A Puszta 2001. 1/18. pp. 110-115.
FAUNISZTIKAI ADATOK A KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK, CSANÁDI-PUSZTÁK TERÜLETI EGYSÉGÉRŐL MÉSZÁROS CSABA MAGYAR MADÁRTANI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET CSONGRÁD MEGYEI HELYI CSOPORTJA, SZEGED 2001.
Bevezetés 1996. óta végzek rendszeres állományfelmérést, madármegfigyelést az említett területen. Ismeretes, hogy e terület rendkívüli adottságokkal rendelkezik. A holocén-kori ürmös-szikes puszták és löszpuszta gyepek, florisztikai (Adonis vernalis, Phlomis tuberosa, Sternbergia colchiciflora) gazdagsága mellett, jelentős fészkelő (Otis tarda, Falco cherrug, Himantopus himantopus, Recurvirostra avosetta) és vonuló helye a madárvilágnak. Ebben a közleményben azon védett madárfajok előfordulásáról adok tájékoztatást, melyek világszerte, így hazánkban is fogyatkozóban vannak, ill. ritkának számítanak, és azon fajokról, melyek szórványosnak, vagy nem mondhatóak jellemzőnek e területen. Egyes (Mergus, Aythya) fajok megjelenését a szélsőséges időjárási tényezőkkel, ill. más fajokét (Aquila, Circus) a rágcsálók (pl. Microtus arvalis) gradációjával magyarázhatjuk.
Vizsgált terület A Csanádi-puszták három foltján végeztem megfigyeléseket:
1. Királyhegyesi (korábban Blaskovics)-puszta Itt található a Dél-Tiszántúl egyik legmélyebb, és florisztikailag leggazdagabb ősmocsara.(Cirsium brachycephalum, Orchis laxiflora ssp. elegans, stb.) Nagykiterjedésű, közepesen legeltetett, ürmös-
csenkeszes szikespuszta (Artemisio-festucetum pseudovinae), löszpuszta gyepekkel (Salvio-Festucetum rupicolae), padkás szikesekkel (Puccinellietum limosae) gazdagon tarkítva.
Csikóspusztai-tó A tájegység egyik utolsó, természetes állapotában megmaradt szikes tava. A partjához közel fajgazdag löszpusztagyep (Salvio-Festucetum rupicolae) található. Északról szántók, délről a Kápolnás-erdő határolja. 2. Montág-puszta A pusztafoltok legnagyobb kiterjedésű, gyengén legeltetett egysége. Rendkívül gazdag, változatos felszínű. A vakszikes (Camphorosmetum annuanae) részektől az ecsetpázsitos-tippanos (Agrostioalupecuretum) vízállásokon keresztül az elgyékényesedett csetkákás mocsárig minden fontosabb vegetáció típus megtalálható. É-K-i részét a Nagyéri-puszta határolja, mely belvizes években, tartós víznyomás esetén mocsárrá alakul. 3. Nagykopáncsi-puszta A terület legkisebb pusztafoltja. Szikerek és jól fejlett padkák tarkítják. Ezen a részen a legerősebb a legeltetés. A mély melorációs csatornák miatt csak rövid ideig tartja meg a vizet.
Fajok: Vörösnyakú vöcsök (Podiceps grisegena): Élőhely hiányában nem jellemző a területre. Ennek ellenére a belvizes években megjelenhet, sőt tartós, mélyvíz esetén megtelepedése várható. - 2000. 04. 14. 1 pár Montág-mocsár Kis kárókatona (Phalacrocorax pygmeus) Tartós, mély víznyomás esetén alkalomszerű előfordulása várható. - 2000. 04. 14. 8 ad. Montág-mocsár Batla (Plegadis falcinellus) Csak a vizes években várható a megjelenése. - 1999. 05. 01. 1 ad. Montág-mocsár Bütykös hattyú (Cygnus olor) Valószínűleg a nagykiterjedésű víztükör vonzotta őket ide. Ennek ellenére, ismerve a faj alkalmazkodó képességét, várható sűrűbb előfordulása, ha alkalmas élőhelyet talál. Ez lehet tartósan víznyomott pusztai mocsár is. - 1999. 03. 02. 1 pár Montág-mocsár Vörösnyakú lúd (Branta ruficollis) Vadlúd tömegekben elvegyülve ritkán megfigyelhető. - 1998. 02. 25. 1 ad. Montág-puszta - 1998. 03. 11. 1 ad. Montág-puszta - 1998. 12. 02. 2 ad. Montág-puszta Bütykös ásólúd ( Tadorna tadorna) Alkalomszerűen feltűnhet a vizes évek bármely időszakában. - 1999. 05. 01. 1 ad. gácsér Montág-mocsár Az Aythya, és Mergus fajok előfordulásai pusztai környezetben, kizárólagosan tartós, és mélyvizű időszakokhoz köthetőek. Ilyen ez idáig csak 1999 és2000 tavaszán volt. Kontyos réce (Aythya fuligula) - 2000. 04. 21. 1 pár
Montág-mocsár
Kerceréce / Bucephala clangula/ - 1999. 03. 12. 1 gácsér + 2 tojó - 1999. 03. 21. 1 gácsér + 2 tojó - 1999. 03. 23. 1 gácsér - 1999. 03. 31. 2 gácsér - 2000. 02. 18. 1 gácsér + 6 tojó - 2000. 03. 09. 1 gácsér + 2 tojó
Montág-mocsár Montág-mocsár Montág-mocsár Montág-mocsár Montág-mocsár Montág-mocsár
Kis bukó ( Mergus albellus) - 1999. 03. 21. - 2000. 02. 18. - 2000. 03. 09.
Montág-mocsár Montág-mocsár Montág-mocsár
1 tojó 1 gácsér + 3 tojó 3 gácsér + 4 tojó
Halászsas (Pandion haliaetus) A teljesen kiszáradt puszta fölött figyeltünk meg egy alacsonyan köröző egyedet. - 2002. 09. 13. 1 ad. Nagykopáncsi-puszta Darázs ölyv (Pernis apivorus) Ritka kóborló a területen, főleg átrepülő. - 1998. 09. 03. 1 ad. Montág-puszta - 2000. 05. 18. 1 imm. Montág-puszta - 2002. 07. 21. 1 juv. Montág-puszta Barna kánya(/Milvus migrans) Rendszertelenül vonul. A megfigyelt egyedek inkább csak átmozogtak a terület felett. - 1997. 11. 25. 1 ad. Montág-puszta - 1998. 09. 09. 1 juv. Montág-puszta - 1999. 03. 02. 1 ad. Királyhegyesi-puszta - 1999. 10 28 1 ad. Montág-puszta Vörös kánya ( Milvus milvus) Gyakorlatilag rendszeres őszi, kora tavaszi vonulónak tekinthető. - 1996. 10. 05. 1 Montág-puszta - 1997. 09. 06. 1 Montág-puszta - 1997. 09. 06. 1 Montág-puszta - 1997. 09. 06. 1 Montág-puszta - 1997. 11. 08. 1 Montág-puszta - 1998. 01. 10. 2 Montág-puszta - 1998. 02. 10. 2 Montág-puszta - 1998. 11. 26. 1 Királyhegyesi-puszta - 1999. 08. 25. 1 Királyhegyesi-puszta - 1999. 10. 28. 2 Nagyéri-puszta - 2001. 02. 16. 1 Békéssámson / Porgány-ér/ - 2002. 03. 14. 1 Montág-puszta Fakó rétihéja ( Circus macrourus) Leginkább a Hortobágyon és környékén kerül szem elé, de kóborló egyedei ritkán itt is észlelhetőek. Gyakran hamvas rétihéjákhoz (Circus pygargus) csatlakozik. - 2000. 04. 14. 1 ad. hím Királyhegyesi-puszta - 2001. 03. 31. 1 ad. hím Királyhegyesi-puszta - 2001. 09. 17. 1 imm. hím Montág-puszta
- 2001. 10. 10. - 2002. 04. 11. - 2002. 04. 17.
1 juv. 1 ad. tojó 1 ad. hím
Montág-puszta Montág-puszta Királyhegyesi-puszta
Békászó sas (Aquila pomarina) Vonulási időszakban ritkán átrepül a terület felett. - 1997. 05. 03. 1 ad. Montág-puszta - 1998. 08. 16. 1 ad. Montág-puszta - 1999. 10. 07. 1 ad. Montág-puszta Fekete sas (Aquila clanga) Egy előfordulása ismeretes. - 1999. 12. 03. 1 subad. Nagykopáncsi-puszta Szirti sas ( Aquila chrysaetos) Egy alkalommal fordult elő. - 1997. 12. 29. 1 ad. Montág-puszta Fehérkarmú vércse (Falco naumanni) Egy alkalommal került szem elé, a Montág-puszta K-i részén levő mesterségesen kialakított, vércse költőtelepen. Világszerte fogyatkozóban az állománya. - 1999. 04. 22. 1 ad. hím Montág-puszta Havasi lile ( Eudromias morinellus) Egy rendkívül kései vonulót észleltünk, bíbic (Vanellus vanellus) csapatban. - 1997. 12. 03. 1 ad. Montág-puszta Kis sárszalonka (Lymnocryptes minimus) Előnyben részesíti a néhány centis vízállást. Rendszerint csetkákás tocsogóból riasztottuk. Rendkívül rejtőző, így nehezen megfigyelhető, akár a megfigyeltek többszöröse is vonulhat a pusztában. - 1998. 11. 01. 1 Királyhegyesi-puszta - 1999. 03. 21. 7 Montág-puszta - 2001. 10. 26. 1 Montág-puszta - 2001. 11. 01. 3 Montág-puszta - 2002. 03. 21. 1 Királyhegyesi-puszta Nagy sárszalonka (Gallinago media) Az előző fajhoz hasonlóan, nagyon nehéz megfigyelni. Szinte csak, akkor repül fel, ha rá lépünk. Világszerte fogyatkozását tapasztalják, így itt is ritka. A kis sárszalonkával ellentétben, inkább a mélyebb vizet, és a magasabb, zártabb növényzetet kedveli. - 1998. 08. 28. 3 Montág-puszta - 1999. 05. 20 1 Montág-puszta - 2001. 10. 05. 1 Királyhegyesi-puszta - 2001. 11. 16. 1 Királyhegyesi-puszta Tavi cankó (Tringa stagnatilis) Szórványosan feltűnnek kóborló példányai. - 1998. 04. 13. 4 ad. Montág-puszta - 1998. 04. 25. 4 ad. Montág-puszta - 1998. 09. 09. 2 Csikóspusztai-tó - 1999. 08. 25. 1 Montág-mocsár - 2000. 06. 06. 2 ad. Montág-mocsár - 2002. 08. 18. 4 ad. Királyhegyesi-puszta Kőforgató (Arenaria interpress) A kiszáradófélben levő tó iszapos medrében. - 1998 09. 03. 4 nászr. ad. Csikóspusztai-tó
Vékonycsőrű víztaposó (Phalaropus lobatus) A kiszáradófélben levő tó iszapos medrében - 1998. 09. 23. 2 ad. Csikóspusztai-tó Kék galamb (Columba oenas) mány észlelhető. - 1997. tél 320 - 1998. tél 220 - 1999. tél 450 - 2000. tél 80 - 2001. tél 250 - 2002. tél 220
Tradicionális telelőhelye e fajnak. Minden évben, változó mennyiségű álloMontág-puszta Királyhegyesi-puszta Nagyéri-puszta Békéssámson (Porgány-ér) Királyhegyesi-puszta Királyhegyesi-puszta
Rozsdástorkú pityer (Anthus cervinus) Rendszeres vonulónak tekinthetjük. Leggyakrabban réti pityerekkel / Anthus pratensis/ mozog, ilyenkor csak jellegzetes hangjáról ismerhető fel. - 1998. 04. 16. 1 Montág-puszta - 1998. 09. 03. 1 Montág-puszta - 1998. 09. 23. 2 Királyhegyesi-puszta - 1999. 10. 01. 10 Királyhegyesi-puszta - 1999. 10. 19. 7 Montág-mocsár - 2000. 08. 30. 6 nászruhás Nagykopáncsi-puszta - 2001. 05. 01. 1 Montág-puszta - 2001. 05. 11. 1 Montág-puszta - 2001. 10. 26. 1 Montág-puszta - 2002. 03. 14. 3 Királyhegyesi-puszta - 2002. 04. 11. 3 Királyhegyesi-puszta - 2002. 04. 17. 1 Montág-puszta - 2002. 04. 26. 2 Királyhegyesi-puszta - 2002. 04. 28. 8 Nagykopáncsi-puszta - 2002. 05. 10. 1 Királyhegyesi-puszta Havasi pityer (Anthus spinoletta) Inkább halastavi környezetben jellemző. Egy előfordulása ismeretes. - 1999. 10. 07. 1 Montág-mocsár Örvös rigó ( Turdus torquatus) Egy alkalommal került szem elé. - 2002. 03. 31. 1 ad. hím Királyhegyesi-puszta Pásztormadár (Sturnus roseus) Egy alkalommal került szem elé egy kisebb csapata. - 2002. 05. 28. 18 Királyhegyesi-puszta Sarkantyús sármány (Calcarias lapponicus) Rendszertelen, télen látható faj. Főleg a kopárabb, ürmös részeket kedveli. - 1997. 12. 27. 8 Montág-puszta - 1998. 02. 25. 1 ad. nászr. Montág-puszta - 1998. 11. 26. 1 ad. Királyhegyesi-puszta - 2002. 02. 05. 1 Bogárzó
Hósármány ( Plectophenax nivalis) Gyakorlatilag rendszeresen feltűnik a területen, főleg az erősen fagyos időszakokban. - 1998. 01. 10. 45 Montág-puszta - 1999. 01. 12. 7 Nagykopáncsi-puszta - 2000. 01. 14. 2 Királyhegyesi-puszta
Köszönetnyilvánítás Köszönettel tartozom a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságának, amiért engedélyezte a területekre való belépést. Hálás köszönet Kotymán Lászlónak, a Körös-Maros Nemzeti Park tájegység vezetőjének, aki a megfigyelési napok nagy részében társam volt, Kókai Lajos természetvédelmi őrnek, aki a terület, még számomra ismeretlen részeit megmutatta, ill. a Magyar Madártani Egyesület Csongrád megyei csoportja tagjainak, akik adataikat rendelkezésemre bocsátották.
