VESZPRÉMI ÉRSEKI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA
FELVÉTELI-, TANULMÁNYIÉS VIZSGASZABÁLYZATA Szerkesztette dr. Birher Nándor Misurda-Györffy Orsolya Közreműködtek Széplábi Ramóna Kiadja Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola Felelős kiadó dr. Varga István rektor
Hatályba lépés ideje: 2015. április 28.1 A FENTI SZABÁLYZAT A 2005/06/1-2014/15/1 FÉLÉVEKBEN MEGKEZDETT HALLGATÓI JOGVISZONYOKRA ÉRVÉNYES! Veszprém 2015
1
Módosította: a Szenátus 3/2015 (IV.28.) számú határozatával. Jelen TVSZ hatálya: 2015. április 28-tól.
TARTALOMJEGYZÉK PREAMBULUM ................................................................................................................................................................... 3 I. FELVÉTELI SZABÁLYOK................................................................................................................................................. 3 1.§. 2.§. 3.§. 4.§.
Hatálya.................................................................................................................................................................................. 3 A jelentkezés módja.............................................................................................................................................................. 3 A felvételi eljárás .................................................................................................................................................................. 3 A Főiskola székhelye és címe ................................................................................................................................................ 4
II. TANULMÁNYI SZABÁLYOK ......................................................................................................................................... 4 A) TANULMÁNYI IDŐ ÉS BEIRATKOZÁS ..................................................................................................................................... 4 5.§. 6.§. 7.§. 8.§. 9.§. 10.§. 11.§. 12.§. 13.§. 14.§. 15.§. 16.§. 17.§. 18.§. 19.§. 20.§. 21.§. 22.§. 23.§. 24.§. 25.§.
A tanulmányok hossza .......................................................................................................................................................... 4 Tanulmányi időszak rendje ................................................................................................................................................... 5 Tájékoztatás a követelményekről ......................................................................................................................................... 5 A hallgatói jogviszony keletkezése........................................................................................................................................ 5 Hallgatói jogviszony szüneteltetése ...................................................................................................................................... 5 Hallgatói jogviszony megszűnése ......................................................................................................................................... 6 Az államilag támogatott és a költségtérítéses képzés .......................................................................................................... 6 Átvétel .................................................................................................................................................................................. 7 Térítési díjak ......................................................................................................................................................................... 7 A hallgató beiratkozási, bejelentkezési és bejelentési kötelezettsége ................................................................................. 8 A leckekönyvvel kapcsolatos tudnivalók............................................................................................................................... 9 Tárgyfelvétel ......................................................................................................................................................................... 9 Kreditpontok......................................................................................................................................................................... 9 Különeljárási díj .................................................................................................................................................................... 8 Hallgatói kérelmek ................................................................................................................................................................ 8 Méltányosság gyakorlása ...................................................................................................................................................... 8 Részvétel a foglalkozásokon ............................................................................................................................................... 10 Vizsgakurzus ....................................................................................................................................................................... 11 A gyakorlatok ...................................................................................................................................................................... 11 A kedvezményes tanulmányi rend...................................................................................................................................... 11 Felmentés a tanulmányi- és vizsgakötelezettség alól ......................................................................................................... 11
B) HALLGATÓI MUNKA ÉRTÉKELÉSE ...................................................................................................................................... 12 26.§. 27.§. 28.§. 29.§. 30.§. 31.§. 32.§. 33.§. 34.§. 35.§. 36.§. 37.§. 38.§. 39.§. 40.§. 41.§. 42.§. 43.§. 44.§. 45.§. 46.§. 47.§. 48.§.
A leckekönyv aláírása.......................................................................................................................................................... 12 Az értékelés főbb formái .................................................................................................................................................... 12 A tárgyak értékelési módozatai .......................................................................................................................................... 12 Gyakorlati jegy .................................................................................................................................................................... 12 Szemináriumok felvétele .................................................................................................................................................... 13 A vizsgaidőszak ................................................................................................................................................................... 13 A jegymegajánlás ................................................................................................................................................................ 14 A vizsgáztatás rendje .......................................................................................................................................................... 14 A sikertelen vizsgák megismétlése ..................................................................................................................................... 14 A sikeres vizsga javítása ...................................................................................................................................................... 14 Szigorlatok .......................................................................................................................................................................... 14 A tanulmányi átlageredmény kiszámítása .......................................................................................................................... 15 Tanulmányi ösztöndíj .......................................................................................................................................................... 15 A szakdolgozat .................................................................................................................................................................... 16 A végbizonyítvány ............................................................................................................................................................... 16 A záróvizsga ........................................................................................................................................................................ 17 A megismételt záróvizsga ................................................................................................................................................... 17 Az oklevél kiadásának követelményei ................................................................................................................................ 17 Az oklevél minősítése ......................................................................................................................................................... 18 Oklevelek ............................................................................................................................................................................ 18 Jegyzettámogatás ............................................................................................................................................................... 20 Nyelvoktatás ....................................................................................................................................................................... 20 Hallgatói érdekképviselet ................................................................................................................................................... 20
T É R Í T É S I É S J U T T A T Á S I S Z A B Á L Y Z A T ...................................................................... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK .................................................................................................. HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. A HALLGATÓK ÁLTAL FIZETENDŐ DÍJAK ÉS TÉRÍTÉSEK.................................................................... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK.
Preambulum (1) A Főiskola a képzésre, ezen belül különösen a szent tudományok (hittudomány) átadására, tudományos szintű művelésére, valamint szociális szakemberek és társadalomtudományi képzésére hivatott egyházi jogi személy. (2) Ennek a célnak megvalósítását kívánja előmozdítani e felvételi-, tanulmányi és vizsgaszabályzat, valamint a fegyelmi szabályzat.
I. FELVÉTELI SZABÁLYOK 1.§.
HATÁLYA A felvételi szabály hatálya felsőfokú alapképzésre szóló felvételi eljárásra terjed ki, magyar és nem magyar állampolgárok számára.
2.§. A JELENTKEZÉS MÓDJA A teológia szakra a Veszprémi Érsekségen kell jelentkezni: az írásbeli kérelmet és mellékleteit az Érseki Hivatal címére kell megküldeni. A kérelemben röviden írni kell arról is, mi indította a papi hivatás felé. Mellékelek: keresztelési és bérmálási igazolás, érettségi bizonyítvány vagy nagyobb iskolai végzettség másolata, kézzel írott önéletrajz és a plébános ajánlása. A katekéta-lelkipásztori munkatárs szakra való jelentkezéshez a Főiskola Tanulmányi Osztályán (a továbbiakban TO) személyesen vagy levélben kérhető jelentkezési lap, felvételi tájékoztató és csekk. Hittanár – nevelőtanár (MA) tanári szakra való jelentkezéshez a TO-n személyesen vagy levélben kérhető jelentkezési lap, felvételi tájékoztató és csekk. Egyszakos osztatlan hittanár-nevelőtanár szakra való jelentkezéshez a Főiskola Tanulmányi Osztályán (a továbbiakban TO) személyesen vagy levélben kérhető jelentkezési lap, felvételi tájékoztató és csekk. A kétszakos osztatlan tanárszakra A kétszakos osztatlan tanárképzésnél a hittanár-nevelőtanár szak jelentkezési és felvételi követelményeit a felsőoktatási intézmények határozzák meg, a felvételi vizsga szervezése a VHF feladata. A másik (közismereti) tanárszak jelentkezési és felvételi (érettségi) követelményei (beleértve a központi követelmények szerint teljesítendő alkalmassági vizsgát) természetesen azonosak a nem hitéleti képzést folytató intézményekben meghirdetett követelményekkel. Aki tehát a kétszakos (az egyik a hittanár-nevelőtanár) osztatlan tanárképzésre akar jelentkezni, annak ugyanúgy a központi felvételi rendszer (e-felvételi, vagy központi jelentkezési lap) szabályai szerint kell jelentkeznie, mint minden más osztatlan tanárképzésre jelentkezőnek. Szociális munka és Társadalmi tanulmányok alapszakra, illetve a Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzésre a jelentkezési lap és mellékleteinek beküldési határidejét, a felvételi költségeit az évente megjelenő központi felvételi tájékoztató tartalmazza. Pedagógus szakvizsgára felkészítő képzésekre (Tehetséggondozás, -fejlesztés szakirány illetve Közoktatás vezető) való jelentkezéshez a Főiskola Tanulmányi Osztályán (a továbbiakban TO) személyesen vagy levélben kérhető jelentkezési lap, felvételi tájékoztató és csekk.
3.§. A FELVÉTELI ELJÁRÁS A pályázókat a felvételi vizsga előtt legalább 15 nappal ki kell értesíteni. A felvehető szakok a következők: Teológia szak (erre csak a papságra készülők jelentkezhetnek; felvételükre sajátos szabályok vonatkoznak, melyeket a CIC alapján az ordinárius határoz meg); Katekéta-lelkipásztori munkatárs (BA) szak (veszprémi képzési hely): nappali vagy levelező munkarenden, állami ösztöndíjas vagy önköltséges finanszírozási formában; Katekéta-lelkipásztori munkatárs (BA) szak (kaposvári képzési hely): levelező munkarenden, állami ösztöndíjas vagy önköltséges finanszírozási formában;
Hittanár – nevelő tanár (MA) tanári szak: nappali vagy levelező munkarenden, állami ösztöndíjas vagy önköltséges finanszírozási formában; Hittanár – nevelő tanár (MA) tanári szak (kaposvári képzési hely): levelező munkarenden, állami ösztöndíjas vagy önköltséges finanszírozási formában; Hittanár – nevelő tanár osztatlan tanári szak: nappali munkarenden, állami ösztöndíjas vagy önköltséges finanszírozási formában; Szociális munka (BA) szak: nappali vagy levelező munkarenden, állami ösztöndíjas vagy önköltséges finanszírozási formában; Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés: nappali vagy levelező munkarenden, állami ösztöndíjas vagy önköltséges finanszírozási formában; Társadalmi tanulmányok (BA) szak: nappali vagy levelező munkarenden, állami ösztöndíjas vagy önköltséges finanszírozási formában; Pedagógus szakvizsgás tehetséggondozó-tehetségfejlesztő szakirányú továbbképzés: levelező munkarenden, önköltséges finanszírozással. A hitéleti szakokon a jelentkezőknek a felvételhez alkalmassági vizsgát kell tenniük, melyet főként személyes beszélgetés formájában végeznek. A bizottság dönthet úgy, hogy a jelölteknek írásbeli vizsgát is kell tenniük. Akit a felvételi bizottság alkalmatlannak nyilvánít, nem nyerhet felvételt a megpályázott tanévre. A szociális munka szakra a pontok a közép vagy emelt szintű magyar, vagy matematika, vagy társadalomismeret, vagy történelem, vagy idegen nyelv2, vagy szakmai előkészítő tárgy3 érettségi eredményei és a hozott pontok alapján kerülnek kiszámításra. A társadalmi tanulmányok szakra a pontok a közép vagy emelt szintű magyar, vagy matematika, vagy társadalomismeret, vagy történelem, vagy idegen nyelv4, érettségi eredményei és a hozott pontok alapján kerülnek kiszámításra. A jelentkezők a 423/2012. (XII.29.) Kormányrendelet szerint a korábbi felsőoktatási tanulmányaik alapján is rangsorolhatók. Ebben az esetben a szabályzatban meghatározott pontszámítás alapján maximum 200 pont adható a jelentkezőknek, és annak megkettőzésével, valamint a Kormány rendelet 20-21. §-ban meghatározott többletpontok hozzáadásával kell az összpontszámot meghatározni.5 A felvételivel kapcsolatos további információkat az adott év felvételi tájékoztatójában lehet megtalálni. A felvételi eljárás végzői: A pályázat kiírásáért, adminisztratív lebonyolításáért, a vizsgabizottság kijelöléséért és a felvételik lefolytatásáért a főiskola rektora felel. A felvételi követelményeket külön melléklet tartalmazza.
4.§. A FŐISKOLA SZÉKHELYE ÉS CÍME 8200 Veszprém, Jutasi út 18/2. Pf. 415 Tel: 06-88/542-700 Fax: 06-88/542-726
II. TANULMÁNYI SZABÁLYOK A) Tanulmányi idő és beiratkozás 5.§. A TANULMÁNYOK HOSSZA A teológia (lelkipásztor) hallgatóknak a képzési ideje 12 félév. A katekéta- lelkipásztori munkatárs (BA) szakon 6 félév a képzési idő. 2
Választható nyelvek: angol, francia, német, olasz, orosz, spanyol. Szakmai előkészítő tárgy: művelődési és kommunikációs alapismeretek, szociális alapismeretek 4 Választható nyelvek: angol, francia, német, olasz, orosz, spanyol. 5 Módosította: a Szenátus 2/2014 (II.17.) ülésén a (4.) számú határozatával. 3
A hittanár-nevelő tanár (MA) szak 5 (illetve 4, 3, és 2) félév. A hittanár-nevelőtanár osztatlan tanári szak 10 félév, szakpáros képzésben a közismereti tanári szak szintjétől függően 10, 11 illetve 12 félév. A szociális munka (BA) szakon 7 félév. A szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzésen a képzési idő 4 félév, melyből egy félév összefüggő szakmai gyakorlat. A társadalmi tanulmányok (BA) szakon a képzési idő 6 félév. Pedagógus szakvizsgás tehetséggondozó-tehetségfejlesztő szakirányú továbbképzés képzési ideje 4 félév.
6.§. TANULMÁNYI IDŐSZAK RENDJE A tanév kezdetét, tanítási szünet kiírását, a vizsgaidőszak kezdetét és befejezését, egyéb időszakokat a főiskola rektora határozza meg, a TO adminisztrálja.
7.§. TÁJÉKOZTATÁS A KÖVETELMÉNYEKRŐL (1) A tanulmányi igazgató köteles gondoskodni arról, hogy a felvett hallgatók a tanulmányaik megkezdésekor, a beiratkozással egyidőben tájékoztatást kapjanak a szükséges tudnivalókról: a) a képzési idő alatt teljesítendő alapvető tanulmányi- és vizsgakötelezettségeikről, közölve azt is, hogy mely tárgyakból szerzett érdemjegy számít be az oklevél minősítésébe, b) a hallgatókat érintő szabályzatok átadásával szóban is tájékoztatást kapjanak a jogaik gyakorlásához. (2) A hallgatókkal az illetékes oktatók ismertetik a tanulmányi kötelezettségeik teljesítéséhez szükséges tudnivalókat, így többek között a félév megkezdésekor az oktatók kötelesek a TO-n leadni és a hallgatóknak közreadni a tantárgyak tematikáját, a kötelező tanagyagot, kiegészítő anyagot, a forrásmunkák jegyzékét és a hallgatóval szemben támasztott követelményeket.
8.§. A HALLGATÓI JOGVISZONY KELETKEZÉSE (1) A VHF hallgatója az alapképzésben, mesterképzésben, felsőfokú szakképzésben és szakirányú továbbképzésben részt vevő természetes személy, függetlenül attól, hogy tanulmányait milyen képzési formában végzi. (2) A hallgatói jogviszony a hallgató és a főiskola közötti olyan jogviszony, mely különösen a hallgató személyiségi, tanulmányokhoz való és azzal összefüggő vagyoni jogait, az intézmény oktatási-kutatási, illetve vagyoni kötelezettségeit szabályozza. A hallgatói jogviszony tartalmi elemeit a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény és jelen szabályzat tartalmazza. (3) A hallgatói jogviszony – a felvételi döntés évében – a beiratkozással jön létre, és a hallgatói jogviszony megszűnéséig tart. (4) A tanulmányi okból elbocsátott és felvételi eljárásban újra felvételt nyert hallgató által elismertetni kívánt tanulmányok és kreditek ügyében, a Kreditátviteli Bizottság jár el. (5) A Főiskola állami ösztöndíjas, valamint önköltséges képzésben résztvevő hallgatójává válni kizárólag felvételi eljárás keretében felvétellel, vagy más szak, kar, intézmény állami ösztöndíjas képzéséből, és az azonos szak önköltséges képzéséből átvétellel lehet. (6) A hallgató a fennálló hallgatói jogviszonya keretében további szakképesítés, illetve szakképzettség megszerzéséhez szükséges tanulmányokat folytathat, másik felsőoktatási intézménnyel hallgatói/vendéghallgatói jogviszonyt létesíthet.
9.§. HALLGATÓI JOGVISZONY SZÜNETELTETÉSE (1) Ha a hallgató írásban bejelenti a tanulmányi igazgatónak, hogy a következő képzési időszakban hallgatói kötelezettségének nem kíván eleget tenni, a hallgatói jogviszonya szünetel. (2) Szünetel a hallgatói jogviszony akkor is, ha a hallgató a hallgatói jogviszonyból eredő kötelezettségeinek szülés, továbbá baleset, betegség, vagy más váratlan ok miatt, önhibáján kívül nem tud eleget tenni. Az e bekezdésben meghatározott esetekben nem kell alkalmazni az (4) és (5) bekezdésben meghatározott korlátozásokat. (3) Szünetel a hallgatói jogviszony, ha a hallgatót fegyelmi büntetésként eltiltják a tanulmányok folytatásától. (4) Az első szünetelésre csak az első félév sikeres teljesítése (minimum 15 teljesített kreditpont) után kerülhet sor. Különös méltányolást érdemlő esetben a tanulmányi igazgató kevesebb kreditpont megszerzése esetén is engedélyezheti a halasztást.
(5) A hallgató tanulmányai során az alapképzésben 4, a mesterképzésben 2 passzív félévet vehet igénybe. Az egy alkalommal történő összefüggő igénybevétel nem haladhatja meg a két egymást követő félévet. (6) A hallgató a hallgatói jogviszony szüneteltetési kérelmét a tanév során bármikor benyújthatja a tanulmányi igazgatónak, a kérelem azonban csak a következő szemeszterre szólhat.
10.§. HALLGATÓI JOGVISZONY MEGSZŰNÉSE (1) Megszűnik a hallgatói jogviszony, a) ha a hallgatót másik felsőoktatási intézmény átvette, az átvétel napján, b) ha a hallgató bejelenti, hogy megszünteti a hallgatói jogviszonyát, a bejelentés napján, c) ha a hallgató nem folytathatja tanulmányait állami ösztöndíjas képzésben, és önköltséges képzésben nem kívánja azt folytatni, d) az adott képzési ciklust követő első záróvizsga-időszak utolsó napján, azaz amikor a hallgató végbizonyítványt szerzett, e) ha a hallgató hallgatói jogviszonyát – fizetési hátralék miatt – a rektor a hallgató eredménytelen felszólítása és a hallgató szociális helyzetének vizsgálata után megszünteti, a megszüntetés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján, f) a kizárásról szóló fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének napján. Az SZMSZ alapján ki kell zárni a hallgatót az intézményből, ha teológia szakon vét a Papnevelő Intézet fegyelmi vagy tanulmányi szabályzata ellen (bármely szakon) megszegi a Főiskola fegyelmi és tanulmányi szabályzatát (2) Az intézmény egyoldalú nyilatkozattal is megszüntetheti annak a hallgatónak a hallgatói jogviszonyát, aki a) a tanulmányi és vizsgaszabályzatban, illetve a tantervben rögzített, a tanulmányokban való előrehaladással kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, b) egymást követően harmadik alkalommal nem jelentkezik be a következő tanulmányi félévre , c) a hallgatói jogviszony szünetelését követően nem kezdi meg tanulmányait, feltéve minden esetben, hogy a hallgatót – legalább két alkalommal – írásban felhívták arra, hogy kötelezettségének a megadott határidőig tegyen eleget és tájékoztatták a mulasztás jogkövetkezményeiről. (3) A hallgatói jogviszony tanulmányi okból, elbocsátással szűnik meg: a) az azonos tanegységből tett sikertelen javító, és ismétlő javító vizsgáinak összesített száma eléri az ötöt. Ha a hallgató a végbizonyítványt a beiratkozástól számítottan, a képzési idő kétszerese alatt nem szerzi meg. (4) Az elbocsátott teológus hallgató az utolsó érvényes oktatási időszak lezárásától számított 5 év elteltével – kérelemre – visszavehető, amennyiben a felvételi követelményeket teljesíti.
11.§. AZ ÁLLAMILAG TÁMOGATOTT ÉS A KÖLTSÉGTÉRÍTÉSES KÉPZÉS (1) Államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatónak minősül az 51/2007. Korm. r. 3. §-ában meghatározott hallgatói kör. (2) A 2006. március 1-je után hallgatói jogviszonyt létesítő személy 12 féléven keresztül minősül államilag támogatott képzésben részt vevőnek, beleértve a felsőfokú szakképzést is. (3) A 2006. március 1-je után hallgatói jogviszonyt létesítő személy esetében az adott képzéshez rendelkezésre álló támogatási idő legfeljebb két félévvel lehet hosszabb, mint az adott tanulmányok képzési ideje. Ha a hallgató a támogatási idő alatt nem tudja befejezni tanulmányait, azt költségtérítéses képzési formában folytathatja. (4) A támogatási időbe be kell számítani a megkezdett államilag támogatott félévet is, kivéve, ha betegség, szülés vagy más, a hallgatónak fel nem róható ok miatt nem sikerült befejezni a félévet. (5) Az NFTv. törvény hatálybalépése után az, aki igazolja, hogy a felsőoktatási intézményben költségtérítéses, önköltséges képzésben szerzett oklevelet, az jogosult igénybe venni a magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgatói képzést. Azoknál, akik 2006. január 1-je után felsőoktatásban szerzett oklevéllel vagy bizonyítvánnyal kezdenek újabb felsőfokú tanulmányokat és nem tudják igazolni, hogy tanulmányaikat költségtérítés, önköltség fizetése mellett folytatták, - bármely képzési ciklus esetén - azt kell vélelmezni, hogy hét félévet vettek igénybe államilag támogatott képzésként. E vélelemmel szemben a hallgató, a felsőoktatási intézmény és az oktatási hivatal a beiratkozást megelőzően igazolással élhet. A hallgatónak az utolsó két aktív sze-
meszterben 30 kreditet kell összegyűjtenie ahhoz, hogy tanulmányait az államilag támogatott képzésben folytathassa, 30 kredit alatti teljesítés esetén költségtérítéses finanszírozásba kerül át a hallgató. (6) A költségtérítéses képzésben a tanulmányi félévek száma nem korlátozott. A hallgató azonban jogszabályon alapuló juttatást, kedvezményt, szolgáltatást nem vehet igénybe, ha a felsőoktatási intézményben megkezdett féléveinek a száma - beleértve az államilag támogatott képzés idejét is - meghaladja a tizenhat félévet. Nem kell alkalmazni ezt a rendelkezést annál, aki a hallgatói jogviszonya megszűnését követő öt év eltelte után létesít új hallgatói jogviszonyt. (7) Költségtérítéses képzésben vesz részt az a hallgató, aki: a) a felvételi eljárás során költségtérítéses képzésre nyert felvételt, b) az államilag támogatott képzésből költségtérítéses képzésre került át c) aki a (3) bekezdés szerinti támogatási időt túllépte, d) aki a (2) bekezdés szerint kimerítette az államilag támogatott képzési időt, e) nem állami ösztöndíjas külföldi hallgató. (8) Hallgatói jogviszonnyal rendelkező és költségtérítéses képzésben részt vevő hallgató – a 12 félévnyi államilag támogatott képzési idő terhére – kérheti átsorolását államilag támogatott képzésre, illetve vendéghallgatói jogviszonyt létesíthet az adott szemeszterben meghatározott keretek szerint. (9) Az államilag támogatott képzésben részt vevő és költségtérítéses hallgatókat megillető juttatások valamint az őket terhelő fizetési kötelezettségek egyéb szabályait a Juttatási és Térítési Szabályzat tartalmazza.
12.§. ÁTVÉTEL (1) Másik felsőoktatási intézményből, vagy más karról, szakról, munkarendről, képzési területről, a kapacitások figyelembevételével az a hallgató vehető át,6 a) aki legalább egy aktív félévvel rendelkezik és aktív félévenként legalább 15 kreditet teljesített, és b) akinek hallgatói jogviszonya elbocsátás vagy fegyelmi úton való kizárás miatt nem szűnt meg, illetve a kötelező elbocsátás, vagy kizárás feltételei sem állnak fenn. (2) Az átvétel feltételeit a szakfelelős véleményének meghallgatása után a tanulmányi igazgató határozza meg. (3) Az átvételi kérelmet a soron következő félév kezdete előtt legalább 15 munkanappal kell benyújtani. (4) Az átvételt kimondó határozatban rendelkezni kell arról, hogy az átvett hallgató mely szakon, munkarenden folytathatja tanulmányait. (5) A más szakon, karon vagy intézményben teljesített tantárgyak befogadásáról, a megszerzett kreditek elismeréséről a Kreditátvételi Bizottság dönt. (6) Az átvett hallgató költségtérítéses képzésben kezdi meg tanulmányait. A hallgató a fogadó intézményben csak akkor tudja tanulmányait államilag támogatott képzésben folytatni, ha az intézményben ilyen férőhely megüresedik.
13.§. TÉRÍTÉSI DÍJAK7 (1) A térítési díjakat a Főiskola vezetése határozza meg. (2) A szemesztere való beiratkozáskor kell a költségtérítést megfizetni, szociális rászorultság esetén részletfizetés kérhető. Nem kérhet részletfizetést az a hallgató, aki az előző félévben késedelmesen, csak felszólításra teljesítette fizetési kötelezettségeit. (3) A költségtérítés befizetésének elmulasztása kizárja a tanulmányok folytatásának lehetőségét. Az elmulasztott határidőt követő 15 napon belül igazolásnak van helye a mulasztás okának közlésével a késedelmes befizetés teljesítésének egyidejű igazolásával. Az igazolási kérelmet a TOhoz kell benyújtani. Az igazolási kérelem elfogadása tárgyában a rektor haladéktalanul dönt. Az igazolási határidő elmulasztása jogvesztő hatályú. (4) Az a hallgató, akinek tartozása áll fenn a Főiskolával szemben, nem kezdheti meg a vizsgaidőszakot, így nem bocsátható vizsgára és a következő tanulmányi félévre nem iratkozhat be. 6 7
Módosította: a Szenátus 3.1./ 2011 (V.25.) számú határozatával. Módosította: a Szenátus 2/2012 (VII.10.) ülésén a (2.) számú határozatával.
14.§. KÜLÖNELJÁRÁSI DÍJAK8 (1) Különeljárási díj kiszabását vonják maguk után az alábbi (határidőn és soron kívüli) eljárások kötelezettség elmulasztása vagy késedelmes teljesítése miatt: a) határidőn túli beiratkozás/bejelentkezés b) határidőn túli tárgyfelvétel/kurzusfelvétel c) határidőn túli vizsgaidőpont felvétel és leadása d) elveszett vagy megrongálódott leckekönyv (index) pótlása e) késedelmes (határidőn túli) indexleadás tárgyfelvétel és a vizsgaidőszak utáni indexzáráshoz f) határidőn túli beadandók leadása g) szakdolgozat leadási határidő meghosszabbítása 7 naptári nappal, melyre a hallgató kérvényt nyújt be a tanulmányi igazgató és a szakvezető részére (ekkor halasztási díj kerül megállapításra). h) határidőn túli szakdolgozat leadása (a szakdolgozat nem fogadható el a záróvizsga előtt 10 munkanappal) (2) A különeljárási díj fizetési kötelezettsége alkalmankénti mértéke nem haladhatja meg a hallgatói normatíva öt százalékát. (3) A különeljárási díjak mértékét a Térítési és Juttatási Szabályzat határozza meg.
15.§. HALLGATÓI KÉRELMEK9 (1) A rektor jogosult engedélyezni indokolt esetben rendkívüli hallgatóként az óralátogatást. Ugyancsak ő bírálja el a magánvizsga kérelmeket. (2) A hallgatói kérelmeket írásban papír alapon kell eljuttatni a kérelem tárgyában döntési jogkörrel rendelkező személyhez. A térítési díjakat érintő kérdésekben: a rektor, tanulmányi ügyekben (aktív/passzív félév, kedvezményes tanulmányi rend, tárgyelfogadási kérelem, stb.): a tanulmányi igazgató az illetékes (3) A kérelmekre való hivatalos írásos válasz – a határozat – a tanulmányi rendszeren keresztül kerül megküldésre a hallgató részére, kivétel a hallgatói jogviszonyt és a finanszírozás típusát érintő kérdésekben.
16.§. MÉLTÁNYOSSÁG GYAKORLÁSA (1) Minden hallgató a hallgatói jogviszonya fennállása alatt méltányossági kérelmet adhat be egyegy esetben a) a tanulmányi igazgató, és b) a rektor részére címezve (2) A méltányosságon alapuló határozatban a tanulmányi igazgató/rektor rendelkezik a pótlás feltételeiről, az esetleges felmentésekről, és utalni kell arra, hogy a hallgató a továbbiakban méltányossági alapon kedvezményt nem kaphat. (3) A méltányossággal kapott kedvezményt a leckekönyvben rögzíteni kell.
17.§. A HALLGATÓ BEIRATKOZÁSI, BEJELENTKEZÉSI ÉS BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉGE (1) A felvett hallgató csak a felvételi döntés évében jogosult arra, hogy az intézménnyel hallgatói jogviszonyt létesítsen. A hallgató köteles az intézményi beiratkozáskor az első félévben a tanulmányi rendben meghatározott időpontban beiratkozni, minden további félévben pedig bejelentkezni. (2) A hallgatónak minden soron következő képzési időszak megkezdése előtt, legkésőbb a regisztrációs időszak utolsó napjáig be kell jelentenie, hogy folytatja-e tanulmányait, vagy az adott képzési időszakban hallgatói jogviszonyát szünetelteti. a) ha a hallgató tanulmányait nem kívánja folytatni a soron következő képzési időszakban, ezt a szándékát írásban be kell jelentenie a tanulmányi igazgatónak legkésőbb a regisztrációs időszak utolsó napjáig. Az adott félévben a hallgató jogviszonya szünetel. b) ha a hallgató bejelentési kötelezettségét elmulasztja, a féléve automatikusan passzív félévnek minősül. A harmadik ilyen mulasztás a jogviszony megszűnésével jár. 8 9
Módosította: a Szenátus 2/2012 (VII.10.) ülésén a (2.) számú határozatával. Módosította: a Szenátus 2/2012 (VII.10.) ülésén a (2.) számú határozatával.
(3) A regisztrációs időszakban történő bejelentkezés elmulasztása után a szemeszterre való bejelentkezés díjköteles.10 (4) A hallgató köteles a Neptun-rendszerben szereplő adataiban (név, cím, telefonszám, adószám, TB szám, email cím, stb.) bekövetkezett változásokat a rendszer „Adatmódosítás” felület kitöltésével, mellyel a hallgató egyben büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozik arról, hogy az adatok a valóságnak megfelelnek. Az adatmódosítás elmulasztásából származó hátrány ellen jogorvoslatnak helye nincs. (5) A beiratkozás alkalmával a hallgató a leckekönyvébe és a Neptun rendszerben felveszi a tárgyakat. (6) A tanulmányi igazgató a félév statisztikai jelentésének határnapjáig a hallgató kérelmére, alapos indok alapján, méltányossági jogkörében eljárva engedélyezheti az aktív félév passzívvá nyilvánítását. (7) Az a hallgató, aki tandíjfizetési kötelezettségének nem tett eleget a következő tanulmányi félévre nem iratkozhat be.
18.§. A LECKEKÖNYVVEL KAPCSOLATOS TUDNIVALÓK11 (1) A leckekönyv hivatalos okmány, így állapotának megóvása mindenki számára kötelező. Elveszett vagy megrongálódott leckekönyv helyett a TO térítés ellenében adhat újat. A megrongálódott leckekönyvet – a helyette kiállított leckekönyv kiadásakor be kell vonni és az okiratok megőrzésére vonatkozó szabályok szerint kell megőrizni. (2) A leckekönyv kitöltése a szemeszter elején tárgyfelvételkor: név, tanév, félév beírása; tárgy kódja, megnevezése, oktatója, követelmény, óraszám. A tárgyfelvétel után a leckekönyvet a tárgyfelvételi nyilatkozattal együtt kell leadni. A felvett tárgyakat a nyilatkozatról kell bevezetni, azonos sorrendben. és szemeszter végén az érdemjegyek beíratása a kurzus oktatójával a hallgató kötelessége és felelőssége. (3) A leckekönyv a hallgatónál van: regisztrációs hét+tárgyjelentkezési hét+1hét (tehát 3 hétig) Az indexleadási határidő elmulasztása pótdíjköteles. A pótdíj a megkezdett hetek számával számolandó! (4) A leckekönyvet a TO hitelesíti a hivatalos pecsétekkel és aláírásokkal.
19.§. TÁRGYFELVÉTEL (1) A félév során a teljesíteni kívánt tárgyakat a tárgyfelvételi időszakban fel kell venni a hallgatói információs rendszerben, beleértve az óra nélküli tárgyakat (pl. szigorlat, szakdolgozat) is. A tárgyfelvételi időszak zárását követően újabb tárgyakat nem lehet felvenni, s csak a felvett tárgyakból lehet jegyet szerezni. (2) Csak azokat a tárgyakat lehet felvenni, amelyeknek a hallgató teljesítette az előkövetelményeit. (3) A hallgató egy tárgyat maximum háromszor vehet fel tanulmányai során. Az első és a második tárgyfelvétel költségmentes, a harmadik tárgyfelvétel esetén térítési díjköteles. Minden tárgyfelvétel esetén háromszor kísérelhet meg vizsgát tenni. (4) A tárgy negyedik felvételét a hallgató költségtérítéses finanszírozással teheti meg, tehát a negyedik tárgyfelvétellel elfogadja a finanszírozási forma átsorolását is!12 (5) A tárgy újrafelvétele állami és költségtérítéses hallgatók számára ingyenes, de a felvett kreditértékbe beleszámít. (6) Amennyiben a tanulmányok során felvett kreditek értéke több mint 10 %-kal meghaladja az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditértéket, a hallgatót fizetési kötelezettség terheli.
20.§. KREDITPONTOK (1) A főiskolán folytatott tanulmányok során a tanulmányi követelmények teljesítését – az egyes tantárgyakhoz, tantervi egységekhez rendelt – tanulmányi pontokban (a továbbiakban: kredit)
10
Módosította: a Szenátus 2/2012 (VII.10.) ülésén a (2.) számú határozatával. Módosította: a Szenátus 2/2012 (VII.10.) ülésén a (2.) számú határozatával. 12 Módosította: a Szenátus 2/2012 (VII.10.) ülésén a (2.) számú határozatával. 11
(2) (3) (4) (5)
(6) (7)
kell kifejezni. A hallgatónak az adott képzésben történő előrehaladását a megszerzett kreditek összege fejezi ki. Kredit a főiskola által meghatározott tanulmányi követelmények teljesítésével szerezhető. A kredit értéke – feltéve, hogy a hallgató teljesítményét elfogadták – nem függ attól, hogy a hallgató a tudására milyen értékelést kapott. A hallgatónak tanulmányai során az oklevél megszerzéséhez előírt összes kredit legalább öt százalékáig szabadon választható tárgyakat kell felvennie. Egy adott ismeretanyag elsajátításáért egy alkalommal adható kredit. A kredittel elismert tanulmányi teljesítményt – ha annak előfeltétele fennáll – bármelyik felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányok során el kell ismerni, ha az összevetett ismeretek legalább hetvenöt százalékban megegyeznek; függetlenül attól, hogy milyen felsőoktatási intézményben, milyen képzési szinten folytatott tanulmányok során szerezték azt. Az elismerés – tantárgyi program alapján – kizárólag a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetésével történik. Az ismeretanyag összevetését a felsőoktatási intézmény e célra létrehozott bizottsága (kreditátviteli bizottság) végzi. A kreditátviteli bizottság a korábbi tanulmányokat és munkatapasztalatokat tanulmányi követelmény teljesítéseként elismerheti. A munkatapasztalat alapján beszámítható kreditek száma legfeljebb harminc lehet. Kreditpont a tárgyelismertetés során csak felsőoktatásban szerzett ismeretekért jár! A hallgató a végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzéséhez – a felsőoktatási intézményben folytatott, illetve más korábbi tanulmányok, továbbá munkatapasztalatok kreditértékként való elismerése esetén is – a képzés kreditértékének harmadát az adott intézményben köteles teljesíteni.
21.§. RÉSZVÉTEL A FOGLALKOZÁSOKON (1) A tanulmányi foglalkozásokon való részvételi kötelezettséget a tárgy tematikájában a tárgy oktatója határozza meg. A jelenlét ellenőrzése az oktató diszkrecionális jogköre. (2) A teológia szak esetében a Papnevelő Intézettel való együttműködés következményeként az előírt órák látogatása kötelező. Az indokolt távolmaradást a PI tanulmányi elöljárója hivatalosan igazolja. (3) A hallgató – indokolt esetben – engedélyt kérhet a kötelező foglalkozásokról való távolmaradásra. Távolmaradására legfeljebb 3 tanítási napról – írásbeli kérelem alapján – a tanulmányi igazgató adhat engedélyt. Az egy vagy több napra szóló távolmaradási engedélyt írásban kell megadni és a távolmaradásról – az engedélyező – az érintett szakvezetőket köteles tájékoztatni. (4) Eljárás az előzetes engedélykérés elmulasztása esetén: a) Ha a hallgató előzetesen nem kért (vagy nem tudott kérni) engedélyt a foglalkozásokon való távolmaradásról, akkor hiányzását – a hiányzás megszűntétől számított 1 héten belül – az érintett tantárgy oktatójánál köteles igazolni. Betegség esetén igazolásként orvosi igazolás fogadható el. b) Az érintett tantárgy oktatója köteles nyilatkozni arról, hogy a hallgató által előterjesztett hiányzás igazoltnak, vagy igazolatlannak minősül-e. c) Ha a hallgató által előterjesztett igazolást a tárgy oktatója nem találja elég megalapozottnak és ezért a hiányzást igazolatlannak tekinti, akkor a tanulmányi igazgató dönt arról, hogy a hiányzás igazoltnak, vagy igazolatlannak minősül-e. d) Minden esetben igazolatlan hiányzásnak kell tekinteni a hiányzást, ha az oktató a hallgatót magaviseleti okból az előadásról kiküldi. (5) Ellenkező kikötés hiányában a hallgató jogosult elhagyni a tanórára kijelölt termet, ha a hivatalos órakezdési időtől számított 15 perc eltelt és a tanár nem jelent meg. (6) A hallgató a hiányzás következtében nem teljesített részvételi kötelezettségeit az érdekelt oktató által megállapított módon és határidőig – ami legfeljebb a szorgalmi időszak végét megelőző 1 hétig, előrehozott vizsga esetén a vizsgaidőpontot megelőző 1 hétig terjedhet – köteles teljesíteni. (7) Egy adott tárgy – a gyakorlati képzést ide nem értve – foglalkozásairól való hiányzás miatt nem teljesített tanulmányi kötelezettségek pótlása általában nem lehetséges, ha a hiányzás mértéke meghaladja a tárgy félévi óraszámainak 40 %-át.
a) A tárgy oktatója köteles megadni a pótlás lehetőségét mindaddig, amíg a hiányzás mértéke nem haladja meg a félévi óraszámok 20 %-át. b) Ha az adott tárgy foglalkozásairól való igazolatlan hiányzás a félévi óraszám 20 %-át meghaladja, akkor az illetékes oktató nem köteles a pótlással járó többletfeladatokat ellátni, ezért, – ha a pótlás nem történik meg – a tantárgy aláírását megtagadhatja. c) Rendkívüli esetben (hosszan tartó betegség, hivatalos távollét, stb.) a tanulmányi igazgató engedélyt adhat a pótlásra akkor is, ha a hiányzás mértéke az adott tárgyból meghaladja a félévi óraszám 40 %-át.
22.§. VIZSGAKURZUS (1) Vizsgakurzus (azaz VK) csak olyan tárgy esetén kérhető, amely félévben a kért kurzus oktatója a Főiskolán aktív. (2) Gyakorlati tárgyhoz (pl. kisgyakorlat, iskolai gyakorlat, stb.) nem hirdethető VK. (3) Vizsgakurzusra csak abban az esetben jelentkezhet a hallgató, ha az előző kurzusfelvételnél az oktató aláírását megszerezte.
23.§. A GYAKORLATOK (1) A Főiskola rendjének szerves részét képezik a gyakorlatok. (2) Hitéleti szakokon ennek koordinátora a mindenkori kateketika tanár. Helyét és letöltését a jelölttel való egyeztetés után a kateketika tanár koordinálja, értesítve az illetékeseket. (3) A szociális munka és a társadalmi tanulmányok szakos hallgatók tantervüknek megfelelően intézménylátogatásokon és a különböző terepgyakorlatokon vesznek részt. Ezeket a szakmai gyakorlatokat az intézmény által kijelölt/elfogadott terephelyeken kell megvalósítani tereptanárok közreműködésével és a terepkoordinátor közvetlen irányításával. Nagygyakorlat csak sikeresen teljesített kisgyakorlatok esetén kezdhető meg.
24.§. A KEDVEZMÉNYES TANULMÁNYI REND (1) Kedvezményes tanulmányi rend megfelelő indok alapján (pl. áthallgatás, biológiai-egészségügyi okok miatt), elsősorban a kiváló teljesítményt nyújtó hallgatónak engedélyezhető, de ez nem jelenti a képzési idő megrövidítését. Az engedélyezés a tanulmányi igazgató jogköre. (2) Az engedély alapján a hallgató a kötelező foglalkozásokon való részvétel alól részleges felmentésben részesülhet, vizsgáit a vizsgaidőszak előtt is leteheti, a soron következő oktatási időszak tárgyait leckekönyvébe előre felveheti, az oktatási időszakot hamarabb lezárhatja, vagy más hasonló kedvezményben részesülhet a tanulmányi igazgató döntésének megfelelően. (3) A kedvezményes tanulmányi rend alapján való felkészülést az illetékes szaknak konzultációkkal kell segítenie. (4) Az engedélyt – indokolt esetben – a tanulmányi igazgató vissza is vonhatja.
25.§. FELMENTÉS A TANULMÁNYI- ÉS VIZSGAKÖTELEZETTSÉG ALÓL (1) A hallgatót – kérésére – fel lehet menteni minden olyan tantárgyból a tanulmányi- és vizsgakötelezettség alól, amelyekből a) kötelezettségeit korábban (megismételt félévben, más felsőoktatási intézményben) már teljesítette,; b) tudományos diákköri munkája alapján c) tudományos munkája alapján, amelyet hitelt érdemlően bizonyít. (2) A felmentési kérelmet az adott félévek megkezdésekor lehet benyújtani a tanulmányi igazgatóhoz és a szakvezetőhöz. (3) A tanulmányi- és vizsgakötelezettségek alóli felmentést első fokon a tanulmányi és vizsgabizottság hozza az illetékes szaktanár véleményének meghallgatásával. (4) Munkarendváltozás esetén a tanulmányi- és vizsgakötelezettség alól – kérelmére – akkor is fel lehet menteni a hallgatót, ha az értékelés formáját a tanterv (a képzés jellege miatt) különbözően határozza meg.
B) Hallgatói munka értékelése 26.§. A LECKEKÖNYV ALÁÍRÁSA (1) Beszámolóra, ill. vizsgára az a hallgató bocsátható, aki az adott tantárgyból a vizsgára (beszámolóra) bocsátás feltételeként megállapított követelményeket teljesítette, és ezt az oktató – legkésőbb a beszámoló, ill. a vizsga megkezdésekor – aláírásával igazolta. (2) Az aláírás megtagadását az oktató köteles közölni a szorgalmi időszak végéig a hallgatóval. (3) Az aláírás megtagadását a TO "Aláírás megtagadva" bejegyzéssel rögzíti. (4) Aláírás megtagadása esetén a tárgyat újra fel kell venni. (5) Az aláírás megtagadása esetén a pótlásra – a hallgató méltányossági kérelmére – a tanulmányi igazgató adhat engedélyt, aki egyben meghatározza annak feltételeit.
27.§. AZ ÉRTÉKELÉS FŐBB FORMÁI (1) A megfelelő – a képzési célhoz igazodó és egymásra épített – értékelési formákat a tanterv, ezek tartalmi követelményeit a tantárgyi program és a tematikák határozzák meg. (2) A teljesítmények értékelése lehet: a) ötfokozatú: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1) Jeles (5) osztályzatot kap az a hallgató, aki a teljes vizsgaanyagot alaposan és összefüggéseiben ismeri, azt biztosan tudja alkalmazni, a bizonyításokat önállóan képes levezetni. Jó (4) osztályzatot kap az a hallgató, aki a teljes vizsgaanyagot jól ismeri, és az anyag alkalmazásában biztonságot mutat. Közepes (3) osztályzatot kap az a hallgató, aki a vizsgaanyag lényeges részét jól ismeri, és az anyag alkalmazásában megfelelő jártasságot mutat. Elégséges (2) osztályzatot kap az a hallgató, aki a vizsgaanyag lényeges összefüggéseit ismeri, az anyag alkalmazásában elfogadható jártasságot mutat, tudásszintje elegendő a továbbtanuláshoz, ill. a pályakezdéshez. Elégtelen (1) osztályzatot kap az a hallgató, aki a továbbhaladáshoz, ill. a pálya gyakorlásához szükséges elméleti és gyakorlati tudással nem rendelkezik. b) háromfokozatú: kiválóan megfelelt (5), megfelelt (3), nem felelt meg (1).
28.§. A TÁRGYAK ÉRTÉKELÉSI MÓDOZATAI (1) Gyakorlati jegyet (gyakorlatértékelést) ír elő a tanterv, ha a tananyag gyakorlati alkalmazása, azt alkalmazási képesség értékelése, a képzési cél szempontjából lehetséges és szükséges. – A gyakorlat értékelése öt vagy három fokozatú minősítéssel történik. (2) A vizsga valamely tárgy egy oktatási időszakot átfogó anyagának értékelése. Ennek keretében arról kell meggyőződni, hogy a hallgató milyen szinten sajátította el a tananyagot, ill. arról, hogy képes lesz-e az erre épülő további tananyag elsajátítására. – Értékelése ötfokozatú érdemjeggyel történik. (3) A szigorlat a képzési cél szempontjából alapvető tantárgy egész anyagát lezáró értékelés. A tanterv előírhatja több tantárgy együttes értékelését is. – Minősítése ötfokozatú érdemjeggyel történik. Ha a hallgató az oktatási időszak végén szigorlatot tesz, más értékelési formát – a gyakorlatértékelést kivéve – a tantárgy anyagából előírni nem lehet. (4) A tárgy értékeléséhez beadandó munkákat számítógépen elkészítve, írásos formában kell leadni.
29.§. GYAKORLATI JEGY (1) A jegy megszerzésének feltételeit és követelményeit az illetékes oktató határozza meg, és azokról a hallgatókat a félév megkezdésekor köteles tájékoztatni. (2) A gyakorlati jeggyel értékelendő tantárgy – a gyakorlati képzési formát is beleértve – követelményeit a hallgatónak legkésőbb a vizsgaidőszak utolsó hete előtt kell teljesítenie. (3) Az elégtelen gyakorlati jegy pótlására is a sikertelen vizsga pótlására nézve előírtakat kell alkalmazni.
30.§. SZEMINÁRIUMOK FELVÉTELE (1) Az egyes szemináriumok témáit a szaktanárok határozzák meg, a hitéleti szakokon a főiskola rektora írja elő a szemináriumok számát, valamint koordinációját. Szemináriumi gyakorlatot tarthat a főiskola minden oktatója. (2) Szociális munka és Társadalmi tanulmányok szakon a szak vezetése szabadon választható speciális kollégiumokat ír ki. (3) A szemináriumi kötelezettség alól a rektor/szakvezető indokolt esetben felmentést adhat. (4) A szemináriumi gyakorlatokat vezető tanárokat és témákat a tanulmányi osztály írja ki a szaktanárok előzetes javaslatai alapján. A hallgatók szabadon választhatják meg szemináriumi gyakorlatvezetőjüket. Amennyiben a tanárnak már elegendő létszámú hallgatója van, megtagadhatja a hallgató felvételét szemináriumába, vagy lehetősége van két, illetve több csoport létrehozására. Amennyiben a betelt létszámra való tekintettel megtagadja a felvételt, a hallgató köteles más tanárhoz fordulni mindaddig, míg valaki elfogadja őt. (5) Azoknak a hallgatóknak, akik továbbra is (következő félév) ugyanazon gyakorlatvezető irányítása alatt kívánnak maradni, elsőbbségük van az új jelentkezőkkel szemben. (6) A hallgatóknak a hitéleti szakokon négy félév szemináriumi gyakorlatot kell igazolniuk. A szemináriumi foglalkozás témájától és tanárától függetlenül, szabadon választhatja meg a hallgató azt a tanárt, akinél szakdolgozatát írni szándékozik. A szaktanár indokolt esetben megtagadhatja a témavezetésre való felkérést. (7) A szemináriumot vezető tanár egyéni moderációt is engedélyezhet igazolt szemináriumi gyakorlatként, pl. alkalmi konzultáció stb.
31.§. A VIZSGAIDŐSZAK (1) A vizsgaidőszakkal és vizsgahalasztással kapcsolatos bármilyen kérelmet írásban kell benyújtani a TO-ra, az ott kiírt határidők betartásával. (2) A vizsgákat a kijelölt vizsgaidőszakon belül, a következő félév megkezdéséig be kell fejezni. (3) A vizsgákra való fel- és leiratkozás a Neptun tanulmányi rendszeren keresztül történik, a vizsga napját megelőző munkanap déli 12 óráig. (4) A vizsgaidőpontokat úgy kell meghatározni, hogy a hallgató a vizsgákat arányosan elosztva tehesse le és a sikertelen vizsgákat még a vizsgaidőszakban megismételhesse. (5) A hallgatót a vizsgaidőszak időpontjairól a tanulmányi igazgató a vizsgaidőszak előtt legalább két héttel tájékoztatja. (6) Az érvényes vizsgajelentkezés időpontjában a hallgató köteles a vizsgán megjelenni. Ha a hallgató a vizsgán neki fel nem róható okból nem jelenik meg, és ezt előre bejelenti a TO-nak, vagy utólag (a vizsgaidőponttól számított 3 napon belül) hitelt érdemlően igazolja a TO-n, akkor a TO-tól más vizsganapra történő átsorolását kérheti. Ha a hallgató által előterjesztett okot a TO nem találja megalapozottnak, akkor a tanulmányi igazgató dönt arról, hogy a vizsgáról való távolmaradás igazoltnak, vagy igazolatlannak minősül-e. (7) A vizsgáról való igazolatlan távolmaradás esetén a hallgató egy vizsgajelentkezési lehetőséget kimerít. Igazolatlan távolmaradás esetén a hallgató kötelezhető a felmerült költségeket megtéríteni. (8) A vizsgaidőszakon túli időpontra – legfeljebb a következő félév első hónapjának közepéig – vizsgahalasztást csak a tanulmányi igazgató engedélyezhet. Az így pótolt vizsgát a vizsgaidőszakban tett vizsgának kell tekinteni. (9) A hallgató a vizsgaidőszak megkezdése előtt (a szorgalmi időszak utolsó hetében) is tehet vizsgát: elővizsgát (teljesítheti beszámolási kötelezettségét). a) Az elővizsga lehetőségének feltételeit, időpontját és a követelményeket az illetékes oktató határozza meg, és azokról a hallgatókat a félév megkezdésekor köteles tájékoztatni. b) Amennyiben az egyéni felkészülés lehetőségei adottak, az oktatás rendjének biztosításával elővizsga (illetve beszámoló) szervezhető a vizsgaidőszakot megelőző szorgalmi időszakban. Az elővizsgát egyénileg azok a hallgatók kérhetik, akik ezt előzetes munkájukkal kiérdemelték, vagy speciális egészségi állapotuk indokolja. Ez esetben a tárgy előadója által még le nem adott, de tankönyvben vagy jegyzetben meglévő anyag is a vizsga tárgyát képezi. (10) Az a hallgató, aki tandíjfizetési kötelezettségének nem tett eleget, nem bocsátható vizsgára.
32.§. A JEGYMEGAJÁNLÁS (1) Az olyan beszámolóval vagy vizsgával záródó tantárgyból, amelynek előadásaihoz szeminárium (gyakorlat) is csatlakozik, továbbá az olyan tantárgyakból, amelyeknek a foglalkozásai csak szemináriumból (gyakorlat) állnak, az oktató a hallgatónak az oktatási időszakban nyújtott teljesítménye vagy tudományos diákköri munkája alapján a) a kiválóan megfelelt vagy a megfelelt értékelést, illetőleg b) jeles vagy jó osztályzatot ajánlhat meg. (2) A megajánlott osztályzatot, illetve értékelést a hallgató nem köteles elfogadni, kérheti a vizsgára bocsátást.
33.§. A VIZSGÁZTATÁS RENDJE (1) A szóbeli vizsgák – ideértve a záróvizsgát is – nyilvánosak. (2) A vizsgázó számára lehetővé kell tenni a felelet előtti rövid felkészülést. (3) A vizsgák zavartalanságáért, nyugodt légköréért a vizsgáztató, illetőleg a vizsgabizottság elnöke felelős. (4) Ha a vizsgáztatást egy oktató végezte, a) az első megismételt vizsgát – a hallgató kérelmére – lehetőleg más oktató vagy bizottság előtt b) a második megismételt vizsgát bizottság előtt kell tenni, amennyiben a hallgató ezt kéri c) az a) és b) pontban jelzett bizottságot (oktatót) a tanulmányi igazgató jelöli ki. (5) A vizsgán megjelent hallgatót az oktatónak az előírt módon értékelnie kell, és azt a hallgató leckekönyvébe be kell jegyezni.
34.§. A SIKERTELEN VIZSGÁK MEGISMÉTLÉSE (1) A vizsga sikertelensége esetén a vizsgáztató köteles az elégtelen osztályzatot, illetőleg a "nem felelt meg" értékelést a hallgató leckekönyvébe bejegyezni. (2) Az előző sikertelen vizsga napjától számított negyedik napon lehet először újra vizsgázni. (3) Ismétlővizsga egy tárgyból az adott félévben kétszer tehető. (4) Az első két vizsga (a vizsga és az első ismétlővizsga) térítésmentes, függetlenül attól, hogy a hallgató államilag támogatott vagy költségtérítéses képzés keretében tanul. A második ismétlővizsga díjköteles. (5) Az ismétlővizsga az engedélyezett két alkalmon kívül a rektor engedélyével még egyszer ismételhető. A rektor erre vonatkozó engedélyét a tanulmányok során csak egy alkalommal lehet igénybe venni. (6) A második ismétlő vizsga megkezdéséhez szükséges a vizsgadíj megfizetése, melyet pénztári befizetéssel vagy átutalással kell teljesíteni és az erről szóló bizonylatot a TO-n bemutatni. (7) A beszámoló "nem felelt meg" minősítését az adott tárgyból a tanulmányokat lezáró utolsó vizsgaidőszak végéig lehet javítani. Ha az adott tárgy zárása vizsgával (szigorlat) történik, a beszámoló javításának ezt meg kell előznie.
35.§. A SIKERES VIZSGA JAVÍTÁSA (1) Ha a hallgató a kapott értékelését javítani kívánja, félévenként egy tantárgyból újabb vizsgát, korrekciós vizsgát tehet a tanulmányi igazgató engedélyével. (2) Az újabb vizsgára – kizárólag a vizsgaidőszakban – az érdekelt oktatónál, szigorlat esetén a tanulmányi igazgatónál kell jelentkezni. Az ilyen vizsga érdemjegyét a leckekönyv "Megjegyzés" rovatában "újabb vizsga", "újabb szigorlat" megjelöléssel a vizsgáztató oktató jegyzi be. (3) A korrekciós vizsga megkezdéséhez szükséges a vizsgadíj megfizetése, melyet postai utalványon vagy átutalással kell megfizetni és a befizetésről szóló bizonylatot a TO-n bemutatni. (4) Az újabb vizsga értékelése – ha az nem elégtelen – végleges. Az elégtelennek értékelt újabb vizsgára vonatkozóan a megismételt vizsgák szabályait kell alkalmazni.
36.§. SZIGORLATOK Szigorlatokat a tanrendben meghatározott időben, a TO kiírása szerint lehet tenni. A szigorlatot kéttagú szakmai bizottság előtt kell tenni, és arról jegyzőkönyvet kell vezetni. A bizottság elnöke főiskolai tanár vagy docens lehet. Indokolt esetben a szigorlat csak az oktató előtt is letehető.
(1) Teológia (lelkipásztori) szakon: filozófia, fundamentális teológia, egyháztörténet, pedagógiapszichológia. (2) Katekéta szakon a következő tárgyakból kell szigorlatot tenni: kateketika, biblikum. (3) Osztatlan szakpári képzés esetén: filozófia, egyháztörténet, fundamentális teológia, biblikum (Ó- és Újszövetség), morális, dogmatika.
37.§. A TANULMÁNYI ÁTLAGEREDMÉNY KISZÁMÍTÁSA (1) átlag:13 a félévben teljesített tantárgyak érdemjegyének és kreditértékének szorzataiból képezett összeget a teljesített tárgyak kreditjeinek összegével kell osztani. á𝑡𝑙𝑎𝑔 =
∑(é𝑟𝑑𝑒𝑚𝑗𝑒𝑔𝑦 × 𝑡𝑒𝑙𝑗𝑒𝑠í𝑡𝑒𝑡𝑡 𝑘𝑟𝑒𝑑𝑖𝑡) 𝑡𝑒𝑙𝑗𝑒𝑠í𝑡𝑒𝑡𝑡 𝑘𝑟𝑒𝑑𝑖𝑡
(2) kreditindex: a félévben teljesített tantárgyak érdemjegyének és kreditértékének szorzataiból képzett összeget az átlagos tanulmányi előrehaladás kreditértékével (30) kell osztani. 𝑘𝑟𝑒𝑑𝑖𝑡𝑖𝑛𝑑𝑒𝑥 =
∑(é𝑟𝑑𝑒𝑚𝑗𝑒𝑔𝑦 × 𝑡𝑒𝑙𝑗𝑒𝑠í𝑡𝑒𝑡𝑡 𝑘𝑟𝑒𝑑𝑖𝑡) 30
(3) korrigált kreditindex: a kreditindexből egy, a félév során teljesített14 és az egyéni tanrendben vállalt kreditek arányának megfelelő szorzótényezővel számítható. A kreditrendszerű képzésben a hallgató teljesítményének nyomon követésére, mennyiségi és minőségi megítélésére szolgál. 𝑘𝑜𝑟𝑟𝑖𝑔á𝑙𝑡 𝑘𝑟𝑒𝑑𝑖𝑡𝑖𝑛𝑑𝑒𝑥 ∑(é𝑟𝑑𝑒𝑚𝑗𝑒𝑔𝑦 × 𝑡𝑒𝑙𝑗𝑒𝑠í𝑡𝑒𝑡𝑡 𝑘𝑟𝑒𝑑𝑖𝑡) ∑ 𝑡𝑒𝑙𝑗𝑒𝑠í𝑡𝑒𝑡𝑡 𝑘𝑟𝑒𝑑𝑖𝑡 = × ∑ 𝑓𝑒𝑙𝑣𝑒𝑡𝑡 𝑘𝑟𝑒𝑑𝑖𝑡 (ö𝑠𝑧𝑡ö𝑛𝑑í𝑗𝑖𝑛𝑑𝑒𝑥) 30
(4) kumulált (halmozott) átlag: az addigi tanulmányok során teljesített tantárgyak érdemjegyének és kreditértékének szorzataiból képezett összeget a teljesített tárgyak kreditjeinek összegével kell osztani. 𝑘𝑢𝑚𝑢𝑙á𝑙𝑡 á𝑡𝑙𝑎𝑔 =
∑(é𝑟𝑑𝑒𝑚𝑗𝑒𝑔𝑦 × 𝑡𝑒𝑙𝑗𝑒𝑠í𝑡𝑒𝑡𝑡 𝑘𝑟𝑒𝑑𝑖𝑡) ∑ 𝑡𝑒𝑙𝑗𝑒𝑠í𝑡𝑒𝑡𝑡 𝑘𝑟𝑒𝑑𝑖𝑡
(5) kumulált (összesített) korrigált kreditindex: számítása megegyezik a korrigált kreditindex számításával, azzal, hogy félévenkénti harminc kreditet és a teljes időszak alatt felvett és teljesített krediteket kell figyelembe venni. A hallgató több féléven keresztüli teljesítményének mennyiségi és minőségi megítélésére szolgál. 𝑘𝑢𝑚. 𝑘𝑜𝑟𝑟𝑖𝑔á𝑙𝑡 𝑘𝑟𝑒𝑑𝑖𝑡𝑖𝑛𝑑𝑒𝑥 = ∑
∑(é𝑟𝑑𝑒𝑚𝑗𝑒𝑔𝑦 × 𝑡𝑒𝑙𝑗𝑒𝑠í𝑡𝑒𝑡𝑡 𝑘𝑟𝑒𝑑𝑖𝑡) ∑ 𝑡𝑒𝑙𝑗𝑒𝑠í𝑡𝑒𝑡𝑡 𝑘𝑟𝑒𝑑𝑖𝑡 × ∑ 𝑓𝑒𝑙𝑣𝑒𝑡𝑡 𝑘𝑟𝑒𝑑𝑖𝑡 𝑓é𝑙é𝑣𝑒𝑘 𝑠𝑧á𝑚𝑎 × 30
(6) Ha a hallgató a vizsgaidőszakban valamennyi vizsgáját sikeresen letette és a tantervben előírt egyéb követelményeknek is eleget tett, a félévet a rektor a leckekönyv aláírásával érvényesíti. (7) Az átlageredménybe a szigorlati jegy beleszámít. (8) Az átlageredménybe a befogadott kreditek nem számítanak bele.15 (9) Az átlageredményt két tizedesjegy pontosságig (kerekítés nélkül) kell kiszámítani, és az eredményt be kell vezetni a hallgató leckekönyvébe.
38.§. TANULMÁNYI ÖSZTÖNDÍJ (1) A tanulmányi ösztöndíj egy tanulmányi félév időtartamára adható. Tanulmányi ösztöndíjban a felsőoktatási intézmény államilag támogatott teljes idejű képzésben részt vevő hallgatóinak legfeljebb 50%-a részesülhet oly módon, hogy az egyes hallgatóknak megállapított tanulmányi ösztöndíj havi összegének el kell érnie a hallgatói normatíva öt százalékának megfelelő összeget. (2) A tanulmányi ösztöndíj megítélésének alapja az ösztöndíjindex. Az ösztöndíj-kategóriákat az előző szemeszter ösztöndíjindexei alapján határozza meg a Hallgatói Önkormányzat. (3) Más felsőoktatási intézményből átiratkozott hallgató az átiratkozás előtti félévben elért tanulmányi eredménye alapján, a VHF-n meghatározott kategóriák szerint részesülhet ösztöndíjban. (4) Az első aktív félévre beiratkozott hallgató tanulmányi ösztöndíjban nem részesülhet. 13
súlyozott (halmozott) tanulmányi átlag a hallgatói Neptun-ban is látható átlagok Módosította: a Szenátus 2/2013 (II.19.) ülésén az [2] számú határozatával: az elismert kreditek nem számítanak teljesített kreditnek. 15 Módosította: a Szenátus 2/2012 (VII.10.) ülésén a (2.) számú határozatával. 14
39.§. A SZAKDOLGOZAT (1) Minden hallgatónak szakdolgozatot kell készítenie. (2) A hallgatónak a szakdolgozat bevezetőjében nyilatkoznia kell arról, hogy munkája során csak olyan forrásokat használt fel, amelyekre az irodalomjegyzékben hivatkozott, vagy amelyeket a bibliográfiában feltüntetett. Plágium esetén a szakdolgozat elégtelen érdemjegyűnek tekintendő, és a hallgató ellen az intézmény fegyelmi eljárást indít. (3) Formai követelményei hitéleti szakokon ld. 1. számú melléklet. Szociális munka szakon ld. 2. számú melléklet. (4) A konzulensnek (mentornak) legalább főiskolai végzettséggel kell rendelkeznie. (5) Hitéleti szakokon: a) Témáját a szaktanár fogadja el. A hallgató vagy a kiírt témát választja, vagy saját témából ír a szaktanárral való egyeztetés után. A teológia, illetve a többi hitéleti szakokon csak a VHF-en oktató teológiai tanárt lehet felkérni konzulensnek, vagy ha határtéma van, akkor két konzulens (az egyik teológiai tanár) kijelölésével lehet írni a szakdolgozatot. Mindegyik szakon külön kell szakdolgozatot írni, mivel minden szak diplomát ad ki. b) A dolgozat terjedelme BA oklevél megszerzéséhez: min. 30, max. 50 oldal (3500 karakter/oldal, szóköz nélkül); c) MA oklevél megszerzéséhez: min. 50, max. 75 oldal (3500 karakter/oldal, szóköz nélkül); d) osztatlan szakpári képzés esetén min. 50 oldal, de legalább 100.000 karakter. e) A szaktanár értékeli, majd írásos véleményt ad róla. f) 2 példányban (2 bőrkötéses) és CD-n kell leadni a TO-n. (6) Szociális munka és Társadalmi tanulmányok szakon: Témáját a tanszékvezető fogadja el, a konzulensi (mentori) feladatra a hallgató választása alapján olyan, a szakdolgozat témájában járatos szakembert kér fel, aki a főiskolán tanít (főállásúként vagy óraadóként) vagy a főiskola tereptanára. a) A szakdolgozat tartalmilag és formailag is illeszkedjen a képzés menetébe. b) A témavezető tanár a dolgozat elkészítését figyelemmel kíséri, az adott észrevételeket, javaslatokat írásban rögzíti és a hallgató által elvégzett munkát a leckekönyvben aláírásával igazolja. c) A dolgozat terjedelme minimálisan 60.000 karakter (szóköz nélküli leütésszám). d) Az elkészített szakdolgozatot a leadási határidő előtt a konzulensnek el kell fogadnia. Ha a konzulens elfogadta, a szak ügyintézőjénél két példányban (1 hő-, 1 bőrkötéses) és CD-n kell leadni. e) Az el nem fogadott szakdolgozat pótlásának feltételeit a szakvezető határozza meg f) a szakdolgozat védésének értékelési szempontjai: a szakdolgozat bemutatásának színvonala, az előadás logikája a feltett kérdésekre adott válaszok minősége, a kifejtett elvek és alkalmazott módszerek helyességének indoklása a témakörben való tájékozottság, a forrásmunkákban való eligazodás, olvasottság a dolgozat témakörébe vágó kutatások ismerete, a főbb összefüggések meglátása a téma feldolgozásában való lényeglátás, a feltárt adatok és eredmények kezelésének biztonsága.
40.§. A VÉGBIZONYÍTVÁNY (1) Végbizonyítványt (abszolutórium) az intézmény annak a hallgatónak állít ki, aki a tantervben előírt tanulmányi és vizsgakövetelményeket és a szakmai gyakorlatot – a nyelvvizsga letétele, a szakdolgozat/diplomamunka elkészítése kivételével – teljesítette, az előírt krediteket megszerezte. (2) A végbizonyítványt a rektor írja alá a hallgató leckekönyvében. (3) A hallgató a záróvizsga előtt 4 héttel köteles az abszolutórium kiállítását igényelni a TO-n, mellyel egyidőben jelentkezik az adott ZV időszakban tartott záróvizsgára is
41.§. A ZÁRÓVIZSGA16 (1) A záróvizsga a végbizonyítvány megszerzését követő vizsgaidőszakban a hallgatói jogviszony keretében, majd a hallgatói jogviszony megszűnése után, határidő nélkül, bármelyik vizsgaidőszakban, az érvényes képzési követelmények szerint letehető. A tanulmányi és vizsgaszabályzat a záróvizsga letételét a végbizonyítvány kiállításától számított második év eltelte után feltételhez kötheti. A hallgatói jogviszony megszűnését követő ötödik év eltelte után záróvizsga nem tehető. Záróvizsgán az vehet részt, aki: a) végbizonyítványát megszerezte, b) szakdolgozatát és annak mellékleteit az előírt formában és határidőre leadta, c) tartozásait a Főiskolával szemben rendezte. (2) Nem bocsátható záróvizsgára az a hallgató, aki a felsőoktatási intézménnyel szemben fennálló fizetési kötelezettségének nem tett eleget. (3) Az első záróvizsga ingyenes. (4) A felvett záróvizsgáról lejelentkezni legkésőbb előtte 2 munkanappal lehetséges. (5) Az a hallgató, aki záróvizsgára jelentkezett, de a vizsgán nem jelenik meg, a záróvizsga szervezési díjat kell megfizetnie, de lehetőséget nem veszít (egy tárgyból 2 alkalommal kísérelhet meg ZV-t). (6) A záróvizsgán meg nem jelent hallgató csak a következő záróvizsga-időszakban kérhet újabb vizsgalehetőséget. (7) A záróvizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni, melynek vezetésére megbízott (jegyzőt) kell megbízni. A jegyzőkönyvet az elnök hitelesíti. (8) A záróvizsgát záróvizsga-bizottság előtt kell tenni, amelynek elnöke és legalább még két tagja van. A záróvizsga-bizottságot legalább egy tagja egyetemi vagy főiskolai tanár, illetve egyetemi vagy főiskolai docens legyen, továbbá legalább egy tagja ne álljon foglalkoztatási jogviszonyban az intézménnyel. (9) A záróvizsga-bizottság elnökét – a szakvezető javaslatát figyelembe véve – a rektor bízza meg. (10) A felsőoktatási szakképzés kereteiben indított szociális- és ifjúsági munka szak záróvizsgája az alábbi pontokban tér el: a) 41. §. 1) b) pontja nem feltétele a záróvizsgának (szakdolgozat nem készül). b) 41. §. 8) pontja módosul a tekintetben, hogy a záróvizsga-bizottság tagjai a főiskola főállású oktatója legyen. c) 43. §. 1) c) A felsőoktatási szakképzésen a tanulmányok befejezését igazoló oklevél megszerzéséhez nyelvvizsga nem szükséges.
42.§. A MEGISMÉTELT ZÁRÓVIZSGA17 (1) A sikeres záróvizsga nem javítható. (2) Ismételt záróvizsga a következő záróvizsga időszakban tehető, melyre a soron következő időszak előtt legalább három héttel kell jelentkezni az illetékes szakon, illetve Tanulmányi Osztályon. (3) Ismételt záróvizsga alkalmával a jelöltnek csak abból a tantárgyból (tantárgyakból) kell vizsgáznia, amelyből előzőleg elégtelen osztályzatot kapott. (4) Megismételt záróvizsga alkalmával a jelöltnek külön meghatározott vizsgadíjat kell fizetnie. Megismételt vizsgát csak az ennek teljesítését igazoló jeggyel lehet megkezdeni. (5) Sikertelen záróvizsga esetén a jelölt összesen annyi alkalommal tehet ismételt záróvizsgát, ahány tantárgyból a záróvizsga áll, egy tantárgyból azonban legfeljebb két alkalommal. (6) Ha a jelölt kimerítette az ismételt zárvizsgák kereteit, kérelmére a rektor – a szakvezető véleményének meghallgatásával – kivételes méltányossággal újabb záróvizsgát engedélyezhet az adott képzésen, a harmadik alkalmi (emelt) záróvizsga-díj megfizetésére kötelezve a jelöltet.
43.§. AZ OKLEVÉL KIADÁSÁNAK KÖVETELMÉNYEI (1) A felsőfokú tanulmányok befejezését igazoló oklevél kiadásának előfeltétele a sikeres záróvizsga, továbbá – ha e törvény másképp nem rendelkezik – az előírt nyelvvizsga letétele. Az oklevél kiadásához a hallgatónak be kell mutatnia azt az okiratot, amely igazolja, hogy 16 17
Módosította: a Szenátus 3/2015 (IV.28.) számú határozatával. Módosította: a Szenátus 1./2012 (II.21.) számú határozatával.
a) b)
alapképzésben egy középfokú, „C” típusú általános nyelvi (bármely nyelvből) osztatlan-, és mesterképzésben a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgát tett. c) 18A felsőoktatási szakképzésen a tanulmányok befejezését igazoló oklevél megszerzéséhez nyelvvizsga nem szükséges. (2) Az oklevél a Magyar Köztársaság címerével ellátott közokirat, amely tartalmazza a kibocsátó felsőoktatási intézmény nevét, OM-azonosítóját, az oklevél sorszámát, az oklevél tulajdonosának nevét, születési nevét, születésének helyét és idejét, a végzettségi szint, illetve az odaítélt fokozat és a szak, szakképzettség, szakirány megnevezését, a kibocsátás helyét, évét, hónapját és napját. (3) Tartalmazza továbbá a rektor és a záróvizsga-bizottság elnökének eredeti aláírását, az intézmény bélyegzőjének lenyomatát. (4) Ha a záróvizsga időszakában a hallgató nem rendelkezik nyelvvizsgát igazoló okirattal, és ezért az oklevél kiállítására a záróvizsga vizsgaidőszakát követően kerül sor, a záróvizsga-bizottság elnöke helyett a tanulmányi igazgató is aláírhatja az oklevelet. (5) Ha az oklevél kiadására azért nincs lehetőség, mert a nyelvvizsga-bizonyítványt nem tudta a hallgató bemutatni, a főiskola igazolást állít ki, mely tanúsítja a záróvizsga eredményes letételét. Az igazolás végzettséget és szakképzettséget nem igazol. (6) 19Az oklevél megszerzéséhez előírt általános nyelvvizsga-követelmény teljesítése alól mentesülnek azok a hallgatók, akik tanulmányaik első évfolyamon történő megkezdésének évében legalább a negyvenedik életévüket betöltik. Ez a rendelkezés azoknál alkalmazható utoljára, akik a 2015/2016. tanévben tesznek záróvizsgát. (7) 20Az oklevél megszerzéséhez előírt nyelvvizsga-követelmény teljesítése alól mentesülnek azok a hallgatók, akik a sikeres záróvizsga napjától számított három naptári éven belül nem teljesítették az oklevél megszerzéséhez előírt általános nyelvvizsga-követelményt, helyette a főiskola által szervezett külön nyelvi vizsgát tesz eredményesen. Ez a rendelkezés utoljára a 2012/2013. tanévben sikeresen záróvizsgázó hallgatóknál alkalmazható utoljára.
44.§. AZ OKLEVÉL MINŐSÍTÉSE Kiváló (excellent) [5] Jeles (excellent) [5] Jó (good) [4] Közepes (satisfactory) [3] Elégséges (pass) [2]
ha az átlag 4,81ha az átlag 4,51-4,80 ha az átlag 3,51-4,50 ha az átlag 2,51-3,50 ha az átlag 2,00-2,50
summa cum laude magna cum laude cum laude rite
4,51 feletti átlag 3,75 feletti átlag 3,00 feletti átlag 3,00 alatti átlag
45.§. OKLEVELEK (3) Teológus diploma – egyetemi szintű21 A teológia szakon végzettek, akik tanulmányi kötelezettségüknek eleget tettek (vizsgák, szigorlatok, szakdolgozat, előírt gyakorlatok, záróvizsga), egyetemi szintű diplomát kapnak. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem (továbbiakban PPKE) affiliált intézményeként a Főiskola egyetemi szintű oklevelet jogosult kiállítani számukra. Záróvizsga tárgyai: biblikum (ó- és újszövetség), liturgika, erkölcsteológia, dogmatika.
18
Módosította: a Szenátus 3/2015 (IV.28.) számú határozatával. Módosította: a Szenátus 1./2012 (II.21.) számú határozatával. 20 Módosította: a Szenátus 1./2012 (II.21.) számú határozatával. 21 Módosította: a Szenátus 2./2014 (II.17.) számú határozatával. 19
Az oklevél minősítése (két tizedesjegyre kerekítve): 𝑜𝑘𝑙𝑒𝑣é𝑙 = [
𝑠𝑧𝑎𝑘𝑑𝑜𝑙𝑔𝑜𝑧𝑎𝑡 𝑣é𝑑é𝑠 + 𝑑𝑜𝑔𝑚𝑎𝑡𝑖𝑘𝑎 + 𝑚𝑜𝑟á𝑙𝑖𝑠 + 𝑏𝑖𝑏𝑙𝑖𝑘𝑢𝑚 + 𝑙𝑖𝑡𝑢𝑟𝑔𝑖𝑘𝑎 5 𝑓𝑖𝑙𝑜𝑧ó𝑓𝑖𝑎 + 𝑒𝑔𝑦ℎá𝑧𝑡ö𝑟𝑡é𝑛𝑡𝑒𝑡 + 𝑝𝑒𝑑𝑎𝑔ó𝑔𝑖𝑎 − 𝑝𝑠𝑧𝑖𝑐ℎ𝑜𝑙ó𝑔𝑖𝑎 + 𝑣𝑖𝑧𝑠𝑔𝑎𝑡𝑎𝑛í𝑡á𝑠 + 4 + 𝑘𝑢𝑚𝑢𝑙á𝑙𝑡 𝑘𝑜𝑟𝑟𝑖𝑔á𝑙𝑡 𝑘𝑟𝑒𝑑𝑖𝑡𝑖𝑛𝑑𝑒𝑥] : 3
Azonban azok oklevele, akik a vizsgatanítást már nem végezték el, a fundamentális teológia szigorlat eredményével számolandó. Katekéta – lelkipásztori munkatárs (BA) oklevél A tanrendben előírtak teljesítése, tanulmányi és vizsgakötelezettségeinek eleget tett. Az előírt szigorlatok letétele, szakdolgozat elfogadása, védése, sikeres záróvizsga, iskolai gyakorlat elvégzése. Az oklevél minősítését a következők egészre kerekített átlaga adja: 𝑜𝑘𝑙𝑒𝑣é𝑙 =
𝑠𝑧𝑎𝑘𝑑𝑜𝑙𝑔𝑜𝑧𝑎𝑡 + 𝑣é𝑑é𝑠𝑒 + 𝑑𝑜𝑔𝑚𝑎𝑡𝑖𝑘𝑎 + 𝑚𝑜𝑟á𝑙𝑖𝑠 + 𝑠𝑧𝑖𝑔𝑜𝑟𝑙𝑎𝑡𝑜𝑘 6
Hittanár – nevelő (főiskolai, 10 féléves) oklevél:22 A tanrendben előírtak teljesítése, tanulmányi és vizsgakötelezettségeinek eleget tett, gyakorlótanítás: féléves összefüggő iskolai gyakorlat elvégzése. Tanári képesítő vizsga. Oklevél minősítését a következők egészre kerekített átlaga adja: 𝑜𝑘𝑙𝑒𝑣é𝑙 =
𝑠𝑧𝑎𝑘𝑑𝑜𝑙𝑔𝑜𝑧𝑎𝑡 + 𝑣é𝑑é𝑠𝑒 + 𝑝𝑒𝑑– 𝑝𝑠𝑧𝑖 + 𝑑𝑜𝑔𝑚𝑎𝑡𝑖𝑘𝑎– 𝑚𝑜𝑟á𝑙𝑖𝑠 + 𝑏𝑖𝑏𝑙𝑖𝑘𝑢𝑚 + 𝑧á𝑟ó𝑡𝑎𝑛í𝑡á𝑠 6
A megszerzett oklevél csak a területileg illetékes megyéspüspöki megbízással együtt jogosít hitoktatásra. Hittanár – nevelőtanár (MA) oklevél:23 A mintatantervben előírtak teljesítése, tanulmányi és vizsgakötelezettségeinek eleget tett, a szaktárgyi diszciplináris zárószigorlatok megléte, összefüggő közoktatási gyakorlat elvégzése. Az oklevél minősítését a következő részeredmények – két tizedesjegyig számított eredményéből – egészre kerekített átlaga adja: 𝑜𝑘𝑙𝑒𝑣é𝑙 = [
𝑠𝑧𝑎𝑘𝑑𝑜𝑙𝑔𝑜𝑧𝑎𝑡 (𝑘𝑜𝑛𝑧𝑢𝑙𝑒𝑛𝑠 + 𝑏í𝑟á𝑙ó + 𝑣é𝑑é𝑠) + 𝑝𝑜𝑟𝑡𝑓ó𝑙𝑖ó + ℎú𝑧𝑜𝑡𝑡 𝑡é𝑡𝑒𝑙 5 𝑑𝑜𝑔𝑚𝑎𝑡𝑖𝑘𝑎 + 𝑚𝑜𝑟á𝑙𝑖𝑠 + 𝑏𝑖𝑏𝑙𝑖𝑘𝑢𝑚(ó − é𝑠 ú𝑗𝑠𝑧ö𝑣𝑒𝑡𝑠é𝑔) + + 𝑘ö𝑧𝑜𝑘𝑡. 𝑔𝑦𝑎𝑘𝑜𝑟𝑙𝑎𝑡] : 3 4
Osztatlan szakpári tanárképzés A tanári záróvizsga eredménye osztatlan tanárképzés esetén A tanári záróvizsga (TZV) összesített (átlagolt) érdemjegyét alkotó rész-érdemjegyek (egyenlő súlylyal): 1. a tanári szakdolgozat (SZD) bemutatása és védése (érdemjegyét a záróvizsga bizottság állapítja meg a védés és a témavezető valamint az opponens által javasolt érdemjegyek alapján) 2. a portfólió bemutatása és védése (PF) (értékelője a tanári záróvizsga bizottság) 3. a szóbeli vizsga, azaz a tanári záróvizsga során elhangzott szóbeli felelet értékelése (értékelője a tanári záróvizsga bizottság) (SZV) Osztatlan tanárképzés esetén TZV =
22 23
Módosította: a Szenátus 2/2013 (II.19.) ülésén a [3] számú határozatával. Módosította: a Szenátus 2/2013 (II.19.) ülésén a [3] számú határozatával.
SZD + PF + SZV 3
Amennyiben a részjegyek közül bármelyik elégtelen, akkor a tanári záróvizsga is elégtelen. Az ismételt tanári záróvizsga során az elégtelennel minősített összetevőt kell megismételni. Az oklevél minősítése Az osztatlan tanári oklevél minősítését (O) a szaktárgyi-diszciplináris zárószigorlatok (SZIG) átlagolt érdemjegye, a tanári képzés utolsó két félévében végzett összefüggő közoktatási gyakorlat érdemjegyeinek (TGY) átlaga (értékelői a bázisiskolai mentortanárok, a tantárgy-pedagógiák és a pedagogikum oktatói) és a tanári záróvizsga (TZV) érdemjegyének átlaga képezi. Az itt nem szabályozott kérdésekben az Egyetemi Tanulmányi és Vizsgaszabályzatban foglaltak az érvényesek. Osztatlan tanárképzés esetén O =
(SZIG1+SZIG2):2 + (TGY1+TGY2):2 + TZV 3
A megszerzett oklevél csak a területileg illetékes megyéspüspöki megbízással együtt jogosít hitoktatásra. Szociális munka (BA) oklevél:24 Az oklevél minősítése: 𝑠𝑧𝑎𝑘𝑑𝑜𝑙𝑔𝑜𝑧𝑎𝑡 + 𝑣é𝑑é𝑠 + 𝑠𝑧𝑜𝑐𝑖á𝑙𝑖𝑠 𝑚𝑢𝑛𝑘𝑎 + 𝑠𝑧𝑜𝑐𝑖á𝑙𝑝𝑜𝑙𝑖𝑡𝑖𝑘𝑎 + 𝑘𝑢𝑚𝑢𝑙á𝑙𝑡 ℎ𝑎𝑙𝑚𝑜𝑧𝑜𝑡𝑡 á𝑡𝑙𝑎𝑔 4 𝑜𝑘𝑙𝑒𝑣é𝑙 = 2
Társadalmi tanulmányok (BA) oklevél: A záróvizsga eredménye (az oklevél minősítése): 𝑜𝑘𝑙𝑒𝑣é𝑙 =
𝑠𝑧𝑎𝑘𝑑𝑜𝑙𝑔𝑜𝑧𝑎𝑡 + 𝑣é𝑑é𝑠 + 𝑡á𝑟𝑠𝑎𝑑𝑎𝑙𝑜𝑚𝑖𝑠𝑚. +𝑠𝑧𝑜𝑐𝑖𝑜𝑙ó𝑔𝑖𝑎 + ö𝑠𝑠𝑧𝑒𝑠í𝑡𝑒𝑡𝑡 𝑘𝑜𝑟𝑟. 𝑘𝑟𝑒𝑑𝑖𝑡𝑖𝑛𝑑𝑒𝑥 4 2
Szociális. és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés oklevél minősítése:25
oklevél
=
Szociális munka – szociálpolitika + Szociológia és pszichológia 2 + kumulált halmozott átlag 2
46.§. JEGYZETTÁMOGATÁS A Főiskola segíti a jegyzetek beszerzését.
47.§. NYELVOKTATÁS A Főiskola biztosítja a hallgatói számára heti négy órában német és angol nyelven az oklevél kiadásához előírt nyelvvizsgára való felkészítést.
48.§. HALLGATÓI ÉRDEKKÉPVISELET (1) A főiskolán a hallgatói érdekek képviseletére – az intézmény részeként – hallgatói önkormányzat (a továbbiakban: HÖK) működik. A HÖK-nek minden hallgató tagja. A HÖK tevékenysége a hallgatókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. (2) A HÖK megválasztja tisztségviselőit, ennek során minden hallgató választó, illetve választható. Érvényes a választás, ha azon az intézmény teljes idejű nappali képzésben részt vevő hallgatóinak legalább huszonöt százaléka igazoltan részt vett. a) a papnövendékek az elöljáróság beleegyezésével un. főduktort választanak, aki közvetíti a növendékek kéréseit az elöljáróságnak. b) a világi hallgatók számára minden évfolyam választ egy évfolyamfelelőst. 24 25
Módosította: a Szenátus 2/2011 (II.22.) számú határozatával. Módosította: a Szenátus 3/2015 (IV.28.) számú határozatával.
(3) A HÖK jogosítványait akkor gyakorolhatja, ha megválasztotta tisztségviselőit, és jóváhagyták az alapszabályát. A HÖK alapszabálya határozza meg a hallgatói önkormányzat működésének a rendjét. Az alapszabályt a hallgatói önkormányzat küldöttgyűlése fogadja el, és a szenátus jóváhagyásával válik érvényessé. Az alapszabály jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő vagy ellentétes a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatával. Az alapszabály jóváhagyásáról a szenátusnak legkésőbb a beterjesztést követő harmincadik nap eltelte utáni első ülésen nyilatkoznia kell. Az alapszabályt, illetve módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a szenátus a meghatározott határidőn belül nem nyilatkozott. (4) A HÖK dönt saját működéséről, működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, az intézményi tájékoztatási rendszer létrehozásáról és működtetéséről. A HÖK részére érdekképviseleti tevékenysége körében utasítás nem adható. (5) A HÖK működéséhez és a feladatai elvégzéséhez az intézmény biztosítja a feltételeket, amelynek jogszerű felhasználását jogosult ellenőrizni. A HÖK feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja a felsőoktatási intézmény, kollégium helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza a felsőoktatási intézmény, kollégium működését. (6) A HÖK delegátusa és a főduktor segítik a Főiskola vezetését munkájukban. Részt vesznek a főiskolai tanács ülésein.
1. számú melléklet
A SZAKDOLGOZAT TARTALMI ÉS FORMAI KÖVETELMÉNYEI A beadás feltételei:
A benyújtott szakdolgozat elfogadását a témavezető tanár a Konzultációs igazolás címet viselő űrlap aláírásával igazolja. A szakdolgozatokba és diplomamunkákba mindenki köttesse bele az aláírt Nyilatkozat a szakdolgozat eredetiségéről, illetve a Konzultációs igazolás címet viselő dokumentumot, amit a főiskola honlapjáról (Tanulmányi dokumentumok menüpont) lehet letölteni. A szakdolgozatot 2 nyomtatott, bőrkötéses példányban és 1 CD lemezen kell benyújtani a Tanulmányi Osztályra (2 példány fűzött formában a konzulens és saját részre)
FORMAI KÖVETELMÉNYEK A szakdolgozat megírásakor kötelező az intézet által megkövetelt (az alábbiakban megfogalmazott) stílusjegyek. Az ettől eltérő szakdolgozatok alacsonyabb értékelést vonhatnak maguk után.
Tördelés:
Times New Roman betűtípus (Microsoft Word szövegszerkesztő), 12-es betűnagyság, másfeles sortávolság, szöveg sorkizárt margók : jobboldali margó: 2 cm, baloldali margó: 3 cm (a kötés miatt); alsó, felső margó: 2,5 cm (ez 1 oldalon kb. 30-35 sort, 1 sorban kb. 80–90 leütést jelent); oldalszámozás: jobb alsó sarokban vagy középen az oldal alján Ábrák: középre rendezve, feliratozva és számozva Kisebb ábrák, táblázatok, fényképek lehetőleg kerüljenek a szövegben a megfelelő helyre, Nagyobb ábrák, táblázatok, stb. a dolgozat végére (Mellékletek) bekötve
A lapnak mindig csak egy oldalára gépeljünk!!!!
Címek: A szakdolgozat mindig megfelelő formátumú címoldallal és az azt követő új lapon a tartalomjegyzékkel (a fő és alfejezetek római és arab számozással: [pl.: I., I.1., I.2., I.2.1.]) kezdődik, és a felhasznált művek bibliográfiájával, esetlegesen melléklettel (függelékkel) végződik. Címek, alcímek kiemelésének eszköze a félkövér szedés (bold), különböző betűnagyság (TNR 12esnél nagyobb), a szövegközi kiemelésre használjunk dőlt betűket (kurzív, italic). Aláhúzás vagy ritkítás ne legyen.
A szövegben említett művek (könyvek, filmek) címét dőlt betűvel szokás írni.
Tagolás:
A lapszámozás elengedhetetlen. Új bekezdést (új sor, beljebb kezdve – 0,5 cm-nél) csak új gondolatnál alkalmazzunk. A bekezdéseket indokolatlanul ne tördeljük tovább ENTERekkel!
Ha a dolgozatot alfejezetekre tagoljuk, ezek áttekinthetősége végett használjunk arab számozást (1., 1.1., 1.2., 1.2.1,...)
Oldalszámozás:
A belső címoldalt kivéve, ahol nincs lapszám, a lapszámozásnak folyamatosnak kell lennie az egész dolgozatban, beleértve a bibliográfiát, a függeléket (ábrák, táblázatok stb.) és egyéb tartozékokat. A számozás a tartalomjegyzékkel kezdődik, a 3-as oldalszámmal. Oldalszámozás: jobb alsó sarokban vagy az oldal alján középen. (Ott, ahol a függelék rész esetlegesen dokumentumok másolatait tartalmazza, a beépítés nehézsége miatt, elképzelhető az oldalszámozás hiánya. Ez esetben az oldalszámozás a bibliográfiáig tart, ilyen eset a témavezetővel való további egyeztetésen múlik.)
A dolgozat terjedelme tartalomjegyzék, bibliográfia és melléklet nélkül:
BA oklevél megszerzéséhez: min. 30, max 50 oldal (3500 karakter/oldal, szóköz nélkül);
MA oklevél megszerzéséhez: min. 50, max. 75 oldal (3500 karakter/oldal, szóköz nélkül);
lábjegyzetek, bibliográfia.
Táblák, grafikonok, ábrák, megbízhatósági és egyéb statisztikai tesztek a fő szövegben, legfeljebb az összterjedelem ¼ részéig számíthatóak be. A dolgozat ajánlott felépítése: Címlap Mottó vagy ajánlás /ha van/ Tartalomjegyzék Bevezetés Szöveg Összegzés Irodalomjegyzék Melléklet/ Függelék Plágium Nyilatkozat
A külső borítónak a következő adatokat kell tartalmaznia:
KÖZÉPEN: „Szakdolgozat” LENT:
Készítette: A hallgató neve Évszám Szakdolgozat
Készítette: hallgató neve évszám
A belső borítónak a következő adatokat kell tartalmaznia: (lsd. szakdolgozat_pelda.pdf) FENT:
Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola Nappali/Levelező Tagozat Teológia Szak
Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola Taozat Szak
alatta az iskola logója BA szakosoknak csak a VHF címere MA szakosoknak VHF és Pannon Egyetem címere FELSŐ HARMAD:
ALSÓ HARMAD:
LENT:
Szakdolgozat címe Alcím (ha van)
szakdolgozat címe. Alcím (ha van) Szakdolgozat Készítette: (A hallgató neve) Konzulens/témavezető: A konzulens neve, beosztása (tudományos fokozat, külső konzulens esetén szakképesítés)
Szakdolgozat
Készítette: a hallgató neve Konzulens/ témavezető: a konzulens neve, beosztása
Évszám
évszám
Tartalomjegyzék A szakdolgozat elején a belső címlap után, a szöveget megelőzően. Bekezdés A szöveg részei arányosan tagolódjanak bekezdésekre. Bekezdés ne legyen terjedelmesebb egy-két gépelt oldalnál. A bekezdések első sorát 5 betűhellyel (0,5 cm) beljebb kell kezdeni. A bekezdéseket ne különítsék el sorkihagyások Képjegyzék A szöveg után, felsorolásszerűen, arab számokkal jelölve. Mindenk képnek legyen címe. Ábrák Az ábrákat arab számokkal kell számozni. Minden ábrának legyen címe. A cím az ábra alatti sorba, középre kerüljön. A forrás féltüntetése is az ábra alatt szükséges. Táblázatok A táblázatokat szintén arab számokkal kell számozni. Minden táblázatnak legyen címe. A cím helye a táblázat alatt, középre igazítva. A forrás feltüntetése szükséges. A táblázatokra a számuk alapján kell hivatkozni.
TARTALMI KÖVETELMÉNYEK
A dolgozat jó tagolása (fejezetek, alfejezetek, esetleg al-alfejezetek), amelynek összhangban kell állnia a dolgozat terjedelmével, valamint egymásra épülő, logikus struktúrában kell követniük egymást. Egy jól összeállított és a fejezeteket, alfejezeteket külön kiemelő tartalomjegyzék kellően tükrözi a szakdolgozat strukturális felépítését, amelyben a következő elemeknek kell szerepelnie. Bevezetés a témaválasztás indoklása, pontosan megfogalmazott problémafelvetés, témamegjelölés, célkitűzés, a kutatott terület leírása, (ha van) hipotézisek, vagy kérdések megfogalmazása, a munka elhelyezése a témában folytatott és folyó kutatások között, miként kapcsolódik azokhoz, illetve esetlegesen miben más, a módszerek leírása, a kutatott területek hangsúlyozása. (A bevezetésnél ajánlott oldalszám max. 2 oldal.) A vizsgálat elméleti háttere a vizsgált témával kapcsolatos hazai és nemzetközi elméleti szakirodalom bemutatása, legfontosabb megállapításainak a kritikai ismertetése és rendszerezése. A téma jellegéből adódóan adott jelenség(ek) történelmi hátterének összefoglalására, a témával kapcsolatos jelenségek feltárt összefüggéseinek, törvényszerűségeinek bemutatására. A kutatás módszertani jellemzői a kutatás célja, (ismét) hipotézisei, azok esetleges történelmi előzményei, a vizsgálat helyszíne és ideje, a vizsgálat köre (minta, mintavétel, reprezentativitás foka), a vizsgálat során alkalmazott módszerek rövid és szisztematikus ismertetése. (Itt érdemes kitérni az esetleges módszertani nehézségekre és problémákra is.) A vizsgálat és eredményei a téma vizsgálatának részletező bemutatására, a kérdések megválaszolására, a hipotézisek bizonyítására, vagy elvetésére. Befejezés/Összegzés a vizsgálat problémafelvetésének, céljainak (ezek megvalósulásának), elméleti hátterének, valamint legfontosabb eredményeinek a tézisszerű összefoglalása. Kiemelve teljes körűen a dolgozat leglényegesebb megállapításait, összefoglalva a végkövetkeztetéseket, esetleg kitérni a kutatás eredményeinek hasznosíthatóságára, a további lehetséges kutatási irányok megfogalmazására. (Összegzésnél ajánlott oldalszám max. 2 oldal.) Felhasznált irodalom Benne: a szakdolgozatban valóban felhasznált és hivatkozott szakirodalom, valamint más jellegű források tételes és alfabetikus felsorolására szolgál. Mellékletek Amennyiben a téma kifejtése megkívánja, a szakdolgozat melléklettel és illusztrációval egészíthető ki. Záradék A hallgató nyilatkozik arról, hogy a szakdolgozat saját szellemi terméke.
2. számú melléklet
SZAKDOLGOZATI TUDNIVALÓK 2014. A Tanszékre a szakdolgozatot 2 nyomtatott példányban kell leadni: 1 fekete bőrkötéses és 1 hőkötéses (a hőkötéses 2 oldalra nyomtatott és a témavezető neve ne szerepeljen rajta!), valamint CD-n rtf-ben (Rich Text Format) és PDF –ben (ezen se szerepeljen a témavezető neve!). A CD-n fel kell tüntetni a következőket: a hallgató neve, a szakdolgozat címe, és az évszám.(külön tokban kérjük leadni)
Ez a darabszám nem tartalmazza a saját és konzulensnek szánt példányt! A szakdolgozatba bele kell köttetni a szakdolgozat eredetiségéről szóló nyilatkozatot! (hátulra) Nem kell beleköttetni, de le kell adni a konzultációs alkalmakat (min.3) igazoló dokumentumot is! A szakdolgozat formai kritériumai: A/4-es papírméret balról 3,5 cm, (2,5 cm laptáv + 1 cm-es bal oldali kötésmargóval), jobbról 2 cm, a lap tetején 4 cm, a lap alján 3,5 cm margóval; 30 oldal (mellékletek nélkül) 12-es betűméret; Times New Roman betűtípus 1,5-es sortávolság oldalszám kívül vagy középen A szakdolgozat kötelező tartalmi elemei: a szakdolgozatnak a kötésen belül minimum a következő tartalmi elemekkel kell rendelkeznie: címlap, tartalomjegyzék, bevezetés, tartalmi egységek fejezetekre és indokolt esetben alfejezetekre tagolva, összegzés, irodalomjegyzék, mellékletek. Ezen kívül egyéb egységeket is tartalmazhat, pl. rövidítések jegyzéke, táblázatok jegyzéke, ábrák jegyzéke, mellékletek stb. Az irodalomjegyzék és a hivatkozások: a szakdolgozati módszertan órán tanultak szerint.
Leadási határidő: 2015. december 5. A záróvizsga tervezett időpontja: 2015. jan.20-23-a között. (A záróvizsgára való jelentkezés a honlapról letölthető „Kérelem abszolutórium kiállítására” című dokumentummal történik.)
Bőrkötéses fedőlap felépítése:
S ZAKDOLGOZAT
„A
KÉ S Z Í TŐ NE V E ”
2014
Első oldal felépítése:
V ESZPRÉMI É RSEKI H I TTUDOMÁNYI F ŐISKOLA S ZOCIÁLIS M UNKA (B A ) S ZAK LEVELEZŐ / NAPPALI TAGOZAT
S ZAKDOLGOZAT CÍME
K É SZ Í TE T TE : … T É MA V E Z E T Ő :..
V E SZ P RÉ M 2014
1