Polónyi István:
Felsőoktatás, munkaerőpiac, foglalkoztathatóság Mit díjazna a munkáltató? Sikertörténetek a munkaerő-piac orientált felsőoktatás témájában Tempus Közalapítvány 2012. Január 30.
Amiről szó lesz: • A felsőoktatás tömegesedése, • a tömegesdés hatása a diplomások munkaerőpiacára, • a diplomások foglalkoztatását, foglalkoztathatóságát befolyásoló tényezők, • mindez hogyan hat vissza a felsőoktatási képzésre, • egy empirikus kutatás tanulságai.
A FELSŐOKTATÁS TÖMEGESEDÉSE
A 100 ezer lakosra jutó hallgatólétszám az USAban és Magyarországon
200000
2004./05
2000./01
1995./96
1990./91
1980./81
1970./71
1960./61
300000
1950./51
350000
1 94 6 /4 7 19 47 /4 8 19 48 /4 9 19 49 /5 0 19 50 /5 1 19 51 /5 2 19 5 2 /5 3 1 95 3 /5 4 19 54 /5 5 19 55 /5 6 19 56 /5 7 19 5 7 /5 8 19 58 /5 9 19 5 9 /6 0 19 60 /6 1 19 61 /6 2 19 62 /6 3 19 63 /6 4 19 6 4 /6 5 1 96 5 /6 6 19 6 6 /6 7 19 67 /6 8 19 68 /6 9 19 69 /7 0 19 70 /7 1 19 7 1 /7 2 1 97 2 /7 3 19 7 3 /7 4 19 74 /7 5 19 75 /7 6 19 7 6 /7 7 19 77 /7 8 19 7 8 /7 9 1 97 9 /8 0 19 80 /8 1 19 81 /8 2 19 82 /8 3 19 8 3 /8 4 1 98 4 /8 5 19 8 5 /8 6 1 98 6 /8 7 19 87 /8 8 19 88 /8 9 19 89 /9 0 19 9 0 /9 1 1 99 1 /9 2 19 9 2 /9 3 1 99 3 /9 4 19 94 /9 5 19 9 5 /9 6 19 96 /9 7 19 9 7 /9 8 1 99 8 /9 9 19 9 9 /0 0 2 00 0 /0 1 20 01 /0 2 20 0 2 /0 3 2 00 3 /0 4 20 0 4 /0 5 2 00 5 /0 6 20 0 6 /0 7 2 00 7 /0 8
6000
5000
A hallgatólétszám alakulása
400000
Aus ztria
4000 Belgium
Dánia
Egyesült Királyság
3000 Finn ország
Görögorsz ág
2000 Hollandia
Mag yarors zág
Olaszország
1000 Portugália
250000
Spanyolors zág
Svédország
0
150000
100000
50000
0
Nappali tagozatos hallgatók száma Összes hallgató száma
A 100 ezer lakosra jutó hallgatólétszám tekintetében első 50 ország (2007) Sorrend
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25
Kuba Oroszország (Dél) Korea Ukrajna Finnország USA Lettország Új-Zéland Szlovénia Fehéroroszország Görögország Litvánia Lengyelország Argentína Észtország Izland Venezuela Ausztrália Brit Virgin-szigetek Libanon Mongólia Kazahsztán Norvégia Izrael Svédország
100 ezer lakosra Sorrend jutó felsőoktatási hallgató 7572 26 Chile 6659 27 Uruguay 6633 28 Írország 6129 29 Kirgizisztán 5892 30 Makaó 5845 31 Spanyolország 5834 32 Magyarország 5823 33 Irán 5778 34 Dánia 5751 35 Románia 5624 36 Szlovákia 5610 37 Singapore 5577 38 Panama 5439 39 Barbados 5277 40 Egyesült Királyság 5257 41 Belgium 5228 42 Jordánia 5160 43 Tájföld 4991 44 Örményország 4960 45 Franciaország 4740 46 Bulgária 4693 47 Csehország 4629 48 Hollandia 4598 49 Olaszország 4577 50 Portugália
100 ezer lakosra jutó felsőoktatási hallgató 4576 4572 4572 4462 4398 4389 4350 4294 4230 4171 3996 3993 3958 3901 3877 3787 3743 3698 3604 3572 3566 3552 3545 3498 3437
Forrás: Global Education Digest 2009 UNECSO alapján saját számítás
Egy kis kitérő: •Mi az oka a tömegesedésnek ?
A felsőoktatás tömegesedésének okai A közgazdasági magyarázatok • Azaz az egyéneknek mindaddig racionális a felsőoktatási magasabb továbbtanulás, amíg annak eredményeként jövedelemhez jutnak, mint alacsonyabb iskolázottsággal, és ez az eredmény meghaladja a diploma eléréséhez szükséges ráfordításokat. • Más oldalról az államnak azért éri meg a felsőoktatásba törekvő mind szélesebb tömegek oktatásának támogatása, mert attól olyan externális hozamokat remél, amelyek hozama meghaladja a ráfordításokat. • "a fogyasztáselmélet tűnik alkalmasabbnak: más úgynevezett normál fogyasztási jószágokhoz hasonlóan, az iskola, mint fogyasztási szolgáltatás iránt is a reáljövedelmek emelkedésével természetszerűen növekszik a lakossági kereslet." (Gábor. R. I., 1999)
A szociológiai és politológiai magyarázatok • a fölöslegessé váló, elsősorban ifjúsági munkaerő számára helyet kell(ett) biztosítani az oktatási rendszerben, • a 60-as, 70-es évek fordulóján Európa-szerte kormányra került szociáldemokrácia, politikai célkitűzései közt hirdette és valósította meg az általános és egyenlő iskolázást. • a jóléti állam eredménye, egyfajta túltermelési válság az igények, így a felsőoktatási szolgáltatás területén, s az iskolázás „túlfogyasztása” a középosztályosodás tipikus velejárója, • az egyes kisebbségi csoportok, mindenekelőtt a nők bekerülése az oktatásba. (pl. a nők felsőoktatási hallgatók közötti aránya a negyvenes-ötvenes években alig néhány százalék, ugyanakkor az ezredfordulón meghaladja az 50%-ot.) • a posztszocialista országokban az államszocialista időszak alatti létszám-visszafogás utáni felszabaduló társadalmi igény, amely nyomán a felsőoktatás iránti egyéni kereslet robbanásszerűen növekedett.
A gazdaságpolitikai magyarázatok • a háború utáni (1945-50) nyomán a gazdasági igények
fellendülés
• 1960-80: a forradalom,
technikai
tudományos
• 1990-2000 a tudásgazdaság szívó hatása. • A posztszocialista országok gazdasági felzárkózási törekvése, amely a felsőoktatásnak fontos szerepet tulajdonított.
Még mindig gazdaságpolitika: a felsőoktatás és a gazdaság (regionális) kapcsolata (Goddard (1999)
250,0%
Az összes beiratkozott hallgató létszáma ill. növekedése a 99-es bázishoz képest 1999 és 2009 között a világon, és a különböző jövedelemszintű országokban
200,0%
150,0%
Enrolment in total tertiary (Public and private. Full and part time) Total
100,0%
50,0%
180000000 160000000
0,0%
140000000
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
120000000 100000000 80000000
Bármi is az ok a felsőoktatás tömegesedése világjelenség
60000000 40000000 20000000 0 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 High income countries
Upper middle income countries
Low er middle income countries
Low income countries
World
2009
A világ felsőoktatása és a tömegesedés • a felsőoktatás tömegesedése megállíthatatlannak tűnik, ott is ahol viszonylag nagymértékű már a részvétel, de ott különösen, ahol viszonylag alacsonyabb. • a tömegesedést nagyon sok tényező mozgatja, köztük számos NEM gazdasági faktor, amelyek hatása alighanem erőteljesebb, mint a gazdasági tényezőké. (Ha ez nem így lenne aligha fordulhatna elő, hogy a legmagasabb részvételi arányok nem a legfejlettebb országokban vannak) • a felsőoktatás képzési volumenét és szerkezetét tehát nem elsősorban a gazdaság igényei mozgatják, hanem rendkívül erős társadalmi és politikai tényezők.
A TÖMEGESEDÉS HATÁSA A DIPLOMÁSOK MUNKAERŐPIACÁRA
A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya (2007) Ország
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38
Oroszország Kanada Izrael Japán Új-Zéland USA Finnország Norvégia Ausztrália Észtország Dánia Írország Belgium Egy. Királyság Svédország Svájc Hollandia Izland Fehéroroszo Ukrajna Grúzia Litvánia Ciprus Kajmán szigetek Spanyolország Korea (Rep) Görögország Németország Luxemburg Qatar Szlovénia Örményország Lettország Franciaország Szingapúr Palesztina Bulgária Anguilla
A 25 éves és idősebb felsőfokú végzett
38,2 39,7 30,0 25,9 36,2 30,3 31,7 27,5 30,3 26,4 26,8 27,0 26,2 26,0 27,6 38,0 38,0 25,8 25,7 24,9 23,8 23,6 23,4 23,3 21,4 21,3 20,9
25-64 éves népességből felsőfokú végzett
35,1 33,6 33,3 34,7 30,8 31,8 30,7 30,5 39,5 29,5
Ország
39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59
26,8 30,5 29,9 21,5 23,9 24,0
60 61
29,0 34,6 22,8 24,3 26,5
62 63 64 65 66 67 68
21,4 20,4 20,3 19,8 19,6 18,4 18,0 17,1
A+B fokt végz a 25-64 évesek között 54,3 48,3 43,5 41,0 41,0 40,3 36,3 34,3 33,7 33,3 32,2 32,2 32,1 31,8 31,3 31,3 30,8 29,8
22,3
69 70
21,1 25,5
71
26,8
72 73 74
21,9
75 76
Argentína Peru Andorra Montenegró Ausztria Hong-Kong Kosta Rika Kirgizisztán Mexikó Lengyelország Szaúdi Arábia Magyarország Kazahsztán Bolívia Horvátország Szlovákia Azerbajdzsán Venezuela Makaó Csehország Mongólia Bahrain Portugália Belize Málta El Salvador Tádzsikisztán Panama Olaszország Kolumbia Uruguay Kuba Románia Dél-Afrikai K Fülöp szigetek Törökország Kuvait Brazília
A 25 éves és idősebb felsőfokú végzett 17,1 16,3 16,1 16,1 15,9 15,2 15,0 14,9 14,9 14,9 14,7 14,4 14,0 13,9 13,3 12,8 12,6 12,5 12,2 11,2 11,2 10,9 10,8 10,6 10,6 10,4 10,1 9,7 9,6 9,4 9,0 8,9 8,4
25-64 éves népességből felsőfokú végzett
A+B fokt végz a 2564 évesek között
17,6
17,9
15,9 18,7
17,7
17,7
16,3 14,5
14,0 17,6
13,5
13,7
13,5
13,7
12,0
12,9
13,5
11,7
10,8 8,3 8,1
9,6
Ország
1 Oroszország 2 Kanada 3 Izrael 4 Japán 5 Új-Zéland 6 USA 7 Finnország 8 Norvégia 9 Ausztrália 10 Észtország 11 Dánia 12 Írország 13 Belgium 14 Egy. Királyság 15 Svédország 16 Svájc 17 Hollandia
Izland
A25 éves 25-64éves A+Bfokt ésidősebb népességből végz a felsőfokú felsőfokú 25-64 végzett végzett évesek között 54,3 38,2 48,3 39,7 43,5 30,0 41,0 25,9 41,0 36,2 40,3 30,3 35,1 36,3 31,7 33,6 34,3 33,7 27,5 33,3 33,3 30,3 34,7 32,2 26,4 30,8 32,2 26,8 31,8 32,1 30,7 31,8 27,0 30,5 31,3 26,2 31,3 26,0 39,5 30,8 27,6 29,5 29,8
16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38
Ország
A 25 éves és idősebb felsőfokú végzett
Svájc Hollandia Izland Fehéroroszo Ukrajna Grúzia Litvánia Ciprus Kajmán szigetek Spanyolország Korea (Rep) Görögország Németország Luxemburg Qatar Szlovénia Örményország Lettország Franciaország Szingapúr Palesztina Bulgária Anguilla
26,2 26,0 27,6 38,0 38,0 25,8 25,7 24,9 23,8 23,6 23,4 23,3 21,4 21,3 20,9 20,4 20,3 19,8 19,6 18,4 18,0 17,1
25-64 éves népességből felsőfokú végzett
A+B fokt végz a 25-64 évesek 31,3 között
39,5 29,5
30,8 29,8
26,8 30,5 29,9 21,5 23,9 24,0
29,0 34,6 22,8 24,3 26,5
21,4
22,3
21,1 25,5
26,8
21,9
O rszág
39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55
Argentína Peru Andorra M ont enegró Ausztria H ong -Kong K osta Rika K irgizisztán M exikó Lengy elország Szaúdi Arábia M agyarország K azahsztán B olívia H orvátország Szlovákia Azerbajdzsán
A 25 éves és idősebb felsőfokú végzett 17 ,1 16 ,3 16 ,1 16 ,1 15 ,9 15 ,2 15 ,0 14 ,9 14 ,9 14 ,9 14 ,7 14 ,4 14 ,0 13 ,9 13 ,3
25-64 éves népességből felsőfokú végzett
A+B fokt végz a 25 64 évesek között
17,6
17,9
15,9 18,7
17,7
17,7
16,3 14,5
14,0 17,6
25%
20%
A diplomá(so)k tömegesedése Magyarországon
15%
10%
5%
2009
2008
2007
2006
2005
2004
2003
2002
2001
2000
1999
1998
1997
1996
1995
1994
1993
1992
0%
(diplomások aránya a foglalkoztatottak közt %)
Forrás: 1998-2008 Társadalmi jellemzők és ellátórendszerek 2008 KSH Budapest 2009, 1992-1997 A munkaerőfelmérés regionális idősorai KSH Budapest 2006 , kiegészítve a Stadat (KSH) 2009 harmadik negyedévi adataival
A felsőfokú végzettségűek aránya a foglalkoztatottak között Magyarországon
Év 1980 1990 2001 2010 2015
Foglalkoztatottak 5065,6 4525,0 3690,3 3700-4000 3700-4000
Ebből diplomás 412 555 676 955 1100
Diplomások aránya 8,1% 12,3% 18,3% 24-26% 28-30 %
A tömegesedés ellenére A diplomások bérelőnye a középfokú végzettségűekhez képest 300
FÉRFIAK Australia
300
Austria Belgium 280
Canada Czech Republic
Australia
260
Denmark
Austria
Finland
Belgium
280
France
240
Canada
Germany
Czech Republic
260
Hungary
220
Ireland
Denmark
Italy 200
Finland 240
Korea
France
Luxembourg 180
Germany
Netherlands New Zealand
Hungary
220
Ireland
Poland
Italy
200
Norw ay
160
Portugal
140
Spain
Korea Luxembourg 180
Sw eden
120
NŐK
Sw itzerland
Netherlands
Turkey
New Zealand
100
300 1997
Norw ay
160
Australia United Kingdom 1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
280
Portugal
140
Canada Czech Republic
Spain 260
Sw eden 120
Denmark Finland
Sw itzerland
France
240
Turkey
Germany
United Kingdom 2007
2006
2005
2004
2003
2002
2001
2000
1999
1998
1997
100
Hungary
220
United States
Ireland
80,0%
Italy 200
70,0% 60,0%
Gazdasági aktivitás 2003
50,0%
Gazdasági aktivitás 2008
40,0%
Munkanélküliség 2003
30,0%
Munkanélküliség 2008
Korea Luxembourg
180
Netherlands New Zealand Norw ay
160
Munkanélküliség 2009 I. né
20,0% 10,0%
Poland Portugal
140
Spain Egyetem
Főiskola
Egyéb érettségi
Gimnázium
Szakiskola és szakmunkásképző
Általános iskola 8. osztálya
0,0% 8 általános iskolánál kevesebb
És a foglalkoztatási jellemzőkben tapasztalható előnyök
United States Austria
Belgium
Poland
Sw eden
120
Sw itzerland Turkey
100
United Kingdom 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007
United States
Szakiskola 8 általáEgyéb 8 és szak- Gimnánosnál érettsé- Főiskola osztály munzium kevesebb gi kásképző 2007 J–M
Egyetem
Együtt
51,5%
16,7%
7,9%
5,8%
5,7%
3,0%
2,1%
7,5%
Á–Jú
43,1%
15,7%
7,4%
5,0%
5,4%
2,8%
2,0%
7,0%
Jl–Sz
40,7%
15,4%
7,1%
7,1%
5,4%
3,8%
2,2%
7,2%
O–D
50,5%
17,2%
8,1%
5,8%
5,9%
4,1%
1,9%
7,7%
2008 J–M
47,8%
17,8%
8,2%
7,5%
6,2%
3,6%
1,4%
8,0%
Á–Jú
43,3%
17,6%
8,0%
7,4%
5,6%
3,0%
1,6%
7,6%
Jl–Sz
46,4%
16,8%
8,1%
7,8%
5,5%
3,5%
2,4%
7,7%
O–D
44,3%
19,2%
8,4%
7,2%
5,4%
3,5%
2,1%
8,0%
2009 J–M
52,4%
23,1%
11,0%
8,3%
6,6%
4,6%
1,6%
9,7%
Á–Jú
41,0%
21,7%
10,7%
8,2%
7,1%
4,3%
2,2%
9,6%
Jl–Sz
36,9%
22,6%
11,5%
9,0%
7,8%
5,0%
3,2%
10,3%
O–D
39,0%
23,0%
11,4%
9,1%
7,7%
5,7%
3,1%
10,5%
2010 J–M
44,3%
25,9%
13,4%
10,9%
8,7%
5,3%
3,5%
11,8%
Á–Jú
39,7%
24,4%
12,3%
9,8%
8,5%
5,0%
3,7%
11,1%
Jl–Sz
41,3%
22,6%
11,5%
10,0%
8,6%
5,9%
4,2%
10,9%
O–D
48,3%
23,7%
11,8%
10,4%
8,2%
4,9%
3,8%
10,8%
2011 J–M
58,2%
26,5%
13,2%
10,1%
8,6%
5,4%
3,5%
11,6%
Á–Jú
49,8%
22,8%
12,3%
9,9%
8,8%
4,7%
3,3%
10,8%
Jl–Sz
43,1%
22,5%
11,7%
11,1%
8,5%
5,3%
3,6%
10,7%
A tömegesedés ellenére a munkanélküliségi ráta alakulása Magyarországon különböz iskolai végzettség ek esetében 20072011
Középfokú végzettségű férfiak oktatás miatti kereset(eredmény)növekedésének netto jelenértéke az alapfokú végzettségűekhez viszonyítva
Hungary
New Zealand
Turkey
France
Germany
Turkey
Italy Germany Felsőfokú végzettségű férfiak
Australia Spain Austria Belgium Finland Canada
Denmark Poland New Zealand Ireland Spain Sweden Australia
Korea
Korea
Ireland
Canada
Hungary
Portugal
Poland
Austria
Czech Republic
Norway
140 000
Italy
Czech Republic 120 000
100 000
80 000
60 000
40 000
20 000
United States
France
Finland
New Zealand
New Zealand
Belgium
Hungary Sweden A ustralia Norway Italy P oland
Australia
Germany
Spain
Austria
United States Ireland Czech Republic
Ireland Belgium Canada S pain
Poland Portugal
Portugal Czech Republic
Korea
United States
Countries average
Countries average
K özépfokú nők esetében
Turkey
Felsőfokő végzettségű nők
Canada
Turkey
A tömegesdés ellenére a nettó életkeresetnövekedés (2005)
It aly
Hungary
80 000
Finland Denmark
Austria
60 000
Korea
Denmark
Norway
40 000
Germany
0
Countries average
100 000
Countries average 20 000
Portugal
-20 000
Sweden
0
-20 000 France
United States
120 000
Belgium
Norway
100 000
Finland
80 000
Sweden
60 000
France
40 000
20 000
0
200 000
180 000
160 000
140 000
120 000
100 000
80 000
60 000
40 000
20 000
0 Denmark
Vagy mégsem.. A 25-64 éves felsőfokú végzettségűek kereseti előnye a köz épfokú végzettségűekhez viszonyítva (%)
250
Magy aro 200 Cseho
Portugália
Németo
Spanyolo.
Olaszo
USA
Egy . Kir.
Ausztria
150
Írország
Svájc Finno Korea Holland Franciao Norvég Aus ztria Spanyolo Belgium Svédo Dánia
Töröko. Luxemb
Kanada
Új- Zéland
100
50
0 0
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
Felsőf okú végzettségűek aránya a 25-64 éves népességen belül (%)
A diplomások középfokúakhoz viszonyított kereseti előnye és népességen belüli arányuk kapcsolata Forrás: saját számítás az Education at a Glance 2009 adatai alapján
Vagy mégsem.. A diplomások aránya a 25-65 éves népességen belü l (%)
25 USA
20 y = 0,4797x - 1,4303 R2 = 0,4467 15 Spanyolo Írország 10
Kanada Norvégia
Ausztrália Izland Egy.Kir Svédo Svájc
Franciao Ausztria Olaszo Németo Magyaro Fin no Szlovákia Belgium
5
Hollandia
Dánia
Lux 0 0
5
10
15
20
25
30
35
40
Az ISCO 5-9 foglalkozási kategóriákban a diplomások aránya (%)
A diplomások népességen belüli aránya és a diplomás végzettséget nem igénylő munkakörben dolgozó diplomások arányának összefüggése 2006 Forrás: saját számítás az Education at a Glance 2009 adatai alapján
A foglalkoztatottak és a diplomások számának változása egyes foglalkozási főcsoportokban 1990-2001 és 1990-2005 között Összes foglalkoztatott számának változása 1990-2001 között -43453
Összes Diplomás Diplomás foglalfoglalkozfoglaltatottak koztatott koztatottak számának számának számának változása változása változása 1990-2001 1990-2005 1990-2005 között között között -16786 21603 24904
Törvényhozók, igazgatási, gazdasági vezetők Felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő 76728 94174 112379 foglalkozásúak 64738 Egyéb, felső- vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozásúak 51448 42716 104391 79038 Irodai és ügyviteli (ügyfélforgalmi) jellegű foglalkozásúak -68628 9164 -51691 17877 Szolgáltatási jellegű foglalkozásúak 192030 15752 204670 21744 Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozásúak -65500 2735 -69615 2908 Ipari és építőipari foglalkozásúak -484108 -274 -507465 265 Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők -172374 -889 -176487 780 Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) 183 -226193 925 foglalkozásúak -263232 Fegyveres szervek foglalkozásaiban dolgozók -45624 -8339 -71973 -14604 Összesen -834703 120990 -678586 246216 Forrás: Népszámlálás 1990, és 2001, Mikrocenzus 2005 KSH http://portal.ksh.hu/portal/page?_pageid=37,862379&_dad=portal&_schema=PORTAL
Hallgatók szakirány szerinti létszámának alakulása Szerkezeti bajok… 70 000 Gazdasági 60 000
A háború előtt jogászképzés
50 000
a szocializmusban műszaki és pedagó pedagóguské gusképzé pzés
Műszaki
40 000
Társadalom és humán tudományok
a rendszerváltás után gazdasági és bölcsészképzés dominál
30 000
Tanárképzés, oktatástudomány
20 000 Egészségügyi Jogi 10 000
Természettudományi Mezőgazdasági
Tanárképzés, oktatástudomány
Művészetek
Társadalom és humán tudományok
Gazdasági
Természettudományi
Műszaki
Mezőgazdasági
Egészségügyi
Jogi
8 2 007 /200
07
6 20 05 /2 0 0
2 00 6 /20
5 2 004 /200
04 2 00 3 /20
20 02 /2 00 3
2 20 01 /2 00
1 995 /96
19 90 /19 91
19 85 /8 6
1 980 /8 1
1 97 5 /76
19 70 /7 1
19 65 /6 6
1 96 0 /61
195 5 /60
19 50 /5 1
1 94 5 /46
194 0 /41
19 35 /3 6
1 93 0 /31
192 5 /26
19 20 /2 1
1 915 /1 6
191 0 /19 1 1
6 19 05 /1 9 0
1 90 0 /19
01
Művészetek
35,0
Matem atika, te rm és ze ttud om án yi, és m űs zaki ké pzé s (Eng in ee rin g, m an ufa ctur ing , co ns tru ctio n + L ife scie nce s, ph ysi ca l s cien ces a nd ag ricu ltu re + Math em a tics an d com pu te r s ci en ce a nd Com p uti g) A tip us ú ké pzé s ha llg atói nak ará nya - Ma gya ror szág
30,0 25,0 20,0
Szerkezeti bajok…
15,0 10,0 5,0 0,0 2000
2002
2003
2004
2005
2006
2007
Matem atika, te rm és ze ttud om án yi, és m űs zaki ké pzé s (Eng in ee rin g, m an ufa ctur ing , co ns tru ctio n + L ife scie nce s, ph ysi ca l s cien ces a nd ag ricu ltu re + Math em a tics an d com pu te r s ci en ce a nd Com p uti g) A típ us ú ké pzé s - h all ga tó ina k ar án ya - OECD átl ag
Az A típusú matematikai, természettudományos és műszaki képzés hallgatói arányának alakulása 2000-2007 között Magyarországon és az OECD országaiban Forrás: Education at a Glance 2008 és 2009 35,0
Mate m ati ka, te rmé sze ttud om án yi, és m űs za ki ké pzé s ( Eng in ee rin g, ma nu fa cturi ng , co ns tru ction + L ife scie nces , ph ys ica l s ci en ces a nd ag ricul tur e + Ma th em atics an d co mp uter scie nce an d Com pu ti g) B tipu sú kép zés h al lga tó in ak a rán ya - Ma gya rors zág
30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0 2000
2002
2003
2004
2005
2006
2007
Mate m ati ka, te rmé sze ttud om án yi, és m űs za ki ké pzé s ( Eng in ee rin g, ma nu fa cturi ng , co ns tru ction + L ife scie nces , ph ys ica l s ci en ces a nd ag ricul tur e + Ma th em atics an d co mp uter scie nce an d Com pu ti g) B típu sú kép zés - ha llg atói na k ará nya - O ECD á tl ag
A B típusú matematikai, természettudományos és műszaki képzés hallgatói arányának alakulása 2000-2007 között Magyarországon és az OECD országaiban Forrás: Education at a Glance 2008 és 2009
A matematikai, természettudományi és műszaki képzés aránya nálunk jelentősen alacsonyabb, mint az OECDátlag
Kiadott oklevelek 2008
Üzleti élet és irányítás Tanárképzés és oktatástudomány Humán tudományok
Kiadott oklevelek szakmai struktúrája 2008
Számítógéptudomány Egészségügy Szociális ellátás Mérnöki tudományok Személyi szolgáltatások Jog Társadalomtudományok Újságírás és információ-kezelés Védelmi szolgáltatások Építészet és építéstudomány Mezőgazdaság Művészetek
Kiadott oklevelek 2008
Környezetvédelem
Üzleti élet és irányítás Tanárképzés és oktatástudomány
Gyártás és feldolgozás
Humán tudományok
Fizika tudományok Élő természettudomány
2%
Állategészségügy
2% 1%
1% 1%
0,2%
Számítógéptudomány
0,2%
Egészségügy
2%
Szociális ellátás
Matematika és statisztika
2% 0
2 000
4 000
6 000
8 000
10 000
12 000
14 000
Mérnöki tudományok
16 000
2% 3%
A kiadott oklevelek egy negyede üzleti, egy ötöde pedagógus
25%
Személyi szolgáltatások Jog
4%
Társadalomtudományok
4%
Újságírás és információ-kezelés Védelmi szolgáltatások Építészet és építéstudomány
4%
Mezőgazdaság 5% 5%
19% 5%
6%
7%
Művészetek Környezetvédelem Gyártás és feldolgozás Fizika tudományok Élő természettudomány Állategészségügy Matematika és statisztika
Pályakezdő diplomás átlagkeresetek és elhelyezkedési idő képzési területenként az átlagos pályakezdő diplomás keresetek arányában (%) Forrás: DPR 4 2010
90 80 agrár 70
bölcsész gazdasági
60
informatikus jogi
50 %
műszaki 40
orvos, eü pedagógus
30
társtud termtud
20
Összes 10 0 1
2
3
4
hetek száma
5
6
2010
Közgazdász Számítástechnikai tudományos Számítástechnikai szervező Egyéb számítástechnikai fogl Szoftverfejlesztő, informatikus Erősáramú villamosmérnök Gyengeáramú villamosmérnök Vegyész Jogász, jogtanácsos Közlekedési mérnök Üzemgazdász, ügyvitelszervező Felsőoktatási oktató Középiskolai tanár, oktató Pszichológus Általános iskolai tanár, tanító Ovónő
Egyes diplomás foglalkozási csoport kereseti helyzete 2002, 2010
600000
500000
400000
300000
200000
100000
0 2002
Közgazdász Számítástechnikai tudományos Számítástechnikai szervező Egyéb számítástechnikai fogl Szoftverfejlesztő, informatikus Erősáramú villamosmérnök Gyengeáramú villamosmérnök Vegyész Jogász, jogtanácsos Közlekedési mérnök Üzemgazdász, ügyvitelszervező Felsőoktatási oktató Középiskolai tanár, oktató Pszichológus Általános iskolai tanár, tanító Ovónő
A DIPLOMÁSOK FOGLALKOZTATÁSÁT, FOGLALKOZTATHATÓSÁGÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK
Átalakuló gazdaság – átalakuló szakemberigény 70
60
50 Mezőgazdaság és erdőgazdálkodás
40
Ipar, építőipar 30
Szolgáltatás
20
10
Preindusztriális szakasz
Indusztriális szakasz
2010
2001
1990
1980
1970
1960
1949
1930
1920
0
Posztindusztriális szakasz
Az árutermelő társadalmat felváltja a szolgáltató társadalom. Bell (2001)
A posztindusztriális korszak A posztindusztriális korszak - az ipar háttérbeszorulását a szolgáltatások kiterjedését hozza magával. A változások egyik meghatározó mozgató rugója a szolgáltatásoknak az ipari termeléstől jelentősen különböző jellege: mert „a szolgáltatások • nem tárgyiasultak, • nem választhatók szét, • változékonyak és • romlandók” (Kotler 2002) A szolgáltatásoknak számos más olyan sajátossága is van, amely az indusztriális korszakhoz képest jelentős változást jelentenek: • decentralizáltak, szétszórtak, sokszínűek • a munkaerő vándorlás lelassul • a kereslet mennyisége és minősége a fogyasztók erősen differenciált és szubjektív igényeitől függ • ezek miatt nehezen tervezhető mind kapacitását, mind tartalmát tekintve. A posztindusztrializálódás radikálisan megváltoztatja a fejlett országok társadalmi szerkezetét is. • - az ipari munkásság eltűnőben van, miközben • - az alkalmazotti réteg egyre nő, a középrétegek kiszélesednek
A posztindusztriális kor szakképzése Az indusztriális kor szakképzése az ipar sajátosságai alapján szerveződött. • - a gyárakhoz kapcsolódott, viszonylag • - koncentrált volt, • - jól kiszámítható és központilag megtervezhető és szervezhető. • - tartalma tudományosan jól körülhatárolt technikai, technológiai ismeretek alkották. A • • •
posztindusztriális kor szakképzése más: - a képzési szint megemelkedik, - a mély szakképzés helyébe „előszakképzés” lép - a szűk, befejező szakképzés az iskolarendszeren kívülre kerül • - egyre jelentősebb a (nagy/nagyobb) vállalatokon belüli képzés • - a gyorsan elavuló képzettségek és ismeretek frissítése az élethosszig tartó tanulás/oktatás
A posztindusztriális kor felsőoktatása A felsőoktatás • - nagyüzemmé válik, • - mind a képzési szerkezetben, szakmai és szintbeli struktúrában, és minőségben, az igényelt erőfeszítésben is széles kínálat alakul ki, • - a közép és felső rétegek fiataljainak életformájává, kötelező és divatos életpálya elemévé válik, • - van akinek befektetés, van akinek fogyasztás, szórakozás, van akinek státusemelkedés, van akinek munkaerő-piaci helyzet-javítás. A felsőoktatási képzés átalakulása • új oktatás-szervezés: kreditrendszer – átjárhatóságot egyéni ütemet, és oktatásszabályozást biztosító eszköz • - a mély szakképzés és a tömeges oktatás feloldása: kétszintű képzés
Tömegesedés és a minőség • A tömegesedéssel törvényszerűen csökken a kibocsátott diplomások minősége – azaz képességeik szintjének átlaga • Sokszínűvé kínálat
válik,
kiszélesedik
a
minőség
– lesznek (megmaradnak) a magas színvonalú elitképzések, magas erős elő-, és/vagy belső szelekcióval, – kialakulnak a gyengébb képességeknek felzárkóztatására orientálódó intézmények – kialakulnak alacsony erőfeszítéssel diplomát nyújtó intézmények, képzések – Kialakulnak fogyasztható képzést nyújtó képzések – Stb.
• Kvázi túlképzés alakul ki - azon diplomások középfokú vagy alacsonyabb képzettséget igénylő munkakörökben való foglalkoztatása, akiknek diplomájához alacsony képességi szint társul lényegében csak kvázi túlképzettség
A hazai felsőoktatás és a gazdaság? • A hazai felsőoktatás képzési szerkezete nemzetközi összehasonlításban mutat némi torz jelleget, aminek az oka a nagyon erős állami beavatkozás és az intézmények érdekérvényesítő képessége. • A felsőoktatás megítélésében jelenleg az un. gazdasági szükséglet inkább politikai szólam, mint ténylegesen meghatározható kereslet, mert nincsenek ilyen kutatások • A felsőoktatás egy igen bonyolult szolgáltatás, gazdasággal és a társadalommal igen kapcsolatban áll. A kapcsolat egyfelől –
amely a sokrétű
– a bemenet oldalán - alapvetően társadalmi, szociális törekvéseket kellene kiszolgáljon, másfelől – kimenet oldalán – a gazdaság, a munkaerőpiac – a szükségleteinek kellene megfeleljen.
• A kettő nyilvánvalóan ellentmondásban van. A fejlett és fejlődő országok oktatáspolitikája úgy igyekszik a kettőt összehangolni, hogy a bemenet oldalán mind szélesebb rétegeknek enged bolognai képzés belépést a felsőoktatásba, s a bevezetésével, s a képzési struktúra orientálásával igyekszik a gazdasághoz közelíteni a kibocsátást.
Oktatáspolitikai konklúzió? • A felsőoktatás tömegesedése valószínűleg nem visszafordítható • A felsőoktatás egy igen bonyolult szolgáltatás, amely a gazdasággal és a társadalommal igen sokrétű kapcsolatban áll. A kapcsolat egyfelől - a bemenet oldalán alapvetően társadalmi, szociális törekvéseket kellene kiszolgáljon, másfelől – a kimenet oldalán – a gazdaság, a munkaerőpiac szükségleteinek kellene megfeleljen.
• A kettő nyilvánvalóan ellentmondásban van. A fejlett
és fejlődő országok oktatáspolitikája szinte egyöntetűen úgy igyekszik a kettőt összehangolni, hogy a bemenet oldalán mind szélesebb rétegeknek enged belépést a felsőoktatásba, s a képzés szerkezetének fejlesztésével (a bolognai képzési szerkezet bevezetésével, s a képzési struktúra orientálásával) igyekszik a gazdaság igényeihez közelíteni a kibocsátást.
Egy kis kitérő – a hazai felsőoktatási rekrutáció néhány jellemzője
A közgazdasági karok első helyen nappali tagozatos képzésre jelentkezőinek megoszlás állandó lakhely szerint Az adott intézménybe első helyen nappali tagozatos képzésre jelentkezettek közül az intézmény székhelyének megyéjében állandó lakosok aránya
Az adott intézménybe első helyen nappali tagozatos képzésre jelentkezettek közül az intézmény székhelyének és annak szomszéd megyéiben állandó lakosok aránya
2006
2007
2006
2007
BCE-KTK BCE-GTK BME-GTK PTE-KTK NYME-KTK SZE-JGK VE-GTK
31% 34% 36% 48% 44% 43% 35%
34% 37% 42% 50% 46% 49% 35%
44% 49% 50% 76% 76% 79% 83%
48% 51% 60% 76% 77% 81% 85%
SZIE-GTK SZTE-GTK KE-GTK DE-KTK ME-GTK
36% 48% 62% 51% 71%
38% 48% 47% 59% 80%
87% 90% 92% 96% 92%
87% 88% 89% 92% 94%
Az informatikai karok első helyen nappali tagozatos képzésre jelentkezőinek megoszlás állandó lakhely szerint Az adott intézménybe első helyen nappali tagozatos képzésre jelentkezettek közül az intézmény székhelyének megyéjében állandó lakosok aránya
Az adott intézménybe első helyen nappali tagozatos képzésre jelentkezettek közül az intézmény székhelyének és annak szomszéd megyéiben állandó lakosok aránya
2006
2007
2006
2007
BME-VIK ELTEIK
30% 30%
28% 36%
44% 46%
43% 53%
PPKEITK VEMIK
34% 32%
40% 33%
60% 79%
68% 83%
DE-IK
43%
46%
91%
91%
A jogi karok első helyen nappali tagozatos képzésre jelentkezőinek megoszlás állandó lakhely szerint Az adott intézménybe első helyen nappali tagozatos képzésre jelentkezettek közül az intézmény székhelyének megyéjében állandó lakosok aránya
Az adott intézménybe első helyen nappali tagozatos képzésre jelentkezettek közül az intézmény székhelyének és annak szomszéd megyéiben állandó lakosok aránya
2006
2007
2006
2007
ELTE-AJK PPKE-JAK
35% 35%
38% 38%
51% 52%
51% 56%
PTE-AJK KRE-AJK
38% 45%
33% 41%
68% 59%
60% 67%
SZE-JGK SZTE-AJK
43% 38%
49% 37%
79% 78%
81% 81%
ME-AJK DE-ÁJK
60% 42%
62% 44%
91% 94%
87% 96%
A természettudományi karok első helyen nappali tagozatos képzésre jelentkezőinek megoszlás állandó lakhely szerint Az adott intézménybe első helyen nappali tagozatos képzésre jelentkezettek közül az intézmény székhelyének megyéjében állandó lakosok aránya
Az adott intézménybe első helyen nappali tagozatos képzésre jelentkezettek közül az intézmény székhelyének és annak szomszéd megyéiben állandó lakosok aránya
2006
2007
2006
2007
BME-TTK ELTETTK
31% 38%
32% 39%
49% 56%
47% 57%
PTETTK SZTETTK
41% 35%
38% 35%
75% 74%
72% 77%
DE-TTK
38%
38%
91%
91%
Az adott intézménybe első helyen nappali Az adott intézménybe első helyen nappali tagozatos képzésre jelentkezettek közül az tagozatos képzésre jelentkezettek közül az intézmény székhelyének és annak intézmény székhelyének megyéjében szomszéd megyéiben állandó lakosok állandó lakosok aránya aránya 2006
2007
2009
2006
2007
2009
DE-BTK
38%
41%
29%
92%
89%
75%
ELTEBTK
41%
39%
47%
56%
55%
48%
KREBTK
42%
41%
63%
63%
63%
65%
MEBTK
76%
68%
80%
89%
85%
90%
PPKEBTK
18%
22%
53%
71%
76%
55%
PTEBTK
33%
34%
43%
63%
61%
63%
SZTEBTK
33%
34%
22%
74%
74%
53%
Művészeti egyetemek és karok
Az adott intézménybe első helyen nappali tagozatos képzésre jelentkezettek közül az intézmény székhelyének megyéjében állandó lakosok aránya 2009
Bölcsész karok
Az adott intézménybe első helyen nappali Budapestiek tagozatos képzésre jelentkezettek közül az aránya intézmény székhelyének és annak szomszéd (összesen megyéiben állandó lakosok aránya 40%) 2009
DE-ZK
18%
45%
16%
KE-MFK
9%
26%
31%
ME-BBZI
58%
92%
8%
PTE-MK
20%
35%
23%
SZE-ZMI
7%
17%
31%
SZTE-ZMK
44%
56%
0%
LFZE
44%
44%
44%
MKE
48%
49%
48%
MOME
49%
51%
49%
MTF
54%
54%
54%
SZFE
45%
47%
45%
Konklúzió - rekrutáció és elhelyezkedés • A felsőoktatásba törekvés és bejutás a régió gazdasági fejlettségével mozog együtt • A kelet-magyarországi egyetemek egyértelműen a régiójukra beszűkült rekrutációval rendelkeznek - Ezt lehet pozitív oktatáspolitikai tényként is interpretálni, azonban igen sérülékennyé teszi az adott egyetemeket • Az elhelyezkedés esetében a gazdasági és informatikai végzettek a leginkább régióhoz „ragaszkodók” • HA az oktatáspolitika munkaerőpiacra tervez akkor: a regionális munkaerő-piaci kereslet a domináns
MINDEZEK HOGYAN HATNAK VISSZA A FELSŐOKTATÁSI KÉPZÉSRE ? – AVAGY A TÖMEGESEDÉS ÉS A SZŰK FELSŐFOKÚ SZAKMAI KÉPZÉS
A szűk szakképzés és a tömeges képzés ellentmondása
következménye: - A szűk, speciális felsőfokú szakemberképzés válságba kerülése - Nyilvánvalóan nincs szükség egyetlen országban sem a csillagászok vagy atomfizikusok százaira, de tanítók, újságírók és jogászok ezreire, vagy gazdasági szakemberek és tanárok tízezreire sem. - A tömeges kibocsátással növekszik az inkongruens foglalkoztatás, hiszen a gazdaság nem tud ennyi szűk felsőfokú végzettségűt szakmájának és végzettségi szintjének megfelelően foglalkoztatni. - A szűk felsővégzettség elvész, ha nem talál elhelyezkedést. - Mindezek nyomán a szűk és mély szakmai képzés, mint a felsőoktatási képzéssel kapcsolatos követelmény egyre inkább megkérdőjeleződik, mivel a szűk és mély szakképzés esetében egyre inkább veszendőbe mennek a szakképzésre fordított állami és egyéni kiadások, s erőfeszítések.
A tömegesedés egyik fontos
Papírgyár – és bolognai képzés • A szűk szakképzés és tömeges képzés nem egyeztethető össze • A Polónyi-Timár könyv (Papírgyár vagy tudásgyár 2001) – az akkori hazai szűk szakképzésre épülő felsőoktatás problémáiról szólt • A kétszintű képzés megoldja a tömegképzés és gazdaság igényeinek összeillesztését • Az alapképzés, széles előszakképző jellege miatt (ha tényleg olyan) – a végzettek elhelyezkedése mindig rugalmasabb és így kongruensebb, és korrigálható (a mesterképzéssel)
A kiút tehát: a Bolognai képzési szerkezet A Bolognai Nyilatkozat néhány ajánlása - „könnyen érthető és összehasonlítható fokozatot adó képzési rendszer bevezetése, …. annak érdekében, hogy elősegítsük az európai polgárok elhelyezkedési lehetőségeit és az európai felsőoktatási rendszer nemzetközi versenyképességét.” - “alapvetően két fő képzési cikluson, az alapképzésen (undergraduate) és egyetemi (graduate) képzésen alapuló rendszer bevezetése. A második ciklusba való belépés megköveteli az első, legalább három évig tartó ciklus sikeres lezárását”. - “az első ciklus után adott fokozat, mint megfelelő képesítés alkalmazható az európai munkaerőpiacon”, - “a második képzési ciklusnak … egyetemi vagy doktorátusi fokozathoz kell vezetnie”. - az ajánlások még hangsúlyozzák a kreditrendszer, a hallgatói és oktatói mobilitás valamint a minőségbiztosítás fontosságát
A lineáris képzés - előszakképzés A tömeges felsőoktatás csak úgy egyeztethető össze valamennyire a gazdasági igényekkel, ha első szintje „előszakképzéssé” válik Olyan képzésre van szükség, amely akkor sem okoz nagy veszteséget (pénzben, erőfeszítésben stb.) ha a tömeges kibocsátás miatt nem hasznosul. -
- A BSc-vel a munkába lépők nem rendelkeznek mély, szűk szakképzettséggel, hanem széles, nem túl mély szakmai ismeretekkel. - A BSc-vel munkapiacra lépő diplomások szakmai végzettsége tehát elég általános ahhoz, hogy ha nem, vagy nem teljesen szakirányának vagy végzettségszintjének megfelelően helyezkednek el, részint akkor sem vész kárba sok feleslegesen tanult mély szakmai ismeret, részint gyorsan az elhelyezkedésnek megfelelően korrigálhatóak és kiegészíthetők az ismeretek.
Búcsú a szakember vs. szakbarbár képzéstől ? Régi típusú képzés
Új típusú képzés
• Mély szakismeretek
• Több általános ismeret
• Kevés általános képzés
• „Előszakképzés”
• Azonnal alkalmazható, kész szakemberképzés
• Továbbépíthető, továbbépítendő képzés
• Szakbarbárképzés ?
• Értelmiség képzés ?
Veszélyek és problémák A hazai átállás kapkodó, előkészítetlen volt Az átállás felsőoktatási zavarai: Belterjes programkialakítás A főiskolák belezsúfolták a korábbi 4 éves képzést a 3 éves alapszakaszba - Az egyetemek vagy az 5 évet zsúfolták bele a 3 évbe, vagy elvágták 3 évnél a képzést A szűk szakképzés megmaradt, - s nincs elképzelése senkinek arról, hogy mit is kellene az alapképzésben végzettnek tudni Az átállás munkaerő-piaci zavarai: A munkaadók keveset tudnak a lineáris képzésről, s az alapképzésen majdan végzettekről, a munkaerőpiac, a gazdasági szféra igényei senkit nem érdekeltek, A szülők és a középiskolások sem tudnak semmit a lineáris képzésről
Egy empirikus kutatás tanulságai A K72177 szá számú OTKA(2008OTKA(2008-2010) kutatá kutatás kereté keretében ké készü szült ré részkutatá szkutatás első első elemzé elemzései – a kutatá kutatás kereté keretében ké készü szült ké kérdő rdőíves felmé felmérés mintegy 400 szervezetre terjedt ki.
Mennyire ismerik a vállalatnál az új felsőoktatási képzés szintjeinek célját, tartalmát, követelményeit, és vállalati „használhatóságát”? 70% 60% 50% Rosszul tájékozott (1,2)
40%
Valamennyire tájékozott (3,4) 30%
Jól tájékozott (5,6)
20% 10% 0% Felsőfokú szakképzés
Alap-(BSc) képzés
Mester-(MSc) képzés
Doktor (PhD) képzés
Legjobban az FSZ-képzést ismerik legkevésbé a PhD-képzést
Mennyire ismerik a vállalatnál/szervezetnél az új felsőoktatási képzés egyes szintjeinek célját, tartalmát, követelményeit, és vállalati „használhatóságát”? TULAJDON, SZEKTOR szerint
Rosszul tájékozott Valamennyire tájékozott Jól tájékozott
Felsőfokú szakképzés Magyar Külf 9 4 54 61 37 36
Felsőfokú szakképzés Mg Ip Sz Rosszul tájékozott Valamennyi re tájékozott Jól tájékozott
Alap-(BSc) Mester-(MSc) Doktor (PhD) képzés képzés képzés Magyar Külf Magyar Külf Magyar Külf 11 10 15 12 20 15 64 56 65 59 57 63 26 33 21 28 22 22
Alap-(BSc) képzés
Mester-(MSc) képzés
Doktor (PhD) képzés
Mg
Mg
Mg
Ip
Sz
Ip
Sz
Ip
Sz
15
10
7
10
13
9
10
16
13
11
24
17
60
58
54
60
64
62
70
65
62
74
59
58
25
33
39
30
23
28
20
19
24
16
17
25
Mi a vélemény a vállalatnál/szervezetnél a bolognai képzési forma (alapképzés-mesterképzés) bevezetéséről? (Számozva 1-től 5-ig, a leginkább igaz az 1-es)
A nemzetközi tendenciáknak és EU elvárásoknak megfelelő lépés volt A magyar diplomás munkaerő nemzetközi versenyképességét növeli A gazdasági szféra számára áttekinthetőbbé teszi a felsőoktatási képzést Az új rendszer a felsőoktatás jobb munkaerő-piaci alkalmazkodását segíti, lehetővé teszi a diplomák összehangolását a munkaerőpiaccal Javítja a hazai felsőoktatás színvonalát A gazdaság versenyképességét is javítja Így a felsőoktatásban a tömeg- és az elitképzés szempontjai együttesen érvényesülhetnek A gazdaság szereplői számára közömbös A gazdaság szereplőit elbizonytalanítja Inkább a felsőoktatásban továbbtanulóknak jó, mint a gazdasági szféra szereplőinek Arra jó, hogy a tömeges felsőoktatás alsó szintjéből középiskolát csináljon Nő a hallgatói és oktatói mobilitás és vele a világot látottak száma, s a kitekintés Rontja a hazai felsőoktatás színvonalát és minőségét
Átlag
Szórás
1,91 2,46 2,92
1,11 1,11 1,06
2,76 3,02 3,03
1,03 1,14 0,99
2,85 2,93 3,24
1,00 1,21 1,19
2,71 2,90 2,57 3,25
1,11 1,34 1,10 1,31
A felsőoktatási alapképzésekből (BSc képzésekből) hamarosan a munkaerő-piacra lépnek az első végzettek. Milyen munkakörökben fogja őket elsősorban alkalmazni a vállalat? (Számozza 1-től 5-ig, a leginkább igaz az 1-es)
Ugyanazokban a munkakörökben, mint korábban az egyetemet végzetteket A főiskolai és az egyetemi végzettség közötti szintű munkakörökben Ugyanazokban a munkakörökben, mint korábban a főiskolát végzetteket A technikusi és főiskolai végzettség közötti szintet igénylő munkakörökben Ugyanazokban a munkakörökben, mint korábban a technikumot végzetteket A technikusi végzettségnél alacsonyabb szintű munkakörökben Amíg ki nem derül, hogy mire is alkalmasak, addig nem alkalmaznak ilyen végzettségűt Nem tudja
Átlag Szórás 2,90 1,47 2,70 1,36 2,11 1,20 2,94 1,32 3,67 1,28 4,41 1,06 3,91 3,75
1,29 1,54
Felsőfokú szakképzés
Agrár Általános elméleti alapozás Szakmai alapozás Szűk(ebb), konkrét szakmai ismeret Gyakorlat
Ipari
Alap (BSc) képzés
Szolg
Agrár
Ipari
Mester (MSc) képzés
Szolg
Agrár
Szolg
29
24
27
28
29
31
23
21
22
29
24
24
28
26
25
26
25
24
20 23
21 30
21 28
22 22
21 25
20 23
27 24
28 27
28 26
100
100
100
100
100
100
100
Felsőfokú szakképzés
Magyar Általános elméleti alapozás Szakmai alapozás Szűk(ebb), konkrét szakmai ismeret Gyakorlat
50-249
100
Magyar
Mester (MSc) képzés
Külföldi
Magyar
Külföldi
26
27
30
32
22
21
24
25
26
26
25
24
21 28
19 28
21 23
20 23
28 26
28 27
100
Felsőfokú szakképzés -49
100
Az egyes ismeretkörök milyen arányt képviseljenek a felsőoktatási képzésekben?
Alap (BSc) képzés
Külföldi
100
Általános elméleti alapozás Szakmai alapozás Szűk(ebb), konkrét szakmai ismeret Gyakorlat
Ipari
100
100
Alap (BSc) képzés
250-
-49
50-249
100
100
Mester (MSc) képzés
250-
-49
50-249
250-
30
24
29
31
29
33
22
21
22
24
25
24
25
26
26
26
24
24
17 29 100
22 29 100
19 27
21 21 100
20 25
21 22 100
25 27 100
29 26 100
29 25 100
100
100
A képzési szintek ismeretszerkezete a vállalati vs. az egyetemi szakemberek szerint Az egyes képzési szintek elvárt ismeretstruktúrája a vállalati szakemberek véleménye szerint FSZ Általános alapozó ismeretek Szakmai alapozó ismeretek Szűk(ebb) szakmai elméleti ismeretek Szűk(ebb) gyakorlati ismeretek Konkrét, szakmai elméleti ismeretek Konkrét gyakorlati ismeretek
20 19 11 12 16 21
100
szórás 14,6 9,8 9,1 9,5 11,1 14,7
BSC 26 21 13 13 12 13
szórás 16,2 9,8 8,9 9,2 9,9 11,3
100
MSC
szórás
10 12 15 14 22 25
10,4 10,6 11,7 10,2 14,1 15,3
100
Az egyes képzési szintek ismeretstruktúrája az egyetemi szakemberek véleménye szerint Általános alapozó ismeretek Szakmai alapozó ismeretek Szűk(ebb) szakmai elméleti ismeretek Szűk(ebb) gyakorlati ismeretek Konkrét, szakmai elméleti ismeretek Konkrét gyakorlati ismeretek
FSZ
BSC
MSC
15 15 13 20 13 23
18 22 25 12 10 13
10 15 33 20 13 8
100
100
100
56
Befejezés helyett • Németországban „Bechelor Welcome” Welcome program, amely a német gazdaság vállalatainak egyre nagyobb hányada támogat. • A felhívás értelmében német vállalatok régóta követelik az egyetemi képzés megújulását: a gyakorlathoz jobban közelítő képzést, a rövidebb képzési időt, a nagyobb nemzetközi részvételt és a jobb nemzetközi összevethetőséget. • A vállalatok közös nyilatkozatban támogatták a Bachelor és Master záróvizsgákra való áttérést. A közismert Dr. Arend Oetker Holding vezetője dr. Arend Oetker ezzel összefüggésben hangsúlyozta, hogy „Ezzel az akcióval azt a pozitív jelzést kívánjuk a nyilvánosság felé eljuttatni, hogy vállalataink teljes mértékben az új Bachelor és Master szakok németországi bevezetése mögött állnak, s hogy az ezekkel a záróvizsgákkal rendelkező végzett hallgatókat szívesen fogadjuk, valamint komoly érdekünk fűződik ahhoz, hogy elképzeléseink az új tantervbe bekerüljenek”. • dr. Norbert Bensel, a Német Vasút Részvénytársaság személyzeti igazgatója azt hangsúlyozta, hogy „A Bolognai-folyamat elősegíti a gazdaság több éve hangoztatott igényének a megvalósítását: a gyakorlathoz közel álló egyetemi végzettséggel és nemzetközileg összevethető záróvizsgával rendelkező fiatal végzett hallgatók képzését. Ezért fontos, hogy a végzettek számára elhelyezkedési lehetőséget teremtsünk a munkaerőpiacon.”
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET
