FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI STRATÉGIA részére

FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI STRATÉGIA 2010-15

Nagymágocs részére

Önkormányzata

2010. 07. 15.

„Mindig a holnapban reménykedünk, a holnap viszont valószínűleg tőlünk remél egyet-mást.” (Ernst R. Hauschka)

NAGYMÁGOCS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

2 / 55

FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI STRATÉGIA

Tartalomjegyzék 1. BEMUTATÁS 1.1 A fenntarthatóság 1.2 A fenntartható fejlődés jogszabályi háttere 1.3 A stratégiáról 1.4 Helyzetelemzés 1.5 Nagymágocs nagyközségről 1.6 Érintetti kör 2. GAZDASÁGI FENNTARTHATÓSÁG – DINAMIKUS GAZDASÁG 2.1 Gazdaság és foglalkoztatás 2.2 Közlekedés 2.3 Turizmus 3. SZOCIÁLIS FENNTARTHATÓSÁG – GONDOSKODÓ ÖNKORMÁNYZAT 3.1 Egészségügy, szociális, oktatási szolgáltatások 3.2 Közbiztonság 3.3 Kulturális és sportolási lehetőségek 3.4 Esélyegyenlőség és társadalmi kohézió 4. KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁG – KÖRNYEZETI TOLERANCIA 4.1 Éghajlatváltozás, környezetvédelem 5. AKCIÓK MEGHATÁROZÁSA

3 3 4 4 6 11 18 20 20 25 28 30 30 36 39 41 43 43 49


3 / 55


1. BEMUTATÁS 1.1 A FENNTARTHATÓSÁG 1987-ben a Környezet és Fejlesztés Világbizottság az alábbiak szerint fogalmazta meg a fenntartható fejlődés fogalmát: „Az emberiségnek megvan a képessége arra, hogy a fejlődést harmonikussá tegye, vagyis biztosítani tudja a jelen igények kielégítését anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációjának lehetőségeit saját igényeik kielégítésére.” A fenntartható fejlődés fogalmát illetően ugyanakkor számos nézet létezik. A klasszikus értelmezés szerint a fenntartható fejlődés a környezetre, a klímára, a levegő és víz minőségére, a vadon élő állatokra, a környezetszennyezésre és a természeti erőforrásokra vonatkozik, melynek alapvető célja, hogy a gazdasági, társadalmi fejlődés és az ember által végzett tevékenységek, cselekvések ne jelentsenek fenyegetést a fennálló környezet minőségére és biztosítható legyen annak hosszú távú fennmaradása. Ugyanakkor a környezeti problémákat nem választhatjuk el a társadalomtól és a gazdaságtól, hiszen ezek mindegyike hatással van egymásra, szoros összefüggés van közöttük. Az egyikben történt változások jelentősen befolyásolhatják a másikra vonatkozó döntéseket. A klímaváltozás következtében fellépő extrém időjárási jelenségek például befolyásolják a gazdasági fejlődés irányát, a gazdasági fejlődés jelentős hatással van a társadalmi folyamatokra, a társadalom viselkedése, magatartása pedig kihat a környezet állapotára.

Azt gondolhatnánk, hogy minél fejlettebb egy ország, egy társadalom, annál közelebb van a fenntartható fejlődés megvalósításához, pedig éppen ellenkezőleg: jelenleg a fejlett országok sokkal távolabb vannak ettől a céltól, mivel gyors ütemű fejlődésük során „nem volt idejük” figyelembe venni azt, hogy közben lerombolják környezetüket. Persze ezekben az országokban könnyebb megtalálni az


4 / 55


anyagi forrást ahhoz, hogy új technológiákat, eljárásokat, módszereket alkalmazzanak, mégis egyszerűbb és célszerűbb megelőzni, mint kezelni a problémákat.

1.2 A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS JOGSZABÁLYI HÁTTERE Az egészséges környezethez való jog alkotmányos alapjogunk, mely számos más jogszabály alapját képezi. Az Alkotmány 18. §-a szerint „A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez.” A 70/D § kimondja, hogy a Magyar Köztársaság területén élőknek joga van a legmagasabb szintű testi, lelki egészséghez. A két rendelkezést értelmezve azt mondhatjuk, hogy az egészséges környezethez való alkotmányos jog nem más, mint a megfelelő életminőséghez való jog, ami összhangban van a fenntartható fejlődés elveivel. Nagyon fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy az Alkotmány e jogot „mindenki” számára biztosítja, ezért a jelen generációjának felelőssége, hogy jogával úgy éljen, hogy ne sértse és korlátozza a jövő generációjának jogát és lehetőségeit! A fenntarthatóság szempontjából az egyik legfontosabb jogszabály az 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól, melynek IV fejezete „A helyi önkormányzatok környezetvédelmi feladatai” számos olyan kötelezettséget határoz meg az önkormányzat számára, amelyek hatással vannak a fenntartható fejlődésre is. Tekintettel arra, hogy a környezetvédelmi programok elsősorban a területfejlesztés során valósulnak meg, a fenntartható fejlődés stratégiájának kialakítása során figyelembe kell venni a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvényt, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény rendelkezéseit is.

1.3 A STRATÉGIÁRÓL Jelen stratégia célja, hogy olyan programot alkossunk, amely feltárja a fenntartható fejlődés dimenzióinak (gazdaság, társadalom, környezet) jelenlegi helyzetét és Nagymágocs Nagyközség sajátosságait figyelembe véve meghatározza azokat a célokat és eszközöket, amelyeknek segítségével az itt élő emberek számára egy komfortosabb, élhetőbb, magasabb életminőséget biztosító lakókörnyezetet, egészségesebb, biztonságosabb és összetartóbb lakóközösséget tudunk kialakítani. A stratégia készítése során számos olyan téma felmerült, ami a jelenlegi dokumentum alapját képezheti. Ezeket a témákat a fenntarthatóság klasszikus hármas felosztását (gazdasági, szociális és környezeti fenntarthatóság) szem előtt tartva csoportosítottuk. Tekintettel arra, hogy az egyes témák szoros kapcsolatban vannak egymással, a tervek kialakításánál figyelembe vettük azok egymásra való hatását és összekapcsolódását is. Mindezek alapján, a fenntarthatósági stratégia keretein belül az alábbi témákat dolgoztuk fel: Gazdasági fenntarthatóság – Dinamikus gazdaság o

Gazdaság, foglalkoztatás és oktatás

o

Közlekedés

Szociális fenntarthatóság - Gondoskodó önkormányzat)


o

Egészség, jóléti szolgáltatások

o

Esélyegyenlőség, társadalmi összetartás és összefogás

o

Közbiztonság

o

Kulturális és sportolási lehetőségek

5 / 55


Környezeti fenntarthatóság - Környezeti tolerancia o

Éghajlatváltozás

Minden témánál igyekeztünk megfogalmazni annak jelentőségét, valamint feltárni azokat a nehézségeket és kihívásokat, amelyekkel szembe kell néznünk. Akciótervet dolgoztunk ki annak érdekében, hogy az itt meghatározott terveket mielőbb és minél hatékonyabban valóra válthassuk. Ahhoz, hogy az előrehaladás mértékét és a megvalósítás során elért eredményeinket mérni tudjuk, az egyes akciókhoz indikátorokat határoztunk meg. Bár a fenntarthatóság körében meghatározott feladatok, problémák kezelésének egy része az önkormányzat hatáskörébe tartozik, nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt, hogy az önkormányzat egyedül nem képes azokat megoldani. A feladatok közösek, a célok megvalósítása mindannyiunk közös érdeke és felelőssége. A célkitűzések megvalósításához szükség van az összefogásra, a nagyközségben működő vállalkozások, szervezetek, valamint minden egyes nagymágocsi polgár bevonására és közreműködésére. Éppen ezért arra vonatkozóan is igyekeztünk iránymutatással szolgálni, hogy mit tehet a nagyközség e csoportokért és mit tehetnek e csoportok a nagyközségért. A fenntarthatóságnak két alappillére és minden témát átható eleme a környezetvédelem (klímaváltozás) és az esélyegyenlőség. Ezért, az adott téma kapcsán, minden esetben kitérünk annak klímaváltozásra és esélyegyenlőségre gyakorolt hatására is. A stratégia szerkezetét az alábbi ábra mutatja:


6 / 55


1.4 HELYZETELEMZÉS Az egyes témakörök jelenlegi helyzetének feltárása többféle módszerrel, kutatási technikával készült. Feltérképeztük és tanulmányoztuk a vonatkozó jogszabályokat, törvényi rendelkezéseket, valamint a korábban elkészült, a fenntarthatósághoz kapcsolódó dokumentumokat, programokat. Mindezek mellett kérdőíves elégedettségvizsgálatot folytattunk, valamint az Állampolgári tanács módszerével – ahol a roma kisebbség képviselője is rész vett – sikerült azonosítani a helyi lakosság igényeit és elvárásait is. A fenntartható fejlődés nyomon követését segítő indikátorok alapját a KSH-tól és az önkormányzattól származó adatok képezik.

1.4.1 AZ ÁLLAMPOLGÁRI TANÁCS ÁLTAL FELVETETT PROBLÉMÁK, JAVASLATOK A fenntartható fejlődésre vonatkozó stratégia készítése során igyekeztünk bevonni a lakosságot is, hiszen ahhoz, hogy olyan célokat tudjunk meghatározni, amit mindenki a magáénak érez és hajlandó tenni érte, tisztában kell lennünk az egyének igényeivel és céljaival is. Ennek érdekében 2010. június 17- én összehívtuk Nagymágocs Nagyközség Önkormányzata Állampolgári Tanácsának ülését, ahol megvitattuk a fenntartható fejlődésre vonatkozó témákat, problémákat. Az Állampolgári Tanácson az alábbi probléma csoportokat azonosítottuk: nagyon sok háztartás hitelből él, munkahely hiány az önkormányzati forgalomképes, de nem piacképes ingatlanok nincsenek hasznosítva a Kereskedelmi és Hitelbank nem támogatja a települést van falugazdász, de nem helyi a lakáshoz jutás problémás (csak hitellel lehetséges), kevés a fiatalok támogatása, kevés a bérlakás a fiatal pároknak sok fiatal elköltözik a faluból (munkahely miatt); nem megoldott a programmal való ellátásuk sem, a fiatalok munkanélküliek nincsen sportolási lehetőség kevés a gyerek az iskolában öregszik a település idősek helyzete, rossz életkörülmények, egészségi állapot romlása Orosházához közelebb van a település, mégis a szentesi kórházhoz tartozik rossz a távolsági közlekedés, Nagymágocs-Orosháza közötti buszközlekedés délután nagyon ritka, kerékpárút hiánya szelektív hulladékgyűjtés hiánya, hulladéktárolás, sok szemetet eldobál a lakosság szúnyogirtás hiánya víz minőségének javítása, elfolyó termálvíz, termálkút kihasználatlansága


7 / 55


nincs csatornahálózat, a szennyvízelvezetés nem megoldott (a szippantás is drága), csak 20 családnál van szennyvízszállítás, a többi a talajba megy (árokba is) a Mágocs ér elhanyagolt, szennyezett, erdősávok kiirtása, talajszennyezettség a fóliák miatt, a pollentartalom nyáron magas közintézmények fűtése, világítása A felvetett problémákat a stratégia kialakítása során figyelembe vettük. Az Állampolgári Tanácson javaslatok is elhangzottak a felvetett problémák megoldása érdekében, melyek a következők voltak: önkormányzati alap elkülönítése első lakáshoz jutóknak; "Fecske-program": az önkormányzat építsen lakásokat, ahol 2-3 évig lakhatnának a fiatal párok és takarékosságra is lennének kötelezve szelektív hulladékgyűjtés, több hulladékgyűjtő kihelyezése, szúnyogirtás, hatékonyabb víztisztító berendezés beszerzése, szolgáltató váltás, utak javítása, csatornahálózat kiépítése, szennyvíztisztító rendszer építése az intézményeknél napkollektorok legyenek, geotermikus fűtéskorszerűsítés, lakóházak szigetelése és nyílászárók cseréje

energia

felhasználása

-

vegyszerek használatának csökkentése, fóliázás talajra ártalmas hatásának kezelése, biológiai védekezés termálvíz hasznosítása pl. fűtés (48 fokos), termálvizes fürdő, kastély wellness-fitness, spa

1.4.2 KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS A fenntartható fejlődésre vonatkozóan a vállalkozások és az állampolgárok között kérdőíves felmérést végeztünk. A kérdőívet a vállalkozóknak és az állampolgároknak a Polgármesteri Hivatal segítségével továbbítottuk. Az önkitöltéses kérdőíves felmérés módszerét alkalmazva, a válaszadók az írásban feltett kérdésekre a megadott válaszalternatívák közül a megfelelő bekarikázásával, aláhúzásával, vagy válaszaik leírásával adták meg a választ. A lekérdezés 2010.06.21. és 2010.07.02. között történt, ezen kívül az Állampolgári Tanács 2010. június 17-i ülésén a tagok is kitöltötték kérdőívünket. A vállalkozói kérdőívet összesen hárman töltötték ki, így azok csak megfelelő kritikával értékelhetők. Minden megkérdezett több, mit 11 éve lakik Nagymágocson, tehát a települést kiválóan ismerik, különböző nagyágú, 10-50 főt foglalkoztató, nyereséges vállalkozásokat képviselnek. Közülük kettő nem csökkentette az alkalmazottak számát az elmúlt két évben. Pénzügyi juttatásokat azonban csak egyikük tud nyújtani dolgozóinak és egyikük a nyugdíjas dolgozóit is támogatja. A válaszadók közül egy vállalkozás a mezőgazdaságban, kettő a kereskedelemben tevékenykedik. Kedvező, hogy mindhárom megkérdezett úgy nyilatkozott, hogy vannak helyi beszállítóik, kettő helyi piacra, egy pedig máshová értékesíti termékeit. Alkalmanként kapcsolatot tartanak az önkormányzat vezetőivel. Bevallásuk szerint mindhárom vállalkozás támogatja a civil szervezeteket. Közülük két vállalkozás tűzött ki maga elé fenntarthatósági célokat és egy használ újra feldolgozott anyagokat. Mindannyian úgy nyilatkoztak, hogy törekszenek a papírhasználat, a mérgezőanyag kibocsátás és a hulladék termelés csökkentésére. Nem használnak megújítható energiaforrásokat,


8 / 55


mert az túl drága lenne és nincs hagyománya a környéken. Egyikük vállalkozása használ bio üzemanyagokat. A polgárok által kitöltött kérdőívek száma 19 db. A válaszadók többsége a 41-61 éves korosztályból került ki és 20-40 éve él a településen tehát tapasztalt, a települést sok éve jól ismerő emberektől kaphattunk a válaszokat.

A megkérdezettek nagytöbbsége elégedett az önkormányzat működésével. Sokkal megoszlóbbak a vélemények azonban arról, hogy az önkormányzat mennyire vonja be a polgárokat a döntéshozatali folyamatokba

. A polgárok többsége ritkán vesz részt az önkormányzat rendezvényein, ennek okáról nagyon megoszlóan nyilatkoznak.


9 / 55


A megkérdezettek többsége elégedett a településen az oktatással. Azok, akik csak részben vagy nem elégedettek, ennek okát főként az intézmény légkörében látják.

A megkérdezettek többsége elégedett az egészségügyi ellátással is. Saját egészségi állapotát a közvetlen környezetében élő azonos korúakéval azonosnak ítéli meg, azonban túlnyomó többségük nem vagy csak alkalomszerűen sportol egészsége megőrzése érdekében.

A kérdőívet kitöltők több mint fele csak közepesen elégedett életkörülményeivel, 33%-uk véli úgy, hogy életkörülményeit nagyban befolyásolják a környezeti ártalmak.


10 / 55


Az önkormányzat egyéb szolgáltatásival, tevékenységeivel kapcsolatban is jellemző az átlagos elégedettség, amit az alábbiakban mutatunk be. Ezek az eredmények kedvezőnek tekinthetők, mivel az elégedetlenek aránya többségében 20% alatt marad. Kivételt képez az infrastruktúrával kapcsolatos elégedetlenek száma, ami 20% fölé kúszik.

Abban a kérdésben, hogy a fiatal korosztály számára biztosított-e a kulturált szórakozás lehetősége a válaszadók igen megosztottak, mégis jelentős többségben vannak, akik szerint nem.


11 / 55


A Könyvárat és a helyi Kultúrházat szinte ugyanolyan arányba látogatják, vagy nem látogatják a polgárok. Többségük (58-62 %-uk) nem vagy alig látogatja az intézményeket, körülbelül 30%-uk rendszeresen, míg 5-10%-uk naponta látogatja a Könyvárat vagy a helyi Kultúrházat.

1.5 NAGYMÁGOCS NAGYKÖZSÉGRŐL 1.5.1 A NAGYKÖZSÉG Nagymágocs Csongrád megyében, a Maros-Körös közén fekszik, Szentestől 22 kilométerre keleti– délkeleti irányban, a Mágocs-ér mellett. A közlekedés szempontjából földrajzi helyzete nem jó, periférikus elhelyezkedése miatt kissé körülményes megközelíteni. Áthalad területén a SzentesOrosháza közötti közút. Vasútállomása nincs. Nagyrészt meleg-száraz éghajlatú területnek számít. Az évi napfénytartam igen magas, 2000–2050 óra körüli, az évi középhőmérséklet 10,2-10,5 °C között alakul. Az évi csapadékösszeg általában 550 mm alatt marad. A csapadék éven belüli eloszlására jellemző, hogy 40 %-a téli félévben, 60 %-a pedig a nyári félévben hullik le. A téli időszak csapadékminimuma következtében a területen tartós és számottevő vastagságú hóréteg csak ritkán alakul ki. Az uralkodó szélirány É-ÉK-i. Egészében száraz, gyér lefolyású, erősen vízhiányos terület, de mély fekvésű részein a csapadékos időszakokban a belvíz problémát jelent. Nagymágocs környéke jellegzetes kultúrtáj, a 70%-át kitevő szántóföldeken kívül erdők találhatók itt. A térségben a természeti erőforrásokat, lehetőségeket figyelembe véve, a legfontosabb ágazat a mezőgazdaság. A szántóföldi zöldségtermesztés jellemzi Nagymágocs területét. A búza, kukorica és cukorrépa mellett a gyümölcstermesztés is kiemelkedő. Már a múlt században is a nagy mezőgazdasági területek jelentették a legfontosabb megélhetési forrást az itt élő embereknek. A nagyközség egymástól távol eső húsz uradalmi majorságból alakult ki. A terület 1722-től a Gróf Károlyi család birtoka volt, és alföldi uradalmi központja. 1872-ben községgé alakult. Az 1850-es években Nagymágocs községben országos hírű mintagazdaság működött. A szántóföldi kultúrákhoz kapcsolódó állattenyésztés komoly hagyománnyal rendelkezik. Legjellemzőbb a szarvasmarha-tenyésztés volt – amely az utóbbi évtizedben jelentősen visszaesett -, valamint a sertéstenyésztés. Ipara a mezőgazdasághoz képest jelentéktelen. Jelenleg 1 ruhagyári üzem működik a településen. A település infrastrukturális ellátottsága egyenetlen.


12 / 55


A község demográfiai folyamatai kedvezőtlenek, erős a népességfogyás, mely elsősorban abból adódik, hogy a településen működő szociális otthon lakói körében magas az időskorúak száma. Az oktatási és közegészségügyi ellátás kielégítő. Híres szociális otthona a Károlyi kastélyban kapott helyet. A kastélyt 41 hektáros gondozott parkja, a parképítő művészet remekei közé tartozik. A parkot a XVIII, századból származó barokk szobrok díszítik. Itt áll az 1883-ban épült egytornyú, neoromán stílusú, egyhajós, hossz-házas, római katolikus templom.

1.5.2 A LAKOSSÁGRÓL A települések népességszámának alakulásában a természetes népmozgalom (élve születések és halálozások), valamint a vándorlás (belföldi és nemzetközi) egyaránt nagy szerepet játszik. Nagymágocs népesség számának változása az elmúlt években kismértékű csökkenést mutat. Az odavándorlások száma magasabb, a vándorlási különbözet pozitív, a vándorlások száma és azon belül az elvándorlások száma is csökkenő tendenciát mutat. Ezt nagymértékben befolyásolja a 290 fő befogadására alkalmas szociális otthon.


13 / 55


Forrás: KSH

Nagymágocs vándorlás az elmúlt 10 ébven 200 150

100 50 0 2002. év

2003. év

2004. év

2005. év

Állandó odavándorlások száma (eset)

2006. év

2007. év

2008. év

Állandó elvándorlások száma (eset)

Forrás: KSH

Az állandó népességből a 60 év felettiek száma enyhén csökkenő. A lakónépességen belül a nők és férfiak aránya megközelítően 50%.


Forrás: KSH

Forrás: KSH

14 / 55



A polgárok száma 2009-ben 3 207 fő. (forrás: KEKKH)

A TELEPÜLÉS LAKÓINAK SZÁMA KOROSZTÁLYONKÉNT (FŐ, 2010): 0-19 ÉVESEK SZÁMA (FŐ):

623

20-59 ÉVESEK SZÁMA (FŐ):

1662

60 ÉVNÉL IDŐSEBBEK SZÁMA (FŐ): 903 ISKOLÁZÁS SZEMPONTJÁBÓL LÉNYEGES KORCSOPORTOK (FŐ, 2010. JANUÁR 1-JÉN): 0-2 ÉV KÖZÖTTI LAKOSOK SZÁMA (FŐ) 67 3-5 ÉV KÖZÖTTI LAKOSOK SZÁMA (FŐ)

72

6-9 ÉV KÖZÖTTI LAKOSOK SZÁMA (FŐ)

130

10-13 KÖZÖTTI LAKOSOK SZÁMA (FŐ)

133

14-17ÉV KÖZÖTTI LAKOSOK SZÁMA (FŐ)

144

Forrás: Polgármesteri Hivatal

15 / 55



16 / 55


1.5.3 A GAZDASÁGI HELYZETRŐL A nagyközség gazdasági helyzetét nagymértékben befolyásolja, hogy a főközlekedési útvonalaktól távol esik, a település csak közúton közelíthető meg, vasútállomással nem rendelkezik. A településen a gépkocsi ellátottság 200-250 db/ 1000 fő. A település területe 2008-ban 7509 ha (Forrás: KSH). Területhasználat és művelési ágak megoszlásában a mezőgazdaság és a kistáblás szántóföldek jellemzőek.

A Dél-Alföld jellegzetesen száraz, aszályos nyarainak kompenzálására szükséges és nagy területeken megoldott a szántóföldi kultúrák öntözése. A térség nagy részére jellemző az egyoldalú tájhasználat és az alacsony erdősültség már a szántóföldi növénytermesztés eredményességét is veszélyezteti (széleróziós károk, kedvezőtlen mikroklíma). Nagymágocson a térségi átlagnál magasabb az erdősültség, ennek megőrzésére fokozott figyelmet kell fordítani. Az állattenyésztés jellemzően a szarvasmarha és sertés tartására összpontosul, a két legjelentősebb a Farmer Kft Tehenészeti telepe és a Sertéstelep. Fontos, hogy minél több olyan családi gazdaság jöjjön létre a térségben, amely magas színvonalon, és jövedelmezően termel. Idegenforgalom Nagymágocs jelentős turisztikai értéke a Károlyi kastély, lehetőség van a horgászat és a kerékpáros túrizmus fejlesztésére. Hiányzik azonban a kistérségben, így Nagymágocson is a turisztikai vállalkozásokat összeszervező, a turistákat informáló szervezet, a Tourinform iroda. A fogadófeltételek terén jelentős minőségi és mennyiségi fejlesztésre van szükség településen. Legfontosabb a települési infrastruktúra (utak, utcák, járdák, parkolók, parkok) és a turisztikai infrastruktúra (eligazító táblák, kiszolgáló létesítmények, szálláshelyek) fejlesztése, a szervezeti és partnerségi háló megteremtése, valamint a célirányos és igen aktív marketing munka. Több alföldi megye természetjáróinak igénye alapján, az 1990-es évek elején kezdődött meg az Alföldi Kéktúra útvonalának kialakítása. A több évig - elsősorban a privatizáció miatt - elhúzódó munkálatok 1996-ban, a Millecentenárium évében jutottak olyan szakaszba, hogy megtarthatták az útvonalavató túrát. Az útvonal végleges kialakítása és felfestése 2000-ben fejeződött be. Hazánk harmadik hosszú távú turistaútja, 848 km hosszúságú, egyes szakaszait az EWV (Európai Gyalogtúra Szövetség)


17 / 55


bekapcsolta az Európai Hosszú távú Vándorutak hálózatába, így az Alföldi Kéktúra Szekszárd Mindszent közötti szakasza az E7 vándorút része lett. Az 1897-ben épült eklektikus épületegyüttes, a Károlyi kastély (kastély, kapusház, csónakház, istálló, kápolna) műemléki védelem alatt áll. A hozzá tartozó parkban védett történeti kert található barokk, kerti szobrokkal, szökőkutakkal. Felújítása folyamatos.

1986 májusában, leletmentő ásatás keretében, Árpád-kori település nyomait tárták fel Nagymágocs északi határrészében. A leleteket a szentesi múzeumban őrzik. Térségi kapcsolatok 2004-ben alakult meg a Szentes Kistérség Többcélú Társaság. A kistérséget összesen 8 település alkotja: Árpádhalom, Derekegyház, Eperjes, Fábiánsebestyén, Nagymágocs, Nagytőke, Szegvár, Szentes. A Szentes Kistérség 813,88 km2-en terül el, ami a megye területének 19,09%-a, így a szegedi kistérség után a megyében a második legnagyobb területű. A központi település Szentes, Tisza parti város. A térségben a települések egymástól nagy távolságokra fekszenek. A térség hagyományosan tanyás térség, ez egyedülállóan magyar településforma, amit az is kifejez, hogy már 1986-ban tanyás térséggé nyilvánították. A tanyákon körülbelül a népesség 5-8 %-a él még ma is, dacolva a közlekedési és egyéb infrastrukturális nehézségekkel és az egyes infrastruktúrák teljes hiányával (elektromos áram, egészséges ivóvíz hiánya). Mind a nyolc település önálló, közvetlenül választott képviselőtestülettel és polgármesterrel rendelkezik. Egyes államigazgatási feladatkörök miatt azonban Szenteshez kötöttek. Összességében a térségre jellemző Szentes város "túlsúlyossága". A kistérség ipara Szentesre koncentrálódik. A vállalkozások 10%-a a kereskedelemben működik. Ezek, akárcsak a pénzügyi szervezetek, szintén Szentesre a legjelentősebb a kistérségre,összpontosulnak.


18 / 55


1.6 ÉRINTETTI KÖR A helyi fenntarthatósági stratégia készítésébe résztvevő/érintett szervezeteket/személyeket a következő ábrán mutatjuk be:

19 / 55


20 / 55


2. GAZDASÁGI FENNTARTHATÓSÁG – DINAMIKUS GAZDASÁG 2.1 GAZDASÁG ÉS FOGLALKOZTATÁS A fenntartható fejlődés megvalósításában meghatározó szerepe van a gazdasági fejlődésnek. Ugyanakkor a gazdaság versenyképességének fokozása akkor és csak akkor lehet hosszútávon eredményes, ha az a fenntartható fejlődés koncepciójára, alapelveire, célkitűzéseire épül. A gazdasági fejlődés társadalmi értelemben akkor fenntartható, ha széles társadalmi bázison nyugszik, minél több ember vesz részt a javak előállításában és élvezi azok előnyeit. Ennek megfelelően az egyik alapvető stratégiai cél mind európai, mind hazai, azon belül települési szinten is az, hogy növelni tudjuk a versenyképességet és a foglalkoztatást.

2.1.1 JELENLEGI HELYZET Nagymágocson a vállalkozások jelentős része a mezőgazdaságban működik, a legtöbb helyben foglalkoztatottat is elsősorban a mezőgazdaság alkalmazza. A magángazdaságok száma 2000-ben 799 db volt (Forrás: KSH). Az ipar és kereskedelem területén a regisztrált vállalkozások száma folyamatosan növekszik, azonban ezeknek több mint 90%-a 1-9 fős vállalkozás.

Forrás: KSH Az ipari vállalkozások terjedésének egyik gátja az, hogy az ipari területen megnyíló munkalehetőségek jellemzően szaktudást igényelnek, amellyel a helyi munkaképes lakosok nem rendelkeznek. A település legnagyobb munkaadója jelenleg a Kastélyban működő Szociális Otthon. Csongrád megyében, a Szentesi Kistérségben a legalacsonyabb a munkanélküliségi ráta.

MNK.RÁTA

KISTÉRSÉG


MUNKA-

S

FOGLALKOZTATOTTAK

S

NÉLKÜLIEK

INAKTÍVAK

S

21 / 55


FOG AKT. L. RÁTA

RÁTA

12.22 %

0.174

1202

13

8633

10 4

8314

47. 6%

54.2%

11.63 %

0.168

2986

33

22695

27 4

19182

50. 6%

57.2%

KISTELEKI

12.28 %

0.174

928

10

6630

80

6698

MAKÓI

14.22 %

0.201

2758

31

16641

MÓRAHALMI

12.63 %

0.183

1322

15

9143

SZEGEDI

7.82 %

0.118

6577

73

77552

SZENTESI

9.45 %

0.141

1878

21

18000

ÖSSZESEN

9.98 %

CSONGRÁDI HÓDMEZŐVÁSÁRHELY

17651

20 1 11 0 93 7 21 7

159294

17042 9671 76101 13109 150117

46. 5% 45. 7% 45. 4% 48. 4% 54. 6% 48. 7%

53% 53.2% 52% 52.5% 60.3% 54.1%

Az éves kistérség szintű munkanélküliségi adatok a Szentesi Kistérségben a 15 - 74 korosztály vonatkozásában a következők:

MUNKAMNK.RÁTA

S

FOGLALKOZTATOTTAK

S

INAKTÍVAK

S

FOGL.RÁTA AKT.RÁTA

NÉLKÜLIEK

2002

5.14 % 0.111

988

18

18252

2003

5.31 % 0.438

970

53

17296

2004

6.36 % 0.108

1114

17

16410

2005

8.26 % 0.135

1521

22

16889

2006

7.01 % 0.106

1351

17

17912

2007

6.89 % 0.102

1331

16

17973

24 8 11 73 16 1 17 5 18 4 18 6

15966

51.8%

54.6%

16940

49.1%

51.9%

16978

47.6%

50.8%

16092

49%

53.4%

14032

53.8%

57.9%

13991

54%

58%

22 / 55



2008

7.92 %

0.12

1555

20

18072

2009

8.56 %

0.12

1686

19

18006

18 7 18 6

13216

55%

59.8%

13295

54.6%

59.7%

A munkanélküliség szempontjából kihívást jelent a fizikai foglalkozásúak munkához segítése. A nyilvántartott munkanélkülieknek nagy többsége szakmunkás végzettségű fizikai dolgozó.

NYILVÁNIDŐSZAK

TARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA ÖSSZESEN (FŐ)

ÁLTALÁNOS ISKOLA 8

ÁLTALÁNOS

OSZTÁLYÁNÁL KEVESEBB VÉGZETTSÉGGEL RENDELKEZŐ NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA (FŐ)

ISKOLAI VÉGZETTSÉGŰ NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA (FŐ)

SZAKMUNKÁS VÉGZETTSÉGŰ NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA (FŐ)

SZAKKÖZÉPFŐISKOLAI ISKOLAI, TECHNIKUMI, VÉGZETTSÉGŰ NYILVÁNGIMNÁZIUMI TARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA (FŐ)

VÉGZETTSÉGŰ NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA (FŐ)

EGYETEMI VÉGZETTSÉGŰ

NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA (FŐ)

SZELLEMI FOG-

FIZIKAI FOGLALKOZÁSÚ NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA (FŐ)

LALKOZÁSÚ NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA (FŐ)

1999. ÉV

117

2

41

54

19

1

0

103

14

2000. ÉV

106

5

47

33

19

2

0

90

16

2001. ÉV

89

3

33

35

14

1

0

76

13

2002. ÉV

83

2

24

32

23

1

0

67

16

2003. ÉV

97

1

28

45

22

1

0

81

16

2004. ÉV

134

2

52

47

26

5

0

112

22

2005. ÉV

121

4

39

50

21

6

0

110

11

2006. ÉV

89

1

27

40

19

2

0

76

13

2007. ÉV

115

2

35

45

27

4

0

97

18

2008. ÉV

148

3

47

57

37

3

1

127

21

Forrás: KSH

A településen 2010-ben a kiskereskedelmi üzletek száma 41 db, 1 db üzemanyagtöltő állomás van, az egyéni vállalkozások száma 107 db. (Forrás: Polgármesteri Hivatal). Az önkormányzat a helyi kereskedelem segítése érdekében mintegy harminchárom négyzetméternyi területen fedett piaci elárusítóhelyeket létesített .

2.1.2 KIHÍVÁSOK, FELADATOK A nagyközség fejlődésének egyik kulcsa, hogy csökkentsük a munkanélküliséget és munkalehetőségeket teremtsünk az itt élők és a pályakezdő fiatalok számára. A munkanélküliség csökkenésének másik módja a meglévő munkaerő megtartása, melyre szintén nagy hangsúlyt kell fektetni. Ahhoz, hogy csökkenteni tudjuk a munkanélküliséget, nem elegendő az, hogy új


23 / 55


vállalkozások, új munkalehetőségek jönnek létre, maguknak az embereknek is erőfeszítéseket kell tenni azért, hogy el tudjanak helyezkedni. Mindenekelőtt egy alapvető szemléletváltásra van szükség, miszerint az önkormányzat által juttatott segélyek nem a kieső keresetet pótolják, hanem átmeneti támogatásként szolgálnak a munkakeresés idejére. Ugyanakkor nyitottnak kell lenniük az új lehetőségekre, arra, hogy az elhelyezkedésük érdekében fejlesszék, képezzék magukat. Tekintettel arra, hogy a térségben a mezőgazdasági termelés és azon belül is a kis és közepes magángazdaságok a jellemzők, az önkormányzat ezek fejlesztésére fókuszálhat. Figyelembe kell azonban venni a Szociális Otthont, mint az egyik legnagyobb foglalkoztatót a településen. Törekedni kell arra, hogy a Kastély eltérő hasznosítása esetére is megőrizhetők legyenek a már meglévő munkahelyek. A fentiek megvalósítása érdekében egyrészt elő kell segíteni a magas színvonalú és jövedelmezően termelő családi gazdaságok létrejöttét és a minőségi termék előállítást célzó technológiai fejlesztéseket. Másrészt elő kell segíteni a vállalkozások közötti partner- és üzleti kapcsolatok kialakulását, fejlesztését kistérségi és régiós szinten. A fentiek megvalósítása érdekében szükséges az önkormányzat, a kistérség és a falugazdász tevékeny együttműködése és közreműködése, tájékoztató, felvilágosító előadások, programok szervezése, kistérségi összefogás kezdeményezése. Olyan körülményeket kell teremteni, ami vonzóvá teszi a nagyközséget az új családi vállalkozások alapításához, segíti a meglévő vállalkozások fejlesztését. Olyan vállalkozói kultúrát kell kialakítani, amely ösztönzően hat a helyi emberek számára és növeli a vállalkozó kedvüket. Ennek egyik eszközeként igyekeznünk kell csökkenteni a vállalkozásokat terhelő – az önkormányzat hatáskörébe tartozó – közterheket, adókat, valamint anyagi támogatásként hosszú lejáratú, alacsony kamatú hiteleket biztosíthat az önkormányzat az új kezdeményezések megvalósításához.

2.1.3 TERVEINK A JÖVŐRE 2.1.3.1 HOSSZÚ TÁVÚ TERVEK A gazdasági fejlődés felgyorsul és új családi vállalkozások jelennek meg a mezőgazdaság és kereskedelem területén, amelyek különböző típusú és szintű munkalehetőséget biztosítanak a jelenlegi és jövőbeni nagymágocsi emberek számára. Megújuló energiagazdálkodási önfenntartó rendszerek kiépítése révén a vállalkozások jövedelmezősége nő, tevékenységük környezetterhelése csökken. A gazdasági fejlődés és az új vállalkozások megjelenése kedvező hatással van a lakosságra is, mivel akár helyben is találhatnak a szakképzettségüknek, végzettségüknek megfelelő munkahelyet. Az új, változatos munkahelyek lehetővé teszik a családok bevételének növekedését. A fejlődés következtében élénk közösségi élet alakul ki, Nagymágocs olyan nagyközséggé válik, ahová az emberek szívesen látogatnak, ahol szívesen élnek és dolgoznak.

2.1.3.2 PRIORITÁSOK RÖVIDTÁVON Segíteni és ösztönözni kell a magas színvonalú és jövedelmezően termelő családi gazdaságok létrejöttét Segíteni és ösztönözni kell a minőségi termék előállítást célzó technológiai fejlesztéseket


24 / 55


Figyelemmel kell kísérni és kihasználni a megújuló energiaforrások használatát ösztönző pályázatokat Elő kell segíteni a vállalkozások közötti partner- és üzleti kapcsolatok kialakulását, fejlesztését kistérségi és régiós szinten Támogatni kell a fiatalok munkához jutását és lakhatását, annak érdekében, hogy helyben maradjanak Törekedni kell a Szociális Otthon már meglévő munkahelyeinek megőrzésére Az önkormányzat - erejéhez mérten - továbbra is részt kell, hogy vegyen a kistérségi közmunkaprogramban

2.1.3.3 INDIKÁTOROK A fenti rövid és hosszú távú célok megvalósulásának státuszát az alábbi mutatókkal tudjuk mérni: Munkanélküliek száma Magángazdaságok száma Meglévő munkahelyek száma Segítő, ösztönző intézkedések, programok száma Közmunkaprogramban résztvevők száma

2.1.3.4 A NÖVEKEDÉS LEHETŐSÉGEI ÉS KIHÍVÁSAI A nagyközség gazdasági növekedésében az egyik legfontosabb szerepet a munkahelyteremtés tölti be. Azt szeretnénk, ha a nagyközségben a helyi embereknek lenne lehetősége új vállalkozást indítani. A célunk elsősorban nem az, hogy az új munkahelyeket ingázók töltsék be, azt szeretnénk, ha az nagyközségben élők lehetőleg helyben dolgoznának. A gazdasági növekedéssel párhuzamosan az infrastruktúrát is fejleszteni kell - különösen a lakhatási feltételeket és a közlekedést - azért, hogy a lakosság számának csökkenését és az elvándorlást megállítsuk. Arra kell törekednünk, hogy a fiatalok továbbtanuljanak és lehetőséget biztosítsunk számukra, hogy a megszerzett tudást – visszatérve nagyközségbe – itthon kamatoztassák. A tiszta, nyugodt környezet, a megfelelő színvonalú lakáskörülmények, a kulturális és sportolási lehetőségek biztosítása nagymértékben hozzájárulhat a fenti célok megvalósításához. Ezt segítik elő a nemrégiben épített piac, a járdaépítések és felújítások.

2.1.3.5 ESÉLYEGYENLŐSÉG ÉS TÁRSADALMI KOHÉZIÓ A munkahely teremtés során kiemelt figyelmet kell fordítani az esélyegyenlőségi szempontokra, különösen a nőkre, a kisebbséghez tartozó-, továbbá a pályakezdő munkanélküliek elhelyezkedésére.


25 / 55


2.1.3.6 KLÍMAVÁLTOZÁS A beruházások, fejlesztések ösztönzésénél előnyben kell részesíteni azokat az elképzeléseket, amelyek környezetkímélő megoldást, technológiát alkalmaznak, illetve támogatni kell azokat a vállalkozásokat, amelyek környezetkímélő megoldásokra kívánnak áttérni. Tekintettel arra, hogy az ilyen jellegű beruházások igen költségesek, az Önkormányzat abban tud a vállalkozások segítségére lenni, hogy tájékoztatja őket mindazon pályázati lehetőségekről, amelyek pénzügyi forrást tudnak nyújtani a fejlesztések megvalósításához.

2.1.3.7 VÁLLALKOZÁSOK, CSALÁDOK, POLGÁROK BEVONÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI A helyi vállalkozásoknak és szervezeteknek nagy szerepe van abban, hogy minél több helybelit alkalmazzanak, illetve lehetőségük van a nők munkába való visszatérését támogatni a rugalmas munkaidő alkalmazásával. A családoknak tanulásra kell ösztönözni a gyerekeket, támogatniuk kell őket abban, hogy megvalósítsák elképzeléseiket.

2.2 KÖZLEKEDÉS A fejezetben nem csupán arra szeretnénk kitérni, hogyan fejleszthető a nagyközség közlekedése új utak építése és a tömegközlekedés fejlesztése által, de szeretnénk bemutatni azokat a lehetőségeket is, amelyek segítségével biztonságosabbá, költséghatékonyabbá és környezetkímélőbbé tehető a nagyközségi közlekedés.

2.2.1 JELENLEGI HELYZET Nagymágocs, mint a kistérség legtöbb települése egy közlekedési vákumban helyezkedik el. A Budapest központú fővasútvonalak viszonylag távol haladnak el, a nagyközség vasúton nem közelíthető meg. Hiányzik egy országos szintű összekötő út, amely elérhető közelségűvé teszi a térséget. A nagy közúti tranzitfolyosók elkerülik: autópályája, sőt még jó állapotú elsőrendű főútja sincs. Az indokolatlanul nagy megközelítési idő miatt nem tud vonzó telephelyet kínálni a külső tőkebefektetőknek. A meglévő úthálózatot korszerűsíteni kell. A távolabbi és a környező településekről rendszeres távolsági buszjárat közlekedik. Az Állampolgári Tanácson felvetették, hogy Nagymágocs-Orosháza közötti buszközlekedés délután ritka. A település méretéből adódóan azonban helyi tömegközlekedés egyelőre nincs. Éppen ezért fontos az itt élők számára a jelenleg nélkülözött kerékpárutak megvalósítása belterületen is. Nem nyilvános repülőtér Szentestől 5 kilométerre délre helyezkedik el. A repülőtér sport és mezőgazdasági célokat szolgál, és itt található a hét magyarországi helikopteres mentőbázis egyike. A település felzárkóztatását az elérhetőség szempontjából elsődlegesen a gyorsforgalmi úthálózat és a főúthálózat fejlesztése szolgálja hatékonyan, ezért kiemelten fontos az M44-es és az M47-es gyorsforgalmi út megépítése, melyek kedvező változást jelenthetnek majd a település számára.


26 / 55


Nagymágocs nagyközségben a szilárdburkolatú belterületi utak száma önkormányzati erőforrásokból növekedett, emellett az állami közutak hossza az elmúlt öt évben jelentősen nem változott.

A lakossági igényeket figyelembe véve hét autóbuszváró épült a községben. Három Lajostanyán, három Ótompaháton és egy a Kossuth utcán. Az ENSZ 20 Kft és az önkormányzat közösen parkolót létesítettek a Kossuth utcai és az ótompaháti ABC-boltok elé, és egy kerékpártároló készült szintén Ótompaháton.


27 / 55


2.2.2 KIHÍVÁSOK, FELADATOK A nagyközség elérhetősége érdekében fejleszteni kell a gyorsforgalmi úthálózatot. Megfelelő útellátással biztonságosabbá, gyorsabbá tehető a közlekedés, a település megközelíthetősége javul, ami kedvezően hat versenyképességére is. A településen belül fejleszteni szükséges a járdák mellett a kerékpárút hálózatot is. Minél több embert kell rávenni arra, hogy autózás, motorozás helyett az egészségesebb, olcsóbb és környezetkímélőbb gyalogos és kerékpáros közlekedést válasszák inkább. Ahhoz, hogy ezt elérjük, meg kell teremtenünk a megfelelő körülményeket és feltételeket, vagyis bővíteni kell a nagyközség kerékpárút hálózatát és a járdákat is, amelyeket megfelelő közvilágítással kell ellátni. Tekintettel arra, hogy a település vasúti közlekedéssel nem érhető el, kiemelt figyelmet kell fordítani a távolsági busz közlekedés feltételeinek fejlesztésére. Éppen ezért került sor a településen a buszvárók fejlesztésére.

2.2.3 TERVEINK A JÖVŐRE 2.2.3.1 HOSSZÚ TÁVÚ TERVEK Nagymágocs közúti elérhetősége javul. A településen élők igényeit kielégítő, korszerű távolsági busz közlekedés javítja az itt élők életfeltételeit. A nagyközségben élők jó minőségű belső kerékpárút hálózatot használva végzik el napi feladataikat, kímélve a környezetet és védve egészségüket.

2.2.3.2 PRIORITÁSOK RÖVIDTÁVON Térségi összefogással és pályázatok kihasználásával fejleszteni kell a közút és kerékpárút hálózatot, hogy könnyen elérhetővé tegyük a települést. Tárgyalásokat kell folytatni a Volán Vállalattal a menetrend konformosításáról.

2.2.3.3 INDIKÁTOROK Térségi összefogás kezdeményezése (Csongrád megyei, Békés megyei és kistérségi önkormányzatokkal), egyeztető tárgyalás Menetrend felülvizsgálata, közgyűlési előterjesztés Kerékpárút hálózat hossza

2.2.3.4 A NÖVEKEDÉS LEHETŐSÉGEI ÉS KIHÍVÁSAI A közlekedés és infrastruktúra fejlesztésének jelentős szerepe van abban, hogy a növekedésből eredő előnyök eljuthassanak a nagyközség lakóihoz. A gazdasági fejlődés egyik alapfeltétele, hogy a nagyközség akár közúton, akár vasúton jól megközelíthető legyen, az alternatív közlekedési formák


28 / 55


(gyalogos és kerékpáros közlekedés) pedig a munkavállalók munkába jutása szempontjából lényegesek.

2.2.3.5 ESÉLYEGYENLŐSÉG ÉS TÁRSADALMI KOHÉZIÓ A nagyközségben meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy a fogyatékosok és mozgáskorlátozottak közlekedése is megoldott legyen. A közintézmények előtt parkolási lehetőséget kell biztosítani.

2.2.3.6 KLÍMAVÁLTOZÁS Jelenleg a közlekedés az egyik legfontosabb tényező a környezetszennyezés tekintetében. A járművek által kibocsátott gázok jelentősen befolyásolják a levegő minőségét. Éppen ezért minél többeket kell rávenni arra, hogy autózás helyett a településen belül gyalog vagy kerékpárral közlekedjenek, ami nemcsak környezetvédelmi szempontból előnyös, de az egészségre gyakorolt hatása is kedvező.

2.2.3.7 VÁLLALKOZÁSOK, CSALÁDOK, POLGÁROK BEVONÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI A munkaadók, vállalkozások megszervezhetik a munkavállalók körében a környezetkímélő munkába jutást, mint például a telekocsi rendszer (az egy helyen dolgozók közül azok, akik közel laknak egymáshoz és autóval rendelkeznek, munkába menet felveszik autójukba a munkatársukat, így nem kell mindenkinek külön autóval menni. A megoldás környezetkímélő és gazdaságos.) A gyerekeknek már az iskolában meg kell tanítani a biztonságos közlekedés szabályait.

2.3 TURIZMUS 2.3.1 JELENLEGI HELYZET Nagymágocs, a megye és az ország turizmusában szinte elhanyagolható szerepet játszik. A településnek egyedülálló tájképi adottságai vannak, biológiai változatosság jellemzi, és mindez a nyilvánosság számára is hozzáférhető, ami lehetővé teszi a fokozottabb kihasználást az aktív és az egészségturizmus számára. Az alföldön ritkának számító erdő, a kastély, a tó és az újonnan létesült horgásztó jó lehetőséget nyújtanak az aktív turizmusra, az ökoturizmusra, a rekreációra. A nagymágocsi Károlyi kastély és 41 hektáros gondozott parkja kiemelt lehetőség az idegenforgalom szempontjából, a turisztikai vonzerőt növeli a kastélyhoz tartozó, 10 hektáros tó is. Sajnos a jelenlegi használat miatt szépségét csak kevesek láthatják, a tó jelenleg nem hasznosított. Az önkormányzat önerőből, illetve pályázat útján a szabadidő hasznos eltöltése céljából horgásztavat alakított ki a kb. 2,5 hektár vízfelülettel rendelkező területre, a Polgármester kezdeményezése alapján helyi horgászegyesület alakult. A kerékpártúrák lehetőségét a Szentes- Derekegyház és Nagymágocs kerékpárút biztosítja, természetjárásra az Alföldi Kéktúra útvonalán van lehetőség.

2.3.2 KIHÍVÁSOK, FELADATOK A nagyközség elérhetőségének fejlesztése nélkül a turizmus fejlődésére sem lehet számítani.


29 / 55


Nagy veszteség a községnek, hogy a Károlyi kastély és a tó legalább részben nem lehet idegenforgalmi célpont. A horgásztó további fejlesztése közös érdeke a településnek, amely csendes, nyugodt környezetet biztosít a pihenéshez, rekreációhoz. Nagymágocs idegenforgalmi vonzerejét gazdagítják a szabadidős tevékenységek (sport, horgászat). Egyre elterjedtebb az ökoturizmus, többen érdeklődnek a természeti kincsek iránt. Jelenleg kitörési lehetőségek az öko v. zöldturizmus és aktív turizmus egyes elemei (kerékpár, túra, horgászat) terén vannak. A térségben, számos kézműves, alkotóművész (rézműves, fehér és fekete kerámiakészítő, fafaragó, szíjgyártó, kosárfonó, csipkeverő, hímző, festőművész, stb.) ápolja a hagyományokat, gyakran hozzájárulva a rendezvények még színvonalasabbá tételéhez. Tourinform iroda a településen (és a kistérben) nincs. Utazási irodák Szentesen működnek. Kereskedelmi szálláshelyek tekintetében elmaradott a település.

2.3.3 TERVEINK A JÖVŐRE 2.3.3.1 HOSSZÚ TÁVÚ TERVEK Nagymágocs a szabadidős, aktív túrizmus szempontjából fontos szerepet játszik a megyében. Az ideérkezők igényeit családias vendéglátó egységek és kényelmes magánszállások biztosítják. A településre érkezők és az itt élők jó minőségű kerékpárút hálózatot használva pihenhetnek, töltődhetnek fel.

2.3.3.2 PRIORITÁSOK RÖVIDTÁVON Adottságokon alapuló egyedi turisztikai termékek fejlesztése Fejleszteni kell a közút és kerékpárút hálózatot Térség- és településmarketing fejlesztése

2.3.3.3 INDIKÁTOROK Képviselő-testületi előterjesztések száma

2.3.3.4 A NÖVEKEDÉS LEHETŐSÉGEI ÉS KIHÍVÁSAI A turizmus fellendülése esetén fel kell készülni a vendéglátó egységek és magánszállások kialakításra. Jelenleg a minőségi szolgáltatások hiányoznak. A fejlesztéseknek a helyi lakosság érdekeit, kikapcsolódási, szórakozási lehetőségeit is kell, hogy szolgálják. Ugyanakkor figyelmet kell fordítani a környezet minőségének javítása (köztisztaság, vizek tisztasága, stb.) a település rendjének, tisztaságának megőrzésére, a fásításra, virágosításra, a parkok gondozására, a közrend és a közbiztonság javítására.


30 / 55


2.3.3.5 ESÉLYEGYENLŐSÉG ÉS TÁRSADALMI KOHÉZIÓ A turizmus fejlesztése területén kiemelt figyelemmel kell lenni arra, hogy a szolgáltatásokhoz egyenlő eséllyel férjenek hozzá a fogyatékkal élők is. Az önkormányzat honlapján és a turisztikai kiadványokban megjelenő információkkal kapcsolatban ez ugyancsak követelmény.

2.3.3.6 KLÍMAVÁLTOZÁS A globális klímaváltozás drasztikus hatással lesz a turizmusra. egyre nagyobb gyakorisággal kell hőségriadós kánikulákkal számolnunk. A klímaváltozás várhatóan világszerte, és főleg az északi féltekén, elsősorban a tengerparti és a hegyvidéki turizmust érinti. A felmelegedés hatására módosulhat Európában az üdülési szezon és változhatnak a turisztikai áramlások: a mediterrán tengerparton a nyári meleg sok turista számára már kellemetlenné válik, ezért inkább északabbi úticélt választ. Az egyedi és magas színvonalú idegenforgalmi szolgáltatások iránti kereslet növekedni fog. A falusi turizmus – összekapcsolva más különlegességekkel – a vidék egyik vonzereje lehet a jövőben. A kempingekben, folyóparti és tavi üdülőhelyeken a városokhoz hasonló problémák megelőzésére szükséges felkészülni. Fontos a szúnyog-, légy- és kullancsirtás, a portalanítás, a pollenfelhők megszüntetése, a zajvédelem és természetesen a lakóterek stb. természetes és mesterséges úton történő hűtése.

2.3.3.7 VÁLLALKOZÁSOK, CSALÁDOK, POLGÁROK BEVONÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI A vállalkozások és polgárok elsősorban a település tisztántartásával, a hagyományok ápolásával, családi szálláshelyek biztosításával, a vendéglátás színvonalának emelésével, nyelvismeretük fejlesztésével vállalhatnak részt a feladatokból.

3. SZOCIÁLIS FENNTARTHATÓSÁG – GONDOSKODÓ ÖNKORMÁNYZAT 3.1 EGÉSZSÉGÜGY, SZOCIÁLIS, OKTATÁSI SZOLGÁLTATÁSOK A fejezet azokra a kérdésekre helyezi a hangsúlyt, amelyek a lakosság egészségét, szociális ellátását érinti, mert ezen keresztül biztosítható, hogy az emberek tovább éljenek, megőrizzék egészségüket és a lehető leghosszabb ideig önállóan tudjanak gondoskodni magukról. Az olyan tényezők, mint a dohányzás, a nem megfelelő táplálkozás vagy a mozgásszegény életmód jelentősen befolyásolják a várható élettartamot, megfelelő módszerekkel és odafigyeléssel azonban korosztálytól függetlenül kialakítható az egészséges életmód.

3.1.1 JELENLEGI HELYZET Egész Európára jellemző módon a népesség öregedése és fogyása figyelhető meg. Nagymágocson is kimutatható a népesség fogyása. Feltehetően azonban a szociális otthon működése következtében jelentős csökkenés csak 18-59 éves korosztálynál mutatható ki. A lakosság öregedéséhez hozzájárul az is, hogy - mint ahogyan az az egész országban megfigyelhető egyre kevesebb a szülések száma.


31 / 55


A lakosság egészségi helyzetének fenntartása, illetve javítása alapvető fenntarthatósági cél, hiszen jelentős befolyással van mind a társadalmi, mind a gazdasági folyamatok alakulására. A cél az, hogy a lakosság minél hosszabb, egészségesebb életet élhessen, mely egyrészt megelőzéssel, másrészt korszerű, szakszerű gyógyítással biztosítható. Mint tudjuk, az egészségmegőrzés terén a gyógyításon kívül a megelőzésnek van a legnagyobb szerepe, a megelőzésben pedig a legfontosabb az egészséges szemlélet, ami sajnos még nem kellőképpen elterjedt. Bár mindenki tisztában van azzal, hogy a sportolás nem csupán fizikailag, de szellemileg is karban tartja az embert (pl. stressz oldás), sajnos a nagyon kevesen vannak a településen, akik rendszeresen sportolnak. Nagymágocson 40 éves hagyományai vannak a szociális ellátásnak. 2005. január elsejével hozta létre a képviselő-testület a Szociális Szolgáltató Központot, amely integrált intézményként biztosítja a szociális alapszolgáltatásokat: a szociális étkeztetést, a házi segítségnyújtást, az Idősek Klubját, a családsegítést és a gyermekjóléti szolgáltatást. Mindezek mellett a Gyermekélelmezési és Szociális Konyha is az intézmény részévé vált. Már hagyománnyá vált, hogy októberben, az Idősek Napja alkalmából ünnepséget szerveznek a Kastélyotthonban, ahol különféle programokkal szórakoztatják a lakókat és a vendégeket. 2008-ban az önkormányzat pályázott és nyert, mintegy nyolcmillió-háromszázezer forint értékben mikrobuszvásárlásra, a tanyagondnoki szolgálat beindításához. Ezzel a szolgálattal biztosabbá vált az Ótompahát, Lászlótelek, Mágocs-oldal, Lajosszállás, Lajostanya, Özvegysor, Cigánysor, azaz a nagymágocsi tanyavilágban lakó emberek életvitele.

A képviselő-testület a gyógyszertár bérletére 1997. március 5-én kötött szerződést és azt 2013. augusztus 13. napjáig meg is hosszabbította. A továbbiakban táblázatos formában mutatjuk be az egészségügy, szociális, szolgáltatások területét. A nagyközség lakosai között sajnos vannak hátrányos helyzetűek is, akiknek a száma az alábbiak szerint alakul: A hátrányos helyzetűek száma (fő) 2009 szenvedélybetegek száma

-

mozgáskorlátozottak száma

35

értelmi fogyatékosok száma

-

egyéb fogyatékkal élők száma

-

hajléktalan személyek száma

-

HH-s gyermekek száma

54

HHH-s gyermekek száma

1

Időskorúak helyzete 2009 Működik-e Idősek Otthona a településen? Ha igen, bentlakásos, rendszerű?

vagy

menza

igen bentlakásos

Segíti-e az Önkormányzat az idősek igen /saját konyha/ étkeztetését? Hogyan?


Tart-e kapcsolatot az Önkormányzat a mozgásukban korlátozott időskorúakkal? Hogyan?

-

Szervez-e külön programot az Önkormányzat az időskorúaknak? Ha igen, melyek ezek?

nem

Hány fő járadékában?

részesül

időskorúak

15

Ebből hány fő egyedülálló?

4

Kisebbségek helyzete 2009 Működik-e a településen kisebbségi önkormányzat? Ha igen melyek?

nem

Az elmúlt években tett-e bármilyen lépést az Önkormányzat a romák foglalkoztathatóságának javítása érdekében?

nem

Tett-e az Önkormányzat annak érdekében lépéseket, hogy a kisebbségben élő családok szegénységét csökkentse?

nem

Kisebbségek önkormányzati támogatása 2009 (eFt)

0

Hol és hogyan oldják meg a következő feladatokat (kérjük szövegesen írja le) Házi segítségnyújtás és jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

Intézményi kereteken belül (Szociális Szolgáltató Központ)

Családsegítés


Pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali ellátása

-

Gyermekjóléti szolgáltatás


Szociális ellátások helyzete 2009 Hány fő részesül ápolási díjban?

7

Ebből hány fő súlyosan fogyatékos?

-

Ebből hány fő fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy?

-

Ebből hány fő 18. évét betöltött tartósan beteg személy?

-

32 / 55



Támogatja-e az önkormányzat egyéb (rendeletben meghatározott) támogatással a rászorulókat? Rendszeres szociális részesülők száma

segélyben

Ebből hány fő nyugdíjas?

33 / 55


igen

7 -

Tart-e kapcsolatot az Önkormányzat a szociálisan rászorulókkal?

nem

Van-e településnek szociális térképe?

nincs

Szervez-e az Önkormányzat programot a szociálisan rászorulóknak? Ha igen, melyek ezek?

nem

Van-e településnek szociális térképe?

nincs

Fogyatékkal élők helyzete 2009 Működik-e érdekképviseleti szervezet a fogyatékkal élők segítésére? Egyedülálló fogyatékkal fordulhat segítségért?

élő

igen

kihez Mozgáskorlátozottak Csm-i Egyesület helyi szervezetéhez

Segíti-e az Önkormányzat a fogyatékkal élők étkeztetését?

igen

Lelki gondozó, pszichológus segíti-e a fogyatékkal élőket?

nem

Szervez–e az Önkormányzat külön programokat a fogyatékkal élőknek?

nem

Szervez-e az Önkormányzat programot a szociálisan rászorulóknak? (pl. egészségnap, kirándulás más településre, nagyobb városba, Karácsony, Mikulás, Farsang, stb.)

nem

Foglalkoztatottsági helyzet 2009 Településen foglalkoztatottak száma (fő)

n.a.

Regisztrált munkanélküliek száma (fő)

142

Ebben a nők száma (fő)

39

A közmunka program keretében hány főt foglalkoztat az önkormányzat?

38

A közmunka program keretében hány főt foglalkoztat a hivatal?

0


Az önkormányzat nem rendelkezik lakásokkal. Nagymágocson 2 db felnőtt háziorvosi rendelő és 1 db gyermekorvosi rendelő van. Az orvosi ügyeletet Szentes Város ügyeletén oldják meg. A településen iskola-egészségügyi szolgálat és védőnői szolgálat működik, sport intézmény nincs. Fogorvosi rendelő és fogászati ügyelet van a településen.


34 / 55


2009-ben 11 civil szervezet kapott támogatást az önkormányzattól 2.190.- eFt összegben.

Közoktatási feladatok Intézmény/igénybevevők óvodák száma óvodai csoportok száma beíratott gyermeke száma beíratható gyermekek száma általános iskolák száma osztályok száma beíratott gyermeke száma beíratható gyermekek száma

db/fő 1 3 87 na. 1 9 186 261


Szentes Kistérség Többcélú Társulása elkészítette a kistérség közoktatási intézkedési tervét. Elkészült a Nagymágocs Nagyközség Önkormányzatának intézkedési terve is (2008-2014).

3.1.2 KIHÍVÁSOK, FELADATOK Annak érdekében, hogy megelőzzük a lakosság elöregedését és biztosítsuk a jövőbeni céljainkat megvalósító új generáció létrejöttét, fokozni kell az itt lakók gyermekvállalási kedvét, amely nem csupán a gazdasági, anyagi feltételek biztosítását jelenti, hanem olyan környezetet is kell teremtenünk, ahol a családok szívesen nevelik fel gyermekeiket, biztosítottnak látják ellátásukat, képzésüket. Komoly hangsúlyt kell fektetnünk az egészséggel kapcsolatos szemléletformálásra. Arra kell törekednünk, hogy az emberek minél szélesebb körében – kortól függetlenül - sikerüljön elterjeszteni az egészséges életmód alapelveit, ösztönöznünk kell őket az egészséges életvitelre.

3.1.3 TERVEINK A JÖVŐRE 3.1.3.1 HOSSZÚ TÁVÚ TERVEK Lakossági szemléletformálás, a lakosság szemléletmódjának megváltozása az egészséges életmód tekintetében. A nagyközség lakói egészségesebbek lesznek, így tovább élnek. Nagymágocs olyan nagyközséggé válik, ahol a fiatalok szívesen alapítanak családot. Nő a gyermekvállalási kedv, így egyre több gyerek születik, bővül a népességszám. A fenntarthatósági célok megvalósítása érdekében együttműködünk a helyi vállalkozásokkal, társadalmi és civil szervezetekkel. Célunk a civil hálózatok fejlesztése, együttműködési készségük, aktivitásuk javítása.


35 / 55


Helyi identitás erősítése, hagyományápolás. A kultúra és a sport közösségformáló erejének segítségével közelebb hozzuk egymáshoz a nagyközség lakóit, így fokozzuk a társadalmi összetartást.

3.1.3.2 PRIORITÁSOK RÖVIDTÁVON Népszerűsíteni kell az egészséges életmódot, hogy ez által is csökkentsük a dohányzók, az alkoholfogyasztók, esetlegesen a droghasználók számát, javítsuk az emberek mentális egészségét. Minél több lehetőséget kell teremteni az itt élők számára ahhoz, hogy művelődjenek, sportoljanak. Fiatalok ösztönzése a nagyközségben való letelepedésre. A fenntartható fejlődési stratégia kétévenkénti felülvizsgálata során a jövőben is alkalmazni kell az Állampolgári Tanács módszerét, e módszerrel egyre több a civil szervezetet vonunk be. A kultúra, a művelődés, a társas élet erősítése.

3.1.3.3 INDIKÁTOROK Megrendezett egészségnapok száma Előterjesztés benyújtása a képviselő-testületnek Falunap, Népzenei találkozó és Falusi Karácsonyi Ünnepség megrendezése Családi sportnap megrendezése

3.1.3.4 A NÖVEKEDÉS LEHETŐSÉGEI ÉS KIHÍVÁSAI A nagyközség fejlesztésének következtében olyan környezet alakítható ki, amely lehetőséget biztosít az itt élők szármára, hogy egészségesebben éljenek, például többet sportoljanak, több szabadidős programban vegyenek részt, akár szabadtéren. A lakók hatással lehetnek az egészséges életmód különböző irányvonalainak elterjedésében, elterjesztésében, hiszen rajtuk múlik, hogy az egészséges életvitelt milyen formában, milyen mélységben építik bele mindennapi életükben (táplálkozás, sport). A jövő kihívásainak egyike az, hogy olyan megelőző szolgáltatások és ellátások alapjait rakjuk le, amelyek a jövőbeni nemzedék igényeit is kielégítik. Támogatnunk kell a gyermekeket és a fiatalokat – vagyis a holnap felnőtteit - az egészségesen éljenek és ki tudják használni a nagyközség fejlődéséből eredő tanulási, munka- és szórakozási lehetőségeket.

3.1.3.5 ESÉLYEGYENLŐSÉG Különös hangsúlyt kell fektetni arra, hogy hátrányos helyzetű emberek igényeinek megfelelő ellátást és szolgáltatásokat tudjunk biztosítani.


36 / 55


3.1.3.6 KLÍMAVÁLTOZÁS A klímaváltozás kedvezőtlenül hathat az lakók egészségi állapotára. Nagy a kockázata annak, hogy a veszélyeztetett csoportokon (gyermekek, betegek, idősek) belül megnő a légzőszervi megbetegedések (pl. asztma), allergia, bőrrák kialakulása. Ezeket a tényezőket nem szabad figyelmen kívül hagyni, kezelésükre tervet kell kidolgozni.

3.1.3.7 VÁLLALKOZÁSOK, CSALÁDOK, POLGÁROK BEVONÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI A helyi munkaadók és szervezetek támogathatják az egészséges életmód terjesztését, például támogathatják az iskolákat abban, hogy a gyermekek étkeztetése során az egészséges táplálkozás minél inkább megvalósuljon. A helyi szervezetek segíthetnek egészségprogramok szervezésében és lebonyolításában, így például támogathatják az idősebbeket, hogy gyakrabban sétáljanak, szabadtéri játéklehetőségeket szervezhetnek a gyermekek számára. A családok és az egyes emberek felelőssége abban áll, hogy saját maguk is minél inkább elköteleződjenek az egészséges életvitel mellett és gyermekiknek példát mutatva egészségesen táplálkozzanak, többet sportoljanak, több családi programot szervezzenek és önkéntes munka keretében támogassák a helyi közösség arra rászoruló tagjait.

3.2 KÖZBIZTONSÁG Jelen fejezetben a bűncselekmények megelőzésével, az elkövetések számának csökkentésével kívánunk foglalkozni, valamint azzal, hogyan tudjuk növelni az emberek biztonságérzetét. A bűncselekményektől való félelem negatívan hat az emberek életére, különösen azokéra, akik gyakrabban esnek áldozatul (pl. idősek), hiszen gyakran úgy védekeznek a támadások ellen, hogy bezárkóznak otthonaikba és távol tartják magukat a közösségtől.

3.2.1 JELENLEGI HELYZET Az alföldi tanyavilág az elmúlt időszakban jelentős változásokon ment keresztül, s ennek következtében az ezt az életformát öröklő vagy választó lakosság új kihívásokkal, feladatokkal szembesül. A szórványtelepülések földrajzi elhelyezkedésükből adódóan kedvezőbb lehetőséget nyújthatnak a bűnelkövetők számára. A Szentesi Rendőrkapitányság 5 fős vezetői állományát a főosztályvezető jogállású kapitányságvezető, 3 osztályvezető és az osztályjogállású őrsparancsnok alkotja. A Rendőrkapitányság illetékessége Szentes város és 7 község – Árpádhalom, Derekegyház, Eperjes, Fábiánsebestyén, Nagymágocs, Nagytőke, Szegvár – közigazgatási területére terjed ki. A településen Rendőrőrs látja el a közbiztonsági és közrendvédelmi feladatokat. A bűnözés szempontjából a kistérség és Nagymágocs is a közepesen érintett területek közé sorolható.


37 / 55


Ismertté vált bűncselekmények Település Nagymágocs

2008. év adatok

Lakónépesség (fő) 2008

Százezer lakosra jutó 2008

2009. év adatok

Lakónépesség (fő) 2009

Százezer lakosrajutó 2009

Százezer lakosra Lokációs index jutó dinamika alakulása

42

3 237

1 297,5

38

3 152

1 205,6

92,92%

0

Csongrád

1 078

24 024

4 487,2

1 013

23 694

4 275,3

95,28%

0

Szeged

9 839

232 251

4 236,4

9 125

234 053

3 898,7

92,03%

0

Szentes

1 259

42 888

2 935,6

1 372

42 277

3 245,3

110,55%

0,1

Hódmezővásárhely

1 594

58 163

2 740,6

1 764

57 957

3 043,6

111,06%

0,1

Makó

2 091

48 045

4 352,2

2 031

47 342

4 290,1

98,57%

0

435

18 768

2 317,8

530

18 503

2 864,4

123,58%

0,1

16 296

424 139

3 842,1

15 835

423 826

3 736,2

97,24%

0

Kistelek Csongrád

Forrás : Renőrség

A Nagymágocsi Polgárőr Egyesület 1999-ben alakult az egyre romló közbiztonság javítása érdekében. Tagjaink létszáma 2008-ban 48 fő volt. A közrend fenntartása érdekében a rendőrséggel közös szolgálat mellett Környezetvédelmi Csoportot is szerveztek 5fővel az illegális szemételhelyezések megelőzése érdekében.

3.2.2 KIHÍVÁSOK, FELADATOK Elsődleges cél a közbiztonság javítása. Támogatni kell a rendőrséget és a polgárőrséget munkájukban, megadni minden támogatást a bűncselekmények minél gyorsabb és eredményesebb felderítéséhez, valamint a tettesek kézre kerítéséhez. Figyelmet kell fordítani ezen kívül az illegális szemétlerakások és falopások megelőzésére is. Bár a drogfogyasztás és terjesztés jelenleg még nem jellemző a nagyközségben, mégis – főleg Szentes és Orosháza közelsége miatt –felmerül annak a kockázata, hogy lesznek a településen élők között olyanok, akiket érint majd ez a probléma, ezért mindenképpen fel kell készülnünk arra, hogy megfelelő segítséget tudjunk nyújtani e területen is.


38 / 55


3.2.3 TERVEINK 3.2.3.1 HOSSZÚ TÁVÚ TERVEK Nagymágocs Nagyközségben csökken a bűncselekmények biztonságosabbá válik, az emberek biztonságérzete nő

száma,

a

település

3.2.3.2 PRIORITÁSOK RÖVIDTÁVON Felvilágosító programok segítségével felhívjuk a családok figyelmét a droghasználat veszélyeire Tájékoztató programok keretében segítünk megelőzni a családon belüli erőszakos bűncselekményeket, az áldozatoknak pedig segítséget nyújtunk Megfelelően kialakított bűnmegelőzési stratégia segítségével csökkentjük a bűnelkövetések számát

3.2.3.3 INDIKÁTOROK Ismertté vált bűncselekmények száma

3.2.3.4 A NÖVEKEDÉS LEHETŐSÉGEI ÉS KIHÍVÁSAI Bár a növekedés következtében bővülő lakosságszám magában hordozza a bűncselekmények számának növekedését, a fejlődés következtében új munkalehetőségek, jobb megélhetési körülmények alakulhatnak ki, amelyek pozitívan befolyásolhatják elsősorban a vagyon elleni bűncselekmények számát.

3.2.3.5 ESÉLYEGYENLŐSÉG ÉS TÁRSADALMI KOHÉZIÓ A bűnmegelőzésben jelentős szerepe van a társadalmi összefogásnak, az egymásra való odafigyelésnek. Különös figyelmet kell fordítanunk azokra a csoportokra, akik koruk, nemük, vagy bármilyen más oknál fogva könnyebben válhatnak áldozattá.

3.2.3.6 KLÍMAVÁLTOZÁS A klímaváltozás következtében egyre nő a nagyon meleg periódusok hossza. Az emberek gyakrabban szellőztetnek, sokáig vannak nyitva az ajtók, ablakok, ami megnöveli a betörések valószínűségét. Rossz közbiztonság esetén az emberek szívesebben választják a tömegközlekedés helyett saját autójukat, motorjukat, növekszik a közlekedő járművek száma, ezzel arányosan pedig a káros anyag kibocsátás is.

3.2.3.7 VÁLLALATOK, CSALÁDOK, POLGÁROK BEVONÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI Támogatni kell a Polgárőrséget, s a lakossággal együtt be kell vonni a bűnmegelőzési stratégia kidolgozásába és értékelésébe. Ennek egyik módja az Állampolgári Tanács módszerének alkalmazása. A lakók személyesen is felelősek azért, hogy a házakat, lakásokat biztonságossá tegyék (pl. riasztó berendezések, biztonsági zárak felszerelése), illetve amennyiben lehetőségük van rá, segítsék a Rendőrség és a Polgárőrség munkáját a bűncselekmények vagy gyanús esetek bejelentésével. A


39 / 55


családok és az iskolák segíthetnek a gyerekeknek abban, hogy megtanulják a biztonságos közlekedés szabályait.

3.3 KULTURÁLIS ÉS SPORTOLÁSI LEHETŐSÉGEK A rendelkezésre álló kulturális lehetőségek széles köre meghatározó lehet a közösségi élet és az életminőség szempontjából. A sport és a kultúra kiváló alkalmakat nyújtanak arra, hogy összehozzuk a különböző kulturális háttérrel rendelkező embereket, ezáltal komoly eredményeket érhetünk el a társadalmi összefogás területén.

3.3.1 JELENLEGI HELYZET Nagymágocson évente több rendezvényt is tartanak: Kultúra napja, Óvodabál, Farsangi Bál, Március 15-i megemlékezés, Költészet napja, Majális, Búcsú, Anna Bál, Falunap, Népzenei találkozó, Civil nap, Civil Bál, Erzsébet Bál, Falusi Karácsonyi Ünnepség. A legnagyobb civil szervezet – a Nyugdíjas Klub – 151 tagot számlál. A Szentesi Kistérség Többcélú Társulása a szentesi kistérség 8 települése által alapított kistérségi szervezetként szervezi és koordinálja a Közkincs-kerekasztal szakmai munkáját. A Kistérségi Közkincskerekasztal egyik legfontosabb feladata annak elősegítése, hogy a kultúra területén feladatot vállalók között alakuljon ki és erősödjön a közös tervezés, cselekvés, illetve közös előkészítő és elemző munkával készüljenek fel a különböző pályázati források és normatív támogatások lehívására a kulturális fejlesztések területén is. Sportolási lehetőség jelenleg nem áll rendelkezésre.

Kulturális szolgáltatások (2010)

Művelődési Ház

igen

Nyugdíjas Klub

igen

Ifjúsági Klub

igen

Teleház

igen

Könyvtár

igen

Múzeum

igen

Helyi televízió

nincs

Helyi rádió

nincs

Helyi újság

igen

„e-Magyarország” pont Hol?

igen

Közművelődési Tanács alakult-e?

nem



40 / 55


Egyelőre a kulturális közintézmények akadálymenetesítése nem, vagy csak részben megoldott, így a mozgáskorlátozottak nehezebben tudják igénybe venni ezeket a szolgáltatásokat. A nagyközségi Könyvtár e-Magyarország pontként is funkcionál. Helyi rádió, televízió nincs a településen, helyi újságot Nagymágocsi Hírmondó elnevezéssel alapított az önkormányzat 1989 októberében. Az újságot megszerették az itteni emberek, hiszen nekik, róluk szól.

3.3.2 KIHÍVÁSOK, FELADATOK A sport, a kulturális és szórakozási lehetőségek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy jól érezzük magunkat, kikapcsolódjunk, feloldjuk a munkahelyi vagy egyéb stresszt. Olyan feltételeket és körülményeket kell teremtenünk, hogy az itt élők minél szélesebb köre tudja igénybe venni ezeket a lehetőségeket, legyen az akár gyerek, akár felnőtt, egészséges vagy fogyatékos, jómódú, szegény vagy idős. A helyi emberek közösséggé formálása és bevonása a közös sportolási és kulturális programokba segíthet a biztonságérzet növelésében is, hiszen egymást megismerve nő az egymás iránti bizalom, nő a társadalmi összefogás is. Mindemellett ezek a programok lehetőséget biztosítanak arra is, hogy a különböző háttérrel rendelkezőket összehozzuk, megismerjük azokat a kulturális értékeket, amelyek hozzájárulnak nagyközségünk sokszínűségéhez.

3.3.3 TERVEINK 3.3.3.1 HOSSZÚ TÁVÚ TERVEK Nagymágocs nagyközség megítélése pozitívvá válik országszerte, olyan élénk kulturális élettel rendelkező nagyközség, ahová érdemes ellátogatni, ahol jó élni, tanulni, dolgozni A helyiek büszkék kulturális értékeikre Az itt élők közül egyre többen vesznek részt a kulturális, szórakozási és sportolási lehetőségekben

3.3.3.2 PRIORITÁSOK RÖVIDTÁVON Törekedni kell arra, hogy minél több embert vonjunk be a kulturális programokba Fel kell fedeznünk a településen élő fiatal művész és sport tehetségeket, támogatnunk kell őket a fejlődében Tömegsport jellegű programok keretében biztosítani kell a sportolási lehetőséget azok számára is, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy máshol sportoljanak

3.3.3.3 INDIKÁTOROK Rendezvények száma Lapszám megjelenése


41 / 55


3.3.3.4 A NÖVEKEDÉS LEHETŐSÉGEI ÉS KIHÍVÁSAI A nagyközség aktív kulturális élete révén megítélése is pozitívabb lehet, amely további vonzó tényező lehet az új vállalkozások számára. A meglévő kulturális és sportolási lehetőségeket tovább kell fejleszteni, illetve a fejlődés ütemének megfelelően újakat kell kialakítani. A bővülő kínálat segítségével egyre többen tudnak sportolni, ami hozzájárul a szociális fejlődéséhez, az emberek egészségi állapotának javulásához.

3.3.3.5 ESÉLYEGYENLŐSÉG ÉS TÁRSADALMI KOHÉZIÓ A kultúra kitüntetett helyet foglal el az esélyegyenlőség megteremtésének elősegítésében, az esélyegyenlőtlenségek csökkentésében. Jelentősége túlmutat az ágazati megközelítés szempontjain felzárkóztató, kiegyenlítő szerepe miatt, valamint azért, mert a kulturális hátrány az esélyegyenlőtlenség forrása, rögzítője lehet.

3.3.3.6 KLÍMAVÁLTOZÁS Az új lehetőségek kialakítása során figyelembe kell venni a környezeti szempontokat. Amennyiben például új épületeket építenek, azok tervezése során előnyben kell részesíteni a környezetkímélő technológiákat, és elhelyezésük során tekintettel kell lenni arra is, hogy az új építmény harmonikusan illeszkedjen az azt körülvevő környezetbe.

3.3.3.7 VÁLLALATOK, CSALÁDOK, POLGÁROK BEVONÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI A családok és az egyének aktív szerepet vállalhatnak a programok megszervezésében és lebonyolításában, valamint támogathatják a helyi kulturális és sportolási lehetőségeket biztosító vállalkozásokat szolgáltatásaik rendszeres igénybevétele által. A helyi vállalkozások szponzorálhatják az egyes eseményeket, illetve támogathatják a helyi tehetségeket, legyenek azok művészek vagy sportolók.

3.4 ESÉLYEGYENLŐSÉG ÉS TÁRSADALMI KOHÉZIÓ A cigány kisebbség az állandó népességhez viszonyítva 5,6% a térségben. Jelen téma kétség kívül az egyik legmeghatározóbb a fenntarthatósági stratégia sikeressége tekintetében, hiszen célunk, hogy a stratégia segítségével megvalósított fejlesztések által javuljon az itt élők életszínvonala és csökkenjen a társadalom egyes tagjai közötti távolság. Jelen fejezet célja, hogy biztosítsuk, hogy Nagymágocs olyan nagyközség legyen, ahol: Elismerjük és pozitívan értékeljük az eltérő háttérrel rendelkezőket A lehetőségek bárki számára nyitottak Az emberek között erős összetartás alakul ki


42 / 55


3.4.1 JELENLEGI HELYZET Jelenleg Nagymágocson több olyan csoport is van, aki esélyegyenlőségi szempontból érintett. Ide tartoznak a hátrányos helyzetűek, a halmozottan hátrányos helyzetűek, a gyermekek, tanulók, a sajátos nevelési igényű tanulók, az alacsony státuszú lakosság, a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők, ápolásra szoruló idősek, a pályakezdő fiatalok. Nagymágocs nagyközség települési esélyegyenlőségi programjának készítése folyamatban van.

3.4.2 KIHÍVÁSOK, FELADATOK Az esélyegyenlőség megvalósítása jelen stratégia korábbi fejezeteiben felvázolt témáinak és célkitűzéseinek megvalósítása révén történhet meg. Közös felelősségünk, hogy a fejlődésből eredő pozitív eredmények mindenkihez eljussanak és a gazdasági növekedés összehozza az embereket és csökkentse a közöttük lévő távolságot azok növelése helyett. Olyan körülményeket kell teremtenünk, ahol hosszú távon mindenki számára adottak a társadalmi és gazdasági részvétel alapfeltételei és mindenki hasonló életesélyekkel rendelkezik. Lehetőséget kell adni az itt élőknek, hogy részesei lehessenek az életüket érintő döntések meghozatalának. Ez többek között az Állampolgári Tanács létrehozásával valósítható meg.

3.4.3 TERVEINK 3.4.3.1 HOSSZÚ TÁVÚ TERVEK Nagymágocson tovább erősödik a társadalmi kohézió és az embereknek képesek hatni a nagyközség által nyújtott szolgáltatások minőségére Kiegyenlítettebbek lesznek az eltérő háttérrel rendelkezők esélyei

3.4.3.2 PRIORITÁSOK RÖVIDTÁVON Növelni kell a társadalmi elkötelezettséget és be kell vonni a helyi lakosságot az önkormányzati döntés előkészítésbe és meghozatalába (pl. Állampolgári Tanács létrehozása) Aktívan részt kell venni a nagyközség esélyegyenlőségi stratégiájának megvalósításában Biztosítani kell az esélyegyenlőségi szempontok érvényesülését a fenntarthatósági stratégia és más, a nagyközség működését befolyásoló stratégiák, koncepciók elkészítése és megvalósítása során

3.4.3.3 INDIKÁTOROK Az Állampolgári Tanács üléseinek száma Elkészült stratégiák esélyegyenlőségi fejezeteinek száma

3.4.3.4 A NÖVEKEDÉS LEHETŐSÉGEI ÉS KIHÍVÁSAI A gazdasági fejlődés esetlegesen tovább mélyítheti a társadalmi egyenlőtlenségeket. Nagy figyelmet kell fordítanunk arra, hogy a fejlődés pozitív hatásai mindenkihez eljussanak és a kihívások nehézségei ne terheljék aránytalanul a hátrányosabb helyzetűeket.


43 / 55


A nagyközség fejlesztésének tervezése során figyelembe kell venni az eltérő lehetőségeket és igényeket, valamint biztosítani kell az esélyegyenlőségi szempontok érvényesülését valamennyi nagyközségi stratégia és program megvalósítása során.

3.4.3.5 VÁLLALATOK, CSALÁDOK, POLGÁROK BEVONÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI A vállalkozások munkalehetőséget biztosíthatnak a munkanélkülieknek, az alacsonyabban képzetteknek. A családok és az iskola szerepe kiemelten fontos, hogy a gyerekek megtanulják elfogadni egymást, hátrányos helyzetű, esetleg fogyatékos társaikat.

4. KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁG – KÖRNYEZETI TOLERANCIA 4.1 ÉGHAJLATVÁLTOZÁS, KÖRNYEZETVÉDELEM Az esélyegyenlőség mellett a klímaváltozás is jelentősen befolyásolja a fenntarthatósági stratégia valamennyi témáját, és így befolyásolja a stratégia sikerét. Ahhoz, hogy a fejlődés eredményeit hosszútávon is élvezni tudjuk, biztosítanunk kell a megfelelő környezetet is. Jelen fejezet célja annak bemutatása, hogy mit tudunk tenni Nagymágocs nagyközség környezetéért és klímájáért, hogyan kerülhetők el, vagy legalábbis hogyan mérsékelhetők a klímaváltozás káros hatásai, valamint hogyan tudunk felkészülni arra az esetre, ha ezek a káros hatások mégis bekövetkeznek.

4.1.1 JELENLEGI HELYZET A globális felmelegedés hatásai elkerülhetetlenül érintik egész Magyarországot, így Nagymágocsot is. A klímaváltozás következtében olyan szélsőséges időjárási jelenségeknek lehetünk tanúi, mint a hosszúra nyúló száraz, forró időszak, vagy adott esetben extrém mennyiségű csapadék, ami komoly megterhelést jelenthet. Az utóbbi évek tapasztalata alapján jellemző, hogy hosszabb-rövidebb időszakok aszályosak, máskor pedig bőséges csapadék hullik, ár- és belvizeket eredményezve. A téli időszakban lehulló csapadékmennyiség aránya növekszik, mely erősödő mediterrán-hatásra enged következtetni. Az uralkodó szélirány észak-északkeleti. A település meleg-száraz éghajlatú. Az évi napfénytartam igen magas, 2000–2050 óra körüli, az évi középhőmérséklet 10,2-10,5 °C között alakul. Az évi csapadékmennyiség általában 550 mm alatt marad, a vegetációs időszakban várható csapadékmennyiség 310-320 mm közötti, jelentős mértékben alatta marad a vegetációs vízigényeknek. A térségben húzódnak az ország legmélyebb fekvésű területei. Ez az adottság a belvizek kialakulásában és levezetésében sajátos körülményeket idéz elő. Egészében száraz, gyér lefolyású, erősen vízhiányos terület, de mély fekvésű részein a csapadékos időszakokban a belvíz problémát jelent az akkor a technológia miatt száraz körülményeket elváró mezőgazdaság számára.


44 / 55


A belvízöblözetek által sújtott területek nagysága Települések Terület nagyság Árpádhalom 4 200 ha Derekegyház 5 200 ha Eperjes 6 900 ha Fábiánsebestyén 6 000 ha Nagymágocs 6 100 ha Nagytőke 4 300 ha Szegvár 7 800 ha Szentes 32 600 ha KISTÉRSÉG 73 100 HA Forrás: Szentes és Környéke Vízgazdálkodási Társulás 1999. A Mágocs-ér része a terület vízlevezető rendszerének, a település vízpótlásba való bekapcsolása ennek rehabilitálásával lenne megvalósítható. A településen található termálvíz 40°C-körüli, jelenleg hasznosítatlanul elfolyik, illetve a horgásztó táplálását szolgálja. A mezőgazdasági földek aranykorona értéke (34) a térségben kiemelkedően magas . Nagymágocson a levegő minősége jelenleg jó.

Településre vonatkozó összesítés: főbb légszennyező anyagok

SZENNYEZŐANYAG 1 - KÉN-OXIDOK (SO2 ÉS SO3) MINT SO2 2 - SZÉN-MONOXID 3 - NITROGÉN OXIDOK (NO ÉS NO2) MINT NO2 7 - SZILÁRD ANYAG 999 - SZÉN-DIOXID

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

ÖSSZESEN (KG)

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

<0,5

35

47

66

20

74

44

68

354

29

60

92

153

237

173

210

954

<0,5 <0,5 630 580 2 358 18 30 <0,5 234 802 258 170 26 958 46 857 29 845 42 899

3 616 639 531

Forrás: Alsó-Tisza-vidéki KTVF


45 / 55



46 / 55


A térség növényföldrajzilag a Pannóniai flóratartomány (Pannonicum) Alföld flóravidékén (Eupannonicum) belül a Tiszántúl (Crisicum) flórajáráshoz tartozik. Az Alföldön az erdők aránya kicsi, nagyobb kocsányos tölgy (Quercus robur) telepítések az egykori uradalomi birtokokon történtek (pl. Nagymágocs, Derekegyház). A környező erdő és a Nagymágocs–Hódmezővásárhely–Maroslelei ökológiai folyosók fenntartása és fejlesztése a település alapvető érdeke. A település legnagyobb környezeti terhelést okozó tevékenységei a Kastélyotthon szennyvízrendszere, a kommunális hulladéklerakó, a Tehenészeti- és a Sertéstelep. Nagymágocson hagyományosan minden évben tavasszal és ősszel megrendezik a tisztasági napot. Az önkormányzat gondot fordít a település fejlesztésére, kerítéscserére, közvilágítás korszerűsítésre, parkosításra, út és járdaépítésre. Új arculatot kapott a községháza. Elkezdődött az óvoda felújítása: a radiátorok cseréje után az összes nyílászárót lecserélik. Tizennégy gyermek elhelyezésére alkalmas bölcsőde épült. A községi vízmű üzemeltetésével az önkormányzat a sándorfalvi Aquaplus Kft-t bízta meg. Nagymágocs Nagyközség önkormányzata számára gondot jelent az ivóvíz minősége, ezért csatlakozott a Dél-Alföldi Regionális Ivóvízminőség-javító Programhoz: saját kivitelezésben a közmunkások segítségével épít szennyvízelvezető és tisztítórendszert. A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és tisztítási Megvalósulási Programról szóló 30/2006.(II.8.) Korm. rendelettel módosított 25/2002.(II.25.) Kormányrendelet alapján 2015. december 31–ig meg kell oldani a szennyvízkezelést (2000–10 000 LE) Nagymágocson. Az elmúlt időszakban az önkormányzat három pályázaton indult, ezt szemlélteti az alábbi táblázat: Benyújtott uniós pályázatok MEGNEVEZÉSE

ELNYERT TÁMOGATÁS

MEGVALÓSULT FEJLESZTÉS

A FEJLESZTÉS RÖVID ISMERTETÉSE

IGEN/FOLYAMATBAN

9/2008. (I.24.) FVM rendelet "Falubusz"

7.990.000.-

KEOP 1.2.0/B/10

-

TIOP 1.1.1/07-2008

-

igen

Falubusz vásárlás

folyamatban

Szennyvíztisztító telep és csatorna létesítése Iskolai interaktív táblák vásárlása

folyamatban


A települési környezetben a szilárd hulladékok nem megfelelő kezelése jelentős szennyezést okoz. A regionális hulladékkezelés megoldásával a szennyezés csökkenhet, de a felhagyott hulladéklerakó a rekultivációig tovább szennyezi a környezetet. A mezőgazdasági eredetű talajszennyeződések a növényvédőszerek és a különböző kemikáliák nem körültekintő alkalmazásából adódnak. Ezek a szennyezések általában pontszerűek, a helytelen műtrágya-használat azonban nagy területeket érinthet károsan. A nem megfelelően alkalmazott intenzív művelési technológiák fontos szerepet játszanak a talaj savanyosodásában, és ezáltal az élelmiszerek beltartalmának megváltozásában és egészségre gyakorolt káros hatásában.


47 / 55


4.1.2 KIHÍVÁSOK, FELADATOK Az egyik legfontosabb és legsürgetőbb probléma a szennyvízelvezetés és –tisztítás. Ezen cél elérése mindannyiunk felelőssége, az magánszemélyeké ugyanúgy, mint a vállalkozásoké, ezért mindenkinek törekednie kell a környezettudatos magatartásra, például a szennyvízszállítás igénybevételével,a környezet megóvása érdekében. Hangsúlyoznunk kell az energiatakarékosság fontosságát, amellyel nem csupán környezetünket tudjuk kímélni, de jelentős költségmegtakarítást is elérhetünk. Szükség van például a lakások, épületek fűtésés hűtésrendszerének korszerűsítésére. Csökkentenünk kell a szemét mennyiségét is, illetve nagyobb hangsúlyt kell fektetni annak korszerű, környezetkímélő feldolgozására, újrahasznosítására, valamint a szelektív hulladékgyűjtésre. A nagyközség fejlődésének tervezése során kiemelt figyelmet kell szentelni a környezetbarát technológiák alkalmazására, a közlekedés megfelelő szervezésére, valamint arra, hogy a jövőben végrehajtott beruházások, fejlesztések ne tegyenek kárt természeti örökségünkben. Megfelelő stratégiát kell kialakítani a klímaváltozás hatásaira való felkészülésre. Emellett rendkívül fontos az egyes szektorok teendőinek összehangolása.

4.1.3 TERVEINK 4.1.3.1 HOSSZÚ TÁVÚ TERVEK Nagymágocson jelentősen javul a víz és a levegő minősége, megoldódik a szennyvíztisztítás és elvezetés, a hulladékkezelés, így az itt lakók egészségesebben élhetnek A nagyközségben csökken az energia és vízfogyasztás, nő a megújuló energia felhasználás, valamint az újrahasznosított, feldolgozott hulladék mennyisége.

4.1.3.2 PRIORITÁSOK RÖVIDTÁVON Emelni kell a település közműszínvonalát, valamint támogatni kell a már meglévő programok (pl. vízminőség javítás, szennyvíztisztítás és elvezetés, hulladékkezelés) megvalósítását Támogatni kell a vállalkozások környezetkímélő technológiára történő váltását El kell készíteni azokat a stratégiákat és terveket, amelyek segítenek felkészülni a klímaváltozás hatásainak kezelésére Környezeti szemlélet erősítése: ösztönözni kell az itt élőket a környezettudatos magatartásra, tájékoztató anyagokat kell készíteni, amelyek segítenek megérteni és elmélyíteni a környezettel kapcsolatos ismereteket. Táj- és településkép szépítése További vizsgálatokat kell folytatni a termálvíz erőforrás megőrző, komplex, környezetbarát hasznosíthatósága érdekében


48 / 55


4.1.3.3 INDIKÁTOROK Megvalósult programok Képviselő-testületi előterjesztések száma

4.1.3.4 A NÖVEKEDÉS LEHETŐSÉGEI ÉS KIHÍVÁSAI A nagyközség jövőbeli fejlődése során mindenképpen tervezni kell a klímaváltozás kihívásaival és biztosítani kell a fenntartható fejlődést. Az új lehetőségek megteremtése és létrehozása során törekednünk kell környezetkímélő megoldások, technológiák alkalmazására. Olyan egészséges, biztonságos és vonzó környezetet kell kialakítanunk a nagyközségben, amely ösztönzően hat az itt élőkre az egészséges életmód és szemlélet elsajátítására és ez által életminőségük javulására. Megfelelő feltételeket kell teremteni azoknak, akik az autó helyett inkább a kerékpárt vagy a gyaloglást választják.

4.1.3.5 ESÉLYEGYENLŐSÉG ÉS TÁRSADALMI KOHÉZIÓ A káros környezeti változások mélyebben érinthetik a veszélyeztetett csoportokat, így a programok, stratégiák készítése és megvalósítása során különös tekintettel kell lenni az ő érdekeikre.

4.1.3.6 VÁLLALATOK, CSALÁDOK, POLGÁROK BEVONÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI A klímaváltozás hatásainak csökkentése, a környezettudatos magatartás mindannyiunk felelőssége. A vállalkozások és helyi intézmények feladata, hogy a tevékenységüket a környezet megóvásának figyelembe vételével végezzék. A családok és egyének szintjén is szükség van az odafigyelésre és aktív cselekvésre. Meg kell tanítanunk gyermekeinket a környezettudatos életre. Oda kell figyelnünk például, hogy vásárlás során előnyben részesítsük azokat a termékeket, amelyek újrahasznosíthatók, vagy esetleg újrahasznosított alapanyagból készültek. Népszerűsíteni kell a környezetkímélő közlekedési formákat.

49 / 55

5. AKCIÓK MEGHATÁROZÁSA Stratégiai célkitűzések

Taktikai célkitűzések

Milyen célokat követünk?

Milyen eszközöket kell alkalmazni?

Tevékenység Mi történjen konkrétan a következő években? Dinamikus gazdaság

Ütemezés Mikor?

Térségi összefogással és pályázatok A térség gyorsforgalmi úton történő kihasználásával fejleszteni kell a elérhetőségének fejlesztése, valamint 2015 közúthálózatot, hogy könnyen elérhetővé az alsórendű közúthálózat bővítése tegyük településünket. Közlekedési hálózatok fejlesztése

Tárgyalásokat kell folytatni a Volán Távolsági busz közlekedés fejlesztése Vállalattal a menetrend konformosításáról, felülvizsgálatáról. Kerékpárutak bővítése, fejlesztése

Minőségi termék előállítást célzó technológiai fejlesztések segítése

Helyi kis- és középvállalkozások fejlesztése, munkahelyteremtés

Megújuló energiagazdálkodási önfenntartó rendszerek kiépítése

Magas színvonalú és jövedelmezően termelő családi gazdaságok létrejöttének támogatása

A vállalkozások közötti partner- és üzleti kapcsolatok segítése

Pályázatok benyújtása a fejlesztéshez szükséges források megteremtése érdekében Tájékoztató felvilágosító előadások, programok szervezése. Támogatni kell a biogazdálkodási képzéseket, a kapcsolódó szemléletformálást, valamint azokat a vállalkozásokat, amelyek környezetkímélő megoldásokra kívánnak áttérni Figyelemmel kell kísérni és kihasználni a megújuló energiaforrások használatát ösztönző pályázatokat. Tekintettel arra, hogy az ilyen jellegű beruházások igen költségesek, az Önkormányzat tájékoztatja a vállalkozásokat mindazon pályázati lehetőségekről, amelyek pénzügyi forrást tudnak nyújtani a fejlesztések megvalósításához, támogatva ezzel törekvéseiket. Igyekeznünk kell csökkenteni a vállalkozásokat terhelő – az önkormányzat hatáskörébe tartozó – közterheket, adókat. Az önkormányzat lehetőségeihez mérten anyagi támogatásként hosszú lejáratú, alacsony kamatú hiteleket biztosíthat az önkormányzat az új kezdeményezések megvalósításához. Tájékoztató felvilágosító előadások, programok szervezése, Kistérségi összefogás kezdeményezése

Felelős Kinek a feladata?

Eredmény Mit várunk a cél megvalósulásától?

Polgármester A település elérhetősége javul

Indikátor

Kiinduló érték

Célérték

0 db

3 db

0 db

1 db

jelenleg nincs adat

+ 5 km

Hogyan mérjük? Térségi összefogás kezdeményezése (Csongrád Megyei, Békés Megyei és kistérségi önkormányzatokkal), egyeztető tárgyalás Menetrend felülvizsgálata, közgyűlési előterjesztés

2011

Polgármester

2015

Polgármester

Kerékpárút hálózat hossza

2011

ÁMK Közműv.-i és Könyvtári Intézete

Megszervezett előadás 0 db

1 db

A honlapon és a helyi újságban a lakosság tájékoztatása a lehetőségekről

évente 1 db

Új munkahelyek teremtése, fiatalok megtartása Folyamatos

2015

Jegyző

Polgármester

0 db

Előterjesztés készítése az anyagi támogatás Magas színvonalú és 0 db lehetőségeiről a jövedelmezően képviselő-testületnek termelő családi

1 db

gazdaságok, csökken a munkanélküliség Folyamatos

Falugazdász

Megszervezett előadások száma

0 db

évi 1 db



Milyen eszközöket kell alkalmazni? Támogatni kell a fiatalok munkához jutását és lakhatását, annak érdekében, hogy a térségben maradjanak

Tevékenység Ütemezés Mi történjen konkrétan a következő Mikor? években? Meg kell vizsgálni az úgynevezett „Fecskeházak” pályázati forrásból történő lehetőégét, kezdeményezni kell a Folyamatos területfejlesztési tanácsnál a forrásallokációt



Polgármester

Fiatalok megtartása

Képviselő-testületi előterjesztés készítése 0 db a lehetőségekről

1 db

Képviselő-testületi tájékoztató készítése tájékozódás és tárgyalások eredményeiről

évi 1 db

Közgyűlési évi 1 db előterjesztések száma

évi 1 db

Képviselő-testületi beszámoló a megtett intézkedésekről

0 db

évi 1 db

Továbbfejlesztési terv képviselő-testület elé terjesztése

0 db

1 db

Képviselő-testületi beszámoló a megtett intézkedésekről

0 db

1 db

Törekedni kell a Szociális Otthon már meglévő munkahelyeinek megőrzésére

Folyamatos tájékozódás és tárgyalások a Folyamatos tulajdonos megyei önkormányzattal

Polgármester

Nem emelkedik a munkanélküliek száma, az önkormányzat erejéhez mérten részt vállalhat a hasznosításból

Az önkormányzat erejéhez mérten továbbra is részt kíván venni a kistérségi közmunkaprogramban

Az éves foglalkoztatási terv elfogadása

Folyamatos

Képviselőtestület

Csökken a munkanélküliség

A Megyei Önkormányzattal folyamatos kapcsolattartás a kastély és a tó hasznosítási kérdéseiben

Folyamatos

Polgármester

Nagymágocs a szabadidős, aktív turizmus szempontjából fontos szerepet játszik a Adottságokon alapuló egyedi megyében. Az ideérkezők turisztikai termékek fejlesztése igényeit családias vendéglátó egységek és kényelmes magánszállások biztosítják A településre érkezők és itt élők jó minőségű kerékpárút hálózatot használva pihenhetnek, töltődhetnek fel

Fejleszteni kell a közút és kerékpárút hálózatot.

Adottságokon alapuló egyedi turisztikai termékek fejlesztése

Térség- és településmarketing fejlesztése

Indikátor

Kiinduló érték

50 / 55

Stratégiai célkitűzések

Hogyan mérjük?

0 db

Célérték

Fejlődő turizmus A horgásztó továbbfejlesztési tervének kidolgozása

2012

Polgármester

Lásd közlekedési hálózatok fejlesztése Térségi összefogás kezdeményezése, pályázatok benyújtása a fejlesztéshez szükséges források megteremtése érdekében

Felvilágosító programok segítségével felhívjuk a családok figyelmét a Felvilágosító programok szerveztetése droghasználat veszélyeire. Tájékoztató programok keretében segítünk megelőzni a családon belüli erőszakos bűncselekményeket, az Tájékoztató programok szerveztetése pedig segítséget Nagymágocs Nagyközségben áldozatoknak csökkenjen a nyújtunk. bűncselekmények száma Megfelelően kialakított bűnmegelőzési stratégia segítségével csökkentjük a bűnelkövetések Bűnmegelőzési stratégia készítése a számát, ezen belül is az illegális rendőrséggel és polgárőrséggel közösen szemétlerakások és falopások megelőzését

2011

Polgármester

Fejlődő turizmus

2015

ÁMK Közművelődési és Könyvtári Intézete

Megtartott rendezvény 0 db

évi 1 db

2012

Jegyző

Megtartott tájékoztató 0 db

1 db

Képviselő-testület elé terjesztett koncepció

1 db

Biztonságosabbá válik a település

2011

Polgármester

0 db




Tevékenység Ütemezés Mi történjen konkrétan a következő Mikor? években? Gondoskodó önkormányzat



Indikátor

2015


Csökken a megbetegedések száma, a betegek állapota javul.

Folyamatosan

Falunap, Népzenei találkozó, Civil nap és ÁMK Falusi Karácsonyi Közművelődési Társadalmi és Könyvtári összetartás erősödik Ünnepség Intézete Családi sportnap megrendezése

Kiinduló érték

Hogyan mérjük?

51 / 55


Célérték

Népszerűsíteni kell az egészséges

Lakossági szemléletformálás, a lakosság szemléletmódjának megváltozása az egészséges életmód tekintetében. A nagyközség lakói egészségesebbek lesznek, így tovább élnek. Nagymágocs olyan nagyközséggé válik, ahol a fiatalok szívesen alapítanak családot. Nő a gyermekvállalási kedv, így egyre több gyerek születik, bővül a népességszám. A fenntarthatósági célok megvalósítása érdekében együttműködünk a helyi vállalkozásokkal, társadalmi és civil szervezetekkel. Célunk a civil hálózatok fejlesztése, együttműködési készségük, aktivitásuk javítása. Helyi identitás erősítése, hagyományápolás. A kultúra és a sport közösségformáló erejének segítségével közelebb hozzuk egymáshoz a nagyközség lakóit, így fokozzuk a társadalmi összetartást.

életmódot, hogy ezáltal is csökkentsük a dohányzók, az alkoholfogyasztók, esetlegesen a droghasználók számát, javítsuk az emberek mentális egészségét.

Egészségnapok szervezése

Minél több lehetőséget kell teremteni Kulturális és sportrendezvényeket kell a nagyközséglakók számára ahhoz, szervezni hogy művelődjenek, sportoljanak.

Meg kell vizsgálni a fiatalok Fiatalok ösztönzése a nagyközségben lakhatásának átmeneti segítését, való letelepedésre. „Fecskeházak” vagy más típusú elhelyezési lehetőségekkel

A fenntartható fejlődési stratégia kétévenkénti felülvizsgálata során a jövőben is alkalmazni kell az Állampolgári Tanács módszerét, e módszerrel egyre több a civil szervezetet vonunk be. A kultúra, a művelődés, a társas élet erősítése.

A felülvizsgálatokkor össze kell hívni az Állampolgári Tanácsot, melybe be kell vonni a településeken élők mellet egyre nagyobb számban a civil szervezeteket Továbbra is megrendezzük a Falunapot, Népzenei találkozót, Civil napot és a Falusi Karácsonyi Ünnepséget, ezeken felül települési családi sportnapot is szervezünk

Megrendezett 0 egészségnapok száma

4 db

rendezvényen- rendezvényenként évi 1 ként évi 1 alkalom alkalom 0 alkalom

évi 1 alkalom

Polgármester

A fiatalok szívesen maradnak a nagyközségben

Vizsgálattal kapcsolatos előterjesztés benyújtása a képviselő-testületnek

0 db

1 db

2012 és 2014

Jegyző

Az polgárok és civil szervezet minél szélesebb körének bevonása a döntés előkészítésbe

Az Állampolgári Tanács üléseinek száma

0 db

2 db

Folyamatosan

ÁMK Társadalmi Közművelődési összetartozás és Könyvtári erősödik Intézete

Falunap, Népzenei találkozó, Civil nap és Falusi Karácsonyi Ünnepség

rendezvényen- rendezvényenként évi 1 ként évi 1 alkalom alkalom

2011




Nagymágocs nagyközség megítélése pozitívvá válik országszerte, olyan élénk kulturális élettel rendelkező nagyközség, ahová érdemes ellátogatni, ahol jó élni, tanulni, dolgozni.

Erősítjük a helyiek büszkeségét kulturális értékeikkel kapcsolatban

Tevékenység Mi történjen konkrétan a következő években?

Törekedni kell arra, hogy minél több Nagymágocsi Hírmondó további embert vonjunk be a kulturális támogatása, benne programok népszerűsítése programokba.

Fel kell fedeznünk a településen élő fiatal művész és sport tehetségeket, Tehetségkutató program fiataloknak támogatnunk kell őket a fejlődében. Népzenei találkozók rendezése

Népzenei találkozók további megrendezése.

Ütemezés Mikor?

Folyamatosan

2012

Folyamatosan

Az itt élők közül egyre többen vesznek részt a kulturális, szórakozási és sportolási lehetőségekben

Tömegsport jellegű programok keretében biztosítani kell a sportolási lehetőséget azok számára is, akik Családi sportnap szervezése nem engedhetik meg maguknak, hogy máshol sportoljanak.

Növelni kell a társadalmi elkötelezettséget és be kell vonni a helyi lakosságot az önkormányzati döntés előkészítésbe és ennek meghozatalába (pl. Állampolgári Tanács) Aktívan részt kell venni a nagyközség esélyegyenlőségi stratégiájának megvalósításában

Az esélyegyenlőségi stratégia készítése során össze kell hívni az Állampolgári Tanácsot, melybe be kell Állampolgári Tanács összehívása az 2010 vonni a településeken élők mellet esélyegyenlőségi stratégia alkotása előtt egyre nagyobb számban a civil szervezeteket

Folyamatosan

Nagymágocson tovább erősödik a társadalmi kohézió és az emberek befolyásolhatják a nagyközség által nyújtott szolgáltatások minőségét

Biztosítani kell, hogy az esélyegyenlőségi szempontok érvényesülni tudjanak a A stratégiák, koncepciók elkészítése és fenntarthatósági stratégia és más, a megvalósítása során figyelembe kell Folyamatos nagyközség működését befolyásoló venni az esélyegyenlőségi szempontokat stratégiák, koncepciók elkészítése és Kiegyenlítettebbek lesznek az megvalósítása során eltérő háttérrel rendelkezők esélyei Környezeti tolerancia Nagymágocson jelentősen javul a víz és a levegő minősége, megoldódik a szennyvíztisztítás és

A település közműszínvonalának emelése, támogatni kell a már Pályázati lehetőségek kihasználása, meglévő programok (pl. vízminőség szükséges döntések meghozatala javítás, szennyvíztisztítás és

2015



ÁMK Társadalmi Közművelődési összetartozás és Könyvtári erősödik Intézete ÁMK Közművelődési és Könyvtári Intézete ÁMK Közművelődési és Könyvtári Intézete

Társadalmi összetartozás erősödik

Indikátor

52 / 55


Kiinduló érték

Célérték

Családi sportnap megrendezése

0 alkalom

évi 1 alkalom

Példányszám megjelenése és elérhetősége az interneten is

évi 10 lapszám évi 10 lapszám

Tehetségkutató program megrendezése

0 alkalom

évi 1 alkalom

Családi sportnap megrendezése

0 alkalom

évi 1 alkalom

Hogyan mérjük?

Népzenei találkozó megrendezése

Csökken a megbetegedések ÁMK száma, a betegek Közművelődési állapota javul, és Könyvtári társadalmi Intézete összetartozás erősödik

Jegyző

Erősödik a társadalmi kohézió

Az Állampolgári Tanács üléseinek száma

0 db

1 db

Jegyző

Erősödik a társadalmi kohézió

Elkészült stratégiák esélyegyenlőségi fejezeteinek száma

0 db

Elkészült stratégiánként 1 db

0 db

3 db

Képviselőtestület

Környezeti mutatók javulása

Megvalósult programok




elvezetés, a hulladékkezelés így az itt lakók egészségesebben élhetnek

elvezetés, megvalósítását.

Tevékenység Mi történjen konkrétan a következő években?

Ütemezés Mikor?



Indikátor

53 / 55


Kiinduló érték

Célérték

Hogyan mérjük?

hulladékkezelés)

El kell készíteni azokat a stratégiákat és terveket, amelyek segítenek felkészülni a klímaváltozás hatásainak kezelésére. Környezettudatosság erősítése: ösztönözni kell az itt élőket a környezettudatos magatartásra, tájékoztató anyagokat kell készíteni, amelyek segítenek megérteni és elmélyíteni a környezettel kapcsolatos ismereteket

Tájékoztató anyagokat készítése pályázati források felhasználásával. Környezetvédelmi ismereteket tartalmazó tájékoztató anyagok elhelyezése a honlapon

Táj- és településkép szépítése

Tisztasági nap megrendezése elkövetkezendő időszakban is

Támogatni kell a vállalkozások technológiára A nagyközségben csökken az környezetkímélő történő váltását. energia és vízfogyasztás, nő a megújuló energia felhasználás, valamint az További vizsgálatokat kell folytatni a újrahasznosított, feldolgozott termálvíz erőforrás megőrző, komplex, hulladék mennyisége. környezetbarát hasznosíthatósága érdekében

Elkészült tájékoztató anyag/benyújtott pályázat/honlapon történő megjelenés

0 db

1 db

évi 2 db

évi 2 db

0 db

2 db

Testületi előterjesztés 0 db

1 db

2011

Jegyző

Lakosság környezettudatos magatartása

Folyamatosan

Polgármester

Lakosság környezettudatos magatartása

Megvalósult program

Tájékoztató előadás szervezése a megújuló energiaforrások alkalmazásával kapcsolatban (hévíz ill. geotermikus és szél és nap energia)

2012



Megvalósult tájékoztató előadás

Vizsgálat megrendelése és az eredmény képviselőtestület elé terjesztése

2014

Polgármester


az


54 / 55


FELHASZNÁLT IRODALOM A Szentesi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja -VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság Budapest, 2006. május http://szentesi-kisterseg.celodin.hu/altalanos.htm Szentes Kistérség Többcélú Társulása Ifjúsági koncepciója 2009-2013 és cselekvési terve 2010-2011 Szentesi kistérség kulturális stratégiája Szentesi kistérség kulturális operatív programja (2010/2011) Szentes Kistérség Többcélú Társulása szociális szolgáltatástervezési koncepciója A Dél-Alföldi Régió Területfejlesztési Koncepciója Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézet Békéscsaba- Kecskemét - Szeged, 1998. november Dél-alföldi Régió Területfejlesztési Operatív Programja 2009-2010 Csongrád Megye Területfejlesztési Koncepciója 2007. Békés Megye Területfejlesztési Koncepciója MTA RKK ATI Békéscsabai Osztály Békés megye hosszú távú közúthálózat-fejlesztési tervének felülvizsgálata BME Út és Vasútépítési Tanszék 2006. Dél-Alföldi Turizmusfejlesztési Statégia 2007-2013


55 / 55


JOGI FIGYELMEZTETÉS Jelen dokumentum az AAM Vezetői Informatikai Tanácsadó Zrt. (továbbiakban AAM) szellemi terméke. A dokumentumban foglaltak jogtalan felhasználása esetén az AAM jogosult a szerzői jog megsértése miatti jogszabályi következmények alkalmazását kezdeményezni. A dokumentum tartalma üzleti titok. Amennyiben hatályos jogszabály vagy a felek közötti szerződés máshogy nem rendelkezik, jelen dokumentum címzettje a dokumentumban foglaltakat köteles bizalmasan kezelni, azt harmadik félnek tudomására nem hozhatja. ©2010 AAM Vezetői Informatikai Tanácsadó Zrt. Minden jog fenntartva.

FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI STRATÉGIA részére

Recommend Documents