hálózati szoftver verziók frissítése • A karbantartás és tartalékalkatrész-ellátottság javítása 20
A VIRVE fejlesztési céljai 2008 – 2012 között Lehetőségek • Rendszerközi interfész (ISI) révén együttműködés a közös műveletekben részt vevő szomszédos országokkal krízishelyzetek esetén – Észtország, Svédország, Norvégia és Litvánia • Fejlett TETRA adatszolgáltatás (TEDS) opció a küldetésünk szempontjából kritikus fontosságú megoldások esetében 21
Vezeték nélküli szélessávú kapcsolat a hatóságokkal • TEDS kísérleti üzemelés és tesztek valós hálózatban 2010-ben egy külön teszthálózatban • A TEDS kereskedelmi alkalmazása: 2011 • A TEDS operatív alkalmazása az egyéb szélessávú kereskedelmi kínálattól és az alternatív lehetőségek költségétől függ 22
A VIRVE fejlesztési céljai 2012 – 2018 között • Kereskedelmi szélessávú technológiák felhasználása a TETRA mellett • Megteremteni az egyensúlyt a rendelkezésre álló költségvetés, illetve a beruházások és a működési költségek között • Megvizsgálni annak lehetőségét, hogy a VIRVE felhasználók is használhassák a TEDS-et 23
PEKE
A mentőszolgálatok helyszíni irányítórendszere
Képernyő-nézetek
Alapnézet Mutat
Feladatok
= feladat
Státusz
Térképek
XX_XNN = egység
Üzenetek
Eszközök
Jelentések
Vizsgálat
Státusz
Térképek és opciók
Erőforrások Rajzok MOB Útvonal Hely megkeresése Koordináták Lokalizál Vissza
Feladatok
Köszönöm a figyelmüket!
Megjegyzések, kérdések?
