GAZDASÁG Feltörekvő nagyvállalatok, távol-keleti cégóriások Tárgyszavak: globalizáció; fejlődő ország; multinacionális nagyvállalat; piacra lépés. A gazdaságilag megerősödött fejlődő országok agresszív és dinamikus vállalatai új kihívást jelentenek a konszernek számára. A feltörekvő nagyvállalatok top 100-as listáját távol-keleti cégóriások vezetik indiai IT-szolgáltatók, oroszországi és latin-amerikai energetikai cégek, légi társaságok és gépipari vállalatok előtt. Milyen változást idéznek elő ezek a cégek a világgazdaság szerkezetében, és mekkora kihívást jelentenek a fejlett ipari országok nagyvállalatai számára?
Új top 100 A Boston Consulting Group (BCG) tanácsadó cég összeállította a gazdaságilag megerősödött, ún. küszöbországok (Schwellenländer) 100 legerősebb és legfontosabb piaci szereplőjének rangsorát. Az új mnv-k (multik) óriási gazdasági erőt képviselnek: 4,6 millió embert foglalkoztatnak, éves forgalmuk pedig eléri a 715 Mrd USD-t. 2000–2004 között éves átlagban 24%-kal növekedett a teljesítményük. Az új ipari forradalom átalakítja az ipar szerkezetét és a piacok eloszlását. A háztartási eszközök, a fogyasztói elektronikai cikkek, a számítógépek gyártása, az IT-szolgáltatások, valamint a telekommunikáció és a távközlési infrastruktúra területén kell a fejlett országok gyártóinak és szolgáltató vállalatainak a legerősebb új versenytársakkal szembenézniük (1. táblázat). Az innováció és a K+F India nagy erőssége: széles körű és megalapozott a kutatási infrastruktúra, új termékeket 3–4 hét alatt képesek kifejleszteni és legyártani, a külföldi versenytársak ilyen gyorsaságra nem képesek.
1. táblázat Feltörekvő cégek és vállalatcsoportok a gazdaságilag megerősödött fejlődő országokban. A külföldi tulajdonú multinacionális nagyvállalatok új kihívói Helyezés
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25.
Vállalat
Ország
Ágazat
Külföldi részesedés (%)
Techtronic Infosys Satyam CIMC Sukhoi Aviation Thai Union Frozen Embraer Li & Fung Nemak TCS Norilsk Nickel Lenovo Ranbaxy Johnson Electric Lukoil Orascom Telecom Rusal Embraco Tata Tea Cemex Dr. Reddy’s Wipro Gasprom BYD Bharat Forge
Kína India India Kína Oroszország Thaiföld
gépgyártás kihelyezett IT-szolgáltatások IT-szolgáltatás outsourcing szállítás légi közlekedés élelmiszeripar
100 98 96 95 95 92
38 67 50 31 27 14
Brazília Kína Mexikó India Oroszország Kína India Kína Oroszország Egyiptom
légi közlekedés kereskedelem autóipari beszállítás IT-szolgáltatás outsourcing fémipar számítógépipar gyógyszeripar gépgyártás olajipar telekommunikáció
92 90 90 89 85 83 80 80 78 75
6 23 12 37 26 37 32 10 36 37
Oroszország Brazília India Mexikó India India Oroszország Kína India
alumíniumipar gépgyártás élelmiszeripar építőanyag-ipar gyógyszeripar IT-szolgáltatás outsourcing folyékony üzemanyagok fogyasztói elektronika autóipari beszállítás
75 75 71 67 66 66 66 64 64
36 5 34 10 39 35 24 49 38
Növekedés (2000–2004, %)
A táblázat 3000 vállalat adatainak figyelembevételével készült. Közös vállalatok és külföldi tulajdonú mnv-k leányvállalatai nem szerepelnek benne. További szűrési feltétel volt az éves forgalom minimuma (1 Mrd USD) és a legalább 10%-ot elérő külföldi részesedés a forgalomból. A táblázat az éves átlagos növekedési ütemet tartalmazza 2000–2004 között.
A Cemex mexikói cementgyártó vállalat pl. az ágazat második legjelentősebb szereplője. 20 évvel ezelőtt a Cemex éves termelése 8 M t volt, ez mára 80 M tonnára, azaz a tízszeresére nőtt! A vállalat 50 országba szállítja termékeit, és évi 15 Mrd USD forgalmat ér el. Nagyságát azonban nemcsak a termelés felfutásának, hanem elsősorban a folyamatos vállalatfelvásárlásoknak köszönheti. A cég 1992 óta 15 jelentősebb M&A részese volt. Néhány évvel ezelőtt megjelent Európában is. 2005 tavaszán a Cemex logója felkerült a Rajna-menti Ratingen cementgyár bejáratára. A vállalat legújabb célpontja a francia Lafarge, a svájci Holcim és a német Heidelzement. A Bharat Forge indiai autóalkatrész-beszállító cég erőssége az innováció. A német acélipari vállalatok szolgálnak számára példaként, mint pl. a Thyssen-Krupp, amelyet 2008-ra utol akar érni, sőt meg akar előzni a kovácsolt acéltermékek első számú gyártójaként. A Gasprom konszern óriási nyersanyagkészletekkel rendelkezik, és kiemelt állami pozíciót tölt be. A piacvezető oroszországi gázszolgáltató elég erősnek érzi magát, hogy beszálljon az európai gázértékesítési üzletágba. Versenytársai és piaci ellenfelei az EU olaj- és energiaipari vállalkozásai, így pl. a német Eon-Ruhrgas. A Gasprom tőzsdei értéke meghaladja a 293 Mrd USD-t! A Haier háztartási készülékeket gyárt. A kínai konszern az évek során tömeggyártóból értékes, márkás termékek fejlesztőjévé és kínálójává vált. Együttműködő partnereivel folyamatosan új piacokat és értékesítési utakat keres. A Haier ma már 165 országban működtet kereskedelmi kirendeltséget. A cég elődje a csőd szélén állt, amikor az új tulajdonos 1984-ben átvette. Az új menedzsment felismerte, hogy a válságból csak egy kiút van: a vállalatnak minőségi gyártóvá kell válnia. Intelligens és egyénre szabott innovációival a cég hamarosan rangot vívott ki magának. Egy mini „csodagéppel” (Little Genius), egy alig 1,5 kg befogadóképességű mosógéppel lépett az ázsiai piacra. Ez volt akkoriban a legkisebb mosógép a világon. Amikor cég rájött, hogy a kínai parasztok ezzel a géppel mossák le a sarat a krumpliról, kifejlesztett számukra egy új burgonyamosógépet. A fejlesztésben nem volt megállás: klímaberendezés, színes tévé, mobiltelefon – a lista hosszú: a Haier ma már 13 ezer különböző háztartási, távközlési és szórakoztató elektronikai cikket állít elő. A cég 1998-ban jelent meg az USA-ban. Két évvel később megnyitotta első üzemét Észak-Karolinában, nem sokkal ezután Los Angelesben dizájnközpontot, New Yorkban pedig marketingközpontot állított fel. A világhíres Li & Fung kereskedőház családi vállalkozás. A cég üzleti modellje rendkívül sikeres, a Far Eastern Economic Review a cég
vezetőinek az „Ázsia legbölcsebb üzletembere” címet adta. A cég egyfajta virtuális vállalat, amelyet Hongkongból irányítanak. A világméretű hálózat 7500 szállítója 300 piacvezető áruházcsoportot lát el áruval. Közéjük tartozik a Levi Strauss (Levi’s), a Coca-Cola és a Toys-R-Us is. A Li & Fung koordinálja a komplett beszerzési folyamatot: a Koreából beszerzett fonalat Tajvanban szövik anyaggá és festik, Bangladesh-ben szabják, és Thaiföldön varrják meg. A cipzár Japánból érkezik, a készterméket pedig hajóval szállítják az USA-ba. A cég átszervezte logisztikai rendszerét: a 18 ezer alkalmazott 6 Mrd USD forgalmat generál, a sajáttőke megtérülése rendkívül magas, eléri a 30%-ot. A kereskedelmi óriás folyamatosan bővíti vállalkozását, 324 fióküzletet (Filiale) működtet és egyre több szolgáltatást vesz át. A feltörekvő vállalatok számos tekintetben előnyben vannak versenytársaikkal szemben: – Alacsonyabb költségek: a bérek a nyugati vállalatoknál szokásos (óra)bér alig 5–10%-át teszik ki. Egy gyártó üzem létesítése átlag 40%-kal kerül kevesebbe mint egy fejlett országban. – Kiterjedt (óriási) helyi piac: az árban nyomott, logisztikai szempontból elmaradottabb helyi piac a legjobb iskola a globális terjeszkedéshez. – Modern gyártás: az újonnan piacra lépő cégek gépparkja kimondottan jó állapotban van: a kínai vállalatok gépparkja gyakran korszerűbb mint USA-beli versenytársaiké. – Képzett munkaerő: A kínai és indiai egyetemeken és főiskolákon 2010-ig 1,4 millió mérnök, matematikus, technikus, társadalomés természettudós kap majd diplomát, jóval több mint az USAban. Olcsóbb a tehetségek felkarolása, foglalkoztatása: a K+F költségek a fejlett nyugati országok alig egyötödét érik el, az innovációban mégis egyre csökken a lemaradás. Az új kihívók színre lépése többféle úton és stratégiával valósul meg. Néhányan közülük nyersanyagbázisukat használják fel a terjeszkedésre, mások az egész világon ismertté szeretnék tenni a márkáikat, megint mások kizárólagos (egyedi) üzleti modelljüket akarják több országban is érvényesíteni. A választott úttól függetlenül a hatás ugyanaz: a múlt lezárult, a fejlődő országok gazdaságában új szakasz kezdődött.
Mit tehetnek az európai és az USA-beli vállalkozások? Semmiképpen se érezzék kiszolgáltatva magukat. Vannak módszerek a védekezésre. A fejlett országbeli vállalat kihívóival kölcsönösen előnyös üzletet köthet:
– A top 100-as listán szereplő cégek 2004-ben 50 Mrd USD értékben vásároltak alkatrészeket és fődarabokat, és hasonló nagyságrendben vettek igénybe mérnöki és logisztikai szolgáltatásokat. – Technológiai korlátokat építhet, annak érdekében, hogy a támadókedvű vállalatokat legalább a stratégiai piacoktól távol tudja tartani. – Ügyfeleit szorosabban magához kötheti, hogy azok ellen tudjanak állni az újonnan jövők csábításának. – Ellentámadásba mehet át és kihasználhatja a kihívók telephelyelőnyeit. A Thyssen-Krupp pl. Brazíliában 2 Mrd euró beruházással egy új acélmű létesítését tervezi, mert nem akar kimaradni az acélipar ottani konjunktúrájából, amelyet alacsony bérek, olcsó nyersanyag és kedvező árú gyártás jellemez. Abban az esetben, ha mindez nem segítene, még mindig marad egy út. A régi bölcsesség szerint: „Ha versenytársadat nem tudod legyőzni, szövetkezz vele!” Ezt teszi a düsseldorfi Eon konszern a Gasprommal. Az orosz óriás döntéseitől függ Európa energiaellátása és így az Eonüzletek jelentős része is. Az Eon évek óta birtokol Gasprom-részvényeket, ugyanabban a gázmezőben érdekelt, mint versenytársa, a BASF; itt kívánja pozícióit erősíteni. Az oroszok támogatják ebben, mert ők is tulajdont akarnak szerezni, mint ahogy tették korábban az Eon-leányvállalat, a Ruhrgas, majd az Eon-UK esetében, egyelőre eredménytelenül. Bármelyik stratégiát választja is a vállalat, a kihívás nagy marad. A BCG prognózisa szerint a 100 új, feltörekvő mnv külföldi részesedését 2010-ig a kétszeresére növeli, és legalább 20 cég ágazata öt vezető vállalata közé küzdi fel magát. Előrejelzések szerint két éven belül kínai magánvállalatok újabb expanziós hulláma indulhat el. Összeállította: Hornyák Katalin Irodalom: [1] Student, D.: Born to be wild. = Manager Magazin, 36. k. 6. sz. 2006. p. 68–77. [2] Jaussaud, J.; Schaaper, J.: Control mechanisms of their subsidiaries by multinational firms: A multidimensional perspective. = Journal of International Management, 12. k. 1. sz. 2006. márc. p. 23–45. Kapcsolódó honlap: www.manager-magazin.de/link/angreifer
