ÖFFK II. projekt keretében megvalósítandó koordinációs kutatás workshop sorozata
Makó 2016.11.22.
Tartalom 1. Kutatás keretei 2. Módszertan a mai munkához 3. Megyei workshop eredményeinek összefoglalója 4. Kérdések a tématerületekhez
1. A kutatás keretei
A workshop a koordinációs kutatás szakmai támogatásának érdekében kerül megrendezésre • A rendezvénysorozat a koordinációs mechanizmusok működésének vizsgálatát segíti megyénként eltérő szakmai fókusszal, de azonos módszertannal. • A kutatás során, 2018. december 31-ig összesen 8 rendezvénysorozat kerül megtartásra 8 kiválasztott megyében Járási rendezvény I. Megyei központi (nyitó) rendezvény
Járási rendezvény II.
Járási rendezvény III.
Megyei központi (visszacsatoló) rendezvény
Utánkövető workshop (megyei rendezvény) 2-4 hónappal később
A kutatás tervezése során, a koordinációs mechanizmusok megismerése és meghatározása érdekében kiemeltünk négy tématerületet •
• •
A megyei workshop a következő tématerületeket vizsgálta: – a koordináció módszertana (ismertsége, szerepek, ütemezés, döntési kompetenciák), – a rendelkezésre álló erőforrások, – a hozzáférhető / átadott információk, valamint – a tájékoztatás / bevonás a koordináció során. A koordinációs mechanizmus vizsgálata megyénként eltérő szakmai területen történik. Csongrád megyében a szakmai koordinációhoz kapcsolódó jellemzőket, a területés településfejlesztés területén vizsgáljuk Önökkel közösen:
A jól működő területi és települési tervezéshez a megyében milyen koordinációs mechanizmus kialakítása lenne szükséges? •
A mai workshop feladata lesz a fenti tématerületek vizsgálata – a nyitó rendezvény megállapításainak megismerésével és kiegészítésével – a javaslatok összegyűjtése előre rögzített kérdések alapján.
2. Módszertan a mai munkához
A munka módszertana • Cél, hogy minden jelenlévő hozzá tudjon tenni a megyei rendezvényen ismertetett véleményekhez és javaslatokhoz. • Két csoportra osztjuk a résztvevőket, de lehetőség lesz minden témában megnyilvánulni. • A témacsoportok: Módszertan, erőforrások
Információ, tájékoztatás, bevonás
A „world café” alapelvei alapján mindenki eljut mindegyik téma asztalához • Négy tématerület feldolgozására kerül sor, két csoportban, két asztalnál. • Kétszer lesz csere az asztalok között: – a cserék alkalmával mindenki másik asztalhoz ül, – a második cserével mindenki visszatér a saját, induló asztalához. • Minden asztalnál lesz csoportvezető (asztalgazda) és írnok, akik helyben maradnak. • A csoportvezetők a cserék után az új csoportnak röviden ismertetik az addig elhangzottakat, amelyet az új csoport kiegészíthet, megvitathat. • A második kör után a csoportvezetők foglalják össze, és mutatják be a közös munkát.
World café – témáról témára
Módszertan, erőforrások 1.
Információ, tájékoztatás, bevonás 2.
Inputok és kérdések az egyes témákhoz • Input – Saját tapasztalatok, tudás – Megyei workshop eredményei, megállapításai
• Kérdések – Előre megadott • Általános kérdések, fókuszok • Egyes tématerületek speciális kérdései
3. A megyei workshop eredményeinek összefoglalása
Módszertan • • • • •
• • • •
A résztvevők számára nem volt egyértelmű és átlátható a tervezési folyamat. A tervezési folyamatban és az együttműködő intézményrendszerben jelentős változások voltak. A tervezésben résztvevő intézmények bizonytalanok voltak, nem adtak egyértelmű válaszokat. A tervezési folyamatban hagyományos eszközök kerültek alkalmazásra. A résztvevőknél több területen jelentkezett az erőforrás- és kompetenciahiány, amit folyamat nem vett figyelembe, a tervezés ütemezése, valamint az elvárt adminisztráció sem illeszkedett az érintettek lehetőségeihez. A tervezési folyamat nem terjedt ki minden településre és élethelyzetre. A legtöbb javaslat az ütemezés és a kommunikáció területén érkezett. A javaslatok között több a tervezési folyamat egyértelműségére, valamint a támogató intézményrendszer állandóságának szükségességére vonatkozik. A módszerek között többen említették a modern, korszerű IT technológiák használatának lehetőségét, valamint a meglévő alkalmazások alkalmazhatóságának biztosítását.
Erőforrás • A kistelepüléseken nincs elegendő mennyiségű és minőségű erőforrás a tervezésre, pályázásra és a megvalósításra. • Az ütemezés nincs tekintettel a meglévő erőforrásokra, összecsúsznak a munkák. • A kistelepülések külső segítség nélkül nem tudják elvégezni a tervezéssel, pályázással és megvalósítással kapcsolatos feladatokat. • Az 58 település fele kér segítséget a tervezéshez, pályázáshoz a megyétől. • A kistelepülések esetében nincs a polgármestereknek helyettese, ha nem jut el az egyeztetésre a falu nem jut információhoz. • A meglévő erőforrás hatékonyságát javítaná, – ha a működéshez szükséges információhoz hozzájutna, – ha a szervezetek segítenék a működését és – ha működne a koordináció.
Információ •
• • • • • •
•
A tervezéshez a hagyományos információforrásokat használták (előző tervdokumentumok, kérdőív, fókuszcsoportos megbeszélések, fórumok, külső adatbázisok, KSH). Hiányzik a civil szervezetek adatbázisa. Hiányoznak az innovatív megoldások. A stratégiai dokumentumok sok településen elavultak, nincsenek a frissítéshez adatok. A Helyi Esélyegyenlőségi Programok sokszor csak formális dokumentumok, nem tartalmaznak releváns információkat. Sok helyen a szükséges adatokat a pályázatíró cég alkalmazottai gyűjtötték össze. Nagyon eltérő a digitális technológia alkalmazásának színvonala, az eszközök fejlettsége, valamint az alkalmazottak digitális írásképessége, a Facebook-tól a fax használatáig terjed. A informatikai eszközöket és alkalmazásokat sok helyen csak alapszinten tudják alkalmazni (pl. egy Excel-táblázat összeállítása is gondot okoz).
Tájékoztatás / Bevonás • A települések jelentősen eltérő csatornákat használnak a tájékoztatásra, bevonásra. • A települési honlapok színvonala, tartalma, közösségi média használata is eltér. • Kistelepüléseken az információk sokszor telefonon és szájhagyomány útján terjednek. • Az egyes kommunikációs csatornák információtartalma sokszor nincs összehangolva, különböző információk jelennek meg rajtuk. • A kötelező lakossági tájékoztatás nem mindig éri el célcsoportokat.
4. Kérdések a tématerületekhez
Módszertan, erőforrás • Kik vegyenek részt a megyei terület- és településfejlesztési tervezésben? Milyen gyakorisággal? • A települések terveire épüljön a megyei tervezés, vagy a települések igazítsák terveiket a megyei elképzelésekhez? • Szükségesnek látja a megyei koordinációt a terület- és településfejlesztési tervezésben? Hogyan? • Melyek a megyei terület- és településfejlesztés főbb feladatai, résztvevőnként, hogyan épülnek egymásra a feladatok? • Milyen erőforrásokat tart szükségesnek a tervezés egyes szereplőinél a megyei tervezés sikerességéhez?
Információ, tájékoztatás, bevonás • Milyen információk rendelkezésre állását tartja szükségesnek a megyei területés településfejlesztési tervezéshez, megyei és települési szinten a döntésekhez? • Hogyan tartja megvalósíthatónak a tervezés résztvevőinek tájékoztatását, milyen eszközökkel? • Mely célcsoportoknál elegendő a tájékoztatás, melyeknél szükséges a bevonás? • Melyek a terület- és településfejlesztési tervezés során a bevonás főbb eszközei?
