Rajt tanári 4-es
1.
7/5/08
13:45
Page 4
Játékok
Népi játékok Az itt felsorolt játékokat régen a falusi gyerekek nap mint nap játszották. Egy részük feledésbe merült, másokat táborokban, napköziben ma is játsszák. Most a fejleszthetô képességek szempontjából idézzük fel ôket. Ezekkel a rövid játékokkal észrevétlenül, játékos formában fejleszthetjük a mozgást, a koncentrációt, az együttmûködést és a szókincset. A foglalkozások elején segítik a ráhangolódást, a gyerekeknek idejük van „megérkezni” az órára. Játék közben megfigyelve a gyerekeket sok információt szerezhetünk fejlesztendô képességeikrôl, készségeikrôl. Véleményünk szerint hasznos ilyen céllal is kipróbálni a már ismert játékokat. Reméljük, mindenki talál közöttük újakat is. 1. Mozgáskoordinációt, ritmusérzéket, finommotoros mozgást fejlesztô játékok Fürgettyû Gombon vagy ceruzavastagságú csonton, fadarabon átfûzünk valamilyen erôsebb fonalat. Két kézzel kifeszítve fogjuk meg, egyik kezünkkel pörgetve betekerjük, majd óvatosan kihúzvavisszaengedve pörgetjük, búgatjuk. Fejleszthetô képességek, készségek: finommotoros mozgás, ritmusérzék. Erre csörög a dió Kiválasztunk egy fogót, és bekötjük a szemét egy kendôvel. Háromszor megforgatjuk a tengelye körül, majd elkezdünk körülötte ugrálni és tapsolni. Csalogatjuk: Erre csörög a dió, amarra a mogyoró! Ha a bekötött szemûnek sikerül valakit elkapnia, ki kell találnia, hogy kit kapott el. Ha kitalálja, szerepet cserélnek. Fejleszthetô képességek, készségek: figyelem, tájékozódás, mozgáskoordináció. Hátulsó pár Kettesével egymás mögé oszlopba állunk. Elöl áll egy páratlan, ô a kapitány. Elkiáltja magát: – Hátulsó pár, elôre fuss! Erre a két utolsó elengedi a kézfogást, és az oszlop két oldalán elôreszalad. Igyekeznek a kapitányt megkerülve megfogni egymás kezét, a kapitány pedig megpróbálja elôbb elkapni valamelyiküket. Hátranéznie nem szabad! Ha sikerül, az lesz az ô párja, akit megfogott, a pár nélkül maradt pedig a kapitány; ha nem, akkor ô marad a kapitány továbbra is. A pár beáll az oszlop elejére, elé a kapitány, és folytatódik a játék. Fejleszthetô képességek, készségek: figyelem, mozgáskoordináció. Egy, kettô, három Mondjuk a mondókát, és negyedenként húzunk egy vonalat egy papírra vagy az udvaron a homokba. (A szünetekre nem kell vonalat húzni.) Egy, kettô, | három, | Dínom-danom | dánom, | Fogadjunk egy | icce borba, | hogy ez tizenhárom! A végén összeszámoljuk a vonásokat, látjuk, hogy tényleg tizenhárom lett. Fejleszthetô készség: ritmusérzék.
4
Rajt tanári 4-es
7/5/08
13:45
Page 5
Pányvázás Az egyik résztvevô körbeforgatja a kötelet, aminek a végére kisebb kôdarabot kötünk. Mind körbeállunk, és amikor a kötél elénk ér, átugorjuk. Fejleszthetô képességek, készségek: ritmusérzék, figyelem. 2. Figyelemfejlesztô játékok Hatan vannak a mi ludaink Páratlan létszámban játsszuk. Körbeállunk, valakit kiválasztunk, aki középre megy, és körbejárva énekelünk. A középsô ellenkezô irányba indul. Hatan vannak a mi ludaink. Három szürke, három fekete. Gúnár, gúnár, libagúnár, gúnár az eleje, Kinek nincsen párja, válasszon magának. Erre mind elengedjük egymást, és igyekszünk párt találni. (Nehezíthetjük a játékot, és úgy érdekesebb is, ha kikötjük, hogy egymás mellett állók nem lehetnek párok.) Akinek nem jut pár, az lesz középen, és kezdjük újra. Ha a csoport nem szívesen énekel, játszhatjuk úgy is, hogy zene szól, és mikor a tanár a magnót vagy a cédélejátszót kikapcsolja, akkor kell párt keresni. Székes játék Körberakjuk a székeket, eggyel kevesebbet, mint ahányan vagyunk, és adott jelre (például tapsra) mindenki igyekszik egyet elfoglalni. Akinek nem jut, zálogot ad vagy kiesik a játékból, s ilyenkor egy széket el kell vennünk a következô játék elôtt. Húzd meg, ereszd meg, munkafüzet, 86. oldal Akela mondja, munkafüzet, 86. oldal Fekete, fehér, igen, nem Választunk egy kérdezôt, aki sorban mindenkihez odamegy. A játék nevében szereplô szavakat csak a kérdezô ejtheti ki. Így kezdi a beszélgetést: – Fekete, fehér, igen, nem, mit vettél a pénzemen? Adtam neked ... forintot. A kérdezett válaszol, például: – Igazolványtartót. – Milyen színû volt? – Piros. – Nem fekete? – Dehogy! (Stb.) A kérdezô mindenkinek öt kérdést tesz föl, és ha valaki a tiltott szavak valamelyikével válaszol, zálogot ad. A játék végén kiváltjuk a zálogot. Megtilthatjuk más szavak használatát is.
5
Rajt tanári 4-es
2.
7/3/08
14:59
Page 22
Tanítsunk tanulni!
A felsô tagozaton belépô új tárgyak szükségessé teszik, hogy a gyerekeket új tanulástechnikai módszerekkel is megismertessük. Egyre hosszabb szövegeket kell elolvasniuk, megérteniük. Szükségessé válik, hogy önállóan megtalálják egy-egy lecke lényeges elemeit, s az ismereteket elsajátítsák. Ez minden tantárgy esetében fontos. Mivel minden szaktárgy és minden gyerek különbözô, a következô részben többféle munkaformával ismertetjük meg a tanulókat.
Szólások, közmondások, szóláshasonlatok, szállóigék Munkafüzet 15. oldal Tervezett idô
45 perc
Módszer, technika
páros munka
Fejlesztendô képesség, készség
kifejezô, értô olvasás, tolerancia, lényegkiemelés, memória, elvonatkoztatás
Szükséges eszközök
munkafüzet, O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások
Módszer: Páros munka. Elônye, hogy gyerek a gyerektôl bátrabban kérdez, könnyebben tanul, s a közös nyelvi stílus, a szókincs szintén segíti a megértést. Továbbá fejlesztjük az empátiát s az együttmûködési készséget is. Az alkalmazás menete: – Alakítsunk tanulópárokat a szó hagyományos értelmében: egy jó tanuló és egy gyengébb képességû diák kerüljön egymás mellé! – Felváltva olvassák fel suttogva a bekezdéseket úgy, hogy elôször a jobb tanuló olvasson, társa kövesse a szemével a sorokat. Ha a bekezdésnek a végére ért, foglalja össze pár mondatban az olvasott részlet lényegét. Ezt a gyengébb tanuló is próbálja meg visszamondani. A jobb segítse rávezetéssel, ha elakad! – A következô bekezdést a gyengébb fogja olvasni, s ô foglalja össze elôször, társa segíti, kiegészíti, ha valamit elfelejtett, majd ô is elmondja a lényeget. – Ezzel az olvasás gyakorlása is biztosított (egymást javítják tévesztés esetén), s a lényegkiemelés, memóriafejlesztés is megvalósul. Cél a tartós bevésés elôsegítése. A tanulási folyamat elenôrzése: frontálisan. Kérdések például: – Mit tudtatok meg a szólások, közmondások eredetérôl? – Soroljátok fel a szólások / közmondások / szóláshasonlatok / szállóigék jellemzôit! – Ki az egyik legismertebb gyûjtemény szerzôje? (Mutassuk is meg a könyvet!) – Vegyétek elô a munkafüzetet, párosítsátok a félbevágott szóláshasonlatokat! (Munkafüzet 15. oldal, 1. feladat.) Közben gondolkodjatok el azon, hogy melyik mit jelent! (A végén, a közös ellenôrzés során a szóláshasonlatok magyarázatára is térjünk ki.) – Hogyan sikerült az anyag elsajátítása ezzel a módszerrel? Nézz bele az igazlátó tükörbe a 16. oldalon!
22
Rajt tanári 4-es
7/3/08
14:59
Page 23
Szövegalkotás jóslással Olvasd el a történetet! (Munkafüzet 16. oldal, 2. feladat) Válaszoljatok a kérdésekre! (Munkafüzet 17. oldal, 3. feladat) Tervezett idô
100 perc
Módszer, technika
jóslás
Szükséges eszköz
munkafüzet
Módszer: A jóslás során a tanulók elôfeltevéseket fogalmaznak meg. Aztán összevetik saját elképzeléseiket, következtetéseiket a tényleges adatokkal, a szöveggel, s levonják a végkövetkeztetést. Kedvelt módszer, hiszen életkoruknál fogva kíváncsiak a gyerekek, így szívesen találgatnak. Csoportszervezés: A 7. mellékletben található képek segítségével kirakójátékkal. Vágjuk fel a képeket annyi felé, ahány fôs csoportokkal szeretnénk dolgozni. Rakjuk ki a darabokat középre egy asztalra, mindenki húzzon egyet, s már kereshetik is az összeillôket. Csoportszerepek: – szerkesztôk: igyekeznek befejezni a félbehagyott történetet, – fôszerkesztô: figyeli a határidôt, s közben ô is igyekszik befejezni a történetet, – beszámoló: ô írja a történet lezárását, majd felolvassa a többi csoportnak a kiválasztott befejezést. Történet: A szerkesztôségben lapzárta elôtt derült ki, hogy egy fontos írás befejezése elkeveredett. A szerzô már elutazott, a mobiltelefonját kikapcsolta, nektek kell befejezni a történetet.
1. feladat: Mindannyian megírjátok a befejezést, de minden csoportból csak a legjobbat fogjuk meghallgatni. Tervezett idô
30 perc
Csoport
három- vagy ötfôs csoportok
Módszer, technika
jóslás
Fejlesztendô képesség, készség
szövegalkotás, kifejezô olvasás, véleménynyilvánítás, döntéshozatal, fantázia, idôgazdálkodás
Szükséges eszköz
munkafüzet
A kiválasztás közös döntés alapján történik, miután mindnyájan felolvastátok egymás között a saját írásotokat. Mindenkinek van három zsetonja, amit tetszése szerint oszthat el a társai között. Akinek a legtöbb zsetonja lesz a csoporton belül, annak a történetét felolvassa a beszámoló. Lapzártáig még harminc perc van. Ügyeljetek az idôgazdálkodásra!
23
Rajt tanári 4-es
146
7/3/08
15:05
Page 146
Rajt tanári 4-es
7/3/08
15:05
Page 147
24. melléklet: A falu A búza A búzát körülbelül 7000 éve termesztik. Legfontosabb élelmiszerünk, a kenyér alapja. Síkságokon, ahol megfelelô mennyiségû napsütés és víz van, a falvak határában mindenütt láthatunk búzatáblákat. A növényt már ôsszel elvetik, a földben telel át. Ezért veszélyes, ha a nagyon nagy téli hidegben nem fedi a búzatáblákat hótakaró. Ilyenkor könnyen kifagyhat a termés. Az esetleg télen tönkrement vetést tavaszszal még lehet pótolni. A búza már májusban virágzik, de ez egyszerû virágai miatt nem feltûnô. A kalászban található minden kis virágból egy-egy búzaszem fejlôdik. A kalászok június végére aranysárgára érnek, kezdôdhet az aratás. Ennek kezdete évszázadok óta Péter-Pál napjához (június 29.)
kapcsolódik. A földmûvelô emberek számára ez a nap nagy ünnep volt. Megélhetésük alapját jelentette a búza betakarítása. Ezért régebben a búza másik neve „élet” volt. Aratáskor aratókoszorút készítettek a búza szárából, melyet a földbirtokos vagy a gazda elé vittek. Ezek a koszorúk sokszor komoly mûvészi értéket képviseltek. Az aratóünnepélyt táncos mulatság fejezte be. A búzából többféle kenyér is készülhet. A fehér kenyérhez a búzaszem ôrlésekor a termésfalat és a maghéjat lehántják, ez a korpa. A fehér lisztet a mag belsejébôl ôrlik. A korpa eltávolításával azonban a liszt A- és B-vitamin-tartalma jelentôsen csökken. A barna vagy teljes kiôrlésû lisztbôl készült kenyérben viszont ezek a vitaminok is megtalálhatóak.
A kukorica A kukorica Dél-Amerikából került Európába. Erre utal másik neve is: „tengeri”, azaz a tengeren túlról érkezett növény. Ezt a növényt síkságokon termesztik. Fejlôdéséhez sok meleg és bôséges csapadék, illetve öntözés szükséges. Régen a falvakban az öntözés nem volt megoldható, így az emberek ki voltak szolgáltatva az idôjárásnak. Vetnivalónak az aratáskor kiválogatott legszebb csöveket tették félre. A termést az állati kártevôktôl és a tolvajoktól a csôszök védték. Betakarításkor a csöveket letörték. A kukorica szárát levágták, kévékbe kötötték, kúpba rakták, majd hazahordták. A szár levelét levágták, és téli takarmánynak használták. A puszta kóróval pedig tüzeltek. A kukoricacsövek tárolására és szárítására nagyobb búzatermô területeken külön erre a célra emelt górék és kasok szolgáltak.
A kukoricát ugyanúgy használják emberi táplálkozásra, mint állati takarmánynak. A csövekrôl lemorzsolt szemeket lisztté ôrölve kenyeret, lepényt, süteményt lehet készíteni belôle. Ha durvábbra ôrlik, akkor a kukoricadarából puliszka készülhet. A tyúkokat, fiatal baromfikat is kukoricadarával etetik. A sûrûn vetett, zölden levágott kukorica a csalamádé. A zöld kukoricaszár elsôsorban nyári takarmány. A kukorica feldolgozása közösségi esemény volt. Kukoricafosztáskor a háznál a betakarítás után összegyûlt kukoricacsöveket ismerôsök, szomszédok, rokonok egymást kisegítve, közös munkával tisztították meg a levéltôl. A közösen végzett munka jó alkalom volt a beszélgetésre, mesemondásra, játékos évôdésre, dalolásra, találós kérdések megfejtésére.
147
