2015./2. 2015./4. FŐKEFE Rehabilitációs Foglalkoztató Ipari Nonprofit Kft.
Felpörgő seprűgyártás
Megújult egy stratégiai ágazatunk 3.old. Emlékérmet kapott Bernáth Ildikó 5.old. Telephelyek közötti verseny 6.old. 47 év a FŐKEFÉ-nél 8.old. fokefe hirmondo 2015_4.indd 1
6/15/2015 3:45:22 PM
Tartalom
Kitört a nyár!
3. Seprűinvázió Beszélgetés Vida-Szűcs Imre termelési alosztályvezetővel
4. Sikeres CERTOP-audit 5. Intézetből saját otthonba Interjú Bernáth Ildikóval, a Támogatott lakhatás nagykövetével
6. Telephelyek közötti verseny
Eredményhirdetés
7. Hónap dolgozói Eredményhirdetés
KÜT–ülés 8. 47 év a FŐKEFÉ-nél Köszöntötték Süttő József tatabányai dolgozót
Kánikulával indított az idei nyár, aki nincs is szabadságon, vágyik rá. Szóljon hát a Hírmondó e számának legalább a második oldala valami másról, mint a cég. Jöhet például egy klasszikus vers, évszakhoz illő? Jöhet - hallom az óvatos választ -, csak ne legyen nehezen emészthető. Rendben, keressünk nyári verset, ami idillikus. Nos, nem is olyan egyszerű. A Kanáriszigetekről még nem írtak jó verseket a poéták. Nehezen találni még csak olyan nyári költeményt is, ami nem depressziós vagy nem akar a sorok között valami politikait üzenni. Talán majd Petőfi... Nahát…! Komolyan az alábbi versénél nyílt ki a kötet! Idill van benne, olyan idill, ami több, mint a Kanári-szigetek. A Nagy Magyar Alföld, amikor még nem szabdalták műutak, de még vasutak sem. Sőt, határok sem! Hoppá, azért ebben a versbe is becsúszott valami robotolás, ráadásul kint a mezőn. A gulyásbojtár persze kivétel – ám mi csak ne lőjük le a picikét erotikusra sikeredett poént… Íme tehát a könnyed, jókedvű vers, ezzel kíván a Szerkesztő kellemes nyarat a FŐKEFE négyezer dolgozójának: Petőfi Sándor: MELEG DÉL VAN
Címlapon: A Laky Adolf utcai Seprűüzem dolgozói
Impresszum
FŐKEFE HÍRMONDÓ
A FŐKEFE Közhasznú Nonprofit Kft. lapja Kiadja a FŐKEFE Rehabilitációs Foglalkoztató Ipari Közhasznú Nonprofit Kft. H-1145 Budapest, Laky Adolf u. 41–49. Telefon: +36/1- 251-3288 Felelős kiadó: Szabó György ügyvezető Főszerkesztő: Joó István E-mail:
[email protected] Grafikai tervezés, nyomdai előkészítés: Káldor Gábor Nyomdai munkák: FMB Kft., Nyomdaipari Üzletág
Meleg dél van itt kinn a mezőben, Rakja a nap a tüzet erősen. Meleg dél van, meglippen a madár, A fáradt eb kiöltött nyelvvel jár.
Két lyány gyűjti ott a széna rendét, Két siheder hordja a petrencét, Hej de nem telik nagy kedvök benne, Mert ilyenkor súlyos a petrence.
Legjobb dolga van most a királynak, Vagy ott annak a gulyásbojtárnak; Király pihen aranyos karszéken, Gulyásbojtár kedvese ölében. (1847)
2
fokefe hirmondo 2015_4.indd 2
6/15/2015 3:45:35 PM
Portré
Seprűinvázió-„Helyére tettük a dolgokat” Beszélgetés VidaSzűcs Imre termelési alosztályvezetővel Ön fél éve került a termelési al osztályvezetői székbe, egyúttal - portfoliómenedzserként - a sep rűgyártás élére, és tény, hogy azóta több mint 30 százalékkal javult az ágazat teljesítménye. A seprűk a cég alapítása óta stratégiai termékeink, és az itt tapasztalható hatékonyság pél da lehet más tevékenységink előtt. Időszerű tehát, hogy e lap számban - Társaságunk központi vezetőségének valamely tagja helyett - Önnel mint középvezetővel készítsük a soros interjút. Köszönöm szépen, nem tettünk semmi extrát, csak helyére tettük a dolgokat. Ezért produkálunk immár havi átlag 12 ezer seprűterméket Budapesten, 30 megváltozott mun kaképességű dolgozónkkal. Többes számban fogalmaz… Amikor idekerültem és megkaptam az itt eddig előzmény nélküli port foliómenedzseri posztot, a zuglói Seprűüzem élén éppen változás állott be. A kedvező tendencia tehát az új üzemvezető, Holló Ferenc nevéhez is kapcsolható. A dolgo zókról nem is beszélve, akik al kalmazkodtak az új elvárásokhoz és kezük alól immár sokkal több ter mék kerül ki. Elsorolná a jellemzőbb termék fajtákat, amelyeket a zuglói, il letve szombathelyi kollégák gyár tanak? A legkönnyebb és ezért is legol csóbb – 635 grammos – seprűből fogy a legtöbb. Egyrészt azért, mert manapság a vásárlók drágának tartanák a mi korábbi nehezebb és
Megbízatásom az ottani tevé kenység irányítására-felügyeletére is szól, de ennek gyakorlati meg valósítása még csak most kezdődik. Minapi látogatásom során jó benyo mást szereztem az ottani munkáról, tudomásom szerint az olasz partner is elégedett.
ez által is kiemelten jó minőségű sep rűinket, másrészt mert az említett vásárlási szokásoknak megfelelően a horvát partner is mindenekelőtt ezt viszi, illetve az OBI-nak is ezt szál lítjuk folyamatosan. A horvát meg rendelés egyébként akkora, hogy kapacitásunk 90 százalékát köti le, amikor ezek a szűk határidejű megrendelések épp érvényben vannak. Ilyenkor átlag 4500 seprűt is gyártunk déli szomszédunknak ebből a fajta termékből… Van az tán a csak belföldre gyártott 820 grammos klasszikus seprű, az 1000 grammos úgynevezett „extra”, aztán az 1200 grammos nyolc-, il letve ötvarrásos seprű, illetve az ugyancsak 1200 grammos ipari seprű, amely a leginkább munkaés alapanyag-igényes termékünk. Az utóbb felsorolt típusokból is át lag 1000-1200 darab minden hó napban elkészül havonta. Szom bathelyen a pestinek csak a fe le mind a seprűipari betanított munkások létszáma, mind a géppark nagysága. Ott túlnyomó többségében kisméretű seprűk, vagyis úgynevezett gyermekseprűk, kis seprűk és akasztófüles seprűk készülnek olasz megrendelésre, igény szerinti formára helyben esz tergált nyelekkel. A szombathelyi seprűgyártás irányítását is átvette?
Visszatérve a pesti seprűgyár táshoz: könnyen összehangol ható mondjuk a horvát rendelés és a fő belföldi partner, az OBI megrendelésének teljesítése? Nem könnyű, viszont minősített feladat, például mert a folyamatos OBI-megrendelés teljesítésével va ló elmaradás kötbért vonna maga után. A kapacitást behatárolja, hogy a Laky Adolf utcai műhelyben 5 seprűkötő- és öt seprűvarrógéppel rendelkezünk, a már említett 30 ember itt dolgozik egy-két kivétellel 6 órában. És akkor még nem is beszéltünk arról, hogy számos kisebb-nagyobb más belföldi meg rendelésünk is van, főleg különféle ötvarrásos seprűkre. Hogyan tudnak akkor mégis olyan sikeresen megbirkózni a nehézségekkel, hogy még a termelékenység is nőtt? Központosítottuk a termelést és a kereskedelmet egyaránt. Ehhez valóban kellett portfoliómenedzser, aki átlátja az egészet, aki segít ab ban, hogy se a cél, se az információ ne torzuljon el menet közben. A seprűüzem új vezetőjével kezdtünk újat a szakmaiság jegyében. Mondhatnám, én vagyok a fej, Holló Feri a kéz… Mindenekelőtt végig kellett gondolni a technológiai sort. Annak éppen az elején jelentkeztek a fő bajok, a cirokválogatásnál. Hiszen az alapanyag mennyisége és minősége nagy hatással van az idevágó termelékenységre. Meg értettük, hogy át kell hoznunk az osztályozógépet Csorvásról. Immár itt, helyben osztályozzuk a cirkot a saját aktuális termelési igényeinknek 3
fokefe hirmondo 2015_4.indd 3
6/15/2015 3:45:37 PM
Portré - Terep megfelelően. Hiszen a különböző seprűtermékekhez különböző hosszúságú anyag kell, de meg felelően kell válogatni a bélés- és a takaróanyagnak valót is. Amíg Csorváson volt az osztályozógép, csak az alapanyag ideérkezésekor szembesültünk azzal, mit kapunk és mit lehet abból kihozni. Vagyis a durva előválogatáson voltunk túl, a megrendelő igényeihez nem tudtunk eléggé igazodni. Most már itt folyik, szalagon, a durva előválogatás és a gépi osztályozás egyaránt. Pusztán az, hogy az osztályozás célszerűbben történhet, mennyiségi és minőségi termelésjavulást eredményezett. Azért azt korábban is mindenki elkönyvelhette, hogy a cégközpontban a legnehezebb munkák egyike a seprűüzemi, és a megváltozott munkaképes ségű dolgozók beleadnak apaitanyait. Energialeadásból valóban nem volt hiány, de a cél az kell legyen, hogy ugyanakkora befektetett energiával, de a technológia helyrekerülésével és a szakmaiság növelésével, jobb szervezésselmenedzseléssel hatékonyabbak legyünk. Hogy a látszatja is meglegyen az erőfeszítéseknek. Ez mutatkozik most. Mi az, ami szintén szakmaibb lett? Az emberierőforrás-oldalról néz ve: orvosoltuk a motiválatlanság problémáját. A teljesítménybér rendszere ugyanis nem működött megfelelően, vagyis mindenki szá mára ösztönzően. Most viszont
már megéri dolgozni, a gépen dolgozó emberek egytől-egyig érzékelhetik, hogy az alapnorma meghaladásával arányosan kapnak többletfizetést 130 százalékig. Történt némi átszervezés is, hogy mindenki kihozhassa magából a legtöbbet. A betanított munkásaink érzik, hogy ha fejlődnek, magasabb szintű munkára átkerülhetnek. Ja vult a munkamorál, az emberek lelkesebbek lettek, és a siker visz szaigazolódott abban is, hogy a Seprűüzem a Hónap telephelye lett. Ideje, hogy az ön mindennapos irányító-, közvetítő-, szervezőmun kájáról fogalmat alkothassunk. Az értékesítési osztály seprű ügyben illetékes üzletkötőjétől, Keszte Tímeától heti ütemtervet kapok a partnerek kérése alapján. Nekem kell ezekből kiindulva és a termelést átlátva mérlegelnem és véglegesítenem a határidőket, hiszen az én látószögemből álla pítható meg, mi a reális. Ehhez tekintetbe kell venni a gépi és az emberkapacitás kijelölte határokat, napi szinten kell tudni, hogy állunk a termeléssel, mi vállalható anélkül, hogy szétforgácsolódna a termelés. Súlyozni kell a partnerek kívánalmai között, hiszen mondjuk ha már beálltunk egy nagyarányú horvát teljesítésre, azt nem hagyhatjunk fel egykönnyen. Figyelembe kell vennem a határidők vállalásakor azt is, hogy esetleg kiesik egykét ember betegszabadság miatt. A termelés egyébként hajlamos a túlvállalásra, de számításba érdemes venni, hogy ha nagyon megnöveljük a termelést, azzal nő a gépek igénybe vétele, illetve
az emberek is kimerülhetnek. A folyamatosságot, a távlatosságot is tekinteni kell tehát a tervezésben… A határidőket aztán be is kell tartani és tartatni. Biztosítanom kell a folyamatos működéshez, az elvárt mennyiségi és minőségi követelmények teljesítéséhez az alapanyagot. Többek között a gépek állapotára is ügyelnem kell, vagyis kapcsolatot kell tartanom a tmkrészleggel. Közvetítem a felsőbb szinteken született koncepciót a dolgozóknak, esetenként az ő problémáik szószólójaként is föl kell lépnem. Szóval állandó jelleggel „lavírozok” a különféle szintek között. Büszke az elért eredményekre? Nem vagyok büszkélkedő típus, mindenesetre jóleső érzés, hogy sikerült az üzemvezető-csere után az átmenetet megteremteni úgy, hogy az első naptól kezdve hoztuk a régi üzemvezető idején tapasztalt teljesítményszintet, nem volt mini mális visszaesés se… Sőt: egy hónap múlva már megkezdődött az üzem teljesítményének emel kedése. Örülök, hogy az adott ke retek között javítani tudtunk a mu tatókon. Mindehhez számomra elengedhetetlenül szükséges volt Prohászka Csaba termelési fő osztályvezető támogatása. Mint ko rábbi kereskedelmi főosztályvezető jól ismeri a „seprűtörténet” azon oldalát, januártól pedig jól látja a termelés gondjait-korlátait, sajátos szempontjait is. Így tehát mindenben tud segíteni. A számok pedig valóban bizonyítják: nem kellett megbánnia, hogy szabad kezet adott a szóban forgó területen.
Sikeres audit. A közelmúltban túljutott Társaságunk a három évenként esedékes úgynevezett megújító auditon – tudtuk meg Hegedűsné Hegyi Anikótól, a FŐKEFE minőségbiztosítási osztályvezetőjétől. A szóban forgó megfelelési vizsgálat Társaságunk tíz telephelyét, a telephelyen végzett tevékenységeket illetve a folyamatok, utasítások tüzetes átvilágítását érintette. Az integrált minőségirányítási rendszer (MSZ EN ISO 9001:2009, MSZ EN ISO 14001:2005, MSZ 28001:2008) a MIR/KIR/MEBIR, vagyis a minőségirányítás, a környezetirányítás és a
munkahelyi egészségvédelem- és biztonságirányítási rendszerek együttes, közös működtetését jelenti. A rendszer minősítését az CERTOP Termék- és Rend szertanúsító Ház Kft. végezte. A vonatkozó szabványok követelményeinek Társaságunk megfelelt, így a szervezet keretei között végzett tevékenységek további három évre megfelelnek az integrált irányítási rendszer követelményeinek és alkalmasak a kitűzött célok elérésére. A jelen rendszerünket érintő, legközelebbi felülvizsgálati audit 2016. májusában várható.
4
fokefe hirmondo 2015_4.indd 4
6/15/2015 3:45:37 PM
Portré
Intézményből saját otthonba
Kitüntették a „Támogatott lakhatás nagykövetét”
Bernáth Ildikót (képünkön) dolgozóink a Rehabilitáció – Érték – Változás (RÉV) képzési projekt szakmapolitikai irányítójaként ismerhetik. A korábbi miniszteri biztos azonban hosszú évek óta nagy gondot fordít az értelmi fogyatékossággal élő emberek ügyére is. A Támogatott lakhatás nagyköveteként elért szakmai eredményeiért nemrég az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége (továbbiakban: ÉFOÉSZ) Frim Jakab Emlékéremmel díjazta. Mit jelent önnek, hogy megkapta ezt az emlékérmet ? Amikor értesültem arról, hogy én leszek az egyik díjazott, elég sok minden eszembe jutott az elmúlt időszakból. Mindenekelőtt adott volt egy jelentős ügy, amellyel azonosulni lehetett: az intézménykiváltás kormányzat által elfogadott, nagy horderejű programja. Ez az egyik igen fontos projektje az ÉFOÉSZ-nak, amely az eladdig intézményben élő személyek lakókörnyezetbe költözésének, lakókörnyezetben élésének folyamatát dolgozta ki. Ez nagyon széleskörű, sok területet felölelő tevékenység; a leendő lakók kiválasztásától kezdődően a sikeres vizsgákon át a mentori támogató hálózat kiépítéséig sok mindent magába foglal. A díj valójában nagyon sok ember munkáját dicséri. Azokét is, akik a különböző munkafolyamatokban részt vettek, segítették a projekt megvalósulását. Így igazán nagy megtiszteltetés volt számomra, hogy a Parlamentben Kövér Lászlótól, az Országgyűlés elnökétől vehettem át a Frim Jakab Emlékérmet. Hogyan kezdődött a közös együttműködés ön és az ÉFOÉSZ között? Átgondolván azt a 18 évet, amióta a Kozmutza Flóra Alapítvány elnökeként a fogyatékosság-ügyével foglalkozom – fogyatékossággal élő gyerekekkel és fiatalokkal –, azt éreztem, hogy bár történtek jelentős, kedvező változások is, még többet kell tennem az érdekükben. Foglalkoztatott az is, hogyan lehetne segíteni azoknak az értelmi fogyatékossággal élő embereknek, akik intézményben élik az életüket, holott képesek lennének arra, hogy a civil életben is megtapasztalják az átlagos ember mindennapjait. Veszprém megyében jól ismertem az ÉFOÉSZ Veszprémi Közhasznú Egyesületének széleskörű tevékenységét, ezért örültem, amikor megtudtam, hogy a KULCSprogram első lakását Ta
polcán tervezik megnyitni. Horváthné Somogyi Ildikó elnök asszonnyal beszélgetve úgy éreztem, hogy ezt a nagyszerű kezdeményezést miniszteri biztosként mindenképpen segítenem kell. Mindnyájan azon dolgoztunk, hogy a KULCSprogram egy követhető modell legyen, amire aztán más érdekképviseletek, sőt akár maga a szakminisztérium s a kormányzat országos projektet tud építeni. Sikerült elérnünk, hogy a szociális törvénybe belekerült szolgáltatási formaként a támogatott lakhatás fogalma és az éves költségvetési törvényben megjelent a finanszírozása is. A tapolcai lakás sikeres megnyitása után a veszprémi lakások átadásával folytatódott az ÉFOÉSZ KULCSprogramja, amely eddig kilenc személy életét tette teljesebbé. A KULCSprogram első résztvevői mióta is laknak együtt? Már lassan negyedik éve, s elmondhatjuk, hogy igazi otthonra találtak Tapolca befogadó közösségében. Ám ahhoz, hogy ez a program sikeres legyen, az is szükséges, hogy azok a fiatalok, akik kikerülnek az intézményi gondoskodásból, önálló munkajövedelemmel ren delkezzenek, valamint legyen számukra olyan bérlakás, amelyet fenn tudnak tartani. A támogatott lakhatás azt is jelenti, hogy ha lakóinak, akik a legteljesebb önállósággal élik az életüket, mégis problémájuk adódik, tudjanak hová fordulni segítségért, tanácsért. Ezért nélkülözhetetlen e program mellé a támogató szolgálat, amelyet ez esetben a helyi ÉFOÉSZ tapolcai és a veszprémi munkatársai biztosítanak. A KULCSprogram nagyköveteként milyen további tervei vannak ezzel kapcsolatban? Természetesen tervezzük a további megyék, városok, önkormányzatok bevonását a programba. Korábban a tapolcai lakásnál, és most Veszprémben is megkönnyítette a helyzetet a polgármester és a képviselőtestület hozzáállá-
sa. A KULCSprogram követendő mintául szolgálhat ezekben az együttműködésekben a jövőre nézve, hiszen az önkormányzatok biztosítottak bérleményt a támogatott lakhatáshoz, sőt, minden esetben segítettek a felújításban is. Minden résztvevőnek jó látni, tapasztalni, hogy a Tapolcán és Veszprémben kint élő fiatalok életében, személyiségében kedvező változások következtek be, s mivel az életük kiteljesedett, boldogabbak, mint korábban. Ön hogy látja, a társadalom mennyire elfogadó? Azt nem mondanám, hogy mindenki elfogadó, de az biztos, hogy ha sikerül a hallgatást megtörni, s kiállni a nyilvánosság elé, őszintén beszélni az érintett gyermekek vagy felnőttek életéről, küzdelmeiről, álmairól, akkor feltehető, hogy a társadalom befogadóbb lesz. Mert amiről nem tudok, azon segíteni sem tudok. Van erre egy jó példám. Április végén volt a Kozmutza Flóra Alapítvány Jótékony Mozgás című éves rendezvénye, amelyet immáron tizenegyedszer szerveztünk meg. A négy unokám közül a legidősebbet egyszer megkérdeztem, mikor már felső tagozatos volt: „Emlékszel-e még arra, hogy milyen volt, mikor először eljöttél erre a sport délutánra?” Azt felelte: „Féltem.” „De mitől féltél?” „Tőlük” – mondta. „De miért?”- érdeklődtem tovább. „Mert nem ismertem őket.” S azóta ez a tartózkodás, félelem, lassan, de biztosan megszűnt az unokámban. Ezért gondolom azt, hogy a legjobb már gyermekkorban elkezdeni ezt az ismerkedést, mert a gyerekek fogékonyabbak, érzékenyebbek a másik problémája iránt. S talán még a segítőkészség is jobban megvan bennük, hiszen amíg nem nevelik beléjük, addig nincsenek előítéleteik. Egy felnőtt már nehezebb eset, de távolról nem reménytelen! Lévai Eszter (ÉFOÉSZ)
5
fokefe hirmondo 2015_4.indd 5
6/15/2015 3:45:37 PM
Bravó
Termelékenységi verseny A Hónap telephelye – 2015. március
A győztes, 115,87 százalékos eredményt az egyes számú martfűi telephely még 54 fővel érte el, de lapszámunk megjelenésekor már legalább 62-en vannak. A csoport zöme 4 órás (az újonnan fölvettek is), tasakgyártás és gumigyűrű-, illetve celofáncsomagolás az itteni tevékenység. Habranyi Antalné művezető szerint a dicséretes áprilisi eredmény nem kis részt köszönhető magának a meghirdetett versenynek, ami felvillanyozta a kollégákat, azóta tudatosabban is besegítenek egymásnak. Az is állhat a jó teljesítmény mögött, hogy az adott két-három féle tevékenység „pas�szol” az adott megváltozott munkaképességű emberekből álló kollektívának. Ráadásul az összetartást és a motiváltságot növelhette, hogy az utóbbi két évben a Martfű 1 csapatának mintegy fele készségfejlesztő tréningen, illetve szakmai képzéseken esett át.
Seprűvarrók, -kötők, anyagelőkészítők, anyagmozgatók és csomagolók mintegy 30-an dolgoznak a cégközpont földszintjének termelőhelyiségeiben. A Seprűműhely legalább 70 százaléka látássérült, de vannak például hallássérültek is. „A kollégák nagyon örülnek annak, hogy felfigyeltek rájuk, kemény munkájuk visszaigazolást kapott – nyugtázza Holló Ferenc művezető, hogy a seprűsök csapata nyerte a telephelyek közötti verseny márciusi fordulóját. A művezető büszke rájuk, mert miután folyamatos lett az alapanyag-ellátás és megfelelő fázisokra osztódott a szalagszerű munka, az emberei immár kihozzák magukból képességeik maximumát. Mindenki előtt világossá vált, érdemes ezzel az összetételű közösséggel tartósan számolni. Emellett várják a Seprűműhelybe azokat a fiatal budapesti FŐKEFE-dolgozókat, akik jelenleg más tevékenységet folytatnak, de – egy belső átképzés nyomán – szeretnék kipróbálnák magukat a cég seprűipari ágazatában.
A Hónap telephelye – 2015. április
Legjobban fejlődő telephely – 2015. 1. negyedév
Korábban tollat szereltek, mostanában különféle csomagolási-hegesztési megrendeléseket teléjesítenek, miután bizonyos intézetektől megörököltek ilyen munkákat. Lehetetlen nem összefüggést találni a siker és aközött, hogy művezetőként visszatért Borsodi Erzsébet korábbi csoportvezető, aki a TÁMOP-képzési projekttel összefüggésben két éven át másutt dolgozott a Társaságnál. Erzsike olyan vezető hírében áll, aki nyugodt légkört tud teremteni, miközben határozottan képes közvetíteni a jogos elvárásokat. A művezető elmondja, az eredményesség látványos javulásában nagy szerepe van annak, hogy többségre jutottak azok, akik jó példával járnak elöl, sőt besegítenek a másiknak, ha kell. Borsodi Erzsébet szerint nagy segítség az ő irányítói tevékenységében a Hírmondó mint hivatkozási alap, abban ugyanis a felsővezetők gyakran megnyilatkoztak arról, hogy csak akkor van az adott telephelynek jövője, ha javít termelékenységén.
Rögtönzött gépmesteri oktatás Komló polgármesterével, Polics Józseffel találkozott május végén Szabó György, Társaságunk ügyvezetője. A komlói kiruccanás jó alkalmat kínált arra is, hogy megszemlélje a komlói FŐKEFE-termelési központ új gépeit, melyek a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivataltól elnyert pályázatból származnak. Ha már megszemlélte, ki is próbálta némelyik nyomdaipari álommasinát, s ha már kipróbálta, rögtönzött is egy szak-
mai tanácsadást. Bizony nem kamutanácsokat kaptak a helyi kollégák: az ügyvezető negyed évszázadig nyomdai gépmesterként kereste kenyerét. Olyan fogásokat mutatott be – történetesen a biegelőgépen –, melyek könnyebbé, gyorsabbá teszik az iratgyűjtőgyártás adott fázisát és ezzel növelhetik a teljesítményt. De nyilván az sem hat a termelékenység ellen, ha a főnöknek a melósok között is respektje van...
6
fokefe hirmondo 2015_4.indd 6
6/15/2015 3:45:39 PM
Premier plán
2015.
A Hónap dolgozója
május
Németh Mária
Gyöngyösi Attila
Kovács Antalné
Éppen három éve került a céghez. Egy hónapja korábbi szakmájában dolgozhat, ami a varrás. A FŐKEFEtelephelyen eddig csomagoló, mérő és tasakkészítő munkálatokban vett részt, bizonyítva, hogy új fel adatköröket is hamar elsajátít be tanított munkásként. Most tehát a cipőipari csoportban van, miután az összetettebb és hétórás mun kát örömmel vállalta, varr, jelöl. Lelkesedése, szakértelme és igé nyessége jó és selejtmentes tel jesítményben tárgyiasul. Gyakran történik meg, hogy ha előbb végez a napi kitűzött munkával, besegít kollégáinak. Ha igaz, nemsokára még több embernek mutathat jó példát, mert újabb megváltozott munkaképességű embereket vesz föl a Társaság cipőipari tevékeny ségre, helyben. Emlékszünk: a „Martfű 2” kollektívája ez év ele jén nyerte el másodszor a Hó nap telephelye címet. Marika erő feszítései is kellettek hozzá.
A 45 fős szombathelyi papírüzem serény, áldozatos anyagmozgatója. Egyik jelző sem túlzás, ugyanis több ember munkáját látja el már lassan egy éve. Biztosítja a gépek számára a folyamatos anyagellátást, elviszi a kész árut a termelő dol gozóktól, de a hulladékbálázás is az ő elmaradhatatlan feladata. És képzelhetjük, mennyi anyaggal kell ide-oda „mozognia”, hiszen számos más FŐKEFE-telephelyet ez a szombathelyi üzem lát el irodaipapíráru-félkésztermékkel, amellett dobozokat és másodlagos csomagolóanyagokat is itt gyártanak rakásra gyógyszeriparnak, környék beli multiknak. Kerek harminc éve dolgozik a Társaságnál, ebből 29et papíripari betanított munkásként töltött el úgy, hogy szinte mindig túlteljesítette a normát. Nem mellesleg hét gyermek édesapja.
Eta eredeti végzettsége francia női szabó, de dolgozott valaha a komlói kórház gazdasági osztályán is, majd a szociális otthonban veze tőként segítette a rászorulókat. Öt éve került a FŐKEFE komlói telephelyére betanított munkásként. Pontos, szorgalmas, fegyelmezett, a telephelyen készített valameny nyi papíripari terméket gyár totta már. Gondoskodó, sőt „nagymamatípus”… E vonása nem csak a magánéletben jelentkezik – két lányánál négy leányunoka van –, hanem a kollégáival ki alakult közvetlen viszonyában is. A vidámságával szintén kész szol gálni... Mondják, most nehéz idő szakon megy keresztül, miközben a termelési központban a régi preci zitással végzi feladatait. Mondják, most nehéz időszakon megy keresztül, férje, akivel nagyon sze retik egymást – és szintén főkefés dolgozó –, jelenleg ápolására szorul. És eközben a termelési központban a régi precizitással végzi feladatát.
Martfű, 2.
Szombathely, Rumi út
Komló
Ü
lésezett a Központi Üzemi Tanács. Vásárhelyi Anikó gazdasági, illetve Pénzes Dávid HR fő osztályvezető tartott beszámolót a Központi Üzemi Tanácsnak (KÜT) június 11-i ülésén. Vásárhelyi Anikó gazdasági beszámolójában a 2014-es évet értékelte, Pénzes Dávid a létszámgazdálkodással és a telephelyekkel kapcsolatos intézkedéseket vázolta a főkefés dolgozói közösség fő érdekképviseletének. A Társaság vezetése és a KÜT megállapodtak abban, hogy júliusban folytatódnak a kollektív szerződést előkészítő tárgyalások. Lipcsei László, a KÜT elnöke elmondta, a céges üdültetés Bükfürdőn már június 8-án megkezdődött és legalább július 20-ig tart majd, a balatoni üdültetés június 22. és július 26. között zajlik, a poroszlói július 6. és augusztus 30 között.
7
fokefe hirmondo 2015_4.indd 7
6/15/2015 3:45:45 PM
színező
év a FŐKEFÉ-nél
V
olt májusban egy nap, ami Süttő József napja volt. Nem mondták be a tévéhíradóban, nem fogadta a köztársasági elnök, de azért a kollégái számon tartották. Jóska bátyánk 47 évet húzott le a FŐKEFÉ-nél, úgy ment nyugdíjba. Nem vonult fel előtte tisztelegve egy díszszázad, de azért negyedszázad közvetlen kollégája összezsúfolódott egy tatabányai lakótelepi másfélszobás lakásban, az ottani telephely egyik részlegén, felköszönteni őt. Méltatta Süttő József hűségét és munkatársi állomásait Gönczöl Zoltán műszaki főosztályvezető, majd átadta a Társaság menedzsmentje nevében az ajándékkosarat. Lipcsei László, a Központi Üzemi Tanács elnökeként nyújtott át emléklapot, Grunda János a FÉSZEK Szakszervezettől nyugdíjba vonulási segéllyel kívánt további szép évtizedeket. A tatabányai kollégák névre szólóan felcímkézett nemes itókával is kifejezték forró szeretetüket. A köszöntéskor Süttő József éppen pár napja lett nagypapa. Még 1968-ban lépett be a FŐKEFÉ-be, 1994-ig az akkori pesti szövőüzemünk segédmunkása volt. Ezt követte az Alapanyagraktár. Súlyos veseproblémával leszázalékolták, és mivel Száron lakik, a tatabányai foglalkoztatóba kérte át magát 2007-ben. Azóta itt kereste kenyerét, főleg csomagolási munkákkal. Most egy fejezet lezárult, de a szeretetnek, ha igazi, nincs vége sohasem. (Az alsó képen egykori pesti kollégái.)
fokefe hirmondo 2015_4.indd 8
6/15/2015 3:45:47 PM