Fenntarthatóság az állatkertekben Endrédi Lajos természetvédelmi referens Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark Kht.
Mi célt is szolgálnak az állatkertek? - Miért költünk arra rengeteg pénzt és energiát, hogy egyes állatokat (és növényeket) mesterséges élőhelyen tartsunk?
Válaszok: egy kis zootörténelem • Őstörténet: már az őskori ember is tartott állatokat, kultikus, kedvtelési és élelmezési célból egyaránt. • Ókor és középkor: szakrális célokra, az uralkodó nagyságának bizonyítására gyűjtötték az állatokat. Így az egzotikus, messzi földről származó állatok kerültek előtérbe.
- Az első ismert állatkertet az első női fáraó, Hatshepsut alapította i.e. 1500 körül.
A menazséria kora • Az újkor állatkertjei: fő cél a szórakoztatás, a városiasodás státusszimbólumai. • Vadon fogott állatok, rövid élettartam, elégtelen tartási körülmények (tartóhely és takarmányozás) • A tudomány számára: csak élő múzeumok. • A látogatók számára: az állatok alárendeltségének érzete, az ember győzelme a természet felett.
Klasszikus állatkertek • Tudományos és technikai fejlődés: az állatok és igényeik megismerése, a tartástechnológia fejlődése, az állatkertész szakma kialakulása, a vadbefogás szerepének folyamatos csökkenése (Hagenbeck). • Új célok: ismeretterjesztés, oktatás és nevelés.
Természetvédelmi központok (XXI. század?) • A természet- és állatvédelmi szemlélet fejlődése: mind az állatkertész szakmában, mind a közönség elvárásában. • Noé bárkája szemlélet: zöld sziget a civilizációban, amely kapcsolatot teremt a természet és az emberi civilizáció között. • Természetszerű bemutatók, a „mesterséges létesítmények elrejtése”: nemcsak az állatnak, hanem élőhelyének és viselkedésének is a bemutatása.
Mi a modern állatkertek célja? • Kapcsolat megteremtése az ember és az állatvilág között.
• A természet- és állatvédelem propagálása, ismeretterjesztés, oktatás és nevelés. • Ex situ és in situ természetvédelem.
Kételyek és kérdések 1, Van-e értelme ennek az ember és állat ilyesfajta kapcsolatának a modern korban (természetfilmek, gyors és viszonylag elérhető árú utazás kora)? A természetfilmek gyakran hamis képet sugallnak, és az élő állat látványát nem tudják visszaadni. Az élőhelyeket pedig meg kell védeni - a turistáktól is. 2, Az állatkertek csak egyes fajok megmentését vállalják magukra, ezért nem alkalmasak a teljes állatvilág védelmére. Az állatokat elsősorban élőhelyükön, vagy ahhoz közel kell megvédeni, vagy ex situ szaporítani. Az állatkertek azonban kulcsfajokon keresztül bemutatják, és népszerűsíthetik ezt a munkát (példa oroszlánmajmocska=>atlanti-esőerdők). 3, Az állatkertek fenntartása, sőt egyáltalán az ex situ természetvédelem túlságosan drága. Az állatkertek léte a bizonyíték arra, hogy ezt finanszírozni lehet.
A látogatók véleménye A felmérés módszere: Időtartam: 2003. május 1. és szeptember 27. között folyamatos. Helye: a portánál a kifelé tartó látogatókat kértük meg a kérdőív kitöltésére. Kitöltés: a látogatók önállóan töltötték ki a kérdőívet. Mintanagyság: 1685 látogató töltötte ki a kérdőívet.
Szükség van-e, illetve milyen formában van szükség állatkertekre? %
80
69,4
60 40 24,7 20 2,1
3,8
0 Nincs szükség, az állatok csak szenvednek bennük
Szükség van rájuk, Szükség van rájuk, Csak a korszerű azzal a feltétellel, változatlan formában állatkerteket szabadna meghagyni hogy törekedniük kell a korszerűsödésre
Mennyire fontosak a következők az állatkertekben (1-5)? 5,0 4,4
4,5 3,9
4,0 3,5 3,0 2,5 2,0
3,4
4,4
4,5
4,5 3,7
Példa: Veszprémi Állatkert • Tulajdonos: önkormányzat (városi és megyei) • Közhasznú társaság (nonprofit) • Állapot: bár a menazséria típus jegyei még megtalálhatók, alapvetően fejlődő klasszikus állatkert. • Látogatottság: 200 ezer körül (2006: 213 ezer), ennek közel 40%-a gyermek, 10%-a külföldi. • Alkalmazottak száma: 36 körül • Állatfajok száma: 120 körül (4-500 egyed) • Bevételek: a látogatói és egyéb vállalkozói bevételek messze a legfontosabbak, az önkormányzati támogatás aránya alacsony. • Fejlesztések: kisebb részben önerőből és önkormányzati támogatásból, nagyobb részt pályázatokból.
Az állatkerti rendszer jellemzői Élővilág
Állatkert Energia
Energia=pénz
Változás Állandóság
Az állatkerti rendszer jellemzői Az alapegységek (egyedek) evolúciója A rendszer evolúciója
Élővilág
Állatkert
Változás
Törekvés az állandóságra Fenntartható fejlődés
Mitől adaptív a fenntartható fejlődés? Stratégiák: • „r-szelekció”: állatgyűjtemény felduzzasztása (faj és egyedszám), nagyszámú új bemutató építése, korlátlan szaporítás. A látogatószám kezdeti rohamos emelkedésének bevételeit további növekedésbe invesztálja. Következmény: a fenntartási költségek megnőnek, a látogatószám csökkenő emelkedése nem képes fedezni a költségeket. Ez a színvonal csökkenéséhez (állatkerti alapelvek feladása), majd további bevételkieséshez vezet. Példa: szafariparkok (Ganserndorff), óriás pandák
Mitől adaptív a fenntartható fejlődés? Stratégiák: • „K-szelekció”: a lehetőségekhez igazított, szabályozott gyűjteménytervezés és fejlesztés. Lassabb ütemű, de tervezhető és konstans fejlődés. Ez lehetővé teszi a magas színvonalú szakmai munkát, a társadalmi elvárásoknak megfelelően. Így az állatkert természetvédelmi munkája is hatékonyabbá válik.
Energia = Pénz • Konfliktus: a közfeladatok és szükségszerűen profitorientált stratégia között.
• Feloldás: eladhatóvá kell tenni az állatkertek által felvállalt és a társadalom által is elvárt célokat. • Feltétel: hitelesség! Példa: magánállatkertek Nyugat-Európában.
Gyűjteményvezetés A tartani kívánt fajok kiválasztása Szempontok: • Képes-e az állatkert megfelelő körülmények között tartani (tartóhely, takarmányozás, technika)? • Megvannak-e a kellő gondozási tapasztalatok? • Mennyire elterjedt? • Természetvédelmi érték. • Kedveltség, bemutathatóság • Szaporíthatóság.
Gyűjteményvezetés Szaporulat kezelése
Probléma: • Az állatkertekben nincs tápláléklánc, jók az egészségügyi feltételek, így az állatok legalább másfélszer hosszabb ideig élnek. • A szaporulatuk halálozási rátája is alacsonyabb, mint a természetben. Hagyjuk-e szaporodni, vagy ne? • A szaporulatot a legtöbb esetben új állatkertben kell elhelyezni (beltenyésztés elkerülése és a helyhiány miatt). • Ha előre láthatóan erre nincs esély, akkor fogamzásgátlást kell alkalmazni, ami lehet végleges, vagy ideiglenes.
Gyűjteményvezetés Állatcsere Hol tudjuk elhelyezni a fölös állatainkat? • Megfelelő helyet kell biztosítani az állatnak (csak megfelelő színvonalú állatkert fogadhatja). • Többnyire „open exchange” formában történnek a megállapodások, ritkán pénzért cserélnek gazdát az állatok. • Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége – online cserelista.
Ritkaságuk miatt nehezen menedzselhető fajok Példa: Alaszkai fehér farkas Probléma: jelenleg nagyon kevés európai állatkertben tartják. Magyarországon van egy nagyobb állomány, de nagy a beltenyésztés kockázata. A szaporulatot elhelyezni nem lehet, mert más farkasalfajok (főleg európai farkasok) foglalják el a jelenlegi kifutókat. Megoldás: ideiglenes fogamzásgátlás, míg a feltételek nem lesznek adottak.
Gyakoriságuk miatt nehezen menedzselhető fajok Példa: mocsári hiúz Probléma: elterjedt és kedvelt állatkerti faj. Könnyen tartható, a téli hideget is jól tűri. Azonban rendkívül jól szaporodik, egy évben akár 6 kölyke is lehet. Az utódait a túltelítettség miatt nagyon nehéz új állatkertben elhelyezni. Megoldás: ivartalanítás.
Ivararányuk miatt nehezen menedzselhető fajok Példa: mókusmajom Probléma: az állatkertekben főként hímek születnek. A természetes szociális csoportjaik rokon nőstényekből állnak, kevés hímmel. Így a nagy hím felesleget nehéz elhelyezni, csapatban maradva pedig társaik meg is ölhetik őket. Megoldás: csak hímekből csapatok létrehozása (amely megfelel a természetes viselkedésüknek is).
Könnyen menedzselhető, nem védett fajok Példa: Böhm-zebra Az állatkertekben nagy csapatokban tartják. Elterjedtek, szinte mindig van olyan állatkert, amelyik befogadna 1-1 egyedet. Többnyire cseremegállapodás cserélnek gazdát. Szükséges az igények folyamatos felmérése, és szükség esetén felkészülni a szaporítási stop kényszerű bevezetésére.
Pénzért gazdát cserélő fajok Példa: rózsás flamingó Az állatkertek jóval nagyobb számban igénylik, mint amekkorát a szaporulat fedezni tudna. Csak nagy csapatokban szaporodik, ami tovább növeli az értékét. Az ára 1000 Euró körül van, de a szállítás költsége is magas (rendkívül kényes madarak).
Hazai védelem alatt álló fajok Példa: vidra A szaporításukhoz szükséges a megfelelő természetvédelmi hatóság engedélye. Ennek megszerzéséhez igazolni kell a szülők származását, illetve a szaporulat elhelyezésének tervét. De még ennek birtokában sem biztos az engedély, mint például a vidra esetében, ahol pedig nemzetközi fajmegmentési program kérte a szaporítás engedélyezését.
Nemzetközi fajmegmentési programok Példa: vörös vari A tartásuk és szaporításuk nemzetközi koordinációban történik. A program neve: EEP A vari esetében egy német állatkertben (Köln) dolgozó koordinátor az, aki megszabja, hol és melyik párt szabad szaporítani, az utódok melyik állatkertbe kerülhetnek. A programba is a koordinátorok megkeresésével lehet csak belépni, aki ellenőrzi a jelentkező felkészültségét is.
Köszönöm a figyelmet! És nem ijedek meg az izzasztó kérdésektől sem!
