Feljegyzés az ELFT Tanács 2015. november 7-ikei nyilvános üléséről Az ülés résztvevői a kutatástámogatás újjászervezett rendszerét és a hazai fizikai kutatások perspektíváit vitatták meg. A 15 tanácstag és 4 elnökségi tag, továbbá a felkért előadók mellett 29 további ELFT-tag is élt a nyílt ülésen való részvétel lehetőségével. A vitaindítót Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke tartotta. Előzetes felkérés alapján szólt hozzá Iglói Ferenc (MTA WFK), Kiss László (MTA CsFK) és Pécz Béla (MTA EK). Elmondta véleményét Surján Péter (ELTE), Bíró Tamás (MTA WFK), Czitrovszky Aladár (MTA WFK), Domokos Péter (MTA WFK), Csonka Szabolcs (BME), Gali Ádám (MTA WFK), Lévai Péter (MTA WFK) és Bozóki Zoltán (SzTE). Pálinkás József előadásának összefoglalása: A NKFIH tesz javaslatot a kormány társadalompolitikai célokat szolgáló K+F+I stratégiájára, megtervezi az azt megvalósító programokat és versenypályázati rendszerben finanszírozza a programok szakértői testületei által befogadott projektekben vállalt feladatokat. Kiemelt feladata a kutatói-fejlesztői tevékenység nemzetközi környezetének és versenyképességének biztosítása, e területen a kormány képviseletének ellátása. Legnagyobb összegű az EU-s forrásokat használó Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP), amely a felzárkózó régiókban használható. A Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Programra (VEKOP) hazai költségvetési források használhatók, amelyek nagysága az előzőnek 5%-a. Az európai fejlettségű középmagyarországi régió K+F+I versenyképességének fenntarthatósági esélyeit javítja a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból (NKFIA) elnyerhető források prognosztizált eloszlása. Ennek összege a GINOP-nak 11%-a. Az NKFIA keretének lényeges része (mintegy 44%) a tematikus kutatási pályázat („OTKA”), a pre- és posztdoktori pályázat és a nemzetközi KFI együttműködések támogatásának együttes súlya. A GINOP és a VEKOP program együttesében 24,4%-os súllyal szerepel a stratégiai K+F műhelyek támogatása és a K+F infrastruktúra megerősítése. A tematikus pályázatok 2015. évi fordulójában 1:4 nyerési arány valósult meg, amit a jövőben fokozatosan 1:3-hoz igyekeznek közelíteni. A posztdoktori pályázatot (ott a nyerési arány 30%) a jövőben az MTA-val közösen, egységes rendszerben (az MTA költségvetésének meghagyásával) fogják lebonyolítani. A nemzetközi K+F intézményekben vállalt nemzeti tagság, valamint az ezekben indított egyes projektekhez való csatlakozás gyakorlata korábban tele volt szubjektív, ad hoc döntésekkel, amelyek az ország teherbírására nem voltak tekintettel. Jelentős redukció/koncentráció várható. Az innovációs támogatást az NKFIH befektetésnek tekinti, az innovációs folyamatban megkövetelik a prototípus legyártási fázisának elérését. Tanulmányírást egyáltalán nem finanszíroznak.
A legfontosabb kérdéskörökben elhangzott hozzászólások összefoglalása 1. Az NKFIH versenypályázati támogatási rendszere és a fizikai kutatások hazai környezete
A versenyrendszerben KF feladatra elnyert források szétfolyásának elkerüléséhez elengedhetetlenül szükséges a korábban komoly teljesítményt felmutató intézmények működésének megfelelő alapfinanszírozása.
A pályázatok benyújtásakor egyre több adminisztrációt követelnek meg, emiatt a tudományos munkára, kutatásra kevés idő marad.
A stratégiai műhelyek, infrastrukturális fejlesztések pályázatait a megvalósítást legjobban szolgáló szervezeti szintek számára kell kiírni. A túl nagy szervezeti egység (egyetem, kutatóközpont) nem adekvát képviselője a kitűzött szakmai célnak és nem leghatékonyabb gazdája a megvalósításnak. A kutatóintézeti, kari szint tűnik még kompetensnek, mint legmagasabb pályázó szervezeti egység.
A nemzeti kutatásfinanszírozási forrásoknak a fejlett országokéhoz közelítő szintje nélkül nem hidalhatók át a nemzetközi finanszírozású projektek során fellépő finanszírozási lyukidőszakok.
2. A kutatói utánpótlásért folyó nemzetközi verseny Erre a témára előzetesen nem kértek fel a szervezők hozzászólást,mégis a hozzászólók kiemelt súllyal foglalkoztak a pre- és posztdoktori támogatás kérdésével. Jóval sokszínűbb posztdoktori alkalmazási lehetőséget kellene kínálni. Javaslatok:
időszakos (3-6 hónapos) vendégkutatói meghívás hazai csoporthoz;
a posztdoktori alkalmazásnál igénybevételének korlátozása, csökkentése;
posztdoktori pályázat beadásának lehetősége kutatócsoporti (nem intézeti) szinten, potenciális jelöltek rangsorolt listájával vagy a hely elnyerését követően kiírt pályázattal;
a pályázó fizetésén túl személyes kutatási költségvetést is tartalmazó pályázat (az OTKA PD pályázatához hasonlóan);
személyi váltás lehetősége a PD álláson az adott időszakon belül.
előírt adminisztratív (távolléti korlát, egyéb források magas kutatási időráfordítás elvárása) megkötések
Az egyetemek posztdoktori álláshelyei a tanársegédi alkalmazási kategória megszüntetésével bővíthetők (egyetemi alkalmazás előfeltétele legyen a tudományos fokozat). A NKFIH két pályázatot készít elő: 1) közvetlen a PhD fokozat elnyerését követően kizárólag személyi fizetésre; 2) az első eredményes posztdoktori időszak után kutatási költségvetéssel a fizetésen túl. 3. A tematikus kutatási pályázati rendszer Iglói Ferenc (lásd a csatolt fájl-t!): Az OTKA 30 éves tapasztalatára épülő rendszer. A hazai és nemzetközi tagokból álló zsűri hatékony eljárás a döntési javaslatra; a hazai tagok helyismerete, a
nemzetközi tagok tudományos trendismerete jól kiegészíti egymást. Az anonim szakértői bírálat színvonala egyenetlen, ha kisszámú pályázatot ismer csak a bíráló. A fizika zsűri területén 25%-os volt a nyerési arány, de a magyar és külföldi zsűritagok egybehangzó véleménye szerint 40% mutatott be a nemzetközi mezőnyben is támogatást érdemlő kutatási tervet és előzetes kutatói teljesítményt. Nehezen kezelhető kérdések: nagy összegű, nemzetközi tagsághoz kapcsolódó pályázatok, OTKA-ból fizetni kívánt tagdíjak, az OTKA pályázatból alkalmazott kutatók bérrendezése, hazai pályázati forrásokból elnyert párhuzamos támogatás (OTKA vs. Lendület). Hozzászólások:
Arra kell törekedni, hogy tematikus pályázatból a nemzetközi szinten jónak minősülő kutatói csoportok (azaz nemcsak a kiemelkedően jók) rendszeresen nyerhessenek támogatást. Az OTKA egyenletes reálértékű költségvetési részesedése növelné a bizalmat, a „sivatagi” időszaktól való félelemből származó pályázati rohamok eltűnnének. A magasabb nyerési esélyre való törekvés a fizika területén alátámasztható a szakmai színvonallal.
A tematikus pályázat határozottabb irányelvei segítsék a „szobányi laboratóriumban” (tabletop) végzett nemzetközi jelentőségű kísérletes programok részarányának növelését. Ezek aránya Magyarországon jóval alacsonyabb, mint a vezető európai, észak-amerikai egyetemeken, kutatóintézetekben. A hazai pályázatokban az elméleti témák, illetve a nagy összegű támogatást igénylő nemzetközi projektrészvételek dominálnak.
A kutatási terv megvalósításának ütemét tekintve korrektül kellene figyelembe venni a különböző jellegű kutatóhelyeken (felsőoktatás, kutatóintézet) kutatásra fordítható munkaerőhányadot.
A pályázati bírálat folyamatában megoldható lehet, hogy a 2-3 pályázatot részletesen véleményező bíráló akár 10-15 pályázatba belenézve „hitelesíthesse” saját megközelítését.
Az NKFIH elnöke nem preferálja a nagy összegű (NK) pályázati kategória fennmaradását. A fizika zsűri elnöke az adott fordulóban benyújtott pályázatoknak és a többféle kiválósági szempontnak megfelelően harmonizált összetételű zsűri évenkénti megújítását szorgalmazza. 4. Jelenlétünk a nemzetközi kutatási együttműködésekben Kiss László (lásd a csatolt fájl-t!): A legújabb fejleménynek tekinthető ESA-tagság jól példázza a kutatás nemzetközi frontvonalába való bekapcsolódás lehetséges szintjeit. A kisebb összegű, rövid időátfutással megvalósítható S-projektek és a közepes M-projektek önálló kezdeményezésű megfogalmazására, illetve a saját vezetésű konzorcium szervezésére való törekvés elvárható. Az eredményesség első lát(tat)ható jele egy-egy projekt tudományos vezető testületébe történő meghívás és ott karakteres aktivitás kifejtése. Ezeket a projekteket megfogalmazásukat követően évtizedes időtávlattal valósítják meg, pl. most induló magyar részvétel egy 2025-ben felbocsátandó, exobolygókra vadászó űrteleszkóp projektben. Kérdéses, hogy megpályázható-e a legnagyobb költségvetésű, ún. L-projektekben vezető szerep az ország gazdasági-tudományos erejének valós helyzete mellett.
Hangsúlyos feladat magyar cégek bekapcsolása az európai projektek technikai eszközeinek fejlesztésébe, ami az ESA 4 milliárd € ráfordításából a magyar tagdíjjal arányban elvárt mértékű visszanyerés feltétele. Az ESA-n belüli tapasztalatszerzés lehetőséget adhat a sokkal nagyobb pénzeszközöket mozgató európai űrtevékenység piacára való magyar belépésre. Hozzászólások:
A nemzetközi működtetésű nagy berendezésekhez való hozzáférést a tematikus pályázatból nem szabad kizárni, hiszen egy-egy részprojektet világszintű kutatók csoportjai valósítanak meg.
Az ország nemzetközileg eredményes high-tech cégeinek kis számát a kutatók intenzívebb részvétele kompenzálta számos olyan projektben, ahol a hardware fejlesztésbe nem tudtunk beszállni. Lehet-e ezt a fajta közreműködést kutatási pályázat révén pénzelni?
Olyan értékelési szempontokra van szükség, amelyek lehetővé teszik a nemzetközi nagy projektekben résztvevő csoportok világszínvonalú hozzájárulásának meggyőző bemutatását. Kérdéses, hogyan illeszthető be egy hosszú átfutású projekt előkészítő fázisában végzett kutatói tevékenység a kiváló eredmények folyamatos produkálására alapozott néhány éves időtávlatú projektfinanszírozásba.
Az NKFIH elnöke korlátok közé kívánja szorítani a nemzetközi nagy projektekben történő nemzeti garanciájú részvétel proliferációját. Ezek és a nemzetközi közös finanszírozású projektek (ERANET) igen gyorsan olyan mértékű kötelezettségvállalást jelenthetnének az NKFIH számára, amely nem hagyna eszközt önálló kutatásfinanszírozási stratégia érvényesítésére. 5. A fizikai kutatások lehetőségei a társadalmi prioritású KFI programok keretében Pécz Béla (lásd csatolt fájl-t!): Az NKFIH ágazati prioritásaihoz kapcsolható fizikai K+F lehetőségek széles spektrumát mutatta be. A vidéki egyetemek (Győr, Kecskemét) az EU regionális besorolásából származó preferencia mellett a velük együtt települt nagy járműipari cégek növekvő KF befektetési hajlandóságára is egyre inkább számíthatnak. Ugyanakkor a közép-magyarországi régió elmaradt KF fejlesztései miatt könnyen sérülhetnek az egész ország 2020-ra kitűzött innovációs céljai. A nemzeti kontroll alatt álló költségvetési rész kiegyenlítő átsúlyozására van szükség. Hozzászólások:
Lehet-e a sikeres piaci termék létrehozása az alkalmazott kutatások eredményességének egyetlen kritériuma? Általában azt is sikernek tartják, ha 1:10 a piaci termékig sikeresen eljutó projektek aránya.
Az NKFIH támogassa a magyar tulajdonú kisebb high-tech cégek részvételét a kutatóintézeti fejlesztések és a piacra kerülő termék közötti (időben és szándékban egyaránt érzékelhető) szakadék kitöltésében.
Az NKFIH elnöke a prototípus elkészítéséig tekinti támogathatónak a kutatóintézeti fejlesztést (azt viszont meg is követelik). Utána a kockázati tőketulajdonosok együttműködését kell elérni. Kevés magyar cég végez igazán innovációsnak nevezhető tevékenységet. A nagy nemzetközi cégek viszont
akkor is meg kívánják szerezni a támogatást, ha annak összege az ő léptékükben nem számottevő. Az elbírálásban pedig nem lehet diszkriminálni. Az ELFT Tanács ajánlásai 1. Az ELFT gyűjtse és elemezze a doktori iskolákban fokozatot szerzett kollégák posztdoktori alkalmazáshoz fűződő várakozásait, külföldön szerzett tapasztalataikat és azokat vesse össze a hazai posztdoktori álláshelyek betöltésének gyakorlatával. 2. Az ELFT fektessen hangsúlyt a külföldön posztdoktori kutatóként dolgozók számára vonzó megnyilvánulási lehetőségek kialakítására a fizika hazai fórumain (pl. vándorgyűlési előadás, posztdoktori találkozó tartása). 3. Az ELFT mozdítsa elő a nemzetközi szerződésekkel vállalt évtizedes vagy hosszabb időtávú kutató-fejlesztői projektek nyilvánosságát. Támogassa e munkák átlátható és megbízható finanszírozásának és a rövidtávú (4-5 éves projekteken alapuló) versenytámogatás közötti harmónia megteremtését. 4. Az ELFT éljen azzal a NKFIH elnöke által felvetett lehetőséggel, hogy az NKFIH kutatásfinanszírozási szakterületén dolgozók munkatársi tréningjein a Társulat által jelölt kutatók ismertethetik a támogatási programokról gyűjtött kutatói tapasztalatot. 5. Az ELFT kínálja fel kommunikációs csatornáit (Fizikai Szemle, Fizinfo) az NKFIH-nek tudományos minősítéssel és kutatói gyakorlattal rendelkező szakreferenseket toborzó hirdetései közzétételére. 6. Az ELFT javasolja tagjainak, hogy jelentkezzenek az NKFIH új szakértői adatbázisába, amely az OTKA korábbi szakértői adatbázisának kibővítésével jön létre.
