február

XV. évfolyam 2. szám Magyar Szocialista Párt és Országgyűlési Képviselőcsoportja www.mszp.hu

balközép 2008/február

A mi igazságunk megalapozott

Beszélgetés Juhász Ferenc elnökhelyettessel

Nyugodtabb kormányzás, nyugodtabb élet... Gyurcsány Ferenc évértékelője

Fókuszban: a népszavazás

Gyurcsány Ferenc szerint nyugodtabb kormányzás, nyugodtabb élet következhet. A miniszterelnök évértékelő beszédében a parlamentben kijelentette: már nem készülnek további olyan nehéz, húsbavágó átalakító döntésekre, mint az elmúlt másfél évben.

Nehéz év volt, átkozottul nehéz...

Gyurcsány Ferenc

Nyugodtabb korm – A hétköznapok biztonsága stabil háttérből származik, amelyhez legalább három feltétel szükséges: a munka, a tudás és a tulajdon – mondta országértékelő beszédében Gyurcsány Ferenc. – Térjünk vissza a polgárosodás történelmi, társadalmi programjához, máskülönben Magyarország történelmében sokadszor utat téveszt, és zsákutcába jut – mondta a miniszterelnök. Az új magyar polgárosodásnak az a célja, hogy milliókat segítsen hozzá az életrevaló tudáshoz, a biztos és jó munkához, a stabilitást adó családi tulajdonhoz. Gyurcsány Ferenc szerint az egyéni boldogulást és a társadalmi szolidaritást a polgárosodás programja foglalja egységbe, és kötheti össze a politikai értelemben kettészakadt Magyarországot. Az új magyar polgárosodás első feltétele a biztonságot adó, jó minőségű és megfizetett munka. Ezért a kormány célja a munkahelyteremtő tehercsökkentés, azaz csökkenteni kell a munkabérre rakódó járulék- és adóterheket, valamint korrigálni kell a segélyezési rendszert annak érdekében, hogy ne tartsa távol a munkától időnként azokat is, akik tudnának legálisan dolgozni. A miniszterelnök úgy látja, hogy jövőre mintegy 200 milliárd forinttal biztosan csökkenthető az adóterhelés. – Ha kiderül – mint ezt néhány szakértő állítja –, hogy ennél nagyobb mozgásterünk van, akkor a rendelkezésre álló további forrásokat is elsősorban tehercsökkentésre kívánjuk fordítani – közölte a kormányfő, aki a második feltételről, vagyis a tudással kapcsolatos intézkedésekről azt mondta: az oktatási kerekasztallal közösen kidolgozott javaslatok – amelyekre jövőre az ideinél 50 milliárd forinttal többet költenének – felölelik a korai gyermekkori neveléshez nyújtandó támogatást, a bölcsődeióvodai fejlesztéseket, az informatika, az idegen nyelv, a természettudományok oktatásának és tanulásának kiemelt támogatását. Példaként említette, hogy a hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozó tanárok többletteljesítményükért havi 30-50 ezer forint kiegészítő támogatást kaphatnának. Az új magyar polgárosodás harmadik feltétele a tulajdon, amely nélkül a

kormányfő szerint nincs szabad polgárság, szabad polgárság nélkül pedig nincs polgári demokrácia. Emlékeztetett arra, hogy a rendszerváltozáskor Magyarország lakosságának nagy része nem rendelkezett érdemleges tulajdonnal, és ez a helyzet azóta sem változott meg érdemben. Ez alól egyetlen kivételként azt az állami programot említette, amelyben több mint félmillió bérlakást megvehettek a benne lakók. Az azóta eltelt több mint egy évtizedben az állam első lépését nem követte újabb, ezért az egyéni, családi polgárosodás közvetlen állami ösztönzése megtorpant. Most azt javasolják, hogy a kormány új tulajdonosi programjának keretében állami cégekből vásárolhassanak tulajdont az állampolgárok. – Az állampolgárok pár ezer forint induló befizetéssel vásárolhatnak az állami cégekben akár százezer forint értékű tulajdont – közölte a kormányfő. A következő hetekben nyílt vitában határozzák meg azoknak az állami vállalatoknak a körét, amelyek jelentős tulajdonhányadát felajánlják a magyar, illetve a huzamosabb ideje Magyarországon élő európai uniós polgároknak. Gyurcsány Ferenc a tulajdont szerzőknek részletfizetési, adó-, illetve árfolyamkedvezményt ígért, és garanciákat arra, hogy ne kevesek kezébe kerüljön a tulajdon. – Az új tulajdonosi program egy új Magyarországról szól. Olyanról, amely

3

ányzás, nyugodtabb élet nem csak a mának él, amelyben érték a teljesítmény, a siker, a kockázatvállalás, az előrelátás, amely nemcsak beszél szolidaritásról, hanem eszerint él és cselekszik is – zárta beszédét a kormányfő. Lendvai Ildikó frakcióvezető az évértékelőre reagálva a beszéd legfontosabb elemének a közös gondolkodásra való felhívást nevezte. A politikus szerint a közös gondolkodásban a kormánypártok ellenfele nem a Fidesz, hanem a kiszolgáltatottság, mert nem csak a mély politikai árkok veszélyesek, hanem a mély és áthidalhatatlan társadalmi árkok is, amelyek tulajdonos és a tulajdon nélküli, a tanult és a tanulatlan, a munkahellyel rendelkező és a tartós munkanélküli között vannak. – Ez az árok a legyőzendő akadály, és nem önök, önök akár szövetségesek is lehetnének – mondta a frakcióvezető az ellenzéki pártokhoz fordulva. A miniszterelnök után Lendvai Ildikó felszólalásában azt mondta: tudomásul veszi, hogy a népszavazási kampány miatt az

Sajnálom, hogy

sokaknak csalódást okoztunk. Ugyanakkor azt még ennél is jobban bánnám, ha nem teljesítettük volna a kötelességünket. ellenzéknek kampánybeszédet kellett mondania, és emiatt a régi receptet vették elő: „végy egy adag Őszödöt, egy adag nemzeti végromlást, tégy hozzá egy csipet kommunistázást, épp csakhogy az ízét el ne rontsa”. Hozzátette: tudomásul veszi azt is, hogy ebben a kampányhelyzetben nincsenek fülek az igennél vagy a nemnél bonyolultabb kérdésekre. – De gondoskodnak is róla, hogy ne legyenek fülek – utalt az MSZP frakcióvezetője a fideszes és a KDNP-s képviselők kivonulására –, hiszen a füleket a közöttük lévő fejjel együtt ki kellett terelni a teremből... Ezt követően Gyurcsány Ferenc rea-

gált a hozzászólásokra, és kijelentette: – Jelenleg nincs olyan közelítés, amivel a kormányfő jót tehetne az ellenzéki frakcióvezetőknek. Miközben a főbb irányokban akár egyetértés is lehetne, nem sikerül kitörni abból a körből, hogy nekünk itt egy dolgunk van: helyenként méltánytalanul üssük egymást. Navracsics Tibor reakciójával kapcsolatban elmondta: most többen dolgoznak, mint 2002-ben. A KSH adatai szerint 2002-ben 3 millió 850 ezer ember dolgozott, 2007-ben 3 millió 900 ezer – tette hozzá. Dávid Ibolya felszólalásával kapcsolatban kiemelte: Magyarországon a költségvetés 67 százalékát szociális kiadásokra fordítják. Radikálisan adót csökkenteni csak a jóléti kiadások terhére lehet: a nyugdíj, a szociális és családtámogatás terhére – húzta alá. Gyurcsány Ferenc szerint jogászként Orbán Viktor is tudja, hogy adót nem szedhetnek be háziorvosok, és az Alkotmánybíróság is azért engedte át a vizitdíjról szóló népszavazási kérdést, mert annak tartalma nem érinti a költségvetést. A miniszterelnök erről az ATV műsorában beszélt.

BALKÖZÉP 2008. február www.mszp.hu

4

A mi igazságunk megalapozott ►Beszélgetés Juhász Ferenc elnökhelyettessel

A népszavazási kampányról, igenekről és nemekről kérdeztük a Magyar Szocialista Párt elnökhelyettesét, aki a népszerűségvesztés okairól és a bizalom visszaszerzésének lehetőségéről is beszélt a Balközépnek.

Az érdeksérelmeket felerősítette a Fidesz hihetetlenül agresszív, néha szélsőséges politikája

Amikor a népszavazási kampány felelőse lett, nyíltan beszélt arról, hogy ezt a referendumot úgymond megnyerni nem lehet, de a hátrányt, vagyis az igenek számát lehet csökkenteni. Ezt alátámasztva a szabad demokrata Horn Gábor arról beszélt, hogy felméréseik szerint már csak 60 százalék körül mozog az igent mondók aránya. Hogy látja ezt ön? – A kampány előrehaladtával nagyon sok ember számára világossá vált, hogy a Fidesz a referendummal nem három konkrét kérdésre vár választ, hanem lényegében saját hatalmi ambícióinak szolgálatába állította a népszavazást. A mai napig is azt érzem, hogy olyan szimbolikus döntést várnak a népszavazástól, amely Gyurcsány Ferencről és a kormányról szól. Ezt az emberek értik és látják, s fel tudják mérni, hogy nem olyan egyszerű a képlet, mint az a fideszes demagógiában megjelenik. Megértik azt, hogy amennyiben háromszáz forintot nem kell kifizetni, akkor még nem lesz minden nagyon jó. Tudom, hogy sokan vagyunk olyanok, akik nem szívesen fizetünk sem adót, sem illetéket, sőt buszjegyért vagy benzinért sem. De egy szolgáltatásnak ára van, mint egy árunak a boltban, s így az egészségügy is egy szolgáltatás, amelynek komoly értéke van. Ha nem vagyunk képesek ezt a fogyasztói mentalitást kialakítani, akkor az egészségügy színvonala még sokáig


romlani fog. Remélem, hogy érveink nem lesznek eredménytelenek, de ez majd március 9-én fog eldőlni. Az már mindenképpen siker, hogy az emberek értik, a népszavazással nem lesz kormányváltás. Valóban csökkent az igenpártiak aránya? – Szeretném hinni, hogy csökkent, de ez a választás során fog pontosan kiderülni. Mi a kampányunkban az embereket a józan ész nevében arra kérjük, hogy gondolják végig világosan a helyzetet, és ha elmennek szavazni, hát szavazzanak nemmel. Észérveket próbálunk felsorakoztatni, megszólaltatunk orvosokat, ápolókat, felsőoktatásban dolgozókat, hogy látható legyen: a mi igazságunk megalapozott, a mi igazságunk a fejlődést segíti elő, és egy minőséget javító igazság. Talán sokan egyetértenek azzal, hogy nagy szükség volt erre a tájékoztató kampányra, sokan úgy vélik, hogy már korábban el kellett volna kezdeni. De mi lesz ezután? Csak március 9-éig tart a tájékoztatás, vagy utána is, amire minden bizonnyal szükség lenne... – Ha okkal fogalmaznak meg velünk szemben kritikát, akkor az éppen a tájékoztatás hiányosságait illeti. De lehet-e érdemi felvilágosítást nyújtani akkor, amikor még komoly politikai küzdelmek közepette folynak a tárgyalások a koalíciós partnerrel? Amikor még nincs készen a teljes rendszer, és csak annyit lehet tudni, hogy

5 az SZDSZ piaci alapokon működő egészségügyi szolgáltató rendszert akar kialakítani, mi viszont nem kívánunk lemondani a szolidaritás alapú társadalombiztosításról. A kettőnek az összhangját, a magántőke és a szolidaritás ötvözetét nagyon nehéz volt megtalálni, és sokáig belemerültünk az erről szóló vitákba és egyeztetésekbe. Most viszont már van egy elfogadott és kihirdetett parlamenti döntés, amelyről konkrétan lehet beszélni és lehet értelmezni. Ha az MSZP fölött ilyen erősen mozgosító erejű kérdésekkel sem lehet elsöprő győzelmet aratni, akkor ebből levonható-e a következtetés, miszerint a párt helyzete kezd konszolidálódni, és véget ért a mélyrepülés? Kampányjelszóval úgy is fogalmazhatnánk, hogy jelentősen nő a józan ész tábora... – Várjuk ki a végét. A szocialista párt népszerűségvesztését elsősorban nem az okozta, hogy valaki valamit elmulasztott, vagy valaki valamit rosszul csinált. Nincs olyan konkrét ügy, amelyben óriási hibát vétettünk volna. A népszerűségvesztésnek az az oka, hogy a kormányzást a stabilizációval, a nagy szolgáltató rendszerek átalakításával kezdtük, azaz a kormány hozzányúlt a status quo-hoz, ami rengeteg érdeket sért. Ez elkerülhetetlen volt, ráadásul eze-

Ez nagyon komoly munka lesz, de a legkomolyabb munka maga a kormányzás, azonban nehogy azt gondolja valaki, hogy én itt a pártból a kormányra mutogatok, hiszen ha sikeres a kormány, sikeres a párt is, elvégre ez egy csapatmunka, amelyben a pártszervezeteknek is megvan a maguk feladata. Mindenekelőtt az, hogy kimásszunk az önmagunknak felállított karanténból. Sikerül-e végigvinni az új baloldali politikát a rendszerváltás óta legkeményebb ellenzéki támadások közepette, miközben az egészségbiztosítás átalakítását is le kell vezényelni? – Az egyetlen esélyünk a bizalom visszaszerzésére az, ha ezt a politikát következetesen végigvisszük. Kormánynak, frakciónak és pártszerve-

utcai politizálás, amit velünk szemben használnak. Egyre több szó esik az adóreformról, adócsökkentésről. A miniszterelnök minimum 200 milliárdos tehercsökkentésről beszélt. Ezzel sikerülhet-e 2009-ben a költségvetés veszélyeztetése nélkül nagyobb támogatottságot szerezni? Elvégre 2009-ben is lesz választási kampány az országban, az európai parlamanti választások kampánya. – 200-300 milliárd forint nagyon sok pénz, amiből nagyon sok mindent lehet csinálni. Annyire azonban nem sok pénz, hogy jelentős adócsökkentésre lehessen használni. Végig kell gondolni, hogy az adórendszer átalakításával mit akarunk elérni. Alapvető cél a versenyképesség

zeteknek szorosan összefogva kell munkálkodnia ezen, kellő lendülettel. Tudomásul kell vennünk, hogy a politikában nincsenek egyéni menekülési útvonalak, bár szemmel láthatóan vannak néhányan, akik keresik. Közös felelősség van, ami egy emberre vagy egy testületre nem hárítható át. Éppen ezért kell a tevékenységből mindenkinek kivennie a részét, s akkor még nem említettem az egyik lefontosabb motívumot: saját önbecsülésünket. Be kell bizonyítanunk a magyar társadalomnak, hogy nem bolondultunk meg az elmúlt másfél évben, hogy kormányzóképesek vagyunk. Azt is bizonyítanunk kell, hogy tarthatatlan és elfogadhatatlan az az

javítása, az adócsökkentést tehát ennek a szolgálatába kell állítani. Egy fél vagy egyszázalékos személyi jövedelemadó-csökkentés sok pénz, kommunikálni is jól lehet, de igazából kevéssé érezhető könnyítés lenne. Ezért inkább egy szűkebb kör számára kell jelentősebb adócsökkentést végrehajtani, aminek következtében több munkahely jön létre, növekszik a versenyképesség, s ezek hatásaként az össze többi társadalmi csoport is a tehercsökkentés kedvezményezettjévé válik. Az állami osztogatás kora lejárt. Osztogatással nem lehet tartós politikai szimpátiát szerezni, ahhoz kiszámítható társadalom- és gazdaságpolitika, illetve sikerorientált magatartás kell. M. L.

Az állami osztogatás kora lejárt... ket az érdeksérelmeket felerősítette a Fidesz hihetetlenül agresszív, néha szélsőséges politikája, amely nem ritkán az utcán is megjelent. A mi hibánk abban keresendő, hogy nem tudtuk a kormányzati döntéseket közérthetően bemutatni. A kormány most meghirdetett új baloldali politikája éppen azt a célt szolgálja, hogy az eredmények bemutatásával lassan visszaépítse a hitelességet. Egyre többen fogják ugyanis azt tapasztalni, hogy az ellátórendszerek kezdenek hatékonyabban működni, és egyre inkább látszik az is, hogy vége a megszorításoknak, a stabilizáció sikeres volt, s remélem, hogy ez visszahozza az MSZP támogatottságának jelentős részét.


6


7

Eredmények: az egészségügy A második Gyurcsánykormány sok területen ért el eredményt az utóbbi bő másfél évben. Elsőként kell említeni a konvergenciaprogram teljesítését, az államháztartási hiány példátlan mértékű csökkentését, mely megalapozza a reformok további sikerességét. A reformok terén az egészségügy kiemelt figyelmet érdemel: a magyar demokrácia történetében először zárt többlettel az egészségügyi kassza (400 milliárd mínusz helyett 25 milliárd plusz), amely egy részét fejlesztésre, eszközök beszerzésére, illetve a kórházi étkezés javítására szánta a kormány. A javuló pénzügyi helyzet mellett soha nem látott mélységű reformlépések sorozatát hajtotta végre a kormány: az egészségbiztosítási törvény elfogadása, kórházi kapacitás átalakítása, egynapos sebészet támogatása, a biztosítotti jogviszony ellenőrzése, új jogviszonyok létesítése, indokolatlan orvos-beteg találkozások számának 30%-os csökkentése, Egészségbiztosítási Felügyelet létrehozása, új gyógyszergazdaságossági program, vény nélkül kapható készítmények patikán kívüli árusításának lehetővé tétele, csak hogy a legfontosabbakat említsük. Tettek és számok: • 2007-ben hosszú évek óta először a járulékbevételek növekvő részét fedezik az OEP kiadásainak. Eddig minden évben 300-400 milliárd körüli hiánnyal zárt az egészségügyi kassza, 2007-ben először többlete volt. Ebből jutott a kórházi étkezés javítására és a mentőszolgálatnak, valamint az aktív szakellátásra, a krónikus ellátás fejlesztésére és eszközbeszerzésre is. • Megkezdődött a biztosítotti jogviszony ellenőrzése: 1 millió bizonytalan jogviszonyú emberből mára 600 ezer embernek vált rendezetté a biztosítása. A 600 ezerből 150-200 ezer ember új járulékfizető, aki korábban nem járult hozzá az egészségügyi kassza bevételeihez. (2008. január 1-jétől csak azok jogosultak a teljes körű ellátásra, akik mögött rendezett jogviszony áll. Az ellátást azonban mindenki megkapja, de az elmaradt járulékokat az APEH utólag behajtja.)

• Létrejött az Egészségbiztosítási Felügyelet. Működésének egy éve alatt több mint 3000 bejelentést kapott, s ennek 40%-ában indított vizsgálatot. 151 esetben szabott ki bírságot. • A várólistarendszer újraszabályozásával 2008. április 15-étől nyilvánossá és világossá válik, hogy melyik intézményben mennyit kell várni egy-egy beavatkozásra. • A kórházak minőségi mutatóival nyilvánossá és összehasonlíthatóvá válnak az egészségügyi szolgáltatók, így a betegek tájékozottabbak lesznek. • A vizitdíj és kórházi napidíj bevezetésének eredményeképpen: 1. Az emberek vásárlói, tudatos felhasználói lettek az egészségügyi szolgáltatásoknak; 2. A háziorvosoknál 20%-kal csökkent az indokolatlan és nemzetközi összehasonlításban túlzottan magas orvos-beteg talál-

A magánszereplők szolgáltatást szervező, ügyfélbarát kultúrát, valamint versenyt hoznak az egészségügyi ellátás szervezettségének, színvonalának javítása érdekében. kozások száma, így több idő jut egy betegre; 3. A háziorvosok átlagosan havi 180-200 ezer forint többletforráshoz jutottak, amit fejlesztésre és a munkatársak bérének emelésére fordíthatnak. A járóbeteg-szakrendelőkben havi 5-10 millió Ft, a kórházakban átlagosan havi 4-5 millió Ft bevétel keletkezik, amit fejlesztésre fordíthatnak. A vizitdíj és napidíjból származó éves bevétel várhatóan 20-21 milliárd forint évente. Az önrészfizetés további haszna az a több mint 40 milliárd forint megtakarítás, ami a csökkenő forgalomnak köszönhetően jön létre a kasszában. • Lehetővé vált a háromhavi gyógyszerfelírás, ami jó a betegnek és jó az orvosnak. Előbbinek ritkábban kell orvoshoz mennie, utóbbi pedig kevesebb beteget kell hogy ellásson, így több ideje marad egy-egy betegre, és kevéssé leterhelt. • 1998 óta háromszorosára nőtt a gyógyszertámogatások összege,

ezért 2006-ban már annyit költött erre az egészségügyi kassza, mint a teljes aktív fekvőbeteg-ellátásra. Ezen változtatott az új gyógyszergazdaságossági törvény: úgy mérséklődött a gyógyszertámogatások összege, hogy közben nem nőttek elviselhetetlenül a betegek terhei. A gyártók között kialakult árverseny eredményeképpen a törvény hatályba lépése óta több mint 3000 termék ára csökkent 2,5-16%-kal. • Több mint 420 vény nélkül kapható készítményt, több mint 620 helyen már gyógyszertáron kívül is lehet kapni. • Csökkent a drágább és indokolatlanul magas aktív kórházi ágyak száma (kb. 16 ezerrel), míg ezzel párhuzamosan nőtt a krónikus és rehabilitációs ágyak száma (kb. 7 ezerrel). Összességében 11%-kal csökkent a kórházi ágyak száma (korábban 24% volt a tartósan kihasználatlan ágyak aránya). • Az ágyszámcsökkentéssel párhuzamosan a kormányzat szándéka volt megerősíteni a járóbeteg-szakellátást, hiszen ez hatékonyabb, célravezetőbb és takarékosabb, ezért több pénz jut oda (24%-kal nőtt a szakrendelők bevétele). Emellett a hátrányos helyzetű kistérségek számára 25 milliárd forint pályázati pénz áll rendelkezésre, hogy új, korszerű járóbeteg-szakellátó központokat alakítsanak ki, illetve a meglévőket korszerűsítsék. • 2008. január 1-jétől megtörtént a mentés és betegszállítás szétválasztása. 2007-ben 7 új mentőállomást építettünk és 6 régit újítottunk fel. 88 új mentőautó és 2 új helikopter állt munkába. • Az egészségügyi kassza pályázatot hirdetett a korszerű egynapos sebészeti ellátások fejlesztésére: a nyertes 47 intézmény megkétszerezi az egynapos beavatkozások számát. • Az Új Magyarország Fejlesztési Terv az elkövetkezendő években 400 milliárd forint forrást biztosít az egészségügy fejlesztésére: ebből 2007ben 61 milliárdot hirdettek ki. • Az Országgyűlés február 11-én megszavazta az egészségbiztosítási törvényt. A bevezetni kívánt modell nem több-biztosítós modell: az állam továbbra is kulcsszereplő marad. BALKÖZÉP 2008. február www.mszp.hu

8


9

Eredmények: az oktatás A kormány komoly eredményeket ért el a közoktatás és a felsőoktatás területén is. A magyar iskola megújításának programjában az Új Magyar Géniusz Program (TÁMOP) elindítása mindenképpen figyelemre méltó, ahogyan a teljesítményalapú mutató szerinti finanszírozásra való áttérés is. A felsőoktatásban a tandíj bevezetésével, amelynek köszönhetően az intézmények bevétele már az idén 2-3 milliárd forinttal növekszik, és néhány éven belül több mint évi 20 milliárd forintra emelkedik. Ezt a többletbevételt infrastruktúra-fejlesztésre és a hallgatók támogatására költhetik. A kormány a létszámkeret új szempontú kialakításával megváltoztatta az államilag támogatott képzés szerkezetét: 2007-ben több hallgatót vehettek fel olyan szakokra, amelyekre a munkaerőpiac nagyobb keresletet mutat, így például informatikára, műszaki és természettudományi szakirányokra. A szakképzésben is történt változás: a gyakorlati képzést vállaló munkáltatók a minimálbér 1,5-szerese helyett annak 2-szeresét kaphatják meg támogatásként. A közigazgatásban annak méretének csökkentése és a teljesítmény mérése jelent forradalmi változást. A magyar iskola megújítása • Átalakult a közoktatási támogatási rendszer. A korábbi – csak a tanulók számát figyelembe vevő ún. fejkvóta alapú támogatásról – felmenő rendszerben – áttérünk a több paramétert figyelembe vevő (átlagos csoportnagyság, tanítási időkeret, pedagógus heti kötelező óraszáma) teljesítménymutató szerinti finanszírozásra. • Az oktatási munka eredményességét csak úgy lehet felmérni, javítani, ha a pedagógus, az iskola, az oktatáspolitika megbízható adatokra tud támaszkodni. A közoktatásban évenkénti, általános, kötelező és kötelezően nyilvánosságra hozandó oktatási (készség-képességfelmérést, azaz) kompetenciamérést vezetett be a 4.-6.-8.-10. évfolyamon a kormány. (Az elképzelést 2001-ben vezették be, de

más (5.-9.) évfolyamon, a mostani kormányzat lefektette a jogszabályi és szakmai kereteit, és biztosította a pénzügyi feltételeit, és továbbfejlesztette az elgondolást.) • 2007 októberében a kormány aláírta az Új Magyar Géniusz tehetséggondozó programról szóló megállapodást. • 2007 őszétől 2 órával emelkedett a pedagógusok heti kötelező óraszáma. Emellett szigorodott a kötelező heti óraszámba beszámítható kiegészítő tevékenységek elszámolásának lehetősége. A 8 évfolyamnál kevesebbel működő általános iskolák tagintézményként fokozatosan beolvadnak a 8 vagy 12 évfolyamos iskolákba, így a kisiskolákban is emelkedhet az oktatás színvonala.

A tandíjból származó többletbevételt infrastruktúra-fejlesztésre és a hallgatók támogatására költhetik Felsőoktatás • A kormány bevezette a képzési hozzájárulást, azaz a tandíjat. 2008 szeptemberétől az államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatók az elfogadott törvényi szabályozás szerint az alapképzésben évi 105 ezer forint, a mesterképzésben évi 150 ezer forint képzési hozzájárulást fizetnek. Már a 2008-as költségvetési évben a felsőoktatási intézmények fejlesztésre és a hallgatói támogatásra fordítható bevétele 2-3 milliárd forinttal növekszik, és néhány éven belül évi 20 milliárd forint többletbevételük lesz a tandíjból. • A kormány 2007-től nem intézményenként határozza meg az államilag támogatott helyek számát, hanem az adott intézménybe jelentkezett diákok felvételi teljesítménye alapján dől el, melyik intézmény, hány diákot vehet fel állami támogatással. Az új rendszer eredményeképpen erős verseny alakult ki az egyetemek, főiskolák között,

és megindult az intézményi koncentráció. • A kormány 2007-ben a mindenkori érettségizők 68%-ában határozta meg az államilag támogatott felsőoktatási helyek számát, s a munkaerőpiac igénye alapján változtatott a képzési struktúrán. 2007-ben csökkent a bölcsész, jogász, pedagógus és közgazdász keretszám, de növekedett a természettudományos, informatikai és műszaki keretszám. • Folytatódik a bolognai (kétciklusú) képzési rendszerre történő áttérés, és 2008-ban teljesedik ki az átállás. • A kormány intézkedése nyomán az egyetemi oktatóknak csak egy főállása lehet, és ezzel megszűnt az „intercity-professzor” jelenség. • Megtartva a támogatás alapelveit, 2008 januárjától az állami felsőoktatási intézmények teljesítménymutatókhoz kötött, három évre szóló fenntartói megállapodás alapján kapják meg költségvetési támogatásukat. • Lehetővé vált a felsőoktatási intézmények számára egyes feladatok gazdasági társasági formában történő ellátása, és ezzel összhangban a közalkalmazotti jogviszony helyett a munka törvénykönyve szerinti foglalkoztatás. Szakképzés: • Növekszik a szakmai kamarák szerepe a gyakorlati képzésben és szakmai vizsgáztatásban. A tanulószerződések számának növelése érdekében a szakképzési hozzájárulási kötelezettségüket gyakorlati képzéssel teljesítő gazdálkodó szervezetek tanulónként a minimálbér 1,5-szerese helyett, annak 2-szeresét számolhatják el a tanulók gyakorlati képzésével összefüggő közvetlen költségeikre (munkaruha, védőeszköz, tisztálkodási eszköz, étkeztetés, útiköltség, vizsgáztatás és adminisztratív költség). (Az SZMM által átnézett változat.) • 2007-től indult a megújult Országos Képzési Jegyzéken alapuló képzés és vizsgáztatás. Az új rendszer lehetővé teszi a más képzéseknél már elsajátított kompetenciák rugalmas beszámítását. BALKÖZÉP 2008. február www.mszp.hu

10

hírek Érvek helyett merényletek

Szekeres Imre

A z MSZP

nem váltja

le a miniszterelnököt

– A küszöbön álló népszavazás eredményétől függetlenül a kormányzó Magyar Szocialista Párt nem váltja le Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt – közölte Szekeres Imre, az MSZP elnökhelyettese a Reuters brit hírügynökségnek adott interjúban. A Reuters által a párton belül királycsinálónak nevezett Szekeres azt is közölte, hogy szilárd a kormánykoalíció a Szabad Demokraták Szövetségével. – Elképzelhető, hogy a szocialista párt Gyurcsány Ferencet indítja a 2010-es választásokon miniszterelnök-jelöltként, ha vele nyílik a legnagyobb esélyünk a győzelemre – jelentette ki az MSZP elnökhelyettese.

Bárándy Gergely

B üntethető

tett lett

a gyűlöletbeszéd

– A parlament elfogadta a gyűlöletbeszéd elleni törvényt, ami a gyakorlatban a büntető törvénykönyv módosítását eredményezi – erről Bárándy Gergely beszélt sajtótájékoztatóján. Az országgyűlési képviselő kifejtette: – A diktatúrák mindig úgy kezdődtek, hogy kiállt egy őrült, és elkezdett hülyeségeket beszélni – ez volt a véleményük a kortársaknak Hitlerről is. Aztán folytatódik azzal, hogy mindenféle társadalmi csoportokban bűnbakot keresnek, először csak gyalázzák őket, aztán fölszólítják arra, ismerjék el a kollektív bűnösséget, utána deportálják őket.

Herbály Imre országgyűlési képviselő kunhegyesi lakásának ajtajához ismeretlen tettes két Molotov-koktélt dobott február 7-én. Az egyik égő palack meggyújtotta a bejárati ajtót.

Ismeretlenek több szocialista képviselő házára dobtak gyúlékony anyagot 2008. február 7-én az éjszakai órákban. A gyújtogatásban személyi sérülés nem történt, de több helyen anyagi kár keletkezett. Gödön, Dunaújvárosban és Kunhegyesen összesen négy szocialista politikus házára dobtak gyúlékony anyaggal töltött palackot. Az ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség terrorcselekmény miatt indított nyomozást. Az akciókkal arra akarták rábírni a képviselőket, hogy ne szavazzák meg az egészségbiztosítási törvényt. Több képviselőt levélben vagy telefonon fenyegettek meg. Volt, akinek szó szerint mondta az ismeretlen telefonáló: „ne merd megszavazni”. Dér Zsuzsanna, akinek házára szintén dobtak Molotov-koktélt, azt mondta: jól véssék az elméjükbe, akik ezeket a terrorcselekményeket végrehajtották, hogy a tisztességes embereket nem lehet megfélemlíteni.

Lendvai Ildikó frakcióvezető közleményben mondott köszöne tet mindazoknak, akik az elmúlt időszak terror támadásai és fenyeg etései nyomán, po l iti ka i hovata r tozásuk tól függetlenül, szolidaritásukat fejezték ki, és a szocialista képviselőknek akár saját lakásukat, személyes védelmüket is felajánlották. – Továbbra sem félünk. De féltjük a demokráciát, a parlamentarizmus normális működését. Féltjük elsősorban azokat, akiket a napokban vétlen eszközként használtak fel egy piszkos politikai hadjáratban. Több jelzés szerint álnéven, hamis bemutatkozással idős embere ket riogatnak. A még nem létező egészségbiztosítási pénztárak munkatársainak álcáz ván ma gukat, telefonon kérdezik ki őket betegségükről, gyógyszereikről. A beszélgetés végén közlik: vérnyomásproblémák vagy egyéb betegség esetén ki fognak esni a biztosításból, senki sem gondoskodik róluk. Mi nem ijedünk meg, de ezek a védtelen emberek igen.

Ingatagon érvelt

az ellenzéki pártvezér Orbán Viktor, a Fidesz elnöke becsapta a választókat a több-biztosítós egészségügyi rendszerrel kapcsolatban, mert nem valósította meg az 1998-as kormányprogramjában ígérteket – erről Kökény Mihály, az Országgyűlés Egészségügyi Bizottságának szocialista elnöke beszélt. Kökény Mihály szerint a Fidesz elnöke mást tett, mint amit ígért, és az a probléma, hogy erről elfelejtette tájékoztatni az embereket. Az ellenzéki pártelnök a TV2 műsorában azt fejtegette, hogy bár a Fidesz kormányprogramjában szerepeltek a versengő biztosítók, egy háromnapos kormányülésen úgy döntöttek, mégsem vezetik be. Orbán Viktor állítása szerint erről a parlamentben be is számolt. Kökény Mihály hangsúlyozta: a magyar Országgyűlésben biztosan nem állt ki Orbán Viktor, és nem mondta el, miért nem hajtják végre a kormányprogram ezen részét. Megjegyezte: végignézték az Országgyűlés

A ki

1998-as és 1999-es jegyzőkönyveit, de a pártelnök által említett felszólalást nem találták meg. A képviselő szerint Orbán Viktor beismerte, hogy az ő felfogása szerint más a kormányprogram és más a kormányzás, és beismerte azt is, hogy 1998ban becsapta a választókat. A kormánypárti szakpolitikus szerint nem az a baj, hogy nem vezették be a több-biztosítós rendszert, mert ez helyes volt. A baj az – folytatta –, hogy a Fidesz-kormány nem tett semmit az egészségbiztosítás reformja érdekében. Kökény Mihály elmondta, hogy a Gyurcsány-kormány 2006-os programjában szerepelt, hogy a magán- és közfelelősség tisztázásával, a szolgáltatási csomagok meghatározásával, a versenyt és a szolidaritást egyaránt érvényesítő keretek megteremtésével 2007 végéig létrehozzák a biztosítási alapon működő egészségügy feltételrendszerét. – Ezt tettük – jelentette ki.

nem megy el szavazni , az is velünk van !

Varju László segíti a pártszervezést

Az MSZP országos elnöksége azzal bízta meg Varju László parlamenti frakcióvezető-helyettest, frakcióigazgatót, hogy segítse az MSZP választókerületi és vidéki pártszervezési tevékenységét. Varju László megbízatása

nem érinti Butor Klára pártigazgató feladatait. Az elnökség március 29ére hívta össze az országos pártértekezletet, amelyen értékelik a ciklus első felét, és meghatározzák a következő időszak feladatait. Az MSZP elnöksége Cserey Gyulát nevezte ki a párt külügyi titkárává; feladata a párt külügyi kapcsolatainak szervezése lesz. A 33 éves, jogi végzettségű új külügyi titkár korábban az Európai Parlamentben dolgozott, szakterülete a gazdasági és versenyjog. Cserey Gyula Kósáné Kovács Magdának, az Európai Szocialisták Pártja frakcióalelnökének szakértője volt. A most kinevezett titkár alelnöke az MSZP progresszív platformjának. A platform vezetője Ficsor Ádám, a miniszterelnök új kabinetfőnöke. A külügyi titkári posztot korábban Dobolyi Alexandra európai parlamenti képviselő töltötte be.

hírek

K oszovó

függetlensége

európai kérdéssé vált

Európai kérdéssé vált Koszovó függetlensége – mondták szocialista politikusok napirend előtt az Országgyűlésben, és sürgették az új állam és Szerbia euroatlanti integrációját. Mesterházy Attila frakcióvezető-helyettes Koszovó egy nappal korábban kikiáltott függetlenségével kapcsolatban azt mondta, az egymással szemben álló érdekkonfliktusok destabilizálódáshoz vezethetnek, ezért Koszovó európai kérdéssé vált, és az is marad hosszú távon. – Magyarország is jobban örült volna, ha tárgyalásos úton oldják meg a kérdést. De látjuk a realitásokat, és tudomásul vesszük a koszovói parlament döntését – közölte a képviselő. Mesterházy Attila szerint Magyarország érdeke, hogy Koszovó és Szerbia is minél hamarabb bekapcsolódhasson az euroatlanti integrációba.

M egvan

a legsármosabb

magyar politikus !

A stop.hu szavazást hirdetett meg arról, hogy kit tartanak az olvasók a legsármosabb magyar politikusnak. Minden eddiginél több, hihetetlen mennyiségű szavazat érkezett, s ezek alapján Mesterházy Attila lett a nyertes. A szocialista politikus a 13 022 voks 28 százalékát, 3646 szavazatot szerzett. Nem tudjuk, hogy a szinte állandó mosoly vagy az elegáns szakáll teszi, de a stop.hu olvasóit egyértelműen elvarázsolta... A harmadik helyre is szocialista politikus, Molnár Gyula került. BALKÖZÉP 2008. február www.mszp.hu

11

12


13


14

Eredmények: a gazdaság A kormány a 48 pontban Patrióta gazdaságpolitikát hirdetett. A miniszterelnök 48 pontjának markáns része volt az Új rend és szabadság programja. A feketegazdaság és feketemunka elleni fellépés jó eredményekkel kecsegtet, az eddig megtett lépések eredményeképpen a gazdaság kifehéredéséből 2007-ben mintegy 80 milliárd forint többletbevétele keletkezett az államháztartásnak. A minimálbér kétszerese után fizetendő járulék előírásával a mikro- és kisvállalkozásoknál (ahol a leginkább elterjedt a minimálbéres foglalkoztatás) a bérek rövid idő alatt látványosan, 21%-ot emelkedtek. A feketegazdaság mellett a közlekedésbiztonság terén tett nagy előrelépést a kormány: zéró toleranciát vezetett be az ittas vezetőkkel szemben, illetve kiterjesztette a sebességmérés és szankcionálás lehetőségeit is. A pályáztatási összeférhetetlenség szigorúbb szabályozása is fontos része az Új rend és szabadság programnak. A kormány a 48 pontban Patrióta gazdaságpolitikát hirdetett. Ennek részeként az Üzletre hangolva programmal a kormány az üzleti környezet versenyképességén kíván javítani. Jelentős változás a korábbiakhoz képest, hogy ma már egy nap alatt be lehet jegyeztetni egy céget, teljes egészében elektronikus úton, ami ráadásul 2008. július 1-jétől egy órára rövidül. A gazdasági társaságoknál szükséges tőkeminimumot is jelentősen lecsökkentette a kormány. A cégnyilvántartások elektronikussá tétele pedig az átláthatóságot, a kön�nyebb ellenőrizhetőséget szolgálja. Ezen, és még további, lent részletezett lépéseknek köszönhetően, 2007ben Magyarország lett a Világbank Doing Business felmérésének egyik legnagyobb előrelépője, elnyerve a „Top reformer” címet. Megindult a Bürostop program is, mely az adminisztratív akadályokat hivatott lebon-

A

Épültek és épülnek az autópályák tani, illetve jelentősen csökkenteni. A tervek szerint 2008 végére ötödével csökkennek a terhek. Tettek és számok: • A kiigazítási program eredményeképpen másfél év alatt felére csökkent az államháztartás hiánya (11,6%-ról 5,7%-ra). 2008-ban folytatódik a hiány gyors csökkenése, mértéke a korábban prognosztizált 4,3% helyett a GDP 4%-ára csökken. Ez mind a hazai, mind a nemzetközi kiigazítások történetében példa nélküli és a legnagyobb arányú. • A kiigazításban 2007-ben még némileg nagyobb szerepet játszott a bevételek növekedése, de 2008 végére az összesen 7,6%-os hiánycsökkenésből 4,5% már a kiadásmérséklésből fog származni. • Megállt az államadósság növekedése. 2007-ben a GDP 65,4%-a volt, 2008-ban pedig 65,8%-on te-

tőzik, ami sokkal alacsonyabb, mint a korábban tervezett (71,3%). • A fizetési mérleg hiánya mind 2006ban, mind 2007-ben csökkent, és a hiány további mérséklődése várható 2008-ban is. A fizetési mérleg javulásának fő oka az export kiugróan gyors növekedése. • 2007-ben a GDP a várt 2,2%-os növekedésnél kisebb ütemben, az előzetes adatok szerint 1,3%-kal emelkedett. 2008-ban viszont a növekedés várhatóan gyorsabb, 2,8%-os lesz a korábban prognosztizált 2,6% helyett, 2009-től pedig az ország visszatér a 4% körüli növekedési pályára. • 2007-ben 1%-kal csökkent az alkalmazásban állók száma, de úgy, hogy a foglalkoztatottak száma a közszférában 4,9%-kal csökkent, a versenyszférában pedig nem változott. Ez jelzi, hogy a vállalkozások átmenetinek tekintik a gazdasági növekedés lassulását.

népszavazás nem az emberekről , hanem a kitalálóiról szól .

Kiss Péter

A Magyar Szocialista Párt és az Országgyűlési Képviselőcsoport lapja Felelős kiadó Gyurcsány Ferenc pártelnök és Lendvai Ildikó frakcióvezető • Főszerkesztő: Marton Levente MSZP Sajtóiroda: 1012 Budapest, Vérmező út 4. • Sajtófőnök: Rónai Judit MSZP-Frakció Sajtóosztály: 1358 Budapest, Széchenyi rakpart 19. • Kommunikációs igazgató: Galgóczy Éva BALKÖZÉP 2008. február www.mszp.hu E-mail: [email protected] XV. évfolyam 2. szám Magyar Szocialista Párt és Országgyűlési Képviselőcsoportja www.mszp.hu

balközép 2008/február

A mi igazságunk megalapozott

Beszélgetés Juhász Ferenc elnökhelyettessel

Nyugodtabb kormányzás, nyugodtabb élet... Gyurcsány Ferenc évértékelője

Fókuszban: a népszavazás

15


február

Recommend Documents