Fellebbezés, másodfokú, harmadfokú eljárás Vázlat: A jogorvoslat elvi kérdései Fellebbezés az első fokú ítélet ellen A másodfokú eljárás főbb kérdései a) A felülbírálat terjedelme b) A megalapozatlanság és kiküszöbölése c) A súlyosítási tilalom d) Abszolút és relativ eljárási szabálysértések e) A másodfokú eljárás lefolyása, határozatok, jogorvoslat A harmadfokú eljárás A jogerő
A jogorvoslat fogalma • A jogorvoslatok fogalma tágabb értelemben használandó, mint a bírói döntés elleni kifogás bejelentése. • A jogorvoslati jogosultság, mint jog, a modern büntető eljárásjog alapelvei közé tartozik. • Mint fogalom olyan eljárási cselekmény amely korábbi hibás, vagy hiányos döntés felülvizsgálatát célozza. • Mint indítvány, olyan kérelem, amely ennek az eljárásnak és új döntésnek a kieszközlésére irányul.
•
Az igényes szakirodalom szegényes
Nagy Lajos: Fellebbezés a büntető perben KJK, Budapest, 1960
Elek Balázs: A jogerő a büntető eljárásban Debrecen, 2013
A jogorvoslati rendszerek jellemzői • a) megengedett-e egyáltalán a jogorvoslat, • b) hány fokú jogorvoslatra van lehetőség, • c) milyen személyi és tárgyi körre irányulhat a jogorvoslat, • d) kötve van-e a jogorvoslat elbírálója a fellebbezés irányához és köréhez (a felülbírálat terjedelme) • e) milyen a döntési jogköre a fellebbviteli bíróság(ok)nak, • f) érvényesül-e súlyosítási tilalom.
A magyar jogorvoslati rendszer • Hatályos jogunkban a jogorvoslat főszabályként széles alanyi és tárgyi körben megengedett, általában egyfokú, kivételesen mind a nyomozásban, mind a bírósági eljárásban kétfokú, általában - a relatív súlyosítási tilalomtól eltekintve - nem köti meg a felülbíráló fórum kezét. Alapos törvényi feltételekkel körülírva, egyaránt érvényesül a kasszáció (megsemmisítés és új eljárásra utalás) és a reformáció (megváltoztatás).
A fellebbezésre jogosultak A vádlott javára
A vádlott terhére
„Egyébként”
vádlott, ügyész, védő (önállóan is !) a vádlott örököse,
ügyész, magánvádló, pótmagánvádló, magánfél
az, akivel szemben az ítélet rendelkezést tartalmaz
(a polgári jogi igénynek helyt adó rendelkezés ellen)
nagykorú vádlott tv.-es képviselője és házastársa (kényszergyógykezelés elrendelése esetén, a vádlott hozzájárulása nélkül is)
(a
polgári jogi igényt érdemben elbíráló rendelkezés ellen)
a reá vonatkozó rendelkezés ellen
A másodfokú eljárás főbb kérdései •
Elsőként az tisztázandó, hogy a másodfokú bíróság - bármely okból benyújtott fellebbezés esetén - milyen személyi és tárgyi körben vizsgálja felül a korábbi döntést. (Hogyan alakul a revízió terjedelme).
A másodfokú eljárást megindító fellebbezésre három okból kerülhet sor: a korábbi döntést hozó bíróság ténybeli tévedése (error in facti),jogi tévedése (error in iure), és eljárásjogi hibája (error in procedendo) állítása miatt. Előfordul, hogy a fellebbezés többféle okra is hivatkozik. • Először a tényálláshoz kötöttség elvéből kiindulva , a ténybeli tévedés (a megalapozatlanság) formáit és kiküszöbölésük módját vesszük szemügyre. • Ezután a jogi tévedés (a minősítés és a büntetés) korrigálásának lehetőségeit elemezzük. A korrekció egyetlen korlátja itt a súlyosítási tilalom • Végül az eljárási hibák helyre hozásának lehetőségeit és határait tekintjük át.
A felülbírálat terjedelme • Főszabály: a másodfokú bíróság a fellebbezéssel megtámadott ítéletet az azt megelőző bírósági eljárással együtt teljes egészében felülbírálja, tekintet nélkül arra, hogy ki, milyen okból fellebbezett (Be. 348. § (1) bek.) • Kivételek a) személyi – csak a fellebbezéssel érintett vádlott cselekményeit (e kivétel alól is van kivétel) b) tárgyi – ba) a felmentő rendelkezések közül csak a fellebbezésel érintett rendelkezést, bb) járulékos kérdést (pl. a bűnügyi költséget) érintő fellebbezés esetén csak azt vizsgálják felül
A megalapozatlanság fogalma • A megalapozatlanság mindig tényállási hiba. • Esetei (351. § (2) bek.): - felderítetlen tényállás, - egyáltalán nincs tényállás, vagy az hiányos, - a tényállás iratellenes, - a tényállás helytelen következtetésen alapul.
A megalapozatlanság kiküszöbölése
Kiküszöbölhető
•Nem küszöbölhető ki
Megváltoztatás (reformáció) Teljes megalapozatlanság (-nincs tényállás, - felderítetlen a tényállás)
Részleges megalapozatlanság (-hiányos, -iratellenes, -rossz következtetéssel megállapított tényállás)
Bizonyítás felvétele, vagy az iratok helyes tartalma, vagy helyes következtetés Eltérő (új) tényállás esetén a reformáció csak felmentő (megszüntető) •döntéshez vezethet
•helyesbített •tényállás esetén •a reformáció bármely döntést eredményezhet
•Hatályon kívül helyezés •(kasszáció)
Súlyosítási tilalom • Be. 354. §-a alapján az első fokú bíróság által felmentett vádlott bűnösségét megállapítani, a vádlott büntetését (és a büntetés helyett alkalmazott intézkedést) súlyosítani csak akkor lehet, ha terhére fellebbezést jelentettek be. • A vádlott terhére bejelentett fellebbezésnek azt kell tekinteni, amely - bűnösségének megállapítására, - cselekményének súlyosabb minősítésére, - büntetésének súlyosítására, - a büntetés helyett alkalmazott intézkedésnél súlyosabb intézkedés vagy büntetés megállapítására irányul.
A súlyosítási tilalom konkrét tartalma (354. § (4) bek.) [hatályos 2010. május 1.-2013 VII.1.] A súlyosítási tilalom folytán a másodfokú bíróság a vádlott terhére bejelentett fellebbezés hiányában nem szabhat ki • a) büntetést azzal szemben, akinek az ügyét első fokon önállóan alkalmazott intézkedéssel bírálták el, • b) közérdekű munka, pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás, járművezetéstõl eltiltás, kiutasítás helyett szabadságvesztést annak felfüggesztése vagy részbeni felfüggesztése mellett sem, • c) felfüggesztett szabadságvesztés helyett részben felfüggesztett szabadságvesztést, végrehajtandó szabadságvesztést, • d) végrehajtandó szabadságvesztés helyett hosszabb tartamú szabadságvesztést, annak felfüggesztése vagy részbeni felfüggesztése mellett sem, • e) részben felfüggesztett szabadságvesztés helyett hosszabb tartamú részben felfüggesztett szabadságvesztést, a részben felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtandó részénél hosszabb tartamú végrehajtandó szabadságvesztést (2010. évi CLXI. Tv.-el megállapított e) pont – hatályos 2011 I.1.) • f) az elsőfokú bíróság által alkalmazott büntetések számát meghaladó további büntetéseket, ide nem értve a szabadságvesztés helyett alkalmazott büntetéseket, • g) az elsőfokú bíróság által nem alkalmazott mellékbüntetést, • h) lefokozás, szolgálati viszony megszüntetése helyett szabadságvesztést, annak felfüggesztése vagy részbeni felfüggesztése mellett sem.”
Kitekintés : Az új Btk. szankciórendszere • Főbüntetések: szabadságvesztés, elzárás, közérdekű munka, pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kitiltás, sportrendezvények látogatásától eltiltás, kiutasítás • Mellékbüntetés: közügyektől eltiltás • Intézkedések: megrovás, próbára bocsátás, jóvátételi munka, pártfogó felügyelet, elkobzás, vagyonelkobzás, elektronikus adat végeleges hozzáférhetetlenné tétele, kényszergyógykezelés, jogi személlyel szembeni intézkedések
A súlyosítási tilalom új szabályai • •
• • • • •
354. (4) A súlyosítási tilalom folytán a másodfokú bíróság a vádlott terhére bejelentett fellebbezés hiányában nem szabhat ki a) büntetést azzal szemben, akinek az ügyét első fokon önállóan alkalmazott intézkedéssel bírálták el, b) elzárás, közérdekű munka, pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kitiltás, a sportrendezvények látogatásától való eltiltás, kiutasítás helyett szabadságvesztést annak felfüggesztése mellett sem, c) felfüggesztett szabadságvesztés helyett végrehajtandó szabadságvesztést, d) végrehajtandó szabadságvesztés helyett hosszabb tartamú szabadságvesztést, annak felfüggesztése mellett sem, e) az elsőfokú bíróság által alkalmazott büntetések számát meghaladó további büntetéseket, ide nem értve a szabadságvesztés helyett alkalmazott büntetéseket, f) az elsőfokú bíróság által nem alkalmazott mellékbüntetést, g) lefokozás, szolgálati viszony megszüntetése helyett szabadságvesztést, annak felfüggesztése mellett sem. (5) Ha az elsőfokú bíróság az elkobzásról, a vagyonelkobzásról, illetve az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételéről a törvény rendelkezése ellenére nem rendelkezett, a tényállás azonban a döntéshez szükséges adatokat tartalmazza, erről a másodfokú bíróság is határozhat abban az esetben is, ha a terhelt terhére nem jelentettek be fellebbezést.”
Nem oldja fel a súlyosítási tilalmat, ha az ügyész •
felmentés helyett megszüntetést, vagy bűnösség kimondásával nem járó intézkedés alkalmazását, • első fokon nem alkalmazott intézkedés alkalmazását, • megszüntetés helyett bűnösség kimondásával nem járó intézkedés alkalmazását, • súlyosabb végrehajtási fokozat alkalmazását, • a feltételes szabadságból való kizárást, • a korábbi feltételes szabadság megszüntetését, • a korábbi felfüggesztett büntetés utólagos végrehajtását, • az előzetes bírósági mentesítés mellőzését, • a kártérítésre kötelezést, • szülői felügyelet megszüntetését, • a bűnügyi költség megfizetésre kötelezést (a költség összegének a növelését) indítványozza a fellebbezésében.
Eljárási szabálysértések és hatásaik •
Ezek olyan súlyos jogsértések, hogy megállapításuk mérlegelést nem tűrő (feltétlen) kasszációhoz vezet. (Be. 373. §. II. és III. pont) Megállapítható, ha • a bíróság nem volt törvényesen megalakítva, • az ítélet meghozatalában a törvény szerint kizárt, vagy olyan bíró vett részt, aki nem volt mindvégig jelen a tárgyaláson, • a bíróság hatáskörét túllépte, katonai büntetőeljárás hatálya alá tartozó vagy más bíróság kizárólagos illetékességébe tartozó ügyet bírált el, • a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek részvétele a törvény értelmében kötelező. • a bíróság törvényes vád hiányában járt el, • az eljárást törvénysértő módon szüntette meg, • a tárgyalásról a nyilvánosságot törvényes ok nélkül kizárták, végül • a bűnösség megállapítása, a felmentés, az eljárás megszüntetése, a cselekmény jogi minősítése, vagy a büntetés kiszabása, illetve az intézkedés alkalmazása tekintetében az első fokú bíróság az indokolási kötelezettségének nem tett eleget, illetve ha e kérdésekben az első fokú ítélet indokolása a rendelkező résszel teljes mértékben ellentétes.
Relatív eljárási szabálysértések •
A Be. 375. § (1) bekezdése szerint a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha az imént fel nem sorolt olyan eljárási szabálysértés történt, amely lényegesen kihatott az eljárásra illetve az érdemi döntésre. Ilyennek kell tekinteni különösen, ha a bizonyítás törvényességére vonatkozó szabályokat megsértették, az eljárásban részt vevő személyek törvényes jogaikat nem gyakorolhatták, vagy ezek gyakorlását korlátozták • Az abszolút eljárási szabálysértésekkel szemben itt olyan hibáról van szó, amely - a törvényben csak példaszerűen van megemlítve - csak akkor vezet hatályon kívül helyezéshez, ha érdemi hatása számottevő.
A másodfokú eljárás formái •
• • •
•
• •
tanácsülés
a fellebbezés • elutasítása, áttétel, felfüggesztés ha a megszüntetés oka halál, elévülés, kegyelem, feljelentés, magánindítvány, • kívánat hiánya, res judicata, a vádlott felmentése, az eljárás megszüntetése esetén abszolút eljárási szabálysértések miatti kasszáció tárgyalásról lemondás tv. i feltételek hiányában
•
nyilvános ülés
- iratellenességben, vagy helytelen következtetésen alapuló megalapozatlanság kiküszöbölése, - a büntetéskiszabás körülmények tisztázása érdekében a vádlott meghallgatása szükséges
•
•
tárgyalás
bizonyítás felvétele szükséges
A másodfokú döntések • A másodfokú határozatokat az első fokú döntést jogerőre emelő (pl. helyben hagyó), kasszatórius, reformatórius és vegyes (pl. részben helyben hagyó) döntésekre lehet felosztani. • A lehetséges döntések tehát a következők: - megváltoztatás (ítélettel) - helybenhagyás (végzéssel) - hatályon kívül helyezés (végzéssel), - a fellebbezés elutasítása (végzéssel)
A korábbi „harmadfok” 1900-1949 • 4 szint: Járásbíróság-Törvényszék-Tábla-Curia • Az elv lényege: elsőfokú ítélet ellen mind ténykérdésben, mind jogkérdésben fellebbezés a törvényszékhez illetve a táblához, • Másodfokú döntés ellen semmisségi panasz általában jogkérdésben a Curiához. • Néhány kivételtől eltekintve tehát a semmisségi panasz jogkérdésekben igénybe vehető második jogorvoslat.
Tény- és jogkérdések ténykérdés
- ki, -mit, -hogyan követett el A ténykérdés kizárólag anyagi jogi relevanciával rendelkezhet
jogkérdés
- bűnös vagy ártatlan (bűnösség) - minősítés - joghátrány (büntetés, intézkedés) (ezek az un. „büntetőjogi főkérdések”) - eljárási szabályok betartása A jogkérdés lehet anyagi jogi és eljárásjogi természetű is.
Az „új harmadfok” kialakulása Az 1998. évi XIX. törvény eredeti változata
A 2006-os Novella álláspontja
ERDETI VÁLTOZAT Tényálláshoz kötöttség (a megalapozatlanság nem támadható). Csak jogkérdések a) Anyagi jogi jogkérdések - bűnösség és minősítés tekintetében a revíziónak nincs korlátja, - büntetés tekintetében csak minősítésváltozás esetén lehetséges b) eljárásjogi jogkérdések - abszolút eljárási szabálysértés esetén kasszáció, - relatív eljárási szabálysértés esetén nincs harmadfok 2002-ES ELKÉPZELÉS Jog- és ténykérdések
Csak 1 jogkérdés (bűnösség) – de ennek alapján minden további tény- és jogkérdés - harmadfokra csak a bűnösséget tekintve eltérő első és másodfokú eljárás esetében kerülhet sor. Ekkor azonban mind a jog, mind a ténykérdések felülvizsgálhatóak. - bizonyítás nincs, de vizsgálandó a megalapozatlanság is. (iratok vagy következtetés esetén módosíthat, egyébként csak kasszáció) - ha az ügyész az elsőfok ellen nem fellebbezett, a másodfok ellen csak felmentés és megszüntetés végett felebbezhet Reformatórius döntés : - törvénysértő másodfokú döntés a bűnösségről és nincs megalapozatlanság, vagy az kiküszöbölhető Kasszatórius döntés: - ki nem küszöbölhető megalapozatlanság - súlyos eljárási szabálysértés
- eltérő bűnösség első- és másodfokon - törvénysértő minősítés vagy büntetés másodfokon - abszolút eljárási szabálysértések - súlyos megalapozatlanság (tehát kivételesen a ténykérdésekre is kiterjedhet, de csak kasszatórius döntést hozhat!)
A harmadfokú eljárás feltételeinek lényege (tehát) • A harmadfokú eljárás mind a terhelt terhére, mind a terhelt javára használható perorvoslat, ennek azonban jelentős korlátai vannak. A másodfokú bíróság ítélete ellen akkor van helye fellebbezésnek, a harmadfokú bírósághoz, ha a) olyan vádlott bűnösségét állapították meg, illetőleg olyan vádlott kényszergyógykezelését rendelték el, akit az első fokú bíróság felmentett, vagy akivel szemben az eljárást megszüntette, b) az első fokon elítélt vádlottat felmentették, vagy vele szemben a büntetőeljárást megszüntették. • Eszerint a második fellebbezés lehetőségét a törvény arra az esetre korlátozza, ha a korábbi két döntés a bűnösség kérdésében eltérő volt.
A jogerő fogalma • A jogerőt – az eljárás befejezését és az ahhoz fűződő hatásokat – a jogbiztonság követelménye indokolja. • A jogerős határozat - végleges (rendes jogorvoslattal nem támadható) - kötelező (jogviszonyokat létesít, vagy megszüntet) - bizonyító erejű (igazsága nem vitatható – „res iudicata pro veritate habitur”) - végrehajtható (kikényszerítéséhez állami kényszer is igénybe vehető) - kötőerővel rendelkezik (maga a jogerős döntést hozó bíróság sem változtathatja meg.
A jogerő beállta •
• •
az a nap, amelyen a jogorvoslatra jogosultak bejelentik, hogy e jogukról lemondanak (vagy a jogorvoslatot visszavonják), a jogorvoslatra nyitva álló határidő lejártát követő nap, a másod- illetve harmadfokú bíróság határozata meghozatalának napja.
