A Börtönügyi Szemle M űhely ro v atát - a gyakorló büntetés-végrehajtási szak em berek segítségével - a jövőben szeretnénk friss tartalo m m al megtölteni, hogy az tükrözze, jelenítse m eg a hazai g y ak o rlat eredm ényeit és problém áit, az ellem élem éin eket egy mással iitk ö /tetse. Noha a m ostani M űhely rovat írásain ak nagyobb része a nevelés problem a tik ájáv al foglakozik, ez nem azt jelenti, hogy m indenáron a tem atikusságra tö rekszünk, szeretnénk, ha büntetés-végrehajtás minél több szakterülete megje lenne a lap hasábjain. ÍCU ei’t ' zattal - pl. jelentésként, hozzászólásként - íródott, így azok alapvetően meg őrizték m ű faju k különbözőségeit, de am i ennél term észetesen fontosabb: a néA kad az íráso k közül, am ely szándékoltan vitain d ítónak készült, és olyan is van közöttük, am ely - a szerző szándékától függetlenül - v itára késztet...
Felmérés a fogvatartottak közérzetét javító intézkedések hatásairól Jelen dolgozat első változata a büntetés végrehajtási parancsnokok és vezetők 2003. szeptemberi országos értekezletére készült. Az eredeti anyag összeállításához egy kérdőíves segédanyagot készítettünk a Büntetés-végrehajtás Országos Parancs noksága Fogvatartási Ügyek Főosztályán, melyet valamennyi intézetnek megküldtünk. A beérkező válaszok, a kérdőívekhez csatolt helyi megjegyzések és értékelések alapján könnyen elkészíthető volt az érte kezlet elé terjesztendő anyag, ugyanakkor az országos parancsnokságra visszaküldött kérdőívek az értekezlet témáján túlmutató következtetések levonására adtak módot, il letve felmerült annak az igénye is, hogy a helyi gyakorlatot ne csak a közvetlen kap csolatot tartó intézetek és azok dolgozói is
merhessék meg, hanem a hazai büntetés végrehajtási teljes személyi állománya. Ezt megcélozva készült el ez az írás.
I. A büntetés-végrehajtási intézeteink ben és intézményeinkben fogva tartottak létszáma 2002. második felére kritikus számra emelkedett, a 2002. augusztus 31 -i adat szerint 18071 fő fogvatartott volt nyilvántartásunkban. Az a tény, hogy inté zeteink zsúfoltsága igen magas méreteket ért el, a fogvatartottak hangulatára és köz érzetére negatív hatást gyakorolhatott, il letve a rendelkezésünkre álló adatok sze rint gyakorolt is. Mindezek elengedhetetlenné tették a probléma hatékony és mielőbbi kezelését,
melynek alapján 2002. szeptember 2-án kiadásra került - alapos előkészítést és az Igazságügyi Minisztériummal történt egyeztetést követően - az országos pa rancsnok 11-111/2002. sz. körlevele (a to vábbiakban: Körlevél). A fogvatartottak közérzetének javítá sát is célozta - többek között - a fogvatar tottak tisztálkodásához alapvetően szük séges cikkek norma szerinti biztosításáról szóló 1-1/80/2002. (IK Bv. Mell. 11.) OP intézkedés, továbbá az egyes nevelési fel adatok végrehajtásáról szóló 0116/1998. (IK Bv. Mell. 2.) OP intézkedés (a továb biakban: nevelési OP intézkedés) módosí tása. Ez utóbbi intézkedés a telefonálás rendjét szabályozta, a nevelési szakterüle tet érintő egyéb intézkedések mellett. Az élelmezés minőségének javítására született meg a fogvatartottak és beutaltak élelmezési normáiról és pótlékairól szóló 1-1/59/2002. (IK Bv. Mell. 9.) OP intéz kedés. A büntetés-végrehajtási szervek 2003. évi fő feladatainak meghatározásáról és az azzal kapcsolatos feladatokról szóló 1-1/17/2003. (IK Bv. Mell. 3.) OP intéz kedés is tartalmaz olyan feladatokat, ame lyek a fogvatartási körülmények javításá val közvetlen befolyással bírnak a fogva tartottak közérzetére. Az újabb intézkedés az előzőekben jelzett konkrét feladatokat tartalmazó szabályozások maradéktalan megvalósítását határozza meg.
II. Az utóbbi időszak adatai azt mutatják, hogy a zsúfoltság valamelyest csökkent: 2003. augusztus 22-én összesen 17070 fő tartózkodott intézeteinkben, ami szinte pontosan ezer fős csökkenést jelent az előző év hasonló időszakához képest. En
nek ellenére továbbra is kiemelten keze lendő az intézeteinkben fogva tartottak közérzetének alakulása. A fogvatartottak közérzetének javítá sát célzó Körlevél kiadásától - majd az azt követő további intézkedésektől - kö zel egy év telt el, ez is indokolta az elvég zett munka értékelését annak érdekében, hogy az esetleges további intézkedésein ket megtehessük. Az elemző munkát segí tették az osztályvezetői értekezletekről készített és az országos parancsnokságra beküldött emlékeztetők, műszaki tartalmú tájékoztató dokumentumok. 2003. I. fél évében két intézet is beszámolt a bünte tés-végrehajtási parancsnokok és vezetők országos értekezletén az általuk alkalma zott, bevezetett közérzetjavító intézkedé sekről, a Körlevélben és az előzőekben jelzett intézkedésekben meghatározott - a fogvatartottak hangulatát érintő - felada tok végrehajtásáról. A közérzetjavító intézkedések jelentős részét kötelező érvénnyel kellett végrehaj tani, például az élelmezési norma emelé sét, a tisztálkodási eszközök biztosítását valamennyi fogvatartottnak, a kötelezően, jogszabályban előírt fürdés számának nö velését stb. Ezen feladatok megvalósításá ra a legtöbb esetben az országos parancs nokság biztosította a pénzügyi fedezetet, de születtek olyan előírások is, amelyek végrehajtásához az intézeteknek maguk nak kellett kigazdálkodni a szükséges ke retet. Az élelmezési norma változása, a tisz tálkodási eszközök biztosítása kiemelten az országos parancsnokság és az intézetek gazdasági területeinek jelentettek többlet feladatokat, a nevelési szakterületet első sorban a Körlevélben meghatározottak egy része, és a nevelési OP intézkedés
módosításából adódó feladatok érintették. (Természetesen a nevelési területre vonat kozó változások is jelentős anyagi terhe ket jelentettek a büntetés-végrehajtási szervezetnek.) Felismerve azt, hogy a közérzetjavító intézkedések sikeres végrehajtása a sze mélyi állomány munkáját is nagy mérték ben könnyítheti, több intézetben az előírt feladatok elvégzése mellett - a helyi sajá tosságokat is figyelembe véve - további közérzetjavító intézkedéseket is bevezet tek, és ezek anyagi terheit is felvállalták.
III. A következő részben néhány olyan közérzetjavító intézkedés hatásait elemez zük, amelyek a fogvatartottak hangulatá nak alakulásában kiemelt fontosságúak. 1./ A hozzátartozókkal való kapcso lattartás erősítése és lehetőség szerinti javítása fontos eleme a fogvatartottak közérzetét javító tényezőknek. A kapcso lattartás bővítésének jogszabályi lehető ségei adottak, hiszen a telefonálás idejét, a csomagok mennyiségét, vagy a látoga tások alkalmát a jogszabályok nem korlá tozzák, a szabályozottakon felüli alkal mazásuk a büntetés-végrehajtási szerve zet részére súlyos anyagi terhet nem je lent. Ugyanakkor a személyi állomány számára többletfeladattal és esetenként túlórával jár vagy járhat a szervezés és a konkrét végrehajtás. A kapcsolattartás javításában - kisebb költségű és mégis jelentősebbnek tekint hető -- tartalékokkal a telefonálás és a cso magküldés területén rendelkezünk, ennek megfelelőn a Körlevélben és a nevelési OP intézkedésben is ezeket preferáltuk. Jogszabályi előírás szerint a fogvatar tottak havonta egy csomag fogadására jo
gosultak. Általános tapasztalat, hogy az intézetekben a Körlevél alapján a beküld hető csomagok számán változtattak, így legalább két csomag érkezhet a fogvatartottaknak, de több helyen nem korlátoz zák a csomagok számát. Nem egy esetben tapasztaltuk, hogy a Körlevél kiadását megelőzően már az alapvető jogosultság feletti csomagszámot biztosították. Az intézetek élnek a csomagfajták megválasztásának lehetőségével, ezzel megoldva a változó fogvatartotti igények teljesítését. Az előzetesen letartóztatottak esetében a ruhák cseréjét is biztosítják a csomagküldés során, de természetesen az élelmiszert tartalmazó küldemények szá ma is magas.
A telefonálás rendjét, idejét alapvető en a nevelési OP intézkedés módosításá val határoztuk meg. A szabályozás szerint a fogvatartottaknak legalább heti egy al kalommal, öt perces időtartamban tettük lehetővé a telefonálást. Látszólag a heti egyszeri alkalom öt percben kevésnek tű nik, de ha a fogvatartotti létszámra átszá moljuk a telefonálásra meghatározott időt, akkor heti 1423 órát kapunk. (Ebben az adatban nem szerepel az ügyvédi telefo nálásra felhasználható idő.) A legtöbb in tézetben erre a célra további időt biztosí tanak, sőt néhány helyen semmilyen limit nincs az ügyvédi telefonoknál. Az öt per
ces telefonálás a minimumot jelenti, ugyanakkor a kérdőíves felmérés alapján megállapítottuk, hogy szinte kivétel nél kül mindenhol ennél több időt engedé lyeznek. A Körlevélben a telefonok számának növelését határoztuk meg, mely feladat nak minimális kivétellel valamennyi inté zet eleget tett, ezzel csökkentve az egy ké szülékre jutó fogvatartottak számát, amely 12 és mintegy 200 között mozog. A jelzett arányszám 80-100 közötti főben alakult a legtöbb intézetben. Az újabb készülékek beszerzése, fel szerelése költségeket nem eredményezett, kizárólag a szolgáltató számára jelenthe tett terhet, amit nem minden esetben vál laltak fel. Emiatt is maradhatott el a fej lesztés néhány intézetben, illetve például a veszprémi új intézetünkben a fejlesztés felesleges volt, hiszen a tervezésnél eleve meghatároztuk a készülékek kialakítását, továbbá a Fővárosi Bv. Intézetben is jól kialakított rendszer működik az alegység átadása óta. Természetesen az újabb készülékek a leterheltséget csökkentették, de ezzel szinte párhuzamosan a telefonálási idő is növekedett a nevelési OP intézkedésben meghatározott minimális idő kötelező en gedélyezése miatt. A heti, illetve napi tele fonálási idő rendkívül heterogén képet mutat. Mindkét intervallumban emelke dés tapasztalható: a heti 32 órás használat mellett előfordul alacsonyabb, napi 2-3 órás használat, mely inkább a kisebb inté zetekre jellemző. A telefonálás lehetőségének kibővíté se a személyi állomány részéről nagyobb körültekintést, hatékonyabb szervezést igényel. Annak ellenére, hogy az intézetek igyekeznek a feladatokat optimálisan
megtervezni, óhatatlanul is meg van az esélye annak, hogy a nevelők és a körlet felügyelők leterheltsége emelkedik. Ezen problémának a kiküszöbölésére lehet al kalmas például az a tervezet, amit a Buda pesti Fegyház és Börtön juttatott el hoz zánk, melyben számítógépes ellenőrzést és - többek között - díjszabás alkalmazá sát tervezték. Ennek a rendszernek az esetleges működtetésével jelentős óraszá mot takaríthatunk meg a nevelési szakte rületen, hiszen a telefonálások ellenőrzé sét legtöbbször a nevelők látják el. Több idő fordítható ezáltal a fogvatartottak problémáinak közvetlen kezelésére. 2./ A szabadidő hasznos eltöltésének javítását célzó intézkedések során a fog vatartottak fizikai és mentális egészségé nek megőrzését tekintettük elsőrendűen fontosnak. Ezt segíti a kondicionáló ter mek és a szabadlevegőn tartózkodás alatt használható különböző edzőeszközök ki alakítása. A Körlevélben is a szabadlevegőn tar tózkodás alatt használható edzőeszközök fejlesztését határoztuk meg, ennek megfe lelően az intézetek többsége ki is épített különböző tornaszereket az udvarokon. Az intézetek pénzügyi lehetőségeik fi gyelembe vételével alakították ki, illetve szerezték be a szabadlevegőn tartózkodás alatt használható sporteszközöket. Leg népszerűbbek a húzódzkodó és tolózkodó készülékek, míg több helyen inkább tö megsportolásra alkalmas eszközöket (pl. labda, tollaslabda) vettek. Hatékonyabb szervezőmunkával, és további eszközök beszerzésével igyekez tek a kondicionáló termek kihasználtságát és színvonalát emelni. A beszerezhető gé pek igen magas ára miatt csak minimális lehetőség volt a géppark bővítésére, ki-
sebb súlyzók megvételével vagy a meglé vők felújításával értek el az intézetek eredményt a fejlesztésben. Nagyobb hatékonyságot a kihasznált ság területén lehet tapasztalni. Ebben a te kintetben csökkenés csak egy intézetben volt, ahol a férőhelybővítés miatt nem tudták az eredeti szintet megtartani. Nem változott a kihasználtság például ott, ahol újabb kondicionáló helyiség kialakítása a férőhely rovására történhet csak, illetve a Körlevél kiadása előtt, és azt követően sem volt lehetséges külön terem létesítése (pl. a Baranya Megyei Bv. Intézetben). Szintén nem történhetett érdemi változás ott, ahol a Körlevél kiadását megelőzően is már készítettek sporteszközöket (pl. a Komárom-Esztergom Megyei Bv. Intézet ben). A kondicionáló termek kialakításához szükséges termeket a férőhely rovására el venni nem lehet, hiszen ezzel a zsúfoltsá got növelnénk, ami céljainkkal ellentéte sen hatna. Több olyan intézetünk is van, ahol a zárkákban háromszintes ágyakat helyeztek el, s a zárkák átalakításával csak a már meglévő problémáikat fokoznák (pl. a Baranya Megyei Bv. Intézet). Összességében megállapítható, hogy a kondicionáló termek kihasználtsága jelen tősen növekedett. Ugyan minimális mennyiségben, de új vagy felújított sportgépeket is használatba vehettek a fogvatartottak. Több intézet is jelezte különbö ző edzőeszközök beszerzése iránti igé nyét, vagy azt, hogy a beszerzés folyamat ban van. 3./ A szabadságvesztés és az előzetes letartóztatás végrehajtásának szabályairól szóló 6/1996. (VII. 12.) IM rendelet mó dosításával valamennyi fogvatartott ré szére biztosítják intézeteink az egyéni
tisztálkodó eszközöket. A fogvatartottak ennek is köszönhetően a táplálkozásuk ki egészítésére nagyobb összeget fordíthat nak az intézeti boltokban történő vásárlá sakor. További pozitív hatása van a fogva tartottak vásárlásait bonyolító üzletek ára inak folyamatos figyelemmel kísérésének. Az intézetek dolgozói és az országos parancsnokság panaszokkal, bejelentés sekkel foglalkozó munkatársai gyakran találkoznak olyan kifogásokkal, hogy a fogvatartottak az intézeti üzletek árát túl magasnak minősítik. Fontos, hogy a bol tok árai a fogvatartottak számára is elér hetőek legyenek, nem szabad a monopol helyzettel az üzleteknek visszaélni, ezért az állandó kontroll elengedhetetlen. Több olyan egyedi körülmény is felmerül az in tézeteink részéről, amely alapján az inté zeti boltok árait a „civil” üzletek áraival hasonlítják össze. Nem várható el például, hogy a hipermarketek üzletláncainál be vezetett árfekvéssel árulják cikkeiket az intézeti üzletek, de a kis helyi boltok álta lánosan magas árai sem szolgálhatnak mércéül az intézeteknek. Meg kell találni azt a közbenső megoldást, ami a működ tetőnek is megfelel, ugyanakkor a fogva tartottak számára sem jelent többletköltsé get. Ezt biztosítja az állandó kontroll és egyeztetés a boltok vezetőivel, amit a Körlevél is feladatként meghatároz. 4./ Nem alaptalanul kívántuk megva lósítani közérzetjavítás gyanánt a fogva tartottak étkezési normájának módosí tását. A fogvatartottak és beutaltak élel mezési normáiról és pótlékairól szóló 11/59/2002. (IK Bv. Mell. 9.) OP intézke dés végrehajtásával lehetősége volt vala mennyi intézetnek, hogy emelje a fogva tartottak ellátásának színvonalát. Ennek költségvonzata természetesen jelentős
amit a fogvatartottak jelentős része elfo gad, és ezáltal csökkenhet a bezártságból adódó feszültségek felhalmozódása. Szintén az előkészítés egyik eleme az olyan alapanyagok beszerzése, amelyek kevésbé adnak okot a fogvatartotti kifogá sokra. Az élelmezési norma változása le hetőséget adhat arra, hogy időnként pri mőr élelmiszereket szerezzenek be az in tézeteink. De azzal is tisztában kell len nünk, hogy a jelenlegi változtatással, nor manöveléssel sem tudunk olyan élelme zést biztosítani, amit szeretnénk, sőt a norma megemelését követően is mindig lesz olyan fogvatartott, aki az ellátást, élelmezését kritizálja, és folyamatosan panaszokat terjeszt majd be.
Fotó: Kovács Gy. László
volt, de az intézkedés - mivel a jobb m i nőségű élelmezésnek közismerten pozitív hatása van a fogvatartottak hangulatára gyakorlati haszna nem lehetett kérdéses. Fontos tényező egy közérzetjavító in tézkedés kommunikálása. Hiába javul az élelmezés színvonala, amikor a legtöbben azt természetes és elvárható intézkedés ként élik meg - jogosan. Tudniuk kell a fogvatartottaknak arról, hogy az érdekük ben milyen intézkedéseket tettünk. Ki kell emelni azokat a nehézségeket, amelyeket az ellátás színvonalának emelése során meg kell oldani, és azt, hogy a feladat vég rehajtása milyen terhet jelent a büntetés végrehajtás számára, továbbá, hogy intéz kedéseink milyen konkrét formában való sulnak meg. Tudatosítani kell a fogvatartottakban a javulás konkrét tárgyiasulását, hogy milyen élelmiszerekkel javul az étke zésük, mennyiben változik a részükre elő írt norma, fokozatonként milyen eltérések vannak (dolgozó, nem dolgozó stb.). Sok esetben irigykedést és feszültséget szül az élelmiszerek eltérő kiosztása (dolgozók pótlékai vagy a diétások étele) az általános étkezésben részesülők számára. Amennyi ben az okokra felhívjuk a figyelmet, a problémákat csökkenthetjük. Részben a kommunikáció eleme, de az előkészítési feladatokhoz is besorolható a fogvatartottak igényeinek figyelembe vé tele. Természetesen nem lehet egyszerre 1500 ember, de még egy kisebb létszámú intézetben fogva tartottak igényét sem le het teljes körűen figyelembe venni, mégis nagy jelentősége van a fogvatartotti kör ben való tájékozódásnak. A fogvatartottak bevonása egy döntés megalapozásába, vé leményük kikérése növelheti felelősségvállalásukat. Nagyobb az esélye egy olyan étkezési rendszer kialakításának,
Az ételek, étlap összeállításánál a ma gyar konyha ízeinek alkalmazásán túl a változatosság elve is figyelembe veendő. Az ételek elkészítésében lehetőség szerint olyan szakemberek munkáját kell igénybe venni, akik megfelelő szakmai ismeretek kel rendelkeznek, feladatukat kellő körül tekintéssel és lelkiismeretességgel látják el. A fogvatartottak esetében biztosítani kell a folyamatos ellenőrzést. Általános tapasztalat a mennyiségi kifogások állan dósulása. Elsősorban a kommunikáció feladata az, hogy a fogvatartottak tisztá ban legyenek a nonna lényegével, azaz az ételeknek a Joule mérték szerinti biztosi-
tásával. Ugyanakkor nem elhanyagolható szempont az ételosztásban az egységes mennyiség biztosítása. Az ételek minőségi javulása mellett hangulati tényező a kiemelt ünnepek so rán kiosztott ételek fajtája, azok alkalmaz kodása az ünnepi hangulathoz. Általános tapasztalat, hogy intézeteinkben nagyobb ünnepek alkalmával olyan ételeket készí tenek, amelyek nemzeti szokásainknak megfelelnek, és megkísérlik visszaidézni az adott esemény hangulatát. Valamennyi intézetben igyekeztek ja vítani az élelmezésen, ennek érdekében a teljesség igénye nélkül - az alábbi intéz kedések születtek: • kiegészítették a fogvatartottak élel mezését: változó mennyiségben és rendszerességgel gyümölcs (narancs, dinnye, kivi); primőr zöldség; rostos üdítő italok; csokoládé; nápolyi; tej termékek; vitaminpótló savanyúság; sütemények stb. • változatosabb étlap (Kalocsai Fegyház és Börtön) • körültekintőbb nyersanyagbeszerzés az egészségügy által kiírt (diétás, zsírszegény stb.) ételek maradékta lan biztosítása érdekében • a meleg miatt védőital (limonádé) a nem dolgozók részére is (Békés Megyei Bv. Intézet) 5./ A fogvatartottak kiétkezésének to vábbi összegszerű növelése jogszabályi háttér hiányában még nem lehetséges. N a gyobb lehetőség van a személyes szük ségletre fordítható összeg emelése (a to vábbiakban: kiétkezés) jutalom kiterjed tebb alkalmazására, de itt is felmerülnek a növekedést csökkentő tényezők. Általános tapasztalat, hogy a kiétke zéssel kapcsolatos jutalmazás legtöbb
intézetben növekedett vagy legalább stag nált, volt néhány olyan intézet, ahol a sta tisztika szerint több száz százalékos növe kedést tapasztaltunk. A kiétkezés növelés jutalom gyako ribb alkalmazására csak abban az esetben van lehetőség, ha a fogvatartott rendelke zik letéti pénzzel. Ez két esetben valósul hat meg, ha az intézetben dolgozik 17070 főből 2003. augusztus 22-i adatok szerint 10500 fő nem dolgozott vagy kintről kap pénzt (hozzátartozóktól, nyug díjként stb.). A fogvatartottak jelentős hányadára jellemző, hogy a hozzátartozóik csak ke vésbé tudják segíteni őket, vagy a hozzá tartozók sok esetben csak annyi pénzt kül denek be az intézetbe szűkös lehetőségük miatt, amennyit az adott hónapban a fog vatartottak kivásárolhatnak. A vizsgálat idején mintegy hétezer fog vatartott tudott csak dolgozni intézeteink ben, ami még az 50%-os foglalkoztatást sem éri el. Legkedvezőbb foglalkoztatási arány a mezőgazdasági intézeteinkben van, illetve ki lehetne emelni más intézete ket is, pl. a Sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtönt, ahol közel 100%-os a munkálta tás - , de ez a kedvezőnek tűnő adat ott sem állandó. A mezőgazdasági intézetekben természetesen legnagyobb részben idény jellegű foglalkoztatás történik, így a nyarat követően már csak jóval kevesebb fogva tartott munkáltatására van lehetőség. Mivel kevés a dolgozók száma, jöve delem hiányában a jutalmazhatók száma is természetesen kevés, így a személyes szükségletre történő vásárlás jutalomból való emelésére is csak csökkenő számban van lehetőség, ennek megfelelően ezzel a közérzetjavító intézkedéssel csak kevés intézet élhetett. Mindezeknek ellenére
több olyan intézet is van, ahol kiemelten magas számban élnek a jelzett jutalm azá si formával (pl. az Állampusztai Országos Bv. Intézetben 400%-os emelkedés, a Ba racskai Országos Bv. Intézetben 300%-os emelkedés). Csökkenés is tapasztalható volt (a Sopronkőhidai Fegyház és Börtön ben 28%-os arányban), melynek oka első sorban külső - az előzőekben taglalt - kö rülményekben kereshető. 6./ Higiéniai szempontból sem elhanya golható intézkedésként kellett bevezetni a fürdési lehetőségek kiterjesztését (hetente legalább két alkalommal kell a melegvizes fürdést biztosítani azokban az intézetekben, ahol a zárkában nincs melegvíz). Annak el lenére, hogy a melegvízzel felszerelt zárkák esetében a végrehajtás nem volt kötelező érvényű, az intézetek - felismerve a szabá lyozás kiemelt jelentőségét - igyekeztek a heti fürdés számát emelni. A költségvonzat ebben az esetben is jelentős volt, de mivel az országos pa rancsnokság a többletkiadásokat előirány zat-módosítással biztosította, a végrehaj tás elsősorban szervezési feladatot jelen tett. Kivétel nélkül megoldották a további fürdést azon esetekben, ahol nem volt me legvíz a zárkában. Előfordult olyan inté zet is, ahol a többletköltségeket saját költ ségvetésből gazdálkodták ki takarékossá gi intézkedések egyidejű bevezetésével (pl. Sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtön, Balassagyarmati Fegyház és Börtön). Az országos parancsnoki rendelkezés végrehajtása nem csak az intézetek ki adásának növekedésével járt, hanem ko moly szervezési feladatokat rótt vala mennyi körleten dolgozóra. Meg kellett szervezni a fogvatartottak további m oz gatását, illetve a kialakításában egyéb ként is nagy körültekintést igénylő napi
rendben kellett jelentős változásokat végrehajtani. 7./ A csendes pihenő bevezetése és az egységes ébresztő tekintetében intézeten ként változó gyakorlat alakult ki. Nagyobb számban alkalmazták a csendes pihenőt, hiszen ennek minimális biztonsági vonzata volt, ugyanakkor az egységes ébresztő módosítása már csak az intézetek mintegy 50%-ában történt meg. Ennek oka elsősor ban a heterogén fogvatartotti összetételben és a foglalkoztatásban keresendő. Az egységes ébresztő kérdésénél ki kell emelni, hogy ilyen - a hét valamennyi nap jára vonatkoztatva - egyik intézetünkben sincs, ugyanakkor több intézetben is tapasz taltuk, hogy például a dolgozó és a nem dol gozó fogvatartottakat egy időben ébresztet ték fel. Praktikus okként merült fel egyéb na pirendi pontok és a szolgálat ellátásával kap csolatos feladatok végrehajtása, így az éb resztő kapcsolódott a létszám átadás-átvétel éhez, váltáshoz vagy a reggeli kiosztásához. Nagy létszámú mozgatás biztonsággal csak osztottan lehetséges, a munkakörök (ld. konyhai munkások, szabadban dolgo zók stb.) is más ébresztőt igényelnek - ez is praktikus alapot szolgáltat az eltérő napi rendre, ez ébresztők eltérő végrehajtására. A hétvégéken és ünnepnapokon a mun kanapokhoz képest később tartják meg minden intézetben az ébresztőt. Ekkor szin te valamennyi fogvatartottra vonatkozóan egységes ébresztőt határoznak, de ez oly módon történik, hogy az előírt pihenőidőt biztosítják, és valamennyi fogvatartott a munkanapokhoz képest később kelhet fel.
IV. Elemeztük az országos parancsnoki intézkedésekben meghatározott közérzetjavító intézkedéseken kívül az intézetek
által bevezetett és tervezett közérzetjavító intézkedéseket is. Ezek közzétételével re méljük azt, hogy a fejlesztés és az esetle gesen máshol is megvalósítható gyakorlat kialakításában segítséget nyújthat. Az alábbi „összesítés” tehát az intézetek által bevezetett vagy tervezett közérzetjavító intézkedésekből ad ízelítőt: • EVSZ-be soroltak számának növelé se (OP intézkedés tartalmazza) • átjárható differenciált rezsimek ki alakítása • progresszív rezsimrendszer (jutalma zási-kezelési rendszer, Sátoraljaújhe lyi Fegyház és Börtön) • pszicho-szociális körletrész kialakítá sa (Sopronkőhidai Fegyház és Börtön) • félig nyitott fegyház körlet • egyházi rendezvények számának nö velése • börtönkápolna vagy ökumenikus egyházi sarok kialakítása • elítélt fórumok (legalább 2 alkalom mal évente, de lehet több is) • helyi börtönújság indítása • intézetek közötti kulturális és sport programok • csoportos és egyéni kimaradások en gedélyezése átmeneti csoportban • ajándékvásárlás megszervezése ki emelt ünnepekre • látogató fogadásra kijelölt napok számának növelése • látogató fogadás idejének növelése lehetőség szerint • látogató helyiségben mobil gyer meksarok kialakítása (a látogató hozzátartozók a gyermekek esetleges folyamatos figyelemmel kísérése nélkül tudnak a fogvatartottakkal be szélgetni, ezzel a látogatás tartalma sabb és közvetlenebb lehet)
• kimenő levelek napi kétszeri postá zása (a fogvatartottak - legtöbbször indokolatlanul - panaszkodnak a le velek késői kézbesítésére, ezzel az intézkedéssel ezeket a panaszokat je lentősen csökkenteni lehet) • szabadtéri programok növelése • birkagulyásparti a fogvatartottak ré szére karitatív szervezet közreműkö désével (egy intézetben már megva lósították) • szabadlevegőn tartózkodás idejének növelése (lehetőség szerint - nyáron - a ruházat könnyítésével is együtt járhat) • beruházást nem igénylő szakkörök számának emelése • filmklub indítása • kombinált hálótartó a sportpályán (többféle sportolási lehetőség bizto sítható ezzel) • a zárkákban is használható játékok számának növelése • iskolai oktatásban résztvevőknek ta nulószoba kialakítása (nyugodt kö rülmények között a tanulás hatéko nyabb lehet, a fogvatartottnak több sikerélményben van része) • nyújtott TV-nézési lehetőség (ki emelten hétvégeken) • koncertek szervezése külső előadók kal • olvasóterem kialakítása • idegen nyelvű könyvek folyamatos beszerzése • roma nemzetiségű TV- és egyéb mű sorok • műszaki cikkek (televíziók) vásárlá sa • civil személyekkel ankét, művészeti bemutató (pl. operaénekes előadása), beszélgetés élsportolóval
• rendszeres videó vetítés • a kondicionáló terem használatának differenciált elbírálása (fegyelme zett, tiszta zárkák) • elsősegély tanfolyam szervezése (a jel lege és hasznossága miatt kiemelendő) • a zárkában tartható tárgyak kibővíté se saját hangszerrel • az intézetben működő bolt pályáza ton történő kiválasztása • a HACCP rendszer kialakítása (a tá lalás higiéniai követelményeinek be tartása sokkal jobban érzékelhető a fogvatartottak részére) • kártyás kiétkezési rendszer bevezeté se (több intézetben is jól működik) • az étrend kialakításánál diétás nővér szaktudásának alkalmazása • látogató helyiségbe italautomata be állítása • csomagkivásárlás növelése • melegvízellátás megoldása a zárkák ban • fürdők folyamatos felújítása • sportfoglalkozásokat követő fürdés biztosítása • sportpályás fürdési lehetőség zu hanyzó sátorral • tárgyalás, látogatás előtti fürdés
• soron kívüli zárkafestések • tisztasági csomag súlyának emelése (pl. 8 kg) • a fegyház fokozatú elítéltek ajtajá nak napközbeni nyitva tartása nyári meleg napokon • ételadó nyílások napközbeni nyitva tartása (ennek elsősorban a fülledt nyári napokon van jelentősége, a zár kák jobb szellőzését biztosíthatja) • meleg időszakban hűsítő (hideg vi zes) fürdés • ruházatkönnyítés engedélyezése • a fogvatartottak közérzetét érintő in tézkedések aktualizálása (a tervezett intézkedések mihamarabbi, adott esetben soron kívüli bevezetése) Összességében az intézetekből beér kezett jelentések azt tartalmazták, hogy a bevezetett közérzetjavító intézkedéseket a fogvatartottak érzékelték és értékelték, az intézetekben pozitív irányban változott a hangulat. A kiadott intézkedések beváltot ták az előirányzott célokat. A jövőre vo natkozó feladat a jelenlegi állapot megőr zése, és lehetőség szerinti javítása. (BaíogH flttiC a
