Ikt. sz.:
FELESLEGES VAGYONTÁRGYAK HASZNOSÍTÁSÁNAK ÉS SELEJTEZÉSÉNEK SZABÁLYZATA
2014
A Józsefvárosi Családsegítő és Gyermekjóléti Központ kezelésében lévő felesleges vagyontárgyak hasznosításával és selejtezésével összefüggő feladatait a számvitelről szóló 2000.évi C. törvény és az államháztartás szervezeti beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságait taglaló 249/2000. (XII. 24.) Kormányrendelet 37 §-ának (5) bekezdése alapján a következőkben leírtak szerint kell eljárni.
Jelen szabályzat rendelkezései, a Budapest Józsefvárosi Önkormányzat 447/2013 (XII. 04.) határozatában elfogadott, 2014. 01. 01-től hatályos „ Munkamegosztás és Felelősségvállalás Rendjét rögzítő Megállapodás” szerint kiterjednek intézményünk, mint önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervhez tartozó Józsefvárosi Egyesített Bölcsődék, mint önállóan működő költségvetési szervre /továbbiakban JEB/ is. ÁLTALÁNOS RÉSZ A szabályzat hatálya
1.
A szabályzat hatálya kiterjed az Intézményekben lévő immateriális javakra (szellemi termékekre), tárgyi eszközökre és készletekre. A szabályzat szempontjából vagyontárgynak minősül minden olyan tárgyi eszköz és készlet, melynek nyilvántartásáról a számlarendben foglaltak szerint az intézmény mennyiségi és értékbeni, vagy csak mennyiségi nyilvántartás keretében gondoskodik, értékhatárra való tekintet nélkül. A szabályzat hatálya nem terjedhet ki az idegen és ideiglenesen átvett vagyontárgyakra, valamint az építménynek nem minősülő ingatlanok (telkek) hasznosítására. Felesleges vagyontárgyak fajtái
2.
A szabályozás alkalmazása szempontjából felesleges vagyontárgynak kell tekinteni mindazokat az immateriális javakat (szellemi termékeket) tárgyi eszközöket és készleteket, amelyek: -
az intézmény tevékenységéhez, működéséhez már nem szükségesek,
-
a vagyontárgy eredeti rendeltetésének már nem felel meg
-
a feladatcsökkenés, átszervezés, megszűnés, vagy egyéb más ok miatt feleslegessé váltak,
- rongálás, természetes elhasználódás, vagy erkölcsi avultság miatt rendeltetésszerű használatra nem alkalmasak, -
szavatossági idejük lejárt.
Annak érdekében, hogy a felesleges vagyontárgyak hasznosítási eljárásába valamint a selejtezési eljárásban ne legyenek felcserélhetők a többi vagyontárggyal, gondoskodni kell azok megjelöléséről, vagy elkülönített nyilvántartásáról. A feleslegesnek minősített vagyontárgyak hasznosítása során először mindig azok értékesítését kell megkísérelni, és csak annak sikertelensége után lehet azokat selejtezni.
FELESLEGESSÉ VÁLT VAGYONTÁRGYAK FELTÁRÁSA 1.
Feleslegessé vált vagyontárgyak hasznosításának, selejtezésének kezdeményezése
A feleslegesnek, vagy rendeltetésszerű használatra alkalmatlannak ítélt eszközök hasznosítására, selejtezésére kezdeményezés történhet: -
az intézmény vezetője által,
-
a leltárfelelős javaslatára,
-
a vagyontárgyak kezeléséért felelős személy javaslatára
-
a személyi használatra kiadott eszközök esetében az eszközöket használó dolgozó javaslatára,
2.
A kezdeményezés módja
a) A feleslegessé vált, illetve használhatatlan eszközök nagymértékben történő felhalmozódásának elkerülése érdekében év közben is, de a leltározás megkezdése előtt legalább 30 nappal, a vagyontárgyak hasznosításának, selejtezésének kezdeményezésére jogosultak kötelesek a feleslegessé vált eszközök jegyzékét a gazdasági vezető részére megküldeni. A jegyzéknek a következőket kell tartalmaznia: - sorszám, - nyilvántartási szám, - az eszközök megnevezése, - mennyiségi egysége, - mennyisége, - a feleslegessé válás oka, - a hasznosítás módjára tett javaslat, - a jegyzék készítésének időpontja,
- az összeállításért felelős személy aláírása. A feleslegessé válás okánál a külön kódjegyzékben meghatározott fogalmakat, vagy kódszámokat kell beírni, melyet az 1. sz. melléklet tartalmaz. A hasznosítás módjánál „értékesítés” vagy „selejtezés” megjelölést kell alkalmazni. Az összeállított jegyzéket a gazdasági vezető összegyűjti, és azt felülvizsgálja. A felülvizsgálat során a következőket kell elvégezni: -
a feleslegessé válás oka megfelel-e a valóságnak,
-
ha szükséges szakértői véleményeket szerez be a feleslegessé válás okának egyértelmű megállapítása érdekében,
-
az immateriális javaknál (szellemi termékeknél) és tárgyi eszközöknél gondoskodik az eszközök nyilvántartási árának megállapításáról, és annak a jegyzéken történő feltüntetéséről. A mennyiségben nyilvántartott készletek esetében az értékmegállapítás nem szükséges.
-
értékesítés esetén az eladási ár megállapításáról,
-
javaslatokat tesz a hasznosítás módjára.
b) A felesleges vagyontárgyak eladási árát az adott időpontban rendelkezésre álló legmegbízhatóbb adatokra támaszkodva kell megállapítani. A FELESLEGES VAGYONTÁRGYAK HASZNOSÍTÁSA A hasznosítás módja
1. -
gazdálkodó szervek részére térítés ellenében,
-
magánszemélyek részére térítés ellenében,
-
térítésmentes átadással
1.1
Gazdálkodó szervek részére térítés ellenében történő értékesítés a) Értékhatár feletti vagyontárgyak értékesítése
Az 500.000,- Ft feletti vagyont elidegeníteni, a használat, illetve hasznosítás jogát átengedni csak nyilvános versenytárgyalás útján a legjobb ajánlatot tevő részére lehet. Értékhatár feletti felesleges vagyontárgyak a termék mennyiségének és a versenytárgyalás időpontjának megjelölésével- helyi vagy országos lapban, illetve más módon nyilvánosan meg kell hirdetni.
A hirdetmény elkészítéséért a gazdasági vezető felelős. A közzététel módjáról és elrendeléséről az elkészített hirdetmény alapján az intézmény vezetője dönt. A hirdetés feladására és megjelenésére vonatkozó bizonylatokat a számviteli bizonylatokhoz hasonlóan kell megőrizni. A lefolytatott versenytárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek legalább a következőket kell tartalmaznia: -
A jelenlévők nevét
-
A pályázók azonosító adatait, és eszközönkénti ajánlati összegeit,
-
A versenytárgyalás során – eszközönként, vagyontárgyanként kialakított eladási árat,
-
A vevők azonosító adatait,
-
A vevők által vállalt fizetési feltételeket,
-
A jelenlévők aláírását b) Értékhatár alatti vagyontárgyak értékesítése
-
hasonló tevékenységet végző gazdálkodók megkeresésével
-
értékesítéssel foglalkozó szerv részére történő felajánlással
-
hirdetés útján
Ha az értékesítő szerv a felajánlott vagyontárgy átvételéről írásban lemond, vagy a felhívásra az előre meghatározott időponton belül nem válaszol, vagy indokolatlanul alacsony vételárat kínál, a felesleges vagyontárgy magánszemély részére értékesíthető. Az értékesítés módjáról, az értékesítő szerv ajánlatának elfogadásáról vagy el nem fogadásáról a gazdasági vezető javaslata alapján az intézmény vezetője dönt. 1.2
Vagyontárgyak értékesítése magánszemélyek részére Az azonos típusú eszközök esetében a 10 db-ot, illetve 100.000,- Ft-ot meghaladó egyedi értékű vagyontárgyak magánszemélyek részére történő értékesítése előtt azt meg kell hirdetni.
a)
A hirdetménynek a következőket kell tartalmaznia: -
az értékesítésre szánt termék megnevezését,
-
eladási árát (ÁFA tartalmát),
-
értékesítés helyét,
-
az értékesítés időpontját.
A hirdetményt a helyben szokásos módon hirdetőtáblára ki kell függeszteni. A meghirdetett vagyontárgyak magánszemélyek részére csak a hirdetés követő 10 nap után értékesíthetők. b) Az intézmény dolgozói a felesleges vagyontárgyak értékesítése tekintetében magánszemélynek minősülnek. Az értékesítésnél azonban ugyanazon eladási ár megfizetése ellenében előnyben részesíthetők. c) 1.3
Magánszemély részére felesleges vagyontárgyat csak azonnali készpénzfizetés ellenében lehet értékesíteni. Térítésmentes átadás
A feleslegessé vált vagyontárgyat térítésmentesen csak akkor lehet átadni, ha az eszköz/készlet értékesítése nem járt sikerrel. Feleslegessé vált vagyont térítésmentesen átruházni csak az államháztartásról szóló, többszörösen módosított 1992. évi XXXVIII. Törvény 108. § (2) bekezdésében foglaltak alapján az önkormányzat rendeltében meghatározottak szerint lehet. lehet. Térítésmentesen átadás esetén tájékoztatni kell az átvevőt az átadott vagyontárgy nyilvántartás szerinti bruttó értékéről, és az elszámolt értékcsökkenési leírás összegéről. 2.
Az eladási ár megállapításának joga
Az eladási irányárat – a Selejtezési Bizottság tagjai véleményének kikérésével – a gazdasági vezető javaslata alapján az intézmény vezetője állapítja meg. Az ármegállapítást tételes jegyzőkönyvben kell rögzíteni.
3.
Az értékesített termékek dokumentálása
Minden értékesített termékről számlát kell készíteni, és a számlának az erre vonatkozó jogszabályokban foglalt kötelező kellékekkel kell rendelkeznie. A fizetés módját és a teljesítés idejét az intézmény vezetője állapítja meg. Az értékesítés teljesítését követően az eladott eszközöket a nyilvántartásokon a számlarendben foglalt előírások alapján át kell vezetni.
4.
A végrehajtás felelőse
A felesleges vagyontárgyak hasznosításának szabályszerű végrehajtásáért a gazdasági vezető felelős. SELEJTEZÉS, MEGSEMMISÍTÉS 1.
Selejtezési bizottság
A selejtezési bizottság elnökének és tagjainak kijelölése az intézményvezető hatáskörébe tartozik. A bizottság tagjainak legalább 3 főből kell állnia. A selejtezési bizottság vezetőjének és tagjainak a megbízatása a selejtezési-, illetve a megsemmisítési eljárás lefolytatásának befejezéséig érvényes. A selejtezési bizottság a felesleges vagyontárgyak selejtezését a gazdasági vezető által összegyűjtött és a bizottság vezetőjének átadott jegyzékek alapján köteles elvégezni. 2
Selejtezési eljárások lefolytatása
Amennyiben a selejtezési eljárás közvetlenül a leltár megkezdése előtti időszakra esik, az értékesítésre nem került, és hasznosításra alkalmatlan vagyontárgyakat a leltározás megkezdése előtt 30 nappal leadott selejtezési jegyzékből, a jóváhagyott selejtezendő vagyontárgyakat, a leltározás megkezdése előtt legkésőbb 10 nappal selejtezni kell. Leltározással egyidejűleg selejtezés nem folytatható. Ennek betartásáért a gazdasági vezető felelős. A vagyontárgyak selejtezését az intézményvezető által kijelölt selejtezési bizottság által szabályszerűen lefolytatott selejtezési eljárás során kell végrehajtani. 3.
A selejtezés végrehajtása
3.1
A selejtezési eljárást megelőző feladatok
A selejtezési bizottság a jegyzékek alapján a selejtezést megelőzően köteles megvizsgálni, hogy a még használható vagyontárgyak értékesítésére a szükséges intézkedés megtörtént-e, a selejtezésre előkészített vagyontárgyak mennyisége megegyezik- e a jegyzékben felsorolt adatokkal.
3.2
Az Immateriális javak (szellemi termékek), Tárgyi eszközök selejtezésének dokumentálása:
Az immateriális javak (szellemi termékek) tárgyi eszközök selejtezésében a következő szabványosított nyomtatványokat kell használni: - B. 11-90. Immateriális javak (szellemi termékek), tárgyi eszközök selejtezési jegyzőkönyve, - B. 11-91. Selejtezett immateriális javak (szellemi termékek) tárgyi eszközök jegyzéke, - B.11-92. A selejtezéséből visszanyert tartozékok, alkatrészek, hulladékanyagok jegyzéke, - B. 11-97. Megsemmisítési jegyzőkönyv 3.3 A készletek selejtezésének dokumentálása A készletek selejtezése során a következő szabvány nyomtatványokat kell használni: - B.11-93. r.sz. Készletek selejtezési, leértékelési jegyzőkönyve, - B.11-94. r.sz. Selejtezett készletek jegyzéke, - B.11-95. r.sz. A készletek selejtezéséből visszanyert hulladékanyagok jegyzéke, - B.11-96. r.sz. Leértékelt készletek jegyzéke, - B.11-97. r.sz. Megsemmisítési jegyzőkönyv 3.4 Selejtezési jegyzőkönyv elkészítése Mind a tárgyi eszközök, mind pedig a készletek selejtezése esetén jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell a selejtezési bizottság javaslatát, amit a tagok aláírásukkal hitelesítenek. Abban az esetben, ha a leértékelésre javasolt eszközt vagy készletet a bizottság selejtnek minősíti, azt meg kell indokolni és a jegyzőkönyvben rögzíteni. A selejtezés során a bizottságnak javaslatot kell tennie a következőkről: - a selejtezett készletet hulladék vagy haszonáron lehet-e értékesíteni, - a megsemmisítésre kerülő készletek megsemmisítése milyen eljárással (összetörés, elégetés, darabolás, stb.) történjen.
A bizottság által a selejtezési eljárás során készített jegyzőkönyvben javasolt intézkedések (leértékelés, kiselejtezés, megsemmisítés) megítélésére csak az intézményvezető engedélye alapján kerülhet sor. A selejtezési jegyzőkönyvet évenkénti sorszámozással 2 példányban kell elkészíteni.
A jegyzőkönyvnek 1-1 példányát át kell adni: könyvelőnek
-
-
-
selejtezési bizottság vezetőjénél marad
1 példány 1 példány
A könyvelőnek átadott példányt az átvezetések elvégzése után irattárba kell helyezni. 4.
A selejtezééssel kapcsolatos számviteli elszámolások
A selejtezés lezárását követően a könyvelés a bizottság által megküldött jegyzőkönyvek alapján az eszközök értékében, mennyiségében bekövetkezett változásokat a jegyzőkönyv átvételétől számított 5 napon belül köteles átvezetni, de legkésőbb a leltározás megkezdését megelőző 5 munkanapon belül. A selejtezett eszközök analitikus és főkönyvi nyilvántartásokban történő átvezetését a számlarendben foglalt előírások alapján kell végrehajtani. 5.
A selejtezés végrehajtásának ellenőrzése
A selejtezési eljárás szabályszerű végrehajtásának ellenőrzéséért a gazdasági vezető felelős. Amennyiben a selejtezés során valamilyen szabálytalanságot talál, az köteles azonnal az intézmény vezetőjének jelenteni. 6.
Vagyontárgyak megsemmisítése
A kiselejtezett de nem értékesíthető illetve más intézmény által át nem vett vagyontárgyak megsemmisítésértől a környezetvédelmi előírásoknak megfelelően kell gondoskodni. A megsemmisítésről jegyzőkönyvet kell felvenni. Ezt a munkát a selejtezési bizottság elnöke ellenőrzi.
Záró rendelkezések
Jelen szabályzat jogkövetéséért, karbantartásáért az gazdasági vezető a felelős. A szabályzat 2014. április 1-én lép hatályba, az előző szabályzat hatályát veszti.
Budapest, 2014. március 31.
…………………………. intézményvezető
