Feltárási jelentés Cigándi árvízi tározó régészeti kutatása 2005–2007 A régészeti kutatómunkák 2004 májusában kezdődtek, ekkor a miskolci Herman Ottó Múzeum örökségvédelmi hatástanulmányban elemezte a terület régészeti emlékeit, majd részletes terepbejárással térképezte fel az addig még ismeretlen részeket is. Ezek alapján Pácin határában 3, Cigánd határában 4, Nagyrozvágy határában 1 lelőhelyet azonosított, amelyet a víztározó kivitelezési munkái közvetlenül, vagy közvetve érintettek. Régészeti ásatások 2005 őszén kezdődtek és szakaszosan haladva az egyes lelőhelyekkel, 2007 nyaráig tartottak. A munkálatok a kivitelezés ütemtervével párhuzamosan futottak, az árapasztó tározó befejezési időpontját nem befolyásolták. A feltárt lelőhelyek egyike miatt sem kellett a tározó elemeit áttervezni, vagy áthelyeztetni. Az egyes lelőhelyek helyszínét, kiterjedését, történeti/régészeti emlékeit kihelyezett ismertetőtáblákkal fogjuk megjelölni a Vásárhelyi Konzorciummal közösen. A fenti időszakban öt lelőhelyen folytak régészeti kutatások, amelyek koordinálását Szörényi Gábor András (HOM) végezte. Pácin–Alharaszton, a legnagyobb kiterjedésű lelőhelyen, 4,79 ha-on folytak ásatások, melyet Szörényi Gábor András és Ringer István (MNM) irányított. 1687 régészeti jelenséget tártak fel három korszakból. Bronzkori település és temető, vaskori településrészleteket és egy 13. századi Árpád – kori települést, gazdasági objektumaival. Pácin–Szenna-dombon egy népvándorlás kori település nyomaira bukkant Ringer István és Wolf Mária. Több házat, házakhoz tartozó kemencét és gödröt találtak. Ugyanitt még 2005ben a terület lőszermentesítéséhez kapcsolódóan egy 5. századi germán harcos sírját leletmentette Szörényi Gábor András és Ringer István, ám erről kiderült, hogy csak magányos temetkezés, ugyanis a domb teljes feltárásakor párja már nem volt. Pácin–Alsókenderszeren Lovász Emese (HOM) irányította a munkálatokat. A 2,06 ha alapterületű lelőhelyen egy késő bronzkori telep és néhány urnás – hamvasztásos temetkezés nyomát találták, valamint egy 12. századi Árpád – kori tanyaszerű település házait, gazdasági egységeit és kútjait, amelyek egyikében egy ép vasalt favödör rejtőzőtt. Nagyrozvágy–Pap-dombon Koós Judit (HOM) vezette a kutatásokat. A 3,35 ha alapterületű lelőhelyen egy középső bronzkori, Füzesabony kultúrához tartozó, vélhetően tell-
1
település nyomait kutatták. A település központi, legmagasabb részét az 1980-as években talajjavítási céllal elpusztították, gyakorlatilag „lefejezték” a dombot. A tell-település alsóbb régióit a lelőhely peremein fogtuk meg, nagy mennyiségű leletanyaggal, amelyben jelentős az ép tárgyak száma. Cigánd–Szerpesz-dombon Wolf Mária (MNM) végzett ásatásokat. Az 1,75 ha alapterületű lelőhelyen késő bronzkori és Árpád-kori pákásztanyák néhány objektumára bukkantak, valamint egy II. világháborús német katonai lövészárok és a hozzá tartozó géppuskafészkek bírtak fontos hadtörténeti jelentősséggel. A dombon részletes talajtani vizsgálat is történt, amellyel környezetrekonstrukciós elemzések is végezhetőek. A munkálatokban természetesen több csapat is részt vett, a Herman Ottó további munkatársain kívül cigándi, pácini, nagyrozvágyi és semjéni munkások. A lelőhelyek mindegyike a gát nyomvonalon volt, így körbeölelik az egykori Pallágcsa-tó mocsárvilágának környezetét. Az ebből kiemelkedő, egymással közlekedési kapcsolatban lévő dombok biztosították az életteret számukra. A most kialakítandó árvízi tározóval közel hasonló környezet alakulhat ki, mint amilyet egykor láthattak az itt lakók. A feltárást követően reprezentatív vándorkiállításban mutatta be a Herman Ottó Múzeum a régészeti eredményeket, amelyeket 2007 őszén a Pácini Kastélymúzeumban láthatott a nagyközönség, majd télre átköltözött a sárospataki Rákóczi Múzeumba, végül pedig Miskolcon, a Papszer utcai kiállítási épületben tekinthették meg. Az egyes lelőhelyek tudományos feldolgozása időközben elkezdődött, ennek első példájaként a Pácin–Alharaszton talált Árpád-kori települést tudományos konferencián ismertette és publikálta Ringer István és Szörényi Gábor András. Emellett több tudományos és ismeretterjesztő előadásokban mutatták be a Cigándi árvízi tározó régészeti kutatását. Szörényi Gábor András régész-osztályvezető
2
1. Kőkemencés népvándorlás kori (szláv) veremház (Pácin – Szenna-domb)
2. Csizmaalakú edény (Pácin – Alsókenderszer) 3
3. Középső bronzkori spirálbütykös díszedény (Nagyrozvágy-Pap-domb)
4. Madáralakú edény (kultikus folyadéktartó) (Nagyrozvágy-Pap-domb) 4
5. Szíjelosztó korong szarvasagancsból (Nagyrozvágy-Pap-domb)
6. „Kecskefejű ember” rituális temetkezés (Pácin-Alharaszt)
5
7. Vaddisznót „ölelő” rituális temetkezés (Pácin-Alharaszt)
8. Ásatási életkép (Pácin-Alharaszt) 6
9. Pácin-Alharaszton feltárt Árpád-kori faluhely rekonstrukciója
10. Népvándorlás kori germán harcos temetkezése (Pácin-Szenna-domb) 7
11. Árpád-kori karámok és ház (Pácin-Alharaszt)
12. Bodrogközi táj a gáttal és az ásatással (Pácin – Szenna-domb)
8
13. Cigándi árvízi tározó helye a megyében
9
