Fenntarthatósági Jelentés

2007

Fenntarthatósági Fenntarthatósági Jelentés Jelentés

1

Tartalomjegyzék 1.

A jelentésről

2 6.

2.

Köszöntő

3

Az MVM Csoport

4

Emberi erőforrás

elszámolhatósági rangsora

46

6.2 Rangos elismerésben

4.

46

6.1 A legnagyobb hazai cégek

3.

Amire büszkék vagyunk

részesült az MVM Zrt.

46

5

6.3 Gábor Dénes díj

47

4.1 Munkavállalói adatok

6

6.4 Ökopark az atomerőmű mellett

48

4.2 Képzettség, továbbképzés

6

6.5 Energiahatékonyság

50

9

7.

Társadalmi szerepvállalás

51

4.4 Szociális és jóléti célú juttatások

10

7.1

Kommunikáció

51

4.5 Üdülés, sportolás

11

7.2 Párbeszéd az érdekelt felekkel

4.6 Egészség- és munkavédelem

12



4.3 Érdekképviselet,

munkaügyi kapcsolatok

(stakeholder relations)

58

7.3 Hazai és nemzetközi 5.

Környezetvédelem

14

5.1

Primerenergia-hordozók felhasználása

16



szakértői tevékenység

60

8.

Irányítási rendszerek

61 64

5.2 Vízfelhasználás és szennyvízkibocsátás

18

5.3 Légszennyező anyagok kibocsátása

21

5.4 Hulladékgazdálkodás

25

9.

Mellékletek

5.5 Talaj- és talajvízvédelem

28

9.1

A társaságcsoport fontosabb

5.6 Zajvédelem

30



környezetvédelmi

5.7 A biodiverzitásra gyakorolt hatás

30



és minőségirányítási céljai

64

5.8 Elektromágneses terek

32

9.2 Az MVM Csoport tanúsítványai

72

5.9 Nukleáris környezetvédelem

32

9.3 Rövidítések, magyarázatok, definíciók

74

40

10. GRI Tartalmi Index

78



80

5.10 A szén-dioxid kibocsátási

egységek kereskedelme

5.11 Környezetvédelmi költségek

és ráfordítások

43

Hitelesítő levél

2

1. A jelentésről Az MVM Csoport, szakítva a korábbi

­rében megjelent, G3 elnevezésű útmutató-

hagyo­­mányokkal, felkészülve a tőzs­-

jának figyelembe vételével készült. Az adatok

dei bevezetésre, két különálló, de szo­rosan összetartozó jelentésben mutatja be a cégcsoport 2007 évi gazdasági, humán erőforrás, társa­

jelentős része társaságcsoport szintű, de bemutatunk a 2007. évre vonatkozó, társaságokra lebontott fontosabb adatokat is. A korábbi évek részletes adatai nyilvánosak, az előzőleg kiadott jelentésekben hozzáférhetőek.1 A csoportszinten közölt adatok minden tagvál­

dalmi és környezetvédelmi teljesít-

la­lat adatait tartalmazzák, kivétel ez alól a Kör­

ményét.

nye­zetvédelem fejezet, amelyben csak az erő-

E kiadványcsomag második kötete a most kilen-

művek és az átviteli hálózat környezeti hatásait

cedik alkalommal megjelenő Fenntarthatósági Je-

ismertetjük. Minden ettől eltérő információ köz-

lentés. A legutóbbi kiadvány 2007 augusztusában

vetlenül az adat közlésénél megtalálható.

jelent meg.

Az adatok dokumentált méréseken, számításo-

A társaságcsoportról szóló kiadványok nemcsak

kon, hatósági bejelentéseken és nyilvántartá-

tartalmukban változtak meg. Jelen Fenntartha­

sokon alapulnak.

tó­sági Jelentés a cégcsoport társadalmi fele­ lősségválla­l ási,

humánerőforrás-gazdálkodási,

minőségügyi és környezeti teljesítményéről ad számot, míg a cégcsoport tevékenységi körével, gazdasági teljesít­ményével, feladatainak bemutatásával, stratégiai kérdésekkel, fejlesztésekkel a kiadványcsomag I. kötete, a Tevékenységi és Pénzügyi Jelentés foglalkozik. A jelentés a Global Reporting Initiative (Globális Jelentéstételi Kezdeményezés, GRI) 2006 ok­tóbe­­­­-

1

www.mvm.hu

A jelentést a KÖVET Egyesület hitelesítette.

3

A 2007. évet értékelő jelentés két kötetbe szerkesztése is az Ön kényelmét szolgálja. Nemcsak a közzé-

2. Köszöntő

tenni kívánt információk bővültek, hanem olyan mélyreható átalakulások tanúi és letétemé­nyesei lettünk, amelyek bemutatása szétfeszítené a koráb­ban megszokott kereteket. Az új évszázad kontinens-szerte gyökeres szemléletváltást hozott a nagy energetikai vállalkozásoknál, amely változások Magyarország legnagyobb, állami tulajdonú energetikai cégcsoportját, az MVM Csoportot sem kerülték el. Jól tetten érhető mindez abban is, hogy e társaságok egyre átláthatóbbá teszik működésüket. Az MVM éves beszámolója is tükrözni kívánja ezt a fejlődést. Törekvéseink, eredményeink közül kiemelésre méltó, hogy a Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbításával és teljesítményének növelésével jelentős költségcsökkentést tervezünk és ezzel, valamint a Vértesi Erőműben egyre növekvő arányú biomassza-tüze­ léssel évente több százezer tonnával csökkentjük a széndioxid kibocsátást. Gyakorlatilag befejeztük azt a milliárdos költségű programot, amelynek eredményeképpen az átviteli hálózat alállomásain megszűnt a talajvíz-szennyezés veszélye. Jelen kiadványunk az ötödik, amely megfelel a fenntarthatósági jelentésekkel szemben támasztott követelményeknek. Az elmúlt évben már a teljes csoport szintjén tájékoztattuk az érdeklődőket, de e mellett elkülönülten is megjelentek az egyes vál-

Tisztelt Olvasó!

lalataink üzleti tevékenységéről és a fenntartha­ tó­ság iránti elkötelezettségéről tájékoztató kiad-

Ön az MVM Csoport 2007. évi Fenntarthatósági

ványok. Az MVM társaságcsoport teljesítményét

Jelentését tartja kezében, amely az MVM Csoport

az utókor számára megörökítő kiadványt ezúttal

környezeti és társadalmi teljesítményét mutatja be.

egységes szerkezetben és kivitelben jelentetjük

Ez a kiadvány része annak a kiadványcsomagnak,

meg. Egy jelentés-csomagban számolunk be a

amely a gazdasági eredményeinket – a korábbi

cégcsoport üzleti tevékenységéről, bemutatjuk a

évekhez képest sokkal részletesebben – és az üzleti

csoportszintű pénzügyi jelentést, és részletesen

tevékenységünket is bemutatja. Meggyőződésem

ismertetjük a fenntartható fejlődést szolgáló tevé-

szerint mára foglalta el méltó helyét a beszámolók

kenységünket.

sorában a Fenntarthatósági Jelentés, tükrözve azt

Bízom benne, hogy a kiadvány minderről hű és tár-

a működésünket átható szemléletet, hogy üzleti

gyi­lagos képet nyújt a tisztelt Olvasónak. Őszinte

döntéseinkben is elsődleges prioritásként kezeljük

örömömre szolgálna, ha észrevételeit – a jelen-

a környezetünk iránti felelősséget – legyen szó az

téshez mellékelt kérdőív segítségével – megosz-

élő természetről, a bennünket körülvevő társadalmi

taná velünk.

környezetről, vagy éppen legfőbb belső erőforrásunk, a munkatársaink iránti felelősségvállalásunkról.

Mártha Imre vezérigazgató

4

3. Az MVM Csoport A magyar villamosenergia-piac meghatározó szereplője a nemzeti tulajdo­nú, stratégiai holdingként működő MVM Csoport, amelynek tevékenysége kiterjed a villamos­energia-rendszer operatív üzemirányí­ tá­sára, az átviteli hálózat üzemeltetésére és fejlesztésére, a villamosenergia-termelésre, közüzemi és versenypiaci kereskedelemre, a távközlésre, a villamosenergia-rendszer biztonságos működését garantáló, tartalék erőművi kapacitások üzemeltetésére, a távhőellátásra, informatikai és pénzügyi, számviteli, valamint mérnökirodai és logisztikai szolgáltatásokra. A társaságcsoport engedélyesi feladatait a Villamos Energia Törvény (VET), a Magyar Energia Hivatal (MEH) által kiadott engedélyek, szabványok és a kapcsolódó jogszabályok, valamint csoportszintű és belső szabályzatok alapján, azoknak megfelelve látja el, de tevékenységének szerteágazó volta miatt óhatat­­la­nul hatást gyakorol a környezetre is. Ennek a kiadványnak a célja ezen környezeti hatások bemutatása is. A társaságcsoportról részletesebb információ az I. kötetben található.

Az emberi erőforrás-gazdálkodás legfőbb kihívása annak biztosítása, hogy munkatársaink legyenek minél jobb képességűek és elkötele­zettek a társaságcsoport teljesítményének és hatékonyságának növelésére.

4. Emberi erőforrás Az MVM Zrt. Igazgatósága által 2006-

Az

ban elfogadott humán stratégiában

kihí­v ása annak biztosítása, hogy munkatársa-

a 2007. évre meghatározott leg-

emberi

erőforrás-gazdálkodás

legfőbb

ink minél jobb képességűek és elköte­l ezet­tek legye­n ek

a

társaságcsoport

teljesítményé-

fontosabb cél – a működési haté­

nek és haté­­kony­s ágának növelése irányában.

konyság további javítása a humán

Fontos

erőforrások (HR) teljesítményének

célkitűzésünk

az

egyenlő

esélyek,

a folyamatos tanulási lehetőség és a biztonságos munkakörülmé­nyek biztosítása az MVM

növelésével – egyértelmű irányt sza-

Csoport munkavállalói számára.

bott a HR területen dolgozó mun-

A csoport társaságainál az emberi erőforrás-

katársak számára.

gazdál­kodással foglalkozó szervezetek tevékenységének alapját az aktuális jogi szabályozások, valamint a társaságok belső szabályai, eljárás-

2007 őszén az MVM Zrt. Igazgatósága tájékoz-

rendjei (Kollek­tív Szerződés, Szervezeti Működési

tatást kért az MVM Csoport humán stratégiájá-

Szabályzat, utasítások) alkotják.

nak végrehajtásáról, majd arról döntött, hogy

A humánpolitika egyes tevékenységi körei a tár-

a humán folyamatokat, szociális juttatásokat

saságcsoport legtöbb tagjánál minőségügyi doku-

társaságcsoport szinten optimalizálni, egysége­

mentumokban is szabályozottak. 2007-ben két,

síteni kell.

a társaságcsoport egészére kiterjedő HR vonat-

Az MVM Társaságcsoport Kollektív Szerződésé-

kozású, csoportszintű szabályozás is életbe lépett,

nek kidolgo­z ására – a munkavállalói és munkál-

amelyek a csoportszintű bértömeg-gazdálkodást,

tatói oldal képviselőiből – szakértői munkabizott-

illetve az MVM Csoport első számú vezetőinek

ság jött létre, amely már 2007 végén megkezdte

és felsővezetőinek kiválasztását és ösztönzési

munkáját.

rendszerét szabályozzák.

5

6

4.1 Munkavállalói adatok Az MVM Csoport 2007. december 31-i záró létszáma 8 191 fő volt. Az ebben a fejezetben bemutatott tényAz MVM Csoport munkavállalóinak záró létszáma

adatok a következő társaságok adatszolgáltatásán

fô

alapulnak: Magyar Villamos Művek Zrt.; MAVIR Magyar Villa-

11 000 10 000

9 650

mosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító ZRt.; Or-

9 199

8 889

9 000

szágos Villamostávvezeték ZRt.; Paksi Atomerőmű 8 191

8 000

Zrt.; Vértesi Erőmű ZRt.; MVM GTER Gázturbinás

7 000

Erőmű Zrt.; Tatabánya Erőmű Kft.; MIFÛ Miskolci

6 000

Fűtőerőmű Kft.; MVM Partner Energiakereskedelmi ZRt.; MVM Trade Villamosenergia Kereskedelmi

5 000

ZRt.; MVMI Informatika Zrt.; MVM KONTÓ Pénzügyi

4 000

és Számviteli Szolgáltató Központ Zrt.; VILLKESZ

3 000

Villlamosipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.; MVM

2 000

ERBE ENERGETIKA Mérnökiroda Zrt.; MVM Észak-

1 000 0

Budai Kogenerációs Fűtőerőmű Kft. 2004

2005

2006

2007

Munkatársaink az iparág jellegzetességeinek megfelelően elsősorban műszaki képzettségű szakemberek, ebből következően a legtöbb munkakörben a férfiak száma jelentősen magasabb (77,9%). Női munkatársak főképp pénzügyi, gazdasági és adminisztratív munkakörökben dolgoznak. A munkavállalók 65,8%-a a 36-55 év­es korcsoportba tartozik, 7,3%-a ennél idősebb, a többiek 36 évnél fiatalabbak.

Az MVM Csoport munkavállalóinak megoszlása életkor és nem szerint 2007-ben

18-25

26-35

36-45

46-55

és az MVM Csoport sikerességéhez, ezért nagy fi-

56-62

gyelmet fordítunk a munkavállalók ismereteinek 0,1% 0,8%

1,7% 4,8%

5,7%

4,6%

0,8% 2,8%

15%

0

24,8%

képzése nélkülözhetetlen a szakmai előmenetelhez 9,1%

20%

5%

Őszinte meggyőződésünk, hogy a munkavállalók

18,7%

25%

10%

4.2 Képzettség, továbbképzés

26,1%

30%

62-

férfi nô

gyarapítására, készségeinek fejlesztésére. Az iparág egészére jellemző a magas szintű szakképzettség, a nagyfokú szaktudás és a jelentős munkatapasztalat.

7

Munkatársaink többsége kiemelkedő képességű,

nyújtó képzésekben való részvételt a társaságok

a felsőfokú (egyetemi illetve főiskolai) végzettség­

tanulmányi szerződéssel, munkaidő-kedvezménnyel

gel rendelkezők aránya a csoportban a tavalyi érté-

és tanulmányi szabadság biztosításával, vala­mint

kekhez képest 1,2%-kal tovább nőtt.

a képzési költségek részleges (nyelvtanfolyamok)

A nem termelő társaságoknál (elsősorban az MVM Zrt.-

vagy teljes átvállalásával támogatják. A munka-

nél, az MVM Trade ZRt.-nél és az MVM ERBE Zrt.-nél)

vállalók közel 20%-a 2007-ben is részt vett vala-

magas – 27%, 31% illetve 10% – a másoddiplomával

milyen szakmai képzésen, továbbképzésen.

vagy tudományos fokozattal is rendelkezők száma.

A szükségletekhez igazított képzési formák között

Az emberi erőforrás az egyetlen megújuló erőfor-

hatóságilag előírt kötelező oktatások és a jelenle­

rás, amely a legkisebb beruházással a legnagyobb

gi vagy jövendő munkakövetelmények kielégíté-

profitnövekedést eredményezheti. Tekintettel erre,

se céljából külső vagy belső szakemberek által

a társaságcsoport tagjainak képzési rendszere az

vezetett tanfolyamok, szakmai továbbképzések,

egész életen át tartó tanulás filozófiáján alapszik.

konferenciák, készségfejlesztő tréningek, MBA-

A munkavállalók képzettségét, annak változását

képzések szerepelnek. A részvételt a képzéseken

rendszeres felmérések követik nyomon, ezek alap-

az határozza meg, hogy az adott munkakörben

ján tervezzük a szakmai és nyelvi képzéseket.

a munkavállalónak milyen típusú ismeretbővítés-

A munkáltató számára hasznosítható ismereteket

re, tudáskarbantartásra van szüksége.

Az MVM Csoport munkavállalóinak képzettség

alapfok

Képzésben résztvevôk arányai 2007-ben

szerinti megolszlása

középfok szakmai felsôfok

felsôfokú egyetemi,

felsôfok

fôiskolai képzésben résztvevôk

100% 90%

20,3%

22,8%

23,0%

felsôfokú OKJ-s

24,2%

képzésben

80% 3,8%

8,1%

70%

5,0%

résztvevôk

6,7%

60%

14% 2% 53%

17%

50% 57,0%

56,1%

40%

63,0%

61,6%

képzésben résztvevôk

14% nyelvi képzésben

30%

résztvevôk

20% 10% 0

középfokú OKJ-s

16,4%

15,5% 2004

2005

9,0% 2006

7,5% 2007

egyéb szakmai képzésben résztvevôk

8

Az MVM Csoport hagyományosan nagy hangsúlyt fektet a vezetői készségek fejlesztésére is. Az ismeretek bővítését szolgálja a nemzetközi szakmai szervezetek munkacsoportjaiban történő aktív részvétel is. A szakmai utánpótlás és továbbképzés érdekében a csoport társaságai stratégiai együttműködési kapcsolatot tartanak fenn kiemelt felsőoktatási intéz­ményekkel. A kimagasló tehetségek támogatása és nem utolsósorban megszerzése érdekében a tagvállalatok rendszeresen fogadnak felsőoktatási intézményben tanuló hallgatókat néhány hónapos szakmai gyakorlatra, vagy kötnek velük tanulmányi szerződést. Az energetikai szakképzések támogatása, az intéz­ mények működtetése és fenntartása szintén kie­ melt jelentőségű. Tanműhelyt működtet az Ovit ZRt. (villamoshálózat-szerelő szakmunkástanulók gyakor­lati képzése), a Vértesi Erőmű ZRt., a Tatabánya Erő­mű Kft. és a Paksi Atomerőmű Zrt. Utóbbi az Ener­­­getikai Szakképzési Intézet Intézményfenntartó és Működtető Alapítványt is támogatja, amely közel 600 fő középiskolás diák szakmai képzését irányítja, illetve felügyeli.

Nyelvi képzésben résztvevôk aránya

Idegennyelvismeret megoszlása

nyelvenkénti bontásban

nyelvenkénti bontásban

26%

5%

90%

4% 1%

2%

62%

angol

angol 8%

német orosz egyéb

2%

német orosz francia egyéb

9

4.3 Érdekképviselet, munkaügyi kapcsolatok A csoportnál igen kiterjedt érdekképviseleti tevé­ kenység folyik. A több konföderációhoz tartozó szak­szervezetek közül meghatározó szerepet tölt be a Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZSZ). Ezen kívül a Vértesi Erőmű ZRt.-ben jelen van a Bányász Szakszervezet (BDSz)

az egyeztetési folyamat során. Az MVM Cégcsoport

és a LIGA Villamosenergia- és Hőenergia-ipari Szak-

Érdekegyeztető és Konzultációs Fórum munka-

szervezet (LIGA VHSZ), amely utóbbi a PA Zrt.-

adói és a munkavállalói érdekképviselet tárgyaló

ben és az MVM Zrt.-ben is megtalálható.

delegációi elfogadták az „Egyetértési nyilatkoza-

A kiterjesztett hatályú ágazati, illetve helyi kollektív

tot”. Ez az alapja a csoport egységes kollektív szer-

szerződés a Munka Törvénykönyvénél kedvezőbb

ződésének, amelynek kidolgozása megkezdődött.

juttatásokat biztosít mind szociális, mind egyéb

A társaságcsoport több tagjánál rendszeresen

területen a munkavállalók számára. A Villamosener-

végeznek dolgozói elkötelezettség, illetve elége-

gia-ipari Ágazati Kollektív Szerződés a Villamos-

dettség felmérést is. A 2007. évi felmérések ered-

ipari Társaságok Munkaadói Szövetsége (VTMSZ)

ményeiből levonható legfontosabb következtetés,

tagvállalataira, valamint a Munkaügyi Miniszter

hogy a vezetésnek kulcsszerepe van a munkatár-

kiterjesztése alapján a 4010-es TEAOR 2003 szám

sak motiválásában és a maximális teljesítmény

alá sorolt társaságokra vonatkozik. A helyi kollektív

elérésében. Következésképpen 2007 egyik fő pri­

szerződések – meghatározott feltételek fennállása

oritása a munkavállalók elkötelezettségének továb­

esetén – a jogszabályokban előírtnál hosszabb fel-

bi erősítése volt. Ennek érdekében folyama­tos

mentési időt, magasabb végkielégítést és szociális

és proaktív kommunikációs tevékenység folyt cso-

juttatásokat tesznek lehetővé.

portszinten. Ez a többoldalú párbeszéd elenged­

2007-ben a munkahelyi bér- és szociális juttatá-

hetetlen a legfontosabb HR-értékeinken alapuló,

sokkal kapcsolatban kétlépcsős érdekegyeztetés

hatékony munkatársi viszonyok fenntartásához.

eredményeként születtek meg a munkahelyi meg-

A magyar villamos energetika meghatározó, fele-

állapodások.

lős szereplőjeként az MVM Csoport egyenlő esé-

Az elmúlt évben a munkáltatók és a szakszerveze­tek

lyeket biztosít valamennyi jelenlegi és jövőbeli

közötti érdekegyeztetés egyik legnagyobb feladata

munkavállalója számára. Az esélyegyenlőségi

a társaságcsoport egységes kollektív szerződésé-

poli­tika és tervek éves aktualizálása során törek-

nek előkészítése volt. Megalakult az MVM Társaság­

szik az esetleges hátrányos megkülönböztetés

csoport Szakszervezeti Szövetsége, amelyet a tár-

kizárására, különös tekintettel a foglalkoztatás

saságcsoportnál működő valamennyi, összesen

feltételeire, a munkahelyi karrierlehetőségekre,

10 munkahelyi szakszervezetből hoztak létre. Fela­­-

a javadalmazásra és a jutalmazásra. A társaság-

data a munkavállalói oldal együttes képviselete

csoport a hátrányos megkülönböztetés egyetlen

10

formáját sem tolerálja, így a családi állapot, kor,

bíráló bizottság tagjai

etnikai hovatartozás, bőrszín, szervezeti tagság,

kiemelték, hogy az egész

politikai meggyőződés, fogyatékosság, vallás vagy

iparágra nézve példaér-

szexuális beállítottság szerinti különbségtételt sem.

tékűnek tartják a Paksi

Elismeri és tiszteletben tartja egyebek között az

Atomerőműben a munka

emberek munkához, egészséghez, szabadsághoz

és a magánélet egyen-

és biztonsághoz fűződő, nemzetközi nyilatkozatok-

súlyának

ban rögzített jogait, és azok alapelveit a csoport

fordított energiát, a nők

vállalati értékeibe és irányelveibe is beillesztette.

egészségének megőrzésére irányuló programo-

Az egyes pozíciókra jelöltek kiválasztásánál alkal­

kat, valamint a 45 év felettiekről történő gondos-

ma­zott kritériumok csak a tapasztalatra és a

kodást.

megtartására

szakmai jártasságra épülhetnek. Bármelyik munkavállaló, ha úgy érzi, hogy jogai sérültek, az Esélyegyenlőségi Bizottsághoz, az Üzemi Tanács­hoz vagy a szakszervezetekhez fordulhat. Az MVM KONTÓ Pénzügyi és Szám­viteli Szolgáltató

4.4 Szociális és jóléti célú juttatások

Központ Zrt.-t a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal a 176/2005. (IX.2.) Korm. rendelet alapján lefolyta-

A javadalmazási politikával összhangban az MVM

tott akkreditációs eljárás eredményeként akkredi-

Cso­port tagvállalatai — a tevékenység jellegének,

tált foglalkoztatóvá nyilvánította.

az egyéni teljesítménynek és a munkaerőpiaci

A megváltozott munkaképességű alkalmazottakat

helyzetnek megfelelően — verseny­ké­­pes fizetést

foglalkoztató munkáltatók akkreditációjának célja

kínálnak dolgozóiknak. A munkavál­lalók évente

annak tanúsítása, hogy a munkáltató rendelkezik

13 havi fizetést kapnak, és egyéni eredményeik

azokkal az akkreditációs követelményrendszerben

elismeréseként jutalomban, ösztönző mozgóbér-

meghatározott személyi és tárgyi feltételekkel,

ben, vagy prémiumban részesülhetnek.

amelyek biztosítják az egészségkárosodással

Emellett a legtöbb társaság nem bérjellegű jutta-

élő és fogyatékos személyek egészségi állapotá-

tási csomagot (választható béren kívüli juttatá-

nak és fogyatékosságának megfelelő munkahe-

sok, VBKJ) is nyújt munkavállalói részére, amely

lyi környezetben megvalósuló foglalkoz­tatását.

széleskörű és egyénre szabott felhasználási lehe-

biztosításának

el-

tőségeket biztosít. Ennek keretösszegét évente

Atomerőmű

Zrt.

a szociális ellátásokra vonatkozó megállapo­dás

a „Leg­­jobb Női Munkahely 2007” pályázaton máso-

határozza meg. Azok a társaságok, ahol a választ­

dik helyezést ért el. A pályázat értékelése során a

ható béren kívüli juttatások rendszere még nem

Az

esély­egyenlőség

ismeréseként

a

Paksi

11 Az MVM Csoport személyi jellegû ráfordításai millió Ft 70 000

62 445

60 000

55 790

50 000 40 000

37 869

40 478

44 045

46 264

2004

2005

30 000 20 000 10 000 0

2002

2003

2006

2007

működik, a szociális és jóléti juttatásaikat szintén

A társaságcsoport felelősséget érez egykori, ma már

évente, ugyancsak megállapodásban rögzítettek

nyugdíjas munkavállalóiért, ezért több alapít­ványt

szerint tervezik.

támogat, amelyeknek kifejezett célja a támo­

A VBKJ rendszerrel összhangban vagy a rend-

gatásra szoruló, nyugdíjas villamosenergia-ipari

szeren kívül, a társaságcsoport egyes tagjainál

szakemberek anyagi gondjainak enyhítése – segély

(társaságon­ként eltérő módon) a munkavállalók ren-

formájában – területi hovatartozástól és végzett-

delkezésére álló szociális juttatások az alábbiak:

ségtől függetlenül.

• foglalkozás-egészségügyi ellátás,

4.5 Üdülés, sportolás

• sport és kulturális támogatás, • üzemi étkezés, étkezési hozzájárulás,

A tagvállalatok egy része (az MVM Zrt., a PA Zrt.,

• munkába járás útiköltségének térítése,

az Ovit ZRt. és a VÉ ZRt.) saját tulajdonú jóléti

• segélyezés,

és rekreációs célú létesítményekkel rendelkezik.

• üdültetés, üdülési csekk,

Az üdülők túlnyomó részt téliesítettek, így egész

• önkéntes nyugdíjpénztári támogatás

évben a pihenni vágyó munkavállalók rendelkezé-

és hozzájárulás, • önkéntes egészségpénztári támogatás és hozzájárulás,

sére állnak. A kedvezményes térítési díj ellenében igénybe vehető üdülőkön kívül a csoport egyes tagjai a VBKJ keret terhére, üdülési csekkek biz-

• önsegélyező pénztári tagdíj hozzájárulás,

tosításával is hozzájárulnak a munkavállalók pihe-

• életbiztosítás,

néséhez, kikapcsolódásához.

• kamatmentes lakásvásárlási és építési kölcsön,

A Paksi Atomerőmű Zrt. 2007-ben elnyerte

• iskolakezdési támogatás,

a „Meg­újuló emberért” díjat, amelyet azon mun-

• munkásszállás, munkásszállítás,

káltatók kaphatnak, amelyek munkavállalóik rek-

• kedvezményes villamosenergia-ipari

reációját kimagasló szinten biztosítják.

alkalmazotti tarifa, • egyéb szociális juttatások.

A társaságok sportegyesületek fenntartásával és támo­gatásával is hozzájárulnak munkavállalóik egészségének megőrzéséhez. Sportegyesületet működtet az MVM Zrt., a MAVIR ZRt., az Ovit ZRt., a PA Zrt., a VÉ ZRt. és az MVM ERBE Zrt. A társa­ ság­csoport több tagja kedvezményes sportpályaés uszodabelépők biztosításával is segíti munkavállalóinak aktív pihenését, kikapcsolódását.

12

4.6 Egészségés munkavédelem

lyásoló kérdésekkel. Ezért a csoport minden tagja törekszik munkavállalóinak biztonsággal kapcsolatos tudatosságának fokozására és olyan viselkedéskultúra kialakításá­r a, amelynek eredményei

A társaságcsoport vezetése alapvető fontosságú-

a mutatók javulásában is megnyilvánulnak.

nak tekinti munkavállalói magas szintű orvosi ellá­

Az érintett társaságok a jogszabályi előírásoknak

tását, munkaképességének megőrzését, illetőleg

megfelelően biztosítják a veszélyeztetett munka-

a betegségek megelőzését. Ezek között kiemelt

körökben dolgozó munkatársaiknak a különböző

fontosságúak a különböző orvosi szűrővizsgálatok. Ennek tükrében a kötelező foglalkozás-egészségügyi ellátás mellett egyes tagok biztosítják:

• a szemészeti és fogászati szűrővizsgálatot és ellátást, • a komplex nőgyógyászati szűrővizsgálatot, • az urológiai szűrővizsgálatot, • arteriográfos (érrendszeri) szűrővizsgálatot, • melanóma (bőrgyógyászati) szűrővizsgálatot, • a menedzserszűrést, • a rendelőintézeti szakorvosi ellátást, • a kihelyezett laboratóriumi és belgyógyászati vizsgálatot, • a reumatológiai nappali kórházi ellátást.

A társaságcsoport stratégiai fontosságú vezetői PET (pozitronemissziós tomográfiai – mûszeres orvo­si képalkotó módszer) vizsgálaton is részt vettek. A szűrővizsgálatokat a lehetőségekhez képest teljes mértékben a munkavállalók igényeihez igazítva végzik, minimalizálva a munkaidő-kiesést. A társaságcsoport számos tagjánál évtizedekre visszatekintő múltja van a Magyar Vöröskereszttel folytatott együttműködésnek. A munkavállalók felel­ősségérzetét jelzi, hogy jelentős számban, évente többször kiszállásos, önkéntes véradáson vesznek részt. Az önkéntes véradást a munkáltatók rendkívüli szabadsággal, illetve véradásért járó kitüntetéssel honorálják. A munkahelyi biztonságot jelentős mértékben az emberi magatartás határozza meg. Minden munkavállalónak, akár alkalmazott, akár alvállalkozó, tisztában kell lennie a biztonságot és egészséget befo-

13

védőruházatokat és védőeszközöket, beleértve

a baleseti statisztika súlyossági és gyakorisági

a képernyő előtt foglalkoztatottak védőszem-

mutatói 2005-ben hirtelen, jelen­tősen romlottak.

üvegét is.

A 2007. év az előző évhez képest a munka-

Az egyes társaságoknál alkalmazott Munkavé-

balesetek számában javulást mutat, de az úti

delmi és Tűzvédelmi Szabályzatok teljes mér-

balesetek száma jelentősen nőtt.

tékben biztosítják a munkavállalók egészséges

A balesetek súlyossági mutatói is emelkedést

és biztonságos munkavégzésének lehetőségét,

mutatnak az előző évhez képest, és sajnála-

egyidejűleg megfelelve a vonatkozó jogszabályi

tos módon egy közúti baleset miatt két halál­

előírásoknak. A munka­v állalók belépéskor, majd

esetet is regisztrálnunk kellett. Az üzemi bal-

a későbbiekben a szabályzatokban meghatáro-

esetek gyakorisága ugyanakkor jelentősen

zott feltételek szerint, ismétlődő munka- és tűz-

csökkent.

védelmi oktatásokon vesznek részt.

Szem előtt tartva a fenntartható fejlődés

A baleseti mutatók értékelésekor figyelembe kell

alapelveit, az MVM Csoport mindent megtesz

venni, hogy a 2005. év előtti kimutatásokban a VÉ ZRt.

a humán tőke fejlesztése érdekében, valamint

bányáiban történt balesetek nem szere­peltek a cso-

azért, hogy minden működési területen a lehe­

portszintű adatok között; ez az oka annak, hogy

tő legjobb munkakörülményeket biztosítsa.

Üzemi balesetek gyakorisága az MVM csoportban

60,0

54,6

51,5

50,0

45,4

40,0 30,0 20,0

16,5

10,0 0

2004

2005

2006

2007

Üzemi belesetek gyakorisága az MVM Csoportban (baleset/1000 fô)

Üzemi balesetek súlyossága az MVM Csoportban (kiesett nap/baleset) Üzemi balesetek száma az MVM Csoportban 35,0 600

28,4

316

400 300

20,0

29,5

25,4

25,0

433

474

500

18,3

17,9

42

35

28

25

56

124

10,0

42

133

152

15,0

200 100

30,6

30,0

2002

2003

2004

2005

2006

2007

0

5,0 0

munkaidô-kieséssel járó útbalesetek száma munkaidô-kieséssel járó munkabalesetek száma

2002

2003

2004

2005

2006

súlyosság (Lost Time Injury (LTI))

2007

14

Az MVM Csoport a fenntarthatóság alapelveivel azono­ sul­va közös célul tűzi ki a környezeti elemek­re és az öko­lógiai rendszerekre gyakorolt hatások mérsék­lését, a szennyező anyagok kibocsátásá­nak csökken­tését, a korábban bekövetkezett környezeti károk megszün­te­ tését és a további kör­nyezeti károk megelőzését.

5. Környezetvédelem Az MVM Csoport tevékenységeinek –

valósul meg. A szabályzat célja, hogy rögzítse a

energiatermelés, energiaátvitel, ener-

társaságcsoport tagjai között az alábbi területekkel kapcsolatos eljárásrendet, felelősségeket

getikai fejlesztések, karbantar­tás, bá-

és az elvégzendő feladatokat:

nyászat, stb. – jellegéből adódóan a

• az MVM Csoport környezeti politikájának

legjelentősebb környezeti hatá­sok az energiahordozók és a víz felhasználása során, a hulladékok keletkezése által, légszennyező­anya­gok kibocsátásában, a talaj- és felszín alatti vizek esetleges szennyezésében jelentkeznek. 2007 novemberében az MVM Zrt. és az érintett tár-

folyamatos megújítása, • az egyes társaságok környezeti politikájának elkészítése, szükség szerinti módosítása (ahol a tevékenységből adódóan indokolt), • a környezetközpontú irányítási rendszer beveze­tése és fenntartása az ellenőrzött társasá­goknál (ahol a tevékenységből adódóan indokolt), • a társaságcsoport környezetvédelmi szakmai érdekérvényesítése, • a környezetvédelmi adat- és információáramlás, • a környezetvédelmi szempontból érintett beru-

saságok között létrejött uralmi szerződés alapján

házások, beszerzések, akvizíciók szakmai

hatályba lépett az MVM Csoport környezetvédel-

és hatósági koordinációja,

mi szabályzata, amelynek célja, hogy az Elismert Vállalatcsoport * rendelkezzen olyan, a legmaga-

• az MVM Csoport Fenntarthatósági Jelentésének elkészítése és kiadása,

sabb szintű környezetvédelmi célokat megjelenítő

• a szén-dioxid kibocsátási egységek kereskedel-

dokumentummal, amely iránymutatásul szolgál a

mével kapcsolatos tevékenység támogatása,

társaságcsoport valamennyi tagja számára a közös

• a környezetvédelmi együttműködés, kölcsönös

környezetvédelmi célok elérésében.

tapasztalatcsere a társaságok között.

Ezen felül a szabályzat ismerteti mindazokat a kör­nyezetvédelemmel kapcsolatos területeket, ame-

A fentieknek megfelelően 2007 decemberében

lyekben az Elismert Vállalatcsoport tagjainak

megtörtént az MVM Csoport környezeti politi-

együttműködésével hatékony szakmai érdekérvé-

kájának megújítása, amelynek jóváhagyására

nyesítés és támogatás, valamint döntéselőkészítés

2008-ban került sor.

* Bővebb információt a Tevékenységi jelentés 5.3 pontjában találhatnak.

15

Az MVM Csoport környezeti politikája Az MVM Csoport Magyarország villamos-energia-

Tekintettel a Csoport által felhasznált nagy mennyi­

ipa­rának meghatározó szereplője. Tevékenysége

ségű primer energiára, a hatékonyság növelése

kiterjed a villamosenergia-rendszer irányítására, a

alapvetően hozzájárul a környezet terhelésének

villamosenergia termelésére és kereskedelmé­re, az

csökkentéséhez. Ennek érdekében a Csoport fej-

átviteli hálózat fejlesztésére, üzemeltetésére és

lesztései során előtérbe helyezi az energetikailag

karbantartására, valamint erőművek üzemeltetésé-

jobb hatásfokú, technikailag legkorszerűbb eszkö-

re, távhőellátásra, informatikai, pénzügyi, számviteli,

zök beruházását; törekszik a villamosenergia-rend-

mérnökirodai és logisztikai szolgáltatásokra.

szerben meglévő elavult kapacitások kiváltására.

A Csoport feladatainak ellátása során óhatatlanul

A társaságcsoport vezetése kiemelt figyelmet

befolyásolja a természetes és épített környezet

fordít arra, hogy a tapasztalatcsere-lehetőségek

állapotát. A fenntarthatóság alapelveivel azono-

biztosításával és rendszeres képzés útján fokozza

sulva közös célul tűzi ki a környezeti elemekre

munkatársainak szakmai felkészültségét, a fenn-

és az öko­lógiai rendszerekre gyakorolt hatások

tartható fejlődés és így a környezet védelme iránti

mérséklését, a szennyező anyagok kibocsátásának

elkötelezettségét.

csökkentését, a korábban bekövetkezett környe-

Tevékenységének

zeti károk megszüntetését és a további környezeti

ered­ményeiről tájékoztatja az érintett, érdekelt

károk megelőzését.

feleket. Évente fenntarthatósági jelentést ad ki

Tevékenysége során eleget tesz a jogszabályokban,

és juttat el az érdekelteknek.

engedélyekben, szabályzatokban és szabványok-

A társaságcsoport környezeti politikáját rendsze-

ban rögzített környezetvédelmi követelményeknek,

resen felülvizsgálja, és a közvélemény számára

és ezt partnereitől is elvárja. Támogatja és előse­

is hozzáférhetővé teszi.

környezeti

gíti a nemzeti klímapolitikai célok megvalósítását, továbbá elébe megy a hazai és európai igényeknek. Környezetvédelmi

teljesítményének

folyamatos

Budapest, 2008. március 3.

fejlesztése érdekében előtérbe helyezi az energiatakarékosságot, valamint a természeti erőforrások felhasználásának ésszerűsítését.

Dr. Kocsis István vezérigazgató

hatásairól,

elért

16

5.1 Primerenergia-hordozók felhasználása 2007-ben a cégcsoport társaságai a villamos- és hő­ energia-termeléshez primerenergia-hordozóként sze­net, tüzelő- és fűtőolajat, földgázt, biomasszát, valamint hasadóanyagot használtak fel. Az összes felhasznált energiahordozó 88,2%-a hasa­ dóanyag, 8,98%-a szén és 2,78%-a földgáz. Az olaj­­ felhasználás csekély mértékű volt. A nukleáris fűtő­ elem külföldről érkezik a Paksi Atomerőműbe. A VÉ ZRt. Márkushegyi Bányaüzemében termelt szenet az Oroszlányi Erőműben használják fel. A gázturbinás erőművek számára a MOL Nyrt. szállítja a 0,2%-nál kisebb kéntartalmú gázturbinatüzelőolajat. A Tatabánya Erőmű Kft. és a Miskolci Fűtőerőmű Kft. részére az E.ON Földgáztrade, míg az MVM Észak-Budai Fűtőerőmű Kft.-nek a Főgáz Zrt. biztosítja a földgázt.

Az MVM Csoport megújuló energia felhasználása

TJ 2 000

1 782

1 600 1 200 800

732

Márkushegyi Bánya – Kiszolgálóvágat

400 0

2007

2006

Az MVM Csoport primerenergia-hordozó felhasználása 2007-ben (TJ) VÉ ZRt. Oroszlányi Erőmű

Tatabánya Erőmű Kft.

MVM Zrt. Gázturbinás erőművek

MVM Zrt. Gázmotoros fűtőerőművek

Paksi Atomerőmű Zrt.

MVM Észak-Budai Fűtőerőmű Kft.

Összesen

15 809

0

0

0

0

0

15 809

Tüzelőolaj/Fűtőolaj

2

0

71

0

0

0

73

Földgáz

0

2 287

0

1 332

0

1 268

4 887

Megújuló

1 782

0

0

0

0

0

1 782

Nukleáris

0

0

0

0

155 276

0

155 276

Összesen

17 593

2 287

71

1 332

155 276

1 268

177 827

Energiahordozó Szén

17

Az MVM Csoport nukleáris energiahordozó felhasználása TJ Az MVM Csoport tüzelôolaj/fûtôolaj felhasználása TJ 1 400

160 000 1 315

1 200

155 276

148 785

140 000

1 224

146 645

142 975

2005

2006

126 737 114 452

120 000

1 000

100 000

913

800

80 000

600

60 000

400

272

385

200 0

180 000

40 000 73

2002

2003

2004

2005

2006

20 000 0

2007

2002

2003

2004

2007

Az MVM Csoport földgáz felhasználása

Az MVM Csoport szén felhasználása TJ 6 000

TJ 25 000

22 828

5 000

20 000

18 470

16 831

15 000

15 342

15 809

3 000 2 000

5 000

1 000 2002

2003

2004

2005

2006

3 996

4 000

10 000

0

4 887

21 188

2007

0

3 667

2 269

0

0

2002

2003

2004

2005

2006

2007

18

5.2 Vízfelhasználás és szennyvízkibocsátás Az erőművek vízfelhasználásának jelentős részét a termelő berendezések hűtésére felhasznált víz adja. A legnagyobb vízfelhasználó a Paksi Atomerőmű, amely felszíni vízkivételből (Duna) biztosítja a szükséges vízmennyiséget. 2007-ben az atomerő­ mű hűtő és technológiai vízigénye 2,68 milliárd m3 volt, amelynek legnagyobb része hűtési célokat szolgált. Vértesi Erőmű ZRt. – Oroszlány

Az MVM Csoport erőműveinek technológiai és kommunális vízhasználata (ezer m3) Erőmű

2002

2003

2004

2005

2006

2007

VÉ ZRt. Oroszlányi Erőmű*

362

345

366

392

280

1 367

VÉ ZRt. Bánhidai Erőmű**

256

295

324

0

0

0

Tatabánya Erőmű Kft.

150

194

210

66

110

114

MVM Észak-Budai Fűtőerőmű Kft.

0

0

0

0

0

381

MVM Zrt. Gázturbinás Erőművek

5

7

5

4

4

5

1 347

1 336

1 318

1 348

1 379

1 412

2 120

2 177

2 223

1 810

1 773

3 279

Paksi Atomerőmű Zrt. Összesen

*Az Oroszlányi Erőmű 2007. évi adata a füstgáz-kéntelenítőben felhasznált vízmennyiséget is tartalmazza (szemben a korábbi évek adataival). ** A Bánhidai Erőművet 2005. január 1-vel leállították.

Az MVM Csoport erőműveinek hűtővíz felhasználása (ezer m3) Erőmű

2002

2003

2004

2005

2006

2007

VÉ ZRt. Oroszlányi Erőmű

307 054

287 609

263 788

263 788

297 967

261 090

VÉ ZRt. Bánhidai Erőmű*

106 786

97 128

39 710

0

0

0

Tatabánya Erőmű Kft.

0

0

0

8

6

5

MVM Észak-Budai Fűtőerőmű Kft.

0

0

0

0

0

0

MVM Zrt. Gázturbinás Erőművek

54

61

38

44

33

42

2 709 411

2 138 374

2 172 692

2 480 551

2 363 127

2 680 231

3 123 305

2 523 172

2 476 228

2 744 391

2 661 133

2 941 368

Paksi Atomerőmű Zrt. Összesen

* A Bánhidai Erőművet 2005. január 1-vel leállították.

19

Az MVM Csoport erômûveinek hûtôvíz felhasználása (ezer m3)

3 500 000

3 123 305

2 941 368

3 000 000 2 523 172 2 476 228

2 500 000

2 744 391 2 661 133

2 000 000 1 500 000 1 000 000 500 000

Az atomerőműből kibocsátott, kismértékben felme-

0

legedett hűtővíz befogadója is a Duna. A hűtővíz

2002

2003

2004

2005

2006

2007

Dunára gyakorolt hőterhelése nem haladja meg a ható­sági engedélyekben szabályozott mértéket. A csekély mértékű felmelegedés a folyó ökológiai Az MVM Csoport erômûveinek technológiai és kommunális vízfelhasználása (ezer m3)

egyensúlyát nem bontja meg. Az engedélyek a hőlép­ cső maximális mértékét és a Duna vízhőmérsékle3 500

tének maximumát határozzák meg. A szociális vízhasználatokból az atomerőmű üzemi

3 000

területén keletkező szennyvizet az erőmű kommuná-

2 500

lis szennyvíztisztító rendszerén keresztül bocsátják

2 000

ki. 2007. évben 201 ezer m kommunális szennyvíz

1 500

keletkezett. A szennyvíztisztítás hatásfokát az üzem

1 000

3

rendszeresen ellenőrzi.

3 279

2 120

2 177

2 223 1 810

1 773

2005

2006

500

Az inaktív ipari hulladékvizek túlnyomó részét a sóta­

0

lanvíz-előállítás során keletkező savas és lúgos vizek

2002

2003

2004

alkotják. A hulladékvíz semlegesítése a 10 000 m3-es zagymedencékben történik. A medencék vízminőségét és kibocsátását rendsze-

eredményei igazolják a hatósági korlátok betar-

resen ellenőrzik. Az évi 148 ezer m , semlegesítés

tását.

és ülepítés után kibocsátott hulladékvíz minősége

A Paksi Atomerőmű Zrt. 1996 óta a csámpai víz-

megfelelő volt, a szennyező anyagok koncentráci-

csatornán keresztül vízátadással segíti a faddi

ója a melegvíz-csatornában a határértékeket nem

holtág fürdéshez, vízi sportokhoz szükséges jó

haladta meg.

vízminőségének, megfelelő vízszintjének biztosí-

A környezetvédelmi hatóság által elfogadott moni­

tását. Erre a célra 2007-ben a hűtőgépházi klíma-

toring program keretében a vízjogi engedélyben

berendezések hűtővizéből 6,5 millió m3 vizet adtak

határértékkel szabályozott valamennyi paramétert

át a faddi holtágba.

3

rendszeresen ellenőrzik. A kibocsátás-ellenőrzések

2007

20

Az Oroszlányi Erőmű kommunális szennyvize az önkormányzat által üzemeltetett központi szennyvízkezelő telepre kerül. A gázturbinás erőművekben keletkező ipari és kom­munális szennyvíz elhanyagolható menynyiségű. Technológiájából adódóan a Lőrinci ErőAz átadott kondenzátor-hűtővíz minősége megfe-

műben viszonylag kis mennyiségű, a közeli tóból

lelő a 75 hektár területű halastó-rendszer frissvíz-

nyert hűtővizet használnak fel. A tavat a Zagyva

ellátásához, ezért a hűtővíz egy része a tórendszer

táplálja, amelynek a vízminőségét ellenőrzik,

pótvízellátását szolgálja. A nyári időszakban a hal­-

a tavat rendszeresen karbantartják.

te­nyésztés szempontjából már nem előnyös a me­

A Tatabánya Erőmű Kft.-ben hulladékvíz-kezelő

le­gebb vízzel történő vízutánpótlás, ezért ilyen

létesítmény üzemel. A 2006 tavaszán üzembe

esetekben a halastavakba külön csővezeték-rend-

helyezett rendszer méri az erőművet elhagyó

szeren át friss dunavizet vezetnek.

hulladékvizek minőségét és mennyiségét.

A PA Zrt. szociális vízellátását a Csámpai Vízmű

A kibocsátott víz megfelel a befogadó által meg-

mélyfúrású rétegvízkútjai biztosítják. A szociális

adott előírásoknak. Korábban ezek a vizek a zagy­

jellegű ivóvíz-felhasználás 266 ezer m volt. 3

térre kerültek, de a zagytér korábbi felhagyása és rekultivációja szükségessé tette új befogadó

Jelentősebb vízfelhasználó az Oroszlányi Erőmű,

csatornarendszer kialakítását, amely 2006 decem-

amely a hűtővizet az erre a célra létrehozott hűtő-

berére készült el.

tóból nyeri, amely egyben befogadója is a használt hűtővíznek. További vízhasználatot jelent az erőmű­­ ben üzemelő füstgáz-kéntelenítő, amelyhez a nyers­ vizet ugyancsak a hűtőtó szolgáltatja. A kéntelenítőből vízvisszavezetés nincs, mert a fel­ használt víz egy része vízgőz formájában a kéményen át távozik, másik része a nedves gipsz­szel a zagytérre kerül, és a pótvíz előkészítésből származó hulladékvízzel együtt a zárt salak- és pernyeeltávolító rendszerben zagyvízként hasznosul.

21

5.3 Légszennyező anyagok kibocsátása Az energiatermelés legjelentősebb környezeti hatá­sa a fosszilis tüzelőanyagok elégetése során bekövetkező légszennyezés. Ezek közül is kiemelendő a klímaváltozásban betöltött szerepe miatt a szén-dioxid, a savas eső keletkezésében betöltött szerepük miatt a kén-dioxid és a nitrogén-oxidok, valamint a szilárd anyagok. Az égetési folyamat során keletkező légszennyező anyagok mennyisége jelentős mértékben függ a tüze­lőanyag fajtájától, minőségétől (pl. kéntartalom), a tüzelési technikától, a szennyezőanyagok leválasztási technológiájától és a termelés hatás­fokától is. Az MVM Csoport erőművei közül az Oroszlányi Erőmű a legnagyobb légszennyező, de a 2004-ben már próbaüzem alatt lévő és 2005 elején üzembe helyezett füstgáz-kéntelenítő berendezésnek köszönhetően az erőmű kén-dioxid kibocsátása jelentősen, több mint 96%-kal csökkent.

Az MVM Csoport hagyományos erőműveinek 2007. évi légszennyező anyag kibocsátásai Erőmű

jelentősen, 35%-kal csökkent a nitrogén-oxidok

SO2

NOx

Por

kt

t

t

t

Litéri Gázturbinás Erőmű

1,6

1,0

1,9

0,0

Lőrinci Gázturbinás Erőmű

2,2

1,0

3,0

0,0

Sajószögedi Gázturbinás Erőmű

1,4

0,6

1,8

0,0

59,2

0,0

221,0

0,0

Diósgyőr Gázmotoros Fűtőerőmű (Miskolc)

17,5

0,0

44,3

0,0

Bulgárföld Gázmotoros Fűtőerőmű (Miskolc)

4,7

0,0

12,1

0,0

Hold utcai Kombinált Ciklusú Erőmű (Miskolc)*

10,6

0,0

9,4

0,0

MVM Észak-Budai Fűtőerőmű Kft.

69,5

0,0

27,3

0,0

Tatár utcai Gázmotoros Fűtőerőmű (Miskolc)

Tatabánya Erőmű Kft.

A kazánok átalakításának eredményeként 2006-ra

CO2

127,7

1,3

247,9

0,4

VÉ ZRt. Oroszlányi Erőmű

1 630,5

4 858,0

1 725,9

8,3

Összesen

1 924,9

4 861,9

2 294,6

8,7

kibocsátása is. A nedves mészköves technológia működése során melléktermékként gipsz és CO2 keletkezik, amely kis mértékben növeli az erőmű

* A Hold u-i Kombinált Ciklusú Erőmű kereskedelmi üzeme 2007. december 1-én kezdődött.

fajlagos szén-dioxid kibocsátását. Az Oroszlányi Erőmű megkapta az egységes környe­ zethasználati

engedélyt

(Integrated

Pollution

Preven­t ion and Control: IPPC), és megkezdődött az engedélyben leírt kötelezettségek teljesítése.

Az MVM Csoport hagyományos erőműveinek légszennyező anyag kibocsátása Mértékegység

2002

2003

2004

2005

2006

2007

Szén-dioxid

kt

2 407

2 216

2 054

1 942

1 785

1 925

Kén-dioxid

t

116 307

126 330

66 029

2 786

2 359

4 862

Nitrogén-oxidok

t

5 631

4 245

3 549

3 105

2 108

2 295

Szilárd anyag

t

6 142

2 342

1 595

85

28

9

A táblázatok adataiból látható, hogy 2007-ben

Az állásidő összesen kb. 500 óra volt. A kénte-

jelentősen megnőtt – az előző évekéinek körülbe­lül

lenítő nélküli üzemmódban a kén-dioxid kibocsá-

a kétszeresére – az MVM Csoport kén-dioxid kibo-

tás a megengedett 400 mg/Nm3–es határértéket

csátása. Ennek oka, hogy az Oroszlányi Erőmű füst-

jelentősen meghaladta, ez tükröződik a fajlagos

gáz-kéntelenítőjét a csaknem 4 éves folyamatos

kibocsátási adatokban is.

üzem után egy nagyobb léptékű (17 napos), és néhány

Ezen időszak alatt az erőmű csak a hőszolgálta-

24 órás karbantartásra is le kellett állítani.

tás mértékéig üzemelt.

22

Az MVM Csoport – a kibocsátási egységek kereskedelmi rendszerébe tartozó – erőműveinek CO2 kibocsátása Bejelentett kibocsátás 2005-ben (kt)

Erőmű

Bejelentett kibocsátás 2006-ban (kt)

Bejelentett kibocsátás 2007-ben (kt)

Ténylegesen kiosztott mennyiség (kt/év)

Eltérés 2005-ben (kt)

Eltérés 2006-ban (kt)

Eltérés 2007-ben (kt)

Eltérés összesen (kt)

Litéri Gázturbinás Erőmű

1,5

1,1

1,641

1,5

0,1

0,4

-0,1

0,4

Lőrinci Gázturbinás Erőmű

2,3

1,7

2,203

6,2

3,9

4,5

4,0

12,4

Sajószögedi Gázturbinás Erőmű

1,3

1,0

1,384

2,8

1,5

1,8

1,4

4,8

Tatár utcai Gázmotoros Fűtőerőmű (Miskolc)

66,3

63,7

59,2

68,7

2,5

5,0

9,5

17,0

0,0

0,0

22,0

23,0

0,0

0,0

1,0

1,0

149,4

139,2

127,7

141,8

-7,6

2,6

14,1

9,1

1 702,7

1 558,3

1 630,5

1 728,5

25,8

170,2

98,0

294,1

1 923,4

1 765,1

1 844,6

1 972,6

49,2

207,6

128,0

338,7

Hold utcai Kombinált Ciklusú Erőmű (Miskolc) Tatabánya Erőmű Kft. VÉ ZRt. Oroszlányi Erőmű Összesen

A következô ábrákon az MVM Csoport erőműveinek összesített fajlagos kibocsátásai láthatók kétfé­le ábrázolásban, egyrészt csak a hagyományos, fos�szilis energiahordozókat felhasználó erőművekben termelt energiára másrészt a Paksi Atomerőműben termelttel növelt energiára vetítve is. A megtermelt energia számításakor a termelt villamos energia és hő összegét vettük alapul.

23

Az MVM Csoport fajlagos SO2 kibocsátása

Az MVM Csoport fajlagos CO2 kibocsátása

0,11

2005

2006

2007

10,00 0,00

0,00

2002

2003

2004

1,79 0,28

0,11

2004

7,02

0,12

0,18 2003

0,14

0,15 2002

0,20

10,02

20,00

0,40

0,97 0,15

30,00

0,60

1,05 0,17

29,69

40,00

4,61

0,80

0,71

0,73

0,74

50,00

47,45

0,92

1,04

1,00

60,00 0,98

1,20

59,31

t/GWh

kt/GWh

2005

2006

2007

Paksi Atomerômû nélkül

Paksi Atomerômû nélkül

Paksi Atomerômûvel

Paksi Atomerômûvel

Az MVM Csoport fajlagos NOx kibocsátása

Az MVM Csoport fajlagos szilárd anyag kibocsátása

3,00 2,50

1,99

1,60

2,00

2007

0,00

0,72

1,10 2002

0,00 0,00

2006

0,01 0,00

2005

0,03 0,01

0,50

0,11

2004

0,13

2003

0,13

2002

1,00

0,19

0,25

0,00

0,34

0,50

0,34

1,00

1,50

0,85

0,87

1,17

1,50

0,19

2,00

0,37

2,30

2,50

2,51

t/GWh t/GWh

2003

2004

2005

2006

2007

Paksi Atomerômû nélkül

Paksi Atomerômû nélkül

Paksi Atomerômûvel

Paksi Atomerômûvel

A grafikonok alapján egyértelműen megállapítható,

juttatott szennyező anyagok mennyiségét; 2007-

hogy az Oroszlányi Erőmű füstgáz-kéntelenítője

ben szén-dioxid esetében pl. 600 tonnával giga-

több év távlatában (a 2007. évi karbantartások miat-

wattóránként.

ti kényszerleállások kivételével) jelentős csök­ke­nést

A Paksi Atomerőmű légköri emissziója a techno-

eredményezett a tényleges kén-dioxid és szilárd

lógiájából adódóan igen kicsi, telephelyén csupán

anyag kibocsátásban, és ebből adódóan a fajlagos

három hagyományos, inaktív levegőterheléssel

kibocsátásban is. A fajlagos szén-dioxid és nitro-

üze­melő technológia található:

gén-oxid kibocsátások folyamatos csökkenésének oka a tüzelőanyag váltás (Tatabánya Erőmű Kft.), a kazánok átalakítása (Oroszlányi Erőmű) és a termelési hatásfok javulása. Az ábrákból az is látszik, hogy Magyarország energia-szükségletének közel 40%-át adó Paksi Atomerőműben termelt villamosenergia jelentősen csök­ kenti az egységnyi termelt energiával a légkörbe

• a szükségáramforrásként üzemelő biztonsági dízel-generátorok (12 darab pontforrás); • a dízel hajtású tüzivíz szivattyú (2 darab pontforrás); • festés technológia: festőműhely festőkabinjai (2007-ben technikai okok miatt nem üzemelt).

24

Az MVM Csoport hagyományos erőműveinek hatásfoka és fajlagos légszennyező-anyag kibocsátásai 2007-ben Hatásfok a kiadott összes energiára (%)

Erőmű Litéri Gázturbinás Erőmű* Lőrinci Gázturbinás Erőmű*

29,0

Sajószögedi Gázturbinás Erőmű*

CO2 (kt/GWh)

SO2 (t/GWh)

NOx (t/GWh)

Por (t/GWh)

0,882

0,554

1,027

0,000

0,904

0,402

1,243

0,000

0,900

0,423

1,152

0,000

Tatár utcai Gázmotoros Fűtőerőmű (Miskolc)

77,5

0,255

0,000

0,953

0,000

Diósgyőr Gázmotoros Fűtőerőmű (Miskolc)

78,5

0,390

0,000

1,011

0,000

Bulgárföld Gázmotoros Fűtőerőmű (Miskolc)

80,9

0,389

0,000

1,005

0,000

Hold utcai Kombinált Ciklusú Erőmű (Miskolc)

85,8

0,230

0,000

0,205

0,000

MVM Észak-Budai Fűtőerőmű Kft.

86,7

0,229

0,000

0,090

0,000

Tatabánya Erőmű Kft.

91,0

0,232

0,002

0,451

0,001

VÉ ZRt. Oroszlányi Erőmű

28,0

1,271

3,787

1,342

0,014

* Megjegyzés: A gázturbinás erőművek hatásfoka az üzemmódjukra tekintettel nem releváns.

Az átviteli hálózat létesítményeinek és beren­

Az átviteli hálózat kapcsoló berendezéseiben,

dezéseinek egy részében kén-hexa-fluorid (SF6)

megszakítóiban és mérőváltóiban összesen

gázt használnak annak kiváló szigetelő és ívoltó

36 338 kg SF6 töltet volt 2007-ben. Ez a mennyi-

tulajdonsága miatt. A gázszivárgás elhárítása cél-

ség az év végére 3 700 kg-mal csökkent, mert

jából rendszeresen ellenőrzik a készülékeket, fel-

a gödi alállomáson leszerelték a fémtokozott kap-

tárják a szivárgási helyeket, és megszüntetik a

csoló berendezéseket. A szivárgás miatt utántöl-

tömítetlenségeket.

tött mennyiség az év során 850 kg volt, ez a teljes töltet 2,3%-a.

Az átviteli hálózat berendezéseinek és készülékeinek SF6 gáz töltetmennyisége és pótlása (kg) 2003

2004

2005

2006

2007

19 873

19 873

19 873

19 873

19 873*

1 341

792

853

854

833

8 657

12 994

13 347

14 315

16 465

Fémtokozott berendezések Töltetmennyiség Pótlás Megszakítók és mérőváltók Töltetmennyiség Pótlás

5

4,5

* 2007 második félévében Gödön leszerelésre kerültek a tokozott berendezések

3,5

30,7

17,2

25

5.4 Hulladékgazdálkodás

Itt és általában az energiatermelés során jelentős mennyiségű további hulladék keletkezik, amelynek

A széntüzelésű Oroszlányi Erőműben jelentős meny­

legnagyobb része nem veszélyes ipari hulladék.

nyiségű termelési hulladék, salak és pernye, vala-

Ezek közül a fémhulladék jelenti a legnagyobb rész-

mint 2004 óta a füstgáz-kéntelenítő működéséből

arányt, amely a készülékek, berendezések karban-

adódóan gipsz képződik.

tartása, felújítása, selejtezése során keletkezik.

Az MVM Csoport erőműveiben keletkezett ipari, nem veszélyes hulladékok mennyisége (t) Hulladék megnevezése



2003



2004



2005



2006



2007

Textilhulladék



0,00



8,54



15,33



17,33



71,93

Fém- és fémtartalmú hulladék



2 764,05





2 924,94



1 853,75

5 563,15



4 153,17

Építési és bontási hulladék



259,97



160,06



164,40



207,26



20,64

Papír, karton, fa hulladék



869,72



89,34



99,03



115,47



513,53

Egyéb



4,96



10,60



3,90



28,10



299,18

Összes nem veszélyes hulladék



3 898,70



5 831,69



4 435,83



3 293,10



2 759,03

26

Az MVM Csoport erőműveiben 2007-ben keletkezett ipari, nem veszélyes hulladékok mennyisége (t) Hulladék megnevezése

Vértesi Erőmű ZRt.

Textilhulladék Fém- és fémtartalmú hulladék

MVM Észak-Budai Fűtőerőmű Kft.

VILLKESZ Kft.

4,17

7,76

60,00

0,00

1 008,23

795,27

50,00

0,25

Építési és bontási hulladék

10,64



0,00

0,00

10,00

0,00



73,53

440,00

0,00

58,09



121,09

120,00

0,00

1 081,13



997,65

670,00

10,25

Papír, karton, fa hulladék Egyéb Összes nem veszélyes hulladék

Paksi Atomerőmű Zrt.

Megjegyzés: 2007-ben a Tatabányai Erőmű Kft.-nél, a MIFŰ Kft.-nél és az MVM Zrt. gázturbinás erőműveinél nem keletkezett ipari, nem veszélyes hulladék

A Vértesi Erőmű ZRt.-ben keletkezett salak, pernye és gipsz mennyisége (kt) 2003 Salak

165,46

Pernye

655,24

Gipsz

0,00

2004 179,47 483,71 126,95

2005

2006

2007

140,67

158,76

168,94

225,00

353,36

384,09

466,42

430,33

241,75

A gipszmennyiség 2007. évi csökkenésének oka A Paksi Atomerômûben keletkezett ipari hulladékok

a kéntelenítő berendezés karbantartás miatti mint-

kezelésének alakulása 2007-ben

egy 500 órás leállása. Tavaly a Paksi Atomerőmű tevékenysége során ösz­

10,5%

szesen 998 tonna nem veszélyes ipari hulladék kelet5,9%

kezett. A 2006. évről az atomerőmű területén maradt és a 2007-ben keletkezett összesen 1 068 ton­na nem veszélyes ipari hulladék mennyiségéből 893 tonnát az atomerőmű további hasznosításra értékesített, 63 tonna nem hasznosítható hulladékot ipari hulla-

83,6%

déklerakóban helyezett el. A fenti mennyiségek nem tartalmazzák a zagytéri mésziszapmedence kiürítéséből származó mintegy

hasznosított

10 000 tonna mésziszapot, amely hulladéklerakó-

lerakóban elhelyezett

ban került elhelyezésre semlegesítő anyagként.

telephelyen tárolt

27

Az MVM Csoport erőműveiben és az átviteli hálózat üzemeltetése során keletkezett veszélyes hulladékok mennyisége (t) Hulladék megnevezése

2003

2004

2005

2006

2007

1 964,82

2 611,63

739,70*

2 184,51

2 552,91

Vegyszerek és oldószerek hulladékai

21,04

15,44

Elem, akkumulátor, toner

20,02

26,71

Elektromos és elektronikus berendezések hulladékai

27,75

50,56

Azbeszttartalmú hulladékok

10,55

35,77

Csomagolási hulladékok

20,35

12,59

Olaj és olajjal szennyezett hulladék

1,97

9,05

6,72

25,57

29,66

22,57

28,31

142,32

17,24

1,10

5,49

0,68

17,36

42,33

10,47

Iszapok

9,40

21,12

9,31

7,76

19,25

Egyéb

17,12

17,58

151,26

39,45

63,79

2 791,40

974,57

2 460,56

2 693,61

Összes veszélyes hulladék

2 091,05

* VÉ ZRt. nélkül.

A veszélyes hulladékok közül legjelentősebb mennyi­

ladékok a vízelőkészítési tevékenységek során, és

ségben olajjal szennyezett hulladékok keletkeznek,

hasonló nagyságrendű az elemek, akkumulátorok,

amelyek éves mennyisége az elvégzett karban-

elektronikai hulladékok, szennyvíziszapok mennyi-

tartási, felújítási vagy kármentesítési munkálatok

sége is. Folyik az azbeszttartalmú szigetelőanyagok

függvénye. Nagyobb mennyiségben keletkeznek

kiváltása, ennek során azbeszttartalmú hulladékok

még vegyszerrel (savval és lúggal) szennyezett hul-

keletkeznek.

Az MVM Csoport erőműveiben és az átviteli hálózat üzemeltetése során 2007-ben keletkezett veszélyes hulladékok mennyisége (t)

Hulladék megnevezése

Vértesi Erőmű ZRt.

Olaj és olajjal szennyezett hulladék

1 224,05

Vegyszerek és oldószerek hulladékai

0,04

Elem, akkumulátor, toner

OVIT ZRt.

Paksi Atomerőmű Zrt.

Gáztubinás erőművek*

MVM Zrt.

MVM GTER ZRt.

MIFŰ Miskolci Fűtőerőmű Kft.

22,18

MAVIR ZRt.

Villkesz Kft.

Összesen

1 126,41

0,50

2 552,91

0,74

80,54

53,34

0,04

0,00

0,00

5,00

0,00

0,01

0,00

0,19

1,47

6,72

3,85

1,76

0,10

3,47

1,17

0,00

0,00

12,12

0,10

22,57

Elektromos és elektronikus berendezések hulladékai

4,06

3,35

0,00

8,89

0,00

0,00

0,00

0,07

0,87

17,24

Azbeszttartalmú hulladékok

0,24

0,00

0,00

0,44

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,68

Csomagolási hulladékok

0,46

1,21

0,00

8,80

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

10,47

Iszapok

0,00

9,89

0,00

7,76

0,00

0,00

0,00

1,60

0,00

19,25

Egyéb

2,33

0,54

15,10

45,14

0,00

0,00

0,00

0,42

0,25

63,79

1 235,03

61,86

15,94

160,04

54,51

0,05

22,18

1 140,81

3,19

2 693,61

Összes veszélyes hulladék

45,12

Tatabánya Erőmű Kft.

* A Gázturbinás Erőművek hulladékai vagy az MVM Zrt., vagy a MVM GTER ZRt. tevékenysége során keletkeztek, így a hulladékkezelés költségei is elkülönülnek.

28

5.5 Talaj- és talajvízvédelem

A tervszerű hálózatfejlesztési programnak köszön­ hetően az átviteli hálózat 74 transzformátora közül

A villamosenergia-iparban a tevékenységhez szük-

66-nak már zárt alapja van, ez azért fontos, mert

séges technológiákból adódóan jelentős mennyiségű

a zárt alap felfogja az esetleg elszivárgó olajat, ezzel

olajat (amely főként szigetelő, hűtő vagy hidrauli­kus

megakadályozza a talaj- és talajvízszennyezést.

szerepet lát el) is felhasználnak a különböző készü-

A fennmaradó 8 transzformátor közül 6 (Albert-

lékekben, berendezésekben, így megfelelő védelem

irsán) készülékalap zárttá tétele annak a stra-

hiányában fennállhat a talaj- és talajvízszennyezés

tégiai döntésnek a függvénye, amely a 750 kV-os

lehetősége. Mintegy évtizedes múltra tekint vissza

vezeték hazai végpontjának elhelyezését fogja

a csoport tagjainál a korábbi, műszaki védelem hiánya

meghatározni. Az albertirsai transzformátorok

miatt bekövetkezett olajszennyezések felszámolása

alatt ideiglenes tálcarendszeres gyűjtő van, ami

és a szennyezést megelőző beruházások tervszerű

felfogja az esetlegesen szivárgó olajat, így nem

megvalósítása. E munkák ütemezésekor az ellátás-

szennyeződik a környezet. A további két (Pakson

biztonság szempontjait is figyelembe veszik, ugyanis

található) készülékalapot a későbbiekben végre-

a kárelhárítások előkészítése és egyes részfolyama-

hajtandó fejlesztési tervek szerint teszik zárttá.

tok csak üzemszünetben végezhetők el.

A sok éven át nyitott alapokkal üzemelő transz-

Nagy olajterű készülékek az átviteli hálózat transzfor-

formátorok olajelfolyása miatt bekövetkezett ko-

mátorai, amelyek szigetelését és hűtését olajtöltetük

rábbi talaj- és talajvíz szennyeződések vizsgálatát

biztosítja. Az olaj mennyisége transzformátoronként

13 alállomás területén – összesen 82 mintavételi

eléri a több tíz tonnát is. Az alábbi táblázat ada­-

helyen – talajvízmegfigyelő monitoring rendszer

taiból látszik, hogy évről-évre jelentősen csökken

biztosítja. A mintavételek gyakoriságát a területi-

az utántöltött mennyiség a berendezések, készülékek

leg illetékes környezetvédelmi hatóságok írják elő,

karbantartásának, illetve cseréjének köszönhetően.

a mintákat akkreditált laboratóriumban vizsgálják. A vizsgálati eredményekről a felügyelőségek rendszeres tájékoztatást kapnak.

Olajutántöltések az alállomásokon (t)

Hidraulika-olaj Szigetelő olaj

2004

2005

2006

2007

340

229

128

n.a

6 575

5 341

4 564

1 169

n.a. – nincs adat, mert a készülékek túlnyomó részét leszerelték, a fennmaradókban pedig nem volt utántöltés

29

Az átviteli hálózat megfigyelő kútjainak vizsgálati adatai, összes olaj (TPH mg/l) Alállomás

Határérték (mg/l)

Kutak száma (db)

Vizsgálati eredmények 2003 min

Albertirsa

0,1

9

<0,10

2004

max 0,13

min <0,10

2005

max 0,13

min

2006

max

min

<0,10

1,2

<0,03 <0,03

Debrecen

0,1

7

<0,10

1,29

<0,10

1,22

<0,10

0,65

Göd

8,05*

5

<0,10

2,8

<0,10

2,9

<0,10

3,1

Hévíz

0,1

4

<0,10

0,12

<0,10

0,19

<0,10

0,55

Kisvárda

0,1

3

<0,10

<0,14

<0,10

<0,10

<0,10

<0,10

0,067

2007

max

min

max

0,12

0,04

0,063

1,1

<0,03

1,1

1,4

0,096

3,8

0,069

0,051

<0,03

0,12

<0,03

0,24

0,045

0,72

Litér

2,0*

3

<0,10

2,8

0,31

2,6

<0,11

3,5

0,66

4,2

0,3

3,8

Martonvásár

2,0*

3

0,12

0,73

0,18

0,31

<0,10

<0,10

<0,03

0,14

0,066

0,76

Oroszlány

0,1

3

<0,10

1,57

0,12

0,4

<0,10

0,19

<0,03

1,1

0,04

0,63

Sándorfalva

0,1

3

<0,10

0,22

<0,10

0,22

<0,10

0,28

0,051

0,072

<0,03

Sajószöged

2,0*

6

**

**

**

**

0,08

**

**

**

**

0,1 0,84

Szeged

0,1

14

<0,10

1,32

<0,10

1,14

<0,10

2,2

0,08

1,5

<0,03

Tiszalök

0,1

1

<0,10

0,14

<0,10

<0,10

<0,10

<0,10

<0,03

<0,03

<0,03

0,038

Zugló*

2,8*

<0,10

felúszó

<0,10

felúszó

<0,03

felúszó

24

***

***

***

***

*az illetékes Környezetvédelmi Felügyelőség által megállapított kármentesítési D határérték **a telephelyen a kutak mintázása 2007 második félévében kezdődött, az aktív kármentesítés lezárását követően ***a telephelyen a kutak mintázása 2005 második negyedévében kezdődött

A Sajószögedi Alállomáson 2000 óta végzett aktív

mi gyűjtőhelye, a zagytér, a földalatti olajtartályok,

kármentesítés az illetékes környezetvédelmi felü­

a már rekultivált építési törmelék-lerakó, a kommu-

gye­lőség határozata alapján befejeződött, így az el-

nális hulladékvízrendszer. Ezek állapotát, működé-

következő 4 évben várhatóan csak az utóellenőrzést

sét rendszeresen ellenőrzik.

szolgáló monitoringrendszer üzemeltetésére lesz

Az Oroszlányi Erőműben 2007 januárjában a zagy­

szükség. Az Oroszlányi Alállomáson a hatóság kár-

téri csurgalékvíz szivattyúházában vízkő-kiválás

mentesítési tényfeltárási terv készítését írta elő

miatt meghibásodás történt (a cső eltömődött

a korábbi moni­toringvizsgálatok eredményeként.

és eltört). A vízszennyezés megakadályozására

A terv ös­szeállí­tása az elvégzett feltáró vizsgálatok

a kárelhárítási munkák azonnal elkezdődtek: meg-

figyelembe vételével folyamatban van, a dokumentá-

kerülő vezetéket építettek ki, majd megszüntették

ció benyújtására 2008-ban kerül sor. Az alállomáson

az eltömődést.

elvégzendő további feladatokat a környezetvédelmi

A Márkushegyi Bányaüzem részére korábban kia­

hatóság hatá­rozatban fogja kijelölni a benyújtott

dott egységes környezethasználati engedély számos

tényfeltárási terv alapján.

kötelezést tartalmaz. Ezeknek megfelelően meg-

A Paksi Atomerőmű talajra és talajvízre gyakorolt

szüntették a régi üzemanyagtöltő állomást, a fáradt

hatá­sát kiterjedt talajvízfigyelő kútrendszerrel ellen-

olaj tárolót lefedték, tényfeltárási dokumentáció

őrzik. A monitoringrendszerben 62 db talajvízfigyelő

készül a telephelyen lévő talajszennye­zé­sekről,

kútból vesznek és vizsgálnak vízmintákat. A vizsgált

és felújították a javításra szoruló bánya közlőmű-

jellemzők körét – az ellenőrzött technológiáknak meg-

vek tárolóhelyét is.

felelően – a vízjogi és működési engedélyek tar-

A már nem üzemelő Bánhidai Erőmű zagyterének

talmazzák. A talajvíz és az esetleges szennyezések

rekultivációs tervét – amely részletesen tartalmaz­

mozgásának, terjedésének követése 97 kút vízszintje

za a zagytér környezetre gyakorolt hatásának

alapján válik lehetségessé; közülük 22 kút esetében

vizsgálatát is – beadták az illetékes hatósághoz,

a vízszintet automatikusan regisztrálják.

2007-ben megkezdődött a Tatabányai Fűtőerőmű

További potenciális környezetszennyező források

területén lévő régi, szenes technológia berendezé-

a Paksi Atomerőműben: a veszélyes hulladék üze­-

seinek bontása is.

1,7

30

5.6 Zajvédelem

5.7 A biodiverzitásra gyakorolt hatás

A zajvédelemmel kapcsolatos kérdések azért lesz­ nek évről-évre egyre fontosabbak, mert az új lakó-

A MAVIR ZRt. 3 595 km nyomvonal-hosszúságú

házak egyre közelebb épülnek az energetikai léte-

átviteli hálózaton végez fejlesztési, felújítási,

sítményekhez. Emiatt néhány erőmű és alállomás

karbantartási és üzemeltetési tevékenységet.

esetében egyre jobb zajszigetelésű, vagy kisebb

Eközben meg kell, hogy feleljen az írott és íratlan

zajkibocsátású berendezéseket, készülékeket kell al-

természetvédelmi szabályoknak is, jóllehet a teljes

kalmazni, vagy a korábbinál hatékonyabban kell csök­

vezetékrendszernek kevesebb, mint 3%-a halad

kenteni a környezet zajterhelését. Az átviteli hálóza-

át fokozottan védett természeti területen.

ton az új transzformátorok beépítésénél és a régiek

Az átviteli hálózati távvezetékek esetében a

cseréjénél – ahol ez indokolt – előnyben részesítik

nagy­feszültségű (120, 220, 400, 750 kV) veze­té­

a zajszegény típusokat. Szükség esetén zajvédő fal

kek nagy sodrony(fázis)távolsága miatt az áram-

biztosítja a határértékek betartását.

ütés a madarak számára közvetlen veszélyforrást

A Litéri Gázturbinás Erőmű zajától, jóllehet évente

nem jelent, de a sodronyokkal történő mecha-

csak néhány órát üzemel, zajvédő fal védi a közeli

nikai ütkö­zés okozhat sérülést, főleg a nagyobb

települést. Az Óbudán, lakott területen létesült erő-

testű madarak esetében.

mű zajterhelése megfelel a jogszabályok előírásá-

Ezért határozta el a MAVIR ZRt., hogy felméri

nak, sőt, a környezet zajterhelése egyes helyeken

a madarak főbb vonulási útvonalait érintő, azokat

jelentősen csökkent, mert az új erőmű kiváltott egy,

keresztező átviteli hálózati távvezetékeket, majd

a közelben lévő régi erőművi telephelyet.

speciális, a vezetéksodronyok jobb láthatóságát biztosító madáreltérítő-szerelvényeket helyez fel az érintett vezetékekre, amelyek csökkentik a nekirepülés kockázatát. Így a társaság – a mesterséges fészkeknek távvezeték oszlopokra történő felhelyezésén túl (a LIFE program keretében) – ezen a módon is hozzájárul a védett madarak egyedszámának növekedéséhez.

Túzok kakas

Madáreltérítő szerelvény és műfészek együttese

31

Az átviteli hálózat távvezetékeinek építési és szere­

rések szerint mintegy 5 év. A kellő tapasztalatok

lési tevékenysége következtében – amelyet alapve-

megszerzése érdekében és a rendszer bevezethe-

tően az Ovit ZRt. végez – esetlegesen károsodott

tőségének gyakorlati próbájaként a MAVIR ZRt. a

természetes élőhelyeket és mezőgazdasági terüle­te­ket

400 kV-os Göd – Országhatár – Léva távvezeték

rekultiválják. Új távvezeték építése esetén az erdő­

Nőtincs és Ősagárd települések között lévő négy

nyiladékok létesítését követően a helyi erdé­szeti ha-

oszlopközben 2006-ban megkezdte a rendszer

tóság írja elő a létesítéskor kivágott famen­nyiség

kialakítását, amelynek eredményei 2010 körül

ellentételezését, amely erdőfenntartási járulék meg-

lesznek értékelhetőek. Az üzemeltetési tapasz-

fizetése vagy erdőtelepítés formájában valósul meg.

talatok fogják meghatározni, hogy mely terüle-

A MAVIR ZRt., a Forest 7 Kft. és a Magyar Tudomá­

teken vagy területszakaszokon érdemes a rend-

nyos Akadémia Ökológiai és Botanikai Kutató Inté-

szert a további­akban bevezetni.

zetének segítségével 2006-ban kezdeményezte a „Természetközeli zöldfolyosós nyiladék-karbantar­ tási rendszer” kialakítását. A szokásos gyakorlat szerint a távvezetékek biztonsági övezetében található nyiladék növényzetét előírt időközönként tarvágással irtják ki a vezetékek védelme érdekében. Az új módszer lényege, hogy a nyiladékban megtalálható természetes növényzet alacsony növésű cserjés növénytársulásait meghagyják, míg a magasra növő fajokat gépi vagy kézi munkával eltávolítják. A nyiladéksávokat évi 1-2 alkalommal keresik fel a magasra növő fajok eltávolítása céljából. Ezzel a módszerrel nagymértékben csökkentik a távvezetékek üzemeltetése során okozott ökológiai problémákat, megóvják az élő- és búvóhelyeket, a nyiladéksávba nem települnek be idegenhonos fajok, valamint megelőzhető a talajpusztulás, az erózió is. A termőhelyi tényezők függvényében a

Hagyományos, tarvágással karbantartott nyiladék

cserjesávok kialakulásának becsült időtávja a felmé-

Természetközeli, cserjékkel benőtt nyiladéksáv

32

5.8 Elektromágneses terek

sági követelmények miatt igen nagy biztonsági távolságok betartásával épülnek. Ez garantálja,

A villamosenergia termeléséből, szállításából és hasz­

hogy a lakosságot érő villamos és mágneses tér

nálatából adódóan elektromágneses terek minden-

mértéke elhanyagolhatóan kicsi legyen.

hol előfordulnak a környezetünkben. A hálózati frekvenciájú (50 Hz-es) elektromágneses terek forrásai közé tartoznak a háztartási gépek, az elektromos szerszámok és ipari berendezések, az elektromos közlekedési eszközök, valamint az átviteli és elosztó veze­

5.9 Nukleáris környezetvédelem

tékek, az elektromos alállomások és transzformátor állomások. Ezen berendezések környezetében

A Paksi Atomerőmű működésének megítélésé-

elek­tro­­mos és mágneses tér alakul ki. Az elektromág-

ben a nukleáris biztonságra és az energiaterme-

neses tér egyik fontos jellemzője, hogy nagysága és

lés haté­konyságára vonatkozó mutatók mellett

ha­-tása a berendezéstől távolodva gyorsan csökken.

meghatározó szerepet játszanak a környezeti hatások is. Alapvető igény, hogy az atomerőmű nuk-

Néhány tipikus mágneses tér expozíciós értékeinek összehasonlítása

Mágneses indukció (μT)

10 000

Vonatkoztatási határtérték

100

1

0,01

Háztartási gépek

Otthon

Munkahely Távvezeték Távvezeték- Távvezetékalatt tôl 25 m-re tôl 100 m-re

leáris környezeti hatásairól részletes információk álljanak rendelkezésre, továbbá, hogy e hatások mértéke ne lépje túl a hatósági szabályozásban Mérési eredményeket mutat be az ábra, amelyen jól

engedélyezett szinteket. (Minden részletre kiter-

látható, hogy a háztartási berendezések haszná­lat

jedő információk hagyományos és nukleáris kör-

közben jóval erősebb elektromágneses teret hoz-

nyezetvédelmi kérdésekről egyaránt olvashatók

nak létre, mint a közelben húzódó nagyfeszültsé-

az atomerőmű honlapján2.)

gű távvezeték. A távvezetékek által létrehozott

A nukleáris környezetvédelmet – az elmúlt évekhez

elektro­mágneses tér még a vezeték alatt sem éri

hasonlóan – 2007-ben is a kétszintű, azaz a

el az Európai Tanács által meghatározott, úgyneve-

táv­­mérőrendszerek és a mintavételes ellenőrzés

zett vonatkoztatási határértéket, amely referencia-

jellemezte. A Sugárvédelmi Osztály széleskörű

szintként szolgál a környezetben mérhető elektro-

ellenőrzési és felügyeleti programot hajtott vég-

mos, illetve mágneses tér felső korlátjaként.

re, és meghozta a szükséges intézkedéseket.

A MAVIR ZRt. nagyfeszültségű átviteli hálózati

A sugárvédelmi mérési eredmények alapján

berendezései szigorú előírások és engedélyezési

az atomerőmű 2007-ben is betartotta a mű-

eljárások alapján, folyamatos ellenőrzés mellett,

ködésére vonatkozó határértékeket (dózis-

szakszerű kivitelezéssel, az élet- és vagyonbizton-

korlátokat).

2

www.npp.hu

33

A Paksi Atomerőmű légnemű és folyékony radioaktív kibocsátásai (GBqGWe-1év-1) Radionuklid / izotóp csoportok

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

Légnemű kibocsátások Összes aeroszol

0,33

0,14

I egyenérték

0,24

0,054

131

Összes nemesgáz Összes trícium Összes radiokarbon

4,4 260

0,97

0,73

0,53

0,47

0,14

0,18

0,023

0,023

58 000

35 000

310 000

25 000

9 400

13 000

10 400

3 700

3 900

5 000

2 400

1 300

2 100

1 750

500

460

430

510

410

420

356

Folyékony kibocsátások Korróziós és hasadási termékek Trícium

0,74 12 000

0,78 14 000

0,58 10 000

1,2 12 000

1 12 000

0,8 16 000

5.9.1 Radioaktív anyagok kibocsátása 2004 óta van érvényben a 15/2001. (VI.8.) KöM ren-

Az erőmű környezetének sugár­védelmi ellenőrzé-

de­let által előírt új kibocsátási korlátozási rendszer,

se részben távmérő (telemetrikus) rendszerekkel,

amely az atomerőműre meghatározott dóziskorlát

részben mintavételes, laboratór­i­umi vizsgála-

(90 μSv) alapján származtatott izotópspecifikus kibo-

tokkal történik. A Paksi Atomerőmű 30 km-es

csátási korlátokhoz hasonlítja mind a folyékony, mind

környezetében a mintavevő és távmérő állomá-

a légnemű kibocsátásokat. Összességében megálla-

sok elhelyezkedését a következő ábra mu-

pítható, hogy a PA Zrt. 2007-ben 0,28%-ban használ-

tatja be. A laboratóriumi vizsgálatok kiterjednek

ta ki a kibocsátási korlátot (kibocsátási határérték kri-

mind a környezeti közegekre, mind a tápláléklánc

térium: 2,81 x 10-3), ebből 0,185%-kal a folyé­kony, míg

elemek­re. Éves szinten körülbelül 4 000 min­tát dol-

0,096%-kal a légnemű kibocsátások részesedtek.

goznak fel. Az atomerőműből kibocsátott radioaktív izotó­ pok még igen érzékeny, módszerenként és izo-

5.9.2 Környezetellenőrzés

tóponként egymástól eltérő vizsgálati módszerek alkalmazásával sem mutathatók ki, vagy

Az atomerőmű Üzemi Környezeti Sugárvédelmi

csak rendkívül kis koncentrációban, esetenként

Ellenőrző Rendszerének (ÜKSER) feladata, hogy

mérhetők.

környezeti méréseket végezve számszerűen is meg­-

A Dunában

­állapítsa az erőmű esetleges környezetet szeny­

értéke – a teljes elkeveredés után – trícium esetében

nyező hatásait.

1 Bq/dm3-nél,

az évi átlagos növekmény becsült az összes többi radionuklidra pedig

0,98 13 000

34

együttvéve 0,1 mBq/dm3-nél kisebb volt. Az atomerő-

zó radionuklidot (60Co) 0,7 és 1,5 Bq/kg aktivitás-kon-

mű környezetében – az „A” típusú állomásokon – a

centrációban. Az állomások környezetéből származó

telepített mintavevőkkel vételezett aeroszol min-

fűmintákból, a halastavak víz- és iszapmintáiból,

tákban az elmúlt év során sem lehetett kimutatni az

vala­mint a tej- és halmintákból sem lehetett kimutat-

erőműtől származó radioaktív izotópot.

ni erőművi eredetű radionuklidot.

A környezeti levegő mintáiban az 1 TBq alatti aktivi­

A Sugárvédelmi Osztály a kibocsátási és a meteoroló-

tással kibocsátott radiokarbon és trícium 1-10 mBq/m3

giai adatok, illetve terjedési modell felhasználásával

nagyságrendben mérhető. A nemesgá­zok környeze-

2007-re is elvégezte a lakossági többlet sugárterhe-

ti aktivitásának koncentrációja ugyanitt 100 mBq/m

lés számítását. E számítás szerint a légköri és folyé-

körülire becsülhető. A fall-out (kihullás) mintákban

kony kibocsátásokból származó, a kritikus lakossági

nem lehetett kimutatni az atomerőműtől származó

csoportra vonatkozó többlet lakossági sugárterhelés

radioaktív izotópot, mint ahogy ez a talajmintákból

52 nSv, amely nem nagyobb az előző év többlet-

sem volt kimutatható. A dunai iszapminták közül

sugárterhelésénél.

3

csak a melegvíz-csatorna közvetlen kiömlésénél vett mintákban mértek két esetben az erőműtől szárma-

Mintavevő és távmérő állomások elhelyezkedése a Paksi Atomerőmű környezetében

Távmérô és mintavevô állomás (A típusú) Mintavevô állomás (B és C típusú) Vízmérô és minta vevô állomás Meteorológiai mérôtorony Az ÜKSER központja Környezetellenôrzô Laboratórium Mintavevô állomás (G típusú)

!

1b[NS†YQcs_

XZ #

1b[N

Az ábrán szereplô állomástípusok:

=.8@ 4zQR_YNX $

 "

1b[N`gR[aOR[RQRX



3†YQR`]b`gaN





 #



!



$

 #

"

ÌgQ

XZ

 &

" # !

%

& $

8V`X«_†`
B`gƒQ

%




XZ `bTN_ˆ
X†_ 

%

1b[N`gR[aTf†_Tf

1b[N

AR[TRYVP

XZ




XZ

!

#

&

A 9db “A” és az 1db “B” típusú mérôállomás funkciói: 1. Gamma-sugárzás dózisteljesítményének mérése (on-line) 2. Az aeroszolok összes béta-aktivitás koncentrációjának mérése (on-line) 3. A radiojód mérése (on-line) 4. Aeroszol és jód mintavétel a laboratóriumi mérésekhez 5. Az 1-3. pont szerint mért adatok gyûjtése, feldolgozása és a továbbítása a központi adatgyûjtô számítógépbe



@gRX`gs_Q
%
XZ

8NY\P`N

XZ 3\Xa«

35

A környezeti gamma-sugárzás havi átlagos környezeti dózisegyenérték teljesítménye 2007-ben a távmérő és a mintavevő állomásokon, TL-dózismérőkkel mérve 100 90

Dózisteljesítmény (nSv/h)

80 70 60 50 40 30 20 10 0 A1

A2

A3

A4

A5

A6

A7

A8

A9

C10

C11

C12

C13

C14

C15

C16 C17

C18

C19 C20 C21 C22 C23 B24 L25

Állomások száma

Az TL-dózismérőkkel állomásonként kapott 2007. évi

ménybe történő szállítást megelőzően. Az ezzel

átlagos dózisteljesítmény értékek (ábra) megfelel-

kapcsolatos fejlesztések fontos feladatot jelente-

nek a korábbi évek és az alapszinti időszak adata-

nek az atomerőműben.

inak. Megállapítható, hogy a 2007. évi környezeti

Az 1996 óta hatályban lévő „Atomtörvény” (1996

dózismérési adatokból nem lehet az atomerőmű

évi CXVI. törvény az atomenergiáról) szerint

járulékára következtetni. Ez összhangban van a radio-

és a 2414/1997. (XII.17.) számú kormányhatározat-

a­k­tív anyagok légköri kibocsátásából származtat-

nak megfelelően alapított Radioaktív Hulladékokat

ható képpel, amely szerint az erőműből származó

Kezelő Közhasznú Társaság (új nevén: Radioaktív

járulék nagyságrendekkel kisebb a természetes

Hulladékokat Kezelő Nonprofit Kft.), feladata –

háttérsugárzás értékénél illetve ingadozásánál,

többek között – a radioaktív hulladékok végleges

s így közvetlen dózismérési módszerekkel nem mutat-

tárolásának a megoldása. A radioaktív hulladé-

ható ki.

kok végleges elhelyezésével, a kiégett nukleáris

Összegezve a nukleáris környezetellenőrzés 2007. évi

üzemanyagkazetták átmeneti tárolásával és vég-

mérési eredményeit kijelenthető, hogy az atomerő-

leges elhelyezésével, valamint az erőmű leszere-

mű hatása a környezetre sugárvédelmi szempontból

lésével összefüggő feladatok finanszírozására

elhanyagolható volt.

a Paksi Atomerőmű Zrt. évente befizetést teljesít a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba. Az atomerőmű feladata a radioaktív hulladékok kezelése és telephelyi átmeneti tárolása.

5.9.3 Radioaktív hulladékok kezelése 5.9.3.1 Kis és közepes aktivitású szilárd A tevékenység az atomerőműben keletkező radio­

radioaktív hulladékok

aktív hulladékok gyűjtését, ideiglenes tárolását, térfogatcsökkentését, kondicionálását, a hulladék-

2007-ben 777 darab kis és közepes aktivitású szi-

minősítést és az atomerőmű telephelyén történő

lárd hulladékot tartalmazó hordót töltöttek meg,

átmeneti tárolását jelenti a végleges tároló létesít-

melynek mennyisége 124 hordóval több az előző

36

Kis és közepes aktivitású szilárd radioaktív hulladékok mennyisége

131

155

MBq

416 847

513 300

365 664

189 178

évinél (a többlet a szokásos éves karbantartási

m3

tevékenységből származott). Az 1996. évi utolsó

1 000

– a püspökszilágyi végleges tárolóba történő –

900

200

155

kis és közepes aktivitású szilárd radioaktív hulla-

300

131

2007. december 31-én 8 333 db 200 literes hordó

400

166

Az előző évekből áthozott mennyiséggel együtt

500

152

helyezéséig.

600

219

ben hordókban történik a végleges tároló üzembe

700

604

zóná­jában kialakított átmeneti tároló helyiségek-

800

2004

2005

2006

2007

132

tív hulladékok elhelyezése az erőmű ellenőrzött

220

kiszál­lítást követően keletkezett szilárd radioak-

Kis és közepes aktivitású szilárd hulladékok

696

166

606

152

738

m3

684

2007

920

2006

749

2005

634

Aktivitás

2004

129

Keletkezett mennyiség

M.e

100

dék volt az erőművön belüli átmeneti tárolókban.

0

2000

2001

2002

2003

keletkezett hulladék

5.9.3.2 Nagy aktivitású szilárd

feldolgozás utáni hulladék

radioaktív hulladékok 2007-ben a Paksi Atomerőműben 5,031 m 3 nagy aktivitású szilárd radioaktív hulladék keletke-

5.9.3.3 Kis és közepes aktivitású

zett, melynek tároló térfogat igénye 16,498 m .

folyékony radioaktív hulladékok

3

2007-ben a 2006. évihez képest kb. 2,931 m -rel 3

több nagy aktivitású szilárd radioaktív hulladék

A blokkok üzemeltetése során 2007-ben az alábbi

keletkezett. A növekményt a blokkokon tervezet-

folyékony hulladékok keletkeztek:

ten végrehajtott közbenső rúd cserék indokolják.

Bepárlási maradékból (sűrítmény) 255 m3 kelet-

A nagy aktivitású szilárd radioaktív hulladékok

kezett: 155 m3 az I., míg 100 m3 a II. kiépítésen.

erőművön belüli átmeneti tárolása az ellenőrzött

A 2. blokk helyreállítása során nem keletkezett

zóná­ban kialakított tárolókutakban történik. A tá-

bepárlási maradék. Az összes bepárlási maradék

rolókutakban a méretük miatt nem elhelyezhető,

95 m3-rel kevesebb az előző évinél. Evaporátor

nagy aktivitású hulladékok tárolása tartalék he-

savazó oldatból 10 m3, elhasznált gyantákból

lyiségekben elhelyezett ólom gyűjtőkonténerekben

14,06 m3 képződött. A folyékony radioaktív hulla­

történik.

dékok átmeneti tárolására a segédépületekben található tartályok szolgálnak.

37

Az atomerőművi blokkok üzemeltetése során keletkezett és tárolt folyékony hulladékok (m3) 2004 Bepárlási maradék (erőmű összes)

2005

2006

2007

190

270

350

255

Bepárlási maradék forrásai:

I. kiépítés (1-2. blokk)

20

45

45

155



I. kiépítés (alfa-sugárzó izotóp tartalmú maradék az 1-2. blokkból)

125

150

195

0



II. kiépítés (3-4. blokk)

45

75

110

100

21,1

Kimerült ioncserélő gyanta Evaporátor savazó oldat

16,8

4,6

14,06

20

0

0

10

4 645

4 831

5 181

5 436

Tárolt folyékony hulladékok Összes tárolt bepárlási maradék Összes tárolt kimerült ioncserélő gyanta Összes tárolt evaporátor savazó oldat

114,1 250

5.9.4 A 2. blokk sérült fűtő­elemeinek eltávolítása

130,9 250

135,5 250

tokba 3 db elszennyezett merülő-szűrőszivattyút helyeztek el. A sérült fűtőelemek eltávolításával kapcsolatos TVEL szerződés ezt követően lezárult.

2006. december 21-én az orosz fél (TVEL) befe-

Befeje­ződött a sérült fűtőelemek eltávolításához

jezte a sérült fűtőelemek eltávolítását, a tartályfe-

használt berendezések, szerszámok és eszközök

néken lévő maradék törmelék kivételével, amelyet

esetleges további felhasználását célzó szétválo-

2007. január végén eltávolítottak. Ezzel az akná­­

gatása, dekontaminálása és letárolása.

ban lévő tisztítótartály nukleáris biztonság (szub-

A Höfer Bechtel (H&B) cég szakemberei elvégez­ték

kritikusság) szempontjából inherenssé vált, ezért

a tisztítótartály külső fala alsó részének kivágá­sát

lehetőség nyílt a 2. blokk üzembe helyezésére.

a tartály kiemeléséhez szükséges leürítéshez.

2007. január végén megtörtént a maradék sérült

A Výskumný ústav jadrových elektrární a. s. (VUJE)

fűtőelemek eltávolítása. Az orosz szakértők jelen-

elvégezte a sérült tisztítótartály külső-belső

létére – a tisztító tartály és az univerzális fészek

dekon­taminálását, ezután a tartályt – amelyen

kiemelését követően – március második felétől volt

a szennyeződés mértéke a kezelhetőségre előírt

ismét szükség, amikor a TVEL személyzet elvégez-

értékek alatti szintre csökkent – az A-315/1 sz. helyi-

te az aknafenékre és az univerzális fészekre leüle-

ségben helyezték el a további kezelésig.

pedett anyag eltávolítását is. A tisztító tartályban és az aknában lévő törmelék eltávolításával és tokokba való berakásával együtt összesen 5 810 kg tömegű (száraz) sérült fűtőelem került betokozásra 24 db 28-as jelű (széles), 44 db 29-es jelű (keskeny) tok és 184 db különböző mére­ tű betételem felhasználásával. Emellett 8 db szilárd radioaktív hulladéktartályt töltöttek meg kazetta fej/lábrészekkel (767 kg), ill. 3 darab 28-as

Paksi Atomerőmű

149,56 260

38

5.9.5 Az üzemidő hosszabbítás (ÜH) előkészítése A projektterv szerinti feladatok 2007-ben is a ter­ veknek megfelelően haladtak. Néhány nagyobb volumenű feladat esetében (termohidraulikai, hőterhelési és fáradásos elemzések, repedésterjedési elemzések) szükségessé vált a határidők átütemezése, de ez nem veszélyezteti a 2008 decemberi, program szerinti benyújtási határidőt. Több kiemelt feladat esetében egy amerikai szakcég végzett független felülvizsgálatot. A projektterven felüli, a hatósági követelmények jelentős változásából adódó további feladatok kezelése érdekében megtörtént az ÜH előkészítés ütemezésének és erőforrás szükségletének a felülvizsgálata, majd megkezdődött a program összeállítása. Az ÜH program kidolgozásának módszertana elkészült, melyet a vállalkozó, a PA Zrt., valamint külső szakértők által erre A VUJE a pódium felszabadítását követően április

a feladatra létrehozott ún. Szuperkontroll Team

folyamán elvégezte az akna és kapcsolódó rend-

megtárgyalt és elfogadott.

szereinek megtisztítását, dekontaminálását.

A környezetvédelmi engedélyeztetés kapcsán

Ezt megelőzően kiemelték az univerzális fészket

a másodfokú eljárás lezárult, az Országos Kör-

az 1. sz. aknából, amelynek dekontaminálására

nyezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi

az akna mentesítési munkái között került sor.

Főfelügyelőség 2007. január 31-én kelt határo-

Elkészült a projekt működésének befejezéséhez

zatában az elsőfokú határozatot egy pontban

szükséges zárójelentés. A zárójelentést a társaság

megváltoztatta, egyebekben helybenhagyta.

vezetői elfogadták, ezzel a Helyreállítási Projekt

A határozat ellen az Energia Klub Környezetvé­

2007. április 30-án lezárult. A zárójelentés az érté-

del­m i Egyesület keresetet terjesztett elő a

keléssel együtt javaslatot tett az áthúzódó felada-

Bara­nya Megyei bíróságon. 2007. szeptember

tok elvégzésére, többek között a betokozott sérült

24-én zajlott le az ÜH környezetvédelmi enge-

fűtőelemek hosszú távú kezelésének megoldására.

déllyel kapcsolatos első bírósági tárgyalás, ahol

A javaslat alapján a Helyreállítási Projekt feladatait

alapvetően a tényeket ismertették. A második

átadták a Nukleáris Főosztálynak, amely a további

bíró­s ági tárgyalásra 2007. december 5-én ke-

végrehajtást is koordinálja.

rült sor, ekkor a Baranya Megyei Bíróság ítéle-

A sérült fűtőelemtokok hosszú távú kezelésével kap-

tet hirdetett, elutasította az Energia Klub kere-

csolatos előkészítő feladatokat a Nukleáris Főosztály

setét, amelyben a környezetvédelmi engedély

irányítja. A 2. blokk 1. akna eredeti üzemi állapotának

tárgyában hozott határozat felfüggesztését és

visszaállításával kapcsolatos bontási munkálatokat

szükség esetén új eljárás elrendelését kérték.

a Létesítési Főosztály irányításával a karbantartási szervezetek várhatóan 2008. I. negyedév végére befejezik.

39

5.9.6 Teljesítménynövelés

is az előírt korlát alatt marad. Később, a 2008.

az atomerőműben

évi főjavítás után az összehasonlíthatóság érdeké­ben a mérést a 2. blokkon is elvégezték.

A Paksi Atomerőmű Zrt. az Országos Atomenergia

A tapasztalatokat felhasználva a társaság 2006

Hivatal Nukleáris Biztonsági Igazgatóságától

decem­berében nyújtotta be az 1. blokk teljesít­

(OAH NBI) 2005-ben kapott engedély alapján a 4. blok­

mény­növelésére szóló átalakítási kérelmet a

kon 2006-ban végrehajtotta az egyedi technológiai

nukleáris hatóságnak. A blokk technológiai átala­

átalakításokat, így a blokk 2006 szeptembere óta

kításainak előkészítése és engedélyeztetése után

8%-kal nagyobb teljesítménnyel üzemel.

2007 elején megtörténtek az átalakítások is.

Ennek környezetvédelmi szempontból is nagy a jelen­tősége, mert a többlet villamosenergiatermelésnek megfelelően meg lehet takarítani

Ennek során:

a hagyományos erőművek által kibocsátott káros légszennyező anyagokat. 2007-ben a 394,9 GWh többlettermelés – az MVM Csoport fajlagos légszennyezőanyag-kibocsátási adataival számolva – 280 ezer tonna CO 2, 770 tonna SO 2 és 332 tonna NOx kibocsátás megtakarítását jelenti a csoportban. A társaság a 4. blokk teljesítménynövelő átalakí-

• új típusú, nagyobb rácsosztású üzemanyagkazettákból álló töltetet helyeztek a reaktorba; • végrehajtották a zónán belüli Verona reaktorfizikai ellenőrzőrendszer rekonstrukcióját; • az új paramétereknek megfelelően átalakították a reaktorvédelmi rendszert;

tását követő sikeres ellenőrzések és a próbaüzem

• átalakították a hidroakkumulátorok szintmérése-

eredményei alapján 2007 márciusában üzemelteté-

it a nagyobb mennyiségnek megfelelő magasabb

si engedély-módosítást kért az OAH NBI-től az új,

vízszinthez;

500 MW villamos teljesítményű (1 485 MW reaktor

• kicserélték a turbina nagynyomású fúvókakoszorú-

hőteljesítményű) állapotra. A hatóság az új enge-

ját, a nagyobb gőzmennyiséghez illeszkedve át-

délyt a 4. blokkra 2007. szeptemberben megadta,

alakították a szabályzórendszert;

az engedélyben foglalt feltételeket a PA Zrt. teljesí-

• kicserélték az 1. sz. generátor állórészét, és

tette. A Magyar Energia Hivatal az 500 MW villamos

megjavították

teljesítményre szóló működési engedélyt szintén

végzónahűtését.

mindkét

generátor

lemeztest

megadta. Decemberben a 4. blokkon végrehajtották az OAH NBI által előírt gőzfejlesztő frissgőz-nedvesség-

Az 1. blokkot az átalakítások után, a főjavítást

mérést. Az eredmények igazolták, hogy a frissgőz

követően már növelt teljesítményre képesen he-

nedvességtartalma a megnövelt teljesítményen

lyezték üzembe. Június elején 100%-os terhelésen sikerrel lezajlott a reaktorfizikai, termohidraulikai, technológiai, vegyészeti, radiokémiai és rezgés­ mérési paraméterek ellenőrzése. Az ered­ményeket a szakemberek belső és hatósági egyeztetésen rögzítették. A blokk június 18-án az ütemterv szerint érte el a fel­terhelés második lépcsőjét, a 104%-ot. Az elő­írt elle­nőrzések eredményeit a szakemberek a ható­ság képviselőjével együtt megfelelőnek minősítették.

Paksi Atomerőmű, vezénylő

40

5.10 A szén-dioxid kibocsátási egységek kereskedelme

2007-ben nem ritkán meghaladta a napi 15 millió tonnát. Az érintett hazai létesítmények évente összesen 31,7 millió tonna CO2-t bocsáthattak ki.

A 2005 januárjában az Európai Unió tagállamai­ban

A nemzeti kiosztási terv szerint a hazai nagy

bevezetett szén-dioxid kibocsátási egység kereske-

(50 MW villamos-teljesítőképesség felett) erőmű-

delmi rendszerhez számos iparág (cement-, papír-,

vek részesedése kb. 16,1 millió tonna volt, ebből

üveg-, olaj-, kerámia-, acélipar) mellett a 20 MWth

a csoport erőműveinek 1,95 millió tonna jutott.

teljesítménynél nagyobb tüzelőberen­d ezések tar-

Az Európai Unióban összesen évi 2,16 milliárd

toznak. A jogszabályok értelmében a kibocsátási

tonnányi kvóta áll a kibocsátók rendelkezésére.

engedéllyel rendelkező létesítmények részére a nem­­

A kvótaárak és a forgalom alakulását az alábbi

zeti kiosztási terv alapján meghatá­rozott mennyi-

ábra mutatja.

ségű ingyenes kvótát írnak jóvá az e cél­ból vezetett

Jóllehet már a 2006. év derekán kiderült, hogy

számlájukon. A kibocsátási egység – közhasznála-

az első kereskedelmi időszakban kiosztott kvóták

tú kifejezéssel: kvóta – 1 tonna CO2 kibocsátására

mennyisége meghaladta a szükséges mennyisé-

jogosít. A résztvevőknek ugyanakkor módjukban

get, ennek hatása a kibocsátási egységek árában

áll kvótákat vásárolni más kibocsátóktól államilag

csak 2006. szeptember közepétől kezdett érzé-

szervezett aukciók keretében, vagy az egyre job-

kelhetővé válni, amikor az árak viszonylag gyor-

ban fejlődő piacokon (tőzsdéken), és ily módon

san esni kezdtek. Ettől kezdve az első, valamint

fedezni esetleges többlet-kibocsátásukat. Azon

a második időszak kvótaár-változási tendenciái

létesítmények üzemeltetői, amelyek fejlesztések

elváltak egymástól, és 2007 elején az azonnali

eredményeképpen, vagy más okból, pl. kisebb ter-

árak 5 EUR/t alá estek. A csökkenés azonban

melés miatt megtakarítottak kvótákat, azt hasonló-

feltartóztathatatlanul tovább folytatódott és

képpen áruba bocsáthatják.

az év végén már 0,01-0,02 EUR/t körül állandó­

A 2005-2007-es első kereskedelmi időszakban

sult a kvótaár, amely azóta sem változott.

az európai kvótapiac forgalma egyre növekedett,

21 000 000

35

Összes forgalom t/nap 18 000 000

30

25

15 000 000

OTC árak (Következő év december) EUR/t

20

12 000 000

15

9 000 000

10

6 000 000

5

3 000 000

OTC azonnali kötésárak EUR/t

0

OTC (Over The Counter) = tőzsdén kívüli piac

2008.05.01

2008.04.01

2008.03.01

2008.01.01

2008.02.01

2007.12.01

2007.11.01

2007.10.01

2007.09.01

2007.07.01

2007.08.01

2007.06.01

2007.05.01

2007.03.01

2007.04.01

2007.02.01

2007.01.01

2006.12.01

2006.11.01

2006.10.01

2006.09.01

2006.08.01

2006.07.01

2006.05.01

2006.06.01

2006.04.01

2006.03.01

2006.02.01

2006.01.01

0

41

Az EU Bizottság az év közben egyre több tagállam

A hazai nagy erőművek kibocsátása 2005-2006-

esetében hozott határozatot a 2008-2012 időszak-

ban gyakorlatilag alig mutatott eltérést (kb. 14 millió

ra vonatkozó nemzeti kiosztási tervéről. Az év elején

tonna/év), 2007-ben – elsősorban a villamos-energia

benyújtott magyar tervben javasolt 30,7 millió t/év

import-export szaldójának jelentős csökkenése

kiosztandó kibocsátási egység mennyiséget a Bi-

és a nagyobb villamosenergia-termelés következ­

zott­ság több mint 10%-kal, 26,9 millió tonnára csök-

tében – ennél több mint 1 millió tonnával nagyobb

kentette. Miután a tagállamok többsége hasonló

volt az erőművek CO2-kibocsátása.

helyzetbe került, egyértelművé vált, hogy az első időszak tapasztalatai alapján a Bizottság erőteljes megszorításra készül, ami az árak alakulásában is egyértelműen látszik.

50 MW-nál nagyobb teljesítményű erőművek 2005-2007. évi szén-dioxid kibocsátásai (az ISD Power Kft. adatai nélkül) Az NKT-1 alapján kapott kibocsátási egység (kt/év) Bakonyi Erőmű ZRt. Ajkai Hőerőmű AES Erőművek Tiszapalkonya

2005

2006

2007

Összesen

Hiány ill. többlet

420,0

530,8

468,2

431,7

1 430,7

-170,7

2 424,5

1 537,5

1 774,8

2 031,0

5 343,2

1 930,3

358,8

465,7

1 155,6

415,5

523,7

331,1

Borsod

464,9

344,0

339,9

346,5

1 030,4

364,3

Tisza II

1 435,9

862,4

1 076,0

1 218,8

3 157,2

1 150,5

Csepeli Áramtermelő Kft. (KCGT)

810,9

778,0

761,5

965,0

2 504,5

-71,8

E.on Debreceni KCE

304,3

302,4

232,4

260,8

795,6

117,3

Dunamenti Erőmű ZRt.

2 643,5

1 949,6

1 746,0

2 142,5

5 838,1

2 092,4

Budapesti Erőmű ZRt. erőművei

979,9

966,5

990,6

959,6

2 916,7

23,0

Kelenföld KCGT

387,4

397,5

399,8

411,3

1 208,6

-46,4

Kispest KCGT

291,7

271,3

286,1

246,8

804,2

70,9

Újpest KCGT

300,8

297,7

304,7

301,5

903,9

-1,5

1 739,1

1 707,7

1 562,2

1 635,7

4 905,6

311,7

10,6

5,0

3,9

5,2

Vértesi Erőmű ZRt.

1 728,5

1 702,7

1 558,3

1 630,5

4 891,5

294,0

Mátrai Erőmű ZRt.

6 794,1

MVM Zrt. erőművek GTER Zrt.

Pannon Hőerőmű ZRt. Pécsi Erőmű ÖSSZESEN 3

CO2 kibocsátás az European CITL3 adatai alapján (kt/év)

Community Independent Transaction Log

14,1

17,7

6 232,3

6 243,8

6 387,5

18 863,6

1 518,7

375,6

255,8

198,6

182,2

636,6

490,2

16 491,9

14 260,6

13 978,0

14 996,0

43 234,6

6 241,1

42

5.10.1 Az MVM Csoport

a társaság szabadon rendelkezhet. Könyvviteli

erőműveinek helyzete

szempontból a kvótaelszámolásnak az adózás előtti eredmény alakulására összevont hatása nincs. A kvótafelesleg egy részét az erőművek értékesí­

Az MVM Csoport erőművei közül a rendszer az Orosz­

tették. A Vértesi Erőmű ZRt. 2006-ban kb. 150 ezer,

lányi és a Tatabányai Erőművet, a MIFŰ Kft.-t

2007-ben 80 ezer tonnányi kvótát adott el, 9,34

(Miskolc, Tatár utcai és Hold utcai telephelyek)

mil­lió Ft bevétellel javítva eredményét és likvidi-

és a tartalék gázturbinákat (MVM GTER Zrt.) érinti.

tási helyzetét. Hasonlóan járt el a Tatabánya Erő-

A MIFŰ Kft. Hold utcai kombinált ciklusú erőműve a 2007. évben ún. új belépőként kapott kibocsátási egységeket. Az MVM Észak-Budai Fűtőerőmű Kft.

Az MVM Csoport erômûveinek CO2 kibocsátása az elsô emissziókereskedelmi idôszakban

94,2%

5,8% bejelentett kibocsátás megtakarítás

2007 decemberében nyújtotta be a kibocsátási enge­ dély kérelmét az illetékes főhatósághoz. Az éves kibocsátási jelentéseket az érintettek hitelesíttették, és határidőre elszámoltak a kibocsátási egységekkel. A teljes, hároméves időszakban csoportszinten kvótahiány nem keletkezett, az erőművek együttesen csaknem 340 ezer tonna felesleggel zártak. 2007-ben az MVM Csoport érintett erőműveinek kibocsátása 1,91 millió tonna volt, kb. 120 ezer tonnával kevesebb annál, mint amennyi kibocsátási egység (kvóta) rendelkezésükre állt. A CO2 kereskedelem gazdasági vonatkozásai Az állam által ingyen kiosztott kvóták a társaság könyveiben a készletek között szerepelnek, ezekkel

43

mű Kft. is, amikor 2007-ben 7 ezer tonna kibocsátási egységet érté­kesített 438 ezer Ft értékben. Az elismert társaságcsoportként való működés arra

5.11 Környezetvédelmi költségek és ráfordítások

is lehetőséget biztosít, hogy az egyes kibocsátók

Az MVM Csoport egyes tagjainál a környezet-

részére kiosztott kibocsátási egységekkel a csoport

védelmi költségek nagyon eltérnek egymástól

összevontan, központilag gazdálkodjon.

az eltérő tevékenységek, technológiák, előírások,

Ezzel egyszerűsödik a jövőben képződő esetleges

műszaki állapotok és elszámolási módok miatt.

hiányok és feleslegek kiegyenlítése, ésszerűsíthető

Az üzemeltetéssel és karbantartással össze-

a beszerzés, továbbá szükség esetén átmeneti

függően felmerült pénzösszegek, az ún. folyó

források is képezhetők. A központi kvótagazdál-

ráfordítások közül jelentősek a hulladék- és víz­

kodással kapcso­latos előkészítő munkák 2007-ben

kezeléssel, ezen belül is a veszélyes hulladékok

megkezdődtek.

kezelésével kapcsolatos költségek.

Az MVM Csoport Környezetvédelmi költségei és beruházásai (ezer Ft)

Folyó környezetvédelmi ráfordítások

2002

2003

2004

2005

2006

2007

325 264

303 701

575 811

932 099

862 975

848 765

10 643

34 855

26 913

4 688

levegőtisztaság-védelem szilárd, nem-veszélyes hulladék kezelés

31 254

91 182

52 103

65 479

46 972

veszélyes hulladék kezelés

77 693

267 705

260 521

275 211

38 630

szennyvíz kezelés

58 866

91 325

46 636

48 835

49 553

egyéb szolgáltatások

135 888

114 956

329 364

304 649

336 678

88 261

36 377

78 553

120 359

105 511

292 899

kármentesítés környezetvédelmi termékdíj

792

környezetterhelési díj Bírságok

957 535

1 010 000

1 035 818

79 750

24 840

60 241

150 497

591 427

654 479

663 542

474 494

1 282 799

1 464 198

2 203 056

1 666 328

1 551 357

1 383 500

4 246 562

709 687

339 497

2 644 491

1 683 433

3 185 092

191 920

2 317 962

1 477 291

2 592 801

8 577

0

134 997

Szervezeten belüli környezetvédelmi ráfordítások Költségek és ráfordítások összesen Közvetlen környezetvédelmi beruházások levegőtisztaság-védelem veszélyes hulladék kezelés szilárd, nem-veszélyes hulladék kezelés*

284 332 480

szennyvíz kezelés

20 000

17 800

4 187

58 911

talaj, talajvíz védelem

119 000

308 729

66 958

200 616

4 524 530

8 003 414

787 043

1 888 469

141 326

2 637 529

4 784 502

215 784

1 523 270

2 011

1 651 464

3 075 032

248 804

45 410

0

18 370

2 900

0

Integrált környezetvédelmi beruházások

2 369 630

levegőtisztaság-védelem hulladék kezelés szennyvíz kezelés talaj, talajvíz védelem egyéb Beruházások összesen MINDÖsszesen

0 133 575

235 537

125 510

319 555

319 789

5 740

6 616 192

5 234 217

8 342 911

3 431 534

3 571 902

3 326 418

7 898 991

6 698 415

10 545 967

5 097 862

5 123 259

4 709 918

*A korábbi évekre vonatkozóan nem áll rendelkezésre adat.

44

2007-ben a folyó ráfordítások összesen – társaság-

hetően a környezetvédelmi bírságok mértéke nagy-

csoport szinten – több mint 1,3 milliárd Ft-ot tettek ki.

mértékben lecsökken a társaságcsoportban.

2007-ben a környezetvédelmi céllal megvalósított

A Paksi Atomerőmű évente jelentős összeget fizet

beruházásokra fordított összegek jelentős hánya-

be a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba. 2007-

da a Vértesi Erőmű ZRt. és a Paksi Atomerőmű

ben 22,8 milliárd Ft volt ez az összeg.

Zrt. levegőtisztaság-védelemmel kapcsolatos be-

E befizetés az erőmű leszerelésének, továbbá

ruházásainak (kibocsátás- és környezetellenőrzési

a kiégett üzemanyag átmeneti és végleges,

rendszer felújítása, jódszűrő csere, földalatti kettős

valamint a nukleáris hulladék végleges elhelyezé-

falú olajtartályok cseréje) finanszírozását szolgálta.

sének a forrását biztosítja. Az 1998-2007 közöt-

A Vértesi Erőmű ZRt. Oroszlányi Erőművében üze-

ti időszak alatt a PA Zrt. befizetései összesen

melő füstgáz-kéntelenítő berendezésnek köszön­

172,3 milliárd Ft-ot tettek ki.

45

Az MVM Csoport tagvállalatainak környezetvédelmi költségei és beruházásai, 2007 (ezer Ft)

Ovit ZRt.

Tatabánya Erőmű Kft.

VILLKESZ Kft.

MVM GTER Zrt.

MAVIR ZRt.

MVM Zrt.

MVM ÉszakBudai Fűtőerőmű Kft.

Összesen

359 689

71 800

4 783

7 516

8 582

61 855

40 092

4 528

848 765

1 140

0

0

0

0

2 588

0

960

0

4 688

szilárd, nem veszélyes hulladék kezelés

263

18 695

13 773

349

2 196

0

5 443

5 733

520

46 972

veszélyes hulladék kezelés

14 356

0

7 576

563

444

1 901

11 814

1 976

0

38 630

Költség megnevezése

Vértesi Erőmű ZRt.

Paksi Atomerőmű Zrt.

Folyó környezetvédelmi ráfordítások

289 920

levegőtisztaságvédelem

98

26 889

14 136

0

1 876

0

3 921

2 633

0

49 553

egyéb szolgál­ tatások

szennyvíz kezelés

1 444

314 105

1 317

822

3 000

4 093

564

10 276

1 057

336 678

kármentesítés

0

0

34 202

0

0

0

40 113

4 238

0

78 553

környezetvédelmi termékdíj

0

0

768

0

0

0

0

24

0

792

környezetterhelési díj

272 619

0

28

3 049

0

0

0

14 252

2 951

292 899

Bírságok*

60 241

0

0

0

0

0

0

0

0

60 241

Szervezeten belüli környezetvédelmi ráfordítások**

17 452

324 259

35 000

24 836

3 061

3 360

21 972

44 554

0

474 494

Költségek és ráfordítások összesen

367 613

683 948

106 800

29 619

10 577

11 942

83 827

84 646

4 528

1 383 500

Közvetlen környezetvédelmi beruházások

0

3 125 761

284

0

0

0

59 047

0

0

3 185 092

levegőtisztaságvédelem

0

2 592 801

0

0

0

0

0

0

0

2 592 801

veszélyes hulladék kezelés

0

0

284

0

0

0

0

0

0

284

szilárd, nem veszélyes hulladék kezelés

0

332 480

0

0

0

0

0

0

0

332 480

szennyvízkezelés

0

58 911

0

0

0

0

0

0

0

58 911

talaj- talajvízvédelem

0

141 569

0

0

0

0

59 047

0

0

200 616

Integrált környezetvédelmi beruházások

0

141 326

0

0

0

0

0

0

0

141 326

levegőtisztaságvédelem

0

2 011

0

0

0

0

0

0

0

2 011

hulladékkezelés

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

szennyvízkezelés

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

talaj- talajvízvédelem

0

133 575

0

0

0

0

0

0

0

133 575

egyéb

0

5 740

0

0

0

0

0

0

0

5 740

Beruházások összesen

0

3 267 087

284

0

0

0

59 047

0

0

3 326 418

367 613

3 951 035

107 084

29 619

10 577

11 942

142 874

84 646

4 528

4 709 918

Összesen***

* A bírság az erőmű és a bánya légszennyezőanyag-kibocsátásából adódik. ** Ezen a soron a csoport tagjainál a környezetvédelemmel foglalkozó szakemberek foglalkoztatásával kapcsolatos összes költséget (működési költségek) tüntettük fel. *** A táblázatban szereplő összegek nem tartalmazzák a környezetvédelmi tárgyi eszközök értékcsökkenését.

46

6. Amire büszkék vagyunk

6.1 A legnagyobb hazai cégek elszámoltathatósági rangsora 2007. október 13-án a Figyelő Top 200 kiadványá-

Az értékelés hat fő területe:

ban második alkalommal jelent meg Magyarorszá-

• stratégia 20%

gon a legnagyobb hazai cégek elszámoltathatósági

• vállalatirányítás 15%

rangsora. A rangsort nemzetközi módszertan alap-

• teljesítménymenedzsment 15%

ján készítették. A Figyelő Top 200 előzetes listája

• érintettek bevonása 20%

alapján a 40 legnagyobb vállalatot, valamint az

• nyilvános közzététel 15%

olaj­ipar, a pénzügyi piacok, a távközlés és elektro-

• tanúsítás/ hitelesítés 15%

nikai, az energetikai és közüzemi, valamint az autó-

A magyar listán a Magyar Villamos Művek Zrt.

ipar további 22 legnagyobb vállalatát értékelték.

második helyezést ért el.

Az Accountability Rating Hungary (ARH) azt méri fel, hogy a legjelentősebb magyar vállalatok – nyilvánosan, a vállalatok érintettjei számára elérhető információk alapján – mennyire tartják fontosnak társadalmi, gazdasági és környezeti kihívásaik hatékony kezelését, hogyan építik be ezeket a szem­pontokat üzleti statégiájukba, vállalatirá­nyításukba, és milyen mértékben vonják be érintettjeiket a döntési folyamatokba.

47

Accountability Rating Hungary 2007 – a legnagyobb magyarországi vállalatok elszámoltathatósági rangsorának első 25 helyezettje Cégnév

ARH2007 pontszám (max. 100%)1

Iparág2

Figyelő Top200 helyezés

1.

Magyar Telekom Távközlési Nyrt.

52

Telekommunikáció és elektronika

4.

2.

3.

Magyar Villamos Művek Zrt.

45

Energiaipar és közszolgáltatók

22.

3.

2.

MOL Magyar Olaj és Gázipari Nyrt.

41

Olajipar

1.

4.

4.

Tiszai Vegyi Kombinát Nyrt.

38

Egyéb

14.

ARH2007 helyezés

ARH2006 helyezés

1.

5.

-

Állami Autópálya Kezelő Zrt.

37

Egyéb

37.

6.

-

Denso Gyártó Magyarország Kft.

34

Autóipar

58.

7.

-

BorsodChem Nyrt.

30

Egyéb

19.

8.

5.

AUDI Hungaria Motor Kft.

28

Autóipar

2.

9.

23.

CIB Közép-Európai Nemzetközi Bank Zrt.

28

Pénzügy

4.3

10.

-

British American Tobacco Magyarország Dohány Kereskedelmi Kft.

27

Egyéb

44.

11.

-

Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Zrt.

27

Telekommunikáció és elektronika

47.

12.

-

MICHELIN Közép-Európa Kereskedelmi Zrt.

25

Autóipar

30.

13.

-

Paksi Atomerőmű Zrt.

24

Energiaipar és közszolgáltatók

54.

14.

14.

TIGÁZ Tiszántúli Gázszolgáltató Zrt.

23

Energiaipar és közszolgáltatók

21.

15.

16.

Budapesti Elektromos Művek Rt.

23

Energiaipar és közszolgáltatók

24.

16.

12.

Flextronics International Termelő és Szolgáltató Vámszabadterületi Kft.

22

Telekommunikáció és elektronika

20.

17.

6.

Tesco-Global Áruházak Zrt.

21

Egyéb

9.

18.

-

Magyar Posta Zrt.

20

Egyéb

41.

19.

17.

Pannon GSM Távközlési Zrt.

19

Telekommunikáció és elektronika

35.

20.

26.

GE Hungary Zrt.

18

Egyéb

5.

21.

9.

Shell Hungary Kereskedelmi Zrt.

17

Olajipar

26.

22.

10.

E.ON Hungária Zrt.

17

Energiaipar és közszolgáltatók

8.

23.

-

Fővárosi Gázművek Zrt.

17

Energiaipar és közszolgáltatók

40.

24.

-

E.ON Földgáz Trade Földgázkereskedő Zrt.

16

Energiaipar és közszolgáltatók

3.

25.

-

Generali-Providencia Zrt.

16

Pénzügy

2.4

1. Az egyenlő pontszámok a kerekítés eredményei, a sorrend a pontos számadatokra épül. 2. Az iparági besorolást az Accountability Rating globális elemzésében használt iparágakhoz igazítottuk. 3. Bankok és szakosított hitelintézetek toplistája, 2005-2006. 4. Biztosítói toplista a díjbevételek alapján 2005-2006.

48

6.2 Rangos elismerésben részesült az MVM Zrt.

zel is hozzájárulva ahhoz, hogy a hazai műszaki szakemberképzés megfeleljen a nemzetközi elvárásoknak, és versenyképességét megtartva továbbra is a világ élvonalában marad­jon. A kö-

2007 decemberében Kármán Tódor

zös munka keretében született egy­ütt­működési

díjat kapott az MVM Zrt. az oktatás

megállapodások karokra (Gépész­mérnöki Kar,

és kutatás-fejlesztés, valamint a

Villamosmérnöki és Informatikai Kar, Természettudományi Kar Nukleáris Technikai Inté­zete), il-

tár­sadalmi felelősségvállalás terén

letve projektekre bontva rögzítik a ren­delkezésre

kifej­tett támogató tevékenységéért.

álló támogatások összegét. Az MVM a tudásalapú társadalom fejlesztésében számos más szervezettel is együttműködik.

A Magyar Villamos Művek Zrt. és a Budapesti Mű-

Kieme­lendő ezek sorából a Budapesti Corvinus

szaki és Gazdaságtudományi Egyetem a magyar

Egyetem­mel folytatott, szintén középtávú közös

műszaki felsőoktatás színvonala emelésének, az ok-

munka, amelynek keretében a társaság profesz­

tatói munka minőségének és ered­ményességének

szori ösztön­díjakkal támogatja az egyetemi kuta-

javítása érdekében 1999 óta műkö­dik együtt ez-

tói munkát.

49

A Kármán Tódor-díjat az oktatási miniszter rende-

6.3 Gábor Dénes-díj

letével a társadalmi felelősségvállalás (CSR) kereté­ ben az oktatást, tudományt támogató tevékenység elismerésére alapította. Az elismerés értékét növe-

2007-ben a NOVOFER Alapítvány kuratóriuma

li, hogy egy évben legfeljebb öt díj adható ki.

dr. Kocsis Istvánnak, az MVM vezéri­gaz­gatójának

A CSR területén adományozható legmagasabb elis­

ítélte a kitüntető címet. Ezt az elismerést azon

merést, a Kármán Tódor-díjat olyan természe­tes,

kiválóságok kaphatják meg, akik találmányaik-

illetve magánszemélyek kaphatják, akik kiemelkedő

kal, a létrehozott műszaki-szellemi alkotások

támogatást nyújtanak a tanulóknak, hallgatóknak,

beve­zetésével, fejlesztési eredményeikkel, ill. a

oktatóknak és oktatási intézményeknek; valamint

szé­les értelemben vett innováció infrastrukturá-

olyan jogi személyek (intézmények, vállalkozások),

lis hátteré­nek megteremtésével, az új technoló-

amelyek szoros együttműködés keretében jelentős

giák honosításával, a felnövő generáció kreatív

támogatással (pl. ösztöndíj rendszerek, kétoldalú

gondolkodá­s ának fejlesztésével, a szakmai isme-

együttműködések, tudásközpontok, kooperációs

retek magas színvonalú átadásával tevékenyen

ku­ta­tó központok, stb.) működnek közre az oktatási

hozzájárulnak a magyar gazdaság sikeresebbé

intézmények kutatási, oktatási munkájában.

tételéhez.

A pályázat lebonyolítására, a javaslatok értékelésére az oktatási és kulturális miniszter – három éves határozott idejű megbízással – hattagú, elismert gazdasági szakemberekből álló kuratóriu-

6.4 Ökopark az atomerőmű mellett

mot hozott létre. A kuratórium javaslata alapján az oktatási és kulturális miniszter 2007 évben a

A Paksi Atomerőmű Zrt. északi portája mellett

Kármán Tódor-díjat a következőknek adományoz-

2007-ben megkezdte működését az a 60 hektáros

ta: dr. Csányi Sándor elnök-vezérigazgató, OTP Bank

ökopark, amely őshonos magyar háztáji állatoknak

Nyrt.; Demján Sándor elnök, TriGránit Kft.; Magyar

– rackajuh, szürke marha, mangalica, szamár –

Villamos Művek Zrt.; NOVOFER Alapítvány és

ad otthont. Az ökopark üzemeltetője és az állatok

dr. Tolnay Lajos elnök, Magyar Alumínium Zrt.

tulajdonosa a Milkmen Kft., amely gondoskodik

A díjat december 17-én adta át Hiller István minisz-

az állatok etetéséről és állatorvosi felügyeletéről is.

ter a Műegyetem Oktatói Klubjában.

A farmon bemutatókertet, két legelőt és egy disznókertet alakítottak ki, hogy az állatok számára biztosítsák a megfelelő életfeltételeket. Az ökopark állategészségügyi okokból jelenleg még nem látogatható, de az erőműbe érke­­zők az északi porta mellett elhaladva láthatják a hagyo­­ mányos módon tartott jószágokat. Az őshonos állatfajták és az erőmű egymás mellett élése a modern technológia és a hagyományőrzés szemléletes példája. Az atomerőmű büszke arra, hogy ezzel a létesítménnyel hozzájárulhat a mára már igen kevés egyedszámmal rendelkező ősi magyar állatfajták továbbéléséhez.

50

6.5 Energiahatékonyság három hónapon át végezték három tanteremben: egy hagyományos fénycsövekkel, egy energiataA Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezet­

karékos fénycsövekkel, és egy energiatakarékos

védelmi Központ energiahatékonyság és világítás-

fénycsövekkel, és fényérzékelővel is ellátott tan-

korszerűsítés programot indított 2006-ban, amelynek

teremben.

célja a közoktatási intézmények világítási rendsze­

A mérési eredményeket az alábbi táblázat

rének megújítása energiahatékony világítótestekkel.

mutatja be:

A programot – amelynek a megvalósításához mérő­ órák térítésmentes átadásával járultunk hozzá – egy középiskolában hajtották végre. A méréseket

Fogyasztás (kWh)

Megtakarítás a mérési időszakban (kWh)

Megtakarítás tanévre (10 hónap) számítva (kWh)

Megtakarítás egy iskolára számítva, 30 teremmel (kWh/év)

Beruházási költség (Ft)

Megtérülési idő* (év)

Hagyományos

940,8

-

-

-

-

-

Energiatakarékos fénycső

632,6

308,2

1 017,1

42 717

177 186

4,1

Fényérzékelős terem

596,1

344,7

1 137,5

47 775

314 144

6,6

652,9

2 154,6

90 492

491 330

Terem

Összesen

*Megtérülési idő = Beruházási költség / éves megtakarítás

A fenti táblázatból megállapítható, hogy az energiatakarékos fénycsövekkel felszerelt tanterem­ ben 32,8%, míg a fényérzékelővel is ellátott terem­ben 36,6% villamos energia takarítható meg.

51

7. Társadalmi szerepvállalás Az MVM társadalmi felelősségvállalásának meghatározó szempontja hogy a cégcsoportnak a magyar gazdasági életben betöltött súlya, a társadalomért, környezetért és a munkavállalókért érzett felelősségvállalása, a szociális problémák iránti érzékenysége mindenkor érvényesüljön.

7.1 Kommunikáció

7.1.1 Új kommunikációs modell

2006-ban a kommunikáció centru­

Annak érdekében, hogy a cégcsoport előtt álló kom-

má­ban a cégcsoport elfogadott

munikációs kihívásoknak az MVM Zrt. és a leányvállalatok szervezetei egyaránt meg tudjanak felelni,

középtávú stratégiájának a külső

rögzíteni kellett azt a modellstruk­t úrát, mely-

és bel­ső közvéleménnyel, az érdek-

nek működtetése által a szakterület képessé

gazdákkal, az érintett célcsoportokkal történő megismertetése állt.

vált az új típusú feladatok hatékony ellátására – a stratégiai törekvések által meghatározott meto­ dika mentén (csoportszintű koordináció, csoportszemlélet érvényesítése).

2007. évi kommunikációs tevékenység elsődleges

Az új irányítási rendszer bevezetésével – az Elis-

célja továbbra is a társaságcso p o r t é rd e keinek

mert Vállalatcsoport létrehozásával – teremtődtek

meg jelen ítése és képviselete volt az előző év-

meg annak a feltételei, hogy a teljes kommuniká-

ben megfogalmazott, a stratégia által kitűzött

ciós területre vonatkozóan is önálló szabályzat

irányelvek mentén.

kidol­gozására kerülhetett sor, valamint az anya-

52

vállalat kommunikációs szervezete egyre több területen tölthetett be koordináló szerepet a társaságcsoport leányvállalatainak PR-munkájában. Mindezek értelmében az MVM Zrt. hangolta össze a társaságcsoport cégeinek külkapcsolati tevékenységét, amely kiterjedt a csoport tagvállalatainak valamennyi jelentősebb nyilvánossággal járó PR-aktivitására, a leányvállalatok számára nyújtott különböző kommunikációs szolgáltatásokra, továbbá a külső körülmények, jogi háttér változásai, a tulaj­ donosi és állami döntések által generált jelentős mennyiségű sajtómunkára. A csoport 2007-ben is együttesen, a korábban már kiforrott konstrukció­ nak megfelelően, az MVM koordinálásában jelent meg a hazai szakkiállításokon. Tartalmi oldalról az anyavállalat kommunikációjában az elmúlt időszakban erőteljesen visszaszorult a korábban jellemző műszaki orientációjú PR munka, ez a stratégiai holdingszervezet kialakulásával párhuzamosan a leányvállalatokhoz került át. Helyére a cégcsoport stratégiájának markáns megjelenítése lépett, amely munkának 2007 során számos részeleme lezárult. Elkészült a középtávú stratégia kommunikációs terve, valamint a stratégia egyes kiemelten fontos részterületein külön kommunikációs programok folytak. A társasági külső kommunikáció fontos csatornái – az évente megjelenő, a csoportot mindinkább egységként bemutató, színvonalas, éves kiadványok mellett – a cégek internetes honlapjai. Az MVM külső és belső honlapjának 2005-ös megújítása óta az MVM Partner ZRt. és az Eurelectric Magyarországi Tagozata mellett újabb leányvállalat, az MVM Trade ZRt. csatlakozott a közös, egységes szerkesztőségi rendszert használókhoz. A 2007-es évben záró fázisába érkezett a társaságcsoport arcu­lati egységesítése, amelynek meghatározó eleme volt az on-line megjelenések csoportszemléletet tükröző vizuális megújítása is. A külső kommunikációt természetesen ebben az évben is szorosan kiegészítették a belső PR-feladatok, úgymint a munkatársak gyors, pontos, folyamatos tájékoztatása a céget érintő eseményekről, döntésekről (intranet, belső újság).

53

A társaságcsoport nagyrendezvényeit illető, 2006-ban

a teljes piacnyitás következtében az MVM-mel

bekövetkezett szemléletváltás nyomán 2007-ben

szemben támasztott információs elvárások, vala-

immár második alkalommal rendezte meg a cégcso-

mint a cég külső jelenlétének növelése terén vár-

port vezetése az MVM Csoport valamennyi munka-

ható kommuni­kációs kihívások kezelése.

vállalója számára – mintegy 5000 fővel felülmúlva

A majdani tőzsdei megjelenést kísérő speciális

az előző évi rendezvényen résztvevők létszámát –

kommunikációs feladatok ellátásának további

az iparág legnagyobb eseményét, az MVM Csoport

elen­gedhetetlen előfeltétele a munkaszervezet

Villamos Napot.

megfelelő felkészítése. Az MVM Partner ZRt.-nek a tömeges fogyasztók piacára történő tervezett belépése minőségileg új helyzetet teremt a jövőben nemcsak a kereske-

7.1.2 A kommunikációs stratégia

delmi terület, de az egész cégcsoport külső kap-

2007-es évi munkát meghatározó

csolatrendszerében, jelentős kihívások elé állítva

elemei

a kommunikációs szakterületet is. Lényegében az e piaci szegmensbe történő belépés kényszeríti

Az MVM Csoport kommunikációjának a cégcsoport

majd ki elsőként a ténylegesen marketing-vezérelt

stratégiai céljaiból levezethető legfontosabb aspek­

kommunikációt, valamint várhatóan számos új

tusa, hogy a PR-tevékenység a cégcsoport üzleti

kommunikációs technika meghonosítását.

érde­keinek szolgálatába álljon. Az elmúlt egy-másfél

Az MVM Stratégia fontos eleme a cégcsoport hatá-

évben a korábbi időszakhoz képest nagyságrendi­

rokon túlnyúló, regionális szerepvállalása – amely

leg nőtt az elvárás az üzleti-stratégiai célok PR-

egyúttal a majdani „befektetői történet” egyik

eszközökkel történő támogatására.

kulcseleme lehet –, olyan pillére a cégcsoport üzle-

A 2007-es évben megkezdődött az MVM Csoport

ti tevékenységének, amelynek esetében kiemelten

nagykereskedelmi tevékenységének sikeres felké-

fontos, hogy a projektekre vonatkozó döntésekkel,

szí­tése a teljes piacnyitásra, amelynek nyomán új

illetve a megvalósulással párhuzamo­san sziszte-

típu­­sú kommunikációs feladatok fogalmazódtak

matikus kommunikáció kísérje azt.

meg. Ehhez kapcsolódóan kiemelkedő, több szem-

Ennek érdekében e téren is megfogalmazódtak

pontból is meghatározó jelentőségű volt az októ-

az új típusú üzleti szerepvállalásokból fakadó kom-

ber végi kapacitás-aukció.

munikációs feladatok: kommunikációs módszertan

Az MVM Csoport tőzsdei bevezetéséhez kapcso-

állt össze, mely az egyes projektekre vonatkozó

lódó egyik fontos kommunikációs feladat annak

döntéseket követően sablonként alkalmazható

hangsúlyozása, hogy a kisebbségi részvénycsomag

az adott (műszaki, földrajzi, stb.) specifikumok

törvényben rögzített mértékű tőzsdei megjelené-

figyelembe vétele mellett.

se teljes összhangban van a Stratégiával, az MVM

A 2007-es év egyik legösszetettebb, a cégcso-

nemzeti villamos társaságcsoport jövőképével.

port középtávú stratégiájának végrehajtásában

A nemzeti, közösségi érdek a szakmai tevékenység-

kiemel­kedő jelentőségű kommunikációs felada-

ben maximálisan érvényesül, e téren nem történik

tának tekint­hető az új, az Elismert Vállalatcsoport

változás. A munka másik hangsúlyos eleme a külön-

valamennyi tagjára kiterjedő egységes arculati

féle érdekgazdák, érintett célcsoportok tájékozta-­

rendszer bevezetése is. Az új arculati rendszer

t­ása a tőzsdei bevezetés előnyeiről.

betöl­ti azt a kitűzött célt, hogy az eddigieknél

A közeljövő feladatai között kiemelt helyen szere-

markánsabban kifejezi a tagvállalatok összetarto-

pelnek továbbá a január elsejével bevezetett új pi-

zását és egységét, ugyanakkor megkülönbözteti a

aci modell gyakorlati működéséből fakadó, illetve

cégcsoportot az iparág többi szereplőjétől.

54

A cégcsoport jövője szempontjából kiemelkedő

jen meg a CSR területén. A CSR-nek pusztán egy

jelentőségű ügy a Paksi Atomerőmű bővítésének

részterü­lete a támogatási tevékenység, felvállalt

megalapozását célzó munka, amelynek során hang-

célja a felelősség vállalása azon cél- és érdek-

súlyos szerephez jut a kommunikáció.

csoportok felé, melyeket a vállalat tevékenysége

A hálózati rendszerüzemeltető társaság MVM Csopor-

érint. Működése és léte nem öncélú, hiszen a stra-

ton belüli speciális helyzetéből eredően a külső

tégián belül elsődleges célja a vállalati hitelesség,

PR vonatkozásait messzemenően meghatározza

ezáltal a cégérték növelése.

a MAVIR szakmai működésének függetlensége, más-

Szűkebb keresztmetszetben a vállalat életében

felől, azokon a területeken, amelyek a hatékony

a CSR feladata a szélesebb körű társadalmi elfo­

csoportszintű működés érdekében a csoport szer-

ga­­­dottság, a kitapintható felelősségvállalás és

ves elemeként kezelik a rendszerirányítót, a kommu-

elkö­­telezettség, a stratégiai irányokra történő

nikáció ezt a gyakorlatot követi, melyet elsősorban

építkezés (ezáltal versenyképességi előnyszer-

a belső vonatkozásokra, valamint a kommunikáció

zés), az érdekgazdák bizalmának elnyerése, a

technológiai típusú feladataira lehetett alkalmazni.

munkavállalói lojalitás, érzelmi kötődés erősítése, válsághelyzetben a konfliktusok puhítása, a minőségi vezetés létének kommunikálása, folya-

7.1.3 Az MVM CSR (Corporate Social Responsibility) tevékenysége

matos példamutatás. A fenti kitételek egyértelműen mutatják, hogy ez a munka akkor hiteles, ha az szerves része a cég vezetési kultúrájának, beépül a cég min-

7.1.3.1. Az MVM CSR stratégiája

dennapjaiba. Akkor beszélünk jó CSR tevékenységről, ha az számos egyedi jellel rendelkezik,

Az Elfogadott középtávú stratégiája értelmében az

képes arra, hogy a vállalati hírnévben ötvözze

MVM Csoport Magyarország nemzeti villamos tár-

a cég fejlődését.

saságcsoportja olyan integráltan működő, eredmé­

A korábban kialakult keret tehát megmaradt,

nyesen gazdálkodó energetikai vállalkozás, amely

de a projektek centralizálódtak és több szintűvé

az ellá­tás értékláncának valamennyi szegmensé-

váltak. Meghatározó törekvés volt, hogy a mennyi-

ben jelen van, egyúttal szerepet vállal a régió ener-

ségi támogatások eltolódjanak a kevesebb számú,

getikájában is.

de minőségi folyamat irányába. Ennek érde­

Az MVM támogatási politikája közel egy évtizede

kében a támogatási munka továbbra is az előző

arra a szemléletre épül, hogy annak a kommuni-

években megfogalmazott azon alapelv mentén

kációs stratégia szerves és elválaszthatatlan ré-

zajlott, miszerint a támogatások egymásra épül-

szeként kell működnie. Ez a gondolkodásmód és

ve, egymást erősítve jelenjenek meg. Természe-

folyamatosság lehetőséget adott arra, hogy szinte

tesen ahogy az MVM Csoportszintű Középtávú

„szemléletváltás nélkül” formálódjon a kommuniká-

Stratégiája folyamatosan aktualizálódik, úgy

ciós terület a CSR elvárásainak megfelelően. Mivel

a kommunikációs stra­t égia és az integrált

a stratégia mindenkori feladata a cég küldetésé-

CSR munka is min­dehhez igazodva folyamato-

nek, filozófiájának és hitelességének külvilág felé

san változik, illetve olyan elemekkel bővül, ame-

történő kommunikálása, értelemszerűen ezek az

lyek hatékonyan képviselik a Cégcsoport aktu-

értékek jelennek meg a cégcsoport támogatási te-

ális érdekeit. A jövőkép által meghatározott

vékenységében is.

kommunikációs környezet, a piacnyitás ténye,

2000 márciusában Lisszabonban az Európai Tanács

a tőzsdeképesség elérését célzó munkálatok, a

közleményben szólította fel a vállalati szektort,

dinamikus márkaépítés tovább bővítik és konkre-

hogy mutasson jó példát, és konkrét lépésekkel,

tizálják a megszólítandók körét.

kezdeményezésekkel mind erőteljesebben jelen-

55

56

7.1.3.2. A 2007. évi CSR-munka

A tudásalapú társadalom előmozdítása

részletes bemutatása • Az iparághoz kötődő felsőoktatási intézmények támogatása (BMGE (Pro Progressio) köA tevékenység irányelvei

zéptávú együttműködés, Szilárd Leó Tehetséggondozó Alapítvány)

Az MVM társadalmi felelősségvállalási politikájában

• Nagy múltú oktatási intézmények, szakmai

továbbra is meghatározó szempont, hogy az MVM

szervezetek támogatása (Corvinus Egyetem,

magyar gazdasági életben betöltött súlya, a tár-

vállalati professzori státusz)

sadalomért, környezetért és a munkaválla­lókért

• A tudomány, a technika és az innováció hazai

érzett felelősségvállalása, a szociális problémák

folyamatainak felkarolása (szakmai konferen-

iránti érzékenysége mindenkor érvényesüljön, állami

ciák támogatása, Magyar Nukleáris Társaság,

tulajdonú vállalatként ugyanakkor volume­­né­b en

tudományos egyesületek támogatása)

legyen mindez visszafogott, mértéktartó. A te-

• Kiemelkedő teljesítményt nyújtó tehetsé-

vé­kenység célja kezdettől fogva az, hogy olyan

gek, hátrányos helyzetű fiatalok felkarolása

értékek létrejöttéhez járuljon hozzá, amelyek szín-

(Kandó Diáknapok, Országos Szilárd Leó Fizika

vonala méltó a nemzeti villamos társaságcsoport

Verseny, Corvinus Egyetem – Vállalatgazda­ság-

küldetéséhez, az általunk elfogadott és képviselt

tan Verseny, Paks Polgári Iskola Alapítvány).

normákhoz, és ezáltal erősítse a cégimázst. A 2007-es évben – szem előtt tartva azt, hogy a holdingszerű cégműködés, a bővülő tevékenységi körök, az új arculat és a márkaépítés kommunikálása

A komolyzenei kultúra támogatása

egy szélesebb és összetettebb célcsoport elérését igényli – nyitottabb, egy-egy projekten belül több

• Az MVM közel tíz éve döntött a komoly-

szinten működő támogatási munka folyt. Ennek

zene stratégiai célú támogatása mellett.

eredményeképp bővült, illetve erősödött az a kör,

Ez az a terü­let, amely a közvélemény előtt

amellyel az MVM Csoport koordináltan, egységes

a legnagyobb szponzori ismertséget és el-

megjelenés keretében működött együtt.

ismertséget hozta meg az MVM Csoport

A CSR munkán belül fontos szempont volt, hogy

számára. (Magyar Haydn Társaság, Zuglói

a mun­kavállalók mindinkább részeseivé váljanak a

Filharmónia Kht., Szent István Király Szimfo-

folyamatnak, büszkék legyenek azokra a támoga-

nikus Zenekar, Koncert 33 – Jakobi Koncert

tásokra, amelyeket az MVM nyújtott. Ezáltal nőtt

Kft., Magyar Zeneiskolák Szövetsége).

lojalitásuk, érzelmi kötődésük, toleranciájuk, a csoporthoz való tarozás érzése. Segített abban, hogy kellően tudjanak azonosulni a cégcsoport missziójával, stratégiai céljaival.

A regionális kultúra támogatása • Regionális fesztiválok támogatása (Balaton-

A CSR munka fő területei

füredi Nyári és Őszi Fesztivál, Szolnoki Tavaszi és Őszi Kulturális Fesztivál, Balaton körüli

Fentiek szellemében a társadalmi szerepvállalás alábbi területein folyik csoportszinten támogatási tevékenység:

Nyári Fesztivál, Paksi Közművelődési Kht., „Paksi Duna-partért” Közalapítvány).

57

Nemzeti értékek, képzőművészet és műkincsek ápolásának támogatása

Nemzeti sportkultúra, élsport és tömegsport támogatása

•S  zépművészeti Múzeum (Inka Kiállítás) • Simontornya Római Katolikus Templom felújítása

• A cégcsoport küldetéséből, a stratégiában meg­

•K  özépkori Egyetem Alapítvány

határozott holding jövőképből adódóan az MVM

•M  VM Galéria (folyamatos fotótárlatok).

Csoport erőteljesebben kíván olyan nemzeti ügyek, kezdeményezések mögé felsorakozni, amelyek egyszerre fejezik ki a társaságcsoport elkötelezettségét az ország egészét érintő és

Környezetünk védelmének támogatása • Környezetvédelmi

konferenciák,

kiadványok,

programok támogatása. • A környezettudatos vállalati magatartást tükröző globális és regionális kezdeményezések felvállalása (Botanikus térkép – Károlyi József Alapítvány, Magyar Természetfilm Fesztivál). – Prekambrium Kulturális és Turisztikai Szolgál­ tató Bt., „Együtt a Parlagfű Ellen” Alapítvány, ÖKO Munkacsoport Alapítvány).

egyértelműen pozitív törek­vések iránt, s egyben a cégcsoport presztízse szempontjából is pozitív hatásúak. Ilyen kezdeményezés, hogy az MVM csatlakozott a Budapesti Olimpiai Mozgalomhoz. Ugyancsak fentiekből eredő a Magyar Olimpiai Bizottság középtávú támogatása, különös tekintettel a közelgő Olimpiára és az ifjú sporttehetségek felkarolására a Magyar Speciális Olimpiai Szövetség támo­gatása. • Nagyobb hazai sportesemények és szövetségek támogatása (öttusa-, birkózó-, triatlon-, ritmikus sportgimnasztika szövetségek stb.). • MVM Dunamaraton, Magyar Atlétikai és Football Club, „Millennium Aranycsapat 2000”, Paksi

A szociális problémák iránti

Röplabda Club, Paksi Sportegyesület Labdaru-

érzékenység felvállalása

gó Szakosztály, stb. támogatása.

• Hátrányos helyzetű népcsoportok, illetve az esély­egyenlőséget javító programok támogatása (Kézenfogva Alapítvány, Kajdacsi Gyermekekért és Ifjúságért Alapítvány, Gyermekünk az Életünk Alapítvány, Vakok és Gyengénlátók Tolna Megyei Szervezete, Bethesda Gyermekkórház, Nyitott Szív Szerető Gondoskodás Alapítvány, Mikulásgyár, ingyenes, játékgyűjtéssel összekötött gyermekkoncertek a Zeneakadémián). •A  z MVM Csoport tulajdonában lévő telephelyekhez kapcsolódó intézmények, kulturális hagyományok támogatása (Lőrinci Sportnapok Hatvan–Lőrinci Triatlon, Bányászok Fúvós Fesztiválja).

58

7.1.3.3. Jövőbeni támogatási irányok Az MVM Csoport 2008. évi CSR munkájának vezérelve, hogy a korábban rögzített elvek és szempon-

7.2. Párbeszéd az érdekelt felekkel (stakeholder relations) Az MVM Csoport érintettjeinek köre a részleges

tok mentén, a kommunikáció egyik stratégiai pillé-

piacnyitás eredményeképpen az elmúlt években

reként integrálja a cégcsoport külső megítélését

folyamatosan változott. A társaságok az ener-

alapjaiban meghatározó tevékenységeket azzal

gia végfelhasználóival korábban csak közvetett

a szándékkal, hogy eredményesen járuljon hozzá

kapcsolatban álltak, a piacnyitási folyamatok

a cégcsoport céljaihoz, kimutathatóan növelje

megindulásával és az energiakereskedelmi tevé-

a cég­értéket és a cégcsoport presztízsét egyaránt.

kenységnek köszönhetően azonban egyre több fogyasztói csoporttal kerülnek közvetlen kapcso-

A fentiekben ismertetettekkel, valamint az MVM Csoport középtávú üzleti stratégiájában meghatározottakkal összhangban a korábban megfogalmazott támogatási iránytól a cégcsoport továbbra sem kíván eltérni. Jövőbeni terveink között szerepel a csoportszintű kommunikáció és szemlélet, valamint a tagvállalatok közti szinergiák gazdaságossági optimumot szem előtt tartó erősítése, annak a cégcsoport külső kommunikációjában történő mind markánsabb megjelenítése a CSR területén is. Az új kommunikációs modell következetes alkalmazásával önmagában is hatékonyabbá és eredményesebbé tehető a cégcsoport felelős magatartásának képviselete, amely szükséges is az új típusú kihívásoknak történő megfelelés érdekében.

latba.

59

Az MVM Csoport legfontosabb érintettjeit, a velük folytatott párbeszéd lényegesebb elemeit tartalmazza az alábbi táblázat:

Érintett csoport

Tulajdonos

Cégcsoport tagvállalatai

Munkavállalók

Konkrét érintettek

Párbeszéd formája és eredménye

Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (Pénzügyminisztérium)

Közgyűlésen és az Igazgatóság munkáján keresztül, továbbá beszámolók az MNV Zrt. Igazgatósági ülésein

Részletes felsorolás az MVM Csoportot bemutató fejezetben, az I. kötetben

A Csoportszintű kommunikációs modellnek megfelelően. (A MAVIR ZRt. esetében a független működést garantáló speciális szabályok érvényesülnek)

Cégcsoport tagvállalatainak munkavállalói, és az őket képviselő szakszervezetek

A cégvezetés és a munkavállalók kapcsolatának részletes bemutatása az „Emberi erőforrás” c. fejezetben

Az MVM Csoport tagvállalatainak beszállítói

A beszerzési és beruházási szabályzatok alapján a versenyfeltételek minden beszállító számára azonosak

Beszállítók A beszállítók ajánlatukban, pályázatukban információkat adnak az irányítási rendszereikről, szabályzataikról, referenciáikról A csoport kereskedő vállalatainak ügyfelei

A kereskedő bemutatkozása és a termékek közötti választást segítő tájékoztatók

Áramszolgáltató társaságok

Közvetett kapcsolat a területi áramszolgáltatókon keresztül

Erőművek és az átviteli hálózat környezetében élők

Lakossági közmeghallgatások az új létesítmények (pl. átviteli hálózat új szakaszai) és a Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbításának környezetvédelmi engedélyeztetési folyamatában

Fogyasztók

Létesítmények környezetében élők

Társadalmi szervezetek

Lakossági tájékoztató kiadványok megjelentetése pl. a távvezetékek egészségre gyakorolt hatásairól az Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet és a kaliforniai Electric Power Research Institute (USA) munkatársainak közreműködésével KÖVET-INEM Hungária

Részvétel az egyesület működésében, rendezvényein, programjain

Részletes felsorolás a „Hazai és nemzetközi szakértői tevékenység” c. alfejezetben

Részvétel tudományos munkában, érdekképviseletben és rendezvények lebonyolításában

Szakmai szervezetek A magyar energetikai iparág képviselete nemzetközi szervezetek munkájában Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Magyar Energia Hivatal Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége Környezetvédelmi Bizottságán keresztül más jogszabályalkotók Állam, hatóságok, testületek

Média

Iparági szakismeretei és elismertsége eredményeként a jogszabályalkotó hatóságok hasznosítják az MVM Csoport észrevételeit és javaslatait a vonatkozó jogszabályok és szabályozások megalkotásakor

Környezetvédelmi hatóságok

A csoport szinte minden tagja folyamatos kapcsolatban áll a területileg illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóságokkal engedélyezési és adatszolgáltatási témakörökben

Nemzeti Park Igazgatóságok

A MAVIR ZRt. a korábban megkötött önkéntes együttműködési megállapodások szellemében üzemelteti és tartja karban az átviteli hálózatot, valamint műfészek-kihelyezési programot valósít meg

Országos Környezetvédelmi Tanács

Együttműködés országos környezetvédelmi kérdésekben

Országos, regionális és helyi média, szakújságírók és szerkesztőségek

Folyamatos kapcsolattartás cégcsoport és leányvállalati szinten, a cégcsoport céljainak és érdekeinek megjelenése a médiában

60

7.3. Hazai és nemzetközi

Jelentősebb egyesületi, szervezeti tagságok

szakértôi tevékenység Nemzetközi szervezetek: World Energy Council Az MVM Társaságcsoport tagjai a hazai és nemzet-

(Világ Energia Tanács), European Federation of

közi szakmai szervezetek munkájának aktív részesei,

Energy Traders (Európai Energiakereskedők Szö-

számos energetikai, humánpolitikai, jogi, kereske-

vetsége), World Association of Nuclear Operators,

delmi, minőségügyi, környezetvédelmi, nukleáris

WANO (Nukleáris Rendszereket Üzemeltetők Vi-

és műszaki szervezet, valamint egyesület keretében

lágszövetsége), Union for the Coordination of

zajló tudományos munka, érdekképviselet tevékeny

Transmission of Electricity, UCTE (az európai konti-

részesei.

nensen párhuzamosan üzemelő rendszer TSO-inak szervezete, Association of European Transmission System Operators, ETSO (az Európai Unió TSO-inak szervezete), SUD EL (az UCTE dél-keleti régióinak szervezete), International Council on Large Electric Systems, CIGRE (a nagyfeszültségű villamos rendszerek nemzetközi fóruma). Hazai Szervezetek: EURELECTRIC Magyarországi Tagozata, Magyar Energetikai Társaság, Magyar Elektrotechnikai Egyesület, Magyar Kapcsolt Energia Társaság, Energiagazdálkodási Tudomá­nyos Egyesület, Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége, Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége, Magyar Atomfórum Egyesület, Európai Minőségügyi Szervezet Magyar Nemzeti Bizott­­­­ sága, Magyar Minőség Társaság, KÖVET-INEM Hungária, Mérnöki és Kereskedelmi Kamarák, ISO 9000 Fórum, Villamos Berendezés Gyártók Szövetsége, Országos Humánpolitikai Egyesület.

61

8. Irányítási rendszerek A rendszer működését évenként ellenőrizzük – a vezető­ség által elfogadott audit tervnek megfelelően – a belső auditokon. A társaság auditorai a felülvizsgálatokat megelőzően 2007-ben – az egységes szemlélet érde­ kében – külső szakértő cég által szervezett tréningen vettek részt.

Az MVM Zrt. 1998 óta minőségirányítási rendszert (MIR), 2001 óta környezetközpontú irányítási rendszert (KIR) is működ­tet. Az MSZ EN ISO 9001:2001 és az MSZ EN ISO 14001:2005 szabványok szerint

Az MVM Csoport tagjainak döntő többségénél az ISO 9001 és az ISO 14001 szabványok szerint kiépített és tanúsított integrált irányítási rendszer működik. Azon társaságoknál, amelyek tevé­ kenysége indokolja, Információ­biz­ tonsági, valamint Munkahelyi Egészségvédelmi és Biztonsági Irányítási Rendszer is működik (MAVIR ZRt., Ovit ZRt.).

működő integrált irányítási rendszer tanúsítását és az évenként esedékes felügyeleti auditokat a Magyar Szabvány­ügyi Testület Tanúsítási Titkársága (MSZT-TT) végzi, egy időben áttekintve a rendszer egészét. A holdingközpont, azaz az MVM Zrt. dokumentációs rendszerének szabályzatai és utasításai a számí­tó­ gépes belső hálózaton mindenki számára elérhe­ tők, papír alapon csak két eredeti, jóváhagyott példányt tárolunk. A folyamatok modellezése és ábrázolása segíti a párhuzamosságok kiküszöbölését, a hatáskörök és felelősségek azonosítását. A rendszer működését évenként ellenőrizzük – a vezetőség által elfogadott audittervnek megfele-

62

lően – a belső auditokon. A társaság auditorai a felülvizsgálatokat megelőzően 2007-ben – az egységes szemlélet érdekében – külső szakértő cég által szervezett tréningen vettek részt. Az utóbbi években bekövetkezett számos szervezeti változás ellenére az integrált irányítási rendszer jól működik, amit a 2007. február 19-21-én tartott tanú­sító audit is megerősített. Az auditorok nemmegfelelőséget nem állapítottak meg, javaslataikat a rendszer fejlesztése során évről-évre beépítjük. A Paksi Atomerőmű Zrt. működésére vonatkozó követelmények alapjául az 1996. évi CXVI. törvény (az atomenergiáról), ennek végrehajtási utasítása, a 89/2005. (V.5.) számú Kormányrendelet (a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági követelményeiről és az ezzel összefüggő hatósági tevékenységről), valamint a rendelet mellékletét képező Nukleáris Biztonsági Szabályzatok (NBSZ) szolgálnak. Ezen belül is az NBSZ 2. kötete „Az Atomerőművek Minőségirányítási Szabályzata” rögzíti a minőségi­ rányítási rendszer kialakításához és működtetéséhez kötelezően alkalmazandó alapkövetelményeket. A Paksi Atomerőmű Zrt. az előírt követelmények maradéktalan teljesülését az OAH NBI (Országos Atomenergia Hivatal Nukleáris Biztonsági Igazgatóság) felé évente, az ún. Végleges Biztonsági Jelentés részeként igazolja. A Paksi Atomerőmű Zrt. az MSZ EN ISO 14001:2005 szabványnak megfelelő környezetközpontú irányításrendszert működtet, amelyet rendszeresen tanúsíttat. A Paksi Atomerőmű Zrt. egyes tevékenységei-

A társaság 2007. május 1-vel a Megfelelési Sza-

vel összefüggésben az MSZ EN ISO/IEC 17025:2005

bály­zatban foglaltak szerint (ennek elkészítését a

szabvány követelményei szerint kialakított rendszert

2007. évi LXXXVI. törvény – a villamos energiáról

működtető laboratóriumai a Nemzeti Akkreditáló

(VET) – és a VET végrehajtásáról szóló 273/2007.

Testület (NAT) általi akkreditációval rendelkeznek.

(X.19) Korm. rendelet írta elő), a módo­sított

A MAVIR ZRt. integrált irányítási rendszerének

szervezeti struktúrának megfelelően tovább-

(MIIR) 2007. évi felülvizsgálatát az SGS Hungária

fejlesztette a minőségirányítási rendszeréhez

Kft. auditorai végezték el, amelynek kere­tében el-

kapcsolódó környezetközpontú, a munkahelyi

lenőrizték a társaság rendszerirányítási és átviteli

egészségvédelmi és biztonsági, valamint in-

hálózati üzemeltetési folyamatait.

formációbiztonsági irányítási rendszereit. Az

Az auditorok megállapították, hogy a MAVIR ZRt.

újjászervezett területeket szabályozó minő-

megfelel az ISO 9001:2000, ISO 14001:2004,

ségügyi dokumentumokat (vezérigazgatói- és

OHSAS 18001:2007 és az ISO/IEC 27001:2005

szakigazgatói utasítások, eljárási munka- és

szab­v ányok követelményeinek, amelynek ered-

technológiai utasítások) a MIIR adatbázisa

ménye a négyes tanúsítással rendelkező MIIR

tartalmazza. Az új integrált irányítási rend-

rendszer.

63

A társaságcsoport tagjainak irányítási rendszerei Vállalat

ISO 9001

ISO 14001

További rendszerek/megjegyzések

MVM Zrt.

√*

√*

-

MAVIR ZRt.

√*

√*

Informatika. Biztonságtechnika. Az információbiztonság irányítási rendszerei. Követelmények ISO/IEC 27001:2005 * Relévédelmi labor: MSZ EN ISO/IEC 17025:2005 Munkahelyi Egészségvédelmi és Biztonsági Irányítási Rendszer OHSAS 18001:1999*

Paksi Atomerômû Zrt.

-

√

Atomerőművek Minőségirányítási Szabályzata (89/2005. (V.5.) Korm. r. 2. sz. melléklete) szerinti minőségbiztosítási rendszer MSZ EN ISO/IEC 17025:2005

VÉ ZRt.

√

-

Folyamatban van az ISO 14001-es rendszer tanúsítása és az integrált rendszer kiépítése.

Ovit ZRt.

√*

√*

Munkahelyi Egészségvédelmi és Biztonsági Irányítási Rendszer OHSAS 18001* Akkreditált vegyi labor: MSZ EN ISO/IEC 17025:2005 Akkreditált termovíziós labor: MSZ EN ISO/IEC 17025:2005

TE Kft.

√*

√*

Hegesztés: MSZ EN 729-2:1995*

MVM GTER Zrt.

√*

√*

-

MVM ERBE Zrt.

√*

√*

-

√

-

-

√*

√*

Hegesztés: MSZ EN 729-2:1995 NAT akkreditált laboratórium légszennyező pontforrások vizsgálatára: MSZ EN ISO/IEC 17025/2005

MVM Partner ZRt. VILLKESZ Kft. MIFŰ Kft.

-

-

-

MVMI Zrt.

√*

√*

-

EKS-Service Kft.

√*

√*

Munkahelyi Egészségvédelmi és Biztonsági Irányítási Rendszer MSZ 28001:2003*

MVM Trade Villamosenergia Kereskedelmi ZRt.

√

-

-

ENERGO-MERKUR Kft.

√

-

-

MVM Észak-Budai Fűtőerőmű Kft.

-

-

-

* Integrált Irányítási Rendszer (IIR) keretében

szer belső auditjára 2007. október-novem­b er

Az Ovit ZRt. az egyes szabvány követelményeknek

hónapokban került sor.

megfelelve a 2007. év folyamán is sikeresen működ­

A MAVIR ZRt. Országos Villamos Relévédelmi,

tette az MSZ EN ISO 9001:2001, az MSZ EN ISO

Automatika

és

Mérésszolgálat

Relévédelmi

14001:2005 és OHSAS 18001 szabványok szerint ki-

Labor­a tóriumának MSZ EN ISO/IEC 17025:2005

épített rendszereit.

szabvány szerinti újraminősítő akkreditációja

Az MVMI Informatika Zrt. 2007-ben bevezette

2007 januárjában sikeresen megtörtént. Ennek

és sikeresen tanúsíttatta az ISO 9001:2000 és az ISO

eredményeként a Nemzeti Akkreditáló Testület

14001:2004 szabványok szerint kiépített rendszerét.

2008 márciusáig meghosszabbította a laboratórium által végzett vizsgálatokra kiadott engedélyét.

64

9. Mellékletek 9.1 A társaságcsoport fontosabb környezetvédelmi és minőségirányítási céljai

MVM Zrt. Határidő

Intézkedés, program helyzete

Végrehajtás mértéke

2007. 12. 31.

A belső szabályozások összehangolása a csoportszintű dokumentumokkal megtörtént. A csoportszintű dokumentumok az eddig is működő dokumentációs rendszerben vannak, a belső szabályozásokkal együtt az MVM Zrt. Minőség / Érvényes könyvtárában megtalálhatók.

100 %

folyamatos

2007 májusában került sor az MVM Trade Zrt. minőségirányítási rendszerének tanúsító auditjára. Az MVM Partner Energiakereskedelmi ZRt.-nek 2007 márciusában volt esedékes az első okiratmegújító auditja, amely a minőségügyi rendszer többéves megfelelő működését is igazolja.

folyamatos

A csoportszintű szabályzatok folyamatmodelljeinek egységesítése.

2007. 12. 31.

A csoportszintű szabályzatok folyamatmo­ delljeinek elkészítése ARIS Toolset szoftver segítségével megtörtént. Az elkészült folya­matábrák egyeztetésre kerültek a csoportszintű szabályozások folyamatgazdáival. Több csoportszintű szabályzat melléklete is tartalmazza ezeket az áttekintő folyamatábrákat.

folyamatban

Az MVM Csoport környezeti politikájának karbantartása.

folyamatos

A Csoport környezeti politikájának aktualizálása szükség szerint.

folyamatos

Az esetleges befektetésekkel kapcsolatos környezeti vizsgálatok (audit) módszertanának folyamatos megújítása az MVM Zrt. aktuális stratégiájával összhangban.

folyamatos

Útmutató megújítása az MVM Zrt. aktuális stratégiája alapján.

folyamatos

Az irodai hulladékok hasznosításának növelése.

folyamatos

Az újrahasznosítható papírhulladék gyűjtésének szinten tartása.

folyamatos

Az irodai hulladékok hasznosításának növelése.

folyamatos

A vissza nem váltható üdítős palackok elkülönített gyűjtése.

folyamatos

Cél

Az MVM Zrt. minőségügyi dokumentumainak összehangolása a csoportszintű szabályozásokkal, valamint a társaságcsoport vonatkozó előírásaival.

Azon leányvállalatoknál, amelyek még nem rendelkeznek minőségirányítási rendszerrel, annak kialakítása, illetve a már kiépített rendszerek utógondozása.

65

MAVIR ZRt. Határidő

Intézkedés, program helyzete

Végrehajtás mértéke

2008. 04. 30.

A havi minőségügyi mutatók társasági mutatókkal történő kiegészítése miatt a központi adattárház megfelelő alkönyvtárainak kialakítása folyamatban van.

folyamatban

2007. 12. 31.

Szombathelyen a vízjogi üzemeltetési engedélyezés megtörtént. Albertfalván, Békéscsabán, Szegeden és Szolnokon a vízjogi engedélyezés és az üzembe helyezés folyamatban van.

folyamatban

2007. II. félévtől folyamatosan

Az irodai szelektív papírgyűjtés beindítására a társaság irodaépületeiben van lehetőség. A felmérés alapján a szükséges eszközök és költségek meghatározása, valamint a gyűjtés/ tárolás helyének kialakítása, és a gyűjtő edények kihelyezése megtörtént, figyelembe véve az információbiztonsági követelményeket is.

100%

Zöld beszerzés megvalósítása.

2007. 05. 31.

A környezetvédelmi szempontrendszer meghatározása, beépítésének egyeztetése a társaság beszerzési, beruházási folyamataiba az illetékes szervezettel megtörtént. A szempontrendszer beépítésre került a Közbeszerzési Szabályzat 2007. novemberi módosításába.

100%

Az átviteli hálózat üzemeltetési feladataiból adódó kockázatok csökkentése a meglévő védőeszközök, védőfelszerelések korszerűsítésével.

2007. 05. 31.

A lábvédelmi célú védőcipő próbahordása megtörtént, az új bevezetése folyamatban van.

folyamatban

Magasban történő munkavégzésnél a leesés elleni védelem eszközrendszerének korszerűsítése.

2007. 12. 31.

A szakterületek egyeztetésével elkészült az elemzés.

100%

Az átviteli hálózat irányítástechnikai rendszereinek informatikai biztonsági felülvizsgálata és fejlesztése.

2007. 12. 15.

A felülvizsgálatot az Intézkedési terv szerint végrehajtották.

100%

Cél

A havi minőségügyi jelentés adatainak feltöltéséhez, elemzéséhez a központi adattárház fejlesztése.

A zárt betonalappal rendelkező transzformátoroknál a keletkező veszélyes hulladék (olajos víz) mennyiségének csökkentése, olajleválasztók tervezett üzembe helyezése 2007-ben: Albertfalva, Békéscsaba, Szolnok, Szeged, Szombathely.

A társaság irodaépületeiben a szelektív papírgyűjtés bevezetése.

66

Paksi Atomerőmű Zrt. Cél

Földalatti olajtartályok átalakítása a legjobb elérhető technika alkalmazásával.

Pótvízelőkészítő hulladékvíz rendszerének teljes terjedelmű rekonstrukciója.

A 2. blokk 1. sz. aknájában lévő sérült fűtőelemek eltávolítása, az akna helyreállítása a nukleáris biztonsági és a környezetvédelmi előírások betartásával.

A radioaktív hulladékok kezelésének és átmeneti tárolásának műszaki koncepciójában leírt feladatok, célkitűzések teljesítése.

A meghibásodásuk esetén környezetet veszélyeztető, ciklikus felülvizsgálati körbe nem sorolt, ABOS 4 osztályú rendszerek javítására felújítási ütemterv készítése és végrehajtása.

Határidő

Intézkedés, program helyzete

Végrehajtás mértéke

2007. 10. 30.

A földalatti olajtartályok kettős falúvá alakítása befejeződött.

100%

2007. 11. 30.

A hulladékvíz-rendszer rekonstrukciója megtörtént.

100%

-

A sérült fűtőelemek eltávolítása 2006. októ­ ber-decemberben a terveknek megfelelően megtörtént. Az 1. akna helyreállítása 2007-ben befejeződött.

100%

folyamatos

A folyékony radioaktív hulladékokat feldolgozó technológia megvalósítása folytatódott. Várható üzembe helyezési ideje 2008. november 30. 2007-ben megtörtént a MOWA cementező technológia, a hulladékkezelési koncepció és a Co-60 eltávolító berendezés értékelemzéssel történő felülvizsgálata. A MOWA cementező technológiának is helyet adó hulladékkezelési épület - amelyet ideiglenes tárolásra is alkalmassá kell tenni - átalakítására az építési engedélyt az OAH kiadta. Az épület átalakítása várhatóan 2008 végére befejeződik.

folyamatos

Ütemterv készítésre: 2008. 06. 30.

Az állapotvizsgálati program végrehajtása befejeződött ezen rendszerek (csővezetékek, aknák, armatúrák stb.) állapotának feltárása érdekében. A feltárt állapot javítása céljából felújítási ütemterv készül és kerül végrehajtásra.

folyamatos

67

Ovit ZRt. Határidő

Intézkedés, program helyzete

Végrehajtás mértéke

Az új feladatok miatt a társasághoz kerülő új munkavállalók tevékenységének kialakítása az Ovit ZRt. szabályozásainak figyelembe vételével.

2007. 11. 30.

A társasági szabályozás függvényében a napi feladatok és folyamatok, valaminta környezeti- és MEB tevékenységek kidolgozásra, meghatározásra és bevezetésre kerültek.

100%

A távvezetéki munkák során a 2007. évi szilárd veszélyes hulladék mennyiségének 10 000 kg alatt tartása.

2007. 12. 31.

Tényadatok igazolják, hogy a 2007. évben keletkező szilárd veszélyes hulladékok összes mennyisége 438 kg (10 tonna alatt maradt).

100%

Környezet- és egészségvédelem szempont­ jából az SF6 gázos kapcsoló berendezések és készülékek szerelésére javítási technológiák kidolgozása.

2007. 08. 31.

Az adatgyűjtés megtörtént, a munkautasítás készítése és kiadása folyamatban van.

90%

A Szállítási Üzem veszélyes hulladékainak mérésére használt mérleg kicserélése, (amely könnyebb mérést és pontosabb mérési eredményt biztosít).

2007. 03. 31.

Az új mérleg vásárlása és üzembe helyezése megtörtént, használata folyamatos.

100%

Légszennyeződés csökkentés céljából korszerű elszívó és légpótló rendszer kiépítése a hegesztő műhelyben.

2007. 12. 21.

Az elszívó, légpótló rendszer kiépült, az üzembe helyezés megtörtént.

100%

folyamatos

A képződött papírhulladék minőségének függ­ vényében a jegyzettömb készítése folyamatosan történik.

folyamatos

Cél

A nyomdai tevékenység technológiai papírhulladékának 80%-os újrafelhasználása.

68

MVM ERBE ENERGETIKA Zrt. Határidő

Intézkedés, program helyzete

Végrehajtás mértéke

A 2006. évben a paksi bővítéssel beállott szerkezeti változások figyelembe vételével az egy főre jutó nettó árbevétel célértéke 2007. évre vonatkoztatva 10 millió Ft.

2007. 12. 31.

Megvalósult.

100%

Megbízói megelégedettségi index.

2007. 12. 31.

Kitűzött célérték: 2006. évi érték szinten tartása

100%

Energetikai mérések végzéséhez sokcsatornás adatgyűjtő rendszer beszerzése, rendszerbe állítása.

2007. 12. 31.

Megvalósult.

100%

Gáz-, gőz-, víz- tömegáram számító szoftver beszerzése, rendszerbe állítása.

2007. 12. 31.

Megvalósult.

100%

Cél

Vértesi Erőmű ZRt. Az Egységes Környezethasználati Engedélyben (IPPC) foglalt előírásoknak, kötelezettségeknek való megfelelés az Oroszlányi Erőmű vonatkozásában.

2009. 05. 30.

A zagytéren dréncső hálózat kiépítése, monitoring kutak kialakítása az olajtartályok környezetében.

80%

Az Egységes Környezethasználati Engedélyben (IPPC) foglalt előírásoknak, kötelezettségeknek való megfelelés az Márkushegyi Bányaüzem vonatkozásában.

2008. 04. 15.

A beszálló akna területén feltárt szénhidrogén szennyezés tényfeltárásának befejezése.

95%

A nem megújuló energia felhasználás csökkentése és a megújuló energiaforrás felhasználásának növelése. Emisszió csökkentés (CO2), hatásfoknövelés.

2008. 06. 30.

2. számú kazán átalakítása szén + biomassza vegyes tüzelésre.

50%

2008. 12. 31.

Kísérleti szén + hulladékégetés, illetvea mérési feladatok megtervezése, kísérleti hulladékégetés megvalósítása.

25%

A tanúsított MIR és a működtetett KIR, MEBIR rendszerek Integrált rendszerbe foglalása.

2008. 05. 31.

Az egységes dokumentáció elkészítése folyamatban van.

50%

Integrált Rendszer tanúsíttatása.

2008. 08. 31.

A tanúsíttatáshoz szükséges feladatok elvégzése megkezdődött.

50%

A fosszilis tüzelőanyagok felhasználásának és a légszennyező anyagok kibocsátásának csökkentése.

69

MVM GTER Zrt. Határidő

Intézkedés, program helyzete

Végrehajtás mértéke

A Termelői Működési Engedélyben foglaltak végrehajtása a környezetvédelmi előírások betartása mellett.

folyamatos

Megvalósult.

100%

A gázturbinák - adottságainak megfelelő minimális környezetszennyezéssel történő üzemeltetése.

folyamatos

Megvalósult.

100%

A “jelentős környezeti hatások listájában” szereplő tényezők minimális szinten tartása.

folyamatos

Megvalósult.

100%

Az Integrált Irányítási Rendszer működtetésével a környezetünk és partnereink megelégedettségének biztosítása.

folyamatos

Megvalósult.

100%

A munkavállalók általános, szakmai és környezetvédelmi felkészültségének, informáltságának fejlesztése a környezettudatosság növelése érdekében.

folyamatos

Megvalósult.

100%

folyamatos

Az oktatási terv elkészült, az oktatások az ütemezések szerint történnek.

folyamatos

Veszélyes anyagok, illetve veszélyes készítmények tárolása során a környezetbe való kijutás megakadályozása.

2008. 12. 31.

A társaság kirendeltségein a veszélyes anyagok, illetve veszélyes készítmények tárolását biztosító helyiségek kialakítása szabályosan megtörtént.

100%

A keletkezett papírhulladék szelektív gyűjtése a társaság irodai munkahelyein.

2007. 12. 31.

A szelektív gyűjtőhelyek kialakításra kerültek.

100%

2008. 06. 30.

Kommunikációs struktúra és tájékoztatási forma kialakítása a 2007. év végére készült el.

100%

Szakipari munkák kivitelezése során a környezetbarát anyagok alkalmazásának előtérbe helyezése.

folyamatos

Szakipari tevékenység során hosszú élettartamú fényforrások alkalmazása és környezetbarát termékek beépítése.

folyamatos

Az Emissziómérő Laboratórium MSZ EN ISO/ IEC 17025: 2005 szabvány NAT akkreditáció szerinti működtetése.

folyamatos

A laboratórium minden felülvizsgálat alkalmával bizonyította alkalmasságát.

folyamatos

2008. 09. 30.

A projekt keretében az engedélyek beszerzése után a kivitelezés elindult.

folyamatos

folyamatos

Új nyomdaipari eszközök beszerzése megkezdődött, és a budaörsi új nyomda épületben a régi berendezések cseréje is elkezdődik.

folyamatos

Cél

VILLKESZ Kft. A munkavállalók szakmai felkészültségének és környezettudatos gondolkodásának és ismereteinek folyamatos fejlesztése.

A társaság környezetvédelmi tevékenységének kommunikálása a partnerek felé.

Logisztikai központ kialakítása a budaörsi kirendeltség telephelyén.

Nyomda üzemi technológiai fejlesztése, modern korszerű berendezések üzembe állításával.

70

MVMI Zrt. Határidő

Intézkedés, program helyzete

Végrehajtás mértéke

Környezeti hatások csökkentése.

folyamatos

Különös figyelmet fordítunk a szolgáltatásban felhasznált anyagok és az azokból keletkező veszélyes hulladékok kezelésére, szelektív gyűjtésére, információs technológiai berendezéseink megfelelő műszaki állapotának megőrzésére, valamint az energia hatékony felhasználására.

folyamatos

Printer konszolidációs program (környezetterhelés csökkentése, papírfelhasználás csökkentése).

folyamatos

A gyakorlati megvalósítást célzó előterjesztés elfogadás alatt.

40%

Elemek, akkumulátorok szelektív gyűjtésének bevezetése.

folyamatos

Szerződéskötés folyamatban.

folyamatos

Szelektív papírhulladék-gyűjtés.

folyamatos

A szelektív gyűjtőhelyek kialakítása megtörtént.

100%

folyamatos

Folyamatosan korszerűsítjük folyamatainkat és minőségirányítási rendszerünket minőségcélok kitűzésével, az eredményességünk figyelemmel kísérésével és a kapott adatok elemzésével, belső auditokkal, megelőző és helyesbítő intézkedésekkel, valamint vezetőségi átvizsgálással.

folyamatos

Cél

A minőségirányítási rendszer fejlesztése és a vevői elégedettség növelése.

Tatabánya Erőmű Kft. Szelektív hulladékgyűjtés. Karbantartási hulladékok keletkezésének minimalizálása. Olajkazánok üzemének minimalizálása.

2008. 05. 01.

Folyamatban.

90%

folyamatos

Folyamatban.

80%

folyamatos

Megvalósult.

100%

2008. 09. 01.

Folyamatban.

20%

IPPC engedély szigorú betartása.

folyamatos

Megvalósult.

100%

Épített környezetnek való megfelelés.

folyamatos

Folyamatban.

folyamatos

Maximális villamosenergia kiadása.

folyamatos

Folyamatban.

98%

Hőenergia-igények maximális teljesítése.

folyamatos

Folyamatban.

98%

Kiadott villamos- és hőenergia fajlagosok minimalizálása.

folyamatos

Folyamatban.

98%

Kémény felújítása.

MVM Partner ZRt.

A minőségirányítási rendszer fejlesztése.

folyamatos

A kisfogyasztói szegmens felé történő nyitás kapcsán a minőségügyi dokumentumok felülvizsgálata, szükség esetén átdolgozása.

25%

Vevői elégedettség növelése.

folyamatos

A vevői információs lapok átdolgozása a vevői igények figyelembevételével.

70%

71

MVM Trade ZRt. Határidő

Intézkedés, program helyzete

Végrehajtás mértéke

folyamatos

A villamosenergia-ellátáson belül a közüzemi fogyasztók ellátásbiztonsága gyakorlatilag 100 százalékos volt.

100%

A közüzemi értékesítés érje el a 22 TWh-t.

2007 év vége

26,7 TWh teljesült.

121,36%

Szabad kapacitásainkat értékesítve járuljon hozzá a versenypiac bővüléséhez, melynek célértéke 1 TWh.

2007 év vége

2007-ben a társaság több kapacitás aukciót szervezett a szabad kapacitások értékesítése érdekében, melynek értéke elérte a 2,5 TWh-t.

250,00%

A társaság 2007. évben realizált adózás előtti eredménye haladja meg a 13 161 millió Ft-ot.

2007 év vége

A társaság 2007. évi adózás előtti eredménye meghaladja a 15 milliárd Ft-ot.

113,97%

folyamatos

A társaság folyamatosan részt vett az uralmi szerződésből eredő feladatok végrehajtásában, az eddig hatályos utasításokkal kapcsolatos kötelezettségeket maradéktalanul teljesítette, a csoportszintű szabályozásokat a belső szabályzatokba beépítette.

folyamatos

Cél

A fogyasztók biztonságos és a legkisebb költség elvén alapuló, de számára tisztes üzleti eredményt biztosító villamosenergia-ellátása-

A társaság a bevezetett minőségirányítási rendszer megfelelőségét folyamatosan tartsa fenn és fejlessze.

ENERGO-MERKUR Kft. A meglévő ISO 9001 rendszer folyamatos működtetése.

folyamatos

2012-ig érvényes a rendszer.

folyamatos

folyamatos

Veszélyes hulladékok teljes körű szelektív gyűjtésével a környezet terhelésének csökkentése és a veszélyes hulladék átadása az arra jogosult cégnek. Selejtté vált, illetve használaton kívül helyezett számítástechnikai eszközök és berendezések újrahasznosítása.

100%

Korrózióvédelmi munkák minőségének javítása az ellenőrzési rendszer szabályozásain keresztül.

folyamatos

Nagyfeszültségű távvezetékek korrózióvédelmi festésénél, különös tekintettel az Integrált Irányítási Rendszer követelményeire, külső szakemberek bevonásával, helyszíni műszaki ellenőrzések.

100%

Nagyfeszültségű távvezeték oszlopokon az alapozó bevonat réteg tapadásának javítása.

folyamatos

Az alapozó réteg tapadásának javítására kidolgozott SAD 00 HS penetráló alapozó 40 μm-ban történő alkalmazása.

folyamatban

Újrahasznosítás céljából az irodai papírhulladék szervezett gyűjtése, elszállítása és átadása bizonylatadásra jogosult, szerződött félnek.

folyamatos

A gyűjtés, tárolás helyének kijelölése megtörtént, figyelembe véve az információbiztonsági követelményeket.

100%

Vevői elégedettség növelése.

folyamatos

A vevői elégedettség információs lapok átdolgozása és a környezetvédelemmel kapcsolatos kérdések bevonása.

100%

EKS-Service Kft.

Környezeti hatások csökkentése.

72

9.2 Az MVM Csoport tanúsítványai

73

74

9.3 Rövidítések, magyarázatok, definíciók

CITL Community Independent Transaction Log = az Európai Unió központi kibocsátási egység nyilvántartó rendszere, amely a tag­ államok hasonló rendszereivel összekapcsolva működik, és amely­ ben minden egyes tranzakció, elszámolás nyomon követhető.

ABOS 4 osztályú rendszerek Atomerőművi rendszerek biztonsági osztályba sorolása. A 4. osz­ tályba a 108/1997. (VI.25.) Kormányrendelet 21. § (4) bekezdés hatálya alá nem tartozó rendszerek és rendszerelemek értendők, vagyis azok, amelyek a nukleáris biztonságra nincsenek hatással.

társadalmi felelősségvállalása. dekontaminálás

alállomás Villamos hálózati csomópont. Az azonos feszültségszintű hálózati elemeket az alállomásokban kapcsolókészülékek (megszakítók, szakaszolók, gyűjtősínek) segítségével kötik össze. A különböző feszültségszinteket a transzformá­t orok itt kap­c solják össze. Az alállomásokban mérik az egyes vezeté­keken áramló teljesítményeket és a villamos energia egyéb jellemzőit. A rendszerirányító és a körzeti diszpé­cser­szol­gála­tok ezeket méréseket is felhasználják az energiarendszer üzemirányításában.

A dekontaminálás (szennyezéstől megtisztítás) radioaktív szeny­ nyeződés csökkentését vagy megszüntetését célzó műveletsor. dózisteljesítmény A radioaktív sugárzás útján terjedő energiának az adott közegben, egységnyi idő alatt elnyelt része. Több típusa van: elnyelt-dózisteljesítmény, egyenérték-dózisteljesítmény, effektív-dózisteljesítmény. energiaforrás Villamosenergia-termelésre fosszilis és megújuló energia­forráso­

aktivitás A radioaktív anyag mennyiségét jellemző adat. Megadja az adott anyagmennyiségben másodpercenként végbemenő bomlások számát. Egysége a Bq (becquerel). 1 Bq = 1/sec. aktivitáskoncentráció Radioaktív anyagot tartalmazó közeg egységnyi térfogatára, vagy tömegére jutó aktivitás. Egysége pl. a Bq/m , vagy a Bq/g. 3

atomerőmű Villamos energiát nukleáris energiából előállító erőmű. Működési elvét tekintve hőerőmű, de a gőz termelésére szolgáló hő nem hagyományos kazánban, hanem nukleáris folyamat, maghasadás révén az atomreaktorban keletkezik. Az atomerőművek működésük során – szemben a hagyományos hőerőművekkel – lényegében nem bocsátanak ki a környezetre hatással lévő szennyező anyagot, ugyanakkor gondoskodni kell a kiégett, elhasznált nukleáris fűtőelemek és a működés közben radioaktívan szennyeződött hulladék anyagok elhelyezéséről. átviteli hálózat A villamosenergia átvitelére szolgáló vezetékrendszer – beleértve a tartószerkezeteket is –, a hozzá tartozó átalakító és kapcsoló berendezésekkel együtt, amelyet egy egységként kell kezelni. biomassza A biomassza valamely élettérben egy adott pillanatban jelen levő szerves anyagok és élőlények összessége. A biomasszába tartozik a szárazföldön és vízben található összes élő és nemrég elhalt szervezetek (mikroorganizmusok, növények, állatok) tömege, a mikrobiológiai iparok termékei, a transz­formáció után (ember, állat, feldolgozóipar) keletkező valamennyi biológiai eredetű termék, hulladék.

CSR Corporate Social Responsibility = a társaságok, vállalkozások

kat használunk. Főbb fosszilis energiaforrás a szén, a kőolaj, a földgáz. Fontos ipari célú energiaforrás még a nukleáris (hasadó) energia. Ismertebb megújuló energiaforrások: szélenergia, nap­energia, biomassza, geotermikusenergia, hulladék-energia stb. erőmű Olyan energiaátalakító létesítmény, amely energiahordozó, így külö­nösen szén, szénhidrogén, hasadóanyag, megújuló energiaforrás, hulladékból nyert energia felhasználásával villamos energiát termel. fall-out minták A levegőből kihulló, vagy a csapadékkal kimosódó, talajra kerülő anyagokat reprezentáló minták. A mintavételi helyen ismert felületű tálban lévő folyadékban fogják fel a kihulló részecs­ké­ ket illetve a csapadékot. A folyadékmintát bepárolják és meg­ mérik a szárazanyag-aktivitását. feszültség A villamosság egyik fizikai alapmennyisége, mértékegysége a volt (V). A villamosenergia-rendszerekben nagy, néhány százezer voltig terjedő feszültséget alkalmaznak. A villamosenergia-ellá­tá­sban leggyakrabban használt értékei: 0,4 kV, 6 kV, 10 kV, 20 kV, 35 kV, 120 kV, 220 kV, 400 kV, 750 kV. Nagy feszült­ségszinten kisebb áramerősség szükséges azonos teljesítmény átviteléhez, ezáltal kisebb a szállítási veszteség.

75

fosszilis energiahordozó

hőenergia

A földtörténeti ókorból származó növényi, állati eredetű ásványi anya-

Az anyag vagy anyagáram hőmérsékletével arányos munka-

gok, mint pl. a kőszén, a kőolaj vagy a földgáz összefoglaló jelzője.

végző képesség. Mértékegysége a joule (J).

földgáz

hőerőmű

Gáz halmazállapotú szénhidrogén energiahordozó. Évmilliókkal

A hőerőművekben a kazánban (atomerőmű esetében a reaktorban)

ezelőtt elpusztult élőlények bomlási anyagaiból keletkezett, és a ten­-

felszabaduló hőenergiával gőzt fejlesztenek, amely gőzturbinát

geri üledékben halmozódott fel. A földgázt szárazföldön és part-

hajt meg. Ennek mechanikai energiája forgatja a turbó­generátort,

közeli tengerfenéken bányásszák, és csővezetéken juttat­j ák

amely áramot termel.

el a felhasználási helyre. Az erőművek egyik fontos tüzelőanyaga. hőszolgáltatás füstgáztisztítás

A kapcsoltan termelő villamos hőerőművekből vagy önálló kazán­

Az erőművekből üzemeltetésük során kilépő füstgázban lévő szeny-

telepekből álló fűtőműből különböző hőfogyasztók, ipari és lakos-

nyező anyagok mennyiségének csökkentésére szolgáló eljárás.

sági hő és fűtési hőigényének központos kielégítése csővezeték-

A hagyományos erőművek füstgáza szennyező anyagokat,

ben szállított gőz, vagy forró víz hőhordozó segítségével.

pl. kén-dioxidot, nitrogén-oxidokat és port tartalmaz. A füstgáz­ tisztítás történhet mechanikai vagy kémiai úton (pl. katalizá-

izotópszelektív mérés

tor, kéntelenítő). A füstgáz­tisztító eljárást mindig az erőműben

Radioaktív anyagok sugárzás-mérésének az a módja, melynek

alkalma­zott tüzelőanyagnak és az adott technológiának megfele-

során meghatározásra kerül a mintában lévő radioaktív sugár-

lően, a kibocsátási normákat is betartva kell megválasztani.

zást kibocsátó egyes izotópok aktivitása is (nemcsak a minta összes aktivitása).

fűtőerőmű Olyan hőerőmű, amely a hőszolgáltatás mellett villamos energiát

kapcsolt villamosenergia- és hőtermelés (kapcsolt termelés)

is termel. Elsősorban városokban vagy ipari körzetekben létesítik,

Villamosenergia és értékesítésre kerülő hő előállítása ugyan­

ott, ahol kommunális vagy ipari célú hőigény jelentkezik. Előnye,

azon energiatermelő egységben, ugyanazon technológiai folya-

hogy a kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés összhatásfoka

mat keretében, ugyanazon primer energiahordozó(k) felhasz-

magasabb, mintha a két terméket külön állítanák elő.

nálásával. Célja a primerenergia megtakarítás és ezzel a káros anyagok kibocsátásának mérséklése.

gázturbinás erőmű A gázturbinás erőműben a generátort forgató turbi­nát a tüzelő-

kazán

anyag elégetésekor keletkező forró gázok hajtják meg.

A hőerőművekben a gőz előállítására szolgáló nyomástartó berendezés. A kazánban általában megfelelően előkészített tüze-

GBqGWe-1év-1

lőanyagot (szén, földgáz, tüzelőolaj) égetnek el, és az égetéskor

Atomerőműből kibocsátott radioaktív anyagok fajlagos mennyisé-

felszabaduló hő gőzt fejleszt.

ge, amely megmutatja, hogy 1 GWe (vagyis 1 000 MWe) elektromos teljesítményű erőmű egy éven keresztül történő termelésekor

kéntelenítő (füstgáz-kéntelenítő)

mennyi radioaktív anyagot bocsát ki.

Füstgáztisztító berendezés. Segítségével a hőerő­mű­vek­ben a

generátor

gipsszé) alakul, ezzel csökken a károsanyag­-kibocsátás.

füst­gáz kén-dioxid-tartalma más, ártalmatlan vegyü­letté (pl. A mechanikai energiát villamos energiává alakító villamos gép. kombinált ciklusú erőmű hálózat

A gázturbinás erőmű egyik fajtája. A kombinált ciklusú erőmű-

A villamos energiát az előállítás helyéről a fogyasz­tókhoz eljut­

ben a gázturbinából kiáramló forró füstgázt hőhasz­nosító kazán-

tató vezetékek és berendezések összessége, beleértve a tartó-

ba veze­tik, és hőenergiáját felhasználva gőzt termelnek. Az így

szerkezet­eket, átalakító- és kapcsoló-berendezéseket is. Az ener-

kapott gőz turbinát hajt meg és villamos áramot termel, de hő-

giarendszer különböző feszültségszintű hálózatokból épül fel.

szolgáltatásra is hasz­nosítható. A kombinált ciklusú erőművek

A hálózatok üzemét az orszá­gos rendszer­irányító és a körzeti

hatásfoka kedvezőbb, mint a hagyományos hőerőműveké.

diszpécserszolgálatok irányítják.

76

konszolidáció

napenergia

Több, azonos tulajdonosi körhöz tartozó társa­s ág összevont

Napsugárzás formájában a Földre jutó energia. A megújuló ener-

(konszolidált) éves beszámolójának összeállításához szükséges

giaforrások jó része (víz-, szélenergia) közvetve, a fotoelektromos

számviteli eljárás, módszertan.

elvű naperőmű közvetlenül hasznosítja a napenergiát.

közcélú villamosmű

naperőmű

A villamosenergia termelésének éves átlagban legalább

A Nap által a Földre sugárzott energiát közvetlenül (napelemek

60%-át közcélra termelő erőmű, továbbá az átviteli és az

segítségével), vagy egy speciális gőzfejlesztő közbeiktatásával

elosz­­tó hálózat.

villamosenergiává alakító erőműtípus.

kőolaj

OAH NBI

Folyékony halmazállapotú szénhidrogén energiahordozó. Évmilli­

Országos Atomenergia Hivatal Nukleáris Biztonsági Igazgatóság

ókkal ezelőtt elpusztult élőlények bomlási anyagaiból keletkezett és a tároló kőzetekben felhalmozódott folyékony ásványi anyag.

OHSAS 18001:1999

Különböző lepárlási termékei erőművekben történő felhasználás-

Occupational Health and Safety Management Systems Speci-

ra is alkalmasak. A modern ipari társadalom egyik legfontosabb

fication = Munkavállalók egészségügyi és biztonsági irányítási

energiaforrása.

rendszerére vonatkozó szabvány.

leányvállalat

operatív üzemirányítás

Az a gazdasági társaság, amelynek irányításában egy másik vál-

A villamosenergia-rendszer üzemének folyamatos felügyelete.

lalkozás (az anyavállalat) meghatározó befolyással bír.

Feladata a villamosenergia-rendszerben a fogyasztás és terme-

Lost Time Injury

lés egyensúlyának állandó biztosítása, a villamosenergia para-

A balesetek következtében kiesett munkaidő.

métereinek az előírt értékeken tartása a rendelkezésére álló műszaki berendezések alkalmazásával.

Megfelelési Szabályzat A Magyar Energia Hivatal által határozat formájában kiadott

radionuklid

szabályzat, amely a vonatkozó jogszabályok előírásainak meg-

A radionuklidok spontán bomlásra képes (meghatározott

felelően, a MAVIR ZRt. versenysemleges, diszkriminációmentes,

számú protont és neutront tartalmazó) atommagok. Egy adott

független működését hivatott biztosítani.

kémiai elem (kálium, vas stb.) atommagjai általában stabil, illetve radioaktív változatban is léteznek, amelyek csak az atom­

megújuló energiaforrás

magok neutron számában különböznek egymástól (a proto-

Olyan energiaforrás, amely természeti jelenségeknek köszön­

nok száma megegyezik bennük).

hetően folyamatosan rendelkezésre áll, és felhasználása ellenére újratermelődik. Napjainkban a legszélesebb körben felhasznált

rendszerirányítás

megújuló energiaforrás a vízenergia. A többi megújuló energia-

A villamosenergia-rendszer üzemének folyamatos felügye­lete.

forrást (szél, napsugárzás, árapály, földhő, biomassza, stb.) alter-

Feladata a villamosenergia-rendszerben a fogyasztás és terme-

natívnak is nevezik, mert helyettesíthetik a korábban már alkal-

lés egyensúlyának állandó biztosítása (ellátásbiztonság),

mazott energiaforrásokat.

a villamos energia paramétereinek az előírt értékeken tartása a rendelkezésére álló műszaki berende­zések alkalmazásával.

nagyfeszültségű hálózat Az átviteli hálózatot és az elosztóhálózatot magában foglaló villamosenergia-szállító vezetékrendszer.

77

szén

UNSCEAR

Szilárd tüzelőanyag. A szén évmilliókkal ezelőtt elpusztult növényi

United Nations Scientific Committee on the Effects of Atomic

maradványokból képződött a földfelszín alatt, nagy nyomáson,

Radi­ation = Az ENSZ ionizáló sugárzással foglalkozó tudomá­

a levegő kizárása mellett. A szén minőségét (fűtőértékét) első-

nyos bizottsága.

sorban az határozza meg, hogy mennyi idős. Az ipari forradalom idpszakában (a XVII. sz. második felétől a technikai fejlődés alapját

villamos energia

jelentette) és ma is jelentős részaránya van az energiafelhaszná-

A villamosenergia-ellátásban értékesített termék, amely adott

lásban.

villamos teljesítőképességből, és az azzal meghatá­ro­­zott időtartam alatt termelt és igénybe vett energiamennyiségből áll.

szén-dioxid Égéstermék, színtelen, szagtalan gáz. A fosszilis tüzelőanyagot

villamosenergia-rendszer

használó erőművek működésük során szén-dioxidot is kibocsá­

A rendszerirányító által – a villamosenergia-elosztó törvényben

tanak a légtérbe. Ez a gáz is felelős a légkörben fellépő üvegház-

meghatározott körben történő közreműködésével – a villamos-

hatásért, ezáltal a globális felmelegedésért.

energia-ellátási szabályzatokban rögzített elvek szerint irányított erőművek, átviteli és elosztó hálózatok összessége.

szénerőmű Primer energiaforrásként szenet használó erőmű. szubkritikus állapot Szubkritikus állapotban a hasadóanyagban láncreakció nem játszódhat le.

teljesítmény

Prefixumok:

A munkavégző-képességnek vagy a munkavégzés intenzitásának

k Kilo (103)

pillanatnyi jellemzője. Egy fogyasztó által felvett teljesítmény

M Mega (106)

a rá kapcsolt feszültség és az ennek hatására rajta átfolyó áram

G Giga (109)

szorzata. Mértékegysége a watt (W).

T Tera (1012) P Peta (1015)

TPH Total Petroleum Hydrocarbons = Összes (C5-C40 szénatom számú, kitermelt, vagy feldolgozott nyersolajból származó) szénhidrogén. Ebbe a csoportba több száz, főképp szénből és hidrogénből álló vegyület tartozik. transzformátor A feszültség és az áramerősség átalakítására szolgáló villamos gép. UCTE Union for the Coordination of Transmission of Electricity = Az euró­pai kontinensen szinkron üzemelő villamosenergia-rendszeregyesülés rendszerirányító és -üzemeltető társaságainak szakmai szervezete.

78

10. GRI Tartalmi Index 2007 GRI indikátor

Rövidített leírás1

Kötet*/oldalszám

1.

Stratégia és analízis

1.1

Nyilatkozat arról, hogy a fenntarthatóság miért fontos a szervezet és stratégiája számára

II.(FTJ)/3.

1.2

A kulcsfontosságú hatások, kockázatok és lehetőségek bemutatása

II.(FTJ)/3.

2.

Szervezeti profil

2.1

A szervezet neve

I.(PJ)/11-12.

2.2

Elsődleges márkák, termékek, és/vagy szolgáltatások

I.(TJ)/22-23.

2.3

A szervezet működési szerkezete, ideértve a főbb részlegeket, működő cégeket, leányvállalatokat és vegyesvállalatokat

I.(TJ)/20-21. és 36.

2.4

A szervezet központjának helyszíne

II.(FTJ)/Hátsó borító

2.5

Azok az országok, amelyekben a vállalat működik

I.(TJ)/89. és 92.

2.6

A tulajdon természete és jogi formája

I.(TJ)/21.

2.7

A kiszolgált piacok

I.(TJ)/88-95.

2.8

A jelentéstevő szervezet mérete: alkalmazottak száma; nettó árbevétel; teljes tőkésítés tartozásokra és része­sedésekre lebontva; gyártott termékek mennyisége vagy szolgáltatások mértéke

I.(PJ)/5-6. és 28.; I.(TJ)/79. és 88-89. és II.(FTJ)/6.

2.9

A szervezet méretében, szerkezetében vagy tulajdonviszonyaiban a jelentéstételi időszak alatt történt jelentős változások

I.(TJ)/9.

2.10

A jelentéstételi időszak alatt kapott kitüntetések és díjak

II.(FTJ)/46-49.

3.

A jelentés paraméterei

3.1

A jelentéstételi időszak meghatározása (pl. pénzügyi/naptári év)

II.(FTJ)/2.

3.2

A legutóbbi jelentés dátuma

II.(FTJ)/2.

3.3

A jelentéstételi ciklus meghatározása

II.(FTJ)/2.

3.4

Elérhetőség azok számára, akiknek kérdése van a jelentéssel vagy a jelentés tartalmával kapcsolatban

II.(FTJ)/80., és Hátsó borító

3.5

Azon folyamat bemutatása, amely során a jelentés tartalmának meghatározása történt

II.(FTJ)/2.

3.6

A jelentés határa

II.(FTJ)/2.

3.7

A kiterjedési körrel és a határokkal kapcsolatos bárminemű korlátozás bemutatása

II.(FTJ)/2.

3.8

Szempontok, amelyek alapján a jelentés a vegyesvállalatok, leányvállalatok, bérbe adott létesítmények, kiszervezett tevékenységek és egyéb egységek teljesítményét lefedi

I.(PJ)/15-16., I.(TJ)/34-35., I.(FTJ)/2.

3.9

Az adatmérési technikák és a számítások alapjainak bemutatása

I.(PJ)/14-18., II.(FTJ)/2.

3.10

A korábbi jelentésekben már szerepelt információk újraközlésének indoklása és hatásának magyarázata

Nem történt újraközlés.

3.11

Az előző jelentéstételi időszakokhoz képest a jelentés kiterjedési körében, határaiban, vagy mérési módszerekben bekövetkezett jelentős változások

II.(FTJ)/2.

3.12

GRI Tartalmi index

II.(FTJ)/78-79.

3.13

Külső tanúsítással kapcsolatos gyakorlatot

II.(FTJ)/2.

4.

Irányítás, kötelezettségvállalás és kötelezettségek

4.1

A szervezet irányítási struktúrájának bemutatása

I.(TJ)/37-38.

A legfelsőbb szintű irányító testület elnöke ügyvezetői szerepkörrel is rendelkezik-e.

Az Igazgatóság elnöke és a vezérigazgató két külön személy.

4.3

A legfelsőbb szintű irányító testületben résztvevő független tagok száma

I.(TJ)/24–27.

4.4

Mechanizmusok arra, hogy a részvényesek és az alkalmazottak javaslatokat tegyenek a legfelsőbb szintű irányító testület számára

II.(FTJ)/9–10.

4.5

Kapcsolat a legfelsőbb szintű irányító testület tagjai, a felsővezetők és ügyvezető igazgatók díjazása és a szervezet teljesítménye között

Az illetékes vezetők díjazásának mértéke a szociális, kommunikációs, pénzügyi, ill. környezetvédelmi teljesítménytől is függ.

4.6

Összeférhetetlenségek elkerülése a legfelsőbb irányítás szintjén

I.(TJ)/37.

4.7

A szervezet gazdasági, környezeti és társadalmi kérdésekkel kapcsolatos stratégiáját meghatározó személyek milyen képesítéssel és tapasztalattal kell, hogy rendelkezzenek

II.(FTJ)/5.

4.8

Belső nyilatkozatok a szervezet küldetéséről, értékeiről, viselkedési normáiról és egyéb alapelveiről

II.(FTJ)/9. és 15.

4.9

A szervezet legfelsőbb szintű irányító testülete hogyan felügyeli a gazdasági, környezeti és társadalmi teljesítmény azonosítását és menedzselését

II.(FTJ)/61–63.

4.10

A szervezet legfelsőbb szintű vezetése hogyan értékeli saját teljesítményét különös tekintettel a gazdasági, környezeti és társadalmi teljesítményre

Az Igazgatóság munkáját a Felügyelő Bizottság értékeli.

4.11

Az elővigyázatosság elve hogyan érvényesül a szervezet keretein belül

II.(FTJ)/15.

4.12

Charták, alapelvek vagy egyéb kezdeményezések, amelyeknek a szervezet tagja vagy támogatója

Az MVM Csoport nem tagja külső szervezetek által alapított chartáknak. II.(FTJ)/60.

4.2

4.13

Tagság egyesületekben (pl. szakmai/ágazati egyesületek) és/vagy nemzeti/nemzetközi érdekvédelmi szervezetekben

4.14

Azon érintettek listája, amelyekkel a szervezet bármilyen formájú párbeszédet folytat

II.(FTJ)/59.

4.15

Az érintettek kiválasztásának módja és alapelvei

II.(FTJ)/58.

4.16

Az érintettek bevonására alkalmazott módszerek bemutatása

II.(FTJ)/59.

4.17

Kulcsfontosságú témák és kérdések, amelyek az érintett felekkel folytatott párbeszéd során merültek fel

II.(FTJ)/59.

I. Kötet: Tevékenységi Jelentés (TJ), Pénzügyi Jelentés (PJ) II. Kötet: Fenntarthatósági Jelentés (FTJ)

GRI indikátor

Rövidített leírás

Kötet*/oldalszám Az adott adatok közlésénél

5.

Vezetési szemlélet

EC

Gazdasági teljesítmény indikátorok

EC1

A keletkezett és felosztott közvetlen gazdasági érték, beleértve a bevételeket, működési költségeket, munkavállalói jövedelmet, adományokat és egyéb közösségi befektetéseket, a visszatartott nyereséget, a befektetőknek és az államnak tett kifizetéseket

I.(PJ)/6., 41-43. és 58-61.

EC2

Az éghajlatváltozásból eredő, a szervezet tevékenységeit érintő pénzügyi következmények, egyéb kockázatok és lehetőségek

II.(FTJ)/40-43.

EC3

A szervezet által meghatározott juttatási csomagból eredő kötelezettségek fedezete.

II.(FTJ)/10.

EC4

Az államtól kapott jelentős pénzügyi támogatás.

I.(PJ)/37.

EN

Környezeti teljesítmény indikátorok

EN1

A felhasznált anyagok mennyisége.

EN3

Közvetlen energia-felhasználás elsődleges energiaforrások szerinti bontásban.

II.(FTJ)/16-17. II.(FTJ)/16-17.

EN4

Közvetett energia-felhasználás elsődleges energiaforrások szerinti bontásban.

II.(FTJ)/16-19.

EN6

Megújuló.

I.(TJ)/79., II.(FTJ)/16. és 68.

EN8

Összes vízkivétel források szerinti bontásban.

II.(FTJ)/18-20.

EN9

A vízkivétel által jelentősen érintett vízforrások.

II.(FTJ)/18-20.

EN11

A védett területeken, vagy azok szomszédságában birtokolt, bérelt vagy kezelt földterület.

II.(FTJ)/30.

EN12

A tevékenységekkel, termékekkel és szolgáltatásokkal összefüggő, biodiverzitásra gyakorolt jelentősebb hatások leírása.

II.(FTJ)/30–31.

EN13

Védett, vagy helyreállított élőhelyek.

II.(FTJ)/30-31.

EN14

Stratégiák, jelenlegi intézkedések és jövőbeni tervek a biodiverzitásra gyakorolt hatások kezelésére.

II.(FTJ)/30-31.

EN16

A közvetlen és közvetett módon kibocsátott üvegház-hatású gázok súlya.

II.(FTJ)/21. és 24.

EN17

Egyéb, közvetetett módon kibocsátott üvegház-hatású gázok súlya.

II.(FTJ)/24.

EN18

Az üvegház-hatású gázok kibocsátásának csökkentését célzó kezdeményezések és az elért kibocsátás-csökkenések.

II.(FTJ)/21. és 68.

EN19

A kibocsátott ózonkárosító anyagok súlya.

II.(FTJ)/24.

EN20

NOx, SOx, és más jelentős légszennyező anyagok kibocsátása típus és súly szerinti bontásban.

II.(FTJ)/21. és 23.

EN21

Az összes vízkibocsátás minőség és befogadók szerinti bontásban.

II.(FTJ)/18-20.

EN22

Az összes hulladék mennyisége súlyban, típus és lerakási módszer szerinti bontásban.

II.(FTJ)/25-27.

EN23

Jelentős kiömlések száma.

II.(FTJ)/29.

EN26

A termékek és szolgáltatások környezeti hatásainak mérséklését célzó kezdeményezések.

II.(FTJ)/16., 21., 30-31., 50. és 68.

EN27

A visszanyert eladott termékek és a visszanyert csomagolás százalékos aránya kategóriánként.

A villamosenergia-felhasználás után nincs visszanyerhető termék, nincs csomagolása.

EN28

A jelentősebb büntetések összege, valamint a környezetvédelmi jogszabályok és szabályozások megsértésének száma és ezek nem anyagi következményei.

II.(FTJ)/43. és 45.

EN29

Termékek szállításának jelentősebb hatásai.

II.(FTJ)/30–32.

Környezetvédelmi kiadások.

II.(FTJ)/43. és 45.

EN30

Társadalmi teljesítmény indikátorok LA

Munkaügyi gyakorlat és tisztességes munkakörülmények

LA1

A munkaerő teljes létszáma a foglalkoztatás típusa, a munkaszerződés, és régiók szerint.

II.(FTJ)/6.

LA3

A teljes és részmunkaidőben foglalkoztatott munkaerő juttatásai.

II.(FTJ)/10-13.

LA4

Kollektív szerződés (KSZ) hatálya alá tartozó alkalmazottak aránya.

II.(FTJ)/9.

LA5

A szervezeti működésben bekövetkező jelentős változások bejelentésére vonatkozó minimális értesítési idő, ill., hogy ezt a kollektív szerződés (KSZ) meghatározza-e.

A KSZ-ben nem, mert a Munka Törvénykönyve (1992. évi XXII. Tv.) határozza meg.

LA7

Sérülések, foglalkozásból eredő betegségek, kiesett napok, és hiányzások aránya, illetve a halállal végződő munkahelyi balesetek száma régiónként.

II.(FTJ)/12-13.

LA8

Oktatás, képzés, tanácsadás, megelőzés, és kockázatkezelési programok a súlyos betegségekkel kapcsolatban.

II.(FTJ)/12-13. és 65.

LA11

A képességek fejlesztésére és az élethosszig tartó tanulásra irányuló programok.

II.(FTJ)/6-8.

LA13

Az irányító testületek összetétele és az alkalmazottak csoportosítása nem, életkor, kisebbségi csoporthoz való tartozás, s a sokféleséget jelentő egyéb tényezők szerint.

I.(TJ)/24-27. és II.(FTJ)/6.

HR

Emberi jogok

HR4

A hátrányos megkülönböztetést alkalmazó esetek száma, illetve a kiküszöbölésüket célzó intézkedések.

II.(FTJ)/9-10.

HR5

Olyan helyzetek, amelyekben fennáll annak a kockázata, hogy az egyesülésre és a kollektív szerződéshez való jog sérül, ill. azok a lépések, amelyek ezen jogok sértetlenségét biztosítják.

II.(FTJ)/9-10.

HR6

Gyermekmunka alkalmazásának kiküszöbölésével kapcsolatos intézkedések.

HR7

Kényszermunka és kötelező munkavégzés kiküszöbölésével kapcsolatos intézkedések.

SO

Társadalom

SO1

A tevékenység által a helyi közösségre gyakorolt hatásokat értékelő és kezelő programok.

PR

Termékfelelősség

PR3

A különböző eljárások által megkövetelt, termékre és szolgáltatásra vonatkozó információ típusai. 1

A Magyar Köztársaság Alkotmánya kizárja a gyermekmunka és a kényszermunka alkalmazását.

II.(FTJ)/51-60.

A Villamos Energia Törvény (2007. évi LXXXVI Tv.) szerint.

A részletes leírások a GRI 2006-ban kiadott G3 elnevezésű útmutatójában megtalálhatóak, amely letölthető magyar nyelven is a www.globalreporting.org honlapról.

79

HITELESÍTŐ LEVÉL A KÖVET Egyesület a Fenntartható Gazdálkodásért a Magyar Villamos Művek Zrt. megbízásából hitelesítette az MVM Csoport 2007-es évre vonatkozó Fenntarthatósági Jelentését. Az egyesület arra vállalt kötelezettséget, hogy független, külső, nem nyereségközpontú szervezetként véleményezi a jelentést, ellenőrzi az abban található adatok és információk megbízhatóságát és egyben javaslatokkal segíti az MVM Csoport fenntarthatósági munkáját. A jelentés értékelésének alapja » Összehasonlítás az előző évek jelentéseivel; » Iparági összehasonlítás jelentős külföldi jelentésekkel a régióból; » Adatellenőrzési audit során a jelentés adatainak és információinak szúrópróbaszerű ellenőrzése; » A jelentés tartalmának a GRI (Global Reporting Initiative – Globális Jelentéstételi Kezdeményezés) által összeállított legfontosabb gazdasági, környezeti és társadalmi mutatókkal való összevetése (a GRI 2006-ban megjelent, G3 útmutatója alapján). Vélemény Az MVM Csoport 2007-es évre vonatkozó Fenntarthatósági Jelentését magas színvonalúnak értékeljük. A jelentés híven tükrözi a társaságcsoportnál bekövetkezett és a várható változásokat. A jelentés egy három részből álló, két kötetbe rendezett kiadványcsomag, amely az MVM Csoport Tevékenységi, Pénzügyi és Fenntarthatósági jelentését tartalmazza. A két kötet együttesen teljesíti a fenntarthatósági jelentésekkel szemben támasztott tartalmi követelményeket, miközben áttekinthető, könnyen kezelhető és logikus olvasmány. A jelentés az MVM Csoport valamennyi vállalatáról képet ad, hitelesen bemutatva a csoport egészének és a leányvállalatoknak a fenntarthatósági törekvéseit. Üdvözöljük a jelentésben a CO2 kereskedelemről szóló összeállítást, amely tágabb kitekintést ad a témáról.

A hitelesítő folyamat során lefolytatott adatellenőrzés során meggyőződtünk az adatok és információk megbízhatóságáról, jeleztük az eltéréseket, amelyek javításra kerültek. A jelentés a GRI Útmutatót figyelembe véve készült, az adatokat legalább 4 évre visszamenőleg és diagrammokon szemléltetve ábrázolja. A legfontosabb gazdasági, környezeti és társadalmi vonatkozásokat 83 indikátor tartalmazza, melyek könnyen megtalálhatók a GRI tartalmi index alapján. Ezzel a jelentés a GRI szerinti B+ szintnek felel meg. Fejlesztési lehetőségek, javaslatok Előzetes vizsgálatunk és a jelentés elkészítéséért felelős munkatársakkal folytatott beszélgetés nyomán az alábbi javaslatokat tesszük a jelentés fejlesztésére: » A megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos kutatások és tervek a társaságcsoport hazai energiaiparban betöltött szerepéhez mérten bővebben kerüljenek bemutatásra a jelentésben. » Javasoljuk a társadalmi rész bővebb kifejtését a gazdasági és környezeti fejezethez hasonlóan. » Az egyensúly javítása érdekében javasoljuk a fejlesztendő területek részletesebb bemutatását. » Javasoljuk további olyan GRI indikátorok szerepeltetését, melyek relevánsak a társaságcsoportra. A fenti javaslatok megvalósításával az MVM Csoport továbbra is vezető helyet tölthet be a fenntarthatóság külső kommunikációjában. Budapest, 2008. november 11.

Bodroghelyi Csaba ügyvezető igazgató

Petrik Ida ügyvezetőigazgató-helyettes

Impresszum

Imeli László, Tatabánya Erőmű Kft. Kacsó András, MVM Trade ZRt.

Kiadja a Magyar Villamos Művek Zrt.

Király Géza, MVM Partner ZRt.

Felelős kiadó: Mártha Imre vezérigazgató

Kiss József, MAVIR ZRt.

Felelős szerkesztő: Civin Vilmos

Dr. Kaszáné Takács Éva, MVM Zrt.

környezetvédelmi osztályvezető

Kovács Gábor, MAVIR ZRt.

[email protected]

Kukuda Zoltán, Tatabánya Erőmű Kft. Kun Ágnes, MVM Zrt.

A fejezetek szerzői:

Marsay János, MVM ERBE ENERGETIKA Zrt.

Bakai Lehel, MAVIR ZRt.

Molnár Csaba, MIFŰ Kft.

Bíró György, MAVIR ZRt.

Nagy János, MVM Észak-Budai Fűtőerőmű Kft.

Blahó Péter, Ovit ZRt.

Neer András, MAVIR ZRt.

Civin Vilmos, MVM Zrt.

Ótós Csilla, VÉ ZRt.

Csordás Gábor, MVM Zrt.

Pálmai István, PA Zrt.

Demeter Károly, PA Zrt.

Pelle Gábor, MVM Zrt.

Dulicsné Németh Ildikó, EKS Service Kft.

Pécsi Zsolt, PA Zrt.

Eke Istvánné, VÉ ZRt.

Pintér Tamás, MVM GTER Zrt.

Erdei Attila, MVMI Zrt.

Ranga Tibor, PA Zrt.

Fábián Tamás, Energo-Merkur Kft.

Simon Szilvia, MVM Zrt.

Fodor Zoltán, PA Zrt.

Szalkai István, MVM Észak-Budai Fűtőerőmű Kft.

Földi Melinda, MVM Zrt.

Szatmári Sándorné, MVM Zrt.

Gál Attila, VILLKESZ Kft.

Szedlák István, VÉ ZRt.

Gráczia Judit, Ovit ZRt.

Tóth Gábor, PA Zrt.

Gregovszki Imre, MIFŰ Kft.

Tringer Ágoston, MVM Zrt.

Halász Linda, MVM Zrt.

Zsíros József, EKS Service Kft.

Hollósi Csaba, MVM Kontó Zrt.

A kiadvány 100%-ban újrafelhasznált

Horváth János, MVM Zrt.

papírra készült.

Horváth László, MVMI Zrt.

Néhány fontosabb intézmény internetes elérhetősége Honlapcím

Társaság neve

www.mvm.hu

Magyar Villamos Művek Zrt.

www.kvvm.hu

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

www.khem.hu

Közlekedési, Hírközlési és Energetikai Minisztérium

www.eh.gov.hu

Magyar Energia Hivatal

www.osski.hu

Országos Sugárbiológiai és Sugár-egészségügyi Kutató Intézet

www.who.int/emf

Egészségügyi Világszervezet

www.niehs.nih.gov/emfrapid

National Institute of Environmental Health Sciences (NIEHS)

www.nrpb.org

National Radiological Protection Board (NRPB)

www.dhs.ca.gov/ps/deodc/ehib/emf

Kalifornia Állam Egészségügyi Hivatala

www.icnirp.de

International Commission on Non-Ionising Radiation Protection (az ENSZ Sugárvédelmi Bizottsága)

www.mtvsz.hu

Magyar Természetvédők Szövetsége

www.eurelectric.org

Union of the Electricity Industry (Eurelectric)

www.unscear.org

United Nations Scientific Committee on the Effects of Atomic Radiation

http://epp.eurostat.cec.eu.int/

EUROSTAT

http://europa.eu/index_hu.htm

EURÓPA HIVATALOS PORTÁL

Magyar Villamos Mûvek Zrt. 1011 Budapest, Vám utca 5–7 www.mvm.hu [email protected]