Fehér Füzet 1995
A MÁSSÁG Alapítvány Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédô Irodájához érkezett ügyek alapján
Felelôs kiadó: Dr. Furmann Imre
OTHERNESS Foundation Legal Defense Bureau for National and Ethnic Minorities H-1537 Budapest 114, P.O.B.: 453/269
MÁSSÁG Alapítvány Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédô Iroda NEKI 1537 Budapest 114, Pf.: 453/269
TARTALOM
Elôszó
...........................................................................................................................................................
A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédô Iroda
3
........................................................................... 4
Esetek 35 diszkriminációs ügy bemutatása Molotov-koktél március 15-én V. Á., N. város ........................................................................................................................................... 9 A kritikus gyermekfelügyelô kálváriája G. I.-né, I. község ..................................................................................................................................... 14 Felgyújtották a tarlót a kukoricaböngészôkkel együtt B. A.-né, K. község ................................................................................................................................... 18 Cigány embert – elvbôl – nem szolgálnak ki G.Gy., P. város ........................................................................................................................................ 20 Rendôri kihallgatás után a sértett heréjén sürgôs mûtétet kellett végrehajtani P.J., K. község ......................................................................................................................................... 23 Köznapi fasizmus B. Gy., M. város ...................................................................................................................................... 27 Kommandós akció ártatlan hozzátartozókkal szemben „információszerzés céljából” O. I., P. város ........................................................................................................................................... 30 A csoportos támadás büntetése: tárgyalás nélkül pénzbírság R.J., L. község ......................................................................................................................................... 36 A lélekszám kevesebb a jegyzô szerint, mint az országos hivatal szerint Cigány Kisebbségi Önkormányzat,V. község, I. ............................................................................................... 40 Az önkormányzat megszünteti a kisebbségi önkormányzat tagjainak szociális támogatását Kisebbségi Önkormányzat,V. község II. ......................................................................................................... 42 Lakásprobléma újratermelése visszaélésekkel, az önkormányzat tudtával M. község ............................................................................................................................................... 44 Kihallgatás rendôrkutyával R.L., N. község ........................................................................................................................................ 47 Rendôrök és „behajtók”? Sz.T., Budapest ....................................................................................................................................... 50 A rendôrség – utóbb visszavont – alapos gyanúja az emberölési ügyben N.J., Gy. város ........................................................................................................................................ 54 A bérlô költségén felújított tanyát a téesz eladja a bérlô feje fölül G. Gy., Á. község ..................................................................................................................................... 56 A saját (kiskorú) gondozottaival szexuális kapcsolatot létesítô nevelôtanár történetét feltáró újságírónô perei Cs.-né, K. város ....................................................................................................................................... 58 Rendôrségi razzia faluszerte eltúlzottnak vélt módszerekkel P. község ................................................................................................................................................. 61 Az orvos nem látja kezelendônek a macskaharapást P. M., Gy. község ...................................................................................................................................... 63 Névtelen, rasszista fenyegetô levél és az önkormányzat kilakoltatási figyelmeztetése F. B., Budapest ........................................................................................................................................ 64 Skinhead-támadás tizenegy család ellen Eger ....................................................................................................................................................... 67 Skinheadek vagy strandfrizurát viselnek? Sz. város ................................................................................................................................................ 69
A futballcsapat nem használhatta a község pályáját és öltözôit T.-i Roma Kulturális, Hagyományôrzô és Sport Egyesület ................................................................................. 71 A megyei lap megalázó cikket közöl a meg sem kérdezett személyrôl P. Z.-né, E. község .................................................................................................................................... 72 „Csoportos incidens” B. község ................................................................................................................................................ 75 Az önkormányzat fellépése a volt kisebbségi jelöltekkel szemben V.A. és Z.B., K. község .............................................................................................................................. 77 A települési önkormányzatot a Közigazgatási Hivatal felszólította a NET betartására M.-i Cigány Kisebbségi Önkormányzat ........................................................................................................ 80 Rendôri „intézkedés” a beteg asszonnyal szemben is O. J., M. város ......................................................................................................................................... 82 Hivatalos személy elleni erôszak elôzménye és következménye J.I., Sz. város .......................................................................................................................................... 84 A fogadáson nem vehettek részt a meghívott kisebbségi képviselôk Ó.-i kisebbségi önkormányzat. .................................................................................................................... 86 Az anyagias orvos megválogatja, kit lát el Sz. Z.-né, S. község .................................................................................................................................. 87 A volt telektulajdonos megakadályozza az építkezést G. L., M. város ........................................................................................................................................ 90 Tömegverekedés értelmezése Kalocsa város .......................................................................................................................................... 92 Mérgezés vagy fertôzés? Hogyan él harminc ember egy szobában? „Szereposztás” az önkormányzat és a cigányok között B. község ................................................................................................................................................ 99 Kommandósok a temetésen B. J.,V. város ......................................................................................................................................... 108 A gazdag vállalkozó bántalmaz egy gyereket B. K.,T. község ...................................................................................................................................... 112
Statisztikák az 1995-ben érkezett ügyekrôl ................................................................................. 113 Statisztikák a sajtóról
........................................................................................................................ 118
Tervezte MIKES VIVIEN Nyomta a TIPO-TOP NYOMDA Készült 1000 példányban Idôszaki kiadvány
Fehér füzet
3
ELÔSZÓ
Második alkalommal jelenik meg Alapítványunk Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédô Irodájának évi jelentése. Bôvült az esetek száma, típusa. A sértett romák mindinkább és nyíltan vállalják emberi jogaik gyakorlását. Csökkenôben van évszázados félelmük a hatóságtól. Mintha mind többen kezdenének hinni abban, hogy jogállamban élnek, és sérelmeik meghallgatásra, orvoslásra találhatnak. Az Iroda ismertségének terjedésével már olyanok is jelentkeznek, akik nem személyes érintettjei a sajnálatosan növekvô számú diszkriminatív cselekedeteknek, de mivel tanúi voltak ilyeneknek, és lelkiismeretük nem engedi, hogy passzívak maradjanak, felkeresik az Irodát, és sokszor vállalják a feljelentô, illetve a tanú szerepét. Örömteli fejlemény. A hatósági brutalitás nem nagyon látszik csökkenni. Számos esetben a kivizsgálás „hatékonyságának“ növelése érdekében, kellô bizonyítékok hiányában törvényekben meg nem engedett eszközöket: fizikai fenyítést, pszichikai terrort alkalmaznak rendünk ôrei, elôszeretettel romák ellen. Ez nem magyar sajátosság, látjuk ezt világszerte az ottani kisebbségek esetében is. Ami azonban a hazai gyakorlat határozott anti-demokratizmusára utal, az az a mód, ahogyan az ilyen törvénytelenségeket a rosszul értelmezett mundérbecsület fedezi ahelyett, hogy megtorolná. S ez nemcsak a rendôrség, de sajna, néha az ügyészség, illetve a bíróság magatartásában is kifejezôdik, amikor az ilyen típusú törvénysértéseket bagatellizálják. Ez már kevésbé örömteli. E kötetben felsorolt esetek arról tanúskodnak, hogy Irodánk kezdi megtalálni a jogvédelem mind hatásosabb módszereit, s utat tör ezen az eddig hazánkban ismeretlen területen. Szerencsére mind több hasonló intézmény születik, amelyekkel a NEKI együttmûködik a közös cél érdekében, és csak abban folyhat versengés, hogyan lehet elérni, hogy egyetlen jelentôs romaellenes jogsértés se maradjon orvoslás nélkül. Budapest, 1996. január 22. Bíró András a MÁSSÁG Alapítvány Kuratóriumának elnöke
4
Fehér füzet
A NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGI JOGVÉDÔ IRODA
Civil szervezetek vezetôi, szociológusok, jogászok, figyeltek fel arra, hogy Magyarországon, a „jogállam” és a „demokrácia” fogalmát oly gyakran hangoztató országban milyen sokszor fordul elô, hogy a kisebbségekhez tartozó személyeket e hovatartozásuk miatt megaláznak vagy állampolgári jogaikban megsértenek, s e sérelmek az igazságszolgáltatás és a nyilvánosság elé milyen ritkán kerülnek, s ha mégis, akkor néha milyen fájdalmasan torz marad a dokumentumokba zárt „igazság”. Úgy gondolták, kell egy hely, néhány ember, akik szervezetten és hivatásként foglalkoznak azokkal a Magyarországon élô etnikai kisebbségekhez tartozó sértettekkel, akik sérelmeikkel önmagukban nem tudnak megbirkózni és jogorvoslatot nyerni. Ezért a MÁSSÁG Alapítvány Kuratóriuma: – Bíró András elnök, Dr. Éliás Sára, Dr. Furmann Imre, Dr. Pap Gábor és Dr. Miszlivetz Ferenc kuratóriumi tagok – létrehozták a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédô Irodát (rövidítve: NEKI). A NEKI 1994. január 1-jétôl mûködik intenzíven, állandó munkatársakkal és immár országos önkéntes-hálózattal, ügyvédekkel, jogászokkal, fotósokkal, fordítókkal, interjúkat készítô külsô munkatársakkal. A cél rövid távon: konkrét jogi védelem, az ügyfél alapos meghallgatásával, a hatóságok megkeresésével, ügyvéd biztosításával, igazságszolgáltatási események megfigyelésével és szükség esetén beavatkozással stb. Hosszabb távon: szükségesnek találjuk a közvélemény alakítását, a figyelem felkeltését: nemcsak a konkrét sérelmekre – melyekbôl e füzetben is bemutatunk néhányat, s melyek néha valóban hátborzongató történetek –, hanem arra is, hogy a sok helyütt gyûrûzô ellenszenvnek vagy legalábbis távolságtartásnak milyen hangulatkeltések, társadalmi folyamatok lehetnek a gyökerei… A Füzetben leírt esetek között is találhat a figyelmes olvasó olyat, amely a „bûnbakképzés” makettje lehetne. Az Iroda e célokból mindenrôl a lehetô legtöbb dokumentumot igyekszik beszerezni. Ezek – és szigorúan ezek – alapján készíti az e Füzethez hasonló kiadványokat, ügyelve arra, hogy objektív, tárgyilagos összefoglalást tárjon a nyilvánosság elé. Az eddig felsoroltakkal a NEKI persze arra is törekszik, hogy a jogrendszer és a joggyakorlat valóban demokráciát segítsen elô, olyan országot, ahol a kisebbséghez tartozó jogai éppúgy betartatnak, mint a „többségé”, és hogy mindenki egyaránt biztonságban érezhesse magát (nem felejtve azt sem, hogy ahol bárkinek bármilyen hovatartozása miatt sérülhetnek a jogai, ott egyszercsak másfajta kiválasztás is létrejöhet, s bárki féltheti testi és szellemi integritását). Gyakorlatilag az összes folyamatban lévô vagy 1995-ben érkezett ügy sértettjei a cigány etnikumhoz tartoznak. Módszerek, eszközök: Konkrét tevékenység: ügyfelek fogadása és látogatása, tényfeltárás iratok beszerzésével és helyszíni riportokkal (szükség esetén fotó- és film-anyaggal is), bizonyítékok begyûjtése, ügyek megoldása közvetlenül a hivatalokkal és hatóságokkal, vagy jogi eljárások (perek) kezdeményezése és végigvitele, közben folyamatos dokumentálás, a feldolgozott ügyek bemutatása sajtókonferenciákon és saját publikációkban.
Fehér füzet
5
Háttérmunka: önkénteshálózat (ügyvédek, jogászok, pszichológus, fotósok, filmesek, tényfeltáró szociológia-, jogász-, pedagógus-hallgatók) megszervezése és munkájuk folyamatos szervezése; dokumentáció: folyamatos sajtófigyelés, összes beérkezett jelzés és dokumentum rendszerezett gyûjtése. Kiegészítô tevékenységek (az alábbiakat a NEKI tapasztalatai alapján végzik a felkért munkatársak): iskoláknak, egyetemeknek, tanfolyamoknak felkérésükre óraadás, statisztikák és publikációk elkészítése és szétosztása, részvétel jogszabály-módosítási javaslatok elkészítésében (saját kezdeményezésre vagy felkérésre), felkérésre tanulmányok elkészítése, meghívásra részvétel a problémával foglalkozó kerekasztal-beszélgetéseken, együttmûködés az emberi jogi és a kisebbségi érdekvédelmi szervezetekkel. Az Irodát Dr. Furmann Imre igazgató vezeti, két ügyvivôvel, egy jogi referenssel és egy technikai aszszisztenssel dolgozik. A NEKI elérhetô a következô postacímen: 1537 Budapest 114., Pf. 453/269 A NEKI mûködését az 1995. évben támogatta az Autonómia Alapítvány az Európai Közösség PHARE Demokrácia Programja a Soros Alapítvány a U.S. A.I.D.
ESETEK
35 diszkriminációs ügy bemutatása Az esetleírásokat készítette: Viszló Éva a NEKI irodavezetôje
Fehér füzet
9
Molotov-koktél március 15-én
V. Á., N. város
„ismer egy tanyát, ahol cigányok laknak és lehet akciózni, vagyis molotovozni. Az ötletrôl szavazást tartottak…” – a rendôrség tájékoztatásából „(…) már csattogott-ropogott a ház” – az ügyfél levelébôl Az eset:
1Az
eset márciusban történt. Októberben értesítették elôször az országos sajtót a történtekrôl, amikor az – akkor hét hónapja nyomozó – rendôrkapitányság egy más ügy kapcsán tartott sajtótájékoztatóján bemutatta ezt az ügyet is. A rendôrkapitányságnak a sajtótájékoztatóra készített anyagából (kivonatunkat azokra az adatokra korlátozzuk, melyek az újságcikkben nem szerepelnek): „Az N.-i Rendôrkapitányság 1995. március 20-án nyomozást rendelt el ismeretlen tettes ellen a Btk. 324. par. (2) bek.-be ütközô rongálás vétségének alapos gyanúja miatt (…) (…) a bútorokon kívül megrongálódott a helyiség mennyezete, valamint az ablak is, összességében mintegy 50.000,- Ft kár keletkezett, míg a veszélyeztetett érték kb. 400.000,- Ft volt. (…) A Pest Megyei RFK Vizsgálati Osztálya júniusban hatáskörébe vonta, és a Btk. 259. par. (1) bek.-be ütközô közveszélyokozás bûntettének alapos gyanúja miatt folytatta tovább a nyomozást, mivel a keletkezett tûz közvetlenül fenyegette V. Á. és családja egészségét, testi épségét. A nyomozás jelenlegi szakaszában a következô tényállás rajzolódik ki. … n.-i, ny.-i és sz.-i skinhead, illetve velük szimpatizáló személyek részt vettek a délelôtti ünnepségeken N.-en, majd a délutánt italozással töltötték, elôbb nyilvános vendég-
1 Megjegyzés az újságcikk kapcsán: A bûncselekmény az elkövetôk elbeszélései szerint is, legalábbis néhányuknál megvalósítani látszik a Btk. 156. paragrafusát, mely szerint 156. Aki valamely nemzeti, népi, faji vagy vallási csoport tagjának, a csoporthoz tartozása miatt, súlyos testi vagy lelki sérelmet okoz, bûntettet követ el, és két évtôl nyolc évig terjedô szabadságvesztéssel büntetendô. Azonban egy Legfelsôbb Bírósági Elvi Döntés és más bírósági határozatok értelmében – mint pl.: BH1994. 299. I. Az aljas indokból elkövetett
testi sértés bûntette (…) megállapításának és nem a nemzeti, népi, faji vagy vallási csoport elleni bûntett megállapításának van helye, ha az ún. „bôrfejû” (skinhead) csoporthoz tartozó személyek egyes cigány származású, színes bôrû vagy arab nemzetiségû sértetteket a nemzeti, népi, faji hovatartozásuk miatt tettlegesen bántalmaznak [Btk. 156. , 170. (3) bek.] – a 156. paragrafust vagy helyette más büntetôtörvényt, amely a hasonló cselekményeket diszkrimináción alapuló bûntettként ítéli meg, jelenleg a magyarországi igazságszolgáltatási gyakorlatban nem alkalmaznak.
10
Fehér füzet
látóhelyen, majd késôbb mintegy 14 - 15 fô T. Z. n.-i lakásán, ahol emellett skin zenekarok klipjeit nézték. Kb. 21.30 körül felmerült, hogy „csinálni kéne valahol valamit”, és egyikôjük felvetette, hogy ismer egy tanyát, ahol cigányok laknak és lehet akciózni, vagyis molotovozni. Az ötletrôl szavazást tartottak, majd beszerezték a benzint és még a lakásban elkészítették a „Molotov-koktélokat”. A helyszínre érve a fiatalkorú F. a tanyaépület ajtaján bekopogott, a kilépô tulajdonostól egy dûlô felôl érdeklôdött. Valójában meg akarták állapítani, hogy „jó helyen járnak”, tehát cigány személyek tartózkodnak a tanyán. Ezt követôen a sörösüvegeket az épület felé dobták, melyek közül három az ablakon keresztül egy szoba helyiségbe repült ahol a tulajdonos vendégei aludtak, és a berendezést meggyújtották. A helyszíni szemlén 6-7 benzint tartalmazó, ronggyal bedugaszolt sörösüveget rögzítettek a ház körül. A bûncselekmény elkövetésekor mintegy 8 személy volt jelen, közülük eddig négy személlyel szemben lehetett az alapos gyanút megállapítani (…) T. Z. és B. N. - mindketten büntetett elôéletû személyek – jelenleg is elôzetes letartóztatásban vannak, fk. F. G. elôzetes letartóztatását a Pest Megyei Fôügyészség megszüntette. A nyomozás során megállapítást nyert, hogy T. Z. mint vezéregyéniség köré mintegy 20 fôs társaság jött létre, azonban közülük csak néhány személynél tapasztalható, hogy valamennyire is ismerik a skinhead nézeteket és azonosulnak is velük. A többség csak külsôségekben követi illetve a csoporthoz tartozás igénye fûzi ôket egybe, valamint a közös törzshely. Több személy pl. rockernek vallotta magát. Budapest, 1995. október 5.”
A nyomozás során egy személy ellen megszüntették az eljárást, mert „… valóban járt V. Á. tanyájának közelében a bûncselekmény idôpontjában, de ô félelmében nem merte megközelíteni a tanyát, amikor meglátta, hogy társai mit csinálnak, futásnak eredt”. Mint egyebekbôl kiderül, az elôkészítésben azonban ô is részt vett. Ennek apropóján idézünk egy más ügyben született bírósági határozatból (BH1994. 299): „… pszichikai bûnsegély … A … bíróság ebben a körben helyesen fejtette ki, hogy büntetlenséget csak az a passzív jelen lévô személy élvez, aki nem tud társainak szándékáról és számára is váratlan, meglepetésszerû az elkövetés”.
Részletek az ügyfél leveleibôl:
„Tisztelt Furmann Imre Igazgató Úr! Nagyon megörültünk a levelének, hogy írt nekünk, mert az n.-i rendôrkapitányság, ügyészség nem foglalkozott az üggyel. (…) Az üggyel kapcsolatban azóta semmilyen felvilágosítást, tájékoztatást nem kaptam. (…) És ami anyagi kár ért bennünket, az kb. 230.000 Ft, de ebben a mi ruháink nincsenek benne. Most még annyi ruhánk sincs, hogy normálisan fel tudjunk öltözni. Arról se tájékoztattak bennünket, hogy ez nekünk mikor fog megtérülni. A lelki világról nem is tudok mit mondani, mert szavakban nem lehet kifejezni, hogy mit érzünk, mink meg a gyerekek. Nappal még a WC-re se mernek kimenni, úgy kell ôket kikísérni. Sajnos én se merek kimenni a férjem nélkül, ha már sötét van (…). Fôleg ha este 22.25 van az órán, és pont akkor nézek oda. (…) Négy kiskorú gyerekem van, amelyek 4, 5, 11, 17 évesek, és mi ketten a férjemmel. A férjem éjjel felkel és izzad, mert idegbeteg lett, velem együtt. Nappal alszik, és éjszaka van fent. A gyerekek felsírnak éjszaka a legkisebb zajra, reszketnek, si-
Fehér füzet
11
valkodnak, üldözési képzetünk van. A mai napig is szoktak róla beszélni. Rettegésbe élünk állandó jelleggel. Amikor kezd sötétedni, elmaradni se merünk, se kimenni, csak a rettegés. (…) Molotov-koktélos üveggel körbe volt rakva a ház, és bedobálva az ablakon. Ezeknél volt mindenfajta ölô eszköz, ezek közt volt bajonét, base ball-ütô, pisztoly, kard és vasak. (…) már csattogott-ropogott a ház. Éppen akkor fejezték be a házon a felújítást. A gyerek, telefonált a rendôrségre, kijöttek helyszínelni, de nem csináltak semmit. Én ügyvédet nem tudok fogadni (…) az összhavi pénzeink 25.000 Ft. Ebbôl nem telik ügyvédre, mivel a gyerekeim téli idôben nyári cipôben járnak (…) Máról holnapra élünk, sokszor azt se tudjuk, holnap mit eszünk. A házat is negyed áron kellett eladni, mert ha sötét volt, nem volt maradásunk. Egy hónapon keresztül hatcsaládos anya nyakán voltunk, mert a rendôrségre hiába jártunk meg az ügyészségre, segítséget nem kaptunk. Még a mai napig is tanúkkal bírom bizonyítani, hogy miket üzengetnek ránk. Elmondásuk szerint a saját zsírunkon sülünk meg. Ekkor bementünk az ügyészségre, elmondtuk, de semmit nem csináltak.”
„Férjem míg az egészségi állapota engedte, kisiparosként dolgozott, mint teherfuvarozó. Nehéz fizikai munka volt, ami 50 % munkaképesség-csökkenést okozott. Azóta állandó munkaviszonyt létesíteni nem tudott.” „Azt, hogy ügyvédet tud biztosítani számunkra, ez nagyon jó. Lehet, hihetetlen, de sajnos annyi pénzem nincs, hogy fel tudjam hívni telefonon. A családi pótlékot megkapom, csak akkor tudom. (…) Voltam bent itt az ügyésznél, s azt mondta, hogy lehet egy év is, mire tárgyalás lesz. Hát kérdezem én Önt, hogy addig, mire én ezektôl kártérítést kapok, addig ne öltözzünk fel, ne együnk és a rossz ágyakon feküdjünk? (…) Ön próbáljon ott Budapesten intézni nekünk valami pénzt, mert sajnos (…) Karácsonyra is, hogy mit eszünk, nem tudom.” Az Önkormányzat tájékoztatása (– 1996. január 11.) szerint gyermeknevelési támogatásban és rendszeres nevelési segélyben részesül a család (az összeget az önkormányzat nem közli), 1995-ben két alkalommal átmeneti segélyt és ôsszel tüzelési segélyt is biztosítottak számukra. Az önkormányzat említi, hogy „06. 22-én jártunk a családnál környezettanulmány készítése céljából. Az épületen belül égés nyoma sehol sem volt látható, valószínûleg rendbehozták a lakást”.
Ez a megfogalmazás – a felsorolt segélyek ellenére is – azt sugallja, hogy a Hivatal nem reagált sürgôsséggel (három hónap), és nem sokszor nyílt alkalma alaposabban elbeszélgetni a családdal,
12
Fehér füzet
tisztázni az okozott károk nagyságát és jellegét, és az azokból eredô költségeket és egyéb nyomokat (pl. hogy eladni kényszerültek a házat, mert nem tudtak tovább ott élni). Az önkormányzat szerint „a család minden lehetséges segítséget megkapott a hivataltól”.
1995. novembere óta Dr. Farkas József ügyvéd látja el a sértetti képviseletet a NEKI megbízásából. Az eset után négy hónappal a helyi lap arról számol be, hogy nemcsak az akció, hanem maga a csoport is szervezett volt:
SÉRTETT:
egy cigány ember és családja a sajtó SÉRELEM OKOZÓJA: 20 fôs társaság, egy részük skinheadnek vallja magát SÉRELMEZETT ESEMÉNY IDÔPONTJA: 1995. március 15. HELYE: Pest megye NEKI KÖZREMÛKÖDÉSE: ügyvédet biztosított, kapcsolatot tart a rendôrséggel, az önkormányzattal és az ügyféllel. HIVATALOS SZERVEK KÖZREMÛKÖDÉSE: a rendôrség az elsô tájékoztatás óta kérésünkre rendelkezésünkre áll; az ügyészség – az ügyfél levele szerint – nem világosította fel a sértettet az ügy menetérôl és az ô lehetôségeirôl ÜGY ÁLLÁSA: rendôrségi vizsgálat folyik BEJELENTÔ:
DOKUMENTUMOK: kelte
típus
kitôl?
kinek?
tárgya
1992. 07. 12.
újságcikk
–
–
„Kezükben Molotov- koktél”
1992. 07. 12.
újságcikk
–
–
„Bôrfejûek Molotov-koktéllal; szúró-, ütô-, vágófegyverek arzenálja”
1995. 08.
újságcikk
Kék Nefelejcs c. megyei havilap
–
címe: „Csak azért, mert roma vagy”; ld. fent
1995. 10. 10
újságcikk
Kurír
–
„Átpolitizált bûnügyek”: összevont sajtótájékoztató a két ügyben
1995. 10. 10.
tájékoztatás kérés
ügyfél
rendôrség
a sajtótájékoztató anyaga
1995. 10. 31.
tájékoztatás
rendôrség
NEKI
ld. fent.
Fehér füzet
13
1995. 11. 27.
határozat nyomozás megszüntetésérôl
Pest Megyei RKP
fk. M. Zs. -vel szemben: „a cselekményt nem a gyanúsított követte el…”
1995. 11. 28.
tájékoztatás
ügyfél
NEKI
ld.fent
1995. 11. 29.
ügyvéd megbízása
NEKI
ügyvéd
mûködjön az ügyben jogi képviselôként
1995. 12 .01.
panasz
ügyfél
Pest Megyei Fôügyészség
Fk. M. Zs. ellen kéri a nyomozás folytatását
1995. 12. 04.
tájékoztatás
ügyfél
NEKI
ld. fent.
1995. 12. 12.
tájékoztatás kérés
NEKI
önkormányzat
Amíg kártérítés nem érkezik, kaphat-e valamilyen segélyt az ügyfél?
1995. 12. 13.
tájékoztatás kérés
ügyfél
Pest Megyei Fôügyészség
A vádemelés és a vádlottak ügyvédeinek adatai.
1995. 12. 13.
tájékoztatás
NEKI
ügyfél
A NEKI által tett lépések.
1995. 12. 27.
tájékoztatás
ügyfél
NEKI
ld.fent
1996. 01. 11.
tájékoztatás
önkormányzat
NEKI
a segélyek; ld. fent
14
Fehér füzet
G. I.-né, I. község
A kritikus gyermekfelügyelô kálváriája
„…bírálta az itt dolgozók munkafegyelmét, a tanulókhoz való viszonyát, kiemelve a cigány tanulók sértô megkülönböztetését.” – egy elbocsátó fegyelmi határozatból Az eset: G. I.-né 41 éves, cigány származású, állami gondozottként nevelkedett, dajkaképzôt és gyermekfelügyelôi tanfolyamot (2 éves) végzett. Férje gyógypedagógiai tanár, lánya pedagógus, fia szakközépiskolába jár. G. I.-né kiegyensúlyozott körülmények között élt családjával egy kisközségben, a munkahelye melletti szolgálati lakásban. 15 éve dolgozott egy általános iskola (korábbi nevein: kisegítô iskola, illetve speciális iskola és diákotthon) diákotthonában mint gyermekfelügyelô. Szakszervezeti tisztségviselô is volt. A gondozottak kb. 90 %-a cigány származású. Munkáját munkáltatója teljes mértékben pozitívan jellemezte. Részletek a jellemzésbôl: „G. I.-né a munkaköri leírásának – mely egyaránt tartalmazott gondozói és gyermekfelügyelôi feladatokat – eleget tett. Jó pedagógiai érzékkel rendelkezik, tekintélye volt a gyermekek elôtt, ugyanakkor élvezte bizalmukat is. Követelménytámasztása határozott, következetes, ugyanakkor emberséges. Ösztönös empátiakészséggel rendelkezik. Fokozott figyelmet fordított arra, hogy a többségében hátrányos helyzetû tanulók igényességét fejlessze higiéniai területen, öltözködésük, környezetük esztétikájának terén egyaránt. Ismerte a tanulók személyes gondjait, sokszor fordultak ilyen jellegû esetben segítségért, tanácsért hozzá. (…) élvezte a szülôk bizalmát is. A csoportjában lévô tanulók pénzét (…) a szülôk rábízták, és hiánya, problémája az elszámolás terén soha nem volt. (…) Összegezve: 14 év alatt (…) tapasztalatait önképzéssel gyarapítva, pedagógiai érzékét alkalmazva, munkakörében jó minôségû munkát végzett.”
1995. januárjában vezetôváltás történt. G.-né ellen hamarosan több szabálysértési eljárás és fegyelmi eljárás is indult. G.-né új munkaköri leírást kapott, melynek végén egy megjegyzés szerepel: „Munkaköri leírását pontosítottam, a gyermekfelügyelô beosztás megfogalmazása az elôzô munkaköri leírásnál tévedés volt. (…) Ezért az elôzô munkaköri leírásban szereplô gyermekfelügyelô szót gondozónôre helyesbítettem.” Részletek az új munkaköri leírásból: „Segít a stoppolásnál, gombfelvarrásnál, akinél szükséges, ezeket a munkákat a gondozónô végzi.” „… rendszeresen kimossa azoknak a gyerekeknek a ruháit, ágynemûjét, aki (…) nem szobatiszta …”
1995. április 24-én az iskola fegyelmi tanácsa elbocsátotta állásából, a közalkalmazotti jogviszonyt vétkesen megsértô magatartása miatt. Részletek az indokolásból: „…bírálta az itt dolgozók munkafegyelmét, a tanulókhoz való viszonyát, kiemelve a cigány tanulók sértô megkülönböztetését. (…) Olyan magatartást tanúsított, mellyel a munkáltató és az intézmény, valamint a fenntartó érdekeit súlyosan veszélyezteti, amennyiben kétségbe vonja az itt dolgozók szakmai tudását, munkafegyelmét, pedagógiai hozzáállását…
A NEKI ügyvédet biztosított G.-né számára Dr. Kováts Judit ügyvédnô személyében.
Fehér füzet
15
G. I.-né fellebbezett: „… álláspontom szerint nemhogy vétkes magatartás lenne egy közalkalmazott részérôl, hanem egyenesen kötelességem felhívni az illetékesek figyelmét az olyan hibákra, melynek eredményeképpen a nevelésre bízott gyerekek szenvednek hátrányt. Megjegyzem, egy iskola jó hírnevét egyetlen ember esetleg alaptalan vádaskodása nem befolyásolhatja, oda meg végképp nem vezethet, amire az igazgatónô hivatkozott, mely szerint az ilyen kritika az iskola megszüntetésének veszélyét idézi elô. Éppen az igazgatónô hangsúlyozta, hogy munkaköri beosztásom révén a tanárok szakmai munkáját nem kérdôjelezhetem meg. Ezt nem is tettem, azonban azt, hogy a tanórákat a tanárok megtartják-e, a gyerekek felügyelete a tanórákon biztosítva van-e, az ott dolgozók mindannyian észlelik…”
Idôközben a volt gyermekfelügyelô – erôsen valószínûsíthetôen a történtek következtében – táppénzre, ideggondozásra szorult. Távollétében férje ellen, aki szintén az intézmény dolgozója, és akit szintén alacsonyabb státuszba helyeztek, több szabálysértési és fegyelmi eljárás indult. Ugyanakkor ha G. I.-né a volt gondozottaival találkozott, a gyermekek megemlítették neki, hogy az intézmény dolgozói rossz szemmel nézik, megszidják ôket, ha köszönnek és ha beszélgetnek vele. G. I.-né Munkaügyi Bírósághoz fordult, ahol másodfokon megnyerte a pert: az ítélet kimondta, hogy a munkáltató jogszerûtlenül szüntette meg munkaviszonyát. Ezután G. I.-né, tekintettel az ôt körülvevô hangulatra, illetve munkáltatója hozzá való viszonyára, rendkívüli lemondással szüntette meg munkaviszonyát, hivatkozva arra, hogy „az Ön által eddig ellenem felhasznált jogi és emocionális eszközöket nemcsak jogilag, hanem szakmailag is egyértelmûen károsnak és inkorrektnek tartom, s nem tudom elfogadni, hogy ezzel nemcsak egy munkatársának, nemcsak a munkatárs férjének sorsát, hanem a munkahely és minden munkatárs hangulatát, és elsôsorban a gyerekek értékrendjét és kiegyensúlyozott fejlôdését befolyásolja, zavarja. Ezért az Ön által tanúsított magatartás lehetetlenné teszi számomra az Ön által vezetett intézményben közalkalmazotti jogviszonyom fenntartását”.
G. I.-né férje jelenleg táppénzen van, mert – valószínûsíthetôen szintén a feleségével és a vele történtek következtében – ideggondozásra szorul. A NEKI a Mûvelôdési és Közoktatási Minisztériumhoz fordult a kivizsgálásra vonatkozó javaslatokkal és azzal a kéréssel, hogy olyan megoldás kidolgozásában és megvalósításában nyújtson magasabb szintû segítséget, amely az ügy koncepciózus jellegét megszünteti, vagy ennek gyanúját kizárja. (Háttéranyagként a feleségrôl szóló dokumentumokat is megküldte, de aktuális problémának a férj ügyét tekinti az Iroda.) A Minisztérium Kisebbségi Fôosztályának vezetôjéhez írt levélbôl: „… az ügy kezd olyan formát felvenni, mely csak jogilag már nem kezelhetô. (…) 1. Rendkívül aggódunk amiatt, hogy G. I. esetében hasonlóan törvénysértô módon folyik majd le a fegyelmi eljárás, mint felesége esetében, s hogy ennek eredményeképp a G. házaspár teljesen ellehetetlenül I.-n, ami egy ezer lelket számláló kistelepülés. 2. Nemcsak erkölcsileg, hanem anyagilag is megviselné G.-éket egy újabb „procedúra”, hiszen G. I-nek csak néhány éve van hátra nyugdíjazásáig, G.-né pedig rendkívüli lemondását fontolgatja. Munkát szerezni nehéz a községben, fôképp idôsebb emberek számára. A G. házaspár két gyermeket támogat életkezdésükben, ill. iskoláik befejezésében. Szolgálati lakásban laknak, melyet mostanában fognak megvételre felajánlani. (…) 3. Nem látjuk biztosítottnak az ügy fair rendezését, amíg a vizsgálatot folytató összes személy érintett személyében vagy érdekeiben az ügyben. Véleményünk szerint az esetleges jogsértéseket a polgármester úr sem tudná száz százalékosan kivizsgálni (ô az iskola felügyeleti szervének vezetôje). Kérésünk és javaslatunk ezek alapján az lenne, hogy a Minisztérium illetékese indítson vizsgálatot az ügyben, melynek eredményeképp az érintettek legszélesebb köre véleményének megismerése után hatósági intézkedésekre kerülhet sor. 4. Úgy érezzük, nem elhanyagolható tény, hogy az iskola tanulóinak oly nagy része roma kisgyerek, s ebbôl súlyos problémák erednek, melyek eddig nem kerültek felszínre. A bizottság e kérdés megvizsgálásának is bô teret szentelhetne. (…) szeretnénk, ha egy esetlegesen felállítandó vizsgáló bizottságba delegálnál a kérdésben jártas szakértôt, ill. Te magad vállalnád fel e nehéz feladat ellátását…”
16
Fehér füzet
SÉRTETT:
egy cigány származású, cigány gyermekekkel (is) foglalkozó gyermekfelügyelô a sértett SÉRELEM OKOZÓJA: a munkáltató – gyermekneveléssel (90%-ban cigány gyermekek nevelésével) foglalkozó intézmény SÉRELMEZETT ESEMÉNY IDÔPONTJA: 1995. áprilisától HELYE: Somogy megye NEKI KÖZREMÛKÖDÉSE: ügyvéd biztosítása, konzultációk a sértettel és ügyvédjével, az elôkészítô jogi eljárásokban (fegyelmi tárgyalás) tanácsadás, segítségnyújtás az iratok elkészítésében. HIVATALOS SZERVEK KÖZREMÛKÖDÉSE: – a munkáltató: a sérelem okozója – a helyi önkormányzat: a munkáltató mellett és így az ügyféllel szemben áll, nem akadályozza meg ill. elôsegíti a jogszerûtlenségeket – Munkaügyi Bíróság: jogszerû eljárás ÜGY ÁLLÁSA: G. I.-né beadta közalkalmazotti lemondását; férje ellen az övéhez hasonló eljárások folynak, jelenleg fegyelmi tárgyalások, illetve bûncselekmény miatt feljelentést tervezett a munkáltató. BEJELENTÔ:
DOKUMENTUMOK: kelte
típus
kitôl?
kinek?
tárgya
1992. 09. 01.
Átsorolás
iskola (elôzô) igazgatója
ügyfél
magasabb munkabér (9.450 Ft-ról 11.450 Ft-ra)
1995. ??
Fellebbezés kiegészítése
ügyfél
Bíróság
A fegyelmi eljárások háttere
1995. ??
újságcikk
??
1995. 02. 02.
Igazolás
iskola pénzügyi felelôse
ügyfél
100 Ft-ot befizetett telefonhasználat céljára
1995. 02. 23.
Munkaköri leírás
iskola igazgatója
ügyfél
ld. fent
1995. 02. 27.
Kiegészítés Munkaköri Leíráshoz
iskola igazgatója
ügyfél
ld. fent
1995. 03. 09.
kérelem 20 aláírással
a tanulók szülei
önkormányzat
G. I.-né munkájával elégedettek, kérik, maradjon munkahelyén
1995. 03. 29.
észrevételek
ügyfél
iskola igazgatója
korábbi fegyelmi vizsgálat
1995. 04. 04.
határozat
iskola fegyelmi tanácsa
ügyfél
megrovás munkaköri kötelezettség gondatlan megszegése miatt
1995. 04. 24.
határozat
iskola fegyelmi tanácsa
ügyfél
elbocsátás (ld. fent)
1995. 04. 30
kereseti kérelem
ügyfél
Munkaügyi Bíróság
az elbocsátó fegyelmi határozat ellen
1995. 05. 09.
idézô végzés
Bíróság
ügyfél
bírósági tárgyalásra
1995. 05. 13.
Munkáltatói jellemzés
az iskola jelenlegi igazgatójának
az iskola volt igazgatójától
ld. fent
1995. 09. 06.
bírósági ítélet
Munkaügyi Bíróság
ügyfél
ld. fent
1995. 09. 29.
Kezelési lap
Idegbeteggondozó
ügyfél
ld. fent
1995. 11. 11.
szabálysértési határozat
önkormányzat
ügyfél férje
„veszélyeztetés kutyával” szabálysértés
1995. 12. 13.
értesítés
iskola igazgatója
ügyfél férje
fegyelmi eljárást indít ellene tanuló bántalmazása miatt
–
az ügyfél, az igazgató, a volt igazgató és egy gyermekfelügyelô nyilatkozatai
Fehér füzet
17
1995. 12. 20.
tájékoztatás kérés
NEKI
iskola igazgatója
a fegyelmi bizottság összetétele, esetleges elfogultságuk
1995. 12. 20.
tájékoztatás kérés
NEKI
iskola fegyelmi tanácsának vizsgálóbiztosa
a fegyelmi bizottság összetétele, esetleges elfogultságuk
1995. 12. 27.
az események leírása
ügyfél
NEKI
1995. 12. 27.
tájékoztatás kérés
NEKI
fegyelmi tanács vizsgálóbiztosa
a meghallgatás eredménye
1995. 12. 27.
tájékoztatás kérés
NEKI
Iskola igazgatója
a fegyelmi bizottság összetétele
1995. 12. 28.
rendkívüli lemondás
ügyfél
iskola igazgatója
ld. fent
1995. 12. 30
vizsgálat kérése
NEKI
Mûvelôdési és Közoktatási Minisztérium
ld. fent
1996. 01. 02.
tájékoztatás
Iskola fegyelmi tanácsának vizsgálóbiztosa
NEKI
csak az ügyfél írásos maghatalmazására ad felvilágosítást
1996. 01.–
elfogultsági indítvány
ügyfél
iskola igazgatója
fegyelmi bizottság összetétele (késôbb beadandó)
18
Fehér füzet
B. A.-né, K. község
Felgyújtották a tarlót a kukoricaböngészôkkel együtt
„40 hektár leégett tíz perc alatt, úgy, hogy egyszerûen nem lehetett menekülni belôle.” – a sértett férjének levelébôl Az eset: B. A.-né kukoricát böngészett (a betakarítás után megmaradt kukoricákat gyûjtögette) a k.-i mezôgazdasági szövetkezet kukoricaföldjén, amikor váratlanul, minden felszólítás nélkül valaki felgyújtotta a tarlót,
„a téeszben pedig nem akarják tudni, hogy ki volt”
(az ügyfél levelébôl)
Az ügyfél megemlíti, hogy amikor felgyújtanak egy tarlót, elôtte körül kell szántani – ezt most nem tették meg.
„A. úr úgy volt vele, hogy ott van egy cigány, ijesszük meg egy kicsit. Meg is tette, éppen akkor, amikor legjobban fújt a szél, úgy, hogy kb. 40 hektár leégett tíz perc alatt, úgy, hogy egyszerûen nem lehetett menekülni belôle. Se egy felszólítás, se egy lövés nem volt, hogy hagyja el a földet, mert fel fogják gyújtani. A mezôôrök azt mondják, hogy ôk ezt mind megtették. Nem igaz, mert a baleset után jöttek ki, amikor már megvolt a baj. Ezért vádolom a bûnöst szándékos gyújtogatással, s fájdalom díjat és a kórházi költséget is követelem tôle. A mezôôrök azt mondják, hogy a b.-i cigányok voltak a gyújtogatók, ami nem igaz. (…) akkor a baleset után nem szántották volna fel a tarlót, hanem feljelentették volna a gyújtogatót.” „A feleségemnek (…) az arcán másodfokú égési sérülései lettek, a keze és a lába is megégett. (…) A kórházi kezelés nyolc napon túl volt. A környéken az emberek szokták böngészni a kukoricát: magyarok és cigányok is. A tûzeset alkalmával a földön csak cigányok voltak. Sajnos a feleségem ha nem teszik át másik mentôbe meghalt volna.” A sértett helyszínre hívta a rendôrséget. Súlyos testi sértés bûntett alapos gyanúja miatt folyik a vizsgálat. Az asszony még nem gyógyult meg. Az ügyfél számára ügyvédet biztosított a NEKI Dr. Háló Zsuzsanna személyében. SÉRTETT:
egy cigány asszony. a sértett férje SÉRELEM OKOZÓJA: (az ügyfél szerint) helyi mezôgazdasági szövetkezet egyik középvezetôje. SÉRELMEZETT ESEMÉNY IDÔPONTJA: 1995. október 20.: HELYE: Békés megye NEKI KÖZREMÛKÖDÉSE: ügyvéd biztosítása, tájékoztatás kérés a rendôrségtôl. HIVATALOS SZERVEK KÖZREMÛKÖDÉSE: A rendôrség feljelentésre a helyszínre érkezett és eljárást indított. ÜGY ÁLLÁSA: A rendôrségi nyomozás szakaszában: ismeretlen tettes ellen, súlyos testi sértés bûntettének alapos gyanúja miatt. BEJELENTÔ:
Fehér füzet
19
DOKUMENTUMOK: kelte
típus
kitôl?
kinek?
tárgya
95.11.13.
panasz leírása
ügyfél
NEKI
panasz leírása
95.11.29.
megbízás
NEKI
ügyvéd
megbízás ügyvédi munkára
95.11.29.
tájékoztatás
NEKI
rendôrség
kérelem, hogy az eljárást, amennyiben még nincs folyamatban, indítsák el
95.11.29.
tájékoztatás kérése
NEKI
ügyfél
pontosító kérdések
95.12.05.
tájékoztatás
rendôrség
NEKI
eljárás indult súlyos testi sértés miatt
95.12.08.
tájékoztatás
ügyfél
NEKI
pontosítások (ld. esetleírás)
95.12.12.
tájékoztatás
NEKI
ügyfél
– rendôrség adatai a nyomozásról – ügyvéd adatai
20
Fehér füzet
G. Gy., P. város
Cigány embert – elvbôl – nem szolgálnak ki
„A felszolgálónô közölte velem, hogy az üzletvezetô (…) utasítása szerint cigányokat nem szolgálnak ki, sem kávéval, sem más egyébbel. A tulajdonos üzletvezetö is ott volt és szószerint ugyanezt mondta, hogy cigány itt nem ehet, nem ihat, nem szórakozhat.” – az ügyfél levelébôl A háttér: G.Gy. cigány származású, szakmája szakács (érettségizett, szakképesített), jelenleg is szakmájában dolgozik; felesége ápolónô, legközelebbi rokonainak nagyrésze a vendéglátóiparban dolgozik. Apósa cigány politikával és nyelvészettel is foglalkozik. A család jó körülmények között él, „sokat ad magára” az öltözködés, az önképzés és a gyerekek taníttatása, a lakás berendezése, az étkezés és házukban a vendéglátás stb. terén is. Identitásukra, felfogásukra jellemzô, hogy G.Gy. sógora, amikor gyermeke született, tipikusan cigány vezetéknevét „magyarosabbra, kevésbé árulkodóra” változtatta. Ugyanakkor ha szükségét érzik, mindannyian részt vesznek valamilyen szinten a cigány szervezetek munkájában; ha vendéget várnak, szívesen készítenek cigány ételeket. A kisgyermekeket nem szeretnék cigányul tanítani, „Magyarországon élünk, fontosabb, hogy magyarul beszéljen”, úgy gondolják, majd idôsebb korában eldönti, szeretne-e a cigány nyelvvel foglalkozni. Munkakeresés során több családtagot ért már olyan meglepetés, hogy a telefonon megbeszéltek szerint felvették ôket, amikor azonban személyesen megjelentek, hamarosan közölték velük, hogy mégsem alkalmasak a munkára; egy munkaadó arra hivatkozott, hogy (G.Gy. apósának) túl magas a képzettsége. Az eset: Szeptemberben G.Gy. a következô levéllel fordult a NEKI-hez: „(…) Feleségemet vittem fodrászhoz és még vártam rá egy kávéra betértem a (…) B. Sörözôbe. A pultnál rendeltem egy kávét és fel szerettem volna váltani egy százast, hogy a játékgépnél töltsem el az idöt. A felszolgálónô közölte velem, hogy az üzletvezetô (…) utasítása szerint cigányokat nem szolgálnak ki, sem kávéval, sem más egyébbel. A tulajdonos üzletvezetö is ott volt és szószerint ugyanezt mondta, hogy cigány itt nem ehet, nem ihat, nem szórakozhat. Amikor a panaszkönyvet kértem, annak átadását megtagadta és azt mondta, hogy a cégtáblán ott a neve ha akarok valamit. Megjegyzem, hogy autóval voltam, teljesen józanul, és még a fenti eset után sem csináltam botrányt, de ezt nem fogom annyiba hagyni, hiszen a többi vendég elött megszégyenítettek és alázott meg egy vendéglôs, akinek a feladata a vendég kiszolgálása és nem a faji megkülönböztetés hangoztatása az üzletben. P., 1995.szeptember 21. név, cím”
A helyi rádióban elmondták: A SÉRTETT ÉS FELESÉGE: „… én cigány vagyok … a cigányokat miért tudják ennyire megalázni egy kocsmában? Nem tudom, hogy … B.nek van-e olyan mûködési engedélye, ahol rá van írva, hogy színeseket, vagy cigányokat nem szolgálunk ki… én nem tudom hogy ez hogy lehetséges a huszadik században… Magyarországon ilyen történjen, hát ezt nem tudom elképzelni kérem.” „… Én mondtam, hogy nem hagyom ennyiben, van Kereskedelmi Kamara, van a fogyasztóvédelem, újság, nagyon messzire elmegyek, amibe kerül, annyiba kerül… … mivel én ide születtem Magyarországra, hogy én ha bemegyek akármelyik vendéglátó egységbe, akár az orvoshoz, ne legyek kidobva se én, se a gyerekem, se a rokonom aki itt él Magyarországon, és ide született…” AZ ÜZLETVEZETÔ: „– Nemcsak a cigányok, hanem 50-60 ember van kitiltva. A részegeket sem szolgáljuk ki, skinheadeket sem, tehát egy ilyen béke szigete kicsit. Ez az üzletpolitikám. – Értem de az ön véleménye szerint nem alkotmányos joga mindenkinek, hogy vendéglátó helyeken kiszolgálják ôt? – De igen.
Fehér füzet
21
– Én nem tudtam mire vélni, hogy a bôre színe vagy származása szerint megkülönböztetést tesznek vele. – Én a középréteget céloztam meg. – És az ön véleménye és belátása szerint ez teljesen törvényes eljárás? – Nem. – És mi történik akkor, hogyha a vendég feljelenti? – Állok elébe. Nem tudok … mást csinálni, nézze, nekem ez az üzletpolitikám. Próbálom a vendégeket szelektálni. Most, hogy a munkatársaim helyesen döntöttek-e, mert különben vannak bent olyan vendégek is, akik nem fehér bôrüek, hogy egyszerûen fogalmazzak, ôket is kiszolgálják. Szelektálunk vastagon. Hogyha a munkatársam hibázik, négyszemközt elmondom neki a magamét, de a vendégek elôtt soha nem. Tegnap beszéltem különben a Gy. elnevezésû úrral, annyit tudtam neki mondani, hogy sajnálom. – És a jövôben is … változatlan az üzletpolitikája ? – Én nem azt mondtam, hogy nincsenek nálam nevezhetjük cigánynak, vagy románnak, vagy németnek, vagy bárminek, mert vannak, csak szelektálva vannak a vendégek.”
A NEKI-nek adott interjúból: ÜZLETVEZETÔ: „Ugyanazt tudom elmondani, amit a rádióban. Szerencsétlen véletlen, hogy éppen G.Gy. esett ebbe a körbe. De hát a munkatársaim csak azt csinálták, amire én megkértem ôket.”
G.Gy. úgy érezte, hogy nem nevezhetô szerencsétlen véletlennek, hogy ôt, aki társadalmilag a középréteghez tartozik, de barna a bôre színe, egyszercsak az utóbbi miatt nem szolgálják ki. Nem fogadja el azt sem, hogy béke szigetének nevezi a tulajdonos a sörözôt annak apropóján, hogy ôt nem engedte fogyasztani. Jogi minôsítési lehetôségek: – A kocsma tulajdonosának cselekménye az Alkotmány 70/A (1) és (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket sérti, melyek szerint: (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, (..) nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti megkülönböztetés nélkül. (2) Az embereknek az (1) bekezdés szerinti bármilyen hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan bünteti. (…) – A PTK szerint: 75. (1) A személyhez fûzôdô jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. E jogok a törvény védelme alatt állnak. 76. A személyhez fûzôdô jogok sérelmét jelenti különösen a magánszemélyek bármilyen hátrányos megkülönböztetése nemük, fajuk, nemzetiségük vagy felekezetük szerint, (…) valamint a becsület és az emberi méltóság megsértése. 84. (1) Akit személyhez fûzôdô jogában megsértenek, az eset körülményeihez képest a következô polgári jogi igényeket támaszthatja: a) követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását; b) követelheti a jogsértés abbahagyását és a jogsértô eltiltását a további jogsértéstôl; c) követelheti, hogy a jogsértô nyilatkozattal vagy más megfelelô módon adjon elégtételt, és hogy szükség esetén a jogsértô részérôl vagy költségén az elégtételnek megfelelô nyilvánosságot biztosítsanak; d) követelheti a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelôzô állapot helyreállítását a jogsértô részérôl vagy költségén, továbbá a jogsértéssel elôállott dolog megsemmisítését, illetôleg jogsértô mivoltától megfosztását; e) kártérítést követelhet a polgári jogi felelôsség szabályai szerint; – A belkereskedelmet szabályozó rendeletek hangsúlyozottan a fogyasztók minôséghez való jogait biztosítják, az 1978. évi I. tv. 23 -a szerint a vásárlót megilletô jogról neki tájékoztatást kell adni. E szellemben szabályoz a 6/1990. KEM rendelet is, melynek 4-a a jegyzô számára lehetôvé teszi, hogy megtiltsa a tevékenységet, ha az üzlet vagy az abban kereskedelmi tevékenységet folytatók nem felelnek meg a jogszabályi követelményeknek. A 16 rendelkezik a vásárlók könyvével kapcsolatos eljárásról (kötelezô a kitétele, bejegyzésre átadása, a panasszal kapcsolatos fellebbviteli hatóságok megnevezése) illetve a jegyzô be-
22
Fehér füzet
jegyzéseket ellenôrzô jogkörérôl. E jogszabály teszi kötelezôvé a játékautomaták mûködtetéséhez az elôzetes rendôrhatósági hozzájárulást. Az 1990. évi LXXXVI. törvényre a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szintén vonatkozik az említett elv.
A NEKI az ügyfél számára ügyvédet biztosított, akinek segítségével jelenleg két ügyben, azonos bíróság két tanácsa elôtt folyik eljárás: – egyrészt a személyhez fûzôdô jogok megsértése miatt, a Ptk. 76. és 84. paragrafusa (1)a), b), és c) pontjai (ld. fent) alapján. Nincs kizárva, hogy a késôbbiekben kiterjesztik a keresetet. – másrészt, az ügy büntetôjogi részét az ügyfél fenti levele szerint megírt magánindítvány alapján indították el. A bíróság mindkettô tárgyalását elnapolta. Az ítélet megszületése után – államigazgatási eljárás keretében – indítványozni fogjuk az üzlet vezetôjének kiadott mûködési engedély visszavonását. A NEKI igen sok sajtóorgánumban megemlítette vagy részletesen bemutatta az esetet, és fontosnak tartja, hogy az üzletvezetô a nyilvánosság elôtt is elemezni kényszerüljön a „béke szigeté”-nek fogalmát, miután a nagyközönség megismeri a családot, a családtagok életstílusát, munkájukban elért eredményeit és értékrendjét. Az eljárás megindítása után az ügyfél felesége telefonált, és elmondta, hogy a városban szívesen közremûködne egy kisebbségi jogvédô iroda munkájában. Ebbôl, a helyszínen folytatott személyes beszélgetésekbôl, a fent leírt elôzményekbôl, a család részérôl az ügyvéd munkájának többszöri kétségbeesett kritikájából (amely nem rosszindulatból fakadt, hanem abból, hogy különösen érzékenyek minden részletre jogaik megvédése és hangsúlyozása érdekében, és amely most aktív együttmûködéssé alakult) – le kellett vonnunk azt a következtetést, hogy az eset óta rendkívül sokat foglalkoznak a történtekkel. SÉRTETT:
egy cigány származású férfi a sértett SÉRELEM OKOZÓJA: egy vendéglátóhely üzletvezetôje sérelmezett esemény idôpontja: 1995. szeptember 18. HELYE: Baranya megye NEKI KÖZREMÛKÖDÉSE: helyszíni beszélgetés a sértettel és a sérelmet okozó üzletvezetôvel; ügyvéd megbízása az ügyfél számára; folyamatos – és intenzív – kapcsolattartás az ügyféllel és az ügyvéddel; sajtó figyelmének felhívása az esetre HIVATALOS SZERVEK KÖZREMÛKÖDÉSE: – az önkormányzat mint a vendéglátóhely mûködésének felügyeleti szerve: egyelôre még nem lépett az ügybe; erre legkésôbb a perek során sor fog kerülni ÜGY ÁLLÁSA: bíróság elôtt BEJELENTÔ:
DOKUMENTUMOK: kelte
típus
kitôl?
1995. 09. 20.
rádióinterjú
helyi adó
1995. 09. 21.
a panasz leírása; egyben bírósági feljelentés
ügyfél
1995. 10. 02.
helyszíni interjúk
NEKI
1995. 11. 07.
bírósági kereset
ügyfél
kinek? – NEKI
tárgya ld. fent ld. fent
–
városi bíróság
beszélgetés az ügyfelekkel és az üzletvezetôvel; tartalmát ld. fent
Fehér füzet
23
Rendôri kihallgatás után P. J., K. község a sértett heréjén sürgôs mûtétet kellett végrehajtani „… engem a kihallgatás során tettlegesen bántalmaztak, testszerte ütlegeltek, arcon és gyomron vertek, valamint nemi szerven rúgtak. A bántalmazás során én olyan sérülést szenvedtem, hogy 24 órán belül heremûtétet kellett rajtam végrehajtani, amelyek során a herém háromnegyed részét el kellett távolítani.” – az ügyfél levelébôl
Mint ismeretes, 1995. július 15-én rendôri intézkedés során – a rendôrök bánásmódja következtében – meghalt egy ember Pásztón. Az alábbi eset K. községben történt, amely a Pásztói Rendôrkapitányság körzete. A Kapitányság rendôreinek intézkedése után a sértett operációra szorult: heréjének egy részét el kellett távolítani, mert – testi sérülés következtében – szétroncsolódott.
A rendôrök ellen a nyomozást márciusban megszüntették. A sértett áprilisban jelezte egy helyi szervezetnek, hogy ôt a rendôrök így bántalmazták. A sértett P.J. levelébôl:
„…engem 1994. december 9.-én erôszakos nemi közösülés alapos gyanúja miatt elôvezettek Pásztóra a rendôrkapitányságra kihallgatás céljából. Én a bûncselekményt nem követtem el, így hát nem is vállaltam magamra, ezért engem a kihallgatás során tettlegesen bántalmaztak, testszerte ütlegeltek, arcon és gyomron vertek, valamint nemi szerven rúgtak. A bántalmazás során én olyan sérülést szenvedtem, hogy 24 órán belül heremûtétet kellett rajtam végrehajtani, amelyek során a herém háromnegyed részét el kellett távolítani. Én a rendôröket feljelentettem és a feljelentésem elutasította a Nógrád megyei ügyészség azzal az indokkal, hogy én azokat a sérüléseket már 5-6 nappal korábban is szerezhettem. Én ezt az indokukat megfellebbeztem és ismét elutasítottak. (…) akkor kérdem én, hogy egy olyan sérült herével hogyan lehet egy embert nemi erôszakkal vádolni, én tanúkkal tudom bizonyítani, hogy én egészségesen kerültem a rendôrkapitányságra de ôk egy tanúmat se hallgatták ki. (…) én egy cigány gyerek vagyok, és sajnos nem tudom, hogy most ezek után mitévô legyek? Engem nyomorékká vertek, úgy hogy fizikai munkát nem végezhetek, egyszerûen 5 kg-ot nem szabad megemelnem…”
24
Fehér füzet
A nyomozást megszüntette a Budapesti Ügyészségi Nyomozó Hivatal Nógrád megyei Kirendeltsége. Részlet: „Indoko1ás Hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás vétség és maradandó fogyatékosságot okozó súlyos testi sértés büntett elkövetése miatt P. J. feljelentést tett Sz. S.˙ rendôr törzsôrmester és két általa ismeretlen rendôr ellen. A feljelentés szerint a szolgálatban lévô egyenruhát viselô rendôrök 1994. december 9-én – vele szemben erôszakos közösülés bûntett elkövetése miatt – foganatosított elôállítás és kihallgatás során ôt tettlegesen bántalmazták. Ennek során ököllel verték arcát, gyomrát, vállait, majd ezt követôen összerugdosták, ágyékon rúgták. A bántalmazások következményeként testszerte számos zúzódásos, véraláfutásos, horzsolásos sérüléseket, valamint mûtéti beavatkozást igénylô maradandó testi fogyatékosságot eredményezô heresérülést is szenvedett. A lefolytatott vizsgálat sarán a sérülések tényleges és várható gyógytartamára, azok keletkezésére iü. orvosszakértôt rendeltünk ki. Az orvosi látlelet és az orvosszakértôi vélemény adatai szerint P. J. heresérülése nyolc napon túl gyógyuló, míg a többi nyolc napon belül gyógyuló. A sérülésekkel kapcsolatosan maradandó fogyatékosság, vagy súlyos egészségromlás nevezettnél nem várható. A beszerzett iü. orvosszakértôi vélemény adatai szerint a P. J.-n észlelt valamennyi sérülés nem friss jellegü volt, azok nem a december 9-ei rendôri intézkedés napján, hanem azt megelôzôen mintegy három–hat nappal keletkezhettek. A nyomozás során adatok merültek fel arra vonatkozóan, hogy P. J. a rendôri intézkedést megelôzôen öt nappal K. községben az italbolt elôtt szóváltásba keveredett P. M. (nôi név) nevû ismerôsével. A szóváltás tettlegességig fajult, ennek során P. M. ököllel többször megütötte és többször meg is rúgta P. J.-t. A rendôri intézkedésekre vonatkozóan tanúként kihallgatott személyek egybehangzóan úgy nyilatkoztak, hogy jelenlétükben sem a rendôrök, sem bárki más P. J.-t nem bántalmazta. A rendôri intézkedéseket és a kihallgatást foganatosító Sz. S. r.törm, … r.ôrm. és … r.zls. gyanúsítottként történt kihallgatásuk során tagadták, hogy ôk P. J.-t bármilyen módon bántalmazták volna. A tanúk és a gyanúsítottak P. J.-vel történt szembesítések után is fenntartották az erre vonatkozó vallomásukat. A lefolytatott széleskörû vizsgálat bizonyítékai alapján kizárható, hogy P. J.-t az intézkedô rendôrök az általa elmondott módon bántalmazták volna és neki a megjelölt sérüléseket okozták volna. Ennek alapján az is megállapítható, hogy Sz. S. r.törm., … r.ôrm. és … r.zls. nem követték el a Btk. 226. par.-ában meghatározott hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás vétségét és ugyancsak nem követték el a Btk. 170. par. (1) bekezdésében meghatározott és a (4) bekezdés szerint minôsülô és büntetendô maradandó fogyatékosságot okozó testi sértés bûntettét sem. Mivel az ügyben más bûncselekmény elkövetésére utaló adat sem merült fel, a már hivatkozott törvényhelyek alapján a rendelkezô részben foglaltak szerint kellett határoznom. A panaszra jogosultak a nyomozati iratokat az Ügyészségi Nyomozó Hivatal Nógrád Megyei Kirendeltségén megtekinthetik. Salgótarján, 1995. március 17. Dr. M. J. csoportvezetô ügyész”
Az indoklás alapján nem érthetô, hogy – hogyan követett el az ügyfél nemi erôszakot, ha elôtte ilyen jellegû sérülést szenvedett, – ha nem a rendôrök követték el, akkor ki által elkövetett testi sértést minôsítenek (és miért, különösen ha más bûncselekményre nem merült fel adat), – ha e sérülés miatt 24 órán belül mûtétet kellett végrehajtani, akkor hogyhogy elôtte 5-6 napot lehetett várni, úgy, hogy közben még egy nemi erôszakot is elkövethetett; stb. Nem érthetô továbbá néhány fogalom értelmezése, azaz mit tekint az ügyész – maradandó fogyatékosságnak, súlyos egészségromlásnak? (v.ö. kórházi zárójelentés) – széleskörû vizsgálatnak? (v.ö.: az ügyfél tanúit nem idézték kihallgatásra) – más bûncselekménynek? (v.ö.: semmilyen bûncselekmény elkövetésére nem került sor, de valaki mégis megverte az ügyfelet).
Fehér füzet
25
A NEKI – több más hasonló esettel1 együtt – az ügy vizsgálatát kérte a Legfôbb Ügyésztôl. A Legfôbb Ügyész elôször így válaszolt:
Egy hónap sem telt el, mire megvizsgálták a hét súlyos esetet, és a Legfôbb Ügyész így minôsítette a kételyeket:
1 Összesen hét ügyben kértünk vizsgálatot: egy halállal végzôdött, a szemtanúk és részben az adatok szerint a rendôrök a folyóba kergették az áldozatot, fenyegetéseikkel órákon keresztül ott tartották, hozzátartozói másnap holtan találtak rá; a második ügy P.J. esete; a harmadik ügyben egy – érezhetôen nacionalista elveket valló – társaság által véresre vert riporter kérte a rendôrök segítségét, akik azonban ehelyett órákig egy kerítésre állították, megalázták és megakadályozták az orvosi ellátását; a negyedik ügyben egy asszony azért tett feljelentést a rendôr ellen, mert az ôt bántalmazta; az ötödik ügyben egy vi-
lághírû zenészt bilincseltek meg a rendôrök olyan módon, hogy közben a mûvész keze eltört, majd késôbb a törött kezet is megbilincselték; a hatodik ügyben egy családot minden valódi ok nélkül a szolgálati pisztolyával fenyegetett meg éjszaka egy szolgálaton kívüli ittas rendôr, úgy, hogy a családtagokat sorba állította az udvaron, és kijelentette, hogy sorban le fogja ôket lôni; a hetedik ügyben – még 1993ban – rendôrök és „különleges bevetési csoportjuk” végigvert két utcányi embert gumibottal, fegyverekkel fenyegetve, köztük terhes kismamát (aki ekkor elvetélt) és súlyos beteg idôs asszonyt is.
26
Fehér füzet
A NEKI az ügyféltôl elkérte az ügyre vonatkozó iratokat, hogy felülvizsgálati eljárást kezdeményezzen. P.J. válaszlevelében leírta: nagy szüksége van arra, hogy személyesen elmondhassa egy munkatársnak a történteket. Jelenleg még néhány adatot várunk, illetve a személyes beszélgetés után a NEKI elindítja az eljárást. SÉRTETT:
egy cigány származású férfi egy vidéki szervezeten keresztül a sértett SÉRELEM OKOZÓJA: rendôrség SÉRELMEZETT ESEMÉNY IDÔPONTJA: 1994. december 9. HELYE: Nógrád megye NEKI KÖZREMÛKÖDÉSE: felülvizsgálat kezdeményezése a legfôbb ügyészen keresztül; az adatok begyûjtése után szabályos felülvizsgálati eljárást szándékozik kezdeményezni HIVATALOS SZERVEK KÖZREMÛKÖDÉSE: – rendôrség: a sérelem okozója – ügyészség: a nyomozást megszünteti bûncselekmény hiányában ÜGY ÁLLÁSA: felülvizsgálati eljárás elôkészítése zajlik BEJELENTÔ:
DOKUMENTUMOK: kelte –
típus
kitôl?
kinek?
tárgya
–
–
a pásztói emberöléssel kapcsolatos sajtóanyag
újságcikkek
1994.12.16.
kórházi zárójelentés és igazolás
kórház
ügyfél
ld. fent
1995.03.17.
határozat
rendôrség
1995.06.01.
a panasz továbbküldése
vidéki szervezet
NEKI
ld. fent
1995.07.14.
ügyféltôl pontosítás kérése
NEKI
ügyfél
adatok
1995.07.31.
tájékoztatás
rendôrség
NEKI
a nyomozást megszüntette
1995.12.13.
tájékoztatás kérés
NEKI
ügyfél
adatok pontosítása
1996.01.12.
tájékoztatás
ügyfél
NEKI
továbbra is fenntartaná a panaszát
–
a nyomozás megszüntetésérôl
Fehér füzet
27
Köznapi fasizmus
B. Gy., M. város
„… abban legfôképpen az volt írva, hogy mi cigányok vagyunk, és így ki kell irtani minket, takarodjunk ki a házból, mert egy levegôt nem akarnak szívni velünk. (…) azt mondta, hogy ha Hitler nem végez ki bennünket, akkor majd ô ezt megteszi, tehát kivégez engem. Ekkor a kezében volt a villanyfúrógép, és azt nekem szegezte.“ – rendôrségi jegyzôkönyvbôl Az eset: B. Gy. és felesége nyugdíjasok, átlagos körülmények között élnek egy lakótelepi lakásban, 21 éve. Szomszédaikkal, a házban lakókkal eddig problémájuk nem volt. Ez év elejétôl a ház közös képviselôje, M. B., és barátja, T. A. folyamatosan zaklatja a házaspárt. Váratlanul becsengetnek a lakásba, és egy üres papírról nem létezô „Határozatot“ olvasnak fel, melyben „az áll”, hogy ki lesznek telepítve, Hitler elégeti ôket stb.; másutt többször, ok nélkül, trágár szavakkal emlegetik cigány származásukat. Ezt mindig úgy csinálják, hogy tanú ne legyen. A ház lakói (nem cigányok) kérték segítségünket, mert szeretik és sajnálják B.-éket. Egy alkalommal B.-ék a fentiekhez hasonló tartalmú levelet kaptak, majd nem sokkal késôbb váratlanul, minden rendôrségi meghallgatás és tárgyalás nélkül, egy határozatot: a rendôrkapitányság veszélyes fenyegetés szabálysértése miatt 10.000-10.000 Ft pénzbírsággal sújtotta a házaspárt. Az ügyfél a rendôrségre ment, majd elmondta: a rendôr rá akarta beszélni ôt, hogy írja le, hogy elkövette a szabálysértést, és akkor elengedi a bírságot. B. erre nem volt hajlandó. Ekkor kért segítséget. A NEKI egy munkatársa személyesen is járt B.-éknél. Az Iroda Dr. Horváth Zsuzsanna ügyvédet bízta meg B.-ék jogi képviseletével mindhárom ügyben: – M.-ék feljelentették a házaspárt veszélyes fenyegetés miatt (ezügyben jött a korábbi határozat). – Az ügyfél M.B. és T.A. ellen becsületsértés miatt szabálysértési eljárást indítottak, – M.-ék feljelentették B.-t és B.-nét (viszont-magánindítvány), szintén becsületsértés miatt, és a pénzbírságot megállapító határozat ellen fellebbezést nyújtottak be. A rendôrségen, a másodfokú eljárás során felvett jegyzôkönyvbôl (1995.10.06.) B. GY.: „Odajött hozzám M., és azt mondta, hogy kaptam egy szerelmes levelet, amely nála van. Kértem tôle, hogy adja oda nekem, de ô azt mondta nekem, hogy majd lemásoltatja, és akkor ad nekem belôle egy példányt. A postaládából a levél másolatát 25-én vettem ki, és akkor olvastam el, mely miatt én feljelentést tettem (…) Ahogy elolvastam a levelet, lementem a lépcsôház elé (…) én kérdeztem tôle, hogy ki írta a levelet, mert abban legfôképpen az volt írva, hogy mi cigányok vagyunk, és így ki kell irtani minket, takarodjunk ki a házból, mert egy levegôt nem akarnak szívni velünk. Azt mondta, menjek el a 8. szám alá, ott dolgozik a T.A., és úgy tudja, ô írta a levelet. El is mentem oda megkérdezni tôle, hogy miért írta azt a levelet. ô erre azt mondta, hogy ha Hitler nem végez ki bennünket, akkor majd ô ezt megteszi, tehát kivégez engem. Ekkor a kezében volt a villanyfúrógép, és azt nekem szegezte. Mire én elszaladtam onnét, így nem is szóltam neki semmit sem. Én erre visszamentem a lépcsôház elé és leültem a kôre. Ezután jött ki két rendôrjárôr és igazoltatott volna engem, de mivel nem volt nálam a személyi igazolványom, így a feleségem hozta le nekem azt az övével együtt. (…) Én nem tudom, hogy miért hívta ki a rendôröket M., mert én csak annyit beszéltem vele, amit elmondtam korábban. Tehát kijelentem, hogy nem fenyegettem meg egyik személyt sem, így nem igaz az, hogy megfenyegettem volna ôket.
28
Fehér füzet
B.GY.-NÉ (…) a következôket mondja el: (…) Az egyik rendôr beszélt az M.-mel és a T.-vel, a másik pedig velem és a férjemmel. Én csak azt hallottam, hogy a T. azt mondta a rendôrnek, hogy »ezt a kurva cigányt agyonütöttem volna a fúróval, ha nem szalad el.»” 1. TANÚ: „Csak azt hallottam, hogy (…) szó szót követett, ami abból állt, hogy Gy. bácsi azt kérdezte T.-tôl, hogy mondja meg, ki írta a levelet, míg a T. olyan kijelentéseket tett neki, hogy takarodjon onnan, és mindenfajta mocskos cigánynak elmondta. Ezt követôen a nála lévô fúrógéppel elkezdett hadonászni, és akkor mondta B.Gy.-nek, hogy megöllek. Én erre elszaladtam, mivel láttam, hogy a T. a Gy. bácsira tartotta a fúrógépet. M.B.-nek elôttem nem mondott semmi olyat, ami fenyegetésnek minôsült volna, továbbá a felesége neki nem volt lent. (…) Ekkor sem hallottam fenyegetô kifejezéseket B.Gy.-tôl, mert szépen kérdezte, hogy ki írta a levelet.“ 2. TANÚ: „Mutatott nekem egy levelet (…) Ekkor jött M.B. akinek mutatta B.Gy. a levelet (…) M.B. azt mondta B.Gy.-nek, hogy miért mutogatja a levelet nekem, nem azért adta neki oda, hogy másnak is mutogassa, hanem azért, hogy ôk tudjanak róla. (…) Én már nem emlékszem pontosan, hogy mit mondtak egymásnak, de azt kijelentem, hogy B.Gy. nem fenyegette meg semmivel sem M.B.-t. Ezt követôen azt kiabálta M.B., hogy ez már rendôrségi ügy, és beszaladt a lépcsôházba.“ 3. TANÚ: „… B.Gy.-ék nem mondtak fenyegetô kijelentéseket M.-nek, mert ha mondtak volna, akkor emlékeznék rá.”
Ez derült ki tehát arról a „veszélyes fenyegetésrôl”, amelyben eredetileg B.-t is és feleségét is 10.00010.000 Ft-tal büntették. A másodfokú szabálysértési hatóság az eljárást B.Gy. és felesége ellen megszüntette, mert „az elkövetés ténye nem került tisztázásra”. A becsületsértés miatt B.-ék ellen indított eljárást már az elsô fokon megszüntették, mivel a feljelentôk nem tudták bizonyítani az elkövetést. A T.-vel szemben indult mindkét szabálysértési eljárás megszûnt, mert T. idôközben elhunyt. M.B.-t a szabálysértési hatóság becsületsértés miatt 3.000 Ft-ra büntette. Az arányok: – a rendôrség sújtotta volna a megfenyegetett cigány házaspárt összesen 20.000 Ft pénzbírsággal fenyegetés miatt; – a fenyegetôt semmivel sem büntetik; – az önkormányzat bizonyíték hiányában nem bünteti a cigány házaspárt; – a felmerült bizonyítékok alapján a becsületsértôt 3.000 Ft-tal bírságolja. Az eredmény: A bírság összesen 3.000 Ft a – dokumentum és három tanú vallomása alapján bizonyíthatóan – rasszista és fasiszta szövegû, életveszélyesen fenyegetô és becsületsértô levél és az összes vele járó megalázás, valamint a többi életveszélyes fenyegetés ügyében. Az ügyfél jogi képviselôje személyhez fûzôdô jogok megsértésének bûncselekménye miatt szándékozik eljárást indítani. A vizsgálat során ki kell derülnie M. szerepének a levél megírásában és átadásában, és ettôl függôen az általa esetleg elkövetett egyéb bûncselekményekre is szándékozik kiterjeszteni az igazságszolgáltatási intézkedéseket a NEKI. M.B. továbbra is a háztömb közös képviselôje. B.-ék nem bírják tovább a zaklatást, el szeretnének költözni.
Fehér füzet
29
SÉRTETT: cigány házaspár, nyugdíjasok, átlagos körülmények között, panellakásban élnek BEJELENTÔ: nem-cigány magánszemély, szomszéd A SÉRELEM OKOZÓJA: 2 nem-cigány személy, egy hivatalos mint a lakóház közös képviselôje, egy magánszemély A SÉRELMEZETT ESEMÉNY IDÔPONTJA: 1995-ben folyamatosan, amióta M. közös képviselô A NEKI SEGÍTSÉGNYÚJTÁSA: ügyvéd biztosítása, személyes látogatás HIVATALOS KÖZREMÛKÖDÔ: 1. ) polgármesteri hivatal, hatósági osztály, szabálysértési csoport 2. ) városi rendôrkapitányság szabálysértési hatósága HIVATALOS KÖZREMÛKÖDÔ BELÉPÉSE: a sértett feljelentésére és az elkövetô feljelentésére a sértett ellen. HIVATAL HOZZÁÁLLÁSA: A rendôrség hatáskörét túllépve szándékozott intézkedni, amikor az ügyfelet rá akarta beszélni, hogy az el nem követett szabálysértést ismerje be. ÜGY ÁLLÁSA: az elkövetôk egyike (a magánszemély) meghalt, a másikat pénzbírsággal (3. 000 Ft) sújtották. Az eljárást a sértett és a NEKI folytatni kész személyhez fûzôdô jogok megsértésének bûncselekménye miatt.
DOKUMENTUMOK: kelte
típusa
kiadója
tárgya
1995.06.21
szabálysértési határozat
rendôrség
pénzbírság veszélyes fenyegetés szabálysértés miatt
1995.06.25.
fellebbezés
ügyfél
a szabálysértési határozat ellen.
1995.10.06.
tárgyalási jegyzôkönyv
rendôrség
B.-ék elleni szabálysértési ügyben: sértett házaspár vallomásai; jogi képviselô kéri az eljárás megszüntetését
1995.10.12.
szabálysértési határozat
városi polgármesteri hivatal
a) M. B. pénzbírsága; b) T. A. ellen az eljárást megszüntetik; c) viszont-magánindítvány alapján a becsületsértés miatt B. ellen indított eljárást megszüntetik
1995.10.18.
tárgyalási jegyzôkönyv
rendôrség
B.-ék elleni szabálysértési ügyben: 3 tanú vallomása, ld. fent
1995.10.24.
másodfokú határozat
rendôrség
Az eljárás megszüntetése az ügyféllel szemben.
30
Fehér füzet
Kommandós akció ártatlan hozzátartozókkal szemben „informácószerzés céljából”
O. I., P. város
„a gyerekeim (…) félnek attól, hogy sötét van, akkor megint jönnek ezek a nindzsák” – az egyik sértett elbeszélésébôl egy rendôri akció után Az eset: 1995. októberében egy Kft. telephelyérôl izotópfiolákat és a tárolásukra használatos ólmot loptak. Az ólomburokból kivett izotóp sugárbetegséget okozhat. Mint kiderült, a lopást – pénzszerzési céllal – nyomorúságos körülmények között élô cigány emberek követték el, akik az izotóp fogalmát és veszélyességét nem ismerték, és a közel 500.000 Ft értékû ólmot 6.400 Ft-ért adták el. A telephely egy cigánytelep közvetlen közelében helyezkedik el. A sajtótájékoztatón a rendôrség azt nyilatkozta, hogy a veszélyes anyag tárolása a biztonsági elôírásoknak megfelelt („A betörôk a betonbunker dupla ajtajának zárjait és tolóvasait lefeszítve jutottak be a raktárba…”– írta a Fejér megyei Hírlap), a személyes beszélgetéseken az érintettek közvetlen családtagjai azt mondták el, hogy egy fabódé volt a raktár, és a telephelyet éjjeliôr nem ôrizte. A Magyar Hírlap tudósítója az utóbbit erôsítette meg (Magyar Hírlap, 1996. január 10). A betörést október 19-én fedezték fel. November elsô hetében elfogtak két gyanúsítottat, majd kb. egy héttel késôbb, november 14-én a cigánytelepen kommandósok („Beavatkozó egységek”) jelentek meg, és a következôképpen jártak el (kivonatok a családtagok elbeszéléseibôl): P. város melletti G. telep helyszíni interjú; kazettáról leírva látogatás: 1995. november 16. 1. CSALÁD: Este 8 órakor jöttek be hozzám, nem jöttek be, hanem úgy törték rám az ajtót. Pont az ajtóban álltam, ki akartam nyitni az ajtót, mert hallottam, hogy valaki jön. Gyerekekkel voltam itthon, a legnagyobb fiammal, aki 17 éves, meg a három picivel. A kislány aludt már, és ezek mást nem mondtak, csak elkezdtek ordítani… De sötét volt a lakásban, mert csak a tévét néztük, és elkezdtek ordítani, hogy „hol a narancs, hol a narancs?” A narancs a férjem beceneve, mindenki így hívja a faluban. Meg azt ordították, hogy „Földre!” Mást nem ordítottak. De én már az ágyba kerültem, de hogyan, azt én már nem tudom, a hároméves kislányra ráestem, és a fiamat, a 17 éves gyereket lepofozták már a szobában… Akkor ki kellett neki jönnie a konyhába, a gyereknek. Akkor itt megpofozták, gyomorba vágták… Elkezdték rugdosni az ajtót, mert azt hitték, hogy ott ki tudnak menni, de hiába mondtam, hogy oltsák fel a villanyt, és meglátják, hogy az nem kijárat. És elkezdett ordítani velem, hogy ne magyarázzak, mert pofán ver. Akkor bement a belsô szobába. Mondtam, hogy ott két gyerek alszik, a másik kettô, és akkor elkezdte mondani, hogy ne pofázzak neki, majd ô megnézi. Hát nézze, mondtam neki. És egyre mondtam, hogy oltsa fel a villanyt, oltsa fel a villanyt, de ô nem hitt nekem, elkezdtek kiabálni. Egy jó húsz percig bent voltak, akkor kimentek, és bejött két férfi nyomozó és egy nyomozónô. Mindjárt aláírattak velem jegyzôkönyveket, de hogy mit írtam alá, nem tudom, mert nagyon ideges voltam, nem olvastam el. Nagyon féltem. – Pontosan mitôl félt? – Hát, hogy megvernek. Magamat is féltettem, meg a gyerekeimet is. Hát láttam, ahogy a nagyobbik fiamat üti. Nem volt mindegy. Akkor aláírtam mindent, és akkor megkérdeztem a nyomozót, hogy milyen eljárás ez, hogy ilyet csinálnak. Meg hogy visszajönnek-e a kommandósok. Én nem tudtam akkor, hogy kint állnak az udvarban. A malacot és a kutyát lefújták, és elég az hozzá, hogy a Zs. megkérdezi azt tôle, hogy nem mindegy az, hogy ha apám csinál valami, akkor engemet, meg anyámat ütnek. Erre a nyomozónô azt mondta, hogy „köszönjék meg az apjuknak”. Kint álltunk az ajtóba és akkor mondtam a nyomozónak, hogy nem volt ez egy szép megoldás. Mert, ha szépen bejönnek én akkor is elmondom nekik, amit tudok, mert megnézhették volna, hogy nincs otthon az I. A kommandós meg elkezdett ordítani, hogy: „takarodjanak be!”. És elkezdett a lámpával a szemünkbe világítani. És akkor be is jöttünk, a gyerekkel együtt, a kislány volt a kezembe, és akkor egész este lestek bennünket. De se én nem tudtam, hogy mi a jó istent kerestek, az igaz, hogy az I. elvitte az ólmot, mert pénzt akart, mert valamibôl meg kell élni, de ô se tudta, hogy mi az. Ô se tudta, hogy milyen ampullákat keresnek vagy mi a ménkût. De a ruhákat, mindent kiszórtak. Nem mertem otthon aludni egy hétig. Most ez a második napja, hogy itthon vagyok. Másnap én sem engedtem a gyerekeket iskolába.
Fehér füzet
– Hol volt akkor a férje, mit tud róla? – Ezt én is szeretném tudni. Elment otthonról. – De akkor ön még nem tudta, hogy miért jöttek, mit keresnek? – Nem, csak elkezdtek ordítani, betörték az ajtót, még a villanyt sem engedték felkapcsolni. Azt sem tudom, hogy hogy kerültem az ágyra. A lány aludt, ráestem. Nem emlékszem rá. – Arra nem emlékszik, hogy hogyan szerezte a sebesüléseit, és hol? – Hát akkor szereztem. – Hol vannak? – A combomon. – Mit csináltak magával? – Nem emlékszem, nagyon megijedtem. Már utána is gondolkodtam, hogy hogyan történt, de nem tudom. – Fegyvert fogtak magukra? – Énrám nem, csak a 17 éves gyerekre. – Ráirányították a pisztolyt? – A Zs. mondta, hogy az állához tették neki a pisztolyt, és mondták neki, hogy ne magyarázzon. Mert mondta nekik, hogy ez nem kijárat, nem lehet itt kimenni. Gyomorba vágta, meg kétszer pofon vágta. Benn is kapott a szobába. A gyereken nem látszik. – A többi gyerek hogy élte meg ezt az egészet? – Úgy, hogy a lány, az egyik 11 éves, a másik 10 éves, nagyon sírtak, a pici nem sírt, ô nagyon félt. Fogtam így az ölembe. Hamar elaludt utána. Reggel jöttek megint a nyomozók 3/4 6 kor. Én mondtam a gyereknek, mert attól féltem, hogy lefújnak bennünket, mondtam a lánynak, meg a gyereknek is, hogy ha jönnek, akkor feküdjenek le, és takaródzanak be. És ez a picike – 3/4 6 kor jöttek a nyomozók, három nyomozó jött –, a lány már önkéntesen lefeküdt az ágyba, és betakarta a fejét. Pedig ennek nem mondtam végül is. És a gyerekek emlegetik azóta ezt az egészet. Eddig nem volt gondom a nagyobbik lányommal, de most már nem mer bemenni a belsô szobába. – Éjszaka felsírnak a gyerekek? – Nem sírnak, nem sírnak fel. De nem alszanak bent a belsô szobába. – Mi történt a férjével, mit tud errôl az egészrôl? – Most már azt tudom, hogy igaz, hogy elvitték ezeket az ólómkazettákat, amiért 6000 Ft-ot kaptak, állítólag megvannak azok az ampullák, amiket kerestek. – A férjével mi történt, amikor elkapták? – Úgy ment be magától. – Elôzetesben van két ember. A férje az egyik? – Igen, de négyen vannak elôzetesben. Kettô K.-n, kettô P.-n van. – Van kirendelt ügyvédje? – Nem tudom. Semmit nem tudok. – Meg tudná adni a személyleírását a nyomozónak és a nyomozónônek? (… – megadja) – Hányan voltak? – Sokan, három autóval jöttek. Konkrétan, hogy hányan voltak, azt nem tudom, sokan voltak. Kommandósok és nyomozók együtt. – Levették itt a csuklyájukat? – Nem, elôttünk nem vették le. Kettô le sem vette, a harmadik ott kint állt az udvarban, és ott röhögve mondta – hallottam –, hogy „beugrott a szalmába, a disznó meg ráröfögött, és ô meg lefújta a disznót”. WC-re nem mertünk kimenni. Én a tévében nem láttam még ilyen borzalmas dolgokat. – Még mi történt ezen kívül? – A szomszédasszonyomat is megtámadták, mert az egyedül volt itthon, mert a férje bent volt a kórházban, én hallottam, hogy az E. az nagyon ordított, de én nem tudom, hogy mit csináltak vele konkrétan. Azt mondta, hogy ôt nem bántották, csak kutattak nála. – Mennyi ideig maradtak itt a kommandósok? – Egy órát itt voltak. (…) Másnap a szobaablakot törték be. Nem az üveget, hanem a keresztfát nyomták be, és úgy jöttek be. Délután jöttem etetni, és akkor láttam, hogy itt jártak. – Feltúrtak mindent? – Én nem tudom, mert elôtte nap mindent felforgattak, és én nem raktam még rendet. 2. család: Keddi nap volt, már kilenc óra tájt, amikor én úgy néztem, hogy bankrablók, mert nem szoktam nézni a híradót, mert énnekem arra idôm nincs, mert 4 gyerekkel foglalkozom állandóan. Álarc volt rajtuk, a körmüket láttam csak. Megijedtem. Rámtörték az ajtót, a férjem (…) is, ahogy felriadott, velem együtt sikonyált. Mind a négy gyerekem sikonyált. Be sem mutatkoztak, betörték az ajtót, még azt sem mondták, hogy rendôrség vagy valami… A szomszédom azt hitte hogy valaki engem kinyír, mert csak az én hangomat hallotta. (…) ráfutottam a nagyobbik
31
32
Fehér füzet
fiamra, mert az volt közelebb hozzám, mert azt hittem, hogy most kinyírják a gyerekeimet. Életembe ilyen félelembe nem voltunk… És a négy gyerek, képzelje el, hogy világított a gyerekekre a lámpával… Akkor kinyitotta a szekrényajtómat, az összes ruhám repült ki a szekrénybôl… A férjemnek hasmenése volt, elment vécére, valahogy ki tudott menni… Három kommandós jött be, ôk lesprayzték a férjemet, hátbarúgták, és a kályha épp a bejárati ajtómmal szemben van, a kályhaajtóba tudta beütni a fejét, ahogy megszédült, nem tudott magáról. Ijedtemben azt mondtam, hogy ott a pénzem a hûtô tetején, hogy inkább ne üssék a férjemet, hogy inkább vigyék el, mert nem tudtam hogy kik azok. És a férjem a fejét lehajtotta a szobába a szônyegre mert nem tudott magáról… Akkor utána kimentek, elmentek a sógoromhoz, azt nagyon megverték, nem mertem kimenni, mert megverték ugye a férjemet, hallottam hogy a szobaablaknál azt mondták, hogy: „itt van egy kemény hapsi azt máma le kell ütni”. És utána visszajöttek, akkor nekem azt mondták, hogy amennyibe nem megyek be, szétloccsantsák az agyamat. Sírtam, a gyerekek sikonyáltak, nem mertek elaludni, a férjem olyan kómába volt, hogy nem tudott magáról egyáltalán. Mire kinyögték azt, hogy „hol a narancs, hol az I.?” Én mondtam, hogy nem tudom, nem is beszélünk velük, nem vagyunk beszélô viszonyban, hogy nem is foglalkozunk velük, hogy hol vannak, de szerintem ha szép szóval megkérdezik G. telepen, talán jobban elérték volna a céljukat. Mert így mindenkit megvertek, mert több helyen hallottam hogy mindenkit megvertek, és általában ahova bemenetek, ott csak apró kis gyerekek vannak. Másnap reggel nem mertem elengedni a gyerekeimet iskolába… Futnak haza, mert kezd sötét lenni, futnak haza mert félnek attól, hogy sötét van, akkor megint jönnek ezek a nindzsák, mert ôk ugye azt mondják, megmaradt a gyerekekben az, hogy most megint jönnek a nindzsák. Állandó rettegésben élünk itten, és azért nem mindegy, hogy úgy fekszem le, úgy kelek fel, hogy most megint jönnek majd, aki valamit fog csinálni? – Pisztolyt használtak? – A pisztolyt, ahogy világítottak a gyerekekre, úgy a pisztolyt fogdozták rájuk, mert ugye van a szobámban – nagyon szegényesen élünk –, van két ágyam összetolva, és éppen aludt három gyerek egymás mellett aludt. És itt fogdozták a gyerekekre, a pisztolyt és az elemlámpát is, bele a szemükbe. Képzelje el, hogy nagyban alusznak a gyerekek, és akkor ezt csinálják velük. Fölijednek a gyerekek az álmukból, és hallják, hogy én is sikonyálok, meg az apjuk is, a férjem is ugyanúgy velem együtt kiabált mint én, az ajtómat rátörték, a függönyöm a lábuk alatt volt, ahogy leszakították, két függönyt kellett ahhoz leszakítani, hogy bejöjjenek a szobába. – Valamilyen más kárt csináltak? – Hát azon kívül nem, hogy a férjemet avval a sokkolóval lesprézték, azonkívül mást nem. De merem állítani, hogy ha én is ottan velük kiabálok, hogy tessék ott a pénz a hûtôn, ne bántsák a férjemet. Mert nem mutatkoztak be, mert hogyha bemutatkoztak volna, akkor van annyi eszem, meglett asszony vagyok, hogy nem mondom azt nekik, hogy vigyék el pénzt, meg ne bántsák a férjemet. Hát nem vécézhet be egy szoba-konyhás lakásba, hát ha hasmenése van, ki kell mennie. Kinéztem a férjem után, akkor még azt mondta, a 14 hónapos kislányom (az ölembe volt), hogy „menjél be, mert szétloccsantom az agyadat”. 3. család: – Én este 8 órakor, én mese után már ágyba fekszem, és egyszer csak – nem tudom, hány óra volt, negyed tíz vagy kilenc óra lehetett – berontottak hozzám. Az élettársam nálam tartózkodik este tízig, ott van velem állandóan, mert szívbeteg asszony vagyok, meg cukros is vagyok, és egyébként egy koppanás is máskor, mikor nincs ilyen razzia, akkor is félek… De szerencsém volt, hogy én már aludtam, mert ha nem alszom, és én ezt látom, esküszöm, én már akkor nem is élek. Az élettársam egy (…) szót sem szól, és akkor ráfogják a pisztolyt, a konyhába egyre kiabált, hogy oltsa le a villanyt meg, hogy hol a narancs, hol a narancs? 4. család: – Nálunk is néztük a bátyámmal a tévét, ültünk az ágyon, egyszer csak bekopogtak, de nyitva volt az ajtó. Beszóltak, hogy „rendôrség”, de mindjárt ugrottak is be. A bátyám meg felállt az ágyról, hogy fogadja ôket, vagy valami, mindjárt bejöttek és mellbe vágták, úgyhogy leesett az ágyra. Utána mondták, hogy „földre!”, és elkezdtek kiabálni, hogy: „ hol a narancs, hol a narancs?”. Elôször azt sem tudtuk, hogy milyen narancsot keresnek, vagy valami. Az egyik azt mondta, aki a bátyámmal elbánt, hogy „mindjárt szétloccsantom a fejét”, a másik – én már hason feküdtem akkor a földön – az belém rúgott. Utána kivitték a bátyámat feltett kézzel, és állítólag ottan még rúgott bele a másik. De én aztat már nem láttam. – Mikor történt ez? – Kedden, 3/4 9-9 felé. – És fogtak magukra fegyvert? – Nem, nem csak így nyúlt a pisztolyért, és akkor mondta a bátyámnak, hogy „mindjárt szétlövöm a fejét”. – És hova rúgtak? – Az oldalamba. Fekete álarc volt rajtuk, másnap amikor kijöttek szembesíteni, kijöttem ám, mondom csak megismerem ôket, akkor már nem volt rajtuk semmi, mert az álarc alatt nem lehetett ôket megismerni. Utána hallottuk, hogy állítólag R.-rôl volt az egész. – A rendôrök másokat hívtak?
Fehér füzet
33
– Igen, a p.i rendôrök csak vigyáztak rájuk, vagy mi… – Úgy hallottam, hogy másnap kijöttek szembesíteni… –Szerdán, igen, kijöttek, de nem szembesíteni, hanem helyszínelni. Akkor már nem volt rajtuk álarc. Akkor mondták, hogy a többiek R.-rôl voltak. – Emlékszik rá, hogy meddig maradtak itt kedden este? –Körülbelül háromnegyed órát töltöttek itt. – Hányan voltak? – Ketten voltak bent nálunk, de a bátyámat kivitték és ô mondta, hogy négyen-öten voltak ott kint is, a ház elôtt. Azt állítólag gyomorba rúgták, beleesett a hóba. Én nem láttam. – Mit mondtak, miért történt ez az egész? – Nem tudjuk, hát csak narancs, narancs, de hirtelen meg voltunk ijedve, nem tudtuk milyen narancsot keresnek. – Nem tudták, hogy miért keresik? – Nem, aznap este nem tudtuk. És akkor másnap hallottuk hogy, mi van.
A beszélgetés során a kérdezettek a NEKI munkatársainak elmondták, hogy még mindig félnek. Ezért is nem mertek látleletet vetetni és feljelentést tenni az ügyészségen. Eddigi információink alapján kérdéses a rendôri eljárás szabályossága és a raktározási feltételek szabályossága: – Mi indokolta a kommandósok kiszállását, mielôtt korábban bármilyen más formában (szabályos tanúkihallgatás vagy a nyomozók szabályos adatgyûjtése akár a helyszínen) bármit is kérdeztek volna a gyanúsítottak családtagjaitól vagy a telepen élôktôl? – Mi indokolta a fenti módszereket asszonyok, gyerekek, háziállatok ellen, különösen amikor már világossá vált, hogy a hatóságra – akár csak potenciálisan – veszélyes személy nem tartózkodik a házban? – Mi indokolta azt, hogy a kommandósok – vagy más hatósági személy – nem közölték, hogy kik ôk, nem mondták meg, kit keresnek, hanem rögtön fizikai akcióba kezdtek? – Mi indokolta a fizikai módszerek olyen formáit, melyek következtében több ember sérülést szenvedett, illetve azóta pszichés tüneteket mutat? – Arányos volt-e a tárolt anyagok veszélyességével, egy bármikori esetleges bûncselekmény elôre látható súlyosságával a raktár védelme? Az esetre egy helyi szociális munkás hívta fel a figyelmet: „fegyvert fogtak férfira, nôre és gyermekre tekintet nélkül arra, hogy neve felmerülhet-e gyanúsítottként avagy nem, kizárólag azért, mert közelében laktak a vélt elkövetôknek. (…) Ezekrôl az eseményekrôl (…) a G.-telepen lakó és a brutális akciót elszenvedô klienseim közül néhányan (egymástól függetlenül) jöttek el és számoltak be (…) Rendkívül zaklatottak, feszültek voltak, de leginkább a félelem érzôdött rajtuk és a bizonytalanság. Félelem, mert (…) bármikor megtörténhet velük minden. … kívánatosnak tartom a rendôrség határozott fellépését a bûnözôkkel szemben, de nem tudom elfogadni az erôszakot olyan esetekben, amely az állampolgárok különösen gyerekek megfélemlítését eredményezi. (…) Szociális munkásként azt próbálom elhitetni a családokkal, hogy egyenrangú tagjai a társadalomnak (…) Az ilyen akciók azonban semmi másra nem jók, mint arra, hogy ezekben az emberekben azt az érzést erôsítsék, hogy másodrangú állampolgárai az államnak, olyanok, akik ki vannak szolgáltatva a hatalom önkényének…” (1995. november 27., írott „Megjegyzés”)
A NEKI a rendôri intézkedés módja ellen kíván fellépni. Az sértettek képviseletét több helybéli (ügyvéd, szociális munkás) nem, vagy csak nehézségek árán vállalja. A Iroda tevékenységének – a Magyar Hírlap híradása szerint – már korábban is különös hatása volt: „A kommandós akció után néhány nappal Cs.-vel együtt önként jelentkeztem a rendôrségen, bár ôk ezt most úgy adják elô, hogy ‘elfogtak’. Természetesen kértem a szabadlábra helyezésemet, de ezt elutasították (…) Amikor azonban az élettársam a NEKI segítségével feljelentette a rendôrséget a bántalmazásért, a kihallgató tisztem, az ügyben eljáró elôadó, fôhadnagynô célzott rá – egyértelmûen persze nem mondta –, hogy esetleg kikerülhetnék, ha visszavonnánk a feljelentést. De hát hogyan beszéljek a feleségemmel, ha egyszer idebent vagyok? – kérdeztem. Telefon is van a világon – mutatott a rendôrtiszt a készülékre, és egyedül hagyott a szobában. Ezen a telefonon
34
Fehér füzet
hívtam fel aztán az öcsémet, és megüzentem az élettársamnak, hogy azonnal vonja vissza feljelentését. Néhány nap múlva, december 5-én a P.-i Városi Ügyészség megszüntette O. I. elôzetes letartóztatását.” Magyar Hírlap, 1995. január 10.
A NEKI számára is meglepô történetet azzal magyarázhatjuk, hogy korábban az Iroda valóban érdeklôdött a hivatalos szerveknél. A NEKI 1995. január 8-án feljelentést tett az Ügyészségi Nyomozó Hivatalban, mert „… a rendelkezésre álló adatok azt mutatják, hogy a rendôri intézkedés messzemenôen meghaladta a bûncselekmény felderítéséhez szükséges mértéket…” Az ügyészség 1996. január 11-i keltezéssel tájékoztatott:
SÉRTETT:
egy telep lakói egy helyi szociális munkás SÉRELEM OKOZÓJA: a rendôrség SÉRELMEZETT ESEMÉNY IDÔPONTJA: 1995. november 14. HELYE: Baranya megye NEKI KÖZREMÛKÖDÉSE: – helyszíni interjú készítése a sértettekkel – folyamatos tájékoztatás kérés rendôrségtôl – folyamatos kapcsolattartás a helyi szociális munkásokkal – ügyvéd meghatalmazása – feljelentés az ügyészségen – információk a sajtó számára HIVATALOS SZERVEK KÖZREMÛKÖDÉSE: név belépés rendôrség kommandós csoportja ld. az esetleírásban rendôrség tájékoztatások a NEKI kérésére BEJELENTÔ:
közremûködés
tájékoztatást ad, de nem a kérdésekre válaszolva szociális munkások a sértettek megkeresésére a sértettek mellett állnak, de szakmai lehetôségük kevés ÜGY ÁLLÁSA: az Ügyészségi Nyomozó Hivatal a feljelentés alapján elrendelte a nyomozást; további ügyvédek keresése és megbízása
Fehér füzet
35
DOKUMENTUMOK: kelte
típus
kitôl?
kinek? rendôrség
tárgya
1995.11.30.
pontosabb tájékoztatás kérése
NEKI
a rendôri intézkedésekrôl és azok okairól
1995.11.14.
újságcikk
Új Dunántúli Napló
„A piti (ám nagy riadalmat okozó) bûnözôk zsebpénzhez akartak jutni…”
1995.11.14.
újságcikk
Népszabadság
„Elfogták az izotóptolvajokat”
1995.11.14.
újságcikk
Fejér megyei Hírlap
„Elfogták az izotóptartályok tolvajait”
1995.11.15.
tájékoztatás kérés
NEKI
1995.11.15.
feljegyzés telefonos megbeszélésrôl
NEKI
1995.11.16.
feljegyzés a helyszíni tapasztalatokról
NEKI
1995.11.16.
helyszíni interjú audiokazettán és u.ez leírva
NEKI
1995.11.16.
tájékoztatás kérése
NEKI
rendôrság
1995.11.17.
kérés sahtótájékoztató NEKI anyagának megküldésére
rendôrség
1995.11.27.
Feljegyzés
helyi szociális munkás
NEKI
a rendôri intézkedés
1995.11.28.
tájékoztatás
rendôrség
NEKI
a kért információk igen kis része, közte: levelet bemásolni
1995.12.01.
tájékoztatás elutasítása
rendôrség
NEKI
a sajtótájékoztatóról írásos anyag nem készült
1995.12.08.
adatok ügyvédi megbízáshoz
NEKI
egy helyi ügyvéd
1995.12.27.
ügyvédi megbízás elutasítása
a megbízott helyi ügyvéd
NEKI
a telefonos megbeszélés ellenére nem vállalja az ügyet, adathiány miatt
1996.01.08.
feljelentés
NEKI
ügyészségi nyomozó hivatal
ld. fent
1996.01.10.
újságcikk
Magyar Hírlap
1996.01.11.
tájékoztatás
ügyészség
rendôrség NEKI (a Cigány Félóra szerkesztôjétôl és a helyi szociális munkástól kapott információkról)
a rendôrségi akció sértettjeivel a rendôri intézkedésekrôl és azok okairól
„A szomszédokat is megverték” NEKI
vizygálatot indított ismeretlen rendôrök ellen
36
Fehér füzet
R. J., L. község
A csoportos támadás büntetése: tárgyalás nélküli pénzbírság
„…félek itt feljelentést tenni…” „…nagyon sokan, mind magyarok, ránkjöttek és be a házba (…) pisztollyal hadonászott. (…) Azért, hogy adjam oda a látleletet…” – az ügyfél levelébôl Az eset: R. J. közel negyven éves, elvált asszony. 1994. novemberében egy délután ôt és élettársát szóváltás után megverték, majd másnap este többen a lakásukra mentek, brutálisan betörték a nyílászárókat és a délutáni verést bizonyító látleleteket követelve végig verték a családot. Mindez örökre megváltoztatta R.J. és gyermekei életét. Leveleibôl kiderül a történet: Elsô levél:
„Nagyon nehezen szántam rá magamat erre a levélre. De csak írok, mert kilátástalan a helyzetem. (…) élettársam (…) alkalmi munkából él, de a gyerekeimet szereti és rendesen is neveli ôket. Én 1993-ban vettem egy családi házat L.-n. 12 évig nem lakták, ajtó, ablak nem volt. Én azt szépen rendbe tettem, sokat rádolgoztunk és költöttünk. Ugyanis elôtte D.-ben laktam, de azt megvenni nem tudtam. Úgy vettem meg ezt. (…) A jobb megélhetés szempontjából tartottam jószágot is. De egy olyan községet kell elképzelni, ahol nincs gyógyszertár, vasútállomás. Iskola is csak egy kicsi van. (…) Az történt mivelünk, hogy a lakásomra rájöttek és bántalmaztak minket. Az ok: elôzô nap a kocsában voltam az élettársammal és másik barátjával. Ottani kis suhancokra rászóltam, hogy a lányom hagyják békén, ezért az egyik nekemesett és jól elvert. (…) az élettársam ugrott megvédeni, a kocsmának két bejárata van, oda lökött ki. Mentünk ki az utcára, hatan vagy még többen kiugrottak és agyba-fôbe vertek minket… Én és az élettársam másnap elindultunk, hogy látleletet vetessünk, de féltünk, nem vetettünk. És az éjszaka nagyon sokan, mind magyarok, ránkjöttek és be a házba és ott is igaz engem kézzel egy ütött meg, a másik pisztollyal hadonászott. A nagylányom nyakát annyira megszorongatták, hogy vért köpött, a kislány bepisilt (…) Összeverték még jobban az élettársam. Az ablakot betörték keretesen. Ami volt, mind összetörték. És olyan félelmet adtak belénk, hogy mai napig reszketünk, enni, aludni nem bírunk, volt akkor még egy másik cigány fiú, azt is agyba-fôbe verték. Azért, hogy adjam oda a látleletet, és én rimánkodtam, hogy nincs … Mi kimenekültünk… Másnál voltunk reggelig, de nem merem ôket megnevezni, mert akkor ôket is bántanák. (…) Télire megvolt az ennivalóm és gyönyörû berendezett lakásom és most nincs semmi. Egy 100 %-os rokantnak vagyok a lakásában … Bútort, disznót és alig valamit hoztam át, és átjelentkeztem ideiglenesen … de kérték tôlem, ne tartsak igényt semmire, ingyenes orvosira se, segélyre se… Én dolgoztam, nagyon kevésbôl tisztességesen éltem, de sok mindent leírni nem bírok …
Fehér füzet
37
Kértük a rendôrséget, de nem jött ki… Ezért kellett menekülnöm a saját lakásomból ide más faluba. Kérem, segítsenek, és indítsák meg hivatalosan, mert félek itt feljelentést tenni…” A NEKI segítségével az ügyfél feljelentést tett… A második levél:
„… már letelt a 30 nap és még felém se jöttek a rendôrök… én már nem bírom idegekkel… így még nem aláztak meg… az én gyerekeim nincsenek ehhez szokva… nincs egy nyugodt éjszakám, mert olyan félelmet adtak belénk, hogy mindentôl félek… kérem írjanak hova forduljak… L. (a volt faluja) nemhogy segítene, még azt is elveszi ami járna mert ide menekültünk. Az M.-i (ahová menekült) önkormányzat meg úgy viselkedik velem, mintha én robbantottam volna az országot fel… taníttatom a fiamat még ilyen körülmények között is… segítsenek ha lehet minél elôbb…” A NEKI érdeklôdött a rendôrségnél, de választ nem kapott. A harmadik levél:
„… megvolt a kihallgatás május 12-én. Én azóta már érdeklôdtem telefonon hogy áll az ügyem de nekem azt mondják folyik a nyomozás. Kérdem én hogy lehet ezt megengedni a hatóságnak hogy 3 gyerekkel egy kis szobában nyomorodjak és én itt is taníttatom ôket és egy 100 %-os rokkanttal is törôdök. Pedig semmit sem csináltunk… Ha egy embert megöltem volna esküszöm nagyobb tiszteletet kapnék de nem értem ezt az egészet mért mivelünk csinálták és miért nem intézkednek … nem olyan kellemes, fél évet jár a gyerek iskolában aztán egy új meg egy új, meg sem szokják egymást, menjünk. Pedig nem úgy költöztem L.-be, hogy vándoroljak, és semmim sincs. Pedig mindenem megvolt és most mennek iskolába azt sem tudom mibôl veszem meg a felszerelést mert itt nekem semmit nem adnak. Megértését és türelmét elôre is megköszönöm. Tisztelettel: R.J.” Az ügyben a következô „igazságszolgáltatási” lépések történtek a hatóságok részérôl: A rendôrség: „ … veszélyes fenyegetés miatt tárgyalás nélkül 10.000 (tízezer) forint pénzbírsággal sújtom. A …-tól lefoglalt 1 db fekete színû, mûanyag forgótáras, patronos játékpisztoly elkobzását és bizottság útján történô megsemmisítését rendelem el …” Az indoklásban szerepel, hogy az elkövetô „kezében egy fekete színû forgótáras játékpisztollyal (…) megfenyegette a lakásban tartózkodó R.J.-t, élettársát (…) és f.k. H.J.-t, hogy adják át a 2 nappal korábban kiváltott látleleteket”.
A vizsgálat nem terjedt ki arra, hogy – milyen látleletekrôl van szó, – miért állt az elkövetô érdekében, hogy azokat elvegye, – milyen módszerrel hatolt be a sértett lakásába, – egyedül volt-e vagy voltak társai stb.
38
Fehér füzet
Ezek a fel nem derített kérdések pedig következnének a leírt indoklásból, és felvetik több más (pl. testi sértés, hamis tanúzásra rábírás, magánlaksértés, újabb testi sértés, némely cselekménynél a csoportos elkövetés stb.) vizsgálatának szükségességét. Az elôzô napi verekedéssel kapcsolatban a megyei fôügyészség folytatott vizsgálatot garázdaság vétsége miatt, és azt bûncselekmény hiányában megszüntette. Az indoklásban szerepel, hogy „R.J. és élettársa (…) az italboltban (…) hangoskodtak, ezért ôket onnan kivezették. Ezt követôen R.J. az utcáról visszakiabálva durván szidalmazta fk. B.I. gyanúsítottat. A gyanúsított emiatt felháborodva kiment az utcára, és egy ízben tenyérrel arcul ütötte R.J.-t, majd (…; az élettársát) ököllel gyomron ütötte. A bántalmazás (…) nélkülözte azt a kihívó közösségellenességet, ami a garázdaság bûncselekményének megvalósulásához szükséges.”
A negyedik levél:
„Alulírott R.J., M. kérés: Egy nagy kérésem lenne önökhöz mivel az én ügyemmel egyedül vagyok és pénzem sincs ügyvédre (…) Engem és családom ki akarnak játszani a Hatóság (…) Megtörtént a szembesítés, amelyben elismerte F.L. mit csinált, csak a fegyverben hazudott (…) Most küldik nékem az ilyan-olyan hazugságot, melyet elküldöm Önöknek(…) Én fellebbeztem, mivel ô volt a bandavezér(…) kérem szépen ez a két fiatalember miatt vagyok a 3 gyerekemmel földönfutó és vagyok másnak a nyakán és én eddig is féltem tôlük de most meg végképpen(…) Hogy ilyeneket küldenek nekem, nem azon vannak, hogy 3 gyerekemmel végre legyek megfelelô fedél alatt. Ezek nem szabálysértést követtek el és ez mind hazugság (…) Idegileg teljesen kivagyunk és ezt nem lehet kibírni amin itt megyünk keresztül(…) Eleget szenvedtünk akkor amikor ránkjöttek nem még ez a huzavona és innen is mennünk kell mert nem férünk kicsi a hely és földön kell feküdni(…) Most százalékolnak le mindkettônket, 3 gyerek most ment iskolába, nem kevesembe került, így nem tudok ügyvédet fogadni(…) Kérdeztem az ügyészségtôl most hova forduljak az anyagi károm és a fájdalmam ügyében, ôk azt nem tudják (…) lebontatom a házamat mert rengeteg mindenem ellopták róla. A felét eladtam, másik fele itt van nem bírom eladni hogy vegyek egyet magamnak. Ôk ilyet tesznek és egy rendôrség hogy küldhet ilyet nem értem (…) Kérem ha tudnak nekem valamit segíteni hogy túl legyek ezen az egészen legyenek kedvesek tájékoztatni és megértésüket türelmüket elôre is megköszönöm tisztelettel. R.J.” A NEKI kifogást emelt az illetékes megyei ügyészségen a vizsgálatokkal és a cselekmények megítélésével kapcsolatban: „Nem érthetô (…), hogy miért nem került sor – a hatóságokra vonatkozó kioktatási kötelezettségnek megfelelôen – a sértett figyelmének felhívására a tekintetben, hogy az ellene elkövetett cselekményt milyen hatóság bírálhatja el a továbbiakban. (…) nem érthetô, hogy ha a rendôrség által vizsgált szabálysértés csak ekkora súlyú volt és az ügyészség által vizsgált garázdaság meg sem történt, akkor mi okozta a sértettnek (…) a lelki és testi sérelmeket. (…) amelyeknek egy szabályos vizsgálat során a hatóságoknál is fel kellett volna merülniök. (…) Ezért a sértett kérése alapján (…) kérjük, hogy a vele történtek elbírálását az ügyészség vizsgálja felül.”
Fehér füzet
39
Az anyagi károk polgári peres úton történô megtéríttetése érdekében a NEKI ügyvédet bízott meg az ügyfél számára. SÉRTETT:
egy cigány származású asszony élettársával és három gyermekével a sértett SÉRELEM OKOZÓJA: egy „magyarokból” álló csoport SÉRELMEZETT ESEMÉNY IDÔPONTJA: 1994. november HELYE: Bács-Kiskun megye NEKI KÖZREMÛKÖDÉSE: feljelentés megfogalmazása és tanácsadás, tájékoztatás kérése a rendôrségtôl, ügyvéd biztosítása, elülvizsgálat kérése a Legfôbb Ügyészségtôl HIVATALOS SZERVEK KÖZREMÛKÖDÉSE: – a rendôrség: késôn kezdte meg az eljárást, nem kizárható, hogy nem megfelôlen folytatta le a nyomozást, így nem kizárható, hogy a kiszabott büntetés a cselekmény súlyához képest kevés és az elkövetôt nem tartja vissza a cselekmény megismétlésétôl, kérésre nem adott tájékoztatást a nyomozásról a NEKI-nek. Nem tájékoztatta az ügyfelet a polgári peres eljárás lehetôségérôl. – a megyei fôügyészség: nem állapította meg bûncselekmény elkövetését. – Legfôbb Ügyészség: az eljárások felülvizsgálatát várjuk ÜGY ÁLLÁSA: civil szervezetek segítségét várjuk BEJELENTÔ:
DOKUMENTUMOK: kelte
típus
kitôl?
kinek?
tárgya
1995.02.26.
a panasz leírása
ügyfél NEKI
ld.fent
1995.03.16.
kitöltési útmutató a feljelentéshez
NEKI
ügyfél
a feljelentés
1995.03.23.
feljelentés aláírandó szövege
NEKI
ügyfél
ld.fent
1995.03.27.
tájékoztatás
ügyfél
NEKI
ld.fent
1995.03.29.
tájékoztatás kérés
NEKI
rendôrség
a rendôrségi vizsgálat
1995.04.28.
tájékoztatás
ügyfél
NEKI
1995.05.16.
tájékoztatás
NEKI
ügyfél
sürgesse személyesen az ügy intézését
1995.07.20.
tájékoztatás
ügyfél
NEKI
ld.fent
1995.09.14.
határozat. a nyomozás megszüntetésérôl
Megyei Fôügyészség
–
ld.fent
1995.09.28.
határozat
rendôrség
–
szabálysértést pénzbírsággal büntet. ld.fent
1995.10.03.
tájékoztatás segítség kérés
ügyfél
NEKI
ld.fent
1995.11.21.
tájékoztatás segítség kérés
ügyfél
NEKI
ld.fent
1996.01.15.
felülvizsgálati kérelem
NEKI
Legfôbb Ügyészség
ld. fent
1996.01.15.
tájékoztatás
NEKI
ügyfél
felülvizsgálat és ügyvéd biztosítása
1996.01.15.
megbízás
NEKI
ügyvéd
az ügy polgári peres része
40
Fehér füzet
Cigány Kisebbségi Önkormányzat, V. KÖZSÉG, I.
A lélekszám kevesebb a jegyzô szerint, mint az országos hivatal szerint „Mennyi az én felelôsségem a választóim felé, ha a választási szervek tevékenysége lehetetlenné teszi számomra és a kisebbségi önkormányzat számára, hogy kellô létszámban képviselje a választókat?” – az ügyfél levelébôl Esetleírás: B. Gy. célja a kisebbségi önkormányzatban való részvétel, illetve független települési képviselôként a cigányok képviselete a települési önkormányzat képviselôtestületében. Független képviselôjelöltként mandátumot szerzett. A jegyzô adatai alapján a mandátumot nem lehetett elfogadni. A jegyzô adatai alapján ugyanis a község szavazásra javasolt polgárainak száma kevesebb, mint az ô adatai szerint, így ô nem juthat be a települési képviselô testületbe, és a kisebbségi önkormányzat 5 fôbôl állhat. Hogy az adatok közötti különbségekre fényt derítsen, B.Gy. információt kért az Országos Személyi Adat- és Lakcím Nyilvántartó Hivataltól. A kapott hivatalos információ szerint a község lélekszáma nagyobb volt, mint a jegyzô által megadott. Így a választást szabálytalannak kell tekinteni. A panaszos az MTV „Pátrin Magazin” szerkesztôségéhez fordult, ahonnan levelét az illetékes BM Választási Irodájához továbbították. Mire azonban a levele az illetékesekhez ért, a kifogás beadhatóságának határideje letelt. Az illetékes szerv tájékoztatása szerint „a törvényben meghatározott határidô már eltelt, így az ön által jelzett probléma orvoslására nincs lehetôség”.
B. Gy. ennek ellenére kifogást nyújtott be V. község helyi választási bizottságának vonatkozó határozata ellen az illetékes bírósághoz. Kérte, hogy „ha a választásokon elért szavazataim alapján tagja vagyok a települési önkormányzatnak, úgy tegyék lehetôvé, hogy képviselôi státuszomat betölthessem”. Beadványát megerôsítette a helyi napilap adatközlése, miszerint ô is érvényes mandátumot szerzett. A NEKI-hez írott levelében a következô kérdéseket teszi fel: 1. Mi a biztosíték arra, hogy az 1996-os helyhatósági választásokon ilyen visszaélések nem fordulnak elô? Hogyan lehet kivédeni ezt? 2. Mennyi az én felelôsségem a választóim felé, ha a választási szervek tevékenysége lehetetlenné teszi számomra és a kisebbségi önkormányzat számára, hogy kellô létszámban képviselje a választókat? 3. Ha már a jog jogtalanul megfoszt a települési önkormányzati tagságomtól, hasonlóan a kisebbségi önkormányzat két tagját, akik mandátumot szereztek, vajon kit terhel a felelôsség, hogy mindez egy demokratikus országban megtörténhetett? A panaszos tanácsokat és véleményt kér tôlünk. A NEKI levélben kereste meg a települési polgármesteri hivatalt, és tájékoztatást kért a kisebbségi önkormányzat helyzetérôl, a mûködés feltételeirôl, a törvényben megfogalmazottak gyakorlati megvalósításáról. A levélre válasz az eltelt 11 hónapban nem érkezett. SÉRTETT: Egy, a kisebbségi önkormányzati választásokon, elvileg mandátumot szerzett, de gyakorlatban a képviselôi müködésében megakadályozott személy. BEJELENTÔ: A sértett. A SÉRELEM OKOZÓJA: Települési polgármesteri hivatal jegyzôje. A SÉRELMEZETT ESEMÉNY IDÔPONTJA: 1995. október 12., illetve a választás idôszaka A NEKI SEGÍTSÉGNYÚJTÁSA: 1. Megbízott ügyvédet biztosított a sértettnek, – a sértett az ügyvéd segítségét eddig nem vette igénybe. 2. Tájékoztatást kért a polgármesteri hivataltól. HIVATALOS KÖZREMÛKÖDÔ: 1.) A települési polgármesteri hivatal 2.) A belügyminisztérium országos választási irodája (csak tájékoztatást tudott adni). HIVATALOS KÖZREMÛKÖDÔ BELÉPÉSE: A sértett megkeresésére. ÜGY ÁLLÁSA: Jogorvoslatra eddig nem volt mód.
Fehér füzet
41
DOKUMENTUMOK: kelte
típusa
kiadója
tárgya
1995.01.21
tájékoztatás kérése
NEKI
A polgármesteri hivataltól kértünk tájékoztatást - lásd esetleírás
1995.03.02.
tájékoztató levél személyadat és lakcím nyilvántartó hivatal
Országos
V. község lakosainak száma
1995.04.18.
tájékoztató levél
Belügyminisztérium, országos választási iroda
Adott panaszt az illetékes bíróság orvosolhatja, de a kifogás beadási határideje már letelt.
1995.05. 03.
ügyfél panaszos levele
ügyfél
lásd esetleírás.
42
Fehér füzet
Kisebbségi Önkormányzat, V. KÖZSÉG II.
Az önkormányzat megszünteti a kisebbségi önkormányzat tagjainak szociális támogatását A jegyzô a válaszlevelét így kezdi: „Elôre bocsátom, hogy a levelében hivatkozott minisztériumi tájékoztatást nem ismerem.” Az eset: A Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke megválasztásáig jövedelempótló támogatásban (6.720 Ft/hó) részesült. Mint a kisebbségi önkormányzat elnöke, 1995. június második hetében nyilatkozott egy rádiómûsor számára, amelyben elmondta a települési önkormányzattal kapcsolatos észrevételeit is. Az ezt követô 3 héten belül az önkormányzat határozatot hozott, miszerint az elnök nem jogosult a teljes jövedelempótló támogatás további folyósítására, illetve a megválasztásától eltelt idôszakban kapott jövedelempótló támogatást kamattal együtt vissza kell fizetnie, mivel mint a kisebbségi önkormányzat elnöke, tiszteletdíjban (1.500 Ft/hó) részesül. A támogatást jóval többel csökkentették (kb. duplájával), mint a tiszteletdíj összege. Hasonló határozatot kapott egy képviselôtestületi tag is. Ezért az önkormányzat elnöke arra kényszerült, hogy családja érdekében lemondjon a képviseletrôl. Az eset sérelmezhetô, tekintettel a Munkaügyi Minisztérium állásfoglalására, amely szerint „más megítélés alá esik, ha törvény bízza valamely fontos társadalmi feladat ellátását társadalmi megbízatású tisztségviselôkre. Ilyennek minôsül a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényben szabályozott tisztség (választott települési képviselô, bizottsági tag) társadalmi megbízatásként való betöltése. Ez esetben kifizetett tiszteletdíj nem minôsítheti az adott tisztség ellátását keresô tevékenységgé. Ezért e tisztségek ellátása a munkanélküli járadékra való jogosultságot nem érinti.”
A Minisztérium errôl tájékoztatást küldött a megyei munkaügyi központok felé a jogalkalmazás elôsegítése céljából. Állásfoglalást kértünk a megyei munkaügyi központtól is. A Központ hangsúlyozza, hogy érdemi jogköre nincs, bírósági fellebbezést sem adhat be, hiszen nem tekinthetô ügyfélnek, maga a minisztériumi tájékoztató levél nem kötelezheti az önkormányzatokat egyértelmûen az irányadás figyelembe vételére. A kérdésben csak független bíróság dönthet. Az önkormányzat figyelmét felhívtuk a vonatkozó minisztériumi állásfoglalásra, és arra, hol tudják azt beszerezni. A jegyzô a válaszlevelét így kezdi: „Elôre bocsátom, hogy a levelében hivatkozott minisztériumi tájékoztatást nem ismerem.”
Elsô fokú határozatát jogszerûnek, a másodfokút méltányosnak tartja. A NEKI vizsgálatot kért a megyei közigazgatási hivataltól. Az ügyben Dr. Horváth Zsuzsanna ügyvéd jár el az ügyfelek képviselôjeként. SÉRTETT: A kisebbségi önkormányzat két tagja. BEJELENTÔ: Az egyik sértett, a kisebbségi önkormányzat elnöke. A SÉRELEM OKOZÓJA: Települési önkormányzat. A SÉRELMEZETT ESEMÉNY IDÔPONTJA: 1995. július 10. A NEKI SEGÍTSÉGNYÚJTÁSA: Egy a NEKI által megbízott helyi ügyvéd. HIVATALOS KÖZREMÛKÖDÔ: Polgármesteri hivatal képviselô testülete mint „elkövetô”, Munkaügyi Minisztérium: állásfoglalást ad, Megyei Munkaügyi Központ: állásfoglalást ad, Megyei Közigazgatási Hivatal: intézkedését várjuk. HIVATALOS KÖZREMÛKÖDÔ BELÉPÉSE: A sérelmezett határozat meghozatalával. ÜGY ÁLLÁSA: Az önkormányzat figyelmét felhívtuk a vonatkozó minisztériumi állásfoglalásra.
Fehér füzet
43
DOKUMENTUMOK: kelte
típusa
kiadója
tárgya
1995. 07. 10.
határozat
települési önkormányzat képviselô testülete
a második ügyfél jövedelempótló támogatásának csökkentése; kötelezés a különbözet kamatos visszafizetésére visszamenôleg is
1995.07. 10.
határozat
települési önkormányzat képviselô testülete
az elsô ügyfél jövedelempótló támogatásának csökkentése; kötelezés a különbözet kamatos visszafizetésére visszamenôleg is
1995. 07. 17.
határozat
települési önkormányzat képviselô testülete
a fellebbezésnek részben helyt ad: méltányossági alapon nem kell a teljes kamatot visszafizetni
1995. 08. 21.
panaszos levél
az ügyfél mint a kisebbségi önkormányzat elnöke
az eset leírása
1995. 11. 21.
állásfoglalás
Munkaügyi Minisztérium
ld. esetleírás
1995.11.22.
tájékoztatás kérése
polgármesteri hivatal
ld. fent
1995.11.29.
tájékoztatás
Polgármesteri Hivatal
ld. fent
1995.12.03.
állásfoglalás kérése a munkaügyi központtól
NEKI
ld. fent
1995.12.12.
állásfoglalás
megyei munkaügyi központ
ld. fent
1995.12.21.
panaszbejelentés az önkormányzat határozatai ellen
NEKI
kérelem az ügy kivizsgálására
1995.04.18.
tájékoztató levél
Belügyminisztérium, országos választási iroda
Adott panaszt az illetékes bíróság orvosolhatja, de a kifogás beadási határideje már letelt.
1995.05. 03.
ügyfél panaszos levele
ügyfél
lásd esetleírás.
44
Fehér füzet
M. község
Lakásprobléma újratermelése visszaélésekkel, az önkormányzat tudtával
„a ház igen sok silány, bontott és szabványon aluli anyagból épült, pl. a gerendák 13 cm átmérôjûek, életveszélyesek! (…) jelenleg kb. 30–50 hasonló ‘házépítés’ van folyamatban.” – az ügyfél levelébôl Az eset: Az önkormányzat a községben úgy próbálta megoldani az ott élô cigányok tovább már nem tûrhetô lakásgondjait, hogy – egy hatályos jogszabály1 alapján – lakásépítési támogatást vetetett fel a cigány emberekkel, és, az érintettek egyetértésével, a nekik járó éves szociális segélyek összegét szintén a lakásépítésekre fordította. A házhelyeket az önkormányzat adta. Az építkezés költségeit a magyar állam biztosítja az OTP-n keresztül. Az építési vállalkozót (jogszerûen) az önkormányzat bízta meg. Az építkezésekben segédmunkásként részt vettek a cigány emberek is. Egy rádióriporterhez a következô levél érkezett:
„… 1994-ben igénybe akartuk venni a szociális kedvezményt és házépítésbe kezdtünk. Mivel nem volt induló tôkénk és nem értünk a formaságokhoz, szóban megbíztuk G. L. vállalkozót ezzel, mert hallottuk, hogy ô már néhány hasonló esetet sikerrel lebonyolított. Az egyezség szóban létrejött köztünk, hogy ô a szociális kedvezményt is, és a ház építését is megoldja. A polgármesteri hivatal által kiutalt telken indult meg az építkezés. Az OTP az esedékes részleteket mindig a mûszaki ellenôrzést követôen fizette ki nekem, amit azonnal át kellett adnom G.-nek. Mint kiderült, ezek az ellenôrzések csupán formaiak voltak, tervrajzot nem láttam, mert mindent ô intézett. Munkám miatt csupán a pénz felvétele miatt voltam otthon, ezért igen késôn – az ÁFA visszaigényléskor – jöttem rá a csalásra. Ugyanis ekkor láttam a ház leírását, amely most a birtokomban van, és e szerint 2 szoba, fürdôszoba, WC, elôszoba, fôzôfülke, garderobe, kamra, emésztôgödör – a valóságban pedig csak 2 szoba, fôzôfülke és egy kis elôtér épült meg. Ráadásul a ház igen sok silány, bontott és szabványon aluli anyagból épült, pl. a gerendák 13 cm átmérôjûek, életveszélyesek! (…) a ház (…) csupán töredékét éri az 1,2 millió Ft-nak, amibe nekem ez így került. Tudomásom van arról, hogy jelenleg kb. 30-50 hasonló ‘házépítés’ van folyamatban. Az emberek félnek, olyannyira, hogy az ÁFA visszaigényelt összegére is igényt tartó G.-nek le kell dolgozniuk annak értékét! Engem is megfenyegetett: ha érvényt próbálok szerezni a papíron szereplô ház formájára, és ha ilyen állapotban nem veszem tôle azt át – elvitet a börtönbe. Hivatkozott rendôrségi kapcsolataira, amelyek neki meg is vannak… (…) Ez az ügy röviden, de ettôl sokkal szerteágazóbb dolgokra is fény derülhet, de ez már nem az én feladatom…” E levéltôl függetlenül egy televíziómûsorhoz egy hasonló tartalmú leírás érkezett ugyanebbôl a községbôl, 31 aláírással. Ebben elsôsorban az önkormányzattól várták, hogy mielôbb indítsa 1
45/1995. (IV. 24.) Korm. rendelet
Fehér füzet
45
el a félbemaradt építkezést; mint kiderült, a szociális segélyeiket áldozták az akcióra, s úgy tûnt, hogy az mégsem folytatódik:
„… és a hét gyerekem szájából kellett elvenni a családi pótlék pénzünket, amit nagyon megéheztünk, mivel a polgármester úr felbiztatott, és 1994. februárban kérelmemet, a lakásépítési hozzájárulást elutasította…” A rádióriporter a NEKI munkatársát meghívta a helyszínre (tôle függetlenül a televíziómûsor is a NEKI-hez továbbította a levelet). Ott azt tapasztalták, hogy az építkezések folynak (újaraindultak), de az elsô levélben leírtak szerint. Az emberek azonban nem szeretnék, ha ebbe bárki beleavatkozna: félnek, hogy akkor végképp leáll az akció. Rövid távon ez elônyös az önkormányzatnak, az érintett cigány embereknek és a vállalkozónak is. Hosszú távon azonban valószínûleg fel fog merülni az a probléma, hogy a lakások mûszaki állapota nem felel meg az emberi, az elvárások szerinti életmódhoz. Az önkormányzat által biztosított házhelyek egy vizes (majdnem mocsaras jellegû) területen vannak. A lakáshelyzet megváltoztatására a jelenleg egyik legerôsebben érezhetô hatású jogszabály 1965-ben lépett hatályba (2/1965. (II. 18.) ÉM-PM együttes rendelet a szociális követelményeknek meg nem felelô telepek felszámolásáról), és jelenleg is hatályban van. Ez kimondja, hogy
1. par. (1) A szociális követelményeknek meg nem felelô (cigány-, barlang-, kolónia- és más hasonló) lakásokból és lakás céljára használt helyiségbôl (putrikból) álló telepeket (a továbbiakban együtt: telepek) folyamatosan fel kell számolni és a telepeken, valamint a telepekhez hasonló körülmények között élô lakosokat (családokat) megfelelô lakásokba kell elhelyezni. 5. par. (6) A mûszaki tervek helyszínre alkalmazása során a tervekben elôírt építési anyagok és szerkezetek helyett – a bontásból származó, illetôleg a helyi építési anyagok fokozottabb felhasználása érdekében, az épület alaprajzi elrendezése és a belsô méretei, továbbá a külsô megjelenésének változtatása nélkül – hasonló mûszaki értékû (pl. teherbírású, hô- és hangszigetelésû) más anyagokat és szerkezeteket lehet alkalmazni.
A leendô lakástulajdonosok, a helyszínre látogató rádióriporterek és a NEKI munkatársai helyszíni tapasztalatuk alapján egyetértettek abban, hogy a felhasznált építési anyagok nem felelnek meg az 5. par. (6) bekezdése szerinti kitételeknek. Az ott lévôk meglátása szerint (is) az épülô házak (többek között a hiányos alapozás következtében) néhány éven belül vizesedni fognak, és egészségtelen, nem lakás céljára szolgáló helyiségekké válnak. A NEKI felkereste az érintett cigány embereket, az önkormányzatot és az OTP-t is. Mindhárom fél elmondta, hogy tudatában van a lehetséges késôbbi nehézségeknek, de elônyösebb, azaz valódi megoldást nem látnak a lakásproblémára. A lehetôségekhez képest ezt az akciót jónak, méltányosnak és folytatandónak ítélik. A helyszíni látogatáskor a NEKI munkatársa felhívta a vállalkozó figyelmét, hogy ha nem javít a lakások mûszaki állapotán, pert indít; ennek következtében az építô két órán belül a riportozók után szaladt, és megígérte, hogy a vízelvezetést meg fogja oldani. A NEKI az ügyet a továbbiakban dokumentálta, de abba jobban egyelôre nem kíván beavatkozni, mert az ügyfelek kifejezetten kérték, hogy ne indítson eljárást (az tovább lassítaná az építkezést), és mert a jogszabályok, a helyi adottságok és a jelenlegi helyi közhangulat ismeretében – másképpen – nem tud elônyösebb megoldást javasolni.
46
Fehér füzet
(POTENCIÁLIS) SÉRTETT: a község lakói, akik az építkezésben részt vesznek. BEJELENTÔ: két építkezô egymástól függetlenül, egyikük 31 aláíróval együtt. SÉRELEM OKOZÓJA: az önkormányzat, az építési vállalkozó és az OTP; az építkezôk tudnak a problémáról, nagyrészük elfogadja az azt folytató intézkedéseket. SÉRELMEZETT ESEMÉNY IDÔPONTJA: 1994 óta. HELYE: Borsod-Abaúj-Zemplén megye. NEKI KÖZREMÛKÖDÉSE: Jogi eljárás kilátásba helyezése (kezdetként) a vállalkozóval szemben. HIVATALOS SZERVEK KÖZREMÛKÖDÉSE: Az önkormányzat látszólag az érintettek javára próbált intézkedni, gyakorlatilag intézkedése hosszú távon káros. ÜGY ÁLLÁSA: Az ügyfelek kérésére egyelôre nincs beavatkozás.
DOKUMENTUMOK: kelte
típus
kitôl?
kinek? NEKI meghirdetett lakás-
tárgya
érkezett: 1995.02.24. kelt: 1994. 03.
panasz bejelentése (eredetileg a Pátrin Magazin szerkesztôsége)
ügyfél
a korábban
1995.02.27.
tájékoztatás kérése
NEKI
polgármesteri hivatal
a lakásépítési támogatások
1995.02.27.
tájékoztatás
NEKI
ügyfél
a NEKI felkeresi ôket
érkezett: 1995.06.22., kelt: 1995.06.13.
panasz bejelentése
ügyfél
NEKI (eredetileg: Cigány Félóra szerkesztôsége)
ld. fent
1995.07.05
tájékoztató
OTP
NEKI
a lakásépítés hiteladatai
1995.07.13.
a panasz bejelentése
ügyfél
NEKI
a felépített lakások minôségükben közel sem felelnek meg az elôzetes megállapodásban rögzítetteknek
építési akciót a ph akadályozza, a lakások építése leállt; 31 aláírás
Fehér füzet
47
Kihallgatás rendôrkutyával
R. L., N. község
Az alábbiakban egy Adolf nevû rendôrkutyának a kihallgatáson való aktív részvétele kerül bemutatásra. Az eset: Feljelentés, megyei rendôr-fôkapitányságon felvéve, 1995. február 17. „1995. február 15-én édesanyám lakásán tartózkodtam, 12 óra körül megjelent T.J. rendôr tzls., a község körzeti megbízottja, és vele volt kutyás rendôrként akkor még általam ismeretlen zls rendfokozatú rendôr is. Fgelszólított, hogy vegyek cipôt, kabátot, ésa menjek velük. Én megkérdeztem, hogy miért, és azt mondta TJ., hogy majd megtudom odabent. Megkérdeztem, hogy személyi igazolványomért visszamehetek-e, erre azt mondták, hogy nem kell semmi. Az ott lévô gépkocsi hátsó ülésére beültettek, ôk ketten az elsô ülésemn ültek. A gépkocsi hátsó részén lerekesztve volt rendôrségi németjuhász kutya is. A kmb irodánál felszólított, hogy menjek be az irodába a vele lévô rendôr kolléga pedig kutyát magához véve ugyancsak a kmb irodába jött be. Benn voltunk a kmb. irodában. Mondta, hogy adjam elô a biciklit. A kutyás rendôr a kutyával a kmb irodába már póráz nélkül érkezett be, a kutyán szájkosár volt. Amikor rámúszították a kutyát, a kutya szájkosárral támadott rám, én megpróbáltam elfordulni elôle a falhoz, de ekkor a kuztyás Sz. zászlós még jobban biztatta a kutyát. Közben engem a hátamon és az alfelemen többször gumibottal bántalmazott. T. zszls asztalánál ült és csak nevetett. Én mondtam neki, hogy rendôr úr, állítsa már le a kutyát, mire ô csak a biciklit hajtogatta, hogy adjam elô. Ez kb. 15 percig tartott. Kérdésre elmondom, hogy az irodában történteket más nem láthatta, viszont az események hangját az épületben tartózkodók is hallhatták. (…) újból beültettek a szolgálati gépkocsiba (…) és elkindultak a községbe. Én megkérdeztem, hogy hová megyünk, mire valamelyik rendôr azt válaszolta, hogy megyünk Sz.-re. (…) A községet elhagyva (…) ismét megálltunk a szolgálati gépkocsival. A gépkocsiból kiszállítottak (…) kiengedték a szolgálati kutyát póráz nélkül szájkosárral. A (…) rendôr felszólított, hogy szaladjak, én a község felé elkezdtem visszafelé futni. Kb. ötven méterig futottam, ez idô alatt a kutya végig támadott. Estem, buktam, konkrétan hogy hol okozott sérülést azt nem tudom. Csak azt, hogy a fém szájkosárral összevissza vert. Sz. odaszólt a kutyának, hogy menjen vissza, és nekem is szólt, hogy menjek vissza. Én engedelmeskedtem, és visszamentem. Ekkor ismételten azt a kérdést tette fel Sz., hogy hol a bicikli, adjam elô, én továbbra is azt mondtam, hogy nem tudok semmiféle biciklirôl. Ennek az lett a következménye, hogy kétszer vagy háromszor meg kellett ismételnem a futást a kutyával együtt. Kérdésre elmondom, hogy N. község felé senki sem közlekedett ezidô alatt. Ha Sz. felôl (…) közelekedett gépkocsi, akkor a velem szembeni magatartást abbahagyták, úgy, hogy Sz. szólt a kutyának, hogy álljon meg. (…) Amikor utoljára kellett futnom kb. 100-150 m-t haladhattam N. irányába, a kutyát sem észleltem mellettem, a támadás is abbamaradt, és mivel nagyon fáradt voltam, meg is álltam, és lassan folytattam gyalog hazafelé utam. Visszanézve láttam, hogy a rendôrök gépkocsival K. község irányába fordulva elhaladtak. Amikor hazaértem, 15 óra már elmúlhatott, (…) már a ház elôtt vártak, hogy hol lehetek. Mivel (…) a bal kezemen sérülés kleletkezett, és az vérzett. Valamint a homlokomon is szemmel látható sérülések voltak, a ruhám tiszta sár volt, megkérdezték tôlem, hogy mi történt. Ekkor én azt mondtam, hogy semmi, mert szégyelltem a történt eseményt. Végülis tisztálkodás közben, anyám többszöri unszolására mondtam el a dolgokat. (…) 19 óra körül a lakásnál megjelent két rendôrségi gépkocsi, az egyikkel T. rendôr, a másikkal Sz. rendôr érkezett, a kutya a gépkocsiban volt (…) A két rendôr(…) odajött hozzám, én a ház elôtt álltam, ekkor már kb. 20–25 személy is ott tartózkodott. A Sz. rendôr mondta, hogy (…) menjünk be a lakásba, ha beengednek bennünket. (…) Sz. ekkor a következô
48
Fehér füzet
kijelentéseket tette: Lali egy kerékpárlopás gyanújába keveredett, de tisztázódott, vagy valószínûsíthetô, hogy aki a kerékpárlopással kapcsolatban felvetette Lali nevét, az nem szavahihetô. Beismerik azt, hogy ôk rendôri túlkapást végeztek, és hatalmi túltengés volt, és ezért elnézést kérnek. (…) Én még akkor is az események hatása alatt voltam, így szótlanul maradtam. Ezután a rendôrök kézfogással elköszöntek, majd átmentek a (…) testvérem kocsmájába, ott elfogyasztottak egy kávét és egy üdítôt, berszélgettek a vendégekkel, majd eltávoztak. (9 tanú felsorolása a beszélgetésrôl) Az eseménnyel kapcsolatban (…) a késôbbiek során mondta el, hogy amikor én hazaérkeztem, ôk elmentek a Polgármesteri Hivatalhoz, ott beszéltek a Polgármesterrel (…), valamint több polgármesteri dolgozóval, akik elmondták, hogy hallották a kmb. irodában történteket, a jajgatásomat, a kutya ugatását. (…) Másnap 11 órakor a Megyei Fôkapitányságon megjelentünk. Bejelentkeztünk, kértük a (…) százados urat, és lejött egy fôhadnagy (…) elôadtuk a történteket, és ô annyit mondott nekünk mosolyogva, hogy ô ezt nem hiszi el, hogy rendôrök ilyet nem tehetnek. Felkértük arra, hogy egy kicsit komolyabban vegye az ügyet, ekkor telefonon elhívták, minket pedig a folyosón hagyott. Tíz perc múlva visszajött, és akkor azt mondta nekünk, hogy jogunkban áll feljelentést tenni, amennyiben komolyan gondoljuk (…) (…) A fentiek alapján kérem, hogy a rendôrök által elkövetett cselekményt vizsgálják meg és vonják felelôsségre ôket.“
Mint a sajtóból kiderül, a kutya neve: Adolf. Az ügyészségi nyomozó hivatal a nyomozás lefolytatása után vádemelési javaslatot tett kényszervallatás bûntettének alapos gyanúja miatt a városi ügyészségen. „A nevemet nem árulom el, mert félek – mondja egy fiatalasszony, a Polgármesteri Hivatal munkatársa. – Délelôtt volt, mi a második emeleten dolgoztunk. Hirtelen zajt hallottunk, majd ugatást. Aztán kinéztünk az ablakon, és láttuk, hogy a fiút betuszkolják a kocsiba. R.L.-ért akkor még tûzbe tettük volna a kezünket. Sohasem büntették, eljárás sem volt ellene, köztiszteletnek örvendett a cigányok között. A 28 éves fiatalember kômûves, özvegy édesanyjánál lakik a faluban (…) Nem értettük, mi történik. Sajnáltuk a fiút, mert brutálisan bántak vele a rendôrök.“ (Népszava, 1995. június 2.) „… a (…) megyei rendôr-fôkapitányság (…) sajtófônöke: – Véleményem szerint (…) helytelen rendôri intézkedés, túlkapás történt.“ (Népszava, 1995. június 2.) „a nyomozást folytató ügyész: Nem megalapozatlan R.L. feljelentése, (…) Noha a két rendôr tettét ellenszegüléssel indokolta, lezártam a nyomozást. Kényszervallatás bûntettének alapos gyanúja miatt vádemelési javaslattal éltem(…)“ (Népszava, 1995. június 2.) a megyei rendôr fôkapitány: „Egyébként az eljárás alá vont rendôrök dolgoznak. Bizalommal ki kell várni az eljárás végét – a döntésrôl pedig majd haladéktalanul tájékoztatja a nyilvánosságot.“ (Új Néplap, 1995. június 23.)
A városi ügyészség bizonyíték hiányában megszüntette a nyomozást. Az ügyészségi nyomozó hivatal nyomozási eredményeivel ellentétben a „városi ügyészség által kirendelt orvos szakértô megállapította: R. sérülései nem származhattak gumibottól, illetve szájkosarat viselô rendôrkutyától“ (Népszava, 1995. október 20). Több sajtótermék (Új Néplap, 1995. június 23., Népszava, 1995. október 20.) megemlíti, hogy – az írásokból nem derül ki, hogy ki vagy kik, valamint hogy pontosan mirôl – aláírásgyûjtést kezdeményeztek a rendôrök mellett, öt községben. Az egyik lap szerint 50, a másik szerint több száz aláírás gyûlt össze.
Fehér füzet
49
A NEKI ügyvédet biztosított az ügyfél számára, ô azonban – ismeretlen okból – nem válaszolt az ügyvéd többszöri meghívására. Jelenleg egy helyi partnerszervezetet kértük fel arra, derítsék ki, hol tartózkodik R.L., elérhetô-e; amennyiben rajta kívül álló okok miatt nem jelentkezett, a NEKI kezdeményezni kívánja az ügy felülvizsgálatát. SÉRTETT:
egy cigány származású férfi a sértett SÉRELEM OKOZÓJA: kutyás rendôrök SÉRELMEZETT ESEMÉNY IDÔPONTJA: 1995. február 15. HELYE: Jász-Nagykun-Szolnok megye NEKI KÖZREMÛKÖDÉSE: adatok gyûjtése, ügyvéd biztosítása HIVATALOS SZERVEK KÖZREMÛKÖDÉSE: – a rendôrség: a sérelem okozója – az ügyészségi nyomozó hivatal: vádemelési javaslatot tett – ügyészség: nem emelt vádat ÜGY ÁLLÁSA: az ügyfél jelentkezésére várunk; ha nem jelentkezik, eredménytelenül befejezett az ügy. BEJELENTÔ:
DOKUMENTUMOK: kelte
típus
kitôl?
kinek?
tárgya
1995.02.17.
jegyzôkönyv
megyei rendôr-fôkapitányság
–
ld. fent
1995.??
újságcikk
Új Néplap
–
„Kutyafuttában“
1995.??
újságcikk
Új Néplap
–
„Rokonszenv és jogállamiság“
1995.06.02.
újságcikk
Népszabadság
–
„Kényszerrel vallattak“
1995.06.02.
újságcikk
Népszava
–
„Kényszervallatás kutyával“
1995.10.20.
újságcikk
Népszava
–
„Nem bizonyított a kényszervallatás“
1995.06.09.
tájékoztatás kérés
NEKI
ügyészség
az ügy állása
1995.05.16.
tájékoztatás kérés
NEKI
ügyészségi nyomozó hivatal
az ügy állása
1995.10.31.
adatok, iratok
NEKI
ügyvéd
1995.10.30.
tájékoztatás kérés
NEKI
ügyfél
az ügy állása
1995.05.29.
tájékoztatás
NEKI
ügyészségi nyomozó hivatal
vádemelési javaslatot tett
1995.06.16.
tájékoztatás kérés elutasítása
ügyészség
NEKI
nem ad felvilágosítást
50
Fehér füzet
Sz. T., Budapest
Rendôrök és „behajtók”?
„Férjem jelezte a két férfinek, hogy feljelentést fog tenni az eljárásuk miatt, mire azok azt válaszolták, hogy „kinyalhatják a seggünket az ügyészségen is”, mert ôk azt tesznek amit akarnak. Azt is közölték, hogy a jelentésükbe azt fogják írni, hogy hivatalos személy elleni erôszakot követtünk el ellenük. (…) Erôs visszatetszést keltett környezetünkben, hogy a rendôrök több ízben becsmérlô és becsületsértô módon utaltak cigány származásunkra.” – a feljelentésbôl Az esetleírás: Sz.T.-né zaklatottan hívta fel a NEKI-t, és elmondta, hogy hozzá váratlanul – egy rajta kívül álló ügyben – „pénzbehajtó-szerû emberek” érkeztek, akik, mint kiderült, kapcsolatban állnak a rendôrséggel. Ügyében ügyvéd jár el, de ô nem érzi magát biztonságban. A NEKI munkatársának a helyszíni beszélgetés során elmondta a történteket, bemutatta a helyszíneket. Feljelentésében is leírta az eseményeket: „Tisztelt Ügyészségi Nyomozóhivatal! Alulírott Sz.T. és felesége Sz.T.-né (…) ügyvédünk útján feljelentést teszünk B. J. rendôr és számunkra ismeretlen társai / mindnyájan a (…). kerületi Kapitányság kötelékében állnak/ ellen a Btk. 225 -ba ütközö hivatali visszaélés, Btk. 226 -ba ütközö bántalmazás hivatalos eljárásban vétsége és a Btk. 227 kényszervallatás büntette miatt. A tényállás a következö: 1995. október 20-án de. 10 és 11 óra között a Bosnyák téri piacon lévö munkahelyünkön két ismeretlen férfi jelent meg. (személyleírások) A büfében alulírott Sz.T.-né tartózkodtam több munkatársammal együtt. A két ismeretlen férfi megkérdezte tölem, hogy a fiam merre van , mire közöltem velük, hogy nem tudom fiam tartózkodási helyét, fenyegetôen léptek fel, és rám ijesztettek, hogy vagy megmondom a fiam tartózkodási helyét, vagy fizetek 500,000.-Ft-ot. Én megkérdeztem ôket, hogy mire fizessek 500.000.-Ft-ot, a válaszuk az volt, hogy azt majd megtudom, ha elvisznek és kényszerítenek a fizetésre. Nagyon megijedtem tôlük, és rögtön telefonáltam a XIV. kerületi Rendôrkapitányságra, ahol az ügyeletes tisztet kértem, sajnos nem sikerült vele összeköttetésbe lépni. A telefon hatására a két férfi elment, és kb. fél óra múlva már hárman jöttek. (személyleírás) Ekkor ismét fenyegetöen léptek fel, és közölték, hogy vagy kimegyek velük, vagy közénk lônek. (tanúk felsorolása) és 1 éves unokám. Ekkor ismét nagyon megijedtem, és (munkatársamat) megkértem, hogy hívja fel a Rendôrkapitányságot, illetve az ügyvédemet. A három férfi ezt hallva közölte, hogy ôk majd szereznek rendôrt. Tüstént el is mentek, és kb.fél óra múlva megjelent öt – számomra ismeretlen – férfivel, akik igen fölényesen léptek be az üzletbe, illetve a konyhába. Egy öltönyben lévô férfi – akiröl késöbb tudtam meg, hogy B. J. rendôr – volt közülük a legerôszakosabb, trágár módon közölte, hogy készüljek velük menni, vagy fizessek 500,000.Ft-ot. Amikor megkérdeztem, hogy mire fizessek ilyen nagy összeget, B. közölte,hogy fogjam be a mocskos pofámat, itt csak ôk kérdezhetnek, én pedig kussoljak. Én természetesen nagyon ideges lettem. Kértem ôket, hogy igazolják magukat, ezt azonban megtagadták. B. J. a zsebébe nyúlt, és bilincset vett elô, azt többször az asztalhoz csapkodta, és közölte, hogy meg fog bilincselni, és elvisz. Erre a hangoskodásra jött be a büfébe Sz.T. – férjem – aki felháborodottan kérdezte, hogy milyen eljárás ez, és hogy viselkednek velem. Meg kell jegyeznem, hogy ekkor már a piacon egy tömeg gyûlt össze, akik a büfé körül ácsorogtak és szemmel követték az eseményeket. Az öt férfi személyleírása: (…) B. J. és pulóveres társa (akinek nevét nem tudom) a legtrágárabb kifejezéseket üvöltözte férjem és énfelém. Amikor férjem kikérte magának ezt a hangot, Béczi János közölte, hogy ne szóljon bele, fogja be a pofáját, és ha ô a férjem, akkor fizessen 500.000.-Ftot, vagymegbilincselve visz el mindkettönket. (A B. és társa által használt kifejezések:
Fehér füzet
51
„kapjátok be a faszomat, akkor is beviszlek benneteket”, „a boltot is bezáratom,” „mocskos cigánybanda”.) Férjem jelezte a két férfinek, hogy feljelentést fog tenni az eljárásuk miatt, mire azok azt válaszolták, hogy „kinyalhatják a seggünket az ügyészségen is”, mert ôk azt tesznek amit akarnak. Azt is közölték, hogy a jelentésükbe azt fogják írni, hogy hivatalos személy elleni erôszakot követtünk el ellenük. Ezt követôen a férjemet megbilincselte B. J., én azonban nem engedtem magamra tenni a bilincset, ekkor a pulóveres férfi lekurvázott, lökdösni kezdett, utána úgy meglökött, hogy egy vaspolcnak és a falnak estem, amibe a bal mellemet erôsen megütöttem. Sérülésemrôl készült látleletet mellékelten csatolom. Mindkettônket megfogtak, és szabályosan lökdösve kidobtak az üzletbôl. A B. J. visszaszólt az egyik emberének, hogy te maradj itt, nehogy telefonálni tudjanak, ne értesítsenek senkit, és ne kövessenek bennünket. Természetesen mindezt a piacon összecsôdült nagy tömeg szeme láttára tették, ami részünkre igen súlyos megaláztatást jelentett, hiszen húsz éve dolgozunk a piacon, és mindenki ismer bennünket. Ezt követöen belöktek bennünket egy gépkocsiba s a gépkocsi elindult. Elöször az M 3-as útra ment, és ott céltalanul furikáztunk, amikoris telefonhívást kapott B. J., és ezt követöen indult el a XIV. kerületi Kapitányságra. Megelôzôen az M 3-as autópályán a Városligetben és több mellékutcában céltalanul kocsikáztak velünk. A pulóveres férfi vezette a gépkocsit. Mögöttünk közvetlenül két gépkocsi jött és egész úton követett bennünket. Az egyik gépkocsi egy ezüst színü Mercedes típusú volt, melynek rendszáma: (…). Ebben a kocsiban ültek a pénzbehajtók, akik korábban életveszélyesen megfenyegettek bennünket. Ezek a férfak a rendôrségre is bejöttek velünk. A Mercedes gépkocsit egy rendôrségi gépkocsi követte, melyben két rendôr ült. A rendôrségre beérve levittek bennünket a fogdába, ahol a mosdóba szerettem volna kimenni, mivel rosszul voltam. Mivel a táskámat elvették, nem volt nálam zsebkendô és ezért férjemtôl kértem papírzsebkendöt. Mire az ôszes hajú bajuszos rendôr, aki ittas volt, nekivágta férjemet a falnak, miközben (…) meg volt bilincselve, és megakadályozta abban, hogy nekem zsebkendôt adjon. Majd ezt követôen a bilincset levették Sz.T.-rôl, és erôs mozdulattal belökték a zárkába. Amikor a mosdóba mentem, arra lettem figyelmes, hogy a rendôrök azt beszélik, milyen ürügyet találjanak ki, hogy benn tartsanak benünket 72 óráig, nem számítottak arra, hogy ügyvéd fog bejönni hozzánk. Órákig a fogdán tartottak bennünket. A férjemnek két szívinfarktusa volt, én pedig állandó gyógyszeres kezelés alatt állok, ezt közöltük is velük, de a gyógyszeremet csak órák múlva kaptam kézhez, pedig már ott volt a rendôrségen, mert a fiam behozta. A rendôrségi fogdából pár óra múlva felvittek az emeletre, ahol már ügyvédem is jelen volt. Egy jegyzôkönyvet vettek fel, melyben fiam holléte felôl érdeklôdtek. Ezt követôen elengedtek bennünket. Ügyvédemet úgy tájékoztatták, hogy a fiam ellopott egy értékes gépkocsit, ami az alacsony, szôke rövid hajú férfi tulajdona. Ez a férfi egyébként magas fekete társával együtt bent ült a nyomozó szobájában, és ügyvédünknek mint sértettet jelölte meg a nyomozót. Állításuk szerint nálunk érdeklôdtek fiunk holléte felôl, mire mi agresszíven léptünk fel velük szemben, és ez volt az indoka elôállításunknak. Azt, hogy az eset a mi elôadásunk szerint történt, számos tanú tudja bizonyítani. Ezek közül kérem kihallgatni: (10 tanú felsorolása) A tanúkat és elsôsorban minket fôleg az háborított fel, hogy a rendôrök a pénzbehajtók mellett léptek fel, ôket erösítették. Mindketten büntetlen elôéletüek vagyunk, több mint 20 éve dolgozunk ugyanazon a helyen, fiunk nagykorú, ha vele bármilyen problémája van a rendôrségnek, ahhoz nekünk semmi közünk. Erôs visszatetszést keltett környezetünkben, hogy a rendôrök több ízben becsmérlô és becsületsértô módon utaltak cigány származásunkra. Kérjük, szíveskedjék a nyomozást elrendelni, és a nyomozati cselekményekrôl meghatalmazott ügyvédünket értesíteni. Budapest,1995. október … ‘I’isztelettel. Sz.T. és Sz.T.-né képviseletében: (…) ügyvéd”
A sajtónak a kerületi kapitányság osztályvezetôje azt nyilatkozta, hogy „… a rendelkezésére álló adatok alapján szerinte nem történt jogsértés”. (Népszabadság, 1995. december 8.)
Ezt megelôzôen a feljelentést kilátásba helyezô ügyfélnek B.J. így nyilatkozott felettesei kompetenciájáról:
52
Fehér füzet
Az ügyszségi nyomozó hivatal nyomozást rendelt el. A NEKI kapcsolatban maradt az ügyféllel, aki elmondta, hogy otthonába gyakran becsengetnek, többek között B. J. rendôr is, és zaklatják ôket az ügy leállítása érdekében. Az ügyvéd elfogultsági kifogást jelentett be a fiú ügyében nyomozást folytató B.J. rendôr tekintetében, hiszen ugyanakkor nyomoz abban az ügyben, amelyben ô maga a „behajtókat” a fenti módszerekkel segítette, amikor közben ellene éppen emiatt folyik eljárás. Sz.T. és felesége kérték, hogy az eset kerüljön a nyilvánosság elé, mert úgy érzik, a velük történteknek nem szabad megismétlôdni sem velük, sem mással. A NEKI ebben eddig több ízben segítséget nyújtott. SÉRTETT:
egy cigány származású házaspár a sértett SÉRELEM OKOZÓJA: rendôrséggel együttmûködô „pénzbehajtó-szerû emberek” SÉRELMEZETT ESEMÉNY IDÔPONTJA: 1995. október 20. HELYE: Budapest NEKI KÖZREMÛKÖDÉSE: helyszíni interjú készítése, nyilvánosság biztosítása, tájékozódás a nyomozó hatóságoknál, kapcsolattartás a sértettel és ügyvédjével HIVATALOS SZERVEK KÖZREMÛKÖDÉSE: – rendôrség: a sérelemben közremûködött – ügyészségi nyomozó hivatal: lehetôségei szerint alaposan és folyamatosan tájékoztat ÜGY ÁLLÁSA: ügyészségi nyomozás szakaszában BEJELENTÔ:
Fehér füzet
53
DOKUMENTUMOK: kelte
típus
kitôl?
kinek? ügyfél
tárgya
1995.10.21.
orvosi látlelet
kórház
a mellkason bevérzés
1995.10.25.
helyszíni interjú
NEKI
1995.10.26.
a panasz leírása
ügyfél
NEKI
tartalma a feljelentésével lényegében megegyezik
1995.10.27.
feljelentés
ügyfél és ügyvédje
ügyészségi nyomozó hivatal
ld. fent
1995.11.01.
tájékoztatás kérése
NEKI
rendôrfôkapitányság
az eljárás megindításának módja az ügyfelekkel szemben
1995.11.01.
tájékoztatás kérése
NEKI
ügyészségi nyomozó hivatal
az eljárás megindítása és állása a rendôrökkel szemben
1995.11.06.
tájékoztatás
kerületi ügyészség
NEKI
feljelentés nem érkezett, a nyomozó hivatalhoz áttette a levelet
1995.11.10.
újságcikk más, hasonló ügyrôl
Magyar Hírlap
1995.11.22.
tájékoztatás kérése
NEKI
ügyészségi nyomozó hivatal
a nyomozás állása
1995.12.04.
tájékoztatás
rendôr-fôkapitányság
NEKI
az elôállítás jogszerû volt, a rendôri intézkedést az ügyészségi nyomozó hivatal vizsgálja
1995.12.08.
újságcikk
Népszabadság
1995.12.13.
tájékoztatás
ügyészségi nyomozó hivatal
NEKI
a nyomozás üteme folyamatos; elfogultsági kifogás B.J. ellen
1995.12.13.
tájékoztatás kérése
NEKI
ügyészségi nyomozó hivatal
a nyomozás állása
1995.12.21.
tájékoztatásért köszönet
NEKI
ügyészségi nyomozó hivatal
további együttmûködést kérünk
–
–
–
„Lelki erôszak”
„Rendôrbotrány Zuglóban?”
54
Fehér füzet
N. J., Gy. város
A rendôrség – utóbb visszavont – alapos gyanúja az emberölési ügyben
„…E személy (személyek) felkutatását és megbüntetését kérjük, arra figyelemmel is, hogy N.-nek ilyen súlyú bûncselekmény alapos gyanúja miatti ôrizetbe vétele és errôl a sajtó tájékoztatása erkölcsi és anyagi károkat okozott”. – a sértettnek az ügyészségi nyomozóhivatahoz intézett panaszából Az eset: N. J. cigány származású vállalkozó, büntetlen elôéletû. Családjával és két gyermekével (14 és 16 évesek) él. 1995. augusztus 9-én hajnali fél négykor – számukra teljesen váratlanul – nagy létszámú kutyás kommandós csoport vette körül családi házukat. Berontottak, magyarázat nélkül házkutatást tartottak, számos tárgyat lefoglaltak (listájuk több oldalas), a családfôt megbilincselték, elszállították és ôrizetbe vették. A családfô elmondása szerint rendkívül brutálisan léptek fel. Az egyik gyermek azóta ideggondozásra szorul. Mint kiderült, a következô volt az elôzmény: Júlis 8-án holtan találtak egy vállalkozót. A jelek azt mutatták, hogy bûncselekmény áldozata lett, és személygépkocsiját elvitték tôle. A rendôrség G.-t gyanúsította a nyereségvágyból elkövetett emberöléssel. Ô olyan vallomást tett, amelybôl – a rendôrség szerint – megállapítható volt az emberölés illetve arra való felbujtás alapos gyanúja N.J.-vel szemben. Az addigi gyanúsított vallomásából – és jelenlegi tudásunk szerint nem kizárható, hogy csak abból – jutottak arra a következtetésre, hogy N. J. alaposan gyanúsítható emberölés bûntettével, hogy azonnal ôrizetbe kell venni, és ezt a fent leírt módon meg is tették. Másnap G. visszavonta terhelô vallomását, és az ügyvéd elmondása szerint „határozottan kijelentette, hogy hamis vallomást tett” elôzô nap. Kihallgatták N.J.-t is, majd elengedték, mivel a vallomások alapján nem lehetett köze az esethez. N. J. az illetékes ügyészségi nyomozó hivatali kirendeltségen feljelentette G.-t hamis vád bûntette miatt. A nyomozó hivatal megszüntette a nyomozást arra hivatkozva, hogy G. nem tett rá nézve terhelô vallomást. N.J. a NEKI által megbízott Dr. Magyar Elemér ügyvéd segítségével panaszt nyújtott be a Fôvárosi Fôügyészséghez a nyomozás megszüntetése miatt. Kérték „az eljárás lefolytatását, annak kiderítését, hogy milyen – ki vagy kik által szolgáltatott – terhelô adatok alapján került sor arra, hogy (…) ártatlanul ôrizetbe vették emberölés bûntettének gyanúja miatt. Természetesen mi csak feltételezzük azt – bizonyos újságcikkek alapján –, hogy G. nyilatkozott terhelôen a panaszosra nézve. Amennyiben azonban nem ô volt, akkor bizonyára más. E személy (személyek) felkutatását és megbüntetését kérjük, arra figyelemmel is, hogy N.-nek ilyen súlyú bûncselekmény alapos gyanúja miatti ôrizetbe vétele és errôl a sajtó tájékoztatása erkölcsi és anyagi károkat okozott”. A Fôvárosi Fôügyészség a panasznak helyt adott és elrendelte a nyomozást. Határozatában megállapítja, hogy „A nyomozó hatóság által beszerzett iratokból arra lehet következtetni, hogy G. N.F.-re (N.J. testvérére) vonatkozóan olyan terhelô vallomást tett, amely ugyan nem emberölés bûntettének, de más bûncselekménynek az alapos gyanúját kelti, így a nyomozás elrendelése nem mellôzhetô. A nyomozás feladata annak vizsgálata is, hogy G. vallomásán túl még milyen adatok tették megalapozottá azt a rendôrségi intézkedést, hogy N.F.-t és N.J.-t az emberölés bûntette miatt indult eljárásban gyanúsítottként vonják be. Dr. Bócz Endre fôvárosi fôügyész”
A gyermeket a szülôk tovább hordják a kezelésre. (N.J.-nek van egy testvére, akit tavaly Molotov-koktélos támadás ért – ld. Fehér Füzet ‘94, N.A., Gy. város –, és aki akkor a nyilvánosság elôtt is bírálta a rendôrséget, amikor hangot adott annak a véleményének, hogy a rendôrség nem tud vagy nem akar megfelelô hatásfokkal dolgozni.)
Fehér füzet
55
SÉRTETT:
egy cigány származású vállalkozó a sértett SÉRELEM OKOZÓJA: az az ismeretlen személy vagy személyek, aki a hamis terhelô adatokat szolgáltatta, vagy – terhelô adatok hiányában – a rendôrség SÉRELMEZETT ESEMÉNY IDÔPONTJA: 1995. augusztus 9. HELYE: Heves megye NEKI KÖZREMÛKÖDÉSE: ügyvéd megbízása, konzutációk a sértettel és ügyvédjével, a sajtó tájékoztatása HIVATALOS SZERVEK KÖZREMÛKÖDÉSE: – rendôrség: lehet a sérelem okozója is, – helyi ügyészségi nyomozó hivatal: nem folytatja le a nyomozást, – fôvárosi fôügyészség: elrendeli a nyomozást ÜGY ÁLLÁSA: nyomozó hatóság elôtt. BEJELENTÔ:
DOKUMENTUMOK: kelte
típus
kitôl?
1995.11.21.
panasz
ügyfél és az ügyvéd
1995.12.14.
határozat
fôvárosi fôügyészség
folyamatosan
feljegyzések
NEKI
kinek? fôvárosi fôügyészség –
tárgya a helyi ügyészségi nyomozó hivatal határozata (ld. fent) kötelezi a hivatalt a nyomozás elrendelésére
az ügyvéd beszámolóiból
(egyebek az ügyvédnél)
56
Fehér füzet
G. Gy., Á. község
A bérlô költségén felújított tanyát a téesz eladja a bérlô feje fölül
„– G. úr saját erôbôl felújítja a Szövetkezettôl bérbe vett tanyát, – a Szövetkezet eladja a felújított épületet, – G. úr – felháborodásában – megszünteti munkaviszonyát, – a Szövetkezet felszólítja, hogy költözzön ki, mert megszûnt a munkaviszonya.” – a dokumentumok alapján Az eset: G. Gy. cigány ember, feleségével és két gyermekével (2 és 8 évesek) él. A helyi Felszabadulás Mezôgazdasági Termelôszövetkezetben dolgozott. Munkahelye 1993-ban megállapodást kötött vele, melynek következtében ôk munkaviszonyba léptek a szövetkezettel, „szolgálati lakásként” felújítottak egy igen romos tanyát, a felújítás költségeit ôk maguk állták, majd amikor a tanyát rendbehozták, a szövetkezet azt eladta. A feszültség miatt az elnök ezután viszonylag könnyen rábírta G.Gy.-t, hogy szüntesse meg munkaviszonyát. Jelenleg sem munkája, sem munkanélküli segélyre való jogosultsága, sem lakása nincs. a) Az ügyfél levelébôl:
„Eladták a házat amiben lakunk, én és két kiskorú családom, a fejünk felül. Mi hoztuk rendbe, már össze is dôlt volna, ha mi nem lakjuk, 1993. árilis 30. óta. Állandó lakosok vagyunk ide bejelentve. De az elnök valami folytán mindent „elfelejtett”. Szeptember 18-án a vevôk megjelentek, én délelôttös voltam, szóltak, hogy menjek fel az irodába az elnökhöz. A vevôk is ott voltak, a reggeli kávéjukat fogyasztották, és közben közölte velem az elnök, hogy mégis eladta a tanyánkat. „Bízzunk benne, ô segíteni fog”. E naptól kezdve került engem, sôt elzárkózott elôttem. Az új tulajdonos meg már uralja a tanyánkat és környékét. Végül is oda jutottunk, hogy november 1-tôl elhagytam a tsz-t. De az elnökkel megbeszéltük, hogy közös megegyezéssel megyek el. De ez nem így történt. Úgy adta ô ide a papírjaimat, hogy 90 napig nem kapok munkanélkülit. De az elnök (…) mindig azt hajtogatta: „bízzak benne, minden jóra fordul”. De nem így történt. (…) Azt mondta van a tsz-nek egy (másik) tanyája, de lakhatatlannak van nyilvánítva. Olyan tanya, se víz, se villany, és a házból látni lehet a csillagos eget. Ezt a tanyát egy éve felértékeltettük vele, van róla papír, 300.000 Ft lett volna. Nekünk pénzünk nincs rá. Az önkormányzathoz fordultunk, de ôk elutasítottak (…) Ez az új tulajdonos most megkapta már 250.000 Ft-ért (…) hiába keresem a jogaimat, olyan emberekkel jövök össze, akik az elnöknek a barátai és ezért nem segítenek és én maradok tanácstalan… Nagyon sok magántanya van erre, ami eladó is és lakható is, de nem segít hozzá senki. Legalább kapnánk kölcsön. De mért én fussak el, amikor az elnök tette ezt velünk?” b) A Felszabadulás Mg.Tsz. elnöke tájékoztatásából: „… A megállapodás szerint Szövetkezetünk átengedte részükre a szövetkezet tulajdonát képezô … hrsz, alatti majorban található romos lakóépületet. Nevezettek vállalták, hogy saját költségükön lakhatóvá alakítják. Vállalták továbbá, hogy a szövetkezettel munkaviszonyt létesítenek.A megállapodás rögzíti azt is, hogy a lakhatóvá tétel után 1.000 Ft + ÁFA
Fehér füzet
57
összeget, összesen 1.250 Ft lakbért fizetnek a szövetkezetnek. (…) A megállapodás tartalmazza … azt a kikötést is, hogy amennyiben G.Gy. munkavégzési viszonyát megszünteti, ez azzal jár, hogy a megjelölt lakásból kiköltözni köteles. Szövetkezetünk az érintett (…) majort 1995. szeptember 18-án kelt adásvételi szerzôdéssel eladta …-nak. G.Gy. 1995. október 31. napján kelt írásbeli kérelmében kérte, hogy tagsági és munkaviszonyát (…) a szövetkezet szüntesse meg. (…) A hivatkozott … megállapodás … értelmében a munkaviszony megszûntével a lakás használati jogosultsága is megszûnt és köteles volt a megállapodásban rögzített 15 napon belül elhagyni…”
Az idôrend tehát: – G. úr saját erôbôl felújítja a Szövetkezettôl bérbe vett tanyát, – a Szövetkezet eladja a felújított épületet, – G. úr – felháborodásában – megszünteti munkaviszonyát, – a Szövetkezet felszólítja, hogy költözzön ki, mert megszûnt a munkaviszonya. A Megállapodásban a szövetkezet kiköti, hogy G.Gy. saját költségén felújítja és lakhatóvá teszi a tanyát. Ha ez megtörténik, majd bérleti szerzôdést kötnek. A NEKI egyelôre arról vár információt, sor került-e egyáltalán a bérleti szerzôdés megkötésére; ha nem, akkor a megállapodást a szövetkezet megszegte; ha igen, akkor a bérleti szerzôdés pontos szövegétôl függ, hogyan szegte meg azt a bérbeadó vagy miben hibás a szerzôdés megszövegezése. A NEKI az abban rögzítettektôl függôen szándékozik polgári peres eljárást indítani. Amennyiben a munkaviszonyra vonatkozó dokumentumok alapján a munkaviszony megszûnésének körülményei (is) tisztázhatók és jogszerûtlennek bizonyulnak, a NEKI ennek orvoslásához is jogi segítséget kíván nyújtani. SÉRTETT:
egy cigány származású férfi és családja a sértett SÉRELEM OKOZÓJA: egy mezôgazdasági termelôszövetkezet mint munkáltató SÉRELMEZETT ESEMÉNY IDÔPONTJA: 1995. szeptember 18. HELYE: Csongrád megye NEKI KÖZREMÛKÖDÉSE: iratok összegyûjtése, ezek alapján majd per indítása, szükség esetén ügyvéd biztosításával HIVATALOS SZERVEK KÖZREMÛKÖDÉSE: – ÜGY ÁLLÁSA: per elôkészítése folyik a NEKI-ben BEJELENTÔ:
DOKUMENTUMOK: kelte
típus
kitôl?
kinek?
tárgya
1993.04.30.
Megállapodás
Mgtsz és az ügyfél között
Mgtsz és az ügyfél között
ld.fent
kelt: 1995.02.21.; érkezett: 1995.11.27.
a panasz leírása
NEKI
N.E.K.I. (Cigány Magazin)
ld.fent
1995.11.27.
tájékoztatás kérése
NEKI
Felszabadulás Mgtsz elnöke
ld.fent
1995.11.27.
tájékoztatás
NEKI
ügyfél
az ügyben tájékozódni kezdtünk; iratokat kérünk
1996.01.08.
tájékoztatás kérése
NEKI Mgtsz
Felszabadulás
pontosítás kérése
1996.01.08.
tájékoztatás kérése
NEKI
ügyfél
lakásbérleti szerzôdést kérjük
1996.01.08.
Felkérés NEKI az ígért dokumentumok megküldésére
Felszabadulás Mgtsz elnöke
a Megállapodás
58
Fehér füzet
A saját (kiskorú) gondozottaival szexuális kapcsolatot létesítô nevelôtanár történetét feltáró újságírónô perei
Cs.-né, K. város
„De azt furcsának találom, hogy amit akkor határozottan állítottak a lányok, a nevelôk, most nem vállalják. Valami történhetett közben, de hogy mi, azt nem tudhatom…” – egy újságcikkbôl Az eset: Cs.-né egy megyei hetilap cigány származású újságírónôje volt. 1991-ben egy nagy figyelmet keltô cikksorozatot (7 cikket) írt arról, hogy egy nevelôotthonban dolgozó nevelôtanár (X. úr) hogyan bírt rá a felügyeletére bízott állami gondozott fiatalkorú lányokat arra, hogy vele szexuális kapcsolatot létesítsenek. A sorozat címe: „Kecskére a káposztát?”. X. úr elôzôleg egy általános iskola igazgatóhelyettese volt egy kis településen. Ebben a minôségében is kísérleteket tett arra, hogy kiskorúakat és fiatalkorúakat szexuális kapcsolatra bírjon. Mint a cikksorozat írja: „Az ügy végül is bírósági ítélettel zárult: (kiskorú veszélyeztetésének bûntette miatt) 8 hónap börtönbüntetés, 2 évre felfüggesztve. Igaz, hogy az ítélet másfél év után született meg, az is igaz, hogy négy – karakán módon kiálló – pedagógust az igazgatóhelyettes ott és úgy hurcolta meg bosszúból, ahogy és ahol csak lehetett.” „Idôközben jelzést kaptunk, hogy X. úr (…) 26 évig dolgozott az iskolában. Olyan értelmû bejelentést is kaptunk, hogy ezeknek a kislányoknak (néhányuknak) már az édesanyjával is próbálkozott volna, annak idején.”
Ezek után X. urat egy nevelôotthon igazgatója kívánta alkalmazni nevelôtanárként, s ehhez Kikérôt írt az általános iskolába, mely szerint „… a kolléga történetét ismerem – mûvelôdési osztállyal megbeszélve”.
„Igaz, amikor jelzések érkeztek az új kolléga ellen a kislányok részérôl, egy másik nevelôtanár érdeklôdni kezdett az igazgatónál.” Mint a cikkekbôl kiderül, az igazgató nem tûrte a kérdezôsködést, nem volt hajlandó vizsgálatot kezdeni sem. Késôbb megállapítást nyert, hogy az igazgató – és egy másik nevelôtanár – is tartott fenn szexuális kapcsolatot a gondozottakkal. Az egyik gondozottnak, akinek a többiek és a saját elmondása szerint is viszonya volt X. úrral, gyermeke született, elmondása szerint X. úrtól. X. úr ellen a rendôrség vizsgálatot kezdett. A több évig tartó eljárás utolsó, bírósági szakaszában a volt gondozott, a gyermek édesanyja visszavonta korábbi vallomásait. Az újságírónak azt is hozzátette, hogy új élettársával együtt, nyugalomban szeretné nevelni a gyermeket. Így a per anélkül fejezôdött be, hogy X. urat bûnösnek mondta volna ki a bíróság. Az újságíró cikksorozatában végig kiírta X. úr nevét. Errôl X. úr is tudott, sôt, ô maga kereste meg az újságírót, hogy nyilatkozzék, s nyilatkozata a lapban, a sorozat ötödik cikkében meg is jelent. Késôbb sajtó-helyreigazítást kért, és a lap közzétette levelét. Sem ekkor, sem korábban nem kifogásolta nevének közzétételét, sôt, maga ajánlotta fel a nyilatkozat-tételt. Mindezek után X. úr mégis pert indított az újságíró ellen személyiségi jogok megsértése miatt. Az elsô fokon eljáró bíróság megállapította, hogy a cikksorozat X. úr személyhez fûzôdô jogait sérti, és kötelezte a lapot hirdetés és bocsánatkérés közzétételére, olyan szöveggel, melyben az újságírónô teljes (férje nevével kezdôdô) nevét és címét is meg kellett jelentetni. A másodfokú bíróság ezt azzal pontosította, hogy tételesen felsorolta a jogokat sértô mondatokat; a közzéteendô hirdetés szövegébôl törölte az újságírónô címét, és azt a cikksorozatban is szereplô szignóra változtatta; Cs.-nét összesen 150.000 Ft megfizetésére kötelezte. Az újságíró és jogi képviselôje, Dr. Bánfalvi János ügyvéd, felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be a Legfelsôbb Bírósághoz.
Fehér füzet
59
Ebben hivatkozva arra, hogy – a bíróság nem vizsgálta, hogy más napilapok és folyóiratok cikkei (néhányban szintén kiírták X. úr nevét) milyen hatással voltak az erkölcsi károk esetleges felmerülésére; a 07 Bûnügyi Magazinban a teljes névvel megnevezett X. úr – az ott megjelent cikk szerint – elmondta az újságírónak, hogy azóta is találkozgat a vele kapcsolatba hozott lányokkal; – az újságírónô a per során bizonyította a cikkekben leírtakat; ezt a bíróság nem vette figyelembe; – a kiskorúak veszélyeztetésének bûntettében korábban bûnösnek mondta ki X. urat a bíróság. Ezt egy újságírónak – a sajtószabadság elvei szerint – „nemcsak joga, hanem kötelezettsége is” leírni, és ebbôl kiindulva felhívni a közvélemény figyelmét a veszélyre. – az újságírónô maga is megkeresett több volt gondozottat, a szóban forgó fiatal anyát, pedagógusokat, és magát X. urat is: „Mindezen adatokból megnyugtató meggyôzôdést szerezhettem arról, hogy cikkeim közzététele helyes, a közérdeket szolgálja.” – az újságírónôt levelekkel és információkkal árasztották el a volt érintettek és a lap olvasói a cikkek kapcsán, azokat kiegészítendô; – X. úr azon a címen követelt kártérítést, hogy a cikksorozat miatt kellett megválnia munkahelyétôl; az illetékesek azonban határozottan állították, hogy a publikációk „semmiképpen sem befolyásolták” a munkaviszony megszûntét; – a felülvizsgálati kérelemben több tanú vallomásából szerepel idézet arra vonatkozóan, hogy a gondozott lányoknak viszonyuk volt a tanárokkal, valamint hogy – a megyei tiszti fôorvos vallomása szerint – „… a felmerült adatok alapján az iskola igazgatója engedélyt adott arra, hogy a szünidôben a nevelôintézetben lévô lányok a nudista strandon dolgozzanak, felszolgáljanak, és az ott lakó munkásokkal együttlaktak a lakókocsiban”; – a kérelem hivatkozik olyan szabálysértési és fegyelmi eljárások dokumentumaira, amelyeket az újságírónô ismer vagy birtokol, és amelyeket a két eljáró bíróság nem vett figyelembe, az újságírónô erkölcstelennek tartaná, ha mindezek után X. úrnak kártérítést ítélne meg a bíróság.
A Legfelsôbb Bíróság a kérelmet ez év végén elfogadta, döntés még nem született az ügyben. Az ügynek annyiban van etnikai vonatkozása, amennyiben az újságírónô, a gondozottak nagy része, és maga a szóban forgó édesanya is cigány származású. A sérelem – amennyiben a vallomás visszavonása ellenére sérelemnek tekintjük – nem minôsíthetô úgy, hogy közvetlenül etnikai származása miatt érte a sértettet. Az ügy vállalásánál (figyelemmel követés, dokumentálás és jogi tanácsadás) a NEKI azt vette figyelembe, hogy kiszolgáltatott (férfi gondozóktól függô) helyzetben élô kisés fiatalkorú lányok a volt és a jövôben a potenciális sértettek. SÉRTETT:
több – általában cigány származású – állami gondozott, egy cigány származású újságíró az újságíró SÉRELEM OKOZÓJA: egy nevelôtanár SÉRELMEZETT ESEMÉNY IDÔPONTJA: a ‘80-as évektôl HELYE: Zala megye NEKI KÖZREMÛKÖDÉSE: ügyvéddel konzultációk, bíróságtól folyamatos tájékoztatás kérés HIVATALOS SZERVEK KÖZREMÛKÖDÉSE: A Bíróság elôtt – különbözô szinteken – folyik a polgári peres eljárás. ÜGY ÁLLÁSA: Legfelsôbb Bíróság döntését ill. tárgyalás kitûzését várjuk. BEJELENTÔ:
DOKUMENTUMOK: kelte
típus
1991. január-február
cikksorozat
1992. február
újságcikk
kitôl?
az újságcikk címe/ az irat tárgya Kecskére a Káposztát?; köztük X úr olvasói levele is
07 Bûnügyi Magazin
Naturista nevelôotthon
60
Fehér füzet
1992. február
újságcikk
07 Bûnügyi Magazin
Fordulat a nudista nevelôotthonban; A portás bácsit is rajtakapták
??
újságcikk
Zalai Hírlap
B.-ben új élet kezdôdik
1994. 03. 25. gyerek van, apa nincs
Ifjúságvédelmi vádelem:
1995.04.13.
tájékoztatás kérés a Bíróságtól
NEKI
a per állása
1995.01.31.
ítélet
városi bíróság
a lap X úr személyhez fûzôdô jogait megsértette, a lapot hirdetés kiadására kötelezi
1995.04.06.
Jegyzôkönyv az iskolában
1995.03.13.
bírósági felülvizsgálati kérelem és tájékoztatás a NEKI-nek
ügyvéd
bírósági felülvizsgálati kérelem, ld. fent.
1995.05.06.
tájékoztatás a NEKI-nek; a cikksorozat
ügyfél
az általa és mások által írt cikkek
a gondozottak vallomásai
Fehér füzet
61
Rendôrségi razzia faluszerte eltúlzttnak vélt módszerekkel
P. község
„… saját kocsmájából vitték el megbilincselve, fejét a falhoz verték, bántalmazták…” – újságcikk (Népszabadság) Az eset: A Népszabadság (Czene Gábor) cikke nyomán: Indokolatlanul keménynek és jogsértônek tartott rendôri intézkedések miatt hívott össze sajtótájékoztatót és lakossági fórumot P. községben a roma kisebbségi képviselô. A helyszínen megjelent cigány és német nemzetiségû panaszosok különösen egy január végi rendôri intézkedést kifogásoltak. Máskor több embert 10.000 Ft-ra bírságoltak azért, mert személyi igazolványuk nem náluk, hanem otthonukban volt. „Elmondásuk szerint a rendôrök ekkor az amerikai krimikben látható, igen agresszív stílusban léptek fel ártatlan polgárokkal szemben. Az egyik roma fiatalember elmesélte, hogy a saját kocsmájából vitték el megbilincselve, fejét a falhoz verték, bántalmazták.”
A fórumon részt vett a területileg illetékes rendôrkapitányság alezredese is. A konkrét sérelmekkel kapcsolatban azt tanácsolta, hogy a sértettek éljenek jogaikkal és tegyenek feljelentést a rendôrök ellen. Azt határozottan visszautasította, hogy az intézkedéseket befolyásolná az érintettek származása. Elismerte, hogy az utóbbi hónapokban P.-n csakugyan történt néhány „látványos” rendôri akció, de ezek nem a kisebbségek ellen irányultak. A rendôrség határozottabb fellépésnek az az oka, hogy 1993-hoz képest P.-n megduplázódott a bûncselekmények száma. A fórumon a NEKI munkatársai felajánlották a jogi védelmet, de – ismeretlen okból – a panaszosok késôbb nem jelentek meg, illetve nem jelentkeztek. A részt vevô kapitányságvezetô késôbb arról tájékoztatott, hogy ôt a fórum szervezôje felkereste, és közölte, hogy a fórumon felszólaltak közül senki sem kíván feljelentést tenni. Az alezredes azonban hivatalból feljelentést tett ismeretlen rendôrök ellen a Budapesti Ügyészségi Nyomozó Hivatal Pest megyei kirendeltségén. A kapitányságvezetô arról is tájékoztat, hogy a „… rendôrök által elkövetett bántalmazás ügyében a Budapesti Ügyészségi Nyomozóhivatal Pest megyei Kirendeltsége a nyomozást megtagadta, ill. megszüntette”.
A NEKI tájékoztatást kért a nyomozást megtagadó ügyészségi hivataltól.Válasz egyelôre – az eltelt egy hónap alatt – nem érkezett. SÉRTETT:
Egy község több cigány és sváb származású lakosa. Egy kisebbségi szervezet: Roma Polgárjogi Alapítvány Jogvédô Irodája. SÉRELEM OKOZÓJA: Rendôrök. SÉRELMEZETT ESEMÉNY IDÔPONTJA: 1995. szeptember HELYE: Pest megye NEKI KÖZREMÛKÖDÉSE: tájékoztatás kérése a rendôrségtôl és az ügyészségtôl. HIVATALOS SZERVEK KÖZREMÛKÖDÉSE: név: rendôrség, belépés: meghívják a lakossági fórumra, közremûködés: hivatalból feljelentést tesz és tájékoztatást ad; név: ügyészség, belépés: feljelentésre, majd a NEKI tájékoztatást kér, közremûködés: a nyomozást megszünteti, majd nem ad tájékoztatást ÜGY ÁLLÁSA: Befejezett, a sérelem orvoslása nélkül. BEJELENTÔ:
62
Fehér füzet
DOKUMENTUMOK: kelte
típus
kitôl?
kinek? –
tárgya
1995. 02. 04.
újságcikk
Népszabadság
„Jogsértô rendôri fellépésre panaszkodnak a romák p.-n”
1995. 03. 01.
tájékoztatás
Rendôrség
N.E.K.I.
ld. fent.
1995. 03. 09.
tájékoztatás
N.E.K.I.
Rendôrség
A korábbi tájékoztatásában leírt véleményével a N.E.K.I. egyetért.
1995. 03. 09.
tájékoztatás kérés
N.E.K.I.
Ügyészségi Nyomozó Hivatal
ld.fent
1995. 10. 30.
tájékoztatás kérés
N.E.K.I.
Rendôrség
A fórumon elhangzottak kivizsgálása
1995. 11. 30.
tájékoztatás
önkormányzat
N.E.K.I.
Az ügyészség megszüntette a nyomozást.
1995.12. 05.
tájékoztatás
N.E.K.I.
Ügyszségi Nyomozó Hivatal
A nyomozás megszüntetésének okai.
Fehér füzet
63
Az orvos nem látja kezelendônek a macskaharapást
P. M., Gy. község
„azt mondta, hogy ne törôdjünk vele, mert az ügyeletes orvos nem ért hozzá, ô tudja azt, hogy nem kell vele foglalkozni.” – körjegyzôségi jegyzôkönyvbôl Az eset: P.M. cigány származású férfit megharapta egy (nem kizárhatóan veszett) macska. Az ügyeletes orvos ellátta: többek között egy injekciót adott, amelyet kúra szerûen még 11 alkalommal meg kellett volna ismételni, természetesen a falu orvosának (P.M. háziorvosa is). A beteg másnap a rendelési idôben jelentkezett az orvosnál, az ügyeletestôl kapott vénnyel és dokumentummal az addigi ellátásáról. A háziorvos azonban „azt mondta, hogy ne törôdjünk vele, mert az ügyeletes orvos nem ért hozzá, ô tudja azt, hogy nem kell vele foglalkozni. Ugyanakkor az ügyeletes orvos azt mondta, hogy meg fogok halni, ha nem kapom meg az injekciót” 1 (a körjegyzôség hivatalában felvett jegyzôkönyvbôl).
A NEKI a panaszt bejelentette az illetékes orvosi kamaránál. A Kamara visszajelzett, hogy már több panaszt kaptak az orvosról, és hogy a bejelentés alapján vizsgálatot indítanak:
SÉRTETT:
egy cigány férfi kisebbségi szószóló OKOZÓJA: körzeti orvos
BEJELENTÔ: SÉRELEM
SÉRELMEZETT ESEMÉNY IDÔPONTJA: HELYE:
1995. november
Vas megye
NEKI KÖZREMÛKÖDÉSE: tájékoztatás kérés a körjegyzôségtôl, ahol az esetrôl jegyzôkönmyvet vettek fel a sértett bejelentsére az eset jelentése a megyei orvosi kamarának, vizsgálatot kérve az ügyben további információk gyûjtése a sértettôl HIVATALOS SZERVEK KÖZREMÛKÖDÉSE: név: körjegyzôség, belépés: jegyzôkönyvezés, közremûködés: „több lehetôségük nincs, mert a körjegyzôség négy önkormányzata között között nincs egyetértés” – kisebbségi szószóló; név: megyei orvosi kamara, közremûködés: a panasz bejelentésére vizsgálatot indít ÜGY ÁLLÁSA: az orvosi kamara vizsgálatot indított
DOKUMENTUMOK: kelte
típus
kitôl?
kinek?
tárgya
–
a sértett bejelentése
1995. 11. 09.
jegyzôkönyv
körjegyzôség
1995. 11. 30.
panaszos levél
kisebbségi szószóló
NEKI
ld. fent
1995. 12. 06.
tájékoztatás kérés
NEKI
ügyfél
pontosítás
1995. 12. 06.
tájékoztatás kérés
NEKI
körjegyzôség
1995. 12. 06.
bejelentés
NEKI
orvosi kamara
1995. 12. 21.
tájékoztatás, adatok pontosítását kérik
orvosi kamara
NEKI
1996. 01. 02.
adatok pontosítása
NEKI
orvosi kama
1 Az év során Ricse községben egy veszett macska megharapott egy cigány kisgyermeket, aki ennek következtében meghalt: a harapás után orvoshoz vitték ôt, de az nem látta el a beteget. Az aktákban több
vizsgálatot indít
olyan jel van, amely az orvosnak a cigányokhoz való negatív viszonyulására utal, és arra, hogy ezért nem látta el a beteget.
64
Fehér füzet
Névtelen, rasszista fenyegetô levél és az önkormányzat kilakoltatási figyelmeztetése
F. B., Budapest
„takarodjatok a gázkamrába (…) fertôzitek az egész világot” – írja a névtelen levél „Tudomásomra jutott, hogy Önök (…) zavarják a lakók nyugalmát” – írja az Önkormányzat Az eset: F.B. hat éve bérlôje egy budapesti egyszobás (42 m2-es) lakásnak, négy kiskorú gyermekével és feleségével. Jövedelmük a férj munkanélküli segélye és a gyes. Igen szerény körülmények között élnek. 1995. októberében egy csekk hátoldalán a következô – kézzel írt – szöveget találták a postaládájukba dobva: „Tetves tüdöbajos cigányok takarodjatok a gázkamrába kús legyen börtöntöltelékek fertôzitek az egész világot”.
A csekk a Kálvin tér Alapítvány (egyházi alapítvány) sorszámozott csekkje. A családtagok nem szoktak tetvesek lenni. A legkisebb – másfél éves – gyermek asztmás, köhög, az anya rendszeresen hordja ôt kezelésre. Az anya belsô strúmában szenved, ezért gyakran köhög. Börtönviselt nincs a családban. Kb. egy héttel késôbb az önkormányzattól figyelmeztetô levelet kaptak, mely szerint „Tudomásomra jutott, hogy Önök botrányos magatartást tanúsítanak és ezzel zavarják a lakók nyugalmát”,
és ezért az önkormányzat meg kívánja fosztani ôket szociális lakásbérleti joguktól. F. B. és családja – különösen az elôzô fenyegetés után – furának találta, hogy a polgármesteri hivatal úgy fogalmaz: „Tudomásomra jutott”, és nem hivatkozik semmire (hogyan jutott tudomására?), nem írja le, miben botrányos a magatartásuk, nem járt a helyszínen, és nem hallgatta meg ôket. F. úr az önkormányzat illetékesénél érdeklôdött arról, hogy mit követett el, miben nem felelt meg az együttélés szabályainak. Az elôadó – az ügyfél elmondása szerint– megsimogatta a kisgyermeket, kijelentette, hogy nem is tûnnek olyan embereknek, mint amiket írtak róluk, de nem részletezte, mirôl van szó, és nem vett fel jegyzôkönyvet. Kb. a két „levél” megérkezése óta, szinte naponta elôfordul, hogy – fôleg éjszaka – felhívják a családot telefonon, és trágár szavakkal gyalázzák és fenyegetik ôket. A sértettek késôbb kiderítették, hogy az a személy (szintén önkormányzati lakás bérlôje) próbált ellenük októberben aláírást gyûjteni a házban, aki korábban is sértô kijelentésekkel és gesztusokkal zaklatta ôket és különösen a gyermekeket. Ezért rendkívül inkorrektnek tartják, hogy az önkormányzat a bejelentésre minden vizsgálat nélkül intézkedett. Úgy érzik, hogy nem ôk maguk viselkednek botrányosan, hanem az, aki mindezt csinálja velük. A NEKI ügyvédet bízott meg a család számára. Dr. Róth Miklós ügyvéd mindenek elôtt az Önkormányzattól kérte azoknak a panaszos leveleknek a másolatait, amelyek alapján a jegyzô a figyelmeztetô levelet írta, s amelynek tartalmáról az ügyfelet eddig elmulasztották tájékoztatni. Az elsô panaszt követôen fél évvel tehát kiderült, mi volt az intézkedések alapja. Továbbra is érthetetlen, hogyan kezelhette ezeket tárgyilagos iratként az önkormányzat, a levelek stílusát tekintve is, de egyes kijelentések tartalmilag is messze állnak a valóságtól, vagy egyszerûen abszurdumok: Ami abszurdum: „Állandóan mulatoznak, a nap 24 órájából 48-at.” „Senki nem mer szólni, mindenkit arra kényszerítenek, hogy bezárkózzon a lakásába.” „Nem vagyunk egy súlycsoportban, ôk erôfölényben vannak”
Fehér füzet
65
– Valóban nincsenek egy súlycsoportban: az aláírást gyûjtô férfi kb. 180 cm magas, testsúlya a 100 kg-ot meghaladja. F.B. és felesége testsúlyát az ügyvéd a megbeszélésen megmérte: a férj 65 kg (174 cm magas), a feleség 44 kg. Az asszony szülei vendégségben szoktak a lakásban tartózkodni, illetve télen, mivel ôk egy kilenc négyzetméteres szükséglakásban élnek, ahol fûtôtest nincsen. Az apa idôs, rokkant, fél karja béna, az anya idôs, szívbeteg. „Aki figyelmeztetni meri ôket a normális viselkedésre, arra rendôrt hívnak…”
– Milyen kompetenciája van a lakónak, hogy „normális viselkedésre” figyelmeztessen egy vele teljesen egyenrangút, honnan lehet biztos az önkormányzat abban, hogy az illetô valóban jószándékúan figyelmeztette azt a családot, amelyrôl az egész levél ebben a stílusban szólt, különösen, ha utána maga a „figyelmeztetett” hív rendôrt? Miért minôsül botrányosan rendbontó magatartásnak, ha sérelmét a hivatásos rendfenntartóval intézi valaki? „Az egyetlen család, aki nem tudott normálisan beilleszkedni a ház lakóközösségébe, az az F. család.”
– Ha valóban lakóközösségrôl van szó, hogy lehet, hogy a több mint 20 családból négyen írták a levelet? Ami stílusában nem tûnik hivatalosnak és tárgyilagosnak: „Az édesanyjuk is benne van a buliban (…).” „… nem akarunk a mocskos kezük által elpusztulni!” „Az lenne a kérésünk, hogy szíveskedjenek innen elvinni ôket cseréljék ki más lakóval, mert ez így nem megy tovább. Testôrökre nincs pénzünk, ne kényszerítsék a velük való együttélést!”
Ami nem igaz: „A lépcsôház ablakait berúgják, nagy erôvel rendelkeznek, félelmetesek. Kihívnak verekedni minket (…)”
– F.-ék is látták, hogy a lépcsôházban egy ablak betört, de nem ôk tették. Több momentumból úgy tûnik, hogy ha valami baj történik, akkor annak okozói az aláírók szerint mindig F.-ék. Verekedni sem természetük miatt nem hívnak senkit, sem a körülöttük lévô általános feszültség miatt, de ha e kettô nem volna, akkor valószínûleg a fent említett súlyarányok miatt sem tennének ilyet. „Aki bemerészkedik a lépcsôházba azt megtámadják (…) a napokban egy idôs hölgyet támadtak meg, aki (…) csak a rendôrség segítségével tudott a lakásba jutni.”
– rendôrséggel évek óta egy alkalommal találkoztak; akkor ôk maguk hívták ki az aláírást gyûjtô férfi feleségének becsületsértô szavai miatt. Az idôs hölgy esetérôl nem tudnak. „Azt állítják, hogy nyomozó ismerôseik vannak és nekik mindent szabad.”
– mint az ügyvédnek elmondták, ha volna nyomozó ismerôsük, szívesen kinyomoztatták volna már az eddig velük történteket – de sajnos nincs. Amihez a bejelentônek nincs köze – és ami egyébként szintén nem igaz: „Ô már kapott lakást. Más ember 10-15 évet vár lakásra. Ôk már 3 hónap leforgása alatt megkapják.” „Gyermekeik felügyelet nélkül randalíroznak egész nap az utcán és a lépcsôházban (az iskoláskorú gyermek egyáltalán nem is jár iskolába), amíg a szülôk (…) kocsmában tartózkodnak.”
– a szülôk igazolást kérnek az iskolától arról, hogy hányszor nem volt ott a gyermek. Ezt – és még sok állítást a levélbôl – természetesen az önkormányzat is bizonyíttathatott volna. Az elsô levélen hat aláírás szerepel, négy család tagjaitól, és egy megjegyzés: „a többi lakó fél nem mernek aláírni nem hisznek a megoldásban a cigány maffiától félnek”
(– a kézírás a fent említett csekken szereplô írásra hasonlít.) Az ügyvéd birtokháborítási panaszt terjesztett be a feltételezett aláírásgyûjtô ellen, társai ellen, valamint a jegyzô ellen. Az adott kerület ellen kizárási kérelmet terjesztett elô, és a közigazgatási hivataltól kérte más kerület kijelölését az eljárás lefolytatására, mivel a jegyzô is érintett az ügyben. Decemberben idézés érkezett F.B. számára a kerületi önkormányzat szabálysértési hatóságához, hogy kihallgatáson vegyen részt mint feljelentett. Az ügyvéd által kezdeményezett eljárás miatt F. úr nem jelent meg a kerület hatósága elôtt.
66
Fehér füzet
SÉRTETT:
cigány származású férfi, cigány származású felesége és három gyermekük helyi kisebbségi szervezet SÉRELEM OKOZÓJA: valószínûleg egy velük egy házban élô idôsebb nem-cigány férfi, valamint az önkormányzat SÉRELMEZETT ESEMÉNY IDÔPONTJA: 1995. október HELYE: Budapest NEKI KÖZREMÛKÖDÉSE: ügyvéd biztosítása, tájékoztatás kérés az önkormányzattól HIVATALOS SZERVEK KÖZREMÛKÖDÉSE: – az Önkormányzat: a sérelem okozója ÜGY ÁLLÁSA: a Közigazgatási Hivatal elôtt, hogy kijelölje az ügyet vizsgáló kerületet; a bizonyítékok gyûjtése folyik (telefonos zaklatások, a házban élô és a családra nem panaszkodó személyek tanúkénti idéztetése stb.) BEJELENTÔ:
DOKUMENTUMOK: – a csekk, hátoldalán a fasiszta tartalmú szöveggel (1995. október) – az Önkormányzat figyelmeztetô levele az ügyfélnek (1995. október 2.) – ügyvédi tényvázlat és megbízás (1995. december 20.) – birtokháborítási panasz a Közigazgatási Hivatal felé (1996. január 6.) – birtokháborítási panasz elbírálásában kizárási kérelem az Önkormányzat ellen (1996. január 5.) – a két panaszbejelentô levél az önkormányzathoz (1995. július 10. és szeptember 18.)
Fehér füzet
67
Skinhead-támadás tizenegy család ellen
Eger1
„– cigány ellenes jelszavakat ordítoztak, miközben a náluk lévô kövekkel bezúzták a (…) lakások (…) ablakait” – a Vádiratból Az eset: 1995. január 6-án fiatalok egy csoportja, akik közül többen skinheadnek vallják magukat, megtámadott egy házat, melyben tizenegy cigány család él. A rendôrséget éjjel 22.15 óra körül az egyik ottlakó cigány ember riasztotta. A városi rendôrség tájékoztatta az MTI-t, és több lap a saját tudósítóját is a helyszínre küldte. A sajtó másnap hírt adott az eseményekrôl, nagyrészt azonos adatokat írva. A rendôrség büntetô eljárást indított csoportosan elkövetett garázdaság bûntett alapos gyanúja miatt. (Errôl a NEKI kérésére tájékoztatást is küldött az Irodának.) Tíz hónap alatt, októberre megszületett a Vádirat: „(9 vádlott felsorolása) vádlottak 1995 január 6-án az esti órákban több más társukkal együtt Egerben a Tetemvár büfében (…) szeszes italt fogyasztottak. (…) B.N. egri lakos (…) elpanaszolta, hogy útban a büfé felé (…) három cigány személy ôt megállította, majd pedig bántalmazta. (…) 20 óra körüli idôpontban egy több fôbôl álló társaság elindult, hogy felkutassa azokat a személyeket, akik korábban B.N.-t bántalmazták. Miután (…) senkit nem találtak meg a B.N. által megjelölt helyen, visszatértek a Tetemvár büfébe, ahol tovább folytatták az italozást. Záróra környékén (…) a vádlottak több más, az eljárás során ismeretlen maradt társukkal együtt indultak (…) irányába. (…) többen köveket és dobó eszközöket vettek magukhoz. (…) az ott lévô (…) lakások elôtt megálltak, ahol ordítozni, fenyegetôzni kezdtek. Többen – akiknek személye felderítetlen maradt – cigány ellenes jelszavakat ordítoztak, miközben a náluk lévô kövekkel bezúzták a (…) lakások (…) ablakait. (…) vádlottak nem elégedtek meg azzal, hogy a náluk lévô kôvel bedobálták az ablakot, hanem azokat az ablakszemeket, amelyek még a dobálást követôen is épen maradtak, a vádlottak berugdosták. Az eseményeknek az vetett véget, hogy a társaságon belül elterjedt, hogy a cigányok felfegyverkezve támadni fognak, illetôleg hogy idôközben értesítették a rendôrséget. Ennek hatására a társaság nagyrésze a (…) tér környékén lévô kis utcákba menekült, ahol is többeket a rendôrség elfogott és elôállított. A vádlottak bûnösségét bizonyítják: A hivatalos rendôri jelentések, a rendôri intézkedésekrôl készített jelentések, a kihallgatott tanúk vallomásai, a helyszíni szemlérôl készített jegyzôkönyv és fényképmellékletek, valamint a vádlottak és a kihallgatott tanúk vallomásai. A fenti tényállás alapján (…)-t vádolom (…) csoportosan elkövetett garázdaság bûntettével.”
Az ügyben Dr. Magyar Elemér ügyvéd képviseli a sértetteket.
1
Kivételesen közöljük a város nevét, tekintettel arra, hogy a város néhány évvel ezelôtt a szervezett rasszizmus központjaként is ismertté vált, és hogy több hasonló jellegû ügyben folyt már ott per. Az ügyhöz háttéranyagként felhívjuk a figyelmet az Agriai Virradat címû kiadványra, amelynek terjesztôje közösség elleni izgatás vádjával került bíróság elé októberben, tehát az itt leírt eset után 10 hónappal. A lap-
ban és az arról szóló sajtóanyagban is többször említik a Tetemvár büfét mint a skinhead mozgalommal szimpatizálók törzshelyét. (a sajtóanyagból: „Emese rémálma” – Kurír, 1995. 10. 12.; „Rasszista gimnazista” – Kurír, 1995. 10. 09.; „A vád: közösség elleni izgatás” – Magyar Hírlap, 1995. 10. 09.; „Vádirat rasszista kiadvány ellen” – Népszabadság, 1995. 10. 09.)
68
Fehér füzet
SÉRTETT:
tizenegy cigány család a sajtó és egy helyi ügyvéd alapján SÉRELEM OKOZÓJA: kb. 20 fô, csoportosan, köztük többen skinheadnek vallják magukat. SÉRELMEZETT ESEMÉNY IDÔPONTJA: 1995. január 6. HELYE: Heves megye NEKI KÖZREMÛKÖDÉSE: ügyvéd megbízása, konzultációk az ügyvéddel, tájékoztatás kérése a rendôrségtôl HIVATALOS SZERVEK KÖZREMÛKÖDÉSE: – rendôrség: nyomozott és tájékoztatást adott – ügyészség. vádat emelt ÜGY ÁLLÁSA: bírósági tárgyalás elôtt. BEJELENTÔ:
DOKUMENTUMOK: kelte
típus
kitôl?
kinek?
tárgya/ újságcikk címe
1995.01.10.
újságcikk
Népszabadság
Újabb egri skinheadtámadás?
1995.01.10.
újságcikk
Új Magyarország
Cigányverés Egerben
1995.01.10.
újságcikk
Kurír
Már megint Eger
1995.01.10.
újságcikk
Magyar Hírlap
Cigányokra támadtak Egerben
1995.01.12.
újságcikk
Magyar Nemzet
Egy pofon és annak következményei; Bôrfejûek a támadók között
1995.01.19.
tájékoztatás kérés
NEKI
rendôrség
1995.01.30.
tájékoztatás
rendôrség
NEKI
1995.10.12.
vádirat
megyei fôügyészség
a sajtóban is megírt adatok –
ld. fent
(egyebek az ügyvédnél)
Fehér füzet
69
Skinheadek vagy strandfrizurát viselnek?
Sz. város
„ezidáig csak külsôségekben, így hajviseletükben és öltözetükben megnyilvánuló, magukat szkínhedeknek valló csoportosulások voltak”. – a rendôrkapitány nyilatkozatából Az eset: Sz. város kisebbségi önkormányzata azzal fordult a NEKI-hez, hogy a városban skinhead-támadás történt, és errôl a sajtó nem megfelelôen – azaz a támadás faji motivációját nem eléggé kiemelve – adott hírt, hogy a rendôrség nem a valódi bûncselekmény kategóriáját használja a nyomozásban, és hogy a kisebbségi önkormányzat elnökének írása az esetrôl nem kapott megjelenési lehetôséget. Két cigány fiatalembert támadtak meg, akik diszkóba indultak egy júliusi vasárnap este. Az esetrôl a következô jelent meg a helyi lapban: „… a csónakázótó mellett tíz, Military Shopban formatervezett, Martens bakancsos fiatal ‘Most megvagytok, büdös cigányok’ csatakiáltással megtámadta ôket. (…) Sz. félelmében a Termál felé vette az irányt. Beugrott a már zárt strand területére, de üldözôi oda is követték. A medencéhez érve észrevette az uszoda egyik (…) munkatársa, aki (…) az irodából kihívta a rendôröket, akik a helyszínre is érkeztek, bár addigra az Sz.-t az üres nagymedencébe rugdosó fiatalok már távoztak. A fiatalkorú Z.-t - elmondása szerint – egy közel százkilós, bakancsos fiatalember vette biciklin üldözôbe, makd el is kapta. ‘olyan erôs volt, hogy megfogott, felemelt és levágott a földre. Aztán párszor belém rúgott.’ Sz.-t a rendôrök beszállították a megyei kórház sürgôsségi sebészeti betegellátó osztályára, ahol kilenc órakor összevarrták a fejsebét. Az O. család nehezen alszik el vasárnap óta. (…) ‘Ki bántotta ôket egyszer is? Mennyivel vagyunk mi szarabb magyarok, mint ezek, akik nemzeti színû karszalaggal közlekednek? (…)’ A családfô meggyôzôdése, hogy a balhét ‘nem csóró prolik csinálják, hanem elkényeztetett úrigyerekek, különben nem lenne pénzük tízezer forintos bakancsra’. (…) érzésük szerint sokszor a rendôrök csak nézik ezeket az eseményeket, sôt azt mondják nekik, hogy ‘elég daliásak ahhoz, hogy megvédjék magukat’. ‘Pedig itt az utcában már többször is hallottuk, hogy fehér Magyarországot, meg sárkány ellen sárkányfû, cigány ellen bôrfejû – és ehhez hasonló szemétségeket, így talán érthetô, hogy féltjük a gyerekeinket.” A cikkben a városi rendôrkapitány elmondja, hogy eddig Sz. városban „szkínhed csoporthoz tartozó személyek és más nemzetiségûek közötti etnikai jellegû összetûzésrôl a rendôrségnek információja nem volt”. A cikk a kapitány szavait tolmácsolva úgy fogalmaz, hogy „ezidáig csak külsôségekben, így hajviseletükben és öltözetükben megnyilvánuló, magukat szkínhedeknek valló csoportosulások voltak”. A sértettek úgy nyilatkoztak, hogy azért nem tesznek feljelentést, mert félnek, de elhatározták, hogy nem hagyják annyiban a dolgot: „Nem fogjuk várni felemelt kézzel, hogy megöljenek bennünket (…) a kopaszok jobb, ah most azonnal visszafogják magukat (…). Midenképpen meg fogjuk védeni magunkat, akár roma polgárôrség formájában is”.
Három héttel késôbb a rendôrség a helyi lap szerint cáfolta, hogy etnikai konfliktusról lett volna szó: állítása szerint az egyik sértett nem cigány származású (ezt azonban a kisebbségi önkormányzat késôbb határozottan cáfolta), a támadók „nyári strandfrizurát (elôl némi copf, hátul semmi)” viseltek, és az összetûzés oka korábbi konfliktus volt. A Népszabadság már egy gyermek- és egy fiatalkorú sértettrôl beszél. Az augusztus eleji cikk lényegében arról szól, hogy a sajtó miért nem jelentette meg a kisebbségi önkormányzati elnök állásfoglalását. A helyi lap válasza az, hogy az ügyrôl amit tudott, közzétett, hangsúlyozottan a cigány sértettek és hozzátartozóik véleményét is, a szóban forgó állásfogalásban azonban „szerepelnek olyan uszító kitételek is, mint például: ‘nem riadunk vissza a gyilkosságtól sem’ ”. A kisebbségi önkormányzat elnöke a NEKI-t is megkereste, intézkedést kérve az állásfoglalás nyilvánosságra hozatalára. A fenti és néhány más hasonló kicsengésû mondatok miatt a NEKI ezt elutasította. Fel-
70
Fehér füzet
ajánlotta viszont az Iroda, hogy ügyvédet biztosít a sértett számára, és a megbízó levelet el is juttatta az ügyfél által kért ügyvédhez. A rendôrség azt nyilatkozta, hogy a sértett elzárkózott a rendôrséggel való együttmûködéstôl. Rendôrségi és ügyészségi jegyzôkönyv tanúskodik azonban arról, hogy a kisebbségi vezetô (idézés nélkül) felkereste és tájékoztatta a hatóságokat az esetrôl. A vizsgálatot lezárva a rendôrség csoportos garázdaság bûncselekménye miatt vádemelési javaslatot nyújtott be az illetékes ügyészséghez. A kisebbségi önkormányzat elnöke januárban így írt a NEKI-hez címzett levelében:
Mivel az említett törvényhelyt történelmi okokból minôsítette alkalmazhatatlannak az ehhez hasonló esetekre a Legfelsôbb Bíróság, s mivel az új jogszabály még nem lépett hatályba, valamint mivel a sértettek címeit azóta sem juttatta el az elnök, a NEKI a továbbiakban is az ügyvéd segítségét tudta ajánlani. SÉRTETT:
két cigány fiatalember, egyikük fiatalkorú. a kisebbségi önkormányzat. SÉRELEM OKOZÓJA: ismeretlen fôs társaság, a sértettek szerint skinheadek SÉRELMEZETT ESEMÉNY IDÔPONTJA: 1995. július 16. HELYE: Vas megye NEKI KÖZREMÛKÖDÉSE: ügyvédet biztosított, tájékoztatást kért a rendôrségtôl HIVATALOS SZERVEK KÖZREMÛKÖDÉSE: a kisebbségi önkormányzat több fórumon bejelentette az ügyet, a rendôrség tájékoztatást adott, az ügyészség az aktát a rendôrség által megadott számon nem találta. ÜGY ÁLLÁSA: az ügyészség elôtt. BEJELENTÔ:
DOKUMENTUMOK: kelte
típus
kitôl?
kinek?
tárgya
1995.07.21.
jegyzôkönyv
megyei fôügyészség
–
a kisebbségi önkormányzat elnöke az esetrôl
1995.07.21.
jegyzôkönyv
rendôrség
–
a kisebbségi önkormányzat elnöke az esetrôl
1995.07.21.
újságcikk
Vas Népe
–
„Etnikai konfliktus Sz.-en?
1995.07.31.
tájékoztatás
rendôrség
1995.08.01.
újságcikk
Népszabadság
–
„Skinheadtámadás Sz.-en”
1995.08.11.
újságcikk
Vas Népe
–
„Elcsípték a hatmilli ós lopás gyanúsítottját”
1995.08.17.
adatok kérése
NEKI
kisebbségi önkormányzat
a sértettek adatai
1995.09.04.
megbízás
NEKI
ügyvéd
az eset
1996.01.11.
tájékoztatás
kisebbségi önkormányzat
kisebbségi önkormányzat
nyomozás folyik csoportos garázdaság miatt
NEKI ld. fent
Fehér füzet
71
T.-i Roma Kulturális, Hagyományôrzô és Sport Egyesület
A futballcsapat nem használhatta a község pályáját és öltözôit „a települési önkormányzat megakadályozza a csapat mûködését, és azt, hogy vendégcsapatot hívjanak és a település sportpályáját használják” – panaszos bejelentésébôl Az eset: Az országban elsôként a roma futballcsapat a járási bajnokságba jutott. A panaszos szerint a települési önkormányzat megakadályozza a csapat mûködését, és azt, hogy vendégcsapatot hívjanak és a település sportpályáját használják. A NEKI intézkedést kért az önkormányzattól és a – cigány sportolókat összefogó – Farkas János Sport Egyesülettôl. Az illetékes önkormányzat tájékoztatása szerint „a labdarúgócsapat öltözô gondja már hetek óta megoldást nyert. (…) A nagyközség Önkormányzata és a Cigány Kisebbség Önkormányzata között tartalmas és (…) példaértékû munkakapcsolat van. Így a kisebbségi önkormányzat helyiség gondjai, mint a pénzügyi szükségletük jó színvonalon van teljesítve és kielégítve”.
SÉRTETT: A futballcsapat és az egyesület. BEJELENTÔ: A Mûvelôdési és Közoktatási Minisztérium Kisebbségi Fôosztály Cigány Oktatási és Közmûvelôdési Osztályán keresztül a futballcsapatot mûködtetô egyesület elnöke. A SÉRELEM OKOZÓJA: Települési önkormányzat. A SÉRELMEZETT ESEMÉNY IDÔPONTJA: 1995. június–július. KÖZREMÛKÖDÔK A NEKI RÉSZÉRÔL: A települési önkormányzat és a Farkas J. SE megkeresésével mint jogvédô iroda kér intézkedést. HIVATALOS KÖZREMÛKÖDÔ: Polgármesteri hivatal. HIVATALOS KÖZREMÛKÖDÔ BELÉPÉSE: A futballcsapat kérésére. A HIVATAL HOZZÁÁLLÁSA: az ügyet megoldotta. ÜGY ÁLLÁSA: Lezárva, megoldották.
DOKUMENTUMOK: kelte
típusa
kiadója
tárgya
1995. augusztus 21.
kérelem továbbítása
fenti minisztériumi osztály
a panaszos levelet továbbítják a NEKI-hez.
1995. 10. 30.
tájékoztatás és tájékoztatás kérés
NEKI
a polgármesteri hivataltól kapott információk leírása, tájékoztatás kérése az ügy aktuális állásáról
1995. 11. 06.
segítség kérés a Farkas J. SC vezetôjétôl
NEKI
segítség kérés az ügyben
1995. 11. 06.
segítség kérés az illetékes polgármestertôl
NEKI
segítség kérés az ügyben
1995. 11. 08.
tájékoztatás
a panaszos
a gondok megoldódtak
1995. 11. 09.
tájékoztatás a panaszos számára
NEKI
a megtett intézkedések leírása
1995. 11. 16.
tájékoztató levél a polgármesteri hivataltól
polgármesteri hivatal
ld. esetleírás, utolsó bekezdés
1995. 08.02.
az eset bejelentése
a fenti egyesület elnöke
ld. esetleírás; az eset bejelentése
72
Fehér füzet
A megyei lap megalázó cikket közöl a meg sem kérdezett személyrôl
P. Z.-né, E. község
„… általában érvényesnek tartom a konfliktusok korrekt bemutatására, hogy mindkét félnek lehetôséget kell adni a történtek elmondására.” – sértett ügyfél levelébôl egy lap fôszerkesztôjéhez Az eset: Egy megyei napilapban a „Ordítva fenyegetett” címmel a következôk jelentek meg: „A minap P. Z.-né (a keresztnév kiírva) e.-i (a falu neve kiírva) lakos, miután megtudta, hogy rendkívüli szociális segély iránti kérelmét a szociális bizottság, a testület, sôt még a Népjóléti Minisztérium is elutasította, ordítva szidta a polgármesteri hivatal dolgozóit, fenyegette ôket, és a rákbetegség minden fajtájával átkozta azokat…”
A cikkben szereplô asszony ezt igen megalázónak érezte, és az elmondottakkal és az elhozott iratokkal a következôket bizonyította: Ôt a cikkel kapcsolatban senki sem kereste meg, újságíró nem kérdezte. A szóban forgó falu olyan kicsi, hogy a faluban élôk és azok környékbeli rokonai a félig kiírt névbôl azonosítani tudták, hogy kirôl van szó. Szociális viszonyairól az újság információt közölt az ô tudta nélkül. A panaszos személyesen felkereste a fôszerkesztôt, elmondta a cikkel kapcsolatos problémáit, és kérte, hogy intézkedjék az ô erkölcsi kárának helyrehozataláról. Mivel sem az újság, sem az önkormányzat részérôl semmit sem tapasztalt, a NEKI a lap fôszerkesztôjéhez fordult, többek között a következôkkel: „(…) az információkat tudta nélkül adták ki. P. Z. elmondta, hogy Önt személyesen felkereste az ügyben, és Ön megértésérôl és intézkedésérôl biztosította. Mivel ez eddig nem történt meg, engedje meg, hogy az alábbiakban írásban is közöljük ügyfelünk panaszát és véleményét: (…) a rövidített vezetéknévbôl és a nem rövidített keresztnévbôl, valamint a település kiírt nevébôl a falunkban és részben a környezô falvakban lakók egyértelmûen rám ismerhetnek. A cikk hangvétele sértô. Igaz, arról van szó, hogy a polgármesteri hivatalban tanúsított viselkedésem a hivatal dolgozóira nézve sértô lehetett, és ezt nem tagadom. Azonban ezért már tôlük elnézést kértem, valamint a Fôszerkesztô úrral a cikk megjelenését követôen is beszéltem arról, hogy akkori viselkedésemrôl mi a véleményem, és hogy ez elôször fordult elô velem. Nem hiszem azonban, hogy az ügy részleteirôl ennél bôvebb magyarázattal tartoznék egy újságnak – az esemény egy helyi hivatalban történt, engem ismerô emberek között, helyi és magánjellegû problémákról volt szó. Úgy gondolom, hogy ha a polgármesteri hivatal dolgozói tévedtek is abban, hogy ilyen jellegû anyagot elmondhatnak bárkinek, illetve abban, hogy ezt egy újságnak közreadhatják, (…) – de ha a megviselt köztisztviselôk errôl meg is feledkeznek, az újságírónak szakmai kötelessége a nyilvánosságra vonatkozó írott és íratlan szabályok ismerete. Többek között az is, hogy ha már ilyen diszkrét adatokat nyilvánosságra hoz, akkor az érintettel találkozni, véleményt és fôleg beleegyezést kell kérni. De általában érvényesnek tartom a konfliktusok korrekt bemutatására, hogy mindkét félnek lehetôséget kell adni a történtek elmondására. Ezért fordultam a (…) Fôszerkesztôjéhez korábban személyesen is. Ha az újságíró meghallgatott volna, ismerné azokat a körülményeket, amelyek a szóbanforgó viselkedésemhez vezettek. Megtudta volna, hogy a Népjóléti Minisztérium nem elutasította a beadványomat, hanem értesített, hogy „Segítségképpen (…) E. Polgármesteri Hivatalhoz fordultunk azzal a kéréssel, hogy vizsgálják meg a levelében leírtakat és lehetôség szerint legyenek segítségére”. Nem igaz, hogy fenyegettem a hivatal dolgozóit – ki kellett volna fejteni, mit értenek a szó alatt, annál is inkább, mivel más kifejezést is félreértett és megtévesztôen közölt az újságíró: Nem igaz, hogy a „rákbetegség minden fajtájával átkozta azokat” – ez így sokkal durvábbnak tünteti fel kifakadásomat, mint amilyen a valóságban volt. Valószínûleg azt mondták az újságírónak, hogy rákot mondtam rájuk, ez pedig felénk egy kifejezés, azt jelenti,
Fehér füzet
73
rosszakat mondtam. (Szerencse, hogy az újságíró nem egy olyan a mondatot hallott, mint pl. a más szemében a szálkát is meglátja, a magáéban a gerendát sem, mert félô, hogy e mondatot egy egészségügyi, szemészeti problémaként tolmácsolta volna.) „Sokan nehezen értik meg, hogy a kérelmek elbírálása nem egyetlen emberen, fôleg nem a hivatal dolgozóján múlik. (…) Ez történt P. Z.-vel is, aki ismét nálunk kötött ki, és minket tett felelôssé” – írják a cikkben; ez logikus, ez a törvény szerinti elintézési mód: az önkormányzathoz kell fordulni az önkormányzat határozataival kapcsolatban. Ezt egyébként a Népjóléti Minisztérium is hangsúlyozta levelében. Durván félreérthetô az a rész, amely szerint „a közelben lévô körzeti megbízottnak még idôben tudtunk szólni, és a segítségünkre sietett” – hozzám egyáltalán nem kellett a megbízottat hívni és nem is tették ezt meg; más esetekrôl írnak, mégis az egész cikkben az én nevemet szerepeltetik. Mindezek alapján kérem a Tisztelt Fôszerkesztô Urat, hogy az általános erkölcs és a sajtó-helyreigazításra (PTK 79. par. és a Polgári Perrendtartásról szóló törvény) vonatkozó jogszabályok szerint tegye közzé a helyreigazítást. A szükséges egyéb információkért állok rendelkezésükre. Tisztelettel: P. Z. (…) Dr. Furmann Imre igazgató”
A fôszerkesztô a válaszában leírja a NEKI-nek, hogy „Amikor a panaszos nálam járt, én arra tettem neki ígéretet, hogy az önkormányzatnál tájékozódunk, mennyi pénz jut az ilyen segélyekre, és mennyit tudnak adni esetenként panaszosunknak”,
valamint hogy a cikkel „Mi egy jelenségre akartuk a figyelmet felhívni annak érdekében, hogy az egyébként is meglévô feszültségek ilyen módon tovább ne gyarapodjanak. A kezdôbetûs névközléssel biztosítottuk a személyiség jogainak védelmét.”
A cikk elôzményét, tehát az önkormányzat korábbi intézkedését illetôen is arra lehetett következtetni az ügyfél elmondásából, hogy az önkormányzat bizonyos segély elutasításáról hibásan döntött vagy hibás indoklást adott az ügyfélnek. Egyrészt erre, másrészt a cikkre vonatkozóan tájékoztatást kértünk az önkormányzattól. A jegyzô a válaszában leírja a következôket: „(…) az újságírót nem a polgármesteri hivatal értesítette. Az általam elmondottak általánosságban a szabálysértési és a szociális ügyek kapcsán szóltak az ügyfelek hangvételérôl.” „Az önkormányzat nem kért helyreigazítást, mivel a hivatalvezetô által elmondottak az ügyfelet nem sértették, más kijelentéseiért, megállapításaiért pedig nem vállalhat felelôsséget.” „Megjegyzem, hogy E. községben hat P.Z. él, közülük többen is rendszeresen fordulnak a hivatalhoz eseti segély iránti kérelemmel. Megítélésem szerint korántsem volt egyértelmû, hogy a cikkben szereplô személy P.Z.”
A jegyzô részletezi, hogy az ügyfél családját az év során 2 x 2.000 Ft segélyben, illetve egy darab közgyógyellátási igazolvánnyal segélyezte. (A családfô súlyos beteg, a felesége szintén drága gyógyszerek szedésére kényszerül; az ügyfél elmondása szerint azért nem kap közgyógyellátási igazolványt, mert a házastársa már kapott; a jogszabály szerint ez nem kizáró ok.) Az újságírót eredetileg valóban nem a polgármesteri hivatal, hanem az országos cigány kisebbségi önkormányzat helybéli tagja kérte a cikk megírására. Az összegyûjtött adatokból megállapítható, hogy – az újságíró nem idézve, hanem közölve írta le az ügyben illetéktelen személy információit, és abba ékelve írta le a hivatal nyilatkozatát. Mindezt anélkül, hogy az emlegetett személyt és az említett minisztériumi iratot meghallgatta, illetve megtekintette volna. Mind ez a forma, mind a tartalom megfogalmazása többszörösen félreérthetô és sértô lehet egyrészt az érintett személy, másrészt a hivatal számára. – a sajtó a rövidítési móddal nem sértette meg a szorosan értelmezett személyiségi jogi elôírásokat, a hatás azonban – elôre láthatóan is – sértô volt. – a fôszerkesztô által kifejtett nézetek valóban humánusnak tûnnek, olyannyira, hogy a cikkel nehezen egyeztethetôk. Amennyiben a lap ezeket a nézeteket képviseli („Minden esetben a
74
Fehér füzet
kiszolgáltatott helyzetben lévôk mellé állva, azokért szólunk, akik érdekeik érvényesítéséhez önmagukban nem elég erôsek”), egyszerûen az újságíró szakmai hibáinak kell tekinteni a megfogalmazási módokat. Az azóta is felháborodott ügyfélnek a NEKI nem tud jogorvoslatot nyújtani, mert ebben az esetben a sajtóper kapcsán valószínûleg a (cigány) személyek közötti ellentétek kapnának hangsúlyt. SÉRTETT:
Egy cigány származású asszony, hátrányos szociális helyzetben. A sértett. SÉRELEM OKOZÓJA: újságíró. SÉRELMEZETT ESEMÉNY IDÔPONTJA: 1995. szeptember HELYE: Heves megye NEKI KÖZREMÛKÖDÉSE: tájékoztatás és intézkedés kérése az önkormányzattól tájékoztatás és intézkedés kérése a sajtóorgánumtól HIVATALOS SZERVEK KÖZREMÛKÖDÉSE: az önkormányzat a NEKI kérésére tájékoztatást ad; sajtó mint a sérelmet okozó nem tesz helyreigazítást, tájékoztatást ad a NEKI kérésére. ÜGY ÁLLÁSA: Befejezett, a sérelem orvoslása nélkül. BEJELENTÔ:
DOKUMENTUMOK: kelte
típus
kitôl?
kinek?
tárgya
1995. 08.24.
tájékoztatás
Népjóléti Minisztérium
ügyfél
az önkormányzat figyelmét felhívják a problémára
1995. 09. 02.
újságcikk
megyei napilap
–
„Ordítva fenyegetett … ; Kiszolgáltatottak az önkormányzati dolgozók”
1995. 09. 15.
helyreigazítás kérése, a panaszok leírása, tájékoztatás kérése
ügyfél és NEKI
a lap szerkesztôsége
ld. fent
1995. 09. 25.
helyreigazítás elutasítása, tájékoztatás
a lap fôszerkesztôje
NEKI
ld.fent
1995. 10. 30.
tájékoztatás kérés
NEKI
önkormányzat
a megjelent cikk és a szociális juttatások
1995. 12. 05.
tájékoztatás kérés
NEKI
önkormányzat
a megjelent cikk és a szociális juttatások
1995. 12. 15.
tájékoztatás
önkormányzat
NEKI
ld. fent
Fehér füzet
75
„Csoportos incidens”
B. község
„éjszakákat virrasztottunk, hogy biztosítsuk gyermekeink biztonságát. Ugyanis naponta óránként jöttek a fenyegetések…” – az ügyfél levelébôl Esetleírás: A helyi polgármester engedélyével az MSZMP iroda épületében cigány fiatalok diszkót rendeztek. Az esti órákban öt „rocker” fiatal elhaladt a diszkó helyszíne elôtt, és egyes információk szerint a cigányok beléjük kötöttek, más információk szerint ôk provokáltak vitát a cigányokkal. Egyes információk szerint a cigányok vascsôvel megtámadták ôket, más információk szerint a „rockerek” botokkal, dorongokkal betörték az ablakokat. Tömegverekedés alakult ki, többen ijedtükben kiugrottak az ablakon. A „rockerek” visszatértek társaikhoz, akikkel korábban a közeli parkban italoztak, és onnan kb. harmincan tértek vissza a cigányokhoz, „hogy elégtételt vegyenek”. A „rockerek” információja szerint ôk maguk telefonáltak a rendôrségre, még mielôtt elindultak a diszkóhoz. Végül – a „rockerek” információja szerint – két cigányt és öt rockert szállítottak kórházba a mentôk. A „rockerek”-nek a megyei napilapban kiadott nyilatkozata szerint „a heavy metal nemzetközi zene és gondolkodásmód, és semmi köze nincs a rasszizmushoz”. Az illetékes városi rendôrkapitányság csoportos garázdaság miatt folytat vizsgálatot több személy ellen. A rendôrkapitányság tájékoztató levele szerint „az iratokból nem derül ki, hogy a cselekményt cigányok vagy nem cigányok követték-e el, ezt a rendôrség nem tartja nyilván. Szerencsére a területünkön nem jellemzô a cigány és a nem cigány lakosok közötti konfliktus, így ezt a konkrét esetet sem kezeljük így, és szerencsére az itt élô emberek sem. A bûncselekmény ittas állapotban – ilyenkor önkontrolljukat elveszítô fiatalok között történt. Az eljárás során sem ôrizetbe vételre sem letartóztatásra nem került sor.”
A második rendôrségi tájékoztatásban a kapitányságvezetô így fogalmaz:
76
Fehér füzet
Az ügyfél ugyanerrôl így ír:
SÉRTETT: helyi cigány fiatalok ismeretlen létszámú csoportja; öt fô 8 napon belül gyógyuló sérüléssel. BEJELENTÔ: országos napilap alapján. A SÉRELEM OKOZÓJA: Kb. 30 fôs csoport, „rockerek”. A SÉRELMEZETT ESEMÉNY IDÔPONTJA: 1995. június 2. A NEKI SEGÍTSÉGNYÚJTÁSA: 1. A helyi kisebbségi képviselôtôl tájékoztatást kér a NEKI – választ ld. fent. 2. Az illetékes rendôrkapitányságtól tájékoztatást kér a NEKI – válasz két alkalommal érkezik. HIVATALOS KÖZREMÛKÖDÔ: Városi rendôrkapitányság. HIVATALOS KÖZREMÛKÖDÔ BELÉPÉSE: A támadók hívására helyszíni intézkedés, majd hivatalból indított nyomozás. HIVATAL HOZZÁÁLLÁSA: A rendôrség hangsúlyozza, hogy etnikai motívumról nincs szó. ÜGY ÁLLÁSA: Rendôrségi nyomozás folyik.
DOKUMENTUMOK: kelte
típusa
kiadója
tárgya
1995. 06.03.
újságcikk
Magyar Nemzet
esteközlés a : polgármester, a kisebbségi képviselô, és az illetékes rendôrkapitányság vezetôjének nyilatkozatai
1995. 06.19.
újságcikk
Déli Hírlap
a „rockerek” levele
1995. 06.19.
tájékoztatás kérése az illetékes rendôrkapitányságtól
NEKI
tájékoztatást kérünk az ügyben
1995. 06.23.
tájékoztató levél
Rendôrkapitányság
lásd az esetleírásban
1995.12.18.
tájékoztatás
rendôrség
nincsenek faji ellentétek: ld. fent
1996.01.02.
tájékoztatás
ügyfél
faji ellentétek vannak
Fehér füzet
77
Az önkormányzat V. A. és Z. B., K. község fellépése a volt kisebbségi jelöltekkel szemben „amennyiben helyzetük hátrányos, úgy önhibájukból alakult ki” – az önkormányzat határozatából Az eset: V. úr és Z. úr a kisebbségi önkormányzati választásokon jelöltként indultak. V úr levélben kért segítséget, mert úgy érzi, ôket – a kisebbségi önkormányzat szervezése miatt – megalázzák, bántalmazzák és a Polgármesteri Hivatal hátrányosan megkülönbözteti ôket. Leírja, hogy a választás elôtt
„a polgármester többször kinyilvánította, hogy nem akarja a kisebbségi önkormányzatot”, a választáskor
„a bizottság elnöke azt mondta, hogy jönnek az ördögök szavazni”, valamint hogy ôt a választás után, még aznap este – miközben a Hivatal épületében az ünneplés zajlott – a falu polgárôre leütötte. Utóbbiról orvosi látlelet tanúskodik. A rendôrség a helyszínre érkezett, de késôbb a vizsgálatot a nyomozó hatóság megszüntette. Néhány héttel késôbb V. úr egy számára érthetetlen határozatot kapott: a Polgármesteri Hivatal visszavonta a korábban neki és családjának – határozatba foglaltan – kiutalt kamatmentes kölcsönt, melynek segítségével a házuk felújítását fejezték volna be. A határozaton indoklás nem szerepel. A NEKI levélben érdeklôdött a Polgármesteri Hivatalnál többek között a határozat indoklásáról, és arról, van-e összefüggés a kisebbségi önkormányzat szervezése és az elutasítás között. Az ügyfél elmondása szerint ezután váratlanul csengetett náluk személyesen a körjegyzô, átadott 60.000 Ft készpénzt, és felháborodását fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy ôk „a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatalhoz írogatnak”. (A Hivatalba az ügyfél nem írt levelet; a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédô Iroda neve hasonlít a Hivataléhoz, de a két intézmény nem áll szervezeti kapcsolatban.) Nem sokkal késôbb Z. úr is határozatot kapott, melyben az önkormányzat megszüntette a neki addig járó segélyt (rendszeres nevelési segély). Elutasításában az önkormányzat arra hivatkozik, hogy „amennyiben helyzetük hátrányos, úgy önhibájukból alakult ki”,
bár másutt leírja, hogy a család egy fôre esô jövedelme valóban az önkormányzati rendeletben meghatározott alsó határ alatti összeg, tehát a rendelet értelmében jogosultak lehetnek a segélyre. Z. úr pert indított az önkormányzat ellen. A bírósági tárgyaláson a NEKI által megbízott Dr. Lázók Tibor ügyvéd volt jogi képviselôjük. A tárgyaláson a felperes Z. úr kiemelte, hogy az önkormányzati döntéshozók nem vizsgálták alaposan azt a kérdést, hogy ô önhibáján kívül került-e ebbe a helyzetbe (rokkantnyugdíjas, állapotának megfelelô munkát nem talál). „Egyetlenegy kérdéssel foglalkozott érdemben, mégpedig azzal, hogy mennyi a családba befolyó jövedelem összege, ebben a körben pedig megállapította, hogy nem éri el az egy fôre esô jövedelem a jogszabályban meghatározott összeghatárt” (a bírósági jegyzôkönyvbôl).
Az ügyfél a tárgyaláson elmondta, hogy „Amennyiben az önkormányzati rendelet az önhiba fogalmával operál, akkor az eleve jogellenes és alkotmánysértô is, mert a szociális törvényhez képest szigorúbb feltételek megállapítására (…) az önkormányzatnak nincs lehetôsége”. (a bírósági jegyzôkönyvbôl).
Az önkormányzat képviselôje a tárgyaláson az alpolgármester volt, mivel a polgármester nem sokkal a választások után elhagyta az országot. A tárgyalás megkezdésekor a bíró utasítani kényszerült az alpolgármestert, hogy alperesi beszéde közben ne rágjon rágógumit. Az alperes elmondta, hogy Z. úr feleségének több munkát ajánlott, ebbôl hármat sorolt fel: az elsô egy varroda volt, melyet az asszony tüdôasztmája miatt nem tudott elfogadni. A másik kettô két másik varroda volt. Felhívta a figyelmet, hogy a helyi lapokban több álláshirdetés is meg szokott jelenni.
78
Fehér füzet
Elmondta, hogy Z. úr a házához tartozó kertet nem mûveli, és hogy „az a vélemény alakult ki a képviselô testületi ülésen, hogy nem elég törekvô a család”. Önhibaként értékelte még, hogy a család gépkocsit tart. A munkahelyekkel kapcsolatban a felperes fel tudott mutatni olyan igazolást, hogy bizonyos – meghirdetett – munkahelyen járt, de nem vették fel.Több helyen is ez történt, és felajánlotta, hogy a bíróság ezekrôl igazolást szerezzen be. Jelenleg munkanélküliként jövedelempótló támogatásban részesül, ami azt mutatja, hogy amíg lehetett, dolgozott, és munkáját önhibáján kívül hagyta abba. A kerttel kapcsolatban a NEKI munkatársa, aki a tárgyaláson részt vett, meglepôdött, hiszen hónapokkal korábban járt a faluban (V. úr ügye kapcsán), akkor már megismerkedett a Z. családdal is. Kertjük teljes egészében konyhakertként volt bevetve, illetve elôkészítve. Még akkor a NEKI fel kívánta venni a kapcsolatot az alpolgármesterrel is, akit, mivel a Hivatalban nem talált, otthonában keresett. Az alpolgármester házába nem lehetett becsengetni, mert a házôrzô kutyák nem tûrték, hogy a csengôhöz érjen. (A kerítés mögött azonban meglehetôsen gazos kert burjánzott: sem füvet, sem konyhakerti növényt nem lehetett látni – ez magánügy ugyan, de miután az ügyfelet ilyen szempontból bírálták, szükségesnek tartjuk megjegyezni.) A tárgyalás után a munkatársak ismét meggyôzôdtek arról, hogy a Z. család kertje rendezett, és hasznos növényekkel teli. A gépkocsit a sokgyermekes család azért – is – tartja, mert a faluban csak egy élelmiszerbolt van, ahol ôket többször nem szolgálják ki, illetve az üzlet árai számukra megfizethetetlenek. Az újabb tárgyalásra kérték a bíróságtól igazolások beszerzését és tanúk idézését annak bizonyítására, hogy mindent megtesznek azért, hogy jobb anyagi helyzetbe kerüljenek. Késôbbi levelükben arról tájékoztatnak, hogy nem tudnak tovább a faluban élni:
V. úrékhoz hamarosan újabb határozat érkezett: az önkormányzat az átmeneti segély iránti kérelmüket elutasította arra hivatkozva, hogy V. úr önhibája miatt van nehéz helyzetben. V.-ék nyolcadik gyermeküket várják. Az apa vállalkozó, de hosszabb ideje nem kapott munkát. Az önkormányzatnál is jelentkezett közmunka elvégzésére. Az önkormányzat (a jelentkezés után) más vállalkozókat bízott meg azokkal a feladatokkal, amelyekre V. A. jelentkezett. V. úr bírósághoz fordult. A bíróság ítéletében hatályon helyezte a sérelmezett határozatot és kötelezte az önkormányzatot új eljárás lefolytatására, mivel annak képviselôje nem tudta bizonyítani, hogy V.-ék önhibájukból kerültek nehéz helyzetbe. (Az ítélet kötelezte az önkormányzatot a perköltség megfizetésére is.) V. úr jogi képviselôje is Dr. Lázók Tibor volt a megnyert perben. SÉRTETT:
két kisebbségi önkormányzati jelölt és családjaik az egyik sértett SÉRELEM OKOZÓJA: az önkormányzat SÉRELMEZETT ESEMÉNY IDÔPONTJA: 1994. december 11. óta HELYE: Veszprém megye NEKI KÖZREMÛKÖDÉSE: tájékoztatás kérése az önkormányzattól; helyszíni interjú készítése (videofilmen), ügyvéd biztosítása két bírósági perben HIVATALOS SZERVEK KÖZREMÛKÖDÉSE: – az önkormányzat egyik esetben bizonyítottan jogszerûtlenül intézkedett. A másik esetben ennek bizonyítását várjuk ÜGY ÁLLÁSA: Az egyik eset bírósági úton – az ügyfél számára sikeresen – befejezett. A másik eset folyamatban, bíróság elôtt. BEJELENTÔ:
Fehér füzet
79
DOKUMENTUMOK: kelte
típus
kitôl?
kinek?
tárgya
1995.03.17
a panasz leírása
V.A.
NEKI
A segélyt elutasító önkormányzati határozat
1993.08.05.
jelentkezési idôpontok igazolása a munkaerô közvetítô szervnél
Munkaügyi Központ
Z.B.-né
1994.08.18.
önkormányzati határozat
önkormányzat
V.A.
segélyek iránti kérelem részbeni elfogadása
1994.12.11.
orvosi látlelet
kórház
V.A.
a leütése (ld.fent ) utáni állapot
1994.12.16.
a panasz leírása
ügyfél
NEKI
ld.fent
1995.01.19.
önkormányzati határozat
önkormányzat
V.A.
kamatmentes kölcsönt kiutaló határozat hatályon kívül helyezése
1995.02.21.
tájékoztatás kérés
NEKI
önkormányzat
a V.A. ügyében hozott határozat és annak hiányzó indoklása
1995.02.21.
tanácsadás
NEKI
V.A.
jogszabályok
1995.02.21.
tájékoztatás
NEKI
V.A.
tájékoztatást kértünk az önkrományzattól
1995.02.23.
önkormányzati határozat
önkormányzat
Z.B.
rendszeres és átmenetei segély megszüntetése
1995.03.10.
tájékoztatás
Z.B.
NEKI
ld.fent
1995.03.22.
tanácsadás
NEKI
Z.B.
fellebez és az önkormányzati határozattal szemben
1995.04.18.
bírósági keresettel kapcsolatos nyilatkozat
önkormányzat
bíróság
Z.B. keresete
1995.05.26.
önkormányzati határozat
önkormányzat
Z.B.
átmenetei és rendszeres nevelési segély iránti kérelem elutasítása
1995.06.12.
tájékoztatás
NEKI
Népszabadság vidéki tudósítója
A tárgyalás témája és idôpontja
1995.06.13.
jegyzôkönyv bírósági tárgyalásról
bíróság
1995.06.16.
bizonyítási indítvány
ügyvéd
bíróság
tanúk idézése
1995.07.04.
nyilatkozat bírósági keresettel kapcsolatban
önkormányzat
bíróság
a határozatban foglaltak indoklása
1995.07.08
tanácsadás és javaslat találkozásra
NEKI
V.A.
–
1995.07.13.
tájékoztatás
V.A.
NEKI
a határozat ellen keresetet adtak be a bíróságra
1995.08.28.
tájékoztatás
Z.B.
NEKI
elköltözik ld.fent
1995.09.07.
tájékoztatás
NEKI
Z.B.
az ügyvéd jelen lesz a következô tárgyaláson is
1995.10.02
a panasz leírása
Z.B.
NEKI
határozat indoklásában felsoroltak cáfolata
1995.11.16.
Bírósági ítélet
Bíróság
–
–
–
Z.B. ügye ld.fent
ld.fent
80
Fehér füzet
M.-i Cigány Kisebbségi Önkormányzat
A települési önkormányzatot a Közigazgatási Hivatal felszólította a NET betartására „A kisebbségi önkormányzat vezetôje lakása néhány négyzetméteres elôterét rendezte be önkormányzati fogadó szobának – amely a 17.000 potenciális ügyfelet tekintve…” – az elnök elmondása alapján Az eset: M. városban kb. 17.000 cigány származású ember él. A törvényesen megválasztott cigány kisebbségi önkormányzat számára azonban a települési önkormányzat nem biztosította a törvényben elôírottan általa biztosítandó feltételeket, így pl. a helyiséget, a telefont és az alapmûködéshez szükséges anyagi támogatást. A kisebbségi önkormányzat vezetôje lakása néhány négyzetméteres elôterét rendezte be önkormányzati fogadó szobának – amely a 17.000 potenciális ügyfelet tekintve és a gyakorlati forgalmat tekintve is tarthatatlan és a család számára igen sok nehézséget okozó állapotnak bizonyul, de mûködik. Elmondta, hogy a helyi kisebbségi önkormányzatok közötti elosztást is méltánytalannak tartja: más kisebbségek, amelyeknek kettôszáztíz fô alatti létszámú közössége él a városban, ugyanannyit kaptak, mint a cigány kisebbségi önkormányzat a tizenhétezres közösségre. Sem a cigány kisebbségi önkormányzat konkrét kéréseire, sem a problémának a megyei lapokban biztosított nyilvánosságára nem reagált a települési önkormányzat. Ezért a kisebbségi önkormányzat perhez folyamodott. A bíróság a keresetet elutasította azzal, hogy az a Közigazgatási Hivatal hatáskörébe tartozik. A Közigazgatási Hivatal, miután az önkormányzat ott megismételte kérelmét, helyt adott a panasznak, és – lényegében a NEKI és a kisebbségi önkormányzat által írottak szerint – felszólította a települési önkormányzatot, hogy teljesítse kötelezettségét. A kisebbségi önkormányzatnak néhány hete felajánlottak egy helyiséget, amelyet ôk nem tudtak elfogadni: ez ugyanis egy másik cigányszervezet helyiségeinek egy része volna. A felajánlásban az önkormányzat úgy fogalmaz, hogy ezzel lehetôvé válna a másik szervezettel való együttmûködés is. A felajánlás elôtt elôzetes megbeszélés, egyeztetés nem történt. A kisebbségi vezetô az önkormányzathoz címzett válaszában leírta azt is, hogy nem érti, miért a város perifériáján kapnák a helyiséget, és nem érti, hogyan dolgozhatna a törvény szerint is kötelezôen független kiksebbségi önkormányzat bármilyen más szervezettel együtt. Úgy gondolja, hogy az együttmûködést nem zárja ki a helyileg elkülönült mûködés, de a függetlenség látszatát igen. A Közigazgatási Hivatal nemcsak a helyiség, hanem a törvényben elôírt ingó vagyon és infrastruktúra bitosítására is felhívta a polgármestert. Erre ezidáig semmilyen lépés nem történt. 1996. januárjáig (az 1994-ben megtartott választások óta) a kisebbségi önkormányzatot – kérése ellenére – semmilyen egyeztetésre soha nem hívta még a település hivatala. S ugyanez idô óta – a rendszeres meghívások ellenére – soha nem képviseltette magát a kisebbségi önkormányzat ülésein, ahol pedig olyan témák kerültek napirendre, melyekhez a települési önkormányzat állásfoglalásait is várták volna. A kisebbségi önkormányzat vezetôje nemcsak a NEKI-t, hanem három más független jogászt is felkért a polgármesteri hivatal velük kapcsolatos magatartásának megvizsgálására. Mindhármuk egyértelmû véleménye volt: a közgyûlés rendre megsérti a kisebbségi törvény több pontját. SÉRTETT: Kisebbségi Önkormányzat. BEJELENTÔ: Kisebbségi önkormányzat A SÉRELEM OKOZÓJA: Települési önkormányzat A SÉRELMEZETT ESEMÉNY IDÔPONTJA: Az 1994. decemberi választási idôszakot követôen folyamatosan. KÖZREMÛKÖDÔK A NEKI RÉSZÉRÔL: Segítség a keresetlevél beadásában jogi tanácsadással; a polgármesteri hivatalhoz figyelemfelhívás és tájékoztatás kérés a problémát illetôen. HIVATALOS KÖZREMÛKÖDÔ: 1.) városi polgármesteri hivatal, 2.) városi bíróság, 3.) megyei közigazgatási hivatal HIVATALOS KÖZREMÛKÖDÔK: – a települési önkormányzat okozta a sérelmet, amelyet azóta sem orvosolt; – a bíróság nem vette figyelembe, hogy az ügy sajtónyilvánosságára való tekintettel a közigazgatási hivatal hivatalból is intézkedhetett volna; – a közigazgatási hivatal felszólította a települési önkormányzatot a törvény betartására; – a kisebbségi önkormányzat mint sértett lépett az ügybe és mint jogi személy intézkedett saját érdekében; intézkedése jogszerû volt, de továbbra is sértett maradt. ÜGY ÁLLÁSA: A közigazgatási hivatal felszólította a települési önkormányzatot a törvényben elôírtak betartására, az érintettek a települési önkormányzat intézkedését várják – négy hónapja.
Fehér füzet
81
DOKUMENTUMOK: kelte
típusa
kiadója
tárgya a törvényben elôírt anyagi és infrastrukturális vagyon átadására a települési önkormányzathoz
1995. 02.08.
kérelem
kisebbségi önkormányzat
1995. 03.16.
költségvetési koncepció
kisebbségi önkormányzat
1995. 03.24.
újságcikk
Észak-Magyarország
a probléma és jogi háttere
1995. 03.24.
újságcikk
Déli Hírlap
a probléma és jogi háttere
1995. 04.25.
figyelemfelhívó és tájékoztatást kérô levél a polgármesteri hivatalhoz
NEKI
a probléma leírása
1995. 05.02.
ügyvédi meghatalmazás
kisebbségi önkormányzat
ügyvédi meghatalmazás a bírósági ügyben
1995. 05.02.
tájékoztatás
polgármesteri hivatal jegyzôje
a kisebbségi önkormányzatok rendelkeznek az anyagi feltételekkel
1995. 05.02.
tájékoztatás a kisebbségi önkormányzat részére
polgármester
a közgyûlés 500.000 Ft önkormányzati támogatást irányzott elô a kisebbségi önkormányzat számára az 1995. évre
1995. 05.10.
újságcikk
Magyar Hírlap
a kisebbségi önkormányzatok problémája országos szinten
1995. 05.11.
híradás az MTI számára
NEKI
a konkrét probléma
1995. 05.11.
MTI hír
MTI
a konkrét probléma
1995. 05.11.
keresetlevél
kisebbségi önkormányzat és ügyvéd
a per elindítása
1995. 05.12.
újságcikk
Észak Magyarország
per indult a települési önkormányzat ellen; nyilatkozik a NEKI, a kisebbségi önkormányzat és a települési önkormányzat jegyzôje
1995. 05.12.
újságcikk
Új Magyarország
per indult a települési önkormányzat ellen
1995. 05.13.
újságcikk
Új Hírnök
a konkrét probléma; nyilatkozik a kisebbségi önkormányzat és a NEKI
1995. 05.20.
újságcikk
Új Hírnök
a probléma elôzményei és a per elindítása? nyilatkozik a város három kisebbségi önkormányzata és a NEKI
1995. 06.21.
bírósági végzés
városi bíróság
a keresetlevelet elutasítja azzal, hogy az ügyben a közigazgatási hivatal az illetékes
1995. 06.17.
kivizsgálás és felszólítás kérése a közigazgatási hivataltól
kisebbségi önkormányzat és ügyvéd
a konkrét ügyben
1995.09.06.
felszólítás
közigazgatási hivatal
a mûködési feltételek megteremtése
82
Fehér füzet
O. J., M. város
Rendôri „intézkedés” a beteg asszonnyal szemben is
„Az asszony ezután összeesett, elvesztette az eszméletét, és a rendôrök ôt ebben az állapotban a helyszínen hagyták. ” – az ügyfél elmondásából Esetleírás: Az ügyfél elmondása szerint: O. J.-t egy autó javításával bízták meg. A gépkocsit a házuk elôtti parkolóban helyezték el. Felesége éjszaka rosszul lett, ezért kimentek levegôzni és sétálni, hogy állapota javuljon. (Elôtte a férj otthon fogyasztott valamennyi alkoholt.) A ház környékén sétáltak, amikor a feleségét erôsebb rosszullét, görcsös remegés fogta el. Le kellett ülnie, ezért a javításra rájuk bízott autóba beültek. A gépkocsit nem indították be, az autó indítókulcsa a férj zsebében maradt. 2-3 perc múlva egy egyenruhás rendôr hirtelen kinyitotta az ajtót, a férfit kirántotta az autóból, a gépkocsihoz lökte és megbilincselte, majd többször megütötte. A férj kiáltott, hogy ezt ne csinálják, mert a felesége megijed és rosszabbul lesz. A rendôrök azt válaszolták, hogy „Te strici, nyugodj meg, két évet fogsz kapni, a kurvád pedig takarodjon haza”. A férfit elszállították. A feleség, aki epilepsziás beteg, és testsúlya nem éri el a 40 kg-ot, kitámolygott a gépkocsiból, és odament az idôközben a helyszínre érkezett másik rendôrségi gépkocsihoz. Kérte a benne ülô két rendôrt, hogy vigyék be ôt is a férjéhez, mire az egyik rendôr kiszállt a gépkocsiból, arcul ütötte ôt, és több alkalommal kurvának nevezte. Az ütéstôl az asszony ráesett a rájuk bízott gépkocsira, majd a rendôr a jobb lábára 6-7 ütést mért. Az asszony ezután összeesett, elvesztette az eszméletét, és a rendôrök ôt ebben az állapotban a helyszínen hagyták. Az asszonyt az édesapja találta meg, miután az esetet látó lakók szóltak neki. Gyógyszereket vitt és fellocsolta az eszméletlen asszonyt. Az apa a rendôrségre ment, majd a detoxikáló intézetbe, mert a férjet odaszállították. Az apa szemtanúja volt, hogy a férjet ott is többször megütötték úgy, hogy közben még mindig meg volt bilincselve. Az apa figyelmeztette a rendôröket, hogy ne bántsák a férjet, mire a rendôrök közölték vele, hogy ha feljelenti ôket, ôk is feljelentik a férjet hivatalos személy elleni erôszak miatt. A feleség feljelentette a rendôröket. A fenti leírás az ügyfél által a NEKI-nek elmondottak alapján készült, s nem sokban – szinte csak a helyszínek és a szereplôk tekintetében – egyezik a nyomozati anyagban írottakkal. Az azonban vitathatatlan, hogy a nyomozás anyaga igen hiányos, alapvetô kérdéseket kerül el. A nyomozást az ügyészségi nyomozó hivatal megszüntette. A feleség panaszt nyújtott be az ügyészségre a nyomozás folytatását kérve. A NEKI felhívta az ügyészség figyelmét a következôkre is: – az eljárás során az asszonnyal történteket egyáltalán nem vizsgálták, – a tanúk szembesítésérôl a megszüntetô határozatban nem esik szó stb. Az ügyészség pótnyomozást rendelt el. O.J. jogi képviselôje – a NEKI megbízásából – Dr. Kóródy István ügyvéd. SÉRTETT: Jó körülmények között élô cigány házaspár. BEJELENTÔ: Az egyik sértett édesapja. A SÉRELEM OKOZÓJA: Rendôrség. A SÉRELMEZETT ESEMÉNY IDÔPONTJA: 1995. április 8. KÖZREMÛKÖDÔK A NEKI RÉSZÉRÔL: ügyvéd biztosítása. Az Iroda tanácsadó a nyomozati lépésekben, és folyamatosan tájékozódik. HIVATALOS KÖZREMÛKÖDÔ: Városi rendôrkapitányság; ügyészségi nyomozó hivatal. HIVATALOS KÖZREMÛKÖDÔ BELÉPÉSE: Rendôrség mint elkövetô, ügyészség mint nyomozó. HIVATAL HOZZÁÁLLÁSA: Az ügyészség megszüntette a nyomozást. ÜGY ÁLLÁSA: Pótnyomozás folyik a rendôrség ellen.
Fehér füzet
83
DOKUMENTUMOK: kelte
típusa
kiadója
tárgya
1995.04.10.
rendôrségi jegyzôkönyv
városi rendôrkapitányság
a feleség feljelentése
1995.08.15.
határozat
ügyészségi nyomozó hivatal
megszünteti a nyomozást, mivel a nyomozás adatai alapján a bûncselekmény elkövetése nem állapítható meg.
1995.08.30.
figyelemfelhívás az ügyészségnek
NEKI
ld. esetleírás vége
1995.09.13.
határozat
ügyészségi nyomozó hivatal
pótnyomozást rendel el
84
Fehér füzet
J. I., Sz. város
Hivatalos személy elleni erôszak elôzménye és következménye
„… nem figyelmeztetô lövés volt, hanem a fiatalember felé irányult; a lövések nyoma a falban látható maradt.” – a sértett édesapjának elmondásából Az eset: J. I. 21 éves fiatalembert 1995. július 7-én a rendôrség ôrizetbe vette volna. „Keresték a lakásán, késôbb autóval igyekeztek az útját állni, de ô elfutott a járôrök elôl. Három figyelmeztetô lövés is eldördült…” (Népszabadság, 1995. 07. 07.) J. I. édesapjának elmondása szerint nem figyelmeztetô lövés volt, hanem a fiatalember felé irányult; a lövések nyoma a falban látható maradt. Az elôzményekrôl a tájékoztatások ellentmondóak: „egy erôsen részeg, szolgálaton kívül, civilben lévô rendôr hosszasan provokálta (…), majd a fegyveréért nyúlt. A fiú erre – mitagadás –megütötte és megrugdosta a rendôrt.” (J.I. édesapjának elmondása alapján, Népszabadság, 1995. 07. 07.) „… a rendôr ugyan feltehetôleg fogyasztott alkoholt, de nem volt részeg, a konfliktust pedig nem ô, hanem a fiatalember robbantotta ki. A pofon erejétôl a rendôr a földre esett és elájult, a támadó ezt követôen kétszer fejbe rúgta a magatehetetlen férfit. A látlelet tanúsága szerint a rendôr zúzódásokat, nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett…” (a rendôrkapitány elmondása alapján, Népszabadság, 1995. 07. 07.)
J. I.-t a fent leírt módon ôrizetbe próbálták venni hivatalos személy elleni erôszak gyanúja miatt. A NEKI-t az édesapa telefonon hívta fel az események után. A telefonhíváskor – elmondása szerint – a fiú ellen körözés volt érvényben, holott ô otthon feküdt, mivel menekülés közben kificamodott a bokája. A NEKI az ügyfél számára egy helyi ügyvédet biztosított, az ügyfél – ismeretlen okból – az ügyvéd többszöri meghívására nem jelentkezett. A NEKI az érintettek kérésére vizsgálatot kért, az édesapa pedig feljelentést tett hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás miatt a július 7-én intézkedô rendôrök ellen. A feljelentés útja: a NEKI a megyei fôügyészséghez fordul és vizsgálatot kér a szóban forgó kapitánysággal szemben, mivel hasonló több ügyrôl érkezett panasz: 1. Kecskemét, Bács-Kiskun Megyei Fôügyészség a megyei fôügyészség területi illetékességbôl a panaszt továbbítja: 2. Szegedi Ügyészségi Nyomozó Hivatal közben az ügyféltôl feljelentés érkezik a korábbi jogszabályok szerinti illetékesekhez: 3. Budapesti Katonai Ügyészség a katonai ügyészség a – szerinte – területileg illetékesekhez teszi át az ügyet: 4. Szolnoki Kirendeltség, Budapesti Ügyészségi Nyomozó Hivatal a szolnoki kirendeltség úgy véli, területileg nem ô az illetékes, és átteszi az ügyet: 5. Kecskeméti Kirendeltség, Szegedi Ügyészségi Nyomozó Hivatal Végül, telefonos érdeklôdésre, Kecskemétrôl kapjuk meg a választ 1996. januárjában: A hivatalos személy elleni erôszak vizsgálatát bizonyíték hiányában megszüntették. Alábbiakban, mivel az ügyfél nemjelent meg az ügyvédnél, a sértettséggel kapcsolatos megjelöléseket feltételesnek tekintjük. SÉRTETT:
egy cigány származású férfi a sértett édesapja SÉRELEM OKOZÓJA: rendôrség SÉRELMEZETT ESEMÉNY IDÔPONTJA: 1995. július 2. és 3. BEJELENTÔ:
Fehér füzet
85
HELYE:
Bács-Kiskun megye
NEKI
KÖZREMÛKÖDÉSE:
tájékozódás a nyomozó hatóságoknál, ügyvéd biztosítása
HIVATALOS SZERVEK KÖZREMÛKÖDÉSE:
– a rendôrség okozta a sérelmet; – az ügyészségi nyomozó hivatalok hónapokon keresztül egymásnak adták át az ügyet, majd megszüntették a nyomozás; ÜGY ÁLLÁSA: eredménytelenül befejezett; az ügyfél nem jelent meg az ügyvédnél
DOKUMENTUMOK: kelte
típus
kitôl?
kinek?
tárgya
1995.06.10.
tájékoztatás
megyei fôügyészség
NEKI
az ügyet illetékességbôl áttették
1995.07.07.
újságcikk
Népszabadság
–
„Rendôrt vertek a városavatón; Félelmében ütött, vagy támadott?”
1995.07.07.
tájékoztatás kérés
NEKI
megyei fôügyészség
a kapitányság körzetében elôforduló több hasonló panasz
1995.08.07.
tájékoztatás
helyi kisebbségi szervezet
NEKI
a történtekrôl
1995.10.13.
tájékoztatás
katonai ügyészség
NEKI
az ügyet illetékességbôl áttették
1995.10.18.
tájékoztatás kérése
NEKI
ügyészségi nyomozó hivatal, Szolnok
a nyomozás állása
1995.10.31.
tájékoztatás
ügyészségi nyomozó hivatal, Szolnok
NEKI
az ügyet illetékességbôl áttették
86
Fehér füzet
A fogadáson nem vehettek részt a meghívott kisebbségi képviselôk
Ó.-i kisebbségi önkormányzat
„A két képviselô megszégyenülve távozott.” – a kisebbségi képviselôk elmondásából Esetleírás: Három kisebbségi képviselôt hivatalosan meghívtak egy iskolaátadási ünnepségre Ó.-ban. A protokolláris fogadásnál azonban az azt lebonyolító települési önkormányzati képviselô két kisebbségi képviselôt elküldött azzal, hogy nincs hely (a fogadáson részt vett a Mûvelôdési és Közoktatási Minisztérium képviselôje is). A két képviselô megszégyenülve távozott. Szóvá tették az esetet a települési önkormányzat ülésén, ahol az illetékes képviselô azt állította, hogy mindez nem így történt. A fogadásról kimaradottak becsületsértés miatt feljelentést terveztek, de a kisebbségi önkormányzat végül úgy látta jónak – szervezeti okokból –, ha ezzel nem teremtenek feszültséget a két önkormányzat között, és a feljelentést nem adták be. SÉRTETT: Kisebbségi képviselôtestület két tagja. BEJELENTÔ: Az egyik sértett. A SÉRELEM OKOZÓJA: A települési önkormányzat egyik tagja. A SÉRELMEZETT ESEMÉNY IDÔPONTJA: 1995. október. A NEKI SEGÍTSÉGNYÚJTÁSA: Tanácsadás a lehetséges eljárásról. HIVATALOS KÖZREMÛKÖDÔ: A települési önkormányzat mint a sérelem okozója, A kisebbségi önkormányzat mint sértett. ÜGY ÁLLÁSA: Nincs eljárás.
DOKUMENTUMOK: kelte 1995. 11. 15.
típusa feljegyzés
kiadója NEKI
tárgya Az eset leírása a sértettek telefonos beszámolója alapján
Fehér füzet
87
Az anyagias orvos megválogatja, kit lát el
Sz. Z.-né, S. község
„A B.-t azért nem írta ki, mert azt mondta, hogy nem szimpatikus, nem tetszik a pofája.” – a sértettek elmondásából Az eset: A panaszosok szerint a falu egyetlen orvosa, aki a község lakóinak – más lehetôség híján – általában háziorvosa, nem az elvárásoknak és a szakmai kötelezettségeknek megfelelôen végzi el a munkáját, és ez több esetben már komolyan veszélyeztette betegei állapotát. Többek között elôfordult, hogy egy (cigány) asszony igen magas lázzal megkereste az orvost, aki egyszerû gyógyszert, majd újabb megkeresésére egyszerû injekciót írt fel neki. A hölgy egyre erôsebb rosszulléte miatt önszántából felkereste a körzeti nôgyógyászati szakrendelôt. A szakrendelésrôl kórházba szállították, ahol egyrészt igen súlyos nôgyógyászati mûtétet, másrészt vakbél kivételt hajtottak rajta végre. A hölgy természetesen azóta is retteg az orvos inkompetenciájától. Más esetben egy bányában fizikai munkát végzô (cigány) férfi betegségét nem igazolta, holott az illetô igen ritkán kereste meg az orvost, és csak akkor, ha valóban beteg volt. A férfi, miután betegen vissza kellett mennie dolgozni, egyre rosszabbul lett. Többszöri kísérlete és kérése ellenére sem megfelelô ellátást, sem igazolást a betegségérôl nem kapott. Az egyik panaszos kérte társadalombiztosítási lapjának és betegnyilvántartási kartonjának tovább küldését a szomszéd falu – számukra megbízhatóbb – orvosához. A falu orvosa ezt többszöri kérésre sem tette meg. Ebben az esetben nem állíthatjuk, hogy (csak) etnikai diszkriminációról van szó. A NEKI a panaszt megküldte a megyei orvosi kamarának és a tisztiorvosi szolgálatnak. Részletek a beszélgetésekbôl: S. község helyszíni interjú; kazettáról leírva. Látogatás: 1995. szeptember 21.
–
Azt írták, hogy gondjaik voltak a helyi orvossal.Változott-e valami? Mi a helyzet most? 1. ÜGYFÉL: …az anyut most injekciózza, két hete. Mert most el van ismerve, hogy beteg, mert most nem dolgozik. Munkanélküli. Máskor nem volt elismerve, mert dolgozott. – Egy orvos van a faluban? – Egy. Ez a baj. – Gyerekorvos van a faluban? – Nincs. – Hol van legközelebb? – K.-án. Most el akartam vinni a kártyát, most leviszem Cs.-re, mert ha valami baj van, utol nem érem ôt. Valami megoldást kell találni. (…) – A B.-t azért nem írta ki, mert azt mondta, hogy nem szimpatikus, nem tetszik a pofája. Meg hát pénzért, 500 Ft egy hét. Akkor kiírja. – Magukra jobban érvényes ez a probléma? – Persze. – Mennyire ismeri meg az orvos az embereket a faluban? – Ki mennyit ad neki. Az öregekkel jobban elbeszélget, mert azok annyit visznek neki, hogy felborul a motorja. A fiatalokat kiszórja hamar. Sokszor mentünk fel, meg sem vizsgált, hanem már kész volt a táppénzes papír. (…) – Ez olyan dolog, hogy ônem vagy te beteg, csak kiírtalak mert szimuláltál“. Volt, hogy az asszisztensnô hozta házhoz ki a a táppénzes papírt (…) Mihelyt felmegy az ember, rögtön injekció, meg paksaméta recept. Most is az unokabátyám felment, aztán felírt neki 15 receptet. Most elhozta a kártyát… Elvitte M.-ra a kártyát. Az ottani orvos mondta, hogy már igen sok problémát hallott errôl az orvosról. ô csak két receptet írt fel. – Itt a gyógyszertár kié? – Nem tudom, ideiglenes. Most költözött el a patikusnô. – Az orvosnak van valami köze a patikához?
88
Fehér füzet
– Hát nem tudom, de leellenôrzi, hogy ki mit vált le. – Mit gondol, miért írt annyi receptet? – Hát ez az. Akkor nincs is ideje beszedni a sok gyógyszert, mert nincs többhetes táppénz. 2 nap aztán mehet dolgozni (olyan gyógyszerekrôl is szó volt, amelyek a bányában végzett munkában veszélyesek lehetnek). Az a helyzet, hogy az ember hiába csinál itt akármit, mert nem tud mást választani. (…) Volt, hogy a férjem felment és azt mondta neki, hogy nem fogadja, hanem majd jöjjön vissza holnap, de arra a napra nem ad neki igazolást. – Hogy történt az az eset, amikor Ön elment az orvoshoz, és ô nem adott beutalót? – Nem tudtam mi bajom volt, mert hánytam. Ô adott gyógyszert, de nem adott injekciót. Aztán elmentem a másik orvoshoz, és az nôgyógyász volt, ô mondta, hogy rögtön kórházba kell mennem, kipakoltak nôgyógyászatilag teljesen, és még a vakbelem is ki volt perforálva, de ezt nem vette ô észre. – Errôl utána szólt az orvosnak? – Nem beszéltem én vele ezután. (…) A férjemet is felidegesítette; hazajött és rosszul lett. Még a vérnyomását sem méri meg. – Hogy zajlik ez, hogy a vérnyomását sem méri meg? – Felmegy, mert fáj a feje, de nem méri meg magától a vérnyomást, hanem neki kell mondani. – Maguk mikor szoktak menni? – Én elég sûrûen, a gyerekek (felnôtt gyermekei) félévente. A lányom gyereke négyéves, és most volt vele összesen másodszor a négy év alatt. – Régen volt valami összetûzésük, vitájuk? – Volt, hogy a férjem felment érte, hogy az asszonynak 40 fokos láza van, de ô nem jött be. Azt mondta, hogy elfelejtette. Akkor is bevittek a kórházba. Az egész család szívbeteg. Valaki amikor beteg és nem elég leváltani a gyógyszereket, de még azért is fizetni, hogy kiírja…! A vejemet, mikor beteg volt, elôszôr kiírta, de másodszor már nem, hanem az asszisztensnôvel küldte a házhoz a táppénzes papírt. Ô bányában dolgozik, nem irodában. Nem kezeli ki – ugyanúgy visszaesett. Kétszer kelllett visszamennie. Az orvos rendelte vissza és akkor sem adott igazolást. Nem vizsgálta meg, csak kidobta. – Ô nem cigány? – Nem az. De a legtöbb cigánnyal baja van az orvosnak és fordítva is igaz. – Milyen gyakran fordul elô, hogy elmennek ehhez az orvoshoz, és utána el kell menniük az m.-i vagy a k.-i orvoshoz is? – Hát ezt beutaló nélkül nem lehet. Viszont M.-on nagyon aranyos orvos van, de ott nem lehet hagyni, mert messze van és ha gond van, nem ér ide ki. Ha máshova lehetene vinni a kártyát, akkor ez az orvos megnézhetné magát, mert 90% máshoz vinné a kártyát. – Van, aki szereti ezt az orvost? – Az, aki fizet neki, annak nagyon jó, mert akkor kíírja. (…) Idekerült egy biciklivel, azt most meg lehet nézni milye van. Három kocsija, biciklik. – Tudnak róla, hogy csinál valami mást? – Nem, csak K.-n ügyeletes, de az kötelezô. – Van másik ügyeletes? – Nincsen. Ez meg egyszerûen nem szokott kijönni. Volt, hogy a gyereknek 40 fokos láza volt, de nem jött ki. – A környékbeli orvosok mit mondanak? – Nem tudják, hogy miért van vele ennyi gond. 2. ÜGYFÉL: – Bementem hozzá délelôtt, mert lázas voltam, azt mondta, hogy délután menjek vissza, akkor visszamentem és megnézte a torkomat, de semmi mást, kiírta az injekciót, 2 nap után már kiküldte a táppénzes papírt… – Milyen messze van az orvos? – 10 perc. – Milyen gyakran jár oda? – 2-szer egy évben. – Ki lehet hívni? – Nem szokott kijönni. Olyanokat csinál, hogy kérdezi az asszisztenstôl, hogy milyen gyógyszer van a patikában, és azokat írja fel. Bármikor felmegyek egy évben általában egyszer-kétszer, egybôl injekció, allergiás vagyok rá, nem érdekli, azt mondja, hogy jó lesz, ha már megszabadul tôlünk. Már nekem sincsen itt a kártyám, de nekünk nem adta oda, hanem postán küldi el. – El is küldi? – Hát oda nem érkezett meg 2 hét alatt a karton. Nem tudja elviselni a cigányokat. – Azt is hallottuk, hogy nemcsak a cigányokkal ilyen. – Az a helyzet, hogy csak azokat írja ki, akik egy-két ezret odaadnak neki. Akinek van állata, gyümölcse… – Hogy zajlik, amikor bemegy? – Megnéz, meghallgat, aztán elkezdi írni a gyógyszereket, de nem mond semmit. most is 15 receptet írt ki.
Fehér füzet
89
Sokszor mondtam, hogy fáj a mellkasom, de nem vizsgálta ki. Egy derékfájásra is adott injekciót, és mondta, hogy egy hét után mehetek dolgozni. Azt mondja, hogy ô is tud így dolgozni. De a bánya azért nem ugyanaz. – Ugyanerre a bajra a m.-i orvos mit mondott? – Két hét, és még véletlenül sem lehet dolgozni. Ez az volt, amire a 15 receptet írta, az a másik orvos két receptet írt ki. De elég is volt. (Az itteni orvos) mindig leellenôrzi, hogy mit váltok ki és azt mondja, hogy én semmit nem váltok ki, de pedig kiváltom. – Hogy ellenôrzi le? a gyógyszertárban számon tartják, hogy mit ki váltott ki? – Igen, minden vezetve van. – Ha kiderül, hogy nem váltotta ki, vagy nem itt váltotta ki, akkor mi van? – Mem ír ki. (…) akihez most elmentem most orvoshoz M.-ra, annak már elôre odatelefonált, nem tudom, hogy mit mondott neki, de már azt mondta, hogy nem biztos, hogy tud vállalni. A feleségemnek sem adta ki a kártyát, azt mondta, hogy nem lehet kiadni, nem adja vissza a kártyát. – Maguk adtak már neki valamit? – Semmit, ez a baj. Mondja, hogy ôjó lesz már tôletek megszabadulni“, a kartonokat mégsem küldi tovább. – Az orvos kit tegez, és milyen alapon? – Sokat, de én addig nem tegeztem vissza, amíg nem lett durva. (…) azt mondta katonaság elôtt, hogy most legalább egy évig nem zaklatsz. Hát azelôtt sem zaklattam, mert egy évben csak egyszer mentem hozzá fel. Volt, hogy a szomszéd a vesekövével itt fetrengett, de nem csinált vele semmit. A földön fetrengett a fájdalomtól, de nem csinált semmit, csak adott neki egy injekciót és kész, mehet haza. Az apámnak meg majdnem agyvérzése lett, mert már a szája ferdült, de nem adott neki semmit, csak injekciót, és utána nem kezelte. Az X. Y., amikor meghalt, akkor sem akarta megnézni, szóltunk neki, hogy meghalt, és akkor azt mondta, hogy akkor minek menjek ki. Amikor megvizsgálja az embert, nem mond ám semmit, M.-on, mikor elmentem az orvoshoz, akkor az mindig mondja hogy ez a baja az a baja, idôs orvos, de nagyon rendesen bánik a cigány betegekkel is. Ott pedig nem ilyen cigányok vannak mint itt. – Maguk milyen cigányok? – Muzsikus cigányok. SÉRTETT:
Több cigány – és valószínûleg nem-cigány – ember. Egy cigány család. SÉRELEM OKOZÓJA: A faluban mûködô orvos. SÉRELMEZETT ESEMÉNY IDÔPONTJA: 6–7 éve folyamatos. HELYE: Komárom-Esztergom megye NEKI KÖZREMÛKÖDÉSE: A NEKI bejelentést tett a megyei tisztiorvosi szolgálatnál és az illetékes orvosi kamaránál, kérve az ügy kivizsgálását és a Kamara intézkedését. HIVATALOS SZERVEK KÖZREMÛKÖDÉSE: név: megyei orvosi kamara, belépés: –, közremûködés: nem válaszolt; név: megyei tisztiorvosi szolgálat, belépés: NEKI bejelentésére átküldte az illetékes tiszti fôorvosnak ÜGY ÁLLÁSA: Az orvosi kamara válaszát és a tisztiorvosi szolgálat vizsgálatát várjuk. BEJELENTÔ:
DOKUMENTUMOK: kelte
típus
kitôl?
kinek?
tárgya
1995. 06. 21.
a panasz bejelentése
ügyfél
NEKI
ld. fent
1995. 09. 21.
helyszíni interú
ügyfél
NEKI
ld. fent
1995. 11. 14.
A panasz bejelentése és vizsgálat kérése
N.E.K.I.
megyei orvosi kamara
ld.fent
1995. 11. 14.
A panasz bejelentése és vizsgálat kérése
N.E.K.I.
megyei tisztiorvosi szolgálat
ld.fent
1995.12.19.
tájékoztatás
Megyei Tisztiorvosi Szolgálat
N.E.K.I.
Egy másik megye tisztiorvosi szolgálatához helyezték át.
90
Fehér füzet
G. L., M. város
A volt telektulajdonos megakadályozza az építkezést
„azért nem járulok hozzá, mert cigányok” – egy telek korábbi eladójának kijelentése arról, miért akadályozza meg a vevôk építkezését a már eladott telken Esetleírás: G.L. teljesen szabályos módon ingatlanrészt vásárolt, két eladó féltôl. Az ingatlan el nem adott része az 1. eladó családtagjainál maradt (örökösödés útján jutottak hozzá), akik állageladó illetve özvegyi jog eladó címen szerepelnek az adásvételi szerzôdésben. Az ingatlannak még egy része van, amely telekegyesítéssel lesz az új telek része. Ezt egy másik személy adja el (2. eladó). Az eladóval nem tárgyaltak személyesen az adásvételi szerzôdés megkötéséig (az eladás az eladó által fogadott ügyvéden keresztül zajlott), így a 2. eladó utólag értesült arról, hogy a vevôk cigány emberek. Az 1. eladó kérte és megkapta az elvi telekrendezési engedélyt. A 2. eladó fellebbezést adott be a vevôk kérelmére adott telekalakítási engedély ellen. Ekkor kért segítséget az elsô eladó, mert,mint mondta, megsajnálta a lehetetlen helyzetbe került családot. A NEKI által megbízott Dr. Horváth Zsuzsanna ügyvéd írásban felhívta a Polgármesteri Hivatal figyelmét arra, hogy – az átadási megállapodásban a 2. eladó kijelentette, hogy az ingatlan vonatkozásában követelése és fenntartása nincs; – rosszhiszemûnek tartja a 2. eladó fellebbezését, mivel valós indokokkal és érdekekkel az nem magyarázható, és mivel a fellebbezô tanúk elôtt kijelentette: „azért nem járulok hozzá, mert cigányok”. A vevôk építési engedélyt is kértek a polgármesteri hivataltól, kérelmüket azonban elutasították azzal, hogy a telekegyesítés (a korábbi eladók részérôl) nem történt meg, és az ingatlan-nyilvántartásba még nem került bevezetésre (a vevô részérôl). Az építési engedélytôl (és kiadásának idôpontjától) függ a vevôknek a kedvezményes lakásépítési támogatásra való jogosultsága. SÉRTETT: egy átlagos körülmények között („alsó középosztály”) élô cigány házaspár. BEJELENTÔ: az 1. eladó. A SÉRELEM OKOZÓJA: nemcigány magánszemély, az eladó. A SÉRELMEZETT ESEMÉNY IDÔPONTJA: 1995. április. A NEKI SEGÍTSÉGNYÚJTÁSA: egy helyi ügyvéd a NEKI megbízásából. HIVATALOS KÖZREMÛKÖDÔ: M. Városi Polgármesteri Hivatal Városi Fôépítész Osztálya: megtette a lehetséges intézkedést, segítô szándékkal és operatívan; KÖZIGAZGATÁSI HIVATAL: intézkedését várjuk. ÜGY ÁLLÁSA: a Közigazgatási Hivatal elôtt.
DOKUMENTUMOK: kelte
típusa
kiadója
tárgya
1991.02.5
engedély
városi polgármesteri hivatal elvi telek alakítási engedély építési szakizgatási szerve
1991.03.11.
határozat
városi polgármesteri hivatal elvi telek alakítási engedély építési szakigazgatási szerv
1995.02.10
átadási megállapodás
második eladó és az elsô eladó
telek egyesítés
1995.02.10
átvételi elismervény
második eladó
az átadott telekrész árának átvétele
1995.04.18
adás-vételi szerzôdés
elsô eladó az ügyvédjével és a sértett
a telek egy része a vevô tulajdonába kerül
Fehér füzet
91
1995.04.18.
nyilatkozat
az elsô eladók
az ingatlan eladásához szükséges szabályos nyilatkozat
1995.05.08.
értesítés jogerôre emelkedésrôl
városi polgármesteri hivatal városi fôépítész osztálya
az építési engedély ügyében az eljárás megszüntetése
1995.05.08
határozat
városi polgármesteri hivatal az építési engedély ügyében városi fôépítész osztálya az eljárás felfüggesztése; indoklás: a telekalakítás nem történt meg.
1995.06.26.
kérelem
A NEKI által megbízott ügyvéd
Az engedélyhez szükséges telekalakítás elleni beadvánnyal kapcsolatos panasz: a panaszos azért nem járul hozzá a telekalakításhoz, mert az építeni szándékozók cigányok.
1995.06.30.
válasz beadványra
városi polgármesteri hivatal városi fôépítész osztálya
1. Az engedélyeztetési eljárás megszüntetése szabályosan történt. 2. A második eladó fellebbezésével kapcsolatos válasz elbírálása a Közigazgatási Hivatalhoz küldték meg.
92
Fehér füzet
Tömegverkedés értelmezése
Kalocsa város1
„Többen állítják: a verekedés közben rasszista kijelentések hangzottak el a romákkal szemben állók táborából.” – egy újsághírbôl Az eset: Egy tömegverekedés okaként felmerült az egyszerû alkaholos agresszivitás és a szervezett rasszizmus akciója is. Az alábbi esetrôl csak úgy tudunk objektív leírást adni, hogy a különbözô helyeken megjelent nyilatkozatokból idézünk, amelyeket témakörök szerint csoportosítottunk. Hogy melyik pontos, nem dönthetjük el. Bevezetésül tömör híradás: „… a csaknem húszezres lélekszámú Kalocsán – ahol 600–700 roma él – tömegverekedés tört ki… Többen állítják: a verekedés közben rasszista kijelentések hangzottak el a romákkal szemben állók táborából. … A verekedésben többen megsérültek, négyen – köztük egy roma – elôzetes letartóztatásban vannak.” (Népszabadság, május 6.)
Az asszociációkról: Magyar Hírlap: Egy nappal a kunszentmiklósi rendôr–cigány összecsapás után Kalocsán összetûztek a magyarok és a romák. Népszabadság: … a cigány-ellenes atrocitások miatt 1989-ben a kalocsai kapitányság épülete elé békés demonstrációt szervezetek a városban élô romák. Virágot nyújtottak át a kapitánynak, védelmet kértek a rendôrségtôl. Most, 1995-ben ismét a kapitányság elôtt gyülekeznek a cigányok, s a rendôrség védelmét kérik.
A kiváltó okról: A Kalocsai Roma Kisebbségi Önkormányzat állásfoglalása szerint: A Roma Kisebbségi Önkormányzat jelentôs propagandával április 30-án este jótékony célú rendezvényt szervezett nemzetközi hírû roma mûvészek részvételével, melynek bevételét a város cigány lakónegyedeihez vezetô utakra fordítanák. Az eseménynek igen kedvezô visszhangja volt a város közéletében. Az útépítésre több mint 50.000,- Ft-ot sikerül tösszegyûjteni a résztvevôk felajánlásaiból. Vélhetôen rendezvényünk megzavarására – többek szerint több más településrôl is származó – jobboldali, rasszista ideológiájú erôszakra szervezett fiatalok csoportja 1995. május 01-jén a békésen ünneplö roma kisebbséghez tartozó helyi lakosokkal szemben erôszakos provokációt hajtott végre… Népszabadság (és számos más lap): … ennek oka az volt, hogy egy fiatalember sörrel leöntött egy idôs romát. Kurír: A cikk címe: Cigány–skinhead verekedés Kalocsán Láncon lógó vasdarabbal vagdalkozott a skinhead, aki társaival együtt nem mindennapi tömegverekedést robbantott ki Kalocsán… a duhajkodó skinheadek egy idôs szegény férfit sörrel öntöttek le. … cigánycsalád egyik tagját leütötték. Magyar Hírlap: (…) a kezében lévô sörösüvegbôl alaposan nyakon löttyintett egy idôs cigány embert. Az kikérte ugyan magának a csínyt, de több nem történt. Mindaddig, amíg a fiatalok a következô asztalhoz nem értek, ahol (…). a családfô kemény szavakkal vonta felelôsségre a magyarokat (…) 1
Igen nagy sajtóvisszhangot kapott és nem személyeket érint az ügy, ezért a város nevét kiírjuk.
Fehér füzet
93
A verekedés jellege: Kurír: A szervezôdô csapatok csak az alkalmas pillanatra vártak, ami hamarosan be is következett: a vasdarabokkal, fadorongokkal felfegyverkezett romák és skinheadek… Magyar Hírlap: …másodpercek alatt kibontakozott a verekedés. Az imént kiürített sörösüveggel fejbe vertek egy cigány embert, súlyos sérüléseket szenvedett. Az üvegszilánkok a közelben lévôket is megsebesítették. (…) … mindkét fél titokban fegyverkezéshez látott. A rendôrség birtokában szép számmal láthatók vascsövek, tömör vasrudak, betonvasrudak, dorongok, baseballütôk, amelyeket a két féltôl foglaltak le. Népszabadság: … tömegverekedés tört ki. (…) Mire visszaértem, csak véres embereket láttam, meg a vitatkozásokat hallottam. Három romát akkor szállítottak el a mentôk, a rendôrök közben odaértek, összefogdostak néhány skinheadet, és vitték ôket a kapitányságra. Közben 300–400 ember nézte, mi történik. Kisebbségi önkormányzat állásfoglalása: Egy idôs roma embert, (…) az ott lévô ünneplô tömeg szeme láttára megalázó, megszégyenítô módon szándékosan és provokatívan leöntötték, majd az ezt szóvátevô roma kisebbséghez tartozó S.I.-ra és családjára sörösüveggel támadtak. S. I. két nôvel és négy kiskorú gyermekkel ült az asztalnál. … a sörösüveg szilánkja fejét érintette, a négyéves K. J.-t elöntötte a vér, a támadók ezután futni kezdtek. Mint a közvélemény elött is ismeretes, hazánkban több mint 10 éve harci kiképzésben részesülô, szervezett rasszista csoportok tevékenykednek, melyeknek hirdetett célja a kisebbségi csoportok elleni erôszak. Ilyen skinhead csoportok követték el a salgótarjáni gyilkosságot, melynek áldozata Danyi Zoltán. Egerben, Miskolcon, Budapesten, Kalocsán és több más településen támadták meg védtelen embereket pusztán a roma kisebbséghez való tartozásuk miatt, illetve tették tönkre családtagjainkat, gyújtották fel lakásainkat. E csoportok május 01-jén is szerveztek rendbontásokat és terrorakciókat, pl. Egerben a Szépasszonyvölgyében. Csak esetenként kerülnek bírósági tárgyalásra egyes erôszakos cselekmények, ám ezek is a rasszista, népellenes motívum figyelmen kívül hagyásával. Követeljük a jogrend visszaállítását ezeken a területeken!…
Rasszizmus Népszabadság: Többen állítják: a verekedés közben rasszista kijelentések hangzottak el a romákkal szemben állók táborából. … A polgármester szerint Kalocsán nem üldözik a cigányokat. Mint mondta, az összetûzés oka nem a rasszizmus, hanem a túlzott alkoholfogyasztás. (…) Az a hosszú hajú fiú egyszercsak kiabálni kezdett: „Fehér Magyrországot akarunk! Magyarország a magyaroké!” Nem sokkal késôbb elôkerültek a dorongok is. … miközben futottak, hallották, hogy közben az egyik magyar fiatal azt üvöltözte: „Tiszta Magyarországot akarunk! Kipucoljuk a cigány szemetet!”. … városi rendôrkapitány a tanúvallomások rögzítése után kijelentette, hogy az intézkedô rendôrök jelentéseiben, a jegyzôkönyvekben nem szerepel olyan adat, hogy rasszista kijelentések hangzottak volna el a verekedések közben. Kisebbségi önkormányzat állásfoglalása: … a provokációban résztvevô 10–12 fôs lenyírt hajú, bakancsos, bomberdzsekis fiatalok csoportjából elóállítottak 5–6 személyt, akik ruházatán is nyilvánvalóan látszott a rasszista csoporthoz való tartozás, illetóleg a verekedés nyomai. A rendôri fellépés kapcsán a fenyegetôen ott várakozó rasszista fiatalok közül többen kiáltoztak, hogy ôk fe-
94
Fehér füzet
hér Magyarországot akarnak (hosszú hajú is volt a kiabálók között) és úgyis kiirtanak minden etnikumot. Népszava: H.L. kalocsai rendôrkapitány szerint a verekedésben részt vett magyar fiatalok nem alkottak egységes csoportot. Nincsenek adatok arról sem, hogy fajüldözô ideológiát vallanának, bár ôk robbantották ki az összetûzést. A rendôrség fokozott ügyészi felügyelet mellett végzi a vizsgálatot. Magyar Hírlap: … hattagú, magyar fiatalokból álló csoport … Akadt köztük „igen rövid hajú”, ám 18 centis hajhosszúságú is. Az egyik igencsak rövid hajú (…) alaposan nyakon löttyintett egy idôs cigány embert. Olvasói levél, Magyar Hírlap, május 30.: A kritikátlan, elfogult védelmet kifogásolom, azt, hogy miközben C, mint cigány címmel cikket írt, nem írta meg a másik fél látásmódját M, mint magyar címmel. …közölt a lap egy írást Rettegnek a cigányok Kalocsán címmel. Nem találtam benne egyetlen magyar szemtanú beszámolóját sem, csak a romákat szólaltatták meg. Kinn voltam a majálison, láttam a történtek egy részét, ehhez képest a cikk égbekiáltó részleteket hallgat el. Például azt, hogy a semmibôl egyszercsak ott termett a domb közelében egy cigánysereg két hosszú hajú magyar fiút ütlegelve. (…) Hatalmas tömeg volt a majálison, ehhez képest a verekedés kicsi volt, ami biztosan csalódást okozott az egész ügy kitervelôinek. Elhallgatták azt is, hogy (…) a cigányok képviselôje öt évvel ezelôtt nagy vihart kavart azzal, hogy közölte: életveszélyes fenyegetéseket tartalmazó levelekt kap. (…) aztán kiderült: (…) saját maga írta a leveleket … …Egész neveltetésem arra ösztönzött, hogy szálljak szembe az elôítéletekkel. Édesanyám verset, novellát írt a cigányokról …”
„Eredmény” Népszabadság: A verekedésben többen megsérültek, négyen – köztük egy roma – elôzetes letartóztatásban vannak… Magyar Hírlap: S.I.-t a városi kórház intenzív osztályára kellett szállítani a mentôknek. (…) a beteg arcán, homlokán, mellkasán s végtagjain észleltek sérüléseket, agyrázkódást szenvedett – ez az ember kelt a nyakonöntött öreg védelmére. Az eredmény: 17 elôállított férfi, köztük 2 cigány. Beszállítottak 11 sérültet is, hiába, a vasdorongok megtették hatásukat. (…) mindannyian könnyû sérültnek bizonyultak, hatan skinheadek, öten cigányok.
Demonstráció Kisebbségi önkormányzat állásfoglalása: Az események hatására a sérelmeket elszenvedett romák hozzátartozói – mintegy 100–120-an – elkeseredésükben a helyi rendôrség elé mentek tájékoztatást várva és igazságot követelve megtámadott hozzátartozóik számára. Az esti órákban mintegy száfôs tömeg gyülekezett a … rendôrkapitányság épülete elôtt. Népszabadság: A demonstrálók hangoztatták: addig nem hagyják el az épület környékét, amíg a két roma ki nem lép a kapun. Idôközben megérkezett Bajáról egy öttagú kommandós csoport, hogy szükség esetén közbeavatkozzon, de erre nem került sor. Kurír: Mintegy nyolcvanan blokádot vontak a rendôrség bejárata köré… Szerencsére a kisebbségi önkormányzat két tagja nyugalmat parancsolt a tömegre… Képviselôjük … személyesen jelentette be: ha az ôrizetbe vett cigányokat nem engedik szabadon, erôvel szabadítják ki ôket…
Fehér füzet
95
A város más részei Kisebbségi önkormányzat állásfoglalása: … párhuzamosan több helyszínen is provokáció ért helyi roma lakosokat. (…) Sz. I.-t körbefogták és megrugdosták. Súlyos fejsérülést szenvedett. (…) hazafelé menekülô embereket támadtak meg bakancsos, bomberdzsekis fiatalok egy 10–15 fôs csoportja. Három nôt, 14 gyereket s a kíséretükben lévô egy férfit. Egy nyolc hónapos terhes nöt (…) bántalmaztak. …-nak kiverték a fogait valamint súlyos térdi és nyaki sérüléseket okoztak. R. P. három kiskorú gyermekével menekült (…), akit szintén 7–8 fôs skinhead csoport támadott meg. R. P. a homlokán sérült meg. A nyolc hónapos terhes G. J. élettársát, (…) aki elkeseredésében visszament a helyszínre és ott hangoskodva egy vasrúddal fenyegetôen lépett fel, elôállították a rendôrök. K.I.-t hangoskodása és erôszakos fellépése miatt a rendôrök a földre teperték és bilincsbe verték. Felállítása után a megbilincselt embert egy kopasz, magyar származású fiatalember a rendôrök elôtt lefejelte. Magyar Narancs: Két-három skinhead körbefogott, akkor segítségért kiabáltam, mert a közleben voltak a rendôrök. Jöttek is, akkor én ellöktem magamtól az egyik skinheadet, erre a többiek elrohantak. Egyikük ott maradt azonban, s elkezdte mondani a rendôröknek, hogy én vertem a magyarokat. A rendôrök erre rám tették a bilincset, és felszólítottak, hogy fogjam be a pofám, ekkor a skinhead, a rendôrök szeme láttára lefejelt – mutatja felrepedt, liluló bal szemöldökét ifj. N. I. – Elkezdtem üvölteni, (…) fájt, erre az egyik rendôr hozzám lépett, a fejemet a fához nyomta, miközben ömlött a szemöldökömbôl a vér. Azt mondta: jobb ha kussolok, mert én csak elestem egy lépcsôn. Magyar Hírlap: Féltek (…), a járôrözés közepette 4 romát igazoltattak, zakójuk alatt kisbalta, fejsze, szekerce. … Kedden reggel a romák arról értesültek, hogy az éjjel a skinheadek még két cigányt megvertek, az egyikük feleségének ruháit pedig leráncigálták. Újabb fenyegetésrôl szereztek tudomást: eszerint este a skinheadek Molotov-koktélokat dobálnak majd a cigánytelep házaira. Egy fiatalasszony panaszolja: reggel hamburgerért ment a gyereke, de vagy harmincan kötöttek bele, sírva rohant haza. Teljes a pánik (…), a férfiak esküdöznek: ha a rendôrség nem védi meg ôklet, hát megvédik ôk magukat. „Nem akarunk mi senkit sem bántani, de nem hagyjuk, hogy bennünket üssenek-verjenek.” (…) eközben szerte Kalocsán száguldoznak a járôrözô rendôrautók, hogy megelôzzék az esetleges újabb verekedéseket.” Népszabadság, az állásfoglalásra utalva: … skinhead külsejû fiatalok tudatos provokációjáról volt szó, s a helyi romák önvédelembôl fegyverkeztek fel, és bocsátkoztak verekedésbe…
Publicisztika Magyar Hírlap, május 4.: Kalocsán, mint a híradásokból kiderült, nem a helybéli intelligencia képviselôi csaptak össze. Magukról megfeledkezett, talán az élet sok területén sikertelen emberek, akik nyilvánvalóan nem gondolták végig, mit is tesznek. Petôfi Népe, május 5.: Az összecsapásokban a lecsúszott emberek elkeseredése is benne van, a rendôrök pedig egy tömegverekedés esetében nemigen válogathatnak.
96
Fehér füzet
Az „utólagos prevenció”: A rendôrkapitányság vezetôjének levele: Cigány Kisebbségi Önkormányzat E1nökének KALOCSA
Tisztelt Elnök Kisasszony! Értesítem, hogy az (…) az Ön kezdeményezésére tett ígéretem alapján (…) cigány bünmegelözési csoport létrehozására irányuló elökészítö beszélgetést lefolytattam. Tájékoztatom, hogy az 1995. május 1-jén a kalocsai (…) események következtében, majd az azt követö napokban elterjedt információk alapján, a helyi cigány lakosság körében az Ön által többször jelzett (…) félelemérzet megszüntetése érdekében újabb rendöri intézkedést kezdeményeztem. A város cigányok lakta részein 1995. május 08-tól a nappali alapszolgálatot követöen, az esti ill. az éjszakai órákban – az esetlegesen bekövetkezö konfliktusok megelözése érdekében – megnövelt létszámú rendöri szolgálat ellátását rendeltem el. Felajánlom továbbá, hogy az Ön által is jelzett és a helyi Cigány Kisebbségi Önkormányzat 01/1995. sz. határozatában szerepeltetett körülmény megszüntetése érdekében – miszerint a cigány származású gyermekek az esetleges bántódástól való félelmükben nem mernek iskolába menni – amennyiben az iskolába indulás idejét, a csoportos gyülekezés helyét megjelöli, a gyermekek kísérését rendöri védelem nyújtásával rendszeresen biztositom. Felkérem, hogy a Rendörkapitányság bünmegelözési tevékenységének elösegítése és a már említett félelemérzetet kiváltó okok megszüntetésében való együttmüködés érdekében, ezentúl jelezze személyesen vagy írásban – személyleírás, esetleg a megismert személyi adatok, a megjelenési hely és idöpont pontos megjelölésével – a városban ill. a Rendör-kapitányság illetékességi területén észelelhetö, az Ön által „skinhead”-nek tartott személyeket, megnyilvánulásaik részletes leírásával. Ka1ocsa, 1995. május 09.
A NEKI részt vett az esetrôl tartott sajtótájékoztatón, és ügyvédi segítséget ajánlott. A megbízott ügyvéddel – Dr. Farkas Józseffel – eddig telefonon konzultáltak a cigány emberek. Ha szükségesnek bizonyul, az ügyvéd részt fog venni a bírósági tárgyalásokon. Augusztus 12-én a Kurír más atrocitásról is beszámolt:
Fehér füzet
97
Szeptemberben a rendôrség és a cigány lakosság – nem szokványos – együttmûködésérôl adott hírt a sajtó (Kurír, szeptember 18.):
SÉRTETT:
egy idôs cigány férfi, majd a város cigány közössége (illetve a tömegverekedés jellegébôl adódóan mindenki, aki ott részt vett) a helyi kisebbségi önkormányzat SÉRELEM OKOZÓJA: egy nem-cigány fiatalember, aki az idôs cigány férfit leöntötte, majd társai, majd sok más személy; felmerül, hogy esetleg szolgálatot teljesítô rendôrök is SÉRELMEZETT ESEMÉNY IDÔPONTJA: 1995. május 1. HELYE: Bács-Kiskun megye NEKI KÖZREMÛKÖDÉSE: ügyvéd biztosítása, részvétel a helyszíni sajtótájékoztatón, konzultáció a rendôrkapitánnyal, konzultáció a kisebbségi önkormányzat vezetôjével HIVATALOS SZERVEK KÖZREMÛKÖDÉSE: – a rendôrség az aznapi intézkedésekben: felmerült, hogy az utcai majd a rendôrségi épületben verték az embereket; nincsenek több forrásból adatok arról, hogy ez így volt-e, illetve hogy ez az intézkedéshez szükséges volt-e; – a rendôrség a vizsgálatban és általában utólag: együttmûködni kész a kisebbségi önkormányzattal, ehhez megtette az elsô lépéseket. ÜGY ÁLLÁSA: a nyomozó hatóságoknál BEJELENTÔ:
DOKUMENTUMOK: kelte
típus
kitôl?
kinek?
tárgya/ cikk címe
1995.05.03.
újságcikk
Kurír
cigány–skihead verekedés Kalocsán
1995.05.03.
újságcikk
Népszabadság
Összetûzés a kalocsai majálison
1995.05.03.
újságcikk
Magyar Hírlap
Kalocsán rettegnek a cigányok
1995.05.04.
újságcikk
Magyar Hírlap
Gavrilo Kalocsán
1995.05.04.
állásfoglalás
kisebbségi önkormányzat
ld. fent
1995.05.05.
újságcikk
Kurír
A törvény Próbája
98
Fehér füzet
1995.05.05.
újságcikk
Népszabadság
Kalocsai tömegverekedés
1995.05.05.
újságcikk
Petôfi Népe
Mi okozza az etnikai feszültséget Bács– Kiskun megyében?
1995.05.05.
meghívó
kisebbségi önkormányzat
1995.05.06.
újságcikk
Magyar Nemzet
Nem etnikai okból üt a rendôr
1995.05.06.
újságcikk
Népszabadság
Kalocsa: a derékba tört békle
1995.05.09.
újságcikk
Népszava
Romakifogások
1995.05.09.
újságcikk
Népszabadság
Tájékoztató a tömegverekedésrôl
1995.05.09.
újságcikk
Kurír
Romák védelemben
1995.05.09.
értesítés
rendôrség
kisebbségi önkormányzat
együttmûködési intézkedések: ld. fent
1995.05.10.
tájékoztatás
rendôrkapitányság
NEKI
a rendôrség együttmûködése a kisebbségi önkormányzattal
1995.05.18.
újságcikk
Magyar Narancs
A vasrúd ünnepe
1995.05.25.
újságcikk
Magyar Narancs
Kék Fény
1995.05.30.
újságcikk
Magyar Hírlap
M., mint magyar
1995.08.12.
újságcikk
Kurír
Lövés után kapa, kasza
1995.09.18.
újságcikk
Kurír
Roma–rendôr összecsapás
NEKI
sajtótájékoztató
Fehér füzet
99
Mérgezés vagy fertôzés? Hogyan él harminc ember egy szobában?
B. község
A lakáskörülmények általában befolyásolják a tisztálkodást, a tanulást, a munkába állást, a saját környezet rendben tartását, az ember határainak és tárgyainak a tiszteletét, az általános agresszivitást, az általános igényszintet. A háttér: B. falu lakosságának több mint 5%-a (116 fô a 2.128-ból) cigány. Három kisebb létszámú család saját házban él, a többiek önkormányzati bérlakásban. Ezek közül a két legsúlyosabb esetben a következôk a körülmények:
Fotók: HORVÁTH ERNÔ
a) „A Kastély” egy múlt században emelt épület, a falu szélén, egy domb oldalán. Jelenleg az utcai (földút) homlokzata felújítva és kihasználatlanul áll.
Mögötte (a földútról is szembeötlôen) egy szétrothadt, mállott, néhol üresen tátongó ajtó- és ablaknyílásokkal megszakított fal. Önkormányzati bérlakás az épületnek ez a része. Víz a domb alján egy nyomóskútból vehetô, az épülethez közelebb nincs.
100
Fehér füzet
Az épületben egy nagyobb szoba van, kb. 25 m2 területû; ebben közel 30 fô lakik. A belmagasság meghaladja a 3,5 métert, így fûteni igen nehéz.
Az épület többi részében egy-egy kisebb szoba van (összesen még három „lakás”); így az egész házban, kb. 80 m2 alapterületen 48 fô lakik;
a ház többi része pedig felújítottan és üresen áll. Az önkormányzat nem kívánja bérlakásként hasznosítani, hanem vállalkozásnak szeretné bérbe adni. Eddig nem találtak olyan vállalkozót, amelyik beköltözött volna. Elsô látogatásunkkor ételmaradékok és általában piszok hevert a „padlón” (döngölt föld), mely felvetette a fertôzés veszélyét. Második látogatásunkkor tisztaság uralkodott. Az egyetlen szekrényben rend volt, tisztálkodó és tisztító szerek sorakoztak a ruhák mellett. Sem fôzésre, sem tisztálkodásra alkalmas hely nincs az épületben. Este, amíg az asszonyok mosdanak, a férfiak kint várnak az udvaron, és viszont. Egy udvari budi van, korábban fából készült, de miután azt télen az emberek tûzifának felhasználták, most az önkormányzat vasfalakat adott. Látogatásunk napján a budinak nem volt ajtaja, mert azt az emberek eladták a vaskereskedônek. A 48 fôbôl egy felnôtt személy tud írni és olvasni; egy személy közhasznú munkát végez az Önkormányzatnál; senki más nem áll munkaviszonyban.
Fehér füzet
101
b) Egy családi ház a faluban, a többi hasonló között áll. A különbség az, hogy a falu többi házától eltérôen ebben több mint 30 fô lakik, kb. 65 m2 alapterületen. A szobában (kb. 18 m2) tizennégyen laknak, egy ágyon nyolc gyermek alszik. A lehetôségekhez képest mindig rend van és viszonylagos tisztaság (mások szerint is). Mindkét család az önkormányzattól várja a megoldást: lakható lakást és munkát szeretnének. Az önkormányzatnak egyrészt nincs több lakás célra hasznosítható épülete, másrészt tart attól, hogy az egyre feszültebb közhangulat a cigányok ellen fordulna látványosabb támogatás esetén. A környéken egyetlen munkalehetôség van, egy elektronikai tekercselô üzem – nincs sok esély arra, hogy a cigányok közül bárkit is felvegyenek, annál is inkább, mivel nagyrészük az általános iskolát sem végezte el. Az eset: 1995. nyarának végén a következôrôl adott hírt a sajtó: „Ugyan gyomorpanaszokkal szállították (…) kórházba a huszonkét b.-i romát, ugyan a beteg cigányok a falubéli parasztokat okolták szenvedéseikért, ugyan mérgezett lagzis nokedlirôl kiabáltak napokon keresztül, ám mindez cseppet sem zavarta ôket abban, hogy kissé átrendezzék a fertôzô osztályt…” (Kurír)
A beszélgetések, az orvosi vélemény alapján nem tûnik valószínûnek, hogy mérgezés történt. Az sem azonban, amit a Kurír közölt a romák viselkedésérôl. A cikk nyomán a NEKI felkereste az érintett cigányokat (mondataik az alábbiakban vékony betûvel szedve), a kórház fertôzô osztályának fôorvosát (az alábbiakban az általa mondottak vastag betûvel szedve; az ô elmondását jegyzeteléssel és nem hangfelvétellel rögzítettük). B. község helyszíni interjú; kazettáról és jegyzetekbôl. Látogatás: 1995. szeptember 10.
Az esetrôl: CIGÁNYOK: – Elment a két menyecském a lagziba, hétfôn, adtak nekik egy tál nokedlit, hazahozták, abból ettek ezek a gyerekek meg mink is három-két kanállal, jó 20 perc és már az egyik jobbra okádott, másik balra, nyálka, hab, minden a szánkból jött. Nem tudtuk, hogy fönt vagyunk, vagy lent. Úgy vittek le minket az orvoshoz, úgy vittek a mentôsök, úgy vittek be minket a fertôzôbe. – Hány embert vittek be mentôvel? – Mindenki mentôvel ment a kórházba. Huszonheten. Mindenki, aki evett belôle. (…) – Miben hozták a nokedlit? – Tálban hozták. – Ôk adták a tálat, vagy a maguké volt? – A miénk volt, mûanyag, itt vettük a boltban. – Mit ettek még akkor? – Mást semmit. Nem ettünk semmit. – Máskor szoktak lakodalmakból ételt hozni? – Máskor idáig mindig hozták, eddig egyáltalán semmi baj nem volt, se nekünk, se a gyerekeknek. – Itt nem lehetett valami baja a tésztának? – Nem. És ez a család ha más kajától ha megbetegedett volna, akkor az L.-iek (a másik család, akik ugyanonnan hozták a tésztát és ugyanúgy megbetegedtek) mitôl betegedtek meg? Ugyanattól a lagzis tésztától betegedtek meg, amelyiktôl mi. Igazság szerint a tésztában valami méreg volt. (mások is:) Vót benne, vót. A legkisebbiknek is habzott a szája. – A mérgeket kimutatják a kórházi vizsgálatokkal. – Nézze meg a zárójelentést. Az orvosok el akarják titkolni, hogy ebbôl ne ûzzenek egy politikát… A parasztok úgy haragusznak a cigányokra. – A kórház orvosa azt is mondta, hogy a nokedlitôl lettek betegek. Nem lehet kideríteni, hogy megromlott-e a nokedli, vagy maguknál lett fertôzött, de a mesterséges mérgeket ki lehetne mutatni. A nokedlit megvizsgálták, és tényleg kiderült, hogy fertôzött vagy romlott volt, nem mérgezett, hanem fertôzött. – Hát jó, a cigánynak az is jó, mert a cigány analfabéta. Hát szerintem valami komoly volt benne, vagy cián volt benne, vagy valami más. Ha romlott lett volna az a tészta, akkor a cigány kidobta volna a szájából. Nem volt
102
Fehér füzet
büdös. Akkor a gyerekeknek sem adtuk volna. Az a mosószer amit reklámoznak a tévében, azzal mosunk, és utána még tiszta öblítôvel kiöblítjük. Ezen vagy gázspray lehetett, vagy valami… A kórház a felelôs, nekik, a KÖJÁL-nak kellett volna kivizsgálni, hogy a tésztában milyen idegen anyag származik. ORVOSOK: – természetesen megvizsgálták: a kórokozók között stafilococcus is volt, de egyrészt több kórokozót találtak, másrészt a kórokozóból nem lehet megállapítani, honnan került oda; – éjféli tejfölös nokedli: az a lakodalmas szokás, hogy éjfélkor tálalják; a cigányoknak mindig szoktak adni másnap a maradékból; – a nem-cigányok közül senki nem lett beteg; – szerinte a valódi okozó az, hogy „vagy koszos volt a lavór, amiben elvitték, vagy koszos kézzel ették”; azt hallotta, hogy volt, aki már ott helyben elkezdte enni; – 3 napig voltak bent; – minden laborvizsgálatot megcsináltak, amibôl a kórokozó kideríthetô, és meg is találták.
A sajtóról CIGÁNYOK: – Magukkal beszéltek újságírók? – (Többen:) Velem nem. (Egyvalaki:) Velem igen. – És azt írták meg amit elmondott? – Nem azt, nem azt. Én azt mondtam, hogy a nokedlitôl lettek betegek, és csütörtökön hozták a beleket, de azt írták, hogy a béltôl betegedtek meg. Kérdezték, hogy hogy fôzték meg, mondom én nem tudom, mert hátul álltam. Csütörtökön elhozták a belsôrészt, az ki lett mosva, megették, attól semmilyen bajuk nem volt, pedig az egész evett belôle. Erre azt írták, hogy pörköltet csináltak a belekbôl. Az újságba csak dögkutat írtak, a lagzi mindenbôl ki volt hagyva, de bûnösök, ezért hagyták ki mindenbôl. A tévébe, meg a rádióba is úgy volt, hogy a cigányok kivették a dögkútból a húst, azt úgy ették mög. Vasárnap reggel 10 felé hozták a nokedlit, ettek belôle… A két dolog között sok különbség volt. A béltôl is, ha kaptak volna valamit, akkor aznap megbetegedtek volna, hozták a nokedlit, abból mindenki evett, fél 10 felé hozták, fél 12 felé kapta el ôket. Mindenki hányt, minden bajuk volt. Az igazat kell megírni, nem a sztorit. ORVOS: – nem tudja, ki adta az információt, azt hiszi, a Blikk volt az elsô; nem az ápoló személyzet adta az információt; – behozták mentôvel az elsô három embert, a negyedik már egy újságíró volt telefonon; – a Kurír cikkét nálunk látta elôször: nem igaz az ürülékre (miszerint a romák a kórteremben végezték volna dolgukat) vonatkozó része, nem igaz az a kicsengés, hogy ez ilyen ritka eset, nem igaz, hogy a rendész beavatkozott;
A kórházról CIGÁNYOK: – Én a kórház orvosával is beszéltem, ô is azt mondta, hogy nem minden igaz, ami a cikkben volt. A cikkben olyan is volt, hogy maguk a kórház rendjét annyira felbolygatták, hogy mindent össze-vissza hajigáltak. – Azt mán az újságíró tette hozzá, hogy neki nagyobb sztorija legyen. Mindenki úgy viselkedett, mint egy beteg. – Védônô szokott ide járni? – A védônô megáll a papnál és kiabál, hogy ki vigye be a gyereket oltásra. – És maguk közül mivel szoktak kórházba kerülni? Voltak-e már a balassagyarmati kórházban önök közül kezelésen? – Soha az én gyerekeim fertôzést nem kaptak. Kilencen vagyunk testvérek, de eddig fertôzést nem kapott egyikünk sem, ugyanúgy, mint most az én gyerekeim, ha nem ettek volna abból a tésztából, akkor semmi bajunk nem lett volna. ORVOS: Az eddigi tapasztalatai alapján jellemzônek tartja: – a cigányok rendszeres „vendégei” a fertôzô osztálynak, leggyakrabban enterális fertôzések miatt, de gyakori a rüh és a tetû; ezt általánosságban mondja, a b.-ieket külön nem ismeri; – ha nincs nagyon nagy veszély, rögtön hazaviszik a gyereket a kórházból és ôk is rögtön elmennek, gyakran másnap viszik az ügyeletre, mert lázas, mert még nem gyógyult meg teljesen, ilyenkor azt mondják, az orvos nem gyógyította meg; – nehezen tolerálják a bezártságot, – két testvér nem hajlandó külön ágyban aludni; – most volt két anyuka, akiket nem tudtak felvenni a gyerek mellé, mert nem volt hely, ezt nem tudták felfogni az anyukák, itt is támadást láttak;
Fehér füzet
103
– rögtön az orvoshoz szaladnak, ha a gyerek nyugtalan; – általában van látogatás, de most mindenkinek megtiltotta a lehetséges lopások és a feszült hangulat miatt; – 3 napig voltak bent; – Ô értesítette a kórház fôorvosát, de az nem jött le, hanem leküldte a rendészt, aki nem avatkozott be; – a szúnyoghálókat az ablakokról a látogatók letépegették, kiégették; – a kórházak állapota lesújtó, hiába veszik el az ágyakat, a személyzetet csökkenteni akkor se lehet, itt 40 fertôzô betegre összesen 2 férfi és 2 nôi WC van, – bilit sem tudnak vásárolni a kórtermekbe;
A tisztaságról CIGÁNYOK: – Mikor vették azt a vajlingot, amiben a nokedlit elhozták a lagzis háztól? – Még két hete sincs. Ha a magyar tud mosni hipoval, ultrával, akkor a cigány is le tudja mosni nemcsak a magyar, lefertôtleníti. Mert azért hiába vagyunk cigányok, mindent nem eszünk meg. – Maguknál be van vezetve a víz? – Nincs. ORVOS: – sokszor a bilit egyáltalán nem ismerik; – a megoldás az lenne, hogy a kultúrában el kell jutni egy minimális igényesség kialakításáig, addig nem tud az egészségügy mit tenni, ez nevelés kérdése;
Az általános félelemrôl CIGÁNYOK: – Magukat bántották már valaha? – Egy-két ember ha nem lett volna ügyes, akkor már a föld alatt lennénk. A fiatal magyarok levágják magukat kopaszra, és akkor teszik magukat bôrfejûnek, így fogtok meghalni, úgy fogtok meghalni…
A lakásról CIGÁNYOK: – A régebbi idôkben a 60-as, 70-es években cigánytelep volt B.-n.Tanács volt, nem polgármesteri hivatal, ott volt a cigánytelep, földkunyhókba’, sátorokba’ laktak. Megnézte az elnök, kijött, fölszámoltatta az egészet, adott tanácsi lakásokat. Ez a 70-es évekbe volt. Ez a polgármesteri hivatal ezt miért nem tudja ezt megcsinálni? Most sokan vannak egy szoba - konyhába’: 50 személyt bedugaszolnak, egy ajtót, egy ablakot nem tudnak megcsinálni…. Mind vizesek, nedvesek a falak. – Kértek már kifejezetten lakást? – Kértünk, mert volt itten kisebbségi választás, és akkor fölvetemedett a szó errôl, hogy a két családot minden évben segítenek. De nem lett belôle semmi. – Maga is kért már lakást itt a faluban? – Igen, ott a papír. Már ‘93-ban beadtam. – Maguk szerint mi lenne itt a megoldás? – Az volna, hogy az önkormányzat megállapodna, hogy 1-1 családot tenne 1 lakásba, összetartanának, a sok fiatalság, és felépítenék. Na most az a helyzet, hogy itten üresen áll ez a 4-5 helyiség, a lakbérbe nem adja ki nekünk, nem béreli senki, akkor az önkormányzat miért nem dönt és a nagycsaládosoknak miért nem adja ki lakbérbe? – Hányan költöznének be abba a házba? – Ott volna, aki beköltözne oda, a három négy család, olyan sok helyiség van ott. – Az hány ember? – Ott volna 30-40 ember, elférne. Ott akkor könnyebben tudna mosakodni, tisztálkodni, mert az a helyzet, hogy valaki nem tud mosakodni, bemegy egy üzletbe azt mondják, nézd meg a büdös cigányt. Hát jó, hogy büdös, mert nem tud mosakodni, rendbe hozni magát. Aztán pedig mosakodunk, de télen csak kályhával fûtünk, az meg füstöl. Bemegy a gyerek az iskolába vagy én bemegyek a faluba, és azt mondják, büdös cigány. Szagoljon meg! Ugye, büdös vagyok? Tudom, hogy büdös vagyok. Ez a füst. ORVOS: – 2 utcában laknak: B. utca, egy kastélyban, „tragikus körülmények között, embertelenül élnek, állatokkal együtt”, L. utca: „emberi körülmények, de minden lukban egy család lakik”; – ezért is lehet, hogy két testvér nem hajlandó külön ágyban aludni.
104
Fehér füzet
Hivatal, lakás CIGÁNYOK: – Mikor jönnek ide hivatalos személyek? – Mikor szemetet látnak, akkor takarítanak, a szemetet sem viszik el. Még egy ablakot vagy egy ajtót nem csináltatnak be. Vagy egy belsô pucolást, vagy egy meszelést, semmit nem csinálnak.
A munkáról CIGÁNYOK: – Hányan dolgoznak maguk közül összesen? Hány fizetésbôl élnek ennyien? – Csak én egyedül. – Mennyit keres? – Nettó 15. 000 Ft-ot. – Hány óra a munkaideje? – 7- tôl fél 4-ig.
A hivatalról CIGÁNYOK: – Voltak-e mostanában maguknál és milyen gyakran jönnek az önkormányzattól? – Egy hónapja voltak. Ôk nem azt nézik, hogy sokan vagyunk, hanem a tisztaságot. Ahol annyian vagyunk egy szoba konyhába, nem lehet tisztaságot tartani. Fürödni is akkor fürdünk, ha a férfiak kimennek, télen is akkor az egész férfiak ki kell, hogy menjenek, hogy a nôk vagy a férfiak tudjanak fürdeni.
Az iskolázottságról: ORVOS: – maguk között cigányul beszélnek, a 2-3 éves gyerekek nem tudnak jól magyarul; – a megoldás az lenne, hogy a kultúrában el kell jutni egy minimális igényesség kialakításáig; addig nem tud az egészségügy mit tenni, ez nevelés kérdése;
A NEKI egy munkatársa a következôképpen értékelte a helyzetet: 1. A probléma: – van-e járvány- vagy folyamatos fertôzés-veszély? – embertelen körülmények között élnek-e? – mi a teendô a lakáskörülmények megváltoztatására? – lehet-e kezelni a falu nem-cigány lakosságát úgy, hogy a cigányok életkörülményeinek javítását ne az ô javaik csökkentéseként fogják föl? 2. Az adottságok: A Polgármesteri Hivatalban a polgármester asszonytól megtudjuk: – segélyezés: a falu évente 1.000.000 Ft-ot költ a cigányok segélyezésére, amennyire lehet, természetbeni segélyezéssel. Ezen kívül a cigány embereknek közgyógyellátási igazolványuk van, és az önkormányzat a Máltai Szeretetszolgálattól igyekszik ruhát szerezni nekik. – egy fô kivételével gyakorlatilag minden felnôtt analfabéta. – a ‘89-90-es munkaerô-leépítésekkor elsôként mondtak fel nekik. – a gyerekek közül összesen öten járnak kisegítô iskolába (B.-n), a többiek a b.i általános iskolába járnak. – szabálysértési eljárások indulnak, amikor az é.-i dögkútból kiszedik a döghúst. A körzeti tisztiorvos tudja és hangoztatja, hogy ez így van. – az összes itt élô cigány egy családra vezethetô vissza, a legidôsebb most Erzsi néni, viszonylag össze is fogja a cigányokat. – mesterségük a kosárfonás volt, az utolsó kosárfonó Erzsi néni férje volt, de meghalt, és vele kihalt a családból a mesterség. – a polgármester asszony szerint a gyerekek tisztán járnak iskolába, az emberek rendszeresen tisztálkodnak (ez szöges ellentétben áll a kórház fertôzô osztályának fôorvosának – igaz, általánosságban a cigány betegekrôl mondott – véleményével). – eredetileg egy helyen éltek, a falu szélén, egy dombtetôn, fóliasátrakban; a telepek felszámolásáról szóló rendelet nyomán a tanács lebontotta a sátrakat, és átadott egy régi
Fehér füzet
105
kastélyépületet, egy házat a fôutcán, egy házat az L.-ben, valamint épült (valószínûleg részben önerôbôl) két viszonlyag nagyobb családi ház – így a faluban most 5 helyen élnek cigányok. – A falu közvetlen közelében lévô más falvakban teljesen változatos a helyzet: van, ahol szinte minden cigány tágas, egészséges lakásban él, és dolgozik, van, ahol hasonló körülmények között élnek és hasonló problémák merülnek fel. 3. Tárgyalóképesség A továbbiakban elsôsorban a Kastély, másodsorban az L. lakóit érintô megállapítások szerepelnek. A polgármester asszony elsôre nem tud tárgyalóképes fél mondani a cigányok közül. Személyes beszélgetésünk során mi két embert is alkalmasnak láttunk erre: – az említett közhasznú munkást, – a család legidôsebb nôtagját, Erzsi nénit (a hagyományos matriarchizmus érzôdik a tiszteletén). (…) ha általában bármi miatt feszült a helyzet (pl. a negatív sajtónyilvánosság miatt), valóban nehéz szót érteni az emberekkel, ha azonban nem, akkor kivétel nélkül mindenki világosan ki tudta fejezni, hogy mi a gondja és hogy mit tudna elképzelni. 4. Szerepek és viszonyulások; a változtatás alapja (…) figyelembe kell venni a cigányok részérôl egy természetellenes hierarchikus ragaszkodást, elvárásokkal, mintha az önkormányzat a szigorú, de adományozó és odafigyelô szülô volna. Ez a viszony érthetô és törvényszerûnek tûnik, ha figyelembe vesszük, hogy – gyakorlatilag csak az önkormányzat segélyeibôl tartják fenn magukat, – magát a segélyt is az önkormányzat kérvényezi a nevükben, és intézi minden levelezésüket, mert írni-olvasni nem tudnak (az önkormányzattól függ a létük), – ha a saját ajtajukat elégetik, újat kérnek, az önkormányzat megdorgálja ôket, aztán ad egy újat, – ha a fabudit elégetik, az önkormányzat kitalálja, hogy majd vasból épít egy újat, mert a vasat eladni lassabban lehet, mint a fát elégetni, – ha a WC megtelt, követelik az újat az önkormányzattól, de eszükbe sem jut, hogy van olyan (pl. gödörásás), amit maguk is meg tudnak hozzá csinálni, – a gyerekek azért járnak oviba és iskolába, mert különben intézetbe viszik ôket – ez mindennapi „fenyegetés” az önkormányzat részérôl, bár mint mondják, jóindulattal, – a személyes kommunikáció a polgármester asszony részérôl néhány pillanatban úgy zajlik, mintha a tanító néni a gyerekek házi feladatait ellenôrizné és kiadná az újat. stb. Hasonló szerep-merevség van az önkormányzat részérôl is: (…) – a hivatalt keretek közé szorítják a jogszabályok és még inkább a beidegzôdések: amikor a telepeket fel kellett számolni, felszámolták – és az úgy sikerült, ahogy pénzt kaptak rá; ha bizonyos segélyeket lehet adni, megadják – és adják generációkon keresztül, közben az emberek egyáltalán nem érzik sem a pénz, sem a munka értékét; ha a közhangulat romlik, a hivatalnak meg kell gondolnia, adhat-e nagyobb, mindenki számára látható segítséget. – most pl., amikor ôk lakást követelnek, az önkormányzat még nem kérdezte meg, hogy ôk maguk mit tudnak adni hozzá, pontosan mire lenne szükségük stb., (…) 5. Az Önkormányzatnak „sakkoznia” kell a következôk véleményeivel: – a falu (mint „többségi társadalom”), – a cigányok, – a kisebbségvédô szervezetek, – a megyei sajtó, – a tisztiorvosi szolgálat, – a közigazgatási felettesek, és azzal a ténnyel, hogy általában sincs pénz a szociális ellátások fejlesztésére. 6. A mozdulás irányai és a várt eredmények: A tisztiorvosi szolgálat részérôl azt a véleményt hangoztatják, hogy itt csak a gyerekekre érdemes már figyelni, a többieken nem lehet segíteni. Az önkormányzat határozatlan, de azt mondja, segíteni szeretne. Abszurdnak tûnik, hogy a gyerekek életmódján, életstílusán a felnôttek bevonása nélkül vagy konfliktusok nélkül lehetne változtatni. Fontos volna, hogy az önkormányzatnak ezt a most feléledô szándékát ne hagyjuk – valaki ne hagyja – kihunyni.
106
Fehér füzet
A lakáskörülmények általában befolyásolják a tisztálkodást, a tanulást, a munkába állást, a saját környezet rendben tartását, az ember határainak és tárgyainak a tiszteletét, az általános agresszivitást, az általános igényszintet. De évtizedes itt-lakás után ez már magától nem tud megváltozni. Ezért mindenképpen szükségesnek tûnik, hogy ha lakást kapnak, kapjanak az életmód-változtatáshoz is segítséget (épp úgy, ahogy az életmód megváltoztatása lehetetlennek tûnik a jelenlegi lakáskörülmények között). A változtatásnak két alapiránya van: a) a kastélyt alakítják át lakhatóvá, (…) b) a kastélyban lakók (esetleg a példát látva az l.-iek is) saját házakat építenének, az önkormányzattól kérni kellene telkek biztosítását, viszont az önkormányzat utána felújíttathatná és használhatná a kastélyt. Az emberek a saját házaikat építenék, a lehetô legkevesebb külsô munkaerô bevonásával, és a kastély felújításában is elvégeznék a segédmunkát. (…) A költségek egy részét projectek útján kellene biztosítani (ezt lehetôleg az önkormányzat és a cigányok közössége adja be, a közös felelôsségvállalás érdekében), amelynek célja a helyi cigányság és a falu életszínvonala közötti különbségek és ezzel a nézeteltérések csökkentése lehetne. (…; az elemzô kitér arra, hogy a polgármesteri hivatal és a cigányok között a szerzôdések kétnyelvûek (cigány és magyar) legyenek, hogy az építkezési projektben a cigányok partnerek az önkormányzattal, míg az egyéb hivatali ügyekben ügyfelek; kitér a telkek és a házak tulajdonjogára; arra, hogy az építésnél a cigányok speciális igényeit és munkaerejüket be kell számítani; arra, hogy egy ilyen projektnek milyen utóhatásai lehetnek a falu, a helyi és a környékbeli cigányság számára stb).
A „mérgezéssel” kapcsolatos ügyben sajtóper indítását a NEKI nem javasolta, mert meglátása szerint az a valódi probléma megoldásától vonna el kapacitást. A fentiekbôl kiderül, hogy nehezen állapítható meg konkrét jogsértés, illetve ami történt, az visszavezethetô a Telepek felszámolásáról szóló törvény és az ezzel összfüggô késôbbi rendeletek hiányosságaira; az önkormányzatot nem tekinthetjük jogsértônek, ha figyelembe vesszük, hogy pl. az Alkotmány által és a helyi önkormányzatokról szóló törvény által elôírt kötelezettségeihez nem voltak meg a – nagyrészt az állam által biztosítandó – eszközei. Így az alábbiakban a „sértett” kifejezést általánosabb értelemben használjuk. SÉRTETT:
1.) A Kastélyban és az L.-ben lakó cigányok, amennyiben nincsenek meg az ember életkörülmények feltételei számukra. 2.) A megbetegedett cigányok, amennyiben a sajtó részben mást állított, mint ami történt és mint amit nyilatkozott a közülük megkérdezett személy. BEJELENTÔ: A sajtó nyomán. SÉRELEM OKOZÓJA: 1.) Az önkormányzat a korábbi és a jelenlegi jogszabályozást felhasználva. 2.) A sajtó. SÉRELMEZETT ESEMÉNY IDÔPONTJA: 1.) A ‘70-es évektôl. 2.) 1995. HELYE: Nógrád megye NEKI KÖZREMÛKÖDÉSE: 4 fél (a cigány emberek, a kórházi fôorvos, a megyei tisztiorvos és az önkormányzat) meghallgatása, és véleményeikbôl és kéréseikbôl kiindulva egy hosszabb távú, kísérleti jellegû program kidolgozása (ld. esetleírás, befejezô rész). HIVATALOS SZERVEK BELÉPÉSÜK, HOZZÁÁLLÁSUK ÉS KÖZREMÛKÖDÉSÜK: név: önkormányzat, belépés: részben önmagától, részben a NEKI megjelenése újra felvetette a probléma súlyosságát, közremûködés: együttmûködni kész; név: tisztiorvosi szolgálat, belépés: a NEKI többszöri felkérésére, közremûködés: a probléma kezelésére nem lát esélyt és nem mutatkozik készségesnek a bekapcsolódásra; név: kórház mint konfliktuskezelô, belépés: az illetékes fôorvos látni és kezelni igyekezett a problémát, az igazgató kikerülni, közremûködés: a fôorvos megtette, amit megtehetett, az igazgató nem
Fehér füzet
107
DOKUMENTUMOK: kelte
típus
kitôl?
kinek?
tárgya
??
kimutatás
önkormányzat
–
cigány családok összetétele
??
kimutatás
önkormányzat
–
az önkormányzat által nyújtott támogatások
??
vélemény
Ifjuságvédelmi nevelô
1995.04.24.
tájékoztató
önkormányzat
–
„A községünkben élô cigánylakosság helyzetérôl. életkörülményeirôl.”
1995.09.31.
újságcikk
Kurír
–
„Kórházi roma buli”
1995.09.10.
fotóanyag és helyszíni interjú leírása
N.E.K.I.
–
ld.fent
1995.11.02.
Meghívás megbeszélésre
NEKI
Tisztiorvosi szolgálat
Helyszíni megbeszélés
1995.11.07.
támogatás kérése
önkormányzat
Gyermekétkeztetési Alapítvány
támogatás kérése a helyi cigány lakosságnak
1995.11.09.
Emlékeztetô
Mentálhigenes programiroda
NEKI
A helyszíni tapasztalatok
1995.11.09.
feljegyzés és vélemények
NEKI
1995.11.14.
tájékoztatás
NEKI
1995.12.14.
javaslat
N.E.K.I.
önkormányzat
– önkormányzat
–
„A cigány gyerekek életkörülményeirô és magatartásáról”
ld.fent A megkeresendô szervezetekcímei és jogszabályok megküldése a megkeresendô szervezetek
108
Fehér füzet
B. J., V. város
Kommandósok a temetésen
A temetôben legalább hét darab szirénás, kommandós kocsi várakozott ránk, minket a konvoj közepére állítva kísértek a temetôbe (…) A gyászoló tömeg ezt meglátva az ijedtségtôl pánikba esve menekülni kezdett (…) teljesen felborult a szertartás rendje, (…) nem tudták a halottnak járó végtisztességet megadni, sôt még a papot sem engedték beszélni. A cigányzenészeket sem engedték végigmuzsikálni. – a sértett levelébôl Az eset: Az alábbiakban szó szerinti kivonatot közlünk panaszos levelébôl azzal a szándékkal, hogy az esetet és ezzel kapcsolatos véleményét bemutassuk. A panaszolt események egy büntetésvégrehajtási intézetben történtek. Természetesen a NEKI ez esetben nem a büntetés tényét, hanem az ott alkalmazott módszereket találja jogsértônek.
„Alulírott B. J. (…) sz.alatti lakos azzal a kéréssel fordulok Önökhöz, hogy országvilág elé tárjam azt a példátlan, a dél-afrikai apartheid rezsim gaztetteihez hasonló esetet, mely velem és gyászoló családtagjaimmal esett meg, nem a közékorban, hanem 1995. … hó …-án. Ez a nap több száz embernek örökké emlékezetes marad, melyben világosan kiderül, hogy a (…) cigányság legszentebb belsô ügyét, a halottak méltóságát sem tisztelik, bizonyítva ezzel, hogy a kisebbségek érdekében a médiákban elhangzó szavak csak üres szólamok, melyek a tömegek és a külföld megtévesztésére szolgálnak. Most pedig rátérek ama szomorú, engem és több száz embert felháborító eseménysorozat leírására, mely számomra örökre feledhetetlen marad, s mely engem és több száz embert lelkileg teljesen összetört, s melyet örökre magamban hordozok. 1994. dec. 31-én a v.-i kórházban meghalt szeretett édesanyám, kinek temetése 1995. január 6-án lett volna a v.-i városi temetôben. Én jelenleg az sz.-i BV Intézetben töltöm jogerôs 1 év 10 hónap börtönbüntetésemet, melyet vám- és orgazdaság (…) miatt szabott rám a v.-i városi bíróság. Egy negyed kedvezményem van, mellyel ez év májusában szabadulok. Az eddigi büntetésem alatt fegyelmi vétségem nem volt, igyekeztem példásan viselkedni. (…) nem vagyok agresszív, kötekedô személyiség (…). (…) kihallgatást kértem a v.-i BV parancsnokától, hogy édesanyám temetésére engedjen el. Bízva (…) abban, hogy lehetôvé teszi számomra, hogy leróhassam kegyeletemet anyám sírjánál. A panancsnok úr a kérésemet meg sem hallgatta, hanem minden indok nélkül azonnal elszállíttatott Sz.-re, ezzel megakadályozva, hogy a temetésen részt tudjak venni. (…) az sz.-i panacsnok közölte velem, hogy eltávozásomat nem tudja engedélyezni, (…) ellenben saját költségemen részt vehetek a temetésen. A parancsnok úrhoz azzal a kéréssel is fordultam,. hogy engedélyezze számomra, hogy a temetésen civil ruhát viseljek, melynek nem látta akadályát. Annak érdekében, hogy (…) a feleségem a részemre hozott civil fekete ruhámat át tudja nekem adni, két órával elôbb a v.-i BV Intézetbe szállíttatott engem. (…) megérkezésem után az ottani parancsnok minden indok nélkül fogdába tetetett, mely teljesen levegôtlen, egéyzségtelen, holott felhívtam figyelmét a betegségemre, mely orvosi igazolás alapján kizárja az ilyen büntethetôségemet. Valamint közölte velem, hogy nem engedélyezi számomra, hogy a temetésen civil ruhában jelenjek meg, sôt a feleségemet
Fehér füzet
109
a civil ruhával együtt elküldte. 14 órakor lett volna anyám koporsójának lezárása, de még 14.15-kor a fogdában voltam. (…) 14.15-kor jöttek értem, és háromszorosan megbilincselve, börtönruhában bedobtak a rabszállító kocsiba, ahol közölték velem, hogy nem engedték a koporsót lezárni addig, amíg én el nem búcsúzom halott anyámtól, mert én ellenkezô esetben megölöm magamat. A temetôben legalább hét darab szirénás, kommandós kocsi várakozott ránk, s minket a konvoj közepére állítva kísértek a temetôbe, ahol több száz (…) hozzátartozó és tisztelô gyülekezett. A gyászoló tömeg ezt meglátva az ijedtségtôl pánikba esve menekülni kezdett, csak a legközelebbi hozzátartozók maradtak a helyszínen. Ezután a kommandósok három kocsival leálltak a kripta elé, és engem kivettek a kocsiból és többszörös védelmi gyûrût vonva körém, gyilkosként kezelve engedtek a koporsóhoz, bilincsbe verve. A négy kiskorú gyermekemet durván megakadályozták abban, hogy odajöjjenek hozzám, a feleségemet is csak akkor engedték a közelembe, amikor rosszul lettem. Mindezt (…) tették annak ellenére, hogy a sz.-i BV Intézet parancsnoka engedélyezte, hogy a családomtól elbúcsúzzak, illetve velük szót válthassak. A fent leírt események miatt, illetve a kommandósok nagy száma miatt (…) teljesen felborult a szertartás rendje, (…) nem tudták a halottnak járó végtisztességet megadni, sôt még a papot sem engedték beszélni. A cigányzenészeket sem engedték végigmuzsikálni. (…) a sírhoz közel állva a kommandósok és fegyôrök betuszkoltak a rabszállítóba. (…) Azért fordulok Önökhöz, hogy mindezt nyilvánosságra hozzák, hogy soha többet ne történhessen meg senkivel ilyen megalázó esemény. (…) Tisztelettel: aláírás, cím Kérésükre a történteket fényképekkel és video felvételekkel is alá tudom támasztani.” Az Alkotmányból: 8. (1) A Magyar köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvetô jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsôrendû kötelessége. 54. (1) A Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van (…) az emberi méltósághoz, amelyektôl senkit nem lehet önkényesen megfosztani. (2) Senkit nem lehet kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó elbánásnak vagy büntetésnek alávetni (…) 55. (1) A Magyar Köztársaságban (…) senkit sem lehet szabadságától másként, mint a törvényben meghatározott okokból és a törvényben meghatározott eljárás alapján megfosztani. 60. (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságára. (2) Ez a jog magában foglalja (…) azt a szabadságot, hogy vallását és meggyôzôdését mindenki vallásos cselekmények, szertartások végzése útján vagy egyéb
110
Fehér füzet
módon akár egyénileg, akár másokkal együttesen nyilvánosan vagy magánkörben kinyilváníthassa (…), gyakorolhassa (..) Az illetékes büntetésvégrehajtási intézet parancsnoka a következôképpen véleményezte az eljrást:
Az 1979. évi 11. törvényerejû rendeletbôl (a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról): (2) Az elítélt jogosult (…) b) személyhez fûzôdô jogainak, így különösen a jó hírének (…) védelmére (…) (3) Az elítéltek között nem tehetô hátrányos megkülönböztetés nemzetiségi és etnikai hovatartozásuk, vallási (…) meggyôzôdésük, társadalmi származásuk (…) szerint. (…) (5) Az elítélt fontos okból – személyi vagy családi körülményei (…) miatt – a büntetése végrehajtásának félbeszakítását kérheti. (…) 19. A szabadságvesztés végrehajtásának célja az, hogy e törvényben meghatározott joghátrány érvényesítése során elôsegítse az elítéltnek a szabadulása után a társadalomba történô beilleszkedését (…) (…) 21. (1) Az elítélt emberi méltóságát tiszteletben kell tartani, nem lehet ôt (…) embertelen, megalázó bánásmódban részesíteni(…) (…) (3) Az elítélt felügyelettel vagy anélkül (…) részt vehet a hozzátartozója temetésén. A büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka elrendelheti bilincs használatát, kivételes esetben megtagadhatja a látogatás, illetôleg a temetésen való részvétel engedélyezését. 24. A szabadságvesztést a bíróság által meghatározott fokozatban – fegyházban, börtönben vagy fogházban – és a büntetés-végrehajtási szervezet által kijelölt, lehetôleg az elítélt lakóhelyéhez legközelebb esô büntetésvégrehajtási intézetben hajtják végre. (…) 25. (1) A szabadságvesztés végrehajtása során biztosítani kell az elítélt (…) e) a büntetés céljával nem ellentétes jogainak gyakorlását. (…) 28/A. (1) Ha az elítélt (…) a börtönben végrehajtandó szabadságvesztésbôl legalább hat hónapot kitöltött, a büntetés-végrehajtási bíró úgy rendelkezhet, hogy a (…) a börtön végrehajtásának szabályainál enyhébb szabályok alkalmazhatók. Ebben az esetben az elítélt a) a büntetés-végrehajtási intézetbôl huszonnégy órát, kivételesen negyvennyolc órát meg nem haladó idôre, havonta legfeljebb négy alkalommal eltávozhat, azokon a napokon, amelyeken nem végez munkát;
Fehér füzet
111
(…) 36. (1) Az elítélt jogosult a) a higiéniai feltételeknek megfelelô egészséges elhelyezésre (…) (…) h) vallási vagy lelkiismereti meggyôzôdésének szabad megválasztására, annak kinyilvánítására és gyakorlására; (…) (3) Kimaradás elsôsorban az elítélt családi kapcsolatainak fenntartása (…) érdekében engedélyezhetô. SÉRTETT:
egy cigány ember és édesanyja hozzátartozói a sértett SÉRELEM OKOZÓJA: büntetésvégrehajtási intézet SÉRELMEZETT ESEMÉNY IDÔPONTJA: 1995. január HELYE: Veszprém megye NEKI KÖZREMÛKÖDÉSE: – a büntetésvégrehajtási intézettôl tájékoztatást kértünk – a többi hozzátartozótól kértük a dokumentumok megtekintését HIVATALOS SZERVEK KÖZREMÛKÖDÉSE: név: büntetésvégrehajtási intézet, belépés: a sértett kérésére, közremûködés: a sértett számára megalázóan és megkérdôjelezhetô szabályossággal jártak el ÜGY ÁLLÁSA: Mivel a hozzátartozók nem járultak hozzá az emberi jogok megsértésére irányuló vizsgálathoz, illetve a személyes tárgyú dokumentumok megtekintéséhez, a NEKI csak részben dokumentálta az esetet, és eljárást nem indított. BEJELENTÔ:
DOKUMENTUMOK: kelte
típus
kitôl?
kinek?
tárgya
1995.01.12.
a panasz leírása
ügyfél
NEKI
lsd.fent
1995.01.24.
tájékoztatás kérése
NEKI
az f.-i Bv intézet parancsnoka
fenti ügy
1995.01.24.
helyszíni látogatáshozt NEKI
ügyfél családja
idôpont egyeztetés
1995.02.07.
tájékoztatás
Bv intézat parancsnoka
NEKI
lsd.fent
1995.02.23.
javaslat helyszíni látogatásra
NEKI
ügyfél családjának
idôpontegyeztetés
1995.05.25.
tájékoztatás
NEKI
ügyfél
a megtett lépések
112
Fehér füzet
B. K., T. község
A gazdag vállalkozó bántalmaz egy gyermeket
az elkövetô (…) úgy gondolja, hogy neki sok mindent szabad, ô felsôbbrendû (…) – a sértett édesapjának levelébôl Az eset: Részletek az ügyfél levelébôl:
„Mert úgy érzem, az elkövetô (…) úgy gondolja, hogy neki sok mindent szabad, ô felsôbbrendû, attól függetlenül, hogy nagyon züllött életet él (…). Egy tízéves kisfiú ellen követett el testi sértést, amit orvosi látlevéllel igazolunk. (…) a pénze által sok befolyása van ellenünk, a kisfiú szülei ellen, mert kettô tanút jelentettünk be az üggyel kapcsolatban és a rendôrség csak egy tanút hallgatott ki, a másikat be sem hívták. Azt a személykocsitulajdonost aki a bûnügyben részt vett nem akarják megkeresni, az az illetô V. úrral követte el a bûncselekményt. (…) ügyvédet fogadott, nekünk nincs képviselônk…” A NEKI ügyvédet biztosított, Dr. Farkas József a sértettek képviselôje. A bíróság testi sértés bûncselekményeként fogja tárgyalni az ügyet. SÉRTETT:
egy cigány kiskorú a sértett édesapja SÉRELEM OKOZÓJA: egy nem-cigány személy, a faluban a pénzérôl és a befolyásáról ismert. SÉRELMEZETT ESEMÉNY IDÔPONTJA: 1995. október HELYE: Bács-Kiskun megye NEKI KÖZREMÛKÖDÉSE: ügyvéd biztosítása, tájékoztatás kérés rendôrségtôl HIVATALOS SZERVEK KÖZREMÛKÖDÉSE: a rendôrség vizsgálatot folytatott és tájékoztatott. ÜGY ÁLLÁSA: testi sértés vádjával a városi bíróságon BEJELENTÔ:
DOKUMENTUMOK: kelte
típus
kitôl?
kinek?
tárgya
1995. 10. 26.
tájékoztatás
NEKI
ügyfél
a megtett lépések; az ügyvéd
1995. 10. 26.
tájékoztatás kérése
NEKI
rendôrség
ld. fent
1995. 11. 15.
tájékoztatás
rendôrség
NEKI
az ügyet a bíróságra küldték
1995. 10. 17.
a panasz leírása
ügyfél
NEKI
ld. fent
STATISZTIKÁK
az 1995. évben érkezett ügyekrôl
114
Fehér füzet
STATISZTIKÁK az 1995. évben érkezett ügyekrôl
STATISZTIKA Összes ügyszám: 91 Ebbôl: Diszkriminációs ügyek száma : 35 Egyéb ügyek száma: 56 I.) Diszkriminációs ügyek A) A diszkriminációs ügyek megoszlása az ügyek jellege szerint: 1. Rendôrök ellen indított: 9 Folyamatban lévô: 6 (O. J. Miskolc, Györgytelep Pécs, P. J. Kálló, N. J. Gyöngyös, B. Gy. Miskolc, R. L. Szolnok) Eredménytelenül befejezett: 3 (B. J.Veszprém, J. I. Szabadszállás, Piliscsaba) 2. Ügyek, amelyben az Önkormányzat, vagy a képviselô testület tagjának felelôssége állapítható meg: 9 Folyamatban lévô: 5 (Vilmány község I., Bercel község, Kisszôlôs, Kisszôlôs, K. K. _zd) Eredményesen befejezett: 3 (Taktaharkány, Miskolc, Martonyi) Eredménytelenül befejezett: 1 (Vilmány község II.) 3. Ügyek, amelyben orvos, vagy szövetkezet vagy annak tagja (mint a szövetkezet dolgozója), vagy egyéb olyan magánszemély, aki a sértettel szemben pozícionális elônyben van, vagy egyéb hivatal a jogsértô: 11 Folyamatban lévô: 9 (G. L. Miskolc, B. _-né Csongrád megye, Sz. I. Zalaegerszeg, F.B. Budapest, G. Gy. Pécs, G. Gy. Csongrád, Sz. Z. Súr, B. K. Bács-Kiskun megye, P. M.Vas megye) Eredményesen befejezett: 2 (B. Gy. Miskolc, G. I-né Igal) 4. Skinhead támadások, vagy csoportos támadások: 6 Eger, Kalocsa, Baktakék, Nagykôrös (Molotov-koktéllal), R. J. Lónya község, Szombathely B) A diszkriminációs esetek megoszlása az ügyek állása szerint: Folyamatban lévô ügyek száma: 25 Befejezett ügyek száma: 10 Ebbôl eredménytelen:5 (B. J.Veszprém, J. I. Szabadszállás, Piliscsaba, P. Z-né Heves megye,Vilmány község) Az öt ügy közül három ügyben a NEKI ügyvédet biztosított, de a sértettek nem keresték meg a felajánlott ügyvédeket. Ebbôl eredményes: 5 B. Gy. Miskolc,Taktaharkány, M. város Kisebbségi Önkormányzat, Martonyi, G. I-né Igal Mindegyik ügyben a NEKI által biztosított ügyvéd mûködött közre.
Fehér füzet
115
C) A diszkriminációs ügyek megyék szerinti megoszlása: A 35 diszkriminációs ügybôl I. Borsod-Abaúj-Zemplén megye: 10 Heves megye: 3 Baranya megye: 2 Somogy megye: 1 Veszprém megye: 3 Csongrád megye: 2 Jász-Nagykun-Szolnok megye: 1 Bács-Kiskun megye: 4 Pest megye: 1 Budapest: 2 Vas megye: 2 Zala megye: 1 Szabolcs-Szatmár-Bereg megye: 1 Komárom-Esztergom megye: 1 Nógrád megye: 1 D) Összehasonlítás az 1994-es év vonatkozásában 1. Diszkriminációs ügyek száma 1994-ben: 15 1995-ben: 35 2. Ügyvéd járt el 1994-ben: 3 ügyben 1995-ben: 18 ügyben 3. Rendôrök ellen indított ügyek 1994-ben: 3 1995-ben: 9 4. Önkormányzat mint jogsértô szerepelt az ügyben 1994-ben: 3 1995-ben: 9 5. Egyéb diszkriminációs ügyek 1994-ben: 9 1995-ben: 17 II.) Egyéb ügyek A) Összesen: Egyéb ügyek száma összesen: 56 B) Az ügyek megoszlása jellegük szerint: 1. Önkormányzatokkal kapcsolatos ügyek Ügyek száma:11 (B. Lenke Bács Kiskun megye T. község, O. Jánosné Baranya megye B. város, O. Zoltán Heves megye Gy. község, L. család Borsod-Abaúj-Zemplén megye B. község, G. Istvánné Borsod-Abaúj-Zemplén megye F. község, G. Zoltánné Borsod-Abaúj-Zemplén megye M. város, F. Szilveszter Jász-Nagykun-Szolnok megye J. község, Zs. József Jász-Nagykun Szolnok megye Z. község, Budapesti kerületi Önkormányzat, R. József Komárom-Esztergom megye T. város, Sz.Antalné Baranya megye P. város.) Egy jellemzô ügy: B. Lenke a Bács-Kiskun megyei T. községbôl azzal a panasszal fordul hozzánk, hogy segítsünk rajta, mivel egyedül ápolja és gondozza nagynénjét és emiatt valamint saját egészségügyi állapota miatt munkát nem tud vállalni, megélhetését biztosítani nem tudja és szociális segélyre sem tarthat igényt. Az iroda tevékenysége az ilyen jellegû ügyekben: Levélben felvilágosítás, tájékoztatás, információkérés hatóságoktól, írásbeli tanácsadás. 2. Olyan bírósági, rendôrségi, egyéb hatósági ügyek, amelyekben a panasztevô cigány származású: Ügyek száma: 19 (B. Pálné Borsod-Abaúj-Zemplén megye H. község, M. Ferencné Baranya megye B. község, M. Róbert Budapest, L. János Fejér megye Sz. község, ifj. K. Attila Békés megye V. község, F. Gyula
116
Fehér füzet
Borsod-Abaúj-Zemplén megye M. város, D. László Budapest, T. Károly Zala megye Z. város, R. Mihály Borsod-Abaúj-Zemplén megye A. község, Sz. László Budapest, Baranya megye P. város, Mosonszolnok, B. Gyula Bács-Kiskun megye K. város, B. Ottó Borsod-Abaúj-Zemplén megye M. város, Borsod-Abaúj-Zemplén megye B. község, R. János Bács-Kiskun megye Sz. város, B. Zoltán Pest megye N. község, K. Róbert Pest megye R. Község. Borsod-Abaúj-Zemplén. megye _. város BorsodAbaúj-Zemplén megye S. község) Egy jellemzô ügy esetleírása: B. Pálné a fia ügyében fordult hozzánk a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei H. községbôl. B. Pálné fia ellen természet elleni erôszakos fajtalanság bûntettének alapos gyanúja miatt folyik büntetôeljárás. A panasz szerint nem követett el bûncselekményt, hamis tanúkat használtak fel az ügyben, jogtalan a nevezett fiú több mint egy éve tartó elôzetes letartóztatása. Az iroda tevékenysége az ilyen jellegû ügyekben: Minden ügyben levélben információt kérünk az érintettôl, felvesszük a kapcsolatot a kirendelt vagy meghatalmazott ügyvédjével. Az ilyen jellegû ügyekben a legnehezebb eljárni, ugyanis az esetek nagy százalékában az érintett személy elôzetes letartóztatásban van, vagy már szabadságvesztés büntetését tölti - más helységben, mint ahol elítélték vagy ahol ügyvédje lakik. Nehezíti a munkát az is, hogy a jogszabályi rendelkezések szerint az ilyen jellegû irodáknak, mint amilyen a NEKI, nincs iratbetekintési lehetôségük, s közvetlenül a munkatársak nem vehetik fel a kapcsolatot az érintettel. 3. Olyan ügyek, amelyben a sértettek cigány emberek, de sértetti mivoltuk nem származásuk miatt keletkezett: Ügyek száma: 6 (G. Attiláné Csongrád megye _. község, F. Elemér és kb. hatvan társa, Heves megye E. város, Sz. Zoltán Bács-Kiskun megye K. város, K. Zoltánné Tolna megye V. község, H. Sándorné Pest megye Gy. község, R. Ferenc Nógrád megye B. község.) Egy jellemzô ügy esetleírása: G. Attiláné a Csongrád megyei U. községbôl kereste meg Irodánkat. Eladta egy ingatlanát, azonban a késôbbiek során az eredeti állapot helyreállítása vált szükségessé. Felek között egy bonyolult polgári peres eljárás indult meg. G. Attiláné azért kérte az Iroda segítségét mert a rendôrség az ellenfele oldalán rendre beavatkozott, eközben ôt többször inzultálták, megfenyegették. Az iroda tevékenysége az ilyen jellegû ügyekben: Levélben tájékozódunk a különbözô hatóságoknál, mint az említett ügyben is, továbbá felvesszük a kapcsolatot a fél ügyvédjével, vagy levélben tájékoztatjuk arról a felet, hogy melyik hatósághoz fordulhatnak panaszukkal, szükség esetén iratmintát is küldünk. 4. Konfliktusos ügyek, amelyekben roma és nem roma csoportok közötti feszültség fogalmazódik meg, és felmerül a késôbbi fizikai konfliktus veszélye: Ügyek száma: 3 (Dr. H. Béla, Borsod-Abaúj-Zemplén megye M. város, K. Rozália Budapest, Borsod-Abaúj-Zemplén megye B. község.) Egy jellemzô ügy esetleírása: Dr. H. Béla a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei M. városból elküldte irodánknak a korábban a város jegyzôjének és rendôrkapitányának is eljuttatott közérdekû bejelentését. A bejelentés szerint a város egyik épületében lakó cigány emberek életszokásai és életformája közvetlenül sértik a környezô lakók életfeltételeit: az épület falait összefirkálják, turkálnak a kukákban és kiborítják azt. Az alagsori ablakokat betörik, esténként csoportosulnak a járdán, és ez félelemkeltô. Az iroda tevékenysége az ilyen jellegû ügyekben: Mivel ilyenkor a konfliktusok konkrét összecsapásban csúcsosodhatnak ki, irodánknak foglalkoznia kell az ilyen jellegû ügyekkel is. A ténymegállapításon túlmenôen azonban nem tudunk közbelépni, hanem igyekszünk olyan civil szervezôdést találni, amelyik az ilyen konfliktusok megoldását elôsegítik.
Fehér füzet
117
5. Olyan lakásügyek, amelyekben cigány emberek a hátrányos helyzetben lévôk, de problémájuk megoldása csak „központilag” az állam által vagy az önkormányzat által lehetséges. Ügyek száma: 5 (egy budapesti kerület, Cs. Istvánné Borsod-Abaúj-Zemplén megye Cs. község, F. Györgyné Zala megye P. község. H. Lászlóné Nógrád megye S. város L.Lászlóné Hajdú-Bihar megye D. város) Egy jellemzô ügy leírása: Az év nyarán az egyik budapesti kerületi kisebbségi önkormányzat telefonon kérte a segítségünket, illetve tanácsunkat, mert a kerületben az úgynevezett önkényes beköltözôk ellen egy olyan önkormányzati végrehajtási eljárás indult, amelynek során többszáz embert lakoltatnak ki. Az iroda tevékenysége az ilyen jellegû ügyekben: Levélben információ kérés az illetékes önkormányzattól, vagy mint a fenti ügyben is telefonon tanácsadás és a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal illetékesének tájékoztatása. Amennyiben olyan kilakoltatásokról van szó, amelyek jogszabályellenesek: írásbeli tanácsadás. 6. Olyan ügyek, amelyekben más jogvédô iroda jár el, de irodánk is rendelkezik dokumentációval. Ügyek száma:10 (Székesfehérvár,V. József Pest megye B. város, Kunszentmiklós, Szabolcs- Szatmár-Bereg megye T. község, Budapest K. tér, R. Zsigmond Hajdú-Bihar megye H. község, S. Józsefné Tolna megye D. község, Dr. T. Belina Budapest,V. Gyula Baranya megye P. város, Közgazdasági Egyetem klubja Budapest. M. József Jász-Nagykun Szolnok megye T. község.) Egy jellemzô ügy esetleírása: A szélesebb közvélemény elôtt is ismert, hogy Székesfehérváron a Rádió út. 11 szám alatt lakó roma családokat a helyi önkormányzat ki akarta telepíteni. Az ügyet, illetve az ügy képviseletét a Roma Polgárjogi Alapítvány vállalta fel. Az iroda tevékenysége az ilyen jellegû ügyekben: Dokumentálás, továbbá együttmûködés különbözô részfeladatokban az ügyet vivô jogvédô irodával.
STATISZTIKÁK
a sajtóban a nemzeti és etnikai kisebbségekkel kapcsolatban megjelentekrôl Készítette: Daróczi Ilona a NEKI ügyvivôje
Fehér füzet
119
STATISZTIKA Statisztika a NEKI sajtófigyelésének eredményérôl
Az alábbi statisztika a NEKI 1995. január 1-tôl 1995. december 31-ig készített sajtódokumentációjának eredménye. A naponta figyelt sajtóorgánumok a következôk: Országos napilapok: Kurír, Magyar Hírlap, Magyar Nemzet, Népszabadság, Népszava, Új Magyarország. Vidéki napilapok (itt a sajtófigyelés 1995. november 1-jén kezdôdött): 24 Óra, Békés Megyei Hírlap, Észak-Magyarország, Hajdú-Bihari Napló, Heves Megyei Hírlap, Kelet-Magyarország, Kisalföld, Petôfi Népe, Somogy Megyei Hírlap, Tolnai Népújság, Új Dunántúli Napló, Új Néplap, Vas Népe, Zalai Hírlap. A sajtóban a nemzeti és etnikai kisebbségekrôl megjelent cikkek száma cikkek témája
gyûjtött cikkek száma
ebbôl vidéki napilapokban megjelent cikkek száma (november 1. után)
Skinhead ügyek
40
0
Cigány(okkal foglalkozó) szervezetekrôl
56
5
A NEKI ügyeirôl
72
11
Emberi jogi jelentések (általában nemzetközi, ill. külföldi szervezetektôl)
11
2
Esetek, amelyekben a NEKI nem járt el
47
5
Jogszabályok értékelése
42
3
„Kilakoltatás”-okról
8
3
Kisebbségi önkormányzatokról
385
100
Kultúráról
69
23
A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatalról
12
0
A NEKI tevékenységérôl
37
14
A kisebbségi oktatásról
60
8
Ombudsman Hivatalról
25
4
A kisebbségekkel kapcsolatos politikai gesztusokról és nyilatkozatokról
9
3
Rasszizmus, etnikai ellentétek, tolerancia
28
2
Rendôrségrôl
71
2
Szociális helyzetekrôl, szociológiai jellegzetességekrôl
60
17
1.032
202
Összesen:
120
Fehér füzet
Az országos sajtóban a nemzeti és etnikai kisebbségekrôl megjelent cikkek száma Magyar Hírlap
Magyar Nemzet
NépNépszava Új Magyarszabadság ország
Kurír
Jogszabályokkal kapcsolatban
4
7
3
5
2
-
Rasszizmusról
4
1
1
4
1
-
Emberi jogi szervezetekrôl
-
3
-
-
-
-
Ombudsman Hivatal
3
4
4
4
4
2
Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatalról
4
3
4
1
-
-
Kilakoltatásokról
-
1
-
-
-
2
Skinheadekrôl
8
1
4
3
1
3
Kisebbségekkel kapcsolatos politikai gesztusokról
-
-
-
1
1
-
Cigány szervezetekrôl
4
3
7
6
2
1
Kisebbséggel kapcsolatos oktatásról
6
3
3
5
1
1
Szociális helyzetekrôl
3
5
4
5
1
2
Rendôrségrôl
15
6
10
14
13
5
Esetekrôl, melyekkel a NEKI nem foglalkozott
1
2
4
2
-
2
A NEKI eseteirôl
1
-
5
5
-
1
A NEKI-rôl
11
-
8
6
1
3
Kisebbségi Önkrományzatokról
22
17
22
17
13
5
Összesen:
86
55
79
78
40
29
