FELHASZNÁLÓI KÉZIKÖNYV

F ELHASZNÁLÓI KÉZIKÖNYV A köznevelési intézmények fenntartásával kapcsolatos pénzügyi adatok begyűjtéséhez

2013. április

Köznevelési intézmények pénzügyi adatainak begyűjtése

Felhasználói kézikönyv

Tartalom 1.

Kiemelt információk_________________________________________________________ 3

2.

Általános bevezető __________________________________________________________ 3

3.

Kitöltési útmutató ___________________________________________________________ 8 3.1.

Általános tudnivalók............................................................................................................ 8

3.2.

Adatlapok .......................................................................................................................... 11

3.3.

Adatkitöltés ....................................................................................................................... 15

4.

Részletes kitöltési útmutató __________________________________________________ 17

5.

Ellátott feladatok listája _____________________________________________________ 41 5.1.

Szakmai köznevelési feladatok: ........................................................................................ 41

5.1.1.

Általános szakmai köznevelési feladatok: ................................................................. 41

5.1.2.

Speciális szakmai köznevelési feladatok: .................................................................. 42

5.2.

Technikai és más feladatok: .............................................................................................. 42

5.3.

Más ágazatbeli alapfeladatok ............................................................................................ 42

6.

Feladatok használatának módja _______________________________________________ 43

7.

Gyakran ismételt kérdések (GYIK) ____________________________________________ 46

8.

Kérdőív adattartalma _______________________________________________________ 76

9.

Jogszabályi melléklet _______________________________________________________ 88

2



1. Kiemelt információk A jogszabályi háttér 

a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 41. § (1) bekezdése,



a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 118. § (4) bekezdése,



a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Nkt-vhr.) 19-20. §-aiban foglaltak,



a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (a továbbiakban: 20/2012. VIII. 31. rendelet),



az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról rendelkező 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: információs törvény) 33. § (4) bekezdése, figyelemmel az 1. melléklet általános közzétételi rész első pontjára.

Az adatgyűjtő program a www.oktatas.hu oldalon a KIR Hivatali ügyek menüpontban a „Intézményi pénzügyi és gazdálkodási adatok (2012. naptári év)” feliratra kattintva érhető el. Az adatszolgáltatásra kötelezett valamennyi fenntartó, ha 2012-ben működtetett köznevelési vagy köznevelési feladatot ellátó intézményt (a továbbiakban: köznevelési intézmény).

Az adatszolgáltatás az adatszolgáltatást megelőző évre vonatkozik (2012. január 1. - 2012. december 31.). Az adatgyűjtés hatékonyságának növelése érdekében az idei évtől az Oktatási Hivatal bevezette, hogy a fenntartói adatközlés mellett az intézmények is megadhatják a szükséges adatokat, majd az adatok közlése után a fenntartó intézményenként véglegesítheti azokat. Ennek megfelelően az idei évtől mind a fenntartók, mind a köznevelési intézmények beléphetnek a rendszerbe. Fontos kiemelni, hogy a Nktvhr. 19 -20. §-aiban foglaltak értelmében az adatszolgáltatási kötelezettség a fenntartót terheli, de az adatszolgáltatási folyamatba a fenntartó a fenntartott intézményeket saját döntése szerint bevonhatja. Az adatszolgáltatás véglegesítését követően a fenntartó köteles egy példányban az intézményi bevételi és kiadási főösszegeket tartalmazó fenntartói összesítő adatlapot kinyomtatni, majd azt a fenntartó képviselőjének és a kitöltésért felelős személynek aláírni. Az adatlap a fenntartónál marad, s azt az irattárazás szabályai szerint egy évig meg kell őrizni. 3



Az ügyfélszolgálat elérhetőségei 

e-mail: [email protected]



telefon: 06-96/510-000,



a telefonos elérhetőség: munkanapokon 8:00-tól 16:30-ig.

A programban közölt pénzügyi adatnak a valóságban is megtalálhatónak, bizonyíthatónak, kívülállók által is megállapíthatónak kell lenni. A kitöltést megalapozó dokumentáció 

köznevelési intézmény (2012-ben hatályos és érvényes) alapító okirata,



a fenntartó 2013-ban benyújtott pénzügyi elszámolása vagy beszámolója,



pénzügyi nyilvántartások és szabályzatok.

A kitöltési struktúra intézményenként Általános adatok:

I.

-

fenntartói azonosító adatok

-

a köznevelési intézmény azonosító adatai és az OSAP jelentés szerint ellátott alapfeladatok

-

a köznevelési feladatok ellátásához szükséges álláshelyek száma Gazdálkodásra vonatkozó általános adatok:

II.

-

pénzügyi dokumentáció elérhetősége

-

a gazdálkodás ellátásának módja

III/A. A köznevelési intézmény ellátott alapfeladataihoz kapcsolható bevételek:

-

állami támogatások

-

a gyermekek, tanulók általi igénybe vett szolgáltatások után befizetett összegek

-

a fenntartó köznevelési célú hozzájárulásai (pénzbeli és nem pénzbeli)

-

az intézmény egyéb bevételei

-

a köznevelési intézmény más bevételei a nevelési-oktatási intézmények esetében az egy tanévre, egy tanulóra megállapított térítési díjak és tandíjak összege 4



III/B. A köznevelési intézmény ellátott alapfeladataihoz kapcsolható általános adatok:

-

egy gyermekre, tanulóra tanév elején megállapított térítési díj összege

-

egyes köznevelési feladatokra tanév elején megállapított tandíj összege A köznevelési intézmény ellátott alapfeladataihoz kapcsolható kifizetések:

IV.

V.

-

pedagógusok számára történt kifizetések

-

nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők számára történt kifizetések

-

pedagógiai előadók számára történt kifizetések

-

pedagógiai szakértők számára történt kifizetések

-

egyéb munkakört betöltők számára történt kifizetések

-

óraadó tanárok számára történt kifizetések

-

dologi kifizetések

-

felújításokra fordított kifizetések

-

beruházásokra fordított kifizetések

-

egyéb kifizetések

-

közvetett (a fenntartó költségvetésében jelentkező) köznevelési célú kifizetések A köznevelési célú épületadatok feladatellátási helyenként

5



2. Általános bevezető Az adatszolgáltatásra kötelezett minden fenntartó, ha 2012-ben tartott fenn intézményt. A köznevelési célú épületre vonatkozó adatokat kivéve, a pénzügyi adatokat a fenntartónak intézményenként, szakmai feladati bontásban kell megadni. Tagintézményi, feladatellátási hely szintű bontásban NEM kell pénzügyi adatokat megadni! Az intézménynek – a fenntartó típusától függetlenül – a fenntartójától elkülönült költségvetése van. Ha a fenntartó költségvetésében vagy a pénzügyi feladatok ellátására létrehozott szervezet által vezetett nyilvántartásban szerepel olyan kifizetés, amely az intézmény éves működtetéséhez nélkülözhetetlen, közvetlen kifizetésként kell közölni. A közvetett kifizetés akkor tüntethető fel, ha a tárgyi eszköz ingyenes használatra átkerült az intézményhez. Az adatszolgáltatás kötelező, az adatszolgáltatás statisztikai célra történik! Megtagadása, valótlan adatok közlése, valamint a késedelmes adatszolgáltatás szabálysértési eljárást von maga után! A statisztikai adatszolgáltatás az Nkt.-vhr., a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény felhatalmazása alapján kiadott OSAP-ról szóló Korm. rendelet (OSAP 2220 Adatszolgáltatás a nem állami oktatási intézmények oktatási kiadásairól) alapján történik, figyelemmel a 88/2011/EU rendeletre. Az intézmény alapfeladatainak ellátása, a létrehozott intézmény típusa alapján a Pénzügyi modul kitölthetőségének szempontjából megkülönböztetjük az alábbi intézményeket: 1. egy vagy több köznevelési feladatot ellátó köznevelési intézményt [tiszta profilú köznevelési intézmény], 2. olyan többcélú köznevelési intézményt, amelyben működik a nevelő-oktató munkához kapcsolódóan nem köznevelési (gyermekvédelmi, szociális, egészségügyi, kulturális) szervezeti egység (intézményegység) [többcélú köznevelési intézmény], 3. külföldi, nemzetközi köznevelési intézményt, 4. gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás, fejlesztő felkészítés, illetőleg a fejlesztő iskolai oktatás feladatait ellátó szociális, gyermekvédelmi vagy egészségügyi intézményt, 5. köznevelési feladatot, önálló intézményegységet, intézményegységeket működtető többcélú gyermekvédelmi, gyermekjóléti, szociális, egészségügyi intézményt, [köznevelési feladatot ellátó gyermekvédelmi, gyermekjóléti, szociális, egészségügyi intézmény]. Az 1)-3) intézménytípus esetében az intézmény teljes költségvetését be kell mutatni. A 4)5) intézménytípus esetén kizárólag a köznevelési feladatellátással összefüggésbe hozható bevételeket és kiadásokat kell bemutatni. A 4)-5) intézménytípus esetében önkéntes alapon a fenntartó a teljes intézményi költségvetést bemutathatja a más ágazatbeli szakmai feladatokon. Ha szünetel a köznevelési feladat anélkül, hogy a köznevelési feladatot ellátó gyermekvédelmi, gyermekjóléti, szociális, egészségügyi intézmény egyéb nem köznevelési feladata is szünetelne, a fenntartó ilyen esetben is adatszolgáltatásra kötelezett.

6



A feladatlista alkalmazása megtalálható a kitöltési útmutatóban, kérjük, kitöltés előtt figyelmesen tanulmányozza át a Pénzügyi modulban elhelyezett segédanyagokat! Az adatgyűjtés célja: azonos szempontok alapján felépüljön a köznevelés intézményrendszerének egységes pénzügyi statisztikai rendszere. A Pénzügyi modul adattartalma egyes stratégiai elemzésekhez, nemzetgazdasági szintű tervezési folyamatokhoz nélkülözhetetlen. Az adatgyűjtéssel ismertté válik, hogy a fenntartó által igénybe vett állami támogatás a teljes intézményi költségvetés hány százalékát fedezi. A százalékos arányokat intézményenként a Pénzügyi modulban begyűjtött adatok alapján, az oktatásért felelős minisztérium állapítja meg, és teszi közzé, az adatbázisban tárolt adatok hitelesítését követően. A pénzügyi adatok ismertté válásával az oktatásért felelős minisztérium teljesíteni tudja az Európai Unió előírásainak megfelelő nemzetközi adatszolgáltatási kötelezettségét. A Nkt.-vhr. alapján valamennyi fenntartó évente egy alkalommal május 31-ig az adatszolgáltatás évét megelőző naptári évről statisztikai célú felhasználáshoz köteles intézményenként közérdekű pénzügyi adatokat szolgáltatni. Az információs törvény alapján az intézmény az e törvény szerinti elektronikus közzétételi kötelezettségének a köznevelés információs rendszeréhez (a továbbiakban: KIR) történő adatszolgáltatás teljesítésével eleget tesz. A fenntartónak intézményenként kell bemutatni – a Pénzügyi modul szerinti pénzforgalmi szemléletben – a fenntartási költségek közül az intézmény működése szempontjából nélkülözhetetlen ún. közvetett köznevelési kifizetéseket, az intézmény szakmai és általános működési kiadásait, valamint azt, hogy az intézmény éves költségvetése milyen forrásokból biztosított. A bevételeket és a kiadásokat a Pénzügyi modulban szereplő feladatok szerinti bontásban kell meghatározni. A feladatok listája a köznevelési alapfeladatok alapján készült el, figyelemmel a 2011. és a 2012. októberi 1-jei OSAP-jelentésben közölt intézményi adatokra. A pénzügyi adatokat forintban, kerekítés nélkül kell beírni! Az álláshelyek két tizedesjegyben is megadhatók.

7



3. Kitöltési útmutató 3.1. Általános tudnivalók A fenntartói és intézményi adatok a hivatalos köznevelési intézménytörzsből kerülnek megjelenítésre. Amennyiben a fenntartói adatok időközben megváltoztak, vagy pontatlanságot tapasztal, a www.oktatas.hu internetes oldalon a KIR Hivatali ügyek menüpontban található Fenntartói adatmódosító rendszer linkre kattintva tudja azokat módosítani.

A Pénzügyi modulban az adatok megadásának három szintje fordulhat elő: - intézményi szintű, - feladatellátási hely szintű, - ellátott feladat szintű. Az adatszolgáltatást a modulba beépített helyzetérzékeny súgó segíti, melynek megtekintéséhez mozgassa az egeret a beviteli mezőre/legördülő listára. Minden mező kitöltése kötelező. Ha hibás adat kerül rögzítésre, vagy valamely mező kitöltetlen marad, a program ikonnal jelzi, és amíg a korrigálás nem történik meg, nem lehet az adatlapot elmenteni. Sikeres mentést követően az adatlap tetején megjelenik az Elmentve felirat. Amennyiben nem tud adatot megadni, mert pl. az intézmény nem kapott kiegészítő támogatást, értelemszerűen nullát kell a mezőbe gépelni. Az adatszolgáltatás menete: 1. Belépés az adatszolgáltató modulba 2. A kitöltésért felelős személy adatainak megadása 3. Adatok rögzítése intézményenként 4. Adatok lezárása intézményenként (Intézmény lezárása ikon) 5. Adatszolgáltatás véglegesítése (Adatok lezárása ikon) A program úgy került kialakításra, hogy amennyiben kiválasztásra kerül egy intézmény, egy másik menübe átlépve ugyanazt az intézményt ajánlja fel az adatrögzítéshez, de az intézményválasztó listából lehetőség van másik intézmény kiválasztására.

8



Belépés Az adatszolgáltató modul a www.oktatas.hu internetes oldalon a KIR Hivatali ügyek menüpontban a Pénzügyi adatok begyűjtésére szolgáló modul linkre kattintva érhető el. Fenntartói belépéshez írja be a KIR-ben használatos fenntartói azonosítót és jelszót. (Szükség esetén új jelszó az Oktatási Hivatal 1/374-2474-es faxszámán kérhető. Az új jelszó postai úton kerül megküldésre a fenntartó KIR-ben nyilvántartott címére.)

A Fenntartói azonosító és Jelszó mezők kitöltése után kattintson a Belépés gombra. Sikeres belépést követően megjelenik a Nyitólap, és elérhetővé válnak a rendszer funkciói. Funkciók: Menüsor:

az oldal bal oldalán található

Intézmény választás:

az oldal tetején található

Ellátott feladat


választás: Feladatellátási hely választás:

a Bevételek és Kifizetések menü választása esetén aktív


a Vagyonadatok menü választása esetén aktív

9



Adatok lezárása – a teljes adatszolgáltatás lezárására szolgáló ikon (az összes intézményi adatlap lezárása után válik aktívvá) Adatok visszanyitása – a lezárt adatszolgáltatás visszanyitására szolgáló ikon (lezárt adatszolgáltatás esetén aktív)

Útmutató – a modul Kitöltési útmutatójának elérésére szolgáló ikon

Kilépés – a modulból történő kilépésre szolgáló ikon

Mentés – a rögzített adatok ill. kiválasztott elemek mentésére szolgáló ikon

Visszaállítás – az utoljára mentett adatok visszaállítására szolgáló ikon

Intézmény lezárása – a kiválasztott intézmény lezárására szolgáló ikon

Intézmény visszanyitása – a kiválasztott, lezárt visszanyitására szolgáló ikon (lezárt intézmény esetén aktív)

intézmény

Feladatellátási hely váltás – a kiválasztott intézmény feladatellátási helyei közötti váltásra szolgáló ikon (a Vagyonadatok menü választása esetén aktív) Feladat váltás – a kiválasztott intézmény ellátott feladatai közötti váltásra szolgáló ikon (a Bevételek és a Kifizetések menü választása esetén aktív)

10



3.2. Adatlapok Nyitólap A Fenntartó adatai a hivatalos köznevelési intézménytörzsből kerülnek feltöltésre. Mielőtt megkezdené az adatszolgáltatást, meg kell adni a Kitöltésért felelős személy adatait. Ugyanezen az űrlapon látható az intézményi lista is. (Az OM azonosító előtti kattintva az ellátott feladatok és feladatellátási helyek kilistázása történik, a

jelre

jelre kattintva

pedig elrejthető a részletezés.)

Általános adatok Az Általános adatok menüben intézményi szinten kell adatot szolgáltatni. Az adatlapon a kiválasztott intézményre vonatkozó általános információkat kell megadni. Válasszon intézményt az oldal tetején található Intézmény legördülő listából! Ezt követően jelennek meg a kitöltendő mezők.

11



Bevételek A Bevételek menüben ellátott feladatonként kell az adatokat rögzíteni. Válasszon ellátott feladatot az oldal tetején található Ellátott feladat legördülő listából! (Minden feladattípusra ki kell tölteni az adatokat. A feladatok közötti váltást az erre a célra szolgáló

ikon melletti nyilakkal is megteheti.) Ezt követően jelennek meg a kitöltendő

mezők.

12



Kifizetések A Kifizetések menüben szintén ellátott feladatonként kell az adatokat megadni. Válasszon ellátott feladatot az oldal tetején található Ellátott feladat legördülő listából! (Minden feladattípusra ki kell tölteni az adatokat. A feladatok közötti váltást az erre a célra szolgáló

ikon melletti nyilakkal is megteheti.) Ezt követően jelennek meg a kitöltendő

mezők.

13



Intézményi mérleg Az Intézményi mérleg menüben nem kell adatot rögzíteni. A Bevételek és Kifizetések menüben rögzített adatok összesítése kerül megjelenítésre. Vagyonadatok A Vagyonadatok menüben feladatellátási helyenként kell adatot szolgáltatni. Válasszon feladatellátási helyet az oldal tetején található Feladatellátási hely legördülő listából! (Minden feladatellátási helyre ki kell tölteni az adatokat. A feladatellátási helyek közötti váltást az erre a célra szolgáló

ikon melletti nyilakkal is megteheti.) Ezt követően

jelennek meg a kitöltendő mezők.

14



3.3. Adatkitöltés

Intézményi szintű lezárás Amennyiben a kiválasztott intézményhez rögzítette az összes adatot, kattintson az ikonra. Enélkül az adatszolgáltatást nem lehet véglegesíteni. Fenntartói szintű lezárás Ha az összes fenntartott intézmény adatait rögzítette, és az intézményi adatlapo(ka)t is lezárta, az adatszolgáltatást az

ikonnal tudja véglegesíteni. Enélkül az adatszolgáltatás

nem tekinthető teljesítettnek. Kitöltöttség ellenőrzése A Nyitólapon lehetőség van az intézményi adatok kitöltöttségének ellenőrzésére. Az Intézmények listában látható(ak) a fenntartott intézmény(ek) OM azonosítója, neve és a kitöltöttség státusza.

15


Az OM azonosító előtti


jelre kattintva az ellátott feladatok és feladatellátási helyek

kilistázása történik.

Az OM azonosító előtti

jelre kattintva lehetséges a részletezés elrejtése.

Adatok módosítása Amennyiben már lezárta az adatszolgáltatást, az kiválasztását követően az

ikon, majd az intézmény

ikon segítségével újra megnyithatja és módosíthatja az

adatokat, de mindaddig az előző lezárt adatszolgáltatás marad érvényben, amíg a módosított adatok mentésre, lezárásra nem kerülnek (Intézmény lezárása, Adatok lezárása).

16



4. Részletes kitöltési útmutató I. Általános adatok Munkakör-kategóriák szerint az álláshelyek számának alakulása

1. Február 1-jén pedagógus-

Leírás Az álláshely („költségvetési engedélyezett létszámkeret”) az a szám, amelyet a fenntartó – jogszabályban meghatározottakra figyelemmel – határoz meg a köznevelési alapfeladatok ellátásához létesített munkakörök száma alapján, és amely egész szám vagy két tizedesjegyben megadott érték is lehet. Az álláshely száma nem lehet kevesebb, mint az egyes alapfeladatok ellátásához szükséges jogszabályban meghatározott foglalkoztatotti maximális létszám. Az álláshelyeket az alaptevékenység ellátásához biztosítja a fenntartó. Amennyiben az intézmény szociális étkeztetés keretében konyhát üzemeltet, akkor a konyhai személyzetet is figyelembe kell venni. Nem köznevelési intézmény esetén az álláshelyek számát csak a köznevelési feladattal összefüggésben kell megadni, tekintettel arra, hogy az álláshelyeket nem szakmai feladatonként gyűjtjük. Nem lehet figyelembe venni a „gyermek- és ifjúságvédelmi intézményekben” a nem köznevelési feladatok ellátására létesített pedagógus-munkaköröket. Az álláshelyek száma úgy is kiszámítható, feltételezve, hogy a foglalkoztatás megfelel a jogszabályi előírásoknak, hogy a meglévő személyi állományt és az óraadók számát munkakörönként és a két lekérdezési időpontban (február 1jén és október 1-jén) az alábbiak szerint összeadjuk: 1. az összes teljes munkaidőben foglalkoztatott személy száma munkakörönként, 2. plusz az összes részmunkaidőben foglalkoztatottak száma a munkaszerződés szerint előírt munkaóraszám (pedagógusmunkakörben foglalkoztatottak esetében a tantárgyfelosztás szerinti össz óraszám) alapján teljes munkaidőre átszámított létszáma (két tizedesjegyben is érvényes szám), 3. továbbá az összes óraadónak a szerződése alapján előírt munkaóraszám alapján teljes munkaidőre átszámított létszáma (két tizedesjegyben is érvényes szám), 4. a tartósan üres álláshelyek száma. Tartósan üres az az álláshely, amely a két lekérdezési hónapot megelőzően négy hónapig betöltetlen (azaz 2012. február 1-jén üres az az álláshely, amely 2011. október 1-jétől a lekérdezési időpontig nincs betöltve. 2012. október 1-jén üres az az álláshely, amely 2012. június 1-jétől a lekérdezési időpontig nincs betöltve). A Kt. 1. sz. melléklet szerint pedagógus és szakvizsgázott 17


munkakörre meghatározott álláshelyek száma

2. Február 1-jén pedagógiai előadói munkakörre meghatározott álláshelyek száma


pedagógus-munkakörök alcím alatt felsorolt munkakörök tartoznak ide. Az óvodában a pedagógusok, gyógypedagógusok létszámát – az óvodai csoportok, – a kötelező órák száma, – a kötelező óraszámba beszámítható tevékenység, – az óvoda nyitvatartási ideje alapján kell meghatározni oly módon, hogy a teljes nyitva tartás ideje alatt minden csoportban a gyermekekkel óvodapedagógus foglalkozzon, óvodapedagógusonként napi egy-egy, csoportonként összesen napi két óra átfedési idővel. Az iskolában a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak létszámát – az iskolai osztálylétszám, – az osztálybontásra, egyéni foglalkozásra meghatározott időkeret, – a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások megszervezésére megállapított órakeret, – a napközis és tanulószobai foglalkozásokra megállapított órakeret, – a pedagógusok kötelező óraszáma alapján kell megállapítani. A könyvtáros tanár, logopédus, konduktor, pszichológus létszámát is itt kell figyelembe venni. A kollégiumban pedagógus-munkakörben foglalkoztattok létszámát - a Kt. 53. § (7) bekezdése szerinti kollégiumi heti kötelező foglalkozások száma és - a pedagógusok kötelező óraszáma alapján kell megállapítani. A pedagógus-munkakörben is foglalkoztatott vezetőt (intézményvezetőt, intézményegység-vezetőt, tagintézményvezetőt, tagozatvezetőt, és helyetteseiket) is itt kell figyelembe venni. A 4/2010. (I. 19.) OKM rendelet 2. § szerinti pedagógusmunkakörök (gyógypedagógus munkakör, konduktori munkakör, pedagógus munkakör, fejlesztő pedagógus munkakör, pszichológus munkakör, gyógytestnevelő munkakör) is ide értendők. A 10/1994. (V. 13.) MKM rendelet alapján a pedagógiaiszakmai szolgálat alapító okiratában meghatározott egyes feladatok ellátásához létesített munkakörről van szó. Az álláshelyek száma úgy is kiszámítható, ha a meglévő személyi állomány számát munkakörönként és a két lekérdezési időpontban (február 1-jén és október 1-jén) az alábbiak szerint összeadjuk: 1. az összes teljes munkaidőben foglalkoztatott személy száma munkakörönként, 2. plusz az összes részmunkaidőben foglalkoztatottak száma 18


3. Február 1-jén pedagógiai szakértői munkakörre meghatározott álláshelyek száma

4. Február 1-jén nevelőoktató munkát segítő munkakörre meghatározott álláshelyek száma


a munkaszerződés szerint előírt munkaóraszám alapján teljes munkaidőre átszámított létszáma (két tizedesjegyben is érvényes), 3. a tartósan üres álláshelyek száma. Tartósan üres az az álláshely, amely a két lekérdezési hónapot megelőzően négy hónapig betöltetlen (azaz 2012. február 1-jén üres az az álláshely, amely 2011. október 1-jétől a lekérdezési időpontig nincs betöltve. 2012. október 1-jén üres az az álláshely, amely 2012. június 1-jétől a lekérdezési időpontig nincs betöltve). A 10/1994. (V. 13.) MKM rendelet szerint a pedagógiaiszakmai szolgáltatóban létesített munkakör típus a pedagógiai szakértői munkakör. Az álláshelyek száma úgy is kiszámítható, ha a meglévő személyi állomány számát munkakörönként és a két lekérdezési időpontban (február 1-jén és október 1-jén) az alábbiak szerint összeadjuk: 1. az összes teljes munkaidőben foglalkoztatott személy száma munkakörönként, 2. plusz az összes részmunkaidőben foglalkoztatottak száma a munkaszerződés szerint előírt munkaóraszám alapján teljes munkaidőre átszámított létszáma (két tizedesjegyben is érvényes), 3. a tartósan üres álláshelyek száma. Tartósan üres az az álláshely, amely a két lekérdezési hónapot megelőzően négy hónapig betöltetlen (azaz 2012. február 1-jén üres az az álláshely, amely 2011. október 1-jétől a lekérdezési időpontig nincs betöltve. 2012. október 1-jén üres az az álláshely, amely 2012. június 1-jétől a lekérdezési időpontig nincs betöltve). A Kt. 1. számú melléklet nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök: szakorvos, gyermek- és ifjúsági felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, dajka vagy helyette gondozó és takarító együtt, pedagógiai felügyelő, gyermekés ifjúságvédelmi felelős, szabadidő-szervező, műszaki vezető, hangszerkarbantartó, úszómester. Itt kell a nevelési-oktatási intézményben speciális végzettségű szakember által betöltött munkaköröket is figyelembe venni (szociális munkás, szociálpedagógus, könyvtári asszisztens). A 4/2010. (I. 19.) OKM rendelet alapján fogyatékosság típusának megfelelő szakorvos, szociológus, szociális munkás, szociálpedagógus, gyógytornászok, családsegítő, gyermekápoló, gyermekfelügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, gondozó létszámát itt kell figyelembe venni. Az álláshelyek száma úgy is kiszámítható, ha a meglévő személyi állomány számát munkakörönként és a két lekérdezési időpontban (február 1-jén és október 1-jén) az alábbiak szerint összeadjuk: 19


5. Február 1-jén egyéb munkakörre meghatározott álláshelyek száma


1. az összes teljes munkaidőben foglalkoztatott személy száma munkakörönként, 2. plusz az összes részmunkaidőben foglalkoztatottak száma a munkaszerződés szerint előírt munkaóraszám alapján teljes munkaidőre átszámított létszáma (két tizedesjegyben is érvényes), 3. a tartósan üres álláshelyek száma. Tartósan üres az az álláshely, amely a két lekérdezési hónapot megelőzően négy hónapig betöltetlen (azaz 2012. február 1-jén üres az az álláshely, amely 2011. október 1-jétől a lekérdezési időpontig nincs betöltve. 2012. október 1-jén üres az az álláshely, amely 2012. június 1-jétől a lekérdezési időpontig nincs betöltve). A Kt. szerinti technikai létszámra és az általános működéssel összefüggésben létesített munkakörök száma, nevezetesen a gazdasági, ügyviteli, műszaki, kisegítő, karbantartó, fűtő, udvari munkás, portás, laboráns, rendszergazda stb. munkakörökben foglalkoztatottak. A speciális végzettségű szakemberek által betöltött munkaköröket itt kell megadni, ha nem köthető szakmai feladathoz. A gazdasági vezető munkakörét is itt kell figyelembe venni. Amennyiben az intézmény nem köznevelési intézményként kizárólag a korai fejlesztés, fejlesztő felkészítés, fejlesztő iskolai feladatot látja el, vagy nem köznevelési intézményként ellát köznevelési feladatot, akkor technikai személyzettel és az általános működéssel összefüggésben lehet adatot megadni. Ha az intézmény tiszta profilú köznevelési intézmény vagy a típusa szerint köznevelési intézmény vagy külföldi köznevelési intézmény, teljes körűen kell az adatokat megadni. A 10/1994. (V. 13.) MKM rendelet alapján az ügyviteli alkalmazott (pedagógiai munkát segítő), műszaki dolgozók munkakörére, valamint a kisegítő alkalmazottak munkakörére itt kell figyelemmel lenni. A 4/2010. (I. 19.) OKM rendelet alapján itt kell figyelembe venni az ügyviteli alkalmazottak és a kisegítő munkakörben foglalkoztatottak létszámát a munkakörök megállapítása céljából. A köznevelési alaptevékenység ellátásához biztosított álláshelyeket kell megadni. Amennyiben az intézmény szociális étkeztetés keretében konyhát üzemeltet, akkor a konyhai személyzetet is figyelembe kell venni. Nem köznevelési intézmény esetén az álláshelyek számát csak a köznevelési feladattal összefüggésben kell megadni, tekintettel arra, hogy az álláshelyeket nem szakmai feladatonként gyűjtjük. Az álláshelyek száma úgy is kiszámítható, ha a meglévő személyi állomány számát munkakörönként és a két lekérdezési időpontban (február 1-jén és október 1-jén) az 20


6. Október 1-jén álláshelyek száma 7. Január 1-jén a térítési díj mértéke/1 fő/feladat

8. Szeptember 1-jén térítési díj mértéke/1 fő/ 9. Január 1-jén tandíj összege/fő/szakmai feladat

10. Szeptember 1-jén tandíj összege/fő/szakmai feladat 11. Kitöltést megalapozó pénzügyi dokumentáció elérhetősége Gazdálkodás ellátásának módja 12. Önállóan gazdálkodik


alábbiak szerint összeadjuk: 1. az összes teljes munkaidőben foglalkoztatott személy száma munkakörönként, 2. plusz az összes részmunkaidőben foglalkoztatottak száma a munkaszerződés szerint előírt munkaóraszám alapján teljes munkaidőre átszámított létszáma (két tizedesjegyben is érvényes), 3. a tartósan üres álláshelyek száma. Tartósan üres az az álláshely, amely a két lekérdezési hónapot megelőzően négy hónapig betöltetlen (azaz 2012. február 1-jén üres az az álláshely, amely 2011. október 1-jétől a lekérdezési időpontig nincs betöltve. 2012. október 1-jén üres az az álláshely, amely 2012. június 1-jétől a lekérdezési időpontig nincs betöltve). Lásd az álláshely és a február 1-jei lekérdezésnél leírtakat azzal, hogy a lekérdezési időpont október 1-je. A Kt. 115. §-a alapján egy intézményben különböző típusú és számú térítési díjat határozhat meg a fenntartó. Az összes térítési díj típusát nem kell megadni, csak a legalacsonyabbat és a legmagasabbat szakmai feladatonként. A fenntartó által meghatározott összeget kell beírni. Az adható kedvezményeket figyelmen kívül kell hagyni (nem a ténylegesen kivetett összeget kell beírni). A „Január 1-jén térítési díj” kifejezés alatt 2011. szeptember 1-jén, a 2011/2012-es nevelési évre, tanévre megállapított térítési díj összegeit kell érteni. Lásd a „Január 1-jén térítési díj” egyes típusához leírtakat. A „Szeptember 1-jén térítési díj” kifejezés alatt 2012. szeptember 1-jén, a 2012/2013-as nevelési évre, tanévre megállapított térítési díjak összegét kell érteni. Szakmai feladatonként kell a legalacsonyabb és a legmagasabb tandíj mértékét rögzíteni. A „Január 1-jén tandíj” kifejezés alatt 2011. szeptember 1-jén, a 2011/2012-as nevelési évre, tanévre megállapított tandíj összegeit kell érteni. Lásd a „Január 1-jén tandíj” részeket. A „Szeptember 1-jén tandíj” kifejezés alatt 2012. szeptember 1-jén, a 2012/2013-as nevelési évre, tanévre megállapított tandíj összegeit kell érteni. Csak egy választható, akkor is, ha részben máshol is megtalálható ilyen dokumentáció. Saját szervezeti egységgel rendelkezik az intézmény vagy más intézmény/szervezet látja el a pénzügyi feladatait. Önállóan gazdálkodik az az intézmény, amelynek van saját gazdasági szervezeti egysége, önálló vezetővel. Költségvetési szervek esetén az önállóan működő és gazdálkodó gazdálkodási jogkörként besorolt intézményt kell érteni. 21


13. Fenntartó másik köznevelési intézménye útján gazdálkodik 14. Fenntartó útján gazdálkodik


A fenntartó az intézmény pénzügyeinek vitelére egy másik OM azonosítóval rendelkező intézményt jelölt ki. Itt kell jelölni a nem állami intézmények esetében az intézményi gazdálkodást akkor, ha a bérgazdálkodáson kívül minden más számviteli feladatot a fenntartó lát el. Ha helyi önkormányzati intézmény gazdálkodását a polgármesteri hivatal látja el, akkor azt a kitöltés szempontjából itt kell jelölni. Ide tartoznak az üzemeltetési feladatot ellátó szervek és intézmények (a GAMESZ, GESZ, egyházi pénzügyi feladatot ellátó intézmény stb.).

15. Fenntartó másik, gazdálkodási feladatok ellátására létrehozott intézménye útján gazdálkodik 16. Külső szervezet útján Itt kell jelölni a nem állami intézmény gazdálkodását, ha a gazdálkodik bérgazdálkodást kivéve, külső szervezet útján végzi e feladatot. II. Bevételek A pénzügyileg teljesült bevételek és a meglévő pénzösszegek kerülnek itt bemutatásra. A bevételek rész áll az állami és EU-s támogatási forrásból eredő támogatásokból, hozzájárulásokból, a köznevelési szolgáltatást igénybe vevők által befizetett összegekből, a fenntartó nyújtotta bevételekből és az intézmény más bevételeiből. Állami forrásból származó Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló bevételek 2011. évi CLXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) alapján nyújtott és átvett támogatást és hozzájárulást kell érteni alatta. 17. Normatív hozzájárulás és A Kvtv. 3. számú melléklete szerinti támogatás. támogatás 18. Normatív kötött A Kvtv. 8. számú melléklete szerinti támogatás. felhasználású támogatás 19. Központosított A Kvtv. 5. számú melléklete szerinti támogatás. előirányzatból származó támogatás 20. EU-s forrásból származó ÚMFT keretében 2012-ben elnyert és kifizetett támogatás. támogatás Minden EU-s forrásból kapott támogatást itt kell feltüntetni, függetlenül attól, hogy azt a fenntartó ingatlan beruházásra használja fel vagy az intézmény szakmai fejlesztési feladatára (tartalmi szabályozókra, továbbképzésre, új programok bevezetésére stb.). 21. Az oktatásért felelős A Kt. 81. § (8)-(10) bekezdés vagy az Nkt. 31. § (2) bekezdés miniszterrel kötött e) pontja alapján létesített megállapodásban (szerződésben) megállapodás keretében meghatározott és 2012-ben kifizetett összeg. Megállapodást nyújtott támogatás (szerződést) köthet a miniszter - az országos, térségi vagy pedagógiai programja szerint kiemelkedő jelentőségű feladatot ellátó intézmények fenntartóival, - a szakképzésért felelős miniszterrel egyetértésben szakképző iskolával, 22


22. A feladatellátási címzettel kötött köznevelési célú megállapodás keretében nyújtott támogatás

23. Kiegészítő támogatás 24. Egyéb állami támogatás

Szolgáltatást igénybe vevők által befizetett pénzösszeg 25. Gyermek, tanuló által befizetett térítési díj összege 26. Gyermek, tanuló által befizetett tandíj díj összege 27. Étkezési díj


- az országos nemzetiségi önkormányzattal. Itt kell a Kt. 81. § (1) bekezdés alapján a köznevelési feladat ellátásáért felelős helyi önkormányzattal kötött közoktatási megállapodásban meghatározott és 2012-ben az önkormányzattól kapott összeget beírni. Amennyiben 0 Ft-ot ír be a fenntartó, akkor a programban további lekérdezés jelenik meg. Arra kell választ adni kötelező jelleggel, hogy miért 0 Ft. Választási lehetőségek: 1. Azért 0 Ft, mert pénzbeli hozzájárulást nem kötöttek ki a szerződésben, ebben az esetben „Nincs kikötött pénzbeli támogatás.” mondatot kell kijelölni. 2. Azért 0 Ft, mert a fenntartó az intézményre nem létesített megállapodást, akkor a „Nincs megállapodása.” mondatra kell klikkelni. A Kvtv. alapján az országos nemzetiségi önkormányzat és az egyházi intézményfenntartó számára kifizetett támogatást kell itt feltüntetni. Államháztartási forrásból nyújtott, pályázati úton vagy egyedi támogatás nyújtásakor a támogatói okiratban, támogatási szerződésben rögzített és 2012-ben ténylegesen kifizetett támogatási összeget kell itt feltüntetni. Minden olyan támogatást itt kell felsorolni, ami nem tartozik a Kvtv. 3., 5. és 8. számú melléklet hatálya alá, nem kiegészítő támogatás és nem is közoktatási megállapodásban, köznevelési szerződésben kikötött támogatás. Itt kell a szakképzési feladatok ellátására (pl. Munkaerőpiaci Alapból) kapott támogatást, az Útravaló programban való részvétel esetén, az intézményi kutatási program (és NEM a kutatási csoport tagjai) támogatási összegét, a közalapítvány által kiírt pályázata során elnyert támogatást. Az állami ösztöndíjakat, amiket a mentor (pedagógus) és a tanuló kapott, azt nem itt kell kimutatni, hanem az „Intézmény más bevétele”, Továbbutalt köznevelési pénzösszegek” résznél. A kifizetések esetén a pedagógus ösztöndíjat a „Személyi rész”nél, az „Ösztöndíj” sorban, a tanulónak kiutalt ösztöndíjat pedig az „Egyéb kifizetések”, Tanulói ösztöndíjak sorban. Azokat a befizetéseket kell ennél a résznél megadni, amelyet az intézménynek a szolgáltatást igénybe vevők befizettek a Kt. 114–117. § alapján. Külön kell az étkezésre befizetett összegeket feltüntetni. Étkezésre befizetett összeget és a továbbutalt összegeket kivéve, valamennyi érintett, szolgáltatást igénybe vevő által a Kt. 114-115. §-a (vagy az Nkt. vhr.) alapján, térítési díj címen 2012-es évre befizetett összeget kell megadni. Valamennyi érintett, szolgáltatást igénybe vevők által a Kt. 116. § (vagy az Nkt. vhr.) alapján, tandíj címen 2012-es évre befizetett összeget kell megadni. Saját tanuló, saját gyermek, saját alkalmazott és külső személyek által befizetett összeget kell itt feltüntetni. A 23


28. Egyéb befizetés, hozzájárulás

Fenntartói hozzájárulás

29. Pénzbeli hozzájárulás

30. Nem pénzbeli hozzájárulás

Intézmény más bevétele 31. Vállalkozásból származó 32. Külföldi hozzájárulás 33. Nem állami pályázatok, támogatások


szakmai feladatok alatt a saját gyermek, saját tanuló befizetéseit kell feltüntetni. A külsősök befizetéseit az „Egyéb nem köznevelési feladat” alatt, ha az alkalmazott is étkezik, az ő befizetéseit az „Egyéb köznevelési feladat”-on. Külsős például a szociális étkeztetést igénybe vevő. A más nevelési-oktatási intézmény gyermeke, tanulója, alkalmazottja akkor számít külsősnek, ha nem a saját intézménynek fizetik be az étkezési díjat. Intézménynek átadott egyéb pénzösszeget kell itt feltüntetni. Itt kell feltüntetni a tanulók, alkalmazottak által okozott kár megtérítése jogcímén megfizetett kártérítés összegét. Itt kell a tanulói díjból levont intézménynek járó 70 Ft/ diákigazolvány/fő összeget feltüntetni, azt, amelyet az Oktatási Hivatal küldött vissza az iskolának. Nem itt kell feltüntetni a diákigazolvány előállításával kapcsolatban a tanuló által befizetett összegeket (480 Ft/diákigazolvány/fő összegben), hanem az Intézmény más bevétele, Továbbutalt köznevelési pénzösszegek soron és szakmai feladaton. Az államháztartáson kívüli forrásból származó, a fenntartó (alapító) saját hozzájárulása. Mind az a pénzösszeg vagy pénzben kifejezhető dolog, ami nem tartozik se az állami, se az EU-s támogatási forrás, se az intézmény más bevétele, se a szolgáltatók által fizetett összeg cím alatt feltüntetett összegek közé. A pénzügyi adatokat a szakmai feladaton kell közölni. Fenntartó által átadott olyan pénzeszköz, amely nem állami támogatásként került az intézményhez és nem terheli visszafizetési kötelezettség. Nem pénzbeli hozzájárulás minden olyan tárgyi eszköz, amely pénzben kifejezhető és a fenntartó ingyenes használatra továbbadta az intézményének. Pl. ha az intézmény alapító okiratában feltüntetett feladatellátási hely nem saját tulajdon, és a fenntartó a használatért bérleti díjat fizet, akkor a bérleti díj összegét itt kell feltüntetni. A Nem pénzbeli hozzájárulás részben megadott összeg a kifizetés jogcímeként azonos a kifizetés részben, a „Közvetett (a fenntartó költségvetésében jelentkező) köznevelési célú kifizetés” soron megadott összeggel. Minden olyan támogatás, amely nem sorolható be a fentiekbe. Itt kell az „Egyéb nem köznevelési feladat”-on a vállalkozási tevékenységből származó, adózás előtti eredményt kimutatni. Csak pénzösszegek tüntethetők fel, a nem pénzbeli hozzájárulások nem. Ilyenek például a közhasznú szervezetek által nyújtott támogatások, cégek juttatásai. Itt kell a fenntartó által az egyes pályázatokhoz biztosított önerőre adott olyan támogatást feltüntetni, amelyet visszafizetési kötelezettség terhel. 24


34. Továbbutalt köznevelési pénzösszegek

35. Egyéb

III. Kifizetések

Személyi kifizetések


Útravaló program keretében a tanulói ösztöndíj, a mentori kifizetések (esélyegyenlőségi ösztöndíjak) tartoznak ide. A tanulók diákigazolványra, tankönyvcsomagra befizetett összegeit (pl. 480 Ft/diákigazolvány/fő vagy a tanulói tankönyvcsomagra fizetett díjnak az összege) is itt kell feltüntetni. A diákigazolvány árából az intézménynek juttatott 70 Ft/diákigazolvány/fő összeget NEM itt kell megadni. Itt kell az „Egyéb köznevelési feladat”-on a terembérlet összegét, a szabad kapacitás kihasználása érdekében végzett alaptevékenységből származó teljes bevételt feltüntetni, kivéve az étkeztetést. Nem itt kell feltüntetni a tanulók, alkalmazottak által okozott kár megtérítése jogcímén megfizetett kártérítés összegét. A „Egyéb nem köznevelési feladat”-on kell feltüntetni az előző évi működési célú előirányzat-maradványt. 2011-ből áthozott bankszámlapénzt is itt kell feltüntetni. A pénzügyileg teljesült kiadások kerülnek itt bemutatásra. A fő összegeket jelenti a személyi kifizetések (munkakör típusa szerint), az óraadók számára történt kifizetések, a dologi kiadások, a beruházás, valamint a felújítás összege, a fenntartó nyilvántartásában szereplő intézmény közvetlen működtetésével kapcsolatos kifizetések, továbbá az egyéb intézményi kifizetés. Teljes és részmunkaidőben foglalkoztatottak rendszeres és nem rendszeres személyi juttatásait itt kell majd megadni, függetlenül attól, hogy határozatlan vagy határozott időben foglalkoztatják. Fontos! Ha a pedagógust több – különböző kötelező óraszámú – pedagógus-munkakörben foglalkoztatják, vagy több – különböző kötelező óraszámú – vezetői megbízása van, csak egy feladathoz kell rendelni. (OSAP-jelentéssel egyezően kell kitölteni, ha változott két jelentés között, akkor a 2012. október 1-jei OSAP-jelentéskor közölt besorolás szerint kell megadni a kért adatokat.) A technikai személyzettel és az általános működéssel kapcsolatos kiadásokat az „Üzemeltetés, karbantartás feladat”-on kell feltüntetni. A külső személyek juttatásait nem itt kell közölni. Rendszeres személyi juttatások különösen: - alapilletmények, - illetménykiegészítések, - nyelvpótlék, - egyéb kötelező illetménypótlékok, - egyéb feltételtől függő pótlékok és juttatások, - egyéb juttatás. 25


Pedagógusok számára történő kifizetések

36. Besorolás szerinti munkabér, illetmény


Nem rendszeres személyi juttatások különösen: - kereset-kiegészítés fedezete, - teljes és részmunkaidőben foglalkoztatottak munkavégzéséhez kapcsolódó juttatásai (jutalom (normatív és teljesítményhez kötött) Készenléti, ügyeleti, helyettesítési díj, túlóra, túlszolgálat, egyéb munkavégzéshez kapcsolódó juttatások), - teljes és részmunkaidőben foglalkoztatottak sajátos juttatásai (végkielégítés, jubileumi jutalom, napidíj, biztosítási díjak, egyéb sajátos juttatások), - teljes és részmunkaidőben foglalkoztatottak személyhez kapcsolódó költségtérítései (ruházati költségtérítés, hozzájárulás, üdülési hozzájárulás, közlekedési költségtérítés, étkezési hozzájárulás, egyéb költségtérítés és hozzájárulás), - szociális jellegű juttatások. Valamennyi pedagógus-munkakörben foglalkoztatott személyt, ha teljes vagy részmunkaidőben, határozatlan vagy határozott időben foglalkoztatják, itt kell feltüntetni. A könyvtáros tanár, logopédus, konduktor, pszichológus stb. számára történő kifizetéseket is itt kell figyelembe venni. A sajátos nevelési igényű feladaton (a továbbiakban: SNI) csak annak a pedagógusnak a bérét kell feltüntetni, aki minden tanórán (szegregált intézmény vagy SNI tagozat) vagy a rehabilitációs órákon sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal foglalkozik. Ha a logopédus NEM sajátos nevelési igényű gyermekkel, tanulókkal foglalkozik, az általános szakmai feladatoknál kell feltüntetni a vele kapcsolatos kifizetéseket. Integrált oktatás keretében részt vevő pedagógusok személyi kifizetéséből azokat a kifizetéseket kell az SNI feladaton feltüntetni, amelyek a sajátos nevelési igényű feladat ellátása miatti kifizetések (pl. gyógypedagógiai pótlék). A nemzetiségi szakmai feladaton pedagógus számára történő kifizetést iskola esetén akkor kell feltüntetni, ha a pedagógus a kötelező óraszámának legalább 50 %-ában használja a nemzetiségi nyelvet. Óvodában, kollégiumban foglalkoztatott pedagógussal kapcsolatos kifizetéseket akkor kell a nemzetiségi szakmai feladaton feltüntetni, ha a feladatainak ellátása során használja a nemzetiségi nyelvet. Ha a cigány kulturális nevelés NEM romani vagy beas, hanem magyar nyelven folyik, akkor az általános feladatoknál kell a pedagógusokkal kapcsolatos kifizetéseket (nemzetiségi pótlék mértékét kivéve) megadni. A nemzetiségi szakmai feladaton kell a nemzetiségi pótlék összegét feltüntetni. A bérköltség sorban kell a besorolás szerinti munkabér, az illetmény, a munkáltatói döntés alapján megnövelt illetmény 26


37. Pótlékok és egyéb rendszeres juttatások

Munkavégzéshez kapcsolódó személyi jellegű egyéb kifizetések 38. Jutalom

39. Jubileum 40. Végkielégítés

41. Kompenzáció 42. Túlóra, helyettesítés 43. Kereset-kiegészítés

44. Egyéb

45. Egyéb hozzájárulások, támogatások


összegét feltüntetni. Az illetménykiegészítések összegét és a további szakképzettség miatt járó illetménynövekedést is itt kell feltüntetni, valamint a felmentési időre járó átlagkereset összegét is. Itt jelentkezik a 15 napon belüli betegszabadsággal, távolléttel kapcsolatos kifizetés is. Külön jogszabályban meghatározott valamennyi pótlékot itt kell feltüntetni, így például: nyelvpótlék, képzettségi pótlék, számítástechnikai, osztályfőnöki gyógypedagógiai pótlék, kollégiumi pótlék, felzárkóztatási pótlék, nemzetiségi pótlék, címekkel járó pótlék. Az alábbi hét pontba sorolt kifizetések összege adja meg a munkavégzéshez kapcsolódó kifizetéseket. Nem itt kell a cafetéria jellegű kifizetéseket, segélyeket, szociális juttatásokat feltüntetni. Alapulhat jogszabályon és a munkáltató döntésén. A jutalom egyéni teljesítményhez kötődik, az elvégzett munka utólagos értékelése alapján a munkavállaló részére kifizetett összeg. Az életpálya hosszabb szakaszainak vagy a munkáltatónál eltöltött időtartamnak az elismeréseként jogszabály alapján kötelezően kifizetett juttatás. Az az összeg, amelyet nemcsak megállapítottak, hanem még 2012-ben ki is fizettek. A végkielégítés, mely a munkáltató jogutód nélküli megszűnése, a munkáltató felmondása, munkavállalói rendkívüli felmondás, továbbá a munkaviszony érvénytelenség miatt történő felszámolása után a munkavállalónak jár. Külön jogszabály alapján 2012. évben kifizetett összeg. A túlóra, helyettesítés mellett itt kell a készenléti és ügyeleti díjak összegét is megadni. E jogcímen kifizetett összegeket kell itt feltüntetni. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés megállapításakor a munkáltató előnyben részesíti azt a pedagógust, aki a Kt. 1. számú melléklet Harmadik rész II/9. pontjában meghatározott feladatok ellátásában heti rendszerességgel közreműködik, és ezáltal tevékenysége meghaladja az átlagos teljesítményt. Itt kell megadni a napidíjat, a képzési, továbbképzési díjakat, érettségivel kapcsolatos kifizetéseket saját dolgozónak. Amennyiben a köznevelési intézmény részt vesz a gyermek napközbeni ellátása keretében például a nyári táboroztatásban és az intézmény bízza meg a pedagógust, akkor a gyermekvédelmi, gyermekjóléti tevékenység szakmai feladatán kell a bérjellegű kifizetéseket feltüntetni. Itt kell többek között feltüntetni a saját dolgozó részére adott temetési segélyt, szociális segélyt, lakhatási támogatást, a biztosítási díjat (önkéntes nyugdíj, egészségpénztár), ruházati költségtérítést, üdülési hozzájárulást, ajándékutalványt, közlekedési költségtérítést, beleértve a saját gépjárművel történő munkába járáshoz történő hozzájárulást, étkezési 27


46. Ösztöndíj

47. Munkaadókat terhelő járulékok

48. Nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők számára történő kifizetések

49. Pedagógiai előadók számára történő kifizetések


hozzájárulást, iskolakezdési támogatást, lakhatási költségtérítést. A lakáskölcsönt nem itt hanem, az „Egyéb kifizetések”, „Egyéb” résznél kell megadni. Itt kell a tárgyi jutalmak pénzben kifejezett értékét megadni. Itt kell a tanulmányi szerződés alapján teljesített kifizetéseket, valamint a lakossági folyószámla hitelintézeti költségének megtérítését megadni. A foglalkoztatott számára történő kifizetés. Az esélyegyenlőségi ösztöndíjak közül a mentorként kapott ösztöndíj vagy a intézmény által adott egyéb ösztöndíj összegét kell itt megadni. A tanulói ösztöndíj összegét nem itt kell megadni. A munkaadókat terhelő járulék, a társadalombiztosítási járulék (nyugdíjbiztosítási járulék, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék) összegét kell beírni, külön kiemelve a nyugdíjbiztosítási járulékot. Itt kell feltüntetni a korkedvezmény-biztosítási járulékot, az egészségügyi hozzájárulást, a táppénz hozzájárulást, a munkaadókat terhelő egyéb járulékokat. A Kt. 1. számú mellékletében, a 10/1994. MKM rendeletben és a 4/2010. OKM rendeletben felsorolt, az egyes köznevelési feladatok ellátásához a nevelő-oktató munkát segítők számára történő kifizetéseket kell megadni. Pl. óvodában a dajka, gyermekápoló fejlesztő iskolai csoportonként, pedagógiai felügyelő kollégiumban. Bérköltség alatt a bérjellegű kifizetéseket kell feltüntetni, az illetményt, munkabért, illetménykiegészítést, a felmentési időre szolgáló átlagbért, valamint azokat a kifizetéseket, amelyeket a pedagógusmunkakör esetében a „Munkavégzéshez kapcsolódó személyi jellegű egyéb kifizetések”-nél felsoroltak. Az egyéb kategória alatt kell megadni azokat a kifizetéseket, amelyeket a pedagógus-munkakör esetében az „Egyéb hozzájárulások, támogatások”-hoz rögzítettek. Valamennyi kifizetés után a munkaadókat terhelő járulékokat külön kell feltüntetni. A kifizetéseket a munkakör szerinti feladathoz kell rendelni, ha többhöz is rendelhető, akkor az OSAP-jelentés szerint. Egységes óvoda-bölcsőde esetében a bölcsődei gondozó vagy szakgondozó kifizetéseit nem itt, hanem a más ágazatbeli, „Gyermekvédelmi, gyermekjóléti tevékenység” szakmai feladaton kell szerepeltetni. A 10/1994. MKM rendelet alapján e munkakörben foglalkoztatottak kifizetését kell feltüntetni. Bérköltség alatt a bérjellegű kifizetéseket kell feltüntetni, az illetményt, munkabért, illetménykiegészítést, a felmentési időre szolgáló átlagbért, valamint azokat a kifizetéseket, amelyeket a pedagógus-munkakör esetében a „Munkavégzéshez kapcsolódó személyi jellegű egyéb kifizetések”-nél 28


50. Pedagógiai szakértők számára történő kifizetések

51. Egyéb munkakört betöltők számára történő kifizetések

52. Óraadó tanárok számára történő kifizetések

Dologi kifizetések


felsoroltak. A kifizetéseket a pedagógiai-szakmai feladaton kell közölni. Az ”Egyéb” kategória alatt kell megadni azokat a kifizetéseket, amelyeket a pedagógus-munkakör esetében az „Egyéb hozzájárulások, támogatások”-hoz rögzítettek. Valamennyi kifizetés után a munkaadókat terhelő járulékokat külön kell feltüntetni. A 10/1994. (V. 13.) MKM rendelet szerinti pedagógiai szakértői munkakörben foglalkoztatottakkal kapcsolatos kifizetéseket itt és a pedagógiai-szakmai feladaton kell közölni. Bérköltség alatt a bérjellegű kifizetéseket kell feltüntetni, az illetményt, munkabért, illetménykiegészítést, a felmentési időre szolgáló átlagbért, valamint azokat a kifizetéseket, amelyeket a pedagógus-munkakör esetében a „Munkavégzéshez kapcsolódó személyi jellegű egyéb kifizetések”-nél felsoroltak. Az ”Egyéb” kategória alatt kell megadni azokat a kifizetéseket, amelyeket a pedagógusmunkakör esetében az „Egyéb hozzájárulások, támogatások”hoz rögzítettek. Valamennyi kifizetés után a munkaadókat terhelő járulékokat külön kell feltüntetni. Itt kell az önállóan működő és gazdálkodó intézmény esetén a gazdasági vezető személyi kifizetését (munkabér vagy illetmény, pótlékok, munkavégzéshez kapcsolódó egyéb kifizetések) feltüntetni. A technikai és az általános működéssel kapcsolatos személyzet kifizetéseit is itt kell megadni. A technikai személyzet és az általános működéssel kapcsolatos személyi kifizetéseket az „Üzemeltetés, karbantartás feladat”-on kell közölni. Itt kell a 10/1994. (V. 13.) MKM rendelet szerinti ügyintézőszakértő, ügyintéző műszaki dolgozó munkakörben alkalmazottakkal kapcsolatos kifizetéseket közölni, a „Pedagógiai-szakmai szolgáltatás feladat”-on. Itt kell valamennyi óraadóval (a számlást és nem számlást is!) kapcsolatos kifizetést feltüntetni, azaz sem a személyi részben, sem a dologi részben nem szabad a rájuk vonatkozó kifizetéseket feltüntetni. Az ő kifizetéseiket szakmai feladaton kell közölni, az OSAP jelentés szerint. Dologi kiadás különösen: - készletbeszerzés (irodaszer, nyomtatvány beszerzése, Könyv, folyóirat, szakmai anyagok, kisértékű tárgyi eszközök, szellemi termékek beszerzése stb.), - kommunikációs szolgáltatások (adat, illetve nem adatátviteli célú távközlési díjak stb.), - szolgáltatási kiadások (szállítási díjak, szolgáltatások díja, gázenergia-szolgáltatás díja, villamosenergiaszolgáltatás díja, távhő- és melegvíz-szolgáltatás díja, víz- és csatornadíjak), - vásárolt közszolgáltatások, - szellemi tevékenység teljesítéséhez kapcsolódó kifizetések. 29


53. Étkezésre

54. Tartós tankönyvre 55. Könyvtári állományra

56. Köznevelési szakmai feladatok ellátásához eszközbeszerzésre

57. Köznevelési célú karbantartásra, állagmegóvásra


Az általános szakmai feladatokon kell a köznevelési célú kifizetéseket közölni. Nem itt kell a közvetett kifizetéseket („egyéb folyó kiadásokat”) megadni, hanem az „Egyéb kifizetések”, „Egyéb” résznél, az „Üzemeltetés, karbantartás feladat”-on pl. cégautó, hatósági bírság, adók. A sajátos nevelési igényű és a nemzetiségi feladatot kizárólag olyan eszköz beszerzésével összefüggésben lehet használni, amely eszközt az adott feladat (sajátos nevelési igény vagy nemzetiségi) ellátása nélkül nem került volna megvételre. A dologi kiadásokat ÁFÁ-val együtt kell megadni! A saját gyermek és tanuló utáni kifizetés a szakmai feladaton jelenik meg, az alkalmazott az „Egyéb köznevelési feladat”on, a külsős az „Egyéb nem köznevelési feladat”-on, ha az intézmény saját főzőkonyha vagy melegítő konyha biztosításával oldja meg az étkeztetést. Külsősnek számít a szociális étkeztetésben részt vevő és más köznevelési intézmény számára nyújtott étkeztetés is. Annál az intézménynél is kell étkezési bevételt és kiadást közölni, ahol ilyen bevétel, kiadás nem keletkezik, mert a feladatokat a GESZ látja el. A természetes vetítési alapot (gyermekek, tanulók száma, alkalmazott) kell alkalmazni az intézmények között. Az „Üzemeltetés, karbantartás feladat”-on kell a szolgáltatást megszervező intézménynek a „vásárolt anyagok” közül az élelmiszereket és a konyhai eszközöket feltüntetni. Kizárólag olyan tankönyvre fordított kiadást kell itt a szakmai feladaton feltüntetni, amelyet az iskolai könyvtárba, mint „tartós tankönyvet” bevételeztek. Az adott év könyvtári állományára fordított kifizetéseket kell feltüntetni. A kifizetéseknél a tartós tankönyv és a tanuló által megvásárolt könyveket nem itt kell feltüntetni. A könyvtárba bevételezett tankönyv, könyv, periodika, beleértve a napilapokat is, a multimédiás eszközök (pl. cd, dvd) költségét itt kell feltüntetni. Itt kell a „készletbeszerzések” közül a könyv, folyóirat, egyéb információhordozók költségét közölni. Itt kell szakmai feladaton közölni a szakmai anyagok, szellemi termékek és azoknak a kisértékű tárgyi eszközbeszerzéseknek a költségét, amelyek nem minősülnek beruházásnak. A 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet alapján 100 ezer forint egyedi bekerülési (beszerzési és előállítási) érték alatti (kisértékű) tárgyi eszközök tartoznak ide. Ezen a soron közölheti a nem köznevelési intézmény a karbantartás kiadásait, a más ágazat megfelelő szakmai feladaton. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. § (4) bekezdés 9. pontja szerint „karbantartás: a használatban lévő tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését 30


58. Köznevelési célú épület rezsi költségére

59. Egyéb köznevelési célú kifizetés

60. Egyéb kifizetés


szolgáló javítási, karbantartási tevékenység, ideértve a tervszerű megelőző karbantartást, a hosszabb időszakonként, de rendszeresen visszatérő nagyjavítást, és mindazon javítási, karbantartási tevékenységet, amelyet a rendeltetésszerű használat érdekében el kell végezni, amely a folyamatos elhasználódás rendszeres helyreállítását eredményezi.” Szakmai feladaton kell az adatokat közölni. Itt kell a karbantartó részleg egyéb kiadásait is közölni az „Üzemeltetés, karbantartás feladat”-on. Ezen a soron közölheti a nem köznevelési intézmény a karbantartás kiadásait, a más ágazat megfelelő szakmai feladaton. Itt kell a szolgáltatásokkal kapcsolatos kifizetéseket feltüntetni, úgy mint: gázenergia, villamosenergia-, távhő- és melegvíz-szolgáltatás, víz- és csatornadíjak, szemétszállítás, kéményseprés. Nem itt kell a kommunikációs, szállítási és a pénzügyi szolgáltatásokat közölni. Ha az épület köznevelési feladatokat lát el részben vagy egészben és az intézmény nevére szólnak a számlák, akkor itt kell a szakmai feladaton, a természetes vetítési alap alapján a kifizetéseket közölni. Ha a fenntartó nevére szól a számla, akkor nem itt kell megadni a pénzügyi adatokat, hanem a „Közvetett (a fenntartó költségvetésében jelentkező) köznevelési célú kifizetés” résznél, szintén szakmai feladatra vetítve. Ezen a soron közölheti a nem köznevelési intézmény a karbantartás kiadásait, a más ágazat megfelelő szakmai feladaton. Itt kell az intézmény általános működésével kapcsolatos költségeket – kivéve a „rezsi költséget”, irodaszereket, nyomtatványokat, az élelmiszereket és a „62. Köznevelési szakmai feladatok ellátásához eszközbeszerzésre” pontban felsoroltakat – az „Üzemeltetés, karbantartás feladat”-on közölni. Vásárolt anyagok, vegyi áruk takarításhoz, tüzelőanyagok beszerzése, gyógyszerbeszerzés, hajtó- és kenőanyag, a munkavédelmi kiadások (pl. védőital, munkaruha) összegét szintén itt kell feltüntetni. Azok a szállítási költségek, amelyek nem kapcsolódnak beruházáshoz, felújításhoz, szakmai eszköz beszerzéséhez, itt kell megadni. A nem köznevelési intézmény egyéb itt felsorolt kifizetéseit a más ágazati feladaton kell feltüntetni. Itt kell szakmai feladaton a gyermeknek, tanulónak juttatott tárgyjutalmak pénzben kifejezett értékét közölni. Itt kell szakmai feladaton a számlaképes saját dolgozó érettségivel kapcsolatos kifizetéseit megadni. Itt kizárólag - az „Üzemeltetés, karbantartás feladat”-on – az intézmény nyilvántartási-, adminisztrációs és 31



adatszolgáltatási feladatokkal kapcsolatos kifizetéseket lehet közölni, így különösen - a központi irányítással kapcsolatos kifizetéseket (irodaszerek, nyomtatványok beszerzése, nyomtatóba festékpatron, fénymásolópapír, egyéb információhordozó, jogtiszta szoftverek beszerzése stb.) - kommunikációs szolgáltatásokkal kapcsolatos kifizetések (adatátviteli és nem adatátviteli célú távközlési díjak, egyéb kommunikációs szolgáltatások), - adminisztrációs feladatokkal kapcsolatos kifizetések (postaköltség, elektronikus adatközlés használatával kapcsolatos kifizetések stb.), - ügyviteli, adminisztrációs szoftverek beszerzésével, fenntartásával kapcsolatos kifizetések (iratkezelési szoftver, pénzügyi feladatok ellátását segítő szoftver, étkezési nyilvántartással és kifizetéssel kapcsolatos szoftver, tanügyi feladatokat ellátó szoftver, könyvtári szoftver stb.), - nyomdaipari termékek beszerzése (bizonyítványok, törzslapok, számlatömb stb.). Ha a köznevelési intézmény részt vett a gyermekek napközbeni ellátásában (nem köznevelési feladatként, pl. nyári táborban felügyelet, eszközbeszerzés), a költségeket a „Gyermekvédelmi, gyermekjóléti tevékenység” szakmai feladaton kell jelölni. 61. Felújításokra fordított összeg

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. § (4) bekezdés 8. pontja szerint „felújítás: az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló, időszakonként visszatérő olyan tevékenység, amely mindenképpen azzal jár, hogy az adott eszköz élettartama megnövekszik, eredeti műszaki állapota, teljesítőképessége megközelítően vagy teljesen visszaáll, az előállított termékek minősége vagy az adott eszköz használata jelentősen javul és így a felújítás pótlólagos ráfordításából a jövőben gazdasági előnyök származnak; felújítás a korszerűsítés is, ha az a korszerű technika alkalmazásával a tárgyi eszköz egyes részeinek az eredetitől eltérő megoldásával vagy kicserélésével a tárgyi eszköz üzembiztonságát, teljesítőképességét, használhatóságát vagy gazdaságosságát növeli; a tárgyi eszközt akkor kell felújítani, amikor a folyamatosan, rendszeresen elvégzett karbantartás mellett a tárgyi eszköz oly mértékben elhasználódott (szerkezeti elemei elöregedtek), amely elhasználódottság már a rendeltetésszerű használatot veszélyezteti; nem felújítás az elmaradt és felhalmozódó karbantartás egyidőben való elvégzése, függetlenül a költségek nagyságától” Ingatlanok, gépek, berendezések és felszerelések, járművek felújításának áfát tartalmazó értéke. 32


62. Beruházásokra fordított összeg


„Üzemeltetés, karbantartás feladat”-on vagy az egyes szakmai feladatokon lehet feltüntetni a tényleges kifizetéseket. Szakmai feladatot akkor kell használni, ha a felújított tárgyi eszköz: gép, berendezés, szakmai eszköz, egyéb felszerelés, az „Üzemeltetés, karbantartás feladat”-ot akkor, ha az ingatlannal kapcsolatos a kifizetés. Ezen a soron közölheti a nem köznevelési intézmény a karbantartás kiadásait, a más ágazat megfelelő szakmai feladaton. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. § (4) bekezdés 7. pontja szerint „beruházás: a tárgyi eszköz beszerzése, létesítése, saját vállalkozásban történő előállítása, a beszerzett tárgyi eszköz üzembe helyezése, rendeltetésszerű használatbavétele érdekében az üzembe helyezésig, a rendeltetésszerű használatbavételig végzett tevékenység (szállítás, vámkezelés, közvetítés, alapozás, üzembe helyezés, továbbá mindaz a tevékenység, amely a tárgyi eszköz beszerzéséhez hozzákapcsolható, ideértve a tervezést, az előkészítést, a lebonyolítást, a hiteligénybevételt, a biztosítást is); beruházás a meglévő tárgyi eszköz bővítését, rendeltetésének megváltoztatását, átalakítását, élettartamának, teljesítőképességének közvetlen növelését eredményező tevékenység is, az előbbiekben felsorolt, e tevékenységhez hozzákapcsolható egyéb tevékenységekkel együtt.” Tartalmazza tehát a szállítási, rakodási, alapozási, szerelési, próbaüzemelési, üzembe helyezési és a beszerzésekkel kapcsolatos közvetítői költségeket, bizományosi díjakat, a beszerzésekhez kapcsolódó támogatásokat, adókat, vámköltségeket (vámot, vámkezelési díjat, statisztikai illetéket) az egyéb ráfordításokat (szolgáltatási, környezetvédelmi stb. díjak), valamint a le nem vonható általános forgalmi adó összegét. A beszerzésekhez kapcsolódó költségvetési támogatás, költségvetési juttatás – mint a beruházás pénzügyi forrása – a beruházási költségek részét képezi. A beruházás aktiválásáig felmerülő biztosítási díj része a beruházási költségnek. Az ezen túlmenően jelentkező biztosítási díj nem számolható el beruházásként. „Üzemeltetés, karbantartás feladat”-on vagy az egyes szakmai feladatokon lehet feltüntetni a tényleges kifizetéseket. Szakmai feladatot akkor kell használni, ha a felújítás gépre, berendezésre, szakmai eszközre és egyéb felszerelésre irányult, az „Üzemeltetés, karbantartás feladat”ot akkor, ha ingatlannal kapcsolatos a kifizetés. Ezen a soron közölheti a nem köznevelési intézmény a karbantartás kiadásait, a más ágazat megfelelő szakmai 33


Egyéb kifizetések

63. Tanulói ösztöndíjak 64. Nem saját dolgozó számára bérjellegű kifizetés

65. Prémiumévek programmal kapcsolatos kifizetés

66. Egyéb

Közvetett (a fenntartó


feladaton. Speciális kifizetések, amelyek nem szerepelnek a dologi kifizetésnél és más kifizetésnél (személyi, óraadó, beruházás, felújítás) sem. Itt kell az „Üzemeltetés, karbantartás feladat”-on az „egyéb folyó kiadások”-at felsorolni. Itt, az „Egyéb köznevelési feladat”-on kell a nem saját dolgozó számára történő kifizetéseket közölni (jogász, szakértő stb.). Itt kell a szakmai feladaton a tanulói ösztöndíjakkal kapcsolatos kifizetéseket megadni. Ha az intézmény vállalkozik, az azzal kapcsolatos kifizetéseket is itt kell az „Egyéb nem köznevelési feladat”on megadni. Pl. Útravaló programban való intézményi részvétel esetén a tanulónak kifizetett ösztöndíjat, vagy a fenntartó, intézmény által adott ösztöndíjat szakmai feladaton kell kimutatni. Egyéb köznevelési feladaton kell a külső személyi juttatásokat rögzíteni, különösen: - állományba nem tartozók juttatásai (pl. jogász, szakértő), - egyéb sajátos juttatások (pl. vizsga-elnök számára történő kifizetést). Nem itt kell az óraadó pedagógus számára történt kifizetéseket feltüntetni. Ha van olyan személy, aki a prémiumévek programban vesz részt, annak bérköltségét itt kell feltüntetni. Ha pedagógus, pedagógiai előadó, pedagógiai szakértő, nevelő-oktató munkát segítő alkalmazott, akkor szakmai feladaton, ha technikai feladattal vagy általános működéssel kapcsolatos akkor az „Üzemeltetés, karbantartás feladat”-on kell a költségeket közölni. A prémiuméves programban részt vevő napközis tanár személyi kifizetéseivel kapcsolatos költségeket a „Közneveléshez kapcsolódó egyéb nevelés, oktatás feladat”-on kell közölni. A vállalkozással kapcsolatos kifizetéseket itt, az „Egyéb nem köznevelési feladat”-on kell megadni. Itt kell az „Üzemeltetés, karbantartás feladat”-on az „egyéb folyó kiadások”-at felsorolni, különösen - kamatkiadások (működési és felhalmozású célú), - adók, díjak, egyéb befizetések (nemzetközi tagsági díjak, rehabilitációs hozzájárulás, díjak, bírságok stb.), - realizált árfolyamveszteségek, - követelés elengedés, tartozásátvállalás kiadásai, - kiküldetés, reprezentáció, reklámkiadások. Minden más nem nevesített kifizetést, a pénzforgalmi szemlélet teljesítése érdekében, az „Egyéb köznevelési feladat”-on kell megadni. Az itt szereplő összegek nem jelenhetnek meg a Dologi 34


költségvetésében jelentkező) köznevelési célú kifizetés

67. Bérleti díj 68. Beruházás

69. Felújítás 70. Szakmai célú eszközbeszerzés 71. Üzemeltetés, állagmegóvás

72. Egyéb köznevelési célú


kiadásban, se a felújításban, se a beruházásban, se a személyi kifizetésekkel kapcsolatos kiadásokban. Az itt közölt összeg nem lehet kevesebb, mint a nem pénzbeli hozzájárulások részben és a fenntartói nyilvántartásban szereplő összeg. Nem adható meg a fenntartói nyilvántartásban szereplő és az intézmény közvetett működtetésével kapcsolatos kifizetések közül pl. a fenntartó képviselőjének személyi bére, járulékai és más juttatásai, a fenntartói feladatok ellátásában részt vevő egyéb foglalkoztatottak bérköltsége és azok járulékai, valamint egyéb juttatások, a fenntartó működésével kapcsolatos egyéb kifizetések (fenntartói székhely fenntartásával járó kiadások pl. villanyszámla, cégautó, mobilszolgáltatás, mobiltelefon, fénymásoló), valamint a fenntartó létesítő okiratában szereplő minden olyan tevékenység, amely nem minősül a fenntartói feladatok ellátásának. Amennyiben a fenntartó kizárólag köznevelési intézmény fenntartóként, létesítőjeként működik, akkor sem számolható el a fenntartói „léttel”, összefüggő kifizetések (fenntartóra jutó rezsi költség, bérköltség, működtetéshez szükséges eszközbeszerzés (pl. irodaszer)). Elsősorban a szakmai feladaton kell az adatokat közölni, ha indokolt az „Üzemeltetés, karbantartás feladat” is használható. Akkor indokolt, ha nem a köznevelési alapfeladattal, hanem az általános intézményi működéssel kapcsolatos a kifizetés. Kizárólag az intézmény alapító okiratában szereplő székhely, illetve telephely használatával járó éves díjat lehet itt megadni. Ha az intézmény alapító okiratában szereplő székhely, illetve telephely a fenntartó tulajdonában áll, akkor az ingatlannal kapcsolatos beruházásokat kell itt megjelentetni és minden olyan egyéb tárgyi eszköz árát, amit ingyenes használatra átadott a köznevelési intézménynek. Ingyenesen átadott eszközök felújításával kapcsolatos kifizetéseket kell itt rögzíteni. Minden olyan eszköz, amelyet ingyenes használatra vagy ajándékba átadott a köznevelési intézménynek a fenntartó, és annak szakmai feladatához szükséges. A köznevelési intézmény rezsi költségét akkor kell itt feltüntetni, ha a köznevelési intézmény alapító okiratában szereplő székhelyen, telephelyen működő víz-, gáz-, villanyóra stb. működésével kapcsolatos szerződés és a számlák a fenntartó nevére szólnak. Ha az egyes szolgáltatókkal a köznevelési intézmény kötött szerződést, úgy a dologi kiadás résznél kell feltüntetni a rezsi és más üzemeltetési kifizetéseket. Az állagmegóvás érdekében tett javításokat is itt kell feltüntetni, ha a megrendelő a fenntartó volt és az ő nevére szólnak a számlák. Minden olyan egyéb kifizetés, amely a fenntartó 35


kifizetés Vagyonadatok

73. Vagyonkezelő

74. Üzemeltető

75. Szintek száma: X

76. Nettó összterület

78. Építési ideje 79. Felújítás éve

80. Teljes felújítás


költségvetésében szerepel, de nem bérjellegű és nem is tartozik a fenti öt alrészhez. A köznevelési feladatot ellátó épületről, a vegyes típusú (köznevelési és más ágazatbeli feladatot is ellátó) épületekről, és olyan ingatlanokról kell adatot szolgáltatni, amelyeket a köznevelési feladatellátásához igénybe vesz az intézmény (pl. főzőkonyha, tornateremként is működő sportcsarnok, mezőgazdasági terület, ha az önálló címen szerepel az alapító okiratban és szakképzési célokra használják (tangazdaság, tankert stb.). A kitöltés további feltétele, hogy 2012/2013-as tanév elején szerepeljen a köznevelési intézmény alapító okiratában az épület (székhelyként vagy telephelyként). Vagyonkezelő alatt a vagyonkezelői jog gyakorlóját kell érteni, azaz azt, aki/ami szerepel az ingatlan-nyilvántartásban. A nemzeti vagyon tekintetében a vagyonkezelői jog főszabályként vagyonkezelői szerződéssel, kivételesen törvényben történő kijelöléssel jön létre a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény alapján [e törvény 3. § (1) bekezdés 19. pont, 11. § (1), (5) bekezdés]. Azt kell üzemeltetőnek tekinteni, aki/ami az ingatlan közüzemi díjait megtéríti, aki/ami felelős az eszközök beszerzéséért, a felújításokért, és a karbantartási feladatokat megszervezi. A szintek száma egész szám, 1, 2, 3, 4 stb. Szintek száma 1, ha van földszint és nincs pinceszint. Pinceszint és földszint van, az 2 szintnek felel meg. Ha van egy emelet, de nincs pinceszint, akkor is 2 szintről beszélünk. A tulajdonos vagy kizárólagos használó a köznevelési feladatot ellátó épület összterületét köteles megadni. Ezt minden köznevelési feladatot ellátó épület esetén meg kell adni. Ez a nettó, azaz a hasznos területet jelenti. Ha egy épületet nemcsak köznevelési feladatra használ az intézmény, akkor is az épület összterületét kell megadni. Ha másik intézmény is használja az épületet, akkor a bérbevevőnek (a másik intézménynek) a bérbevett terület nagyságát kell megadni. A bérbeadó a saját területéből nem vonhatja ki a bérbe adott területet. Ha a konkrét évszám nem ismert, akkor megközelítő évszám is megfelelő. A felújítás éve 2012. vagy az azt megelőző év lehet. Megkülönböztetünk teljes és részleges felújítást. Ha a köznevelési intézmény működése óta nem volt felújítás, akkor erre a programban biztosított egy speciális jelzési mód. Ha működése óta több felújítás volt, az adatszolgáltatáshoz időben közelebb esőt kell megadni. Teljes felújítás az, ha legalább a felújítás egy főszerkezetet érintett, és más felújításra nem volt szükség. Főszerkezetnek 36


81. Részleges felújítás 82. Az adott épületben működik másik köznevelési intézmény 83. Az adott címen tartósan működik nem köznevelési intézmény 84. A feladatellátási hely státusza

85. Épületbe felvehető legmagasabb gyermek, tanuló létszám


minősül többek között homlokzat, tetőszerkezet, belső szakipari munkák elvégzése is. Részleges az a felújítás, ami nem minősül a főszerkezet felújításának, és a szükséges javítások nem mindegyikére terjedt ki a felújítás. A székhely és a telephely vonatkozásában is elvárt idő a minimum öt év. Ha ennél kevesebb időre rendelkezik az épület egyes részei felett a bérbevevő, a bérbeadónak akkor is „Igen”-nel kell válaszolnia a kérdésre. Ha a szerződésben kikötött idő egy évnél rövidebb (pl. 10 hónap), akkor ”Nem”-mel kell válaszolni a kérdésre. 2012. szeptemberi állapot szerint kell a feladatellátási hely státuszát megállapítani. Függetlenül a köznevelési feladatok számától, ha az adatszolgáltatás évében legalább egy köznevelési feladatot ellátnak az épületben, akkor a „működik” részt kell kijelölni. Ha az alapító okiratban szerepel az épülethez kapcsolódóan köznevelési feladat, de 2012 szeptemberében nem működött, akkor szünetel. Ha a fenntartó döntött az épület elvételéről (átalakulás, megszűnés, átszervezés, de azzal, hogy véglegesen kikerül a fenntartó intézményeinek alapító okiratából (pl. más kincstári körbe kerül, más tulajdonába kerül, a jövőben más módon hasznosítja a tulajdonos stb.)), akkor a „megszűnt” részt kell megjelölni. (Az adatközlés szempontjából ez azt jelenti, hogy 2012/2013-as tanévben már nem szerepel az alapító okiratban a megszűnt épület.) Az épület használatba vételi engedélye, egyéb építésügyi irat, ÁNTSZ, tűzoltósági szakvélemény alapján az épület köznevelési célú nevelésre, oktatásra alkalmas területén, egy adott pillanatban (nappali rendszerben) az intézmény hány gyermeket és tanulót tud fogadni. A bérbeadónak akkor is a teljes létszámot kell megadnia, ha az épületben működik másik nevelési-oktatási intézmény. Az óvodás gyermekek, tanulók és kollégiummal jogviszonyban állók számát egy létszámként kell megadni, ha mind óvodai, iskolai és kollégiumi feladatot is ellátnak az épületben. Iskola esetén a nappali rendszerű vagy ha kizárólag felnőttoktatási feladatot lát el, akkor a nappali oktatás munkarendje szerint kell a létszámot megállapítani, ez számít „egy adott pillanatnak”. Ha az épületen pl. alapfokú művészetoktatás és esti, levelező, más sajátos iskolai képzés osztozik, akkor is úgy kell a létszámot meghatározni, hogy az épületbe „egy adott pillanatban” hány tanuló fér be. Ha az alapfokú művészetoktatásra használt termek teljesen azonosak az adott épületben működő más nappali képzésű iskola által használt termek számával, akkor az alapfokú művészetoktatás „létszámát” figyelmen kívül kell hagyni a maximális létszám megállapításakor, továbbá a nem nappali 37



felnőttoktatásban tanulók számát. Ellenőrzésül szolgálhat a beírt adathoz intézményi szinten összesített és az OSAP jelentés a02t13-as adattábláján az egyes nevelési és iskolai feladatokhoz beírt adatok.

86. Óvodai csoportszoba száma

87. Iskolai oktatásra alkalmas termek száma

88. Kollégiumi termek száma

Az adott címen működik

89. Tornaterem 90. Főzőkonyha

91. Iskolai könyvtár

Ha másik intézmény (bérbevevő) is működik az épületben, akkor a nyitva tartás idejére és a bérbe vett vagy saját intézmény befogadóképességére tekintettel továbbra is „egy adott pillanatban” felvehető gyermekek, tanulók összlétszámát kell beírni. A bérbevevő intézmény az engedélyezett vagy a bérbeadóval létesített szerződésben rögzített létszámot írja be. Óvodai feladatot ellátó épület esetén kell az adatot megadni. Az épületenként megadott adatnak egyeznie kell a köznevelési intézmény 2012. október 1-jén az OSAP jelentés keretében megadott összes óvodai csoportszoba számmal. Ellenőrzésül szolgálhat a beírt adathoz intézményi szinten összesített és az OSAP jelentés a01t03-as és az a02t13-as adattáblákon az óvodai feladathoz beírt számok. Az iskolai feladatot ellátó épület esetén kell az adatot megadni. Az épületenként megadott adatnak egyeznie kell a köznevelési intézmény 2012. október 1-jén az OSAP jelentés keretében megadott összes iskolai osztályok számával. Iskola alatt értjük: az általános iskolát, a szakiskolát, speciális szakiskolát, szakközépiskolát, gimnáziumot és alapfokú művészetoktatást. Az alapfokú művészetoktatás által használt termeket akkor kell figyelembe venni, ha azokat a termeket nem használják az épületben működő „másik” iskolai feladat ellátására. Ellenőrzésül szolgálhat a beírt adathoz intézményi szinten összesített és az OSAP jelentés a01t03-as és az a02t13-as adattáblákon az egyes iskolai feladatokhoz beírt számok. Kollégiumi feladatot ellátó épület esetén kell az adatot megadni. Az épületenként megadott adatnak egyeznie kell a köznevelési intézmény 2012. október 1-jén az OSAP jelentés keretében megadott összes kollégiumi hálóterem és tanterem számmal. Ellenőrzésül szolgálhat a beírt adathoz intézményi szinten az OSAP jelentés a01t03-as és az a02t13-as adattáblákon a kollégiumi feladat esetén beírt adatok. Köznevelési szempontból néhány jellemző információt kell megadni a következőkben: tornaterem, főzőkonyha, uszoda, természetlabor, iskolai könyvtár, sportpálya, tornaterem. A tornaszobát nem kell megadni, kizárólag a tornatermet. Melegítő konyhát nem kell feltüntetni. Jelölni kell a főzőkonyhát akkor, ha kizárólag saját dolgozóknak, gyermekeknek, tanulóknak főznek, de akkor is, ha a szociális ellátás keretében külső személynek is főznek a konyhán. A kollégiumi könyvtárat nem kell itt jelölni. Akkor is jelölni 38


92. Tanműhely

Az adott címen ellátott feladatok

93. Legfeljebb egy köznevelési alapfeladat

94. Legalább kettő vagy több köznevelési alapfeladat 95. Nem köznevelési alapfeladat


kell létezőnek az iskolai könyvtárat, ha települési könyvtári feladatokat is ellát. Az iskolarendszerű szakképzés feladatainak ellátásához igénybe vett tanboltot, tangazdaságot, tanműhelyt stb. is érteni kell alatta. Ha az alapfokú művészetoktatásban „alkotó ház” működik, azt is érteni kell a „tanműhely” kifejezés alatt. A köznevelési épületben működhet egy vagy több köznevelési alapfeladat, egy vagy több nem köznevelési (pl. bölcsőde, gyermekotthon, nappali ellátás, települési könyvtár stb.). Nem itt kell figyelembe venni a szociális ellátás keretében nyújtott étkeztetést. A Kt. alapján a Pénzügyi modul kitöltése szempontjából köznevelési feladatnak kell tekinteni: az óvodát, az egységes óvoda-bölcsödét, az általános iskolát, a szakiskolát, a gimnáziumot, a szakközépiskolát, az alapfokú művészetoktatást, a gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményt, a kollégiumot, a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozást; a fejlesztő felkészítést; fejlesztő iskolai oktatást, a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenységet, a nevelési tanácsadást, a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadást, a konduktív pedagógiai ellátást, a pedagógiai értékelést, a szaktanácsadást, a pedagógiai tájékoztatást, az igazgatási, pedagógiai szolgáltatást és a tanuló tájékoztató, tanácsadó szolgálatot. Figyelmen kívül kell hagyni a pedagógusok képzésének, továbbképzésének és önképzésének segítését, szervezését, a tanulmányi és tehetséggondozó versenyek szervezését, összehangolását, a gyógytestnevelést. A logopédiai feladatot akkor kell figyelmen kívül hagyni, ha községi önkormányzat pedagógiai szakszolgálati feladatként legfeljebb két főt alkalmaz, önálló intézményegység létrehozása nélkül. Ha egységes pedagógiai szakszolgálat, EGYMI vagy logopédiai feladatot önálló intézményegység keretében látják el a logopédiát, akkor figyelembe kell venni. Figyelmen kívül kell hagyni a másik intézményben ellátott feladatokat, az adatközlő intézményének alapító okirata szerinti közfeladatokat kell figyelembe venni a kérdés megválaszolásához. A 98. pontban felsoroltakra figyelemmel kell a köznevelési alapfeladat számát megállapítani. Ha az adott köznevelési feladatot ellátó épületben működik nem köznevelési feladat, akkor az épületben működik nem köznevelési alapfeladat. A nem köznevelési alapfeladat a más ágazati törvény alapján ellátott közfeladatot jelenti. Nem kell figyelembe venni a vállalkozási tevékenységet, az iskolarendszeren kívüli szakképzést. Figyelembe kell venni a más ágazatok szerinti közfeladatok közül azokat, amelyekre önálló intézményt lehet létrehozni 39



(pl. bölcsőde, nappali ellátást, ápolást, gondozást nyújtó intézmény, rehabilitációs intézmény, átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény nyújtotta szolgáltatások, kórház, gyermekotthon, lakóotthon, a szakosított ellátási formák a szociális ágazatból, település könyvtár, gyermekjóléti szolgálat, családsegítő szolgálat), a szociális alapszolgáltatásokat (szociális étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés, támogató szolgáltatás, védőnői szolgáltatás stb. Ha az óvoda egységes óvoda-bölcsődeként (is) működik, az a kitöltés szempontjából nem minősül nem köznevelési feladatnak.

40



5. Ellátott feladatok listája 5.1. Szakmai köznevelési feladatok: 5.1.1. Általános szakmai köznevelési feladatok:

Óvodai nevelés, ellátás Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) Általános iskolai felnőttoktatás, nappali (1-4. évfolyam) Általános iskolai felnőttoktatás, esti (1-4. évfolyam) Általános iskolai felnőttoktatás, levelező (1-4. évfolyam) Általános iskolai felnőttoktatás, más sajátos (1-4. évfolyam) Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) Általános iskolai nappali oktatás felnőttoktatás, nappali (5-8. évfolyam) Általános iskolai nappali oktatás felnőttoktatás, esti (5-8. évfolyam) Általános iskolai nappali oktatás felnőttoktatás, levelező (5-8. évfolyam) Általános iskolai nappali oktatás felnőttoktatás, más sajátos (5-8. évfolyam) Alapfokú művészetoktatás képző- és iparművészeti, táncművészeti, szín- és bábművészeti ág Alapfokú művészetoktatás zeneművészeti ág Nappali rendszerű gimnáziumi oktatás (9-12/13. évfolyam) Nappali rendszerű gimnáziumi oktatás (5-8. évfolyam) Gimnáziumi felnőttoktatás, nappali (9-12/13. évfolyam) Gimnáziumi felnőttoktatás, esti (9-12/13. évfolyam) Gimnáziumi felnőttoktatás, levelező (9-12/13. évfolyam) Gimnáziumi felnőttoktatás, más sajátos (9-12/13. évfolyam) Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9-12/13. évfolyam) Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (5-8. évfolyam) Szakközépiskolai felnőttoktatás, nappali (9-12/13. évfolyam) Szakközépiskolai felnőttoktatás, esti (9-12/13. évfolyam) Szakközépiskolai felnőttoktatás, levelező (9-12/13. évfolyam) Szakközépiskolai felnőttoktatás, más sajátos (9-12/13. évfolyam) Nappali rendszerű szakiskolai oktatás (9-10. évfolyam, felzárkóztató is) Szakiskolai felnőttoktatás, nappali (9-10. évfolyam) Szakiskolai felnőttoktatás, esti (9-10. évfolyam) Szakiskolai felnőttoktatás, levelező (9-10. évfolyam) Szakiskolai felnőttoktatás, más sajátos (9-10. évfolyam) Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti felnőttoktatás, nappali Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti felnőttoktatás, esti Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti felnőttoktatás, levelező Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti felnőttoktatás, más sajátos Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati felnőttoktatás, nappali Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati felnőttoktatás, esti Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati felnőttoktatás, levelező Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati felnőttoktatás, más sajátos 41



Kollégiumi, externátusi nevelés Gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, gondozás Fejlesztő felkészítés, fejlesztő iskolai oktatás Egyéb pedagógiai szakszolgáltató tevékenység Pedagógiai szakmai szolgáltatások Közneveléshez kapcsolódó egyéb nevelés, oktatás (általános) Közneveléshez kapcsolódó egyéb nevelés, oktatás (sajátos nevelés) Közneveléshez kapcsolódó egyéb nevelés (nemzetiségi) 5.1.2. Speciális szakmai köznevelési feladatok:

Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű gimnáziumi oktatása (5-12/13. évfolyam) Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakközépiskolai oktatása (5-12/13. évfolyam) Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakiskolai oktatása (9-10. évfolyam) Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatása a szakképzési évfolyamokon Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatása a szakképzési évfolyamokon Sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók kollégiumi, externátusi nevelése Nemzetiségi óvodai nevelés, ellátás Nemzetiségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) Nemzetiségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) Nemzetiségi tanulók nappali rendszerű gimnáziumi oktatása (5-12/13. évfolyam) Nemzetiségi tanulók nappali rendszerű szakközépiskolai oktatása (5-12/13. évfolyam) Nemzetiségi tanulók nappali rendszerű szakiskolai oktatása (9-10. évfolyam) Nemzetiségi tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatása a szakképzési évfolyamokon Nemzetiségi tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatása a szakképzési évfolyamokon Nemzetiségi gyermekek, tanulók kollégiumi, externátusi nevelése

5.2. Technikai és más feladatok: Egyéb köznevelési feladat Egyéb nem köznevelési feladat Üzemeltetés, karbantartás

5.3. Más ágazatbeli alapfeladatok Kulturális tevékenység Szociális tevékenység Gyermekvédelmi, gyermekjóléti tevékenység Egészségügyi tevékenység Sport és szabadidős tevékenység 42



6. Feladatok használatának módja Általános szakmai köznevelési feladaton kell a következőket feltüntetni  a szakmai tevékenységet ellátók számára történt valamennyi személyi kifizetést, a pedagógus-, pedagógiai előadói, pedagógiai szakértői és a nevelő-oktató munkát segítő munkakörben foglalkoztatottak kapcsolatos kifizetések köznevelési intézményben és köznevelési feladatot ellátó személyek esetében.  a speciális végzettségű személyekkel kapcsolatos kifizetéseket köznevelési intézményben, ha köznevelési szakmai feladat ellátásában vesznek részt.  a pedagógiai-szakmai szolgáltatás esetében az ügyintéző-szakértő, ügyintéző műszaki dolgozó munkakörben foglalkoztatottak kifizetéseit.  az óraadó tanárokkal kapcsolatos kifizetéseket.  az iskolák esetében a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások megszervezésével, megtartásával kapcsolatos költségeket.  a nevelési-oktatási intézmény esetén a tehetséggondozás, felzárkóztatás, ifjúságvédelemmel kapcsolatos költségeket.  a köznevelési intézmény általános működésével kapcsolatos költségeket, különösen □ szakmai eszközök, taneszközök, gépek, berendezések, felszerelések, berendezések beszerzésével kapcsolatos költségeket, □ a tárgyi eszközök – kivéve az ingatlant – felújításával, karbantartásával, állagmegóvásával kapcsolatos költségeket, □ köznevelési feladatot ellátó épület működtetésével kapcsolatos kiadásokat (rezsi költség).  a saját gyermek, tanuló számára biztosított étkezési szolgáltatás költségeit.  a tartós tankönyv, az iskolai és a kollégiumi könyvtári feladatok költségeit.  a tanulói, pedagógusi ösztöndíjakat.  az állami, központi költségvetési támogatásokat, hozzájárulásokat.  a gyermekek, tanulók, alkalmazottak befizetéseit.  a fenntartó hozzájárulásait (pénzbeli és nem pénzbeli, kivéve az ingatlannal kapcsolatos költségek. Közneveléshez kapcsolódó egyéb nevelés, oktatás három típus (általános, nemzetiségi, sajátos nevelés) valamelyikén kell  a napközi, tanulószoba működésével kapcsolatos kiadásokat.  a napközis tanító, napközis tanár személyi kifizetéseit.  a pedagógiai programban, nevelési programban nevesített térítésmentes és térítési díj ellenében igénybe vett egyéb foglalkozás (nem a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozáshoz kapcsolódik) költségeit. Speciális szakmai köznevelési feladatok  Nemzetiségi □ Azok a költségek, amelyek az alapfeladat ellátásához szorosan nem kapcsolódnak, és amelyek kifejezetten a nemzetiségi feladat ellátása miatt keletkeztek (pl. személyi kifizetés, tárgyi eszköz beszerzés).  Sajátos nevelés □ Azok a költségek, amelyek az alapfeladat ellátásához szorosan nem kapcsolódnak, és amelyek kifejezetten a sajátos nevelési igényű feladat ellátása miatt keletkeztek 43



(pl. a rehabilitációs célú foglalkozásokhoz kapcsolódó személyi kifizetések, tárgyi eszközök beszerzése). Technikai és más feladatokat 3 csoportba soroltuk  Üzemeltetés, karbantartás feladat □ Itt kell közölni az ingatlanra vonatkozó felújítással, beruházással kapcsolatos költségeket, □ az egyéb munkakörben foglalkoztatottakkal (gazdasági szervezet munkatársai, gazdasági vezető, technikai munkakört betöltő személyek, iskolatitkár, rendszergazda stb.) kapcsolatos kifizetéseket, □ az intézmény biztonságával kapcsolatos költségeket, □ az „egyéb folyó kiadások”-at (rehabilitációs hozzájárulás, adók stb.), □ a pénzügyi befektetésekkel kapcsolatos költségeket köznevelési intézményben, a tárgyi eszközök, immateriális javak értékesítését köznevelési intézményben. □ Itt kell rögzíteni a köznevelési intézmény nyilvántartási-, adminisztrációs és adatszolgáltatási feladatokkal kapcsolatos költségeit □ Az intézmény általános működésével (pl. vegyi áruk takarításhoz, tüzelőanyagok beszerzése, gyógyszerbeszerzés) kapcsolatos kis értékű beszerzések közül mindaz a költség, ami nem kapcsolható szakmai alapfeladathoz. □ Itt kell rögzíteni a munkavédelmi kiadásokat. □ Itt kell rögzíteni az étkeztetést megszervező intézménynek az étkezéssel kapcsolatos általános működési költségeket (eszköz, anyagbeszerzés, rezsi stb.).  Egyéb nem köznevelési feladaton kell megadni □ A külsősök étkeztetésével kapcsolatos költségeket (külsős: más intézmény tanulója, ellátottja, szociális étkeztetés), □ azt az összeget, amit a fenntartó visszafizetési kötelezettség mellett ad az intézménynek, hogy a pályázathoz meglegyen a szükséges önerő, □ az előző évi működési célú előirányzat-maradványt, □ a vállalkozási tevékenység eredményét köznevelési intézményben.  Egyéb köznevelési feladat □ Itt kell rögzíteni a saját alkalmazott étkeztetésével kapcsolatos költségeket, □ a szabad kapacitás kihasználása érdekében végzett alaptevékenység költségeit köznevelési intézményben, □ a nem saját dolgozó számára bérjellegű kifizetéseket köznevelési intézményben (pl. köznevelési szakértő, jogász), □ a terembérlet összegét köznevelési intézményben. Más ágazatbeli alapfeladaton belül 5 típust különböztetünk meg  Gyermekvédelmi, gyermekjóléti tevékenység □ Bölcsőde, gyermekotthon, lakóotthon, javítóintézet, családsegítő, családvédelmi szolgálat stb. működésével kapcsolatos pénzügyi adatokat kell itt megadni. □ Vállalkozási tevékenység, ha azt NEM köznevelési intézmény végzi. □ Nem köznevelési intézményben nem köznevelési feladathoz kapcsolódó valamennyi személyi, dologi és egyéb kifizetést más ágazati feladaton kell közölni.  Egészségügyi tevékenység □ Egészségügyi ellátó, gyógyüdülő.

44


 




□ Nem köznevelési intézményben nem köznevelési feladathoz kapcsolódó valamennyi személyi, dologi és egyéb kifizetést más ágazati feladaton kell közölni. □ Vállalkozási tevékenység, ha azt NEM köznevelési intézmény végzi. Sport és szabadidős tevékenység □ Az uszoda, sportcsarnok és az utánpótlás feladatokkal kapcsolatos kifizetéseket kell itt feltüntetni. Kulturális tevékenység □ A települési könyvtár, közművelődési, múzeumi feladatok stb. működésével kapcsolatos pénzügyi adatokat kell itt megadni. □ Nem köznevelési intézményben nem köznevelési feladathoz kapcsolódó valamennyi személyi, dologi és egyéb kifizetést más ágazati feladaton kell közölni. □ A művészeti feladatokat, kivéve az alapfokú művészetoktatás működtetésével kapcsolatos pénzügyi adatokat. □ Vállalkozási tevékenység, ha azt NEM köznevelési intézmény végzi. Szociális tevékenység □ A nappali ellátó, lakóotthon, rehabilitációs- vagy ápolást, gondozást nyújtó intézmény stb. működésével kapcsolatos pénzügyi adatokat kell itt megadni. □ Vállalkozási tevékenység, ha azt NEM köznevelési intézmény végzi. □ Nem köznevelési intézményben nem köznevelési feladathoz kapcsolódó valamennyi személyi, dologi és egyéb kifizetést más ágazati feladaton kell közölni.

45



7. Gyakran ismételt kérdések (GYIK) 1.

Kérdés: Minden fenntartó, minden OM azonosítóval rendelkező intézményét teljes körűen köteles bemutatni? Válasz: Nem. Annak ellenére, hogy a köznevelés információs rendszerében OM azonosítóval nyilvántartott valamennyi intézményre vonatkozóan fennáll az adatszolgáltatási kötelezettség, az adatszolgáltatás mértékében lehetnek különbségek, attól függően, hogy a köznevelési feladat ellátása szervezeti keretben vagy intézményi keretben történik. Az egyes intézmények tekintetében megkülönböztetjük azokat, amelyeknek jellemző tevékenysége a köznevelési feladat, valamint azokat, amelyeknek a jellemző alapfeladata más ágazat szerinti alaptevékenység, alapfeladat (szociális, kulturális, egészségügyi, gyermekvédelmi). Ha az intézmény jellemző alapfeladata köznevelési, akkor teljes körűen kell a fenntartónak az intézmény költségvetését bemutatnia. Például az intézmény teljes költségvetését kell bemutatni akkor, ha az intézmény általános művelődési központ, közös igazgatású köznevelési intézmény, kizárólag köznevelési feladatot ellátó közoktatási intézmény. Amennyiben „csak” alaptevékenysége, de nem a jellemző alapfeladata a köznevelési feladat az adott intézménynek, akkor kizárólag a köznevelési feladatról kell pénzügyi adatokat és vagyonadatot megadni. Költségvetési szervek esetében a jellemző tevékenység alatt a főtevékenységet értjük. A főtevékenység eldöntésében a szakágazati besorolás is segíthet. Nem költségvetési szerv esetében pedig az, hogy melyik szervezeti egység működése a drágább.

2.

Kérdés: Mely intézmények vonatkozásában nem köteles a fenntartó a teljes intézményi költséget bemutatni? Válasz: E körbe tartozó intézmények különösen: nappali ellátásra létesített olyan szociális intézmény, amely alapfeladataként ellátja a fejlesztő iskolai nevelést, korai fejlesztést, fejlesztő felkészítés feladatait, olyan egészségügyi intézmény, gyermekgyógyüdülő, amely részt vesz a tartós gyógykezelés alatt álló tanulók iskolai oktatásában. Többcélú gyermekvédelmi, gyermekjóléti intézmény keretében működik nevelésioktatási intézmény, egységes pedagógiai szakszolgálat. A fejlesztő felkészítés, fejlesztő iskolai nevelés, korai fejlesztés megvalósítható a fogyatékosok ápoló, gondozó otthonában nyújtott gondozás, a fogyatékosok rehabilitációs intézményében, a fogyatékosok nappali intézményében nyújtott gondozás, bölcsődei gondozás keretében. A nem köznevelési intézményének általános és más ágazathoz tartozó alapfeladatok működési költségét a fenntartó nem köteles bemutatni. Amennyiben a fenntartó meg kívánja adni az intézmény teljes költségvetését, úgy a nem köznevelési alapfeladattal összefüggő adatokat a „Szociális tevékenység”-en vagy a „Gyermekvédelmi, gyermekjóléti tevékenység”en közölheti. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 96. § (5) bekezdése szerinti közös igazgatású gyermekjóléti és/vagy gyermekvédelmi intézményben a gyermek ellátásához és neveléséhez kapcsolódó nem gyermekjóléti és nem gyermekvédelmi tevékenységet ellátó intézményegység is működhet, különösen családsegítő szolgálat, illetve családvédelmi szolgálat, védőnői szolgálat, 46



házi gyermekorvosi szolgálat, továbbá óvodai vagy általános iskolai nevelést, oktatást, kollégiumi ellátást, nevelési tanácsadást végző intézményegység. 3.

Kérdés: Az alapító okiratban nem szerepel az intézmény típusa, de az ellátott feladata az intézménynek bölcsőde és óvoda. Az intézmény teljes költségvetését meg kell adni? Válasz: Nem, ha közös igazgatású köznevelési vagy többcélú gyermekvédelmi intézményről van szó. E két esetben csak az óvodai feladatellátással összefüggő szakmai költségeket kell bemutatni és a működtetési költségen belül az óvodai feladatellátásra jutó költségeket. Az intézményi költségeket főszabályként gyermek, vagy ha a költség az alapfeladatellátásban érintett foglalkoztatottak kapcsolatos azok létszámának arányában. Ha egységes óvoda-bölcsődéről van szó, akkor a teljes intézményi költségvetést be kell mutatni. A bölcsődei gondozó bérét azonban a gyermekvédelmi szakfeladaton kell hozni. A legfeljebb öt gyermekre eső egyéb pl. dologi kifizetést azonban nem kell megbontani.

4.

Kérdés: Akkor is be kell mutatni az intézmény költségvetését, ha az intézmény alapfeladata szociális feladat, és 5 fő tekintetében biztosít az intézmény korai fejlesztést, 6 fő esetében fejlesztő iskolai oktatást? Válasz: Nem. A két köznevelési feladat működését kell pénzügyi szempontból bemutatni. Amennyiben az alkalmazott pedagógusok a kinevezésük, munkaszerződésük alapján kizárólag a köznevelési feladatellátásban vesznek részt, akkor a velük kapcsolatos valamennyi kifizetést vagy a „Gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, gondozás” vagy a „Fejlesztő felkészítés, fejlesztő iskolai oktatás” szakmai feladaton kell feltüntetni. Amennyiben egy épülethez köthető a korai fejlesztés és a fejlesztő iskolai feladat, de abban az épületben – az alapító okirat alapján – nem köznevelési alapfeladatot is ellát az intézmény, úgy a dologi kifizetést, így különösen a rezsiköltséget, a felújítást, beruházást stb. az ellátottak száma alapján, arányosított mértékben kell közölni. Amennyiben az alkalmazott a munkaidejének legalább a felét a köznevelési feladatellátásban tölti, úgy a vele kapcsolatos kifizetéseket köznevelési szakmai feladaton kell közölni.

5.

Kérdés: Az intézmény típusa általános művelődési központ. Elégséges, ha kizárólag az iskolai feladat kerül bemutatásra? Válasz: Nem. Ha az intézmény típusa közös igazgatású köznevelési intézmény vagy általános művelődési központ és a nevelő-oktató munkához kapcsolódóan nem köznevelési (gyermekvédelmi, szociális, egészségügyi, kulturális) szervezeti egység (intézményegység) is működik az intézményben, akkor a teljes intézményi működést be kell mutatni. A nem köznevelési feladatok esetében nincs szükség részletes adatközlésre, minden adat a más ágazati feladaton kerül bemutatásra.

6.

Kérdés: Az iskolánk fenntartója nem vesz igénybe állami támogatást, akkor is kell adatot közölnie a fenntartónknak? Válasz: Igen. A Bevételek rész, állami támogatás alrészekhez mindenhova nullát kell írni, az iskola működésével összefüggésben azonban kellett személyi, dologi kifizetésnek történni iskola esetén, még ha a szolgáltatás igénybevétele ingyenes, akkor is lehet tanulói befizetés (étkezés, diákigazolvány, tankönyv stb.), továbbá a köznevelési feladatra vonatkozó Vagyonadatok részt is kötelező minden köznevelési épületre kitölteni. Amennyiben a nem állami intézmény nem vesz részt a kötelező 47



feladatellátásban és a szolgáltatás igénybe vétele tandíj megfizetése mellett lehetséges, akkor a tandíj összege közérdekű adat, figyelemmel arra, hogy az adatfelvétel közérdekből statisztikai célra történik. 7.

Kérdés: Az óvodákra vonatkozóan is kell adatot közölni, vagy csak elég az iskolákra? Válasz: Igen, az óvodák fenntartói is adatszolgáltatásra kötelezettek. Minden OM azonosítóval rendelkező intézményre, az ellátott feladatoktól függetlenül, kell a fenntartónak adatot közölni. A köznevelés információs rendszerében OM azonosítóval nyilvántartott valamennyi intézményre vonatkozóan fennáll az adatszolgáltatási kötelezettség.

8.

Kérdés: Az intézményünk többcélú gyermekvédelmi, gyermekjóléti intézmény, egyik telephelyen működik egy óvoda és egy általános iskola, azonban sem a székhelyen, sem a másik 4 telephelyen nem látunk el köznevelési feladatot. A teljes intézményi költségvetésünket be kell mutatnia a fenntartónak? Válasz: Nem. Az óvodai és iskolai feladatokkal kapcsolatos szakmai célú költségeket, valamint a köznevelési feladatot ellátó épület üzemeltetését kell bemutatni. A Vagyonadatok részt is csak az óvodai és az iskolai feladatot ellátó épületre kell kitölteni.

9.

Kérdés: 2012. január-augusztus közötti időszakban két külön intézményként működött az általános iskola és az óvoda. Az óvoda székhelyintézményként két tagintézménnyel. Átalakulást követően 2012 szeptemberétől az iskola székhelyintézményként 3 tagóvodával működik. Helyesen gondolom-e, hogy a 2012januártól-augusztusig terjedő időszakra két külön adatlapot kell kitölteni (egyet az iskolára vonatkozóan, egyet pedig óvodára - itt a székhely és tagintézmények együttes adataival) és egy másikat a szeptember-december időszakra és a közös intézményre? Válasz: Valóban két intézményre kell adatot közölniük, egyet az óvodára, januáriaugusztusi időszakra, és egyet az iskolára január-december közötti időszakra, ugyanis az iskola januári-augusztusi és az óvoda szeptember-december közötti költségei is a jogutód intézmény költségvetésében jelennek meg. Figyelemmel arra, hogy az általános jogutód közös igazgatású intézmény a jogelőd iskola OM azonosítóján került nyilvántartásra és egy OM azonosítón csak egyszer lehet adatot megadni, így a jogelőd iskola január-augusztus közötti bevételét és kiadását az általános jogutód intézmény egész évre vonatkozóan közli majd. A fenntartó intézményenként adja meg az adatait, így az óvoda esetében január-augusztus hónapokra tölt ki a fenntartó egy adatlapot, és az általános jogutód közös igazgatású köznevelési intézmény adatai között szerepel majd a szeptemberdecember közötti óvodai működtetéssel kapcsolatos kiadás és bevétel. Az adattartalomban V. Vagyonadatok részt a megszűnt intézményekre (bevont OM azonosító, pl. óvoda) nem kell kitölteni. A Vagyonadatok részt azon köznevelési feladatot ellátó épületek vonatkozásában kell majd kitölteni, amelyekben a 2012/2013-as tanévben a program indításakor működik közoktatási feladat, valamint szerepel az alapító okiratban és így a KIR-ben is. Az óvodai feladatot ellátó épületekről a jogutód közös igazgatású közoktatási intézménynél kell adatokat megadni, azokra az épületekre, amelyek még 2012 szeptemberében szerepeltek a jogutód intézmény alapító okiratában. 48



10. Kérdés: Átalakítások, megszűnések esetén miképp alakul az adatszolgáltatás? Válasz: A jogutód nélkül megszűnt intézményekről a fenntartó a működési időszak szerint közöl adatokat („A” OM azonosító). A működési időszak: január- június, január - július vagy január- augusztus. Átalakulás esetén („B” és „C” OM azonosító) az általános jogutódról („B” OM azonosító) egész évre vonatkozóan közöl pénzügyi adatokat a fenntartó. A beolvadt intézményről is kell adatot közölni, az átalakulás hatályba lépését megelőző időszakról („C” OM azonosító). A Pénzügyi modulban egy OM azonosítón („B” OM azonosító) csak egyszer lehet adatot megadni, így az általános jogutód intézményről a fenntartója egész évre vonatkozóan közöl majd adatokat, az új intézmény teljes költségvetéséről a szeptemberi-decemberi időszakra vonatkozóan, és a január-augusztus hónapokra pedig arról az intézményről is, amelynek megkapta az OM azonosítóját. A fenntartó intézményenként adja meg a kért adatokat, így a megszűnt intézmény OM azonosítójával csak a január- június/július/augusztus közti kiadásokat és bevételeket kell rögzíteni. („C” OM azonosító) 11. Kérdés: A fenntartó 2012. augusztus 1-jei hatállyal két alapfokú köznevelési intézményt alapított: „…” Általános Iskolát és „…” Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Óvoda és Bölcsődét. Ezzel egyidejűleg megszüntette 2012. július 31. nappal a „…” Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Óvoda és Bölcsőde alapfokú köznevelési intézményt. Hogyan kell adatot közölni? Válasz: Az egyik intézmény visszakapta a régi intézmény OM azonosítóját, arra vonatkozóan a működési időszak: január–december. Az átalakítással érintett azon intézmény, amelynek bevonták az OM azonosítóját január–július hónapokra közöl adatot. 12. Kérdés: Országos nemzetiségi önkormányzat átvette a július 1-jével a települési önkormányzattól az iskolát. Milyen időponttal kell a működést jelölni? Válasz: Ha az első félév adatai az új fenntartó rendelkezésére állnak, ha utólag be tudta szerezni az előző fenntartóval együttműködve, akkor a működési időszak január-december. Ha az átvételt megelőző időszak teljes költségvetése nem volt megállapítható (pl. jogutód nélkül megszűnt a korábbi fenntartó, vagy az megtagadta az adatok átadását), a működési időszak július-december. 13. Kérdés: A „…” Gimnázium, Szakközépiskola, Középiskolai Kollégium, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat és Szakmai Szolgáltató köznevelési intézményből kivált a középiskolai kollégium intézményegység, s ezzel egy időben a városi kulturális és közművelődési intézmény struktúrájának megváltoztatásával és a működésével kapcsolatos feladatok más módon történő ellátásával 2012. augusztus 1-jei hatállyal új intézményt alapított, a „…” Általános Művelődési Központot. Az átalakítás előtti állapotról is szükséges-e adatokat közölnünk, amely 2012. július 31-ig állt fenn, vagy csak 2012. augusztus 1-jétől, amikortól is a fent említett, újonnan létrejövő intézmények megkezdték működésüket? Válasz: Tekintettel arra, hogy az adatszolgáltatás egész évre vonatkozik, így az átalakulás előtti állapotról is kell adatot közölni, de kizárólag a köznevelési intézményekről (bevételi, kiadási oldal, általános rész). A Vagyonadatok részt kizárólag az új jogutód intézmény (ÁMK) köznevelési feladatot ellátó épületeire 49



vonatkozóan kell kitölteni, de csak azokra, amelyek a 2012/2013-as tanévben is működnek. Az általános jogutód intézménynél kell a fenntartónak az új intézmény egészére vonatkozóan 2012. szeptember-december hónapokra adatokat megadni, valamint január–augusztus hónapok tekintetében annak a jogelőd intézmény adatait is közli a fenntartó az általános jogutódnál, amelynek az OM azonosítóját megkapta, ugyanis – az adminisztrációt csökkentve - egy OM azonosítóval csak egyszer lehet adatot megadni. 14. Kérdés: 2012/2013. nevelési évtől a régiósítás során óvodák kerültek összevonásra, így tagóvodák jöttek létre. Ezeket a KIR statisztikában történő adatszolgáltatáskor és a normatíva igényléskor is egy intézményként kezeltük. Felmerül a kérdés, hogy itt is egy intézményként kell majd kezelnünk az óvodát és tagóvodáit vagy felbontjuk azokat, mivel a működési időszak nem egyezik? Illetve a többi pontnál együttesen vagy tagintézményenként visszük majd fel az adatokat. Válasz: Intézményenként kell a fenntartónak adatot közölni. A kiküldött adattartalom alapján látható, hogy több működési időszak előfordulhat. Főszabály az, hogy az egyik jogelőd óvoda OM azonosítóján kerül nyilvántartásra az általános jogutód óvoda, és figyelemmel arra, hogy egy OM azonosítón csak egyszer lehet adatot megadni, így a jogelőd óvodákra (bevont OM azonosítók szerint) vonatkozó januáraugusztus közötti bevételt és kiadást a megszűnt óvodákra vonatkozóan kell kitölteni, míg az általános jogutód óvodára egész évre vonatkozóan ad majd meg a fenntartó adatokat. Az adattartalomban V. Vagyonadatok részt a megszűnt intézményekre (bevont OM azonosító) nem kell kitölteni. A Vagyonadatok részt azon köznevelési feladatot ellátó épületek vonatkozásában kell majd kitölteni, amelyekben a 2012/2013-as tanévben a program indításakor működik köznevelési feladat, valamint szerepel az alapító okiratban és így a KIR-ben is, azaz ezt a részt az általános jogutód intézményre tölti ki a fenntartó. 15. Kérdés: Városunkban 2012. augusztus 1-jével több oktatási intézmény is összevonásra került, a székhely intézmény OM azonosítója megmaradt, a tagintézményé megszűnt. Ebben az esetben külön-külön szükséges-e az adatszolgáltatás 2012. január 1-je és július 31. között működő önálló intézményekről, 2012. augusztus 1-jétől december 31-ig az összevont intézményekről? Vagy kezelhetjük ezeknek az intézmények adatait egész évre összevontan? Válasz: A 2012. évben működő valamennyi intézményre kell majd a fenntartónak adatot közölnie. A kiküldött adattartalom alapján látható, hogy több működési időszak előfordulhat. Fontos, hogy az egyik jogelőd intézmény OM azonosítóján kerül nyilvántartásra az általános jogutód intézmény, és figyelemmel arra, hogy egy OM azonosítón csak egyszer lehet adatot megadni, az általános jogutódról nemcsak augusztus–decemberi időszakra szolgáltat majd a fenntartó adatot, hanem a közvetlen jogelőd (amelynek OM azonosítóját megkapta a jogutód) intézményre is, azaz teljes évre. A jogelőd intézményekről (bevont OM azonosítók szerint) a működési időszakuk szerint kell adatokat közölni. Az adattartalomban V. Vagyonadatok részt a megszűnt intézmények esetében nem a bevont OM azonosítónál kell kitölteni, hanem a jogutód intézménynél, de ott is csak azokat, amelyek szerepelnek a jogutód alapító okiratában.

50



16. Kérdés: Iskolánk gazdálkodását, a számviteli és más egyéb teendőit egy önálló költségvetési szerv, ún. Gazdasági Szolgálat/Ellátó Szervezet végzi. Többek között az energia kiadásokat központilag fizetik, könyvelik. Fenti kiadásokat /energia/ a felmérésben hozni kell és egy oszlopban, vagy megbontva tüntessük fel? Válasz: A gazdálkodás módja szerint „az intézmény a fenntartó másik, gazdálkodási feladatok ellátására létrehozott intézménye útján” gazdálkodik. Tekintettel arra, hogy intézmény szerint (és NEM! tagintézményenként, NEM! feladatellátási helyenként) kell az éves működtetést (bevételi és kiadási oldalként, szakmai feladatonként) bemutatni, a rezsiköltséget is intézményenként kell kimutatni, amennyiben önálló víz-, gáz stb. órával nem rendelkeznek az intézmények, akkor intézményekre ki kell mutatni a kifizetéseket, amelyeket az egyes intézmények által ellátott szakmai feladatok szerint is tovább kell bontani, az igénybe vevők létszáma alapján. Több köznevelési épület esetén az egyes költségeket összesítetten kell közölni! A szakmai feladaton kell a köznevelési épületek rezsi költségét bemutatni, ha szükséges, a természetes vetítési alap segítségével kell a kifizetéseket szétosztani. A dologi kiadások részben szerepel a „köznevelési célú épület rezsi költsége” sor, így többek között az „energia kiadásokat” intézményenként itt kell megadni. Amennyiben nem köznevelési célú épületek is vannak (pl. ÁMK, közös igazgatású köznevelési intézmény, szociális intézmény), akkor a nem köznevelési feladatokhoz kapcsolódóan (más „ágazatbeli szakmai feladaton”-on) kell a kifizetéseket megadni. Ha egy épület vegyes profilú a feladatellátás tekintetében (pl. óvoda és bölcsőde), akkor vetítési alappal kell a költségeket megosztani. A természetes vetítési alap a neveltek, az oktatottak száma, szak- és szakmai szolgáltatók esetén kötelezően előírt foglalkoztatottak létszáma, valamint a más ágazatok ellátottjainak száma. Pl. Egy épületben működik az óvoda és a bölcsőde, nem egységes óvodabölcsődéről, hanem két önálló szervezeti egységről van szó és kizárólag székhelyen működik a közös igazgatású intézmény. Van 22 bölcsődés és 42 óvodás korú gyermek. A dologi rész rezsi költség alrésznél kell szakmai feladatonként az egyes tételeket összesítve feltüntetni. Az utóbbi esetben a 2011. és 2012. évi október 1-jei létszámok alapján kell a %-os arányosítást elvégezni. Az 1000 Ft-os számla esetén a fenti létszámmal számolva, 300 Ft a gyermekvédelmi feladatra kerül és 700 Ft az óvodai feladatra. Arányosítani több feladatot ellátó intézményeknél kell, valamint akkor, ha több épületben lát el hasonló vagy különböző feladatokat, ugyanis jelenleg adatok hiányában, körülményes és pontatlan lenne a központi arányosítás. 17. Kérdés: Gazdasági feladatokat erre a célra létesített költségvetési szerv látja el. A kitöltésért felelős személy az intézmények igazgatói lesznek vagy a gazdasági feladatokat ellátó intézmény vezetője? Válasz: Az adatközlő a fenntartó, hogy a fenntartó kit nevez meg a kitöltésért felelős személynek, az a fenntartó döntésén múlik. Szakmai véleményünk szerint a kitöltésért felelős személynek pénzügyi ismeretekkel rendelkeznie kell, továbbá a kitöltést megalapozó dokumentációt is ismernie kell, afelett rendelkezési jogosultsággal is bírnia kell. A Kt. 54. § (1) bekezdésében leírtak szerint a köznevelési intézmény vezetője felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés (közalkalmazotti szabályzat) nem utal más hatáskörébe. Ha a köznevelési intézmény fenntartója a gazdálkodással összefüggő feladatok ellátására létrehozott 51



egy önálló költségvetési szervet, a fenntartó számára kézenfekvő lehet, hogy e szerv vezetőjét adja meg a kitöltésért felelős személyként. 18. Kérdés: A gazdálkodásra vonatkozó alapbizonylatok a gazdálkodási feladatot ellátó gazdasági szervezetben találhatók, ez alapján nekünk kell-e adatot szolgáltatni minden intézményről külön - külön, vagy ők írnak be bennünket? Válasz: Minden esetben a fenntartó az adatközlésért az általános felelős, de a kitöltésért való felelősséget leadhatja egy pénzügyi ismeretekkel rendelkező személynek pl. a központi ellátó szervezet vezetőjeként Önnek is, tehát az Ön neve kerül a kitöltésért felelős személy részbe. A felelősség kérdésének jelentősége a közölt adatok jóváhagyásakor van és a számonkéréskor. Tekintettel arra, hogy intézményenként (OM azonosító alapján kerülnek kiválasztásra) kell az adatokat rögzíteni, és egyszerre egy fenntartó alá tartozó több intézmény adatát is lehet rögzíteni. Egy fenntartó csak egy személyt adhat meg a kitöltéséért felelős személynek, függetlenül az intézmények számától. 19. Kérdés: Mit kell az általános feltételek szerinti szakmai feladatokon feltüntetni? Válasz: Az általános feltételek szerinti szakmai feladatokon (óvoda, nappali rendszerű iskolai oktatás, felnőttoktatás, kollégium) a gyermekek, tanulók által beszedett díjak összegét, a pedagógusok és az óraadók részére történt személyi kifizetéseket, a köznevelési célú dologi kifizetéseket. Szakmai feladatonként kell az egyes állami támogatás összegeit megadni. A nevelő-oktató munkakörben foglalkoztatottakkal kapcsolatos kifizetéseket is szakmai feladatonként kell feltüntetni. Az egyéb munkakört betöltők csoportosíthatók aszerint, hogy közvetlenül kapcsolhatók-e szakmai feladathoz. Például speciális végzettségű szakember az a logopédus, aki nem a sajátos nevelési igényű tanulók rehabilitációs foglalkozásait tartja meg, és így nem lát el pedagógiai szakszolgálati feladatokat, hanem munkaidejében a munkáltatója által meghatározottak szerint általános jelleggel az intézmény érintettjei számára beszédtechnikai foglalkozásokat tart. Ha a logopédust nem pedagógiai szakszolgálat keretében foglalkoztatják, akkor valamelyik szakmai feladaton (óvoda, iskola) kell a vele kapcsolatos költségeket rögzíteni. Ha az intézmény részt vesz a pedagógiai szakszolgálati feladat ellátásában, akkor a logopédus, konduktor, pszichológus stb. személyi kifizetéseit a pedagógiai szakszolgálati szakmai feladaton kell feltüntetni. Ha az intézmény a technikai személyzeti munkakörre felvesz pszichológust, akkor a vele kapcsolatos költségeket szintén nevelési-oktatási feladaton kell közölni. Szakmai feladaton kell a tehetséggondozással kapcsolatos pénzügyi adatokat megadni. Nem itt kell a technikai és az általános működéssel kapcsolatos költségeket bemutatni. 20. Kérdés: Hol kell a nappali rendszerű szakiskolai felzárkóztató oktatás szakfeladaton szereplő bevételeket és kiadásokat szerepeltetni? Válasz: A nappali rendszerű szakiskolai felzárkóztató oktatás szakfeladaton szereplő bevételeket és kiadásokat a „nappali rendszerű szakiskolai feladat”-on (9-10. évfolyam) kell megadni, nincs külön erre a célra meghatározott szakmai feladat.

52



21. Kérdés: Hol kell az emelt szintű nappali rendszerű szakközépiskolai szakmai oktatás szakfeladaton szereplő bevételeket és kiadásokat szerepeltetni? Válasz: Az emelt szintű és az érettségire épülő felsőfokú szakképesítéseknek nincs külön szakmai feladata, az általános szakmai feladatokon, nevezetesen a „Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon” és a „Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon” feladatokon kell a költségeket kimutatni. 22. Kérdés: Hol kell a kéttanítási nyelvű (nem nemzetiségű kétnyelvű) nappali rendszerű középiskola költségét feltüntetni? Válasz: Gimnázium esetén a „Nappali rendszerű gimnáziumi oktatás”, szakközépiskola esetén pedig a „Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás” szakmai feladaton, önálló szakmai feladata nincs a kéttanítási nyelvű iskolai feladatnak. 23. Kérdés: Milyen bevételeket és kiadásokat kell a „Közneveléshez kapcsolódó egyéb nevelés, oktatás” szakmai feladaton feltüntetni? Válasz: A napközivel és más az Nkt. szerinti egyéb foglalkozás megtartásával kapcsolatos bevételeket és kiadásokat, kivéve a sajátos nevelési és a nemzetiségi napközi neveléssel, oktatással kapcsolatos bevételeket és kiadásokat, kell a „Közneveléshez kapcsolódó egyéb nevelés, oktatás” szakmai feladaton szerepeltetni. A tanulószoba működésével kapcsolatos pénzügyi adatokat (kivéve a sajátos nevelési igényű és a nemzetiségi tanulószoba működtetésével kapcsolatos összegeket) is itt kell feltüntetni. Az iskolaotthonos oktatásban a nem a tanórához köthető költségeket is itt kell közölni. A nevelési és a pedagógiai programban meghatározott ingyenes és térítési díj fizetése mellett igénybe vehető foglalkozás működési költségét itt kell közölni, ha az nem a Kt. 52. § szerinti kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozásokhoz kötődik, azaz itt kell a Kt. 53. § (2) bekezdésében felsorolt feladatokkal (szakkör, énekkar, verseny, bajnokság stb.) kapcsolatos költségeket megadni. Nem itt kell a szabad kapacitás kihasználása érdekében végzett alaptevékenység ellátásának költségeit feltüntetni. 24. Kérdés: Az alapfokú művészetoktatási intézmény mit közöl a „Közneveléshez kapcsolódó egyéb nevelés, oktatás” szakmai feladaton? Válasz: A művészeti csoport, énekkar működésének költségét, a tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, rendezvény, művészeti tanulmányi kirándulások költségeit. A versenyekre való felkészítésben közreműködő pszichológus költsége is e feladaton kerül bemutatásra. Összességében minden olyan költséget itt kell az alapfokú művészetoktatási intézmény fenntartójának kimutatni, amely nem a szakmai feladatokhoz kapcsolódik, és nem vállalkozásként végzi az iskola. Nem itt kell kimutatni a térítési díj ellenében igénybe vett 6 órán felüli időkeretben (heti 2-4 óra ingyenes foglalkozás) nyújtott tehetséggondozással kapcsolatos költségeket. Az iskolai tehetséggondozás megszervezésének és működtetésének költségét a két alapfokú művészetoktatási feladat megfelelő típusán kell közölni.

53



25. Kérdés: Mit közöl a kollégium fenntartója a „Kollégiumi szakmai feladaton” és a „Közneveléshez kapcsolódó egyéb nevelés, oktatás” szakmai feladaton? Válasz: A „Kollégiumi, externátusi nevelés” szakmai feladaton kell közölni az általános működéssel kapcsolatos költségek (pl. rezsi, személyi kifizetés, beszerzések, beleértve a szakmai taneszközöket is) mellett a Kt. 53. § (7) bekezdése szerinti feladatokkal kapcsolatos kiadásokat is. A kollégium a kollégiumba felvett és az externátusi elhelyezésben részesülő tanulók részére felzárkóztató, tehetségkibontakoztató, speciális ismereteket adó felkészítő foglalkozásokat, továbbá a szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozásokat és a tanulóval való egyéni törődést biztosító foglalkozásokat szervez. Ezeket a kollégiumi feladaton kell közölni. A „Közneveléshez kapcsolódó egyéb nevelés, oktatás” szakmai feladaton azokat a többletszolgáltatásokkal kapcsolatos kiadásokat kell közölni, amelyek nem a vállalkozási tevékenység, és nem a szabad kapacitás kihasználása érdekében végzett alaptevékenység körében jelentkeztek. 26. Kérdés: Hol kell a tehetséggondozással kapcsolatos költségeket feltüntetni? Válasz: Az általános feltételek szerinti szakmai feladatokon kell feltüntetni. A nevelési-oktatási intézmény ellátja a tehetségkutatással és tehetséggondozással, a korai tanulási, beilleszkedési nehézségek korrekciójával, a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásával, valamint a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat. Az iskola a tanulók érdeklődése, igénye szerint nem kötelező (választható) tanórai foglalkozásokat szervez, felzárkóztatás, fejlesztés, tehetséggondozás, konzultáció, speciális, illetve kiegészítő ismeretek átadása céljából. A kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások megszervezésével és működtetésével járó valamennyi költséget szakmai feladaton kell közölni. 27. Kérdés: Hol kell a sajátos nevelési igényű neveléssel, oktatással kapcsolatos költségeket feltüntetni? Válasz: Ha a nevelési-oktatási intézmény az alapító okirata szerint ellátja a sajátos nevelési igényű nevelést, oktatást (a továbbiakban: SNI), akkor vagy a speciális szakmai feladaton (SNI) vagy a „Közneveléshez kapcsolódó egyéb sajátos nevelési igényű nevelés, oktatás szakmai feladat”-on közöl a fenntartó pénzügyi adatokat. Akkor kell az SNI speciális szakmai feladatokon megadni adatokat, ha a költségek az SNI feladat ellátásához kapcsolódnak. Ha a pedagógus kizárólag napközis foglalkozást, tanulószobai foglalkozást tartó tanító, tanár és kizárólag SNI-s tanulókkal foglalkozik, vagy olyan szakmai eszköz került megvételre, amely kifejezetten a napközis, tanulószobás feladatokhoz kapcsolódik, a „Közneveléshez kapcsolódó egyéb sajátos nevelési igényű nevelés, oktatás szakmai feladat”-on közöl a fenntartó pénzügyi adatokat. Integrált oktatás keretében részt vevő pedagógusok személyi kifizetéséből azokat a kifizetéseket kell az SNI feladaton feltüntetni, amelyek az SNI feladat ellátása miatti kifizetések (pl. gyógypedagógiai pótlék). Ha pl. nappali rendszerű iskolai oktatáshoz nem, de az SNI rehabilitációs órák megtartásához szükséges vagy az integráltan oktatott tanulók tanulását könnyíti meg a beszerzett eszköz, a speciális SNI feladaton kell a költségeket feltüntenti. 28. Kérdés: Mikor kell a nemzetiségi speciális szakmai feladatot használni? Válasz: A nemzetiségi szakmai feladaton pedagógus számára történő kifizetést iskola esetén akkor kell feltüntetni, ha a pedagógus a kötelező óraszámának legalább 50 %-ában használja a nemzetiségi nyelvet. 54



Óvodában, kollégiumban foglalkoztatott pedagógussal kapcsolatos kifizetéseket akkor kell a nemzetiségi szakmai feladaton feltüntetni, ha a feladatainak ellátása során használja a nemzetiségi nyelvet. Ha a cigány kulturális nevelés NEM romani vagy beas, hanem magyar nyelven folyik, akkor az általános feladatoknál kell a pedagógusokkal kapcsolatos kifizetéseket (nemzetiségi pótlék mértékét kivéve) megadni. A nemzetiségi szakmai feladaton kell a nemzetiségi pótlék összegét feltüntetni és azoknak a tárgyi eszközöknek a költségeit, amelyek a nemzetiségi feladatok ellátásához kapcsolódnak. 29. Kérdés: Az „Üzemeltetés, karbantartás feladat”-on mit kell bemutatni, milyen bevételt kell kimutatni? Mikor használom az „Egyéb nem köznevelési feladat”-ot? Mikor az „Egyéb közoktatási feladat”-ot? Válasz: Mind a három feladaton kizárólag köznevelési bevétel és köznevelési célú kifizetés szerepelhet. A technikai személyzet pl. karbantartó, fűtésszerelő, takarító személyi kifizetéseit köznevelési intézmény esetén az „Üzemeltetés, karbantartás feladat”-on kell kimutatni. Az általános működéssel kapcsolatos személyi (rendszergazda, iskolatitkár, kézbesítő) kifizetések is az „Üzemeltetés, karbantartás feladat”-on jelennek meg. A közvetett kifizetést, mint „egyéb folyó kiadásokat” pl. cégautó, rehabilitációs hozzájárulás, adók, hatósági bírság az Egyéb, egyéb kifizetésnél kell megadni és az „Üzemeltetés, karbantartás feladat”-on. Az „Egyéb köznevelési feladat”-on kell pl. a központi műhely működtetésével kapcsolatos szakmai kiadásokat megadni, mert annak a köznevelési feladatnak nincs saját szakmai feladata. Az „Egyéb köznevelési feladat”-on a szabad kapacitás kihasználása érdekében végzett alaptevékenységből származó teljes bevételt is itt kell feltüntetni. Az „Egyéb nem köznevelési feladat”-on kell a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos pénzügyi adatokat rögzíteni. További példák olvashatók a feladatok használatára vonatkozó részben. 30. Kérdés: Ha a középiskola 6 vagy 8 évfolyammal működik, alkalmazni kell az általános feltételek szerinti általános iskola (5-8. évfolyam) szakmai feladatot? Válasz: Nem. Ha a gimnázium, illetve szakközépiskola nemcsak négy vagy öt évfolyammal működik, akkor az 5-8. évfolyam működéséhez kapcsolható költségeket a nappali rendszerű gimnázium/szakközépiskola (5-8. évfolyam) szakmai feladaton kell közölni. 31. Kérdés: Egy ÁMK milyen feladatokat használhat? Válasz: A köznevelési intézmények számára a köznevelés információs rendszerének működtetője hozzárendelten adja meg a köznevelési szakmai feladatokat a 2011. és a 2012. évi OSAP jelentések körében megadott adatok alapján, továbbá minden vegyes típusú intézmény használhatja a más ágazatbeli feladatokat, az „Egyéb nem köznevelési feladat”-ot, az „Egyéb köznevelési feladat”-ot, a „Közneveléshez kapcsolódó egyéb nevelés, oktatás feladat”-ot, az „Üzemeltetés, karbantartás feladat”-ot. A tiszta profilú köznevelési intézmények az OSAP jelentésben használt köznevelési feladatok mellett az „Egyéb nem köznevelési feladat”-ot, az „Egyéb közoktatási feladat”-ot, a „köznevelési kapcsolódó egyéb nevelés, oktatás feladat”ot és az „Üzemeltetés, karbantartás feladat”-ot is használhatja. Fontos! Minden feladatnál meg kell erősíteni, hogy az intézmény az adott feladatokat ellátta vagy sem 2012-ben. 55



32. Kérdés: A pénzügyi adatokat ezer forintra kerekítetten kell feltüntetni? Válasz: Nem, a pénzügyi adatokat forintban és kerekítés nélkül kell beírni. 33. Kérdés: Az állami támogatás összegénél a ténylegesen beérkezett támogatást vagy a 2012. évi jogosult támogatás összegét kell szerepeltetni, attól függetlenül, hogy az éves elszámolás alapján 2013-ban került igénylésre a különbözet az irányító szervtől? Válasz: A bevételnél a 2012-ben ténylegesen a fenntartói, illetőleg a köznevelési intézmény számlájára érkezett támogatást kell figyelembe venni. Amennyiben a 2012-es állami támogatás egy részét pótelőirányzatként 2013-ban igényelte az állami felsőoktatási intézmény, akkor azt 2013-ban kapott támogatásként tünteti fel a fenntartó. 34. Kérdés: A 2011. december 31-ig kötelezettségvállalás terhelten átvitt pénzeszközt, amelyből 2012-ben volt kifizetés, azt fel kell tüntetni? Válasz: Igen. A Pénzügyi modul kitöltése szempontjából a 2012-ben történt kifizetés összegét, függetlenül attól, hogy a kötelezettségvállalást megalapozó bevételt 2011ben kapta az intézmény, meg kell adni. A bevételi oldalon a 2011-ből eredő pénzbeli hozzájárulást, ha kötelezettségvállalással terhelt pénzösszegről van szó, attól függően, hogy ki vette a kapott pénzt kötelezettségvállalásba, kell a pénzügyi adatokat feltüntetni. Ha a fenntartó, akkor a fenntartói közoktatási célú hozzájárulások pénzbeli hozzájárulás résznél, ha az intézmény, akkor az „Intézmény más bevétele, Egyéb alpont alatt kell feltüntetni bevételként. A kifizetési oldalon pedig aszerint kell a lekötött pénzösszeget feltüntetni, hogy azt a fenntartó vagy az intézmény mire fordította. 35. Kérdés: A 2012-ben kötelezettséggel terhelt pénzösszeget, amelynek elköltésére 2013-ban került sor, azt hol kell feltüntetni? Válasz: Ha a fenntartó állami támogatást vett kötelezettségvállalásba, akkor azt a megfelelő alpontnál és szakmai feladatonként kell rögzíteni. Jellemzően a Kvtv. 5. számú melléklete alapján kiadott miniszteri rendelet ír elő a jogszerű felhasználás egyik feltételeként az adott év december 31-ig fel nem használt támogatás tekintetében kötelezettségvállalási kötelezettséget. A 2012. december 31-ig kötelezettségvállalással terhelt maradvány felhasználására 2013-ban kerül sor, így a fenntartó a 2014. évi adatszolgáltatásakor közöl erről adatot. 36. Kérdés: Intézményen belül telephelyre is kell mutatni a bevételeket és a kiadásokat? Válasz: Nem. OM azonosítóval rendelkező intézményenként kell a 2012. évi működés, működtetés alapján a teljes intézményi költségvetést, kiadási és bevételi formában, feladati bontásban bemutatni. A köznevelési intézménynek egy költségvetése van, valamint attól elkülönült költségvetése van a fenntartónak. Amennyiben egy külön gazdasági szervezet látja el valamennyi OM azonosítóval rendelkező intézmény számviteli feladatait, az egyes intézmények bevételeit és kiadásait rájuk vonatkozóan kell kimutatni. 37. Kérdés: A köznevelési intézményünknek több telephelye van, mindegyiken óvodai feladatot látnak el. Az egyes épületekben eltérő a rezsiköltség, eltérő a gyermeklétszám is. Épületenként kell az arányosítást megtenni? Válasz: Nem. Tiszta profilú intézményben nincs szükség arányosításra, az általános szakmai feladaton, az óvodai nevelésen kell az összes óvodai feladatot ellátó épület 56



üzemeltetési költségét közölni. Az egyéb kifizetések (pl. személyi, dologi) esetében is intézményi adatközlés van. Amennyiben sajátos nevelési igényű gyermekeket, illetőleg nemzetiségi nevelés keretében kisebbségi nevelést is végez az óvoda, úgy a két speciális szakmai feladaton nem jelenik meg rezsiköltség, tekintettel arra, hogy a két speciális feladat ellátása nélkül is van üzemeltetési kiadás. Ahol épületenként (feladatellátási helyenként) kell adatot közölni, az a „Vagyonadatok” rész. 38. Kérdés: Az intézményünkben működik alap- és középfokú iskola is, egyes épületekben előfordul, hogy három iskolatípus körében is ellátjuk a feladatot. A természetes vetítési alap lehet az épület területe, légköbmétere is? Vegyes feladatot ellátó épületekben kell arányosítani, vagy egy feladathoz, a jellemzőbb szakmai feladaton kell az egyes kifizetéseket közölni? Az egyik épületünkben gimnázium, szakiskola elméleti képzés és szakközépiskola, valamint kollégium működik. Mit kell figyelembe vennem a költségek „szétosztásakor”, az egyes költség közlésekor? Válasz: Intézményi szinten kell az adatokat közölni, de vegyes típusú köznevelési és vegyes típusú intézmények esetében előfordulhat, hogy épületenként kell az egyes költségeket előbb arányosítani, „szétosztani” az egyes szakmai feladatok között és csak az egyes részköltségek ismeretében lehet a Pénzügyi modulban az adatokat megadni. A rezsiköltség, az ingatlanra vonatkozó felújítás, beruházás esetén szükség van az épületenként részösszegek megállapítására. A személyi kifizetések egy szakmai feladathoz kapcsolhatók, még az üzemeltetési feladatokban részt vevők esetében sincs jelentősége az épületnek. Annak érdekében, hogy országos adatok összehasonlíthatók lehessenek, így egységesen minden arányosításkor az intézmény, vegyes profilú és többcélú köznevelési intézményekben feladatellátási hely szerinti összlétszámot kell figyelembe venni. A természetes vetítési alap nevelési-oktatási intézmény esetében a gyermek- és tanulólétszám. 39. Kérdés: A pedagógiai szakaszolgálatok és a pedagógiai szakmai szolgáltatások esetében mit kell a természetes vetítési alapnak tekinteni? Válasz: A pedagógiai-szakmai szolgálat és a pedagógiai szakszolgálat esetében az alapfeladat ellátásában részt vevő foglalkoztatottak száma a természetes vetítési alap, akkor, ha nem korai fejlesztésről, fejlesztő felkészítésről és nem fejlesztő iskolai oktatásról van szó. Ezek esetében ugyanis az ellátottak száma lesz a vetítési alap. 40. Kérdés: Az iskolánkban alapfokú művészetoktatás és általános iskola működik egységes iskolaként. Elegendő csak az általános iskolai szakmai feladatot használni? Ha nem, akkor milyen esetekben kell arányosítani? Válasz: Az alapfokú típusú egységes iskola esetében is szükség van az arányosításra, de nem minden esetben. Az általános működési kiadásokban (rezsi költség, állagmegóvás, ingatlan felújítás és beruházás stb.) nincs szükség arányosításra. A Pénzügyi program kitöltése szempontjából minden tanuló egyszer vehető figyelembe és az egységes iskolában legfeljebb vendégtanulóként jelenhet meg „külsős” tanuló. Az alapfokú művészetoktatási szakmai feladatot egységes iskola esetében úgy kell használni, mint a sajátos nevelési igényű vagy a nemzetiségi szakmai feladatot, csak azokat a többletkiadásokat vagy speciális bevételeket kell a szakmai feladaton közölni, ami amiatt jelentkezik az iskolában, mert ellátja az alapfokú művészetoktatás feladatait. 57



41. Kérdés: Egységes középiskolában, általános műveltséget megalapozó egységes iskolában a jellemzőbb szakmai feladatot elegendő használni? Válasz: Nem. Azokban az egységes iskolákban, ahol egy tanuló minimum 12 évfolyamon keresztül különböző iskolák követelményét egy szervezeti keretben veszi igénybe, szükség van az arányosításra a szakmai eszközbeszerzéseknél, a rezsi költségeknél, egyéb költségek közlésénél, az általános működésnél és a szakmai működésnél is. Minden tanulót egyszer kell figyelembe venni. 12 évfolyamos iskolánál legalább három szakmai feladatot kell használni (1-4., 5-8. és 9-12. évfolyam). 42. Kérdés: Ha egy tanuló egy intézményen belül teljesíti a tankötelezettségét és jár alapfokú művészetoktatásra, de nem egységes iskolaként működik az iskola, arányosítva kell az adatokat a szakmai feladaton közölni? Például egy épületben működik mind a két iskolatípus. Válasz: Igen. Összetett iskolában és közös igazgatású intézményben szükség van az arányosításra. A tanulót kétszer kell figyelembe venni, ha egy jogviszony keretében két iskolai szolgáltatást vesz figyelembe. A személyi kifizetések esetében nincs szükség egyedül az arányosításra, figyelemmel arra, hogy egy személy kifizetését csak egy szakmai feladathoz lehet kapcsolni. 43. Kérdés: Általános iskolaként működünk. Arányosítanunk kell a költségeket? Válasz: Igen. Ha nincs se SNI, se nemzetiségi feladat, se felnőttoktatás, akkor is kettő szakmai feladaton (1-4. és 5-8. évfolyam) kell a fenntartónak adatot közölni. Amennyiben van napközi, vagy iskolaotthonos oktatási forma, akkor a Közneveléshez kapcsolódó egyéb nevelés, oktatás (általános) szakmai feladatot is használja a fenntartó. 44. Kérdés: A vezetőkre vonatkozóan nincs külön pont. A gazdasági dolgozókra szintén nincs külön pont. Hova kell őket besorolni? A pedagógusokhoz a szakoktatókat is hozzá kell vennünk? Válasz: A nevelési-oktatási intézményben magasabb vezetőt határozatlan időre kinevezett pedagógus munkakörben foglalkoztatják, így a rájuk vonatkozó kifizetéseket a pedagógusokra vonatkozó cím alatt kell feltüntetni. A vegyes típusú többcélú intézményben a Kt. 18. § (7) bekezdése alapján vezetői megbízást az kaphat, aki bármelyik, az intézmény által ellátott feladatra létesíthető intézmény vezetői megbízásához szükséges feltételekkel rendelkezik. Amennyiben többcélú intézményben nem a köznevelési feladatellátás alapozta meg a magasabb vezetői megbízást, úgy az „Egyéb munkakört betöltők” cím alatt kell majd a személyi kifizetéseket közölni. A pedagógiai-szakmai szolgáltatás feladatait ellátó intézmény esetében a magasabb vezetőt a pedagógiai előadó vagy a pedagógiai szakértő munkakörben kell foglalkoztatni, így e két munkakör egyike alapján beazonosítható alcím is szóba jöhet a kitöltéskor. Az intézményvezető-helyettesi megbízás és a vezetői megbízás esetén is az érintett személy által betöltött határozatlan idejű munkakör alapján kell a kitöltés helyét meghatározni. A gazdasági feladatokat ellátó személyekkel kapcsolatos kifizetéseket az „Egyéb munkakört betöltők számára történő kifizetések” cím alatt kell szerepeltetni az „Üzemeltetés, karbantartás feladat”-on.

58



A Kt. 1. melléklet III. rész B. pontja alapján a szakoktatóval kapcsolatos kifizetéseket a „Pedagógusok számára történő kifizetések” cím alatt kell majd szerepeltetni és a szakiskolai vagy szakközépiskolai feladatnál. 45. Kérdés: Az adatszolgáltatás szerinti kifizetés forrása szempontjából csak költségvetési, vagy pályázatok, különböző támogatásokból eredő kifizetéseket is szerepeltetni kell (pl. hiányszakmás ösztöndíj, "Macika" támogatás mentori ösztöndíja, stb.)? Válasz: Az intézményi bevételek összegét öt szempont szerint adja meg a fenntartó. A nem állami pályázatokat a „Nem állami pályázatok, támogatások” soron, a megfelelő szakmai köznevelési feladat(ok)nál. Ha az ösztöndíj továbbutalásra kerül a tanulónak, akkor bevételként az Intézmény más bevétele/továbbutalt köznevelési pénzösszegek rész/valamely szakképzési feladaton vagy feladatokon. Ha a pedagógus számára történik az ösztöndíj kifizetése, és a forrás továbbutalt pénz, akkor az intézmény más bevétele részben kell feltüntetni. Az Útravaló–MACIKA (Magyar Cigányokért Közalapítvány) Ösztöndíjprogram esélyegyenlőségi alprogramként 2011. szeptember 1-jétől egy program. Kitöltési szempontból egységesen, állami támogatásként kell kezelni e két programot 2012ben is. 46. Kérdés: A bérköltségeket feladatokra bontva kell megadni? Gyakorlatilag minden területen dolgozó - kevés kivétellel - bére több szakfeladatot is terhel. Pl. a szakoktató, a pedagógus több szakfeladaton tanít. Ebben az esetben szét kell szedni a béreket? Ha igen, ez azt a problémát fogja felvetni, hogy a szakfeladatos analitikus könyvelésünkkel az adatszolgáltatás nem fog egyezni, hiszen a dolgozó bérét a Magyar Államkincstár csak egy szakfeladaton tudja szerepeltetni. Válasz: A személyi kifizetések és az óraadók számára történő kifizetések esetén személyenként csak egy szakmai feladat használható. Ha a pedagógust több – különböző kötelező óraszámú – pedagógus-munkakörben foglalkoztatják, vagy több – különböző kötelező óraszámú – vezetői megbízása van, csak egy feladathoz kell rendelni. (OSAP-jelentéssel egyezően kell kitölteni, ha változott két jelentés között a „besorolás”, akkor a 2012. október 1-jei OSAP-jelentés szerint kell megadni a kért adatokat.) 47. Kérdés: A dologi kifizetéseken belül: a kiadásokat áfa nélkül kell szerepeltetni? Ha igen az ÁFÁ-t hova kell besorolni? Válasz: Nem. A dologi kifizetések, beleértve a felújítást, beruházásokat is, ÁFA-val együtt értendőek, nem külön sorban kell az ÁFA-t feltüntetni. 48. Kérdés: A karbantartási kiadások alatt a karbantartási anyagok vásárlását és az ilyen célú igénybe vett szolgáltatások összegét is tartalmazzák? Válasz: Igen. A karbantartás alatt minden kifizetést érteni kell, amely az eredmény megvalósítását szolgálja, így különösen anyagköltséget, a vállalkozási szerződés szerinti díj összegét. 49. Kérdés: Csak épületre vonatkozó, vagy minden (egyéb gép, berendezés, számítástechnikai eszközök, stb.) felújítást és beruházást is kell érteni? Válasz: A számviteli törvény alapján nemcsak az ingatlan, épület, (teljes vagy részleges) felújításával, új épület vagy épületrész kialakításával (beruházás) kapcsolatos kiadásokat kell a felújítás, beruházás kifejezés alatt érteni. A felújítás 59



sorban minden tárgyi eszközzel, beleértve az ingatlannal kapcsolatos kifizetést fel kell tüntetni, a járulékos kifizetésekkel együtt. Elsődlegesen az egyes szakmai feladaton kell az adatokat megadni. Ha több köznevelési feladatot lát el az intézmény és esetleg más ágazatbeli feladat is működik egy épületen belül, akkor arányosítva kell az adatokat feltüntetni. Amennyiben az intézmény/fenntartó nyilvántartása szerint többcélú feladatot ellátó épület esetében nem került bontásra az adat, akkor a gyermek és a bölcsődés gyermekek számára figyelemmel kell az összeget megosztani a szakmai feladatok között. Ha a Beruházás célja egy meglévő óvoda mellett bölcsődei rész kialakítása volt, akkor a „Gyermekvédelmi, gyermekjóléti feladat”-on kell a kifizetés teljes összegét feltüntetni. Ha a felújítás mind a két épületrészt (óvoda és bölcsőde) érintette, akkor arányosítva kell az összegeket megadni. 50. Kérdés: A munkavállalónak nyújtott lakáskölcsön összegét hol kell feltüntetni? Válasz: Egyéb, egyéb kifizetés résznél, valamint a törlesztői részletet (kezelési költség) az intézmény más bevétele, egyéb sorban, „Egyéb köznevelési feladat”-on, ha a foglalkoztatott köznevelési feladatellátásban vesz részt. 51. Kérdés: Két OSAP-jelentésben eltérő feladathoz rendeltük a pedagógust, a munkaóra változás miatt. A Pénzügyi modulban melyik feladathoz rendeljük? Válasz: Az adatközléshez közelebb álló adat szerint, azaz 2012. október 1-jei OSAP jelentés szerint kell a személyi kifizetéseket besorolni a szakmai feladatra. Valóban ismert olyan gyakorlat, hogy a pedagógusok a kinevezésük szerint a többcélú iskolai feladatok esetében több intézményegység tekintetében látják el a feladataikat. Azonban, ahogy arra Ön is utalt, a MÁK illetmény-számfejtési rendszerében egy szakfeladaton jelenik meg a teljes személyi kifizetés összege, továbbá az OSAPjelentés keretében is minden év október 1-jén a pedagógus létszámokat csak egy feladathoz rögzítve adják meg az iskolák. Az utómunkálatok (elemzések, ellenőrzések stb.) elvégzéséhez a pedagógusok egyes kifizetéseit mindig egy ún. jellemző szakmai feladatnál kell kimutatni. 52. Kérdés: Mit kell a bérelemek között felsorolni? Válasz: A munkabér a besorolás szerinti összeg, az illetmény pedig jelenti többek között a munkáltatói döntés alapján megnövelt illetményt, a kötelező jellegű kiegészítést, a további szakképzettség miatt járó illetménynövekedést. 53. Kérdés: Hol kell szerepeltetni a felmentési időre járó illetményt? Válasz: A felmentési időre járó átlagkeresetet a besorolás szerinti munkabér, illetmény alcím alatt kell megadni. 54. Kérdés: Hol kell feltüntetni az érettségi vizsgán feladatot teljesítő pedagógusok (saját dolgozó részére kifizetett) megbízási díját? Válasz: A saját dolgozó számára a kifizetést a személyi résznél, a „munkavégzéshez kapcsolódó személyi jellegű egyéb kifizetések” sorban, külön tételként nem jelenik meg. Amennyiben számlás a saját dolgozó, úgy a dologi résznél, az egyéb köznevelési célú kifizetés sorban.

60



55. Kérdés: Alaptevékenységi szakágazat: Máshová nem sorolható egyéb szociális ellátás bentlakás nélkül. Alaptevékenységei között szerepel: 856011 Pedagógiai szakszolgáltató tevékenység. Elegendő csak a köznevelési feladatra bemutatni az intézményi költségvetést? Válasz: Igen. Feltehetően az Ön által képviselt intézmény szociális intézmény, így kizárólag a köznevelési alapfeladattal összefüggésben kell adatot szolgáltatniuk. Önkéntesen megadható az intézmény teljes költségvetése. Figyelemmel arra, hogy a pedagógiai szakszolgálat gyűjtő fogalom, így ha az intézmény kizárólag a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás, fejlesztő felkészítés/fejlesztő iskolai oktatás feladatait látja el, akkor nem az egyéb pedagógiai szakszolgálat feladatot, hanem az előbbiekben nevesített két feladat szerinti bontásban kell a köznevelési kiadásokat és bevételeket rögzíteni. A vagyonra vonatkozóan is csak a köznevelési feladatot ellátó épületről kell adatot szolgáltatni. 56. Kérdés: 2012 első felében működött feladatellátási hely már nem szerepel 2012 őszétől az alapító okiratban, akkor a feladatellátásból kivont köznevelési és más feladatot ellátó épületre ki kell tölteni a Vagyonadatok részt? Válasz: Nem. A Vagyonadatok részt kizárólag azon intézmények fenntartóinak kell kitölteni és csak azon köznevelési feladatot ellátó épületek vonatkozásában, ahol a 2012/2013-as tanévben, nevelési évben működik köznevelési feladat, valamint az adott köznevelési feladatot ellátó épület szerepel az alapító okiratban és így a KIRben is. 57. Kérdés: 2012. január 1-jén működött egy telephelyen iskolai feladat, azonban érdeklődés hiányában 2012 szeptemberétől a telephelyen szünetel a köznevelési feladatellátás, azonban az alapító okiratban még szerepel. Ki kell a szünetelő épületre (telephelyre) tölteni a Vagyonadatok részt? Válasz: Igen. A feladatellátási hely státuszát szünetelként kell megjelölni. 58. Kérdés: Nem tartalmazza a Kt.-vhr. által előírt tartalomból a következőt: "...az egy gyermekre, tanulóra jutó állami támogatás összegét és azt, hogy az egyes intézmények feladatainak ellátásához igénybe vett normatív hozzájárulás és támogatás intézményegységenként a teljes intézményi költségvetés hány százalékát fedezi." (12/F. § (2) bekezdés) Ennek a két adatnak a közlése viszont jogszabály szerint a nem önkormányzati, nem állami intézmények számára kötelező tájékoztatási tartalom lenne. A programban hol kell a fenti adatokat megjeleníteni? Válasz: Sehol, ugyanis a minisztérium központilag számítja ki a megadott adatok alapján. Emiatt szükség van arra, hogy többcélú intézmény, illetve több épületben működő intézmény a kért- és közölt adatokat a vetítési alap (ellátottak, szolgáltatást igénybe vevők száma) szerint, megosztva közölje. 59. Kérdés: Az adatszolgáltatás szakfeladatonkénti bontásban történjen, vagy intézményi szinten egy összegben? Válasz: Szakmai feladatok szerint kell a bevételi és kiadási oldalakat feltölteni. A feladatlista összegeit a program összesíti. A feladatlista elnevezésében nagyrészt megfeleltethető a szakfeladat-megnevezéssel és a köznevelés alapfeladataival. A Vagyonadatok részt köznevelési feladatot ellátó épületenként kell megadni. Az általános részben az álláshelyeket intézményi bontásban kell megadni, ott nem érvényesül a feladat-ellátás szerinti adatközlés.

61



60. Kérdés: A 2012. éves Beszámoló adataival egyezőség szükséges-e? Pl. Dologi kifizetéseknél az összes dologi kiadást szerepeltetni kell? Válasz: A beszámolót ezer forintra kerekítve kell megadni, azonban az intézményi költségvetést nem kerekítve kérjük, így a beszámoló inkább ellenőrzésre alkalmas. A beszámolónak vannak olyan űrlapjai, amit nem kell intézményi szintre bontani. A teljes intézményi költségvetést be kell mutatni, kell lennie személyi kifizetésnek, dologi kiadásnak. Bevételi oldalon kell lennie legalább fenntartói hozzájárulásnak, a gyermekek, tanulók által igénybe vett szolgáltatások után, befizetésnek. Lesznek olyan adatok, amelyeket a fenntartó a szakmai feladaton tesz közzé, és lehetnek olyanok is, amelyek az általános működtetéssel kapcsolatosak (központi irányítás, általános működtetés), továbbá más ágazati feladatok ellátása esetén más ágazati feladaton is lehetnek adatok (pl. ÁMK). Amennyiben vállalkozást folytat az intézmény, úgy az „Egyéb nem köznevelési feladat”-on is kell a fenntartónak adatokat közzétenni. 61. Kérdés: Mit kell szabad kapacitás kihasználása érdekében végzett tevékenység alatt érteni? Szakmai feladaton kell az adatokat megadni? Válasz: annak ellenére, hogy az alaptevékenység másik csoportját jelentik a szabad kapacitás kihasználása érdekében végzett tevékenységek, nem a szakmai feladaton kell a pénzügyi adatokat megadni. A köznevelési intézmény a kötelezően végzett (jogszabály vagy a fenntartó döntése szerinti alapfeladatok) feladatainak ellátására létrehozott dologi és humán-erőforrásai időlegesen felmerülő, nem haszonszerzés céljából végzett feladata a szabad kapacitás kihasználása érdekében végzett tevékenység. A pénzügyi adatokat a szabad kapacitás kihasználása érdekében végzett tevékenységekkel kapcsolatban az „Egyéb nem köznevelési feladat”-on kell megadni. 62. Kérdés: A továbbképzés költségeit hol kell szerepeltetni? Válasz: A pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet 1. § (7) bekezdése és 16. § (1) bekezdése alapján az állami költségvetés és fenntartó munkáltatón keresztül támogatást biztosíthat szakvizsgára, továbbképzésre. Bevételi oldalon normatív kötött felhasználású támogatás összegében, illetve az intézmény egyéb bevétele részben kerülhet feltüntetésre. Kiadási oldalon szintén nem önálló alcímként, hanem valamely főösszeg részeként, valamely feladatnál jelenik meg a képzésre fordított összeg. A 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet 16-17. §-ai a költségvetés által biztosított hozzájárulás módját szabályozza, eszerint a képzési összeg egy részben megjelenhet a túlórahelyettesítés, illetve az egyéb hozzájárulások, támogatások, és a jutalom alcímek alatt, a munkavégzéshez kapcsolódó személyi jellegű egyéb kifizetések részben. Dologi kiadás összegében is megjelenhet képzési kiadás. 63. Kérdés: A gyermekeknek adott jutalmakat hol kell feltüntetni? Válasz: A gyermekeknek adott jutalmakat a dologi kifizetések résznél, az Egyéb köznevelési célú kifizetéseknél kell megadni.

62



64. Kérdés: A szakkörök működtetésével kapcsolatos eszközbeszerzéseket hol kell feltüntetni? Válasz: A dologi kiadások cím alatt kell feltüntetni. Az ingyenesen igénybe vett szolgáltatásokhoz (tanórán kívüli), úgy mint szakkör, napközi, tanulószoba, valamint térítési költség megállapítása mellett igénybe vett egyéb foglalkozásra beszerzett eszközöket a „Közneveléshez kapcsolódó egyéb nevelés, oktatás” feladaton kell rögzíteni, a Köznevelési szakmai feladatok ellátásához eszközbeszerzés sor, dologi kifizetések résznél. 65. Kérdés: A versenyek nevezési díjait hol kell feltüntetni? Válasz: Ha a tanuló fizeti be, akkor „A gyermekek, tanulók által igénybe vett szolgáltatások után befizetett összegek” között, az Egyéb befizetések, hozzájárulások sorban és a szakmai feladaton, mint bevételnek meg kell jelennie. Ha az intézmény fizeti a nevezési díjat, akkor bevételi oldalon, külön nevesített sor nincs. Kifizetéskor a Dologi kifizetés, Egyéb köznevelési célú kifizetésnél kell feltüntetni. 66. Kérdés: A központi ellátó szervezet saját konyhát üzemeltet. A gyerekektől az étkezési térítési díjat az óvodákban, bölcsődében a központi ellátó szerv szedi be, az iskolák saját maguk, ezen kívül saját bevétellel mindenki rendelkezik. Milyen módon kell az adatokat megadni? Válasz: A fenntartó akkor is köteles megadni étkezési adatokat a köznevelési intézménynél, ha az étkezési díjat nem a nevelési-oktatási intézmény számára fizetik be. A dologi rész, étkezésre vonatkozó adatot saját gyermek, saját tanuló és saját alkalmazottak és az igénybevétel száma szerint kell megadni. Az állami támogatást is szakmai feladatonként kell feltüntetni. A természetes vetítési alap alapján az anyagköltség, tárgyi eszköz beszerzésére fordított kiadásokat intézmények között megosztva, arányosítva kell közölni. 67. Kérdés: A tanulói létszámot mindegyik tagintézménynél külön kell majd kitölteni, vagy összesen? Minden tagintézményben más a felvehető tanulók száma! Válasz: Köznevelési feladatot ellátó épületenként kell a maximális létszámot megadni. 68. Kérdés: Egy intézményfenntartó alapítvány egyetlen tevékenysége, hogy fenntartsa/működtesse az óvodáját Az alapítvány és az óvoda is foglalkoztat munkavállalót, részt vesz a beszerzésekben stb., azaz mindkét jogi személynek van különálló költségvetése - egyazon cél érdekében. Melyik szervezet költségvetése szerint kell kitölteni az adatlapot, az óvodáé vagy a fenntartó alapítványé szerint? Esetleg mindkettőről kell, külön-külön? Válasz: Az alapítvány, mint fenntartó az adatközlésekor az óvoda működtetésével kapcsolatos közvetett és közvetlen kiadásokat mutatja be. Közvetett kiadás lehet a fenntartói beszerzés, akkor, ha a beszerzés eredményét ingyenesen használja az óvoda. Annak a személynek a személyi kifizetése nem jelenhet meg az óvoda költségvetésében, akit az alapítvány foglalkoztat. A fenntartónak a fenntartói tevékenységével kapcsolatos közvetlen kiadásai sem jelenhetnek meg az óvoda költségvetésében.

63



69. Kérdés: Van egy tagintézményünk, meg kell-e bontani az adatokat rájuk vonatkozóan? Válasz: Tagintézményre nem kell megbontani a bevételi és kiadási adatokat. Előfordulhat, hogy többcélú épület esetében már épületi szinten meg kell tenni az arányosítást, de a programban az össz intézményi költséget kell rögzíteni. Kizárólag a Vagyonadatok címet viselő részt kell köznevelési feladatot ellátó épületenként kitölteni. 70. Kérdés: A gyermek, tanuló által igénybe vett szolgáltatások után befizetett összegek kérdésnél havi vagy éves összeget kell beírni? Ugyanez lenne a kérdésem az összes „forintosítandó” pontnál, pl.: pedagógusok számára történő kifizetés, bevételek, állami támogatás összege, stb. Válasz: Tájékoztatom, hogy ha az intézmény 2012. január 1-je és 2012. december 31-e között egész évben működött, akkor 12 hónapra kell adatot szolgáltatnia a fenntartónak, ez alól az 1 főre megállapított térítési díj és a tandíj összege a kivételek. Ha csak szeptembertől működik az iskola, akkor csak 4 hónap költségét kell feltüntetni. 71. Kérdés: A kollégiumunk az ellátottakon kívül további hat városi intézmény közétkeztetését biztosítja. Kérdésem, hogy az étkeztetésre történt dologi kiadásként a 2012. éves elszámolásunkban (pénzforgalmi jelentés) szereplő éves összeget kell szerepeltetni, ami természetesen tartalmazza az összes élelmiszer kiadásunkat (a további hat intézményét is), vagy csak a saját diákjaink étkezésének élelmiszer kiadását. Válasz: Figyelemmel arra, hogy a fenntartó és nem az intézmény az adatközlő, a fenntartónak meg kell tudnia osztania a 7 intézménye között az étkezéssel összefüggő bevételeket és kiadásokat. Több jogszerű megoldás is elképzelhető. Az egyik az, hogy a fenntartó kifizetéskor az étkezések száma alapján a nyersanyagés rezsiköltséget arányosítja a kollégium és a 6 db megrendelő intézmény között, továbbá mindegyik intézmény a saját gyermekeinek, tanulóinak, alkalmazottjainak a költségeit szakmai feladaton közli. Mind a 7 intézmény sajátjaként közli a gyermekek, tanulók, alkalmazottak befizetéseit, a saját szakmai feladatán, azzal, hogy kifizetéskor is ugyanazt az összeget írják a szakmai feladathoz. Az általános működési kiadásokat a 6 db intézmény Egyéb nem köznevelési feladaton közli. A másik lehetőség, hogy az étkezés általános működési költsége (rezsi, eszközbeszerzés, anyagköltség, szállítási költség stb.) a kollégium költségvetésében jelenik meg, azon a feladaton, ahol a külsősök költsége megjelenik. Mind a 7 intézmény sajátjaként közli a gyermekek, tanulók, alkalmazottak befizetéseit, a saját szakmai feladatán, azzal, hogy kifizetéskor is ugyanazt az összeget írják a szakmai feladatokhoz. A „vásárolt anyagok” közül az élelmiszereket és a konyhai eszközöket az „Üzemeltetés, karbantartás feladat”-on kell feltüntetni. A szakmai feladatok alatt a saját gyermek, saját tanuló befizetéseit kell feltüntetni. A külsősök befizetéseit az „Egyéb nem köznevelési feladat” alatt, ha az alkalmazott is étkezik, az ő befizetéseit az „Egyéb köznevelési feladat”-on. Külsős például a szociális étkeztetést igénybe vevő. A más nevelési-oktatási intézmény gyermeke, tanulója, alkalmazottja akkor számít külsősnek, ha nem a saját intézménynek fizetik be az étkezési díjat, azaz a tanulók, gyermekek, alkalmazottak külső helyen veszik igénybe az étkezést, és a külső helyen is fizetik be a díjat. Ha a más nevelési, oktatási intézmény gyermekei, tanulói saját intézményben fizetik be az étkezési díjat, de nem 64



saját intézménybe veszik igénybe, akkor a szolgáltatást igénybe vevők díját a saját intézménynél kell feltüntetni szakmai feladaton a gyermekeket, tanulókat, az alkalmazottat az „Egyéb köznevelési feladat”-on. 72. Kérdés: A besorolási tábla szerinti bér megadására van szükség, vagy a ténylegesen leszámfejtett összegre? Válasz: A tényleges bruttó bért kell megadni. A személyi kifizetés teljes összegét kell megadni a Pénzügyi programban. 73. Kérdés: Az I. Általános adatok között a 2. munkakör kategóriák szerinti álláshelyek számánál a ténylegesen betöltött álláshelyek megadására van szükség, vagy a törvényi előírások szerinti kiszámított álláshelyek számára, ami eltérő, hiszen nem pontosan annyi a tényleges közalkalmazotti létszám az intézményben. Válasz: A törvényi előírások szerinti kiszámított álláshelyekre van szükség munkaköri (pedagógus, nevelő-oktató munka, pedagógiai előadó stb.) bontásban. Két tizedesjeggyel lehet megadni a keretszámot, tehát nem csak egész számot. 74. Kérdés: Az 1 főre megállapított étkezési díj összege eltérő, ha a gyermek csak ebédet kér, vagy csak tízórait és ebédet, vagy esetleg mind a hármat. Egy szakmai feladaton csak egy adat adható meg. Melyik díjtípust kell megadni? Válasz: Általános iskolában, kollégiumban és óvodában a tízórai, az ebéd és az uzsonna együttes árának teljes összegét kell beírni, középfokú iskolában az ebéd árát kell beírni. 75. Kérdés: Az egységes óvoda-bölcsőde köznevelési feladatnak minősül? Válasz: Egységes óvoda-bölcsőde a Pénzügyi modul tekintetében köznevelési feladatnak minősül. Az óvoda szakmai feladaton kell a pénzügyi adatokat megadni, de abban az esetben is, ha a beiratkozáskor még nem töltötte be a gyermek a három évet és kifizetés, bevétel a 2,5 fél éves gyermekkel kapcsolatos. A bölcsődei gondozó személyi kifizetései azonban nem az óvodai szakmai feladaton jelennek meg. 76. Kérdés: Az egységes óvoda-bölcsőde esetében a bölcsődések számát az óvodai létszámba beleszámíthatjuk? Válasz: Igen. Az egységes óvoda-bölcsőde esetében a bölcsődés korú gyermekek az óvodai létszámba beletartoznak. Ha az óvodai feladat mellett bölcsőde is működik, az összlétszámba az itt elhelyezhető gyermekek száma is beletartozik, de már nem az óvodaiba, hanem az épület befogadóképességének létszámába. 77. Kérdés: A művészeti, de nem alapfokú művészetoktatási tevékenységekkel kapcsolatos kifizetéseket hol kell közölni? Válasz: A Kulturális tevékenység szakmai feladaton. A művészeti tevékenységet, ami nem köznevelési, itt kell megadni. Ilyen lehet például a színházterem fenntartása, külsős rendezvények céljából. Ha a színháztermet az alapfokú művészetoktatás is használja, akkor az alapfokú művészetoktatás feladatán is kell pénzügyi adatot közölni. 78. Kérdés: A Sport és szabadidős tevékenység alatt mit kell feltüntetni? Válasz: A köznevelési intézményhez üzemeltetési, működtetési céllal hozzárendelt (tan)uszoda, sportlétesítmény működtetést (pl. sportcsarnok), utánpótlás-nevelési tevékenység támogatást a Sport és szabadidős tevékenység alatt kell megjeleníteni. 65



Nem itt kell az iskolai sportkör, mindennapos testedzéssel kapcsolatos pénzügyi adatokat megadni, azt az egyes szakmai feladaton kell feltüntetni. Ha az uszoda tanuszodaként is funkcionál, és azt külsősök is igénybe vehetik, akkor a külsősök befizetéseit és a működtetési kiadásokat arányosítottan itt kell feltüntetni, a saját tanulók, gyermekek esetében pedig a szakmai feladaton kell a pénzügyi adatokat megadni. 79. Kérdés: A nem jogi személyiségű társulás esetén vannak olyan kifizetések, amelyek nem szerepelnek sem a gesztor, sem az intézményi költségvetésben. A tagönkormányzat költségvetésében szerepel például a tagiskola épületének üzemeltetési költsége. Azt fel kell tüntetni? Ha igen, hol? Válasz: A társulás egy fenntartói közösséget alkot. A több tagból álló fenntartói társulás esetén az adatközlési feladatokat a megállapodásban kijelölt tag látja el. Az általános szabály az, hogy a köznevelési intézmény székhelye szerinti önkormányzat készíti el az intézmény költségvetését. Az intézményi költségvetésnek része a köznevelési célú épületek működtetési költsége, az ott dolgozó pedagógusok stb. számára történő kifizetések. Egy intézményi költségvetés van, amely bevételi oldalon a fenntartói társulás tagjainak hozzájárulásából, az állami támogatásokból, hozzájárulásokból, intézmény saját bevételeiből és a szolgáltatást igénybe vevők befizetéseiből tevődik össze. Ha a társulási tagok nem pénzbeli vagy részben nem pénzbeli hozzájárulás megfizetésével tesznek eleget a társulási megállapodásban meghatározott fenntartói kötelességeiknek, úgy fenntartói közvetett kiadásként kell például a rezsiköltséget megadni, ha az épület üzemeltetése a fenntartói tagok feladata. Erre lehetőséget kínál a Pénzügyi modul. 80. Kérdés: A sajátos nevelési igényű feladaton milyen bevételeket és kiadásokat kell közölni? Válasz: Az általános nevelési-oktatási feladatok közül kiemelésre került két speciális feladat, a nemzetiségi és a sajátos nevelési igény. Az utóbbi esetében kizárólag a gyermek, tanuló speciális ellátásával kapcsolatos kiadásokat, bevételeket kell az SNI feladaton megadni. A személyi bérek esetén például a gyógypedagógiai pótlék összegét. Az SNI feladatok ellátásához szükséges eszközök, pl. Braille kijelző, optikai egér, kerekesszék, az ahhoz szükséges tanulást segítő eszközök. 81. Kérdés: Az integrációs felkészítéssel és a képesség-kibontakoztató felkészítéssel kapcsolatos pénzügyi adatokat melyik szakmai feladaton kell megadni? Válasz: Az adott iskolai feladatnak megfelelő szakmai feladaton, ha szükséges, a természetes vetítési alap segítségével arányosítani kell a kifizetéseket. 82. Kérdés: A fenntartónak visszafizetési kötelezettsége van, jogosulatlan állami támogatás tekintetében, az a Pénzügyi modulban feltüntethető? Válasz: Nem. 83. Kérdés: A fenntartó hitelt vett fel a köznevelési intézmény működési hiányának fedezésére, a hitel költsége (kamat egyéb kifizetés) feltüntethető a Pénzügyi modulban: Válasz: Nem.

66



84. Kérdés: Mit értünk természetes vetítési alapon? Válasz: A természetes vetítési alap nevelési-oktatási intézmény esetében a gyermek és tanulólétszám. Amennyiben az intézmény 2012 nyarán jogutód nélkül megszűnt vagy átalakult, és az OM azonosítója bevonásra került, az arányosításhoz figyelembe vehető létszám a 2011. október 1-jei létszám. Amennyiben általános jogutódként tovább működik az intézmény, akkor a 2012. október 1-jei létszámot kell figyelembe venni. Amennyiben az intézménnyel kapcsolatban megszűnésről, átalakulásról nem döntött a fenntartó, úgy a vetítési alap a két október 1-jei létszám. Pedagógiai-szakmai szolgálat és pedagógiai szakszolgálat esetében, a korai fejlesztés, fejlesztő felkészítés, fejlesztő iskolai oktatás kivételével, az alapfeladatot ellátó alkalmazottak (teljes és részmunkaidős, határozott és határozatlan időre foglalkoztatott pedagógus, nevelő-oktató munkát segítő személy, kivéve a tartósan távollevők) a két október 1-jei létszáma a természetes vetítési alap. 85. Kérdés: A 12 évfolyamos kiegészítő kisebbségi (nemzetiségi) nevelést, oktatást folytató iskolák kiadásait milyen feladaton kell közölni? Az egyes iskolatípusoknak megfelelően kell a nemzetiségi speciális feladaton közölni? Válasz: Nem. A 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/B. §-a alapján megszervezhető kiegészítő kisebbségi oktatás működtetésének költségét (valamennyi befizetést és kifizetést) a „Közneveléshez kapcsolódó egyéb nevelés (nemzetiségi)” feladaton kell rögzíteni. 86. Kérdés: Az iskolaotthonos oktatási formát egy szakmai feladathoz vagy kettőhöz kell megadni? Válasz: Kettőhöz. A 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/C. § (1) bekezdés alapján iskolaotthonos nevelést és oktatást akkor szervez az iskola, ha a kötelező tanórai foglalkozásokat, a nem kötelező tanórai foglalkozásokat, a napközis foglalkozásokat és a mindennapos testedzés foglalkozásait a délelőtti és délutáni tanítási időszakban, egymást váltva, a tanulók arányos terhelését figyelembe véve szervezi meg. A nem kötelező tanórai foglalkozásokat, a napközis foglalkozásokat az iskolák a „Közneveléshez kapcsolódó egyéb nevelés, oktatás (általános)” feladaton közlik, így az iskolaotthonos oktatás esetén is – indokolt esetben – arányosítani szükséges a költségeket. 87. Kérdés: Ha a köznevelési intézmény részt vesz a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjában, illetőleg a Kollégiumi Programban, vagy az óvoda fejlesztő programot szervez halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeknek, akkor a költségeket hol és milyen módon kell megadni? Válasz: A bevételeket a megfelelő típusnál (pl. állami támogatás), a kifizetéseket az ellátott köznevelési alapfeladattal egyező szakmai feladaton. Az adatközléskor a sajátos nevelés és a nemzetiségi szakmai feladatokat mellőzni lehet. 88. Kérdés: A sportiskola feladatot szakmai feladaton, a megfelelő iskolatípus szerint vagy a sportfeladaton, esetleg arányosítva kell a működési költségeket közölni? Válasz: A köznevelési típusú sportiskola is a Kt./Nkt. szerinti iskolaként működik, így az általános elvek szerint kell az általános működési költségeket megadni. A támogatási szerződésben vállalta a sportprogram indító iskola, hogy „a támogatás felhasználásáról olyan analitikus nyilvántartást vezet, amely biztosítja azok teljes elkülönítését”, így ennek ismeretében a „sport és szabadidős tevékenységen” kell a 67



tanuszoda, az utánpótlásokkal kapcsolatos kifizetéseket feltüntetni. A 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/J. § (4) bekezdése szerint a „sportiskola működéséhez szükséges – a sportegyesülettel, valamint az adott sportág szakszövetségével kötött megállapodás alapján nem fedezett – többletköltségeket a fenntartónak kell biztosítania.” Ezt a többletköltséget szintén a „sport és szabadidős tevékenységen” kell közölni. A 20/2012. (VIII. 31.) rendelet 177. § (5) bekezdése e szabály tekintetében az állami intézményfenntartó iskolái tekintetében hozott változást, miszerint a megállapodás alapján nem fedezett többletköltségeket a fenntartónak, állami fenntartó esetében az oktatásért felelős miniszter javaslata alapján a központi költségvetésnek kell biztosítania. 89. Kérdés: A költségeknél csak azokat kell figyelembe venni, amelyeket év elejével megkaptunk, és legkésőbb év végéig elköltöttünk? Válasz: Főszabály szerint igen, ugyanis kitöltéskor érvényesülnie kell a pénzforgalmi szemléletnek. Azonban lehetnek kivételek, tekintettel arra, hogy a fenntartó legtöbb esetben már működő intézményről közöl adatot. Ha értesítették Önöket 2012-ben, hogy nyertek X Ft támogatást, de az csak 2013 januárjában érkezett meg a fenntartó számlájára, akkor nem lehet bevételként feltüntetni. Ha 2011-ben kapott támogatást, kötelezettségvállalással terhelten 2012-ben költötték el, akkor a bevételként a 2011. évi lekötött támogatást is fel kell tüntetni, az intézmény más bevétele, egyéb részben. 90. Kérdés: 2012 első felében az óvodát Kft. tartotta fenn, szeptembertől alapítvány. A régi fenntartó nem érhető el. Válasz: Fenntartó váltás esetén az OM azonosító nem változik meg, az intézménynek egy működési időszaka van, január-december. Az új fenntartó köteles a teljes évről adatot közölni, azonban a korábbi fenntartóval együttműködve. Amennyiben az új fenntartó megkísérelte, de a régi fenntartó megtagadta az adatok átadását, vagy megszűnt, központilag történik meg az állami támogatások rögzítése. Ebben az esetben a működési időszak nem egész évre szól, hanem a fenntartói átvétel napjától decemberig. 91. Kérdés: Hol kell feltüntetni közös igazgatású köznevelési intézmény esetében a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátására létesített pedagógus-munkaköröket és a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottakkal kapcsolatos költségeket? Nem minden pedagógusunk vesz részt a nevelési-oktatási feladatok ellátásában, de van, aki például helyettesít. Az ellátott feladatok: általános iskola, gyermekotthon, lakóotthon, óvoda, kollégium. Válasz: A többcélú, vegyes profilú köznevelési intézményekben működő gyermekvédelmi, gyermekjóléti feladatok ellátására létesített pedagógusmunkaköröket figyelmen kívül kell hagyni az álláshelyek számának meghatározásakor, akkor is, ha a pedagógus a munkaidejének egy részében részt vesz a köznevelési feladat ellátásában (pl. iskolában tanít, helyettesít stb.). A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a köznevelési intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet melléklete II. pontjában meghatározott gyermek- és ifjúságvédelmi intézményeknek (gyermekek átmeneti otthona, gyermekotthon (lakásotthon, speciális gyermekotthon, különleges 68



gyermekotthon, utógondozó otthon), valamint a területi gyermekvédelmi szakszolgálat feladatainak ellátásához létesített pedagógus-munkaköröket figyelmen kívül kell hagyni, tehát az álláshelyek számánál, és nem a köznevelési szakmai feladaton kell a velük kapcsolatos költségeket megadni, hanem a „Gyermekvédelmi, gyermekjóléti tevékenység”-en. Amennyiben a pedagógus a kinevezése, munkaszerződése alapján állandó vagy tartós jelleggel 2012-ben részt vett a köznevelési feladatok ellátásában, akkor a vele kapcsolatos költségeket már a köznevelési szakmai feladaton kell feltüntetni. A tartós helyettesítés esetén nem feltétel az OSAP-jelentéssel történő egyezés. 92. Kérdés: Az intézményünk kizárólag gimnáziumi feladatot lát el, de többféle oktatásszervezési szempont szerint. Van két tanítási nyelvű osztályunk, van nyelvi előkészítő évfolyamunk és van 6 évfolyamos is. Meg kell különböztetni szakmai feladatként az eltéréseket? Van felnőttoktatási tagozatunk, és integráltan oktatunk sajátos nevelési igényű tanulókat. Válasz: A 6 és 8 évfolyamos gimnáziumok esetében kétféle általános műveltséget megalapozó nappali rendszerű gimnáziumi feladatot különböztetünk meg, az egyik az 5-8. évfolyamos, a másik a 9-12/13. évfolyamos. A két tanítási nyelvű gimnázium költsége az általános szakmai feladaton jelenik meg, ha 9. évfolyamtól indult, akkor a 9-12/13. évfolyamos gimnáziumi feladaton. A sajátos nevelés speciális szakmai feladat, azokat a költségeket kell külön megjeleníteni, amelyek kifejezetten a fogyatékosság ellátásához kapcsolódnak. Ha van napközi, tanulószoba, akkor a Közneveléshez kapcsolódó egyéb nevelés, oktatás feladatot is kell a fenntartónak használnia. Ha van nappali rendszerű, nappali oktatás az iskolában, akkor a levelező, esti, más sajátos munkarend szerinti oktatásban csak olyan adatokat kell megadni, amely e tevékenységgel összefügg és a nappali képzéssel nem. Ha van olyan pedagógus, aki kizárólag esti gimnáziumban oktat, akkor a vele kapcsolatos kifizetéseket az esti gimnázium szakmai feladaton kell közölni. 93. Kérdés: Mit kell a speciális, sajátos nevelési igényű feladaton feltüntetni? A logopédus foglalkoztatásával kapcsolatos költségeket? Arányosítani kell az általános működési költségeket (pl. szakmai eszköz, rezsiköltség) általános iskola esetén, ha integráltan oktat sajátos nevelési igényű tanulókat? Válasz: Az általános működési költségeket szakmai feladathoz, méghozzá az alapfeladathoz (pl. óvoda, általános iskola 1-4. vagy 5-8. évfolyam, nappali rendszerű gimnázium 9-12/13. évfolyam, kollégium, gimnázium (esti munkarend) stb.) kell rendelni. Néhány példa: rehabilitációs célú foglalkozások megtartására új termet alakítottak ki, akkor annak valamennyi költségét a sajátos nevelési igényű nappali rendszerű általános iskola (1-4. és 5-8. évfolyam) szakmai feladatokon arányosítva kell megadni, ha minden évfolyamon használják a jövőben. Az iskola a tanórai foglalkozásokhoz beszerzett kerekesszékhez szerelhető tanulást segítő eszközöket (fejegér szett), azok költségei speciális feladaton jelennek meg. A sajátos nevelési igényű feladaton (a továbbiakban: SNI) csak annak a pedagógusnak a bérét kell feltüntetni, aki minden tanórán (szegregált intézmény vagy SNI tagozat) vagy a rehabilitációs órákon sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal foglalkozik. Ha a logopédust nem pedagógiai szakszolgálat keretében foglalkoztatják, az általános szakmai feladatoknál kell feltüntetni a vele kapcsolatos kifizetéseket. Integrált oktatás keretében részt vevő pedagógusok személyi kifizetéséből azokat a kifizetéseket kell az SNI feladaton 69



feltüntetni, amelyek a sajátos nevelési igényű feladat ellátása miatti kifizetések (pl. gyógypedagógiai pótlék). Pedagógiai szakszolgálatnál foglalkoztatott pedagógusokkal kapcsolatos kifizetéseket akkor kell az SNI feladaton közölni, ha munkaidejük legalább felében SNI gyermekekkel, tanulókkal foglalkoznak. 94. Kérdés: Mit kell bevételként feltüntetni? Amit az intézmény megkapott pénzbeli támogatás formájában? Kifizetés alatt azt kell érteni, aminek pénzügyi teljesítése megtörtént? Válasz: Kifizetésként azt a pénzügyi adatot lehet feltüntetni a Pénzügyi modulban, amelynek a pénzügyi teljesítése megtörtént. A bevételként az tüntethető fel, amely felett 2012-ben már rendelkezhetett a fenntartó, nála volt. A fenntartó és nem az intézmény kötelezett adatszolgáltatásra, így a fenntartó mindazt a pénzbeli támogatást feltünteti, amit 2011-ben a köznevelési intézmény működtetéséhez kapott, függetlenül attól, hogy azt mely szervezet költötte el, honnan ered a támogatás. 95. Kérdés: Az iskolában egy külső cég üzemelteti a konyhát. A konyha általános működtetési költségeit, anyagköltséget, szállítási költséget, eszközbeszerzéseket az iskola költségvetésében fel kell tüntetni? Válasz: Nem. Ha vállalkozó működteti a konyhát, akkor a működéssel kapcsolatos költségek az iskola költségvetésében nem jelennek meg, csak a fenntartóéban. Az iskola költségvetésében csak a tanulók és alkalmazottak befizetései és a szolgáltatás megvásárlásának díja jelenik meg. 96. Kérdés: Telephelyen főzőkonyhát üzemeltet az iskola, de ott köznevelési feladat nincs. A Vagyonadatok részt ki kell tölteni a konyhai feladatot ellátó épületre? Az intézmény saját tanulói és alkalmazottjai is igénybe veszik a konyhai szolgáltatást. Válasz: Igen. 97. Kérdés: Hol kell azt a fenntartói támogatást feltüntetni, amelyet a fenntartó nem működtetésre adott, hanem visszafizetési kötelezettség mellett? Válasz: Ha a fenntartó azért, hogy az intézménye indulhasson egy olyan pályázaton, ahol szükséges az önerő, de az intézmény egyszerre nem tudja kifizetni, ezért a fenntartó egy meghatározott időre, visszafizetési kötelezettség mellett, biztosítja a „hiányzó összeget”, akkor ez a bevételi oldalon egy jelentős tétel lehet. Az ilyen összeget nem fenntartói hozzájárulásként kell megadni, hanem az intézmény más bevételeként, azon belül is Továbbutalt köznevelési pénzösszegként. A pályázati önerőt ebben az esetben az Egyéb nem köznevelési feladaton kell rögzíteni. 98. Kérdés: Ha az étkezést, bevétel és kiadás szempontból meg tudom bontani, gyermek, tanuló, külsős, foglalkoztatott, akkor mit kell az üzemeltetéshez írni? Válasz: Az üzemeltetéshez nullát kell írni, mert ha négy részre osztottan van meg a működési költség, akkor az iskolai, óvodai feladaton jelenít meg összeget, az Egyéb köznevelési feladaton és az Egyéb nem köznevelési feladaton. Ott, ahol csak saját gyermek, tanuló, alkalmazott étkezik, és az üzemeltetés nincs megosztva, ott a kifizetést szakmai feladaton kell feltüntetni.

70



99. Kérdés: Az iskolai könyvtár kiadásait hol kell szerepeltetni? Válasz: Az iskolai könyvtár, vagy az óvodában levő könyvtári egység, és a kollégiumi könyvtári szervezet költsége az adott alapfeladat költségén jelenik meg. Ha az iskola többcélú, akkor iskolatípus szerint kell az össztanulók (nappali rendszerű és felnőttoktatás tanulóinak száma együtt) számát meghatározni és iskolatípusonként a költségeket a létszámok tükrében szétosztani. Pl. 1500 fő tanul egy összetett iskolában, ebből 250 szakiskolás, 600 szakközépiskolás, 650 fő pedig általános iskolás. Ha egységes iskoláról van szó, akkor is meg kell bontani a kiadásokat. Ha alapfokú művészetoktatás is van a többcélú iskolában, akkor minden negyedik tanulót kell számba venni. Azonban az iskola pontosan meg tudja mondani, hogy milyen iskolatípus számára vásárolt könyveket, periódikát stb., akkor nincs szükség a létszám alapján arányosítani. 100. Kérdés: A szakközépiskolánk mezőgazdasági tevékenységet folytat, mellyel kapcsolatban áru- és készletértékesítésből, illetve területalapú támogatásból származik bevétele, kiadásai pedig elsősorban üzemanyagra, vegyszerre, illetve a szakmai anyagokhoz könyvelt vetőmagra fordított kiadásokból tevődnek össze. Milyen feladaton kell a bevételeit megjeleníteni, a gyakorlati oktatáson (a földeken gyakorlati oktatást tart), vagy valamelyik technikai feladaton? A kiadásai elsősorban az egyéb köznevelési célú kifizetések között az üzemeltetés, karbantartás feladaton fognak megjelenni? Válasz: Amennyiben a mezőgazdasági tevékenység a szakképző iskola esetében a gyakorlati képzéshez kapcsolódik, akkor a bevételt és a kiadást is a „Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon”, „Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati felnőttoktatás/nappali/esti/levelező/más sajátos” szakmai feladatokon kell feltüntetni. Amennyiben nincs felnőttoktatás, akkor csak a nappali rendszerű szakmai feladatot kell használni. Ha van felnőttoktatás, akkor az igénybe vevők létszáma alapján kell az összegeket megbontani. Természetesen a nappali felnőttoktatásban egy főként kell figyelembe venni a tanulót. Más munkarendben, ha ilyen van, akkor a részvétel idejét a nappali képzéshez kell viszonyítani, és ennek alapján kell a tanulókat figyelembe venni. Pl. ha nappali képzésben heti 8 órát veszik igénybe a tanulók, levelezőben kettő órát, akkor négy levelezős tanulót kell egy főnek számítani az arányok megállapításához. Amennyiben a mezőgazdasági tevékenységgel összefüggésben bevétel és kiadás nemcsak az alapfeladat keretében keletkezik, hanem a szabad kapacitás, illetve vállalkozási feladat ellátása keretében is, akkor a három feladattípus között kell a bevételt és a kiadást megosztani. 101. Kérdés: Az iskolának jelentős bevétele és kiadása van felnőttképzési tevékenységből (OKJ-s képzések), amelyet az intézmény egyéb bevételei között az egyéb köznevelési feladatra írtam be. Kérdésem, hogy ez így helyes-e. A kiadásai is az egyéb köznevelési feladaton jelennek meg, külsős megbízási díjak, számlázott szellemi szolgáltatás, illetve jelentős mértékű a saját dolgozóknak kifizetett számlázott szellemi szolgáltatás, melyet szintén az egyéb köznevelési feladatra írtam, nem a dolgozó alap szakfeladatára, melyben nem vagyok biztos, hogy egyáltalán lehet-e arra a feladatra, vagy ott kell megjelennie, amelyik szakfeladatra egyébként az adott közalkalmazott ki van nevezve. Válasz: A felnőttképzésről szóló 2001. évi C. törvény szerinti feladat ellátására a szabad kapacitás kihasználása keretében kerül sor, akkor a bevételt és a kiadást az 71



„Egyéb nem köznevelési feladaton” kell megjelentetni. Ha vállalkozás keretében történik az iskolarendszeren kívüli képzés, akkor az „Egyéb nem köznevelési feladatot kell használni minden bevétel és minden kiadás esetében. A köznevelési intézmény működésével kapcsolatos minden olyan bevételt és kiadást, amely a köznevelési feladathoz, gyermekhez, tanulóhoz, pedagógushoz, nevelő-oktató munkakört betöltő személyhez kapcsolódik a szakmai óvodai, iskola, kollégiumi stb. feladatokon kell megadni. Az üzemeltetési feladat értelmezését a kézikönyv 6. címsor Feladatok használatának módja részben találja meg. Ha egy személy pedagógus is, és külön megállapodás alapján a vállalkozásban is ellát valamilyen feladatot, akkor az adatközlés szempontjából kétszer jelenik meg e személlyel kapcsolatos valamennyi költség. Ha kinevezése szerint a személyt pedagógus-munkakörben foglalkoztatják, a vele kapcsolatos összes költség az elméleti, gyakorlati szakképzési feladaton vagy az általános feltételek szerinti szakközépiskolai/szakiskolai feladatok valamelyikén szerepel. Ha az iskola vállalkozásában is részt vesz, akkor az Egyéb nem köznevelési feladaton. A vállalkozás keretében keletkezett összes költséget „Egyéb” sorban kell az „Egyéb nem köznevelési feladaton” feltüntetni. 102. Kérdés: Intézményünkben 1.440.000.- Ft-ot fordítottunk a tv.-ben előírt ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számára (3 v. több gyermekes, tartós beteg, rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülők, 12.000.-Ft/fő/év) melyik soron szerepeljen? Tartós tankönyv vagy Könyvtári állomány (kivéve tankönyv) Válasz: Ha a tankönyvtámogatás nemzetiségi, kispéldányszámú tankönyvek támogatás), akkor a központosított állami támogatás (Kvtv. 5. melléklet) résznél, ha az ingyenes tankönyvtámogatásról van szó, akkor a kötött felhasználású (Kvtv. 8. melléklet) állami támogatás résznél kell az összeget megadni, azzal, hogy mind a két esetben szakmai feladat szerinti bontásban. 103. Kérdés: A dologi kiadások között melyik soron kell szerepeltetni az iskolagyümölcsre fordított összeget? Válasz: Az iskolagyümölcsre fordított kiadás, ha jól elkülönítetten szerepel, akkor a Kérdőív Dologi kifizetés, 7.1. Étkezés sorában kell az óvodai, iskolai szakmai feladaton feltüntetni. Amennyiben közvetett kiadás (tárolás, doboz beszerzés stb.), egy összegben az „Üzemeltetés, karbantartás feladaton” is feltüntethető, vagy az étkezés sornál vagy ha kisértékű eszközbeszerzésként beszerzett eszközökről van szó, akkor a 7.4. sorban is, vagy a 7.7. Egyéb köznevelési célú kifizetésnél. 104. Kérdés A köznevelési intézményeknél a normatív és a normatív, kötött felhasználású állami támogatások vonatkozásában a 2012. évben kiutalt állami támogatást vagy a 2012. évi beszámoló keretében elszámolt állami támogatást kell számításba venni? Ugyanis a 2012. évi állami elszámolás különbözete akár pozitív, akár negatív, az már 2012. évben nem pótelőirányzat 2011. évet érintően. Válasz: A kiutalt támogatást kell figyelembe venni. Azt a támogatási különbséget, amelyet a 2011. évi beszámoló benyújtásával kívánt a fenntartó érvényesíteni (pl. napközi, étkezés), majd 2013-as adatközléskor adja meg a fenntartó. Az 1.8. sor Egyéb állami támogatás, bevételi résznél kell a 2010. évi beszámoló benyújtásával érvényesített elszámolási különbséget feltüntetni, tehát a 2012-ben kifizetésre kerülő különbséget nem lehet feltüntetni. 72



105. Kérdés: 2012. évben az ÖNHIKI pályázat I. ütemű igénylésének elbírálásakor az alapfokú nevelési, oktatási intézmények fenntartására önkormányzatunk támogatásban részesült. Kell-e szerepeltetni az egyéb állami bevételek között az ÖNHIKI keretében kiutalt állami támogatást? Válasz: Az ÖNHIKI támogatást, ha azt intézményfenntartatásra kellett fordítani, akkor az 1.8. sor Egyéb bevétel részben kell feltüntetni, ugyanis az ÖNHIKItámogatás a költségvetési törvény 6. számú melléklet 2. pontjában szerepel, mint forrás. 106. Kérdés: Az önkormányzatnál az iskola üzemeltet saját konyhát, amely az iskolai tanulókon kívül még az óvodások, a szociális étkezők és más ellátottak, valamint az összes önkormányzati alkalmazott étkeztetését is biztosítja. Az óvodások, óvodai és hivatali alkalmazottak, más ellátottak, szociális étkezők számára éthordókban viszik el az ételt. Az óvoda és az öregek otthona csak melegítő konyhával rendelkezik. A térítési díjakat a konyha élelmezésvezetője szedi be minden ellátott és alkalmazott esetében és az iskola bevételei között szerepel az összes étkezéstérítési díj bevétel is. Az iskola 2012. évi beszámolójában a dologi kiadások között szerepel a konyha összes dologi kiadása (szakfeladatokra bontva), amely az összes ellátott étkeztetésével kapcsolatos valamennyi kiadást tartalmazza, valamint az iskola saját bevételei között szerepel az összes étkezéstérítési díj is. Az iskolás tanulók és az óvodások étkezés térítési díja csak a nyersanyagnormát tartalmazza, az alkalmazottak, szociális étkezők térítési díja pedig a nyersanyag és rezsi költséget is. Válasz: A kitöltési útmutató csak egyfajta megoldást írt le, de több is elfogadható. Amennyiben egy intézménynek van saját étkező gyermeke, saját alkalmazottja, külsőse, ezen belül más köznevelési intézményből „jött étkezője”, akkor az is megoldás lehet, hogy az Üzemeltetés, karbantartás feladatot nem alkalmazza, hanem az iskolai, óvodai, Egyéb köznevelési és Egyéb nem köznevelési feladatokon jeleníti meg a konyha működtetésével kapcsolatos költségeket, beleértve a díjfizetések összegét is. Tekintettel arra, hogy az iskola nem tud óvodai feladaton adatokat megadni a Pénzügyi modulban, így az óvodai befizetéseket és főszabályként az arányosított, óvodára eső kifizetés költségét az óvodánál kell feltüntetni. Az iskolára vonatkozó adatközléskor a külsősök között nem lehet a fenntartó saját gyermekeinek kifizetését külsősként feltüntetni, így fenntartói szinten nem lesz eltérés. Külsős mindenki, aki nem áll a köznevelési intézménnyel jogviszonyban. Az adatgyűjtés vélhetően ebben a formában nehezebb, időigényesebb, így javaslom, hogy az óvodások által befizetett összeget írja az óvoda bevételi és kiadási oldalára. Amennyiben kis ráfordítással, vagy mert eleve így tartja nyilván, anyagköltséget stb. is ki tud mutatni, akkor a kifizetésben ennyivel emelje az összeget. Arról nem írt, hogy a melegítő konyha „üzemeltetése” az óvodának jelent e költséget, ha igen, akkor azt választásuk szerint vagy az óvodai szakmai feladaton vagy az Üzemeltetés, karbantartás feladaton tüntessék fel. Amennyiben az óvodai alkalmazott is étkezik, a velük kapcsolatos költségeket is az óvodánál javasolt feltüntetni az Egyéb köznevelési feladaton. Az Önök által alkalmazott megoldás esetén nem lesz az intézményi beszámoló tekintetében egyezés, de fenntartói szinten nem lesz eltérés. A Pénzügyi modul kitöltésének fő elve az, hogy Önök minden olyan költséget szakmai (elsősorban óvodai, iskolai, kollégiumi stb.) feladaton adjanak meg, amelyek közvetlenül a gyermekekkel, pedagógusokkal kapcsolatosak. Az étkezés esetén országosan azt szeretnénk majd modellezni, hogy mennyi befizetés jelentkezik az óvodai feladaton és mennyi kifizetés, illetve mindehhez mennyi állami támogatásban 73



részesül a fenntartó. Figyelemmel arra, hogy a KIR-ben 2011 októberétől nyilvántartjuk, hogy hány gyermek étkezik ingyenesen, kedvezményesen, így létszámadatok megadását nem kértük a programban. Az országos adatok elemzésénél segítség nekünk, ha Önök a költségeket (anyagköltség, szállítási és rezsi költség) arányosítják. Amennyiben nem így tartják nyilván, akkor az is elfogadható, hogy amely kiadást nem arányosítva közölnek, azt az „Üzemeltetés, karbantartás feladaton” is egy összegben. Az Ön által leírtak, egy harmadik típust mutatott be, miszerint a tanulónál, óvodásnál csak az anyagköltség arányos része „rakódik a befizetett összegre” kifizetésként, a dolgozók és más külsősök esetében még a rezsi költség is. Ebben az esetben Ön az 1-4. és 5-8. évf. iskolai szakmai feladaton és az óvodai szakmai feladaton közli a gyermekek befizetéseit, és az anyagköltséggel növelt kifizetést, továbbá „Egyéb köznevelési feladat”-on közli az óvodai és iskolai alkalmazottak befizetéseit és a velük kapcsolatos kifizetéseket. Egyéb nem köznevelési feladaton adatot csak iskola esetén ad meg az étkezés sorban. Az „Üzemeltetés, karbantartási feladatot” étkezésnél Ön nem használja, a számviteli politikájuk alapján ugyanis szétosztották a teljes működési költséget. 107. Kérdés: Önkormányzatunkat a Kvtv. alapján a meghatározott normatíva jogcímeknél jövedelemkülönbség mérséklése miatt 90%-os elvonás terhelte, így likviditásilag nem jutottunk hozzá a Kvtv. szerinti egyes állami támogatáshoz. A különbözetet fenntartói hozzájárulásként saját bevételből ki kell egészíteni. Az Útmutató szerint a II. állami forrásokból származó bevételeknél a költségvetési törvény 3.5. és 8. mellékletében szereplő összeget kell figyelembe venni a 23, 24, 25. soroknál. Az elvonással érintett önkormányzatoknál is így kell-e eljárni, vagy az elvonással csökkentett összeget kell szerepeltetni? Válasz: A Pénzügyi modul pénzforgalmi szemléletben várja el az adatközlést főszabályként, az Ön esetében azonban ez nem érvényesül. A megállapított állami támogatást kell beírnia, így a valós fenntartói hozzájárulás összegét az állami támogatásból levont összeggel csökkenteni kell. A kifizetés oldalát ez nem érinti. 108. Kérdés: Az intézmény 2012-ben 1-4 hóban főzőkonyhát üzemeltetett, s egy átszervezés következtében májustól csupán melegítőkonyhát. A szolgáltatást igénybevevők köre széles: óvodások, iskolások, saját alkalmazottak, külsős vendég étkezők. A kérdésem az lenne, hogy hogyan kell megbontani pontosan az étkeztetéssel kapcsolatos bevételeket (normatíva, térítési díj) és kiadásokat (bér, dologi) az egyensúly megőrzése érdekében. Válasz: Az éves adatszolgáltatási kötelezettség szempontjából nincs annak jelentősége, hogy évközben megszűnt a főzőkonyha, és ezáltal vélhetően a kifizetés tekintetében a költségek is csökkentek. Akkor van jelentősége a „váltásnak”, ha a rezsiköltséget nem szakfeladaton (óvodai, iskolai, munkahelyi, vendéglátói) bontva tartják nyilván, mert akkor a váltás előtti és utáni időszakban külön-külön el kell végezni az arányosítást. Az ellátott feladatok alapján a fenntartó az intézmény vonatkozásában használja az óvodai, az 1-4. és 5-8. évf. nappali rendszerű általános iskolai feladatot (SNI és nemzetiségi feladatok étkezés tekintetében nem relevánsak, amennyiben felnőttoktatása lenne, az természetesen az alkalmazandó feladatlista része lenne), az alkalmazottak esetében az „egyéb nem köznevelési feladatot” a külsősök esetében az „Egyéb nem köznevelési feladatot” kell használniuk. A pénzügyi modul esetében az adatközlés fő jellemzője, hogy az alapfeladat ellátás közvetlen költségét a közfeladati 74



szakmai feladaton kell közölni (óvoda, iskola stb.). Példa: amit a tanuló, tanár a tanórán használ, annak költsége az iskolai feladaton jelenik meg. Ami közvetett kiadás (cégautó után az adó, annak javítási költsége, vagy az adminisztrációs költségek (postaköltség) technikai feladaton. Az étkezés esetében a főszabály az, hogy a teljes működési költséget az óvodai, iskolai, Egyéb köznevelési és Egyéb nem köznevelési feladaton kell megadni. Ebben az esetben nem kell az „Üzemeltetés, karbantartás feladatot” használni. Azt akkor kell, ha nem arányosítanak semmit, hanem a be- és kifizetés egyezik a felsorolt feladatok tekintetében és az általános működési költséget teljes összegben, a váltástól függetlenül, tehát egész évre az „Üzemeltetés feladaton” közlik. 109. Kérdés: Értékcsökkenést hol kell szerepeltetni? Válasz: Sehol. A Pénzügyi modul pénzforgalmi szemléletben várja el az adatközlést főszabályként. Sem értékcsökkenést, sem a hitelállományt a Pénzügyi modul kitöltésekor nem kell bemutatni 110. Kérdés: Mi lehet fenntartói hozzájárulás? Válasz: A fenntartói hozzájárulás. mindaz, amit a fenntartó saját forrásnak mondana. Az SZJA adóból átengedett jövedelem, helyi adó, társulási hozzájárulás, hitel, vállalkozásból eredő adózás utáni eredmény stb. 111. Kérdés: Köztartozás miatt nem a fenntartó kapta meg az állami támogatást. Kell adatot közölnünk? Válasz: Amennyiben a fenntartó nyújtott be a kincstárhoz állami támogatásra igényt és azt jogerősen megállapították a számára, de nem a fenntartó, hanem az adóhatóság kapta meg, akkor is a kincstár által jogerősen megállapított összeget kell az állami támogatás részben feltüntetni. A fenntartói hozzájárulás (saját forrás) részt pedig a megállapított fenntartói összeggel csökkenteni kell, azt nem lehet az intézmény költségeként a pénzügyi modulban rögzíteni. Egy példa: 1000 egység az iskola éves költségvetése. A fenntartó 500 egységet kapott állami támogatást, amit a Kvtv. alapján át kell adni a nem állami fenntartónak az intézményének. A fenntartónak 400 egység adótartozása van, amelyet a kincstár fenntartó helyett az adóhatóságnak küldött meg. A fenntartónak elszámoláskor 500 egységről kell elszámolnia. A fenntartó 1000 egységet adott az iskolájának, ebből 800 egység fenntartói támogatásként, 100 a tanuló által befizetett hozzájárulás, 100 állami támogatás. A pénzügyi modulban állami támogatásként 500 kerül, a tanulói befizetés 100, a fenntartói pénzbeli támogatás 400. A 400 egység a fenntartói költségvetésben jelenik meg, a pénzügyi modul kérdőívében nem. 112. Kérdés: A 2013. évben benyújtott elszámolással, beszámolóval egyeznie kell az adatoknak? Válasz: A kapott állami támogatások tekintetében igen. Az önkormányzati fenntartó márciusi beszámolójában és a nem állami fenntartó januári elszámolásában szereplő állami támogatás összesen sorában szereplő összege azonos a pénzügyi modul kérdőívében szereplő állami támogatás összege összesenjének összegével. A pénzügyi adatszolgáltatás határideje ennek a feltétel teljesítésének szellemében került megállapításra.

75



8. Kérdőív adattartalma

A Pénzügyi adatok begyűjtésére szolgáló modul adattartalma (2012. évi költségvetésről adatszolgáltatás 2013-ban)

76



I. Általános adatok 1. Kérjük, jelölje meg a működési időszakot! (Egy lehetőség választandó!)  Az intézmény január-december között működött.  Az intézmény január-június között működött.  Az intézmény január-július között működött.  Az intézmény január-augusztus között működött.  Az intézmény július/augusztus-december között működött.  Az intézmény szeptember-december között működött. 2. Munkakör-kategóriák szerint az álláshelyek számának alakulása 2.1. február 1-jén 2.1.1

Pedagógus álláshelyek száma:

db

2.1.2

Pedagógiai előadó álláshelyek száma:

db

2.1.3

Pedagógiai szakértő álláshelyek száma:

db

2.1.4

Nevelő-oktató munkát segítő álláshelyek száma:

db

2.1.5

Egyéb munkakörű álláshelyek száma:

db

2.2. október 1-jén 2.2.1

Pedagógus álláshelyek száma:

db

2.2.2

Pedagógiai előadó álláshelyek száma:

db

2.2.3

Pedagógiai szakértő álláshelyek száma:

db

2.2.4

Nevelő-oktató munkát segítő álláshelyek száma:

db

2.2.5.

Egyéb munkakörű álláshelyek száma:

db

77



II. Gazdálkodásra vonatkozó általános adatok 1. A kitöltés alapjául szolgáló pénzügyi dokumentáció elérhetősége (egy lehetőség választandó)  Fenntartó székhelyén  A köznevelési intézmény székhelyén  A köznevelési intézmény telephelyén  Egyéb (ezt a lehetőséget választva meg kell adni az alábbi adatokat) Kérjük, adja meg a pontos címet! 1.1. Irányítószám: 1.2. Település: 1.3. Közterület neve, típusa: 1.4 Házszám: 2. A gazdálkodás ellátásának módja (egy lehetőség választandó)  Önállóan (intézmény saját gazdasági egysége útján)  Megállapodás útján (Ezt az elemet választva az alábbi lehetőségek közül ki kell választani egyet.) 2.1. Kérjük, adja meg a pontos módot!  Fenntartó másik köznevelési intézménye útján  Fenntartó útján  Fenntartó másik, gazdálkodási feladatok ellátására létrehozott intézménye útján  Külső szervezet útján

78



III/A. Feladathoz kapcsolható bevételek Az intézmény ellátja ezt a feladatot?  Igen  Nem 1. Az állami támogatás összege (az alpontok összege adja ki a főösszeget) 1.1. Normatív hozzájárulás és támogatás:

Ft

1.2. Normatív kötött felhasználású támogatás:

Ft

1.3. Központosított előirányzatból származó támogatás:

Ft

1.4. EU-s forrásból származó támogatás:

Ft

1.5. Az oktatásért felelős miniszterrel kötött megállapodás keretében nyújtott támogatás:

Ft

1.6. A feladatellátási címzettel kötött köznevelési célú megállapodás keretében nyújtott támogatás*:

Ft

1.7. Kiegészítő támogatás:

Ft

1.8. Egyéb állami támogatás:

Ft Ft

Összesen:

A program összesíti

* Megjegyzés: Amennyiben az 1.6 mezőbe nullát ír, választani kell az alábbi lehetőségek közül:  Nincs megállapodása  Nincs kikötött pénzbeli támogatás

2. A gyermekek, tanulók által igénybe vett szolgáltatások után befizetett összegek (Az alpontok összege adja ki a főösszeget.) 2.1. Térítési díj:

Ft

2.2. Tandíj:

Ft

2.3. Étkezési díj:

Ft

2.4. Egyéb befizetések, hozzájárulások:

Ft Ft

Összesen:


3. Az 1. és 2. pont alá nem tartozó fenntartói köznevelési célú hozzájárulások összege (az alpontok összege adja ki a főösszeget) 3.1. Pénzbeli hozzájárulás:

Ft

3.2. Nem pénzbeli hozzájárulás:

Ft Összesen:


Ft

4. Az intézmény más bevételei (Az alpontok összege adja ki a főösszeget.)

79



4.1. Vállalkozásból származó:

Ft

4.2. Külföldi hozzájárulás:

Ft

4.3. Nem állami pályázatok, támogatások:

Ft

4.4. Továbbutalt köznevelési pénzösszegek:

Ft

4.5. Egyéb:

Ft Összesen:


Ft

80



III/B. Feladathoz kapcsolható általános adatok 1. Egy gyermekre, tanulóra tanév elején megállapított térítési díj összege 1.1. január 1-jén 1.1.1.

Legalacsonyabb összeg:

Ft

1.1.2.

Legmagasabb összeg:

Ft

1.2. szeptember 1-jén 1.2.1.


Ft

1.2.2.


Ft

2. Az egyes köznevelési feladatokra tanév elején megállapított tandíj összege 2.1. január 1-jén 2.1.1. Legalacsonyabb összeg:

Ft

2.1.2. Legmagasabb összeg:

Ft

2.2. szeptember 1-jén 2.2.1.


Ft

2.2. 2.


Ft

81



IV. Feladathoz kapcsolható kifizetések Az intézmény ellátja ezt a feladatot?  Igen  Nem 1. Pedagógusok számára történt kifizetések (az alpontok összege adja ki a főösszeget) 1.1.

Besorolás szerinti munkabér, illetmény:

Ft

1.2.

Pótlékok és egyéb rendszeres juttatások:

Ft

1.3.

Munkavégzéshez kapcsolódó személyi jellegű egyéb kifizetések (részpontok összege adja ki az alpont összegét):


Ft

1.3.1.

Jutalom:

Ft

1.3.2.

Jubileum:

Ft

1.3.3.

Végkielégítés:

Ft

1.3.4.

Kompenzáció:

Ft

1.3.5.

Túlóra, helyettesítés:

Ft

1.3.6.

Kereset-kiegészítés:

Ft

1.3.7.

Egyéb:

Ft

1.4.

Egyéb hozzájárulások, támogatások:

Ft

1.5.

Ösztöndíj:

Ft

1.6.

Munkaadókat terhelő járulékok (részpontok összege adja ki az alpont összegét):


Ft

1.6.1.

Nyugdíjjárulék:

Ft

1.6.2.

Egyéb:

Ft

Pedagógusok számára történt kifizetések:


Ft

2. Nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők számára történt kifizetések (Az alpontok összege adja ki a főösszeget.) 2.1.

Bérköltség:

2.2.


Ft A program összesíti

Ft

2.2.1.

Nyugdíjjárulék:

Ft

2.2.2.

Egyéb:

Ft

2.3.

Egyéb: Nevelő-oktató munkát közvetlenül számára történt kifizetések:

Ft segítők


Ft

82



3. Pedagógiai előadók számára történt kifizetések (Az alpontok összege adja ki a főösszeget.) 3.1.

Bérköltség:

3.2.



Ft

3.2.1.

Nyugdíjjárulék:

Ft

3.2.2.

Egyéb:

Ft

3.3.

Egyéb: Pedagógiai kifizetések:

Ft előadók

számára

történt


Ft

4. Pedagógiai szakértők számára történt kifizetések (Az alpontok összege adja ki a főösszeget.) Ft

4.1.

Bérköltség:

4.2.



Ft

4.2.1.

Nyugdíjjárulék:

Ft

4.2.2.

Egyéb:

Ft

4.3.

Ft

Egyéb: Pedagógiai kifizetések:

szakértők

számára

történt


Ft

5. Egyéb munkakört betöltők számára történt kifizetések (Az alpontok összege adja ki a főösszeget.) 5.1.

Bérköltség:

5.2.



Ft

5.2.1.

Nyugdíjjárulék:

Ft

5.2.2.

Egyéb:

Ft

5.3.

Egyéb: Egyéb munkakört betöltők számára történt kifizetések:

6. Óraadó tanárok számára történt kifizetések:


Ft

Ft

7. Dologi kifizetések (Az alpontok összege adja ki a főösszeget.) 7.1.

Étkezésre:

Ft

7.2.

Tartós tankönyvre:

Ft 83



7.3.

Könyvtári állományra (kivéve tankönyv):

Ft

7.4.

köznevelési szakmai eszközbeszerzésre:

ellátásához

Ft

7.5.

köznevelési célú karbantartásra, állagmegóvásra:

Ft

7.6.

köznevelési célú épület rezsiköltségére:

Ft

7.7.

Egyéb köznevelési célú kifizetés:

Ft

7.8.

Egyéb kifizetés:

Ft

feladatok

Dologi kifizetések összesen:


Ft

8. Felújításokra fordított kifizetések:

Ft

9. Beruházásokra fordított kifizetések:

Ft

10. Egyéb kifizetések (Az alpontok összege adja ki a főösszeget.) 10.1.

Tanulói ösztöndíjak:

Ft

10.2.

Nem saját dolgozó számára bérjellegű kifizetés:

Ft

10.3.

Prémiumévek programmal kapcsolatos kifizetés:

Ft

10.4.

Egyéb:

Ft Összesen:


Ft

11. Közvetett (a fenntartó költségvetésében jelentkező) közoktatási célú kifizetések (Az alpontok összege adja ki a főösszeget.) 11.1.

Bérleti díj:

Ft

11.2.

Beruházás:

Ft

11.3.

Felújítás:

Ft

11.4.

Szakmai célú eszközbeszerzés:

Ft

11.5.

Üzemeltetés, állagmegóvás:

Ft

11.6.

Egyéb köznevelési célú kifizetés:

Ft Összesen:


Ft

84



V. Feladatellátási helyek vagyonadatai A megadott feladatellátási helyen köznevelési célú ingatlan működik?  Igen  Nem (Nem köznevelési intézmények esetén az adatok megadása nem kötelező!) 1. Kérjük, jelölje meg a feladatellátási hely működési időszakát! (Egy lehetőség választandó!)  Január-december hónapban használt  Január-június hónapban használt  Január-július hónapban használt  Január-augusztus hónapban használt  Július/augusztus-december hónapban használt  Szeptember-december hónapban használt 2. Tulajdonos (Egy lehetőség választandó!)  Települési önkormányzat  Több települési önkormányzat  Többcélú kistérségi társulás  Egyházi jogi személy  Alapítvány  Gazdasági társaság  Magyar állam  Köznevelési intézmény  Egyéb (Ezt a lehetőséget választva, meg kell adni a tulajdonos típusát.) 3. Vagyonkezelő (Egy lehetőség választandó!)  Fenntartó  Intézmény  Egyéb szervezet 4. Üzemeltető (Egy lehetőség választandó!)  Fenntartó  Intézmény  Egyéb szervezet 5. Használat módja (Egy lehetőség választandó!)  ingyenes 85



 visszterhes 6. Helyrajzi szám: ………………… Ha nem ismert a helyrajzi szám, tegyen ide egy X-et! 7. Szintek száma: …………….. 8. Nettó összterület: ………….…. nm 9. Építés éve: ………………… 10. Utolsó felújítás éve Év 10.1. 10.2.

Teljes: Részleges:

Tegyen ide X-et, ha még nem volt teljes felújítás! Tegyen ide X-et, ha még nem volt részleges felújítás!

11. Az adott címen működik másik köznevelési intézmény?  igen  nem 12. Az adott címen tartósan működik másik, nem köznevelési intézmény:  igen  nem 13. A feladatellátási hely státusza:  működik  szünetel (Ezt a lehetőséget választva meg kell adni az alábbi adatokat:) Szünetelés idejének kezdete: …………….. év ……………… hó  megszűnt (Ezt a lehetőséget választva meg kell adni az alábbi adatokat:) Megszűnés ideje: ……………….év …………………… hó 14. Az épületbe felvehető legmagasabb gyermek-, tanulólétszám: …………………. fő 14.1. óvodás …………………. fő, 14.2. kollégista:…………………. fő, 14.3. nappalis tanuló: …………………. fő. 15. Óvodai csoportszobák száma: ……………. db 16. Iskolai oktatásra alkalmas termek száma 16.1. Tanterem:

db

16.2. Szakterem:

db 86


Összesen:



db

17. Kollégiumi termek száma 17.1. Hálóterem:

db

17.2. Tanterem:

db

Összesen:


db

18. Az adott címen működik: (több is jelölhető) 18.1 Tornaterem 18.2 Uszoda 18.3 Főzőkonyha 18.4 Iskolai könyvtár 18.5 Természetlabor 18.6 Tanműhely 18.7 Sportpálya 19. Az adott címen ellátott feladatok: (több is jelölhető) 19.1 Nem köznevelési alapfeladat 19.2 Legfeljebb egy köznevelési alapfeladat 19.3 Legalább kettő, vagy több köznevelési alapfeladat

87



9. Jogszabályi melléklet Kt. 52. §-a és a 53. §-a.

52. § (3) A tanuló kötelező tanórai foglalkozása – a (4) és (6) bekezdés kivételével – nem lehet több a) az első–harmadik évfolyamon napi négy tanítási óránál; b) a negyedik–hatodik évfolyamon napi négy vagy öt (heti átlagban négy és fél) tanítási óránál; c) a hetedik–nyolcadik évfolyamon napi öt tanítási óránál; d) a kilencedik–tizedik évfolyamon napi öt vagy hat (heti átlagban öt és fél) tanítási óránál; e) középiskolában – az f)–g) pontban meghatározott kivétellel – a tizenegyedik évfolyamtól napi hat tanítási óránál; f) a szakképzésben az iskolai és iskolán kívüli gyakorlati képzés a szakképzési törvényben meghatározott időnél; g) szakképzési évfolyamon, a szakmai elméleti tanítási órák száma napi hét tanítási óránál, egy tanítási napon a szakmai elméleti és szakmai gyakorlati tanítási órák száma napi nyolc tanítási óránál; ha a szakiskola vagy a szakközépiskola művészeti szakmai vizsgára készít fel, párhuzamos oktatás esetén heti átlagban napi nyolc tanítási óránál. Ha a szakiskola vagy a szakközépiskola párhuzamos oktatás keretében készít fel a művészeti szakmai vizsgára, a tanítási év átlagában az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz követelményeinek átadására fordított tanítási órák száma nem lehet kevesebb – a (3) bekezdés b)–e) pontjában – az évfolyamra meghatározott tanórai foglalkozás ötven százalékánál. (4) A nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelésben, oktatásban a (3) bekezdésben meghatározott kötelező tanórai foglalkozások időtartama tíz százalékkal megemelkedik. (5) A tanuló kötelező tanórai foglalkozása az e törvény 27. §-ának (4) bekezdése szerinti szakképzésben és a 27. §-ának (8) bekezdése szerinti felzárkóztató oktatás esetén napi hét tanítási óránál nem lehet több. Az e törvény 27. §-ának (4) bekezdése szerinti szakképzésben a tanuló kötelező tanórai foglalkozása az iskolai és az iskolán kívüli gyakorlati képzésben nem lehet több a szakképzési törvényben meghatározott időnél. (6) A gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben a sajátos nevelési igényű tanulók részére a (3) bekezdésben meghatározott tanórai foglalkozásokon túl kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozásokat kell szervezni. A tanuló annyi egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozáson vesz részt, amennyi a sajátos nevelési igényéből eredő hátránya csökkentéséhez szükséges. A kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások megszervezésének heti időkerete a (3) bekezdésben az évfolyamra meghatározott heti tanítási óra a) tizenöt százaléka értelmi fogyatékos tanuló, b) tizenöt százaléka – az autista kivételével – többi fel nem sorolt fogyatékos tanuló, c) harmincöt százaléka a gyengénlátó tanuló, d) negyven százaléka a mozgásfogyatékos, a vak, a nagyothalló, a beszédfogyatékos tanuló, e) ötven százaléka a siket és az autista tanuló esetén. A heti időkeretet abban az esetben, ha a tanulót külön osztályban tanítják, osztályonként kell megállapítani. Ha a tanulót a többi, nem fogyatékos tanulóval közösen – egy osztályban tanítják –, a heti órakeretet nyolc fős csoportokra kell meghatározni oly 88



módon, hogy az azonos ellátásra jogosult tanulók számát elosztják nyolccal. A csoportra jutó időkeret akkor is felhasználható, ha az osztás alapján a csoportban nincs nyolc tanuló. Ennél a számításnál a tanulói létszámot a tényleges létszám alapján kell számításba venni. Ha az iskolában az osztályt több különböző évfolyamra járó tanulóból szervezik meg (a továbbiakban: összevont osztály), és az egyes évfolyamokra a (3) bekezdés eltérő mértékű heti kötelező tanórai foglalkozást állapít meg, a habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozás heti időkeretét a magasabb évfolyamra megállapított heti kötelező tanórai foglalkozás mértéke alapján kell meghatározni. A heti időkeret az egyes évfolyamok, osztályok, tanítási év közben a tanítási hetek között átcsoportosítható. A középsúlyos értelmi fogyatékos tanuló részére az iskola a nevelési-oktatási feladatokat egészségügyi és pedagógiai habilitációs, rehabilitációs célú tanórai foglalkozás keretében szervezi meg a (3) bekezdésben és e bekezdés a) pontjában meghatározott időkeretben [a továbbiakban a (3)–(6) bekezdés alatti foglalkozások: kötelező tanórai foglalkozások]. (7) Az iskola a tanulók érdeklődése, igénye szerint nem kötelező (választható) tanórai foglalkozásokat szervez, felzárkóztatás, fejlesztés, tehetséggondozás, konzultáció, speciális, illetve kiegészítő ismeretek átadása céljából (a továbbiakban: nem kötelező tanórai foglalkozás). Ha az igazgató a fenntartó egyetértésével nagyobb időkeretet nem állapít meg, a nem kötelező tanórai foglalkozások heti időkerete – osztályonként – a (3)–(5) bekezdésben az évfolyamra meghatározott heti kötelező tanórai foglalkozások a) az első-negyedik évfolyamon tíz, b) az ötödik-hatodik évfolyamon huszonöt, c) a hetedik-nyolcadik évfolyamon harminc, d) a kilencedik-tizedik évfolyamon negyvenöt, e) a tizenegyedik-tizenharmadik évfolyamon hatvan, f) a szakképzési évfolyamon öt százaléka. Ha az összevont osztályban az egyes évfolyamokra a (3) bekezdés eltérő mértékű heti kötelező tanórai foglalkozást állapít meg, a nem kötelező tanórai foglalkozás heti időkeretét a magasabb évfolyamra megállapított heti kötelező tanórai foglalkozás mértéke alapján kell meghatározni. A heti időkeret az egyes évfolyamok, osztályok, tanítási év közben a tanítási hetek között átcsoportosítható. Az iskola a nem kötelező tanórai foglalkozások megtartásához rendelkezésre álló időkeretet a tanórán kívüli foglalkozások megtartásához és – beleértve a szakmai előkészítő és szakmai alapozó oktatást is – osztálybontáshoz is igénybe veheti. Az e bekezdésben meghatározott időkeretből az iskolában igénybe vehető osztályonként heti egy óra az osztály közösségi programjának és a tanulókkal való egyéni törődés feladatainak megoldásához. (8) A gyógytestnevelés megszervezéséhez tizenhat fős csoportonként – az iskola órakeretén felül – heti három óra áll rendelkezésre. (9) Az iskola a kötelező tanórai foglalkozások keretében köteles gondoskodni a könnyített testnevelés szervezéséről. Az iskola köteles megteremteni a tanulók mindennapi testedzéséhez szükséges feltételeket, valamint köteles biztosítani – ha az iskolában legalább négy évfolyam és annak keretén belül évfolyamonként legalább egy-egy osztály működik – az iskolai sportkör működését. A mindennapi testedzéshez szükséges időkeretet a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások megtartásához rendelkezésre álló időkeret terhére kell megteremteni. Az iskola a nem kötelező tanórai foglalkozások megszervezéséhez rendelkezésre álló időkeret terhére szervezi meg az iskolai sportkör foglalkozásait. A mindennapi testedzés megszervezésébe az iskolai sportkör foglalkozásait be kell számítani. Az iskolai sportkör feladatait – az iskolával kötött megállapodás alapján – az iskolában működő diáksport egyesület is elláthatja. Az iskolai sportköri foglalkozások megszervezéséhez – sportágak és tevékenységi formák szerint létrehozott iskolai 89



csoportonként – (a továbbiakban: sportcsoport) hetente legalább kétszer negyvenöt percet biztosítani kell, a nem kötelező tanórai foglalkozások megszervezésére rendelkezésre álló, a (7) bekezdés alapján számított időkeretből. Az iskolai sportkör kezdeményezésére a (7) bekezdés alapján az egész iskolára számított nem kötelező tanórai foglalkozásokra rendelkezésre álló időkeret legalább húsz százalékát (a továbbiakban: minimális időkeret) az iskolai sportkör foglalkozásainak a megszervezéséhez kell biztosítani, ha az iskolában a sportcsoportok száma eléri az egész iskolára számított nem kötelező tanórai foglalkozások számának a tíz százalékát. A minimális időkeret arányosan csökkenthető, ha a sportcsoportok száma kevesebb a nem kötelező tanórai foglalkozásokra rendelkezésre álló időkeret tíz százalékánál. A sportköri foglalkozásokat testnevelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező tanár vezeti. (10) Az általános iskola első-negyedik évfolyamán biztosítani kell a mindennapos testmozgást. A mindennapos testmozgás a helyi tantervben meghatározott legalább heti három testnevelési óra és a játékos testmozgás keretében valósul meg. Az általános iskola elsőnegyedik évfolyamain minden olyan tanítási napon, az iskolaotthonos nevelés és oktatás esetén minden olyan délelőtti tanítási időszakban, amelyben nincs testnevelési óra, meg kell szervezni a – tanuló életkorához és fejlettségéhez igazodó – játékos, egészségfejlesztő testmozgást. A játékos, egészségfejlesztő testmozgás ideje naponként legalább harminc perc, amelyet több, legalább tizenöt perces foglalkozás keretében is meg lehet tartani. A játékos, egészségfejlesztő testmozgást a tanítási órák részeként és szükség szerint legfeljebb egy óraközi szünet ideje legfeljebb ötven százalékának felhasználásával lehet megszervezni. (11) Egyéni – egy–három tanuló részére szervezett – foglalkozás tartható a) az alapfokú művészetoktatás zeneművészeti ágában – az előképző kivételével – a tanórai foglalkozások megszervezésére rendelkezésre álló órakeret terhére heti három órában, ha a tanuló részére a tanítási év átlagában – jogszabályban meghatározott időtartamban – legalább heti négy foglalkozás biztosított, heti másfél órában, ha ennél kevesebb foglalkozás biztosított; az egyéni foglalkozást az alapfokú művészetoktatás zeneművészeti ágában a hangszeres és énekes főtárgyi óra esetén egy-egy tanuló részére kell biztosítani, b) a szakközépiskolában és szakiskolában a kötelező és a nem kötelező tanítási óra megszervezésére rendelkezésre álló órakeret terhére tanulónként heti öt órában, ha az iskola zeneművészeti vagy artista szakmai vizsgára készít fel, c) az általános iskolában, a középiskolában és szakiskola kilencedik–tizedik évfolyamán – ha az igazgató a fenntartó egyetértésével az egyéni foglalkozások megtartásához nagyobb időkeretet nem állapít meg osztályonként és hetente – a kötelező és a nem kötelező tanórai foglalkozás megszervezésére rendelkezésre álló órakereten felül, a (3) bekezdésben meghatározott heti kötelező tanórai foglalkozások tizenkettő százalékában a tehetség kibontakoztatása, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása, illetőleg az első–negyedik évfolyamra járó tanulók eredményes felkészítése céljából, d) az a)–c) pontban meghatározottakon túl az iskola határozza meg, hogy a kötelező és a nem kötelező tanórai foglalkozások megszervezésére rendelkezésre álló időkeret hány százalékát használja fel egyéni foglalkozás megszervezésére. (12) Az egyéni foglalkozásra rendelkezésre álló órakeretet annyi órával kell csökkenteni, ahány egyéni foglalkozást szerveztek. Az időkeret az iskolán belül az egyes évfolyamok és tanítási hetek, a kötelező és nem kötelező, valamint a tanórán kívüli foglalkozások között szabadon átcsoportosítható. (13) Az e törvény 120. §-ának (1) bekezdése alapján, vagy súlyos betegsége miatt magántanulóként tanulmányokat folytatók egyéni foglalkozás keretében történő felkészítésére az iskolának tanulónként a kötelező és a nem kötelező tanórai foglalkozás megszervezésére 90



rendelkezésre álló órakereten felül – átlag – heti tíz óra áll a rendelkezésre. Az időkeret az egyes hetek és tanulók között átcsoportosítható. (14) Az iskola határozza meg, hogy a kötelező és a nem kötelező tanórai foglalkozások megszervezésére rendelkezésére álló időkeret hány százalékát használja fel osztálybontás alkalmazásával, s milyen tanórai foglalkozás megtartásához. A rendelkezésre álló időkeretet a kialakított tanulócsoportok részére tartott órák számának megfelelően csökkenteni kell. (15) Az iskolában a tanítási év ötnapos tanítási hetekből áll. A szombat és a vasárnap tanítás nélküli pihenőnap. Tanítás nélküli pihenőnap jár a tanulónak a munkaszüneti napokon is. A tanítási időbeosztás a munkaszüneti napok miatti munkaidő-beosztásnak megfelelően változik, a tanítási év utolsó napját követően pedig legalább harminc összefüggő napból álló nyári szünetet kell biztosítani. (16) Az iskolaszék és az iskolai diákönkormányzat kezdeményezésére, a fenntartó egyetértésével a tanítási hetek – a szombat igénybevételével – hat tanítási nappal is megszervezhetők abban az esetben, ha a tanulók részére legalább negyvenkettő óra megszakítás nélküli heti pihenőidő és az elmaradt heti pihenőnapok igénybevétele – egy vagy több összefüggő tanítási szünetként – a tanítási félév során biztosítható. A fenntartó egyetértésével az iskola igazgatója – az elmaradt heti pihenőnapok igénybevételének biztosítása nélkül is – elrendelheti a hat tanítási napból álló tanítási hét megszervezését, illetve a (3) bekezdésben meghatározott időkeretet meghaladó tanítás megszervezését, ha a rendkívüli tanítási szünet miatt az előírt követelmények átadását, elsajátítását nem lehet megoldani. A tanulónak – a tanév rendjében meghatározottak szerint – a tanítási évben legalább három alkalommal, két esetben legkevesebb hat, egy esetben legkevesebb négy összefüggő napból álló tanítási szünetet kell biztosítani. (17) Az e §-ban foglaltakat a (2) és (11) bekezdés kivételével az alapfokú művészetoktatási intézmények tekintetében nem kell alkalmazni. Az alapfokú művészetoktatási intézményekben a tanítási időbeosztást – a tanév rendjére, a tanítás nélküli pihenőnapra és a tanítási szünetre vonatkozó rendelkezések figyelembevételével – az iskola állapítja meg. (18) Szakképzésben a szakmai gyakorlat megszervezésére a szakképzésre vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni. 53. § (1) Az iskola — a tanórai foglalkozások mellett — a tanulók érdeklődése, igényei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. (2) Tanórán kívüli foglalkozás a) a napközis és tanulószobai foglalkozás; b) a szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport [a továbbiakban a b) pont alattiak együtt: diákkör]; c) az iskolai sportkör; d) a tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, házi bajnokságok, iskolák közötti versenyek, bajnokságok, diáknap; e) az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás, így különösen a tanulmányi kirándulás, környezeti nevelés, a kulturális, illetőleg sportrendezvény. (3) Az iskola köteles – a szülő igénye alapján – a felügyeletre szoruló tanuló részére a tizedik évfolyam befejezéséig, gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő iskolában valamennyi évfolyamon napközis, illetve tanulószobai foglalkozást szervezni. (4) A napközis, illetve a tanulószobai foglalkozásokat olyan módon kell megszervezni, hogy a szülők igényei szerint eleget tudjon tenni az iskolai felkészítéssel és a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatoknak. A napközis, illetve a tanulószobai foglalkozások megszervezéséhez az első négy évfolyamon napi négy és fél óra, az ötödik-nyolcadik 91



évfolyamon és a gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő iskola valamennyi többi évfolyamán napi három óra, a kilencedik-tizedik évfolyamon napi két óra áll rendelkezésre, mely időkeretet indokolt esetben meg kell növelni a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokhoz szükséges idővel. A heti időkeretet a kialakított napközis, illetve tanulószobai csoportokra kell meghatározni. A heti időkeret az egyes évfolyamok, csoportok, tanítási év közben a tanítási hetek között átcsoportosítható. A napközis, illetve a tanulószobai foglalkozás – egy iskolában – több iskola tanulói részére is megszervezhető. A napközis, illetve a tanulószobai foglalkozás feladatait a kollégiumi foglalkozás keretei között is meg lehet oldani. (5) Az alapfokú művészetoktatási intézményekben az (1)–(4) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók. Az alapfokú művészetoktatási intézményben az adott művészeti ág céljának megfelelő művészeti csoport, énekkar működhet, illetve tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, rendezvény, művészeti tanulmányi kirándulás szervezhető. (6) Az iskolában működő iskolai könyvtárnak lehetővé kell tennie, hogy szolgáltatásait a tanulók és a pedagógusok minden tanítási napon igénybe tudják venni. (7) A kollégium a kollégiumba felvett és az externátusi elhelyezésben részesülő tanulók részére felzárkóztató, tehetségkibontakoztató, speciális ismereteket adó felkészítő foglalkozásokat, továbbá a szabadidő eltöltését szolgáló a (2) bekezdés b) és d) pontjában felsorolt foglalkozásokat és a tanulóval való egyéni törődést biztosító foglalkozásokat szervez. A kollégiumi felkészítő foglalkozások szervezéséhez rendelkezésre álló időkeret nem lehet kevesebb – kollégiumi csoportonként – heti tizennégy óránál, a többi kollégiumi foglalkozásra rendelkezésre álló időkeret pedig – kollégiumi csoportonként – heti tíz óránál. A heti időkeret a kollégiumi feladatok, az egyes tanulócsoportok, tanítási év közben a tanítási hetek között átcsoportosítható. A kollégiumi foglalkozásokat csoportos és egyéni foglalkozás keretében lehet megszervezni. Az egyéni foglalkozások szervezésénél az e törvény 52. §-a (11) bekezdésének b) pontjában és (12) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell. (8) A kollégiumban biztosítani kell a pedagógiai felügyeletet azoknak a tanulóknak, akik nem tartózkodnak az iskolában, illetve nem vesznek részt kollégiumi foglalkozáson. A kollégium munkarendjét úgy kell meghatározni, hogy a tanuló elhatározása szerint rendszeresen hazalátogathasson. A hazautazás tanítási évben – beleértve az évközi szünetek idejét is – nem lehet kötelező. (9) Az összefüggő, a napi három órát meghaladó napközis, tanulószobai és a kollégiumi foglalkozások között, iskolaotthonos nevelés és oktatás esetén minden olyan délutáni tanítási időszakban, amelyben nincs testnevelési óra biztosítani kell a tanuló életkorához és fejlettségéhez igazodó játékos, egészségfejlesztő testmozgást. A játékos testmozgást, ha az időjárási viszonyok megengedik, szabadban kell megszervezni. A játékos testmozgás ideje legalább napi negyvenöt perc. Kt. 114. §-tól a 118. §-ig

Az ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások 114. § (1) A helyi önkormányzatok és az állami szervek által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben, továbbá a helyi önkormányzati feladatellátás keretében ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások: a) az óvodában

92



— az óvodai foglalkozások [24. § (1) bekezdés] szükség esetén logopédiai, dyslexiamegelőző foglalkozás, sajátos nevelési igényű gyermeknek napi két óra felzárkóztató foglalkozás, — a gyermekek rendszeres egészségügyi felügyelete, — az óvoda létesítményeinek, eszközeinek használata az ingyenes szolgáltatások igénybevételéhez; b) az általános iskolában, illetve az általános műveltséget megalapozó évfolyamokon minden esetben, továbbá – a 115–116. §-ban meghatározott kivétellel – a szakiskolában és a középiskolában – a tanórai foglalkozások [52. § (3)–(11) bekezdés]; – a nappali oktatás munkarendje szerinti oktatásban az első szakképesítésre való felkészülés, valamint ennek keretében és – a 27. § (8) és (10) bekezdésében meghatározott esetben – a felzárkóztató oktatásban, illetve a munkába álláshoz, életkezdéshez szükséges ismeretek átadásakor a gyakorlati képzéshez biztosított munkaruha, egyéni védőfelszerelés (védőruha) és tisztálkodási eszköz; – az első–tizedik évfolyamon az évfolyamismétlés, a tizenegy–tizenharmadik évfolyamon és a szakképzési évfolyamon első alkalommal évfolyamismétlés, továbbá második és további alkalommal az évfolyamismétlés abban az esetben, ha arra nem azért van szükség, mert a tanuló a tanulmányi követelményeket nem teljesítette; – az 52. § (7) bekezdésében meghatározott időkeret terhére szervezett tanórán kívüli foglalkozás, beleértve a tanulmányi és szakmai versenyeket, diáknapokat, az énekkart, kórust, a pedagógiai programban szereplő más művészeti tevékenységet, az iskolai sportkört, a mindennapos testedzést, a házibajnokságot, az iskolák közötti versenyt, bajnokságokat is; – a tanítás kezdete előtti, az étkezés ideje alatti felügyelet, továbbá a tizedik évfolyam végéig a napközis és tanulószobai foglalkozás; – a felvételi vizsga, az osztályozó vizsga, a modulzáró vizsga, a szintvizsga, a különbözeti vizsga, a javítóvizsga, a szakmai alkalmassági vizsga, pályaalkalmassági vizsgálat; – a tanulói jogviszony fennállása alatt megkezdett vizsga esetén a pótlóvizsga és első alkalommal a javítóvizsga; a tanulói jogviszony fennállása alatt – az érettségi vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint – az érettségi vizsga, az első szakmai vizsga; – az iskolai létesítményeknek (könyvtár, laboratórium, számítástechnikai központ, sport- és szabadidő létesítmények), eszközeinek használata az ingyenes szolgáltatások igénybevételéhez; c) kollégiumban a b) pontban meghatározott oktatásban való részvétel esetén – a kollégiumi foglalkozások [53. § (7) bekezdés]; – a lakhatási feltételek – jogszabályban meghatározott szakmai normatíváinak megfelelő – biztosítása; – a folyamatos pedagógiai és a rendszeres egészségügyi felügyelet; – a kollégium létesítményeinek, eszközeinek (könyvtár, laboratórium, számítástechnikai központ, sport- és szabadidős létesítmények stb.) használata az ingyenes szolgáltatások, a lakhatás igénybevételekor; – sajátos nevelési igényű tanuló esetén az állapotának megfelelő teljes ellátás. (2) Minden esetben ingyenes a halmozottan hátrányos helyzetű tanuló, a testi, érzékszervi, középsúlyos értelmi fogyatékos és az autista tanuló részére az oktatásban való részvétel és a kollégiumi ellátás, beleértve az első alapfokú művészetoktatásban való részvételt is. Az enyhe értelmi fogyatékos tanuló részére ingyenes egy alapfokú művészetoktatásban való részvétel és a második szakképesítés megszerzése. (3) Ingyenes a fejlesztő felkészítés [30. § (6) bekezdés], a pedagógiai szakszolgálatok (34. §) igénybevétele. 93



(4) Az ingyenes szolgáltatások körében a nevelési program, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó, a mindenki számára előírt tananyag megismerését, feldolgozását, a mindennapi testedzést szolgáló, intézményen kívüli kulturális, művészeti, sport- vagy más foglalkozást, kirándulást, erdei iskolát a nevelési-oktatási intézmény költségvetésének terhére lehet megszervezni. Az iskolaszék – annak hiányában az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat – meghatározhatja azt a legmagasabb összeget, amelyet a nevelési-oktatási intézmény által szervezett, nem ingyenes szolgáltatások körébe tartozó program megvalósításánál nem lehet túllépni. A térítésidíj-fizetési kötelezettség 115. § (1) A helyi önkormányzatok és az állami szervek által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben, továbbá a helyi önkormányzati feladatellátás keretében térítési díj ellenében igénybe vehető szolgáltatások: a) a nappali oktatás munkarendje szerinti oktatásban a második szakképesítésre való felkészüléskor a 114. § (1) bekezdés b)–c) pontjában meghatározottak, b) a 114. §-ban fel nem sorolt, tanórán kívüli foglalkozások, az iskolai oktatás tizenegyedik évfolyamától és az iskolai szakképzési évfolyamon a napközis foglalkozás és a tanulószoba; c) az alapfokú művészetoktatási intézményben – heti hat tanórai foglalkozás a főtárgy gyakorlatának és elméletének elsajátításához, valamint tanévenkénti egy meghallgatás (vizsga, művészeti alapvizsga, művészeti záróvizsga) és egy művészi előadás, továbbá egy alkalommal – tanulmányi eredmények nem teljesítése miatt – az évfolyam megismétlése egy művészeti képzésben való részvétel esetén, – továbbá e szolgáltatások körében az iskola létesítményeinek, felszereléseinek igénybevétele, használata; d) a – nappali oktatás munkarendje szerint szervezett oktatás kivételével – felnőttoktatásban a tizenegyedik évfolyamtól a gimnáziumban és a szakközépiskolában, valamint a szakközépiskolában vagy szakiskolában első szakképesítés megszerzésekor a szakképzési évfolyamon a 114. § (1) bekezdésének b)–c) pontjában felsoroltak, e) gimnáziumban, szakközépiskolában a tizenegyedik évfolyamtól kezdődően, továbbá szakközépiskolában, szakiskolában a szakképzési évfolyamon tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam második alkalommal történő megismétlésekor a 114. § (1) bekezdés b)—c) pontjában meghatározottak; f) (2) Az (1) bekezdés e) pontjában foglaltakat a felnőttoktatásban részt vevők tekintetében is alkalmazni kell. (3) A gyermek, tanuló a nevelési-oktatási intézményben igénybe vett étkezésért jogszabályban meghatározottak szerint térítési díjat fizet. A tandíjfizetési kötelezettség 116. § (1) A helyi önkormányzatok és az állami szervek által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben, továbbá a helyi önkormányzati feladatellátás keretében tandíjért igénybe vehető szolgáltatások: a) alapfokú művészetoktatásban a 115. §-ban meghatározottakat meghaladó tanórai foglalkozás, továbbá minden tanórai foglalkozás annak, aki nem tanköteles, feltéve, hogy nem áll tanulói jogviszonyban a nappali oktatás munkarendje szerinti oktatásban, továbbá annak, aki betöltötte a huszonkettedik életévét; 94



b) a 114–115. §-ban meghatározott kivétellel szakképesítés megszerzésekor a 114. § (1) bekezdésének b)–c) pontjában felsoroltak; c) az óvodában, az iskolában, a kollégiumban a nevelési, illetőleg a pedagógiai programhoz, a helyi tantervhez (alaptevékenységhez) nem kapcsolódó nevelés és oktatás, valamint az ezzel összefüggő más szolgáltatás; d) gimnáziumban, szakközépiskolában a tizenegyedik évfolyamtól kezdődően, továbbá a szakközépiskolában vagy a szakiskolában a szakképzési évfolyamon tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam harmadik és további alkalommal történő megismétlésekor a 114. § (1) bekezdés b)—c) pontjában meghatározottak; e) a tanulói jogviszony megszűnése után megkezdett érettségi vizsga és szakmai vizsga – beleértve a javító- és pótlóvizsgát is –, továbbá a tanulói jogviszony fennállása alatt megkezdett, de be nem fejezett vizsga esetén a második vagy további javítóvizsga. (2) Az (1) bekezdés d)—e) pontjában foglaltakat a felnőttoktatásban részt vevők tekintetében is alkalmazni kell. A térítési díj és a tandíj mértéke 117. § (1) A térítési díj tanévenként, a szakmai feladatra – a tanévkezdéskor számított – folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának a) tizenöt–huszonöt százaléka a 115. § (1) bekezdésének a)–b) pontjában meghatározott esetben; b) öt–húsz százaléka a 115. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben, tizennyolc éven aluli tanulóknál; c) tizenöt–negyven százaléka a 115. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben, tizennyolc éven felüli, de huszonkettő éven aluli tanulóknál; d) húsz–negyven százaléka a 115. § (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott esetben; e) huszonöt–ötven százaléka a 115. § (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott esetben. (2) A térítési díjat – a fenntartó által meghatározottak szerint – a tanulmányi eredménytől függően csökkenteni kell, azonban egy tanítási évben a térítési díj összege nem lehet kevesebb annál az összegnél, mint amely az (1) bekezdésben az egyes szolgáltatások térítési díjához meghatározott alsó százalékhatár alkalmazásával megállapítható. Alapfokú művészetoktatásban az e bekezdésben foglaltakat – beleértve a tanulmányi eredmények alapján történő díjcsökkentést is – azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a térítési díj egy tanítási évben nem lehet kevesebb, mint az adott feladathoz biztosított normatív hozzájárulások egy tanulóra számított összegének zeneművészeti ág esetén tíz, más művészeti ág esetén húsz százaléka. E rendelkezések a hátrányos helyzetű tanulók tekintetében nem alkalmazhatók, tőlük térítési díj nem szedhető. (3) A tandíj tanévenként nem haladhatja meg a szakmai feladatra – a tanévkezdéskor számított – folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadát. A tandíjat — a vállalkozás alapján folyó nevelés, oktatás kivételével — a tanulmányi eredménytől függően csökkenteni kell. (4) A fenntartó határozza meg azokat a szabályokat — a vállalkozás alapján folyó nevelés, oktatás, illetve az ezzel összefüggő más szolgáltatás kivételével —, amelyek alapján az óvoda vezetője, az iskola igazgatója, a kollégium vezetője dönt a 114. §-ban meghatározottakon kívüli további ingyenes ellátásról, a térítési díj és a tandíj összegéről, a tanulmányi eredmények alapján járó és a szociális helyzet alapján adható kedvezményekről és a befizetés módjáról. (5) Az alapító okirat szerint vállalkozás alapján folyó nevelés és oktatás, illetve az ezzel összefüggő szolgáltatás igénybevételével kapcsolatos tandíjról, a kedvezményekről, és a befizetés módjáról az óvoda vezetője, az iskola igazgatója, illetve a kollégium vezetője dönt. 95



A finanszírozás egyéb kérdései 118. § (3) A központi költségvetés az állami szervek és a helyi önkormányzatok, valamint a nem állami, nem helyi önkormányzati intézményfenntartók részére az általuk fenntartott nevelési-oktatási intézmények működéséhez – a gyermek-, tanulói létszámot, valamint az ellátott feladatokat figyelembe véve – normatív költségvetési hozzájárulást biztosít. (4) A nem állami, nem helyi önkormányzati intézményfenntartó részére megállapított normatív költségvetési hozzájárulások összege nem lehet kevesebb, mint a helyi önkormányzat részére ugyanazon jogcímen megállapított normatív hozzájárulás. A nem állami, nem helyi önkormányzati intézményfenntartó a normatív költségvetési hozzájárulásra – jogszabályban meghatározottak szerint benyújtott – igénylés alapján válik jogosulttá. Az igénylést az ellátott és – jogszabályban meghatározott nyilvántartások szerint – igazolt feladatok után lehet benyújtani. Az igénylés benyújtásának elmulasztása jogvesztő. Ha a nem állami, nem helyi önkormányzati fenntartású közoktatási intézmény feladatainak az ellátásához az intézményfenntartó normatív hozzájárulást és támogatást vesz igénybe, az adott költségvetési évet követő év május 31-éig köteles a szolgáltatásait igénybe vevő részére közölni a támogatás egy főre jutó összegét. Köteles továbbá – a közoktatás információs rendszerben – nyilvánosságra hozni, hogy az adott intézmény feladatainak ellátásához igénybe vett normatív hozzájárulás és egyéb állami támogatás a teljes intézményi költségvetés hány százalékát fedezi, valamint köteles közérdekből statisztikai céllal adatot közölni. Kt. 121. § (1) bekezdés 30. óraadó tanár: az a pedagógus, akit polgári jogviszony keretében a munkakörre előírt kötelező óra kevesebb, mint negyven százalékára alkalmaztak.

A Kt. alapján a pedagógus és szakvizsgázott pedagógus-munkakörök és kötelező óraszámok óvodapedagógus (32) óvodapedagógus gyakorló óvodában (24) óvodapedagógus, fogyatékos gyermekek óvodájában (21) óvodapedagógus, fogyatékos gyermekek gyakorló óvodájában (15) nem szaktanítást végző tanító általános iskolában (22) nem szaktanítást végző tanító gyakorló általános iskolában (14) szaktanítást végző tanító, tanár általános iskolában (22) szaktanítást végző tanító, tanár gyakorló általános iskolában (14) nem szaktanítást végző osztálytanító általános iskola egésznapos (iskolaotthonos) osztályában (22) nem szaktanítást végző osztálytanító gyakorló általános iskola egésznapos (iskolaotthonos) osztályában (14) nem szaktanítást végző osztálytanító fogyatékos tanulók általános iskolája egésznapos (iskolaotthonos) osztályában (20) tanár, gyógypedagógus (terapeuta) fogyatékos tanulók általános iskolájában (21) tanár, gyógypedagógus (terapeuta) fogyatékos tanulók gyakorló általános iskolájában (15) tanár középiskolában, szakiskolában (22) tanár alapfokú művészetoktatási intézményben (22) 96



tanár gyakorló középiskolában, szakiskolában, alapfokú művészetoktatási intézményben (12) tanár, gyógypedagógus (terapeuta) fogyatékos tanulók középiskolájában, szakiskolájában (21) napközis foglalkozást, tanulószobai foglalkozást tartó tanító, tanár általános iskolában, középiskolában, szakiskolában (23) napközis foglalkozást, tanulószobai foglalkozást tartó tanító, tanár gyakorló általános iskolában, középiskolában, szakiskolában (20) napközis foglalkozást, tanulószobai foglalkozást tartó tanító, tanár, gyógypedagógus (terapeuta) fogyatékos tanulók általános iskolájában, középiskolájában, szakiskolájában (22) szakközépiskolai és szakiskolai gyakorlati oktató, szakoktató, fogyatékos tanulók iskolájában műhelyoktató (25) kollégiumi nevelő (24) kollégiumi nevelő gyakorló kollégiumban (22) kollégiumi nevelő fogyatékos tanulók kollégiumában (22) fejlesztő pedagógus iskolában (24) fejlesztő pedagógus gyakorló és fogyatékos tanulók iskolájában (22) pszichológus, szociálpedagógus nevelési-oktatási intézményben (26) pszichológus, szociálpedagógus gyakorló nevelési-oktatási intézményben (20) konduktor, logopédus nevelési-oktatási intézményben (21) konduktor, logopédus gyakorló nevelési-oktatási intézményben (12) könyvtárostanár (tanító) nevelési-oktatási intézményben (22) könyvtárostanár (tanító) a gyakorló nevelési-oktatási intézményben (14) könyvtárostanár (tanító) fogyatékos tanulók gyakorló nevelési-oktatási intézményében (21) pszichológus, szociálpedagógus, konduktor, logopédus, pedagógus, gyógypedagógus, gyógytestnevelő a pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézményben. (21) A nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak Óvodában 1. szakorvos kizárólag fogyatékosokat nevelő óvodában a fogyatékosság típusának megfelelően 0,5* 2. gyermek- és ifjúsági felügyelő vagy gyógypedagógiai asszisztens fogyatékos gyermekeket nevelő óvodai csoportban 1* 3. dajka vagy helyette gondozónő és takarító együtt – a konduktív pedagógiai intézmény óvodájának kivételével – csoportonként 1* Iskolában és kollégiumban 1. pedagógiai felügyelő kollégiumban nemenként és épületenként 100 tanulóra számítva, de legalább 1* 2. gyermek- és ifjúságvédelmi felelős – általános iskolában, – középiskolában, – szakiskolában 1 3. szakorvos kizárólag fogyatékosokat nevelő iskolában, kollégiumban, a fogyatékosság típusának megfelelően 1* 97



4. gyermek- és ifjúsági felügyelő vagy gyógypedagógiai asszisztens – általános iskolai kollégiumban 1 – fogyatékosokat nevelő iskolában tizenöt tanulónként 1* – gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményként működő általános iskolai kollégiumban tizenöt tanulónként 1 – a siket, a vak, a középsúlyos értelmi fogyatékos, az önálló helyváltoztatásra képtelen testi fogyatékos, az autista és a halmozottan fogyatékos tanulókat nevelő és oktató iskolában és kollégiumban hattanulónként 1* 5. szabadidő-szervező – az iskolában, kollégiumban, ha a tanulók létszáma eléri a háromszázat 1 – ha az iskolában jogszabályban meghatározottak szerinti integrációs felkészítést szerveznek, és az abban részt vevő hátrányos helyzetű tanulók létszáma nem éri el a háromszázat, a fejlesztő pedagógus feladatainak ellátására is 1 6. műszaki vezető szakiskolában, ha az legalább százhúsz munkahelyes tanműhellyel rendelkezik, illetve, ha délelőtt-délután is üzemelő tanműhelye van 1* 7. ápoló kollégiumban ötszáz tanulóig 1 ötszáz tanuló felett 2 kizárólagosan fogyatékosokat fogadó diákotthonban, huszonnégy órára 5* 8. hangszerkarbantartó a zeneművészeti művészeti ágban szakmai vizsgára felkészítő szakközépiskolában és szakiskolában, továbbá alapfokú művészetoktatási intézményben négyszáz tanulóig 1 négyszáz tanuló felett 2 látássérültek iskoláiban tanulói létszámtól függetlenül további 0,5 9. úszómester tanuszodával rendelkező iskolában 1* A nevelési-oktatási intézményben a pedagógusok létszámának meghatározása 1. A pedagógusok*, gyógypedagógusok* létszámát – az óvodai csoportok, – a kötelező órák száma, – a kötelező óraszámba beszámítható tevékenység, – az óvoda nyitvatartási ideje alapján kell meghatározni oly módon, hogy a teljes nyitva tartás ideje alatt minden csoportban a gyermekekkel óvodapedagógus foglalkozzon, óvodapedagógusonként napi egyegy, csoportonként összesen napi két óra átfedési idővel; 1. Az iskolában a pedagógus-munkakörben* foglalkoztatottak létszámát – az iskolai osztálylétszám, – az osztálybontásra, egyéni foglalkozásra meghatározott időkeret, – a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások megszervezésére megállapított órakeret, – a napközis és tanulószobai foglalkozásokra megállapított órakeret, – a pedagógusok kötelező óraszáma alapján kell megállapítani.

98



A pedagógiai intézetben kötelezően foglalkoztatott alkalmazottak létszáma

A pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről szóló 10/1994. (V. 13.) MKM rendelet 2. §-a alapján pedagógiai szakértő és pedagógiai előadó munkakörben az foglalkoztatható, aki pedagógiai szakértő munkakör esetén egyetemi szintű tanári, pedagógiai előadó munkakör esetén főiskolai szintű óvodapedagógusi, tanítói, tanári végzettséggel és szakképzettséggel, továbbá – mindkét munkakörben – pedagógus-szakvizsgával rendelkezik. Alkalmazottak az alapfeladat ellátásához 1. Pedagógiai értékeléshez pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben 2 2. Szaktanácsadás szervezéséhez pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó, ügyintézőszakértő, ügyintéző műszaki dolgozó munkakörben 2 3. Pedagógiai tájékoztatással kapcsolatos feladatokhoz (ügyintéző-szakértő, pedagógiai szakértő, ügyintéző, pedagógiai előadó, műszaki dolgozó munkakörben) 4 4. Igazgatási, pedagógiai szolgáltatásokhoz pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó, ügyintéző-szakértő, ügyintéző, műszaki dolgozó munkakörben 1 5. Pedagógusok képzésének, továbbképzésének és önképzésének segítéséhez, szervezéséhez pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben 2 6. Tanulmányi és tehetséggondozó versenyek szervezéséhez, összehangolásához pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben 1 7. Tanuló tájékoztató tanácsadó szolgálathoz pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó, ügyintéző-szakértő, ügyintéző munkakörben 1 Alkalmazottak más feladatok ellátásához Gazdasági dolgozó önálló intézményben 3 tagintézményben 1 Ügyviteli alkalmazott önálló intézményben 2 tagintézményben 1 Műszaki dolgozó önálló intézményben 2 tagintézményben 1 Kisegítő 1 1. Az I. részben meghatározott létszám az egyes feladatok között átcsoportosítható. 2. A mellékletben foglaltaktól az intézmény javára el lehet térni. A pedagógiai szakszolgálatokról szóló 4/2010. (I. 19.) OKM rendelet

2. § (1) A pedagógiai szakszolgálat intézményében a gyermekekkel, tanulókkal való közvetlen foglalkozást – ha e rendelet másképp nem rendelkezik – szakvizsgázott pedagógusmunkakörben foglalkoztatottak végzik. (2) A pedagógus-munkakörök és a betöltésükhöz szükséges felsőfokú iskolai végzettségek és szakképzettségek a következők: a) gyógypedagógus munkakörhöz a fogyatékosság típusának megfelelő szakirányon szerzett gyógypedagógus szakképzettség, illetve gyógypedagógia vagy gyógypedagógus tanári szakképzettség, továbbá a fogyatékosság típusának megfelelő gyógypedagógusi végzettség, b) konduktori munkakörhöz konduktor, 99



c) pedagógus munkakörhöz a korosztálynak megfelelő óvodapedagógus vagy tanító, illetve tanár, d) fejlesztő pedagógus munkakörhöz az a)–c) pontban felsorolt bármelyik végzettség és szakképzettség és a szakirányú továbbképzésben szerzett, a beilleszkedési, tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek, tanulók szűrésére, csoportos és egyéni foglalkoztatására jogosító szakképzettség, e) pszichológus munkakörhöz pszichológus, f) gyógytestnevelő munkakörhöz gyógytestnevelő tanár végzettség és szakképzettség. (5) A szakorvosnak a fogyatékosság típusának megfelelő szakorvosi vagy csecsemő- és gyermekgyógyászat, illetve gyermekneurológia vagy gyermek- és ifjúsági pszichiátria szakorvos, a szociológusnak szociológus, a szociális munkásnak szociális munkás, a szociálpedagógusnak szociálpedagógus, a gyógytornásznak gyógytornász végzettséggel kell rendelkeznie. A pedagógiai szakszolgálat feladatait ellátó intézményekben foglalkoztatottak létszáma A kötelezően foglalkoztatottak létszáma csillaggal jelölt PEDAGÓGUSOK ÉS A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ MÁS ALKALMAZOTTAK Szakértői és rehabilitációs bizottság I. Pedagógusok 1 Gyógypedagógus (konduktor, terapeuta)*

3

A tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságoknál a három főből egy fő logopédusi szakképesítéssel 2 Pszichológus*

2

.

. 3

Pedagógus*

1

. Ha az egy héten elvégzett vizsgálatok száma egy hónap átlagában a huszonötöt meghaladja, minden megkezdett húsz vizsgálat után további* 1-1 I Nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak I. Szakorvos* 1 Az országos szakértői és rehabilitációs feladatokat ellátó szakértői és rehabilitációs bizottságoknál a fogyatékosság típusának megfelelő szakorvosi képesítéssel, a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságoknál gyermekgyógyászat szakorvos, gyermekneurológia szakorvos vagy gyermek- és ifjúságpszichiátria szakorvosi képesítéssel Gyógypedagógiai tanácsadó, korai fejlesztő és gondozó központ I. Pedagógusok 1 Gyógypedagógus*

1

. 2

Pszichológus*

1

. 100


3


Konduktor, terapeuta*

1

. Az 1–3. pontban meghatározott létszámon felül, ha az egy héten ellátott gyermekek száma a húsz főt meghaladja, minden megkezdett további húsz ellátott után, további* 1-1 I Nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak I. Szakorvos 1 Gyógytornász 1 Nevelési tanácsadó I. Pedagógusok 1 Pszichológus*

2

. 2

Gyógypedagógus*

2

3

Pedagógus* (fejlesztő pedagógus)

1

. . Az 1–2. pontban meghatározott létszámon felül, ha az egy héten ellátott gyermekek, tanulók létszáma egy hónap átlagában a húszat meghaladja, minden megkezdett harminc 1-1 gyermek, tanuló után további I Nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak I. 1 Gyermekszakorvos, gyermekneurológiai szakorvos vagy gyermek- és 1 . ifjúságpszichiátriai szakorvos* 2 Családsegítő 1 . Logopédiai intézet I. Pedagógusok 1 Logopédus – az intenzív logopédiai ellátásban részesülők arányától függően – 1 . tizenöt-harminc gyermekre, tanulóra* Ha az egy héten ellátott gyermekek, tanulók létszáma egy hónap átlagában a harmincat meghaladja, minden megkezdett tizenöt gyermek, tanuló után további* 1 I Nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak I. Szakorvos 0.5 Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadó I. Pedagógusok 1 Pedagógus*

1

. 2

Pszichológus*

1

3

Gyógypedagógus*

1

. . Az 1–3. pontban meghatározott létszámon felül, ha az egy héten ellátott gyermekek, tanulók létszáma egy hónap átlagában a harmincat meghaladja, minden megkezdett tizenöt 1-1 gyermek, tanuló után további* 101



Konduktív pedagógiai intézet I. Pedagógusok 1 Konduktor öt-tíz fogyatékos gyermekre, tanulóra*

1

. Ha az egy héten ellátott gyermekek, tanulók létszáma egy hónap átlagában a tízet meghaladja, minden megkezdett tíz gyermek, tanuló után további* 1 I Nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak I. 1 Szakorvos* 1 . 2 Gyermekápoló 1 . 3 Gyermekfelügyelő* 1 . Fejlesztő iskolai oktatás Fejlesztő iskolai csoportonként: I. Pedagógusok* Gyógypedagógus vagy konduktor* I Nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak

1,5

I. 1

Szakorvos – heti két órában*

2

Gyógypedagógiai asszisztens fejlesztő iskolai csoportonként*

0,5

3

Gyermekápoló fejlesztő iskolai csoportonként*

0,5

4

Gondozó fejlesztő iskolai csoportonként*

0,5

. . . . MÁS ALKALMAZOTTAK 1 Ügyviteli alkalmazott* .

2

Szakértői és rehabilitációs bizottságnál, nevelési tanácsadónál A pedagógiai szakszolgálat egyéb intézményeinél Kisegítő *

2 1

Önálló intézményben és nem önálló intézményben

1

. Az egységes pedagógiai szakszolgálat A pedagógus munkakörben foglalkoztatottak létszámát úgy kell biztosítani, hogy az – az egységes pedagógiai szakszolgálat keretében ellátott feladatok tekintetében –, az ellátott feladatokra létrehozható pedagógiai szakszolgálatnál meghatározott együttes pedagóguslétszám 75%-ánál nem lehet kevesebb. A foglalkoztatottak között valamennyi – az ellátott szakszolgálati feladatnál a feladatokra létrehozható pedagógiai szakszolgálatnál kötelezően foglalkoztatottként meghatározott – felsőfokú iskolai végzettségű és szakképzettségű szakembernek meg kell jelennie.

102



A LÉTSZÁMNORMÁTÓL VALÓ ELTÉRÉS Az intézményben a megoldandó feladatoktól függően, más munkakörben is lehet alkalmazottat foglalkoztatni.

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 4. § E törvény alkalmazásában 1. alapfeladat: a köznevelési intézmény alapító okiratában foglalt köznevelési feladat, amely a) óvodai nevelés, b) nemzetiséghez tartozók óvodai nevelése, c) általános iskolai nevelés-oktatás, d) nemzetiséghez tartozók általános iskolai nevelése-oktatása, e) kollégiumi ellátás, f) nemzetiségi kollégiumi ellátás, g) gimnáziumi nevelés-oktatás, h) szakközépiskolai nevelés-oktatás, i) szakiskolai nevelés-oktatás, j) nemzetiség gimnáziumi nevelés-oktatása, k) nemzetiség szakközépiskolai nevelés-oktatása, l) nemzetiség szakiskolai nevelés-oktatása, m) Köznevelési Hídprogramok keretében folyó nevelés-oktatás, n) felnőttoktatás, o) alapfokú művészetoktatás, p) fejlesztő nevelés, fejlesztő nevelés-oktatás, q) pedagógiai szakszolgálati feladat, r) a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelése és iskolai nevelése-oktatása, s) azoknak a sajátos nevelési igényű gyermekeknek, tanulóknak az óvodai, iskolai, kollégiumi ellátása, akik a többi gyermekkel, tanulóval nem foglalkoztathatók együtt, t) a gyermekgyógyüdülőkben, egészségügyi intézményekben rehabilitációs intézményekben tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek tankötelezettségének teljesítéséhez szükséges oktatás, u) pedagógiai-szakmai szolgáltatás lehet, 12. intézményegység: az a szervezeti egység, amelyik a köznevelési intézmény, többcélú intézmény valamely alapfeladatát látja el, 21. óraadó: megbízási szerződés keretében legfeljebb heti tíz óra vagy foglalkozás megtartására alkalmazott pedagógus, oktató,

103



25. sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd, 27. székhely: az alapító okiratban meghatározott, a köznevelési intézmény alapfeladatának ellátását szolgáló feladatellátási hely, ahol képviseleti jogának gyakorlására jogosult vezetőjének munkahelye található, 34. telephely: a székhelyen kívül működő feladatellátási hely,

229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról

7. A köznevelési intézmények fenntartásával kapcsolatos pénzügyi és gazdasági adatok nyilvántartása 19. § (1) A fenntartó minden év április 1. és május 31. között a KIR honlapján keresztül köznevelési intézményenként és feladatonként az adatszolgáltatás évét megelőző naptári évről statisztikai célra a 20. § szerinti közérdekű pénzügyi és gazdálkodási adatokat közöl. (2) A megszűnt köznevelési intézményről a fenntartó az OM azonosító bevonása előtt közli az (1) bekezdés szerinti adatokat. Ha a fenntartó az általa fenntartott köznevelési intézményt megszünteti vagy fenntartói tevékenységével felhagy, a köznevelési intézmény megszüntetését vagy a fenntartói tevékenység megszűnését követő tizenöt napon belül pénzügyi záró statisztikát szolgáltat. Ha a fenntartó e kötelezettségének nem tesz eleget, az adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítésére a Hivatal felhívja a fenntartót. (3) Fenntartói jog év közbeni átadása esetén az új fenntartó külön megállapodás alapján átveheti a korábbi fenntartó (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettségét. 20. § (1) Az adatszolgáltatás évét megelőző naptári évről a fenntartó köznevelési intézményenként rögzíti a február 1-jei és az október 1-jei állapot szerint a) az engedélyezett álláshelyek számát, b) a szeptemberi tanévkezdéskor szakmai alapfeladatokra számított folyó kiadások alapján az egy tanulóra jutó térítési díj és tandíj összegét, c) köznevelési intézményenkénti és feladatok szerinti bontásban a fenntartási kifizetések (kiadások, költségek, ráfordítások) és bevételek összegét, d) a gazdasági feladatok ellátásának módját. (2) A teljes fenntartási költségen belül feladatonként kell rögzíteni a bevételek közül a) az állami támogatás, költségvetési hozzájárulás összegét, állami támogatási típusok szerint, b) a gyermek, tanuló által igénybe vett szolgáltatások után befizetett összegeket, ebből ba) a térítési díj, 104



bb) a tandíj, bc) az étkezési díj, bd) az egyéb befizetések összegét, c) az a) és b) pont alá nem tartozó fenntartói hozzájárulások összegét, d) a köznevelési intézmény más saját bevételének összegét. (3) A teljes fenntartási kifizetésen belül feladatonként kell rögzíteni a) a személyi jellegű kifizetéseket: aa) bérköltséget, ebből pedagógus-, nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő-, pedagógiai előadó-, pedagógiai szakértő-munkakört, gazdasági, ügyviteli, műszaki, kisegítő munkakört betöltőkre vonatkozó kifizetéseket, ab) munkaadókat terhelő járulékokat, ebből a pedagógusokra, valamint a nyugdíjjárulékra vonatkozó kifizetéseket, ac) személyi jellegű egyéb kifizetéseket, ebből a pedagógusokra vonatkozó kifizetéseket, ad) egyéb, különösen az adatszolgáltatás évét megelőző naptári évben létszámcsökkenést kimondó fenntartói döntésekkel kapcsolatos kifizetéseket, b) az óraadó tanárok számára történő kifizetéseket, c) a dologi, anyagi jellegű kifizetéseket, felújításokat, beruházásokat, a köznevelési feladatot ellátó épület karbantartásával kapcsolatos kiadásokat, d) az étkezésre, a könyvtári állomány gyarapítására, a tartós tankönyvek beszerzésére fordított kifizetéseket. (4) A dologi, anyagi jellegű kifizetéseken belül külön ki kell mutatni a közneveléssel összefüggő szakmai célú eszközbeszerzéseket, a tanügyi nyilvántartásokkal, a nyomtatványokkal, az intézményi adminisztrációs feladatokkal kapcsolatos kifizetéseket. (5) A KIR-ben nyilván kell tartani a feladatellátást szolgáló ingatlan tulajdoni jogviszonyát, a használat jogcímét, idejét és egyéb köznevelési jellemzőjét. A köznevelési közfeladat-ellátás céljait szolgáló ingatlant működtető a fenntartó útján közli az (3) bekezdés c) pontjára figyelemmel az ingatlan működtetésével kapcsolatos költségeit. (6) A nyilvántartást úgy kell felépíteni, hogy az alkalmas legyen a korábban gyűjtött adatok tárolására, összehasonlító elemzések készítésére, valamint a fenntartó által megadott adatok alapján megállapítható legyen az egy gyermekre, tanulóra jutó állami támogatás összege, továbbá az, hogy az egyes köznevelési intézmények feladatainak ellátásához igénybe vett állami támogatás intézményegységenként a teljes intézményi költségvetés hány százalékát fedezte. III. FEJEZET A KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNYBEN TÉRÍTÉSMENTESEN, VALAMINT TÉRÍTÉSI DÍJ, TANDÍJ ELLENÉBEN BIZTOSÍTOTT KÖZNEVELÉSI KÖZFELADATOK 13. A térítésmentesen biztosított köznevelési közfeladatok köre 33. § (1) Az állami szerv, az állami intézményfenntartó központ, az állami felsőoktatási intézmény, a települési önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat (a települési és a nemzetiség önkormányzat a továbbiakban együtt: önkormányzat) és az önkormányzati 105



társulás által fenntartott köznevelési intézményben térítésmentesen biztosított köznevelési közfeladat: a) óvodában aa) az óvodai foglalkozás és a heti kötelező időkeret terhére a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő, a tartósan beteg és a sajátos nevelési igényű gyermek számára megszervezett felzárkóztató foglalkozás, ab) a gyermekek – rendeletben meghatározott – egészségfejlesztése, a kötelező rendszeres egészségügyi felügyelet, b) általános iskolában és középfokú iskolában ba) a tanórai foglalkozás, a heti kötelező időkeret terhére a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, a tartósan beteg és a sajátos nevelési igényű gyermek számára megszervezett felzárkóztató foglalkozás, bb) az első szakképesítésre való felkészülés, ennek keretében a gyakorlati képzéshez biztosított munkaruha, egyéni védőfelszerelés és tisztálkodási eszköz, a szintvizsga, a különbözeti vizsga, a javítóvizsga, a szakmai alkalmassági vizsga, a pályaalkalmassági vizsgálat, valamint az első szakmai vizsga a tanulói jogviszony ideje alatt, a tanulói jogviszony fennállása alatt megkezdett vizsga esetén a pótló szakmai vizsga és első alkalommal a javító szakmai vizsga, bc) a tanköteles korú tanulót kivéve, ugyanazon évfolyam második és további alkalommal történő megismétlése abban az esetben, ha arra nem azért van szükség, mert a tanuló a tanulmányi követelményeket nem teljesítette, bd) az osztályok heti időkerete terhére megszervezett kötelező és a nem kötelező egyéb foglalkozás, be) a tanulmányi és szakmai verseny, szakkör, érdeklődési kör, diáknap, az énekkari foglalkozás, más művészeti tevékenység, az iskolai sportkör, a házibajnokság, az iskolák közötti verseny, bajnokságok, bf) az iskola nyitva tartása és a jogszerű benntartózkodás ideje alatti, valamint az étkezés ideje alatti felügyelet, bg) az érettségi vizsga a tanulói jogviszony ideje alatt az érettségi bizonyítvány megszerzéséig és az adott vizsgatárgyból az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti, tanulói jogviszonyban tett sikertelen érettségi vizsga első javító- és a pótló vizsgája, bh) a tanulmányok alatti vizsga, kivéve a független vizsgát, bi) a tanulók – rendeletben meghatározott – egészségfejlesztése, a kötelező rendszeres egészségügyi felügyelet, bj) a közismereti képzés elsajátítására irányuló vagy a tartós gyógykezelés miatt létesített vendégtanulói jogviszony, bk) a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó, a minden tanuló számára előírt tananyag megismerését, feldolgozását, a mindennapi testedzést szolgáló, intézményen kívüli kulturális, művészeti, sport- vagy más foglalkozás, kirándulás, erdei iskola, c) kollégiumban – a (3) bekezdés szerinti kollégiumi tagsági jogviszony keretében – d) a nevelési-oktatási intézmény létesítményeinek, eszközeinek használata a térítésmentes szolgáltatás igénybevételekor, e) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló esetén az állapotának megfelelő köznevelési intézményi ellátás. (2) Az Nkt. 2. § (2) bekezdésében meghatározottak mellett térítésmentes a gyógypedagógiai tanácsadás, a korai fejlesztés és gondozás, a fejlesztő nevelés, a fejlesztő felkészítés és a fejlesztő iskolai oktatás. 106



(3) A tanulónak a kollégiumi tagsági jogviszony térítésmentes, ha a) a tanuló nappali rendszerű iskolai oktatásban vagy a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban vesz részt, mindaddig, amíg számára az iskolai oktatás – jogszabály rendelkezése alapján – ingyenes, vagy b) a tanuló nem a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatás keretében vesz részt iskolai oktatásban, tizenkilenc éven aluli és az iskolai szolgáltatást – jogszabály rendelkezése alapján – ingyenesen veszi igénybe. 14. Térítési díj ellenében igénybe vehető szolgáltatások 34. § (1) Az állami szerv, az állami intézményfenntartó központ, az állami felsőoktatás intézmény, az önkormányzat, az önkormányzati társulás által fenntartott köznevelési intézményekben térítési díj ellenében igénybe vehető szolgáltatások: a) a 33. §-ban meg nem határozott egyéb foglalkozások, b) alapfokú művészetoktatásban a heti hat tanórai foglalkozás a főtárgy gyakorlatának és elméletének elsajátításához, valamint tanévenkénti egy meghallgatás és egy művészi előadás, valamint e szolgáltatások körében az iskola létesítményeinek, felszereléseinek használata, továbbá az állami vizsga és a tanulmányok alatti vizsga, c) a nem tanköteles tanulónak az iskolában a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam második alkalommal történő megismétlésekor a 33. § (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott köznevelési közfeladatok, d) a független vizsga, e) az érettségi bizonyítvány megszerzése vagy a tanulói jogviszony megszűnése után az érettségi vizsga, továbbá az adott vizsgatárgyból a tanulói jogviszony fennállása alatt az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti sikertelen érettségi vizsga második vagy további javító- és pótló vizsgája, f) a tanulói jogviszony megszűnése után megkezdett szakmai vizsga (ideértve a javító- és pótló vizsgát is), továbbá a tanulói jogviszony fennállása alatt megkezdett, de be nem fejezett szakmai vizsga esetén a második vagy további javítóvizsga. (2) A gyermek, a tanuló a nevelési-oktatási intézményben igénybe vett étkezésért a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben meghatározottak szerint térítési díjat fizet. (3) Az iskolaszék, az óvodaszék, a kollégiumi szék – annak hiányában a szülői szervezet (közösség) az intézményi tanács és iskolában az iskolai diákönkormányzat véleményének kikérésével – meghatározhatja azt a legmagasabb összeget, amelyet a nevelési-oktatási intézmény által szervezett, nem ingyenes szolgáltatások körébe tartozó program megvalósításánál nem lehet túllépni. (4) A kollégiumi szolgáltatás igénybevételéért a tanuló térítési díjat fizet, ha az iskolai alapszolgáltatást térítési díj fizetése mellett veszi vagy venné igénybe. A térítési díj mértéke azonos az iskolai térítési díj mértékével. 35. § (1) Az állami szerv, az állami felsőoktatási intézmény, az önkormányzat és az önkormányzati társulás által fenntartott köznevelési intézményekben a térítési díj összege tanévenként, a tanévkezdéskor a szakmai feladatra számított folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának a) tizenöt–húsz százaléka a 34. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben, 107



b) öt–húsz százaléka a 34. § (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott esetben tizennyolc éven aluli tanulóknál, c) tizenöt–negyven százaléka a 34. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben tizennyolc éven felüli, de huszonkettő éven aluli tanulóknál, d) húsz–negyven százaléka a 34. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben. (2) Vendégtanulói jogviszony – a 33. § (1) bekezdés b) pont bj) alpontjában foglaltakat kivéve – térítési díj fizetése mellett létesíthető. A vendégtanulói jogviszony esetén a térítési díj mértéke legfeljebb a szakmai feladatra a tanévkezdéskor számított folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának három–harminc százaléka lehet. (3) A térítési díjat – a fenntartó által meghatározottak szerint – a tanulmányi eredménytől függően csökkenteni kell, azonban egy tanítási évben a térítési díj összege nem lehet kevesebb az (1) bekezdésben meghatározott alsó határértéknél. (4) A 33. § (1) bekezdés b) pont bg) alpontjában meghatározott vizsgák körén túl az érettségi vizsga az alábbiak szerint díjköteles: a) a vizsgázónak a középszintű érettségi vizsgáért – ha a vizsgázó a jelentkezését nem egy adott középiskolába nyújtja be – az adott évre érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 15%-ának megfelelő, b) a vizsgázónak az emelt szintű érettségi vizsgáért az adott évre érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 25%-ának megfelelő, ezer forintra kerekített összeget kell fizetnie a Hivatal számára. (5) Ha a 34. § (1) bekezdés e) pontja szerinti esetben a középszintű érettségi vizsgára jelentkező a vizsgaszervező nevelési-oktatási intézménybe nyújtja be a jelentkezési lapját, a (4) bekezdésben meghatározottakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a középszintű vizsga térítési díj összegét a jelentkező a vizsgaszervező nevelési-oktatási intézmény számára fizeti meg. (6) A 34. § (1) bekezdés f) pontja szerinti szakmai vizsga térítési díja a szakmai vizsgadíj és a vizsgáztatási díjak kereteiről szóló, szakképzésért felelős miniszter által kiadott rendeletben meghatározott vizsgadíj és vizsgáztatási díj együttes összege egy tanulóra jutó hányadának mértékével azonos. (7) A 34. § (1) bekezdés d) pontja szerinti független vizsga díját tantárgyanként kell megállapítani úgy, hogy tantárgyanként a vizsgadíj összege nem lehet magasabb, mint az adott évre érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 3,75%-a. 15. Tandíj megfizetése mellett igénybe vehető szolgáltatások 36. § (1) Az állami szerv, az állami intézményfenntartó központ, az állami felsőoktatási intézmény, az önkormányzat és az önkormányzati társulás által fenntartott köznevelési intézményekben tandíj megfizetése mellett igénybe vehető szolgáltatások: a) alapfokú művészetoktatásban a heti hat tanórát meghaladó tanórai foglalkozás, a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam második vagy további alkalommal történő megismétlése, továbbá minden tanórai foglalkozás annak, aki nem tanköteles, feltéve, hogy nem áll tanulói jogviszonyban a nappali rendszerű vagy nappali oktatás munkarendje szerinti oktatásban, valamint annak, aki a huszonkettedik életévét betöltötte, b) a nevelési-oktatási intézményben a pedagógiai programhoz nem kapcsolódó nevelés és oktatás, valamint az ezzel összefüggő más szolgáltatás, 108



c) középfokú iskolában a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam harmadik és további alkalommal történő megismétlése, d) a tanulói jogviszony keretében a második vagy további szakképesítésre való felkészülés, beleértve a második vagy további szakmai vizsgát, annak javító- és pótló vizsgáit is. (1a) A kollégiumi szolgáltatás igénybevételéért a tanuló tandíjat fizet, ha a) az iskolai alapszolgáltatást tandíj fizetése mellett veszi igénybe, vagy b) a tanuló nem a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatás keretében vesz részt iskolai oktatásban és tizenkilenc éven felüli. (1b) Az óvodás gyermek a kollégiumi szolgáltatást – ha törvény eltérően nem rendelkezik – tandíj megfizetése mellett veheti igénybe. (2) A tandíj mértéke – a kötelező feladatellátásban részt nem vevő, a külföldi nevelésioktatási intézmény és a nemzetközi iskola kivételével – tanévenként nem haladhatja meg a tanévkezdéskor a szakmai feladatra számított folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadát. A tandíj a tanulmányi eredménytől függően vagy a tanuló szociális helyzete alapján csökkenthető. (3) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben az egy tanulóra jutó tandíj mértékét a nevelési-oktatási intézmény vezetője a (2) bekezdésre és a 35. § (6) bekezdésére figyelemmel állapítja meg. (4) A fenntartó határozhatja meg azokat a szabályokat, amelyek alapján a nevelési-oktatási intézmény vezetője dönt az e rendeletben meghatározottakon kívüli további térítésmentes ellátásról, a térítési díj és a tandíj összegéről, a tanulmányi eredmények alapján járó és a szociális helyzet alapján adható kedvezményekről és a befizetés módjáról. 16. Az egyházi és a magánintézmény által nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó sajátos szabályok 37. § (1) Az egyházi és a magánintézmény szolgáltatásainak igénybevételét az Nkt. 31. § (1) bekezdés c) pontja szerinti fizetési kötelezettséghez kötheti, kivéve, ha az egyházi vagy a magánintézmény közoktatási megállapodás, köznevelési szerződés vagy egyoldalú nyilatkozat alapján részt vesz a köznevelési közszolgálati feladatok ellátásában, ebben az esetben a kötelező feladatellátásban érintettek vonatkozásában a 33–36. §-ban foglaltakat kell alkalmazni. (2) A külföldi nevelési-oktatási intézmény és a nemzetközi iskola szolgáltatásainak igénybevételét tandíjfizetéshez kötheti. Ha az Nkt. 90. § (7) bekezdése alapján a miniszter köznevelési szerződést kötött a külföldi nevelési-oktatási intézmény vagy a nemzetközi iskola fenntartójával, a fenntartó a megállapodásban rögzítettek szerint csökkenteni köteles a tandíj mértékét. (3) Az egyházi és a magánintézmény fenntartója – az (1) bekezdésben foglaltakra figyelemmel – meghatározza azokat a szabályokat, amelyek alapján a köznevelési intézmény vezetője dönt a tandíj mértékéről, az adható kedvezményekről és a befizetés módjáról. 46. § (2) A fenntartó a közneveléssel összefüggő szakmai célú eszközbeszerzésekre fordított, a 20. § (4) bekezdése szerinti kifizetéseket, továbbá a köznevelési közfeladat-ellátás céljait szolgáló ingatlant működtető települési önkormányzat az ingatlan működésével kapcsolatos költségeit az állami intézményfenntartó központ útján első alkalommal 2014-ben közli. 109



20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

72. Sportiskolai nevelés-oktatásra vonatkozó szabályok 177. § (1) Az iskola akkor láthatja el a köznevelési típusú sportiskolai feladatot ellátó iskola (a továbbiakban: köznevelési típusú sportiskola) feladatait, ha jogszabályban foglaltak szerint beépíti a helyi tantervébe a miniszter által kiadott kerettanterveket, továbbá eleget tesz az alábbi feltételeknek: a) az iskola összes évfolyamán beépíti a helyi tantervébe a miniszter által a sportiskolák részére kiadott, testnevelés és sport műveltségterület tantervét, b) az iskola pedagógiai munkája, sporttevékenységeinek szervezése során alkalmazza az adott sportág országos sportági szakszövetsége vagy országos sportági szövetsége (a továbbiakban együtt: szakszövetség) által jóváhagyott és az iskola által szabadon választott sportágak sportági tanterveit, b) az általános iskola alsó tagozatán beépíti a helyi tantervébe a miniszter által kiadott küzdelem és játék, továbbá a sportágválasztó kerettanterveket, c) az általános iskola felső tagozatán beépíti a helyi tantervébe a miniszter által kiadott küzdelem és játék, továbbá a tanulásmódszertan kerettanterveket, d) a középiskolában beépíti a helyi tantervébe a miniszter által kiadott tanulásmódszertan, továbbá a következő sportelméleti kerettanterveket: sporttörténet, testnevelés-elmélet, edzéselmélet, sportpszichológia, sportegészségtan, sport és szervezetei, sportági ismeretek. (2) A sportiskola akkor rendelkezik a sportiskolai program végrehajtásához szükséges feltételekkel, ha a fenntartója egyetértésével kialakította az infrastrukturális feltételeket, és együttműködési megállapodást kötött a) a sportiskolai utánpótlás-nevelésben közreműködő sportegyesülettel, b) a szakszövetséggel és c) a központi sportigazgatásért felelős szerv szakmai szervezetével az utánpótlás-neveléssel kapcsolatos szakmai munka segítésére. (3) A köznevelési típusú sportiskola nem láthat el kötelező beiskolázási és felvételi feladatokat, továbbá biztosítania kell a köznevelési tanulmányok folytatását azok részére is, akik a nem megfelelő sporttevékenység vagy nem megfelelő sportbéli fejlődés miatt a köznevelési sportiskolára vonatkozó kerettantervi szabályok alapján végzett sportiskolai nevelés-oktatásban nem vehetnek részt. (4) A köznevelési típusú sportiskolára vonatkozó kerettantervi szabályozás alapján végzett oktatásba az a tanuló vehető fel, aki megfelel a sportegészségügyi alkalmassági és fizikai képességfelmérési vizsgálat követelményeinek és – a sportágválasztás után – a sportági szakszövetség ajánlásával rendelkezik. (5) A köznevelési típusú sportiskola működéséhez szükséges – a sportegyesülettel, valamint az adott sportág szakszövetségével kötött megállapodás alapján nem fedezett – többletköltségeket a fenntartónak, állami fenntartó esetében az oktatásért felelős miniszter javaslata alapján a központi költségvetésnek kell biztosítania. 110



73. Egységes óvoda-bölcsőde 178. § (1) Az egységes óvoda-bölcsőde többcélú köznevelési intézmény alapítására, a fenntartói jog gyakorlására, működésének megkezdésére, működésére, a működéshez szükséges személyi, tárgyi, munkavédelmi, közegészségügyi feltételekre, a nevelési feladatok megszervezésére, a nevelésbe történő bekapcsolódásra – az e §-ban foglalt kivételekkel – az óvodákra, az óvodai nevelési jogviszonyra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. (2) Az óvodai és a bölcsődei nevelés feladatait önálló intézményként ellátó egységes óvodabölcsőde akkor létesíthető, ha a) a helyi önkormányzat az illetékességi területén nem köteles gyermekjóléti alapellátásként a bölcsődei nevelést megszervezni, b) az adott településen elégséges gyermek hiányában a gyermekek száma nem teszi lehetővé a húsz főt elérő óvodai csoport kialakítását, továbbá önálló bölcsődei csoport létrehozását, feltéve hogy minden, a településen lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető, és c) a létesítés és a működés anyagi, tárgyi, technikai és személyi feltételei valamennyi feladat ellátásához biztosítva vannak. (3) A bölcsődei és az óvodai csoport létrehozását kizáró feltételek fennállása esetén az egységes óvoda-bölcsőde szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységként is működhet. Az egységes óvoda-bölcsőde intézményegység olyan óvoda részeként szervezhető meg, amelyben az óvodai csoport vagy csoportok gyermeklétszáma eléri a húsz főt. (4) Több egységes óvoda-bölcsőde létesítése egy településen nem engedélyezhető, továbbá az sem, hogy azon a településen, ahol bölcsőde működik, egységes óvoda-bölcsőde létesüljön. (5) Az egységes óvoda-bölcsődében – függetlenül attól, hogy önálló intézményként vagy intézményegységként működik – egy csoport alakítható ki. (6) Az egységes óvoda-bölcsődében a bölcsődés korú gyermekek száma nem haladhatja meg az öt főt. Az óvodás gyermekek létszáma a közoktatási törvény 3. számú mellékletében meghatározott lértzámot akkor haladhatja meg, ha az óvodai csoportszoba alapterületére figyelemmel a 2. mellékletben előírt m2/fő feltétel biztosítható. 179. § (1) Az egységes óvoda-bölcsődében egész napos, napi tíz órás nyitva tartás esetén a) két óvodapedagógust, b) egy bölcsődei gondozót vagy szakgondozót, c) egy dajkát kell kötelezően alkalmazni.

111

FELHASZNÁLÓI KÉZIKÖNYV

Recommend Documents