Fényesebb páncélban. Szerkesztôség:

Á R A : 9 7 5 F T

03/9

CRM / ERP / ELEKTRONIKUS KERESKEDELEM / E-GAZDASÁG / ONLINE PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK MOBILTELEFÓNIA / INTERNETSTRATÉGIA / TUDÁSMENEDZSMENT / PROJEKTMENEDZSMENT / BI

aktuÆlis {} colophon, vezØr

Szerkesztôség: Széll András fôszerkesztô

[email protected]

Fábián Gábor olvasószerkesztô

[email protected] SZÉLL ANDRÁS

Fekete Gizella [email protected] rovatszerkesztô (Tanácsadó)

Mészáros Péter [email protected] rovatszerkesztô (Express)

Tihanyi László [email protected] rovatszerkesztô (CIO)

Láng László grafikai tervezô

[email protected]

Henger Attila tördelôszerkesztô

[email protected]

Hirdetésfelvétel: Walkó Boglárka lapmenedzser

[email protected] Tel.:0630-9840-226

Henger Ágnes hirdetési igazgató

[email protected] Tel.: 0630-9840-221

Kiadja: Prím Media Rt. www.prim.hu 1118 Bp., Ugron Gábor u. 35. Szabó Hédy felelôs vezetô

[email protected] Telefon: 248-3230 Fax: 248-3250

A kiadó a MATESZ tagja. A magazin ára:

975 Ft

Elôfizetési díj egy évre:

7800 Ft

Megrendelhetô: levélben, faxon vagy e-mailben Kiss Éva

[email protected] Tel.:248-3262

Írásaink szerzôi jogvédelem alatt állnak. Mindennemû utánközléshez vagy elektronikus rendszerben való tároláshoz a kiadó hozzájárulása szükséges. Nyomja: Veszprémi Nyomda Rt. 8200 Veszprém, Ôrház u. 38. Telefon: 06-88-591-630 Felelôs vezetô: Erdôs András HU ISSN 1416 5058

Fényesebb páncélban A Business Online szeptembertôl megújult formában, kibôvített tartalommal jelentkezik, és jut el Önhöz, Kedves Olvasónk. Aki már nyolcadik éve forgatja hónapról hónapra magazinunkat, tudja, hogy arculatváltásaink közül nem ez az elsô – és talán nem is az utolsó. Természetes, hogy egy lap az idô, a trendek változásával maga is átalakul. Nyolc év a magyarországi médiapiacon rengeteg idô, sok versenytársat láttunk megjelenni magunk mellett, s nem kevesen mára el is tûntek közülük. Egy évvel és kilenc hónappal ezelôtt mi is megszorító intézkedésekre kényszerültünk. Amikor az informatikai piac az addigra már „hagyományosan” gyengélkedô médiapiaccal együtt mély hullámvölgybe került – ahonnan azóta sem sikerült kijutnia –, magazinunk terjedelmét 16 oldallal csökkentenünk kellett. Bár a piaci helyzet ma sem biztatóbb, sikerült egy olyan megoldást találnunk, amely költségkímélô módon, de mégis lehetôvé teszi, hogy Ön ismét 84 oldalas Business Online-t forgathasson havonta. Kiadónknál megvizsgáltuk két jelentôs internetes-informatikai kiadványunk olvasótáborát, és megállapítottuk, hogy alig van közöttük átfedés. Mások olvassák az Internet Kalauzt, és mások a Business Online-t. Az elôbbi magazin célja, hogy minden internet iránt érdeklôdônek utat mutasson, azoknak is, akik még csak ismerkednek vele. Az utóbbi pedig – amelyet Ön éppen a kezében tart – mottójához híven az informatikában, az internetben rejlô üzletet és az informatika üzleti életben játszott szerepét analizálja. A két világ nyolc évvel ezelôtt még kevés közös elemet tartalmazott. Mára azonban az internet átszôtte az üzleti élet minden szegmensét, és az interneten is egyre több valóban életképes üzlet bontogatja szárnyait. Így a két lap közötti tartalmi átfedések az utóbbi idôben megszaporodtak. Az internetet nem üzleti céllal használókat is érdeklik azok a technológiai újdonságok – például a távtanulási, „...egy lap az idô, a trendek változásával távmunka-lehetôségek –, amelyeket mi maga is átalakul. Nyolc év a magyarországi üzleti oldalról mutatunk be, míg médiapiacon rengeteg idô...” a Business Online olvasói ugyancsak kíváncsiak az internet kulturális, szociális vonatkozásaira, vagy éppen kikapcsolódásként szívesen olvasnának könnyedebb témájú és hangvételû cikkeket, interjúkat. Ezért döntöttünk úgy, hogy szeptembertôl mindkét lap megjelenteti azokat az írásokat, amelyek a saját olvasótáborát érdekelhetik. A Business Online így az internetes életmód témakörével bôvül, olyan cikkekkel, amelyek a kikapcsolódást szolgálják. Több hely jut majd az internet szociológiájának, kulturális értékeinek bemutatására is. Mindez azonban nem változtat nyolc éve követett irányunkon: továbbra is az üzleti informatika marad a középpontban! Reméljük, hogy a változások kedvükre lesznek!

2003/9 szeptember

•3

aktuális

О tartalom

A vezeték nélküli megoldás alkalmassá teszi a gépeket arra, hogy az üzleti és egyéb felhasználók az eddiginél sokkal szabadabban kapcsolódjanak a hálózathoz.

A Business Online 9. számának tartalma aktuális

О

A Novell Linux-stratégiája Fejlesztés és fe lv á sá rlá s

Fényesebb páncélban

3szabadidő

Hírek

0

6 . DiGImP: digitális impresszionizmus

Díjazott CIO-k

7Önmagukra találó férfiak

A lbacomp Activa 350 MC notebook Vezeték nélküli k o m m u n ik á c ió

2 0 .

9Letöltenivalók Sze p te m b e ri aján ló

A hónap híre: M egnyílt az eFactory

78 .

23-

10 .

In k u b á to r h á z a z IT-ip a rá g fejlesztésére

O tthon tanulni, otthon dolgozni

Modern legendák

2 4 .

Tanulni, tanulni,tanulni...

2 6 .

Informatikusokból lesznek a legjobb zenészek

3 0 .

77.

A h a z a i internetezők v élem én ye a táv o k ta tá sró l és a t á v m u n k á ró l

Sun Microsystems: Elkötelezve a Linux iránt

4*

2003/9

szeptember

74.

aktuális i} tartalom

J

A hazai IT-piac alakulásáról, az informatikai cégek le

Milyen összefüggések mutathatók ki a gazdaság,

hetőségeiről Süli Andrással, a Grepton gazdasági igaz

a társadalom fejlettsége, illetve a hazai kis-

gatójával beszélgettünk.

és középvállalatok informatikai kultúrája között?

Mikrofog

3 4 ■

üzlet 0

Pornóhálózatról ered a Sobig F

5 4

A Blaster-sztori

5 6 .

-

0

Vállalati kávéház

35-

c/o

Korszerű időgazdálkodás

37-

Stratégia gyakorlati alapokon gyári inform atika 2003-ban

1—

CA World 2003 az„on-demand computing" jegyében

Ó

Icon, KFKl-csoport

6 4 .

Üzlet az inform atikában

Matáv EasyNet Plusz

•

4 0 .

2.

4 2 .

Vezeték nélküli internet n y ilv á n o s helyeken

„Annikor lecsavartam a gravitációt..."

43-

Biztonságos vezetés

4 6 .

ta ná csa d ó

0

Polémia a talpon maradásról (1.)

6 5 .

A szállítók szem é ve l

Nem kartell ez, kérem, versenytorzítás! 360 m illióra b írság o ltá k a m o b ilc é ge k e t

4 8 . Személyi Elektronikus Egészségügyi Életút Archívum

52.

A k o m p le x itá s g y ö n y ö r e

Szeptemberi!

54■

1ntel 1igenciafüggőség

V íru slázb an é g a világ

75 -

Áll, vagy rendelkezésre áll? (1.)

Górcső alatt a mobilágazat

77 ■ 2003/9

szeptember

»5

÷÷

aktuális {} hírek

Üzlet

÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷

IHM: INFORMATIKAI K+F-RE 4,7

SAP–IBM–STREAMSERVE

MILLIÁRD FORINT

EGYÜTTMÛKÖDÉS

Az informatikával összefüggô kutatás és fejlesztés támogatására egy év alatt több mint 4,7 milliárd forint értékben kötelezte el magát az Informatikai és Hírközlési Minisztérium.

A kimenetkezelô megoldásokat forgalmazó, hazánkban az aPlus Consulting által képviselt StreamServe, valamint az IBM és az SAP tovább bôvíti termékpalettáját olyan termékekkel, amelyek növelik a nyomtatás rugalmasságát, megbízhatóságát és költséghatékonyságát, valamint az elektronikus kommunikáció automatizálását.

hirek.prim.hu/cikk/34619

÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ DÍJAT NYERT AZ EQUEST

Az elsôsorban integrált vállalati rendszerekkel, szoftverfejlesztéssel és teszteléssel foglalkozó 4D Soft Kft. 2003-ban kifejlesztette elsô informatikai közmûszolgáltatását, az eQuestet, amely A XXI. század vállalata elnevezésû kiállításon II. helyezést ért el. hirek.prim.hu/cikk/34609

÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ CHECK POINT EXPRESS INTERNETBIZTONSÁGI CSOMAG

A Check Point Software Technologies bejelentette Check Point Express nevû átfogó VPN/biztonsági megoldáscsomagját, amelyet kifejezetten a legfeljebb 500 alkalmazottat foglalkoztató, közepes méretû vállalatok igényei szerint alakítottak ki. hirek.prim.hu/cikk/34633

÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ FELHASZNÁLÁS ALAPÚ ALKALMAZÁSMEGOLDÁS AZ EDS-TÔL

Az EDS bemutatta új, a Microsofttal szoros együttmûködésben kifejlesztett, felhasználás alapú alkalmazását, a myCOE-t. Az új szolgáltatás gyorsabb reagálású üzletvitelt tesz lehetôvé, s új módszert biztosít az IT-költségek nyomon követésére a felhasználás idôpontjában. hirek.prim.hu/cikk/34659 6•

2003/9 szeptember


÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ SPÓROLÁS AZ IT-BIZTONSÁGON

Egy 66 országra kiterjedô tanulmány szerint a vállalatok egyharmada képtelen lenne megfelelôen reagálni a számítástechnikai rendszerét érintô támadásra – állapította meg az Ernst & Young felmérése. hirek.prim.hu/cikk/34569

÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ TÁVOZIK AZ ELENDER VEZÉRIGAZGATÓ-HELYETTESE

2003. szeptember 1-jétôl közös megegyezéssel távozik az Elendertôl Graur Tamás, a cég kereskedelmi és marketingvezérigazgatóhelyettese, aki az EQNet Rt. internetszolgáltató vezérigazgatójaként és társtulajdonosaként folytatja pályafutását. hirek.prim.hu/cikk/34551

÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ AZ IHM AZ EUROHÍVÓ KONCESSZIÓS SZERZÔDÉSÉNEK

szerzôdése és szolgáltatási joga megszûnt. Ezzel egyidejûleg a társaság befejezte az országos közcélú személyhívószolgáltatás nyújtását. hirek.prim.hu/cikk/34526

÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ MEGLEPÔEN MAGAS NETTÓ NYERESÉGET ÉRT EL A DEUTSCHE TELEKOM

A legnagyobb európai telekommunikációs vállalat, a Deutsche Telekom a várakozásokat meghaladó második negyedévi nyereségrôl számolt be, és egyben jelezte osztalékfizetési szándékát a jövô évre vonatkozóan. Az összeget 2005-ben vehetik kézhez a részvényesek. hirek.prim.hu/cikk/34522

÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ ANTENNA HUNGÁRIA: EGYMILLIÁRDOS TÔKEEMELÉS AZ ANTENNA-TORONYBAN

Az Antenna Hungária Rt. egymilliárd forinttal növeli a 98 százalékos tulajdonában lévô Antenna-Torony Rt. jegyzett tôkéjét. hirek.prim.hu/cikk/34515

A megállapodás értelmében 2003. augusztus 15-ével az Eurohívó Rt. ERMES rendszerû személyhívó-szolgáltatás nyújtására szóló koncessziós


÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ KÖRKÉP A HAZAI TÁVKÖZLÉSI TULAJDONOSI VISZONYOKRÓL

Megjelent a Hírközlési Felügyelet Tulajdonosi viszonyok a távközlési piacon címû tanulmánya. A hasznos adatokkal szolgáló kiadvány célja, hogy bemutassa a távközlési piac legjelentôsebb szereplôinek aktuális tulajdonviszonyait. hirek.prim.hu/cikk/34335

÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ A MICROSOFT TÖRTÉNETÉNEK LEGJELENTÔSEBB MEGRENDELÉSE

A Microsoft hat évre szóló, 470 millió dollárt meghaladó értékû szerzôdést kötött az Egyesült Államok hadseregével. Pályafutásának legjelentôsebb megrendelésének eleget téve a Microsoft szoftverrel látja el a hadsereget. hirek.prim.hu/cikk/34329

÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ AZ LLP VÁLLALATIRÁNYÍTÁSI TRÓFEÁJA

÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ HAZAI FEJLESZTÉSÛ INTELLIGENS CHIPKÁRTYAOLVASÓ

Saját fejlesztésû és hazai gyártású, magas biztonsági színvonalú termékkel állt elô a napokban a CompuWorx Informatikai Rt. A CODET 103 árban és méretben inkább a pinpadokhoz, teljesítményében pedig a kártyaleolvasó terminálokhoz hasonlít. hirek.prim.hu/cikk/34501

MEGSZÜNTETÉSÉRÔL ÁLLAPODOTT MEG

Langer Tamás, Sipka Júlia és Szabó Tamás.

÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ IQSOFT-VEZETÔK TÁVOZÁSA

Júliusban befejezte szakmai tevékenységét, és távozott a KFKI-csoporttól három, a szakmában jól ismert vezetô:

A vállalatirányítási rendszereket forgalmazó cégeket felsorakoztató angol tanulmány összesítése szerint júniusban az LLP Csoport értékesítette a legtöbb SunSystems pénzügyi rendszert az EMEA-régióban. hirek.prim.hu/cikk/34483

÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ ÁTSZERVEZÉS AZ SAP-NÁL

Az új szervezeti felépítés lehetôvé teszi, hogy a vállalat gyorsabban és hatékonyabban valósítsa meg az idén bejelentett SAP vállalati szolgáltatási architektúra (Enterprise Services Architecture) bevezetését. hirek.prim.hu/cikk/34389

aktuális {} reklámka

záférést a versenytársak ellehetetlenítésére.

EU

hirek.prim.hu/cikk/34109 EGYÜTTMÛKÖDHET A SONY ÉS A PHILIPS

Az Európai Bizottság számos kétoldalú egyezményre adta áldását, s ezzel elhárult az utolsó akadály is az elôl, hogy a két vállalat megindítsa egész világra kiterjedô licencprogramját. hirek.prim.hu/cikk/34397

÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ AZ NFTH ÉS AZ MMSZ KERET-

÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ MEG KELL ÁLLÍTANI AZ AGYELSZÍVÁST!

A magasan képzett tudományos alkalmazottak elvándorlása az EU-ból olyan méreteket ölt, hogy az Európai Bizottság külön programot indít a folyamat megállítására. hirek.prim.hu/cikk/34081

÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷

MEGÁLLAPODÁSA

CSATLAKOZÁS AZ ONLINE

Együttmûködési keretmegállapodást kötött a Nemzeti Fejlesztési Terv és EU-támogatások Hivatala (NFTH), valamint a Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) az európai uniós csatlakozáshoz kapcsolódó kommunikációs tevékenységben való részvételrôl. hirek.prim.hu/cikk/34361

EGYEZMÉNYHEZ

÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ ÚJ ELEKTRONIKUS KOMMUNI-

Az Európai Bizottság elôzetesen elfogadta azt a csatlakozási tervezetet, amelynek alapján az EU magára vonatkozónak tekintené az Európa Tanács 180-as számú egyezményét – ez az online világ és a nemzeti szabályozások rendszerének, valamint az átláthatóságnak ad keretet. hirek.prim.hu/cikk/33847

÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷

KÁCIÓS SZABÁLYOZÓK

ÚJ E-KORMÁNYZATI PROGRAM

Az EU nemrég kihirdette új elektronikus kommunikációs szabályozórendszerét, melynek célja a piaci versenyhelyzet megteremtése. Öt tagállam be is iktatta azt nemzeti törvényeinek sorába, ám azok ellen, akik lekésték a határidôt, az Európai Bizottság szankciókat tervez.

Az Európai Bizottság új páneurópai e-kormányzati programot mutatott be. Az indítvány célja az egységes vagy egymással együttmûködô államigazgatási rendszerek (IDABC) továbbfejlesztése.


NYÍLT PLATFORM A DTV-HEZ ÉS


10,3 MILLIÓ EURÓS BÜNTETÉS A WANADOONAK

Az EU úgy ítélte meg, hogy a francia Wanadoo internetszolgáltató az országban megszerzett 72 százalékos piaci részarányát arra használta ki, hogy önköltség alatti áron kínáljon széles sávú hoz-

÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷

EURÓPÁBAN DEBÜTÁL A MIC-

ATOMERÔMÛBEN PUSZTÍTOTT

ROSOFT ZENESZOLGÁLTATÁSA

A SLAMMER

A napokban új, fizetôs online zeneszolgáltatás indul Európában, amely a Microsoft Windows Media Player médialejátszó szoftverén keresztül érhetô el. Kezdetben mintegy 200 ezer zeneszám között tallózhatnak a felhasználók.

A Slammer néven elhíresült vírus behatolt egy titkos számítógépes hálózatba az ohiói Davis-Besse atomerômûben, ahol órákra megbénította a biztonsági megfigyelôrendszert.


÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ 1 TÁVIRÁNYÍTÓ 17 TERMÉKHEZ

A Samsung PR–2000 legfontosabb szolgáltatása a különbözô gyártóktól származó fogyasztói elektronikai termékek, különösen az audiovizuális eszközök széles skálájának kezelése. hirek.prim.hu/cikk/34500

÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷

Az Európai Bizottság állást foglalt a nyitott platformok mellett, különös tekintettel a digitális televíziózás és a harmadik generációs mobilhálózatok területére. hirek.prim.hu/cikk/33961


÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ HACKERROBOT

Biztonsági szakértôk egy csoportja a vezeték nélküli (WiFi) hálózatok hibáit kutató robotot mutatott be a DefConon. hirek.prim.hu/cikk/34374

÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ RFID-CHIPEKKEL A TERRORIZMUS ELLEN?

÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ SZÁMÍTÓGÉP-TÖRTÉNETI KIÁLLÍTÁS AZ IHM-BEN

„A számítástechnika mindenkié” – ezzel a címmel nyílt meg a fôleg a 70-es, 80-as évek hazai és külföldi számítógépeit, perifériáit, informatikai eszközeit, illetve módszereit bemutató kiállítás az Informatikai és Hírközlési Minisztérium épületében. hirek.prim.hu/cikk/34577

Az Egyesült Államokban az élelmiszer-ipari és fogyasztói termékek gyártásával foglalkozó nagyvállalatok, valamint áruházak a legmodernebb rádiófrekvenciás azonosító chipekre a terrorizmus elleni védekezés egyik új eszközeként tekintenek. hirek.prim.hu/cikk/34427

÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ OLCSÓ INTERNETTÉVÉ MAGYARORSZÁGON

÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷

A világ egyik legnagyobb chipgyártó cégeként nyilvántartott Texas Instruments olyan új generációs, vezeték nélküli azonosító chipet jelentett be, amelyet elsôsorban ruhákban történô felhasználásra fejlesztettek ki, így az képes túlélni még a mosásokat is.

Hazánkban kereskedelmi forgalomba került az elsô, teljes körûen magyarított internettévé (Freedomland Netbox), amellyel egy televíziókészüléken keresztül is elérhetôvé válik az internetes tartalmak olvasása, valamint kommunikációs képességei révén (e-mail, fax, SMS, hangrögzítô) a család központi kapcsolattartó rendszerévé válhat.



MOSÁSÁLLÓ AZONOSÍTÓ

A 3G-HÁLÓZATOKHOZ

÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷

Színes

CHIPEK

2003/9 szeptember

•7

aktuális {} az év vezetô informatikusa

Díjazott CIO-k 2003. augusztus 26-án a Vezetô Informatikusok Szövetsége által szervezett Infohajó 2003 konferencia keretében adták át Az Év Vezetô Informatikusa díjat Loncsár Tibornak, a Mol Rt. informatikai igazgatójának, és a CIO Életmû különdíjat dr. Papp Zoltánnak, a KSH fôosztályvezetôjének. Forrás: PRÍM ONLINE

hazai { CIOA legsikeresebb elismerésére szolA díjazottak gáló díjat tavaly alapította három szakmai lap, a Business Online, a CW-Számítástechnika és az Infopen CIO Webmagazin szerkesztôsége, idén pedig csatlakozott az alapítókhoz a rendszeres informatikai mellékletet megjelentetô Világgazdaság. Mivel az informatikai piac szállítói oldalának legsikeresebb menedzserei számára már létezik egy sokéves hagyománnyal rendelkezô elismerési forma, az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) által alapított Az Év Informatikai Menedzsere díj, a most alapított elismerés jelöltjei a vevôi oldalon dolgozó elsô számú informatikai vezetôk. Jól jellemzi ennek az oldalnak a csekély hazai elismertségét, hogy az angol Chief Information Officier (CIO) elnevezésnek tulajdonképpen nincs is egyértelmû magyar megfelelôje, a vezetô informatikustól a fôinformatikuson át az informatikai igazgatóig számos megjelölés van használatban.

Loncsár Tibor, aki 2002. január 1-je óta tölti be az ország egyik legnagyobb vállalatának fôinformatikusi pozícióját, a lapok szerkesztôibôl, illetve a szakma nyolc elismert szakértôjébôl álló zsûri döntése értelmében nagy fölénnyel lett az év vezetô informatikusa. Egyebek között ô vezette a Mol elmúlt évtizedének legnagyobb – 4600 felhasználós SAP R/3 rendszer telepítésével és az üzleti folyamatok újratervezésével járó – informatikai projektjének éles indulás utáni támogatását és a fejlesztés megszervezését. Racionalizálta az informatikai outsourcingban rejlô lehetôségeket, valamint kidolgozta a Mol regionális terjeszkedését hatékonyan támogató informatikai stratégiát. Dr. Papp Zoltán az elmúlt évtizedekben folyamatosan informatikai vezetôi pozíciót töltött be különbözô intézményekben, s az oktatástól az államigazgatásig számos területen tevékenykedett. Jelenleg a KSH fôinformatikusa fôosztályvezetôi beosztásban. A zsûri életmûvének adózott a CIO Életmû különdíjjal.

}

2003/9 szeptember

•7

aktuális {} notebook

Albacomp Activa Mobil 350 MC notebook Vezeték nélküli kommunikáció Az Albacomp Rt. április óta van jelen a piacon saját összeszerelésû notebookjaival. Július elején pedig – Magyarországon elsôként – megkezdte az Intel Centrino mobiltechnológiát alkalmazó, vezeték nélküli kommunikációra is képes noteszgépeinek összeszerelését és forgalmazását Albacomp Activa Mobil 350 MC néven.

Az Albacomp azért választotta az Intel Centrino mobil{ technológiát, mert a vezeték nélküli megoldás alkalmassá teszi a gépeket arra, hogy az üzleti és egyéb felhasználók az eddiginél sokkal szabadabban kapcsolódjanak a hálózathoz – például repülôtereken, szállodákban, konferenciatermekben –, ahol már kiépítették a vezeték nélküli csatlakozás lehetôségét kínáló úgynevezett hotspotokat. „Büszkék vagyunk rá, hogy a világszerte nagy sikerrel értékesített technológiát Magyarországon elsôként az Albacomp teszi elérhetôvé felhasználói számára. Ez is az Albacomp innovativitását és a legfejlettebb technológiák melletti elkötelezettségét bizonyítja” – jelentette ki Laufer Tamás, az Albacomp Rt. vezérigazgatója. Az áprilisi indulás óta eltelt hónapok alatt már közel 1200 noteszgépet sikerült értékesíteniük. 2003-ban a magyarországi 50 ezres notebookpiacon mintegy 2 ezer gép eladásával 4 százalékos piaci részesedést kívánnak elérni. Várakozásaik szerint az Intel Centrino mobiltechnológiát alkalmazó hordozható számítógépek éves notebookforgalmuk 10 százalékát

teszik majd ki. 2004-re a 7 százalékos piaci részesedés elérését tûzték ki célul, megduplázva ezzel az értékesített Albacomp Activa Mobil noteszgépek számát. Az Albacomp vezeték nélküli kommunikációra is képes notebookjait fôleg a kis- és középvállalati piacra szánja. A legkorszerûbb mobiltechnológia Az Albacomp Activa Mobil 350 MC az Intel legmodernebb mobil-PC-technológiáját tartalmazza. Az Intel Centrino a Pentium M mobilprocesszorból, a hozzá tartozó lapkakészletekbôl, valamint a 802.11-es vezeték nélküli hálózati funkciókból áll, amelyeket bevizsgáltak, hitelesítettek, és optimalizáltak az együttes mûködésre. A vezeték nélküli kommunikáción túl az Intel Centrino mobiltechnológia számos egyéb funkciót is kínál, többek között a hosszabb akkumulátoros használati idôt, illetve a vékonyabb és könnyebb kivitelt a kiemelkedô mobilteljesítmény érdekében. Vezeték nélküli csatlakozás

A notebook jellemzôi: TM

Intel® Pentium® M Centrino 1,5 GHz CPU, Intel 855 chipset, 14,1” TFT-kijelzô (1024x768 felbontás), 512 MB memória, 1x PCMCIA II, DVD-ROM/CD-RW combo drive + SW, 40 GB HDD, magyar billentyûzet, AC–97 hangkártya + 2 db belsô hangszóró + 1 db belsô mikrofon, 2x USB-, 1x hangszórókimenet,

1x RJ45 10/100 Ethernetcsatoló, 1x RJ11 56 k modem, 1x IEEE 1394, 1x mikrofon vagy S/PDIF kimenet, 1x tv-kimenet, Smart Li-Ion akkumulátor, táska, 2,5 kg-os tömeg.

Az Albacomp Activa Mobil esetében a hálózathoz történô vezeték nélküli csatlakozást a Cisco Systems Aironet 1100 termékcsaládja támogatja. Ezek az eszközök vállalatmérettôl függetlenül nagy teljesítményû, vezeték nélküli hálózati kapcsolatot nyújtanak. Az Albacomp Activa Mobil 350 MC a Chip magazin tesztje szerint „fizikai jellemzôiben a nálánál kisebb és könnyebb noteszgépeket is felülmúlja, mindenekelôtt hosszú akkumulátor-üzemideje teszi mobil felhasználásra különösen alkalmassá”. Persze a használhatósághoz megfelelô infrastruktúra is kell, de az Intel ennek érdekében is tesz lépéseket, a Centrino mobiltechnológia bevezetésének részeként a világon számos vezeték nélküli hálózati szolgáltatóval – szállodával, repülôtérrel, áruház- és étteremlánccal – alakított ki együttmûködést annak érdekében, hogy felgyorsítsa a nyilvános vezeték nélküli hotspotok terjedését, és a figyelem középpontjába helyezze új technológiáját.

}

2003/9 szeptember

•9

aktuális {} a hónap híre

Megnyílt az eFactory Inkubátorház az IT-iparág fejlesztésére Dr. Csepeli György, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium politikai államtitkára, valamint Thomas Wiley, az Európai Bizottság magyarországi delegációjának PHARE- és ISPA-szekcióvezetôje Budapesten megnyitotta az 1,086 millió eurós PHARE-támogatással létrehozott elsô, ún. eFactory technológiaorientált irodaházat. A beruházás kimagasló infrastrukturális hátteret, továbbá a vállalkozások fejlôdését hatékonyan támogató üzleti szolgáltatásokat biztosít az IT területén mûködô kis- és középvállalkozások számára.

Az irodaház inkubációs célból, az { információtechnológia magyarországi fejlôdését, az új piaci szereplôk színre lépését elôsegítendô jött létre. Az informatikai cégek fejlôdéséhez elengedhetetlen speciális infrastruktúra biztosítása mellett többek között adminisztratív, értékesítési és marketingtámogatással, pályázatfigyeléssel, illetve pályázati tanácsadással, befektetési partnerek felkutatásával, valamint szakmai továbbképzések, konferenciák szervezésével segíti a vállalkozások munkáját.

A szolgáltatások az üzleti siker kulcselemeire koncentrálnak, így az eFactory a magas színvonalú informatikai infrastruktúra használatát, a finanszírozási, 10•

2003/9 szeptember

Az inkubátorházba pályázat útján kerülhetnek be a vállalkozások :->

kapcsolatépítési lehetôségek biztosítását, valamint a kisvállalkozások számára is kedvezô bérleti díjak (a piaci áraknál 30-50%-kal olcsóbb irodabérleti lehetôség) igénybevételét kínálja. A program a magyar gazdasági élet résztvevôivel összefogva vállalkozik az információtechnológiai iparág fejlesztésére. A rendszer azon a gyakorlati tapasztalatokkal már igazolt elven alapul, hogy a különbözô méretû vállalkozások kölcsönösen elônyt biztosíthatnak és szolgáltatásokat nyújthatnak egymásnak. Az inkubátorházba pályázat útján kerülhetnek be a vállalkozások. A program három fô célcsoportját a következô vál-

lalkozások alkotják: a saját területükön sikeresen mûködô, elismert ún. Anchorcégek, a fejlôdésük intenzív növekedési szakaszába lépô közepes méretû vállalatok, illetve azok a kis cégek, amelyek életképességüket már bizonyították, de jövôjük még számos kockázatot rejt magában.

}

aktuális {} távoktatás

Otthon tanulni, otthon dolgozni A hazai internetezôk véleménye a távoktatásról és a távmunkáról

Pái Attila, NRC PIACKUTATÓ KFT.

Piackutató Kft., valamint a { TNSAz NRC Gazdasági és Társadalmi Marketing Tanácsadó Kft. júliusi kutatása alkalmával a távmunka, illetve a távoktatás helyzetét és hátterét vizsgálta a gyakori internetezôk körében. Az eredmények szerint ezek egyre fontosabb szerepet fognak betölteni az elkövetkezô években. Jelenleg e szolgáltatások és lehetôségek elsôdleges célcsoportját a gyakori internetezôk jelentik, akiknek nagyobb része már rendelkezik a meg-

mítógéppel, sôt negyedüknek egynél több komputere van otthonában. 30%-uk tervezi számítógép, mégpedig jellemzôen új PC vásárlását (28%). Erre a célra átlagosan 120 és 150 ezer forint között hajlandóak költeni. Az otthoni PC-vel rendelkezôk 85%-ának van nyomtatója, 30%-ának szkennerre és

11%-ának webkamerája. Meglepô, hogy az otthoni PC-t birtokló gyakori felhasználók többsége (51%) már 17 colos monitort használ. Azok, akik fejlesztés céljából számítógép-tartozékok vásárlását tervezik (70%), jellemzôen nyomtatóval (56%), videokártyával (35%), merevlemezzel

A gyakori internetezôkre még nem jellemzô, hogy online módon végeznének el különbözô tanfolyamokat, aminek legfôbb oka, hogy ezeket nem tartják elfogadottnak, és úgy érzik, ma még nincs, vagy alig van lehetôség ilyen tanfolyamok elvégzésére. Ugyanez a kör viszont nyitott a távmunkára. 40%-uk már valamilyen formában tájékozódott ezekrôl lehetôségekrôl, és 87%-uk szívesen dolgozna távmunkában, ha felajánlanák neki.

felelô számítástechnikai eszközökkel, ismeretekkel, valamint a nélkülözhetetlen otthoni internet-hozzáféréssel. A távoktatás és a távmunka elterjedésének feltétele, hogy a felhasználók rendelkezzenek számítógéppel, illetve a gép mûködtetéséhez szükséges ismeretekkel. A kutatás eredményei szerint a gyakori internetezôk 91%-a rendelkezik szá2003/9 szeptember

•11

aktuális {} távoktatás

(33%), DVD-íróval, illetve -olvasóval kívánják bôvíteni otthoni gépüket. A komputer mûködtetéséhez szükséges ismeretekre vonatkozóan elmondható, hogy a gyakori internetezôk saját bevallásuk szerint kiválóan vagy jól értenek a szövegszerkesztéshez (79%), a táblázatkezeléshez (56%), az operációs rendszerekhez (52%), illetve jártasak az internet használatában (70%). Kevesen értenek viszont az adatbázis-kezeléshez, a prezentációkészítéshez, az adatvédelemhez, az adatbiztonsághoz, illetve a programozáshoz. Szövegszerkesztôt 63%-uk, táblázatkezelôt pedig 38%-uk használ legalább heti rendszerességgel. Az eredmények rámutatnak arra, hogy a gyakori internetezôk nagyobb része már rendelkezik a szükséges számítástechnikai eszközökkel és ismeretekkel ahhoz, hogy ki tudja használni a távoktatás és a távmunka lehetôségeit, elônyeit.

Távoktatás A gyakori internetezôk 30%-a jelenleg hallgatóként részt vesz valamilyen oktatásban. Döntô többségük (79%-uk) fôiskolai, egyetemi képzés keretein belül tanul: 44%-uk a nappali, 12%-uk a levelezô, 44%-uk pedig a távoktatásos formát választotta. Tanulmányaik során az internetet leginkább információgyûjtéshez, a beadandó feladatokhoz (81%), az adminisztrációs ügyek intézéséhez (55%) és a tanulótársaikkal való kapcsolattartáshoz (55%) használják. A megkérdezettek mindössze 3-3%-a válaszolta azt, hogy teljesen, illetve részben elvégzett valamilyen tanfolyamot az interneten. Bár hasznosnak tartják az online tanfolyamokat, többségük úgy gondolja, hogy ezt a módszert még nem fogadják el Magyarországon. Arra a kérdésre, hogy elvégeznének-e valamilyen tanfolyamot az interneten keresztül, ha szükségük lenne rá, a meg-

kérdezettek 45%-a válaszolt igennel. Mindenképpen fontos megemlíteni: a gyakori internetezôk 76%-a úgy érzi, hogy alig, 15%-a pedig úgy gondolja, hogy egyáltalán nincs lehetôség interneten keresztül végezhetô tanfolyamokra. Távmunka Arra a kérdésre, hogy munkájának egy részét végzi-e irodán kívüli helyen, a megkérdezettek 41%-a igennel válaszolt (60%-uk részben otthon dolgozik), 31%-a nemmel, illetve 28%-a nem dolgozik, vagy nincs munkahelye. Meglepô, hogy az irodán kívüli munkavégzés során a gyakori felhasználók 29%-a a könyvtárakat, 16%-a pedig az internetpontokat veszi igénybe. A gyakori internetezôk szerint a távmunka legjellemzôbb elônye az idômegtakarítás (82%), a szabadságérzet (64%), a kevesebb stressz (51%) és

Az adatfelvétel 2003. július 20. és 28. között zajlott. A több mint 520 érvényes kérdôív adatai nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerinti bontásban (a TNS InterBus adatai alapján) reprezentatívnak tekinthetôk a hetente többször internetezô magyarországi felhasználók körében.

a mobilitás (48%). Legnagyobb hátrányát pedig a társadalmi kapcsolatok leépülésében (77%), a karrierkilátások csökkenésében (43%), a jogi és munkaügyi bizonytalanságban (40%), valamint a visszaélés lehetôségében (36%) látják. Mindössze 19%-uk érzi problémának a magán- és a munkaszféra szétválasztását. Végül érdemes megemlíteni, hogy a gyakori internetezôk nyitottak a távmunkára. 40%-uk már tájékozódott ennek lehetôségeirôl, és 87%-uk dolgozna ilyen formában, ha felajánlanák neki.

}

12•

2003/9 szeptember

aktuális {} linux

Sun Microsystems: Elkötelezve a Linux iránt A nyílt forráskódú termékek, így a Linux mellett is köztudottan elkötelezett Sun Microsystems frappáns választ adott a Microsoft Windows operációs rendszer biztonsági rését kihasználó és világszerte károkat okozó MSBlast vírus megjelenésére. A cég bejelentette, hogy a tervekkel ellentétben azonnal elindítja az elôzetes regisztrációt arra az átfogó programjára, amely biztonságos és más rendszerekkel is kiválóan együttmûködô alternatívát nyújt az elterjedt asztaliszámítógép-környezetekkel szemben. Az idei LinuxWorld konferencia nyitányaként bemutatott Mad Hatter projekttel a Sun a világszerte egyre nagyobb gondokat okozó biztonsági problémákra és az azokkal kapcsolatban felmerülô költségekre ad választ.

A Mad Hatter projekt – amelyet { formálisan szeptemberben a Sun-

Linux: töretlen fejlôdési pálya

Network konferencián jelent be a cég – költséghatékony alternatívát ígér a ma legelterjedtebb Windowskörnyezettel szemben. Az integrált asztaliszoftver-környezet nyílt szabványokra épül, és tartalmaz minden fontos alkalmazást. Megtalálható benne a díjnyertes StarOffice irodai szoftvercsomag, amely képes a Microsoft alapú fájlformátumok kezelésére, a Sun Java-technológiájának legújabb verziója, a GNOME grafikus (ablakos rendszerû) alkalmazás, valamint a Sun ONE levelezô. Ezenkívül találkozhatunk még naptárral, instant messaging üzenetküldô szoftverekkel, és a környezet összekapcsolható a már meglévô Microsoft Exchange- és Lotus Notes-rendszerekkel.

A Sun új rendszerének kifejlesztése a nyílt forráskódú operációs rendszerek világméretû fejlôdésére épül. A Linux terjedése már a korábbi években felülmúlta a várakozásokat: az elemzôk 2002-2003-ra várták, hogy átveszi a második helyet az operációs rendszerek piacán, ám ez már 1999 megtörtént. 1999-ben 25%-kal, 2000-ben 27%-kal növekedett a piac. Az IDC szerint a Linux a vállalatok költségvetésében biztos helyet vívott ki magának világszerte: a piackutató 2001ben készült felmérése szerint – amelyet 800 észak-amerikai és nyugat-európai cég körében végzett – a válaszadók 40%-a használ vagy tesztel ilyet cégénél. Így a Linux mára az egyik leggyakoribb választás a vállalatok körében, elsôsorban az alacsony árú és alacsony költség-

gel üzemeltethetô, nagy kapacitású rendszerek miatt. Az IDC azt állítja, hogy a linuxos és más nyílt forráskódú szoftverek már széles körben elterjedt megoldást jelentenek – elsôsorban azért, mert a szoftver vagy ingyenesen, vagy olcsón, csomagolt termékként ér-

Vállalati szoftverek Linuxra is A Sun Microsystems bemutatta Project Orion névre keresztelt új termék- és üzleti stratégiáját. A világszínvonalú vállalati szoftverkészítés két évtizedes tapasztalatára építô Project Orion drasztikusan leegyszerûsíti a Sun vállalatiinfrastruktúra-

14•

2003/9 szeptember

szoftvereinek beszerzését és használatát. Az új stratégia részeként a Sun egységesíti a cég szoftvereinek megjelentetését, aminek keretében negyedévente integrált rendszerként adja ki szoftvereit Solarisra, x86-os Solarisra és Linuxra egyaránt.

A célkitûzés az, hogy a cég összes szoftverének ármodellje, tesztelése és kiadása egységessé váljon, a vásárlók pedig lényegesen kisebb költséggel és egyszerûbben alkalmazhassák akár a teljes elôre integrált szoftverrendszert,

akár annak egyes részeit. A vállalatok IT-szervezetei ezentúl egyszerre és egységesen tudják majd a szoftverfrissítéseket elvégezni, és így a szoftverrendszerek életciklusával kapcsolatos költségek megtakaríthatók. Ez nemcsak a költségekre hat kedvezôen, hanem javul a rendszerek rendelkezésre állása, üzemideje és kiszámíthatósága is.

aktuális {} linux

hetô el. A kutatócég adatai szerint sok fejlôdô országban az eladott új ügyfélkiszolgáló rendszerek többségét Linuxplatformon értékesítik. Ez az adat még nagyobb jelentôsséggel bír, ha figyelembe vesszük az IDC egy másik elôrejelzését, miszerint 2010-re Kína a világ legnagyobb IT-piaca lesz. A terjedés fôbb okaira egy angliai tanulmány világít rá. A kutatással is foglakozó Netproject vállalat felmérése szerint (www.netproject. com/opensource.html) az asztali Linuxrendszerek összköltsége 35 százalékkal alacsonyabb, mint a Microsoft Windows

közösségen belüli tapasztalatcsere érdekében.” A kormányzati szervezetek szûk költségvetéssel dolgoznak, ezért a szoftverek árának növekedése miatt egyre inkább érdekeltté válnak a költséghatékony lehetôségek megtalálásában. Ennek köszönhetôen Európa-szerte napról napra nagyobb figyelem fordul a nyílt forráskódú szoftverek (Open Source Software – OSS) felé, amelyek terjedését az Európai Bizottság is ösztönzi. Az EU támogatásával számos kutatás folyik annak felmérésére, hogy milyen technikai lehetôségek találhatók a nyílt

X86-os Linux-szerverek Az IT-költségvetések csökkenése minden eddiginél népszerûbbé és elterjedtebbé teszi a kedvezô árú szervereket. Az alacsony költségû gépek mindenfajta vállalkozásban, többféle munkaterületen megtalálhatók: munkacsoportokat erôsítenek, vagy spe-

ciális, dedikált alkalmazásokat (pl. adatbázisokat és tûzfalakat) mûködtetnek. A Sun az új Sun Fire V60x és Sun Fire V65x szerverek révén az x86-os kiszolgálók piacára is kiterjeszti jelenlétét. A Solaris operációs rendszer és a standard Linux-rendszerek

rendszereké. A különbség oka, hogy nem kell licencdíjat fizetni sem a rendszer-, sem az irodai szoftverért, nincsenek szükségtelen frissítések, nem kell pénzt költeni antivírusprogramra és az esetleges behatolások miatti adatvesztés utáni helyreállításokra. EU: nyílt forráskódot a közszférába! Az Európai Unióhoz csatlakozó tíz országnak – köztük Magyarországnak – a teljes jogú EU-tagállammá váláshoz vezetô átmenet során igazodnia kell az unió eEurópa Akcióterv nevû kezdeményezéséhez, amelynek céljai között szerepel a nyílt forráskódú szoftverek elismertetése is. A terv szerint az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak „serkenteniük kell a nyílt forráskódú szoftverek használatát a közszférában. Mindezeken kívül kulcsfontosságú az e-kormányzat legjobb gyakorlatainak elterjedése a

sában jelent meg, amely a FLOSS (Free/Libre and OSS) projektrôl készült. A felmérés megállapításainak egyike az volt, hogy a kormányzati szerveknek a következô négy okból érdemes megfontolniuk a nyílt forráskódú szoftverek irányelveinek alkalmazását: a függôség és a költségek csökkentése, illetve a biztonság és az átláthatóság növelése miatt. A web jobbik fele Világszerte számos webhelyet és levelezôrendszert mûködtetô szerveren fut

futtatására egyaránt alkalmas Sun Fire V60x és V65x szerverek ésszerû befektetésvédelem mellett biztosítják az áhított rugalmasságot. A szerverek lényege, hogy nem kell kompromisszumot kötni az ár és a teljesítmény tekintetében. Mivel kétprocesszoros mûködésre képes kiszolgálókról van szó, két gyors Intel Xeon chip teljesít-

forráskódú szoftverek bevezetésére a közszférában, beleértve a jogi és a licenclehetôségek tisztázását is. A kutatások fôként az Információs Társadalom Technológiák (Information Society Technologies – IST) és az Adminisztrációs Adatcsere (Interchange of Data between Administrations – IDA) program keretében folynak. Az IDA által 2002 júliusában készített jelentés javasolja, hogy az EU közigazgatási intézményei számára készített szoftverek nyílt forráskódú licencre épüljenek, valamint hogy egy központi szervezetet hozzanak létre, amelynek számára a közintézmények „felajánlhatnák” szoftvereiket újrahasznosítás céljából. A tanulmány javasolja továbbá egy szoftvertár kialakítását a minôségi garanciák, illetve a közös fejlesztéssel járó felelôsségi problémák rendezése érdekében. A második nagy EU-jelentés 2002 júniu-

ménye hasznosítható. Számos cégnél találhatók gazdag Linux-tapasztalatokkal rendelkezô munkatársak, akiknek a tudása és szakértelme most kiaknázhatóvá válik. Az egyedi Linux-alkalmazások zökkenômentesen integrálhatók a szerverekbe, amelyeknek a Red Hat Enterprise Linux néhány különleges funkciót (például fürtözést) is kölcsönöz.

nyílt forráskódú szoftver. Ma Apache webkiszolgálón, a talán legismertebb OSS alapú terméken fut a világ webhelyeinek mintegy 66 százaléka – állítja az internetes szakértô Netcraft. Ugyanilyen fontos az OSS alapú komponensek fejlesztése az informatikai rendszerek minden szintjén, az adatbázisoktól egészen az asztali programokig. A legszélesebb körben ismert szoftvereszköz a StarOffice nevû, webes alapú üzleti/irodai termékcsomag, amelyet 1999 óta fejleszt a Sun. A termék a Microsoft Office alternatívája, ám olcsóbb, és több operációs rendszeren – Solarison, Windowson, valamint Linuxon – is fut. A Sun a StarOffice forráskódját nyilvánosan elérhetôvé tette, és szorosan együttmûködik az OpenOffice.org nevû szervezettel, a Sun által szponzorált, nyílt forráskódú fejlesztôi közösséggel.

}

2003/9 szeptember

•15

aktuális {} linux

A Novell Linux-stratégiája Fejlesztés és felvásárlás A Novell stratégiájában egyre nagyobb hangsúlyt kap a Linux. A Novell Magyarország júliusban jelentette be, hogy a cég ügyfelei a jövôben a Novell hálózati szolgáltatásainak teljes skáláját futtathatják Linux-rendszeren – beleértve a jövôbeli NetWare 7 teljes szolgáltatáskészletét is. A vállalati Linux-rendszerek bevezetését lehetôvé tevô asztali és szervermegoldások vezetô szállítója, a Ximian augusztusi felvásárlása logikus továbblépés ezen a vonalon.

A Novell augusztus közepén beje{ lentette, hogy felvásárolta a magánkézben lévô, Massachusetts államban, Bostonban mûködô Ximian céget, a vállalati Linux-rendszerek bevezetését lehetôvé tevô asztali és szervermegoldások vezetô szállítóját. A Ximian felvásárlásával a Novell tovább növeli képességeit a Linux-megoldások támogatásának terén, mivel kínálata az elérhetô legjobb linuxos asztali, felügyeleti és csoportmunka-tech-

Ximian A Ximian, a Linux-piac vezetô vállalata 1999-ben alakult. Világszerte több mint egymillió felhasználó alkalmazza asztali és felügyeleti termékeit, amelyek a Linuxrendszerek teljes birtoklási költségének csökkentését célozzák meg nagyvállalati környezetben. A Ximian Red Carpet a vezetô Linux-disztribúciók szoftverfrissítésének területén gyakorlatilag szabványnak tekinthetô. A Red Carpet Enterprise szoftver a nagyvállalati ügyfelek számára a Linux-szerverek és -munkaállomások központosított

16•

2003/9 szeptember

nológiákkal bôvül. Mindemellett a Novell mostantól a nyílt forráskódot támogatók közösségének több vezetô jövôképalkotóját üdvözölheti csapatában, és a Linuxfejlesztôk erôs bázisát tudhatja magáénak. A Ximian felvásárlása teljes mértékben készpénz alapú tranzakció volt, és várhatóan nem lesz anyagi hatása a Novell ez évi pénzügyi jelentésére. A Novell a Ximian által két kulcsfontosságú kezdeményezést szerez meg, és

szoftverfelügyeletét teszi lehetôvé. A jövôben a Red Carpet Enterprise beépül a Novell ZENworks termékvonalába, s ezáltal hasznosítja a Novell címtárszolgáltatásait és irányelv-felügyeleti funkcióit. „Ezzel a felvásárlással tovább folytathatjuk közös célunk megvalósítását, a Linuxrendszerek vállalati bevezetését gátló korlátok csökkentését. Ez az összeállítás pontosan megfelel e cél megvalósításához, és a Novellt az elsô számú Linux-megoldásszállító céggé teszi” – mondta Nat Friedman, a Ximian társalapítója és alelnöke, jelenleg a Novell Ximian Services üzleti egység kutatásért és fejlesztésért felelôs alelnöke.

folytat tovább a Linux-piacon, amelyek tovább erôsítik a Novell elkötelezettségét a nyílt forráskódú projektek iránt: a GNOME egy teljes értékû linuxos asztali rendszer kialakítását, a MONO projekt pedig a Microsoft .NET használatával kifejlesztett alkalmazások Linux-, Unix-, Windows- és más platformokon történô futtatásának lehetôvé tételét tûzte ki célul. A Novell hálózati és infrastruktúraszolgáltatásainak, valamint a Ximian

A Ximian vezetô szerepet tölt be a tágabb nyílt forráskódú közösségben, és számos kulcsfontosságú nyílt forráskódú projekt mûködését segíti. A Ximian két alapítója, Miguel de Icaza és Nat Friedman, aki segítette a GNOME és a MONO projekt létrehozását, tovább folytatja azok vezetését a Novell keretein belül is. A GNOME projekt (www.gnome.org) Miguel de Icaza kezdeményezésére indult el 1997-ben, és fejlesztôk százainak részvételével folyik világszerte. Célja egy olyan, teljes körû szolgáltatásokat nyújtó nyílt forráskódú asztali rendszer létrehozása, amely fejlesztôeszközöket, fájl-

kezelô, asztalkezelô és súgórendszereket, valamint különbözô alkalmazásokat – táblázatkezelôket, szövegszerkesztôket, webböngészôket, képszerkesztôket és zenelejátszókat – tartalmaz. A GNOME alapítvány kuratóriumában a Ximian alapítói és más alkalmazottai mellett képviselteti magát az IBM, a HP, a Sun és a Red Hat is. A MONO projekt (www. go-mono.com) a Ximian által vezetett nyílt forráskódú kezdeményezés, amely a fejlesztôket többplatformos eszközökkel látja el a Microsoft .NET-alkalmazások Linux-, Unix- és más támogatott platformokon történô futtatásához.

aktuális {} linux

Linux-megoldásainak kombinációja új, vonzó értéket képvisel azon ügyfelek számára, akik szeretnék kihasználni a nyílt forráskódú technológiákban rejlô erôt. „A Linux a leggyorsabban növekvô platform a piacon, mert segítségével az ügyfelek hatékonyan válaszolhatnak az informatikai kihívásokra a költségeket és a teljesítményt illetôen egyaránt” – jelentette ki Jack Messman, a Novell elnök-vezérigazgatója. „Az ügyfeleknek azonban még mindig szembe kell nézniük két üzleti problémával: a Linux-rendszerek költséghatékony felügyeletével és karbantartásával, valamint a Linux-munkaállomások olcsó bevezetésével és támogatásával a szervezeten belül. A Novell mostantól piacvezetô megoldást kínál mindkét problémára. Legalább ilyen fontos az a tény, hogy a Ximian a Novell számára páratlan Linux-szakértelmet biztosít, ezáltal a Novell nemcsak több értéket nyújthat ügyfeleinek, hanem szorosabb együttmûködéssel konstruktívabban használhatja ki a nyílt forráskódú kezdeményezések lehetôségeit.” „A Novell és a Ximian együttese hatalmas elônyöket biztosít az ügyfeleknek” – mondta David Patrick, a Ximian elnök-vezérigazgatója, a jövôbeli Novell Ximian Services üzleti egység ügyvezetôje. „Áttörést jelentô felügyeleti és asztali termékeink kiválóan egészítik ki a linuxos Novell-alkalmazásokat és a Novell Nterprise Linux Services szolgáltatásokat. A világméretû Novell-hálózat, a partnerkapcsolat az iparág vezetôivel és a bevált ügy-

féltámogatás hatalmas elônyt jelent az ügyfeleknek. A Novell nagyvállalatként ideális választás számunkra ahhoz, hogy a Linux-piac növekedését serkentsük.”

Linuxos ösvényeken A mostani felvásárlás beleillik a Novell általános stratégiájába, amelyben nagyobb hangsúlyt kap a Linux. A Novell Magyarország júliusban jelentette be, hogy a cég ügyfelei a jövôben a Novell hálózati szolgáltatásainak teljes skáláját futtathatják Linux-rendszeren – beleértve a jövôbeli NetWare 7 teljes szolgáltatáskészletét is. A Novell ennek a stratégiának legújabb mérföldköveként jelentette be a Novell Nterprise Linux Servicest, amely ügyfelei számára fájlkiszolgáló, nyomtatási, üzenetkezelési, felügyeleti és címtárszolgáltatásokat nyújt egy olyan integrált csomagban, amely a SuSE Linux Enterprise Server és a Red Hat Enterprise Linux

disztribúciót támogatja. A még 2003-ban megjelenô termék átfogó Novell-terméktámogatást, képzést és tanácsadást kínál a Linux-rendszerekhez. Mindezek mellett a cég megállapodott vezetô hardvercégekkel – az IBM-mel, a Dell-lel és a HP-vel –, hogy a Novell Linux-megoldásait ajánlják ügyfeleiknek, és együttmûködnek a Novell-lel a teljes képzés és terméktámogatás kialakításában. A Novell Nterprise Linux Services elsô verziója sok Novell hálózati szolgáltatás egyetlen üzleti megoldásba integrálását jelenti. E szolgáltatások közé tartoznak a Novell eDirectory és DirXML alapú személyazonosság-kezelési, a Novell iFolder alapú fájlkezelési, az iPrint alapú nyomtatási, a NetMail alapú üzenetkezelési, a ZENworks for Servers alapú felügyeleti és a végfelhasználóknak az exteNd Director Standard Edition alapú virtuálisirodaszolgáltatások. Emellett a Novell iManager böngészô alapú, egypontos adminisztrációt biztosít az Nterprise Linux Services elemeihez. A Novell Linux-gépekre készült GroupWise-kliense szintén ebben az évben elérhetô lesz, és az ügyfelek számára további választást biztosít ahhoz, hogy kihasználják az iparág legkedveltebb és legbiztonságosabb üzenetkezelôjének lehetôségeit. Mindez mutatja a Novell Linux iránti elkötelezettségét, és jelzi, hogy a közeljövôben a nyílt forráskódú rendszerek térhódítása folytatódni fog.

A NetWare tovább fejlôdik A Novell Linux-stratégiáját megismerve több felhasználó aggodalmát fejezte ki a Novell NetWare iránti elkötelezettségével kapcsolatban. Jack Messman, a Novell elnök-vezérigazgatója közleményben tette egyértelmûvé, hogy vállalata egyáltalán

nem tervezi a NetWare fejlesztésének leállítását, csak kiegészíti a Linuxszal. „A Novell a felhasználók igényeit figyeli, és a felhasználók választási lehetôséget akarnak. Ahogy már áprilisban, most pedig a LinuxWorld konferencián is bejelentettük,

a jövôben elérhetôvé tesszük a Novell szolgáltatásait NetWare- és Linux-kernelen egyaránt. A Novellnek hatalmas NetWare-felhasználói tábora van, és folyamatosan támogatni fogja ezeket a felhasználókat, ahogy mindig is tette. A NetWare 6.5, a Net-

}

Ware legújabb változata számtalan új funkciójával éppen az elmúlt hetekben vált elérhetôvé a felhasználók számára. Bejelentettük továbbá azt is, hogy már fejlesztés alatt áll a NetWare 7, amely mind NetWare-, mind Linuxkernelen futni fog. Meggyôzôdésünk, hogy ez semmiképpen sem lehet a csökkenô elkötelezettség jele.”

2003/9 szeptember

•17

kikapcsolódás {} fotómûvészet

DiGImP: digitális impresszionizmus Azért kezdtem el fotózni, mert sohasem volt tehetségem a rajzoláshoz. Azóta majdnem tökéletes fényképek százait halmoztam fel íróasztalom fiókjában, amelyek számomra egyetlen képkockába sûrítették a megélt pillanatok, a tájak vagy az épületek szépségét. Sokszor irigykedve néztem a turistákat ostromló fiatal mûvészek gyors kézmozdulatait, ahogy papírra vetettek egy múló pillanatot, vagy emlékké varázsoltak egy szürke hétköznapot. Ma azonban már biztosan tudom, hogy a legszebb festmény – az én festményem – ott lapul fényképezôgépem mélyén, és alig várom, hogy hazaérve Monet, Degas, Renoir vagy más kedves festôm stílusában megjelenítsem. Más szóval, hogy belevessem magam a DiGImP világába. Takács Barnabás

Játék a fénnyel A fény játéka a természet örök szépségének forrása. Tudósok és mûvészek egyaránt nem tudnak betelni a varázsával. Einstein relativitáselméletében például kiemelt szerepet kap a fény, pontosabban az a tény, hogy sebessége állandó. Erre épül a XX. század talán leghíresebb fizikai 2 egyenlete, az E=mc . A mûvészetben, legyen szó festményrôl vagy fotóról, egy kép témájának és kompozíciójának meghatározó eleme a világítás jellege, hangulata, az árnyékok finomsága. Az impresszionizmus festészeti stílusa a konkrét vizuális megjelenéstôl elvonatkoztatva a természet szépségét a fény és a világ kölcsönhatásának játékával szemlélteti. Az így alkotott képek légies könnyedsége, elegáns, ám mégis meleg stílusa képezi a digitális impresszionizmus lényegét. A DiGImP ugyanis nem más, mint játék a fénnyel, játék, amit a számítógépek tesznek mindenki számára elérhetôvé.

{

Digitális képalkotás Sokan azt hiszik, hogy digitális képeket csak az új és gyakran drága digitális fényképezôgépekkel lehet készíteni, amelyek a hagyományos film helyett közvetlenül a memóriakártyán vagy akár egy CD-n tárolják a képi információt. Ez a valóságban nincs így. Jó minôségû digitális képhez legolcsóbban még ma is egy szkenner segítségével juthatunk hozzá. A digitalizálás a fotó minden apró részletét úgynevezett pixelek vagy pontok formájában tárolja. A kép annál jobb minôségû, minél több pont helyezkedik el egy egységnyi felületen. A szkennerek esetében ennek mértékegysége a dpi. Minél nagyobb az értéke, annál jobb lesz a minôség. A digitális kameráknál is létezik egy hasonló adat, de ott ezzel a pixelek számát adják meg, ami gyakran megtévesztô. Például egy 600 dpi-s szkenner a legtöbb felhasználó számára több mint elég. Az összes jó minôségben nyomtatott magazinnak, annak is, amelyet az 18•

2003/9 szeptember

olvasó most a kezében tart, mindössze 300 dpi a felbontása. Egy 3 vagy 4 megapixeles digitális kamera azonban a szokásos 10x15 centiméteresnél nagyobb képek vagy képrészletek kinagyítására már nem használható. Ennek oka, hogy a digitális fotó felbontása (pixeleinek száma) egyben azt is meghatározza, hogy kinyomtatáskor mekkora lehet a valós fizikai méret. Ezt sajnos a boltokban kevésbé hangsúlyozzák, ezért

kikapcsolódás {} fotómûvészet

egy utazásról hazatérve sokszor késôn derül ki, hogy a nyomtatott képek messze nem olyan minôségûek, mint amilyennek korábban láttuk ôket. Mégis miért olyan fontos és népszerû napjainkban a digitális fényképezés? Nem azért, mert olcsóbb, nem azért, mert divatos, nem is azért, mert kényelmesebb, hanem azért, mert olyan új lehetôségeket tartogat, amelyeket a hagyományos technikákkal nem, vagy csak igen nehezen lehetne megvalósítani. Teljesen megváltoztathatjuk például egy kép hangulatát, kivehetünk vagy tetszés szerint átalakíthatunk részleteket, más képekrôl új elemeket illeszthetünk be, vagy speciális hatások egész sorát alkalmazhatjuk, hogy az eredeti kép fotóból DiGImP-festménnyé alakuljon át.

Speciális effektusok Ha elmegyünk a moziba, természetesnek vesszük, hogy nem a valóságot, hanem annak megszépített, izgalmasabbá tett változatát látjuk. Egy film elkészítésekor speciális effektusokat használnak, amelyek a kamerák által rögzített képet csak kiindulási alapként, referenciaként használják. A valóságban a gyártási folyamat során a film szinte minden képkockájának minden pixelét digitálisan átalakítják, módosítják. Hasonlóan a reklámplakátokon vagy a magazinokban közölt képek sem az eredeti fotót mutatják, hanem annak megszépített, erôsen „feljavított” változatát. Pontosan ez az a lehetôség, amelyet a digitális kamera a kezünkbe ad. Minden képünkben ott rejlik a mûvészi hatás, késôbb minden pillanat átalakítható és megmenthetô. Elég ugyanis a legfontosabb elemre, a táj vagy egy esemény varázsára koncentrálnunk. A kompozíciót, a hangulatot és a fényhatásokat, ha nem sikerültek tökéletesen, a számítógép segítségével otthon is korrigálhatjuk.

Utazás, szerelem, esküvô Mire jó tehát a DiGImP? Sokak szerint egy új mûvészeti ág, mások szerint csak egy divat, amely Amerikából indult, és hazánkban is kezd elterjedni. Szerintem arra jó, hogy életünk legszebb pillanatait fényképeinken is még szebbé varázsoljuk. Amióta használom, és fotóimat rendszeresen festményekké alakítom, családom és ismerôseim sokszor nem hiszik el, hogy titokban nincs egy festôbarátom, akitôl a képeket drága pénzért veszem. Valójában azonban nem csinálok mást, mint feltöltöm az internetre digitális vagy hagyományosan elkészített, már beszkennelt fényképeimet, és akár három nap múlva felakasztom ôket a falra. A legjobb az egészben, hogy a DiGImP-hez nem kell mûvészi képességekkel rendelkezni, sem speciális számítógéppel. Elég egy szkenner a papírképekhez, vagy maguk a digitális képfájlok, internetelérés, és már meg is rendelhetem a szolgáltatást. Az amatôr tájképek, a szép szerelmes délutánok és családi esküvôk kedves pillanatai átalakíthatók. Azt hiszem, maradok a fotózásnál. A festést inkább meghagyom azoknak, akiknek nálam sokkal több idejük és tehetségük van. Már nem irigylem ôket, a világnak ez az öröme számomra is elérhetôvé vált.

Linkek: GIMP-Cinepaint www.gimp.org DigitalCustom www.digitalCustom.com

Image Edit&Art www.image-edit.com Prím Mappa mappa.prim.hu

(A tárolt képekhez a cikkben leírt szolgáltatások a Prím Mappán keresztül is elérhetôk.)

2003/9 szeptember

•19

szabadidô {} férfisors

Önmagukra találó férfiak Nem tudom letenni, annyira olvastatja magát a könyv. És ezúttal nôként – ráadásul feminista nôként – mindezt egy férfikönyv kapcsán élhetem át. Richard Rohr mûve egyedülálló a maga nemében, és különösen fontos. Címe: A férfi útja. Érdekessége, hogy írója ferences rendi szerzetes. Internetes szörfözésem során találtam rá egy nem mindennapi honlapon, a Férfi Sátorban (www.ferfisator.hu). Csapó Ida

Elvonulások – csak férfiaknak Zöldy Pál magatartáskutató fia 18 éves lett. Az apa hirtelen úgy érezte, nem tud mit átadni a fiatalembernek. Merthogy nincs apai, férfiúi „trónja”. A felismerés, az élmény olyan sokkoló volt, hogy tettekre sarkallta. „A Férfi Sátrat [...] 1998-ban hoztuk létre” – olvasható a honlapon (www.ferfisator.hu/tortenetunk.html). „A társaság szellemi atyja Zöldy Pál volt. Az alapító tagok azokból a barátaiból váltak, akik akkoriban elvonultak vele, elôször disputákra, hogy megvitassák ezt a helyzetet. Ahol is kiderült, hogy mindez valamennyiüket sújtja.” Az elvonulásokat különféle témakörökre koncentrálva szervezték meg: n a csapathoz tartozás, n a munka, n a nôk (anyánk és feleségünk), n apánk és apasebeink, n a virtus. A csoport hamarosan harmincfôs lett, és fiatalabbak is csatlakozni kezdtek hozzájuk. Azután jöttek vidékrôl is: Kisbérrôl, Pannonhalmáról, Szegedrôl. Késôbb felvették a kapcsolatot a német nyelvterületen mûködô „Mennenarbeit” csoportokkal, 2001-ben pedig már meghívták Richard Rohrt, a probléma nagy amerikai öregjét, aki már több beavatási szertartást is szervezett férfiaknak Új-Mexikóban és Németországban. A Férfi Sátor tagjai úgy érzik, hogy mára olyan „törzzsé” váltak, amely képes a fiúk, a fiatalabb férfiak „beavatását” elvégezni. Honlapjukon elvonulásaikról, azaz a férfiaknak szóló tréningekrôl, a férfilét jelenségeirôl éppúgy szó esik, mint fölvetéseikrôl, azaz fô témáikról. A férfikönyvek közül bibliájuk Richard Rohr már említett mûve – a ferences szerzetes újszerû munkája nagy segítségükre van a Férfi Sátor tevékenységében. 20•

2003/9 szeptember

[email protected]

A férfi útja „A nemek hagyományos szerepének zavara az egész fejlett világban érzékelhetô jelenség, és hazánkban is eltûnnek az apák – s nemcsak a csonka családokból” – olvashatjuk Zöldy Pál ajánlóját Richard Rohr A férfi útja címû könyvének borítóján. „Születésünktôl kezdve meghatározó életünkben a nôi nem gondoskodó jelenléte, úgy a családban, mint azon kívül” – folytatja Zöldy. „Az apák – ha egyáltalán vannak – dolgoznak, ügyeket intéznek valahol, vagy ha éppen otthon vannak, akkor is feszültek, fáradtak, nem találják a helyüket, és állandóan hibáztatnak valakit. Ez a nôkre is egyre nagyobb terhet ró. Elfásulnak, mozgalmakat alapítanak, és unják a hisztérikus férfiakat. A gyermekeink pedig átveszik a mintát, és épül a jövô.” A Férfi Sátor tagjai arra próbálnak rájönni, mi idézte elô ezt a helyzetet s azt, hogy miközben manapság egyre több az erôs nô, egyre több a gyenge, puhány férfi. „Egyéni sorsok és válaszok keresik a közös szavakat” – vallja Zöldy Pál. Úgy érzik, ideje, hogy a férfiak – Richard Rohr meglátásainak, gondolatainak segítségével – megtanulják úgy kialakítani, integrálni lényük nôi oldalát, hogy férfioldaluk pozitív értékeit igazán fel tudják fedezni.

Egy nem mindennapi szerzetes Richard Rohr ferences szerzetes 1943-ban született, az USA-ban, német anyanyelvû család gyermekeként. 1971ben Cincinnatiban alapította meg az Új-Jeruzsálem elnevezésû katolikus közösséget, amelynek sokáig vezetôje volt. 1987 óta az Új-Mexikó állambeli Albuquerque-ban az Akció és Elmélyülés nevet viselô keresztény centrum mun-


kájában vesz részt. Lelkigyakorlatokat, kurzusokat vezet, elôadásokat tart, s gyakran ellátogat Európába is. Könyvei az USA-ban és Németországban egyformán nagy népszerûségnek örvendenek. Magyarul az Ursus Libris Kiadó jelentette meg A férfi útja címû munkáját (www.ursuslibris.hu/ ferfiut.html). „Rohr munkásságának egyik súlyponti témája a férfiak családban és társadalomban betöltött szerepének napjainkra vi-

lágszerte kibontakozott válsága, a hiteles férfimagatartás visszaszorulása” – olvashatjuk a kiadó honlapján. „Jelen kötetünk [...] e témában tartott elôadás-sorozatát tartalmazza.” Hogy Richard Rohr nem mindennapi ferences szerzetes, azt az is bizonyítja, hogy Andreas Eberttel közösen megjelentette az Enneagramm címû könyvet – maga is gyakorlott enneagramm-kurzusvezetô. Az Ursus Libris által kiadott munkájuk az eredeti mû második, bôvített és átdolgozott kiadása.

Elismerést kapni a férfiaktól (Interjúrészlet – Zöldy Pál válaszol) „Úgy látom, hogy a férfinak nagyon nagy szüksége van arra, hogy férfiaktól kapja meg az elismerést, és a nônek, hogy nôk dicsérjék meg. A férfinak hiányzik a riválisoktól kapott elismerés – hiszen a felesége nem ellenfél. A probléma akkor jelentkezik, amikor a feleségtôl akarom megkapni ezt a dicséretet. Ô nem tudja meg-

adni, mert ô a szövetségesem. Igazi értéke annak az elismerésnek van, amelyet egy ellenfelemtôl, riválisomtól kapok. Ha valaki a feleségét kényszeríti az elismerés kimondására, akkor két lehetôség adódik. Amennyiben megadja azt, egy idô után az anya szerepét játssza, a férfi pedig gyereksorba süllyed vissza. Egy idô után talán el is válnak, mert a férfi azt mondja: nekem nô kell, nem

még egy anya! A feleség is elhagyja a férjét, azt mondván, hogy így eggyel több gyereke van... A másik lehetôség, hogy állandósul a harc a férj és a feleség között, mert a nô azt mondja: én nem az anyád vagyok, nem adhatom meg neked ezt az elismerést! A férfi meg ezt úgy éli meg, hogy a feleségének soha nincs egy jó szava hozzá. Mindig csak újabb és újabb eredményeket akar belôle ki-

sajtolni. Így az emberek magukra maradnak. Ilyenkor menekülnek például a nevelésbe, s szülô–gyerek szövetségek alakulnak ki. Ezzel szemben én úgy gondolom: a férfiaknak legyen férfiközösségük, ahol férfinyelven megbeszélhetik problémáikat. Ugyanígy a nôknek is szükségük lenne arra, hogy akár kortársaikkal, akár idôsebb nôkkel megbeszéljenek bizonyos kérdéseket.” (Forrás: magazin.ujember.katolikus. hu/Archivum/ 2002.05/13.html)

2003/9 szeptember

•21


Richard Rohr két elôadása a következô címeken olvasható magyarul: www.osb.hu/foapatsag/gimnazium/eloadasok/ Rohr/Rohr2.html www.osb.hu/foapatsag/gimnazium/eloadasok/ Rohr/Rohr1.html

Túl a személyesen 1994-ben alapították meg a Magyar Transzperszonális Egyesületet azok, akik megtapasztalták a transzperszonális szemléletû önismereti munka gyógyító, segítô hatását életükben és munkájukban egyaránt. Alakuláskor célul tûzték ki az akkoriban idehaza meglehetôsen ismeretlen transzperszonális pszichológia bemutatását, illetve a

transzperszonális szemlélet megismertetését. Egy új értékrendet képviselve az élet örömteli kiteljesedésére törekszenek pénzközpontúvá és embertelenné váló világunkban – vallják. Az egyesülethez tartozó, transzperszonális szemlélettel kiképzett pszichológusok, pszichoterapeuták, facilitátorok és tanácsadók sokféle módszerrel tudják

Önsegítô férficsoport Ha az interneten tovább böngész az érdeklôdô, hétvégi önismereti férficsoportok szervezésérôl találhat információt a Magyar Transzperszonális Egyesület webhelyén is (www.transzperszonalis.hu/dscrptn/ferfi_utja.html).

segíteni az érdeklôdôket. „A transzperszonális latin eredetû szó, jelentése: túl a személyesen” – olvashatjuk honlapjukon (www. transzperszonalis.hu/ azegyesulet.html). „A kifejezést évtizedekkel ezelôtt Jung használta elôször, annak megjelölésére, hogy mindennapi világunkon túli emberi tapasztalatok is gazdagítják életünket. Ide tartoznak kiemelkedô szellemi, spirituális élményeink, meditációs tapasztalataink, a különleges csúcsélmények, az élet sokszor fájdal-

mas, szenvedésteli, máskor eksztázissá fokozódó pillanatai. Emberi minôségünk lehetôséget nyújt arra, hogy ezeknek a különleges tapasztalatoknak jelentést és értelmet adjunk, általuk hétköznapi életünket kifényesítsük, és személyiségünk fejlôdésével az emberi közösség szolgálatára lehessünk.” A transzperszonális pszichológiát fémjelzi többek között R. Assagioli, Ken Wilber, C. G. Jung, F. Vaughan és R. Walsh neve.

„Mit jelent a mai világban férfinak lenni, férfiként mûködni, használni maszkulin energiáinkat? Úgy gondoltuk, erre a kérdésre a választ leginkább egymástól, azaz többi férfitársunktól kaphatjuk meg” – olvashatjuk a honlapon. A transzperszonális egyesület arra hivatkozik, hogy a szakemberek, a szakirodalom szerint a XX. század második felétôl jelentôsen átalakult a nôk és a férfiak társadalmi megítélése, a munkában, családban betöltött helyzete és szerepe. A társadalom ilyen irányú változása a nemeken belüli bizonytalansághoz, az érzelmek teljes zavarához, mindez pedig óhatatlanul sok-sok feszültséghez vezetett. A férfiak és a nôk egyaránt válságba kerültek. „A csoport célja, hogy tudatosítsuk a férfiszerep fontosságát, megismerjük saját lehetôségeinket, megfogalmazzuk a férfiasságban rejlô értékeket, hogy ennek tudatában éljük az életünket, biztonságos támaszt nyújtva környezetünknek, társunknak, gyermekeinknek” – írják a honlapon. „Célunk, hogy minden szinten megtapasztaljuk azt, milyen férfinak lenni, hogy ezáltal az eddiginél talán tartalmasabb, tudatosabb életet tudjunk élni.”

}

22•

2003/9 szeptember

szabadidô {} letöltés

Letöltenivalók Szeptemberi ajánló Általában mindannyian elengedjük fülünk mellett az operációs rendszer biztonsági réseirôl és az azokhoz kiadott javításokról szóló híreket. Lássuk be: hetente találkozunk ilyennel, a frissítéseket telepíteni pedig igen macerás dolog, épp ezért nem is igazán foglalkozunk vele. Pedig a lustaság könnyen visszaüthet...

Augusztus utolsó heteiben kezdett terjedni az interneten (elsôsorban a Kazaa és a Dc++ fájlcserélô hálózatain) az MSBlast! nevû féreg, amely a Windows NT/2000/XP rendszerek – azóta már javított – biztonsági hiányosságát kihasználva okozott károkat. Mivel azonban a javítást a felhasználók többsége nem töltötte le a Microsoft honlapjáról, a féreg szabadon terjedhetett, és aktivizálódhatott a számítógépeken. A féreg nem viccelt: egy kis ablakban arra figyelmeztetett, hogy egy perc múlva leállítja a számítógépet, elkezdett visszaszámolni, és végre is hajtotta, amit ígért. A gépek megfertôzésén kívül a vírus üzenetet is hordozott, amelynek címzettje Bill Gates: „Billy Gates, miért csinálod ezt? Ne a pénzt hajszold, inkább javítsd ki a szoftvereidet!”

{

Nyári toplista A forró nyár nem hozott különösebb meglepetést a Letöltés.com felhasználóinak választásait illetôen. A múlt hónapban is az a Total Com-

mander volt a legnépszerûbb, amely már közel egy éve vezeti a Letöltés.com abszolút toplistáját. Eddig közel 180 ezren töltötték le az

A Letöltés.com „Biztonság” kategóriájában található száznál is több segédprogram segíti az ilyen károk kivédését. Kiemelendô újdonság a ZoneAlarm tûzfal ingyenes verziójának új kiadása („Biztonság/Tûzfalak” kategória). Ez egy valóban könnyen telepíthetô és használható windowsos tûzfal. Figyeli az internetrôl érkezô kéréseket és a kifelé küldött üzeneteket. Támadási naplót (logot) is készít, az elcsípett támadókról pedig további információkat gyûjt a weben. Otthoni használatra ingyenes. Kifejezetten az MSBlast! féreghez is találhatunk irtóprogramot, amelyet a Symantec cég adott ki. Megtalálható a Letöltés.com „Biztonság” kategóriájában. Átfésüli merevlemezünket a féreg fájljai után kutatva, és ha megtalálja, törli is azokat.

}

oldalról. A népszerû GetRight letöltésvezérlô új a listán, és meglepôen jó eredményt ért el a BSPlayer nevû videolejátszó is.

1. Total Commander 5.51 2. FlashGet 1.40

3. 4. 5. 6. 7. 8.

DivX Bundle 5.05 WinRAR (magyar) 3.20 Norton Antivirus DAT Winamp 3.0 BSPlayer 086 v499 KaZaa Media Desktop 2.1.1 9. Getright 5.02 10. WinZIP 8.1 SR-1

2003/9 szeptember

•23

szabadidô {} film

Modern legendák Két legendássá vált akciófilm is újabb fejezetéhez érkezik a késô nyári, kora ôszi moziidényben. Elôször a semmit sem öregedô Arnie ölti újra magára a Terminátor fekete bôrdzsekijét, majd a világszép Angelina Jolie vedlik át ismét a számítógépes játékból a filmvászonra avanzsált kalandornôvé, Lara Crofttá. CSIKI JUDIT

Egy évtized telt el azóta, hogy John Connort megpróbálta { likvidálni a jövôbôl érkezô, ölésre tervezett robot. Az ellenállók leendô vezére immár 22 éves, és hitelkártya, mobiltelefon, állás, valamint személyazonosság nélkül, afféle törvényen kívüliként tengeti életét. Hollétérôl senki sem tud semmi biztosat, így az emberiség elpusztítására törekvô robothálózat, a Skynet sem. Ám a jövôbôl újabb merénylô érkezik, a T–X, a Skynet legfejlettebb, legintelligensebb gyilkoló robotja – egy csinos, szôke nô bôrében. Connornak ezúttal is egykori elsô merénylôje, a Terminátor siet segítségére, és együtt mellékesen az emberiséget is megmenthetik a végsô pusztulástól.

Arnold Schwarzenegger tehát, ahogy azt szállóigévé vált mondatában megígérte, a Terminator 3 – A gépek lázadása címû filmben visszatér, ezúttal a T–X-et alakító Kristanna Loken oldalán. John Connor megszemélyesítôjét is leváltották, Edward Furlong helyett ezúttal Az ôrület határán és A hálószobában címû filmbôl ismert Nick Stahlt láthatjuk a szerepben. James Cameron helyett pedig Jonathan Mostow rendezi a trilógia harmadik részét, amely az alkotók szerint – nem 24•

2003/9 szeptember

meglepô módon – akciókavalkáddal, soha nem látott vizuális effektekkel, trükkparádéval kápráztatja el a nézôket.

Profi marketing Óriási költségvetésû szuperprodukcióról – és persze nagy üzletrôl – lévén szó, a film készítôi és forgalmazói az internetes marketingre is kellô figyelmet fordítottak. Az eredeti, angol nyelvû hivatalos oldal (www.terminator3.com) mellett mindenki nyelvtudása

szerint választhat a hivatalos nemzeti site-ok közül, amelyek között természetesen a magyar is megtalálható (www.terminator3.hu). Aki azt gondolja, hogy a magyar változatra kattintva az eredeti oldal jócskán leegyszerûsített változatát kapja, az téved, hiszen a magyar Terminátor-honlap kínálata megegyezik az eredetivel. Mivel azonban a hírek, fotók, vélemények és hozzászólások áradata érthetô módon csak a bemutató idején kerül fel

szabadidô {} film

az oldalra, aki kialakult, több hónapos múlttal rendelkezô rajongói közösségre szeretne lelni, annak mégiscsak érdemesebb az eredeti site-on próbálkoznia. Az oldal címe nem véletlenül utal közvetlenül az akciótrilógia harmadik részére, aki ugyanis az elôzô két epizódról szeretne visszamenôleg információkat, annak inkább a rajongói honlapokat célszerû felkeresnie. Ehhez a hivatalos site „On the web” menüpontjában található linkgyûjtemény is ad

A Lara Croft: Tomb Raider – Az élet bölcsôje címû folytatásban a hôsnô Kenyától Tanzánián és Görögországon keresztül a kínai nagy falig keresztbe-kasul utazza a világot a különféle legendák nyomában, hogy ezúttal is megmentse Földünket a rá leselkedô, elkerülhetetlennek látszó vésztôl. A hivatalos honlap (www.tombraidermovie.com) tervezôi nem a rövidlátó látogatók kedvére alkottak: a karakterek, ha

támpontokat, sôt innen kiindulva a fôszereplôk rajongói oldalait is felderíthetjük. A kiborgtematikához illôen technokrata látványterv egyetlen gyenge pontját a karakterek bolhányi mérete jelenti. Egyébként ha egyszer felismertük az oldal logikáját (ez mellesleg nem különösebben nehéz feladvány), már semmi sem akadályozhatja meg az ezernyi információmorzsa felcsipegetését. Különösen szimpatikus, hogy minden menüpont alatt helyet teremtettek az olvasói megjegyzéseknek – ezenkívül persze a megszokott fórumfunkció is a látogatók rendelkezésére áll. A honlap másik rokonszenves vonása, hogy az alkotók által támogatott mûvészek munkáin kívül a rajongók alkotásainak ugyancsak helyet ad. A multimédiás és letöltési szekcióban Flash-animációkra, képekre, kulisszatitkokra, háttérképekre, képernyôvédôkre, valamint ikonokra tehetünk szert, és nem maradhat el a T3-netáruház sem, ahol újabb filmes relikviákat gyûjthet be (persze korántsem ingyen) a kellôen elszánt Terminátor-rajongó.

lehet, még kisebbek és még nehezebben olvashatók, mint a Terminátor 3 oldalán. Az egyetlen jól kivehetô rész az a méltatásokkal teli pop-up ablak, amelyet az ép ízlésû mozinézô egyébként is könnyedén tudna nélkülözni. A nemzetköziség viszont itt sem szenved csorbát, válogathatunk az egymástól némileg eltérô nemzeti honlapok között. Igaz, jóval kisebb a nyelvválaszték, mint Terminátoréknál: kétféle angol és spanyol, valamint portugál, német, török, kínai és japán nyelvû oldal áll az olvasók rendelkezésére. A rövidre fogott szinopszis mellett a mitológiában járatlanok a történet hátterében álló legendákkal is megismerkedhetnek Pandóra szelencéjétôl a kenyai maszájok mítoszain keresztül egészen a kínai agyaghadsereg történetéig. Böngészés közben ráadásul folyamatos ízelítôt kapunk a film egészen kiváló zenéjébôl, tehát már csak ezért is érdemes hosszasan olvasgatni a mitológiát, és beszerezni az ilyenkor szokásos filmes adatokat, letöltéseket, vagy épp részt venni a chaten folyó beszélgetésben. Mivel egy valamirevaló Tomb Raider-honlap a játékot sem nélkülözheti, megpróbálkozhatunk a The Orb elnevezésû erôpróbával, ahol különféle elrejtett ereklyéket, mûkincseket felkutatva kell megfejtenünk a filmben is szereplô gömb rejtélyét.

Mítoszok nyomában

}

Az ôsz legelején második epizódjához érkezik egy másik mindenre elszánt akcióhôs, Lara Croft kalandjainak sora is. 2003/9 szeptember

•25

szabadidô {} e-learning

Tanulni, tanulni, tanulni... A technikai háttér, valamint a tartalomipar fejlôdésének köszönhetôen már számtalan dolgot tanulhatunk elektronikus segédlettel, az interneten keresztül. Az EU-s ismeretektôl kezdve a gitározáson át a konyhai praktikákig rengeteg minden megismerhetô ilyen módon. Elérhetôvé vált számos képzés, de emellett segítséget kaphatnak a hagyományos iskolarendszerben tanulók és az oktatók is. MADARÁSZ KRISZTINA

E-learning, elektronikus tanulás az interneten e-learning kifejezés hallatán sokan az oktatásra vagy { a Aztávoktatásra gondolnak. Az e-learning azonban tanulás, nem pedig oktatás, ráadásul az internet segítségével széles rétegek számára elérhetô. Ahhoz azonban, hogy hatékonyan tudjuk alkalmazni, meg kell ismerni, és el kell fogadni az új tanulási formákat, amelyek egy része egyáltalán nem hasonlít a hagyományos iskolamodellre. „Klasszikus” távoktatás A távoktatás nem az internettel kezdôdött. Sok-sok éve létezik olyan tanulási forma, ahol az iskola a tananyagot (könyvet, hang- vagy videokazettát) postán elküldi a tanulónak, vagy a leckéket a televízióban, a rádióban teszi közzé, majd többkevesebb konzultációs lehetôség után a diák valamilyen módon, például az elküldött tesztlapok kitöltésével és visszaküldésével számot ad tudásáról. A tanulási forma az internet mint közvetítô eszköz megjelenésével alapvetôen nem változott, azonban a konzultációs lehetôségek köre lényegesen bôvült. A tanárok és a diákok fórumokat, chateket, levelezôlistákat használnak a kommunikációra. Egy példa a fentiekre a www.eutanfolyam.hu, ahol államilag nyilvántartott tanfolyamokat végezhetünk el, európai uniós ismereteket szerezve. Az alapszintû EU-tanfolyamok ingyenesek, 26•

2003/9 szeptember

a magasabb szintûek azonban már pénzbe kerülnek. Ingyenes vizsgára is van lehetôség, csak azért kell fizetni, ha valaki oklevelet kér. A leckéket el lehet olvasni a neten, ami kiegészül kérdôívekkel, tesztekkel, beküldendô feladatokkal és konzultációs lehetôséggel e-mailben vagy a megadott fórumokon. Ezek a tanfolyamok a tantermi oktatásokat váltják ki. Az alacsony ár, a rugalmas idôbeosztás és az otthoni tanulás lehetôsége miatt több embernek nyílik lehetôsége az igénybevételükre. Maga a tananyag lényegesen nem különbözik a hagyományos oktatásban használt anyagoktól, jellemzôen szöveget tartalmaz, jobb esetben képekkel, ábrákkal kiegészítve. Alapvetô probléma ennél a tanulási formánál, hogy a képernyôn kényelmetlen sokat olvasni. Ez arra serkenti a tanulót, hogy az olykor több száz oldalas szöveget kinyomtassa, ami azonban sokkal drágább, mintha ugyanazt megrendelné könyvben, valamint a felesleges papírfelhasználás miatt környezetszennyezô is. Az internet lehetôségeit kihasználó távoktatás Szép számmal léteznek azonban olyan távoktatási formák, amelyek már kihasználják az internet és a multimédiás számítógépek által nyújtott lehetôségeket. Például a www.riffinteractive.com oldalain népszerû dalokat tanulhatunk meg eljátszani gitáron. (Ezzel kapcsolatban lásd még következô cikkünket – a szerk.) Minden héten van egy ingyenes óra, amikor a tanár egyszerre több tanulóval foglal-


kozik. Lehet kérni egyszemélyes oktatást is, persze pénzért, ahol a tanár figyeli, hogyan játszik a tanuló. Egy ablakban látszik a kotta, a gitár nyaka, hogy mit kell lefogni, a tanár, ahogy játszik, és halljuk a zenét is. Multimédiás elemek, mozgó rajzok, hang és videó, online konzultációs lehetôség hangban és képben segíti a tanulást. Amennyire lehetséges, a technika segítségével ez a tanulási lehetôség közelít a valós élethez. Tulajdonképpen egy virtuális oktatóterem jön létre. Az ilyen tanulási formánál szintén a tanár határozza meg az ismeretszerzés irányát és menetét, bár sokkal rugalmasabban, a tanuló igényeit figyelembe véve. Amikor szóba kerül az e-learning, az elôzô két példában be-

nuló tanul, hanem a tudást olyan helyen szerezhetjük meg, ahol az összegyûlik, vagy valakik összegyûjtik. Elektronikus tanulás Ez a forma már nem oktatás, hanem tanulás, nincs oktató, mindenki tanuló. Aki szeretne valamit elsajátítani, az csatlakozhat egy olyan csoporthoz, ahol mindenki hasonló céllal van jelen. Erre példa a Konyha elnevezésû levelezôcsoport: www.konyha.lx.hu.

Itt ételek készítését tanulhatjuk, beszerzési helyeket, módszereket, étrendeket, tapasztalatokat ismerhetünk meg. Moderált, ingyenes levelezési lista, fórum, ahol a tagok elfogadják a csoport szabályzatát, majd szabadon, szakmai irányítás nélkül beszélgetnek. Akinek kérdése van, felteszi azt, és aki tudja, megadja rá a választ. A jól mûködô levelezôcsoportban egyetlen téma iránt érdeklôdôk tömörülnek, így tudásuk összegyûlik. A kérdésekre, problémákra a közösség közös tudásából, tapasztalatából érkezik meg a válasz. Az ilyen levelezôcsoportok hosszú távú sikeres mûködéséhez nagyon fontos a szakértô moderálás, aminek célja, hogy a résztvevôk a témáról beszélgessenek, és ne másról, mivel az összegyûlt tagságnak ez a közös érdeklôdési köre. A csoport népszerûségét és a tanulás hatékonyságát nagyban növeli, ha a tagok között van a témának szakértôje, aki az esetlegesen felmerülô bonyolultabb elméleti kérdésre is megadja a választ. Nagyon sokat számít azonban sok ember adott esetben többéves tapasztalata. Segít az érdeklôdônek az információszerzésben, ha a korábbi levelezés elérhetô egy archívumban, ahonnan gyorsan választ lehet kapni a felmerülô kérdésekre, ha az adott témáról korábban már esett szó a csoportban. Technikailag ezek a levelezôcsoportok fórumokat vagy levelezôlistákat használnak, ritkábban IRC- vagy chatszobákban folyik a megbeszélés. mutatott eszközök, illetve azoknak valamilyen változata juthat az eszünkbe. Ez a terület még hatalmas fejlôdés elôtt áll, egyre többen veszik majd igénybe az olcsóbb képzési formákat. Az iskolák és oktatással foglalkozó cégek is egyre több energiát és pénzt fognak arra fordítani, hogy elkészítsék meglévô tananyagaik elektronikus változatát, majd azt elérhetôvé tegyék az interneten keresztül. Az elektronikus tanulás azonban ennél is több: elôfordulnak olyan formák, ahol nem egy tanár oktat, és egy vagy több ta-

Információk, tanuláshoz szükséges adatok, írások Más a helyzet, ha nem kifejezetten az interneten tanulunk, hanem azt információszerzésre használjuk, például valami2003/9 szeptember

•27


lyen tanulmányhoz, dolgozathoz vagy egyszerûen érdeklôdésbôl. A világhálón fellelhetô anyagok folyamatos bôvülésével egyre könnyebben találhatunk egy témához speciális információt, adatot, forrásmunkát stb.

a hosszas lapozgatástól is, mivel a digitalizált szövegekben kereshetünk, így könnyen megtalálható az a rész, amelyre éppen szükségünk van.

Évfordulótár Rengeteg hasznos információt lehet találni egy jó évfordulónaptárban. A www.ezenanapon. hu weblapon minden napra vonatkozóan aktuális évfordulókat, eseményeket találunk. Híres történelmi, irodalmi személyiségek, már nem élô és mai sztárok életrajzai, mûvei, népszokások, ünnepek eredete olvasható itt. Az adatbázisban könnyen kereshetünk. Szöveggyûjtemények A tanulás során gyakran van szükség egy-egy komplett irodalmi mûre. Rengeteg idôt spórolhatunk meg a virtuális könyvtárak használatával. A szövegek letöltésével nemcsak a könyvek cipelésétôl kímélheti meg magát a tanuló, hanem

Több elektronikus könyvgyûjtemény is található a www. neumann-haz.hu oldalon, egyebek mellett fellelhetjük magyar klasszikusok és nagy gondolkodók, valamint kortárs írók mûveinek teljes szövegét. A másik legjelentôsebb magyar gyûjtemény a Magyar Elektronikus Könyvtár. A www.mek.iif.hu oldalon az irodalmi alkotásokon túl többek között társadalomtudományi, mûszaki és természettudományi írásokat, térképeket, szótárakat, kottákat találhatunk.

Oktatást/tanulást segítô weblapok Újabb terület, ahol az internet segítséget nyújt. Az oktatást segítô weblapokon közvetlenül nem lehet tanulni, ezeken oktatásról, képzésekrôl és ehhez kapcsolódó dolgokról szerezhetünk információt. Tanulóknak A megfelelô iskola, képzés kiválasztása nem könnyû feladat. Ha már tudjuk, hogy mit és hol szeretnénk tanulni, akkor is számos információra lehet szükségünk, például az eredményes felvételihez vagy más vizsgákhoz.

28•

2003/9 szeptember


Oktatási portálok Jellemzô tendencia, hogy az interneten elôbb-utóbb minden fontosabb témának létrejön a portálja. Nincs ez másképp az oktatás esetében sem: portálok próbálják meg összefogni a témához kapcsolódó összes információt, követni az aktualitásokat, és támpontokat mutatni a tanulóknak, az oktatóknak, illetve a téma iránt érdeklôdôknek. A Magyar Oktatási Tájékoztató oldalán iskolák, képzések és tanfolyamok, valamint az ezekkel kapcsolatos információk találhatók meg rendszerezve. Címe: www.mot.hu. Az Országos Közoktatási Intézet weboldala (www.oki.hu) oktatással, közoktaA www.palya.hu lapon keresési lehetôséget nyújtó adatbázis formájában megtalálható a szakmák teljes listája, valamint linkek mutatnak azoknak az iskoláknak a weboldalára, ahol szakképesítést adó oktatás folyik. Megtalálhatók a középiskolák és a felsôoktatási intézmények is, valamint ehhez kapcsolódóan rengeteg információ, például a felvételi példasorok a megoldásokkal évekre visszamenôleg, a felvételik eredményei, a túljelentkezési adatok, pályaválasztási tanácsadó, dolgozatok, nyelviskolák stb. Oktatóknak Nemcsak a tanulóknak, hanem a tanároknak is szükségük lehet számtalan dologra a megfelelô színvonalú oktatáshoz.

tással kapcsolatos információk gyûjtôhelye. Fellelhetôk például EU-s dokumentumok magyar nyelven, ezekhez kapcsolódó elemzések, cikkek, nemzetközi kutatások stb. A lehetôségek számának növekedésével egyre többen választják az újabb tanulási formákat, amelyek segítségével olyan ismeretekre tehetnek szert, amilyenekre az internet nélkül nem lenne lehetséges. Úgy tûnik, az emberek hamarosan a szórakozáson túl életük más területein is egyre inkább igénybe veszik az internet által nyújtott lehetôségeket, és várhatóan az egyik elsô a tanulás lesz.

}

Ha például szükség van egy modellre, amely a jód kristályrácsát szemlélteti, vagy egy juhkoponyára, akkor irány a www.tanszertar.hu címen található Magyar Elektronikus Taneszköz Adatbázis. Képekkel, árakkal, valamint a forgalmazó nevével és címével szolgál a honlap. 2003/9 szeptember

•29

szabadidô {} zene

Informatikusokból lesznek a legjobb zenészek Zenei információk után kutatva olvastam ezt a meglepô kijelentést egy weboldalon. Ha a legjobb jelzôt elhagyjuk a címbôl, akár magamra is ismerhetek, tehát aki ezt mondta, tudott valamit... PERJÉS LÁSZLÓ

Vajon mi vehet rá egy alapvetôen mûszaki orientációval megáldott informatikust, hogy zenével kezdjen el foglalkozni? Két oka lehet: vagy nagyon szereti, amit csinál, és a zeneszerkesztô szoftvereket kiismerve MIDI-zenéket kezd gyártani, vagy épp ellenkezôleg, unja, amivel foglalkozik, vesz egy hangszert, és eljár vele a zenetanárhoz. Az elsô esetben az embert nem érheti csalódás. Szoftverrel zenét szerezni olyan, mint fürdôkádban búvárkodni. Lehet, de minek... A második esetben viszont abba az illúzióba ringathatja magát a kreatív elfoglaltságra vágyó technokrata, hogy életének lesz egy olyan területe, amelyben nem kell (esetleg nem is lehet) komputert és internetet használni. Mindez persze csupán addig a pillanatig tûnik igaznak, amíg a felelôtlen és naiv informatikus be nem gépel néhány, zenéléssel, zenetanulással, zenészekkel vagy hangszerekkel kapcsolatos kulcsszót az egyik internetes keresôbe.

{

képekkel, leckékkel segítik a bizonytalankodókat: www. personal.psu.edu/users/f/p/fpm108/glw/lessons/ lesson2.htm, www.musicnet.com.au/fun/guitar_tuner.asp, www.dreadscott.com/Guitar.html. A legjobb megoldást a Windows alatt futó AP Guitar Tuner kínálja: nem kell hozzá internet, és sokféle hangolási módot ismer. Ebben az esetben nem a fülünkre kell hagyatkozni, hanem a gitár jelét a hangkártya bemenetére kell csatlakoztatni (akusztikus gitárét mikrofonon keresztül), a szoftver pedig egy kijelzôn megmutatja, mikor jó a hangolás. A program a nagyobb szoftveradatbázisokból letölthetô (pl. a Letoltes.com Játék/Oktató kategóriájából, a letoltes.prim.hu/index.prm?pid=2194 webcímrôl). Érdekes módon a gyártó, az Audio Phonics webhelyérôl ez nem lehetséges.

Hangoljunk ingyen!

Tanuljuk az alapokat ingyen!

Vegyük a példa kedvéért a gitározást. A gitár ideális hangszer. Könnyû cipelni, sokféle mûfajhoz alkalmas, és végre meg lehet növeszteni rövidre vágott, technológiailag szabványos hajunkat, hogy a hamarosan bekövetkezô fellépésekhez legyen fellépôruhánk... Elôtte azonban fel kell hangolni a hangszert. Abszolút hallás hiányában ehhez hangológép szükséges, amely minimum 4-5 ezer forintba kerül. Hacsak a költekezés elôtt nem gépeljük be a Google-ba, hogy „guitar tuner”. Találhatunk szép számmal MP3-, RealAudio- és Java-hangológépeket, amelyeket böngészôn keresztül lehet mûködtetni. Hátrányuk, hogy csak bizonyos hangolási módokhoz nyújtanak segítséget, és hallás is szükségeltetik. A gitárt pedig sokféleképpen lehet hangolni. Ettôl függetlenül hasznosak ezek az oldalak, mert tanácsokkal,

A kezdôknek szánt hangszerek ára eltörpülhet a témában beszerezhetô könyveké mellett. Számtalan kottagyûjtemény és oktatófüzet, videofilm és DVD várja a zenészeket a hangszerboltokban. Nézzük, mit találhatunk az interneten egy kis kereséssel! Elsô lépésként szomszédaink és családunk legnagyobb örömére kezdjünk el skálázni (ha reklamálnak, említsük meg, hogy mi tulajdonképpen dobot szeretnénk, azon nem kell skálázni). A számtalan fajta skála eleve csak egy vaskos füzetben fér el, éppen ezért ideális, ha az interneten keressük meg. A www.guitarseek.com/scales.php3 címen listákból választhatjuk ki a hangnemet és a skála jellegét. A gitár szárán kis piros pontok jelzik a lefogandó helyeket. (Pár év alatt át is rághatjuk magunkat az egészen...) Ha a skálákkal végeztünk, gyakorol-

30•

2003/9 szeptember

szabadidô {} zene

juk az akkordfogásokat (további öt év). Ezekbôl még nagyobb a választék. A www.guitarseek.com/chords.php3 címen három listából választhatjuk ki az akkordok fajtáit. Ez az oldal hasonló az elôzôhöz, de itt van printelhetô nézet is, és MIDI segítségével meghallgathatjuk a kiválasztott akkordot. A www.looknohands.com/chordhouse/guitar/index_db.html címen az elôzônél kicsit fejlettebb megoldást kínálnak, soksok listával, MP3-ban lejátszható hangokkal és láncba fûzhetô akkordmenetekkel. Természetesen akkordokat és skálákat tanulhatunk internetkapcsolat nélkül is. A Chordbook 2.1 nagyjából annyit

nyújt a desktopon, mint egy fejlettebb oldal a böngészôben. A GuitarPower viszont igazi kincs lehet a hobbigitáros számára. Akkordok, skálák, arpeggiók, hármashangzatok az összes létezô fordításban. A GuitarPower óriási elônye, hogy ha ösztönös próbálkozásaink során véletlenül lefogunk valami nekünk tetszôt, és annak pontjait bejelölgetjük a virtuális gitáron, kiírja, hogy valójában mit is találtunk meg.

Tanuljunk kottából ingyen! Természetesen hamar eljut odáig a lelkes zenész, hogy végre szeretné eljátszani kedvenceit. Ez hallás és többéves gyakorlat hiányában elég veszélyes próbálkozás, ezért keressünk kottákat az interneten! A kottákat felvonultató webhelyeken a választék a 10-20 ezres nagyságrendnél kezdôdik. A www.guitarseek.com/searchtabform.html oldalon az

elôadó nevére és a zene címére is rákereshetünk, valamint további kottás (tabulatúrás) oldalakra mutató linkeket találunk. Kifejezetten gitártabulatúrákra szakosodott a www.guitartabs.cc/home.php oldal, amelynek választékát katalógusszerûen és keresôszerûen is felderíthetjük. Ne felejtsük el, hogy a torok is hangszer, és hogy az énekes a zenész legjobb barátja, mert az énekesek majd mindenfélét kitalálnak a zenekarban, hogy kedvenceinket ne kelljen 2003/9 szeptember

•31

szabadidô {} zene

elénekelniük. Ezért látogassunk el a www.lyricsfreak.com címre, ahol jelenleg több mint 110 ezer (!) dal szöveges változata várja az érdeklôdôket. Lehet-e vajon az internetes választékot a desktopon használható programkínálattal túlszárnyalni? Úgy tûnik, lehet. Két igen jó szoftvert is találhatunk, az egyik az ingyenes PowerTab (www.power-tab.net), a másik pedig a GuitarPro. Ezeknél nem is maga a program a lényeg – bár nagy elônyük a netes tabulatúrákhoz képest, hogy ezekbe mi magunk is írhatunk saját kottákat –, hanem az az óriási gyûjtemény, amelyet a rajongók töltenek fel az internetre, és amelyhez ingyen lehet hozzájutni. A www.mysongbook.com címen a GuitarPro szoftverhez találunk kottákat rengeteg mûfajban. Praktikus szolgáltatás, hogy hangszerenként (sávonként) írták meg a kottákat. Így ha otthon például a gitársávot akarjuk gyakorolni, azt kikapcsoljuk, míg a többi hangszert a programmal játsszuk le. Jelenleg ez a webhely több mint 24 ezer tabulatúrát tesz elérhetôvé. Segítségével egy idôben jutunk kísérôzenekarhoz és kottához. A bonyolultabb részek megtanulásánál a program lelassítható, úgy, hogy a hangnem közben nem változik.

Járjunk zenetanárhoz ingyen! Felmerülhet az igény, hogy tanárhoz járjunk. Nem olcsó mulatság, ezer-ezerötszáz forint körüli óradíjra számíthatunk a személyes oktatás alkalmával. Keressünk hát virtuális oktatót a neten! A www.riffinteractive.com/default.htm címen profi zenészek által mûködtetett, multimédiás zeneoktató weboldal található. Élô leckéket, valamint azok teljes értékû archívumát találjuk itt különbözô mûfajokban (www.riffinteractive. com/archiveLessons.htm). Kiválasztva például egy rockos leckét (www.riffinteractive.com/lyler/archive.asp?dir=07-28-03), 32•

2003/9 szeptember

máris elkezdhetünk tanulni. Az oldalon a leckéket mozgó kottákkal, filmekkel és hanganyagokkal illusztrálták. A bal oldali keretben az élô elôadás alkalmával rögzített chat látható szöveges formában, linkekkel. Nemcsak a tanulnivaló hallgatható meg, hanem az anyag elsajátítása után jól használható a végtelenített kíséret is, amelyet zenészek játszottak fel, nem komputerrel készítették, tehát jól szól, MP3minôségben. Sajnos itt nem lehet lelassítani a tempót. Ennek az oktatóhelynek van még két hátránya. Az egyik, hogy csak Internet Explorerben mûködik hibátlanul. A másik, hogy a sok hanganyag és videofilm széles sávú hozzáférést tesz szükségessé. Ez utóbbira azonban van megoldás, mert egy kis ügyeskedéssel a rendszeres leckék winchesterrôl vagy CD-rôl futtatva is mûködôképessé tehetôk.

Tanuljunk a világhírû kollégáktól ingyen! Ha a gitárleckéket is szeretnénk a desktopra vinni, látogassuk meg a www.winmx.com címet, és töltsük le az ott található szoftvert, amely korunk zeneipari mumusa, azaz egy fájlcserélô. Természetesen ne használjuk zenésztársaink CD-n kiadott anyagainak letöltésére, inkább keressünk rajta gitáros (dobos, billentyûs, basszusgitáros) oktatófilmeket. A fellépések elôtt ugyanis van még egy fontos dolga a gitárosnak: meg kell tanulnia néhány olyan pózt, amelyet a tapasztaltabb kollégák már tudnak :-). A „guitar”, a „live” és a „bootleg” kulcsszavakat használva a hazai kereskedelemben ismeretlen (pl. japán nyelvû gitáros újság CD/DVD-mellékletén megjelenô) gitárleckékhez, oktatófilmekhez juthatunk hozzá a legnagyobbaktól. Ezenkívül rajongók által rögzített, ki nem adott filmfelvételeken és külföldi újságmellékletek CD- vagy DVDmellékleteinek anyagain csodálhatjuk meg zenésztársainkat koncertezés közben. Érdemes :-).

Vásároljunk eszközöket fél pénzért! Nincs minden ingyen a zenélésben sem. Nem lehet virtuális gitárt szerezni a próbák vagy fellépések alkalmára, sem erôsítôk, sem effektek nem léteznek úgy, mint az eddigiek, szoftveres vagy más letölthetô formában. Az igazsághoz hozzátarto-

szabadidô {} zene

zik azonban, hogy vannak szoftveres gitáreffektek, amelyek a hangkártyára dugott gitár hangját megváltoztatják, de ezek az „ódenagyonrosszulszól” kategóriába tartoznak. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy Amerika a szegény és nincstelen zenészek hazája, ezért ott bizonyos eszközök feleannyiba kerülnek, mint itthon. Ilyenek például a márkás gitárhangszedôk, a multieffektek, a drágább gitárok, a húrok és a pengetôk (ez utóbbi kettô nagy mennyiségben). Sajnos ezek az árucikkek Európa más országaiban is viszonylag drágák, bár nem annyira, mint nálunk, az árkülönbség mégis akkora, hogy megéri a tengerentúlról rendelni. A nincstelen zenészek e távoli országában rengeteg az internetes áruház, amely szívesen küldözget bármit a gazdag zenészek országába (vagyis ide, nekünk) kinti áron. Álljon itt néhány példa: egy Digitech RP100 effekt nagyjából 79 dollár + 17 dollár a szállítás, itthon mindez 60 ezer forint. Egy GNX2 profi készülék itthon 220 ezer forint, kint 300-350 dollár + 65 dollár a szállítás. Egy Seymour Duncan hangszedô itthon 25 ezer forint, kint nagyjából 55-60 dollár + 9 dollár a szállítás. Ha a 8% vámot és a 25% áfát is hozzászámoljuk, akkor is jobban járunk a kintrôl rendeléssel. Igen jó forrás a hivatalos hangszerboltokon kívül az Ebay.com aukciós áruház német és amerikai kiadása. Nemcsak használt berendezéseket rendelhetünk sokszor jóval a

fél ár alatt, hanem kereskedôk elfekvô készleteire is rábukkanhatunk. Ilyen megrendelések alkalmával hitelkártyával fizethetünk, vagy például Budapesten a Deák téri AMEX-irodában forintért vásárolhatunk csekket a megfelelô összegrôl, és azt postázhatjuk az eladónak, amit ô a lakhelyén gond nélkül be tud váltani készpénzre. Rendelés elôtt mindenképpen tisztázzuk az áru szállítási költségeit. Ha sokallnánk, kérjük a United States Postal Service-en keresztüli szállítást, mert az a legolcsóbb.

Zenéljünk ingyen! A sok kedvezmény és ingyenes lehetôség láttán egyértelmû, hogy a kezdô hazai zenész csak ingyen léphet fel :-). A fellépés költségei igen alacsonyak, a kis klubok biztosítják az alaperôsítôket, de ha elôzenekarként a barátaink elôtt léphetünk színpadra, még kevésbé kell aggódnunk az erôsítôk miatt. Ezt megelôzôen azonban költenünk kell próbateremre, húrokra, esetleg demofelvételt kell készítenünk a klubtulajdonosok meggyôzésére, amit szintén szoftverek segítségével mixelhetünk össze, és javíthatunk fel otthoni PC-nken. Amíg idáig eljutunk, addig szépen megnô a hajunk, ami a zenélésnek azért fontos kelléke, mert – ahogy már említettem – így nem kell fellépôruhát vásárolnunk...

}

2003/9 szeptember

•33

szabadidô {} bluetooth

Mikrofog A BL Marketing által forgalmazott Micro-Tooth headset és Multi-Tooth autós kihangosítókészlet lehetôvé teszi, hogy mobiltelefonunkat kezünk segítsége nélkül vezéreljük és használjuk. Természetesen ez csak a Bluetooth-kapcsolatra felkészített telefonok esetében igaz, de szerencsére egyre több modell kecsegtet minket ezzel a lehetôséggel.

készletben találha{ tóAegyMulti-Tooth szivargyújtóra csatlakoztatható hangszóróegység, egy csíptetôvel ellátott mikrofon, valamint a Micro-Tooth headset – hogy a vezeték nélküli szabadság akkor is megmaradjon, ha kiszállunk autónkból. A készülék 50 ezer forint körüli ára nem mondható csekélynek, de érdemes megfontolni, hogy ennyi

Minden praktikuma ellenére azonban meg kell jegyeznünk, hogy a MultiTooth kivitelezôi dúskálnak az olcsó mûanyagokban, így nem sajnálták ezt a nemes anyagot. Az egyébként helyes apróság így a Hongkongból impor

A Multi-Tooth kihangosítókészlet „beszerelése” az autóba néhány másodpercig tart, és nem igényel szaktudást.

pénzért olyan eszközt kapunk, amelyet késôbb egy másik autóban, egy másik telefonnal is tudunk használni. Maga a használat pedig elég egyszerû. A hangszórót bedugjuk a szivargyújtóba, a mikrofont felcsíptetjük például a vezetôoldali napellenzôre, telefonunkat pedig összekapcsoljuk az eszközzel. Elsô alkalommal a készülékek bemutatkoznak egymásnak, majd ha mobiltelefonunk menüjében aktiváltuk a Bluetooth-eszközt, a felismerés késôbb automatikusan megtörténik. 34•

2003/9 szeptember

tált játék mobiltelefonok tapintásélményét nyújtja. Persze ez nem akadályozza meg feladata elvégzésében. Mûködni pedig mûködik, egészen jó hangminôségben teszi, amit kell.

}

A Btech Multi-Tooth vezeték nélküli headset és autós kihangosító fôbb jellemzôi: – a Bluetooth v1.1 szabvány használata, – 8 wattos hangszóró, – a hívásfogadás gombjának kivilágítása az éjszakai használathoz, – a headsettel aktiválható hangtárcsázó funkció, – a telefon automatikus felismerése az autóban történô csatlakoztatáskor, – egygombos hívásfogadás, – tölthetô 3,6 voltos Li-Iontelep, – 10 méteres használhatósági körzet.

Kapcsolódó webcím: ÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ www.freetop.hu ÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ ÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ ÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷

gy másik s tudunk Maga a pedig erû. A t beduggyújtóba, a mikrofont felcsíptetjük például a ve-

üzlet {} kafetéria

Vállalati kávéház A kafetéria (választható béren kívüli juttatások) mostanában az egyik legnépszerûbb téma a szaklapokban, és számos írás látott már napvilágot arról, hogy a rendszer bevezetése milyen elônyökkel jár egy cég HR-munkájában. Ez alkalommal elsôsorban a kafetériarendszer adminisztrációjával foglalkozunk. A kérdésekre Angyal Gábor, a Nexon kereskedelmi igazgatója válaszol.

lehet a kafetéria egyaránt { –jóMiért a munkáltatónak és a munkavállalónak? – A kafetéria típusú juttatási rendszer azt jelenti, hogy egy meghatározott összeget a munkavállaló saját belátása szerint „költhet el”, azaz maga dönthet arról, hogy keretét mire használja fel. Például étkezési hozzájárulás, nyelvtanulás, üdülés, biztosítás, önkéntes nyugdíjpénztári befizetés stb. Szinte minden vállalat jelenleg is nyújt dolgozóinak különbözô juttatásokat, viszont ezek az elemek nem minden esetben tükrözik a munkatársak igényeit. A kafetériarendszerben ezzel szemben a rendelkezésre álló keretösszeget határozzák meg, és a dolgozók a juttatások széles körébôl – mint egy étlapról – válogathatják össze a saját igényeiknek legmegfelelôbb csomagot. A kafetériarendszer másik elônye, hogy minden egyes elem „forintosítva” van. Ezáltal egyrészt a cégek pontosan kalkulálhatják a költségeket, másrészt a munkavállalók is tisztán látják, mennyit költ rájuk vállalatuk. – Hogyan érdemes bevezetni a kafetériarendszert? – Szakmai szempontból egy olyan alkalmazás jelentené a megoldást, amely átlátható és kommunikatív a munkavállalók számára, valamint gyors és egyértelmû kimutatást biztosít a HR-vezetésnek. Idôt és pénzt megtakarítva célszerû egy létezô, kész megoldást alkalmazni, amelynek használata nem terheli a vállalat fejlesztési kapacitását, és – akár interneten keresztül történô eléréssel – hatékony megoldása lehet a feladatnak. Egy ilyen alkalmazás egyértelmû információt ad a választható elemeket il-

letôen, s segítségével a munkavállalók rögzíthetik egyéni választásukat, miközben statisztikai lekérdezéseket és grafikus megjelenítést nyújt a HR számára. A lekérdezhetô összesített kimutatások alapján már könnyedén meghatározható a munkavállalók különbözô juttatások iránti igénye. A modul további elônye, hogy képes a teljes és részletes nyilatkoztatás megvalósítására, ami a kafetériarendszerben rögzített juttatások felkínálásával az összegszerû választást is lehetôvé teszi a munkavállalók számára. A nyilatkoztatás után pedig a leginkább megfelelô szolgáltatók hozzárendelhetôk a kafetériamodul dolgozók által preferált elemeihez. – Mi várható el a kafetériarendszer szállítójától? – Amennyiben a vállalat vezetése megismerte és elfogadta a kafetéria által nyújtott elônyöket és lehetôségeket, valamint döntött arról, hogy szeretné azokat saját berkeiben is hasznosítani, szükségszerûen meg kell ismernie az adminisztrációját támogató megoldásokat. A HR-szakember jogos elvárása, hogy egy ajánlat tartalmazza az igényfelmérést, a választható csomagok kidolgozását, azok elônyeinek, hátrányainak és várható hasznának elemzésével a pénzügyi tervet, a kafetériaszabályzat kidolgozását és javaslatot a mûködtetéshez szükséges adminisztráció megoldására. Számos szolgáltató kínál ma kafetériacsomagot a piacon, és általában saját termékeit ajánlja, természetesen kiegészítve olyan elemekkel, amelyek teljessé teszik a palettát, és megfelelnek annak az elvárásnak, hogy választáskor minden korosztály a saját preferenciáit tudja érvényre juttatni. Általában az azonnali fogyasztásra alkal-

mas elemeket a fiatalabb korosztály választja, míg a felhalmozás, megtakarítás jellegû elemek inkább a középkorú generációra jellemzôk. A legfontosabb szempont – miután a rendszer alapvetô célja az elérhetô pénzügyi elônyök mellett a munkavállalói lojalitás növelése –, hogy megismerjük, munkavállalóink milyen elemeket szeretnének látni a csomagban. Ennek felmérése többféle módon történhet, de azt hiszem, a sikeres bevezetéshez mindenképpen szükséges, hogy már ezen a ponton gyors felmérési lehetôség álljon rendelkezésünkre. Vegyük igénybe az informatika és a digitális kommunikáció adta lehetôségeket. Az internet/intranet számos megoldást kínál a vezetôk számára a cégen belüli kommunikáció megszervezésére és lebonyolítására. Nos, ez a közvéleménykutatás is elvégezhetô az internet segítségével. A Nexon Kft. – felmérve és átgondolva a piaci igényeket – már a bevezetésnek ebben a szakaszában informatikai támogatást nyújt a HR-vezetôk munkájához. A kafetériaadminisztrációt támogató szoftver- és szolgáltatáscsomag részeként olyan megoldást kínál, amelynek eleme egy közvélemény-kutatás lebonyolítása is. A HR-vezetôvel együttmûködve kialakítható az a „szavazógép” amely az elôzetes elképzelések és tervek alapján egy szavazásnak 2003/9 szeptember

•35

üzlet {} kafetéria

megfelelô kafetérianyilatkozat készítését teszi lehetôvé. – Milyen juttatási elemeket lehet bevonni a rendszerbe? – A tételek meghatározásánál technikai korlátok nincsenek, így gyakorlatilag minden, a piacon megtalálható elem definiálható a „szavazógépben”. Természetesen érdemes optimalizálni a tételszámot, hiszen így a munkavállalók számára is áttekinthetôbb marad a rendszer. A tételszám kialakításánál nem hagyható figyelmen kívül, hogy a választáshoz a tételekrôl kellô információt kell nyújtani a munkavállalóknak, hogy tudják, mit miért választanak. A különbözô tételek mellett szerepel-

nek a megfelelô szorzók is, amelyek segítik a döntést, mert a választás során azonnal látható a bruttó-nettó viszony alakulása. A tételekbôl csomagok is szerkeszthetôk, és meghatározható az azokban szereplô tételek összege. A csomag kialakítása segít érvényre juttatni a vállalat humánpolitikai céljait. A rendszer ilyen módon történô paraméterezésében a Nexon Kft. segítséget nyújt, és készen szállítja a „szavazógépet”. A szállítás fogalma ebben az esetben azt jelenti, hogy e-mailben elküld a megrendelô számára egy internetcímet (URL-t), egy felhasználói nevet és jelszót. A paraméterezés során az éves keretösszeg ugyancsak meghatározásra

Csomagok szerkesztése

Törzsadatok

Statisztika

36•

2003/9 szeptember

kerül, és – tekintettel a rendszerrel történô szavazás gyors lebonyolítására – akár többféle keretösszeggel is megismételhetô a közvélemény-kutatás. Tapasztalataink szerint a keretösszeg emelésével átalakulhat a dolgozói preferencia struktúrája. A program folyamatosan tájékoztatja a választót, hogy mekkora összeget használt fel éves keretébôl, és hogy ebbôl nettó értéken mennyi kerül a zsebébe. A választás során a munkavállaló egészen a rögzítésig módosíthatja elképzelését. Rögzíteni csak akkor tudja választását a rendszerben, ha a keretösszeget nem lépte túl. A HR-vezetés a szavazás végeztével – de akár közben is – statisztikát kaphat a szavazás végeredményérôl vagy az aktuális választásokról. A statisztikában látható a kitöltött nyilatkozatok száma, az, hogy összesen hány tételt választottak, és hogy mely tételek milyen népszerûségnek örvendenek a munkavállalók körében. Hozzátehetjük, hogy a rendszert nemcsak a közvélemény-kutatás lebonyolítására lehet használni, hanem a kafetériaszabályzat megalkotása és a rendszer bevezetése után a munkavállalók ennek segítségével tudják elkészíteni – esetleg év közben megváltoztatni – nyilatkozataikat. – Milyen lehetôség van az adminisztráció támogatására, esetleg teljes megoldására? – Az elmúlt év során több cég vezette be kafetériarendszerének adminisztrálására a Nexon alkalmazását. A használatba vétel licencvásárlás vagy bérlet formájában is történhet, de költségkímélô megoldást biztosít az adminisztráció outsourcingként történô kihelyezése. Az adminisztráció keretében a Nexon biztosítja a szükséges információkat a havi bevallásokhoz, illetve a kafetéria hatékonyságának és költségelemzésének elvégzéséhez. A lap olvasóinak felajánljuk azt a lehetôséget, hogy cégüknél díjmentesen kipróbálhatják a kafetéria-szavazógépet. Ehhez nem kell mást tenniük, mint ezt a cikket a témában érintett HRes ismerôsüknek elküldeniük, és ennek az ismerôsnek a cégét, nevét, beosztását, elérhetôségét a nexon@ nexon.hu e-mail címre továbbítaniuk.

}

üzlet {} idôgazdálkodás

Korszerû idôgazdálkodás Az integrált személyügyi rendszerek egyre növekvô szoftverkínálatából ezúttal az idôgazdálkodási alkalmazásokkal foglalkozunk. Ezt a szakterületet nálunk legtöbbször a beléptetôrendszerek alkalmazására szûkítik le, megelégedve a hardvereszközök többé-kevésbé szakszerù használatának ismereteivel. Ezzel ellentétben az idôgazdálkodási rendszerek – különösen, ha integráltan mùködnek együtt egy korszerù, kompetencia alapú személyügyi rendszerrel – egészen kimagasló hatékonysággal alkalmazhatók a szervezetek tevékenységének megszervezésében. TÓTH HELÉNA DATEN-KONTOR TRADE KFT.

Az idôgazdálkodási rendszerek { fôként a munkaerô-hasznosítás és -gazdálkodás szakterületein használhatók eredményesen. Célkitûzéseik elsôsorban a rugalmasság és a költségcsökkentés megvalósítására vonatkoznak. Funkcióik tökéletesen összehangolják a munkaerôhiány és a rendelkezésre álló kapacitás kezelését. Feleslegessé teszik a túlórázást, és elkerülhetôvé a kihasználatlan munkaidôt. Teljes körù adatszolgáltatást végeznek a kontrolling számára, így a befektetések megtérülési idejét jelentôsen lerövidítik. Elôsegítik a teljesítmény optimalizálását. A szoftverek használata során a munkaerô-szükséglet tervezése, elôrejelzése, a mûszakok és szolgálati idôk tervezése munkaidô-, munkahely- és szerzôdéstervezéssel párosul. A tényleges adatok visszacsatolásával támogatható a jelentési és kontrollingtevékenység. Mindezek alapján a szervezet mûködésének gazdaságossága érezhetôen javul, csökkennek a bérköltségek, összhangba kerül a munkaerôszükséglet és -felhasználás, elkerülhetôk a túlórák. A korszerû idôgazdálkodási rendszerekkel szemben elvárás a nagyfokú rugalmasság, aminek révén bármely személyügyi rendszerrel integráltan

üzemeltethetôk. Az adatgyûjtés a legkorszerûbb beléptetôrendszerek által szolgáltatott adatokkal is megvalósítható. A röviden felvázolt jellemzôk alapján az ilyen alkalmazások elterjedése elsôsorban azoknál a szervezeteknél várható, amelyeknél az alaptevékenység magas szintû emberierôforrásgazdálkodási, vezetési kultúrával és informatikai ellátottsággal párosul. A korszerû, integrált idôgazdálkodási rendszerek a következôkben felvázolt funkciócsoportokat tartalmazzák: Be- és kiléptetés A rendszerek tervezésének fontos eleme a cég egyes területeinek elemzése, illetve ennek alapján a megfelelô (védelmi) szintek kialakítása, azokon a célok kijelölése, valamint a megfelelô beés kiléptetési pontok meghatározása. Ezek alapján kell dönteni a mozgási jogosultságokról az egyes területeken. Minden tervezési lépésnél figyelemmel kell lenni a rendszertôl elvárt áteresztôképességre is. Ma már közismertek a funkció ellátásához szükséges hardverelemek, az elektronikus zárak, forgóvillák, sorompók, a mágnes- és közelítôkártyák. Ezek ismertetése helyett az egyik legbizto-

sabb azonosítási formát, az egyre népszerûbb ujjlenyomat-olvasók használatát mutatjuk be. A legújabb termékek több lehetôséget kínálnak, amelyek közül most kettôt említünk meg. Az igazolványleolvasóval kombinált ujjlenyomat-olvasó berendezés magas biztonsági igények esetén ajánlott. Az ujjlenyomat és az igazolványban rögzített sablon (verifikáció) összehasonlításával hatékony azonosítást biztosít. A rend-

2003/9 szeptember

•37


szer személyenként két ujjlenyomatsablont is tárol arra az esetre, ha a belépô személy egyik ujja megsérülne. A másik megoldás a hálózati terminálhoz ún. buszleolvasóként kapcsolt ujjlenyomat-olvasó. Az azonosítás (leolvasás és kódolás) mindössze 1 másodpercet vesz igénybe, és 5 milliszekundumot a további összehasonlítás. Az ujjlenyomatok rögzítése hagyományos PC-n történik, az USB-portra csatlakoztatott különleges egér segítségével. Ehhez egy speciális ujjlenyomat-leolvasó szoftvert

egyes munkavállalóval automatikusan közli a teljesítendô munkaidô mennyiségét. Ennek alapján lehetôvé válik a komplex mûszakos munkarendtervek kialakítása is. Idôintervallumok Az idôintervallum-technika segítségével a rendszer a könyvelt valós és a teljesítendô munkaidô alapján automatikusan hozza létre a változó munkaidôbeosztásokat. Pótlékok kiértékelése A program automatikusan megálla-

telepít a program, amely lehetôvé teszi az ujjlenyomatsablonok beolvasását és kezelését, valamint az igazolványszámok hozzárendelését. Biztosítja az ujjlenyomatsablonok betöltését is a beléptetôberendezésekbe.

pítja, hogy az adott helyzetben milyen különleges értékelést alkalmazzon. Kezeli az éjszakai, vasárnapi és ünnepi pótlékokat is. Hiányzási idôk rögzítése/kiértékelése Itt kell megemlíteni, hogy sok rendszer már lehetôséget biztosít az interneten keresztül történô online lekérdezésekre, valamint a jövôbeni, elôre megadott hiányzási idôk kezelésére is. Túlóra-kiértékelés A rendszer a túlórát többféle (személyhez, csoporthoz rendelt) engedélyezési móddal kapcsolhatja össze. A különbözô integrált kiértékelési szabályok (napi, heti) mind egyéni munkavállalókra, mind pedig munkavállalói csoportokra meghatározhatók. Elszámolás A programok nemcsak a teljesítendô és a valós idô összevetésébôl képzett munkaidô-elszámolásokat készítik el (a megfelelô munkaidôkontókkal együtt – túlóra, ledolgozás, rugalmas munkaidô stb.), hanem elvégezhetik a megfelelô bértípusokkal ellátott munkaidô-kiértékelést is. Online modellezés Az online elszámolási szimuláció lehetôvé teszi a különbözô idômodellek

Munkaidô-nyilvántartás és -elszámolás Ahhoz, hogy a mozgásadatokból a munkaidôre vonatkozó információkat nyerjünk, szükséges a lehetséges munkarendek, munkaidôk, illetve az azokhoz tartozó dolgozók megadása. A programokban létrehozhatók olyan egyenlegek, ahol meghatározott algoritmusok szerint ezek az idôk növekednek, illetve csökkennek. Megjegyzendô, hogy az egyenlegek helyes meghatározása elôsegíti a bérszámfejtéshez való illesztést. A korszerû beléptetôrendszerekkel szemben támasztott alapvetô igény, hogy a munkaidô-nyilvántartással kapcsolatban az alábbi szempontok szerint is megkönnyítsék a feladatok elvégzését: Teljesítendô idôk generálása Az elôre meghatározott idômodellnek megfelelôen a rendszer minden 38•

2003/9 szeptember

kipróbálását anélkül, hogy az a jelenleg érvényben lévô beállítást befolyásolná. Továbbá könnyedén készíthetôk MS Wordben is megjeleníthetô kimutatások. Készenlét/otthoni készenlét Ez a modul teszi lehetôvé a készenlétet vagy otthoni készenlétet vállaló munkavállalók, munkavállalói csoportok elszámolását. Ennek során a rendszer alkalmazza a megfelelô kiértékelési szabályokat, és figyelembe veszi az utazási idôket. Idôadat-korrekció Ha egy szervezetnél sikerül kiküszöbölni a fegyelmezetlenségbôl adódó korrekciós igényeket, akkor is szükség lehet arra, hogy a tényleges mozgásadatokon változtassunk. Különösen gyártással foglalkozó cégeknél gyakori az egyenlôtlen munkaterhelés, illetve az ebbôl következô mûszak, valamint munkarendváltozás stb. Ilyenkor programunk a beállított paraméterek hatására indokolatlanul jelezhet hiányzást, illetve túlórát. A távolléteknél is csak utólag derül ki a hiányzás oka, amit a rendszerrel általában már csak ezen az úton tudunk közölni. E feladatokat egy vagy több megbízott, jogosítvánnyal rendelkezô személy végezheti el a béradatok átadása elôtt. Ezeket a beavatkozásokat a rendszerek a folyamatos ellenôrizhetôség miatt megkülönböztetve kezelik. A beavatkozások általában egy hónapra visszamenôleg végezhetôk el. A tapasztalat az, hogy szervezetenként legalább egy fônek foglalkoznia kell ezzel a feladattal. A munkavállalók felhasználása és tervezése Ha már rendelkezésünkre áll a munkaidô-nyilvántartást biztosító rendszer, logikusan merül fel a gazdálkodás kérdése, ami a tervezést is megkívánja. Ahhoz, hogy az erôforrásokat az alkalmazással optimalizálni lehessen, az eddigieken túl még több információt kell közölni a programmal. Szükséges például a törvényi szabályozások mint peremfeltételek beállítása. Meg kell adni


a fiatalkorú munkavállalók maximális munkaidejét, a terhes nôkre vonatkozó munkaidôkorlátokat, a kötelezô pihenôidôket stb. Ezeket a tervezés során nem lehet túllépni. Ugyancsak meghatározhatók az egyes tervezési egységek, valamint a szükséges képesítések, amelyeket hozzá kell rendelni az egyes munkavállalókhoz. Megadandó, hogy a tervezésnél az adott dolgozó felhasználása lehetséges, szükséges, illetve tilos-e (pl. a jogosítvánnyal rendelkezô vezérigazgatóval számolhatunk-e a szállítási feladatoknál). A tervekbôl kitûnik a kellô, illetve a várhatóan rendelkezésre álló munkaerô. A hiányt pótolni lehet az erre a célra korábban kijelölt munkavállalók hadrendbe állításával. A tervezôprogram megfelelô mûködéséhez a munkaidô-nyilvántartással kapcsolatos adatokat pontosan kell kezelni, ezért a két szoftvernek kapcsolatban kell lennie egymással. A tervezôprogram alkalmazása hosszú és rövid távon

is jelentôs segítséget nyújt, túl a termelési feladatok közvetlen támogatásán: Termelésirányítás Az idôgazdálkodási rendszerek támogatják azoknak az adatoknak a kezelését is, amelyek nem közvetlenül a munkaidôvel kapcsolatosak Az alapvetô funkciók a beléptetést, a munkavállalófelhasználást és -tervezést, valamint a munkaidô-nyilvántartást, végsô soron a minél hatékonyabb termelés elérését szolgálják. Errôl visszaigazolást üzemi termelés esetén a gépek, gépsorok, termelési berendezések adataiból nyerhetünk. A korszerû idôgazdálkodási rendszerek lehetôvé teszik ezeknek az adatoknak a feldolgozását, és ezáltal hatékony segítséget nyújtanak a termelésirányítás magasfokú megvalósításában. Egyéb kiegészítô funkciók Üzemi étkeztetés kezelése Fontos, hogy a program támogassa

a fix és változó összegû tranzakciókat, s közvetlen kapcsolatot biztosítson a kasszarendszerrel a készpénz nélküli fizetések, illetve a menüutalványok nyomtatásának lebonyolításához. Az étkezési szolgáltatás adatai kiértékelhetôk, és továbbíthatók az elszámolás felé. Gépjármûüzemanyag-elszámolás A rendszerek sokszor lehetôvé teszik a céges és magángépjármûvek tankolásainak nyilvántartását mennyiség, fajta, pénzösszeg és egyéb kritériumok alapján. Mindezekre az értékekre egy felsô limit is meghatározható. Az adatok továbbíthatók az elszámolás felé. Vállalaton belüli vásárlás A cégeknél szinte kivétel nélkül mûködik üzemi büfé, egyes speciális üzemek pedig lehetôvé teszik, hogy a dolgozók a vállalati portfólióból kedvezményesen vásárolhassanak. Ezek a tranzakciók folyamatosan figyelhetôk, a vásárlási keretek nyomon követhetôk, és szükség esetén a bérszámfejtés felé is továbbíthatók.

}

2003/9 szeptember

•39

üzlet {} IT-perspektíva

Üzlet az informatikában A Grepton Informatikai Rt. hazánk egyik legdinamikusabban fejlôdô IT-szolgáltatója. Amellett, hogy a cég négyszeres arany fokozatú Microsoft-partner, vezetése néhány hónapja az Oracle-lel ugyancsak hasonló szerzôdést írt alá. Ez már önmagában is érdekes, de nem minden. A Grepton nemrég egy magyar–német közös vállalatot hozott létre Németországban, és szoftvereszközmenedzsment-tanácsadással foglalkozó cégbe fektetett be itthon. Minderrôl, valamint a hazai IT-piac alakulásáról, az informatikai cégek lehetôségeirôl Süli Andrással, a Grepton gazdasági igazgatójával beszélgettünk. SZÉLL ANDRÁS

András: – Közismert az infor{ Széll matikai piacot sújtó recesszió.

S. A.: – Mindenhol költségracionalizálás folyik, és a vállalatok számolnak. Természetesen az ilyen megoldások elfogadtatásához kell egyfajta evangelizációs tevékenység a beszállítók részérôl is. Mindenhol, ahol megfordulunk, próbáljuk elmagyarázni az outsourcing elônyeit. Elôször az IT-.vezetôknek, azután megyünk tovább a pénzügyi, üzleti vezetôkhöz.

(AppliCore Grepton). Alapvetôen hardverrel foglalkozik, de a szoftver-, illetve alkalmazásfejlesztéseket mi mögé teszszük innen, Magyarországról. Hiszünk abban, hogy jelentôs elônnyel jár, ha úgy nyitunk a külföldi piacok felé, hogy egy ottani céggel lépünk partneri kapcsolatba, vagy közösen hozzuk létre a mûködés keretét. Elôny számunkra, mert az ottaniak – jelen esetben a németek – elfogadnak minket, és elôny a kinti cég számára, mivel a mi segítségünkkel felépíthet egy új üzletágat.

Sz. A.: – Véleménye szerint hogyan készülhetnek fel a hazai informatikai cégek az EU-csatlakozásra?

Sz. A.: – Feltételezem, hogy az ottani viszonyokhoz mérten versenyképes árat tudnak kínálni...

S. A.: – A felkészülési folyamat hoszszú, és nem is mostanában indult. Az elsô fejezet 3-4 évvel ezelôtt zajlott le. Már akkor be kellett vezetni bizonyos cégen belüli mechanizmusokat, fel kellett mérni, hogy a munkatársak milyen nyelveken beszélnek, és így tovább. Most két feladatunk van. Az elsô, hogy meg kell értenünk, hogyan fog mûködni az EU-s rendszer. A második, hogy fel kell mérnünk az uniós konkurenciát. Meg kell vizsgálni, hogy azok a cégek miben jók, mit hogyan csinálnak.

S. A.: – Igen. Ennek a megoldásnak olcsóbbnak kell lennie, mintha egy német cég önállóan venne fel embereket, és építene fel egy üzletágat, elsôsorban az ottani fizetések és közterhek miatt. De olcsóbb egy már meglévô német informatikai cégnél is. Ez nem nehéz. Ugyanakkor nem kell olcsóbbnak lenni például az indiai fejlesztôcégeknél. Ezekkel szemben fel tudunk mutatni olyan elônyöket, amelyek már számítanak a német piacon. Ilyen a komplex rendszerek és megoldások ismerete, felépítése, illetve a kulturális hasonlóság. Természetesen nem szabad azt gondolni, hogy az éles árversenyben el tudjuk venni a munkát a legolcsóbb cégektôl. Az is tény, hogy a nagyon komoly fejlesztéseket minden országban szeretik hazai cégekre bízni. A két szélsôség közötti projektek viszont megszerezhetôk.

Sz. A.: – Ön szerint minek köszönhetô az outsourcing elôtérbe kerülése?

Hogyan érinti ez a Greptont? Süli András: – Erre az évre 50 százalékos bôvülést terveztünk, amit valószínûleg nem fogunk elérni, de 15-20 százalékos növekedéssel számolhatunk. Sz. A.: – A bôvülésnek mennyiben kulcstényezôje, hogy ebben az évben Oracle-partnerek lettek? S. A.: – Nem kiemelkedô tényezô. Teljes bevételünknek idén mintegy 10 százaléka függ össze az Oracle alapú megoldások fejlesztésével, így a növekedésben ez arányosan egy-két százalékot jelent. Ennél nagyobb a szerepe az SLA alapú outsource-üzemeltetésnek, amelynek piaca kezd beérni. A cégek fokozatosan megértik, hogy ez a fajta üzemeltetés nem arról szól, hogy vesznek tôlünk három jó szakembert, aki mögé mi teszünk egy eszkalációs bázist, hogy azután ide lehessen telefonálni, ha valami baj van. A magyar piacon is egyre többen felismerték, hogy az outsourcing akkor tud igazán mûködni, és akkor költséghatékony, ha megfelelô SLA-szerzôdést kötnek a beszállítóval. Ebben a megközelítésben nem is igazán az az érdekes, hogy milyen eszköztárral valósítjuk meg a meghatározott rendelkezésre állási szintet, sokkal inkább az, hogy ha nem valósítjuk meg, akkor a megrendelô büntetni tud. A piac fejlôdik, és a cégek egyre jobban együttmûködhetnek egymással. Ez mindenkinek jó. 40•

2003/9 szeptember

Sz. A.: – Ki lehet lépni a nyugati piacokra? S. A.: – Igen. Anyavállalatunknak, a Protomixnak van egy németországi partnere. Ezzel a partnerrel létrehoztunk egy közös befektetést, az ACG-t

üzlet {} IT-perspektíva

Sz. A.: – Beugrani a mély vízbe nem könnyû. Milyen szempontokat érdemes mérlegelni egy hasonló befektetés során? S. A.: – Az elsô kérdés az, hogy a piac, ahol szeretnénk befektetni, milyen lehetôségekkel kecsegtet. A második, hogy milyen ismereteink vannak róla. Fontos, hogy be tudunk-e fektetni olyan összeget, amely eléri a „kritikus tömeget”, és lehetôvé teszi, hogy valódi

ket találnunk a befektetés élére, akkor az akció elveszi a menedzsment idejét és figyelmét az anyacég tevékenységétôl. Ez természetes, hiszen a menedzsment szeretné, hogy a cég pénze jó helyre kerüljön. Amikor viszont a befektetés nem megy olyan jól, a vezetés még több idôt tölt el a problémák megoldásával. Ez a folyamat sokszor oda vezet, hogy a vezetés végül elveszíti a fókuszt, és az anyacég elkezd döcögni. De itthon is érdemes lehet befektet-

Sz. A.: – Mindez fejlett üzleti szemléletet kíván meg az informatikai vállalatok vezetôitôl. Megjelenik ez az üzleti szemlélet a mindennapok során, a projektekben is? S. A.: – Igen. Igyekszünk a saját informatikai projektjeinket egy kicsit üzleti szempontból is körülbástyázni. Egy projektet a megrendelô akkor fog sikeresnek érezni, ha a bevezetett rendszer megoldotta valamely komoly üzleti problémáját, vagy ha ki tudja számolni, hogy mennyi megtakarítása keletkezett. Nagyon sokszor viszont segíteni kell az ügyfeleknek abban, hogy a megtakarításokat ki tudják mutatni, vagy abban, hogy ne ragaszkodjanak egy nem megfelelô megoldás kifejlesztéséhez. Ilyenkor oda kell állni az ügyfél elé, és nyíltan el kell mondani neki, hogy az informatikai rendszer önmagában nem biztos, hogy meg fogja oldani az üzleti problémáit. Ezután meg kell kérni, hogy minket, akik a technológia oldaláról érkeztünk, engedjen tájékozódni az üzleti kérdéseket illetôen. Így lehet olyan megoldásokat létrehozni, amelyek üzleti szempontból is helytállóak. Nem vagyunk üzleti tanácsadók, de nem engedhetjük meg azt sem, hogy informatikai szakmai tudás nélküli tanácsadók döntsék el, hogy elinduljon-e egy informatikai projekt. Ha az ügyfél üzleti elvá-

„Most két feladatunk van. Az elsô, hogy meg kell értenünk, hogyan fog mûködni az EU-s rendszer. A második, hogy fel kell mérnünk az uniós konkurenciát. Meg kell vizsgálni, hogy azok a cégek miben jók, mit hogyan csinálnak.“

piaci szereplôvé váljunk. Végül kritikus tényezô, hogy sikerül-e olyan embereket találnunk, akikben száz százalékig megbízunk. Egy sikertelen próbálkozásunk kapcsán tanultuk meg, hogy a befektetések ára sokszor nemcsak pénzben fejezhetô ki. Ha nem sikerül megbízható, „önjáró” embere-

ni. Az IPR-Insights Consulting and Research tulajdonosa 80 százalékban a Grepton. Ez egy kis cég, amely szoftvereszközmenedzsmenttanácsadással foglalkozik. Ez a terület folyamatosan fejlôdik, és az EUcsatlakozással is növekedni fog a jelentôsége.

rásai nem igazolódnak be, minket fog hibáztatni. Másfelôl pedig amikor mi nagyon hiszünk egy informatikai megoldás sikerében, azt alá kell támasztanunk üzleti érvekkel. Mindezek alapján az üzleti és informatikai szempontok ötvözése stratégiai jelentôségû kérdéssé vált nálunk.

}

2003/9 szeptember

•41

üzlet {} vezeték nélküli internet

Matáv EasyNet Plusz Vezeték nélküli internet nyilvános helyeken Szállodákban, konferenciaközpontokban és más nyilvános helyszíneken nagy sebességgel, vezeték nélkül érhetô el a világháló az augusztusban indult EasyNet Plusz révén. Az immár pre-paid kártyák segítségével is igénybe vehetô szolgáltatással elsôként a Vörösmarty téren található Gerbeaud Ház termeit és teraszát, valamint a Café del Art teraszait fedi le a Matáv.

Utazó üzletemberek vagy unatkozó { világjárók konferenciákon, szállodákban, tárgyalásokon vagy szabadidejükben immár a legnagyobb természetességgel kapcsolják be laptopjukat, hogy csatlakozzanak a világhálóra. Nálunk azonban hozzáférés hiányában mindeddig jórészt csalatkozniuk kellett. A Matáv idôben érzékelte az igényeket, és idén februárban elindította Matáv EasyNet márkanevû szolgáltatását, amely vezeték nélküli, széles sávú internetelérést tesz lehetôvé. Az összesen 1,5 Mbps sebességû hozzáférést kínáló rádiós megoldással fôleg a nagy forgalmú nyilvános helyeket, hoteleket, konferenciaközpontokat, éttermeket célozza meg, vagyis az EasyNet segítségével ezek üzemeltetôi tudnak színvonalasabb szolgáltatást nyújtani vendégeiknek. Az igénybevételhez nincs szükség a végfelhasználók egyedi azonosítására, a lefedett területeken megfelelô berendezéssel (Wi-Fi adapterrel rendelkezô eszközzel, például laptoppal, PDA-val) bárki hozzájuthat a vezeték nélküli, széles sávú internetszolgáltatáshoz. Az EasyNet továbbfejlesztett változata az augusztusban elindított Matáv EasyNet Plusz, amely jelentôs többletképességekkel rendelkezik. A legnagyobb újdonság a végfelhasználói azonosítás, valamint az elôre fizetett, úgynevezett pre-paid kártyák alkalmazása. A Matáv EasyNet Plusz szolgáltatásának igénybevételéhez szükséges kártyák három címletben kerültek forgalomba. Ezek bizonyos idôtartamra érvényes internethozzáférést biztosítanak, és a rajtuk szereplô érvényességi idôn belül tetszôlegesen felhasználhatók. 42•

2003/9 szeptember

Az elôre fizetett kártyák címletei és díjai: Címlet 1 órás kártya 5 órás kártya 24 órás kártya

Díj (bruttó) 1990 Ft 4990 Ft 8990 Ft

A szolgáltatásnak nincs sem egyszeri, sem havidíja, az internet használatáért a tényleges online idô alapján kell fizetni. A pre-paid kártyákat elsôsorban a MatávPont üzletekben és a hivatalos MatávPont-partnereknél értékesítik, de megvásárolhatók a helyszínen, például a szállodákban is. A hálóra vágyóknak a tárcsázóprogram elindítása után megjelenô felhasználóazonosító ablakba kell beírniuk az érvényes felhasználónevet és a hozzá tartozó jelszót. A Matáv 2002 novemberében a Mindentudás Egyeteme elôadásainak helyszínén helyezte üzembe az elsô nyilvános, kísérleti hozzáférési pontot, amely az elôadások ideje alatt jelenleg is üzemel. Az elsô szállodai hozzáférési pontot a Hotel Astoriában 2002 decemberében állították fel, ugyancsak kísérleti jelleggel. A szállodai hozzáférési pontok száma azóta tovább nôtt, 2003 áprilisától a vezeték nélküli, széles sávú internetszolgáltatás a Hyatt Regency és a Mercure Korona szállodában is elérhetô. A szolgáltatás jellemzôen a közösségi terekben, konferenciatermekben és a kijelölt szállodai szobákban vehetô

igénybe. Végfelhasználói azonosítás nélkül, díjmentesen használhatják az ügyfelek több MatávPont üzletben (Budapesten a Petôfi Sándor utcában, a Mammut és az Árkád bevásárlóközpontban, vidéken pedig a miskolci és pécsi üzletekben). A Matáv a közeljövôben további fejlesztéseket tervez széles sávú, vezeték nélküli szolgáltatásában. A web

alapú felhasználói azonosítás révén az igénybevételhez nem lesz szükség járulékos szoftver (PPPoE-kliensprogram) telepítésére, a webes felületen történô azonosítással még egyszerûbbé, kényelmesebbé válik a szolgáltatás használata. Az elôre fizetett kártyák mellett várható az utólagos, post-paid fizetési mód bevezetése is. A szállodai környezetben megvalósított alkalmazások esetében a felhasználóknak lehetôségük lesz szállodai számlájukkal együtt rendezni a tényleges forgalmuknak megfelelô használati díjat. A késôbbiekben pedig a szolgáltatás ellenértékét bankkártya használatával az interneten keresztül is kifizethetik. Igazi újdonság lesz a mobiltelefóniából ismert roaming. Más szolgáltatók is kínálhatnak ugyanis rádiós internetet, például a Westel a Ferihegyi repülôtéren mûködteti WLAN-szolgáltatását. A mûszaki feltételek megteremtése és a társszolgáltatókkal kötött megállapodás után lehetôség nyílik majd arra, hogy például az egyik szolgáltatónál vásárolt kártyával a másik hálózatából internetezzenek, és viszont.

}

üzlet {} tudomány

„Amikor lecsavartam a gravitációt...” Ha azt mondom, „finom, halk sugárkoszorút / Font hajad sötét lombjába az alkony”, akkor minden második ember, ha a címet idézem – Esti sugárkoszorú –, akkor pedig valamennyi olvasónk rávágja: Tóth Árpád! Ha azt mondom, MPEG, ISDN, HDTV, feltehetôen nem jön ilyen gyorsan a válasz, és a legkevésbé sem ugyanez a név áll az asszociációs lánc végén. Pedig a fenti fogalmak születésénél szintén ott bábáskodott egy magyar, és szintén Tóth Árpádnak hívják. „Csak névrokonság – mondja a Virginiából néhány napra Budapestre látogató tudós –, de motivációim között mindig ott motoszkál, hogy ez a név kötelez, hiszen számos magyar ajkúnak sokat jelent.” Az interjúra Arpad G. Toth a Gellért Szálló kávézójában ad lehetôséget, szigorú idôbeosztáshoz igazodva, hiszen elôttem-utánam fontos üzletemberek, politikusok a vendégei, egymást érik az üzleti tárgyalások. Így azután, mielôtt életének nevezetes mérföldköveire, tudományos munkásságára terelôdne a szó, muszáj megkérdeznem: Mit céloznak ezek a megbeszélések, mi járatban van 2003 nyarának végén Budapesten?

VJA

– Vagyunk néhányan az Egyesült { Államokban – elsôsorban az Amerikai Magyar Cégvezetô Kör tagjai –, akik úgy véljük, hogy a magyar mûszaki vállalkozásoknak a kibontakozáshoz, a növekedéshez, a prosperáláshoz nagy szükségük lenne az amerikai piacra. Jogilag, gazdaságilag minden lehetôség adott, csak annyi kell, hogy a magyar vállalkozói réteg merjen nagyobb léptékben gondolkodni. Az USA piacára történô kilépés ráadásul olyan formában is segíti a növekedést, hogy Európában, Ázsiában vagy akár a hazai piacon másként néznek arra a cégre, amely Amerikában már bizonyított. Az „American Hungarian Executive Circle” olyan emberek csoportja, akik felsô vezetôi pozícióban vannak amerikai cégeknél, tehát kiterjedt gazdasági és politikai kapcsolatrendszerrel rendelkeznek, így ez a kör rendkívüli mértékben katalizálhatja a magyar vállalatok amerikai piacra jutását. Egy évvel ezelôtt tanulmányt és jelentést készítettünk, s ezzel sikerült mozgósítani a magyar kormányt is, amely hivatalos támogatást nyújt a Hungarian Technology Enterprise Center (HTEC) programhoz. A korai munkák oroszlánrésze Horváth

László, az ActiveMedia igazgatója, valamint Geroe Mihaly, a Williams Mullen Clark & Dobbins jogászvállalat partnere nevéhez fûzôdik. Persze én is kivettem belôle a részem. Idén megnyílik ÉszakVirginiában az elsô HTEC Office a Magyar Informatikai Minisztérium védnöksége alatt, amely hivatalosan is arra hivatott, hogy segítse a magyar vállalkozások kilépését az ottani piacokra. – A befutott vagy a tôkeszegény, ám ötletdús vállalkozások segítése a cél? Milyen eszközparkkal rendelkezik mindehhez a HTEC? Kiterjed a tevékenysége például a tôkeemelésre is? – A kisebb, tôkeszegényebb vállalatok jelentik az egyik szintet, ebben a körben az állami segítség is nagy jelentôséggel bír, és akár a befektetési lehetôségek feltárásával is megpróbálunk segíteni. Ugyanakkor gondolunk egy másik szintre is, a jól mûködô, a hazai piacon már megerôsödött vállalkozásokra, amelyektôl kockázatvállalást várunk el, és üzleti alapokon nyugvó együttmûködést kínálunk. A több évtizedes tapasztalat, kapcsolatrendszer olyan érték, amit mi is üzleti alapon szeretnénk be-

vinni ezekbe a cégekbe. Hangsúlyozni szeretném, hogy egészséges, stabil vállalkozásokat keresünk, amelyek akár maguktól is kiléphetnének az amerikai piacra, de hiányzik hozzá a bátorságuk, a kapcsolati tôkéjük, a helyismeretük. Ugyanakkor mindent elkövetünk a felmerülô költségek minimalizálása érdekében, például a terveink között szerepel ipari parkok létrehozása, ami mindenképpen csökkenti az irodai, az adminisztrációs költségeket. Amit így két szinten – állami támogatással, illetve üzleti alapon – katalizálni szeretnénk, az a magyar technológiai ipar amerikai piacra vitele. Ez természetesen nem új dolog: Dél-Korea, Szingapúr, Írország, Izrael vagy a skandináv országok mind ezt tették korábban, s érdemes megnézni, hogy miképp hatott vissza ipari és tudományos fejlôdésükre. – Milyen érdeklôdést mutatnak a magyar cégek? – Az érdeklôdés jelentôs. Neveket nem akarok említeni, de itt töltött napjaim alatt folyamatosan ez ügyben tárgyalok, sok érdekes projektet beszéltünk meg, és az ügy sikerre van ítélve. Ráadá2003/9 szeptember

•43

üzlet {} tudomány

sul majd az elsô-második-harmadik eredménybejelentés hozza meg az igazi érdeklôdést, vagyis komolyabb lendületre csak a folyamat beindulása és az elsô sikerek után számítok. – Azok számára, akiknek kétségeik vannak afelôl, hogy a magyar technológiai innováció meghódíthatja Amerikát, azt hiszem, Tóth Árpád életútja maga is kellô érv. Érdemes egy kicsit visszakanyarodnunk a hetvenes-nyolcvanas-kilencvenes évekhez, amikor a Nortelnél, a Philipsnél és a Kodaknál kulcsfontosságú témákat bíztak Arpad Gregory Tothra. – Bármilyen furcsa, én még Magyarországon elterveztem, hogy mihez akarok kezdeni Amerikában, azután mindezt már csak meg kellett valósítani, nagyjából úgy, ahogy most magyar beszélgetôtársaimnak javaslom. Igaz, amikor én 1970-ben elvégeztem a Mûegyetemet, és elkezdtem dolgozni az Orionban, más szelek fújdogáltak Magyarországon. Akkor csak az volt kiszámítható, hogy a tisztes szakmai karrierhez olyan politikai elkötelezettségre is szükség van, ami nem volt meg bennem. Ugyanakkor már Magyarországon pontosan meg tudtam fogalmazni, hogy mit akarok: olyan helyen letelepedni, ahol tanulmányaimat az engem érdeklô telekommunikációs területen folytathatom, közben felelôsségteljes munkát, kutatást végezhetek, sôt üzletemberi gyakorlatra is szert tehetek. Ez a nem is szerény ambíció Kanadába csábított, ott a Nortel ottawai központi kutatásaiban vehettem részt, a torontói egyetemen is gyarapíthattam tudásomat, s emellett üzletemberként is megmérettettem.

rendszerének megépítését Kanadában. 1978-tól a Nortelnél folytattam kutatásokat a HDTV, pontosabban a multiformátumú, hierarchikus digitális videó témakörében, amely munkálataim késôbb, a Philips tudományos fômunkatársaként értek be. Ezek az évek tanítottak meg arra, hogy nem elég, ha az ember jó tudós, az eredményhez üzletemberi, sôt politikusi képességek is kellenek, hiszen a HDTV elterjesztéséhez az iparág vezetô cégeinek szoros szövetségét kellett kialakítani, s ugyanakkor számos országgal is szoros techno-politikai kapcsolatba kellett lépni. Már akkor valami olyasmin fáradoztam, mint ma: az európai és amerikai érdekek összehozásán. 1987-ben, amikor még szinte mindenki hibrid analóg–digitális tévében gondolkodott, bemutattam elképzeléseimet egy hierarchikus multiresolution digitális rendszerrôl, amelyben elfér egymás mellett a sokféle felbontás, a sokféle platform. Lényegében ezzel kezdôdött az MPEG formátum fejlesztése. Késôbb részt vehettem az MPEG2 kifejlesztésében is, amely a HDTV szabványává vált. – Érdekes, hogy a kommunikációs eszközök egész sorának atyja magyar. Újságíróként kommunikációs eszköznek nevezném a Bíró-féle golyóstollat is, de szakmaibb területen maradva: a Neumann-elvet követô számítógépek, a Puskás-féle telefonközpontok éppúgy kapcsolatban vannak a kommunikációval, mint Bay Zoltán Holdra küldött rádiójelei. Sôt Bay a televízió elvének kidolgozásával is foglalkozott...

– Ezek az évek az optikai hálózatok kutatásának jegyében teltek el. Része volt a SONET, az ATM és az ISDN kifejlesztésében.

– A mai világban bánjunk óvatosan azzal a kifejezéssel, hogy ki egy új technológia vagy találmány atyja. Cirka 12 embert illethet meg az elismerés azért, hogy ott volt a HDTV bölcsôjénél, és büszke vagyok arra, hogy egyikük én lehettem.

– Igen, 1984 és 1986 között a Broadband ISDN Systems menedzsere voltam, sok nagyszerû projekttel, beleértve a világ elsô üvegszálas elérési

– A High Definition Television számomra annyit jelent, hogy a jövôben az egész televíziós nézôi tapasztalat megváltozik. A zavaró jelenségek,

44•

2003/9 szeptember

mint a vízszintes vonalak vagy a vibráló képelemek, mind eltûnnek, és közel filmminôségûvé válik a videokép. A hang is lényegesen magasabb szintû, háromdimenziós effektusok formájában jelenik meg. Ugyanakkor az elsô elônyök sokkal messzebbre mutatnak. Amikor a HDTV széles körben meghonosodik a filmszínházak, sportcsarnokok, konferencia- és egyetemi elôadótermek, kórházak, katonai alkalmazások, számítógépek, vezeték nélküli adatátviteli rendszerek világában, sokkal jelentôsebb szerepet kap. Minden fajta video- és képi kommunikáció új alapokra kerül... – Az 1980-as évek végére már kristálytisztává vált a jövô HDTV rendszerének technikai definíciója. 1991-ben éppen ez vitt engem tovább a Kodakhoz. Akkor már létezett fotó-CD de gyakorlatilag semmi más a digitális képi technikában. Egy olyan kutatóközpont létrehozását és technikai irányítását bízták rám, ahol a digitális képi kommunikáció lehetôségeit kereshettük az orvositól a katonain keresztül a nyomdai és fogyasztói alkalmazásokig. Ez még az úgynevezett pre-internet korszak volt, de léteztek már online alkalmazások, például akkor hoztuk létre a világ elsô, digitális hálózatokon mûködô képtárát (Kodak Picture Exchange). Múzeumok és galériák sorával dolgoztunk, nyomdákkal, egyetemekkel és kórházi kutatóintézetekkel fejlesztettünk közösen. Nagyrészt ezekre az eredményekre építette az AOL és sok más internetszolgáltató az online digitális képi alkalmazásokat. A Kodaknál folytatott kutatásaink alapozták meg a digitális vízjel, illetve más láthatatlan információk beépítését a képekbe (data hiding). Úgyszintén sikeresen kombináltuk a digitális képi technikát az objektumorientált szoftvertechnológiával. Ez újabb lehetôségeket adott multi-resolution képi kommunikációs alkalmazásokra katonai, orvosi és professzionális területeken. Ezeknek az eredményeknek köszönhetôen az a megtiszteltetés ért,

üzlet {} tudomány

hogy életfogytig tartó tagságot kaptam a Kodak Kutatói Tanácsában. – Ez egyben életfogytig tartó Kodakhoz tartozást is jelent? – Nem, 1998-ban ismét váltottam, a Circuit City Stores nevû kereskedelmi láncnál lettem mûszaki vezérigazgató. A feladat nagyon izgalmas volt, a 600 szuperáruházat mûködtetô, 12 milliárd dolláros forgalmú cégnél azt kellett kitalálni, hogy technológiai szempontból

– Nem tudom, mekkora forgalmat sikerült elérni, gondolom, még ma sincs minden amerikai családnak HDTV-je. Ám egy vevô biztos volt: Tóthéknál nem állhat más a szalonban... – Ez nem egészen így van. Noha komoly fotográfus vagyok, a televízió területén nincs sok idôm élvezni a HDTV elônyeit. Az egyik, máig remekül mûködô tévékészülékem egy kis képer-

Elfoglaltságom egyébként az utóbbi idôben csak növekedett, hiszen 2000ben elérkezettnek láttam az idôt egy saját cég alapítására. Az Inciscent Corporationnek a vezeték nélküli adatkommunikáció területén meglehetôsen szûz területre sikerült betörnie, a PDAkra készítettünk Enterprise Network Management & Control megoldásokat. Hamar befektetônk is akadt, 30 millió dolláros tôkeemelés után a cég a négytagú start-up vállalkozásból több mint ötvenfôs munkatársi gárdát foglalkoztató vállalat lett. Idén újabb céget hoztam létre, az Intelligent Digital Horizon (IDH) Companyt, amelynek jelenleg elnökeként és mûszaki fônökeként tevékenykedem. Klienseim közé tartozik például a Northrop Grumman vállalat és az Egyesült Arab Emirátus légvédelmi részlege. Néhány hete pedig a GTSI nevû, egymilliárd dolláros cég fômérnöki állását is betöltöm. A GTSI kimondottan az amerikai kormánynak dolgozik. Lopva az órára pillantok, lassan lejár a kért egy óra. Tóth Árpádra már mások várnak, nekem pedig csak egy kérdésem maradt: vajon milyen címet adhatnék az interjúnak... Az olvasó már tudja a választ, legfeljebb azt nem, hogy ez is a költô Tóth Árpádtól származik, A Marson címû versbôl, amelyben a gravitáció talán épp a távoli „bús haza” lehúzó erejét szimbolizálja, amit oly jó lenne egy pillanatra lecsavarni... A névrokonnak, Arpad G. Tothnak sikerült, nem is egy pillanatra, hanem egy életre, és az Amerikai Magyar Cégvezetô Kör elnök-

mi motiválja a vásárlóközönséget, mi lesz a kurrens termék például jövô karácsonykor. Ott újra találkoztam – ezúttal más perspektívából – a HDTV-vel, a digitális képi technikákkal, hiszen azokban az években kellett a piacot meghódítani ezekkel a nem túl olcsó újdonságokkal.

nyôs NTSC. Büszke lehet rá a Mitsubishi, hiszen 1986-ban gyártotta, és még egyáltalán nem volt szükség szervizre, képcsövet sem kellett benne cserélni. Persze tennivalóim miatt olyan keveset nézek tévét, hogy igazán nem kell sûrûn cserélgetnem a készüléket.

ségi tagjaként erre biztatja most honfitársait is: csavarjuk le a gravitációt, gondolkozzunk globálisan, emelkedjünk a magasba, hiszen nincs semmi, aminek le kéne húznia minket...

} 2003/9 szeptember

•45

üzlet {} IT-biztonság

Biztonságos vezetés A Symantec világelsô vállalat az internetes biztonságtechnika területén. A céget sokan még ma is vírusvédelmi megoldásairól ismerik, pedig portfóliójában a tartalomszûrési megoldásoktól kezdve a tûzfalakon és VPN-rendszereken keresztül a sérülékenység elemzésig sok minden bennefoglaltatik. A Symantec magyarországi képviseletének élén júliusban vezetôváltás történt. Konkoly Thege Szabolccsal, a cég Magyarországért és Romániáért felelôs új területi igazgatójával kötetlenül beszélgettünk a váltás körülményeirôl, új feladatairól, valamint az informatikai biztonsági megoldások fejlôdésének tendenciáiról. SZÉLL ANDRÁS

Elôször is gratulálunk kinevezé{ –séhez...

alatt két-három fôrôl felduzzadt mintegy húsz, kizárólag a kivitelezéssel foglalkozó tanácsadóra.

– Köszönöm. – Engedje meg, hogy szakmai életútjáról faggassuk. Milyen pozíciót hagyott ott a Symantec kedvéért? – Mielôtt a Symantechez jöttem, kilenc évig az Icon Rt.-nél dolgoztam, a KFKI-csoport rendszerintegrációval és biztonságtechnikával foglalkozó önálló részvénytársaságánál, ahol elég sok mindenbe belekóstoltam. Az elsô 4-5 évben kereskedô, mérnöküzletkötô, key account manager voltam, és rengeteg cég termékeivel megismerkedtem, a Microsofttól a HP-n keresztül a Symantecig. Foglalkoztam kiemelt ügyfelekkel a kormányzati, illetve a telekommunikációs piacon. Alapvetôen mérnöki beállítottságú vagyok. A Mûszaki Egyetemen szereztem villamosmérnöki diplomát, bár ennek fénye az elmúlt évtizedben kissé megkopott, hiszen napi szinten nem mérnöki munkát végeztem. Szerencsére a menedzsmentben, az ügyfelekkel való kapcsolattartásban felhasználható mérnöki gondolkodásmód megmaradt. Az Iconnál 1999-re már elég sok biztonságtechnikai projektet adtam el különbözô ügyfeleknek. Ekkorra annyira sikeressé vált ez a tevékenységünk, hogy az Icon vezetése úgy döntött, a magyar piacon egyedülálló módon önálló biztonságtechnikai üzletágat indít. Ennek az üzletágnak kezdettôl fogva én voltam a vezetôje, a létszámunk néhány év 46•

2003/9 szeptember

– Ha nem túl indiszkrét a kérdés: hogyan került át a Symantechez? – Az Icon Magyarországon dobogós helyet foglal el a Symantec partnerei között, így régóta jó viszonyban voltunk egymással. Engem a Symantec egyik vezetô munkatársa keresett meg a konkrét ajánlattal. – Tehát klasszikus átcsábításról beszélhetünk? – Tulajdonképpen igen. – Két cég partneri viszonyában hogyan kezelhetô egy ilyen esemény? – Ez mindig a helyzettôl függ. Az én esetemben tulajdonképpen sejteni lehetett, hogy hamarosan szükségem lesz új kihívásokra, hiszen az Iconnál kilenc évig dolgoztam. Ôk is érezték, hogy váltásra van szükségem, de a KFKI-csoporton belül nem volt megfelelô pozíció számomra. Így tehát barátságban váltunk el, és továbbra is vissza fogok járni az Iconhoz, hogy közös üzleteinket gondozzam. Azt hiszem, hogy ma az informatikai pályán, pláne „menedzseri üzemmódban”, nem szokás egy évtizedet tölteni egy munkahelyen, legalábbis hasonló pozíciókban. – Munkamódszerei, vezetési elvei beleillenek a Symantec szervezeti kultúrájába?

– Alapvetôen ügyfél- és üzletorientált vagyok, szeretem gyorsan és hatékonyan megoldani a feladatokat, kevés érzelgéssel. Nyílt lapokkal játszom – munkatársaim szerint sokszor túlságosan is –, és ezzel általában elérem a céljaimat. A Symantec légkörét a kettôsség jellemzi. Egyrészt Magyarországon viszonylag kis csapatról beszélhetünk, ami lehetôvé teszi az oldott, baráti viszonyokat. Például nem kell állandóan értekezleteket összehívnunk, ha beszélni szeretnénk egymással, hiszen ebéd közben is alkalmunk nyílik a legtöbb kérdés tisztázására. Másfelôl a Symantec multinacionális vállalat, világszerte négyezer munkatárssal. Ennek megvannak a maga elônyei, hiszen a multinacionális cégektôl rengeteget tanulhatunk, elég, ha csak a minôségbiztosítási rendszerekre gondolunk. Azt hiszem, hogy ennek a kettôsségnek megfelelek. – Amikor elvállalta új feladatát, nyilván mérlegre tette a cég eddigi eredményeit és piaci pozícióját. Ön mely jellemzôt tekinti a Symantec legnagyobb elônyének? – A Symantec portfóliója hihetetlenül sokrétû. Tûzfalak, behatolásdetektálás, VPN-rendszerek, felhasználóazonosítás, távoli elérés, távoli menedzsment, biztonsági-felügyeleti szolgáltatások, biztonsági hírszolgáltatás, sérülékenységelemzés és így tovább. Ha egy kicsit távolabbról nézzük a képet, látható, hogy a biztonsági komponensek mindegyike különbözô veszélyforrásokat szüntet meg, más-

üzlet {} IT-biztonság

más problémákat kezel. Ezzel együtt az igazi megoldást az jelenti, ha a különbözô komponenseket egy rendszerben kezeljük. A Symantec rendelkezik ilyen menedzsmentrendszerrel, szolgáltatással. Képesek vagyunk egyetlen központi helyrôl kezelni a komponenseket és az eseményeket. Be tudjuk gyûjteni a biztonsági incidenseket, ezeket analizálhatjuk, korrelációkat számolhatunk. Mindez versenytársaink többségénél nincs jelen.

gi és mennyiségi, hiszen még ha megfelelôen üzembe is helyezik a különbözô biztonsági komponenseket, szinte lehetetlen kielégíteni azt az emberierôforrás-igényt, amely az elkülönült rendszerek felügyelete esetén jelentkezik. Ha belegondolunk, a hagyományos vagyonvédelem terén is szakosodás ment végbe. Elég elsétálni egy bankba, és ott találunk biztonsági embereket, akiknek a hátára már nem a bank neve van felírva, hanem egy biz-

– A hasonló megoldások elterjedésének feltétele a fejlett felhasználói kultúra... – A biztonság megteremtése természetesen megköveteli a tudatosságot, és mi igyekszünk tenni érte. Legyen szabad egy példát említenem. Valamely cég például úgy gondolhatja, hogy a tûzfal konfigurálásával kivédheti a kívülrôl érkezô támadásokat. Igen ám, de egy tûzfal csak „szabályos alakú lyukak

Névjegy A Symantec Magyarországért és Romániáért felelôs területi igazgatója, Konkoly Thege Szabolcs 2003. július 1-jétôl tölti be ezt a pozíciót. Konkoly Thege Szabolcs korábban az Iconnál dolgozott, ahol kilenc éven át a mérnök-üzletkötôitôl kezdve a kiemelt ügyfélmenedzserig többféle pozíciót töltött be. 1999-tôl az Icon biztonsági üzletágának vezetôje volt, ahol mintegy húsz beosztottért felelt, értékesítôk és konzultánsok alkották a csapatát. A biztonsági üzletág projektjeiben az NAI, az RSA, a Symantec és a Trend Micro megoldásait implementálták ügyfeleiknél. A Mûszaki Egyetem mikroelektronikai szakán villamosmérnök-informatikusként

FOTÓ: WALKÓ BOGLÁRKA

végzett, valamint elvégezte a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem Vezetôképzô Intézetének MBA-szakát. Egy kislány boldog édesapja, szabadidejében olvas, kertészkedik, illetve elektronikus hangszereket gyûjt.

– Ön szerint az informatikai biztonsági megoldások területén milyen trendekre érdemes odafigyelnünk? – Egyre újabb és újabb területek jelennek meg az informatikai biztonságtechnikában. Ha a különbözô problémákat egy cég mind maga szeretné megoldani, akkor oda jut, hogy hatalmas tömegû adatot, naplófájlt kell kezelnie, és ezzel generál magának egy újabb problémát. Ez egyszerre minôsé-

tonsági cégé. Ugyanez a helyzet az informatikában. Az ügyfelek kezdenek rájönni, hogy a biztonság önálló fenntartása drága, és rengeteg problémát generál. A Symantecnek ma világszerte találhatók biztonsági-felügyeleti központjai, amelyekbe folyamatosan érkeznek az információk az ügyfelek biztonsági rendszereinek mûködésérôl – ugyanúgy, ahogy a hagyományos riasztók be vannak kötve a rendôrségre. A felügyeleti központokban dolgozó munkatársaink képzettek, mindig rendelkezésre állnak, és azonnal képesek reagálni az esetleges problémákra. Úgy gondolom, hogy az ilyen, outsourcing jellegû szolgáltatások négy-öt éven belül elterjedhetnek.

halmaza”. Sok mindent kirekeszt, de a szabályrendszerének megfelelôen én adom meg, hogy mit eresszen be. És amit beereszt, azzal tovább nem foglalkozik. Azt pedig, hogy odabent mi történik, csak valamilyen más – például egy behatolásdetektálási – rendszer jelzései alapján lehet megmondani. Ezt a tényt ma kezdi el megérteni nagyon sok felhasználó. Azzal, ha oktatjuk a felhasználókat, természetesen magunknak is piacot teremtünk, de azt hiszem, hogy a cél, a biztonság megteremtése ennél sokkal fontosabb.

}

2003/9 szeptember

•47

üzlet {} mobiltávközlés

NEM KARTELL EZ, KÉREM, VERSENYTORZÍTÁS! 360 millióra bírságolták a mobilcégeket

Egy hónappal ezelôtt a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) történetében egyedülálló vizsgálat végére tettek pontot – és példa nélküli határozat született. A mobilszolgáltatókat versenytorzításra alkalmas megállapodások megkötésével vádolták, amiért a Westel Mobil Rt.-re 210 millió forint, a Pannon GSM Távközlési Rt.-re pedig 150 millió forint bírságot rótt ki a GVH versenytanácsa. Összeállításunkban visszatekintünk a történtekre, és megkíséreljük feltérképezni az ügy hátterét, bemutatni a különbözô álláspontokat. GALVÁCS LÁSZLÓ

48•

2003/9 szeptember


versenytörvény szerint: „Tilos { a Avállalkozások közötti megállapodás és összehangolt magatartás..., amely a gazdasági verseny megakadályozását, korlátozását vagy torzítását célozza, vagy ilyen hatást fejthet, illetve fejt ki.” Ez hát az oka és magyarázata mindennek. Figyeljék meg a jogi definícióban rejlô finom árnyalatokat! Nem szükséges korlátozni vagy torzítani a versenyt a törvényszegéshez, elegendô, ha valamely lépésünk képes lenne ilyen hatás kifejtésére. Arra már nem vállalkoznánk – sem pró, sem kontra –, hogy megfejtsük, a mobilszolgáltatók végül is visszaéltek-e a megállapodásuk nyújtotta lehetôséggel, vagy csak megtehették volna, ha... Ebben a kérdésben valójában a versenyhivatal sem foglalt állást, számára elegendô a törvény szövegének megsértése. Szellemrôl szó sincs. A határozat közzétételét követôen talán a bírsággal nem sújtott, de a vád

alól sem felmentett Vodafone fogalmazta meg legtalálóbban a helyzetet: sajnálatos, hogy a GVH történetének eddigi legjelentôsebb ügye egy olyan piac szereplôirôl szól, amely az egyetlen jelentôs versenypiac a magyar távközlésben. Ám mit lehet tenni, a versenyhivatal ezt szúrta ki, s talán nem is alaptalanul. A már korábban megkezdôdött átfogó ágazati vizsgálat arra utalt, és a hivatalhoz érkezett bejelentések szintén azt sugallták, hogy valami nincs rendben a mobilpiacon, azon belül is elsôsorban az úgynevezett végzôdtetési díjaknál. Azt hivatalosan senki nem állítja, hogy ma is ez a helyzet, azaz könnyen elképzelhetô, hogy immár minden a múlté – kivéve a bírság befizetését. A mobilszolgáltatók (beleértve az azóta megszûnt Westel Rádiótelefon Kft.-t is), valamint a Matáv ellen indított vizsgálat az 1998 és 2001 közötti idôszakra terjedt ki. Ezt a hároméves interregnumot

ugyanis szabályozott állapotok elôzték meg, és követték. Korábban az összekapcsolási díjak – beleértve az ún. végzôdtetési díjakat (amelyeket a hívást indító szolgáltató fizet a hívott fél szolgáltatójának) és a hívásdíjakat (vagyis az ügyfél által fizetendô percdíjakat) is – a hatósági árkörbe tartoztak. 2001 végén viszont hatályba lépett az a hírközlési törvény, amely a jelentôs piaci erôvel rendelkezô szolgáltatók számára megszabta, hogy végzôdtetési díjaik költség alapú számításokon alapuljanak, vagyis elméletileg ismét rendezett körülmények alakultak ki. Ám a vizsgált idôszak elején, 1998. január 11-én a kormány az összekapcsolási díjaknak a mobilhálózatokat érintô elemeit (így a két mobilhálózat összekapcsolásának hívás- és végzôdtetési díjait, illetve a vezetékes–mobil típusú összekapcsolások mobilszolgáltatókat illetô díjait) kivonta a hatósági áras körbôl, így ezeket három éven keresztül

A Pannon GSM a bírósághoz fordul Már az elmarasztaló határozat nyilvánosságra hozatalának napján közleményben jelezte a Pannon GSM, hogy bíróság elôtt támadja meg a versenyhivatal döntését. Határozottan kijelentették: cégük nem követett el sem a versenyjogot, sem a piaci magatartásról szóló egyéb jogszabályokat sértô cselekményt, soha nem kötött semmilyen, a gazdasági versenyt korlátozó megállapodást, nem élt vissza piaci pozíciójával. A Pannon GSM szerint a GVH a távközlési hatóság által évek óta ismert, soha nem kifogásolt dokumentumra alapozza vádjait. A mobiltársaság a kartellvád

képtelenségét igazoló körülményként mutat rá: a GVH a mobilcégek által a távközlési piac ellenôrzésére hivatott Hírközlési Felügyeletnek megküldött dokumentumokra, a távközlési szolgáltatók közötti összekapcsolási feltételeket szabályozó szerzôdésekre alapozza a kartellvádat, figyelmen kívül hagyva azt a tényt, hogy a HÍF-nek 1999-tôl máig semmilyen kifogása nem volt e dokumentumok tartalma ellen. A GVH számára jogszabály írja elô a HÍF-fel való együttmûködés kötelezettségét, így a dokumentumok tartalmát illetô kifogásait 1999-ben, azok létrejöttekor kellett volna megfogalmaz-

nia. A GVH ráadásul ugyancsak figyelmen kívül hagyta azt az alapvetô tényt, hogy az általa kifogásolt elemek nem a mobilcégek megállapodásai, hanem a piac sajátosságait leíró, kötelezô erô nélküli megállapításai. Életszerûtlennek, minden alapot nélkülözô spekulációnak tartja a Pannon GSM azt a feltevést, hogy a piacvezetô vonalas távközlési szolgáltató közvetlen irányítása alatt álló mobilcég az anyacége rovására versenytársával kötött volna kartellmegállapodást. Ilyen egyezséget a szolgáltatók nem kötöttek. A GVH egész eljárása során figyelmen kívül hagyta azt a tényt, hogy a Matáv és

a Westel nem egymástól független szolgáltató. Az eljárás során a GVH az alapvetô jogi normáknak ellentmondva az eljárás alá vont cégekre helyezte a bizonyítási kényszert, majd az eléje tárt bizonyítékokat folyamatosan figyelmen kívül hagyta. Például így tett a vizsgált idôszak inflációjának tényével is: a pénzromlás következtében a mobilos végzôdtetési díjak 36 százalékkal csökkentek. A Pannon GSM-nél a versenyhivatal bizonytalanságát észlelték. Szerintük ugyanis erre utal, hogy a GVH eljáró versenytanácsa indoklásában elismerte: még nem volt dolga „versenytorzító” üggyel, és még soha nem kifogásolta, ha a szolgáltatók fogyasztóik érdekében maximálták áraikat.

2003/9 szeptember

•49


bármiféle megkötés nélkül állapíthatták meg a szolgáltatók. Ez a szabadság utólag akkor is irritálhatta a versenyôröket, ha egyébként eleinte nem éltek vele a szolgáltatók, vagyis fenntartották a korábban megállapított hatósági (ám mégis versenytorzító?) árakat. A Vodafone szakembere azzal érvel, hogy nem ôk állapították meg a díjakat, azokat a piac egyszerûen örökölte a korábbi árszabályozó szaktárcától. A GVH erre úgy reagált, hogy bárkitôl örökölte is a piac a versenytorzítónak ítélt árakat, azokat 1999 és 2001 között az elmarasztalt vállalkozások saját felelôsségükre tartották fenn. Mikor és mitôl torz a verseny? No, ezen a ponton már kezd elbizonytalanodni az ember, könnyen megzavarja, hogy a különféle hívásirányok, illetve díjtípusok esetében mi változott, és mi nem.

Talán éppen ezt a káoszt akarta megszüntetni az a rendelet, amely a távközlési szolgáltatókat arra kötelezte, hogy egymás között állapodjanak meg hálózataik összekapcsolásának technikai és gazdasági feltételeirôl. A GVH szerint ezek az 1999-ben, illetve 2000-ben megkötött hálózati szerzôdések teremtették meg a lehetôséget arra, hogy torzuljon a verseny a mobilszolgáltatók vezetékes hálózatokkal megvalósított összekapcsolásaiban. De hát ki és hogyan állapíthatja meg, hogy mikor és mitôl torz a verseny? A szakmai definíció szerint akkor járhatnak versenytorzító hatással a megállapodások, ha azok következtében két, egymást nem helyettesítô piacon kialakuló feltételek az egyik szereplôinek elônyére, illetôleg a másik szereplôinek hátrányára eltérnek attól a helyzettôl, amely a megállapodás nélkül alakult volna ki. Például olyan körülmények jönnek létre, amelyek következtében az

árak arányai eltérnek a költségek arányaitól. A vizsgálat tehát elôször is megállapította, hogy a vezetékes hálózatból a mobilhálózatokba irányuló hívások csak korlátozottan voltak alkalmasak a mobilhálózatok egymás közti hívásainak helyettesítésére, vagyis két elkülönült piacról van szó. A hatósági árak felszabadítása után a mobilszolgáltatók lehetôséget kaptak arra, hogy a vezetékes hálózatok felôl érkezô hívások díjait egyoldalúan állapítsák meg (miközben a vezetékes szolgáltatók, így a Matáv díjai a maximált áras körben maradtak). Ezáltal a mobilszolgáltatók állapíthattak meg egy másik piacon érvényes árat, azt, amelyet a vezetékes hálózat elôfizetôi fizettek a mobilirányú hívásokért. Ez volt a gyakorlati lehetôség a verseny torzítására. De éltek-e ezzel a mobilosok, és ha igen, hogyan? A szakértôi vélemények, köztük az

Vodafone: pozitívum és kritika Az elôfizetôk szempontjából szomorú nap a mai – így kommentálta a versenyhivatal határozatát a Vodafone. Sajnálatosnak tartják ugyanis, hogy a GVH történetének eddigi legjelentôsebb ügye egy olyan piac szereplôirôl szól, amely a vizsgált idôszakban és azóta is az egyetlen jelentôs versenypiac a magyar távközlésben, holott a fogyasztók számára hasznosabb lett volna, ha a versenyhivatal azokra a területekre összpontosít, ahol a verseny hiánya miatt a fogyasztók érdekei erôsen sérülhetnek. Pozitívan értékelik azonban a 70-es társaságnál, hogy a versenytanács nem szabott ki bírságot a Vodafone-ra,

50•

2003/9 szeptember

mivel megállapította, hogy a piactorzításnak a cég nem volt aktív résztvevôje. Hivatalosan így fogalmaz a mobilcég: „Ezúton szeretnénk a nyilvánosság elôtt kijelenteni, hogy a Vodafone senkivel nem kötött semmilyen kartellmegállapodást, illetve piaci magatartását senkivel nem hangolta össze. Éppen ellenkezôleg, a Vodafone piaci térnyerésének egyetlen eszköze a versenytársakénál kedvezôbb árak alkalmazása volt, ami egyértelmûen a verseny fokozását eredményezte, s ezt az elôfizetôk világosan érzékelhették is.” A sajtóban elterjedt találgatásokkal szemben a ver-

senytanács soha nem vádolta azzal a mobilszolgáltatókat, hogy mesterségesen magasan tartották volna a mobilhívások árát. A versenytanács álláspontja szerint ezek a szolgáltatók olyan piactorzítást hajtottak végre, amelynek hatása a vezetékestelefon-piacon jelentkezett, és a mobiltelefónia térnyerését segítette elô. A Vodafone végül két pontban fejtette ki álláspontját a döntéssel kapcsolatban: – A versenytanács az eljárás során annak ellenére, hogy a bizonyítás terhe rajta van, semmilyen érdemi bizonyítékot nem mutatott fel a piactorzítás hatásaira vonatkozóan. Ezzel szemben

figyelmen kívül hagyta a szolgáltatók meggyôzô bizonyítékait, amelyek egyértelmûen cáfolták a piactorzítás tényét. – A versenytanács által most versenytorzítónak ítélt árakat annak idején a magyar állam képviseletében eljáró közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter mint árszabályozó hatóság állapította meg. A helyzet abszurduma, hogy éppen azt róják a mobilszolgáltatók terhére, hogy az árak felszabadítását követôen nem emelték meg a mobilhálózatok közötti, a jogalkotó által korábban megállapított összekapcsolási díjakat. Azt, hogy a versenytanács döntését bíróság elôtt megtámadja-e, a Vodafone majd a késôbbiekben, az írásos határozat ismeretében mérlegeli.


érintettek nyilatkozatai alapján azt állapította meg a GVH, hogy a mobil–mobil hívások költségei nagyobbak, mint a fix–mobil, illetôleg a mobil–fix irányúaké. A hálózati szerzôdések ennek ellenére azt az elvet rögzítették, hogy az egyik mobilhálózatból a másikba irányuló hívások díjai nem emelhetôk a mobil– vezetékes hívásdíjak fölé. Maximálták saját áraikat, vagy minimálták vezetékesdíjaikat? Mindegy, a versenyhivatal úgy ítélte meg, hogy a két piac árainak aránya szükségszerûen eltér a két piac költségeinek arányaitól, a vezetékes hálózatba telefonálók relatíve többet fizetnek, mint a másik mobilhálózatot hívók. A díjarányoknak a költségek arányaitól való eltérítése azáltal fejthetett ki versenytorzító hatást, hogy a két hívástípus iránti fogyasztói kereslet arányait eltérítette attól, ami egyébként (a tényleges költségeket kifejezô árarányok mellett) kialakulhatott volna. Visszajátszásra persze nincs lehetôség, így soha nem tudjuk meg, mi lett volna, ha... Megállapodtak-e az árakról? Annyit lehet tudni, hogy a mobilhálózatok egymás közötti forgalma nagyjából kiegyenlített volt. Ez többé-kevésbé független a hálózatok relatív nagyságától, vagyis például a Westel hálózatából annyit hívták a Vodafone elôfizetôit, mint a 70-esek a 30-asokat. Az egymást kiegyenlítô forgalmon felüli rész elszámolásának (vagyis a mobil–mobil végzôdtetési díjak nagyságának) így látszólag nem volt túl nagy jelentôsége. A vizsgálat során azonban az derült ki, hogy az egyensúly könnyen felborulhatott volna, ha a mobilhálózatok közötti hívások (ezen belül elsôsorban a végzôdtetések) díjai eltértek volna egymástól. Az alacsonyabb áron dolgozó szolgáltatónak rövid távon ugyan árbevétel-kieséssel kellett volna számolnia, ám az árkülönbség miatti gyakori visszahíváskérés révén forgalma végsô soron megemelkedhetett volna. Mindezek alapján érthetô, hogy inkább a végzôdtetési díjak egységes jellegének megôrzésére törekedtek. A hálózati

szerzôdésekben szerepelt egy olyan kikötés is, miszerint a mobilszolgáltatók közötti kiegyenlítetlen forgalom elszámolását a fix–mobil hívásdíj 40 százalékához kötötték. Ehhez kapcsolódott a hálózati szerzôdéseknek az a kitétele, amelynek alapján a versenytársak azonnal értesülhettek a vezetékes szolgáltató fix–mobil hívásdíjainak változtatási szándékáról. A versenyhivatalnál azt állítják, hogy a vizsgálat alapján bizonyíthatóan meg tudták állapítani: a mobilszolgáltatók közötti hálózati szerzôdések kikötései együttesen alkalmasak voltak arra, hogy a mobil- és vezetékes hálózatok közötti összekapcsolás terén torzítsák a gazdasági versenyt. A kívülálló nehezen tudja eldönteni, hogy reálisak-e a GVH megállapításai, például valóban költségesebb-e a mobilhálózatok mûködtetése, így a mobilhívások kezelése, mint a vezetékesé. Mi nem ellenôrizhettük a hálózati szerzôdéseket, így nem tudhatjuk, szerepelnek-e bennük a hívásdíjak maximálására, a végzôdtetési díjak egységesítésére, a kiegyenlítetlen forgalom elszámolásának a fix–mobil hívásdíjhoz kötésére, illetve egymás tájékoztatására irányuló kitételek. Mivel azonban a mobilszolgáltatók ezt nem cáfolták, hitelt kell adnunk a GVH megállapításainak. Mit nem lehet bizonyítani? Annál is inkább, mert a versenyhivatal arról is nyíltan tájékoztatott, amit nem tudott bizonyítani. Így például nem derült ki, hogy a hálózati szerzôdések megkötése során a mobilszolgáltatók – a kétoldalú megállapodásokon túlmenôen – összehangolták volna magatartásukat. Nem játszottak össze titokban, hiszen a hálózati szerzôdéseket nyilvánosan kötötték. Továbbá e szerzôdések nyélbe ütését jogszabály írta elô számukra. A vizsgálat nem tudta kielégítôen bizonyítani, hogy a vizsgált idôszakban alkalmazott vezetékes–mobil hívás-, illetôleg végzôdtetési díjak a versenytörvénybe ütközôen túlzottan magasak lettek volna. A mobilszolgáltatók gazdasági erôfölényt élveztek

ugyan a saját hálózataikba irányuló hívások végzôdtetésének terén, de az azzal való visszaéléssel nem vádolhatók. Ennek bizonyításához elengedhetetlenül szükség lett volna az adott szolgáltatással kapcsolatos költségek ismeretére. E nélkül viszont hiába volt egyértelmûen megállapítható, hogy a magyar vezetékes–mobil hívásdíjak magasabbak voltak az Európában szokásos átlagnál, az erôfölénnyel való visszaéléshez azt is meg kellett volna mondani, hogy mi lett volna a költségekkel arányos, „helyes” ár. A GVH közleménye elismeri: nem helytálló a versenytanács által jogsértônek talált magatartást „kartellezésnek” nevezni. Tény, hogy a kifogásolt viselkedés a versenytörvénybe ütközik, leghelyesebb azonban nevén nevezni a jogi tényállást: a mobilszolgáltatók versenytorzításra alkalmas megállapodásokat kötöttek egymással. Vagy mégsem? A vádlottak ugyanis többnyire elutasítják a határozatot. Egyedül a Matáv üdvözli a döntést, érthetôen, hiszen a vezetô vezetékes szolgáltatót felmentette a GVH. A Vodafone legfeljebb presztízsveszteséget szenvedhet, bírságot ugyanis nem szabtak ki rá. A két fôbûnösnek kikiáltott társaság (a GVH közleménye szerint a versenytorzításra alkalmas megállapodásokat a Westel Mobil Rt. és a Pannon GSM Távközlési Rt. dolgozta ki, a V.R.A.M. Rt. és az azóta megszûnt Westel Rádiótelefon Rt. pedig csak átvette) képviselôi határozottan tiltakoznak, egyelôre nyilatkozatokban, de valószínûleg beváltják ígéretüket, és az írásos határozat kézhezvételét követôen jogorvoslatért bírósághoz fordulnak.

}

2003/9 szeptember

•51


Górcsô alatt a mobilágazat A bulvársajtó nyelvén fogalmazhatnánk úgy is, hogy megszállta a versenyhivatal a mobilpiacot. A 150 és 210 millió forintos bírság nyomán szenzációsabbnak tûnô versenyfelügyeleti eljárás mellett – sôt idôben azt megelôzve – úgynevezett ágazati vizsgálatot is folytatott a GVH a rádiótelefóniában. Mindezek eredményeirôl dr. Gönczöl Tünde, az Infokommunikációs Iroda vezetôje és Váczi Nóra vizsgáló gyakornok számolt be lapunknak. GALVÁCS LÁSZLÓ

– Az ember óhatatlanul összefüggést sejt és keres a párhuzamos vizsgálatok között. Mi a különbség, mi volt a célja az egyiknek, és mi a másiknak? G. T.: – A mobiltelefon-szolgáltatás távközlési szektoron belüli térnyerésével párhuzamosan nem készült átfogó iparági elemzés az ágazatról. A GVH az ágazati vizsgálat megindításával kívánt hozzájárulni ahhoz, hogy megtörténjen az elengedhetetlen értékelés, ami a vállalkozások esetleges versenykorlátozó magatartásának következményeként kialakuló anomáliákat tárja fel. Az ágazati vizsgálat nálunk új, ám az Európai Unióban már korábban is ismert eljárási forma, amelynek során a versenyhatóság egy egész ágazat piaci mozgását méri fel. Ez általában akkor éri el célját, ha alapos, áttekintô képet alakít ki a vizsgált ágazatról, képes közvetlenül megismerni az ármozgásokat és más piaci körülményeket, s mindezek alapján megfelelô döntési helyzetbe kerülhet az esetlegesen szükséges intézkedéseket illetôen. A piaci zavarra utaló jelek nem feltétlenül közvetlenül valamely vállalkozás jogsértô magatartása miatt alakulnak ki, ám akár arra is visszavezethetôk lehetnek. A vizsgálat nyomán kiderül, hogy szükséges-e valamilyen állami beavatkozás az adott piacon. Adott esetben a GVH azonnal élhet a törvényben biztosított jogkörével, és versenyfelügyeleti eljárást indíthat a valószínûsített jogsértéssel kapcsolatban. Ha pedig nem a versenyhivatal hatáskörébe tartozó probléma merül fel, a GVH fel-

{

52•

2003/9 szeptember

hívhatja az illetékes szervek figyelmét a javasolt intézkedés megtételére. A lényeges különbség tehát az, hogy az ágazati vizsgálat nem a piaci szereplôk ellen irányul – így végeredményként például nem szabhat ki bírságot –, célja a versenyviszonyok felmérése és az esetleges beavatkozási területek feltárása. Ennek egyik következménye lehet a tényleges versenyfelügyeleti eljárás, amely viszont piaci zavarra utaló konkrét jelek esetén már a vállalkozások ellen indítható. A GVH történetében az elsô ágazati vizsgálat a mobilpiacon indult, 2001ben, és 2002 októberében zárult. – Mit tárt fel az ágazati vizsgálat? G. T.: – Mindenekelôtt az egyes piacokat kellett meghatározni, elkülöníteni. A vizsgálat legfontosabb megállapításai közé tartozik, hogy míg a kiskereskedelmi piacon beszélhetünk mûködô versenyrôl, addig a nagykereskedelemben, fôleg a vezetékes–mobil végzôdtetés díjaiban voltak piaci torzulásra utaló jelek. A mobiltelefon és a vezetékes szolgáltatás árszínvonala átlagosan nagy különbséget mutatott, és a mobilárak még mindig meghaladják a fixdíjakat. A két szektor versenyviszonyának elemzése alapján viszont arra következtetett a GVH, hogy általánosságban a vezetékes és a mobilszolgáltatás nem helyettesítheti egymást. Ez azt jelenti, hogy a két szektor árai közötti különbség önmagában nem értékelhetô piaci zavarra utaló körülményként. Ezzel szemben a mobilhálózatban végzôdô hívások díjainak

alakulása – figyelembe véve a díjak változását és az egyes irányokból érkezô hívások árazásának különbségét – egy-


értelmûen valamilyen piaci zavart mutatott. A részletes elemzés felvetette annak a valószínûségét, hogy ez a zavar valamely vállalkozás(ok) versenykorlátozó magatartására vezethetô vissza, ezért e terület részletes elemzésére versenyfelügyeleti eljárást kellett indítani. – Vagyis az ágazati vizsgálat következménye lett a mobilcégek és a Matáv elleni eljárás?

KA


G. T.: – Csak részben, ugyanis idôközben bejelentés érkezett a versenyhivatalhoz, amelyre reagálni kellett. A versenytanács úgy döntött, hogy nem várja meg az ágazati vizsgálat lezárását, így 2002 februárjában a GVH megindította a másfél évig tartó versenyfelügyeleti eljárást. Az 1998 és 2001 közötti idôszakot felölelô elemzés a vezetékes és a közcélú mobiltávközlési szolgáltatók közötti összekapcsolási díjakkal kapcsolatban kezdôdött, majd kiterjesztettük valamennyi mobilhívásdíj, továbbá a vizsgált idôszak elsô felében megkötött hálózati szerzôdések vizsgálatára. – Július végén került nyilvánosságra a versenytanács ominózus határozata, amelyet a mobilcégek természetesen megalapozatlannak tartanak. Ön szerint a kritikák helytállók? G. T.: – A sajtóban megjelentek kartellre utaló feltételezések. Ezek azonban részben tévesek. A kifejezés hallatán az ember titkos kartellezésre gondol, ám ebben az esetben nincs szó titkos megállapodásokról. A versenyhivatal írásos dokumentumok, a hálózati szerzôdések vizsgálata alapján hozta meg határozatát, és csak azt kifogásolta, amit bizonyíthatóan meg lehetett állapítani. Ennek lényege, hogy az 1999-ben, illetve 2000-ben megkötött hálózati szerzôdések megteremtették a lehetôséget arra, hogy a verseny torzuljon a mobilszolgáltatók vezetékes hálózatokkal megvalósított összekapcsolásainak terén. – Ez a kifejezés meglehetôsen általános, és így vitatható, hiszen csak a lehetôségrôl szól, nem pedig a tényekrôl. Konkrétan mi kifogásolható a mobilszolgáltatók megállapodásaiban? V. N.: – Fôként az árakkal kapcsolatban talált kifogásolható megkötéseket a vizsgálat. Például a mobilszolgáltatók a hálózati szerzôdésekben deklarálták, hogy a mobil–mobil hívások ára nem emelkedhet a mobil–vezetékes hívások díja fölé. A szakmában köztudott, hogy a vezetékes telefónia mûködtetése olcsóbb a mobilnál, így ha egy hívás két mobilhálózatot érint, annak drágábbnak kellene lennie, mint ha egy mobilés egy vezetékes hálózat vesz részt benne. A versenytanács szerint ezzel olyan

árviszonyok alakultak ki a két hálózatban, amelyek nem felelnek meg a költségarányoknak, ezért torzíthatják a két piac közötti versenyt. A másik kifogásolt rendelkezés a mobil–mobil végzôdtetési díjak egységes megállapítása, illetve annak a fix–mobil hívásdíjhoz való kötése volt. A hálózati szerzôdésekben az szerepelt, hogy a mobil–mobil végzôdtetési díjat a szolgáltatók a vezetékes–mobil hívások díjának 40 százalékában állapítják meg. És hogy ez a megegyezés a gyakorlatban megvalósítható legyen, egymást mindig kölcsönösen tájékoztatják a fix–mobil tarifákról. A versenytanács úgy ítélte meg, hogy ezek a kikötések és megállapodások együttesen alkalma-

ügyfele a másik cég elôfizetôjét hívja, annak díja nem lehet magasabb, mintha ugyanarról a mobilkészülékérôl egy vezetékes számot tárcsázna. De mivel a vezetékes hálózat olcsóbb, kevesebbe kellene kerülnie egy olyan hívásnak, ahol a hívó fél mobil-, a hívott pedig vezetékes hálózatot használ, és két mobilszolgáltató elôfizetôi drágábban beszélhetnének egymással. – A mobilszolgáltatók képtelenségnek tartják, hogy mondjuk a Westel megállapodjon anyavállalata, a Matáv rovására... G. T.: – Valóban szívesen érvelnek ezzel, de ez arra vezethetô vissza, hogy többféleképpen lehet értelmezni a dolgokat. Nem a Matáv rovására állapodtak meg,


sak a vezetékes és a mobilpiaci árak, vagyis a verseny torzítására. – A jogi és a mûszaki szakzsargon keveredése nem könnyíti meg a probléma megértését. Hétköznapi nyelven mit jelent a fogyasztó számára ez a sok, viszonylatokban kifejezett megállapodás? V. N.: – A mobilszolgáltatók úgy egyeztek meg, hogy ha bármelyikük

hanem végsô soron a fogyasztók érdekei sérültek. A versenyhivatali eljárások rendszerint éppen azért folynak, hogy a fogyasztók ne kerüljenek hátrányosabb helyzetbe a verseny korlátozása, torzítása által. Ez a veszély akkor is felmerülhet, ha a megállapodás nem a felhasználói díjakról szól, hanem a szolgáltatók egymás közti viszonyáról, hiszen annak hatása a fogyasztókat érinti.

}

2003/9 szeptember

•53

üzlet {} vírusriadó

Szeptember 11. Víruslázban ég a világ A Sobig vírus világszerte készenlétben tartja az informatikai biztonsági szakembereket. A károkozóról, amelynek több verziója ismert, szinte percenként újabb információkat tudnak meg a vezetô antivíruscégek. Ismert már a szerkezete, terjedése, idôzítése és így tovább. Egyetlen tényezô adhat még okot a fejtörésre: a féreg F variánsa miért áll le szeptember 10-én, és mi történik 11-én, a WTC elleni támadás évfordulóján? FORRÁS: PRÍM ONLINE, GEYSAP

elnevezése nem egysé{ ges,A vírusok minden észlelô laboratórium más nevet ad nekik. A káosz elkerülése érdekében a Generally the Computer

Anti-Virus Reasearch Organization (CARO) elnevezése és besorolása a mérvadó. Eddig hat Sobig féreg vált ismertté, amelyek külön családot alkotnak. Minden egyed saját SMTP-klienssel rendelkezik, ezért terjedése nem kötött bizonyos levelezôprogramhoz, és így a fertôzött gép adataiból önálló feladókat nevezhet meg. Ezek pedig az endémiák következtében az adott ország címeihez, szokásaihoz igazodnak.

Szép kis család A Sobig féregcsalád (A, B, C. – az utolsó májusban vált ismertté) „fergeteges” karriert futott be. Május óta felkerült a 20 legelterjedtebb vírus listájára, olyan „becstelen titánok” mellé, mint a Klez és a Lentin (Yaha család). A Sobig férgek levelekben terjednek, elsôsorban a csatolt fájlokon keresztül. Elôször a helyi hálózatokat lepik el, majd a LAN-ra kerülve másolataikat tovább terítik, részben e-mailek, részben megosztott hálózati meghajtók révén. A féreg egy gépre bejutva, miután megfertôzte azt, megkeresi a rajta található összes címet, és azo-

Pornóhálózatról ered a Sobig F Az amerikai FBI szakértôi szerint a Sobig F kórokozót készítôje egy internetes pornóhálózatról terjesztette el. A nyomozóiroda információi arra utalnak, hogy elsôként azok kapták meg a számítógépes vírust, akik egy szexképet akartak letölteni az egyik usenetes internetes fórumról.

54•

2003/9 szeptember

„A Sobig F elsôként egy pornográf Usenet-fórumon bukkant fel” – mondta Jimmy Kuo, a Network Associates antivírus-kutatója. A Sobig hatodik változata minden elôdjénél és az összes korábbi e-mail vírusnál gyorsabb ütemben terjedt a világhálón – közölte a brit Message-

Labs. A cég szerint a vírus 24 óra leforgása alatt több mint 1 millió fertôzött levelet küldött el a megszerzett e-mail címekre. A Sobig F-fel fertôzött levelek valójában nem a feladóként feltüntetett címrôl érkeznek, és a legtöbb esetben a „Thank You!”, „Re: Details”, illetve „Re: That

Movie” témamegjelöléssel érkeznek. A phoenixi Easynews.com internetszolgáltatót pénteken kereste meg az FBI az üggyel kapcsolatban. „Úgy tûnik, a vírus eredeti példányát a mi hálózatunkról postázta valaki a Usenet-fórumra, augusztus 18-án” – mondta Michael Minor, az internetszolgáltató technikai igazgatója.


A féreg egy gépre bejutva, miután megfertôzte azt, megkeresi a rajta található összes címet, és azokat variálva küldi tovább magát. Ezzel párhuzamosan meg kell említeni azt a sajátosságát, hogy az ún. spyware (kém)programok tulajdonságaival megegyezôen képes egy távoli szerverrôl frissíteni, majd frissített formában újrainstallálni magát.

kat variálva küldi tovább magát. Ezzel párhuzamosan meg kell említeni azt a sajátosságát, hogy az ún. spyware (kém)programok tulajdonságaival megegyezôen képes egy távoli szerverrôl frissíteni, majd frissített formában újrainstallálni magát. A Sobig F variánsa azonban mind stílusában (tárgysorában, a levél tartalmában), mind tulajdonságaiban (más méret, más tömörítési eljárás, saját SMTP-szerver stb.) eltér elôdeitôl. Idôzített bomba Azok a szerverek, amelyekkel a féreg – fix IP-címek alapján – kapcsolatba lép, fôleg Korea és az USA területén találhatók, de vannak ilyenek Európában és Ausztráliában is. A vírus olyan idôpontokban aktiválja magát, amikor a leg-

több dolgozó otthagyja számítógépét, így a munkaidô lejárta után vagy hétvégén fejti ki károkozó hatását. A vírus augusztus 22-én egy „kisebb” támadást akart indítani, de ezt az F-Secure szenzációs ötletével sikerült meghiúsítani. A szakemberek az ismert IP-jû gépeket összehangolva átállították a rendszeridôt. Egyetlenegy gépet nem sikerült meghatározniuk, ahonnan a vírus támadást is indított. Egyes vélemények szerint az, hogy a vírus szeptember 10-én leáll, nincs szerves összefüggésben a WTC elleni támadással és így a terrorcselekményekkel, hanem csak utal azokra. Ez kissé furán hangozhat, de tudjuk, hogy a féreg bankok, pénzintézetek (üzletek) számítógépeit támadja meg, és ilyenek voltak a WTC-ben is. Mintha a vírus írója ezzel jelezné célját: kirabolni a megfertôzött bankokat, pénzintézeteket.

Más szakemberek azt feltételezik, hogy a szeptember 10-ei leállás a vihar elôtti csendet idézi, és a vírus által letöltött kódok segítségével szeptember 11én a fertôzött gépek összehangolt támadást (DDOS – Distributed Denial Of Service) indítanak valamely nagyobb rendszer ellen. A Symantec Response jelenleg kb. 1800 beterjesztést kap a Sobig F vírussal kapcsolatban naponta. Ez a múltbeli fenyegetések mértékét még nem éri el. A Symantec adatai szerint a Klez.H a csúcson 4516 beterjesztést produkált naponta. Ez a fenyegetés felfedezése után 2 héttel érte el tetôpontját. A BugBear.B egy napra esô legtöbb beterjesztése 4812 volt, felfedezése után 2 nappal érte el ezt a mértéket. A BadTrans a csúcson 3709 beterjesztést produkált, és 7 napra volt szüksége, hogy eljusson idáig.

}

2003/9 szeptember

•55


A Blaster-sztori Az emberi hanyagság, alaptalan magabiztosság és felelôtlenség határtalan. Csináltunk magunknak egy férget – a szó átvitt értelmében. Egy férget, amely szinte akadály nélkül terjed, és már variánsa is van. FORRÁS: PRÍM ONLINE, PAPP GÉZA

Az RPC (távoli eljáráshívás) a Win{ dows operációs rendszer által használt protokoll. A folyamatok között olyan kommunikációs mechanizmust biztosít, amely lehetôvé teszi, hogy a programok zökkenômentesen futtathassanak valamilyen kódot egy távoli számítógépen. A Blaster vírus célja, hogy az RPC protokoll TCP/IP protokollon keresztüli üzenetváltást kezelô részében található biztonsági rést kihasználva támadást indítson a Microsoft update-lapja ellen. A biztonsági rés a helytelenül formázott üzenetek nem megfelelô kezelésébôl ered. Ez a hiba az elosztott komponensobjektum-modell (Distributed Component Object Model, DCOM) és az RPC közötti illesztôfelületet érinti, amely a 135-ös TCP/IP-portot figyeli. A felület az ügyfélszámítógépek által a kiszolgálónak küldött DCOMobjektumaktiválási kéréseket kezeli (például univerzális elnevezési konvenció szerinti elérési utak). A biztonsági rés kiaknázásához a támadónak képesnek kell lennie speciálisan kialakított kérést küldeni a távoli számítógép 135-ös portjára. Intranetes környezetben ez általában elérhetô, az internethez csatlakozó számítógépeknél azonban a 135-ös portot rendszerint tûzfal blokkolja. Amennyiben a port nem blokkolt – illetve intranetes környezetben – a támadónak nincs szüksége semmilyen egyéb jogosultságra.

56•

2003/9 szeptember

A W32/Blaster-A féreg átvizsgálja a hálózatot, és olyan számítógépeket keres, amelyeken kihasználhatja a Microsoft DCOM RPC-jének biztonsági hibáját. Amennyiben alkalmas komputert talál, rámásolja magát a TFTP-csatornán keresztül. Fertôzés után leállítja, majd elindítja a gépet. Továbbá bejegyzéseket helyez el a registryben, és futtatja magát a következô indításkor.

Programhibák miatt írják a férgeket? Az elmúlt idôszakban több olyan féreggel találkozhattunk, amely egy-egy programhibát kihasználva próbálja meg kifejteni tevékenységét. A Troj/Autoroot-A például megkísérli kihasználni a Microsoft DCOM RPC interfészének hibáját, és így utat nyitni a fenti porton a Troj/IRCBot-G féregnek, hogy az átvehesse az irányítást a megtámadott számítógép felett. (A Microsoft által kibocsátott patch, amely elérhetô a Microsoft Bulletin weboldalán,

megszünteti ezt a sebezhetôséget. A vírusok elleni védekezés során egyébként alapkövetelmény, hogy frissítsük szoftvereinket.) A W32/Blaster-A féreg átvizsgálja a hálózatot, és olyan számítógépeket keres, amelyeken kihasználhatja a Microsoft DCOM RPC-jének biztonsági hibáját. Amennyiben alkalmas komputert talál, rámásolja magát a TFTP-csatornán keresztül. Fertôzés után leállítja, majd elindítja a gépet. Továbbá bejegyzéseket helyez el a registryben, és futtatja magát a következô indításkor. És ezzel nincs vége. A Kaspersky Lab’s jelezte, hogy detektált egy férget, amely nem spontán mutáció. Tulajdonságaiban, felépítésében megegyezik az elôzôvel, ezért a B nevet kapta. „A Blaster támadása a Microsoft windowsupdate.com weboldalt elvileg el tudja zárni az internettôl” – mondta Graham Cluley, a Sophos megbecsült szakértôje. Lehetôsége van arra, hogy a fertôzött gépekrôl összpontosított adatelárasztásos (DoS) támadást indítson. A vírus írója tehát szándékosan megpróbálja megakadályozni, hogy további frissítéseket töltsenek le a felhasználók. Ez egy meglepô trükk. A történet ráadásul folytatódik. A Blaster megjelenése után valaki írt egy férget, amely a Blasterrel szembeni Microsoft-javítócsomagot kínálja, természetesen hamisan. Amennyiben a felhasználó megnyitja a levélhez felkínált áljavítócsomagot, máris megfertôzôdik egy másik vírussal.

}

cio {} gyári informatika cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio OTÓ ALKÓ OGLÁRKA cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio

F

:W

B

Stratégia gyakorlati alapokon – gyári informatika 2003-ban TIHANYI LÁSZLÓ

A Dunapack Rt. tulajdonosa az osztrák ipari vállalkozó, Thomas Prinzhorn által irányított vállalatcsoport, a Hamburger konszern. A cég ma Magyarország legnagyobb csomagolásihulladék-feldolgozója és a papír alapú csomagolóeszközök egyik legnagyobb gyártója a közép-kelet-európai régióban. Scheffer János nem csupán a papíripar egyik meghatározó hazai gyárának informatikai vezetôje, hanem Magyarország, Lengyelország, Ukrajna, Horvátország és Bulgária területére is kiterjed a felelôssége, azaz regionális hatáskörrel rendelkezik. Úgy tartja, szemléletét alapvetôen meghatározzák a General Electricnél eltöltött évek, és a Dunapacknál számos tapasztalatát tudja hasznosítani.

Szakmai pályafutásával kapcso{ –latban elmondta, hogy szinte minden területét bejárta

a számítástechnikai szakmai tevékenységnek. Mivel foglalkozott, mielôtt a Dunapackhoz igazolt?

S. J.: – Feladatom az európai gyártási célú informatika támogatása volt. Ez hat magyarországi, két angliai és egy 2003/9 szeptember

•59

cio {} gyári informatika

olaszországi gyárat jelentett. Például egy gyártósor bizonyos százaléknyi selejtet termel. Ha az informatika segítségével ez az arány csökkenthetô, a haszon látványos. Nekünk sikerült egy nagykanizsai gépsoron egyetlen év alatt több ezer dollárt megtakarítani. – Hogyan? A gyártósorokat vezérlô számítástechnika is Önökhöz tartozott? S. J.: – Nem. A mi feladatunk a gyártás minôségi mutatóinak az elôállítási folyamatra való visszacsatolása, a process-monitoring volt. Kiszûrni a selejtforrásokat és -okokat, segíteni a kiküszöbölésüket. – Közvetlen, gyakorlati összefüggések rejlettek a tevékenység és annak hasznossága között... S. J.: – Amikor a GE-tôl távoztam, már a gyártás hetven százalékát elláttuk monitoringrendszerekkel, ami sok százezer dollárnyi megtakarítást eredményezett a cégnek. Ez más helyzet, mint amikor az IT tevékenységét például az image javuláséból ítélik meg. Ez volt az én iskolám. – Mindez hangsúlyosan gyakorlati beállítottságot eredményezhet. Ma, a Dunapacknál ez hogyan hasznosul? S. J.: – Szórakozásból ma is programozok. Ismerem a Novellt, a Windows NTt. Az üzemeltetési gyakorlattól az elvi magaslatokig minden érdekel, a legtöbb IT-területet valamilyen formában érintettem. Mostani feladatom a teljes informatikai döntéshozatal. Ennek elôkészítésében jól hasznosíthatom szakmai elôéletem tapasztalatait. – Szorul-e a vállalat erôforrás-kihelyezésre? S. J.: – Nagy átszervezés után vagyunk, amely az egész magyarországi papíripart, a nyíregyházi, a dunaújvárosi és a budapesti gyárakat érintette. Több ezer dolgozóból ezeregyszáz maradt. Az IT-t is elérte az átszervezés, nekem mindössze tíz közvetlen dunapackos munkatársam maradt, de regionális szinten még körülbelül negyven ember segíti a munkánkat. Kitûnô papíripari termelésirányítási rendszerünket fejlesztôje, a nyíregyházi Navigátor Kft. támogatja. – Folyik korszerûsítési projekt? 60•

2003/9 szeptember

A fôbb szempontok: helpdesk, biztonság, rendtartások-házirendek (szoftverszabványok betartása, levelezési, internethasználati normák), projektmenedzsment, ITerôforrások gondozása, webportál, képzés, szolgáltatásmérés az IT hatékonyságának meghatározására döntéstámogatási célból.

S. J.: – Tavaly kezdtük az Oracle Financials bevezetését az egész konszernben, Ausztriában, Svájcban és Németországban is. Az anyavállalati informatika egyébként igen tág teret enged leányvállalata számára. Ez abból fakad, hogy méretét tekintve akár a mi szervezeti egységünk is lehetne, másrészt a konszern keleti irányban bôvül, így a Dunapack kulcsszerepet játszik a terjeszkedésben. Kelet-Európa felé innen szabjuk testre az Oracle-t. – Ön már belecsöppent ebbe a projektbe? S. J.: – Érkezésemkor, 2001-ben azt a feladatot kaptam, hogy készítsek teljes körû informatikai stratégiát. Ez klasszikus CIO-szerepkör. Az új stratégiát az indokolta, hogy a középvállat szintjén mûködô informatikai szervezetet konszernszintûvé kellett alakítani. Ennek része az Oracle Financials bevezetése. – Hogyan vesz részt a számítástechnika a gyárak életében?

S. J.: – Teljesen áthatja. A termelésirányítás annyira integrált, hogy még a raktáros, a targoncás és a kamionsofôr is használja. Jelenleg körülbelül 500 PC-nk van, és az internetet, az intranetet a gyártó gépek mellôl is el lehet érni. Az iratnyilvántartástól a kommunikációig komoly szerepet játszanak. – Milyen platformot használnak? S. J.: – Windows XP fut a PC-k kilencven százalékán, Windows 2000 a maradékon. Minden gépen Office XP található, amit munkatársaink száz százaléka használ is. Az internetszolgáltatást Microsoft SharePoint Portal Server látja el, az extranetet Oracle IAS szolgálja ki, a levelezést pedig Exchange Server, illetve Outlook Web Access. A gépek kilencvenkilenc százaléka Active Directoryba integrált. Szállítónk, az Icon Kft. a Microsoft Gold Partner cím birtokosa, és a tanácsára OSL (Open Subscription Licence) konstrukcióban szereztük be a Windows és Office XP-ket. A platform tehát egységes, központilag menedzselhetô, frissíthetô. Ez a megoldás volt a leggyorsabb, legolcsóbb és az igényeinknek leginkább megfelelô. – Az egységesítés nyilván a stratégia része volt. Mire terjedt még ki? S. J.: – Hadd foglaljam össze a fôbb szempontokat: helpdesk, biztonság, rendtartások-házirendek (szoftverszabványok betartása, levelezési, internethasználati normák), projektmenedzsment, IT-erôforrások gondozása, webportál, képzés, szolgáltatásmérés az IT hatékonyságának meghatározására döntéstámogatási célból. Ezen a téren sokat tanultam a GE-ben, de ismereteimet ott kevéssé tudtam fölhasználni – itt viszont hasznosíthatók. – A PC-k csak az irodai felületet jelentik. Milyenek maguk a vállalati rendszerek, amelyeket most majd az Oracle Financials gazdagít? c i o cio cio cio cio cio cio S. J.: – Ezt az egymásra szintekkel cio cio cioépülô cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio az cio cio tudom szemléltetni, amelyekkel ITcio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cioalapzat cio cio cio cioacio cio cio nek foglalkoznia kell. Az helyi cio cio cio cio cio cio ciocio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio hálózat. cio cio cio cioEzen mûködnek cio cio cio és a távolsági cio cio cio cio cio cio c i o cio cio cio cio cio cio cio cio intranetcio cio cio cio és adatbázis-kiaz internet-, cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio szolgálók, amelyekhez az asztali és nocio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio teszgépek, aurája kapcsolócio cionyomtatók cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio dik. Ezen azcioegyüttesen az Office-eszköcio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio

c i o cio cio cio cio cio cio

cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio ci cio cio cio ci cio cio cio ci cio cio cio ci cio cio cio ci cio cio cio ci cio cio cio ci cio cio cio ci cio cio cio ci cio cio cio ci cio cio cio ci cio cio cio ci cio cio cio ci cio cio cio ci cio cio cio ci cio cio cio ci cio cio cio ci cio cio cio ci cio cio cio ci cio cio cio ci cio cio cio ci cio cio cio ci cio cio cio ci cio cio cio ci cio cio cio ci cio cio cio ci

o cio cio cio cio cio cio cio o cio cio cio cio cio cio cio o cio cio cio cio cio cio cio o cio cio cio cio cio cio cio o cio cio cio cio cio cio cio o cio cio cio cio cio cio cio o cio cio cio cio cio cio cio o cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio

cio {} gyári informatika

zök körében megvalósított munkacsoportos együttmûködési alkalmazások futnak, rájuk épülnek a vállalati rendszerek, s a piramis tetején a vezetôi tájékoztató, döntéstámogatási megoldások állnak. – Ez átfogó séma, minden vállalati informatika sajátos rétegmodellje. Mi a szerepe?

S. J.: – Mivel a konszern elosztott, elsô a hálózat: a gyárak között 2 megabites kapcsolat épült ki. Egyre inkább VPN-t használunk Cisco-eszközökkel. A régen szerverként mûködô PC-ket nagy teljesítményû HP- és Sun-gépekkel váltottuk fel, jelenleg az utóbbi jegyében egységesítünk. Az asztali szféra hardverben is homogén, ami olcsóbbá teszi

kérdés azonban az, hogy hogyan lehet magán a szervezeten átfuttatni a változásokat. A Dunapacknál kicsi a fluktuáció. Az átlagos életkor elég magas, s kérdés, hogy mekkora erôfeszítésbe ke-

Névjegy Scheffer János, a Dunapack Rt. informatikai igazgatója 1991ben végzett a Kandó híradásipari szakán. Ezután a Közép-Európa Egyetem Környezettudományi Tanszéken volt projektkoordinátor: környezetvédelmi szoftvereket tesztelt, és regionális bevezetésüknél segédkezett. 1996-tól 5 évet dolgozott a General Electricnél, a volt Tungsram-gyárban, ettôl számítja számítástechnikai pályafutását. Ott végigjárta a szakma fôbb lépcsôfokait, volt programozó, szervezô, projektvezetô és menedzser. 2001-ben lépett át a Dunapackhoz, s lett a gyár informatikai igazgatója.

S. J.: – Ha egy vállalat informatikája rocio cio cio ciovolna cio mokban heverne, cio cio cio cioez cio cio cio a helyreállício cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio tás kalauza, térképe. Ecioterületek és ascio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cioegészét cio cio cio cio cio cio cio cioacio pektusok kifejti az stratégia, cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio vezetôsége cio cio cio cio cio cio amelyet a vállalat megvitacio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cioköltségvonzataival cio cio cio cio cio cioegyütt cio cio cio tott,cio jóváhacio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio gyott, amelynek alapján cio cioscio cio cio cio cio cio cioelkezdhettem cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio dolgozni. cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio – Konkrétan mi voltcio acio tennivaló? cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio

a karbantartást. Mindez konszerszinten is igaz. – Miért kötelezték el magukat ilyen mértékben a Microsoft-platform mellett? S. J.: – Jó az ár/teljesítmény viszonya, a tipikus feladatokhoz teljesen megfelel, jól támogatott és támogatható, a termékek jól integrálhatók, stb. A kulcs-

rül egy platformváltás. Van olyan kollégánk, aki hatvan éve dolgozik a gyárban, és ma is aktív tanácsadó. A nyolcadik évtizedében jár. Ô is simán váltja a Microsoft-platformokat. Nekünk ennek elôfeltételezésével és felelôsségével kellett platformot választanunk. – Ön de facto CIO. Formálisan is az? S. J.: – Tagja vagyok a vállalat felsô vezetésének, de az igazgatóságnak már nem – a sajátos szervezeti felépítés miatt sem. Ám stratégaként minden olyan nemzetközi szintû döntésbe bevonnak, amely az informatikát akár csak távolról is érinti. Az IT saját döntéseiben pedig magam képviselem a gazdasági szempontot. Eddig még nem volt rá ok, hogy a bizalmi elv sérüljön, s amit kérnünk kellett, azt mindig megkaptuk.

}

2003/9 szeptember

•61

cio {} ca world

CA World 2003 az „on-demand computing” jegyében A nevadai mesevárosban, Las Vegasban rendezte meg éves felhasználói konferenciáját a tavaly négymilliárd dollár feletti forgalmat elérô, a világ egyik legnagyobb szoftvercégének számító Computer Associates. A hazai viszonyok között szinte elképzelhetetlen méretû rendezvény mintegy tízezer résztvevôje Sanjay Kumar elnök-vezérigazgató és Yogesh Gupta fôtechnológus (Chief Techology Officier) beszéde mellett olyan hírességek kulcselôadásait hallgathatta meg, mint amilyen dr. Henry Kissinger, az USA volt külügyminisztere. Aki pedig részletesebben érdeklôdött a nagyvállalati IT-infrastruktúramenedzsmenttel, biztonsággal, tárolórendszerekkel, adatmenedzsmenttel, illetve alkalmazásfejlesztéssel kapcsolatos technológiai és termékújdonságok iránt, az beülhetett a több tucat párhuzamos szekció több száz szakmai elôadásának valamelyikére, vagy végigjárhatta a mintegy félszáz kiállítót felvonultató pavilonokat. HUTTER OTTÓ

Sanjay Kumar, a CA elnök-vezér{ igazgatója nyitó elôadásában lelkesítô és optimista képet festett az informatikai piacról. „Az információtechnológia nagyon sokat változott az elmúlt egy esztendôben, méretét, irányultságát és bonyolultságát tekintve egyaránt. Az IT-ipar összességében nagy nyomás és teljesítménykényszer alatt van” – kezdte beszédét, majd rátért a problémák gyökerének elemzésére. Az IT-vezetôk legnagyobb kihívásának azt tartja, hogy a mai tipikus rendszerekben túl sok cég túl sok terméke van jelen ahhoz, hogy összességében hatékony maradjon az üzemeltetés. Emiatt a gyártók egyre újabb területekre merészkednek, hogy horizontálisan bôvítsék portfóliójukat. A szállítói oldalon folyamatos konszolidáció zajlik, és egyre integráltabb megoldások jelennek meg. A felhasználók pedig mindenekelôtt flexibilitást akarnak, hogy jobban tudjanak alkalmazkodni az egyre nehezebben tervezhetô üzleti folyamatokhoz és terhelésekhez. A kivezetô út egyre több vélemény szerint az ún. „on-demand computing”, amelynek különbözô aspektusai még számtalanszor visszaköszöntek az elôadásokban és a termékbejelentésekben. Yogesh Gupta elôadásában azt hangsúlyozta, hogy a flexibilis számítástechnikai környezet megvalósításához nem feltétlenül kell lecserélni a meglévô eszközöket. A CA arra törekszik, hogy a jobb 62•

2003/9 szeptember

Sanjay Kumar, a Computer Associates International elnök-vezérigazgatója

menedzsment révén biztosítsa a meglévô infrastruktúra jobb kihasználását. A menedzsment szempontjából három fô fejlesztési irányt jelölt meg: az infrastruktúra, a tárolók és a szerverek virtualizációját. Az elsô lépésen már túljutottunk, lényegében a vállalatoknál lezajlott az adathálózatok egységesítése, szabványosítása, elsôsorban az IP-hálózatok abszolút dominanciája révén. A következô lépés a tárolókapacitások egységesítése, az egyedi diszkek tárolószerverekben történô összevonása. Gupta szerint ez a folyamat még éppen csak elindult, és a tárolóhálózatok ma nagyjából ott tartanak, ahol az adathálózatok tartottak tíz évvel

ezelôtt. A fejlôdés elkerülhetetlen, de ehhez szükség van a szabványok általános elterjedésére. A harmadik terület pedig a szerverek virtualizációja – ami nemcsak informatikai, hanem üzleti probléma is. Ennek technológiai hátterében a hang, az adat és a video egységes kezelését lehetôvé tevô VoIP, az eszközfüggetlenséc i o cio cio cio cio cio cio get biztosító drótnélküli cio cio ciohálózatok, cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio valamint a szoftverkomponensek virtuacio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio ciodinamikus cio cio cio cio ciowebcio cio cio lizációját megvalósító cio cio cio cio cio cio ciocio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio szolgáltatások állnak. cio cio cio cio cio cio c i o cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio

„On-demand computing” Az infrastruktúra-menedzsmentben mára kritikus elvárás lett az a képesség,



o cio cio cio cio cio cio cio o cio cio cio cio cio cio cio o cio cio cio cio cio cio cio o cio cio cio cio cio cio cio o cio cio cio cio cio cio cio o cio cio cio cio cio cio cio o cio cio cio cio cio cio cio o cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio

cio {} ca world

hogy az erôforrásokat dinamikusan allokáljuk a napi üzletmenetben tapasztalható terhelési csúcsok figyelembevételével, ahogyan azt az alkalmazások igénylik. Ezt a rugalmas informatikai környezetet emlegeti ma a szakma „ondemand computing” néven, amit magyarra talán igény szerinti számítástechnikának vagy bizonyos esetekben informatikai közmûnek fordíthatunk. Az új koncepció arra a felismerésre épül, hogy a ma tipikusnak nevezhetô, többnyire alkalmazásokhoz dedikált erôforrásokra épülô vállalati infrastruktúrában a kiszolgálók és háttértárak átlagos kihasználtsága mindössze 5–50 százalékra tehetô. Az on-demand számítástechnika felé az ún. szervervirtualizáción keresztül vezet az út, amikor a fizikai erôforrásokat elválasztjuk a rajtuk futó szoftverektôl. Ennek megvalósítása történhet a nagygépeknél megszokott virtuális gépek, a ma egyre népszerûbb pengeszerverekbôl képzett farmok, illetve a jövô nagy ígéretének tartott GRID technológia segítségével. És ezzel megnyílik az út a következô lépés, a dinamikus és automatikus erôforrás-bôvítések, -átcsoportosítások felé. Mindennek lehetôségét a rendszerszállítók teremtik meg a megfelelôen méretezhetô hardvertechnológiák eszközeikbe való beépítésével, így érthetô, hogy minden nagy rendszergyártó kidolgozta a maga „on-demand computing” stratégiáját. Ilyen a Microsoft Dynamic System Initiative (DSI), a Sun N1, az IBM On Demand vagy a Hewlett-Packard Adaptive Enterprise koncepciója. A Computer Associates szerepe egyrészt abban áll, hogy automatizálja és felügyelje az infrastruktúra globális összehangolását az üzleti folyamatokkal, másrészt hogy transzparenssé tecio cio cio cio cio gye a felügyeletet környecio cio cio cioa cioheterogén cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio zetekben is. A CA szerint az „on-decio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio mandcio computing” megvalósításához cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cioúj hardvererôforrások cio cio cio cio cio cio nemcio feltétlenül cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cioúj ciotechnológiák cio cio cio cio cio cio cio cio vagy bevezetésére van cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio szükség, hanem a meglévô IT-erôforrácio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio sokcio hatékonyabb menedzselésére, cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio jobb cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio kihasználására. cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio

Sonar technológia Sonar a munkaneve egy izgalmas és dinamikus új technológiának, amelyrôl a jövôben sokat fogunk hallani, mivel pont a legkritikusabb menedzsmentproblémákra kínál frappáns megoldást. Ma már általánosan elfogadott, hogy új menedzsmentmegközelítési módot kell választani, és nem hálózatokban, szerverekben, adatbázisokban és hasonló

mint 1500-féle protokollt ismer, képes mind a hét hálózati rétegben intelligensen dekódolni az adatforgalmat, és igen fejlett korrelációs analíziseket végezni. Ennek alapján pedig felépíti, és folyamatosan bôvíti azt a tudásbázist, amelyre a legkülönfélébb menedzsmentmodulok támaszkodhatnak. A Sonar tehát nem egy új termék, hanem egy technológia, amely számos termék-

Linus Torvalds, a Linux szülôatyja és John „Mad Dog” Hall, a Linux International ügyvezetô igazgatója a CA World Linux-kerakasztalánál

IT-erôforrásokban kell gondolkodni, hanem alkalmazásokban, folyamatokban és felhasználókban. Ahhoz azonban, hogy az „on-demand computing” ezen a szinten is megvalósuljon, kulcsfontosságú az infrastruktúra egyes elemeinek és az üzleti folyamatoknak az összerendelése, hiszen az adott alkalmazás válaszidejének csökkenése vagy más paraméterének váratlan romlása esetén így tudunk a megfelelô helyre átcsoportosítani számítási, memória-, tár- vagy egyéb számítástechnikai kapacitásokat. Az üzleti folyamatok feltérképezésére és irányítására szolgáló Sonar technológia legfontosabb újdonsága abban rejlik, hogy nem a hálózati csomópontokba és szerverekbe elôre telepített ügynökprogramokra épül, hanem valós idôben figyeli, elemzi és diagnosztizálja a hálózati adatáramlást. Mivel több

ben fog megjelenni új szolgáltatások formájában. Biztonsági portál A CA World egyik legjelentôsebb termékbejelentése az úgynevezett biztonsági konzol, az eTrust Security Command Center volt, amely egyetlen pontba vonja össze a CA eTrusthoz tartozó számos termék és technológia felügyeletét, kezelését. Amellett, hogy az eTrust Security Command Center képes összesíteni és strukturált grafikus formában megjeleníteni egy szerteágazó rendszer biztonsági állapotát, a más gyártóktól származó termékekre is kiterjedô integráció, valamint az egységes, vállalati szintû szabályrendszerek alkalmazása révén az elemzôk szerint egy minôségileg fejlettebb biztonsági rendszer jöhet létre.

}

2003/9 szeptember

•63

cio {} kfki

Icon, KFKI-csoport 1988 április 1-jén született az Icon. Ilyen régi, ma is mûködô informatikai cég talán nincs is ezen a szakmai területen – mondja Salamon Márton, az Icon igazgatótanácsának elnöke, a KFKI-csoport stratégiai tanácsának tagja. A vállalat az egykor a Központi Fizikai Kutató Intézet (KFKI) kebelében és körötte mûködô informatikai erôforrásoknak a történelmi változások mentén átalakult utódai közé tartozik. Ám az informatikában még öt év is alig belátható távlat. Hogyan volt hát képes folyamatosan az élen maradni a cég, hogyan látja az informatika, a magyar piac, a hazai informatikai kultúra, beleértve a CIO-k helyzetét, a jövôt? Ezekkel a kérdésekkel kerestük meg Salamon Mártont. TIHANYI LÁSZLÓ

Milyen fôbb profilváltások tör{ –téntek az Iconnál 1988 óta? S. M.: – Kezdetben a cég fô célja a KFKI tudásának értékesítése volt más országokban. A rendszerváltás után gyökeresen váltanunk kellett. 1991-tôl a Sunnal kezdtünk el foglalkozni. A következô váltáskor, 1995-ben a multiplatform jelszavát tûztük zászlónkra. 1999 táján kezdtünk a Microsoft alapú rendszerekkel, valamint az informatikai biztonság szakterületével foglalkozni. Mindez leginkább a piaci körülményekhez való alkalmazkodás volt. – Milyen a cég mai helyzete? S. M.: – Ötmilliárd forintos forgalmat bonyolítunk le évente. Két területen is az elsô öt között vagyunk az országban, a multikat is beleszámítva. Az egyik a hardver-szoftver rendszerintegráció: képesek vagyunk bármilyen unixos és bármilyen windowsos gépet bármilyen heterogén rendszerbe beilleszteni, üzemeltetni. Ehhez a cég tapasztalata, tanulással megszerzett tudása ad alapot, valamint az, hogy a szállítók elfogadják partnerként, ami legalább olyan fontos. – Ezt hogyan kell érteni? S. M.: – Például a Sun nyugodtan ránk bízza 7x24 órás banki rendszerének támogatását, mert megbízik bennünk. A Microsoftnak pedig Gold Support Partnere vagyunk. Általánosabban fogalmazva: lehetôségünk nyílik a legkülönbözôbb projektekben való részvételre. – Melyik a másik kulcsterületük? S. M.: – A biztonság. Abban is úttörôk voltunk, hogy ezt önálló üzleti területként fölépítettük. Mai biztonsági csapatunk hozzávetôleg 25 fôs. 64•

2003/9 szeptember

– Hol húzzák meg a szakterület határait? S. M.: – A biztonságot a legtágabban, átfogó rendszerként értjük, amely a biztonságpolitikától a központilag menedzselt védelmi rendszerekig terjed. A biztonságpolitikai tervezéstôl az erôforrás-kihelyezési biztonságmenedzselô partnerségig minden szinten vállalkozhatunk megoldások kivitelezésére, és a cégek növekvô arányban fognak ilyesmire áldozni. Például a LovSan vírus mostani támadása nagy cégeket is váratlanul ért, pedig a Microsoft elôre figyelmeztetett, hogy tessék frissíteni. Megfelelô biztonságpolitikával a vállalatok folyamatosan követik az egyébként ingyenes frissítéseket. – Az Icon a nagy szellemi tôkéjû KFKIcsoport tagja. Jelent-e ez elônyt a

hozzá hasonlóan régóta a szolgáltatásokban utazó riválisokkal szemben? S. M.: – Hogyne. A KFKI hatalmas államigazgatási, banki stb. projektek fôvállalkozója. A cégei – összesen mintegy 300 szoftverszakemberrel – támogatják egymást. És ezt egyre jobban kihasználhatjuk. – Ön szerint milyen szemléletváltásra van szükség ma az informatikában? S. M.: – Felhasználóoldali közhely, hogy az informatika számára le kell fordítani az üzleti igényeket. Ám ez a szállítók számára is kötelezô: effajta kommunikációra képes szakemberekre nekünk is szükségünk van. – Ezek talán éppen a CIO-k a felhasználói oldalon... S. M.: – Két-három éve az volt a trend, hogy az informatikai vezetô stratégaként közvetlenül a vezérigazgató alá tartozott, s ezt értették CIO alatt. Ma változóban van a szemlélet. Az IT-szervezet igenis szolgálja ki a vállalat üzleti igényeit, s ne vezéreljen. Nem véletlenül kerül elôtérbe a különben régóta élô ITIL (IT Infrastructure Library, az IT-szolgáltatásmenedzsment általános ajánlásrendszere – a szerk.). Az informatikai infrastruktúra ma nem egyszerûen stratégiai tényezô, hanem üzletileg kritikus terület is. – Végül milyenek Ön szerint a szakc i o cio cio cio cio cio cio terület üzleti kilátásai? cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio ciobecslés cio cio cio cioszerint cio cio cio cio cio S. M.: – Átlagos acio GDP cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio duplájával cio cio cio cio cio cio cioinforcio cio cio növekedésének nôcioaz cio cio cio cio cio cio ciocio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio matika. Magyarországon is ez várható. cio cio cio cio cio cio c i o cio cio cio cio cio cio cio cio cio cioremélem, cio cio Emellettcio erôsen hogy az IT-vel cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio kapcsolatos kormányzati mûködés cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio és piac cio a jövôben valamivel kiszámítcio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio hatóbbcio lesz. cio cio cio cio cio

}

cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio cio



tanácsadó {} középvállalkozások

Polémia a talpon maradásról (I.) A szállítók szemével A hazai kis- és középvállalatok informatikai beruházásokkal kapcsolatos viselkedésében jelentôs szerepet játszik a vállalati és ezzel összefüggôen az informatikai kultúra szintjének, színvonalának kérdése. Ennek mértéke nem elsôsorban az infrastrukturálisnak nevezhetô beruházásoktól függ, hanem az azok értékteremtô mûködtetését lehetôvé tevô programok és alkalmazások színvonalától. Ezen a területen pedig – bár szegmensenként eltérô mértékben – esetenként még a régió más országaival összevetve is komoly lemaradás jellemzô a hazai kis- és középvállalkozásokra. Milyen összefüggések mutathatók ki a gazdaság, a társadalom fejlettsége, állapota és a fentiek között? Az alkalmazások forgalmazói, az üzleti informatikai tanácsadók KKV-piaccal való szélmalomharcáról van-e csupán szó, vagy valódi problémáról, amely az EU-csatlakozást követôen akár a KKV-k megszûnéséhez is vezethet, magukkal rántva az ôket kiszolgálni törekvô, méretben velük azonos forgalmazókat is. A téma igen összetett, így teljes mélységben történô feltárására nem vállalkozunk, de néhány számunkon keresztül igyekezünk minden oldal – a forgalmazók, a felhasználók, valamint az állam- és közigazgatás – álláspontját, véleményét és a megoldásra tett javaslatait összegezni. Ez alkalommal a HP Magyarországtól Mezriczky László marketingigazgatót, a Németországban is jelen lévô Montana Rt. vezérigazgatóját, Vadász Pált és egy többéves múltra visszatekintô tanácsadócég, a Clarity Consulting ügyvezetô igazgatóját, Ternyik Lászlót megkérdezve a forgalmazók, tanácsadók meglátásaira voltunk kíváncsiak. FEKETE GIZELLA

ország egy fôre esô GDP-je { Valamely egyenes arányban áll informatikai beruházásainak mértékével. A vállalati informatikai kultúra szintjének a gazdaságra gyakorolt hatása azonban mennyi-

ségileg kevésbé ragadható meg. Vadász Pál a földrajzi szélességi fok és az informatikai kultúra között is lát egyfajta korrelációt. „Az EU-n belül a déli államokban lényegesen szerényebbek a mutató-

számok, mint a skandináv országokban. Minél északabbra megyünk, az egy fôre esô informatikai és telekommunikációs eszközöknek a lakosság egészére vetített aránya annál nagyobb. A diplomások

Az informatikai beruházás mennyisége és a vállalati hatékonyság nem áll egyenes arányban egymással.

2003/9 szeptember

•65


száma és az informatika elterjedtsége között is létezik összefüggés. Ezenkívül a társadalom polgárosodottsága és informatikai kultúrája közötti kapcsolat érdemel említést. Mindezek közrejátszanak abban, hogy felismeri-e egy vezetô: az informatikát számûzve vállalata szempontjából releváns, a döntéseire kihatással lévô információk sokaságától fosztja meg magát.” Az informatikai beruházás mennyisége és a vállalati hatékonyság azonban nem áll egyenes arányban – állítja Vadász. A statisztikák szerint sokan sokat, ám rosszul költenek informatikára, inkább az infrastruktúrába, semmint az alkalmazásokba fektetnek be. Ha az üzleti, az ügyviteli folyamatok szervezettsége nem éri el a meglévô infrastruktúra tényleges kihasználásához szükséges szintet, csak igen alacsony hatékonyság érhetô el. Kis fejlôdéstörténet Lehet persze fejletlen informatikai kultúránk okát a múltban keresni, de a megoldás máshol keresendô. A rendszerváltás elôtti tapasztalatokkal való bánásmódot Mezriczky ingaeffektusként érzékeli. „Sokáig minden akkori eseményt elítéltünk, a nosztalgia idôszakára pedig az ellenkezôje volt jellemzô. Meg kell tanulnunk a múlt tapasztalatait megfelelôképpen kezelni, hiszen túlértékelésük éppúgy káros, mint alábecsülésük.” Vállalati informatikai kultúrát a rendszerváltást követôen idetelepült multinacionális cégektôl lehetett remélni.

A magyar fejlesztésû megoldásokat elsôsorban a kisebb cégek, valamint a hazai nagyvállalatok választották... A multinacionális cégek termékei elsôsorban a nyugat-európai, illetve az amerikai vállalatok méretéhez készültek, ami hazai alkalmazásuk esetében a bosszantó nyelvi nehézségeken túl testre szabásuk, mûködtetésük, upgradejük stb. során okozott – idônként anyagi vonzatú – bosszúságot.

Jelentôs hányaduk operatív mûködését az anyavállalat szerverein futó alkalmazások támogatták, itt csupán munkaállomásokat mûködtettek. Mások ugyan itt indítottak üzleti folyamataik támogatására informatikai beruházást, de az anyacégnél meglévô folyamatokhoz és megoldásokhoz igazodva, s gyakran még a bevezetô cég szakértôit is kintrôl bizto-

Kis- és középvállalatok Egy 2000-bôl származó, de még ma is érvényes KSH-jelentésre támaszkodva nézzük meg a nagy-, közép- és kisvállalatok gazdaságban betöltött szerepét, fontosságát. A nagyvállalatok a KSH meg-

66•

2003/9 szeptember

fogalmazásában magas százalékos arányt képviselnek a vállalkozási struktúrában, és a GDP közel 80%-a nekik köszönhetô. Különösen kiemelendôek az export 76%-át (1998) és a társasági vagyon

sították. Így a hazai sajátosságokat kevésbé vették figyelembe, de legalább elindult egy folyamat. A privatizáció idôszaka nem az informatikai beruházásoknak kedvezett. A multik után a nagyvállalatok, a versenyhelyzetben lévô szolgáltatók ocsúdtak fel legkorábban, és nagyobb beruházások ígéretét látván a szállítók, rendszerintegrátorok is ide összpontosítottak. A fenti hatások következtében az egyre bôvülô informatikai piac szelektálódása is megindult. A magyar fejlesztésû megoldásokat elsôsorban a kisebb cégek, valamint a hazai nagyvállalatok választották, a külföldi tulajdonú alkalmazás- és alapszoftver-szállítók gombamód szaporodó hazai képviseletei, disztribútorai pedig a multik rolloutjaiban vettek részt, illetve a nagyvállalatok és a középkategória felsô sávjába tartozók igényeit igyekeztek kielégíteni. Itt érdemes egy pillanatra megállni. A multinacionális cégek termékei elsôsorban a nyugat-európai, illetve az amerikai vállalatok méretéhez készültek, ami hazai alkalmazásuk esetében a bosszantó nyelvi nehézségeken túl testre szabásuk, mûködtetésük, upgradejük stb. során okozott – idônként anyagi vonzatú – bosszúságot. A kis- és középvállalatok ellátása nem tartozott az informatikai vállalkozók kedvenc idôtöltései közé, hiszen kiszolgálásuk korántsem volt egyszerû (és még ma sem az). Egyrészt közülük kevesek éreztek kényszert az informatika bevezetésére, egyszerûen nem tekintették azt szükségesnek. Másrészt idehaza minél kisebb egy vállalkozás, a progra-

75%-át (1998) megjelenítô, az összes vállalkozás körülbelül 1,6%-át kitevô multinacionális cégek. A középvállalatok (51–250 alkalmazott, 0,7–5 milliárd forint éves forgalom) az összes vállalkozásnak aránytalanul kis részét alkotják, számuk mintegy 2000, és az összes céghez viszonyított

arányuk lassan csökken. A kis- és mikrovállalatok (0–51 alkalmazott, maximum 700 millió forint éves forgalom) száma a 90-es évektôl ugrásszerûen megnôtt. Ma a vállalkozások jelentôs százalékát teszik ki.


moknak annál több kivételt kell kezelniük, és ez megnehezíti a rendszerek továbbfejlesztését, a frissítéseket és verzióváltásokat. Idegenkedô középmezôny A kis- és középvállalatok informatikai fejlesztésektôl való távolmaradásának elsôdleges oka tehát az igény hiánya. Vezetôik nem értik – mondja Vadász Pál –, mit nyerhetnek üzletileg az általuk ismeretlen technológia alkalmazásával. Féltik hatalmukat, illetve megszerzett, személyes és nem vállalati tulajdonként kezelt információikat. Az informatika bevezetettsége és alkalmazásának mélysége így a menedzsment és a tulajdonosok képzettségi szintjével arányos. Hasonló példa sajnos ma még nagyvállalati szinten is akad. A KKV-k elsôsorban ár szerint válogatnak a kínálatban. Nem gondolkodnak hosszú távon, így nem a továbbfejlesz-

téshez szükséges szempontok lebegnek a szemük elôtt sem az infrastruktúraelemek, sem az alkalmazások kiválasztásakor. A technológiai fejlesztések gyorsuló üteme által rájuk kényszerített hardver- és szoftverfrissítések egyre rövidülô ciklusideje miatt pedig a kevésbé megfontolt választás eredményeként a legkevésbé sem beszélhetünk megtérülô beruházásokról. Mellesleg a különbözô állami ösztönzô programok hatására növekvô mértékben legális, de jelentôs hányadában még mindig kétes beszerzési forrásokból származó otthoni PC-k szupportja sem megoldott. Ternyik László úgy látja, hogy a vállalati informatika területén a költségcsökkentésre hivatkozva ma elsôsorban a fenntartó jellegû, az üzemeltetést szolgáló projektek a gyakoriak, míg a néhány évvel korábban még jellemzô, nagy üzleti fejlesztéseket támogató informatikai beruházások száma jelentôsen megcsappant. Szintén a költségcsökkentés miatt

Szegény ember vízzel fôz Ha a tôkeszegény hazai KKV-k pénzeszközhöz jutnak, azt elsôsorban az alaptevékenységük folytatásához szükséges géppark, infrastruktúra felújítására használják fel. A tôkehiányon kölcsönökkel

kevésbé lehet könnyíteni, kockázati tôkét befektetve annál inkább. A célzott – többek között informatikai, pl. ERP-alkalmazás bevezetését, internetfelhasználást támogató, általában negyed- vagy fe-

a vállalatok gyakran ez utóbbiakat saját belsô erôforrásaikkal igyekeznek megoldani, és ritkábban vesznek igénybe tanácsadót. Középvállalati dilemmák Vadász Pál szerint az informatika felhasználóiként sem lehet egy kalap alá venni a kis- és középvállalatokat. Ez utóbbiak számára jelent nagyobb veszélyt az EU-csatlakozás, hiszen a kisebbek legtöbbje integrált megoldások nélkül, ha szükséges, dobozos szoftvereket alkalmazva is elboldogul, s ha azok szállítói versenyképesek maradnak, a programok támogatása, verzióváltása is megoldott. De mi a helyzet a középvállalatokkal? Mivel nem alakultak ki a kiegyensúlyozott fejlôdéshez és a versenyképesség javításához szükséges feltételek, a vállalati viszonyrendszerek és a céges struktúrán belüli mobilitás, a magyar vállalkozói

lerészben önerôt elváró, vissza nem fizetendô támogatást jelentô – pályázatok azonban csak kevés vállalkozás számára jelentenek megoldást. És ha megfelelô vállalati kultúra, alapfokú informatikai ismeretek, elfogadható vállalati folyamatok nélkül használják fel a támogatásokat, sem az állam, sem

a vállalkozások számára nem térül meg a befektetett összeg. Így nem lesz alapja a nem csupán a mûködést támogató, de a hatékonyságnövelést is célzó megoldások alkalmazhatóságának, ráadásul a szállítók sem járnak jól, hiszen elesnek a bevételük jelentôs hányadát kitevô támogatásnyújtás lehetôségétôl.

2003/9 szeptember

•67


struktúra „eldugult homokórához hasonlít”. Az aránytalanul kisszámú középvállalat továbbfejlôdési és üzleti lehetôségei ugyancsak korlátozottak – mondja a KSH adataira támaszkodva Vadász Pál. A támogató programok, a szakemberek hiánya, a közterhek aránytalanságai, a vevôi piac globalizálódása is kedvezôtlen irányba hat. De nem javít

A magyar szempontból közepesnek számító vállalkozások úgy tevékenységi körüket, mint informatikai felkészültségüket, befogadóképességüket tekintve heterogén összetételûek. Jellemzôen foglalkoztatnak informatikust, illetve rendszerekben, integrált megoldásokban, hálózatokban, projektekben gondolkodó technológiai szakembert. Nagyon árérzékenyek, igényeik gyakran meghaladják lehetôségeiket.

a helyzeten a tôkepiac érdektelensége, a hitelforrások nehézkessége és a technológiai piac globalizálódása sem. Fejlôdésük és fennmaradásuk legnagyobb gátja azonban a tôkehiány. A magyar kis- és középvállalatok tôkeabszorbeáló képessége messze elmarad a befektetési alapok érdeklôdési küszöbértékétôl. Nem fejlôdtek ki megfelelô színvonalú befektetési bankok, a hitelért folyamodó KKV-k számára magasak a kamatok és a fedezetibiztosíték-igény, valamint rövid a futamidô. A technológiai 68•

2003/9 szeptember

globalizáció eredményeként – az informatikai középmezônyt ez különösen érinti – szinte kizárólag a multinacionális cégek beszállítójaként juthatnak üzlethez. A szakemberhiánnyal küzdô középvállalatok a multik szívóerejével – belsô és anyacégi szakképzések, bérek, juttatások, image – szemben is tehetetlenek. De bizonyos mértékig az informatikai szállítók is tehetetlenek velük szemben. „Szinte mindegyikünk stratégiájában szerepel jelszóként, hogy KKV, miközben igen szûk réteg válik valóban ügyféllé” – mondja az IVSZ-ben is tevékenyen részt vevô, így a szállítókra nagyobb rálátással bíró Mezriczky László. „A HPhez hasonlóan a nagyobb multinacionális vállalatok hazai leányai is átlátható mûködést leképzô nagyvállalati, helyenként államigazgatási projektekhez szoktak hozzá, s erôforrásaik is ehhez igazíthatók hatékonyan. Ôk mostanában keresik a KKV-k felé vezetô utat.” A magyar szempontból közepesnek számító (a HP osztályozása szerint 50–500 PC-vel rendelkezô) vállalkozások úgy tevékenységi körüket, mint informatikai felkészültségüket, befogadóképességüket tekintve heterogén összetételûek, de a kisvállalatoknál mindenképpen magasabb informatikai szintet képviselnek. Jellemzôen foglalkoztatnak informatikust, illetve rendszerekben, integrált megoldásokban, hálózatokban, projektekben gondolkodó technológiai szakembert. Nagyon árérzékenyek, igényeik gyakran meghaladják lehetôségeiket. „Speciális megközelítést igényelnek, mégis ôk a megoldásszállítók potenciális ügyfelei. A velük való kapcsolat megteremtése, a szállítók üzeneteinek hozzájuk való eljuttatása kardinális kérdés” – mondja Mezriczky. „Nem informatika után áhítoznak, hanem üzleti alkalmazásokkal megválaszolható üzleti problémáik vannak. Gazdasági, vállalatszervezésért felelôs vezetôik nem tájékozódnak az informatikai lehetôségekrôl. Ám nem jobb a helyzet a felfelé ívelô szakaszban lévô középvállalatok esetében sem. Ezek már csak a piacon ismert márkákat keresik, így többnyire a multik leányaival

hajlandók szerzôdni, ám e beszállítók legtöbbje még nem ért a középvállalatok nyelvén, nincs erre kiforrott modellje, módszertana” – teszi hozzá Mezriczky. Tehát csaknem minden hazai szállító igyekszik felfedezni ezt a piacot, s rázúdítani kínálatát, miközben a másik oldal jószerivel azt sem tudja, mirôl beszélnek. Optimizmus Mezriczky mindezek ellenére optimista módon szemléli a jelenlegi helyzetet. „Az elmúlt 15 évben az informatika húzóerôként szolgált. A 2000 utáni megtorpanást követôen, amikor ezen a piacon már nem két számjegyû a – Nyugaton már évek óta egy számjegyû – növekedés, nem megijedni kell, hanem hozzászokni ahhoz a lassan már elért érettségi szinthez, ahonnan esetleg az eddigiektôl különbözô módszerekkel, eszközökkel, szemlélettel, kultúrával lehet csak továbblépni. Például fel kell hagyni a hibát mindig másban keresô, támogatásokban reménykedô mentalitással. Mivel tendenciáról van szó, egy 8-10 éve ugyanazt a problémát hurcoló cégnek, vállalkozónak nem a támogatást, a kárenyhítést kellene erôltetnie, hanem például struktúrát kellene váltania. Az EU-t is hajlamosak vagyunk – fôként a támogatások sorsát illetôen – jobb életminôséggel kecsegtetô lehetôség helyett úri huncutságként felfogni, és a környezettôl, az államtól várni a segítséget, elfeledve, hogy saját beruházás nélkül nem várhatunk csodát. A jövôbben másként kell hozzáállnunk a gazdaság, a társadalom, az EU-csatlakozás dolgaihoz, és persze a sajátjainkhoz is.” Borúlátás Vadász Pálnak más a véleménye. „Meglátásom szerint a hazai középvállalatokra két sors várhat: az eladás, illetve az eltûnés. A versenyhelyzetre való – az informatikát is érintô – felkészültségi szintjük és tôkehiányuk miatt az EUcsatlakozás után néhány év alatt eltûnhetek a palettáról. Ezen elsôsorban a sokszor emlegetett kontrollált tôkeinjek-


ció és piacra jutásuk esélyeinek növelése változtathatna. A tényleges megoldást azonban a befektetôk aktivizálódása jelenthetné. Ehhez a jelenleg eszközzel nem rendelkezô állam szerepvállalására lenne szükség, olyan alapokat teremtve, amelyeken keresztül – elfogadható megtérülési rátát elvárva – a feleslegesen heverô pénzek a magyar vállalatok tôkeoldalára áramolhatnának. Ám a hazai igazságszolgáltatás nem elég gyors és hatékony, hogy kellô visszatartó erôként lépjen fel az eddig tapasztalt visszásságok megszüntetésében. Az idehaza megspórolt forintok így a gazdaságba áramlás helyett határainkon kívüli cégek profitját növelik.” „Pozitív hatású lehetne az informatikai kultúra említett elemeinek terjedésére, valamint az informatikai beruházások ösztönzésére néhány informatikailag lemaradt iparág (pl. egészségügy, társadalombiztosítás, de akár a KKV-ket is ide sorolhatjuk) felzárkóztatása” – sorolja Ternyik László. Fontos az informatikai alapképzettség átlagának emelése és a vállalkozás-, illetve vezetéstudomány középvállalati szinten történô népszerûsítése. Ez utóbbi különösen, hiszen a KKV-knek fennmaradásuk érdekében a vállalkozás útvesztôiben most már EU-s körülmények között tájékozódni és cselekedni képes menedzserekre lenne szükségük. A felsoroltak pozitív hatással lehetnének a törvényileg már többé-kevésbé megalapozott, idôt, papírt és idegeket kímélô elektronikus aláírás elterjedésére is.

Állami szerepvállalás Mezriczky liberális szemlélettel közelít a kérdéshez. Minél kevesebb feladatot róna a vállalkozásokhoz hasonlóan a szerepkeresés stádiumában lévô államra, elsôsorban a kevés kivételt tartalmazó fair keretek meghatározását. Úgy véli, a jogszabályoknak egyértelmûen megfogalmazott gazdaságpolitikai célokban megnyilvánuló tendenciát kellene támogatniuk. Példaként a finneket említi, akik a Szovjetunió összeomlása után az elveszített piac miatti kényszerhelyzetben egyetlen esélyként országuk hightech állammá válását tûzték ki célul. Ha Magyarország informatikai központtá szeretne válni, azért bizony tenni kell. A jelenlegi kormányzat szerint például a GDP 3-5 százalékát kutatás-fejlesztésbe és a fentiekkel összefüggô gyárépítésbe kellene visszaforgatni, aminek folyamatosságát a pártok megállapodásaival lehetne biztosítani. Az ország vezetésének ehhez hasonló lépéseit a civil szervezôdések kényszeríthetnék ki, pl. az IVSZ, mint ahogy az informatika minisztériumi szintre emelésében is elévülhetetlen érdemet szerzett a szervezet korábbi, már elhunyt vezetôje, Gyurós Tibor. Ternyik szintén szükségesnek tartja az állami közremûködést, de mert egy kicsiny és nyitott piacú országban – többek között a multik révén – az állam is kiszolgáltatott helyzetben van, nem vár ettôl nagy eredményt. Az eddigi, részben sikeres kezdeményezések (Sulinet,

E-világ Az internetes szolgáltatásokat igénybe vevô KKV-k jelentôs hányada elvész az információdzsungelben. Nem tanulták meg az internet felhasználását, információs brókerekrôl pedig vagy nem hallottak, vagy nem tudják megfizetni azokat. Leggyakrab-

ban az elektronikus levelezést használják, ami a dolgozók affinitását jól hasznosítva – a The Work Foundation iSociety kutatási projektjének eredményei szerint – késôbb értékteremtôvé válhat. A különbözô csoportok együttmûködését és kommunikációját

ECDL, e-kormányzati törekvések stb.) nem hoztak áttörést. A problémák egységes, a tárcákon, illetve a köz- és államigazgatáson átívelô kezelése mindenesetre sokat segíthetne – véli Ternyik –, de valójában radikális átalakításokra és fejlesztésekre lenne szükség, amelyekre a négyéves ciklus alatt egyetlen kormány sem vállalkozik. Persze az átalakulás idôigényességén a megfelelô irányú állami beavatkozások végrehajtása sem változtatna sokat. A gazdasági és informatikai stratégiák hiánya vagy elnagyolt volta szintén nem kedvez a vállalkozások fejlôdéséhez szükséges beruházások tervezésének, amit a technológiák gyors változása, illetve a szabványosítás bizonytalanságai is nehezítenek. Az egyes kormányok intézkedéseiben nem lehet egységes koncepciót felfedezni, s bár a programok önmagukban lehetnek jók (áfa- és vámmentes PC-beszerzés, Sulinet program, a széles sávú internet terjedésének elôsegítése stb.), nem biztos, hogy az összhatás kedvezô. Felgyorsult világunkban az üzlet egyik hajtóereje az azonnaliság – mondja Ternyik –, ami az informatika, a távközlés közremûködése, a megfelelô tartalom megfelelô módon való rendelkezésre állása nélkül elképzelhetetlen.

lehetôvé tevô úgynevezett társadalmi szoftverek – így az e-mail is – hatékony módon járulnak hozzá a társadalmi tôke felhalmozódásához, az információs és kommunikációs technológiákba (IKT) történô befektetések révén pedig akár a termelékenységnövekedés kulcsai is lehetnek. A Hewlett-Packard korábbi kutatási eredményei rámutat-

}

nak, hogy egy cég hatalmi és kommunikációs struktúrája levezethetô az e-mailben megvalósuló információcsere mintázatainak vizsgálatából. Ráadásul az eljárás az egyes vállalati részlegek között meglévô nem formális kapcsolatokra is képes fényt deríteni.

2003/9 szeptember

•69

tanácsadó {} egészségügy

Személyi Elektronikus Egészségügyi Életút Archívum Az eredményes és költséghatékony betegellátás ma parancsoló szükségszerûség, ám a betegekrôl gyûjtött jó minôségû és teljes körû információk nélkül megvalósíthatatlan. Ezért az utóbbi évtizedben felértékelôdött az elektronikus kórtörténet jelentôsége, amelyben – kihasználva az adatbázis-kezelôk és a kommunikációs kapcsolatok által nyújtott lehetôségeket – akár az egész életutat átfogva, egységes szerkezetben jelenhetnek meg a betegre vonatkozó adatok.

egészségügyi ellátás minden szek{ Aztorában, ahol a betegek preventív ellátása, gyógyítása és ápolása történik, feljegyzések készülnek az elvégzett beavatkozásokról. Ezt a magyar szakmai zsargon kórtörténetnek nevezi. Az információ- és kommunikációtechnológiai eszközök egyre kifinomultabb és széle-

70•

2003/9 szeptember

sebb körû alkalmazása lehetôvé tette, hogy a kórtörténetek dokumentációs rendszere egységes és naprakész legyen. Kezdetben az ellátás egyes helyszínein kapcsolták össze a betegekhez tartozó információkat, ami már idôben is elkülönült adatállományok egységes kezelését tette lehetôvé. Eleinte a páciensek azono-

sításának lehetôségeit adatvédelmi megfontolások akadályozták, így csak a kórtörténetet lehetett egyértelmûen meghatározni. Ahogy elôtérbe került az országosan egységes azonosítás (taj-szám használata), lehetôvé vált a betegekhez tartozó, különbözô helyeken rögzített adatok elektronikus cseréje, összekapcsolása, ter-


mészetesen szigorúan figyelembe véve az adatvédelmi elôírásokat is. Még tíz évvel ezelôtt is nagy reményeket fûztek az intelligens betegkártya orvosi alkalmazásához. A tervek szerint erre az adathordozóra rögzítve a különbözô betegellátási epizódok információit, a páciens egyrészt maga is tájékozódhat kórtörténetérôl, másrészt minden adatvédelmi aggályt eloszlatva informálhatja orvosát, illetve megteremtheti az újabb adatok rögzítésének lehetôségét. Azonban a kezdeti eufória hamar eloszlott, mert kiderült, hogy az intelligens kártya elvesztése vagy adatainak károsodása megoldhatatlan nehézségeket támaszt. Ha nincs központi archívum, amely a beteggel kapcsolatban kezelt összes adatot tárolja, akkor a helyreállítás lehetetlen. Miután a kommunikációs lehetôségek gyorsan fejlôdtek, hamar világossá vált, hogy nem szükséges egy helyre telepíteni az összes adatot, csupán azt kell tudni, hogy mikor és hol történt a betegellátás, valamint hogy hol találhatók az erre vonatkozó információk. Ha ezek az archívumok állandó hálózati kapcsolattal rendelkeznek, akkor az adatokhoz való hozzáférés a biztonsági ellenôrzés után lehetôvé válik. Így alakult ki a Személyes Elektronikus Egészségügyi Életút koncepció, amelynek értelmében a beteg élete során felvett valamennyi kórtörténeti adathoz – megfelelô igényjogosultság esetén, kommunikációs kapcsolatok útján – mind a beteg, mind az ôt ellátó személyzet korlátozás nélkül hozzáférhet. Információs modellek Egyértelmû, hogy egyetlen szolgáltató sem képes a beteg élete során keletkezett összes anyagot egyidejûleg tárolni. Lényeges kérdés, hogy milyen modellekben gondolkodva vagyunk képesek létrehozni egy integrált, egész életutat átfogó, egységes kórtörténetet. A válasz kétféle lehet. A betegellátó-orientált modell szerint az ellátás, a döntés során kell rendelkezésre állnia minden szükséges információnak, amely a pácienssel kapcsolatban ke-

letkezett. Így alakul ki a „virtuális kórtörténet”, amely az igény pillanatában kommunikáció útján generálódik, különbözô forrásokból. A másik a betegorientált megoldás. Eszerint létezik egy központi adatbázis, amely a beteg minden adatát tárolja, minden epizódról megkapja az összes információt. Maga a páciens kezdeményezheti egy ilyen „személyes széf” megnyitását, ahová adatait az ellátók elhelyezik. Az adatbázis felett ô maga rendelkezik, ahhoz csak az ô jóváhagyásával lehet hozzáférni. Az adatbázis fenntartója lehet akár állami, önkormányzati szervezet, akár vállalkozás, amely szigorú jogi és technikai feltételek teljesítése esetén végezhet ilyen szolgáltatást. Megfelelô jogosultság esetén az ország összes egészségügyi szolgálata – a beteg aktív közremûködésével – innen olvassa, és ide telepíti a kórtörténeti adatokat. Kézzelfogható elônyök Az elektronikus kórtörténet nem a papír alapú digitalizált változata. Ha a betegre vonatkozó információk részei egy integrált elektronikus kórtörténetnek, akkor minden adott a széles körû kommunikációs lehetôségek és az automatikus döntéstámogatás kihasználásához. Öt meghatározó funkcionális komponensrôl és a hozzájuk kapcsolódó elônyökrôl beszélhetünk. A beteg adatainak integrált kezelésében problémát jelent, hogy ma még a különbözô rendszerek – mind itthon, mind nemzetközi viszonylatban – különbözô orvosi terminológiákat és formákat használnak, s eltérô kódrendszerekkel dolgoznak. A szabványosítás hiányából eredô problémát egy kommunikációs interfész segítségével lehet megoldani, amely az adatok tartalmát, illetve formáját egységesíti a küldô és a fogadó rendszerek között. Ilyen többek között a ma egyre szélesebb körben terjedô HL7 szabvány, amely nemcsak az adatok továbbítását, hanem azok értelmezését is lehetôvé teszi egy szabványosított fogalomrendszernek való megfeleltetés útján. Klinikai döntéstámogatásról akkor be-

szélhetünk, ha a betegellátás során az orvos vagy az ápoló abban a pillanatban kap érdemi segítséget, amikor döntést kell hoznia. Az egészségügyi személyzet csak akkor kész használni ilyen rendszereket, ha korlátozás nélkül fennáll a lehetôsége, hogy a javasolt döntést bármikor felülbírálhatja, és szabadon, saját belátása szerint határozhat a beteg további sorsáról. Így csupán támogatást kap, amely azonban akár saját szürkeállománya meghosszabbításának, kiegészítésének is tekinthetô.

...a beteg élete során felvett valamennyi kórtörténeti adathoz mind a beteg, mind az ôt ellátó személyzet korlátozás nélkül hozzáférhet. Az elektronikus kórtörténet nem a papír alapú digitalizált változata. Ha a betegre vonatkozó információk részei egy integrált elektronikus kórtörténetnek, akkor minden adott a széles körû kommunikációs lehetôségek és az automatikus döntéstámogatás kihasználásához.

A beteg diagnózisa által vezérelt protokollok használata a kivizsgálás menetét, a racionális, költséghatékony terápiát illetôen fogalmaz meg javaslatokat (irányított betegellátás). Az orvos vagy ápoló akár az egész kivizsgálási folyamatot készen kaphatja, és egy kattintással jóváhagyhatja. Ha egyes elemeivel nem ért egyet, azokat törölheti vagy megváltoztathatja. Az így létrejött elektronikus do2003/9 szeptember

•71


kumentáció – késôbb beépítve az elrendelt vizsgálatok eredményeit is – szinte automatikusan produkálja az elektronikus kórtörténet 70-80 százalékát. A bizonyos tudásbázisokhoz való hozzáférés lehetôsége nemcsak a döntés pillanatában, hanem az orvos és az ápoló folyamatos továbbképzése során is szükséges lehet. A betegek adott problémáiról az orvos kikérheti kollégája tanácsát (konzílium), vagy tájékozódhat a szakirodalomban a kérdés aktuális megítélésérôl, a legújabb kutatási eredményekrôl. Ezért ma már számos elektronikus kórtörténetet használó rendszer képes automatikusan olyan szakirodalom-kutatást

épített kommunikációs eszközrendszer segítségével valósulhat meg. Szükséges feltételek Bármely nemzeti rendszernek nagy mennyiségû adatot kell biztonságosan kezelnie. Biztosítania kell a megfelelô növekedéshez elengedhetetlen méretezhetôséget, támogatva a különféle webes alkalmazásokat az eltérô felhasználói eszközökön, figyelembe véve a nemzetközi szabványokat (HL7) és terminológiákat (pl. SNOMED CT, ICD-10). Ehhez átfogó klinikai tárházra és funkcionális infrastruktúrára van szükség, amely

vum, ezért csak az elméleti kutatások és néhány kezdeti stádiumban lévô megoldás alapján tudjuk bemutatni azokat a legfontosabb szempontokat, amelyek hatást gyakorolnak majd az egészségügyi ellátórendszer szereplôire. A betegek számára jelentôs változást hoz a rendszer kiépítése. Egyrészt sokkal nagyobb biztonságban érezhetik magukat, hiszen orvoshoz vagy ápolóhoz fordulva egészségi állapotukkal összefüggô korábbi adataik mindig rendelkezésre állnak. Az egészségügy bármely szektorában kapnak is ellátást, megszûnik az a bizonytalanságérzetük, hogy ha valamit elfelejtenek közölni orvosukkal, ápolójuk-

Betegellátó-orientált modell

A modell szerint az ellátás során kell rendelkezésre állnia minden szükséges információnak.

generálni, amely a konkrét problémákra az interneten vagy a lokális rendszerekben tárolt tudásbázisban keres irodalmi hivatkozásokat, kész anyagokat. Az integrált kommunikációs támogatás sem elhanyagolható, hiszen a betegellátás egyre inkább csapatmunkává válik. Minél többen kapcsolódnak be a folyamatba, annál nagyobb az igény az egymás közötti kommunikációra. Nyilvánvalóan ez az információcsere is az elektronikus kórtörténet része, amihez automatikusan kapcsolódnak a szükséges vizsgálati eredmények, terápiás adatok. Ugyanakkor a más-más helyen tartózkodó ellátók igény esetén szinte gombnyomásra megkaphatják az egész kórtörténetet vagy annak egy részét. Mindez persze csak megfelelô, a kórtörténetbe 72•

2003/9 szeptember

egybecseng a fô ICRS-elvárásokkal, az egészségügyi és a szociális ellátás elektronikus rekordjaira vonatkozó standard nemzeti megközelítéssel – támogatva a valamennyi helyen keletkezô összes eseményre vonatkozó adatbevitelt, beleértve az otthoni ellátást is. Egy ilyen platformnak nemcsak a jövôbeni klinikai alkalmazások kipróbált alapjául kell szolgálnia, de szükség szerint lehetôséget kell teremtenie a régi rendszerek hozzákapcsolására is, ezáltal megvalósítva a teljes átláthatóságot. Hatás a rendszer szereplôire Eddig még sehol a világon nem valósult meg a maga teljességében a Személyi Elektronikus Egészségügyi Életút Archí-

kal – régebbi panaszaikat, betegségeiket, gyógyszereiket stb. –, vagy korábbi leleteik elkeverednek, akkor ellátásuk alacsonyabb színvonalú, esetleg nem megfelelô lesz. Biztonságérzetük személyes adataik védelme okán is növekszik, hiszen azokhoz az orvos vagy az ápoló csak az elôzetes belegyezésük esetén fér hozzá. Bármikor beletekinthetnek a nyilvántartott adatokba, így a mai joggyakorlatnak megfelelôen valóban saját maguk rendelkeznek a velük kapcsolatos egészségügyi információkkal. Az orvos és az ápoló munkája során a betegekkel kapcsolatos minden szükséges adatot megkaphat. Adminisztrációja egyszerûbbé és intelligensebbé válik, több idôt tud a beteggel való közvetlen kapcsolatnak szentelni. Jól strukturált alkal-


mazás esetén, megfelelô, standard fogalmak használatával egyszerûsödik beszámolási feladata, és hatékony segítséget kap kutatómunkájához is. A tudásbázisokhoz való kapcsolódás révén magasabb színvonalú, az orvostudomány fejlôdését jobban követô gyógyító munkát képes végezni. Jobban be tudja tartani a szakma vezetôi által javasolt diagnosztikai és terápiás irányelveket, intézeti protokollokat, és tekintettel tud lenni a költséghatékonyabb megoldásokra is. Az intézetek dokumentációs rendszere egyszerûbbé, áttekinthetôbbé és szabványosíthatóvá válik. A bevezetés idejétôl készülô kórtörténetek esetében szükségtelen a papír alapú kórlapok tárolása, ami jelentôs költségmegtakarítást eredményez. Ugyanígy a feleslegesen ismétlôdô vizsgálatok megszûnése is, hisz minden korábbi lelet rendelkezésre áll. Az intézeti vezetés jobban érvényesítheti a szakmai irányelvek, intézeti protokollok használatát a hétköznapi gyakorlatban, s javul az ellátás költséghatékonysága. Biztos alapokra kerül a minôségbiztosítás és a kontrolling, s nincs dokumentációs akadálya a szakmai auditok színvonalas elvégzésének.

egyénre szabottan tudják megtervezni és végrehajtani a rizikómenedzsmentet, az egészségmegôrzés és a másodlagos megelôzés elfogadott eszköztárát, a gondozást, valamint a rehabilitációt. Az ÁNTSZ különösen két területen profitál a Személyi Elektronikus Egészségügyi Életút Archívum meglétébôl. Egyrészt biztos alapokra építhet a szakmai felügyelet, hiszen a szakfelügyelôk konkrét, ám nem személyhez kötött elektronikus kórtörténeteket értékelnek ki, amelyek nemcsak az intézményi ellátás eseményeit tartalmazzák, hanem a korábbi és késôbbi történések adataival is összekapcsolhatók. Másrészt javul az epidemiológiai munka, követhetôvé válnak, és jobban kiértékelhetôk a nozokómiális szövôdmények. Tervezhetôvé válik a prevenciós aktivitás, így a népegészségügyi szûrôvizsgálatokkal szembeni igény és a feladat végrehajtása ellenôrizhetô. Az OEP esetében közvetlen költségvetési elônyök jelentkeznek, hiszen csökken a rá nehezedô nyomás. Az OEP elsôsorban ellenôrzéseihez használhatja fel a rendszert. A nem személyhez kötött információk révén kontrollálhatja a finan-

Az orvos kikérheti kollégája tanácsát (konzílium), vagy tájékozódhat a szakirodalomban a legújabb kutatási eredményekrôl. Ezért ma már számos elektronikus kórtörténetet használó rendszer képes automatikusan olyan szakirodalom-kutatást generálni, amely a konkrét problémákra az interneten vagy a lokális rendszerekben tárolt tudásbázisban keres irodalmi hivatkozásokat, kész anyagokat.

Betegorientált modell

A beteg „személyes széfjében” kerül tárolásra minden információ. Az adatokhoz csak a páciens jóváhagyásával lehet hozzáférni.

Az irányított betegellátásban részt vevô szervezetek mindazokat az elônyöket élvezik, amelyek az intézetek esetében szóba kerültek. Továbbá mivel az egész életút egészségügyi adataihoz hozzáférnek,

szírozás alapjául szolgáló Homogén Betegség Csoport validitását. A besorolás alapjául szolgáló diagnózisokat összevetheti a tényleges klinikai eseményekkel, és kiszûrheti a hibás rekordokat. A rend-

szer használata révén akár 5 százalékos megtakarítás is jelentkezhet a fekvôbeteg-ellátás kasszájában (2003-ban az elôirányzat közel 300 milliárd forint), amit természetesen a HBCS valorizáció2003/9 szeptember

•73


Az intézeti vezetés jobban érvényesítheti a szakmai irányelvek, intézeti protokollok használatát, s javul az ellátás költséghatékonysága. Biztos alapokra kerül a minôségbiztosítás és a kontrolling...

jára tud fordítani, igazságosabbá téve a kórházfinanszírozás gyakorlatát. Emellett bevezethetôvé válik az elektronikus gyógyszerrendelés, hiszen azt a teljes életút klinikai adatai alapozzák meg, valamint szilárd dokumentációs hátteret kap a rokkantosítás gyakorlata is. Mindezek hatására az OEP a lakosság egészségi állapota, a betegellátás hazai gyakorlata, valamint az orvostudomány fejlôdése alapján jobban tervezheti a vele szemben felmerülô finanszírozási igényeket. Javul a központi közigazgatási munka színvonala, hiszen az ágazati irányítás, a jogszabályalkotás folyamata is olyan deperszonalizált információforrásra támaszkodhat, amely addig nem létezett. Monitorozhatóvá válik a betegellátás gyakorlata az egészségügy minden szektorában, valamint értékelhetôvé az ellátórendszerrel szembeni igény, amely nem csupán a lakosság egészségi állapotával számol, hanem figyelembe veszi az orvostudomány fejlôdésébôl és a technikai lehetôségek bôvülésébôl eredô hazai gyakorlatot is. Jobban tervezhetô a szakemberigény, ami kihat az ágazati felelôsséggel mûködô szakképzésre is. Ugyanakkor az adatvédelem területén markánsabban jelenik meg az ágazati felelôsség, ami szintén a jogszabály-alkotási és ellenôrzési feladatokra nyomja rá bélyegét. 74•

2003/9 szeptember

Tervezhetôvé válik a prevenciós aktivitás, így a népegészségügyi szûrôvizsgálatokkal szembeni igény és a feladat végrehajtása ellenôrizhetô.

Összefoglalva elmondható tehát, hogy a Személyi Elektronikus Egészségügyi Életút Archívum kiépítésével az ellátás minden szereplôjénél jelentôs, gazdaságilag is mérhetô elônyök jelennek meg, amelyek egy eredményesebb és költséghatékonyabb betegellátás irányába mutatnak. Az elônyök a beruházás, a mûködés költségeivel összevethetôk, ami lényeges eltérés a korábbi ágazati informatikai fejlesztések gyakorlatától.

}

÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ Irodalomjegyzék: ÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ 1. Dr. Jávor András, dr. Surján György, Balai Ildikó, Tóth Annamária, Bódis ÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ ÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ György: Személyi Elektronikus Egészségügyi Életút Archívum. IHM SZT-IS-14/13, ÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ pályázati tanulmány, 2003. ÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ 2. Weed, L. L.: Medical Records, Medical Evaluation and Patient Care: The Prob÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ lem-Oriented Record as a Basic Tool. Chicago: Year Book Medical Publishers, ÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ 1969. ÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ 3. Capital Health. Capital Health partners with global technology consortium ÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ ÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ to build Canada’s first integrated regional electronic health record. January ÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ 28., 2003. ÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ 4. Cardiff to be Oracle Healthcare Customer Advisor. E-Health Media Ltd., ÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ 2002. ÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ 5. Steinet, Rupert: Oracle Prescribe a Database for Britaion. Fortune Magazine, ÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ ÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ 21/8, 2001. ÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ 6. Bradburry, D., Hemming, B., McAlpine, E.: DoH Awards 325 million contract ÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ for Electronic Staff Record. McKesson, News Release, December 5., 2001. ÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ ÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ Kapcsolódó webcím: www.oracle.com/hu ÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷ ÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷

tanácsadó {} felügyeleti rendszerek

Áll, vagy rendelkezésre áll? (I.) A komplexitás gyönyöre Mondhatnánk, hogy az amerikai áramellátás katasztrofális összeomlása adta összeállításunk apropóját, de mert korábban kezdtük az információgyûjtést, ez nem lenne igaz. Ugyanakkor annak illusztrálására, hogy miért van szükség a különbözô infrastrukturális elemek és az azokon futó alkalmazások fennakadás nélküli mûködését felügyelô komplex rendszerekre, szomorú példaként szolgálhat a fenti esemény. A mai felügyeleti rendszerek még a hibák bekövetkezése elôtt képesek figyelmeztetô jelzést adni, a javításhoz szükséges elôkészületeket elvégezni, és az IT-rendszer erôforrásait átcsoportosítani. FEKETE GIZELLA

számunkon keresztül az általá{ Két nos rendszerfelügyeleti-informatikai infrastruktúra egyes, vállalatonként olykor térben is szétosztott elemeinek felügyeletét ellátó rendszereket mutatjuk be. Írunk az alkalmazások, az adatbázisok, a biztonság, az e-business stb. felügyeletét és menedzselését szolgáló megoldásokról, valamint foglalkozunk a trendeket jelzô változásokkal. Közben pedig a bevezetés és mûködtetés során felhalmozódott tapasztalatokkal is megismertetjük olvasóinkat. Elsôként a komplex rendszerfelügyeleti alkalmazások összetevôinek változásával, a kereslet alakulásával és az implementációs tapasztalatokkal ismerkedünk meg a piac négy jelentôs szereplôjének – BSC, CA, HP, IBM – szakértôi közremû-

ködésével. Haraszti Attila, a HP Magyarország Konzultációs és Integrációs Üzletág technológia- és infrastruktúra-területének vezetôje, Gönczi Sándor, a HP Customer Support vezetôje, Avéd Zoltán, a BMC hazai képviseletének vezetôje, Lebo Sándor, az AlphaNet ügyvezetôje, Takácsy László, az IBM Global Services ITS-menedzsere és a CA-megoldások kapcsán Vödrös Ágnes, a Ker-Soft rendszermérnöke volt segítségünkre. Fejlesztési irányok A rendszerfelügyeleti megoldások piaca az elmúlt években – más informatikai részpiacokhoz hasonlóan – sokat változott. Egyrészt az iparág konszolidációja következtében több korábban sikeres

cég eltûnt, illetve belekerült nagyobb vállalatok olvasztótégelyébe. Másrészt – mondja Takácsy László –, részben a fentiek hatására, megnôtt az egyes termékcsaládok funkcionalitása és komplexitása, például néhány cég kínálatában megjelentek az ERP-rendszerek körüli infrastruktúra menedzsmentjét szolgáló modulok. Az elmúlt években a gyártók a minél magasabb szintû szolgáltatásra és alacsony reakcióidôre képes megoldások piacra dobását tartották szem elôtt. A rendszerfelügyeleti termékek elôállítói piacképességük érdekében az új eszközök felügyeletére azok gyártóival együttmûködésben fejlesztettek ki megoldásokat. Példáként a CA felügyeleti termékéhez integrált Compaq Insite Managert említi Vödrös Ágnes.

2003/9 szeptember

•75

tanácsadó {} felügyeleti rendszerek

A gyártók a fejlesztés során a meghibásodást jelezni, a teendôket kikalkulálni, a szükséges akciókat elindítani képes eseménykezelô megoldások mellett egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a preventív tulajdonságokra is. Ezek alkalmazásával „megjósolható”, mely eszközök, adatbázisok stb. milyen típusú meghibásodása várható, így a hiba bekövetkezése – megoldástól függôen akár automatikusan is – például erôforrás-átcsoportosítással elkerülhetô. A rendszerfelügyeleti alkalmazások ma már – adatbányászati modullal kiegészítve – a téves riasztások elkerülésére is fel vannak készítve. A fejlesztések a mind komplexebb, az informatikán túl az üzemeltetett épületek, objektumok felügyeletét és menedzsmentjét is ellátó alkalmazások irányába haladnak, bár ilyen bevezetésekre idehaza még csak elvétve akad referencia.

Kicsik, nagyok, kritikusak A felügyeleti termékek iránti igényt tekintve a cégek mérete, funkciója az elsôdleges meghatározó. Az IT-stratégiával rendelkezô ügyfelek – figyelembe véve a helyi viszonyokat, az olcsó munkaerôt, a megvehetô technológiát stb. – tudatosan döntenek a számukra elfogadható szintû szolgáltatásmenedzsment mellett – mondja Haraszti. Ahol kevésbé érzik az IT fontosságát, ott mindez 76•

2003/9 szeptember

hosszú idô elteltével, inkább érzelmi, ad hoc alapon történik. „Az elôbbiek közé tartoznak az informatikát üzleti tevékenységük alapvetô eszközének tekintô szolgáltatók, köztük a ma is sok heterogén rendszert mûködtetô bankok, biztosítók, távközlési cégek és a különbözô energiaszolgáltatók. Mivel néhány perces rendszerleállás vagy teljesítménycsökkenés is komoly bevételkieséshez, illetve bizalomvesztéshez vezet, a rendszermenedzsment számukra mûködôképességük folyamatosságának biztosítékaként szolgál, s az SLA ellenôrzése, illetve a reaktív hibaelhárítás helyett mindinkább a proaktív megközelítés, a hiba megelôzése kerül elôtérbe” – veszi át a szót Gönczi Sándor. „A folyamatos üzem biztosításához a várható meghibásodásra utaló paraméterek gyûjtése, elemzése, az ezek alapján történô elôrejelzés, valamint a megelôzô karbantartási tevékenység ezen a piacon komplex igényként jelentkezik. A speciális távközlési szolgáltatóként kezelhetô, szintén informatikafüggô alaptevékenységet végzô internetszolgáltatók úgyszintén a komplex felügyelet felé hajlanak.” A nem informatikai alaptevékenységet végzô gyártó cégeknél az IT-rendszer rövid idejû kiesésével járó meghibásodás kevésbé veszélyezteti a termék-elôállítást, így ott a technológiai felügyelet iránti igény magasabb prioritású, mint az informatikai menedzsmentre irányuló – teszi hozzá Gönczi. A megismerés fázisában lévô hazai felhasználóknak az üzletmenetet érintô problémák feltérképezése közben alakulnak ki az igényei – mondja Lebo Sándor. Néhol egy vállalati szintû kritikus alkalmazás middleware-eket is érintô felügyelete, máshol az adatvesztés, a programleállások, illetve a hibák elkerülése érdekében kezdenek el rendszerfelügyeleti megoldások bevezetésén gondolkodni. S mert a dinamikus vállalati informatikai környezet a felhasználói hozzáférési jogok menedzselését és ellenôrzését nagyon bonyolulttá és hibaérzékennyé teszi, egyre gyakoribb a felhasználói jogok felügyeletének, ellenôrzésének és egységes „menedzsmenternyô” alá vonásának igénye is.

A klasszikus rendszerfelügyelet – az informatikai infrastruktúra és az azon futó kritikus alkalmazások meghatározott rendelkezésre állási szintjének (Software Licenc Agreement) biztosítása – idehaza 2-3 éve kezd ismertté válni – mondja Ávéd Zoltán. A százalékban kifejezett rendelkezésre állás dokumentálása és az ennek érdekében automatizmusokat bevezetô megoldások használata elsôsorban az informatika minôségétôl jelentôsen függô üzletmenetû vállalkozásoknál kerül elôtérbe, de felhasználható az elektronikus közigazgatásban is. A fentieket támasztja alá Takácsy. „A nagy felhasználók az adatkommunikációs vonalak, szerverek, munkaállomások, futó alkalmazások minôségének és rendelkezésre állási szintjének folyamatos monitorozására, illetve szoros kontrolljára alkalmas, SLA-monitorozási funkciókat is biztosító felügyeleti megoldások iránt érdeklôdnek.” A profi megoldások iránt a kis- és közepes felhasználók köre, illetve az állam- és közigazgatás kevésbé érdeklôdik – elsôsorban az áruk miatt. Takácsy szerint „ez a felhasználói kör alacsonyabb funkcionalitású, de olcsóbb rendszereket használ, vagy semmit. Komolyabb változás akkor várható, ha a szakképzett munkaerô ára, illetve a nem megfelelô menedzselésbôl eredô költségnövekedés nagyságrendekkel nagyobb lesz e fejlesztések költségeinél.” Ám minél élesebb versenyhelyzetbe kerül egy cég, illetve minél nagyobb és komplexebb egy nagyvállalati hálózati infrastruktúra, annál inkább elôtérbe kerülnek a megbízható, tervezhetô, kézben tartható mûködtetést biztosító, hatékony felügyeleti rendszerek. Országos kiterjedésû megoldások üzemeltetésénél pedig ez már biztonsági és költségoptimatizálási kérdés is. A kicsi és a kisebb közepes cégek azonban még ma is inkább a rendszergazda feladatainak egyszerûsítését, illetve hiányának pótlását várják a felügyeleti megoldásoktól, s csak részfeladatokra – pl. távolról is nyújtható helpdesk, hálózatfelügyelet, vírusvédelem – vesznek igénybe felügyeleti szoftvereket vagy azokon keresztül nyújtott szolgáltatásokat.

}

tanácsadó {} business intelligence

Intelligenciafüggôség Az általános gazdasági recesszió miatt az üzleti intelligencia (Business Intelligence – BI) megoldások piaca is megtorpant. A hullámvölgybôl kifelé jövet azonban a vállalatoknál ismét a hosszú távú üzleti szempontok kerülnek elôtérbe. Éppen ezért körülnézünk kicsit, mi történt az elmúlt években a BI-piacon, milyen irányba fejlôdtek a termékek, s bôvült-e a felhasználók köre. A kérdések megválaszolásában a BI különbözô területeit eltérôen megközelítô cégek szakértôinek tapasztalataira is támaszkodtunk. A DSS Consultingtól Klimó Zsuzsa üzletfejlesztési menedzser, az Oracle Hungarytôl Radnai Szabolcs, a SAS Institute hazai képviseletétôl pedig Janurik Zoltán értékesítési és támogatási konzulens volt segítségünkre. FEKETE GIZELLA

korábban kezelhetetlennek vélt { Aadatmennyiség gyors és hatékony feldolgozását, illetve tárolását lehetôvé tevô technológiák birtokában ma már nem okozhat gondot a belsô operatív rendszerek által termelt, illetve a külvilág felöl érkezô, a vállalatok, hivatalok

egyikét-másikát elárasztó adattömeg. Az információ megfelelô megoldásokkal üzleti szempontok és területi igények (marketing, értékesítés, karbantartás stb.) szerint hatékonyan szelektálható. Az eredményességet és az átláthatóságot egyaránt garantáló BI-megoldások leg-

többje elválaszthatatlan az adattárháztechnikáktól, bár a BI-specialisták szerint sem szükséges minden elemzéshez adattárházat vagy -piacot építeni. Utóbbira elsôsorban a kritikus tömeget meghaladó adatok között több paraméter szerint összefüggést keresve lehet szükség.

2003/9 szeptember

•77


Minek nevezzelek? Az alkalmazók gyakorlatilag nem használják az üzleti intelligencia kifejezést, nekik megoldandó üzleti problémáik vannak. A fogalom elsôsorban a gyártók, a szakkiadványok és a konferenciák sajátja, s egyesek szûkebben, mások tágabban értelmezik. Mindehhez hozzátehetô, hogy a gyártókat a fogalom meghatározásában erôsen determinálja eszköz-, illetve megoldáskészletük. Az adattárház-filozófiára épülô döntéstámogató rendszereket szállító SAS – akár komoly elemzésekkel, statisztikákkal megvalósítható információszolgáltatásnak tekintve azt – szûkebb értelemben használja a kifejezést. A modellezéshez, szimulációhoz, elôrejelzéshez, prognóziskészítéshez a magasabb szintû analitika alkalmazását tartják hatékonyabbnak. Radnai Szabolcs viszont az adatbázisokon végzett minden olyan tevékenységet, illetve ahhoz használt eszközrendszert a fogalom jelentéskörébe sorol, amellyel a vállalatok üzleti tevékenysé78•

2003/9 szeptember

gét támogató információk nyerhetôk. Az Oracle tehát a célt – az üzleti intelligencia kialakításán és mûködtetésén keresztül elérhetô üzleti hasznot – szem elôtt tartva a fogalmat illetôen nem tesz különbséget adatbányászrendszer-építés, riportingeszköz-használat és makroszintû ad hoc vizsgálat között. Komolyan véve a BI-vel foglalkozó cégek azon irányvonalát, mely szerint a paradigmaváltás a folyamatközpontúról az üzletorientált szemléletre az informatikában két lépcsôben is végbemegy, a DSS szintén a tágabb értelmezést pártolja, s így az adattárházat, valamint a mély üzleti elemzést együttesen nevezi üzleti intelligenciának. Változások Az elmúlt három év alatt a felhasználók és a szállítók hozzáállása a BI-projektek értékesítéséhez és bevezetéséhez fokozatosan megváltozott. A technológia helyett a funkcionalitás, az üzleti szemlélet került a középpontba. A szállítók

megtanultak odafigyelni a felhasználói elvárásokra, és az informatikai szakzsargonon túllépve elkezdték beszélni a másik oldal néha szektoronként is eltérô nyelvét. Az ajánlatok kidolgozásában így ma inkább a közgazdászok, mint a „bitvadászok” közremûködése a fontos. Az Oracle például leggyakrabban az adott felhasználói területre specializálódott partnereivel együttmûködve vesz részt a BI-projektekben. Az ERP-kben keletkezô adatokat természetesen minden vállalat szeretné felhasználni üzleti céljai elérésére. Az adattárházprojektek fejlôdését nézve csaknem mindenhol az ERP volt a kiindulási pont. Ám más, az üzlet szempontjából értékes adathalmaz is megteszi, ahogy az adattárháznak sem kell feltétlenül közbülsô állomásként meglennie. A technológiai változások szempontjából mára megoldódni látszik az a dilemma, hogy relációs vagy multidimenzionális alapokon építsünk-e adatbázist. „Az integráció mellett döntô szállítók látszanak életképesebbnek – mondja Radnai –,


míg az összeolvadások leggyakoribb áldozatai az egy technológiából a legjobbat akarók.” Az integráció mellett voksoló Oracle szerint a kevésbé specializált tudást igénylô integrált csomagokkal elérhetô rövidebb implementációs idôt a vevôk is pozitívan értékelik. „Ma már referenciák bizonyítják – védi az Oracle álláspontját Radnai –, hogy az elkülönülten folytatott üzletiintelligencia-fejlesztések helyett eredményesebb, ha az OLTP részeként vagy arra támaszkodva, azzal együtt átgondoltan keletkeznek az általa gyûjtött adatokat rögtön elemzô megoldások.” Mivel az eszközök a BI kategóriájába esô feladatok terén képességiekben alig különböznek egymástól, az ügyfelek szempontjából nem káros, hogy a tanácsadócégek többsége elkötelezte magát valamelyik mellett. A sikeres projektek száma már sokkal inkább közrejátszhat a szállító kiválasztásában. Egyre gyakrabban hallani a nagy projektek, a vállalati adattárházak elleni han-

gokat. „A mai dinamikus piacot jellemzô gyors változások miatt az egyéves vagy annál is hosszabb projektek esetén szállító és vevô egyaránt a félkész rendszer változásokhoz való adaptálására, nem pedig annak befejezésére összpontosít” – mondja Klimó Zsuzsa. „Ezért célravezetôbb már fél év alatt üzleti eredményt felmutató lépésekben gondolkodni. Az elérhetô részeredményekkel együtt az ügyfelek menet közben támadó ötletei a további fázisokban jól hasznosíthatók. Mindez a késôbbi kapcsolódásokat is biztosító adatpiacok építésével oldható meg.” Versenyfutás Az informatikai fejlesztések felgyorsulásával megjelenô új technológiák, iparági, illetve problémaorientált megoldások egymás sarkát tiporják a piacon, bár az alaprendszerekhez képest ebben a szegmensben stabilabbnak, hosszabb kifutásúnak tûnik a kínálat. Ezzel együtt a

gyártók között zajló fejlesztési versenyt nem feltétlenül az ügyfelek érdekei determinálják, és a változások – különösen felhasználói szinten – egyre nehezebben követhetôk. Egy-egy informatikai rendszert – a zökkenômentesebb implementáció és mûködtetés érdekében – célszerû lenne minimum 3-5 éves ciklusokra stabilizálni. A kompatibilitás mértéke gyakorlatilag mindig eltér az ígérttôl, és az ebbôl fakadó együttmûködési zavarok nem csupán az üzletnek ártanak, de kezelésük is jelentôs ráfordítást igényel” – mondja Klimó. „A külföldihez képest viszonylag alacsony hazai projektszám, a termékvariációk és -verziók, valamint azok kibocsátási sebessége miatt itteni szakembereink minden felbukkanó problémára nem ismerhetik a megoldást – mondja Janurik –, de a SAS partnerei, leányvállalatai számára nemzetközi szinten is rendelkezésre álló tudásbázis magabiztossá teheti ôket. Részben pedig a gyártók, tanácsadók módszertanai szintén válaszul szol-

2003/9 szeptember

•79


gálnak a fejlesztések sebessége és a szinten tartott tudás közötti anomáliákra. „Ezekre támaszkodva – folytatja Janurik – például egy telekommunikációs cég lemorzsolódáskezelési igényének kielégítése esetén nem nekünk kell kitalálnunk, hogy milyen adatokat érdemes gyûjteni, milyen adatmodellt, illetve -struktúrát célszerû használni. De a felhasználó üzleti igényeinek ismeretében

áruházláncok és a valamilyen «hûségrendszert» alkalmazó cégek. Utóbbiak az intelligens kártyák révén a vásárlási szokásokról gyûjtött információk elemzésével igyekeznek visszatérô vevôket szerezni.” A piacnyitás fenyegetése mára a közüzemi szolgáltatókat is költségminimalizált mûködésre és magasabb szintû ügyfélismeretre kényszeríti. Így a gyártók ezek

sekhez megfelelô adatmennyiséget felhalmozó középvállalatoknak saját érdekükben el kell gondolkodniuk a BI-megoldások bevezetésén. Hazánkban a köz- és államigazgatási ügyfelek köre elég szûk, pedig az ügyfélszámot és a vizsgálati paramétereket tekintve a lehetôségek itt sokrétûbbek a versenyszféránál. Gyakorlatilag minden állampolgár – magánemberként, munka-

Elemzés kontra adatvédelem A BI-rendszerekben a személyi adatvédelem érdekében az információknak csak a cél ismeretében történô, hozzájárulás utáni felhasználása ésszerû. Ám ha egy rosszul megfogalmazott törvényi kitétel miatt vala-

mely államigazgatási hatóság, nyomozó szerv sem juthat hozzá a megfelelô információkhoz, az már elgondolkodtató – mondja Radnai. A törvény módosítása során figyelembe kell venni, hogy az informatika mai fej-

választ kapunk arra is, hogy a tranzakciós rendszereiben lévô adatok alkalmasak-e a probléma megoldására, s mi a teendô, ha nem.” Célpontok A BI-megoldások csak bizonyos cég-, ügyfél-, illetve termékkörméret felett mûködtethetôk hatékonyan. Erre az operatív rendszerekbôl kinyert adatok nehézkessé váló elemzése, a hosszú lekérdezési idô irányíthatja rá a figyelmet. Tipikus felhasználónak számítanak a nagy ügyfélkörû pénzintézetek és a telekommunikációs cégek. Ez utóbbiak – a kevés szereplôs piacból adódóan – elsôsorban ügyfeleik megtartásának eszközét látják benne. (Az ügyfelek megtartására természetesen a költséghatékony mûködés iránti igény is készteti a cégeket, hiszen az új ügyfelek megszerzése idô és költségek tekintetében is többszöröse a megtartásukhoz szükségesnek.) „Ugyanakkor a felsorolt hagyományos felhasználók mellett – folytatja Janurik – nemrég megjelentek a kiskereskedelmi 80•

2003/9 szeptember

lettségi fokán szabályozható és dokumentáltan követhetô az adathozzáférés, így adatbázisok összekapcsolásakor az összesített információk csak a megfelelô jogkörrel rendelkezôk számára láthatók.

üzleti folyamatainak egészét vagy részeit, valamint a szakma sajátosságait ismerô partnerekkel igyekeznek az ismeretlen piacra betörni. Bár a BI elsôsorban a nagy- és középvállalatok eszköze, nem minden megoldás alkalmazását korlátozza a cégméret. Radnai Szabolcs szerint például a gyógyszeriparban – a forgalmazókat is beleértve – megéri tipizált, kvázi dobozos, az egyedi adattárház-építést mellôzô megoldásokat alkalmazni. Klimó Zsuzsa a középvállalatokban kevésbé lát erre készséget, hiszen „a köz- és államigazgatással egyetemben legtöbbjük még az adattár gondolatáig sem jut el. Pedig szükségük lenne rá.” Azok, akik az extenzív növekedés szakaszán már túljutottak, az EU-csatlakozást követô, minden eddiginél nyitottabb piacon nem maradhatnak meg másként, mint hogy minôségi elemeket visznek a gazdálkodásba – mondja Klimó. A piac újrafelosztásában való folyamatos részvétel érdekében másféle döntési, elemzési módszereket, stratégiákat kell alkalmazni. Így az intenzív ügyfélkapcsolatot fenntartó, az elemzé-

Egy üvegzsebû társadalomnak nem lehet célja annak megakadályozása, hogy a technológiai lehetôségeket kihasználva – okosan megfogalmazott törvényekkel szabályozva a hozzáférést – a különbözô adatbázisokból összefuttatott adatokkal nagy visszásságokat tárjon fel.

vállalóként és/vagy vállalkozóként – az állam ügyfele, s mint ilyen elvárhatja a minél magasabb szintû kiszolgálást. A BI alkalmazásának ebben a szektorban számos – a megszokások, a költségvetés anyagi lehetôségei, illetve a politika által befolyásolt – akadálya van. Az évek óta meglévô két nagy ügyfél, az APEH és a KSH mellett alig jelennek meg újabb felhasználók. S bár a BI-megoldások a minisztériumok és a hozzájuk tartozó szervezetek tevékenységoptimalizálásának, a végpontokon pedig az emberek szociális, mentális és fizikai állapotjavításának eszközei lehetnének, nemhogy a minisztériumi adatbázisok összekapcsolására nincs lehetôség, de azokon belül is ritka az integrált gazdaságirányítási rendszer. Intézményeikkel egyetemben megoldásaik is elszigeteltek egymástól, s csak elvétve tapasztalható az integráció igénye – például a költségvetés-tervezési rendszer kapcsán érzékelhetôk pozitív változásra utaló jelek. Esetenként a hardverinfrastruktúra szintje is elgondolkodtató, de kisszámú és többnyire integrálatlan alkalmazásról lévén szó ennek ma még


nincs jelentôsége. A fejlesztések valódi hátráltatója azonban a versenyszférát jellemzô késztetés hiánya miatti hosszú reakcióidô. A hazai BI-alkalmazások ebben a szférában tapasztalt lemaradásán javíthat az EU-csatlakozás. Az EU-s szabályozások kapcsán összehangolt adatbázis-kezelésre (személyek, gépjármûvek, más eszközök és szabályozott területek vonatkozásában) már hangzott el ígéret. Az üzleten és az államhatárokon túlra tekintve a fenti megoldások, technikák legnagyobb potenciális és tényleges felhasználója a kutatás-fejlesztés. Így – idehaza például a SAS Institute által – az egyetemek rendelkezésére bocsátott rendszerek a felsôfokú intézményekben folyó kutatómunkát is támogatják.

kivételek, de a KKV-knál még kritikusabb a helyzet. A rendelkezésükre álló adatokat szabad szemmel is átláthatónak vélik, s fel sem vetôdik bennük, hogy a rossz minôségük miatt félrevezetô eredményt adó elemzések nagyobb kárt okozhatnak, mintha csupán megérzéseikre támaszkodva hoznának döntéseket.

A folyamatok követhetôvé, a döntések következményei pedig szinte azonnal lemérhetôvé válnak. A korábbi ad hoc, heurisztikus vezetés tény alapúvá módosul – sorolja Radnai a közvetlenül nem forintosítható elônyöket. Janurik üzleti szempontból az egységes ügyfélnézetet tartja a BI-megoldások komoly hozadékának.

Megtérül vagy eltérül? Választás elôtt

A hazai cégek többsége elégedett adatainak minôségével, illetve lebecsüli az ezzel kapcsolatos veszélyeket. Közben a

A számszerûsíthetô megtérülés iparáganként eltérhet. Megtakarítást eredményezhet a vállalat információs vagyonának egységesítése, az egyes ügyfélcsoportok termékjövedelmezôségének kiderítése, az ügyfél-szegmentáció. Máshol a tervezés felgyorsítása, az abban részt vevôk számának csökkentése, más területekre való átcsoportosítása hozhat a konyhára. Az IDC adatai szerint egy 3 éves cikluson belül az adattárházprojekt megtérülése 400 százalékos is lehet. Például itthon egyes biztosítótársaságok a lemorzsolódás okait kutató féléves projekttel

Megoldás- és szállítóválasztáskor a felhasználó számára alapvetô fontosságú meglévô eszközeinek, alapinfrastruktúrájának megôrzése, átmentése. A késôbbi sikeres mûködtetés érdekében teljes körû megoldásra, nem pedig csupán eszközök és licencek vásárlására kell törekedni, mivel ez utóbbiak hatékonysága csak a mögöttük felhalmozott, a szállítónál meglévô tudással együtt érvényesül. Elemzésekre a nagy gyártók rendszerei, eszközei szinte kivétel nélkül alkalmasak, ám azok nem azonos költségszinten üze-

frissítések, a karbantartás hiánya miatt a vállalatok nagyobb hányadánál az ügyféladatok tévesek, hiányosak, illetve duplikáltak. Ez BI alkalmazásakor vagy bármilyen statisztika készítésekor egyrészt az elemzések végeredményét, másrészt a beruházás megtérülését veszélyezteti. A marketingköltséget tekintve évente több százezres, de nagy ügyfélszámú cégeknél milliós nagyságrendû is lehet a nem kielégítô minôségû ügyféladatok miatti – elsôsorban a postaköltségbôl adódó – veszteség. Ám a hazai vállalatok többnyire csak egy adattárházprojekt alkalmával hajlandók az adattisztításra költeni – mondja Janurik. A DSS által kifejlesztett adattisztítási alkalmazással szerzett tapasztalatokra támaszkodva Klimó Zsuzsa is megerôsíti a fentieket. „A bankok és a biztosítók sem

20–100 millió forintos megtakarítást realizáltak, mert a potenciális elpártolók rendszerbôl kapott jellemzôi alapján megtalálták az okot és az ügyfelek megtartásának módját. A bankoknál is jelentôs bevételjavulás érhetô el például a kamatváltozásokra adott ügyfélreakciók vizsgálatával, illetve az annak eredményéhez igazított kamatpolitikával. A fentiek ellenére Radnai úgy véli, hogy sok esetben nehezen számolható ki egy BI-projekt megtérülése. Leghatásosabban a BI-projekttel támogatott direktmarketing-akciók esetében mérhetô, ahol elsôsorban a postaköltség csökkenésében realizálódó haszon számottevô. Jelentôs elôny azonban az átláthatóság növekedése is. A BI nem tûri a tisztátalan megoldásokat, így automatikusan maga után vonja a vállalati kultúra fejlôdését.

meltethetôk. Mivel ez csak menet közben derül ki, kiemelkedô szerephez jutnak a referenciák. A szállítók közül mindegyik a saját megoldása mellett lobbizik. Az integráció minôsége azonban kétségtelenül komolyan befolyásolhatja mind a mûködtetést, mind a verziócserék utáni állapotokat – és így a mûködtetési költséget is. Választáskor ezért elsôsorban a személyes kötôdés és a meglévô platform a meghatározó – véli Klimó Zsuzsa. Az eszközök beépített intelligenciájuk mellett a szakértôi tudásra is építenek. Csak ezáltal lehetséges az üzleti elvárásokat az eszköz szintjére úgy átültetni, hogy az kiszolgálja a business igényeit. Ehhez persze cég és tanácsadó bizalmi jellegû együttmûködésére van szükség, hiszen az utóbbi a projekt során az üzleti stratégiába is belelát.

A tisztátalanság bûne

}

2003/9 szeptember

•81

Fényesebb páncélban. Szerkesztôség:

Recommend Documents