NYITOTT ABLAK
A Dunaszentpál Község Önkormányzatának Önkormányzatának információs lapja
2015/ 2015/FEBRUÁR
1
Február - Jégbontó hava, Böjt-elő hava Február 2. Gyertyaszentelő Boldogasszony A régi rómaiaknál tavaszkezdő nap volt. Később a keresztény egyház gyertyaszentelő ünneppé tette az ünnepet. A szentelt gyertya pedig egészség-, szerencsevarázsló eszközzé vált. Ezen a napon (a római katolikus egyház) Szűz Mária megtisztulására emlékezünk. A templomok körül körmenetet tartottak, és közben zsoltárokat énekeltek. Nagyon fontos dolog volt a gyertyaszentelés. A szentelt gyertya Krisztus jelképe. A gyertya méhviasza Jézus tiszta teste; a viasz alatt való bél, az ő ártatlan szent lelke, a tűz pedig a világosság az ő istensége. A szentelt gyertya már az ókeresztény korban Krisztus jelképe: magát fölemészti, hogy másoknak szolgálhasson. Úgy tartották a gyertya megvédi a gonosz szellemektől a csecsemőket, a betegeket, a halottakat. Nagyobb ünnepeken is meggyújtották a szentelt gyertyákat. Ehhez a naphoz kapcsolódik az a hiedelem is, miszerint ha ezen a napon kisüt a nap, és a medve meglátja az árnyékát, akkor visszamegy, és még negyven napig tart a tél.
Február 3. Balázs napja Balázs napja egészség-, termésvarázslás, gonoszűzés, madárűzés, időjárásjóslás és főként a gyermekek balázsjárásának a napja. Szent Balázs püspök és vértanú eredetileg orvoslással foglalkozott - nevéhez sok csodás beteggyógyítás fűződik. Legtöbbet emlegetett tette egy özvegyasszony halszálkától fulladozó gyermekének megmentése. Az asszony hálából ételt és gyertyát vitt a szent életű püspöknek. Ennek emlékére van a Balázs-áldás vagy balázsolás, amikor a pap két gyertyát tart a hívők álla alá, és e szavak kíséretében: Szent Balázs püspök és vértanú közbenjárására szabadítson meg téged Isten a torokbajtól és minden más betegségtől megáldja őket. Szent Balázs a középkorban a diákoknak egyik kedvelt védőszentje volt, napját fényesen megünnepelték. Innen ered a balázsjárás, az iskolás gyermekek házról házra járó, adománygyűjtő, iskolába toborzó, köszöntő szokása.
Február 5. Ágota napja E naphoz általános vélemény szerint gonoszűző hagyomány tapad. Körülsöprik a házat, az ólakat, hogy kiűzzék a házi férgeket, bogarakat. Most van az ideje a tavaszi munkák megkezdése előtt, hogy megszabaduljon az ember, az állat, a házban elszaporodott, bajt, betegséget terjesztő, kárt okozó férgektől, bogaraktól.
Február 6. Dorottya napja Időjárásjósló-nap. Ilyenkor már némi enyhülés tapasztalható. Az Ágotától megszorított időjárást, a hideget Dorottya tágítja, azaz enyhíti.
Február 14. Bálint napja Bálint napján, ha hideg, száraz az idő, akkor jó lesz a termés. Az ország különböző részein más-más hiedelem kötődik ehhez a naphoz.
Február 16. Julianna napja Julianna ókeresztény vértanú volt. A néphagyomány Júlia napjától az idő melegebbre fordulását várja. Ha mégis havazik aznap, akkor "bolondoznak a Julisok", vagy megrázzák a dunyhájukat.
Február 19. Zsuzsanna napja Zsuzsannát hamis vád alapján házasságtöréssel vádolták. Ehhez kapcsolódik a "Zsuzsanna-játék", mely többszereplős népi játék, és amelyben Zsuzsanna történetét játszották el. A népi hiedelem szerint, ha ezen a napon megszólal a pacsirta, akkor közel a tavasz, már nem kell számítani nagy havazásokra. A pásztorok úgy tudják, hogy Zsuzsanna leginkább rápisil a hóra, és az elolvad.
2
Február 24. Mátyás napja Február 24-én van Mátyás apostol ünnepe. Érdekes az ehhez a névhez fűződő Jégtörő jelző magyarázata. A középkorban szokásos volt a szenteket jellemző tárgyakkal ábrázolni, hogy az egyszerű, írástudatlan hívek is rájuk ismerjenek. Így ábrázolták Szent Mátyást vértanúságának eszközével, a bárddal. A néphit az idő lassú enyhülését, a hó olvadását kapcsolatba hozta az apostollal, aki megkönyörül az embereken, és bárdjával megtöri a jeget, elűzi a hideget. Közismert időjárási regula fűződik ehhez a naphoz: "Ha Mátyás jeget talál, akkor töri, ha nem talál, akkor csinál".
Húshagyó kedd Ezen a napon ér véget a vízkereszttől tartó farsangi időszak. A fonóházi mulatozások húshagyó keddig, a farsang végéig tartottak. A farsangtemetés legfontosabb kelléke a telet jelképező szalmabábú, amit ingbe, gatyába öltöztetnek, zoknit húznak a lábára, kalapot tesznek a fejére és a halott siratáshoz hasonlóan rettenetes zokogás, jajveszékelés közepette elsiratnak.
Böjti időszak - Hamvazószerdától húsvétig A böjt kezdetének elnevezései: hamvazószerda, szárazszerda, böjtfogadó szerda. 2015-ben ez a nap, február 18. Az e nap után következő csütörtökön, az úgynevezett csonkacsütörtökön még el lehetett fogyasztani a maradékot. A farsang három utolsó napja: farsangvasárnap, farsanghétfő és húshagyókedd. A legtöbb népszokás ezekben a napokban volt. A farsang jellegzetes étele a fánk, amelynek mágikus erőt tulajdonítottak Ugyancsak kedvelt étel ilyenkor a rétes. Általában a sok étel fogyasztásától a következő év bőségét remélték. A nagyböjt a római katolikus egyházban a húsvéti előkészület ideje, böjtöléssel, egyházi és népi ájtatosságok végzésével. Jézus negyvennapi böjtölésének és kínszenvedésének emlékére tartják. A negyven napos böjt a VII. századtól vált szokássá, 1091-ben II. Orbán pápa iktatta törvénybe. Hamvazószerdától húsvétvasárnapig tart, utolsó előtti hét a virághét, amely a virágvasárnappal zárul. Ezt követi a húsvétvasárnapig tartó nagyhét. A nagyböjt első napjának - hamvazószerda elnevezése utal egyrészt az e naphoz kötődő hamvazás egyházi és laikus szokására, másrészt jelzi a böjt kezdetét. A templomban a mise után az elmúlt évi szentelt barka hamuját a pap megszenteli, és keresztet rajzol a hívek homlokára: "Emlékezzél ember, hogy porból vétettünk, porrá leszünk!". A hamuszórás, a hamuhintés a bibliai bűnbánat ősi jelképe, egyházi szertartásként a XII. századtól vált általánossá. Böjt idején tilos volt a lakodalom, bál, mindenféle zenés, hangos mulatság. Böjtben gyóntak, áldoztak, a haragosok igyekeztek kibékülni. A nagyböjti bűnbánati időben a lányok és menyecskék egyszerűbb, sötétebb színű ruhákat viseltek. A nagyböjtben a hívő katolikusok húst, zsíros ételeket nem ettek, olajjal, vajjal főztek. Sokáig a tej és a tojás evését is tiltotta az egyház, csak a reformáció terjedésével enyhült annyira a böjti szigor, hogy a XVII. század elejétől a pápa engedélyezte a tejes ételek és a tojás fogyasztását. Volt, aki csak napjában egyszer evett a nagyböjt egész ideje alatt, ezt nevezték negyvenelésnek. Az egyház az 1920-as években már csak a hamvazószerdát, a pénteki napokat és a nagypéntektől nagyszombat délig terjedő időt írta elő szigorú böjtnek, amikor csak egyszer lehetett jóllakni, és nem volt szabad húsfélét fogyasztani.
3
Beszámoló közelmúltban történt eseményekről eseményekr l Budapesti Színházlátogatás 2015. február 1-jén 50 fős társasággal a Budapesti Operettszínházban jártunk. Egy csodálatos előadást, a Csárdáskirálynőt néztük meg. Fél 12- kor indult az autóbusz a hivatal elől, már mindenki nagyon izgatott volt. Az indulás előtti napokban még az is kétséges volt, hogy egyáltalán útnak tudunk-e indulni a kiszámíthatatlan időjárási viszonyok- havazás, ónos eső- miatt, de szerencsére csodaszép napsütéses időnk lett. Útközben egy pihenőt tartva, időben megérkeztünk a színházba. Mindenki megkapta jegyét, a ruhatárban a kabátok leadása után mindenki elfoglalhatta a helyét a nézőtéren. Két felvonásos előadás volt egy rövid szünettel, szünetben lehetőség volt a büfében enniés innivaló vásárlásra, de akár a gyönyörű márvánnyal, tükrökkel díszített színházban fényképezésre is lehetőség nyílt. Az előadás mindenkinek nagyon tetszett, fergeteges vastapssal köszöntük meg a színészeknek ezt a felejthetetlen előadást. A darab megtekintése után a színház előtt egy gyors csoportképet készítettünk, s utána hamarosan jött értünk a busz. Kb. 9 óra környékén értünk haza. Véleményem szerint mindenki nagyon jól érezte magát, szuper előadást láthattunk, a színészek nagyon jól játszották szerepüket. Hazafelé jövet sokan azt kérdezték, mikor jövünk legközelebb?! Azaz mindenki elégedett volt és remélem felejthetetlen élményt jelentett az út mindenki számára. A jövőben is szívesen szervezek újabb színházlátogatást, már ötletek is felmerültek, pl. Rómeó és Júlia, Don Quijote, és persze nagy vágyunk, a Mamma Mia!!!
Varga Eszter
4
Malacfarka Fesztivál 2015. február 7-én került megrendezésre az első Dunaszentpáli Malacfarka fesztivál. Csodálatosan szép idő volt, ragyogóan sütött a nap, elég hideg, igazi disznóvágó idő... Kora reggel megadta magát a disznó. Elkezdődött a sertés feldolgozása, először is a pörzsöléssel, majd tisztítással folytatódott, és miután tiszta lett a coca, kezdődhetett a rendfára tétel és a feldarabolás. Egész délelőtt sürgő-forgó kezek dolgoztak, hogy minél előbb finomabbnál finomabb ételek készüljenek el. Többek között volt böllérmáj, hurka, kolbász, sült hús és húsleves, toros káposzta. És persze a hidegre való tekintettel némi védőitalként lehetett kapni pálinkát, forralt bort, teát és kakaót. Délután 4 órakor a Csillagfény együttes előadásában a Piroska és a farkas című mesejátékot tekinthettük meg. Fantasztikus előadásban volt része mindenkinek, aki eljött és megnézte ezt a darabot. Utána a „tömeg” visszavonult a Kerekes térre ahol, forró italok és finom kalács várta a vendégeket. A nap fénypontjaként 17 30-kor Foky lépett „színpadra” és szórakoztatta, megtáncoltatta a közönséget. Sőt, közös éneklésre invitálta a nézőket többen megmutathatták és kipróbálhatták énektudásukat a mikrofonba is. Szuper élmény volt mindenki számára. Ezt követően a „Legjobb Dunaszentpáli Pálinka” verseny eredményhirdetése következett, ahol 7 versenyben lévő pálinka közül a „Gyümölcsnektár” névvel ellátott nedű került ki győztesként. Alkotója, Káldi László vehette át a díszes plakettet. Köszönjük mindenkinek, aki nevezett a versenyre, hogy megtisztelte rendezvényünket nemes italával!
5
Nyugdíjas farsang 2015. január 31-én délután 16 órakor került megrendezésre a Nyugdíjas Farsang a Lovas Panzióban. Nyugdíjasklub vezetője, Varga Józsefné Teri néni rövid beszédében köszöntötte a nyugdíjasokat, majd a polgármester úr is köszöntötte a megjelenteket. A nyugdíjasklub tagjai szép számmal eljöttek erre a rendezvényre, a köszöntők után finom sült kolbász és hurka volt az uzsonna. Tombolavásárlásra is lehetőség volt, a nagy sikerre való tekintettel minden tombolajegy gyorsan elfogyott. Az uzsonna elfogyasztása után nagyon sokféle sütemény Pl.: fánk, zserbó, pogácsák, sajtos rúd, került az asztalra, majd ezután következett a jelmezes felvonulás: jöttek a törpék és Hófehérke végül a rút banya is előbújt, de volt cigányasszony is; nagyon ötletes jelmezek mutatkoztak meg. Ezt követően a már várva várt Tombolahúzás következett, értékes ajándékokért. Nagyon sok tombolatárgy összegyűlt, többek között italok, könyvek, kávé, édességek különböző dísztárgyak és a nagyobb értékű nyeremények között szerepelt több vásárlási utalvány, amit a helyi boltban lehet levásárolni és persze az elmaradhatatlan főnyeremény a TORTA sem maradt ki. Nagyon jól zárult ez az rendezvény, mindenki jól érezte magát, sőt a végén egy kis nótázásra is sorkerült.
6
Óvodai események Farsang a „Szivárvány” csoportban Már egy ideje arról beszélgettek a gyerekek az óvodában, hogy milyen jelmezük lesz farsangra. Nagy izgalommal várták ezt a napot. Február 6.-án el is érkezett a várva-várt esemény. Ahogy megérkeztek, már fel is vették jelmezeiket. Izgatta a fantáziájukat, hogy az óvó nénik és a dadus néni minek fognak beöltözni. Leskelődtek, kukucskáltak ki az ajtón, hogy mikor jövünk már. Ki kellett találniuk, vajon mik lehetünk. Ildi néni jelmeze okozta számukra a legtöbb fejtörést. Válogattunk össze zenéket, amikre sokat táncoltunk. A szülők jóvoltából finom süteményeket ehettünk, amit ezúton is nagyon köszönünk! Tombolával kedveskedtünk a gyerekeknek. Mindenki húzhatott a letakart dobozból magának egy ajándékot. Világítós karkötőket is kaptak. A besötétített termet disco-lámpával világítottuk meg. Bál végeztével mindenki még egy lufit is hazavihetett. A „Süni” csoportban is vendégeskedtünk egy kicsit. A közös mókázás és tánc nagyon jó hangulatban telt el. A lenti fotón a mulatozás utáni pillanatot örökítettük meg egy közös képpel. A gyerekek is és mi is jól éreztük magunkat ezen a napon. Mi sem bizonyítja jobban, minthogy egész másnap erről beszéltek a csoportban. Márkusz Alexandra és Tóth Katalin óvó nénik
7
Februári Iskolai Hírmondó Hírmondó Rendhagyó testnevelés órák keretében korcsolyáztak a Dunaszentpáli iskolás gyerekek a győri Műjégpályán. A hangulat remek volt. Nagyon élvezték a korizást a tanulók. Köszönjük szépen a segítséget azoknak a kedves szülőknek, akik segítettek a gyerekek szállításában.
Farsangi karnevál: február 6. A télbúcsúztató iskolai bálon jelmezfelvonulás, jelmezverseny, büfé, játékok, tombolahúzás, disco szórakoztatta a diáktársaságot és a jelen lévő szülőket, vendégeket. A farsang sikeres lebonyolításához a szülők aktív segítsége járult hozzá. Az iskola nagyon köszöni a szülőknek még az értékes tombola tárgyakat és a büféhez szükséges süteményeket és hozzávalókat. Külön köszönet a tortákért a szülőknek és Fertetics Gábornak, aki évek óta ezzel szponzorálja farsangunkat. A büfé alapanyagához idén is Fertetics Zoltán járult hozzá. A tombolatárgyak kínálatát Várföldi Lajos és a kapcsolatunkban lévő papírboltok is segítették.
8
„Csillag születik Dunaszentpálon”: február 6. Az idén is nagy sikerrel zárult az iskolások és óvodások körében meghirdetett tehetségkutató vetélkedő. Egyénileg, nagyszerűen és bátran, előadott verseket, meséket, éneket és csapatban az iskolás „Bionce táncos lányok” produkcióját láthattuk. A zsűri és a közönség szavazat alapján az I. helyezést és a vándorkupát az iskolások „Bionce” csapata nyerte. / Chapó Gréta, Süle Kamilla, Tulok Orsolya,(1.oszt.) Schwarcz Regina (3. oszt.), Kovács Laura (4. oszt.)/ II. helyezett: Nováki Tamás (2. oszt.) III. helyezett: Weingart László (1 oszt.) lett. Talpraesett és kedves produkció volt Feer Roland, nagycsoportos óvodás éneke. A zsűri Szabó Károlyné, Varga Józsefné a nyugdíjasok képviseletében és Varga Eszter kulturális referens volt. Az értékelő segítő munkájukért az iskola köszönetét szeretné kifejezni. Külön hálásak vagyunk a nyugdíjas klub különdíjának. A két könyvet Weingart Lászlónak (1. oszt.) és Berki Attilának (2. oszt.) ítélték oda. A helyezettek ajándékaihoz Dunaszentpál Község Önkormányzata is hozzájárult, melyet tisztelettel köszönünk.
9
Versek Nyugdíjas vers Mondtam én, ha majd nyugdíjas leszek, Hej, de sok mindenre ráérek. Egy rövid idő után már tudtam, hogy ez nem így van Csak a nyitját később találtam meg s elmondom vígan. Reggel igyekszem a felkeléssel Mert a négy malacunk visítása ver fel Úgy sírnak-rínak szegények Mintha ők csak nagy ritkán ennének. Enni kap még a sok baromfi, De a sorból azért a sorból nem maradhat ki. Két kutyám és négy macskám Eszik a tejet literszám. Ha már én is ettem egy keveset Néha az újságba is belesek. De a feleségem csak ezt hallhatja, Asszony sok a tennivaló ma. Megyek a kertbe ültetni és vetni, Vagy a kertvégébe fákat kivenni. Majd fűrészelni és vágni. Na, mondja valaki mikor lehet itt megállni?
Az ebédet mindannyiunk megeszi De ekkor a nejem könyörgőre veszi Pihenj egy keveset legalább most. De ha szót fogad és meg is teszi Ez a pihenés mindig csak egy nyúlfarknyi. Mert menni kell a szénát forgatni. Meg a malacok alját kitakarítani. Permetezni kell a gyümölcsfákat. Te meg kapálhatod az epret, Nem csak szeretni kell megenned! Mondja a nyugdíjas és már tova is szalad Lépést sem lehet tartani vele Máris lent van a kert végébe. A kukoricát már egyszer megkapáltam, De jött a sok eső s a kertet elveri A kikapált gazt még egyszer beleveri. Nem is marad már más hátra, Kapálni kell most már másodjára. Délután újból lehet etetni Majd a kertbe sok palántát öntözni Eltart ez sokszor este sokáig S az asszony lámpást ígér, Ami még ilyenkor világít.
Tanulsága e versikének nincs is tán semmi Csak hogy tán nem szabad hamar megöregedni. Mert már lassabban jár a kéz és az agy Meg az emlékezet is néha kihagy. Fájós a láb a derék Na soroljam tovább? ez nem elég? Ezért van aztán, hogy a munka hosszúra nyúlik S a nyugdíjas meg csak elégedetlenkedik.
Köszönjük, szépen Joli néninek ezt a kedves versikét! Szívesen várjuk mások ehhez hasonló saját írású verseit, történeteit! Aki szívesen megosztaná másokkal, kérjük, hozza el hozzánk, hogy meg tudjuk jelentetni az újságunkban.
Írta: Bugár Antalné Dunaszentpál
10
Régi történetek Dunaszentpálról Dunaszentpálról „Tanulmányok Dunaszentpálról” Dunaszentpálról” című cím könyv alapján Az 1700 -1850 években plébánia, templomépítés eseményei Dunaszentpálon A szatmári béke (1711) idején lelkipásztori szempontból Szentpál Ásványhoz tartozott. A Helytartótanács II. József rendelkezése alapján foglalkozott a plébániák újjárendezésével és megállapította, hogy Ásványhoz két filia (leányegyház) tartozik, mégpedig Ráró és Szentpál. Ezek közül Szentpálnak szüksége volna plébánosra vagy legalább is káplánra, mivel másfél órára fekszik Ásványtól, minden harmadik héten van csak istentisztelete, télen azonban a plébánosnak szinte lehetetlen eljutnia, a közelben nincs plébános és így télen a szentpáliaknak nincs miséjük. Akkoriban a felmérések szerint Ásványban 871, Rárón 454, Szentpálon, pedig 364 katolikus lakott. A Helytartótanács azt javasolta, hogy Szentpált csatolják el, a megmaradó 1325 hívőt az ásványi plébános maga is elláthatja. Szentpálon templom van, a hívek vállaják, hogy a Vallásalap 400 forint segélyével plébániát építenek. A javaslat egyelőre csak javaslat maradt. Az 1715 és 1720 évi országos összeírás adatai szerint Szenth Pálon 17 örökös jobbágycsalád, 15 házas zsellér család és 3 házatlan zsellér család élt. A faluban élő családok nevei: Simonyi, Lábos, Kalocsay, Örökös, Bodó, Bugár, Németh, Turbók, Horváth, Molnár, Tuba, Vámosi. 1786-ban az ásványi plébánia káplánt kapott, hogy Szentpált jobban elláthassa. Végre 1788-ban sikerült megalakítani a plébániát. Az egyházi hatóság az eddig Ásványhoz tartozó, akkor 580 lakosú Szentpált egyesítette az addig Győrzámolyhoz tartozó 580 lakosú Dunaszeggel, Szentpál székhellyel. A plébánia céljaira gróf Sándor Vince belső telket ajánlott föl házhelyül. Ezen épült két alacsony kis szoba a plébános számára, melléje konyha, kamra és alkalmazotti szoba. 1808-ban felülvizsgálták, hogy valójában szükség van-e helyi lelkészre. Egy bizottság előtt a hívek bőségesen hoztak fel érveket mellette. Hivatkoztak a távolságra, az árvizes időkre, sok beteg szentség nélkül halt meg, kocsit sokszor pénzért sem lehet kapni. Később Szentpál helyi káplánsága 1809. október 17-én teljes jogú plébániává lett. A templom az idők múlásával romlásnak indult. A Helytartótanács, mint a Vallásalap kezelője ezért elhatározta egy új építését. A terv 1821-ben elkészült, de nem azonos a kivitelezett tervvel. 1825-ben pedig 10 545 forintot szavaztak meg az elkészítésre- amennyiben a Vallásalapnak lesz rá kellő fedezete. Az építkezés megindítása tovább húzódott, pedig 1827-ben a templom állapota már igen rossz volt. 1830-ban a plébános az egyházi hatóság közbelépését sürgette. Leírta, hogy a fal és mennyezet repedései olyan nagyok, hogy a szél kioltja gyertyákat. A hívek az összeomlástól félve nem jönnek el, vagy télen a tetőn át annyi hó hull a templom belsejébe, hogy a hívek alig győzték kilapátolni. A plébános 1837. évi bejegyzése szerint a templom a legelhagyatottabb állapotban volt. A plébánia épület „náddal fedett, falai vizesek, zsidó kalyibához hasonló”. A megújulást pusztulás előzte meg. 1845. szeptember 1-jén reggel 7 órakor végzetes tűzvész következtében 16 jobbágy és 23 zsellér háza, a plébánia épülete, az iskola, sőt a régi templom rongyos teteje, tehát a település nagyobb része elhamvadt. Az egész Linkó leégett. (A „Linkó” szó jelentése süppedékes, ingoványos mocsaras hely, a mai Kossuth utca és Szél utca területe.) A plébános jelentést tett a főhatóságnak és az fölépítette a paplakot. A 2 szobához harmadikat építettek, előttük elnyúló folyosóval. A földesúr jóvoltából a plébániatelek is megnagyobbodott a Linkó felé egy zsellértelekkel. A főhatóság erélyes fellépésére 1845 végén a templom építésének ügye is mozgásba jött, a munkát Lengerer János győri építész kapta meg. A régi templom bontását 1846. március 10-én kezdték meg. Március 23–án letették az első téglákat. Egy kereszttel és évszámmal megjegyzett téglát helyeztek el az evangélium oldalán lévő sarkon. Mivel a község lakói is építkeztek, így abban az évben csak a szentély és a hajó alapfalait rakták le. A következő évben 1847. április 29-én a főkapu küszöbe alatt 7 láb mélységben elhelyezték az alapkövet. Fölhúzták a falakat és föltették a tetőzetet. A belső kiképzés elkészülése után 1849. december 20-án megtörtént a templom megáldása. A főoltár képe szent Péter és Pál, a templom védőszentjei ők lettek.
11
Sport Mozgalmas hónapok állnak a Sportegyesület mögött. Miután a csapat korábbi edzője lemondott posztjáról, lázas keresés indult az „edzőpiacon”. Sok-sok megbeszélés és egyeztetés után talán elmondható, hogy az egyesület történetében a legmagasabb színvonalat képviselő edző, Puglits Gábor (magyar bajnok, hétszeres magyar válogatott) fogadta el a felkérésünket. Feladata, hogy a tavaszi idényben megerősítse a csapatot és egy olyan helyezést érjen el a társasággal, mely reális és méltó a jelenlegi játékoskerethez is. Ennek megfelelően új játékosok is érkeztek az egyesülethez, őket a következő számban mutatjuk be. Ezen túl egy rövid beszélgetést is olvashatnak majd az új edzővel, ahol már a tavaszi felkészülés tapasztalatairól is kérdezzük. Nem csak az utánpótlás-nevelés és a jelen csapata a fontos, szükség van a hagyományok ápolására és arra, hogy a kissé korosabb, focit szerető szurkolók, volt játékosok is teret kapjanak és hódolhassanak szenvedélyüknek. Ezért Szabó József elnökségi tag kezdeményezésére és vezetésével megalakul a Dunaszentpál SE Öregfiúk Csapata. Az alakuló ülésre 2015. február 28-án, 18 órakor kerül sor a Házasságkötő teremben, ide várjuk azokat az érdeklődőket, akik kedvet éreznek a csatlakozáshoz! Az egyesület működésének hátterét és a fejlődést is biztosítani kell. Ezt jól szolgálja az a 2,2 millió forint, melyet az úgynevezett TAO-s pályázati lehetőségekből sikerült elnyernünk. Az összeget személyi kiadások fedezésére, az öltöző fűtés-korszerűsítésére, az áram-hálózat fejlesztésére és a pályavilágítás korszerűsítésére költjük. Nem is beszélve a régen várt szurkolói mosdó helyiségről, mely már az első hazai mérkőzésen a vendégek rendelkezésére áll majd! És hogy időben felkészülhessen mindenki a szurkolásra, közzétesszük a tavaszi programot (azon a napon, mikor az utánpótlás csapat is játszik, két időpontot talál!), kérjük, látogasson el mérkőzéseinkre és szurkoljon csapatainknak! Hajrá Szentpál! 2015.03.22 vasárnap
13:00 15:00
DUNASZENTPÁL SE
- MOSONUDVAR SE
2015.04.05 vasárnap
16:00
DUNASZENTPÁL SE
- SPORT36
DUNASZENTPÁL SE
- MECSÉR KSE
DUNASZENTPÁL SE
- GYŐRLADAMÉR LSE
DUNASZENTPÁL SE
- LEVÉL KSE
2015.04.19 vasárnap 2015.05.03 vasárnap 2015.05.17 vasárnap
15:00 17:00 15:00 17:00 15:00 17:00
2015.05.31 vasárnap
17:00
DUNASZENTPÁL SE
- HOTEL LAJTA PARK
2015.06.07 vasárnap
15:00 17:00
DUNASZENTPÁL SE
- HALÁSZI SE
Varga Csaba elnök
Tisztelt Sportszerető! Sportszeret Kedves Szurkoló Barátunk! Adóbevallásának elkészítésekor rendelkezhet arról, hogy személyi jövedelemadójának 1%-át olyan szervezeteknek ajánlja fel, melyek tevékenysége a közösség számára értékteremtő erővel bír. A Dunaszentpáli Sportegyesület céljainak megvalósítása érdekében várja az szja 1%-ok felajánlását. Önnek nem kell mást tenni, mint az egyesület adószámát és nevét az erre rendszeresített adatlapra beírni és az adóbevallásával együtt eljuttatni az adóhatósághoz.
12
Adószámunk: 18530148-1-08 Köszönöm, hogy Ön is támogatja céljaink elérését! Varga Csaba
Receptek Pizza tészta egyszerűen egyszer • • • • • •
Hozzávalók: 40 dkg liszt 5 dkg élesztő 1 mokkáskanál só 1 mokkáskanál cukor 2 evőkanál olaj annyi langyos víz, hogy összeálljon a tészta Elkészítés: A lisztet az élesztővel összemorzsoljuk, beletesszük a sót, a cukrot, az olajat, és vízzel összedolgozzuk. Kihúzzuk a tésztát, egy nagy méretű tepsit liszttel meghintünk. A tésztát beletesszük, tetszés szerint teszünk rá feltétet (paradicsomszósz, sonka, szalámi, sajt, vagy amit szeretünk). Előmelegített sütőben 12-15 percig sütjük. Megjegyzés: Az élesztőt NEM kell tejben felfuttatni!
Túró Rudi házilag • • • • • • •
Hozzávalók: 1/2kg túró 2 csomag vaníliás cukor 2 evőkanál cukor 1 tasak étkezési zselatin 2 dl tejföl 1 csomag étkezési csoki extrák: lekvár vagy mazsola
Elkészítés: A túrót a tejföllel, a cukorral és a vaníliás cukorral kikeverem. Felfőzöm a zselatint, beleöntöm a túróba, majd jól elkeverem. Őzgerincformába öntve irány a mélyhűtő. Kb.:3óra múlva megdermed, de vigyázat, nem szabad, hogy megfagyjon! Az őzgerincből kivéve egy tálra rakom, a csokit felolvasztom, és a végén jól nyakon öntöm vele. Extra: Ha úgy rakod az őzgerincbe ezt a kész túros masszát, hogy az őzgerincbe csak a felét rakod, utána rá egy réteg lekvár és utána rá a maradék túrót, úgy a legfinomabb.
13
Generációk egymás közt - Hogyan szeressük okosan az idős embereket?
A családról alkotott képünk szerint úgy tökéletes a családi egység, ha benne szerepelnek: az apa, az anya, a gyerekek és a nagyszülők. Ám ha jobban megközelítjük ezt a témát, láthatjuk, hogy legalább annyi konfliktust idézhetnek elő a generációs különbségek, mint amennyi meghittséggel és odafigyeléssel jár az együttlét. Mit tegyünk annak érdekében, hogy ezek a konfliktusok eltűnjenek? Az idilli családképet félretéve, elgondolkozhatunk, vajon mi lehet az oka annak, hogy egyre kevesebb ember jön ki az időskorú szüleivel, egyre kevesebb tinédzser az idősebb nagyszülővel. A generációs különbségek nem feltétlenül jelentenek szakadékot az emberek között, hiszen számos példa mutatja, hogy egy kisgyerek mennyivel megértőbb tud lenni a nagyszüleivel, mint a saját szülei. A helyzet nem egyszerű, több oka is lehet az esetleges konfliktusoknak. Nagyszüleink idejében valóban teljesen más volt a világ. Az embereknek maguknak kellett szinte mindent megoldaniuk, nem létezett gépesítés, nem voltak csúcstechnológiás termékek, és olyan kütyük, amelyek manapság már nélkülözhetetlenek a mindennapokban. Ez másfajta mentalitást generált, így a nagyszüleink sokszor rácsodálkoznak nemcsak a problémáinkra, de azok megoldásaira is. Valóban igaz a mondás, hogy sok esetben a beszélő felek szó szerint nem értik meg egymást. Több idős ember kudarcként éli meg azt, hogy az általa szerzett élettapasztalatok a fiatalabb generációknak nem mondanak semmit, sőt előfordul, hogy figyelmen kívül hagyják a jó tanácsaikat. Ez egy örök ellentét egy tinédzser és egy idősebb ember között, hiszen a fiatal felnőtteknek lételeme saját tapasztalatot szerezni a világról, míg az idősek szeretnék az unokáikat megkímélni a nyilvánvaló kudarcoktól. A mai felgyorsult világban szinte mindenki siet. Gyorsan el kell végezni a feladatot, időben be kell érni a munkahelyre, be kell még este vásárolni, nincs idő semmire. Az idős emberek másképpen élik meg ezt a folyamatot, hiszen őket sok esetben már nem kötik a kötelező programok, és a szervezetük is másképpen érzékeli az idő múlását. Addig, amíg egy idős ember lassabban csinálja meg a saját dolgait, addig azt egy fiatal „piszmogásnak” veszi, ami szintén egy feszült helyzetet teremthet. Amíg együtt vagyunk, gyakran előtérbe kerülnek a fent említett problémák, de igazán csak akkor tudjuk meg, mit jelent egy kedves mosoly vagy egy reszkető kezű simogatás, ha a nagyszüleink már nincsenek velünk. Ezért fontos, hogy szeressük az idős embereket, és törekedjünk arra, hogy a konfliktusok elsimuljanak. Ne feledjük, nagyszüleinkre mindig számíthatunk, hiszen ki tudna finomabb sütit sütni a nagyinál, vagy ki olvasna fel esti mesét a gyerekeinknek, amikor mi már fáradtan dőlünk az ágyba. Az időseket okosan kell szeretni, és az egészségügyi állapotukra is folyamatosan figyelni, hogy minél tovább velünk maradjanak. Szabados Barbara
14
Humor és rejtvény oldal oldal
Két rendőr biciklizik. Az egyik leszáll, és leengedi a hátsó kereket. - Miért engedted le? - kérdezi a társa. - Túl magasan volt a nyereg. - A másik erre szó nélkül leszereli a saját nyergét meg a kormányát. A kormányt a nyereg helyére teszi, a nyerget pedig a kormány helyére. - Ezt miért csináltad? - kérdezi a másik. - Egy ilyen hülyével én nem bicajozok tovább, inkább megfordulok és hazamegyek.
Anyu, anyu! Egy törpe cukrász fog a városba jönni! - Na ne viccelj! - Pedig bemondta a rádió: Itt-ott előfordulhat a talaj menti fagyis.
Hogy kapta Benedek Elek a nevét? Anyukája reggel beszólt a kisfiának: - Benn vagy még az ágyban? - Benne, de kelek.
15
KÖZÉRDEKŰ INFORMÁCIÓK Felnőtt Háziorvosi rendelés
Gyermek Háziorvosi rendelés
Dr. Környei Miklós Telefon: 06 – 70 / 317 - 9519
Dr. Kelemen Ágnes Telefon: 06 – 70 / 451 – 0108 Védőnő: Kissné Szigony Anett Tel: 20/ 980-77-81
Hétfő: 8 00- 11 00 Dunaszeg Kedd: 11 00 – 12 30 Dunaszentpál Szerda: 13 00 – 15 30 Dunaszeg Csütörtök: 8 00 - 9 30 Dunaszentpál 10 00 – 12 30 Győrladamér Péntek: 8 00 – 11 00 Dunaszeg
Posta nyitva tartás Tel:96/352-030 H-P: 8.00 – 16.00 Ebédidő: 12.00-12.30
Fertetics Csemege Bolt Nyitva tartás: Hétfő - Péntek: 06.30- 18.00 Szombat: 06.30 – 12.00
Hétfő:
09.30 – 10.30 Dunaszeg 10.30 – 12.00 Győrzámoly Kedd: 09.00 – 10.30 Dunaszentpál 10.30 – 12.00 Győrladamér Szerda: 09.00 - 10.30 Győrzámoly 10.30 – 12.00 Dunaszeg Csütörtök: 10.00 - 11.30 Dunaszentpál 08.30 – 10.00 Győrladamér Péntek: 09.00 – 10.30 Győrzámoly 10.30 - 12.00 Dunaszeg
Szentmise rend Dunaszentpálon:
Dunaszentpál Község Önkormányzata Ügyfél fogadás: Hétfő: 13 00 – 16 00 Kedd: 8 00 – 12 00, 13 00 -16 00 Szerda: nincs Csütörtök: 8 00-12 00, 13 00-16 00 Péntek: 8 00 – 12 00 Jegyző ügyfél fogadás: Péntek 8 00 – 12 00
Minden vasárnap: 9 45 kor Plébános: Tenger Szilárd Elérhetősége: Dunaszegi Plébánia 9174. Dunaszeg Fő utca 17. Tel.: 96/352-011
Falugazdász: Drahos László 30/458-54-95 Hétfő: 8 00 – 10 00
Kiadja Dunaszentpál Község Önkormányzata. Cím:9175.Dunaszentpál Iskola tér 1. Felelős kiadó: Csontos Attila polgármester Felelős szerkesztő: Varga Eszter kulturális referens Véleményét és észrevételét az
[email protected] e-mail címen megteheti.
16