Felszíni vízrendezés

Felszíni vízrendezés

Alapfogalmak Mezőgazdasági vízrendezés: célja a természetes

hidrológiai körülmények között a mezőgazdasági termelés szempontjából optimális vízgazdálkodási helyzet kialakítása, ehhez szükséges feltételek megteremtése.  Káros víztöbblet hatásainak kiküszöbölése  Természetes csapadék helyben való hasznosítása

Alapfogalmak Növények víztűrő képessége: Vízbőség miatt felszíni vizek képződnek, illetve talajvízszint emelkedik (belvíz) Víz:levegő arány eltolódik a víz javára (növény befullad, elpusztul) Víztűrő képesség: mennyi ideig képes a növény egyedpusztulás nélkül a fulladáspont körüli állapotot. Függ: fajtól illetve fajtától, fenofázistól, növény magasságától, vízborítás magasságától, lég- és vízhőmérséklettől.

Alapfogalmak Gépek üzemelése szempontjából optimális talajnedvesség: Tavaszi talajelőkészítéskor Növényápolási munkák idején Betakarítási munkák idején

Alapfogalmak Optimális talajvízmélység: Az a mélység, amely mellett a gyökérzónában a növény igényének megfelelő víz:levegő arány alakul ki. 1. Sekély gyökérzetűek (gyepek, egyes zöldségnövények) 2. Közepesen mély gyökérzetűek (burgonya, kukorica, gabonafélék) 3. Mély gyökérzetűek (répafélék, kender, napraforgó, lucerna) 4. Igen mély gyökérzetűek (szőlő, gyümölcsfák)

Optimális talajvízmélység 1. növénycsoporté: laza talajon közép kötött talajon kötött talajon 2. növénycsoporté: laza talajon közép kötött talajon kötött talajon 3. növénycsoporté: laza talajon közép kötött talajon kötött talajon 4. növénycsoporté: laza talajon közép kötött talajon kötött talajon

50-70 cm 70-110 cm 80-120 cm 65-85 cm 85-115 cm 95-125 cm 70-95 cm 80-120 cm 95-135 cm 150-210 cm 190-260 cm 210-270 cm

Belvízrendezés műszaki feladatai Folyószabályozás során létrehozott mentesített oldalon

belvíz fordulhat elő. A töltések megakadályozzák, hogy a belvíz a folyóba folyjék vissza. Az ily módon domborzatilag zárt síkvidéki vízgyűjtőkön vízrendezési műveket (csatorna, tározó) építünk, melyeken keresztül a belvizet a folyóba vissza lehet vezetni.

Belvízrendszerek Belvízrendszerek Gravitációs rendszer: ha a befogadó legnagyobb

vízállásai alacsonyabbak, mint a belvízrendszer főcsatornájának mértékadó vízszintje. Szivattyús rendszer: befogadó legnagyobb vízszintje magasabb, mint a belvízfőcsatorna mértékadó vízszintje, árhullámok levonulása hosszabb ideig tart, belvízrendszer nagy kiterjedésű. Vegyes rendszer: LNV magasabb, mint a mértékadó vízszint, de a KÖV alacsonyabb.

Belvízrendszerek Fajlagos kiépítettség (q) (l/s*km2) Csatornasűrűség (km/km2) Főművek Üzemközi művek Üzemi művek

Belvíz kialakulásának okai Meteorológiai tényezők:  Csapadék mennyisége, intenzitása  Hóréteg vastagsága, hóolvadás intenzitása  Lég- és talajhőmérséklet  Párolgás mértéke Földrajzi és talajtényezők:  Domborzat  Talajok vízgazdálkodási tulajdonságai Hidrológiai tényezők:  Adott terhelést megelőző helyzet  Talajvíz mélysége  Hozzá- és elfolyás  Hidrogeológiai viszonyok Földhasználattól függő tényezők  Művelési ág  Talaj állapota (művelés módja, minősége, vetés)  Öntözés  Befogadó állapota, vízállása  Műszaki létesítmények állapota

Belvíz keletkezése Néhány cm mélységű és néhány m2 kiterjedésű

tócsák Belvízfoltok Belvízfoltláncok Csatornában való vízmozgás

Belvíz-veszélyeztettség Kategória I. II. III. IV.

relatív gyakoriság <0,05 (24800 km2) 0,05-0,10 } 17200 km2 0,11-0,20 >0,20 (1860 km2)

Belvíz okozta károk Talajra gyakorolt hatás (alacsonyabb talajhőmérséklet,

lassú fölmelegedés, szétiszapolódás, szerkezetrombolás, tápanyag-kimosódás, tömörödés, másodlagos szikesedés) Talajművelésre gyakorolt hatás (később végezhető, rosszabb minőség, nagyobb üzemanyag-felhasználás) Talajerő-gazdálkodásra gyakorolt hatás (több tápanyag, trágyázás optimális időpontja eltolódik) Növényállományra gyakorolt hatás (vetés késik, rövidebb tenyészidő, növényápolási munkák eltolódnak, rosszabb minőségű termés, nagyobb gyomosodás, betakarítási munkák nehezebben végezhetők, növényállomány kipusztul, terméscsökkenés)

Felszíni vízrendezés művei Levezetőrendszer (csatornahálózat) Tározók műtárgyak

Csatornahálózat Táblacsatorna: minden tábla határán, útmenti árkok

is Mellékcsatorna Főcsatorna és hullámtéri csatorna Övcsatorna Külvízcsatorna Csatornák keresztszelvénye általában trapéz alakú, de lehet csésze vagy összetett szelvényű is.

Tározók Célja a keletkező felszíni vizek károkozás nélküli

lefolyásának szabályozása vízvisszatartással. Állandó üzemű tározók: záró, szabályozó és egyéb művekkel vannak felszerelve, év nagy részében fel vannak töltve, így mezőgazdasági termelés nem folyik rajtuk. Ideiglenes üzemű tározók: elsődlegesen mezőgazdasági művelésű terület, célja a belvízmentesítés.

Tározók Természetes tározók: holtágból kialakított tározók,

mély fekvésű lapos területek, homokdombok közti mélyedések (pl. tározófüzérek) Mesterséges tározók: gátakkal körülvett terület, legelők övgátolása

Műtárgyak Műtárgyak: vízgazdálkodásban alkalmazott olyan

építmények, amelyek a csatornák, tározók üzemeltetésében nélkülözhetetlenek. Lehetővé teszik a víz lefolyásának szabályozását, víznek alacsonyabb térszínről magasabb térszínre való emelését.

Keresztező műtárgyak Feladatuk a csatornák

csatornákkal vagy közlekedési pályákkal való keresztezésének megoldása. Átereszek Bújtatók Hidak

Szabályozó műtárgyak Feladatuk a víz

lefolyásának szabályozása. Tiltók Zsilipek Csőzsilipek Beeresztők

Esés-összpontosító műtárgyak Olyankor alkalmazzák, mikor a terep esése nagy, így a

csatornában kialakuló vízsebesség meghaladja a kritikus értéket, a csatorna anyagát erodálná. Fenéklépcsők Surrantók

Gépi emelés műtárgyai Vízrendezési (belvíz)

szivattyútelepek Öntözési szivattyútelepek Kettős működésű szivattyútelepek

Felszíni vízrendezés tervezése Felszíni vízrendezés tervezésével egyidejűleg

táblásítás, úthálózat tervezése is Tervezéshez alapadatok (talajtani, vízrajzi, geodéziai stb.) szükségesek. Befogadó kiválasztása (víz minél rövidebb úton jusson a befogadóba, bevezetés lehetőleg gravitációs legyen) Csatornahálózat vonalvezetése: alkalmazkodjon a birtokhatárokhoz, mélyedésekhez, optimális esése legyen, gépekkel karbantartható legyen

Méretezés alapja  Fajlagos vízhozam (q): területegységről időegység alatt levezetendő

vízmennyiség (l/s*km2). Alapja a mértékadó vízhozamnak. A belvíz származhat: csapadékból öntözővízből talajvízből fakadóvízből folyók árvizéből q = qcs + qö + qt + qf + qá  Mértékadó vízhozam Q=q*A Q összes vízhozam (l/s, m3/s) A vízgyűjtőterület (ha, km2) q fajlagos vízhozam (l/s* ha; l/s* km2)

Létesítmények üzemeltetése Védekezés előtti

teendők Védekezés I. fokú készültség II. fokú készültség III. fokú készültség rendkívüli készültség karbantartás