Festészet természetesen
Nyomtatás természetesen
2010
Festészet, természetesen Az ember eredendôen természeti lény; egyúttal azonban közösségi is, márpedig a közösség elôbb-utóbb létrehozza a társadalmat, tehát az ember olyan természeti lény, amelyik egyben társadalmi is. Viszont sokkal elôbb volt természeti lény, mint társadalmi. Mint társadalmi lény, az ENSZ egy tavalyi jelentése szerint a világon ma élô összesen mintegy 6,7 milliárdnyi ember közül napjainkban minden második városokban él (és ez az arány az elôrejelzések szerint az évszázad közepére hetven százalékra fog nôni). A modern városi ember pedig jóval távolabbra – néha szinte már-már úgy tûnik, elérhetetlen messzeségbe – került a természettôl, mint távoli, még valóban „csak” természeti lény elôdei: betonrengetegben, mesterségesen elôállított anyagok között él, napfény helyett a technika létrehozta sugarakkal barnul, lábai helyett jórészt kerekeken közlekedik, ételének-italának megtermeléséhez, tartósításához vegyi anyagok egész sorát használja, felesleges dolgainak szemét-tömege elárasztjamegmérgezi a bolygó földjét, vizeit, levegôjét. Mondják: ha egy sok tízezer évvel korábban élt elôdünket valamilyen varázslattal ide tudnánk repíteni mai világunkba, szegény alighanem egy nap alatt belepusztulna a mi naponta „élvezett” civilizációs „áldásainkba”… Pedig az emberben, nyilván genetikusan kódoltan visszaemlékezve egykori ôs-létére, a természet utáni vonzódás ma is élénken él. Tegyük a kezünket a szívünkre: ha nyaralni, kikapcsolódni szeretnénk, hová húz a vágyunk; nem tengerpartra, végtelen vizek lágy homokdûnéket nyaldosó, vagy éppen zord sziklákat ostromló hullámainak sós permetébe; nem égbetörô hegyek ormára, érintetlen erdôk lombárnyékába, patakcsobogás, madárcsicsergés hangjai közé; nem egy domboldal lankás füvére, hanyatt feküdni és a fejünk alatt összefont kezekkel bámulni a felettünk lomhán vonuló felhôket? Hát dehogynem… Nyilván ezért van, hogy a 6,7 milliárdnyi mai ember közül egyre többen ismerik fel: akármennyire is vagyunk ma már inkább társadalmi lények, mint természetiek, saját jövônk, valamint utódaink életminôsége, sôt, talán -lehetôsége egyre komolyabban azon múlik, hogy mi itt és most hogyan bánunk a minket körbevevô természettel. Ezért épülnek szélerômûvek a szénerômûvek helyett, ezért használunk lehetôleg minél kevesebb vegyszert a mezôgazdaságban, ezért gyûjtjük (már aki…) szelektíven a hulladékot, ezért szállítunk inkább vasúton, mint autón, ezért használunk lámpáinkban energiatakarékos izzókat, ezért zárjuk el a feleslegesen csöpögô csapokat és így tovább. Mert milyen jó lenne, ha a távoli ôseink életének annakidején még szinte minden percét alapvetôen meghatározó természet nemcsak nekünk lehetne még kikapcsolódásunk, pihenésünk helyszíne, hanem majd ugyanilyen távoli utódainknak is.
De az embernek társadalmai léte mellett van még egy egyedülálló tulajdonsága, ami megkülönbözteti minden más élôlénytôl: ez pedig mûvészi teremtôképessége. Hogy üszkös faág végével bölényeket tud rajzolni a barlang falára, hogy ügyesen megfaragott köveket egymásra rakva égbenyúló katedrálisokat tud építeni, hogy mindenféle bogyókból-kôzetekbôl ôrölt, vagy ma már mesterségesen elôállított színes anyagokkal képeket tud festeni, hogy fából-kôbôl szobrokat tud faragni, bronzból-alumíniumból önteni, vasból-acélból hegeszteni, hogy papírra egymással rímelve összecsengô szavakat tud írni, hogy mindenféle eszközzel létrehozott hangokkal dallamokat tud megszólaltatni. Azaz hogy létre tud hozni egy sor olyan dolgot, amivel látszólag nincs semmi más célja, mint hogy szórakoztatni, gyönyörködtetni, elvarázsolni, elrévedni, elandalodni, na meg persze azért elgondolkodtatni is akarjon másokat, a többi embereket. A társadalmi lény ember által létrehozott mûvészet egy jelentôs része pedig természetesen mindenkor mi másra, mint az embert körülvevô természetre reflektál: azt ábrázolja, mutatja meg, teremti újjá, hol realistán-pontosan, könnyen felismerhetôen, jól azonosíthatóan, hol elvontabban, absztraktabban, „áttételesebben”, sejtetôbben, a formákat néha csak színfoltokra redukálva, máskor elmosva a vonalakat, az alakzatokat, szinte csak utalva a kiinduló élményre, a „témára”, magára a természetre. A következô tizenkét lapon Füzes Gergely képei sorakoznak; természet ihlette, a természetet megörökítô-megmutató festményei, „átmenetek” a pontos-realista és az elvontabb-absztraktabb megjelenítésmód között. Ezeken a képeken mindenki bízvást felismerheti, hogy mit ábrázolnak, még ha a valóságban természetesen soha így nem láthat fát, bokrot, napfényjárta erdôt, kertet, sövényt, virágzó ligetet és így tovább… De hát a mûvészetnek nem is az a célja, hogy „tükrözze” a világot, hanem hogy „teremtse”: hozzon létre egy újat, addig még soha úgy nem voltat, egyedit. Ezek a Füzes Gergely által „teremtett” képek ilyenek, még ha szemmel láthatóan a valódi természet „képei” is: tájképek, de olyanok, ahogyan csak ô látja az ôt – és persze minket is – körülvevô világot. És azért festi ôket, hogy ezeket nézve mi is úgy lássuk azt, ahogyan ô; pontosabban: úgy is. Hogy felismerjük és megértsük a természet szépségeit – és igazságát: hiába vagyunk mi ma már sokkal inkább társadalmi lények, mint természetiek, azért a természet ma is fontos (kell legyen) nekünk. És mi más lehetne jobb eszköz mindennek az elmondásához, mint a festészet, természetesen… Martos Gábor
Folprint – a zöld nyomda Hogy mitôl „zöld” egy nyomda? Természetesen a környezetvédelem, a környezettudatosság iránti elkötelezettségétôl. Merthogy azt mi, nyomdászok tudjuk a legjobban, hogy a nyomdai tevékenység jelentôs környezetterheléssel jár: nem kevés energiát igényel, egy sor vegyi anyagot használ, és mindenekelôtt papírra, rengeteg papírra van szüksége. Hogy mennyi az a „rengeteg”? Nos, a világ éves papírfelhasználása ma több mint háromszázmillió tonna; Magyarország ívespapír-felhasználása egy évben százötvenezer tonna. Márpedig egyetlen tonna papír elôállításához három tonna fára van szükség, majdnem kétszázféle vegyszerre, valamint annyi energiára, amennyit egy átlagos háztartás egy év alatt használ el! A Magyarországon felhasznált évi százötvenezer tonna íves papírból ma még csak alig ötezer-ötszáz tonna környezetbarát, elsôsorban újrahasznosított papír. Márpedig az ilyen papírok elôállításához egyrészt nem kell újabb fákat kivágni, másrészt hatvan százalékkal kevesebb energiára van szükség, mint a fából készített papírokéhoz. Hogy konkrétak legyünk: 54 kilogramm régi papír újrahasznosítása megmentheti egy fa életét! A Folprint Gyorsnyomda által feldolgozott papíroknak már ma több mint ötven százaléka környezetbarát papír! De ez csak az egyik, bár alighanem a legfontosabb eleme környezettudatos mûködésünknek. Mint felelôsen gondolkodó vállalkozás, a hazai nyomdák közül elsôként kezdtünk bele egy átfogó „zöld programba”. Fejlesztéseink, az újrahasznosított, illetve FSC minôsített papírok tudatos választása, a környezetkímélô gyártási technológiák alkalmazása ma már mind-mind része napi mûködésünknek. És hogy mibôl áll ez a „zöld koncepció”? Íme, néhány példa. Bevezettük az Utypia elnevezésû elektronikus termékrendelési rendszert, amellyel egyszerûbbé, gyorsabbá és fôleg papírtakarékossá válik nemcsak a megrendelés, de a jóváhagyás folyamata is. Az Utypia minden megrendelônknek igényei szerint testre szabható, és bármilyen vállalatirányítási rendszerhez integrálható. Az árajánlatadás során alternatívaképpen javaslatot teszünk ügyfeleinknek egy környezetbarát megoldás – újrahasznosított alapanyagok, környezetkímélô technológiák – igénybevételére, már csak azért is, hogy lássák: a környezetbarát termék is megfizethetô. Az alapanyagok kiválasztása során elônyben részesítjük az újrahasznosított (papírhulladékból elôállított) és a környezetet nem terhelô (biológiai úton lebomló) papírokat, illetve minden olyan papírt, amelyet környezetkímélô technológiákkal (szélenergiát felhasználva, a szén-dioxid kibocsátást csökkentve, a szállítást minimalizálva) állítottak
elô. Ilyenek például az úgynevezett FSC minôsített papírok, amelyek használatát különösen ajánljuk ügyfeleinknek. Az FSC (Forest Stewardship Council – Felelôs Erdôgazdálkodás Tanácsa) a faanyag eredetét nyomon követô felügyeleti lánc, amelyet azzal a céllal hoztak létre, hogy elôsegítse a világ erdôinek felelôsségteljes kezelését. Ugyanakkor az FSC egy olyan tanúsítványrendszer is, amely nemzetközileg elismert védjegyet biztosít mindazoknak a cégeknek, amelyek fontosnak tartják a felelôs erdôgazdálkodást. Az FSC nyomon követi a fa útját az erdôtôl a papírgyártáson át egészen a késztermékig, felölelve a gyártás összes lépését. Ha az Ön termékét egy így minôsített nyomda FSC papírra nyomtatja, akkor Ön is jogosult lesz használni az FSC védjegyet, ami azt mutatja partnereinek, hogy Ön is eleget tesz a legmagasabb környezetvédelmi elvárásoknak. Nyomdánk kizárólag vegyszermentes CtP nyomólemez-készítési technológiával dolgozik; mivel nincs filmkészítés, így nincs filmhívás, vagyis nincs vegyszerhasználat sem a nyomdai elôkészítés során. A nyomáshoz növényolaj alapú festékeket használunk. A termékek fóliázását lehetôség szerint környezetbarát UV-lakkozással váltjuk ki: ennek optikai megjelenése és védôhatása ugyanolyan, mint a fóliáé, de könnyebben bomlik le a természetben. Visszatérô termékeink esetében a gyártási darabszámokat optimalizálni tudjuk, ami nyomdánknak gazdaságosabb mûködést, így ügyfeleinknek költséghatékonyabb gazdálkodást tesz lehetôvé. Online készletfigyelô rendszerünk segítségével Ön távolról is látja általunk raktározott késztermékei aktuális mennyiségét, s abból lehívást, foglalást tud indítani, akár több különbözô igénylési pontból is. És végül természetesen saját mûködésünk során is figyelembe vesszük a környezetvédelem szempontjait: csökkentjük a papír alapú kommunikációt, gondoskodunk a fel nem használt nyomdai anyagok begyûjtésérôl és újrahasznosító üzemekbe történô eljuttatásáról, szelektíven gyûjtjük a munkánk során keletkezô hulladékokat. Ha Ön otthon környezettudatosan él, akkor a mûanyag palackokat összetaposva dobja be a szelektív hulladékgyûjtôbe. Ez sem kevés! De gondoljon bele, mennyivel többet tehet a környezetért, ha vállalatának nyomdai munkáit egy zöld nyomdában végezteti. Kérjük, gondolja át a fentebb felsorolt területeket, hogy hol és miben tudunk együtt további lépéseket tenni a közös cél érdekében! Mi mindenesetre büszkén valljuk: mi zöld nyomda vagyunk! Mert hisszük – és amenynyiben Ön is velünk tart, akkor Önnel együtt teszünk is érte –, hogy egy kis jóakarattal lehet környezetkímélô tevékenység a mi munkánk is; a nyomdászat, természetesen… Szabó Tímea ügyvezetô igazgató
JANUÁR H
FERDE FÉNYEK / olaj, vászon / 70x90 cm / 2002
K Sze
Cs
P Szo
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
Január 8. – Írni-olvasni Tudás Világnapja Január 22. – Magyar Kultúra Napja Január 31. – A Béke Napja
FEBRUÁR H
FA, FÉNY / olaj, vászon / 50x70 cm / 2003
K Sze
Cs
P Szo
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
Február 1. – A Tisza Élôvilágának Emléknapja Február 2. – A Vizes Élôhelyek Világnapja Február 21. – Az Anyanyelv Nemzetközi Napja
MÁRCIUS H
KERTI MUNKÁK 1 / olaj, vászon / 102x138 cm / 2009
K Sze
Cs
P Szo
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
Március 6. – Nemzetközi Energiahatékonysági Nap Március 22. – A Víz Világnapja, Vízvédelmi Világnap Március 23. – Meteorológiai Világnap Március 27. – Színházi Világnap
ÁPRILIS H
K Sze
Cs
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
Április 3. – Csillagászati Világnap Április 11. – Költészet Napja Április 22. – A Föld Napja Április 23. – A Könyv Napja LILA TAVASZ / olaj, vászon / 80x100 cm / 2002
P Szo
MÁJUS H
TÁJ-ÉK 2 / olaj, vászon / 70x100 cm / 2009
K Sze
Cs
P Szo
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31 Május 10. – Madarak és Fák Napja Május 15. – Állat- és Növényszeretet Napja Május 22. – A Biodiverzitás Védelmének Világnapja Május 24. – Európai Nemzeti Parkok Napja
JÚNIUS H
K Sze
Cs
P Szo
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
NAGY KANYAR / olaj, vászon / 70x110 cm / 2006
Június 5. – Környezetvédelmi Világnap Június 8. – Az Óceánok Világnapja Június 21. – A Nap Napja Június 29. – Nemzetközi Duna Nap
JÚLIUS H
TÁJ-ÉK 1 / olaj, vászon / 70x100 cm / 2009
K Sze
Cs
P Szo
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
Július
1. – Építészek Világnapja
Július 11. – Népesedési Világnap Július 20. – A Hold Napja
AUGUSZTUS H
K Sze
Cs
P Szo
V 1
N. I. KERTJE / olaj, vászon / 80x120 cm / 2009
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
Augusztus 9. – Állatkertek Napja, Augusztus 12. – Nemzetközi Ifjúsági Nap Augusztus 30. – Folprint Zöldnap
SZEPTEMBER H
K Sze
Cs
P Szo
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
Szeptember 12. – A Gyermekek Világnapja Szeptember 16. – Az Ózon Világnapja KÉT FRÖCCS / olaj, vászon / 80x100 cm / 2006
Szeptember 22. – Európai Autómentes Nap Szeptember 23. – Világtakarítási Nap
OKTÓBER H
K Sze
Cs
KÉK TISZA / olaj, vászon / 70x110 cm / 2009
P Szo
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
Október 1. – A zene világnapja Október 4. – Az Állatok Világnapja Október 15. – Nemzetközi Gyalogló Nap Október 21. – Földünkért Világnap
NOVEMBER H
VIDÉKI ÉLET 1 / olaj, vászon / 100x130 cm / 2009
K Sze
Cs
P Szo
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
November 10. – A Tudomány Világnapja November 16. – A Tolerancia Világnapja November 17. – Dohányzásmentes Nap November 18. – Meteorológiai Világnap
DECEMBER H
K Sze
Cs
P Szo
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
December 1. – AIDS Elleni Világnap December 3. – Fogyatékos Emberek Napja JEGENYÉK / olaj, vászon / 63x78 cm / 2006
December 10. – Az Emberi Jogok Napja December 21. – Nemzetközi Hegynap
FÜZES GERGELY Budapest, 1968. március 24. Tanulmányai: Magyar Képzômûvészeti Fôiskola, Gerzson Pál osztálya, 1988–1992 Magyar Képzômûvészeti Fôiskola, Mesterképzô, 1992–1995 Szervezeti tagságai: Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesülete Magyar Képzô- és Iparmûvészek Szövetsége Magyar Festôk Társasága Mednyánszky Társaság Magyar Szépmíves Társaság Díjai: Barcsay Alapítvány díja: 1991, 1993 NKA alkotói ösztöndíj: 2002 MAOE-díj: 2007 1999-tôl a Moholy-Nagy Mûvészeti Egyetem tanára 2006-tól a Monterosa Art Kft. mûvészeti vezetôje
Impresszum Kiadó: Folprint Gyorsnyomda Kft. www.folprint.hu
Monterosa Art Kft. www.monterosa.hu Füzes Gergely festômûvész dr. Martos Gábor mûvészeti író
Készült: Munken Polar 2
240 g/m kartonra nyomtatva
