Fenntartható fejlődés Workshop 2014. január 29.
Four towers - virtual route of history, culture and tradition linking the area between Nagykanizsa, Kaposvár, Koprivnica and Čakovec
• Roger N. Beachy, az amerikai élelmezési és mezőgazdasági intézet korábbi vezetője szerint: „ Egyre nagyobb hangsúlyt fektetünk az élelmiszer-biztonságra és az egészségre, viszont a túlnépesedés miatt egyre nagyobb nehézségekbe ütközik az elegendő mennyiségű és megfelelő minőségű táplálék előállítása. A globális klímaváltozás következtében a jövőben romlani fognak a feltételek, kevesebb lesz a termőterület és a víz, míg a termelés intenzitása nőni fog.”
Fenntartható fejlődés
„A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégítsék a szükségleteiket”.
• A fenntartható fejlődés három alappilléren nyugszik: a szociális, a gazdasági és a környezeti pilléreken és mindhármat együttesen, kölcsönhatásaik figyelembevételével mérlegelni kell a különböző fejlesztési stratégiák, programok kidolgozása során, illetve a konkrét intézkedésekben, cselekvésekben.
• A fejlődés alapvető célja:
a szociális jólét, a méltányos életfeltételek lehetőségének biztosítása mindenki és egyaránt a jelenlegi és a jövőbeli nemzedékek számára, ami csak úgy lehetséges, ha közben fenntartható módon hasznosítjuk a természeti erőforrásokat, elkerüljük a káros hatásokat, s különösen a környezet állapotában bekövetkező visszafordíthatatlan változásokat. 3 fő jellemzője: - fenntartja az élet általános minőségét - biztosítja a természetes erőforrások folyamatos elérhetőségét - elkerüli a tartós környezeti károkat
A fenntartható fejlődés fő alapelvei- a holisztikus megközelítés elve
• A környezet, társadalom, gazdaság problémája összefonódik, együttes kezelése a problémáknak. Fel kell tárni az ok-okozati összefüggéseket. A környezetvédelemmel kapcsolatban rossz a szemléletmód: a károk felszámolása, a nem megfelelő technológia megtartása hosszabb távon. Ezek nem szolgálják az erőforrások kíméletét.
A fenntartható fejlődés fő alapelvei- az integrációs elv • A környezet, társadalom és gazdaság integrációja. Az ember a természet része, a társadalom léte csak a természet megőrzésével lehetséges. • Cél: fenntartható társadalom, ami fenntartható gazdaságot feltételez. • A fenntartható fejlődés elve magában foglalja a környezet, a gazdaság, a társadalom minden elemét, melyet egyforma súllyal kell figyelembe venni fejlesztési döntéseinknél. A mai gyakorlat azonban nem ezt az elvet követi, a gazdaság elsődleges szerepet kap. Az integrációs elv alkalmazása a mai széttagolt, különálló intézményrendszerrel nem megoldható. • A fenntartható fejlődés legfontosabb előfeltétele pont ez az integráció kellene, hogy legyen, a környezeti és közgazdasági meggondolások ötvöződjenek a döntéshozatalban. A gazdasági és ökológiai rendszereink összekapcsolódnak a valós világban, de csaknem teljesen különváltak intézményeinkben.
A fenntartható fejlődés fő alapelvei- a tartamosság elve • A fejlődés úgy valósuljon meg, hogy a természet a jövő nemzedék számra is fennmaradjon. Hosszú távú gondolkodás a termelésben. • A mai fogyasztói társadalmak erőforrás felhasználása rendkívül nagy, nemcsak saját, hanem más országok erőforrásait tekintve. • A természeti rendszerek „stratégiái” és az emberi gazdálkodási rendszer stratégiái nagyban különböznek. A természetben működik a negatív visszacsatolás rendszere, míg az ember megpróbálja a negatív visszacsatolások kiiktatni, vagy hatásukat elodázni.
A fenntartható fejlődés fő alapelvei- A természeti erőforrások használatának és megőrzésének egyidejűsége
• A használat során kell a megőrzésről gondoskodni, s nem utólagosan (természetvédelem).
• Használat-az egyén rövidtávú szükséglete (ma) • Megőrzés-a faj hosszú távú szükséglete (holnap) • A tartamosság elvét biztosítja.
• A megelőzés és elővigyázatosság elve - A legjobb problémamegoldás a probléma létrejöttének megelőzése - Ha nem ismerjük minden összefüggését a problémának, nem ok arra, hogy ne foglalkozzunk vele (ózon GMO). • Az alkalmazkodási formák megőrzése - Az evolúció „legyártotta” azokat a formákat, amelyek a környezet változásához való alkalmazkodást biztosíthatják. - Az emberi társadalmak alkalmazkodása során is kialakultak a környezetileg harmonikus együttélési formák (szerves kultúra). - A rövidtávon sikeres globális kultúra a saját belső feltételeihez, s nem a környezeti feltételekhez alkalmazkodik.
• A helyi erőforrások alkalmazása - A helyben elérhető források fenntartható használata. - A mobilizáció lehetővé tette a helyi erőforrásoktól való látszólagos függetlenedést Formái: gyarmatosítás, tőke allokáció Kiteljesedése: globalizáció - A globalizáció evolucionista felfogása: - A globalizáció az emberi társadalom tudatlan kísérlete a globális szintű alkalmazkodásra. Az ember kilép a helytől való függésből. Helye térré tágul. A tér nem szolgáltat közvetlen visszajelzéseket az alkalmazkodás sikeréről. • Az ökológiai adottságoknak megfelelő hasznosítás - A környezeti rendszerek átalakítása állandó fenntartást (energia-befektetést) követel. - Az átalakítás sematizálja az ismereteket (egyféle-többféle), csökkenti a termékek és az élővilág sokféleségét.
Környezet adekvált hasznosítás elve • Ha a terület nem megfelelő számára, akkor megváltoztatja azt. • Pl. száraz öntöz; mocsaras lecsapol. Helyette a megoldás: természetszerű állapotban kellene hagyni és nem kellene a megváltoztatásra törekedni. • Az elv azt fejezi ki, hogy a környezetünkben lévő természetes rendszereket úgy kellene hasznosítani, hogy az leginkább megfeleljen a természetes állapotának. A gyakorlatban elterjedt a természetes rendszerek teljesen más célú hasznosítása. • Gondoljunk csak a mocsarak lecsapolására, és mezőgazdasági termelésbe való bevonására, az árterek megszüntetésére és termőterületkén való felhasználásra stb. Ez az alapelv lenne a mezőgazdaság legfontosabb elve. Minden környezeti rendszernek meg kellene találni az adekvát hasznosítását, az ahhoz tartozó termékszerkezetet és technológiát.
• A nem környezet-adekvát hasznosítással állandó termelési és így pénzügyi kockázatvállalás jár együtt.
A fenntartható fejlődés fontosabb konkrét ökológiai és emberközpontú alapelvei • a természeti életközösségeket gondozni kell, • az emberi élet minőségét javítani kell, • a Föld életképességét és változatosságát meg kell őrizni,
• a meg nem újuló erőforrások kiaknázását a lehető legkisebbre kell szorítani, • a föld eltartó képességén belül kell élni, • az emberi hozzáállást és gyakorlatot, ahol szükséges meg kell változtatni,
• az emberi közösségeknek képessé kell válniuk saját környezetük gondozására, • a fejlődés és környezetvédelem összehangolására nemzeti kerettervet kell kidolgozni, • az egészséges környezet érdekében világméretű szövetséget és egyezményeket kell kötni.
Szociális és gazdasági dimenziók • • • • • •
Nemzetközi együttműködés Szegénység elleni küzdelem A fogyasztói szokások megváltoztatása Népesség és fenntarthatóság Az emberi egészség védelme és elősegítése Fenntartható emberi települések
• Határozathozatal a fenntartható fejlődésre
Természeti erőforrások védelme és kezelése • • • • • • • • • • • • • •
Az atmoszféra védelme Fenntartható tájhasználat Harc az erdőpusztulás ellen Sivatagosodás és aszály Hegyi területek fenntartható fejlődése Fenntartható mezőgazdaság és vidékfejlesztés A biológiai sokféleség fenntartása Biotechnológiai fejlesztés Az óceánok védelme Az édesvíz védelme és kezelése A toxikus kémiai anyagok biztonságos használata Veszélyes hulladékok kezelése A szilárd hulladékok és a szennyvíz kezelése Radioaktív hulladékok kezelése
Fenntartható fejlesztés kritériumai • A fenntartható fejlődés érdekében csak olyan termelésnövelést szabad szorgalmazni, amely - megőrzi a talaj termőképes állapotát és nem szennyezi a felszín alatti vizeket; - megőrzi a növénytermesztés és az állattenyésztés genetikai erőforrásait; - elősegíti a biológiai sokféleség, a biodivezitás fennmaradását; - a humán táplálkozási lánc valamennyi szereplője számára az élő szervezetet nem károsító, s megfelelő beltartalmi értékű termékeket állít elő; - melléktermékeivel és hulladékaival nem, vagy csak minimális mértékben szennyezi a környezetet; - a vidéki népesség minél szélesebb köre számára biztosít munkaalkalmat és megélhetést; - lehetővé teszi a termelés gazdaságosságának folyamatos fenntartását.
• A fenntartható mezőgazdasági termelés feltételeinek megteremtése hosszú távra szóló, nagy ívű, több generációt érintő program kidolgozását és megvalósítását igényli. Ebben a programban egyszerre kell megfogalmazni a Magyarországon jelentkező és megoldásra váró problémákat, valamint figyelembe venni azokat a globális környezeti feltételeket, amelyek az emberi életfeltételek hosszú távú biztosításához szükségesek. • Ahhoz, hogy a magyar mezőgazdaság fenntarthatóság követelményeinek megfelelő modernizációja beindulhasson és végbemehessen, mindenekelőtt arra van szükség, hogy a magyar mezőgazdaság szereplőivel megértessük és elfogadtassuk a természeti és a környezeti szempontok fontosságát.
A mezőgazdasági melléktermékek és hulladékok hasznosítása • Az olcsó műtrágya mellett a nagyüzemek sokáig nem kezelték és használták fel megfelelően a meglévő almos trágyát. • A műtrágya árának növekedésével ez a helyzet a nyolcvanas évek végén jelentős mértékben javult, és az almos trágyát már teljes egészében felhasználták. Az évente keletkezett több tízmillió köbméter hígtrágyának azonban csak mintegy harmadát használták fel a mezőgazdaságban. • A mezőgazdaság privatizációtól azt is lehetett várni, hogy növekedni fog a melléktermékek és termelési hulladékok gazdaságon belüli felhasználása. Ez a várakozás részben meg is valósult:
Jelenlegi tendenciák a mezőgazdaságban a. A kisgazdaságokban, ahol van állattartás, jellemző mind az almos trágya felhasználása, mind a melléktermékek (pl. kukoricaszár) betakarítása. A gyenge eszközellátottságú gazdaságokban kiemelkedő gazdasági jelentősége is van a melléktermékek hasznosításának. b. A nagyobb (100 ha feletti) családi gazdaságokban már kifejezettebb a növénytermesztési (főként gabona) irányú specializáció. A melléktermékeket vagy eladják, vagy beforgatják a földbe és ezt ők is károsnak tartják. Az állattenyésztés fejlesztésével egyúttal a műtrágya vásárlást is kiválthatnák. Probléma: tőkehiány
c. A 300 hektárnál nagyobb gazdaságoknál, a nagyüzemeknél nagyon erős tendenciát lehet tapasztalni a növénytermesztési ágazatok, főleg gabonafélék és ipari növények termesztésének további előtérbe helyezésére. Itt az állattenyésztés kezelése éppen fordított, mint a 100 hektárnál nagyobb családi gazdaságok esetében: a még meglévő állattenyésztési ágazatoktól is meg akarnak szabadulni. Új telepek létesítésével szinte sehol sem foglalkoznak.
A környezetbarát trágyázás általános alapelvei • A gazdaságosan elérhető termésszint tervezése • A lehetséges tápanyag-források (állati és növényi eredetű szerves trágyák, műtrágyák) ésszerű kihasználása a tápanyag-gazdálkodásban • A növények fajlagos szükségletének és a talaj tápanyagellátottságának, valamint szolgáltató képességének fokozottabb figyelembevétele a kijuttatás adagjának megállapításakor • A mérleg-elv alkalmazása a tápanyag-gazdálkodásban • A talajok közepes tápanyag-ellátottsági szintjének elérése, fenntartása • Talaj tulajdonságokhoz igazodó műtrágyák (tápelemformák) alkalmazása • A környezetszennyezés megelőzése ill. minimálisra csökkentése (veszteségek megelőzése)
Mezőgazdasági természeti és környezeti szempontok érvényesülése A mezőgazdasági termeléssel összefüggő természetvédelmi program négy nagy területe: • A természeti értékeket hordozó területek; • Az intenzív mezőgazdasági hasznosításra alkalmas területek; • A rossz adottságokkal rendelkező, extenzív hasznosításra alkalmas területek; • A természeti értékekkel nem rendelkező és extenzív hasznosításra sem alkalmas területekre.
• A jövőben a mezőgazdaságilag hasznosított területek egy részén nem élelmezési célú termesztés folyik majd. Ezeken a területeken nagy jelentősége lesz a tápanyag megfogó-visszatartó növényeknek, hogy a felgyülemlett tápanyag kimosódásának a veszélye csökkenjen. • E területek fontos felhasználási lehetősége lesz az energetikai célú biomassza előállítás. • Más alternatív felhasználási lehetőségek is adódnak: ilyenek a turisztikai célú felhasználás, mesterséges vízfelületek létesítése, végső soron a táj kultúr állapotban tartása. • A gyepek tekintetében a rendszerváltás, a privatizáció kedvező hatásai nem, vagy csak lokálisan érzékelhetők. A gyepeket fenntartó hagyományos állattenyésztési ágazatok válsága következtében a gyepterületek még a korábbinál is jobban leértékelődtek. Országosan általánosan jellemző a gyepterületek kihasználatlansága.
Globális szempontok • A globális környezeti problémák szempontjából a fenntartható mezőgazdaság közép- és hosszútávra szóló programjának középpontjába az üvegházhatás csökkentését, illetve az energiaproblémát kell állítani. • A CO2 kibocsátásának 8 százalékos csökkentésének a teljesítésében a biomassza a jelenleginél nagyobb mértékű energetikai célú felhasználása segíthet. • Az energiafelhasználásban a fosszilis energiahordozók helyét a megújítható energiaforrásoknak kell elfoglalniuk. Ebben a mezőgazdaságnak sajátos szerep jut: !!! a mezőgazdaság az az ágazat, amelynek hosszútávon energia felhasználóból energia kibocsátóvá kell válnia!!!
Az ökológiai szemlélet erősítése • Az agrár felsőoktatásban növelni kell az ökológia oktatást. • A megfelelően képzett szaktanácsadók működése is alapvető követelmény. • A termelők szemléletét át kell hatnia az ökológiai szemléletnek. • Ennek a szemléletet elterjesztése érdekében sokat kell tennie:
Állami szervek
Civil szervezetek
Szaktanácsadás
Kutatóintézetek
Egyetemek
• Az Állam szerepe kiemelkedő fontosságú!
A támogatási rendszert úgy kell kialakítania, hogy abban megjelenjenek a természeti és környezeti szempontok. (pl. - a termőföld ugoroltatása/pihentetése, - az egységnyi területre kiszórható tápanyagok mennyisége/minősége - pótlólagos támogatás a környezetkímélő mód-szerek bevezetésére)
A Talaj 10 parancsolata 1. Ne foglalj el a természettől több és jobb földet, mint amennyi okvetlenül szükséges. 2. Ne engedd, hogy a víz elrabolja a talajt a gondjaidra bízott területről. 3. Ne hagyd, hogy a szél elhordja a földet. 4. Fölöslegesen ne taposd, ne tömörítsd a talajt. 5. Csak annyi trágyát vigyél a talajba, amennyit a növény kíván. 6. Csak jó vízzel öntözz, anélkül, hogy vízfölösleget okoznál. 7. Ne keverj a talajba olyan anyagot, amely nem bomlik el benne, hacsak nem javítási céllal teszed. 8. Ne vigyél a termőföldre mérgező anyagot, amely tönkreteszi az élővilágot. 9. A talaj termékenységét őrizd meg, sőt - ha lehet - növeld. 10. Ne feledd: a talajon nem csak állsz, hanem élsz is!!!
Biogazdálkodás A biogazdálkodás (más néven: ökogazdálkodás, organikus gazdálkodás) olyan gazdálkodási forma, mely szerves trágyázáson, biológiai növényvédelmen és természetes biológiai ciklusokon alapul, a szintetikus műtrágya és (szintetikus) növényvédő szerek mellőzésével, például baktériumalapú biotrágyák használatával. Tevékenységek alatt itt erdő-, mező-, tájgazdálkodást, vidékfejlesztést és élelmiszertermelést értünk.
• A biogazdálkodás előnye a mikroelemekben, vitaminokban gazdag, kevés káros anyagot tartalmazó biotermék. • Míg a szokványos gazdálkodásban a károkozók elleni védelem érdekében rovarölő- és gyomirtó szereket használnak, addig a biogazdálkodásban a megelőzésé a főszerep. • Növényvédő szerek közül csak olyanokat használnak, melyek káros szermaradékot egyáltalán nem hagynak. • Hozamfokozásra hormonok, antibiotikumok nem használhatóak fel, valamint nem termesztenek génmódosított növényeket.
Alkalmazott technikákTalajmenedzsment • A mezőgazdasághoz szükséges földnek nitrogénre, foszforra és káliumra is szüksége van, mikro tápanyagok és szimbiotikus gombák mellett. • Ezek közül a nitrogénszükséglet fedezése a megfelelő időben az, ami a legtöbb gondot okozza a bio gazdálkodók számára. Ennek elérésére kiváló eszköz lehet a vetésforgó alkalmazása és a különböző zöld trágyák használata. • A rizobia baktériummal szimbiózisban élő hüvelyesek ültetése és a vegyes ültetés tovább segíthet a talaj nitrogéntartalmának növelésében, emellett védelmet nyújthat a rovarok és a betegségek ellen is.
Alkalmazott technikák- A gyomnövények kontrollja • A biogazdálkodás nem tűzi célul a gyomok teljes megsemmisítését, ehelyett azok csökkentését és elnyomását tartja megfelelőnek. • Számos megoldás kínálkozik a gyomnövények ellen: - a növények rotációja segítségével elkerülhető, hogy az egy bizonyos növénnyel párhuzamosan megjelenő gyomok hosszabb távon megmaradhassanak. - a biogazdálkodás emellett természetesen alkalmaz fizikai és mechanikus megoldásokat is a gyomnövények irtása céljából, és van néhány természetes eredetű gyomirtó is, mint például a tömény ecetsav.
Alkalmazott technikák- Egyéb élőlények • A növényeket megtámadó baktériumok, állatok, gombák és rovarok ellen számos megoldás kínálkozik, kezdve a növények fizikai bekerítésétől a talajcseréig. • A növények rotációja itt is hasznos lehet, a több növényt tartalmazó polikultúrák pedig különösen sokat segíthetnek a betegségek elkerülése érdekében, szemben a nagyüzemi mezőgazdaságban használt monokultúrákkal. • A különböző kártevőktől úgy is meg lehet szabadulni, hogy azokat más organizmusok segítségével szorítjuk vissza, melyek nem vagy kevésbé károsak a növények életére.
Gazdaságosság • Az organikus gazdálkodás hozamai nem sokkal alacsonyabbak a hagyományos mezőgazdálkodásban elérteknél. (a hozam a hagyományos 91%-a, közel fele akkora trágyázási és 97%-kal alacsonyabb gyomirtói költségekkel.) • A bio élelmiszerek árában található prémium tovább növeli az ilyen típusú mezőgazdaság versenyképességét. • További gazdasági előnyt jelent az is, hogy a biogazdálkodás jóval ellenállóbb az extrém időjárásra (70-90%-kal magasabb hozamot hoz, mint a hagyományos mezőgazdaság aszály esetén). • A biogazdálkodás emellett munkaigényesebb a hagyományos mezőgazdasághoz képest, hiszen a vegyszerhasználat mellőzését a legtöbb esetben emberi munkával pótolják, így annak széleskörű elterjedése számos új mezőgazdasági munkahelyet is teremthet. • A biogazdálkodás jelentőségét mutatja az is, hogy a bio élelmiszerek piaca 2001-es 20 milliárd dollárról 2007-re 46 milliárd dollárra nőtt.
Köszönöm a megtisztelő figyelmet!
