FEGYVERNEK-SZAJOLI ÖBLÖZETEK TÖBBCÉLÚ FEJLESZTÉSE Békési István, Virágné Kőházi-Kiss Edit, Sólyom Péter
Előadó: Békési István KÖTIVIZIG, VÖO osztályvezető MHT ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS 2015. július 02-04
ELŐZMÉNY • 1504/2012. sz. (XI. 16.) Korm. határozat állami feladatként határozta meg az aszálykár elleni küzdelmet.
• A szükséges infrastruktúrát (forgalomképes művek) kezelését és üzemeltetését állami kézben kívánja tartani.
• A KÖTIVIZIG a vízkészlet-hasznosítási stratégiájában kidolgozta a közép- és hosszútávon szükséges fejlesztési javaslatokat, üzemeltetési lehetőségeket. • A komplex, rendszerszemléletű dokumentáció kínál hatékony megoldást az Alföld középső területének jövőbeli vízgazdálkodási problémáira.
PROJEKT • A fejlesztési elképzelés a tervezési terület két holtágnak a vízellátását célozta, többféle változat vizsgálatával.
• A változat elemzések korai szakaszán felmerült, hogy lehetőleg gravitációs vízzel valósuljon meg a vízpótlás, amelyhez vízbázist a Kiskörei tározó és a meglévő öntözőrendszerek biztosítanak. • A végső egy új öntözőfürt (Nk VI. fürt) kiépítésére ad javaslatot amely magába építetné a térség korábban felhagyott három öntözőfürtjét.
• A projektben helyet kapott a két holtág, és a kapcsolódó belvízi művek rekonstrukciója is, amelyek a vízszétosztásba is bekapcsolhatók.
• A komplex fejlesztés jól elkülöníthető, és önmagukban is életképes részekre bonthatóak.
TERVEZÉSI TERÜLET BEMUTATÁSA • Az Óballai és régióban Tiszapüspöki öntözőrendszereket Tiszai vízkivételek, a A Észak-Alföldi Tisza a folyószabályozást Szajol-Törökszentmiklós-Fegyvernek megelőzően gyakortaközvetlen elöntötte a Szajoli települések és Büdöséri között, Surjáni öntözőrendszer a Fegyverneki holtágból üzemelő vízkivétellel É-ról a Tisza öblözetek mély balterep parti vonulatait árvízvédelmi a Tinókatöltése és által Büdöséren határolva keresztül helyezkedik . el. működött, mindhárom esetben a Tisza folyó jelentette az öntözővíz forrást, szivattyúsan.
Ezek az öntözőrendszerek régóta nem működnek
SZAJOLI HOLT-TISZA • A Holtág Szolnok várostól K-re, Szajol és Tiszapüspöki községek között, a Tisza balpartján
helyezkedik
el.
Közigazgatásilag
részben
Szajolhoz,
részben
Tiszapüspökihez tartozik. • A Tisza szabályozása során átmetszés következtében alakult ki 1857-ben.
• A holtág területe 70,5 ha. • A Holt-Tisza vízgyűjtője területéről lefolyó belvizek a Décse-éren keresztül, egyszeri átemeléssel jutnak a befogadóba
FEGYVERNEKI HOLT-TISZA • A Holt-Tisza medre Fegyvernek nagyközség, Nagykörű község és Törökszentmiklós város közigazgatási területén helyezkedik el.
• A holtág 1991. évben Fegyvernek önkormányzat tulajdonába került. • A holtág a Tisza szabályozása során az
1856-ban alakult ki a Tisza folyó bal partján.
•A
holtág
vízkészlete
egyrészt
csapadékvízből, másrészt az Nkfcs. Sóút és
a
Szolnok-Debrecen
vasútvonal
közötti jobb és baloldali övcsatornák lefolyó vizeiből származik. • Ökológiai vízpótlása gravitációs úton a Nagykunsági-főcsatorna,
az
Nk.IV-1.
forgalomképes fürtfőcsatorna útvonalon keresztül történik
KOMPLEX FEJLESZTÉS CÉLJA • Az NK VI fürt megépítésével mintegy 5000 – 5500 ha gravitációs vízpótlásának
kiépítése a Nagykunsági főcsatorna I. bögéből a korábbi Surjányi, Tiszapüspöki és Óballai öntözőrendszerek össze-, és átkapcsolásával szükséges fejlesztésekkel. • A vízszétosztás feltételeinek kiépítése a felhagyott korábbi öntözőcsatorna medrek
felújításával, felhasználva a meglévő belvízcsatorna hálózatot. • A Fegyverneki holtág meder revitalizációja, tározási és gravitációs vízpótlási feltételeinek javítása. • A Szajoli holtág meder revitalizációja, tározási feltételeinek javítása, állandó gravitációs vízpótlási lehetőség kiépítése. • A holtág esetében javulnak az ökológiai feltételek, vízi és vízhez kötött növényi, hal fauna és egyéb vízi élővilág életfeltételei. A Víz Keretirányelv egy fontos célkitűzése valósulhat meg azzal, hogy a holtmedrek kapcsolata az anya folyóval létrejöhet,
illetve hatékonnyá és biztonságossá válhat a vízforgalom. • Fölös belvíz elvezetés feltételeinek javítása.
VÍZIGÉNY, VÍZBIZTOSÍTÁS •A várható öntözési igények alapján szükséges vízmennyiség meghatározására.
• A tervezett Nk-VI. fürtfőcsatorna szükséges meder kapacitása az Nagykunságifőcsatorna kiágazásánál 3,5 m³/s, a biztosítható vízfelszín esés figyelembe vételével a Szajoli I. csatornába 300 l/s vízleadás valósítható meg.
• A tervezett éves vízfelhasználása 15 millió m³-re kalkulálható.
MEGVALÓSÍTANDÓ FEJLESZTÉSEK 1) Nk VI- öntözőfürt kiépítése a Szajoli holtágig: •
Új csatorna építése, övárkokkal töltésekkel a szükséges területek kisajátítása,
•
Meglévő csatornák bővítése (Surjáni öntözőcsatornák),
•
Fenti területek és parti sávok kisajátítása,
•
Új műtárgyak építése, a nem megfelelőek átépítése,
•
Tiszapüspöki öntözőcsatorna rekonstrukciója.
Szajoli Holt-Tisza
MEGVALÓSÍTANDÓ FEJLESZTÉSEK 2) Vízszétosztó létesítmények kiépítése: •
Surjáni öntözőcsatorna D-i és É-i ág rekonstrukciója,
•
Új csatorna építése az Nk VI. fürtfőcsatornából Szajoli I. csatorna irányába
szükséges területek kisajátítása •
Óballai összekötő csatorna kialakítása meglévő csatorna nyomvonalán,
•
Óballai öntözőcsatorna rekonstrukciója,
•
Óballai esésnövelő átemelő telep építése
•
Nk IV-1.fürtfőcsatorna rekonstrukciója,
•
Fegyverneki holtág vízpótlás vizsgálata a Kocsordosi „A” csatornán keresztül Fegyverneki Holt-Tisza
MEGVALÓSÍTANDÓ FEJLESZTÉSEK 3) Holtágak revitalizációja: •
Területbiztosítás a kotort mederanyag elhelyezéséhez,
•
Holtág medrek kotrása víz alól a kotort mederanyag szikkasztása és elhelyezése,
•
Szükséges műtárgy rekonstrukciós és átépítési munkák.
Szajoli Holt-Tisza 2012. augusztus
MEGVALÓSÍTANDÓ FEJLESZTÉSEK 4) Belvízcsatornák rekonstrukciója: •
Büdöséri ök,
•
Büdöséri főcsatorna,
•
Décse-ér,
•
Óballai belvízcsatorna,
•
Szajoli I-1 csatorna.
Szajoli Holt-Tisza
Fegyverneki Holt-Tisza
A belvízcsatornák szükséges mértékű iszaptalanítását és a műtárgyak tisztítását, rekonstrukcióját szükséges elvégezni
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
