falugyûlés Pusztavámon

idôszaki havilap ingyenes iv. évfolyam 3. szám

2015. március

falugyûlés Pusztavámon Meglepôen sokan vettek részt a Pusztavámi Mûvelôdési Házban február 10-én megrendezett falugyûlésen. Az önkormányzat részérôl Lisztmayer János polgármester köszöntötte a megjelenteket. A lakossági fórumon megjelent a képviselô-testület valamennyi tagja, a jegyzô, de ott láttuk a Német Nemzetiségi Önkormányzat elnökét, Gerlinger Tibort és a civil szervezetek vezetôit, tagjait. A polgármester három fô témakört jelölt meg a Falugyûlés napirendi pontjaiként: 1. – az elmúlt idôszak eseményei, 2. – a jövôbe való tekintés, 3. – a lakossággal való konzultáció. Lisztmayer János polgármester elôször a választások óta eltelt idô tapasztalatait összegezte, kiemelve, hogy nincs könnyû helyzetben az önkormányzat. Elsôsorban arra utalt, hogy a Márkus-hegyi bányában 2014. december 31-én megszûnt a szénkitermelés, következésképpen az iparûzési adó sem jár a településnek. Folyik a bánya környezetei helyreállítása, pénzt tehát nem remélhet a falu. Pedig most jól jönne az a 70 millió forintos iparûzési adóbevétel. Mint ismeretes, az önkormányzat 20,1 millió forinttal tartozik a bányának. ám van esély arra, hogy ez az összeg jelentôsen csökkenjen. Folyamatos párbeszéd folyik az önkormányzat és a Vértes Erômû Zrt között. Mivel 2014-ben már nem kapott iparûzési adót a település, ennek következ-

tében (a tárgyalások eredményeképp), a tartozás 13.6 millióra csökkent. Az várható – mondta a polgármester –, hogy ez év végére ez az összeg tovább csökken 7,1 millió fontra. De még ez az összeg is csökkenhet 2016 végére. Volt az önkormányzatnak egy vesztes pere is, mégpedig egy csatorna beruházás kapcsán. A bíróság úgy döntött, hogy az önkormányzatnak – a kamatokkal együtt – 57 millió forintot kell kifizetnie. Lisztmayer János hangsúlyozta: a csatorna beruházás szerzôdése a legelônyösebb módon készült el, a lakosságnak mindenképpen kedvezô volt. A baj ott történt – mondta –, hogy a Magyar állami Kincstárnak (az elszámolás folyamán) 27 millió forintot ki kellett volna fizetnünk. Akkor ugyanis – Lisztmayer János szerint – a kamatok nem rakódtak volna az alapösszegre. Törô Gábor térségünk egyéni országgyûlési képviselôje és a település vezetôi, az 57 millió forintra a minisztériumban bejelentették igényüket egy állami

A Pusztavámi képviselô-testület valamennyi tagja és a jegyzô, részt vett a falugyûlésen

támogatásra. Az összeget Pusztavám Község Önkormányzata még tavaly december vége felé megkapta, néhány nappal késôbb át is utalta a Magyar állami Kincstárnak. Így az ügy lezárult! A polgármester ismét említést tett az utcabizalmi-hálózat kiépítésérôl. Mint választási programjában megfogalmazta, információkat vár a lakosságtól, mert vallja, hogy a valós gondokról autentikusan csak azok tudnak beszélni, akik át és megélik a hétköznapokat. Egy közös gondolkodást ajánlott a jelenlévôknek. Lisztmayer János a jövôrôl is beszélt. Elmondta, hogy Pusztavám jelenleg egy kistérségi rendszerben mûködik. Több olyan település is van a környékünkön, ahol nincs önálló önkormányzat. A gazdaságosság jegyében ezek a falvak beolvadtak más, egy erôteljesebb településbe, közös polgármesteri irányítással. Több falunak közös körjegyzôsége is mûködik – kielégítôen. A polgármester nem zárta ki annak a lehetôségét, hogy Pusztavámnak és Mórnak – közigazgatásilag – közös polgármesteri hivatala legyen. Mindezt úgy kívánják Pusztavámon „meglépni”, hogy önállóságukat ne veszítsék el. Az erre vonatkozó tárgyalások elkezdôdtek, végsô döntés még nincs. Persze kínálkozik más lehetôség is. Kulcskérdés, hogy lehetséges-e pótolni a bánya által eddig fizetett iparûzési adóbevételt? A testület tagjaiban felmerült, hogy a korábban Pusztavámhoz tartozó, jelenleg Mórhoz csatolt ipari parkot a helyi képviselô-testület visszaperelje. Mint ismeretes, a Rába terültérôl van szó. Amennyiben sikerülne ezt a területet ismét Pusztavámhoz visszacsatolni, az ott lévô gyárban képzôdô nyereségbôl, iparûzési adó képzôdne Pusztavám javára. Folytatás a következô oldalon!

tartalom: 3. oldal koszorúzás Hóesésben A Magyar Országgyûlés 2013. december 17-én a magyarországi németek elhurcolásának és elûzetésének emléknapjává nyilvánította január 19-ét, arra emlékezve, hogy 1946-ban ezen a napon hagyta el Magyarországot az elüldözött német lakosokat szállító elsô vonatszerelvény. 4. oldal kaPcsolaterôsítô találkozó Pusztavám Község Önkormányzata 2015. január 31-én (szombaton) délelôtt egy nagyszabású rendezvényt tartott, melynek célja a nickelsdorfi és pusztavámi civil szervezetek, valamint intézmények közötti együttmûködés és kapcsolat megerôsítése. 6. oldal 59 éve ôrzött 56’-os lyukas zászló Pintér István az 1956-os forradalmi események idején 14 éves fiúcska volt. Mint ismeretes, Kádár János 1956. november 4-én hívta be a szovjet csapatokat, akik heves harc árán – túlerejükkel – legyôzték a „Pesti srácokat” és így a Magyar Forradalom és Szabadságharc elbukott. 7. oldal fizetnek a mozgóboltok is Pusztavám Község Önkormányzata 2015. február 25-én tartotta soron következô testületi ülését. Egyebek mellett arról is döntött, hogy a mozgóáruknak is adót kell fizetniük.

Falugyûlés Pusztavámon Folytatás az elôzô oldalról! Fölmerült a kárpótlás ténye is, amely – különbözô számítások alapján –, 100 millió forint lenne az, amely – úgymond – „járna” Pusztavámnak. A falugyûlésen elhangzott a nyugdíjba vonuló fogorvos pótlása. Dr. Légrádi Gábor jegyzô ismertette a témával kapcsolatos információit. A lényeg: hamarosan új fogorvos látja el a betegeket. A polgármester kérdést intézett a falugyûlés résztvevôihez: mi a véleményük arról, hogy a helyi TV adás mûködjön-e a jövôben, vagy a Pusztavámi Krónika lással el információkkal a polgárokat. A felszólalók megnyilvánulásaiból az derült ki, hogy inkább az újság maradjon. Elhangzott, hogy a mûvelôdési ház évi mûködése és fenntartása 12 millió forintba kerül. Kiemelte: a ház jobb kihasználása érdekében ötleteket vár mindenkitôl. Szó volt a helyi civil szervezetek támogatá-

sáról, amely 2014-tôl – anyagi okok miatt – megszûnik. Kivételt csak a polgárôrség és a sportkör élvez, bár ott is csökkentették a támogatás mértékét. Emmerlingné (Zsuzsika) helyi képviselô itt jelentette be, hogy a megszûnt Alba Takarékszövetkezet helyett hamarosan egy új bank jelenik meg a településen. A felszólalok több témát is érintettek: nincs a településen bölcsôde. Nem tudni mikor lesz – hangzott a válasz. A katolikus templom melletti út, amely az útépítés során lezárásra kerül, kinyitják-e? Igen, de az idôpont még kérdéses – mondta a polgármester. Felmerült egy lakó részérôl, hogy a nagy havazások idején az úttakarítás csupán egy nyomsávon történt. Kérte a felszólaló, hogy legalább két nyomsávban – oda-vissza – takarítsák az utakat. Úgy lesz! Sok lakóház elôtt a havas járdákat nem takarítják. Kiderült, hogy ezeket az épületeket nem lakják, de ahol

A falugyűlésen igen sokan voltak

lakják, a törvény kötelezi a lakókat a hó eltakarítására. Egy lakó a Fûrésztelep felé vezetô vasúti átjáró minôségét kifogásolta. Az útszakasz kátyús, igen elhanyagolt állapotban van. A felvetésre Pintér István alpolgármester válaszolt, de mint az Erdészet helyi igazgatója is elmondhatta, hogy az idei költség-

vetésükben már ott szerepel az erre az útszakaszra szánt összeg. Összesen 22 millió forint áll rendelkezésükre. Tavasszal a munkálatok elkezdôdhetnek. A Falugyûlés több mint két órán át tartott, ahol a lakók kérdéseire a polgármester, a jegyzô és a testületi tagok igyekeztek válaszolni. Nédó Géza

Hitelfelvétel a mûködésre Pusztavám Község Önkormányzata 2015. február 11-én tartotta meg soron következô nyílt testületi ülését, amelyen az alábbi napirendi pontokat tárgyalta: 1. Pusztavám Község Önkormányzata és a Pusztavámi Német Nemzetiségi Önkormányzat közötti Együttmûködési megállapodás felülvizsgálata. 2. A 2015. évi költségvetés elfogadása. 3. Egyebek. Az elsô napirendi pontban a következô megállapodás született. Együttmûködési megállapodás szabályozza

a két önkormányzat kapcsolatát, mindazt a feladatot, amely a nemzetiségi önkormányzat törvényes mûködését, mûködtetését biztosítja. Ezt a megállapodást évente felül kell vizsgálni. Ennek a kötelezô felülvizsgálatnak tett a két testület eleget. A megállapodás tartalmában nem, csupán a jogszabályváltozásokban történt módosítás. A megállapodás szerint a helyi önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat részére havonta legalább tizenhat órában ingyenes helyiséghasználatot biztosít, biztosítja továbbá a mûködésük személyi és tárgyi feltételeit, így

a testületi ülések elôkészítésének, valamint a mûködés, gazdálkodás, iratkezelés feladatait. A második napirendi pontban a testület megtárgyalta és elfogadta a 2015. évi költségvetés tervezetét. A tervezett költségvetés tartalmazza a kötelezôen ellátandó önkormányzati feladatokat, sajnálatos módon ezeken túlmenô kötelezettségvállalásokat az önkormányzat – likvid helyzetére figyelemmel –, nem foglal magában. Amint az az elôzô napi falugyûlésen is elhangzott, az önkormányzat a 2015. évi mûködését mintegy 60 millió forint éven belüli

mûködési hitel felvételével volt kénytelen tervezni. A harmadik napirendi pontban Zombó Norbert képviselô jelezte, hogy a Településszerkezeti Terv (Szabályozási Terv, Helyi Építési Szabályzat) módosítása szükséges, tekintettel arra, hogy a 8127 jelû út melletti egyes védôterület „kiszabályozása” a tényleges telekméretekkel nem egyezik. A testület a felvetést elfogadta és felvette a módosítandó ügyek közé. A település költségvetésének fôbb (sarok) számaira következô lapszámunkban térünk ki. Nédó Géza

Testületünk elsô félévi munkaterve 2015. március: – A 2014. évi költségvetés utolsó módosítása. Elôadó a polgármester. Tájékoztató a község egészségügyi helyzetérôl. Elôadó a háziorvos és a védônô. A 2015. évi közbeszerzési terv elfogadása. Elôadó a polgármester. ***** 2015. április: – Beszámoló a 2014. évi költségvetés végrehajtásáról. A zár-

2

számadás elfogadása. Elôzetesen tárgyalja a pénzügyi bizottság. Elôadó a polgármester. – Beszámoló a település közbiztonsági helyzetérôl. Elôadó: Mór város rendôrkapitánya, a körzeti megbízott, a helyi polgárôr egyesület elnöke. – Nyelvoktatás Fejlesztésért Közalapítvány beszámolója a 2014-es évrôl. Elôadó a kuratóriumi elnök. – Beszámoló a belsô ellenôrzések tapasztalatairól. Elôadó a jegyzô.

– A gyámügyi tevékenységrôl és a gyermekjóléti szolgálat munkájáról szóló beszámoló. Elôadó a jegyzô, a szociális társulás képviselôje és a családgondozó. – A 2014. évi önkormányzati kitüntetô címek és díjak odaítélése (zárt ülés). ***** 2015. év májusában nincs testületi ülés!

***** 2015. Június: – Tájékoztató az óvoda / iskola 2014-2015-ös tanévrôl. Elôadó az intézményvezetô, tagintézmény vezetô. – Beszámoló a többcélú társulási tevékenységrôl. Elôadó a polgármester. – A 2015. év második féléves munkatervének meghatározása. Elôadó a polgármester.

Pusztavámi Krónika • 2015. március

Koszorúzás hóesésben A Magyar Országgyûlés 2013. december 17-én a magyarországi németek elhurcolásának és elûzetésének emléknapjává nyilvánította január 19-ét, arra emlékezve, hogy 1946-ban ezen a napon hagyta el Magyarországot az elüldözött német lakosokat szállító elsô vonatszerelvény. Az Országgyûlés határozatában hangsúlyozta, tisztelettel adózik mindazok emléke elôtt, akiket a második világháború után a kollektív bûnösség igaztalan vádja és elve alapján üldöztek és hurcoltak el.

Gerlinger Tibor: „erôszakkal, brutálisan, embertelenül, mindenféle jogalapot nélkülözve ûzték el azokat, akik szorgos munkájukkal ezt a települést felépítették”

Az idôjárás nem volt kegyes február 9-én, amikor is a Pusztavámi Önkormányzat és a helyi Német Nemzetiségi Önkormányzat közös szervezésében megkoszorúzták a tájház elôtt lévô kitelepítési emlékmûvet. A hatalmas hóesésben (megszámoltam), 22 fô vett részt a közös tiszteletadáson. (Többen is megtisztelhették volna e nemes eseményt. – a szerk.). Elôször a magyarországi németek Himnuszát, majd a magyar Himnuszt hallottuk, ezt követôen Gerlinger Tibor, a helyi Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke emlékezett a magyar történelem egyik szégyenfoltjára. a kitelepítésekre.

– 1948 februárjában – mondta Gerlinger Tibor – Pusztavám történetének a legdrámaiabb napjai zajlottak. Erôszakkal, brutálisan, embertelenül, mindenféle jogalapot nélkülözve ûzték el innen azokat, akik szorgos munkájukkal a települést felépítették. Sokszor felidéztük már e napok borzalmait, de megérteni máig nem tudtuk. Hogyan is történhetett meg mindez? Bár voltak elôzmények, mégsem hitte el senki, hogy még ez is bekövetkezhet. Az emberi gonoszság minden képzeletet felülmúlt. Rá kellett jönnünk, hogy a nemzet, a hit mögé bújva, meggyalázzák a haza, a nemzet, a hit legszebb értékeit, porig rombolva közösségeket, emberi

Anyakönyvi hírek február Házasságkötés:

Haláleset:

Takács Andrea – Fersch Ferenc (február 14.)

Kluber Antalné született: Kemele Julianna (február 19.),

***** Születés: Koncz László Zalán anyja neve: Kiss Anita (február 24.) *****


Mosberger Józsefné született: Baruts Johanna (február 21.) *****

méltóságot, évszázados tradíciókat. A II. Világháború végétôl, módszeres hajtóvadászat folyt a német nemzetségû fiatal férfiak ellen, akirôl azt feltételezték, hogy alkalmasak a bûnbak szerepére. Már akkor elkezdôdött a kollektív felejtés, ezúttal nem kívánt a nemzet önkritikusan szembenézni azzal, mi is történt az elôzô években. Ebben – kinek-kinek a személyes tragédiája mellett –, milyen személyes felelôssége volt. Kapóra jöttek hát a Magyarországon élô németek, akiket gonoszként, fel lehetett mutatni. Nem mi, hanem ôk tették azokat a szörnyûségeket, amelyek megtörténtek. Pedig nagyrészük a magyar hadseregben harcolt, pontosan ugyanúgy, mint bárki más. Ez a dráma, soha ki nem törölhetô nyomokat hagyott az egyének és családok életében. Még 60-70 évvel a történések után is, ez lett az elsô, meghatározó és hátborzongató negatív élmény, ami elôször emlékezetünkbe jut. Nem szabad átadni magunkat

a szívós propagandának, a tények tudatos elferdítôinek. Jól tudják ennek a receptjét a szélsôséges pártok ideológusai. Gondoljunk csak azokra a felmérésekre, amelyek döbbenetes eredményeket tárnak elénk a hazai közvélemény elôítéletességérôl. A kisebbségek elleni türelmetlenségrôl. Ezért kell makacsul emlékeznünk újra és újra arra, ami Pusztavámon történt 1948-ban – mondta Gerlinger Tibor. Macher János egykori kitelepített német nyelven emlékezett a korabeli kitelepítésekre, gyötrelmeikrôl, szenvedéseikrôl, megaláztatásaikról. A megemlékezés végén Lisztmayer János Pusztavám Község polgármestere és dr. Légrádi Gábor a település jegyzôje megkoszorúzta a kitelepítési emlékmûvet. A helyi németség képviseletében Gerlinger Tibor, Möllmanné Stahl Erzsébet és Macher János helyezték el a megemlékezés virágait. N. G.

Lisztmayer János polgármester és dr. Légrádi Gábor is megkoszorúzta a kitelepítési emlékmûvet

Egy százalék a táncosoknak

Tisztelt Pusztavámi lakosok! Amennyiben a Pusztavámi Német Nemzetiségi Tánccsoportot az adójuk 1%-ával támogatni kívánják, kérjük, a bevallásukban a megfelelő rovatban ezt az adószámot beírni szíveskedjen:

18490406-1-07 Köszönettel a tánccsoport vezetősége. Tisztelettel: Stettner Attila az egyesület elnöke 3

Kapcsolaterôsítô találkozó

A kapcsolatépítô találkozón Gerhard Zapfl Nickelsdorf polgármestere, Unger Viky tolmács, Lisztmayer János Pusztavám polgármestere ismertette a tervezett programot

Pusztavám Község Önkormányzata 2015. január 31-én (szombaton) délelôtt egy nagyszabású rendezvényt tartott, melynek célja a nickelsdorfi és pusztavámi civil szervezetek, valamint intézmények közötti együttmûködés és kapcsolat megerôsítése. Ezen a fórumon részt vett Gerhard Zapfl Nickelsdorf polgármestere, Lisztmayer János Pusztavám polgármester, valamint a két település képviselô-testületének tagjai, intézmények, civil szervezetek képviselôi.

Hivatalos egyeztetô fórummal kezdôdött a találkozó a Pusztavámi Mûvelôdési Ház nagytermében. A házigazdák nevében Lisztmayer János köszöntötte a megjelent osztrák és magyar vendégeket. Elmondta: – „a mai nap programja, hogy a két településen élô civil szervezetek vezetôi jobban megismerjék egymást, s ha van rá mód és lehetôség, jövôbeni programjukat egyeztessék egymással.” Lisztmayer János elmondta, hogy Gerhard Zapfllal a múlt év decem-

Pusztavámon, a Dózsa György utcában lévô keresztnél koszorúzott Gerhard Zapfl Nickelsdorf polgármestere, Gerlinger Tibor a Pusztavámi Német Nemzetiségi Önkormányzat képviselôje, Törô Gábor a térség parlamenti képviselôje és Lisztmayer János Pusztavám polgármestere

berében – egy találkozójuk során – állapodtak meg. Egy testvérvárosi kapcsolat akkor mûködik jól, ha az ott élô emberek rendszeresen találkoznak, és párbeszédet folytatnak egymással – mondta a pusztavámi polgármester. Ezt követôen a napi programot ismertette a jelenlévôkkel. Gerhard Zapfl Nickelsdorf polgármestere szólásra emelkedett és a következôket mondta: – Köszönjük a meghívást, nagy szeretettel jöttünk ismét Pusztavámra. Ezt követôen ô is bemutatta delegációja tagjait. Itt ismerhettük meg – egyebek mellett – Erich Weisz urat, Nickelsdorf alpolgármesterét, valamint azt a Nickelsdorfban magyar nyelvet tanító tanárnôt, aki magyar anyanyelvû. Az osztrák polgármester úgy fogalmazott, hogy elkötelezettek abban, hogy aki akar, tanulhasson magyarul. Kiemelte, hogy mindkét településen fontos a nyugdíjas klubok mûködtetése, s a jövôben is lát esélyt arra, hogy ez a kapcsolat tovább folytatódjon. A nickelsdorfi önkormányzatnál alkalmaznak egy fiatalembert, akinek az a munkája, hogy a fiatalságnak különbözô programokat szervezzen. Feladatul kapta, hogy „nyisson” Magyarország irányába, különösen Pusztavám felé. A delegáció tagja volt az osztrák néptánc-csoport vezetôje is, aki a pusztavámi néptánc-csoporttal szoros kapcsolatot ápol (immár 25 éve), és ez így lesz a jövôben is. Gerhard Zapfl Nickelsdorf polgármestere ezúton hívta meg a pusztavámi embereket arra az ünnepégre, amelyet az Ausztriában mûködô magyar szervezet rendez március 15-e alkalmából. Mint mondta, jöjjenek, s az ünnepség után, mulassunk együtt. (Egy osztrák ember szájából ez a mondtat nagyon szépen hangzott. – a szerk.) A két delegáció tagjai – még a délelôtt folyamán – meglátogatták a mûve-

Gerhard Zapfl Nickelsdorf polgármestere az evangélikus temetô bejáratánál lévô felújított keresztet koszorúzta meg

lôdési házban próbáló Pusztavámi Német Nemzetiségi Fúvószenekart. A program szerint keresztszentelésre került sor a három történelmi egyház részvételével. Elôbb a Dózsa György utcában felállított emlékmûnél találkoztak, majd szintén ökomenikus istentisztelet keretében, az evangélikus temetô bejáratánál lévô felújított keresztnél koszorúztak. Közremûködött – mindkét helyen – a Német Nemzetiségi Énekkar. A koszorúzáson megjelent Törô Gábor, térségünk parlamenti képviselôje, valamint Gerlinger Tibor a helyi németség képviseletében, akik mindkét kereszt talpazatánál virágokat helyeztek el. A hivatalos program után disznótoros ebéd várta a vendégeket a mûvelôdési házban. Vendéglátó – ez alkalommal – a Pusztavámi Német Nemzetiségi Önkormányzat volt. Az ebéd alatt és után, kisebb-nagyobb csoportok alakultak és egy jó pohár borocska mellett egyeztették a két település programjait. Nédó Géza

Koszorúzás március 15-én Pusztavám Község Képviselő-testülete, március 15-én (Vasárnap) 10 órai kezdettel, a Művelődési Ház előtti téren (a Március 15-i emlékműnél), ünnepi megemlékezést tart az 1848. március 15-i események tiszteletére. Beszédet mond: Lisztes János Pusztavám polgármestere. A megemlékezés után koszorúzásra kerül sor. Kérünk mindenkit, ünnepeljük meg együtt a 167 évvel ezelőtti eseményeket, és a Magyar Forradalom és Szabadságharc kezdetét. A két delegáció tagjai a nap végén, egy közös vacsorán vettek rész

4


Nemzetiségi Hét 2015 Óvoda A nemzetiségi önkormányzat támogatásával az óvoda és az iskola felvállalta, hogy reflektorfénybe helyezi a régi pusztavámi ôseink életét, hagyományait, szokásait. Ezeknek a hagyományoknak a gyökere egészen mélyen vonul, így 2015-ben még mindig tisztelettel és szeretettel emlékezhetünk vissza szüleinkre, nagyszüleinkre, dédszüleinkre. Az ô életük, az akkori kultúra, az akkori szokások érteket teremtettek, szilárd alapot adtak nekünk, pusztavámiaknak. A mai kornak tudva levô, hogy máshol helyezkednek az értékhatárai, de ettôl függetlenül mégis jó idônként megállni, és egy kicsit visszagondolni azokra az idôkre, amikrôl igazán csak nagyszüleink, dédszüleink tudtak hitelesen mesélni. Ôk, akik megélték az akkori korban levô szépségeket, a kor nehézségeivel ötvözve. Ôk, akikrôl ma 2015-ben is mindenki tisztelettel, és legyünk ôszinték, egy kicsit elcsuklott hanggal beszél. A 2015 évi Nemzetiségi Hét megnyitása az óvodában történt. A megnyitón vendégeink között köszönhettük Lisztmayer János polgármester urat, Stettner Attila alpolgármester urat, Gerlinger Tibort a nemzetiségi önkormányzat elnökét, Macher János urat, aki szívén viseli a német nemzetiség sorsát, az intézmények vezetôit Visztné Kemele Szilviát, Leitner Andreát, és nem utolsó sorban Möllmann Erzsébetet, aki nagyon aranyos történeteket mesélt az ô gyermekkoráról, amit gyermekeink érdeklôdéssel fogadtak. Köszönjük Erzsi néninek, hogy idôt szánt ránk! Nagy érdeklôdéssel fogadtuk a történeteket, stílusából adódóan képzeletben részt vehettünk egy régi hó szikrázós, csilingelôs, de megfelelô öltözék hiányában, fagyos, lovas szánkózáson! A megnyitó és a mese után került sor a „Fénykép kiállítás” megtekintésére. Fotókiállítást a családok segítségével oldottuk meg. Nagyon

szép és érdekes fényképeket sikerült gyûjtenünk. Különösen érdekes volt összehasonlítani a mai kor fényképeivel. Kedden régi típusú játékok készültek rongyból és csutkából. Most már évek óta az a tapasztalatunk, hogy ezekkel a játékokkal a gyerekek sokkal kreatívabban játékra képesek, mint amikor a színes játékok kavalkádjából válogathatnak. Eljött az az idô, amikor a régi típusú játékok hatnak az újdonság erejével. Szerdán finomabbnál finomabb sütemény illat lengte be az ovi folyosóját és csoportszobáit. Szintén a gyerekekkel közösen készítettek az óvoda dolgozói leveles-tésztából lekváros sütit és – a cicás csoportos gyerekek nagy örömére –, bohóc linzert. Csütörtök a táncról szólt. Macis csoportosaink a helyi német nemzetiségi énekkar közremûködésével, egy régi téli délutáni hangulatot idéztek fel. A jó meleg szobában a nénik és bácsik diót törtek. Diótörés közben úgy, mint régen, megbeszélték az élet nagy dolgait, és elénekelték kedvenc dalaikat. Nagyon remek hangulat alakult ki, együtt táncolt felnôtt és kisgyermek egészen sötétedésig. Pénteken került sor az óvoda részérôl a Nemzetiségi Hét zárására. Ajándékul az óvónôk hívták a gyerekeket meseszínházba. Idén a Békakirály meséjére esett a választás, amit mi felnôttek játszottunk el ovisainknak és a hozzánk érkezô vendégeknek. A Nemzetiségi Héttel, „Gyermekkor régen” mottónknak eleget téve, közös élményekkel gazdagodva, tudásunkhoz mérten mindent megtettünk annak érdekében, hogy a falura jellemzô német nemzetiségi hagyományokat ebben a témakörben felelevenítsük. Köszönet mindenkinek, aki segítette munkánkat, hogy gyermekeinknek egy szeletet adhassunk a régi pusztavámra jellemzô gyermekkorból! Brücklné Staudt Mónika

Tikverôzés Február 17-én a pusztavámi harmadik és negyedik osztályosok ellátogattak Mohára, ahol egy régi népszokást nézhettek meg. Illetve részesei lehettek. Moha egy kicsiny, négyutcányi falu Fejér megyében. Ez a kis közösség tartja életben évszázados hagyományát: a tikverôzést. A húshagyó kedd a farsang utolsó napja. Minden évben ezen a napon öltik magukra a 14-20 év körüli mohai legények tradicionális maskaráikat, hogy a helyi szokáshoz híven elbúcsúztassák a telet. A maskarákba bújt alakoskodók végigjárják a falut, és a házaknál elvégzik a télûzô varázslatukat. Cserébe a falubeliek tojással ajándékozzák meg ôket. A maskarások legismertebb figurái a rongyos bohócok. Ruhájukat, kalapjukat gazdagon díszítik színes rongyszalagokkal és fekete maszkot viselnek. A két legfiatalabb alakoskodó lánynak öltözik, a régi falusi divatnak megfelelôen. Fejükre babos kendôt kötnek. A tikverôzô menetet – házról házra – a szalma-török vezeti. Az ô bô fehér ruháját, szalmával tömik ki. Fején kucsmát hord, botján láncot csörget. Elengedhetetlen kelléke az egészséghozó fokhagymafüzér. Az utóbbi években szerencsehozó résztvevôje lett a kéményseprô. Ma már nagy népszerûségnek örvendenek

a hagyományôrzôk, amihez a média érdeklôdése is nagyban hozzájárul. A környezô településekrôl sok iskolás és óvodás gyermek érkezik minden évben, hogy részeseivé váljanak a télûzô varázslatnak. A színes rongyos bohócok mindenki arcát bekenik korommal! Mindenki sorra kerül a nap folyamán, akárhányan is vannak. Még a falun átutazókat sem kímélik. Aki elfut, utolérik. Aki elbújik, elôkerítik. Arc nem maradhat fehéren tikverôzésen a faluban. De mi is valójában az a „TIKVERÉS”? A fogadó házaknál a tikverôzôk jelképesen megütögetik a tyúkokat és bekormozzák a bôséges tojásáldás reményében. Jellegzetes étele a vendégváró farsangi fánk. A tikverôzés hagyományát az alakoskodók adják tovább egymásnak. Generációk követik egymást a népszokás ápolásában. Az esemény szervezésében és megvalósításában lelkesen veszik ki részüket a helyi önkéntesek. Köszönetünket fejezzük ki Zsófi néninek, aki beengedett bennünket az udvarába, s így közelrôl szemügyre vehettük a tikverôzést. Pisch Gizellának, aki megvendégelte a pusztavámiakat a farsangi fánkkal és üdítôvel. A kísérô tanárnôknek, Anikó néninek, Judit néninek és Noémi néninek. Dobos Eszter

A polgárôrség elérhetôségei Kérjük a tisztelt pusztavámi lakosságot, hogy szükség esetén, az alábbi telefonszámon és e-mail címen keressék polgárôreinket: – Limbacher Róbert szolgálatvezetô: 06-30-237-1936 – Finta János elnök: 06-30-317-6429 *****

A Pusztavám Község Polgárôr Egyesülete felvételt hirdet tagjai sorába. Kérjük, hogy aki kedvet érez a polgárôr szolgálatra, bûnmegelôzés céljából, az jelentkezzen Finta János elnöknél. Elérhetôségek: T.: 06-30-317-6429, E-mail: [email protected]

Fogadónap Felhívjuk a pusztavámi lakosság figyelmét, hogy Lisztmayer János polgármester és Stettner Attila al-

polgármester fogadónapja, hétfôn 8 órától 14 óráig tart. Kérjük a megadott idôpont betartását.

Interne ten is… A Pus z tavámi K rónik a a településünk honl apján is olvasható. Elérhe tôség: w w w.pus z tavam.hu Német Nemzetiségi Hét az óvodában


5

59 éve ôrzött 56-os zászló Egy ember belsô tartásáról, attitûdjérôl sokat elárul, hogyan viselkedik a hétköznapokban, vagy kritikus pillanatokban. Milyen döntésre képes? Bátran meri-e vállalni az ütközéseket, a konfliktusokat, a vitákat? Szembe mer-e nézni az élet kihívásaival, megtalálja-e a megoldás kulcsát? Valljuk be: életünk folyamán sokszor találjuk szembe magunkat kényes, kiélezett szituációkkal, amikor döntenünk kell. Pintér István pusztavámi nyugdíjas egy ilyen pillanatra 59 éve tisztán emlékszik. Ebbôl 34 évet – ha nem is félelemben, de – óvatosan, elôvigyázatosan töltött. A rendszerváltozás hozta el számára a nyugalmat, s nagy titkát azóta, gyermekeivel is megosztotta. Pintér István az 1956-os forradalmi események idején 14 éves fiúcska volt. Mint ismeretes, Kádár János 1956. november 4-én hívta be a szovjet csapatokat, akik heves harc árán – túlerejükkel – legyôzték a „Pesti srácokat” és így a Magyar Forradalom és Szabadságharc elbukott. István bácsi a „bukást” követô napok egyikén – társaival – a Kossuth utcán lévô fahíd közelében játszott, amikor egy csapzott, lesoványodott civil csoportra lett figyelmes. Társai hazarohantak, István bácsi azonban bevárta a „sereget”, akiknél dobtáras géppisztolyt látott. Megszámolta ôket: 27-en voltak, köztük három lány, szintén fegyverrel a kézben. Koruk változó volt: 16-25 évesig, többen egyetemisták, fôiskolások. Néhány mondatot az egyik átlôtt vállú, vérzô forradalmárral szót ejtett, így kiderült, hogy Budapestrôl menekültek és Ausztriába tartanak. A sebesült forradalmár a megszeppent gyereknek átnyújtott egy (kb.) 1 méter-szer egy méteres mélyvörös zászlót, amelynek a közepén egy tenyérnyi köralakú lyuk tátongott. – Fogd ezt a zászlót, és senkinek sem add oda. Ez a mi csapatunk lobogója, ez alatt harcoltunk Budapesten. Sajnos a várost az oroszok szétlôtték, sok a halott. Bennünket egy orosz különítmény üldöz, hamarosan itt lesznek. Jól rejtsd el ezt a zászlót, vissza fogok jönni érte – mondta, majd Kisbér irányába, az erdôn át elindult társaival. István bácsi a kabátja alá tûrte a zászlót, vigyázva arra, hogy senki meg ne lássa. Az árokban, a fahíd alatt húzódott meg, mert idôközben

odaértek az üldözôk. Két tehergépkocsit látott, s azon összesen legalább 40 orosz katona ült. Egyértelmûnek látszott, hogy a magyar forradalmárok után kutatnak. Odahaza a nagyapja vette észre a kidomborodó kabát alatt rejtegetett csomagot. – Mi ez? Honnan szerezted? – s már húzta is ki a zászlót unokája kabátja alól. István bácsi elmesélte a történetet a nagyapjának, aki türelmesen végighallgatta. Az öreg figyelmeztette unokáját, hogy nagy veszélynek teszik ki magukat, ha itt a pufajkások, vagy az oroszok megtalálják ezt a zászlót. – Nem tudsz semmit a zászlóról, én meg azonnal elégetem. Menj be a házba és ne gyere ki – förmedt rá a nagypapa. István bácsi belenyugodott a nagypapa „döntésébe”, bár erôs lelki ismeretfurdalást érzett a vérzô magyar forradalmár fiúval szemben, hiszen neki ígéretet tett a zászló megôrzésére. Nagypapa azonban határozott kemény ember volt, nem tûrte az ellenszegülést. Teltek múltak a napok, már 1957et írtak, amikor koratavasszal, István bácsi és az egyik barátja, kismotorral Kisbérre mentek át. Egy kocsmába tértek be, s a felôl puhatolóztak, hogy tavaly decemberben látott-e valaki menekült magyar fiatalokat. A kocsmáros jólélekkel félrehúzta, s óvatosságra intette ôket: – „Ilyen kérdéseket nem szokás feltenni. Itt senki nem járt, nem láttak senkit, különben is, ha valaki meghallja, hogy ti kik után kutattok, meggyûlhet a bajotok.” Meglepôdtek az ôszinte kocsmároson, kicsit még örültek is, hogy „hivatalos” ember nem hallotta kérdé-

Locsolóbál Pusztavámon Pusztavám Község Polgárôr Egyesülete szervezésében 2015. április 5-én (vasárnap), jótékonysági Locsolóbált rendeznek a pusztavámi Mûvelôdési Házban. A bálon a szórakozást a BEATANG zenekar biztosítja. A szponzorok felajánlásával értékes tomboladíjakat

6

nyerhetnek a vendégek. Minden érdeklôdôt, szeretettel vár a rendezôség. Helyfoglalás a 06-30-290-6335ös, valamint a 06-30-36767-59-es telefonokon lehet. *****

süket. Már kifelé tartottak az ivóból, amikor egy szakálas, igen elhanyagolt külsejû atyafi, megszólította ôket. Suttogva így szólt: „Én tudok azokról a forradalmárokról. Fizessetek egy deci pálinkát és egy üveg sört, mindet elmondok”. Úgy is történt. Az öreg megkapta az itókát, majd egy mondattal felelt. A két pusztavámi fiú itt tudta meg, hogy az elcsigázott, több napja harcoló magyar forradalmárokat az orosz gárda a Kisbértôl nem messze lévô Ete és Hanta közti akácosban elfogta, bekerítette, és mind egy szálig lemészárolta. Még aznap érkezett egy teherautó, a holtesteket a platóra dobták és ismeretlen helyre szállították. – Igazat mondott a szakállas vénember – mondja István bácsi szomorúan maga elé nézve. – Megkérdeztem tôle, hogy hány teherautón érkeztek az oroszok? Kettôn – vágta rá a szemtanú. István bácsi ekkor már tudta, hogy ugyan arról a csoportról van, akiket Pusztavámon látott. Az öreg Novák nagypapa haldoklott. Magához hívatta unokáját, s halálos ágyán elmondta, hogy a zászlót akkor mégsem égette el, hanem a padláson egy olyan helyre dugta el, hogy azt ember fia soha meg nem találja. István bácsi kétszeresen is sírt aznap: meghalt a nagyapa, de végre megtudta, hogy a zászló nem semmisült meg. Könnyei a fájdalomtól és egyúttal az örömtôl potyogtak. Szeretett nagypapa eltávozott, ám a zászló megvan. Napokig kereste a zászlót, míg végül rábukkant. Azóta ôrzi, mint egy kincset. – Nem próbálkozott túladni ezen a zászlón? – kérdeztem a most 72 éves István bácsit. – Jártam a Terrorháza Múzeumban, ott eltudnám képzeli a végleges helyét. Wittner Máriának az 56’-os halálraítéltnek, országgyûlési képviselônek írt egy levelet Ilike, a felségem. Ebben kérte – velem egyetértésben –, hogy fáradjon el Pusztavámra Lezsák Sándorral, az országgyûlés alelnökével, ahol átadnánk részére

a zászlót, elmesélve a hozzá tartozó történetet. Itt nyilvánosan arra kértük volna a képviselôasszonyt és az alelnök urat, hogy – tekintélyüket latba vetve – juttassák el a zászlót a Terrorháza Múzeumba. Mária felhívott bennünket telefonon, s ô azt ajánlotta, hogy a Lakitelken lévô 56’-os Múzeumban helyezzük el a zászlót. Az ügy ezen a ponton megrekedt.

Pintér István: „Nálam jó helyen van a zászló”

– Addig mi lesz a zászló sorsa? – vetem közbe. – Ôrzöm, ahogy eddig is tettem. Nálam jó helyen van. Szeretném a világ tudomására hozni, hogy volt 1956-ban egy egyetemista csapat, akik utolsó lôszerig harcoltak az oroszok ellen. Hôsök voltak ôk, akiknek nevét nem ismerjük. Szüleik sem tudják, hogy mikor, milyen körülmények között estek el. Ismeretlen helyen alusszák örök álmukat. Mi lesz a zászlóval? Gyerekeim tudnak az esetrôl, s talán halálom után, ôk tovább ôrzik a zászlót és annak titkát. A zászló a becsület, a tisztesség jelképe minden nációnál. Sajnos mi magyarok, nem minden esetben gondoljuk így. István bácsi viszont igen! Nédó Géza

Fotó: a szerzô

Énekkaros találkozó Kedves Olvasóink! Tisztelettel meghívjuk Önöket 2015. április 18-án 17 órakor kezdôdô XII. Énekkaros Találkozóra. Helyszín: Pusztavám Mûvelôdési Ház. Fellépô csoportok: Német Nemzetiségi Kórus Szigetszentmárton, Pacsirtakórus Geresdlak, Máriahalomi Dalkör Mária-

halom, Német Nemzetiségi Énekkar Gánt, Rozmaring Népdalkör Etyek, Német Nemzetiségi Énekkar Pusztavám. Az esti vigassághoz a zenét a Vértessomlói „Heimat töne Kapelle” zenekar szolgáltatja. A csoportok mûsorideje maximum 15. perc. Minden kedves vendéget szeretettel várunk!


Ne égessünk gumit, vagy mûanyagot Tájékoztató az illegális hulladékégetés humán- és környezet-egészségügyi kockázatairól. A levegôvédelmérôl szóló 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet 4. §-a értelmében „tilos a lég-szennyezés, valamint a levegô lakosságot zavaró bûzzel való terhelése, továbbá a levegô olyan mértékû terhelése, amely légszennyezést okoz”. Továbbá a 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet 27. § (2) és (3) bekezdései szerint „(2) Hulladék nyílt téri, vagy a hulladékok égetésének feltételeit rögzítô jogszabályban foglaltaknak nem megfelelô berendezésben történô égetése, a háztartásban keletkezô papírhulladék, és veszélyesnek nem minôsülô, kezeletlen fahulladék háztartási berendezésben történô égetése kivételével tilos. Nyílt téri hulladékégetésnek minôsül, ha a hulladék – az elemi kár kivételével – ,bármilyen okból kigyullad. (3) Lábon álló növényzet, tarló és növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék nyílt téri égetése tilos.” Ebbe a tevékenységi körbe tartozik az illegális hulladékégetés.

Manapság nagyon sokan – a takarékosság jegyében –, visszaállították a régi kályháikat, és fûtenek szénnel, fával és egyéb tüzelésre alkalmasnak vélt anyagokkal. A tendencia kissé visszafelé fordítja az idôt, elfelejtve, hogy ezen anyagok égetésekor keletkezô füst igen nagymértékben egészségkárosító lehet. Manapság szinte áttekinthetetlenül sokféle mûanyagot használunk. Mûanyag van a ruháinkban, a bútorainkban, a mûszaki cikkeinkben, mûanyaggal festjük, tapétázzuk falainkat, és mûanyaggal csomagolunk. A fahulladékok nagy része különbözô gyanta és lakk maradványok mellett faanyagvédô anyagokat – biocidokat – is tartalmazhat, amelyekbôl a nem tökéletes égés során szintén egészségkárosító anyagok szabadulnak fel. Papír és karton égetésekor a felíratok toxikus fém tartalma szennyezi a környezeti levegôt. Régi farostlemez hulladékok elégetése során arzén és króm kibocsátással kell számolni. Ne égessünk tehát: gumikat és mûanyagokat, mert ezek az egészségre nézve a leg károsabbak.

Foltvarró tanfolyam Foltvarró - Patchwor tanfolyam indul a Pusztavámi Mûvelôdési Házban 2015. március 22-tôl. A tanfolyamot Maronné Andrea fogja tartani, akinek nagy gyakorlata és tapasztalata van ezen a területen. A tanfolyam összesen hat alkalmat foglal magába . A foglalkozás ideje egyenként két és fél óra lesz. Vasárnapi napokon 14. 30-tól 17 óráig tart. A tanfolyam összes költsége 12.000 Ft/fô. Ez a díj magába foglalja

az alapanyagot, a cérnát, és a töltetet. Kérjük, hogy aki kedvet érez ennek az egyre divatosabb varrási technikának, az elsajátításhoz jelentkezzen a 22/417-229-es telefonszámon. Ezzel a foltvarrási technikával ágytakarók, falvédôk és egyéb dísztárgyak, figurák készíthetôk el. A tanfolyam megfelelô számú jelentkezô esetén indul el. Jelentkezz bátran! *****

Orvosi rendelés Rendelési idŐ: Minden nap: 8 órától–12 óráig. Hétfőn és csütörtökön: 15 órától – 16 óráig ****** 8–9-ig: gyermekeknek előjegyzés nélkül!


9–12-ig felnőtteknek, csak előjegyzéssel.

Az orvosi rendelő

A délutáni rendelésre a munkából jövőket várjuk!

22/417-103

Még gyógyszeríratásra is kell időpontot kérni!

telefonszáma: ****** Dr. Csillag Márta: 30/509-27-70 ******

Fizetnek a mozgóboltok is Pusztavám Község Önkormányzata 2015. február 25-én tartotta meg soron következô testületi ülését, amelyen az alábbi napirendi pontokat tárgyalta: – Beszámoló a képviselôk vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségérôl. – Új szociális rendelet megalkotása, rendkívüli települési támogatás bevezetése. – Piachasználat szabályozása. – Közterületek használatáról szóló rendeletmódosítása. – Általános Iskola – felvételi körzethatárok véleményezése. – Egyebek. Lisztmayer János polgármester úr betegsége miatt az ülést Stettner Attila alpolgármester vezette le. Az 1.) napirendhez: A képviselô-testületi ülést megelôzôen, tárgyalt az Ügyrendi Bizottság. Elnöke tájékoztatta a testület tagjait arról, hogy a képviselôk eleget tettek a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségüknek. A 2.) napirendhez: 2015. március 1-étôl módosult a szociális igazgatásról és ellátásokról szóló, többször módosított 16/2005. (XII.15.) önkormányzati rendeletünk, törvényi módosítás következtében megszüntetésre került az önkormányzati segély intézménye, a méltányossági ápolási díj, a méltányossági közgyógyellátás és a lakásfenntartási támogatás és ezzel párhuzamosan rendkívüli települési támogatás került bevezetésre. A Móri Járási Hivatalhoz került át az aktív korúak ellátása. A polgármester, a képviselô-testület által

átruházott hatáskörben rendkívüli települési támogatást nyújt a rendkívüli élethelyzetbe került család, vagy személy részére. A 3.) napirendhez: A képviselô-testület meghatározta a piac használatának rendjét és térítési díjait. A rendes piaci napok hetente hétfô, kedd, szerda és péntek lesznek, csütörtökönként pedig helyi ôstermelôi piacot tartunk, minden esetben 8-16 óra között. A helyi ôstermelôknek lehetôséget biztosítunk minden hónap harmadik szombatján – 8-12 óra között – ôstermelôi piac tartására. Az árusok rendes piaci napon, alkalmanként 1500,- Ft/12 négyzetméter (egy elárusító hely) mértékû díjat (helypénzt) kötelesek fizetni, az ôstermelôknek. Ôstermelôi piaci napon az árusítás térítésmentes! A 4.) napirendhez: A képviselô-testület a mozgóbolti tevékenységgel kapcsolatosan módosította közterület használati rendeletét, amelynek értelmében a mozgóbolti tevékenységet folytatóknak 1500,- Ft/alkalom/ gépjármû közterület használati díjat kell fizetniük 2015. április 1-étôl. Az 5.) napirendhez: A felvételi körzetek megállapításához a kormányhivatalnak be kell szereznie az érdekelt települési önkormányzatok véleményét. Ezen törvényi kötelezettségünknek eleget tettünk. A Pusztavámon kijelölt iskola a Móri Radnóti Miklós Általános Iskola Pusztavámi Tagiskolája, amely intézménynek ezúton is kívánunk a jövô évtôl is jó munkát, sok felvételizô, itt tanuló diákot!

A Pusztavámi TC hírei Megkezdte felkészülését a Pusztavámi TC a 2014/2015-ös bajnoki szezonra. Januárban, az idôjárási helyzet miatt, túlnyomórészt teremben edzett minden korosztály. Köszönjük Visztné Kemele Szilvia közremûködését a tornaterem biztosításában. Néhány edzômérkôzést is játszott a csapat, méghozzá igen kemény ellenfelekkel szemben: Eredmények: Mór-Pusztavám 6-0, Oroszlány-Pusztavám 2-8, Oroszlány-Pusztavám 3-1. Komoly eredménynek számít, hogy a decemberi, Móron megrendezett

teremtornán az 1. helyen végeztünk. A felnôtt csapat keretében néhány változás történt. Érkezett: Hadnagy Péter, Bordács Róbert, Ritter Zoltán. A Fejér megyei II. osztály bajnoki nyitány március 1-én megkezdôdött, csapatunk Kajászón játszotta idei elsô mérkôzését, melyrôl a következô Pusztavámi Krónikában számolunk be. Az elsô hazai mérkôzés március 8-án lesz, hazai környezetben. Az ellenfél Pákozd csapata lesz. Csordás Mihály a PTC elnöke

Rajztanfolyam Ismét jobb agyféltekés rajztanfolyam indul a Pusztavámi Mûvelôdési Házban. A tanfolyam idôpontja: 2015. március 30-31. és április 2. (a tavaszi szünet ideje alatt) reggel 8 órától délután 15 óráig.

A tanfolyam díja 25.000 forint, mely minden eszközigényt magában foglal. Várunk minden kedves érdeklôdôt. Jelentkezni elôzetesen is lehet a 22/417-229-es telefonszámon. L. A.

7

Nemzetiségi hét az iskolában A Pusztavámi Német Nemzetiségi Önkormányzat anyagi támogatásával, az iskolai nyelvi munkaközösség szervezésében évrôl évre egyik kiemelkedô programsorozatunk a Nemzetiségi hét. Február 7-én (hétfôn) reggel az iskola aulájában berendezett kiállítás megnyitójával vette kezdetét Nemzetiségi hetünk. Felhívásunkra igazán sok régi konyhai használati eszközt kaptunk a falu lakóitól, így gazdag anyaggal vártuk az érdeklôdôket. A megnyitóra az 1. osztályosok német nyelvû dalos-verses elôadással készültek. Az idei projekthét témája a „Régi konyha” volt. Mind az alsó, mind a felsô tagozatosokkal, változatos módszerekkel dolgoztuk fel a német népismeret és német órák keretében, a régi konyhai életet. A gyerekekkel ellátogattunk a Faluházba, fotókat készítettünk, ezt követôen pedig játékos formában (németül, és nyelvjárásban) igyekeztünk elsajátíttatni velük a tárgyak nevét. Kedden (február 8-án) a hagyományos kvircedli készítés, és formázás várta diákjainkat. Mindenki ügyesen segédkezett a sütemény elkészítésében. Szerdán (február 9-én), a hagyományos táncházunkon kicsik és nagyok töltötték be a tornatermet.

A vidám mulatság után, nagy sikert aratott tanulóink körében az elôzô nap elkészített kvircedli, kakaóval. A kukoricamûvelést megismertetô egész évet átfogó projektünk keretében az ôsszel leszedett kukoricát a 2. osztályosok népismeret óra keretében lefosztották, és a csuhét felhasználva csütörtök délelôtt (február 10-én) csuhévirágot készítettünk az alsó tagozatosokkal. A felsô tagozatosokat már komolyabb feladat megoldására biztattuk: ôk a régi konyha alaprajzát tervezték és rajzolták németórákon. A farsangi szokások megismertetésének részeként tanulóink húshagyó kedden Mohára látogattak, ahol részesei voltak a 2011 óta a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékén is szereplô mohai tikverôzésnek. Köszönjük a szülôknek, nagyszülôknek, hogy a kiállítás anyagának összeállításában segítségünkre voltak: Almádi Lászlóné, Auer Józsefné, Pusztavámi Józsefné, Macher Mátyásné, Jakab Jánosné, Unger Jánosné, Vécsei Józsefné, Bors Erzsébet, Magdáné Hargitai Katalin, Molnár Erika. További segítôink voltak: Farkas Mihályné, Kemele Istvánné, Krebsz Pálné (Erzsi néni), Pratsler Jánosné. Visztné Kemele Szilvia tagintézmény-vezetô

Tisztelt Támogatók! Tisztelt Pusztavámiak! A Nyelvoktatás Fejlesztéséért Közalapítványhoz az elmúlt évben befolyt adó 1%-át (172.146 Ft) 2 tanterem (1. és 5. osztály) festésére fordítottuk. Köszönjük felajánlásukat! Kérjük, az alapítványon keresztül támogassák iskolánkat 2015-ben is!

Tisztelettel: Visztné Kemele Szilvia tagintézmény-vezetô ***** Kedvezményezett adószáma: 19098344-1-07 Kedvezményezett neve: Nyelvoktatás Fejlesztéséért Közalapítvány

Nyílt nap az iskolában! Március 21-én (szombaton) nyílt napot tartunk iskolánkban! Szeretettel várjuk a kedves szülôket, hozzátartozókat az 1–3 tanórára. Az egyes osztályok egyéni órarendjérôl külön

értesítést küldünk, illetve honlapunkon tájékozódhatnak róla!

Készül a kvircedli

A farsangi szokások megismertetésének részeként tanulóink húshagyó kedden Mohára látogattak

Sikeres szereplés a megyei döntôn A Fejér Megyei Német Önkormányzatok Szövetsége, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata Regionális Irodája, a Móri Német Nemzetiségi Önkormányzat és a Táncsics Mihály Gimnázium a 2014/2015-ö tanévben, a móri Táncsics Mihály Gimnáziumban rendezte meg 2015. február 7-én a megyei német nyelvû vers- és prózamondó versenyt. A gyerekek több kategóriában versenyeztek. Az idei tanévben valamennyi tanulónk nyelvjárás kategóriában mérte

Visztné Kemele Szilvia tagintézmény-vezetô

Tavaszi szünet helyi rendje A tanév helyi rendjébe meghatározottak alapján a tavaszi szünet a következôképpen alakul iskolában: Tavaszi szünet: 2015. 04. 01-08-ig Utolsó tanítási nap: 2015. 03. 31. kedd

Elsô tanítási nap: 2015. 04. 09. csütörtök Visztné Kemele Szilvia tagintézmény-vezetô

Az idei tanévben valamennyi versenyzônk német nyelvjárás kategóriában mérte össze tudását és sikeresen szerepeltek

össze tudását. Büszkén mondhatjuk, hogy a felkészülésbe befektetett munka meghozta gyümölcsét, hiszen mindannyian tovább jutottak a 2015. március 27-én Mosonmagyaróváron megrendezésre kerülô Nyugat-magyarországi döntôbe. Eredményeink nyelvjárásban: 1–2. osztályosok: 1. helyezett: Leitner Anna 2. helyezett: Frey Péter 4. helyezett: Hadnagy Bálint 3–4. osztályosok: 1. helyezett: Leitner Balázs 5–6. osztályosok: 1. helyezett: Kluber Rita 2. helyezett: Grósz Vilmos Ezúton szeretnék köszönetet mondani valamennyi felkészítô kollégának a hetekig tartó felkészítô munkájáért. Végül, de nem utolsó sorban a legnagyobb köszönet talán a szülôket, nagyszülôket és dédiket illeti, akik fáradtságot, idôt és energiát nem kímélve segítettek a gyerekek felkészítésében Freyné Pratsler Anikó nyelvi munkaközösség-vezetô

Pusztavámi Krónika • ISSN 2063-6105 • Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Tagjai: Nédó Géza főszerkesztő, Leitner Andrea művelődésszervező, Brücklné Staudt Mónika óvodavezető, Visztné Kemele Szilvia iskolaigazgató. • A szerkesztőség telefonszáma: 30/773-5281 • Kiadó: Pusztavámi Községi Művelődési Ház • A szerkesztőség e-mail címe: [email protected] • Nyomdai munka: ALTO Nyomda Kft. Székesfehérvár, Irinyi Dániel u. 6. sz. Telefon: 22/ 510-579, e-mail címe: [email protected]

8


falugyûlés Pusztavámon

Recommend Documents