VESZPRÉMI ÉRSEKI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA
FELVÉTELI-, TANULMÁNYIÉS VIZSGASZABÁLYZATA Szerkesztette Rommer Emese Közreműködtek Bőcziné Tóth Szilvia Hőgyes Balázs Misurda-Györffy Orsolya Kiadja Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola Felelős kiadó dr. Varga István rektor
Hatályba lépés ideje: 2010. augusztus 1.1 A FENTI SZABÁLYZAT A 2005/06/1-2011/12/2 FÉLÉVEKBEN MEGKEZDETT HALLGATÓI JOGVISZONYOKRA ÉRVÉNYES! Veszprém 2010 1
Módosította: a Szenátus 2/2012 (VII.10.) ülésén a (2.) számú határozatával. Jelen TVSZ hatálya: 2012. október 1.-től.
TARTALOMJEGYZÉK PREAMBULUM ................................................................................................................................................................... 2 I. FELVÉTELI SZABÁLYOK ................................................................................................................................................ 2 1.§. 2.§. 3.§. 4.§.
Hatálya ..................................................................................................................................................................................2 A jelentkezés módja ..............................................................................................................................................................2 A felvételi eljárás ..................................................................................................................................................................2 A Főiskola székhelye és címe ................................................................................................................................................3
II. TANULMÁNYI SZABÁLYOK ......................................................................................................................................... 3 A) TANULMÁNYI IDŐ ÉS BEIRATKOZÁS .................................................................................................................................... 3 5.§. 6.§. 7.§. 8.§. 9.§. 10.§. 11.§. 12.§. 13.§. 14.§. 15.§. 16.§. 17.§. 18.§. 19.§. 20.§. 21.§. 22.§. 23.§. 24.§. 25.§.
A tanulmányok hossza ..........................................................................................................................................................3 Tanulmányi időszak rendje ...................................................................................................................................................3 Tájékoztatás a követelményekről .........................................................................................................................................3 A hallgatói jogviszony keletkezése ........................................................................................................................................3 Hallgatói jogviszony szüneteltetése ......................................................................................................................................4 Hallgatói jogviszony megszűnése ..........................................................................................................................................4 Az államilag támogatott és a költségtérítéses képzés ...........................................................................................................5 Átvétel ..................................................................................................................................................................................5 Térítési díjak..........................................................................................................................................................................6 A hallgató beiratkozási, bejelentkezési és bejelentési kötelezettsége..................................................................................6 A leckekönyvvel kapcsolatos tudnivalók ...............................................................................................................................7 Tárgyfelvétel .........................................................................................................................................................................8 Kreditpontok .........................................................................................................................................................................8 Különeljárási díj.....................................................................................................................................................................6 Hallgatói kérelmek ................................................................................................................................................................6 Méltányosság gyakorlása ......................................................................................................................................................6 Részvétel a foglalkozásokon .................................................................................................................................................8 Vizsgakurzus..........................................................................................................................................................................9 A gyakorlatok ........................................................................................................................................................................9 A kedvezményes tanulmányi rend ........................................................................................................................................9 Felmentés a tanulmányi- és vizsgakötelezettség alól .........................................................................................................10
B) HALLGATÓI MUNKA ÉRTÉKELÉSE ...................................................................................................................................... 10 26.§. 27.§. 28.§. 29.§. 30.§. 31.§. 32.§. 33.§. 34.§. 35.§. 36.§. 37.§. 38.§. 39.§. 40.§. 41.§. 42.§. 43.§. 44.§. 45.§. 46.§. 47.§. 48.§.
A leckekönyv aláírása ..........................................................................................................................................................10 Az értékelés főbb formái .....................................................................................................................................................10 A tárgyak értékelési módozatai ..........................................................................................................................................10 Gyakorlati jegy ....................................................................................................................................................................11 Szemináriumok felvétele ....................................................................................................................................................11 A vizsgaidőszak ...................................................................................................................................................................11 A jegymegajánlás ................................................................................................................................................................12 A vizsgáztatás rendje ..........................................................................................................................................................12 A sikertelen vizsgák megismétlése ......................................................................................................................................12 A sikeres vizsga javítása ......................................................................................................................................................12 Szigorlatok ..........................................................................................................................................................................13 A tanulmányi átlageredmény kiszámítása ..........................................................................................................................13 Tanulmányi ösztöndíj ..........................................................................................................................................................14 A szakdolgozat ....................................................................................................................................................................14 A végbizonyítvány ...............................................................................................................................................................14 A záróvizsga ........................................................................................................................................................................15 A megismételt záróvizsga ...................................................................................................................................................15 Az oklevél kiadásának követelményei .................................................................................................................................15 Az oklevél minősítése..........................................................................................................................................................16 Oklevelek ............................................................................................................................................................................16 Jegyzettámogatás ...............................................................................................................................................................17 Nyelvoktatás .......................................................................................................................................................................17 Hallgatói érdekképviselet ...................................................................................................................................................17
T É R Í T É S I É S J U T T A T Á S I S Z A B Á L Y Z A T .................................................................................................................. 18 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK............................................................................................................................................... 18 A HALLGATÓK ÁLTAL FIZETENDŐ DÍJAK ÉS TÉRÍTÉSEK ................................................................................................................ 19
1
Preambulum (1) A Főiskola a képzésre, ezen belül különösen a szent tudományok (hittudomány) átadására, tudományos szintű művelésére, valamint szociális szakemberek és társadalomtudományi képzésére hivatott egyházi jogi személy. (2) Ennek a célnak megvalósítását kívánja előmozdítani e felvételi-, tanulmányi és vizsgaszabályzat, valamint a fegyelmi szabályzat.
I. FELVÉTELI SZABÁLYOK 1.§.
HATÁLYA A felvételi szabály hatálya felsőfokú alapképzésre szóló felvételi eljárásra terjed ki, magyar és nem magyar állampolgárok számára.
2.§. A JELENTKEZÉS MÓDJA A teológia szakra a Veszprémi Érsekségen kell jelentkezni: az írásbeli kérelmet és mellékleteit az Érseki Hivatal címére kell megküldeni. A kérelemben röviden írni kell arról is, mi indította a papi hivatás felé. Mellékelek: keresztelési és bérmálási igazolás, érettségi bizonyítvány vagy nagyobb iskolai végzettség másolata, kézzel írott önéletrajz és a plébános ajánlása. A katekéta-lelkipásztori munkatárs szakra való jelentkezéshez a Főiskola Tanulmányi Osztályán (a továbbiakban TO) személyesen vagy levélben kérhető jelentkezési lap, felvételi tájékoztató és csekk. Hittanár – nevelőtanár (MA) tanári szakra való jelentkezéshez a TO-n személyesen vagy levélben kérhető jelentkezési lap, felvételi tájékoztató és csekk. Szociális munka és Társadalmi tanulmányok szakra a jelentkezési lap és mellékleteinek beküldési határidejét, a felvételi költségeit az évente megjelenő központi felvételi tájékoztató tartalmazza.
3.§. A FELVÉTELI ELJÁRÁS A pályázókat a felvételi vizsga előtt legalább 15 nappal ki kell értesíteni. A felvehető szakok a következők: Teológia szak (erre csak a papságra készülők jelentkezhetnek; felvételükre sajátos szabályok vonatkoznak, melyeket a CIC alapján az ordinárius határoz meg); Katekéta-lelkipásztori munkatárs (BA) szak (veszprémi képzési hely): nappali vagy levelező munkarenden, állami vagy költségtérítéses finanszírozási formában; Katekéta-lelkipásztori munkatárs (BA) szak (kaposvári képzési hely): levelező munkarenden, állami vagy költségtérítéses finanszírozással; Hittanár – nevelő tanár (MA) tanári szak: nappali vagy levelező munkarenden, állami vagy költségtérítéses finanszírozási formában; Szociális munka (BA) szak: nappali vagy levelező munkarenden, állami vagy költségtérítéses finanszírozással; Társadalmi tanulmányok (BA) szak: nappali vagy levelező munkarenden, állami vagy költségtérítéses finanszírozási formában. A hitéleti szakokon a jelentkezőknek a felvételhez alkalmassági vizsgát kell tenniük, melyet főként személyes beszélgetés formájában végeznek. A bizottság dönthet úgy, hogy a jelölteknek írásbeli vizsgát is kell tenniük. Akit a felvételi bizottság alkalmatlannak nyilvánít, nem nyerhet felvételt a megpályázott tanévre. A szociális munka szakra a pontok a közép vagy emelt szintű magyar, vagy matematika, vagy társadalomismeret, vagy történelem, vagy idegen nyelv2, vagy szakmai előkészítő tárgy3 érettségi eredményei és a hozott pontok alapján kerülnek kiszámításra. 2 3
Választható nyelvek: angol, francia, német, olasz, orosz, spanyol. Szakmai előkészítő tárgy: művelődési és kommunikációs alapismeretek, szociális alapismeretek
2
A társadalmi tanulmányok szakra a pontok a közép vagy emelt szintű magyar, vagy matematika, vagy társadalomismeret, vagy történelem, vagy idegen nyelv4, érettségi eredményei és a hozott pontok alapján kerülnek kiszámításra. A felvételivel kapcsolatos további információkat az adott év felvételi tájékoztatójában lehet megtalálni. A felvételi eljárás végzői: A pályázat kiírásáért, adminisztratív lebonyolításáért, a vizsgabizottság kijelöléséért és a felvételik lefolytatásáért a főiskola rektora felel. A felvételi követelményeket külön melléklet tartalmazza.
4.§. A FŐISKOLA SZÉKHELYE ÉS CÍME 8200 Veszprém, Jutasi út 18/2. Pf. 415 Tel: 06-88/542-700 Fax: 06-88/542-726
II. TANULMÁNYI SZABÁLYOK A) Tanulmányi idő és beiratkozás 5.§. A TANULMÁNYOK HOSSZA A teológia (lelkipásztor) hallgatóknak a képzési ideje 12 félév csak nappali munkarenden. A katekéta-lelkipásztori munkatárs (BA) szakon 6 félév a képzési idő. A hittanár-nevelő tanár (MA) szak 5 (illetve 4, 3, és 2) félév, nappali és levelező munkarenden. A szociális munka (BA) szakon 7 félév nappali és levelező munkarenden egyaránt. A társadalmi tanulmányok (BA) szakon a képzési idő 6 félév.
6.§. TANULMÁNYI IDŐSZAK RENDJE A tanév kezdetét, tanítási szünet kiírását, a vizsgaidőszak kezdetét és befejezését, egyéb időszakokat a főiskola rektora határozza meg, a TO adminisztrálja.
7.§. TÁJÉKOZTATÁS A KÖVETELMÉNYEKRŐL (1) A tanulmányi igazgató köteles gondoskodni arról, hogy a felvett hallgatók a tanulmányaik megkezdésekor, a beiratkozással egyidőben tájékoztatást kapjanak a szükséges tudnivalókról: a) a képzési idő alatt teljesítendő alapvető tanulmányi- és vizsgakötelezettségeikről, közölve azt is, hogy mely tárgyakból szerzett érdemjegy számít be az oklevél minősítésébe, b) a hallgatókat érintő szabályzatok átadásával szóban is tájékoztatást kapjanak a jogaik gyakorlásához. (2) A hallgatókkal az illetékes oktatók ismertetik a tanulmányi kötelezettségeik teljesítéséhez szükséges tudnivalókat, így többek között a félév megkezdésekor az oktatók kötelesek a TO-n leadni és a hallgatóknak közreadni a tantárgyak tematikáját, a kötelező tanagyagot, kiegészítő anyagot, a forrásmunkák jegyzékét és a hallgatóval szemben támasztott követelményeket.
8.§. A HALLGATÓI JOGVISZONY KELETKEZÉSE (1) A VHF hallgatója az alapképzésben, mesterképzésben, felsőfokú szakképzésben és szakirányú továbbképzésben részt vevő természetes személy, függetlenül attól, hogy tanulmányait milyen képzési formában végzi. (2) A hallgatói jogviszony a hallgató és a főiskola közötti olyan jogviszony, mely különösen a hallgató személyiségi, tanulmányokhoz való és azzal összefüggő vagyoni jogait, az intézmény oktatásikutatási, illetve vagyoni kötelezettségeit szabályozza. A hallgatói jogviszony tartalmi elemit a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. tv. (Ftv.), annak végrehajtási rendeletei és jelen szabályzat tartalmazza. (3) A hallgatói jogviszony – a felvételi döntés évében – a beiratkozással jön létre, és a hallgatói jogviszony megszűnéséig tart.
4
Választható nyelvek: angol, francia, német, olasz, orosz, spanyol.
3
(4) A tanulmányi okból elbocsátott és felvételi eljárásban újra felvételt nyert hallgató által elismertetni kívánt tanulmányok és kreditek ügyében, a Kreditátviteli Bizottság jár el. (5) A Főiskola államilag támogatott, valamint költségtérítéses képzésben résztvevő hallgatójává válni kizárólag felvételi eljárás keretében felvétellel, vagy más szak, kar, intézmény állami finanszírozású képzéséből, és az azonos szak költségtérítéses képzéséből átvétellel lehet. (6) A hallgató a fennálló hallgatói jogviszonya keretében további szakképesítés, illetve szakképzettség megszerzéséhez szükséges tanulmányokat folytathat, másik felsőoktatási intézménnyel hallgatói/vendéghallgatói jogviszonyt létesíthet.
9.§. HALLGATÓI JOGVISZONY SZÜNETELTETÉSE (1) Ha a hallgató írásban bejelenti a tanulmányi igazgatónak, hogy a következő képzési időszakban hallgatói kötelezettségének nem kíván eleget tenni, a hallgatói jogviszonya szünetel. (2) Szünetel a hallgatói jogviszony akkor is, ha a hallgató a hallgatói jogviszonyból eredő kötelezettségeinek szülés, továbbá baleset, betegség, vagy más váratlan ok miatt, önhibáján kívül nem tud eleget tenni. Az e bekezdésben meghatározott esetekben nem kell alkalmazni az (4) és (5) bekezdésben meghatározott korlátozásokat. (3) Szünetel a hallgatói jogviszony, ha a hallgatót fegyelmi büntetésként eltiltják a tanulmányok folytatásától. (4) Az első szünetelésre csak az első félév sikeres teljesítése (minimum 15 teljesített kreditpont) után kerülhet sor. Különös méltányolást érdemlő esetben a tanulmányi igazgató kevesebb kreditpont megszerzése esetén is engedélyezheti a halasztást. (5) A hallgató tanulmányai során az alapképzésben 4, a mesterképzésben 2 passzív félévet vehet igénybe. Az egy alkalommal történő összefüggő igénybevétel nem haladhatja meg a két egymást követő félévet. (6) A hallgató a hallgatói jogviszony szüneteltetési kérelmét a tanév során bármikor benyújthatja a tanulmányi igazgatónak, a kérelem azonban csak a következő szemeszterre szólhat.
10.§. HALLGATÓI JOGVISZONY MEGSZŰNÉSE (1) Megszűnik a hallgatói jogviszony, a) ha a hallgatót másik felsőoktatási intézmény átvette, az átvétel napján, b) ha a hallgató bejelenti, hogy megszünteti a hallgatói jogviszonyát, a bejelentés napján, c) ha a hallgató nem folytathatja tanulmányait államilag támogatott képzésben, és költségtérítéses képzésben nem kívánja azt folytatni, d) az adott képzési ciklust követő első záróvizsga-időszak utolsó napján, azaz amikor a hallgató végbizonyítványt szerzett, e) ha a hallgató hallgatói jogviszonyát – fizetési hátralék miatt – a rektor a hallgató eredménytelen felszólítása és a hallgató szociális helyzetének vizsgálata után megszünteti, a megszüntetés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján, f) a kizárásról szóló fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének napján. Az SZMSZ alapján ki kell zárni a hallgatót az intézményből, ha teológia szakon vét a Papnevelő Intézet fegyelmi vagy tanulmányi szabályzata ellen (bármely szakon) megszegi a Főiskola fegyelmi és tanulmányi szabályzatát (2) Az intézmény egyoldalú nyilatkozattal is megszüntetheti annak a hallgatónak a hallgatói jogviszonyát, aki a) a tanulmányi és vizsgaszabályzatban, illetve a tantervben rögzített, a tanulmányokban való előrehaladással kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, b) egymást követő két alkalommal nem jelentkezett be a következő tanulmányi félévre, c) a hallgatói jogviszony szünetelését követően nem kezdi meg tanulmányait, feltéve minden esetben, hogy a hallgatót – legalább két alkalommal – írásban felhívták arra, hogy kötelezettségének a megadott határidőig tegyen eleget és tájékoztatták a mulasztás jogkövetkezményeiről.
4
(3) A hallgatói jogviszony tanulmányi okból, elbocsátással szűnik meg: a) ha a hallgató tanulmányai során egy tárgyat háromszor vett fel, és azt nem teljesítette b) ha a hallgató a végbizonyítványt a beiratkozástól számítottan, a képzési idő kétszerese alatt nem szerzi meg. (4) Az elbocsátott teológus hallgató az utolsó érvényes oktatási időszak lezárásától számított 5 év elteltével – kérelemre – visszavehető, amennyiben a felvételi követelményeket teljesíti.
11.§. AZ ÁLLAMILAG TÁMOGATOTT ÉS A KÖLTSÉGTÉRÍTÉSES KÉPZÉS (1) Államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatónak minősül az 51/2007. Korm. r. 3. §-ában meghatározott hallgatói kör. (2) A 2006. március 1-je után hallgatói jogviszonyt létesítő személy 12 féléven keresztül minősül államilag támogatott képzésben részt vevőnek, beleértve a felsőfokú szakképzést is. (3) A 2006. március 1-je után hallgatói jogviszonyt létesítő személy esetében az adott képzéshez rendelkezésre álló támogatási idő legfeljebb két félévvel lehet hosszabb, mint az adott tanulmányok képzési ideje. Ha a hallgató a támogatási idő alatt nem tudja befejezni tanulmányait, azt költségtérítéses képzési formában folytathatja. (4) A támogatási időbe be kell számítani a megkezdett államilag támogatott félévet is, kivéve, ha betegség, szülés vagy más, a hallgatónak fel nem róható ok miatt nem sikerült befejezni a félévet. (5) Aki államilag támogatott képzésben valamely képzési ciklusban végbizonyítványt szerzett, azonos képzési ciklusban nem vehet részt államilag támogatott képzésben. (6) A hallgatónak az utolsó két aktív szemeszterben 30 kreditet kell összegyűjtenie ahhoz, hogy tanulmányait az államilag támogatott képzésben folytathassa, 30 kredit alatti teljesítés esetén költségtérítéses finanszírozásba kerül át a hallgató. (7) A költségtérítéses képzésben a tanulmányi félévek száma nem korlátozott. A hallgató azonban jogszabályon alapuló juttatást, kedvezményt, szolgáltatást nem vehet igénybe, ha a felsőoktatási intézményben megkezdett féléveinek a száma - beleértve az államilag támogatott képzés idejét is - meghaladja a tizenhat félévet. Nem kell alkalmazni ezt a rendelkezést annál, aki a hallgatói jogviszonya megszűnését követő öt év eltelte után létesít új hallgatói jogviszonyt. (8) Költségtérítéses képzésben vesz részt az a hallgató, aki: a) a felvételi eljárás során költségtérítéses képzésre nyert felvételt, b) az államilag támogatott képzésből költségtérítéses képzésre került át c) aki a (3) bekezdés szerinti támogatási időt túllépte, d) aki a (2) bekezdés szerint kimerítette az államilag támogatott képzési időt, e) nem állami ösztöndíjas külföldi hallgató. (9) Hallgatói jogviszonnyal rendelkező és költségtérítéses képzésben részt vevő hallgató – a 12 félévnyi államilag támogatott képzési idő terhére – kérheti átsorolását államilag támogatott képzésre, illetve vendéghallgatói jogviszonyt létesíthet az adott szemeszterben meghatározott keretek szerint. (10) Az államilag támogatott képzésben részt vevő és költségtérítéses hallgatókat megillető juttatások valamint az őket terhelő fizetési kötelezettségek egyéb szabályait a Juttatási és Térítési Szabályzat tartalmazza.
12.§. ÁTVÉTEL (1) Másik felsőoktatási intézményből, vagy más karról, szakról, munkarendről, képzési területről, a kapacitások figyelembevételével az a hallgató vehető át,5 a) aki legalább egy aktív félévvel rendelkezik és aktív félévenként legalább 15 kreditet teljesített, és b) akinek hallgatói jogviszonya elbocsátás vagy fegyelmi úton való kizárás miatt nem szűnt meg, illetve a kötelező elbocsátás, vagy kizárás feltételei sem állnak fenn. (2) Az átvétel feltételeit a szakfelelős véleményének meghallgatása után a tanulmányi igazgató határozza meg. (3) Az átvételi kérelmet a soron következő félév kezdete előtt legalább 15 munkanappal kell benyújtani. (4) Az átvételt kimondó határozatban rendelkezni kell arról, hogy az átvett hallgató mely szakon, munkarenden folytathatja tanulmányait. 5
Módosította: a Szenátus 3.1./ 2011 (V.25.) számú határozatával.
5
(5) A más szakon, karon vagy intézményben teljesített tantárgyak befogadásáról, a megszerzett kreditek elismeréséről a Kreditátvételi Bizottság dönt. (6) Az átvett hallgató költségtérítéses képzésben kezdi meg tanulmányait. A hallgató a fogadó intézményben csak akkor tudja tanulmányait államilag támogatott képzésben folytatni, ha az intézményben ilyen férőhely megüresedik.
13.§. TÉRÍTÉSI DÍJAK6 (1) A térítési díjakat a Főiskola vezetése határozza meg. (2) A szemesztere való beiratkozáskor kell a költségtérítést megfizetni, szociális rászorultság esetén részletfizetés kérhető. Nem kérhet részletfizetést az a hallgató, aki az előző félévben késedelmesen, csak felszólításra teljesítette fizetési kötelezettségeit. (3) A költségtérítés befizetésének elmulasztása kizárja a tanulmányok folytatásának lehetőségét. Az elmulasztott határidőt követő 15 napon belül igazolásnak van helye a mulasztás okának közlésével a késedelmes befizetés teljesítésének egyidejű igazolásával. Az igazolási kérelmet a TO-hoz kell benyújtani. Az igazolási kérelem elfogadása tárgyában a rektor haladéktalanul dönt. Az igazolási határidő elmulasztása jogvesztő hatályú. (4) Az a hallgató, akinek tartozása áll fenn a Főiskolával szemben, nem kezdheti meg a vizsgaidőszakot, így nem bocsátható vizsgára és a következő tanulmányi félévre nem iratkozhat be.
14.§. KÜLÖNELJÁRÁSI DÍJAK7 (1) Különeljárási díj kiszabását vonják maguk után az alábbi (határidőn és soron kívüli) eljárások kötelezettség elmulasztása vagy késedelmes teljesítése miatt: a) határidőn túli beiratkozás/bejelentkezés b) határidőn túli tárgyfelvétel/kurzusfelvétel c) határidőn túli vizsgaidőpont felvétel és leadása d) elveszett vagy megrongálódott leckekönyv (index) pótlása e) késedelmes (határidőn túli) indexleadás tárgyfelvétel és a vizsgaidőszak utáni indexzáráshoz f) határidőn túli beadandók leadása g) szakdolgozat leadási határidő meghosszabbítása 7 naptári nappal, melyre a hallgató kérvényt nyújt be a tanulmányi igazgató és a szakvezető részére (ekkor halasztási díj kerül megállapításra). h) határidőn túli szakdolgozat leadása (a szakdolgozat nem fogadható el a záróvizsga előtt 10 munkanappal) (2) A különeljárási díj fizetési kötelezettsége alkalmankénti mértéke nem haladhatja meg a hallgatói normatíva öt százalékát. (3) A különeljárási díjak mértékét a Térítési és Juttatási Szabályzat határozza meg.
15.§. HALLGATÓI KÉRELMEK8 (1) A rektor jogosult engedélyezni indokolt esetben rendkívüli hallgatóként az óralátogatást. Ugyancsak ő bírálja el a magánvizsga kérelmeket. (2) A hallgatói kérelmeket írásban papír alapon kell eljuttatni a kérelem tárgyában döntési jogkörrel rendelkező személyhez. A térítési díjakat érintő kérdésekben: a rektor, tanulmányi ügyekben (aktív/passzív félév, kedvezményes tanulmányi rend, tárgyelfogadási kérelem, stb.): a tanulmányi igazgató az illetékes (3) A kérelmekre való hivatalos írásos válasz – a határozat – a tanulmányi rendszeren keresztül kerül megküldésre a hallgató részére, kivétel a hallgatói jogviszonyt és a finanszírozás típusát érintő kérdésekben.
16.§. MÉLTÁNYOSSÁG GYAKORLÁSA (1) Minden hallgató a hallgatói jogviszonya fennállása alatt méltányossági kérelmet adhat be egy-egy esetben 6
Módosította: a Szenátus 2/2012 (VII.10.) ülésén a (2.) számú határozatával. Módosította: a Szenátus 2/2012 (VII.10.) ülésén a (2.) számú határozatával. 8 Módosította: a Szenátus 2/2012 (VII.10.) ülésén a (2.) számú határozatával. 7
6
a) a tanulmányi igazgató, és b) a rektor részére címezve (2) A méltányosságon alapuló határozatban a tanulmányi igazgató/rektor rendelkezik a pótlás feltételeiről, az esetleges felmentésekről, és utalni kell arra, hogy a hallgató a továbbiakban méltányossági alapon kedvezményt nem kaphat. (3) A méltányossággal kapott kedvezményt a leckekönyvben rögzíteni kell.
17.§. A HALLGATÓ BEIRATKOZÁSI, BEJELENTKEZÉSI ÉS BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉGE (1) A felvett hallgató csak a felvételi döntés évében jogosult arra, hogy az intézménnyel hallgatói jogviszonyt létesítsen. A hallgató köteles az intézményi beiratkozáskor az első félévben a tanulmányi rendben meghatározott időpontban beiratkozni, minden további félévben pedig bejelentkezni. (2) A hallgatónak minden soron következő képzési időszak megkezdése előtt, legkésőbb a regisztrációs időszak utolsó napjáig be kell jelentenie, hogy folytatja-e tanulmányait, vagy az adott képzési időszakban hallgatói jogviszonyát szünetelteti. a) ha a hallgató tanulmányait nem kívánja folytatni a soron következő képzési időszakban, ezt a szándékát írásban be kell jelentenie a tanulmányi igazgatónak legkésőbb a regisztrációs időszak utolsó napjáig. Az adott félévben a hallgató jogviszonya szünetel. b) ha a hallgató bejelentési kötelezettségét elmulasztja, a féléve automatikusan passzív félévnek minősül. A második ilyen mulasztás a jogviszony megszűnésével jár. (3) A regisztrációs időszakban történő bejelentkezés elmulasztása után a szemeszterre való bejelentkezés díjköteles.9 (4) A hallgató köteles a Neptun-rendszerben szereplő adataiban (név, cím, telefonszám, adószám, TB szám, email cím, stb.) bekövetkezett változásokat a rendszer „Adatmódosítás” felület kitöltésével, mellyel a hallgató egyben büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozik arról, hogy az adatok a valóságnak megfelelnek. Az adatmódosítás elmulasztásából származó hátrány ellen jogorvoslatnak helye nincs. (5) A beiratkozás alkalmával a hallgató a leckekönyvébe és a Neptun rendszerben felveszi a tárgyakat. (6) A tanulmányi igazgató a félév statisztikai jelentésének határnapjáig a hallgató kérelmére, alapos indok alapján, méltányossági jogkörében eljárva engedélyezheti az aktív félév passzívvá nyilvánítását. (7) Az a hallgató, aki tandíjfizetési kötelezettségének nem tett eleget a következő tanulmányi félévre nem iratkozhat be.
18.§. A LECKEKÖNYVVEL KAPCSOLATOS TUDNIVALÓK10 (1) A leckekönyv hivatalos okmány, így állapotának megóvása mindenki számára kötelező. Elveszett vagy megrongálódott leckekönyv helyett a TO térítés ellenében adhat újat. A megrongálódott leckekönyvet – a helyette kiállított leckekönyv kiadásakor be kell vonni és az okiratok megőrzésére vonatkozó szabályok szerint kell megőrizni. (2) A leckekönyv kitöltése a szemeszter elején tárgyfelvételkor: név, tanév, félév beírása; tárgy kódja, megnevezése, oktatója, követelmény, óraszám. A tárgyfelvétel után a leckekönyvet a tárgyfelvételi nyilatkozattal együtt kell leadni. A felvett tárgyakat a nyilatkozatról kell bevezetni, azonos sorrendben. és szemeszter végén az érdemjegyek beiratása a kurzus oktatójával a hallgató kötelessége és felelőssége. (3) A leckekönyv a hallgatónál van: regisztrációs hét+tárgyjelentkezési hét+1hét (tehát 3 hétig) Az indexleadási határidő elmulasztása pótdíjköteles. A pótdíj a megkezdett hetek számával számolandó! (4) A leckekönyvet a TO hitelesíti a hivatalos pecsétekkel és aláírásokkal.
9
Módosította: a Szenátus 2/2012 (VII.10.) ülésén a (2.) számú határozatával. Módosította: a Szenátus 2/2012 (VII.10.) ülésén a (2.) számú határozatával.
10
7
19.§. TÁRGYFELVÉTEL (1) A félév során a teljesíteni kívánt tárgyakat a tárgyfelvételi időszakban fel kell venni a hallgatói információs rendszerben, beleértve az óra nélküli tárgyakat (pl. szigorlat, szakdolgozat) is. A tárgyfelvételi időszak zárását követően újabb tárgyakat nem lehet felvenni, s csak a felvett tárgyakból lehet jegyet szerezni. (2) Csak azokat a tárgyakat lehet felvenni, amelyeknek a hallgató teljesítette az előkövetelményeit. (3) A hallgató egy tárgyat maximum háromszor vehet fel tanulmányai során. Az első és a második tárgyfelvétel költségmentes, a harmadik tárgyfelvétel esetén térítési díjköteles. Minden tárgyfelvétel esetén háromszor kísérelhet meg vizsgát tenni. (4) A tárgy negyedik felvételét a hallgató költségtérítéses finanszírozással teheti meg, tehát a negyedik tárgyfelvétellel elfogadja a finanszírozási forma átsorolását is!11 (5) A tárgy újrafelvétele állami és költségtérítéses hallgatók számára ingyenes, de a felvett kreditértékbe beleszámít. (6) Amennyiben a tanulmányok során felvett kreditek értéke több mint 10 %-kal meghaladja az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditértéket, a hallgatót fizetési kötelezettség terheli.
20.§. KREDITPONTOK (1) A főiskolán folytatott tanulmányok során a tanulmányi követelmények teljesítését – az egyes tantárgyakhoz, tantervi egységekhez rendelt – tanulmányi pontokban (a továbbiakban: kredit) kell kifejezni. A hallgatónak az adott képzésben történő előrehaladását a megszerzett kreditek összege fejezi ki. (2) Kredit a főiskola által meghatározott tanulmányi követelmények teljesítésével szerezhető. (3) A kredit értéke – feltéve, hogy a hallgató teljesítményét elfogadták – nem függ attól, hogy a hallgató a tudására milyen értékelést kapott. (4) A hallgatónak tanulmányai során az oklevél megszerzéséhez előírt összes kredit legalább öt százalékáig szabadon választható tárgyakat kell felvennie. (5) Egy adott ismeretanyag elsajátításáért egy alkalommal adható kredit. A kredittel elismert tanulmányi teljesítményt – ha annak előfeltétele fennáll – bármelyik felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányok során el kell ismerni, ha az összevetett ismeretek legalább hetvenöt százalékban megegyeznek; függetlenül attól, hogy milyen felsőoktatási intézményben, milyen képzési szinten folytatott tanulmányok során szerezték azt. Az elismerés – tantárgyi program alapján – kizárólag a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetésével történik. Az ismeretanyag öszszevetését a felsőoktatási intézmény e célra létrehozott bizottsága (kreditátviteli bizottság) végzi. A kreditátviteli bizottság a korábbi tanulmányokat és munkatapasztalatokat tanulmányi követelmény teljesítéseként elismerheti. A munkatapasztalat alapján beszámítható kreditek száma legfeljebb harminc lehet. (6) Kreditpont a tárgyelismertetés során csak felsőoktatásban szerzett ismeretekért jár! (7) A hallgató a végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzéséhez – a felsőoktatási intézményben folytatott, illetve más korábbi tanulmányok, továbbá munkatapasztalatok kreditértékként való elismerése esetén is – az adott intézményben legalább harminc kreditet köteles teljesíteni.
21.§. RÉSZVÉTEL A FOGLALKOZÁSOKON (1) A tanulmányi foglalkozásokon való részvételi kötelezettséget a tárgy tematikájában a tárgy oktatója határozza meg. A jelenlét ellenőrzése az oktató diszkrecionális jogköre. (2) A teológia szak esetében a Papnevelő Intézettel való együttműködés következményeként az előírt órák látogatása kötelező. Az indokolt távolmaradást a PI tanulmányi elöljárója hivatalosan igazolja. (3) A hallgató – indokolt esetben – engedélyt kérhet a kötelező foglalkozásokról való távolmaradásra. Távolmaradására legfeljebb 3 tanítási napról – írásbeli kérelem alapján – a tanulmányi igazgató adhat engedélyt. Az egy vagy több napra szóló távolmaradási engedélyt írásban kell megadni és a távolmaradásról – az engedélyező – az érintett szakvezetőket köteles tájékoztatni. (4) Eljárás az előzetes engedélykérés elmulasztása esetén: 11
Módosította: a Szenátus 2/2012 (VII.10.) ülésén a (2.) számú határozatával.
8
a) Ha a hallgató előzetesen nem kért (vagy nem tudott kérni) engedélyt a foglalkozásokon való távolmaradásról, akkor hiányzását – a hiányzás megszűntétől számított 1 héten belül – az érintett tantárgy oktatójánál köteles igazolni. Betegség esetén igazolásként orvosi igazolás fogadható el. b) Az érintett tantárgy oktatója köteles nyilatkozni arról, hogy a hallgató által előterjesztett hiányzás igazoltnak, vagy igazolatlannak minősül-e. c) Ha a hallgató által előterjesztett igazolást a tárgy oktatója nem találja elég megalapozottnak és ezért a hiányzást igazolatlannak tekinti, akkor a tanulmányi igazgató dönt arról, hogy a hiányzás igazoltnak, vagy igazolatlannak minősül-e. d) Minden esetben igazolatlan hiányzásnak kell tekinteni a hiányzást, ha az oktató a hallgatót magaviseleti okból az előadásról kiküldi. (5) Ellenkező kikötés hiányában a hallgató jogosult elhagyni a tanórára kijelölt termet, ha a hivatalos órakezdési időtől számított 15 perc eltelt és a tanár nem jelent meg. (6) A hallgató a hiányzás következtében nem teljesített részvételi kötelezettségeit az érdekelt oktató által megállapított módon és határidőig – ami legfeljebb a szorgalmi időszak végét megelőző 1 hétig, előrehozott vizsga esetén a vizsgaidőpontot megelőző 1 hétig terjedhet – köteles teljesíteni. (7) Egy adott tárgy – a gyakorlati képzést ide nem értve – foglalkozásairól való hiányzás miatt nem teljesített tanulmányi kötelezettségek pótlása általában nem lehetséges, ha a hiányzás mértéke meghaladja a tárgy félévi óraszámainak 40 %-át. a) A tárgy oktatója köteles megadni a pótlás lehetőségét mindaddig, amíg a hiányzás mértéke nem haladja meg a félévi óraszámok 20 %-át. b) Ha az adott tárgy foglalkozásairól való igazolatlan hiányzás a félévi óraszám 20 %-át meghaladja, akkor az illetékes oktató nem köteles a pótlással járó többletfeladatokat ellátni, ezért, – ha a pótlás nem történik meg – a tantárgy aláírását megtagadhatja. c) Rendkívüli esetben (hosszan tartó betegség, hivatalos távollét, stb.) a tanulmányi igazgató engedélyt adhat a pótlásra akkor is, ha a hiányzás mértéke az adott tárgyból meghaladja a félévi óraszám 40 %-át.
22.§. VIZSGAKURZUS (1) Vizsgakurzus (azaz VK) csak olyan tárgy esetén kérhető, amely félévben a kért kurzus oktatója a Főiskolán aktív. (2) Gyakorlati tárgyhoz (pl. kisgyakorlat, iskolai gyakorlat, stb.) nem hirdethető VK. (3) Vizsgakurzusra csak abban az esetben jelentkezhet a hallgató, ha az előző kurzusfelvételnél az oktató aláírását megszerezte. (4) Az egy szemeszterben felvehető VK-ok száma maximálisan 3 darab.
23.§. A GYAKORLATOK (1) A Főiskola rendjének szerves részét képezik a gyakorlatok. (2) Hitéleti szakokon ennek koordinátora a mindenkori kateketika tanár. Helyét és letöltését a jelölttel való egyeztetés után a kateketika tanár koordinálja, értesítve az illetékeseket. (3) A szociális munka és a társadalmi tanulmányok szakos hallgatók tantervüknek megfelelően intézménylátogatásokon és a különböző terepgyakorlatokon vesznek részt. Ezeket a szakmai gyakorlatokat az intézmény által kijelölt/elfogadott terephelyeken kell megvalósítani tereptanárok közreműködésével és a terepkoordinátor közvetlen irányításával. Nagygyakorlat csak sikeresen teljesített kisgyakorlatok esetén kezdhető meg.
24.§. A KEDVEZMÉNYES TANULMÁNYI REND (1) Kedvezményes tanulmányi rend megfelelő indok alapján (pl. áthallgatás, biológiai-egészségügyi okok miatt), elsősorban a kiváló teljesítményt nyújtó hallgatónak engedélyezhető, de ez nem jelenti a képzési idő megrövidítését. Az engedélyezés a tanulmányi igazgató jogköre. (2) Az engedély alapján a hallgató a kötelező foglalkozásokon való részvétel alól részleges felmentésben részesülhet, vizsgáit a vizsgaidőszak előtt is leteheti, a soron következő oktatási időszak tárgyait leckekönyvébe előre felveheti, az oktatási időszakot hamarabb lezárhatja, vagy más hasonló kedvezményben részesülhet a tanulmányi igazgató döntésének megfelelően. (3) A kedvezményes tanulmányi rend alapján való felkészülést az illetékes szaknak konzultációkkal kell segítenie. 9
(4) Az engedélyt – indokolt esetben – a tanulmányi igazgató vissza is vonhatja.
25.§. FELMENTÉS A TANULMÁNYI- ÉS VIZSGAKÖTELEZETTSÉG ALÓL (1) A hallgatót – kérésére – fel lehet menteni minden olyan tantárgyból a tanulmányi- és vizsgakötelezettség alól, amelyekből a) kötelezettségeit korábban (megismételt félévben, más felsőoktatási intézményben) már teljesítette, ötfokozatú értékelés esetén legalább közepes, háromfokozatú értékelés esetén megfelelt, ill. kiválóan megfelelt minősítéssel; b) tudományos diákköri munkája alapján c) tudományos munkája alapján, amelyet hitelt érdemlően bizonyít. (2) A felmentési kérelmet az adott félévek megkezdésekor lehet benyújtani a tanulmányi igazgatóhoz és a szakvezetőhöz. (3) A tanulmányi- és vizsgakötelezettségek alóli felmentést első fokon a tanulmányi és vizsgabizottság hozza az illetékes szaktanár véleményének meghallgatásával. (4) Munkarendváltozás esetén a tanulmányi- és vizsgakötelezettség alól – kérelmére – akkor is fel lehet menteni a hallgatót, ha az értékelés formáját a tanterv (a képzés jellege miatt) különbözően határozza meg.
B) Hallgatói munka értékelése 26.§. A LECKEKÖNYV ALÁÍRÁSA (1) Beszámolóra, ill. vizsgára az a hallgató bocsátható, aki az adott tantárgyból a vizsgára (beszámolóra) bocsátás feltételeként megállapított követelményeket teljesítette, és ezt az oktató – legkésőbb a beszámoló, ill. a vizsga megkezdésekor – aláírásával igazolta. (2) Az aláírás megtagadását az oktató köteles közölni a szorgalmi időszak végéig a hallgatóval. (3) Az aláírás megtagadását a TO "Aláírás megtagadva" bejegyzéssel rögzíti. (4) Aláírás megtagadása esetén a tárgyat újra fel kell venni. (5) Az aláírás megtagadása esetén a pótlásra – a hallgató méltányossági kérelmére – a tanulmányi igazgató adhat engedélyt, aki egyben meghatározza annak feltételeit.
27.§. AZ ÉRTÉKELÉS FŐBB FORMÁI (1) A megfelelő – a képzési célhoz igazodó és egymásra épített – értékelési formákat a tanterv, ezek tartalmi követelményeit a tantárgyi program és a tematikák határozzák meg. (2) A teljesítmények értékelése lehet: a) ötfokozatú: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1) Jeles (5) osztályzatot kap az a hallgató, aki a teljes vizsgaanyagot alaposan és összefüggéseiben ismeri, azt biztosan tudja alkalmazni, a bizonyításokat önállóan képes levezetni. Jó (4) osztályzatot kap az a hallgató, aki a teljes vizsgaanyagot jól ismeri, és az anyag alkalmazásában biztonságot mutat. Közepes (3) osztályzatot kap az a hallgató, aki a vizsgaanyag lényeges részét jól ismeri, és az anyag alkalmazásában megfelelő jártasságot mutat. Elégséges (2) osztályzatot kap az a hallgató, aki a vizsgaanyag lényeges összefüggéseit ismeri, az anyag alkalmazásában elfogadható jártasságot mutat, tudásszintje elegendő a továbbtanuláshoz, ill. a pályakezdéshez. Elégtelen (1) osztályzatot kap az a hallgató, aki a továbbhaladáshoz, ill. a pálya gyakorlásához szükséges elméleti és gyakorlati tudással nem rendelkezik. b) háromfokozatú: kiválóan megfelelt (5), megfelelt (3), nem felelt meg (1).
28.§. A TÁRGYAK ÉRTÉKELÉSI MÓDOZATAI (1) Gyakorlati jegyet (gyakorlatértékelést) ír elő a tanterv, ha a tananyag gyakorlati alkalmazása, azt alkalmazási képesség értékelése, a képzési cél szempontjából lehetséges és szükséges. – A gyakorlat értékelése öt vagy három fokozatú minősítéssel történik. (2) A vizsga valamely tárgy egy oktatási időszakot átfogó anyagának értékelése. Ennek keretében arról kell meggyőződni, hogy a hallgató milyen szinten sajátította el a tananyagot, ill. arról, hogy képes lesz-e az erre épülő további tananyag elsajátítására. – Értékelése ötfokozatú érdemjeggyel történik. 10
(3) A szigorlat a képzési cél szempontjából alapvető tantárgy egész anyagát lezáró értékelés. A tanterv előírhatja több tantárgy együttes értékelését is. – Minősítése ötfokozatú érdemjeggyel történik. Ha a hallgató az oktatási időszak végén szigorlatot tesz, más értékelési formát – a gyakorlatértékelést kivéve – a tantárgy anyagából előírni nem lehet. (4) A tárgy értékeléséhez beadandó munkákat számítógépen elkészítve, írásos formában kell leadni.
29.§. GYAKORLATI JEGY (1) A jegy megszerzésének feltételeit és követelményeit az illetékes oktató határozza meg, és azokról a hallgatókat a félév megkezdésekor köteles tájékoztatni. (2) A gyakorlati jeggyel értékelendő tantárgy – a gyakorlati képzési formát is beleértve – követelményeit a hallgatónak legkésőbb a vizsgaidőszak utolsó hete előtt kell teljesítenie. (3) Az elégtelen gyakorlati jegy pótlására is a sikertelen vizsga pótlására nézve előírtakat kell alkalmazni.
30.§. SZEMINÁRIUMOK FELVÉTELE (1) Az egyes szemináriumok témáit a szaktanárok határozzák meg, a hitéleti szakokon a főiskola rektora írja elő a szemináriumok számát, valamint koordinációját. Szemináriumi gyakorlatot tarthat a főiskola minden oktatója. (2) Szociális munka és Társadalmi tanulmányok szakon a szak vezetése szabadon választható speciális kollégiumokat ír ki. (3) A szemináriumi kötelezettség alól a rektor/szakvezető indokolt esetben felmentést adhat. (4) A szemináriumi gyakorlatokat vezető tanárokat és témákat a tanulmányi osztály írja ki a szaktanárok előzetes javaslatai alapján. A hallgatók szabadon választhatják meg szemináriumi gyakorlatvezetőjüket. Amennyiben a tanárnak már elegendő létszámú hallgatója van, megtagadhatja a hallgató felvételét szemináriumába, vagy lehetősége van két, illetve több csoport létrehozására. Amennyiben a betelt létszámra való tekintettel megtagadja a felvételt, a hallgató köteles más tanárhoz fordulni mindaddig, míg valaki elfogadja őt. (5) Azoknak a hallgatóknak, akik továbbra is (következő félév) ugyanazon gyakorlatvezető irányítása alatt kívánnak maradni, elsőbbségük van az új jelentkezőkkel szemben. (6) A hallgatóknak a hitéleti szakokon négy félév szemináriumi gyakorlatot kell igazolniuk. A szemináriumi foglalkozás témájától és tanárától függetlenül, szabadon választhatja meg a hallgató azt a tanárt, akinél szakdolgozatát írni szándékozik. A szaktanár indokolt esetben megtagadhatja a témavezetésre való felkérést. (7) A szemináriumot vezető tanár egyéni moderációt is engedélyezhet igazolt szemináriumi gyakorlatként, pl. alkalmi konzultáció stb.
31.§. A VIZSGAIDŐSZAK (1) A vizsgaidőszakkal és vizsgahalasztással kapcsolatos bármilyen kérelmet írásban kell benyújtani a TO-ra, az ott kiírt határidők betartásával. (2) A vizsgákat a kijelölt vizsgaidőszakon belül, a következő félév megkezdéséig be kell fejezni. (3) A vizsgákra való fel- és leiratkozás a Neptun tanulmányi rendszeren keresztül történik, a vizsga napját megelőző munkanap déli 12 óráig. (4) A vizsgaidőpontokat úgy kell meghatározni, hogy a hallgató a vizsgákat arányosan elosztva tehesse le és a sikertelen vizsgákat még a vizsgaidőszakban megismételhesse. (5) A hallgatót a vizsgaidőszak időpontjairól a tanulmányi igazgató a vizsgaidőszak előtt legalább két héttel tájékoztatja. (6) Az érvényes vizsgajelentkezés időpontjában a hallgató köteles a vizsgán megjelenni. Ha a hallgató a vizsgán neki fel nem róható okból nem jelenik meg, és ezt előre bejelenti a TO-nak, vagy utólag (a vizsgaidőponttól számított 3 napon belül) hitelt érdemlően igazolja a TO-n, akkor a TO-tól más vizsganapra történő átsorolását kérheti. Ha a hallgató által előterjesztett okot a TO nem találja megalapozottnak, akkor a tanulmányi igazgató dönt arról, hogy a vizsgáról való távolmaradás igazoltnak, vagy igazolatlannak minősül-e. (7) A vizsgáról való igazolatlan távolmaradás esetén a hallgató egy vizsgajelentkezési lehetőséget kimerít. Igazolatlan távolmaradás esetén a hallgató kötelezhető a felmerült költségeket megtéríteni.
11
(8) A vizsgaidőszakon túli időpontra – legfeljebb a következő félév első hónapjának közepéig – vizsgahalasztást csak a tanulmányi igazgató engedélyezhet. Az így pótolt vizsgát a vizsgaidőszakban tett vizsgának kell tekinteni. (9) A hallgató a vizsgaidőszak megkezdése előtt (a szorgalmi időszak utolsó hetében) is tehet vizsgát: elővizsgát (teljesítheti beszámolási kötelezettségét). a) Az elővizsga lehetőségének feltételeit, időpontját és a követelményeket az illetékes oktató határozza meg, és azokról a hallgatókat a félév megkezdésekor köteles tájékoztatni. b) Amennyiben az egyéni felkészülés lehetőségei adottak, az oktatás rendjének biztosításával elővizsga (illetve beszámoló) szervezhető a vizsgaidőszakot megelőző szorgalmi időszakban. Az elővizsgát egyénileg azok a hallgatók kérhetik, akik ezt előzetes munkájukkal kiérdemelték, vagy speciális egészségi állapotuk indokolja. Ez esetben a tárgy előadója által még le nem adott, de tankönyvben vagy jegyzetben meglévő anyag is a vizsga tárgyát képezi. (10) Az a hallgató, aki tandíjfizetési kötelezettségének nem tett eleget, nem bocsátható vizsgára.
32.§. A JEGYMEGAJÁNLÁS (1) Az olyan beszámolóval vagy vizsgával záródó tantárgyból, amelynek előadásaihoz szeminárium (gyakorlat) is csatlakozik, továbbá az olyan tantárgyakból, amelyeknek a foglalkozásai csak szemináriumból (gyakorlat) állnak, az oktató a hallgatónak az oktatási időszakban nyújtott teljesítménye vagy tudományos diákköri munkája alapján a) a kiválóan megfelelt vagy a megfelelt értékelést, illetőleg b) jeles vagy jó osztályzatot ajánlhat meg. (2) A megajánlott osztályzatot, illetve értékelést a hallgató nem köteles elfogadni, kérheti a vizsgára bocsátást.
33.§. A VIZSGÁZTATÁS RENDJE (1) (2) (3) (4)
A szóbeli vizsgák – ideértve a záróvizsgát is – nyilvánosak. A vizsgázó számára lehetővé kell tenni a felelet előtti rövid felkészülést. A vizsgák zavartalanságáért, nyugodt légköréért a vizsgáztató, illetőleg a vizsgabizottság elnöke felelős. Ha a vizsgáztatást egy oktató végezte, a) az első megismételt vizsgát – a hallgató kérelmére – lehetőleg más oktató vagy bizottság előtt b) a második megismételt vizsgát bizottság előtt kell tenni, amennyiben a hallgató ezt kéri c) az a) és b) pontban jelzett bizottságot (oktatót) a tanulmányi igazgató jelöli ki. (5) A vizsgán megjelent hallgatót az oktatónak az előírt módon értékelnie kell, és azt a hallgató leckekönyvébe be kell jegyezni.
34.§. A SIKERTELEN VIZSGÁK MEGISMÉTLÉSE (1) A vizsga sikertelensége esetén a vizsgáztató köteles az elégtelen osztályzatot, illetőleg a "nem felelt meg" értékelést a hallgató leckekönyvébe bejegyezni. (2) Az előző sikertelen vizsga napjától számított negyedik napon lehet először újra vizsgázni. (3) Ismétlővizsga egy tárgyból az adott félévben kétszer tehető. (4) Az első két vizsga (a vizsga és az első ismétlővizsga) térítésmentes, függetlenül attól, hogy a hallgató államilag támogatott vagy költségtérítéses képzés keretében tanul. A második ismétlővizsga díjköteles. (5) Az ismétlővizsga az engedélyezett két alkalmon kívül a rektor engedélyével még egyszer ismételhető. A rektor erre vonatkozó engedélyét a tanulmányok során csak egy alkalommal lehet igénybe venni. (6) A második ismétlő vizsga megkezdéséhez szükséges a vizsgadíj megfizetése, melyet pénztári befizetéssel vagy átutalással kell teljesíteni és az erről szóló bizonylatot a TO-n bemutatni. (7) A beszámoló "nem felelt meg" minősítését az adott tárgyból a tanulmányokat lezáró utolsó vizsgaidőszak végéig lehet javítani. Ha az adott tárgy zárása vizsgával (szigorlat) történik, a beszámoló javításának ezt meg kell előznie.
35.§. A SIKERES VIZSGA JAVÍTÁSA (1) Ha a hallgató a kapott értékelését javítani kívánja, félévenként egy tantárgyból újabb vizsgát, korrekciós vizsgát tehet a tanulmányi igazgató engedélyével.
12
(2) Az újabb vizsgára – kizárólag a vizsgaidőszakban – az érdekelt oktatónál, szigorlat esetén a tanulmányi igazgatónál kell jelentkezni. Az ilyen vizsga érdemjegyét a leckekönyv "Megjegyzés" rovatában "újabb vizsga", "újabb szigorlat" megjelöléssel a vizsgáztató oktató jegyzi be. (3) A korrekciós vizsga megkezdéséhez szükséges a vizsgadíj megfizetése, melyet postai utalványon vagy átutalással kell megfizetni és a befizetésről szóló bizonylatot a TO-n bemutatni. (4) Az újabb vizsga értékelése – ha az nem elégtelen – végleges. Az elégtelennek értékelt újabb vizsgára vonatkozóan a megismételt vizsgák szabályait kell alkalmazni.
36.§. SZIGORLATOK Szigorlatokat a tanrendben meghatározott időben, a TO kiírása szerint lehet tenni. A szigorlatot kéttagú szakmai bizottság előtt kell tenni, és arról jegyzőkönyvet kell vezetni. A bizottság elnöke főiskolai tanár vagy docens lehet. (1) Teológia (lelkipásztori) szakon: filozófia, fundamentális teológia, egyháztörténet, pedagógia-pszichológia; (2) Katekéta szakon a következő tárgyakból kell szigorlatot tenni: kateketika, biblikum.
37.§. A TANULMÁNYI ÁTLAGEREDMÉNY KISZÁMÍTÁSA (1) átlag:12 a félévben teljesített tantárgyak érdemjegyének és kreditértékének szorzataiból képezett összeget a teljesített tárgyak kreditjeinek összegével kell osztani. ∑ é
á
í í
(2) kreditindex: a félévben teljesített tantárgyak érdemjegyének és kreditértékének szorzataiból képzett összeget az átlagos tanulmányi előrehaladás kreditértékével (30) kell osztani. ∑ é
í
(3) korrigált kreditindex: a kreditindexből egy, a félév során teljesített és az egyéni tanrendben vállalt kreditek arányának megfelelő szorzótényezővel számítható. A kreditrendszerű képzésben a hallgató teljesítményének nyomon követésére, mennyiségi és minőségi megítélésére szolgál. á ö ö
∑ é
∑ ∑
í
í
í
(4) kumulált (halmozott) átlag: az addigi tanulmányok során teljesített tantárgyak érdemjegyének és kreditértékének szorzataiból képezett összeget a teljesített tárgyak kreditjeinek összegével kell osztani. ∑ é
á á
í ∑
í
(5) kumulált (összesített) korrigált kreditindex: számítása megegyezik a korrigált kreditindex számításával, azzal, hogy félévenkénti harminc kreditet és a teljes időszak alatt felvett és teljesített krediteket kell figyelembe venni. A hallgató több féléven keresztüli teljesítményének mennyiségi és minőségi megítélésére szolgál. á
∑
∑ é
í éé
á
∑ ∑
í
(6) Ha a hallgató a vizsgaidőszakban valamennyi vizsgáját sikeresen letette és a tantervben előírt egyéb követelményeknek is eleget tett, a félévet a rektor a leckekönyv aláírásával érvényesíti. (7) Az átlageredménybe a szigorlati jegy beleszámít. (8) Az átlageredménybe a befogadott kreditek nem számítanak bele.13 (9) Az átlageredményt két tizedesjegy pontosságig (kerekítés nélkül) kell kiszámítani, és az eredményt be kell vezetni a hallgató leckekönyvébe.
12 13
súlyozott (halmozott) tanulmányi átlag Módosította: a Szenátus 2/2012 (VII.10.) ülésén a (2.) számú határozatával.
13
a hallgatói Neptun-ban is látható átlagok
38.§. TANULMÁNYI ÖSZTÖNDÍJ (1) A tanulmányi ösztöndíj egy tanulmányi félév időtartamára adható. Tanulmányi ösztöndíjban a felsőoktatási intézmény államilag támogatott teljes idejű képzésben részt vevő hallgatóinak legfeljebb 50%-a részesülhet oly módon, hogy az egyes hallgatóknak megállapított tanulmányi ösztöndíj havi összegének el kell érnie a hallgatói normatíva öt százalékának megfelelő összeget. (2) A tanulmányi ösztöndíj megítélésének alapja az ösztöndíjindex. Az ösztöndíj-kategóriákat az előző szemeszter ösztöndíjindexei alapján határozza meg a Hallgatói Önkormányzat. (3) Más felsőoktatási intézményből átiratkozott hallgató az átiratkozás előtti félévben elért tanulmányi eredménye alapján, a VHF-n meghatározott kategóriák szerint részesülhet ösztöndíjban. (4) Az első aktív félévre beiratkozott hallgató tanulmányi ösztöndíjban nem részesülhet.
39.§. A SZAKDOLGOZAT (1) Minden hallgatónak szakdolgozatot kell készítenie. (2) A hallgatónak a szakdolgozat bevezetőjében nyilatkoznia kell arról, hogy munkája során csak olyan forrásokat használt fel, amelyekre az irodalomjegyzékben hivatkozott, vagy amelyeket a bibliográfiában feltüntetett. Plágium esetén a szakdolgozat elégtelen érdemjegyűnek tekintendő, és a hallgató ellen az intézmény fegyelmi eljárást indít. (3) Formai követelményei egységesen minden szakon: A/4-es papírméret, balról 3,5 cm, (2,5 cm laptáv + 1 cm-es bal oldali kötésmargóval), jobbról 2 cm, a lap tetején 4 cm, a lap alján 3,5 cm margóval; 1,5-es sortávolság; oldalszám a lap alján, középen. Betűméret 12 pt. (4) A konzulensnek (mentornak) legalább főiskolai végzettséggel kell rendelkeznie. (5) Hitéleti szakokon: a) Témáját a szaktanár fogadja el. A hallgató vagy a kiírt témát választja, vagy saját témából ír a szaktanárral való egyeztetés után. A teológia, illetve a többi hitéleti szakokon csak a VHF-en oktató teológiai tanárt lehet felkérni konzulensnek, vagy ha határtéma van, akkor két konzulens (az egyik teológiai tanár) kijelölésével lehet írni a szakdolgozatot. Mindegyik szakon külön kell szakdolgozatot írni, mivel minden szak diplomát ad ki. b) A dolgozat terjedelme 80.000 – 100.000 karakter között (szóköz nélküli leütésszám). c) A szaktanár értékeli, majd írásos véleményt ad róla. d) 3 példányban (2 bőrkötéses) és CD-n kell leadni a TO-n (6) Szociális munka és Társadalmi tanulmányok szakon: Témáját a tanszékvezető fogadja el, a konzulensi (mentori) feladatra a hallgató választása alapján olyan, a szakdolgozat témájában járatos szakembert kér fel, aki a főiskolán tanít (főállásúként vagy óraadóként) vagy a főiskola tereptanára. a) A szakdolgozat tartalmilag és formailag is illeszkedjen a képzés menetébe. b) A témavezető tanár a dolgozat elkészítését figyelemmel kíséri, az adott észrevételeket, javaslatokat írásban rögzíti és a hallgató által elvégzett munkát a leckekönyvben aláírásával igazolja. c) A dolgozat terjedelme minimálisan 60.000 karakter (szóköz nélküli leütésszám). d) Az elkészített szakdolgozatot a leadási határidő előtt a konzulensnek el kell fogadnia. Ha a konzulens elfogadta, a szak ügyintézőjénél két példányban (1 hő-, 1 bőrkötéses) és CD-n kell leadni. e) Az el nem fogadott szakdolgozat pótlásának feltételeit a szakvezető határozza meg f) a szakdolgozat védésének értékelési szempontjai: a szakdolgozat bemutatásának színvonala, az előadás logikája a feltett kérdésekre adott válaszok minősége, a kifejtett elvek és alkalmazott módszerek helyességének indoklása a témakörben való tájékozottság, a forrásmunkákban való eligazodás, olvasottság a dolgozat témakörébe vágó kutatások ismerete, a főbb összefüggések meglátása a téma feldolgozásában való lényeglátás, a feltárt adatok és eredmények kezelésének biztonsága.
40.§. A VÉGBIZONYÍTVÁNY (1) Végbizonyítványt (abszolutórium) az intézmény annak a hallgatónak állít ki, aki a tantervben előírt tanulmányi és vizsgakövetelményeket és a szakmai gyakorlatot – a nyelvvizsga letétele, a szakdolgozat/diplomamunka elkészítése kivételével – teljesítette, az előírt krediteket megszerezte. (2) A végbizonyítványt a rektor írja alá a hallgató leckekönyvében.
14
(3) A hallgató a záróvizsga előtt 4 héttel köteles az abszolutórium kiállítását igényelni a TO-n, mellyel egyidőben jelentkezik az adott ZV időszakban tartott záróvizsgára is
41.§. A ZÁRÓVIZSGA14 (1) A záróvizsga a végbizonyítvány megszerzését követő vizsgaidőszakban a hallgatói jogviszony keretében, majd a hallgatói jogviszony megszűnése után, határidő nélkül, bármelyik vizsgaidőszakban, az érvényes képzési követelmények szerint letehető. Hét év eltelte után a záróvizsga letételét az intézmény feltételhez kötheti. (2) Záróvizsgán az vehet részt, aki: a) végbizonyítványát megszerezte, b) szakdolgozatát és annak mellékleteit az előírt formában és határidőre leadta, c) tartozásait a Főiskolával szemben rendezte. (3) Nem bocsátható záróvizsgára az a hallgató, aki a felsőoktatási intézménnyel szemben fennálló fizetési kötelezettségének nem tett eleget. (4) Az első záróvizsga ingyenes. (5) A felvett záróvizsgáról lejelentkezni legkésőbb előtte 2 munkanappal lehetséges. (6) Az a hallgató, aki záróvizsgára jelentkezett, de a vizsgán nem jelenik meg, a záróvizsga szervezési díjat kell megfizetnie, de lehetőséget nem veszít (egy tárgyból 2 alkalommal kísérelhet meg ZV-t). (7) A záróvizsgán meg nem jelent hallgató csak a következő záróvizsga-időszakban kérhet újabb vizsgalehetőséget. (8) A záróvizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni, melynek vezetésére megbízott (jegyzőt) kell megbízni. A jegyzőkönyvet az elnök hitelesíti. (9) A záróvizsgát záróvizsga-bizottság előtt kell tenni, amelynek elnöke és legalább még két tagja van. A záróvizsga-bizottságot legalább egy tagja egyetemi vagy főiskolai tanár, illetve egyetemi vagy főiskolai docens legyen, továbbá legalább egy tagja ne álljon foglalkoztatási jogviszonyban az intézménnyel. (10) A záróvizsga-bizottság elnökét – a szakvezető javaslatát figyelembe véve – a rektor bízza meg.
42.§. A MEGISMÉTELT ZÁRÓVIZSGA15 (1) A sikeres záróvizsga nem javítható. (2) Ismételt záróvizsga a következő záróvizsga időszakban tehető, melyre a soron következő időszak előtt legalább három héttel kell jelentkezni az illetékes szakon, illetve Tanulmányi Osztályon. (3) Ismételt záróvizsga alkalmával a jelöltnek csak abból a tantárgyból (tantárgyakból) kell vizsgáznia, amelyből előzőleg elégtelen osztályzatot kapott. (4) Megismételt záróvizsga alkalmával a jelöltnek külön meghatározott vizsgadíjat kell fizetnie. Megismételt vizsgát csak az ennek teljesítését igazoló jeggyel lehet megkezdeni. (5) Sikertelen záróvizsga esetén a jelölt összesen annyi alkalommal tehet ismételt záróvizsgát, ahány tantárgyból a záróvizsga áll, egy tantárgyból azonban legfeljebb két alkalommal. (6) Ha a jelölt kimerítette az ismételt zárvizsgák kereteit, kérelmére a rektor – a szakvezető véleményének meghallgatásával – kivételes méltányossággal újabb záróvizsgát engedélyezhet az adott képzésen, a harmadik alkalmi (emelt) záróvizsga-díj megfizetésére kötelezve a jelöltet.
43.§. AZ OKLEVÉL KIADÁSÁNAK KÖVETELMÉNYEI (1) A felsőfokú tanulmányok befejezését igazoló oklevél kiadásának előfeltétele a sikeres záróvizsga, továbbá – ha e törvény másképp nem rendelkezik – az előírt nyelvvizsga letétele. Az oklevél kiadásához a hallgatónak be kell mutatnia azt az okiratot, amely igazolja, hogy a) alapképzésben egy középfokú, „C” típusú általános nyelvi (bármely nyelvből) b) osztatlan-, és mesterképzésben a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgát tett. (2) Az oklevél a Magyar Köztársaság címerével ellátott közokirat, amely tartalmazza a kibocsátó felsőoktatási intézmény nevét, OM-azonosítóját, az oklevél sorszámát, az oklevél tulajdonosának ne-
14 15
Módosította: a Szenátus 1./2012 (II.21.) számú határozatával. Módosította: a Szenátus 1./2012 (II.21.) számú határozatával.
15
(3) (4)
(5)
(6)
(7)
vét, születési nevét, születésének helyét és idejét, a végzettségi szint, illetve az odaítélt fokozat és a szak, szakképzettség, szakirány megnevezését, a kibocsátás helyét, évét, hónapját és napját. Tartalmazza továbbá a rektor és a záróvizsga-bizottság elnökének eredeti aláírását, az intézmény bélyegzőjének lenyomatát. Ha a záróvizsga időszakában a hallgató nem rendelkezik nyelvvizsgát igazoló okirattal, és ezért az oklevél kiállítására a záróvizsga vizsgaidőszakát követően kerül sor, a záróvizsga-bizottság elnöke helyett a tanulmányi igazgató is aláírhatja az oklevelet. Ha az oklevél kiadására azért nincs lehetőség, mert a nyelvvizsga-bizonyítványt nem tudta a hallgató bemutatni, a főiskola igazolást állít ki, mely tanúsítja a záróvizsga eredményes letételét. Az igazolás végzettséget és szakképzettséget nem igazol. 16 Az oklevél megszerzéséhez előírt általános nyelvvizsga-követelmény teljesítése alól mentesülnek azok a hallgatók, akik tanulmányaik első évfolyamon történő megkezdésének évében legalább a negyvenedik életévüket betöltik. Ez a rendelkezés azoknál alkalmazható utoljára, akik a 2015/2016. tanévben tesznek záróvizsgát. 17 Az oklevél megszerzéséhez előírt nyelvvizsga-követelmény teljesítése alól mentesülnek azok a hallgatók, akik a sikeres záróvizsga napjától számított három naptári éven belül nem teljesítették az oklevél megszerzéséhez előírt általános nyelvvizsga-követelményt, helyette a főiskola által szervezett külön nyelvi vizsgát tesz eredményesen. Ez a rendelkezés utoljára a 2012/2013. tanévben sikeresen záróvizsgázó hallgatóknál alkalmazható utoljára.
44.§. AZ OKLEVÉL MINŐSÍTÉSE Kiváló (excellent) [5] Jeles (excellent) [5] Jó (good) [4] Közepes (satisfactory) [3] Elégséges (pass) [2]
ha az átlag 4,81ha az átlag 4,51-4,80 ha az átlag 3,51-4,50 ha az átlag 2,51-3,50 ha az átlag 2,00-2,50
summa cum laude magna cum laude cum laude rite
4,51 feletti átlag 3,75 feletti átlag 3,00 feletti átlag 3,00 alatti átlag
45.§. OKLEVELEK (3) Teológus diploma – főiskolai szintű A teológia szakon végzettek, akik tanulmányi kötelezettségüknek eleget tettek (vizsgák, szigorlatok, szakdolgozat, előírt gyakorlatok, nyelvi szigorlat, záróvizsga), főiskolai szintű diplomát kapnak. Ez egyúttal automatikusan általános iskolai hittanári képesítést is jelent. Záróvizsga tárgyai: biblikum (ó- és újszövetség, liturgika, erkölcsteológia, dogmatika. Teológus diploma – egyetemi szintű A Pázmány Péter Katolikus Egyetem (továbbiakban PPKE) affiliált intézményeként a Főiskola egyetemi szintű oklevelet jogosult kiállíttatni a teológusok számára. Katekéta – lelkipásztori munkatárs (BA) oklevél A tanrendben előírtak teljesítése, tanulmányi és vizsgakötelezettségeinek eleget tett. Az előírt szigorlatok letétele, szakdolgozat elfogadása, védése, sikeres záróvizsga, iskolai gyakorlat elvégzése. Az oklevél minősítését a következők egészre kerekített átlaga adja: é
é é
á
Hittanár – nevelőtanár (MA) oklevél: A tanrendben előírtak teljesítése, tanulmányi és vizsgakötelezettségeinek eleget tett, gyakorlóta-
16 17
Módosította: a Szenátus 1./2012 (II.21.) számú határozatával. Módosította: a Szenátus 1./2012 (II.21.) számú határozatával.
16
nítás, féléves összefüggő iskolai gyakorlat elvégzése. Tanári képesítő vizsga. Oklevél minősítését a következők egészre kerekített átlaga adja: é é
é
á
á ó
íá
A megszerzett oklevél csak a területileg illetékes megyéspüspöki megbízással együtt jogosít hitoktatásra. Szociális munka (BA) oklevél:18 Az oklevél minősítése: é é
á
é
á
Társadalmi tanulmányok (BA) oklevél: A záróvizsga eredménye (az oklevél minősítése): é é
á
ó
é
ö
í
46.§. JEGYZETTÁMOGATÁS A Főiskola segíti a jegyzetek beszerzését.
47.§. NYELVOKTATÁS A Főiskola biztosítja a hallgatói számára heti négy órában német és angol nyelven az oklevél kiadásához előírt nyelvvizsgára való felkészítést.
48.§. HALLGATÓI ÉRDEKKÉPVISELET (1) A főiskolán a hallgatói érdekek képviseletére – az intézmény részeként – hallgatói önkormányzat (a továbbiakban: HÖK) működik. A HÖK-nek minden hallgató tagja. A HÖK tevékenysége a hallgatókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. (2) A HÖK megválasztja tisztségviselőit, ennek során minden hallgató választó, illetve választható. Érvényes a választás, ha azon a hallgatók legalább húsz százaléka részt vett. a) a papnövendékek az elöljáróság beleegyezésével un. főduktort választanak, aki közvetíti a növendékek kéréseit az elöljáróságnak. b) a világi hallgatók számára minden évfolyam választ egy évfolyamfelelőst. (3) A HÖK jogosítványait akkor gyakorolhatja, ha megválasztotta tisztségviselőit, és jóváhagyták az alapszabályát. A HÖK alapszabálya határozza meg a hallgatói önkormányzat működésének a rendjét. Az alapszabályt a hallgatói önkormányzat küldöttgyűlése fogadja el, és a szenátus jóváhagyásával válik érvényessé. Az alapszabály jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő vagy ellentétes a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatával. Az alapszabály jóváhagyásáról a szenátusnak legkésőbb a beterjesztést követő harmincadik nap eltelte utáni első ülésen nyilatkoznia kell. Az alapszabályt, illetve módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a szenátus a meghatározott határidőn belül nem nyilatkozott. (4) A HÖK dönt saját működéséről, működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, az intézményi tájékoztatási rendszer létrehozásáról és működtetéséről. A HÖK részére érdekképviseleti tevékenysége körében utasítás nem adható. (5) A HÖK működéséhez és a feladatai elvégzéséhez az intézmény biztosítja a feltételeket, amelynek jogszerű felhasználását jogosult ellenőrizni. A HÖK feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja a felsőoktatási intézmény, kollégium helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza a felsőoktatási intézmény, kollégium működését. (6) A HÖK delegátusa és a főduktor segítik a Főiskola vezetését munkájukban. Részt vesznek a főiskolai tanács ülésein.
18
Módosította: a Szenátus 2/2011 (II.22.) számú határozatával.
17
TÉRÍTÉSI ÉS JUTTATÁSI SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A főiskolai szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat)- 51/2007. (III. 26.) az egyetemi és főiskolai hallgatók által fizetendő díjakról és térítésekről, valamint a részükre nyújtható egyes támogatásokról szóló kormányrendelet alapján készült. A szabályzat hatálya A szabályzat hatálya kiterjed: a) a Magyar Köztársaság területén működő, az Ftv. 1. számú mellékletében felsorolt állami felsőoktatási intézményekben, továbbá az Oktatási Minisztérium és az intézmények között létrejött megállapodás alapján nem állami felsőoktatási intézményekben az államilag finanszírozott első alapképzésben, első kiegészítő alapképzésben, első szakirányú továbbképzésben, valamint első akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben nappali tagozaton tanulmányokat folytató magyar állampolgárságú hallgatókra, b) felsőoktatási intézmények külföldi állampolgárságú, államilag finanszírozott képzésben részt vevő hallgatóira. A szabályzat hatálya kiterjed a főiskola valamennyi szakára. A tanulmányi ösztöndíj [ld. Tanulmányi és Vizsgaszabályzat 36. §.-át.] Pénzbeli szociális támogatás A támogatásra jogosult hallgatók szociális körülményeinek mérlegelése alapján pénzbeli szociális támogatásban részesíthetők. A hallgatók részére rendkívüli és rendszeres pénzbeli támogatás nyújtható. A támogatás feltételeit a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet és a HÖK belső szabályai tartalmazzák. Egyszeri juttatások Az egyszeri juttatások felsorolását és a folyósítás feltételeit a HÖK szabályzat tartalmazza. Köztársasági ösztöndíj Az oktatási miniszter kiemelkedő tanulmányi eredményű és tudományos diákkörben, illetve szakmai területen kimagasló munkát végző (a rendelet 1.§.(1) a.) és b.) pont szerinti) hallgató részére – egy tanév időtartamára – köztársasági ösztöndíjat adományoz. Köztársasági ösztöndíjban a főiskola nappali tagozatos, első alapképzésben és első kiegészítő képzésben részt vevő hallgatóinak 1 %-a részesülhet két lezárt félév (egy tanévnek megfelelő oktatási időszak) után. A köztársasági ösztöndíj pályázat útján nyerhető el. A pályázat általános feltételeit az oktatási miniszter minden év március 31-ig határozza meg. A pályázat főiskolai feltételei:19 Kiemelkedő tanulmányi eredmény a tanulmányok egészén (kumulált korrigált kreditindex 4,0-tól) és a szakon elvárható kumulatív kreditpont teljesítése a pályázat beadásának évében, továbbá legalább két aktív félév van vissza a hallgató tanulmányaiból. A pályázat benyújtásának határidejét a tanulmányi igazgató teszi közzé. A Pályázatokat – a HÖK javaslata alapján – a rektor és a szakvezetők, valamint a HÖK képviselőiből álló bizottság fogadja el. A rangsorolás szempontjait közzé kell tenni. A rangsorolás elve ellen fellebbezési lehetőség nincs. A köztársasági ösztöndíj havi összege a megelőző év végén hatályos kötelező legkisebb (minimál) munkabér összege.
19
Módosította: a Szenátus 2/2012 (VII.10.) ülésén a (2.) számú határozatával.
18
Tankönyv- és jegyzettámogatás20 Tankönyv- és jegyzettámogatásban az államilag finanszírozott alapképzésben, kiegészítő alapképzésben, akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben, továbbá állami ösztöndíjban részesülő doktori képzésben részt vevő nappali tagozatos hallgatók részesülnek. Tankönyv- és jegyzettámogatás a mindenkori hatályos kormányrendeletben előírtak szerint kerül felhasználásra, mint a tankönyv, jegyzettámogatás, kulturális és sport normatíva része. Sport és rekreációs lehetőség:21 Hallgatóink számára sportolási lehetőséget (futball, kosárlabda) biztosítunk térítésmentesen, a főiskola szomszédságában üzemelő Szabadidő és Sportcentrumban. Kollégiumi elhelyezés: A nappali tagozatos hallgatók kollégiumi elhelyezésben részesülhetnek. A kollégiumi felvétel alapelveit a rektori tanács – szabályzat alapján – határozza meg. A kollégiumba felvételt nyert hallgatók térítési díjat fizetnek. A kollégiumi térítési díj összegéről rektor és gazdasági osztály dönt. A kollégiumi térítési díj havi összege nem haladhatja meg a kollégiumi normatíva éves összegének (III. kategóriába sorolt férőhely) 12%-át. A rendelkezésre álló kollégiumi férőhelyek a szorgalmi és vizsgaidőszakban csak az államilag finanszírozott alap- és mesterképzésben, továbbá az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben, valamint az állami ösztöndíjban részesülő doktori képzésben részt vevő nappali tagozatos hallgatók elhelyezésére használhatók fel. Ettől eltérni csak a HÖK egyetértésével lehet. Egyéb támogatás Az egyéb támogatás feltételeit és az odaítélés módját, valamint a finanszírozási forrás megnevezését a rektor határozza meg.
A HALLGATÓK ÁLTAL FIZETENDŐ DÍJAK ÉS TÉRÍTÉSEK A főiskola bármely szakára és tagozatára beiratkozott hallgató tandíj, egyéb díjak és térítések fizetésére kötelezhető. Költségtérítés vagy Önköltség (évfolyamnak megfelelően) A hallgatók által befizetendő összeget– 51/2007. (III. 26.) kormányrendelet keretei között a rektori tanács határozza meg. A fizetésre kötelezett hallgatók körét – nappali és levelező tagozaton egyaránt – a rektor határozatban állapítja meg. A hallgató indokolt esetben fizetési halasztást kérhet. A hallgató kérelmét a rektor bírálja el és maximum a szorgalmi időszak végéig fizetési halasztást adhat. Vizsgadíjak A vizsgáról való távolmaradás esetén a hallgató egy vizsgajelentkezési lehetőséget kimerít. A következő vizsgára ismételő javítóvizsga díj fizetési kötelezettség nélkül lehet jelentkezni. A távolmaradás a Tanulmányi Osztályon leadott igazolással igazolható. Igazolatlan távolmaradás esetén a hallgató köteles a felmerült költségeket megtéríteni, melynek összege: 3.000,- Ft Az ismétlő javítóvizsga összege kollokvium, gyakorlati jegy esetén: 3.000,- Ft Korrekciós vizsgadíj 3.000,- Ft Az ismétlő szigorlat összege: 4.000,- Ft Záróvizsgadíjak22 Az első záróvizsga: Megismételt záróvizsga díja: Harmadik (különleges rektori méltányossággal engedélyezett) záróvizsga díja: „Nem jelent meg” a záróvizsgán, így szervezési díjköteles 20
Módosította: a Szenátus 2/2012 (VII.10.) ülésén a (2.) számú határozatával. Módosította: a Szenátus 2/2012 (VII.10.) ülésén a (2.) számú határozatával. 22 Módosította: a Szenátus 1./2012 (II.21.) számú határozatával. 21
19
ingyenes 10.000,- Ft 20.000, -Ft 6.000,- Ft
Beiratkozási alapdíj23 Az a költségtérítésessé vált hallgató illetve költségtérítéses hallgató, aki nem teljesítette a szakdolgozati konzultációját, beiratkozási alapdíjat fizet, melynek mértéke: 30.000,- Ft Abban az esetben, ha a hallgatónak tárgyi elmaradása is van, köteles az alapdíjon felül kreditpontonként térítési díjat fizetnie, melynek díja: 3.000,- Ft Kreditpontok díja A képzési tanrend szerinti kreditszám + 10 % kredit értéke felett kreditpontonként fizetendő térítési díj: 3.000,- Ft Különeljárási díjak24 Különeljárási díj fizetésére kötelezhető a hallgató, ha a Tanulmányi és Vizsgaszabályzatban, illetve a tantárgyi követelményekben meghatározott határidők elmulasztásáért. Ismétlődő mulasztás esetén a megállapított díj újra kiszabható. Regisztrációs határidő mulasztásának díja 3.000,- Ft Leckekönyv leadási határidejének mulasztása 2.500,- Ft Vizsgáról/vizsgára való utólagos le- és feljelentkeztetés 0.500,- Ft A határidők első mulasztásának díja 1.000,- Ft A határidők második mulasztásának díja 2.000,- Ft Utólagos tárgyfelvétel díja 3.000,- Ft/tantárgy Szakdolgozat leadása 7 napos halasztási kérelemmel 3.000,- Ft Szakdolgozat késedelmes leadása 6.000,- Ft Diákigazolvány igénylése 1.400,- Ft Diákigazolvány érvényesítő matrica pótlása 3.500,- Ft Leckekönyv (másolat/lappár) 0.500,- Ft Leckekönyv (mint okirat) 1.000,- Ft Leckekönyv (másodlati kiállítása/lappár) 2.000,- Ft Okiratok másodlata 8.000,- Ft (oklevél másodlata, oklevélmelléklet másodlata, tanulmányok során tanult tárgyakról és osztályzatokról igazolás, tanúsítvány másodlata)
Oklevélmelléklet kiállításához tanulmányok felrögzítésével/félév Hallgatói jogviszony igazolás kiállítása, a VHF-es félévekről Igazolás kiállítása, hogy a főiskolai oklevél megfelel a BA-nak Tárgy harmadszori felvétele Szakdolgozat harmadszori felvétele Az oklevél nyelvi követelményeit kiváltó nyelvi vizsga díja:
10.000,- Ft 2.000,- Ft 2.000,- Ft 5.000,- Ft/tantárgy 15.000,- Ft 20.000,- Ft
A tematika másolatban történő kiadásának feltételei A tematikáról készített hiteles másolat 1.000,- Ft/tematika. Tíz, illetve tíznél több tematikakérelem esetén maximum 10.000,- Ft-ot kell fizetni. A hallgatói jogviszonnyal rendelkező, illetve hallgatói jogviszonnyal korábban rendelkezett hallgatóknak írásbeli kérelemmel kell fordulnia az illetékes tanszékhez. A tanszékvezető az aláírásával ellátott tematikát megküldi a Tanulmányi Osztály részére, ahol ellenjegyzik, illetve bélyegzővel látják el. A TO a tematikáról készített hiteles másolatot a kérelmező részére akkor adja át, ha a díjfizetési kötelezettségének eleget tett, és azt igazolja. A tematikáról készített hiteles másolat kiadása az aktuális tanévet megelőző tanévben kiadott tematikákra vonatkozik. Eljárási rendelkezések A hallgatóknak juttatott pénzbeli kifizetésekkel kapcsolatosan a kifizetést követő 15 napon belül lehet írásban fellebbezni a gazdasági osztályon. Ezt követően semminemű korrekcióra nincs lehetőség. A fellebbezéstől 15 munkanapon belül dönt a rektor.
23 24
Módosította: a Szenátus 3.2./2011 (V.25.) számú határozatával. Módosította: a Szenátus 2/2012 (VII.10.) ülésén a (2.) számú határozatával.
20
