Felsőoktatás újratöltve

Aktív ingyenes X. évfolyam 6. szám

Felsőoktatás újratöltve

Stratégia született az átalakítás jegyében

„Paradigmát kell váltani: a mennyiségi szemlélet felől a minőség irányába kell lépnünk, a hasznos szakokat kell támogatnunk, és nem szabad zsákutcába vinni a fiatalokat. Kell egy stratégia, amely kijelöli minden felsőoktatási intézmény helyét, azt, hogy mire hivatott” – nyilatkozta az Edupressnek Klinghammer István felsőoktatásért felelős államtitkár május elején. A stratégia, mely A felsőoktatás átalakításának stratégiai irányai és soron következő lépesei címet viseli, megszületett, és nagy többséggel, 10:1 arányban elfogadta a Felsőoktatási Kerekasztal szeptember 20-án. A dokumentum többek között rögzíti: el kell törölni mindenfajta mesterséges kapacitáskorlátozást, be kell vezetni a kancellári modellt, illetve négy csoportba – nemzeti tudományegyetemek, egyetemek, főiskolák és közösségi főiskolák – kell sorolni a felsőoktatási intézményeket. (folytatás a 2. oldalon)

Külföldi lehetőségeket használnak ki Gödöllőn Egy külföldi hallgató akár öt magyar hallgató finanszírozását is kiválthatja – nyilván ezért jelent több felsőoktatási intézmény számára is kitörési lehetőséget a külföldi hallgatók idecsábítása. Élen jár a törekvésben Nagy Henrietta, a gödöllői Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának nemzetközi kapcsolatokért felelős dékánhelyettese, akinek célja, hogy egy év alatt megduplázzák a külföldi hallgatók számát a karon, ennek érdekében pedig más országok ösztöndíj-lehetőségeit tekintik át.

(folytatás a 9. oldalon)

A mesterszakra jelentkezőké a keresztfélév A felsőoktatási intézmények közül 35 indít képzéseket a keresztféléves felvételi eljárásban, egy sem kínál azonban államilag támogatott szakokat felvételre az alapképzésre pályázóknak. Utóbbi nem újdonság, az viszont igen, hogy 260 pont alatt már nem kerülhet be senki alapképzésre és az is idén fordul elő először, hogy csak elektronikusan lehet pályázni. (folytatás a 6. oldalon)

Jól kell gazdálkodni Az állami intézményeken a sor, hogy jól gazdálkodjanak a forrásaikkal, a magán egyetemek, főiskolák már átszervezték a felsőoktatásukat, legalábbis tíz éve így tett a Kodolányi János Főiskola is. Szabó Péter rektor szerint a zenei tanszékük jelenti majd számukra az egyik kitörési pontot, és már várja az új felsőoktatási stratégiát, mely végre minőségi alapon osztja szét a pénzeket. Aktív Szemeszter: Nehéz helyzetben vannak a magán intézmények, elvették ugyanis a fizetős hallgatók után járó állami normatívát. Miként változtatta meg ez a Kodolányi finanszírozási rendszerét? Szabó Péter: A fizetős hallgatók után már nagyon-nagyon régóta nem kapnak a magán intézmények állami támogatást, 2006-ban ezt már elvették, de azt gondolom, hogy ezzel nincs is elvi probléma. Amivel viszont van, az az, hogy nem lehet hozzánk államilag finanszírozott képzésre jelentkezni, sérült a szektorsemlegesség, és a hallgatók szabad intézményválasztási jogának elve: a hallgatói piacunk felét elvesztettük. ASZ: Talán ettől lesz valóban magánjellegű egy intézmény. Sz. P.: Az állami intézményeknél és nálunk is hasonlóan néz ki a képlet: vagyis ha valahova nem lehet államilag finanszírozott helyre jelentkezni, akkor csak a nagyon tudatos továbbtanulni vágyók jönnek, akik viszont… (folytatás a 3. oldalon)

1

nagyító

aktív szemeszter 2013. november

Felsőoktatás újratöltve

Stratégia született az átalakítás jegyében Profiltisztítás megy végbe hamarosan a felsőoktatásban, nem lehet majd például agrárkaron bölcsészképzést folytatni, főként olyan egyetemen, amely bölcsészkarral is rendelkezik. Jelentős újítás lesz az is, hogy megalakulnak a közösségi főiskolák: olyan intézmények, amelyek saját székhelyükön, illetőleg annak vonzáskörzetében szellemi és intellektuális központot jelentenek. Ez az az intézménycsoport, amelybe számos kisméretű vidéki főiskola tartozik. A stratégia középtávú célként fogalmazza meg, hogy a válság lecsengésével és az ország gazdasági teljesítményének javulásával a magyar felsőoktatásnak belátható időn belül el kell érnie a GDP arányos költségvetési ráfordítási szint tekintetében az OECD-országokban szokásos 1–1,2 százalék körüli értéket. A rövid távú cél – ami talán a legfontosabb – pedig az, hogy minden olyan akadályt meg kell szüntetni, amely korlátozza a költségtérítéses hallgatók felvételét – ennek természetes korlátja csupán az intézmény valós fizikai és oktatói kapacitása lehet. Az állami ösztöndíjak, képzési kapacitástámogatás kapcsán a dokumentum leszögezi: a köz-

vetlen intézményfinanszírozásra fordítható összeg 70 százaléka használható fel képzésfinanszírozásra, a maradék 30 százalék pedig a kutatás-fejlesztési alaptevékenység, a kapacitás és az infrastruktúra finanszírozására. Utóbbi összeg egyharmadát az intézmények főállású minősített oktatóinak arányában osztják fel az egyetemek és a főiskolák között, a másik harmadát az intézmények és karaik működő doktori iskoláinak arányában, az utolsó egyharmadát pedig a hallgatók Országos Tudományos Diákköri Konferencián elért eredményei alapján. A dokumentum kimondja azt is, hogy el kell törölni mindenféle intézményi szintű mesterséges

kapacitáskorlátozást. Az intézményekbe felvételiző és felvett állami ösztöndíjas és költségtérítésese hallatóknak ugyanis a jövőben csak az intézmény természetes kapacitáskorlátai és a józan ész szabhat határt. A művészképzések tekintetében azonban más szabályt fogalmaz meg a stratégia. Mint írják – a főszabályt erősítő kivételként –, az tűnik értelmes megoldásnak, ha az elmúlt 3-5 év átlagos hallgatói létszámai alapján (egy a rugalmasságot biztosító plusz-mínusz 10 százalékos éves létszámingadozást bekalkulálva) közvetlen intézmény- és feladatfinanszírozás történik olyan módon, hogy az intézmények közvetlen finanszírozására

Kérdéses, hogy mikor mutatják be a felsőoktatás végleges tervét

2

fordítható forrásokból ezen művészképzések az elmúlt években kialakult arányban részesedjenek. Profiltisztítás a szakok tekintetében Helyet kapott az anyagban a Klinghammer István államtitkár által sokszor említett racionalizálási, profiltisztítási elképzelés is, mely többféle módon képzelhető el a dokumentum szerint. Egyrészt az azonos vagy nagymértékben azonos tartalmú, de más elnevezésű szakokat össze kell vonni, másrészt az adott képzési profilú programokat azonos profilú karnak lehet csak folytatnia, illetve adott képzés csak a neki megfelelő szintű és megfelelő személyi, tárgyi feltételekkel rendelkező intézményekben folytatható. Utóbbi kettőre példaként írták, hogy ne lehessen agrárkaron bölcsészképzést folytatni, főként olyan egyetemen ne, amely bölcsészkarral is rendelkezik, vagy adott kis főiskola ne indíthasson olyan képzési programot, amely tudományegyetemi hátteret igényel. Továbbá azokat a képzési programokat is megszüntetnék, ahová nem vagy nem elegendő számban jelentkeznek hallgatók, valamint szükség van az alapés mesterképzési programok korrekciójára is, amely főként azt jelenti, hogy az alapprogramokból a mester szintű tartalmakat, modulokat csak mester szinten lehetne oktatni. Racionalizálás az intézményhálózatban A felsőoktatási stratégia meghatározó eleme az intézményhálózat racionalizálása, fejlesztése, amely a mai felsőoktatási intézményhálózatban lévő intézmények szerepük szerinti négy csoportba történő besorolását foglalja magában. Nemzeti tudományegyetem az az intézmény lehetne, amely országos hatókörrel, kellően nagyszámú tudományterületen működve, jelentős kutatási eredményekkel, tudományos potenciállal és minőséggel, továbbá nagy reputációjú, jó munkaerő-piaci pozíciókat adó képzési programokkal rendel-

nagyító


A szeptember végén elfogadott vitaanyaghoz többek között a Magyar Rektori Konferencia (MRK), a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK), a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), valamint a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete tett észrevételt, illetve javaslatokat fogalmazott meg a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME), az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), a Magyar Képzőművészeti Egyetem, illetve a Pécsi és a Szegedi Tudományegyetem (PTE és SZTE).

kezik. A dokumentum alapján ilyen intézményekre példa lehet a Debreceni Egyetem, az ELTE, a PTE és az SZTE. Az elv az, hogy a nemzeti tudományegyetemek, illetőleg az egyetemi szintű karok a BSc programokon túl alapvetően az MSc képzésekre és a doktori iskolákban folytatott PhD képzésekre fókuszáljanak, felsőoktatási szakképzést (FSZ) ne folytassanak. Ezzel szemben a főiskolai karok, még akkor is, ha egy nemzeti tudományegyetem főiskolai karai, elsősorban a BSc képzésekre, másodlagosan az FSZ képzésekre koncentráljanak, és egyes indokolt kivételektől eltekintve ne folytassanak MSc és doktori képzést. Az egyetemeknek saját szakterületükön kiemelkedő tudományos eredményekkel kell rendelkezniük, azonban képzési és tudományos profiljuk viszonylag szűk. Példaként a Budapesti Corvinus Egyetem, a Semmelweis Egyetem, a BME, valamint a Miskolci Egyetem, a Pannon Egyetem, a Széchenyi István Egyetem, a Szent István Egyetem, a Kaposvári Egyetem és a Nyugat-magyarországi Egyetem említhetők meg. A főiskolák saját szakterületükön esetenként kiemelkedő tudományos eredményekkel is rendelkeznek, azonban képzési és tudományos profiljuk – az egyetemekéhez hasonlóan – viszonylag szűk. Működésük gyakorlatorientált képzési programjaik révén nemzetgazdasági és munkaerő-piaci szempontból is jelentős. A főiskolák elsősorban a BSc képzésekre, másodlagosan az FSZ képzésekre fókuszálhatnak, és nem folytathatnak MSc és doktori képzést. A közösségi főiskolák saját székhelyükön, illetőleg annak vonzáskörzetében szellemi és

intellektuális központot jelentenek, ez az az intézménycsoport, amelybe számos kisméretű vidéki főiskola tartozik. Ezen intézmények – adott esetben bizonyos profilváltás után – a jövőben alapvetően három, egymástól jól elkülöníthető tevékenységet végezhetnének. Olyan szakembereket kell képezniük, akik iránt elsősorban helyi szinten jelentkezik igény, mint például az óvópedagógus szakma. A közösségi főiskolákon folyó képzések a helyi gazdasági és munkaerő-piaci képzési igényeket kielégítő szakképzések, felsőoktatási szakképzések lehetnének. A vitaanyag értelmében a soron következő 2014-2020-as uniós tervezési és költségvetési időszaknak kiemelt felsőoktatás-politikai célja a közösségi főiskolák kialakítása, mely a hátrányosabb helyzetű fiatalok felemelkedését is elősegíthetné. Professzori kiválósági cím és a kancellária A vitaanyagban helyet kapott a kiválóság támogatása kapcsán a felsőoktatási államtitkárság új Professor Excellens elnevezésű programja is, melyet azért indít, hogy elismerje és megbecsülje Magyarország azon főállású, tudós egyetemi tanárait, akiknek tudományos eredményei jelentős nemzetközi visszhangot váltottak ki az elmúlt 3-5 évben. A Professor Excellens cím birtokosa – ha nem akadémiai – havi fizetéskiegészítésként a profes�szori alapbér 75 százalékát, illetve 9–12 havi professzori bérrel megegyező kutatási támogatást kap. Ha az MTA rendes vagy levező tagja, akkor csupán egy összegű, 18–24 havi professzori bér összegével megegyező kutatási támogatást érdemel.

A 2014-ben induló, az MRK javaslatára született program a 2013-ban kiváló egyetemi rangot elnyert öt intézményre terjed ki, és az adott költségvetési évben közalkalmazotti jogviszonyban lévő egyetemi tanárok legfeljebb 3–4 százaléka kaphatja meg a címet. A felsőoktatási stratégia értelmében – az indoklás szerint a működési hatékonyság érdekében – bevezetik a kancellári modellt: 2014. január 1-jétől a pilotot – ezt a nemzeti tudományegyetemeken –, majd pedig 2015. január 1-jétől a teljes körű, az állami felsőoktatás egészére kötelező kancellári struktúrát. A dokumentum alapján a kancellár felel az intézmény működéséért, az oktatási, kutatási és tudományos tevékenység hátterének zavartalan biztosításáért, továbbá a kancellár gyakorolja a munkáltatói jogokat a gazdasági szervezet közalkalmazottai felett. A kancellár kiválasztása pályázat útján történik, a felsőoktatási intézmény maga nem működik közre a folyamatban, csak a fenntartó. A vitaanyagot, melyen a Felsőoktatási Kerekasztal hét hónapig dolgozott, egyedül az MKIK nem támogatta. Parragh László, a kamara elnöke hiányolta a munkaerő-piaci igények megfogalmazását, illetve felvetette, hogy a természettudományos, a mérnök-, valamint a duális képzés nem szerepel megfelelő hangsúllyal a koncepcióban. A kapacitáskorlátozás megszüntetését is elutasította, illetve véleménye szerint a dokumentum a nagy tudományegyetemek számára előnyös, melynek szegregációs kockázata lehet. SZÍJJÁRTÓ ANITA

gondolkodnak, bizonytalanok, igen gyorsan továbblapoznak a felvételi tájékoztatóban. Amikor az Eötvös Loránd Tudományegyetemtől, a szegediektől és a pécsiektől elvették az állami normatívát a jogászképzésben, ott is egyből megcsappant a jelentkezések száma. Korábban ilyen gondjaink nem voltak, mint most, az ország számos részéről érkeztek hozzánk hallgatók, de mivel a tudás értékét nem mindenki méri fel az országban, a jelenlegi helyzetben könnyebben döntenek a nagyobb intézmények mellett. A stratégiánkon azonban mindezek nem változtattak, csak megerősítették: a Kodolányi 2000 óta törekszik nagyon magas minőségre az oktatás módszertanát, minőségét, a lemorzsolódási arányt és a hallgató-oktató viszonyt tekintve. ASZ: Módszertan? Máshogy oktatnak talán, mint korábban? Sz. P.: Pontosan. Olyan pedagógiai modellt honosítottunk meg hazánkban, mely Európában csak Finnországban működik rajtunk kívül. Maguk az oktatók is képzésen vettek részt, meg vagyok ugyanis győződve arról, hogy nem csak a kiváló gimnáziumban, kiváló eredménnyel végzettek juttathatók el a doktori fokozatig. Azzal, hogy mentoráljuk a diákjainkat, csökkent a lemorzsolódás. A munkaerő-piaci sikerek pedig igazolják a munkánkat: a hallgatók 95 százaléka tud gyorsan elhelyezkedni. Egy főiskola számára ez jelenti a legnagyobb elismerést. ASZ: Akkor gondolom, nem ért egyet azzal, hogy a kormány fokozatosan ugyan, de 300 pontra kívánja emelni a bejutási küszöböt. Önöknél hányan maradnának fenn egy hasonló rostán? Sz. P.: Minket alig érintene a változás, a diákok 15 százaléka jön csak hozzánk ennél… (folytatás a 4. oldalon)

3

nagyító


Jól kell gazdálkodni (folytatás az 3. oldalról)

kevesebb ponttal. Magával a drasztikus emeléssel azonban nem értek egyet, bár azt is látom, hogy nem a politika szorgalmazza ezt, hanem egy szűk, de nagyon komoly áramlat a felsőoktatásban. Olyan csoport, melynek tagjai úgy gondolják, még mindig a 19. században élünk. Nem veszik figyelembe azt, hogy az érettségiző diákok

lehet csodát tenni, akár doktori fokozatig eljuttatni őket. Ehhez gyakran egyéni foglalkozásokra van szükség. Csak a pedagógia képviselői nem rendelkeznek olyan erős tudománypolitikai bázissal, mint mások. Érdemes pedig ezt minél előbb elkezdeni, lerakni az alapokat, mert nálunk is nyolcéves pedagógiai kísérlet előzte meg az eredményeket.

tam. Mi már évek óta túl vagyunk az elbocsátásokon és számos átszervezésen, felmértük a lehetőségeinket. Át kellett gondolni a képzéseinket akkor, amikor például év közben 100 milliós nagyságrendű összeget vontak meg tőlünk, vagy akkor, amikor végképp kiderült, hallgató nélkül be kell zárni a kommunikációs képzést Székesfehérváron. Mi ezt

ASZ: Mint Baja esetében, ahol az Eötvös József Főiskolán óriási hagyománya volt a tanítóképzésnek, és ahol ma már néhány hallgatóval küszködnek. Sz. P.: Nem biztos, hogy a legnagyobb intézményekben indulnak a legjobb képzések, így a hallgatók egy része majd csalódni fog a kontrollálatlan fejlesztések

Kodolányi János Főiskola

kompetenciái jelentősen megváltoztak – ennek oka pedig akár a közoktatásban is kereshető, de ez nem az én szakterületem, nem szeretném bírálni. Na de ha ezt a réteget kihagyjuk a felsőoktatásból, akkor azokról mondunk le, akik szerényebb anyagi háttérrel rendelkeznek és nem az elit gimnáziumok, hanem a kisebb vidéki középiskolák diákjai. És ez társadalmi feszültséget is szül majd. Ha Finnországban, egy stabil demokráciában az a politikai cél, hogy az érettségizők 90 százaléka szerezzen diplomát, akkor nekünk legalább az 50 százalékot el kellene érnünk. Ez a cél azonban a 300 pontos határral nem fog teljesülni. Akik ezt erőltetik, hiányosak a módszertani ismereteik. Leggyakrabban a reál tudományokat oktatók nem tudnak mit kezdeni a hasonló diákokkal, pedig egy látszólag gyengébb hallgatóval is

4

Nehéz döntés ez, hiszen nem könnyű rábírni például egy közgazdászt arra, hogy pedagógiai módszerekről tanuljon. ASZ: Számos fórumon elhangzott már, hogy kevesebb képzés, kevesebb intézmény is ki tudná elégíteni a hazai igényeket. Nem tart attól, hogy vidéki, magán felsőoktatási intézményként áldozattá válik a Kodolányi? Sz. P.: Azokat a képzési helyeket, melyeket nem lehetett fenntartani, már bezártuk. Ilyen volt a siófoki, ahol 14 év alatt, főként levelező tagozaton kiképeztük a Balaton déli részének szállodaiparát. De nem is az a cél, hogy minél több hallgatót oktassunk. Voltak olyan évek, amikor 12 ezren tanultak a főiskolán, aminek én furcsa módon nem örültem. Mindig is egy körülbelül ötezres létszámú főiskolában gondolkod-

megtettük korábban, most pedig az állami intézményeken a sor. ASZ: Gondolom, Budapest közelsége érzékenyen érinti Önöket ezekben a szűkös években. Sz. P.: A kommunikációs képzést éppen ezért már csak a fővárosban indítjuk el. Pedig a szakot mi vezettük be, aztán még négy képzési helyet elbírt az ország, de 19-et már nem. Hiába jelent komoly stratégiai kérdést a szakindítás, a 90-es években fenntarthatósági kontroll nélkül indultak el képzések – mérések, piackutatási eredmények és oktatói kapacitások nélkül. Mindez azért, mert kormányoktól függetlenül az állam nem tulajdonosként járt el, pedig mindenki tudta, hogy felelős döntések nélkül indítottak el olyan szakokat, amelyek már működtek az országban.

miatt. Az elégedetlen hallgatók pedig külföldre fognak vándorolni, ahol szintén nem biztos, hogy minőségi felsőoktatással fognak találkozni. Nem állami intézményként mi könnyebb helyzetben voltunk, de így is tíz évbe telt, mire átszerveztük az intézményt. Mi osztottuk be például először Magyarországon az oktatók 40 órás munkahetét: mivel el kellett számolniuk a napjaikkal, a kutatásokat nem maszekban oldották meg, hanem a főiskola falain belül. ASZ: De nyilván kell egy kitörési pont, amely mentén meg lehet szilárdítani az intézmény helyét a felsőoktatásban. Sz. P.: Valóban, mert a verseny óriási egy ilyen kicsi piacon, tavaly összesen 15 ezren jelentkeztek költségtérítéses helyekre. Éppen ezért szeretnénk újabb

nagyító


képzési területeken bővíteni a befolyásunkat, Mits Gergellyel, a Művészeti Tanszék vezetőjével már meg is egyeztünk abban, hogy jövőre Londonban hirdetünk meg képzést. Nem rég tért haza például onnan, immár világsztárként az itthon még tinisztárként ismert Márk, aki az Erasmus program segítségével járt kint. Egy másik lehetőségünk a turizmus képzés megerősítése: a szakra ukrán, azeri és kazah fiatalok jönnek állami támogatással tanulni. Ötezres főiskolaként mindig úgy képzeltem el

a Kodolányit, ahol ezer hallgató külföldi. Tíz év munkájába telt, míg 300-ra növeltük a számukat, és nyilvánvalóvá vált mára, hogy nincs még tíz évünk arra, hogy ezt megduplázzuk. ASZ: A Magyar Rektori Konferencia támogatja azt a finanszírozási koncepciót, mely elsősorban a felvételizők választására, valamint az egyetemek-főiskolák tudományos eredményeire építi a finanszírozást. Tényleg a minőség lesz az új felsőoktatási stratégia vezérelve?

Pedagógia levelezősök nélkül? Egy tavalyi jogszabály emelt szintű érettségire kötelezi a 2005 előtt érettségizetteket a felvételi eljárásban. Így olyan rétegeket zártak ki, akik a munkahelyükön pozíciót szerettek volna javítani. Drasztikusan érintette ez a pedagógia szakot, de nem csak a Kodolányin, hanem például az ELTE-n is, tizedére esett vissza a levelezős képzésre felvettek száma. Szabó Péter úgy tudja: Szabó Gábor szegedi rektor a Rektori Konferencia támogatásával dolgozik a szabály eltörlésén.

Sz. P.: A Rektori Konferencián elhangzottak szerint valóban korszerű, európai modellű finanszírozást kívánnak kialakítani a szerkesztők és a szövegezők, akiket jó szakembereknek tartok, és akik olyan elvek mentén dolgoznak, melyek szektorsemleges finanszírozást biztosítanak majd a minőség alapján. Azzal is egyet értek, hogy a kiemelt tudományegyetemek külön kutatói normatívát kapjanak, de közben remélem, alapkutatásaink finanszírozásához mi is kapunk majd

With approximately 1.750 motivated employees at 5 production sites in Europe and worldwide sales offices, delfortgroup is a global expert for high performance papers and natural fibres. As an international market-leader our business is fast-moving, creative and competitive and our customers expect only the best. Continuous product development corresponding to our customers’ needs, ensures our success.

TAKÁCS ERZSÉBET

Velünk megtalálja a tűt a szénakazalban!

Dunafin, based in Dunaújváros, Hungary, was founded in 1962 and has been part of delfortgroup since 2006. Home to the most modern and powerful release liner machine, the factory’s qualified team of 150 employees provides products and services of excellent quality for our partners worldwide.

A Jogtár keresői mindig megbízható találatokat adnak.

To work for delfortgroup is to belong to a global team of specialists with a strong sense of community. We offer our people the freedom to move and grow and help them to develop their individual potential to the full. We are always on the look-out for skilled individuals and people with personality to complement our workforce. If you would like to join our team, send us your application to [email protected]. Contact: Edina Czeiner Dunafin Kft. Papírgyári út 42-46. / H-2400 Dunaújváros Tel +36 25 511-400 fax +36 25 511-415 [email protected]

támogatást. Ehhez persze jól mérhető adatokra lesz majd szükség, mint például a tudományos teljesítmény eredményeire, vagy az OTDK-eredményekre. Jó ötletnek tartom a kancelláriarendszer bevezetését is a gazdasági tevékenység felügyeletére korábban ugyanis nem sarkallták eléggé okosabb gazdálkodásra az állami intézményeket. Ha valakinek elfogyott a pénze, kijárhatta a plusz támogatásokat az államnál.

www.jogtar.hu

CompLex Kiadó Kft.

1117 Budapest, Prielle Kornélia u. 21–35.

Tel.: (40) 464-565

Fax: (1) 464-5657

www.complex.hu

[email protected]

5

nagyító


A mesterszakra jelentkezőké a keresztfélév (folytatás az 1. oldalról)

Már tavaly előtt meghaladta a 80 százalékot az elektronikus jelentkezések aránya, és ugyan egy évvel ezelőtt már a felvételi tájékoztató is csak online volt elérhető, akkor még papír alapon is beadható volt a jelentkezés. Ezt a sort szakították meg most: jelentkezni immár csak elektronikusan lehet. Változott a bejutáshoz szükséges feltétel is: az idei keresztféléves felvételin már nem 240, hanem 260 a minimumponthatár az alap- és osztatlan szakokon, míg a felsőoktatási szakképzéseken legalább 220 pontot kell összegyűjteni. Miközben pedig a mesterképzésre jelentkezők államilag támogatott képzésre is pályázhatnak, az alapképzésre vágyók csak önköltséges formában tanulhatnak, ha most jelentkeznek. Összesen 82 felsőoktatási intézményből – melyek között külföldiek is szerepelnek – 15 csak mesterképzésben indít szakokat a keresztfélévben. A legtöbb képzést a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) hirdette meg, összesen 12 650 férőhelyet tudna feltölteni februártól, de nem szűkölködnek a pécsiek és a debreceniek sem, mindketten

nyolcezernél is több helyet tettek szabaddá. A dobogósok közül azonban kitűnik a sorból az első helyezett: a szegediek ugyanis csak mesterképzést kínálnak. Vannak ugyanis hét féléves alapszakok, melyeken, a félév végén osztanak diplomát – mondta el Varga Zsuzsanna, az SZTE oktatási igazgatója. „A célunk az, hogy a végzettek azonnal tudják folytatni tanulmányaikat a mesterszakon. A most felvételizők 90 százalékát ezek a jelentkezők teszik ki. Van ezen kívül még néhány olyan mesterszak, melyeken az előfeltételek lehetővé teszik, hogy a hallgató a képzést a páros félévvel kezdje, csatlakozva a szeptemberben fölvett évfolyamhoz” – tette hozzá. Hiába hirdettek meg azonban több tízezer férőhelyet az intézmények, a jelentkezések száma valószínűleg meg sem fogja közelíteni azt. Egy évvel ezelőtt a februárban induló képzésekre 5 682-en jelentkeztek, közülük pedig 4 917-en mesterképzéseket, 4 698-an állami ösztöndíjas helyeket céloztak meg. A legnépszerűbbek a gazdaságtudományok és a műszaki képzési területek voltak: előbbi 1 959, utóbbi pedig 1 756 jelentkezőt vonzott.

Két évvel ezelőtt némileg többen választották a februárban induló képzéseket: akkor 6 400 jelentkező összesen csaknem 15 ezer érvényes felsőoktatási felvételi kérelmet adott be. Alapképzést leginkább a kisebb intézmények kínálnak, az egyetemek közül csupán a Debreceni, a Nyugat-magyarországi, az Óbudai Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, illetve a győri és a gödöllői székhelyű intézmény döntött hasonlóan. Utóbbi a konkrét hallgatói igényekkel indokolta ezt. „Emberi erőforrások szakon évek óta kínálunk keresztféléves képzést, a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar (GTK) gazdaság- és vidékfejlesztési agrármérnöki szakán pedig azért döntöttünk hasonlóan, mert számos hallgatót nem tudtunk felvenni a múlt félévben” – mondta el dr. Tóth Tamás, a Szent István Egyetem GTK általános és oktatási dékánhelyettese, az egyetem oktatási rektorhelyettese. Meg-

Több mint ötszázan jelentkeztek a Klebelsberg Képzési Ösztöndíj Program 2013. évi pályázatára, mely szeptember 30-án zárult. Az ösztöndíjra legtöbben az első vagy második szakként matematikát, történelmet, magyart és angolt választó hallgatók pályáztak, az elbírálás még jelenleg is tart, eredmény novemberben várható – tájékoztatta a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) az Aktív Szemesztert.

6

valamint az ösztöndíj mértékéről, amelyet döntésre, illetve jóváhagyásra továbbít Balog Zoltánnak, az emberi erőforrások miniszterének. Mint írták, a pedagógusképzésben részt vevő hallgatók közül a legtöbb, pályázatot benyújtó tanárjelölt első vagy második szakként matematikát, történelmet, magyart és angolt

NAGY ZSÓKA

A keresztféléves felvételivel kapcsolatos határidők A jelentkezés véglegesítésének határideje: 2013. november 15. Ponthatárok várható kihirdetése: 2014. január 23.

Hamarosan kiderül a Klebelsbergösztöndíjpályázat eredménye

A Klebelsberg Képzési Ösztöndíj Program elektronikus felületén kitöltött 523 pályázatból eddig 485 érkezett meg postai úton is. A Klik közlése szerint az elbírálás még tart. A Klebelsberg Képzési Ösztöndíj Bizottság novemberben véglegesíti döntési javaslatát a pályázatok érvényességi elbírálásáról, a támogatottak köréről,

hirdettek azonban mesterszakon is képzéseket, főként azért, hogy a decemberben végző hallgatóiknak továbbtanulási lehetőséget tudjanak nyújtani, alapszakjaik többsége ugyanis a félév végén fejeződik be – a mesterszakos hallgatóik 50-60 százaléka az alapképzést is a SZIE-n végezte. Azt, hogy milyen képzéseket is indítsanak el, évente többször át kell gondolni a sűrűn változó felvételi szabályok miatt – teszi hozzá Tóth Tamás. A trendek alapján a szakvezetők javasolják a szakok sorát, amelyet aztán a lehetőségekhez mérten újragondolnak. A végeredmény azonban évek óta pozitív, melyről a folyamatosan bővülő képzési paletta árulkodik. „Természetesen előfordul egy ekkora egyetem esetében, hogy a meghirdetett képzés nem indul el, biztosítanunk kell ugyanis a minőségi oktatást, amihez egy minimum hallgatói számot kell meghatároznunk.”

választott. Arra a kérdésünkre, hogy a 25 ezertől 75 ezer forintig terjedő skálán milyen összegű ösztöndíjakat ítéltek oda a pályázóknak, illetve, hogy hány hallgató kapta meg a maximális összeget, később ígértek választ. A Klebelsberg-ösztöndíj azzal a szándékkal jött létre, hogy a tanári pályát választó egyete-

mista, illetve főiskolai hallgatókat motiválják arra, hogy valóban pedagógusi pályára lépjennek – az ösztöndíj mellett azzal igyekeznek segíteni, hogy a diplomaszerzést követően állást biztosítanak a végzett hallgatónak. Az ösztöndíj minimum havi 25 ezer forintos hozzájárulást jelent a hallgató számára, ám ha legalább az egyik szakja természettudományi, akár 75 ezer forintot is kaphat egy hónapra. A nyertes pályázók az első félévi ösztöndíjat két részletben kapják meg, a szeptemberig visszamenőleg járó első részletet novemberben folyósítja a Klik – közölték. Az idei, 2013. évi pályázatra összesen 80 millió forint keretösszeget különítettek el. SZÍJJÁRTÓ ANITA

nagyító


Megérkezett a kilencszázadik mérnök Az októberi Bosch Vision pályázói nap keretében több mint száz frissdiplomás és tapasztalt álláskereső körében köszöntötték a Bosch Budapesti Fejlesztési Központ kilencszázadik mérnökét. A Bosch Vision rendezvény hazánkban eddig egyedülálló és forradalmian új, a munkaerő-toborzás és kiválasztás eddigi módszereinek és gyakorlatainak kreatívabb és hatékonyabb megközelítése. A Budapesti Fejlesztési Központ, valamint a hatvani Robert Bosch Elektronika Kft. szervezésében megrendezett pályázói napra – melynek keretében a résztvevők közelről ismerkedhetnek meg a csúcstechnológiákban gazdag környezetben zajló munkavégzés mindennapi folyamataival és lehetőségük nyílik részt venni a különböző szakterületeket bemutató előadásokon is – minden esetben többszörös a túljelentkezés. A legvonzóbb munkahelyek között számon tartott Bosch évek óta meghatározó mecénása a hazai műszaki felsőoktatásnak. A 28 éves Balázs Péter első diplomáját a vállalatcsoport által is támogatott Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar villamosmérnöki szakán, második diplomáját pedig ugyanitt a Műszaki Anyagtudományi Kar, anyagmérnöki szakán szerezte meg. A Robert Bosch Kft. fejlesztési részlegéhez, mint tapasztalt álláskereső jelentkezett; előző munkahelyén nemzetközi projektek menedzselésével foglalkozott. A dinamikusan növekvő fejlesztési központ legújabb munkatársa a 12 itt működő fejlesztési osztály mérnökei közé csatlakozott, akik az autóipari fejlesztés területén a legváltozatosabb feladatokon dolgoznak. Az új munkatárs a parkolást segítő rendszerek szoftverfejlesztő mérnökeként kezdett el dolgozni az innovációs fellegvárban.

Balról Oliver Schatz, műszaki területekért felelős elnök, Balázs Péter, a parkolást segítő rendszerek szoftverfejlesztő mérnöke, Javier González Pareja, a magyarországi Bosch-csoport vezetője

Az egyetemi kutatóhelyek támogatása olyan korszerű szakmai hátteret biztosít, amely elengedhetetlen a naprakész ismeretek, a kurrens fejlesztési irányok és a nyitott, együttműködésre kész kutatói attitűd kialakításához. „127 éve működünk sikeresen a világban és 114 éve Magyarországon. A siker a tehetséges, érdeklődő és kihívásokat kereső szakemberekben rejlik, ezért különösen nagy hangsúlyt fektetünk a legjobb műszaki szakemberek felkutatására és fejlesztésére.” – mondta Oliver Schatz, a Robert Bosch Kft. műszaki területekért felelős elnöke, majd hozzátette: „(…) a 28 éves új munkatárs képességei kitűnően példázzák mindazt, amit a Bosch évek óta képvisel és támogat: kiváló nyelvtudás, szakmai elhivatottság, projektszemlélet, csapatmunkában való gondolkodás.”

Van megbízhatóbb módszer a változások követésére!

Változásmutatók a Jogtáron Napi, heti, havi rendszerezésben: kihirdetett, módosult és hatályon kívül helyezett jogszabályok

www.jogtar.hu

CompLex Kiadó Kft.


Tel.: (40) 464-565

Fax: (1) 464-5657

www.complex.hu

[email protected]

A delfort csoport kb. 1 750 motivált dolgozóval, 5 termelő egységben Európában, és értékesítési irodákkal világszerte a magas minőségű papírok és a természetes rostok globális szakértője. Nemzetközi piacvezetőként a mi üzletágunk gyorsan növekvő, kreatív és versenyképes, hiszen vevőink a legjobbat várják el tőlünk. Sikereinket a vevői igényeknek megfelelő folyamatos termékfejlesztésnek köszönhetjük. A Dunafin Kft., melyet 1962-ben alapítottak Dunaújvárosban, 2006-ban vált a delfort csoport tagjává. A cég a legmodernebb és legerősebb alappapír gyártó géppel rendelkezik, munkát adva egy jól képzett, 150 fős csapatnak, akik világszerte kiváló minőségű termékekkel és szolgáltatásokkal látják el partnereiket. A delfort csoportban dolgozni azt jelenti, hogy egy világszintű szakértői csapathoz tartozol egy erős közösségi érzéssel. Amit dolgozóinknak ajánlunk, az a mozgás és növekedés szabadsága, valamint segítség az egyéni képességek fejlesztésében. Mi mindig keressük a jól képzett egyéneket, és azokat az embereket, akik személyiségükkel teljessé teszik munkaerő bázisunkat. Ha szeretnél csatlakozni csapatunkhoz, küldd el jelentkezésedet a [email protected] címre. Contact: Edina Czeiner Dunafin Kft. Papírgyári út 42-46. / H-2400 Dunaújváros Tel +36 25 511-400 fax +36 25 511-415 [email protected]

7

nemzetközi hírek


Összefogtak a visegrádi egyetemek hallgatói

A Visegrádi Egyetemi Szövetség (Visegrad University Association – VUA) felsőoktatási tagintézményeinek vezetősége és hallgatói között teremt lehetőséget a párbeszédre, tapasztalat- és véleménycserére a VUA Youth, a szövetség égisze alatt létrejött albizottság. A nemzetközi megállapodást az október 3-5. között első alkalommal a Szent István Egyetemen (SZIE) megrendezett, doktoranduszoknak szóló tudományos szimpóziumon írták alá. Az együttműködés értelmében minden egyetem kijelöl egy hallgatót, mely az intézményt képviseli majd kommunikációs menedzserként az üléseken. A VUA Youth megalakulása mérföldkő a szövetség történetében azzal, hogy a hallgatók számára is lehetőséget nyújt szükségleteik kommunikálására, ötleteik megosztására és arra, hogy részt vegyenek a felsőoktatási intézmények vezetőinek különböző döntéseinek előkészítésében, megalkotásában, ezzel képviselve hallgatótársaik érdekeit. Az albizottság alapító okiratát Peter Bielik, a Szövetség elnöke, Janusz Zmija, a Szövetség alelnöke és Tőzsér János, a SZIE intézményvezetője is aláírta. „Természetesen nemcsak a visegrádi országok hallgatóinak van lehetősége csatlakozni ehhez az új kezdeményezéshez, hanem az Európai Unión kívülről is várjuk a jelentkezőket, hogy közösen dolgozhassunk ki új programokat, illetve lehetőségeket, nemcsak hallgatói, hanem

8

kutatási csereprogramokra vonatkozóan is” – mondta Peter Bielik, hangsúlyozva, hogy szövetségükhöz eddig 28 ország 50 egyeteme csatlakozott. A Visegrádi Egyetemi Szövetség első, doktoranduszok számára rendezett szimpóziumának a gödöllői Szent István Egyetem adott otthont, melynek keretein belül több mint száz résztvevővel 20 ország hallgatói képviseltették magukat, előadásokon vettek részt és ismertették saját kutatási eredményeiket is. „A SZIE már kezdetek óta aktív tagja a VUA-nak, így Peter Bielik kért fel minket arra, hogy a Szövetség égisze alatt intézményünk adjon otthont a konferenciának” – mondta Nagy Henrietta, a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar nemzetközi kapcsolatokért felelős dékánhelyettese, aki egyúttal felhívta rá a figyelmet,

hogy a konferencián 20 ország több mint 100 hallgatója képviseltette magát. Így többek közt Olaszországból, Oroszországból, Ukrajnából, Horvátországból, Németországból, Afganisztánból, Vietnámból, Kazahsztánból, Kirgizisztánból, Moldovából, Koszovóból, Macedóniából, Etiópiából és Kenyából is érkeztek mesterszakos hallgatók, valamint doktoranduszok, hogy megos�szák kutatási eredményeiket.

Arra is kitért, hogy a hallgatók által szorgalmazott kezdeményezéssel a Visegrádi Egyetemi Szövetségben résztvevő felsőoktatási intézmények hallgatóinak szorosabb együttműködését kívánják megteremteni. „Gödöllő szeretne ebben az albizottságban is aktív szerepet vállalni” – hangsúlyozta Nagy Henrietta. FILÁKOVITY RADOJKA

Visegrad University Association A Visegrádi Egyetemi Szövetség kezdetben a visegrádi országok felsőoktatási intézményeit hivatott összefogni, később azonban az együttműködés ötletét egyre több állam támogatta. A szövetség kiemelt célja, hogy többek közt az oktatás minőségének javítása és a tudományos fejlődés elősegítése érdekében kapcsolja össze a partnerintézményeket, így teremtve lehetőséget a közös gondolkodásra és együttműködésre.

nemzetközi hírek


Külföldi lehetőségeket használnak ki Gödöllőn Interjú Nagy Henriettával, a SZIE dékánhelyettesével (folytatás az 1. oldalról) Aktív Szemeszter: A külföldi tanulmányok folytatása nagyon jó lehetőség, fejlődik segítségével a nyelvtudás, kevés információt kapnak azonban arról a hallgatók, hogy a tanulmányaikat miként lendítik előre a hasonló lehetőségek. Csak kívülről tűnik úgy, hogy van még mit javítani? Nagy Henrietta: Külföldre elsősorban az Erasmus programon keresztül jutottak ki eddig a hallgatók, és valóban kevés információt kaptak arról, hogy azon kívül milyen egyéb külföldi továbbtanulási lehetőségekkel élhetnek. Pedig az oktatási együttműködéseink jobban illeszkednek a képzési profilhoz, azaz a hallgatóink érdeklődésének és a kredit-kötelezettségeknek is jobban megfelelnek. ASZ: Vezetésével most minden új irányt vesz? N. H.: Szerencsés helyzetben vagyunk, mert a kar élén új vezetők állnak, akiknek a lendülete és elkötelezettsége igen erőteljes. Elmondható, hogy ennek köszönhetően igen sok együttműködést elevenítettük fel, vagy formáltunk át július 1-je óta. Korábban nem volt a karon olyan kolléga, aki az külföldön tanuló hallgatókat szakszerű tanácsokkal lássa el, de most lett. ASZ: Nyilván nagyon fontos a hallgatók direkt tájékoztatása, minden problémát azonban nem old meg. N. H.: Nem, és éppen ezért gondoltuk át a struktúrát. A kar nemzetközi kapcsolataival foglalkozó kabinet teljesen újraformálódott, segítségével egyre több nemzetközi kapcsolatot ápolunk. Minden hallgatócserére vonatkozó együttműködést igyekszünk kari szinten szerződésbe foglalni, mert az egyetemek közötti intézményi kapcsolatok leginkább diplomáciai célúak, kevésbé lehet azokat tartalommal megtölte-

ni. A karok ritkán képesek bátran előre nézni, ebből a szempontból azonban nagyon elszánt az új vezetés. Kevesen ölnek abba energiát rajtunk kívül, hogy az Erasmuson túl kiaknázzák akár az állami, akár az intézményi ösztöndíj-lehetőségeket. Nekünk kell a hallgatók idecsábítása érdekében pályázati forrásokat feltérképeznünk és még a karra történő jelentkezés benyújtása előtt segítséget nyújtanunk az ösztöndíjpályázat elkészítésében, mely által a hallgatók nagyobb eséllyel kezdhetik meg majd nálunk tanulmányaikat. A legutóbbi együttműködési megállapodásunkat egy kínai egyesülettel kötöttük tréningszerű szakmai továbbképzések megtartására, illetve vállalati kapcsolatépítésre hulladékgazdálkodási, környezetvédelmi területen – Kínában egyre jelentősebb ez a terület, Magyarországon pedig nagyon jó mintaprojektek működnek ebben a témakörben. Ezzel párhuzamosan pedig egy etióp egyetemmel készítünk elő egy együttműködési megállapodást. Ez szintén bátor lépésnek tekinthető, hiszen sok intézmény félve kezdeményez együttműködéseket és fogad hallgatókat afrikai országokból a bizalmatlanság miatt. Mi azonban a tárgyalásokat az egyetemünkön végzett etióp hallgatók közvetítésével és egy ügyvédi iroda részvételével folytatjuk, mely kellő biztonságot jelent számunkra a projekt sikeres megvalósításában. Az sem véletlen, hogy a dékáni delegáció legelső látogatását Oroszágban tette: július első hetében az Uráli Állami Agráregyetem képviselőivel, illetve az Uráli Szövetségi Egyetem rektori vezetésével találkoztunk. A tárgyalásokat szintén komoly szakmai előkészület előzte meg, és az is segített, hogy karunkon régi, 20-25 éves hagyományai vannak orosz hallgatók képzésének. Az utóbbi években persze jelentősen csökkent a számuk amiatt, hogy másokhoz hasonlóan mi is

inkább a nyugat-európai hallgatók idevonzására koncentráltunk, főleg a rendelkezésre álló uniós mobilitási forráslehetőségek miatt. Szeretnénk viszont, ha ismét több orosz diák választaná a gödöllői intézményt, ezért mi is megjelentünk a Campus Hungary közös standján az idén

a hasonló együttműködések jelenthetik a mentőövet. De valóban ki lehet törni ezek mentén?

októberben tartott azerbajdzsáni, illetve jekatyerinburgi oktatási vásárokon. Fontos lehetőséget rejt tehát számunkra az is, hogy az orosz TOP 10-ben lévő Uráli Szövetségi Egyetem rektorával történt találkozás alkalmával már konkrét együttműködési lehetőségek megfogalmazását sikerült elérnünk – Oroszországban a szövetségi jelzőt csak a legkiválóbbak kaphatnak, a címmel pedig plusz támogatás jár.

lehet. Igyekszünk megtartani a jó pozíciónkat a hazai felsőoktatásban, de az kétségtelen, hogy a külföldi hallgatók számának növelése nemcsak a nemzetközi elismertségünket javíthatja, hanem a bevételeinket is növelheti. Éppen ezért szorgalmazzuk azt, hogy döntéseink piackutatásokon alapuljanak, hogy az együttműködéseket ne tartalom nélkül kössük, egy-egy szakmai útnak tehát meglegyen a konkrét hozadéka. Ha a nyugat-európai országokkal nem is szállhatunk versenyre – ott mindig is más finanszírozási rendszer működött, mindig is sokkal több forrás jutott a felsőoktatásra –, komolyan hiszek abban, hogy ráfordítás-

ASZ: Talán nem véletlen, hogy éppen most jött el a külföldi együttműködések ideje, a GTK ugyanis nincs éppen a legkedvezőbb helyzetben. Az állami képzési helyek megnyirbálásával

N. H.: Bár az idén a karra felvett magyar hallgatók létszáma – figyelve a demográfiai trendeket – messze a várakozásokon felüli volt, „hátradőlni” nem

9

nemzetközi hírek

sal Magyarország intézményei piacvezetők lehetnek a középeurópai egyetemek között. Ehhez adott a tudományos háttér és a humánerőforrás is. Persze az is igaz, hogy a mi területünkön jól át kell gondolni a lépéseket, nagyon sok ugyanis a versenytárs. Az állatorvostudományi karon, mivel olyan nemzetközi akkreditációval rendelkezik, melynek következtében egész Európából érkezhetnek oda hallgatók, a külföldi diákok száma sok esetben meghaladja a magyarokét. Mindez azért van, mert a színvonal kiváló, de azt is tudni kell, hogy kevés a hasonló profilú képzési intézmény. Nekünk a gazdaság- és a társadalomtudományok területén ezzel szemben sok a versenytársunk. Így nem engedhetjük meg azt a luxust magunknak, hogy a mások által kitaposott úton haladjunk, előre kell gondolkodnunk, proaktívnak kell lennünk. Például nem érhet minket váratlanul, hogy a hallgatók bizonyos szakokon nem csak angolul, hanem más nyelven is szeretnének tárgyakat hallgatni. ASZ: Milyen nyelvre lehet még szükség? N. H.: Például az oroszra. Két oktatási vásáron voltunk nyár óta: az azerbajdzsáni Bakuban és az oroszországi Jekatyrinburgban. Utóbbi azért is volt fontos, mert Oroszországból leginkább intézményi együttműködéseken keresztül érkezhetnek hallgatók. Ezeket fejlesztettük tovább, aminek a folytatása egy novemberi videókonferencia lesz a további együttműködésekről. Előbbi megvalósításában pedig nálunk végzett azeri diákok közreműködtek aktívan. Jól látszik tehát, hogy a kapcsolatfelvételben nagyon fontos szerepe van a személyes ismeretrendszer kihasználásának, segítségével egyre több országba juthatunk el. ASZ: A személyes kapcsolatok ugyan segítik az együttműködéseket, de semmi nem biztosítja, hogy annak nyomán valóban érkeznek ide hallgatók.

10


N. H.: Ez valóban így van, éppen ezért van két másik közös pont ezekben az együttműködésekben. A külföldi országok állami támogatásait térképezzük fel és azokon keresztül hívjuk ide a diákokat: igyekszünk mentorálással segíteni a külföldi hallgatókat a pályázatok kitöltésében. Persze semmi nem garantálja, hogy a pályázat kitöltésekor a gödöllői kart jelölik be, a tapasztalatok mégis azt bizonyítják, hogy ezt a segítséget meghálálják a fiatalok. Ahogy pedig említettem, volt hallgatóinkon keresztül számos országba eljutunk. Kiemelt figyelmet kap az arab térség. A mezőgazdasági karon korábban oktatott trópusi, szubtrópusi szakirányon zömében a térségből érkeztek hallgatók, akik Katarba, Líbiába, Szaúd-Arábiába vagy éppen Egyiptomba hazatérve vezető beosztásban helyezkedtek el az itt megszerzett diplomával. Ha pedig ismét onnan fogadunk hallgatókat, végzésükkor a külképviseletek dolgozói, nagykövetek is meghívást kapnak, megjelenésük pedig a sajtó érdeklődését is felkelti. Aztán egy újabb szempontot jelent az is, hogy a szakjainkon leginkább a küldő ország és a nagykövetségek társfinanszírozá-

sában folytatnak tanulmányokat külföldiek. A Budapesti Képzési Helyen közel 100 diák tanul, olyanok, akik emellett maguk is a külképviseleten dolgoznak. Remek terep ez a kapcsolatépítésre. Nemrég szóbeli ígéretet kaptunk arra is, hogy felkerülünk arra a szaúd-arábiai listára, mely a szaúdi felsőoktatási minisztérium által javasolt külföldi képzési helyeket tartalmazza. Egy-két hete pedig a tunéziai nagykövet és államtitkár járt nálunk előadást tartani: szeretnék közelebb hozni a két országot, ennek egyik eszközét pedig az oktatásban látják. Ezen kívül új együttműködési feltételekkel megújítottuk a japán Josai Egyetemmel való kapcsolatunkat is, melynek következtében bekerült a választható tantárgyak közé a japán nyelv, és 2014 tavaszán ismételten, de már új alapokra helyezve megvalósul a két intézmény közötti egyhónapos részképzésben a hallgatói csere. Idén novemberben pedig két japán nyelvtanár-gyakornokot fogunk fogadni szintén egy-egy hónapra. ASZ: Egyébként jobban megéri nyugat-európaiakat idehozni? Lemarad azért valamiről a GTK, mert nem mellette tette le a vok-

sát egy német, vagy éppen egy spanyol diák? N. H.: A finanszírozást tekintve semmiről, ugyanis egy nyugateurópai diák elsősorban a mobilitási programok lehetőségeit kihasználva érkezik hazánkba részképzésre, és így semmivel nem jelent több bevételt egy egyetemnek. Az azonban hozzá tartozik, hogy egy teljes idejű képzésre érkező külföldi hallgató öt magyar hallgató finanszírozását is ki tudja váltani. Nyilván ezért jelent minden magyar egyetemnek, főiskolának kitörési lehetőséget a külföldi hallgatók idecsábítása. Karunkon jelenleg a hallgatók 2,5 százaléka külföldi és angol nyelven folytat tanulmányokat. Számukat egy év alatt pedig a duplájára szeretnénk emelni. Úgy látjuk, ez egy reális cél. Személy szerint én küldetésemnek tekintem, hogy a kar profiljába illeszkedő, a kölcsönös előnyökön alapuló intézményi együttműködések mellett a magyar és a külföldi hallgatókkal is éreztessük a kar és a kampusz nemzetközi voltát, mely egy valódi multikulturális környezet kialakulásához vezethet Gödöllőn. Takács Erzsébet

Bakuban jártak a gödöllőiek

nemzetközi hírek


Párbeszédet kell folytatniuk a vállalatoknak és az egyetemeknek „Ami ma Magyarországon és Európában folyik, az élet-halál harc. Az elmúlt években Európa 7 millió munkahelyet vesztett, miközben Ázsia 27 milliót nyert. Ha a képesítéseket, magát az oktatást nem fogalmazzuk újra, a veszteség tovább nőhet” – hívta fel a figyelmet Lados Tibor, a Mátrai Erőmű humánerőforrás-igazgatója az Oktatási Hivatal által szervezett, Az oktatás és a munka világának kapcsolata című pódiumbeszélgetésen október elején. tényleges információt tartalmazzanak a munkaadó számára arról, egy hallgató mit tudhat a képzése elvégzését követően. Mint kiderült: a vállalatok nem igazán ismerik a kkk-t, ám Lados Tibor megjegyezte: ha a partneregyetemek megismertetnék őket ezekkel, akkor szívesen alkalmaznák. Farkas Judit, a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának ügyvivő szakértője ehhez kapcsolódva megemlítette: az Egyesült Királyságban a párbeszédnek intézményi formája is van, hiszen létezik az angolszász Sectoral Skills Council, melynek feladata a vállalatok és a képző intézmények összekapcsolása, közös anyagok kidolgozása. Magyarországon hasonló szervezet nem létezik, bár más, jóval behatároltabb funkcióval működik az egyeztetés az Ágazati Párbeszéd Bizottságnak köszönhetően.

Fotó: Csákvári Zsigmond

Ez az újrafogalmazás időről időre megtörténik, „rengeteg mindenbe belekezdtünk, de semmit sem csináltunk végig – éppen ezért elvesztegetettnek érzem az elmúlt több mint két évtizedet” – mondta Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora. Csatlakozva a rektorhoz, Bánki Horváth Mihály, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének dél-alföldi szakképzési koordinátora is hangsúlyozta: nagyon fontos a szerves építkezés, akár egy rossz oktatáspolitikát is jobb folytatni, mintsem mindig újba kezdeni, hiszen ahhoz, hogy húsz év múlva meg tudjon erősödni a társadalom, a következetesség elengedhetetlen. A felsőoktatás szféráját felvillantva Szabó Gábor kiemelte: párbeszédet kell folytatniuk a vállalatoknak és az egyetemeknek, és a képzések tartalmát illetően is folyamatos egyeztetésre van szükség. A rektor megemlítette: ezt egyre nehezebben tudják megtenni, hiszen a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottságban (MAB) jelentős mértékben csökkent a vállalkozói szféra képviselete, így nincs túl sok beleszólásuk a képesítési kimeneti követelmények (kkk) kidolgozásába. Holott az lenne a kkk-k feladata, hogy

Szabó Gábor és Lados Tibor

Velünk a szabadság jár Önnek!

Az Oktatási Hivatal még két pódiumbeszélgetést szervez az oktatás és a munka világának kapcsolatáról: a második rendezvényt november 26-án, a harmadikat pedig december 17-én tartják meg.

JogtárMobil

SZÍJJÁRTÓ ANITA

A hazai képzések közötti eligazodást nagymértékben segítheti – itthon és külföldön egyaránt – a most készülő Magyar Képesítési Keretrendszer. Ez mintegy fordítóeszközként megfeleltethetővé teszi az egyik országban kiadott képestést egy másik, az európai rendszerhez csatlakozott ország képesítési rendszeréhez.

A Jogtár Magyar joganyagok adatbázisa már iOS platformon is elérhető ügyfeleink számára!

Több mint 177 000 dokumentum összes időállapotában kereshet.

Kedvenc joganyagait szinkronizálhatja iPhone/iPad eszközére.

www.jogtar.hu/jogtar-mobil

CompLex Kiadó Kft.


Tel.: (40) 464-565

Fax: (1) 464-5657

www.complex.hu

[email protected]

11

nemzetközi hírek


ESSCA — Nemzetközi sikertörténet a felsőoktatásban 20 éve Magyarországon a francia alapítású felsőoktatási intézmény „Az ESSCA budapesti kampuszának fő célja, hogy olyan kiváló menedzsereket, vezetőket képezzen, akik a mai, globalizált világunkban képesek a legjobb utak, megoldások megtalálására” – mondta el a 20 éves jubileum kapcsán dr. Catherine Leblanc, az ESSCA Csoport főigazgatója, az ESSCA Magyarország Alapítvány elnöke. Az ESSCA (École Supérieure des Sciences Commerciales d’Angers) Franciaország egyik első számú felsőoktatási intézménye, mely több mint 100 éves hagyománnyal büszkélkedhet. Az iskolát 1909-ben alapították Angers városában, ma pedig már négy kampusz áll a nívós oktatás szolgálatában: Angersben, Párizsban, Shanghaiban és Budapesten. Az ESSCA budapesti kirendeltsége nemzetközi konferenciával ünnepelte jubileumát október 4-én. „Az ESSCA budapesti kampuszának fő célja, hogy olyan kiváló menedzsereket, vezetőket képezzen, akik a mai, globalizált világunkban képesek a legjobb utak, megoldások megtalálására” – mondta el a 20 éves jubileum kapcsán Catherine Leblanc, az ESSCA Csoport főigazgatója, az ESSCA Magyarország Alapítvány elnöke. Az elnök hozzátette: „Az egyetem legnagyobb előnyének a nemzetköziség mondható: amellett, hogy francia és magyar diákok tanulnak itt, a világ minden tájáról érkeznek hallgatók. Az így kialakuló helyzet izgalmas és hasznos nemcsak a diákok és a professzorok, de a vállalatok számára is, hiszen hallgatóink három-négy nyelven beszélnek, és a képzés végére elsajátítják azt a nemzetközi vállalati kultúrát, amellyel később bármely országban megállják a helyüket.” Deli-Gray Zsuzsa, az ESSCA Magyarország Alapítvány igazgatónője kifejtette: „Évente nagyjából 70–80 hallgató tanul a budapesti kirendeltség bachelor és mesterképzésén is, további 100 hallgató jelentkezik a nyári programokra, a rövid programjaink keretében pedig mintegy 60 diák érkezik az ESSCA magyarországi kirendeltségéhez.” Oktatás a kelet-középeurópai országokban A konferencia egyik szekcióülésén Zilahy Gyula, a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdaságtu-

12

dományi Karának tudományos és nemzetközi dékánhelyettese az üzleti képzések változásairól adott elő. Mint elmondta: a globalizáció óriási hatást gyakorol ezekre a képzésekre, melynek következtében új üzleti modellek alakulnak ki, és a kommunikációnak is egy újfajta módja, a közösségi média került előtérbe. „A tanulás/tanítás terén is változások figyelhetők meg: a diákok egyre rövidebb ideig folytatnak tanulmányokat, sokkal családcentrikusabbak lettek, illetve a kurzusokon egyre inkább a csapatorientált feladatmegoldást részesítik előnyben az egyéni munkavégzés helyett” – fejtette ki a dékányhelyettes. Zilahy Gyula hozzátette: a Budapesti Corvinus Egyetem MBA-képzésére beiratkozott hallgatók egyre aktívabbak a tekintetben, hogy létrehozzák saját vállalkozásukat – így még több, a kurzusok során tárgyalt üzleti projektre van szükség, hogy fokozódjon a fiatalok vállalkozó kedve. „Fontos az is, hogy a mostani képzéseknek a korábbiaknál is gyakorlatorientáltabbnak kell lenniük – például elengedhetetlen, hogy a hallgatók tárgyalástechnikai készségeket sajátítsanak el. A cél pedig az, hogy az online oktatás megteremtése felé haladjunk” – összegezte a dékánhelyettes. Török Ádám, a Magyar Tudományos Akadémia rendes

tagja prezentációjában főként az egyetemi rangosokra helyezte a hangsúlyt. „Mindenképpen fel kell tennünk a kérdést, hogy van-e igazi verseny az egyetemek között, és az sem elhanyagolható dilemma, hogy voltaképpen mit is nevezünk egyetemnek” – mondta Török Ádám. A professzor hozzáfűzte: a rangsorok vizsgálatánál mindenképpen figyelembe kell venni az intézmény méretét, hiszen Magyarországon már a 20 ezer fő fölötti hallgatói létszámmal rendelkezők egyetemnek számítanak, míg egyes, nagyobb országokban csak akkor nevezhetők annak, ha 200 ezer vagy annál több hallgatóval bírnak. „Többek között emiatt sem reális az a kormányzati elképzelés, hogy a világ egyetemeinek rangsorában az első 200 között ott legyünk” – hangsúlyozta Török Ádám. Az összehasonlítást nehezíti továbbá, hogy három finanszírozási – állami, magán és alapítványi – formában működnek az intézményben, ebből következően eltérő lehetőségekkel. „Vegyünk egy egyszerű példát: csak az amerikai Johns Hopkins Egyetem kutatási célokra felhasználható költségkerete annyi, mint egész Magyarország kutatásra fordítható forrása. Többek között emiatt sem reális az a kormányzati elképzelés, hogy a világ egyetemeinek rangsorában az első 200 között ott legyünk” – hangsúlyozta Török Ádám.

A konferencia meghívott előadója volt Prőhle Gergely, az EU kétoldalú kapcsolatokért, sajtóért és kulturális diplomáciáért felelős helyettes államtitkára is. „Ha egy nemzetközi hírű francia intézmény Magyarországra jön, az egyben azt is jelzi, hogy fontosnak tartják ezt a tudományos és oktatási piacot. Az, hogy az ESSCA ezt ilyen korán tette, húsz évvel ezelőtt, különösen bölcs előrelátásról tanúskodik. A munkájuk, amellyel húsz éven át sikeresen fenn tudták tartani az intézményt, kormányzati elismerést érdemel” – mondta el Prőhle Gergely. A helyettes államtitkár megjegyezte: „A nemzetközi hallgatósereg növeli az ország és a régió láthatóságát, az országba és a régióba vetett bizalmat. Az innen kikerülő hallgatók jó eséllyel vezető gazdasági pozíciókba kerülnek”. Rövid és hosszú távú programok multikulturális környezetben Az ESSCA Magyarország Alapítvány három típusú programot kínál a hallgatók számára: egy féléves, nyári és rövid programokat, melyek közül az egy félévesek mind bachelor, mind pedig mester szinten elérhetőek. A bachelor szintű programot az ESSCA saját, harmadéves francia, illetve a partnerintézmények harmadéves hallgatói számára dolgozták ki, és gazdaságtudományi, valamint prespecializációs kurzusokat kínál. A mester szintű programban az ESSCA menedzsment szakos hallgatói, illetve a partnerintézmények mesterszintű diákjai vehetnek részt, a kurzusok nagy része a menedzsment szakirány kötelező és választható tantárgyai. Az iskola összes kurzusa interaktív, az elméletet a gyakorlattal ötvöző modul, amely vállalatlátogatásokat és business tervek kidolgozását is magában foglalja. A kurzusok egy része kelet-közép-európai orientációjú: a hallgatók betekintést kapnak a régió makro- és mikrokörnyezeti adottságaiba, valamint a térség vállalatainak stratégiai kérdéseibe és operatív gyakorlatába. A nyári

nemzetközi hírek



A berlini Humboldt Egyetem. Nehéz a nagyokkal versenyre szállni

időszakban három programot kínál az iskola, melyek mindegyike számos vállalatlátogatást, interkulturális csapatmunkát és szimulációs feladatokat tartalmaz az elméleti tananyag átadása mellett. A rövid programok testre szabottak: a partnerintézmények igényeinek és kéréseinek megfelelően két-három napos programoktól egészen az egy-kéthetes programokig kínálnak elméleti és/vagy gyakorlatorientált képzést. Szakjainak vonzereje többek között abban rejlik, hogy a pedagógiai programja multikulturális környezetben ötvözi a vállalatok által megfogalmazott igényeket és a szakmai képzés elvárásait. Fontos, hogy oktatógárdájában mind az egyetemi oktatók, mind pedig a vállalati vezetők képviseltetik magukat a helyes pedagógiai kompetenciák biztosítása érdekében, a diákok pedig a vállalatokkal kialakított kapcsolati hálózatnak köszönhetően hamar találnak szakmai gyakorlatot és diplomaszerzés után munkahelyet. Az ESSCA Magyarország Alapítvány hallgatói egyrészt az anyaintézmény francia hallgatói, másrészt a 168 partnerintézmény diákjai. Minden kontinensről érkeznek fiatalok – biztosítva az oktatás igazi nemzetköziségét. Egy-egy csoportban vagy kurzuson tizenöt-

húszféle nemzetiségű diák van jelen, amely az oktatás multikulturális jellege mellett azzal az előnnyel is jár a hallgatók számára, hogy megteremthetik a szociális és szakmai hálózatuk alapjait. Az ESSCA Magyarország Alapítványnál évente mintegy 250–300 diák tanul, nemzetközi hálózatában 47 ország 168 partnerintézménye található, 75 állandó professzort foglalkoztat, 470 meghívott előadóval és nemzetközi szakértővel dolgozik együtt, 2500 vállalattal alakított ki partnerkapcsolatot, a végzett hallgatók 96 százaléka 4 hónapon belül talál állást, 93 százaléka pedig elégedett megszerzett pozíciójával. Az alapítvány 11 700 tagot számláló alumni hálózatot működtet, melyek közül hétezer – Franciaországban vagy külföldön élő – tag aktívan részt vesz az iskola életében. Húsz éve Magyarországon Az ESSCA 1989-ben egy Franciaországban egyedülálló mester programot hozott létre a kelet-nyugati cserekapcsolatok menedzsmentje szakirányon, mely képzés célul tűzte ki, hogy egységes képet adjon az aktuális kelet-közép-európai átalakulásról a multikulturális környezetből érkező hallgatók számára. A Magyar Oktatási Minisztériummal és a Budapesti Közgaz-

daságtudományi Egyetemmel történt kapcsolatfelvételt követően 1992-ben körvonalazódott a kereskedelem és menedzsment területén dolgozó fiatal vezetők képzésének igénye, a frankofón területeken működő magyar és

francia vállalatok számára. A tárgyalásokat követően 1993ban létrejött az ESSCA Magyarország Alapítvány. Az ESSCA diákjai számára, akik a tanulmányaik során a harmadik évben kötelezően eltöltenek egy szemesztert külföldön, illetve a negyedik évük során ismét külföldre mehetnek hat hónapra, magyarországi részképzésben is tanulhattak. A diákok egy vagy két szemesztert tölthetnek az iskola budapesti kirendeltségén, illetve ezt kiegészítendően szakmai gyakorlaton is részt vehetnek a kelet-közép európai régióban. Az ESSCA húszéves magyarországi jelenléte során a világ minden tájáról érkező diákokon kívül több mint 1500 közép-európai és magyar diákot képzett. Többségük jelenleg a kereskedelem vagy a menedzsment területén vezető pozíciót tölt be. SZÍJJÁRTÓ ANITA

Ez igen!

Alapszolgáltatásként Ez igen! az összes BH, EBH, ABH Alapszolgáltatásként a Jogtáron az összes BH, EBH, ABH www.jogtar.hu a Jogtáron www.jogtar.hu

CompLex Kiadó Kft.


Tel.: (40) 464-565

Fax: (1) 464-5657

www.complex.hu

[email protected]

CompLex Kiadó Kft.


Tel.: (40) 464-565

Fax: (1) 464-5657

www.complex.hu

[email protected]

13

nyelvtanulás


Változik a kis érettségik rendszere Szerbiában Annak ellenére, hogy október 20-ára ígérte, a szerb oktatási minisztérium még mindig nem tájékoztatta az intézményeket arról, milyen változásokra számíthatnak a kis érettségivel kapcsolatban. Az iskolákban a nyolcadikos diákoknak várhatóan a szerb nyelv és a matematika mellett egy harmadik, „kombinált” tesztet is ki kell majd tölteniük. „Be kell fejezni a Mickey Mousediplomák körüli sznobizmust” David Cameron brit miniszterelnök a napokban felszólította a briteket, hogy ne ítéljenek el bizonyos diplomákat csak azért, mert nem a hagyományos akadémiai képzésben megszerzett tudást igazolják. „Több éve kialakult egyfajta sznobizmus a britek körében bizonyos, például az ének-zene és a golfoktatói/-menedzseri tanulmányok után megszerzett diplomákat illetően. Ezekről a szakokról az emberek úgy vélik, valami nincs rendben velük. Nem tudjuk biztosan megmondani, hogy mely diplomák értékesek. Éppen ezért be kell fejezni ezt a sznob viselkedést” – hangsúlyozta David Cameron. A brit miniszterelnök hozzáfűzte: a magasabb tandíjaknak köszönhetően a diákok jóval megfontoltabbak a tekintetben, mely szakkal biztosíthatják jövőjüket. (Forrás: telegraph.co.uk) Adócsökkentés a francia iskolások és szüleik számára A francia Közgyűlés nemrég döntött úgy, hogy visszaállítja az adócsökkentést a diákok, illetve a szüleik körében – ez összesen 1,15 millió háztartást érint az országban. Az intézkedés ellen mind a bal, mind a jobb oldal tiltakozott. A tiltakozásnak minden bizonnyal az az oka, hogy az adócsökkentés 435 millió euró terhet róna a költségvetésre, a családok ugyanis valóban jelentős kedvezményhez juthatnának: 61 euró az általános iskolások, 153 euró a középiskolába járók és 183 euró a felsőoktatásban tanulók után járna. A csökkentés összesen 1,15 millió háztartást érintene. (Forrás: lefigaro.fr) Jövőre háromnapos lesz az Educatio kiállítás Ismét megrendezik az egyetemek, főiskolák seregszemléjét, jövőre immár három napon keresztül várják az érdeklődőket a 14. Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállításon, a Papp László Budapest Sportarénában. A várható látogatói szám miatt döntöttek úgy, hogy egy nappal tovább tart a rendezvény, így 2014. január 16-18. között lehet válogatni az intézmények között. A programban külön figyelmet kapnak a mester- és doktori képzések.

14

Nagy árat kell fizetni a nyelvtudásért Az uniós átlaghoz képest Magyarországon az egyik legalacsonyabb a felnőtt lakosság körében az idegen nyelvet beszélők száma, ez az arány nagy eséllyel tovább csökken, ha a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) tervei szerint jóval kevesebb helyen, sokkal drágábban lehet majd nyelvet tanulni. A kabinet ugyanis minőségbiztosítás címén nagyon nehezen teljesíthető feltételeket állít a nyelvoktatásra specializálódott vállalkozások számára. Egyes felvetések szerint a cél az lehet, hogy négy-öt nyelviskola kezébe kerüljön az egész piac. Az akkreditáció megszerzése már eddig is nagyon komoly kihívást állított a képző intézmények elé, melyek közül jó néhány vállalkozás inkább nem is akkreditáltatta magát, vállalva az ezzel járó következményeket: azt, hogy tevékenységük nem lehet áfamentes, és nem vehetnek részt uniós vagy magyar köz-

pénzből finanszírozott oktatási programokban. A néhány tízezer forintos lajstromba vételi díjért viszont legálisan tudtak működni. Az új felnőttképzési törvény hatályba lépésével azonban csak akkreditált nyelviskolák működését engedélyezik, méghozzá nem is akármilyen áron: az NGM rendelettervezete sze-

rint a képzési vállalkozásoknak intézményi és programakkreditációért is fizetniük kell, előbb egy 103 ezer forintos alapösszeget, majd képzésenként egy 68 ezer forintos kiegészítő programengedélyezési díjat. Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület elnöke szerint a jelentkezők igényeihez alkalmazkodó, többféle óra-

nyelvtanulás


rend szerint több nyelvet oktató vállalkozásnak sok százezres teher lehet ez a díjtétel, nem beszélve a csak egy-két nyelvet tanító, néhány tanárt foglalkoztató mikrovállalkozásokról. Bár az engedély az eddigi négy évhez képest örökre szól, a piacon maradáshoz a nyelviskoláknak időről időre rengeteg pénzt kell költeniük. A tervezet szerint egyébként „minőségbiztosítási szempontból” kétévente auditálná az iskolákat a Nemzeti Munkaügyi Hivatal kirendelt szakértője, aki annak működése mellett a programokat is ellenőrizné. A képző intézményeknek a hatályos jogszabály szerint vagyoni letétet kell képezniük – a rendelet tényleges életbe lépését követően azonnal –, melynek mértékét az új részletszabályokban határoznák meg. A tervezet szerint a képzési szolgáltatóknak előző évi árbevételük nettó hat százalékát, de legalább kétmillió forintot kellene letétbe helyezniük – ez azt a célt szolgálja, hogy amennyiben a képzőhely időközben csődbe megy, úgy a hallgatók visszakaphassák a kieső képzési időnek megfelelő tandíjat. Ez ugyanakkor a kicsi, négy-öt tanárt foglalkoztató iskolák számára kigazdálkodhatatlan összeget jelent. Arról nem is beszélve, hogy ezeknek a nyelvi stúdióknak nincs erre fordítható tőkéjük, így a jogszabály életbe lépése ellehetetleníti működésüket. Ki jár jól az új rendszerrel? Ennek fényében jogosan merül fel a kérdés, hogy az új rendszer kinek is kedvez tulajdonképpen. Jelen esetben az a pár tucat oktatási stúdió jár jól, amely az elmúlt egy év uniós pályázatainak befutója volt. Számukra ugyanis biztosan nem jelent majd nagyobb megterhelést az akkreditációs eljárás, illetve a banki letét. A szabályozás egyik célja tehát az lehet, hogy 4-5 szereplő kezébe helyezze a nyelviskolák tevékenységét. A kisebb stúdiók ellehetetlenítésével ugyanis egy szűkebb kör marad talpon. A szereplők nagymértékű csökkenésével, illetve a magas akkreditációs és egyéb költségek

nyomán jelentősen megugrik majd a nyelvi képzések ára is. Ennek eredményeként pedig jelentősen csökkenhet a tanfolyamokra jelentkezők száma, ami azért elkeserítő, mert jelenleg az uniós átlaghoz képest Magyarországon az egyik legalacsonyabb a felnőtt lakosság körében az idegen nyelvet beszélők száma. Minden évben hangos tőle a sajtó, hogy a felsőoktatási intézményekben abszolutóriumot szerzett hallgatók jelentős része éppen nyelvvizsga hiányában nem tudja átvenni a diplomáját, ami jelentősen rontja elhelyezkedési esélyeiket is. Arról nem is beszélve, hogy jelenleg minden munkáltató alapfeltételként jelöli meg az idegennyelv-ismeretet. Pénznyelő A négy évre megadott, átlagosan félmillió forintos eljárással megszerezhető akkreditációra eddig csak akkor volt szükség, ha az adott nyelviskola államilag támogatott képzésre is pályázni akart. Az új rendelettel az akkreditációt ugyan végleg kiadják, de kétévente felül kell majd vizsgáltatni, vélhetően az intézmények költségére. Aki már rendelkezik intézményi, vagy programakkreditációval, annak lejártáig azt nem érinti a változás – nekik legkésőbb 2015 márciusa után kell majd az új szabályoknak megfelelniük. Ne felejtsük el a bevétel hat százalékát, de minimum kétmillió forintot kitevő letétet sem, melyet csőd esetére írnak elő, ebből fizetnék ki ugyanis a tanfolyam nélkül maradt ügyfelek befizetéseit. Elképzelhető, hogy a későbbiekben a letétre egy biztosítási konstrukciót is kialakítanak, ugyanakkor ez is több százezer forintos költséget jelenthet majd egy átlagos nyelviskolának. Az ágazatban görgetett adósságok így nagy eséllyel tovább nőhetnek. Mintegy százezer ember szinte ingyen tanulhat nyelvet A tavaly decemberben indított uniós támogatású „Tudásod a jövőd” program miatt is rosszul járnak a nyelviskolák, hiszen a

mintegy százezer ember számára szinte ingyenes nyelvtanulási lehetőséget biztosító nyelvtanfolyamokkal elszívják a fizetős képzéseket biztosító intézmények elől a diákokat. Nagy Zoltán, a Katedra Nyelviskola vezetője a „Tudásod a jövőd” program kapcsán azt nyilatkozta, hogy Budapesten egy-két perc alatt betelnek a helyek, és a vidéki városokban is csupán pár napjuk van a jelentkezőknek. Annak ellenére, hogy a program eredeti célja az volt, hogy munkanélkülieknek, kismamáknak, romáknak és rossz anyagi körülmények között élőknek, valamint a 45 éven felülieknek biztosítson nyelvtanulási lehetőséget, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke, Salusinszky András szerint a rendszer csak azt rögzíti, hogy ki mikor jelentkezett, így nem a szociális helyzet, hanem a gyorsaság dönti el, ki kezdheti meg a támogatott tanfolyamokat. Hangsúlyozta, hogy a projekt legnagyobb vesztesei ugyanakkor a képző intézmények, hiszen a nyelvet tanulni vágyók decem-

ber óta nem jelentkeznek fizetős képzésekre annak reményében, hogy esetleg bejuthatnak az ingyenes tanfolyamokra. A 12,5 milliárd forintból finanszírozott program csak a kiválasztottak szűk körének biztosított rendkívüli lehetőséget, melynek során eddig 8 milliárdot osztottak ki: 2,8 milliárdon 150 cég osztozik, a fennmaradó rész javát pedig 12 cég között osztották el, melyek között nagy múltú nyelviskolák ugyanúgy megtalálhatóak, mint oktatási tapasztalattal nem rendelkező intézmények, valamint kis belvárosi iskolák. Az sem ritka, hogy a kiválasztottak végül alvállalkozó magániskolákkal és magántanárokkal oldják meg a feladatot. A Nyelvtudásért Egyesület elnöke még az Indexnek nyilatkozta, hogy ráadásul sok nyertes 16 fős programokkal nyert, noha a hatékony nyelvtanítást még lehetővé tévő csoport legfelsőbb létszámát a szakma a 12 főnél húzza meg. FILÁKOVITY RADOJKA

„FÖLDRE NÉZŐ SZEM, ÉGRE NÉZŐ LÉLEK”

KARÁCSONYI KONCERT A Gárdonyi Emlékév ünnepélyes záró eseménye, a Gárdonyi Géza Zeneszerzői Pályázat döntője Közreműködnek az MR Szimfonikusok, az MR Énekkar és az Egri Érseki Fiúkórus

2013. DECEMBER 23. 19.00 A megújult Zeneakadémia Nagyterme Jegyek kaphatók: www.zeneakademia.hu

karacsonyikoncert_95x130mm.indd 1

15

11/6/13 6:00

nyelvtanulás


Fotó: Hajnal András

A nyelvtanulás elkötelezett nagykövetei A magyarok csupán ötöde rendelkezik nyelvtudással, minden hatodik magyar tudja csak elmondani magáról, hogy beszél egy idegen nyelven. Pedig olyan szolgáltatóközpontok jönnének Magyarországra, akik nem az egy, hanem a két nyelven beszélőkre pályáznak. A nyelvtanulás iránti érdeklődés és elkötelezettség erősítésének céljával indította el Nyelvi Nagykövet programját az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham), melynek Oktatási és Munkaügyi Bizottságának elnökével, Juhos Andreával beszélgettünk.

hozzáadott értéket képviselő iparágak számára vonzó célponttá tenni, akkor a magas szintű szakmai felkészültség mellett kénytelen leszünk idegen nyelveket is beszélni, ez alapvető elvárás egy bizonyos szint fölött.

nyelven kommunikálni. Főként a fiatalok, de nem csak a fiatalok. Másrészt a személy alkalmazhatóságát is nagyban javítja az, hogy beszél-e idegen nyelveket.

ASZ: Ezért is indult el a nyelvi nagykövet program. De a nyelvórák, nyelvtanfolyamok forgatagában milyen pluszt tud adni egy ilyen programsorozat?

ASZ: És a bennmaradást is segíti.

J. A.: A program által nyújtott legfontosabb plusz egyértelműen a személyes példamutatás. Neves vállalati szakemberek saját példájukon keresztül mutatták be, hogy mire jutottak a nyelvtudás segítségével. Magasan kvalifikált munkavállalók, köztük felsővezetők, ügyvédek, jogászok, pénzügyi és HR vezetők csatlakoztak a programhoz az AmCham tagságából, és szerencsére Budapest mellett több vidéki városba is eljutottunk, például Szombathelyre, Székesfehérvárra vagy Orosházára. Önmagáért beszél az is, hogy 3800 diákot értünk el a programmal. A kamara tagvállalatainak önkéntesei összesen 45 iskolában jártak: eddig 126 nyelvi nagykövet áldozta a szabadidejét ezért a programért. Saját példánkon keresztül mutatjuk be, mi volt a személyes hozadéka annak, hogy jól beszélünk idegen nyelveket. Összesen 210 tanórát látogattunk meg, csaknem 60 cégünk delegált önkénteseket, köztük öt olyan vállalat is, ahonnan több mint tízen csatlakoztak (Budapest Bank, GE, Morgan

Aktív Szemeszter: A nyelvtudás jelentőségével nem csak, mint a Nyelvi Nagykövet program egyik önkéntese találkozott, karrier-tanácsadóként is tudja, ma nyelvtudás nélkül nagyon nehéz érvényesülni. Mégsem látjuk, hogy a magyarok próbálnának tenni a fenyegető teljes leszakadás ellen. Juhos Andrea: Magyarországon sajnos még mindig nagyon kevesen beszélnek idegen nyelvet, a legutóbbi statisztika szerint a lakosság 17 százaléka mondja azt magáról, hogy beszél legalább egy idegen nyelvet, hat százalék pedig azt, hogy kettőt. A nyelvtudás azonban két szempontból is fontos, egyrészt Magyarország versenyképessége nagyban függ a nyelvet beszélő munkaerőtől. Amikor egy cég magyarországi befektetésről dönt, az adózás, a földrajzi elhelyezkedés és az infrastruktúra helyzetének mérlegelése mellett azt is megvizsgálja, képes-e a munkaerő idegen

J. A.: Persze, hiszen ha szervezeti átalakulás zajlik, az is egy szempont, hogy ki az, aki jól beszél idegen nyelven. ASZ: Mi igazolja, hogy az idegen nyelvtudás és a versenyképesség ilyen szorosan összefügg? J. A.: Szemmel látható, hogy a szolgáltatóközpontok bővülő magyarországi iparága olyan munkaerőt igényel, melynek tagjai a magyaron kívül két nyelven beszélnek, miközben előnyt jelent egy harmadik, egzotikus nyelv ismerete: például a norvég, vagy a litván nyelvtudás. Emellett pedig, ha célunk Magyarországot egy az innovációt, a magas

A programot 2011 februárjában indította az Amerikai Kereskedelmi Kamara az Emberi Erőforrások Minisztériumának támogatásával. Az Amerikai Kereskedelmi Kamara az egyik legnagyobb külföldi kamara Magyarországon, 400 tagja van, köztük amerikai, nemzetközi és magyar vállalkozások.

16

Stanley, Hewlett-Packard, K&H Bank). Büszkék vagyunk arra is, hogy a program 2012-ben elnyerte a PR Szövetség mintaértékű CSR-díját. Ezeket a sikereket ünnepeltük meg több mint 100 budapesti és vidéki iskolával közösen október 16-án a Parlamentben, ahol a 100 résztvevő diákkal többek között Benedek Tibor szövetségi kapitány is beszélgetett sikerről, kitartásról, szorgalomról. ASZ: De mégis hol rontjuk el? Hiszen nem nagyon tudjuk hasznosítani az iskolában megszerzett ismereteket. J. A.: Az jó, ha korán kezdenek el idegen nyelvet tanulni a gyerekek, bár a kisebb vidéki óvodákban kevés angol nyelvű csoport indul. Két-négyéves korban lehetne a legnagyobb hatást gyakorolni, kutatások bizonyítják, hogy a kétnyelvű szülők gyermekei nem csak nyelvi, hanem intellektuális előnyt is élveznek. A jövőben nem csak a nyelvet tanulják majd könnyebben, hanem minden mást is. Éppen ezért nagyon korán el kellene kezdeni a nyelvoktatást, támogatnám, ha a közszolgálati tévében nem csak szinkronizált programok futnának. Azokban az országokban ugyanis, ahol nem fordítanak le mindent, sokkal jobban beszélnek az emberek idegen nyelveken. Közben az iskolai oktatás is kívánnivalót hagy maga után, elég kevés az idegen nyelvi órák száma az iskolákban, illetve túl nagy csoportokban zajlik az oktatás. Nagyon kevés szülő tudja

nyelvtanulás


megengedni azt is, hogy anyanyelvi közegbe küldje gyermekét. Karrier-tanácsadóként viszont mindenkinek azt javaslom, hogy akár fél évet halasztva, de menjen el külföldre tanulni vagy dolgozni. És nem feltétlenül a szakmában, nem szégyen, ha valaki fél évig pizzafutárkodik Londonban. Sajnos ehhez azonban nem vagyunk elég mobilak. Az is jó megoldás lenne, ha kevesebb mozifilmet szinkronizálnának. A nyelvtanulás tehát egy tudati dolog, elhatározás kérdése. ASZ: Na meg a pénzé, sok esetben. J. A.: Lehet persze nyelviskolában is nyelvet tanulni, de én éppen erről meséltem a szakközépiskolában, ahova mentem, hogy számos ingyenes megoldást is találhatunk. Fontosnak tartottam, hogy ne egy elitgimnázium diákjait célozzam meg, akik eleve jobb lehetőségeket élveznek, hanem éppen azoknak, akik a kedvezőbb megoldásokat keresik. Arról beszéltem, hogy nem kizárólag a nyelvóra a nyelvtanulás terepe. Nézzen angol filmeket angol felirattal, olvasson angolul, a youtube-on számos előadást is megtekinthet, találjon

valakit, akivel angolul csetelhet, vagy csatlakozzon idegen nyelvi beszélgetős klubokhoz. ASZ: Ma angol nyelvtudás nélkül nem is lehet elhelyezkedni a munkaerőpiacon. Milyen nyelvtudást várnak el pontosan a munkáltatók? J. A.: A munkaerőpiac arra vár, hogy valaki kommunikálni tudjon, hogy egy megbeszélést komfortosan, magabiztosan le tudjon folytatni. Ez nem feltétlenül esik egybe a nyelvvizsgával. Ehhez lenne jó az élő nyelvtudás, amit itthon is meg lehet tanulni, külföldön pedig ráerősíteni. Az elvárások ellenére még mindig nem elég jó a magyarok nyelvismerete, a frissdiplomások, főleg a műszaki végzettségűek körében még mindig nagy a probléma. ASZ: Az Európai Unióban az utolsók vagyunk a nyelvtudást illetően. J. A.: Nyilván mi nehezebb helyzetben vagyunk, mint sok más uniós tagállam, egy románnak sokkal könnyebb megtanulnia egy neolatin nyelvet, mint nekünk. De ez ellen tenni kell, ha nem akarunk végképp lemarad-

ni. Ha egy szolgáltatóközpont idejön, mérlegelnie kell, hogy fel tud-e venni 200-300 két nyelven beszélő munkaerőt. És ha úgy látja, hogy nem, máshol próbálkozik. ASZ: Saját példákon keresztül mutattuk be a program során, hogy érdemes nyelvet tanulni. Miként segítette Önt a nyelvismerete? J. A.: Én szerencsés helyzetben voltam, mert angol nyelvtanárként végeztem. ASZ: De odáig is el kellett jutni. J. A.: Igaz. A Trefortban tanultam, ahol nagyon jó tanárok oktattak engem, és szerintem ez meghatározó. Amikor fakultációt

választottam, angolra és oroszra mentem, majd megnyertem az angol OKTV-t, oroszból pedig a hetedik lettem. Így az angolorosz szakra nem is kellett felvételiznem. Jelenleg egy amerikai humánerőforrás-fejlesztő cég hazai divízióját vezetem, de persze nem vettek volna fel, ha például nem tudtam volna angolul megírni egy üzleti tervet. Történelmi esély volt ez akkor nekem és azoknak, akik 89-90-ben próbáltak először szerencsét a munkaerőpiacon. Bejöttek ugyanis azok a nagy cégek, melyek az angolul, németül vagy franciául beszélő munkaerőt keresték, néhány kivételtől eltekintve pedig az akkori frissdiplomások feleltek meg a kitételnek. TAKÁCS ERZSÉBET

Magyarországon a 2013-2014-es őszi félévben 24.831 felsőoktatási képzésen tanul külföldi hallgató. Mivel azonban egy diák több képzésen is részt vehet, valamivel kevesebben, összesen 24 565 külföldi folytat tanulmányokat Magyarországon a felsőoktatásban. A legnagyobb számú, ugyanazon nemzethez tartozó hallgatói szám a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolán van jelen: 1200 francia állampolgár tanul ugyanis az intézményben.

tánckoncert újévi gálaműsor

2014. január 4. (szombat) 19 óra Szolnoki Városi Sportcsarnok Vezényel:

Izaki Maszahiro Közreműködők: Szolnoki Szimfonikus Zenekar Nemzeti Énekkar – Karigazgató: Antal Mátyás Budapesti Ifjúsági Kórus – Karigazgató: Gerenday Ágnes Budapest Táncszínház – Koreográfus: Raza Hammadi Szolnoki Bartók Béla Kamarakórus – Karigazgató: Molnár Éva Mozdulat Táncműhely – Koreográfus: Szitt Melinda Szolnoki Kodály Iskola Gyermekkara – Karigazgató: Juhászné Zsákai Katalin Műsorvezető, házigazda: Ókovács Szilveszter operaénekes, Magyar Állami Operaház főigazgatója

A 2013-as bicentenáriumi Verdi-év méltó zárása az immár hagyományosan januárban – ezúttal harmadik alkalommal – megrendezésre kerülő újévi tánckoncert, a Szolnoki Szimfonikus Zenekar összművészeti megaprodukciója. A művészeti értékekben gazdag műsor összeállításában is hagyományőrző, hiszen ezúttal az opera- és balettirodalom legnagyobb klasszikus mestereinek, Verdi és kortársainak – Wagner, Ravel, Bizet és Csajkovszkij – műveiből csendülnek fel részletek, vizuális látványelemekkel tarkítva. A „Bolero – tánckoncert” kísérletező és újító, az opera világának egy populárisabb oldalról történő 17 megközelítésében – koncerttermekben szokatlan módon – koreográfiával kiegészített előadáson több száz zenész, énekes és táncos közreműködésével valósul meg.

www.szolnokiszimfonikusok.hu

Bolero

verseny


Foglalkozzunk a foglalkoztatással!

Az Európai Parlament Tájékoztatási Irodája által szervezett fórum résztvevői Hainburgban, 2012. június (Forrás: EP TI)

Foglalkoztat a jövőd? Foglalkozol a munkahelyteremtés és a fiatalkori munkanélküliség elleni küzdelem témáival? Szeretnéd megismerni az Európai Parlament (EP) munkáját? Elgondolkoztál már azon, mivel segíthetnéd hátrányos helyzetű diáktársaid? Érdekel, hogy mit tehetsz azért, hogy megvalósíthasd álmaidat? Tudni akarod, hogy miért fontos az európai parlamenti választás? Ezekkel és hasonló kérdésekkel foglalkozik az a Határközi Állampolgári Fórum, amelyet idén november 11-én rendeznek meg az Európai Parlament ausztriai, szlovák és magyar Tájékoztatási Irodái Győrben, a Széchenyi István Egyetemen. A TRIPARTITE fórum angol nyelven zajlik, így a külföldi diákok és az angol nyelvet tanulók is sokat profitálhatnak belőle. A téma: „Európa jövője: Foglalkoztatás. Foglalkozzunk vele! Fókuszban a fiatal generáció”. Az első hasonló fórumnak tavaly nyáron az ausztriai Hainburg adott otthont. Akkor jellemzően győri középiskolások közül

18

kerültek ki a magyar résztvevők, akiket már az odautazás alatt is hasznos bemelegítő feladatokkal láttak el a szervezők. Az interaktív rendezvényen az osztrák, szlovák és magyar diákok workshopjellegűen, vegyes csoportokban dolgozták fel a különféle kérdésköröket. Külön öröm és büszkeség, hogy a magyar diákok magas szintű felkészültségről tettek tanúbizonyságot. Az idei fórumon a szervezők most a felsőoktatásban résztvevőkkel szeretnék megismertetni az Európai Parlament munkáját a munkahelyteremtés, illetve a fiatalkori munkanélküliség elleni küzdelem területén, kitérve a hátrányos helyzetűek foglalkoztatási

helyzetére is. A fórum kiemelt témaköre mellett különös figyelmet kapnak a jövő évi európai parlamenti választások is. Az EP Tájékoztatási Irodái által szervezett fórumokon az állampolgárok és az európai parlamenti képviselők, uniós szakértők közvetlenül találkozhatnak egymással és megvitathatják a hétköznapi életet leginkább érintő európai uniós kérdéseket. Ezek a rendezvények ideális lehetőséget biztosítanak arra, hogy az állampolgárok a lakóhelyükhöz minél közel, közvetlen formában tájékozódhassanak az EP tevékenységéről. A vitafórumok azért is hasznosak, mert fokozzák az általános

párbeszédet, különös tekintettel a résztvevők és a politikai intézmények közötti véleménycserére, valamint érzékeltetik az Európai Parlament munkájának nemzeti, regionális és helyi szintű hatásait. Az Európai Parlament ausztriai, szlovákiai és magyarországi Tájékoztatási Irodáinak közös fórumára a három ország középiskolásokból, egyetemistákból és kísérő tanáraikból álló csoportok önállóan, de háttéranyag segítségével készülnek fel. Az angol nyelvű eseményen a résztvevők feltehetik a témával kapcsolatos őket leginkább foglalkoztató kérdéseiket az előadóknak. ASZ

nagyító

aktív szemeszter 2013. november—december

A Heti Válasz és az Educatio Nonprofit Kft. első alkalommal jelentet meg közös felsőoktatási rangsorkiadványt. Az idei kiadvány a korábbi évek Heti Válasz-rangsoraival ellentétben egyetlen rangsorolási dimenzióra, a felvett hallgatók kiválóságára fókuszál, azt igyekszik minél több mutató felhasználásával bemutatni. A rangsorok a 2013-as általános felvételi eljárásban legnépszerűbb – legtöbb első helyes nappali jelentkezőt vonzó – 15 alapszakra felvett hallgatók kiválóságát mutatják be. A melléklet ezen felül számos érdekes olvasmányt is kínál: mennyibe kerül egyetemistának lenni Bécsben, Párizsban és Londonban, melyik intézmény diplomája ér a legtöbbet, milyen lehetőségei vannak a magyar diákoknak külföldi ösztöndíjakra? FELVI-LISTÁK DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS TANÁRPORTRÉK

FELSÔOKTATÁSI

RANGSOR 2013

Szakmai partner

Keresd a

november 28-i Heti Válaszban!

19

kultúra


Pezsgő kulturális élet az egyetemeken és a főiskolákon A Szegedi Tudományegyetemen még külön Kulturális Irodát is létrehoztak azzal a céllal, hogy az egyetemi polgárokat bevezesse a magyar és az európai művészetekbe, kultúrába. Összeszedtük a legjelentősebb kulturális programokat a hazai felsőoktatási piacon.

Programok a kulturális sokszínűség jegyében Hangsúlyos szerepet kapnak a nemzetközi kulturális programok a számtalan idegen nyelvet oktató Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán is, ahol októberben például nemzetközi kulturális fesztivált rendeztek „Kultur Bridge” címmel. A tolerancia, sokféleség, megismerés égisze alatt megrendezett fesztiválon 15 ország – Amerika, Argentína, Ausztria, Bulgária, Észtország, Finnország, Franciaország, Izrael, Kína, Korea, Malajzia, Olaszország,

Oroszország, Örményország és Szlovákia – hagyományaival és érdekességeivel ismerkedhettek meg a látogatók. Napközben számtalan programmal, többek között modern és tradicionális táncokkal, étel- és italkóstolóval várták az érdeklődőket, de volt

nyílt napján, melynek alkalmával egy hosszú távú kulturális együttműködés is született a két intézmény között. Ennek keretein belül többek közt kedvezményes bérletkonstrukciókról, valamint a nyílt naphoz hasonló programok szervezéséről egyeztek meg. Az

Megújult a Zeneakadémia: többéves munkálatok után nyitotta meg kapuit.

fotókiállítás, sportprogram és esti koncert is. Tizenkét nemzet nagykövetsége és kulturális intézete is képviseltette magát az ingyenes fesztiválon, melyen a nyelvtanulási lehetőségekről is tájékoztatták a fesztiválozókat. De említésre méltó az egyetem Indoeurópai Nyelvtudományi Tanszékének az Indiai Köztársaság Nagykövetségével tartott, India népeiről, irodalmáról, vallásairól, művészetéről szóló ismeretterjesztő előadássorozata. „Színház az egész világ…” A színházi kulisszák világába nyerhettek bepillantást a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) hallgatói a Szegedi Nemzeti Színház


Filmklub a BKF-en Hatalmas népszerűségnek örvend a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola filmes szakjainak nyilvánosan látogatható szemináriuma, a Fényíró Filmklub, melynek célja, hogy a fiatal generációhoz is közel hozza a magyar filmművészet kortárs alkotóit és műveiket. Az est vendége minden alkalommal egy-egy filmrendező, vagy operatőr – a rég nem látott, vagy be sem mutatott filmjeiket vetítik le, melyet követően egy filmes tanár beszélget a vendéggel a mű megvalósítása kapcsán felvetődő kérdésekről. Az utolsó szemináriumok vendégei Hajdu Szabolcs rendező, Nagy András operatőr és Gárdos Péter filmrendező voltak, de az idei évben még többek közt az On The Spot dokumentumfilmeseivel, Cseke Eszterrel és S. Takács Sándorral, valamint Jancsó Miklóssal is találkozhatnak az érdeklődők.

SZTE egyébként kiemelt figyelmet szentel a jövő értelmiségének kulturális nevelésére is, ezért hozta létre a Kulturális Irodát, melynek legfontosabb feladata, hogy az egyetemi polgárokat bevezesse a magyar és az európai művészetekbe, kultúrába. Célja, hogy közel hozza a komolyzenét, a színházat, az előadó-művészet különféle válfajait, a könnyűzenét, a képzőművészetet; biztosítsa, sőt, növelje az egyetemi kulturális élet megszokott színvonalát és emellett a város lakosságával is megismertesse az egyetemi kulturális akciókat. Az iroda által szervezett kiemelt rendezvény a nagy hagyományokkal bíró Őszi Kulturális Fesztivál – mely egy

hónapig az egyetemi kultúrára koncentrál programjaival, és a helyi előadókon kívül országosan jegyzett programok is megmutatkoznak, de fellépnek külföldi vendégművészek is, valamint az Egyetemi Tavasz, mely leginkább a tudományos életből merít. Pécsett a fiatal művészettörténészek mutatkoztak be A fiatal művészettörténészek számára rendezett konferenciát október 25-27. között a Pécsi Tudományegyetem a CentrArt Művészettörténészek Új Műhelye Közhasznú Egyesülettel és az Entz Géza Művelődéstörténeti Alapítvánnyal karöltve. A rendezvény egyébként egy konferenciasorozat negyedik állomása: a Fiatal Művészettörténészek I. Konferenciáját 2007 őszén az Entz Géza Művelődéstörténeti Alapítvány szervezte meg Kolozsváron. 2009-ben a CentrArt Egyesület csatlakozásával a kezdeményezés nemzetközi konferenciasorozattá bővült, ugyanakkor döntés született arról, hogy a jövőben váltakozva zajlik magyarországi, illetve erdélyi helyszíneken. Az ülésszaknak 2013-ban a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kara adott otthont. A konferenciára végzett egyetemi hallgatók, mesterszakos diákok, doktoranduszok és fiatal kutatók jelentkezhettek, művészettörténeti kutatásaik új eredményeivel. A konferencián téma és korszakmegkötés nem volt, ugyanakkor a szervezők az idei konferencia programjában örömmel vették Pécs múzeumi és műemlékvédelmi gazdagságához, illetve a szervező egyetem profiljához kapcsolódóan muzeológiai, műemlékvédelmi és kortárs művészeti kérdések tárgyalását. FILÁKOVITY RADOJKA

IMPRESSZUM Megjelenik az egyetemi és főiskolai lapok terjesztési pontjain, országosan. Online-megjelenés: www.szemeszter.hu Kiadja: MESE Kommunikációs Kft. Felelős kiadó: a Kft. ügyvezetője Takács Erzsébet, főszerkesztő

20

Munkatársak: Csákvári Zsigmond, Filákovity Radojka, Nagy Zsóka, Szíjjártó Anita Lapterv és tördelés: Shortcut design Szerkesztőség: 1055 Falk Miksa u. 1. Tel.: 0620/3546785

E-mail: [email protected] Értékesítés: Shortcut Communications Kft. Tibenszky Móni Lisa, ügyfélkapcsolati igazgató E-mail: [email protected] www.shortcut.hu A szerkesztőség a hirdetések tartalmáért nem vállal felelősséget.

Felsőoktatás újratöltve

Recommend Documents