Fenntarthatóság-regionalitás Dr. Szlávik János egyetemi tanár
1957 Római Szerződés 1972 Növekedés határai, MIT csoport, Meadows „0 növekedés” 1972 Stockholm, ENSZ konferencia az emberi környezetről, UNEP létrehozása 1973 EK I. Környezetvédelmi Akcióprogram 1976 Magyarország I. Környezetvédelmi Törvény OKTH
1984-87 ENSZ Környezet és Fejlődés Világkonferencia, Brundtland Bizottság működése 1987 Közös Jövőnk „fenntartható fejlődés” 1992 Rio de Janeiro, ENSZ Környezet és Fejlődés Világkonferencia 1997 Amszterdami Csúcs 1993-2000 EU V. Környezetvédelmi Akcióprogram (A fenntarthatóság felé) 2001 EU Fenntartható Fejlődés Stratégiája 2004 Magyarország EU tag
Környezetgazdaságtan környezetpolitika Haszon
M N P B*
Q
M E C**
Q*
MNPB–MEC Nettó társadalmi határhaszon
*MNPB = egyéni tiszta határhaszon **MEC = externális határköltségek
Qm
Gazdasági aktivitás
A fenntartható fejlődés fogalma
A fenntartható fejlődés olyan komplex folyamat, amely biztosítani tudja a jelen szükségleteinek kielégítését, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk lehetőségeit saját szükségleteik kielégítésére. A fogalom a fenntartható gazdasági, ökológiai és társadalmi fejlődést jelenti.
A fenntartható fejlődés értelmezései Gyenge fenntarthatóság Weak Sustainability A természeti tőke felváltható művi tőkével
Szigorú fenntarthatóság Strong Sustainability A természeti tőke nem váltható fel művi tőkével Bioszféra
Bioszféra
Társadalom Gazdaság
Gazdaság
Társadalom
Környezeti fenntarthatóság Environmental sustainability Nemcsak a tőkemennyiséget, hanem minden általa biztosított anyagáramot, szolgáltatást is meg kell őrizni
A fenntarthatóság folyamata Na
pe n
er g
Bioszféra ia
2 Input (anyag, energia)
1
3 Áru
Gazdaság
4 Hul ladé k
O u t p u t
5 6 DEPÓ
1. Input mérséklése 2. Tisztább termelési eljárások 3. Fogyasztási intenzitás mérséklése
Hő
4. Újrahasználat (reuse) 5. Újrahasznosítás (recycling) 6. Hulladékok semlegesítése
A fenntarthatóság szintjei Globális
Nagyregionális Regionális, nemzeti Lokális
A Local Agenda 21 alapvető célja
Az önkormányzat aktív és cselekvő közreműködésével a fenntarthatóság helyi programjának megteremtése, amelynek segítségével egy olyan település szerveződik, amelyet a lakosok otthonnak tekintenek, abban ők és gyermekeik, a város, falu mai és leendő polgárai otthon vannak.
LA 21 folyamatának szerkezeti vázlata Partnerségi kapcsolatok Szervezeti struktúra és a közösségi jövőkép kialakítása. Közösségközpontú problémaelemzés Prioritások kijelölése, helyzetfelmérés, audit.
Akciócélok
Stratégiai akciótervezés Akciófeladatok, célok, küszöbök meghatározása; stratégiai kidolgozása; elkötelezettség kialakítása.
Megvalósítás és monitoring A partnerkapcsolatok és programok beindítása, működtetése; adatgyűjtéssel kombinálva.
Értékelés és visszacsatolás Értékelés célközpontú mutatók alkalmazásával, felhasználók tájékoztatása.
Küszöbök
Az önkormányzat, mint szervezet I. Terület Az önkormányzat, mint szervezet • a ténylege irányítás • hivatalok • különleges funkciók
II. Terület Kommunális vállalatok és saját üzemek
III. Terület Az önkormányzat, mint környezetpolitikai szereplő
• • • •
• közgyűlés • bizottságok, grémiumok
kórház építésügy tisztítóművek városgazdálkodás
IV. Terület Az önkormányzat szereplői Lakosság, gazdaság, szövetségek, szervezetek (helyi Agenda 21) (Forrás: Önkormányzati környezetvédelmi kézikönyv)
LA 21 indikátortémák Gazdaság
Üzleti mutatók – Foglalkoztatási mutatók – Pénzügyi mutatók – Jövedelmi mutatók – Erőforrás-felhasználás mutatói – Idegenforgalmi mutatók – Közlekedési mutatók – Kereskedelmi mutatók…
Társadalom
Demográfiai mutatók – Kormányzás – Lakásügy – Oktatás és képzés – Egészségügy – Rekreáció – Közbiztonság …
Környezet
Levegőminőség mutatói – Biodiverzitás mutatói – Területhasznosítás mutatói – Felszíni vizek mutatói – Vizenyős területek mutatói – Felszín alatti vízkészlet mutatói – Szennyvíz-mutatók…
A vállalatok szerepvállalása CSR – Corporate Social Responsibility A vállalatok társadalmi felelősségvállalása Az Európai Bizottság által elfogadott definíció szerint a CSR olyan eljárás, amelynek révén a vállalatok önkéntes alapon társadalmi és környezeti szempontokat építenek be gazdasági működésükbe és az érdekelt felekkel (stakeholder-ekkel) való kapcsolatrendszerükbe. A CSR két fontos eleme tehát az önkéntesség és a szabályozáson, előírásokon túl vállalat kötelezettségek.
SWOT elemzés Helyzetértékelés
Döntéshozói értékek
SW
OT
Belső-Külső Erôsségek és gyengeségek
Külső-Belső Lehetôségek és veszélyek
Értékelés Stratégiaépítés Alternatív lehetôségek
Stratégiaalkotás
Külső elvárások, partnerség
Mintalapok az épített környezet értékeléséhez Az épület kiemelkedő építészeti kvalitása
Falu, utcaképben épített örökségéhez való hozzájárulás Az épület állapota Az épület jelenlegi használata Az épület veszélyeztetettsége Történelmi jellegűnek itélt épületrész Beépítési mód Tömegforma és tetőforma/burkolat Tömegforma melléképületek Falak anyaga és színezése Nyilászárók és falfelületek aránya Nyilászárok anyaga, színe Környezet idegen elemei Egyéb épülettartozékok
Az épület tömege egyszerű nyeregtetővel fedett hajóból, az északkeleti oldalon hozzá csatlakozó félnyeregtetős sekrestyéből, és főhomlokzat síkjában emelkedő toronyból épül fel. A belső térszervezés követi a tömeget: a tér egyhajós, kétszakaszos csehsüvegboltozattal fedett, az íves záródású szentnély is csehsüvegboltozattal fedett. A sekrestye kolostorboltozatos lefedésű, az egyik sarkából egy mosdót választottak le utólag. A belépéskor a toronyaljba jutunk, mely fölött koráíves orgonakarzat húzódik. A templom északi sarkán, falba rejtve helyezkedik el a karzatra illetve a padlásra és a toronyba vezető csigalépcső. A templombelső két-két nagyméretű, félköríves záródású ablakon keresztül kapja a megvilágítást, hasonló ablakok helyezkednek el a sekrestyéből megközelíthető későbarokk szószék. Gazdag a templom díszítése: a főhomlokzaton falfülkében Szent Péter és Szent Pál kőszobra áll. A belső tér legértékesebb művészeti kincsei a boltozatok freskói: az első boltmezőben magyar szerntek láthatók, a másodikban Szent Péter átveszi a mennyország kulcsait Krisztustól, háttérben a római Szent Péter bazilika kupolájával, a szerntély botozatán pedig az utoló vacsora jelenetét láthatjuk. A templom belsejét több szobor is dísziti. Szép a klasszicizáló főoltár, az oltárképen Szent József és a szent család látható. A keresztelőmedencét Keresztelő János Jézus aranyozott alakja dísziti. A templom a település központjában, két főútvonal találkozásánál kialakult teresedésen, kis dombon áll. Az épület hossztengelye északnyugat-délkeleti irányú. Jó, fal nedvesedik, beton padló Állandó Nem Egész épület Szabadonálló Nyeregtető, nyugati oldalon torony, pala, fémlemez tető, é-i oldalon sekrestye
Hagyományos Fa A templom előtti téren áll egy barokk kori fehérre festett Nepomuki Szent János kőszobor, egy első világháborús emlékmű, Horváth Béla domborművével. Az egykor második világháborús emlékművet ledöntötték, csak a talapzata és törmelékei vannak.
Mintalapok az épített környezet értékeléséhez
Törzs szám: 5 Cím : 4069 Egyek, Petőfi út 7 Hrsz : 2062 Tulajdonos/Megnevezés: Turchany Dávid Építési év : 1922 Fotó: Értékelés (1 és 10 között) : 7 Nem: Lakóház Kategória: TKE Illeszkedés: FK,NÉ
Az épület kiemelkedő építészeti kvalitása Falu, utcaképben épített örökségéhez való hozzájárulás Az épület állapota Az épület jelenlegi használata Az épület veszélyeztetettsége Történelmi jellegűnek itélt épületrész Beépítési mód Tömegforma és tetőforma / burkolat Tömegforma melléképületek Falak anyaga és színezése Nyilászárók és falfelületek aránya Nyilászárok anyaga, színe Környezet idegen elemei Egyébb épülettartozékok
Jó illeszkedés az utcaképbe Jó Felújítva Használat Lakóépület, OH, utcavonalon, Nyeregtető, nád Fehér, sárga, vályog Hagyományos, 2 ablak Fa, fehér Kút, ámbitus
Térinformatikai elemzésekhez használatos mintatérképek
Térinformatikai elemzésekhez használatos mintatérképek
A megyék versenyképességének típusai* Dinamikus versenyképesség Erősödő
Statikus versenyképesség Magas Győr-Moson-Sopron Fejér Budapest (+Pest) Vas Komárom-Esztergom Veszprém
Közepes
Alacsony
Heves
Nógrád
Átlagos
Zala Baranya Somogy Tolna Csongrád
Szabolcs-Szatmár Borsod-Abaúj-Zemplén Bács-Kiskun Jász-Nagykun-Szolnok
Gyenge
Hajdú-Bihar
Békés
*Lengyel Imre: Régiók versenyképessége és gazdasági fejlődése Magyarországon, MTA doktori értekezés
Az Egri Kistérség területfejlesztési prioritásai • • • •
A gazdaság versenyképességének erősítése A kistérség idegenforgalmának fejlesztése Humán erőforrás fejlesztés Műszaki infrastruktúra, környezet és természetvédelem fejlesztése • Információs társadalom fejlesztése • Térségi kohézió erősítése
Potenciális megoldások I. (Meadows, 2004.)
1. Gondolati modell: • A világ gyakorlatilag korlátlan, mindenre megoldás a gazdasági növekedés. • Eredmény: összeomlás 2. Gondolati modell: • A korlátok valódiak és közel vannak. • Az emberek nem tudnak felelősen viselkedni, legalábbis nem idejében. • Eredmény: összeomlás
Potenciális megoldások II. (Meadows, 2004.) 3. Gondolati modell: • A korlátok valódiak, közel vannak, helyenként már át is lépték. • Még van elegendő anyag, energia, mobilitás, emberi jóindulat. • Megoldás: fenntarthatóság … programja. • Valós indikátor az ökológiai lábnyom. • Eredmény: fenntarthatóság Valójában a valós választ senki sem tudja, de nincs más út, mint az, hogy megpróbáljuk. Eszközök: JÖVŐKÉP ALKOTÁS HÁLÓZATKIÉPÍTÉS TANULÁS IGAZMONDÁS SZERETET
Mit tehetek Én? „Az emberek mindenfelé azt kérdezik: voltaképp mit tehetek én? A válasz zavarbaejtően egyszerű. Mindannyian munkálkodhatunk azon, hogy rendbe tegyük saját házunk táját.” (Schumacher)
Köszönöm a figyelmet!
