MÜSZAKI
NEHÉZIPARI
EGYETEM
-
TANSZÉK
ELEKTROTECHNIKAI
JAVÍTÁSA FESZqLTSÉGVISZONYOK
KÜLÖNBÖZO
ÁTTÉTELÜ
PÁRHUZAMOS LÁNYI
ANDOR
TRANSZFORMÁTOROK KAPCSOLÁSÁVAL egyetemi
adjunktus.
(pl. várofogyasztó közületeket látnak el energiával. szokott lenni, a helyi feszültségű transza kétszeres elosztás távvezeték, pedig 3, vagy 5 kV-os. miatt formáció és a hálózat annyira kisfeszültségű feszültségesései a terhelésváltozások esetén, hoggr ingadozik feszültsége fogyasztók ez a a jóval megengedett ingadozását feszültségnek szabványokban zavakészülékek működésében kellemetlen és a fogyasztói túlhaladja a motorok rok mutatkoznak: az erősen csökken, fénye izzólámpák leold a berendezések védelmük, kényesebb túlmelegednek, gyakran előfordul,
Gyakran üzemeket sokat) vagy Ilyenkor a távvezeték
"üzeme
hogy nagyobb
távvezetékek
hosszabb
35, vagy
20 kV A hosszú
válik.
lehetetlenné
pedig esetleg
s/qakv
35/3kv 35 wW
GŐ-kV
3kV
35 kV
l
5%
5 "A
57;
5%
57. 1.
Nézzünk
ábra
35 kV-os példát. Egy város energiaellátását A vezetékek feszültközépfeszültségíí. elég hosszú, 5% fölött idején, ha a vezeték használunk abnormálisan keresztmetszetű nagy távvezetéket. A város szélén transzformátorban is számolelhelyezett hatunk A város csúcsterhelés elosztó idején kb. 5 90 feszültségeséssel. hálózata szokott lenni és ezen csúcsban is keletkezhet 3, vagy 5 kV-os 5 0/0 feszültségesés. A 3, vagy transz5 kV-ról átalakító kisfeszültségre formátor is vehető csúcsterhelés feszültségesése idején 5 Ü/O-nak. A kis-
ségesése szokott
meg
Végezzük
vezetékkel
csúcsterhelés ha nem
feszültségű a
vezetékek
hatunk tói
egy
(1. ábra).
lenni,
arra,
feszültség.
elosztóhálózat,
Végén), sugaras hogy a tápponti
ipartelepi vagy elosztást véve feszültségnél
hálózat
közepén szintén
alapul, 5
kevesebb
(lfo-kal
túl már a
is
(nem számít--
fogyasz-
.
159
rendszer körülbelüli feszültségesésének Hogy a teljes energiaellátó a megállapíthassuk, feszültségeséseket. összeadjuk nagyságrendjét előforduló a gyakorlatban 25 0/0 összes adódik, pedig nem feszültségesés értékekkel számoltunk. legkedvezőtlenebb Jobb elérése érdekében első hatásos segítség feszültségviszonyok a transzformátorokat áttételűre az, hogy a szehogy olyan választjuk, az utána következő vezeték-szakasz kunder-oldal többletfeszültsége feszültségesését lehetőleg kompenzálja. Pl. 3000/400/231 V. Másik (alállomás) segítség az, hogy az erőmű tartunk. Pl. 100 helyett 120 kV. _gyűjtősínén nagyobb feszültséget Ezeknek a két van. megoldásoknak Egyik az, hogy hátrányuk ha a távoli túl alkalmazunk feszültséget fogyasztók érdekében nagy a a közeli a kellemetlen feszültség fogyasztók távvezeték-elején, nagy elviselni. Ezen a bajon a transzformátokövetkezményeit kénytelenek i 4-"5 q/o-os megcsapotekercseiben alkalmazott rok nagyfeszültségű a csúcsidő és az lással lehet segíteni. A másik baj az, hogy a terhelések között terhelés, ünnepi fogyasztás olyan éjfél utáni legkisebb vagy eltérést módszerek csak mutatnak. helyinagy hogy az eddig felsorolt de időben állandó feszültséget, egyforma leg biztosítanak nagyjából ezekkel nem tudunk elérni. Így az előbbi példán bemutafeszültséget tott de az erőműtől távoleső csökkenthetők, fogyaszfeszültségesések között 5-15 tóknál a feszültségingadozás "foközött éjfél és csúcsidő szokott
lenni.
a a kiküszöbölése legkedvezőbfeszültségingadozásoknak történhet. Ahhoz, hogy egy hálózat legfeszültségszabályozókkal sok állandó közelítően legyen, feszültség-feszültség pontján Pl. az 1. ábrán nem van elég, ha a 35/5 kV-os szükség. szabályozóra hanem transzforrnátorállomáson pl. a 3 kV-ról, építünk be szabályozót, külö380 V-ról ellátott vagy nagyobb fogyasztók elé is kell szabályozó, vannak. nösen akkor, ha azok a transzformátortól nagyobb távolságra állandó értéken tartása Bár a a feszültség elvileg szabályozókkal is vannak a gyakorlatban ezeknek hiányosságaik. jól megoldható, A szabályozók sok mozgó alkatrésszel bíró szerkezetek, kényesebb, emiatt az üzemzavaraik gyakoribbak. képest egyéb villamosgépekhez A szabályozókhoz megkell, bár azok komplikáltabb kezelőszemélyzet
Ezeknek
ben több
oldással
automatikus
müködésüvé
is
tehetők.
Beszerzési
és
üzemel-
tetési
az megelég tekintélyesen költségeik költségeit energia-elosztás Alkalmazásukat korlátozza azvis, hogy a rövídzárlatbiztonság azokat alkalmazni. rendszerint csak transzformációs helyen lehet hozzákicsi a Legtöbb országban így-_ elég nehéz gyártási kapacitás, nem Kisebb jutni nagyon szabályozóhoz. típusokat teljesítményű üzemek nem így gyártanak, így kisebb tudják feszültségproblémáikat Néha nincs is szükség a megoldani. feszültségnek olyan kis lépésekben
emelik. miatt
és
történő ami a szabályozókkal szabályozására, a beszerzési költségük. Jelen cikk biztosító feszültség-állandóságot olyan közelítő beszerzése annak ismertet, nélkül, amellyel szabályozó vagy már berendezés zéséig, rendszerint felhasználásával, meglévő
gyakran végre. Nagy
160
hajtható eljárást beszer-
tűrhető
feszültség-viszonyokat teremthetünk, ingadozásokat kiküszöböl.hetjük. üzemet a közületet, fogyasztó vagy transzformátor mindig csak
több
hogy mény
A
csak szünet
kb.
a
kevéssé
csolva.
eljárás tápláló
is a túl nagy feszültség-ha akkor alkalmazható,
transzformátorállomáson
tartalékolás a abból akár célból, végett, terhelésnek megfelelő transzformátor-teljesítüzemtartás érdekében. jobb hatásfokú 2-3 esetén
tartaléktranszformátor terheléskor hatásfokkal
be
legkisebb rossz terhelt, Ez a megoldás
legalább Az
akár
legyen bekapcsolva, transzformátorállomáson legtöbb volna, meghibásodása
egy állna kívül
Ezen
van,
se
az
a
üzembiztos,
nem
transzformátor
Ha
van.
hosszú energiaellátásban üzembeállitásáig.
odaszállításáig,
csúcsterhelést elbíró transzformátor dolgozó
is
se
nem
tehát
nagy, van
bekap-
gazdaságos.
állomáson két transzformátor akkor ezek az van, nagysága a két áll el.ő. Lehet transzformátor többféle helyzet egyenlő a csúcsterhelést. és akkora, Így hogy egyik is elbírja teljesítményű a hatásfok. A másik de kis terhelésnél rossz 100 (VO-ostartalékunk van, transzformátort olyan nagyra egyforma megoldás az, hogy a két bírja el az egyik transzformátor választjuk, hogy a közepes terhelést is be kell és csúcsterhelés Ilyenkor jobb kapcsolni. idején a másikat üzemzavar esetén korlátozni de nincs 100 90-os tartalék, a hatásfok, a az kell a fogyasztást. helyzet, hogy új transzformátorálloGyakori méretezzük a transzformátorois bővebben máson még az első esetnél a másodterhelésnövekedések miatt, évek múlva kat, majd a bővítések, át az állomás. szor leírt alakul típusúvá Ebben transzformátor különböző Lehet a két teljesítményű. a nagyobaz kis terhelés esetben közepes terhelésnél idején a kisebbik, transzformátort üzemeltetve, nagyon bik, csúcsterhelés idején mindkét kicsi. hatásfoka. De a tartalék jó lesz az állomás Ha
szerint
létesítés előbbieknél, költségesebb szempontjából 3 transzformátoros: tartalékot biztosít a és elegendő esetén Ennél kis terhelés egy, közepes és csúcsterhelehet Ha a 3 transzformátor kb. transzformátor bekapcsolva. esetére transzformátor meghibásodás egyenlő teljesítőképességű, egy a csúcster2 ép transzformátor 100 00-os tartalék mert a elbírja van, alállomás
Bár
de
jó
hatásfokú
alállomás-típus. lésnél
két
helést.
Ritka
még csekély de
két
hogy egyszerre
eset,
ebben
esetben
az
is
a
ellátható
korlátozással
közepes és
csak
transzformátor hibásodjon meg, terhelés egy transzformátorral,. kell csúcsidőben jobban korlá-
a [1] fogyasztást. vissza Áttekintve a térjünk transzformátorállomás-típusokat, állomábíró Csak a két, vagy három egységgel ieszültség kérdésére. kiküszöbölA túl nagy feszültségingadozásokat foglalkozzunk. transzformátorok ha a meghetjük, illetve enyhíthetjük, lényegesen
tozni a
sokkal
csapolását
feszültséget heléskor
a
adó,
kisebbik
(23-6
derfeszültséggel. 11
szekunderkis idején be, hogy kis terhelés adó terhelés szekunderfeszültséget nagy idején állomás transzformátoros Pl. két üzemben. kis terkis transzformátort szekunderfeszültséggel, szekuna nagy nagyobbikat óráig, és ünnepnapokon);
úgy állítjuk
transzformátorok
esetén
nagy
legyenek
a
többi
órákban
tartjuk
üzemben.
3
transzformátoros
161
állomáson terhelés mátort 5
kis
idején tartjuk 0/0 különbség
terhelés idején a másik két, üzemben. állítható be.
kis szekunderfeszültségü; nagyobb egy beállított transzfornagyobb feszültségre A két között kb. szekunderfeszültség a üzem közben Természetesen megcsapoezek az csak feszültség(és átkapcsolok
mert változtatható, használhatók. állapotban Éppen ezért kell egy kis, a másik (másik két) transzformátort tartani. feszültségre megcsapolt állapotban nagy Ha ezt a módszert az 1. ábrán feltüntetett táphálózatban a és formátorállomáson is alkalmazzuk, kiscsúcsterhelési
lás
nem
áram)
mentes
állandóan
mátort
között Az
ségre
transzforállandóan két
transz-
időszak
sikerül kb. 5 0,70alá csökkenteni. fellépő feszültségingadozást kérdése: át a kisfeszülteljárás tisztázatlan hogyan térjünk transzformátor üzeméről a átkapcsolt nagyobb feszültségűre,
és
vissza?
és
Az
áttérés
1. utána
Egyik
szünetet
különösen nik. Az
kétféleképpen
megoldás kapcsoljuk be
az, a
hajtható
hogy
másikat,
az
végre. transzformátort
egyik Ez
a
üzemek okoz, amelyet kényesebb akkor, ha a kikapcsolás naponta
átkapcsolást nem lehet kikapcsoltunk, várni, amíg az üzemekben nincs minden hozzák, mert
megoldás esetleg kétszer,
kikapcsoljuk, üzem-
kellemetlen nem is rendszeresen
bírnak
el, törté-
egyszer elvégezni, hanem kell meg visszakapcsolni, a stb.) indító állapotba gépeket (motorokat védelemmel fogyasztó feszültségcsökkenési kell. ellátva. Ezt a tehát kerülni módszert lehetőleg 2. A másik az párhuzamosan egyik transzformátorral megoldásnál Ha 3 transzformákikapcsoljuk. kapcsoljuk a másikat, majd az előbbit torunk kell akkor is csak két transzformátort kapvan, párhuzamosan kell átkapcsolnunk csolni, mert pl. terhelésnövekedéskor még akkor a amikor transzformátorra, még egy transzfornagyobb feszültségű transzformátor mátor A kisfeszültségű kikapcsolása elbírja a terhelést. után az egyik nagyobb feszültegyszerűen párhuzamosan kapcsoljuk Terhelésa vele azonos ségű transzformátorral másik, feszültségűt. transzcsökkenéskor az először kikapcsoljuk egyik nagyobb feszültségű mellé a másik üzemben formátort, feszültségű majd nagyobb hagyott ki ezután a kisebb és párhuzamosan kapcsoljuk feszültségűt kapcsoljuk a nagyobb feszültségűt. tehát Ennél a megoldásnál nincs üzemzavart üzemszünet, jelentő a hálózat az és fogyasztók zavartalan áramszolgáltató energiaellátása üzeme kedvező. nyugodt szempontjából De kérdés transzformátorok az, hogy a különböző megcsapolását az a párhuzamos üzemet? átkapcsolás rövid ideje alatt kibírják-e Ennek érdekében a transzformátorok megvizsgálása foglalkozzunk üzemével. párhuzamos Közismert, hogy párhuzamosan olyan transzformátorok kapcsolhatók, amelyek 1.
nem
kapcsolási
2. rövidzárási
162
lehet
csoportja
feszültsége
gyorsan
azonnal
azonos,
kb.
azonos,
mert
ha
és
3. ohmos 4.
névleges
E
feltételek
induktív
ellenállásaik
feszültségeik közül
(áttételük) első,
az
elengedhetetlen követelmény. rovására tökéletességének és az a gyakorlatban is meg a párhuzamosan kapcsolandó a adódnak eltérések gyártásnál az adatok egyeznek is, a mérési
üzem
egymástól. ványok az áttétel nek
eltérések
Kis és
és
azonos
azonosak.
[2]
kapcsolási
a
csoport
feltételnél
hibák
feszültség
-
eltérés
kis
-
a
egyezése
párhlizamos
megengedhető, rendeljük
hiába a többiekkel ellenőrző mérések
Ugyanis,
miatt
okoznak
nem
kb.
közel
de ugyan, szokott lenni. transzformátort az és ha
rövidzárási
a
aránya
tehát A többi
valóságban
a
nagy bajt, tekintetében
ezért
azonosra, szerint
azok
eltér-
egyes
szab-
megengednek
eltéréseket.
kisebb
előfordul,
szánt transzforpárhuzamosjárásra mátorokat tartós párhuzamosan kapcsolni, vagyunk az eltérések már üzemre is. Ilyenkor és célszerű elég nagyok lehetnek ellenőrizni a várható számítással terheléseket, valamelyik nehogy kell transzformátort számítással a túlterheljük. Meg vizsgálni párazt fent huzamos üzemet akkor a is, ha, amint leírtuk, feszültségek a szándékosan egyenlőségét megcsapolások átkapcsolásával megszünBár a transzformátorokat csak különböző tetjük. megcsapolású az áttérés esetben idejére kapcsoljuk össze, az ellenőrzést mégis minden hajtsuk végre. A feszültségeltérés miatt a párhuzamosan járó transzformátorokban kiegyenlítő keletkezik mind a áram mind a szekunder primér, oldalon A két indukált (2. ábra). különbség feszültség közötti --x' l,
Gyakran
hogy nem kénytelenek
'
___________
______
I"_'_"
Ue1_
áramot belső, ugyanis kiegyenlítő hoz létre, a két transzformátor a kiegyenlítő áram szempontjából
JWVWV
Ezt
Jl
"WWW"
u"
--'-
u" ,-_..--x
Fin]
i
t
II
_
f
A*'"-lr_:::::';"____,l
ZI + Z"
impedanciáján.
|
J.
---
sorbakötött _
"x
É
l
Uell
2_ ábra
az
*
Üel
"'
Üell
Z-I+ ín áramot
azért
nevezzük
általa impedanciáján különbséget. Ugyanis a kapcsolás miatt, legyen. l]:
a transzformátorok mert áramnak, kiegyenlítő ki a feszültségegyenlíti feszültségesés az összekapocsfeszültség primér és szekunder transzformátor kell, hogy egyenlő kapcsán
okozott a
két
'
I
nem A transzformátorok adattábláján hanem szokták megadni, impedanciát öszohmos és induktív dropot és ennek szetevőjét. kiszámításához Az impedancia rajzola transzforát a 2. ábrát úgy, hogy juk mátorokat rajkapcsolásukkal helyettesítő a mágnesmező elhanyagolva zoljuk fel, áramot (3. ábra). A drop azt mutatja, hogy a transzformátor rövidzárási feszültsége hányada része névleges feszültségnek
1,; k á
u,
az a
_
Uín Ebből
a
rövidzárási
számítható:
feszültség Ulz:
ges
A rövidzárási áramot hajtja
feszültség
transzformátor
a
az
impedanciáján
U
impedancia
.
számítható
Ulz
Z
_
I j"
a transzformátor ohmos drop ohmos összetevője leges áram áthaladásakor létrejövő feszültségesésnek értéke séghez viszonyított Iín R SF Uln
ellenállásán, a névleges
A
:
drop
ohmos
és
összetevőjének
.
a
dropnak
a
viszonya
I ln R
í
Uín U1 Uln
:
s
Figyelembevéve,
hogy
7,
alapján
fentiek
Un.
=
Ím Z, R
Í F
___
[ln Uln
v-
11n
Z
Uln 164
névle-
.
ÉV
-_-
Z
A
a
át
[m Ebből
Uln-
s
e
a
név-
feszült-
és
11,,
Um-el egyszerűsítve,
Ebből
a
transzformátor
R
számítható:
ellenállása
ohmos
zÉ
z
.
8
R is
és
Z aránya megadja:
egyben
fázisszögét impedanciájának
transzformátor
a
'
s
R
s
Z
COSI/,'::L':Í_ '
Ha
drop,
a
akkor vagy a rövidzárási módosul:
annak vagy a rövidrezárási
Mérjük impedanciáján
az
mérést. azt
Uj, feszültséget,
az az
ohmos összetevője mérés adatai Az ellenállások
megadva ez
rövidrezárt Ebből
a
létesíti.
a
adattáblán, végezni így
az
el
vagy
számítása
amely
áramot
névleges
Im
nincs
adottak,
kell esetekben
transzformátor mérésből
impedancia. A
rövidzárásban
teljesítmény
felvett
tekercsveszteséget
a
fedezi
PZ:3I%nR' Ebből ból
egy és
a
fázistekercs szekunder
ellenállása,
amely
R-
impedancia
ellenállásá-
tekercs
áll,
p: .
_
Én
3
Az
primér
ellenállásából
redukált
tekercs
a
fázisszöge cos
Így meghatározzuk
fázisszögét. Ezután nagysága
a
mindkét két
g
1,0 :
.
eredőjét
impedancia
és
impedanciáját kiszámíthatjuk,
transzformátor is
azok
amely-
nek
'21+ ZH.:V(Z1COS
Zu
1/11+
szöge t g 1,0 :
Z; A _
UGI és
számítás Ucn irányai
COS
ÍPnF + (ZI
Z; sin l/JI + Zu sin
egyszerűsítése is eltérhetnek
cos
w;
+ ZH
érdekében kissé
cos
Sin 1/71+
ZII
SinÍ/JIIV,
í/Jn 1,011
elhanyagoljuk egymástól és csak
azt,
algebrai
hogy érté-
165
számolunk. azt, hogy Ugyancsak elhanyagoljuk és mivel Un majdképest adja meg IL, fázisát tekintU2'-vel, w-t az Ik és U; közötti fázisszögnek az kiértékelésénél majd, hogy ezek láthatjuk jük. Végeredményeink és számífelesleges volna megengedhetők elhanyagolások nyugodtan
különbségégel
keik a
UeH-höz
szög UeI-
1/2
fázisban
nem
bonyolítani.
tásainkat Az
van
hogy
esetet,
és
azonos, a
terhelő
De a
kiszámítottuk az transzformátorokat a fogyasztók árama
a
Ik kiegyenlítő transzformátorok
I_'Z], egyenlő
az
egész csoport
ZI + ZÍI
a
van
Az
terhelő
nagyságát kiegyenlítő az
általános.
dropja
sem
a
LÁZ; san
a
azt
ki Számítsuk ellenállásuk aránya is más. két transzformátor között. nagysága I. kapcsolás előtt mért terhelőáram párhuzamos méra terhelőáram csak elhanyagolható kapcsolással Párhuzamos üzemben az egyik transzformátoron meg.
feszültségesés
mert
áram
nemcsak
Vizsgáljuk
is.
kapcsolandó
párhuzamosan
ohmos és induktív áram eloszlását
változik
tékben a
a
Legyen párhuzamos
A
,
módon
előbbi
és fázis helyzetét. áram terheli, hanem
szempontjából
áram
a
két
feszültségesésével,
ami
l
transzformátor
párhuzamo-
kapcsolva. egyenlőség:
zvz;=1 Z1-e1 mindkét
oldalt
Él ZH ZI + ZII
elosztva, -,
=Í_
Ín_ ZI + ZII
Ugyanúgy
számítva
a
másik
transzformátorra
jutó
terhelő
áramrész
Í"íÍ _ Z1+Zn Ezekből
az az transzformátorokra egyenletekből egyes jutó terhelő abszolút értéke ha a komponensek kiszámítható, képletekbe arra, helyettesítünk, ügyelve hogy a nevezőbe abszollít értékeket + érték Ez akkor transzformáÍZI Zul fontos, ha az egyes kerüljön. torok ellenállásainak egyenlő, ekkor aránya" nem ohrnos é_s induktív 17' és I" be. Ebben az esetben Z; és Zn hegyes szöget zárnak ugyanis nincs fázisban. és I-hez Kérdés, hogy 1', Í" egymáshoz képest milyen szög alatt állnak? Ezt legegyszerűbb a vektorábra grafikusan meghatározni alapján (4. ábra).
áram
106
kész vektorábrából látható, hogy 1' és a transzformátor okoimpedanciáján feszültségesések kapcso(a párhuzamos Ul és Ujmiatt) azonosak, rögzített ez a vektor köti Ul és U; végpontjait össze. De a feszültségesés és induktív ohmos a két transzformátorban már összetevője nem A azonos. feszültségesési háromszögek P ZI, I* R; és I* XI, illetve oldalai I" ZH, I" Rn és I" Xu. Ezekhez a háromszögekhez hasonlók a háromszöZ, R, X-ekből képzett már gek, így ezek bejelölt szögei az előbb kiszámított w; és 1/41 szögek. I, és I" Az áramvektorok párhuzamosak az ohmos tehát ezek feszültségesésekkel, be. A vektorábra fel1/1;wn szöget zárnak ennek el. Áramkezdjük rajzolását alapján után az előbb lépték választása felrajzoljuk kiszámított Ii-t. Ehhez 1,011 szögképest wI"-t. A két áramvektor eregel felmérjük 4. ábra I vektorhoz áram. Az feldője az I terhelő cos-fi mérjük a terhelés fázisszögét, amelyet adataiés feszültségmérés mérővel árammérünk, vagy teljesítmény-, felmért akkor a ból számítunk. oldalon Ha mérünk, pl. a szekundér A vektorábra az (p szöghöz hozzárajzolhatjuk. Ucj feszültségvektort nincs többi részének szükség. léptékhelyes felrajzolására A
I"
által
zott
lás által hiszen
A nemcsak transzformátor tekercsein I' és I" áramok terhelésből származó folyAz Ik hanem az áram is. Ik kiegyenlítő nincs fázisban 1', vagy I"-vel, így a tekerAz vektoros csekben ezek folyik. eredője 5. ábrában a 4. ábra vektorfelrajzoltuk a
nak,
ábrájának
azt
célszerű
sen
a
részét,
amelyet
S.
léptékhelye-
megrajzolni.
az naI. transzformátort csapoljuk akkor ennek szekundér feszültségűre, I* összetevőjéáramból származó hez hozzáadjuk, a I"-ből levonjuk kiegyenlítő áramot, amelyet Ucj-höz képest fent kiszámított fel. Így kapjük í/J-szöggel mérünk tekercsekben meg az eredő, a transzformátor ténylegesen folyó áramokat, I, és Iu-t. 5. ábra Ezek nagyságából megállapíthatnánk, transzforhogy a különböző megcsapolásu és menyrnátorok rövid párhuzamosan kapcsolhatók-e időre, elbírják-e azonban áramok Számításunk hatását. nyi ideig a számított melegítő transzformácsak az cos (P esetére egyes egy terhelésre, egy adja meg
Ha
gyobb a
terhelő
torok
áramát.
Nem
valószínű,
hogy
az
átkapcsolás
§
pillanatában
pont 107
ekkorák
ezek
lesznek
veszélyesebb legnagyobb áram, nem bírja, milyen sokkal
ezt
az
értékek.
Vajon
a számítottnál mikor adódik Ha transzformátor?
adódnak-e
nem
Kérdés
áramerősségek? a kibírja-e
értékhatártól a a kérdésekre Ezekre zilakítjuk át, hogy az különféle
is, hogy
az
terhelt jobban engedhető megkapjuk, állapotokra
kezdve választ terhelési
ábráját
0
a j
Ú
meg eredő
az
egyes áramát.
ábra vektorel úgy, hogy vízszintes 1e--
5.
az
forgassuk
terhelő
átkapcsolás? ábrát úgy
5.
az
adja
transzformátorok Ehhez
,
az
meg ha
I áram
(6. ábra). Az Uíg feszültség toljuk át az I' és I" vekO-ból 0 metszéspontjába. ez a húzva, párhuzamost 6. ábra vonal és U'._; a mínszaggatott denkori terhelés (f Íázisszögét mutatja. Ha az (r változik, áramháromszöget hagyjuk helyben és Uf-t forel. körskálát, gassuk Uj végpontjához amelyen felrajzolhatunk egy Mivel azonban a cos q: leolvasható. (r-t tudjuk mérni, vagy könnyen a skála a azok koszinuszait oda. (I számítani, írjuk helyett szögekhez számú skálaosztások érdekében a kerekszámú cos kiszá(P-khez Egész a körskálát de a skálamítjuk a szögeket, ezekkel szögekkel rajzolunk, osztásokhoz a szögek koszinuszait írjuk oda (7. ábra). Ezzel a különféle gyen vektort torok I-vel
J
fázísszögekre
már
általánosítottuk
9)
43-" 90
N
%-
7'
í
*/
/
495"
XX
X
(29
qgs
/
q
3587 X
vektorábrát.
a
Most sítására.
térjünk Az
bennünket, moknak
és
I' mert
át I"
az
áramerősség nem nagysága
ezek
a
összetevői,
valóban és
az
x
099
x
0
cas-p.1__ _J_._;_Í
3'
ha; :
X 03i
3'
í:..kg k
7
99
.
a'b
Yra
Z
093 g
áram
vektor-vonal az áramok transzformátorok
írjuk
/
s? g?
/ /
6l"&// ,/
168
általánoérdekel ára-
folyó
nem is ezek mérhetők. a áraRendszerint teljes terhelő mot szoktuk mérni. Ezt a fentebb már megválasztott vízszintesen felmérlépték szerint, közé. Ismét kerek számú jük az I" és I" vonala I" terhelő I, és áramokat illesztünk a két
csak
a
állásainak
aránya
közé értékét
és a
ohmos
eléggé
a
rávonalakra Ha szerint. elleninduktív
Z. ábra és
egymegközelíti I' és I" vonalának akkor mást, hajlásszöge túl I vonalak 180o-hoz közeledik. Ilyenkor közel esnek rajzolígy azok nem egymáshoz,
hatók lakra. de nem
vonaértékei a se rá férnek be, és az áramerősségek I vonalakat az 17 és II" vonala közé, beillesztjük ugyan hanem húzzuk végpontjaihoz meg azokat, írjuk oda I értékét. a 8. ábra mindkét szerint. végpontjukhoz, a skálák Ezek a valóságban úgy szerkeszthetők könnyen, meg I értéket I az I' és berajzolva, egyetlen kiszámított megkapjuk
elég sűrűn Ilyenkor
mégpedig
hogy
"
el; ábra
8.
vonalán beskálázzuk.
hívjuk I
"
a
skálák
hanem
valaki eredeti
arra, az
az
és ezekkel különböző
a I' és I" vonalát léptékekkel Itt ismét felléptékűnek adódik.) I' és alá irt skálák nem hogy az I' és I" vonala I terhelő áram nagyságát mutatják. I' és I" vonais kíváncsi, az és I" komponensekre
skála
figyelmet
a
értékei, Ha
léptékét két
(A
I'
teráram és azokon bármely léptékkel beskálázhatja I' és I"-t kedvéért a 8. ábrán esetén leolvashatja. Teljesség I" áramkompoI' és I és I" vonalak az az felső oldalára berajzoltuk értékeit. nensek eredő terhelő áramok A valódi, érdekében az megszerkesztése I" és I" hozzá kell adni Ik-t. állandó, komponensekhez Ik nagysága
lakat helés
az
(I)
l
nem
függ
se
Usj-höz,
szöge
a
terhelő
l," szintén
áromtól, állandó,
I-től,
U-j-vel érdekében sen,
egy
mindig l/l szöget fel rajzoljuk a
9.
ábrán
zárjon be. k-t lépték
I
vázolt
alakú
se annak cos tP-jétől. Ik fázisfüggetlen I és tP-től. Az 5. és hozzá hogy I k az 0 pontban adódik fordul el a 7. ábra Uij vektor is el kell forgatnunk ahhoz, hogy;
szintén
6. ábrát összehasonlítva, láthatjuk, I, és I"-höz. Mivel (p változásakor ezért cos szerint, Ik-t rjskálája
az
Ennek
helyeátlátszó
plexi üveg). hogy a cos? jelű éle Ik-val w szöget be, akzárjon kor ezt az élet az kell cos?) Ucj-re. azaz skálára illeszteni és akkor Ik a pillacos tJz-nek natnyi Uj-vel megfelelően Az átlátszó mindig v: szöget fog bezárni. lapot erősítsük (kis szegeccsel, rajzszöggel) úgy az 0 pontba, hogy az Ik kezdőO-val essen és ígj; 0', az pontja egybe. I i; 0 körül forgatható legyen. Most I l ás IH leolvasásához még az eredő mozgó vektorábránkat kényelmesen akarjuk A leolvasás Vektorösszege adja meg Il és In-t.
lapra (celluloid, pauszpapír, A lap olyan alakú legyen,
készítünk használni.
teljes
vonalzót, I* és menete
I" a
ha és
1x
követ-
169
műszereken a terhelő áramot és annak cos Leolvassuk (F-jéli. átlátszó a leolvasott szerinti 9. ábra lap alsó élét a cos 99 skálán I végpontjaihoz húzott sz? értékre egyeneállítjuk. Ik végpontjából is. A nagyságot sőt hossza irányát II és IM nagyságát, megadja Ez és kell átszámolni. hosszadalmas az kényelmetlen. áramléptékkel Ennek Azonkívül diagrammunkat. néhány leolvasással összefirkáljuk
kező: A
cos
sek
elkerülése végett, ugyancsak átlátszó. lapra raj-i zoljunk a 10. ábra szeaz eredeti áram rint,
j: uJn Amp-
ÜLÜ
60
70
30
0'
m
20
léptékkel
skálát
áram
és
ábra
10.
nalzót
I
végpontjaihoz
forgatva,
a
vonalzón
annak elvégpontját kis szeforgathatóan, Ik véggeccsel erősítsük a 9. ábra szepontjába, rinti laphoz. Ezt a voleolvasI; és Iu értékét
hatjuk.
II és Iu áramok bármilyen cos bármilyen üzemi és
ségre Való ideje alatt
áttéréskor,
mekkorák transzformátor
a terhelő diagrammból bármilyen A diagramm segítségével állapotban meghatározhatjuk, hogy más feszültaz áttérés rövid után, párhuzamos kapcsolás
nagysága
Az
áram tehát
(p esetére a
lesznek
a
leolvasható.
transzformátorok
áramai.
Ha
az
áram
kb. 50 O/O-kal nem névleges áramánál nagyobb, a pára másik transzformátor időtartamra, kapcsolást 21-1 perces el lehet is, ha előzőleg végezni még akkor kíkapcsolásáig, nyugodtan volt üzemben. transzformátor a teljes terheléssel változnak a terhogyan Vizsgáljuk meg, hogy az áramerősségek A kisebb transzformátor helés IH árama feszültségű függvényében. a cos lefelé annál (p. Ez az Ik lapjának mozga-kisebb, minél rosszabb cos ha merőtásával (r esetén IH minimális, Egy határozott jól látható. I a az akár akár Ennél kisebb, leges I"-re. helyzetnél nagyobb, 111 növekedni fog (11. ábra). tehát induktív Látható a jellegű diagrammból, hogy szokásos, cos esetén a transzformátor t)? árama, II nagyobb, nagyobb feszültégű Ez a veszélyesebb üzem el a párhuzamos áram, tehát főleg ez dönti Ha a cos (P romlik, lehetőségét. Itt más a cos (p befolyása, mint I u-nél. I; nő, tehát (P befoelőnyös, ha átkapcsoláskor jó a cos (r. De a cos I n-ére. nincs mint lyása nem II-nek olyan nagymérvű II változására, minimuma a ritkán előforduló erősen kapa(kivéve gyakorlatban citív hanem az a terhelés növekedésével jellegű terhelést), gyorsan
a
huzamos
növekszik. Az
Ugyanis kell nél
lésnél
csolva.
170
általában az I; ) 111, kedvező tény, hogy átkapcsolásra. kettőt azonos nagyobb transzformátort, nagyságúaknál vagy és ennek terhelhetőségéfeszültségűre csapolni, nagyobb terheaz árama az alatt. Növekvő nagyobb lehet átkapcsolás a kis ki volt transzformátor volt a kapaddig terhelve, nagy A párhuzamos I n árama a kis transzformátor alig kapcsoláshoz a
a
nagyobb
fogva
11.
ábra
tehát
elbírja-awkape-solást, jól elbírja
a transzformátorpedighídeg, nagy az rövid ideje alatt. átkapcsolás ha már a lehet terhelés átkapcsolni, kisebbik transzformátor is elbírja. viszont a nagy már kb. fél terheléssel csak Ekkor jár, lehülés stádiumában tehát a túláramot. már szintén el bírni van, fogja Ha három kb. egyenlő transzformátorunk van, teljesítőképességű akkor kell De csak kettőt nagyobb feszültségűre csapolni. átkapcsolni lehet, ha már a terhelés annyira lecsökkent, hogy egy transzformátor az Emiatt nem két nagyobb feszültis elbírja. átkapcsolás pillanatában transzformátor kisebb feszültségűvel, ségű jár párhuzamosan egy tehát hanem egy. A szerkesztés teljesen egyezik fentiekkel. megszerkesztését Meg kell még jegyeznem, hogy a vektorábra vázolt a rövidnemcsak a számítási móddal hanem eszközölhetjük, zárási és annak ohmos és induktív is feszültséggel komponenseivel számolhatunk. Erre a módszerre Dr. Liska József: Transzformátorüzemek Intézet 1943. évi című, a Mérnöki sajátságai Továbbképző található vektorábrát 32. füzetében jelen példa. Az ott megszerkesztett leírás szerint a Az juthatunk. továbbfejlesztve, tárgyalt diagrammhoz való számítás mert választottam, könnyebben impedanciával útját azért a mint belátható, [3] drop-pal való számítás. való A különböző transzformátorokkal kisegítő megcsapolásű 1948-ban 3 darab 15/3 kV-os, egyenként feszültség szabályozást kb. 700 kVA-es, dropú (4,6 és 2,25 0/0) transzformátoron eléggé eltérő
nő
meg,
túlterhelést a tehát nagy terhelésnél Csökkenő
annyira
akkor már transzformátor
csak
lecsökkent,
hogy
a
villámosenergiaellátása ténylegesen elvégeztük, éspedig Szombathely Az része távvezetéken érkezett, kapcsán. energia olyan hosszú egy csak a ezzel módszerrel üzembehelyezéséig hogy feszültségszabályozó sikerült a rendkívül rossz tűrhetővé tenni. Az feszültségviszonyokat az ottani transzformátorokra a vázolt elkészültek és diagrammok ellenőrizni lehetett a átkapcsolások kapcsolás megmegengedhetőségét A diagramm tett az és kísérlése előtt. üzemben, átkapjó szolgálatot csoláskor mutatta és a jó műszerezettség meg a várható elég pontosan értékeket. Ennek a műszereken leolvasott folytán megoldás folytán küzdő közületek és üzemek alkalmazását feszültség-nehézségekkel részére ajánlom. IRODALOM:
[l] Ronkay Ferenc: [2] Liska József: 54-59. Fritz.
172
erőművek I.
gépek.
(Műszaki Transzformátorok.
Könyvkiadó Bp. 1955. (Tankönyvkiadó
III.
fej.)
Bp.
1950.
oldali) Andé:
Betrieb
(Springer-Verlag
[3]
Villamos Villamos und
Anwendung
von
Leistungs-
und
Regeltransformatoren.
1954.
252-269. oldal.) Rudölf Richter: Elektrische Maschinen. III. Birkháuser. 1954. 106-126. oldal.) Liska József: Transzformátorüzemek sajátságai. 1943. évi 32. sz.)
Die
Transformatoren.
(Mérnöki
Íovábbképző
(Verlag Intézet.
k;
A
MÜSZAKI
NEHÉZIPARI
EGYETEM
KÖZLEMÉNYEI KÖTET
I.
AZ
1956.
JÚNIUS
8--9-ÉN
RENDEZETT
SAJTÓ
Dr.
U.
KIÉRNÖKNAP
PJL(ÉADAÁSAI
ELHANGZOTT
ALÁ
laENnEzTE
TERPLÁN REKTOIÍHELYEITES
MISKOLC
I9ST
ZÉNÓ
E
E A
KÖZLEMÉNYEK
MINISZTÉRIUM
MÜVELÖDÉSÜGYI ANYAGI
lufim;
TÁMOGATÁSÁVAL
m5
mzmsíeKW"
r; mama ..
JJZÍÉSE
I.
KÖTETE
MISKOLC
VÁROS
JELENT
MEG
TANÁCSÁNAK
GÉPÉSZMÉBNÖKI
KAR
TARTALOMJEGYZÉK Előszó
C/J
KOHÓMÉRNÖKI
rozása
KÉMIAI
ÁLTALÁNOS "Horváth
Aurél:
A
ÁSVÁNYDr.
Martin-acélgyártás
savas
ÉS
Wéber
Zoltán:
Horváth József:
Burnóczky
kémiaija
fizikai
és
13
tufák
vulkáni
Nagybarca-környéki
I
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
Dr.
Milasovszky
Dr.
Mika
Hazai Vasban
.
.
Dr. Kiss
Geleji
Béla:
kérdése
órajárás
Az
hosszúság
csillagászati
ÉS
Sándor:
A
A
Sándor: kéntelenítési
A
jelentősége
kutatómunka
folyó
85
TANSZÉK:
ALAKÍTÁSTANI
egyetemeken
.
főiskolák
kohómérnöki
moszkvai Beszámoló
.
.
.
.
93 .
97
működése állásáról
és
szervezete
takaréköntöttvas-kutatás
a
jelenlegi
103 113
TANSZEK:
Dániel:
Az
VASKOHÁSZATTANI
Mihály:
alkalmazása
TANSZÉK:
TÜZELÉSTANI
Szele Simon
KÉPLÉKENY
mikrokémiai
domborítása
METALLOGRÁFIAI József: Nándor:
titrálások
műszaki
Lemezhengerek
Diószeghy
79
TANSZÉK:
kolorimetrikus
A
KOHÓGÉPTANI
Hajtó
65
meg.
KÉMIAI
József:
Verő
.
.
75
határozásánál
Dr.
.
feldolgo-
TANSZÉK:
KOHÁSZATI
Dr. Dr.
lx?U
.
lehetőségei
GEODÉZIAI
Ervin:
.
TANSZÉK:
Az urkúti dúsítása kémiai úton mangánérc magnézium-oxigén-rendszer egyensúlyi viszonyai kezelése kéndioxidos mangánércek dús és kovasavban bauxitjaink gazdaságos tanszéki kísérletek és az erre irányuló
A
Lajos:
Nándor: zásának
meghatá-
TANSZÉK:
KÖZETTANI
Tibor: Pojják Sajóvelezd; Upponyásvány-kőzettani vizsgálata
Dr.
és
TANSZÉK:
FEMKOHASZATTANI
Wieder
kimutatása
János: Fém-ionok ultramikroanalitikai katalízis segítségével
Bognár
Dr.
KAR:
TANSZÉK:
KÉMIAI
ALKALMAZOTT
vaskohászat Az
ózon
az
szerepe
égési
folyamatoknál
117
TANSZÉK:
fejlődése
befúvatás oxigén folyamatára
az
hatása
1955. a
évben fémnek
.
.
gázfázis
.
.
.
útján
.
.
.
.
123
történő 129
377
GÉPÉSZMÉRNÖKI ÁBRAZOLO
kitérő
legrövidebb
tengely
megoldása
egyenesvonalú .
Vilmos-Dr. Sándor: Geleji Fémfólia-hengermű lású aszinkronmotorokkal Andor: különböző Feszültségviszonyok javítása torok párhuzamos kapcsolásával .
Lányi
.
.
.
.
.
.
össze-
.
.
143
.
TANSZÉK:
ELEKTROTECHNIKAI
Uray
KAR:
TANSZÉK:
GEOMETRIAI
Három Géza: kötésének grafikus
Petrich
Dr.
.
.
hajtása
.
.
.
.
kaszkádkapcso.
.
.
.
.
.
.
149
.
transzformá-
áttételű
159
'I*ANSZÉKE:
GEPELEMEK
Az Zénó: Terplán Ajtay-Korbuly-féle vizsgálata....................... A Gépelemek tanszékének Gábor: Varga
hatásfok-
kaparólánc-hajtómű
Dr.
mérő
ipari,
és
tervezői
tevékenysége
1950-56-ban
179"
.
József: ellenőrzése Esztergapad főorsójának Nagy Géza-Olasz A fogdeformációk mérésének módszere István: egyik Herczeg elmélete és gyártása Imre: Ellipszis gördülőhengerű fogaskerekek korszerű méretezésének rövid Tar Sándor: összefoglalása Gépelemek készítése adatainak Pál: Nomogramm fogkihegyesedés Lendvay .
.
.
.
.
Lévai
215
meghatározására Szaladnya Szombathy
Sándor: Emil:
másolóberendezés
Hidraulikus Méretellenőrzések
A
méretóontosság
és Szerszámkutató
József:
Somodi
Jármű mérése
Alajos: sékleteloszlás
János:
Susánszky nagyság
.
.
.
.
.
.
.
kritériuma; .
.
.
irányelve
dugattyúfelületein
dieselmotorok .
.
.
.
.
.
.
.
.
.
hőmér-
fellépő .
.
.
.
.
.
.
.
.
TANSZÉK:
IPARGAZDASAGTANI Dr.
.
változatok kiválasztásának felületi símaság összefüggése laboratórium tervezésének
TANSZÉK:
GEPÜZEMTANI Lancsarics
a
pontosság-vizsgálata
TANSZÉK:
élgeometriája
Az
Lajos: a
_
esztergakés megmunkálási
József:
Kordoss Bálint
módszerrel
pneumatikus
GÉPGYÁRTÁSTECHNOLÓGIAI
új szempont
Néhány
periódus
a
megállapításához
.
és
időtartam
sorozat-
a
271
.
.
TANSZÉK:
MATEMATIKAI
A determinánselmélet Dr. Gáspár Gyula: Raisz Iván: polinomok Interpolációs minimális László: Huszthy Forgó tömegek
megalapozása
axiomatikus .
.
.
.
.
.
.
.
.
.
281
.
287
.
idejének
felgyorsitási
meghatározása Hosszú Miklós: Dr. Nikodémusz Vincze Endre:
295
Néhány Antal: A
Béla: Miklós: László:
felrakó szerszámok
A
Gyorsacélvizsgálat
metallográfiai
Kóródy
30.)
megoldásáról .
.
309 317
.
.
.
.
.
.
és
327
.
ipar
az
.
.
337
.
TANSZÉK:
.
kikeményítése .
.
Erőmű
kazánforrcsövek módszerrel Pontos hőmérsékletmérés ipari .
.
.
.
.
.
.
meghibásodási .
.
.
.
.
gyorsacél-
egyélű
takarékos
készült
hegesztéssel egyszerű
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
,
r-, .
.
5559
felderítése
okának .
.
.
.
,
363
3139 u
3 78
általánosítása
.
TECHNOLÓGIAI
MECHANIKAI
Pazár Dénes
közös
grafikus általánosítása
egyik
lengései gerjesztett kutatás a tudományos
rendszerek Csillapított Optikai feszültségvizsgálat
szolgálatában Béla: Zorkóczy forgácsoló
fogalmának
TANSZEK:
MECHANIKAI Dr. Sályi István: Huszár István:
többváltozós függvényegyenlet Parciális differenciálegyenletek
monoton-sorozat
TPYIIH
MHIIIKOJILIICKOPO THJREJIOÜ
HHCTZTYTA
IIOJIIZITEXHHHECHOPO
IIPOMLIIIJIIEHHOCTH
(BEHPPHA)
COEEPJRAHI/IE METAJIJIYPPHHECKHÜI upnxpannoü
Kadmnpn lI-p
Huom
Ynmpauunpoanuurmqeccoe
Boruap: uerauon
nouon
c
.
.
.
onpenexeuue .
.
.
.
.
.
xmmu:
(Iaasuxo-xnunx
Xopsar:
:
u
Hnxomneune
xarunan
uouomuo
oómeü
Kadmxpa Aypexb
(IJAKYJIBTET
xunnu:
nucxom
uapreuuacnoro
n Kncbenpa IHHBPEIOPBH nerporpupnu: II-p Tuóop Ilona: MunepaJe-nwpoppaclxuqecxnü Yunoumx ryqyoa n paüoue Illaenexaana,
npouecca
summa
By.wmann-1ecxuxc
Hanbóapua
u
ívül
.
Raqyazxpa Ixseínoü Merauyprnn: xuuuuecnnu Oóoraruenue Xopsu: nyTeM uaprauueanx pyzn x-p Ypxcyr (Beurpna) pnnnonecua I/Ioüxeq) Beóep. ycnoann OIGTBMLLMGPHIÍÜEBCIOPOJI Jhüom nsprannenux Bypnonxn: Oópaóowxn oweqecmenunx pyn nayoxncmo cepxo Boauomnocm oorarux azonoson penraöexbnoü Hanzxop Bmnep: oópaóorxn n oreqecraeaunx óoxcuronu ouuru gnyoxucsxo xpexnum Eaqmxpe npn II-p
Boxrau
.
.
_
.
,
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
Knqxenpa II-p
Bana
reonesnn:
Mulamoacxu:
llpodnema
acrponounqecxoü
Eaqmenpn
merauyprnxecnnx
oópaóomn
MBTBHIOB:
B
Bpsnn
.
ZI-p
Éomeq)
Katbenpa II-p Ilaunaxb
.
.
.
.
.
uuxpoxuunn
nnacrnqnoü
n
nccnenoaaranbcxoü
yqeónux
B
rnrronnxnx
Hamm!
Bmnoxuaeuoü
paónu
zaanenex-max
.
Bankon.
aucronpoxzrruux
Oprauuaannx
Bepe:
Mewauyprntxecxnq Xajro: lux
.
ueTalxorpatbun:
ZI-p HaHnop mreű
.
.
oupenexeunu
xuunu:
BHCIIIBX
Heuzóponxa
npu
xoxopnmerynaqecnoro
Bnnqeune
Feneu:
nonurexuuqecxux
Iíuux:
Kacbenpa
qacon
xozm
noxrom
Haqwenpa uerauyprnqecxoü JI-p Éomed) Mama: IIpnMeHenne
lI-p Alexcaunp
oouw uuwru -I '_u
1xoarolreme.
o
neveik
lxzocem:
paóora
u
By3"os Omer
qyryuoa
.
nocxoscmx .
.
nonomemm
a
.
.
oóxacrz
.
.
.
nccnenosanua
.
n
POJlb
Tonxnua; ossza.
s
npoueccax
ropennx
.
.
.
.
.
.
.
saueHnTexeü
.
.
qepnoü
Katbenpn
uernuypruu:
Cexa: Paanume qepnoü menxuypmn Hlmaou Bnusuue xncaoponuoro rasonoü (pasa nocpencmou
"Mnxaü
Inauaop
1955
a
r.
H!
nyrbs
MGTBIIII
-
.
MAIIIIZIHOCTPOHTEZIBHHÜI Hauoprarenmxoü
Karpenpa
Bubuom cmuon
Beno
IOIIIBXCIAH
Pausz:
.
.
.
aneuenron
.
'
npnuoü, 143
npxmux
Aürau
cucreuu
ronxonucronux
aanrarennmn
uanpnmennü c
paannqnum
Knzx
npua
.
upoxamux .
.
.
.
.
Kopdyü
n
.
.
.
.
óaarrepuuun
c
zxa .
.
.
,
nemmu .
.
.
.
.
.
.
.
3y6=en
mnnponaxbuoro
Eomponb
Eadmnpn
eocnu
axcnnoaTaunn
nopmneü
Huom
I/Ismepenue
Kacbenpa
Xycm:
Muxnom
HGCKOCbKHMB
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
pesxn
.
221
.
231 233
.
.
.
.
.
.
.
239
.
Memuy .
.
243
.
.
uccneaosaunm
r.o .
.
.
.
Ha.
Temneparyp
.
.
_
.
.
F3 LI
.
nposepxnocm
259
.
npnnunnbx pazmepos cepnu
u
nepuona
Axcxtomuan
ocuona
onpenenennx .
.
.
neTepMnHan-ros
TEOPHH
.
.
271
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
'
nH-repnonsiunu Macc
Oőmee
.
.
.
.
Munnmanbuoto .
_
oőoőmenne
nepenenuunn
.
.
.
.
.
.
,
.
.
.
.
.
.
.
.
:
.
.
.
.
.
.
381 287 295
.
cbyHKnnoHa/xbbxx ypasneuuü .
305
.
.
napuuanbubix
pemeuun .
.
.
ycxopenn
.
uexoropbxx _
.
.
.
apemenn .
.
380
.
uoabxe
O rpaqynqecxom II-p Anna/x Hnxonenyc: nmbcbepeunuanhnux ypanueuuh nonsrms 3H11pe Buuue: Onno Ha oöoőmennü
.
.
215
npouaaoncrsa:
Onpezxeneune
Xoccy: c
.
.
20]
.
Maremamxn:
Honnuomu
apamalomuxcn
.
Toxapuoro
-
JIHBBIIIJMOTOPOB
Hexo-ropbxe
HPOLIOJDKHTGJIBHOCTH
Pauc:
.
cuocoóou
pacnpenenenna
oprauusaunn
Ulymancxu:
lI-p Ilbxona. Faumap: I/Inan JIacno
.
.
.
.
manim-x:
Tpancnoprnmx
Kacbenpa. H-p
.
.
runpannnqecxoro
aaaucumonm oópaóoxu (ópaóonn noaepxnocm a naóopnropuu
npaexmponau nncroyuenron
upoexmponaunm
Hanqapuq:
.
.
.
.
.
IIPDMKB
xawxecreou
Hpnunuuu
Kacbenpa
.
.
padon: .
199
.
Mamnuocrpoeana:
n
pasmepoa
I/Iomeq) IIIoMonn
Anaüom
.
nnesuawnqecxum
Peomempmu pemymeü Kpmopun nuóopa Bana
Bannnr:
_
a
.
roquocm
rexnonornu
ÉlomenpKopaom: Tor;
.
.
paanepou
uaman
anemenroa pacqera nammx onpenexeuua
nm
poücraa
yc
Couóam
Jlaüom
.
.
Hccxenosanue
Hlauzzop Bumm
cospenouuoro mMorpauMH
Gocranxeuno
aaocrpeuua Canmua:
-
oóaop
179 189
.
.
.
.
.
Kptmuaü
.
.
.
173
.
.
.
.
.
.
.
LiIerumau
139
xoaqnbzuueumom mamdmpuaquu
.
Tap
149
.
.
.
IIBDIJHIOJIMIOFO
nyreu
H MBIIIBH oónarm npouumneuuocra, Faóop Baprav Paóma Eaqmapu axeMenron u n 956 rr. 950xmuepaunü npoemnposanan cranxa l'un Hanw a rnnnoro mnuunenx Toxapuoro omeq) Onac; Hponepsa Hmrnan Onuu na cnocoóon Pepuor nauepennx nedaopmönau ayűben xonec axnenumqecxnx Kupa JIeaan Teopua n uaroToaxonne ayóqacrux
Hm
129
.
.
Mamun:
Hccnezxonanno
TepuJLH:
Ulaunop
123
.
.
.
.
.
.
CDAKYJITET:
[Ipuvon
acunxponnuuu
pemmia Ynyumenne rpaucdxopmaropos
Iímbenpa JI-p
.
neayxmbnponnuuz
xpaxqaürueü
naaxomncnne
ZI-p Anexcnunp
m
IHIGKBIIHBMH
Mann: coenunenne
.
sxexrporeqnnxn:
Ypau
Annop
.
.
.
reomerpun:
_1I-p Pasa Ilerpux Ppadmqecxoo rpn nopecexummeü cxpemna
Kaqyenpa
.
upouecc
.
.
.
MOHOTOHHOIO
.
.
309
.
pyma
.
.
.
.
.
317
Kaqaenpa MexaHHKu: cncrem Boaőyxneunme xoneöanna Il-p I/Imraan Hlan: aaryxaromux I/Im-raau Xycnp: Orrruqecxoe namepenue Hanpaxenuü Ha cnyxőe uayqno-nccnenoaarencxoü paöoru n nponumenennocru Kacbenpa Bana
3opxuuu:
rexnonornu
Hpoc-rasr
aaxanxa.
sxononurxuoro
uHcrpyMeH-ra Hasapxn.
pexymero
onnoü Benn Hasap: I/Icnuraune craneü őumpoopexynxux Bmsmnenne Mmmom KOTGJIhHHX Hanem rpyö apu-nm nopqu cnocoőom ycrauosox Merannorpamuqecxum Hacno a Koponu: Toqnoe usmepenue npouaaoncrne. Temneparyp B
pexymeü
'
327 .
337
Mamnu:
xpomxoü,
naro-roaneunoro
ny-rem
.
.
.
.
.
.
'
347 359
cnzxoaux .
.
363 369
3819
"
PUBLICATIONS
UNIVERSITY
THE
OF
OF
MISKOLC
THE
HEAVY
INDUSTRIES,
(HUNGARY)
INDEX
METALLURGICAL DEPARTMENT Dr.
Bognár: by
J.
OF
DEPARTMENT A.
Horváth:
OF
Physical
Pojják:
T.
GENERAL
OF
DEPARTMENT
of
the
and
acid
and
NONFERROUS
OF
DEPARTMENT Dr.
astronomic
Mika:
J,
Geleji:
J.
Dr.
N.
Dr.
D.
Verő:
high Hajtó:
in
DEPARTMENT
Development The
DFOCESS
effect Of metals
.
.
25
.
.
37 53 65
.
.
system
.
.
silica 75
.
.
.
.
.
in
.
the
of
nation
79
.
.
CHEMISTRY: of
and
Moscow the
.
colorimetric
85
titrations
ENGINEERING
the
at
AND
technical
universities
93
.
97
THE
role 01-" of
of
FERROUS ferrous
0_f m
.
.
ín
.
of
state
SCIENCE ozone
of
working .
present
on
FOR
The
.
METALLOGRAPHY:
organasation
Report
.
.
motion
.
of research work of sheet rolls
OF
DEPARTMENT
Szele: M. S. Simon!
.
FOR METALLURGICAL WORKING OF METALS:
The schools
tuffs
.
.
dioxyde and of high-iron theoreon Department
chronometer
application
forming
Diószeghy:
ore
manganese
METALLURGICAL
Importance
Convex
volcanic .
magnesium-oxygen ores by sulphur
processing University
.
.
OF
DEPARTMENT
Dr.
of
problem
Microchemical
DEPARTMENT OF PLASTIC Dr. A. E. Kiss:
of .
METALLURGY:
the
longitude
DEPARTMENT Dr.
13
process
PETROLOGY:
GEODESI:
The
Milasovszky:
B,
of
Experiments
hearth
open
AND
petrologic investigation and Nagybarca
Chemical enrichment of Dr. Z. Horváth: J. Webet: conditions of the Equilibrium L. Burnóczky: of home Treating manganese N. Wieder: economic Possibilitíes of bauxites
metal
CHEMITSRY:
Uppony OF
of
determination
and
MINERALOGY
Mineralogic
Sajóvelezd,
around
FACULTY
CHEMISTRY: demonstration
chemistry
DEPARTMENT Dr.
ENGINEERING
APPLIED
Ultramícroanalytíc catalysis
ions
.
.
.
.
research OF
engineeríng
metallurgical .
.
on
.
.
.
.
.
103 113
.
.
íron
cast
economy
HEATING:
combustion
117
processes
METALLURGY:
metallurgy
Oxygen
enriched
gaseous
phases
in
1955.
blast .
.
.
the
on .
.
.
.
.
.
.
.
.
123
desulphurization .
.
.
.
.
.
.
129
383
MECHANICAL DEPARTMENT Dr.
G. of
Petrich: three
OF The
ENGINEERING
DESCRIPTIVE axes
OF
DEPARTMENT
A.
formators
different
of
DEPARTMENT
.
.
.
mill
rolling
.
.
.
.
.
conditions
.
drive .
.
by
ratios
.
.
linking .
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
of
connection
parallel
.
149
_
trans-
.
.
DESIGN:
MACHINE
OF
.
Tenplán:
of the of the mechanism Investigation efficiency driving the Ajtay-Korbuly scraper conveyor of Machine G. Varga: The Elements measuDepartmenfs Design industrial, work in the of 1950-56. design years ring and of the main of a lathe G. Nagy-J. Olasz: Chekíng spindle I. Herczeg: method of measuring dear tooth deformations One I. Lévai: and fabrication of gears with Theory elliptical pitch cylinder of up-to-date A. Tar: 01' elements Short summary proportioning ofmechanism of data of the determination on Lendvay: gear-tooth pointing Nomogram the of the attachment precision hydraulic Szaladnya: Checking copyíng method Szombathy: Ganging by the pneumatic Dr.
143
_
cascade-connected
by
.
.
.
ELEMENTS
FOR
recticlínar
shortest
.
ENGINEERING:
foil .
the
.
ELECTRICAL
Metal A. Geleji: Uray-Dr. motors asynchronous of voltage Lányi: Improving
V.
of .
.
.
FACULTY
GEOMETRY:
solution
graphical
deviating
Z.
of
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
173
,
179 189 199 201
.
.
[ár/Fű
215 221 231 235
.
.
.
.
OF
DEPARTMENT
Kordoss:
FM Bálint: .
.
of J.
of
Geometry of
Criterion dimensional
Somodi:
of
Principles
DEPARTMENT A.
Lancsarics: Diesel
Susánszky:
J.
of
duration
I. L.
M.
Dr.
OF
.
I.
stress
the
vehicle
in
of
determinatioxu
period 271
.
.
.
.
.
.
281 287
theory .
.
.
.
acceleration
.
peroid 295
function on the .
.
equations graphical
.
.
.
of
.
.
.
.
305
.
solution
.
.
.
.
309
.
r-
series
monotonous
.
.
.
.
.
.
.
systems .
.
.
.
.
.
,
.
.
.
.
.
.
327
research
scientific
of .
.
.
.
337
.
TECHNOLOGY:
MECHANICAL
of the welded Zorkóczy: Simple hardening hard-facing steel tool edge hard cutting B. Pazár: Test of high-speed steel M. Dénes: of failune of boiler tubes theicause Exploration methode by metallographic L. Kóródy: Exact of industrial measurement temperatures B.
.
.
.
.
a
384
243 255
OPERATION:
determinant
the
of damped in the service
test .
239
MECHANICS:
OF
oscillations
OF
.
MATHEMATICS:
variables About several Nikodémusz: of partial differential equations of the Vincze: One of generalizations concept
industry
.
259
of
view
A.
DEPARTMENT
.
ECONOMICS: of
.
and
.
.
.
of Axiomatic establishment Gáspár: Raisz: polynomials Interpolating minimum Determination of the I-Iuszthy: ofrotatingmasses.................. of some Hosszú: Common generalization
I. Sályi: Forced Huszár: Optical
.
size
Gy.
DEPARTMENT
Dr.
.
surfaces
piston
on
.
E.
.
TECHNOLOGY:
MACHINE
distribution
points
new
OF
DEPARTMENT Dr.
SCIENCE
heat
serial
.
.
.
Some and
.
.
INDUSTRIAL
OF
DEPARTMENT Dr.
of
.
.
THE
FOR
.
of the lathe tool cutting eorhreiation of metal woorking methods; of surface smoothness of research on a laboratory tooling
edge choíce and
planning
Measuring engines
.
ENGINEERING
MECHANICAL
the the
accuracy
.
.
.
.
.
.
.
.
.
,
.
.
.
economic .
.
.
.
.
.
,
.
.
.
.
.
.
of .
.
single
.
.
.
.
.
.
347 359
plants
power .
.
.
.
.
.
363 369
LIUNIVERSITE
DE
ANNALES
DE
MISKOLC
TABLE
Dr.
J,
CHAIRE
DE
Bognár: catalyse
Démonstration desions-nnétaux DE
CHAIRE A.
CHAIRE
Dr.
T.
DE
Dr. J. L.
DE
.
.
détermination
et
ultramicroanalytique .
procédé
du
physique MINÉRALOGIE
Étude Pojják: Sajóvelezd,
CHAIRE
MÉTALLURGIE
DE
.
.
.
.
.
.
par
.
.
NI
.
GÉNERALE:
CHIMIE
ET
METALLURGIE
Horváth: Enrichíssement nésedTTrkut Conditions Wéber: d'équi1ibre Traítement Burnóczky: par
par
tuÍs
des
.
.
.
.
NON des
chimique
systéme
du Facide
des
volcaniques .
MÉTAUX
voie
de
fabri-
PÉTROLOGIE:
DE
DES
Z.
acide
Siemens-Martin
minéro-pétrologíque et Nagybarca Uppony
de
DE
APPLIGUÉE:
CHIMIE
Horváth: Chimie catiortdeFacier
LOURDE
MATIÉRES
DES
FACULTÉ
IJINDUSTRIE
(HONGRIE)
environs .
,
.
FERREUX:
de
minerais
manga-
magnésium-oxygéne
sulfureux
des
.
.
manganése
de
minerais
65
hongrois N.
de de traítement Wieder: Possibilités économique en fer et en riches exposé des recherches silice, avec collaborateurs de la Chaire de Métallurgie
CHAIRE
Dr,
B.
DE
Dr.
J.
Mika:
DE
Dr.
A
Kiss:
DE
des .
DE
CHAIRE J.
D);
N_
Verő: de
25
79
.
.
de
travaux
85
MÉTALLURGIE
LA
POUR
IVIÉTAUX:
DES
effectués
recherches
dans
les 93
.
.
.
fabrícatioh ae-lahihoilr -po'x,1r']a.
de
tóles 97
.
METALLOGRAPHIE:
Métallurgle Rapport
Hajtó:
75
dans .
colorimétrique
titrage
MECANIGUE
des
cylindres .
Organjsation de
économique
du
PLASTIGUE
Dimportance techniques
universités Evasement
chronométre
du
astronomique
CONSTRUKTION
minces
Dr.
.
.
METALLURGIGUE: microchimíque
FACONNAGE
Geleji:
marche
de
CHIMIE
Application
CHAIRE DE ET
E.
de la probléme la longitude
Le
détermínation
CHAIRE
.
GEODÉSIE:
Milasovszky: 1a
bauxites hongroises lés effectuées par
sur
et
fonctionnement
Moscou l'état
.
actuel
des .
des
.
.
Ecoles
Hautes .
recherches
.
.
.
.
sur
.
la
.
.
.
103
fente _,
113
385
CHAIRE Dr,
CHAUFFAGE
DU
Díószeghy:
D.
L'effet méta]
liozone
CHAIRE
G. de
soufflé
phase
en
DE
Petrich: trois
de
I.
I.
Lévai:
S. P.
Tar:
.
.
liaison
courte
plus
.
.
.
.
des de
.
.
.
.
.
.
.
ellipsoides
Bref
du zgpergu Nomogramme
DE
CHAIRE
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
TECHNOLOGIE
.
,
.
.
.
.
.
.
Mesurage des piston
.
149
.
.
.
.
.
.
.
.
DÉCONOMIE
Susánszky: la
CHAIRE
dístribution
la
199 201 215
.
.
.
.
.
.
.
.
221
.
hydraulique .
.
.
231 235
.
MÉCANIGUE:
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
239
température
la
sur
super-
INDUSTRIELLE:
de DE
179 189
.
pneumatique
.
de la véhicules
de
Diesel
Guelques points la période et
durée
.
relatives .
.
.
.
.
MA.CHINES:
DES
de
moteurs
nouveaux de Vue de la grandeur
la
pour
détermination
séries
des
MATHÉMATIGUE:
G. Gáspár: Le fondement axiomatique I. Raisz: Polynomes dinterpolation L. Huszthy: Déterminatíon de la période Dr.
tournantes Hosszu: Généralisation á plusieurs variables
de
commune
.
o
386
.
.
.
.
.
CONSTRUCTION
DE
DEXPLOITATION du
CHAIRE
M.
.
paralléle
raclettes
.
.
copier .
.
.
.
á
.
.
CHAIRE Lancsarics: ficie
de
143
.
.
.
machines données
de des
pour
.
.
.
.
.
calcul
.
.
FF
J,
.
159
á
de tour Géométrie du taillant de Youtil entre d*un mode corrélation Critére du choix d'usinage; dímensions et le lisse la précision des superficiel de Pétablissement de de laboratiores Somodi: Principes projets de recherches sur Poutillage
Dr.
.
.
en
convoyeur
Kordoss: Bálint:
.
.
MÉCANIGUE:
du .
.
.
montage
par
mécaníque
.
í)
.
métaux
de .
.
CONSTRUCTION
DE
des modeme organes la détermination devenues aux dents pointues dengrenages de Fappareil Examen de la précision Szaladnya: fraiseuses etc. pour tours, méthode Contróles de dimensions par Szombathy:
.
.
rectiligne .
.
á feuilles
de laminoir cascade conditions de tension différents rapports
.
primitifs
J.
.
.
.
désulfurisation
et de projets détablissement de mesures de construction la chaire des éléments effectués par de 1950. á. 1956. de la broche de tours Olasz: Contróle des dents de roues de mesurage de la déformation méthode Une aux des rouer Théorie et fabrícation (Tengrenages cylindres
Lendvay:
E.
.
la
contsruction
Nagy-J. Herczeg:
S.
.
INDUSTRIELLE:
en
mécaniqhe, G.
oxygéne
.
.
Étude du rendement Terplán: systeme Ajtay-Korbuly Travaux industriels et Varga: de
la
.
Z.
G.
combustion
.
sur
DESCRIPTIVE:
ÉLÉMENTS
DES
CHAIRE Dr,
.
MÉCANIGUE
DE
GÉOMÉTRIE
Amélioration transformateurs
de
de
processus
gazeuse
Commande Geleji: asynchrones
S.
par
en
DÉLECTROTECHNIGUE:
moteurs
Lányi:
1955.
Solution graphique évasifs
Uray--Dr.
A.
les
en
enrichi
axes
CHAIRE V.
dans
sidérurgie
de la dair
FACULTÉ
Pr.
INDUSTRIEL:
de
SIDÉRURGIE:
Progrés
M. Szele: S. Simon: du
róle
Le DE
CHAIRE
.
.
théorie
la
de .
.
.
.
daccélération
.
.
.
.
.
minima
équations
quelques .
.
.
déterminants
des
de
.
.
.
des fonctíons
.
masses
.
.
Nikodémusz:
Dr.
A.
E.
Vincze:
Une
CHAIRE Les I. Sályi: Dr, Procédé I. Huszár:
.
des DE
.
.
solution .
.
forcées de mesure optique et de l'industrie
DE
déquations
graphique .
.
généralisations
.
.
.
du
convept
de
systémes
.
.
.
de
.
différentielle .
309 317
.
.
.
des
tensions
.
.
.
.
.
327
rechevxches
des
service
au
.
337
MÉCANIGUE:
TECHNOLOGIE
Zorkóczy:
.
.
lé Un
.
monotone
amortis
doutils de coupe Trempe simple économiques soudure exécutes par dépóts par daciers Essai B. Pazár: rapides Méthode reconnaítre les M. Dénes: métallographique pour de chaudiéres des centrales ration des tubes de températures industrielles L. Kóródy: Mesurage précis B.
.
série
la
MÉCANIGUE:
vibrations
scientifiques CHAIRE
la
Sur
partielles
.
.
.
.
.
.
.
á
tailiant
un
.
.
,
.
.
causes .
.
.
de
.
.
.
.
347 359
détério363 369
383
DER
MITTEILUNGEN
UNIVERSITÁT
TECHNISCHEN
MISKOLC
SCHWERINDUSTRIE,
FÜR
DIE
(UNGARN)
INHALTSVERZEICHNIS FAKULTÁT
J.
Bognár: Katalyse
von
Pojják:
der
Chemie
mittels
Bestimmung .
.
.
.
nach
.
Stahlerzeugung
.
dem
sauren
13
FÜR
UND
MINERALOGIE und der
Mineralogische
vulkanischen
und
.
.
CHEMIE:
Horváth: Physikalische Martinverfahren
T.
CHEMIE: Nachweis
Metallionen
FÜR
LEHRSTUHL Dr.
HÜTTENINGENIEURWESEN
ANGEWANDTE
Ultramikroanalytischer
LEHRSTUHL A.
FÜR
FÜR
LEHRSTUHL Dr.
Tuffe
aus
GESTEINSKUNDE: der und
gesteinsanalytische Untersuchung von Gegend Sajóvelezd, Uppony
Nagybarca..................... LEHRSTUHL
FÜR
METALLURGIE:
Dr. Z. Horváth: des Ürkúter auf chemischem Aufbereitung Manganerzes J. Wéber: des Gleichgewichtsverháltnisse Magnesium-Sauerstoff-Systems mit L. Burnóczky: Die der Behandlung ungarischen Manganerze
N.
und
Eisen
bezüglichen LEHRSTUHL
Dr.
B.
Dr.
J.
Milasovszky:
Kieselsáure Versuche
FÜR Die
astronomischen LEHRSTUHL Mika:
Dr.
eíner wirtschaftlichen reichen ungarischen Lehrstuhls
und .
.
des
bei
Uhrganges .
.
.
.
.
der
Bombierung
.
.
.
.
.
kolorimetríschen
der
Anwendung HÜTTENMASCHINEN
UND
Forschungsarbeit
der
Bedeutung
-
75
.
.
.
.
Titrationen
79
85
PLASTISCHE
FÜR
an
den
93
.
METALLOGRAPHIE:
FÜR
Über
technischen 97
Blechwalzen
von
J. Verő: Organisation für Hútteningenieurwesen Bericht über N. Hajtó:
Diószeghy:
-
'
Über die Geleji: Uníversitáten.................----
D.
dies-
der
Bestimmung
und
Betátigung
der
Moskauer
gegenwártiáeriÉtarldvdér Épárghséeisen.
den
Hochschulen
.
,
forschung......................
Dr.
.
.
HÜTTENCHEMIE:
FÜR
S.
LEHRSTUHL
ín
der die
Verarbeitung Bauxite
GEODESIE:
Frage Lángen
FÜR
Kiss:
LEHRSTUHL Dr.
des
Míkroanalytische
LEHRSTUHL VERFORMUNG:
Dr. E.
Wege
65
Schwefeldioxyd.................... Wieder: Die Möglichkeiten
FEUERUNGSTECHNIK: die
Rolle
des
Ozons
bei
Brennvorgángen
FÜR
LEHRSTUHL M.
S.
G.
V.
S. Geleji: Uray-Dr. Asynchronmotoren
A.
Lányi:
Verbesserung
von
Transformatoren
Lösung
GEOMETRIE;
kürzesten
der
.
Verbindung
geradlinigen
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
Antríeb mit der
Metallfolienwralzwerken
von
Kaskadenschaltung Spannungsverháltnisse
durch .
.
.
.
durch
.
.
.
.
Die Terplán: Prüfung S:hrapperketten-triebwverkes Über die industrielle, Varga: Z.
für
G.
S. E.
des
des
Wirkungsgrades
.
.
.
.
.
.
J.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
der Zahnausspitzung Szaladnya: Préizisionsprüfung Masskontrollen Szombathy:
FÜR
.
FÜR
Dr.
Dr.
J.
Susánszky:
FÜR
390
.
,
.
.
.
.
.
.
.
.
hydraulischen pneumatische
und
.
.
.
.
.
.
.
,
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
Huszthy:
FÜR
Methode
.
.
.
.
.
.
.
Zusam-
.
auf
.
.
.
.
Kolbenfléichen
den .
.
.
der
Bestimmung
zur .
.
Perioden-
.
IVIATHEMATIK:
Begründung .
.
der
Bestimmung
Massen Hosszu:
.
GEWERBEWIRTSCHAFTSKUNDE: neue
der
199 201
.
Die G. Gáspár: axiomatische Raisz: Interpolationspolynonue
der
.
.
minimalen
Determinantentheorie
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
281 287
rotíerender
Beschleunigungszeit
295
Gemeinsame ren Varéinderlichen Über A. Nikodémusz:
Vincze:
179
189 .
Kopiervorrichtungen
Tbmperaturverteilung
Gesichtspunkte Seriengrösse
Einige
gleichungen E.
.
.
.
MASCHINENBETRIEBSKUNDE:
der Lancsarics: Messung der Fahrzeug-Dieselmotoren
LEHRSTUHL
I.
.
der durch
.
.
zeitdauer
M.
.
des Kordoss: Schneide-Geometrie Drehmessers Kriterium für Auswahl der Bálint: die Bearbeitilngsvarianten: der zwischen und der menhang Níassgenauigkeit Oberfléíchengüte der Somodi: eines Grundprinzipien Planung Werkzeugforschungslaboratoriums
LEHRSTUHL
L.
.
.
MASCHINENBAUTECHNOLOGIE:
.
Dr.
173
Maschinenelemente
LEHRSTUHL A.
159
Ajtay-Korbulyschen
J. Nagy und Eine Herczeg:
LEHRSTUHL J. L.
149
.
.
Parallelschaltung
Übersetzungsverhöltnisses
verschiedenen
MASCHINENELEMENTE:
Messdes Lehrstuhls und Planungstíitigkeit ín 1950-56. Die der der Drehbünke Olasz: Kontrolle Arbeitsspindeln I. der Zahndeformationen Methode für die Mcssung der Zahnráder mit I. Lévai; Theorie und Fabríkatíon Ellipsenrollzylihdern der von S. Tar: Kurze zeitgeméissen Zusammenfassung Dimensionierung Maschinenelementen zur der Daten P. Lendvay: eines Auffertigung Nomogramms Bestimmung
G.
143
.
ELEKTROTECHNIK:
FÜR
LEHRSTUHL
129
MASCHINENBAUINGENIEURWESEN
Achsen
FÜR
im Jahre 1955. Sauerstoff auf den die Gasphase
von
durch
DARSTELLENDE
Petrich: Graphische dreier windschiefer LEHRSTUHL
Eisenhüttenwesens des Einblasens des Metailes
FÜR
FÜR
LEHRSTUHL
Dr.
des
Die Entwicklung Über die Wirkung Entschwefelungsvorgang
FAKULTÁT
Dr.
EISENHÜTTENKUNDE:
Szele: Simon:
Über
.
eine
Verallgemeinerung .
.
die .
.
.
.
.
.
.
.
.
.
Lösung
graphische
Verallgemeinerung
Funktionen
einiger
.
.
.
des
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
305
.
Differential-
partialer
Begriffes
mehre-
von
.
der
.
.
.
monotonen
.
.
.
.
Folge
.
309 317
LEHRSTUHL I. Sályi: Dr. I. Huszár: chen
FÜR
MECHANIK:
gedéimpfter
Die Erregungsschwingungen Díe Spannungsprüíung optísche Industrie und der Forschung
LEHRSTUHL
FÜR
Systeme
Díenste
im
.
d
32'?
er
wissenschaftli-
.
337
MECHANISCHE
TECHNOLOGIE:
Einfache der durch Zorkóczy: Aushártung herAuftrageschweissung spanabhebenden gestellten sparsamen Einschneide-Schne11stah1werkzeuge......,............_ B. Pazár: Schnellstahlprüfung der Ursachen des Schadhaftwerdens der M. Dénes: KesselAufdeckung Kraftwerken durch Methode von siederohre metallographische ín der Industrie Genaue L. Kóródy: Temperaturmessung B.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
_
_
347 359 363
369
391
Felelős
Megjelent Borsodmegyei
500
kiadó:
Dr.
példányban Nyomdaípari Felelős
34.3
Terplrín A/5-ös
Vállalat.
vezető: o
Csellö
Zénó ív
terjedelemben
Miskolc. János
-
31 764
