MISKOLCI SPORTHOLDING KFT. STRATÉGIAI TERV - TARTALOM Ι. ΙΙ.
ΙΙΙ.
BEVEZETÉS JELENLEGI ÁLLAPOT -
MVSI
-
DSM
-
SZABADIDŐKÖZPONT
-
EGYÉB sportingatlanok REORGANIZÁCIÓ SZÜKSÉGESSÉGE
Ις.
ÚJ SZERVEZETI STRUKTÚRA
ς.
SZAKMAI KONCEPCIÓ
ςΙ.
TAO MÚLT, JELEN, JÖVŐ
ςΙΙ. FOLYAMATBAN LÉVŐ BERUHÁZÁSOK ςΙΙΙ.
ÚJ LÉTESÍTMÉNYEK – MVSC
ΙΞ.
FINANSZÍROZÁS – KÖLTSÉGVETÉS – HATÁRIDŐK
Ξ.
CÉLKITŰZÉS
1
I. BEVEZETÉS Előzmények Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése 2011. december 15. napján tartott ülésén a XII309/23.682/2011. számú határozatával elfogadta Miskolc Megyei Jogú Város 2012 és 2015 között megvalósítandó Sportkoncepcióját. Alapvető célként fogalmazza meg, hogy a nemzetközi, országos és helyi társadalmi igények alapján a gazdasági és jogszabályi lehetőségek alapján megfogalmazza a város sportéletének jövőképét és célrendszerét, illetve a megvalósítás stratégiáját, a megvalósításhoz szükséges feladatokat. Középtávú szakmai fejlesztési céljai között szerepel a város sportirányításának centralizálása. Az önkormányzat és gazdasági társaságai jelentős számú sportcélú létesítményt működtetnek. Mivel ez a létesítményrendszer az infrastrukturális alapja a sporttevékenységeknek, így annak fejlesztése, karbantartása, gazdaságos üzemeltetése kiemelt feladat. Jelenleg önkormányzati tulajdonban levő, sportcélú ingatlanokat az alábbi szervezetek kezelnek: • • •
MVSI Miskolc Városi Sportiskola Nonprofit Közhasznú Kft. (a továbbiakban: MVSI) Diósgyőri Sportlétesítményeket Működtető Nonprofit Kft. (a továbbiakban: DSM) Miskolc Városi Szabadidőközpont Nonprofit Kft. (a továbbiakban: Szabadidőközpont)
Az MVSI üzemelteti a Kemény Dénes Uszodát, és a Diósgyőri Tanuszodát. A DSM üzemelteti a Diósgyőri Stadiont, egy füves, több műfüves, valamint egy fedett műfüves focipályát (volt birkózócsarnok). A felsoroltakhoz kapcsolódó két salakos pálya jelenleg használaton kívül van. Az Önkormányzat tulajdonában, azonban a DSM üzemeltetésében van a József úti Ifi-pálya és a Szentpéteri kapui sporttelep. A Szabadidőközpont kezeli, és üzemelteti a Generali Arénát, Jégcsarnokot, a Népkertben található szabadtéri pályákat (műfüves és multi funkciós). Az önkormányzat a sporttörvényből adódó kötelező feladatának eleget téve a fenti nonprofit gazdasági társaságok költségvetésébe illesztve biztosítja a sportcélú ingatlanok működtetésének forrásait. Az önkormányzati sportcélú ingatlanok hasznosításának koordinációja hiányzik. A sportingatlanokat kezelő szervezetek egymástól függetlenül szervezik meg a létesítmények üzemeltetését, hiányzik az összehangolt, egységes üzemeltetési gyakorlat. A Sportkoncepcióban már megfogalmazódtak a sportlétesítmények működtetésével kapcsolatban alkalmazható megoldások. Ennek első lépéseként 2012. július 1-jén a korábban intézményként működő Miskolc Városi Szabadidőközpont feladatainak ellátására az önkormányzat megalapította a Miskolc Városi Szabadidőközpont Nonprofit Kft-t. Második lépés egy olyan szervezeti struktúra kialakítása, amely a sportszakmai és létesítményüzemeltetési feladatokat leghatékonyabban képes ellátni. Erre a célra Miskolc
2
Megyei Jogú Város 2013. év áprilisában rendes közgyűlése elfogadta a Miskolci Sportholding Kft. (a továbbiakban: Sportholding) létrehozásáról szóló előterjesztést. A Sportholding a jelen stratégiai tervében javaslatot tesz a sportintézmények centralizációjához szükséges szervezeti formára, mely mind gazdasági, mind sportszakmai szempontból a legelőnyösebb a városnak. A tervezet szerint a sportcélú ingatlanok üzemeltetését 2014. január 1-jéig a Sportholding egyetlen tagvállalatba (jelen állás szerint a Szabadidőközpontba) célszerű integrálni, hiszen ez teszi lehetővé a közös ingatlanmenedzselésben rejlő előnyök kihasználását. Részletesen bemutatja az anyag a már folyamatban lévő pályázatokat és az új pályázati lehetőségeket, javaslatában kitér a társasági adóból származó finanszírozási rendszer leghatékonyabb kiaknázására, továbbá kiemelt figyelemmel javaslatot tesz a sportcélú ingatlanok, létesítmények komplex, összehangolt hasznosítására, és az ehhez szükséges teendőkre.
II. JELENLEGI ÁLLAPOT MVSI Miskolc Városi Sportiskola Nonprofit Közhasznú Kft. Miskolc Megyei Jogú Város képviselő-testülete 1998. februári közgyűlésén határozatot fogadott el a Városi Sportiskola létrehozásáról 10 sportággal (atlétika, birkózás, cselgáncs, jégkorong, kézilabda, kosárlabda, labdarúgás, röplabda, torna, úszás). Az eltelt időszakban további sportágakkal szélesedett a sportiskola képzési rendszere (ökölvívás, kajak-kenu, asztalitenisz, tájékozódási futás). Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése 2011. szeptember 8-án megtartott közgyűlésén a VIII-243/23.211/2011. számú határozata alapján a sportiskola beindította a vízilabda szakosztályát. A 2012-es évben a felsorolt 15 sportágban 72 edző irányításával 1365 amatőr sportoló végzett folyamatos sportmunkát. A sportiskola az utánpótlás nevelés szakmai feladatán kívül ellátja az ún. kötelező iskolai úszásoktatás feladatkörét is. Az önkormányzati fenntartású általános iskolai tanulók úszásoktatását Miskolcon az iskolai testnevelés órák keretében, a testnevelésre fordítható óraszám terhére az MVSI szervezi és végzi, országos törvényi szabályozás alapján. Az úszásoktatás időben az iskolai tanév rendjéhez igazodva két helyszínen, az MVSI kezelésében működő Kemény Dénes Városi Sportuszodában és a Diósgyőri Tanuszodában történik. A rendelkezésre álló vízfelület optimális kihasználása érdekében a kötelező úszásoktatást a két uszodában 6 fő – az MVSI alkalmazásában álló szakképzett – úszásoktató végzi. Tervezett létszámadatok a 2013. január 1. – december 31. közötti időszak oktatásáról: Kemény Dénes Városi Sportuszoda Önkormányzati fenntartású iskolák Egyházi fenntartású iskolák Miskolci óvodák Vidéki óvodák
1100 tanuló 300 tanuló 200 gyerek 260 gyerek 3
Diósgyőri Tanuszoda Önkormányzati fenntartású iskolák Egyházi fenntartású iskolák Miskolci óvodák
1000 tanuló 250 tanuló 120 gyerek
A sportszakmai feladatokon túlmenően az MVSI létesítményüzemeltetési funkciót is betölt, hiszen üzemelteti a Kemény Dénes Városi Sportuszodát, valamint a Diósgyőri Tanuszodát. A Kemény Dénes Városi Uszoda 3/4 részben a MIBERSZOLG Kft., 1/4 részben Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdona. A létesítmények veszteségesek, jelentős költségigénnyel járnak. A Diósgyőri Uszoda 1982-ben épült, az akkori kornak megfelelő technikai felszereltséggel. Mára az uszoda épületgépészeti berendezései és elektromos hálózata korszerűtlenné vált és felújításra szorul. Az uszodatér épületrész héjazata és az északi homlokzaton található nyílászárók a mai kor színvonalán elvárt energia hatékony üzemeltetésének nem felelnek meg. A Kemény Dénes Városi Sportuszoda jelenleg 100%-ban a MIVÍZ Miskolci Vízmű Kft. által szolgáltatott 9-11 C0 vizet használja. A hideg víz felmelegítése jelentősen befolyásolja az uszoda rendkívül magas üzemeltetési költségigényét.
Diósgyőri Sportlétesítményeket Működtető Nonprofit Kft. A DSM üzemelteti a Diósgyőri Stadiont, egy füves, egy műfüves, valamint egy fedett műfüves focipályát (volt birkózócsarnok). Tulajdonában, de az oktatási intézmények üzemeltetésében van 4 műfüves labdarúgópálya. Az Önkormányzat tulajdonában, azonban a DSM üzemeltetésében van a Miskolc József úti Ifi-pálya és a Szentpéteri kapui sporttelep. A DSM 68,71 %-ban az állam, 25,71% -ban az önkormányzat, 5,54 %-ban a CASH & LIMES Kft. tulajdonában van. A szavazati arány eloszlás ettől eltérő, az önkormányzatnak 51% szavazati joga van.
Miskolc Városi Szabadidőközpont Nonprofit Kft. A Szabadidőközpont kezeli és üzemelteti a Generali Arénát, a jégcsarnokot, a népkerti szabadtéri pályákat (műfüves és multi funkciós). Korábban kezelte az Avasi Sportparkot is, jelenleg a sportpark kezelési joga nincs-, sem intézményhez, sem valamelyik gazdasági társasághoz utalva.
Egyéb sportlétesítmények Az Önkormányzat tulajdonában, de a MIK Zrt. kezelésében van a Miskolc, Csanyik-völgyi lőtér, és a Kőporoson található lőtér. Az önkormányzat területén található sportlétesítmények egy része gazdasági társaságok tulajdonában van (pl.: MVSC Sporttelep – MÁV Zrt.). Ezen túlmenően a város oktatási intézményei feladataik ellátásához jelentős sportcélú felhasználású ingatlannal, vagy ingatlanrésszel rendelkeznek. 4
III. A REORGANIZÁCIÓ SZÜKSÉGESSÉGE AZ INGATLANGAZDÁLKODÁSBAN A városi költségvetés által anyagilag is támogatott sportegyesületek vegyesen használnak önkormányzati, intézményi, az önkormányzat cégei által kezelt, illetve magántulajdonú ingatlanokat. Általánosan elmondható, hogy a modern kor igényeinek megfelelő alternatív energiaforrások (pl. napenergia, geotermikus energia) használata még a közelmúltban épített vagy felújított létesítmények esetében sem volt szempont, így jelenleg az ingatlanok üzemeltetőinek nagymértékű rezsi jellegű kiadással kell számolniuk. Az oktatási intézmények szabadpiaci alapon is hasznosítják sportcélú szabadtéri, vagy zárt ingatlanjaikat, ingatlan részeiket. Ezzel összefüggésben például az MVSI piaci alapon jelenleg 20 oktatási intézménytől bérel ingatlant sportcélú működési tevékenységéhez. Az önkormányzati sportcélú ingatlanok hasznosításának koordinációja hiányzik, a hasznosítással kapcsolatos elszámolás bonyolult, átláthatatlan. A sportingatlanokat kezelő szervezetek egymástól függetlenül szervezik meg a létesítmények üzemeltetését, hiányzik az összehangolt, egységes üzemeltetési gyakorlat. A támogatott egyesületek költségvetési támogatásának hozzávetőleg 40%-át a terembérlet költsége teszi ki. Az egyesületek a tevékenységükhöz kapcsolódó ingatlan bérletre fordított költségük körülbelül 90%-át önkormányzati ingatlanok bérlésére fordítják.
IV. A SPORTIRÁNYÍTÁS ÚJ SZERVEZETI STRUKTÚRÁJA Annak érdekében, hogy a Sportholding a sportirányítási feladatát hatékonyan elláthassa, változtatásokra van szükség.
Javasoljuk, hogy az önkormányzat az MVSI-ben, valamint a Szabadidőközpontban meglévő üzletrészeit tőkeemeléssel a Sportholdingba apportálja. Az apport következményeként az érdemi tulajdonosi többség a Sportholding kezébe kerül, amely ezáltal az apporttal érintett társaságok taggyűlésein keresztül az elvi irányítást gyakorolni tudja. A DSM vonatkozásában mindaddig nem javasoljuk a szervezeti konszolidációt, amíg a társaságnak az önkormányzaton kívül más tulajdonosai is vannak. Az üzletrészek apportálását követően az alábbi háromlépcsős irányítási struktúra alakul ki: Önkormányzat Miskolci Sportholding Kft.
MVSI Nonprofit Kft.
Miskolc Városi Szabadidőközpont Nonprofit Kft. 5
A Sportholding egy folyamatosan bevezetésre kerülő mátrix jellegű irányítási modellel működve, a letisztított profilú tagvállalatain keresztül fogja irányítani a sportutánpótlás szervezését, a létesítménygazdálkodást, a létesítmények üzemeltetését, ugyanakkor a holding központjából lesz irányítva a holding és a tagvállalatok gazdálkodása, valamint pályázati és marketing tevékenysége.
A megalakításra kerülő összevont szervezetnél várható előnyöket, hátrányokat, lehetőségeket, illetve az esetlegesen felmerülő kockázatokat az alábbi SWOT analízisen keresztül mutatjuk be: Előnyök Az MVSI szervezete 2011. szeptembertől kiemelkedően közhasznú társaság. Egy egységes rendszerbe integrálódik minden városi tulajdonban sportlétesítmény és megtartja funkcióját. Egységes marketing. Összehangoltan kezelt pályázati aktivitások. Költséghatékony üzemeltetés. Szinergiák a létesítményhasználatban. Közös beszerzés a közüzemi energiák és az egyéb tárgyi eszközök terén. Szponzoráció koordinálása. Miskolc város érdekében koordinált rendezvényszervezés. Maximális létesítmény kihasználás. Sportszakmai elképzelések hatékony összehangolása. Kockázatok A kialakított centralizáció. Erős, felkészült menedzsment igény. 6
lévő
Létesítményvezető és szakterületi vezetés közötti belső konfliktus.
V. SPORTSZAKMAI KONCEPCIÓ A sportirányítás átalakítását követően a nonprofit gazdasági társasági formában működő sportiskola (MVSI) számára kitörési lehetőséget jelenthet, likviditási helyzete a sportlétesítmények centralizált üzemeltetésével jelentősen javulhat, sportszakmai feladatköre az utánpótlás nevelés maradna. Sportolói szerződések Az élsport utánpótlása érdekében meg kell erősíteni a kiválasztási rendszert, a tehetséges sportolók megtartása érdekében amatőr sportolói szerződéseket (14-18 éves kor közötti versenyzők esetében) maradéktalanul meg kell kötni. Az MVSI feladata, hogy az amatőr sportolók számára gondoskodjon a 18 év fölötti életkor után a továbbsportolási lehetőségről, a városban működő utánpótlást felvevő egyesületekkel megkötött együttműködési keretszerződések segítségével. Pl.: cselgáncs MVSI
judo szakosztály MVSC
A sportról szóló 2004. évi I. törvény 5. § szerint „(1) Amatőr sportoló sportegyesület keretében tagként, illetve – a (4) bekezdésben meghatározottakra is figyelemmel – sportszerződés alapján, sportvállalkozás és az utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítvány keretében pedig – amennyiben az ilyen alapítvány nem minősül egyúttal az e törvényben meghatározott sportiskolának is – kizárólag sportszerződés alapján sportolhat. Sportiskola tanulója tanulói jogviszonya alapján is amatőr sportolónak minősülhet. A tanulói jogviszony szünetelése az amatőr sportoló versenyengedélyének érvényességét nem érinti. (2) A sportszerződésben a sportszervezet és az amatőr sportoló megállapodnak a sporttevékenységgel kapcsolatos együttműködésük feltételeiről. A sportszerződésre a Polgári Törvénykönyv megbízási szerződésre vonatkozó rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (3) A sportszerződést írásba kell foglalni. A sportszerződés csak határozott időre, de legfeljebb 1 évre köthető. A sportszerződés – a sportszövetség vonatkozó szabályzatában meghatározottak szerint – egy versenyrendszer (bajnokság) időtartamára is köthető. (4)A 18. életévét még be nem töltött sportolóval kötött sportszerződés csak a sportoló törvényes képviselőjének előzetes írásbeli beleegyezésével válik érvényessé. A sportszerződések biztosítják mindkét fél számára a kiszámítható jogi kereteket, erre tekintettel valamennyi sportoló gyermek (ideértve a 14 év alatti gyermekeket is) sportolói jogviszonyának a kérdését rendezni kell. A jelenlegi jogszabályi környezetben az egyesületi tagsági jogviszony lenne a célszerű, de az MVSI, mint gazdasági társaság ezt nem tudja biztosítani, ennek hiányában a sportszerződések alkalmazása elkerülhetetlen. A kidolgozott rendszer gazdasági előnyeként jelentkezhet a tehetséges sportolók átigazolási díjának bevételként történő elszámolása. Az MVSI-nél működő szakosztályok működési struktúrájának átszervezését a Sportholding Kft. 2013. december 31-ig kidolgozza, melynek lényeges eleme kell legyen, hogy a szakosztályvezetők a saját sportáguk tekintetében személyes szakmai felelősséget vállaljanak, 7
és egyben ellenőrzött keretek között irányítsák a szakosztályi gazdálkodást is. A szakosztályvezetők feladatául kell meghatározni a saját sportáguk szakszövetségei irányában történő képviseletének folyamatos gyakorlása mellett a szakosztályi bevételek növelését is. Az olyan, sportágankénti állami programokban való részvétel, mint például a Sport XXI. program, a Héraklész Program szintén a szakosztályvezetők feladata és felelőssége kell hogy legyen. A szakmai koncepciók kialakításának fontos része Az MVSI-ben működő szakosztályok eredményességi összehasonlítását biztosító pontrendszert a Sportholding Kft. 2013. december 31-ig a kidolgozza, és az ehhez kapcsolódó adminisztrációs adatközlési nyomtatványokat elkészíti. Így már 2014. első negyedévében lehetséges lesz egy eredményességi táblázat alapján a sportágak összehasonlítása, és egyben a sportágakra fordított költségek indokoltságának vizsgálata. Célunk az, hogy a szakosztályok egymással is versenyben álljanak, és előre meghatározott módon, pontrendszer alapján (mely meg kell, hogy egyezzen a Magyar Olimpiai Bizottság és a Héraklész Programban gyakorolt pontrendszerrel) kapjunk képet éves tevékenységükről. Sportorvoslás A Sportholding Kft. egyik fontos szakmai feladata a városban szervezetten sportoló gyermekek részére egyrészt a kötelező, másrészt az ajánlott terheléses vizsgálatok megszervezése. A Sportholding Kft. létrejöttéhez kapcsolódó feladat az állandó sportorvos alkalmazása és a mai modern felkészüléshez elengedhetetlen sportorvosi eszközök beszerzése, hiszen a sportsérülések kapcsán mind a prevenció, mind a minőségi sportorvoslás elengedhetetlen. A sportorvosláshoz tartozik gyúró, sportpszichológus, humánkineziológus alkalmazása is, amelyeket a Sportholding létrejöttével központilag lehet mindegyik sportág számára biztosítani. Természetesen mindez kellő anyagi hátteret igényel, melyet átszervezésekkel, pályázatokkal szükséges biztosítani. Köznevelési típusú sportiskola szoros együttműködésének biztosítása az MVSI-vel Miskolc Megyei Jogú Város jóváhagyásával, a Magyar Olimpiai Bizottság, a Nemzeti Sport Intézet, a Sportiskolák Országos Szövetsége, a Sportági Szakszövetségek és az MVSI szakmai támogatásával a Hunyadi Mátyás Általános Iskola a 2012-2013. tanévben köznevelési típusú sportiskolai osztályokat indított 1. évfolyamában. Ezzel városunk 5 éves lemaradást tudott behozni a többi megyeszékhellyel szemben, ahol már 2007-től működnek az ilyen típusú sportiskolák. Az új típusú sportiskolai rendszer kiépítése kettős cél megvalósítása érdekében történt: − Az egyik az egészségtudatos magatartás és életmód kialakítása a felnövekvő nemzedékekben, amely lehetővé teszi, hogy kikerülve a közoktatás rendszeréből a testmozgást és sportokat szerető állampolgárokként éljék mindennapjaikat − A másik az élsport utánpótlásbázisát jelentő versenysport támogatása „A támogatott utánpótlás-nevelési rendszernek szigorú szakmai követelményeknek kell megfelelni, összhangban kell lennie a versenysport koncepciójával, annak kitűzött céljait kell szolgálnia, illetve meg kell akadályoznia a gyermekek túl korai specializációját.” – Lehmann László www.nupi.hu
8
A választható sportágak: úszás, vízilabda, atlétika, judo, kosárlabda, kézilabda, öttusa A sportiskolai program egy speciális utánpótlás-nevelési rendszer. A program az 1-12. (13.) évfolyamos tanulók iskolai nevelését és oktatását, továbbá sportnevelését és sportoktatását támogató komplex pedagógiai és sportszakmai rendszert foglalja magába. A közoktatási intézmény a kb. 6-20 éves korig terjedő időszakban a sportoló tanulók tankötelezettségéből fakadó kötelezettségeit, és a sportkarrier építésének lehetőségét igyekszik összeegyeztetni és összehangolni. Az MVSI-nek és a köznevelési típusú sportiskolának szoros együttműködésben kell dolgozni. Az MVSI-nek ugyanakkor nem az iskolai tanévhez kell saját utánpótlás nevelését kialakítania (ez a köznevelési típusú intézményre vonatkozik) hanem az általa működtetett szakosztályok országos szakszövetségeinek versenyrendszeréhez és felkészülési programjához kell illeszkedni. A Sportholding Kft-nek segíteni kell az MVSI sportszakemberinek képzését, és biztosítania kell a szakemberek munkájához szükséges dokumentumokat (dopping szabályzat, sport etikai kódex, stb.).
VI. A LÁTVÁNY-CSAPATSPORT TÁMOGATÁS, AVAGY A TAO-S TÁMOGATÁS MÚLTJA, JELENE, JÖVŐJE A.) A TAO-támogatás múltja (avagy a 2011-2012. évi, és részben a 2012-2013. évi támogatási időszak) Az MVSI Miskolc Városi Sportiskola Nonprofit Kft. kihasználva a törvényi hátteret és saját egyedi lehetőségeit négy csapatsportág fejlesztésére (kosárlabda, jégkorong, vízilabda, kézilabda) nyújtott be pályázatot, illetve készített sportfejlesztési programot. A programok fő célja a sportágak minőségi utánpótlásának a biztosítása. A sportágakban szereplő fiatalok számának a növelésének fontos eszközeként funkcionál az edzés és versenyeztetés infrastrukturális és sportszakmai hátterének a fejlesztése, valamint a szükséges sporteszközök és felszerelések beszerzése. A támogatások igénybevételét megalapozó jogszabályok: a sportról szóló 2004. évi I. törvény a társasági adóról és a nyereségadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 2011. évi LXXXII. törvény a sport támogatásával összefüggő egyes törvények módosításáról a 107/2011. (VI.30) Korm. rendelet a látvány-csapatsport támogatását biztosító támogatási igazolás kiállításáról, felhasználásáról, a támogatás elszámolásának és ellenőrzésének, valamint visszafizetésének szabályairól Milyen tevékenységekre lehet támogatást igényelni? A sportszervezet, a sportiskola a támogatást saját jogon az alábbi jogcímeken igényelheti: utánpótlás-nevelési feladatokra, a személyi jellegű ráfordításokra (ide nem értve a sportolók támogatását), tárgyi eszköz beruházásra, felújításra,
9
a
sportrendezvények biztonságáról szóló külön jogszabályban meghatározott biztonsági követelmények teljesülését szolgáló infrastruktúra-fejlesztésre, képzéssel összefüggő feladatokra. Milyen mértékű támogatás igényelhető? A támogatás mértéke nem haladhatja meg a sportszervezet a) utánpótlás-fejlesztésre fordítandó tárgyévi kiadásainak 90 százalékát, b) versenyeztetéssel összefüggő költségeinek 90 százalékát, c) tárgyévi személyi jellegű ráfordítása 50 százalékát, d) tárgyévi képzési feladataival összefüggő kiadásainak da) általános képzés esetén 60 százalékát, db) szakosított képzés esetén 25 százalékát, e) tárgyévi beruházási, felújítási értéke – ideértve a biztonsági követelmények teljesülését szolgáló infrastruktúra-fejlesztést is – 70 százalékát. A támogatás legmagasabb, abszolút összegére vonatkozóan jogszabályi korlát nincs, azonban a támogatási igényléseknek a sportszervezet anyagi teherviselő képességével összhangban kell lennie, hiszen a támogatás mellé minden esetben önerőt kell biztosítani (10-75%) a felhasználás típusától függően. Hogyan igényelhető támogatás? A támogatási kérelem jóváhagyása két lépcsőben történik. Első lépésként a sportszervezet sportfejlesztési programjának1 előzetes jóváhagyása történik meg, ezt követi a második lépésként a konkrét támogatási igazolás kiállítása. Első lépés – a sportfejlesztési program jóváhagyása A támogatás igénybevételére jogosult szervezetek a sportfejlesztési program jóváhagyására irányuló kérelmüket az illetékes szövetség részére, a szövetség által közzétett formanyomtatványon adhatták be a tárgyév április 30-ig. Ki és hogyan bírálja el a sportfejlesztési programot? A sportfejlesztési programot a szövetség központi hivatala érkezteti és dolgozza fel. A vizsgálat eredményeként a szövetség a kérelmet 1. elfogadja, 2. elutasítja, 3. hiánypótlásra szólít fel.
Elutasítás vagy hiánypótlás esetén a szövetség a döntését indoklással látja el. A program jóváhagyásakor a szövetség tájékoztatja a sportszervezetet a fejlesztési program alapján jóváhagyott támogatható felhasználási elemekről, illetve annak alapján a befogadható támogatási keret összegéről. A sportszervezet a szövetség jóváhagyó döntésének a 1
A sportfejlesztési program kifejezés használata a törvény szövegéből következik. Valójában egy támogatás felhasználási tervről van szó, amelyben a sportszervezet megnevezi, hogy a lehetséges jogcímek ismeretében konkrétan mire, mennyi pénzt szeretne fordítani. Nagyobb összegű támogatás, komplex felhasználás esetén a jogszabályok egy, részletesen bemutatandó, átfogó fejlesztési program tervezetét írják elő, a kisebb összegű, egyszerű esetekben pedig elegendő lesz a konkrét felhasználási célok felsorolása.
10
kézhezvételét követően köteles a honlapján közzétenni a jóváhagyott fejlesztési programot, a részletes költségvetést és a jóváhagyott befogadható támogatási keretösszeget. Az MVSI honlapján megtalálhatóak a részletes sportágfejlesztési programok. Második lépés – a támogatási igazolás kiállítása kérelem alapján A sportszervezet a sportfejlesztési program jóváhagyását követően (de akár már azt megelőzően is, tehát a tárgyév tavaszán, de legkésőbb nyarán) felveheti a kapcsolatot azokkal a társasági adó hatálya alá tartozó társaságokkal, vállalkozókkal (a továbbiakban: támogatók) akik a sportszervezet programját a társasági adójuk terhére támogatni kívánják, és ezt a szándékukat előzetes megállapodás formájában írásban is megerősítik. Az előzetes megállapodás formátumára a szövetségek ajánlást készítettek és ezt honlapjukon közzétették. A sportfejlesztési program jóváhagyásáról szóló szövetségi határozat és a gazdasági társaság, vállalkozó által aláírt megállapodás birtokában a sportszervezet benyújthatja a támogatási igazolás kiállítására irányuló kérelmét az szövetség részére, az erre kialakított formanyomtatvány kitöltésével. A szövetség a támogatási igazolás két eredeti példányát átadja a sportszervezet és a támogató részére, aki az alapján veheti majd igénybe az adókedvezményt. Fontos, hogy a támogatási igazolás kiállításának, sőt már a kérelem benyújtásának a feltétele, hogy a sportszervezet nyilatkozzon az önrész rendelkezésére állásáról! Hogyan érkezik meg a forrás a sportszervezet számlájára? A támogató társaság a sportszervezettel megállapodva, a támogatási igazolás átvételét követően az igazolásban szereplő összeget átutalja a sportszervezet részére. Ez azt jelenti, hogy a támogatási igazolásnak a szövetségtől történő átvétele után a pénzhez jutás időpontja a sportszervezet és a támogató megállapodásán múlik. Megfelelő felkészülés esetén a sportszervezet rövid idő alatt, egy összegben, előre hozzájuthat a támogatás teljes összegéhez. Fontos szabály azonban, hogy amennyiben a támogatási igazolásban foglalt jogcím építési beruházásra, felújításra irányul, úgy a meghatározott összeghatárt meghaladó összértékű sportfejlesztési program megvalósítását szolgáló támogatás csak utófinanszírozás formájában nyújtható (az építésre, felújításra vonatkozóan a jogszabály egyéb, speciális szabályait is figyelembe kell venni). Építési engedélyhez kötött beruházás feltételei A támogatás igénybevételére jogosult szervezet (pl.: MVSI) vállalja, hogy az üzembe helyezést követő legalább 15 évben az ingatlant iskolai és diák-, főiskolai-egyetemi sportesemények, szabadidősport események és más közösségi célú (különösen: kulturális, turisztikai) események lebonyolítása céljából: naponta az ingatlan üzemidejének legalább 20%-ban és évente legalább 10 nap, vagy naponta az ingatlan üzemidejének 16%-ban és évente legalább 8 nap, naponta az ingatlan üzemidejének 12%-ban és évente legalább 6 nap ingyenesen, vagy
kedvezményes áron hasznosítja. Ezen kívül a részleteket a Tao. tv. 22/C. § (6)-(8) bekezdése tartalmazza, amely további feltételeket is támaszt.
11
A TAO támogatások mértéke az MVSI-nél a 2011-2012-es, és a 2012-2013-as támogatási időszakban. A támogatási időszak benyújtás évének július 1-től a következő és június 30áig terjed. (Megjegyzendő, hogy a cégek a támogatást jellemzően az első adóévekben nyújtották) 2011-2012-es támogatási időszak: Pályázatban elnyert támogatás (eFt) 249.711 A pályázati pénz felhasználása Feltöltött Tao támogatás (eFt) 249.711
Önrész (eFt)
Összesen (eFt)
27.635
277.346
Feltöltött önrész (eFt)
Felhasznált támogatás 2011-12-ben (eFt) 277.346
27.635
Az MVSI a TAO pályázat kapcsán 2011. évben 190.378 eFt fel nem használt támogatási összeggel rendelkezett, amit 2012. évben használt fel. 2012-2013-as támogatási időszak: Pályázatban elnyert támogatás (eFt) 583.234 A pályázati pénz felhasználása Feltöltött Tao támogatás (eFt) 411.000
Önrész (eFt)
Összesen (eFt)
139.659
722.894
Feltöltött önrész (eFt)
Felhasznált támogatás 2012-13-ban (eFt) 129.324
84.938
Az MVSI a TAO pályázatokból jelentős összegű tartalékokkal – ami kizárólag a pályázatban meghatározott célra használható fel – rendelkezik, viszont a fenti támogatási időszakokban pályázott összegekből 167.000 eFt még feltöltésre vár. B.) TAO-támogatások jelene (avagy a 2013-2014-es támogatási időszak számadatai) Az MVSI által benyújtott 2013 - 2014. évi pályázat MVSI MISKOLC VÁROSI SPORTISKOLA NONPROFIT KÖZHASZNÚ KFT A 2013. évi sportfejlesztési program összefoglaló költségvetése Ktg sor száma
Igényelt Költségek
támogatás
Önrész
Költségek (HUF)
Utánpótlás nevelés, fejlesztés
107 796 067,20 Ft
11 977 340,80 Ft
119 773 408,00 Ft
Tárgyi eszközök, beruházás
34 239 345,00 Ft
14 674 005,00 Ft
48 913 350,00 Ft
Közreműködői költségek
2 252 764,00 Ft
2 252 764,00 Ft
NSI díj
1 452 861,00 Ft
1 452 861,00 Ft
Összesen
145 741 037,20 Ft
Kosárlabda
26 651 345,80 Ft
172 392 383,00 Ft
Vízilabda Utánpótlás nevelés, fejlesztés
119 615 642,40 Ft
21 437 773,60 Ft
141 053 416,00 Ft
Tárgyi eszközök, beruházás
269 886 400,00 Ft
115 665 600,00 Ft
385 552 000,00 Ft
Közreműködői költségek
7 970 158,00 Ft
12
7 970 158,00 Ft
NSI díj
3 985 078,00 Ft
Összesen
401 457 278,40 Ft
3 985 078,00 Ft 137 103 373,60 Ft
538 560 652,00 Ft
Kézilabda Utánpótlás nevelés, fejlesztés
85 057 775,70 Ft
12 099 717,30 Ft
97 157 493,00 Ft
Tárgyi eszközök, beruházás
3 577 000,00 Ft
1 533 000,00 Ft
5 110 000,00 Ft
Közreműködői költségek
1 820 688,00 Ft
1 820 688,00 Ft
NSI díj
910 345,00 Ft
910 345,00 Ft
Összesen
91 365 808,70 Ft
13 632 717,30 Ft
104 998 526,00 Ft
638 564 124,30 Ft
177 387 436,70 Ft
815 951 561,00 Ft
mind összesen:
Megjegyezendő, hogy a jégkorong szakosztály külön utakon jár a 2013-as évtől kezdve, viszont korábbi pályázatból jogos önrész-igénye van. A pályázatban jelentős részt képviselő vízilabda esetében a Miskolc-Tapolcai Versenyuszoda, mint a város szempontjából jelentős létesítmény beruházás az idei TAO-s pályázat „zászlóshajója”. Az önkormányzat által működési támogatásban részesített egyéb sportszervezetek 2013-2014. évi TAO pályázatainak összefoglaló táblázatai sportszervezetenként: DFC TAO - labdarúgás Igényelt támogatás Önrész
Összesen
Személyi jellegű ráfordítás
17 250 251 Ft
17 250 251 Ft
34 500 502 Ft
Tárgyi eszközök, beruházás
743 927 518 Ft
318 826 079 Ft
1 062 753 597 Ft
Utánpótlás nevelés, fejlesztés
0,00 Ft
Képzések
0,00 Ft
Közreműködői költség + NSI díj Összesen
22 690 328 Ft 783 868 097 Ft
336 076 330 Ft
1 097 254 099 Ft
DVTK TAO - labdarúgás Személyi jellegű ráfordítás
19 166 645 Ft
19 166 645 Ft
38 333 290 Ft
Tárgyi eszközök, beruházás
85 549 101 Ft
36 663 900 Ft
122 213 001 Ft
124 697 670 Ft
13 855 297 Ft
138 552 967 Ft
Utánpótlás nevelés, fejlesztés Képzések
0,00 Ft
Közreműködői költség + NSI díj Összesen
2 794 134 Ft 232 207 550 Ft
69 685 842 Ft
299 099 258 Ft
MVSC TAO - labdarúgás Tárgyi eszközök, beruházás Utánpótlás nevelés, fejlesztés
19 350 000,00 Ft
2 150 000,00 Ft
Képzések
21 500 000,00 Ft 0,00 Ft
Közreműködői költség + NSI díj
132 459,00 Ft
Összesen
21 642 459,00 Ft
Miskolci Jegesmedve JSE - jégkorong Személyi jellegű ráfordítás
13
Tárgyi eszközök, beruházás Utánpótlás nevelés, fejlesztés Képzések
15 714 000,00 Ft
1 746 000,00 Ft
17 460 000,00 Ft
177 959 250,00 Ft
19 773 250,00 Ft
197 732 500,00 Ft
00,00 Ft
00,00 Ft
00,00 Ft
Közreműködői költségek + NSI díj Összesen
7 679 373,00 Ft 193 673 250,00 Ft
21 519 250,00 Ft
222 871 873,00 Ft
Miskolci Jegesmedve Sportszervező Kft. - jégkorong Felszerelés
20 940 500,00 Ft
8 974 500,00 Ft
29 915 000,00 Ft
Személyi kiadások
16 447 058,00 Ft
16 447 058,00 Ft
32 894 116,00 Ft
00,00 Ft
00,00 Ft
00,00 Ft
Utánpótlás nevelés, fejlesztés Képzések Közreműködői költségek + NSI díj Összesen
1 128 407,00 Ft 37 612 558,00 Ft
26 096 558,00 Ft
64 837 523,00 Ft
DKSK - kosárlabda Utánpótlás nevelés, fejlesztés Tárgyi eszközök, beruházás Közreműködői költségek + NSI díj Összesen
19 983 814,00 Ft
2 220 424,00 Ft
22 204 238,00 Ft
6 479 547,00 Ft
2 776 949,00 Ft
9 256 496,00 Ft
774 633,00 Ft 27 237 994,00 Ft
774 633,00 Ft 4 997 373,00 Ft
32 235 367,00 Ft
C.) A TAO-támogatások jövője (avagy, hogyan gyűjtsünk minél több támogatást) 2013. május 19-től hatályos a Tao. törvény azon rendelkezése, hogy a támogatást nyújtó adózó a támogatási igazolásban meghatározott összeg megfelelő adókulccsal számított értéke 75%-át köteles kiegészítő sportfejlesztési támogatás címén a szakszövetség részére átutalni. Ez az összeg nem minősül semminemű kedvezmény-alapnak, vagy kedvezménynek. Ezzel a rendelkezéssel a cégek által igénybe vehető adókedvezmény jelentősen csökken, de még mindig megéri támogatást nyújtani. A jogszabály értelmezésében problémák merültek fel, mivel a Tao. törvény 29/U. §-a szerint a kedvezőtlenebb rendelkezést első alkalommal a 2013-14-es támogatási időszakban (2013.07.01-2014.06.30.) benyújtott sportfejlesztési programok támogatásával (juttatásával) összefüggésben kell alkalmazni. A kérdés tehát, hogy az a cég, aki 2013. június 30-ig támogatást nyújt, az még a kedvezőbb szabályok szerint veheti-e igénybe a kedvezményt, tehát nem kell kiegészítő sportfejlesztési támogatást pluszban nyújtania? A NAV Északmagyarországi Regionális Igazgatóságának tájékoztatása szerint a jogszabályt nem lehet így értelmezni, véleményük szerint a kiegészítő sportfejlesztési támogatást már a most nyújtott támogatások után is meg kell fizetni. A Nemzeti Sport Intézet szintén ugyanezt a tájékoztatást adta. Az átmeneti szabály arra a halasztott támogatási programra vonatkozik, ahol még támogatói igazolás nem került kiállításra és egy cég 2013. évben bármikor arra a programra nyújtja a támogatást. A szóbeli válaszok írásbeli megerősítése folyamatban van. A látvány-csapatsport támogatásról szóló jogszabályok világosan fogalmaznak: A pályázatban támogatás címén a támogatási időszakra (jelen esetben 2013.07.01-2014.06.30., de lehet ez maximum 4 támogatási időszak is) elnyert összeg, nem azonos az adóévekben, tehát jelen esetben 2013. évben a támogató gazdasági társaságoktól „gyűjtött” pénzzel! A sportszervezetek elemi érdeke, hogy a pályázatokban elnyert támogatások alapján a tényleges Tao-s pénz összegyűjtését a cégektől teljes mértékben megvalósítsák. 14
Mindenekelőtt a 2012-2013. évi fel nem töltött TAO-támogatást kell a cégektől megszerezni, hiszen az eddigi irányok szerint a támogatást nyújtó társaság azok esetében még a régebbi, kedvezőbb adószabályok szerint veheti igénybe a kedvezményt. Ezzel párhuzamosan viszont meg kell kezdeni a 2013-2014-es projektekre (figyelemmel a Miskolc-Tapolcai versenyuszoda jelentőségére) a támogatók gyűjtését és amennyiben lehetséges előszerződést kell kötni velük. Elvi kérdés a miskolci sport életében, hogy figyelembe véve az eddigi, fentebb említett és pénzben kifejezhető tényleges támogatások mértékét, illetve a jogszabályi környezet kedvezőtlen változását, hogyan sikerülhet – a jégkorong nélkül – minél több Tao-s pénzt összegyűjteni a 2013-as majd a 2014-es adóévben? A fentebb részletezett adatok alapján tényként kijelenthető, hogy a pályázott összeg igen jelentősnek mondható. Mit kell tehát tennünk az idén? 1.) Az MVSI honlapja nem tartalmaz Tao-s tájékoztatókat a cégeknek (miért éri meg nekik, miért éri meg a sportszervezetnek, lásd például: DVTK, MLSZ honlapja). Cél: Az MVSI honlapján letölthető formátumban számot kell adni a pályázatokban
szereplő sportágfejlesztési-koncepciókról. Nem magát a pályázatot kell részletezni a tömény adatokkal, hanem egy rövid közérthető anyagot kell összeállítani arról, hogy a pályázatban szereplő fejlesztés mennyiben járul hozzá Miskolc városa és a sportág fejlesztéséhez, az utánpótlás sportolásához, a gyerekek egészségéhez. Ezen kívül részletesen – számadatokkal – le kell vezetni letölthető formátumban azt, hogy a társaságnak miért éri meg még 2013. évben támogatást nyújtani a sportszervezetnek. A cél az, hogy lássa a támogató, hogy a különböző Tao adókulcsokkal számolva 100-, 500-, 1000-, stb. egységből, támogatás nyújtása miatt neki mennyi marad a cégben ahelyett, hogy csak Tao-t fizetne, vagy egyéb közcélú szervezetet támogatna. Határidő a feladatra: azonnal 2.) Ezt az anyagot a honlapon történő közzétételen kívül meg kell küldeni cégvezetőknek, könyvelőknek, könyvvizsgálóknak. Első lépés, a cégvezetők megnyerése: Az adott cégvezető nem láthatja előre, hogy 2013. év közepén mekkora lesz a
nyeresége, hiszen nem szabad elfelejteni, hogy Tao támogatást, csak nyereséges társaság tud nyújtani. A támogatási igényt viszont minél hamarabb el kell juttatni, hiszen több megkeresés esetén a sorrendiség döntő tényező lehet. Mindezért célszerű, hogy az adott cégvezető egy igényes anyaggal találkozzon már a
3. negyedév folyamán, mivel a sportszervezet a sportfejlesztési program jóváhagyását követően felveheti a kapcsolatot azokkal a társasági adó hatálya alá tartozó társaságokkal, vállalkozókkal, akik a sportszervezet programját a társasági adójuk terhére támogatni kívánják, és ezt a szándékukat előzetes megállapodás formájában írásban is megerősítik. A
potenciális támogatói körrel egy lehetőleg sportoló múlttal és számviteli/közgazdasági ismeretekkel rendelkező, hiteles személynek célszerű tárgyalni.
15
A gazdasági társaságok tulajdonosi körénél, illetve az ügyvezetéssel megbízott
személynél egy támogatási forma nyújtásánál elsődleges szempont az, hogy az miért éri meg a cégnek. Másodlagos csak a támogatás célja és a lokálpatriotizmus. Ezt támasztja alá, hogy a helyi kötődésű cégek, könyvelők még az iparűzési adóbevalláson sem nagyon jelölik meg az 5%-os célzott felhasználási összeg sportra irányuló felhasználását, pedig minden évben megtehetnék. Ezért kell a cégvezetőket a számokkal is meggyőzni, hogy még mindig megéri a Tao-s sporttámogatást nyújtani. Határidő a feladatra: azonnal, majd folyamatosan Második lépés, a könyvelők tájékoztatása: Aki a társaság működését, bevételinek alakulását, likviditási helyzetét a legjobban
ismeri, az a cég könyvelője, könyvvizsgálója. A Tao-támogatásról szóló anyagot a cégvezetők mellett szükséges megküldeni a társaság könyvelésével foglalkozó személynek. A könyvelők elérhetőségében (e-mail cím) segítséget tud nyújtani a könyvelők képzésével foglalkozó Számviteli Egyesület, a SALDO és egyéb szakmai szervezetek (Könyvvizsgáló Kamara, BOKIK). Ezek megkeresését azonnal meg kell kezdeni, hogy a kapott címlisták alapján a Tao-s anyag a részükre megküldésre kerüljön. A Számviteli Egyesület elnökével a kapcsolatfelvétel megtörtént, aki minden támogatást megad az általunk elkészített színvonalas kiajánló továbbítására közel 300 könyvelőnek. Ez azért szükséges, mivel a sportszervezet programjáról és a cégnek kedvezményt jelentő támogatásról az a személy is informált lesz a sportszervezetről, aki meg tudja mondani, hogy mennyi támogatás nyújtható. A társaságok jellemzően a IV. negyedévben tudják a támogatást pénzben a sportszervezetnek utalni, hiszen ekkor lesz nyilvánvaló a számukra az adóév gazdálkodása. Viszont a megkereséseket, kapcsolatfelvételeket, magát a sportszervezet „reklámozását” már a tárgyév tavaszán, nyarán meg kell kezdeni, mert széles a Taotámogatást gyűjtők palettája és szűkebb a nyereséges, tehát potenciális támogatók köre, akikért a sportszervezetek „versenyt futnak”. A Számviteli Egyesületben, ahol egy képzés alkalmával jelentős számú számviteli szakember van jelen (akik a könyvelésük által rengeteg céget jelentenek) meg kell ragadni a lehetőséget, hogy akár személyesen is tájékoztatásra kerüljön röviden a Tao-kedvezmény, illetve a sportszervezet programja. Határidő a feladatra: azonnal, majd folyamatosan Harmadik lépés, a média tájékoztatása: A sportszervezet programjait és így Miskolc városának érdekeit is a lehető
legszélesebb körben kell a média által népszerűsíteni. Kiemelve röviden itt is a cégek felé, hogy a Tao-támogatás nyújtása még mindig megéri. A média-megjelenés
16
alapját csak pontos anyagok (elfogadott pályázatok, hatástanulmányokkal alátámasztott hasznosítás, bevételek-költségek alakulása, tervezhető támogatások, stb.) képezhetik. Határidő a feladatra: azonnal, majd folyamatosan
VII. FOLYAMATBAN LÉVŐ PÁLYÁZATOK, TERVEZETT BERUHÁZÁSOK
Diósgyőri Tanuszoda felújítása A Diósgyőri Tanuszoda 1982-ben épült, az akkori kornak megfelelő technikai felszereltséggel. Mára az uszoda épületgépészeti berendezései és elektromos hálózata korszerűtlenné vált és felújításra szorul. Az uszodatér épületrész héjazata és az északi homlokzaton található nyílászárók a mai kor színvonalán elvárt energia-hatékony üzemeltetésének nem felelnek meg. A tervezett épületszerkezeti és gépészeti felújítások eredményeképpen a kötelező iskolai úszásoktatásban, a délutáni úszás és vízilabdaedzéseken résztvevő gyerekek, a miskolci sportklubok sportolói, valamint Miskolc város lakosai egy minden igényt kielégítő, a mai kornak megfelelő, megújult uszodát vehetnek majd igénybe. A teljes felújítás után a korszerűsített gépészetnek és épületszerkezetnek köszönhetően 15-20%-os energia megtakarítás várható. A kapcsolódó KEOP pályázat elbírálás alatt van, a Tao. forrás elbírálva. A Miskolci Egyetemi-kút vízének használata a Kemény Dénes Városi Sportuszodában A Kemény Dénes Városi Sportuszoda jelenleg 100%-ban a MIVÍZ Miskolci Vízmű Kft. által szolgáltatott 9-11 C0 vizet használja. Az Egyetemi kút vize 27-29 C0-os hőmérséklettel érkezhet az uszodába, ez a hőfok ideális a medencék pótvízellátásához. A fejlesztés költségmegtakarítást eredményez az uszodai működtetéshez szükséges víz beszerzésénél, illetve a felhasznált víz megfelelő hőfokra történő felfűtésénél. Leszih utcai edzőterem A Miskolc, Leszih Andor u. 4. sz. alatt található létesítményt Miskolc M.J. Város Közgyűlési döntésének értelmében 2000-ben kapta meg üzemeltetésre az MVSI. A lapos tetős épületszerkezet az elöregedésből adódó szigetelési, beázási hibák miatt szorul felújításra. A nyílászárók cseréje, a higiéniai követelmények együttesen indokolják az épület teljes körű belső tisztasági festését. Az épület adta lehetőségeket a sport céljaira a legoptimálisabban úgy lehetett kihasználni, hogy a felújításra kerülő létesítményben a pályázó MVSI szakosztályaiként működő látványcsapatsportágak utánpótlás korosztályú sportolói (kézilabda, kosárlabda, vízilabda) itt
17
végeznék a mai kor szakmai szempontjai által szükséges, speciális erőnléti, kondicionális edzéseiket. A felújítás a 2013/2014 évi TAO pályázatba beépítve. Miskolc Városi Szabadidőközpont, Sportcsarnok A sportcsarnokban található kondicionálóterem klimatizálását a létesítmény rekonstrukciója során nem oldották meg. Ez akadályozza a kondicionáló terem megfelelő légcseréjét, különösen a nyári időszakban. A terem nagy kihasználtsága (MVSI kosárlabda, kézilabda szakosztályainak sportolói, valamint a fizető vendégek) indokolja a korszerű légtechnika kialakítását. A sportcsarnok parkettája 25 éve készült, eddig ötször volt felcsiszolva, a mindenkori üzemeltetők igyekeztek a felhasználás érdekében biztosítani a parketta megfelelő minőségét. Újabb csiszolást a felület már nem bír el. A 2012/2013 évi MVSI pályázat elbírálva, a forrás rendelkezésére állását követően a felújítás megkezdhető. Miskolc Városi Szabadidőközpont, Jégcsarnok A 2. számú műjégpálya 2004. évben történt felújításakor korszerűsítették a csőhálózatot és a pályatestet, de mivel a pálya nem került lefedésre, ezért az időjárás hatásai (eső, hó, hőmérséklet-ingadozás) lecsökkentik a használható jégfelhasználási időt. Ennek kiküszöbölését szolgálja a 2. számú műjégpálya árnyékolása. Az 1. és 2. számú jégpálya üzemszerű leállásakor a pályán lévő 50-60 m3 jég eltávolítása a jelenlegi rendszerben minimum 1 hetet vesz igénybe és károsítja a Jégcsarnok fafödém szerkezetét (páralecsapódás). Ennek kiküszöbölésére szolgál a jégolvasztó rendszer kialakítása a meglévő technológiai elemek felhasználásával, illetve kibővítésével. A Jégcsarnokban található öltözők, mellékhelyiségek szellőzése jelenleg külön-külön nem, csak együttesen működtethető. Ez magas energia költségeket eredményez és nem indokolt folyamatos, együttes használatuk. A tervezett fejlesztés műszaki megoldást ad a szellőző rendszerek elkülönített üzemeltetésére. Beléptető rendszer kiépítése a Jégcsarnok kivitelezése során nem került kialakításra. Ennek hiányában a különböző rendezvények alkalmával (jégkorongmérkőzés, korcsolyaverseny, egyéb kulturális rendezvények) a közönség beléptetése nehezen oldható meg. A Jégcsarnokban követelmény a bajnoki korosztályos és felnőtt jégkorongmérkőzéseken a videó gólbíró rendszer alkalmazása. A tervezett fejlesztés ennek a rendezési feltételnek tesz eleget. A 2012/2013 évi MVSI pályázat elbírálva, a forrás rendelkezésére állását követően a beruházás megkezdhető.
VIII. ÚJ LÉTESÍTMÉNYEK – MVSC SPORTTELEP
18
AZ MVSC SPORTTELEP FEJLESZTÉSÉNEK TERVEZETE A tulajdonos és a fejlesztő szándéka, hogy egy több ütemben fejleszthető, a helyi hagyományok és igények figyelembevételével készülő sportközpont kialakítására kerüljön sor. A cél, hogy Miskolc Város sportági humánerőforrásainak és az MVSC jelenleg is működő szakosztályainak megfelelő létesítményfejlesztés történjen meg. Az MVSC két húzó szakága (cselgáncs, röplabda) mellett a városban működő három olyan sportág bevonását tervezzük, melyek korszerű létesítmények hiányában nem tudnak zavartalanul működni (szertorna, vívás, asztalitenisz). A fentiek érdekében a Sportholding Kft. előzetes egyeztetéseket folytatott a szakállamtitkárság által meghirdetett 2013-2020. közötti nemzeti sportágfejlesztési program miskolci megvalósítására. Az egyeztetések alapján első körben az MVSC sporttelep fejlesztésének támogatása már 2013-ban elérhető, mihelyt a kormány jóváhagyja a nemzeti sportstratégiai tervet. A támogatást a szakszövetségeken keresztül az alábbi összegekben kaphatjuk meg: - Magyar Cselgáncs Szövetség - Magyar Röplabda Szövetség - Magyar Torna Szövetség - Magyar Asztalitenisz Szövetség - Magyar Vívó Szövetség Összesen
60.000.000,- Ft 60.000.000,- Ft 50.000.000,- Ft 50.000.000,- Ft 50.000.000,- Ft 270.000.000,-Ft
A fejlesztés iránya a meglévő szabadtéri pályarendszerre alapuló szabadtéri sportok mellett a röplabda, a szertorna, a küzdősportok, az asztalitenisz és a vívás sportágak számára szükséges infrastruktúra megteremtése. Ennek módja a jelenlegi épületállomány felülvizsgálata, a felhasználható épületrészek felújítása vagy átalakítása, illetve új edző és versenyterek építése. A sportközpont elsősorban a sportolók napi edzéseinek, a felkészülésnek lesz a színtere, a közönség számára a fennmaradó időben lesz megnyitva. Az átalakítás másik fontos szempontja, hogy a fejlesztések során legyen lehetőség a jelenlegi tevékenység folyamatos végzésére. A javasolt építészeti koncepció bemutatása I. ütem
Az első ütemben javasoljuk elkészíteni a tervezett új építések jelentős részét. Elkészül a többfunkciós röplabda és kosárlabda csarnok, a szertorna csarnok, a sportolók és szülők érkezését és várakozását biztosító bejárati előtér a szociális helyiségekkel, és a két csarnok közötti közlekedő folyosó szükséges része. A kialakítandó új sportterek működtetéséhez szükséges egyéb infrastruktúra (irodák, öltözők, orvosi szoba stb.) a meglévő épületekben helyezkedik el, ezek felújítására a rendelkezésre álló keretek miatt várhatóan csak később kerül sor. Az épületrészek megközelítéséhez szükség van a Csokonai utca felőli bejárat átalakítására, alkalmassá kell tenni a várható 50-70 gépkocsi ki- és behajtására. A telken belül ezek számára kis költséggel kialakítható parkolót terveztünk. A
19
készülő új építések során felül kell vizsgálni a telep gépészeti rendszerét, el kell végezni annak szükséges átalakítását is. Az I. ütem műszaki tartalmát a várhatóan rendelkezésre álló pénzösszeg alapján, praktikus szempontok figyelembevételével határoztuk meg. Az I. ütem becsült bekerülési összege: II. ütem
425 millió Ft
Az I. ütemből kimaradó összes javasolt fejlesztés a második ütemben szerepel, ez azonban a források figyelembe vételével akár további ütemekre bontható. Elkészül a kondicionáló terem, illetve az ehhez tartozó közlekedő és raktár. Ez az egység az igények szerint tervezhető speciális külső közönséget megcélzó igényekkel is (szauna, fitnesz, wellness)/. Átalakul a főbejárat, megőrizve az épület eredeti karakterét, amely az előtte lévő lesüllyesztett labdarúgó és atlétika pályával együtt alkot egységet. A főbejárat átalakítása, a jelenlegi röplabda csarnok asztalitenisz csarnokká alakításával jár együtt, a kialakuló foyer az épület fő forgalmi elosztó terévé válik. A két irodablokk közötti kapcsolatot egy lépcsős galéria biztosítja. Felújításra kerül a jobb oldali öltöző blokk, a bal oldali iroda blokk és a judo terem. Az I. ütem becsült bekerülési összege: 315 millió Ft
III. ütem
A harmadik ütemben javasolt munkák a sporttelep egyéb létesítményeit (sportpálya, „kubik gödör”, lövészet, parkolók, bejárat) érintik, a felújítások a források függvényében történhetnek. A felújítások eredményeképpen egy multifunkcionális, elsősorban az utánpótlás nevelés és a rendszeres edzéslehetőségek biztosítását szolgáló sportközpont alakulhat ki.
IX. A SPORTHOLDING CÉLKITŰZÉSEI ÉS FELADATAI Költséghatékonyság (az önkormányzati támogatások racionális felhasználása) Professzionált vagyongazdálkodásból származó bevételi források emelése Szervezeti struktúra átalakítása (profiltisztítás, a jelenlegi összehangoltság hiányának
felszámolása) Áttekinthetőbb, tulajdonos számára is megnyugtatóbb kezelést ígérő, piaci
lehetőségek kiaknázását is szélesebb körűen felvállalni tudó társasági forma a széttagolt sportirányítási rendszer helyett Városi sportlétesítmények ésszerű üzemeletetése, fokozatos fejlesztése, fejlesztési körének bővítésével, dinamizálásával Az egyes létesítmények (pályák) használatának áttekintése, műszaki állapotának felmérése, a bérleti jogviszonyok tartalmának áttekintése, racionalizálása, kettős finanszírozás kiküszöbölése Műszaki dokumentációk együttes kezelése, átláthatóság, létesítményfejlesztést, felújítást célzó pályázati források központi kezelése Gazdasági (ingatlanhasznosítási), jogi és humán terület: Vagyonkezelésre vonatkozó dokumentációk kezelése, szerződéses kapcsolatok, egységes jogi szabályozás 20
kialakításának kontrollja, kiemelt figyelemmel a megkötött szerződések kétoldalú teljesítésére Központi leltárnyilvántartás készítése Beszerzések egységesítése Ingatlanhasznosítás, pályahasználatra vonatkozó egységes rend kialakítása – pályahasználatok egységes dokumentálásának kialakítása Kommunikáció, marketing, arculat: Miskolc Város új arculatához igazítva egységes arculat kialakításának elősegítése, sportesemények, kulturális rendezvények, sporteredmények rendszeres kommunikációjának irányítása szorosan együttműködve a MIKOM-mal (honlap, média, reklámtáblák stb.) A sportpályákon található reklámhelyek bérbeadására kötött szerződések felülvizsgálata, bérbevevők nyilvántartásának pontosítása.
A Sportholding létrehozásának kiemelt célja tehát, hogy az intézményekben folyó sportélet folyamatosságának megőrzése, illetve lehetőség szerint bővítése mellett olyan gazdálkodást folytasson, amellyel saját bevételi forrásait növeli, s ezáltal a város sportfinanszírozását úgy bővíti, hogy abban a direkt önkormányzat támogatás aránya csökken. Emellett folyamatosan megvalósítandó cél egy olyan intézményi struktúra kiépítése, amely sportszakmailag megalapozott (Miskolc Megyei Jogú Város sportkoncepciójához illeszkedő) intézkedéseket, döntéseket és ellenőrzést az önkormányzat, mint tulajdonos számára áttekinthetőbb módon egy kézben tartja. Az intézmények vonatkozásában elvárás a sporton túli többcélú felhasználás, a további bevételeket hozó rendezvényekre történő bérbeadás, reklámfelületek hatékonyabb értékesítése, saját humánerőforrások jobb kihasználása. Az országos sportpályázatokon való részvételek maximális kihasználása a Sportholding keresztül könnyebben megvalósítható, hiszen a pályázati sikertelenséget gyakran a különkülön benyújtott, elaprózott vagy nem elég jól menedzselt pályázatok okozzák. Kiemelten fontos, hogy minden konkrét intézkedés minél szélesebb körben ismertetésre kerüljön a város polgáraival, az elfogadtatáshoz hatékonyabb kommunikációs együttműködés szükséges a MIKOM-mal. A fenti intézkedések együttes bevezetése végső soron egy racionálisabb, átláthatóbb, jobban ütemezhető, igazságosabb, az önkormányzat, illetve a sportszervezetek számára is kedvezőbb sportfinanszírozást tesz lehetővé.
21
