ÉVFORDULÓ. Tartalomból

KEMECSEI VÁROSVÉDŐ EGYESÜLET LAPJA

Kemecsei Helytörténeti Krónika 2006. II. évfolyam 3. szám

MEGJELENIK NEGYEDÉVENTE

ÉVFORDULÓ Egy éve jelent meg a Kemecsei Helytörténeti Krónika. A negyedévente megjelenő kiadvány Kemecse 1000 éves, fordulatos, történelmi eseményekben gazdag múltját kívánta még részletesebben feltárni, bemutatni. Bízva szellemi hasznosulásukban, hogy élményt nyújtanak, érzéseket keltenek, erősítik az olvasó szülőföldszeretetét. Tisztelgésként a múltnak, erősíteni a jelen hétköznapjait, példaképeket állítani a jövő nemzedéke elé. A mai 5. szám ünnepi, évfordulós kiadvány, egy új, a második év kezdete. A „Kemecsei lokálpatrióták lapja” felirat mára a „Kemecsei Városvédő Egyesület” feliratra változott. Tartalmas, lényegi változás. Egy lelkes, civil közösség alakult, mely közösséget vállalt Kemecse szellemi-tárgyi emlékeinek megőrzéséért, ápolásáért, gondozásáért. A Kemecsei Városvédő Egyesület nemes küldetést tűzött ki célul maga elé. A mai kiadvány belső oldalain tételesen szerepelnek vállalásaink, terveink, vágyaink. Tettek, tények, melyeket nemcsak megálmodtunk, melyeket meg fogunk valósítani. Ahogy eddig is, Kemecse lakosainak összefogásával. Évfordulót jelent a nap, az esemény, melynek tiszteletére alakult meg a Városvédő Egyesület, Kemecse várossá válásának első évfordulója tiszteletére. Számunkra a városi rang szellemi, kulturális, művelődési kötelezettséget is jelent. Ezen kötelezettségvállalás szellemében folytatjuk azt a forrásközlő, tényközlő, kutató-elemző munkát, amit egy éve elkezdtünk. Harsányi Juhász Ferenc (1915-1997) költő, pedagógus, Pásztor Dániel (1816-1882) pedagógus, jogtudós, Kriston Endre (1877-1960) felszentelt püspök, az egri székesfőkáptalan nagyprépostja életútjának bemutatásával indítottunk. Folytattuk a két magas színvonalú Helytörténeti Konferenciával, a Szitha, a Mikecz család tudományos kutatáson alapuló bemutatásával. Bálint József ny. államtitkár, Kemecse neves fiát, pártolóját, támogatóját köszöntöttük, első világháborús tablókat, századfordulós vasutas életutakat mutattunk be. Elemző folytatást ígérve, támogatásukat várva, biztatásukat, részvételüket kérve. Lucza János felelős szerkesztő

Tartalomból Évforduló * Kemecsei Városvédő Egyesület * Kemecse Közigazgatási múltja * Bányai István 1848/49-es honvéd emlékére * Forrásközlés: Répásy Mihály tábornok haláláról és temetésének körülményeiről * 50 éves osztálytalálkozó (1956-2006)

Kemecsei

2.

Helytörténeti Krónika

2006. 3. szám

Kemecsei Városvédő Egyesület Fontos esemény, emlékezetes momentum Kemecse kulturális, szellemi életében a Városvédő Egyesület megalakulása. Várossá válásunk egy éves évfordulója tiszteletére a napokban megtartott közgyűlésen a helyi lelkes, aktív lokálpatrióták, a Nyíregyházi Városvédő Egyesülettől Labossa Gusztáv és Dr. Bene János neves szakemberek támogatásával tartalmas programról döntöttünk. Az Egyesület Alapszabályának elfogadása, a tisztségviselők megválasztása után fő célkitűzéseink közül a következők emelkednek ki. Az Egyesület célja: városunk természeti és épített értékeinek védelme, megőrzése, korszerű és esztétikus fejlesztésének elősegítése, a tájhoz – a történelemhez – a településszerkezethez illő szépítése, csinosítása, a helyi hagyományok ápolása, tárgyi és szellemi értékének gyűjtése, rendszerezése, kiállítása, Helytörténeti Gyűjtemény ápolása gondozása. Az Egyesület a társadalom és az egyén közös érdekeinek kielégítése érdekében a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. sz. törvény V. fejezet 26.§ c pontja szerint olyan közfeladatot lát el, amelyről a Magyar Köztársaság Alkotmánya, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 8., és 70.§-a, a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. tv., a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv., valamint a környezetvédelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. vagy törvényi felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése szerint, valamely állami szervnek vagy a helyi önkormányzatnak kell gondoskodnia, így különösen: - Tudományos tevékenység, kutatás, -Nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, - Műemlékvédelem, -Környezetvédelem, -Természetvédelem. AZ EGYESÜLET TEVÉKENYSÉGE Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi, vagy egyéb támogatást nem nyújt. Az Egyesület céljai megvalósítása érdekében: önkormányzati szervezetekhez

2. Szervezeti kapcsolatot épít ki és tart fenn a Városés Faluvédők Szövetségének tagegyesületeivel. 3. Célja szerinti oktatási, tájékoztatási és ismeretközlő tevékenységet végez, illetve kiadványokat jelentet meg, előadásokat, konferenciákat és más célszerű rendezvényeket szervez. 4. Szorgalmazza a városért végzett önkéntes társadalmi munka megbecsülését: javasolja ilyen céllal kitüntetések adományozását, emlékérmeket és díjakat alapít, pályázatokat ír ki. 5. Céljai érdekében vállalkozásokat szervez, pályázatokat hirdet, alapítványokat kezel, és az ezekből származó jövedelmeket az Egyesület céljaira fordítja. 6. Felkérésre részt vesz a várost érintő hosszú- és középtávú fejlesztési és rendezési tervek kialakításában, azokról társadalmi vitákat szervez, szükséghez képest kezdeményezi módosításukat, szervezi, hogy azokat a lakosság megismerje és közreműködik megvalósításukban. 7. Közreműködik a város éves fejlesztési terveinek, jelentősebb épületek, más fejlesztések terveinek kialakításában, azokra észrevételeket, javaslatokat tesz. Szervezi, hogy a lakosság azokat megismerje, és megvalósításukat támogassa.

- Kulturális tevékenység,

1. Állami, szervekhez,

eljuttatja, illetve sajtó, rádió, televízió útján nyilvánosságra hozza közérdekű testületi határozatait, állásfoglalásait, észrevételeit, ajánlásait.

és a társadalmi szükség szerint

8. Részt vesz a város építészeti, településszerkezeti és természeti értékeinek feltárásában és javasolja állami védelem alá helyezésüket. Társadalmi eszközökkel is védelmezi azokat. Előadások, kiadványok segítségével (készítésével, terjesztésével) tájékoztatja a közvéleményt lakóhelye értékeiről és azok állapotáról. 9. Kezdeményezi a város szépítését, fásítását, parkosítását, virágosítását. Fellép a település környezete és tisztasága érdekében.

Adalékok Kemecse történetéhez

Kemecsei

3.


10. Esetenként, amikor – építészeti, településszerkezeti, természeti – károkozásról, illetve ezek szándékáról, terveiről tudomást szerez, azok felülvizsgálata és megakadályozása érdekében illetékes szerveknél haladéktalanul fellép, bekövetkezett kár esetén pedig eljárást kezdeményez. 11. A településvédelem, szépítés és fejlesztés céljaira jogi és természetes szervek, vagy egyes

2006. 3. szám

állampolgároktól célkitűzései érdekében, vagy pontosan meghatározott célra átvesz anyagi eszközöket, gondoskodik azok célszerű felhasználásáról, és a felajánlóknak elszámol azokról. 12. Együtt kíván működni a helyi önkormányzattal, a hivatalos szerveivel, választott képviselőivel, vezetőivel. Bizonyos esetekben közös munkaprogramok alapján tevékenykedik.

Az Egyesület alapító tagjai Enyedi Sándor, Fabu Lászlóné, Iglai Ferencné, Ignéczi Anikó, Kenderes Alíz, Kocsisné Lisovszki Gyöngyi, Korpainé Balázsi Ilona, Kovács Ferencné, Liptai Gézáné, Lucza János, Lucza Viktor, Márkusné Tóth Gizella, Mile Miklós, Nagy Lajos, Szentpéteri Levente.

Az Egyesület tisztségviselői Elnök:

Titkár:

Lucza János

Enyedi Sándor Elnökségi tagok: Korpainé Balázsi Ilona Márkusné Tóth Gizella Mile Miklós

Ellenőrző Bizottság

Gazdasági vezető:

Elnöke:

Liptai Gézáné

Iglai Ferencné Tagok: Fabu Lászlóné, Ignéczi Anikó Óvónő, tanítónők, történelem tanárok, elismert műszaki szakemberek, könyvtáros, irodalom tanárok, művelődésszervező, androgógus vállalt közösséget városunk szellemi, tárgyi kultúrájának megőrzéséért, közzétételéért. Kiemelten foglalkozunk a helytörténeti emlékekkel, néphagyományok felelevenítésével. Aktívan részt kívánunk venni városunk valamennyi rendezvényében, nemzeti- társadalmi ünnepeink programjaiban. Védnökséget vállaltunk a Helytörténeti Gyűjtemény és a Helytörténeti Krónika fölött, fotókkal irásos elemzésekkel kívánjuk gazdagítani településünk történelmi múltjának feldolgozását. Folytatjuk a Helytörténeti Konferenciák szervezését és a Kegyeleti Emlékpark kialakításában aktívan részt kívánunk venni. A jelen is fontos számunkra. Környezetünk védelme és szépítése aktív munkára késztet. A városvédelem szerves része a város szépítés. Szervezeti kapcsolatot építünk ki és tartunk majd fenn a Város- és Faluvédők Szövetségének tagegyesületeivel. A testvérvárosi kapcsolatok, találkozások a határon túli magyarokkal tiszteletteljes részei kulturális programjainknak.


Kemecsei

4.


2006. 3. szám

Kemecse közigazgatási múltja Kemecse várossá válásának egy éves évfordulója tiszteletére készítettük e rövid összeállítást. Jelezve a témakör fontosságát, és hogy további kutatásokra, elemzésekre összegzésekre irányítsuk a figyelmet. Történelmi múltunk értékes eseményeit és településünket önzetlenül építő, fejlesztő személyeit ismerhetjük meg szélesebb körben. Egyúttal az utókor tiszteletét is kifejezhetjük irányukban. Kemecse neve írásban először 1222-ben a Váradi Regestrumban fordul elő. 1339-től tűnik fel Kemecsei Demeter fia Mihály, a középkoron át magáról a faluról elnevezett Kemecsei család első ismert őse. 1332 és 1335 között a pápai adószedők említik a Szent István tiszteletére szentelt egyházat és Péter nevű papját. Kemecsei Mihály a megyében aktív közéleti tevékenységet folytatott. A Kállay család levéltárában 1339-ben, 1344-ben is királyi emberként, 1346-ban és 1349-ben a vármegye törvényszéki esküdtjeként szerepel. Fia János 1368ban vármegyei kiküldött. Házasság, birtokadományozás, öröklés révén Kemecse birtokosai között szerepel Kércsy Miklós (Kérchy) aki 1593-1595 között volt megyénk egyik alispánja. A Kérchy név 1655-ben a református egyház egyik ónból készült boros kannájának feliratában szerepel adományozóként. A Kérchy János pedig 1612-től kisebb megszakításokkal csaknem 1645-ig mint megyénk egyik alispánja volt. Nyíregyháza történetéhez fűződik több neves elődünk életútja. Kemechey Ferenc 1662-ben esküdt, majd helyettes szolgabíró, később megyei jegyző. Az ellenreformáció korához kötődő felerősödött protestáns üldözés miatt Szabolcs és Zemplén vármegyék rendjei 1674. augusztus 3.-án Kemecsén megyegyűlést tartottak ahol Barkóczy Istvánt kérték fel I. Lipót királyhoz való közvetítésre. A református templom és az iskola között található a Niczky kastély. A kastély történetét építésének körülményeit Kozma Sándor részletesen leírta Kemecse című művében. Itt szerepel az is, hogy Kérchy Sándor 1691-1693 között, Niczky József

pedig 1760-1763 között voltak megyénk alispánjai. A Rákóczi szabadságharc utáni adatok szerint a település több lakosa viselt megyei tisztséget: szolgabírók, esküdtek voltak. 1713-ban pl. Kemechy Ferenc szolgabíró adott ki sok jelentést a jobbágyokkal kapcsolatban. Később főszolgabíró lett, 1725-ben halt meg. 1717. január 8.-a neves dátum Kemecse történetében hiszen III. Károly magyar király Mikecz Mihálynak adományozott nemes levelet e napon a Kemecsén megyegyűlésen hirdették ki. 1760-ból található meg a Levéltárban Kemecse pecsétje „KEMECSE 1760” felirattal, és egy eketestet is ábrázol. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc történetének feldolgozásakor sok neves szabadságharcosra hősre bukkanunk. Mikecz Tamás őrnagy a 48. honvédzászlóalj parancsnoka bevonulása előtt megyei jegyző volt. Ugyanúgy Krasznay Gábor százados később Nyíregyháza polgármestere Kállóban volt megyei jegyző. Öccse Krasznay Péter hadnagy pedig Kemecsén volt főszolgabíró. Közigazgatásilag Kemecse 1860-ban – az 1849 előtti közigazgatási beosztás visszaállításávala Dadai járáshoz tartozott, 1870-ben a Dadai felsőjáráshoz. A kiegyezés után a település erőteljesen polgárosodott, kereskedelme, kézműipara, de szellemi kisugárzása is a környező településekre mind határozottabb és sikeresebb volt. Az 1876. évi törvényhatósági területrendezés során Kemecse a Bogdányi szolgabírói járás, s a szolgabíró lakhelyétől függő járási székhelye lett, melyhez 21 nagy- és kisközség tartozott. A település 1894-tõl 1941-ig szintén a Bogdányi járás járási székhelye volt. 1876-ban Kemecse járási székhely lett. A Niczky kastélyt szolgabíró épületté alakították át. A földszinten kaptak helyet a hivatali helyiségek, az emelet a főszolgabíró lakásaként szolgált. A századfordulón a polgárosodás jegyében a további fejlődés töretlen volt. A fél évszázadon át betöltött járási szerepkör együtt járt a térség oktatási feladatainak koordinálásával, a nevelők továbbképzésével is. 1927-ben gazdasági ismétlő iskola szerveződött.


Kemecsei

5.


2006. 3. szám

Községháza tábla az I. világháború idejéből

Magyar-orosz-román nyelvű tábla a Helytörténeti Gyűjteményben található 1906-ban Hagymásy Antal főbíró Szabolcs megye törvényhatósága tagjaként részt vett a II. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona hamvainak Kassai temetésén. 1922-ben Szitha Miklóst választották főbíróvá. 1924-ben Mikecz István alispánt és Kriston Endre egri római katolikus segédpüspököt Kemecse díszpolgárává választották. Mikecz István alispán később a járás országgyűlési képviselő lett. A Gazdakör 1905-tõl 1961-ig működött, s itt volt a járási ipartestület székhelye is. A nyírbogdányi járás székhelyét 1933-ban Kemecséről Nyíregyházára akarták áthelyezni, ez azonban nem sikerült. A következő érvek szóltak a járásszékhely helyben maradása mellett, melyet Stépán Béla főjegyző fogalmazott meg. A járás lakosságából 34635 Kemecséhez lakik közelebb, Nyíregyházához csak 10604. A járás 18 településének lakói közül közúton 8 (Kemecse, Vasmegyer, Tiszarád, Beszterec, Kék, Demecser, Gégény, Berkesz), vasúton 11 (Kemecse, Vasmegyer, Tiszarád, Beszterec, Nyírtura, Nyírbogdány, Kék, Demecser, Gégény, Berkesz, Székely) Kemecsén keresztül ér el Nyíregyházára. Ekkor még buszközeledés nem volt. A mai 4-es út egyforma makadám út volt, de a szekereken közlekedők számára a felsorolt községekből a

Kemecsén átvezető volt a rövidebb. Kemecse jó megközelíthetősége miatt és Nyíregyháza tehermentesítésére a Pénzügyminisztérium forgalmi adó ügyekben összesen 21 községet utalt Kemecse hatáskörébe. Mezőgazdasági termelvényeit 9 község a kemecsei MÁV állomásra szállította, ezeknek minden teherforgalma is a településen bonyolódott. Ez a forgalom adott Kemecsén 38 kereskedőnek és 66 iparosnak munkaalkalmat, kereseti lehetőséget. A járási hivatal 14 alkalmazottjának 8 bérlakás is rendelkezésére állt Ezek Nyíregyházán való elhelyezése gondot okozott volna. Kemecse a két világháború között a Nyírbogdányi járás székhelye volt, majd a szocialista időkben, mint nagyközség fontos gazdasági központként szerepelt, állami gazdasága mintagazdasági funkciót töltött be. 1950-tõl már Kemecsei járás néven vált járási székhellyé. 1956. februárjában Kemecse járási székhelyet megszüntették. 1983-tól a járások megszűntével Nyíregyháza város környékének települése lett. 1988. február 1-jén vált nagyközséggé a Szabolcs-Szatmár Megye Tanácsának 4/1988. (I.21.) számú rendeletével, 2005. július 1-jétõl pedig várossá a Köztársaság Elnökének 85/2005. (VI. 29.) KE határozata alapján.

Tanácselnökök: Molnár Béla 1945-1948, Tóth József 1948-1960, Kádár Sándor 1961-1963, Baraksó András 1964-1969, Szilágyi István 1969-1972, Lukács András 1973-1983, Lutter Sándor 1983-1990, Polgármesterek: Szentpéteri József 1990-1998, Dr. Gerzon László 1998-2000, Lipők Sándor 2000-től


Kemecsei

6.


2006. 3. szám

Bányai István 1848/49-es katona emlékére Gróf Leiningen – Westerburg Károly naplójának részlete Kelt: Cibakháza, 1849. február 22. „Damjanich a Sztáray – palotában fényes ebédet adott, melyen Görgey is jelen volt.

és kérdeztem a többit, hogy még most is szorgalmasan beszéli-e el nekik Napóleon tetteit.

Mikor valamivel ebéd előtt a városban járkáltam, egy század honvéd vonult el mellettem, eleinte nem is figyeltem rájuk, de mikor egyszerre fülemüleszót hallottam soraiból, gyorsan fölnéztem, és megismertem a 10. zászlóalj első századát, mellyel a Bánságban első lovagi tetteimet végeztem.

„Igen - szólt a fülemüle -, elég sokszor hallgatjuk a verseit, de önre is írt verseket, és elszavalja nekünk.”

A fülemüle pedig egy honvéd volt, ki minden madár énekét, lónyerítést, kutyaugatást nagyszerűen tudott utánozni, és sok efféle mesterséghez értett, mellyel társait és gyakran engem is fölvidított, most pedig mint fülemüle üdvözölt és tett figyelmessé.

Nem tudom, miért szerettek engem annyira katonáim – talán érezhették, hogy én nagyon szeretem őket.

Nevetve kiugrott a sorból, megcsókolta kezemet, és így szólt: „Élek még, uram, a golyók megkíméltek, hogy még egyszer láthassam.” -A század megállt, lábhoz tette a fegyvert, és örömteljes üdvözlettel körém csoportosult. -Ott volt az én öreg Bányaim is, ki muskétájára támaszkodva nagy kegyelettel nézett engem.

A szegények és műveletlenek soraiban gyakran tárul elénk olyan ragaszkodás és az érzelmek olyan bensősége, amilyent magunkfajta embernél hiába keresnénk.

Damjanich egyszer azt mondta nekem: „Alig tudsz magyarul beszélni, és mégis, ha csak egypár szót szólsz legényeidhez, nevet a szemük az örömükben, még ha nem értik is a mondókát.” Igaz gyakran magam beszédem hatásán.

is

elbámultam

zagyva

- De a gyöngyösi utcai jelenetet sohasem felejtem el.” Az „öreg Bányai” utódai, a Pethő család, mai is Kemecsén él.

-Meghatottan megráztam a becsületes ember kezét,

Közli: Enyedi Sándor egyesületi titkár

Kemecse története ezer szállal kötődik az 1848/49-es forradalom és szabadságharc történelmi eseményeihez. Az igen gazdag, részletes történeti feldolgozás mellett is értékes az újabb forrásközlés. Szülőföldszeretet, családtörténet, példakép választás szempontjából is méltó személy Bányai István. Neve ott szerepel a forradalom kitörése után azonnal megalakult helyi nemzetőrsereg 74 személye között a 48. sorszám alatt. 48. ifj. Bányai István 25 éves, gazda, gyalog, állomány fegyverével szolgál. A 10. zászlóalj első századában harcolt, amelynek parancsnoka Leiningen – Westerburg Károly volt. Feleségéhez írt naplójában több alkalommal megható szavakkal írt Bányai István tisztességéről, becsületességéről. A szakirodalom részletesen elemzi azt az utat, amelyen Karl Graf von Leiningen – Westerburg a 31. gyalogezred alszázadosa az osztrák császári seregből hogyan vált magyar honvédtábornokká, aradi vértanúvá. Így érthető meg a szabadságszertő, életét áldozni kész osztrák gróf tábornok és a kemecsei Bányai István 48/49es honvéd emberi találkozása. Tisztességgel, a magyar nép forradalmában és szabadságharcában küzdöttek, és a leányágon leszármazott kemecsei Pethő család és városunk is büszke lehet forradalmár ősére.


Kemecsei

7.


2006. 3. szám

Forrásközlés: Répásy Mihály tábornok haláláról és temetésének körülményeiről Répásy Mihály szülővárosa nevében a Kemecsei Polgármesteri Hivatal kezdeményezte és a Nemzeti Kegyeleti Bizottság támogatta Répásy Mihály hamvainak hazahozatalát, Kegyeleti Park kialakítását, melynek előkészítése folyamatos. Ennek az előkészítő munka során Dr. Bene János történész „magyarosította” a Polgármester Úrnak átadott értékes, eredeti, korabeli, kézírásos dokumentumokat. A helybeli városi hatóságnak

Schveidl tábornok úr Szeged város katonai fő parancsnokának

Szeged Julius 30-án 1849. Hivatalosan megkerestetik a városi hatóság, miszerint délután 6 órára Répási tábornok temetési menetére a városi vagy egyéb jó zenekart a zsidó templom melletti háznál való lakásához jól eleve megrendelni szíveskedjen. Répási Mihál tábornok Úr folyó hó 29. este 10 órakor epemirigyben meghalt, s hült tetemei f. hó 30-án délután eltemettethetnek Dr. Kanka Károly törzsorvos Asboth ezredes úr a szegedi tartalék sereg parancsnokának

Szeged julius 30-án 1849. Répásy Mihály tábornok úr tegnap estvéli 10 1/4 órakor meghalálozván, az illendő gyászkisérlet a tartalék seregből mellőzhető gyalogság és lovasság 6 ágyuval, s egyszersmind az olasz légióval bérendeltetése eránt Asboth ezredes úr a tartalék sereg parancsnoka felszolitatott, melly gyászmenet vezényletével tábornok úr bizatván meg, ma délután 6 órakor tartandó temetést illető intézkedhetések végett erről azonnal értesitetik. A helyi térparancsnokságnak

Szeged julius 30-án 1849.

Szegeden 30 July 1849.

Répásy Mihály tábornok Úr tegnap éjjel 10 1/4 órakor meghalálozván meghagyatik ezennel ezredes úrnak az illő kisérletet tartalék seregéből, amennyit nélkülözhet, aránylagos gyalog és lovas csapatokat 6 ágyuval ma délután 3/4 6 órára Monti ezredes úr parancsnoksága alatt lévő olasz légióval együtt bérendelni, kik a zsidó templom előtt fognak arczal felállani. A mi a gyász menet rendjét illeti, a lovas csapat egyik szakasza elöl, követetvén a gyalogság egyik szakaszától, ez után a koporsó a jelen leendő kisőrő személyzettel, melly után az ágyú a másik gyalog szakasz következetével, bézáratván a másik lovas csapat által. Megjegyzendő, miszerint a tüzelés nélkülüztetni fog. Schveidl tábornok úr, ki a dísz menetet vezénylendi az illetőktől szinte értesítetik, s ez eránt ezredes úr is érintett tábornok úral érintkezzék. Meghagyatik egyszersmind ezredes úrnak, hogy a koporsó mellé 12 főtisztet /hadnagy s főhadnagyokat/ rendelni el ne mulasztassék.

Ma délután 6 órakor fog a tegnap meg halálozott Répásy Mihály tábornok úr eltemetetni. Meghagyatik a térparancsnokságnak röktön oda intézkedni hogy errül a helyben lévő tábornok-törzs és főtiszt urak tudósitassanak. A többi a mi a temetést illeti szükséges intézkedés már megtétetett. A Bocskai huszár osztály parancsnokságának Szeged Julius 30-án 1849. Répási Tábornok ünnepélyes eltemetetése ma délután határoztatván, - ezennel meghagyatik a fent czimzett parancsnokságnak, hogy az osztálynál lévő református tábori lelkészt a nevezett tábornok temetésére d. u. 3/4 hatra bérendelni el ne mulassza. Az elhunyt tábornok tetemi Zsidó templom melletti házban feküsznek, hová a béküldendő lelkész utasitatik.


Kemecsei

8.


2006. 3. szám

50 éves osztálytalálkozó (1956-2006) Nemes hagyomány éledt újra, amikor hosszú évtizedek óta először az 1950-ben végzett diákok 55 éves osztálytalálkozót szerveztek 2006. májusában. Életük 70. évében sugárzó boldogsággal, könnyes szemekkel köszöntötték, ölelték át egymást. A Lukács Andrásné és Balázs Károlyné által szervezett találkozón részt vett a Kanadában élő Bátori Ferenc, az országos hírű neves publicista Rózsa András és az ország minden tájáról érkező volt osztálytárs. Márkus Miklósné Marika főszervezésével, Leskó András, Szentpéteri József, Torkos Klára, Torkos Márta aktív közreműködésével az 1955/56-ban végzettek 2006. szeptember 2.-án méltóságteljes, ünnepi hangulatban tartották meg 50 éves osztálytalálkozójukat. Szülőföldjükhöz, iskolájukhoz, tanáraikhoz és osztálytársaikhoz való ragaszkodás, szeretetük miatt példaképül állítjuk a ma tanuló ifjúsága elé. Életük további szakaszához sok boldogságot jó egészséget kívánunk!

1955-56 évben végzett 8. osztályosok tablója

Osztálynévsor Osztályfőnök: Zombor József

Igazgató: Kozma István

Balogh Károly, Bodnár Barna, Budán Lajos, Budán Margit, Csurka Gizella, Elek István, Ficsor József, Gégény Piroska, Halmosi Szabolcs, Hazay Katalin, Here István, Iglai József, Jakab Mária, Juhász Mihály, Kiss István, Komár Béla, Kozma Sándor, Könczei Ágnes, Leskó András, Lipők László, Mándoki Éva, Nagy Mária, Pásztor Éva, Pásztor László, Pócsik Katalin, Rácz Magda, Simon András, Szentpéteri József, Timák Mária, Tolnai Tibor, Tomkó Erzsébet, Torkos Klára, Torkos Márta, Varga Gyula. Felelős szerkesztő: Lucza János E-mail: [email protected] Letölthető: www.kemecse.eu Technikai szerkesztő: Lucza Viktor Kiadja: Kemecsei Városvédő Egyesület Nyomdai munka: Sz-Sz-B Megyei Pedagógiai, Közművelődési és Képzési Intézet nyomdája

ÉVFORDULÓ. Tartalomból

Recommend Documents