F1FNKORV) KÖRNYEZETMENEDZSMENT

KÖRNYEZETVÉDELEM A FAIPARBAN (Tantárgy kód: F1FNKORV)

III. RÉSZ: KÖRNYEZETMENEDZSMENT

KÖRNYEZETVÉDELEM A FAIPARBAN

III. RÉSZ: KÖRNYEZETMENEDZSMENT Vállalatok környezetvédelmi feladatai ISO 14000 szabványcsalád Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) KIR előnyei és hasznossága KIR alapelvei és elemei KIR dokumentumai

KÖRNYEZETMENEDZSMENT MEGHATÁROZÁS

KÖRNYEZETMENEDZSMENT: a vállalat általános menedzsment rendszerének az az alrendszere, amely tartalmazza azokat a tervezési és ellenőrzési tevékenységeket, hatás-és felelősségi köröket, gyakorlati alkalmazásokat, eljárásokat, folyamatokat és erőforrásokat, amelyek a KÖRNYEZETI POLITIKA kidolgozására, bevezetésére, megvalósítására, fenntartására és felülvizsgálatára irányulnak.

KÖRNYEZETMENEDZSMENT KÖRÜLMÉNYEK: TÉNY: globális humán és ökológiai válság CÉL: fenntartható fejlődés FELADAT: a társadalom minden elemének (fogyasztók, termelők) környezettudatos magatartása a fenntartható fejlődés megteremtésében TEHÁT: a vállalatoknak elhagyhatatlan KÖRNYEZETVÉDELMI FELADATAI vannak!

KÖRNYEZETMENEDZSMENT Vállalatok környezetvédelmi feladatai Vállalatok környezetvédelmi feladatai: 1.) A vállalati politikában meg kell jelennie annak az állandó követelménynek, mely a gyártástechnológiákat és a termékeket környezetbarát irányban fejleszti. (Ez az feladat szigorúan véve tervezői munkát jelent. A környezetvédelmi megfelelőséget legelőször is bele kell tervezni a gyártásba és a termékekbe.)

KÖRNYEZETMENEDZSMENT Vállalatok környezetvédelmi feladatai Vállalatok környezetvédelmi feladatai: 1/a) Környezeti hatástanulmányt kell készíteni a gyártás és a termékek ill. azok fejlesztésének környezetre gyakorolt hatásáról. Hosszú távú stratégiában kell kidolgozni a káros hatások megszűntetésének módozatait. 1/b) Meg kell ismerni az adott régió környezetvédelmi helyzetét, más vállalatok és a helyi önkormányzat fejlesztési elképzeléseit, és ezeket összhangba kell hozni a saját törekvésekkel.

KÖRNYEZETMENEDZSMENT Vállalatok környezetvédelmi feladatai Vállalatok környezetvédelmi feladatai: 1/c) Ismerni kell a környezetvédelmi ipar technológiáinak és berendezéseinek fejlődési irányait, és azok piacát. 1/d) Fel kel mérni a váratlan (üzemzavar, baleset, elemi csapás, stb.) helyzetekből adódó kockázatot, és intézkedési tervet kell készíteni a kockázat csökkentésére és az ilyen eseményekből bekövetkező környezeti károk elhárításának módjára.

KÖRNYEZETMENEDZSMENT Vállalatok környezetvédelmi feladatai Vállalatok környezetvédelmi feladatai: 2.) A vállalat operatív intézkedései között meg kell jelennie a gyártás folyamatos önellenőrzésének, hogy a káros kibocsátások és hulladékok ne lépjék túl a technológiai utasításokban előírt értékeket. (Ez már operatív tevékenység, és a termelői folyamatok és az azokat befolyásoló körülményeknek a teljes kézbentartását jelenti

KÖRNYEZETMENEDZSMENT Vállalatok környezetvédelmi feladatai Vállalatok környezetvédelmi feladatai: 2/b) A környezetvédelmi szabályozás érdekében rendszeresen ellenőrizni kell a káros anyagok kilépését az irányított rendszerből. Ez felöleli mind a levegő, mind a víz szennyező anyagait, de a hulladék keletkezését és az anyag-energia gazdálkodást is. 2/c) Rendszeresen ellenőrizni kell a kibocsátásokat döntően befolyásoló technológiai, ill. környezettechnikai berendezések állapotát, és gondoskodni kell a folyamatos karbantartásról. 2/d) Rendszeresen ellenőrizni kell a váratlan helyzetek kezelésére szolgáló dolgozók felkészültségét, és az elhárítás eszközeinek és anyagainak állapotát.

KÖRNYEZETMENEDZSMENT Vállalatok környezetvédelmi feladatai

Vállalatok környezetvédelmi feladatai: 3.) A vállalati környezetvédelmi arculat (image) kialakítása (Ez elsősorban a közvetlen környezet lakosságával és az üzletfelekkel, a vásárlókkal kialakított kapcsolatban jelent feladatokat)


Vállalatok környezetvédelmi feladatai: 3/a) A vállalat kiadványokban (reklám anyagok, termékismertetők, szakcikkek, stb.) és egyéb módon folyamatosan tájékoztassa az érintetteket általánosságban a környezetvédelmi politikájáról, de konkrétan az általa okozott környezetszennyezés nagyságáról, és azok csökkentésére hozott intézkedéseiről is.


Vállalatok környezetvédelmi feladatai: 3/b) A vállalat dokumentálhatóan vegyen részt a helyi önkormányzat és az adott régió környezeti problémáinak megoldásában, netán még olyan esetekben is, amelyek nincsenek közvetlen kapcsolatban a tevékenységével. (Pl.: szelektív hulladékgyűjtés, vagy lomtalanítás.)


Vállalatok környezetvédelmi feladatai: 3/c) Folytasson konzultációkat a környezetvédő mozgalmak képviselőivel a vállalat fejlesztési elképzeléseiről. Javaslataikat értékelje és használja fel fejlesztési elképzeléseiben. Vitás esetekben támogasson kutatásokat a vitatott hatások tisztázása érdekében.


Vállalatok környezetvédelmi feladatai: 4.) Külső kényszerből adódó feladat, mely a vállalat számára jogszabályokban előírt kötelezettségek teljesítését jelenti. (Ez az a klasszikus környezetvédelmi feladat, melyet minden jogkövető magatartást tanúsító vállalat az állam késztető hatására végez el.)


Vállalatok környezetvédelmi feladatai: 4/a) a különböző államigazgatási szintű előírások (törvények, rendeletek, utasítások, határozatok) betartása ill. betartatásáról való gondoskodás, 4/b) az adatszolgáltatás, 4/c) a hatósági ellenőrzések és mérések lehetővé tétele.

KÖRNYEZETMENEDZSMENT ISO 14000 szabványcsalád

Azok a vállalatok, melyek környezetvédelmi feladataikat maradéktalanul igyekeznek teljesíteni, akkor járnak el helyesen,ha szándékukat a vállalati politikában megjelenítik és ezt önként az MSZ EN ISO 14001 szabvány keretei között teszik.


Az ISO 14000 szabványcsalád rövid története A globális ökológiai és humán krízis közvetve, vagy közvetlenül, de kihat a gazdasági tevékenységre. Mivel a globális problémák világot átfogó globális megoldást igényelnek, ezért a vállalati irányítás környezetvédelmi célokat megvalósító szabályozása is nemzetközi, egységesített, azaz szabványos eljárást kívánt: ez az ISO 14000 szabványcsalád.


Az ISO 14000 szabványcsalád rövid története A szabványcsalád kidolgozását a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO=International Organisation for Standardisation) TC 207 műszaki bizottsága a hasonló célú brit nemzeti szabvány BS 7750 (British Standard 7750) és az Európai Közösségek Tanács 1836/93 direktívája szerinti „Környezetirányítási és auditálási rendszer” (EMAS=Environmental Management and Audit Scheme) felhasználásával 1993-ban indította el.


Az ISO 14000 szabványcsalád rövid története Ez a szabvány 1996-ban (hazánkban 1997-ben) lépett életbe, Környezetközpontú Irányítási Rendszer (KIR) néven. Azóta igen sok vállalt vezette be és nyerte el a tanúsítványt. A gyors bevezetéshez nagyban segítette, hogy elvi felépítése és alkalmazása hasonló az akkor már széleskörűen ismert és alkalmazott ISO 9000 minőségirányítási rendszer szabványával.

KÖRNYEZETMENEDZSMENT ISO 14000 szabványcsalád Környezetvédelemi feladatok integrálása a vállalati menedzsment rendszerekbe

KÖRNYEZETMENEDZSMENT ISO 14000 szabványcsalád Az ISO 14000 szabványsorozat lényege nem ír elő semmiféle újabb környezetvédelmi követelményt, hanem csupán azt igazolja, hogy: a vállalat megfelelő környezeti menedzsment rendszert hoz létre és működtet, • környezetvédelmi teljesítményeit folyamatosan ellenőrzi, értékeli, javítja és dokumentálja, • mindezt önkéntesen, saját elhatározásra, a környezet javításáért vállalt felelőssége alapján teszi • és a kiépített környezetirányítási rendszerét külső szervezet által tanúsíttatni kívánja.


KIR bevezetésének előnyei és hasznossága Egy vállalatnak alapvetően azért célszerű hatékony KIR létrehozása és működtetése, mert ezzel hozzájárul a környezet védelméhez, az emberek egészségének megóvásához a tevékenységéből, termékeiből és/vagy szolgáltatásaiból származó potenciális hatásokkal szemben, és így segíti a fenntartható fejlődés megvalósítását. (Persze a vállalatokat nem csupán ez a jó szándék vezéreli akkor, amikor KIR bevezetése mellett döntenek, hanem fontos vállalati érdekek és gazdasági előnyök alapján határoznak így. Melyek ezek?)

KÖRNYEZETMENEDZSMENT KIR bevezetésének előnyei és hasznossága

BIZALOM A jól működő KIR valódi vállalati érdeket valósít meg mert, bizalmat ébreszt az érdekelt felekben, mivel: a vezetőség elkötelezte magát, hogy a környezeti politikájában kitűzött feladatokat, célokat és előirányzatokat teljesíti, a hangsúlyt a megelőzésre helyezte és nem az utólagos megoldásokra, bizonyítottá válik az alapos és ésszerű gondosság, mely a jogszabályi előírások teljesítésére törekszik, a rendszer úgy működik, hogy tartalmazza az állandó javítás folyamatát.


BIZALOM a folyamatosan javuló és tanúsított környezeti teljesítmény hatására növekvő bizalom segítségével a vállalatról kialakuló kép (image) irányíthatóvá válik, ezért: a médiumok és a lakósság kedvező megítélése könnyebben megszerezhető, a fejlesztési elképzelések így ritkábban ütköznek a hatóságok, vagy a lakósság ellenállásába, megkönnyíti engedélyek és jogosítványok megszerzését, javítja az ipar és a kormányzat kapcsolatát.


HASZON Fontos kihangsúlyozni, hogy a KIR bevezetéséből gazdasági előnyök is származnak. Ezeket célszerű megfogalmazni és számszerűsíteni, hogy az érdekelt feleknek, de különösen a tulajdonosoknak, olyan konkrét anyagi értéket lehessen felmutatni, mely a jó környezeti menedzsment eredményeként jön létre. Az így kimunkált konkrét pénzügyi eredmények és a környezetvédelmi célok egybevetése alapján aztán érvényesíteni lehet a legnagyobb haszonra való törekvés elvét is.


HASZON KIR által kínált potenciális haszonnal a profit növekedhet, mert: csökkennek a bírságok, szervezettebbé válik a munka, megszüntethető a működés időleges, vagy tartós felfüggesztése, javulnak a piaci esélyek, ha a termék kevésbé környezetterhelő, csökkennek az anyag és energia költségek a takarékosság alapján, javul a költséggazdálkodás, javulnak a hitelképesség mutatói is, csökken a felelősség viselési esetek száma, kedvezőbb feltételekkel köthető biztosítás, minden területen megjelenik az ésszerű gondosság, bizalmat ébreszt és ezzel javítja a tőkéhez jutás lehetőségeit, a hosszú távú tervezés nagyobb biztonságot ad,


KIR bevezetésének előnyei és hasznossága alapján állítható, hogy a környezetvédelmi érdekek megjelenítése a stratégiai és napi vállalati feladatok között egyértelműen a versenyképesség fokozását szolgálják. (De csak közel azonos jogi környezet szabályozásnál!)

KÖRNYEZETMENEDZSMENT ISO 14000 szabványcsalád Az alacsony jogi, gazdasági, stb. környezet szabályozás jelenthet átmeneti helyzeti versenyelőnyt, de a környezet kárára!

KÖRNYEZETMENEDZSMENT ISO 14000 szabványcsalád A szabvány jele

A szabvány címe

ISO 14001

KIR - Részletes leírás és használati útmutató

ISO 14004

KIR - Általános útmutató az alapelvekről, rendszerekről és a megvalósítást támogató módszerekről

ISO 14010

Útmutató a környezeti auditáláshoz - általános alapelvek

ISO 14011

Útmutató a környezeti auditáláshoz - az auditálási eljárás - a KIR auditálása

ISO 14012

Útmutató a környezeti auditáláshoz - a környezeti auditorok minősítési feltételei

ISO 14020

Környezeti védjegyek - általános elvek

ISO 14021

Környezeti védjegyek - környezeti igények - kifejezések és meghatározások

ISO 14022

Környezeti védjegyek - jelzések

ISO 14023

Környezeti védjegyek - vizsgálatok és igazolások - felhasználási módszerek

ISO 14024 ISO 14031

Környezeti védjegyek- gyakorlati programok - több kritériumot alkalmazó programok elvei és gyakorlati kérdései Környezetvédelmi menedzsment - környezeti teljesítmény értékelés

ISO 14040

Életciklus elemzés - általános elvek és gyakorlat

ISO 14041

Életciklus elemzés -életciklus elemek vizsgálata

ISO 14042

Életciklus elemzés -életciklus hatáselemzés

ISO 14043

Életciklus elemzés -életciklus fejlesztés elemzés

ISO 14050

KIR - kifejezések és meghatározások

ISO 14060

Irányelvek a környezeti szemléletnek a termékszabványokban történő megjelenítéséhez


ISO 14000 szabvány modellje és a PDCA ciklus PDCA ciklus bármilyen műveletre, tevékenységre, folyamatra, rendszerre, működtetésre, koncepcióra, elgondolásra vonatkoztatható, zárt hatásláncú, folytonosan ismétlődő körfolyamat-elv. P - Plan - Tervezés D - Do - Megvalósítás C - Check - Ellenőrzés A - Act - Intézkedés A PDCA ciklus jelentése: P - Tervezd meg ! D - Valósítsd meg ! C - Ellenőrizd az eredményeket ! A - Intézkedj az eredmények alapján !


ISO 14000 szabvány modellje és a PDCA ciklus


Szabvány elemeinek illeszkedése a PDCA ciklusba








KIR alapelvei és elemei Az ISO 14001 szabvány a KIR kiépítése során öt lényeges alapelemet tart szükségesnek létrehozni, melyek a következők: Környezeti politika Tervezés Bevezetés és működtetés Ellenőrzés és helyesbítő tevékenység Vezetőségi átvizsgálás


KIR alapelvei és elemei Ezeket az alapelemeket a szabvány olymódon illeszti egymáshoz, hogy a rendszer eleve önmagában hordozza a környezeti teljesítmények folytonos javításának a lehetőségét.

KÖRNYEZETMENEDZSMENT KIR alapelvei és elemei

KÖRNYEZETI POLITIKA: A szabvány olyan környezeti politika kidolgozását kívánja a szervezetektől, amely "tartalmazzon elkötelezettséget arra, hogy teljesítik a rájuk vonatkozó környezetvédelmi jogszabályokat és határozatokat, valamint a szervezet által vállalt egyéb követelményeket.”

KÖRNYEZETMENEDZSMENT KIR alapelvei és elemei A környezeti politika tehát: “feleljen meg a szervezet tevékenysége, termékei és szolgáltatásai jellegének, fajtáinak és környezeti hatásainak, tartalmazzon elkötelezettséget a folyamatos javításra és a környezetszennyezés megelőzésére, adjon keretet a környezeti célok és előirányzatok megfogalmazására és felülvizsgálatára, legyen dokumentálva, bevezetve, fenntartva, és legyen ismertetve minden alkalmazottal, legyen hozzáférhető a nyilvánosság számára”.


Környezeti politika és a célok összefüggése


Környezeti politika (MSZ EN ISO 14001: 4.2 pont) A környezeti politika kialakítása során igen gondosan kell eljárni. Ezért a szabvány szükségesnek találja a kezdeti környezeti állapot felmérését. Ez adja ugyanis azt a kiindulási helyzetet, melyhez igazítottan a szükségesnek és megvalósíthatónak talált változásokat a politikában meg lehet fogalmazni. Mivel a szabvány csak a környezeti politika általános körét jelöli ki, a vállalat saját maga határozza meg, hogy a feltárt környezeti tényezők között milyen prioritási sorrendet állapít meg és ennek alapján milyen elemeket milyen fontossággal emel be a környezeti politikába. Fontos követelmény, hogy a környezeti politika legyen dokumentálva, az alkalmazottakkal ismertetve és legyen a nyilvánosság számára is hozzáférhető.


Környezeti politika (MSZ EN ISO 14001: 4.2 pont) A szabvány ezen alapelvének alkalmazása során a vállalat meghatározza környezeti politikáját és kinyilatkoztatja elkötelezettségét KIR létrehozására és működtetésére. A sikeres megvalósítás döntő tényezője a felső vezetés szilárd elkötelezettsége és irányító szerepe. A politika szolgáltatja azt az alapot, melyre a vállalat saját konkrét céljait és előirányzatait ráépíti. Megfogalmazása legyen világos, hogy a belső és külső érintet felek azt egyértelműen megérthessék. Alkalmazási területét is pontosan meg kell határozni. Időszakonként felül kell vizsgálni, hogy a változó feltételeknek és a bővülő ismereteknek megfelelhessen.

KÖRNYEZETMENEDZSMENT KIR alapelvei és elemei TERVEZÉS: •Környezeti tényezők •Jogi és egyéb követelmények •Célok és előirányzatok •Környezetközpontú irányítási program(ok)


Környezeti tényező: Valamely szervezet tevékenységének, termékeinek, vagy szolgáltatásainak olyan eleme, amely kölcsönhatásba kerülhet a környezettel Környezeti hatás: A környezetben végbe menő mindennemű változás – akár káros, akár hasznos – amely egészben, vagy részben a szervezet tevékenységeiből, termékeiből, vagy szolgáltatásaiból származik


Környezeti tényezők felmérése: input – output elemzés


Környezeti tényezők felmérése: input – output elemzés

KÖRNYEZETMENEDZSMENT KIR alapelvei és elemei Környezeti -tényezők, -hatások, -politika, -célok, -programok rendszerbe épülése

KÖRNYEZETMENEDZSMENT KIR alapelvei és elemei • Tervezés ( MSZ EN ISO 14001; 4.3 pont) A szabvány ezen alapelvének érvényesítése során a vállalat ebben a lépésben tervet készít a környezeti politikájának megvalósítására. A tervezés maga egy olyan eljárási folyamat, melyet a vállalati KIR tartalmaz és az alábbiakra terjed ki: Környezeti tényezők megkeresése és környezeti hatások kiértékelése Jogi és egyéb követelmények összegyűjtése Környezeti célok és előirányzatok megfogalmazása Környezetközpontú irányítási program(ok) beállítása

KÖRNYEZETMENEDZSMENT KIR alapelvei és elemei BEVEZETÉS ÉS MŰKÖDÉS •Szervezeti felépítés és felelősség •Képzés, tudatosság és kompetencia •Kommunikáció •A környezetközpontú irányítási rendszer dokumentációja •A dokumentumok kezelése •A működés szabályozása •Felkészültség és reagálás vészhelyzetekben

KÖRNYEZETMENEDZSMENT KIR alapelvei és elemei Szervezeti felépítés és felelősség A szabvány elvárása, hogy a felső vezetés “jelöljön ki olyan vezetőségi megbízottat, akinek minden más felelősségi körétől függetlenül legyen meghatározott szerepe, felelőssége és hatásköre arra, hogy: biztosítva legyen a KIR követelményeinek meghatározása, bevezetése és fenntartása e szabványnak megfelelően; készüljenek jelentések a KIR eredményeiről a felső vezetőség számára átvizsgálás céljából, és hogy ez alapul szolgáljon a KIR tökéletesítéséhez.”


Kommunikáció: A környezetvédelemmel kapcsolatos kommunikáció magában foglalja a vállalat környezeti tevékenységeire vonatkozó belső és külső információáramlás rendszerbe foglalását. A szabvány követelménye e téren, hogy a vállalat dokumentált eljárás(ok)ban szabályozza kommunikációs tevékenységét a környezeti tényezőkkel és a környezeti menedzsment rendszerrel kapcsolatban: “belső kommunikáció céljából a szervezet különböző szintjei és funkcionális részlegei között azért, hogy a külső érdekelt felektől érkező lényeges információt átvegye, dokumentálja és reagáljon rá.”


Dokumentáció: A szabvány dokumentációs kötelezettségként azt írja elő, hogy a “szervezet alakítson ki és őrizzen meg – papíron vagy elektronikus formában – információt: az irányítási rendszer magvát képező elemeknek és ezek kölcsönhatásainak leírása érdekében; a kapcsolódó dokumentáció érdekében.” A dokumentációnak tehát elég részletesnek kell lennie ahhoz, hogy leírja a rendszer alapelemeit és azok kölcsönhatásait.

KÖRNYEZETMENEDZSMENT KIR alapelvei és elemei • Bevezetés és működés A szabványsorozat képesség biztosítása alatt a következő összetevőket említi meg: Erőforrások (emberi, fizikai és pénzügyi erőforrások) A KIR összehangolása és beépítése Felelősség és feladatkör Környezeti tudatosság és ösztönzés Ismeretek, szaktudás és képzés

KÖRNYEZETMENEDZSMENT KIR alapelvei és elemei • Bevezetés és működés A szabványsorozat szerint a bevezetést támogató mechanizmus alatt a megvalósítást segítő tevékenység értendő, melynek az alábbi elemeit sorolja fel: Kommunikáció és jelentések A KIR dokumentációja A működés szabályozása Felkészülés és reagálás vészhelyzetre

KÖRNYEZETMENEDZSMENT KIR alapelvei és elemei • Bevezetés és működés (MSZ EN ISO 14001; 4.4 pont). A bevezetés és működés elvének érvényesítése során ebben a lépésben a vállalt létrehozza és/vagy továbbfejleszti azokat a képességeket és támogató mechanizmusokat, melyek a környezeti politika teljesítéséhez, a célok és előirányzatok eléréséhez szükségesek. A vállalt ugyanis csak akkor képes környezeti céljait megvalósítani, ha stratégiáját, rendszereit, forrásait és szervezeti felépítését ezekhez igazítja és ezekkel hozza összhangba.


ELLENŐRZÉS ÉS HELYESBÍTŐ TEVÉKENYSÉG Figyelemmel kísérés és mérés Nem megfelelőség, valamint helyesbítő és megelőző tevékenység Feljegyzések KIR auditálás


Figyelemmel kísérés és mérés: A szabvány elvárása, hogy a vállalat dokumentált eljárásban értékelje környezeti teljesítését. A vállalatnak értékelnie kell a célok teljesülését. Az értékeléshez a vállalat dolgozzon ki olyan jelzőrendszert (mutatószámokat), amelynek segítségével a célok és előirányzatok objektív módon értékelhetők. A teljesítés nyomon követéséhez kidolgozott jelzők, mutatók jellemezzék az egyes tevékenységeket, feleljenek meg a környezeti politikának, céloknak és előirányzatoknak.


Nem megfelelőség, valamint helyesbítő és megelőző tevékenység: A szabvány elvárása, hogy “a szervezet hozzon létre és tartson fenn eljárásokat a felelősség és az illetékesség körének meghatározására: a nem megfelőségek kezeléséért és vizsgálatáért, továbbá az okozott hatás csökkentésére,valamint helyesbítő és megelőző tevékenység kezdeményezésére és végrehajtására történő intézkedésért.” Ezek az intézkedések legyenek arányban a “probléma nagyságával és összemérhető a szóban forgó környezeti hatással”.


A környezetközpontú irányítási rendszer auditálása A szabvány elvárása, hogy “a szervezet hozzon létre és tartson fenn programo(ka)t és eljárásokat a KIR időszakos auditjára, amelyet azért kell elvégezni, hogy: megállapítsa, vajon a KIR megfelel-e a tervezett intézkedéseinek, beleértve a nemzetközi szabvány követelményeit; megfelelően lett-e bevezetve és fenntartva; és információval szolgáljon a vezetés részére az audit eredményeiről.”

KÖRNYEZETMENEDZSMENT KIR alapelvei és elemei • Ellenőrző és helyesbítő tevékenység (MSZ EN ISO 14001; 4.5 pont) A szabvány ezen elvének érvényesítése során a vállalat most már a bevezetett KIR működése közben folyamatosan méri és értékeli környezeti teljesítéseit. Ez olyan kulcstevékenység, mely arra hivatott, hogy biztosítsa a vállalt a KIR programoknak megfelelően működik. Az alábbiakra terjed ki: Mérés és figyelemmel kísérés (folyamatos teljesítés) Helyesbítő és megelőző tevékenység A KIR feljegyzéseinek és információinak kezelése A környezetközpontú irányítási rendszer auditálása


VEZETŐSÉGI ÁTVIZSGÁLÁS: A működőképesség megállapítására, a felső vezetésnek át kell vizsgálni a KIR-t


Vezetőségi átvizsgálás: Az átvizsgálásnak ki kell terjednie: a környezeti célok és követelmények felülvizsgálatára, a környezeti teljesítmény felülvizsgálatára, a rendszer hatékonyságának az értékelésére, a környezeti politika áttekintésére, az esetlegesen szükséges változtatások megfogalmazására.

KÖRNYEZETMENEDZSMENT KIR alapelvei és elemei • Vezetőségi átvizsgálás (MSZ EN ISO 14001; 4.6 pont) Ez az alapelv a szabvány azon igényét tartalmazza, hogy a környezetközpontú irányítási rendszerhez tartozzon egy folyamatos a vezetőség által végzett javítási tevékenység abból a célból, hogy a vállalat általános környezeti teljesítményei javuljanak. E téren az alábbiakat tartja szükségesnek a szabvány: Környezetközpontú irányítási rendszer átvizsgálása Folyamatos javítás


A környezeti teljesítések folyamatos javítása a KIR PDCA ciklusok hatására

KÖRNYEZETMENEDZSMENT KIR dokumentumai

A KIR bevezetése és működése egy sor alapdokumentum elkészítését követeli meg. Ezek a következők lehetnek: Előzetes felkészülési terv Kezdeti (ill. a ciklus végén közbenső) környezeti állapot felmérés Jogszabályok, szabványok, előírások gyűjteménye Környezeti hatások gyűjteménye, regisztrálása Célkitűzések és előirányzatok Környezetközpontú irányítási programok KIR eljárási utasítások KIR szervezeti felépítése, felelősségi körök Környezettudatos képzés, oktatás Feljegyzések, dokumentumok kezelése Tanúsítás kérelme


Az alapdokumentumokra támaszkodva aztán két fődokumentum készül: „Környezetközpontú irányítási rendszer kézikönyv” (továbbiakban: Kézikönyv) „A környezetközpontú irányítási rendszer eljárása” (továbbiakban: Eljárási utasítások)


KIR Kézikönyv A KIR egyik legfontosabb dokumentuma a Kézikönyv, mely egy helyre összefűzve tartalmazza a vállalatnál alkalmazott rendszer valamennyi elemének részletes leírását. Szerkezeti felépítésére vonatkozóan nincs előírt követelmény, célszerűen tartalmaznia kell az ISO 14001 szabvány öt alapelemét. Ezen kívül itt írható le a vállalt általános jellemzése, valamint a működés sajátossága.


KIR Eljárási utasítások A KIR másik legfontosabb dokumentuma az Eljárási utasítások, mely egy helyre összefűzve tartalmazza a rendszer valamennyi eljárási utasításait. A következő dián példaként egy olyan felsorolást találunk, mely területekre a KIR hatékony működése érdekében külön megfogalmazott környezetközpontú eljárási utasítások kiadása szükséges:


Jogszabályok, szabványok és egyéb előírások felügyelete Környezeti felmérések készítése és célkitűzések meghatározása Külső és belső kommunikáció Levegőtisztaságvédelem Vízminőség védelem Talajvédelem Zajelleni védelem Vegyi anyagok felügyelete Gyártási folyamat (üzem, műhely, művelet) környezetközpontú felügyelete Berendezések, gépek karbantartásának környezetközpontú felügyelete Segédüzemek (pl.: kazán, kompresszorház, stb.) környezetközpontú felügyelete Veszélyes anyagok használata Veszélyes hulladékok kezelés Vészhelyzetek kezelése


• • • • • • •

Az egyes területre vonatkozó környezetközpontú Eljárási utasítás az alábbiak megfogalmazására térhet ki: Cél Területi érvényesség Hatáskör és felelősség Hivatkozások Fogalom meghatározások Részletes eljárási utasítás felelősök megjelölésével Dokumentálás


A környezetközpontú irányítási rendszer dokumentációi a rendszeren belül egymással, de meglévő minőségbiztosítási rendszer esetén azok dokumentumaival is szoros kapcsolatban vannak. Ez a kapcsolat lehet közvetlen és közvetett és felölelheti még egyéb területek dokumentumait is.

KÖRNYEZETVÉDELEM A FAIPARBAN (Tantárgy kód: F1FNKORV)

III. RÉSZ KÖRNYEZETMENEDZSMENT VÉGE

F1FNKORV) KÖRNYEZETMENEDZSMENT

Recommend Documents