Fenntarthatósági Jelentés

00 04 4 22 0

M V M

T Á R S A S Á G C S O P O R T

Fenntarthatósági Jelentés

CSOPORT

CSOPORT

FENNTARTHATÓSÁGI JELENTÉS

Az MVM Csoport Fenntarthatósági Jelentése 2004

2

0

0

4

Ta r t a l o m Köszöntõ

3

A társaságcsoport

4

A társaságcsoport irányítása és jövõképe A társaságcsoport tevékenysége

6 10

Villamosenergia-termelés, hõszolgáltatás

10

Villamosenergia-kereskedelem

11

Átviteli hálózat – a villamos energia szállítása

12

Mérnökszolgálat az MVM Csoportban

14

Gazdasági eredmények

15

Környezetvédelmi ráfordítások

19

A villamos energia és a környezet

20

Primerenergia-hordozók

20

Az erõmûvek környezeti hatásai

21

Hagyományos környezeti hatások

21

Nukleáris környezetvédelem

26

Az átviteli hálózat környezeti hatásai

32

Irányítási rendszerek

38

Emberi erõforrások

43

Környezetvédelmi, társadalmi szerepvállalás

46

Minõsítõ levél

48

2

FENNTARTHATÓSÁGI JELENTÉS

2

0

0

4

Köszöntõ Tisztelt Olvasó! Immár hatodik alkalommal adjuk kezébe az MVM

dent megteszünk azért, hogy üzleti érdekeink és a

Csoport környezetvédelmi tevékenységérõl készült

környezet védelmének képviselete között húzódó

beszámolóját. Másodízben számolunk be fenntart-

ellentmondást feloldjuk és összhangjukat megteremt-

hatósági jelentésben a fentieken túlmenõen gazdasági

sük. E mellett dolgozóink számára olyan munkakörül-

eredményeinkrõl és a csoport társaságaiért dolgozó

ményeket és aktív pihenési feltételeket teremtünk,

munkatársaink szociális biztonságával, valamint társa-

amelyek teljesítményük javításához is hozzájárulnak.

dalmi felelõsségvállalásunkkal kapcsolatos erõfeszíté-

Munkatársaink szociális ellátottsága kiemelkedõ, az

seinkrõl.

érdekképviseleti szervezetekkel kialakított kapcsolataink példamutatóak.

Munkánkat a hosszútávon eredményes, a társaságcsoport növekedését megalapozó és segítõ gazdasági

A társaságcsoport környezeti elkötelezettségét a

tevékenység, az üzletfeleinkkel való kölcsönös elõ-

Magyar Villamos Mûvek Rt., a Paksi Atomerõmû Rt., az

nyökön alapuló együttmûködés, a természeti erõforrá-

Országos Villamostávvezeték Rt. és az ERBE ENERGETIKA

sok kíméletes, takarékos és hatékony használata vezérli.

Mérnökiroda Kft. ISO 14001 szabvány szerinti nemzet-

Ezt a felelõsségünket vállalatcsoportunk felsõvezetõi

közi tanúsítása is igazolja.

és beosztott dolgozói egyaránt átérzik. Az Európai Unió tagjaként iparágunk hagyományaira támaszkodva

Jelentésünkben tevékenységünket, eredményeinket

és eddigi kiemelkedõ eredményeire joggal büszkén az

igyekeztünk számadatok és az idõbeli fejlõdés tük-

MVM Csoport arra törekszik, hogy megfeleljen a fenn-

rében is bemutatni. A közölt információk, adatok meg-

tartható fejlõdés követelményeinek.

bízhatóságát független felülvizsgáló szervezet igazolta. Mindemellett szívesen várjuk minden olvasónknak a

A villamos energia termelése, szállítása és felhasználása

jelentéssel kapcsolatos bármely jobbító észrevételét.

során a környezetet – jóllehet különbözõ mértékben – óhatatlanul terheljük. Ugyanakkor környezeti és

A fenti gondolatok jegyében ajánlom megtisztelõ

minõségügyi politikánk szellemében és a gyorsan vál-

figyelmükbe az MVM Csoport 2004. évi Fenntart-

tozó jogszabályi környezethez is alkalmazkodva min-

hatósági Jelentését.

DR. KOCSIS ISTVÁN vezérigazgató

3

A társaságcsoport

Az együttmûködõ magyar villamosenergia-rendszer

Villamos Energia Törvény (VET), a Magyar Energia Hiva-

1949-ben jött létre. Vállalatait 1963-tól a Magyar

tal által kiadott engedélyek, szabályzatok és a kapcso-

Villamos Mûvek Tröszt (MVMT) fogta össze, gazdasági-

lódó jogszabályok alapján látja el.

lag is egységesítve a termelõket (erõmûveket), a szállítót és a rendszerirányítót, valamint az áramszolgál-

A társaságcsoport anyavállalata, a Magyar Villamos

tatókat. A tröszt vállalatait 1992-ben és azt követõen

Mûvek Rt. (MVM Rt.) Magyarország egyik vezetõ ener-

társaságokká alakították, egyes erõmûveket és az

getikai nagyvállalata. Kiemelkedõ feladata a villamos

azokat kiszolgáló szénbányákat integrálták, és az új tár-

energia közüzemi nagykereskedelme, forgalma a teljes

saságokat kétszintû szervezetként a Magyar Villamos

hazai áram-nagykereskedelem mintegy háromnegyedét

Mûvek Rt. (MVM Rt.) irányította.

teszi ki. Az MVM Rt.-nek döntõ szerepe van abban, hogy a részlegesen liberalizált magyarországi árampia-

Az 1995-ben végrehajtott privatizáció során külföldi,

con a közüzemi ellátás a megszokott magas színvo-

illetve magántulajdonba került az összes áramszolgál-

nalon, nagy megbízhatósággal történjen. Az MVM Rt.

tató társaság és az erõmûvek többsége. Az iparág meg-

ugyanakkor mindent megtesz a további piacnyitás sike-

határozó társaságai közül állami tulajdonban maradt az

réért, jelentõsen hozzájárul a versenyalapú hazai áram-

MVM Rt., az Országos Villamostávvezeték Rt., a Paksi

ellátás eredményes mûködéséhez is. Az MVM Rt. villa-

Atomerõmû Rt. és a Vértesi Erõmû Rt. Az MVM Rt.

mosenergia-átviteli tevékenysége a hazai áramellátás

100%-os tulajdonában lévõ MVM Partner Rt.-vel és a

másik kulcstényezõje. A társaság a hazai erõmûvek által

Tatabánya Erõmû Kft.-vel e cégek alkotják jelenleg is az

termelt, valamint az importforrásokból származó villa-

MVM Rt. teljes körûen konszolidált leányvállalatainak

mos energiát a tulajdonában lévõ nagyfeszültségû háló-

együttesét. Az MVM portfoliója ezen túlmenõen 13 tár-

zaton továbbítja, és juttatja el a közvetlen fogyasztói

sult vállalkozást foglal magába, melyek közül legjelen-

értékesítést végzõ területi szolgáltatókhoz. Ennek során

tõsebbek a Dunamenti Erõmû Rt. és a Mátrai Erõmû Rt.,

elsõdleges szempont, hogy a piaci szereplõk egyenlõ

továbbá a konszolidáció szempontjából társultként ke-

feltételekkel férjenek hozzá az átviteli hálózathoz. Az

zelt ERBE ENERGETIKA Mérnökiroda Kft.

MVM Rt. úgy üzemelteti a tulajdonában lévõ villamos hálózatot, hogy az folyamatosan garantálja a kiváló

A magyar villamos energetika egyetlen nemzeti tulaj-

minõségû hazai villamosenergia-ellátást, a fejlesztések

donú cégcsoportja meghatározó szereplõje Magyaror-

révén pedig messzemenõen megfeleljen a bõvülõ áram-

szág villamosenergia-iparának. Tevékenysége kiterjed a

kereskedelem igényeinek, a hazai átviteli hálózat a mind-

villamos energia termelésére, közüzemi és versenypiaci

inkább egységesülõ európai árampiac jelentõs infra-

kereskedelmére, az átviteli hálózat üzemeltetésére,

strukturális tényezõje legyen. A társaság integrált minõ-

fejlesztésére és az energiarendszer biztonságos mûkö-

ség- és környezetirányítási rendszer keretében mûködik,

dését garantáló tartalék erõmûvi kapacitások (gáztur-

amely áthatja a társaság valamennyi folyamatát és tevé-

binás erõmûvek) üzemeltetésére, távhõellátásra, mér-

kenységét. Az MVM Rt. a minõség és a környezet

nökirodai és logisztikai szolgáltatásokra.

iránti elkötelezettségét az ISO 9001, és 2001-ben az ISO 14001 környezetközpontú irányítási rendszer beve-

A társaságcsoport aktív résztvevõje a nemzetközi

zetésével is kifejezte. Törekvései eredményességét

árampiacnak, és társult tagja a nyugat-európai villamos-

IQ-Net nemzetközi tanúsítványok is igazolják.

energia-rendszernek, az UCTE-nek (Union for the Coordination of Transmission of Electricity). Feladatát a

4

FENNTARTHATÓSÁGI JELENTÉS

2

0

0

4

Magyarország atomerõmûvét a Paksi Atomerõmû Rt.

Az MVM Partner Energiakereskedelmi Rt. mint

(PA Rt.) üzemelteti. A Paksi Atomerõmû a kezdetektõl

versenypiaci kereskedõ és szolgáltató feladata a

fogva kiemelt biztonsággal és megbízható stabilitással

közvetlen fogyasztói értékesítés, melynek keretében

áll Magyarország fogyasztóinak rendelkezésére. A hazai

komplex szolgáltatási csomagokat is kínál. Emellett vil-

villamosenergia-termelésben meghatározó szerepet tölt

lamosenergia-kereskedelmi tevékenységet végez külön-

be, annak mintegy 40%-át adja, 2004-ben az erõmû

féle piacokon.

négy blokkja összesen 11 915 GWh villamos energiát termelt. A Paksi Atomerõmû 2002-ben kapta meg az

Az MVM Adwest Marketing GmbH az MVM Rt. bécsi

ISO 14001 szerinti környezetirányítási rendszerének

székhelyû leányvállalata. Fõ tevékenysége a villamos-

tanúsítását. A környezetirányítási rendszer szabvány

energia-kereskedelem, mûködési területe Ausztria és a

szerinti mûködését a 2003. novemberi felülvizsgálati

rajta keresztül elérhetõ versenypiacok.

audit is igazolta. Az MVM Csoport fontos tagja a mérnökirodai szolgáltatáA Vértesi Erõmû Rt. (VÉ Rt.) integrált bánya-erõmû tár-

sokat végzõ ERBE ENERGETIKA Mérnökiroda Kft. (ERBE

saságként 373,4 MW összes beépített villamos teljesít-

Kft.) és a központi logisztikai, valamint mérnökirodai

ményû erõmûegységekkel és az ehhez szükséges ener-

feladatokat ellátó Villamosipari Kereskedelmi és

getikai barnaszenet termelõ mélymûvelésû bányákkal

Szolgáltató Kft. (VILLKESZ Kft.) is.

rendelkezett. A VÉ Rt. bányái adják a hazai barnaszéntermelés döntõ részét, jelentõsen függetlenítve az ener-

Az MVM Csoport tulajdonosi szerkezete

giatermelést a világpiaci hatásoktól. A társaságnak 2004 õszéig három erõmûve volt: Oroszlányban, Bánhidán és Tatabányán. A hazai villamosenergia-igény közel 6%-át kielégítõ termelés mellett az erõmûvi telephelyek kapcsolt villamosenergia-termelés mellett ellátták Tatabánya, Oroszlány és Bokod távhõszolgáltatási igényét is. 2004. szeptemberétõl a tatabányai erõmûvet az újonnan alakult Tatabánya Erõmû Kft. üzemelteti. A Tatabánya Erõmû Kft. az MVM Rt. csaknem 100%-os tulajdonában van (a helyi Önkormányzat 1 részvényt birtokol). Az erõmû Tatabánya város több mint 22 ezer távfûtéses lakásának és számos közintézményének hõforrása, amely a hõtermeléssel kapcsoltan villamos energiát is termel. A 2004-ben végrehajtott 5,9 Mrd Ft értékû korszerûsítést követõen 180,5 MW hõ- és 49,7 MW villamos teljesítménnyel rendelkezik. A Gázturbinás Erõmûveket Üzemeltetõ és Karbantartó Kft. (GTER Kft.) feladata az MVM Rt. tulajdonában lévõ Litéri, Lõrinci és Sajószögedi gázturbinás

Jelentésünkben törekedtünk a vállalatcsoport gazdasági,

(GT) tartalék erõmûvek berendezéseinek kezelése és

környezetvédelmi és szociális fenntarthatósági jellemzõit

üzemfelügyelete.

egységes keretben bemutatni. A termelési, környezeti jellemzõket az energia életciklusához igazodva ismer-

A Miskolci Fûtõerõmû Kft. (MIFÜ Kft.) három telep-

tetjük, kezdve a primerenergia-termelés (szénbányászat)

helyen (Tatár utca, Bulgárföld, Diósgyõr) üzemelteti az

kiemelt adataival, a villamosenergia- és hõtermelés, vala-

MVM Rt. tulajdonában lévõ hõ- és villamos energiát

mint az energiaátvitel jellemzõivel, a szükséges részletes-

kapcsoltan termelõ gázmotoros erõmûveket.

séggel elemezve a környezeti hatásokat.

Az Országos Villamostávvezeték Rt. (Ovit Rt.) az MVM

A 2004. évi fenntarthatósági jelentés az egyes társasá-

Rt. tulajdonában lévõ átviteli hálózat távvezetékeinek és

gok jelentõsen eltérõ sajátságait figyelembe véve az

alállomásainak létesítõje, üzemeltetõje és karbantartója,

elõzõ évekhez képest részletesebb, átfogó tájékoztatást

valamint a hálózati felújítások, fejlesztések, beruházások fõ

kíván adni a társaságcsoport eredményeirõl, bemutatva

kivitelezõje. Mûködési területe az egész országra kiterjed.

a továbblépés lehetõségeit is.

5

A társaságcsoport irányítása és jövõképe „A Magyar Villamos Mûvek Rt. a hazai villamosener-

nõségügy, a biztonság, a kockázatkezelés szempontjai

gia-ellátás meghatározó szereplõjeként – mint alap-

egymással egységben érvényesülnek. A csoport egyes

vetõ értéket – elismeri a környezetvédelem és a fenn-

társaságai hasonlóképpen – az egymástól eltérõ tevé-

tartható fejlõdés fontosságát, gazdasági és társadal-

kenységi körüktõl, értékeiktõl függõen – mindenkor a

mi jelentõségét. Tevékenységének minden területén

csoport stratégiai célkitûzései teljesítését szolgálják.

– termékeinek és szolgáltatásainak teljes életciklusát átfogva – kiemelten kezeli a környezet védelmének

A társaságcsoport fenntarthatósági jelentésében

szempontjait és annak érvényesítését üzleti kapcso-

nincs lehetõségünk arra, hogy az egyes politikákat,

lataiban is elvárja.”

stratégiai célokat teljes körûen ismertessük, de néhány fontos szempontot bemutatunk, amelyek jövõnk szempontjából meghatározóak. Az elmúlt évek folyamán számos változás történt a hazai és az Európai Uniós jogrendben. A villamosenergia-ipart érintõ változások legfontosabbika a liberalizáció, a piacnyitás, amely – mint közismert – zökkenõmentesnek semmiképp nem nevezhetõ. Az új irányelvek és jogszabályok új, egyelõre nem minden részletében tisztázott modell alapján való mûködést igényelnek. Ennek kialakítása szinte egy idõben történik azon jogszabályi, regulációs változásokkal, amelyek az uniós joganyag átvételét, a hazai viszonyokhoz való alkalmazását teszik szükségessé. Módosul a villamosenergia-törvény, mind rövidebb idõközönként változnak a rendeletek. Ennek fõ oka a rendszer, a verseny piac újdonságában, az ezzel kapcsolatos tapasztalatok hiányában rejlik. Szerencsénkre a kezdetek kezdetén elkövetett kisebb-nagyobb hibák, hiányosságok, üzemzavarok bennünket elkerültek. Lehetõségünk van azonban ezekbõl is tanulva új szabályokat alkotni, új folyamatokat, kapcsolatrendszereket kialakítani. E mellett természetesen alapvetõ a magyar villamosenergia-rendszer mû-

A fenti idézet a korábbi, hasonló jelentéseink

ködõképessége, a fogyasztók biztonságos ellátása,

környezetpolitikánkat bemutató fejezetébõl való. Az

ami mindeddig – a társaságcsoport munkatársainak is

abban foglaltak változatlanul érvényesek, jóllehet,

köszönhetõen – sikeresnek bizonyult.

már az MVM Rt. központja is integrált társaságirányítási rendszer szerint mûködik, amelyben a hatékonyság, a jövedelmezõség, a környezet, a mi-

6

FENNTARTHATÓSÁGI JELENTÉS

2

0

0

4

A piac formálódik, alakul, változik, tökéletesedik, de

A kezdeti nehézségek megmutatták, hogy az ellátás biz-

stabilnak még aligha nevezhetõ. A piaci szereplõk

tonsága ebben az ágazatban legalább olyan prioritást

döntéseire sokkal inkább a lassan, fontolva haladás

kell kapjon, mint a felesleges tartalékok felszámolása.

jellemzõ, mint a forradalmian új változtatások végre-

Ennek megfelelõen változtak az uniós szabályok is.

hajtása. Az MVM Csoport is alkalmazkodik az új helyzethez, a korábbiaktól eltérõ viszonyokhoz, és

A villamosenergia-ellátás biztonságával azonos szinten

egyre inkább nyilvánvalóvá válik, hogy csakis a

kezelendõ feladat a környezet biztonsága, az életfel-

fogyasztóközpontú stratégiák valósíthatók meg.

tételek biztosítása, az ökológiai stabilitás megteremtése és fenntartása. Korunk egyik legnagyobb kihívása

2003. január elsején indulhatott a versenypiaci keres-

a globális felmelegedés elleni társadalmi teendõk meg-

kedelem és a piac átláthatósága egyre nagyobb.

határozása, a fontossági sorrendek felállítása. Mindez

2007. júliusától már minden fogyasztó szabadon vá-

pedig szorosan összefügg a villamosenergia-terme-

laszthatja meg, kitõl vásárol villamos energiát. A piaci

lésével, lévén a hagyományos tüzelésû erõmûvek jelen-

szerplõk a villamos energiával egyre inkább mint áru-

tõs mennyiségû szén-dioxidot bocsátanak a légkörbe.

cikkel kereskednek. Mindazonáltal az ellátást a szol-

Amíg azonban az ellátásbiztonságban esetleg bekö-

gáltatási jellegzetességek uralják.

vetkezõ problémák a fogyasztók – tehát elvileg mindenki – számára azonnal érzékelhetõek, a környezet

A villamos energia (jelentõs, kereskedelmi mennyiség-

igénybevétele, terhelése, némelykor veszélyeztetése,

ben) nem tárolható, más szolgáltatással (bár hasonlóak

kevésbé vehetõ észre, általában idõben elhúzódóan

mindig találhatók) nem helyettesíthetõ és mai életünk-

jelentkezik és a felelõsök megtalálása sem mindig egy-

ben nem is nélkülözhetõ. Ezen egyedi sajátosságok figye-

szerû feladat.

lembe vételével alakulnak az új szabályok, az új mûködési modellek, ennek megfelelni akarván mûködnek a

A környezeti erõforrások szûkössége nem minden

kisebb-nagyobb villamos társaságok. Ez utóbbiak méltó

esetben nyilvánvaló, ezért a hosszú távú fenntartha-

versenytársa kíván lenni az MVM Csoport, a hazai villa-

tóság sokszor csak a társadalom igényeinek az állam

mosenergia-rendszer egyik legjelentõsebb szereplõje.

által jogszabályokban kifejezésre juttatott elõírásain keresztül tehetõ érzékletessé azok számára, akik fela-

A villamosenergia-rendszerek egyes ágazataiban a mo-

dataik elvégzése során ezeket a forrásokat igénybe

nopóliumok szükségszerûen fennmaradnak. A villany

veszik. Bár nem mindig mûködik tökéletesen, ha lehet-

szállítása tekintetében teljesen célszerûtlen és legfõ-

séges, a legjobb megoldás a piac eszközeinek alkal-

képpen gazdaságtalan lenne versenyt hirdetni. Azok-

mazása a gazdálkodó szervezetek felelõsségérzetének

ban az ellátási szegmensekben azonban, ahol ez a

ébren tartására. Ilyen módszer pl. az üvegházhatású

fogyasztók érdekét szolgálja, indokolt a piac szabaddá

gázok kibocsátási egységeinek kereskedelme, amely a

tétele. A fokozatosság és az elsõ lépések tapaszta-

Kiotói Jegyzõkönyv életbe lépése óta elvben az aláíró

latainak feldolgozása azonban olyan szükségszerûség,

országok számára elérhetõ, míg az Európai Unió úttörõ

amely nem tesz lehetõvé gyors változtatásokat.

hozzáállásának és a bevezetett rendszernek köszönhetõen a gazdálkodó szervezetek számára gyakorlatilag is hozzáférhetõ 2005-tõl. Ez a mesterségesen elõállított szûkösség amellett, hogy serkenti a mûszaki fejlesztést, társadalmi szinten a legkevésbé költséges megoldást kínálja a résztvevõ szervezetek számára is.

7

A társaságcsoport irányítása és jövõképe

Korunk nagy kihívása a hagyományos tüzelõanyagok –

romániai, a horvátországi és a szlovákiai távvezeték-

részbeni – helyettesítése oly módon, hogy a fogyasz-

összeköttetések bõvítése szerepel fõbb terveink

tók villamosenergia-ellátása – e semmivel nem helyette-

között. Itt említjük meg, hogy az MVM Rt. és az Orszá-

síthetõ szolgáltatás – ne szenvedjen csorbát. A meg-

gos Villamostávvezeték Rt., valamint a Nemzeti Park

újuló energiaforrások térhódítása immár valóság:

Igazgatóságok között több, mint három éve áll fenn

Németországban a szélerõmûvek beépített teljesítõ-

(önkéntes) megállapodás a környezet- és természet-

képessége meghaladja a 10 000 MW-ot. Ez több, mint

barát távvezeték-üzemeltetéssel és -karbantartással

hazánk erõmûveinek együttes kapacitása. Miközben az

kapcsolatban.

MVM Rt. nem jelentéktelen mennyiségû villamos energiát vásárol biomasszával termelõ erõmûtõl,

A jogszabályok, elõírások betartása mellett ma már

készül, formálódik az országos megújuló energia fel-

elképzelhetetlen a környezet védelme, megõrzése a

használási stratégia.

gazdasági társaságok aktív, önkéntes kezdeményezései, hozzájárulásai nélkül. A társaságcsoport legtöbb vál-

Miután a környezet terhelésének csökkentését szolgáló

lalata rendelkezik ISO 9001 szabvány szerinti minõ-

ráfordítások nem mindenkor a gazdálkodó szervezetek

ségirányítási, és többségük ISO 14001 szabvány szerinti

költségeként jelentkeznek (externáliák), a megújuló

környezetközpontú irányítási rendszerrel is. Ezek alkal-

energiaforrások nagyobb mértékû elterjedéséhez az

mazása és rendszeres továbbfejlesztése által is iga-

állami támogatás nem nélkülözhetõ. Ennek Európában

zoljuk elkötelezettségünket a fenntarthatóság iránt.

is számos változata ismert a kötelezõ átvételtõl, a szabályozott (támogatott) átvételi ártól az ún. zöld bizonyítványok rendszeréig. Magyarországon az elsõként említett eljárást alkalmazzák, de a rendszer még tökéletesítésre és talán – akár európai szinten is – egységesítésre szorul. Társaságunk jövõbeni befektetési döntéseit a gazdaságosság és a környezet iránti elkötelezettség szempontjai együtt határozzák meg. Az MVM Csoport legnagyobb villamosenergia-termelõje a Paksi Atomerõmû Rt., amely 40% körüli részarányt képvisel a hazai termelésben. A nukleáris forrásból tiszta, biztonságos és gazdaságos villamos energia állítható elõ. A jövõ legfontosabb feladata az erõmû biztonságának javítása, folyamatos fejlesztése, nemzetközi szinten tartása. Az atomerõmû üzemidejének meghosszabbítása és teljesítõképességének lehetséges növelése a hazai villamosenergia-ellátás biztonságának legfõbb záloga. Az átviteli hálózat fejlesztése és üzemkészségének fenntartása a veszteségek csökkentése mellett az ellátásbiztonságot és a nemzetközi kereskedelmi lehetõségek javítását is szolgálja. A nemrég üzembe helyezett PaksPécs 400 kV-os távvezeték, valamint új alállomások létesítése és a régiek korszerûsítése, bõvítése után a Gyõr-Szombathely távvezeték (jelenleg épül) mellett a

8

FENNTARTHATÓSÁGI JELENTÉS

2

0

0

4

Az irányítási rendszerek aktív, sõt nem ritkán elõrete-

piaci és más szolgáltatásokkal is rendelkezésre áll, ame-

kintõ (proaktív) alkalmazása is segít abban, hogy az

lyek hozzájárulnak a vevõk, a fogyasztók ener-

MVM Csoport a teljes piacnyitást követõen is erõs,

giatakarékos, környezettudatos mûködéséhez, élet-

hosszú távon növekedésre képes, a fogyasztók és a

viteléhez.

tulajdonosok, de minden más érdekelt fél számára is új értéket teremtõ, a fokozódó versenyben helyt állni ké-

Az MVM Rt. vezetésének meggyõzõdése, hogy a tár-

pes, megbízható része legyen hazánk társadalmának.

saságirányítási politikánkban megfogalmazott célok teljesítésével a társaság hatékonyan járul hozzá

Az MVM Csoport jövõjét – várakozásaink szerint és

környezetünk állapotának javulásához, a társaság gaz-

erõfeszítéseink eredményeképpen – vertikálisan integ-

dasági eredményességének fokozásához és – nem utol-

rált társaságcsoportként képzeljük el, amely a primer

sósorban – jó hírnevének öregbítéséhez.

energiahordozók kinyerésétõl az azokban rejlõ belsõ energia hatékony villamos energiává alakításán át, a nagy hatásfokú kapcsolt hõ- és villamosenergia-termeléssel, a villamos energia kereskedelmével, nagyfeszültségû átvitelével és a fogyasztókig való eljuttatásával egyaránt foglalkozik. E mellett részt vesz az ellátás biztonságának megvalósításában, és olyan mérnöki,

9

A társaságcsoport tevékenysége Villamosenergia-termelés és hõszolgáltatás Az MVM Csoport erõmûveinek beépített villamos

motoros erõmûveknél a kiadott villamos és hõener-

teljesítõképessége 2 686 MW, amely a hazai közcélú

gia aránya közel azonos (49 -51%).

erõmûvekének 31,7%-át teszi ki. Az erõmûvek kihasználása (az adott idõszakban megtermelt és a

A társaságcsoport erõmûveinek hõteljesítménye a

beépített

figyelembevételével

tatabányai fûtõerõmû bõvítése és a miskolci gázmo-

maximálisan megtermelhetõ villamos energia hánya-

toros erõmûvek üzembelépése után összesen 348

da) mindazonáltal jelentõs szórást mutat. Az atom-

MWth -t tesz ki.

teljesítõképesség

erõmû és a széntüzelésû erõmûvek elsõsorban állandó magas kihasználáson üzemelnek. A gázturbinás

Az MVM Csoport összes villamosenergia- és hõter-

tartalék erõmûvek az energiarendszer teljesítmény-

melése 2004-ben együtt 13 564 GWh-t tett ki. Növe-

hiányát okozó üzemzavari állapotban, kizárólag

kedett a hõtermelés részaránya, amely az elõzõ évi

rendszerirányítói utasításra lépnek mûködésbe. A

4%-ról 6,2%-ra változott.

gázmotoros erõmûvek hõszolgáltatással egyidejûleg termelnek villamos energiát.

A társaságcsoportban elõállított villamos energia elsõsorban a Paksi Atomerõmû 2. blokkja ismételt

Az erõmûvek termelési paraméterei nagymértékben

üzembevételének köszönhetõen 12 726 GWh-ra

eltérnek egymástól. Míg az atomerõmûben a villa-

növekedett az elõzõ évhez képest.

mosenergia-termelés a meghatározó (98,5%), a gáz-

Az MVM Csoport erõmûveinek beépített villamosés hõteljesítménye 2004-ben Erõmû

Paksi Atomerõmû Rt. 1. blokk 2. blokk 3. blokk 3. blokk Gázturbinás erõmûvek Litér Lõrinci Sajószöged Vértesi Erõmû Rt. Bánhida Oroszlány Tatabánya Erõmû Kft. Gázmotoros erõmûvek Tatár utca Bulgárföld Diósgyõr Összesen

Beépített villamos teljesítõképesség MW 1 866 467 468 460 471 410 120 170 120 335 100 235 50 25 20 1 4 2 686

Beépített hõteljesítmény MWth 42

0 0 0 0 99 11 88 181 26 21 1 4 348

10

FENNTARTHATÓSÁGI JELENTÉS

2

0

0

4

Az MVM Csoport erõmûveinek villamosenergia- és hõtermelése (GWh)

Vértesi Erõmû* Villamos energia Hõ Összesen MVM GT Erõmûvek Villamos energia Gázmotoros erõmûvek Villamos energia Hõ Összesen Paksi Atomerõmû Villamos energia Hõ Összesen MVM Csoport összesen Villamos energia Hõ Összesen

2001

2002

2003

2004

1 968 511 2 479

1 946 500 2 446

1 569 552 2 121

1 406 504 1 910

9

5

9

5

0 0 0

0 0 0

0 0 0

151 158 309

14 126 181 14 307

13 953 168 14 121

10 297 181 10 478

11 915 176 12 091

16 614 692 17 306

16 404 668 17 072

12 427 733 13 160

13 477 838 14 315

* A Tatabánya Erõmû Kft. termelésével együtt

V i l l a m o s e n e r g i a - ke r e s ke d e l e m Az MVM Rt. 2004-ben közvetlenül a hazai erõmûvek-

Az MVM Rt. kétoldalú szerzõdés alapján a Borsodi

tõl 25,4 TWh villamos energiát vett át értékesítési cél-

Energetikai Kft.-tõl és kisebb mértékben a Mátrai Erõ-

lal. Ez a mennyiség nem tartalmazza az erõmûvekben

mû Rt.-tõl összesen 258 GWh biomassza üzemanyagból

megtermelt energia azon részét, melyet saját beren-

(fa és fahulladék, valamint egyéb melléktermék) ter-

dezései, bányái mûködtetésére használt fel (önfo-

melt villamos energiát vásárolt.

gyasztás). Az értékesíthetõ mennyiséget növelte az alábbi táblázatban nem szereplõ további hazai

Az MVM Partner Rt. 2004-ben is a villamosenergia-piac

erõmûvektõl átvett energia mennyiség (0,2 TWh) és az

jelentõs szereplõje volt, amit a fogyasztói szegmens-

importált villamos energia (4,4 TWh).

ben mintegy 30%-os, a nagykereskedelmi piaci szektorban kb. 35-40%-os részesedés, valamint 2 900 GWh for-

Az értékesítés nagy része (27,2 TWh) a közüzemi

galom és közel 25 Mrd Ft árbevétel elérése reprezentál.

fogyasztók ellátásáról gondoskodó területi áramszolgáltatók részére történt. Az egyéb belföldi értékesítés – fõleg kereskedõk részére – 2,0 TWh volt, míg az export 0,5 TWh-t tett ki. A hazai erõmûvektõl vásárolt villamos teljesítmény és energia 2004-ben Erõmû

Energiaforrás

AES Borsodi Energetikai Kft. AES Tisza Erõmû Kft. Budapesti Erõmû Rt. Csepel Áramtermelõ Kft. Dunamenti Erõmû Rt. Dunamenti F Dunamenti GT Mátrai Erõmû Rt. Paksi Atomerõmû Rt. Pannon Power Rt. Tiszavíz Kft. Vértesi Erõmû Rt. Bánhida Oroszlány Tatabánya Összesen

szén, biomassza szénhidrogén szénhidrogén szénhidrogén

Villamos teljesítmény (MW) 555 240 339

Villamos energia (GWh) 316 1 525 985 1 662

szénhidrogén szénhidrogén lignit, biomassza nukleáris szén, szénhidrogén víz

1 136 166 490 1 278 19 -

2 187 2 024 3 764 11 164 360 156

szén szén szén+szénhidrogén

56 82 4 361

259 900 70 25 372

11

A társaságcsoport tevékenysége

Átviteli hálózat – a villamos energia szállítása

kedelem növekvõ igényeinek, valamint, hogy az átviteli hálózat a mindinkább egységesülõ európai árampiac jelentõs infrastrukturális tényezõje legyen.

Az MVM Rt. meghatározó szerepet játszik Magyarország biztonságos és megbízható villamosener-

A 2004. év az átviteli hálózat szempontjából olyan

gia-ellátásában. Mint villamosenergia-átviteli engedé-

nagy horderejû eredményeket hozott, mint Pécs

lyes, tevékenysége a hazai áramellátás egyik kulcs-

közelében az új 400 kV-os alállomás, és a mintegy 80

tényezõje. A társaság a hazai erõmûvek által termelt,

km-es 400 kV-os Paks-Pécs távvezeték üzembe helye-

valamint az importforrásokból származó villamos

zése. Ezzel jelentõsen nõtt Dél-Dunántúl térségének

energiát továbbítja a 3 499 km nyomvonal hosszúságú

ellátásbiztonsága, valamint megteremtõdött egy újabb

(a távvezetékrendszer tényleges vezeték hossza 4 164

nemzetközi összeköttetés létrejöttének lehetõsége is.

km) nagyfeszültségû hálózatán, és juttatja el a köz-

Ugyancsak meghatározó fordulat volt a másfél évti-

vetlen fogyasztói értékesítést végzõ szolgáltatókhoz.

zede tartó folyamat eredményeként a volt kelet-európai országok, az úgynevezett balkáni országok villa-

Elsõdleges szempont, hogy a piaci szereplõk egyenlõ

mosenergia-rendszereinek kapcsolódása a nyugat-

feltételekkel férjenek hozzá az átviteli hálózathoz. Az

európai villamos hálózathoz a Szeged melletti Sándor-

MVM Rt. úgy üzemelteti a tulajdonában lévõ villamos

falva 400 kV-os nemzetközi alállomáson keresztül.

hálózatot és az ahhoz kapcsolódó berendezéseket,

Megkezdõdött továbbá a Gyõr-Szombathely 400 kV-os

hogy az folyamatosan garantálja a kiváló minõségû

távvezeték nyomvonalának biztosítása és az engedé-

hazai villamosenergia-ellátást, a fejlesztések révén

lyeztetési eljárás is.

pedig messzemenõen megfeleljen az áramkeres-

A nagyfeszültségû hálózat csatlakozási pontjai az alál-

miatt. Az alállomásokat és az ott található nagy- és

lomások, amelyek környezetvédelmi szempontból is

középfeszültségû transzformátorokat mutatják be a

kiemelt figyelmet érdemelnek a viszonylag nagy számú,

következõ táblázatok.

nagy mennyiségû olajjal feltöltött berendezés, készülék

12

FENNTARTHATÓSÁGI JELENTÉS

2

0

0

4

Nagyfeszültségû/nagyfeszültségû transzformátorok az átviteli hálózaton, 2004 Alállomás

Albertfalva Albertirsa Békéscsaba Debrecen Detk Dunamenti Dunaújváros Felsõzsolca Göd Gyõr Gyõr Hévíz Kisvárda Litér Martonvásár Ócsa Oroszlány Paks* Pécs Sajóivánka Sajószöged Sajószöged Sándorfalva Szeged Szolnok Tiszalök Toponár Zugló Összesen

Feszültség áttétel Tanszformátorteljesítmény kV MVA 220/126/10.5 160 750/400/15.5 367 400/132/18 250 220/126/10.5 160 220/126/10.5 160 220/126/10,5 160 220/126/10.5 160 400/132/18 250 400/132/18 250 220/126/10.5 160 400/132/18 250 400/128/30 250 220/126/10.5 160 400/132/18 250 400/220/35 500 220/126/10.5 160 220/126/10.5 160 400/132/18 250 400/126/18 250 400/231/35 250 400/231/35 500 220/126/10.5 160 400/132/18 250 220/126/10.5 160 220/126/10.5 160 220/126/10.5 160 400/132/18 250 220/126/10.5 160

Fázis szám

Transzf. száma

Zárt alap

3 1 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3

2 6 2 2 2 2 2 2 3 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 1 1 2 2 1 2 2 2 3 59

2

Nyitott alap

6 2 2 2 2 2 2 3 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 1 1 2 2 1 2 2 2 3 51

8

* PA Rt. tulajdonában lévõ, általa üzemeltetett alállomás

120 kV/középfeszültségû és középfeszültségû/középfeszültségû transzformátorok, 2004 Alállomás Debrecen Felsõzsolca Szeged Szolnok Összesen

Transzformátorok száma 5 3 3 2 13

13

Zárt alap 4 3 0 2 9

Nyitott alap 1 0 3 0 4

A társaságcsoport tevékenysége

Mérnökszolgálat az MVM Csoportban

• EMA-POWER Kft. 200 MWe kombinált ciklusú erõmû elõkészítõ munkái, elõzetes környezeti

A mérnökszolgálati társaságok jelentõs mértékben

tanulmány összeállítása, részletes környezeti

hozzájárulnak az MVM Csoport egyes társaságainak

hatásvizsgálat elvégzése,

magas színvonalú mûszaki tevékenységéhez és ezen

• a TVK Erõmû Kft. üvegházhatású gáz kibocsátási engedélykérelmének összeállítása,

színvonal jövõbeli fenntartásához.

• hõ- és villamos energia kapcsolt termelésére alkalAz ERBE ENERGETIKA Kft. energetikai mérnökszol-

mas – gázmotoros – projektek elõkészítése (Mis-

gálati, tervezõi és tanácsadó cég, energetikai létesít-

kolc, Tatabánya, Budapest: Füredi út).

mények létrehozását, bõvítését, rekonstrukcióját biztosítja komplex mérnöki szolgáltatásként, budapesti

A VILLKESZ Kft. fõ tevékenysége a villamos erõmûvek

székhelyén kívül a fõbb beruházások helyszínein

üzemeltetéséhez kapcsolódó karbantartási és szolgál-

létesített projektirodákon keresztül.

tatási feladatok ellátása. A karbantartási munkák közül kiemelkedõ az MVM Rt. megrendelésére végzett litéri,

1996-ban kapta meg az ISO 9001 Minõség-tanúsítványt

sajószögedi, lõrinci gázturbinás erõmûvekben, valamint

a tervezés, mérnöki tanácsadás, felügyelet az energeti-

a Paksi és az Oroszlányi Erõmû megbízásából végzett

ka, környezetvédelem és informatika területén végzett

tevékenység.

tevékenységekre vonatkozóan, 1999-ben pedig megszerezte az MSZ EN ISO 14001:1996 szabvány szerinti kör-

A karbantartási munkák mellett épület fenntartási és

nyezetközpontú irányítási rendszer tanúsítványt is.

karbantartási, gondnokolási munkák is a tevékenységi körbe tartoznak. 1999 óta a VILLKESZ Kft. megvásárol-

Az ERBE Kft. környezetvédelemmel összefüggõ kie-

ta és mûködteti az MVM Rt. volt nyomdáját. A Vértesi

melt feladatai közt találhatók a környezeti hatásvizs-

Erõmû Rt. területén nagy kapacitású mosodát hozott

gálatok, megvalósíthatósági tanulmányok, építési

létre és üzleti alapon mûködteti. A Dunamenti Erõmû

engedélyek környezetvédelmi fejezetének elkészítése,

területén gépi forgácsoló üzemet mûködtet, amely

teljeskörû környezetvédelmi felülvizsgálatok, üveg-

elsõsorban az erõmû igényeit szolgálja ki. A társaság

házhatású gáz kibocsátási engedélykérelmek elkészí-

környezetvédelmi (emisszió-) méréseket és erõmûvi ha-

tése, valamint mérnökszolgálat és mûszaki ellenõrzés.

tásfokméréseket is végez mozgó vizsgáló laboratóriumával, amelyet a Nemzeti Akkreditáló Testület tanúsított.

A 2004. év legfontosabb projektjei, amelyekben a körA VILLKESZ Kft. mérnökszolgálati fõ tevékenysége a

nyezetvédelem nagy szerepet játszott: • az MVM Rt. transzformátor alállomásainak kör-

General Electric és Siemens gyártmányú gázturbinák gépészeti karbantartásának szervezése, lebonyolítása

nyezeti kármentesítése, • az MVM Rt. Miskolc, Tatár utcai kombinált ciklusú erõmû fejlesztésének elõkészítõ munkái, részletes

az MVM Rt. részére, ezen túlmenõen azonban kiterjed az alábbiakra is: • rezgésmérések és diagnosztika,

környezeti hatásvizsgálat lefolytatása, • a Vértesi Erõmû Rt. Oroszlányi Erõmûve kazánrekonstrukció és füstgáz-kéntelenítõ beruházása, • a Fõvárosi Közterület-fenntartó Rt. Hulladékhasznosító Mû füstgáztisztító és kazánrekonstrukció

• akkreditált mozgó vizsgáló laboratóriummal emiszszió-mérések, • emelõgépek telepítése, üzemeltetése, karbantartása, • hegesztési technológiák kidolgozása (nukleáris

beruházása, • a Pannon Power Rt. Pécsi Hõerõmûve földgázbázisú és biomassza tüzelésû fejlesztésének kivitele-

területen is), valamint minõsített hegesztések végzése, • névjegyzékben regisztrált felelõs mûszaki vezetõk-

zése során a mûszaki ellenõrzés ellátása, • az AES Tisza II. Hõerõmû retrofit beruházásához

kel kivitelezési munkák végrehajtása,

kapcsolódó környezeti kármentesítés elõkészítõ

• közbeszerzési ajánlatkérések és ajánlatok elkészítése,

munkái,

• külföldrõl érkezõ anyagok, szolgáltatások ren-

• Tatabányai Erõmû Kft. teljeskörû környezetvédelmi felülvizsgálata az egységes környezethasználati engedély megszerzéséhez,

14

delése, szállítása, szükség esetén külföldi szakértõk foglalkoztatása.

FENNTARTHATÓSÁGI JELENTÉS

2

0

0

4

Gazdasági eredmények A társaságcsoport – gazdasági tekintetben – a konszoli-

igénybe vett kedvezõ árú import, a veszteséget pedig

dációba teljes körûen bevont, a közös vezetésû, a társult

növelte a kötelezõ villamosenergia-átvétel növekvõ

és egyéb részesedési viszonyú vállalkozások együttese.

mértéke.

A társaságcsoportot 2004. 12. 31-én a tulajdoni jogokat

A közüzemi nagykereskedelem veszteségét nemcsak

tekintve 1 anya, 13 leány, 1 közös vezetésû, 7 társult és

ellentételezte, hanem jelentõs adózás elõtti eredményt

6 egyéb részesedési viszonyú vállalkozás – azaz össze-

biztosított társasági szinten az átviteli engedélyes

sen 28 társaság – alkotta.

tevékenység (4,4 Mrd Ft), és a kapott osztalékok következtében az ún. egyéb tevékenység (7,8 Mrd Ft).

A 2004. évi teljes konszolidációs kör az anyavállalaton kívül a Vértesi Erõmû Rt.-t, a Paksi Atomerõmû Rt.-t,

A társaság a biztonságos energiaellátás követelmé-

az Országos Villamostávvezeték Rt.-t, az MVM Rt.

nyeinek messzemenõleg megfelelt, s bár finanszírozási

2002-ben létrehozott 100%-os leányvállalatát, az

gondjai jórészt megmaradtak, összességében a bázis-

MVM Partner Rt.-t, valamint a Tatabánya Erõmû Kft.-t

hoz viszonyítva pozíciója javult. A költséggazdálkodás

foglalta magában. A konszolidáció során figyelembe

terén elért eredmények növelték a mûködés haté-

vesszük, kiszûrjük a társaságok egymás közötti

konyságát.

ügyleteinek hatását. A társaságcsoport második legjelentõsebb tagja, a PA A társaságcsoport pozícióját elsõsorban az anyavállalat

Rt. is sikeresnek nevezhetõ évet zárt, annak ellenére,

MVM Rt. gazdasági helyzete határozza meg. Az MVM

hogy mérleg szerinti eredménye 4,7 Mrd Ft veszteség.

Rt. 2004-ben, a tárgyidõszakban eredményes évet zárt,

Ezzel ugyanis teljesítette éves üzleti tervének egyik

hiszen évek óta elõször újra mérleg szerinti nyereséget

alapvetõ célkitûzését úgy, hogy a tárgyidõszak jelentõs

ért el, sõt év közben annak terhére már közel 3 Mrd Ft

részében még nem üzemelhetett a II. számú blokk. Az

osztalékelõleget is kifizetett a tulajdonosok részére.

ebbõl származó bevételkiesést elsõsorban szigorú költséggazdálkodással ellentételezte. A bázishoz viszonyí-

Az eredmény elérésében az egyes tevékenységek

tott veszteségszint-csökkentés is jelentõs mértékû

különbözõ szerepet játszottak. Elsõ helyen kell emlí-

(mintegy 2 Mrd Ft). A társaság finanszírozási prob-

teni, hogy a villamos energia közüzemi nagyke-

lémáit önállóan oldotta meg, és a II. blokk második

reskedelem üzemi/üzleti eredménye továbbra is

félévi termelésbe állításával remélhetõleg túljutott

veszteséges volt, 5,4 Mrd Ft értékben, mert az eladási

eddigi legnehezebb idõszakán.

árak még mindig nem fedezték a ráfordításokat. Az üzletágon keletkezõ veszteséget csökkentette – a negatív árrésbõl eredõen – a csökkenõ közüzemi fogyasztáshoz igazodó csökkenõ értékesítési volumen, a paksi II. blokk második féléves termelésbe állásáig

15

Gazdasági eredmények

A Vértes Erõmû Rt. – a sorban következõ jelentõs cég

A társaságok mûködésének finanszírozhatósága

– tárgyidõszaki eredménye szintén negatív, de a

kisebb-nagyobb problémákkal ugyan, de megoldódott.

körülményeket tekintve ez is sikernek tekinthetõ. A

A paksi II. blokk újraindítása mellett folytatódott vala-

társaság évek óta megoldatlan mûködési problémáit

mennyi, a jövõ szempontjából fontos beruházás, az

kezelni látszó privatizációs kísérlet a tárgyidõszak elsõ

üzletpolitikai célkitûzések teljesültek, a sokszor kény-

hónapjaiban meghiúsult, majd ezt követõen gyakorlati-

szer szülte költséggazdálkodást szigorító intézkedések

lag válságmenedzselés folyt a társaságnál. A bázishoz

növelték a hatékonyságot. A nehéz gazdasági körül-

viszonyított alacsonyabb villamos energia átvételi árak,

mények között is kielégítõ eredmények mellett a tár-

a Bánhidai Erõmû és a Mányi Bánya bezárása, a Tata-

saságok eleget tettek a mûködési engedélyükben meg-

szén Kft. mûködésének megszüntetése, az Oroszlányi

határozott feladataiknak.

Erõmû retrofit beruházásának folytatása olyan feladatokat jelentett, amelyek 7,2 Mrd Ft tervezett mérleg

Valamennyi villamosenergiát-termelõ tõkeérdekeltség

szerinti veszteség esetén voltak teljesíthetõk. A kény-

középtávú szerzõdésekkel vagy saját kapacitásokkal

szerû intézkedésekkel ezt a szintet sikerült 3,1 Mrd Ft

biztosította a szükséges energiahordozókat, üzem-

mérleg szerinti veszteségre csökkenteni úgy, hogy a

anyagokat.

társaság egész évben finanszírozható maradt, s lépéseket tett a 2014. utánra tervezett támogatás nélküli

A hazai és nemzetközi kereskedelemhez, a szerzõdé-

mûködés irányába is.

sekben vállalt kötelezettségek teljesítéséhez nélkülözhetetlen szállító kapacitás megfelelõ üzembizton-

Az Ovit Rt. eredményének alakulását pozitívan befo-

sággal állt rendelkezésre.

lyásolta az anyavállalaton kívüli piaci szegmensek, mint pl. az erõmûvi és az áramszolgáltató társaságoktól el-

A következõ táblázatok az Éves Beszámolónak meg-

nyert megrendelések volumenének és részarányának

felelõen számszerûen mutatják be a társaságcsoportra

növekedése. Mindezek figyelembe vételével a társaság

vonatkozó összevont (konszolidált) gazdasági ered-

jó évet zárt, adózott eredménye a bázisértéket több

ményeket. Az eredmény kimutatás és a mérleg fõbb

mint 14%-kal haladja meg (369 M Ft).

adatait társaságonként is megadjuk.

A társaságcsoporton belül a jelentõs társaságok közül az MVM Partner Rt. mûködése is egyértelmûen sikeresnek nevezhetõ. A bázisidõszakban megszerzett szabadkereskedelmi pozícióját megszilárdította, sõt, új fogyasztók megszerzésével tovább erõsítette. Adózott eredménye lényegében bázisszintû (1,5 Mrd Ft), amely az anyavállalat részére is jelentõs osztalékot biztosított. A teljes körû konszolidációba bevont legújabb társaság a Tatabánya Erõmû Kft., amely az MVM Rt. közel 100%-os tulajdona. Társtulajdonosként Tatabánya önkormányzata birtokol még egy 200 ezer Ft értékû üzletrészt, ezzel is jelezve érdekeltségét a városi hõellátást biztosító erõmûben. Az erõmû teljesítette éves célkitûzéseit, s egyebek mellett 119 M Ft mérleg szerinti eredményt realizált. Összefoglalóan leszögezhetõ, hogy a társaságcsoport eredményessége a bázisidõszakhoz viszonyítva javult, az elõzõ évi 4 Mrd Ft-ot megközelítõ halmozott adózott veszteség 0,5 Mrd Ft alá csökkent.

16

FENNTARTHATÓSÁGI JELENTÉS

2

0

0

4

Az MVM Csoport eredmény kimutatásának fõbb adatai Mérlegtételek száma

Tételek megnevezése

MVM Rt.

Paksi AE. Rt.

MVM Ovit Rt. Partner Rt.

Értékek: M Ft-ban

VÉ Rt.

Tatabánya Erõmû Kft.

MVM Csoport (konszolidált)

2004.12.31 2004.12.31 2004.12.31 2004.12.31 2004.12.31 2004.12.31 2003.12.31 2004.12.31 I. Értékesítés nettó árbevétele 379 775 95 853 24 864 24 512 26 864 1 588 416 289 412 101 II. Aktivált saját teljesítmények értéke 946 273 -1 413 38 12 977 11 526 III. Egyéb bevételek 4 300 4 594 103 2 546 19 529 11 465 IV. Anyagjellegû ráfordítás 357 258 35 432 17 762 22 328 10 345 988 343 385 316 862 V. Személyi jellegû ráfordítás 3 545 20 381 5 998 150 13 783 192 40 478 44 045 VI. Értékcsökkenési leírás 12 022 17 617 487 2 512 93 31 771 32 227 VII. Egyéb ráfordítások 9 056 28 787 484 353 3 583 157 39 247 42 293 A. Üzemi, üzleti tevékenység eredménye 2 194 -824 509 1 681 -2 226 196 -6 086 -335 VIII. Pénzügyi mûvelet bevételei 12 333 419 42 334 71 21 11 188 12 506 IX. Pénzügyi mûveletek ráfordításai 4 877 4 013 170 177 946 67 8 360 12 239 B. Pénzügyi mûvelet eredmény 7 456 -3 594 -128 157 -875 -46 2 828 267 C. Szokásos vállalkozási eredmény 9 650 -4 418 381 1 838 -3 101 150 -3 258 -141 X. Rendkívüli bevételek 129 10 4 1 906 31 23 175 XI. Rendkívüli ráfordítások 17 270 1 899 360 336 D. Rendkívüli eredmény 112 -260 4 7 31 -337 -161 E. Adózás elõtti eredmény 9 762 -4 678 385 1 838 -3 094 150 -3 595 -229 XII. Adófizetési kötelezettség 16 293 31 590 340 XII/A. Látens adó -287 -135 F. Adózott eredmény 9 762 -4 678 369 1 544 -3 094 119 -3 898 -434 Mérleg szerinti eredmény 4 770 -4 678 369 544 -3 094 119 -3 827 -3 678

Az MVM Csoport mérlegének fõbb adatai Mérlegtételek száma

Tételek megnevezése

MVM Rt.

Paksi AE. Rt.

Értékek: M Ft-ban MVM Ovit Rt. Partner Rt.

VÉ Rt.

Tatabánya Erõmû Kft.

MVM Csoport (konszolidált)

2004.12.31 2004.12.31 2004.12.31 2004.12.31 2004.12.31 2004.12.31 2003.12.31 2004.12.31. Befektetett eszközök 429 860 115 607 4 565 7 317 26 421 329 197 443 276 Immateriális javak 1 778 5 667 78 32 260 7 157 7 806 Tárgyi eszközök 274 207 108 641 4 405 6 886 25 365 292 441 406 996 Befektetett pénzügyi eszközök 153 875 1 299 82 399 796 29 599 28 474 Forgóeszközök 32 089 53 468 7 213 5 028 1 920 10 383 100 385 98 633 Készletek 236 46 618 1 414 441 7 166 58 767 55 981 Követelések 28 194 6 826 4 639 3 728 1 017 2 636 35 168 35 466 Értékpapírok 842 2 832 842 Pénzeszközök 2 817 24 1 160 1 300 462 581 3 618 6 344 Aktív idõbeli elhatárolás 20 340 195 31 4 74 18 590 20 641 Eszközök összesen 482 289 169 270 11 809 5 032 9 237 36 878 448 172 562 550 D. Saját tõke 385 031 120 316 5 855 970 3 694 14 827 288 296 389 751 I. Jegyzett tõke 199 687 126 599 4 523 50 3 576 18 179 199 687 199 687 II. Jegyzett, de be nem fizetett tõke III. Tõketartalék 31 257 2 768 123 712 31 257 31 257 IV. Eredménytartalék -11 924 -4 466 731 376 -1 -971 -10 686 -11 924 V. Lekötött tartalék 93 109 1 VI. Értékelési tartalék 161 241 54 361 161 241 VII. Mérleg szerinti eredmény 4 770 -4 678 369 544 119 -3 094 -3 827 -3678 VIII. Leányvállalkozások saját tõke változása -2 365 -8 455 IX. Konszolidáció miatti változások 9 710 13 211 X. Külsõ tulajdonosok részesedése 10 159 8 412 E. Céltartalékok 6 535 3 634 69 136 2 688 11 828 12 989 F. Fizetési kötelezettségek 83 719 45 200 5 828 4 030 5 221 18 512 135 200 151 560 I. Hátrasorolt kötelezettségek 4 136 4 136 II. Hosszú lejáratú kötelezettségek 21 141 21 650 415 4 431 10 072 61 984 57 709 III. Rövid lejáratú kötelezettségek 62 578 23 550 5 413 4 030 790 8 440 69 080 89 715 G. Passzív idõbeli elhatárolások 7 004 120 57 32 186 851 12 848 8 250 Források összesen 482 289 169 270 11 809 5 032 9 237 36 878 448 172 562 550

A. I. II. III. B. I. II. III. IV. C.

17

Gazdasági eredmények Az MVM Csoport társult vállalkozásai eredmény kimutatásának fõbb adatai Mérlegtételek száma

Tételek megnevezése

EnergoMerkur Kft.

ERBE Kft.

VILLKESZ Kft.

GTER Kft.

Dunamenti Mátrai Erõmû Rt. Erõmû Rt.

2004.12.31 2004.12.31 2004.12.31 2004.12.31 2004.12.31 2004.12.31 I. Értékesítés nettó árbevétele 236,3 1 868,8 2 133,0 9 517,4 72 801,8 49 555,9 II. Aktivált saját teljesítmények értéke 19,8 142,8 530,6 III. Egyéb bevételek 2,5 7,8 24,8 10,4 2 789,8 2 158,6 IV. Anyagjellegû ráfordítás 190,1 521,4 728,9 8 924,8 53 627,0 19 172,7 V. Személyi jellegû ráfordítás 38,4 1 182,1 1 287,1 353,5 2 950,6 13 205,4 VI. Értékcsökkenési leírás 3,0 52,4 67,8 12,2 5 744,0 6 427,5 VII. Egyéb ráfordítások 2,2 55,0 60,3 202,2 3 622,6 3 625,4 A. Üzemi, üzleti tevékenység eredménye 5,1 65,7 33,5 35,1 9 790,1 9 814,1 VIII. Pénzügyi mûvelet bevételei 1,0 1,5 2,6 0,0 2 773,9 1 211,4 IX. Pénzügyi mûveletek ráfordításai 5,9 0,6 17,7 33,6 9,0 2 878,7 B. Pénzügyi mûvelet eredmény -4,9 0,9 -15,1 -33,6 2 764,9 -1 667,4 C. Szokásos vállalkozási eredmény 0,2 66,5 18,4 1,5 12 555,1 8 146,7 X. Rendkívüli bevételek 0,1 0,2 XI. Rendkívüli ráfordítások 2,3 0,2 0,7 65,4 D. Rendkívüli eredmény 0,0 -2,2 -0,2 -0,7 -65,2 E. Adózás elõtti eredmény 0,2 66,5 16,2 1,4 12 554,3 8 081,5 XII. Adófizetési kötelezettség 10,9 0,4 1 707,0 612,2 XII/A.Látens adó F. Adózott eredmény 0,2 55,7 15,7 1,4 10 847,3 7 469,3 G. Fizetett (jóváhagyott) osztalék, részesedés 27,8 6 500 Mérleg szerinti eredmény 0,2 27,8 15,7 1,4 10 847,3 969,3

Az MVM Csoport társult vállalkozásai mérlegének fõbb adatai Mérlegtételek száma A. I. II. III. B. I. II. III. IV. C.

Tételek megnevezése

Befektetett eszközök Immateriális javak Tárgyi eszközök Befektetett pénzügyi eszközök Forgóeszközök Készletek Követelések Értékpapírok Pénzeszközök Aktív idõbeli elhatárolás Eszközök összesen D. Saját tõke I. Jegyzett tõke II. Jegyzett, de be nem fizetett tõke III. Tõketartalék IV. Eredménytartalék V. Lekötött tartalék VI. Értékelési tartalék VII. Mérleg szerinti eredmény E. Céltartalékok F. Fizetési kötelezettségek II. Hosszú lejáratú kötelezettségek III. Rövid lejáratú kötelezettségek G. Passzív idõbeli elhatárolások Források összesen

EnergoMerkur Kft.

ERBE Kft.

VILLKESZ Kft.

GTER Kft.

Értékek: M Ft-ban MIFÛ Kft.

EKSService Kft. 2004.12.31 2004.12.31. 2 591,0 1 524,7 485,3 0,2 20,5 2 398,7 1 602,1 58,4 241,3 2,2 24,6 26,0 35,5 105,9 127,1 11,8 0,8 37,0 11,8 -36,2 117,6 90,9 1,0 1,7 -0,7 117,6 90,2 13,1 16,0 104,6 104,6

Értékek: M Ft-ban

Dunamenti Mátrai Erõmû Rt. Erõmû Rt.

MIFÛ Kft.

2004.12.31 2004.12.31 2004.12.31 2004.12.31 2004.12.31 2004.12.31 2004.12.31 6,5 215,4 198,9 15,2 28 994,0 68 318,5 30,8 0,0 5,9 2,1 3,1 71,7 832,1 0,4 6,5 199,4 196,6 12,1 28 832,1 66 722,1 30,5 10,0 0,3 90,3 764,3 103,4 405,4 348,1 451,0 29 511,2 17 639,7 274,4 45,3 9,2 14,5 437,2 5 706,1 4 036,7 14,4 358,1 324,6 13,0 4 146,6 3 885,2 26,6 17 640,9 43,7 38,2 9,0 0,9 2 017,5 9 717,8 247,8 0,3 19,7 7,6 860,9 310,1 266,3 161,2 110,2 640,5 554,7 1 327,2 58 815,3 86 224,4 466,5 67,3 401,4 269,9 146,8 48 642,5 43 417,9 230,4 21,6 77,0 100,0 50,0 33 542,2 34 245,6 80,0

45,6

0,2

8,4 288,1

41,6

27,8 3,5 195,5

41,6 1,3 110,2

223,3 12,3 640,5

18

1 202,9 2 550,1 500,0

1 444,9 6 115,3 642,7

398,1

10 847,3 3 827,6 6 096,6

398,1 782,3 1 327,2

6 096,6 248,6 58 815,3

969,3 9 309,4 33 008,7 20 161,2 12 847,5 488,4 86 224,4

150,1 4,0

72,4 23,0

15,7 3,8 270,6 2,3 268,3 10,4 554,7

1,4

74,2 74,2 0,0

16,5 29,4 104,6

EKSService Kft. 2004.12.31 207,8 0,2 205,9 1,8 831,7 501,7 328,4 1,6 1,1 1 040,7 202,2 75,0 0,3 126,9

43,9

0,0 28,1 791,9

43,9 192,2 466,5

791,9 18,5 1 040,7

FENNTARTHATÓSÁGI JELENTÉS

2

0

0

4

Környezetvédelmi ráfordítások Az MVM Csoporton belül a környezetvédelmi ráfor-

A beruházásokra fordított összeg 2003-hoz képest

dítások összetétele az egyes társaságok eltérõ tevé-

majdnem megkétszerezõdött és elérte a 8 Mrd Ft-ot.

kenységi, tulajdonosi viszonyai, az üzemeltetett beren-

Integrált környezetvédelmi beruházás keretében a

dezések eltérõ kora, a jogszabályi elõírások és az elszá-

Vértesi Erõmû Rt.-nél a füstgáz-kéntelenítõ építésére

molási módok különbözõsége miatt rendkívül szerte-

2004-ben 4 182 M Ft-ot költöttek. A Paksi Atomerõ-

ágazó képet mutat.

mûben a radioaktív hulladékok kezelésére, valamint a levegõtisztaság-védelmi fejlesztésekre fordított össze-

A társaságcsoportban az elmúlt évhez képest az összes

gek (3 075 illetve 602 M Ft) képviselnek jelentõs

környezetvédelmi kiadás 3,9 Mrd Ft-tal nõtt. A

részarányt.

növekedés fõ oka részben a VÉ Rt. Oroszlányi Erõmûvében a füstgáz-kéntelenítõ beruházása, részben

A Paksi Atomerõmû 2004-ben 23,9 Mrd Ft-ot fizetett

pedig a Paksi Atomerõmûben az üzemzavarral kapcso-

be a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba. E befizetés

latos hulladékkezelési feladatok növekedése volt.

az erõmû leállításának, illetve a kiégett üzemanyag, valamint a

Az üzemeltetéssel és a karbantartással összefüggõen

nukleáris hulladék átmeneti –

felmerült, elsõsorban vállalkozóknak kifizetett pénz-

majd végleges – elhelyezésének

összegek, ún. folyó ráfordítások között kiemelt szere-

pénzügyi forrását biztosítja.

pet játszanak a hulladék- és vízkezeléssel kapcsolatos költségek, amelyek esetében fõképp a veszélyes hul-

A környezetvédelmi költsé-

ladékok gyûjtésével, tárolásával, szállíttatásával és

gek megadásánál a 198/2001.

ártalmatlaníttatásával kapcsolatos költségek a megha-

(X. 19.) Kormány rendelet alap-

tározóak. Ezek összesen társaságcsoport szinten közel

ján a KSH által elrendelt adat-

576 M Ft-ot tettek ki.

szolgáltatást (nyilvántartási szám: 1799/2) vettük alapul.

A szervezeten belüli környezetvédelmi ráfordítások, amelyek a környezetvédelmi rendszerek és a környezetvédelmi technológiák közvetlen mûködtetéséhez szükségesek 2004-ben, 591 M Ft-ra rúgtak. Környezetvédelmi költségek (E Ft) Költség megnevezése

VÉ Rt.

Folyó környezetvédelmi ráfordítások 49 341 levegõtisztaság-védelem 3 700 szilárd, nem veszélyes hulladék kezelés 1 493 veszélyes hulladék kezelés 25 448 szennyvíz kezelés 18 700 egyéb szolgáltatások Bírságok 1 035 818 Szervezeten belüli környezetvédelmi ráfordítások 133 000 Közvetlen környezetvédelmi beruházások levegõtisztaság-védelem veszélyes hulladék kezelés szennyvíz kezelés talaj, talajvíz védelem Integrált környezetvédelmi beruházások 4 182 170 levegõtisztaság-védelem 4 182 170 hulladék kezelés szennyvíz kezelés egyéb Beruházások összesen 4 182 170 Mind összesen 5 400 329

PA Rt.

Ovit Rt.

454 595

27 204

73 380 235 729 64 043 81 443

9 539 3 394 6 562 7 709

353 282

17 500

191 920 191 920

8 577

Tatabánya Kft.

VILLKESZ GTER MVM Rt. Kft. Kft. Központ Erõmû üze- Hálózat Összesen

meltetés 266

4 496

266 4 496

22 641 199 6 770 344 2 020 13 308

39 549 20 000

9 268 6 744

8 000

8 000

39 909 6 943 6 770 2 868 2 020 21 308

575 811 10 643 91 182 267 705 91 325 114 956 1 035 818

48 096

87 645

591 427

119 000 119 000

339 497 191 920 8 577 20 000 119 000

2 524

8 577 20 000 119 000 119 000 3 821 244 602 332 3 075 032 18 370 125 510 4 013 164 4 821 041

19

8 577 53 281

20 000 20 000

266

4 496

62 190

MVM Csoport összesen

8 003 414 4 784 502 3 075 032 18 370 125 510 119 000 119 000 8 342 911 9 268 175 096 246 554 10 545 967

A MOL Rt. szállítja az MVM Rt. miskolci gázmotoros erõmûveinek fûtõanyagát is. Gáztüzelésre állítottuk át a városfûtés mellett villamos energiát is termelõ Tatabányai Erõmûvet. 2004-ben a társaságcsoport már jelentõs mennyiségû földgázt is felhasznált.

A villamos energia és a környezet

Az MVM Csoportban bányászati tevékenység a Vértesi Erõmû Rt.-nél folyik. Ennek hatása az összes környezeti elemre kiterjed. A külszíni létesítmények légszennyezõ pontforrásokkal rendelkeznek, a tevékenység viszonylag nagy mennyiségû hulladék-képzõdéssel jár (meddõ), a keletkezett szennyvizek tisztítás után élõvízbe kerül-

Primerenergia-hordozók

nek. Diffúz légszennyezésre, illetve környezeti zajterhelésre nem érkezett panasz.

Az MVM Csoport társaságai a villamos- és hõenergiatermeléséhez

szenet,

A Vértesi Erõmû Rt. barnaszén bányáinak mélysége

tüzelõolajat, földgázt és nukleáris fûtõanyagot használ-

primerenergia-hordozóként

200-420 m közötti. A kitermelhetõ, ún. mûrevaló szén-

nak. A társaságcsoportban egyedül a Vértesi Erõmû Rt.

vagyon ezekben a bányákban meghaladja a 70 millió

termeli önállóan a saját primerenergia-hordozóját

tonnát. Ez a mennyiség az Oroszlányi Erõmû ter-

mélymûvelésû szénbányáiban. A gázturbinás erõmû-

meléséhez 2015-ig bizonnyal elegendõ. A termelt szén

veink tüzelõolaj-ellátására a MOL Rt. finomítóiban

fûtõértéke 10,4-14,2 MJ/kg, kéntartalma – sajnos –

elõállított gázturbina-tüzelõolaj szolgál, amely gyakor-

helyenként eléri a 3%-ot is.

latilag kénmentes, így

kifejezetten környezetbarát

energiahordozó. A nukleáris üzemanyagot a Paksi

2004-ben már csak a társaság Márkushegyi bányájában

Atomerõmû Rt. külföldrõl szerzi be.

termeltek szenet, 1,284 millió tonnát. 2004. március 31én a Mányi bányát bezárt bányává nyilvánították.

A Vértesi Erõmû Rt. tüzelõanyag-felhasználása Szén Oroszlány Bánhida Tatabánya (szeptemberig) Tatabánya (szeptembertõl)1 Összesen 1

Olaj

t 1 305 609 301 806

TJ 14 427 3 154

t 1 019 1 394

TJ 210 56

73 998

889

13 785

555

1 681 413

18 470

72 16 270

29 850

Összesen TJ 14 637 3 210 1 444

25,6 26

903 903

932 20 223

Mint korábban említettük, a VÉ Rt Tatabányai Erõmûve 2004. szeptember 1-tõl az MVM Rt. tulajdonába került és neve Tatabánya Erõmû Kft.-re változott.

A teljes társaságcsoport primerenergia-hordozó felhasználását az összefoglaló táblázat és az ábra mutatja be. Az összesen 148 PJ primerenergia-hordozó felhasználásnak 86%-a hasadóanyag. Az olajfelhasználás nem éri el az 1%-ot sem, miután a szekunder tartalék gázturbinák 63 TJ-t, a Vértesi Erõmû Rt. 850 TJ-t használt fel.

Az MVM Csoport primerenergia-hordozó felhasználása 2004-ben (TJ) Energia hordozó Szén Olaj Földgáz Nukleáris Összesen

Földgáz Millió m3 TJ

VÉRt 18 470 850 903 0 20 223

Gázturbinák Gázmotorok 0 63 0 0 63

0 0 1 366 0 1 366

Paks

Összesen

0 0 0 126 737 126 737

18 470 913 2 269 126 737 148 389

20

FENNTARTHATÓSÁGI JELENTÉS

2

0

0

4

Az erõmûvek környezeti hatásai Hagyományos környezeti hatások LEVEGÕ A nagy erõmûvek légszennyezõ-anyag kibocsátásainak alakulása az elmúlt 15 évben az alábbi ábrán látható.

2004 második felében üzembe állt az iparág második füstgáz-kéntelenítõ berendezése az Oroszlányi Erõmûben, ami az országos erõmûvi kén-dioxid kibocsátás A légszennyezõ-anyag mennyiségek abszolút értékei

további jelentõs csökkentését tette lehetõvé.

mellett megmutatjuk a fajlagos kibocsátás értékeket is. Az MVM Csoport erõmûvei közül a Vértesi Erõmû Rt.

A fajlagos kibocsátás meghatározásakor a termelt vil-

telephelyei a legnagyobb légszennyezõk. A Tatabánya

lamos energia és a hõ összegét vettük alapul. A fajla-

Erõmû Kft.-ben a földgáztüzelésre történõ átállás után

gos kibocsátás értékek különösen azoknál az erõmû-

a

veknél kedvezõek, amelyeknél a kiadott hõ részaránya

légszennyezõ-anyag

emissziók

számottevõen

a kiadott összes energiához képest jelentõs (fûtõerõ-

mérséklõdtek.

mûvek, gázmotorok). Az MVM Rt. gázturbinás tartalék erõmûveinek kibocsátásai nemcsak azért csekélyek, mert viszonylag rövid idõtartamban üzemelnek, hanem azért is, mert ezeket az erõmûveket már az EU környezetvédelmi elõírásainak megfelelõen tervezték és üzemeltetik. A gázmotoros erõmûvekbõl származó légszennyezõanyag kibocsátások a 2004. évben nem voltak számot-

Az MVM Csoport hagyományos erõmûveinek fajlagos légszennyezõ-anyag kibocsátásai (kg/MWh) Erõmû SO2 Oroszlány 39,82 Bánhida 62,90 Tatabánya (szeptemberig) 13,26 Tatabánya (szeptembertõl) 0,00 MVM Gázturbinák 0,60 Gázmotoros erõmûvek 0,00

NOx 1,96 2,74 1,04 0,05 0,80 0,86

Por 0,28 1,93 2,61 0,00 0,00 0,00

CO2 1 262 1 212 444 259 950 331

tevõek. Az MVM Csoport hagyományos erõmûveinek 2004. évi légszennyezõ-anyag kibocsátásai (t/év) Erõmû SO2 Oroszlány 45 796 Bánhida 16 291 Tatabánya (szeptemberig) 3 938 Tatabánya (szeptembertõl) 1 MVM Gázturbinák 3 Gázmotoros erõmûvek Összesen 66 029

NOx Por CO2 2 249 319 1 451 000 710 500 314 000 309 776 132 000 10 0 53 000 4 4 939 267 102 178 3 549 1 595 2 054 202

Az Oroszlányi Erõmû füstgáz-kéntelenítõjének üzembe lépésével a kén-dioxid kibocsátás társasági szinten 2005-tõl 7 ezer tonna/év alá csökken. Ezután megszûnik a jelentõs, évi 1 milliárd Ft körüli légszennyezési bírság is. A füstgáz-kéntelenítõ mûködtetése során a felhasznált mészkõbõl szén-dioxid keletkezik, továbbá a szivattyúk és más berendezések jelentõs teljesítményfelvétele miatt nõ az erõmû önfogyasztása. Ennek hátrányos következménye, hogy az erõmû fajlagos széndioxid-kibocsátása az elõzõ évekhez viszonyítva nõtt.

21

A villamos energia és a környezet

VÍZ

A Paksi Atomerõmû számára a hûtõvizet a Duna szol-

Az erõmûvek elsõsorban hûtési célra használnak fel

gáltatja. A kibocsátott hûtõvíz a befogadó Duna

vizet. A Vértesi Erõmû Rt. erõmûvei közül az Oroszlányi

hõszennyezését nem, csak hõterhelését okozza, mivel a

és a Bánhidai telephelyeken hûtõtó szolgál erre a célra,

felmelegedés mértéke az ökológiai egyensúlyt nem

mindkettõ az Által-ér vízgyûjtõ területén létrehozott

bontja meg. Ennek érdekében a hatósági engedélyek a

mesterséges tó. A tavak ipari hasznosításukon túl pihe-

hõlépcsõ maximális mértékét és a Duna-víz hõmérsék-

nési célokat is szolgálnak.

letének maximumát határozzák meg; ezeket a korlátokat 2004-ben is betartották.

A Vértesi Erõmû Rt. telephelyeirõl évente kb. 110 ezer m3 hulladékvizet bocsátanak ki. Az erõmûvek kom-

A Paksi Atomerõmûben a kommunális vízhasználatok-

munális szennyvizei az önkormányzatok (Tatabánya,

ból az üzemi területen keletkezõ szennyvíz az erõmû

Bokod) által üzemeltetett központi szennyvízkezelõ

szennyvíztisztító rendszerén keresztül került kibocsá-

telepekre kerülnek. A fõleg pótvíz-elõkészítésbõl szár-

tásra. A szennyvíztisztítás hatásfokát üzemileg vizs-

mazó ipari használt vizeket teljes mennyiségben a zárt

gálják és az Alsó-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felü-

salak és pernye eltávolító rendszerekben hasznosítják.

gyelõség rendszeresen ellenõrzi. A tisztítás hatásfoka, így a kibocsátott vizek minõsége az elõírásoknak meg-

A gázturbinás erõmûvekben kevés ipari és kommunális

felelõ volt. A 2004. évben 258 ezer m3 kommunális

szennyvíz keletkezik. A Lõrinci Erõmûben a technológi-

szennyvíz keletkezett.

ából adódóan viszonylag kevés hûtõvizet használnak fel, amelyet a közeli tóból nyernek. A tavat a Zagyva táplálja,

Az inaktív ipari hulladékvizek túlnyomó részét a sótalan-

minõségét ellenõrzik, a tavat rendszeresen karbantartják.

víz elõállítás során keletkezõ savas és lúgos vizek alkot-

Erõmûvi hûtõvíz felhasználás (ezer m ) 3

Erõmû Oroszlány Bánhida MVM Gázturbinák Paks Összesen

2001 309 835 107 770 50 2 700 000 3 117 655

2002 307 054 106 786 54 2 709 411 3 123 305

2003 2004 287 609 263 788 97 128 39 710 61 38 2 138 374 2 172 692 2 523 172 2 476 228

Technológiai és kommunális vízhasználat (ezer m3) Erõmû Oroszlány Bánhida Tatabánya MVM Gázturbinák Paks Összesen

2001 381 219 185 7 1 387 2 179

2002 362 256 150 5 1 347 2 119

2003 345 295 194 7 1 336 2 177

2004 366 324 210 5 1 318 2 223

ják. A vízlágyítói hulladékvíz mennyisége 2004-ben 132 A kazánok és az atomerõmûvi gõzfejlesztõk, valamint

ezer m3 volt. A hulladékvíz semlegesítése a 10 000 m3-es

a primer kör póttápvizeként igen nagy, közel elméleti

zagymedencékben történik. A medencék vízminõségét

tisztaságú vízre van szükség. Ennek elõállításához az

és kibocsátását az üzem rendszeresen ellenõrzi. Az éves

Oroszlányi Erõmûben tóvízbõl, az MVM Rt. gázturbinás

szinten 132 000 m3, semlegesítés és ülepítés után kibo-

tartalék erõmûveinek litéri és sajószögedi telephelyén

csátott hulladékvíz minõsége megfelelõ volt, a szeny-

a vezetékes ivóvízhálózatról táplált, fordított ozmózi-

nyezõ anyagok koncentrációja a melegvíz csatornában a

son alapuló elõkezelést alkalmaznak, majd a jelentõs

határértékeket nem haladta meg.

mértékben csökkentett sótartalom maradékát ionA vízlágyítói hulladékvíz és a melegvíz csatorna üzemi

cserés technológiával távolítják el.

ellenõrzését rendszeresen, heti egyszeri gyakorisággal végzik.

22

2

FENNTARTHATÓSÁGI JELENTÉS

0

0

4

Vízminõségi jellemzõk a Paksi Atomerõmû melegvíz csatornájában 2004-ben (mg/l) Komponens

Átlagérték Mért max. érték pH 8,1 8,6 Összes só 277,6 361,6 Összes lebegõanyag 24,1 82,4 Olajtartalom 0,054 0,08 Ammónia-ammónium-N 0,1 0,3 Kémiai oxigénigény 18,37 23,00

Határérték 6-9 10 000 200 10 10 150

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS

A Vértesi Erõmû Rt.-nél 2004-ben keletkezett termelési hulladékok mennyisége (t)

A széntüzelésû erõmûvek legnagyobb mennyiségben

Termelési Oroszlány hulladék Leválasztott pernye 385 913 Salak 142 734 Gipsz 126 945 Összesen 655 592

keletkezõ hulladéka a széntüzelés salakja és a leválasztott pernye. 2004-tõl az Oroszlányi Erõmûben jelentõs lesz a füstgáz-kéntelenítés során keletkezõ gipsz menynyisége is. A pernye mintegy 25%-át, kb. 121 ezer ton-

Bánhida Tatabánya*VÉ Rt. összesen 82 283 15 513 483 709 30 433 6 305 179 472 126 945 112 716 21 818 790 126

nát a Lábatlani Cementgyárban adalékanyagként használják fel, a fennmaradó részt az erõmûvek melletti

* A táblázat a Tatabányai Erõmûre vonatkozó adatokat 2004. szeptember 1-ig tartalmazza

zagytereken rakják le.

A Vértesi Erõmû Rt. és a Paksi Atomerõmû Rt. nem veszélyes, ipari hulladékai (kg) Hulladék megnevezése

Oroszlányi Erõmû

RO membrán 1 500 Selejt munkaruha 2 910 Gumihulladék (szállítószalag, autógumi) 400 Villamos motor Mûanyag hulladék 420 Rézhulladék 33 290 Alumínium hulladék 210 Alu kábelek 225 Vas, acél, öntvény 498 010 Gipszes szigetelõanyag hulladék 8 150 Gumihulladék Étolaj zsír hulladék 1 568 Haltetem Ipari hulladék fafeldolgozás Elektronikus berendezés Papír, karton csomagolási hulladék Papír, karton irodai hulladék Cserép és kerámiák Fa csomagolási hulladék Hulladék ólom Szénacél Rozsdamentes acél Fémkeverék Kábelek Salakgyapot Kevert építési bontási hulladék Hulladék textília Összes nem veszélyes hulladék 546 683

Bánhidai Erõmû

Vértesi Erõmû Rt. Tatabányai Bányák Erõmû* 2 030 18 390

8 410 45 44 330

9 510

14 899 49 106 4 181 605 34 760

7 530

Összesen 1 500 4 940 400 18 390 420 41 700 15 154 49 331 4 733 455 8 150 34 760 1 568 7 530

Paksi Atomerõmû Rt.

190 1 780 27 650 23 920

1 520 3 840 2 490 38 470 930 46 860 6 240 652 260

60 270

* A táblázat a Tatabányai Erõmûre vonatkozó adatokat 2004. szeptember 1-ig tartalmazza

23

9 555

4 300 790

4 917 298

5 540 7 620 80 590 10 890 3 600 914 390

A villamos energia és a környezet

Az erõmûvek a veszélyesnek nem minõsülõ hulladékok

turbinás erõmûveknél elhanyagolható mennyiségû

jelentõs hányadát hasznosíttatják. A 2003. évrõl a PA

ipari hulladék keletkezett.

Rt. területén maradt és a 2004-ben keletkezett összesen 976,7 t nem veszélyes ipari hulladék mennyiségbõl

A veszélyes hulladékokat az erõmûvek ezek átvételére

a PA Rt. további hasznosításra 795 t nem veszélyes hul-

alakult társaságoknak adják át, amelyek a hulladékokat

ladékot értékesített, továbbá 83,8 t nem hasznosítható

ártalmatlanítják vagy ártalmatlanítóba szállítják. A veszé-

hulladékot ipari hulladéklerakóban helyezett el. A

lyes hulladékok mennyiségét a táblázat mutatja. Az

VÉ Rt.-nél az értékesített hulladék zömét a pernye teszi

MVM Rt. irodaházaiban 2004-ben 17,3 tonna veszélyes

ki. A keletkezõ gipszet egyelõre lerakják a zagytéren, de

hulladék keletkezett, amelynek zömét (15 t) a konyhai

folyamatosan keresik a hasznosítás lehetõségét. A gáz-

zsírfogó berendezésben felfogott hulladék tette ki.

Az MVM csoport erõmûveiben 2004 évben keletkezett veszélyes hulladékok (kg) Hulladék megnevezése

Vértesi Erõmû Rt. Oroszlány Bánhida Tata- Bányák Összesen bánya 120 120 45 45 1 685 1 685 30 0 30

Perlsár Sósav hulladék Lúg hulladék Tonerek Kõzethorony ragasztó hulladék Szennyezett acélforgács 5 700 Gépzsír hulladék 150 Emulzió Fáradt olaj 950 PCB-s olaj Olajos iszap 11 350 Olajos víz 200 Iszap Szennyezett pakura 9 750 Chesterton ipari zsírtalanító Olajos hordó 995 Olajos rongy, kesztyû 3 600 Olajszûrõ 750 PCB-s kondenzátor Olajos gumitömlõ Olajos bõr Selejt vegyszer 270 Savas ólomakkumulátor 1 480 Száraz elem 20 Trafó,- áramváltó ; olajos fémhulladék 186 160 Olajos föld 2 110 Klingerit Azbeszt tartalmú pala Olajos gumihulladék 50 Egészségügyi hulladék 100 Hulladék fénycsõ 200 Elektronikai hulladék 3 480 Kommunális szennyvíz iszap Nyomdai hulladék Ioncserélõ gyanta Veszélyes anyag tartalmú göngyöleg Egyéb Összes veszélyes hulladék

120

900

5 175

460 4 920 300

GTER KFT. MIFÛ Kft. SajóLõrinci Összesen Tatár u. Diós- Bulgár- Összesen szöged gyõr föld

Mindösszesen 120 45 1 685 30 120

4 360 10 060 0 150 1 040 000 1 040 000 4 850 13 970 20 670 1 666 1 666 72 050 83 400 1 550 14 660 16 410 1 250 1 250 1 095 16 020

10 060 150 1 040 000 47 026 137 509 1 666 148 640 1 203 17 613 11 010 16 020

690 2 145

640 9 313 4 872 1 170 140 1 020 746

640 11 458 15 537 2 220 140 40 1 020 7 225

1 790 1 003

9 670 1 023

6 145

64

4 000

2 400

250

1 800

734 440 31 940 8 130

10

134

20 580

227 345 42 848

Litér

120

40

38 80

PARt.

2 213

63 083

850

780

5 100

16 720 33 380

15 140

6 730 36 410

9 917

699

65 240 1 203

9 760

24 711

100 55

6 53

60

166 108

68

110

148 1 311

262 706

83 206

493 2 223

5 090 7 393

42

17 173 1 023

920 600 36 100 164 500 8 130 20 580 7 060 50 282 280 4 419 5 693 29 755

920 600 200 600 8 130 27 640 50 282 4 699 35 448

9 990 6 465 6 020

50

50

11 933 11 276 16 310 1 945 811 2 232 314 361 455

640 11 458 40 907 4 551 140 40 1 020 12 315

9 990 6 515 6 020 11 933 11 276

17 767 34 219

24

20 368 72 354 39 122 10 885

988

50 995

2 717 118

FENNTARTHATÓSÁGI JELENTÉS

2

0

0

4

FELSZÍN ALATTI VIZEK, ZAGYTEREK

közel 50 talajvízfigyelõ kútból vett mintát vizsgálnak különbözõ – az ellenõrzött technológiától függõ –

Az Oroszlányi és a Bánhidai Erõmûvekben keletkezett

paraméterekre.

salakot és pernyét hidraulikus úton, vízzel keverve csõvezetéken juttatják el a zagyterekre. A szállítóvíz a

A talajvízszennyezések megelõzése érdekében meg-

szilárd anyag 5-7 szerese. Az ipari hulladékvizeket a

történt az udvartéri környezetet veszélyeztetõ, a cik-

szállítóvíz pótvizeként hasznosítják. A Bánhidai Erõmû

likus felülvizsgálat körébe és biztonsági osztályba nem

zagyterérõl visszaforgatás nincs, a szállítóvíz egy

sorolt rendszerek csõvezetékeinek állapotvizsgálati

patakon keresztül a Bánhidai Erõmû hûtõtavába folyik

programjának kidolgozása, amelyet 2004. decemberig

vissza, de nem okoz vízszennyezést. Az Oroszlányi

végre is hajtottak. Ezen rendszerek állapotvizsgálatá-

Erõmû zagyterérõl a szállítóvizet visszaforgatják. Bán-

nak külön jelentõséget ad az erõmû üzemidõ-hosszab-

hidán a szénbázisú villamosenergia-termelés meg-

bításának elõkészítése. A környezetvédelmi hatóság

szûnésével a vízszennyezés lehetõsége megszûnik.

nagy jelentõséget tulajdonít az erõmû állapot-felülvizsgálatának, a környezeti hatástanulmány részeként a

A felszín alatti vizek minõségének ellenõrzésére az

jelenlegi állapot bemutatásának.

Oroszlányi Erõmû zagyterén 20, Bánhidán 6 észlelõ kút szolgál. Oroszlányban speciális, 1 650 m hosszú

A gázturbinás erõmûvek talajra és talajvízre gyakorolt

vízzáró függönyfal is épült, amely megakadályozza a

hatásának ellenõrzésére a Lõrinci és a Sajószögedi

talajvizek élõvízbe történõ beszivárgását. A függöny-

erõmûvekben talajvízfigyelõ kutak szolgálnak. Az

fal külsõ és belsõ oldalán további 32 észlelõ kút van.

elõírt gyakoriságú mintavételezés során a talajvizek

A rendszeres vizsgálati eredmények igazolják a füg-

olajtartalmát és az általános vízkémiai jellemzõket vizs-

gönyfal hatékonyságát.

gálják. A vizsgálatok alapján az adott területek szenynyezettsége mindenütt határérték alatti.

A Bánhidai Erõmû felhagyott, 16 hektáros zagytere csaknem felerészben rekultivált (részben mezõgazdaságnak visszaadott terület), a földdel és tóiszappal fedett felületeken a természetes vegetáció révén fás, bokros, cserjés részek alakultak ki. Az új 21 hektáros zagytér hasznos alapterülete 12 hektár. A 9 hektárnyi telepített erdõsáv és füvesített kezelõsávok, valamint a váltott mûvelés (víztakarás) akadályozza a zagytér kiporzását. A Tatabányai Erõmû 3,6 hektáros zagyterén a sûrûzagyos technológia (víz/szilárd anyag arány kb. 1:1) bevezetése óta kiporzással nem kell számolni. A zagytér környezetében a talajvíz minõségének ellenõrzésére 2 figyelõ kút szolgál. A zagytér használata az erõmû fejlesztését követõen megszûnt. Mindhárom erõmû esetén elmondható, hogy a zagyterek nem okoznak vízszennyezést. A Paksi Atomerõmû monitoring rendszerében a vizsgálatok körét 2004-ben is a vízjogi, és a 2000. évben lezárult részleges környezetvédelmi felülvizsgálatok alapján kiadott mûködési engedélyekben foglaltaknak megfelelõen végzik. Ennek értelmében a talajvíz és az esetleges szennyezések mozgásának követése érdekében 80 kút vízszintjét regisztrálják rendszeresen, és

25

A villamos energia és a környezet

Nukleáris környezetvédelem

közvetlen mérési adatokkal bizonyítsa a származtatott kibocsátási korlátok, és – ezen keresztül is – az

A Paksi Atomerõmû mûködésének megítélésében a

atomerõmû mûködésére vonatkozó elsõdleges dózis-

nukleáris biztonságra és az energiatermelés haté-

korlát biztonságos betartását.

konyságára vonatkozó mutatók mellett meghatározó szerepet játszanak a környezeti hatások is. Alapvetõ

A fentiekben megfogalmazott célok elérése érde-

elvárás, hogy az atomerõmû nukleáris környezeti

kében a Sugárvédelmi Osztály a nukleáris környe-

hatásairól részletes információk álljanak rendel-

zetvédelem területén széleskörû ellenõrzési és felü-

kezésre, továbbá, hogy e hatások mértéke ne lépje

gyeleti programot hajtott végre, illetve szükség szer-

túl a hatósági szabályozásban engedélyezett szin-

inti intézkedéseket hozott. A nukleáris környezet-

teket. Az atomerõmûben folyó sugárvédelmi tevé-

védelmet – az elmúlt évekhez hasonlóan – 2004-ben

kenységnek ezért 2004-ben is az volt az egyik leg-

is a kétszintû, azaz a távmérõrendszeres és a minta-

fontosabb feladata, hogy a kibocsátások és a környe-

vételes ellenõrzés jellemezte.

zet sugárzási jellemzõinek széleskörû ellenõrzésével, R A D I O A K T Í V A N YA G O K K I B O C S Á T Á S A A paksi atomerõmûbõl kibocsátott radioaktív anyagok mennyisége az UNSCEAR világadatok tükrében

A Paksi Atomerõmû kibocsátásainak nemzetközi adatokkal történõ összevetésére a táblázat ad lehetõ-

Radionuklid

Paks PWR [GBqGW e -1év -1] [GBqGW e -1év -1] 2004 1983-2004 átlag* 1995-1997 átlag Légnemû kibocsátás Összes aeroszol 9,7 x 10 -1 5,9 x 10 -1 1,3 x 10 -1 131 -1 1 I egyenérték 1,4 x 10 1,2 x 10 1,7 x 10 -1 Összes nemesgáz 2,5 x 10 4 1,2 x 10 5 1,3 x 10 4 Összes trícium 2,4 x 10 3 2,3 x 10 3** 2,4 x 10 3 Összes radiokarbon 5,1 x 10 2 7,4 x 10 2*** 2,2 x 10 2**** F o l y é ko n y k i b o c s á t á s Korróziós és hasadási termékek 1,2 x 10 0 1,5 x 10 0 8,1 x 10 0 Trícium 1,2 x 10 4 1,1 x 10 4 1,9 x 10 4 A nemzetközi adatok a Paksi Atomerõmûvel azonos elven mûködõ nyomottvizes erõmûi blokkokra vonatkoznak

séget, amely a paksival azonos elven mûködõ úgynevezett nyomottvizes atomerõmûi blokkok (PWR típusú blokkok) energiatermelésre vonatkoztatott kibocsátási adatait mutatja be a paksi hasonló adatok tükrében. Nemzetközi adatok csak az 1995. és 1997. közötti idõszakra vonatkozóan állnak rendelkezésre, az UNSCEAR 2000. évi jelentésében ezeket a számokat publikálta (kivéve a radiokarbon kibocsátásra vonatkozó információkat, amelyek csak 1990-1994. közötti idõszak tekintetében állnak rendelkezésre). Sajnos az UNSCEAR (United Nations Scientific Committee on the Effects of Atomic Radiation) (www.unscear.org) 2000-ben adott ki utoljára jelen-

* Az átlagértékeket jelentõsen megemelték a 2003. évi kibocsátások ** 1985-2004 átlaga *** 1988-2004 átlaga **** 1990-1994 átlaga

tést így újabb keletû tények nem ismertek. Az összevetésbõl a korróziós és hasadási termékek és a nemesgázok adatainak látszólagos növekedése tûnik

A Paksi Atomerõmû légnemû és folyékony radioaktív kibocsátásai

ki. Az új szabályozás szerint a kibocsátási adatokat izotóp-szelektív mérésekbõl határozzák meg, és a

Radionuklid / 2001 2002 2003 izotóp csoportok Légnemû kibocsátás [GBqGW e -1év -1] Összes aeroszol 0,33 0,14 4,4 131 I egyenérték 0,24 0,054 260 Összes nemesgáz 58 000 35 000 310 000 Összes trícium 3 700 3 900 5 000 Összes radiokarbon 500 460 430 Folyékony kibocsátás [GBqGW e -1év -1] Korróziós és hasadási termékek 0,74 0,78 0,58 Trícium 12 000 14 000 10 000

2004

nem mért izotópokat a kimutatási határértékkel veszik figyelembe. A korábbi évek gyakorlatában ezen adatokat együtt, az összes béta-sugárzás

0,97 0,14 25 000 2 400 510

mérésével határozták meg. Összegzésként elmondható, hogy 2004-ben, hasonlóan a korábbi évekhez az atomerõmû messzemenõen betartotta a kibocsátási határértékeket.

1,2 12 000

A folyékony kibocsátásban mind a korróziós és a hasadási termékek, mind a trícium esetében a paksi adatok a nemzetközi átlag alatt vannak.

26

FENNTARTHATÓSÁGI JELENTÉS

2

0

0

4

A légnemû és folyékony radioaktív kibocsátások idõ-

Felügyelõséghez a Környezetellenõrzési, valamint

soraiból látható, hogy azok lényegesen nem változ-

Kibocsátás Ellenõrzési Szabályzatát, amelyekhez

tak, a 2003. évi légnemû kibocsátások a 2. blokki

megkapta a szakhatósági hozzájárulást. A szakha-

kazetták tisztítása során bekövetkezett üzemzavar

tósági hozzájárulás alapján a határértékek, valamint a

kibocsátásai miatt lényegesen nagyobbak.

Szabályzatok alkalmazását az Országos Atomenergia Hivatal hagyta jóvá.

Az atomerõmûre vonatkozó korábban érvényes határértékekhez viszonyítva (ld. a korábbi jelentésekben) a kibocsátások mindegyike a hatósági korlát

KÖRNYEZETELLENÕRZÉS

alatt alakult, egyedül a trícium ( 3H) esetében közelítette meg azt. 2004. február 16-tól életbe

Az atomerõmû Üzemi Környezeti Sugárvédelmi

lépett a 15/2001 (VI.8.) KöM rendelet által elõírt új

Ellenõrzõ Rendszerének (ÜKSER) feladata, hogy

kibocsátási korlátozási rendszer. A kibocsátásokra új,

közvetlen környezeti mérésekkel is bizonyítsa, az

izotóponkénti határértékek érvényesek, amelyek az

erõmû normál üzemben valóban alig szennyezi a

atomerõmûre meghatározott dózismegszorításból

környezetet. Az erõmû környezetének sugárvédelmi

(90 µSv) származnak. A radioaktív kibocsátások nem

ellenõrzése részben távmérõ (telemetrikus) rendsze-

érik el az újonnan megállapított határértékeket sem.

reken, részben mintavételes, laboratóriumi vizsgálatokon alapul. A Paksi Atomerõmû 30 km-es

Az új határértékek megállapításához az erõmû ter-

környezetében a mintavevõ- és távmérõ állomások

vezõ intézetekkel két megalapozó tanulmányt

elhelyezkedését az alábbi ábra mutatja be. A labo-

készíttetett (az egyik a kibocsátási határértékek, a

ratóriumi vizsgálatok kiterjednek mind a környezeti

másik pedig a tervezési kibocsátási szintek meg-

közegekre, mind a tápláléklánc elemekre. Ez éves

határozására szolgált). Ezek alapján a társaság

szinten körülbelül 4 000 minta feldolgozását és

benyújtotta az Alsó-Duna-völgyi Környezetvédelmi

mérését jelenti.

Mintavevõ és távmérõ állomások elhelyezkedése a Paksi Atomerõmû Rt. környezetében

27

A villamos energia és a környezet

Az atomerõmû és a Kiégett Kazetták Átmeneti

2004-re is elvégezte a lakossági többlet sugárterhelés

Tárolójának (KKÁT) üzemeltetése közvetlenül mérhetõ

számítását. E számítás szerint a légköri és folyékony

hatással 2004-ben sem volt a környezet sugárzási viszo-

kibocsátásokból származó, a kritikus lakossági csoport-

nyaira. Az atomerõmû és a KKÁT nukleáris kör-

ra vonatkozó többlet lakossági sugárterhelés 54 nSv

nyezetellenõrzése a két létesítmény közelsége miatt

(0,054 µSv), ami megegyezik a 2003. elõtti évek többlet

közös mérõrendszerekkel történik. Az egyes állomá-

sugárterhelés szintjeivel és a természetes életvitelbõl

sokon kihelyezett dózisteljesítmény-mérõ szondák és

származó (2 500-3 000 µSv) dózishoz képest elha-

detektorok a környezet természetes gamma-su-

nyagolható.

gárzására jellemzõ dózisteljesítményt, illetve dózist Az ALNOR TL dózismérõkkel állomásonként kapott

mutatták.

2004. évi átlagos dózisteljesítmény értékek megfelelA Dunába kibocsátott radioaktív anyagok által a Duna

nek a korábbi évek és az alapszinti idõszak adatainak.

vizében létrehozott évi átlagos növekmény becsült

Megállapítható, hogy a 2004. évi környezeti dózis-

értéke – a teljes elkeveredés után – trícium esetében 1

mérési adatokból nem lehet az atomerõmû járulékára

Bq/dm 3-nél, az összes többi radionuklidra pedig

következtetni. Ez összhangban van a radioaktív anya-

együttvéve 0,1 Bq/dm3-nél kisebb volt.

gok légköri kibocsátásából származtatható képpel, amely szerint az erõmûtõl származó járulék nagyság-

Az atomerõmû környezetében a telepített minta-

rendekkel kisebb a természetes háttérsugárzás érté-

vevõkkel vett aeroszol mintákban nagyon kicsi akti-

kénél, illetve ingadozásánál, s így közvetlen dózismérési

vitáskoncentrációban – néhányszor 10 µBq/m3 nagyság-

módszerekkel nem mutatható ki.

rendben – Mn és Co volt esetenként kimutatható. 54

60

Az aeroszolok mellett a levegõben 0,1-1 mBq/m3 nagyságrendben mérni lehetett radiokarbont is. A kibocsátott trícium által okozott növekmény az atomerõmûtõl 1-2 km távolságra 10 mBq/m3 körülire, a nemesgázok környezeti aktivitáskoncentrációja ugyanitt 100 mBq/m3 körülire becsülhetõ. A fall-out (kihullás) mintákban egyetlen esetben sem lehetett kimutatni az atomerõmûbõl származó radioaktív izotópot. A Duna iszapmintái közül csak a melegvíz-csatorna kiömlésénél és attól távolabbi ponton vett mintákban találtak erõmûtõl származó radionuklidot (60Co-at) 2,43,7 Bq/kg közötti értékben. A talaj, a fû, a halastavak víz- és iszap mintáiban, továbbá a tej- és a halmintákban kibocsátásból származó radioaktív izotópot a mérések kimutatási határ felett nem jeleztek. Az atomerõmû környezetében mért radioaktív izotópokra jellemzõen elmondható, hogy azok koncentrációja a kimutatási határ körüli érték, alig megkülönböztethetõ a természetes háttér megfelelõ radioaktivitás értékeitõl. Összegezve a nukleáris környezetellenõrzés 2004. évi mérési eredményeit, kijelenthetõ, hogy az atomerõmû és a KKÁT együttes hatása a környezetre sugárvédelmi szempontból elhanyagolható. Az atomerõmû sugárvédelmi szervezete a kibocsátási és a meteorológiai adatok, illetve az un. terjedési modell felhasználásával

28

FENNTARTHATÓSÁGI JELENTÉS

2

0

0

4

F E L K É S Z Ü L É S A 2 0 0 3 . É V I Ü Z E M Z AVA R K Ö V E T-

ta a blokk ismételt üzembe helyezésének átfogó mun-

KEZMÉNYEINEK ELHÁRÍTÁSÁRA

kaprogramját. Az Országos Atomenergia Hivatal által engedélyezett üzembe helyezési munkaprogram

A II. blokk 1. számú aknájában lévõ sérült fûtõelemek

végrehajtása (blokkindítás) során a reaktor augusztus

eltávolításának elõkészítése az üzemanyag-sérülést

19-én érte el kritikus állapotát. Az elõírt ellenõrzések

követõen létrehozott Helyreállítási Projekt (HP) irá-

sikeres végrehajtását követõen az elsõ turbó-gépcso-

nyításával és szervezésében történt 2004-ben is.

port hálózatra kapcsolása augusztus 25-én megtörtént.

Ugyanakkor a cégvezetés az év elején létrehozta a II.

A második gépegységet augusztus 26-án indították. A

blokk újbóli elindítását elõkészítõ team-et, amely a

különbözõ teljesítmény-szintekhez tartozó blokk-

HP-vel párhuzamosan, a feladatokat összehangolva

indítási próbák sikeres befejezését követõen a blokk

mûködött.

közel névleges teljesítményét szeptember 2-án érte el. A blokk 108 effektív napnak megfelelõ, sikeresen lefu-

Az eltávolításra való felkészülés keretében megtörtént

tott üzemidõt követõen december 18-án állt le a soron

az 1. számú akna leválasztása a blokk többi technoló-

következõ tervezett fõjavításra.

giai rendszerétõl. Ennek során az 1. számú aknához külön neutron-fluxus és irányítástechnikai mérõrendszert, autonóm hûtõkört, szellõzõ rendszert, valamint vészbórozó rendszert alakítottak ki. A felsorolt rendszerek és berendezések az üzembevételt követõen és jelenleg is rendben mûködnek. A sérült fûtõelemek eltávolítására történõ felkészülés további részeként végrehajtották a tisztító tartály külsõ

RADIOAKTÍV HULLADÉKOK KEZELÉSE

és belsõ vizuális ellenõrzését, leállított belsõ keringtetés mellett ellenõrizték a hõmérsékleti viszonyok

A radioaktív hulladékok kezelése az a tevékenység,

alakulását, felmérték a tartály körüli gamma-dózisteret,

amely az atomerõmûben keletkezõ radioaktív hul-

valamint – a hatóság engedélyének birtokában –

ladékok gyûjtését, ideiglenes tárolását, térfogat-

elvégezték a sérült fûtõelemek megfogási próbájára

csökkentését, kondicionálását, a hulladékminõsítést és

vonatkozó programot.

az atomerõmû telephelyén történõ átmeneti tárolást jelenti a végleges tároló létesítménybe történõ szál-

A sérült fûtõelemek eltávolításának elvi engedély-

lítást megelõzõen. A tevékenységsor bonyolultságából

kérelmét júniusban állították össze. A dokumentáció

kitûnik, hogy az ezzel kapcsolatos fejlesztések fontos

hatósági engedélyeztetésre történõ benyújtását meg-

feladatot jelentenek az atomerõmûben.

elõzõ zsûrije júliusban kezdõdött meg. Az elvi engedélykérelem zsûrijén tett észrevételek beépítését és a

Az 1996. vége óta hatályban lévõ „Atomtörvény” és az

szükséges korrekciók elvégzését követõen a teljes

erre alapuló kormányrendeletek, kormányhatározatok

dokumentációt októberben nyújtották be szakhatósági

alapján létrejött a Radioaktív Hulladékokat Kezelõ

engedélyezésre és független szakértõi véleményezésre.

Közhasznú Társaság, amelynek feladata – többek

A szakhatósági állásfoglalásokkal és szakértõi véle-

között – a radioaktív hulladékok végleges tárolásának

ményekkel kiegészített teljes elvi engedélyezési doku-

megoldása is. A radioaktív hulladékok végleges elhe-

mentációt 2005. elején nyújtották be hatósági engedé-

lyezésével, a kiégett nukleáris üzemanyag-kazetták

lyeztetésre.

átmeneti tárolásával és végleges elhelyezésével, valamint az erõmû leszerelésével összefüggõ feladatok

A II. blokk újbóli üzembe helyezésének elõkészí-

finanszírozására a Paksi Atomerõmû Rt. évente

téseként február 16. és április 1. között 45 nap idõtar-

befizetést teljesít a Központi Nukleáris Pénzügyi

tamú fõjavításra került sor. A fõjavítás során (7 db friss

Alapba. Az atomerõmû feladata a radioaktív hul-

üzemanyag kazetta berakásával) sikerült egy rövid

ladékok kezelése és telephelyi átmeneti tárolása.

kampányt lehetõvé tevõ, és energetikai indításra alkalmas zónát összeállítani. A fõjavítást követõen elkészült és a hatóság jóváhagy-

29

A villamos energia és a környezet

KIS ÉS KÖZEPES AKTIVITÁSÚ SZILÁRD RADIO-

NAGY AKTIVITÁSÚ SZILÁRD RADIOAKTÍV HULLADÉKOK

AKTÍV HULLADÉKOK 2004-ben a Paksi Atomerõmûben 2,386 m3 nagy aktivi2004-ben 759 db szilárd hulladékot tartalmazó hordó

tású szilárd radioaktív hulladék keletkezett, amely az

keletkezett, melynek mennyisége 31%-al, 334 db

elhelyezés során mintegy 4,7 m3 tároló kapacitást vett

hordóval kevesebb a 2003. évinél. Ennek fõ oka az,

igénybe. A 2004. évben a 2003. évihez képest 0,659 m3-rel

hogy a Sugárvédelmi Osztály kezdeményezésére az

kevesebb ilyen típusú hulladék keletkezett, szinte

illetékes hatóság egyes hulladéktípusok esetében az

kizárólag csak az I. és II blokkoknál (ún. I. kiépítés). A

erõmû számára kedvezõen módosította a hulladék-fel-

keletkezett mennyiség döntõ részét a II. blokkon,

szabadítási határértékeket. Ezen felül – mivel a II. blok-

december végén végrehajtott 28 darab közbensõ rúd

ki helyreállítás 2004-ben nem kezdõdött meg – a

tervezett cseréje adta.

fõjavítások, illetve a blokkok üzeme alatt az eddigi éveknek megfelelõ mennyiségû hulladék keletkezett.

A nagy aktivitású szilárd radioaktív hulladékok erõmûvön belüli átmeneti tárolása az ellenõrzött zónában

A 2004-ben keletkezett kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok mennyisége

kialakított tároló kutakban történik. Az itt méretük

Negyedév

tárolása tartalék helyiségekben elhelyezett ólom

I. II. III. IV.

Mennyiség (db hordó) 218 259 122 160

Egység (liter) 200 200 200 200

Aktivitás (MBq) 160 134 125 623 71 364 59 726

miatt nem elhelyezhetõ nagy aktivitású hulladékok gyûjtõkonténerekben valósul meg. F O LY É K O N Y R A D I O A K T Í V H U L L A D É K O K A blokkok üzemeltetése során 2004-ben az alábbi folyékony hulladékok keletkeztek. Bepárlási maradék-

S Z I L Á R D R A D I O A K T Í V H U L L A D É K E L H E LY E Z É S E

ból (sûrítmény) 190 m3 keletkezett: 145 m3 (ebbõl 125 m3 a II. blokki, alfa-sugárzókat tartalmazó) az elsõ, míg

Az 1996. évi utolsó – a püspökszilágyi végleges tároló-

45 m3 a második kiépítésen. Ez a mennyiség 160 m3-rel

ba történõ – kiszállítást követõen keletkezett hordós

kevesebb az elõzõ évinél. Evaporátor savazó oldatból

szilárd radioaktív hulladékok elhelyezése az erõmû

kb. 20 m3, míg kimerült ioncserélõ gyantákból kb. 21 m3

ellenõrzött zónájában kialakított átmeneti tároló helyi-

keletkezett.

ségekben és ideiglenes gyûjtõhelyeken történik a

A folyékony radioaktív hulladékok erõmûvön belüli

végleges tároló üzembe helyezéséig. A keletkezett és

átmeneti tárolására a segédépületekben található

feldolgozás utáni szilárd radioaktív hulladékok mennyi-

tartályok szolgálnak. A 2004-ben keletkezett meny-

ségének alakulását az alábbi ábra mutatja be.

nyiséggel együtt a segédépületi tartályparkban 2004. december 31-i állapot szerint 4 645 m3 bepárlási maradékot tárolnak.

Az elõzõ évekbõl áthozott mennyiséggel együtt 2004.

A fennmaradó – nagyságrendileg 5000-5300 m3 –

december 31-én az atomerõmûben tárolt mennyiség:

szabad kapacitás az évente keletkezõ 250-300 m3 hul-

6072 db 200 literes hordó.

ladék mellett becslés szerint 17-20 évig elegendõ. A pontosabb becslést a II. blokk 1-es aknájában lévõ sérült fûtõelemek eltávolítása során, valamint a teljesítmény növelés kapcsán keletkezõ hulladékmennyiség nehezíti.

30

FENNTARTHATÓSÁGI JELENTÉS

2

0

0

4

NUKLEÁRIS HULLADÉKOK KEZELÉSÉHEZ KAPCSO-

A II. blokk 1. sz. aknájában 2003-ban bekövetkezett

LÓDÓ FEJLESZTÉSEK

súlyos üzemzavar, a Bátaapátiban tervezett kis- és közepes aktivitású hulladékok végleges tárolójának

Az eddig elvégzett fejlesztések az alábbiak voltak:

létesítésével kapcsolatos bizonytalanságok, valamint

• A kis és közepes aktivitású szilárd radioaktív hul-

az atomerõmûvi átmeneti tárolási kapacitások ki-

ladékok jelentõs részét egy 50 tonnás prés 200

merülése az atomerõmûben folytatott hulladék-

literes fémhordóba, eredeti térfogatuk mintegy

kezelési koncepció újragondolását eredményezték.

ötödére tömöríti. (Ezt a technológiát 1988 óta

Ennek keretében az alábbi fejlesztések merültek fel:

használják a szilárd hulladékok térfogatának

• A folyékony radioaktív hulladékokat tároló tartálypark kapacitását további tartályok építésével

csökkentésére). • A kis és közepes aktivitású szilárd radioaktív hul-

szükséges bõvíteni. (Ez a munka folyamatban

ladékok átmeneti tárolására – átépítéssel –

van, a rendszer 2005. elsõ felében üzemkész lesz.)

olyan tárolót alakítottak ki, amelyben a hul-

Ezzel a beruházással mintegy 3 800 m3 tárolóka-

ladékcsomagokat korszerûen, visszanyerhetõ

pacitással növekszik a folyékony hulladékok át-

módon tárolják.

meneti tárolási lehetõsége.

• A folyékony radioaktív hulladékok tárolására

• A kis és közepes aktivitású szilárd hulladékok

szolgáló két segédépületi tartályparkot egy olyan

átmeneti tárolására rendelkezésre álló kapacitá-

csõhíddal kötötték össze, amelynek használatával lehetõség nyílt a tároló kapacitás kedvezõbb kihasználására.

sok modulszerû bõvítése. • A különbözõ típusú radioaktív hulladékok újrafelhasználására, térfogatuk csökkentésére irányuló

• Rendszerbe állítottak egy gamma-spektrometriai

lehetõségek tanulmányterv szintû áttekintését

mérõrendszert, amelynek segítségével a kis és

követõen lehet dönteni a konkrét fejlesztésekrõl.

közepes aktivitású szilárd hulladékok aktivitástar-

(Nagyméretû hulladékok darabolása, nagy szá-

talmát és izotóp-összetételét lehet meghatározni.

razanyag tartalmú iszapok kezelése, az 50 tonnás

• Szilárd hulladékokat válogató félautomata beren-

préssel elõtömörített szilárd hulladékok további

dezést telepítettek, amelynek segítségével mint-

térfogatcsökkentése szuperkompaktálással, nagy

egy 10%-kal csökkentették a kis és közepes aktiv-

felezési idejû izotópokat tartalmazó hulladékok

itású szilárd hulladékok mennyiségét.

kezelése stb.).

• Kifejlesztettek egy olyan, gyöngykovaföldön

• A 2-es blokk 1. számú aknájában lévõ sérült

keresztül történõ szûrési módszert, amelynek

fûtõelemekkel kapcsolatosan képzõdött, és az

segítségével a radioaktív olajok, oldószerek keze-

eltávolításuk során még képzõdõ szilárd és

lendõ mennyisége jelentõsen csökkent.

folyékony radioaktív hulladékok feldolgozását,

• A berendezések vegyszeres tisztítása során

kondicionálását is lehetõvé tevõ technológiák

keletkezett folyékony hulladékok mennyiségét

telepítésére irányuló elemzõ, elõkészítési felada-

egy víz alatti plazmabontó berendezés segít-

tok folyamatban vannak.

ségével számottevõ mértékben csökkentették.

• A kis- és közepes aktivitású hulladékok végleges

• A folyékony radioaktív hulladékok keletkezését

tárolásával összefüggõ hulladék-átvételi szabá-

az erõmûben használt bórsavoldatok tisztítására

lyok Radioaktív Hulladékokat Kezelõ Kht. által

alkalmas üzemi ultraszûrõkkel jelentõsen lehet csök-

történõ kidolgozása folyamatban van. Az eddig

kenteni, amelyekbõl egy-egy nagyteljesítményû

számszerûsített ideiglenes követelmények egy

berendezést telepítettek mindkét segédépületbe.

része új hulladékkezelõ technológiák telepítését teszi szükségessé (Pl. hulladék-szárító beren-

A megvalósítás alatt álló fejlesztések az alábbiak: • A korábban keletkezett és a segédépületi tároló

dezés). Az ezzel összefüggõ elemzések és az elõkészítési munkák megindultak.

tartályokban lévõ folyékony radioaktív hulladékok mennyiségének meghatározó mértékû

A fentiekbõl látható, hogy a jövõben megoldandó

csökkentését egy speciális, finn technológia segít-

hulladék-kezelési feladatok bonyolultak, de a tervbe

ségével érik el, melynek üzembe helyezése folya-

vett, illetve a folyamatban lévõ fejlesztésekkel a

matban van.

kialakult helyzet kezelhetõvé válik.

• Azokat az iszapszerû radioaktív hulladékokat, amelyeknek a mennyiségét tovább már nem lehet csökkenteni, egy Németországban kifejlesztett cementezõ berendezéssel fogják szilárdítani.

31

Az átviteli hálózat környezeti hatásai Az MVM Rt. tulajdonában lévõ átviteli hálózati létesít-

készülékek (transzformátorok és söntfojtók) környeze-

mények, a mintegy 3 500 km nyomvonalhosszúságú

te. Felmérve a mûszaki és pénzügyi lehetõségeket, a

távvezetékrendszer és a huszonöt alállomás legjelen-

további szennyezések megelõzésére a Hálózati Igaz-

tõsebb része természetvédelmi oltalom alatt nem álló,

atóság a hálózatfejlesztési stratégia keretében – amely-

jellemzõen mezõgazdasági területen helyezkedik el,

nek része a régi készülékek felújítása, ezzel a készü-

viszonylag nagy területigénnyel. Átviteli hálózat 2004

Fokozottan védett természeti területen mintegy 100

lékek olajtartalmának csökkentése, az olajfolyások

km nyomvonal-hosszúságú távvezeték halad, amely

megszüntetése, valamint a zajcsökkentés is – prog-

kilenc nemzeti parkot érint.

ramot dolgozott ki a nyitott transzformátor alapok zárttá tételére.

Az MVM Rt. az átviteli hálózaton szabályszerû, az elõírásoknak megfelelõ környezetbarát technológiákat

A program 2004-ben is folytatódott, a feladat a ter-

alkalmaz. A még meglévõ, a környezetet terhelõ tech-

veknek megfelelõen, idõarányosan teljesült. A prog-

nológiákat és berendezéseket a hálózat üzemeltetése,

ram lépései: a tervezés, a készülékek leszerelése, a régi

karbantartása, valamint a fejlesztések és beruházások

alap bontása, új alap és olajleválasztó akna megépí-

során – a tervezéstõl a kivitelezésig – a lehetõségek

tése, csillagponti készülékalapok építése, összekötõ

teljes kihasználásával váltja ki, modernizálja.

vezetékek kialakítása, a szükség szerint felújított készülékek visszaszerelése, végül az üzembe helyezés.

Az 1996-ban készült önkéntes környezetvédelmi teljesítményértékelés során az átviteli hálózat valamennyi létesítményét megvizsgálták, és megállapították, hogy néhány alállomásban erõsen szennyezett az olajos

32

FENNTARTHATÓSÁGI JELENTÉS

2

0

0

4

A transzformátorok alapjainak környezetvédelmi

Az átviteli hálózat létesítményeinek és berendezé-

átépítése a régi, alul nyitott kõágy elbontását és kisebb

seinek üzemeltetése során – azok technológiai sajá-

felületû zárt kõágy kialakítását jelenti. A zárt medence

tosságai miatt – a levegõ minõségére gyakorolt hatá-

méreteit a transzformátorban lévõ olajmennyiség és az

sok elhanyagolhatóak. Az alállomásokon a biztonsági

esetleges transzformátortûz oltásához szükséges oltó-

tartalékellátást biztosító dízel gépegységek okoznak

víz mennyisége határozza meg. A zárt rendszerben

csekély levegõszennyezést, azonban ezek jellemzõen

összegyûlt olajos szennyvizet közös olajos szennyvíz-

csak rendszer-üzemzavarok és próbák esetén üzemel-

tisztítóban ülepítik, majd a helyi adottságoknak meg-

nek, évente mindössze néhány órát.

felelõen kezelik vagy elszállítják. Szigetelési célra a különbözõ berendezésekben (egyes A Hálózati Igazgatóság 2004. évi felújítási tervének

megszakítók, mérõváltók, kapcsoló berendezések) zárt

megfelelõen az alállomások potenciális olajszeny-

rendszerben lévõ kén-hexa-fluorid (SF6) gáz szolgál

nyezésének megelõzése és felszámolása érdekében az

kiváló szigetelõ és ívoltó tulajdonsága miatt. Ezen zárt

alábbi program-elemek valósultak meg:

rendszereket az Ovit Rt. fokozottan ellenõrzi, a tömí-

• Göd alállomás: az I. sz. 3 db 1 fázisú 400/120 kV-os

téseket javítja vagy kicseréli a szivárgási veszteségek

transzformátor 3 fázisú 400/120 kV-os transzformá-

csökkentése érdekében. A munka eredményességét

torra történõ cseréje, melynek keretében megtör-

mutatja be az alábbi táblázat:

tént az I. sz. transzformátor alap átépítése, • Felsõzsolca alállomás: 1 db 120 kV/középfeszültségû transzformátor alap zárttá tétele,

Berendezések kén-hexa-fluorid töltete és az éves veszteség (kg) Alállomás

Gáztöltet

• Szolnok alállomás: 1 db 120 kV/középfeszültségû transzformátor alap zárttá tétele, • Debrecen alállomás: 2 db 120 kV/középfeszültségû transzformátor alap zárttá tétele, • Dunamenti 220/120 kV-os alállomáson az I. és II. sz. 220/120 kV-os transzformátor alap zárttá tétele.

Albertirsa Göd Martonvásár Összesen

7 234 3 696 8 943 19 873

Veszteség 2003 2004 497 324 170 79 674 389 1 341 792

A transzformátorok hûtését szigetelõolaj-töltetük biztosítja. Ennek mennyisége transzformátoronként elér-

A program az MVM Rt. üzleti tervének megfelelõen

heti a több tíz tonnát is; a mintegy százötven nagy ké-

folytatódik, 2005. évben Debrecen alállomáson 1 db,

szülék olajtöltete meghaladja a 4 900 tonnát, ezért

Szeged alállomáson 3 db transzformátor alap zárttá

ezek az alállomási berendezések környezetvédelmi

történõ átalakítására kerül sor.

szempontból kiemelt figyelmet érdemelnek.

33

Az átviteli hálózat környezeti hatásai

Olajtöltettel rendelkezõ készülékek az átviteli hálózaton MVM tulajdon üzemelõ db Olajtömeg t Nagyfeszültségû/nagyfeszültségû transzformátor 120kV/ középfeszültségû transzformátor Középfeszültségû/középfeszültségû transzformátor Transzformátorok összesen Szabályozó transzformátor 750 kV-os söntfojtó 18 kV-os söntfojtó Mindösszesen

MVM tulajdon tartalék db Olajtömeg t

Áramszolgáltatói, erõmûvi tulajdon db Olajtömeg t

57

3282,2

11

588

2

146,0

12

199,7

4

64,5

13

190,5

1 70 9 6 18 103

2,6 3484,5 168,0 138,0 36,7 3827,2

15 3 1 12 31

652,5 60,0 23,0 29,0 764,5

15 2 0 0 17

336,5 18,0 0,0 0,0 354,5

(Nagyfeszültség: 100 kV felett, középfeszültség: 10-35 kV) Megjegyzés: A szabályozó transzformátoroknak nincs különálló kavicságyuk. A 18 kV-os olajtöltettel rendelkezõ söntfojtóknál 3-3 db-nak van közös kavicságya

A korábbi olajszennyezések terjedésének megfi-

Az utolsó három év mérési eredményeit mutatja be a

gyelésére létesült monitoring rendszerek üzemel-

következõ táblázat:

tetését (mintavétel, vizsgálatok) az MVM Rt. leányvállalata, az átviteli hálózati alállomásokat is kezelõ Ovit Rt. végzi. Megfigyelõ kutak vizsgálati adatai (TPH mg/l) Alállomás

Albertirsa Debrecen Göd* Hévíz Kisvárda Litér* Martonvásár Oroszlány* Sándorfalva Szeged Tiszalök

Határérték Kutak mg/l száma db 1 9 1 7 0,5 5 0,5 4 1 3 0,5 3 1 3 0,5 3 0,5 3 0,5 14 1 1

Vizsgálati eredmények 2002 2003 min max min max n.d. n.d. <0,10 0,13 <0,10 1,51 <0,10 1,29 <0,10 2,8 <0,10 0,15 <0,10 0,12 <0,10 <0,10 <0,10 0,14 <0,10 2,8 0,1 0,42 0,12 0,73 <0,10 1,57 n.d. 0,21 <0,10 0,22 n.d. 0,96 <0,10 1,32 n.d. <0,10 <0,10 0,14

n.d. nem kimutatható *-gal jelölt telephelyeken a kutak 2002. végén és 2003. elején létesültek.

34

min <0,10 <0,10 <0,10 <0,10 <0,10 0,31 0,18 0,12 <0,10 <0,10 <0,10

2004 max 0,13 1,22 2,9 0,19 <0,10 2,6 0,31 0,4 0,22 1,14 <0,10

FENNTARTHATÓSÁGI JELENTÉS

2

0

0

4

A mérési eredmények ismeretében történik a szükséges intézkedések és azok prioritásának meghatározása. Felszíni vizek az alállomások üzemének jellege miatt nem szennyezõdnek. A kommunális szennyvizeket a legtöbb helyen csatornába, ezek hiányában zárt gyûjtõ tartályba vezetik, ahonnan rendszeresen elszállítják. Az átviteli hálózati létesítmények, berendezések általában lakott területektõl távol települtek, ezért érzékelhetõ zajterhelést nem okoznak. Az új transzformátorok „zajszegény” kivitelûek, de szükség esetén, pl. lakott terület közelében, élünk a zajvédõ fal által nyújtott védelemmel is. 2004-ben zajszegény transzformátorok kerültek beépítésre Pécs és Göd alállomásokon. A távvezetékek szükségszerûen megváltoztatják a tájképet, a táj arculatát és befolyásolják a közeli területek élõvilágát is. Annak érdekében, hogy ez a hatás a lehetõ legkisebb legyen, elsõsorban a tervezés során lehet tenni; bizonyos esetekben felmerülhet a távvezetékek földkábellel való kiváltása is, jóllehet ez sokkal költségesebb. Ugyanakkor a távvezeték-oszlop egyes madarak számára mesterséges élõhelyül is szolgál. A távvezeték-építési és szerelési tevékenység során a természetes élõhelyek és mezõgazdasági területek esetenként károsodhatnak (erdõirtás, zöldkár), ezért a terep helyreállítására rekultiváció keretében kerül sor, az erdõnyiladékok létesítését követõen pedig a helyi erdészeti hatóság határozatának megfelelõen megtörténik a létesítéskor kivágott famennyiség ellentételezése, ami erdõfenntartási járulék megfizetése vagy esetenként erdõtelepítés formájában valósul meg. Elektromágneses terek a környezetünkben mindenütt elõfordulnak, ahol villamos energiát termelnek, továbAz MVM távvezetékein – a vezetõk távolsága okán – a

bítanak vagy használnak. A hálózati frekvenciájú (50

madarakat az áramütés veszélye nem fenyegeti.

Hz-es) elektromágneses terek fontosabb forrásai közé tartoznak a háztartási gépek, elektromos szerszámok

Megemlítendõ, hogy a Sajószöged-Munkács 400 kV-os

és ipari berendezések, elektromos közlekedési eszkö-

távvezeték rekonstrukciója során az építési munkála-

zök, valamint az átviteli és elosztó vezetékek, elektro-

tokat átmenetileg szüneteltették, hogy a madarak termé-

mos alállomások és transzformátor állomások. A felso-

szetes élõhelyeit a költési idõszakban semmi ne zavarja.

rolt berendezések környezetében elektromos és mágneses tér alakul ki. Jóllehet, a tudomány az elektro-

A Paks-Pécs 400 kV-os távvezeték építése során a

mágneses terek élettani hatásával kapcsolatban még

munkálatok átütemezésére is sor került, miután az

nem mondta ki a végsõ szót, bizonyított, hogy ezen

MVM Rt. vállalta a kivitelezés több hónapos kése-

terek nagysága és így hatása is a berendezéstõl távo-

delmét a távvezeték három érintett oszlophelyén an-

lodva gyorsan csökken.

nak érdekében, hogy a közelben fészkelõ réti sasok költése egészen a fiókák kirepüléséig zavartalan legyen.

35

Az átviteli hálózat környezeti hatásai

Az MVM Rt. nagyfeszültségû és nagy értékû átviteli

környezetben a rádió- és televízió-vételben. Ezek a

hálózati berendezései szigorú elõírások és engedé-

hatások is elkerülhetõk azonban megfelelõ tervezés-

lyezési eljárások alapján, folyamatos ellenõrzés mellett,

sel. Az MVM Rt. berendezéseinek eddigi üzeme során

szakszerû kivitelezéssel, az élet- és vagyonbiztonsági

rádiófrekvenciás zavarással kapcsolatban nem merült

követelmények miatt igen nagy biztonsági távolságok

fel panasz.

betartásával épülnek. Ez garantálja, hogy a lakosságot érõ villamos és mágneses tér mértéke elhanyagol-

Az átviteli hálózat üzemviteli feladatainak ellátása

hatóan kicsi legyen.

során, távvezeték és alállomás létesítésekor, karbantartásakor, felújításakor veszélyes hulladékok is keletkeznek, amelyek 2004. évi menyyiségeét az alábbi táblázat tartalmazza. Az átviteli hálózati tevékenység során 2004-ben keletkezett veszélyes hulladékok mennyisége (kg) Megnevezés

Az ábrából látható, hogy a háztartási berendezések a használat közben jóval erõsebb elektromágneses teret hoznak létre, mint a közelben húzódó nagyfeszültségû távvezeték. A távvezetékek által létrehozott elektromágneses tér még a vezeték alatt sem éri el az Európai Tanács által meghatározott, úgynevezett vonatkoztatási határértéket, amely referencia szintként szolgál a környezeti levegõben mérhetõ elektromos,

Keletkezett mennyiség Akku ólomlemez hulladék 818 Festékes göngyöleg (doboz) 50 Olajos selejt vill. berendezés 192 Kimerült akku ill. elem 1 064 Irodagép festék 60 Blaugél (légnedvesség megkötõ) 18 Olajszennyezett föld, csatornavíz 259 926 Olajos göngyöleg (flakon) 40 Szennyezett mûanyag göngyöleg, flakon 606 Olajos rongy 1 050 Festékes rongy 127 Szennyezett olajszûrõ 528 Oldószeres olaj hulladék 307 Fáradt olaj 2 135 Olajos iszap 7 500 Szennyezett nyomdai lemez 21 Nyomdafestékes gumilepedõ 6 Elõhívó folyadék 205 Szennyezett papír 226 Összesen: 274 879

illetve mágneses tér felsõ korlátjaként. Az átviteli hálózathoz kapcsolódó környezetvédelmi A hálózati létesítmények üzeme bizonyos körülmények

program aktuális helyzetét mutatja be a következõ

között zavarokat okozhat a távközlési és informatikai

táblázat.

berendezések, hálózatok üzemében, valamint a közeli

36

FENNTARTHATÓSÁGI JELENTÉS

2

0

0

4

Az átviteli hálózati környezetvédelmi projekt (AKP) telephelyenkénti feladatai, 2004 Telephely

Feladat

A végrehajtás állása

Albertirsa

Rendszeres talajvíz vizsgálatok

Folyamatos

Debrecen

Rendszeres talajvíz vizsgálatok

Folyamatos

Megjegyzés

A vizsgálati eredmények függvényében kármentesítés elõírása lehetséges

Transzformátorok alapjának 2 db 120 kV / KöF transzformázárttá tétele tor alap zárttá tétele megtörtént, a fennmaradó 1 berendezésnél 2005-re tervezzük. Dunamenti

Transzformátorok alapjának Az I. és II. sz. 220/120 kV-os zárttá tétele transzformátor alap zárttá tétele megtörtént.

Dunaújváros

A talaj szénhidrogén-szeny- Folyamatos nyezettségének felmérése rendszeres vizsgálatokkal

Felsõzsolca

Transzformátorok zárttá tétele

Göd

A talaj és a talajvíz szénhidrogén-szennyezettségének felmérése, kockázatelemzés készítése Rendszeres talajvíz vizsgálatok Transzformátor alapok zárttá tétele

A felmérés elkészült, az anyag A monitoring és az újabb kockáhatósághoz való benyújtása zatelemzés eredményétõl fügmegtörtént gõen lehet szükség további intézkedésre Folyamatos Az I. sz. transzformátor alap átépítése is megtörtént, valamennyi transzformátor alap zárt rendszerû

Hévíz

Rendszeres talajvíz vizsgálatok

Folyamatos

Kisvárda

Rendszeres talajvíz vizsgálatok

Folyamatos

Litér

Monitoring rendszer üzemel- A monitoring folyamatos tetése és szükség esetén 2010-ig elvégzendõ kármentesítés

Martonvásár

Rendszeres talajvíz vizsgálatok

Folyamatos

Oroszlány

Rendszeres talajvíz vizsgálatok

Folyamatos

Sajóivánka

Transzformátor alap zárttá Megtörtént tétele

Sajószöged

Kárelhárítás végzése, 2 havonta A mentesítés folyamatban van, jelentés küldése a hatóságnak a jelentéseket az elõírás szerint kapja a hatóság

Sándorfalva

Rendszeres talajvíz vizsgálatok

Szeged

Rendszeres talajvíz vizsgálatok Folyamatos Transzformátor alapok zárttá 3 db KöF transzformátor tétele 2005-ben kap zárt alapot

Szolnok

Transzformátorok alapjainak 1 db 120 kV / KöF transzformázárttá tétele tor alap zárttá tétele teljesült, ezzel az összes transzformátor zárt alappal rendelkezik

Tiszalök

Rendszeres talajvíz vizsgálatok

Zugló

Transzformátor alapok zárttá Elkészült tétele Talaj és talajvíz szénhidrogén- A kárelhárítás záródokumentá- Az elõírt monitoring elõkészítése szennyezettségének elhárítása ciója benyújtásra került a kör- megkezdõdött nyezetvédelmi hatósághoz

2004-ben megtörtént a vizsgálat, 3 év múlva esedékes újból

alapjának A transzformátor alapok zárttá tétele 2004-ben befejezõdött

A kommunális szennyvíz és a tisztított csapadékvíz közüzemi csatornába való bekötése megtörtént

Zárt szennyvíztároló is épült

Folyamatos

Folyamatos

37

Irányítási rendszerek

a nukleáris hatóság (Országos Atomenergia Hivatal) folyamatos ellenõrzéseinek eredményei által meghatározott új követelmények mindenkor beépülnek a PA Rt. minõségbiztosítási rendszerének dokumentumaiba. Az MVM Csoport országosan és iparági szinten

Az Ovit Rt. 2004-ben tovább folytatta az integrált

egyaránt élen jár a korszerû társaságirányítási rend-

minõség- és környezetirányítási rendszer (MIR-KIR) fej-

szerek bevezetésében és tudatos alkalmazásában. A

lesztését. Kiemelendõ, hogy ennek során bevezették a

társaságcsoport csaknem minden tagja rendelkezik minõ-

Munkahelyi Egészségvédelmi és Biztonsági Irányítási

ségügyi rendszerének mûködésével kapcsolatosan

Rendszert (MEBIR), amely a már mûködõ rendszer

ISO 9001:2000 szabvány szerinti – a Paksi Atomerõmû

szerves részévé vált.

esetében annak megfelelõ – tanúsítvánnyal. A Vértesi Erõmû Rt. ISO 9001:2000 szabvány szerint Az MVM Rt.-ben az ISO 14001:1996 szabvány szerint

tanúsított rendszerének továbbfejlesztésére az egyes

tanúsított környezetközpontú és az ISO 9001:2000 sze-

igazgatóságok részletes szakterületi programokkal

rint tanúsított minõségirányítási rendszer integrált

rendelkeznek, amelyek környezetvédelmi programo-

keretben mûködik.

kat is magukban foglalnak.

Az 1996. évi CXVI. törvény (az atomenergiáról) 11.§ (2)

A társaságcsoport tagjai közül elsõként szerezte meg

bekezdése elõírja, hogy „Nukleáris létesítményekkel,

az ISO 14001:1996 tanúsítványt az ERBE Kft.. Tanúsított

valamint nukleáris rendszerekkel és berendezésekkel

környezetközpontú irányítási rendszert mûködtet a PA

kapcsolatos tevékenységek körében csak azok az intéz-

Rt. is. A rendszer kiépítése a Vértesi Erõmû Rt.-nél, a

mények, szervezetek, gazdálkodó szervezetek mûköd-

Tatabánya Erõmû és a GTER Kft.-nél is folyamatban van.

hetnek, amelyek megfelelõ minõségbiztosítási rendszerrel rendelkeznek”. Ezen törvényi elõírás alapján a

A VILLKESZ Kft. olyan tanúsítványokkal is rendelkezik,

kormány 108/1997. (VI. 25.) sz. kormányrendeletének

amelyek alapján speciális szakterületeken (atomerõmû,

mellékleteként kiadott Nukleáris Biztonsági Szabály-

különleges

zatok 2. kötetében (Atomerõmûvek Minõségbiztosítási

mérések stb.) is végezhet munkát.

hegesztések,

levegõtisztaság-védelmi

Szabályzata) kaptak helyet a minõségbiztosítási rendszer követelményei, amelyek a Nemzetközi Atomener-

A társaságcsoport tagjainak legfontosabb környezet-

gia Ügynökség 50-C-Q jelû Szabályzata alapján készül-

irányítási – részben minõségügyi – céljait a táblázat tar-

tek. E minõségbiztosítási kötet és a hozzá tartozó 14

talmazza. A KIR tanúsítással még nem rendelkezõ tár-

irányelv érvényesíti a törvény elõírásait és meghatározza

saságoknál a feladatok végrehajtásának mértéke szám-

a minõségbiztosítási követelményeket mind az üzemel-

szerûen nem szerepel.

tetõvel, mind a beszállítókkal szemben. E speciális jogszabályi környezetben az önkéntes jellegû ISO 9001 jelû minõségügyi szabvány szerinti, akkreditált tanúsító általi minõsítésre nem volt cégvezetõi, tulajdonosi igény, mivel

38

FENNTARTHATÓSÁGI JELENTÉS

39

2

0

0

4

Irányítási rendszerek

A társaságcsoport fontosabb környezetvédelmi és minõségirányítási céljai

Cél

Határidõ M V M

Intézkedés,

Végrehajtás

a program helyzete

mértéke

R t .

Alállomások olajszennyezéseinek felszámolása.

2007.12.31.

Zuglóban a kárelhárítás befejezõdött, Sajószögeden az elõírásoknak megfelelõen folyamatban van a hatóság rendszeres tájékoztatása mellett. A transzformátor alapok zárttá tételének programja folytatódik, a 750/400 kV-os transzformátorok kivételével már csak néhány 120/ középfeszültségû transzformátor alapjának átalakítása van hátra.

85-100%

A természetvédelmi hatóságokkal kötött önkéntes megállapodásokból adódó feladatok végrehajtása.

folyamatos

Az üzemeltetési, felújítási feladatok függvényében egyeztetések történnek a Nemzeti Park Igazgatóságokkal.

folyamatos

Az esetleges befektetésekkel kapcsolatos környezeti vizsgálatok (audit) módszertanának kidolgozása.

2005.09.30.

A módszertan alapelveit meghatároztuk, az útmutató kidolgozása folyamatban van.

40%

Az irodai hulladékok hasznosításának növelése.

folyamatos

A hasznosított papírhulladék mennyiségének növelése az üveg és mûanyag üdítõs palackok elkülönített gyûjtése és elszállíttatása.

85%

P a k s i

A t o m e r õ m û

R t .

Sugárvédelmi kibocsátás- és környezetellenõrzõ rendszer teljes körû rekonstrukciója.

2005.06.30.

Az új, magasabb mûszaki színvonalú rendszer üzembe helyezése folyamatban van.

95%

Komplex környezetvédelmi program végrehajtása az atomerõmû közvetlen és közvetett környezeti hatásainak, telephelyének vizsgálata érdekében.

2005.12.31.

A hatóságokkal egyeztetett tematika alapján 2001 óta zajlik a 13 alprogramból felépülõ ún. telephely-jellemzési program, melynek célja az üzemidõ-hosszabbítás környezetvédelmi engedélyezésének elõkészítése. A program az alapkoncepciót felhasználva évente egyeztetett mûszaki tartalommal folytatódott 2004-ben is.

80%

Földalatti olajtartályok átalakítása a legjobb elérhetõ technika alkalmazásával.

2007.12.31.

A programra fejlesztési terv került elfogadásra, a közbeszerzési eljárás elkezdõdött.

10%

Pótvíz-elõkészítõ hulladékvíz rendszerének teljes terjedelmû rekonstrukciója.

2006.11.30.

A pótvíz-elõkészítõ hulladékvíz rendszer rekonstrukciójára vonatkozó fejlesztési javaslat 2004. áprilisában került elfogadásra, a rekonstrukció tervezése, engedélyeztetése megtörtént.

10%

Az erõmû tervezett élettartamon túli üzemeltetésének környezeti hatásvizsgálata és a környezetvédelmi engedély megszerzése.

2006.11.30.

2004. áprilisában került sor a beadvány benyújtására a környezetvédelmi hatósághoz.

30%

Olajos szennyvízmedence felszámolása.

2006.12.31.

Az olajos szennyvízmedence felszámolására vonatkozó fejlesztési javaslat 2004. szeptemberben jóváhagyásra került, a beruházás vízjogi létesítési engedélykérelme jóváhagyásra került. Az elfogadott ütemezés szerint az olajos szennyvízmedence 2005-ben egy olajleválasztó mûtárggyal kiváltásra és 2006. decemberéig felszámolásra kerül.

10%

40

2

FENNTARTHATÓSÁGI JELENTÉS

0

0

4

A társaságcsoport fontosabb környezetvédelmi és minõségirányítási céljai

Cél

Határidõ P a k s i

Intézkedés,

Végrehajtás

a program helyzete

mértéke

A t o m e r õ m û

R t .

Építési törmeléklerakó terület rekultivációja.

2004.12.31.

A környezetvédelmi hatóság által elfogadott tervek alapján a törmeléklerakó rekultivációja befejezõdött. Az elõírt záró dokumentáció elkészült, határidõre benyújtásra került, amelyet a környezetvédelmi hatóság határozatban jóváhagyott. A határozatban a terület 5 éves utógondozását és a talajvíz rendszeres ellenõrzését írta elõ.

100%

A PA Rt-nél keletkezõ irodai és csomagolási papírhulladék szelektív gyûjtésének fejlesztése.

2005.12.31.

Szelektív gyûjtésre felhasználandó konténerek kerültek kihelyezésre, továbbá beszerzésre került egy db nagyteljesítményû iratmegsemmisítõ gép. A beruházás eredményeként az irodai papír újrahasznosítási aránya - a gyûjtési rendje egyszerûsítésével, a költségek csökkenése mellett - nõni fog.

50%

Az üzemi területen található, meghibásodásuk esetén a környezetet veszélyeztetõ, ciklikus felülvizsgálati körbe nem sorolt, ABOS 4 osztályú rendszerek, acél és egyéb csõvezetékek állapotvizsgálati programjának végrehajtása.

2005.12.31.

Az állapotvizsgálati program végrehajtására a PA Rt. szerzõdést kötött. A programból az olajlefejtõ állomás, valamint az olaj vészleürítõ rendszer vizsgálata üzemviteli okokból 2004-ben nem volt elvégezhetõ, a program ezen részének végrehajtása a 2005. évi fõjavításokra lesz átütemezve.

80%

Az atomenergetika társadalmi elfogadottsága, a környezetvédelem tudatosságának növelése érdekében nyílt és hatékony tájékoztatás.

2004.12.31.

A célhoz kapcsolódó programban elhatározott események megrendezésre kerültek (Nyílt nap, Horgász családi nap), az ÖKOTECH kiállításon a PA Rt. részt vett, a megkötött szerzõdések alapján a PA Rt. a területi médiákban rendszeresen megjelent. E r õ m û R t .

100%

V é r t e s i Füstgáz kéntelenítõ projekt megvalósítása.

2004.12.31.

A kéntelenítõ elkészült és hivatalosan átadásra került (egyébként 2004. június óta mûködik).

100%

Fûtõerõmû tüzeléstechnikai korszerûsítése.

2004.12.31.

Megvalósult: hivatalosan átadva 2004. december 18.

100%

Bánhidai Erõmû telephely mûködési engedély meghosszabbítás.

2004.12.31.

A mûködési engedély meghosszabbítva (telephely) mûködés szüneteltetésével.

100%

Minõségirányítási rendszer fejlesztése.

2005.03.31.

A bányászati folyamatokra való kiterjesztés megvalósult, (az ezt célzó projekt 2004. október 1-én kezdõdött el és a 2005. május végén várható tanúsítással ér véget). K f t .

50%

G T E R Tulajdonosi, engedélyesi és jogszabályi elvárások teljesítése.

folyamatos

Ellenõrzési rend kialakítása és mûködtetése. Jogszabályfigyelés.

folyamatos

Minimális környezetszennyezés, a környezeti károk megelõzése.

folyamatos

Technológiai eszközök rendszeres állapotellenõrzése. A beszállítói és alvállalkozói szerzõdések környezetvédelmi értékelése.

folyamatos

41

Irányítási rendszerek

A társaságcsoport fontosabb környezetvédelmi és minõségirányítási céljai

Cél

Határidõ G T E R

Intézkedés,

Végrehajtás

a program helyzete

mértéke

K f t .

A társaság környezete és partnerei elégedettségének fenntartása.

2005.12.31.

Az Integrált Irányítási Rendszer oktatási, ellenõrzési és belsõ audit programjának végrehajtása, értékelések és szükséges intézkedések megtétele.

50%

A munkavállalók szakmai felkészültségének és informáltságának fejlesztése.

2005.12.31.

Éves oktatási program végrehajtása és az intraweb rendszer fejlesztése.

50%

O v i t

R t .

A munka és egészségbiztosítási irányítási rendszer kiépítése és integrálása a mûködõ MIR-KIR-be.

2004.11.30.

2004. novemberében az integrált rendszer teljes külsõ auditja és sikeres tanúsítása megtörtént.

100%

A társasági szintû belsõ kommunikáció racionális fejlesztése, melynek során az integrált rendszer (MIR, KIR, MEBIR) dokumentációinak és adatkezeléseinek elektronikus úton történõ bonyolítása megvalósul.

2004.12.31.

A kézikönyv, az eljárási utasítások és az egyéb kapcsolódó dokumentumok a számítógépes hálózaton hozzáférhetõk.

100%

A 6 éves Hulladékgazdálkodási Tervben foglaltak maradéktalan megvalósítása, továbbá a munkavállalók környezeti tudatának erõsítése, a környezetvédelmi feladatok iránti elkötelezettség növelése, a munkahelyi hulladék (kommunális, veszélyes és egyéb hulladékok) gyûjtés szervezettségének fokozása, a szelektív gyûjtés jelentõségének tudatosítása.

folyamatos

Az egységszintû oktatások és belsõ auditok útján a cél folyamatos megvalósítása tervezetten, ellenõrizhetõen és dokumentáltan zajlik.

25%

A környezeti program kidolgozása az elõzetes környezeti hatástanulmányban, a környezetvédelmi szakhatósági engedélyben és a talajvédelmi szakhatósági hozzájárulásban rögzítettek szerint megtörtént.

100%, illetve idõarányos

A távvezeték építõ-szerelõ tevékenység során 2004.09.30. ill. az élõ környezet legkisebb terhelése érdekében folyamatos a Gyõr-Szombathely 400 kV-os távvezeték projekthez kapcsolódóan környezeti program megfogalmazása, annak alkalmazása, majd évenkénti kiértékelése. Az Ovit bicskei telephelyének infrastruktúra fejlesztése.

2004.07.31.

Elkészült a telephely szabadtéri rendezési terve és megvalósult a csapadékvíz elvezetése, a talajburkolatok kialakítása és a növényzet telepítése.

100%

Az alállomási üzletág olajátfejtõ és olajelõkészítõ telepi tárolók használatának szabályozása a használatbavételi engedélyek szerint.

2004.04.30.

Elkészült a tevékenységet szabályzó munkautasítás, a vonatkozó technológiai leírás, a munkavédelmi és tûzvédelmi dokumentáció, valamint a keletkezõ veszélyes hulladékok kezelését szabályzó dokumentáció.

100%

A 400 kV-os SF6 gázszigetelésû berendezések gázszivárgásainak csökkentése.

2004.11.30.

Elkészült a készülékek karbantartására és gázszivárgás csökkentésére vonatkozó munkaleírás.

100%

Az Ovit Rt. üzemeltetésében lévõ gépjármûvek káros-anyag kibocsátásának csökkentése.

folyamatos

A kötelezõ környezetvédelmi felülvizsgálatokon túl szúrópróba-szerû, soron kívüli COméréseket, szükség szerint beszabályozást, illetve javítást végeztettünk és a megtartott ellenõrzésekrõl nyilvántartást vezetünk.

100%

A gépjármûvek üzemanyag felhasználásának racionális csökkentése.

folyamatos

Jóváhagyott program szerint megkezdõdött a haszonjármûvek elektronikus üzemanyagszint-mérõ berendezéssel történõ felszerelése és az üzemanyag fogyasztás pontos, naprakész regisztrálása.

50%

A gödi telephely zöld-környezetének gazdagítása.

2004.12.18.

50 db csemetét és örökzöld növényt telepítettünk és füvesítettünk 200 m2 területet.

100%

42

FENNTARTHATÓSÁGI JELENTÉS

2

0

0

4

Emberi erõforrások Az MVM Csoport társaságainál az emberi erõforrá-

A társaságcsoport tagjai nagy hangsúlyt fektetnek a

sokkal foglalkozó szakterületek tevékenységét az ak-

minõségi munkavállalói kör megteremtésére és folya-

tuális jogi szabályozók, valamint a társaságok belsõ

matos megújítására, a karrierépítésre.

szabályainak, eljárásrendjeinek (kollektív szerzõdések, szervezeti és mûködési szabályzatok, utasítások) meg-

A társaságok képzési rendszere az „egész életen át

felelõen látják el. A humánpolitika egyes tevékenységi

való tanulás” filozófiáján alapszik. Erre tekintettel

körei általában minõségügyi folyamatleírásokban is

történik meg pl. az MVM Rt.-ben a társaság munkavál-

szabályozottak. A társaságcsoportban az ide vonat-

lalóinak teljeskörû képességfelmérése, az ún. „képes-

kozó törvényeket betartva, nem alkalmaznak negatív

ségkatalógus” elkészítése. Az állapotfelmérések, vala-

diszkriminációt sem származásra, sem korra, sem nem-

mint a szakterületek igényei alapján évente képzési

re való tekintettel. A társaságok esélyegyenlõségi terv-

terv készül, amely biztosítja a munkavállalók rendsze-

vel is rendelkeznek.

res és tervezett fejlõdését.

A munkavállalók megoszlása (fõ)

2004. dec. 31. záró létszám Felsõvezetõ Középvezetõ Igazgatósági tag Felügyelõ Bizottsági tag

Nõ 1 759 7 46 2 7

Férfi 6 636 63 426 36 35

Összesen 8 395 70 472 38 42

Munkavállalói adatok Az MVM Csoport 2004. december 31-i záró létszáma a

A továbbképzések az egyes társaságok fõ tevékenysé-

társaságok által szolgáltatott adatok összesítése alap-

gi profiljának megfelelõen különbözõ szinteken szerte-

ján 8 395 fõ volt.

ágazóak. A társaságok a néhány napos szakmai továbbképzéstõl kezdve a szakmai képesítést adó oktatáson,

Az iparági sajátosságoknak megfelelõen az alkalma-

a felsõfokú oktatási intézményben tanulmányi szerzõ-

zottak elsõsorban mûszaki képzettségûek, ebbõl

déssel folytatott tanulmányokon át az MBA képzésig

következõen a férfiak száma – beleértve a vezetõi

bezáróan támogatják a munkaerõ-állomány megtar-

munkaköröket is – jelentõsen magasabb. Nõi munka-

tását és fejlesztését. A megfelelõ munkakörökben szorgal-

társak elsõsorban pénzügyi, gazdasági és adminiszt-

mazzák az idegen nyelvek – elsõsorban az angol nyelv

ratív munkakörökben dolgoznak.

– elsajátítását.

A munkavállalók átlagéletkora az egyes társaságoknál

Az Ovit Rt. intranet-felületére 2004. évben telepítették

egyaránt 45 év körül mozog. Az MVM Partner Rt.-nél

a KLE e-learning keretrendszert, amelynek segítségé-

az átlagéletkor 40 év alatti.

vel a területileg szétszórt telephelyeken dolgozó munkavállalók többsége számára egységes szakmai anya-

Képzettség, továbbképzés

gok ismertetése, oktatása vált lehetõvé, kiemelten az

A munkavállalók 56,1%-a rendelkezik középiskolai

integrált minõség-, környezet-, munkahelyi egészség-

végzettséggel, a felsõfokú végzettségû munkatársak

védelem és biztonsági rendszer területén.

részaránya 28,4%.

43

Emberi erõforrások

Az oktatási szabályozások továbbfejlesztése, egyes

területet azonosítottak.

képzési programok aktualizálása mellett szigorodott a

Érdekképviselet, munkaügyi kapcsolatok

munkakörökre vonatkozó képzettségi és vizsgakövetelmények ellenõrzése is.

Az MVM csoport valamennyi részvénytársaságánál A Paksi Atomerõmû Rt.-nél a vezetõi utánpótlás biz-

mûködnek szakszervezetek és szervezõdik a Villamos-

tosítása érdekében a társaság 2004-ben megterem-

energia-ipari

tette a Vezetõi Tehetségbank folyamatos mûködteté-

(VDSZSZ) tagjaként mûködõ szakszervezet is.

Dolgozók

Szakszervezeti

Szövetség

sének feltételeit. Emellett 2004. õszén megkezdõdött a felsõfokú végzettségû, nem vezetõ beosztású munka-

Az érdekegyeztetés hatékonyan és korrekten mûködik.

vállalók utánpótlását szolgáló Szakmai Karrierfejlesz-

Az érvényes kollektív szerzõdések a munkavállalók

tési Program elindításának elõkészítése is.

számára a Munka Törvénykönyvében elõírtnál általában kedvezõbb juttatásokat biztosítanak mind szo-

A társaság tavaly is jelentõs szerepet vállalt az ener-

ciális, mind egyéb területen. A szükséges minõségi

getikai szakképzésben, az Energetikai Szakképzési

cserék alkalmazása esetén a társaságok a Munka

Intézet Intézményfenntartó és Mûködtetõ Alapítvány

Törvénykönyvében elõírtnál hosszabb felmentési idõt

támogatásával.

és magasabb végkielégítést adnak.

Az Ovit Rt. felsõzsolcai tanmûhelyében több évtizedes

Évente az érdekképviseleti szervekkel történõ egyez-

hagyománya van a villamoshálózat-szerelõ szakmun-

tetés folyamán kerül sor bérfejlesztéssel kapcsolatos

kástanulók gyakorlati képzésének. Kiemelkedõen jónak

megállapodások aláírására, valamint a szociális és jóléti

mondható a társaság és a Budapesti Mûszaki Fõiskola

juttatások mértékének meghatározására.

(BMF) Villamosmérnöki Kara között évek óta fennálló együttmûködés, melynek révén, az ún. „kooperatív

Szociális és jóléti célú juttatások

képzés” keretében folyik a fõiskolások gyakorlati oktatása az Ovit Rt-nél.

A társaságcsoport egyes tagjai jelentõs mértékben hozzájárulnak a munkavállalók munkaképességének

Egyes társaságoknál a teljes munkavállalói körre kiter-

megõrzéséhez, és a magasan kvalifikált, minõségi mun-

jedõen felméréseket végeztek a dolgozói elkötele-

kavállalói kör megtartásához. Ennek egyik legjelen-

zettség és lojalitás megállapítására. Az MVM Rt.-nél a

tõsebb eszköze az – egyenlõre csak az MVM Rt.-nél

második alkalommal elvégzett felmérés alapján (a

alkalmazott – választható béren kívüli juttatások (caf-

munkavállalók 38,7%-a válaszolt) több munkáltatói

fetéria) rendszere, a maga széleskörû – és egyénre

intézkedés történt. A felmérés eredményei azt bizo-

szabott – felhasználási lehetõségeivel. A caffeteria

nyítják, hogy a munkavállalók megelégedettségi szint-

keretösszegét ugyancsak évente, a szociális ellátásokra

je összességében növekedett az elõzõ évhez képest.

vonatkozó megállapodás határozza meg.

A Paksi Atomerõmû Részvénytársaságnál 2004. április-

A jóléti és szociális juttatások a társaságcsoport egyes

május hónap folyamán került sor az elsõ „Elmond-

tagjainál (társaságonként eltérõ módon) az alábbiak:

hatom” munkatársi vélemény- és elkötelezettség

• étkezési támogatás,

felmérés lebonyolítására. A vélemények összegyûjtése

• segélyezés,

két módszerrel történt: kérdõív segítségével, amit

• üdülési támogatás,

önkéntes alapon a PA Rt. és az Atomix Kft. munkatár-

• kulturális, szociális, szabadidõsport célú támogatás,

sai töltöttek ki (összesen 37%-os részvételi arányban),

• lakáscélú hitel,

és az azt kiegészítõ fókuszcsoportos interjúk lebonyo-

• egészségpénztári, nyugdíjpénztári és önsegélyezõ

lításával, amelyen az erõmû kulcsfontosságú munkavál-

pénztári munkáltatói hozzájárulás,

lalói csoportjainak képviselõi vettek részt. A felmérés

• iskolakezdési támogatás,

eredményei a hazai energiaipari szektor eredményei-

• egyéb prémiumok, jutalmazások (pl. véradók,

vel összhangban alakultak, az eredmények összességé-

jubilálók, nyugdíjba menõk jutalmazása, pénzju-

ben pozitív volta mellett számos fejlesztésre szoruló

talom állami, miniszteri, társasági kitûntetésekhez).

44

FENNTARTHATÓSÁGI JELENTÉS

2

0

0

4

Egészség, munkavédelem

soproni Rekreációs Központ, valamint a Fadd-Dombori Hétvégi Pihenõtelep. Ezen felül a társaság jóléti célú

A társaságcsoportban kiemelt figyelmet fordítanak a

pénzeszközeinek terhére kedvezményes üdültetésben

munkavállalók magas szintû orvosi ellátására, egész-

és üdülési támogatásban részesíti munkavállalóit és

ségének megõrzésére. Ennek keretében a kötelezõ

nyugdíjasait.

foglalkozás-egészségügyi ellátás mellett bizonyos szakorvosi szûrõvizsgálatokon való részvételre is lehetõség

Az Ovit Rt. fonyódi, hévízi és nyékládházi üdülõ-

nyílik. Ezek az alábbi területekre terjedhetnek ki:

jében/vendégházaiban nyáron, a keszthelyi Hotel Ovitban egész évben lehetõséget nyújt a munkavállalók

• rendelõintézeti szakorvosi ellátás,

regenerálódására. Az üdülés a munkavállalók és család-

• nõgyógyászati szûrõvizsgálat,

tagjaik részére kedvezményes, a nyugdíjasok pihenését

• menedzser szûrés,

ezen felül nagy sikerû akciókkal támogatja a cég.

• telephelyen történõ ultrahangos szûrõvizsgálatok. Hasonló feltételek mellett üdülhetnek a dolgozók a A munkavállalók egészséges és biztonságos munka-

Vértesi Erõmû Rt. balatoni, komáromi és tatai, valamint

végzésére vonatkozó törvények betartását az egyes

az ERBE Kft. római parti üdülõiben.

társaságok munkavédelmi és tûzvédelmi szabályzatai írják elõ. A munkavállalók belépésükkor és a szabályza-

A társaságcsoport tagjai évente meghatározott

tokban meghatározott feltételek szerint a késõbbiek-

összeggel támogatják az általuk alapított sportegye-

ben ismétlõ oktatásokon is részt vesznek.

sületeket, lehetõvé téve a munkavállalóik számára a sportolást, ezzel is elõsegítve egészségük megõrzését.

Üzemi balesetek az MVM Csoportban (fõ) 2002 133 42

Munkabalesetek száma Úti balesetek száma Táppénzes napok a balesetek következtében

2003 152 42

A sportegyesületek tagjai rendszeresen részt vesznek a 2004 124 35

különbözõ sportágakban rendezett iparági versenyeken. Az MVM Rt. sportegyesületének (MVM SE) egyes szak-

3 134

4 920

2 913

Üdülés, sportolás

osztályait mintegy évi 10 M Ft-tal támogatja. Az Ovit Rt. minden évben jelentõs támogatást nyújt a munkavállalók testedzéséhez az Ovit Sportegyesületen

A társaságcsoport tagjai több helyen rendelkeznek

keresztül, valamint tornaterem, focipályák biztosításá-

pihenést, üdülést szolgáló létesítménnyel. Ezek egy

val. A társaság kiemelten kezeli és támogatja az ipará-

részét az MVM Csoport dolgozói és hozzátartozóik

gi versenyeken való széleskörû részvételt.

kedvezményesen vehetik igénybe. A Paksi Atomerõmû Rt. az egyes tömegsport-renAz MVM Rt. tulajdonában lévõ három jóléti célú

dezvényeknek az Atomerõmû Sportegyesület által

intézmény – a Siófoki Üdülõ, Budapesten a Kék Duna

történõ szervezésével, illetve a társaság sportlétesít-

Csónakház és a Horvátországban, Rovinjban lévõ üdülõ

ményeinek ingyenes, kedvezményes rendelkezésre

– 150 fõ részére teszi lehetõvé kedvezményes térítési

bocsátásával széles körû sportolási lehetõségeket biz-

díj mellett az üdülést.

tosít. Ezen kívül a társaság a kollektív szerzõdésben rögzített célokra és összegben közvetlenül is költ

A Paksi Atomerõmû Rt. munkavállalóinak rekreá-

tömegsportra vállalati sportrendezvények szervezé-

ciójára, valamint családtagjaik kedvezményes pihen-

sével, valamint az iparági sportversenyeken való

tetésére és üdültetésére szolgál a balatonfüredi és a

részvétel keretében.

45

Development Committee), és az ennek keretében

Környezetvédelmi, társadalmi szerepvállalás

mûködõ számos munkabizottságban (Környezetvédelem, Éghajlatváltozás, Erõforrások megóvása, Környezetvédelem és Gazdaság, Egészségvédelem és Biztonság munkacsoport) dolgoznak a társaságcsoport képviselõi. A 2003-ban megalakult EURELECTRIC Magyarországi Tagozatnak 23 iparági társaság a tagja. Az egyesület Környezet és Fenntartható Fejlõdés Bizottsága folytatta iparági szintû munkáját, amelynek során a tagok beszámoltak az EURELECTRIC munkacsoportok aktuális témáiról. Áttekintették a Klímaváltozás (ezen belül a nemzeti CO2 kvóta kiosztási terv), a Környezet és társadalom (az elektromágneses tér és az SF6 gáz), a Környezetvédelem (a nagy tüzelõberendezések legjobb elérhetõ technikái), a Fenntartható fejlõdés és az Erõforrások megõrzése munkacsoportok folyamatban lévõ említett munkáit.

Környezetvédelmi együttmûködés az érdekelt felekkel

Az MVM Rt. és a Paksi Atomerõmû Rt. tagja a Környe-

Az MVM Csoport munkatársai együttmûködnek a

Harmadik alkalommal szervezte meg a Deloitte a

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériummal, a Gaz-

Közép-európai Környezeti Jelentés Díj pályázatot,

dasági és Közlekedési Minisztériummal, a Munkaadók

amelyen az MVM Csoport 2003. évi Fenntarthatósági

és Gyáriparosok Országos Szövetsége Környezetvé-

Jelentése újból elismerésben részesült.

zettudatos Vállalatirányítási Egyesületnek.

delmi Bizottságán keresztül más jogszabályalkotókkal és az elmúlt év óta az Országos Környezetvédelmi

A társaságcsoport több szakmai rendezvényen is

Tanáccsal is. Az EU csatlakozás kapcsán valamennyi szak-

bemutatta eredményeit, amelyek közül kiemelésre

terület kiemelt figyelmet kapott érdekérvényesítõ

érdemes az õszi ÖKOTECH kiállítás, ahol a nagyközön-

tevékenysége során. Ezen túlmenõen a csoport vala-

ség is megismerhette a csoport környezetvédelmi tevé-

mennyi tagja napi munkája során kapcsolatba kerül a

kenységét, melyek közül kiemelt fontosságú a Nemzeti

környezetvédelmi hatóságokkal is.

Park Igazgatóságok közremûködésével megvalósított, úgynevezett mûfészek kihelyezési program. Ennek

Az iparági környezetvédelmet érintõ döntéseiben a

keretében az Ovit Rt. munkatársainak segítségével

Magyar Energia Hivatal is támaszkodik az MVM Cso-

mûfészkeket helyeznek ki a nagyfeszültségû távve-

port információira és munkatársainak tudására, jellem-

zeték-oszlopokra a védett madarak számára. Az MVM

zõen a Villamos Energia Statisztikai Évkönyv környezet-

Rt. lakossági tájékoztató kiadványokat is megjelentet,

védelmi fejezetének összeállításában.

egyebek mellett a távvezetékek egészségre gyakorolt hatásairól. Ez utóbbi elkészítésében az Országos

A csoport munkatársai a társaságon kívül az iparágat is

Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet és

képviselik különbözõ európai villamosenergia-ipari

az USA-ban, Kaliforniában lévõ Electric Power Research

szervezetek, pl. az UCTE (The Union for the Coordi-

Institute munkatársai is közremûködtek.

nation of Transmission of Electricity) és az EURELECTRIC (Union of the Electricity Industry) környezetvédelmi és

Mindezeken túlmenõen az érintett munkatársak aktí-

más, szakterületi bizottságaiban.

van részt vesznek különbözõ szakmai, tudományos és társadalmi szervezetek (Energiagazdálkodási Tudomá-

Az EURELECTRIC Környezetvédelem és Fenntartható

nyos Egyesület, Magyar Elektrotechnikai Egyesület)

Fejlõdés Bizottságában (Environment and Sustainable

környezetvédelemhez kapcsolódó munkájában, rendezvényeinek lebonyolításában.

46

FENNTARTHATÓSÁGI JELENTÉS

Társadalmi szerepvállalás, szponzorálás

2

0

0

4

• A társaságcsoport – szociális érzékenységének megfelelõen – hátrányos helyzetû gyermekeket, népcsoportokat, ill. az esélyegyenlõséget javító

A társaságcsoport súlyának megfelelõen veszi ki ré-

programokat, intézményeket is támogat (Nem-

szét a társadalom megoldásra váró gondjainak orvos-

zetközi Pikler Emmi Közalapítvány, Flóra Ala-

lásából is. Környezeti és szociális elkötelezettségét azok a

pítvány, Virgonc Alapítvány, Vakok Állami Inté-

támogatások, szponzorációk és karitatív célú adományo-

zete, Csillagkapu Alapítvány, Szent Lõrinc a

zások is mutatják, amelyek végsõ soron a társaságcso-

Gyermekekért Alapítvány stb.). • A környezõ területeken mûködõ felsõ, közép- és

port társadalmi szerepvállalásának mérföldkövei.

általános iskolai intézmények diákjai, valamint az A társaságcsoport kommunikációs tevékenységébõl

érdeklõdõ egyesületek tagjai számára a társasá-

kiemelt figyelmet érdemel a PA Rt. tevékenysége,

gok erõmû látogatásokat szerveznek, bemutatva

amelynek legfontosabb színtere a látogatóközpont,

a technológiákat, létesítményeket és a környezet-

ahol évente mintegy 30 000 látogatót fogadnak, és

védelmet szolgáló berendezéseket is.

ahol az atomerõmû életét mutatják be az érdek-

• A természeti értékek megõrzése, helyreállítása

lõdõknek. Paks térségében nagy jelentõségû a TEIT

érdekében az MVM Rt. kettõs céllal támogatott

(Társadalmi Ellenõrzõ és Információs Társulás), amely

2004. tavaszán faültetõ programot: Az egyik az

a régió településeivel való nyílt párbeszéd lehe-

ember szükségszerû természetalakító tevékeny-

tõségét hivatott biztosítani.

ségének kiegyenlítése, a másik a fiatalok környezettudatosságának fejlesztése. A program során

Társadalmi szerepvállalás

Ócsa határában az ócsai és az alsónémedi iskolá-

A társaságcsoport a gazdasági életben betöltött szere-

sok közremûködésével 500 nyárfacsemetét ültet-

pének megfelelõen veszi ki részét a szûkebb és tágabb

tek. Támogatást kapott a Hortobágyon létesített

környezetben végbemenõ társadalmi célok meg-

madárkórház is, ahol szakavatott kezek segítenek

valósításából, amelyek hatásai közép és hosszú távon is

a sérült állatokon.

mérhetõk. A fõbb támogatási területek az alábbiak: • A tudásalapú társadalom elõmozdítása (együtt-

Szponzoráció

mûködési megállapodás a Budapesti Mûszaki és

A társaságcsoport szponzorálási tevékenységének

Gazdaságtudományi Egyetemmel, a Budapesti

célja, hogy olyan értékek létrejöttéhez járuljon hozzá

Corvinus Egyetemmel, a BMF-el) fiatal kutatók,

a környezeti kultúra és zenekultúra ápolásával,

hallgatók ösztöndíj-pályázatainak támogatásával.

valamint az oktatás támogatásával, amelyek színvo-

Az anyagi javakon is túlmutató szellemi hátteret

nala méltó a cégek gazdasági súlyához, az általuk

nyújt az Eötvös Lóránd Fizikai Társulat, amelynek

elfogadott és képviselt normákhoz, és ezáltal is

többek között a fiatal tehetségek felkutatásában

építse, erõsítse a cégek arculatát. A fõbb szpon-

van fontos szerepe.

zorálási területek:

• A társaságok környezetvédelmi elkötelezettségét

• A komolyzenei kultúra és oktatás támogatása

a munkatársak szakmai konferenciákon való

(középtávú együttmûködés keretében a Forrás

részvétellel, elõadások tartásával is igazolják. A

Zenei Klub Koncertjei, a Téli Ünnepi Estek, a

csoport egyes társaságai támogatást nyújtanak

Budapest Kamarakoncertek, a Farsangi Koncertek

néhány ilyen rendezvénynek.

gyerekeknek, a Gödöllõi Nemzetközi Hárfafesz-

• Egyetemes kulturális értékeink védelme, szakmakultúránk ápolása tekintetében említést érdemel az Elektrotechnikai Múzeum és a múzeumot bemutató kiadvány, valamint a villamos szakma és a tudomány történetét, nagyjait bemutató CD-

tivál, a Gödöllõi Nemzetközi Liszt Fesztivál, a Balatoni Templomi Koncertek stb. támogatása). • A képzõ- és fotómûvészet felkarolása (az MVM Fotógaléria mûködtetése). • A tömegsport, valamint a kiemelkedõ teljesítményt nyújtó ifjú sportolók támogatása (MVM

sorozat készítésének támogatása. • Az MVM Rt. tulajdonában lévõ telephelyekhez

Duna Maraton, Sakkszövetség, ifjúsági tenisz,

kapcsolódó intézmények támogatásának egyik

Sárkányhajó Bajnokság, Hatvan-Lõrinci Triatlon). A

célja a társaság regionális jelenlétének hangsúlyo-

PA Rt. több „saját nevelésû”, jelentõs sikereket

zása: a Sajószögedi Zeneiskola támogatása, a

elért fiatal sportolót mondhat a magáénak a

Lõrinci hûtõtó partmenti területének biztosítása

sportegyesületében folyó átgondolt, fegyelmezett

rendezvények számára.

munka eredményeként.

47

CSOPORT

48

FENNTARTHATÓSÁGI JELENTÉS

2

0

0

4

Impresszum: Kiadja a Magyar Villamos Mûvek Rt. Felelõs kiadó: Dr. Kocsis István vezérigazgató Felelõs szerkesztõ: Civin Vilmos környezetvédelmi osztályvezetõ A fejezetek szerzõi: Árpádné Friedszám Andrea, MVM Rt. Bodrogi Ferenc, MVM Rt. Civin Vilmos, MVM Rt. Csanádi András, Paksi Atomerõmû Rt. Czuczor Tibor, GTER Kft. Demeter Károly, Paksi Atomerõmû Rt. Földi Melinda, MVM Rt. Gál Attila, VILLKESZ Kft. Halász Linda, MVM Rt. Horváth János, MVM Rt. Imeli László, Tatabánya Erõmû Kft. Kacsó András, MVM Rt. Dr. Kaszáné Takács Éva, MVM Rt. Király Géza, MVM Partner Rt. Kiss István György, MVM Partner Rt. Kovács Gábor, MVM Rt. Módos Géza, GTER Kft. Dr. Nagy Zoltán , MVM Rt. Ótós Csilla, Vértesi Erõmû Rt. Pécsi Zsolt, Paksi Atomerõmû Rt. Pelle Gábor, MVM Rt.

Pintér Tamás, MVM Rt. Rudi Zsuzsanna, ERBE Kft. Ruthner György, Ovit Rt. Sallai Orsolya, Paksi Atomerõmû Rt. Szabó János, MVM Rt. Szappanosné Koleszár Ilona, Miskolci Fûtõerõmû Kft. Szatmári Sándorné, MVM Rt. Tringer Ágoston, MVM Rt. Turóczi András, MVM Rt.

Szakmai fotók: Csordás Gábor, MVM Rt. Design: Monostori Kata Természetfotók: Vadász Sándor A kiadvány 100%-ban újrafelhasznált papírra készült. Ez a Fenntarthatósági Jelentés a 2004. évre vonatkozik és a GRI (Global Reporting Initiative) 2002-es Útmutatója alapján készült.

w w w. m v m . h u

1011 Budapest, Vám u. 5-7. Tel.: +36-1 224-6200 www.mvm.hu

[email protected]

M A G Y A R

V I L L A M O S

7

M Û V E K

R T .