FHB Jelzálogbank Nyilvánosan Működő Részvénytársaság

FHB Jelzálogbank Nyilvánosan Működő Részvénytársaság A 2009. december 31-i beszámolóhoz kapcsolódó nyilvánosságra hozatal a kockázatkezelésről és a tőkemegfelelőségről

Budapest, 2010. május 6.

Nyilvánosságra hozatal a kockázatkezelésről és a tőkemegfelelőségről (2009.)

TARTALOMJEGYZÉK PRUDENCIÁLIS SZABÁLYOK ALKALMAZÁSA ........................................................................................... 3 KOCKÁZATKEZELÉSI ELVEK, MÓDSZEREK............................................................................................. 4 1. A KOCKÁZATOK KEZELÉSÉRE SZOLGÁLÓ STRATÉGIÁK ÉS FOLYAMATOK ............................ 4 2. A KOCKÁZATOK AZONOSÍTÁSÁT, MÉRÉSÉT, FIGYELEMMEL KÍSÉRÉSÉT BIZTOSÍTÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK ÉS FUNKCIÓK LEÍRÁSA ................................................................................. 7 3. A KOCKÁZATMÉRÉSI ÉS JELENTÉSI RENDSZEREK .......................................................................... 8 4. A BELSŐ TŐKEMEGFELELÉS ÉRTÉKELÉSI FOLYAMATA (ICAAP) ................................................ 8 TŐKEMEGFELELÉS........................................................................................................................................ 10 1. HITELEZÉSI KOCKÁZAT......................................................................................................................... 10 1.1. ALKALMAZOTT MÓDSZERTANOK............................................................................................ 10 1.2. HITELKOCKÁZATI KITETTSÉGEK............................................................................................ 10 1.2.1. 1.2.2. 1.2.3.

1.3. 1.4. 1.4.1. 1.4.2. 1.4.3. 1.4.4. 1.4.5. 1.4.6. 1.4.7.

Az FHB Jelzálogbank Nyrt. kitettségei ....................................................................................................... 10 Az FHB Bankcsoport hitelkockázati kitettségei .......................................................................................... 11 Késedelmes tételek és hitelminőség-romlást szenvedett kitettségek ............................................................. 12

SZTENDERD MÓDSZER ............................................................................................................. 14 BELSŐ MINŐSÍTÉSEN ALAPULÓ MÓDSZER (IRB) ................................................................. 16 A belső minősítési rendszer struktúrája ...................................................................................................... 16 Vállalatirányítás és ellenőrzés...................................................................................................................... 17 A minősítési folyamatok leírása .................................................................................................................. 17 A nemteljesítési valószínűség (PD) becslése................................................................................................ 17 Nemteljesítéskori veszteségráta (LGD) és hitelegyenértékesítési tényező (CCF) becslés............................... 18 A belső becslések egyéb alkalmazási területei.............................................................................................. 19 Az IRB-s portfoliók adatai ......................................................................................................................... 20

2. HITELEZÉSIKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉS ................................................................................................. 20 3. PIACI KOCKÁZATOK............................................................................................................................... 21 3.1. NEM KERESKEDÉSI KÖNYVI RÉSZVÉNYEKBEN LÉVŐ KITETTSÉGEK ............................... 21 3.2. BANKI KÖNYVI KAMATKOCKÁZAT .......................................................................................... 22 3.3. ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS................................................................................................................... 23 3.4. PARTNERKOCKÁZAT.................................................................................................................. 23 4. MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT .......................................................................................................................... 23 5. SZAVATOLÓ TŐKE - TŐKEKÖVETELMÉNY ...................................................................................... 24 5.1. RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ SZAVATOLÓ TŐKE........................................................................... 24 5.2. TŐKEKÖVETELMÉNY................................................................................................................. 26

2


Az FHB Jelzálogbank Nyrt. jelen dokumentummal a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. Törvény (Hpt.) 137/A §-a által előírt nyilvánosságra hozatali követelménynek kíván eleget tenni azáltal, hogy a hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítéséről szóló 234/2007. (IX. 4.) kormányrendelet előírásait figyelembe véve 2009. december 31-re vonatkozóan számot ad a Bank, illetve az összevont felügyelet alá tartozó Bankcsoport kockázatkezelési tevékenységéről és tőkekövetelményének alakulásáról. A dokumentumban található adatok minden esetben magyar számviteli szabályok szerint (MSZSZ) kalkulált értékeket jelentenek. A külön nem jelölt helyeken a kitettség értéke a Hpt. 76/C § (4) bekezdésének megfelelően: -

mérlegen belüli eszköz esetében a bekerülési értéknek a törlesztésekkel csökkentett, az elszámolt értékvesztések és visszaírások figyelembevétele nélkül vett (bruttó) értékének az elszámolt értékelési különbözetekkel korrigált értéke,

-

kitettségnek minősülő mérlegen kívüli kötelezettségvállalásnál a képzett céltartalék figyelembevétele nélküli nyilvántartási érték ügyletkockázati súllyal vagy hitelegyenértékesítési tényezővel számított értéke,

-

származtatott ügylet esetében pedig a 381/2007. (XII.23.) kormányrendeletben meghatározott módon számított érték.

PRUDENCIÁLIS SZABÁLYOK ALKALMAZÁSA Az FHB Jelzálogbank Nyrt. (továbbiakban a Bank) Magyarországon bejegyzett jelzáloghitelintézet. A Jelzálogbank, mint anyabank irányítása alatt 2006 folyamán kialakított bankcsoport minden tagja a PSZÁF E-I-1146/2006. számú határozatának értelmében az FHB Jelzálogbank Nyrt.-vel összevont alapú felügyelet alá tartozik, amelyhez járult a 2009.évben vásárolt pénzügyi vállalkozás, a Central European Credit Ingatlan Zrt. Az FHB Bankcsoporton belül a szavatoló tőke átadásának és a kötelezettség visszafizetésének akadálya nincsen. Az összevont felügyelet alá tartozó Bankcsoport 2009. december 31-én fennálló struktúrája, működési modellje a következő:

2010 márciusától a Bankcsoport struktúrája módosult. Az FHB Jelzálogbank az FHB Kereskedelmi Bankban 70,3 %-os tulajdonos, az FHB Életjáradék Zrt.-ben, FHB Ingatlan Zrt.ben, FHB Szolgáltató Zrt.-ben 100%-os tulajdonos. Az FHB Szolgáltató Zrt., FHB Ingatlan Zrt.

3


és az FHB Életjáradék Zrt. egyenként 9,9% -os tuljdjdoni hányaddal bír az FHB Keresdelmi Bank Zrt.-ben. Az FHB Szolgáltató Zrt. 100%-os tulajdonos a Central European Credit Zrt.-ben. Az FHB Jelzálogbankra vonatkozóan mindezek alapján tőkövetelmény számítás 2 szinten történik: egyrészt egyedi alapon, másrészt pedig az összevont felügyelet alá tartozó FHB Bankcsoport anyaintézeteként konszolidált szinten. A konszolidáció során a Bankcsoport minden tagja teljes mértékben bevonásra kerül.

KOCKÁZATKEZELÉSI ELVEK, MÓDSZEREK Az FHB Bankcsoport irányítását az FHB Jelzálogbank Nyrt. mint irányító hitelintézet végzi. A Bankcsoport stratégiai céljainak elérése érdekében az anyabank kettős, tulajdonosi és szakmai irányítást gyakorol a vele közvetlenül, vagy közvetve részesedési viszonyban álló csoporttagok felett. A szakmai irányítás keretében a Jelzálogbank csoportirányítóként biztosítja a Bankcsoport tagjai számára a kockázatkezelés funkcióját, amelynek eredményeképp a kockázatkezelési elvek, módszerek, kockázatértékelési, -mérési és -ellenőrzési eljárások a Bankcsoporton belül egységesek.

1. A KOCKÁZATOK KEZELÉSÉRE SZOLGÁLÓ STRATÉGIÁK ÉS FOLYAMATOK Kockázati stratégia A kockázatkezelés elsődleges célja a Bankcsoport pénzügyi erejének és jó hírnevének védelme, és a hozzájárulás a tőkének olyan versenyképes üzleti tevékenységekre való felhasználásához, amellyel a részvényesi érték növekszik. A pénzügyi erő és a jó hírnév védelme azt jelenti, hogy a kockázatok kezelése korlátozza a kedvezőtlen események hatását a Bankcsoport tőkéjére és eredményére. A Bankcsoport kockázatvállalási hajlandóságának összhangban kell lennie azokkal a pénzügyi erőforrásokkal, amelyek a lehetséges veszteségek fedezésére rendelkezésre állnak. Ennek érdekében a kockázatkezelés a számszerűsíthető kockázat típusokra vonatkozóan kalkulálja a jelenlegi és a jövőbeni gazdasági tőkeszükségletet, valamint az 1. pillér alatti tőkeszükségletet. A Bankcsoport alapvető értéknek tekinti a prudens kockázatvállalást. A kockázatkezelés céljai elérése érdekében méri és elemzi a Bankcsoport és tagjainak kockázati kitettségeit, az így nyert információkat feldolgozza, kockázatvállalási szabályokat alkot, kockázatkezelési rendszereket működtet. A Bankcsoport kockázatkezelési politikája az alábbi fő pilléreken nyugszik: 

a kockázatkezelés során a piaci gyakorlatban elfogadott legjobb megközelítések, módszerek alkalmazása



a kockázatkezelési folyamat a bankcsoport átfogó irányítási rendszerének része, szempontjai beépülnek a stratégiai- és éves tervezésbe



üzletágak, termékek, kockázati pozíciók kockázat- és hozam profiljának feltárása és folyamatos monitoringja

4




a kockázatok figyelembe vétele az üzleti döntéseknél



a kockázatkezelési szervezet elkülönülése az üzleti területtől



a kockázatkezelési folyamat minden fázisának fontossága

A kockázatkezelési folyamatot négy lényeges szakaszra bontja a Bankcsoport: o

Kockázatok azonosítása

o

Kockázatok mérése

o

Kockázatok kezelése

o

Ellenőrzés, visszacsatolás

Az azonosítás az üzleti folyamatot, ügyleteket és a mindennapi működést érintő lényeges kockázatok lehetőség szerint teljes körű feltárását jelenti. A feltárt kockázatok mérésére különböző mutatószámokat, statisztikákat, elemzéseket és teszteléseket alkalmaz a Bankcsoport. A módszertan kialakítása során törekszik a kockázatok valódi mértékét legjobban megragadó eszköztár kiválasztására. A módszerek rendszeres felülvizsgálata elengedhetetlen az eredményes kockázatkezelési tevékenységhez. A hatékony kockázatkezelés biztosítja, hogy a kockázatok vállalása az üzleti siker érdekében meghozott tudatos vezetői döntés legyen. A folyamat kiterjed az üzleti sikerhez szükséges elfogadható kockázatvállalási mérték meghatározására, a kitűzött határok betartásához szükséges limitrendszer felállítására, valamint az aktív kockázatkezeléshez alkalmazható eszközök, kiválasztására, a kockázatcsökkentő instrumentumok, intézkedések alkalmazására. Minden kockázattípus esetében rendkívül fontos a kockázatok kezelését jelentő intézkedések, ügyletkötések hatékonyságának vizsgálata. A visszacsatolások célja rövidtávon az adott kockázati potenciálhoz a lehető legmegfelelőbb kezelési mód megtalálása, hosszú távon pedig a szervezeti tanulás révén történő kockázatkezelési eredményesség növelése. Kockázattípusokkénti irányelvek Hitelkockázat Az FHB Bankcsoport üzleti stratégiájának megfelelően alapvetően az alábbi ügyféltípusokkal szemben vállal kockázatot: 

Magánszemélyek



Vállalkozások, vállalatok



Hitelintézetek

A kockázatvállalást megelőzően a Bankcsoport bankjai elvégzik az ügyfelek, partnerek minősítését (rating, scoring). A minősítő rendszerek a magánszemély (lakossági) ügyfeleket 5 kategóriába, a vállalatokat 7 teljesítő és egy nem-teljesítő kategóriába, a különleges vállalati kitettségeket 5 kategóriába, a hitelintézeteket 9 teljesítő és egy nem-teljesítő kategóriába sorolják be. A minősítés eredménye alapján dönt a bank a kockázatvállalásról, annak feltételeiről (folyamat, biztosítékok, árazás).

5


A minősítésre legalább évente egyszer sor kerül, ill. minden olyan esetben, amikor a monitoring folyamán olyan információ jut a bank tudomására, amely az adósminősítési kategória változásával járhat. A Bankcsoport a hitelek megtérülését elsősorban az adósok jövedelméből, cash-flow-jából várja, emellett a követelések megtérülésének biztosítására, azaz a hitelkockázat csökkentésére általában a Jelzálogbank pedig minden esetben - fedezetet is kér. A csoport üzleti tevékenységének középpontjában az ingatlannal fedezett hitelezés áll, azonban növekvő az FHB Kereskedelmi Bank egyéb, más biztosítékkal fedezett kitettségeinek összege is. Az ingatlan fedezeteket a Bankcsoport hitelbiztosítéki értéken (a forgalmi érték csökkentve a kockázati tényezők hatásával) veszi figyelembe, a vállalható kockázat mértékét ehhez méri. A megalapozott kockázatvállalási döntés érdekében ügyfél-, termék- ill. összeg függő döntési hatásköri rendszer került kialakításra. A kockázatkezelési szakterületek a rendszer szabályai szerint vesznek részt a kockázatvállalási döntések meghozatalában. A monitoring folyamat során a Bankcsoport az ügyletek és ügyfelek folyamatos nyomonkövetésével figyelemmel kíséri az ügyfél fizetőképességének, a szerződésben rögzített feltételek teljesítésének alakulását, ellenőrzi a fedezetek meglétét, értékének változását, érvényesíthetőségét annak érdekében, hogy biztosítsa a Bank számára a gyors reakció lehetőségét mind a portfolió negatív irányú elmozdulása esetén, mind a további üzleti lehetőségek, termékfejlesztés területén. A minősített hitelkezelés feladata a problémás követelések behajtása, költséghatékony módon, a Bank veszteségeinek minimalizálása mellett. Piaci és likviditási kockázat Az FHB Bankcsoportban a Bankcsoport egészének szükséges finanszírozási források biztosítása az FHB Kereskedelmi Bank növekvő ügyfélforrásai mellett - alapvetően a bankcsoportot vezető FHB Jelzálogbank feladata. A piaci kockázatok (kamatláb-, deviza) tekintetében a Bankcsoport alacsony szintű kitettséget céloz meg. Kereskedési céllal sem a Jelzálogbank, sem a Kereskedelmi Bank nem vállalt pozíciót 2009.évben. Megjegyezzük, hogy 2010. márciusában az FHB Kereskedelmi Bank megkezdte befektetési szolgáltatási tevékenységét, amelynek során kereskedési céllal is vállal kockázatot. Az ügyfelek szerződés szerinti hitellejáratot megelőzően kezdeményezett előtörlesztését a Bankcsoport folyamatosan elemzi, és hatását figyelembe veszi a piaci – és likviditási kockázatok kezelésénél. Működési kockázat A működési kockázatok kezelését elsősorban a belső szabályzatok, eljárásrendek tökéletesítése, a munkafolyamatokban résztvevő alkalmazottak megfelelő képzése, illetve a beépített kontrollmechanizmusok továbbfejlesztése jelenti. A működési kockázatkezelés tekintetében fontos szerepe van a visszacsatolásnak, azaz a kockázatok csökkentésére költség-haszon elemzés alapján tett intézkedések hatékonysága ellenőrzésének. Egyéb kockázatok

6


A Bankcsoport felméri és rendszeresen felülvizsgálja egyéb kockázatait, s amennyiben szükséges, kezeli azokat. A megfigyelt kockázatok körébe tartozik így az országkockázat, az elszámolási kockázat, a stratégiai kockázat, illetve a reputációs kockázat.

2. A KOCKÁZATOK AZONOSÍTÁSÁT, MÉRÉSÉT, FIGYELEMMEL KÍSÉRÉSÉT BIZTOSÍTÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK ÉS FUNKCIÓK LEÍRÁSA Az FHB Bankcsoportban a csoportszintű kockázatkezelés irányításának feladatát az FHB Jelzálogbank Nyrt. látja el. Az FHB Bankcsoport központi kockázatkezelési szakterülete az FHB Jelzálogbank Kockázatkezelési Főosztálya és az FHB Jelzálogbank Kockázatelemzési és – ellenőrzési Főosztálya.  Kockázatkezelési Főosztály: fő feladata a csoportszintű kockázatkezelési alapelvek kidolgozása és kockázatok tervezése mellett a Bankcsoport prudens működését biztosító követelmények meghatározása, a Bankcsoport összevont csoportszintű és az egyes csoporttagokra vonatkozó kockázatvállalás szabályainak kialakítása, a hitel- és működési kockázatot érintő limitek felállítása, a hatáskörébe tartozó kockázati döntések meghozatala  Kockázatelemzési és -ellenőrzési Főosztály: fő feladata a csoport szintű független hitelkockázat ellenőrzési funkció ellátása mellett a Bankcsoport összevont csoportszintű és az egyes csoporttagokat érintő portfolió szintű hitelkockázatok, likviditási, kamat, devizaárfolyam kockázatok folyamatos mérése, elemzése, a betartandó limitek felállítása, és a limitek betartásának figyelemmel kisérése, ideértve a minősítési rendszerek fejlesztését, karbantartását, validálását is. Mindazonáltal az FHB Jelzálogbank mellett az FHB Kereskedelmi Bank is rendelkezik elkülönült kockázatkezelési szervezettel:  Kockázatkezelési Osztály: fő feladata a bank kockázatvállalásaihoz betartandó, a bank prudens működését biztosító követelmények meghatározása és a csoportszintű kockázatkezelési elvek banki implementálása mellett a döntés-előkészítés során a Bank egyedi hitel ügyleteinek kockázati szempontból történő értékelése, a hatáskörébe tartozó kockázati döntések meghozatala, valamint a Bank piaci, működési és egyéb kockázatai kezelésének koordinálása a csoportszintű piaci kockázatkezelés elvei alapján. A Bank a kockázatok kézbentartása érdekében a belső védelmi vonal elemeit működteti, a vonatkozó jogszabályok és felügyeleti ajánlások figyelembevételével. Ennek keretében a kockázatkezelési szervezeteken túl: 

A Compliance Officer útján biztosítja a Bankcsoporton belül a jogszabályokban, belső szabályzatokban, egyéb szakmai szokványokban és gyakorlatban, hatósági ajánlásokban, irányelvekben és határozatokban lefektetett elvek és előírások betartását, azok megsértésének, megszegésének megelőzését, megakadályozását, illetve be nem tartás esetén a megfelelő állapot helyreállítását, a hibák, hiányosságok, tévedések korrigálását.



Működteti a belső ellenőrzési rendszert, melynek elemei (folyamatba épített, vezetői ellenőrzés, vezetői információs rendszer, valamint független belső ellenőrzési szervezet) a bank/bankcsoport minden szervezetére tevékenységére kiterjednek, a napi tevékenységbe beépülnek és nyomon követhető, illetve rendszeres visszacsatolást adnak a megfelelő vezetési, irányítási szintre.

7


3. A KOCKÁZATMÉRÉSI ÉS JELENTÉSI RENDSZEREK Az FHB Jelzálogbankban a kockázatok alakulásáról, a tőkekövetelmény és a tervezett tőkeigény tendenciájáról, illetve a portfolió-minőségről a menedzsment számára rendszeres (havi illetve negyedéves) beszámolók készülnek. Az elemzések és beszámolók az alábbi szinteken kerülnek bemutatásra és elfogadásra: 1. Igazgatóság, Felügyelő Bizottság: negyedévente 2. Bankcsoporti Eszköz-Forrás Bizottság: havonta

4. A BELSŐ TŐKEMEGFELELÉS ÉRTÉKELÉSI FOLYAMATA (ICAAP) A Bankcsoport a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatának részeként évente legalább egyszer felülvizsgálja kockázati stratégiáját, felméri, azonosítja a mindenkori és a jövőben felmerülő kockázatait, s meghatározza, hogy mely kockázati típusok ellen kíván tőkeképzéssel, és melyek ellen kockázatkezelési folyamatok kialakításával védekezni. Az így kialakított – és évente felülvizsgált – ICAAP módszertan alapján pedig havonta meghatározza a kockázatok fedezésére szükséges nagyságú belső gazdasági tőkeigényét. A Bankcsoport jelenleg a hitel-, a működési-, a deviza- és kamatkockázat, illetve az országkockázat vonatkozásában képez tőkét. Hitelezési kockázat: Az FHB a hitelkockázati tőkéjének gazdasági szemléletű mértékét CreditRisk+ módszertan segítségével számítja. A módszertan a várható veszteség eloszlásának segítségével határozza meg adott konfidenciaszint mellett a tőkével fedezendő nem várt veszteség mértékét. Működési kockázat: A működési kockázat tekintetében az alkalmazott módszertan a veszteségeloszlás alapú megközelítés (Loss distribution approach - LDA). Az LDA módszer során a realizált veszteségadatokból kiindulva gyakorisági és súlyossági eloszlást becsülünk, majd ez alapján kerül sor aggregált eloszlás készítésére. Banki könyvi kamatkockázat: A banki könyvi kamatkockázatra vonatkozó tőkekövetelményt a Bankcsoport az éven belüli cash flow-k nettó jelenértékének kamatérzékenysége alapján határozza meg. Deviza-árfolyamkockázat: A deviza árfolyamkockázat meghatározására az FHB az ún. parametrikus VaR módszert használja. Országkockázat: Az országkockázat tőkekövetelményét a Bankcsoport a PSZÁF ICAAP útmutatóban meghatározott módszerével számítja. A Bankcsoport mindezek mellett a tőkével fedezett és a tőkével nem fedezett kockázatok esetén is – ha indokolt – a stressz tesztek eredményeinek függvényében többlettőkét képez. A stressz

8


teszt keretrendszerében a legtöbb kockázati típus esetén indikátorok követése került előírásra, s ha ezen indikátorok relevánssá válnak, úgy egy szakértői tőkepuffer képzése válik kötelezővé, amelynek hatására a tőkével fedezett kockázatok által számszerűsített normál belső tőkeszint megemelkedik. A Bankcsoport kockázati térképe:

Kockázati típusok

Kezelve van

Kockázatkezelés módja

Hitel

Igen

Tőkeképzés

Működési

Igen

Tőkeképzés

Piaci: devizaárfolyam

Igen

Tőkeképzés

Piaci: banki könyvi kamat

Igen

Tőkeképzés

Értékpapírosítási

Nem

Nem releváns kockázat

Reziduális

Igen

Folyamatok (hatás a tőkére)

Modellezési

Igen

Folyamatok

Koncentrációs

Igen

Folyamatok (hatás a tőkére)

Ország

Igen

Tőkeképzés

Likviditási

Igen

Folyamatok

Elszámolási

Igen

Folyamatok

Reputációs

Igen

Folyamatok

Stratégiai

Igen

Folyamatok

9


TŐKEMEGFELELÉS

1. HITELEZÉSI KOCKÁZAT 1.1.

ALKALMAZOTT MÓDSZERTANOK

A PSZÁF E/I-598/2008. számú határozatának értelmében az FHB Jelzálogbank Nyrt. 2008. július 1. napjától jogosult a hitelezési kockázatra, a kockázattal súlyozott kitettség érték számításánál a belső minősítésen alapuló módszer alkalmazására: -

a lakossági lakáscélú jelzáloghitel és a szabadfelhasználású jelzáloghitel portfoliók,

-

a hitelintézetek és befektetési vállalkozásokkal szemben fennálló követelések és

-

az egyéb, nem hitelkötelezettséget megtestesítő eszközök vonatkozásában.

Mindemellett az FHB Jelzálogbank csoportszinten jogosult a belső minősítésen alapuló módszer fokozatos bevezetésére. A roll-out periódus kezdete 2008. július 1, a vége 2014. január 1-jére módosult a korábbi 2011. január 1-jei dátumról. A periódus meghosszabbítására alapvetően a CEC Central-European Credit Ingatlan Hitel Zrt portfóliói miatt volt szükség, hiszen ezen portfóliók esetében az IRB módszerre történő áttéréshez megfelelő idősorú adatállományokon elvégzendő feladatokat kell végrehajtani.. Az FHB Csoporton belül a roll-out kötelezettség minden hitelintézeti tagra, az FHB Jelzálogbankra és az FHB Kereskedelmi Bankra, valamint a CEC Central-European Credit IngatlanHitel Zrt. pénzügyi vállalkozásra is vonatkozik. A fokozatos bevezetés keretében 2010. január 1-től kezdi meg mindkét bank a slotting eljárást alkalmazni a vállalati különleges hitelezési kitettségekre, az FHB Kereskedelmi Bank az IRB módszert a lakossági jelzáloghitelekre, az alap IRB módszert pedig a hitelintézetekre.

1.2.

HITELKOCKÁZATI KITETTSÉGEK 1.2.1.

Az FHB Jelzálogbank Nyrt. kitettségei

A Bank hitelkockázati kitettségei kitettségi osztályonként: Adatok millió forintban

10


A Bank hitelkockázati kitettségei földrajzi megoszlás szerint: Adatok millió forintban

A Bank hitelkockázati kitettségei hátralévő futamidő szerinti bontás a végső lejárat alapján: Adatok millió forintban

1.2.2.

Az FHB Bankcsoport hitelkockázati kitettségei

A Csoport hitelkockázati kitettségei kitettségi osztályonként: Adatok millió forintban

11


A Csoport hitelkockázati kitettségei földrajzi megoszlás szerint: Adatok millió forintban

A Csoport hitelkockázati kitettségei hátralévő futamidő szerinti bontás a végső lejárat alapján: Adatok millió forintban

1.2.3.

Késedelmes tételek és hitelminőség-romlást szenvedett kitettségek

A Bankcsoport a kintlévőségeit belső szabályzatai és a vonatkozó törvényi szabályozás szerint értékeli. Az értékvesztés, a céltartalék meghatározása a kihelyezések teljesítésével, veszteségével kapcsolatos korábbi tapasztalati adatok felhasználásával, a törlesztéseknél keletkezett tőke és kamattörlesztési késedelmek, az ügyfelek pénzügyi gazdasági helyzetében bekövetkezett változások és egyéb kockázati tényezők, a fedezetként felajánlott biztosítékok figyelembe vétele mellett történik. A kintlevőségekre elszámolt értékvesztés olyan szinten kerül meghatározásra, hogy az fedezetet nyújtson mind az egyedileg azonosított, mind a portfólió szinten várható veszteségekre.

12


Az FHB Jelzálogbank vonatkozó adatai: Adatok millió forintban

* Mérlegen kívüli tételek ügyletkockázati súlyozás (CCF) nélkül

Adatok millió forintban


Az FHB Bankcsoport vonatkozó adatai: Adatok millió forintban

13

Nyilvánosságra hozatal a kockázatkezelésről és a tőkemegfelelőségről (2009.) Mérlegen kívüli tételek ügyletkockázati súlyozás (CCF) nélkül



1.3.

SZTENDERD MÓDSZER

Az FHB Bankcsoport 2008. július 1-jével tért át a Belső minősítésen alapuló módszer alkalmazására. Mindazonáltal a Bankcsoport portfoliójában találhatóak tartósan, illetve a fokozatos bevezetés következményeként átmenetileg sztenderd módszer alatt tartott portfoliók. A Hpt. 76/D. § (1) bekezdése alapján a Felügyelet engedélyével az FHB tartósan sztenderd módszerrel számítja a tőkekövetelményt a következőkre : -

a központi kormánnyal vagy központi bankkal szembeni kitettségek (76/D. § (1) a) alapján),

-

a földhitel és birtokfejlesztési hitelek, az időskori jelzáloghitel kitettségek, a munkáltatói személyi kölcsönök, az egyéb rövid lejáratú vállalati hitelek (76/D. § (1) c) alapján), illetve

-

egyedi szinten a bankcsoporton belüli követelések (76/D. § (1) f) alapján) és a bankcsoporti tagokban lévő részesedések (76/D. § (1) c) alapján).

A sztenderd módszerű portfoliók vonatkozásában az FHB a kockázati súlyok meghatározásakor a Moody’s Investors Service, mint elismert külső hitelminősítő szervezet hitelminősítéseit használja. Mivel a Csoport vállalkozásokkal szembeni jelenlegi kitettségeinek adósai Moody’s hitelminősítéssel nem rendelkeznek, így a Moody’s minősítései a tőkekövetelmény számítása során a központi kormánnyal és központi bankkal szembeni kitettségek, illetve a Kereskedelmi Bank hitelintézettel vagy befektetési vállalkozással szembeni követelései esetén relevánsak.

14


A 2009. december 31-én alkalmazott hitelminősítések a következőek voltak:

Az FHB Jelzálogbank sztenderd módszer alatt tartott kitettségei 2009. december 31-én: Adatok millió forintban

*Az IRB portfolióval történő könnyebb összehasonlítás érdekében bruttó értéken

15


Az FHB Bankcsoport sztenderd módszer alatt tartott kitettségei 2009. december 31-én: Adatok millió forintban

*Az IRB portfolióval történő könnyebb összehasonlítás érdekében bruttó értéken

1.4.

BELSŐ MINŐSÍTÉSEN ALAPULÓ MÓDSZER (IRB)

Az FHB Bankcsoportban 2009. december 31-én a tőkekövetelmény számítása során a Jelzálogbank következő portfoliói tekintetében került sor belső minősítésen alapuló módszer alkalmazására: -

lakossági lakáscélú jelzáloghitelek: fejlett IRB módszer (saját nemteljesítési valószínűség, saját nemteljesítéskori veszteségráta és saját hitelegyenértékesítési tényező becslés)

-

lakossági szabadfelhasználású jelzáloghitelek: fejlett IRB módszer (saját nemteljesítési valószínűség, saját nemteljesítéskori veszteségráta és saját hitelegyenértékesítési tényező becslés)

-

a hitelintézetekkel és befektetési vállalkozásokkal szemben fennálló követelések: alap IRB módszer (saját nemteljesítési valószínűség becslés)

-

az egyéb, nem hitelkötelezettséget megtestesítő eszközök

1.4.1.

A belső minősítési rendszer struktúrája

A tőkekövetelmény számítás során belső minősítésű portfoliókra vonatkozóan két eltérő minősítési rendszert működtet az FHB: egyet a lakossági jelzáloghitelek minősítésére és egyet a hitelintézetekkel szembeni kitettségek besorolására. Az ügyfelek és ügyletek minősítési rendszerbe történő besorolásának feltételeit és az alkalmazandó eljárások rendjét a Partner- és Ügyfélminősítési szabályzat egyértelműen meghatározza.

16


A lakossági jelzáloghitel minősítő rendszer struktúráját tekintve az ügyfeleket 5 kategóriába, a hitelintézeti minősítő rendszer a partnereket pedig 9 teljesítő és egy nem-teljesítő kategóriába sorolja be. A minősítési rendszerek felülvizsgálatára évente legalább egyszer sor kerül. A felülvizsgálat során statisztikai alapú kvantitatív és kvalitatív elemzésre is sor kerül.

1.4.2.

Vállalatirányítás és ellenőrzés

Az FHB-nál a minősítési rendszerek és a becslési eljárások fejlesztésének, módosításának jóváhagyása az Igazgatóság hatásköre. Ezen feladat minél teljesebb ellátása érdekében a kockázatelemzési és –ellenőrzési terület az Igazgatóság számára a minősítési rendszerek működéséről, felülvizsgálatáról, valamint a hitelkockázati profil elemzéséről rendszeres beszámolókat készít. A hitelkockázatot ellenőrző egység (CRCU:Credit Control Unit) közvetlenül a vezérigazgató alá rendelten, ezáltal az üzleti területtől és a döntésekben részt vevő kockázatkezelési területtől teljesen függetlenül látja el feladatát. Mindemellett a vállalatirányítási és ellenőrzési követelményeknek megfelelve a Bankcsoport belső ellenőrzése legalább évente felülvizsgálja mind a belső minősítési rendszerek működését, mind a kockázati paraméterek becslési eljárásait.

1.4.3.

A minősítési folyamatok leírása

Lakossági jelzáloghitelek: A kockázatvállalást megelőzően a Bank minden esetben elvégzi az ügyfelek minősítését (scoring), s a minősítés eredménye alapján dönt a kockázatvállalásról, annak feltételeiről (folyamat, biztosítékok, árazás). A minősítés során a legnagyobb súllyal az ügyfél szocio-demográfiai adatai és a termék jellemzői, valamint az ügyfél viselkedési profilja kerülnek figyelembe vételre. A minősítés automatizált módon történik a scoring rendszer segítségével. Hitelintézeti kitettségek: A hitelintézeti partnerek minősítését az minősítésre évente legalább egyszer sor szubjektív szempontok alapján történik. kategóriákba sorolhatóak: tőkemegfelelés, hatékonyság.

1.4.4.

FHB-ban a Kockázatkezelési Főosztály végzi. A kerül. A minősítés objektív, számszerűsíthető és A figyelembe vett objektív tényezők az alábbi eszközminőség, likviditás illetve jövedelmezőség és

A nemteljesítési valószínűség (PD) becslése

Lakossági jelzáloghitelek: Az FHB a nemteljesítési valószínűség becslését saját adatbázisán vintage modell segítségével végzi. A vintage PD modell egy időben előremutató elemzés, amely meghatározza az egyes PD értékek időbeli lefutását. A módszertan segítségével meghatározható, hogy az egyes időszakokban mekkora a nemteljesítés veszélye. Minthogy a seasoning hatást is kezeli a módszer, így az ügylet pontos kockázata megállapítható. Nemteljesítőnek az olyan lakossági jelzáloghitel ügylet számít: -

amelynél a 90 napon túl esedékes tőke- kamat- vagy egyéb díj- illetve kezelési költség összege meghaladja a 10 000 Ft-ot, vagy

17


-

amelynek az eszközminősítés szabályai alapján az elsődleges besorolása 4-es illetve 5-ös a hitelminőség romlásának következtében: o az ingatlanon tulajdonjogot érintő perfeljegyzés o a Bank jelzálogjogának érvényesítését korlátozó hatósági intézkedés (pl. rendőrségi zárlat stb.) és/vagy o az ügyfél nemfizetésen kívüli egyéb szerződésszegése o peresítés

Banki követelések: Az FHB a banki kitettségekre vonatkozóan a nemteljesítési valószínűség számítása során a Moody’s hitelminősítési kategóriáinál megfigyelt nemteljesítési rátákat veszi alapul. Amennyiben a minősítési kritériumok nagyságrendileg azonosak egy nagy minősítő cég minősítő rendszerével, úgy a minősítő cég egyes rating kategóriájához tartozó PD érték felhasználhatóak, mint saját PD becslés. Ennek érdekében az FHB hitelintézeti minősítő rendszere úgy került kialakításra, hogy annak minősítési kritériumai a lehető legjobban hasonlítsanak a Moody’s külső minősítő cég által használt minősítő rendszerhez, illetve megközelítőleg ugyanolyan sorrendbe sorolja a különböző bankokat, mint azt a Moody’s minősítés rendezi. Ennek következtében egymásnak megfeleltethetővé vált a külső, illetve a belső minősítési kategória, amely így lehetővé tette, hogy az alkalmazott PD értékek számítása a külső intézmény által publikált default ráták alapján történjen. A Bank az intézményi ügyfelek esetén az alábbi nemteljesítési definíciót használja. Nemteljesítőnek számít a hitelintézeti ügyfél, ha:  a 90 napon túl esedékes tőke- kamat- vagy egyéb díj- illetve kezelési költség tartozásainak összege meghaladja a 250.000 Ft-ot,  a Banknak az ügyféllel szemben legalább kilencven napon keresztül folyamatosan fennálló kamatkövetelése van,  az ügyfél adósminősítési kategóriája egy év alatt több mint 4 minősítési kategóriával romlik,  a Bank egyedi döntés alapján defaultosnak minősítette,  a követelés peresítésre került és bírósági per tárgyát képezi,  a PSZÁF korlátozó intézkedéseket hoz a hitelintézet ellen, és rendkívüli szabályokat vezet be,  a hitelintézet ellen felszámolási eljárást indítottak,  a hitelintézet Moody’s általi minősítése alapján default kategóriába kerül.

1.4.5. Nemteljesítéskori veszteségráta (LGD) és hitelegyenértékesítési tényező (CCF) becslés Az FHB saját nemteljesítéskori veszteségráta és hitelegyenértékesítési tényező becslést kizárólag a lakossági lakáscélú és szabadfelhasználású jelzáloghitelek vonatkozásában végez.

18


Az FHB saját portfóliójára a historikus becslést, annak is a strukturális változatát találta alkalmazhatónak. A strukturális historikus módszer lényege, hogy a tényleges realizált megtérülések, illetve az ügyletparaméterek segítségével határoz meg ügyletenként egyedi LGD értéket. Feltételezi, hogy a veszteség a behajtási folyamat eredményességétől függ. Mindezek alapján a Bank különféle behajtási kimeneteket határozott meg, és kimenetenként állított fel kisebb modelleket a veszteség becslésére. Az egyes kimenetre kerülések valószínűségeit inkább rövidebb, míg az egyes kimenetek modelljeit inkább hosszabb időtávon lehet megbecsülni. A hitelegyenértékesítési faktor (CCF) egy olyan szorzószám, mely a bank kitettségeinek mérlegen kívüli részére mondja meg, hogy egy éven belül a nemteljesítő partnerek várhatóan mennyit hívnak le ebből a mennyiségből, azaz mennyivel nő az érték, amit a Bank elveszíthet. Az FHB mérlegen kívüli tételei között nagyon alacsony azon ügyfelek száma, akikkel szemben a Banknak függő vagy jövőbeni kötelezettsége állt fenn a nemteljesítést megelőző 12 hónapban. Ezek vizsgálata azt mutatta, hogy ezen függő kötelezettségeket a legtöbb esetben le is hívják, s csak a lehívás után kerül sor az adós nemteljesítésére. Megfigyelhető továbbá, hogy sok olyan ügylet van, ahol a normál hitelnyújtási folyamat során az induláskor még függővé tett összeg rögvest mérlegtétellé is válik. Mindezek következtében a függő kötelezettségeket a Bank 100%ban mérlegesíti, azaz a tőkekövetelmény számítása során minden esetben 100%-os hitelegyenértékesítési tényezőt használ.

1.4.6.

A belső becslések egyéb alkalmazási területei

A tőkeszámításhoz használt minősítések, a nemteljesítésre és a veszteségre vonatkozó becslések meghatározó szerepet játszanak a kockázatkezelési, döntéshozatali és hitelezési folyamatokban egyaránt. Lakossági jelzáloghitelek tekintetében: Az FHB a lakossági jelzáloghitelek kockázatvállalása során elsősorban a nyújtható hitelnagyság meghatározásában veszi figyelembe a minősítést, míg más területeken, mint például az értékvesztés meghatározásában és a problémás ügyek kezelésében kiegészítő információként használja fel a minősítést. A belső becslések a legnagyobb hatással a következő területeken jelennek meg: -

a nyújtható maximális hitelnagyság meghatározása

-

default információk beépülése a minősítésbe és ezáltal a teljes hitelezési folyamatba

-

árazás

-

értékvesztés képzés

-

direkt marketing kampányok szűrési folyamata

-

tervezés

Hitelintézeti kitettségek esetében: A banki követelések esetén a belső minősítés közvetlenül meghatározza a vállalható kockázat nagyságát, hiszen a globál limit megállapítás kiindulási alapja maga a minősítés. Mindemellett a belső becslések kiemelkedő szerepet játszanak az önálló zálogjog vásárláson alapuló követelések kezelésében. Ez a speciális jelzálogbanki konstrukció olyan kitettségeket jelöl, 19


amelyek a partnerbankkal szemben állnak fenn, és ugyanakkor ingatlanon alapított jelzálogjoggal fedezettek. Ezen kitettségek esetében a belső becslések eredményei mind a tervezés, mind a hitelkitettség menedzsment folyamatában felhasználásra kerülnek.

1.4.7.

Az IRB-s portfoliók adatai

Az FHB Jelzálogbank IRB módszerrel kezelt kitettségei: Adatok millió forintban

Az FHB Bankcsoport IRB módszerrel kezelt kitettségei: Adatok millió forintban

2. HITELEZÉSIKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉS A Bankcsoport a követelések visszafizetését elsődlegesen az ügyfelek jövedelméből, pénzforgalmából, árbevételéből várja, azonban a jogszabályi előírásoknak megfelelően a hitelezési kockázatok mérséklése és a hitelek megtérülésének biztosítása érdekében az adósoktól fedezetet is kér. A Bankcsoport kockázatvállalásainak fedezetéül szolgáló biztosítékok elfogadhatóságának, a hitelbiztosítéki érték, a fedezettségi mértékek megállapításának, a fedezetek folyamatos figyelemmel kísérésének és felülvizsgálatának rendjét a Fedezetértékelési és Minősítési Szabályzat szabályozza. Ennek alapján a Bank számára elfogadható fedezet elsősorban az ingatlanon alapított jelzálogjog, önálló jelzálogjog, a keretbiztosítéki jelzálogjog, az óvadék, a Magyar Állam készfizető kezességvállalása, a bankgarancia, illetve harmadik fél (a Magyar Államon kívül) kezességvállalása, követelésen alapított zálogjog és engedményezés lehet. 20


A hitelkockázati tőkekövetelmény számszerűsítése során 2009. december 31-ig a Bankcsoport kizárólag az ingatlanon alapított bejegyzett zálogjogot és a magyar állam készfizető kezességét fogadta el hitelezésikockázat-mérséklő tételként. Az elismert hitelkockázati fedezetek a nemteljesítéskori veszteségráta becslése során kerülnek figyelembe vételre. Az ingatlanfedezetek értékelése: Az ingatlanfedezetek értékelése a Bankban négy lépésben történik: 1. az elfogadhatóság megítélése (jogszabály, belső szabályzat tiltja-e?, jogilag érvényesíthető, kikényszeríthető-e?, forgalomképes-e?, értéke függ-e az adós hitelképességétől?); 2. biztosítéki/fedezeti érték független ingatlanvagyon-értékelő általi meghatározása; 3. realizálhatóság kockázati szintjének megállapítása (mobilizálhatóság becsült időtartama); 4. ingatlanminősítési kategória megállapítása. Az ingatlanfedezetek monitoringja: Az ingatlanfedezetek rendszeres ellenőrzése az alábbi alapelvek figyelembe vételével történik:  A kereskedelmi ingatlanfedezetek esetében legalább évente, míg lakóingatlanok esetén háromévente, illetve amennyiben a piaci feltételek lényeges változásainak van kitéve, akkor ennél gyakrabban az ingatlan értéke felülvizsgálatra kerül. A Bank ellenőrzi a jelzálogjog bejegyzés megtörténtét. A biztosítékként szolgáló ingatlanok vagyonbiztosításának vagy a biztosításra vonatkozóan a Bank kedvezményezettségének bármely oknál fogva történő megszűnése esetén a Bank intézkedik a vagyonbiztosítás, illetve a kedvezményezettség visszaállítása érdekében.

3. PIACI KOCKÁZATOK Mivel az FHB Bankcsoport kereskedési célú tevékenységet 2009-ben nem végzett, a számára materiális piaci kockázat a banki könyv kamatkockázata, illetve a teljes üzleti tevékenység tekintetében felmerült devizaárfolyam-kockázat. A piaci kockázatokat elsősorban az anyabank Jelzálogbank fedezi a csoporttagokkal, ugyanakkor a rá vonatkozó jogszabályi előírásoknak és a követett óvatos kockázatvállalási politikának megfelelően bankcsoporti szinten is eljár a kockázatok csökkentése, semlegesítése érdekében.

3.1.

NEM

KERESKEDÉSI

KÖNYVI

RÉSZVÉNYEKBEN

LÉVŐ

KITETTSÉGEK A bankcsoportot irányító Jelzálogbank befektetési politikájában csak a hosszú távú stratégiai célok, tervek megvalósításához szükséges befektetési struktúra szerepel, így kizárólag a vele összevont felügyelet alá tartozó járulékos vállalkozásokkal és hitelintézettel rendelkezik, egyéb részesedése nincsen.

21

Nyilvánosságra hozatal a kockázatkezelésről és a tőkemegfelelőségről (2009.) Adatok millió forintban

A fentebb felsorolt részesedések mellett a Bank tulajdonában 2009. december 31-én 1 546 millió forint könyv szerinti értékű visszavásárolt saját részvény volt. Az FHB Bankcsoportot konszolidáltan tekintve kizárólag az FHB Kereskedelmi Bank tulajdonában található részvény. Az FHB Kereskedelmi Banknak 2009. december 31-én két befektetése volt: 

1db SWIFT részvény, amelynek megvétele a rendszerhez való csatlakozási feltétel volt. Értéke: 2540.- EUR (672.541.-HUF)



2009-ben a Bank együttműködési megállapodást kötött a Hitelgarantiqa Zrt-vel és egy darab 10.000.000 Ft névértékű Hitelgarantiqa részvényt vásárolt 20.000.000 Ft bekerülési értéken.

3.2.

BANKI KÖNYVI KAMATKOCKÁZAT

A kamatlábkockázat a piaci kamatlábak változásának a Bank pénzügyi helyzetére, kamateredményére gyakorolt lehetséges hatása. A kamatlábkockázat lehetséges forrásai: újraárazási kockázat, hozamgörbe kockázat, bázis kockázat és opciós kockázat. Az FHB Jelzálogbank jelzálogbanki tevékenységéből és speciális törvényi szabályozásából eredően a hazai bankrendszeren belül sajátos eszköz-forrás struktúrával rendelkezik, aminek kamatkockázat szempontjából meghatározó elemei: -

Forrásai jelentős része tőkepiaci forrás az ahhoz igazodó sajátosságokkal – azaz változó kamatozással, vagy relatív hosszú kamatperiódussal,

-

A fix vagy hosszú kamatperiódusú tőkepiaci források mellett időszakonként jelentős lehet a gyors átárazódású bankközi források aránya,

-

Az ügyfélhiteleken belül meghatározóak az öt évnél hosszabb – eredeti - futamidejű hitelek.

Ennek következtében az FHB ill. a Bankcsoport eszköz-forrás struktúrájából fakadóan kamatkockázata elsősorban az alábbi tényezőkből ered: -

a hitelek folyósítása és a jelzáloglevelek kibocsátása között eltelt időszakban bekövetkező tőke- és pénzpiaci hozamváltozások,

-

a hitelek és a források eltérő árazódási struktúrája, vagy eltérő kamatperiódusa,

-

opciós kockázat, azaz a hitel előtörlesztésekből felszabaduló források újra-befektetésekor elérhető hozam és az eredeti hitelkamat közötti eltérés,

-

az annuitásos kamatozású hitelek és a jelzáloglevelek eltérő törlesztési üteme,

-

a fix kamatozású eszközök és források eltérő lejárati struktúrája és ebből eredő átárazódási idő eltérése.

A kamatkockázat mérésére alkalmazott módszerek:

22


3.3.

-

Kamatérzékenység vizsgálat – hozamgörbe változásának várható hatása a potenciális eredményre (P/L). A bank a gazdasági tőke szempont alapján megvizsgálja a kamatváltozásoknak azon hatását, amely közvetlenül hathat az eredményterv teljesítésére, s amelynek az eredménye rövidtávon is jelentkezhet szavatoló tőkéjének a változásában.

-

Kockáztatott Érték számítás (VaR) Hat hónapos (125 munkanapos) tartási idő mellett, 99%-os konfidencia szinten számított kockáztatott érték.

-

Stressz Teszt 200 bázispont mértékű teljes hozamgörbén érvényesülő elmozdulás hatására bekövetkező negatív nettó eszközérték változás.

ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS

A Csoport értékpapírosítási ügylettel nem rendelkezik.

3.4.

PARTNERKOCKÁZAT

A Bankcsoportban a likviditás menedzsment és az eszköz-forrás gazdálkodás miatti piacra lépés alapvetően csoportszinten, a Jelzálogbank által történik. A jelzálogbanki tevékenységből eredő speciális törvényi szabályozásnak, valamint az üzletpolitikának megfelelően a Bankcsoport származtatott ügyleteket kizárólag fedezeti céllal köt. A származtatott ügyletek partnerei minden esetben hitelintézetek. A derivatív ügyletek ellenőrzési rendszere teljes mértékben része a Bankcsoport teljes partnerlimit kezelési rendszerének. Ezáltal lehetővé válik az egy adott partnerrel szemben vállalt összkockázat folyamatos nyomon követése. A partnerlimit kezelési rendszer globál limitek (egy adott partnerrel szemben vállalható összes kockázat nagysága) és partnercsoportokra vonatkozó group limitek felállításával tölti be funkcióját. A derivatív ügyletek - az ügyletek egyedi sajátosságait figyelembe véve - ezt a globál limitet terhelik. Mindemellett az FHB a származtatott ügyletek partnereivel alapvetően az ISDA (International Swaps and Derivatives Association, Inc.) által alkalmazott Master Agreement keretszerződés hatálya alatt köti az üzleteket és a pótlási költségek folyamatos figyelemmel kísérése mellett margin betétekkel minimalizálja a partnerkockázati kitettséget. A Bank a származtatott ügyletek partnerkockázatára vonatkozó tőkekövetelmény számításánál a piaci árazás szerinti módszertant alkalmazza.

4. MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT A működési kockázat tőkekövetelményének meghatározására az FHB bankcsoport a Felügyelet engedélyével 2008. január 1. napjától a sztenderdizált módszert alkalmazza.

23


5. SZAVATOLÓ TŐKE - TŐKEKÖVETELMÉNY 5.1.

RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ SZAVATOLÓ TŐKE

Az FHB Jelzálogbank Nyrt. 2009. december 31-én rendelkezésre álló szavatoló tőkéje egyedi szinten: Adatok millió forintban

24


Az FHB Jelzálogbank Nyrt. 2009. december 31-én rendelkezésre álló szavatoló tőkéje csoport szinten: Adatok millió forintban

25


5.2.

TŐKEKÖVETELMÉNY

Az FHB Jelzálogbank Nyrt. 2009. december 31-re vonatkozó tőkekövetelménye a fenti módszerek alkalmazásával a következőképpen alakult: Adatok millió forintban


Az FHB Bankcsoport 2009. december 31-re vonatkozó tőkekövetelménye a fenti módszerek alkalmazásával a következőképpen alakult: Adatok millió forintban

26



27

FHB Jelzálogbank Nyilvánosan Működő Részvénytársaság

Recommend Documents