Fémtartalmú szennyvíz-szuszpenzió ülepíthetőségének kísérleti vizsgálata
EXPERIMENTAL INVESTIGATION OF THE SETTLING OF CONTAMINATED BY METALS WASTE WATER SUSPENSION
TDK dolgozat
Sándor Gabriella Odett Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Környezettechnika szakirány 4. éves hallgató
Konzulensek: Dr. Bokányi Ljudmilla egyetemi docens, a műszaki tudomány kandidátusa Dr. Mádainé Üveges Valéria junior kutató Miskolci Egyetem Nyersanyagelőkészítési és Környezeti Eljárástechnikai Intézet
2011.november 4.
Eredetiségi nyilatkozat Eredetiségi nyilatkozat "Alulírott Sándor Gabriella Odett, a Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Karának hallgatója büntetőjogi és fegyelmi felelősségem tudatában kijelentem és aláírásommal igazolom, hogy ezt a dolgozatot saját magam készítettem, a benne leírt vizsgálatokat – ha ezt külön nem jelzem – magam végeztem el, és az ismertetett eredményeket magam értem el. Adatokat, információkat csak az irodalomjegyzékben felsorolt forrásokból használtam fel. Minden olyan részt, melyet szó szerint, vagy azonos értelemben, de átfogalmazva más forrásból átvettem, egyértelműen, a forrás megadásával megjelöltem." Miskolc, dátum
................................................... a hallgató aláírása
A konzulens nyilatkozata Konzulensi nyilatkozat "Alulírott XY, a Miskolci Egyetem … Intézetének [titulus…] a TDK dolgozatot beadásra alkalmasnak ítélem." Egyéb megjegyzések, ajánlás:
Miskolc, dátum
................................................... a konzulens aláírása
Tartalomjegyzék 1. Bevezetés .................................................................................................................. 1 2. Az ipari szennyvíz ..................................................................................................... 2 2.1.
Az ipari szennyvizek fajtái ............................................................................. 2
2.2.
Az ipari szennyvizek bevezetése a közcsatornába ....................................... 3
2.2.1. A közcsatornába való elhelyezés szempontja ......................................... 6 2.3.
Az ipari szennyvizek tisztítása ....................................................................... 6
2.3.1. A szennyvizek szennyező anyagai, a szennyező anyagok mennyiségi jellemzése ................................................................................................ 7 2.4.
A fém tartalmú szennyvizek kezelése ............................................................ 8
2.4.1. A pH beállítás........................................................................................... 8 2.4.2. Precipitálás .............................................................................................. 9 2.4.3. Fázisszétválasztás ................................................................................... 9 2.5.
Fémek oldhatósága ...................................................................................... 9
2.6.
Ülepítés .......................................................................................................... 11
2.7.
Flokkulálószerek ............................................................................................ 12
2.8.
Koagulálószerek ............................................................................................ 13
2.9.
Zeta-potenciál ................................................................................................ 13
3. Kísérleti rész .............................................................................................................. 14 3.1.
Zeta-ptenciál mérés eredeti rendszerben és koagulálószer jelenlétében ...... 15
3.2.
Zeta-potenciál mérés flokkulálószer jelenlétében .......................................... 18
3.2.1. PN38710 flokkulálószeres ülepedési vizsgálat ........................................ 20 3.2.2. PN5416 flokkulálószeres ülepedési vizsgálat .......................................... 22 3.2.3. PA5400 flokkulálószeres ülepedési vizsgálat .......................................... 23 3.2.4. PA5419 flokkulálószeres ülepedési vizsgálat .......................................... 24 3.2.5. Magnaflok flokkulálószeres ülepedési vizsgálat ...................................... 25 3.3.
Ülepedési vizsgálatok .................................................................................... 26
3.4.
Szűrési vizsgálatok ........................................................................................ 30
4. Összegzés ................................................................................................................. 35 5. Irodalomjegyzék ........................................................................................................ 36
1. Bevezetés Természeti erőforrásaink közül a víz a biológiai létfeltételek biztosítása, a társadalom mindennapi élete és a gazdaság működése szempontjából egyaránt nélkülözhetetlen. Hazánkban a vízellátással kapcsolatosan évtizedekig nem merültek fel sem mennyiségi, sem pedig minőségi gondok. A II. világháború után bekövetkezett gazdasági fejlődés amely bővítette a gazdasági célú vízfelhasználást és növekedtek a lakossági vízigények is. Országunk vízfelhasználása az 1970. évi 3 milliárd m3-ről az 1990-es évek elejére 8 milliárd m3-re növekedett. A felhasznált víz döntő többsége használat után visszakerül az ún. befogadókba, többnyire a felszíni vízfolyásokba. E vizek szennyezettsége a felhasználás jellegétől, valamint az alkalmazott technológiáktól függően különböző. A természeti erőforrások, valamint a környezet védelme miatt kívánatos lenne az elszennyezett víz teljes körű tisztítása. A szennyvíz az ipari vagy háztartási vízfogyasztás végterméke, lényegében bármely olyan víz, amely emberi behatásra szennyeződött, illetve eredeti minősége romlott. A víz a felhasználás során szennyvízzé válhat, amelyet a keletkezése és a szennyezőanyagtartalom szerint három nagy csoportra osztunk: kommunális szennyvízre, és ipari és mezőgazdasági szennyvízre. A három nagy vízfelhasználó csoport közül az ipar vízfogyasztása a legnagyobb, az összes fogyasztás 79%-a, ezen belül a villamosenergiaipar, a kohászat és a vegyipar a legnagyobb fogyasztó. A 20. század második felében elsősorban az ipari tevékenység fokozódása, másodsorban a kommunális szféra vízfogyasztásának bővülése a hazai szennyvizek mennyiségének növekedéséhez vezetett. 1965-ben a kibocsátott szennyvíz mennyisége 350 millió m3/év volt, 1992-ben pedig már meghaladta a 900 millió m3/év értéket [15]. Az ipari szennyvíz egyebek mellett nehézfémeket tartalmazhat (cink, alumínium, foszfor, nikkel, vas, réz), ezáltal a közcsatornába nem lehet beengedni. Éppen ezért feltétlenül kell foglalkoznunk ezen fémek eltávolításával. A speciális szennyvizek tisztítására számos eljárást dolgoztak ki, a szennyvíz jellegétől függően: extrakció, oxidáció, adszorpció, bepárlás, kristályosítás, a szennyező anyagok kicsapása. A Miskolci Egyetem Nyersanyagelőkészítési és Környezeti Eljárástechnikai Intézet GOP K+F Projektjébe bekapcsolódva, vizsgálok egy iparból kikerült fémtartalmú szennyvizet. A dolgozatomban a csapadékos víz ülepíthetőségével foglalkozom. A nehézfém tartalmú szennyvíz mintából kezelés során csapadék formájában ejtik ki a nehézfémet, majd ezután az ülepítés segítségével kerül leválasztásra.
1
Dolgozatomban az ülepedés hatásfokának növelését tanulmányozom. Ehhez a csapadék zeta potenciálját mértük, majd a kapott adatok alapján alkalmas flokkulálószert választom ki. Ezt követően a hatásukat vizsgálom, különböző koncentrációjuk mellett. A kísérletek során meghatározom az ülepedési görbéket, majd a kiértékelést követően javaslatot teszek az adott szennyvíz optimális ülepítési paramétereire.
2. Az ipari szennyvíz Az ipari üzemekben felhasznált minden vizet valamilyen fajtájú vagy mértékű szennyezés éri. A használt ipari vizek a szennyezésének mértékétől és az elhelyezésének módjától igényelnek vagy nem igényelnek kezelést. Mindazok az ipari használt vizek, amelyek szennyezettsége nagyobb, mint az újrahasználatra bocsátás minőségi kritériumai, kezelést igényelnek, tehát szennyvíznek nevezhetők. Az ipari gyakorlatban csakis azokat a környezetbe kibocsátott használt vizeket nevezik szennyvíznek, amelynek szennyezettsége magasabb szintű, mint a befogadóba bocsátott maximális szennyezettségi határérték. A használt vizek újrahasználata esetén szükséges kezelési igény lehet az előbbinél lényegesen alacsonyabb, de lehet jóval magasabb mértékű is. A kezeléstechnológiák azonban a legtöbb esetben azonosak vagy bizonyos elemeik feltétlenül azonosak [1]. Az ipari szennyvíz mennyisége függ:
2.1.
–
az adott ipar jellege
–
a működő üzemek gyáregységek száma
–
az alkalmazott technológia típusa és színvonala
–
a vezetés és dolgozók környezettudata
–
a vezetés és a dolgozók érdekeltsége
–
technológiai fegyelem betartása
Az ipari szennyvizek fajtái:
Az ipari szennyvizeket keletkezés helye szerint az alábbiak szerint csoportosíthatjuk: •
Hűtővíz
•
Vegyipari szennyvíz
•
Fémkohászati szennyvíz 2
•
Gépipari szennyvizek
•
Elektronikai ipar szennyvizei
•
Bőripari szennyvizek
•
Textilipari szennyvizek
•
Papír- és cellulózipar szennyvizei
•
Élelmiszeripari szennyvizek: -
Húsipari szennyvizek (vágóhidak)
-
Cukorgyártás szennyvizei
-
Tejipari szennyvizek
-
Konzervgyári szennyvizek [5].
2.2.
Az ipari szennyvizek bevezetése a közcsatornába
A közcsatornába kerülnek az ipari szennyvizek, amelyek biológiailag könnyen bonthatók és a szennyvíztisztítás szempontjából semmilyen veszélyt nem jelentenek a lakossági szennyvíztisztítóra. Egyéb iparágak szennyvíz kibocsátásai már veszélyesek is lehetnek a lakossági szennyvíztisztítóra, éppen azok toxikus anyag tartalom miatt, ami a kommunális tisztító biológiáját, mikroorganizmusait el is pusztíthatja. A veszélyes anyagok között elsősorban klórozott, nitrált vagy szulfonált szerves vegyületeket, többgyűrűs aromás szénhidrogéneket kell megemlíteni, de ezek mellett egyéb gyógyszerek, növényvédő szerek,
ólom,
kadmium,
higany,
s
egyéb
nehézfémek
is
hasonló
hatást
eredményezhetnek. A veszélyes anyagokat előtisztításnak kell alávetni, hogy az anyagok koncentrációját határérték alá csökkentsék. A veszélyes ipari szennyvízre előtisztítást kell kiépíteni, a lakosság biológiai szennyvíztisztítójának a védelme érdekében. Az ilyen szennyező anyagokat kibocsátó iparágak vagy üzemek csoportosítása: 1. erőművek, energiatermelés, bányászat: - füstgáz kezelés - hűtőrendszerek - szén és ásványérc előkészítés - szénfeldolgozás, a brikettgyártás - szén előállítás, aktív szén gyártás
3
2. építőipari anyagok, üveg, kerámia: - azbeszt-cement termékek gyártása - üvegszálas termékek gyártása - kerámia termékek gyártása 3. fémek előállítása vagy megmunkálása: - felületkezelő iparágak (galvanizálás, felületkezelés, savazás, galvánelem-gyártás) - vas- és acéltermékek felületkezelése, - nem fémes felületek kikészítése - fémötvözetek gyártása
4. szervetlen vegyipar: - alapvető vegyszerek gyártása - ásványi savak, lúgok, sók előállítása - alkáli-klor elektrolízis - ásványi műtrágyák gyártása - nátrium előállítás - szervetlen festékek gyártása - félvezetők és fotócellák gyártása - robbanóanyagok gyártása - nagy diszperzitású oxidok gyártása - bárium vegyületek előállítása 5. szerves vegyipar: - alapvető szerves vegyületek gyártása, - festékek gyártása, - szintetikus műszál gyártás, - szintetikus anyagok előállítása - halogén tartalmú szerves vegyületek előállítása - szerves robbanóanyagok gyártása - papír- és bőrgyártás - gyógyszergyártás - növényvédő szerek előállítása - detergensek gyártása 4
- kozmetikumok készítése - zselatin alapú ragasztóanyagok gyártása
6. ásványi és szintetikus olajok gyártása:
- ásványolaj feldolgozás - szintetikus olajok gyártása
7. nyomdák, reprodukciós vállalkozások:
- nyomdászati alapanyagok, termékek gyártása - fotófelvételek készítése - fóliák és képek gyártása, előállítása - felületi borítással ellátott nyomdai készítmények gyártása
8. fa, cellulóz és papíripar:
- cellulóz-gyártás - csomagoló kartonok gyártása - textil bőr és szőrmeipar - textil és textil kikészítő készítmények gyártása - bőr és bőrtermékek előállítása - vegyszeres bőrtisztítás, mosodák 9. más iparágak: - különböző vegyszerek felhasználása, kezelése, tárolása - gyógyászati készítmények gyártása, tárolása - tisztítószerek gyártása, tárolása - festékek, lakkok gyártása - állati eredetű extraktumok előállítása - mikroorganizmus tenyészetek, vírusok előállítása A
fémfeldolgozás
vonatkozásában
külön
is
megfelelő
határértékek
kerültek
megállapításra a közcsatornába bocsátható szennyvizek fémkoncentrációit illetően. Valamennyi ország szabványa nagyon sok komponensre állapít meg határértéket, közöttük a következőkre: arzén bárium, ólom, kadmium, klór, króm, cianid, réz, nikkel, 5
higany, szelén, ezüst, szulfid, ón, cink, és adszorbeálható szerves klórtartalmú vegyületek. Az ipai szennyező anyagok közcsatornába kerülése átalakuláshoz vezet. A különböző savak, lúgok a közcsatornában semlegesíthetik egymást. A szennyvízzel bekerülő fémek a
semleges
környezetben
kicsapódhatnak (vas-hidroxid).
A biológiai,
biokémiai
folyamatokat is figyelembe kell venni a tisztítóba érkező szennyvíz és a keletkező nyers szennyvíz anyagcsere
minőségváltozásának folyamatai
vonalán
összehasonlításakor. nagy
mennyiségű
A
lakosság
szabad
enzim
táplálkozási, és
lebegő
mikroorganizmus kerül a közcsatornába, illetőleg a szennyvízbe és abban megfelelő biokémiai átalakulásokat is eredményez [6].
2.2.1. A közcsatornába való elhelyezés szempontja A közcsatornába való elhelyezés lényeges szempontja, hogy tilos olyan szennyvizet belevezetni, amely az ott dolgozók életét, testi épségét vagy egészségét veszélyezteti, vagy pedig a közcsatorna állagára, berendezéseinek rendeltetésszerű működésére káros. Ennek következtében a közcsatornába csak olyan mennyiségű és összetételű ipari szennyvizet szabad belevezetni, ami a közcsatornán levezetésre kerülő összes szennyvíz tisztítására
rendszeresített
tisztítóberendezés
rendeltetésszerű
működését
nem
akadályozza, vagy az ipari szennyvíz a házi szennyvizekkel való keveredés és hígulása után a szennyvíztisztító berendezésre nem káros, ill. a közcsatornát olyan állapotban hagyja el, hogy a befogadót károsan nem szennyezi [1]. 2.3.
Az ipari szennyvizek tisztítása
A szennyvíztisztítás feladata, a szennyező anyagok olyan mértékű eltávolítása, hogy a vízben maradó szennyezéseket a befogadó természetes víz öntisztító ereje képes legyen lebontani és a vízhasználat lehetősége se csökkenjen. A szennyvíz tisztítási módja nagymértékben függ a szennyvíz jellegétől. Legegyszerűbb a helyzet, ha a szennyvízből csak a lebegő szennyezést kell eltávolítani, mert ilyenkor ülepítésen, esetleg szűrésen kívül más tisztítási műveletre nincs szükség. A speciális szennyvizek tisztítására számos eljárást dolgoztak ki, a szennyvíz jellegétől függően: extrakció, oxidáció, adszorpció, bepárlás, kristályosítás, a szennyező anyagok kicsapása. A legkorszerűbb eljárások mikroorganizmusok tevékenységén alapulnak [7].
6
1. ábra A hagyományos eleveniszapos és a membrános eleveniszapos technológia folyamatábrája [8]
2.3.1. A szennyvizek szennyező anyagai, a szennyező anyagok mennyiségi jellemzése: A szennyező anyagok két fő csoportba sorolhatók: - szerves szennyező anyagok: bomlanak, oxidálódnak, általános jellegzetességük, hogy csökkentik a víz oxigéntartalmát - szervetlen szennyező anyagok: a szervetlen szennyező anyagokra általános hatás nem mondható, szennyező hatásukat mibenlétüktől függően fejtik ki. Mindkét szennyező fajta lehet a vízben oldott és lehet szilárd formában is jelen. A szennyvíz szilárdanyag tartalmát külön elemezni, megadni akkor szükséges, ha mennyisége vagy méreteloszlása a szokásostól lényegesen eltér és ezért különleges kezelést igényel. A szennyvíz mikrobiológiai szennyezettsége is gondot okozhat és különleges kezelést igényelhet, ha szennyezettsége a szokásos kommunális szennyvizétől lényegesen eltér.
7
2.4.
A Fém tartalmú szennyvizek kezelése
2. ábra Fém tartalmú szennyvíz kezelésének folyamatábrája (saját szerkesztés)
2.4.1. A pH beállítás A szennyvíztisztításban gyakori feladat a pH szabályozás, ami általában semlegesítést jelent. A semlegesítés célja a pH értékének élettani szempontból megfelelő határok között tartása, ill. különféle technológiai célokra annak beállítása. Hazánkban pl. a szennyvizek pH értékét törvények írják elő. A biológiai szennyvíztisztítás zavartalansága csak szűk, 6,5 …. 8,5 értékek közötti pH tartományban valósítható meg. A víztisztításban is előfordulhat, hogy a koagulánsok, vas és mangánvegyületek kedvezőbb leválása végett, a savtalanítás során pH értéken változtatunk. Itt is megfelelő a pH 6,5 … 8,5 közötti értéke, de némely technológia esetén ennél szigorúbbak a követelmények [2] . Az oldhatósági viszonyokat, a fém-foszfát kicsapás és a fém-hidroxid képződés arányát, és ezáltal a foszfát kicsapás hatékonyságát a szennyvíz pH értéke alapvetően befolyásolja. 8
2.4.2. Precipitálás (csapadék leválasztás) A csapadékos leválasztás során a vízoldható vegyületet oldhatatlanná alakítják. Ez történhet: -
kémiai reakcióval
-
oldat összetételének olyan irányú megváltoztatásával, amelynek során a vegyület oldhatósága csökken
A csapadékos leválasztás során a vízben oldható vegyületeket oldhatatlanná alakítják. Ez történhet kémiai reakcióval, vagy az oldat összetételének megváltoztatásával, amely során a vegyület oldhatósága csökken. Az eljárással elsősorban mérgező fémeket (pl. As, Ba, Cd, Cu, Pb, Hg, Ni, Se, Ag, Ta) valamint egyes anionszennyezőket (pl. foszfát) csapatják ki [9]. Leggyakoribb kicsapató szerek:
-Hidroxidok: mésztej, nátrium-hidroxid -Szulfidok: nátrium-szulfid, nátrium-hidrogén-szulfid, vas(II)-szulfid -Karbonátok: nátrium-karbonát -Nátrium-[tetrahidro-borát] [10].
2.4.3. Fázisszétválasztás A fázisszétválasztási eljárásokat a nem egyfázisú (iszap) meghatározott komponenseinek kezelést
megelőző
előkészítésre,
valamint
térfogatcsökkentésre
alkalmazzák.
A
módszerek különösen akkor hatékonyak, ha az elválasztandó komponens alapvetően csak az egyik fázisban van jelen. A fázisszétválasztással bizonyos komponensek koncentrálódnak, agy kedvezőbb állapotba kerül az anyag a további hasznosításhoz, ártalmatlanításához. Ezzel esetenként jelentősen csökkenthető a szállítási költség. Az eljárások általában
viszonylag
egyszerűek, nem drágák
és sokféle
hulladékra
alkalmazhatók [3].
2.5.
Fémek oldhatósága
A fémek oldhatósága egyenesen arányos a környezeti károsítás mértékével. Az oldhatatlan fém biológiailag inaktív, ennek következtében semmilyen hatással nincs a vízminőségre. Elsősorban ezt kell megítélnünk a vízminőség szempontjából, hogy a
9
jelenlévő összes fémtartalom hányad része van oldható formában és azt, hogy az oldhatatlan részek milyen körülmények között kerülhetnek ismét oldott állapotba. A pH értéknek általában jelentős hatása van az oldhatóságra. Mivel a mérgező nehézfémek hidroxidjai amfoter jelleműek, oldhatóságuk mind nagy, mind kis pH érték esetén nő. Ezért kell megtalálnunk azt a legkedvezőbb pH értéket, ahol az oldhatóság a legkisebb. Ez az alapja a csapadékos leválasztásnak.
3. ábra Néhány nehézfém-hidroxid oldhatósága pH függvényében (Árvai, 1991)
A vízben rosszul oldódó vegyületek egyensúlyi viszonyait az oldhatósági szorzattal (K o ) fejezzük ki, amely adott hőmérsékleten állandó. K n A m (S) = nKk+ + mAa, ahol k a K kation töltése, az a pedig az A anion töltése; n a kationok száma, m az anionok száma vegyületben. Ha az anionok koncentrációját az oldatban megnövelik, hogy a K o változatlan maradjon, az oldatban lévő kationok mennyisége csökken. A keletkező csapadék ülepítéssel vagy szűréssel távolítható el [10]. 10
2.6.
Ülepítés (szedimentáció):
Az ülepítés gravitációs erőtérben történő szétválasztási művelet, amely művelettel heterogén rendszerek válaszhatók szét. Ha egy üveghengerbe szilárd anyag-folyadék elegyét, azaz szuszpenziót öntünk, és megfigyeljük a rendszert, akkor azt tapasztaljuk, hogy a szilárd anyag szemcséi bizonyos idő elteltével az üveghenger alján gyűlnek össze. Miközben a szilárd szemcsék a folyadékban lefelé haladnak, ülepednek, az eredetileg heterogén anyagrendszer két homogén fázisra válik szét. Végtelen hosszú idő elteltével az üveghenger felső részében tiszta folyadékfázis (tiszta víz), míg az alsó részen a leülepedett, nagy koncentrációjú iszap különül el. Ülepítés során egy erőtérben a diszperz részek a közeghez képest elmozdulnak. Gravitációs és centrifugális erőtérben sűrűségkülönbségük következtében, elektrosztatikus erőtérben pedig elektromos töltésükből eredően mozdulnak el a részecskék. Heterogén diszperz rendszerben lévő részecske állandó sebességgel ülepszik, ha mozgását a közeg áramlása, vagy a szomszédos részecskék mozgása nem zavarja. Gömb alakú testek ülepedési sebességét a Stokes-törvény írja le:
u=
d 2 ⋅ ( ps − p f ) ⋅ g 18µ
ahol, u az ülepedési sebesség, d a test átmérője, p f a közeg sűrűsége,μ a re ndszer dinamikus viszkozitása. A ülepedés sebességét a gravitációs vonzóerő mellett a szuszpendáló folyadék és a szemcsék
sűrűsége
közötti
különbség
határozza
meg.
Elegendően
nagy
sűrűségkülönbség esetén az ülepedés néhány perctől néhány nap alatt lejátszódik. A felülúszó tiszta oldat könnyen eltávolítható vagy lecsapolható. Az ülepítés előnye: A folyamat elhanyagolható energiaigénye valamint az, hogy óriási térfogatok esetén is jól használható (ilyenek pl. a szennyvíztisztító telepek ülepítő medencéi, vagy a bányászati ülepítő tavak). Laboratóriumban az ülepítést, majd a leülepedett anyagról a felülúszó tiszta oldat leöntését dekantálásnak nevezzük [12].
11
Ülepítés gravitációs erőtérben: A nehézségi és a felhajtó erő különbsége gyorsítja a részecskéket, amíg a közegellenállási erővel egyensúlyba nem kerül, ez után az ülepedési sebesség állandó. F neh – F felh = F közegell ρVg – ρ 0 Vg = Fv
4. ábra ρ 0 sűrűségű, m tömegű, ρ sűrűségű, v sebességgel mozgó gömb alakú molekula (Bódis Emőke Szedimetáció)
A szűrést megelőző fázisszétválasztás ülepítéssel történik. Mind a hosszanti, mind a függőleges átfolyású ülepítők használata elterjedt Magyarországon [11]. 2.7.
Flokkulálószerek
Vízoldható, nagy molekulájú ionos polimerek, ún. polielektrolitok, melyeket a víztisztítás, vagy szennyvíztisztítás derítési lépésében lehet alkalmazni. A flokkulálószerek elősegítik a vizes szuszpenziókban található kolloid méretű szemcsék ülepítését és szűrését oly módon, hogy töltéssemlegesítés vagy hídképzés által agglomerálják azokat. Kétféle ionos flokkulálószert különböztetünk meg: • anionos flokkulálószerek • kationos flokkulálószerek 12
A flokkulálószer alkalmazásával megnöveljük a szemcséket és ez által gyorsítjuk az ülepedés sebességét [13].
2.8.
Koagulálószerek:
Azok a szerek, amelyek elősegítik a koagulációt, tehát így a destabilizálást és az aggregálódást.
A
kolloidok
stabilizálását
biztosító
elektrosztatikus
taszító
erők
csökkentése, ellenionok vagy specifikusan adszorbeálódó vegyületek segítségével. A koaguláció lényege, hogy a kolloid mérettartományba eső szennyezőket destabilizáljuk oly módon, hogy a negatív felületi töltésüket csökkentjük olyan mértékben, hogy aggregálódásuk bekövetkezhessen [14].
2.9.
Zeta-potenciál (elektrokinetikai potenciál)
Ebbe a csoportba azok a jelenségek tartoznak. amelyeknél elektromos erőtérben mozgás lép fel, vagy ilyen mozgások hatására potenciálkülönbség keletkezik. Négy fajtája ismeretes: az elektroozmózis, az elektroforézis, az áramlási potenciál és a ülepedési potenciál. A diffúz kettős réteg-elmélet ismeretében már Freudlich úgy definiálta az elektrokinetikei potenciált, hogy az a hasadási felület és az oldat belseje közötti potenciálkülönbség. A Stern elmélet ismeretében általában az a vélemény, hogy a hasadási felület valamivel távolabb van a szilárd felülettől, mint a Stern-réteg határa, de nem számolható sem a felületi, sem a Stern potenciálból. A Stern réteggel kapcsolatban megismerteket felhasználhatjuk annak megítélésére, hogy hogyan változhat az elektrokinetikai potenciál az ionadszorpcióval [16]. Az atomoknál és molekuláknál minden kémiai jelenség elektromos töltésű részecskék állapotának megváltozásával jár együtt. Az elektromos változások a közönséges kémiai folyamatokban abban nyilvánulnak meg, hogy valamely atomról egyszomszédos atomra mennek át az elektronok. Az elektronleadás (oxidáció) és az elektronfelvétel (redukció) térbeli elválasztásán alapulnak a galvánelemek. A galvánelem anódján az elektródfém körül pozitív töltésű kationok helyezkednek el, a fémben viszont az elektronok vannak többségben, így elektromos kettős réteg jön létre a felület két oldalán. Ez az elektromos kettős réteg elektromos potenciált hoz létre [4]. (5. ábra)
13
5. ábra Elektródpotenciál
Empirikusan a +5 … -5 mV-os potenciál tartományt számítjuk megfelelően a van der Waals vonzási kölcsönhatás domináns kialakulásához.
3. Kísérleti rész Dolgozatomban az ülepedés hatásfokának növelését tanulmányozom. Ehhez a csapadék zeta-potenciálját mértük, majd a kapott adatok alapján alkalmas flokkulálószert választom ki. Ezt követően a hatásukat vizsgálom, különböző koncentrációjuk mellett. A kísérletek során ülepedést mérek, végül a csapadékos szuszpenziót szűrőpapíron szűröm át. A vizsgálandó minta egy erősen savas minta, amely Cr, Cr(VI) mellett alumínium és réz szennyezőanyagot is tartalmaz. A nyers szennyvíz összetétele: -
Cr - 20 mg/l felett
-
pH - 1,31
-
KOI - 350 mg/l
-
SzOE - 50 mg/l
-
Cr(VI) - 57 mg/l
-
Fe - 21,2 mg/l
-
Al - 52,1 mg/l
-
Cu - 2,69 mg/l
14
3.1. Zeta-potenciál mérés eredeti rendszerben és koagulálószer jelenlétében A beérkezett vízből szuszpenzió-mintát vettünk, majd megmértük a zeta-potenciálját. A zeta-potenciál segítségével az alábbiakat lehet tanulmányozni: -
az aggregálódási stabilitást
-
a szilárd felületen lezajlódó adszorpciót/deszorpciót
-
valamint minden egyéb határfelületi kölcsönhatást
A BIC Zeta-potenciál mérő berendezés kihasználva a fényszóródással történő fázis analízis előnyeit az elektroforetikus mozgékonyság mérésére alkalmas, és ez által zetapotenciál meghatározására. A készülékkel mérhető sebesség az elektroforetikus mobilitás és az elektromos mező révén jön létre, elektromos erőtérben ugyanis részecskevándorlás indul meg; a részecskék adszorpciós rétegük egy részével az egyik pólus felé vándorolnak, az ellentétes töltésű külső szféra pedig a másik pólushoz. Az eredeti Zeta PLUS az elektroforetikus mobilitást a hagyományos elektroforetikus fényszóródás alapján méri. Az ELS módszerrel a 0,2 (mikron/másodperc)/(volt/cm)-nél nagyobb EPM - ű mintákat tudja mérni, és a 20mMol-nál nagyobb sókoncentrációt. Ennél alacsonyabb EPM - el kis dielektrikus állandójú közegbe, vagy nagy viszkozitásnál, vagy magasabb só molaritás esetén találkozhatunk, illetve ahol a zeta-potenciál maga is alacsony. A Zeta-potenciál mérő számos esetben sikeresen használható, amellett, hogy képes ugyanazon minták vizsgálatára, mint a Zeta-PLUS, nagyobb érzékenysége miatt sokkal alaposabb vizsgálatot tesz lehetővé.
6. ábra BIC zeta-potenciálmérő készülék [17]
15
A minta vizsgálata során minden esetben mértük a pH értéket, majd Ca(OH) 2 -t adagolása történt, ennek hatására növekedett a pH érték. Ennek értelmében a keletkező csapadékból ismét szuszpenzió mintát vettünk és megmértük a zeta-potenciált. Végül a csapadékos szuszpenziót 80 g/m2 szűrőpapíron átszűrtük. A minta zeta-potenciálja pH-függvényben, kálcium hidroxid jelenlétében (7. ábra), a ph változását kálcium-hidroxid adagolásának hatására a 1. táblázat és a 8. ábra szemlélteti.
7. ábra A minta zeta-potenciál értékei pH függvényében [17]
1.
táblázat A minta pH-jának változása Ca(OH) 2 adagolásra [17]
16
8. ábra A minta pH változása Ca(OH) 2 adagolásának hatására [17]
Az erősen savas kémhatású minta zeta-potenciálja -3,02 mV. A szilárd részecskék felülete hamar áttöltődik és kb. pH=7-ig lineárisan nő a kálcium-hidroxid adagolásának hatására. A nagyobb pH-knál csökken és két inflexiós pontot mutat. Ez utóbbi az új fázisok megjelenését jelzi.
9. ábra A maradék fém-tartalom a minta esetén [17]
A minta maradék fémtartalma látható a rendelkezésre álló adatok alapján. Az ábrán feltüntetett eredmények előkezelés nélkül, a lecsapó-koagulálószer hozzáadásával előállított folyadék minták maradék fémtartalmát mutatják. A maradék Al koncentrációról közel 8-as pH-n áll rendelkezésre adat, amely szerint az alumínium koncentráció 17
kellőképpen lecsökkent, alig lépi túl az ivóvízre vonatkozó határértéket. A króm esetében csupán Ca(OH) 2 -al nem érhető el határérték alatti koncentráció egyik pH-n sem, a lecsapódó-koagulálószer adagolása előtt szükséges a króm redukálása. A redoxi reakcióhoz megfelelő mennyiségű vas(II)-szulfát adagolása javaslott.
10. ábra KOI alakulása pH függvényében a mintánál [17]
A minta vízében a kezdeti KOI 350 mg/l volt, amelyet Ca(OH) 2 adagolással 7-es pH értéken 60%-ra csökkentettük, a további pH növelés hatására a KOI a kezdeti érték 54,3%, majd 58,8%, végül a 10-es pH érték közelében 50,3%-ra csökkent [17].
3.2. Zeta-potenciál mérés flokkulálószer jelenlétében A következő szakaszban a zeta-potenciál értékek és a kicsapatási jellemzők alapján meghatároztuk a kicsapatásra alkalmas pH értéket. A kísérletet a továbbiakban ezen a pH értéken végeztük. A vizsgálat során öt flokkulálószert alkalmazok, ezekkel próbaképpen 20 ml-es mennyiségben kísérleteztem. A zeta-potenciál adatai alapján egy nemionos és négy anionos flokkulálószereket választottam. Az 5 flokkulálószerből három különböző koncentrációból azonos mennyiséget adagolva a pelyhesedés mértékét, nagyságát, az ülepedés gyorsaságát, az iszap mennyiségét, az oldat színét határoztam meg. Mivel a minta kezdeti pH értéke 2 alatti, ezért a króm redukálása előtt nem volt szükség pH állításra. A krómot megfelelő mennyiségű vas-szulfáttal kell redukálni. A laborban Fe 2 SO 4 7H 2 O állt rendelkezésre.
18
A vizsgálandó szennyvízből 1 l-t vettem, ehhez kiszámoltam, hogy 151,92 g (FeSO 4) -> 278,02 (vas-szulfát-hidrát) 0,964g
(FeSO 4 ) -> x
x= 1,7645 g Tehát a mintában lévő közel 60 mg/l króm redukálásához 1, 746 g FeSO 4 7H 2 O volt szükséges, így
1,7645 g vas-szulfát-hidrátot mértem ki.
11. ábra Vas-szulfát-hidrát kimérése
amit beletettem a vizsgálandó szennyvízbe, ezt 5 percig kevertem mágneses keverő segítségével. Az 1. táblázat alapján kb. 8 g Ca(OH) 2 kell a 8-as pH eléréséhez. Először 4g-ot adtam hozzá a vizsgálandó szennyvízhez, nagyon savas volt az oldat, a pH-ja ekkor 1,4 volt, így még 3,6 g vas-szulfát-hidrátot mértem ki és adagoltam a mintához.
19
12. ábra 8-as pH beállítása
8-as pH érték körül a rendszer viszonylag stabil állapotba kerül és ez a pH érték elegendő a vízben lévő fémszennyezés kicsapatással történő eltávolítására is. Az így előállított csapadékos vízből mintát vettünk, majd mértük a zeta-potenciál értéket, ami + 5,52 mV. A keletkező csapadék ülepedésének fokozása érdekében így öt flokkulálószert választottunk, mely közül egy nemionos, négy anionos, nevezetesen Kuriflok PN3870, PA5416, PA5419, PA5400, Magnaflok. A kísérletek során háromszor 20 ml 8-as pH-jú szennyvízhez 3 különböző koncentrciót adagoltam a flokkulálószerekből.
3.2.1. PN3870 nemanionos flokkulálószeres ülepedési vizsgálat 3 főzőpohár mindegyikébe 20 ml beállított pH-jú szennyvizet mértem ki, e mellett 3 főzőpohár mindegyikébe 10 ml desztillált vizet tettem. Az első főzőpohár: Kiszámoltam, hogy ha 1000 ml 0,5 g , akkor 10 ml x g
x=0,005 g 20
tehát, 10 ml desztillált vízhez 0,005 g PN3870 flokkulálószer szükséges a 0,5 g/l koncentrációhoz, ebből a koncentrációból 0,05 ml-t adtam hozzá az első pohár beállított pH-jú 20 ml szennyvizéhez. A 2. főzőpohár: 1000 ml 1 g 10 ml x g
x=0,001 g tehát, 10ml desztillált vízhez 0,01 g PN3870 kell az 1 g/l koncentrációhoz, ebből a koncentrációból is 0,05 ml-t adtam hozzá a 2. pohár 8-as pH-jú szennyvizéhez.
A 3. pohár: 1000 ml 1,5 g 10 ml x g
x=0,015 g
0,015 g flokkulálószert kell feloldani 10 ml vízbe a 1,5 g/l-es koncentrációhoz. Úgy ahogy az előző két pohárnál, ebbe főzőpohárba is 0,05 ml flokkulálószert adagoltam a szennyvízhez.
21
13. ábra PN3870 flokkulálószeres ülepedési vizsgálat
A flokkulálószer adagolása után a PN3870 flokkulálószeres oldatban a 2. és 3. oldatban viszonylag szép pelyhek láthatóak. Az iszap láthatóan hamar leülepszik, az oldat is elég tiszta marad. Az első flokkulálószeres oldatban az oldat színe opálos és a másik két oldathoz képest ebben az estben a pelyhek nem olyan szép, nagyok, láthatóak. Tehát ez alapján a 2. és 3. oldat közül a 2.-ban keletkeztek nagyobb pelyhek és itt hamarabb is leülepedett az iszap. Ennek
alapján
a
2.
1
g/l
koncentrációjú
flokkulálószeres
oldatot
láttam
a
legalkalmasabbnak így 100 ml-es mennyiségben végeztem el az ülepítést.
3.2.2. PN5416 flokkulálószeres ülepedési vizsgálat Kimértem 20 ml beállított 8-as pH-jú szennyvízet, majd 10 ml desztillált vízbe az előző oldalon kiszámolt adatok alapján 0,005; 0,01; 0,015 g PA5416 flokkulálószert adtam.
Az 1; 2; 3 beállított 8-as pH-jú szennyvizéhez 0,05 ml flokkulálószert adagoltam, a képen jól látható (14. ábra), hogy az első pohárban lévő iszap ülepszik a leggyorsabban, majd a 2. és végül a 3. Mind három flokklálószeres szennyvíznél látszik, hogy szép, nagy pelyhek alakultak ki, az oldatok kezdetben kissé zavarosak, amely kis idő elteltével tiszta, átlátszó lett.
22
14. ábra PA5416 flokkulálószeres ülepedési vizsgálat
A 3. oldatot választottam a zeta-potenciál méréshez és a 100 ml –es oldat elkészítéshez, hisz a 1,5 g/l mennyiségű flokkulálószer eredményezte a gyors ülepedést és nagy pelyheket.
3.2.3. PA5400 anionos flokkulálószeres ülepedési vizsgálat Kimértem 20 ml beállított 8-as pH-jú szennyvizet, majd 10 ml desztillált vízbe az előző oldalon kiszámolt adatok alapján 0,005; 0,01; 0,015 g PA5400 flokkulálószert adtam. A 3 különböző koncentrációjú flokkulálószeres oldat mindegyikénél szép, nagy pelyhek láthatóak és az iszap is szemmel láthatóan gyorsan ülepszik. Az oldat színe tiszta, áttetsző, az ülepedési sebesség a 1,5 g/l koncentrációjú flokkulálószer jelenlétében a leggyorsabb.
23
15. ábra PA5400 flokkulálószer jelenlétében lévő ülepedés
3.2.4. PA5419 anionos flokkulálószeres ülepedési vizsgálat Kimértem 20 ml beállított 8-as pH-jú szennyvízet, majd 10 ml desztillált vízbe az előző oldalon kiszámolt adatok alapján 0,005; 0,01; 0,015 g PA5419 flokkulálószert adtam. Az első és harmadik oldatnak közel hasonló méretű pelyhei vannak, az oldat színe mind három esetben zavaros, sárgás, opálos színű. Leggyorsabban 1,5 g/l koncentrációjú flokkulálószeres oldat iszapja ülepedett le, tehát ezt választottam a zeta-potenciál méréshez és a továbbiakban ezt készítettem el 100 ml-es mennyiségben az ülepedési vizsgálathoz.
16. ábra PA5419 flokkulálószeres ülepedési vizsgálat
24
3.2.5. MAGNAFLOK anionos flokkulálószeres üllepedési vizsgálat Kimértem 20 ml beállított 8-as pH-jú szennyvízet, majd 10 ml desztillált vízbe az előző oldalon kiszámolt adatok alapján 0,005; 0,01; 0,015 g MAGNAFLOK flokkulálószert adtam.
Szép, nagy pelyhek láthatóak min három oldat esetében, az iszap hamar leülepszik, az oldat színe szép, tiszta, áttetsző. A zeta-potenciál méréséhez és a 100 ml mennyiségű elkészítéshez 3. 1,5 g/l koncentrációjú flokkulálószert választottam a tapasztalatok alapján.
17. ábra Magnaflok fokkulálószeres ülepedési vizsgálat
3.3. Ülepedési vizsgálatok A szennyvíz minta szennyező komponenseinek koncentrációja csökkenthető kicsapatás, pH kezelés, flokkulálás és fázisszétválasztás segítségével. Az ülepítés az első lépése a fázisszétválasztásnak. Az ülepedési kísérletet 100 ml szennyvízzel és az általam kiválasztott legjobb hatású flokkulálószer koncentrációval végeztem. Ennek alapján:
×5
20 ml 0,05 g/l 100 ml 0,25 g/l szükséges a flokkulálószerből.
25
Az ülepítési kísérletet ülepítő hengerben végeztem a szuszpenzió szilárd anyag tartalmának függvényében. Az ülepítést befejezve a keletkező iszapot leválasztottam és szűrőpapíron átszűrve megfigyeltem a szűrhetőséget. Az eredmények alapján elmondható, hogy szennyvízben lévő pelyhek jól ülepednek, de a flokkulálószer hatása jelentős, növeli az ülepedési sebességet.
18. ábra Ülepedési görbe flokkulálószer nélkül
15 cm3 iszap keletkezett a flokkulálószer nélküli ülepítés után 21’18”49 alatt .
26
19. ábra Ülepedés PN3870 flokkulálószerrel
13 cm3 iszap keletkezett a az ülepítés során 00’54”18 alatt.
20. ábra Ülepedés PA5400 flokkulálószerrel
23 cm3 iszap keletkezett az ülepítő henger alján 01’38”14 alatt.
27
21. ábra Ülepedés magnaflok flokkulálószerrel
20 cm3 iszap keletkezett az ülepítés során a henger alján 01’38”08 alatt.
22. ábra Ülepedés PA5419 flokkulálószerrel
Az ülepítés során 24 cm3 iszap keletkezett az ülepítő henger alján 07’17”36 alatt.
28
23. ábra Ülepedés PN5416 flokkulálószerrel
Az ülepítés során 23 cm3 iszap keletkezett az ülepítő hengerben 04’10”78 alatt.
Ülepedési görbék 110 100 90 80 V [cm3]
70
PN3870 1g/l
60
PN5416 0,5 g/l
50
PA5400 1,5 g/l
40 30
Magnaflok 1,5 g/l
20
PA5419 1,5 g/l
10
Flokkulálószer nélkül
0
t [min:sec] 24. ábra A szennyvíz lebegőanyag tartalmának ülepedési görbéi flokkulálószerrel és anélkül
Az ülepedésre az jellemző, hogy a keletkezett iszap mennyisége nagyjából hasonló. Célszerű a flokkulálószer nélküli kísérletnél tovább figyelni. Kisebb pelyhek esetében tömörebb és kisebb térfogatú iszap keletkezik. Összehasonlítottam a leválasztott iszapok mennyiségét, flokkulálószer nélkül 21’18”49 alatt 15 cm3 iszap keletkezett (18. ábra), míg 29
a PN3870 flokkulálószer esetében 13 cm3 (19. ábra), PN5416-nál 23 cm3 (23. ábra), PA5400-nál 23 cm3 (20. ábra), magnafloknál 20cm3 (21. ábra), PA5419-nél 24 cm3 (22. ábra) iszap ülepedett le. A keletkezett iszap mennyisége nem függ jelentősen a flokkulálószertől. A zeta-potenciál eredmények is alátámasztják a jó ülepedést: PN3870 1g/l-es : -5,89mV Magnaflok 1,5g/l-es: -5,94mV PA5419 1,5g/l-es: +2,6mV PA5416 0,5g/l-es:-8,57mV PA5400 1,5g/l-es: -7,58 mV
3.4. Szűrési vizsgálatok 100 ml szennyvizet és a hozzáadott flokkulálószeres oldatot szűrőpapíron gravitáció segítségével átszűrtem. Mértem a szűrési időt és az idő függvényében keletkezett szűrlet mennyiségét.
25. ábra A kezelt szennyvíz szűrhetősége flokkulálószerrel
30
26. ábra Szűrés flokkulálószer nélkül
Flokkulálószer nélküli kezelés esetén 07’45”14 alatt 90 cm3 szűrlet keletkezett a szűrési vizsgálat során.
27. ábra Szűrés (magnaflok)
Magnaflokkal kezelt víz esetén 08’00”83 alatt 87 cm3 szűrlet keletkezett a vizsgálat során.
31
28. ábra Szűrés (PN3870)
A PN3870 flokkulálószerrel kezelt víz esetén 05’00”57 alatt 85 cm3 szűrlet keletkezett a szűrés során.
29. ábra Szűrés (PA5419)
A PA5419 flokkulálószerrel kezelt víz esetén 24’37”29 alatt 92 cm3 szűrlet keletkezett a szűrés során.
32
30. ábra Szűrés (PA5400)
A PA5400 flokkulálószerrel kezelt víz esetén 06’01”39 alatt 88 cm3 szűrlet keletkezett.
31. ábra Szűrés PN5416
A PN5416 flokkulálószerrel kezelt víz esetén 05’43”48 alatt 83 cm3 szűrlet keletkezett.
33
Szűrési görbék 100 90 80
V [cm3]
70
Flokkulálószer nélkül
60
PN3870 1 g/l
50
PA5419 1,5 g/l
40
Magnaflok 1,5 g/l
30
PA5400 1,5 g/l
20
PN5416 0,5 g/l
10 0 00:00,00
07:12,00
14:24,00
21:36,00
28:48,00
t [min:sec]
32. ábra A kezelt szennyvíz szűrhetőségének vizsgálata flokkulálószerrel és anélkül
A flokkulálószer nélkül nagyobb mennyiségű szűrlet keletkezett. A görbék alapján látható, hogy a szűrés elején gyorsabban több szűrlet keletkezett. Ennek az az oka, hogy flokkulálószer nélkül kevesebb lebegőanyag ülepedik ki a szűrőpapírra, és a kisebb fajlagos ellenállás miatt több szűrlet keletkezett. Amikor már egy megfelelő szűrőlepény jön létre, akkor hasonló lepényellenállás alakul ki, és a görbék párhuzamosan futnak, tehát itt a szűrhetőség már azonosnak tekinthető.
34
4. Összegzés A Miskolci Egyetem Nyersanyagelőkészítési és Környezeti Eljárástechnikai Intézet GOP K+F Projektjébe bekapcsolódva, vizsgáltam egy iparból kikerült fémtartalmú szennyvizet. Ez az iparból kikerült szennyvíz erősen savas, valamint a Cr, Cr(VI) mellett a vas, az alumínium és a réz a szennyezőanyagok is megtalálhatóak benne. A csapadékvíz ülepíthetőségével foglalkoztam a dolgozatomban. A nehézfém tartalmú szennyvíz mintából kezelés során csapadék formájában ejtik ki a nehézfémet, majd ezután az ülepítés segítségével került leválasztásra. Dolgozatomban az ülepedés hatásfokának növelését tanulmányoztam. Ehhez a csapadék zeta potenciálját mértük, majd a kapott adatok alapján alkalmas flokkulálószert választom ki. Ezt követően a hatásukat vizsgáltam, különböző koncentrációjuk mellett. A kísérletek során meghatároztam az ülepedési görbéket. Az ülepedési görbék (24. ábra) és szűrési görbék (32. ábra) alapján arra következtetésre jutottam, hogy a PN3870 1,0 g/l koncentrációjú flokkulálószerrel keletkeztek a legnagyobb pelyhek, valamint az iszap is gyorsan leülepedett (13. ábra), ezek mellett a folyadék színe is átlátszó maradt. A PN3870 flokkulálószeres oldat zeta-potenciálja -5,89 mV, ami gyengén áttöltődött részecskékre utal. Tehát ez az érték is megerősítte azt, hogy ezzel a flokkulálószerrel kedvező körülményeket értem el a jó hatékonyságú ülepítéshez.
35
5. Irodalomjegyzék Internet: [5] Szennyvíztisztítás (www.epito.bme.hu/vcst/oktatas/feltoltesek/.../szennyviz1bev.ppt ) [6] Kárpáti Árpád Koppe, P. - Stozek, A. - Neitzel, V."Lakossági szennyvíz és szennyvíziszap" című áttekintőjének a felhasználásával ( Wastewater Treatment” (Rehm, H. J. and Reed G.: Biotechnology, V. 11a. p. 337) (http://www.epito.bme.hu/vcst/oktatas/feltoltesek/BMEEOVKMHT1/03.pdf) [7] Szennyvíz és szennyvíztisztítás (http://www.nyf.hu/others/html/kornyezettud/kornykem1/szennyviz.htm) [8] Kempelen Farkas Digitális Könyvtár http://www.google.com/imgres?q=galv%C3%A1n+szennyv%C3%ADztiszt%C3%ADt%C3 %A1s+folyamat%C3%A1br%C3%A1ja&hl=hu&sa=X&biw=1024&bih=576&tbm=isch&prm d=imvns&tbnid=v6FJYqCz39CIoM:&imgrefurl=http://www.tankonyvtar.hu/konyvek/kornyez ettechnika/kornyezettechnika-3-7-1-081029 1&docid=DVEtCAV1vaaZiM&imgurl=http://www.tankonyvtar.hu/site/upload/2008/10/kepek _3-109.jpg&w=600&h=261&ei=d0G4TtTJM4n4QTasunxAw&zoom=1&iact=hc&vpx=61&vpy=170&dur=434&hovh=142&hovw=327&tx=1 90&ty=60&sig=117722114813185228233&page=1&tbnh=72&tbnw=166&start=0&ndsp=1 5&ved=1t:429,r:0,s:0 [9] KÉMIAI ÉS BIOLÓGIAI HULLADÉKFELDOLGOZÁS előadás BSc Környzettechnikai szakírány Dr. Bokányi Ljudmilla Ph.D., CSc. egyetemi docens Miskolci Egyetem Nyersanyagelőkészítési és Környezeti Eljárástechnikai Intézet [10] KÉMIAI HULLADÉKKEZELÉSI ELJÁRÁSOK http://enfo.agt.bme.hu/drupal/sites/default/files/K%C3%A9miai%20hullad%C3%A9kkezel %C3%A9si%20elj%C3%A1r%C3%A1sok.pdf [11] Bódis Emőke Szedimetáció http://biofizika.aok.pte.hu/hu/oktatas/fizikabiofizika2/20092010/15_szedim_BE_0910gy.pdf [12] www.jegyzet.hu/uploaded/1846/10.tetel.doc [13] Dencs Béla, Dencs Béláné, Marton Gyula Környezetbarát keményítőszármazékok előállítása és alkalmazása a környezet védelme érdékében http://www.freeweb.hu/hydra2002/images/Dencs-Dencs-Marton%20Si%F3fok2003Kiadv%E1ny.pdf 36
[14] Csapadékképződés http://oktatas.ch.bme.hu/oktatas/konyvek/mezgaz/bioelvalmuveletek/csapad%E9k/Csapa d%E9kk%E9pz%F5d%E9s.pdf
[15] Környezetünk állapotának változásai http://mek.niif.hu/02100/02185/html/160.html
Könyvek: [1] Illés Kelemen Öllős, Ipari Vízgazdálkodás, Budapest 1983. [2]Dr. Benedek Pál okl. mérnök , a műszaki tudomány kandidátusa, Valló Sándor okl. mérnök, Víztisztítás – szennyvíztisztítás zsebkönyv, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1982. [3] Dr. Barótfi István , Környezettechnika, Mezőgazda Kiadó 2000. [4] Dr. Berecz Endre, Kémia műszakiaknak, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 2002. [16] Szántó Ferenc, A kolloidkémia alapjai [17] Dr. Bokányi Ljudmilla PhD, CSc, egyetemi docens, Dr. Takács János egyetemi docens, Dr. Mádainé Üveges Valéria junior kutató - Többféle, a gépipari, ill. felületkezelő üzemek szennyvízkezelőiben különbözőképpen viselkedő, enyhén savas – köztük vas(III) ionokat tartalmazó olajos – szennyvíz kezelésekor keletkező fém-hidroxid csapadék zetapotenciáljának, valamint ülepedésének mérése
37
