Fiatalok Fóruma I szeptember 14. csütörtök 13:00-14:30 Forgon Mihály terem Üléselnök: Patczai Balázs, Wiegand Norbert

A Magyar Traumatológus Társaság 51. Kongresszusa Program

Fiatalok Fóruma I. 2017. szeptember 14. csütörtök | 13:00 - 14:30 | Forgon Mihály terem Üléselnök: Patczai Balázs, Wiegand Norbert A-0016 A distalis harmadi alkartörés műtéti kezelésének lehetőségei gyermekkorban Józsa Gergő, Varga Rita, Juhász Zsolt PTE, KK, Gyermekklinika, Manuális Tanszék, Sebészeti osztály Bevezetés: Gyermekkorban az alkar- és csuklótájék töréseivel találkozunk a leggyakrabban. A hosszú csöves csontok közül az orsócsont törése a leggyakoribb. A radius distalis harmadi törésének műtéti kezelése többek között tűződróttal, dorsalisan bevezetett titán elasztikus szeggel (TEN) és rövid elasztikus szegekkel történhet. Célkitűzés: A lehetséges műtéti eljárások előnyeinek, hátrányainak és ezek eredményességének az összehasonlítása. Betegek és Módszer: A Pécsi Gyermekgyógyászati Klinika sebészeti osztályán 2009 januárja és 2014 decembere között distalis harmadi alkartörés, valamint izolált distalis radius törés miatt összesen 131 gyermeket kezeltünk. Vizsgálatunkban a betegek nemek közti megoszlását, a különböző műtéttechnikák típusát, a postoperatív röntgenek számát, a behelyezett fémek kivételének időpontját, a fémkivétel utáni tengelyeltérés mértékét, a törési rés radiocarpalis ízület felszínétől való távolságát, a radius distalis epiphysis átmérőjét, valamint a radius és az ulna együttes distalis epiphysis átmérőjét elemeztük. Eredmények: A törést 94/131 esetben tűződróttal, 30/131 esetben dorsalisan bevezetett titán elasztikus velőűrszeggel (TEN) és 7/131 esetben rövid elasztikus TEN-el stabilizáltuk. A legtöbb röntgen kontroll felvétel a tűződróttal kezelt esetekben, a legkevesebb pedig a dorsalisan bevezetett TEN-nel kezelt gyermekek esetében készült. A fémek eltávolításának átlagos ideje tűződrótos rögzítésnél 4 hónap, a rövid és a dorsalis TEN sínezés esetén fél év volt. A törés ízfelszíntől mért távolsága a tűződrótos rögzítésnél átlagosan 24,8 mm, a dorsalisan bevezetett TEN-nel kezelt gyermekeknél 48,4 mm-nek adódott. Következtetések: A radius gyermekkori töréseinek radiocarpalis ízfelszíntől mért töréstávolsága meghatározhatja az alkalmazandó műtéti technika típusát. Ha a törés távolsága kisebb, mint a radius distalis átmérője, akkor tűződrótos osteosynthesis javasolható. Amennyiben a törés távolsága nagyobb, mint a radius és az ulna együttes átmérője, akkor dorsalisan bevezetett elasztikus szegezés jobb eredményt hozhat. A rövid elasztikus szegezés az átmeneti zóna sérülésekor alkalmazható módszer.

A-0012 Kulccsonttöréssel szövődött acromioclavicularis ficam Koczka Dániel1, Sándor Zoltán1, Horváth István1 1 Markusovszy Egyetemi Oktatókórház, Traumatológiai Osztály Bevezetés: A kulccsonttörés diagnosztikája a látványos és egyértelmű tünetek mellett még egy laikus számára sem nehéz feladat. Az ambuláns ügyeletes balesetsebész vizsgálata során azonban fontos a vállövi társsérülések keresése és diagnosztizálása, a törés tipizálása, konzervatív kezelés választása vagy műtéti indikáció felállítása. Esetleírás: 7 éves korosztályos országos bajnok gátfutónő edzés során a gátban elakadt, majd elesett. Ambulanciánkra bal oldali vállövi panaszokkal érkezett. Primer ellátás során, fizikális vizsgálatot követően készült Rtg felvételeken a bal oldali clavicula középső harmadi törését és az azonos oldali Rockwood IV. típusú acromio-clavicularis izület ficamát találtuk. A műtét során szögstabil titán lemezzel stabilizáltuk a törést, majd Minar műtétet végeztünk -az esethez adaptálva a módszert. Következtetés: Sérülések kombinációja során fontos elemezni a mechamizmust és annak megfelelő terápiás tervet készíteni, megfelelő műtéti eljárást/eljárásokat választani (direkt és indirekt erőbehatás). Különösen fontosnak tartjuk sportolók ellátása kapcsán – akár már a sebészi beavatkozás előtt – a kezelés és a rehabilitáció lépéseit ismertetni az edzővel és szülőkkel is.

A-0049 Szeggel, dróttal, lemezzel – válltájéki történetek Aszalós Gergely1, Ungvári Gábor1, Urbán Ferenc1 1 BAZ Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház, Traumatológiai Osztály Ismert tény, hogy a várható élettartam kitolódásával párhuzamosan emelkednek a morbiditási adatok, így többek között az időskori traumák is. Hazánkban az AEEK és WHO adatai alapján közel egymillió csontritkulással élő személy lehet, magas női aránnyal. Hatvan éves kor felett a lakosság 1/3-át, nyolcvan év felett pedig 2/3-át érinti. Ugyanakkor egyre többen maradnak aktívak magasabb életkorukban is, így ezek miatt várható, hogy a válltájéki törések száma is hamarosan eléri a csigolya, csipő- és csuklótáji törések arányát. Osztályunk nemzetközi AO referencia osztály, igyekszünk szigorúan követni és megfelelni az alapelveknek: anatómiai repozíció, megfelelő stabil fixatio, vérellátás és lágyrészvédelem, korai funkcionális rehabilitáció. De vajon minden esetben elérhetőek ezek? Vajon mindig szükség van erre? Szeretnénk rövid összefoglalását adni az implantátumoknak, indikációknak, nemzetközi ajánlásoknak, s végezetül arra is választ kaphatunk, mi magunk megfelelünk-e a saját és betegeink elvárásainak.

A-0060 Egy ritka vállízületi sérülés kivizsgálásának és ellátásának tanulságai Kovács Krisztián, Skaliczki Gábor Semmelweis Egyetem Ortopédiai Klinika Bevezetés A humerus törése fiatal felnőtt korban általában nagy energiájú sérülések következtében alakul ki, azonban az ízületi vég törése nem túl gyakori. Diszlokációjával együtt járó formája súlyos sérülés, mely végleges károsodást okozhat. Ennek a ritka sérüléstípusnak tanulságos kivizsgálását és ellátását ismertetik a szerzők. Esetleírás Klinikánkra egy 26 éves férfi érkezett, akit 1 hónappal korábban kerékpározás közben személygépkocsi gázolt el. A balesete során feje, jobb válla sérült meg. Az első ellátó helyen elvégzett koponya CT jobb oldali temporo-polaris epiduralis haematomat írt le. A vállízület fizikális és röntgen vizsgálata alapján sérülést nem találtak, két héttel később elvégzett kontrollvizsgálata során sem derült fény vállsérülésre. Ambulanciánkon az érintett vállban súlyos, elsősorban rotációs mozgásbeszűkülést észleltünk, a röntgen vizsgálat a humerus fej egyenetlenségét mutatta, majd az elvégzett CT-n felismerésre került a fejből letört, és hátrafelé diszlokálódott 3,5x3 cm-es osteochondrális csontdarab. Kezelés A felmerülő többféle lehetőség közül a letört darab refixálása mellett döntöttünk, így hátsó feltárást követően, az infraspinatus és a teres minor közötti résben feltárva az ízületet, a letört osteochondralis darabot felszívódó csavarral és tűződróttal rögzítettük az

1 / 30


ízület felől. A posztoperatív röntgenen és CT képeken a humerus fej kongruenciája helyreállt. Diszkusszió A ritka sérülések felismerése - jellegükből adódóan - nem könnyű feladat. Perzisztáló, fájdalmas rotációs beszűkülést, vagy a rotáció teljes megszűnését mutató vállsérülésnél azonban ismételt röntgen, esetleg CT vizsgálat elvégzése segíthet a pontos diagnózis felállításában.

A-0090 Van-e hatékony fegyver a krónikus osteomyelitis kezelésére. Esetismertetés és ellátás szervezés bemutatása Berényi Péter, Elek Károly Kenézy Gyula Kórház és Rendelőintézet, Traumatológiai és Kézsebészeti Osztály Cél: A szerzők az idült osteomyelitis kezelésének intézetükön belüli szervezési helyzetét és egy új ígéretes kezelési módszerrel nyert tapasztalatát mutatják be. Bevezetés: a csontvelőgyulladás kezelése a beteg és családja, valamint a kezelőik számára egyaránt nagy kihívást jelent napjainkban is. Módszer: Retrospektív vizsgálatot folytattak intézetük elmúlt 10 éves adataiból. Összegyűjtötték a közel 2000 beteg adatait. Összehasonlították a különböző szervezeti egységekben ellátott betegek kórlefolyását. Eredmények: az adatok kiértékelése az absztrakt leadási határidőig nem fejeződött be. A betegek többségét az erre a célra kialakított, elkülönített szeptikus végtagsebészeti osztályon látták el, az itt előforduló osteomyelitisek hátterében főképp krónikus betegségek állnak (diabetes mellitus, arteriosclerosis). A betegek egyharmadát kezelték aktív traumatológiai osztályukon, ezen osteomyelitisek nagyrészt traumás eredetre vezethetők vissza. A két gyógyító egység szervezésileg független, de egymásnak folyamatosan szakmai segítséget nyújt. Eddig két krónikussá vált osteomyelitises betegnél alkalmazták a BonAlive antimikrobiális szintetikus csontpótló anyagot. E két beteg figyelemre méltó részletesebb kórtörténetét is bemutatja az előadás. Megbeszélés: A csontvelőgyulladásban szenvedő betegeknél helyesebb gondozásról, mint kezelésről beszélni. A többnyire multirezisztens kórokozókkal küzdő betegek kezelését célszerű megfelelően izolált, de magas komfortot és biztonságot nyújtó járó és fekvő-beteg ellátási egységekben megoldani. Elkerülendő azonban az összes bakteriális fertőzéses szeptikus folyamat egy ellátó helyre sűrítése. A gondozás sikere elsősorban nem a kiterjedten és hosszan alkalmazott antibiotikus terápia kérdése, hanem a megfelelő általános állapot, keringésviszonyok, sebgyógyulást elősegítő és a baktériumokra fékező hatású kötszerek, valamint megfelelő betegizoláció biztosításán múlik.

A-0083 A necrotizáló fasciitis kezelésében elért eredményeink Balog László András1, Szarvas József1, Montskó Valéria2 1 Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház Mozgásszervi Sebészeti Centrum Traumatológiai Osztály 2Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház Szeptikus Részleg Célkitűzés: A szerzők célja, hogy retrospektív módon értékeljék a necrotizáló fasciitis kezelésében szerzett tapasztalataikat. Anyag és módszer: 2016. december és 2017. júniusa között 7 beteget kezeltünk necrotizáló fasciitissel, átlagéletkoruk 52,7 év volt (28-79). Egy esetben a beteg további ellátása a területileg illetékes osztályon történt, utánkövetéssel nem rendelkezünk, így a vizsgálatból kizártuk. Nemi arány 3 férfi: 3 nő, 3 esetben felső végtagi, 3 esetben alsó végtagi elváltozást észleltünk. 2 beteg ellátása még folyamatban van. A betegek a LRINEC score szerint értékeltük. 5 esetben a primer ellátás feltárás, 1 esetben amputáció volt. 4 esetben a feltárást követően vákuumkezelést alkalmaztunk. Eredményeink: A 6 utánkövetett betegünkből kettő ellátása még folyamatban van, két beteget rapid progresszió miatt elvesztettünk, egy beteg meggyógyult, egy esetben pedig a seb teljes gyógyulását követően a beteg az alapbetegségei miatt exitált. Vákuumkötés felhelyezését követően a gyulladásos paraméterek jelentős csökkenését tapasztaltuk. Következtetések: Fontos a gyors, radikális sebészi ellátás valamint a mielőbb megkezdett, célzott antibiotikum adása. A primer ellátás után, a tenyésztési eredményeket figyelembe véve, jó eredményekkel alkalmaztunk negatív nyomású sebkezelést.

A-0019 Jelentéktelen bőr sérülés után kialakult fascitis necrotisans és szeptikus shock szindróma Patonai Zoltán1, Dandé Árpád1, Simon Gábor2, Mester Sándor1 1 PTE KK Traumatológiai és Kézsebészeti Klinika, Pécs;2PTE ÁOK Igazságügyi Orvostani Intézet, Pécs A Streptococcus pyogenes invazív törzse által okozott myosistis, vagy nekrotizáló fascitis talaján kialakult toxikus shock szindróma egy ritka kórkép. A streptococcalis myositisek mintegy 50 %-ában a fertőzés progressziójaként toxicus shock szindróma jelentkezik, melynek a halálozása magas, mintegy 50-60 %. Az első tünetek jelentkezését követően 72-96 órán belül – a progresszív beavatkozás ellenére – a betegek 30-60 %-t elveszítjük. A szerzők szakirodalmi adatokkal összehasonlítva három eset kapcsán ismertetik a toxikus shock szindróma diagnosztikus és a terápiás lehetőségeit; és a betegség tünettanát.

A-0025 Krónikus sebek hatékony kezelése sebészi beavatkozás nélkül - esetbemutatás Kungl Jusztina1, Pankaczi Zsófia1 1 PTE KK Traumatológiai és Kézsebészeti Klinika Az idős, elesett állapotú, polimorbid betegek ellátása nagy kihívást jelent. Sokszor, kezdetben egyszerűnek tűnő sérülések ellátása során nem várt súlyosságú szövődmények kialakulásával találjuk szemben magunkat. Ilyen esetekben előfordul, hogy gondos mérlegelés után, a beteg állapotát, kísérő betegségeit is figyelembe véve a kezelések invazivitását tekintve kompromisszumra kényszerülünk. Egy 75 éves, krónikus veseelégtelenség miatt dializált, súlyos diabeteses nőbeteg esetét szeretném bemutatni. A beteg otthonában bal kézhát zúzódását szenvedte el, következményes haematoma kialakulásával. Ambulanciánkat a baleset után egy héttel kereste fel, mikor a haematoma suppuratiojat, kézhát bőrének necrosisat találtuk, a folyamat mélybe nem terjedt. Takarékos necrectomiat követően antibiotikus terápiát kezdtünk. Observationk alatt fokozatos progressiot észleltünk, mely miatt többször necrectomia történt, illetve a szeptikus folyamat továbbterjedése miatt a feltárás kiterjesztésére kényszerültünk. Igen rossz keringési viszonyok mellett, a kiterjesztett feltárásnak megfelelően újabb bőrnecrosis alakult ki minden műtét után. A szeptikus folyamat szanálódását követően vakuum kezelést indítottunk, végül a seb feltisztult, alapja felől sarjadni kezdett. Korábbi tapasztalataim alapján a nagy kiterjedésű szövethiány sebészi fedése helyett, tartva a további szövődményektől, konzervatív kezelés mellett döntöttem hidrokolloid, illetve többrétegű habkötszerek alkalmazásával. 5 hónap alatt, az első hónapot követően heti egyszeri kötéscserével, végül a seb gyógyult. Összefoglalásként elmondható, hogy a modern kötszerek nagy kiterjedésű bőrhiányok esetében jól alkalmazhatóak a sebészi módszerek alternatíváiként, olyan esetekben, mikor a beteg állapota miatt emelkedett a szövődmények kialakulásának esélye.

2 / 30


A-0115 Traumatológiai esetek mentálhigienés aspektusai Pankaczi Zsófia PTE KK Traumatológiai és Kézsebészei Klinika, Pécs Az traumatológiai betegek ellátása, kiváltképpen idős korban körültekintő előkészítést igényel. A betegek korának előrehaladtával a kísérő betegségek szisztémás, súlyosbodó következményi nehezítik az ellátás hatásfokát. Ugyanakkor ez elmondható a betegek pszichés státuszáról is, mert legnagyobb gondosság és műtéti előkészítés mellett is előfordul olyan, nem várt szövődmény kialakulása, amelynek hátterében a betegek mentális compliace hiánya állhat, ami főként a rehabilitáció idejét és módját nehezíti. A nem együttműködő, legyengült beteg mobilizálása nagy kihívást jelent. A terhelési és mozgatási viszonyok várható betartási képtelensége alapjában a beavatkozás jellegét befolyásolhatja. Előfordulhat, hogy compliance hiány miatt mondunk le a végtag bizonyos funkciójáról, pedig a pszichés státusz megfelelő felmérése, majd gondozása és kezelése talán jobb műtéti és rehabilitációs eredményhez vezethetett volna. Az idős betegek ismert és gyakori reakciója a hospitalizálás során bekövetkező mentális hanyatlás, vagy deviancia. A szedatívumok nem megfelelő használata akár túlzott immobilitáshoz vezethet, amely a mozgásszervi következményeken kívül fokozza a krónikus fekvő állapotok okozta általános szövődmények kialakulási esélyét is. Nemcsak az idők kor, hanem fiatal korban az addiktív állapotok kapcsán hasonló problémákkal szembesülhetünk. A rehabilitációs kezelés vezetését és, kisebb mértékben talán, de a sebészi indikációt is befolyásolja a betegeink mentális egészsége, ezért ennek figyelembe vétele és egyensúlyban tartása hozzájárulhat a sikeresebb traumatológiai kezelések végzéséhez.

A-0024 Nagyerejű sérülés részeként elszenvedett hasi sérülések buktatói Németh Petra, Németh Attila Péterfy Sándor Utcai RI és Baleseti Központ Nagy erőbehatások, illetve bizonyos baleseti körülmények kapcsán hajlamos vagyunk típusos sérülésekben gondolkodni , emiatt a protokollok betartása mellett is előfordulhatnak diagnosztikai tévedések a hasi régió tekintetében. Azért sem lehet kellő mértékben hangsúlyozni a hasi sérülések ellátásának kulcsfontosságát, mivel a régió sérültjeinek ellátása hasi sebész bevonásával történik. Nem szabad a protokolláris diagnosztikus algoritmusokat átugrani, mert pl. balesetet követően észlelt szabad hasi folyadék, nyomásérzékenység , has bal oldalának sérülése , bal vállba sugárzó fájdalom lép sérülésére irányítja a figyelmet azonnal, azonban a laparatomia során érhetnek minket meglepetések. 3 eset kapcsán szeretném felhívni a figyelmet a különféle társsérülésekre. 1. eset: Középkoró férfibeteg magasból való esést követően elszenvedett lépruptura mellett kialalult gyomorperforatio. 2. eset: 12 éves kislány lóról való esést miatt kialkult vékonybélruptura , mint monotrauma . A sérülés diagnózisa nehéz, mivel kifejezett hasi panaszok, peritonealis izgalmi tünetek a sérülést követő 3-6 óra múlva alakulnak ki . 3. eset: Fiatal férfibeteg autóbaleset során léprupturához társult máj-, mesenteriális- , vékonybélruptura, továbbá vese parenchymát ért sérülés. Ezeken kívül bal oldali III-VII –ig terjedő bordatörések, bal oldali PTX igazolódott. Mindhárom esetnél a diagnosztikai protokoll betartása, a shoktalalnítóban jelenlévő anaesthtraumatológus-hasi sebész orvosok team munkája lehetővé tette a betegek mielőbbi műtéti ellátását.

A-0015 A Pituitary Adenylate Cyclase Activating Polypeptide (PACAP) callus képződésben betöltött szerepének vizsgálata – állatkísérletes modell knock out egerekben – Józsa Gergő1,²,Vajda Péter1, Reglődi Dóra², Fülöp Balázs Dániel², Kiss Tamás³, Helyes Zsuzsanna³, Czibere Bernadett4, Juhász Tamás4 1PTE, KK, Gyermekklinika, Manuális Tanszék, Sebészeti osztály 2 PTE-ÁOK Anatómia Intézet 3 Pécsi Tudományegyetem, Szentágothai János Kutatóközpont 4 Debreceni Egyetem, Anatómiai, Szövet, és Fejlődéstani Intézet. Bevezetés: A hipofízis adenilát-cikláz aktiváló polipeptid (PACAP) egy olyan neurohormon, mely számos perifériás szövet fejlődésében és regenerációjában, többek között a porc- és a csont differenciálódásában is fontos szerepet játszik. A törés gyógyulás folyamataiban betöltött funkciójáról angol nyelvű irodalmi adatok nem állnak rendelkezésre. Cél: A PACAP-nak, a callus képződés folyamatában betöltött szerepének vizsgálata. Anyagok és módszerek: Tizenkét knock out (KO) és 12 vad típusú (VT) 20-30 grammos egerek mindkét oldali tibia törésének létrehozása intraperitonealis (Euthasol 1%-os oldat 7 µl/10 gr) narkózisban történt. A törés kialakítása standardizált módon a tibia proximalis ízfelszínétől 5 mm-rel distalisan, 0,5 mm mélységben egy speciális szike segítségével történt. A törés létrehozása után a 3., a 7. és a 21. napon mindkét alsó végtag computer tomográfiás (Skyscan 1176 mikro CT) vizsgálata -, a 7. és a 21. napon a callusból mRNS és fehérje meghatározás történt a csontgyógyulás nyomonkövetése céljából. A szerzők a CT eredmények alapján értékelték a képződött callus nagyságát, annak denzitását (szervetlen állomány). A csontosodásban szerepet játszó szerves alkotók a kollagén, az alkalikus foszfatáz (ALP), a mothers against decapentaplegic-1 (Smad-1) és a Bone Morphogenetic Protein (BMP) expressziójának vizsgálata RT-PCR és Western blot technikával történt. Az állatkísérlet BA02/2000-31/2011 számú etikai engedély alapján történt. Eredmények: A CT vizsgálat alapján a callus denztitása kisebb mértékű volt a VT egerekben. A szervetlen állomány termeléséért felelős ALP fehérje expressziója időben elcsúszva emelkedik meg a PACAP KO egerek callusában. Az I-es típusú kollagén expressziója megemelkedett a VT egerek callusában, míg a PACAP génhiányos egerekben ez az emelkedés jelentősen alacsonyabb volt. A BMP 2, 4 és 6 expressziója a 7. és 21. gyógyulási napon alacsonyabb értéket mutatott a PACAP KO egerekben. Ezzel ellentétben a BMP útvonal egyik transzkripciós faktora, a Smad1 ezen vizsgálati napokon emelkedett expresszióval volt jelen a PACAP génhiányos egerek callusában. Összefoglalás: A PACAP jelenléte olyan szabályozó és befolyásoló tényező lehet a törés gyógyulás folyamatában, mely a szerves és a szervetlen állomány termelésének időbeliségéért is felelőssé tehető. Ezt a funkcióját részben a BMP útvonallal való kommunikációján keresztül valósíthatja meg. Ez az útvonal, valószínűsíthetően más jelátviteli elemekkel együtt egyfajta egyensúly kialakítását teszi lehetővé, mely a callus képződés és a csont újraépülés precíz összehangolásában vesz részt.

Fiatalok Fóruma II. 2017. szeptember 14. csütörtök | 15:30 - 17:00 | Forgon Mihály terem Üléselnök: Kromek Lóránd, Varga Endre A-0117 Conservative therapy of limb fractures by Traditional Chinese Medicine

3 / 30


Huo Zhiqian FoShan Hospital of Traditional Chinese Medicine, China

A-0082 Gondolatok a csípőtáji töréssel kombinált idős kori radius törések ellátásáról Somorai István1, Szabó Tamás2 Pécsi Tudományegyetem Traumatológiai és Kézsebészeti Klinika, Pécs A társadalom elöregedésének, az osteoporosis népbetegséggé válásának kiváló indikátora a csípőtáji és a distális radius törések gyakoriságának emelkedése. Sajnos ezen töréstípusok gyakran kombinálódnak egymással, megnehezítve az ellátás sikerességét. Vajon az időskori izolált radius törés kezelésének elvei megváltoznak-e az egyidejűleg jelenlévő csípőtáji törések miatt? Klinikánkon az elmúlt 5 évben kezelt csípőtáji töréssel szövődött radius törött betegek adatait vizsgálatuk meg. Ezen időszak alatt 67 beteget kezeltünk ilyen törés kombinációval. A radius törések 2/3-a konzervatívan, míg 1/3-a operatívan lett kezelve. Az operatívan kezelt radius törötteknél a beteg mobilizációját korábban lehetett megkezdeni, a betegek hamarabb váltak önállóan járóképessé. Úgy gondoljuk, hogy a csípőtáji töröttek mielőbbi mobilizációjának megkezdéséhez elengedhetetlen a stabilizált, terhelhető csukló. Véleményünk szerint ezen sérülés kombinációknál akkor is érdemes a radius törés operatív ellátását elvégezni, ha azt izolált radius törés esetén egyébként konzervatívan kezelnénk.

A-0027 Időskori gyógyult perthrochanter töréseknél végzett fémeltávolítás ritka szövődménye: egy rediszlokált csípőtáji törés esetbemutatása Kovács Tamás Péterfy Sándor utcai Kórház és Rendelőintézet Baleseti Központ Bev. : Előadásunkban egy 82 éves nőbeteg rediszlokált csípőtáji törésén keresztül kívánjuk áttekinteni az időskori gyógyult töréseknél végzett fémeltávolításokkal kapcsolatos problémákat. Esetbemutatás: Esetünkben egy 82 éves nőbeteg 18 hónappal korábban adekvát trauma okán kialakult pertrochanter törés miatt intézetünkben történt Fí szeges OS után jelentkezik osztályunkon. Panasza hogy hetek alatt megelőző trauma nélkül progrediáló terhelésre jelentkező heves csípőtáji fájdalom miatt járása jelentősen leromlott, 3 napja ágyban fekszik. Képalkotó vizsgálatokkal az intramedulláris szeg proximális csavarjában törést és migrációt észleltünk, a tomporcsavar az izületbe vándorolt. Tekintettel arra hogy korábbi törése átépült, a fémanyagokat lehetőség szerint eltávolítottuk. A postoperatív mobilizáció panaszmentes volt, fájdalomhatáron belül, segédeszközzel terhelve járt. Otthonába emmitáltuk majd a 10 napon, varratszedése kapcsán készült co. rtg felvételen ipsilateralis subcapitalis combnyaktörést észleltünk. Diszkusszio: Irodalmi áttekintés alapján a pertrochanter törések intramedullaris szeggel történő OS utáni combnyaktörés, trauma nélküli kialakulása ritka de ismert szövődmény. 5 olyan közölt eset elérhető az irodalomban ahol intramedullaris rendszer gyógyult pertrochannter töréséből fémkivétel után következett be trauma nélküli subcapitalis törés. A fémeltávolítás minden esetben valamilyen az implantátummal kapcsolatos panasz miatt vált szükségessé. 1 olyan eset lelhető fel, ahol meglévő intramedullaris rendszer mellett alakult ki a törés. A szerzők egyetértenek abban hogy legfontosabb rizikófaktor az osteoporosis. Emellett említik még a kis fej és a rövid nyak jelenlétét. Az érintett esetek kivétel nélkül nők, így a női nem is mint rizikófaktor szerepel. Több szerző is kiemeli hogy amennyiben a fémeltávolítás szükségessége felmerül úgy az ellenodali combcsont csontsűrűségének előzetes DEXA meghatározás után az osteoporosis kezelése szükséges. Konklúzió: Időskori gyógyult csípőtáji törésből a fémkivétel nem ajánlatos. Ha mégis elkerülhetetlen, előzetesen a csontritkulás kezelése és az implantátum cseréje szükséges, legyen az rövidebb csavarok alkalmazása vagy módszerváltás.

A-0054 Térdkalács ficamokhoz társuló térdizületi törések Farkas Bettina1, Balázs Péter1, Tihanyi Dávid1, Vukov Ádám1 Péterfy Sándor Utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ, Budapest Bevezetés, célkitűzés Az akut patella ficam gyakori sérülés gyermekkorban, de felnőtt sportolóknál direkt ütés vagy rúgás következtében is kialakulhat. A térdkalács legtöbbször lateral felé luxálódik, a medialis retinaculum berepedése mellett a patella a lateralis femurcondyluson keresztül hagyja el az izületet. A ficam során osteochondralis törés is létrejöhet, melynek gyakorisága tanulmányok szerint 10 %. Az osteochondralis törés predilectiós helyei a quadriceps izomzat által a dislocalt helyzetben kifejtett tangentialis erő következtében a patella medialis ízfelszíne, a femur lateralis condylusa, illetve ezek kombinációja. A kórokok között a sérülés mechanizmusa mellett a patellofemoralis izület gyengeségét okozó hajlamosító tényezők, mint például a térdkalács alakja (Baumgartl 1966), a 140 foknál nagyobb sulcus szög (Brattström 1964), a patella magassága (patella alta), a femoralis condylus dysplasiája és a tuberositas tibiae lateralis positiója (Smillie 1970) szerepelnek. Műtéti kezelés első ficam esetén csak ritkán, főleg osteochondralis törés észlelése esetén szükséges. Módszer Feldolgoztuk az osztályunkon kezelt azon eseteket, amikor a patella luxatióhoz társultan térdizületi törés jött létre. Vizsgáltuk a sérülési mechanizmust, az anatómiai sajátságokat és a számtalan publikált műtéti eljárásból kiválasztott egyéni szempontok szerint felépített terápiát. Eseteink közül egy esetben a lateralis femurcondyluson nem osteochondralis, hanem definitív, izületi felszínt érintő törést észleltünk. Eredmények Az esetek döntő többségében arthroscopiát követően a letört osteochondralis darab refixatiotját végeztük. Egy esetben, a lateralis femurcondylus izületi felszínt érintő törése esetén lemezes osteosynthesis mellett döntöttünk. Következtetés Irodalmi adatok szerint az elmúlt 110 évben a térdkalács ficamokhoz társuló osteochondralis törések első publikációja (Kroner 1905) óta több, mint 100 műtétet írtak le, mely jelzi, hogy nincs konszenzus az operatív ellátási formák tekintetében. A hosszútávú szövődmények, mint például a recidív ficamok elkerülése elsődleges a terápia megválasztásakor. Bármelyik műtéti technika mellett is döntünk a patellofemoralis izület stabilitásának fokozásához érdemes figyelembe vennünk a lateralis képletek feszülésének oldását, a medial felé húzó izomerő fokozását és a különböző hajlamosító tényezők megoldását (pl. genu valgum és a lig. patellae lateralis tapadásának korrekciója).

A-0096 Térdficamok ellátása Intézetünkben két eset bemutatása mentén Vukov Ádám1, Tihanyi Dávid1,2, Flóris István1, Knoll Zsolt2 1 Péterfy Kórház és Baleseti Központ;2Emineo Egészségügyi és Baleseti központ Célkitűzés: A nagy energiájú sérülések, főként sportsérülések, gépjármű balesetek, magasból esés ritka sérülése a térdficam. 2016.06-2017.06 időszakban osztályunkon előfordult két eset ellátásának bemutatása alapján szeretnénk áttekinteni a traumás térdízületi ficamok elsődleges ellátásában felmerülő kérdéseket. Módszerek: Megvizsgáltuk az általunk kezelt két esetben a diagnosztikát, a műtéti kezelés felépítését, az

4 / 30


utókezelést és az elért eredményeket illetve összevetettük a szakirodalom adataival. Eredmények: Mindkét esetben sportbaleset, egy kis és egy nagy energiájú sérülés volt az oka a térdficamnak. Az egyik esetben külföldi intézetben repositio és rögzítés, a másik esetben spontán repositio történt. Mindkét esetben a sérülés után közvetlenül elvégezett röntgen, MR, angio CT vizsgálatok alapján lett megállapítva a multiligamentaris sérülés mértéke, valamint hogy törés, nervus peroneus és artéria poplitea sérülés nem áll fenn. Mindkét esetben az ellátás során a primer rögzítést követően a többlépcsős műtéti ellátást választottuk a kívülről befelé haladva elv alapján. Első lépésben a posterolateralis sarok, valamint a medialis oldalszalag, retinaculum és az egyik esetben a qudriceps részleges rekonstrukciója történt. Majd megfelelő rehabilitációs kezelések után a sérüléstől számított 1,5-3 hónappal az elülső és hátsó keresztszalagok rekonstrukciójára került sor. Következtetés: a szakirodalom és a hazai ellátási gyakorlat alapján sem egységes a kezelési protokoll. Ezért az aluldiagnosztizált sérülésformák vagy az elégtelen műtéti ellátás funkcióvesztéshez, súlyos esetben a végtag elvesztéséhez vezethetnek.

A-0050 Kihívások a proximalis tibia törések preoperativ kezelésében Gömöri András1 B.A.Z. Megyei Központi Kórház A proximalis tibia sérüléseit általánosan az AO-Müller vagy a J.Schatzker által lefektetett rendszerek segítségével osztályozzuk. Nemzetközi és saját tapasztalatok alapján az AO C3 és B3-as jellegű törések a leggyakoribbak. Az elváltozások etiologia és korcsoport alapján alapvetően két nagy csoportba oszthatóak: -A fiatalabb korcsoportban a nagy energiájú -Az idősebb korosztályban az osteoporosis mellett kialakuló, alacsony energiájú sérülések jellemzőek Mindkét csoportban számos kihívással nézünk szembe a beteg kórházba kerülésétől a műtét időpontjáig. A megoldandó problémák, az egyre népesebb idős korosztály esetében: a növekvő számban felírt véralvadásgátló készítmények, illetve a kísérő betegségek okozta rendellenességek. A minél rövidebb kórházi tartózkodás közös érdek. Az első műtétet megelőzően a kórházban töltött idő könnyen monitorozható, hasznos információkkal szolgáló adat. Ennek segítségével mutatom be a gyakran felmerülő, műtétet hátráltató tényezőket.

A-0026 Nyílt lábszártörések: tervezett módszerváltás és csontpótlás 2 eset bemutatásán keresztül Frank Monika Péterfy Sándor Utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ Bevezetés: Nyílt törések kezelésénél elsődleges szempont a fertőzés és álízület kialakulásának megelőzése, a csontgyógyulás és a sérült végtag funkciójának visszanyerése. Az elsődleges kezelés megválasztása sokban befolyásolja a végső eredményt. Gustilo és Anderson ennek megfelelően alakította ki a nyílt törések osztályozását, amely segít kiválasztani a megfelelő kezelési irányelvet a legjobb eredmény eléréséhez. Anyag és módszer: 1. eset: 36 éves férfi lőfegyverrel sértette bal lábszárát, a proximalis tibia 2-od fokban nyílt romos törését szenvedte. Első ellátása során alapos debridement, valamint külső rögzítő felhelyezése történt. Second lookra 3 nappal később került sor, a bemeneti sebet hídlebennyel zártuk. A 10. napon a hídlebeny területéről a bőrhiányt félvastag bőrrel fedtük. A fixateur-öket eltávolítottuk 6 hetes korban, majd 8 hetes korban felfúrásos velőűrszegzést végeztünk. 2. eset: 27 éves férfi, akit futás közben motorbicikli ütött el, léprupturát, tüdőcontusiot és 2-od fokban nyílt proximalis tibia darabos törést szenvedett. Törésének primér ellátása más intézetben történt külső rögzítőkkel, majd a 6. napon laterálisan lemezes rögzítést végeztünk. A 11. napon second lookra került sor a gyulladásos paraméterek emelkedése miatt, melyek a feltárást követően rendeződtek. További stabilizálásra 1 hónapos korban került sor: mediálisan is lemez behelyezésére került sor. Eredmények: Mindkét esetben radiológiailag jól láthatóak a csontos átépülés jelei 2,5 és 3,5 hónapos korban, a rehabilitáció jól halad, a betegek panaszmentesek. Egyik esetben sem alakult ki major gyulladásos szövődmény. Mindkét beteg jó úton halad a gyógyulás felé. Következtetések: Fontos már a beteg kórházba kerülésekor előre megtervezni beavatkozásokat, így minimálisra csökkenthetők a szövődmények, ezt eseteinkben a beavatkozások optimálisan megválasztott ideje bizonyítja. A belső rögzítés kényelmesebb a beteg számára és nem igényel magas compliance-t részéről, valamint a reoperáció aránya is kisebb, szemben a külső rögzítőkkel. A belső rögzítésnél hamarabb megkezdhető a rehabilitáció, így a végtag funkciójának javulása hamarabb várható.

A-0110 Esetismertetés: Közúti baleset során egy végtagon létrejött multitraumatizáció ellátási stratégiája Mécs Zoltán1, Kocsis András1 Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ1 Bevezetés: 50 éves férfi beteg motorkerékpárral frontálisan, nagy sebességgel személygékocsival ütközött, mely során szevedte el jobb distalis femur illetve patella, a patella ín sérülésével is járó III. fokban, lábszár II. fokban nyílt, jobb külboka és III-as és V-ös metatarsrus fejecsek MP ízületi ficammaml járó II. fokban nyílt törését, valamint a sarok és láb kiterjedt lágyrész roncsolódását. Módszer: Primeren a végtagon a hosszú csöves csontok, illetve az érintett ízületek kombinált, térdet is átfogó fixateur extern-es, a metatarsus törések Kirschner drótos, a külboka törések TEN sínes rögzítését, alapost debridemetet végeztük. A primer ellátást követően 24 órán belül second look műtétet végeztünk a lágyrészsérülésekre való tekintettel. Amint a lágyrészek engedték módszerváltásként a femurt, majd sebgyógyulást követően a tibiát szögstabil lemezzel rögzítettük, a patellát Mclaughlin hurokkal tehermentesítettük. A saroktájon kialakult kiterjedt bőrnecrosist kezdetben saját módon kivitelezett vákuum, majd félvastag bőr átültetési technikával kezeltük. Későbbiekben a Mclaughlin hurkot eltávolítottuk, illetve a kialakult tibia állízületen spongiosa plastikát végeztünk. Eredmény: Köszönhetően a szakmai előírásoknak megfelelő lépcsőzetes ellátásnak, módszerváltásoknak,és a lágyrészsérülések szakszerű kezelésének egy évvel a sérülést követően a betegnek részethelés melletti használható végtagja van. A végtagon deformitások visszamaradása miatt további, komolyan megfontolt műtéti kaszkádot tervezünk. Következtetés: Egy végtagot érintő kiterjedt sérülések ellátásában kifejezetten fontos az adekvát műtétek megfelelő időben történő elvégzése, valamint a beteg szakszerű vezetése. Ezek betartása mellett a sokszor kilátástalan tűnő esetek illetve helyzetek is megoldhatóak. Előadásunkban az időzítés és a helyzetnek megfelelő invazivitás mértékének meghatározásának kiemelkedő fontosságát kívánjuk bemutatni.

A-0079 Esetbemutatás - Kiterjedt, körkörös, alsóvégtagi decollement ellátása Kőnig Károly Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházak OMSz szállította ambulanciánkra telefonértesítést követően C.D. –t. A mentőegység elmondása szerint a 27 éves férfi közúton, kerékpár

5 / 30


vezetőjeként sérült, mikor az út szélén álló betonkeverő teherautó - amit ő éppen került - váratlanul elindult, és őt elsodorta, bal alsó végtagján áthajtott. Gerincágyon, stiffneck rögzítésben, biztosított perifériás vénával, érkezett. Bal alsó végtagon comb proximalis harmadától a lábszár középső harmadáig nyúló körkörös decollement volt látható, ventro- lateralisan tomportájéktól a fibula középső harmadának magasságáig kb. 80 cm hosszú roncsolt sebzés húzódott. A szabaddá vált fasciákon a megnyomatások következtében kérdéses életképességű területek alakultak ki, a térdízület a patella lateralis szélénél kb. 5 cm hosszan megnyílt. A végtagon a sérüléstől distalisan jól tapintható pulzust, megfelelő kapilláristelődést észleltünk Ambulanciánkon At + Tetig vaccinatioban részesítettük a beteget, mintavétel történt mikrobiológiai vizsgálathoz, empirikusan vénás antibiotikus kezelést indítottunk. Képalkotó vizsgálatok bal oldali fibula fej elmozdulás nélküli törését igazolták. Egyéb testtáj sérülése nem igazolódott. Sürgősséggel műtétet végeztünk, alapos debridement történt, az eltávolított bőrből készített félvastag plasticara alkalmas hálósított készítménnyel fedtük a kiterjedt szövethiányt. A térd ízületet áthidaló, egysíkú, kétszintes Fixateur Externe- nel helyeztük nyugalomba a végtagot. Fenntartott narcosisban kórházunk Intenzív Terápiás Osztályára került, ahol Crush szindróma korai észlelése céljából CK szintet és vesefunkciós paramétereket gondosan monitorozták. 3 nap után, extubatiot követően, stabil vitalis paraméterekkel osztályunkra visszavettük. Mikrobiológiai vizsgálat alapján célzott antibiotikus terápiára váltottunk, a transplantált területek 75%- án megtapadt a graft, a térdízület terültén körkörösen seb maradt vissza, amit a primer műtét után 3 héttel az ellenoldali végtagról vett félvastag bőrrel fedtük. A sérült sebe továbbra is váladékozott, de békés volt. Sebváladék tenyésztése nem volt negatív, de infektológiai konzilium szisztémás antibiotikus kezelést nem tartott szükségesnek. Mobilizációját megkezdtük, amint általános állapota lehetővé tette, Fixateur- rel a végtagot terhelve járóképes volt. A rögzítőt 4. postoperatív héten eltávolítottuk, ezt követően a térd mozgása csaknem 0 fok volt. Kitartó fizikoterápia segítségével távozásakor teljes extensio és 20 fok flexio volt kivitelezhető. Múlt héten otthonába emittáltuk, térdtáji szövethiányos területen további rendszeres kötéscserét javasoltunk.

A-0111 A HLS-LD csavar kezdeti klinikai tapasztalatai az elmúlt 2 év alapján Mécs Zoltán1, Kocsis András1,2, Kádas István3, Kádas Dániel4 Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ1; Emineo Egészségügyi Központ2; Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet3; Innosynth-KDS Kft.4 Bevezetés: A külboka törések közül a leggyakoribb Weber B típusú törés ellátásában a minimalinvazív módszerrel elvégezhető HLS csavar alkalmazása hazánkban számos helyen rutinszerűvé vált, ezeknek eredményeiről korábbi fórumokon beszámoltunk. Módszer: Tekintettel arra, hogy korábbi összehasonlításaink alapján a HLS csavar a külboka törésben elfoglalt szerepe létjogosultságot nyert, általános igények és műtéti tapasztalatok alapján mind az implantátumot, mind az instrumetáriumot fejleszteni kívántuk. Az elmúlt csaknem 10 év tapasztalatai alapján csökkentettük a distractios erőt, fokoztuk a stabilitást, illetve a sebészi észrevételek alapján módosítottuk az eszközkészletet. Az elmúlt évben beteganyagunk túlnyomó részben az Emineo Egészségügyi Központ és a Baleseti Központ beteganyagából került ki. Eredmények: Kezdeti tapasztalataink, hogy köszönhetően a változtatásoknak a törésrepozíció pontosabbá, a rögztés stabilabbá, valamint a Torx végű csavarnak köszönhetően a műtéti kivitelezés is könnyebbé vált. Mind a betegkontroll során nyert fizikális, mind a radiológiai eredmények jobbak lettek. Az alkalmazó sebészektől is pozitív visszajelzéseket kaptunk. Az előadásban szereplő módosítási igények bevezetése folyamatban van. Következtetés: A HLS csavar műtéti technikájának és kezelési alapelvének megtartása mellett, elmondhatjuk, hogy a fejlesztésnek köszönhetően a műtéti kivitelezés megbízhatóbb és gyorsabb lett, a műtéti eredmények jobbak, illetve a postoperatív szövődmények is csökkentek.

Ünnepélyes Megnyitó 2017. szeptember 14. csütörtök | 17:30 - 19:30 | Forgon Mihály terem A-0118 Orthogeriatrics-where are we now? Vladan Novakovic Klinicki Centar Srbije, Beograd

A-0119 Treatment algoritm of scaphoid non-union Ian McNab Oxford University Hospitals Nuffield Orthopedic Centre, UK

Időskori alsó végtag 2017. szeptember 15. péntek | 08:30 - 10:00 | Forgon Mihály terem Üléselnök: Biró Csaba, Varga Endre A-0120 Taylor Spatial Frame: Basic theory and application Qinlin Kang No.6 people's hospital, China

A-0055 Periprotetikus törésekkel szerzett tapasztalataink, eredményeink kórházunkban Gunther Tibor, Mihalik Gusztáv, Nyőgér Zoltán Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Győr Az időskori törések egyre jelentősebb és nehezebb részét képezik a periprotetikus törések. A győri kórházban 2007 és 2016 között összesen 61 esetben láttunk el periprotetikus törést. 46 csípő és 15 térd TEP körüli periprotetikus törés fordult elő. A csípő TEP körüli sérülések közül 43

6 / 30


betegnél femur, 3 medence törés volt. A térd TEP körüli töréseknél 11 esetben supracondyler törések voltak, lábszár töréssel 4 esetben találkoztunk. 23 esetben lemezes OS-t és 43 esetben protézis cserét végeztünk. Feldolgozásunk során használtuk a csípő esetében a Vancouver, a térdnél a Rorabeck, Stuart&Hansen és az AO legújabb, a teljes vázrendszert felölelő UCS/CCS klasszifikációját. A periprotetikus törések ellátása egyre nagyobb számban jelentkezik, részben az életkor és a beültetések számának növekedésével, de véleményünk szerint az aktivitás fokozódása sem elhanyagolható. A betegek sikeres ellátását befolyásolja a beteg általános állapota, de mindenképpen szükséges a műtét során a megfelelő osteosynthesis és a revíziós implantátum egyidejű lehetősége/elérhetősége.

A-0080 Atípusos femurtörések ellátása Csonka Ákos1, Gárgyán István1, Doró Péter2, Sádt Zoltán1, Vági Zsolt1, Varga Endre1 1 Szegedi Tudományegyetem, Traumatológiai Klinika;2Szegedi Tudományegyetem, Klinikai Gyógyszerészeti Intézet Bevezetés Az osteoporosis világszerte több százmillió embert súlyt. Hazánkban a lakosság 7-10 százaléka érintett. Kezelésében és a törések megelőzésében elsődlegesen választandóak a biszfoszfonát tartalmú készítmények. Az atípusos femurtörés jól definiált entitás, de mechanizmusa sokszor nem egyértelmű. Előfordulása ritka, a femurtörések 1-2%-a tartozik ebbe a csoportba. Kialakulását elsősorban a hosszantartó biszfoszfonát kezeléssel hozzák összefüggésbe, de kiváltó tényezőként szerepelhet diabetes, rheumatoid arthritis, és az elhúzódó steroid therápia is. Anyagok/betegek és módszerek Klinikánkon prospektív vizsgálat folyik az atípusos femurtörések felismerése, megelőzése, gyógyszeres és műtéti kezelése szempontjából. 2013 január 1-től 2016 december 31-ig 17 atípusos femurtörést elszenvedett beteget kezeltünk. A diagnózis felállításához nélkülözhetetlenek az anamnesztikus adatok (időszakos combfájdalom, gyógyszerszedés, komorbiditás), illetve a röntgenfelvételeken látható patognosztikus jelek (generalizált cortex vastagodás, lateralis radiolucens sáv, microfracturák, periostealis stresszreakció, medialis csipkeképződés). Eredmények Klinikánkon 2013 január 1-től 2016 december 31-ig terjedő időszakban 272 beteget láttunk el AO32A3 femurtörést miatt. A 19 atípusos femurtörés közül 16 esetben velőűrszegezést, 3 esetben pedig szögstabil lemezes rögzítést alkalmaztunk. A műtét után posztoperatív röntgenfelvételek készültek az operált oldalról, és az ellenoldalról egyaránt. A műtéteket követő 6, 12, és 16. héten kontroll röntgenfelvételek készültek. Három betegünknél lateralis combnyaktörés került felismerésre. Ezekben az esetekben reoperációt végeztünk. Egy esetben bilateralis törés jött létre a primer műtétet követően két évvel, mely miatt az ellenoldalon is megtörtént a velőűrszegezés. Egy esetben pedig a velőűrszegezés után 1,5 évvel sem következett be a törésgyógyulás ezért addicionális lemez felhelyezése történt. Szeptikus szövődményünk nem volt. Következtetések A tartós biszfoszfonát kezelés növelheti az atípusos femurtörés gyakoriságát. A beteg panaszai alapján gondolni kell a betegségre, ami különösen inkomplett törés esetén fontos. Röntgenfelvételeket kell készíteni az ellenoldali femurról is. Bizonytalan esetben CT vagy izotópos csontscintigraphia végzése szükséges. Törés esetén felfúrásos reteszelt velőűrszegezés az elsődlegesen választandó műtéti eljárás. Gyakorlatunkban a gyógyszeres therápia szempontjából a biszfoszfonát készítmények leállítását (drug holiday), vagy gyógyszerváltást alkalmaztunk. Kiegészítő therápiaként a kalcium és D-vitamin raktárak feltöltése szükséges. A kis esetszám miatt statisztikai elemzéseket nem tudtunk végezni, de az eredményeink alapján úgy tűnik, hogy a kialakult törések stabil rögzítésével megfelelő törésgyógyulást tudtunk elérni. Az ellenoldali combcsonton jelentkező alarmírozó radiológiai jelek észlelése után, az osteoporosis gyógyszeres kezelésének megváltoztatása ellenére egy esetben újabb törés kialakulását észleltük, mely felveti az irodalom által ajánlott preventív operatív stabilizáció lehetőségét.

A-0023 60 év feletti distalis femur töröttek operatív ellátása osztályunkon Lakatos Adrienn, Urbán Ferenc Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház Traumatológiai Osztály Bevezetés: Idősödő társadalmunkban a porotikus csontok kis energiájú sérüléseinek száma fokozatosan növekszik. Ezek között a femur distalis vég törései is jelentős számban fordulnak elő. Ennek az idős populációnak nagy segítséget jelent, ha intramedullaris technikával rögzítjük töréseiket, hogy a sérült végtag mihamarabb terhelhető legyen. Célkitűzés: Az osztályunk gyakorlatát szeretnénk bemutatni a 60 év feletti korcsoport distalis combcsonttöréseinek ellátásával kapcsolatban. Anyagok és módszerek: A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház Baleseti Sebészeti Osztályán az utóbbi 5 évben megoperált betegek adatait dolgoztuk fel. A MedWorks rendszerben rögzített műtéti leírások alapján statisztikai elemzést végeztünk. A primer röntgenfelvételeket a választott implantátumokkal vetettük össze. Eredmények: 2012 január 1. és 2017.április 30. között osztályunkon 202 beteget kezeltünk femur distalis vég törés miatt. Ebből 60 év feletti beteg volt 149 (74%). Az esetek nagy része nőbeteg volt (77%). Egyszerű csavaros rögzítést alkalmaztunk az esetek 8%-ában. 20%-ban alkalmaztunk lemezes osteosynthesist. A betegek jelentős többségét (72%) intramedullaris technikával láttuk el. Diszkusszió: Az utóbbi 5 évben osztályunkon egyértelműen preferált metódus az intramedullaris rögzítés a 60 év felettiek kis erőhatásra bekövetkezett distalis femur töréseinek ellátására. Módszerválasztásunkat az indokolja, hogy egyszerű törések esetén így hamarabb kezdhet el terhelni és tapasztalatunk szerint a darabosabb törések esetén is nagyobb mechanikai stabilitást ad ez a technika a gyógytorna során.

A-0087 Nehézségek és szövődmények az időskori distalis femurtörések ellátásánál Mahunka Zsolt, Mészáros Iván, Pálffy Zsuzsanna Csolnoky Ferenc Kórház A szerzők az utóbbi 5 évben a distalis femurtörések ellátása során szerzett tapasztalataikról számolnak be. Az időskorú betegek súlyos csontritkulásán, kísérőbetegségein kívül a már korábban behelyezett implantátumok, protézisek okoznak nehézséget az ellátásban. A korábban alkalmazott DCS, retrograd femur szegezéshez képest a szögstabil lemezes rögzítés előnyösebbnek tűnik. Az egyéb műtéti módszerekkel szemben a szögstabil lemezelésnél kevesebb szövődményt, korábbi terhelhetőséget, gyorsabb rehabilitációt tapasztaltak, ezért ezeknél a töréseknél elsődlegesen választandó módszerként javasolják.

A-0072 Időskori disztális femur törések ellátása Merényi Gábor Szent János Kórház Traumatológiai és Kézsebészeti Osztály, Budapest Bevezetés A 70 éven felüli betegek disztális femurtöréseinek, köztük a térdprotézis körüli periprotetikus törések különböző ellátási módszereit vizsgáltuk. Betegek/módszerek A 2014-2016-os években az osztályunkon kezelt idősköri disztális femurtöréseket a törés jellegétől függően

7 / 30


intramedulláris retrográd szegezéssel, vagy szögstabil disztális lemezzel kezeltük. A töréseket AO beosztás, a periprotetikus töréseket LewisRorabeck szerint osztályoztuk. Vizsgáltuk a törésgyógyulást, a funkcionális eredményt, a szövődményeket, a reoperációk számát. Eredmények A vizsgált 3 évben 55 70 év feletti beteg 56 disztális femur törését kezeltük. Köztük 20 volt térdprotézis feletti periprotetikus törés. A primer töréseknél 24 alkalommal retrográd szegezést, míg 12-szer szögstabil lemezelést végeztünk. A periprotetikus törötteknél 8 alkalommal retrográd szeget, 12-szer szögstabil lemezt alkalmaztunk. A primer törések retrográd szegezésénél is és a lemezelésénél is 1-1 álízületet észleltünk, szeptikus szövődmény is 1-1 volt. Periprotetikus töréseknél a lemezelés valamivel jobb eredményt mutatott. Következtetések A distalis femurtörések közül az AO A típusú töréseknél az intramedulláris retrograd szegezés, míg a C típusú töréseknél a szögstabil lemezes szintézis adja a jobb eredményt. Térdprotézis körüli femur periprotetikus töréseknél a szöglet stabil lemezzel érhető el a kellő stabilitás és a szövődménymentes gyógyulás.

A-0077 Időskori tibia proximalis vég törés kezelésében elért eredményeink az elmúlt 5 évben Körei Csaba1, Huszanyik Gergely1, Turchányi Béla2 1 Kenézy Gyula Kórház és Rendelőintézet Traumatológiai és Kézsebészeti Osztály 2DE ÁOK Traumatológiai és Kézsebészeti Tanszék Célkitűzés: Retrospectiv vizsgálatunk során 2012.01.01.-tól, 2016.12.31.-ig intézetünkben kezelt és diagnosztizált proximalis tibia vég törést szenvedett betegeink anyagát dolgoztuk fel. Bevezetés: A vizsgálat során a 65 év feletti mind operált, mind konzervatívan kezelt eseteket összegeztük. Érdekelt bennünket az általunk alkalmazott ellátás és kezelés hatékonysága. Módszer: Az informatikai rendszerben rögzített adatok alapján vizsgáltuk a betegek töréstipusát, ellátási módját, valamint az elért kezelési eredményeinket. A töréstípusokat az AO szerint klasszifikáltuk. Eredmények: A vizsgált időszak alatt összesen 88 beteget kezeltünk osztályunkon. Konzervatívan 32 beteget, operatívan 56 beteget kezeltünk az elmúlt 5 évben. AO A típusú törést szenvedett 7 beteg, AO B 53 beteg, AO C típusú törést 29 beteg szenvedett el. A konzervatívan kezelt sérültek közül 13 beteg lemondott a felajánlott műtétről, 17 beteget általános állapot, társbetegségek, egyéb sérülés miatt kezeltünk konzervatív módon, 2 beteg politraumatizált volt, akik tibiatörésük ellátása előtt társsérüléseik miatt elhaláloztak. Az operatívan kezelt sérülteknél többféle ellátási módot alkalmaztunk. Történt csavaros osteosynthesis, támasztólemezes-, szögstabil lemezes-, valamint együttesen támasztólemez és szögstabil lemezes rögzítés is, továbbá átmeneti jelleggel fixateur externe felhelyezés. Az operált betegeknél 16 alkalommal történt spongiosaplastica. Műtétesen kezelt betegek közül 4 esetben volt szükség feltárásra sebváladékozás miatt, amely a kezelés hatására megszünt. Az utánkövetés ideje igen változó volt az 1 hónaptól, egészen 5 évi terjedő időintervallumig, de átlagosan 7,5 hónap volt. Az operált betegek 57,14%-a, tehát 32-en gyógyultak panaszmentesen, a többi sérültnél valamilyen panasz, úgy mint fájdalom, mozgásfunkció beszükülés volt megfigyelhető. A konzervatívan kezelteknél a panaszmentes esetek aránya 41,26%. Következtetés: Összegzésként megállapítható, hogy az időkori tibia proximalis vég törést szenvedett betegeknél leggyakoribb az AO B és AO C típusú complex, ízületbe hatoló törés. Műtéti megoldással jobb kezelési eredmények érhetőek el, mint konzervatív kezeléssel.

Varia 2017. szeptember 15. péntek | 08:30 - 10:00 | Vámhidy László terem Üléselnök: Bűcs Gábor, Naumov István A-0061 Beszámoló a Sanatmetal biarticularis csípő protézissel kezelt 70 év feletti combnyaktörött beteganyagunkról Csonka Csaba, Nagy Olivér, Kopinec András, Varga Vilmos Dr. Kenessey Albert Kórház Balassagyarmat Osztályunkon egy éve kezdtük alkalmazni a Sanatmetal biartikuláris protézist combnyak törések kezelésére. Előadásunkban részletesen ismertetjük az általunk követett műtéti indikációs protokolt. Bemutatjuk nemcsak azokat a feltételeket amellyek megléte esetén primer biartikuláris protézis beültetést végzünk,hanem azokat is melyek megléte esetén sem osteosynthezist, sem a endoprotézis beültetést nem végezzük. Beszámolunk a korai szövődményekről, valamint az után vizsgálatunk eredményéről.

A-0116 Hueter-féle csípőízületi feltárás alkalmazása a baleseti sebészetben Bűcs Gábor PTE Traumatológiai és Kézsebészeti Klinika A Hueter-féle csípőízületi feltárást 1885-ben írták le, ennek módosításával 1947-ben Robert Judet ültette be az első csípőízületi protézist. A feltárás sok évtizedes háttérbe szorulása után az utóbbi két évtizedben - többek között Joel M. Matta munkásságának köszönhetően - ezen csípőízületi megközelítést ismét teret hódított. A szakirodalmilag is kiforrott anterolateralis, lateralis és posterior feltárások mellett az anterior feltárás napjaink egyik leginkább kutatás alá vont területe előnyei és nehézségei okán. A pécsi Traumatológiai és Kézsebészeti Klinikán több, mint 3 éve történnek csípőízületi műtétek a Hueter-féle feltárásból is. A népesség elöregedésével a csípőtáji töréses esetek számának emelkedése tapasztalható, mely jelentős kapacitásokat igényel nemcsak az aktív traumatológiai, hanem a krónikus rehabilitációs és otthoni szakápolói rendszertől egyaránt. A módszer alkalmazásával lehetőség van a resectios arthroplasticától kezdődően a revíziókon keresztük számos csípőízületi műtétet elvégezni. Klinikánk eddigi eredményei alapján gyakorlatilag betegszelekció nélkül alkalmazható a módszer, mely rövidebb kórházi tartózkodással, kevesebb vértranszfúzióval és mérsékeltebb posztoperatív fájdalommal eredményez hasonló hosszútávú eredményeket, mint a tradicionális csípőízületi megközelítési módok. Az előadásban a feltárás rövid történeti áttekintése és aktuális irodalmi háttere után bemutatásra kerül a módszer traumatológiai alkalmazhatósága, valamint ismertetésre kerülnek az eddig elért eredményeink.

A-0071 Cement nélküli Sanat Swing térdprotézisek rehabilitációja Duska Zsófia, Kerékgyártó Ágnes, Némethné Herczegfalvy Dorottya, Hangody László Uzsoki Kórház Célkitűzés: A Sanat Swing cement nélküli térdprotézis rehabilitációs igényeinek áttekintése. Anyag és módszer: A Sanat Swing cement nélküli

8 / 30


térdprotézis 2015 második felében került a klinikai gyakorlatba. A protézis kialakítása ill. rögzítése – megfelelő csontviszonyok esetén – azonnali teljes testsúly terhelést tesz lehetővé. A cement mentes rögzítési technika feltételezi a jó csontminőséggel rendelkező betegválasztást, így a betegek döntő többségénél nincs szükség tehermentesítésre. (Nem kielégítő csontminőség esetén műtét közben is lehet cementezett technikára váltani.) Ennek megfelelően a rehabilitációban a cementezett protézishez hasonló protokollt követtünk. Betegeinket segédeszköz védelmében az első naptól kezdve teljes testsúly terhelést engedve járattuk. Az első postop. nap – az betegek általános állapotát figyelembe véve – járókerettel, majd a 2. naptól könyökmankó támogatása mellett gyakoroltuk a járást. A segédeszköz választást és a terhelés fokozatos növelését alapvetően a betegek általános állapota, a quadriceps izomereje, a lágyrész viszonyok miatt nehezebben oldódó extenziós deficit, ill. a kísérő betegségek befolyásolták. A segédeszköz fokozatos elhagyását – a fentiek figyelembe vételével – akár már a második hét után megengedtük. Azoknál a betegeinknél, akik még semiflexióban terheltek (korábbi extenziós deficit, feszesebb lágyrészek, gyengébb izomerő), akkor nem hagytuk a segédeszköz korai elhagyását, ha a kívánatosnál duzzadtabb, gyulladtabb volt az ízület.A mozgásterjedelem növelését célzó gyakorlatokat az első naptól kezdve megkezdtük. Az aktív torna kiegészítésként esetenként mozgatógépet is használtunk / javasoltunk. Törekedtünk a végextenzió 1-2 napon belüli visszaszerzésére – deficittel rendelkező betegeinknek a pihenőidőben sarok alá tett párnával előmozdítva a flexiós kontraktúra oldódását. A flexió vonatkozásában 1 hét-10 napon belül próbáltuk elérni a 90 fokot. Amennyiben a lágyrészviszonyok ezt előbb engedték, akkor nem korlátoztuk a fentinél gyorsabb mozgásterjedelem növelést. A lépcsőn járatást az operált végtag kíméletével tanítottuk. Eredmények: A betegek zöménél a varratszedéskor 0-90 foknál nagyobb mozgásterjedelmet sikerült regisztrálni. A segédeszközről való leszokás általában a varratszedés után indult meg, és a 6 hetes kontrollra már segédeszköz nélkül érkeztek. Összeségében a funkcionális eredmények a cementezett térdprotézisekhez hasonló ütemű eredményeket mutattak. Megbeszélés: A Sanat Swing típusú cement nélküli térdprotéziseknél a cementezett protézisekhez hasonló rehabilitációs protokoll alkalmazható. A mozgásterjedelem növelését nem befolyásolja a cement mentes rögzítési technika.

A-0017 Meg kell-e mindig, minden panfacialis sérültet operálni? Szentirmai Annamária Baleseti Központ, Budapest Fiumei út 17. Bevezetés: A panfacialis törések nagyerejű erőbehatásra keletkeznek. Az arckoponya komplex törése, mely érinti az arc felső, középső és alsó régióját. Gyakran kombinálódik frontobasis töréssel, intracranialis sérüléssel. Mindig része az orbita valamelyik falának törése. Gyakran politrauma része. Anyag és Módszer: A panfacialis sérülés definícióját G. Luhr határozta meg 1992-ben: Az arckoponya csontjainak és a mandibulának különböző kombinációjú, többszörös törése. Osztályozása szerint az I. típus komplex arcközép törés sagittalis maxilla törés nélkül, és egyszerű haránt vagy ferde mandibula törés. A II típus komplex arcközép törés sagittalis maxilla töréssel, és egyszerű haránt vagy ferde mandibula törés. A III típus komplex arcközép törés sagittalis maxilla töréssel, többszörös vagy darabos mandibulatörés, és/vagy izületi nyúlvány törés. A sérülések keletkezési mechanizmusának megváltozásával napjainkban nem mindig lehet a fenti osztályozás csoportjaiba besorolni az arcközép és a mandibula kombinált töréseit, előfordul, hogy a diagnózisok alapján III csoportba kerülne, ami valójában csak I csoportba való. Az is előfordul, hogy a diagnózisok alapján műtéti ellátást valószínűsítenénk, míg a valós kép alapján erre nem biztos, hogy szükség van. Öt eset rövid ismertetésével bemutatom, hogy mikor kell feltétlenül műtéti stabilizálást végezni, és melyek azok az esetek, amikor csak felesleges és szükségtelen terhelés lenne a multitraumatizált vagy politraumatizált beteg számára a panfacialis törés műtéti ellátása. Következtetés: A panfacialis sérülés kezelése Luhr II és Luhr III csoportban mindig műtéti. A Luhr I csoportban egyéni mérlegelés alapján, kivételesen kezelhető konzervatív módon, ha a törések elmozdulás nélküliek, sem occlusios zavar, sem jelentősebb esztétikai károsodás nem valószínű. Ha a beteg általános állapota, valamint társsérülései miatt hosszabb gépi lélegeztetés várható, vagyis rágással 2-3 hétig biztosan nem fogja terhelni az állcsontokat.

A-0109 Osszeointegrációs protézis alkalmazása traumás és perifériás érbetegségek miatt amputált betegek rehabilitációjában Móricz Ottó1, Wéber György1, Rickard Branemark2, Nőt László Gergely1 1 PTE ÁOK Traumatológiai és Kézsebészeti Klinika 2University of California, San Francisco, USA Bevezetés: alsó végtagi amputáció két vezető oka a végtagot ért trauma és az oklúzív érbetegségek. Irodalmi adatok alapján a betegek viszonylag kis számban viselnek művégtagot, és alig 5%-uk elégedett vele. Az OPRA (Osseointegrated Prostheses for the Rehabilitation of Amputees, Osszeointegrációs Protézis amputált betegek rehabilitációjára) a protézist direkt a csonthoz horgonyozza le, ezáltal nagyobb stabilitást biztosít. Célkitűzés: a szerzők célkitűzése az OPRA rendszerű protézis bevezetése volt a hazai gyakorlatba. Módszerek: jelen tanulmányunkban összesen 6 beteg szerepel: 2 férfi traumás amputáción esett át, 2 nőbeteg esetében Burger-kór, további 2 férfibetegnél progresszív perifériás érbetegség miatt történt amputáció. Az első műtét során speciálisan kialakított titán csavar kerül behelyezésre a megmaradt csontba, OPRA technikát alkalmazva. Hat hónap elteltével a beültetett csavar stabilan helyezkedik a csontban, ekkor egy toldalékot illesztünk csavarhoz. A toldalékhoz csatolható a végleges protézis, melyet gyógytornász segítségével, fokozatosan terhelhet a beteg. Eredmények: A beültetett csavarok rögzülését radiológiai vizsgálattal ellenőriztük, korai szövődményt, kilazulást nem észleltünk. Az után követés során 1 arterioszklerotikus beteg elhunyt myokardiális infarktusban. 1 nőbeteg panaszkodott tartós fájdalomra a végleges protézis használata közben. További 1 nőbeteg szenvedett combnyaktörést a művégtag használata mellett. 2 betegnél észleltünk mérsékelt fokú csontritkulást a beültetett csavar kilazulási jelei nélkül, esetükben a rehabilitációs kezelést 2 hónapra felfüggesztettük. Megbeszélés és következtetések: Az OPRA rendszerű protézisek hozzájárulnak az életminőség javításához traumás vagy érbetegség miatt elvégzett amputációt követően. Ugyanakkor, gondosan végzett szelekció és több paraméter (csontritkulás, kardiovaszkuláris rizikófaktorok) figyelembevétele szükséges a rutinszerű alkalmazás bevezetése előtt.

A-0073 Artroszkóposan asszisztált impresszió kiemelés a tibia bokaízületi felszínén. Szabó Gábor SzSzBMK - Jósa András Oktatókórház - Nyíregyháza A szerző egy középkorú sérült 43-B2 típusú disztális tibia törésének perkutan ellátását mutatja be. A műtéti kezelés során nem invazív bokaízületi disztrakciót alkalmazott hevederes rendszerrel. Artroszkóposan elvégezte a bokaízület átvizsgálását, az elülső perem apró fragmentumainak eltávolítását. A tibia impresszió kiemelést proximál felől végezte, artroszkóposan ellenőrizte, majd KFI csavarral rögzítette. A középtávú posztoperatív eredmény kiváló, a sérült elégedett.

A-0062 Egy inveterált talusnyaktörés ellátása

9 / 30


Nyőgér Zoltán, Tömböl Ferenc, Balogh Péter Petz Aladár Megyei Oktató Kórház Balesetsebészeti és Kézsebészeti Osztály, Győr A talusnyaktörés operatív ellátása bizonyos esetekben már primeren is kihívást jelent. Inveterált törés esetén sok eldöntendő kérdéssel, elvárással állunk szemben. Milyen a fej életképessége? Milyen szintézist válasszunk? Desis vagy törésegyesítés? Ha desis, akkor hol? Hogyan pótoljuk az esetlegesen necrotisalt csontrészeket? A biomechanika megfelelő helyreállítása. 49 éves férfi autóbalesetben sérült, személyautó vezetőjeként. Primer vizsgálat során a törés nem került felismerésre, rögzítés nem történt. Állandó bokatáji fájdalmai miatt kontrollvizsgálaton észlelték törését, inveterált jellege miatt műtéti ellátás nem történt. Jelentős járási nehezítettség alakult ki, csak mankóval volt járóképes, munkáját ellátni nem tudta. Osztályunk ambulanciáján a baleset után 8 hónappal vizsgáltuk a beteget. MRI vizsgálat készült a törtdarabok vitalitásának megítélésére. Ennek alapján osteosynthesis mellett döntöttünk. A törés felfrissítése mellett, homológ, albuminnal átitatott corticospongiosus csontot használtunk, az elért helyzetet titán, kanülált, HCS rendszerrel rögzítettük. Postoperatív időszakban gipszrögzítés és tehermentesítés történt. Jelenleg, 16 hónappal a műtét után a beteg segédeszköz nélkül járóképes, ismételten dolgozik. Ugyanakkor tartós terhelést követően, nap végére jelentkeznek a subtalaris régióra lokalizálódó fájdalmai. A korábbi álizületnek megfelelően fájdalma nincs, Chopart izületi fájdalomról nem számol be.

A-0030 TK szeg - kamaszkori lábszártörés UTN szegezése TK szeggel Kretzer András, Tömböl Ferenc Petz Aladár Megyei Oktató Kórház Balesetsebészeti és Kézsebészeti Osztály Bevezetés: Míg a felnőttkori 2/7 - 6/7-i lábszártörések elsődleges ellátási taktikája a felfúrás nélküli, fedett, reteszelt velőűrszegezés (UTN), addig gyermekkorban a konzervatív kezelés. Műtétet igénylő töréseknél az elsődleges választandó eljárás a TEN szegezés. De mi a helyzet a kamaszkorral, amikor a testméretek már megközelítik, sőt el is érik a felnőttkorit, de még aktív növekedési zónával rendelkeznek? Módszer:Osztályunkon 10 éve foglalkozunk ezen kérdés megoldásával. Eddig 14 esetben alkalmaztunk atípusos helyről bevezetett tömör velőűrszeget - jó eredménnyel. 2 - 3 éve felmerült a kérdés: ehhez az eljáráshoz módosítsuk, optimalizáljuk a velőűrszeget. Egy éve elkészült a vadonatúj szegsorozat a berakószettel együtt. Eredmények: Bár az ÚJ TK szeggel még csak egy műtétet végeztünk, a kezdeti tapasztalatok pozitívak. Következtetések: Az eltelt 10 év alatt 15 végzett műtét során szeptikus szövődményt, növekedési zavart, elhúzódó csontgyógyulást nem tapasztaltunk. A műtéti aktivitás növekszik az életkor előrehaladtának és a műtéti technika fejlődésének függvényében. Az invazivitás növekedésének ellenére a konzervatív kezelés aránya a nemzetközi trendnek megfelelően 80% körül mozog.

A-0002 Neurális kanül és elasztomer pumpa (Easypump®) – egy megbízható, hasznos módszer a perioperatív ortopédiai fájdalomcsillapításban Szabó Zoltán PTE KK AITI BevezetésrnAz elasztomerikus pumpák neurális “kanülön történő” klinikai alkalmazásával kapcsolatban intézetünk már közel öt éves tapasztalattal rendelkezik. Az ilyen célú első sikeres használata a PTE-n egy mellkassebészeti beteg (Nuss műtét utáni traumatikus fémeltávollítás) epidurális kanüllel (B.Braun, Perifix®, G18) történő hazaengedése kapcsán volt. A kezdeti pozitív visszajelzéseket követően, a napi rutin analgéziában történő igénybevételüket fokozatosan kiterjesztettük. Napjainkra gyakorlatilag bármilyen kanül esetén előszeretettel alkalmazzuk, legyen az perifériás idegvagy epidurális-katéter. Természetesen mind végtagi, mind centrális vénás úton történő fájdalomcsillapító adagolásra is kiválóan használhatóak. rnrnIsmertetésrnAz elasztomerikus pumpák működési alapelve, hogy egy innovatív és pusztán mechanikus elven működő tartály, a hozzá kapcsolódó szereléken keresztül, gyárilag meghatározott, konstans sebességgel adagolja a gyógyszert. A beteg biztonságát garantáló további tényezők: a speciális egyirányú, részecske- és baktérium-szűrővel ellátott szerelék, illetve egy könnyen – akár a beteg által is – elzárható kapcsolórész. Alkalmazásuk esetén az állandó sebességgel adagolt (pl. 5 ml/óra) és több napra elég gyógyszer adag (pl. 270 ml) mellé, ha a fájdalomszint megkívánja (pl. gyógytorna), további bólusok is, illetve töményebb adagok is adhatóak. A tartály gyógyszerfeltöltését, a dozirozást, a bólusok adagolását és a telítést is a nemzetközi és a hazai ajánlások alapján készült, de individualizált intézeti protokollok szerint kell végezni. A közvetlen posztoperatív szak dokumentálására speciális észlelőlap bevezetése javasolt. Különösen fontos, hogy kombinált spinális-epidurális érzéstelenítést követő alkalmazás esetén, csak a motoros funkció visszatérését követően induljon az adagolás. Azáltal, hogy nem igényel szoros kontrollt, a működése lényegesen egyszerűbb az elektronikus készülékekhez képest, és nincs fecskenő csereigény sem, jelentősen csökkenti mind a nővéri, mind az orvosi munka mennyiségét is. A felügyeletet végző egészségügyi dolgozók számára jelentős megkönnyebbülést jelent a programozási procedúrák és riasztási üzenetek kiiktatása is. rnrnMegbeszélésrnA szélesedő innovatív eszköztárnak köszönhetően, az ortopédiai műtétek adekvát posztoperatív fájdalomcsillapítására napjainkra már számos módszer elérhető. Mozgásszervi sebészetben különösen fontos a gyors mobilizálhatóság, a rehabilitáció és a posztoperatív gyógytorna korai és gördülékeny megkezdése. A kisméretű és diszkrét Easypump® típusok megkönnyítik és lehetővé teszik ezt. Az elektronikus pumpákhoz képest lényegesen nagyobb mobilitást és komfortot eredményeznek. A folyamatos fájdalomcsillapító adagolás pedig megfelelő betegelégedettséggel párosul.rn

A-0086 Hajléktalanság és mélyszegénység a traumatológiai ellátásban Börner Orsolya Mária1, Besenyei Mária2 1 PTE KK Traumatológiai és Kézsebészeti Klinika;2PTE KK Szociális Szolgálat Célkitűzés: A figyelem felhívása egy olyan betegcsoportra (effektív hajléktalanok, lakástalanok, otthontalanok), mely a teljes betegszámhoz képest elenyésző számot képvisel, mégis sokszor – szinte - megoldhatatlan vagy kényszermegoldásokat szülő problémaként szerepel a traumatológiai ellátásban. Módszer: Irodalmi áttekintés és esetismertetés. Következtetés: A hajléktalan és mélyszegénységben élő betegek gyógyítását az egészségügyi rendszernek kellene biztosítania, mégis egészségügyi ellátásuk egy része magán a hajléktalan ellátás keretein belül valósul meg. A hajléktalan léthez kapcsolódó elhanyagolt külső, élősködők, az antiszociális, gyakran agresszív magatartás, a kooperáció hiánya nehezíti ezen betegek ellátását; traumatológiai ellátásukat és gyógyulásukat, ahogy szociális rehabilitációjukat, úgy mozgásszervi rehabilitációjukat is hátráltatják kísérő betegségeik. Akut ellátásuk kapcsán rosszabb általános állapotuk miatt hosszabb ápolási időt, többlet gyógyszert igényelhetnek. Traumatológiai ellátásukat követően rehabilitációjuk házi ápolás keretében nem megoldható, az ápolásra létrejött hajléktalan intézmények korlátozott fogadóképességgel bírnak. A kórházi ellátást már nem igénylő, de az utcai életvitelre alkalmatlan hajléktalan emberek ápolása, lábadozása sok esetben nem megoldott.

10 / 30


Időskori medence, acetabulum - Felső végtag váll 2017. szeptember 15. péntek | 10:30 - 12:00 | Forgon Mihály terem Üléselnök: Csotye János, Naumov István A-0088 SIF - az új kihívás az időskori medence sérülteknél Naumov István PTE Balesetsebészet és Kézsebészeti Klinika Társadalmunk, a un. „nyugati fejlett társadalmakhoz” hasonlóan megindult az elöregedés nem túl szerencsés útján. Ennek szociológiai, gazdasági és egészségügyi aspektusait nem kívánom részletezni, „csak” egy aránylag szűk, de annál jelentősebb problémát okozó betegséget helyeztünk a fókuszpontba, ez az időkori medencesérülések. Klinikánkon, a PTE KK Balesetsebészeti és Kézsebészeti klinikán az elmúlt 20 évben, (1997.01.01 – 2016.12.31) 387 esetben kezeltünk, 65 év feletti Tile B és C típusú medence sérültet. Jelentős számban az utóbbi 5 évben emelkedett a sérültek előfordulás. Leggyakoribb sérülésforma, az álló helyzetből történő elesés volt. Diagnosztikában, a fizikális vizsgálat mellett a 3 irányú medence rtg felvételek és az utóbbi években a szinte rutinszerűen elvégzett CT vizsgálat szerepel. Az rtg felvételek, még a speciális irányúak is, az esetek közel 2/3-ban nem adtak kellő felvilágosítást a sérülés meglétéről. A CT vizsgálatok már jóval pontosabb felvilágosítást adtak a törés meglétéről. Eseteink egy részében, viszont ez sem elegendő, ekkor az MRI vizsgálat derítheti ki a panaszok hátterét. Amennyiben a betegnek jelentős panaszai vannak, felkeléskor konzekvens fájdalmat jelez, nyugalmi fájdalmak, járásképtelenség, vagy a már korábban is meglevő fájdalmai fokozódnak, vagy neurológiai tünetei is vannak, egyre inkább a műtéti megoldások felé hajlunk. Műtéti megoldásként a percután transsacralis csavarozást és/vagy sacroplastikát végzünk A műtéti és konzervatív kezelés eredményei jelenleg még feldolgozás alatt vannak, de reménykeltő a műtéti megoldások effektivitása az időskori medencesérülések kezelésénél

A-0003 Időskori osteoporotikus medencetörések diagnosztikája Gárgyán István, Vági Zsolt, Csonka Ákos, Varga Endre Szegedi Tudományegyetem Traumatológiai Klinika BEVEZETÉS A medence hátsó gyűrű sérülése nehezen felismerhető, diagnosztizálása, stabilitásának meghatározása, a műtéti indikáció felállítása mind a mai napig szakmai viták tárgyát képezi. A radiológiai kép és a klinikai vizsgálat együttesen határozza meg a kezelési stratégiát, amely a konzervatív kezeléstől a minimál invazív technikákon át, esetleg a bonyolult sebészi rekonstrukciók között változhat. ANYAG ÉS MÓDSZER Az SZTE Traumatológiai Klinikán prospektív vizsgálatot folytattunk az időskori osteoporotikus hátsó medencegyűrű sérülésének felismerése, stabilitásuk megítélése, és hosszú távú kezelése tekintetében. A 2013. 06. 01. és 2014. 02. 28. közötti időszakban a klinikánkra felvett kis energiájú időskori szeméremcsont töröttek eseteit elemeztük. A primeren készült csípő és AP medence röntgenfelvételeken észlelt os pubis törés esetén a vizsgálatokat minden esetben kiegészítettük inlet és outlet medence felvételekkel, valamint vékonyszeletes CT vizsgálattal. A töréseket Rommens szerint osztályoztuk és a betegeket az általunk kidolgozott algoritmus szerint kezeltük és utánkövettük. A vizsgálat következő fázisában 2015.01.01. – 2016.12.31. között csak abban az esetben végeztünk CT vizsgálatot, ha a beteg nyugalomban vagy a terhelés során deréktáji, keresztcsont környéki fájdalomról panaszkodott. EREDMÉNYEK 2013. 06. 01. – 2014. 02. 28. között 34 beteget vizsgáltunk, akik 41,2%-nál (14 eset) igazolódott CT-vel hátsó medencegyűrű sérülés. Ugyanakkor röntgenfelvételekkel csak 3 esetben tudtunk hátsó gyűrű törést kimutatni. 4 beteg törése a Rommens szerinti III – IV csoportba tartozott, ezekben az esetekben műtétet végeztünk. A vizsgálatok következő fázisában 2015.01.01. – 2016.12.31. között 110 os pubis törött beteget vettünk fel klinikánkra, de közülük csak 61 betegnél végeztünk CT vizsgálatot, akik fájdalomról panaszkodtak. Ezen betegek között 42,6%-ban (26 eset) mutatott a CT hátsó medencegyűrű törést. 8 betegnél találtunk Rommens szerinti III – IV instabil hátsó törést. KÖVETKEZTETÉSEK A két vizsgálati fázis eredményeiből megállapítható, hogy CT-vel az estek 41-42%-ban mutatható ki hátsó medencegyűrű törés, függetlenül attól, hogy a betegnek van keresztcsonttáji fájdalma, vagy nincs. Abban az 59 esetben, amikor fájdalom hiányában nem végeztünk CT vizsgálatot, a betegek 41-42%-ban szintén ki tudtunk volna mutatni a hátsó gyűrűn törést. Az elkészített röntgenfelvételeken azonban csak az esetek 10%-ában diagnosztizálható a hátsó törés, így egyértelműen megállapítható, hogy a kiegészítő röntgenfelvételek nem alkalmasak az osteoporotikus medencetörések diagnosztizálására, minden esetben CT vizsgálat elvégzése szükséges.

A-0078 Idős kori acetabulum törések Wiegand Norbert, Naumov István PTE ÁOK Traumatológia és Kézsebészeti Klinika Az időskori acetabulum törések etiológiája lényegesen eltér a fiatalkori törésektől, hiszen ezek általában kisenergiájú törések, leggyakrabban állásból elesés, ágyról leesés következményei. Az elülső columna törései gyakoribbak (64%), idős korban jellemző a jelentős elmozdulás és darabosság valamint a széli impaktáció, az esetek közel felében sérül a QLP is.A műtéti indikációban ugyanazok az elvek, mint a fiatalabb betegeknél. Minden olyan törés, melynél a diszlokáció > 2-3 mm, a törés a terhelési felszínt érinti, valamint subluxáció, vagy luxáció jelenléte igazolható operatív ellátást igényel, mérlegelni kell azonban az idős korhoz kapcsolódó rizikófaktorokat is. A törések elláthatók nyílt feltárásból végzett OS-sel, precutan csavarokkal, valamint bizonyos esetekben primér protézissel is. Klinikánkon 2003 és 2013 között, 65 évnél idősebb acetabulum törött beteg összesen 94 fordult meg, 26-ot konzervatív és 68-at műtéti úton kezeltünk. A műtétek eloszlása: nyílt feltárásos OS: 31, percutan csavarozás: 23, priméren beültetet totál protézis:5, késői TEP:9. Felülvizsgálni 67 beteget tudtunk, közülük 29-et 5 éves korban is. Összehasonlítottuk a nyílt OS-sel, percutan csavarozással és a konzervatív módon kezelt sérültek eredményeit a Postel-d’Aubigne score segítségével. Elfogadható, jó és kiváló eredményt kaptunk a nyílt műtéteknél 72%-ban, a percutan esetekben 64%-ban és a konzervatív kezeléskor mindössze 28%-ban. Az időskori acetabulum törés az egyik legkomplexebb ellátást igénylő sérülés. A javasolt ellátási mód továbbra is a műtéti egyesítés, mely lehet nyílt feltárásból végzett lemezelés vagy percutan csavarozás is, hiszen ezekkel lényegesen jobb eredmény érhető el, mint a konzervatív kezeléssel.

11 / 30


A-0070 65 év feletti betegek acetabulum törései osztályunkon 2009 és 2016 között Gulyás Kristóf, Cs. Kiss Balázs Kenézy Gyula Kórház és Rendelőintézet Traumatológiai és Kézsebészeti Osztály Bevezetés Az acetabulumtörések az összes törés kb. 0,4-0,6%-át, a csontos medencét érő töréseknek átlagosan 15-20 %-át teszik ki. 65 éves kor felett ezek a sérülések egyszerű esések következményei. Célkitűzés Vizsgálatunk során az intézetünkben 2009 és 2016 között észlelt 65 év feletti sérültek adatainak retrospektív áttekintésekor arra kerestük a választ, hogy ezen betegcsoportban a fenti sérüléstípusok esetén milyen arányban választottunk operatív vagy konzervatív kezelési módot, milyen arányban észleltünk szövődményeket, illetve az utókezelési időszakban a sérültek milyen csípőfunkcióval rendelkeztek. Anyagok és módszerek Kórházunk számítógépes rendszerét használva az elmúlt 8 év adatait tekintettük át retrospektív módon, és vizsgáltuk a 65 év feletti sérültek acetabulumtöréseinek és csípőízületi ficamainak ellátását több szempont alapján, úgymint: ápolási idő, operatívan illetve konzervatívan kezelt esetek aránya, különböző operatív megoldások, szövődmények jelentkezése, kezelés során elért funkció, illetve fennmaradó szubjektív panaszok. Eredmények Az absztrakt készítésekor az adatok gyűjtése és elemzése még folyamatban van. 2009 és 2016 között a nők esetében 25 esetben észleltünk acetabulumsérülést, és 6 esetben centrális csípőficamot, férfiak esetén ezen számok 41-nek illetőleg 11-nak adódtak. Az acetabulumtörések mintegy 20%-ában végeztünk műtétet, amely során a leggyakoribb műtéti megoldások a rekonstrukciós lemezes, és KFI lemezes, csavaros osteosynthesis volt, melyet átlagban a sérülést követő 6. napon végeztünk el előkészítést követően. A konzervatív töréskezelés leggyakoribb módja axialis skeletális extensio ill. segédeszközzel történő tehermentesítés volt. Primer protézis beültetés acetabulum törés miatt nem történt. A csípőízületi ficamokat leggyakrabban korábban csípőprotetizált betegen észleltük. Következtetés Az adatok további gyűjtésével és elemzésével keresünk választ arra, hogy az első ellátáskor az összes betegszámhoz képest csupán 1/5-részben végzett műtéti kezelési arány megfelelő volt-e.

A-0038 Rehabilitációs műtétek idős korban az OORI Ortopédiai Osztályán Kádas István, Szlovák Sándor, Bölcsházy Zoltán, Hampel Ferenc, Vas Roland, Kiss Eszter Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet Ortopédiai Osztály CÉLKITŰZÉS: Mi lesz az eredménye annak, hogyha egy osztályon traumatológus, ortopédsebész, kézsebész, valamint rehabilitációs szakorvos jelenik meg egyszerre? Mindennek helyszíne az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet Ortopédiai Osztálya. A betegek részéről a kínálat széleskörű. Koponya, gerincsérültek különböző defektusainak sok-sok változata. A rehabilitációs kezelés mellett korrekciós műtétek széles tárháza áll rendelkezésre. MÓDSZER: A kooperáció eredménye egy rendkívül széleskörű ellátási lehetőséggel bíró ortopéd osztály. A profilok kialakításával a kézsebészeti rekonstrukció, ínhosszabbítások, ín áthelyezések, korrekciós osteotómiák széles skálája jelent meg. Az alsó végtagon is folynak arthrolysisek a csípő, a térd, a boka és a láb területén. Végeztünk arthrodesiseket és végtaghosszabbításokat. Az alap ortopéd profil a csípő és a térdízületi prothesisek és azok revisiói, mellett a lábon végzett korrekciós műtétek bütyök, kalapács ujj tengelykorrekciói. Újabb lehetőségként, a térd, a csukló, a boka arthroscopia mellett, megjelent a váll arthroscopos profil is. Az OORI rehabilitációs osztályai számos beteget vesznek át, rehabilitációs kezelésre, ortopédiai és traumatológiai osztályokról. Amennyiben korrekciós műtétre, vagy szövődmény elhárításra van szükség, azt az ortopédiai osztályon végezzük el, amennyiben szükséges, a korábbi operatőr részvételével. Így felső és alsó végtagi törések, medencetörések, csípő ficamok után kialakult combfej necrosis miatt az osztályon végeztük el a protézis műtétet. EREDMÉNYEK: 2016-ban az osztályon 377 műtét történt, melyből 235 prothesis és prothesis revisio volt. A további esetek a szerteágazó profiloknak megfelelően történtek. Beszámolunk a magunk által kialakított saját protokolljainkról. Az előadás során ismertetjük az adatokat, részletesen, profilok szerint. Különleges esetekkel demonstráljuk az osztályon elvégzett speciális műtéteket. KÖVETKEZTETÉS: A jól kialakított kooperáció mindenképpen előnyös egy osztály számára, ahol a négy szakterület, kellő szaktudással és tapasztalattal rendelkezik. A rehabilitáció során a betegek útja megfordul osztályunkon. A balesetek után a beteg útja gyakran a tolószék felé vezet. Mi változtattunk ezen. A tolószékből, átmeneti mankózás után, a teljes terheléssel történő járást alakítjuk ki.

A-0063 Hemiarthroplastica versus reverz total vállízületi arthroplastica időskori humerus proximális vég 3-4-rész törött betegeink kezelésében Csotye János, Bardócz Lóránt Békés Megyei Központi Kórház, Pándy Kálmán Tagkórház Gyula, Traumatológiai Osztály Bevezetés: Az elmozdulással járó proximális humerus törések sebészi és konzervatív ellátása nagy kihívást jelent, kiváltképp az idős populációban. Ezen korosztályban a meglévő kísérőbetegségek, az előrehaladott osteoporozis számos nehézséget okozhat a sebész számára. Anyag és módszer: Ezen törés típus az összes végtagi törés kb. 5%-át teszi ki, számos irodalmi adat és feldolgozás alapján, 100.000 lakosra kivetítve, évente kb. 70 törés regisztrálható. A törések 75%-ban a 60-as éveiben lévő populációt érinti, és ugyanennyi százalékban nőknél fordul elő. Ezen adatok alapján ellátási területünkön évente 150-200 proximális humerus törést látunk el. Osztályunkon a vizsgált időszakban (2012-2016) 157 esetben végeztünk valamilyen sebészi beavatkozást, 20 esetben Delta reverz endoprotézis beültetést, 38 esetben hemiarthroplasticát végeztünk. Az utánvizsgálat során 2 irányú rtg felvételek alapján vizsgáltuk a tuberculáris fragmentek helyzetét, állapotát, a protézis fej cranializációjának mértékét, valamint a protézis szár körüli kilazulás mértékét. RTSA esetén szintén vizsgáltuk a protézis szár és a metaglene körüli kilazulás mértékét, a csavarok kimozdulását, a hemisphere lebillenését és természetesen a notching mértékét. Ami mind a két csoportot illeti a Constant score alapján mértük a különböző functio eltéréseket, valamint fájdalom mértékét. Eredmények: A kezelés során fellépő nehézségek és komplikációk hátterében a régió bonyolult anatómiai struktúrája, a rotátorköpeny degeneratív elfajulása, hiánya a tuberculáris fragmentek gyógyulási képessége, a mozgatóapparátus kontraktúrája, a humerus fej elétképessége, a számos esetben meglévő osteoporosis együttes jelenléte állhat. Következtetés: A vállízületi protetikai módszerek alkalmazása új utat nyitott a kezelési stratégiánkban. Ezen indikációk pontos tisztázása, az anatómiai viszonyok pontos ismerete, valamint a biomechanikai tényezők elemzése és nem utolsó sorban a jó rehabilitáció segíthet az egyébként számos nehézséget okozó betegcsoport kezelésében

A-0032 Szemléletváltozásunk a poszttraumás vállízületi protetizálásban Ungvári Gábor1, Urbán Ferenc1, Bábás Géza1 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház1 Bevezetés Az elmúlt években a vállízületi sérülések ellátásában egyre nagyobb szerepet kap a protetizálás, törekedvén a jobb funkcionális eredményre. Célunk Bemutatni szemléletváltozásunkat az időskori vállsérültek protézisbeültetésének gyakorlatában. Anyagok és módszerek 2009

12 / 30


és 2017 május közti időszakban 41 alkalommal történt osztályunkon 60 év feletti sérültnél ilyen típusú műtét.Törés miatt 22, ficam esetén 6, ficamos törés ( Neer VI ) indikációjával 13 esetben. Hemi- 19, reverz protézis 22 alkalommal.Nő-férfi arány 22-19, jobb-bal oldal: 27-14, törés:22, ficam:6, Neer VI:13. Átlagéletkor 69 év (60-84). Míg 2009 és 2015 közt 12 hemi- és 1 reverz, addig 2016 és 2017 májusa közt 7 hemi- és 21 reverz protézis implantációja történt. A betegelégedettséget a műtétek után elvégzett Oxford Shoulder Score (OSS) segítségével objektivizáltuk. Összegzés A delta protézis elérhetőségét követően, ennek használata dominánssá vált, mely az irodalmi adatokkal egyezően jobb funkcionális eredménnyel kecsegtet. Ezt az általunk elvégzett OSS is igazolta.

A-0056 Vállízületi hemiartroplasztika eredményeinek hosszú távú utánkövetése Nőt László Gergely1, Britt Irene Haukeland Eidem1, Lázár István1, Máthé Tibor1 Traumatológiai és Kézsebészeti Klinika, Általános Orvostudományi Kar, Pécsi Tudományegyetem Bevezetés: A vállízületi hemiprotézis beültetés elterjedt kezelési módszer a darabos négyrész-törések és Neer VI-os típusú humerus proximális vég törések kezelésében. Az irodalmi adatok jórészt rövid, legfeljebb egy éves után követési időszak eredményéről számolnak be. Célkitűzés: Tanulmányunk célja az volt, hogy megvizsgáljuk Klinikánk beteganyagán a beültetett vállízületi hemiprotézisek (HEP) hosszú távú utánkövetésének eredményeit, és összehasonlítsuk azokat az egy éves adatokkal. Beteganyag és módszerek: A PTE Traumatológiai és Kézsebészeti Klinikán 2004 és 2017 között operált betegek eredményeinek feldolgozását kezdtük meg. A demográfiai adatok és a komplikációk számba vétele mellett statisztikai számításokkal hasonlítottuk össze az 1 éves és a 3-5 éves kontroll vizsgálaton észlelt Constant-Murley, complience és radiológiai pontszámokat. Eredmények: Előzetes tanulmányunkban 28 beteg adatainak elemzése szerepel, átlag életkor 63 ± 3.1 év, férfi/nő arány = 1/2. A betegek compliance és a radiológiai kép szignifikánsan nem változott 1, 3 illetve 5 évvel a műtétet követően; azonban az életkorhoz igazított Constant-Murley pont szignifikánsan csökkent a műtétet követő 1. és 5. évet összevetve (92.3 ± 2.9 Vs 62.8 ± 7.9, átlag ± SE, t-teszt, p < 0.05). Következtetés: Az előzetes vizsgálatok alapján kijelenthetjük, hogy a vállízületi HEP-el elért eredményeink megfelelnek az irodalmi adatoknak. Fontosnak tartjuk olyan utókezelési lépések kidolgozását, melyek segítségével a szignifikáns funkcióvesztés részben megelőzhető lenne.

A-0009 Proximalis humerustörések primer ellátása revers vállprothesissel idős korban Szebeny Miklos (1,2) Gloviczky Balázs1, Baukó Tamás1 1. Péterfy S.u-i Kh. RI Baleseti Központ 2. Semmelweis Egyetem Traumatologia Tanszék Proximalis humerustörések primer mütéti ellátására 2012 januarja óta alkalmazzuk tervszerüen a revers vállprothesist. 5,5 év alatt 2017. májusig 55 esetben végeztünk ilyen mütétet. Minden esetben ez volt az első beavatkozás. Rövid előkészités után, átlagosam egy héten belül végeztük el a mütéteket. Elemeztük retrospective eseteinket. Szövődményszám alacsony - egy mélyfertőzés történt. A rehabilitácios idő rövid : 3-6 hónap a teljes rehabilitácioig. A funkcionalis eredmények meglepően jók. A revers prothesis elsődleges indikácioja a rotator köpeny elégtelensége. A stratégiánk szerint 70-75 év felett már elsődlegesen ezt a prothesis tipust alkalmazzuk, de már 60 év felett megfontolandő az alkalmazása. Bár az eddigi eredmények nagyon biztatóak, a prothesis függő késői szövődmények, elsősorban a proximalis componens nagyarányu 10 éven belüli lazulása még továbbra is aggodalomra adnak okot.

A-0064 Érdemes-e operálni az időskori négyrész töréseket ? Máthé Tibor, Móricz Ottó PTE KK Balesetsebészeti és Kézsebészeti Klinika bevezetés Az időskori humerus proximalisvég törés egyre nagyobb számban fordul elő. Ezen törések kezelése konzervatív és operatív is lehet. Előadásunkban azt vizsgáltuk, hogy van e különbség a velőűrszeggel végzett műtéti ellátás és a konzervatív kezelés eredményei között a humerus proximalisvég négy rész törései esetében. anyagok és módszerek 2008. január és 2014. december között 2023 proximalis humerus törést elszenvedett beteget gyógyítottunk klinikánkon. Ebből négy rész törés 624 volt. 60 éves vagy azt meghaladó 422 . Az átlag életkor 76,4 év volt. A sérültek 55 %-át konzervatívan, 45% -át operatívan kezeltük. A konzervatív kezelés során rövid ideig tartó Gilchrist kötést ezt követő gyógytornát alkalmaztunk. A velőűrszegezést követően néhány nap Gilchrist kötést, majd három hétig passzív , ezt követően aktaív gyógytornát végeztünk. Ezen két csoport gyógyulási eredményeit hasonlítottuk össze. Minimális követési idő 12 hónap (átlag, 30 hónap) volt. A felülvizsgálatok során RTG kontrollt végeztünk, mértük a mozgástartományt a betegelégedettséget. Az eredményeket a Constant-Murley pontszám és a SF-36 pontrendszer alapján értékeltük. eredmények A humerus anterográd velőűrszegezés funkcionális eredményei nem voltak jobbak mint a konzervatív csoporté, még a nagyobb elmozdulással járó törések esetében sem. A mindennapi élet tevékenységeiben valamivel jobb eredményeket mutatott az UHN csoport, de ez nem volt szignifikáns. Az RTG vizsgálatok jobb anatómiai helyzetet mutattak UHN esetében, valgus és varus elmozdulás tekintetében (11% vs. 56%). A szövődmények aránya UHN csoportban 38% volt és magas volt a reoperációk aránya is ( 28%). Azon betegek, akik kellően motiváltak voltak a gyógytornát illetően, függetlenül a kezelés fajtájától, jobb mozgási eredményt értek el. A mindennapi életben végzett tevékenységet csak kis mértékben befolyásolta a mozgástartomány. A beteg elégedettség hasonló volt a két csoportban. következtetések A vizsgálatok azt mutatták hogy a konzervatívan vagy velőűrszeggel kezelt időskori négyrész törések gyógyulási eredményei hasonlóak voltak, függetlenül az elmozdulás mértékétől. A mozgástartományt inkább a megfelelő gyógytorna határozza meg mint a kezelés fajtája. A betegelégedettséget és a mindennapi tevékenység végzésének képességét nem befolyásolta az alkalmazott gyógyítási módszer. Mindezeket figyelembe véve a konzervatív kezelés még ma is jó alternatíva az időskori humerus proximálisvég törések esetében.

A-0097 Az időskori proximalis humerus törések kezelése osztályunkon az irodalom és a nemzetközi ajánlások tükrében Boda Tamás, Gera László, Haga Ágnes, Fetter Tamás Bács-Kiskun Megyei Kórház A proximalis humerus törések az összes törés kb 5 %-át teszik ki, a 3. leggyakoribb időskori törés. Előfordulása 100 beteg/100.000 fő évente, mely a népesség elöregedésével folyamatosan emelkedik. Egy 60 év feletti nőbetegnek 8% esélye van a proximalis humerus törésre élete folyamán. A 60 év feletti korcsoport proximalis humerus törés kezelésének irodalma rendkívül széles. A helyes kezelési terv felállításához meg kell határozni a törés pontos típusát, ismerni kell a beteg általános állapotát, társbetegségeit, a csontminőségét, melyet a rotator köpeny állapota egészít ki. Ez komplex kivizsgálást és alapos mérlegelést igényel. Míg a konzervatív kezelés a betegvezetés nehézségeit, az operatív ellátás a suppuratiós és reoperaciós

13 / 30


szövődményeket hordozza magával. A revers total vállprotézis beültetés válogatott esetekben egy jó megoldás lehet, azonban speciális jártasságot igényel jelentős anyagi ráfordítás mellett. A mai viszonyok mellett végzett napi gyakorlatot és annak eredményeit bemutatva szeretnénk tükröt állítani magunk és a mostani magyar valóság elé.

Kutatás 2017. szeptember 15. péntek | 10:30 - 12:00 | Vámhidy László terem Üléselnök: Mester Sándor, Turchányi Béla A-0029 Az izoperibolikus kalorimetria és a differenciál pásztázó kalorimetria (DSC) használata a traumatológiában Dandé Árpád1, Nőt László1, Bűcs Gábor1, Móricz Ottó1, Till József1, Wiegand Norbert1, Farkas Péter2Kocsis Béla3, Lőrinczy Dénes4 1 PTE Traumatológiai és Kézsebészeti Klinika;2PTE Radiológiai Klinika;3PTE Mikrobiológiai és Immunitástani Intézet;4PTE Biofizikai Intézet; Célkitűzés: Jelen munkánk célja az volt, hogy az izoperibolikus kalorimetria és a (DSC) segítségével különítsük el az arthrózis egyes fokozatait, illetve, hogy megbízható módon azonosítsuk synoviális folyadékból a különböző baktérium törzsek által okozott ízületi fertőzéseket. Anyag és módszer: Az általunk kidolgozott szabványosított kísérleti modell első fázisában Klinikánkon konzervatívan és műtétesen kezelt betegektől térdpunkció során eltávolított synoviális folyadékból, frissen, vagy mélyfagyasztásos tárolást követően 37°C hőmérsékleten izoperibolikus kalorimetriával vizsgáltuk. Minden esetben a kapott eredményt a Kellgren-Lawrence-féle radiológiai beosztással, valamint a műtéti leletekkel vetettünk össze. A kutatás második fázisában ellenőrzött mikrobiológiai körülmények között, bullionba, külön-külön hat, különböző 103 és 105 CFU/mL koncentrációjú baktérium törzset oltottunk be, melyből a sterilitás szabályait betartva 200 μL-t a differenciál pásztázó kalorimeter speciálisan kialakított nyitható kettős falú kisebbik tartályába tettünk. A 37°-a felmelegített synoviális folyadékból 500 μL –t a nagyobbik tartályba, a kisebbiket belezárva adtunk hozzá. Referencia vizsgálati anyagként bulliont használtunk. A hőegyensúly beállta után a kettős falú edényt összenyitva, az elegyet, 24 órát 37 °C –n inkubáltuk. A baktériummal beoltott mintákat, párhuzamosan denaturáltuk, a bouillon tartalmú referencia mintákkal. A hőmérsékleti jellemzőket (maximális denaturációs hőmérséklet (Tm) és a kalorimetriás entalpia változást (ΔH)) a SETARAM Micro DSC-II és SETARAM Micro DSC-III kaloriméterekkel, párhuzamos vizsgálattal 0.3 K min-1 fűtési sebességgel 37°- 90° C közötti hőmérsékleten monitorozzuk. Bakteriális ízületi felülfertőződés gyanúja esetén térdpunkció során vett térdízületi folyadékból mikrobiológiai leoltás történt, mellyel párhuzamosan kaloriméterrel vizsgálatot indítunk, hogy minél hamarabb pontos diagnózist kapjunk, mely fontos a megválasztandó kezelés, műtéti beavatkozás szempontjából. Eredmény: A végzett kalorimetriás vizsgálatok egyértelműen reprezentatív termogramokat mutattak az artrózis különböző fokozataiban, valamint minden egyes baktériumtörzs esetében fontos megjegyezni, hogy a differenciál pásztázó kalorimetriás vizsgálatok a baktériumok típusától és koncentrációjától függően jellemző különbségeket mutattak. Következtetés: A differenciál pásztázó kalorimetria megbízható módszer a különböző baktérium törzsekkel fertőződött synoviális minták vizsgálatára. A mikrobiológiai tenyésztésnél sokkal gyorsabban tud eredményt biztosítani (egyes baktérium törzsek esetében 4-6 óra).

A-0011 A D vitamin pótlás szükségessége és a D vitamin ellátottság kiértékelése időskori csípőtáji töröttekben Balasa Tibor1, Biró Csaba1, Mátrai Ákos1, Lőcsei Zoltán2, Toldy Erzsébet3, Salamon Antal1 1 Traumatológiai Osztály,2Általános Belgyógyászati Osztály,3Központi Laboratórium Markusovszky Egyetemi Oktató Kórház, Szombathely Bevezetés:A D vitamin (DV) hiányt az elesések és csonttörések egyik rizikó faktoraként tartják számon. Jelen előadásunk célja, hogy felhívjuk a csípőtörések ellátását végzők figyelmét a D vitaminhiány kontrollálására és a pótlás végzésére. Anyag és módszer: Osztályunkon kezelt és operált 199 csípőtáji törött (74,7±11,5 év; 132 nő, 67 férfi) betegünkben vizsgáltuk a DV hiányt és a parathormon szinteket, törési anamnézis nélküli, aktiv életvitelű kontroll csoporthoz hasonlítva. Eredmények: Az elemzés során DV hiányt (25OHD:<50 nmol/L) kétszer (72% vs. 38%), súlyos hiányt (<20 nmol/L) nyolcszor (30% vs. 4%) tapasztaltunk. Következményesen emelkedett parathormon szinteket háromszor (33% vs. 12%) gyakrabban tapasztaltunk, mint a törési anamnézis nélküli, aktív életvitelű kontroll csoportban. Azoknak a betegeknek, akik magasabb 25OHD szinttel rendelkeztek, közel ötször (OR=4,6 CI95: 2,1-10,6 p<0,001) nagyobb esélye volt a műtét utáni kedvezőbb funkcionális állapotra az alacsonyabb 25OHD szinttel rendelkezőkhöz képest. Betegeink 7 hónapos túlélését követve a mortalitási ráta 15,6% volt. A műtét utáni korai javulás szignifikáns meghatározó faktora volt a jobb túlélésnek (OR: 7.9 CI95: 3,5-18,2 p<0.001). Következtetés: A D-vitamin státusz a túlélést a 25OHD szintektől függően befolyásolta, ha az életkorra, korai javulásra és a krónikus betegségre kontrollálva végeztünk Cox regressziót: a túlélést a 25OHD egy határig (40 nmol/l) jelentősen növelte, ezen túl már csökkentette. Ezek az adataink is megerősítik a megfelelő D vitaminpótlás fontosságát a törésgyógyulásban és még a túlélésben is. A társuló betegségek kontrollálásán túl a műtét előtti rutin labor leletek mellett célszerű a 25OHD-vitamin és kalcium értékek meghatározása is. Ezek ismeretében szükséges a DV pótlása, melynek módszeréről a témával foglalkozó szerzők véleménye sem egységes, különösen a kalciummal való kombinálást illetően. A D vitamin hiánypótlás időszerűségét, fontosságát jól jelzi, hogy Magyarországon már a harmadik konszenzus jelent meg erről, melyben a többi érintett társaság mellett a Traumatológiai Társaság álláspontja is szerepel.

A-0018 Traumás agykárosodás által kiváltott hypophysis hormon hiány vizsgálata Frendl István1, Katkó Mónika2, Galgóczi Erika2, Boda Judit2, Zsíros Noémi2, Németi Zoltán1, Bereczky Zsuzsanna3, Hudák Renáta3, Kappelmayer János3, Nagy V. Endre2, Turchányi Béla1 Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar1Traumatológiai és Kézsebészeti Tanszék;2Endokrin Tanszék; 3Laboratóriumi Medicina Tanszék BEVEZETÉS Súlyos fejsérülések esetén irodalmi adatok szerint felnőttek 11 - 28%-ában, míg gyermekek 42%-ában alakul ki agyalapi mirigy károsodás és következményes csökkent vagy hiányzó hypophysis hormon termelés. Azonban a fejsérültek több mint 80%-a enyhe traumás agysérülést (mild traumatic brain injury = mTBI) szenved el. Fejsérülések után a sérült neurológiai szempontból teljesen gyógyulhat, azonban az ilyen betegek egy részének erőnléte, közérzete és általános állapota az idegrendszeri tünetek hiánya ellenére sosem lesz olyan, mint a trauma előtt volt. Feltételeztük, hogy ezen betegek egy részénél a perzisztáló panaszok oka az agyalapi mirigy hormontermelésének károsodása lehet. Vizsgálatainkkal az enyhe fejsérülést szenvedett betegek endocrin utánvizsgálatát végeztük el, hogy megállapítsuk az mTBI-t követően kialakuló hypophysis hormonhiány gyakoriságát, és adekvát hormonpótlásban részesíthessük őket. BETEGEK ÉS MÓDSZEREK Egy négy éves időszakban

14 / 30


508 traumás agysérülést (Traumatic Brain Injury = TBI) szenvedett beteget vizsgáltunk; közülük 406 enyhe traumás agysérülést szenvedett. Vért vettünk a sérüléskor, majd a fejsérülés után 6 – 12 hónappal az agyalapi mirigy hormonszintek ellenőrzésére. A TBI súlyosságát a Glasgow Coma Scale szerint csoportosítottuk. A mTBI betegek mintáit elemeztük. A betegekkel egy szubjektív kérdőívet is kitöltettünk, általános állapotuk felmérésére. EREDMÉNYEK A 406 mTBI betegből 76 volt elérhető utánvizsgálatra. A 76 beteg közül 15 esetben a sérüléskor már meglévő hypophysis dysfunkciót találtunk, így őket kizártuk a vizsgálatból. A megmaradt 61 betegből az utókezelés során 10 betegnél találtunk legalább egy hypophysis hormonszint hiányt. Közülük 3 betegnek isolált növekedési hormon (growth hormone = GH) deficienciája, 3 betegnek isolált gonadotropin hiánya, 2 betegnek isolált thyrotropin deficienciája, és 1 betegnek kombinált gonadotropin és thyrotropin hiánya volt. Úgy találtuk, hogy a mTBI betegek 16%-ának újonnan kialakult hypophysis hormon hiánya volt. KÖVETKEZTETÉSEK Vizsgálataink szerint az enyhe fejsérülést szenvedett betegek esetében a súlyos fejsérülést szenvedettekhez hasonlóan, közel azonos gyakorisággal fordul elő endokrin károsodás. Ezen hormonhiányos betegeket adekvát hormonterápiában részesíthetjük, így jelentősen javítva életminőségüket.

A-0094 A peroneus perforator propeller (PPP) lebeny alkalmazása külboka régó lágyrészdefektusának fedésében, illetve perfusiójának mérése Laser Speckle Contrast Analysis (LASCA) imaging technikával. Kromek Lóránd PTE Traumatológiai és Kézsebészeti Klinika Egyszerű vagy komplex lágyrészdefektusok a distalis lábszáron nagy kihívást jelentenek a baleseti sebészetben. Sebgyógyulást el lehet érni konzervatív módszerekkel, de minősített körülmények esetében és a gyorsabb fedés érdekében különböző lebenyek kerülhetnek alkalmazásra , melyekkel adequat fedést lehet elérni. Célkitűzés: Klinikánkon új metódus bevezetett PPP lebeny versatilitásának, megbízhatóságának, keringési tulajdonságának felmérése volt, valamint a lebeny vérelátásnak non-invasív quantitatív mérése egy, a klinikai gyakorlatban még úttörő LASCA imaging technika alkalmazásával. Anyag és módszer: Vizsgáltuk a 2.3.4 postoperatív napon a lebeny és környezetének perfusióját, valamint összehasonlítottuk az ellenoldal identikus bőrrészletének perfusiojával. A lebeny területén kijelölt különböző mérési területek egymáshoz viszonyított perfusioját mértük kórtermi körülmények között PERIMED PSI laser imager segítségével. Az adat analysist a PimSoft all-in-one szoftverrel történt. Konklúzió: A PPP lebeny jó, megbízható vérellátású, technikailag könnyen kivitelezhető lebeny, mely érnyélterületének perfusioja kezdetben intenzívebb, de a lebeny distalis és középső tartományának perfusioja sem csökkentebb, ill. alig különbözik a lebeny környezetének perfusiójától. A LASCA imaging egy új igéretes mérési technika, az ezzel történő lebeny perfusiómérés új aspektusba helyezi a lebenyek monitorozását, lehetőséget kínál non-invasív quantitatív, érintés nélküli keringésvizsgálatra, a keringés változásának gyors dynamikus teljes felszínen történő detektálását.

A-0020 A TWX szegekkel szerzett tapasztalatok összefoglalása a nemzetközi irodalom tükrében Kocsis András, Mécs Zoltán, Németh Petra, Tóth Ferenc Péterfy Sándor Utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ Bevezetés: a tibia és lábszártörések sebészi ellátásának általánosan elfogadott módja a velőűrszegezés. Számos vita övezi azonban a módszer helyes kivitelezését, úgy, mint a felfúrás szükségességét illetve létjogosultságát, a több síkban, több csavarral végzett reteszelést, illetve a célzási eljárásokat. Módszer / beteganyag: a Péterfy Sándor Utcai Kórház- Rendelőintézet és Baleseti Központban a vizsgált időszak alatt (2011-2015) csaknem kétszáz lábszártörést láttunk el TWX szeggel. Az eszköz kialakításának köszönhetően felfúrásos illetve anélküli technika is megvalósítható. Az esetek számos részében felfúrást is, illetve kiegészítő rögzítést (fibula lemezes vagy elasztikus velőűrszeges csontegyesítés, szegen kívüli támasztó csavarok) alkalmaztunk. A betegeket retrospektív módszerrel vizsgáltuk, amely kiterjedt mind a radiológiai, mind a kontroll vizsgálat során tapasztalt fizikális eredményekre és szövődményekre. Ezt összevetettük a jelenleg (elmúlt 10 évben) rendelkezésre álló, elektronikusan elérhető irodalommal. Eredmények: a saját beteganyag-minta paraméterei nem térnek el szignifikánsan a nemzetközi közlésekben szereplő adatoktól, tehát a reprezentativitás feltételezhető. Számos szövődmény (szeptikus problémák, álízület, elmozdulás, implantátum sérülés) felismerhető eloszlást mutatott a különböző betegcsoportokban. Összefoglalás: annak ellenére, hogy a reteszelt – felfúrásos / felfúrás nélküli velőűrszegek több évtizedes múltra és fejlődésre tekintenek vissza, - a kiterjedt kutatások ellenére – számos kérdés egyértelmű válasz nélkül maradt a mai napokig. Szükséges-e vagy kerülendő a felfúrás? Milyen fokú nyíltság mellett engedhető meg az intramedullaris technika? Milyen síkú, hány reteszcsavart használjunk? A törés lokalizációja mennyire befolyásolja a velőűrszeg indikációját? Előadásunkban a saját eredményeket kívánjuk bemutatni, illetve a nemzetközi statisztikákkal összehasonlítani.

A-0021 Az új típusú Magic célzóval szerzett speciális tapasztalatok Kocsis András, Mécs Zoltán, Baranyi György, Melly András Péterfy Sándor Utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ Bevezetés: a velőűrszegek alkalmazása során általánosan észlelt probléma a csatlakoztatott célzótól távoli (legyen az proximalis vagy distalis) reteszelési célzás nehézsége. A nemzetközi irodalmat vizsgálva, a publikációk számát is figyelembe véve kimondható, hogy a probléma valós, illetve a Röntgen sugár mentes technológia bevezetésének igénye általános elvárás az orvostársadalomban. Módszer / beteganyag: a Péterfy Sándor Utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központban az elmúlt években részesei lehettünk a Magic rendszer fejlesztésének és próbaműtéteknek. Számos velőűrszegezési eljárás során (tibia, humerus, femur) alkalmaztuk a célzó-ellenoldali RTG mentes, mágneses követési rendszeren alapuló metódust. Eredmények: az esetszám a módszer fiatalságának köszönhetően még alacsony. Ennek ellenére előadásunkban bizonyítani tudjuk, hogy a módszer működőképes, noha az esetleges negatív tapasztalok alapján még kisebb módosításokra szorul. Kimutatásaink alapján leszögezhető, hogy a mágneses követésen alapuló Magic technológia valóban csökkenti a műtét során a betegre illetve a műtői személyzetre rótt sugárterhelést. Összefoglalás: a Röntgen mentes célzás igénye a nemzetközi irodalom elemzése alapján komoly, valós igény. Minden új módszer tanulást, gyakorlást, illetve új megközelítést is igényel. A Magic rendszer napjainkban is folyamatos fejlesztés alatt áll, a módszer egyre könnyebben alkalmazható. Előadásunkban saját tapasztalatainkat (esetleges kritikánkat) és a kivételes esetekben való alkalmazhatóságot kívánjuk bemutatni.

A-0039 Reteszelt velőűrszegezés navigációs célzóval Kádas István1, Kocsis András2, Mécs Zoltán2, Kádas Dániel3, Antal István,4, Kassa István4

15 / 30


Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet Ortopédiai Osztály1, Péterfy Baleseti Központ2, Innosynth KDS Kft3, Medimetal Kft4 CÉLKITŰZÉS: A reteszelt velőűrszegezés a hosszú csöves csontok, femur, tibia, humerus töréseinek legkedveltebb módszere. A proximalis vég csavarozását a szeghez rögzített célzóval végezzük. A distalis reteszelés okozza a legtöbb problémát. Számtalan megoldás született, de egyik sem váltotta be, maradéktalanul, a hozzá fűzött reményeket. A legtöbb esetben szükség van a képerősítő használatára. Az előadásban az új találmány animációs és video felvételeit mutatjuk be, mint a fejlesztés következő lépcsőjét. A distalis célzást egy intramedullarisan vezetett navigációs fúró segítségével érjük el. MÓDSZER: Munkacsoportunk egy új módszert fejlesztett ki, mely alapelvét már bemutattuk, amivel lehetővé válik a képerősítő használata nélküli distalis reteszelés. A találmány lényege egy kanülált velőűrszeg melynek distalis furatai ferdén futnak, vagyis a hossztengellyel hegyes szöget zárnak be. Az egyik furatban menet található, melybe egy kanülált, fejnélküli ún. vezetőcsavart helyezünk be. A flexibilis, navigációs fúró a kanülált részen végighaladva eljut a ferde furatig, mely furatba helyezett csavar kényszeríti, hogy a fúró hagyja el a szeget és belefúródjon a mediális corticalisba. Egy megfelelő méretű kanülált fúróval, az előbbi fúró vezetésével, ellenirányban átfúrjuk a mediális corticalist, mely furat a velőűrszeg ferde lyukához vezet. Eltávolítva a navigációs fúrót a mediális oldal felöl vezetett fúróval átfúrjuk a túlsó corticalist is. Az így képzett lyukba egy csavarral rögzítjük a distalis célzót. A szintén ferde síkban vezetett furatokba, szögstabilitást biztosító, neutrális HLS csavarokat helyezünk be. A célzót eltávolítva a vezérlő lyukba is neutralizációs, szögstabilitást biztosító HLS csavar kerül. EREDMÉNYEK: A módszer prototípusa elkészült, melyet műanyag, illetve cadaver csontokon tesztelünk. Az elv működik. A célzó megfelelő, a neutrális HLS csavarok nagy stabilitást biztosítanak. KÖVETKEZTETÉS: A kutatócsoport tervei szerint a klinikai engedélyeztetés után, valamint a próba széria legyártását követően, próba műtéteket végzünk, melyek eredményéről beszámolunk.

A-0103 A DHLS csavarok eredményeinek összehasonlítása a kettős kanülált csavarokkal Kocsis András1, Mécs Zoltán1, Kádas István2, Kádas Dániel3, Kotán Krisztián4 1 Péterfy Sándor Utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ;2Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet;3INNOSYNTH-KDS Kft.;4Semmelweis Egyetem, Orvostudományi Kar (TDK) Bevezetés: az elmúlt évek hazai illetve nemzetközi kongresszusain számos esetben számoltunk be a DHLS, azaz Dynamic HeadLess Screw System (dinamikus fejmentes combnyakcsavar) előnyeiről, illetve alkalmazhatóságáról. A hazai tudományos életben és a nemzetközi irodalomban továbbra is élénk vita folyik a mediális combnyaktörés sebészi kezelésének megfelelő módjáról, időzítéséről, akár létjogosultságáról. A csípő (hemi)arthroplasztika sok esetben jó eredményekre vezet, de mit kezdjünk azzal a pácienssel, aki a primer sebészi ellátás pillanatában (életkor, általános állapot miatt) nem esélyes egy nagyobb, komoly beavatkozás túlélésére? Módszer / beteganyag: a DHLS rendszert 2013-ban kezdtük alkalmazni a Péterfy Sándor Utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központban. Az idő múlásával számos más intézmény is próbának vetette alá az implantátumot. Tekintettel arra, hogy a mediális combnyak törés az aktuális felfogás és nemzetközi irodalom fényében továbbra is keringési probléma, vizsgáljuk, hogy a DHLS csavarozás és a módszer által elérhető stabilitás fokozás befolyásolja-e bármilyen mértékben a beteganyag késői eredményeit. Tekintettel arra, hogy a DHLS módszer salvage illetve átmeneti megoldásként szóba jövő indikációját más tudományos fórumokon bár bemutattuk, retrospektív módszerrel vizsgáltuk az érintett beteganyag további eredményeit. Eredmények: az osztályunkon végzett, mediális combnyakcsavarozás miatt indikált csontegyesítési eljárásokat hasonlítottuk össze. Retrospektív vizsgálatunk kitér a részletes anamnesisre és felvétel pillanatában észlelt általános állapotra, a módszerek eredményességére és elsősorban a túlélésre, kontroll vizsgálatokon való megjelenésre. Összefoglalás: a DHLS stabilitásban – más csontegyesítési eljárásokhoz képest - elért jobb eredményeit már számos tudományos fórumon közöltük. Jelen előadásunkban azt kívánjuk bemutatni, hogy a protetizálásra primer körülmények között nem alkalmas beteg csoport szerezhet-e bármilyen (akár túlélési) előnyt a módszer alkalmazásától.

A-0107 Az új EU direktíva szabályzása az orvosi eszközöket illetően - kihívás gyártónak, vagy felhasználónak? - kórrajz... Kocsis András, Mécs Zoltán, Németh Petra Péterfy Sándor Utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ Bevezetés: az implantátumokat érintő, nemzetközi perek és kártérítési eljárások a különböző etikai bizottságokat, illetve az ezek működését ellenőrző / szabályzó testületeket a korábbiaktól eltérően jóval komolyabb, megfontoltabb és szigorúbb kutatási és engedélyezési eljárások kidolgozására ösztönzik és kötelezik. Módszer: a 2017-es évben új MedDev protokoll és ezt övező EU direktívák kerültek elfogadásra, amelyek további, eddig nem létező feladatok elé állítják a gyártókat, innovációval foglalkozó cégeket és a felhasználásban részt vevő ellátó személyzetet, azaz az egészségügyi „piac” vagy folyamat összes szereplőjét. Eredmények: a szabályzás szigorításának egyik jelentős aspektusa a PMS (postmarket surveillance) és PMCF (post-market clinical follow) adatok gyűjtésének kötelezővé tétele. Az adott klinikai módszer és eszköz CE szabványozásának eddigi alkalmazást követő adatgyűjtése is ajánlott volt, de az új direktívák az alkalmazás bevezetése utáni eredményeknek különös, kiemelt jelentőséget adtak, azoknak gyűjtését és elemzését minden gyártó számára kötelezővé tették. Összefoglalás: a „piaci” egészségügyi eredmények kötelező gyűjtése, elemzési és jelentése egyfajta új kötelezettség és kihívás elé állítja az innovátorokat, gyártókat és alkalmazottakat is. Előadásunkban a felhasználók, azaz egészségügyi intézmények, orvosok felelősségének és feladatainak határaira hívnánk fel a figyelmet. Megőrizhető-e a kisebb vagy honi gyártók ellenőrizhetősége? Orvosként milyen felelősséggel tartozunk az innovatív cégek fenntarthatóságának érdekében?

A-0112 A Sanatmetal Vortex lemezrendszer alkalmazásával szerzett tapasztalataink (kiemelten a könyöktáji törések) Nagy József, Földesi Gyula, Iszlai Zalán, Urfi László, Ördög Csaba Kiskunhalasi Semmelweis Kórház, Traumatológia Már negyedik éve használják osztályukon a Sanatmetal Vortex lemezrendszert. Legkorábban a könyöktáji törések műtéti megoldásoknál vezették be, majd később a csukló-, és a proximális és distalis tibia töréseknél. Retrospektive áttekintik a lemezek alkalmazásának eredményeit és számot adnak a rendszerrel szerzett tapasztalatokról. A legnagyobb számban a distalis radius törések ellátásánál alkalmazták, összesen 97 esetben. A distalis humerus és olecranon töréseknél 34 esetben került alkalmazásra. Beszámolnak főként ez utóbbi betegcsoportnál az elért eredményekről, szövődményekről illetve személyes véleményt mondanak az esetleges további, a rendszer javítását célzó javaslatokról.

16 / 30


Elektronikus poszter szekció 2017. szeptember 15. péntek | 10:30 - 12:00 | Laky Rezső terem Üléselnök: Biró Csaba, Patczai Balázs A-0005 Időskori könyöktáji sérülések kezelésének dilemmái. Radius fej protézis vagy resectió? Csonka Csaba,Kopinecz András,Nagy Olivér,Varga Vilmos Dr Kenessey Albert Kórház Balassagyarmat Idős korban viszonylag kis energiájú balesetek után is darabos könyöktáji sérülések következnek be. Ezek ellátása próbára teszi a traumatológust. Hazánkban a radius fej darabos töréseinek ellátásában a fej resectió az elterjedt műtéti megoldás. Idős korban nem a munkahelyi terhelés, hanem sokszor a mozgást segítő eszközök ( mankó, járókeret) használatában okoz nehézséget a fej resctió után instabillá vált könyök.Osztályunkon bevezettük a darabos radius törések primer protetikáját. Ezen beteganyagunk rövid utánkövetésérőlo szeretnénk beszámolni.Ismertetjük a műtéti indikációt, röviden a műtét menetét, majd a korai eredményeinkről is beszámolunk.

A-0010 3D rétegnyomtatással titán ötvözetből készült implantátum Bodó László1, Pap Károly1, Vásárhelyi Gábor1, Falk György2 1 Uzsoki Kórház Ortopéd-Traumatológia;2Varinex Zrt. A 3D rétegnyomtatás technológiai szintje már korábban is lehetővé tette egyedi implantátumok készítését, azonban ezek előállítási költsége messze meghaladta a hagyományos gyártási eljárásokkal készült széria termékek árát. Az eljárás precizitása, 0,05mm-es rétegvastagságú felbontással történő működése, a Ti implantátum alapanyag ötvözet erőssége, rugalmassága, a kisebb méretű implantátumoknál már egyre csábítóbb gyártási módszer, különösen olyan alakú termékeknél, ahol a hagyományos megmunkáló eszközök a bonyolultabb geometriájú tárgyak kiképzésére nem használhatóak. Ahol a számítógép vezérelt maró gép a belső felszínekhez már nem fér hozzá, ahol a tömbszikra forgácsoló eljárás során a Ti ötvözet megmunkálása akadozhat és drága, a munkadarab kicsi, szerszámba befogása is nehézkes, áttörő megoldást nyújt a 3D nyomtatási technológia. Fröccsöntési eljárással, műanyagból, sikeresen gyártott, keresztszalag rögzítő implantátumot "upgrade"-eltünk az új módszerrel, első teszteredményeinket kívánjuk bemutatni a Tensofix Titan implantátumon.

A-0043 Atípusos femurtörés atípusos megjelenése Dózsa József Péterfy Sándor u-i Kh. és Baleseti Központ Az endoprotetika terén elért fejlődés és a társadalom korfájának eltolódása miatt Magyarországon is egyre több az ízületi imlantátumot viselő személy. Következésképp nőtt és nőni fog a periprotetikus törések incidenciája. A késői aszeptikus lazulás mellett az osteoporosis kezelésére használt gyógyszerek módosítják a sérülések megjelenését és a válaszul adott operatív ellátási stratégiát. A szerző egy eset bemutatása kapcsán hangsúlyozza ezen módosító tényezők ismeretének fontosságát, a primeren helytelenül megválasztott taktika mellett a reoperációt megelőző műtéti tervezés elengedhetetlenségét, és az adott beteghez alakított implantátumok létjogosultságát.

A-0045 Atípusos Femurtörés Iszlai Zalán, Nagy József Semmelweiss Kórház Kiskunhalas Ismerjük ezen entitást, és érzékenyen észleljük és utánkövetjük. Igyekszünk olyan műtéti megoldást választani amellyel a manifeszt törés gyógyítása mellett igyekszünk a következő törést megelőzni. Nem feledhetjük hogy a betegnek van még egy másik oldala is, amely veszélyeztetett lehet még ha tünemenes is. Célunk- osztályunk anyagában az utobbi időben észlelt néhány atípusos femurtörés kezelési stratégiájának a bemutatása- főleg a posztop. szervezési törekvésekre fokuszálva- a helyi lehetőségeinkek megfelelően. Ismeretes hogy egy ideje a trumatológusnak is van jogosultsága oszteoporosis gyógyszer felírására- de ez nem mindig annyira egyszerű, nembszélve arrol, hogy a napi rutinba nem is mindig fér bele. Hogy döntsük el hogy ki legyen az akinek mi írjuk fel a gyógyszert, vagy ezt a feladatot delegáljuk másnak? Igyekszünk e tekintetben is szorosabb kapcsolatot kialakítani a reumatológusokkal, illetve szeretnénk az endokrinológusokkal is. Nyílván nem várható el hogy ebben minden mozgásszervi sebész résztvegyen- de osztályonként egy-egy munkacsoport megfelelő felkészültséggel és aktivitással a kívánt hatékonyságot képes elérni. A törésgyógyításban a korszerű implantátumok jó biomechanikiai tulajdonságait eddig jobban ismertük, de ha az osteoporosisra is figyelünk, akkor tudunk hatni a törésgyógyulás biológiájra is.

A-0048 Fáradésos törés után kialakult tibia álizület és azonos oldali gonarthrosis (esetismertetés) Mészáros Iván, Pintér László, Mahunka Zsolt Csolnoky Ferenc Kórház Veszprém Traumatológiai, Ortopédiai és Szájsebészeti Mátrix Osztály 76 éves nőbeteg 2016. augusztusában jelentkezett járóbetegrendelésünkön egy éve fennálló, a bal lábszár proximális harmadában levő deformitás miatt. Orvosnál addig nem járt, a deformitás kialakulása óta - egy év - járóképtelen. 2 i összehasonlitó térd rtg-n a bal lábszár proximális harmadában levő álizületet észleltünk, súlyos fokú arthrosis mellett, valamint az ellenoldal kifejezett varus állású, extrém durva arthrosisát láttuk. Fizikálisan az álizületben kóros mozgathatóság, a térdizületben 20-30 fokos flexio észlelhető. A beteg elmondása szerint baleset nem érte, néha érzett fájdalmat a bal lábszár felső harmadában, de azt a térdizületi kopásnak tulajdonitotta. Hirtelen roppanás után járásképtelenné vált, otthonában ágyban kezelték. Rtg után felmerülő probléma: lehet-e valamit tenni, ha igen, mit? Álizület megoldása - hogyan?,- lemez, szeg? Mi legyen a térdizületi arthrosissal? Elmerevités? Protézis? Mi legyen a sorrend? együtt vagy külön-külön? Tekintettel arra, hogy a térdizületben valamennyi mozgás volt, egy lépésben oldottuk meg a problémát. Totál térdizületi protézist ültettünk be úgy, hogy egyúttal az álizületet

17 / 30


velőűrszeggel oldottuk meg. Ehhez a protézis tibialis komponenséhez rögzithető egyedi gyártású- rtg alapján méretezett- velőűrszeget készittettünk. 2016. decemberében műtét, zavartalan gyógyulás, kontrollon jó csontosodás, a beteg járókerettel járt. Ez év márciusában keretezés közben hirtelen roppanás után járóképtelenné vált, fáradásos combnyaktörés alakult ki - hemiprotézis beültetés, ismételt járóképesség. Az esetet ritkasága és a nem szokásos megoldás miatt szeretnénk bemutatni

A-0051 Csöves csont osteomyelitis kezeláse jódhiányban szenvedö betegeknél Simon Vasil, Sereghy András, Kubash Volodimir, Stoyka Vasil Ungvári Nemzeti egyetem Osteomyelitis – gennyes-gyulladásos folyamat, amely érinti a csontok összes elemeit. Megjelenése hazai és külföldi tudósok adatainak megfelelően nyitott törések 57,7% -ban fordulhat elő, fedett törések lefolylását 37,3% -ában súlyosbithatja. Az egyik tényező a szeptikus folyamatok tökéletlen védelmi mechanizmusok, fejlesztése immunrendszer diszfunkció és a megnövekedett endogén mérgezés. A siker eggyik összetevője osteomyelitis kezelés közben kombinált homeosztatikus funkciókat alkalmazhossunk. Célunknak tettük ki azt, hogy tanulmányozza és erősítse meg a klinikai hatékonyságának javítása jód egyensúlyt a szervezetben a betegek kezelésében poszttraumás osteomyelitis a hosszú csöves csontok. Anyagok és módszerek. Az „UNE” Általános Sebészeti tanszék a Megyei A. Nowak korház Traumatológiai és Ortopédiai ozstályán települő klinikai bázisán 2015 – 2016 időszakában jódhiány hátterében 41 beteg let kezelve poszttraumás alsó végtag osteomyelitis a okából. A megfigyelt csoportban a betegek olyan complex kezelésben részesültek, amely tartalmazza: 1) az általunk kifejlesztett lábfej nyirokerei katéterezését követöen antibiotikumok beadását. 2) csontvelőgyulladás gócok kiküszöbölését célzó radikális műtétet - punciós lézeres sequestrectomy; 3) „Photonics Plus” Cherkassy vállallat egyik terméke, „Lika hirurg” nagy intenzitású diódalézer (hullámhossz 940 nm, teljesítmény 30 W) segtségével sequestrum üregek, fistulák megmunkálásat 3) sequestrum üregek drén, posztoperatív kezelésését ultraibolya sugárzás alkalmazásával matematikai modellezés eredményien alapuló kifejlesztett external fixateur alkalmazását. Eredmények és értékelésük Azt észleltük, hogy a posztoperatív időszakban a páciensek 62,2% -ánál állapota javult, azt jónak értékeltük. A 26,5% - az eredmény kielégítő. Azok az eredmények, amelyeket úgy kellét értékelni, mint kielégítő – 11,3% - ezek a betegek nem tértek vissza a munkáköri elfoglaltságukhoz. Következtetések. Poszttraumás osteomyelitiskKezelése, különösen a jódhiányt semvedő betegeknél megköveteli, zelési taktika bványainak pontos betartását.

A-0052 Trikalcium-foszfát és hidroxiapatit kompozit anyag contpótló tulajdoságainak kisérleti tanulmányozása Simon Vasil, Sereghy András, Mekles Jurij, Puskás Iván Ungvári Nemzeti egyetem Modern Ortopédiai és Traumatológiai eggyik végérvényesen meg nem oldott problémája a contpótlás. Beültethető anyagokat közt ismert a szintetikus és mesterséges biológiai inplantátum, mint például az oxid-kerámia, üveg kerámia, kerámia kélcium-phosphate, trikalcium-foszfát és hidroxiapatit különböző biorezorbiv és egyben szilárd anyag). A kutatások új kompozitok keresésére irányulnak. Célkitűzés: A csonthiányt potló tű alakú hidroxiapatit szerkezetekel megerősített trikalcium-foszfát szerkezetátalakulásának tanulmányozása. Anyag és módszer. A kutatást a 12 fehér laboratóriumi patkány distális femur 2 mm-es metadiaphisalis csontdefektusba implantált 7. és 30. napi regenerátus szövettani kivizsgálás altal végeztük Van Gison módszerrel. A anyagot V.N. Karazin szilérd test Harkovi Nemzeti kutatóintézetében végeztük (Z.Z. Ziman tanszékvezető eggyötmüködésével). A Kisérlet 7. Napján a kompozit anyag a csontdefektus területén helyezkedett el. A cortex-al szomszédos marginális részekben meg lehetett figyelni egy vékony réteg kötőszövet kialakulását, izolált fibroblasztokkal közöttük. A szivacsos csont állománnyal határos helyeken a granulátumok periferiásan durvára fibrózus csontszövettel voltak körbevéve, osteoblast proliferációs gócokkal melyek osteoid alkotóanyagának szolgálnak alapul. Granulátum resorbcioja kisérleteinkben nem fordult elö. 30. nap után cortex újonnan képződött csont átalakulását figyelhettük meg, amely behatolt a bioanyag granulátum apro resorbtiv réseibe. A szivacsos csontban a granulátumokat szorosan összekötöte a csontszövet. A granulátum által elfoglalt terület, statisztikailag nem különbözött atól, ami a 7. Napon mutatkozott, jelezve egy erős kerámia blokk képzésére és bioanyag stabilitását. Következtetés. Hidroxi-apatit tű-alakú szerkezeteivel erősített trikalcium-foszfát osteokondukiós, osteointegrációs tulajdonságai bioanyagok arzenáljának kitágulását mutatják, ezek használata csontpotlás céljából elönyös.

A-0068 Hogyan kezeljük a sportolók I. MTP ízület sérüléseit? Andrónyi Kristóf, Pánics Gergő, Hangody László Uzsoki Kórház, Orthopéd-Traumatológiai Osztály Az I. metatarsophalangealis ízület leggyakrabban hyperextensiós mechanizmussal sérül, jellemzően olyankor, amikor elrugaszkodó fázisban a sarokra axiális terhelés kerül. A fenti sérülés amerikai futball során rendkívül gyakori, amikor a labdával szaladó játékos sarkára az ellenfél ráesik. A sérülés gyakoriságát mutatja, hogy angol nyelvterületen külön neve van: turf toe (“gyep nagylábujj”), mely arra utal, hogy a sérülés többnyire füvön (85%-ban műfüvön) jön létre. Hazánkban nem tartozik a gyakori sérülésekhez, de az amerikai futball terjedésével várhatóan egyre többet fogunk találkozni ezzel a kórképpel. Az I. fokú sérülések (a plantaris lemez rándulása) többnyire néhány nap alatt gyógyulnak konzervatív kezelés (tape rögzítés, pihentetés, jegelés, NSAID) hatására, de a II. fokú sérülések (részleges plantar plate szakadás) akár több hét kihagyást tehetnek indokolttá az élsportból, míg a III. fokú sérülések (komplett szakadás) már hosszabb kihagyást igénylő, jelentős fájdalommal járó sérülések, melyek a kezelőorvost is komoly kihívások elé tudják állítani. Ismétlődő illetve rosszul kezelt sérülések krónikus I. MTP gyulladást is eredményezhetnek, következményes hallux rigidussal. Előadásunkban bemutatjuk az osztályunkon alkalmazott diagnosztikus és terápiás protokollt, valamint egy élvonalbeli futball játékos Grade III. sérülését, illetve ennek műtéti megoldását.

A-0074 Hátsó bokaízületi artroszkópiákkal szerzett tapasztalataink Szabó Gábor SzSzBMK - Jósa András Oktatókórház - Nyíregyháza Közepes hosszúságú betanulási periódus után a bokaízület hátsó artroszkópiája kiváló műtéti eljárás. A processus posterior tali és a flexor hallucis longus ín elváltozásai, hátsó bokaízületi impingement tünetek kíválóan kezelhetők. A módszernek természetesen léteznek korlátai, a műtétnek sarkalatos pontjai, melyeket poszterünkön kívánunk bemutatni.

18 / 30


A-0089 Időskori, proximalis tibia töréssel társult súlyos térdízületi arthrosis kezelése reviziós térdprotézissel Körmöndi Sándor Pál1, Suti Andrea2, Horváth Attila1, Szabó Attila1, Faludi László1, Süveges Gábor1, Varga Endre1 1 Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ;2Traumatológiai Klinika, Központi Fizioterápiás Részleg Bevezetés: gonarhtrosissal társult, időskori,proximalis harmadi tibia törések kezelése részletes műtéti tervezést és tapasztalatot igényel. Esetleírás:76 éves nőbeteg. Más Intézetben, konzervatívan kezdték el kezelni az elmozdulás nélki felső harmadi lábszártörést. A Szegedi Tudományegyetem Traumatológiai Klinikáján térdpanaszai miatt jelentkezett, az elkészült röntgenvizsgálat jelentős elmozdulással járó álízület képét mutatta.Több lépésben történt meg a végleges ellátása. Revíziós tibia komponensű teljes térd protézis beültetését, spongiosa plasztikát követően ismételt lemezes osteosynthesist történt. 80 éves nőbeteg. Konzervatívan kezelték proximális harmadi tibia törését, súlyos fokú gonarthrosiát és álízületét térdprotézis beültetéssel kezeltük. Ellenoldali krónikus térdízületi arthrosis miatt évtizedek óta voltak fájdalmaik. Mindkét betegünknél kifejezett trauma nélkül jött létre ellenoldali lábszár törés. Speciális térdprotézis beültetést végeztünk így egy lépésben oldottuk meg a kettős problámájukat.. Eredmények: betegeinknél az álízület ellátása mellett a gonarthrosis ellátása is megtörtént. A 76 éves nőbeteg panaszmentes, térd flexioja 0-115 fok, teljes terheléssel közlekedik. 80 éves nőbetegünknél többszöri esések miatt sebszétválás, patella ín ruptura jött létre, gyulladásos szövődmény nem társult hozzá. Következtetés: egyénra szabott, igényes műtéti tervet kell készítenünk. Tibia proximalis harmadi konzervatív kezeléskor gondoljunk az álízület kialkulásának esélyére. Gonarthrosissal társult álízülettel szövődött ,felső harmadi lábszár törés esetén lehetőség van a törés, az álízület és a térdízületi arthrosis egyidejű megoldására is.

A-0098 Tapasztalatok időskori bokatáji törés HLS csavarral történő kezelésében Ali Akbari, Juhász György Szent Borbála Kórház Tatabánya A bokatáji törések a gyakori sérüléstípusok közé tartoznak, az időskori alsóvégtagi csontsérülések közel negyedét teszik ki. Az esetek nagy részében a fibula distalis vége és a belboka is érintett. Az instabil külbokatörések jelenleg elfogadott standard kezelése a nyílt feltárásból történő repositio és lemezes csavaros rögzítés (Open reduction and internal fixation - ORIF). Az intramedulláris (IM) rögzítési formák leginkább a következményes vagy várható lágyrészdestrukció miatt kerültek kifejlesztésre. Belbokasérülések esetén fedett repozíició és csavaros rögzítés általánosan elfogadott kezelés. Intramedullárisan is alkalmazható, de külbokatájon ritkán használt kezelési mód a HLS (HeadLess Screw) technika. HLS módszer esetén a csavarvégek menetemelkedési különbségeiből adódóan kompressziós, neutrális és disztrakciós implantátumok állnak rendelkezésre. Esetünkben 68 éves nőbeteg bimalleolaris ( AO - B2 ) törésénél társbetegségei miatt ORIF nem volt kivitelezhető. Korábbi anamnézisében IDDM, alsó végtagi érbetegség agyi keringészavar miatti TAGG kezelés, valamint nőgyógyászati tumor miatti sugárkezelés és nőgyógyászati vérzés szerepeltek. A műtét tervezésekor figyelembe vettük a beteg társbetegségeit és emiatt minimál invazív módszert kerestünk. Oszteoporózisa miatt nagy felületen vagy több ponton feltámaszkodó rögzítés is igény volt. A külboka törése esetén disztrakciós csavart választottunk a sérülésből eredő rövidülés korrekciója miatt. A belbokánál kompressziós csavart alkalmazva a második csavar behajtásakor a már reponált helyzetű fragmentum esetén neutrális HLS csavar alkalmazása tűnik elfogadható megoldásnak. A kontrollvizsgálatokon diszlokációt nem észleltünk. Összességében elmondható, hogy időskori bokatáji sérülések esetén,az életkorral elfogadhatóvá váló komporomisszumokkal a HLS fixáció jól működő eszköz a kezelő számára. Jól alkalmazható akár oszteoporózis esetén is. Nem utolsó sorban rövidíti a műtéti időt, és a minimál invazív jellege miatt a várható posztoperatív szövődmények számát is.

Időskori felső végtag 2017. szeptember 15. péntek | 13:15 - 14:45 | Forgon Mihály terem Üléselnök: Tóth Ferenc, Szabó Tamás A-0121 Post-traumatic elbow stiffness Chris Little Oxford University Hospitals Nuffield Orthopedic Centre

A-0122 The current concepts in the surgical treatment of geriatric distal radius fractures Yunus Dogramaci Mustafa Kemal University, Faculty of Medicine, Department of Orthopaedic and Trauma Surgery, Hatay, Turkey

A-0092 Kompromisszumok az időskori könyöktáji felkarcsont törések műtéti ellátásában Balázs József2, Urbán Bence2 1 Debreceni Egyetem Klinikai Központ, Traumatológiai és Kézsebészeti Tanszék;2Kenézy Gyula Kórház és Rendelőintézet, Debrecen, Traumatológiai és Kézsebészeti Osztály Kórházunkban 2010 és 2016 között 76, 65 évnél idősebb könyöktáji felkarcsont törött sérült került felvételre műtét céljából osztályunkra (87%-uk nő). Az időskorú sérültek esetében, akiknek kora, általános állapota, társbetegségei nem mindig teszik lehetővé a legpontosabb anatómiai helyreállítást biztosító beavatkozást, kérdés, érdemes-e kompromisszumot kötni ennek rovására, annak reményében, hogy a szövődményeket elkerüljük, és kielégítő vagy jó funkcionális eredményt érjünk el. Ezt a Morrey féle könyök funkció értékelő skála szerint tekintettük át, mely a könyöktáji fájdalom, valamint az ízület flexiós-extensiós és pro-supinatiós mozgásai alapján 3 csoportba sorolja a sérülteket (jó, elfogadható, gyenge). 59 sérültnél tudtunk elégséges adatot gyűjteni a minimál invazív és feltárásos műtéttechnikák hosszú távú eredményeinek összevetésére. A kiértékelésben figyelembe kell vennünk, hogy a metódus kiválasztásában értelemszerűen a törés típusa mellett a sérült állapota, betegségei is közrejátszottak, így az idősebb, elesettebb pacienseknél gyakrabban végeztünk kisebb terheléssel járó beavatkozást. Minimál invazív műtétek után Morrey 1 (jó) kategóriába 35%, M. 2-be (elfogadható) 47%, M. 3-ba (gyenge) 18%-át soroltuk a sérülteknek. Mozgásstabil osteosynthesysek után

19 / 30


ugyanezen adatok: Morrey 1: 60%, M. 2: 35%, M. 3: 5%. Előadásunkban az eredményeket a szövődmények (implantatumok vándorlása, törése, refractura, sebgyógyulási zavarok, stb), a törés intra/extraarticularis volta, a betegek állapota és egyéb, az idős korra jellemző tényezők figyelembe vételével ismertetjük. Összességében elmondhatjuk, hogy kiemelten fontos az esetek egyéni elbírálása. Minimál invazív technikánál például rendszeresen számíthatunk a tűződrótok vándorlására, kicsúszására, azonban a lágyrészek megkímélésével elfogadható könyökfunkciót érhetünk el, szemben a feltárások után esetlegesen fellépő súlyosabb sebgyógyulási zavarok mellett nehezebben rehabilitálható sérültekkel. A potenciális szövődmények súlyát tehát minden esetben az adott paciens terhelhetőségének függvényében kell összevetnünk, hogy ne vállaljunk felesleges kockázatokat.

A-0102 Idős betegek humerus distalis vég törése Kromek Lóránd, Börner Orsolya Mária, Simon Ádám Kornél PTE Traumatológiai és Kézsebészeti Klinika CÉLKITŰZÉS: Vizsgálatunkkal a Pécsi Tudományegyetem Traumatológiai és Kézsebészei Klinikáján ellátott 65 évnél idősebb betegek humerus distalis vég töréseinek ellátási gyakorlatát szerettük volna áttekinteni. Az idős, osteoporotikus, többségében kísérő betegségekkel rendelkező betegek kis energiájú sérülésének következtében elszenvedett törések kezelése lehetséges konzervatív úton, belső rögzítéssel vagy protézis beültetésével, azonban mindhárom módszer esetében jelentős szövődmény rátát írtak le a szakirodalomban. A kezelés minimális elérendő célja a törésgyógyulás, fájdalmatlan, a mindennapi életvitelhez elegendő funkcióval bíró könyökízület. ANYAG ÉS MÓDSZER: A 2014.01.01 és 2017.05.15 között 116 beteget kezeltünk humerus distalis vég törése miatt, közülük 57 en voltak 65 évnél idősebbek.. A betegek életkora 65-98 év között volt balesetük idején. Az idős betegek között AO klasszifikáció szerint C2 típus 51 %-kal, a C3 as törések 40 %-kal gyakrabban fordultak elő mint mint a 65 év alatti korcsoportban. 34 beteg konzervatív kezelésben részesült, 23 esetben történt műtéti ellátás, osteosynthesis. Protézis beültetést nem végeztünk. Az elért könyökfunkciót a Mayo Elbow Score alapján értékeltük. KÖVETKEZTETÉS: Klinikánkon jelentős arányban alkalmazunk konzervatív kezelést a humerus distalis vég töréseinek esetében, bár a szakirodalom ezt az elmozdulás nélküli törések, az általános állapotuk miatt (vagy saját döntésük alapján) nem operálható betegek részére tartja elfogadhatónak, illetve átmenetileg az arthroplastika előtti időszakban az ízület elmerevedése és a heterotop ossificatio megelőzése céljából, azonban sok esetben a szakirodalom által megcélzott functionális végeredmény konzervatív kezeléssel is elérhető

A-0022 Könyökízületi törések akut protetizálásának eredményei Antal János1, Kiss Jenő2 Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházak Ortopéd-Traumatológiai Osztály Célkitűzés Az ízületbe hatoló könyöktáji törések gold standard kezelése a nyílt repositio és a lehető legstabilabb oszteoszintézis. Vannak olyan törések - főleg idős, porotikus csontú betegeknél -, amikor a legkorszerűbb oszteoszintézisre használt rendszereinkkel sem tudjuk a törést stabilizálni. Ezekben a helyzetekben akutan, teljes könyökízületi protézis beültetése indokolt. Célul tűztük ki ezen betegcsoport protetizálásával szerzett tapasztalataink összegzését. Módszer 1999-2016 között 161 esetben Coonrad-Morrey (Zimmer-Biomet) könyökízületi endoprotézis beültetést végeztünk. 74 esetben posttraumás könyökízületi destrukció miatt, 75 esetben pedig könyökízületi arthrosis miatt történt protézis beültetés. 12 esetben végeztünk törés után akut teljes könyökízületi protézis beültetést. A betegek átlagos életkora 68 év (51-83) volt. 8 esetben a domináns, 4 esetben a nem domináns oldalon történt a beavatkozás. Eredmények Átlagosan 2 évvel (0,2-12) a műtét után 8 beteg eredményét tudtuk értékelni. A Mayo funkcionális pont a műtét előtti átlagos 21-ről az utánvizsgálat idején 95 pontra módosult a lehetséges 100-ból. Az átlag elért könyök mozgástartományok: extenzió-flexió 18-134 fok, pro- és suppinatio 71 és 65 fok. Szövődményként 1 esetben átmeneti radialis paresis jelentkezett, 1 esetben az ulna hosszanti fissurája miatt cerclage felhelyezése történt, 1 esetben humerus proximális vég refractura miatt történt hosszú UHN rövidre cserélése. Következtetés Akut teljes könyökízületi protézis beültetéssel kíváló eredmények érhetőek el rekonstruálhatatlan könyökízületi törések esetén. A protézissel kezelt betegeknél műtét után nem szükséges külső rögzítés, azonnal megkezdhető a gyógytorna, ezzel is biztosítva a jó funkciót. A legtöbb esetben a gyógyulás egy beavatkozással elérhető, nincs szükség további reoperációkra.

A-0106 Alkar proximalis sérülések idős korban Turchányi Béla1, Kovács Dávid2Frendl István2 1 Debrecen Egyetem Általános Orvostudományi Kar Traumatológiai és Kézsebészeti Tanszék 2Kenézy Gyula Kórház-Rendelőintézet Debrecen, Traumatológiai és Kézsebészeti Osztály Cél: A szerzők arra voltak kíváncsiak, hogy osztályuk gyakorlatában különbözik-e a 65 év feletti korosztály alkar proximális vég töréseinek ellátása és gyógyeredményei elemzése a fiatalabbakétól Módszer: retrospektív vizsgálattal összehasonlították 2013-14-15-16. évben osztályukon kezelt betegek adatait, a törések típusát, ellátási taktikájukat és a funkcionális eredményeket. A funkciót a Morrey (M) féle jó elfogadható és gyenge kategória szerint osztályozták. Eredmények: A vizsgált időszakban négy év alatt alkar proximalis törés, és/vagy könyökficam miatt összesen 506 beteget operáltak meg. Közülük 37 volt 65 évnél idősebb. Utóbbiak között összesen 3 volt férfi a többi nő. Idős betegek között ez idő alatt 7 betegnél mondtak le a műtéti kezelésről a beteg általános állapota miatt. Olecranon törés miatt stabil lemezes szintézist 12 esetben végeztek, ebből M szerint 7 volt jó, 4 elfogadható és 1 rossz eredményű. 12 olecranon húzóhurkos rögzítésből 9 volt jó, 3 elfogadható eredményű. 2 radius fejecs stabilizálás történt, mindkettő elfogadható eredményt hozott, az önállóan, vagy kiegészítő beavatkozásként végzett radius fejecs resectiok mind jó eredményt adtak. Radius fejecs protetizálást ebben a korcsoportban nem végeztek. Ficammal járó sérülést összesen 5 alkalommal kezeltek ebből 3-nál lemezes 2-nél tűzódrótos rögzítés, 4 esetben radius fejecs oszteoszintézis történt. E betegek közül 2 volt elfogadható eredményű 3 rossz. A tűződrótok közül valamelyik spontán kivándorlása következett be összesen 8 alkalommal. Súlyos fertőzés nem volt, Neurolysisre ebben a betegcsoportban egy alkalommal, mozgásjavító műtétre 3 alkalommal került sor. Megbeszélés: Az alkar proximális-vég törés és könyökficam az idősebb korosztályban viszonylag ritka. Az önellátás szempontjából a könyökízületi mozgások helyreállítása még idősebb korban is kiemelt fontosságú. Azok a betegek, akiknek aktív kezeléséről általános állapotuk miatt nem kell lemondanunk a sérüléshez képest néhány napon belül elvégzett lehető legstabilabb rögzítést adó szintézissel és korai aktív utókezeléssel a fiatalokhoz hasonlóan sikerrel gyógyíthatóak.

A-0014 A 60 év feletti radius distalis vég töröttek ellátása Miskolcon Lenkei Balázs, Oczella Emese, Lakatos Adrienn

20 / 30


B-A-Z Megyei Központi Kórház Traumatológia Bevezetés A híres, Abraham Colles-től származó mondat, miszerint „egy idő után mind panaszmentesek” ma is igaznak mondható, viszont azt az időt egyre kevesebb beteg hajlandó türelmesen kivárni, sőt, az idősebb korosztály elképzelése is megváltozott az „elfogadhatóról” az elmúlt évek során. Ezzel együtt a traumatológusok lehetőségei is sokat javultak, így egyre jobban ki tudjuk elégíteni a megnövekedett elvárásokat. Célunk, hogy bemutassuk osztályunk gyakorlatát az időskori radius distalis vég töröttek ellátásával kapcsolatban, valamint felvázoljuk a mi gyakorlatunkkal elérhető eredményeket. Anyagok és módszerek: 2016. január 1. és december 31. között, a B-A-Z Megyei Kórház Traumatológiai osztályán csuklótörés miatt megoperált betegek anyagát dolgoztuk fel. Összesen 239 műtét történt radius distalis vég törés miatt az elmúlt évben. Ebből 115 műtét 60 éves kor feletti beteg primer műtétje volt. A műtéti leírásokban rögzített anyagokat Excel táblázatba vezettük és statisztikailag elemeztük. A primer röntgen felvételeket használtuk az AO törésbesorolás meghatározásához. A betegeket telefonon felhívtuk, és szubjektív véleményüket kérdeztük az elért eredményekről. Az adatokat a Quick Disabilities of Arm, Shoulder and Hand (QDASH) nemzetközi pontrendszer segítségével uniformizáltuk. Eredmények: A férfi-nő arány a szakirodalmi adatokkal egyezően a nők jelentős túlsúlyát mutatja ebben a betegcsoportban (2:1). Az átlagéletkor 70,6 év volt, ha csak a 60 év felettieket vesszük figyelembe. Hagyományos lemezt ezen betegek töréseivel kapcsolatban nem használtunk. Tűződrótos törésrögzítés mindössze 6 esetben történt. Legnagyobb arányban szögstabil lemezzel rögzítettük a csuklótöréseket. Ezek közül is leggyakrabban (70%-ban) egy előre modellált, acél alapanyagú, 3,5 mm-es szögstabil csavarokkal rögzíthető, T alakú lemezt választottak az operáló orvosaink. Volaris columnaris lemet 22%-ban, fixateur externe montázst pedig mindössze 2%-ban használtunk. Variábilis szögletű lemezt ebben a korcsoportban nem alkalmaztunk a vizsgált periódusban. Az átlagos műtéti idő 36,7 perc volt. Összegzés: A szögstabil rendszerek megjelenése és használata révén a betegek igényeit sokkal jobban ki tudjuk elégíteni. Az elmúlt években beszámoltunk róla, hogy ezeknek a lemezeknek az aránya a mindennapi használatban fokozatosan növekedett, mára pedig idős betegeknél már nem használunk hagyományos lemezt. Ezt a könnyebb kezelhetőség és az elérhető jó eredmények egyaránt magyarázhatják. Betegeink elégedettsége igazolja az általunk alkalmazott gyakorlat létjogosultságát.

A-0093 Idősek felső végtag töréseinek kezelése szögstabil lemezekkel Dolecsek Miklós1, Valló János2 Albert Schweitzer Kórház - Rendelőintézet, Hatvan, Traumatológiai Osztály Bevezetés : A várható élettartam és az életkor növekedése az idős emberek számának növekedéséhez, a társadalom elöregedéséhez vezet. Ezzel egyenes arányban nő a geriátriai törések száma. Az általános állapot és a társult betegségek miatt az idős emberek műtéti terhelhetősége csökkent, az esetek jelentős részében töréskezelés során sokszor kompromisszumokat kell törekedni. Anyagok : 2012 január 1. - től 2016 december 31.- ig terjedő 5 éves időszakban vizsgáltuk osztályunkon a felső végtag valamely törésével kezelt 70 év feletti sérültek ellátását, Ezen időszak alatt 302 esetben végeztünk valamilyen műtétet a vizsgált csoportban. A műtéti kezelés célja a megfelelő stabilitás biztosításával a külső rögzítő nélküli korai funkcionalis kezelés mielőbbi elindítása. Előadásunkban külön hangsúlyozzuk az ízületközeli törések kezelésénél használt szögstabil lemezek előnyeit, amelyek osteoporoticus csontoknál is megfelelő stabilitást adnak. Eredmények : A műtéti kezelések a konzervatívan kezeltekhez képest jobb funkcionális eredményt adnak. A betegek gyógyulásának követése során a törések gyorsabb gyógyulását, a gyógyulási idő rövidülését, a felső végtag jobb használhatóságát észleltük. Ezzel növekvő betegelégedettség, az életminőség további javulása, jobb ápolhatóság érhető el. Az osztályunkon használt egységes szögstabil lemezrendszerrel a műtéti megoldások egyszerűbbé váltak, a megfelelő műtéti technika elsajátításával a műtéti szövődmények minimálissá csökkentek. Következtetések : Az idős emberek kezelésénél életkoruk sajátosságának megfelelően más igények merülnek fel. A szükséges kompromisszumok megkötése mellett a cél az életminőség javítása, az ápolhatóság elősegítése.

AO Műtősnői szekció I. 2017. szeptember 15. péntek | 13:15 - 14:45 | Laky Rezső terem Üléselnök: Hauckné Nagyházi Mónika, Nőt László Gergely A-0113 Az AO magyarországi Története Varga Endre SZTE ÁOK Traumatológiai Klinika Az AO 1958-ban alakult meg, a svájci Bielben. 13 sebész akkoriban azért gyûlt össze, hogy kifejtse forradalmian új elképzeléseit a törések belsõ rögzítésérõl. Õk valóban úttörõk voltak, akik megváltoztatták a töréskezelés addigi hagyományait. Olyan tevékenység indult meg ezzel a világban, amellyel visszavonhatatlanul megváltozott a csonttörések kezelésének korábbi gyakorlata. Az AO mai üzenete: “Transforming surgery-changing life” Magyarország a volt szocialista országok közül az elsõk között már 1976-ban igyekezett bevezetni az AO filozófiát Magyarországra, amelyben kulcsszerepet játszott az Országos Baleseti Intézet, amelyet akkoriban Prof. Manninger Jenõ vezetett. 1976-ban az AO akkori elnökével Hans Willeneggerrel szervezte az elsõ AO-kurzust a Baleseti Intézetben olyan híres nemzetközi oktatókkal, mint Prof. Weller Freiburgból (Németország), Dr. Sander Hallé- ból, az akkori egyetlen kelet-európai AO Klinikáról (Kelet-Németország), valamint Dr. Burch, Sundarlandbõl (Svájc). A vasfüggöny lebontása után a piaci lehetõségek kiszélesedtek, miközben a mûtéti arma- mentárium is lényegesen megváltozott. Ez egyrészt elõnyös volt, hiszen a csonttörések kezelési lehetõségei soha nem látott méretben megnõttek, másrészrõl azonban a változás magában hordozta azt a veszélyt, hogy a számtalan különbözõ implantátum mellé nem tartozott mindig kellõ mértékû elméleti és gyakorlati oktatási tréning. Hasonlóképpen a korábbi baleseti intézeti kiemelt oktatási szerep sem folytatódott tovább Magyarországon. Ennek a nehézségnek a kompenzálására indult el a regionális AO-oktatás koncepciója a négy orvos-egyetemi városra koncentrálva: Budapest, Szeged, Debrecen és Pécs. Az oktatásba ugyancsak bekapcsolódott a Miskolci Megyei Kórház, majd Győri Megyei Kórház is amelyek a mai napig aktív szerepet játszik a regionális és a nemzeti balesetisebész-képzésben. A báziskurzusokat az öt nagy traumatológiai centrum: Budapest, Szeged, Debrecen, Pécs és Miskolc rendezi és ehhez 2013-ban csatlakozott Győr is, így ma már 6 központ szervezi az alap és műtősnői kurzusokat. Az AO-szemináriumok általában valamilyen traumaközponttól távoli helyen kerülnek megrendezésre, hasonlóképpen a haladó kurzusokhoz, ebbõl az elsõt 2005-ben rendeztük Balatonkenesén. 2013-ban Pécsett megrendezésre került az első nemzetközi AO Cadaver Workshop, igen nagy sikerrel. A minimal invasive technika, más jellegű gyakorlatokat kíván meg, mint a nyílt technikák. Ezért rendkívűl fontos a cadaver gyakorlat. Csaknem minden évben,

21 / 30


novemberben, videoszemináriumot rendezünk a Balaton partján. Cél a sebészi trükkök, technikák video-formában való bemutatása. A programra minden évben nemzetközi részvétellel 100 körüli hallgatóság kíváncsi. AO/ATLS - kurzusok 2013 januárjától kötelezőek a magyarországi ortopédtrauma képzésben. Az idevezető utat és ennek további felelősségét is taglaljuk a történeti áttekintésben.

A-0081 Az AO oktatási módszerei Nacsai István Békés Megyei Központi Kórház Réthy Pál Tagkórház Traumatologia Az AO Trauma elkötelezett a betegellátás eredményeinek javitása iránt és 1961 óta folyamatosan oktatja a trauma orthopaed ellátásban részt vevőket. Az eszme meghódította a világot. A kurzusok száma folyamatosan emelkedik és gyakorlatilag minden földrészen minden szintű tanfolyam elérhető. Ezzel az előadással ismertetem az elveket, célkitűzéseket, összefoglalom és rendszerezem azokat a módszereket, melyekkel az AO igyekszik ezt a leghatékonyabban végezni.

A-0053 A traumás sérültek ellátásának szimulációs oktatási lehetőségei Rendeki Szilárd PTE ÁOK Szimulációs Oktatási Központ A traumás sérültek ellátásának nemzetközileg elfogadott algoritmusa hazánkban is a szakorvosi vizsgára felkészülés kötelező eleme. Ezen szakmai elvek a sérült állapot felmérésétől a definitív műtéti eljárás meghatározásáig terjednek, interdiszciplináris evidenciákra épülnek, oktatási metodikájukban részlegesen szimulációs eszközökre támaszkodnak. Az AO eljárásendjére alkotott műtői instrumentáriumok, eszközök és tálcák készségszerű használatát workshop jellegű tanfolyamok a manuális képességek fejlesztésére fókuszálják. Napjainkban az egészségügyi szakdolgozói és orvosképzési graduális alap képességek manuális beavatkozásainak elsajátítására szimulációs oktatási központok jöttek létre. A PTE ÁOK oktatási laborjában a meghatározott klinikai kimeneti követelmények alapján komplex betegellátási folyamatok gyakorolhatók, modern pedagógiai oktatás technikai eszközök segítségével. A technikai és non-technikai skillek kombinációjával, a valósághűséget minél inkább követő antropomorf bábuk és egyéb szimulátorok alkalmazásával valós betegellátási szituációk vagy teljes scenáriók mutathatók be. Előadásunkban a PTE ÁOK Szimulációs Oktatási Központ általános képességeit és egy polytrarumatizált sérült ellátásának lépcsőit mutatjuk be a prehospitalis környezettől a műtőig, a graduális képzéstől a postgraduális tanfolyamokig.

A-0013 Műtőtől – műtőig Meretei Judit PTE Klinikai Központ Orvosszakmai Igazgatóság Kórházhigiénés Szolgálat Az egészségügyi ellátás szerves részét képezi a központi sterilizáló tevékenysége. Egy adott egészségügyi tevékenységgel foglalkozó intézmény értékeinek jelentős részét a műszerek képezik. Előadásomban az alapvető összefüggések bemutatásával gyakorlati tapasztalatainkat, a kommunikáció fontosságát igyekszem megfogalmazni, amelyekkel segíteni szeretnénk, hogy a műszerek szakszerű kezelésével a többször használatos orvostechnikai eszközök működése és értéke hosszú éveken keresztül tartható legyen. A technológiai folyamatokban a gyártók adataival összhangban, a higiéniai és munkavédelmi előírások figyelembe vételével igyekszünk a munkafolyamatokat végezni. A műszerkörforgást egyre növekvő mértékben szabályozzák az orvostechnikai eszközökre vonatkozó törvények, szabályzatok. Ennél fogva rendkívül fontos, hogy ezen előírásokat mindig figyelembe vegyük, mert így a szabályok betartásával gördülékennyé, biztonságossá és megbízhatóvá tehető a műszerek körforgása, a felhasználó intézmények és a központi sterilizáló között. A betegellátásban a szakszerűen végrehajtott és szigorúan ellenőrzött sterilizáló tevékenység a nosocomiális fertőzések megelőzésének egyik legfontosabb területe, ezért szeretnék előadásomban teljes képet nyújtani a sterilizációs folyamatokról.

Tömeges sérültellátás 2017. szeptember 15. péntek | 15:30 - 16:40 | Forgon Mihály terem Üléselnök: Rendeki Szilárd, Szabó Kázmér A-0123 A háborús sebészet átalakulása napjainkra Szabó Kázmér Szent Rókus Kórház és Intézményei, Budapest

A-0124 Műveleti medicina oktatás a PTE ÁOK-n Rendeki Szilárd PTE KK AITI

A-0001 Az elmúlt 10 év tömeges balesetei László Előd Országos Mentőszolgálat Az előadásban ismertetésre kerülnak az OMSz statisztikai adatait az elmúlt 10 évr tömeges baleseteiről, bemutatjuk a Mentőszolgálat eljárásait, szabályait, eszközeit és képzését ebben a vonatkozásban. Egy konkrét tömeges baleset elemzésével a helyszíni ellátás sajátosságait, speciális követelményrendszerét ismertetjük (Monorierdő, 2008. október 6.)..

22 / 30


A-0004 Felkészülés tömeges sérültellátásra (tervezés, oktatás, gyakorlat) Várhelyi Levente Magyar Honvédség Egészségügyi Központ Honvédkórház Célkitűzés Napjainkban az Európában is érzehető és fokozódó terrorfenyegetettség szükségessé teszi a tömeges sérültellátási elvek felfrissítését és az ilyen típusú ellátásra való elméleti és gyakorlati felkészülést. Célunk, hogy kórházunkban és más egészségügyi intézetben ez minél szélesebb körben megvalósuljon. Anyag és módszer A kórházi katasztrófaterv jógyrészt az afganisztáni hadszintéren szerzett tapasztalatokon alapul, ahol Role 3 szintű tábori kórházban számos alkalommal valós helyzetben végzett tömeges sérültellátás (MASCAL) történt. A fenti intézményben rendszeresen folytak MASCAL gyakorlatok, melyek célja a tömeges sérültellátás gyakoroltatása, a sérültellátás koordinálása és a damage control típusú beavatkozások mielőbbi elvégzése. Az itt szerzett tapasztalatokat a magyarországi körülményekre adaptálva alkotjuk meg a kórházi tömeges sérültellátási tervet, melyet szándékaink szerint a kórház állományával begyakoroltatunk, felkészülve egy esetleges valós helyzetre. A terv tartalmazza a sérültosztályozás rendjét, az egyes ellátó pontok működését illetve azt, hogy beosztáshoz vagy névhez kötötten kik, melyik helyen vesznek részt a sérültellátásban. Az ehhez szükséges egészségügyi anyagok mozgósítása szintén a terv részét képezi. Az ellátás támogatásában a kórházhoz rendelt katonai és rendvédelmi szervek is részt vesznek. Eredmények A MH Egészségügyi Központ-Honvédkórház tömeges sérültellátási tervének végleges kialakítása folyamatban van, ehhez rendszeres szakmai konzultáció szükséges más egészségügyi intézményekkel és az állami szervekkel a szükséges egészségügyi erőforrások felhasználása céljából. Következtetés A terv alapján rendszeresen végzett tömeges sérültellátási gyakorlatok teszik lehetővé azt, hogy a sérültellátás bármely időpontban maximális hatásfokkal működhessen esetleges valós helyzetekben. Szükséges, hogy az egyes kórházak tömeges sérültellátási tervei összehanogolásra kerüljenek. Mindezek koordinálása és szervezése túlmutat az egyes egészségügyi ellátó egységek keretein, állami feladat.

A-0047 Súlyos sérült ellátás, avagy egy gyakorlat tapasztalatai Gáspár Szabolcs1, Erőss Attila2, Hetzman T. László3, Kelemen Máté4, Nagy Zsolt4 1 MH EK Honvédkórház, Baleseti Sebészeti Osztály,2MH EK Honvédkórház, Központi Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztály,3MH EK Honvédkórház, Sürgősségi Betegellátó Osztály,4Országos Mentőszolgálat A szerzők - Magyarországon eddig egyedülálló, az Országos Mentőszolgálattal közösen végzett- súlyos sérült ellátás gyakorlati tapasztalatáról számolnak be. A beteg prehospitális ellátása, az információ áramlása és a végleges kórházi ellátás folyamatának javítása érdekében végzett gyakorlat jelentős javulást eredményezett az ellátás minőségében.

A-0069 Tömeges busz balesetek (Hurgada, Verona) sérültjeinek ellátása során szerzett tapasztalataim Kassai Tamás Pétrefy S kh ri és Baleseti Központ Gyermektraumatológia Bevezetés: A békeidőben tanult és gyakorlatot szerzett traumatológusnak nagy kihívást jelent a tömeges sérültellátás. Leggyakrabban busz közlekedési balesete során sérült meg 10-50 ember. Különös kihívást jelent, ha a sérültek között több a halott és a gyermek. Bemutatás: Némi véletlen folytán szerencsém volt 2011-ben a Nemzeti Erőforrás Miniszter egyik megbízottjaként a hurgadai és 2017-ben a Külügyminisztériumi államtitkár megbízottjaként a veronai buszbaleset helyszínén részt venni a sérültek hazaszállításának megszervezésében, és a gyermek sérültek magyarországi kezelésnek megszervezésében. Az itt szerzett tapasztalataimról szeretnék beszámolni a traumatológus kongresszusnak. Hurgada 2011: Őszi szünetben a Vörös-tenger partján pihenő turistacsoport hazautazáskor a reptéri transzfert végző busz borult fel, és 50 métert csúszott az oldalán. 30 sérült, 11 halott, 6 életveszélyes kritikus állapotú. Közülük 4 gyerek. Egyiptomban vallási ünnep négynapos ügyeleti munkarendben, csak sürgősségi ellátás, a vérzéseket csillapították, de a komplex traumatológiai ellátás hiányzott, nem végezetek sebészi debridementet, nem használtak external fixateurt. A Hazaszállításukat a helyszíni vizsgálat után a biztosító társaságok, és a magyar állam finanszírozta. A sérülteket a Baleseti központba menekítettük ki. A hazaszállítás, és az itthoni kezelés során nem halt meg több sérült. Az 4 súlyosan sérült gyermeket, komplex ellátást nyújtó csapattal, jó eredménnyel sikerült gyógyítnunk. Verona 2017. Síelő iskolai csoportot szállító busz ütközött egy felüljáró alapzatának. 17 en 6 felnőtt 11 diák halt meg, 1 kivételével a helyszínen. Az olasz egészségügyi ellátás, a mentés, a kórházi ellátás nagy emberség mellett magas európai színvonalon történt. A mentést a hazaszállítást sőt a temetést is a Magyar Állam saját feladatának tekintette. Az akut ellátás után az Országos Mentőszolgálat és a szülők hozták haza a sérülteket. A súlyos többnyire égési sérüléseket szenvedett betegeket a Honvédkórházban, a könnyebb végtagsérült gyermekek a Baleseti Központban kaptak további ellátást. Mindkét tragédia jelentős pszichés terhet jelentet a sérülteknek, családtagjaiknak, és az ellátóknak. Tanulságok: Számomra a legnagyobb élmény az az összefogás, önzetlen segítség, amit tapasztaltam nagyszerű élmény volt. Mindkét baleset felszámolása során bárkihez fordultam azonnal segítet. Nagy öröm, hogy a sok halott, és súlyos sérülés ellenére az itthoni ellátás során jó eredménnyel lehetet gyógyítani a sérült gyerekeket. Sajnos azt is el kell mondani, hogy ilyen sérült ellátásra nem vagyunk felkészülve, nem kapunk képzést. Nincsenek előre felkészített csapatok, akik akár a helyszínen, akár itthon minden technikai, kommunikációs lehetőséget birtokolva készen állnának a tömeges ellátásra. Én ezen az úton is javaslom, hogy fel kell készülnünk, a tömeges sérült ellátásra, erre katasztrófa terveket, riasztási terveket, eljárásrendeket, protokollokat kell készítenünk. A felkészített szakembereknek gyakorolniuk kell a katasztrófa helyzetekben történő csapatmunkát, és sérült ellátást.

A-0075 Balul sikerült karácsonyi bevásárló túra – egy tömeges buszbaleset ellátásának tanulságai Urbán Ferenc, Skórán László B-A-Z Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Traumatológiai és Kézsebészeti Osztálya Bevezetés: 2016. december 18-án éjszaka az M3-as autópályán felborult egy a bécsi adventi vásárról hazafelé tartó busz. A szerzők elsősorban az ellátás szervezésének problematikáját elemzik a helyszíni ellátástól, a sérültek elosztásán keresztül az intézeti kezelésig. Anyag és módszer: A meglehetősen nagy sajtó visszhangot kapott baleset sérültjeinek jelentős része a B-A-Z Megyei Kórházban került sürgősségi vagy késői ellátásra. A betegek dokumentációjának áttekintése során számos szervezési kérdés került látótérbe. Eredmények: A sérülteket három intézmény, a debreceni, az egri és a miskolci kórházak között osztották el. Sajnos sem a súlyossági, sem a lakóhely szerinti területi illetékesség elvei nem érvényesültek maradéktalanul. A kórházi ellátás során is látótérbe kerültek olyan hiányosságok, amiket korrigálni kellett. Következtetések: A szerencsére nem

23 / 30


gyakori hasonló tömeges balesetek ellátása összeszokott, jól szervezett team munkát igényel. A szerzők kórházában a tömeges sérült ellátás irányelve a baleset kapcsán teljes mértékben átdolgozásra került.

AO Műtősnői szekció II. 2017. szeptember 15. péntek | 15:30 - 17:00 | Laky Rezső terem Üléselnök: Király Erzsébet, Nacsai István A-0036 Idegen anyagok biokémiai kölcsönhatása az emberi szervezettel Mészáros Edina MHEK I.számú Központi műtő A technikai fejlődés hatására az egészségügyben is jelentős változások történtek. Rengetek új eszköz, varróanyagok, érklippek, különböző fémötvözetű és felszívódó implantátumok, csontpótlók kerültek használatba. De tudjuk-e mit okoznak ezek az emberi szervezetben? Tudjuk-e mi a metallózis, a savas hidrolízis, a hidegfúzió, a galvánelem? Ezek a kérdések begyűrűznek a mindennapi életünkbe. Választ kapva rájuk, egyértelművé válik az anyagok használata, kezelése.

A-0114 Expert szegek szerepe az ellátásban Mátyás Balázsné Borsod-Abaúj Zemplén megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház, Traumatológia Az operatív törésellátás fejlődésének területén a velőűrszegek megjelenése,majd az egyre szélesebb körben történő alkalmazása szakmai körökben legalább annyira vitatott ,mint amennyire érdeklődéssel figyelt területet jelentett. Az előadás egy rövid történelmi áttekintéssel mutatja be a velöűrszegezési technika fejlődését, a folyamatosan megújuló műtéti technikákat. Napjainkban az új generációs implantátumok és instrumentáriumok kiterjesztett indikációs területet jelentenek a hosszú csontok töréseinek ellátásában. Az expert szegező család,anyagában,anatómiai formátumában a felhasználás kapcsán kínált egyéb kiegészítő lehetőségeiben biztosít megoldást akár a hosszan lefutó ízület közeli törések ellátására is. A különböző anatómiai területeken egy rendszeren belül alkalmazható a felfúrásos és a felfúrás nélküli technika. A rendszert ASLS-el kiegészítve megfelelő tartást biztosíthatunk a gyengébb minőségű csontállományban is. Az implantátumok és a hozzájuk tartozó instrumentáriumok nagy segítséget jelentenek az operáló teamnak a műtét közbeni gyors és egyszerő methodus váltáshoz, a sérült számára pedig az optimális biológiai csontgyógyulás megvalósításához.

A-0057 Csípőprotézis beültetése anterior feltárásból. Hozbor Andrea PTE K.K. Traumatológiai és Kézsebészeti Klinika Klinikánkon 2014 vége óta végzünk anterior feltárásból csípőprotézis beültetést. Először hagyományos műtőasztalon végeztük a műtéteket, a műtéti izolálás kibővítésével,valamint a megszokott, de már újabb műszerekkel kibővített műszerkészlettel, több cég implantátumát alkalmazva. Klinikánk költözése után, 2015. november 1. óta speciális extenziós műtőasztalon történik a műtét. Az új eljárás új betegfektetési és izolálási technikát, új műszerek, eszközök, protézisek használatát igényli. Az aneszthezia oldaláról is történtek változások. Az altatás és a spinalis érzéstelenítés mellett különböző kombinált eljárásokat alkalmaznak a beteg érdekében. Az újdonságokat nem csak az orvosoknak, hanem a műtősnőknek és a műtőssegédeknek is meg kellett tanulni. Előadásomban ezeket az új módszereket szeretném bemutatni.

A-0059 Csapdás a pályánk, avagy a fémkivétel nehézségei Hauckné Nagyházi Mónika PTE KK Traumatológiai és Kézsebészeti Klinika Az implantátumok és instrumentáriumok fejlődésével nap, mint nap szembesülünk nehézségekkel a fémkivételek során. Segítséget jelent a megfelelő betegelőzmények, dokumentációk, Rtg felvételek elemzése. A műtői team hatékony kommunikációja elengedhetetlen. Mivel ezek a műtétek elektív műtétek, van idő a tervezésre. Siker titka a hatékony műtéti technikák ismerete, ezen ismeretek megfelelő alkalmazása és a csapatmunka!

A-0099 Szakmai professzionalizáció, avagy hol a helyünk napjaink betegellátásában? Király Erzsébet Szent János Kórház és Észak-budai egyesített Kórházak, Traumatológia A műtős szakasszisztensi "szakma" helye, rangja, elismertsége rendkívüli módon megváltozott az elmúlt húsz évben. Az ellátórendszer igényli a szakmájában professzionális, sokrétű probléma megoldásra képes műtős szakasszisztenst. Előadásomban próbálom felvázolni azokat az okokat, amelyek a műtős szakasszisztensi szakma rangjának csökkenéséhez vezettek.

A-0008 Modern műtői előkészítés XXI. századi innovatív technikákkal Váradi Edina Mölnlycke Health Care Kft.

24 / 30


Az intelligens kommunikációs technológiák segítségével felgyorsíthatók a beszerzés, a raktárlogisztika és a kiszállítás folyamatai, minimalizálhatók a költségek. A Mölnlycke Health Care amellett, hogy a legkorszerűbb informatikai eszközöket állítja ennek szolgálatába, kiváló minőségű komponensekkel és megbízhatósággal gondoskodik az optimalizált egységcsomagok összeállításáról. Pontos tervezéssel és bevált standardok alkalmazásával dolgozunk ki az egyedi követelményeknek megfelelő műtéti egységcsomagokat, melyekben a hatékonyság iránti igény határozza meg a választott komponensek típusát és számát. A műtéti előkészítés csak akkor lesz tökéletes, ha minden terület - beszerzés, raktározás, szállítás - száz százalékos pontossággal és megbízhatósággal teljesíti feladatát. A műtéthez szükséges összes komponenst tartalmazó egységcsomag rendelkezésre állása, pontos kiszállítása a gazdaságos működés egyik fontos feltétele. A korszerű informatikai eszközök révén nem csak naprakészen átlátható, hol találhatók éppen az egységcsomagok, de segítséget nyújtanak azok tartalmának gyorsabb és hatékonyabb összeállítására is.

Traumás vérzés. Multidiszciplináris kerekasztal 2017. szeptember 15. péntek | 16:40 - 17:40 | Forgon Mihály terem AO Műtősnői szekció III. - Varia 2017. szeptember 15. péntek | 17:00 - 18:00 | Laky Rezső terem Üléselnök: Hozbor Andrea, Nagy Márta A-0031 Műszerismeret Földi Márta Péterfy Sándor Utcai Kórház Rendelő Intézet és Baleseti Központ A műtősnők napi munkájuk során nagyon sokféle műszerrel kerülnek kapcsolatba. A műtétek instrumentálása közben nem is gondoljuk végig, hányféle eszközt használunk az egyes műtéti típusoknál. A műtőasszisztensi képzés során talán először és utoljára találkozunk a műtőszolgálat keretén belül a műszerismerettel. Előadásomban szeretném az ott tanultakat feleleveníteni.

A-0034 MR alapú térdprotézis bevezetése egy magánkórházban műtősnői szemmel Dézsi Gabriella.1, Domán István2 MOM Szent Magdolna Magánkórház Az új eljárás lehetővé teszi, hogy a térdprotézis ideális beültetéshez szükséges mérések, már a műtét előtt számítógépen elvégezhetőek, és az adatok alapján egyedileg gyártott célzóeszközök (Partnert Specific Instruments -PSI) segítségével a protézis az eltervezett módon, nagyobb pontossággal ültethető be. Előadásomban arról szeretnék beszélni műtősnői szemmel, hogyan változik a műtét menete és instrumentálása az egyedileg gyártott implantátum esetében.

A-0035 Zsírleszívás - zsír feltöltés? De hova? Tóth Judit1, Dézsi Gabriella2 MOM Szent Magdolna Magánkórház 2010- ben szabadalmaztatott eljárás keresztezi a plasztikai műtétet a regenetavív orvoslással.A magánkórházban ahol dolgozom nem régiben vezeték be ezt az új műtéti típust, melyben saját, feldolgozott zsírszövet átültetés történik a ki lökődés kockázata nélkül. Az új eljárás melyet a mindig fejlődni akaró műtősnőknőknek elkell tudni sajátítani kihívások elé állítanak bennünket hiszen "táncolni" is meg kell tanulni.

A-0100 Mégis kinek az érdeke? Csökkenthető a műtőszemélyzet sugárterhelése? Bertáné, Nagy Júlianna1, Nagy Krisztina1, Szarukán István2 Kenézy Gyula Kórház-Rendelőintézet, Debrecen 1Központi Műtő,2Traumatológiai és Kézsebészeti Osztály Célkitűzés: a szerzők egy a műtő személyzet sugárterhelésének csökkentésére kidolgozott műtéti technikát ismertetnek. Bevezetés: a szervezetünket érő sugárterhelés minimalizálása a töréskezelésben egyre kiterjedtebben alkalmazott "fedett" technikák elterjedésével, ahol nem szabad szemmel, hanem képerősítő segítségével ellenőrzik a törés és az implantatum helyzetét különösen fontos feladat. Bár a hivatalos dozimetriai adatok nem nyilvánosak könnyű belátni, hogy a képerősítő használata legkevésbé a beteg szempontjából veszélyes, míg a műtői team tagjai közül valószínűleg mindenütt a műtőasszisztens van kitéve a legnagyobb sugárterhelésnek. Azokat a műtéti technikákat és technológiákat melyek ezt a kockázatot csökkenthetik a műtősnőnek részletesen ismernie kell. Módszer: az előadás bemutat egy, a fedett velőűrszegezésnél használható berendezést, mely mágneses erőtérrel segíti meghatározni a reteszcsavarok helyét. Több műtét során készített felvétel sorozattal részletesen ismerteti a műtősnő feladatait a műszerkészlet sterilizálásánál, és összeillesztésénél, valamint a műtét során. A módszer előnyének vizsgálatára a szerzők összehasonlították 10 "hagyományos" és 4 mágneses célzás technikájával végzett felkar szegezés műtéti és műtét közbeni képerősítő használatának idejét. Eredmény: a műtét ideje 25-30 %-al a sugárzás ideje 65-70 %-al kisebb volt, a mágenes célzó használatával végzett műtéteknél. Megbeszélés: Egy precizebb berendezés használata csak akkor eredményes, ha az előírt műtéti lépéseket precizen betartják. A mágneses célzó berendezés sikeres használatához ismerni kell a berendezés sterilizálási eljárást, az eszközrendszer összeszerelését, mely több alkatrészt jelent, és nagyobb odafigyelést igényel, mint a hagyományos eszközök használata. A sugárterhelés ezzel az eszközzel sem szüntethető meg teljesen, de elsősorban a műtőasszisztensek érdeke annak minél radikálisabb csökkentése. A kevesebb képerősítő használat másodlagosan a műtét időtartamát is csökkenti, ezzel a betegbiztonságát is fokozza.

25 / 30


MTT Közgyűlés 2017. szeptember 15. péntek | 18:00 - 19:00 | Forgon Mihály terem Szeptikus 2017. szeptember 16. szombat | 09:30 - 10:45 | Forgon Mihály terem Üléselnök: Patczai Balázs, Turchányi Béla A-0037 Fertőzött reverz subtrochanterikus femurtörések ellátása osztályunkon II. Eredményeink Pataky László1, Fényes László2, Vámos Gábor3, Uzlov Vlagyimir4 Péterfy S. u-i Kh. és Rendelőintézet, Baleseti Központ, Szeptikus Osztály Napjainkban a per- és subtrochanterikus femur törések osteoszintézisének a felfúrás nélküli intramedullaris rögzítést tekinthetjük. Minimal invazív, gyors, relatív stabilitás mellett kellően rögzíti az elért repositiot. Eddigi tapasztalataink szerint a reverz subtrochanterikus femurtörések esetén, amikor a törési rés az intertrochanterikus síkkal közel derékszöget zár be a subtrochanterikus régióban, a relatív stabilitás nem elégséges a törésgyógyuláshoz. Igazolni látszik észrevételünket, hogy az általunk fertőzött álizület miatt kezelt betegeknél a relatív stabilitás nem volt elegendő. Osztályunkon az ellátás kapcsán abszolút stabilitásra törekszünk lemezes, csavaros oszteoszintézissel, tekintettel a fertőzött környezetre, és a törés jellegére. Ennek kivitelezését nagyban megnehezíti a korábbi intramedullaris műtéti ellátás. Tervezetten csontpótlást végzünk, illetve lemezt és vagy csavarokat is cserélünk a gyulladás mértékétől függően. 1 esetünk kapcsán szeretném bemutatni eredményeinket, az ellátási nehézségeket illetve szeretném elmondani, hogy ez idáig összesen 4 esetben sikerült törésgyógyulást és gyulladás mentes környezetet elérnünk a bemutatott fertőzött törések ellátása kapcsán.

A-0101 Egy nehezen diagnosztizált osteomyelitis esete Vass Kitti1, Pap Zoltán2 1,2 Kenézy Gyula Kórház és Rendelőintézet Egy nehezen diagnosztizált osteomyelitis esete A betegünk osztályunkra kerülése előtt hosszú utat járt be. Priméren tüdőgyógyászati osztályon kezelték tumor gyanú miatt. Bennfekvése során észlelték jobb alsó végtag térfogat növekedését. Mély vénás trombózis gyanúja miatt ultrahang készült, mely v. femoralis trombust írt le. Ekkor konzervatív terápia indult. Két hét elteltével a kontroll ultrahang vizsgálaton már trombust nem találtak, de subcutan tályog, és lágyrész tumor lehetősége is felmerült. Ennek véleményezése céljából vizsgálta először sebész. A sebészeten a táylogból punctio történt, melynek során nagy mennyiségű genny ürült, kórházi felvételt ajánlottak, melyet ekkor a beteg elutasított. Röviddel ezután a beteg még a kórház területén elesett, így került ambulanciánkra, ahol az elkészült képalkotó vizsgálatok subtrochanter törést és a musculus biceps femoris felett elhelyezkedő 40x50x22 mm-es kiterjedésű, illetve a trochanter maior magasságában 40x14x70 mm-es abscessust írt le. Felvétele napján tuberositas tibae extensiot fúrtunk, majd az abscessus punctum maximumán, az adductur csatorna felett a tályogüreget megnyitottuk, melyből 800 ml pus ürült. Intravénás antibiotikum indult. 3 nap múlva gyulladásos paraméterei továbbra sem csökkentek, váladékpangás volt sejthető, ezért újabb feltárást végeztünk. Eközben mindkét oldali saroktájékon decubitus alakult ki. 5 nap múlva a gyulladás csökkent, ezért csontegyesítő műtétet végeztünk hosszú titán tomporszeggel. A lateralis feltárásból a femur mediális oldalára, az előző feltárás helyére át lehetett látni. Innen továbbra is purulens váladék ürült. Tomporcsúcs megnyitásakor szintén gennyes, véralvadákos váladék ürült. A velőűr felfúrása és alapos átmosása után vezettük be a velőűrszeget. Sebeit drain felett zártuk, előző feltárás sebén újabb debridement történt, és halasztott öltésekkel nyitva kezeltük. Műtétet követő másodiknapon a kontroll vérképen a CRP szint az előző 1/3-ára csökkent. További célzott antibiotikus terápiát folytattunk. Állapota rendeződött, sebei begyógyultak. Hazabocsátás napján gyulladásos paraméterei csaknem normál tartományban voltak, csípő feletti sebe gyulladásmentes volt, az adductor csatorna sebe ekkor még enyhén váladékozott. Továbbiakban sebei és törése teljesen meggyógyultak, teljes terheléssel járt. Egyedüli panasza a jobb oldali saroktájékán azóta sem begyógyult seb. Az esetet azért tartjuk tanulságosnak, mert panaszok kezdetétől csaknem 4 hét telt el a helyes diagnózis megtalálásáig, valamint a végtagot és életet veszélyeztető állapot végül látványos, kedvező gyógyulással végződött. A beteg szellemileg nagyon fegyelmezett és türelmes, szomatikusan viszont több szempontból esendő volt.

A-0084 Szeptikus folyamat utáni Csontdefectus pótlása cristaléccel Pócs Levente, Gera László, Fetter Tamás, Haga Ágnes BKM Kórház, Traumatológia és Kézsebészeti Osztály bevezetés: A humerus distalisvég törés szeptikus folyamat után visszamaradt, kb. 12 cm-es sequesteralodott csontdefectus pótlása. anyagok/betegek és módszerek: Diabeteses, többszörösen sérült 32 éves beteg, többek között darabos supracondyler humerus törését olecranon osteotomiából, lemezes synthesissel rögzítettük. eredmények: Suppuratio, sebdebridementék után, átmeneti regresszió, de folyamatos sipolyozás alakult ki. 6 hónap múlva fémkivétel, sequesterektomia. 12 cm-es csontdefectus maradt vissza a humerus distalis harmadában. A hiányt gentamicines palacossal pótoltuk, regresszió. Majd 6 hét múlva palacos eltávolítás, debridemente, cristából vett 12 cm-es csontléc beültetése, lemezzel könyök arthrodesis. Az infekció szanálódott, sebe gyógyult. következtetések: Diabeteses betegnél gyakrabban fordul elő sebgyógyulási zavar (antibiotikum, LMWH). A kialakult infekció a tört darabok sequesteralódását nagy mértékben elősegíti. Az infekció szanálódása csak radikális debridemente után várható. A csontdefekctus pótlására Gentamicines palacos ajánlott. A folyamat lenyugvása után csontefectus pótlására cristaléc beültetése is alkalmas lehet.

26 / 30


A-0067 Gyermekkori kiterjedt szeptikus csontdefektusok kezelési lehetőségei Kassai Tamás, Kővári Tamás, Varga Marcell, Kalóz Erika, Fényes László Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ Gyermektraumatológia BEVEZETÉS: A gyermekkori sérülések után elhanyagolt helyzetben a szeptikus csontfolyamatok jelentős csont destrukcióval járnak. Ezek kezelése komoly kihívást jelent. A gyermek kis mérete, csontpótlás helye, és a megfelelő rögzítés biztosítása a megszokott módszerekkel nem biztosítható. MÓDSZER: Az elmúlt öt évben osztályunkon kezelt súlyos kiterjedt csontdestrukciók esetén alkalmazott terápiás elveinket mutatjuk be. A klinikai, radiológiai és labor tünetek alapján nem vártunk olyan kiterjedt csontdestrukciót, mint amit találtunk. Két gonitisből a femur condylusba terjedő gyulladást, egy supracondyler humerus törés tűzése utáni kierjedt radiális condylus defektust, egy ulna és egy femur defektust kezeltünk. Minden esetben azonnali műtéttel teljes debridementre törekedtünk. A műtétekbe nagyon aktív asszisztensként nagy gyakorlatú szeptikus sebész kollégákat vontunk be. Az ulna és femur defektusok esetén külső rögzítőt használtunk, localis PMMA gentamicin tartalmú golyósorokat helyeztünk be, és szisztémás antibiotikus kezelést folytatunk. Az ízület közeli törések esetében a golyók eltávolítása után a csontdefektusok spontán feltelődtek, csontpótlást a diaphysis törések esetében végeztünk. A csípőlapát növekedési porcát megkímélve ablakosan vettünk csontlapokat, melyek felaprítva helyeztük el a defektusban. Az ulna törés esetében egyedileg legyártott 22 lyukas KFI mini 2,7 mm reko lemezzel rögzítettük, a femur defektust fixateure externe V montageval rögzítettük. EREDMÉNYEK: Az ízület közeli törések spontán feltelődtek, de mozgás beszűkülés,1-2 évig fennállt, egyik esetben sem végeztünk arthrolysist. Az ulna törésben a lemezkivétel után álízület alakult ki, itt ismételt spongiosa és lemez visszahelyezése volt szükséges. A femur 22 cm csontdefektusa gyógyult. KÖVETKEZTETÉS: A gyermekkori súlyos szeptikus eseteket meg kellene előzni. Minden esetben szakmai hibákat is lehetett találni a kezelésében. Az aktív radikális debridement után észlelt csonthiányok a csípőlapát lemezének feldarabolásával feltölthetőek.

A-0085 Vállízületi septicus folyamatok-út a reverz protézis felé-de hol a vége? Bardócz Lóránt, Csotye János Békés Megyei Pándy Kálmán Tagkórház, Gyula, Traumatológia Bevezetés Az ízületi septicus folyamatok kezelése nagy terhet ró a sebészre, gyakran hosszadalmas, olykor multidisciplináris folyamatot jelentve. Tekintettel, hogy a septicus folyamat nagyfokú ízületi destructiót okoz, a kezelés egyes esetekben csakis Girledstone állapottal fejezhető be. Célkitűzés Előadásunkban a Gyulai Pándy Kálmán Tagkórház Traumatológiai Osztályának kezelési stratégiáját mutatjuk be a vállízületi septicus folyamatok esetén. Anyag és módszer Osztályunkon a több ülésben végzett kezelési stratégiát követjük, kezdetben debridement, amennyiben voltak, a korábban beültetett fémek eltávolítása, bizonyos esetekben spacer beültetés. 2007-2016 között hét septicus vállízületi folyamatot láttunk el, minden esetben a kezelési folyamat vége, ezidáig, a reverz protézis lett. Eredményeink Utánvizsgálat során hat beteget tudtunk vizsgálni, egy betegünket más okokból elvesztettük. A kiértékelés során fizikális vizsgálat, radiológiai vizsgálat történt. Ugyanakkor vizsgáltuk a primér műtét és a septicus folyamat kialakulása között eltelt időt, értékeltük a tenyésztések eredményeit. Következtetés Septicus esetek kezelése során gyakran találkozunk nehéz döntésekkel, nem mindig könnyű a kórokozó kimutatása, következetesen a következő lépés megválasztása. Minden igyekezetünk ellenére sokszor nagy csonthiánnyal járó állapotok maradnak hátra, melyhez olykor a mozgató apparátus károsodása is társul. Betegeinket remisszióba hoztuk, de tudván azt, hogy a Delta protézis csaknem az utolsó lehetőség a kezelési lépcsőben, felmerül a kérdés, egy esetleges exacerbatio esetén hogyan tovább.

A-0058 Osztályunk Endoprotézis Beültetés Utáni Szeptikus Szövődményeinek Ellátási Taktikája Gál Tamás1,2, Mátyás Viktor1, Kárpáti Zoltán1, Varga Istvánné1, Hangody László1,2 1 Uzsoki Kórház Orthopéd-Traumatológia Osztály;2Semmelweis Egyetem Traumatológiai Tanszék Az Uzsoki Kórház Orthopéd-Traumatológiai Osztálya jelentős protetikai tevékenységet végez III. progresszivitási szintű orthopédiai ellátás keretében. Az endoprotézis beültetés utáni korai illetve késői szeptikus szövődmény ellátására az osztály kialakított egy szeptikus részleget, amely egy elkülönített emeleten, elkülönített nővérrel és betegenként elkülönített kötöző műszerkészlettel áll rendelkezésre. Ezen az osztályon történik minden szeptikus beteg gyógyítása, beleértve a saját orthopédiai, traumatológiai eseteket, az ellátási területről érkező szeptikus arthritisek és más intézményből átvállalt esetek is. Ebben az előadásban feldolgoztunk egy 1 éves időszak csípő- és térdizületi endoprotézis beültétés utáni korai ill. késői szeptikus szövődményeinek eseteit. Az ellátási taktikáink között szerepel a gyors döntés, mely a klinikum, gyulladásos laborparaméterek tendenciája és mikrobiológiai tenyésztésre alapszik. A legtöbb esetben eltávolítjuk a protézis minden komponensét, beleértve a cementet, majd 8 g Vancomycin-t keverünk 80 g Gentamycin-es cementhez, melyből egy spacert alakítunk ki a korábbi protézis helyére. Ha a gyulladásos tünetek elmúlnak, gyulladásos laborparaméterek normalizálódnak és kontroll mikrobiológiai tenyésztési eredmények negatívvá válnak, akkor három hónapon belül újabb endoprotézist ültetünk be, mely destrukciótól és csontvesztességtől függően lehet alapprotézis vagy reviziós protézis. Bizonyos esetekben korai szeptikus szövődmények esetén döntünk vaccuum sealing kezelés mellett. Más esetekben, nagy revíziós műtét utáni szeptikus szövődménynél, ahol nincs második dobás az előbb említett Gentamycin és Vancomycin kevert spacerek lágyrészbe való behelyezése mellett döntünk mint utolsó mentsvár. Sokszor aggresszíven lépünk fel korai vagy késői aszeptikus térdprotézis lazulások esetén is, mivel a legtöbb esetben látens fertőzést gyanítunk, így ekkor is az elöbb említett protézis eltávolítást és Gentamycin és Vancomycin kevert spacer beültetést végzünk, majd 3 hónap múlva végezzük csak el a protézis revisiót. Habár ezzel az ellátási taktikával az osztályunkon előforduló szeptikus szövődményeinek száma nem alacsonyabb a nemzetközi átlagnál, figyelembe kell venni a progresszivitási szintnek megfelelően jóval magasabb számban végzett revíziók és nehezebb esetek felvállalását.

A-0095 Szeptikus és aszeptikus térdprotézis revízió augmentatio választás; block vagy conikus augment? Udvarhelyi Iván, Kállay Tamás, Reha Gábor, Abonyi Bence Uzsoki kórház Ortopéd-Traumatológiai osztály Budapest CÉLKITŰZÉS: Szerzők bemutatják az Uzsoki kórház Ortopédiai osztályán 2009 óta alkalmazott technikákat melyeket kiterjedt femoralis és tibialis destrukcióval járó protézis revíziók során végeztek. Ismertetik a műtétek során szerepet játszó szempontokat augmentatiós típusválasztás, pre és intraoperativ tervezés vonatkozásában. MÓDSZER: 2009 december 1 és 2017 január 31 közötti időszakban 129 esetben végeztek jelentős femur és tibia destrukcióval járó protézis lazulás miatt revíziós műtétet, melynek során a destrukció típusának és lokalizációjának megfelelően választottak block vagy tantalum conus implantációs lehetőségek közül. A vizsgált anyagban 15 esetben szeptikus szövődmény után kétlépcsős revízió,

27 / 30


reimplantáció szerepelt. A femoralis oldalon a döntő erő rotatio, míg a tibialis oldalon supportiv. Classificatio vonatkozásában az AORI classificatiót használták konzervatív formában. A térdprotézis lazulás következtében keletkező defectusok pótlására femur esetében 14, tibia esetében 6 ízben történt tantalum beültetés femur esetében a rotációs stabilitás, tibia esetében a megfelelő stabil, terhelhető platform rekonstrukció céljából. A többi esetben blockok segítségével történt a revízió. Minimum 5 mm femoralis AP csontos stabilitás esetében többszörös block beültetésével segítségével történt a revízió. Tibialis oldalon a tuberositas tibiae rekonstrukció és megtartás a legfőbb szempont. EREDMÉNYEK: A kiterjedt femur és tibia destrukciók eseteiben végzett block és tantalum implantátum önálló és kombinált alkalmazása során minden esetben a destrukció függvényében sikerült maximális support illetve rotációs stabilitást létrehozni. KSKS scorokat alkalmazva átlagos kíváló revíziós értékeket észlelték. (171) A vizsgált beteganyag kizárólag revíziós betegekből állt. A tantalum beültetés döntő része szeptikus esetek reimplantációs fázisában történt. 1-7 éves utánvizsgálat során aszeptikus lazulást nem észleltek. 3 ízben szeptikus szövődmény miatt további műtéti megoldás történt többszörös revízión átesett betegnél. KÖVETKEZTETÉS: A térdprotézis revíziós műtétek során észlelt defectusok pótlása során alkalmazott implantáris augmentációs technikák segítségével –önálló és kombinációs formában lehetséges megfelelő rekonstrukció elérése, melynek során kellő kritikával a maximalis „értelmes” csontmegtartás figyelembevételével stabil, terhelhető revíziós protézis beültetés végezhető. A szeptikus revíziók során nagyobb arányban történt tantalum augmentáció .

A-0006 Térd protézis suppuratio, hasonló okból elmerevített ellen oldali ízület esetén. Mi a megoldás? Vámos Gábor1, Sződy Róbert2 Péterfy Sándor Utcai Kórház Rendelőintézet és Baleseti Központ, Szeptikus osztály 72 éves férfi betegünk, jobb térdét protézis beültetés utáni gennyedés miatt merevítettük el. A műtétet az ízület teljes instabilitása a kísérő betegségek, a visszatérő gyulladásos jelek, valamint az ellen oldali varus gonartrosis is indokolta. Fokozódó bal oldali panaszok miatt, megtörtént a prothesis beültetés. Az újabb műtét után tartós sipolyozás alakult ki. sebváladékból vett minta MRSA-t igazolt. A " mit tegyünk? " kérdésre 2 választ nem fogadtunk el : újabb merevítés, illetve amputatio. A fertőzés larvált jellege miatt revízió mellett döntöttünk. Revízió egy vagy két lépésben?

A-0007 Csípő ízületi hemiartroplasztika szeptikus szövődményei Vámos Gábor1Pataky László2Fényes László3 Péterfy Sándor Utcai Kórház Rendelőintézet és Baleseti Központ A combnyaktörések ellátásában szemlélet váltás zajlik. A Garden III-IV. törések palliatív szintézise idejét múlt. Ellátásuk: hemiartroplasztika. A növekvő számú műtét növekvő szövődmény számot is eredményezett. Intézetünk elmúlt 2 éves anyagának átvizsgálásánál arra kerestük a választ, hogy a magasabb szövődmény rátát mi okozhatja? Saját anyagunk mellett a nemzetközi irodalmat is vizsgáltuk. A megoldásra véleményünk szerint egy mondattal nem lehet válaszolni, de a felmerült kérdések segíthetnek csökkenteni a szövődményeket.

Hibák, tévedések 2017. szeptember 16. szombat | 11:15 - 12:50 | Forgon Mihály terem Üléselnök: Mester Sándor, Vicze-Iván Viktória A-0126 Ius et casibus medici Vicze-Iván Viktória PTE KK

A-0076 Osztályunk jelentős kártérítési összegért folyó peres ügyeinek tanulságai az elmúlt 8 évben Huszanyik Gergely1, Haby Ákos2, Turchányi Béla3 Kenézy Gyula Kórház Traumatológiai és Kézsebészeti Osztály Debreceni Egyetem ÁOK Traumatológiai és Kézsebészeti Tanszék Kórházunk Traumatológiai Osztályával kapcsolatos peres ügyeket vizsgáltuk retrospektív módon. Az esetek 2009-től álltak rendelkezésünkre. Kifejezetten a bírósági ügyeket vettük figyelembe, azokat az eljárásokat, amelyekben perre került sor. A rendelkezésünkre bocsátott 9 esetből – ez a teljes anyag a Traumatológiai Osztállyal kapcsolatban – 3 még mindig folyamatban van. A lezárt 6 kereset tartalmaz mind sikeres, mind sikertelen eseteket, azaz kártérítés fizetésének kötelezettsége került megállapításra vagy sem, illetve közös megegyezés is történt. Az eseteket anonim módon ismertetjük, röviden a jogi és szakmai háttér tisztázásával. A feldolgozás során elkerülhető hibákra, tévedésekre hívjuk fel a figyelmet. Mindenképpen tanulságos ezen ügyek ismertetése, annak ellenére, hogy a per napjainkban sokszor kikerülhetetlen, bár ezek nem feltétlenül szakmai mulasztás, hanem inkább betegelégedetlenség következtében keletkeztek.

A-0028 Orvosi dokumentáció a bíróság előtt Mester Sándor1, Kovács Judit2 1 PTE ÁOK Traumatológiai és Kézsebészeti Klinika;2Nemzeti Szakértői és Kutató Központ Veszprémi Intézet Az orvosi dokumentáció kitüntetett helyet foglal el a bizonyítékok sorában a bíróság előtt mind a büntető, mind pedig a polgári peres ügyekben. A leírt tényállításokat utólag tanúvallomásokkal hitelt érdemlően pontosítani, vagy módosítani igen nehéz, gyakran lehetetlen. A szerzők saját, bíróság előtti tapasztalataikat tekinették át, melyből általánosítható következtetéseket vontak le. Előadásukban példákat ismertetnek, melyekben az orvosi dokumentáció minősége negatív, vagy pozitív irányba befolyásolta az ügyek kimenetelét. Főbb megállapításaik: A nem kellően részletes dokumentáció lehetőséget adhat arra, hogy azt a felperes érdekeinek megfelelően értelmezzék. Quantitatív adatok hasznosabbak, mint a jelzős szerkezetek. Számítógépben tárolt sablonok használata veszélyeket hordoz. Beteg kérésére szakvélemény adása különös körültekintést kíván. A beteg számára történt szóbeli közlés meg nem egyezése az írásba foglaltakkal, jogi procedúra elindítója lehet. Nem csak a rendelőben keletkezett

28 / 30


dokumentumok, hanem az egészségbiztosító számára megküldött adatok is megőrződnek évtizedes távlatban. Célszerű a beteg minden jelentkezésekor a számítógépben tárolt diagnózisok újraértékelése. A precíz dokumentáció nem csak a beteg gyógyulása, hanem az orvos jóléte szempontjából is sorsdöntő jelentőségű lehet.

A-0046 Orvosi dokumentációs hibák nyelvészeti okai és következményei Fogarasi Katain1Simon Gábor2Patonai Zoltán3 1 PTE ÁOK Egészségügyi Nyelvi és Kommunikációs Intézet, Pécs;2PTE ÁOK Igazságügyi Orvostani Intézet, Pécs; 3PTE KK Traumatológiai és Kézsebészeti Klinika, Pécs Magyarországon a gyakorló orvosok által használt, a sérüléseket leíró terminológia jelenleg nem egységes, bizonyos esetekben eltér az igazságügyi orvostanban használt kifejezésektől. A különbségek az esetek mintegy 14%-ában megnehezítik a lágyrészsérülések utólagos igazságügyi megítélését. A dokumentációs hibák és azok jogi következményeinek elkerülésére a megoldás a terminológia egységesítése, mely segítené a sérülések pontos orvosi dokumentációját és látleletek alapján történő megítélését. A szerzők egy megelőző nyelvészeti tanulmány eredményeire támaszkodnak, mely magyar és német (Németország, Ausztria) nyelvterületen különböző lágyrészsérülések ellátása során keletkezett orvosi dokumentációkat és ezek alapján készült igazságügyi orvosi szakvéleményeket vizsgált. Előadásunk célja a sérülések magyar és latin kórisméiben előforduló gyakori hibák és a hiányos leírások jogi következményeinek ismertetése.

A-0041 Jehova tanúi ellátásának jogi problémái és lehetőségei a traumatológus szemével Patonai Zoltán1, Simon Gábor2 1 PTE KK Traumatológiai és Kézsebészeti Klinika, Pécs;2PTE ÁOK Igazságügyi Orvostani Intézet, Pécs Becslések szerint Magyarországon a Jehova Tanúi Egyház tagjainak száma kb. 22000. A 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről jogi lehetőséget ad a betegeknek, így az egyház tagjainak is bizonyos orvosi beavatkozások elutasítására. A Jehova Tanúihoz tartozó sérültek előkészítésnek és akut műtétének lehetőségeit a transzfúzió – vallás meggyőződésből történő – elutasítása jelentősen korlátozza. „Alternatív megoldásként” az egyház saját biztosító rendszere a tagoknak erythropoetin készítményt biztosít. A szerzők esetismertetés kapcsán mutatják be a Jehova Tanúi Egyház tagjainak ellátása során jelentkező jogi problémákat és dokumentációs kötelezettségeket.

A-0065 Atipusos femurtörés kálváriája Nacsai István, Kovács Helga, Varsányi Gábor, Apáti-Nagy Péter Békés Megyei Központi Kórház Réthy Pál Tagkórház Az atipusos femurtörés előfordulása az osteoporosis kezelésével párhuzamosan megnőtt. A múltban gyakorlatilag alig találkoztunk ilyen esettel, így gyakran nem is gondolunk erre a lehetőségre. Fel kell azonban ismernünk, hiszen a tipusos femurtöréstől eltérő kezelési stratégiát kiván. Egy eset kapcsán mutatjuk be a beteg kálváriáját, mely azzal kezdődött, hogy tipusos törésként kezdtük kezelni sérülését. Három műtétre volt szükség a gyógyuláshoz.

A-0044 Álízület és implantátumtörés – fémtörések retrospektív elemzése Noviczki Miklós. Bartalos Balázs Szabolcs Szatmár Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház Jósa András Kórház Traumatológiai és Kézsebészeti Osztály Bevezetés: A törések műtéti kezelésének egyik legsúlyosabb biomechanikai szövődménye az oszteoszintézis elégtelensége, a behelyezett fémek kilazulása, vagy törése. Ezek a szövődmények az egyre korszerűbb implantátumok megjelenése után is reális veszélyt jelentenek a törések kezelése során. Főleg az intramedulláris törött fémek eltávolítása és az álízület további kezelése jelent igen nagy kihívást a kezelő számára. Anyag és módszer: 17 fémtöréses és egy fémelhajlásos eset retrospektív elemzését végeztük, az adatgyűjtés prospektíven történt. Anyagunkban saját és más intézetben ellátott esetek egyaránt előfordultak, ezért nem minden esetben sikerült az első ellátástól valamennyi rtg-dokumentáció beszerzése, de a szövődmény észlelésekor rendelkezésünkre álló rtg-képek lehetővé tették a biomechanikai elemzést . A szövődményeket testtájonkénként és az implantátumok szerint vizsgáltuk. A „spontán dinamizálást” jelentő, a fő teherviselő implantátumot nem érintő izolált retesztöréseket a vizsgálatból kizártuk. Eredmények: 6 esetben a felkaron (2 velőűrszeg, 2 lemez és 2 velőűrsin törését), 4 esetben a combcsonton (2 velőűrszeg, 1 DCS és 1 retesztörés melletti szegelhajlást), a lábszáron 3 (1 tömör velőűrszeg és egy lemezes szintézis csavarjainak törését, 1 lemezelhajlást), implantátumtörést illetve deformálódást találtunk. A bokatájékon 3, a sarokcsonton 1, a lapockán 1 fémtörés fordult elő. Valamennyi esetben megállapítható volt az első ellátás elégtelensége, az instabil, illetve „aluldimenzionált” oszteoszintézis szerepe, vagy a módszerváltás hiánya és a dinamizálás elmaradása a késői biomechanikai szövődmény létrejöttében. 1 esetben a bokatájékon túldimenzionált, a bokát alkotó csontokat devitalizáló, szögstabil lemezekkel végzett csontegyesítés után szeptikus álízület és fémtörés következett be. Implantátum-hiba egyik esetben sem merült fel. Nagyon fontos észrevételünk, hogy a velőűrszegen lévő törésközeli furatok az intramedulláris implantátumtörések predilekciós helyei. Következtetések: Álízület-képződés és implantátumtörés esetén az ok a primer ellátásban, az instabil vagy „aluldimenzionált” oszteoszintézisben, az elmaradt dinamizálásban illetve módszerváltásban keresendő. A "túldimenzionált", a csont vérellátását súlyosan károsító oszteoszintézis ugyancsak a törésgyógyulás zavarához vezet, a behelyezett nagy mennyiségű és tömegű fémanyag sem képes megakadályozni a fémtörést. Megfontolandó olyan intramedulláris implantátumok választása, amelyek furatai nem a törési rés közelébe esnek

A-0066 Pylontörés kezelésében elkövetett hibák - ne ess kísértésbe, stabilizáld a tibiát Nacsai István, Varsányi Gábor, Kovács Helga, Apáti-Nagy Péter Békés Megyei Központi Kórház Réthy Pál Tagkórház Traumatologia A pylontörések kezelése kapcsán több út vezet a sikerhez. A stratégia függ a személyzet tapasztalatától, a rendelkezésre álló implantátumoktól. Egy szövődményes pylontörést mutatunk be, ahol rossz stratégiát választottunk és korrekciós műtétre volt szükség. A gyógyulási idő többszörésére emelkedett. Következtetésünk az, hogy a tibia törését korán kell lege artis stabilizálni ahhoz, hogy deformitás ne alakuljon ki, illetve a consolidatio

29 / 30


létrejöjjön. MIPO technikával a lágyrészek rendeződése után nem jelent nagy kockázatot a tibia stabilizálása.

A-0104 Sudeck dystrophia kialakulását elősegítő hibáink - lerágott csont? Kricsfalusy Mihály, Baranyai Ágnes, Péntek Irén, Litvai Gabriella, Deé Jolán Péterfy Sándor u-i Kh. Ri. és Baleseti Központ Baleseti rehabilitációs osztályunkon munkánk során jelenleg is nagy számban találkozunk olyan sérültekkel, akiknek az ellátásuk során RSD Sudeck syndroma tünetei alakultak ki, ami akár többszörösére növeli a rehabilitációs idejüket, és gyakran a hosszas fizioterápia, gyógyszeres kezelés ellenére sem is sikerül a funkciók teljes helyreállítása. Bár az oktatásban mindig komoly hangsúlyt fektetnek a megelőzés fontosságára az akár súlyos tünetekkel jelentkező - betegeinknél még mindig a leggyakoribb ok a szoros, fájdalmat okozó gipsz, a túlzott ideig tartó rögzítés, a fájdalom nem megfelelő menedzselése, illetve amikor már a tünetek kialakulnak, a megfelelő célzott kezelés elmulasztása. Ezekre szeretnénk friss példákat bemutatni, hogy felhívjuk a figyelmet arra, hogy a megelőzés lehetősége a mi kezünkben van, csak figyelembe kell venni a beteg panaszait, illetve a tüneteket időben észlelve megfelelő terápiát kell indítanunk. Ezzel sokszor megelőzhetnénk az - akár rokkantságot okozó végleges funkció károsodások kialakulását.

A-0108 A fizioterápiával elérhető eredmények Sudeck dystropia esetén - az insufficiens terápia káros következményei Baranyai Ágnes, Gordos Anna, Németh Bettina, Kricsfalusy Mihály Péterfy Sándor u-i Kh. Ri. és Baleseti Központ A Sudeck syndroma nem megfelelő kezelése a végtag funkcióinak súlyos, tartós károsodását eredményezheti. Osztályunkon évek óta foglalkozunk ezeknek a betegeknek komplex - gyógyszeres és fizioterápiás kezelésével. Gyakran tapasztaljuk, hogy bár a sérült ellátása során már észlelik a Sudeck dystrophia klinikai tüneteit, még mindig gyakran elhalasztják az időben megkezdett célzott kezelést. Előadásunkban olyan eseteket ismertetünk, ahol a fokozódó klinikai tünetek ellenére elmaradt a megfelelő kezelés elindítása. Az insufficiens fizioterápia mellett a tünetek tovább progrediáltak, ezek miatt kerültek - akár több hét után - végül osztályunkra. Ezekkel a betegekkel párhuzamosan bemutatunk hasonló sérülteket, akiket a kezdődő tünetek mellett azonnal célzottan és intenzíven kezelni kezdtünk, ezzel megakadályozható a tünetek súlyosbodása és a funkciók tartós károsodása. Előadásunkkal szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy olyan sérülteket, akiknél az ellátás során indokolatlanul erős fájdalmat, mozgásbeszűkülést észlelünk, a kezelésben megfelelő gyakorlattal rendelkező traumatológiai-fizioterápiás centrumba kell irányítani, ahol mind a gyógyszeres, mind a fizioterápiás kezelésüket a beteg aktuális fizikális státuszához alkalmazkodva végzik.

A-0105 Plexus neuritis, azaz Parsonage-Turner-szindróma – fontos kórkép a vállövi fájdalom differenciáldiagnosztikájában Torkos Miklós Bulcsú1, Herceg Mihály2, Balasa Tibor3 1 Markusovszky Egyetemi Oktatókórház - Ortopédiai Sebészeti Osztály;2Somogy Megyei Kaposi Mór Oktatókórház - Neurológiai Osztály;3Markusovszky Egyetemi Oktatókórház - Traumatológiai Osztály A mozgásszervi szakrendeléseken megjelenő betegek egyik leggyakoribb panasza a vállövi fájdalom, azonban nem minden vállövi fájdalom hátterében vállízületi patológia és nem minden vállfájdalom hátterében periarthritis humeroscapularis áll. Alapvető, hogy a felállított diagnózisok pontos anatómiai struktúrákhoz legyenek kötve, mely meghatározza a további terápiás lehetőségeinket is. Véleményünk szerint korrekt anamnézis felvétellel, fizikális vizsgálattal és natív Rtg felvétel birtokában 80-90%-os biztonsággal diagnózishoz juthatunk. Számos kórkép ismert, mely különböző megjelenésű vállövi fájdalmas panaszokat okozhat. Ezen betegségeknek kitüntetett szerepe van a differenciáldiagnosztikai algoritmus folyamatában. A sokszor hallott “Fáj a vállam!” mondat gyakran félrevezet bennünket, nem is gondolunk vállízületen kívüli patológiára, melynek vállkörnyéki megjelenése van. A vállövi fájdalmak hátterében gyakran a vállízületi és annak közvetlen környezetében lévő, vele szoros kapcsolatban álló anatómiai struktúrák elváltozásai (pl.: traumás és nem traumás ROK érintettség, arthrosis, necrosis, befagyott váll szindróma, AC elváltozások, kalcifikáció) állhatnak. Azonban a klasszikus diagnosztikai sort követve gyakran csak a vállkörnyéki fájdalom az, ami gyanúnkat vállízületi patológia irányába terelheti. Számos kórkép ismert, mely vállba sugárzó fájdalom képében is jelentkezik: nyaki gerinc patológiák, koronária betegség, Pancoast tumor stb. A fentiek közül kiemelten foglalkozunk egy "relatíve ritkán" előforduló, ám annál gyakrabban elnézett betegséggel. A ParsonageTurner szindróma, vagy Plexus neuritis-neuropátia egy "ritkán" előforduló ismeretlen etiológiájú kórkép. Jellemzője a Plexus brachialis idegtörzseinek érintettsége fájdalommal, paralízissel, parézissel. Kialakulásában számos tényező szerepét feltételezik: trauma, sebészi beavatkozás, vírusfertőzés, vakcináció, autoimmun betegségek. Kezdete hirtelen, heves fájdalom a nyak-, váll-, törzsizmok területén, melyet paresis, flaccid paralízis követ. Leggyakoribb lokalizáció a ROK-izmok, serratus anterior, deltoideus, pectoralisok, biceps és triceps. Képalkotók általában negatívak, szerepük más patológiák differenciáldiagnoszikai elkülönítésében lehet. A diagnózis felállításában a gondos anamnézis felvétel, fizikális vizsgálat (n. axillaris hypaesthesia, scapula elevata) és elektrofiziológiai vizsgálatok (EMG, ENG) segítenek. Kezelése akutan szteroid infúzóval segíti a fájdalmak gyors csökkenését és a paresisek kialakulásának mértékét. Későbbiekben tüneti fájdalomcsillapítás, és gyógytorna javasolt. Kimenetele általában jó prognózisú. Korai felismerés és terápia a későbbi teljes remisszió esélyét növeli. Az előadásban szakrendeléseinken felismert 2 beteg kórtörténetét is ismertetjük. A Parsonage-Turner szindróma felismerése nem nehéz, azonban felületes vizsgálattal könnyen elnézhető. A korán felismert betegség korai terápiát tesz lehetővé, melynek számos financiális és szociális előnye lehet társadalmi szempontból is. Szakrendeléseinken számos esetet sikerült időben felismerni a neurológusokkal való jó kooperációnak köszönhetően.

Kongressus Zárása - Díjátadás 2017. szeptember 16. szombat | 12:50 - 13:00 | Forgon Mihály terem

30 / 30 Powered by TCPDF (www.tcpdf.org)

Fiatalok Fóruma I szeptember 14. csütörtök 13:00-14:30 Forgon Mihály terem Üléselnök: Patczai Balázs, Wiegand Norbert

Recommend Documents