KAKTUSZKEDVELO SZAKKÖR TÁJÉKOZTATÖJA 1 9 7 2jJAN^/f.FEBR
- 2 -
Szerkesztőbizottság: Hdelbaciier R u d o l f Kohl László Uészáros Zoltán d r . kertesznérnök, az IC3 t a g j a Bartalis Inre Szerkesztette: Lektorálta:
Kondér István okl.erdőmérnök, az ICS t a g j a
I.ünáen j o g c - /a k i v o n a t o s kö:lés és fcrditís jogát i s / fenntartunic !
K i a d j a a "Kiváló M j v e l o d s s i C t t h o n " c i s a e l resterzsébeti Vasas !.'üvolbdési Központ, B^jdarest, TCC. I^agy 3yöri I . u . 2-5.
c ir.:í "Í
.%
Felelés kiadó: Kcrváth Isívan i-azcacó
- 3 -
kÁftcíy
LÍMMÉ
Január lo-én v o l t 19^ éve annak, hogy meghalt a tudomá nyos állat- és növényxeadazertan megalapítója, LINI.'É EÁÜCLT svéd természettudós. Tanulmányai során különös s z e r e t e t t e l f o g l a l k o z o t t a t e r mészetrajz minden ágával, de ezen belül talán legtöbbet a növénytannal. Érdemei elismeréseképpen már f i a t a l o n meghívták az u p s a l a l egyetem tanárának, a h o l
berendezte nagyhírű b o t a n i k u s
kertjét és minden tudását a r r a fordította, hogy a növényvi lágot rendszerbe f o g l a l j a . 3 célból v e z e t t e be az élőlények elnevezésében a kettős név /a binominális nomenklatúra/ hasz nálatát. Az általa b e v e z e t e t t kettős névhasználat /genus és species-név/ a növénye és állatvilágban na i s kötelező. Az általa a l k o t o t t r e n d s z e r t a a i s Lírí^rE-féle rendszernek ne vezik. Llinií: rendszerét ma mesterségesnek tekintjük, mert nea a növények fejlődési v o n a l a , i l l .
termésBetes rokonsági kapcso
l a t a i k alapján Ítélte aeg az egyes növényfajok hsvátartozását, hanem a virágszerkezetet és más külső bélyegeket f o g a d o t t e l a l a p u l . Sz a rendszer mégis a legvilágosabb, l e ^ e ^ y ^ szerübb. Bér fogyatékosságai - a a i szemmel nézve -
bőven
vannak, e l v i t a t h a t a t l a n , hogy a növények rendszerbe foglalá sa terén övé v o l t az első lépés, amely később lehetővé t e t t e a további kutatásokat. LIKnÉ r a k t a l e az a l a p o k a t , s az azóta e l t e l t két évszá zadban számos b o t a n i k u s munkája k e l l e t t ahhoz, hogy ma korsz»rü r e n d s z e r t a n a i n k l e g y e n e k . ,
Bartalls lore
- 4 -
OS
0
ÉrdekBs cüücst o l v a s t a m az Élat és I r o d a l o m e g y i k l e g utóbbi szémában VITÁITíT IVi'llI tollából "Művészeti mozgalom"''" címmel. A c i k k megírását az amatór művészeti szakkörök f e l leadúlése t e t t e időszerűvé. VITÁNYI a p r o f i és az amatőrművészek tevékenységét méri össze, s e r r e az eredményre jut:
"A határok nem o l y a n élesek, m i n t a z t sokan vélik;
pontosabban rai
az i g a z i művészet és művészi próbálkozás hatá
nem esnek egybe a hivatásos és az amatör művészet hatá
r a i v a l . S egyre kevésbé fognak összeesni." Hogy hogy jön mindez i d e ? Nagyon egyszerűen. Kaktuszszakkörünk - ha jól csináljuk - úgy v i s z o n y u l a b o t a n i k a , v a g y i s egy tudomán3rág v a l a m e l y szűkebb részletéhez, ahogy például egy amatőr színjátszó-, vagy bábjátszócsoport az " i g a z i " , a p r o f i művészethez. Ha különféle mértékben i s , de mindannyian amatőrök vagyunk. Nincs közöttünk o l y a n , a k i t azért f i z e t n e k , mert munkaidejében a k a k t u s z o k botanikájával, élettanéval, vagy ökológiájával f o g l a l k o z i k . B3NSDEK ISTVÁN, a k i t korunk e g y i k "utolsó p o l i h i s z t o r a " ként s z o k t a k e m l e g e t n i , egy interjúban** nagyon rokonszeaveaen i g y n y i l a t k o z o t t erről a kérdésről: "Ideálom a r e n e szánsz uomo u n i v e r s a l e , a k i mindenre kíváncsi és az uomo d i l e t t a n t e , a k i gyönyörűségét l e l i minden szépben, jóban. ... ... Nem d i v a t o s ma már az a u t o d i d a x i s , a diplomának nagyobb h i t e l e van a tudásnál, de én többre becsülöm a mükedvelést a dokumentnál és a kultúrtörténet engem i g a z o l . Vállalom t e - ^ hát a mükadvelőséget, a z z a l a megszorítással: a l a p o s és meg-
bizliató mükodvslő lőttem, tán éppen azért, mert nem c z a k t u dós vagyok, hanem a u t o d i d a k t a , a k i nem e n g e d h e t i meg magá nak a felszinességet." Azt hiszem, ezek a s o r o k e l f o g a d h a tók a mükodvelés - bármilyen mükedvelés - a r s poétikájaként. ia.ért i 3 f o g l a l k o z u n k mi a k a k t i i s z o k k a l ? Nyugodtan l e merem Írni /bár látom az i r o n i k u s m o s o l y t 'gyesek b a j u s z a a l a t t / ; elsősorban a magunk gySnyörüsigére. Nem hiszem, hogy bárki, a k i annak idején megvette, vagy megkapta dlső k a k t u s z a i t , g o n d o l t v o l n a a r r a , hogy ezeket ö .Tajd nagyobbra ne v e l i és drágábban e l a d j a . Hogy azután öt-tiz, vagy több év után a szaporulatból e s e t l e g már e l i s ad növényeket ? T z z e l caak ráfizetését csökkenti, i g y e k s z i k munkaigényes, sőt töb bé-kevésbé pénzigényes hobbiját kevésbé veszteségessé t e n n i . Hiszen ugyanezt t e s z i p l . az a k v a r i s t a Í J , a k i e l a d k i s ha l a k a t , mert lassanként már egész lakása egy nagy akváriummá v a l t . Sttól azonban még amatőr marad, m i n t ahcg7 amatör ma rad
a kaktuszgyüjtö i s . S n n y i t az amatőrség és a kereskedelem kapcsolatáról. Az
amatőrség másik o l d a l o n v i s z o n t a tudományhoz kapcsolódik. Hogy i s mondta BSII3DSK ISTVÁN ? - "vállalom tehát a mükedvolőséget" - mert az a u t o d i d a k t a nem engedi meg magának a felszinességet. 3 a z t hiszem, legtöbben t u d j u k , hogy ő naga mennyit t e t t hozzá a kultúrához és a tudományhoz. Vagy túl magas i g y a mérce ? L e h e t . A módszert azonban - a becsületes hozzáállást - mindannyian magunkévá tehetjük. 3gy amatőr hosszú évek, vagy évtizedek során t u d a t o s a n kialakított gyűjteménye nemcsak megközelíti egy b o t a n i k u s k a r t hasonló jellegű anyagát, hanem egyenértékű i s T o l a .
- 6 -
Sgy-egy nemzetséget, vagy néhány r o k o n nemzetséget magában foglaló speciális gyüjteméi^ a l a p u l szolgálhat a fenológiai és ökológiai megfigyelésekon túl akár élettani, vagy r e n d s z e r t a n i vizsgálatokhoz i s . t p p o n ezért k e l l rábes:;élnUnk minden gyiijtőtársunkat, hogy a k i n e k a lehatőségei e z t megen g e d i k , gyűjteményét t u d a t o s a n alakítsa k l . Ma már nálunk i s elérhető l e n n e , hogy az érdekesebb észak- és délamerikai kaktuszokból l e i j r e n egy-egy
o l y a n , teljességre cörekvő spe
ciális gyűjtemény, ahova nyugodtan elmehet a többi gyüjtö, vitás kérdések és kérdőjelek tisztázására. 3 a k i n e k ehhez n i n c s módja ? A l e g k i s e b b gyüjsemény i s a finomabb megfigyelések állandó forrása. 3 a l e g k i s e b b meg figyelés i s gazdagítja a megfigyelőt, néhány sorban közölve, p e d i g akáí mindannyiunkat i s . Végére hagytam az amatőr kaktuszgyüjtö /vagy bármilyen más/
szakkör e g y i k leglényegesebb vonását: a közösség iránti
igény kielégítését, a közösségi s z e l l e m kialakítását. Ha a f i a t a l o k népdal-, vagy tánccsoportokba, de alíár b e a t - k l u b o k ba tömörülnek, társakat i s keresnek és találnak, akiknek éi^ deklödése a ma.^akéhoz hasonló. Miért tagadnánk hát, hogy kaktusz-szakkörünknek i s van i l y e n f e l a d a t a , s e z t e l i s latja. A jól működő, önkéntes alapon létrejött közösségek p e d i g társadalmunknak nagyon f o n t o s d a r a b j a i .
*
Vitányi Iván: Művészeti ^.
CUÍ ? S i e t és I r o d a l o m , 7 1 . - . . - -
Benedek István: Lélektől lélekig. Budapest. Magvető, 197o. Mészáros Zoltán
Az emberek általában nem s z e r e t i k a h i r t e l e n , nagyranövö növényeket. Snnek az i s az oka, hogy a lakások méretét e z e k e g y ^ kettőre kinövik, s az e l h e l y e zési gondok i g y v i s s z a r i a s z t a n a k e nagyra növő növények gyűjtésé nek még a gondolatától i s . 3nnek ellenére mégis érdemes f o g l a l k o z n i velük, f i a t a l k o r i szépségük és érdekességük m i a t t . Az Agavék Mexikóból és Tözép-
'
Amerikából származnak. Suróbába a t i z e n h a t o d i k században kerül tek be. A Földközi tenger p a r t vidékén t e r m e s z t e n i kezdték, majd e l j u t o t t a k A f r i k a északi részeibe i s . Olaszország dé l i vidékein tömegesen találhatók már e l v a d u l v a . Az Agavé nemzetséget LINNÉ svéd termséezettudós i r t a l e . ö még csak négy f a j t i s m e r t . A nemzetség nevének jelentése: nagyszerű, csodálatra méltó, fenséges. Régebbi i s m e r e t e i n k s z e r i n t az Amarillisz-félék / A m a r y l l i d a c e a e /
családjában
v o l t a helyűk. JACOBSEN könyvében azonban /Handbuch der Sukk u l e n t e n F f l a n z e n / e z t a nemzetséget család rangjára emelte /Agavaceae/.
Mai i s m e r e t e i n k s z e r i n t az AgavéJaaak e r e d e t i
termőhelyükön mintegy 3oo f a j u k él.
-
8
-
L e v e l e i k levélrÓ23ában helyezkednek e l . A l e v e l e k csú csa tüskés, a levéléleken elhelyezkedő tüskék alakulása pe d i g az egyes f a j o k r a jellemző. Tlrágzatuk - az egyes fajoké különféle mértékben - magas, a virágzati t e n g e l y 2 - 8 m magasságot i s elérhet. Hazánk ég h a j l a t i körülményei között az idős, 8 - 3 0 éves egyedek v i rágzóképesek. A bimbó kifejlődése üvegházi körülmények kö zött egy-két hónapig i s e l t a r t . Hazájukban az 5 - l o éves nö vények már virágzóképesek, és csodálatos, hogy hatalmas v i rágzatukat napok a l a t t f e j l e s z t i k k l . Az elvirágzott levél rózsa termésének /magvainak/
megérlelése után e l p u s z t u l , de
tösarjai tovább élnek. Az Agavék tehát "efemer" /egyszer v i rágzó/ növények. Az aztékok az Agavét "maguey"-nek, vagy "metl"-nek ne vezték. Az őslakók házukat védelmül Agavéból készalt élósövénnyel kerítették be. A húsos levelekből származó nedvet összegyűjtötték és erjesztés után elfogyasztották. Az i t a l azték neve " o k t l i " v o l t . I s t e n e i k tiszteletére r e n d e z e t t ün nepségeken e z t a részegítő i t a l f c mértéktelenül fogyasztották. Később azután az Agavé jó i p a r i növénynek b i z o n y u l t , mert s z i n t e minden része használható v a l a m i r e . A l e v e l e k it
rostja
szövetek készítésére, papirszerü s z a l a g o k szövésére hasz
nálták, írásjeleiket ezekre a s z a l a g o k r a rótták. A l e v e l e k e t megszárították, tüskés végükből nyilvessző-hegyeket készí tettek.
A hosszú vlrágszérakból lándzsák ksézültek. A gyö
k e r e k főzetőt p e d i g a népbetegségnek számító nemibetegségek gyógyítására használták. Mai felhasználhatóságát b i z o n y l t j a ,
hogy-Mexikóban, a
- 9 -
Kanéri szigofcelcen, Tanzániában i p a r i növénykért t e r c e s z t i k az e r r e a l k a l m a s fakókat. Rostját ponyva, kötél, durva búto3>szövetek készítésére használják. A zsenge l e v e l e k e t nyersen vagy főzelékként forrasztják. Az Agavékból készítik a " p u l que"
elnevezésű, sörre emlékeztető, édeskés, a l k o l i o l t a r t a l -
mii i t a l t . Az i t a l
alapanyagát biztosító növény i g e n hosszú
i d e i g - 8 hónapig i s - bőven a d j a nedvét. Sz idő a l a t t egy k i f e j l e t t növény m i n t e g y looo l i t e r nedvet t e r m e l . L e g e l t e r j e d t e b b A^ve
t
fajok;
Arave americana L . Mexikóból származik. Surópában, ÉszakAfrikában és Blőindiában i s e l t e r j e d t . Idős korában eléri a 2-3 méteres átmérőt, a rozettát alkotó l e v e l e k 1,5-2 méte r e s hosszúságúra i s nőhetnek, s szélességük 3o cm i s l e h e t . Mereven álló l e v e l e i n e k felső része v i s s z a h a j l i k . A levél végek tüskéje 5-5 cm hosszú, a levél szélén álló t'iskék S-lc mm nagyságúak, barnás szinűek. Virágzata 5-8 méter magas száron 2 ^ 5 o ágból áll, egy-egy virág 9 - l o cm hosszú. 3z a f a j adja a mexikói nemzeti i t a l , a pulque alapanyagát. v a r , m e d i o - p i c t a TRSL.
Levelének közepén sárga e s i k hú
zódik végig. v a r , m a r g i n a t a TRSL.
Leveleinek
szélein sárgás-fehér,
vagy mély aranysárga csikók f u t n a k . v a r , aurea TRSL.
Leveleinek
szegélye világcsdárga, vagy
zöldessárga. Agavé s i s e l a n a PSRR. Mexikóban kultúrába f o g o t t növény, a " s i s a l r o s t " adója. Levele keskeny, k i h e g y e z e t t , kardformájú, 1-1,5 m hosszú, 7 - l o cm széles. Zöldszinü virága 6-7 m magas virágszáron j e l e n i k meg.
- lo -
K i f e j l e t t példányai 5o-?o
Asava v l c t o r l a - r e g l a a a M.TORRS.
cm átmérőjűek, l e v e l e l l o - 2 o cm hosszúak, 5 - 6 cm szélesek, végűkön elkeskenyednek, nem hegyesek. Végtüskéi l , 5 - 3 i 5
^m
h o s a i a k . A l e v e l e k le^többnyire sima élüek, i g e h ritkán éltűskékkel. Sötétzöld szinű levelén a szabálytalan fehér r a j z o l a t feltűnő és mutatós. Lassan növő f a j . Hazája Mexikó, az az e g y i k l e g s z e b b Agavé f a j . Agavé v i v i p a r a L.
Levelének szárított, taplószerü rostját
régen az indiánok tűzgyújtás céljára hordták maglikkal. Dur va felülethez dörzsölve egykettőre tüzet ad. t - 6 0 cm hosszú l e v e l e i l o - 2 o cm szélesek, végtűskéik 2 , 5 - 3 cm hosszúak, a l e v e l e k három élüek. Sárga virágait háromméteres virágszáron hozza. Agavé f i l i f e r a SALM.
Mexikóból származik. Gyűjteményekben
csak elvétve található. A k i f e j l e t t
növény levélrózsájának
álnnérője 6 o - 7 o cm i s l e h e t . Széppé a fehéres szinű, h a j s z e rü, a levelekről lefoszló szálak t e s z i k / " f i l i f e r a " / . Fény t e l e n zöld l e v e l e 2 - 5 cm széles, r a j t a 2 - 5 fehér e s i k húzó dik
végig. Az Agavékat a kaktuszokhoz hasonló körülmények között
nevelhetjük; nyáron szabadban, tűző napon i s t a r t h a t j u k . Nem szabad e l f e l e d n i bőséges öntöaésükről. Télen minimálisan 5 C f o k o s h e l y e n teleltessük, ritkán öntözve. Magvetéssel, vagy s a r j a k k a l szaporíthatok, az utóbbi szaporítási mód gyorsabb. Ugy gondolom, erről az érdekes, de mostohán k e z e l t nem zetségről érdemes v o l t e n n y i t e l m o n d a n i . N.Szentlrmay Teréz
Az e l u u l t év folyamán nöTényelmet a tenyészldöszak a l a t t 2 azrelélces WDXAL o l d a t t a l parmetestam. A növények szépen fejlődtek anélkül, hogy túlzott növekedést, vagy a s a j t e k fellazTil&sát tapasztaltam v o l n a . A t a p a s z t a l a t a z t mutatja, hogy as a mütrágyafeleség a l k a l n a a a kaktuszok fejlOdéaének gyorsltéflára és nem következik be - a több gyüjtötérsuak s z a r i n t vártiató - túlzott nitrogén-adagolás. Most már 1 kg-os kiszarelésban i s kaplaitó éa i g y gyüjtötáraaiok könnyen beszarezbatik. Alábbiakban közlöm a gyártó cégnek a WDXAL használatára vonatkozó tájékoztatésátt A WDIAL tápoldat 9 * nitrogént /H/, 9 % f o s z f o r t /PgO^/, 7 * káliumot /K^O/, továbbá v a s , mangán, bór, réz, c i n k , n i k k e l , kobalt és molibdén izomelemeket, valamint kólátokat, p u f f o i v anyagokat és más növekedésazabályozókat t a r t a l m a z . A WDZAL olyan anyagokat tartalmaz, melyek megakadályozzák a tápanya gok leülepedését a tápoldatban, lényegesen javítják eloszlárBukat a növényekon és kedvezően befolyásolják behatolásukat a levélbe. A WÜZAL j a v l t j a a növény l e v e l e i o a k a szinesődését, a d i s s nővények l e v e l e i t fénylSbbé t e s z i és ezáltal i s emeli azok minőségét. A WUXAL elősegíti és g y o r s l t j a a dugványok győkareaodését. A termesztés ezáltal biztosabbá válik. A WDZAL minden f a j t a , a mezőgazdaságban, 1 1 1 . kertészetben használatos pennatozőberendezéssel IdjuKatható. A WDXAL a l e g több növéi^édösperrel kavorhetfi, y»lűk együtt agy munkame netben v i h o t S k i .
- 12 -
Alkalmazása: 1. Kertészetben általában: hetenként e g y s z e r i o,2 %-OB gyökér és leveltrágyázás, ami m e g f e l e l
2oo cm'-nek l o o l i t e r
vízhez. Még kedvezőbb a naponkénti levéltrágyázás f i n o m p o r lasztású permetezővel o,o5 %-os töxénységben. a./ Dísznövények - önt^öz^ővizze 1 : üvegházi kultúrában: o , l S-os 'üUXAL / l o o cm^ l o o 1 vízhez/ Szabadban:
o,2 ^ o s WUXAL /2oo om^ l o o 1 vízhez/ - ^ennetezéssel:
0 i > - o , 4 ^ o s TÍUXAI; /3oo-4oo cm' l o o l i t e r vízhez/ +5 C f o k a l a t t ne tároljxik ! Dr.Szabó Miklós + ++
Tagtársaink szíves figyelmébe ajánljuk a következő, kerté s z e t i vonatkozású könyveket: DBBR3CZY ZSCLT - CSAPCDY TSRA: Télen i s zöld k e r t e k . Mezőgazd.Kiadó, 1 9 7 1 , 5S3 o l d a l , 26 Ft BÓBISS-SELMECZY LÁSZLÓ: Dáliáskert. Uezögazd.Kiadó, 1 9 7 1 , 135 o l d a l , 1 5 , 5 0 Ft HARGITAI LÁSZLÓ - NAGY BÉLA: Dísznövények t a l a j a i
éa köze
g e i . Mezögazd.Kiadó, 1 9 7 1 , 253 o l d a l , 26,5o Ft NAGY BÉLA - SZABADI GUSZTÁV - SZÖRÉNYI BÉLA: A b l a k k e r t . Mezőgazd.Kiadó, 1 9 7 1 , 155 o l d a l , 24 Ft BALÁZS KLÁRA - VÁJNA LÁSZLÓ: Bogyós gyümölcsüek védelme. Mezögazd.Kiadó, 1 9 7 1 , 243 o l d a l , 34 Ft M.Z.
-
13
-
lamerked.jünlc az A r i o c a r p u s nemzetaéK°;el ' I.
rész
Úgyszólván o i n d e n kaktuszkedvelőnek v a n egy, v a g y több, elöszeretettel szivébe zárt kaktusznemzetaége, melynek f a j a i t , minden faját, gyűjteményében kívánná látni. Ugy, m i n t bélyeg gyűjtő, a k i t e l j e s s o r o z a t o k b i r t o k o s a a k a r
lenni.
2 r r e a célra egy kiváltképpen a l k a l m a s , az A r i o c a r p u s genus, h i s z e n na csak h a t e l i s m e r t f a j a v a n . líagról nevelésük, nem mon dom, elég nehéz, sőt eltartásuk sem könnyű. V i s z o n t annál n a gyobb az örr' , ha e g y s z e r a gazda viráigot lát r a j t u k . Hogy mondanivalómat előröl kezdjem, r e n d s z e r t a n i történeté ről i s i l l i k szólnom. Az A r i o c a r p u s genust SCHEIDiVSILEE i r t a l e és v e z e t t e be a botanikába./1638/. Az első l e i r t növény a r e t u s u s v o l t . 2zt a k a k t u s z t azonban CHAELES LEtLilRE A n h a l o n i u n
prisma-
ticumnak k e r e s z t e l t e át 1859-ben, lükor a f u r f u r a c e u s i s i s mertté v a l t , S. './ATSON 189o-ben Mamlllarlának vélte. LIajd azután, mikor a f i s s u r a t u s t , a I l o y d i i t és a kotschubeyainust i s megta lálták, a f i s s u r a t u s t GEOEG 3ÍIGSI11AJÍIJ először Anhaloniumnak. később Uamillariának i r t a l e /1856/. KAHL SCHUIÍAEII p r o f e s s z o r ezt
ós a ko13choubeyanust A r i o c a r p u s n a k hagyta meg / 1 9 o 5 / , mig
ALffIN B J E G E R 1925-ben észrevette, hogy utóbbiak rozetta-„level e i n " , ezek felszínén egy többé-kevésbé szöszös-gyapjas árok húzódik csalmem a levél hegyes csúcsától a levél tövéig. Kézen fekvő v o l t , hogy a jellegzetesség alapján e z e k e t az A r i o c a r p u s nemzetsécből k i v e g y e és számukra egy u j genust létesítsen: a R o s e o c a c t u s t . 3z a nemzetség 1925-ben született. I ' u l t a k az évek és az említett k a k t u s z o k beható vizsgálat alá kerültek, h i s z e n
- 14 -
köztük nagy v o l t a hasonlóság, s ? t hazájuk i s elóggé összefüggS terület v o l t . Az A r i o c a r p u s s z a l f o g l a l k o z o t t ',7E3ER, HEÜSLET, CCULTER^ KUNTZE, THOr.a>SON és TJlESHAli, s t b . lUESHALL v e z e t t e be az árok nélküli A r i o c a m u s nenzetség subgenusaként a BERGER-féle Roseocactust /194S/, mig az árok nélküliek elválasztása érdekében felállította az 3 u a r i o c a r p u s subgenust. Tindehez BU3CBAUH p r o f e s s z o r i s hozzászólt és az Euariocarpus
nevet törölve, az i d a tartozó k a k t u s z o k a t az
A r i o c a r p u s nenzetségbe o l v a s z t o t t a ,
de a különbség kidombo-
ritása céljából az ároktalanok az A r i o c a r p u s . az árkoltak a Roseocactus subgenusba kerültek. A BÖDEKER által 193o-ban l e i r t acapharostrua
az árok nélküliek közé került.
Hogy a teljességet jobban nef^közelitsük, szólnom k e l l a r ról,
hogy CASTAÍÍEDA mérnök a maxicói Tamaullpes provinciában
/ T u l a / talált egy k a k t u s z t , melyet
5 ITeoF;opezidnak n e v e z e t t
e l és a I.LARSHALL éa BOCK „Cactaceae" cimü munkájában t e t t köz zé / 1 9 4 1 / . Ez a növény i s , n i n t o l y a n , amely nagyjából az Arlocarpusok
jellenvonásait v i s e l i , ITeoRomezia subgenus-ran-
gon az A r i o c a r p u s b a
v o l n a besorolható A r l c c . a g a v i o i d e s
faj
néven, I.Iivel p e d i g csak e c y e t l e n növény j e l l e m z i az a l g e n u s t , ez monotypücus a l g e n u s . Areolájának h e l y z e t e m i a t t Roseocac t u s nem l e h e t n e . BUXBAUIí az A r l o c a r p u s o k
közeli rokonaként kü
lön nemzetségként k e z e l i , /monotypikus genus/ a S t r o a b o c a c t i l l n e a / v o n a l , fejlődési irány/ nemzetségei közt. EDWARD P j AIÍBERSOK vizsgálatainak eredményét e l f o g a d v a , nevezzük A r i o carpusnak /Cact.y Succ .líexicanas. 1958/. A z t hiszem, i g y az A r i o c a r p u s nemzetség kissé magasabb
- 15 -
s z i n t e n eléggé áttekinthetővé vált és egy továbbkutatónak némi hasznos útbaigazítást a d h a t . Ezek előrebocsátása után tehát az A r i o c a r p u s nemzetség törzsfajai a következők: 1./ A r i o c a r p u s subgenusban: A. t r i gonus /.7E3./ K.SCHUU. loo5., A. r e t u s u s SCHSmv. 183&., s c a p h a r o s t r u s BOED. 195o.
—
2./ Roseocactus
A.
subsenusbaa:
A. f i s s u r a t u s /ENG./ BSRGER 1925., A. kotsohubeyanus /LBM./ BERGER 1925.,
és A. a g a v i o i d e s /CASTAÍÍ. 19*1./.
A r i o c a r p u s t r i f s o n u s . Species-neve háromszögűt, háromélüt j e l e n t , mert rozetta-„leveleinek" k a r e s z t m e t s z e t e háJOE élt mutat. A növény 4-5 cm hosszú, aránylac kesksny, h e o - e s n l e v e l e k " a l k o t t a r o z e t t a . Ezek a „levelek" eléggé felfelé ál lók. Répagyökere v a n . Az areolák a r o z e t t a - , , l e v e l e k " hegyén vannak. Nagy, kb. 5CQ átm. séirgás szinü virágja a r o z e t t a csúcs körül k e l e t k e z i k , A l e v e l e k tövénél gypj\í-s2ös7. látriató az idősebb, virágaóképes növényen. Kemény bőrének síine fénylő, zöldes, inkább barnás. Hazája: a ."exicó állambeli líuevo León p r o v i n c i a . - A hosszabb, nyurgább levelű v a r , e l o n gatus csak élőhelyi /I.:exico: Jaumave/ változat a h e l y i v i szonyok hatására. I g y a nevének fenntartása f e l e s l e : ; e s . A r i o c a r p u s r e t u s u s . Species-neve t o n p i t o t t a t j e l e n t . Ez i l l i k rá, mert rozetta-„levelei" az előbbi fajénál zömökeb bek, tövüknél szélesek, hosszuk i s rövidéub, s z i n t e n
hegye
sek és a hegyükhöz egészen közel vannak a ponrszerü areolák. A „levelek" k e r e s z t m e t s z e t e a tövüknél három élü, de az élek lekerekítettek. A kaktusz csúcsa virágzó korában ^av^aa
lesz.
A szarúkemény bőr szürkészöld, vagy olajzöld. Akad köztük ké-
-
16 -
kesszürke hőr'd i s . r a ^ a a k i f e j l e t t
kaktusz a l o - l ? cn át-
néröt i s eléri. Virágja k b . 4cc átnérőjü, halvány rózsaszí nű. Jól f e j l e t t
répagyökere v a n . BACKS3EKG a d a t a s z e r i n t a
Eexioói San L u i s P o t o s i szülötte. Porflr-sziklák málladékában 2ooo m t s z . f e l e t t i magasságban, sőt még magasabban t e nyészik. Az A. f u r f u r a c e u s /= korpás/, ahogy már említettem, a r e t t i s u s h e l y i változata HKLIA BRAVÓ, majd Aíü)SRSON mesállapitása alapján. I g y tehát nen törzsfaj. E s e t l e g a r e t u s u s és a f i s s u r a t u s h i b r i d j e i s l e h e t . Hezicóban a Carneros-hágó vidékén Saltillotól délre él. Valószínűleg akad belőle Zaoatecas, Kuevo l e o n p r o v i n c i s L k területén i s . Virágja fehénes, gyakran halvány rózsaszínű. A r i o c a r p u s s c a p h a r o s t r u s . Species-neve csónakorrsüerüt j e l e n t , a m i v e l BÖD3KEE az eléggé oldalt-felfelé álló r o z e t t a „levelek" hegyét j e l l e m e z t e . Erősen f e j l e t t répagyökere v a n . A „levelek" bőre f i a t a l korban sötétzöld, de idősebb korában poros-azürke l e s z . A „levelek" k e r e s z t m e t s z e t e három élü, he gyük j e l l e g z e t e s . Az idősebb növény a 9 cm-t i s elérheti, és csúcsa g y a p j a s . A gyapjasság a„leveleket" tövüknél i s övezi. Virágja 4cm átmérüjü, élénk ibolyás-rózsaszinü. A scapharosfcr u s t i s répájával egészen a t a l a j b a k e l l sülyeaztenl a n n y i r a , hogy csak „levelei" legyenek láthatók a t a l a j f e l e t t .
Hazájá
ban a „levelei" i s a l i g látszanak k i a talajból, i g y védeke zik
a szárító forróság e l l e n . Hazája l!exic6ban v a n , líuevo Leon
területén, de i t t i s a p r o v i n c i a északnyugati vidékén palás h e g y o l d a l a k o n , líonterrey környékén.
-
17 -
A Soseocactus a l n e n z e t s a s első f a j a következzék, az A r i o carpus /vagy Koseocactus/ f i s s u r a t u s . /A továbbiakban a Eoseocactus név h e l y e t t m i n d i g az A r i o c a r p u s t használom./ F a j neve magyarul „szegett"-et, „szegélyes"-t j e l e n t . Erőteljes, páncélos, kenéi^r rozetta-„ l e v e l e i " felülnézetben háromszög a-' l a k n a k , erősen rücskös bőrűek. A szélük egy árokkal van szeg v e . A felületen középen egy g y a p j a s , areolát rejtő árkot lát h a t u n k , mely csaknem a „levél"-csúcst61 e r e d és a „levél" tö véig t a r t . Erről az első rátekintésre felismerhető. Idős k o rában i s lapos testű. A csúcsa g y a p j a s . F e j l e t t répája v a n . Idős korában a 15 cm-t I s eléri a k a k t u s z átmérője. Hazájában, C o a h u i l a , de inkább Nuevo Leon tartományban a E i o Grandé völ gyében csaknem a t a l a j b a bújik, csak a l e v e l e i hegye vehető ész r e . 3ACKE3iRG és FBANK
s z e r i n t az USA-ban i s található, Dél-
nyugat-Texasban. A bőre szürkészöld, ha neftves, akkor sötétzöld. A virágja 4-cm átmérőjű a növény csúcsánál k e l e t k e z i k
és rózsa
p i r o s , inkább sötét rózsaszínű. Az A r i o c a r p u s f i s s u r a t u s v a r . Iloydii-ról a z t i r j a GERHABT TRÁIÍKf hogy a I l o y d i i / : e r e d e t i neve A r i o c . l l o y d i l : / a f i s s u r a tus egy jó lelöhelyl változatának látszik. Az én érzésem s z e r i n t m i n t v a r i e t a s t a nagy különbség m i a t t meg k e l l e n e h a g y n i . T i s z t a magjaiból m i n d i g
s z e g é l y e z e t l e n
lloydii-
kaktuszok k e l n e k , i l l e t v e nevelödnek, és a törzs-flssuratus l e v e l e i a l l o y d l i l e v e l e i h e z képest sűrűbben állanak, meg jóval kisebbek i s . ügy nagyjából hasonlitanakaip»é«sa, A felszíni árok i a rövid a I l o y d i i levelén, i : kezését lelőhely! változatok közt
;ek k e l e t
-
18 -
t a l a j , égtéjl kitettség, vagy a klimatényezök hatására sem. Az öanövéry sem l e h e t e t t azonos. A v a r l e t a s r a n g o t o k a d a t o l t nak t a r t o m . A v a r . I l o y d i i a mexlcói T o r r e o n és S a l t l l l o városok széles környékén honos Nuevo Leon tartományban. BACKKBERG s z e r i n t élőhelye k i t e r j e d a c o a h u i i a i C e r r o de P e r o t e vidékére, söt üiu?ango, meg Zaoatecas provinciák területére i s . Virágja töb bé-kevésbé bíborvörös. A l e g c s i n o s a b b Roseocactus az o r o s z K0TSCHUBS7 hercegről e l n e v e z e t t A r i o c a r p u s kotsohubeyanus. Fajnevét nem k e l l Kü lön magyarázni. Ez a l e g k i s e b b és a legazemrevalóbb az öszszes A r i o c a r p u s közt, a l i g 4-5 cm átmérővel. A l a k j a feltű nően l a p o s , rozetta-„levelei" i a lapítottak, háromszög alakú ak, hegyesek. A felszíni árok az egész „levél" közepén végig v o n u l és az árok vonalát a belőle kiemelkedő rövia, sűrű f e héres gyapjú f e d i . A „levelek* nem egymás f e l e t t vannak, h a nem tetőcaerépszerüen eirymás f e l e t t e l t o l v a . Hengeres répája feltűnően r e j l e t t . Areolál a l e v e l e k árka mögött bújnak meg a gyapjufedés véaelmében. A virágok a növény csúcsánál a l e g f i a t a l a b b „leveleken" j e l e n n e k meg és jó meleg, napos időben szé l e s r e , visszahajlóx'a nyílnak k i . Átmérőjük 5 cm, azinük a ró zsaszíntől a világos b i b o r s z i n i g változhat. A „levelek" árkát jelző g y a p j u c s i k nagyon díszíti a növényt, melynek bőrszíne zöldesszürke, nedves állapo-cban sötétzöld.
—
Hazája BACKEBERG s z e r i n t Közép-Uexicóban San L u i s P o t o s i p r o vinciában Matehualatól északra terül e l , de uurangoban és Wuevo Leonban i s l e h e t találni. Ráakadni nehéz,mert t e l j e s e n a t a l a j b a húzódik az erős napfény elŐl és a kényszerű párologtatás elkerü lése céljából.
- 19 -
A kotsciiubeyanusnak: vai. egy fshér virágú "ál'iozata a v a r , a l b l f l o r u a . melyet VHÍRIJCE: talált meg. FriAl'ií közlése szerint
a Jaumave völgyében T u l a városka vidékén és délebb
r e San L u i s P o t o s i provinciában Cludad d e l Llaiz m e l l e t t , de ez utóbbi területen, mely a föelófordulási h e l y e a k o t s c h u beyanusnak, a mölypiros virágú tipus-növény tenyészik. A legdíszesebb kotschubeyeinus
azonban az A r i o c a r p u s
kot
sohubeyanus v a r , m a c d o w e l l i l . Répája nem a n n y i r a vaskos, a t s e t 13 linomabb, a „levelek" árkában a g y a p j u c s i k i s dúsabb, tömöttebb, szélesebb és az áirokból jobban k i e m e l k e d i k . Zacatacasból v a l o . A viráigja ennek i s sötét rózsaszínű, ^ i i z t o s a n h e l y i változat. Az A r i o c . i n t e r m e d l u s szintén Roseocactus, BACKSBERG ós K I L I A H 1 9 6 0 évi leírásában j e l e n t mag. Erősen n a s o n l i t az A r i oc. f i a s u r a t i a v a r . I l o y d i i - h o z ,
és a meglévő kulönoségek o-
l y a n csekélyek, hogy ezekre alapítva új fajként / j p e c i e s nova/ nem l e h e t m e g t a r t a n i . Faliedezője SCHiVARZ v o l t és a bremeni H.THTKMAN h o z t a forgalomba.
Lelőhelyét, hazáját njm közölték;
FEANJí a z t véli, hogy BACKEBSRG
az ini:ermedius /középen álló/
névvel a I l o y d i i és a kotsohubeyanus közti neJyzetéc a k a r t a kifejezésre j u t t a t n i .
Kondér István LCJBK GÉZA gyűjtőtársunk /Budapest, V I I I . Lovassy L . u . 1 . / Coryphanthákat, Bohinocereusokat és Lobiviákat gyűjtő tagtár sakkal szeretne
közelebbi k a p c s o l a t b a kerülni. VidékieKkel
i s . Az érdeklődők a k a p c s o l a t o t közvetlenül v e l e vegyék f e l .
+
- 20 -
Délamarlka k a k t u s z termő tá.laln
Eevés kaktuszbarábnak j u t osztályréBzOl, hogy kedves nö vényeinek e r e d e t i élőhelyét i s m e g i s m e r j e , vagy azokat o t t gyűjtse. Sajnos m i magyarok sem dicsekedhettünk a z z a l soha, hogy kedvtelésből Észak- vagy Dél-Amerika áhított tájaira kaktuszgyüjtési céllal kirándulhattunk, i g y csak a más f e l a d a t t e l oda utazók - kilátók, diplomaták, külkereskedők - jöhett j k számításba. Igazán véletlen, hogy ezek között még a m u l t század végén egy kiváló gyűjtő i s a k a d t , s i g y m l i s dicsekedő hetünk egy UÜISITS DÁNISLlel, a k i a m u l t század utolsó évtize d e i b e n , bakteriológusként Paraguayban dolgozva sok más egyéb m e l l e t t k a k t u s z o k a t i s gyűjtött, nem i s kevés s i k e r r e l . Én sem kaktuazgyűjtőként u t a z t a m . Sőt be k e l l v a l l a n o m , hogy első útaiü idején még csak amolyan "koca" kaktuszosként tevé kenykedtem; i g a 7 , b o l d o g gazdája v o l t a m két matuzsálemkorú, két világégést i a túlélő Bchinopsisnak, néhány Mamlllarlának és egy szintén harmincon túli " s z i k l a k a k t u s z n a k " . Ennyi azon ban mér elég v o l t ahhoz, hogy barátaim, a k i k már p r o f e s s z o r i s z i n t e n művelték kedves h o b b i n k a t /Agócay Pál, Mészáros Zoltán/ l<«lkesedésemet a kellő s z i n t r e hevítsék. Ők azután időt s ei>gem nem kímélve i g y e k e z t e k a szükséges tudást belém táplálni, hogy már t u d a t o s és főleg h a s z n o t hozó gyűjtéseket végezhessek. Hosszú átra készültünk. H i v a t a l o s a n m i n t « t a l a j b a n élő a t káícal foglalkozó zoológus s p e c i a l i s t a kaptam meghívást, hogy vegyek részt az tJFESCO és a Magyar Tudomái^os Akadémia közös délamerikai expedícióin. Dr.BALOGH JÁNOS vezetésével 1965-ben
-
21
-
u t a z t u n k o l öten, s f e l a d a t u n k v o l t megv-zagálnl, hogy m i l y e n állatok, m i l y e n mennyiségben élnek a délamerikai , főleg tró p u s i t a l a j o k b a n , s következtetni tevékenységükre, ami - t u d v a lévően - i g e n nagy befolyással l e h e t a t a l a j termőképességére. Nem panaszkodhatunk, t e r v e i n k sikerültek. 1965-ös u t u n k /amely 1966 februárjában ért véget/ h a t hónapja a l a t t bejár t u k gyalog és gépkocsival Chilét /Arioától - Osornóig/, Argen tínát /Mendoza - San Jüan - Cordoba - R o s a r l o - R e s i s t a n c i a / és Paraguayt /Asunciontól a b r a z i l határig/. Rövid pár hónap után, még 1965 végén készülhettünk második u t u n k r a , amely Bra zillá / R e c i f e - Belem - Manaus - Guayaramerin - Sao Paolo - Rio de J a n e i r o / , Bolívia /Guayaramerin - La Paz - C o r o i c o - Caranavi - T i t l o a c a tó/ és Uruguay bejárását
jelentette.
•Biztos vagyok, hogy ezek a helységnevek jó néhány olvasómban rögtön n i n t I s m e r t kaktiisz-lelőhelyek i s élnek. A k a k t u s z o k kontinensét első alkalommal a lassúbb, de több érdekességet rejtő hajóúton közelitettük meg. I g a z , hogy ez harminc napot j e l e n t e t t , de a Las Palmas - Buenaventura - Cartagena - Q u a y a q u l l - C a l l a o - A r i c a útvonal mind egy-egy e x o t i c u s , csak térképen látott város megismerését
jelentette.
3 végre 7 a l p a r a i s o , C h i l e fő kikötője. Fejemben zséngott mindaz, a m i t barátaimtól t a n u l t a m . Neochilenia,
Copiapoa, s t b , s t b , s az i n t e l e m , hogy az érdekes
növényekot ne a c e r e o i d alkatú, nagynövésü f a j o k között k e r e s sem. Uinden h i v a t a l o s tevékenységet félretéve igyekeztem már az első napokban kaktuiszt, méghozzá lehetőleg terméses kak t u s z t találni, de vagy a szemem nem v o l t még alkalmazkodva a formákhoz, vagy azon a területen v o l t kevés kaktusz; tény,
- 22 -
hogy O I B Ö ptróbálkozásaim s o r r a kudarcot v a l l o t t a k . Valpar a l s o és Santiago között láttam ugyan k a k t u s z t , da mint k i derült, azok ültetett Cereusok v o l t a k ,
a z z a l a prózai céllal,
hogy valUJk a kerítést olcsón oldják mag. A r e n d s z e r e s terepbejárás azután v i g a s z t nyújtott. Chilé ben a tengerparton, az Atakama s i v a t a g területén, majd az északi hegyvidéken az A l t i p l a n o peremén találkoztam nagyobb kaktuszos t e r U l e t d t e l . Bzekröl, valamint a második expedíci ónk a l a t t megismert vidékekről folytatólagosan számolok ba lapunk olvasóinak.
Br.Mahunka Sándor
- 23 -
Kaktesn und andere_Sukkulencenj. J.BCSCH: K s o p o r t e r i a s p e c i e s .
1 9 2 - i syí i ^ ^ j . szám közelebjrul 1:^5 r e a n e v e z e t t
szépvlrágú Keoporteriát n u t a t te s z i n e s fényképen, rövid l e írással. L.NISSLETN: N e o c h l l e n l a d u r i p u l p a . Jól sikerült fényképen e.^;.' f e l o l t o t t N. duripulpát láthatunk, c e l y többfelé ágazv? azáncs binbót és virágot h o r d . A c i k k rövis i s n e r t e t e s t és tartási útmutatót i s ad. 1 fénykép. S.JAHN: Neűphllenia p a u c i c o s t a t a v a r . v i r i d i s . Rövid tartási útmutatás és leírás egy fényképpel. G.DNG3!: Ferocactus
pottsii.
A szerző régebbi szakleírások és
saját vizsgálatainak összehasonlítása alapján megállapi-ca; hogy a Fetocactvis alaaosanus v a r . p l a t y g o n u g és F. guirccobönsis
syncnimái a F. p o t t s s i - n a k . A ?. p o t t s i i v a r . alaaosanus-
s a l p e d i g összevonandó a F. alacosanus és az " c h i n o c a c t u s a l a mosanus. 5 fénykép. R.GRAS3R: Nevezetességek egy A s t r o p i ^ t u m i i y r i c s t i ^ n a
népsoség-
ben. A szerző noves Astrophytum-gyüjtö és k^atató. Spaoialitása a 2, 3 és 4 bordájú növények kitenyésztése és •fejlődésük v i z s gálata. 3rról szól ez az érdekes d o l g o z a t , s e l y e t 6 fénykép .gazdagít. A.F.H.BUINTNG: Kaktusz-útazás FRIEDHICH HITTSRrel Chilén es Perun át. A szerző maga i s neves kaktuszgyüjtö és kutató, a k i több új f a j t f e d e z e t t f e l és i r t l e . F.RITTSR neve a k a k t u s z gyűjtők körében világszerte i s m e r t . 7 e l e u t a z n i az általa i s mert lelő h e l y e k r e , különleges élményt j e l e n t . Srról tanús-
- 24 -
k o d i k a látott növények felsorolása és a helyszíni felvéte l e k . 4 fénykép. F.SPSTA: A Cactaceae magvak elterjedési lehetőségei, különös t e k i n t e t t e l a Myrmekoohoria-ra.
/Myrmekochorla = hangyák
általi terjesztés/. A cikkíró f e l s o r o l j a az e d d i g i s m e r t u t a kat-módokat, melyek révén a kaktuszmagvak e l t e r j e d n e k . R.HAAS: Lávatörmelék, m i n t kaktusz-táptalaj. A salakszerü, s a v a n y i kémhatású, apróra tört lávatörmelék - klsztltálva be lőle a poros részt - kitűnő t a l a j , még az ún. kényes f a j o k számára i s . Az öntözés esővízzel /tápsó nélkül/ alulról törté n i k . 1 féi^kép. Kakteen und andere_Sukkulentenj. 1921A Syí i ^ i szám J.BCSCH: K i i s m e r i a Matuoana p a l a r e n s i s t ? A s z i n e s fénykép egy süsü tüskézetü Matucana fejrészt ábrázol, különlegesen szép virággal. Lelőhelye P e r u . H.K3SSLHR: Megjegyzések a Paródia challamarcanáról. F e n t i név a l a t t /nom.prov.-ként/ l e i r t növény azonos a Paródia p r o c e r a v a l , annak e g y h e l y i formája, mely valószínűleg melegebb és szárazabb vidéken a l a k u l t k l . F.RITT3R: Uégegyszer Paródia p r o c e r a . A szerző részletes elem zéssel b i z o n y l t j a , hogy a Paródia pseudoprocera név synonimája a P. p r o c e r a fajnévnek. W.T73SKA1IP: Paródiák nagyító alá véve. A szerző neves Paródiaszakértő. BDX3AUM p r o f e s s z o r r e n d s z e r e alapján megkísérli az i s m e r t e b b f a j o k a t a "helyükre t e n n i " , miközben számos, i g e n valószínű synonimiára f i g y e l m e z t e t . 2 fénykép. P.KLHNE: Lobi.via m u h r i a o . Rövid ismertetés erről az igénytelen Lobiviáról, mely készségesen hozza 7 cm-es narancssárga virá g a i t . 1 fér^rkép.
- 25 -
A.?.H.BUiíllííG: Kaktnjsz-útazás FRIEDHICH R l T T H l r o l C M l é n és Perun át /folytatás/. A szerző tovább k a l a u z o l bennünket Peru csodálatra méltó kaktusz-lelőhelyein, f e l s o r o l v a
az o t t talál
ható rickaságokat és még l e nem I r t új felfedezvényeket. Az 3 fénykép némi bepillantást nyújt ebbe a kaktíjsz-meaeországba.
Kemenes Srnő
Nachrichten
a s t e i e r kaktuszgyűjtők decemberi tájékoztatója
az 3uphorbia splíndens-röl közöl bő ismertetést. F o l y t a t j a KAHL WILHELi: lobiviákról szóló leírásait, ezen belül a L o b i v i a l a r a b e i /JCKíSCN n.n./ és a L. j u j u y e n s i s
/PR 5 V
ismerteté
sét. HEIKZ ÜNG3RSBÖCK Phyllocactusról szóló c i k k e p e d i g egy k i c s i t szégyenkezésre késztet minden magyar kaktuszgyűjtőt, h i s z e n többet tudnak egy T.'.iL'TBR HA-iGS által l e i r t növényről, a P h y l l o c a c t u s hiingaricusról, m i n t m l . A növény jól sikerült rajzát HZR.'.UÍT HILB3RG3E készítette. Szakkör'ünknek küldött jókívánságaikat ezúton i s köszönjük. £3 hasonló jókívánságok m e l l e t t baráti k a p c s o l a o a i n k további erő södését i s kívánjuk.
KAKTra N o r d i s k Kaktus Selskab, 1971. július-szeptemberi száma: Brazillá Uelocactusairól közöl ismertetést és képet /HU 257/. A Parodi.ák közül néhány, nálunk kevésbé i s m e r t növény leírása és a közölt fotót minden Parodia-gyüjtö szivét megdobogtat;ják /Parédia backebergiana
BRjaiD., P. y a m p a r a e z z i i CAED., P. s o t o -
mayerensls n.n. RITTER, s t b . / . Bartalls
Imre
- 26 -
H a z a i sajtóban o l v a s t u k
HaJdu-5iha£i_Xaktuszkedvelok_Táóékoztató^áM
1 9 2 1 i decemberi
szása Cerjedelmében, Carcalmában o l y sokat nyújt, hogy minden kaktuszkedvelö megelégedáBel t e s z i l o a kezéből. BHHGKAUSR TIBCa a növények teleltetésével k a p c s o l a t o s valókról i
tenni
adva.
ANI3XT3 növényeiről ÚRBAN SÁNDOR csehszlovákiai gyüjtőtársunk isaertetése hézagpótló, ugyanakkor gondolatébresztő irás. •Joyancsak ÚRBAN SÁNDOR "Tüskék e s illúziók" cimü kedves c i k k e a ".laktuszgyüjtőkkel f o g l a l k o T i k . Bepillantást nyújt a k a k t u s z kedvelők l e l k i világába. G3CR3A riBCR "Hogyan épisüni :ive5hazat" c . folytatásokban me?.ioleno sorozatának második részsbar. az anyaiSzükséslsttel f o ^ I d l l ' . o ^ i k . Igyszerü, könnyen megérthető r a j z o k k a l
c e s z i szemlé
letesebbé a z amúgy i s jó leirást. ZSUPA;: I Y ^ I : J C S Z I P C V I C S k a z a n y i /Szovjetunió/ gyűjtő t a r s'jnk a kaktuszgyüjtés Szovjetunió-béli cörcénetéröl i r . Törtsnalmi i d c k t i l n a p j a i n k i g v e z e t i véjij s z olvasót. '.7J?JA BÉLA a k a k t u s z o k életműködéséről i r t ; nagyszerű, részletes, bármely biológusnak i s becsületére váló c i k k e t . F o g l a l k o z i k a környezet f i z i k a i és kémiaia tényezőivel, a v i z , a levéső és a tápláló e l o a e k hatásával. "•••esjegyzés egy r i p o r t
kapcsán" címmel iTÉSZÁRCS ZOLTÁN a "Ker
tészet; és Szőlészet" 1 9 7 1 . évi J l . számában m e g j e l e n t c i k k bí rálatában e l e m i hibákra hívja f e l a szerkesztőség figyelmét / f a j - f a j t a '.lérdéso/. AGÓCSY PÁL "Hogyan tovább" címmel i r t eszmefuttatása a k a k t u s z -
h o b b i továbbfejlődésének lehetőségeit
taglalja.
KONDÉR ISTVÁN a " l a t i n " kaktitóz-nevek kiejtéséről i r t hasz nos útmutatást. K3M3NSS SRNÖ az "élő k a v i c s o k " / L i t h o p s o k / gondozásáról közli tapasztalatait. Bartalls
ITovembar 29-én 1I3NYHÁRD oíNCS
Imre
tagtársunk időszerű témáról,
a teleltetésről t a r t o t t előadást. I s m e r t e t t e saját módszerét /ez első hallásra kissé merésznek tűnt, üvegházában nem egyszer -4 C f o k v o l t
! - ds a növények minden károsodás
nélkül kibírták/. Tavasszal növényei dúsan virágzottak. December IJ-án N31I3S LAJCS, a d e b r e c e n i B o t a n i k u s K e r t veze tője az a r i z o n a i kaktuszparadicsomról /Canter Garden/ t a i ^ t o t t s z i n e s d l a p o z i t l v e k k e l illusztrált, nagysikerű előa dást. December 2 7 - i klubnapunkon
elmúlt évi munkánkat értékeltük,
majd kötetlen beszélgetés a l a k u l t k l elképzeléseinkről, jö vő évi munkánkról. Ismertettük a magakcióval k a p c s o l a t o s vezetőségi határozatot. +
S a r e t e c t e l köszöntjük a Kecskemét Városi Művelődési Közp j n t kereteben m e g a l a k u l t Dlsznövénykedvelők Klubját. A I ^ u b t a g j a i túlnyomórészt kaktuszgyűjtők. írónkhoz mérten i g y e k szünk k e z d e t i nehézsége'
- 28 .
M Ű S O R T E R V 1972. Január 10.
'JNK
I.negyedévre
Diaznövényekkel k a p c s o l a t o s u j a b b n a r y a r a z a k i r o d a l O B /könyvismertetések/ - Dr. MÉSZÁiíOS ZCLTÁB
Január 24.
Délaaei ikáról - a kaktuszok hazájáról - Dr. MAHUíOCA SÁNDOR
Február 7.
Szakköri vazrtőségválesztás.
Február 2 1 . Magkiosztás - iNDK kaktuszgyíijtSl között: Dr. K i s s Józaof, Varga Bél<* lúárcius 6*
Pozsgás növények tcrcása sz'^adban - Nenes L a j o s , a d e b r e c e n i B o t s n i k u s k e r t vezetője
"árcius 20. V l t a e s t t A nöyér.yvádaleff időszerű teendői Dr. uészáros Zoltán /i.z
e s e t l e g e s aüsorváltozás jogát l e n . t a r t j u k /
1 9 7 2 . e v i aagakció S z é v e n kivételesen
a kiosztásra kardlö asgvak t éntesaentesnk!
i;agot csak a üüvelödési Központhoz ciar.az magigénylőlepon, pos tán l e h e t igényelni. A •agisénylő laphoz az 1?72. alsö nag^^edévi tagsági d i j befizetési lapját / p o s t a i va
pénz-ári/ nellé-
k e l r . i k e l l . .'.ündan más h e l y r e c i a z a t t igénylés érvénytelan. Igénylés határideje: 1572. február 12. ilagkiosztás február 21.-éa, 16 órától. Újonnan belépő tar.ok c: ek egész évi t a g d i j u k
befize
tési esetén i.;':;.;-elhatEek isar^ot. Előfordul, ho/y egy-egy fajból ccak e. észen k i s r.ennyisés-a nag áll
er.delkezésre. EzeKet a kiosztás napján k i s o r s o l j u k .
A sorsoláson a vidéki tójjok szelvényei i s részt vesznek. Az e s e t l e s később beérkező asgokat pótlistáa közöljük, a kiosztás időpontjának mesjelölésévei.
-
29 -
Magakclónkra Jelentősebb aennylségü aagok érkeztek a következő gyüJtőtáraalAktól: Budapatt Gyál Budapest Budapest Budapest H A G I KÁROLI Dr. KISS JÓZSSP Szombathely DEZSŐ P A L N É Budapest 7ICZ2NTHY T I H i r f H Budapest CSORBA TIBOR GAÁL JÓZSSP KONDÉR ISTVÁN LBJTOVITZ LÁSZLÓ
A •agadományokért - tagtársalak cevébon - a h a l y e n i s köszöaetet aondunk. Kérjük Minden -jrljtőtársunka-., ho^:y f e l e s l e g e s a a g j a i k k a l a továbbiakban i s táaogassái akciónkat. Küldeiényelkért előre i s köszönetet aond a Veaatcség. Ea még agy öröateli h i r : Egerben HUBAI ISTVilf r é g i ^ y í i j tőtár^unk szervezése arednényoként a Havea n e g j c i íóüvelödéal Központ keretében a napokban a l a k u l aeg a K a k t u s z kedvelők SzakKöra. Köszöntjük az e g r i szakkört, b i z v a aboan, ho^y barátigyüjtőtársi k a p c s o l a t a i n k tovább erősödnek. Segítségün k e t felajánlva kívánunk aakiJc i s sok s i k e r t ! Szakkör-ink Vezetősége falkéri a régi t a g j a i t , hogy a k i Tájékoztatónk régebbi szásaiból as alábbiakkal r a n d a l k a zlJc, szíveskedjen a könyvtárunk részéra átadni / e s e t l e g kölcsönözni/ 1966. nájus, június, s z a p t e a b e r , novaabar 1967. szeptember, október, dacember 1968. január, s z a p t e a b e r
*'
- 30 -
T a r t a l o n . l e g y a é k 5. B a r t a l l s I m r e : Linné Károly /17o7-1773/ 4. Uészároa Zoltán d r . : Az amatőrségről 7. N.Szentlrmay
Teréz: Höviden az Agavétról
1 1 . Szabó Miklós d r . : T a p a s z t a l a t a i m a Wuxal használatával 15. Kondér István: Ismerkedjünk az A r i o c a r p u s nemzetséggel I . 2o.
:.:ah-jnka Sándor d r . : Délamerika kaktusztermó tájain I .
2 5 . Kemenes Srnő: Lapszemle /KuaS/ 25. B a r t a l l s I m r e : Lapszemle /különfélék/ 26. B a r t a l l s I m r e : Hazai
lapszemle
28. Szakköri h i e k
I n h a l t v e r z e i c h n l s 3. I . B a r t a l l s : K a r i Linné /17o7-1778/ ^. Dr.Z.Mészáros: Wer i s t e i n Anateur ? 7. K.T.Szentlrmay: Kurz über Agaven 1 1 . Dr.a.Szabó: Srfahrungen m i t Wural 13. I.Kondér: Unsere Kenntnisse über den Genus A r i o c a r p u s I . 2o. Dr.S.i!ahunka:
I n K a k t u s p a r a d i e s Südamertkas I .
2 5 . 3.Kemenes: Z e i t s o h r i f t - B e r i c h t e 25. I . B a r t a l i s : Z e l t s c h r i f t - B e r i c h t e
/KuaS/ /verschiedenartige/
26. I . B a r t a l i s : Z e i t s o h r i f t - B e r i c h t e aus Ungam 23. Aktualitáten aus den F a c h k r e i s
